Professional Documents
Culture Documents
Ifjúsági Regény - Az Éhezők Viadala
Ifjúsági Regény - Az Éhezők Viadala
Szakirodalom:
Arató László: Védőbeszéd a ponyva mellett (Pedagógiai folyóiratok, 2016/2)
Fenyő D. György: Mire való az irodalomtanítás? (Iskolakultúra, 2. évfolyam, 16. szám, 1992)
Miért vonzó az ifjúsági irodalom a középiskolások, kamaszok számára? Egyrészt mert olyan
szereplők, hősök jelennek meg ezekben a művekben, akikkel könnyű azonosulni az életkor,
élethelyzet, konfliktusok stb. kapcsán. Az ifjúsági irodalom megfejtése a diákok részéről nem
igényel felnőtt - szülő vagy tanár - segítséget, önmaguk is elboldogulnak vele. Az sem
elhanyagolható szempont, hogy ezek a könyvek otthonosabbá, kényelmesebbé teszik az
olvasást a kamaszok számára, pláne ha tanárként nem csak a tanterv végigrágása, hanem az
olvasóvá nevelés is fontos célunk.
Sokszor felmerülő probléma mind a tanárokban, mind a szülőkben, hogy a fiatalok között
népszerű regények gagyik, nem értik, hogy miért az aktuális tiniregényt olvassák a gyerekek,
és miért nem a Kétévi vakációt. Erre adhatunk olyan választ, hogy egy bestsellerben is
narrációs sémák jelennek meg, amelyeken a diákok megtapasztalhatják és begyakorolhatják
az alapvető epikai formák, műfogások alkalmazását. Ez természetesen kapcsolódik a mai
kompetencia célú oktatáshoz, mivel a kompetencia átvihető, alkalmazható tudást jelent,
amelyet máskor, máshogy és más körülmények között is képesek vagyunk alkalmazni. A
bestsellerekből megszerezhető, térelrendezésre, időszerkezetre, információadagolásra,
késleltetésre, feszültségfokozásra, elbeszélői nézőpontra, archetípusokra vonatkozó tudás
ilyen (ez konkrét idézet az Arató cikkből). Azaz a bestsellerek, vagy éppen
“ponyvaregények” olvasása előkészíti a magasabb szintű irodalomértést. Összességében tehát
irodalmi ismereteket és kompetenciákat nem csak klasszikusokon keresztül lehet tanítani,
hanem akár ifjúsági bestsellereken is.
Az általam választott regény Suzanne Collins Az éhezők viadala című műve, amely
szerintem bevihető és jól tanítható középiskolában, 7-9. osztály között bármikor, talán a
1
legideálisabb a 13-14 éves korosztály, de ez természetesen nagyban függ a tanított osztálytól,
az ő specifikus érdeklődési körüktől. A kamaszkor tulajdonképpen állandó (testi, lelki,
szellemi) változás. A kamaszokra általánosan igaz, hogy folyamatosan tájékozódási pontokat,
erkölcsi értékeket, mintákat keresnek, az irodalom pedig önmaga újra és újra felkínálja azt a
lehetőséget, hogy a benne megjelenő erkölcsi értékekre irányítsuk figyelmünket.
2
mindenképpen fennáll a műfaji keveredés. Azt gondolom, hogy műfaji kategorizálás
szempontjából is jó mű Az éhezők viadala: be lehet rajta mutatni azt, hogy a műfaji keret
nem feltétlenül egy merev, rögzített kategória, hanem sok esetben kifejezetten rugalmas,
sokféle is lehet. Ez szintén megalapozhatja, hogy a későbbi olvasás élményeknél a diákok
nyitottabban tudjanak gondolkodni a műfajiság témakörében. Továbbá a műfajnál maradva,
szintén fontos, hogy a fiatalokat leginkább a regény az, ami képes beszívni, ez
hatványozódik, ha folytatásos regényekről van szó (lsd. Harry Potter): érdemes várni a
következő részre, ha az első bejött a gyereknek, akkor biztosan kíváncsi a következőre. Az
éhezők viadala is folytatásos: trilógia, plusz létezik egy előzményrész is.
3
értelmezhető, így sokféle olvasó számára kínál kapcsolódási, illetve azonosulási pontot. Az
biztos, hogy nem mindenki számára lesz egyértelműen pozitív hős, viszont karaktere biztosan
jó kiindulópont egy magyarórai vitának, jellemzésnek.
Természetesen a regényben jelen van a szerelem is, méghozzá egy “szerelmi háromszög”: a
mű egyik kérdése, hogy vajon kibe szerelmes Katniss a két fiú - Gale és Peeta - közül. Olyan
kérdéseket mozgósíthat a mű szereplőinek viszonyrendszere mint pl. mi a különbség barátság
és szerelem között, van-e fix határa a barátságnak fiú-lány között (pl. Gale-Katniss)?, Katniss
és Peeta között milyen érzelmek vannak? mennyiben tettetés és mennyiben valódi egyik és
másik fél részéről? milyen érzelmeket mutatnak ki a szereplők egymás felé? Katniss
érzéketlensége és Peeta érzelmessége hogyan elemezhető, mi a hátterük? Hogyan alakíthatja
az ember saját sorsának alakulását? A rendkívüli helyzetekben mit jelenthet a barátság, a
bizalom, egymás segítése vagy éppen akadályozása?
A kamasz-olvasók ezekre a kérdésekre igen érzékeny reakciókat is adhatnak, szerintem a
könyv egyik erőssége, hogy nem igazán hagyja hidegen az olvasót, valamilyen reakcióra (sok
esetben negatívat) készteti az embert, ezeket a reakciókat pedig remekül fel lehet dolgozni
magyarórán akár csoportfeladat, vita, esszé stb. keretein belül.
A regény kapcsán felmerülő kérdések utat nyitnak az diákok (olvasók) önismerete felé is,
olyan témákról lehet órán beszélni fiktív karakterek kapcsán, amiről amúgy saját magu(n)k
kapcsán nem feltétlen beszélnénk. Ide kapcsolódik a nézőpontváltás képessége is, ami egyre
fontosabb nevelési cél (nem csak) magyarórán. Arató László szerint is az ifjúsági lektűr
fontos lépés a nézőpontfelvétel gyakorlásához, az idegen megértéséhez, hiszen itt még
könnyű a lépés megtétele.
Érdekes órai beszédtéma lehet a megfigyeltség alatt állás, nézőknek játszás kérdése is:
hogyan számolnak el az egyes szereplők (főleg Peeta és Katniss) a szerepjáték erkölcsi
következményeivel, hogyan hat rájuk a tettetés, egyáltalán ki tettet és mit? Érdekes lehet
továbbá a média működése a diktatórikus Panemben: ennek megbeszélése fejlesztheti a
fiatalok kritikai képességét, lehetőség arra, hogy beszéljünk a mai világ médiájának
működéséről, visszásságairól, előnyeiről, hátrányairól. A felelősségvállalás és az
áldozatszerep végigkíséri a regény cselekményét, csakúgy, mint a gyerekek és felnőttek
viszonya. Katniss felelős a családjáért: apja meghalt, anyja depressziós, így nincs mögötte
támogató felnőtt háttér, . Amikor a húgát kiválasztják, tulajdonképpen feláldozza magát érte
4
azzal, hogy elmegy helyette. A viadalon pedig új kapcsolati háló alakul ki a fiatalok között:
Katniss pl. szövetkezik Rute-val, mivel a kislány hasonlít a húgára, Primre.