M 0 H ElYTITKQK Corvina Kiadó

Kazanlár Emil
A BÁBJÁTÉK
Az illusztrációkat Ország Lili készítette
Szövegközti rajzok: Fuggerth Ferenc
© Kazanlár Emil, 1973
A cfmlapon: Bródy Vera bábui az Állami Bábszínház
„Háry János" előadásából
Színész nélküli színház s

A bábszínházi előadás a gyermekkor ünnepnapjait jelzi. A bá- tőségeinél fogva másra - egyfelől többre, másfelől kevesebb-
bu olyan szerves tartozéka életünk első éveinek, mint pél- re - képes, mint a színész. Ha a bábozás nem élt vissza ezek-
dául a mese, később pedig épp úgy raktározódik el emlékeze- kel a lehetőségekkel, sohasem tekintették pusztán gyermeki
tünk mélyén, mint a gyermekkor sok más élménye. A köz- szórakozásnak. Ezt a műfajt csak akkor becsülték le, ha tar-
felfogás azt tartja, hogy a bábu a legkisebbek szórakoztatását talmavesztett, öncélú technikai bravúrrá alacsonyodott.
szolgálja. Valóban csak ennyi lenne a szerepe? Hogy a továbbiakat jobbari megérthessük, tekintsük át,
Az ókor és a középkor bábjátékai elsősorban a felnőttek­ milyenek lehetnek és hogyan készülhetnek a bábfigurák.
nek szóltak. Később a főúri szórakoztatás eszközének tekin- A bábu színpadon szereplő képzőművészeti alkotás, tehát
tette az az Esterházy is, aki kastélyában bábszínházat létesí- éppúgy van stílusa, mint például egy szobornak vagy egy
tett, és joseph Haydnt marionettoperák zenéjének megkom- festménynek. A kor esztétikai igényei a bábelőadásra is rá-
ponálásával bízta meg. Goethe sem volt közömbös ez iránt a nyomják bélyegüket, akárcsak a színházra vagy a filmre.
műfaj iránt; Faustjának megírására ösztönzően hatott egy De ezeken az általános esztétikai igényeken belül mindig meg
strasbourgi kocsmában látott bábelőadás is. Alfred Jarry, a kell találni azt a megoldást, azt a sajátosan „bábos stílust",
modern francia irodalom egyik őse első művét, az Ubu ki- amely más műfajban - például az élő színházban - nem va-
rályt még diákként padlásszobájában, bábelőadáson mutatta lósítható meg.
be. A XX. századi magyar irodalom néhány kitűnő alkotója
- Karinthy Frigyes, Balázs Béla, Kosztolányi Dezső, Babits Kukoricacsutka- és krumplibábu
Mihály - is írt bábjátékokat. Szergej Obrazcov, a világszerte
ismert moszkvai bábszínház vezetője a második világháború
alatt fronton harcoló katonákat szórakoztatott művészetével.
Prágában a náci megszállás idején valóságos antifasiszta báb-
rnozgalom alakult ki, Karel Capek-darabokat is adtak elő.
Napjainkban az Egyesült Államokban a „Bread and Puppet"
(Kenyér és bábu) néven működő társulat a vietnami háború
ellen tiltako:;ó darabokat mutat be.
Mi tehát a bábu, mi ez a műfaj, amely egyaránt képes arra,
hogy elvezesse a mesék világába a gyermekeket, és gondolko-
dásra késztesse a felnőtteket?
A bábu nem játékbaba és nem automata. Mozdulatait, cse-
lekedeteit az emberi értelem irányítja. A szoborból fejlesz-
tették ki azt a színpadi eszközt, amely sajátos művészi lehe-
A harisnyafej készítése
' készítése
A természetet szolgai módon utánzó, pici emberré formált
naturalista bábu természetellenes. Ha egy figurának minden
része mozog, megkérdezhetjük, miért nem élő színész ala-
kítja a szerepet. A mozgás lényeges mozzanatai elvesznek a
lényegtelenek között, a bábu öncélúvá válik. Az igazi bábu
megjelenése és mozgása szerepének legkifejezőbb mozdula-
taira szorítkozik, legfontosabb tulajdonsága az egyszerűség.
A bábjáték szereplői igen sokfélék lehetnek. A legegysze-
rűbb bábuk kész tárgyakból, terményekből is előállíthatók:
a felöltöztetett fakanál vagy kukoricacsutka, háncs, tollseprű
vagy más háztartási eszköz is lehet bábu. Ezek a figurák szinte
percek alatt elkészülnek, de nem is hosszú életűek.
A bábukat a mozgatás technikai megoldása szerint külön-
böztetjük meg: vannak alulról és felülről mozgatott figurák.
Az első csoportba a kesztyűs és a pálcás bábuk, a másodikba
pedig a zsinóros vagy drótos marionettek tartoznak.
A kesztyűs bábut a kéz formájára szabják, mozgása közvet-
lenül a kéz mozgásától függ. Teste háromujjas, hosszúszárú
kesztyű, amelynek egyik ujjába a bábjátékos a hüvelykjét, a
középsőbe a mutató- és középső ujját, a harmadikba pedig a
gyűrűs- és kísujját dugja. A középső ujjat általában meg-
hosszabbítják, és a haj vagy a kalap alatt a fejtetőhöz erősítik.
A bábfej jobbra-balra forgatását a középső kesztyűujjba du-
gott mutató- és középső ujj ellentétes mozgatásával érik el.
A bábu két kezét a hüvelykujj és a gyűrűs- és kisujj moz-
gatja. A kesztyűs bábunak esetenként lábat is varrnak, amit
játék közben néha kilendítenek a paravánra. Ruhája a kesz-
tyűre kerül. A kesztyűs bábu feje különböző anyagokból
(doboz, textil, harisnya, műanyag, labda, krumpli, lopótök)
készülhet, de előállítható kasírozott papírmaséból vagy fából is.
A pálcás bábu legegyszerűbb formája a fakanál bábu. A fa-
A kesztyűs bábu
;
kanál fejét kifestéssel arcnak képezhetjük ki, szárát felöltöz-
tethetjük, különböző tárgyakból kezet csinálhatunk. A figura a
testrészeihez rögzített pálcák segítségével mozog.
A felülről mozgatott bábu, a marionett testrészeit zsinórral
egy mozgatókereszthez rögzítik. Ezt a műveletet felcérnázás-
nak nevezik. A mozgatókereszt lehet vízszintes vagy függő­
leges, bonyolultabb mozgások esetében keresztrudakat (pro-
pellereket) és mellékkereszteket is szerelhetnek rá. A mario-
nett mozgását a figura anatómiája határozza meg. Először azt
kell eldönteni, milyen mértékig utánozza majd a bábu az em-
beri mozgást, melyek lesznek az ízületi, a csatlakozási, illető­
leg a mozgatási pontok. Aszerint, hogy több vagy kevesebb
ízületre oszlik, több vagy kevesebb cérnán mozog. Az áttéte-
les mozgatórendszereket a minimálisra lehet redukálni, de
vannak 25-30 szálas marionettek is. E két véglet közé sok-
féle zsinegezési technika befér. A marionett fejét, testét, vég-
tagjait a legkülönbözőbb anyagokból lehet készíteni. Ha egy
figurának járnia és állnia kell a színen, de szerepe szerint
nem kaphat nagy cipőt, a lábfejébe ólomgolyót kell tenni.
A kesztyűs bábu fejének mozgatása
A bábozás bölcsőjénél A közép-indiai
mitológikus bábjáték
egyik szereplője

A bábut a fejénél, a vállánál és a csípőjénél rögzítik a mozgató-

kereszthez, többi testrészének felcérnázásáról a szerep moz-
gatási igénye dönt.
A fej két zsinegét a mozgatókereszt azon lécének a két
széléhez kell erősíteni, amelyik a bábu vállával párhuzamos.
A váll zsinegét a kereszt közép-, illetőleg keresztezési pontjá-
hoz rögzítjük. E két zsinórrendszer ellentétes mozgatása idézi
elő a bábu fejének a mozgását. A csípő cérnáját a kereszt hátsó
lécéhez rögzítjük, így ennek felbillentésével a bábu meghajol.
Az alulról és felülről mozgatott bábuk között egyaránt
vannak háromdimenziós, plasztikus és lapos árny- vagy sík-
figurák. Az árnyfigura voltaképp a legegyszerűbb pálcás bábu,
ahol a pálca helyett drót mozgatószerkezetet alkalmaznak.
Legfontosabb tulajdonsága a jól megválasztott, jellegzetes kör-
vonal. A bábukat kivághatjuk farostlemezből vagy egyszerűen
keménypapírból. Az árnyjáték lehet színes is. Ez a hatás akkor
jön létre, ha az egyes elemeket celofánpapírból készítjük el
(például a bábu szoknyáját, ruhadarabjait).
Az árnyjáték vásznát legelőnyösebb szórt fénnyel megvilá-
gítani, így a pálcának az egyik fény által előidézett árnyékát
a másik, ellentétes elhelyezésű fény elmossa. Az egy fény- redekkel ezelőtt mozgatható, nagy becsben tartott bábukkal
forrású játéknál jó előre el kell rejteni a mozgatószerkezetet. mutatták be a templomokban az istenek történetét és csele-
Ennek a megvilágításnak az az előnye, hogy az árnyfigurát a kedeteit. A primitív népek, az afrikai, indián, eszkimó tör-
vászonhoz közelítve-távolítva árnyéka hatásosan, különböző zsek bábjátéka is hitvilágukhoz kapcsolódik, a jó és a gonosz
nagyságokban vetül a vászonra. A jó színes árnyjáték azt a küzdelmét ábrázolja. A „jó" bábukat használják például a
hatást keltheti, mint a középkori katedrálisok hatalmas üveg- betegség gonosz szellemének elűzésére, a halottak megidézé-
ablakai. sére. ~llatbőrből, háncsból, fából készült, alulról és felülről
mozgatható figurákkal ábrázolják az isteneknek tulajdonított
A bábu - mint erről már szó volt - a szoborból alakult ki. jóságot, gazdagságot, egészséget, igazságot, valamint a dé-
A szobrok igen hosszú ideig az isteneket jelenítették meg. moni eredetűnek tartott gonoszságot, betegséget, halált;
Indiában, Indonéziában, Egyiptomban és Kínában már évez- ezeket természetesen „rossz" bábuk alakítják.
Párváti istennő marionettje
A b ábművészet szülőföldje Ázsia; csak azt nehéz megállapí-
t ani, vajon India, Jáva vagy Kína vallhatja-e gyermekének.
A legvalószínűbb mégis az, hogy India. A bábozásról szóló
e lső írott szöveg ugyanis a legrégibb hindu mitológiai eposz-
ban, az i. e. 1000 előttről származó Mahábháratában található.
Az eposz elmondja, miként csodált meg két fiatal leány re-
pülni, virágot szedni, táncolni és varrni tudó bábukat. A máso-
dik hindu mitológiai műben, a Rámájanában (i. e. 1000 körül)
is olvashatunk a bábozásról. A bábjátékról szóló egyik igen
régi kínai híradás, Szet Cé verseskötete, ugyancsak időszámí­
tásunk előtt 1000 körülről származik.
Arról persze semmit sem tudunk, ki hozta létre az első
hindu bábjátékot. A mitológia azonban a maga módján pó-
tolja a hiányzó történeti adatot.
A monda szerint Sivának, az istenek istenének felesége,
Párváti egy szép napon férje távollétében gyönyörű bábut ké-
szített. Attól tartott azonban, Siva rossz néven veszi, hogy ő
is alkotott valami emberfélét. Ezért a bábut egy magas hegység
oldalába, sziklák mögé rejtette. De Siva a harmadik, mindent
látó szemével tudomást szerzett a dologról. Közelebbről is
megszemlélte a bábut. Annyira megtetszett neki , hogy zsinegen
Marionett
mozgatókeresztek
leeresztette az emberek közé, és lelket lehelt belé : szórakoz-
tassa őket.
A hindu bábjáték technikája az évszázadok folyamán sem-
mit sem változott: a bábuk ma is felülről mozgatott 50-70
cm-es ősmarionettek. A figurák fejét, kezét és törzsét fából
faragják, lábuk általában nincs, a test többi része, valamint az
öltözék textlliából készül. A bábukat egyszerű és igen hatásos
módon mozgatják: fejükhöz vasdrótot vagy zsineget rögzí-
tenek, amelyet a bábjátékos a saját turbánjához köt, a figurák
kezén levő zsineget pedig a kezében tartja. Néha a bábu föl-
dig érő szoknyája alá rúg, hogy lépések illúzióját keltse. A
díszlet gyakran egyszerű háttér-függöny vagy derékmagasság-
tól földig lelógó puha gyékény, a lépteket utánzó apró rúgá-
sokat a bábjátékos a díszlet mögött végzi. A nézőket nem za-
varja, hogy ilyenkor a háttér-függöny is megremeg.
A hindu bábjáték kétféle lehet. Az egyik a közép-indiai,
mitol6gikus bábjáték. E játékok témáját nyilván az indiai vallás,
a brahmanizmus papjai adták meg a bábjátékosoknak. Ezek a
bábjátékosok a legmagasabb kaszt, a brahman réteg egy alsóbb-
rendű, szerényebb ágához tartoztak.
A bábjátékosokat szutradháráknak nevezték, ami annyit
jelent szanszkritul: a zsinegek tulajdonosa, a szálak kézben-
tartója. A modern hindi nyelv is ezzel a szóval jelzi a szín-
házigazgatót. Ebből arra következtethetünk, hogy az „élő
színház" Indiában, a balettművészethez hasonlóan, a bábjáték
után keletkezett, sőt talán abból alakult ki.
A szutradhárák vagy ahogyan ma nevezik őket, a puttali-
kák ünnepnapokon a hercegi udvarok népét vagy a szentélyek
előtti vásártereken gyülekező, egyszerű nézőket szórakoz-
tatják. Az előadások tárgyát a Mahábháratából és a Rámája-
nából merítik. A Rámájanát feldolgozó bábjátékokat ramli-
 9

Az észak-indiai bábjáték
egyik szereplője

káknak (Ráma-játék) nevezik. Ezeket általában a tavasz ünne-

pén, szabadban, nagy közönség előtt adják elő. A paraván és
a háttér gazdagon díszített, színes textíliákból készül. A pa-
raván előtt ülő zenekar szolgáltatja az aláfestő zenét, a szö-
veget a mellettük ülő narrátor mondja el, aki előadását néha
párbeszédekkel tarkítja. A szöveg nem kapcsolódik szorosan
a bábuk cselekedeteihez; a látvány helyett inkább a hősök
gondolatait, lelkiállapotát kommentálja.
A ramlikák hőse Ráma, az istenné magasztosult halandó.
Leggyakrabban Ráma és menyasszonya, Szita történetét ad-
ják elő. A pár erdőn megy keresztül. A lankai démon szemet
vet Szitára, és elhatározza, hogy csellel elrabolja. Lanka Cey-
lon szigetének régi hindu neve, a lankai démon pedig az egykori
ceyloni király, akivel Ráma népe harcban állt. A hinduk hét-
fejű démonná változtatták az ellenség fejedelmét, aki Szitát,
a fiatal leány képében szimbolizált hatalmat, birodalmat és
népet akarja elragadni Rámától. A gonosz démon aranyszőrű
gazella képében jelenik meg a szerelmespár előtt. Szita kéri,
majd követeli Rámától, ejtse foglyul a gyönyörű állatot. Ráma
sejti, hogy démon keze van a dologban, és a cél Szita elrab-
lása, de lovagiasan eleget tesz menyasszonya óhajának. Csu-
pán arra kéri őt, hogy amíg védtelenül áll az erdő közepén,
ne lépjen ki abból a krétakörből, amit köréje húz.
10
Amíg Ráma a csodagazellát keresi, a démonkirály ismét
megjelenik Szita előtt, ezúttal öreg, haldokló koldus képében.
A lány megsajnálja, alamizsnát akar neki adni. Mivel az öreg-
ember azt állítja, hogy egyetlen lépést sem tud tenni, Szita
kilép a krétakörből, és odasiet hozzá. A démon azonnal vissza-
változik hétfejű szörnnyé, el ragadja a segítségért kiáltozó
Szitát, és elrepül vele a palotájába. Ráma csak barátja, az
ügyes majomkirály Hanumán segítségével tudja kiszabadítani
a hiszékeny Szitát a démon karmai közül.
A hindu bábjátékok másik csoportja az udvari témájú
észak-indiai bábelőadás. Észak-India területén a XVI. század-
ban az iráni török eredetű Mogul dinasztia meghonosította
az Iszlámot. Amikor Angliában 1. Erzsébet uralkodása alatt
Shakespeare színdarabjait játszották, Észak-Indiában, Mo-
ghul Ákbár Sah idejében a bábjátékosok Lejli és Mádzsnun, az
iszlám irodalom Rómeó és Júliájának a történetét adták elő.
Lejli és Mádzsnun családja között ősi viszály dúl, így szerel-
mük eleve reménytelen. Lejlit apja feleségül adja egy másik
férfihoz. Az esküvői jelenetet táncosnők és bohócok mókái
teszik színesebbé, megkísérlik jókedvre deríteni a meny-
asszonyt. Mádzsnun csalódásában kivonul a pusztába, asz-
kétaként él a vadállatok között. Lejli belehal szerelmi bá-
natába, de lelke halála után Mádzsnunhoz száll.
Az előadás érdekessége, hogy a bábuk különböző nagysá-
gúak. A szerelmesek boldogságát megakadályozó apák pél-
dául hatalmas méretű, keveset mozgó figurák. A többi sze-
replő kisebb - mert kevesebb hatást gyakorolhat a cselek-
mény alakulására -, viszont mozgékonyabb, mert minden-
képpen megkísérel érvényt szerezni saját akaratának. Külön-
böző méretű bábuk alkalmazásával jelenítik meg a legendás
alakká lett Ákbár Sah életét és csatáit is.
„A sors bábjátékos és mi bábuk vagyunk"
E darabokat ma is játsszák Indiában, bár a bábelőadások
egyre jobban kiszorulnak a város peremére, a vándorbábosok
főleg a falvakat járják. Az indiai Művelődésügyi Minisztérium
azonban felismerte a műfajban rejlő lehetőségeket, és okta-
tási célokra alkalmazza a bábjátékot. Így nem fenyeget az a
veszély, hogy e csodálatos népművészeti hagyomány teljesen
megszűnik.
Burmában még napjainkban is virágzik az indiai eredetű
marionettezés. Előadják például „A herceg száműzetését",
ami arról szól, hogy egy herceg feleségül akarja venni ked·
vesét, a szép hercegnőt. Apja, a király ellenzi a házasságot,
ezért idegen udvarba száműzi. A herceg útközben megvív a
sárkánnyal, és az erdő szellemének segítségével legyőzi. Jó-
tetteivel elnyeri egy varázsló rokonszenvét, aki állataival
együtt segít neki, hogy visszajusson hazájába, és feleségül
vegye a hercegnőt.
A burmai bábelőadásokat dobok és fúvóshangszerek zenéje
festi alá. A bábok mozgatói helyett híres énekesek beszélnek
és énekelnek. Az előadás egy-két komikus előjáték után szá-
munkra szokatlanul hosszan, hat-nyolc órát tart, de a bábosok
és a zenészek temperamentuma és humora feledteti az időt.
„A sors bábjátékos és mi bábuk vagyunk,
Ez igaz és nem álom . Eljátszadozhatunk
,z élet színpadán. Azután sorba-sorba
a végzet ládájába mind visszahullhatunk."
(Baranyi Angela fordítása)
Omár Khájjam X. századi perzsa költő e rövid, filozófikus
verse az egyik első írásos bizonyítéka annak, hogy Perzsiában
(a mai Irán területén) is népszerű volt a bábozás.
Az indiai bábjáték hatására, annak technikai lehetőségeit

felhasználva, két egyházi ünnep körül alakult ki a perzsa báb-
művészet.
A perzsa újév a tavasz első napja: ünnepét, a nouruz ünnepet
ll lakosság nyilvánosan ülte meg, s fontos tartozéka volt a báb-
előadás. A cérnás marionettekkel bemutatott játékok témája
általában Szálim Khán vagy Párviz Khán herceg szerelmének
és esküvőjének története, jelentős szen~plője pedig Mobarák,
a herceg szerecsen szolgája. Az ő mókázásai tartják ébren a
nézők figyelmét, és egészítik ki a mese vázát.
A másik ünnep a Mehregan - korábbi nevén Mitrakán -,
a bölcsesség, a szeretet és a hűség ünnepe. Az ekkor bemu-
tatott marionettjátékok Mitráról, az ünnepet szimbolizáló nő­
alakról szólnak. Általában zártkörű előadásokon mutatják be
történetét, hogy az avatatlan nézők meg ne zavarják a játék
rituális jellegét.
A perzsa bábjáték harmadik formája a párde, a függöny-
mutogatás. A bábjátékkal való kapcsolata ma már eléggé laza,
jóllehet műfaja az élő színészek, később pedig a bábuk által
előadott játékokból alakult ki. Témája a Mohamed halála után
két táborra szakadt hívek csatája, függönyre festett képek
formájában mutatják be, s csak néha jelenik meg egy-egy
bábu. Az előadás némiképp hasonlít a XIX. században
htagyarországon is elterjedt képmutogatásra; gondoljunk
csak Arany János „Képmutogatók" című versére!
Indonéziában, Jáva és Bali szigetén ma is virágzik egy külön-
leges műfaj: a vajang. Ezt az elnevezést eredetileg a bábjátékra
alkalmazták, később kiterjesztették a bábjátékot híven utánzó
szlnházra és táncművészetre is. A bábut a törzséhez {s vég-
tagíalhoz rögzített pálcákkal egy paraván mögül, alulról moz-
gatják. Az előadásokat tíz méter hosszú, két méter ma-
A pálcás bábjáték: a vajang 11
gas, kifeszített vászonháttér előtt tartják. A bábuk lehetnek
sík árnyékfigurák vagy háromdimenziós alakok is.
A vajang bábuk eredetileg a jávai indonéz családok őskul­
tuszának szertartási kellékei voltak, a XIII. századtól kezdve
azonban a régi sziámi kultúra területén (Thaiföldön, Laosz-
ban, Vietnamban), valamint Kambodzsában és részben Bur-
mában is elterjedt e hagyomány. A vajang mutatványosokat
ma is, mint azelőtt, családok vagy magánszemélyek hívják meg
lakodalmi ünnepélyekre, születésnapokra vagy gyászszertar-
tásokra, hogy bábuik, árnyfiguráik segítségével megidézzék a
család őseinek szellemét.
Amikor egy indonéz család gyermeke felnő, és fontos vállal-
kozás vagy döntés előtt áll, ismerősei előtt megfelelő vajang-
darabot adat elő, amely akár nyolc éjszakán át is eltarthat.
A dalang, azaz narrátor-játékvezető az előadás előtt általában
áldozatot mutat be.
Az ősök szellemének megidézésén kívül a vajang játékok
témája lett az Indiából Indonéziába került brahman mítoszok
hőseinek története is. Az istenek ről, királyokról, hősökről és
A vajang bábu szerkezete
:::
 Felöltöztetett
vajang figura
szentekről szóló legendák rituális értelmet kaptak, bizonyos
napokon és bizonyos alkalmakkor játsszák őket áldás elnye-
rése vagy szerencsétlenség elhárítása céljából. Legkedveltebb
ma is a már Indiából ismert Ráma, Szita és Hanumán története.
A „vajang" gyűjtőnév, különféle típusú előadásokat foglal
magába. Közülük a legismertebb a vajang-golek. Ez az elő­
adás naplementekor kezdődik és reggelig tart. A bábukat
csak férfi nézők csodálhatják meg szemtől szembe. Az asszo-
nyok a megvilágított vászon túloldalán ülnek, és csak árny-
játék formájában nézhetik az előadást. A vajang-golek bábukat
fából faragják, majd kifestik. Gazdag színezésű, batikolt anyag-
ból, üveggyöngyökből készítik pompás ruháikat, hatalmas fej-
díszüket.
A vajang-kulit sík árnyfigurák játéka, és elsősorban a
A vajang mozgatása
vándorbábosok alkalmazzák. Az előadás nagyjából úgy zajlik
le, mint a golek. A bábukat, amelyeket kulitnak vagy legnáng-
nak neveznek, kicsipkézett , festett bivalybőrből készítik.
A vajang purva lélekidéző bábjáték. Általában néhány néző
- a legszűkebb család - előtt mutatják be. A bábjátékos
figurája segítségével az elhunyt és az élők között kíván kap-
csolat·>t teremteni. Az előadás nagyon sok misztikus mozza-
natot tartalmaz, például az élők párbeszédet folytatnak a
holtakkal.
 „A herceg száműzetése"
című burmai
bábjáték főszereplője

Vajangnak nevezik az olyan előadásokat is, amelyeken a

bábuk helyett színészek szerepelnek. A színészek öltözetük-
ben és előadásmódjukban utánozzák a bábukat; általában mi-
tológiai témákat jelenítenek meg. A másik, emberszereplők
által bemutatott vajang szöveg nélküli, pantomimszerű ba-
lett, a témák itt is azonosak a bábos vajangéival.
A vajang bábuk és árnyfigurák általában nyúlánkak, karcsú-
ak. A vékonyorrú, laposhomlokú, mandulaszemű, keskeny-
ajkú szereplők nemes és bölcs embereket jelképeznek. A rö-
vid, vastagorrú, domború homlokú, kerekszemű, széles szájú
bábuk a testi erőre utalnak; a hős harcosnak, vitéznek mindig
tágra nyitott nagy szeme és erős fogsora van. A bábuk kifestése
az indonéz néző számára közismert szimbólumokat jelent.
Ugyanaz a figura különböző színű arccal léphet fel. Ha fekete,
akkor a néző tudja, hogy a hős harcba indul, vagy harcol; ha
sárga, akkor az udvar előkelőségei között fog megjelenni.
A vajang játékok pozitív főhőseinek érdekeit három hűséges
tréfacsináló szolga képviseli: a kövér Szemár és fiai, a hosszú
Petroek és a kis Nala Gareng, kerek szemével, bunkó orrával
és dupla könyökével.
A vajang előadások előtt, után és a szünetekben a színpad
közepén felállítják a Günájut vagy a Kikájut: az Élet vagy a
Világ fáját. Ha az Élet fája az előadás közben jelenik meg a
színpadon - ami igen ritkán fordul elő -, az vihart vagy a
természet felkavarodását jelenti. Az előadások zenéjét külön-
leges hangszereken játszó zenekar, a gamelán szolgáltatja.

Hérodotosz Második Könyvében arról olvashatunk, hogyan

sétáltatták az egyiptomi papok a természet megújulása és
a termékenység ünnepén a halál és újjászületés istenének,
Ozirisz kecses papnőjének bábszínháza
Ozirisznek a mozgatható bábfiguráját az utcákon. E szertartá-
sok emlékét több ezer éves falfestmények őrzik.
Az ábrázolásokon kívül egy tárgyi emlék ad hírt az ókori
Egyiptom bábelőadásairól. M. Gayet francia régész antinoé-
beli ásatásain Khlemisz, Ozirisz táncosnője sírjában teljesen
felszerelt bábszínpadot talált. A feliratokból kiderül, hogy
Khlemisz azok közé a „kecses" papnők közé tartozott, akik
zenével, tánccal, versekkel és · bábozással tették közérthe-
tőbbé a vallás tételeit.
A színpad fából és elefántcsontból faragott kis hajó, Ozirisz
bárkája. A bárkán néhány bábu hevert. Közepén a hajófülke
két kapuszárnyát zsinegekkel lehetett széttárni. A fülkének
nem volt teteje. Felette csak egyetlen függőleges rudat és a
bábuk porladozó zsinegét találták meg.
A figurák a jó lelkeket ábrázolták, akiket Ozirisz bárkája
átvisz a földi életből a halottak folyóján keresztül az újjá-
születés birodalmába.
„Az athéniek egy Pothein nevezetű bábjátékosnak engedik
át azt a teátrumot, amelyet valaha Eurüpidész zsenije fűtött
át." Ezekkel a szavakkal fejezi ki felháborodását Athéneusz,
a görög bölcs.
Rajta kívül Szokrátész, Arisztotelész és Diodorosz is le-
nézően vélekedett a bábozásról. Az ókori Görögországban a
bábjáték liturgikus tekintélye rövid életű volt.
A nevropásztésznak nevezett görög zsinóros bábu ele-
inte a vallásos szertartások kiegészítésére szolgált: Dio-
nüszoszt, a szőlő és a bor istenét óriás bábuval jelenítet-
ték meg, amely játéka befejeztével bort töltött a nézők
serlegébe.
A görögök bábuja, a nevropásztész
A görög színház kezdeti időszakában bábuval ábrázolták az
isteneket, a kórust élő emberek alkották. Ezekből a litur-
gikus darabokból jött létre lassacskán a görög tragédia.
Később az istenekről szóló színdarabok egyre inkább
emberi problémákat tárgyaltak, előadásukat színészekre bíz-
ták. De a szrnesz álarca, magas kothurnusza, gazdagon
redőzött öltözéke még sokáig emlékeztetett az óriási
bábukra.
A görög bölcsek Eurüpidész után már nem szívesen látták
az eredetileg bábuknak szánt oltárszínpadokon a dionüszoszi
nevropásztészeket.
A bábozás kiszorult a vallást és a filozófiát népszerűsítő
tekintélyes színpadokról, és a vásártéreken, a piacokon meg
esetleg orgiákon tengette életét. Ezért aztán erkölcstelen-
nek vagy legjobb esetben gyermekek szórakoztatására alkal-
mas, jelentéktelen játéknak tekintették.
Moh, a kínai császár egy napon udvarának szórakoztatása
végett magához hívatta birodalma legügyesebb bábjátéko-
sát.
A bábos nagyon örült a megtiszteltetésnek. Olyan bábu-
kat készített, amelyek élethűen nyitogatták a szájukat, moz-
gatták a szemüket és az ujjukat.
Elkövetkezett a nagy nap. A császár valamennyi felesége
megjelent az előadáson. A játékos kitett magáért csodálatos
bábuival, és ... nem várt hatást ért el. A császár azt hitte,
hogy a figurák valóban élőlények, törpék, és sűrű kacsingatá-
sukkal - amivel a bábos mozgatható szemükre akarta fel-
hívni a figyelmet - nincs más céljuk, mint hogy ki kezdjenek
feleségeivel! Nyomban elrendelte a bábos kivégzését. A sze-
Perzsa bábuk
A féltékeny kfnai császár
rencsétlen művész kénytelen volt a császár szeme láttára
egyenként széttépni élete legcsodálatosabb bábuit, hogy meg-
nyugtassa a zsarnokot. Moh erre meg is kegyelmezett neki.
Ez a mese nemcsak arról tanúskodik, milyen nagy hatást
tulajdonítottak a bábjátéknak, hanem arra is felhívja a figyel-
met, milyen ősi és fontos művészeti ág Kínában a bábozás.
Már i. e. 1000 körülről maradtak ránk olyan dokumentumok,
amelyek a cérnás marionettek, a kesztyűs bábuk, valamint
a pálcás árnyfigurák létezését tanúsítják. A korabeli krónikák
szerint a Csu dinasztiabeli Mu császár Turkesztánból és Közép-
Ázsiából különböző iparművészeket telepíttetett át Kínába,
köztük szakembereket a marionettezés meghonosítására.
A kínai cérnás marionettezés egyik legkedveltebb témája
Szum-Wu-Kung, a majomisten története, aki lehozta a tüzet
és más javakat az égi birodalomban lakó istenségektől a földre .
Ezt a legendát a klasszikus kínai balett is őrzi: ugyanolyan ál-
arcokkal és stilizált mozdulatokkal adják elő, ahogyan a kínai
cérnás bábszínház. Ebből arra lehet következtetni, hogy a
mitológikus bábjáték Kínában is példaképül szolgált a színház
és a balett számára.
A kínai árnyjáték nagyon mozgékony figuráit a vászonra
merőleges pálcával mozgatják úgy, hogy a bábukat gyengéden
a vászonhoz szorítják. Az árnyjáték eredetét India, Indonézia
és Kína elvitatja egymástól ; őse bizonyára a délkelet-ázsiai
vajang volt. Kínában a bábozás egyik legnépszerűbb és legjel-
lemzőbb formája lett, olyannyira, hogy franciául minden
árnyjátékot „kínai árny"-nak neveznek.
A legjellemzőbb kínai bábjátékforma az egyszemélyes kesz-
tyűs bábozás. A bábjátékos kis házikószerű színpadot helyez
a vállára; a feje fölötti ablakocska a színpadnyílás. A házikó
alsó léceiről fekete lepel omlik a bábjátékos lábáig. A lepel
Az árnyjáték
megvilágítása
mögött rejtőzködő játékos két kezére húzza bábuit, és kez-
dődik a játék. Ezzel a módszerrel nem mitológikus történe-
teket adnak elő, hanem a Paprikajancsi vagy a Vitéz László
anekdotái hoz hasonló, mozgalmas bohózatokat. A Kínai Állami
Bábszínház gyermekelőadásain ma is alkalmazza ezt az eljárást.
Japánban a bábművészet a legmegbecsültebb művészeti ágak
egyike. A Xl. században a Kínából átvett bábozás minden for-
mája meghonosodott az országban. Az egyszemélyes kesztyűs
bábozást a kajrasi vándortörzsek mutatványosai vették át.
Kis színpadszerű ládikójukat, amelyben egyre gyakrabban
jelentek meg pálcás bábuk is, a nyakukba akasztották. A XVI.
században a kikötővárosokban indult virágzásnak a bábmű­
vészet. Buddhista vallásatyák tanaik népszerűsítésére gésákat
bíztak meg azzal, hogy rajongóikat vallásos szellemű, poéti-
kus bábjátékokkal szórakoztassák. A gésák a teaházak vendég-
látói, akiket kislánykoruktól kezdve verstanra, zenére, táncra,
lélektanra és néha bábjátékra is tanítanak.
A XVII. században Onono-0-Tcu, a híres költőnő, pár száz
évvel előbbről fennmaradt történelmi hagyományokon ala-
puló legendát dolgozott fel bábelőadás céljára. A darab
címe : „Dzsoruri hercegnő szerelme". Dzsoruri hercegnő,
akit tisztes öregapja egy virágoskert pavilonjában neveltet,
Dzsoruri hercegnő szerelme
egy nap udvarhölgyeivel hangversenyt rendez. Csak a furulya
hiányzik, hogy teljes legyen a zenekar. Hát kintről hirtelen
csodálatos furulyaszó egészíti ki dalolásukat. Behívják maguk
közé az ismeretlen zenészt. Az egyszerű zarándok öltözetében
megjelenő fiatalember kiváló zenei tudásáról Dzsorurl rájön,
hogy csak nemes leh et. Valóban nemes herceg, aki álruhában
tart a közeli erdő felé, hogy megvívjon ellenfeleivel. Az ifjú
elhagyja a csodálatos kertet. Az erdőben ellenfelei halálosan
megsebesítik. Dzsorurinak álmában megjelenik Buddha, és
közli vele szerelmese balsorsát. A lány a fiú teteméhez siet,
és egész éjszakán át Buddhához fohászkodva virraszt mellette.
A lehetetlent ké r i a vallásalapító szenttől: adja vissza az ifjú
életét. Buddhát meghatja Dzsoruri imája; pirkadatra a fiú
életre kel. Szerelmet vallanak egymásnak, de az ifjú lovagot
hívja a kötelesség: tovább kell küzdenie ellenségeivel. Dzso-
ruri Buddha iránti hálája jeléül kolostorba vonul.
Onono-0-Tcu darabja tartós sikert aratott, azóta a Dzso-
ruri szót egy speciális bábjáték elnevezésére használják.
Charles Dunn, angol egyetemi tanár egyik tanulmányában be-
bizonyítja, hogy ez a történet eredetileg nem hercegnőről,
hanem egyszerű gésáról szólt. Régente ugyanis virágnyelven
a teaház tulajdonosokat, illetve a vendéglősöket hívták „tisztes
öregatyának", a gésákat „hercegnőnek", a teaházakat pedig
„virágos kertek pavilonjának". Dunn véleménye szerint a
költészettel és bábjátéknak szánt szövegekkel foglalkozó gésák
íratták ezt a darabot. A „Dzsoruri szerelme" így egyszerre
fejezte ki a kikötővárosok gésáinak álmát és a buddhista
egyházatyák tanait.
Dzsoruri története kikerült a teaházakból, eleinte az ut-
cákra, ahol vak koldusok dalolták a megható legendát, és
vándor bábosok játszották el a darab látványos részét. Az elő-
A bábu mozgatása
adásoknak hatalmas sikerük volt, így aztán egyre nagyobb
bábukkal mutatták be a történ etet, hogy a távolabb álló n ézők
is jól lássanak mindent. A hordozható bábszínpadot idővel
nagy barakkokba épített állandó színpadok váltották fel.
A vak regös és az egyetlen bábjátékos helyébe egész társu-
latok léptek, am elyek egymással vetélkedve egyre látványo-
sabb darabokat mutattak be. Ennek a vetélkedésnek köszön-
hető, hogy egy japán bábszínház díszletm estere feltalálta a
forgószí n padot.
1871-ben O szaka városában egy Bunraku nevű művész nagy-
sikcrű bábszínházat alapított. Neve összeforrott a klassziku s
japán bábjátékkal. A Bunraku-bábuk valamivel kisebbek az
élő embernél, arcuk leggyakrabban olajfestékkel és zománccal
kifestett fából készül, hajuk, szakálluk valódi hajból. A nő
bábuknak nincsen lábuk, és ruházatuk szerfelett pompás. A
Bunraku-bábuk kifestését, öltözetét még a klasszikus japán
színház, a Kabuki is átvette.
A figurákat nem paraván mögül mozgatják, a bábosmester
díszes kimonójában ott áll a színpadon. A bábu ruhája hátul
nyitott, a mester innen mozgatja a fejet és a szimbolikus kel-
lékeket (kard, legyező) kezelő jobb kart tartó fogantyút. Ez
cseppet sem lepi meg a nézőt. Még attól sem döbben meg,
hogy a bábu bal karját és lábát két feketeruhás, feketecsuk-
japán gésa bóbjátéka
lyás tanítvány kezeli. Ha a díszlet éppen fekete, a tanítványok
nem láthatók, de mivel a háttér többnyire élénk színekben
tündöklik, óriási árnyként megjelenik a bábuk mögött moz-
gó két sorssegéd is.
A Bunraku-játékok szövegét a színpad baloldalán ülő nar-
rátor tolmácsolja énekkel váltakozó regöléssel. Mellette
ülnek a zenészek, akik a darab melodikus aláfestését szolgál-
tatják.
A IX. században, a szász erdők mélyén, Gandersheim váro-
sában élt egy zárdafőnöknő. Hrotsvithának, Fehér Rózsának
hívták. Kedvenc olvasmányai Terentius és más latin dráma-
írók mavei voltak. Elhatározta, hogy hasonló darabokat ír,
és maveit a vallás szolgálatába állítja.
El.ső műve megírása után eszébe jutott, hogy zárdájának
novíciái elő is adhatnák a darabokat. Azért viszont, hogy az
előadás teljes mértékben mellőzze a személyes fellépéssel járó
hiú magamutogatást, elhatározta, hogy növendékei kesztyűs
bábukkal mutatják be a darabokat.
Fehér Rózsa nővér bábszínháza
A gandersheimi kolostorban egy-egy ünnep előtt az egész
zárda lázasan készülődött Fehér Rózsa nővér legújabb mavé-
nek előadására. Az apácák igyekeztek minél találékonyabban
összeállítani, kihímezni, kicsipkézni textilbábuikat. Hrots-
vitha tanulságos darabjai témáját a kolostorok történetéből
vagy a szentek életéből merítette. A helyzetkomikum és a
pátosz mesterien váltogatta egymást maveiben. Az egyik-
ben például Ábrahám, az öreg remete jó útra téríti elkárhozott
unokahugát, Máriát. E célból a legrosszabb hírű kocsmában
élvhajhász udvarlóként jelentkezik az ifjú hölgynél. Hrots-
vitha másik híres darabja Thais története. Thaist, Nagy Sán-
dor táncosnőjét, egy szentéletű férfi megtéríti, ugyanakkor
halálosan beleszeret. A darab végén Thaisnak kell jó útra
térítenie a remetét. Hrotsvithának ez a bábdarabja szolgált
alapul Anatole France „Thais" című regényéhez és Massenet
operájához. A történet alapszerkezete visszatér Sommerset
Maugham „Eső" cima novelláskötetének egyik leghíresebb
elbeszélésében, a „Miss Sadie Thompson"-ban is.
A gandersheimi példa nyomán a kolostorokban elterjedtek
a vallásos tárgyú, zártköra bábjátékok. A Xl. században a
gesztaénekesekhez csatlakozó vándormavészek pedig a közel-
múltból merített történeteket adtak elő három drótra füg-
gesztett vagy függőleges kötelekre feszített fabábuval. Ezek
a darabok Nagy Károly császár unokaöccse, Roland hősi csa-
táiról és haláláról szóltak.
Roland a szaracénok ellen küzdött, és az egész középkori
európai társadalom mint az eszményi keresztény lovag meg-
testesítőjét csodálta. Történetét Franciaországban, Spanyolor-
szágban, Olaszországban és Németalföldön játszották a leg-
gyakrabban . Liege-ben és Brüsszelben még ma is szerepel a
bábszínházak műsorán, és ugyanolyan bábukkal adják elő,
Jávai vajang figura Assisi Szent Ferenc betleheme 19

mint a középkorban. Roland története Szicíliában „Orlando"

vagy „Orlando furioso" néven vált ismertté és közkedveltté.
A vallásos tárgyú, zártkörű, kolostori bábjátéknak, vala-
mint a kastélyokban és piactereken előadott, nagy tömegek-
nek szóló, látványos bábozásnak találkoznia kellett ahhoz,
hogy az európai bábművészet a misztériumok, rajtuk keresz-
tül pedig a modern európai színjátszás előfutárává lehessen.

1223 karácsonyán ltál iában Assisi Szent Ferenc, a ferences

rend alapítója a Greccio erdő barlangjában mondta az éjféli
misét. Az életnagyságú Mária- és József-szobor közé való-
di jászolt helyezett, amelyben életnagyságú gyermekszobor
mosolygott. A jászol mellé élő jószágokat: tehenet és szama-
rat vezettek. A jászol felett láthatatlan zsinegen függő kis
angyalbábu emelkedett a levegőbe. Greccio pásztorai fáklyá-
val a kezükben vonultak fel az első megelevenedett jászol
előtt.
A karácsonyi jászolállítás rövidesen Európa-szerte elter-
jedt. A figurák mérete időközben kisebb lett. A láthatatlan
zsinegekre mind több és több angyalt erősítettek, és mozgatni
kezdték őket. Zsineget kaptak a pásztorok és a királyfigurák
is, hogy felvonulhassanak a jászol előtt. A Mária-figura bólo-
gatva üdvözölte a pásztorokat, királyokat, és átvette tőlük
ajándékaikat.
Megszületett a Máriácska-játék, amely Franciaországban a
marionnette elnevezést kapta. Később minden zsinóros bábut
marionettnek neveztek.
A Betlehem-játékokat eleinte csak zene vagy ének kísérte,
később a párbeszéd is helyet kapott bennük. Az 1300-ból
származó „Pícara justina" című spanyol kópéregény meg-
őrizte egy ilyen előadás pontos leírását. Justina, a hősnő
20
elmondja, hogyan tudott bábjátékos édesapja két bábu helyett
is beszélni. Az egyik bábu helyett saját természetes hangján
szólt, a másikhoz a szájába vett kicsi síppal csipogóvá tette
a hangját.
A liturgikus marionett-játék nagyon sokáig népszerű volt.
A londoni Szent Pál-katedrálisban pünkösdkor és húsvétkor
az oltár előtt zsineges bábukkal jelenítették meg a két ünnep
történetét. Spanyol-, Francia-, Olasz-, Német-, Morva-,
Orosz- és Lengyelországban, valamint Portugáliában, Tirol-
ban ezek a játékok a karácsony eseményeit elevenltették fel.
Amikor aztán Luther szembeszállt a katolikus templomok
szentkép- és szoborkultuszával, a marionetteket kiutasí-
totta a szentélyekből. Mivel az ellenreformáció számos
lutheránus és kálvinista újítást és tilalmat átvett a kato-
licizmus megszilárdítása céljából, a tridenti zsinat is betil-
totta a templomokban bemutatott marionett-játékokat.
A hit népszerűsítése lehetővé tette a marionett-játék európai
felvirágzását, a tilalom pedig még nagyobb lendületet adott
a műfaj továbbterjedésének. A bábuk kikerültek a templo-
mok elé, a piacterekre, majd megindultak az országutakon,
hogy újabb és újabb nézőket hódítsanak meg. A bábjáték el-
világiasodott; egyre nagyobb szerepet kaptak benne a szolga-
és kópéfigurák, a későbbi bohócok, komikus bábuk ősei.
Idővel ők lettek a darabok főszereplői; önálló hősként a
saját életüket élték.
A keresztény liturgikus bábjáték főleg a falvakban élt to-
vább, a marionettet felváltotta a pálcás, kesztyűs vagy fakanál-
bábu. A törökkel közvetlenül szomszédos vagy török megszál-
lás alatt élő európai népek parasztsága kultiválta a legjobban
a bábjátékot, így tartotta ébren a keresztény kultúra hagyo-
mányát. A török kiűzése után az előadások az ellenség ki-
Karagöz és Hadzsejváz
verését felidéző szertartással bővültek. Ezt a hagyományt
őrzi napjainkban is a mohácsi busójárás alkalmával használa-
tos Titiri bábu vagy Lengyelországban a Szopka. A Titiri
szőrsubába öltöztetett kisméretű bábu, amelyet a busóálar-
cot viselő bábjátékos a nyakába akasztott ládikóban mozgat.
Az éppen nem szereplő figurákat a ládikó oldalába fúrt lyu-
kakba állítja.
Bursza városában a XIV. században Orhán szultán mecsetet
építtetett. Az építkezésben részt vett egy Karagöz nevű ku-
bikus és barátja, Hadzsejváz, a lakatos. A mókás természetű
barátok nap mint nap komikus előadásokkal szórakoztatták
az építőket. Karikírozták munkatársaikat és Bursza városá-
nak különböző jellegzetes figuráit, vagy kis humoros tör-
téneteket játszottak el. Lassan-lassan az építkezés vezetői is
beálltak a nézők sorába, sőt mindennapos nézőjük lett maga
a szultán is.
Egyszer aztán Karagöz és barátja túl merészen csúfolt ki
néhány befolyásos személyt. Bevádolták őket a szultánnál,
hogy mókázásuk miatt nem épül kellő ütemben a mecset, és
ha ez így megy tovább, sohasem készül el. A szultán meghara-
gudott, és megparancsolta a két szabadszájú barát azonnali
lefejeztetését. A halálos ítéletet végrehajtották. Az uralko-
dót azonban lelkiismeretfurdalás gyötörte elhamarkodott
ítélete miatt, és sóvárogva gondolt vissza a kellemes percekre,
amelyeket a két amatőr bohócnak köszönhetett.
Volt egy bölcs vezír az udvarnál, Seikh Kuszteri. Elhatá-
rozta, hogy bármibe kerül is, megvigasztalja a szultánt. A népi
árnyjátékok stílusában' állatbőrből kivágta Karagöz és Had-
zsejváz árnyfiguráját, és a mécsessel megvilágított, kifeszltett
vászon mögött az alakokat mozgatva utánozni kezdte az ud-
Kínai bábjátékos 21
kesztyűs bábukkal

var és a szultán jelenlétében a két barát párbeszédét. Rajtuk

kívül más alakok is megjelentek a vásznon: a szultán, a pé k,
a hastáncosnő, a koldus, az ópiumszívó, a francia nagykövet,
a néger rabszolga, az örmény, a zsidó, az arab, a görög, a
kurd meg a perzsa.
A Karagöz-árnyjáték a XX. század elejéig az egyik legvi-
rágzóbb török művészeti ág volt. A filmszínházak elterjedése
után veszített népszerűségéből, és csak néhány török művész­
nek köszönhető, hogy a műfaj nem halt ki teljesen. A Kara-
göz ma ismét megtekinthető Törökország nagyvárosainak
egy-egy kávéházában, színházában.
A híres bábhős Törökországon kívül Görögországban is
meghonosodott. Itt a Karagiosz nevet kapta, és a görög gyer-
mekek kedvenc szórakozása lett. De elterjedt a játék Algéri-
ában, Tunéziában, Iránban, valamint más ázsiai és afrikai or-
szágokban is. Ennek gyakorlati oka volt: a hithű mohamedá-
nok a Ramadán-hónapban nappal koplalnak. Csak napkelte
előtt és naplemente után étkezhetnek. A virrasztás megköny-
nyítésére a mohamedán egyház Karagöz-játékosokat bízott
meg a hívők szórakoztatásával.

Míg a török és a mór veszélynek kitett európai országokban

- majdnem egész Közép- és Kelet-Európa területén, vala-
mint a spanyol és a dél-olasz partok mentén - az újkori báb-
játék alakulása a liturgikus marionett nyomdokain haladt,
Nyugat- és Északnyugat-Európában más irányt vett a fejlődé s.
A templomokból kiutasított bábuk egyénisége és szerepe
alaposan megváltozott. Azonosultak a kor kópéfiguráival,
akik a középkori hűbéri földbirtok feloszlatása után felszaba-
dultak ugyan a jobbágysorból, de a polgárosuló városokban
csak ritkán jutottak tisztességes foglalkozáshoz. A bábjáté-
Pulcinella-Polichinelle-Punch
kosok életrajza is hiven tükrözi a társadalom számkivetett
kópéfiguráinak, a picaróknak a sorsát.
E társadalmi réteg életének tipikus példája a híres Bri-
occi pályafutása. Giovanni Briocci olasz bábjátékos 1610-ben
kivándorolt Franciaországba, ahol Jean Brioché néven vált
ismertté. Eleinte lyoni, majd párizsi vásári kuruzslók csoda-
szereit, kencéit, balzsamait hirdette figuráival, de hamarosan
önállósította magát, és saját barakkjában mutogatta népszerű
bábuját, a görbeorrú, púpos, pocakos Polichinelle-t.
Az újdonsült francia bábu őse nem más, mint az olasz
commedia dell'arte Pulcinella bohóca. Neve eredetileg kis ka-
kast jelentett. Polichinelle valóban kakas akar lenni a saját sze-
métdombján. Feltétlen úr a házában, féltékeny a feleségére,
de nagy szoknyavadász. Ha valamit a fejébe vesz, mindenkép-
pen megvalósítja, még akkor is, ha az törvénybe ütközik.
Éppen ezért legnagyobb ellensége a rendőr, akinek a karmai
közül persze mindig sikerül megmenekülnie. Polichinelle ti-
pikus népi hős, a XVII. századi Európa mesterség nélküli, a
szolgasorból felfelé törekvő ezermestere. Individualista, sa-
ját érdekeit mindennél többre becsüli, nehéz helyzetben hő­
siesség helyett ravaszsághoz folyamodik. Röviden: egyáltalán
nem hasonlít a középkori Orlandókhoz, akik a jó ügyért haj-
landók voltak feláldozni az életüket.
A Polichinelle-játékok rövid idő alatt népszerűek lettek.
Elterjedésüket az is elősegítette, hogy 1719-ben a francia
Opera és a Comédie Fran~aise kérésére a kormány betiltott
minden olyan vásári színielőadást, amelyben élő szereplők
működtek közre, hogy a vásáron született, Le Sage által léte-
sített Vígopera ne vetélkedhessék e két társulattal. A tilalom
után sok vásári társulatnak át kellett térnie a bábozásra, ha
egyáltalán tovább akart működni. Ebben az időben már híres
Kétféle Orlando lovag
francia szerzők is írtak bábdarabokat, maga Le Sage például
„A költő kocsis árnyéka", „Ámor köszörűse" és a „Pierre
Romulus vagy az illedelmes nőrabló" című nagysikerű mario-
nettek szerzője.
Az olasz származású, kakaskodó Pulcinella Angliát is meg-
hódította. Itt a Punch nevet kapta. Neje, cinkosa és állandó
civakodó társa Judy, legnagyobb ellensége pedig az ördög.
Az első angol szöveg, amely zsinóros marionettel játszott
Punch-előadásról szól, 1662-ből származik. Samuel Pepys nap-
lójában leírja, hogy látta az olasz Signor Bologna-bábut egy
Covent Garden-i sörözőben. A bábosmester II. Károly király-
nak is bemutatta művészetét, és jutalmul egy aranyláncon
függő medáliát kapott.
Az ezt követő 45-50 évben Punch egyre jobban alkalmaz-
kodott a szigetország igényeihez. Óriási sikerrel működött
London terein, a templomokkal szemben. A londoni „The
Spectator" című folyóirat arról panaszkodott, hogy Punch
vasárnaponként elcsábítja a hívőket az istentiszteletről!
Punch eredetileg ugyan marionettbábu volt, a róla szóló
történeteket azonban később kesztyűs bábukkal kezdték
játszani.
A vásárterek és kocsmák után lassacskán a főúri kastélyok
kapuja is megnyílt a bábfigurák előtt. Elsőként Voltaire, a
francia felvilágosodás teljhatalmú szellemi ura építtetett báb-
színházat cirey-i kastélyában. E kis színpadon Polichinelle mó-
káin kívül néha a filozófus saját szerzeményű szatirikus báb-
darabjait is bemutatták. Oroszországban Nagy Katalin udva-
rában francia hatásra szintén meghonosodott a bábozás. A cár-
nő férje, Ill. Péter cár a palota egyik termében egész bábszín-
házat szereltetett fel.
„Philemon és Baucis"
az Esterházy-kastélyban
A XVIII. századi Közép-Európa egyik kulturális központja az
Esterházy-kastély volt. Színházában rendszeres operaelőadás o­
kat tartottak. De a család magáénak mondhatta az egyik legna-
gyobb főúri bábszínházat is. Az Esterházy Miklós Józseffőher­
ceg alapította színpad speciális bábozási formának, a marionett-
operának adott otthont. Előadásait nemcsak a hercegi család
látogatta; a nézők között nemegyszer uralkodók Is voltak.
A színház megérdemelt hírnevét a kor jeles művészei biz-
tosították: Haydn 28 éves korában került másodkarmester-
helyettesl rangban a kismartoni (ma: Eisenstadt) zenekar élé-
re. Harminc éven át mecénása, Miklós herceg haláláig élt és
alkotott ebben a kastélyban . Jónéhány marionettopera zenéje
fűződik a nevéhez. Az olasz Travaglia mester díszlettervező
és festő volt. Pauersbach osztrák dramaturg és színpadmester
biztosította a technikai tökéletességet.
1773-ban meglátogatta Eszterházát Mária Terézia, és meg-
tekintett egy marionettelőadást Is. Amikor kíséretével be-
lépett a barlangszerűen kiképzett terembe, működésbe lép-
tek a szökőkutak. Haydn „Philemon és Baucis" című báb-
operája volt műsoron, amelynek szövegét Pfeffel Gottlieb
írta. Az előadás annyira megtetszett a császárnőnek, hogy
amikor tudomást szerzett egy újabb bábopera kismartoni
színrehozataláról, magához kérette az egész társulatot, és
egyetlen előadás kedvéért marionettszínházat építtetett
Schönbrunnban . Itt adták elő 1m. július 8-án az új darabot,
Haydn remekművét, a „Dldót." Ebből az évből való Haydn má-
sik báboperája, a „Genovéva" is. A zeneszerző több marionett-
operát komponált, nagy részük azonban sajnos elveszett.
A „Genovévát" 1892-ben találták meg Kismartonban, a „Phile-
mon és Baucis" partitúráját pedig, amelynek addig csak
egyetlen áriáját ismerték, 1953-ban Párizsban.
Faust-Paprikajancsi-Kasperle
Európa protestán s országaiban a reformáció azonnal betil-
totta a liturgikus bábjátékot. A bábozás német városok piac-
terein élt tovább. A darabok hősei között, a bohócok és ko-
mikus figurák mellett ott találjuk Faustot is. Ha Faustra gon-
dolunk, mindenkinek magától értetődően Goethe világhírű
műve jut eszébe. Pedig Faust története sokkal régebbi
múltba nyúlik vissza. A bábjáték, amely az egyéb, Faustra vo-
natkozó források mellett a költőre hatott, egy XVI. századi
tudós életét mutatta be. Az igazi Faust János 1509-b~ n a hei-
delbergi egyetem diákja volt, majd beiratkozott a krakkói
egyetemre, hogy elvégezhesse a „m ágia"-szakot. Ez volt az
egyedüli tanintézmény, ahol valaha is hivatalos tanszéken ta-
nították a mágiát. Ezután különböző német kishercegségek
megtűrt vendége volt. Asztrológiával, csillagászattal foglalko-
zott. Tevékenykedését a reformátusok és a katolikusok egy-
aránt rossz szemmel nézték. 1548-ban halt meg. Halála után
tüstént legendás személy lett.
1587-ben jelent meg a Faust-népkönyv, minden továb-
bi feldolgozás forrása. Olyan sikert aratott, hogy Marlowe,
a mű angol fordítása nyomán, megírta Faust című színdarabját,
amelyet 1589-ben mutattak be Londonban . Vendégszereplő
angol színtársulat ismertette meg a darabbal a német közön-
séget. A német változatot először 1608-ban, Grazban adták
elő. A harmincéves háború alatt a Faust meglehetősen mó-
dosult változatát német vándorszínészek terjesztették el
bábelőadás formájában. Goethe 1771-ben egy ilyen bábjátékot
látott valamelyik strasbourgi kocsmában.
A német piacterek másik kedvelt hőse Hans Wurst, meg-
honosodott magyar nevén Paprikajancsi. A figura Hans Wurth
néven átkerült a németalföldi területekre, de csak az 1660-as
és 1700-as évek között honosodott meg Hollandiában. Hans
Középkori Máriácska-játék
Pickherring, azaz Sóshering Jancsi már németalföldi „polgár"
volt. Belgium vallon területein a Tchantchés nevű kesztyűs
figura szórakoztatta mókáival a nézőket, a múlt század de-
rekán pedig az olasz Conti mester telepedett le ott szicíliai
zsinóros Orlando-marionettjeivel. Azóta Liege-ben meghono-
sodtak a 80 centiméteres zsinóros Roland-bábuk.
25
A XVII. és XVIII. század táján, főleg a harmincéves háború
után, a bábjátékos társulatok száma rendktvül megnövekedett.
Ekkor született meg Prágában a cseh Kaspárek. Az akkori
Csehország osztrák elnyomás alatt szenvedett; Kaspárek az
osztrákok igája alól szabadulni akaró cseh nép szószólója.
Partnere a nála egy fejjel magasabb, akaratos barátja, Skribold,
26

aki mindig mindent jobban tud Kaspáreknél. A játék végén

azért persze kiderül, hogy Kaspáreknek volt igaza.
Annak ellenére, hogy Kaspárek a Habsburg elnyomás ellen
tiltakozott, ő lett az osztrák népi bábfigura, Kasperle őse .
Kasperle bécsi születésű volt, de nemsokára Ausztria határán
túl egész Németország területén közkedvelt bábfigura lett.
A Rajna-vidéken és az akkori Poroszországban Hannesche
nevű vetélytársa uralkodott.
A német hercegségek területén Kasperle kiütötte a nye-
regből elődjét, Hans Wurstot. Még a Faust-játékokban is
szerepet kapott: ő lett az ördöggel cimboráló tudós szolgája!
Hans Wursttal ellentétben Kasperle inkább szellemes volt,
mint vaskos tréfálkozó. A legrégibb ránk maradt Kasperle-
előadás szövege arról szól, hogy a tudás hajszolása ördögi
dolog, aki tökéletes tudásra vágyik, pokolra jut. Egyedül Kas-
perle menekül meg, mivel nem hisz az ördögben.

A francia forradalom után egy nemzedékek óta selyemtakács

mesterséget űző lyoni család sarja, Laurent Mourguet hirtelen
munkanélkülivé vált. A szünetelő szövőszékek mellől e l-
szegődött foghúzó-kuruzslónak. Családj ával együtt járta szü-
lővárosa piactereit, ahol helyben „operált". Mivel az emberek
nem könnyen szánták rá magukat foguk nem épp fájdalom -
mentes kihúzatására, Mourguet elhatározta, hogy saját gyárt-
mányú kesztyűs bábuja, a rokonszenves, mosolygós, kaján
tekintetű Guignol mutogatásával toborozza majd pácien se it.
Guignol a helybeli"selyemtakácsok viseletét hordta; Mour-
guet szellemesen mondta helyette a mondókáját, és hamaro-
san fellendítette a „boltot". Rövidesen abba is hagyta a nem
neki való foghúzást, és ettől kezdve egész családjával együtt
kizárólag bábozással foglalkozott. Működési helye egy-egy
Török árny(igurák A lyoni kuruzsló 27

barakk volt Lyon különböző parkjaiban. Hozzászegődött egy

volt utcai énekes, Ladré apó, aki sajátkezűleg faragta Guignol
örök barátját, Gnafront, a facipőkészítőt.
Guignol meghódította egész Franciaországot; a párizsi
parkok mutatványos bódéjában még ma is a bábjáték nem-
zeti figurája. A francia forradalom szülötte volt, állandó harc-
ban állt uzsorás háziurával és gazdájával, a kizsákmányoló,
tőkés szövödetulajdonossal. Népszerűsége nem volt hatásta-
lan a francia romantika haladó értelmiségére sem. A bohém-
élet padlásszobáiban lezajló, kísérleti bábozás átvette az előző
századi főúri szalonbábozás tradícióit, de közelebb hozta a
műveket népi forrásukhoz.
Nohant községben ma is áll az a házikó, amelyben egykor
a francia romantikus regény nagy írónője, George Sand kisfia
szórakoztatására bábszínházat varázsolt a padlásból. A kisfiú
felnőtt, grafikus lett, de a bábszínház tovább működött.
Most már maga a fiatal Maurice Sand faragta a kesztyűs bábuk
fejét. A ruhákat - több mint kétszázat - továbbra is a hí-
res írónő varrta. A nohant-i bábszínpadot később Párizsba,
Maurice Sand Passy utcai műhelyébe költöztették. A báb-
színház látogatói közé tartozott Liszt Ferenc, Chopin, Alfred
de Musset, Balzac és Delacroix.

A múzeumairól ismert Münchenben érdekes kiállításra buk-

kanhat a látogató: a Münchner Stadtmuseum termeiben egy
XIX. századi bábszínház teljes szereplőgárdája talált végleges
otthonra. A figurák az egykor városszerte Papa Schmied néven
emlegetett bábos, Joseph Schmied tulajdonából kerültek a
múzeumba.
Schmied a müncheni városi közigazgatás egyszerű írnoka
volt, aki a fejébe vette, hogy bábszínházat nyit a gyermekek
28 Papa Schmied bábszínháza

Pollchinelle szórakoztatására. Von Heydek generális, a marionettezés sze-

relmese teljes bábos felszerelést ajándékozott neki. Az írnok
ekkor Pocci grófhoz, a német romantikus bábművészet nagy
megszállottjához fordult, hogy írjon bábdarabokat lee,ndő
színháza számára. Pocci eleget tett a kérésnek. Együttműkö­
désük 18 éven át tartott. Meséikben a tündérek és gnómok
mellett szerepeltek a müncheni hétköznapok karikírozott
alakjai is. Pocci paródiákat is írt. Remekműve, a Violone ki-
rály és Clarinette hercegkisasszony sorstragédiája a roman-
tikus tragédiák szellemes kigúnyolása.

A XIX. század vég.e és a XX. század eleje az irodalom és a

művészet forrongó változásainak, kísérletezéseinek időszaka.
Az új törekvések nem hatástalanok a bábozás további alaku-
lására sem. A XX. század elején megújuló bábjáték régebbi
technikák felelevenítésével, a képzőművészet és az irodalom
legújabb vívmányainak felhasználásával teremti meg a modern
kor stílusát.
A bábművészet első forradalmi eseménye 1888-ban a fran-
ciaországi Rennes egyik padlásszobájában zajlott le. Itt mu-
tatta be még diákként Alfred Jarry első színdarabját, egy
marionettdarabot, az Ubu királyt. Ez az eredetileg bábuk
számára írott darab a XX. századi francia szürrealista művé­
szet és a modern drámaírás őse.
Richard Teschner, bécsi iparművész egy hollandiai útján
megismerekedett a jávai vajang figurákkal. 1906-ban Prágában
marionettcsoportot hozott létre, amelynek előadásain a va-
jangok hatása alatt született bábuk szerepeltek. Teschner
figuráit azonban nem egyszerűen tengelyrúdra rögzítette,
mint az eredeti vajangot, hanem üreges pálcára, amelyben a
figura mozgását tökéletesítő zsinórok futottak. A zsinórokat
Hagyomány és újítás 29

a pálca végén elhelyezett billentyűkhöz erősítette. Ezzel a Guignol

technikával a legváltozatosabb mozgásokat is létre tudta
hozni.
Teschner bábui hatottak Nyina Effimova festőnőre és fér-
jére, lvan Effimov szobrászra, akik a Nagy Októberi Szocialista
Forradalom után Moszkvában folytattak kísérleteket a báb-
játék lehetőségeinek kibővítésére. Eleinte kesztyűs bá-
bukkal dolgoztak, később Teschner módszerét alakították-
fejlesztették tovább. Eredményeiket Szergej Obrazcov is fel-
használta.
Ugyancsak 1917 után fordult a bábkészítés felé Alexandra
Exter orosz festőnő. Új eljárásokkal és anyagokkal kísérlete-
zett: fémlemezekb'ől, gyaluforgácsból és celluloidból építette
fel figuráit.
A bábjátékban rejlő művészi lehetőséget a modern festé-
szet néhány kimagasló egyénisége is felismerte. Paul Klee és
Vaszilij Kandinszkij munkatársa volt annak a marionettszín-
háznak, amelyet Paul Brann, a híres rendező, Max Reinhardt
tanítványa alapított Münchenben 1906-ban. A színház mű­
során komoly darabok és operák szerepeltek, a társulat igen
rövid idő alatt közismertté vált. Amikor Hitler uralomra
jutása után Brann-nak el kellett hagynia szülőhazáját, Angliában
szerzett hírnevet marionettjeivel. Halála után kétszáz bábu-
ját a Münchner Stadtmuseumban helyezték el.
Kleenek és Kandinszkijnak nem a Brann-színház-beli mű­
ködése volt az egyetlen „kirándulása" a bábozás területére.
Walter Gropius építész 1919-ben „Bauhaus" néven művészeti
iskolát alapított Németországban. Munkatársai közé tartozott
Klee is, aki kisfia, Felix számára 50 bábut készített. Az anyag-
szerűségüket meg nem tagadó bábukkal (látszott például,
hogy a bábunak gombszeme van; ez akkor újdonságszámba
Obrazcov kézpantomimja
ment) Felix Klee nagysikerű előadásokat tartott a Bauhaus-
ban. A darabok ötletét Kandinszkij adta, és jelen volt minden
bemutatón. Sajnos Klee bábui közül a II. világháborúban húsz
elpusztult, a többi azonban megmaradt, és ma a berni mú-
zeum büszkeségei közé tartozik.
Az a kérdés, hogy gyermek- vagy felnőttművészet-e a bábo-
zás, szintén a XX. században éleződött ki. A kérdésre a báb-
művészet néhány kitűnő művelője adott csattanós választ.
Egyikük Josef Skupa, cseh marionettista. Működése a cseh
bábozás tradícióin és a hagyomány élő gyakorlatán alapult.
1920-ban alkotta meg Spejblt, ezt a frakkban járó, de facipőt
viselő, orcátlan, tudálékos figurát. A Spejbl-bábut Skupa ké-
résére szobrász barátja, Karel Nosek faragta ki. Nosek e fi-
gura által tett szert a halhatatlanságra. Hat évvel később készí-
tette Hurvineket, Spejbl okos fiacskáját, aki állandóan, de ke-
délyesen rámutat apja tévedéseire. E két figura mókázása
tette lehetővé Josef Skupa ötszáz ülőhelyes prágai bábszínhá-
zának felépítését, amely a háború s a megszállás ellenére is a
város színházi életének állandó részévé vált. A két alak egy-
szerűsége és szürrealisztikus mivolta hitelessé tette őket a
leglehetetlenebb szituációkban is. Skupa művészetét a rugal-
masság, a minden feltételhez alkalmazkodni tudás jellemzi.
Spejbl és Hurvinek történetét egyszer csupán a két főszerep­
lővel, máskor figurák sokaságával adta elő, állandó átmenetet
képezve az egyszemélyes színház és a közösségi munkán ala-
puló nagy társulat tevékenysége között.
Spejbl és Hurvinek Paul Klee bábui
Csehszlovákiában a náci megszállás alatt a bábművészek
merész illegális előadásokat rendeztek magánlakásokon és
pincékben. Többek között Karel Capek, a híres író antifasiszta
darabjait játszották. A ravensbrücki koncentrációs tábor-
ban cseh fogolyasszonyok bábszínházat hoztak létre rongy-
cafatokból, azért, hogy megőrizzék lelki szilárdságukat.
A háború után a cseh bábművészet fejlődése új lendületet
kapott, sőt, Csehszlovákia egy új műfajnak, a bábfilmnek is
a szülőhazája lett. A XX. század művészete, a film, termé-
szetesen a bábjátékosoktól is merőben új technikai megoldá-
sokat követel. Olyan eljárásokat kell teremteni, amelyek nem
tagadják meg a figurák bábu mivoltát, ugyanakkor azonban
eltüntetik a nem filmszerű kellékeket (például a marionett
zsinórjait). Az új technikai fogások kidolgozásában nagy sze-
repet játszott a cseh Zeman, Trnka és Tirlová, akiket a nem-
zetközi bábszövetség elnöke, jan Malík ösztönzött ilyen
irányú kísérletekre. Zeman például „Ali és a halász" című
bábfilmjében a bábozás technikai fogásait a film térábrázolási
lehetőségeivel kapcsolta össze. Trnka művei az Amerikából
Spejbl marionett
32
elterjedt képregény-divat mulatságos paródiái. Tirlová tex-
tilbábui a megelevenedett, naiv gyermekjátékok hatását keltik.
A második világháború idején Szergej Obrazcov, a moszk-
vai Központi Bábszínház alapító-igazgatója is az antifasiszta
küzdelem szolgálatába állt. Ez az építészethez, színészethez,
faragáshoz, festéshez egyaránt jól értő művész a háború alatt
egyszemélyes előadásaival keltett derűt a Vörös Hadsereg
katonái között. Magánszámai és politikai agitációs műsorai
világhírre tettek szert. Híressé vált a halált szolgáló Hitler
figurája, amely apró bábu volt, a halál Obrazcov maga, fekete
ruhájára festett csontvázzal. Mussolinit egy óriási clown jel-
képezte, fekete Bajazzo-ruhában énekelt, két méterre spric-
celve krokodilkönnyeit. Obrazcov a harmincas években egy
hat főből álló csoporttal megalakította a világ első állami báb-
színházát, amely ma kétszáz taggal működik. A szlnház új épü-
letének előcsarnokában bábmúzeum látható.
Az Egyesült Államokban napjainkban is felhasználják a báb-
játékot a haladó világnézetű, háborúellenes propaganda cél-
jaira. E feladat megvalósítására óriási méretű bábukat alkal-
maznak, amelyeknek több évtizedes tradíciójuk van Ameriká-
ban. 1933-ban Tony Sarg a chicagói nemzetközi vásáron akkora
bábukkal játszott, hogy hatalmas közönség csodálhatta meg
produkcióját. A gumiból öntött, léggömbszerű, 30 méter
hosszú állatokat, amelyeknek Walt Disney-sen kedves pofájuk
volt, részben héliummal töltve engedték fel, részben helikop-
terről mozgatták. Óriási bábukkal kísérletezett Buffano is.
Roosevelt elnök felfigyelt a művészek alkotóképességére és
népszerűségére, s javasolta, hogy művészetüket politikai agi-
tációra alkalmazzák. Ebből akkor nem lett semmi.
A Roosevelt által felvetett ötletet megváltozott politikai
tartalommal később Peter Schumann, a „Bread and Puppet"
társulat vezetője valósította meg. Protest-előadásain a báb-
és a maszkjáték lehetőségeit egyesíti. Szerencsésen alkal-
mazza céljaira Sarg és Buffano technikáját.
A bábművészet lehetőségeinek új útjai tárultak fel a
II . világháború után Franciaországban. A francia bábozást
ötletgazdagság és a formáknak a lényegre egyszerűsítése
jellemzi. George Lafaye például fekete színházban mozgat
különböző tárgyakat. Leghíresebb produkciója a „John és
Marsha", amelyben egy rózsaszínű boa tekeredik szerelme-
sen egy kék cilinder köré. Az egész előadás szövege nem más,
mint a két címadó név: Marsha és John, különbözőképpen
hangsúlyozva.
Lafaye tanítványa, Yves Joly a bábjátékot a leglényegesebb
elemre, a puszta kezekkel való bábozásra egyszerűsítette.
Esernyőt, tollseprűt vagy egyszerű sík papírfigurákat használ
fel - olyan művészi ötletekkel, kifejező képességgel, hogy a
bábművészeti stílusok forradalmasítására serkentette a világ
minden bábosát. Hatott többek között a nemzetközi hírnévre
szert tett pécsi Bóbita-együttes stílusának kialakulására is.
E hatásátvétel érdekessége, hogy Yves Joly a magyar Blatt-
ner Géza tanítványa volt, így a Bóbita-együttes tulajdonkép-
pen egy hazai tradíción alapuló, sajátosan modern módszert
követ.
A bábművészet XX. századi fellendülése hatott a hazai bá-
bozás fejlődésére is. A század első éveiben fordult a haladó
írók és művészek érdeklődése a bábozás felé, mert meglátták
ebben a műfajban a modern törekvések egyik kifejezési esz-
közét. Nem véletlen, hogy a Nyugat írói gyakori vendégei
voltak a bábelőadásoknak, sőt egyikük-másikuk maga is írt
bábdarabokat.
Amerikai keszty
űs bábuk
33
Kesztyűs ál/atbábuk
Budapesten 1910-ben Rónai Dénes fényképész Váci utcai
műtermében megalakult a Vitéz László bábszínház. Rónai
barátjával, Orbók Loránddal, az íróval és amatőr bábossal
együtt bábdarabokat mutatott be. A zártkörű előadásokat a
század eleji pesti irodalmi élet egyik ismert személyisége,
Borsodi-Bevilaqua Béla rendezte és konferálta. Egy-egy elő­
adásukon több hosszabb-rövidebb darabot mutattak be.
Első bemutatkozásuk műsora például a következőképpen ala-
kult: először Rédey Tivadar „Bajazzo feltámadása" című mű­
vét játszották el. Bajazzónak egy esztétikatanárnál vizsgáznia
kell a bábjáték törvényeiből. A jó bohóc rossz vizsgázónak
bizonyul és megbukik. A könyörtelen tanár halálra ítéli, és
felakasztatja. Barátai koporsóba fektetik. Az öntelt tanár meg-
jelenik a színen, és győzedelmesen nyitja fel a koporsó fedelét,
de Bajazzo holtteste helyett virágokat talál benne. Az elpusz-
títhatalan Bajazzo ismét megjelenik, és kötelességtudóan
tovább mókázik. A dühödt tanár magát a Halált hívja segít-
ségül. Az el is jön, de nem Bajazzóért, hanem a tehetséget fel
nem ismerő tanárért, akit magával hurcol a feledés birodal-
mába. A következő műsorszám Szekeres Jenő „Amerika fel-
fedezése" című paródiája volt. Ezután a „Babits Mihály a leg-
sötétebb Afrikában" című játékot mutatták be. A költő
„bamba bún borongva" afrikai rovarok gyűjtésével próbál
segíteni rossz anyagi helyzetén. De a bogarak megvételére
csak a Nyugat szerkesztősége vállalkozik. Mielőtt azonban
Vásártér-műterem-színház
létrejönne az üzlet, a költő fejét leharapja egy hatalmas kro-
kodil. De meg is járja, mert Babits Mihály búskomorsága át-
ragad rá, és krokodilkönnyeivel árasztja el a színpadot.
A Babits-verseket parodizáló betéteket maga a költő írta.
A Váci utcai bábstúdió előadásait híres írók, Karinthy Fri-
gyes, Móricz Zsigmond, Hatvany Lajos, Osváth Ernő, Ignotus,
Kosztolányi Dezső, Heltai Jenő is látogatták. 1912-ben Rédey
Tivadar és Borsodi-Bevilaqua Béla feldolgozásában bemutat-
ták Pocci „Violone király és Clarinette hercegkisasszony vagy
a szerelem örvénye" című sorstragédia-paródiáját. A bábukat
és a díszleteket az Iparművészeti Iskola művészei tervezték és
készítették. 1913 telén az Iparművészeti Múzeum Gyermek-
művészeti Kiállítást rendezett, és meghívta Orbók és Rónai
bábegyüttesét, hogy előadássorozattal tegyék színesebbé a ki-
állítást.
Orbók Loránd a „Magyar Iparművészet" 1914-es évköny-
vében megírta a huszadik század első magyar bábesztétikai
tanulmányát, amelyben a naturalizmus ellen fordul, és a népi
ihletésű Vitéz László figura, valamint a kesztyűs bábuk mellett
tör lándzsát. Az évkönyv megjelenése után Orbók már nem
sokat tehetett a magyar bábművészet érdekében. A sors
Spanyolországba vetette, ahol sikeres színpadi szerzőként élt,
bábuihoz azonban ekkor sem lett hűtlen.
Az első világháború után a Rónai-műterem kis színpadán
bemutatták Karinthy Frigyes „A hosszú háború" című báb-
darabját, két bakabábunak a lövészárokban folytatott pesszi-
mista és céltalan hangulatú párbeszédét. Itt adták elő Koszto-
lányi Dezső „Csoda" című bábjátékát is.
Ebben az időben Rónai bábszínházának új művészeti veze-
tője akadt Blattner Géza festőművész személyében. Blattner
ekkor tért haza németországi és ausztriai tanulmányútjáról,
 35

Yves )oly bábfigurái


ahol megismerkedett Teschner munkásságával. Teschner ha-
tása alatt ő is álmodozott a vajang európai meghonosításáról,
de tehetsége nem fért meg az egyetlen technikai lehetőség
szűk keretei között. A legleleményesebb eszközökből állí-
totta össze bábuit, és új képzőművészeti elemekkel gazdagí-
totta a bábművészetet. Előadásainak „szerepl6i" gyakran a
hétköznapi élet legközönségesebb tárgyai: egy lábos, egy ka-
nál vagy villa stb. Olyan tárgyakat vont be tuda-
tosan alkotásai körébe, amelyek - véletlenszerűen - a
népi bábjátékosoknál bukkannak fel. Saját költségén épitette
meg első, könnyen összecsukható bábszínpadát, amely egy-
aránt alkalmas volt nagyszabású tárgy-marionett, pálcás vagy
puszta kézzel bemutatott játékok, valamint árnyjátékok elő­
adására is. Rónai műterme szűknek bizonyult Blattner tervei-
nek megvalósítására. Ezért lehetőséget keresett arra, hogy az
akkori Belvárosi Színház (a jelenlegi Katona József Színház)
pódiumán mutatkozhassék be a nagyközönség előtt. Erre az
1919-es szezonban került sor. A nagyszerű műsort Balázs
Béla közreműködésének köszönhette, aki a bábművészet
nagy kedvelői közé tartozott, és szívesen írt bábdarabokat is.
Bábjáték inspirálta „A fából faragott királyfi" című „néma
táncjátékát", amely Bartók Béla zenéjével aratott világra-
szóló sikert.
1924 nyarán a Magyar Gyermektanulmányi Társaság kiállí-
tást rendezett a Műcsarnokban. Blattnert meghívták, hogy a
kiállítás kéthónapos időtartama alatt bábelőadásokat rendez-
zen a látogatóknak. A bemutatott darabok között szerepelt
a Faust-bábjáték, a Ludas Matyi, Balázs Béla „A halás! és a
hold ezüstje" és Mohácsy Jenő „A bűvös hordó" című árny-
játéka. E darabok ugyan sikert arattak, a művészi bábjáték
lehetőségei azonban egyre romlottak hazánkban. Ezért Blatt-
ner párizsi barátai meghívására harminckét éves korában
Franciaországba utazott, és végleg ott telepedett le. 1928-ban
„Théatre arc-en-ciel" - Szivárványszínház - néven báb-
színházat alapított, ahol egyik legtehetségesebb tanítványa és
munkatársa Tóth Sándor volt.
Blattner jelentősége az, hogy mesterét, Teschnert túl-
szárnyalva a bábozás legkülönbözőbb technikai fogásait alkal-
mazta. Ö kezdte gyakorolni a puszta kézzel és a különböző
tárgyakkal való bábozást. Munkásságának ez a része hatott
a legújabb bábstílusok - Yves Joly és a Bóbita-együttes
módszereinek - kialakulására.
A XX. századi magyar bábozás megkísérelte hazai viszo-
nyokra alkalmazni a bábjáték valamennyi vívmányát. Büky
Béla festőművész a magyar népköltészet témáit az árnyjáték
technikai lehetőségeivel kapcsolta össze. Bábuit a dunántúli
pásztorfaragások és palócföldi padhátak motlvumainak fel-
használásával készítette el. Műsorán a Kalevala részletei, nép-
költészetünk remekművei, a Ludas Matyi, valamint Arany
János humoros, népi ihletésű költeményei szerepeltek. Igen
Vitéz László és az ördög 37

értékes életműve azzal a paraszti érzésvilággal áll a legszoro-

sabb rokonságban, amely a dunántúli betlehemes bábtáncol-
tatók ünnepi játékában maradt ránk.
Ám a magyar bábozás a külföldi példákon és a népművészet
ihletésén kívül még egy hagyományra támaszkodhatott: a
mutatványos, vásári bábjátékra, amelyet német nyelvterü-
letről, illetve Cseh- és Morvaországból Magyarországra tele-
pült bábjátékos családok leszármazottai ápoltak. Nagy szerepe
volt a XVIII. század vége felé a Hincz családnak a Városliget-
ben működő, részben állandó jellegű, részben vándor mario-
nett-társulatának. Hinczék előadásaikat már a városi közön-
ség igényeihez szabták. Bemutatóik nem sok apró jelenetből
álltak, hanem egy-egy bábjátékra alkalmazott mesét vagy ko-
mikus játékot jelenítettek meg, számtalan ötlettel, a mario-
nett-technika adta lehetőségek teljes kihasználásával.
A XIX. század végétől a II. világháborúig a Népligetben mű­
ködött Kemény Henrik bábszínháza, a vásári bábozás XIX-
XX. századi folytatója. Sok kis jelenetből álló, folyamatos elő­
adásaik főhőse Vitéz László volt, aki Punch-hoz és Kasperléhez
hasonlóan állandó harcban áll az ördöggel. Komikus, kirob-
banó humorú jeleneteiben mindig sikerrel viaskodik az egyre
nagyobbá váló ellenséggel, és ügyességével, talpraesettségé-
vel arat győzelmet. Rafay Anna és Szokolay Béla így írnak egy
Kemény Henrikről és fiáról megjelentetett tanulmányukban:
„Megvolt benne az a kettősség, ami minden igazi művész mű­
vészetének titka: beleélte magát a játékba, de ugyanakkor
éberen is figyelte önmagát, önmaga játékát. Kifogyhatatlan
hitével meg tudta ragadni közönségét: gyermekeket, felnőt­
teket egyaránt. Az ő játékának stílusa él tovább fia, az ifjú
Kemény Henrik játékában. Ő is egyaránt játszik kézi bábuval és
zsinóros bábuval. Kötéltáncosát, táncoló kiskacsáját még apja
38
műsoraiból örökölte. Marionettműsorában van még egy
régi, nagyon mulatságos autós jelenet, egy nagyon leleményes
»szétmenő ember« meg néhány átváltozó bábu. Kézibáb-
játékai közül a Vitéz László elátkozott malom körüli vereke-
déseinek, az ezekben feszülő, néha robbanó vitalitásnak van
mindig a legnagyobb sikere. Két cintányéros, táncoló négere,
azzal a pompás ritmusérzékkel, amellyel mozgatja őket -
felejthetetlen, vidám jóérzést kelt a közönségben."
Az Esterházy marionettszínház hagyományát Divéky József
grafikus kívánta feleleveníteni. Műsorán Mozart „Bastien és
Bastienne" és Pergolesi „Az úrhatnám szolgáló" című műve
szerepelt. Divékyt élete végéig foglalkoztatta egy állandó
marionettszínház létesítésének gondolata.
A magyar bábozás tehát olyan hagyományokra és élő gya-
korlatra támaszkodhatott, hogy magától értetődően merült
fel az állandó bábszínház létrehozásának igénye. Az első erre
irányuló lépést a két világháború közötti időszak kiváló báb-
művésze, Rév István tette meg. Olyan bábszínházat akart lé-
tesíteni, amelyet a városi közönség is befogad, megszeret.
Külföldi tanulmányútjain minden ismeretet megszerzett, ami
csak szükséges lehet a bábozáshoz, itthon pedig semmilyen
áldozattól nem rettent vissza, hogy kísérleti bábszínházát
megvalósítsa. 1941-ben nyílt meg a Nemzeti Bábszínjáték,
amelynek legsikeresebb darabja a Toldi volt.
A két világháború közötti időszak másik kiemelkedő bá-
bosa, Szokolay Béla marionettel foglalkozott. Az 1. világhábo-
rúban ismerkedett meg ezzel a bábozási technikával. Egy
székely különítménnyel német katonák szomszédságába ke-
rült. A németek között volt egy marionettista - a civil élet-
ben tanító -, aki krétából bábfejeket faragott, kiszínezte
őket, és rongyból ruhát varrt nekik. A székely bakák nem
Petruska
értették ugyan a szöveget, de nagyon jól mulattak. Szokolay
is kedvet kapott a játékhoz, csinált egy hasonló bábut, amely
rövid időn belül partnere lett a német marionettjének. Az
improvizált előadások két hőse Hans, a német katona és
János, a székely baka volt, akik állandóan civakodtak, és saját
nyelvükön kifigurázták egymást. Szokolay ettől kezdve élet-
pályájának tekintette a marionettezést, állandó bábszínházat
akart létrehozni, és haláláig tanácsaival segítette az ilyen irá-
nyú kísérleteket. Az ő tradícióját folytatja napjainkban az
Astra-együttes.
Rév István és Szokolay Béla törekvése az állandó bábszínház
megteremtésére csak a második világháború után érhetett
célhoz: megalakult az Állami Bábszínház. Ez az együttes
hosszú évek kísérletező munkájával alakította ki a különböző
témájú, különböző korosztályoknak szóló előadások stílusát,
amely természetesen nem merev, statikus és változtathatat-
lan. Az Állami Bábszínház művészei állandóan új technikai és
formai lehetőségeket kutatnak. Egy-egy előadás előkészítése
a társulat egészét megmozgató közösségi munka, amelynek
során együtt próbálják megtalálni a legszerencsésebb művészi
megoldásokat. Vegyük szemügyre például, hogyan készült a
nagy sikert aratott Petruska-előadás!
A Sztravinszkij-darab főhőse Petruska, a marionett, a vásár
örökéletű népi figurája. Halála után is minduntalan gúnyt űz
gyilkosából, aki féltékenységében meg akarta akadályozni,
hogy sikert arasson szerelménél, a szőke balerinánál, va-
lamint a vurstli közönségénél.
A paravánt nagy síkfigura-nézők képezik, akik először a
teremben ülőket nézik, majd fejük megfordul, és a színpadon
megjelenő óriáskereket figyelik. Ezután egészen eltűnnek.
Az Állami Bábszínház 39
„ Petruska" előadásának szereplői,
Koós Iván bábui
40
Az óriáskerék minden egyes fülkéjében a darabban szereplő
figurák valamelyike látható. Petruska kilép a bábos bódéjából,
megelevenedik, átvonul a vurstlin, hogy felkeresse szerelmét.
Most felnagyítva láthatjuk a bódék népét; az egyes figurák
ugyanis különböző dimenziókban készültek. Petruskát, akár-
csak a Balerinát vagy a Mórt Kemény Henrik faragta ki az
egykori ligeti mutatványosjátékok stílusában. A díszletek fára
ragasztott nyers vászonból vannak, amelyekre krétarajzsze-
rűen festették rá a motívumokat. Egyes elemek nyers fából
készültek, úgy, hogy a festékkel átitatott fa erezete érvénye-
sül, mint hangsúlyozott, természetes motívum.
A figurák megoldása nagyon leleményes: tárgyakat látunk
bennük, amelyek egy-egy bábu lényegét ábrázolják. A vásár-
ban táncra perdülő cigánylányoknak rózsa-arcuk van.
Az iszákos feje felfordított szeszesüveg, és egy másik boros-
üvegből „tölt" ebbe az eredeti palackba. A kötéltáncosnő
szoknyája ernyő, amely kinyílik, mi kor ráugrik a kifeszített
kötélre. A kintornás arca régi verklilemez, kezében a verklis-
dobozon kék nefelejcses levelezőlapok. A biedermeier szerel-
mespár mindig valcerozik és csókolódzik, így semmi egyebet
nem látni belőlük, mint egy cilindert, egy frakkot, egy krino-
linos szoknyát és egy szalmakalapot. Talán az egyik legötle-
tesebb pontja a darabnak a dadák tánca. Egy felnagyított orosz
daduska-játék gurul be a színre, és nyolc kisebb dada jön ki
belőle, a legnagyobbtól a legkisebbig, míg ki nem töltik egé-
szen a színpadot. Mindegyik kezében pólyásbaba. Amikor kö-
zeledik a Mór, aki Petruska életére tör, a dadák is megijed-
nek, mind visszabújnak az eredeti dadába, és eltűnnek. A Mór
féltékeny Petruskára, akinek ingén piros szív látható. Hátul-
ról ledöfi, kardja átlyukasztja a kis piros szívet. Hirtelen
néma döbbenet uralkodik el a vurstli népe arcán: mire
Színész-bábu-pantomimes
Petruskát felravataloznák, harsány kacagást tolmácsol a zene.
A Mór riadtan néz jobbra-balra. Innen is, onnan is Petruska
óriási árnyéka vetődik a falakra, és szamárfület mutat a Mór-
nak. Petruska nem halt meg, halhatatlan. Ő az örök művészet,
mindenképpen övé a győzelem .
Az Állami Bábszínház tehát megvalósítja a közösségi mun-
kának, az együtt-alkotásnak azt a fokát, amely minden jó
bábos társulat jellemzője. Működése igazolja Szokolay Béla
szavainak igazságát, aki azt mondta, hogy a bábozás közösségi
munka, a bábjátékot az alkotók érzelmi és értelmi egybekap-
csolódása teszi művészetté. A játékos eltűnik a paraván mö-
gött, de személytelen munkája az átélésen, a közös élményen
és annak egyértelmű kifejezésén át az egész produkció szerves
részévé lesz. Minden más művészetből hiányzik az alkotónak
ez a személytelen jelenléte; csak a középkori székesegyházak
építőiben volt ekkora alázat a művészetükkel szemben. Az
alkotás öröme nem a személyes siker közvetlen élvezetében
van, hanem a közönségben felkeltett, közös munkával fel-
gyújtott élmény visszaverődő fényében.
Éppen azért, mert a bábozás kollektív munkához kötött mű­
vészet, képes arra, hogy közvetlen alkotó kapcsolatot teremt-
sen más művészeti ágakkal, velük együtt olyan produkciót
hozzon létre, amely a különböző tényezők együttes alkalma-
zása folytán igen kifejező és meggyőző. Külföldön és Magyar-
országon egyaránt sikeres kísérletek folynak a műfajok „ösz-
szeolvasztására" egy közös cél érdekében, úgy, hogy minden
művészeti ág sajátosságait megőrizve szolgálja az egész szem-
pontjait.
Az első kísérletek a több évszázados színházi múltra vissza-
tekintő Franciaországban folytak: Ariane Mnouchkine Vin-
cennes-ban „Théatre du Soleil " néven alapított színházat,
amely a színjátszás, a bábozás és a pantomim sajátosságait
ötvözi „ 1789" című előadásán.
jean-Louis Barrault, a mai francia színművészet egyik ki-
magasló alakja először a pantomim és a színház teremtette
lehetőségek összekapcsolását kísérelte meg, majd amikor ezt
a törekvését siker koronázta, bevonta a két művészeti ág
szövetségébe a bábozást is. Egyik legutóbbi rendezése, a cir-
kusz porondján bemutatott Gargantua-előadás a művészetek
egységének szép példája, s egyben a fejlődés egyik lehetséges
irányát vetíti elénk.
Felelős kiadó a Corvina Kiadó igazgatója
Felelős szerkesztő: Körber Ágnes
Műszaki vezető: Murányi István
Műszaki szerkesztő: Tarján Magda
Címlapterv: Faragó István
Készült 5 (A/5) ív terjedelemben,
színes melléklettel, 6500 példányban, 1973-ban
72.8798 Egyetemi Nyomda, Budapest
Felelős vezető: Janka Gyula igazgató
C0944-h-7377
A MÜHEL YTITKOK A MÜHEL YTITKOK
sorozatában eddig megjelent: következő köteteinek témái:
Karátson Gábor: Rajz
Miért fest az ember Kerámia
Granasztói Szilvia: Textiltervezés
Színes kövek művészete Fényképezés
Finta József: Bőrművesség
Építőkockák - épületkockák Színház
Balogh András: Rézmetszés, rézkarc
A kert művészete Kollázs, montázs
Karátson Gábor:
A festés mestersége
Péter Vladimir:
Fémek, kövek, mesterek
Szabados Árpád:
Metszés és nyomtatás

A képzőművészet bármely ágának szerszámai,

eszközei, nyersanyagai beszerezhetők
a Képcsarnok Művészellátó Boltjában!
Budapest, VI., Nagymező utca 45.
Tel.: 124-794
A bolt vidékre is szállít utánvéttel,
levélbeni megrendelés alapján!