Az olasz konyha

Az olasz konyha történelme egészen Kr. e. 5. századig nyúlik vissza. A Krisztus előtt ötödik
századra datált Apicius című római szakácskönyvből is látható, mennyire fontos volt a
konyhakultúra. A Római birodalom szétesése, ezáltal városállamok kialakulása után kezdett
el jobban alakulni az olasz konyha, városokra specifikus tészták és kenyérfélék kezdtek el
kialakulni. Az (akkor még ’darabolt’) országot a szomszédságában lévő Spanyolország és
Franciaország, illetve a rajta áthaladó selyemút is befolyásolta. Az ország földrajzi és éghajlati
sokszínűsége is befolyásolta a hozzávalókat: Milánó a rizottói, Bologna a tortellinije, Nápoly
pedig a pizzái miatt ismert. A 9. században az arabok szicíliai inváziója miatt többféle új
növény került a receptekbe.

Apicius:
A Kr. e. 5. században íródott Apicius az egyik legkoraibb recepteskönyv. A könyv 10 fejezetre
van bontva, a recept fő alapanyaga szerint.

Olasz konyha eltérései:

Észak és dél között sok különbség van
Olaszországban, és ez az ételekben, és azok
elkészítésében is észlelhető. Az északi
ételekben főként vaj-alapú
szószokat/krémeket használnak, illetve
bőséges húst, rizst, és édesvízi halakat. Ez a
konyha főként a francia és a svájci konyha
által inspirált. A déli ételekben
paradicsom-alapú szószokat használnak,
illetve jelentősen több tenger gyümölcseit,
a tengerpart közelsége miatt. A déli konyha
kiadós mennyiségű olívaolajat,
fokhagymát, és fűszernövényeket használ,
illetve a görög, spanyol és arab konyhából inspirálódik.

Főbb alapanyagok:
 Tengeri só Paradicsomos penne
 Feketebors
recept
 Olívaolaj
 Bazsalikom
 Rozmaring
 Parmezán sajt
Főbb ételtípusok:
 Levesek: Amely levesek nem csak zöldségből készülnek, azokban bőséges a
tésztabetét
 Antipasto (előétel): A sokszínűségét jól mutatja, hogy lehet olajozott szardínia, vagy
paradicsommártásban tálalt gomba
 Pesztó: Bazsalikomból, olívaolajból, fokhagymából, parmezánból és fenyőmagból
előállított szósz, amit többnyire tésztafélékkel tálalnak.
 Pizza: Római időkbe nyúlik vissza, amikor kenyeret tálaltak feltéttel. Később a
kenyerek szélét felhajtották, hogy ne csússzon le róla a feltét.
 Hal: Ahány féle hal, annyi féle elkészítésmódja van.
 Hús: Az olaszok nem nagy húsfogyasztóak, a kolbászféléket jobban szeretik, mint a
frissensülteket
 Zöldség: A zöldségeket az olaszok leginkább nyers formájukban fogyasztják

Ételrégiók:
Olaszországot 19 ételrégióra lehet bontani. Ezek közül a
legismertebb Campania, a tésztái és a pizzái, Emilia-
Romagna a lasagne és tortellini , Lazio a gnocchi,
Piedmont a Nutella, Szicília és Toszkána pedig a
borvidékeik miatt.

Étkezés felépítése:
Egy tradícionális olasz étkezés 4 vagy 5 fogásból áll. Egy
nap általában 4-5-ször étkeznek: a sokszor kihagyott vagy
csak minimálisan vett reggeli után jön a késő-reggeli
merenda (tízórai), utána ebéd, még egy merenda, és a
vacsora. Az étkezésekkel szorosan összekötik a családi
életet, ünnepekkor egy étkezés órákon át is elhúzódhat.

Étkezéstípusok Leírás
Aperitivo Nagyobb étkezések előtt fogyasztott,
étkezést segítő alkoholos italok.
Antipasto Előétel, általában sajtok, zöldségek, sonkák
Primo „Első fogás”, meleg étel, általában
tésztafélék, vagy levesek
Secondo „Második fogás”, húsok krumplival
Contorno „Mellékfogás”, saláták, vagy sült zöldségek
Formaggio e frutta „Sajtok és gyümölcsök”, első desszert
Dolce „Édesség”, torták, sütemények, kekszek
vagy fagylalt
Caffé Kávé
Digestvo Emésztést segítő likőrök.