TÖRTÉNELEM

ÉRETTSÉGI

2. A középkor
 2.
A KÖZÉPKOR

• A hűbériség és a jobbágyság jellemzői

Nemesekre és jobbágyokra oszlott a társadalom
Nemesek : barbár harcosok vagyonosabb csoportjaiból és régi római állambeli patríciusokból
alakultak ki. (legfőbb nemes a király) Jogokkal bírtak (házasság, fegyver,föld)
Jobbágyok : szegényebb barbár harcosok és felszabadított rabszolgák, akik a nemesek földjein
dolgoztak. A hűbérúr döntött az életükről
A jogok alapja a fölbirtok lett, a király a hozzá hűséges harcosokat megjutalmazta földdel. A királytól kapott földeket a nemesek
tovább osztották a hozzájuk hűséges harcosoknak.  kialakult a hűbéri rendszer
Cserébe a földért a hűbéres szolgálta hűbérurát aki ezért megvédelmezte, asztalához fogadta és ítélkezett ügyei felett.
Feudalizmus : feudum (földbirtok)
 2.
A KÖ Z É P KO R

• Az uradalom és a mezőgazdasági technika

Uradalom: földbirtok aminek a közepe a vár/lakótorony
A földbirtokos osztja ki a földbirtokait a jobbágyok közt
Részei:
• Központ : vár, ahol a nemes él
• Dűlők : kiosztott föld a jobbágy részére
• Majorság : föld amit megtart a nemes
• Közös használatú területek
• Jobbágytelkek : kiosztott terület  házhely és szántóföld
A jobbágyok tartoznak a földbirtokosoknak terményjáradékkal, pénzzel és ajándékokkal illetve munkával (robottal).
Új elemek a mezőgazdaságban:
• Legelőváltó gazdálkodást felváltotta a kétnyomásos gazdálkodás  dűlőket, szántókat felosztották ugarra és vetésterületre
• Háromnyomásos gazdálkodás megjelenése  tavaszi, őszi, ugar
• Az ekét pedig felvaspapucsozták
 2.
A KÖ Z É P KO R

• A nyugati és keleti kereszténység főbb jellemezői

Nyugati Keleti
központ Róma Bizánc
nyelv latin görög
teológia Képek és szobrok Magában az ikonban
mögött lévő szellemi lakozónak tartották a
lény tisztelete szellemi lényt
egyházvezető Római pápa Bizánci császár

1054 – Nagy Szkizma

(egyházszakadás,
kölcsönös kiátkozás)
 2.
A KÖ Z É P KO R

• Hitéletek, vallások együttműködése és konfliktusok

• Invesztitúra harc: Az Európa fölötti hatalomért küzdött a Római pápa és a Német-római császár ami a birodalmon belüli
érsekek beiktatásával kapcsolatos szertartáson robbant ki. Fő témája hogy ki fogja uralni a nyugati világot. Változó
küzdelemmel zajlott a harc. A pápaság elbukta küzdelmet.
• Keresztes hadjáratok: Az iszlám előretörése miatt a szent helyei a kereszténységnek (Jeruzsálem, Izrael, Júdea) muszlim
kézre kerültek, majd II.Orbán pápa felhívására 1906-ban elindult a Keresztes hadjárat, a szent helyek felszabadításáért.(9-10db)
Ezek után megalakultak a keresztes államok a Közel-Keleten, (Jeruzsálemi Királyság, Edesszai Grófság, Antiochiai Hercegség,
Tripoliszi Grófság) majd ezek a muszlimok felszámolják és kiszorítják a kereszteseket a Közel-Keletről.
• Zsidóság és a kereszténység konfliktusa: A zsidó vallás nem fogadja el Jézus személyét mint Messiást. A zsidók kirekesztése
és megbélyegzése volt a célja a kereszténységnek.
Clunyi reform: Pápaság tekintélyének növekedését eredményezte, bevezették a római egyházban a papi cölibátust.
 2.
A KÖ Z É P KO R

• Középkori város és a céhes ipar

• Fallal körülvett városok
• Kommuna mozgalom : városi önkormányzatért folytatott küzdelem a polgárok által.
Polgárok : plebejusok  földbirtok nélküliek
patríciusok  földbirtokosok
A városok jelentős része megszerezte annak a jogát, hogy egy összegben adózhassanak királynak és felszabaduljon annak a
földesúrnak (egyházi vagy világi) befolyásától akinek a birtokán állt a város.
• Major/polgármester : város élén állt
• Városi tanács : segítette a majort, legelőkelőbb céhmesterekből és kereskedőkből állt
• Saját plébánost választhattak
• Saját politikát folytathattak
Mindezt az egyösszegű adózás fejében
Gazdasági formái:
• Gilde : kereskedelemért és távolsági kereskedelemért felelős csoport
• Céhes ipar: kézműves termékek előállítása , csak a céh tagjai végezhették. Ők feleltek a minőségért és az árakért.
Céhmesterré válás: inas  legény  vándorlegény  mestermű készítése  mesterek megvendéglése
 2.
A KÖ Z É P KO R

• Középkori város és a céhes ipar

A városokban élő közösségek kollektív kiváltságokkal rendelkeztek. A személyes polgári szabadságjogok mellett a legfontosabb
gazdasági kiváltságok a heti piactartás, évente többszöri vásártartás, valamint az árumegállító jog voltak. Ez utóbbi a városon
áthaladó idegen kereskedőt áruinak a helyi árszabásnak megfelelő eladására és a vásárvám megfizetésére kötelezte.
 2.
A KÖ Z É P KO R

• Iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai

• Mekka, Mekkai nagy mecset, Kába kő  rituális zarándoklat

Az Arab félszigeten jött létre egy Mohamed nevű személynek a megvilágosodása során. Erről a Korán és
a Szunna tanúskodik.

Az iszlám 2 részre osztotta a világot: Iszlám ház, Háború háza (itt folytak a vallási háborúk)

• Monoteizmus

5+1 alaptanítása van:

• Sahida hitvallás, Allahban és az ő prófétájában, Mohamedben kell megvallani a hitet

• Napi 5 ima

• Zarándoklás mekkába  háddzs

• Ramadán havi böjt

• Zakát alamizsna, jövedelem 1/30 részét jótékonyságra kell fordítani

• +1 Dzsihád  vallási háború

 2.
A KÖ Z É P KO R

• A román és a gótikus építészet, a reneszánsz kultúra

Román : vaskos falak, kis ablakok, erődítmény szerű, főleg templomok
Gótikus : támpillérek, segédtornyok, légies , magas épületek, nagy ablakok, csipkés
formák, vízköpők, túldíszített, csillogó
Reneszánsz : az antik művészet és a mitológia újjászületése