Tb-Kezikonyv 20 07

TB 2020
K é z i k ö n y v a z ú j tá r s a d a l o m b i z t o s í tá s i
törvényhez
KÜLÖNSZÁM
TB 2020
Kézikönyv
az új társadalombiztosítási
törvényhez
Szerző:
dr. Teszéri-Rácz Ildikó
Kézirat lezárva: 2020. július 7.
© Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.
Kiadja a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.

1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 127.
Tel.: 06-1-880-7600 • Fax: 06-1-880-7699
info@menedzserpraxis.hu
Felelős kiadó: a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója
Nyomdai munkák: Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.
A kiadványunkban szereplő adatokat és információkat a legnagyobb gondossággal

állítottuk össze.
A közölt információkban tapasztalható, időközben bekövetkezett
esetleges változásokért nem áll módunkban felelősséget vállalni, ebben az esetben
nem garantálhatunk teljes kifogástalanságot.
Minden jog fenntartva! A Kiadó írásos engedélye nélkül a mű kivonatonként sem

sokszorosítható, semmiféle formában
(elektronikus és mágneses vagy más adathordozón), így ennek terjesztése
és értékesítése is tiltott.
Tartalomjegyzék
Előszó..............................................................................................................................4
Biztosítottak...................................................................................................................7
Munkaviszonyban álló személy járulékkötelezettsége..............................................8
Egyszerűsített foglalkoztatás..................................................................................... 29
Szövetkezeti tagok járulékkötelezettsége................................................................. 42
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy

járulékkötelezettsége.................................................................................................. 52
Mezőgazdasági őstermelő járulékkötelezettsége.................................................... 64
Egyéb biztosítottak..................................................................................................... 78
Egyéni vállalkozó járulékkötelezettsége.................................................................. 84
Kisadózó egyéni vállalkozó járulékkötelezettsége................................................ 103
Társas vállalkozó járulékkötelezettsége................................................................. 110
Kisadózó társas vállalkozó járulékkötelezettsége................................................. 133
Nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség...................................................................... 140
Jogosultság az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére................................141
Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség....................................... 149
Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra........................................................157
Járulékkülönbözet elszámolása............................................................................... 173
Jogszabályok rövidítése............................................................................................ 176

Kézikönyv az új társadalombiztosítási törvényhez
ELŐSZÓ
Az Országgyűlés a 2019. december 11-i ülésnapján elfogadta a társadalombiztosí-

tás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen szolgáltatások fedezetéről szóló 2019.
évi CXXII. törvényt, az új Tbj-t.
Az új Tbj. megalkotásának és elfogadásának célja az volt, hogy egységes törvényi

szintű szabályrendszerben egyszerűsödjön a régi Tbj., vagyis a társadalombiztosí-
tás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedeze-
téről szóló 1997. évi LXXX. törvény és a végrehajtását szolgáló, a társadalombizto-
sítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fede-
zetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.)
Korm. rendelet.
Az új törvény deklarált célja, hogy az egyéni felelősség és a társadalmi szolidaritás

elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogvi-
szonyokat, meghatározza a foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszon�-
nyal kapcsolatos kötelezettségeit, a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rend-
szerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési
kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését, valamint a
társadalombiztosítási ellátások körét.
A magyar társadalombiztosítás egy társadalmi szintű kockázatközösség, amely

Magyarország állampolgárait és a Magyarországon munkát végző más természetes
személyeket foglalja magába. Ebben a kockázatközösségben a törvényben megha-
tározott szabályok szerint kötelező a részvétel, melynek következtében a biztosítás,
és az annak alapjául szolgáló jogviszony a törvény erejénél fogva jön létre.
A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított az egyéni felelősség el-

vének megfelelően, törvényben meghatározott járulékfizetési kötelezettség alapján
szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az
egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A társadalombiztosítás keretében nyújtott
4 TB 2020 2020. július

ellátások pénzügyi fedezetéhez a foglalkoztatót törvényben meghatározott bejelen-

tési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint be-
vallási kötelezettség terheli. E kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra
is, aki Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében
foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki Magyaror-
szág területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági
rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kö-
tött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá
tartozik.
Az állam a társadalombiztosítási rendszer működéséről a társadalombiztosítási

rendszerben nyújtott egyes ellátások megállapításával, az ellátások fedezetére szol-
gáló fizetési kötelezettségek meghatározásával, az ellátások igénybevételére, a fize-
tési kötelezettség megállapítására, bevallására, befizetésére és beszedésére, valamint
nyilvántartására vonatkozó szabályok megalkotásával, valamint az egyes ellátások
és fizetési kötelezettségek teljesítését nyilvántartó és ellenőrző rendszer szabályozá-
sával gondoskodik.
Ezen alapelvek és célok megvalósítása érdekében került megalkotásra a társada-

lombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen szolgáltatások fedezetéről
szóló új törvény, amelyben rögzítésre kerültek az 1997. évi törvényben foglalt
alapelvek, értelmező rendelkezések, a biztosítási jogviszonyra vonatkozó alapvető
rendelkezések, a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető ellátások, az eljá-
rási, nyilvántartási, adatszolgáltatási szabályok, ugyanakkor kiegészültek a rende-
leti szintű szabályokkal.
A régi törvényi, valamint rendeleti szintű és az új törvényi szabályozás között jelen-

tős és kevésbé jelentős tartalmi eltéréseket is találunk. Ennek keretében meghatá-
rozásra került egy egységes járulékkulcs, a társadalombiztosítási járulék, amelyet a
biztosított személy fizet valamennyi, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban
keletkező járulékalapot képező jövedelme után. E mellett kizárólag a nyugdíjjáru-
lék került nevesítésre, amelyet egyes ellátások után kell megfizetni a korábbi szabá-
lyokkal összhangban. Az egykulcsos társadalombiztosítási járulék bevezetésével
adminisztrációs tehercsökkenés valósul meg, amely a foglalkoztatók adminisztrá-
ciós terheit mérsékli. Az új szabályozás teljes mértékben mentesíti a saját jogú
nyugellátásban részesülő személyek kereső tevékenységét a biztosítás és a járulékfi-
zetés alól.
Kézikönyvünk elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson az új társadalombiztosítá-

si törvény szabályainak figyelembevételével a belföldi biztosítási jogviszonyok
2020. július TB 2020 5

megítélésében, a biztosítási jogviszony létrejöttekor keletkező bejelentési, nyilván-

tartási, járulék-megállapítási és levonási, valamint bevallási kötelezettség teljesíté-
sében.
Fontos megemlíteni, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és

annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, valamint a Magyarország által
kötött szociális biztonsági egyezmények hatálya alá tartozó személyekre az új
társadalombiztosítási törvény szabályait az uniós koordinációs rendeletek, vala-
mint az egyezmények szabályai szerint kell alkalmazni. Terjedelmi okokból ké-
zikönyvünk nem tér ki a munkavállalóként és önálló vállalkozóként történő ki-
küldetés, valamint a párhuzamos munkavégzés során alkalmazandó társadalom-
biztosítási szabályokra.
Bízunk benne, hogy kézikönyvünk segítséget nyújt a társadalombiztosítási kötele-

zettségek mindennapi teljesítésében, és hasznos társ lesz a mindennapi munka
során!
dr. Teszéri-Rácz Ildikó
6 TB 2020 2020. július

BIZTOSÍTOTTAK
A biztosítottak – fő szabály szerint – a társadalombiztosítás valamennyi ellátására

jogosultságot szerezhetnek, így lehetőségük van az egészségügyi szolgáltatások, a
pénzbeli és baleseti, valamint a nyugdíjbiztosítási ellátások igénybevételére.
Az egészség- és nyugdíjbiztosítási ellátások teljes körére jogosultságot nyújtó biz-

tosítási jogviszony általában valamilyen munkavégzésre irányuló, jövedelemszerző
tevékenység alapján jön létre. Egyes esetekben azonban az alapul szolgáló jogviszo-
nyon felül további jövedelmi, vagy egyéb feltételek is szükségesek.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezeté-

ről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. §-a sorolja fel azokat a személyeket, akik a
társadalombiztosítás keretében biztosítottnak minősülnek.
2020. július TB 2020 7

MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓ SZEMÉLY

JÁRULÉKKÖTELEZETTSÉGE
MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓ BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYEK
A Tbj. rendelkezése alapján biztosítottnak minősül a munkaviszonyban álló

személy.
A Tbj. értelmező rendelkezése alapján munkaviszony a magyar jog hatálya alá tarto-
zó munkaviszony, amely lényegében a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.
törvény hatálya alá tartozó munkaviszonyt jelenti. Az Mt-t – eltérő rendelkezés hiá-
nyában – akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyaror-
szágon végzi. Amennyiben a munkaviszonyban nemzetközi elem van (pl. a munka-
végzés helye olyan államban van, amely nem azonos a felek személyes jogával), akkor
az Mt. rendelkezéseit a nemzetközi magánjog szabályaira tekintettel kell alkalmazni.
Munkajogi szempontból ez elsősorban a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó
jogról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 17-i 593/2008/EK rende-
let (Róma I.) alkalmazását jelenti, amely az egyéni munkaszerződésekre vonatkozóan
is tartalmazza az alkalmazandó jog meghatározásának szabályait.
A Tbj. értelmező rendelkezése alapján munkaviszony továbbá a külföldi jog hatálya

alá tartozó olyan munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szo-
ciális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá
tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonság-
ról szóló egyezményben részes másik állam területén végzik. Ilyen munkaviszony
esetében a biztosítási jogviszonyt a munkavégzés helye szerint a Tbj. alapján kell
megállapítani, azzal, hogy a Tbj. rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, valamint a Magyar-
ország által kötött nemzetközi egyezmények szabályai szerint kell alkalmazni.
Az Mt. szerinti munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melyet írásba kell

foglalni. A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló
alapbérében és munkakörében.
8 TB 2020 2020. július

A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Amennyiben a felek

a munkaszerződésben a munkaviszony tartamát meghatározzák, akkor a munkaviszony
határozott időre létesül. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre.
Biztosítottnak minősül továbbá a munkaviszonnyal azonos megítélés alá eső

jogviszonyban álló személy, vagyis
• a közalkalmazotti jogviszonyban álló személy,
• a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló személy,
• a közszolgálati jogviszonyban álló személy,
• a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy,
• a politikai szolgálati jogviszonyban álló személy,
• a biztosi jogviszonyban álló személy,
• az ügyészségi szolgálati jogviszonyban álló személy,
• a bírói szolgálati jogviszonyban álló személy,
• az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban álló személy,
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
• az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
• a vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban álló személy,
• a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
• a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja,
• a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja,
• az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja,
• a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja,
• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja,
• a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja,
• a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• a honvédelmi alkalmazott,
• az országgyűlési képviselő,
• a nemzetiségi szószóló.
A munkaviszonyban, illetve a munkaviszonnyal azonos megítélés alá eső jog-

viszonyban álló személy biztosítási jogviszonyát nem befolyásolja, hogy a fog-
lalkoztatás teljes vagy részmunkaidőben történik.
A Munka Törvénykönyvének rendelkezése szerint a napi munkaidő lehet teljes

napi munkaidő vagy részmunkaidő, amelynek mértékét vagy a felek határozzák
meg, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezik róla.
Az Mt. szabálya szerint a teljes napi munkaidő napi nyolc óra. Ez az általános teljes
napi munkaidő. Az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi mun-
2020. július TB 2020 9

kaidőt is megállapíthat munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megálla-

podása. A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi
tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló
a) készenléti jellegű munkakört lát el,
b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója. Ez a hosszabb teljes napi mun-
kaidő.
Részmunkaidő esetén a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidő-

nél rövidebb napi munkaidőben állapodnak meg.
A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munka-

időben történő foglalkoztatásra jön létre.

viszonyban álló személyre a biztosítás akkor terjed ki, ha nem minősül kiegé-
szítő tevékenységet folytató személynek.
A régi Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak az az egyéni, illetve társas

vállalkozó minősült, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként foly-
tatta. Ugyanakkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősült az az özvegyi
nyugdíjban részesülő egyéni, illetve társas vállalkozó is, aki a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Az új Tbj. értelmező rendelkezése szerint kiegészítő tevékenységet folytató személy:

• a Tbj. 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékeny-
séget folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá
• az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorha-
tárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül,
akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
A kiegészítő tevékenységet folytató személy meghatározását illetően lényeges

különbség a régi és az új Tbj. között, hogy a saját jogú nyugdíjas nem csak akkor
minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, ha egyéni vagy társas vállalkozó,
hanem akkor is, ha a Tbj. 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszony-
ban (pl. munkaviszonyban, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban, vezető tisztségviselőként) kereső tevékenységet folytat.
A kiegészítő tevékenységet folytató személy értelmező rendelkezésére figyelem-

mel nem minősül biztosítottnak a saját jogú nyugdíjas személy, amennyiben
munkaviszonyban, illetve a munkaviszonnyal azonos megítélés alá eső jogvi-
10 TB 2020 2020. július

szonyban kereső tevékenységet folytat, még abban az esetben sem, ha a saját

jogú nyugellátás folyósítása szünetel.
A BIZTOSÍTÁS IDŐTARTAMA ÉS SZÜNETELÉSE

viszonyban álló személy biztosítási jogviszonya a biztosítás alapját képező
jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.
Munkaviszony esetében a biztosítási jogviszony a munkaviszony kezdetétől annak

megszűnéséig áll fenn. Az Mt. szerint a munkaviszony kezdetének napját a mun-
kaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a
munkaszerződés megkötését követő nap.
A munkaviszony az Mt. szerint megszűnik, illetve megszüntethető.
A munkaviszony megszűnik
a) a munkavállaló halálával,
b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
c) a határozott idő lejártával,
d) a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén, ha az átadás-átvételre
irányuló jogügylet alapján vagy jogszabály rendelkezése alapján az átvevő mun-
káltató nem az Mt. hatálya alá tartozik,
e) törvényben meghatározott más esetben.
Ilyen törvényben meghatározott más esetet az Mt. is meghatároz.
Az Mt. 194. § (1) bekezdése szerint a munkáltató és több munkavállaló a munka-

szerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok közös ellátásában, vagyis a mun-
kakör megosztásában állapodhatnak meg. Az ilyen munkaviszony megszűnik, ha
a munkavállalók száma egy főre csökken.
Az Mt. 195. § (1) bekezdése szerint több munkáltató és a munkavállaló a munka-

szerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg.
Az ilyen munkaviszony megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
ha a munkáltatók száma egyre csökken.
A munkaviszony megszüntethető
a) közös megegyezéssel,
2020. július TB 2020 11

b) felmondással,
c) azonnali hatályú felmondással.
A munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő idő-

szakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállí-
tást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírá-
lásakor.
A biztosítás alapját képező jogviszony fennállásának időtartama alatt a

Tbj-ben meghatározott körülmények fennállása esetén szünetel a biztosí-
tás.
A biztosítás szünetelésének azért van különös jelentősége, mert időtartama alatt

nem vehetőek igénybe a társadalombiztosítási ellátások.
A Tbj. szerint szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve,
ha
• a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj,
gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási
segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
• a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása
címén veszik igénybe,
• a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése
céljából veszik igénybe.
Az Mt. rendelkezései alapján a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra jogo-

sult:
• a gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik életévének betöltéséig;
• 2020. január 1-jétől az örökbe fogadott gyermek gondozása céljából a gyermek
gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig,
három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig;
• a gyermek személyes gondozása érdekében a gyermek tizedik életévének betölté-
séig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt;
• a hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes
ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre;
• a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.
2020. január 1-jétől a gyermekgondozási díjra jogosult nagyszülő is jogosult fizetés

nélküli szabadságra a gyermekgondozási díj időtartamára.
12 TB 2020 2020. július

Amennyiben a biztosított a Tbj-ben kivételként felsorolt esetek miatt veszi igénybe

a fizetés nélküli szabadságot, akkor a biztosítása nem szünetel. Amennyiben azon-
ban a biztosított nem a Tbj-ben kivételként felsorolt esetek miatt veszi igénybe a
fizetés nélküli szabadságot (pl. építkezik, esküvőre készül), akkor a biztosítása
szünetel.
A Tbj. szerint szünetel a biztosítás az igazolatlan távollét időtartama alatt.
Az Mt. nem határozza meg taxatíve azokat az eseteket, amelyek igazolatlan

távollétnek minősülnek. Az Mt. szerint a munkavállaló alapvető kötelezettsé-
ge, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban
megjelenjen, és a munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes
állapotban – a munkáltató rendelkezésére álljon. Amennyiben a munkaválla-
ló a munkahelyén az előírt munkaidőben nem jelenik meg, és utólag nem
igazolja megfelelően a távollétet, akkor az igazolatlan távollétnek minősül. Az
is előfordulhat, hogy a munkavállaló megjelenik a munkahelyén az előírt idő-
ben, de – például alkoholos befolyásoltság miatt – nincs munkára képes álla-
potban. Az igazolatlan távollétnek számos esete merülhet fel a gyakorlatban.
A Tbj. főszabálya szerint szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesí-

tési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt.
Az Mt. szabályai szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munka-

végzési kötelezettségének teljesítése alól
a) keresőképtelensége,
b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészség-
ügyi intézményben történő kezelés, valamint
c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá
d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
d) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyer-
mekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, iker
gyermekek esetén naponta két órára,
f) hozzátartozója halálakor két munkanapra,
g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása
szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szüksé-
ges időre,
h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,
i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez
szükséges időtartamra,
2020. július TB 2020 13

j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt

indokolt távollét tartamára, továbbá
k) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.
A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülménye-

inek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb
harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és
munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.
Az Mt. által felsorolt esetekben – a főszabálytól eltérően – nem szünetel a biztosítás, ha a

munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlag-
kereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.
A Tbj. szerint szünetel továbbá a biztosítás:

a) a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentet-
ték, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség,
illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában
a büntetőeljárást megszüntette;
b) a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen
felmentette (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések, egyes
kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény sza-
bályai szerint létesített, a 6. § szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt),
c) a Tbj-ben nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály, vagy egyéb, a
jogviszonyra vonatkozó szabályozás szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogvi-
szony szünetel.
A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY BEJELENTÉSE
A Tbj. szerint a foglalkoztatót a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan bejelentési

kötelezettség terheli, amelyet az állami adóhatóság felé az Art-ban foglaltaknak
megfelelően kell teljesíteni.
A biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a munkálta-

tó vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól szóló ’T1041 jelű
adatlap benyújtásával kell teljesíteni.
Az adatlapot a biztosítási jogviszonyban álló személyre vonatkozóan a munkáltató

köteles benyújtani.
14 TB 2020 2020. július

A gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától, illetve

ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően a létrehozni
kívánt társaság előtársaságaként működhet, de üzletszerű gazdasági tevékeny-
séget a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását követően folytathat. Az
előtársaság már a létrejöttétől kezdődően foglalkoztathat biztosítottat. Ennek
következtében az Art. rendelkezése szerint az előtársaság a cégbejegyzési ké-
relme benyújtása napjáig tartó időszakban a biztosítási jogviszonyban álló
személyre vonatkozó bejelentési kötelezettségének papíralapon az adószám
feltüntetése nélkül tesz eleget. Az előtársaság az adószám megszerzésétől szá-
mított nyolc napon belül – az adószámot és a korábban teljesített bejelentés
adóhatósági iktatószámát is feltüntetve – ismételten köteles bejelenteni a cég-
bejegyzési kérelem benyújtását megelőzően általa biztosítottként foglalkozta-
tott adatait.
Amennyiben a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, akkor a jog-

utódlással érintett biztosított személyre vonatkozó bejelentést a jogutód munkálta-
tó köteles teljesíteni. A jogelőd munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszonyokra
vonatkozó pótlólagos bejelentéseket és változásbejelentéseket is a jogutód munkál-
tató köteles teljesíteni.
A foglalkoztató személyében bekövetkezett jogutódláskor meg kell jelölni, hogy a

jogutódlás társasági jogi értelemben is jogutódlás vagy „csak” munkajogi értelem-
ben volt a jogutódlás.
Társasági jogi jogutódláskor társasági jogi értelemben van jogelőd-jogutód kapcso-

lat a korábbi és az új foglalkoztató között, és a cégjogi jogutódlás magában foglalja
a munkajogi értelemben vett jogok és kötelezettségek jogutódra történő átszállását
is, mert a jogutódlást követően ma jogutód köteles eljárni.
A munkajogi jogutódlás a munkáltató személyében bekövetkező olyan válto-

zás, amikor a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szerve-
zett csoportja, pl. egy részleg vagy egy üzem) jogügyleten alapuló átvételének
időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek
az átadóról/jogelődről az átvevő/jogutód munkáltatóra szállnak át, azonban
a két munkáltató között nincs cégjogi értelemben vett jogelőd-jogutód kap-
csolat.
Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkavi-

szony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére
2020. július TB 2020 15

egy munkáltatót kijelölni. Ennek megfelelően a biztosítási jogviszonyban álló

személyre vonatkozó bejelentési kötelezettséget az írásban kijelölt munkáltató
köteles teljesíteni. Ha a kijelölt munkáltató személyében változás következik be,
akkor azt a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlásnak kell tekinteni, és
az új kijelölt munkáltatónak a jogutódlás szabályai szerint kell a bejelentési kötele-
zettséget teljesítenie.
A ’T1041 jelű adatlap elektronikusan vagy – meghatározott esetekben – papír

alapon nyújtható be. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózónak
az adatlapot elektronikusan kell benyújtania. Az adatlapot papír alapon be-
nyújthatja az előtársaság, valamint a tevékenységét szüneteltető egyéni vál-
lalkozó.
A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogvi-

szony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni.
A biztosítási jogviszony végét és a szüneteléseket a jogviszony megszűnését,

illetve a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni.
A FEOR kód és/vagy a heti munkaidő változását a változást követő 15 napon belül
kell bejelenteni.
Amennyiben a foglalkoztató a biztosítottat egyidejűleg több biztosítással járó jog-

viszonyban foglalkoztatja, akkor a biztosítotti bejelentést jogviszonyonként kell
teljesíteni.
A bejelentendő adatok:
• a biztosított adatai (családi és utónév, adóazonosító jel, születési idő),
• a biztosítási jogviszony kezdete,
• a biztosítási jogviszony kódja,
• a biztosítási jogviszony megszűnése,
• a biztosítási jogviszony szünetelésének időtartama,
• heti munkaidő,
• FEOR-szám,
• TAJ szám.
Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét,

születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát
is kötelező bejelenteni.
16 TB 2020 2020. július

A biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettség akkor terheli a

foglalkoztatót, munkáltatót, ha
• új biztosítási jogviszonyt létesít;
• az általa foglalkoztatott biztosított jogviszonya megszűnik;
• az általa foglalkoztatott biztosított szünetelteti a jogviszonyát;
• az általa foglalkoztatott biztosított befejezi jogviszonyának szüneteltetését;
• az általa foglalkoztatott biztosított jogviszonya egy napig szünetel;
• adott jogviszony keretében a biztosított munkaköre (FEOR-kódja) megválto-
zik;
• a biztosított heti munkaideje megváltozik;
• a jogviszonyt érintően egyszerre több adat változik meg;
• jogutódláskor vannak továbbfoglalkoztatottak,
• a jogelőd kifizetőnél, munkáltatónál korábban fennálló biztosítási jogviszonyok
bejelentése vagy javítása (ún. visszamenőleges korrekció) szükséges;
• munkaügyi jogutódlásnál a részleg átvételével az új munkáltató (a jogutód) átve-
szi – tovább foglalkoztatja – az alkalmazottak meghatározott körét; illetve
• több munkáltató által létesített munkaviszony esetén:
»»új további foglalkoztató csatlakozik a munkáltatókhoz,
»»a meglévő további foglalkoztató kilép a munkáltatói körből,
»»a kijelölt munkáltató személyében változás következik be, vagy
»»a több munkáltató által létesített munkaviszony megszűnik.
Ha az egészségbiztosítási szerv a nyilvántartás felülvizsgálata során azt állapítja

meg, hogy a foglalkoztató a bejelentési kötelezettségét nem, vagy nem jogszabály
szerint teljesítette, 15 napos határidő tűzésével felszólítja, hogy igazolja a bejelentés
szabályszerű teljesítését. Ha a bejelentésre kötelezett határidőben nem igazolja a
bejelentés teljesítését, 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A ki-
szabható bírság felső határa a be nem jelentett személyek számának és a bírság
legmagasabb értékének szorzata.
A foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított vagy

egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére 3 munka-
napon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított részére, amely
tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének idő-
pontját.
Az igazolás kiállításának elmulasztása, hibás vagy késedelmes teljesítése miatt az

egészségbiztosítási szerv az igazolás kiállítására kötelezettet 100 ezer forintig terje-
dő mulasztási bírsággal sújthatja.
2020. július TB 2020 17

JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
Munkaviszony, illetve munkaviszonnyal azonos megítélés alá eső jogviszony

esetén a foglalkoztató köteles a foglalkoztatottat terhelő társadalombiztosítási
járulékot megállapítani, levonni és megfizetni.
A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék.
A JÁRULÉKALAPOT KÉPEZŐ JÖVEDELMEK
A társadalombiztosítási járulék a járulékalapot képező jövedelmeket terheli.
Járulékalapot képező jövedelem az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó

önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap
számításnál figyelembe vett jövedelem.
Az Szja tv. szerint a munkaviszonyban folytatott tevékenység nem önálló tevékenység.
Munkaviszony esetében nem önálló tevékenységből származó bevétel minden

olyan bevétel, amelyet a magánszemély a munkaviszonyával összefüggésben, vagy
egyébként a munkaviszonyra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a
munkabér, a jutalom, az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, a költség-
térítés.
Munkaviszonyból származó bevétel esetében az adóelőleg-alap számításnál figye-

lembe vett jövedelem képez járulékalapot képező jövedelmet. Ennek megfelelően
az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem a bevétel, amelyet csök-
kenteni kell
a) a kifizető által a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntessé-
géről szóló törvény rendelkezései szerint levont, vagy – ha a kifizető a
tagdíj levonásában nem működik közre – a magánszemély által megfize-
tett, a szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt szakszervezeti tag-
díjjal,
b) az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó
összeggel, de legfeljebb havi 100 ezer forinttal.
Érdemes megemlíteni, hogy az Szja tv. szerint a munkaviszonyból származó

jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a
18 TB 2020 2020. július

munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába

járás esetén
a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, a kormányrendelet által előírt
elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben
(ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellené-
ben történő térítés formájában valósul meg), vagy
b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába
járás költségtérítését is)
• a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely
között és/vagy
• hazautazásra a munkahely és a lakóhely között
közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15
forint értékben kap a magánszemély.
Amennyiben a munkába járásra tekintettel fizetett költségtérítés nem haladja meg

az Szja tv-ben meghatározott összeget, akkor a költségtérítést nem kell bevételként
figyelembe venni, ennek megfelelően nem minősül járulékalapot képező jövede-
lemnek.
Amennyiben a munkába járásra tekintettel fizetett költségtérítés meghaladja az

Szja tv-ben meghatározott összeget, akkor a költségtérítés munkaviszonyból
származó bevételnek minősül.
Amennyiben a munkáltató a munkavállaló részére egyéb költségtérítést fi-

zet, akkor az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem a bevé-
telből:
• a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával,
• erre vonatkozó nyilatkozat hiányában legfeljebb az Szja tv. rendelkezése szerint
igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított
rész,
• az említett nyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege.
Ha a munkavállaló nem nyilatkozik költséglevonásról, és nem merül fel az Szja tv.

által igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad, akkor a költségtérítés
teljes összege adóelőleg-alapnak minősül.
Érdemes megemlíteni, hogy a munkáltató a munkavállaló részére juttathat béren

kívüli juttatást és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott
juttatást. A béren kívüli juttatásokat az Szja tv. 71. §-a, a béren kívüli juttatásnak
2020. július TB 2020 19

nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat az Szja tv. 70. §-a határozza meg.
Ezek a juttatások a munkavállalónál olyan jövedelemnek minősülnek, amely után
az adókötelezettség a munkáltatót terheli. Ennek megfelelően ezek a juttatások já-
rulékalapot nem képező jövedelemnek minősülnek. Ha azonban a munkáltató
olyan juttatást biztosít a munkavállaló részére, amely nem minősül az Szja tv.
70. §-a szerint béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott jutta-
tásnak, illetve az Szja tv. 71. §-a szerint béren kívüli juttatásnak, akkor a juttatás
munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.
Járulékalapot képező jövedelem a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szer-

vezet részére levont (befizetett) tagdíj.
Munkabérből érdekképviseleti tagdíjat a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfize-

tés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény alapján szabad levonni. A mun-
káltató a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdekképvise-
leti tagdíjat a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a munkavállaló
által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet javára kö-
teles a kérelemben meghatározott összeget átutalni. Tekintettel arra, hogy a nem
önálló tevékenységből származó bevétel adóelőleg-alapját a munkavállalói érdek-
képviseletet ellátó szervezet részére levont, illetve megfizetett tagdíjjal csökkenteni
kell, így a Tbj. külön rendelkezik arról, hogy ezt a tagdíjat járulékalapot képező
jövedelemként kell figyelembe venni.
Járulékalapot képező jövedelem a szakképzési munkaszerződés alapján tényle-

gesen kifizetett pénzbeli juttatás.
A szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy

és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre. A szakképzési munkaszerző-
déssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy elfogadja a szakirányú okta-
tásban való részvétel feltételeit, és kötelezettséget vállal a duális képzőhely irányítá-
sa szerint a szakirányú oktatásban való részvételre, a duális képzőhely pedig vállal-
ja a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatáson való
foglalkoztatását és oktatását, továbbá kötelezettséget vállal a tanuló, illetve a kép-
zésben részt vevő személy számára a szakképzésről szóló törvényben meghatáro-
zott juttatások nyújtására.
Szakképzési munkaszerződés a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel

a szakirányú oktatás kezdő napjával kezdődő hatállyal a szakirányú oktatás egészé-
re kiterjedő határozott időtartamra köthető.
20 TB 2020 2020. július

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződés

alapján végzett munkáért havonta közvetlenül nyújtott pénzbeli juttatásként a
Kormány rendeletében meghatározott mértékű munkabérre jogosult.
A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt egyéb juttatásként megilletik a

duális képzőhelyen a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által választott
szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak
részére biztosított juttatások.
A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a munkabér és a juttatások a

szakképzési munkaszerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illetik
meg. Ha a szakképzési munkaszerződés a tanév megkezdése után, hónap közben
jön létre vagy szűnik meg, a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a mun-
kabér és a juttatások időarányos része illeti meg.
A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződés

időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából
munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül, a munkaviszony időtar-
tama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek, a munkabér nyugdíjalapot képező
jövedelemnek számít, és járulékalapot képező jövedelemként a szakképzési mun-
kaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatást kell figyelembe venni.
Járulékalapot képező jövedelem a felszolgálási díj.
A felszolgálási díjra vonatkozóan a felszolgálási díj mértékének megállapításáról,

valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló
71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet tartalmaz szabályokat.
E rendelet szerint a felszolgálási díj a kereskedelemről szóló törvény szerinti ven-

déglátás1 keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálá-
sáért felszámított külön díj. A fogyasztó részére adott számlán, nyugtán a felszol-
gálási díjat elkülönítetten kell feltüntetni.
A felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – köz-

reműködőknek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt
összegének adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával.
1 Vendéglátás: kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából tör-
ténő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is.
2020. július TB 2020 21

A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az

üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet mű-
ködik – az érdek-képviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munka-
helyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet nem működik, akkor a felszolgá-
lási díj felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban
megállapodni.
Érdemes megemlíteni, hogy a régi Tbj. szerint is járulékalapot képező jövedelem-

nek minősült a felszolgálási díj, de a foglalkoztatottnak nem kellett utána nyug-
díjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni.
A felszolgálási díj után – a foglalkoztatott helyett – a foglalkoztató fizetett 15
százalékos mértékű nyugdíjjárulékot. Az új Tbj. szerint a felszolgálási díjat 18,5
százalékos társadalombiztosítási járulék terheli, amelyet a foglalkoztatott köteles
megfizetni.
Érdemes megemlíteni továbbá azt is, hogy a régi Tbj. szerint járulékalapot képező
jövedelemnek minősült a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvet-
lenül kapott borravaló is. Az új Tbj. szerint ez a jövedelem már nem minősül járu-
lékalapot képező jövedelemnek.
Járulékalapot képező jövedelem az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alap-

ján fizetett ösztöndíj.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti

munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását kö-
vetően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas
foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szabályozza.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony szakmai készségek megszerzése céljából

munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai prog-
ramban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony, amelyet az ösztöndíjas
foglalkoztatott a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal leg-
alább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig terjedő határozott időre létesíthet.
Az ösztöndíjas foglalkoztatás szerződéssel jön létre. Az ösztöndíjas foglalkoztatás-

ról szóló szerződés alapján
a) az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíj ellenében köteles a foglalkoztató által
kiadott feladatokat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső
szabályzatai, valamint a foglalkoztató utasításai alapján ellátni, valamint a fog-
22 TB 2020 2020. július

lalkoztató által munkatapasztalat céljából előírt szakmai megbeszéléseken,

képzésben, egyéb programokon részt venni;
b) a foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat a jogszabályok, a felek
megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint az egyéni prog-
ramban foglaltak szerint munkatapasztalat-szerzés céljából feladatokkal el-
látni, biztosítani a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának
lehetőségét.
A foglalkoztató köteles továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat

fizetni, melynek mértéke havonta – általános teljes munkaidő esetén – nem lehet
kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél.
Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási

joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási
kötelezettség nem keletkezik, akkor járulékalapot képező jövedelem
a) az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Közpon-
ti Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekin-
tetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy
b) a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkavi-
szony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az a)
pont szerinti összeget.
Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó, tárgyhónapra eső jövedelem egy

része Magyarországon, másik része külföldön adóztatható, akkor járulékalapként
a személyi jövedelemadó-előleg alapját képező jövedelmet, és az alapbér vagy a
tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelem összegének
azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem
külföldön adóztatható, együttesen kell figyelembe venni.
JÁRULÉKFIZETÉSI ALSÓ HATÁR
A Tbj. új szabálya szerint munkaviszony, illetve munkaviszonnyal azonos megítélés

alá eső jogviszony esetében van egy járulékfizetési alsó határ, amely havonta lega-
lább a minimálbér 30 százaléka.
A Tbj. alkalmazása során minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes

munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező
legkisebb havi összege, amely 2020. január 1-jétől 161.000 forint.
2020. július TB 2020 23

A járulékfizetési alsó határ meghatározása során figyelembe kell venni,

• ha a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik
vagy szűnik meg,
• ha a biztosítási jogviszony a hónap egészében nem áll fenn, mert pl. szünetel a
biztosítás,
• ha az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy
tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetés nélküli szabadsá-
got vesz igénybe.
A járulékfizetési alsó határ meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni

ezeknek az időszakoknak a naptári napjait. Amennyiben ezek a körülmények
a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ ki-
számításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul
venni.
A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a mun-

kaviszonyban álló és
• gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói
díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápo-
lási díjban részesülők,
• a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intéz-
ményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás
munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint
szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a
nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intéz-
ményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló,
hallgató
esetében.
Ha a tárgyhónapban a járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett

biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a
tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék
összegét nem éri el, akkor a foglalkoztató köteles a foglalkoztatottnak minősülő
biztosított helyett a járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ
közötti különbözet után fizetendő járulékot a törvényben előírt határidőn belül
megfizetni.
A járulékfizetési alsó határ vonatkozásában a járulék különbözet szabályait alkal-

mazni nem lehet.
24 TB 2020 2020. július

A munkáltató köteles a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulék

alapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási
járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A különbözet utáni társadalombiztosítási
járulékfizetési kötelezettség munkáltató által történő teljesítését úgy kell tekinteni
az ellátások számítási szabályainak alkalmazása során, mintha azt a biztosított
személy teljesítette volna.
A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövede-

lem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötele-
zettséget a 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan még nem kell teljesíteni.
Ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmet az általános szabályok
szerint kell megállapítani.
A JÁRULÉKALAP MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
A társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor

irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.
A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését köve-

tően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fi-
zetni.
Járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet,

amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely idő-
szakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés
(juttatás) időpontjától, ha a kifizetés, juttatás időpontjában a szociális bizton-
sági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendele-
tek, vagy nemzetközi egyezmény alapján más ország járulékszabályai alkalma-
zandók.
A járulékalap megállapításánál a járulékalapot képező jövedelmet akkor is számí-

tásba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését köve-
tően kerül sor.
Az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedel-

met (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra
az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizet-
ték.
2020. július TB 2020 25

A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifi-

zetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni,
mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna
sor.
A biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó

jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell
figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a szünetelés kezdő napját megelőző
napon került volna sor.
A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoz-

tató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt
fizetett vissza a biztosítottnak. A korrekció csak tárgyéven belüli és ugyanazon
jogviszonyhoz kapcsolódó túlfizetés esetén lehetséges.
JÁRULÉKALAPOT NEM KÉPEZŐ JÖVEDELEM
A járulékalapot nem képező jövedelmeket a Tbj. külön rendelkezésben sorolja

fel.
Nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját

a) a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás,
valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,
b) a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék, ide nem értve a munkavég-
zés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) ka-
pott, juttatott járulékalapot képező jövedelmet,
c) a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földraj-
zi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás
hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján
a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértéke-
ként kifizetett díj,
d) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat,
e) az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel tör-
ténik, amely időszakban a Tbj. 3. §, és a Tbj. 17-19. § alapján nem állt fenn
biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától,
f) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészség-
károsodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, hon-
védelmi egészségkárosodási járadék.
26 TB 2020 2020. július

A MUNKÁLTATÓ NYILVÁNTARTÁSI ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI

KÖTELEZETTSÉGE
A foglalkoztató a biztosítottakról köteles a törvényben meghatározottak szerint

olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi ada-
tait, TAJ számát, a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vo-
natkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét.
A nyilvántartást a nyilvántartásra kötelezett köteles havonta lezárni, archiválni, és

arról az Art-ban meghatározottak szerint az állami adóhatóság felé a bevallásában
adatszolgáltatást teljesíteni.
A munkáltató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek

adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni, és erről a magánszemélynek iga-
zolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység)
megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása
miatt a munkáltatót az Art. szerint megállapítható mulasztási bírság – a nyilvántar-
tásba nem vett személyenként – terheli.
A nyilvántartás tartalmazza a biztosítással járó jogviszony megnevezését, a bizto-

sítási kötelezettség kezdetét, továbbá az igazolás átvételének elismerését.
Igazolásnak minősül a foglalkoztatási jogviszonyra irányuló szerződés is, ha az a

foglalkoztatás (tevékenység) megkezdésekor a foglalkoztatott részére átadásra került.
A munkáltató a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás ada-

taival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási
idő kezdetének és végének időpontjáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő
időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített
családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő
megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.
A MUNKÁLTATÓ JÁRULÉK-BEVALLÁSI ÉS JÁRULÉK FIZETÉSI

KÖTELEZETTSÉGE
A foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban

kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalom-
biztosítási járulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni.
2020. július TB 2020 27

A megállapított tárgyhavi járulékot az Art-ban meghatározottak szerint kell a

tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adóható-
ságnak.
A kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő társadalombiztosítási járulék bevallását

a ’08-as jelű nyomtatványon kell teljesíteni, melyet kizárólag elektronikusan lehet
benyújtani.
A foglalkoztató abban az esetben is köteles az ’08-as jelű bevallást benyújtani, ha

fizetési kötelezettsége nem keletkezik, de az Art-ban foglalt adatszolgáltatási köte-
lezettsége fennáll. A bevallást tehát nullás adattartalommal is be kell nyújtani, ha
abban van más, adófizetési kötelezettséggel össze nem függő adat.
Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkavi-

szony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére
egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavál-
lalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkavi-
szonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bár-
mely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében
adókötelezettségeit saját nevében teljesíti, tehát ilyen esetben a ’08-as jelű bevallás
benyújtási kötelezettségnek is a kijelölt munkáltató tesz eleget.
A foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottat terhelő társadalombiz-

tosítási járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgy-
hónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett társadalom-
biztosítási járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként
veszi nyilvántartásba.
A foglalkoztató írásban tájékoztatja a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottat a

tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont
társadalombiztosítási járulékról, valamint az érvényesített családi járulékkedvez-
ményről, illetve a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) társadalombiztosí-
tási járulékról.
Szakkönyveinkről, szaklapjainkról, rendezvényeinkről tájékozódjon

megújult honlapunkról:
www.menedzserpraxis.hu
28 TB 2020 2020. július

EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS
A Munka Törvénykönyvének rendelkezése szerint a munkáltató és a munka-

vállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munka-
viszonyt is létesíthetnek. Az ilyen munkaviszonyban foglalkoztatott munkavál-
laló járulékfizetési kötelezettségét a Tbj. szabályai alapján, de az egyszerűsített
foglalkoztatásról szóló törvényben foglalt eltérések figyelembevételével kell
megállapítani.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény rendelkezései

alapján egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:
• mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
• alkalmi munkára.
Az idénymunka az Efo tv. meghatározása szerint a Munka Törvénykönyvéről

szóló 2012. évi I. törvény 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő
munka, vagyis olyan munka, amely a munkaszervezéstől függetlenül az év vala-
mely időszakához vagy időpontjához kötődik.
A mezőgazdasági idénymunka a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állatte-

nyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő,
termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt me-
zőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása, a továbbfeldolgozás kivéte-
lével. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjá-
hoz kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény
vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban
vagy időpontban.
A mezőgazdasági idénymunka időbeli korlátja naptári évenként 120 nap, vagyis

azonos munkáltató és munkavállaló között a határozott időre szóló munkaviszony
időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
A turisztikai idénymunka a kereskedelemről szóló törvényben meghatáro-

zott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató mun-
káltatónál végzett idénymunka. Kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási
2020. július TB 2020 29

tevékenységnek számít az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevé-

kenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szol-
gáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevé-
kenység.
A turisztikai idénymunka időbeli korlátja naptári évenként 120 nap, vagyis azonos
munkáltató és munkavállaló között a határozott időre szóló munkaviszony időtar-
tama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
Az alkalmi munka az Efo tv. meghatározása szerint a munkáltató és a munkavál-

laló között
a) összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott
időre szóló munkaviszony.
Az Efo tv. az alkalmi munka tekintetében további meghatározást nem tartalmaz,

így azt sem, hogy milyen tevékenységek végezhetőek alkalmi munka keretében.
Ha a munkáltató és a munkavállaló
a) idénymunkára, vagy
b) idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkavi-
szonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120
napot nem haladhatja meg.
Harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogál-

lású személy kivételével – kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében
foglalkoztatható egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszony
alapján.
Harmadik országbeli állampolgárnak minősül, aki nem magyar állampolgár, illet-

ve hontalan, kivéve azt a személyt, aki nemzetközi szerződés alapján a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik.
A harmadik országbeli állampolgárnak hatósági bizonyítvánnyal kell rendelkeznie,

amely igazolja, hogy az illető személy az állami foglalkoztatási szervet megkereste
annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony kereté-
ben vállaljon munkát. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár nem ren-
delkezik társadalombiztosítási azonosító jellel, vagy adóazonosító jellel, akkor az
30 TB 2020 2020. július

állami foglalkoztatási szerv kérelmére haladéktalanul megkérik az egészségbizto-

sítási szervtől a társadalombiztosítási azonosító jelet, valamint az állami adóható-
ságtól az adóazonosító jelet. Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az
igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki. A társadalombiztosítási azono-
sító jel és az adóazonosító jel kiadására irányuló kérelem esetén az állami foglalkoz-
tatási szerv a hatósági bizonyítványt ellenszolgáltatás nélkül kiadja a harmadik
országbeli állampolgárnak.
AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ

KORLÁTOZÁSOK
Az Efo tv. több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely korlátozza a munkavál-

laló foglalkoztatását egyszerűsített foglalkoztatás keretében.
Az Efo tv. szerint nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogvi-

szony a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 1. § (1) bekez-
désében, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tar-
tozó feladatai ellátására. Ez azt jelenti, hogy nem létesíthető egyszerűsített foglal-
koztatásra irányuló jogviszony a helyi önkormányzat képviselő-testületének pol-
gármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala, vala-
mint az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szervek, valamint a helyi
önkormányzat alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.
Az Efo tv. további korlátozása szerint, ha a munkáltató a létszámkorlát, az időbe-

li korlát, vagy filmipari statiszta foglalkoztatása esetén a kereseti korlát túllépé-
sével létesít, illetve tart fenn egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkavi-
szonyt, akkor attól a naptól, hogy az előzőek szerinti feltételek nem teljesülnek, a
munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja az egyszerűsített foglalkozta-
tásra vonatkozó szabályokat. Ilyen esetben a munkáltató a munkavállaló szemé-
lyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségére az Szja tv. és a Tbj. szabálya-
it köteles alkalmazni, illetve a közterheket a munkaviszony keretében történő
foglalkoztatásra irányadó általános szabályok szerint kell megállapítania az elő-
zőek szerinti feltételek megsértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig
a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat jogosulat-
lanul alkalmazta.
Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást
halmoz fel az 500, az 1000, illetve a 3000 forint összegű közteher, valamint a
2020. július TB 2020 31

szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájá-

rulás és az Szja tv. által a munkáltatóra előírt adóelőleg tekintetében, további
egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki
nem egyenlíti.
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt. szabá-

lyait az Efo tv-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
A Munka Törvénykönyve a 89. alcím alatt tartalmazza azokat a munkajogi előírá-

sokat, amelyeket egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló
munkaviszony esetén alkalmazni kell. A Munka Törvénykönyvének 203. §-a téte-
lesen felsorolja azokat a munkajogi rendelkezéseket, amelyek egyszerűsített foglal-
koztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony esetén nem alkalmazha-
tóak.
A Munka Törvénykönyve szerint érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra

vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjá-
ban a felek között már munkaviszony áll fenn. Amennyiben a munkáltató és a
munkavállaló között munkaviszony áll fenn, akkor a felek a munkaszerződést
egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony lét-
rehozása érdekében nem módosíthatják.
Az Efo tv. rendelkezése szerint mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, valamint

alkalmi munka esetében is lehetőség van arra, hogy a munkáltató és a munkavál-
laló az Mt. általános szabályai alapján létesítsen munkaviszonyt.
Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerű-

sített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munka-
vállalók létszáma nem haladhatja meg
a) az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató
esetén az 1 főt,
b) 1 főtől 5 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt,
c) 6-tól 20 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 főt,
d) 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám
20 százalékát.
A munkavállalói létszám megállapításakor a tárgyév első, illetve hetedik hónapját

megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámot kell alapul venni. Amennyiben a
munkáltató ennél rövidebb ideje működik, akkor a működésének egész hónapjai-
ra eső átlagos statisztikai létszámot kell figyelembe venni.
32 TB 2020 2020. július

Az átlagos statisztikai létszámot a főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok

definícióiról szóló 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény alapján kell meghatározni.
A közlemény melléklete az „Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatás-
hoz”, amelynek figyelembevételével kell megállapítani az átlagos statisztikai létszá-
mot.
A napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira

egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja. A felhasználás során az alkalmi mun-
kára vonatkozó – egybefüggő, havi és éves – időkorlátokat is figyelembe kell
venni. A megállapított éves létszámkeret kizárólag az adott évben használható
fel. A tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem
vihető át.
Az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott

munkavállalók létszámára vonatkozó korlátozást nem kell alkalmazni filmipari
statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása, továbbá a szoci-
ális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén.
AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁSRA IRÁNYULÓ

MUNKAVISZONY KELETKEZÉSE
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszonyt a munkáltató

köteles az illetékes állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelen-
teni. A munkaviszony a bejelentési kötelezettség teljesítésével keletkezik. Ennek
megfelelően elegendő a munkaviszony létesítéséhez a munkáltató és a munkavál-
laló szóbeli megállapodása is.
Amennyiben a munkáltató jogszabály alapján nem kötelezett elektronikus úton

bevallásra, akkor az illetékes állami adóhatóság felé történő bejelentési kötelezett-
ség teljesítése mellett, a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján, az
Efo tv. melléklete szerinti szerződés megkötésével is lehet munkaviszonyt létesíteni
az egyszerűsített foglalkoztatás céljából. A munkaszerződést ekkor a munka meg-
kezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő
kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító
adatait.
2020. július TB 2020 33

DÍJAZÁS AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS CÉLJÁRA

LÉTESÍTETT MUNKAVISZONYBAN
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra a kötelező legki-

sebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelke-
zéseit az Efo tv-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alap-

bérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően
– legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka (a 2020. évi minimálbér
alapulvételével 926 Ft/óra 85 százaléka 787 Ft/óra), garantált bérminimum esetén
87 százaléka (a 2020. évi garantált bérminimum alapulvételével 1.211 Ft/óra 87
százaléka 1.054 Ft/óra) jár.
Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételnek (és egyben jövedelemnek)

– a személyi jövedelemadó tekintetében – a kifizetett munkabér 100 százalékát kell
tekinteni.
Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételről attól függően keletke-

zik a magánszemélynek bevallási kötelezettsége, hogy a kapott bevétel megha-
ladja-e az ún. mentesített keretösszeget.
A mentesített keretösszeg a foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első

napján hatályos kötelező legkisebb munkabér, vagy – ha a magánszemélynek alap-
bérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka
jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százaléká-
nak szorzata. A mentesített keretösszeget tehát úgy kell megállapítani, hogy a fog-
lalkoztatás naptári napjainak számát kell megszorozni az adóév első napján hatá-
lyos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), vagy a garantált bérminimum
napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatával.
A mentesített keretösszeg a 2020. naptári évben:

• a minimálbér alapulvételével: naponta 7.410 x 130% = 9.633 Ft,
• a garantált bérminimum alapulvételével: naponta 9.690 x 130%= 12.597 Ft.
Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel nem haladja

meg a mentesített keretösszeget, akkor a magánszemélynek nem keletkezik beval-
lási kötelezettsége. Ebben az esetben bevallási tervezet sem készül a magánszemély
számára, feltéve, hogy kizárólag egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel-
lel rendelkezik a magánszemély.
34 TB 2020 2020. július

Amennyiben azonban az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel

meghaladja a mentesített keretösszeget, akkor a magánszemélynek bevallási
kötelezettsége keletkezik. Ebben az esetben az adóhatóság közreműködése
nélkül elkészített bevallásban vagy az adóhatóság által összeállított adóbeval-
lási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban
jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe
venni és bevallani.
A bevallási kötelezettség alá eső jövedelem számítása a minimálbér alapulvéte-

lével:
Foglalkoztatás napjainak száma: 8 nap
Kapott jövedelem: 88.000 Ft
Mentesített keretösszeg: 8 nap x 9.633 Ft = 77.064 Ft
Az adóbevallásban szereplő összeg: 88.000 – 77.064 = 10.936 Ft
Ha a magánszemély a mentesített keretösszeget meghaladó bevételre tett szert

egyszerűsített foglalkoztatásból, akkor az adóbevallási tervezet tartalmazza a men-
tesített keretösszeget meghaladó jövedelmét és annak személyi jövedelemadóját.
Ha a magánszemély mindent rendben talál a bevallási tervezettel kapcsolatban,
egyéb teendője nincs, a tervezet bevallássá válik.
Amennyiben a magánszemély nem az adóbevallási tervezet felhasználásával

teljesíti a bevallási kötelezettségét, akkor az adóhatóság közreműködése nélkül
elkészített bevallásban kell megállapítani az egyszerűsített foglalkoztatásból az
adóévben származó – a mentesített keretösszeget meghaladóan szerzett – jöve-
delem 15 százalékos személyi jövedelemadóját, tekintettel arra, hogy egyszerűsí-
tett foglalkoztatás esetén a kifizetőt nem terheli adóelőleg-megállapítási és levo-
nási kötelezettség.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemélynek a

munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből
kitűnik a munkavállaló bevételének teljes összege és jogcíme.
Az igazolás kiállításához használható a NAV által közzétett minta, amely letölthető

az alábbi linken:
https://nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap/Igazolas_az_egyszerusitett_fog-
lalkoztatas.html
A munkáltató ugyanakkor nem köteles az elszámolási évet követő január 31-éig

összesített igazolást adni a munkavállalónak.
2020. július TB 2020 35

AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ

KÖZTEHERFIZETÉS
Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony esetén a munkáltató közte-

herfizetésre kötelezett.
Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a mun-

káltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári nap-
jára munkavállalónként:
• mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint,
• turisztikai idénymunka esetén 500 forint,
• alkalmi munka esetén 1000 forint.
A közteher megfizetésével nem terheli

• a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás és rehabilitá-
ciós hozzájárulás, valamint az Szja tv-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levo-
nási kötelezettség,
• a munkavállalót társadalombiztosítási járulékfizetési, és személyi jövedelem-
adóelőleg-fizetési kötelezettség.
A munkáltatót nem terheli közteher fizetési kötelezettség, ha a munkavállaló a

szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló
uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szo-
ciális biztonsági egyezmények alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben
részes másik államban biztosított, és az erre vonatkozó igazolással, vagy az egyez-
mény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosí-
tást tanúsító igazolással rendelkezik.
A munkáltató a közteher-fizetési kötelezettséget a tárgyhót követő hó 12-éig, az

állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára telje-
síti.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e foglalkoz-

tatása alapján nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, viszont jogosultságot
szerez nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési
ellátásra.
A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher (tehát mezőgazdasági

és turisztikai idénymunka) esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meg-
36 TB 2020 2020. július

haladó közteher (tehát alkalmi munka és filmipari statiszta foglalkoztatása) esetén

2740 forint/nap.
Amennyiben a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és

annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött
kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmények alapján másik tagál-
lamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított, akkor nyugel-
látásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra nem szerez
jogosultságot.
BEJELENTÉSI SZABÁLYOK
A munkáltató a bejelentési kötelezettségét

a) elektronikus úton, vagy
b) országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon, vagy
c) mobil alkalmazással
teljesíti.
A bejelentés sem papír alapon, sem postai úton, sem személyesen nem telje-
síthető.
Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony bejelentési kötelezett-

ségét elektronikus úton a ’T1042E jelű nyomtatvány benyújtásával lehet telje-
síteni.
Az egyszerűsített foglalkoztatás telefonon történő bejelentése az országos

telefonos ügyfélszolgálaton, a 185-ös hívószámon intézhető. Az ügyfélszol-
gálat az állami adóhatóság által rendelkezésére bocsátott ’T1042TEL jelű
elektronikus űrlapon rögzíti az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített
munkaviszonyra vonatkozó adatokat, a bejelentőnek az egyszerűsített foglal-
koztatással összefüggő nyilatkozatait, és tájékoztatja a bejelentőt a bejelentés
regisztrációs számáról. Az ügyfélszolgálat a hivatali kapun keresztül haladék-
talanul továbbítja az elkészített elektronikus dokumentumot az állami adóha-
tóság részére.
Az elektronikus úton és a telefonon történő bejelentés mellett lehetősége van a

munkáltatónak arra, hogy az „Egyszerűsített foglalkoztatás bejelentő mobil al-
kalmazás” használatával tegyen eleget a bejelentési kötelezettségének.
2020. július TB 2020 37

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú álla-

mi adóhatóságnak bejelenteni
a) a munkavállaló nevét,
b) a munkáltató adószámát,
c) a munkavállaló adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,
d) az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét (mezőgazdasági idénymunka, turiszti-
kai idénymunka, alkalmi munka, filmipari statiszta),
e) a munkaviszony napjainak számát.
Amennyiben a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról

és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által
kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmények alapján
másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított,
és ezt a munkáltató előtt igazolta, akkor az egyszerűsített foglalkoztatásra irá-
nyuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt is köteles a munkáltató az
egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg az illetékes állami adó-
hatóságnak bejelenteni.
A munkáltató a bejelentési kötelezettségét a munkavégzés megkezdése előtt

köteles teljesíteni.
Érdemes megemlíteni, hogy az előtársaság már a megalakulásától kezdődően fog-

lalkoztathat munkavállalókat, akár egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Az Art.
rendelkezése szerint az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig
tartó időszakában az Efo tv-ben meghatározott bejelentési kötelezettségének elekt-
ronikus úton adószám feltüntetése nélkül tesz eleget. Az előtársaság az adószám
megszerzésétől számított 8 napon belül – az adószámot és a korábban teljesített
bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve – ismételten bejelenti a cégbe-
jegyzési kérelem benyújtását megelőzően az Efo tv. keretében általa foglalkoztatott
természetes személy adatait.
Az adóhatóság részére teljesített bejelentés visszavonható és módosítható. Erre

különösen akkor kerülhet sor, amikor a foglalkoztatás jellege megváltozik, illetve a
munkavégzés meghiúsul.
A bejelentés visszavonására és módosítására

a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy
b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját köve-
tő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú
38 TB 2020 2020. július

munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 9 óráig

van lehetőség.
Az Efo tv. tehát lehetővé teszi a bejelentés módosítását a bejelentést követő 2

órán belül, ha előre nem látott körülmény – pl. időjárás változása – miatt a
munkavégzés mégsem valósul meg. Ugyanakkor a törvény felállít egy törvényi
vélelmet arra nézve, hogy a két óra letelte után, ha nem érkezik visszavonás,
vagy ha több napos foglalkoztatás alkalmával az adott munkanap délelőtt 9
óráig nem érkezik módosítás, akkor a foglalkoztatás az adott napra megvaló-
sultnak tekintendő.
Határidőn túl (azaz a foglalkoztatás kezdőnapján 9:00 órát követően) beküldött

bejelentéssel nem létesíthető az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerinti
foglalkoztatási jogviszony, ekkor a bejelentési, bevallási, illetve befizetési kötelezett-
ségeket az általános szabályok szerint kell teljesíteni. Lényegében határidőn túl a
bejelentés visszavonására és módosítására nincs lehetőség.
Az elektronikus úton benyújtott bejelentés visszavonása és módosítása történhet

elektronikusan, a 185-ös országos telefonos ügyfélszolgálaton vagy a NAV telefo-
nos Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszeren keresztül kijavítási kérelem előter-
jesztésével, függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettséget a munkáltató milyen
módon teljesítette.
Amennyiben a munkáltató az Efo tv-ben meghatározott bejelentési határidőhöz

képest visszamenőleges hatállyal a foglalkoztatást bejelentené, vagy az Art. alapján
az Efo tv-ben meghatározott korlátok túllépése miatt (létszám-, idő- és kereseti
korlát) az Szja tv. és a Tbj. általános adózási és járulékfizetési szabályait köteles al-
kalmazni, az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés
feltárásától számított 8 napon belül az Art. rendelkezései szerint, a ’T1041-es adat-
lapon biztosítottként jelenti be. Ettől eltérően azonban nem kell biztosítottként
bejelenteni azt a természetes személyt, akit a munkáltató egyszerűsített foglalkoz-
tatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel, és munkavégzés hiányában jöve-
delem kifizetésére nem került sor.
A bejelentés eredményeként az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony létre-

jön. Az állami adóhatóság a munkáltató által bejelentett adatokat a feldolgozást
követően haladéktalanul – elektronikus úton – megküldi a munkaügyi hatóságnak,
az állami foglalkoztatási szervnek, valamint az egészségbiztosítás biztosítotti nyil-
vántartásának.
2020. július TB 2020 39

BEVALLÁSI SZABÁLYOK
Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony bejelentési kötelezettsé-

gének teljesítése nem váltja ki a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatással össze-
függő bevallási kötelezettségének teljesítését.
A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét

az adózás rendjéről szóló törvény havi adó- és járulékbevallásra vonatkozó szabályai
szerint elektronikusan teljesíti. A bevallási kötelezettséget a ’08-as jelű, a kifizetések-
kel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a
szakképzési hozzájárulásról szóló havi bevallás benyújtásával kell teljesíteni.
KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI SZABÁLYOK
A munkáltató költségelszámolására vonatkozóan az Szja tv. és a Tao. tv. korlátozó

rendelkezéseket tartalmaz.
Az Szja tv. szerint az egyéni vállalkozó az Efo tv. szabályai szerint létesített munka-
viszonyban foglalkoztatott részére az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a
minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetést nem veheti
figyelembe a jövedelmének megállapításakor költségként.
A Tao tv. pedig arról rendelkezik, hogy nem minősül a vállalkozási tevékenység
érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak (tehát a társasági adóalap megálla-
pításakor növelő tételként kell figyelembe venni) az Efo tv. szabályai szerint létesí-
tett munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért
kifizetett munkabérből a minimálbér napibérként meghatározott összegének két-
szeresét meghaladó mértékű kifizetést.
A FILMIPARI STATISZTA FOGLALKOZTATÁSÁNAK KÜLÖNÖS

SZABÁLYAI
A filmipari statiszta foglalkoztatására irányuló jogviszony az Efo tv. alkalmazása

során alkalmi munkára egyszerűsített módon létesített munkaviszonynak minősül,
tehát a filmipari statiszta foglalkoztatása az alkalmi munka egyik válfaja.
Az Efo tv. értelmező rendelkezése szerint filmipari statiszta az a természetes sze-

mély, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy
40 TB 2020 2020. július

tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmal-

kotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul, és e tevé-
kenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg a 12.000 forintot.
A filmipari statiszta egyszerűsített foglalkoztatása esetén – a fentiekre tekintettel

– az alkalmi munkára vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni, azon
különös rendelkezések figyelembevételével, amelyeket az Efo tv. a filmipari statisz-
ta foglalkoztatása esetében meghatároz.
A filmipari statiszta egyszerűsített foglalkoztatása esetén alkalmazandó különös

szabályok:
1. A filmipari statiszta egyszerűsített foglalkoztatása esetén az egyszerűsített mun-

kaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók lét-
számára vonatkozó korlátozást nem kell alkalmazni.
2. A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem

haladhatja meg a 12.000 forintot.
3. A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden nap-

tári napjára munkavállalónként 3.000 forint.
4. A természetes személynek a filmipari statisztaként végzett alkalmi munkából

származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania és személyi jövede-
lemadóról szóló bevallást benyújtania.
5. A nyugellátás számításának alapja 2.740 forint/nap.
Tekintettel arra, hogy a filmipari statiszta egyszerűsített foglalkoztatásakor az al-

kalmi munkára vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni, így figyelem-
be kell venni az alkalmi munka időbeli korlátozására vonatkozó szabályt is, mely
szerint azonos munkáltató és munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást
követő naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári
napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthető
határozott időre szóló munkaviszony.
Érdemes megjegyezni, hogy a filmipari statiszta nem kizárólag alkalmi munkára

egyszerűsített módon létesített munkaviszonyban foglalkoztatható. Lehetőség van
arra is, hogy a munkáltató és a statiszta az Mt. általános szabályai alapján – akár egy
napos határozott időre szóló – munkaviszonyt, vagy megbízási jogviszonyt létesítsen.
2020. július TB 2020 41

SZÖVETKEZETI TAGOK JÁRULÉKKÖTELEZETTSÉGE
A Tbj. rendelkezése alapján biztosítottnak minősül a szövetkezet tagja, aki a

szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jog-
viszony keretében személyesen közreműködik, kivéve
a) az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat
folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévé-
nek betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama
alatt is –,
b) a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bá-
nyászjáradékban részesülő tagját, és
c) a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot.
A szövetkezetekre vonatkozó jogi előírásokat a Polgári Törvénykönyvről szóló

2013. évi V. törvény, valamint a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény tartal-
mazza.
A Ptk. 3:325. § (1) bekezdése szerint a szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából

álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok
gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző
jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hoz-
zájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közre-
működésre terjed ki.
A szövetkezet alapszabályában meg kell határozni a tag személyes közreműködé-

sének lehetséges módjait.
A szövetkezet tagjának a személyes közreműködése nem kötelező.
42 TB 2020 2020. július

Személyes közreműködés hiányában a szövetkezeti tagsági jogviszony nem kelet-

keztet biztosítási kötelezettséget, az ilyen tagok társadalombiztosítási ellátásra nem
szerezhetnek jogosultságot.
Amennyiben a személyes közreműködés munkavégzési kötelezettséget jelent, ak-

kor ennek alapja lehet munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony.
A munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, a vállalkozási és megbízási jogvi-
szonyra a Ptk. szabályait kell alkalmazni.
Amennyiben a személyes közreműködés alapja munkaviszony, akkor a szövetke-

zeti tag biztosítási jogviszonyára a munkaviszonyra vonatkozó szabályok érvé-
nyesek.
Amennyiben a személyes közreműködés alapja vállalkozási vagy megbízási jogvi-

szony, akkor a szövetkezeti tag biztosítási jogviszonyára a díjazás ellenében mun-
kavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó szabályok érvényesek. Ennek
megfelelően ilyen esetben kizárólag abban az esetben jön létre biztosítási jogvi-
szony, ha a szövetkezeti tag e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot
képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra
annak harmincad részét.
A szövetkezet vezető tisztségviselőjét és felügyelőbizottságának tagját társadalombiz-

tosítási szempontból munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát
végző személynek kell tekinteni, és a biztosítási jogviszonyára a díjazás ellenében
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A szövetkezet tagjára, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállal-

kozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, a
biztosítás akkor terjed ki, ha nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató
személynek.

Az új Tbj. értelmező rendelkezése szerint kiegészítő tevékenységet folytató

személy:
2020. július TB 2020 43

• az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt
betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül,
A kiegészítő tevékenységet folytató személy meghatározását illetően lényeges kü-

lönbség a régi és az új Tbj. között, hogy a saját jogú nyugdíjas nem csak akkor mi-
nősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, ha egyéni vagy társas vállalkozó, ha-
nem akkor is, ha a Tbj. 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban
(pl. munkaviszonyban, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogvi-
szonyban, vezető tisztségviselőként) kereső tevékenységet folytat.

szövetkezet tagja, és a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozá-
si vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, még abban
az esetben sem, ha a saját jogú nyugellátás folyósítása szünetel.
ISKOLASZÖVETKEZET
A Szöv. tv. 7. § (1) bekezdése szerint az iskolaszövetkezet

a) a középfokú iskolával, a kollégiummal, illetve az alapfokú művészeti iskolával
(a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmény) tanulói jogviszonyban
álló tanulók,
b) a szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók vagy felnőttkép-
zési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyek, és
c) a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók
számára lehetőséget biztosít a munkavégzési feltételek megteremtésére, valamint
szakirányú oktatási, illetve gyakorlati képzésük elősegítésére.
Az iskolaszövetkezetnek természetes személy és jogi személy tagjai lehetnek. Jogi

személy tag lehet nevelési-oktatási intézmény, szakképző intézmény, illetve fel-
sőoktatási intézmény.
Az iskolaszövetkezet természetes személy tagja olyan természetes személy lehet, aki

nevelési-oktatási intézménnyel, illetve a szakképző intézménnyel tanulói vagy fel-
sőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll.
44 TB 2020 2020. július

Az iskolaszövetkezet és a tagja közötti gazdasági együttműködést, a személyes

közreműködés módját – az alapszabály keretei között – a tagsági megállapodásban
kell meghatározni. A tagsági megállapodásnak tartalmaznia kell azokat a konkrét
feladatokat, amelyek az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése körébe
tartoznak.
Az iskolaszövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló termé-

szetes személy tagja.
Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közre-

működését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szol-
gáltatás keretében is teljesítheti. A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogvi-
szony az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló,
hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás
alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében az iskolaszövet-
kezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja teljesíti személyes közreműködé-
sét, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint az Mt-nek a Szöv. tör-
vényben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak az iskolaszövetkezet nappali rend-

szerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő
személy, hallgató tagja.
A Tbj. értelmező rendelkezése szerint tanulmányokat folytató tanulónak, hallgató-

nak az minősül, aki
a) nappali rendszerű oktatás keretében, vagy nappali oktatás munkarendje szerint
folyó oktatásban a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogvi-
szonnyal rendelkezik,
b) a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézményben nappali rend-
szerű szakmai oktatásban tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
c) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi
CCIV. törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelke-
zik, vagy
d) az a)-c) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jo-
gosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.
A tanulmányokat folytató tanuló, hallgató e minőségét a következő dokumentu-

mokkal igazolhatja:
a) a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolással, vagy
2020. július TB 2020 45

b) a szakképző intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolással, vagy

c) a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolással, vagy
d) a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diák
igazolvánnyal, vagy
e) a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvé-
nyesítő matrica nélküli diákigazolvánnyal,
f) a diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolással.
A Tbj. szerint nem minősül továbbá biztosítottnak az iskolaszövetkezet nappa-

li rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt
vevő személy, hallgató tagja a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói
jogviszonya szünetelésének időtartama alatt.
A Tbj. értelmező rendelkezése szerint a tanulmányok szünetelésének időtartama

alatt a járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében azt az időtartamot
kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést
közvetlenül követő 3 hónapot.
Amennyiben az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanul-

mányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagja nem
minősül biztosítottnak, akkor nem keletkezik egyéni járulékfizetési kötele-
zettség.
Fontos megemlíteni, hogy az Art. 1. számú melléklet 14-16. pontja alapján az is-
kolaszövetkezet és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja között létrejött külső
szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás keletkezéséről és megszűnéséről
bejelentést kell tenni az állami adóhatósághoz.
Az iskolaszövetkezetnek azt a tanulót vagy hallgatót kell bejelentenie, aki

• nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, és
• az iskolaszövetkezettel megkötött, az Szöv. tv. 10/B. §-a által meghatározott
tartalmú külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás keretében foglal-
koztatják.
Az iskolaszövetkezet a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás meg-

kötésének napján köteles bejelenteni:
• az iskolaszövetkezet adószámát,
• az iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító
jelét, valamint diákigazolványa számát.
46 TB 2020 2020. július

Az iskolaszövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját az iskolaszövetkezet

a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül köteles bejelenteni.
A bejelentés elektronikusan és telefonon is teljesíthető. Az elektronikusan teljesített

bejelentés a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapun) keresztül
történik a 'T1044D jelű nyomtatványon; a telefonos bejelentés a telefonos ügyfél-
szolgálaton keresztül, a 185-ös számon tehető meg.
Az iskolaszövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási

jogviszony keretében személyesen közreműködő, de nappali rendszerű oktatás
keretében nem tanuló – biztosítottnak minősülő – tagját a T1041 jelű adatlapon
kell bejelenteni.
KÖZÉRDEKŰ NYUGDÍJAS SZÖVETKEZET
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja, hogy a még aktív időskorúak számára

foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szo-
ciális helyzetét előmozdítsa. A nyugdíjas szövetkezet célja továbbá, hogy a követ-
kező generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasz-
talat átadásra kerüljön.
A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet. A nyugdíjas

szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes
személy tagja.
A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködés konkrét tartalmára,

módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a nyugdíjas szövetke-
zettel.
A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradék-

ban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által
harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti.
A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a nyugdíjas szövetkezet
és öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja
közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött,
olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregsé-
gi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja teljesíti sze-
mélyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint
2020. július TB 2020 47

az Mt-nek a Szöv. tv-ben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmaz-

ni.
A Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak a közérdekű nyugdíjas szövetkezet

öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja.
Amennyiben a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja nem minősül biztosított-

nak, akkor nem keletkezik egyéni járulékfizetési kötelezettség.
Fontos megemlíteni, hogy az Art. 1. számú melléklet 14-16. pontja alapján a

közérdekű nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányász-
járadékban részesülő tagja között létrejött külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági
megállapodás keletkezéséről és megszűnéséről bejelentést kell tenni az állami
adóhatósághoz.
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági meg-

állapodás megkötésének napján köteles bejelenteni:
• a közérdekű nyugdíjas szövetkezet adószámát,
• a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosí-
tási azonosító jelét, valamint nyugdíjfolyósítási törzsszámát.
A közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját a köz

érdekű nyugdíjas szövetkezet a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül kö-
teles bejelenteni.
A bejelentés elektronikusan és telefonon is teljesíthető. Az elektronikusan teljesített

bejelentés a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapun) keresztül
történik a 'T1045NY jelű nyomtatványon; a telefonos bejelentés a telefonos ügyfél-
szolgálaton keresztül, a 185-ös számon tehető meg.
SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET
A szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafel-

tételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő
elősegítése.
A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül legalább egy helyi

önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű
48 TB 2020 2020. július

társulása, vagy jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó köz-

hasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie.
Szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó

közhasznú jogállású szervezet tag kivételével – nem lehet személyes közreműkö-
dést nem vállaló tagja.
A szociális szövetkezet az alapszabályában köteles meghatározni a tag sze-

mélyes közreműködésének lehetséges módjait. A szövetkezet és a tag között
kötött tagsági megállapodásban határozhatóak meg – az alapszabály keretei
között – a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése keretében teljesí-
tendő feladatok és vállalások. A személyes közreműködés történhet terme-
lési tevékenységgel, feldolgozással, értékesítéssel, stb. Az alapszabály sze-
mélyes közreműködésként munkavégzési kötelezettséget is előírhat.
A munkavégzés történhet munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jog-
viszony keretében.
Amennyiben a szociális szövetkezeti tag a személyes közreműködési kötelezettsé-

get munkaviszony keretében végzi, akkor a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján
válik biztosítottá.
Amennyiben a szociális szövetkezeti tag a személyes közreműködési kötele-

zettséget vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében végzi, akkor a Tbj.
6. § (1) bekezdés f) pontja alapján válik biztosítottá, feltéve, hogy az e tevé-
kenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a mi-
nimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.
A szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formája a tagi

munkavégzés, amely a közös termelésben való, a tagsági jogviszonyon alapuló
közvetlen közreműködés. A tagi munkavégzés önálló, más munkavégzésre irányu-
ló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó jogviszony, amelyben az
elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egész-
ben a tagok által közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is
megvalósulhat.
A szociális szövetkezet tagja tagi munkavégzés keretében más munkáltatónál nem

végezhet munkát.
Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az létesíthet és tarthat fenn
2020. július TB 2020 49

a) akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munka-

nélküliek ellátásáról szóló törvény szerint legalább három hónapja nyilvántart,
vagy
b) aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tag-

jával a tagsági jogviszony fennállása alatt munkavégzésre irányuló további
jogviszonyt nem létesíthet. Ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogvi-
szonyban lévő tagja a tagsági jogviszonya fennállása alatt más foglalkoztatóval
munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e jogviszony tarta-
ma alatt a szociális szövetkezettel fennálló tagi munkavégzési jogviszonya
szünetel.
A Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak a szociális szövetkezetben tagi mun-

kavégzés keretében munkát végző tag.
A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja

a) jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés
megkezdése előtt,
b) jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon
belül
jelenti be az egészségbiztosítási szervnek.
A szociális szövetkezetekben a tagi munkavégzés alapján keletkezett jogviszony

bejelentését az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi vagy
megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani.
A szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag az e te-

vékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjáru-
lékot fizet. Ennek alapján a tag szolgálati időt és nyugdíjalapot képező jövedelmet
szerez.
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzés keretében munkát végző tag után egész-
ségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett.
A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt a szociális

szövetkezetre és tagjára vonatkozó járulékfizetési rendelkezések nem alkalmazha-
tók.
50 TB 2020 2020. július

A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgálta-

tási járulékot.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.710 forint (napi összege 257
forint).
A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi

munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben
az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, harmadik évben 50 százalé-
kának, negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfize-
tésére kötelezett.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatá-

si Alap negyedévente megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére. Az egész-
ségügyi szolgáltatási járulék Nemzeti Foglalkoztatási Alap által átvállalt ös�-
szegét a 08-as havi adó- és járulékbevallásban a ’08M-09-es lapon szerepel-
tetni kell.
A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet,
továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal
veheti igénybe.
Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a kedvezmény a négy évből

fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mérté-
kének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszony-
ban érvényesített kedvezmény időtartamát.
A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy

utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy a meg-
előző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvez-
ményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot
terheli.
Érdemes megemlíteni, hogy a szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogvi-

szonyban álló tagja részére a tárgyévet követő év január 31-éig köteles igazolást
kiadni a jogviszony időtartamáról, a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, vala-
mint az egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített kedvezmény-
ről. A jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell
kiadni.
2020. július TB 2020 51

MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ EGYÉB JOGVISZONYBAN

ÁLLÓ SZEMÉLY JÁRULÉKKÖTELEZETTSÉGE
A Tbj. szerint biztosítottnak minősül a díjazás ellenében munkavégzésre irá-

nyuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállal-
kozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát vég-
ző személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező
jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak
harmincad részét.
A Tbj. kiemeli ebből a biztosítotti körből a közérdekű önkéntes tevékenységet

végző személyeket, akik ennek következtében nem minősülnek biztosítottnak.
A közérdekű önkéntes tevékenység önkéntes jogviszony keretében végezhető. Az ön-

kéntes jogviszony egy munkavégzésre irányuló önálló jogviszony, amelynek elsődleges
szabályait a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény,
háttérszabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény határozza meg.
A közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy az önkéntes jogviszony alapján

nem minősül biztosítottnak, de a Tbj. rendelkezése alapján baleseti egészségügyi
szolgáltatásra jogosult. Ez jellemzően azért nem jelent hátrányt, mivel a közérdekű
önkéntes tevékenységet végző személyek többsége rendelkezik olyan jogviszonnyal
(munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, stb.), amely alapján a
társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. Amennyi-
ben a közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy a Tbj. egyéb rendelkezései
alapján mégsem minősül biztosítottnak, és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. ren-
delkezései alapján nem jogosult, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles
fizetni, melynek összege 2020. január 1-jétől havonta 7.710 forint (naponta 257
forint).
A közérdekű önkéntes tevékenységet végző személynek a baleseti egészségügyi szolgál-

tatásra való jogosultsága azt jelenti, hogy az üzemi balesetből vagy foglalkozási
megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyó-
gyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédesz-
köz javítási díjához – amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot megha-
52 TB 2020 2020. július

ladja – 100 százalékos mértékű támogatás jár. Továbbá az önkéntes térítésmentesen

jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő, a rágóképesség helyreállítása
érdekében miniszteri rendeletben meghatározott típusú fogpótlásra.
A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy-

re a biztosítás akkor terjed ki, ha nem minősül kiegészítő tevékenységet folyta-
tó személynek.

Az új Tbj. értelmező rendelkezése szerint kiegészítő tevékenységet folytató sze-

mély:

nősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, ha egyéni vagy társas vállalkozó, ha-
nem akkor is, ha a Tbj. 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban
(pl. munkaviszonyban, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogvi-
szonyban, vezető tisztségviselőként) kereső tevékenységet folytat.

díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban kereső tevé-
kenységet folytat, még abban az esetben sem, ha a saját jogú nyugellátás folyó-
sítása szünetel.
A Tbj. rendelkezései alapján biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre

irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy, aki
megbízási szerződés alapján, illetve vállalkozási jogviszonyban, nem egyéni
vállalkozóként végzi a munkát.
2020. július TB 2020 53

A megbízási szerződésre vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyv 6:272–

6:280. §-ai, a vállalkozási szerződésre vonatkozó általános szabályokat a Ptk. 6:238–
6:250. §-ai tartalmazzák.
A megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátá-

sára, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. A jogviszony sajátossága,
hogy a megbízott valamilyen ügy ellátására és nem eredmény elérésére köteles.
A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény

megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére
köteles. Lényegében olyan munkavégzésre irányuló jogviszony, amelynek kereté-
ben a megrendelő által adott utasításban meghatározott munkaeredményt kell el-
érni.
A Tbj. a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok között ugyan nem említi

a felhasználási, hasznosítási, használati szerződésen alapuló jogviszonyt, de
rendelkezik arról, hogy ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi olta-
lom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű,
alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban együtt: szerzői jogi védelem alatt
álló mű) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerző-
dés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi vé-
delem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműkö-
désre is kötelezett, akkor e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok
szerint kell elbírálni.
A felhasználási szerződés szabályait a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tör-
vény (Szjt.) 42–55. §-ai tartalmazzák. E törvény szerint a felhasználási szerződés
alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köte-
les ennek fejében díjat fizetni.
A hasznosítási szerződés szabályait a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló

1995. évi XXXIII. törvény tartalmazza, mely szerint a hasznosítási szerződés (sza-
badalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasz-
nosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
A használati szerződés szabályait a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról

szóló 1997. évi XI. törvény tartalmazza, mely szerint a használati szerződés (véd-
jegylicencia-szerződés) alapján a védjegyoltalom jogosultja engedélyt ad a védjegy
használatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
54 TB 2020 2020. július

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén akkor

jöhet létre biztosítási jogviszony, ha a személyesen munkát végző személy nem
egyéni vállalkozóként végzi a munkát.
Ha a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a szemé-

lyesen munkát végző személy nem egyéni vállalkozó, akkor a biztosítási jogvi-
szony független attól, hogy a személyesen munkát végző személy rendelkezik-e
önálló adószámmal.
Az önálló adószámmal rendelkező és díjazás ellenében munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszonyban tevékenykedő magánszemélyek társadalombiztosítási jogál-
lása speciális kategóriát képvisel, mivel nem minősülnek egyéni vállalkozónak, és
így a társadalombiztosítási kötelezettségük sem állapítható meg az egyéni vállalko-
zókra vonatkozó jogszabályok alapján.
Az ún. önálló adószámmal rendelkező magánszemélyek biztosítási és járulékfi-

zetési kötelezettségének meghatározása során gyakran okoz problémát (mivel
részükre számla ellenében történik kifizetés), hogy a kifizetők úgy járnak el,
mintha egyéni vállalkozó részére történt volna kifizetés. Ezért fontos, hogy a
magát „számlaképes” vállalkozónak nevező magánszemély foglalkoztatása
során a kifizető meggyőződjön arról, hogy egyéni vállalkozónak minősülő
személlyel vagy önálló adószámos magánszeméllyel szerződik egy adott mun-
ka elvégzésére.
Az egyéni vállalkozó az üzletszerű gazdasági tevékenységet az egyéni vállalkozóról

és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján végzi. Ha a magánszemély
által folytatott tevékenység egyéni vállalkozói igazolványhoz nem kötött (pl. bérbe-
adás, oktatás, szellemi tevékenység, magánóraadás, fordítás, tolmácsolás, szórólap-
terjesztés stb.), akkor a magánszemély önálló adószám birtokában is folytathatja a
tevékenységet. A magánszemély foglalkoztatása ilyen esetben történhet megbízási,
vállalkozási vagy felhasználási szerződés alapján.
Az önálló adószámmal rendelkező magánszemélyek biztosítási jogviszonyát a dí-

jazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkozta-
tott személyekre vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni.
A Tbj. rendelkezései alapján munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony kereté-

ben munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki:
• gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője,
2020. július TB 2020 55

• alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület,

kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés,
európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat,
egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat,
egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat,
egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdono-
si Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magán
nyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek
felügyelőbizottságának a tagja,
• a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó
testületének a tagja,
• a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselő,
• társadalmi megbízatású polgármester,
és a munkavégzés Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek ko-
ordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy
Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben
részes másik állam területén történik.
A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében sze-

mélyesen munkát végző személy (ideértve az önálló adószámmal rendelkező
magánszemélyt is) biztosítási jogviszonya feltételhez kötött, mivel abban az
esetben jön létre a biztosítási jogviszony, ha a munkát végző személy e tevé-
kenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme (tiszteletdí-
ja) eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak har-
mincad részét.
A Tbj. értelmező rendelkezése szerint minimálbér:

1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott
munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi össze-
ge, és
2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelke-
zések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre ér-
vényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó sze-
mélyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége
legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget
igényel.
E rendelkezésre figyelemmel a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszony keretében személyesen munkát végző személy biztosítási jogviszonyá-
56 TB 2020 2020. július

nak elbírálásakor a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére meg-

állapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell figyelembe venni. Ez az
összeg 2020. január 1-jétől 161.000 forint.
A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében

személyesen munkát végző személy tehát akkor minősül biztosítottnak,
ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jöve-
delme eléri a 48.300 forintot, vagy naptári napokra számítva az 1.610 fo-
rintot.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző szemé-

lyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásá-
nál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban munkavégzésre irá-
nyuló egyéb jogviszony keretében elért járulékalapot képező jövedelmeket
össze kell számítani. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy az egyi-
dejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fenn-
állását mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Ennek megfelelő-
en, ha a foglalkoztató a magánszemélyt egyidejűleg munkaviszonyban és mun-
kavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási jogviszonyban) is
foglalkoztatja, akkor a biztosítást mindkét jogviszonyban külön-külön kell el-
bírálni. Ennek megfelelően a biztosítottra vonatkozóan a bevallást jogviszo-
nyonként kell teljesíteni.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatás jel-

lemzően nem teljes hónapra, hanem általában töredék hónapra (pl. augusztus 22-
től augusztus 31-ig) vagy teljes hónap(ok)ra és töredék hónapra (pl. augusztus
15-től október 10-ig) jön létre.
A biztosítási jogviszony elbírálásához először a biztosítás időtartamát, azaz a

biztosítási jogviszony kezdő és befejező időpontját kell megállapítani. Fősza-
bály szerint a biztosítás a jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Ha a
főszabály alapján a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befe-
jező időpontjának megállapítása hiányában nem állapítható meg vagy vitatott,
akkor a biztosítás időtartamaként
1. a tevékenység időtartamát, teljesítésre irányuló szerződés esetén a szerződés
megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot,
2. ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható
meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot
kell figyelembe venni.
2020. július TB 2020 57

Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevé-

kenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifize-
tésekor (esedékességekor) kell elbírálni.
A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is

– a személyi jövedelemadó-előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelem-
be vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre
a díjazás történt.
Az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető idő-

tartam a felhasználási szerződés megkötésétől, írásbeli szerződés hiányában az
előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban
szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe.
A választott tisztségviselő, képviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt

az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, vagy
az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt,
akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy biztosítási jogviszo-

nya akkor is fennáll a jogviszony időtartama alatt, ha
• táppénzben, baleseti táppénzben,
• csecsemőgondozási díjban,
• örökbefogadói díjban,
• gyermekgondozási díjban,
• gyermekgondozást segítő ellátásban,
• gyermeknevelési támogatásban,
• gyermekek otthongondozási díjában vagy
• ápolási díjban
részesül, feltéve, hogy ezen ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biz-
tosított volt.
A biztosítási jogviszony elbírálásához a biztosítási jogviszony időtartama mel-

lett meg kell határozni a járulékalapot képező jövedelmet.
A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személye-

sen munkát végző személy esetén járulékalapot képező jövedelemnek minősül az
Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó be-
vételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem.
58 TB 2020 2020. július

Az adóelőleg-alap megállapításához a magánszemélynek nyilatkozatot kell tennie

az adóelőleg meghatározása során figyelembe vehető költségekről.
A nyilatkozatot megteheti a magánszemély:

• az adóhatóság által ajánlott – pdf vagy docx formátumban elérhető – nyomtatvá-
nyon, melyet két példányban kell kitölteni, és az egyik példányát a kifizetőnek kell
átadni, a másik példányt a magánszemélynek az adóbevallás elkészítéséhez szük-
séges bizonylatokkal együtt az elévülési időn belül megőriznie;
• az adóhatóság által biztosított Adóelőleg Nyilatkozat Alkalmazásban (ANYA),
ahol az adatok kitöltésével a program elkészíti az adóelőleg-nyilatkozatot, mely-
nek egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig a magánszemély-
nek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévü-
lésig, azaz 5 évig megőriznie;
• az adóhatóság által biztosított Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban
(ONYA), ha a magánszemély rendelkezik ügyfélkapu-regisztrációval, telefonos
azonosítással vagy e-személyi igazolvánnyal. Ebben az esetben az elektronikusan
beküldött bizonylatokat a NAV automatikusan továbbítja a magánszemély által a
nyilatkozaton feltüntetett foglalkoztatónak.
A kifizető a magánszemély költségnyilatkozata alapján állapítja meg az adóelő-

leg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmet.
Az önálló tevékenységből származó bevétel, valamint az önálló tevékenységgel

összefüggő költségtérítés kifizetésekor az adóelőleg-alap megállapításához a ma-
gánszemély tételes költségelszámolás vagy 10 százalék költséghányad alkalmazása
közül választhat.
Tételes költségelszámolás választásakor az önálló tevékenységgel összefüggésben

elismert és igazolt, vagy az igazolás nélkül elszámolható költségekről nyilatkozhat
a magánszemély.
Az önálló tevékenységből származó bevétel adóelőlegének megállapítása során a

kifizető által figyelembe vehető költség legfeljebb a bevétel 50 százaléka lehet. Ettől
függetlenül a magánszemély a bevallásában a bevétel teljes összegéig elszámolhatja
az Szja tv. szerint elismert és megfelelően igazolt költségeit.
Az önálló tevékenységgel összefüggő költségtérítés adóelőlegének megállapítása

során a magánszemély nyilatkozata alapján akár 100 százalék költséget is figyelem-
be vehet a kifizető.
2020. július TB 2020 59

Az önálló tevékenységgel összefüggő költségtérítés adóelőlegének megállapítása

során további lehetősége a magánszemélynek, hogy az Szja tv. rendelkezései
szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonásáról nyilatkozzon. Ilyen eset-
ben minden további költséget elszámoltnak kell tekinteni, vagyis a bevétellel
szemben sem költséghányad, sem pedig további elismert költség nem vehető fi-
gyelembe.
Ha a magánszemély nem nyilatkozik a költségeiről, és más igazolás nélkül elszá-

molható költség sem merül fel, akkor a kifizető automatikusan a 10 százalék költ-
séghányad szerint állapítja meg az adóelőleget, azaz a bevétel 90 százalékát tekinti
az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek.
Fontos szabály, hogy az adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó

bevétel és önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítés adóelőleg-alapjá-
nak megállapításánál azonos költségelszámolást (vagy a 10 százalék költséghányad
szerinti vagy a tételes költségelszámolást) kell alkalmazni.
Amennyiben a magánszemély év közben az adóelőleg-alapok meghatározása során

a nyilatkozatában a 10 százalék költséghányad figyelembevételét kéri, akkor utóbb
az adóbevallásában az adóalap meghatározásához alkalmazhatja a tételes költség-
elszámolást, feltéve, hogy a bevallásban a 10 százalék költséghányad levonását más
bevételeinek egyikénél sem érvényesíti. Ha azonban a magánszemély az adóelőleg
megállapításához tételes költségelszámolásról nyilatkozott, akkor az év végi adóbe-
vallásában nem alkalmazhatja a 10 százalékos költséghányadot.
Fontos továbbá, hogy a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozaton valós adatokat

tüntessen fel. Ha ugyanis a magánszemély tételes igazolással elszámolható költség
levonását kéri, és a nyilatkozat alapján levont költség a nyilatkozat szerinti költség
5 százalékával meghaladja az adóbevallásban utóbb elszámolt, ténylegesen igazolt
költséget, akkor 39 százalék különbözeti-bírságot kell megállapítani, bevallani és
megfizetni.
Ha a költségkülönbözet miatt év végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési kü-

lönbözete is lesz a magánszemélynek, akkor a befizetési különbözet után további
12 százalék különbözeti-bírságot köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.
A 39 százalékos és a 12 százalékos különbözeti bírságot az adóévre vonatkozó adó-

bevallásban kell bevallani, és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig személyi
jövedelemadóként kell megfizetni.
60 TB 2020 2020. július

Az önálló tevékenységre tekintettel rendszeres bevételt juttató kifizetőnek adó- és

adóalap csökkentő kedvezmények (négy vagy több gyermeket nevelő anyák ked-
vezménye, családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, súlyos fogyatékosságra
tekintettel járó kedvezmény) érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot is adhat a
magánszemély.
Amennyiben a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony kere-

tében személyesen munkát végző személy foglalkoztatása nem megbízási vagy
vállalkozási, hanem felhasználási, hasznosítási vagy használati szerződés alapján
történik, akkor a járulékalapot képező jövedelem megállapításakor figyelemmel
kell lenni a felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján történő foglal-
koztatás speciális szabályára.
A felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján történő foglalkoztatás

esetén ugyanis jellemzően két részből tevődik össze a díjazás:
• a személyes munkavégzés (közreműködés) díjazásából, és
• a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértéke-
ként kifizetett díjból.
A járulékalapot képező jövedelem megállapításakor kizárólag a személyes munka-

végzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni, a felhasználási, hasznosí-
tási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog)
felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj nem képezi a társadalombiztosítási
járulék alapját.
Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében

munkát végző személy tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a mini-
málbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,
akkor a magánszemély biztosítottá válik.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy

biztosítási jogviszonyának megállapítása egyben azt is jelenti, hogy a foglalkozta-
tónak meg kell állapítania a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a biz-
tosítottat terhelő társadalombiztosítási járulékot.
A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék.
A társadalombiztosítási járulékot havonta a járulékalapot képező jövedelem kifize-

tésekor irányadó járulékmérték szerint kell megfizetni.
2020. július TB 2020 61

A járulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően

kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.
Abban az esetben, ha a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

keretében személyesen munkát végző személy tárgyhavi járulékalapot képező jö-
vedelme nem éri el a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak
harmincad részét, tehát a magánszemély nem válik biztosítottá, akkor egyéni járu-
lékfizetési kötelezettség nem keletkezik.
Érdemes megemlíteni, hogy a járulékfizetés szempontjából nincs jelentősége an-

nak, ha a biztosított egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munka-
viszonnyal is rendelkezik, illetőleg tanulmányokat folytató tanuló, hallgató.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző biztosí-

tott személy foglalkoztatóját a társadalombiztosítási járulék megállapításán túl
nyilvántartási, adatszolgáltatási, bevallási, és igazolás kiállítási kötelezettség
terheli. A foglalkoztató e kötelezettségeit a kifizetőre előírt szabályok szerint köte-
les teljesíteni.
A Tbj. szerint a foglalkoztatót a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan beje-

lentési kötelezettség terheli, amelyet az állami adóhatóság felé az Art-ban fog-
laltaknak megfelelően kell teljesíteni.
A foglalkoztató – főszabály szerint – köteles valamennyi biztosítási jogviszonyt

bejelenteni. A főszabálytól eltérően nem terheli a foglalkoztatót a biztosítási jogvi-
szonyra vonatkozó bejelentési kötelezettség abban az esetben, ha alkalomszerűen
teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt
eredményező kifizetést olyan magánszemélynek, aki más jogviszonya, jogállása
alapján egyébként is biztosított. A mentesülés feltétele, hogy a magánszemély a
kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 6. §-ában
meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogvi-
szony kiterjed.
Amennyiben a foglalkoztatót bejelentési kötelezettség terheli, akkor azt a ’T1041

jelű nyomtatványon köteles megtenni.
A gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától, illetve ügy-

védi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően a létrehozni kívánt
társaság előtársaságaként működhet, de üzletszerű gazdasági tevékenységet a nyil-
62 TB 2020 2020. július

vántartásba-vételi kérelem benyújtását követően folytathat. Az előtársaság már a

létrejöttétől kezdődően foglalkoztathat biztosítottat. Ennek következtében az Art.
rendelkezése szerint az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig
tartó időszakban a biztosítási jogviszonyban álló személyre vonatkozó bejelentési
kötelezettségének papíralapon az adószám feltüntetése nélkül tesz eleget. Az elő-
társaság az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül – az adószámot és
a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve – ismételten
köteles bejelenteni a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően általa biztosí-
tottként foglalkoztatott adatait.
A ’T1041 jelű adatlap elektronikusan vagy – meghatározott esetekben – papír ala-

pon nyújtható be. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózónak az adatla-
pot elektronikusan kell benyújtania. Az adatlapot papír alapon pl. az előtársaság
nyújthatja be.
A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogvi-

szony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni. Előfordul-
hat azonban, hogy a biztosítás elbírálására utólag kerül sor (pl. szellemi tevé-
kenység esetén), akkor a bejelentési kötelezettséget legkésőbb a biztosítási kö-
telezettség megállapítását követő napon, tehát utólag kell teljesíteni.
A jogviszony megszűnését a megszűnést követő 8 napon belül kell bejelenteni
az állami adóhatóság felé.
Ha az egészségbiztosítási szerv a nyilvántartás felülvizsgálata során azt állapítja

meg, hogy a foglalkoztató a bejelentési kötelezettségét nem, vagy nem jogszabály
szerint teljesítette, 15 napos határidő tűzésével felszólítja, hogy igazolja a bejelentés
szabályszerű teljesítését. Ha a bejelentésre kötelezett határidőben nem igazolja a
bejelentés teljesítését, 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A ki-
szabható bírság felső határa a be nem jelentett személyek számának és a bírság
legmagasabb értékének szorzata.
A foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított vagy

egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére 3 munkana-
pon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított részére, amely tartal-
mazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.

2020. július TB 2020 63

MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ
A Tbj. alkalmazása során – az értelmező rendelkezés alapján – mezőgazdasági

őstermelőnek az Szja tv. 3. § 18. alpontjában meghatározott személy minősül.
Az Szja tv. 3. § 18. pontja szerint mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöl-
tött, belföldön lévő saját gazdaságában az Szja tv. 6. számú mellékletében felsorolt
termékek előállítására irányuló tevékenységet folytató, ezen tevékenysége tekinte-
tében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői
igazolvánnyal rendelkezik.
Mezőgazdasági őstermelőnek minősül továbbá az erre a célra létesített nyilvántar-

tásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély és e magánszemélynek a
családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja is az Szja
tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)
nek bevétele (jövedelme) tekintetében.
Családi gazdálkodónak az a természetes személy minősül, aki a családi gazdaságot

vezeti. Családi gazdaság alatt a gazdálkodó család tagjainak a tulajdonában és
használatában álló földek, továbbá a földhöz tartozó, leltárban megjelölt ingatlan
és ingó vagyontárgyak – így különösen épület, építmény, mezőgazdasági berende-
zés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet – olyan együttesét kell érteni, amelynek
a gazdálkodó család tagjai között létrejött szerződés szerinti hasznosítása egy csa-
ládtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapul, és ame-
lyet a földművelésügyi igazgatási szerv családi gazdaságként nyilvántartásba vett.
A gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kis-
korú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett
nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére.
A mezőgazdasági őstermelőkön belül különös szabályok vonatkoznak a mezőgaz-

dasági kistermelőkre.
64 TB 2020 2020. július

Az Szja tv. szerint mezőgazdasági kistermelő az a mezőgazdasági őstermelő, aki-

nek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele – támogatások nélkül
számítva – a 8 millió forintot nem haladja meg.
Fontos megemlíteni, hogy az értelmező rendelkezés alkalmazása során őstermelői

igazolványként az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására
alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt adattartalommal, az ott megha-
tározott eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány tekintendő. Az
őstermelői igazolvány akkor érvényes, ha az igazolvány és a hozzá tartozó értéke-
sítési betétlap egyidejűleg hatályos, vagyis, ha az értékesítési betétlap érvényesítése
nem történik meg, akkor az érintett személy a társadalombiztosítás rendszerében
nem minősül mezőgazdasági őstermelőnek.
Az igazolvány a kiállítása napjától a kiállítást követő ötödik adóév utolsó napjáig

hatályos.
Ha a mezőgazdasági őstermelő igazolványa a tárgyév végével hatályát veszti, az

őstermelő a tárgyév október 1. és december 31. napja között kérheti új igazolvány
kiállítását. Ez esetben az új igazolvány a tárgyévet követő év első napjától a hatályá-
nak kezdetét követő ötödik adóév utolsó napjáig hatályos.
Az igazolvány az ügyfél választása alapján a

• hatályának kezdete szerinti adóévre, vagy
• hatályának kezdetétől számított legfeljebb három adóévre
vonatkozó értékesítési betétlappal együtt adható ki.
Az igazolvánnyal együtt történő értékesítési betétlap kiadását követően értékesíté-

si betétlap az ügyfél kérelmére kizárólag a kérelmezés időpontja szerinti évnek
megfelelő adóévre, valamint az azt követő két adóévre adható ki. Értékesítési be-
tétlap csak az igazolvány hatályossági ideje szerinti adóévekre adható ki.
Ha a mezőgazdasági őstermelő hatályos igazolvánnyal rendelkezik, akkor az érté-

kesítési betétlap
• az adóév első napjától hatályos, ha azt az adóév március 20. napjáig,
• a kiállítás napjától hatályos, ha azt az adóév március 20-át követően
kérelmezi.
Tehát abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapja az adott

év végén lejárt és annak az adóévre történő kiadását adott év március 20. napjáig
2020. július TB 2020 65

kérelmezi, akkor a mezőgazdasági őstermelői státusza folyamatosan fennáll. Ezzel

ellentétben, ha az értékesítési betétlap adóévre történő kiadását csak adott év március
20-a után kérelmezi a természetes személy, akkor adott év január 1-jétől az értékesí-
tési betétlap kiadásának időpontjáig nem minősül mezőgazdasági őstermelőnek.
BIZTOSÍTOTT ŐSTERMELŐ
A mezőgazdasági őstermelő akkor minősül biztosítottnak a társadalombizto-

sítás rendszerében, ha az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már
megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év.
Ennek megállapítása érdekében a mezőgazdasági őstermelő a Tny. 96/E. §-ában

foglaltak szerint életkortól függetlenül kérheti a Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontja
szerinti feltétel vizsgálatához a hatósági bizonyítvány kiállítását a nyugdíjbiztosítá-
si igazgatási szervtől.
A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége:

• az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása
napjáig,
• gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjá-
tól a nyilvántartásból való törlés napjáig
áll fenn.
A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége továbbá fennáll a Tbj. 6. § (1)

bekezdésének h) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény (pl. mun-
kaviszony, társas vállalkozói jogviszony, egyéni vállalkozói jogviszony) megszűné-
sét követő naptól a biztosítást kizáró körülmény (pl. munkaviszony, társas vállal-
kozói jogviszony, egyéni vállalkozói jogviszony) bekövetkezésének napjáig.
Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi

gazdaságból vagy a közös őstermelésből.
NEM BIZTOSÍTOTT ŐSTERMELŐ
Nem minősül biztosítottnak:

a) az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személy
és a gazdálkodó család kiskorú tagja;
66 TB 2020 2020. július

b) az a mezőgazdasági őstermelő, aki egyidejűleg saját jogú nyugdíjas, illetve öz-

vegyi nyugdíjban részesül, és az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte;
c) az a mezőgazdasági őstermelő, aki egyéb jogcímen biztosított, kivéve, ha a
biztosítási jogviszony a Tbj. 6. § (1) bekezdésének f) pontja és a (2) bekezdése
alapján áll fenn.
A Tbj. 6. § (1) bekezdésének f) pontja alapján biztosítottnak minősül a díjazás el-
lenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés
alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) szemé-
lyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes
tevékenységet végző személy kivételével – ha az e tevékenységéből származó, tárgy-
havi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy
naptári napokra annak harmincad részét.
A Tbj. 6. § (2) bekezdése alapján biztosítottnak minősül a munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszony keretében munkát végző azon személy, aki:
• gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője,
• alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület,
kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, euró-
pai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb
állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég,
szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi sze-
mélyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szer-
vezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak
tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának
a tagja,
• a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testü-
letének a tagja,
• a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselő,
• társadalmi megbízatású polgármester,
feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása)
eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad
részét, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koor-
dinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Ma-
gyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes
másik állam területén végzi.
A c) pontban meghatározott rendelkezés lényege, hogy nem minősül mezőgazda-

sági őstermelőként biztosítottnak az a személy, aki egyéb jogcímen (pl. munkavi-
2020. július TB 2020 67

szony alapján, egyéni vállalkozóként, társas vállalkozóként, szövetkezet személye-

sen közreműködő tagjaként, stb.) biztosított, kivéve, ha a biztosítási jogviszony
díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (megbízási, vállalko-
zási szerződés) [Tbj. 6. § (1) bek. f) pont] vagy tisztségviselői jogviszony [Tbj. 6. §
(2) bek.] alapján áll fenn.
A BIZTOSÍTOTT MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ

A biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségét az határozza

meg, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevéte-
le meghaladta-e az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevéte-
li értékhatárt.
E rendelkezés alkalmazása során a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevéte-

li értékhatár számításánál a tárgyévben érvényes bevételi értékhatárt kell figyelem-
be venni. Tehát a 2020. évi járulékfizetési kötelezettség meghatározásához azt kell
vizsgálni, hogy az őstermelő e tevékenységből származó 2019. évben elért bevétele
meghaladja-e a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó, 2020. évi, azaz 8 millió
forintos bevételi értékhatárt.
Fontos, hogy társadalombiztosítási szempontból az Szja tv. szerinti mezőgazdasági

kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagy-
ni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyéb-
ként bevételnek számító támogatást, viszont a járulékalap megállapításánál már
figyelembe kell venni.
Tekintettel arra, hogy a tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelőnek

nincs a tárgyévet megelőző évben elért bevétele, így a biztosítási kötelezettség
alá eső mezőgazdasági őstermelők között három csoportot különböztethetünk
meg:
a) tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelő,
b) tevékenységet kezdőnek nem minősülő olyan mezőgazdasági őstermelő, aki-
nek a tárgyévet megelőző évben a mezőgazdasági tevékenységből származó
bevétele meghaladta az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó
bevételi értékhatárt, a 2020. évben a 8 millió forintot;
c) tevékenységet kezdőnek nem minősülő olyan mezőgazdasági őstermelő,
akinek a tárgyévet megelőző évben a mezőgazdasági tevékenységből szár-
68 TB 2020 2020. július

mazó bevétele nem haladta meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kister-
melőre vonatkozó bevételi értékhatárt, a 2020. évben a 8 millió forintot.
A Tbj. értelmező rendelkezése szerint kezdő mezőgazdasági őstermelő az a sze-

mély, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelő-
nek.
MEZŐGAZDASÁGI KISTERMELŐ JÁRULÉKKÖTELEZETTSÉGE
Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó, a tárgyévet

megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági
kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt (a 2020. évben a 8 millió forintot),
akkor a mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységből származó, tárgyé-
vet megelőző évi bevételének 15 százaléka után 18,5 százalékos mértékű társada-
lombiztosítási járulékot fizet.
A Tbj. rendelkezése szerint a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a

tárgyévet megelőző évi bevétele 15 százalékának egytizenketted részét kell figye-
lembe venni.
Fontos figyelemmel lenni arra, hogy amennyiben a mezőgazdasági őstermelő

bevételének 15 százaléka a járulékalap, akkor a jogszabály vagy nemzetközi
szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító tá-
mogatás után is fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Azon támogatások után,
amelyek adóalapba nem számító bevételnek minősülnek, nem kell járulékot
fizetni.
KISTERMELŐNEK NEM MINŐSÜLŐ

MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ
Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó, a tárgy

évet megelőző évben elért bevétele meghaladja az Szja tv. szerinti mezőgaz-
dasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt (a 2020. évben a 8 millió
forintot), akkor a mezőgazdasági őstermelő a minimálbér 92 százalékának
megfelelő összeg után 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulé-
kot fizet.
2020. július TB 2020 69

KEZDŐ MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ

A tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelő a minimálbér 92

százalékának megfelelő összeg után 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási
járulékot fizet.
VÁLLALT JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
A biztosított mezőgazdasági őstermelő – az e tevékenységéből származó, tárgyévet

megelőző évben elért bevétele összegétől függetlenül – a magasabb összegű társa-
dalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilat-
kozattal vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási járulékot az előírt járulékalapnál
magasabb összeg után fizeti meg.
A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedév-

re vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak.
A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat
az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyi-
latkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszak-
ra szól.
Az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben

benyújtott járulékbevallásában nyilatkozik a magasabb járulékalap választásáról.
Nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól.
A magasabb járulékalap a tárgyévet megelőző évben elért bevétel összegétől füg-

getlenül választható. Ennek megfelelően a mezőgazdasági őstermelő akkor is élhet
a nyilatkozat megtételének jogával, ha a megelőző évben személyi jövedelemadó
köteles jövedelme őstermelői tevékenységből nem keletkezett (pl. a megelőző adó-
évre bevételi nyilatkozatot tett, vagy személyi jövedelemadó-bevallásában ősterme-
lői jövedelmét azért nem kellett bevallania, mert éves bevétele a 600 ezer forintot
nem érte el, vagy nulla.)
A nyilatkozat tartalma önellenőrzéssel nem változtatható meg, tekintettel arra,

hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerint nincs helye önellenőrzésnek, ha az
adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az
önellenőrzéssel változtatná meg. A nyilatkozat utólag nem pótolható.
70 TB 2020 2020. július

A JÁRULÉKALAP CSÖKKENTÉSE
A mezőgazdasági őstermelő (a mezőgazdasági kistermelő, a kistermelőnek

nem minősülő mezőgazdasági őstermelő, a kezdő mezőgazdasági őstermelő,
a vállalt járulékalap alapulvételével fizető mezőgazdasági őstermelő) nem
köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely
alatt
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói
díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyer-
mekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a
gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve
az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személye-
sen folytatja,
c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban
vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
e) fogvatartott.
Érdemes megemlíteni, hogy amennyiben a mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg

csecsemőgondozási díjban vagy örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási
díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, és a tevékenységét szemé-
lyesen folytatja, akkor erre az időtartamra nem köteles társadalombiztosítási járu-
lékot fizetni.
Ha ezek a körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, akkor
a járulékalap kiszámításánál a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt
a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő biztosítási jog-
viszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.
A BIZTOSÍTOTT MEZŐGAZDASÁGI
ŐSTERMELŐ CSALÁDI
JÁRULÉKKEDVEZMÉNYE
Családi járulékkedvezményre jogosult az Szja tv. szerinti családi kedvezmény ér-

vényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvénye-
sítő – biztosított házastársa, élettársa, amennyiben az összevont adóalapba tartozó
jövedelem nem fedezi a családi kedvezmény teljes összegét.
2020. július TB 2020 71

A mezőgazdasági őstermelő az őstermelésből származó jövedelem, illetve az áta-

lányban megállapított jövedelmet terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig ér-
vényesítheti a családi járulékkedvezményt.
A biztosítottnak minősülő őstermelőknek főszabály szerint a minimálbér 92 szá-

zaléka után kell járulékot fizetniük, viszont amennyiben az őstermelőnek az e tevé-
kenységéből származó bevétele nem éri el a 8 millió forintot (mezőgazdasági kis-
termelőkre vonatkozó bevételi értékhatárt), akkor a tárgyévet megelőző évi bevé-
tele 15 százalékát kell járulékalapnak tekinteni. Az előzőektől függetlenül az
őstermelő vállalhatja, hogy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások
megszerzése érdekében az egyéni járulékot magasabb összeg után fizeti meg.
A családi járulékkedvezmény a fenti módok bármelyike szerint fizetendő járulék-

ból levonható. Tekintettel arra, hogy a biztosított mezőgazdasági őstermelő járu-
lékfizetési kötelezettségét nem az általa a tárgyévben megszerzett bevétel alapozza
meg, a járulékkedvezményt – a ténylegesen elért jövedelmétől függetlenül – a
tárgyévre megfizetett járulékai erejéig érvényesítheti. Így olyan eset is előfordulhat,
hogy az őstermelőnek a tárgyidőszakban nincs bevétele és kiadása, viszont az előző
évi bevétele 15 százaléka után fizet járulékot. Ilyen esetben sincs akadálya a családi
járulékkedvezmény érvényesítésének. A kedvezmény tehát vonatkozhat az előző
évi bevétel alapján megállapított járulékalap után fizetendő társadalombiztosítási
járulékra is.
A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető családi kedvezmény

összegéből
a) a biztosított által vagy
b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosí-
tottak által közösen vagy
c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított há-
zastársa, élettársa által együttesen vagy
d) a b) és c) pont szerinti biztosítottak által együttesen
ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka,
de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék összege.
A családi járulékkedvezményt tehát érvényesítheti a családi kedvezmény érvénye-

sítésére jogosult biztosított egyedül, más jogosulttal közös érvényesítéssel, illetve
jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal megosztással. A családi járulék-
kedvezményt az érintett személyek döntésük szerint, de csak egyszeresen érvénye-
síthetik.
72 TB 2020 2020. július

A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánsze-

mélyek adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető nyilatko-
zata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény negyedéves

összegét saját maga állapítja meg.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény

negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel
esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őster-
melői tevékenységből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem
negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap külön-
bözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a mezőgazdasági őstermelőt a
tárgynegyedévben terhelő társadalombiztosítási járulék összege.
Családi járulékkedvezmény negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem

minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak. Tehát az a biztosított,
aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak (vagyis a
családi kedvezményt a családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított
házastársaként, élettársaként érvényesítheti), az a családi járulékkedvezmény ne-
gyedéves összegét év közben nem érvényesítheti.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény negyedéves

összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási
járulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított
mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény negyedéves összegét a 2058
jelű bevallásában3 vallja be.
A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére speciális szabályok

vonatkoznak, amelynek eredményeként nem a tárgyidőszakban megszerzett bevé-
tel alapján kell a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni.
Ha a mezőgazdasági őstermelőnek a tárgyidőszakban nincs bevétele és kiadása,

akkor sincs akadálya a családi járulékkedvezmény érvényesítésének. A kedvez-
3 Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó szociális hozzá-
járulási adó és járulék kötelezettségeiről, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék
kötelezettségeiről
2020. július TB 2020 73

mény vonatkozhat az előző évi bevétel alapján megállapított járulékalap után fize-
tendő társadalombiztosítási járulékra is.
A családi járulékkedvezményre jogosult magánszemély az év közben érvényesített

családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában elszámolni. Az elszámo-
lásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény alapját, összegét, továbbá azt
az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a
biztosított mezőgazdasági őstermelő már érvényesített.
Ha a családi járulékkedvezmény összege több, mint amit a tárgyévre családi járu-

lékkedvezmény negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített,
a különbözet az adóbevallásban visszaigényelhető.
Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény negyedéves összegét úgy érvényesí-

tette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, a jogosulatlanul
igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határ
időig vissza kell fizetnie, és a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő
különbözeti bírság fizetésére köteles. A különbözeti bírságot abban az esetben nem
kell megfizetni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.
A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet

az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell
megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részé-
re az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Ennek megfelelően a családi já-
rulékkedvezményt nem lehet érvényesíteni például a gyermekgondozási segélyt
(GYES), a gyermeknevelési támogatást (GYET), az ápolási díjat és a tartós ápolást
végzők időskori támogatását terhelő társadalombiztosítási járulék terhére. Ugyan-
akkor érvényesíthető a családi járulékkedvezmény az adóköteles juttatások, mint
például a gyermekgondozási díj (GYED), illetve a csecsemőgondozási díj (CSED)
után fizetendő társadalombiztosítási járulék terhére.
Fontos megjegyezni, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a

biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
A NEM BIZTOSÍTOTT ŐSTERMELŐ JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE
Az a mezőgazdasági őstermelő, aki nem válik biztosítottá és egyéb jogcímen sem

biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult, köteles
74 TB 2020 2020. július

egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, melynek összege 2020-ban havi 7.710

forint, naptári naponként 257 forint.
A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ NYILVÁNTARTÁSI,

ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A foglalkoztatónak minősülő mezőgazdasági őstermelő a biztosítottakról kö-

teles a törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely
tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait, TAJ számát, a foglalkoztató
adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítot-
tól levont járulékok alapját és összegét. Ezt a társadalombiztosítási egyéni
nyilvántartást a mezőgazdasági őstermelő a biztosítással összefüggő saját ada-
tairól is köteles vezetni.

A foglalkoztatónak minősülő mezőgazdasági őstermelő a tevékenységében szemé-

lyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántar-
tásba venni, és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben
előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legye-
nek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a mezőgazdasági őstermelőt az Art.
szerint megállapítható mulasztási bírság – a nyilvántartásba nem vett személyen-
ként – terheli.


foglalkoztatás (tevékenység) megkezdésekor a foglalkoztatott részére átadásra
került.
A foglalkoztatónak minősülő mezőgazdasági őstermelő a tárgyévet követő év ja-

nuár 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosí-
tott részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontjá-
ról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, vala-
mint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről.
2020. július TB 2020 75

A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást

soron kívül kell kiadni.
A mezőgazdasági őstermelőnek a biztosítási jogviszonyára vonatkozóan a ’1041-es

jelű nyomtatványt kell benyújtania.
A ’T1041 jelű adatlapot – főszabály szerint – elektronikusan kell benyújtani.

A főszabálytól eltérően az adószámmal nem rendelkező biztosított őstermelő4 pa-
pír alapon teljesítheti a bejelentését.
A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony

első napján kell teljesíteni.
A biztosítási jogviszony végét és a szüneteléseket a jogviszony megszűnését, illetve

a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni.
A foglalkoztatónak minősülő mezőgazdasági őstermelőt az általa foglalkoztatott

biztosítottakra vonatkozóan is terheli a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos beje-
lentési kötelezettség, amelyet a munkáltatóra, illetve a kifizetőre vonatkozó szabá-
lyok szerint kell teljesítenie.
A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ JÁRULÉK-BEVALLÁSI ÉS

JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A biztosított mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási járulékot negyed-

évente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig vallja be, illetve fizeti meg az
állami adóhatóságnak.
A mezőgazdasági őstermelő a járulék-bevallási kötelezettségét az ’58-as jelű beval-

lás benyújtásával teljesíti.
A mezőgazdasági őstermelő abban az esetben is köteles az ’58-as jelű bevallást

benyújtani, ha fizetési kötelezettsége nem keletkezik, de az Art-ban foglalt adatszol-
4 Kizárólag annak a mezőgazdasági őstermelőnek vagy közös termelés esetén családtagnak kell
adószámmal rendelkeznie, akinek a tevékenysége terméknek, illetve szolgáltatásnak a saját
nevében és ellenérték fejében történő értékesítésére is kiterjed. Ha a közös őstermelésben
résztvevő családtag értékesítést nem végez, nem kell adószámmal rendelkeznie.
76 TB 2020 2020. július

gáltatási kötelezettsége fennáll. A bevallást tehát nullás adattartalommal is be kell

nyújtani.
A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem köte-

lezett ezen bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben
bevétele nem volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy az adóévre
vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy az előírt járulékalapnál magasabb ös�-
szeg után fizeti meg a járulékokat.
A 2058-as jelű bevallást kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani az állami

adóhatósághoz.
A foglalkoztatónak nem minősülő mezőgazdasági őstermelő nem jogosult beval-

lást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tenni.
Ha a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősü-

lő egyéni vállalkozóként biztosított, akkor az ’58-as jelű bevallásban a járulékköte-
lezettségét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell kitöltenie.
A foglalkoztatónak minősülő mezőgazdasági őstermelő az általa foglalkoztatott

biztosítottakra vonatkozó járulékbevallást a ’08-as jelű havi adó- és járulékbevallás
benyújtásával teljesíti, amelyet a munkáltatóra, illetve a kifizetőre vonatkozó sza-
bályok szerint kell teljesítenie.
Adópraxis – Iránytű adóügyekben
Hitelesen. Gyorsan. Személyesen Önnek.
Digitális adószakmai tudásbázis

és tanácsadási rendszer
www.adopraxis.hu
2020. július TB 2020 77

EGYÉB BIZTOSÍTOTTAK
A Tbj. 6. § (1) bekezdése az előzőekben felsorolt biztosítottak mellett további sze-
mélyeket is biztosítottnak minősít, feltéve, hogy nem minősülnek kiegészítő tevé-
kenységet folytató személynek.


mély:
A kiegészítő tevékenységet folytató személy meghatározását illetően lényeges

különbség a régi és az új Tbj. között, hogy a saját jogú nyugdíjas nem csak ak-
kor minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, ha egyéni vagy társas vállal-
kozó, hanem akkor is, ha a Tbj. 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső
jogviszonyban (pl. munkaviszonyban, díjazás ellenében munkavégzésre irá-
nyuló egyéb jogviszonyban, vezető tisztségviselőként) kereső tevékenységet
folytat.
78 TB 2020 2020. július

ÁLLÁSKERESÉSI TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLY
A Tbj. 6. § (1) bekezdés c) pontja alapján biztosítottnak minősül az álláskeresési

támogatásban részesülő személy.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.

törvény szerint álláskereső az a személy, aki
1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint a megváltozott munkaképességű
személyek ellátásaiban nem részesül és
4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglal-
koztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőte-
vékenységet sem folytat, és
5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és
akit
6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.
Az álláskereső álláskeresési támogatásban részesülhet. A Tbj. meghatározása sze-

rint álláskeresési támogatásnak minősül az álláskeresési járadék, a keresetpótló
juttatás, az álláskeresést ösztönző juttatás, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési
segély.
Lényegében az álláskereső addig minősül biztosítottnak, amíg álláskeresési támo-

gatásnak minősülő juttatást folyósítanak részére.
Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után 10 százalék nyug-

díjjárulékot köteles fizetni.
EGYHÁZI SZOLGÁLATI VISZONYBAN

ÁLLÓ EGYHÁZI SZEMÉLY
A Tbj. 6. § (1) bekezdés g) pontja alapján biztosítottnak minősül az egyházi szolgá-
lati viszonyban álló egyházi személy.
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek

és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény rendelkezése alap-
ján az egyházi jogi személy szolgálatában álló személyek az egyházi személyek, akik
2020. július TB 2020 79

az egyházi szolgálatot elláthatják munkaviszonyban, egyéb jogviszonyban, illetve

egyházi szolgálati viszonyban.
Amennyiben az egyházi személy foglalkoztatása munkaviszonyban vagy egyéb

jogviszonyban történik, akkor a biztosítási jogviszonyt és a járulékfizetési kötele-
zettséget ennek megfelelően kell elbírálni.
Amennyiben az egyházi személy foglalkoztatása egyházi szolgálati viszonyban

történik, akkor őt biztosítottnak kell tekinteni.
Nem minősül azonban biztosítottnak az egyházi szolgálati viszonyban kereső te-

vékenységet folytató saját jogú nyugdíjas, még akkor sem, ha a saját jogú nyugellá-
tás folyósítása szünetel.
Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy
a minimálbér alapulvételével 10 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni. A járulé-
kot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adóhatóság-
nak bevallani és megfizetni.
ÁLLAMI PROJEKTÉRTÉKELŐI JOGVISZONYBAN ÁLLÓ SZEMÉLY
A Tbj. 6. § (1) bekezdés j) pontja alapján biztosítottnak minősül az állami projekt
értékelői jogviszonyban álló személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi
járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy nap-
tári napokra annak harmincad részét.
Az állami projektértékelői jogviszony – az állami projektértékelői jogviszonyról,

valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról 2016. évi XXXIII. törvény
meghatározása szerint – közfeladat ellátása céljából létrehozott, munkavégzésre
irányuló különös jogviszony, amelyben az érintett alapjogviszonnyal, vagyis fenn-
álló kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonnyal, állami
felsőoktatási intézményben fennálló munkaviszonnyal, vagy többségi állami befo-
lyás alatt álló gazdasági társasággal fennálló munkaviszonnyal rendelkezik, és
amelyre a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit nem
kell alkalmazni.
Az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy lényegében olyan

állami alkalmazott, aki a szaktudása alapján végzi az Európai Unió progra-
80 TB 2020 2020. július

mozási időszakához kapcsolódó támogatási kérelmek tartalmi értékelését.

Az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy a mikro-, kis- és
középvállalkozások, valamint a helyi és területi önkormányzatok számára
nyitva álló, kormányrendeletben meghatározott kiválasztási eljárásrenddel
érintett felhívásokra benyújtott támogatási kérelmek tartalmi értékelését
végzi.
Érdemes kiemelni, hogy a biztosítási jogviszony elbírálásához először a biztosítás

időtartamát, azaz a biztosítási jogviszony kezdő és befejező időpontját kell megál-
lapítani. Főszabály szerint a biztosítás a jogviszony kezdetétől annak megszűnésé-
ig áll fenn. Ha a főszabály alapján a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony
kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában nem állapítható meg,
vagy az vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, tel-
jesítésre irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt
időtartamot kell figyelembe venni.
Tekintettel arra, hogy az állami projektértékelői jogviszonyban álló személ�-

lyel a miniszter keretszerződést köt, melynek keretén belül történik meg a
konkrét feladatvállalás és a teljesítés igazolás, így a biztosítás időtartamaként
a feladatvállalástól a teljesítés igazolásig eltelt időszakot kell figyelembe
venni.
Az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy a járulékalapot képező jöve-

delme után 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK SAJÁT

JOGÚ NYUGDÍJASNAK NEM
MINŐSÜLŐ HÁZASTÁRSA
A Tbj. 6. § (1) bekezdés k) pontja alapján biztosítottnak minősül a köztársasági

elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa arra az időre, amelyre a
fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendel-
kezik más biztosítással járó jogviszonnyal.
A köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa esetében a

járulékfizetés alapja a biztosítás szünetelésének kezdetét vagy a biztosítási jogvi-
szony megszűnését megelőző hónapban elért járulékalapot képező jövedelem,
ilyen jövedelem hiányában a minimálbér kétszerese.
2020. július TB 2020 81

KÜLFÖLDI FOGLALKOZTATÓ SZÁMÁRA

MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN KÍVÜL
MUNKÁT VÉGZŐ SZEMÉLY
A Tbj. 6. § (3) bekezdés alapján biztosítottnak minősül az a természetes személy,

aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és
a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy
Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján
a Tbj. hatálya alá tartozik.
A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a

továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogvi-
szony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képe-
ző jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot
állapít meg és von le.
A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő

bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az adóigazgatási rendtartásról
szóló törvény szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek
hiányában közvetlenül saját maga teljesíti.
Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás

kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adó- és vámhatóságnál, és
kérelmezni, hogy az állami adó- és vámhatóság foglalkoztatói minőségében vegye
nyilvántartásba.
A külföldi vállalkozás a bejelentkezési kötelezettségének a ’T201INT adatlap útján

adószám-kéréssel tesz eleget.
Ha a magyar jog szerint biztosított személyt foglalkoztató külföldi vállalkozás a

járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel (fióktelep, pénz-
ügyi képviselő), és a foglalkoztatóként történő bejelentkezést is elmulasztja, akkor
az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési,
járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járu-
lékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket, ide nem értve a mu-
lasztási bírságot és az adóbírságot.
A foglalkoztatott biztosítási kötelezettségének kezdetét legkésőbb a biztosítás első

napján, a biztosítás megszűnését, illetve a munkavégzési kötelezettség és járulékala-
82 TB 2020 2020. július

pot képező jövedelem nélküli időszakot 8 napon belül kell bejelenteni az erre a
célra rendszeresített ’T1041INT jelű adatlapon.
Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására

a) kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a mun-
kavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amely-
hez a munkavállalót kirendelték,
b) munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalko-
zás,
e foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulék
megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége az a) pont szerin-
ti esetben azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, a b)
pont szerinti esetben a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli.
A kötelezett a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási,

adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig
elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére.
Kérjük kövessen minket a Facebook-on is, ahol a lehető

leghamarabb informáljuk előadásainkról, akcióinkról,
valamint elolvashatja szakértőink írásait egy-egy nagyobb
horderejű változásról. Ne feledje bekapcsolni az értesítéseket a
„Tetszik” gomb megnyomása után! Itt tesszük közzé azt is, ha
egy előadásunk írásos és videóanyaga felkerült weboldalunk
archívumába.
https://www.facebook.com/menedzserpraxis
2020. július TB 2020 83

EGYÉNI VÁLLALKOZÓ JÁRULÉKKÖTELEZETTSÉGE
AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ A TBJ-BEN
A Tbj. alkalmazása során egyéni vállalkozónak minősül:

1. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállal-
kozói nyilvántartásban szereplő természetes személy,
2. a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal ren-
delkező magánszemély,
3. a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendel-
kező magánszemély,
4. az ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd),
5. az egyéni szabadalmi ügyvivő,
6. a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,
7. a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.
A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZŰNÉSE
Az egyéni vállalkozók biztosítási jogviszonya a törvény erejénél fogva jön létre, il-
letve szűnik meg. Ennek megfelelően a Tbj. az alábbiak szerint határozza meg a
biztosítási jogviszony keletkezését és megszűnését.
Az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya az egyéni vállalkozói nyilvántartásba

való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlése napjáig
tart.
Az ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő biztosítási jogviszonya a kamarai tag-

ság kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart.
84 TB 2020 2020. július

Az európai közösségi jogász biztosítási jogviszonya a nyilvántartásba vétel napjától

annak törlése napjáig tart.
A közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó biztosítási jogviszonya e szolgálat

kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart.
A biztosítási jogviszony megítélése szempontjából tehát a tényleges munkavégzés-

nek, illetve a tevékenység megkezdésének nincs jelentősége.
A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY SZÜNETELÉSE
A Tbj. szerint szünetel a biztosítás

a) a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették,
vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, il-
letve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában
a büntetőeljárást megszüntette,
b) a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerő-
sen felmentette (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések,
egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
törvény szabályai szerint létesített, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt),
c) az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt,
d) a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
e) az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységé-
nek szünetelése alatt,
f) az a)-e) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály, vagy
egyéb, a jogviszonyra vonatkozó szabályozás szerint a biztosítás alapjául szol-
gáló jogviszony szünetel.
A biztosítási jogviszony szünetelésének időtartamát az egyéni vállalkozó a ’T1041

jelű adatlapon köteles az állami adóhatóságnál bejelenteni. A ’T1041 jelű adatlapot
elektronikusan kell benyújtani.
A biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és befejezését az azt követő 8 na-

pon belül kell bejelenteni.
Amennyiben az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya szünetel, és egyéb jogcí-

men nem biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, akkor
egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett.
2020. július TB 2020 85


AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG
SZÜNETELÉSE MIATT
A Tbj. szerint szünetel a biztosítás abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozó a

vállalkozói tevékenységét szünetelteti.
Az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb

két évig szüneteltetheti.
Amennyiben az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni

kívánja, köteles azt elektronikus úton a nyilvántartást vezető szervnél bejelenteni,
amely a szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók nyilvántartásá-
ba bejegyzi.
A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap.
Tekintettel arra, hogy a tevékenység szüneteltetésének legrövidebb ideje 1 hónap,

így a szünetelés bejelentését követő 1 hónapon belüli folytatás kérelmezése nem
megfelelő bejelentésnek minősül.
A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó

egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékeny-
séghez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállal-
hat.
Az egyéni vállalkozó a szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét a nyilvántar-

tást vezető szervnél tett bejelentésével folytathatja. A tevékenység folytatásának
kezdő napja a bejelentést követő nap.
Ha az egyéni vállalkozó a szünetelés kezdőnapját követő két éven belül nem jelen-
ti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését, a szünetelés
kezdőnapját követő két év elteltét követő napon az egyéni vállalkozói tevékenység-
re való jogosultsága a törvény erejénél fogva megszűnik, törlésre kerül az egyéni
vállalkozók nyilvántartásából.
A biztosítási jogviszony szünetelésének időtartamát az egyéni vállalkozói tevékeny-

ség szüneteltetése esetén is be kell jelenteni a ’T1041 jelű adatlapon az állami adó-
hatóságnál. A ’T1041 jelű adatlapot a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó
86 TB 2020 2020. július

elektronikusan is és a szünetelésre tekintettel, választása szerint papír alapon is

benyújthatja.

Amennyiben az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya szünetel, és egyéb jogcí-

men nem biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, akkor
egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett.
AZ SZJA TV. HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ

Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét számos körülmény befolyásolja.
Az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási szempontból lehet:

• főfoglalkozású,
• többes jogviszonyos,
• kiegészítő tevékenységet folytató.
FŐFOGLALKOZÁSÚ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ JÁRULÉKFIZETÉSI

KÖTELEZETTSÉGE
Főfoglalkozású az egyéni vállalkozó, ha nem minősül egyidejűleg többes jogvi-

szonnyal rendelkező, illetve kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak.
Többes jogviszonnyal rendelkezik az egyéni vállalkozó, ha egyidejűleg

• munkaviszonyban áll – akár egy, akár több munkáltatónál – és foglalkoztatása
a munkaviszonyában/munkaviszonyaiban együttesen eléri a heti 36 órát, vagy
• a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról
szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Euró-
pai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási
intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
Kiegészítő tevékenységet folytató az egyéni vállalkozó, ha a kereső tevékenységet

• saját jogú nyugdíjasként folytatja, vagy
• özvegyi nyugdíjban részesül és a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.
2020. július TB 2020 87

Fentieket figyelembe véve főfoglalkozású az az egyéni vállalkozó, aki

• egyidejűleg nem áll – akár egy, akár több munkáltatónál – legalább heti 36 órás
foglalkoztatással járó munkaviszonyban;
• nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az
Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási
intézményben nappali rendszerű oktatás keretében;
• nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak;
• egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, és a tárgyév január 31-éig nem
nyilatkozott a társas vállalkozásnak arról, hogy a járulékfizetési alsó határ utáni
járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti;
• ha foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejűleg nem munkaviszonyban tör-
ténik (pl. megbízási, vállalkozási jogviszony).
A főfoglalkozású egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járu-

lék mértéke 18,5 százalék.
A főfoglalkozású egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járu-

lék alapja:
• vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,
• átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem,
de havonta legalább a minimálbér.
A vállalkozói kivét a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vál-

lalkozónál a személyes munkavégzés címén elszámolt jövedelem.
Az átalányban megállapított jövedelem az átalányadózást választó egyéni vállalko-

zónál a bevételből az Szja tv-ben meghatározott költséghányad levonásával megál-
lapított jövedelem.
A járulékmegállapítási szabályok alkalmazása során minimálbérként kell figyelem-

be venni:
• a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munka-
vállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét, amely 2020.
január 1-jétől 161.000 forint, és
• a biztosított egyéni vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazá-
sában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérmini-
mum havi összegét, amely 2020. január 1-jétől 210.600 forint, ha az egyéni vállal-
kozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget
vagy középfokú szakképzettséget igényel.
88 TB 2020 2020. július

A főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében a minimálbér lényegében minimum

járulékalap, vagy a Tbj. meghatározása szerint a járulékfizetési alsó határ.
A főfoglalkozású egyéni vállalkozónak legalább a minimum járulékalap után meg

kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot, feltéve, hogy vállalkozói jövedelem
szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban meg-
állapított jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot.
Amennyiben vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,

átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem eléri vagy meg-
haladja a minimum járulékalapot, akkor a főfoglalkozású egyéni vállalkozó-
nak a tényleges járulékalap után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járu-
lékot.
Az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határát havonta kell megállapítani.
Ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem (a vállalkozói kivét) kisebb a tárgy-

havi járulékfizetési alsó határ összegénél, a járulékokat a tárgyhónapban meg kell
fizetni az után az összeg után is, amellyel a járulékalap összege eléri a Tbj. szerinti
havi járulékfizetési alsó határ összegét.
Ha például az egyéni vállalkozó 2020. augusztus hónapban 600.000 forint vállalkozói

kivétet számol el, szeptember és október hónapokban pedig nincs vállalkozói kivétje,
akkor 2020. augusztus hónapban 600.000 forint vállalkozói kivét után kell megfizet-
ni a társadalombiztosítási járulékot, 2020. szeptember és október hónapokban pedig
vállalkozói kivét hiányában legalább a járulékfizetési alsó határ után kell megfizetni
a társadalombiztosítási járulékot.
Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles társadalom-

biztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt:
b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyerme-
kek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyer-
mekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápo-
lási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen foly-
tatja,
2020. július TB 2020 89


e) fogvatartott,
f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szüne-
telteti,
g) egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.
Ezekben az esetekben a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári

napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmaz-
ni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött
vagy szűnt meg.
A társadalombiztosítási járulék alapja így nem lehet kevesebb, mint a minimálbér

harmincad része és a biztosításban töltött napok szorzatának összege.
Példa
A főfoglalkozású egyéni vállalkozót 2020. augusztus 15. napján jegyezték be az egyé-

ni vállalkozói nyilvántartásba.
Az egyéni vállalkozó főtevékenysége középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú

szakképzettséget nem igényel.
Az egyéni vállalkozó 2020. október 10. napjától november 22. napjáig keresőképtelen
volt.
2020. október 10. napjától 2020. november 12. napjáig táppénzben részesült, 2020.
november 13. napjától 2020. november 22. napjáig a táppénz iránti igényét elutasí-
tották.
Az egyéni vállalkozó 2020. december 8. napjától ápolási díjban részesül, de az ápolá-

si díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.
Az egyéni vállalkozó által elszámolt vállalkozói kivét összege:

2020 augusztusában 100.000 Ft,
2020 szeptemberében 30.000 Ft,
2020 októberében 80.000 Ft,
2020 novemberében 170.000 Ft,
2020 decemberében 180.000 Ft.
90 TB 2020 2020. július

Ténylegesen Járulékfizetési alsó

Hónap elszámolt határ (minimum Járulékalap
vállalkozói kivét járulékalap)
augusztus
biztosításban töltött 91.234 Ft
100.000 Ft 100.000 Ft
napok száma: (161.000 / 30 x 17)
17 nap
szeptember
biztosításban töltött
30.000 Ft 161.000 Ft 161.000 Ft
napok száma:
30 nap
október
80.000 Ft 80.000 Ft
napok száma: (161.000 / 30 x 9)
9 nap
november
170.000 Ft 170.000 Ft
napok száma: (161.000 / 30 x 18)
18 nap
december
biztosításban töltött
180.000 Ft 180.000 Ft 180.000 Ft
napok száma:
31 nap
TÖBBES JOGVISZONNYAL RENDELKEZŐ

EGYÉNI VÁLLALKOZÓ JÁRULÉKFIZETÉSI
KÖTELEZETTSÉGE
Többes jogviszonnyal rendelkezik az egyéni vállalkozó, ha egyidejűleg

• munkaviszonyban áll – akár egy, akár több munkáltatónál – és foglalkoztatá-
sa a munkaviszonyában/munkaviszonyaiban együttesen eléri a heti 36 órát,
vagy
2020. július TB 2020 91


szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Eu-
rópai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőokta-
tási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányo-
kat.
AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ JÁRULÉKFIZETÉSI

KÖTELEZETTSÉGE, HA EGYIDEJŰLEG
LEGALÁBB HETI 36 ÓRÁS
MUNKAVISZONYBAN IS ÁLL
Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkozta-

tással járó munkaviszonyban is áll, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettségét
oly módon kell teljesítenie, hogy vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a
vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után
kell megfizetni a 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot, tehát nincs
járulékfizetési alsó határ.
A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszo-

nyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
Amennyiben az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll, de

fizetés nélküli szabadságon van, akkor nem minősül többes jogviszonnyal rendel-
kező egyéni vállalkozónak, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatás a fizetés nélküli
szabadság időtartama alatt szünetel. Tehát társadalombiztosítási szempontból a
munkavállalóként fizetés nélküli szabadságát töltő egyéni vállalkozó főfoglalkozá-
sú egyéni vállalkozónak minősül.
Az egyéni vállalkozó köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz a legalább heti 36

órás munkaviszony létesítését és megszüntetését a létesítéstől, illetve a megszünte-
téstől számított 15 napon belül.

TANULMÁNYOKAT FOLYTAT
Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg Tbj-ben meghatározott tanulmá-

nyokat folytat, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettségét oly módon kell
92 TB 2020 2020. július

teljesítenie, hogy vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,

átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után kell megfizetni
a 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot, tehát nincs járulékfize-
tési alsó határ.
A Tbj. rendelkezése alapján az alábbi oktatási formákban történő részvétel befolyá-

solja az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét:
• a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmény-
ben nappali rendszerű iskolai oktatás vagy nappali oktatás munkarendje szerint
folyó oktatás;
• a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatás,
• a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intéz-
ményben nappali rendszerű oktatás;
• EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali
rendszerű oktatás.
Az EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási, továbbá a szakképző

intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat az
alábbiak szerint kell igazolni:
a) külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskola-
rendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi kö-
vetelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakor-
lati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szak-
mai gyakorlat) szükségesek,
b) külföldi szakképző intézmény esetében munkanapokon végzett iskolarendsze-
rű tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesíté-
séhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes
közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szük-
ségesek,
c) külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett fel-
sőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények
teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás,
szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek.
Az egyéni vállalkozó köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz a nemzeti közne-

velésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendsze-
rű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás-
ban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban,
továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási in-
tézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat. A bejelen-
2020. július TB 2020 93

tési kötelezettséget a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő időpontjától számított, illet-

ve a vállalkozói tevékenység kezdetét követő 15 napon belül kell teljesíteni.

KÖTELEZETTSÉGE, HA EGYIDEJŰLEG TÁRSAS
VÁLLALKOZÓKÉNT IS BIZTOSÍTOTT
Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított,

egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettségét főfoglalkozású egyéni vállalkozó-
ként kell teljesítenie, vagyis egyéni vállalkozóként vállalkozói jövedelem szerinti
adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított
jövedelem, de havonta legalább a minimálbér után kell megfizetni a 18,5 százalék
mértékű társadalombiztosítási járulékot. Ebben az esetben a társas vállalkozásnál
fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képe-
ző jövedelem.
A Tbj. azonban választási lehetőséget biztosít az egyéni vállalkozónak azzal, hogy

a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként
az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járu-
lékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az
egyéni vállalkozásában, továbbá a további tagsági jogviszonyában a tényleges járu-
lékalap után kell a járulékot megfizetni.
Ha az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó többes biztosítási kötelezett-

séggel járó jogviszonya hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, a tárgy-
hónap azon részére, amikor az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó
nem rendelkezett több jogviszonnyal, a járulékfizetési alsó határ kiszámítá-
sánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell figyelembe
venni.
AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ CSALÁDI


94 TB 2020 2020. július

Az egyéni vállalkozó a kivétet, illetve az átalányban megállapított jövedelmet ter-

helő társadalombiztosítási járulék erejéig érvényesítheti a családi járulékkedvez-
ményt.

összegéből

síthetik.
A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magán-

személyek adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető
nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó
döntésüket.
A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi összegét saját

maga állapítja meg.
A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény

havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a
biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az áta-
lányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi
jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka,
de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási
járulék összege.
Az egyéni vállalkozó kizárólag a ténylegesen megszerzett jövedelme után fizetendő

társadalombiztosítási járulék összegéig érvényesítheti a járulékkedvezményt, vagy-
2020. július TB 2020 95

is a járulékfizetési alsó határnak megfelelő járulékalapra – vállalkozói kivét, illetve

átalányban megállapított jövedelem hiányában – a járulékkedvezmény nem érvé-
nyesíthető.
Családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül
az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak. Tehát az a biztosított, aki nem
minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak (vagyis a családi
kedvezményt a családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított házastársa-
ként, élettársaként érvényesítheti), az a családi járulékkedvezmény havi összegét év
közben nem érvényesítheti.
A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy ér-

vényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem
vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény
havi összegét a biztosított egyéni vállalkozó az Art. szerinti havi ’58-as jelű beval-
lásában vallja be.
A családi járulékkedvezményre jogosult magánszemély az év közben érvényesített

családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában elszámolni. Az elszámo-
lásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény alapját, összegét, továbbá azt
az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a
biztosított egyéni vállalkozó érvényesített.

lékkedvezmény havi összegeként az egyéni vállalkozó érvényesített, a különbözet
az adóbevallásban visszaigényelhető.
Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre

szintén jogosult más magánszemély a családi járulékkedvezmény havi össze-
gét év közben érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló beval-
lásban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házas-
társak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét
csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény ös�-
szegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott
része (667 százaléka).
Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesítette,

hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, a jogosulatlanul igény-
be vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határ
96 TB 2020 2020. július

időig vissza kell fizetnie, és a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfe-

lelő különbözeti bírság fizetésére köteles. A különbözeti bírságot abban az
esetben nem kell megfizetni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot
nem haladja meg.
Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta érvényesítette, és az

éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-köte-
lezettséget állapít meg, akkor a biztosított a családi járulékkedvezmény ös�-
szegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyá-
solja jogosulatlan igénybevétel esetén a különbözeti bírság fizetésének köte-
lezettségét.
A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet

az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell
megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet ré-
szére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Ennek megfelelően a családi
járulékkedvezményt nem lehet érvényesíteni például a gyermekgondozási se-
gélyt (GYES), a gyermeknevelési támogatást (GYET), az ápolási díjat és a tartós
ápolást végzők időskori támogatását terhelő társadalombiztosítási járulék terhé-
re. Ugyanakkor érvényesíthető a családi járulékkedvezmény az adóköteles jutta-
tások, mint például a gyermekgondozási díj (GYED), illetve a csecsemőgondo-
zási díj (CSED) után fizetendő társadalombiztosítási járulék terhére.

biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások ös�-
szegét.
KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ

EGYÉNI VÁLLALKOZÓ JÁRULÉKFIZETÉSI
KÖTELEZETTSÉGE
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak az az egyéni vállalkozó

minősül, aki a kereső tevékenységet saját jogú nyugdíjas személyként folytatja, to-
vábbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkor-
határt betöltötte.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó jogállását nem befolyá-

solja, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
2020. július TB 2020 97

A régi Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak az az egyéni vállalkozó

minősült, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatta.
Ugyanakkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősült az az özvegyi nyug-
díjban részesülő egyéni vállalkozó is, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorha-
tárt betöltötte.

mély:
betöltötte és egyéni vállalkozónak minősül,
akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szüne-
tel.
A kiegészítő tevékenységet folytató személy meghatározását illetően lénye-

ges különbség a régi és az új Tbj. között, hogy a saját jogú nyugdíjas nem
csak akkor minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, ha egyéni vállal-
jogviszonyban (pl. munkaviszonyban, díjazás ellenében munkavégzésre irá-
nyuló egyéb jogviszonyban, vezető tisztségviselőként) kereső tevékenységet
folytat.
Saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki

1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyez-
mény alkalmazásával öregségi nyugdíjban (ilyen ellátásnak minősül az életkor-
tól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára meg-
állapított nyugdíj is);
2. szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított
öregségi nyugellátásban;
3. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló
kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben
(nyugdíjban);
4. egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadék-
ban;
5. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szó-
ló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú
öregségi nyugdíjban
részesül.
98 TB 2020 2020. július

Az egyéni vállalkozó abban az esetben is saját jogú nyugdíjasnak minősül, ha a

nyugellátás folyósítása szünetel.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozót biztosítási jogviszony hiá-

nyában nem terheli:
• társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség,
• nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség,
• egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozót nem terheli nyilvántartási,

adatszolgáltatási, bevallási és bejelentési kötelezettség sem.
Az egyéni vállalkozó köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz, ha a Tny., illet-

ve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú nyugellátást, szociális biz-
tonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugel-
látást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról
szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyt
(nyugdíjat), egyházi jogi személytől nyugdíjat vagy öregségi, munkaképtelenségi
járadékot, illetve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak vég-
rehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazá-
sával saját jogú öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére, illetve annak folyósí-
tását megszüntették (szüneteltették). A bejelentési kötelezettséget a megállapítás,
megszüntetés időpontját követő 15 napon belül kell teljesíteni.
Érdemes megemlíteni, hogy 2020. július 1-jével hatályon kívül helyezésre

került a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 83/B. §-a, amely
szerint a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellett, ha az öregségi nyugdíjkor-
határ betöltése előtt korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban ré-
szesülő személy, valamint a legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező
öregségi nyugdíjas nő az ellátás folyósítása mellett egyéni vállalkozóként ki-
egészítő tevékenységet folytatott, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja
meghaladta a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi
összegének tizennyolcszorosát. Ilyen esetben a nyugdíj folyósítását az éves
keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december
31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig kellett szünetel-
tetni. Ezen rendelkezés hatályon kívül helyezésével lényegében az öregségi
nyugdíjkorhatár betöltése előtt és után is korlátozás nélkül folytathatnak
egyéni vállalkozói tevékenységet a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni
vállalkozók, a megszerzett jövedelem nem befolyásolja a nyugdíj folyósítását.
2020. július TB 2020 99

AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ NYILVÁNTARTÁSI, ADATSZOLGÁLTATÁSI

ÉS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozó a biztosítottakról köteles a

törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartal-
mazza a biztosított nevét és személyi adatait, TAJ számát, a foglalkoztató ada-
tait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól
levont járulékok alapját és összegét. Ezt a társadalombiztosítási egyéni nyilván-
tartást az egyéni vállalkozó a biztosítással összefüggő saját adatairól is köteles
vezetni.

A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozó a tevékenységében személyesen

közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba
venni, és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt
adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek.
A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt az egyéni vállalkozót az Art. szerint
megállapítható mulasztási bírság – a nyilvántartásba nem vett személyenként –
terheli.


foglalkoztatás (tevékenység) megkezdésekor a foglalkoztatott részére átadásra került.
A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozó a tárgyévet követő év január 31.

napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részé-
re a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontjáról, a
tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint
az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással
járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül
kell kiadni.
Az egyéni vállalkozónak a biztosítási jogviszonyára vonatkozóan a ’1041-es jelű

nyomtatványt kell benyújtania.
100 TB 2020 2020. július

A ’T1041 jelű adatlapot elektronikusan kell benyújtani. A tevékenységét szünetel-

tető egyéni vállalkozó elektronikusan is és szüneteléskor, választása szerint papír
alapon is benyújthatja az adatlapot.

első napján kell teljesíteni.
A biztosítási jogviszony végét és a szüneteléseket a jogviszony megszűnését,

illetve a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni.
A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozót az általa foglalkoztatott biztosítot-

takra vonatkozóan is terheli a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési
kötelezettség, amelyet a munkáltatóra, illetve a kifizetőre vonatkozó szabályok
szerint kell teljesítenie.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá nem tartozó
egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni a telephelye (állandó lakhelye)
szerint illetékes állami adóhatósághoz
a) a magánállatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány kiállításának,
bevonásának, valamint a gyógyszerészi magántevékenység engedélyezésének,
megszűnésének időpontját,
b) az egyéni ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő a kamarai tagság kezdetének,
megszűnésének, az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász az ügyvé-
di kamarai nyilvántartásba vétel, törlés, valamint az ügyvédi vagy szabadalmi
ügyvivői tevékenység szünetelésének időpontját,
c) a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó a szolgálat keletkezésének, megszű-
nésének időpontját.
A bejelentésnek tartalmaznia kell az egyéni vállalkozó személyi adatait (nevét,

születési nevét, születési helyét, TAJ számát, anyjának születési nevét), telephelyét
(fióktelephelyét, fióktelephelyeit) és állandó lakóhelyét, a vállalkozói igazolványt
(engedélyt, jogosítványt) kiadó szerv megnevezését.
AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ JÁRULÉK-BEVALLÁSI ÉS

A biztosított egyéni vállalkozó a saját társadalombiztosítási járulékát havonta a tárgy-

hónapot követő hónap 12. napjáig vallja be, illetve fizeti meg az állami adóhatóságnak.
2020. július TB 2020 101

Az egyéni vállalkozó a járulék-bevallási kötelezettségét az ’58-as jelű bevallás be-

nyújtásával teljesíti.
Az egyéni vállalkozó abban az esetben is köteles az ’58-as jelű bevallást benyúj-

tani, ha fizetési kötelezettsége nem keletkezik, de az Art-ban foglalt adatszolgál-
tatási kötelezettsége fennáll. A bevallást tehát nullás adattartalommal is be kell
nyújtani.
Az ’58-as jelű bevallást kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani az állami adó-
hatósághoz.
Az egyéni vállalkozó nem jogosult bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatko-

zatot tenni.
Érdemes megemlíteni, hogy 2020. július 1-jétől a kiegészítő tevékenységet

folytató egyéni vállalkozót nem terheli egészségügyi szolgáltatási járulékfize-
tési és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség, és ennek megfelelően bevallási
kötelezettség. Tekintettel arra, hogy a 2020. évben július 1-jét megelőzően még
járulékfizetési kötelezettség terhelte a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni
vállalkozót, így a saját személyére vonatkozó 2020. évi járulékkötelezettséget
a 2020. évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásban kell majd szerepel-
tetni.
Az ’58-as jelű bevallást soron kívül – a bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt

követő 30 napon belül – kell benyújtani a bevallással még le nem fedett időszak-
ról, ha
• az egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti,
• az egyéni vállalkozónak a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik,
illetve szünetel,
• az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő a tevékenységét, illetve a közjegyző a közjegyzői
szolgálatát szünetelteti,
• az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegy-
ző tevékenységének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosult-
sága megszűnik.
A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozó az általa foglalkoztatott biztosítot-

takra vonatkozó járulékbevallást a ’08-as jelű havi adó- és járulékbevallás benyúj-
tásával teljesíti, amelyet a munkáltatóra, illetve a kifizetőre vonatkozó szabályok
szerint kell teljesítenie.
102 TB 2020 2020. július

KISADÓZÓ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ

Az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adó-

ról szóló törvény szerint választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerin-
ti adóalanyiságot is.
A kisadózó vállalkozás az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg

köteles bejelenteni azon kisadózó adatait, aki részt vesz a kisadózó vállalkozás te-
vékenységében. Egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozót, mint magánsze-
mélyt kell kisadózóként bejelenteni.
A kisadózóként bejelentett egyéni vállalkozó főállású, illetve nem főállású

kisadózónak minősülhet.
A különbségtétel azért lényeges, mivel a fizetendő tételes adó nagysága attól függ,
hogy a kisadózó főállású-e vagy sem.
Főszabály szerint a kisadózó egyéni vállalkozó főállású kisadózónak minősül.
Az egyéni vállalkozó akkor nem minősül főállású kisadózónak, ha a tárgy-

hónap minden napján a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kis-
vállalati adóról szóló törvényben felsorolt feltételek bármelyikének meg-
felel.
1. Nem minősül főállású kisadózónak az a személy, aki a hónap minden napján

legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll.
A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munka-

viszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
2020. július TB 2020 103

2. Nem minősül főállású kisadózónak az a személy, aki a hónap minden napján a

Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.
A régi Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak az az egyéni vállalkozó

díjban részesülő egyéni vállalkozó is, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorha-
tárt betöltötte.

személy:
• a Tbj. 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevé-
kenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá
tárt betöltötte és egyéni vállalkozónak minősül,
akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szüne-
tel.

csak akkor minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, ha egyéni vállal-
jogviszonyban (pl. munkaviszonyban, díjazás ellenében munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban, vezető tisztségviselőként) kereső tevékeny-
séget folytat.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó jogállását nem befolyásol-

ja, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi
egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban (ilyen ellátásnak minősül
az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő
számára megállapított nyugdíj is);
3. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szó-
ló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjse-
gélyben (nyugdíjban);
104 TB 2020 2020. július

4. egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi já-

radékban;
5. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról
szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával
saját jogú öregségi nyugdíjban
részesül.
Az egyéni vállalkozó abban az esetben is saját jogú nyugdíjasnak minősül, ha a

A fentiekre tekintettel az az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató nő, akinek

40 év jogosultsági idő alapján állapították meg az öregségi nyugdíját, kiegészítő
tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, vagyis nem tekinthető
főállású kisadózónak.

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról
szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról

szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek azok az
EGT-államokban foglalkoztatott, külföldön tehát ellátásra jogosult személyek
minősülnek, akik A1-es igazolással rendelkeznek.

kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban
biztosítottnak minősül.

olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugel-
látásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkant-
sági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképes-
ségű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.
törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban
részesül.

rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság
komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.
2020. július TB 2020 105


kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet
folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve a más
kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is.

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.
9. Nem minősül főállású kisadózónak az a személy, aki köznevelési intézményben,

szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági
Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nap-
pali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem
említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy
25. életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.
Lényeges, hogy ha a hónapnak akár csak egy olyan napja van, amelyen az egyéni
vállalkozó nem felel meg a felsorolt feltételeknek, akkor a hónap egészére vonatko-
zóan főállású kisadózónak minősül.
Az adóalanyiság választásának bejelentésekor nyilatkozni kell arról, hogy az egyé-

ni vállalkozó főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül. Ha a kisadózó
jogállása megváltozik, akkor az egyéni vállalkozó köteles azt az állami adóhatóság-
hoz a változást követő 15 napon belül bejelenteni.
Az egyéni vállalkozó havi 50 ezer forint tételes adót fizet, amennyiben főállású
kisadózónak minősül.
Ha az egyéni vállalkozó nem minősül főállású kisadózónak, akkor havi 25 ezer

forint tételes adót fizet.
A kisadózó egyéni vállalkozó után a bejelentés hatálya alatt minden megkezdett

naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni, a tételes adó arányosítása
nem lehetséges. Amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású
kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.
A főállású kisadózó egyéni vállalkozó – 2014. január 1-jétől – választhatja, hogy

magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fizetendő adó min-
den megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint.
106 TB 2020 2020. július

A magasabb összegű tételes adó az adóalanyiság választásának bejelentésével egy-

idejűleg, illetőleg azt követően is választható. A magasabb összegű fizetési kötele-
zettséget a választás bejelentését követő hónaptól kell teljesíteni. A magasabb ös�-
szegű tételes adót a választás visszavonása hónapjáig, a kisadózó vállalkozó főállá-
sú jogállásának megszűnése hónapjáig, vagy a kisadózó vállalkozás
adóalanyiságának megszűnése hónapjáig kell teljesíteni.
A tételes adót a kisadózó egyéni vállalkozónak a tárgyhónapot követő hónap 12.

napjáig kell megfizetnie.
A kisadózó egyéni vállalkozónak nem kell megfizetnie a 25 ezer, az 50 ezer, il-

letve a 75 ezer forint összegű tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, ame-
lyek egészében az egyéni vállalkozó
díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyer-
meknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási
díjban részesül,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott,
d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen
kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
Nem kell megfizetni a kisadózó után a 25 ezer, az 50 ezer, illetve a 75 ezer forint
összegű tételes adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben az a)-c) és e)
pontok szerinti állapot megszűnik, feltéve, hogy ez az állapot legalább 30 napig
fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az idő-
szakot, amelyre vonatkozóan a kisadózó után az adót nem kell megfizetni (tehát a
teljes naptári hónapokat).
Példa:
A kisadózó egyéni vállalkozó táppénzben részesül 2020. szeptember 15-étől 2020.
november 25-éig. A tételes adót szeptember hónapra meg kell fizetnie, október hónap-
ra nem kell fizetnie, mivel egész hónapban táppénzen volt, és november hónapra sem
kell fizetnie, mivel szeptemberben 16 nap, novemberben 25 nap a táppénzes időszak,
és ez együttvéve eléri a 30 napot. Ha ez a kisadózó 2020. szeptember 15-étől 2020.
október 20-áig lenne táppénzen, akkor szeptember hónapban nem mentesülne, októ-
ber hónapra azonban nem kellene megfizetnie a tételes adót, mivel szeptemberben 16
nap, októberben 20 nap a táppénzes időszak, és ez együttvéve eléri a 30 napot.
2020. július TB 2020 107

A kisadózó egyéni vállalkozó a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles

bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan nem ke-
letkezik tételes adófizetési kötelezettsége. A bejelentés egy adott tárgyhónapra vo-
natkozik, tehát, ha a mentesülés alapjául szolgáló ok a következő hónapban is
fennáll, a bejelentést ismét meg kell tenni.
Ez alól egy kivétel van. A kisadózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói tevékenység

szüneteltetése esetén nem kell bejelentést tennie, azzal, hogy a kötelezettség módo-
sítását a rendelkezésre álló adatok alapján az állami adóhatóság hivatalból végzi el.
A kisadózó egyéni vállalkozónak ugyanakkor be kell jelentenie a tárgyhónapot
követő hónap 12. napjáig, ha a szünetelés ideje alatt a kisadózóként folytatott tevé-
kenységébe tartozó munkát végez.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó egyéni vállal-

kozó – egyebek mellett – mentesül az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékeny-
ségére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal összefüggő társada-
lombiztosítási járulék (ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is) megálla-
pítása, bevallása és megfizetése alól.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó egyéni vállal-

kozó ugyanakkor nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglal-
koztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére
juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.
A főállású kisadózó egyéni vállalkozó e jogállásának időtartama alatt biztosí-

tottnak minősül, és valamennyi társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra
jogosultságot szerezhet (például nyugdíj, álláskeresési járadék).
A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a biztosítási kötelezettségének

bejelentését a főállású kisadózói státuszának bejelentésével teljesíti.
Az ellátások számításának alapja havi 50 ezer forint tételes adó fizetése esetén:
• 2013. január 1. napja és 2016. december 31. napja közötti időszakban 81.300 fo-
rint,
• 2017. január 1. napja és 2017. december 31. napja közötti időszakban 90.000 fo-
rint,
• 2018. január 1. napja és 2019. június 30. napja közötti időszakban 94.400 forint,
• 2019. július 1. napja és 2020. június 30. napja közötti időszakban 98.100 forint,
• 2020. július 1. napjától 102.000 forint.
108 TB 2020 2020. július

• 2014. január 1. napja és 2016. december 31. napja közötti időszakban 136.250
forint,
• 2017. január 1. napja és 2017. december 31. napja közötti időszakban 150.000
forint,
Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású

kisadózó után az adót azért nem kell megfizetni, mert egyéni vállalkozói tevékeny-
ségét szünetelteti, kivéve, ha a főállású kisadózó az adott hónapban a kisadózóként
folytatott tevékenységébe tartozó tevékenységet végez, és erre tekintettel megfizeti
a havi 50 ezer vagy havi 75 ezer forint tételes adót.
A főállásúnak nem minősülő kisadózó e jogviszony alapján nem minősül biz-

tosítottnak, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultsá-
got nem szerez.
Jogszabályok, kontírozási segédletek és szabályzatminták

egy helyen – bárhol, bármikor, online.
Próbálja ki a LexPraxis Pro Könyvelői tudástárat
10 napig díjmentesen!
Regisztráljon a http://lex-praxis.hu oldalon.
2020. július TB 2020 109

TÁRSAS VÁLLALKOZÓ JÁRULÉKKÖTELEZETTSÉGE
A TÁRSAS VÁLLALKOZÓ A TBJ-BEN
A Tbj. alkalmazása során társas vállalkozónak minősül:
A Tbj. rendelkezéseinek alkalmazása során társas vállalkozónak minősül:

• a betéti társaság bel- és kültagja,
• a közkereseti társaság tagja,
• a korlátolt felelősségű társaság tagja,
• a közös vállalat tagja,
• az egyesülés tagja,
• az európai gazdasági egyesülés tagja,
ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez
nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.
Amennyiben a betéti társaság, a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társa-

ság, a közös vállalat, illetve az egyesülés előtársaságként működik, akkor az előtár-
sasági időszakban a tagokra ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a
cégbírósági bejegyzést követő működés során.
A társas vállalkozói jogviszonynak a felsorolt társaságok esetében feltétele a szemé-

lyes közreműködés. A személyes közreműködés meghatározását azonban egyetlen
hatályos jogszabály sem tartalmazza. Általánosan azt tekinthetjük személyes köz-
reműködésnek, amikor a társaság tagja a társaság tevékenységében részt vesz (pl. a
takarítással foglalkozó gazdasági társaságban takarít, a könyveléssel foglalkozó
gazdasági társaságban könyvel, a tervezéssel foglalkozó gazdasági társaságban
tervez stb.).
Társas vállalkozónak minősül továbbá a betéti társaság, a közkereseti társaság és a

korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyve-
110 TB 2020 2020. július

zetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha a személyes közreműködésre

tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül.
Társas vállalkozónak minősül továbbá:

• a szabadalmi ügyvivői társaság tagja, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a
társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
• az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző
munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
• az egyéni cég tagja.
A szabadalmi ügyvivő feladata, hogy ügyfelét iparjogvédelmi ügyben jogai érvé-

nyesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse; ennek során iparjogvé-
delmi ügyekben megbízás vagy kirendelés alapján képviseletet lát el az illetékes
bíróságok és más hatóságok előtt, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat
szerkeszt, valamint iparjogvédelmi ügyekben kutatásokat végez, szakvéleményt,
tanácsot és tájékoztatást ad.
A szabadalmi ügyvivő ügyfelek képviseletével foglalkozhat:

• egyéni szabadalmi ügyvivőként,
• szabadalmi ügyvivői irodában, vagy
• szabadalmi ügyvivői társaságban.
Az egyéni szabadalmi ügyvivő a Tbj. alkalmazása során egyéni vállalkozónak mi-

nősül. A szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság tagja a Tbj.
alkalmazása során társas vállalkozónak minősül, de kizárólag abban az esetben, ha
az iroda, illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködik.
Az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző

munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja, az egyéni cég tagja a törvény
erejénél fogva minősül társas vállalkozónak, ezekben az esetekben nem kell vizs-
gálni, hogy a tag a tevékenységben ténylegesen és személyesen közreműködik-e
vagy sem.
A GAZDASÁGI TÁRSASÁG TAGJÁNAK

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGÁLLÁSA
A gazdasági társaság tagjának társadalombiztosítási jogállását egyszerű megálla-

pítani, ha a tag kizárólag a társaság tevékenységében vesz részt (pl. takarítóként,
2020. július TB 2020 111

könyvelőként, tervezőként), vagy kizárólag a társaság ügyvezetését látja el. Ilyen

esetben társadalombiztosítási szempontból a tagnak egy jogviszonya lesz.
Amennyiben egy gazdasági társaság tagja a társaság tevékenységében ténylegesen

és személyesen részt vesz, akkor ezt a tevékenységet végezheti:
• munkaviszony,
• megbízási jogviszony vagy
• tagsági jogviszony
keretében.
Amennyiben a gazdasági társaság tagja a társaság ügyvezetését látja el, akkor ezt a
feladatot végezheti:
• megbízási jogviszony vagy
• munkaviszony
keretében.
Amennyiben a tag egyidejűleg ténylegesen és személyesen közreműködik a társa-

ság tevékenységében és a társaság ügyvezetését is ellátja, akkor társadalombiztosí-
tási szempontból két jogviszonya lesz a tagnak, melyeket önállóan kell elbírálni.
Előfordulhat az az eset is, amikor a gazdasági társaság tagja nem vesz részt a társa-
ság tevékenységében, és nem ügyvezetője a társaságnak. Ilyen esetben – jogviszony
hiányában – nem jön létre társadalombiztosítási jogviszony sem, amely után járu-
lékfizetési kötelezettség keletkezne.
A biztosítási jogviszony meghatározása, ha a tag kizárólag a társaság tevékenységé-

ben vesz részt ténylegesen és személyesen:
• Ha a tag kizárólag a társaság tevékenységében vesz részt ténylegesen és sze-

mélyesen, és ez a munkavégzés munkaviszony keretében történik, akkor a
tag társadalombiztosítási szempontból munkavállalónak minősül.
A tag tevékenysége A jogviszony A biztosítási jogviszony

személyes közreműködés munkaviszony munkavállaló
• Ha a tag kizárólag a társaság tevékenységében vesz részt ténylegesen és személye-

sen, és ez a munkavégzés megbízási jogviszony keretében történik, akkor a tag
társadalombiztosítási szempontból díjazás ellenében munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban álló személynek minősül.
112 TB 2020 2020. július


díjazás ellenében
személyes közreműködés megbízási jogviszony munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszony
• Ha a tag kizárólag a társaság tevékenységében vesz részt ténylegesen és személye-

sen, és ez tagsági jogviszony keretében történik, akkor a tag társadalombiztosítá-
si szempontból társas vállalkozónak minősül.

személyes közreműködés tagsági jogviszony társas vállalkozó
A biztosítási jogviszony meghatározása, ha a tag kizárólag a társaság vezető tisztség-

viselője:
• Ha a tag kizárólag a társaság vezető tisztségviselője, és ez megbízási jogviszony

keretében történik, akkor a tag társadalombiztosítási szempontból társas vállal-
kozónak minősül.

ügyvezetés megbízási jogviszony társas vállalkozó
• Ha a tag kizárólag a társaság vezető tisztségviselője, és ez munkaviszony kereté-

ben történik, akkor a tag társadalombiztosítási szempontból munkavállalónak
minősül.

ügyvezetés munkaviszony munkavállaló
A biztosítási jogviszony meghatározása, ha a tag egyidejűleg ténylegesen és személye-

sen közreműködik a társaság tevékenységében és egyidejűleg a társaság ügyvezetését
is ellátja:
• Ha a tag egyidejűleg ténylegesen és személyesen közreműködik a társaság tevé-

kenységében és a társaság ügyvezetését is ellátja, és a személyes közreműködés
munkaviszony, az ügyvezetés megbízási jogviszony keretében történik, akkor a
tag társadalombiztosítási szempontból a személyes közreműködés tekintetében
munkavállalónak, az ügyvezetés tekintetében társas vállalkozónak minősül.
2020. július TB 2020 113



kenységében és a társaság ügyvezetését is ellátja, és a személyes közreműködés,
illetve az ügyvezetés is munkaviszony keretében történik, akkor a tag társadalom-
biztosítási szempontból mind a személyes közreműködés, mind az ügyvezetés
tekintetében munkavállalónak minősül.


kenységében és a társaság ügyvezetését is ellátja, és a személyes közreműködés,
illetve az ügyvezetés is megbízási jogviszony keretében történik, akkor a tag tár-
sadalombiztosítási szempontból a személyes közreműködés tekintetében díjazás
ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személynek, az
ügyvezetés tekintetében társas vállalkozónak minősül.

egyéb jogviszony
• Ha a tag egyidejűleg ténylegesen és személyesen közreműködik a társaság

tevékenységében és a társaság ügyvezetését is ellátja, és a személyes közre-
működés megbízási jogviszony, az ügyvezetés munkaviszony keretében
történik, akkor a tag társadalombiztosítási szempontból a személyes közre-
működés tekintetében díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló személynek, az ügyvezetés tekintetében munkavállaló-
nak minősül.
114 TB 2020 2020. július


egyéb jogviszony

tagsági jogviszony, az ügyvezetés megbízási jogviszony keretében történik, akkor
a tag társadalombiztosítási szempontból a személyes közreműködés tekintetében
társas vállalkozónak, az ügyvezetés tekintetében díjazás ellenében munkavégzés-
re irányuló egyéb jogviszonyban álló személynek minősül.

ügyvezetés megbízási jogviszony munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszony

tagsági jogviszony, az ügyvezetés munkaviszony keretében történik, akkor a tag
társadalombiztosítási szempontból a személyes közreműködés tekintetében tár-
sas vállalkozónak, az ügyvezetés tekintetében munkavállalónak minősül.

Amennyiben a gazdasági társaság tagja munkavállalónak vagy díjazás ellenében

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személynek minősül, akkor a
járulékfizetési kötelezettséget a munkaviszonyban, illetve a díjazás ellenében mun-
kavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre vonatkozó szabályok
szerint kell megállapítani.
2020. július TB 2020 115

A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI

JOGÁLLÁSA, HA NEM TAGJA A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSNAK
Amennyiben a gazdasági társaság vezető tisztségviselője nem tagja a társaságnak,

és feladatát munkaviszony alapján végzi, akkor a vezető tisztségviselő társadalom-
biztosítási szempontból munkavállalónak minősül.
Amennyiben a gazdasági társaság vezető tisztségviselője nem tagja a társaságnak,

és feladatát megbízási jogviszony alapján végzi, akkor a vezető tisztségviselő társa-
dalombiztosítási szempontból díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló személynek minősül, tehát abban az esetben válik biztosítottá,
ha az e tevékenységéből származó, havi járulékalapot képező jövedelme eléri a
minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
A tagnak nem minősülő vezető tisztségviselők járulékfizetési kötelezettségét

a munkaviszonyban, illetve a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban álló személyekre vonatkozó szabályok szerint kell meg-
állapítani.
A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZŰNÉSE
A társas vállalkozó esetében kiemelt jelentősége van a biztosítási jogviszony kezde-

tének és végének, mivel a biztosítási jogviszony időtartama alatt terheli a társas
vállalkozót a járulékfizetési kötelezettség.
A társas vállalkozó biztosítási jogviszonya tart:

• a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi
ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség
kezdete napjától annak megszűnése napjáig,
• egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben
fennálló tagság megszűnésének napjáig,
• egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve a veze-
tő tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig.
Amennyiben a gazdasági társaság tagja a tényleges és személyes közreműkö-

dési kötelezettsége alapján minősül társas vállalkozónak, akkor a biztosítási
kötelezettség a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete
napjától annak megszűnése napjáig tart. Amennyiben a személyes közremű-
116 TB 2020 2020. július

ködés tényleges megkezdésének napja nem állapítható meg, úgy a társasági

szerződésben meghatározott időpont az irányadó. Ennek hiányában a szemé-
lyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság
tevékenységét a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint megkezdheti.
Amennyiben a gazdasági társaság tagja a vezető tisztségviselői tevékenysége

alapján minősül társas vállalkozónak, akkor a biztosítási kötelezettség a ve-
zető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig
tart.
A Tbj. szerint szünetel a biztosítás

a) a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették,
a büntetőeljárást megszüntette;
b) a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerő-
sen felmentette (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedé-
sek, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról
szóló törvény szabályai szerint létesített, biztosítási kötelezettséggel járó jog-
viszonyt),
c) az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt,
d) a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
e) az a)-d) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály, vagy
egyéb, a jogviszonyra vonatkozó szabályozás szerint a biztosítás alapjául szol-
gáló jogviszony szünetel.
A biztosítási jogviszony szünetelésének időtartamát a társas vállalkozás a ’T1041

jelű adatlapon köteles az állami adóhatóságnál bejelenteni. A ’T1041 jelű adatlapot
elektronikusan kell benyújtani.

Amennyiben a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya szünetel, és egyéb jogcímen

nem biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, akkor egészség-
ügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett.
2020. július TB 2020 117

A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY BEJELENTÉSE
A Tbj. szerint a társas vállalkozást, mint foglalkoztatót a biztosítási jogviszonnyal

kapcsolatosan bejelentési kötelezettség terheli, amelyet az állami adóhatóság felé az
Art-ban foglaltaknak megfelelően kell teljesíteni.
A társas vállalkozók biztosítási jogviszonyával kapcsolatos bejelentési kötelezettsé-

get a társas vállalkozás a ’T1041 jelű bejelentő és változásbejelentő adatlap elektro-
nikus úton történő benyújtásával teljesíti.

első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni.
A biztosítási jogviszony végét és a szüneteléseket a jogviszony megszűnését, illetve

a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni.
Amennyiben a foglalkoztató a biztosítottat egyidejűleg több biztosítással járó jogviszony-

ban foglalkoztatja, akkor a biztosítotti bejelentést jogviszonyonként kell teljesíteni.
Ha az egészségbiztosítási szerv a nyilvántartás felülvizsgálata során azt állapítja meg, hogy

a társas vállalkozás a bejelentési kötelezettségét nem, vagy nem jogszabály szerint teljesí-
tette, 15 napos határidő tűzésével felszólítja, hogy igazolja a bejelentés szabályszerű telje-
sítését. Ha a bejelentésre kötelezett határidőben nem igazolja a bejelentés teljesítését, 100
ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kiszabható bírság felső határa a be
nem jelentett személyek számának és a bírság legmagasabb értékének szorzata.
A társas vállalkozás legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított kéré-

sére 3 munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított részé-
re, amely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének
időpontját.

A TÁRSAS VÁLLALKOZÓ JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét számos körülmény befolyásolja.
118 TB 2020 2020. július

A társas vállalkozó társadalombiztosítási szempontból lehet:

• főfoglalkozású,
• többes jogviszonyos,
• kiegészítő tevékenységet folytató.
FŐFOGLALKOZÁSÚ TÁRSAS VÁLLALKOZÓ

Főfoglalkozású a társas vállalkozó, ha nem minősül egyidejűleg többes jog-

viszonnyal rendelkező, illetve kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalko-
zónak.
Többes jogviszonnyal rendelkezik a társas vállalkozó, ha egyidejűleg

vagy
kat.
Kiegészítő tevékenységet folytató a társas vállalkozó, ha a kereső tevékenységet

• saját jogú nyugdíjasként folytatja, vagy
• özvegyi nyugdíjban részesül és a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Fentieket figyelembe véve főfoglalkozású az a társas vállalkozó, aki

• egyidejűleg nem áll – akár egy, akár több munkáltatónál – legalább heti 36 órás
foglalkoztatással járó munkaviszonyban;
• nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az
Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási
intézményben nappali rendszerű oktatás keretében;
• nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak;
• egyidejűleg egyéni vállalkozóként is biztosított, és a tárgyév január 31-éig nyilat-
kozott a társas vállalkozásnak arról, hogy a járulékfizetési alsó határ utáni járu-
lékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti;
• ha foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejűleg nem munkaviszonyban tör-
ténik (pl. megbízási, vállalkozási jogviszony).
2020. július TB 2020 119

A főfoglalkozású társas vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék

mértéke 18,5 százalék.
A főfoglalkozású társas vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék

alapja a személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot ké-
pező jövedelem, de havonta legalább a minimálbér.
Annál a vezető tisztségviselőnél, aki a vezető tisztséget megbízás keretében

végzi, és erre tekintettel válik társas vállalkozóvá, a személyes közreműködés
díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.
A járulékmegállapítási szabályok alkalmazása során minimálbérként kell figyelem-

be venni:
• a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munka-
vállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét, amely 2020.
január 1-jétől 161.000 forint, és
• a biztosított társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásá-
ban a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérmini-
mum havi összegét, amely 2020. január 1-jétől 210.600 forint, ha a társas vállal-
kozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget
vagy középfokú szakképzettséget igényel.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:21. § (1) bekezdése rendel-
kezik arról, hogy a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések megho-
zatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy
több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.
Arra vonatkozóan azonban, hogy a döntések meghozatala, tehát a vezető tisztség-
viselés ellátása igényel-e valamilyen végzettséget, szakképzettséget, semmilyen
jogszabályi előírás, szabályozás nem ismert. Arra a tagra, aki a vezető tisztségvise-
lés tekintetében társas vállalkozóvá válik, így a főtevékenysége is a vezető tisztség-
viselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább a garantált bérminimum utáni já-
rulékfizetést.
A főfoglalkozású társas vállalkozó esetében a minimálbér lényegében minimum

járulékalap, vagy a Tbj. meghatározása szerint a járulékfizetési alsó határ.
A főfoglalkozású társas vállalkozónak legalább a minimum járulékalap után meg

kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot, feltéve, hogy a személyes közremű-
ködés díjazása nem éri el a minimum járulékalapot.
120 TB 2020 2020. július

Amennyiben a személyes közreműködés díjazása eléri vagy meghaladja a mini-

mum járulékalapot, akkor a főfoglalkozású társas vállalkozónak a tényleges járulék
alap után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot.
A társas vállalkozó járulékfizetési alsó határát havonta kell megállapítani.
Ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem (a személyes közreműködés díja-

zása) kisebb a tárgyhavi járulékfizetési alsó határ összegénél, a járulékokat a tárgy-
hónapban meg kell fizetni az után az összeg után is, amellyel a járulékalap összege
eléri a Tbj. szerinti havi járulékfizetési alsó határ összegét.
Ha például 2020. augusztus hónapban a társas vállalkozó személyes közremű-

ködésének díjazása 600.000 forint, szeptember és október hónapokban pedig
nem kap díjazást a személyes közreműködéséért, akkor 2020. augusztus hónap-
ban 600.000 forint díjazás után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulé-
kot, 2020. szeptember és október hónapokban pedig díjazás hiányában legalább
a járulékfizetési alsó határ után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulé-
kot.
A társas vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles társadalombiz-

tosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt:
b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyerme-
kek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyer-
mekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápo-
lási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen foly-
tatja,
e) fogvatartott,
f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szüne-
telteti.
Ezekben az esetekben a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári

napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmaz-
ni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött
vagy szűnt meg.
2020. július TB 2020 121

A társadalombiztosítási járulék alapja így nem lehet kevesebb, mint a minimálbér

harmincad része és a biztosításban töltött napok szorzatának összege.
Példa
A főfoglalkozású társas vállalkozó 2020. augusztus 15. napjától ténylegesen és szemé-
lyesen közreműködik a gazdasági társaság tevékenységében.
A társas vállalkozó főtevékenysége középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú

szakképzettséget nem igényel.
A társas vállalkozó 2020. október 10. napjától november 22. napjáig keresőképtelen
volt.
2020. október 10. napjától 2020. november 12. napjáig táppénzben részesült, 2020.
november 13. napjától 2020. november 22. napjáig a táppénz iránti igényét elutasí-
tották.
A társas vállalkozó 2020. december 8. napjától ápolási díjban részesül, de az ápolási

díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.
A társas vállalkozó részére elszámolt díjazás összege:

2020 augusztusában 100.000 Ft,
2020 szeptemberében 30.000 Ft,
2020 októberében 80.000 Ft,
2020 novemberében 170.000 Ft,
2020 decemberében 180.000 Ft.
Járulékfizetési alsó
Ténylegesen
Hónap határ (minimum Járulékalap
elszámolt díjazás
járulékalap)
augusztus
(biztosításban 91.234 Ft
100.000 Ft 100.000 Ft
töltött napok száma: (161.000 / 30 x 17)
17 nap)
szeptember
(biztosításban
30.000 Ft 161.000 Ft 161.000 Ft
töltött napok száma:
30 nap)
122 TB 2020 2020. július

október
80.000 Ft 80.000 Ft
9 nap)
november
170.000 Ft 170.000 Ft
18 nap)
december
(biztosításban
180.000 Ft 180.000 Ft 180.000 Ft
töltött napok száma:
31 nap)
TÖBBES JOGVISZONNYAL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÓ

Többes jogviszonnyal rendelkezik a társas vállalkozó, ha egyidejűleg

vagy
kat.
A többes jogviszonyban álló társas vállalkozó járulékfizetésére vonatkozó

szabályok nem alkalmazhatóak arra a társas vállalkozóra, aki egyidejűleg a
Kata tv. szerint kisadózóként bejelentett személynek minősül. Mindez azt je-
lenti, hogy a kisadózó magánszemély, aki egyidejűleg a Tbj. értelmében társas
vállalkozóként biztosított – amennyiben nem áll heti 36 órás foglalkoztatással
járó munkaviszonyban is, vagy nem folytat nappali rendszerű oktatás kereté-
ben tanulmányokat a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemze-
ti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intéz-
ményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép-
vagy felsőoktatási intézményben – főfoglalkozású társas vállalkozónak
2020. július TB 2020 123

minősül. Ennek megfelelően a járulékfizetési kötelezettségét eszerint kell tel-

jesíteni. Ebben az esetben azonban kisadózóként nem minősül főállásúnak,
így biztosítottnak sem.
A TÁRSAS VÁLLALKOZÓ JÁRULÉKFIZETÉSI

LEGALÁBB HETI 36 ÓRÁS
MUNKAVISZONYBAN IS ÁLL
Annak a társas vállalkozónak, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatás-

sal járó munkaviszonyban is áll, járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként
oly módon kell teljesítenie, hogy a személyes közreműködés díjazása után kell
megfizetni a 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot, tehát nincs já-
rulékfizetési alsó határ.
A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszo-

nyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
Amennyiben a társas vállalkozó legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll, de fi-

zetés nélküli szabadságon van, akkor nem minősül többes jogviszonnyal rendelke-
ző társas vállalkozónak, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatás a fizetés nélküli
szabadság időtartama alatt szünetel. Tehát társadalombiztosítási szempontból a
munkavállalóként fizetés nélküli szabadságát töltő társas vállalkozó főfoglalkozású
társas vállalkozónak minősül.

TANULMÁNYOKAT FOLYTAT
Annak a társas vállalkozónak, aki egyidejűleg Tbj-ben meghatározott tanulmányo-

kat folytat, járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként oly módon kell tel-
jesítenie, hogy a személyes közreműködés díjazása után kell megfizetni a 18,5
százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot, tehát nincs járulékfizetési alsó
határ.
A Tbj. rendelkezése alapján az alábbi oktatási formákban történő részvétel befolyá-

solja a társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét:
124 TB 2020 2020. július

• a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmény-

ben nappali rendszerű iskolai oktatás vagy nappali oktatás munkarendje szerint
folyó oktatás;
• a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatás,
• a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intéz-
ményben nappali rendszerű oktatás;
• EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali
rendszerű oktatás.
Az EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási, továbbá a szakképző

intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat az
alábbiak szerint kell igazolni:
a) külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskola-
rendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi kö-
vetelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakor-
lati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szak-
mai gyakorlat) szükségesek,
b) külföldi szakképző intézmény esetében munkanapokon végzett iskolarendsze-
rű tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesíté-
séhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes
közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szük-
ségesek,
c) külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett fel-
sőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények
teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás,
szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek.

MÁS GAZDASÁGI TÁRSASÁGBAN IS
TÁRSAS VÁLLALKOZÓ
Amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg más gazdasági társaságban is

társas vállalkozónak minősül, akkor a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfi-
zetési kötelezettséget a társas vállalkozó választása szerinti társas vállalkozás-
ban kell teljesíteni. A társas vállalkozó évente egy alkalommal választhat, és e
választásáról a tárgyév január 31-éig köteles nyilatkozni a társas vállalkozás-
nak. A társas vállalkozó a választásáról – szintén a tárgyév január 31. napjáig
2020. július TB 2020 125

– írásban értesíti azokat a társas vállalkozásokat, melyeknek tagjaként bizto-

sításra kötelezett.
Lényegében a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetési kötelezettség a válasz-

tott társas vállalkozásban terheli a társas vállalkozót, míg a másik (többi) társas
vállalkozásban a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapulvételével
kell a járulékkötelezettséget teljesíteni.
Abban az esetben, ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik,

vagy a választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vál-
lalkozói jogviszonya továbbra is fennáll, újra választ, és erről a többi társas vállal-
kozást, melyeknek tagjaként biztosított, a jogviszony keletkezését, illetve megszű-
nését követő 15 napon belül írásban értesíti.
Ha a társas vállalkozó újabb biztosítással járó társas vállalkozási jogviszonyt létesít,

de választási lehetőségét már kimerítette, az újabb vállalkozást a korábbi választá-
sáról tájékoztatnia kell.

KÖTELEZETTSÉGE, HA EGYIDEJŰLEG EGYÉNI
VÁLLALKOZÓKÉNT IS BIZTOSÍTOTT
Annak a társas vállalkozónak, aki egyben egyéni vállalkozóként is biztosított,

főszabály szerint a társas vállalkozói járulékfizetési kötelezettségét többes jog-
viszonnyal rendelkező társas vállalkozóként kell teljesítenie, vagyis a társas
vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért,
járulékalapot képező jövedelem. Ebben az esetben egyéni vállalkozóként vál-
lalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás
esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havonta legalább a minimál-
bér után kell megfizetni a 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulé-
kot.
A vállalkozónak – aki egyben társas vállalkozó és egyéni vállalkozó – lehetősége

van arra, hogy a főszabálytól eltérjen. Ennek megfelelően az egyéni vállalkozó a
társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként
az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járu-
lékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az
egyéni vállalkozásában a tényleges járulékalap után kell a járulékot megfizetni.
126 TB 2020 2020. július

Ha az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó többes biztosítási kötelezettség-

gel járó jogviszonya hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, a tárgyhónap
azon részére, amikor az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó nem rendelke-
zett több jogviszonnyal, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy nap-
tári napra a járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni.
A TÁRSAS VÁLLALKOZÓ CSALÁDI


A társas vállalkozó a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási

járulék erejéig érvényesítheti a családi járulékkedvezményt.

összegéből

síthetik.
A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magán-

személyek adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető
nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó
döntésüket.
2020. július TB 2020 127

A Tbj. szerint a foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének

megállapítására, ha olyan kifizetőnek minősül, amely a magánszemély részére az
összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat. Tekintettel arra, hogy a
társas vállalkozó esetében a társas vállalkozás foglalkoztatónak minősül, így a csa-
ládi járulékkedvezményt a társas vállalkozás a személyes közreműködői díj adó- és
járulékkötelezettségének megállapításakor a foglalkoztatóra irányadó szabályok
szerint érvényesíti.
Családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül
az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak. Tehát az a biztosított, aki nem
minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak (vagyis a családi
kedvezményt a családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított házastársa-
ként, élettársaként érvényesítheti), az a családi járulékkedvezmény havi összegét év
közben nem érvényesítheti.
A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény

adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó
adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a sze-
mélyes közreműködői díjat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék
összege.
A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti,

hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem von-
ja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény
havi összegét a társas vállalkozás az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallás-
ban vallja be.
A családi járulékkedvezményt a társas vállalkozás automatikusan figyelembe

veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik.
A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri
a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését, vagyis a társas
vállalkozás a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget
számolja el, ami a személyi jövedelemadó előleg alapjának terhére érvénye-
síthető.
Az adóelőleg megállapítására kötelezett társas vállalkozásnak a járulékkedvezmény

megállapítása során úgy kell eljárnia, hogy először a magánszemély adóelőleg-nyi-
latkozatán feltüntetett módon a megállapított személyi jövedelemadó-alapból le-
vonja a családi kedvezmény összegét, és a levonást követően fennmaradó családi
128 TB 2020 2020. július

kedvezmény 15 százalékával csökkenti a személyes közreműködői díjat terhelő

társadalombiztosítási járulékot.
A társas vállalkozó kizárólag a ténylegesen megszerzett jövedelme után fize-

tendő társadalombiztosítási járulék összegéig érvényesítheti a járulékkedvez-
ményt, vagyis a járulékfizetési alsó határnak megfelelő járulékalapra – sze-
mélyes közreműködői díj hiányában – a járulékkedvezmény nem érvényesít-
hető.
A családi járulékkedvezményre jogosult magánszemély az év közben érvé-

nyesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában elszá-
molni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény alap-
ját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulék-
kedvezmény havi összegeként a társas vállalkozás, mint foglalkoztató
érvényesített.

lékkedvezmény havi összegeként a társas vállalkozás, mint foglalkoztató érvénye-
sített, a különbözet az adóbevallásban visszaigényelhető.
Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre

szintén jogosult más magánszemély a családi járulékkedvezmény havi össze-
gét év közben érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló beval-
lásban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házas-
társak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét
csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény ös�-
szegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott
része (667 százaléka).
Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesítette,

hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, a jogosulatlanul igény-
be vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határ
időig vissza kell fizetnie, és a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfe-
lelő különbözeti bírság fizetésére köteles. A különbözeti bírságot abban az
esetben nem kell megfizetni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot
nem haladja meg.
A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor

• a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni,
2020. július TB 2020 129

• a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére

kell elszámolni.
Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta érvényesítette, és az

éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-köte-
lezettséget állapít meg, akkor a biztosított a családi járulékkedvezmény ös�-
szegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyá-
solja jogosulatlan igénybevétel esetén a különbözeti bírság fizetésének köte-
lezettségét.
A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, ame-

lyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap
után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó
szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Ennek meg-
felelően a családi járulékkedvezményt nem lehet érvényesíteni például a gyer-
mekgondozási segélyt (GYES), a gyermeknevelési támogatást (GYET), az
ápolási díjat és a tartós ápolást végzők időskori támogatását terhelő társada-
lombiztosítási járulék terhére. Ugyanakkor érvényesíthető a családi járulék-
kedvezmény az adóköteles juttatások, mint például a gyermekgondozási díj
(GYED), illetve a csecsemőgondozási díj (CSED) után fizetendő társadalom-
biztosítási járulék terhére.

biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások ös�-
szegét.
A TÁRSAS VÁLLALKOZÓT TERHELŐ JÁRULÉK MEGFIZETÉSE
A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas

vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12.
napjáig befizetni.
Ha a tárgyhónapban a társas vállalkozó, vállalkozók részére jövedelmet nem

fizettek, és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag – elszámolt járulék
a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas
vállalkozás a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállal-
kozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befi-
zetni.
130 TB 2020 2020. július

KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ TÁRSAS VÁLLALKOZÓ

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak az a társas vállalkozó mi-

nősül, aki a kereső tevékenységet saját jogú nyugdíjas személyként folytatja, továb-
bá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt
betöltötte.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó jogállását nem befolyásolja, ha

a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
A régi Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak az a társas vállalkozó

díjban részesülő társas vállalkozó is, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltötte.

mély:
betöltötte és társas vállalkozónak minősül,

nősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, ha társas vállalkozó, hanem akkor is,
ha a Tbj. 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban (pl. munkavi-
szonyban, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vezető
tisztségviselőként) kereső tevékenységet folytat.

1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyez-
mény alkalmazásával öregségi nyugdíjban (ilyen ellátásnak minősül az életkor-
tól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára meg-
állapított nyugdíj is);
2020. július TB 2020 131

3. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló

kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben
(nyugdíjban);
4. egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadék-
ban;
5. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szó-
ló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú
öregségi nyugdíjban
részesül.
A társas vállalkozó abban az esetben is saját jogú nyugdíjasnak minősül, ha a nyug

ellátás folyósítása szünetel.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak,

még abban az esetben sem, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót biztosítási jogviszony hiányá-

ban nem terheli:
• társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség,
• nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás sem

köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
Érdemes megemlíteni, hogy 2020. július 1-jével hatályon kívül helyezésre

került a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 83/B. §-a, amely
szerint a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellett, ha az öregségi nyugdíjkor-
határ betöltése előtt korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban ré-
szesülő személy, valamint a legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező
öregségi nyugdíjas nő az ellátás folyósítása mellett társas vállalkozóként ki-
egészítő tevékenységet folytatott, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja
meghaladta a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér
havi összegének tizennyolcszorosát. Ilyen esetben a nyugdíj folyósítását az
éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév decem-
ber 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig kellett szü-
neteltetni. Ezen rendelkezés hatályon kívül helyezésével lényegében az öreg-
ségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt és után is korlátozás nélkül folytathat-
nak társas vállalkozói tevékenységet a kiegészítő tevékenységet folytató
társas vállalkozók, a megszerzett jövedelem nem befolyásolja a nyugdíj fo-
lyósítását.
132 TB 2020 2020. július

KISADÓZÓ TÁRSAS VÁLLALKOZÓ

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény

szerint az adó alanya lehet:
a) az egyéni cég,
b) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,
d) az ügyvédi iroda.
A kisadózó vállalkozások tételes adója tekintetében adóalanyiság akkor jöhet

létre, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozás – az adó-
alanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg – legalább egy kisadózót
bejelent.
A kisadózó vállalkozás az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg

köteles bejelenteni azon kisadózó vagy kisadózók adatait, aki vagy akik bármilyen
jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében
(ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a meg-
bízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó
vállalkozás tevékenységében.
Kisadózó lehet a tételes adót jogszerűen választó egyéni cég esetén annak tagja,
betéti társaság, közkereseti társaság, valamint ügyvédi iroda esetében pedig a tár-
saság, illetőleg az ügyvédi iroda kisadózóként bejelentett tagja.
A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a

kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közremű-
ködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózó-
ként.
A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság

kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet
2020. július TB 2020 133

közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő

tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni.
Betéti társaság és közkereseti társaság esetén, amennyiben van olyan tag, aki sze-
mélyesen kíván részt venni a vállalkozás tevékenységében, akkor adózási szem-
pontból két lehetőség közül lehet választani:
• vagy kisadózóként be kell jelenteni a tagot,
• vagy munkaviszonyt kell létesíteni a taggal.
A vállalkozással munkaviszonyban álló, illetve a személyes tevékenységet nem

végző tagokat nem kell kisadózóként bejelenteni.
A kisadózóként bejelentett személy főállású, illetve nem főállású kisadózónak

minősülhet. A különbségtétel azért lényeges, mivel a fizetendő tételes adó nagysága
a bejelentett kisadózó(k) számától és attól függ, hogy a kisadózó főállású-e vagy sem.
Főszabály szerint a kisadózó személy főállású kisadózónak minősül.
A kisadózó akkor nem minősül főállású kisadózónak, ha a tárgyhónap minden

napján a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
törvényben felsorolt feltételek bármelyikének megfelel.

legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll.
A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munka-

viszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.
A régi Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak az a társas vállalkozó mi-

nősült, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatta. Ugyanak-
kor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősült az az özvegyi nyugdíjban része-
sülő társas vállalkozó is, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

személy:
• a Tbj. 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevé-
kenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá
134 TB 2020 2020. július


tárt betöltötte és társas vállalkozónak minősül,
akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szü-
netel.

csak akkor minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, ha társas vállal-
jogviszonyban (pl. munkaviszonyban, díjazás ellenében munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban, vezető tisztségviselőként) kereső tevékeny-
séget folytat.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó jogállását nem befolyásol-

ja, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi
egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban (ilyen ellátásnak minősül
az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő
számára megállapított nyugdíj is);
3. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szó-
ló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjse-
gélyben (nyugdíjban);
4. egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi já-
radékban;
5. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról
szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával
saját jogú öregségi nyugdíjban
részesül.
A társas vállalkozó abban az esetben is saját jogú nyugdíjasnak minősül, ha a

A fentiekre tekintettel az a társas vállalkozó nő, akinek 40 év jogosultsági

idő alapján állapították meg az öregségi nyugdíját, kiegészítő tevékenységet
folytató társas vállalkozónak minősül, vagyis nem tekinthető főállású
kisadózónak.
2020. július TB 2020 135

3. Nem minősül főállású kisadózónak az a személy, aki a hónap minden nap-

ján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtá-
sáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek mi-
nősül.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról

szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek azok az
EGT-államokban foglalkoztatott, külföldön tehát ellátásra jogosult személyek
minősülnek, akik A1-es igazolással rendelkeznek.

kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban
biztosítottnak minősül.

olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugel-
látásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkant-
sági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképes-
ségű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.
törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban
részesül.

rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság
komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet
folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve a más
kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is.

gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.
9. Nem minősül főállású kisadózónak az a személy, aki köznevelési intézményben,

szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben, az Európai Gazda-
sági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézmény-
ben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előző-
ekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányo-
136 TB 2020 2020. július

kat, azzal, hogy 25. életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait

szüneteltető kisadózó is.
Lényeges, hogy ha a hónapnak akár csak egy olyan napja van, amelyen a kisadózó
nem felel meg a felsorolt feltételeknek, akkor a hónap egészére vonatkozóan főál-
lású kisadózónak minősül.
Az adóalanyiság választásának bejelentésekor nyilatkozni kell arról, hogy a magán-

személy főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül. Ha a kisadózó jogállása
megváltozik, akkor a kisadózó vállalkozás köteles azt az állami adóhatósághoz a
változást követő 15 napon belül bejelenteni.
Amennyiben a vállalkozás tevékenységében új tag vesz részt, vagy egy korábbi tag
már nem kíván abban tevékenyen részt vállalni, akkor ezt a változást is 15 napon
belül be kell jelenteni az állami adóhatósághoz.
A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót,
a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.
Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, akkor a tételes adót
minden személy után külön-külön kell megfizetni.
A bejelentett kisadózó után a bejelentés hatálya alatt minden megkezdett naptári

hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni, a tételes adó arányosítása nem lehet-
séges. Amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózó-
nak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.
A kisadózó vállalkozás – 2014. január 1-jétől – választhatja, hogy a főállású

kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fize-
tendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint.
A magasabb összegű tételes adó az adóalanyiság választásának bejelentésével egy-

idejűleg, illetőleg azt követően is választható. A magasabb összegű fizetési kötele-
zettséget a választás bejelentését követő hónaptól kell teljesíteni. A magasabb ös�-
szegű tételes adót a választás visszavonása hónapjáig, a kisadózó vállalkozó főállá-
sú jogállásának megszűnése hónapjáig, vagy a kisadózó vállalkozás
adóalanyiságának megszűnése hónapjáig kell teljesíteni.
A tételes adót nem kell bevallani, a tételes adó a kisadózó bejelentését követően
automatikusan előíródik az adószámlán.
2020. július TB 2020 137

A tételes adót a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig

köteles megfizetni,
A kisadózó vállalkozásnak a kisadózó után nem kell megfizetnie a 25 ezer, az

50 ezer, illetve a 75 ezer forint összegű tételes adót azon hónapokra vonatkozó-
an, amelyek egészében a kisadózó
díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyer-
meknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási
díjban részesül,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott,
d) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen
kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
Nem kell megfizetni a kisadózó után a 25 ezer, az 50 ezer, illetve a 75 ezer forint
összegű tételes adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben az a)-d) pontok
szerinti állapot megszűnik, feltéve, hogy ez az állapot legalább 30 napig fennállt.
A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot,
amelyre vonatkozóan a kisadózó után az adót nem kell megfizetni (tehát a teljes
naptári hónapokat).
Példa:
A kisadózó táppénzben részesül 2020. szeptember 15-étől 2020. november 25-éig. A kisadó-
zó vállalkozásnak a tételes adót szeptember hónapra meg kell fizetnie, október hónapra nem
kell fizetnie, mivel a kisadózó egész hónapban táppénzen volt, és november hónapra sem kell
fizetnie, mivel szeptemberben 16 nap, novemberben 25 nap a táppénzes időszak, és ez együtt-
véve eléri a 30 napot. Ha ez a kisadózó 2020. szeptember 15-étől 2020. október 20-áig lenne
táppénzen, akkor a kisadózó vállalkozás szeptember hónapban nem mentesülne, október
hónapra azonban nem kellene megfizetnie a tételes adót, mivel szeptemberben 16 nap, ok-
tóberben 20 nap a táppénzes időszak, és ez együttvéve eléri a 30 napot.
A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelente-

ni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a kisadózó után
nem keletkezik tételes adófizetési kötelezettsége. A bejelentés egy adott tárgyhó-
napra vonatkozik, tehát, ha a mentesülés alapjául szolgáló ok a következő hónap-
ban is fennáll, a bejelentést ismét meg kell tenni.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállal-

kozások és kisadózók – egyebek mellett – mentesülnek az adóalany által a
138 TB 2020 2020. július

bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységé-

re tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett
kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintet-
tel megszerzett jövedelmével összefüggő társadalombiztosítási járulék (ide-
értve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is) megállapítása, bevallása és
megfizetése alól.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás

ugyanakkor nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatá-
sára tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott
jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.
Ha a kisadózó vállalkozás a kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság

nyereségéből való részesedésként kifizetést teljesít, akkor a magánszemélynek az
osztalékból származó jövedelme keletkezik.
A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, és

valamennyi társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot sze-
rezhet (például nyugdíj, álláskeresési járadék).
A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a biztosítási kötelezettségének

bejelentését a főállású kisadózói státuszának bejelentésével teljesíti.
• 2013. január 1. napja és 2016. december 31. napja közötti időszakban 81.300 forint,
A főállásúnak nem minősülő kisadózó e jogviszony alapján nem minősül biz-

tosítottnak, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultsá-
got nem szerez.
2020. július TB 2020 139

NYUGDÍJJÁRULÉK FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerőpiaci célok fedezetére – a társada-
lombiztosítási járulék és az egészségügyi szolgáltatási járulék mellett – a Tbj-ben
meghatározott juttatások után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetni.
Az ellátásban részesülő személy 10 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni:

• a gyermekgondozási díj,
• a gyermekgondozást segítő ellátás,
• a gyermeknevelési támogatás,
• a gyermekek otthongondozási díja,
• az ápolási díj,
• a fejlesztési foglalkoztatási díj,
• a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátás,
• a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés,
• a rendvédelmi egészségkárosodási járadék,
• a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, valamint
• a honvédelmi egészségkárosodási járadék
összege után.
Nem terheli nyugdíjjárulék a saját jogú nyugdíjban, valamint az öregségi nyugdíj-

korhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személyt:
• a gyermekgondozást segítő ellátás,
• a gyermekgondozási segély,
• a gyermekek otthongondozási díja,
• az ápolási díj, valamint
• a fejlesztési foglalkoztatási díj
után.
Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyó-

sító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.
Nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett továbbá:

• szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag,
• az álláskeresési támogatásban részesülő személy, valamint
• egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy.
140 TB 2020 2020. július

JOGOSULTSÁG AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

IGÉNYBEVÉTELÉRE
A társadalombiztosítás rendszerében az egészségügyi szolgáltatásokra való jogo-

sultság megszerezhető:
• biztosítottként (pl.: munkavállalóként, főállású egyéni és társas vállalkozóként),
• jogosultként (pl.: nappali tagozatos tanulóként, hallgatóként, nyugdíjasként, szo-
ciálisan rászorultként),
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló
uniós rendeletek, valamint a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy-
ként ezen rendeletek és egyezmények rendelkezései szerint;
• egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezettként,
• egészségügyi szolgáltatások igénybevételére kötött megállapodás alapján.
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULT SZEMÉLYEK
A Tbj. rendelkezése alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak:

• a biztosítottak, valamint
uniós rendeletek, valamint a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó szemé-
lyek ezen rendeletek és egyezmények rendelkezései szerint.
A társadalombiztosítás szabályai alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult

továbbá:
a) a csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban,
baleseti táppénzben, baleseti járadékban részesülő személy, ha társadalombiz-
tosítási szempontból belföldinek minősül;
b) a saját jogú nyugellátásban, illetve hozzátartozói nyugellátásban részesülő sze-
mély, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül;
c) a mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi jára-
dékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék-
2020. július TB 2020 141

ban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok

egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkant-
sági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban
részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek mi-
nősül;
d) a nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban részesülő
személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül;
e) a bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban ré-
szesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek mi-
nősül;
f) a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy, ha társadalombiztosí-
tási szempontból belföldinek minősül;
g) az egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti
Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján
folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) ré-
szesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek mi-
nősül,
h) az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli
ellátásban, időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában, ápo-
lási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő személy, ha társada-
lombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
i) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intéz-
ményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy a nappali oktatás
munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú ma-
gyar állampolgár, menekült, oltalmazott, ha társadalombiztosítási szempontból
belföldinek minősül, a tanulói/hallgatói jogviszonya kezdetétől a diákigazol-
ványra való jogosultsága megszűnéséig5 (a tanulói/hallgatói jogviszony szüne-
telése alatt is);
j) a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali
rendszerű szakmai oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar
állampolgár, menekült, oltalmazott, ha társadalombiztosítási szempontból
belföldinek minősül, a tanulói/hallgatói jogviszonya kezdetétől a diákiga-
5 A tanuló diákigazolványára a tanulói jogviszony megszűnését követő október 31-éig jogosult.

Abban az esetben, ha a hallgató hallgatói jogviszonya az I. félévben szűnik meg, a hallgatói jogvi-
szonyának megszűnését követő március 31-ig. Ha a hallgató hallgatói jogviszonya a II. félévben
szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő október 31-ig jogosult diákigazol-
ványra.
142 TB 2020 2020. július

zolványra való jogosultsága megszűnéséig6 (a tanulói/hallgatói jogviszony

szünetelése alatt is);
k) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intéz-
ményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagyko-
rú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, ha társadalombiztosítási szem-
pontból belföldinek minősül, a tanulói/hallgatói jogviszonya kezdetétől a diák
igazolványra való jogosultsága megszűnéséig6 (a tanulói/hallgatói jogviszony
szünetelése alatt is);
l) az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért vagy a
külpolitikáért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített
tanulói, hallgatói jogviszonyban áll;
m) az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó
személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőok-
tatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott,
vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói
jogviszonyban áll;
n) a megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és
munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségká-
rosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 szá-
zalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó
igazolásával rendelkezik, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek
minősül;
Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére ezen a jogcímen jogosult

személynek bejelentést kell tennie az egészségbiztosítási szervnek. A beje-
lentéssel egyidejűleg az orvosszakértői szerv, a rehabilitációs szakértői
szerv vagy a rehabilitációs hatóság szakvéleményével, szakhatósági állás-
foglalásával, hatósági bizonyítványával, határozatával kell igazolni, hogy
munkaképessége csökkenésének mértéke az 50 százalékot, illetve az egész-
ségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri. Ilyen esetben az egészség-
ügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultság kezdő napja a jogo-
sultságot megalapozó munkaképesség-változást, vagy az egészségkároso-
6 A tanuló diákigazolványára a tanulói jogviszony megszűnését követő október 31-éig jogosult.

Abban az esetben, ha a hallgató hallgatói jogviszonya az I. félévben szűnik meg, a hallgatói jogvi-
szonyának megszűnését követő március 31-ig. Ha a hallgató hallgatói jogviszonya a II. félévben
szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő október 31-ig jogosult diákigazol-
ványra.
2020. július TB 2020 143

dást megállapító szakvélemény kiállításának napja. A bejelentést a lakóhely

szerinti kormányhivatalnál kell benyújtani, személyesen, vagy meghatal-
mazott által, illetve postai úton.
o) aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimál-

bér 30 százalékát (2020-ban havi 48.300 forintot), ha társadalombiztosítási
szempontból belföldinek minősül;
Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére ezen a jogcímen jogosult sze-

mélynek bejelentést kell tennie az egészségbiztosítási szervnek. A bejelentéssel
egyidejűleg nyilatkozni kell arról, hogy a havi jövedelme nem éri el a minimál-
bér 30 százalékát. Ilyen esetben a jogosultság kezdő napja a havi jövedelem
48.300 Ft alá csökkenésének napja. A bejelentést a lakóhely szerinti kormány-
hivatalnál kell benyújtani, személyesen, vagy meghatalmazott által, illetve pos-
tai úton.
p) a kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és

Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, to-
vábbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén
lakóhellyel rendelkezik;
q) a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelye-
zett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rend-
szerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá
magyar hatóság által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi
kiskorú személy;
r) a fogvatartott;
s) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján szociálisan
rászorult személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül;
t) táncművészeti életjáradékban részesülő személy, ha társadalombiztosítási
szempontból belföldinek minősül;
u) a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy, kivé-
ve e jogviszony szünetelésének időtartamát;
v) a rendvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy honvédelmi egészségkáro-
sodási járadékban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból
belföldinek minősül;
w) a hajléktalan;
x) a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy, ha
társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül;
144 TB 2020 2020. július

y) egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján

jogosult személy;
z) az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget teljesítő személy.
Társadalombiztosítási szempontból belföldi személynek kell tekinteni, aki:

• Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántar-
tásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampol-
gár, a bevándorolt, letelepedett jogállású, illetve menekültként vagy oltalmazott-
ként elismert személy;
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és
a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorol-
ja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény
szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik;
• hontalan;
• Magyarországon élő magyar állampolgár, és a jogviszony vizsgálat időpontjában
társadalombiztosítási, szociális, családtámogatási ellátásban részesül, és a jogvi-
szony vizsgálatot megelőző öt éven belül rendelkezett belföldön legalább tizenkét
hónap biztosítási jogviszonnyal, vagy legalább tizenkét hónapig egészségügyi
szolgáltatásra volt jogosult.
Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultságot egyszerre csak egy

jogcímre tekintettel lehet megállapítani. Ha a jogosultság egyszerre több jogcím
alapján is megállapítható, a jogcímek felsorolása jogosultsági sorrendet jelent azzal,
hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról
szóló uniós rendeletek, valamint a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozás az
a)-z) pontokban felsorolt jogcímeket megelőzi.
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapít-

ható meg a szociális rászorultsága,
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj minden-
kori legkisebb összegének 120 százalékát,
b) aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb össze-
gének 150 százalékát
nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.
A szociális rászorultságot kérelemre a járási hivatal állapítja meg, melyről hatósági

bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány hatályossága egy év, és tartalmazza a rászoru-
ló személy nevét, lakcímét – tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy
2020. július TB 2020 145

esetén szálláshelyét –, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét,

valamint az igazolás hatályosságát. A szociálisan rászorult személyekről a járási
hivatal nyilvántartást vezet, és bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbizto-
sítási szerv felé.
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a társadalombiz-

tosítási szempontból belföldinek minősülő személyek részére a biztosítási jogvi-
szony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően
még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.
Ha az egészségügyi ellátás megállapodáson vagy egészségügyi járulékfizetésen

alapul, akkor azok megszűnését követően passzív jogon már nem jár az egészség-
ügyi ellátásra való jogosultság.
Amennyiben belföldi személy esetében az egészségügyi szolgáltatás igénybevé-

telére való jogosultsági feltétel a megszűnését megelőzően megszakítás nélkül
legalább 45 napig fennállt, akkor a belföldi személy egészségügyi szolgáltatás
igénybevételére való jogosultsága a jogosultsági feltétel megszűnését követően 45
napig fennmarad.

telére való jogosultsági feltétel fennállásának időtartama 45 napnál rövidebb
volt, akkor a belföldi személy egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogo-
sultsága azzal – a 45 napnál kevesebb – időtartammal hosszabbodik meg, amennyi
ideig a jogosultsági feltétel fennállt (pl. a 23 napig fennálló munkaviszony esetén 23
nappal).

telére való jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogo-
sultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt
jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennál-
lása között 30 napnál kevesebb nap telt el, akkor a belföldi személy egészségügyi
szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága a jogosultsági feltétel megszűnését
követően 45 napig fennmarad.
A biztosítás szünetelése esetén a passzív jogosultságra vonatkozó szabályok nem

alkalmazhatók.
Fontos kiemelni, hogy passzív jogon az egészségügyi szolgáltatás igénybevéte-
lére való jogosultság kizárólag a belföldi személyt illeti meg.
146 TB 2020 2020. július

BALESETI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA

JOGOSULT SZEMÉLYEK
Az egészségbiztosítás keretében az egészségügyi szolgáltatásokon és a pénzbeli el-

látásokon kívül baleseti ellátások illetik meg az arra jogosult személyeket.
A baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.
Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett

munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is,
amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben
szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat
közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele
során éri.
A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül

üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantsá-
gának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbí-
rálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgá-
laton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.
Nem üzemi baleset az a baleset, amely

a) részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer
általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be,
b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, enge-
dély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet
közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az uta-
zás indokolatlan megszakítása során
történt.
Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása köz-

ben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását köve-
tően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolya-
mat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai
kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy
b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a
következménye.
2020. július TB 2020 147

Baleseti ellátásként a sérültet megilleti:

• baleseti egészségügyi szolgáltatás,
• baleseti táppénz,
• baleseti járadék.
A Tbj. rendelkezése alapján baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak:

• a biztosítottak, valamint
uniós rendeletek, valamint a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó külföldi
személyek ezen rendeletek és egyezmények rendelkezései szerint.
Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult továbbá az, aki

a) nevelési-oktatási intézmény, felsőoktatási intézmény vagy szakképző in-
tézmény gyakorlati képzésben részt vevő tanulója, hallgatója, illetve kép-
zésben részt vevő személye, ide nem értve a külföldi állampolgárt,
b) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, szenvedélybeteg,
c) letartóztatott, szabadságvesztést, elzárást tölt, továbbá akinek őrizetét ren-
delték el,
d) közcélú munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, katasztrófa-elhárí-
tás vagy véradás során szenved balesetet vagy egészségkárosodást,
e) közérdekű munkát végez,
f) közérdekű önkéntes tevékenységet végez.
Mindennapi munkájához, a bérszámfejtéshez és a jogszabályok

közötti eligazodáshoz ajánljuk kiadványunkat:
A foglalkoztatás, a bérfizetés, a béren kívüli juttatások

és a bérszámfejtés teljes körű gyakorlati útmutatója
Kézikönyv ellenőrzőlistákkal, számítási segédletekkel,

esettanulmányokkal és számviteli elszámolásokkal
A részletekről tájékozódjon megújult honlapunkon:
148 TB 2020 2020. július

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉKFIZETÉSI

KÖTELEZETTSÉG
A Tbj. 22. § (1) bekezdés v) pontja alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá

válik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget teljesítő személy.
Lényegében az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget teljesítő
személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát az egészségügyi szolgáltatá-
si járulék megfizetése alapozza meg.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉKFIZETÉSI

KÖTELEZETTSÉG MÉRTÉKE
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2020. január 1-jétől 7.710 forint,
napi összege 257 forint.
Érdemes megemlíteni, hogy a 2020. évet követően az egészségügyi szolgáltatási

járulék tárgyévi havi mértéke a tárgyévet megelőző évi egészségügyi szolgáltatási
járulék havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a
Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói ár-index előző év azonos
időszakához viszonyított változásával valorizált összege lesz, 100 forintra kerekítve.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék napi mértéke a havi mérték harmincad része
lesz, 10 forintra kerekítve. Az előbbiek szerint megállapított járulék mértékeket a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig
fogja közzétenni.
2020. július TB 2020 149

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉKFIZETÉSI

KÖTELEZETTSÉG
A Tbj. rendelkezése szerint egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett

az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra nem jo-
gosult
• sem a Tbj. rendelkezése alapján [Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-u) pont],
• sem a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról
szóló uniós rendeletek, valamint a nemzetközi egyezmények rendelkezései alap-
ján [Tbj. 3. §],
• sem a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsági
feltétel megszűnését követően a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
törvényben meghatározott időtartam [Ebtv. 29. § (9) bekezdés] letelte után.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség a belföldi személyeket

terheli.
Társadalombiztosítási szempontból belföldi személynek kell tekinteni, aki:

a) Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilván-
tartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar ál-
lampolgár, a bevándorolt, letelepedett jogállású, illetve menekültként vagy ol-
talmazottként elismert személy;
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásá-
ról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a
szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyar-
ország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímé-
nek nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendel-
kezik;
c) hontalan;
d) Magyarországon élő magyar állampolgár, és a jogviszony vizsgálat időpontjá-
ban társadalombiztosítási, szociális, családtámogatási ellátásban részesül, és a
jogviszony vizsgálatot megelőző öt éven belül rendelkezett belföldön legalább
tizenkét hónap biztosítási jogviszonnyal, vagy legalább tizenkét hónapig egész-
ségügyi szolgáltatásra volt jogosult.
A járulékfizetési kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a járu-

lékfizetési kötelezettsége keletkezését, vagy bejelentkezését megelőzően megszakí-
tás nélkül legalább egy éve bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel
rendelkező hontalan személy esetén bejelentett szálláshellyel rendelkezik Magyar-
150 TB 2020 2020. július

ország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb 90 napos idő-

szak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén
bejelentett lakóhellyel. Ez a feltétel nem vonatkozik a d) pont szerint belföldinek
minősülő személyekre.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy az egészségügyi

szolgáltatásra való jogosultság lejártát követő naptól kötelezett a járulék megfizeté-
sére.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgál-

tatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel
járó jogviszony első napjáig, vagy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való
jogosultsági feltételek [Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-u) pont] bekövetkezésének nap-
jáig áll fenn.
Ha az előzőek szerint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség

kezdő időpontja nem állapítható meg, a fizetési kötelezettség kezdő időpontja nem
lehet korábbi, mint az elévülési idő utolsó napja. Ha az egészségügyi szolgáltatási
járulékfizetési kötelezettség kezdő időpontjának meghatározása a Tbj. szerinti
egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság hiánya miatt nem állapítható meg (így
különösen az EGT-állampolgárok esetében), a belföldiség keletkezésének időpont-
ja az irányadó.
A járulékfizetési kötelezettségről az állami adóhatóság a biztosítási jogviszony

megszűnésének, az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsági
feltételek [Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-u) pont] megszűnésének, vagy a szociális biz-
tonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendele-
tek, valamint a nemzetközi egyezmények rendelkezései alapján [Tbj. 3. §] fennálló
jogosultság megszűnésének bejelentését követően – a biztosítottak nyilvántartásá-
ért felelős szerv adatátadásától számított 8 napon belül – tájékoztatást küld a fize-
tésre kötelezett természetes személynek.
A tájékoztatás tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezett-

ségre, továbbá az Ebtv. szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vo-
natkozó szabályokat.
Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek a járulékfizetési kötelezettségét – főszabály

szerint – nem kell bejelentenie az állami adóhatósághoz, arra kivételes esetekben
van lehetőség.
2020. július TB 2020 151

Az állami adóhatóság a járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán elkülönítetten

előírja. A járulékfizetésre kötelezett személy az előírt járulékfizetési kötelezettséget
a tárgyhót követő hónap 12. napjáig vagy az állami adóhatóság által meghatározott
időpontig teljesíti.
Az állami adóhatóság elektronikus visszaigazolása alapján a biztosítottak

nyilvántartásáért felelős szerv az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre
kötelezettet bejegyzi az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartá-
sába.
Ha az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy vitatja a fize-

tési kötelezettség jogalapját, mert az érintett időszakban
a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szó-
ló uniós rendeletek, valamint a nemzetközi egyezmények rendelkezései alap-
ján,
b) az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsági feltételek [Tbj.
22. § (1) bekezdés a)-u) pont] alapján
egészségügyi szolgáltatásra jogosult, vagy
c) biztosított (Tbj. 6. §),
akkor egyeztetést kezdeményezhet.
Az a) és b) pont szerinti esetekben az egyeztetési eljárást az egészségbiztosítási

szerv folytatja le. Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogo-
sultak nyilvántartásában az érintett személyt – a biztosítotti, illetve az egyéb jogcí-
men egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszony fennállásának tisztázásáig –
egészségügyi szolgáltatásra jogosultként szerepelteti, ha az érintett személy okirat-
tal valószínűsíti a jogviszony fennállását. Az egészségbiztosítási szerv a bejegyzést
követően – az okirat másolatának megküldésével együtt – a bejelentési és járulékfi-
zetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából adatot szolgáltat az állami
adóhatóságnak.
Az c) pont szerinti esetben az egyeztetési eljárást az állami adóhatóság folytatja le.
Ha a biztosítási kötelezettség megállapítására utólag kerül sor, a biztosítási jogvi-

szony fennállásának időtartama alatt előírt járulékot a foglalkoztató által kiállított
igazolás benyújtása mellett az állami adóhatóság törli.
Az egyeztetés eredményéről az eljáró szerv a rá irányadó jogszabályok szerint

döntést hoz. Az egészségbiztosítási szerv az állami adóhatóságot, az állami adó-
152 TB 2020 2020. július

hatóság az egészségbiztosítási szervet haladéktalanul elektronikus úton tájékoz-

tatja az eljárás kezdeményezésének tényéről, és a lefolytatott egyeztetés eredmé-
nyéről.
Ha az állami adóhatóság bármely okból a járulékfizetési kötelezettséget nem

írta elő (így különösen, ha a fizetési kötelezettséggel érintett személy nem mi-
nősült belföldinek ezt megelőzően, vagy a foglalkoztató nem jelentette be a
biztosítási jogviszony végét), akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés-
re kötelezett személy külön eljárás keretében jelenti be a fizetési kötelezettségét
az állami adóhatóságnak, és egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy más EGT-ál-
lamban vagy szociális biztonsági egyezményes államban nem áll fenn biztosí-
tása.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személynek a ’T1011U jelű

adatlap benyújtásával kell a bejelentési kötelezettséget teljesítenie.
A jogszabályi rendelkezések értelmében tehát egészségügyi szolgáltatási járulék

fizetésére kötelezett magánszemélynek kizárólag akkor kell bejelentkeznie az álla-
mi adóhatósághoz, ha a NAV valamely oknál fogva a biztosítási jogviszonya vagy
az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnéséről nem értesült, és a
fizetési kötelezettségét nem írta elő.
Amennyiben az állami adóhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre

kötelezett személy bejelentése és a NEAK adatszolgáltatása alapján megállapítja az
egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség fennállását, akkor a NEAK
adatszolgáltatását követő 8 napon belül határozatot hoz.
A határozat tartalmazza a biztosítási jogviszony megszűnése, az egészségügyi szol-

gáltatás igénybevételére való jogosultsági feltételek [Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-
u) pont] megszűnése, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és
annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, valamint a nemzetközi egyezmények
rendelkezései alapján [Tbj. 3. §] fennálló jogosultság megszűnése esetén a fizetési
kötelezettség előírását és annak kezdő időpontját. Az állami adóhatóság a járulékfi-
zetési kötelezettséget az adószámlán előírja.
Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy a járulékfi-

zetési kötelezettségét nem teljesíti, és az ebből keletkező hátralék összege meg-
haladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, vagy-
is a 46.260 forintot, akkor a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiak-
2020. július TB 2020 153

ban: TAJ szám) egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában

érvénytelen, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe.
Az állami adóhatóság a járulékfizetési kötelezettség nem teljesítéséből keletke-
ző hátralékról szóló adatot átadja a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv
részére, amely ez alapján a TAJ számot egészségügyi szolgáltatás igénybevétele
céljára érvényteleníti. A biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv a TAJ szám
érvényességét az állami adóhatóságnak a tartozás megfizetéséről vagy a fizeté-
si kedvezmény engedélyezéséről szóló adatszolgáltatását követő naptól állítja
vissza.
A tartozás utólagos megfizetése nem eredményezi a TAJ szám visszamenőleges

érvényességét.
A BEJELENTÉSI ÉS JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZŰNÉSE
Az állami adóhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésre kötelezett sze-

mélyt fizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti:
• ha a fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szű-
nik meg, amelyet az állami adóhatósághoz bejelentettek;
• egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság bejelentése esetén;
• ha a NAV hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a fizetésre kötelezett sze-
mély külföldön tartózkodik és társadalombiztosítási szempontból nem minősül
belföldinek;
• ha a fizetésre kötelezett elhalálozott.
Az állami adóhatóság a járulékfizetésre kötelezett személyt az egészségügyi szolgál-

tatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti, ha e fizetési
kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, ame-
lyet az állami adóhatósághoz az Art-ban foglaltaknak megfelelően bejelentettek.
A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésére tekintettel – az állami
adóhatósághoz beérkezett bejelentés figyelembevételével – az állami adóhatóság a
megszűnt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a bejelentést
követően azonnal elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap
kezeléséért felelős szerv részére.
Az állami adóhatóság a kötelezett személyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfi-

zetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti, ha a Tbj. rendelkezései
alapján [Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-u) pont] jogosulttá válik egészségügyi szolgálta-
154 TB 2020 2020. július

tásra. Ennek érdekében az egészségbiztosítási szerv az állami adóhatóság részére

azonnal elektronikus úton adatot szolgáltat az egészségügyi szolgáltatásra való jo-
gosultság keletkezéséről.
Ha az állami adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az egészség-

ügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy külföldön tartózkodik, és nem
minősül a Tbj. alapján belföldinek, vagy a kötelezett személy elhalálozott, akkor a
járulékfizetési kötelezettség megszűnését nyilvántartásba veszi, és a kötelezett sze-
mély részére előírt havi járulékfizetési kötelezettséget a kötelezettség megszűnésé-
nek napjával, a kötelezett személy elhalálozása esetén annak halála napjával törli.
Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő

kötelezett személy járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdem-
lően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt
igazoló okirattal), hogy
a) huzamos ideje életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és
b) a tartózkodási helye jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya
alatt áll.
Az állami adóhatóság a visszamenőleges hatályú törlésről, annak időszakáról és az

érintett személy adatairól soron kívül értesíti az érintett személy lakóhelye szerint
illetékes egészségbiztosítási szervet.
A BEJELENTÉSI ÉS JÁRULÉKFIZETÉSI
KÖTELEZETTSÉG ELLENŐRZÉSE
A bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítését az állami adóhatóság a ré-

szére teljesített adatszolgáltatások alapján ellenőrzi.
Az ellenőrzés során az állami adóhatóság összeveti az egészségbiztosítási szerv által

vezetett egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában biztosítottként
vagy egyéb jogcímen jogosultként nem szereplő személyek állami adóhatóságnak
átadott adatait
a) az Art. szerinti havi bevallások biztosítottankénti adataival,
b) az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőkről vezetett nyilvántartása adata-
ival, és
c) az Art. alapján a foglalkoztatók által az állami adóhatósághoz bejelentett bizto-
sított személyek adataival.
2020. július TB 2020 155

Ha az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a természetes személy egészségbiz-

tosítási szerv által átadott adatai az a)-c) pontban meghatározott adatok között nem
szerepelnek, akkor felszólítja a természetes személyt egészségügyi szolgáltatásra
jogosultságának igazolására.
Ha a természetes személy a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül az

állami adóhatóság előtt hitelt érdemlő módon nem bizonyítja egészségügyi szolgál-
tatásra jogosultságát, akkor az állami adóhatóság a természetes személynek a leg-
utóbb fennállt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő
első naptól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét határozattal
előírja.
Ha a természetes személy vagy képviselője a felszólítás kézhezvételétől számí-

tott 15 napon belül hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az egészségügyi
szolgáltatásra jogosultság fennáll, vagy a természetes személy elhalálozott, il-
letve külföldön tartózkodik, és a Tbj. alapján nem minősül belföldinek, akkor
az ezt bizonyító okirat/nyilatkozat másolatát az állami adóhatóság haladékta-
lanul továbbítja a természetes személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiz-
tosítási szervnek.
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI
JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
ÁTVÁLLALÁSA
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájáru-

lásával más személy vagy szerv is teljesítheti.
A járulékfizetési kötelezettség átvállalását a ’T1011U jelű adatlapon lehet bejelen-

teni.
A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

Az átvállalás jóváhagyása papír alapon benyújtott adatlap esetén az adatlap másod-
példányának visszaküldésével egyidejűleg, míg elektronikus úton történő benyúj-
tás esetén a visszaigazoló nyugtával történik.
A járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett 15 napon belül tesz bejelentést az állami

adóhatóságnak. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesít, az
egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett köteles megfizetni.
156 TB 2020 2020. július

MEGÁLLAPODÁS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI
ELLÁTÁSRA
A Tbj. rendelkezései alapján megállapodás köthető:

1. szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére (biztosítási jogvi-
szony hiányában vagy annak szünetelése esetén),
2. felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott ta-
nulmányok idejének szolgálati időként történő elismerése érdekében,
3. öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgá-
lati idő szerzése céljából,
4. az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás
idejére.
SZOLGÁLATI IDŐ ÉS NYUGDÍJALAPOT KÉPEZŐ JÖVEDELEM

SZERZÉSE CÉLJÁBÓL KÖTÖTT MEGÁLLAPODÁS
A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jöve-

delem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik.
Aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, vagy rá a biztosítás nem
terjed ki, illetve, ha a biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meg-
állapodást köthet a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve a figyelembe vehető
jövedelem megszerzése céljából.
A nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idő nem

érhető el szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött
megállapodás útján, figyelemmel arra, hogy az így szerzett szolgálati idő nem mi-
nősül kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban szerzett szolgálati idő-
nek.
2020. július TB 2020 157

Nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése

céljából az a belföldi nagykorú természetes személy köthet megállapodást, aki nem
saját jogú nyugdíjas, feltéve, hogy nem áll a Tbj. 3. §-a vagy 6. §-a szerinti biztosí-
tási kötelezettséggel járó jogviszonyban.
A Tbj. 6. §-ának figyelembevételével nem köthet megállapodást:

• a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási
szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati
jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyész-
ségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkal-
mazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösz-
töndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban,
közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvé-
delmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség
szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos
katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szó-
szóló, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben
történik,
• a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalko-
zási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a szemé-
lyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), ki-
véve
»»az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat foly-
tató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének be-
töltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –,
»»a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányász-
járadékban részesülő tagját, és
»»a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
• álláskeresési támogatásban részesülő személy,
• egyéni vállalkozó,
• társas vállalkozó,
• díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízá-
si szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszony-
ban) személyesen munkát végző személy – a közérdekű önkéntes tevékenységet
végző személy kivételével – ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulék
alapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári
napokra annak harmincad részét,
• egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy,
158 TB 2020 2020. július

• mezőgazdasági őstermelő, ha az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a

már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
»»az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt
és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
»»az egyéb jogcímen – ide nem értve a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszony és a tisztségviselői jogviszony szerint – biztosítottat,
»»a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öreg-
ségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
• a főállású kisadózóként bejelentett személy,
• állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, ha az e tevékenységéből szár-
mazó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc
százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,
• a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa arra az
időre, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel,
vagy nem rendelkezik más biztosítással járó jogviszonnyal,
• gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselő-
je, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztes-
tület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egye-
sülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági
társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös
vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, álla-
mi vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói
Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénz-
tárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy
e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; a Kormány törvénnyel létreho-
zott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja; a helyi ön-
kormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi
megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek
minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy
naptári napokra annak harmincad részét, és a munkát Magyarországon vagy
a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet
hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú
szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén
végzi.
Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára

Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordiná-
lásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális
biztonságról szóló egyezmény alapján a Tbj. hatálya alá tartozik. Ennek megfelelő-
2020. július TB 2020 159

en ő sem köthet nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jöve-

delem szerzése céljából megállapodást.
A megállapodás megkötésének jogát kizárja az is, ha a belföldi nagykorú természe-

tes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, egyidejűleg a Tbj. 3. §-a szerinti biztosí-
tási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll.
Ez azt jelenti, hogy nem köthet megállapodást az a személy, aki olyan országban
minősül munkavégzés alapján biztosítottnak, amely a szociális biztonsági rendsze-
rek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeleteket alkalmazza,
vagy amely országgal Magyarország szociális biztonsági tárgyú egyezményt kötött.
Az egyezmények ugyanis kizárják a kettős biztosítást, és részletesen szabályozzák
azt, hogy a biztosítási kötelezettség az adott keresőtevékenység (munkavállalás,
kiküldetés, állami alkalmazás, önálló vállalkozás) alapján melyik országban áll
fenn.8
Az a személy, aki úgy köt, vagy úgy tart fenn megállapodást Magyarországon, hogy
azzal párhuzamosan egy másik országban biztosítottnak minősül, a jogszerűtlen
megállapodás alapján teljesített járulékfizetéssel nem szerezhet magyar szolgálati
időt.
Megállapodás kötése, fenntartása az alábbi országokban való munkavégzés esetén

nem minősül jogszerűnek:
1. Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság
(Jersey és Man szigetek kivételével), Észtország, Finnország, Franciaország,
Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettor-
szág, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia,
Olaszország, Portugália, Svájc, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia,
Szlovénia az Európai Uniós koordinációs rendelet alapján.
2. Egyes EU/EGT tagállamokban a nyugellátás alapja nem csak a biztosítás alap-
jául szolgáló jogviszony fennállása, hanem a tartózkodási idő is lehet. Ilyen
országok: Dánia, Finnország, Hollandia, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc,
Svédország.
3. Ausztrália a magyar-ausztrál egyezmény alapján.
4. Oroszországi Föderáció és Ukrajna a magyar-szovjet egyezmény alapján.
5. Bosznia-Hercegovina a magyar-bosnyák egyezmény alapján.
8 A kettős biztosítást a Szovjetunióval kötött egyezmény nem szabályozta, azonban az egyezmény

alapján a szolgálati időt egyszeresen lehet figyelembe venni.
160 TB 2020 2020. július

6. Dél-Korea a magyar-koreai egyezmény alapján.

7. India a magyar-indiai egyezmény alapján.
8. Japán a magyar-japán egyezmény alapján.
9. Kanada, beleértve Québec tartományt a magyar-kanadai egyezmény, illetve a
magyar-québeci megállapodás alapján.
10. Koszovó a magyar-jugoszláv egyezmény alapján.
11. Montenegró a magyar-montenegrói egyezmény alapján.
12. Szerbia a magyar-szerb egyezmény alapján.
13. Moldova a magyar-moldovai egyezmény alapján.
14. Mongólia a magyar-mongol egyezmény alapján.
15. Macedónia a magyar-macedón egyezmény alapján.
16. Albánia a magyar-albán egyezmény alapján.
17. Amerikai Egyesült Államok a magyar-amerikai egyezmény alapján.
18. Törökország a magyar-török egyezmény alapján.
Lényegében egy belföldi nagykorú természetes személyeknek, aki nem saját jogú
nyugdíjas, akkor van lehetősége megállapodást kötni szolgálati idő és nyugdíjalapot
képező jövedelem szerzése céljából, ha egy olyan országban végez munkát, amellyel
Magyarországnak nincs semmilyen szociális biztonsági tárgyú egyezménye.
Nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése

céljából kötött megállapodás érvényességének az is feltétele, hogy a Tbj. 17. §-a
alapján a biztosítás nem terjed ki az érintett személyre.
A Tbj. 17. §-a alapján a biztosítás nem terjed ki

a) külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete
személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet
tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a
képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban
élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve, hogy az
alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam tár-
sadalombiztosítási rendszere;
b) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tiszt-
viselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házas-
társ, gyermek), feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális
biztonsági rendszere;
c) az európai parlamenti képviselőre;
d) a külföldi illetőségű előadóművészre, amennyiben az Szja tv. 1/B. §-ának hatá-
lya alá tartozik.
2020. július TB 2020 161

Nem terjed ki a biztosítás továbbá a magyar jogszabályok szerint be nem jegy-

zett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harma-
dik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavál-
lalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés
keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg,
és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt. E ren-
delkezéstől eltérően két évnél hosszabb munkavégzés esetén mentesül a mun-
kavállaló a biztosítási és járulékkötelezettség alól, ha a kiküldetés, kirendelés
vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény
következik be, ami alapján a munkavállaló magyarországi munkavégzése tény-
legesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, az említett kö-
rülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után
következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóha-
tóságnak.
Nem terjed ki a biztosítás továbbá a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött

jogviszonyra, ha a munkavégzés a duális képzés képzési ideje alatt külső gya-
korlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszer-
vezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az
intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen
történik.
A Tbj. lehetőséget biztosít arra, hogy a belföldi nagykorú természetes személy, aki
nem saját jogú nyugdíjas, szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzé-
se céljából megállapodást kössön arra az időtartamra, amely alatt a biztosítása
szünetel.
Szünetel a biztosítás:
a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
• a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj (2015. január 1-jét
megelőzően terhességi-gyermekágyi segély), örökbefogadói díj, gyermekgon-
dozási díj, gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás vagy
gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
• a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása
címén veszik igénybe,
• azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe,
b) az igazolatlan távollét időtartama alatt,
c) a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt,
kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó
162 TB 2020 2020. július

szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távol-

léti díj), táppénzfizetés történt,
d) a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették,
a büntetőeljárást megszüntette,
e) a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerő-
sen felmentette (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések,
egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
törvény szabályai szerint létesített, a 6. § szerint biztosítási kötelezettséggel járó
jogviszonyt),
f) az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi
ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
g) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,
h) az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységé-
nek szünetelése alatt,
i) a tanulószerződés szünetelésének időtartama alatt,
j) minden olyan esetben, amikor külön jogszabály, vagy egyéb, a jogviszonyra
vonatkozó szabályozás szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.
A szolgálati idő és a nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött meg-

állapodásban 22 százalék nyugdíjjárulék fizetését kell vállalni.
A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapo-

dás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövede-
lem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Ha a
megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak válto-
zása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap
12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a
megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. Ha a megállapo-
dást kötő személy, kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezménye-
zett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll,
a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.
A megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszer-

zésére külön-külön nem köthető meg.
A megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával

más személy vagy szerv is megkötheti.
2020. július TB 2020 163

A megállapodást a megállapodást kötő személy – kedvezményezett javára kötött

megállapodás esetén a kedvezményezett – lakóhelye szerint illetékes, nyugdíjbiz-
tosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal kell meg-
kötni.
A fizetendő járulékokat Magyarország hivatalos pénznemében és a megállapodás

megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és meg-
fizetni.
Érdemes megjegyezni, hogy a befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyug-

díjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető
pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést
jóváírta.
A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött

megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön
létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt
követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell
megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga
után.
A megállapodás alapján megfizetett járulékot a megállapodást kötő személy, vagy

elhalálozása esetén az örököse részére – az Art. szerinti elévülési idő figyelmen
kívül hagyásával – vissza kell fizetni
a) ha a megállapodás érvénytelen, mert nem felel meg a megállapodás megköté-
séhez szükséges feltételeknek;
b) arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapí-
tásakor szolgálati időként nem vettek figyelembe, vagy
c) ha utólag a megállapodást kötő személy – illetve halála esetén az örököse – ok-
irattal igazolja, hogy a megállapodás időtartama alatt biztosítotti jogviszonyt
eredményező jogviszonyban állt.
AZ ÖREGSÉGI TELJES, ILLETVE ÖREGSÉGI RÉSZNYUGDÍJRA

JOGOSULTSÁGHOZ SZÜKSÉGES SZOLGÁLATI IDŐ SZERZÉSE
CÉLJÁBÓL KÖTÖTT MEGÁLLAPODÁS
Kizárólag szolgálati idő szerzése céljából megállapodást köthet az az öregségi

nyugdíjra életkora szerint jogosult személy, akinek az öregségi nyugdíjat kizáró-
164 TB 2020 2020. július

lag amiatt nem lehet megállapítani, mert a szolgálati ideje nem éri el az öregségi
teljes nyugdíjhoz szükséges húsz évet, illetve az öregségi résznyugdíjhoz szüksé-
ges tizenöt évet.
Megállapodás megkötésére abban az esetben kerülhet sor, ha az öregségi rész-

nyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz legfeljebb öt naptári év
hiányzik.
A nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idő nem

érhető el szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kö-
tött megállapodás útján, figyelemmel arra, hogy az így szerzett szolgálati idő nem
minősül kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban szerzett szolgálati
időnek.
A megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személyre irányadó öregségi

nyugdíjkorhatár betöltése után kerülhet sor.
Az öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgá-

lati idő szerzése céljából a megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tár-
gyában hozott határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdemé-
nyezhető, és a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő 15 napon belül
egy összegben kell megfizetni.
Fontos, hogy a megállapodás megkötésének kezdeményezésére, illetve a

nyugdíjjárulék megfizetésére megállapított határidő elmulasztása jogvesztő
hatályú.
A megállapodást kezdeményező személy az addig elismert szolgálati idejét a nyug-

díjbiztosítási igazgatási szerv határozatával igazolja. Az elismert szolgálati idő fi-
gyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is leg-
korábban a járulék megfizetésének napjától állapítható meg.
A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elis-

merhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes
minimálbér harmincad részének szorzata, a fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 22
százalék.

más személy vagy szerv is megkötheti. Amennyiben a megállapodást más javára
2020. július TB 2020 165

kötik, akkor a megállapodás megkötésére a kedvezményezettre irányadó öregségi

nyugdíjkorhatár betöltése után kerülhet sor.

kötni.

fizetni.

jóváírta.

A FELSŐFOKÚ TANULMÁNYOK
IDEJÉNEK SZOLGÁLATI IDŐKÉNT
TÖRTÉNŐ ELISMERÉSE CÉLJÁBÓL
KÖTHETŐ MEGÁLLAPODÁS
Felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott

tanulmányok (ideértve a doktoranduszképzést is) időtartamának szolgálati
időként történő elismertetése céljából megállapodás köthető, mivel az 1997.
december 31-ét követő időszakban felsőfokú oktatási intézményben, nap-
pali rendszerű oktatásban hallgatóként eltöltött időt szolgálati időként csak
166 TB 2020 2020. július

akkor lehet figyelembe venni az öregségi nyugdíjra jogosultság szempont-

jából, ha a tanulmányok idejére megállapodás alapján járulékfizetés törté-
nik.
A megállapodás megköthető a hallgatói jogviszony fennállása alatt, vagy annak

megszűnését követően.
A felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott

tanulmányok címén a megállapodás a tanulmányi időszak (tanulmányi év,
tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét ma-
gában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt időre köthető meg, amely magában
foglalja a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet
idejét is.
Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok esetében legfeljebb az

egyik képesítés megszerzéséhez szükséges időre (a hosszabb) köthető megálla-
podás.
Ciklusokra bontott, osztott képzés esetén mind az alapképzés, mind a mester-

képzés ideje beleszámít a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok
idejére.
Külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmá-

nyok idejére abban az esetben köthető megállapodás, ha a külföldi állam
joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi
bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény ren-
delkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvé-
leménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőok-
tatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányi időbe beszá-
mították.
A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben (nappali tagozaton)

folytatott tanulmányi időt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény-
ben említett elismerés, illetve beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell
venni, ha a hallgató magyar ösztöndíjasként, vagy az illetékes magyar hatóság
engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi
szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél – magánkezdeményezésre
– pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így
végezte tanulmányait.
2020. július TB 2020 167

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben (nappali tagozaton) foly-

tatott tanulmányok idejéből legfeljebb a képesítés megszerzéséhez – a tanulmányok
folytatása idején – külföldön meghatározott (szükséges) időtartamot lehet figye-
lembe venni.
A külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folyta-

tott tanulmányok ideje alatt a megállapodás az oktatási intézmény igazolása alapján
köthető meg, a tanulmányi időszak kezdetét magában foglaló hónap első napjától
a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig.
A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elis-

merhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes
minimálbér harmincad részének szorzata, a fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 22
százalék.
A tanulmányok ideje alatt kötött megállapodás alapján havonta kell – a tárgy-

hónapot követő hó 12. napjáig – a járulékfizetést teljesíteni, míg a „visszame-
nőleges” időre kötött megállapodás esetén a megkötött időtartamra egy összeg-
ben – a megállapodás megkötését követő 30 napon belül – kell a járulékot
megfizetni.
Ha a megállapodást a minimálbér alapján kötötték és a minimálbér változik, a

megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12.
napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.


kötni.

fizetni.
Érdemes megjegyezni, hogy a befizetés dátumának az a nap számít, amikor a

nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt
168 TB 2020 2020. július

vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a

befizetést jóváírta.

A GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY IDEJÉNEK SZOLGÁLATI

IDŐKÉNT TÖRTÉNŐ ELISMERÉSE CÉLJÁBÓL KÖTHETŐ
MEGÁLLAPODÁS
Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető az 1998. évre, a gyermekgon-

dozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére. Erre a Tbj. azért ad lehető-
séget, mert 1998-ban nem járt gyermekgondozási segély (GYES) a gyermek gondozá-
sa, ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, ha a család egy
főre jutó jövedelmének összege meghaladta a jogszabályban előírt mértéket.
A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a megállapodás megkötése

napján érvényes gyermekgondozási segély összege (a 2020. évben 28.500 forint), a
fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.
A járulékfizetést a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben

kell teljesíteni.


kötni.
2020. július TB 2020 169


fizetni.

jóváírta.

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁSÁRA

KÖTÖTT MEGÁLLAPODÁS
A Tbj. rendelkezése alapján az a természetes személy, aki nem minősül biztosított-

nak, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, megállapodást
köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának
biztosítására.
Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján fizetendő

járulék havi összege:
a) nagykorú állampolgár esetén a megállapodás megkötése napján érvényes mi-
nimálbér 50 százaléka, vagyis a 2020. évben érvényes 161.000 forint összegű
minimálbér alapulvételével 80.500 forint;
b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a megállapodás megkötése napján érvé-
nyes minimálbér 30 százaléka, vagyis a 2020. évben érvényes 161.000 forint
összegű minimálbér alapulvételével 48.300 forint;
c) Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás ke-
retében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár esetén a megállapodás
170 TB 2020 2020. július

megkötése napján érvényes minimálbér 30 százaléka, vagyis a 2020. évben ér-

vényes 161.000 forint összegű minimálbér alapulvételével 48.300 forint.

más személy vagy szerv is megkötheti. A fizetendő járulékokat Magyarország hi-
vatalos pénznemében és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figye-
lembevételével kell megállapítani és megfizetni.
Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás csak a megállapo-

dás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra
esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Ezt követően a járulékot ha-
vonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizet-
ni. A befizetési határidő elmulasztása esetén a megállapodás megszűnik a járulék
esedékességének napját magában foglaló naptári hónap utolsó napján. Amennyi-
ben a hónap utolsó napjáig a tartozás megfizetésre kerül, akkor a megállapodás
mégsem szűnik meg.
Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás megkötésére a meg-

állapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotának felmérését követően
kerülhet sor, azzal, hogy az egészségi állapotfelmérés során megállapított, fennálló
betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra a megál-
lapodás nem terjedhet ki. Az egészségügyi állapotfelmérés díjköteles. Az egészség-
ügyi állapotfelmérést a megállapodás megkötésére jogosult igazgatási szerv – az
egészségbiztosításért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi szolgálta-
tónál és rendben – rendeli el.
Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján egészségügyi

szolgáltatás a megállapodás megkötését követő huszonnegyedik hónap első napjától
jár. A megállapodás megkötését követő hónap első napjától a huszonnegyedik hónap
első napjáig a megállapodás csak a sürgősségi ellátás igénybevételére jogosít.
A Tbj. lehetőséget biztosít a huszonnégy hónapos várakozási idő megváltására az

erre az időszakra számított járulék egyösszegű megfizetésével. Amennyiben a
megállapodás megkötésével egyidejűleg visszamenőleg huszonnégy hónapra meg-
történik a járulék befizetése, akkor az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás
megkötését követő hónap első napjától jár.
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszűnéséig áll

fenn.
2020. július TB 2020 171

A megállapodás megszűnik, ha a járulékot a kötelezett nem fizeti meg. Az esedékes

járulék meg nem fizetése miatt a megállapodás annak a hónapnak az utolsó napján
szűnik meg, amelyben először nem fizették meg a járulékot (esedékesség szerinti
hónap utolsó napján), mert azt előre, a tárgyhónapot megelőző hónap 12. napjáig
kell megfizetni. Azonban ebben az esetben sem szűnik meg a megállapodás,
amennyiben a hónap utolsó napjáig rendezik a tartozást.
A megállapodás megszüntethető felmondással is. A megállapodást bármelyik fél

jogosult írásban felmondani. A megállapodást kötő személynek nem kell megin-
dokolni a felmondást, az egészségbiztosító pedig akkor jogosult a megállapodás
felmondására, ha a megállapodást kötő személy jogi helyzetében olyan változás áll
be, amely alapján már nem köthetné meg a megállapodást. Az egészségügyi szol-
gáltatásra jogosultság a megállapodás felmondása esetén is annak a hónapnak az
utolsó napjáig áll fenn, amelyre a járulékot megfizették.
Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás megkötésére az

egészségbiztosítási szerv jogosult. A megállapodás megkötését a tartózkodási hely
szerint illetékes kormányhivatalnál lehet kezdeményezni.
A megállapodáson alapuló sürgősségi ellátásra való jogosultság bizonyítására kü-

lön igazolás szolgál, az ún. TAJ kártyát csak a huszonnégy havi járulék megfizetését
követően állítja ki a hatáskörrel rendelkező kormányhivatal.
Fontos megemlíteni, hogy az egészségügyi szolgáltatásra megállapodáson alapuló

jogosultság szűkebb ellátási kört biztosít, mint az egyéb jogviszony alapján járó
egészségbiztosítási ellátások.
A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati

ellátások közül támogatással csak sürgősségi ellátást vehet igénybe, nem jogosult
az EGT tagállamban vagy egyezményes államban egészségügyi szolgáltatások
igénybevételére a magyar egészségbiztosító terhére, így az esetlegesen igénybe vett
ellátások utólagos megtérítésére, valamint a transzplantációs várólistára kerülésre
sem. A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy nem
veheti igénybe továbbá a Magyarországon nem hozzáférhető gyógyító eljárásokat
a magyar egészségbiztosítása terhére egy másik országban.
Érdemes megjegyezni, hogy a megállapodással vállalt járulékfizetésen alapuló

egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság esetén, a megállapodás megszűnését
követően a kedvezményezett nem szerez további 45 napos, ún. passzív jogon is
igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot.
172 TB 2020 2020. július

JÁRULÉKKÜLÖNBÖZET ELSZÁMOLÁSA
A legnagyobb körültekintés mellett is előfordulhat, hogy a kifizető hibásan állapít-

ja meg a magánszemély részére kifizetett juttatás adó- és járulékkötelezettségét.
A Tbj. részletesen szabályozza, hogy ilyen esetben milyen eljárást kell követni.
Ha munkáltató vagy a kifizető a természetes személynek teljesített kifizetésről szó-

ló igazolás kiállítását követően feltárja, hogy a természetes személyt terhelő járulé-
kot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, akkor a
feltárt hibát köteles nyilvántartásba venni.
Ha a foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le az előírtnál, a többletként jelent-

kező járulékot legkésőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetni.
Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék

levonását eredményezte, akkor a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának
napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után az Art.
rendelkezései szerint önellenőrzési pótlékot köteles megállapítani, bevallani és
megfizetni.
A hiba nyilvántartásba vételét követően a munkáltatónak először azt kell megvizs-

gálnia, hogy az érintett magánszeméllyel fennáll-e még a munkaviszony.
Amennyiben a munkáltató a természetes személlyel még munkaviszonyban áll,

akkor a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék
nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként keletkezett járu-
lékkülönbözetet a magánszemély részére a munkáltató köteles visszatéríteni, ille-
tőleg a következő kifizetéskor levonni. A levonás nem haladhatja meg az esedékes
társadalombiztosítási járulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér
15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, akkor a munkáltató
a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg
visszatérített járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján köteles beval-
lani, megfizetni, illetőleg lehetősége van visszaigényelni. Amennyiben a járulékkü-
lönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély
időközben munkahelyet változtat, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától
számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegéről és a magánszemély
2020. július TB 2020 173

adóazonosító jeléről értesíti a magánszemély állami adóhatóságát, amely az egyéb-

ként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében.
Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő
lejártát követően számítható fel.
Amennyiben a járulék-megállapítás során a hibát nem munkáltató, hanem kifizető

követte el, akkor a kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről,
valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról, az adóazonosító
szám feltüntetésével 15 napon belül köteles bejelentést tenni a magánszemély álla-
mi adóhatóságához, és egyidejűleg köteles a magánszemélyt értesíteni, kivéve, ha a
magánszemély értesítési címét nem ismeri.
A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adóha-

tóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.
Ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, akkor a munkáltató abban az

esetben mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkez-
mények alól, ha az önellenőrzési pótlék megállapítására, bevallására és a bejelenté-
si kötelezettség teljesítésére vonatkozó kötelezettségét teljesíti.
Ha a munkáltató a magánszeméllyel a járulékkülönbözetet elszámolta, akkor abban

az esetben mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövet-
kezmények alól, ha az önellenőrzési pótlék megállapítására és bevallására vonatko-
zó kötelezettségét teljesíti.
A kifizető abban az esetben mentesül a levonási kötelezettség megsértésével össze-

függő jogkövetkezmények alól, ha az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási
és bejelentési kötelezettségét teljesítette.
A Tbj. arra kötelezi a foglalkoztatót, hogy a foglalkoztatottnak minősülő biztosítot-

tat terhelő társadalombiztosítási járulékot akkor is vallja be és fizesse meg az állami
adóhatóság felé, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem
lehetséges. A megelőlegezett társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató a biz-
tosítottal szemben fennálló követelésként köteles nyilvántartásba venni. Amennyi-
ben a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és a munkáltató nyilvántartása
szerint van olyan megelőlegezett járulék, amelyet a munkaviszony fennállása alatt
a munkavállalótól nem vont le, de bevallott és megfizetett, akkor a munkáltató
köteles a biztosítottat terhelő le nem vont járulékok összegének és a magánszemély
adóazonosító jelének közlésével értesíteni a magánszemély állami adóhatóságát. Az
állami adóhatóság a munkáltató által le nem vont, a biztosítottat terhelő járulékot
174 TB 2020 2020. július

határozattal írja elő a magánszemély terhére, és szükség esetén intézkedik az előírt

járulék beszedése iránt. Amennyiben a magánszemélyt terhelő járulék összege
megfizetésre, beszedésre került, akkor az állami adóhatóság erről a magánszemély
volt munkáltatóját értesíti, aki (amely) az általa jogszerűen bevallott, biztosítottat
terhelő járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, a visszajáró összegről rendelkezik.
Ha a magánszemély a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel,

hogy a munkáltató a járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította
meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulék
levonását eredményezte, akkor erről a tényről az adóazonosító jel feltüntetésével
bejelentést tehet az állami adóhatósághoz. A bejelentés alapján a járulékkülönbözetet
az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély javára, amennyiben az
állami adóhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató a magánszemélytől a törvény-
ben meghatározottnál magasabb összegű járulékot vont le, vallott be és fizetett meg.
Az adó- és járulékkülönbözet elszámolására vonatkozó bejelentés teljesítéséhez az

állami adóhatóság az AJK jelű nyomtatványt rendszeresítette, mely kizárólag elekt-
ronikus úton nyújtható be.
Az eljárás lefolytatására a bejelentéssel érintett magánszemély lakóhelye, ennek hiányá-

ban tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye szerinti
első fokú állami adóhatóság jogosult. Amennyiben az illetékes adóhatóság így nem
állapítható meg, akkor az eljárásra az Észak-budapesti Adóigazgatóság lesz az illetékes.
A magánszemélyt terhelő járulék pontos megállapítása, levonása és bevallása, illetve

az ehhez kapcsolódó hiányosságok mielőbbi feltárása és rendezése a munkáltatónál,
kifizetőnél kiemelten fontos, mert ha a hibát egy adóellenőrzés során tárják fel, akkor
a megállapítás az Art. 218. §-a szerint jelentős anyagi következménnyel járhat.
Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő járulék megállapítási, levoná-

si és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben
meghatározottak szerint tett eleget, akkor az adóhatóság az adóhiányt, az adóbír-
ságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére – a rá vonatkozó
szabályok szerint – állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen
nyilatkozatának következménye.
Az állami adóhatóság az adóhiányt, illetve az adóbírságot és a késedelmi pótlékot

is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha a járulékot a munkáltató (kifize-
tő) a magánszemélytől levonta, de az ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének
nem tett eleget.
2020. július TB 2020 175

JOGSZABÁLYOK RÖVIDÍTÉSE
Art. 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
Ebtv. 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Efo tv. 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról
Kata tv. 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a
kisvállalati adóról
Mt. 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
Nftv. 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
Ptk. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Szja tv. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
Szöv. tv. 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről
Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
Tbj. 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról,

valamint ezen ellátások fedezetéről
régi Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magán

nyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
176 TB 2020 2020. július

Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.
1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 127.

Telefon: 061-880-7600 • Fax: 061-880-7699
E-mail: ugyfelszolgalat@mprx.hu
Web: www.menedzserpraxis.hu
Adószám: 13598145-2-42
EU-adószám: H13598145-2-42
Cégjegyzékszám: 01-09-883770
Ára: 2990 Ft

Tb-Kezikonyv 20 07

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Tb-Kezikonyv 20 07

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

TB 2020

dr. Teszéri-Rácz Ildikó

Kézirat lezárva: 2020. július 7.

© Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.

Kiadja a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.

A kiadványunkban szereplő adatokat és információkat a legnagyobb gondossággal

Minden jog fenntartva! A Kiadó írásos engedélye nélkül a mű kivonatonként sem

Munkaviszonyban álló személy járulékkötelezettsége..............................................8

Szövetkezeti tagok járulékkötelezettsége................................................................. 42

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy

Mezőgazdasági őstermelő járulékkötelezettsége.................................................... 64

Egyéni vállalkozó járulékkötelezettsége.................................................................. 84

Kisadózó egyéni vállalkozó járulékkötelezettsége................................................ 103

Társas vállalkozó járulékkötelezettsége................................................................. 110

Kisadózó társas vállalkozó járulékkötelezettsége................................................. 133

Nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség...................................................................... 140

Jogosultság az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére................................141

Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség....................................... 149

Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra........................................................157

Járulékkülönbözet elszámolása............................................................................... 173

Jogszabályok rövidítése............................................................................................ 176

Az Országgyűlés a 2019. december 11-i ülésnapján elfogadta a társadalombiztosí-

Az új Tbj. megalkotásának és elfogadásának célja az volt, hogy egységes törvényi

Az új törvény deklarált célja, hogy az egyéni felelősség és a társadalmi szolidaritás

A magyar társadalombiztosítás egy társadalmi szintű kockázatközösség, amely

A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított az egyéni felelősség el-

4 TB 2020 2020. július

ellátások pénzügyi fedezetéhez a foglalkoztatót törvényben meghatározott bejelen-

Az állam a társadalombiztosítási rendszer működéséről a társadalombiztosítási

Ezen alapelvek és célok megvalósítása érdekében került megalkotásra a társada-

A régi törvényi, valamint rendeleti szintű és az új törvényi szabályozás között jelen-

Kézikönyvünk elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson az új társadalombiztosítá-

2020. július TB 2020 5

megítélésében, a biztosítási jogviszony létrejöttekor keletkező bejelentési, nyilván-

Fontos megemlíteni, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és

Bízunk benne, hogy kézikönyvünk segítséget nyújt a társadalombiztosítási kötele-

dr. Teszéri-Rácz Ildikó

6 TB 2020 2020. július

A biztosítottak – fő szabály szerint – a társadalombiztosítás valamennyi ellátására

Az egészség- és nyugdíjbiztosítási ellátások teljes körére jogosultságot nyújtó biz-

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezeté-

2020. július TB 2020 7

MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓ SZEMÉLY

MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓ BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYEK

A Tbj. rendelkezése alapján biztosítottnak minősül a munkaviszonyban álló

A Tbj. értelmező rendelkezése alapján munkaviszony továbbá a külföldi jog hatálya

Az Mt. szerinti munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melyet írásba kell

8 TB 2020 2020. július

A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Amennyiben a felek

Biztosítottnak minősül továbbá a munkaviszonnyal azonos megítélés alá eső

A munkaviszonyban, illetve a munkaviszonnyal azonos megítélés alá eső jog-

A Munka Törvénykönyvének rendelkezése szerint a napi munkaidő lehet teljes

2020. július TB 2020 9

kaidőt is megállapíthat munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megálla-

Részmunkaidő esetén a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidő-

A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munka-

A munkaviszonyban, illetve a munkaviszonnyal azonos megítélés alá eső jog-

A régi Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak az az egyéni, illetve társas

Az új Tbj. értelmező rendelkezése szerint kiegészítő tevékenységet folytató személy:

A kiegészítő tevékenységet folytató személy meghatározását illetően lényeges

A kiegészítő tevékenységet folytató személy értelmező rendelkezésére figyelem-

10 TB 2020 2020. július

szonyban kereső tevékenységet folytat, még abban az esetben sem, ha a saját