Professional Documents
Culture Documents
Közép Érettségi - Ókor - A Zsidó Vallás
Közép Érettségi - Ókor - A Zsidó Vallás
A zsidó vallás
fő jellemzői
A zsidó nép az i.e. 11. században hozott létre államot Palesztina, vagy másnéven a Kánaán területén. Első királyuk a
Bibliából is ismert Dávid volt, akit a fia, Salamon követett a trónon. Ez az állam két nagy törzsi területből jött létre: Izrael és
Júdea területéből. Ennek a területnek a központja Jeruzsálem lett, amely elsősorban a zsidó vallás központja, de később a
keresztény és az iszlám vallás fontos centruma is lett.
A zsidó vallás az ókori kelet legismertebb (de nem egyetlen) monoteista vallása, tehát csak egy isten létezésében
hittek. A zsidó vallás, azaz a judalizmus istene Jahve (YHWH), aki a vallás követői szerint mindentudó, mindenható,
láthatatlan, és egymaga a semmiből teremtette a létező világot. (Ebben tehát nagyban különbözik a görögök antropomorf,
Összefoglalás
emberek közt élő, gyakran esendő isteneitől.) Hitük szerint a zsidó nép ősapja, Ábrahám szövetséget kötött Jahvéval:
ha Ábrahám leszármazottai betartják Jahve szabályait, Jahve elvezeti a zsidókat az új otthonukba: az ígéret földjére, a
Kánaánba.
A zsidó vallást a nép körében próféták terjesztették, közülük a legismertebb Mózes volt, akinek a nevéhez egy új
szövetség és új törvények kapcsolódnak. Ő volt az, akinek Jahve kőtáblán odaadta a Tízparancsolatot a Sínai-hegyen.
Ennek fontos része volt az egyistenhit, az istenábrázolás tiltása, a heti egy istennek szentelt nap (sabbath), de mások
(családtagok, felebarátok) tisztelete is.
A judaizmus központi könyve a héber nyelven íródott Tóra, amely megegyezik a keresztény Ószövetség első öt
könyvével. Ezt az első öt könyvet Mózes prófétához köti a zsidó vallás (Mózes öt könyve). Fontos a zsidó vallásban emellett
a Talmud, amely mindennapi vallási előírásokat tartalmaz. (Az egész “Héber Bibliát”, amely nagyjából de nem teljesen
megegyezik az Ószövetséggel, Tanakhnak nevezik).
A zsidó vallás legfontosabb szakrális (vallási) helye a Jeruzsálemi Templom, amelyet Salamon király építtetett,
de az i.e. 6. században az Újbabiloni Birodalom lerombolta. A történészek szerint az ezután következő százéves “babiloni
fogság” során írták meg a zsidók a szent könyveiket.
A zsidó vallás később a kereszténység alapja lesz, de fontos szerepe van az iszlám létrejöttében is. Ezt a hármat
együtt ábrahámi vallásoknak nevezzük, mivel mindegyik történetében központi szerepe van Ábrahám és az isten közötti
szövetségnek.
Ne egyetek semmiféle véreset, ne foglalkozzatok jóslással és varázslással. […] Tartsátok meg szombatomat, és tiszteljétek szentélyemet.
Én vagyok az Úr. […] Becsüld meg az ősz fejet, add meg a tiszteletet az öregnek és féld Istenedet. Én vagyok az Úr. Ha idegen lakik veletek
földeteken, ne bántsátok. A veletek lakó idegen olyan legyen számotokra, mint a közületek való, és szeresd úgy, mint saját magadat, hiszen
ti is idegenek voltatok Egyiptom földjén. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. (Mózes harmadik könyve: 19)