Zeusz mítosza

2019-11-27 Norbi Görög mitológia, Istenek királya, Olümposz, Zeusz

Az egek és villámok ura, Olümposz lakója, az istenek királya, az eskük őre. A görög mitológia egyik
legnevesebb alakja, Zeusz. Titánok fiaként látta meg a világot, Kronosz és Rhea gyermekeként. Az
egyetlen kitől tart a Móriák.

Elnézést a “nagyobb” kihagyásért. Utoljára november 23-án szombaton raktunk ki új cikket a Sellők
esetleges létezéséről, de most újra itt vagyunk.

A Vatikán és amit ott rejthetnek című cikk a múlt héten kissé megosztó lett. Ezért úgy döntöttem, hogy
egy könnyen emészthető, mindenki számára elfogadott témát veszek elő. Talán az egyetlen témát, ami a
történelem órán maximálisan le tudta kötni a figyelmemet, a görög mitológiát, ezen belül is annak egyik
“fejét”.

Egyébként a vatikáni múzeumban is található egy Zeusz mellszobor.

Születése

Kronosznak megjósolták, ahogyan ő, kegyetlenül apja hatalmára tört (majd a hogyan részét egy Kronosz
történetben megtudhatjátok), úgy rá is ez a sors vár. Ezért Zeusz születése előtt, az első öt gyermekét
nemes egyszerűséggel lenyelte. Zeusz születése előtt pedig Rhea ezt megelegélve, elment Kréta
szigetére és ott szülte meg a fiát.

Zeusz nevelkedése

Sok verzió létezik, hogy ki nevelte fel. Ami szerintem a leginkább koherens Zeusz mítoszával az, hogy egy
Amaltheia nevű krétai, isteni kecske volt az, aki gondját viselte. Később, Zeusz hálátlanul megölte
Ameltheiát és szarvából saját magának készítette el a bőség szarut, amiből azt és annyit ehetett ihatott,
amit és amennyit csak akart. A kecske bőréből pedig, az istenek kovácsa, Héphaisztosz, Zeusz kérésére
készítette el az Aegisz pajzsot. Halála után pedig Ameltheia maga lett a ma ismert Bak csillagkép.

Zeusz az isten

Miután felnőtt az első dolga volt, hogy apja gyomrából kiszabadítsa testvéreit. A történetnek sok
variációja létezik, hogy hogyan a vége ugyanaz. Testvérei szabadok, majd az alvilág legsötétebb
mélységéből a Tartaroszból szabadon engedte a gigászokat, a küklopszokat és a hekatonheireket
(Kronosz testvereit).

Hekatonheir

Küklopsz

Gigász

A küklopszok hálájuk jeléül odaadták Zeusznak a mennydörgést, így lett ő a görög mitológia ikonikus
alakja, a villámok istene. Zeusz testvérei később Kronosz fölé kerekedtek és a többi titánnal együtt a
Tartaroszban végeztek.

Zeusz később két testvérével megosztozott az egész világon, Poszeidónnal és Hádésszel. Így lett
Poszeidón a tengerek ura Hádész pedig az alvilágé.

Gaia piszkosul haragudott Zeuszra, mivel gyermekeit a titánokat bezárta a Tartaroszba. Így miután Zeusz
elfoglalta trónját az Olümposz tetején, Gaia raszabadította, Tüphónt és Ekhidnát az egész Olümposzra.

Tüphón és Ekhidna egyébként férj és feleség, görög mitológiában a legtöbb szörnynek ők az őseik.
Mindketten Gaia gyermekei.

Ekhidna és gyermekei életét megkímélte, de Tüphónt egy hegy alá zárta.

“Családja”

Három feleséggel is büszkélkedhet, ebből az egy Héra, aki nem mellesleg a testvére is. De volt a férje
Themisznek egy titanosznak, és Métisznek az értelem és megfontoltság istennőjének. Csak a három
feleségéből kiindulva már sejthető, hogy szép számmal voltak gyerekei neki is, Árész, Aphrodité,
Héphaisztosz, Minósz, Dionüszosz aki a Minótaurusz labirintusát tervezte a minószi birodalomban. Akire
azonban a legbüszkébb az a lánya Pallasz Athéné, akié többek között a bölcsesség és a jog.

usz – a görög istenvilág királya, ég és föld ura, Kronosz és Rheia gyermeke. Anyja csele jóvoltából
elkerülte testvérei sorsát: apja nem tudta lenyelni. Biztos rejtekben növekedett Krétán a Dikté nevű
barlangban, Amaltheia kecske tején. Felnővén rákényszerítette Kronoszt, hogy okádja ki elnyelt
gyermekeit. Ekkor ~ két fivérével, Hadészszel és Poszeidónnal összefogva, a küklópszok kovácsolta
villámokkal és a Hekatonkheirek segítségével megdöntötte apja uralmát, s ellenségeit a Tartarosz
mélyébe zárta. Utóbb még le kellett vernie Tüphónt, a gigászok lázadását, egy ízben pedig még saját
istentársainak egy része is ellene fordult. Végül ~ megszilárdította uralmát; amikor Thetiszt Péleuszhoz
adta egy jóslat nyomán, elkerülte nagyapja és apja sorsát, hogy t.i. saját fia taszítsa le trónjáról. ~ uralma
Hésziodosz szerint a jog és igazság uralmát hozta el a világnak, ugyanakkor a mondákban zsarnoki
vonásai is kiütköznek, ezt többek közt az a bánásmód jelzi, amelyet jótevőjével, Prométheusz titánnal
szemben tanúsított. ~ a nővérét, Hérát vette feleségül, közös gyermekeik Arész, Hébé, Eileithüia s
(általánosabb vélemény szerint) Héphaisztosz, míg Athénét az isten a maga fejéből szülte (Métiszt
elnyelvén). Hatalmának egyik záloga volt, hogy az istenek és más halhatatlanok további tekintélyes
hányadát ő maga nemzette égi lényekkel (lásd Apollón, Artemisz, Perszephoné, Aphrodité, Hermész,
Zagreusz, múzsák, Moirák, Hórák, Khariszok), sőt halandó asszonnyal is (Dionüszosz). A földi nőket is
igencsak kedvelte, legtöbbjüket valami álcában (bika, hattyu, aranyeső stb. képében) környékezte meg és
ejtette teherbe. így születtek olyan kiváló földi gyermekei, neves dinasztiák mítikus ősei és héroszai, mint
Héraklész, Dardanosz, Tantalosz1, a Dioszkuroszok, Lakedaimón, Peirithoosz, Amphión, Aiakosz, Arkasz,
Szarpédón1 Szarpédón2, Perszeusz, Minósz, Rhadamanthüsz stb. ~ volt az állam rendjének, a királyok
jogos uralmának védője, igazságtevő bíró a halhatatlanok vitáiban. Egyéb tetteire, kapcsolataira nézve
lásd még Akarnan, Alküoné, Aszóposz, Até, Deukalión1, Erisz, Euphórión, Ganümédész, Iaszión, Ixión,
Kaineusz, kurészek, Lükaón1, Nikippé1, Pandareósz, Pandóra, Philemón, Szalmóneusz, Teiresziasz,
Titüosz. – Homérosz műveiben ~ ritkán lép színre; a legemlékezetesebb eset, amikor Héra és Hüpnosz
rászedik, s amíg ő alszik, a görögöket segítik felülkerekedni a trójaiakon; máskor az egymással viszálykodó
égiek közt igyekszik békét teremteni (Iliász). Egy Kallimakhosz-himnusz is említést érdemel még az
ókorból. Az újkorban említendő Maurice Druon könnyed, népszerű mitológiai kalauza, a Zeusz
emlékiratai. – Az antik képzőművészek az istenek urát erőteljes termetű, szakállas, szép férfinak
ábrázolták; szobrain az arc erőt, méltóságot, nyugalmat és fenséget sugároz. Az ókori világ hét csodája
között tartották számon ~ aranyból és elefántcsontból készült óriás szobrát, Pheidiasz legpompásabb
alkotását, amely az olümpiai Zeusz-templom szentélyében állt, de ennek sajnos nyoma veszett

Zeusz, a Villámok Ura

Szülei: Cronus és Rhea

Testvérei: Poszeidón, Hádész, Démétér, Hesztia, Héra

Gyermekei: Árész, Athena, Apollo, Artemis, Aphrodite, Dionüszosz, Hebe, Hermes, Heracles, Helen,
Hephaestus, Perseus, Minos, a Muses

Szent állatai: sas, bika

Az istenek és a mindenség királya. Az ég, a viharok és a villámok ura, a leghatalmasabb isten a görög
mitológiában. Kronosz titián és Rheia titanisz fia. Gyermekei: Pallasz Athéné, Arész, Eileithüia és Hébé.

Zeus egy barlangban született Kréta szigetén, ahová anyja rejtette Kronosz elől. (Kronosz első 5
gyermekét: Hesztia, Démétér, Héra, Hadész és Poszeidón születésük után lenyelte.) Miután Zeus
megszületett, Rheia egy bepólyált követ adott apjának a csecsemő helyett. Rheia félelme nem volt
alaptalan, Kronosz a csecsemőnek hitt követ is lenyelte, melytől a gyomrából sorra léptek ki a lenyelt
gyermekek. Később Amalthia vette gondozásba a gyermeket, aki a mitológiában hol nimfaként, hol
kecskeként szerepel. Amaltheia tejével táplálta a gyermeket, s mikor Zeus felnőtt, bár megölte őt, de a
gondozásáért hálából a csillagok közé emelte (Bak csillagkép). Amaltheia egyik szarvából ő készített
először bőségszarut, amelyből az étel és az ital soha ki nem fogy, a kecske bőréből pedig elkészítette a
legendás Aigisz pajzsot leányának, Athénének, aki később teljes fegyverzetben és sugárzó szépségben
pattant ki apja fejéből.

Zeusz, a görög főisten

A felnőtt Zeus kiszabadította Kronosz testvéreit (gigászok, a küklopszok és hekatonkheirek) az alvilágból;

Tartaroszból, s helyükre az ő segítségükkel legyőzött Kronosz száműzetett a többi titánnal együtt. A
küklopszoktól hálából megkapta a villámlást és a mennydörgést, melyeket Gaia előzőleg elrejtett. A
győzelmet követően Zeusz két bátyjával, Poszeidónnal és Hádésszel sorshúzással osztotta meg a világot.
Így lett Zeusz az ég, Poszeidón a vizek és Hádész az Alvilág istene. A Föld maradt mindenkié; így
Poszeidón lett a földrengés istene is, míg Hádész az alvilág mellett a Földről távozó elhunytak istene. Zeus
a titánok száműzésével magára haragította Gaia-t, a titánok anyját.

Miután Zeus trónra lépett, meg kellett küzdenie Gaia gyermekeivel, Tüphón és Ekhidna szörnyekkel.
Tüphónt legyőzte és egy hegy alá zárta, de Ekhidnát és gyermekeit életben hagyta, hogy a jövő hőseinek
is legyen kivel megküzdeni.

Zeusz feleségül vette nővérét, Hérát, akit később féltékenykedése miatt nem egyszer lógatott le lábánál
fogva az Olümposzról.

Zeusz leghíresebb szobrát Pheidiasz, a legnagyobb ókori görög szobrász készítette, s jelenleg Olümpia
templomában tekinthető meg. A szobor az ókori világ hét csodájának egyike.