Neveléstudományi MA szak törzsképzés

2021/2022 I félév

A kurzus neve: (magyarul): Oktatási rendszerek elmélete

(angolul): The theory of education systems

TARTALOM

A kurzus célja_______________________________________________________________1
Tanulási eredmények, kompetenciák____________________________________________1
Fő tartalmi, tematikai egységek________________________________________________3
Tanítási módszerek___________________________________________________________3
Követelmények és az értékelés módja, szempontjai_________________________________4
Nappali tagozat___________________________________________________________________4
Nem nappali tagozat______________________________________________________________4
Irodalom___________________________________________________________________5
Mellékletek_________________________________________________________________5
Olvasmányokra épülő óra előtti írásbeli kérdések_______________________________________5
Kollokviumi tételek________________________________________________________________6
Prezentáció témájára épülő kollokviumi beszélgetés_____________________________________6

Oktatás célja

A kurzus célja
A kurzus célja a hallgató támogatása a modern közoktatási rendszerek rendszerszintű
problémavilágának megértésében. A kurzus keretei között a hallgatók megismerik azokat az
alapvető fogalmakat, összefüggéseket és elemzési eszközöket, amelyek segítségével képessé
válnak az intézményes oktatás makro-társadalmi összefüggéseinek, valamint tágabb
szervezeti és politikai környezetének elemzésére, az oktatási rendszerekben zajló változások
okainak és várható hatásainak feltárására. A kurzus célja továbbá a hallgatók hozzásegítése az
oktatás fejlődését alakító globális trendek megismeréséhez és jelenkori hazai oktatáspolitikai
összefüggések jobb megértéséhez.

Tanulási eredmények, kompetenciák

tudás:
o A hallgató átlátja a szakmapolitikai fejlesztési irányokat, ismeri az oktatási
rendszerek fejlesztésének európai és világtendenciáit szakterülete és a hozzá
kapcsolódó egyéb ágazati ellátó rendszerek működésének szabályozását és
összefüggéseit.
o … ismeri az oktatási rendszerek funkcióit, érti ezek kölcsönös összefüggéseit, ismeri
és érti az oktatást érintő alapvető közpolitikai célokat
o … ismeri az oktatási rendszerek alapvető strukturális összefüggéseit
o … ismeri az oktatási rendszerekben zajló változásokat kiváltó okokat
 o … érti az ágensek és strukturális meghatározottságok szerepét az oktatási
rendszerekben zajló változásokban
o … érti a komplexitás problémáját és a komplexitás hatását az oktatási változások
megvalósítására
o … tájékozott az oktatás fejlődésének átfogó globális trendjeiről

attitűd:
o A hallgató szakmai identitásában fontosnak tartja a társadalomtudományi
nézőpontot, nyitott a neveléstudomány interdiszciplináris megközelítésére.
o
o … folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális
különbségekhez, a kisebbségek helyzete iránti érzékenység és az emberi jogok
tisztelete jellemzi. Fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi
egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembe vételét, és magáévá teszi a
méltányosság szemléletét.
o … törekszik a széleskörű szakmai együttműködésre, a problémahelyzetekre nyitott
és megfontolt, képes azok professzionális megítélésére.
o … szakmailag megalapozott kritikai szemlélettel rendelkezik, és elkötelezett az
érték- és tudásalapú szakmai elemzések iránt.
o … kreatív megoldásokat keres adott témakörök mély megismerésére, a releváns
kutatási módszerek alkalmazására, nyitott a kutatási kooperációra, felismeri a
közös munka jelentőségét.
o … értékelő, értelmező reflektivitással közelít a gyakorlat és elmélet kapcsolatához.
Megalapozott szakmai kritikát fogalmaz meg, saját véleményét meggyőzően és
szabatosan fejti ki, szakmai vitákban érvelni tud.
o … képviseli a kommunikáció jelentőségét a pedagógiai és szakmai munkában,
fontosnak tartja az informatikai eszközök adta lehetőségek kihasználását,
elkötelezett idegen nyelvi képességeinek folyamatos fejlesztése mellett.
o … elkötelezett a folyamatos szakmai fejlődés terén, törekszik a szakmáját,
szakterületét érintő kérdések folyamatos követésére, ezért különösen nyitott az új
szakmai eredmények megismerésére, munkájában való hasznosítására és azok
értékelésére.
o … motivált, kezdeményező innovatív fejlesztésekben, kezdeményező szerepet vállal
munkahelyi szervezetében.
o … szakmaközi kapcsolatokban szakmai értékeit-elveit képviseli, érvel mellette.

képesség:
o A hallgató képes a modern közoktatási rendszerek rendszerszintű problémáinak
elemzésére, a közoktatási problémák tágabb gazdasági-társadalmi kontextusba
történő behelyezésére
o ... a magyar közoktatás aktuális strukturális, irányítási, finanszírozási és tartalmi
szabályozási problémáinak bemutatására és értékelésére.
o …a makro és mikro perspektívák megkülönböztetésére és ezek kombinálására
o …együttműködést igénylő csoportos prezentáció előkészítésére és megtartására

autonómia-felelősségvállalás
o A hallgató erősíti saját szakmai magabiztosságát, reálisan méri fel saját szakmai
lehetőségeit és hiányosságait.
o … tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes, mely során a
személyes és szakmai céljait össze tudja egyeztetni.
 o …kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős
gondolkodásra ösztönzésben, saját tevékenységeiben, döntéseiben a tudományos-
szakmai szempontokat juttatja érvényre.
o … szakmai meggyőződésen alapuló önálló döntéseket hoz, prioritásként kezeli a
kutatásalapú véleménynyilvánítást és tevékenységet.
o … megbízható szakmai partner a különböző együttműködésekben, a kooperációban
vezető és vezetett szerepeket is hatékonyan betölt.
o … felelősséget vállal saját kommunikációjáért és annak folyamatos fejlesztéséért.
o … felelősen kezdeményez és vezet innovációs folyamatokat.
o … felelősséget vállal munkatársai, szakmai közössége fejlődésének támogatásáért, a
neveléstudomány elismertsége növeléséért, fejlődéséért, fejlesztéséért

Kurzus tartalma

Fő tartalmi, tematikai egységek

1. A modern oktatási rendszerek általános jellemzői
 A modern oktatási rendszerek kialakulása, eltérő fejlődési modellek
 Az oktatási rendszerek funkciói és ezek konfliktusai
 Az oktatási rendszerek alrendszerei, az alrendszerek közötti konfliktusok,
strukturális modellek
 Az oktatási rendszerek és már társadalmi alrendszerek kapcsolatai
2. Az oktatás és a munka világa
 A képességek szerepe a gazdaság fejlődésében
 A képességek termelésének lehetséges modelljei
 21. századi kompetenciák
 A munka világa képességigényeinek előre jelzése és közvetítése az oktatás felé
 Az élethosszig tartó tanulás szakpolitikája, képességpolitikák
 Kvalifikációs rendszerek és ezek reformja
3. A modern oktatási rendszerek szabályozása és kormányzása
 Közpolitikai célok
 A szabályozás tárgya, eszközei és a szabályozás típusai
 Centralizáció és decentralizáció az oktatásban
 Intézményi önállóság, elszámoltathatóság és az eredményesség biztosítása
 A komplex oktatási rendszerek kormányzása
4. Fejlesztés, innováció és változás a modern oktatási rendszerekben
 A változások fajtái és ezek kiváltó okai
 Változások centralizált és decentralizált rendszerekben
 Reformok és fejlesztési programok implementálása
 Innovációs folyamatok az oktatásban
5. Nemzetközi hatások a modern közoktatási rendszerekben
 A nemzetközi hatások szerepe a modern oktatási rendszerek fejlődésében
 A globalizálódás hatása az oktatási rendszerek fejlődésére
 Az európai integráció hatása: a nemzeti oktatási rendszerek európaizálódása
 Az oktatás globális kormányzása: az oktatás fejlődését alakító nemzetközi
szervezetek, a nemzetközi mérések és adatrendszerek szerepe

Tanítási módszerek
Nappali tagozat

Az órák hallgatói kérdésekkel kezdődhetnek. Minden alkalommal egy vagy két

hallgató tehet fel egy-egy kérdést az előző alkalommal elhangzottakkal kapcsolatban.
Ezeket a kérdéseket egy nappal az órát megelőzően kell beírni az erre létrehozott
Canvas fórumba.

A hallgatóknak esetenként az óra előtt kérdéseket kell küldeniük egy előre megadott
olvasmánnyal kapcsolatban. E kérdéseknek az órát megelőző nap kell ez erre a célra
létrehozott Canvas fórumba beírni.

Az órák második felében általában előre elkészített PowerPoint prezentáció

felhasználásával oktatói előadás történik.

Az órák egy részén a hallgatók kisebb csoportokban feladatokat oldhatnak meg.

A hallgatók bármikor, az előadás közben is kérdéseket tehetnek fel.

A hallgatóknak előzetes egyeztetés alapján lehetőségük van csoportos prezentáció

tartására (3-4 fős csoportokban) a kötelező vagy ajánlott irodalom valamelyik tételéről.
A választható tételek sárga színnel vannak kiemelve az irodalomlistában.

Nem nappali tagozat

Az órák előadásokra és kapcsolód feladatokra épülnek.

A hallgatók bármikor, az előadás közben is kérdéseket tehetnek fel.

Kurzus értékelési rendszere

Követelmények és az értékelés módja, szempontjai

Nappali tagozat

Követelmények
o aktív órai jelenlét
o óra előtti kérdések megfogalmazása
o órán vagy egyéb módon kapott feladatok megoldása
o szintetizálási képesség bemutatása a kollokvium keretei között húzott
tételek alapján

Az értékelés módja:

Az értékelés részben folyamatos, részben a félévet záró kollokviumon történik (a

tételeket lásd a mellékletben). A kollokviumon a hallgatók az előre megadott tételek
közül húznak (online vizsga esetén véletlenszám-generátor adja meg a tétel
sorszámát), majd kb. 20 perc felkészülési idő után rögtönzött kiselőadásban mutatják
be tudásukat. Azok a hallgatók, akik csoportos prezentációt tartottak nem húznak
tételt: a tudásuk értékelése a prezentáció témájában folytatott beszélgetés alapján
történik.
Az értékelés szempontjai:

  Max pontszám %
Órai jelenlét és aktivitás
50 25
(egy hiányzás 3 pont levonás)
Óra előtt elküldött kérdések 50 25
Kollokvium 100 50
Max pontszám 200 100

A jegy kiszámítása:

5 171-200
4 141-170
3 111-140
2 81-110
1 80 és alatta

A csoportos prezentációt tartó hallgatók értékelhetik saját csoportjuk tagjait, oly

módon, hogy a csoportteljesítményhez történt hozzájárulás alapján rangsorolják az
egyes csoporttagokat. A csoport a kölcsönös értékelésre alternatív módot is javasolhat.
Ez az értékelés is befolyásolja a vizsgán kapott pontszámot.

Nem nappali tagozat

A nem nappali tagozat hallgatóinak kötelező irodalom csak ezek

Halász Gábor (2001): Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó
Halász Gábor (2012): Az oktatás Európai Unióban - tanulás és
együttműködés. Új Mandátum, Budapest, 2012

A megadott olvasmánnyal kapcsolatban három kérdés megfogalmazása (lásd a

függelékben az „Olvasmányokra épülő óra előtti írásbeli kérdések” részt!), és ennek
elküldése az órák előtt (24 órával).

Az értékelés alapja a kollokviumon nyújtott teljesítmény és az óra előtti kérdések

minősége.

A kollokviumon a hallgatók az előre megadott tételek közül húznak (online vizsga

esetén véletlenszám-generátor adja meg a tétel sorszámát), majd kb. 20 perc
felkészülési idő után rögtönzött kiselőadásban mutatják be tudásukat. Alternatív
választható opció: „A tudás keletkezése” és „A második frontvonal” könyvek
elolvasása és beszélgetés ezekről.

Irodalom
(A kötelező irodalom vastag betűvel):

 Archer, M. S. (1988): Az oktatási rendszerek expanziója. Iskolamester/4,

Oktatáskutató Intézet.
 Barber, M., & Mourshed, M. (2007): How the world's best-performing schools
systems come out on top. McKinsey & Company.(magyarul itt:
http://mek.oszk.hu/09500/09575/09575.pdf)
 Fazekas Ágnes – Halász Gábor (2014): A kurrikulum fejlesztését célzó
közoktatási programok implementálása. Neveléstudomány. 2014/4. 23-41 o.
(online:
http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2014/nevelestudomany_2014_4_23-
42.pdf)
 Fazekas Ágnes – Halász Gábor – Horváth László (2017): Innováció az
oktatásban: az Innova kutatás elméleti-fogalmi keretei. Neveléstudomány.
2017. 4. szám
 Fullan, M. (2008): Változás és változtatás. Az oktatási reform mélységének
feltárása. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Budapest. 2008. 7-14.o.
 Halász Gábor (2001): Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó (online:
http://halaszg.elte.hu/download/Oktatasi%20rendszer%20-
%20HTML.htm)
 Halász Gábor (2009): A jelen és jövő iskolája – közoktatás Magyarországon és
Európában. in: Benedek András – Hunyady Györgyné (szerk.): Az oktatás
közügy. (Zárókötet. VII. Nevelésügyi Kongresszus. Budapest, 2008. augusztus
25–28.) Magyar Pedagógiai Társaság. Budapest. 117-138.o. (online:
http://halaszg.ofi.hu/download/NK7_eloadas_HG%20(long)%20(JAV).htm)
 Halász Gábor (2011): Az oktatáspolitika két évtizede Magyarországon: 1990-
2010. Készült a „Magyarország politikai évkönyve” c. kiadvány számára
(online: http://halaszg.ofi.hu/download/Policy_kotet.pdf).
 Halász Gábor (2012): Az oktatás Európai Unióban - tanulás és
együttműködés. Új Mandátum, Budapest, 2012 (megrendelhető itt)
(megtekinthető itt)
 Halász Gábor (2021): A tudás keletkezése. Gondolat. Budapest
 Halász Gábor (2022): A második frontvonal. Gondolat. Budapest
 Mourshed, Mona – Chijioke, Chinezi – Barber, Michael (2010): How the
world’s most improved school systems keep getting better.
Mckinsey&Company (interneten itt elérhető). Magyar fordítás is
rendelkezésre áll.
 OECD (2016): Trends shaping education. Paris. (elektronikus formában
elérhető)
 Sahlberg, P. (2013): A finn példa. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó,
Budapest
 Sió László - Kovács István Vilmos (2015) (Szerk.): Komplexitás, nyitottság,
hatás. Javaslatok a hazai köznevelési rendszer szabályozásának fejlesztésére.
Oktatási Hivatal. Budapest
 Van Twist, M. and van der Steen, M. (2013): Coping with very weak primary
schools. Towards smart interventions in Dutch education policy. A Governing
Complex Education Systems Case Study. OECD, Paris (online:
http://www.oecd.org/edu/ceri/Dutch%20GCES%20case%20study%20OECD
%20FINAL.pdf)
 Verger, Antoni – Novelli, Mario – Altinyelken, Hülya Kosar (2018): Global
Education Policy and International Development: A Revisited Introduction. In
Verger, A. – Novelli, M. – Altinyelken, H. K. (Eds): Global Education Policy
and International Development. New Agendas, Issues and Policies.
Bloomsbury Publishing Plc. pp. 1-34
Mellékletek

Olvasmányokra épülő óra előtti írásbeli kérdések

 A három kérdésnek az előző óra végén meghatározott szöveg elolvasására kell épülni
 A kérdéseknek tartalmasnak kell lenniük. Ne kérdezzünk olyasmit, amit pár perces
internetes kereséssel meg lehet válaszolni
 A kérdés két részből áll: (1) maga az egy mondatos kérdés (2) Legalább 100 szavas
indoklás.
 A kérdéseket név feltüntetésével kell az erre kijelölt Canvas fórumba bemásolni

Minta:

Milyen érvek és ellenérvek kapcsolódnak az oktatás szolgáltató rendszerként való felfogásához?

A fejezet az oktatási rendszerek egyik fontos funkciójaként említi meg a szolgáltatói szerepet. A
különböző oktatási rendszerek közötti eltérés e téren abban mutatkozik meg, hogy az adott
rendszer mennyire támogatja, ismeri el ezt a funkciót. A szöveg szerint az amerikai felsőoktatási
intézményekre – melyek a tanítási és kutatási feladatokat tágabban értelmezik – sokkal inkább
jellemző ez a bátorító hozzáállás, mint az európaiakra. Felmerül a kérdés, hogy az európai
kultúrában miért terjedt el kevésbé ez tágabb értelmezés, milyen érvek szólnak a felfogás mellett
és ellen. Lehetséges-e az oktatás esetében szolgáltatást pénzért eladott és vásárolt szolgáltatásról
beszélni? Milyen előnyei és hátrányai lehetnek annak, ha az oktatást kereskedelmi értelemben is
szolgáltatásnak tekintik?

Csoportos prezentáció

 A csoport egyik tagja vállalja a koordináló szerepét, a prezentáció elején ő mutatja be

a csoportot, ő vezeti fel az előadást
 A prezentáció egységes formátumban történik
 A bemutatott olvasmányt a csoport mindegyik tagjának egészében ismernie kell,
függetlenül attól, hogy ki melyik részét mutatja be
 A prezentáció időtartama maximum 40 perc,

Kollokviumi tételek

 A modern oktatási rendszerek általános jellemzői

(A modern oktatási rendszerek kialakulása, eltérő fejlődési modellek; az
oktatási rendszerek funkciói és ezek konfliktusai; az oktatási rendszerek
strukturális jellemzői és alrendszerei)
 Az oktatás és a munka világa
(Az oktatási rendszerek és a munka világa közötti kapcsolatok; 21. századi
kompetenciák; a képességigények és képességpolitikák; kvalifikációs
rendszerek)
 A modern oktatási rendszerek szabályozása és kormányzása
(Közpolitikai célok; a szabályozás tárgya, eszközei; a szabályozás típusai; a
komplex oktatási rendszerek kormányzása)
 Fejlesztés, innováció és változás a modern oktatási rendszerekben
 (A változások fajtái és ezek kiváltó okai; változások centralizált és
decentralizált rendszerekben; reformok és fejlesztési programok;
innovációs folyamatok)
 Nemzetközi hatások a modern közoktatási rendszerekben
(A globalizálódás és az európai integráció hatása az oktatási rendszerek
fejlődésére; az oktatás fejlődését alakító nemzetközi szervezetek;
nemzetközi mérések és adatrendszerek)
 Egy konkrét szakpolitika bemutatása
(Az adott területen megfogalmazható stratégiai célok és alkalmazható
szakpolitikai eszközök. A terület szabadon választott, így lehet, egyebek
mellett, kurrikulum-politika, pedagógus-politika, korai iskolaelhagyás
elleni küzdelem politikája, minőség-politika, szakképzés-politika stb.)

Prezentáció témájára épülő kollokviumi beszélgetés

 A kollokviumnak ez a formája is komoly felkészülést igényel. Érdemes a team által

bemutatott szöveg egészét alaposan elolvasni
 A beszélgetés a team által bemutatott szöveg bármely részét érintheti