NG.HU I 2014.

MÁJUS I Á R A : 8 9 5 FT

NATIONAL
GEOGR A PH IC
MAGYARORSZÁr

FALANK JÖVŐ
ÉLELMEZÉSI VILÁGVÁLSÁG KÖZELEG?
s a n o ma
SK: 4,87 C I 17,8 LEI I 440 DIN Mesélő párizsi SZAJNA-PART
400 5 >
INDIÁN ÖRÖKSÉG - történelem lóháton
Mozambik kétarcú KORALLVILÁGA
KÜLÖNÖS DINÓK - elszigetelt evolúció
9 771589 366009
 M EG JELEN T
ANATIONALGEOGRAPHICMAGYARORSZÁG
LEGÚJABB K Ü L Ö N S Z Á M A

KAPHATÓ!
n a t io n a l
g e o g r a p h ic
MAGYARORSZÁG
külö nszám

PLU SZ
MAGYAR
AGYKUTATÓK
.E R E D M É N Y E I

tr ü K k le »

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! □ NATIONAL

GEOGRAPH l(
MAGYARORSZÁG
12. ÉVFOLYAM • 5. SZÁM Abban egyforma ez a két sziget, hogy a háborítatlan
2014. május NAT ONAL tengeri ökoszisztémák utolsó mentsvárai közül

GEOGRAPHIC MAGYARORSZAG
valók az Indiai-óceánon, érintetlen zugok
a kizsigerelt, kizsákmányolt tengeren. - 60. oldal

R IP O R T ROVAT

28 Ennivaló gondok Lapindító 4

Ipari méretekben működő nagy-
gazdaság és háztáji biofarm:
a termelés két véglete. De har­
TABLÓ 6
madik út is létezik. Amerikai Egyesült Államok
írta Jonathan Foley Vietnam | Brazília
Fényképezte George Steinmetz
és Jim Richardson
VILÁGKÉP 12

60 Két zátony bűvöletében Nemekről és kezekről

Két aprócska, Franciaországhoz Digitális csontok |Á la carte
tartozó sziget búvik meg Mada­ Hangtalan vadász
gaszkár és Dél-Afrika között. Hajszálon múlhat
Az egyik a nászutas levestek­
Ökotudat 18
nősök kedvenc helye, a másik
a galápagosi cápák otthona. Közkeletű kerékpárok
írta Kennedy Warne Vegyérték Dr. Fitosz 20
Fényképezte Thomas P. Peschak Párhuzam Talajtúró ötletek 22
Vakmerők 24
72 Szaurúszók Amerikája Kertész János fizikus
Utah állam 75 millió éve egy föld­
résznyi sziget, Laramidia része
volt. Meleg klímájú, mocsaras A n z ix Nepál 122
vidékeit, buja őserdejét hatalmas, Agytorna Pokoli fejtörők 130
különleges dinoszauruszok lakták. M ozaik Májusi fieszta 132
írta Peter Miller
Keresőben 134
Fényképezte Cory Richards
Visszanéző Kézműves gát 136

90 Csupa csoda Szajna

Reggel kilenc tájban a tűzoltóság
búvárai magukra húzzák vízhatlan
göncüket, Párizs szívében a Szaj­
na tükre alá bújnak, körbeússzák
a könnycsepp alakú íle de la Citét.
írta Cathy Newman
A B O R ÍT Ó N
Fényképezte William Albert Allard H o g y a n t e r m e ljü n k e le g e n d ő
e n n iv a ló t 9 m illiá rd e m b e r s z á m á ra ?

106 Lovak és emberek ILLUSZTRÁCIÓ: WIESLAW SMETEK

Az Újvilágba átkerült ló mindörök­

PLU S Z
re megváltoztatta a préri életét.
Lóháton az indiánok több bölényt Fizessen elő a magazinra, és legyen Ön
ejtettek, a harcban előnyre tettek is a National Geographic Társaság tagja!
A já n la tu n k a 121. o ld a lo n .
szert ellenfeleikkel szemben.
Idővel a vagyon mértéke, jelképe
lett a ló, ma pedig élő hagyomány
az őslakosok szemében: jelkép,
amelyre méltán büszke lehet
minden amerikai indián.
írta Dávid Quammen
Fényképezte Erika Larsen

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK MEGJELENÉSE: 2014. JÚNIUS 5.

E L Ő F IZ E T É S : Fizessen elő a National Geographic Magyarország magazinra! Kérdéseivel hívja a (06) 1 510-0888-as telefonszámot!
E - M A I L : ngelofizetes@sanomamedia.hu IN T E R N E T : ng.hu g j ng.magyarorszag
 Tettekre indítani az embert, hogy őrizze meg a Földet
NATIONAL GEOGRAPHIC
A National Geographic Society w a s h in g to n i sz é k h e ly ű n o n p ro fit tu d o m á n y o s és oktatá si szervezet 1 8 8 8 óta kilenceze rné l tö b b
fe lfe d e z é s t é s tu d o m á n y o s kutatá st tá m o g a to tt, ezzel is gyarapítva a Földről, a te n g e re k rő l é s az égről szerzett ism ereteinke t.

NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG NATIONAL GEOGRAPHIC SOCIETY

FŐSZERKESZTÖ- Lipták Tímea CHAIRMAN AND CEO Gary E. Knell
PORTFÓLIÓ1GAZGATÓ
EXECUTIVE MANAGEMENT
SZERKESZTŐSÉG ifj. Vitray Tamás vezetőszerkesztő
legal and international editions: Terrence B. Adamson
Heltai Csaba művészeti vezető
mission programs: Terry D. Garcia
Botyánszki Zsolt tervezőszerkesztő communications : Betty Hudson
Erdélyi Ilona nemzetközi koordinátor group editorial director: Chris Johns
KÖZREMŰKÖDŐK Bordás Veronika, Hivert-Klokner Zsuzsanna, Kállai Tibor, Merkl Ottó, Sárváry Gabriella, chief marketing officer:Amy Maniatis
Sellei Iván, Sóskuthy György, Straky Zoltán, Szabó Márta, Szegál Tamás, Zvolenszky Zsófia publishing and digital media :
Declan Moore
Kordos László, Korniss Péter, Láng István, Lerner János, Papp-Váry Árpád, Újhelyi Péter television production: Brooke Runnette
TANÁCSADÓ TESTÜLET
chief financial officer : Trade A. Winbigler
BRANDMENEDZSER Kelenföldi Rita
chief technology officer: Jonathan Young
SZERKESZTŐSÉG 1037 Budapest, Montevideo u. 9.
BOARD OF TRUSTEES
telefon: (06) 1 437-3600, fax: (06) 1 437-1591
e-mail: ng@ sanomam edia.hu internet: www.ng.hu Joan Abrahamson, Michael R. Bonsignore, Jean N. Case,
Alexandra Grosvenor Eller, Roger A. Enrico, John Fahey,
HIRDETÉSI INFORMÁCIÓ Selmeczi Andrea lapreferens , telefon: (06) 1 437-3639,
Daniel S. Goldin, Gilbert M. Grosvenor, William R. Harvey,
e-mail: andrea.selm eczi@ sanom am edia.hu
Maria E. Lagomasino, George Muñoz, Reg Murphy,
Minden jog fenntartva © 2013 National Geographic Society
Patrick F. Noonan, Peter H. Raven, Edward P. Roski, Jr.,
A National Geographic - név és a sárga címlapkeret nemzetközileg bejegyzett védjegyek.
James R. Sasser, B. Francis Saul II, Gerd Schulte-Hillen,
Meg nem rendelt kéziratokért és illusztrációkért a National Geographic Magyarország nem Ted Waitt, Tracy R. Wolstencroft
vállal felelősséget. Olvasóink leveleit a Fórum rovatban rövidítve és szerkesztett formában
közöljük, a közzétett vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. INTERNATIONAL PUBLISHING

Képfeldolgozás: Sanoma Repró Nyomtatás: Quad/Graphics Europe Sp. z o.o. senior vice president:Yulia Petrossian Boyle
vice president, digital:
Ross Goldberg
HU ISSN 1589-3669
vice president, book publishing: Rachel Love
Árusrtásos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt.
Cynthia Combs, Ariel Deiaco-Lohr, Kelly Hoover,
Előfizethető a www.m c.hu internetes oldalon, valamint a kiadóban a (+36) 1 510-0888-as Diana Jaksic, Jennifer Liu, Rachelle Perez, Desiree Sullivan
telefonszámon, valamint személyesen a 1037 Budapest, Montevideo u. 9. szám alatt,
hétfőtől péntekig 10-töl 16 óráig.
Bőfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Kereskedelmi Igazgatóság, Hírlap Üzlet Postacím:
COMMUNICATIONS
1900 Budapest. Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél valamint
megrendelhető emailen: hirlapelofizetes@posta.hu és telefonon 0680-444-444-es számon. vice president: Beth Foster
Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: Tel: 0680-444-444, Fax: 061-303-3440.
email: hiriap@posta.hu. A lap kézbesítése a megjelenéstől számított második munkanapig történik.
RESEARCH AND EXPLORATION COMMITTEE
További előfizetéssel kapcsolatos információk,
chairman : Peter H. Raven
elektronikus ügyfélszolgálatunkon: http://ugyfelkapu.mc.hu
vice chairman : John M. Francis
A már megjelent számok megvásárolhatók a Libri könyvesboltjaiban,
Paul A. Baker, Kamaljit S. Bawa, Colin A. Chapman, Keith
vevőszolgálat: (06) 80 254-274
Clarke, J. Emmett Duffy, Philip Gingerich, Carol P. Harden,
Előfizethető külföldre és külföldről a HELIR-nél, 1089 Budapest, Orczy tér 1., telefon:
Jonathan B. Losos, John O'Loughlin, Naomi E. Pierce,
(06-80) 444-444, (+36) 1 477-6384, fax: (+36) 1 303-3440, e-mail: hirlapelofizetes@ posta.hu,
Jeremy A. Sabloff, Monica L. Smith, Thomas B. Smith,
továbbá előfizethető külföldről a Hungaropress Kft.-nél, 1097 Budapest, Táblás u. 39.,
telefon: (+36) 1 348-4060, fax: (+36) 1 348-4065, e-mail: elofizetes@ hungaropress.hu, Wirt H. Wills
ügyintézés a honlapon keresztül: ww w.hungaropress.hu EXPLORERS-IN-RESIDENCE
Egyéves előfizetés (12 lapszámra) 7140 Ft, féléves előfizetés (6 lapszámra) 3570 Ft Robert Ballard, Lee R. Berger, James Cameron, Jared
a díjak csak belföldi kézbesítés esetén érvényesek. Diamond. Sylvia Earle, J. Michael Fay, Beverly Joubert,
A lap ára: 895 Ft | SK 4,87 € | 17,8 LEI | 440 DIN Dereck Joubert, Louise Leakey, Meave Leakey, Enric Sala,
Kiadónk mindenkor érvényes Előfizetési Általános Szerződési Feltételei, valamint Spencer Wells
az adatvédelmi nyilatkozatunk megtekinthetők a www.mc.hu weboldalon.
Copyright © 2014 National Geographic Society
Külföldre árusításos úton terjeszti:
Color Interpress Kft., 1039 Budapest, Hatvány L. u. 14., telefon: (+36) 1 243-9232. Ail rights reserved.
Lapunkat rendszeresen szem lézi M agyarország National Geographic and Yellow Border:
legnagyobb m édiafigyelője, az O bserver. M A TE S Z Registered Trademarks ® Marcas Registradas.
• • p rin t-a u d it National Geographic assumes no responsibility
A National G eographic Magyarország eladási adatait
a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség auditálja. for unsolicited materials.

NATIONAL GEOGRAPHIC MAGAZINE

e d it o r in c h ie f Chris Johns
s a n o m a
creative director: Bill Marr
SANOMA MEDIA BUDAPEST ZRT.
executive editors:
Dennis R. Dimick (Environment). Jamie Shreeve (Science), Matt Mansfield (D igital Content) 1037 Budapest, Montevideo u. 9.
managing editor: David Brindley
telefon: (06) 1 437-1100,
director of photography : Sarah Leen (Print), Keith Jenkins (D igital)
telefon/fax: (06) 1 437-3737
deputy photography director: Ken Geiger www.sanomamedia.hu
deputy text director: Marc Silver
deputy creative director: Kaitlin Yarnall
felelős k ia d ó : Szabó György vezérigazgató
DEPARTMENT art: Juan Velasco d epartm ents: Margaret G. Zackowitz d e s ig n : David C. Whitmore
DIRECTORS kereskedelmi ig azgató : Steff József
m u l t im e d ia : Mike Schmidt e - p u b l is h in g : Lisa Lytton research: Alice S. Jones
üzletág - ig azgató : Pintye László
INTERNATIONAL e d it o r ia l d ir e c t o r : Amy Kolczak d e p u t y e d it o r ia l d ir e c t o r : Darren Smith
EDITIONS emberierőforrás - ig azg ató : Gáspár Andrea
photographic liaison : Laura L. Ford production specialist: Sharon Jacobs
műszaki ig azgató : Ujváry Beatrix
EDITORS A r a b ic Alsaad Omar Almenhaly • b r a z il Angélica Santa Cruz • Bu l g a r ia Krassimir Drumev
c h in a Bin W ang • C r o a t ia Hrvoje Prcic • Cz e c h ia Tomás Turecek • e s t o n ia Erkki Peetsalu informatikai ig azgató : Fürst Péter
France Jean-Pierre Vrignaud • Germany Erwin Brunner • Greece Christos Zerefos terjesztési igazgató : Somlainé Szlávik Éva
in d o n e s ia Didi Kaspi Kasim • Is r a e l Daphne Raz • Italy Marco Cattaneo
A Sanoma Media Budapest Zrt. csatlakozott a társszabátyozási rendszerhez
ja p a n Shigeo Otsuka ■k o r e a Sun-ok Nam • l a t ín A m e r ic a Fernanda González Vilchis
L it h u a n ia Frederikas Jansonas • n e t h e r l a n d s / b e l g iu m Aart Aarsbergen és magára nézve kötelezőnek ismeri a Magyar Lapkiadók Egyesülete honlapján
n o r d ic c o u n t r ie s Karen Gunn • Po l a n d Martyna Wojciechowska megjelent Magatartási Kódex rendelkezéseit További információért keresse
Po r t u g a l Gongalo Pereira • r o m a n ía Cristian Lascu • Ru s s ia Alexander Grek a www.mle.org.hu honlapot
s e r b ia Igor Rill • s l o v e n ia Marija Javornik • Sp a in Josep Cabello
Ta iw a n Yungshih Lee • T h a il a n d Kowit Phadungruangkij • t u r k e y Nesibe Bat licenctulajdonos : National Geographic Society

2
 EPA és DHA

Hozzájárul szíve
egészséges működéséhez*

Hozzájárul szíve
megfelelő működéséhez.*
•A Megared K r ill olaj étrend-kiegeszitö
Omega-3 zsírsav - úgymint EPA és
DHA-tartalm ának köszönhetően.
A kedvező hatás napi 250 mg EPA és
DHA hevíteievei érhető eL Hozzájárul szíve
egészséges működéséhez.

■A Megared KriU óta) étrend-kiegészítő

Omega-3 zsírsav - úgymint EPA és
DHA-tartalmának köszönhetően
A kedvező ha tás napi 250 mg EPA és
DHA bevitelével érhető eí

Krill olaj, gyorsan felszívódó Omega-3

✓ Hozzájárul Omega-3 szükségletének
fedezéséhez, amit szervezete magától
nem képes biztosítani FORTE 5 0 0 m g KRILL O
Gyorsan Felszívódó O m e g ^
HO ZZÁJÁRUL SZÍVE EGÉSZSÉGES MŰKÖDÉ*
KRILL OLAJ
Gyorsan felszívódó Om ega-5
✓ Nincs halas szaga vagy utóíze ■/ Biztosítja Omega-3 szükségletét,

■
amit szervezete nem képes előállít"
SNincs halas szaga vagy utóize HO ZZÁJÁRUL SZÍVE EGÉSZSÉGES MŰKÖDÉSÉHEZ*
y Egy kis kapszula naponta ^ Biztosítja Omega-3 szükségletét,

✓ Egy kis kapszula naponta

amit szervezete nem képes előállítani
/ n Étrend-kiegészító •SNincs halas szaga vagy utóíze
* 4 1 1 DB 730 mg-os Ugyzselatin k y Egy kis kapszula naponta

r\ n Étrend-kiegészító
“ ‘" r O U DB 467 mg-os lágyzselatin kapszula

Étrend-kiegészítő

MegaRed. Egy kis kapszula a szív egészséges működéséért!

*Akedvező hatás napi 250mg EPA és DHA bevitelével érhető el.
LAPINDÍTÓ

Ugye, nem ? Hát igen, hétm illiárd éhes száj nyoma.

N em sokára kilencm illiárdan fogják harapdálni. Tökéletes volt, harsogóan egészséges,
zam atos és illatos. Fogyott is szépen, faltunk pom pás étvággyal, nem gondoltuk, hogy
baj lehet belőle. M ost m ár tudjuk: ha ennyire szeretjük a hasunkat, ha nem tanuljuk meg,
m ibe kerül napi betevőnk, ha nem térünk át más étrendre, fö lkop ik az állunk. Finnyásak
vagyunk, válogatunk, nem esszük a m aradékot, és utáljuk, ha turkálnak a tányérunkban.
Pedig meg kell barátkoznunk a gondolattal: közös az asztal, és közös az éléskam ra is.
E n n iv a ló g o n d o k - az em beriség élelm ezésének jövőjét, sokasodó pro blé m á it taglalja
e havi szám unkban induló cikksorozatunk.

IFJ. VITRAY TAMÁS VEZETŐSZERKESZTŐ

FOTÓ KEVIN VAN AELST

 Az ASUS a Windows 8 operációs rendszert ajánlja.

ASUS Transformer Book T100

R ug a szko djo n el a m e g s z o k o ttó l!
2 az 1-ben ultrahordozható laptop és 10"-o$ tablet
Az ASUS Transformer Book T100 két gép egyben. Egyrészt, egy stílusos, ultrakönnyű, jól hordozható laptop, négyma­
gos Intel® Atom™ processzorral, Windows 8.1 operációs rendszerrel és előre telepített Microsoft Office alkalmazások-
kal, a hatékony munkavégzéshez. Másrészt, 10,1 hüvelykes IPS kijelzőjét leválasztva a billentyűzetes dokkolóról, egy
szempillantás alatt táblagéppé alakul, melyen kényelmesen olvashat, játszhat vagy nézhet meg egy filmet, akár a
fotelban, akár útközben. Akkumulátorról akár 11 órát is kibír egy töltéssel, így nem kell attól tartania, hogy útközben
■•agy munka közben hagyná cserben a készülék.
További információk: www.asus.com/in-search-of-incredible

Dolgozzon könnyen! Játsszon örömmel! Windows 8

Amerikai Egyesült Államok
Kíváncsi borjúfóka kukucskál
a barnamoszatok erdejéből
a Cortes-fenékhegynél, mint­
egy 160 kilométerre a dél­
kaliforniai partoktól. A barna-
moszat sok tengeri állatnak
nyújt menedéket. A hajladozó
moszatszálak között a fóka
bőségesen talál fogára való
halakat - és búvóhelyet.
rOTÓ. KYLfT McBURNIE
 * X
* 9
Vietnam
Népviseletbe öltözött fiatal
nők bocsátják útra virág­
forma papír gyertyatartóikat
a Huong folyón. Az ösök
tiszteletére július 15-én
rendezett buddhista ünnep
Kínából ered, de mára egész
Ázsiában elterjedt.
FOTÓ:PHAM TY
 Brazília
Zölden izzanak a Hold
fényében a korhadt
fatörzsből kihajtott
világitó gombák tönkjei.
A M ycena luce ntip es
elhalt zárvatermő fákon
nő Brazília és Puerto
Rico esőerdeiben.
FOTÓ- TAYLOR F. LOCKWOOD

*
Nemekről
és kezekről
Igaznak bizonyulhat a régi angol
m ondás: akinek hideg a keze,
annak m eleg a szive. Az amerikai
Utahi Egyetem kutatói ugyanis
kim utatták, hogy bár a nők test-
hőm érséklete átlag 0,2 Celsius-
fokkal magasabb, m int a férfiaké,
kezük 1,55 fokkal hidegebb:
az átlagos női kéz hőm érséklete
30,7, az átlag fé rfié 32,2 fok.
Hideg hatására a kéz és a láb
vérerei húzódnak össze először.
Egyelőre nem teljesen tisztázott,
m iért reagálnak m ásképp a férfiak
és a nők, állapítja meg Fredrick
Wigley, az ugyancsak amerikai
Johns Hopkins Egyetem kutatója.
A két nem izom töm ege eltérő,
horm onháztartásuk is különbözik;
talán ezek az eltérések is közre­
játszanak. Tény az is, hogy a nők
körében ötször gyakoribb az úgy­
nevezett Raynaud-kór, am elynek
következtében a beteg kezében
akár enyhe hideg vagy stressz
hatására (például a frizsiderajtó
kinyitása közben) átm enetileg
leállhat a vérerek m űködése, ettől
az ujjak elfehérednek, elkékülnek
vagy kipirosodnak. - Eve C onant

Árulkodó hőfényképek: a nő keze

(fent) hidegebb, mint a férfié (lent).

22.4 °C 30,2'C

12
 KÜLÖNLEGES HIRDETÉSI ÖSSZEÁLLÍTÁS

H tiiíll

• M l * :£
—— H W

CLIO - EVOLÚCIÓS SIKERSZTORI

Rendszertani besorolása: Renault család. Fajneve: Clio. Élőhelye: széles körben elterjedt, nagyon
sokféle tájat m eghódított. Egyedszáma: igen nagy. Elsősorban Európában látni belőle sokat,
rendszerint még idősebb példányai is frissek, erőteljesek, mozgékonyak. M egkülönböztető
ismertetőjegyei: alkata lendületes és tetszetős, ugyanakkor célszerű, jól kihasználható, minden
ízében tökéletesen idom ult a környezet folyamatosan változó, szigorodó követelményeihez.
A Clio páratlan képességeire jellemző, hogy territórium át, vadászterületét a kezdetektől meg
tudta tartani, sőt növelte is - dimenzióiban és tudásában egyaránt komoly versenytársa lett
a nála nagyobbaknak. Am ikor megszületett, az alsó középkategóriába sorolták a szak­
emberek, ám azóta - a világ változásait, a motorizált ember igényeit, elvárásait követve -
lélegzetelállító evolúciós utat já rt be, sokféle változatban m egjelent és hódított. Tágas
utastér, rendkívüli ellenálló képesség és törésbiztonság, sportos szív, csupa izom
m otorok, m indentudó kombiváltozat - a Clio imm ár negyedszázada él és virul
a Renault család önálló, teljes jogú tagjaként. A fennmaradásért kemény harcot
vívó autótípusok versenyében ez dicséretesen hosszú idő. A Clio páratlan /
alkalmazkodóképességét, folyamatos megújulását látva alighanem maga /
Darwin, az evolúcióelmélet atyja is elismerően bólintana... /
VILÁGKÉP

D igitális cso n to k
Bob 3 6 ezer éves jégkorszaki sztyeppi bölény (fent); sok
relikvia m e lle tt ő is szerepel abban az interne te s katalógus
bán, am ely régészeti és őslénytani leletek szkennelt változatát
vo nu ltatja fel a H elicoprion őscápától az íjakig és nyilakig.
Az Idahói T erm észettudom ányi M úzeum ( im nh ) m unkatársainak
célja, hogy a te lje s g yűjte m é nyt m egism ertessék a nagyközönség­
gel. A d igitalizált lele tek nagy fe lbo ntá sú három dim enziós képe
fo rg a th a tó és nagyítható, így tüzetesebb vizsgálatra nyújt lehetősé­
get, m in t ha az é rd eklő dő csupán szabad szem m el, a kiállításon
tanulm ányozhatná. Herb M aschner, a m úzeum igazgatója szerint
ily m ódon jóval szélesebb körben népszerűsíthetik a tudom ányt,
egyszersm ind óvhatják az á llagrom lástól a sérülékeny darabokat.
M ár tö b b m in t 15 ezer cs o n to t és m űtárgyat szkenneltek be; ezek
a m úzeum honlapján m ind m eg tekin th ető k. - Joh nn á Rizzo

imnh.isu.edu

delfin pézsmatulok rozmár

Kínában, ahol a legélénkebb az illegális elefántcsontpiac, nyilvános eljárás keretében összezúztak 6 tonnányi
SA T Ö BBI ELKOBZOTT e le fá n tc s o n to t , h iá n y c ik k A VÖRÖSHAGYMA Indiában, 201 3-ban 248 százalékkal emelkedett
az alapvető élelmiszernek számító zöldségféle ára. Leleteik alapján a régészek úgy gondolják, hogy hajdan
z s ir á f o t is felszolgáltak POMPEJi ínyenceinek. Csillagászok bejelentették: valószínűleg sikerült úgynevezett
t h o r n e -z y t k o w objektumra, vörös szuperóriás belsejében megbújó neutroncsillagra bukkanniuk.

FOTÓ: (FENTRŐL ÉS BALRÓL): ALASZKAI EGYETEM MÚZEUMA, UAMES 29458 (BÖLÉNY). ÉS UAM 14793 (ROZMÁR);
BÜRKE TERMÉSZETRAJZI ÉS KULTURÁLIS MÚZEUM. EMLÖSGYŰJTEMÉNY. UWBM 39478;
NMNH. GERINCESZOOLÓGIAI TANSZÉK, EMLÖSRÉSZLEG, USNM 550201
 w w w .ren au lt.h u

RENAULT CLIO
MEGDOBOGTATJA A SZÍVED

A lU l ii í i ii ü A l iL ü i i ..
TECHNO FEEL LIMITÁLT SZÉRIA

LÉLEGZETELÁLLÍTÓ FELSZERELTSÉG
SZÍVDOBOGTATÓ FORMÁK
F1 IHLETTE TCe 90 MOTOR
CSÚCSTECHNOLÓGIÁS MULTIMÉDIA

0 8 0 /7 \
V W O R LD V
ncfiAULT
j — iïiU A ù t
C H A M P IO N
V/.ENGINE^
D R IV E T H E C H A N G E \ /
RENAULT
H B renault.hu/clio

ü 2 2 *12: 2Ö14. május 1-től május 31-ig vagy visszavonásig érvényes. A Renault Credit finanszírozási ajánlat, változó kamatozású, forintalapú konstrukció. THM 5,99% , minimum
p b : 35% maximális futamidő 48 hónap, mely egyedi hitelképesség-vizsgálat függvényében érvényes. A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok
eleiével történt, a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat. A Renault Credit finanszírozást az UniCredit Leasing Hungary Zrt. nyújtja. Clio vegyes fogyasztás
r 3 4 - 6,3; C02-kibocsátás g/km : 90 - 1 4 4 . A feltüntetett üzemanyag-fogyasztás illetve C02-kibocsátás a mindenkor hatályos szabályok által előírt mérések eredménye,
l « n s * i ~ i : ó autó illusztráció! Jelen tájékoztatás nem teljes körű, és nem minősül ajánlattételnek, részletek az akcióban részt vevő Renault márkakereskedésekben! f g y /jg g ] ^ renault
VILÁG Falánk jövő

Kíváncsi rá, mi m in de n készülhet egyetlen te rm e te s sertésből?

A választ m eg talá lja az ng.hu oldalon.

NAGY DARAB
SZÍNHÚS
A mázsás sertés
mintegy 60 kiiónyi
finom húst ad. REKORDKRUMPLI
Ennyit nyomott minden idők leg­
nagyobb burgonyája a G uinness
R e k o rd o k K önyve szerint.

BORRAVALÓRA
VALÓ
KÉRDEZD A MAMÁT! Minden második
Az amerikaiak jó harmada még EZ IS, AZ IS amerikai felnőtt
felnőttkorában is édesanyjától A dinnyét gyümölcsnek dolgozott
kér főzési tanácsokat. és zöldségnek is tekinthetjük. étteremben.

CSOKIORSZÁG
Svájc a legmohóbb csokoládéfogyasztó: lakói fejenként
és évente átlag 12 kiiónyi csokit majszolnak el.

EBÉD AZ ORSZÁGÚIRÓL
Aki Montana államban állatot gázol, föl-
tálalhatja, elfogyaszthatja az áldozatot.

1,8 MILLIÁRD
DOLLÁR/NAP
VENDÉGLŐBEN
Az előrejelzések szerint ennyit
költenek majd a vendégek 2014-ben
az Egyesült Államok éttermeiben.

BANÁNBOGYÓ
Botanikai értelem­
ben a banán
bogyótermés,
a földieper
viszont nem az.

16 FOTÓ: REBECCA HALÉ. NG. ILLUSZTRÁCIÓ: ÁLVARO VALINO

CSOKOLÁDÉ: A DICK TAYLOR CHOCOLATE VÁLLALAT ENGEDÉLYÉVEL
VILÁG
H a n g ta la n vadász
Ném et repülőgépm érnökök hada dolgozik egy
új ö tlet alapján a kisebb zajt keltő szárnyprofil
kialakításán. A g on do la to t a gyöngybagoly hang­
talan röpte adta. Mivel az éjszaka vadászó raga­
dozó m adár hallására hagyatkozva találja meg
prédáját, igencsak m egnehezítené vadászatát,
ha szárnycsapásaival zavaró zajt keltene. A tito k
nyitja: a gyöngybagoly lassan, szárnyával keveset
csapva suhan a levegőben. Erősen ívelt szárnya
fö lö tt kis nyomású légréteg alakul ki, és szinte
húzza fölfelé a m adarat, fejtegeti Thomas Bach-
mann, a kutatás vezetője. A tö m ö tt szerkezetű
tollak és a tollvégek pillái Is tom pítják a kelet­
kező zajokat, m ert csökkentik a szárnycsapások
fölkavarta levegő turbulenciáját. - Johnná Rizzo
FOTÓ: PHOO CHAN. FLICKR/GETTY IMAGES
t t o k : K a l ló P é t e r
JÁTSSZON ES NYERJEN BELEPOT
A GOURMET FESZTIVÁLRA!
G o u rm e t Fesztivál: id é n is m in d e n b ő l a le g jo b b a t
Idén május 30. és június 1. között várja a gasztronómia szerelme­
seit a hazai gasztrofesztiválok legnívósabbja, a Gourmet Fesztivál.
A Millenárison Ismét felsorakoznak majd az ország legjobb hazai
éttermei, borászatai, cukrászdái és a gasztrovilág más jeles képvi­
selői. A Gourmet - immár második éve - a változatos és többnyire
modern kínálat m ellett egy-egy hagyományos ételt Is fókuszba
állít. Míg tavaly a séfek a gulyás tematikáját járták körül, addig
idén a rakott krum pli kerül terítékre, a szakácsok elképzelései
szerint, változatosan újraálmodva.
Ahhoz, hogy az Öné legyen a páros belépőjegyek egyike, küldje
be a helyes választ alábbi kérdésünkre:
Hogyan nevezik Erdélyben a burgonyát?
NGA murok
NG B pityóka
NG C árdé
NG D ganca
SMS számunk: 06-90/64-20-64*
A helyes megfejtők között 3 db kétszemélyes belépő­
jegyet sorsolunk ki a Gourmet Fesztiválra. Időpont és
helyszín: 2014. május 30.-jú n iu s 1., Millenáris Park.
Az SMS-t kezdje az NG kóddal, szóközzel adja meg a helyes válasz betűjelét,
majd saját nevét és pontos címét. Pl. NG EKiss Kata 1037 Budapest Kö u. 1.
A nyereményjáték időtartama: 2014, május6-25. Az SMS beküldésének határideje:
2014. május 25., éjfél. A sorsolás időpontja: 2014. május 26. A nyerteseket SMS- ben
értesítjük*. A nyereményjegyeket a helyszínen lehet átvenni fényképes Igazolvánnyal.
A páros jegy bármely napra beváltható egyszeri alkalommal a Gourmet Fesztivál Ideje
alatt (időpont: 2014. május 30. és június 1.).
AzSMS díja bruttó 330 Ft. A játékban csak belföldi természetes személyek vehetnek részt,
A nyereményjátékban a játékos által beküldött első üzenet vesz részt. A szolgáltatás mind­
három mobilszolgáltató hálózatából elérhető. A nyereményjátékban való részvétellel a játé­
kos automatikusan hozzájárul adatainak a StudiolO Kft. általi kezeléséhez. Ügyfélszolgálat
és info: StudiolO Kft., 06-3/220-60-52, www.studlolO.hu/nyeremenyjatek
 KÖZKELETŰ KERÉKPÁROK

Autom ata világítás

A m in t a k e r é k p á r m o z ­
g á s b a jö n , a z e ls ő
Széles gumiabroncs a h á t s ó L E D -es v illo g ó
H ú so s, s z é le s g u m ija és erős. is b e k a p c s o l.
m a s s z ív vá z a s ta b illá , b iz to n ­
s á g o s s á te s z i a k ö z b rin g á t.
Vezetési kom fort
A z ü lé s m a g a s s á g tá g
h a tá ro k k ö z ö t t v á lto z ­ Dokkolófül
ta th a tó , a „ k é z e n f e k v ő ” A z ö n k is z o lg á ló
m a ro k v á ltó v a l k ö n n y ű p a rk o ló k b a n
á t té t e lt m ó d o s íta n i k ia la k íto tt ta rtó -
a le jtő n é l, e m e lk e d ő n é l. á llv á n y e lle n ­
d a ra b ja .

Sárhányó,
láncvédő
A k e ré k b u rk o ­
la t a fe lfrö c s -
c s e n ő víz és
s á r e lle n v é d ;
a z a lu m ín iu m
lá n c to k a ru h á ­
z a to t a z o la jtó l,
a lá n c o t p e d ig
a p o r tó l óvja.

Agyas konstrukció
A közkerékpár tervezésekor döntő szempont volt a biztonság,
a tartósság és a lopásállóság.

Egyszerű, de nagyszerű:
közkerékpárok a nagyvárosban
KÖZÖS KEREKEZÉS I A fejlett országok városfejlesz­
tési törekvéseiben általában a legegyszerűbb eszmék
nyernek leggyorsabban teret. Az egyik ilyen, tulajdon­
képpen pofonegyszerű ötlet: a bérbiciklirendszer.
A közelmúltban indult londoni, bostoni és washingtoni
kezdeményezéshez New York és Chicago városa is
egykettőre csatlakozott. Olyan népszerű lett a köz­
kerékpár, hogy 2013-ban a világ 535 városában már
m integy félm illió drótszam ár teljesített szolgálatot.
Maga az elv im m ár évtizedes, és azóta jelentős fej­
lődésen m ent keresztül - az ingyenes, tolvajbiztos
kölcsönzési szisztémától eljutottunk a távfelügyelt
rendszerekig, am elyek a díjfizetés tényét, a parkolás
helyét és a kerékpárok kihasználtságát is nyomon
követik. Hogy honnan a közbringázás iránti nagy
lelkesedés? A szolgáltatás egyik nagy előnye, hogy
m egfizethető (Londonban az egyórás biciklihasználat
díja 1 font, azaz körülbelül 380 forint), a másik fontos
szempont, hogy környezetkímélő, a ham adik pedig,
hogy testedzésnek sem utolsó, állapítja meg Olivér
O ’Brien, a londoni University College szakembere.
Azóta, hogy két francia város, Lyon és Párizs elindí­
to tta a közkerékpározás legújabb hullámát, egyre
több városban ébrednek rá az emberek: a bringázás
sok tekintetben javítja életm inőségüket. Másként
fogalmazva: gyakran két kerék is elég... - Luna Shyr

18 FOTÓ: NGM; FORRÁS: BKK

 M Á J U S I B U B IS TA R T I Négy év tervezés után Buda­
pesten is elindul a Kerékpáros Közösségi Közleke­
dési Rendszer, a Budapest Bicikli, azaz Bubi. Az ön-
kiszolgáló szolgáltatás minimális díjért rövid idejű,
egyirányú utazást tesz lehetővé. Az első ütem ben
75 gyűjtőállom áson 1100 kerékpár várja azokat, akik
így szeretnének lefaragni a közlekedésre fordított
időből és költségekből. A várható forgalom szerint
az első körben 15-30 kerékpárt helyeznek ki állom á­
sonként. „A Belváros pesti részén m egfelelő lesz
az állomássűrűség; sajnos a hidakon még nem m eg­
felelő a kerékpáros infrastruktúra” - állapítja meg
László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke.
A budai hálózatfejlesztés csak a hídproblém a m eg­
oldása után várható, jelenleg a D una-part mentén,
illetve a lágymányosi egyetem i épületek vonzáskör­
zetében létesülnek gyűjtőállom ások. A Bubi-rendszer
legfőbb elem e a logisztika. „M inden állom ás te líte tt­
ségét, és a GPS-rendszer révén m inden kerékpár
hollétét is látja a központ. Ha valamelyik állomáson
nincs üres hely, a leadandó biciklit az üzem eltető
elektrom os kerékpárral vo ntatott utánfutójával át­
szállítja egy olyan állomásra, ahol nagyobb a forga­
lom, a kereslet” - magyarázza László János. - N G M

\ Tisza-tavi
Ökocentrum
o
o •
A TERMÉSZET ÉLMÉNYTARA

t>
o o O

állomás érintőképernyős
terminállal (regisztráció,
fizetés, jegyvásárlás,
bérlettel való kölcsönzés)

állomás terminállal
(jeggyel vagy bérlet­
tel való kölcsönzés)

www.tiszataviokocentrum.hu
info@ttoc.hu • tel.: +36 36 553-033
£ Nyitva tartás: minden nap
I Cím: Poroszló, Kossuth L. út 41.
VEGYÉRTÉK Z Ö L D F E R T Ő T L E N ÍT Ő K

Dr. Fitosz K özkeletű bölcsesség, hogy jó t tesz az erdei levegőn te tt

séta. De vajon m iért? Már az ókoriak is tudták, hogy egyes fá k illóolaja jó té ko n y
hatású. Ám hogy valójában m ely vegyületek m űködnek közre a folyam atban,
csupán néhány évtizede vizsgálja a tudom ány. Borisz Tokin szovjet biokém ikus
írta le a jele nsé ge t 1937-ben, és ugyanő nevezte el a növények m ikrobagyilkos
ve gyü le te it f/tonc/'doknak (f ito s z görögül „növény” ; c/'d latinul „ö lő ” ).
„A fito n c id o k általában kis m olekulasúlyú, illó, erős szagú vegyületek, bakté­
riu m ok és gom bák, illetve rovarkártevők ellen képződnek a növényekben.
N ém elyik enzim ekre hat, a kórokozó, kártevő anyagcseréjét befolyásolja,
g áto lja a szaporodást, m ások riasztóanyagként szolgálnak. Szerkeze­
tü k sokféle lehet, így m űködési m ódjuk is vá ltozatos” - m agya­
rázza Solti Ádám, az elte N övényélettani és M olekuláris
N övénybiológiai Tanszékének tanársegédje.
F iton cido kat sok m ás növény m ellett rengeteg fa is te r­
m el - ilyen például az atlaszcédrus, a jegenyefenyő, a tisza­
fa, az erdeifenyő, a boróka, a tölgy, a gyertyán, a juhar, a dió
és a nyír. E gyógyerejű fafajokból á tg o n d o lt parkosítással
igazi egészségvédő ökoce ntru m épülhet: a Szovjetunióban
annak idején kórházak parkjait ü lte tté k be fito n c id fa­
fajokkal, Japánban te lep íte tt fito n cid ligetekben vehetnek
„e rd ő fü rd ő t” a m aródiak. Ma m ár arról is sokat tudunk,
m ié rt tesz jó t egészségünknek, ha ö ko ce n tru m o k zö ld ­
jéb en , erd ők m élyén barangolunk. A vizsgálatok szerint
ilyenkor vérnyom ásunk, pulzusszám unk és kortizol nevű
stresszhorm onunk szintje is csökken. Mi több, a kalan­
dozás után akár egy héten keresztül m agasabb lehet
vérünkben bizonyos fehérvérsejtek száma. A fito n ­
cid o k eszerint erősítik im m unrendszerünket,
a fertőzések, sőt talán a daganatos betegségek
ellen is védik szervezetünket. - H Á

FITONCIDOK HIVATALOS ERŐSORRENDJE

igen e rő s (1,5-2 p e rc alatt hat)
• vöröshagyma

e rő s (2-3 perc)
• fokhagyma
• atlaszcédrus

közepesen e rő s (3-5 perc)

• retek
• jegenyefenyő
• n a ra n cs, c itro m

gyenge (10-20 perc) A szépséges atlaszcédrus

• erdeifenyő (Cédrus atlántica Manetti)
• boróka erős fitoncidokat termel;
igen gyenge (20-40 p erc) Cebe Zoltán erdőmérnök
• nyír ezt a fajt telepítette biológiai
• juhar védőövezetként a körmendi
• nyár kórház kertjébe.

ILLUSZTRÁCIÓ: EUROPRESS/GETTY/DE AGOSTINI PICTURE LIBRARY. FORRÁS: CEBE ZOLTÁN

 Megbízható
VILÁG társ a kertben!
A STIHL gépeivel
öröm a munka

STIHLfS 55

ió t A u é s

Tavaszi fáradtság... Ugyan, kinek van

arra ideje? Most, hogy a természet ismét
feléledt, a kertbarátoknak sem lehet töb­
bé lustálkodni. Érdemes mielőbb eltün­
tetni a tél nyomait a ház környezetéből.
A szorgos munkában fáradhatatlan se­
gítséget jelent a STIHL valamennyi kerti
gépe! A STIHL motorfűrészeket, sövény­
Tüszőbe ültetett sejtekből képződött, még nem teljesen kifejlett hajszálak. nyírókat és fűkaszákat megbízhatóságuk
és döbbenetes erejük mellett könnyű
kezelhetőségük teszi nélkülözhetetlen­
né a kerti munkák során! Legyen öröm a
munka idén is!
H ajszálon m ú lh at Keresse akciós term ékeinket
Úgy tűnik, a ku tatók ham arosan m egtalálják a kopaszodás ellensze­ szakkereskedéseinkben!
rét. A brit Durham és az egyesült állam okbeli C olum bia Egyetem
m unkatársai fölfedezték, hogy az em beri hajtüszőből szárm azó
Az akció időtartama:
sejtek képesek új hajszálat képezni a d on ortó l nyert szövetben, 2014. április 1. - május 31.
*Az akció részleteiről érdeklődjön szakkereske­
de csak akkor, ha göm bform a környezetben tenyésztik őket, nem déseinkben vagy keresse honlapunkon!

a hagyom ányos petricsészében - így ugyanis a gravitáció segíti

a sejtek összekapcsolódását. A kialakult sejtcsom ókat a ku tatók A v ilá g le g jo b b ja i M a gyarországon!
J ö jjö n el és nézze meg élőben!
laboratórium i egerek bőrébe ü lte te tt em beri bőrterületre vitté k át.
S z u rk o ljo n Ön is velü n k!
Néhány hét múlva hét egér közül ötnél finom , piheszerű hajszál Kövesse nyomon az eseményeket
Facebook oldalunkon!
jele nt meg a b e ü lte te tt bőrön, m agyarázza Angéla C hristiano facebook.com/STSHUNGARY
genetikus, a kutatások vezetője. A hajnövesztő m ódszer különösen
olyanoknak jö h e t jól, akiknek m ár nincs kellően sűrű, elegendő haj­
szálat adó foltjuk a hagyom ányos átültetéshez. A szakem berek azt
szeretnék elérni, hogy a m esterségesen növesztett hajszál erősebb
legyen, színe pedig term észetesebbnek hasson. Ha sikerrel járnak, www.stihl.hu
C hristiano azt vizsgálja majd meg, hogy a frissen növesztett hajszál Mobilra optimalizálva!
a fejbőrbe visszaültetve képes-e tovább növekedni: „Akkor válik
majd el, tényleg használható lesz-e a m ódszerünk.” - Eve C on an t ANDREAS STIHL KFT.
2051 Biatorbágy-Budapark, Paul Hartmann u. 4.
Telefon: (06-23)418-054
=CTÓ: MARK THIESSEN, NG

STIHL
Eleven fúrógép
A nem rég á ta d o tt 4-es m etró ho z
7,5 kilo m é te r hosszú, 5,2 m é te r á t­
m érőjű a la g ú tp á rt ke lle tt fú rn i Buda­
pest a la tt Az e ffé le m érnöki e rő ­
próbákhoz szükséges te ch n o ló g ia
költséges és b on yolult - az ö tle ta d ó
fö ldigilisztán a k kö nnyebb a d o lg a ...
A giliszta szabályosan bekebelezi
a k itú rt fö ld e t; a korhadó anyagokat
m egem észti, a m it nem tu d haszno­
sítani, m ásik te stvégén kiüríti. Járat­
fúrás közben ragadós vála dé kot bo ­
csá t ki, így kem ényíti a fo lyo só falát.
M ind m űkö dé si elvében, m in d fe l­
é pítésében hasonló a tö b b g yűrűb ől
álló, zá rth o m lo kú fúrópajzs. Elején
a m arótárcsa p e rce n ké n t e gye t fordul,
fe jti a kőzetet, m ö g ö tte egy gyűrű
a hid ra u liká t óvja, azután tá m a sztó ­
gyűrű következik. Ez a gyűrű neki­
feszül a k ifú rt alagút falának, rögzíti
a gépezetet, a hidraulikus ka ro k pedig
e lő re to ljá k a fo rg ó m arótárcsát. A tö r­
m elék a tá rcsá k ablakain a m u n ka ­
kam rába jut, onnan fu tó szalag viszi
hátra. A gép b eto ne lem ekke l béleli
a járatot, rögzíti az ala gú t falát. A 4-es
m etró fúrópajzsához ta rto zó géplánc
114 m éter hosszú volt, a pajzs napon­
ta 15-20 m é te rt te tt meg. Az ásáshoz,
talajkiterm eléshez am úgy m ás állatok­
tó l is e lle stün k ötlete ket. „A bánya­
gép ek m arófején sorakozó fo rm á k
hasonlítanak a vakond és a ló tü csö k
ásólábán m eredező ka rm o kh o z” -
m u ta t rá D ö m ö tö r Csaba, a M iskolci
Egyetem adjunktusa, aki olyan te rm é ­
szeti fu rfa n g o k után kutat, am e lye ke t
érdem es leh et á tü lte tn i a m űszaki
gyakorlatba. - S tö c k e rt G á b o r
 VAKMERŐK

írta Hiver’t-Klokner Zsuzsanna Fényképezte Sárosi Zoltán

Konfliktusok fizikája
K E R TÉ S Z JÁ N O S fizikus, akadémikus, a Közép-európai Egyetem (c e u ) és a Budapesti Műszaki

és Gazdaságtudományi Egyetem professzora. A statisztikus fizika és alkalmazásai, különösen a háló­

zatkutatás terén elért eredményeiért idén március 15-én elnyerte a Széchenyi-díjat. Munkájával sok­

szor keltett meghökkenést a tudóstársadalomban - először akkor, amikor úgy döntött, gazdaság­

fizikával kezd foglalkozni.

Gazdaságtan és fizika? Van egyáltalán érintkezési felületük?

Persze, gondoljon csak a fizika egyik fő feladatára: olyan rendszerek viselkedését leírni, amelyek

elemei kölcsönösen hatnak egymásra. Mindezt messzebbről nézve mélyebb összefüggésekhez

is eljuthatunk. így született meg az 1990-es években a gazdaságfizika, amely a statisztikus fizika

eszközeit alkalmazva a gazdaság szereplői: embercsoportok, vállalatok viselkedését írja le.

Milyen volt az új tudományág fogadtatása?

Eleinte két oldalról is kaptunk rendesen. A fizikus kollégák egyfajta linkeskedésnek tekintették

a munkánkat, a pénzügyi szakemberek pedig gyanakodva figyeltek bennünket.

Mi volt az első gazdaságfizikai előrejelzésük?

A pénzügy világában „stilizált tényeknek” nevezik azokat az összefüggéseket, amelyek minden

adathalmazra jellemzőek. Ezen a területen mindjárt az elején voltak izgalmas eredményeink.

Például matematikai kapcsolatot tártunk fel a részvények tranzakciós mennyisége és a hozzájuk

tartozó vállalatok gazdasági ereje között. Az ilyen, korábban nem ismert stilizált tényekkel már

biztosabb alapokon lehetett kockázatoptimalizációs számításokat végezni.

Fizikai számításokkal meg lehet mondani, milyen részvénybe érdemes fektetni?

Ha így lenne, gyorsan összeomlana a tőzsde. Olyan összefüggéseket állapítottunk meg, amelyek

révén pontosabban leírható, miként reagál a piac a részvényárfolyamok hirtelen változására.

Melyik volt az az előrejelzés, amelyet a legnagyobb hitetlenkedéssel fogadtak?

Megjelent egy publikáció, amely a Twitteren folyó „csiripelések” segítségével igyekezett előre­

jelezni, hogy egy mozifilm mennyit hoz az első héten. A módszer csupán néhány nappal „látott

előre” - ennyivel a befektetők nem sokra mennek. Mi hosszabb távú előrejelzésre törekedtünk,

nem a Twitter, hanem a Wikipédia közösségén belül lejátszódó folyamatokat figyeltük. Bebizo­

nyítottuk, hogy így hosszabb távon, akár több hónapra előre, viszonylag pontos eredményekkel

tudunk szolgálni. A módszert taglaló cikkünk bizony komoly feltűnést keltett.

A Wikipédia más szempontból is érdekes...

Tudjuk, hogy minden együttműködés gyakran jár konfliktussal. A szócikkek szerkesztői olykor

ellentmondanak egymásnak: ezt hívják a szerkesztők harcának. Az internetes enciklopédia

azért kitűnő kutatási terep, mert minden változtatás jól dokumentált, és nyilvánosan elérhető.

24 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2014. MÁJUS

 VAKMERŐK

Kutatótársaimmal nemcsak a konfliktus kialakulásával, hanem a megoldás problémáival is foglal­

koztunk. Arra jutottunk, hogy a vélemények időbeli fejlődésével még a nagyon eltérő álláspontok

is közeledhetnek. Ez a minta a szerkesztők közötti kölcsönhatások eredményeként létrejövő kol­

lektív emberi viselkedés eredménye, s ebben a részecskék kölcsönhatásaira emlékeztet.

A fizikusnak nincs hatása a folyamatokra, csupán leírja, amit tapasztal?

Ez a fizikában igaz, hiszen a törvényszerűség és az általa irányított folyamat attól nem változik

meg, hogy felfedezzük magát a törvényszerűséget. A gazdaságban némiképp más a helyzet.

A kutatók által feltárt összefüggéseket ugyanis rögtön elkezdik alkalmazni, ez pedig befolyásolja

a folyamatokat, és végül maga az összefüggés is megváltozhat.

Megközelítésük alkalmazható emberek, csoportok viselkedésére?

Azt, hogy valaki adott pillanatban hol lesz, elég pontosan meg lehet jósolni. Mindössze annyi kell,

hogy ismerjük az illető napi rutinját. Sokkal nehezebb a tudatos viselkedési folyamatok előrejelzése.

Léteznek már olyan dinamikai modellek, amelyek révén le lehet írni a politikai, társadalmi csopor­

tosulások kialakulását, evolúcióját. Ezen a területen azonban nehéz megbízható adatokhoz jutni.

E téren milyen kutatásokat végeznek?

A magyar iWiW nagyon sikeres közösségi hálózati szolgáltatás volt több mint négymillió felhasz­

nálóval. Mára, főként a Facebook miatt, visszaszorult. A rendelkezésünkre bocsátott anonimizált

adatok lehetőséget biztosítanak egy ilyenfajta hálózat teljes életciklusának tanulmányozásához.

Egy másik munkánkban, a társadalmi hálózatok térképezésében, telefonhívások adatait használjuk.

Telefonhívások alapján kutatnak? Nem támadhatnak ebből gondok?

Természetesen nem tudjuk, kik telefonáltak, és mi hangzott el a hívások során, de azt igen, hogy

milyen gyakran telefonálnak, milyen hosszan beszélnek, amikor őket hívják, és milyen hosszan,

amikor ők kezdeményeznek hívást. Ennek alapján le tudjuk írni a hálózat szerkezetét, meg tudjuk

állapítani, hogy az illető a hálóban milyen helyet foglal el, hogy ki lehet a „véleményvezér".

Nem vetették a szemére, hogy túl mélyre ás az emberek, a társadalom életében?

Nem csak a mi munkánkat, az egész kutatási területet gyanakvás övezi. Mi kizárólag jogszerűen

hozzáférhető adatokkal, az etikai szabályokat betartva dolgozunk, de ez így is nagyon nehéz

terep. Tudomásul kell vennünk, hogy az információs-kommunikációs technika gyökeresen meg­

változtatja világunkat, és hatással van a személyiségi jogokra is. Ülünk a száguldó vonaton, és

még nem tudjuk, hova tartunk igazából...

26 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2014. MÁJUS

 GOURMET
F E S Z T IV Á L

, 6 s to \ d meg M a g y a ro rs z ^ ,
Millen á r is Park
2014. május 30-június L

| ^ Az ország legjobb
' éttermei egyszer
egy évben, egy helyen
^ tá la lá s á t
¡JÓ S Z Á G csumgo^

borászatok
cukrászdák ^ Lis^ t ó ^ * ^ 0 N r x

gourmet üzletek
K\i Idei újdonságok:
legjobb s tr e e t
s nem zetközi konyhák
gasztro- es
w w w .gourm etfesztivalhu gyerekprogramok

Mercedes-Benz
Electrolux ^E S P R E S S O SZIGETKÖZI Red Bull
HUNGÁRIA paprika F o rb e s
oW'—»

NATIONAL
0 GEOGRAPHIC shopürte konyha lin!i7’!Tfl ízeidtet.hu 3 \ f f iC E G,jodFood
IOSALTY MAGYARORSZÁG
 natgeofood.com

A 21. század közepére 2 milliárddal többen leszünk.

Cikksorozatunk azt vizsgálja, miként élelmezheti majd magát
az emberiség anélkül, hogy fölélné, tönkretenné a Földet

Hogyan termeljünk
elegendő ennivalót
9 milliárd
ember számára?
Ipari méretekben működő nagygazdaság
és háztáji biofarm: a termelés két véglete.
De harmadik út is létezik.

Terv öt lépésben

Ennivaló
gondok
í r t a Jonathan Foley
F é n y k é p e z t e George Steinmetz é s Jim Richardson

ÉLELMISZERBOMBA 29
Egyesült Állam ok, Kansas, S co tt City, A Vulgam ore
gazdaság kom bájnjai ó rá nké nt nem kevesebb m int
10 hektárnyi te rü lete n aratják le a búzát, s közben
folyam atosan m érik a hozam ot. Az am erikaiak élel­
m ük jó részét ilyen, g épesített nagyüzem i gazda­
ságokban állítják elő. Hogy viszonylag csekély k ö lt­
ségek árán nagy legyen a hozam, a gazdák óriási
tá blá kat vetnek be ugyanazzal a haszonnövénnyel.
GEORGE STEINMETZ
 \

■ ■

Brazília, Granja Mantiqueira baromfitelep. Az itt nevelt

í nyolcmillió tyúk naponta 5,4 millió tojást ad. A tojások ®
futószalagon jutnak el a csomagolórészlegbe. A fejlődő 5 2 5
országok lakossága ma háromszor annyi húst és hétszer
annyi tojást fogyaszt, mint negyven éve. Ezt a keresletet
- csak nagyüzemi termeléssel lehet kielégíteni.
GEORGE STEINMETZ
» uw

w
Brazília, Mato Grosso állam. Ritka jó lett a termés,
a kukorica már be sem fért a silókba. Nagy része
Kínába és Dél-Koreába kerül, sertés- és csirketáp
lesz belőle. Más okok mellett a takarmány iránti
kereslet megugrása is magyarázza, hogy 2050-re
meg kell dupláznunk a haszonnövények hozamát,
mondják a szakértők.
GEORGE STEINMETZ
 FALANK
JÖVŐ

Benzinfaló autók, füstokádó kémények.

Leginkább ez ju t eszünkbe a környezet-
szennyezésről - m ég véletlenül sem
az ennivalónk. Pedig az élelmiszeripar
is súlyosan veszélyezteti bolygónkat.
A mezőgazdaság a globális fölmelegedés egyik
r-zrőbb okozója. Azzal, hogy földet művelünk és
szágot tartunk, több üvegházhatású gázt jutta-
runk a levegőbe, mint a világ minden autója, teher­
kocsija, vasúti szerelvénye és repülőgépe összesen.
A :ehenészetek és a rizsföldek rengeteg metánt,
i mütrágyázott szántók rengeteg dinitrogén-oxi-
z :: termelnek, az esőerdők égetéses irtásával ren­
geteg szén-dioxid jut a légkörbe.
Amellett, hogy mohón habzsolja, a nagyüzemi
- ; vénytermesztés és az állattenyésztés mérhetet-
er.ül szennyezi is bolygónk rendkívül becses édes­
e i készleteit. A természetes vizekbe elszivárgó
¿lati és műtrágya egykettőre megbontja a tavak,
:: Ivók, tengerszegélyek eleve ingatag biológiai
ellensúlyát. A mezőgazdaság térnyerésével rá-
^aasul a biológiai sokféleség is hajmeresztő ütem-
: -r. csökken: az erdők és legelők tarolásával bűnös
— : dón szűkítjük, pusztítjuk az élőhelyeket, tize­
ié i ük az állat- és növényfajokat.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy rohamosan
nő a világ élelmiszerigénye. Századunk közepére
kétmilliárddal többen leszünk: kilencmilliárdos
embertömeg lakja majd a Földet. A szükségletek
azonban más okból is nőnek. Világszerte javul az
életszínvonal, Kína és India lakossága egyre több
húst, tojást, tejterméket fogyaszt, a marha-, sertés-
és baromfiipar fölfuttatásához pedig egyre több
kukorica és szója kell. Ha a jelenlegi módszerek­
kel és termelékenységgel számolunk, az em beri­
ség létszámgyarapodása és a táplálkozás nívójának
javulása miatt 2050-re a mezőgazdaságnak már
nagyjából kétszer annyit kell majd előállítania,
mint amennyit jelen pillanatban képes.
De hogyan? A szakemberek két táborra szakad­
tak, és a kettő között egyelőre nincs átjárás. Világ­
piacra termelő nagyüzemi mezőgazdaság vagy
háztáji biogazdaságok: mintha e két megoldás kö­
zül választhatnánk csupán. Minthogy nincs közös
nevező, a két tábor között mélyül a szakadék.

Peru, Andok. Estela Cóndor ötfajta burgonyát termeszt eladásra, a sárga gumós sarkantyúkát
családjának főzi meg. A fejlődő országokban az élelmiszer nagy részét kisgazdák termelik meg.
JIM RICHARDSON

ÉLELMISZERBOMBA 37
 Bassam a C a m à ra .^ ib y O lekszandra Szalo, Hlînszk

Egyesült Államok Ukrajnai

Chris Covelli, W isco n sin allam Valentin Taraszov, Sztarovisnyevecke
JIM RICHARDSON (MIND)
A nagyüzemi gazdaságokban egyféle növénnyel
vetnek be roppant területeket, rovarirtó szerek
és műtrágya alkalmazásával növelik a hozamot.
JIM RICHARDSON
A háztájiban általában kisebb a hozam,
mint a nagyüzemi gazdaságban, viszont
abból, amit megtermelnek, sokszor több
hasznosul emberi táplálékként.
JIM RICHARDSON
 Mezőgazdaság és környezeti terhek
Az állattenyésztés és a növénytermesztés az emberiség legnagyobb vállalkozása;
a Föld jégm entes területének több m int 38 százalékát e két célra fogta be. A mezőgazdaság m ellett
az építőipar, a fakiterm elés és a bányászat is súlyosan károsítja a természetet.

| erodált, lepusztult terület

falu, gazdaság

a tag
í városi terület

I ültetett erdőség
t e r m ő f ö ld

I fakitermelés

J bánya, kőfejtő,
w út, vasút,
víztározó

öld felszíne (a víz boritot is számítva);

- 510 millió nég>

TÉRKÉPEK ÉS ILLUSZTRÁCIÓK: VIRGINIA W. MASON ÉS JASON TREAT. NG. FORRÁS: ROGER LEB, HOOKE, MAINE-I EGYETEM. EGYESÜLT ÁLLAMOK

44 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2014. MÁJUS

 A nagyüzemi mezőgazdaság mellett kardosko-
dók azzal érvelnek, hogy a m odern gépek, öntö­
zési m ódszerek, műtrágyák és géntechnológiai
eljárások révén javítani lehet a hozamokat, ki tud­
ok majd elégíteni a növekvő igényeket. A háztáji
gazdaságok és biofarmok hívei erre azt hozzák föl
ellenérvként: a kisterm elők műtrágya és rovar­
irtó szerek alkalmazása nélkül is tetemesen növel­
hetik terméshozamukat, és az sem mellékes, hogy
ha van piac, a megélhetésüket sem kell félteniük.
Mindkét félnek igaza van - csakhogy nem vagy-
vagy alapon kellene gondolkodnunk: a két logika
ugyanis korántsem zárja ki egymást. Mindkettő
revén komoly sikereket lehet elérni, ugyanakkor
: nmagában egyik sem jelent tökéletes megoldást.
Az volna a legbölcsebb, ha a biofarmok és a nagy­
üzemi gazdaságok tapasztalatait is alaposan m ér­
legelnénk, és a bevált ötleteket úgy ötvöznénk,
hogy a végeredmény az elérhető legjobb legyen.
Jómagam és szakértői csoportom az alábbi egy­
szerű kérdésre kerestünk választ: hogyan term el­
hetnénk meg kétszer annyi élelmiszert úgy, hogy
ő z b e n a lehető legkevésbé teszünk kárt a term é­
keiben? Rengeteg kimutatás és statisztikai adat
elemzése után arra jutottunk: a világ élelmezésé­
nek problémáját öt lépésben lehet megoldani.
ELSŐ LÉP ÉS
Gátat kell szabnunk a mezőgazdaságnak
Valaha, amikor több ennivalóra volt szükségünk,
egyszerűen kiirtottunk egy erdőrészt vagy fölszán-
: ittunk egy darabot a pusztából, és termőföldet
Vakítottunk ki az új területen. Az emberiség ma
már dél-amerikányi földterületet művel, a j ószág-
:artásra pedig afrikányi területet áldoz. Ám ahogy
'.ereszkedik a világban a mezőgazdaság, minde-
r.ütt vészesen zsugorodnak a természetes élőhe­
vek. Fogyatkoznak Észak-Amerika prériterületei
Brazília atlanti erdőségei, eszement módon irt­
uk a trópusi esőerdőket. Végre rá kell ébrednünk:
nem vonhatunk újabb és újabb területeket műve-
.esbe csak azért, hogy növelhessük a megtermelt
élelmiszer mennyiségét. A trópusi esőerdők taro­
lása, termőfölddé csupaszítása az egyik legnagyobb
hűn, amelyet környezetünk ellen elkövethetünk.
Ráadásul aligha szolgáljuk vele a világban éhező
- 5 millió embertársunk javát.
Azzal ugyanis, hogy trópusi szűzföldet törünk
fel, közvetlenül csak nagy ritkán m ozdítjuk elő
az élelmiszer-termelést. A természettől elbitorolt
területeken leginkább marhát tartunk, takarmány­
nak való szóját term esztünk, pálmaolajat, ipari
faanyagot állítunk elő. Közös érdekünk tehát, hogy
ne irtsuk tovább az erdőket.
M Á S O D IK LÉ P É S
Többet kell kihoznunk a termőföldekből
Az 1960-as években kezdődött zöld forradalom
során nemesített fajtákkal, műtrágyákkal, ön tö­
zéssel és gépesítéssel Ázsiában és Latin-Ameriká­
ban is sikerült növelni a hozam okat; csakhogy
közben súlyos környezeti károkat okoztunk. Itt
az ideje, hogy Afrikára, Latin-Amerikára és Kelet-
Európára összpontosítsunk, ahol még bőven lehet
javítani a terméshozamokon. Korszerű művelési
módok bevezetésével, biogazdálkodással ezekben
a térségekben is többszörösére növelhetjük a meg­
termelt élelmiszer-alapanyagok mennyiségét.
H A R M A D IK L É P É S
Okosan, takarékosan kell gazdálkodnunk
Vannak már módszerek, amelyek szép hozam mel­
lett is jóval kevésbé károsítják a környezetet, mint
a nagyüzemi gazdálkodás hagyományos eljárásai.
Az öntözővizet és szénhidrogén alapú vegyszere­
ket pocsékoló zöld forradalom fenntarthatatlan
m ódja a gazdálkodásnak. A nagyüzemekben ma
már számítógéppel, korszerű érzékelőkkel és g p s -
szel fölszerelt traktorok dolgoznak, a műtrágyát,
a rovarirtót csak oda juttatják, ahol biztosan hasz­
nosul. A gazdák is egyre inkább odafigyelnek arra,
hogy minél kevesebb vegyszer kerüljön be a talaj­
vízbe, hogy az adott talajviszonyoknak legmeg­
felelőbb műtrágyakeveréket alkalmazzák.
Biogazdálkodással is jelentősen visszafoghat­
ju k a növénytermesztés víz- és vegyszerigényét.
Talaj védő növényekkel, mulccsal és komposzttal
gátolhatjuk a talajvíz párolgását, emelhetjük a föld
tápanyagtartalmát. Nagy eredmény, hogy a pazar­
lást megelégelve, a csekély hatékonyságú öntöző-
rendszereket sutba dobva egyre több helyen térnek
át a csepegtető öntözésre. Röviden: a nagyüzemi
és a biogazdálkodás módszereit fejlesztve egya­
ránt növelhetjük a hatékonyságot, a hozamokat.
ÉLELMISZERBOMBA 45
 Egyre több kell az emberiségnek
2050-re a Föld népessége mintegy 35 százalékkal nő.

1 m illiá r d e m b e r

▲ 35%

Ekkora em bertöm eg élelmezéséhez meg kell kétszerezni a mezőgazdaság hozamait.

1 m illiá r d t o n n a

i_______________________________________ i
▲ 100%

A fejlődő országokban emelkedik az életszínvonal, nő a fogyasztás, ezért nem elég,

ha a hozamok növekedése csupán a népességgyarapodással tart egyensúlyt.

fe jle t t
15,3%
országok
A z e g y fő re ju tó napi
feh é rje szü k sé g le t fe jlő d ő
o rs z á g o k
103,6%
n ö v e k e d é se (2050-re)

e lm a r a d o t t
országok
69,2%

FORRÁS: DAVID T1LMAN, MINNESOTAI EGYETEM, EGYESÜLT ÁLLAMOK

N E G Y E D IK L É P É S
Más arányok szerint kell étkeznünk
Ha mindenki több növényi eredetű ételt és keve­
sebb húst enne, sokkal könnyebben élelmezhet­
nénk 9 milliárd embert 2050-ben. Napjainkban
e világon termesztett növényi anyag mindössze
55 százalékát fogyasztjuk el közvetlenül: a többi­
ből 36 százalékban takarmány, 9 százalékban bio-
.izemanyag és egyéb ipari termék lesz. Tény, hogy
sok fogy a gazdaságban nevelt állatok húsából,
:eiéből-tejtermékéből, tojásából; ám a takarmány
nalóriatartalmának így is csupán kis része kerül
eleiünkbe, szervezetünkbe. A szemestakarmány
130 kalóriájából a tej 40, a tojás 22, a csirkehús 12,
i sertéshús 10, a marhahús mindössze 3 kalóriát
:irtalmaz. Ha hatékonyabban termelnénk a húst
zs kevesebbet ennénk belőle, elképesztő kalória­
mennyiség szabadulna fel világszerte.
Hasonló előnyökkel járna, ha a gabonával táp­
lált szarvasmarha húsa helyett inkább baromfi- és
sertéshúst, illetve legeltetett marha húsát fogyasz­
tanánk. Nem valószínű, hogy a fejlődő országok
lakossága a mainál is kevesebb hússal beérné; így
étrendm ódosító törekvéseinket a legtöbb húst
fogyasztó országokra kell összpontosítanunk. Né­
mely országok azzal is növelhetik az élelmezési
célra hasznosítható gabona mennyiségét, ha ke­
vesebb bioüzemanyagot állítanak elő.
Ö T Ö D IK LÉ P É S
Nem szabad fölöslegesen ételt kidobnunk
A világon előállított élelmiszer fele (kalóriatarta­
lom ban számolva: negyede) veszendőbe megy,
mielőtt az asztalunkra kerülhetne. A fejlett orszá­
gokban a háztartásokban, éttermekben, szuper­
marketekben megy a legtöbb étel veszendőbe.

Mali, Siby városka mellett: Mariam Kéita földimogyorót szüretel kis parcelláján. Noha Afrikában
kudarcot vallott a a zöld forradalom, a Szaharától délre fekvő országok jócskán növelhetik
terméshozamaikat, jelentős szerepet játszhatnak a világ élelmiszer-termelésének felfuttatásában.
JIM RICHARDSON

ÉLELMISZERBOMBA 47
 Az elmaradottabb országokban sokfelé kezdet­ Hova kerül a megtermelt kalória?
legesek a tárolási és szállítási viszonyok, gyakran TAKARMÁNY és ÜZEMANYAG ÉLELMISZER
á lla t te n y é s z té s é s ip a r e m b e r i t á p lá lé k
már a piacra sem jut el az élelmiszer, félúton hul­
ladékként végzi. A fejlett világban otthon úgy csök­ 100% kalória 50% 100%

kenthetjük a veszteséget, hogy kisebb porciókban

tálaljuk az ételt, és ami megmarad, nem dobjuk ki, A kalória hasznosulása (világátlag)
hanem legközelebb az asztalra tesszük. Az étter­
meknek, szupermarketeknek is oda kell figyel­ 45 % 55 %
niük, hogy kevesebb ételhulladékot termeljenek. TAKARMÁNY (36%) ÉLELMISZER
és ÜZEMANYAG* (9%)

a f e n t i ö t l é p é s t együtt alkalmazva elvben több

mint kétszeresére növelhetjük a rendelkezésre álló 82% TAKARMÁNY és UZEMAN1

élelmiszerek mennyiségét, m iközben a mainál Egyesült Államok, Középnyuc
sokkal kevésbé károsítjuk a természetet. Csak­ A b e t a k a r í t o t t k u k o r ic á n a k 2 0 0 0 - b e n j
c s u p á n 7 s z á z a lé k á t, m a v is z o n t m á r
hogy ehhez a gondolkodásmódunkat is át kell ala­ n a g y o b b h á n y a d á t, m in t e g y 4 0 s z á z a
h a s z n á ljá k f ö l e t a n o l e lő á llítá s á r a .
kítanunk. Amióta világ a világ, ugyanazt a logikát
követjük: tisztítsunk meg minél nagyobb terüle­
tet, term esszünk m inél több növényt, tartsunk
minél több állatot! Mostanára rájöhettünk, hogy
egyensúlyt kell teremtenünk: az élelmiszer meg­
term elése mellett arra is figyelnünk kell, hogy
bolygónkat megőrizzük a jövendő nemzedéknek.
Sorsdöntő időket élünk. Nemsokára 9 milliárd 73 %
embertársunk betevőjéről kell gondoskodnunk, Egyesült Államok
A v ilá g le g f ő b b t a k a r m á n y a
és közben óvnunk kell a Földet, a természetet.
n y é b ő l, k u k o r ic á b ó l a z Egye
A feladat egyértelmű; csak a módot kell még ki­ Á lla m o k t e r m e s z t i a le g tö b í
S z ó ja t e r m e lé s b e n v is z o n t r*
okoskodnunk. Tudatosabban kell megválogat­
s o k á r a a m á s o d ik h e ly r e s a
nunk, m it eszünk; tisztában kell lennünk vele, h a t B r a z ília m ö g ö t t.

hogy mi hogyan kerül az asztalunkra; látnunk kell

az ok-okozati összefüggést ételünk és az emberi­
séget eltartó term őföldek, vízkészletek, klíma-
viszonyok között. Amikor az üzletben élelmisze­
rek között válogatunk, mindig jusson eszünkbe:
választásunkkal már a jövőt alakítjuk. □

Falánk jövőnk
CIKKSOROZATUNK
KŐVETKEZŐ RÉSZÉBEN
(JÚNIUSI SZÁMUNKBAN):
M ár tö b b tenyésztett
halat eszünk, m int
m arhahúst...
54%
Brazília
A s z ó ja h o z a m t ö b b
m in t f e lé t t a k a r m á n y ­
Vajon k é n t h a s z n á lja fe l.
C u k o r n á d b ó l m in d e n
a kék forradalom m á s o rs z á g n á l tö b b
e t a n o lt á llí t e lő .
megoldhatja ■>
?•

natgeofood.com a világ élelmezésének

Napi hírek, videoanya-
gok, blogok, interaktív
gondját? * bioüzem anyagok és más,
nem fogyasztási célra előálított term ékek
grafikák, fo tó k a világ
élelm ezésének állapo­
FORRÁSOK: GLOBAL LANDSCAPES INITIATIVE MINNESOTAI EGYETEM
táról, alakulásáról. KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZETE, EGYESÜLT ÁLLAMOK

48 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2014. MÁJUS

 Élelmiszer, takarmány, üzemanyag
A százalékértékek és színek azt jelzik, hogy az adott térség terményeinek zöme emberi táplálékként
hasznosul-e (zöld), vagy állati takarmány, illetve bioüzemanyag lesz belőle (lila). A világszerte term esztett
haszonnnövények kalóriatartalmának 55 százalékát vesszük magunkhoz közvetlenül. További 4 százalék
közvetve, a takarmányon ta rto tt állatok húsában, tejében, tojásában kerül szervezetünkbe.

61% 58% ELELEM

Európa
A z E u ró p a i U n ió h a t á r o z a t a s z e r in t
2 0 2 0 - r a a z á r u s z á llí tá s b a n f ö lh a s z ­
n á lt ü z e m a n y a g o k 1 0 s z á z a lé k á n a k
m e g ú ju ló f o r r á s b ó l k e ll s z á r m a z n ia .
Kína
A v ilá g m á s o d ik le g n a g y o b b k u k o r ic a t e r m e s z t ő
o r s z á g a . A k u k o r ic a t e r m é s 7 7 s z á z a lé k a t a k a r ­
m á n y k é n t , a r iz s k a ló r ia t a r t a lm á n a k 8 2 s z á z a lé k a
é tk e z é s i c é lla l h a s z n o s u l.

I k l l l -

75%
Ázsia ( K í n á t le s z á m í t v a )
A h a s z o n n ö v é n y e k e t, e ls ő s o r b a n
X
a r iz s t é tk e z é s i c é lr a te rm e s z tik .
A p á lm a o la ja t fő z é s r e , é le lm i­
s z e r e k é s k o z m e t ik u m o k a d a lé k ­
a n y a g a k é n t é s ta k a rm á n y k é n t
js fe lh a s z n á ljá k .

89%
India
A la k o s s á g m a m á r t ö b b h ú s t
fo g y a s z t, m in t v a la h a , d e m é g
72% m in d ig jó v a l k e v e s e b b e t, m in t
f-
INDONÉZIA
AJrika a v ilá g le g t ö b b o r s z á g á b a n . V
\V
i « ^ s te fm e lő k t ö b b A b e t a k a r í t o t t n ö v é n y e k ja v a
- y r = tá p lá lk o z á s i r é s z é t é t e lk é n t, k is h á n y a d á t
r a r a te r m e s z t ik t a k a r m á n y k é n t h a s z n o s ítjá k .
T s s z o n n ö v é n y e i-
« e . A m a n ió k a ,
x e r^s z g y ö k é r és
%
= z r z < e g y ré s z é t
■ a e r m á n y k é n t is
ZTk. AU
- s s z n o s ítjá k .
i ^
i'u é tt

ÉLELMISZERBOMBA 49
Brazília, Pará állam. Csak a védett paradiófák maradhattak
meg, a letarolt vadon helyén ma kukoricát termesztenek.
Némiképp már sikerült gátat szabni az esztelen erdőirtás­
nak, de ebben az államban még mindig sanyarú a helyzet,
2013-ban 37 százalékkal nagyobb erdőterületet csupa­
szítottak le, mint egy esztendővel korábban.
GEORGE STEINMETZ
 Sor*

Brazília, Nutribras sertéstelep. Az anyakocákat szűk

ketrecben tartják, hogy szoptatás közben véletlenül
se nyomják agyon a malacokat. Egy mázsás koca
alól naponta hat kiló ürüléket takarítanak ki, vagyis
a sertéstelepek súlyosan szennyezik a környezetet.
A Nutribrasban összegyűlő trágya egy részét talaj-
javításra használják, a többiből metánt állítanak elő.
GEORGE STEINMETZ
 / 1
V

!
a>

Il
T JC r
s S ^S M ít^~ ~ ~ jlf V ? • ■
Jé%£t < j É ^ = * - g i --— ¡~ " ^ v-,
Egyesült Államok, Kalifornia. A Greenfield
város mellett húzódó Bassetti farm zeller-
term ése hazai és ázsiai üzletekbe kerül.
„Amerika salátástála” - szokták mondani
erre a vidékre, a Salinas-völgyre. Mivel itt — *
talajvízzel öntöznek, ha még sokáig kitart
a jelenlegi aszály, odavész a termés.
Brazília, baromfi-feldolgozó Sidroländia község közelé­
ben. Havonta 4,5 millió csirkét vágnak le, kopasztanak
meg, beleznek ki, darabolnak fel és csomagolnak itt.
A szárnyat és a lábat főként Kínába, a combot Japánba,
a mellet Európába szállítják. A csirkehús igen kedvelt
a világban, így a baromfiipar jóval gyorsabban bővül,
mint a sertés- és a szarvasmarha-ágazat.
GEORGE STEINMETZ
Egyesült Államok, Észak-Karolina állam. A Monsanto
cég laboratóriumában nevelt kukoricapafánták lassan
kinövik a fejlődésüket követő automata fotókabint
A vállalat kevesebb vizet és trágyát igénylő kukorica-
és szójafajták nemesítésén dolgozik. Noha a jövő nem­
zedékeinek élelmezése szempontjából rendkívül fontos
lenne, mindmáig nem sikerült ilyen fajtákat létrehozni.
GEORGE STEINMETZ
 K ét záto n y
Két aprócska, Franciaországhoz tartozó sziget búvik meg
Madagaszkár és Dél-Afrika között. Az egyik a nászutas levesteknősök
kedvenc helye, a másik a galápagosi cápák otthona.

60
b ű völetéb en

INDIA-ZÁTONYOK Koha azokról a szigetekről kapta a nevét, amelyek annak

idején Darwin evolúcióelméletét ihlették, a galápagosi cápa sokfelé előfordul
a trópusi zátonyok környékén. Az India-zátonyok lagúnája afféle óvoda lehet
számára; másféle cápát nem is nagyon látni az atoll belsejét kitöltő vízben.
 F R A N C IA D É LI ÉS
A N T A R K T IS Z I TE R Ü LE TE K
íles Éparses (Indiai-óceáni francia szigetek)

„ G loríeuse-szigetek
A F R IK A

T rom elin-sz.
Juan de
' , N ova-sz.

IN D IA I-
[ W ÓCEÁN

I n d ia -z á t o n y o k --------------------------------------- -
O R éunion (F r.)
szárazföld: 0,2 k m 2
lagú na: 8 6 :8 k m 2

Európa-sziget
s z á r a z fö ld : 3 0 k m 2
la g ú n a : 4 7 k m 2

francia kizárólagos ? i 2?° km

gazdasági övezet
NG MAPS

írta Kennedy Warne

Fényképezte Thom as P. Peschak

K É T Ö L E L K E Z Ő K Ő D A R A B : ilyesféle látvány, amikor a levesteknősök

párzanak. A két behemót egymás páncéljába kapaszkodik, közben lustán evez-
get a korallvilág kristálytiszta vizében. Madagaszkár délnyugati partjai köze­
lében, az Európa-sziget korallszirtjeinél jó tízezer nőstény levesteknős gyűlik
össze minden évben, hogy párosodjon, s utána a fövenyen lerakja tojásait.
A közönséges levesteknős szaporodási m ódját úgy nevezik a szakemberek:
„tülekedéses poligámia”. A hím nem területvédelemre vagy harcra pazarolja
energiáját; arra tartogatja erejét, hogy fölkutasson egy magányos nőstényt,
aztán az úszólábán és farkán meredező jókora karmokkal megkapaszkodjon
a kiszemelt ara páncéljában. Vagy ha úgy egyszerűbb, félbeszakítsa két másik
levesteknős párzását - megesik ugyanis, hogy a hím megpróbálja letaszítani
vetélytársát a nőstényről. Lökdösődik, harapdálja a párzótársakat, közben
gyakran mindkettőn jókora sebeket ejt. Olykor az is előfordul, hogy a horm o­
noktól túlfűtött vetélytárs a párzó hím páncélját ragadja meg. „Persze sem ­
mire sem jut. Mondhatom, bizarr látvány, amikor majd kétmázsás teknőshímek
állnak neki tülekedni” - meséli Wallace J. Nichols tengerbiológus, aztán még
hozzáfűzi: olyat is látott, hogy négy teknőshím gubbasztott egymás hátán.

e u r ó p a - s z ig e t i t e k n ő s p r o d u k c ió t ritkán láthat ember. A sziget a környező

vizekkel egyetem ben szigorúan védett terület. A 110 kilom éterre észak­
nyugatra fekvő India-zátonyokhoz hasonlóan az indiai-óceáni francia szige­
tekhez tartozik - m int bolygót a holdjai, övezi Madagaszkárt az öt apró föld­
darab. Az egykori francia gyarm atbirodalom m aradéka a „Francia déli és
antarktiszi területek”-hez tartozik. Madagaszkár és más államok is vitatják
a francia fennhatóság jogosságát, ám a függőségnek megvan a maga haszna.
ÁBRÁZOLT Az indiai-óceáni francia szigetek összterülete ugyan csak 44 négyzetkilo­
TERÜLET méter, a hozzájuk tartozó vizek azonban franciaországnyi tengerrészt tesznek
ki. Az itteni élővilág nagy szerencséjére Franciaország szigorúan fellép az ille­
gális halászat és teknősvadászat ellen; az Európán és több másik szigeten kato­
nai helyőrség és csendőrség működik, a környező vizeken hadihajók járőröznek.

62 N A T IO N A L G E O G R A P H I C • 2 0 1 4 . M Á J U S
INDIA-ZÁTONYOK A lagúna menedéket kínál a galápagosi
cápának élete első éveiben: itt védve lehet felnőtt fajtársaitól,
amíg föl nem cseperedik és neki nem vág a nyílt óceánnak.
IN D IA -ZÁ TO N YO K Serdülő galápagosi cápák bökdösik orrukkal a fényképezőgép optikáját.
A két atoll háborítatlan viszonyai kitűnő összehasonlítási alapot adnak a kutatáshoz, mondja
Thomas Peschak. „Az Indiai-óceán más részein egyre-másra tűnnek el a fajok."
 a p á ly k o r s z á ra z ra
k e r ü lő h o m o k

h o m o k o s s z ig e te c s k é k ,
INDIA-ZÁTONYOK k e v é s s e l a te n g e r s z in t
Dagálykor csupán f ö lö t t

néhány szirtje emel­

kedik a víztükör fölé,
apálykor viszont ki­
bukkan 100 méter
széles, 10 kilométer
átmérőjű gyűrűje.
A képződmény volta­
képpen a tenger
aljzatán fortyogó,
3000 méter magas
tűzhányó víz fölé a p á ly k o r s z á ra z ra
emelkedő csúcsa. A SANTIAG O k e r ü lő z á to n y
RONCSA
(1585) a p á ly k o r is v íz a la tt
m a ra d ó z á to n y
0 1 km

És a z i n d ia - z á t o n y o k sokban különböznek, noha közel

a z e u r ó p a - s z ig e t
fekszenek egymáshoz a Mozambiki-csatornában. Európa bozótos kis szigete
nem csak nőstény teknősöknek ad tojásrakásra kiválóan alkalmas terepet; m il­
liónyi tengeri madárpárnak is otthont, fészkelőhelyet kínál. Az India-zátonyok
másfajta környezet: cápákkal teli lagúnát övező atollrendszere épp csak hogy
kibukkan a vízből. Abban viszont egyforma a két sziget, hogy a háborítatlan
tengeri ökoszisztémák utolsó mentsvárai közül valók az Indiai-óceán nyugati
részén, érintetlen zugok a kizsigerelt, kizsákmányolt tengeren. „A vízfelszínen
picike pontok csupán, ám aki itt a víz alá merül, soha nem felejti az élményt” -
meséli lelkesen cikkünk fotósa, Thomas P. Peschak.
Ezen a tengerrészen, a kiszámíthatatlan áramlások és örvények közepette,
évszázadokon át veszélyes volt hajózni. A kutatók viszont anélkül is vizsgálód­
hatnak itt, hogy vízre kellene szállniuk. Jól tudják ugyanis, hogy a tengeri m a­
darak és a vízfelszín alatt nyüzsgő élővilág között szoros az ökológiai kapcsolat,
tehát a madarak röptét, mozgását, viselkedését figyelve a tonhal és más nyílt­
vízi halak életmódjáról is sokat megtudhatnak. Némelyik tengerjáró madár
csak arra vár, hogy a tonhal és az óceán többi nagyragadozója a felszín köze­
lébe terelje a prédát; közvetlenül a víz tükre alól már könnyedén összefogdos-
sák csőrükkel-karmukkal a zavarodottan menekülő kisebb halakat. A szulák
és a csérek szárazföldi fészkelőhelyükről startolva szétszélednek a víz fölött,
alacsonyan szállva pásztázzák a vizet. Rajban repülnek, mindig úgy, hogy jól
lássák egymást, azonnal észrevegyék, ha bármelyikük kínálkozó zsákmányra
bukkan. Más fajok, például a fregattmadarak még ravaszabbak: nem magukat
a ragadozó halakat, hanem a szulák, csérek rajait követik Viszonylag magasan
repülnek, hogy m inél nagyobb területet beláthassanak Elképesztően ügyes
légi akrobaták: kétm éteres fesztávú, koromfekete szárnyukkal jó kilom éter
magasra emelkednek a fölszálló meleg légáramlásokkal. Onnan figyelik árgus
szemmel a tengert és az alacsonyan szálló madarakat. A m ikor észreveszik,
hogy egy szula- vagy csérraj vadászni kezd, ők is lecsapnak, kikapkodják a víz­
felszín alól a tintahalakat, röptűkben összeszedik a repülőhalakat.

66 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2014. MÁJUS

 P o in te des
P a lé tu vie rs

a p á ly k o r s z á ra z ra
k e r ü lő k o r a llh o m o k
Anse Gabriel

HAJÓRONCS EURÓPA-SZIGET
Tengeri madarak egy­
millió fészkelő párja,
Baie aux köztük füstös csérek,
Congres piroslábú szulák és
fregattmadarak köl­
tenek a szigeten;
a parti homokföve­
nyen több ezer leves­
teknős rakja le tojá­
sait. Az Európa-szige-
hom ok
ten francia katonák
állomásoznak, az
India-zátonyok korall­
z á to n y le jtő je gyűrűje lakhatatlan.
z á to n y te te je

Az India-zátonyokon nincs fa, amelyen fregattmadarak fészkelhetnének,

és nincs hom okos föveny, ahol a nőstény teknősök lerakhatnák tojásaikat.
Fiatal atoll ez, még alakítja a tengerfenéken, jó 3 kilométer mélyen működő
tűzhányó, amelyből vétetett. Föntről úgy fest a zsebkendőnyi földdarab, mint
egy nagy, kék lapostányér, amelynek széléből (északkeleten) kitört egy darab.
Az Európa-szigeten mangrove nő, a belső lagúna pedig sekély, apály idején
csaknem kiszárad. Az India-zátonyokon egy fűszál sem terem, a lagúna pedig
itt-ott 14 méter mély is lehet: afféle trópusi „gigaakvárium”, tele fiatal cápák­
kal. Jószerével csak galápagosi cápát látni a vízben; ez a cápa gyakori a trópusi
szigetek környékén, de ilyen népes csapatokba csak elvétve verődik.
A biológusok azzal magyarázzák a galápagosi cápák itteni feltűnően nagy
egyedsűrűségét, hogy az India-zátonyok lagúnájában az ökológiai viszonyok,
noha korántsem mondhatók változatosnak, éppen megfelelnek e faj számára.
Az Európa-sziget lagúnájában a mangrove és a tengerifű miatt egészen mások
a körülmények, így ott érthető módon más fajok találnak otthont, menedéket.
Az India-zátonyok lagúnájában honos egészséges, háborítatlan állományt
vizsgálva a kutatók föltárhatják a mértéktelenül túlhalászott, másutt rohamo­
san fogyatkozó galápagosi cápa életének legbensőbb titkait.
Apály idején egyéb látnivaló is akad az Indiai-zátonyokon: egy-egy horgony,
szerencsétlenül járt hajó vasmacskája kandikál ki a fövenyből a szárazra került
partrészeken. Itt pusztult el 1585-ben a portugál zászló alatt hajózó, 900 ton­
nás Santiago is: a sötétben zátonyra futott, és szabályosan kettészakadt. Elkép­
zelhető, mit érezhették az utasok, amikor felfogták a katasztrófát: a hajó két
darabban, a mentőcsónakok szétestek, elsodródtak, körülöttük csak a tenger
és a kietlen zátony. Négyszáznál többen vesztek oda, a hajó gyomrában szállí­
tott kincseket elnyelte a tenger. Csak az 1970-es években sikerült megtalálni és
felszínre hozni a Santiago vagyont érő rakományának egy részét: ezüstpénze­
ket, ékszereket, egy bronzágyút meg egy csillagászati műszert, asztrolábiumot.
Ám ne feledjük: az India-zátonyok és Európa-sziget valódi kincseihez, csodás
élővilágához képest minden arany-ezüst talmi csecsebecse csupán. □
VIRGINIA W. MASON. NG
FORRÁSOK: TERRES AUSTRALES ET ANTAFtCTsQUES — 5 ES Z ==CTK>N RÉGIONALE DE L'ENVIRONNEMENT, RÉUNION; CIA; DIGITALGLOBE
EURÓPA-SZIGET Kevés búvár vág neki az atoll vizeinek. Olyan szakasza éz a Mozambiki
csatornának, ahol a tápanyagban gazdag feláramlások m ellett vad örvényekkel, szeszélyes
kanyargó áramlatokkal és erős hullámveréssel kell számolni.
7O NATIONAL GEOGRAPHIC 20 1 4 . MAJUS
EURÓPA-SZIGET Udvarlásuk idején a teknősök sokáig
lökdösik és harapdálják egymást (balra), majd órákon át
párosodnak: a hím ilyenkor úszóival a nőstény páncéljára
csimpaszkodik. Sokszor párzanak a teknősök, és gyakran
váltják násztársukat; a hormonok fűtötte hím mindent el­
követ, hogy letaszítsa sikeresebb vetélytársát a nőstényről.

MOZAMBIKI ATOLLOK 71
Utak állam 75 millió éve egy földrésznyi sziget, Laramidia
része volt. Meleg klímájú, mocsaras vidékeit, buja őserdejét
hatalmas és különleges dinoszauruszok lakták.

Joe Sertich paleontológus Utah

déli részén kutat kövületek után.
Ebben az ígéretes sziklarepedés­
ben már rálelt egy serdülő dino­
szaurusz bőr- és csontdarabkáira.
Májusban még hűvös itt a hajnal: Sertich
és társa, Billy Dórán műkedvelő régész
kövületvadászatra indul a hegy gerincén.
Utah kietlen, ám ősmaradványokban
igen gazdag déli vidékein alig vezet út.
 ¡Égig

K o s m o c e ra to p s ric h a rd s o n i: Laramidia
orrszarvúnyi növényevője hosszú pofáján
öt, legyezőszerü csontgallérján további
tíz, kampószerü szarvat hordozott. Alig­
hanem párzási időszakban kérkedett,
hódított pompás díszeivel.
NHMU
írta Peter Miller
Fényképezte Cory Richards

nkább tűntek kincskeresőknek, mint ősnövénykutatóknak. Szakállukban csomókban állt a kőpor,

szemüket búvárszemüveg védte a sivatagi szél kavarta homoktól. A Miller fivérek: jól megtermett

pasas mind a kettő, majd kétméteresek. Magabiztosan mozogtak a szirtek pengeéles, nyaktörő

peremén. lan belevágta csákányát az agyagpalába, közben Dane, két szélroham között, cigarettát

próbált sodorni. Fuvallat kapott a papírba, a dohány szétszóródott. A férfi mérgelődve újrakezdte.

2013 tavaszán a két Miller a Denveri Természet-
tudományi Múzeum ( d m n s ) főkurátora, Scott
Sampson és Joe Sertich, a múzeum paleontoló­
gusa társaságában éppen kövületekre vadászott
a Grand Staircaise-Escalante Nemzeti Emlékhely
egyik m egközelíthetetlen zugában. M iközben
a csapat többi tagja néhány kilométerrel arrébb,
m ár jó l ism ert terepen dolgozott, ők m eredek
szirtfalak és vízmosások labirintusát kutatták át
a Horse-hegytől északra fekvő vidéken - új, még
feltárásra váró csontlelőhelyek után nyomoztak.
Sampson boldog volt, hogy a múzeumi irodá­
ban végigdolgozott hónapok után végre olyan
tájakon barangolhat, ahol eddig soha nem járt
paleontológus, ahol talán az elsüllyedt földrész,
Laramidia ismeretlen lakóinak nyomára bukkan­
hatnak. Az agyagpalaréteg, amelyben most éppen
vizsgálódtak, Laramidia keleti partvidékén rakó­
dott le annak idején. A Jeges-tengertől a Mexikói­
öbölig 6500 kilométer hosszan húzódó keskeny
földdarab 90 millió évvel ezelőtt, a kréta időszak
vége felé alakult ki, amikor a világtengerek elárasz­
tották Észak-Amerika belsejét, két részre osztva
a hatalmas földrészt. Laramidia már réges-régen
elsüllyedt; ami maradt belőle, leginkább az Egye­
sült Államok nyugati részén hozzáférhető - azon
a lepusztult, kietlen vidéken a szél meg az eső már
ásónyomnyi közelségbe hozta az ősmaradványok­
ban mesésen gazdag rétegeket.
Sampson immár 2000 óta vezet expedíciókat
Laramidia föld alatti tájaira a Utahi Természet-
tudományi Múzeum ( n h m u ), az Egyesült Álla­
m ok Földkezelő Hivatala ( u s b l m ) és a Denveri
Természettudományi Múzeum támogatásával.
A három intézmény delegálta kutatók elsősorban
a 75-77 millió évvel ezelőtt kialakult, 800 méter
vastag Kaiparowits-réteget fogták vallatóra, és már
sok ezer fosszíliát hoztak felszínre a megkövese­
dett fenyőtoboztól a krokodil- és teknősmarad­
ványokon át a dinoszauruszcsontokig. Utóbbiból
akad errefelé a legtöbb - létezése 20 millió éve
alatt Laramidián nyüzsögtek a kisebb-nagyobb
dinók. Vajon mi magyarázza a hajdani fajbősé­
get? Ha sikerül m eglelni a választ, a környezet
és az evolúció viszonyáról vallott nézeteink bizo­
nyosan sok új szemponttal gazdagodnak.

KÜLÖNÖS DINÓK 77
Dinoszauruszok Növényevő szarvas és ragadozó kacsacsőrű dinoszauruszok bámulják
egymást a folyónál 77 millió évvel ezelőtt Utah állam ma már kietlen,
édenkertje: forró sivatagos déli részén. Fölöttük, a fán egy Talos-nemzetségbeli, madár­
szerű ragadozó teropoda. Az egykori Laramidia zöldellő élő tájaihoz
és mocsaras hasonlót ma Louisiana állam északi lápvidékein láthatunk.
Kifejlett és fiatal Teratophoneus csontvázáról
törölgeti a port Geoffrey Leonard preparátor,
az n h m u munkatársa. Bizonyára vad és nagy­
étkű ragadozó volt a Teratophoneus, akárcsak
gigászi rokona, a T y ra n n o s a u ru s rex.
NHMU
 Dinoszaurusz
P ark
APPALACHIA
T w o Medicine

J u dith
fo lyó

K a ip aro w its

* Fruitland

mai partvonal

Észak-Am erika,
körülbelül 77 millió
évvel ezelőtt

D dinoszaurusz­
kövületek lelőhelye
300 km

RYAN MORRIS, NG
FORRÁS: RON BLAKEY. COLORADO PLATEAU GEOSYSTEMS
 „Dugig van csontokkal a környék” - mutatott
körbe Sampson. Bakancsa alatt meg-megcsikor-
dult a sziklatörm elék, ahogy M illerék kutatási
terepétől nem messze, egy meredélyen kaptattunk
fölfelé. „Egyszer, csak úgy mentemben, fölszede­
gettem egy teknős néhány csontját ezen a dom b­
oldalon, de máig nem fogtam neki, hogy a többi
darabját is megkeressem” - mesélte kalauzom.
Hirtelen lehajolt, fölvett egy apró, szürkéssárga
valamit, és megnyalta, hogy megállapítsa: poró­
zus csont-e vagy közönséges kődarab: „Ha csont,
hozzátapad az ember nyelvéhez. Ha viszont kő,
akkor nem ragad.” Ez bizony odatapadt...
k ö v ü l e t v a d á s z a t : a hősidőkben földhözragadt,
kétkezi m unka volt, és a m ai napig az maradt.
A módszerek alig változtak a 19. századi „nagy
„fosszílialáz” óta, amikor a vadnyugat pionírjai
és kalandorai tűvé tették a pusztát, megtöltötték
leleteikkel a keleti parti múzeumok nagytermét.
Miközben a hadsereg Ülő Bikát és indián harco­
sait kergette, az északi vidékeken rengeteg óriási
lábszárcsontot ástak ki a természetbúvárok, cow-
boyok, jöttm ent kódorgók. Ugyanúgy csákány­
nyal, ásóval, gipsszel dolgoztak, m int manapság
a paleontológusok. „Végtére is, ami bevált, azon
nincs m iért változtatni” - szögezte le lan Miller,
a d m n s földtani részlegének vezetője. Meg is mu­
tatta nekem kedvenc eszközét, 3 kilós, hikorifa
nyelű kézicsákányát: „Ma m ár képtelenség ilyet
találni. Ez tutira nem törik el!”
A Kaiparowits-rétegből 2002-ben került elő
az első szenzációs lelet: egy műkedvelő önkéntes,
bizonyos Duncan Everhart hatalmas állkapcsot
MEGOSZTOTT ŐSVILÁG
77 millió évvel ezelőtt, a kréta időszakban
Földünk éghajlata még jóval melegebb volt
a mainál. Észak-Amerikát abban az időben
sekély tenger választotta ketté. A nyugati
kontinenssávon előkerült ősmaradványok
azt bizonyítják, hogy a hajdani Laramidia
tájain abban az időben igencsak fölgyorsult
az evolúció: délen számos új faj alakult ki,
sok olyan dinoszaurusz és más állat jelent
meg, amely északon nem fordult elő.
vett észre a földben. Kilencméteres hadroszau-
rusz, kacsacsőrű dinoszaurusz koponyájára buk­
kantak: a szörnyeteg szájában nem kevesebb mint
nyolcszáz fog sorakozott. „A kréta időszak leg­
menőbb húsdarálója” - méltatta a rettentő állkap­
csot Sampson. Minthogy a koponya orrtájékának
felső részén csonttaréj húzódott, az állatot a kam-
pósorrú gyíkok (Gryposaurus-félék) közé sorol­
ták be a szakemberek. Az albertai Dinoszaurusz
Tartományi Parkban előkerült maradványai alap­
ján már egy évszázada leírták a nem zetséget -
ám ez a behemót utahi kacsacsőrű szemlátomást
különbözött kanadai rokonságától. „Igazi kigyúrt
dinoszaurusz volt, kacsacsőrű Arnold Schwarzen-
egger” - magyarázta Sampson. A helyre is utalva,
ahol a koponyát megtalálták, Sampson és a Utahi
Egyetem munkatársa (akkoriban még doktoran-
dusza), Terry Gates Gryposaurus monumentensis-
nek nevezte el az új dinót.
Ugyanabban az évben Mike Getty, a d m n s fő-
preparátora egy két méter magas, szintén új fajhoz
tartozó dinoszaurusz maradványait fedezte fel
a környéken. A húsevő, két lábon trappoló, való­
színűleg tollas bestia termetére, a mitológiai griff-
madárra és Ha egyiptomi istenre utaló, beszédes
nevet kapott a kutatóktól: Hagryphus giganteus.
M int kiderült, a Kaiparowits-réteg tele van új
fajokról hírt adó kövületekkel. Kúpos fejű dino­
szauruszok, páncélos dinoszauruszok, egy addig
nem ismert, leginkább a Tyrannosaurus rexhez
hasonló ragadozó, a Jurassic Park című film hír­
hedt Velociraptorainak sarlós karmú rokonai, sőt
szarvas dinoszauruszok is szerepeltek a leletanyag­
ban. Döbbenetes szerzet volt mindegyik; a Tri-
ceratops orrszarvú term etű rokona, a Kosmo-
ceratops richardsoni máig rekordtartónak számít,
ugyanis tizenöt szarvat viselt a fején!
Tény és való: a utahi ősállatok rokoni körének
fosszíliáit Alberta, Montana és Wyoming állam
késő krétakori rétegeiben, az egykori Laramidia
keleti peremét képező kőzetekben is megtalálták
a paleontológusok. Ám hamarosan világossá vált,
hogy a utahiak sokban különböztek a „túlparti”
dinoszauruszoktól. Jóformán az összes új fajt kép­
visel, szögezte le Sampson. És nem is csak a dinók;
az emlősök, halak, gyíkok, teknősök, krokodilok
is mások: „Az egész fauna új volt számunkra.”
KÜLÖNÖS DINÓK 83
Kacsacsőrű dinó farkának félméteres,
homokkőbe ágyazódott darabja (fent).
A szél és az eső m egtette a magáét,
lecsupaszította a Kaiparowits-rétegben
rejtőző csontokat. A kacsacsőrű dino­
szauruszok, hadroszauruszok marad­
ványai oly gyakoriak ebben az üledékes
kőzetben, hogy néhány csigolyáért
NHMU
szinte már le sem érdemes hajolni, álla­
pítja meg Joe Sertich. Egy másik hadro-
szaurusz gipszágyba foglalt farokrésze
Salt Laké City n h m u tárlójában. A mai
mamutfenyőkhöz hasonló nyitvatermő
ágának lenyomata (jobbra); egykor alig­
hanem a laramidiai erdőkben is gyakori
volt ez a toronymagas növény.
 Adódik a magyarázat: valamilyen hatás foly­
tán a kontinens déli részén honos dinoszauruszok
elszigetelődtek, emiatt populációik másként vál­
toztak, mint északi rokonaik. A „különutas” fej­
lődésnek sok ilyesfajta esetét ismerjük. Az egyik
legnevezetesebb példa: Darwin galápagosi pintyei
kis szigeteken elszigetelődve, más-más irányban
fejlődve végül különálló fajokká alakultak.
Sampson és kollégái nem tartják valószínűnek,
hogy valamiféle fizikai gát, mondjuk hegyvonulat
vagy folyó rekesztette volna el egymástól valaha
Laram idia déli és északi populációit. Sampson
szerint a hegy azért nem jöhet szóba, mert nem
mindegyik állat számára jelent akadályt: az egyik
visszaretten, a m ásik azonban vígan átkel rajta.
„Ami pedig a folyóval kapcsolatos okfejtéseket
illeti, vajmi nehezen tudom elképzelni, hogy egy
széles folyam tíz-, sőt százezer éven át ugyanab­
ban a mederben haladt, ugyanott képezett aka­
dályt. Ennyi idő alatt biztos jöttek súlyos aszályok,
és még a legnagyobb folyók is el-elapadtak.”

aznap e st e kőhajításnyira egy kiszáradt patak­

medertől, a tűz mellett üldögéltünk, és Sampson
fejtegetéseit hallgattuk arról, miért lettek mások
a laramidiai dinoszauruszok. lan Miller ausztrál
juhászkutyája békésen szunyókált m ellettünk;
csak a fülét meresztette föl néha, hallgatta a vadon
sötétjéből felénk szűrődő hangokat. Korábban
észrevettünk a vidéken pumanyomokat, ám az
eben látszott: nem izgatja magát különösebben.
Sampson, mint elmagyarázta, főként Thomas
Lehman teóriájára alapozza elméletét. A Texasi
Műegyetem paleontológusa még az 1980-as évek­
ben állt elő az ötlettel: hátha Laramidián a kör­
nyezeti viszonyokból, az éghajlati övékből adódó Grand Staircase-Escalante Nemzeti Emlék­
különbségek szigetelték el egymástól a populá­ hely: Carol Lucking, a d m n s munkatársa
gyémántkorongos fűrésszel vág a homok­
ciókat. Sampsonnak megtetszett az eszme: ha egy
kőtömbbe, hogy kiszabadítsa egy fiatal
dinoszaurusz kellően nagy területet népesít be, kacsacsőrű dinoszaurusz maradványait.
az élőhely átellenes végein élő populációi a ter­
mészetes szelekció révén nyilván más-más éghaj­
lati jellegzetességekhez és növényzettípushoz kell
alkalmazkodniuk. Az idők során a külön úton ala­
kuló két populáció egyedei olyannyira különbö­
zővé lesznek, hogy ha találkoznak is, m ár nem
látnak egymásban reménybeli párzópartnert -
azaz külön fajként fejlődnek tovább.

86 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2014. MÁJUS

 Sampson és kollégái szerint nemcsak a term é­
szetes szelekció, de egy másik evolúciós tényező,
a szexuális szelekció, a nemi kiválogatódás is fon­
tos tényezője lehetett a laramidiai dinoszauruszok
sajátos fejlődésének. A déli vidékek dinói, kivált
a növényevők, ugyanis egész sor olyan - inkább
bizarr, mint hasznos - jellegzetességre tettek szert,
amely az északi rokonoknál nem figyelhető meg.
Tudnivaló, hogy a természetes szelekció első­
sorban a létért folytatott küzdelemben hasznos
jellemzőket, például a végtagok és a fogak jelleg­
zetességeit formálja. A szexuális szelekció viszont
a túlélés szempontjából nem feltétlenül fontos, de
a párválasztásban jól működő tényezőket befolyá­
solja (gondoljunk csak a pávák pompás farkára
vagy a szarvasok rem ek agancsára). M árm ost
a utahi növényevő dinoszauruszok díszes csont­
gallérja, sok-sok szarva a természetes szelekció,
a ragadozók elleni védekezés tekintetében aligha
ért sokat. A ceratopsiák, a „szarvarcúak” csodás
szarvcsokrukat inkább a csorda hierarchiájának
meghatározásában használhatták, védőpajzsnak
túl gyenge csontgallérjukkal pedig vélhetőleg az
ellenkező nembéli fajtársaknak imponáltak.
KÜLÖNÖS DINÓK 87
 a utahi dinoszauruszok
v a jo n m i m a g y a r á z z a
elképesztő méreteit? Hogy maradhatott meg ilyen
sokféle böszm e jószág Laram idián? H ogyhogy
megfértek ezen a viszonylag szűk területen? Ha
szűknek érzik az élőhelyet, lett volna hova m en­
niük: másfél ezer kilométernyi út (a mai Utah és
Alberta állam között nagyjából ekkora a távolság)
aligha okozott volna gondot egy kilencméteres,
hatalmas léptű dinoszaurusznak. Hogyhogy az
északi és déli populációk nem kerekedtek fel, nem
vegyültek, nem zavarták egymás köreit?
88 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2 0 1 4 . MÁJUS
Ez az a pont, ahol bejönnek a képbe a növények,
folytatta gondolatmenetét lan Miller másnap reg­
gel a hegygerincen felfedezett új, növénymarad­
ványokkal teli lelőhelyen. Egy szikla perem én
üldögéltünk egymás m ellett, bám ultuk a hegy-
völgyes, szinte élettelen tájat. Miller egyszer csak
oldalt fordult, kalapácsával ügyesen kettépattin­
tott egy sárgadinnyényi kődarabot. A kő belsejé­
ben levél lenyom atát vettük észre: tökéletesen
sértetlen volt a levél, jól látszott m inden részlete,
m intha csak tegnap hullott volna le a fáról.

Flag Point, Kanab város környéke: óriási
teropodák, hüllőszabású dinoszauruszok
jó 40 centis lábnyomai. Százmillió évvel
azelőttről valók, hogy Laramidiát tenger
rekesztette el a földrész többi részétől,
így egyértelműen bizonyítják, hogy Ame­
rika nyugati részét hosszú-hosszú ideig
uralták a dinoszauruszok.
„Hetvenöt millió éve nem volt ilyen sivatagos
ez a vidék. Az itteni kőzetben több kúszónövényt
találtunk, mint bárhol, ahol pályafutásom során
valaha megfordultam. Valóságos ősvadon volt
akkoriban ez a táj, sűrű liánrengeteg tenyészett
a dzsungel fáin. Mivel tündérrózsa és kagylótutaj
levélmaradványait is megtaláltuk, bizonyosnak
tűnik, hogy vízinövényekkel ben őtt tavacskák
is tarkították valaha a táj képét. No meg komoly,
nagy folyók. Olyan lehetett egykor ez a vidék, mint
a mai Amazónia. Széles folyam, rengeteg mellék­
ág, buja esőerdők, csersavtól feketéllő tavacskák.
Ez a kis levél is alighanem valami csersavban gaz­
dag tóba hullott annak idején” - magyarázta lan.
Márpedig ha Laramidiának ezen a részén ilyen
gazdag volt a növénytakaró, folytatta fejtegetéseit
lan Miller, az állatoknak sem kellett sokat caplat-
niuk, hogy kedvükre való táplálékra leljenek - még
a böszme kacsacsőrű dinoszauruszok is aránylag
kis területen degeszre ehették magukat. Hasonló
viszonyok tapasztalhatók ma a trópusi esőerdők­
ben: sok faj osztozik a szűk élőhelyen. Csapadék-
mennyiség és napsütés tekintetében Laramidia
minden valószínűség szerint szélességi zónákra,
ökológiai szempontból más-más adottságú öve­
zetekre tagolódott, és minden övezetnek megvolt
a maga jellegzetes dinoszauruszfaunája. Nem kell
tehát fizikai gátat, hegyet-folyót keresnünk, hogy
megokoljuk, miért jelenhettek meg a déli vidéke­
ken új, az északiaktól eltérő fajok.
„Nagyon sok még a kérdés, de ha igazunk van,
ha tényleg kis egyedszámú, elszigetelt, szűk kör­
ben mozgó, távolabbról való fajtársakkal nem
érintkező populációkban éltek itt a dinoszauru­
szok, akkor egykettőre beindulhatott közöttük
a szexuális szelekció” - szögezte le lan Miller.
Persze a Föld akkoriban, 75 millió évvel ezelőtt
egészen más volt, m int manapság. Sampson el­
ismeri: „Gyakran még mindig sötétben tapogató­
zunk, miközben próbáljuk megfejteni az akkori
idők élőhelyeinek működésmódját, viszonyait.”
Kutatótársaival ezért tér vissza újra meg újra Utah
kietlen tájaira: Laramidia történetének egy-egy
fejezetét tárják fel minden sivatagi kalandjukon.
„Az ember itt csak ámul-bámul. Valahány követ
kettéhasítunk, mind valami újdonságot, szenzá­
ciós meglepetést tartogat a tudomány számára.” □
KÜLÖNÖS DINÓK 89
^P árizs szíve, kereskedők vízi ország útja,
^m űrem ekek ihietője, szerelmi kalandok
.^álomháttere: aJSzajna éjszakai látképe
3 Le C a life étt^nfmhajóról.
ÍRTA CA TH Y N EW M AN

FÉ N Y K É P E Z T E W IL LIA M A LBER T ALLARD

D
^ ^ e g g e l k ile n c tá jb a n a tű z o ltó s á g b ú v á ra i m a g u k ra
h ú z z á k v íz h a tla n g ö n c ü k e t, P á riz s s z ív é b e n a S z a jn a tü k r e
a lá b ú jn a k , k ö rb e ú s s z á k a k ö n n y c s e p p a la k ú íle d e la C ité t.
K ö z b e n a la p o s a n á tk u ta tjá k a fo ly ó m e d ré t, ö s s z e s z e d e g e tik
az o d a le n t h e v e rő m o b ilte le fo n o k a t, p é n z d a ra b o k a t, fe s z ü le ­
te k e t, fe g y v e re k e t, e v ő e s z k ö z ö k e t, b ic ik liro n c s o k a t.
A Pont des Árts, a Művészetek hídja alatt begyűj­ napról napra változik. Élet és halál hordalékát so­
tik a párok örök szerelmének zálogát, a folyóba dorja: plasztikjáték, kipukkadt lufi, csikk, boros­
hajított lakatkulcsokat. Egy híddal följebb, a Pont üveg, egy-egy holttest... Már Hérakleitosz tudta:
Neufnél jegygyűrűk kerülnek elő az iszapból: igen, kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba.
a szerelem olykor múlandó, és a közeli Igazság­ A nagy festőket is megihlették a Szajna percről
ügyi Palotában végül kimondják a válást. percre változó színei, ezüstösen csillogó fényei.
A Párizst átszelő Szajna sokat látott, sokat tud Ami addig unalmas, szürke csík volt a képeken,
az életről. Főútvonalként, sáncárokként, vízcsap­ az impresszionistáknál megelevenedik, opálos szí­
ként, kanálisként, m osóteknőként is szolgált az nekben táncol. „Észrevették a világ tünékenysé-
elmúlt századokban. Csillogó szalagja kettéosztja gét, és azt festették, amit láttak” - mondja Ferretti.
a várost: a bal part bohém, a jobb part arisztokra­ Az impresszionisták emlékének adózva következ­
tikus; igaz, a különbségek mára elmosódtak. zék alább néhány vázlat a párizsiak életében m in­
Az íle de la Cité legfőbb ékessége, a gótikus kő­ denüttjelen levő Szajnáról, megannyi boldog óra
csipkékkel ékes N otre-Dam e székesegyház előtt, és drámai pillanat színteréről.
a járda kövében bronz szélrózsa jelzi a nulla kilo­
métert: a point zérótól számítják minden francia IMÁDOM A HAJÓM
város, település távolságát. „A párizsiak számára
a Szajna a tájékozódási alap” - jelenti ki Marina A Cathare -1 meglátni és megszeretni
Ferretti művészettörténész, a givernyi Impresz- egy pillanat műve volt.
szionista Múzeum kurátora. Claude Tharreau piackutató 34 éve, a Conti rak­
Nem csak fizikai, filozófiai értelemben is folyé­ parton sétálva vette észre a táblát az 1902-ben épült,
kony közeg a Szajna. Azt sugallja: ne ragaszkod­ 21 méteres bárkán: Eladó. „Épp lakást kerestem.”
ju n k az állandósághoz, fogadjuk el a változást, Három nap múlva aláírta a szerződést. „Csak az­
semmi sem örök. A Szajna is évszakról évszakra, után fogtam fel: se áram, se víz nincs a hajómon.”

92 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2014. MÁJUS

A nyugat felé tartó folyót párizsi szakaszán 37 híd íveli át. A város látképe az Eiffel-toronyból készült.
Az 1970-es években olcsóbb volt a vasúti, köz­
úti szállítás, potom pénzért keltek el a bárkák So­
káig megérte vízen élni, de 1994-ben eszbe kaptak
a hatóságok: lakásadót, horgonyzási dijat vetettek
ki, szabályozták a vízen lakhatás feltételeit.
Frédéric Chaslin a Caracallá n é l A karmester,
zeneszerző nappalijában Steinway zongora, kony­
hájában három kávéfőző. „Imádtam az első hajó­
mat. A feleségem már kevésbé. Sokáig őrlődtem.
Asszony? Hajó? Végül döntöttem: hajó!"
„Hajót kockázatosabb vásárolni, m int lakást.
De nincs jobb, mint amikor az ember odébb köl­
töztetheti a lakását” - állapítja meg Eric Piel pszi­
chiáter, az Orion tulajdonosa. „A lakás olyan, mint
a cipősdoboz. Ha úgyis végig kell gürcölnöm az
életet, miért laknék cipősdobozban?!"
INSTANT STRAND (ADALÉKANYAG; HOMOK ÉS PÁLMA)
Július 19-én dugig pakolt teherautó
araszolt végig a Champs-Élysées-n.
Harminchat pálmát szállított, négy motoros rend­
őr és egy rendőrautó kísérte. Fél óra múlva daru
tette le az első pálmát a Városháza mellett alakuló
strandra. A városi hatóságok évről évre megismét­
lik a nagy mutatványt: három nap alatt három plázs
terem a Szajna mellett. Bertrand Delanoë polgár-
mester ötletéből született, s im m ár tizenkét éve
minden évben megépül a Paris Plages. Damien
Masset projektmenedzser sorolja a hozzávalókat:
5500 tonna homok, 250 napernyő, 350 nyugágy,
800 szék, 250 napozó- és 40 függőágy, 200 asztal,
4 fagylaltospult, 8 kávézó, 800 méternyi fakerítés,
250 fős építőbrigád, 450 fős üzemeltető személy­
zet. Ilyenkor kis időre a Szajna-partra költözik
a Riviéra. Strandröplabdázók, táncosok, zenészek,
és persze tömérdek napimádó élvezi itt a nyarat.
VÉGÜL IS, MILYEN SZÍNŰ A SZAJNA?
„Ha beborul az ég, néhány percre
fehér lesz a tükre, mint a h ó ...
.. .aztán pedig elsötétül. Látja? M ost például egé­
szen mélyzöld!” - mutat a Szajna tükrére a Soleil
lakóhajó fedélzetéről Jean Esselinck nyugalma­
zott diplomata. Párizstól 300 kilométerre Marie-
Jeanne Fournier, Source Seine település polgár-
mestere már azt mondja: „Egészen áttetsző!”
SZAJNA MENTI MESE 93
Párizs még a fagylaltozáshoz is
sok stílusos, bájos helyet kínál.
Nyaranta pálmafák szegélyezte,
homokos strandfövennyé alakul
a Szajna-part néhány szakasza.
Szajna-parti érdekességek
A Szajna délkeleten éri el Párizst, észak felé széles kanyart ír le, közel 15 kilométeres
hosszon kettőbe metszi, majd elhagyja a várost. A 19. században épült rakpart­
szakaszok nagyon magasak, az utcaszint alatt kilenc méterre hömpölyög a folyó
- Párizs valójában kétszintes város. A Szajna mentén pompás épületek sorakoznak;
1991-ben a Pont d’Iéna és a Pont de Sully között húzódó partszakaszt az u n e s c o
a világörökség részévé nyilvánította.

PONT D E S ARTS

PORT D E
CRENELLE
0 Szabadság-szobor
A z Ile a u x C yg n e s-e n
álló, 188 9 -b e n k é s z ü lt
11 m é te r m a g a s m á­
s o la to t a P árizsban
é lő a m e rik a ia k a já n ­
d é k o z tá k a városnak.
0 Lakóhajók
199 la k ó h a jó h o rg o ­
nyoz Párizsban. S o k
k ö z ü lü k régi, á ta la k í­
t o tt bárka, fra n c iá u l
péniche.
0 Eiffel-torony
A v a s s z e rk e z e tű a lk o ­
tá s a fra n c ia fo rra d a ­
lo m 100. évfo rd u ló já n ,
az 188 9 -b e n re n d e z e tt
v ilá g k iá llítá s ra ép ü lt.
0 Champs-Élysées
Színház
A z 1920-as év e k híres
pá riz s i szépsé ge,
J o s e p h in e B a k e r tá n ­
co s- és énekesnő
itt s é tá lta tta k e d v e n c
g e p á rd já t.
0 Concorde tér
Itt á llíto ttá k fö l a nyak-
t iló t a guillotine-1,
fe je z té k le XV I. L a jo s
k irá ly t é s M a rie A n to F
n e tte -e t 1 79 3-b an.
0 Les Berges
201 3-b an k ö z e l k é t
é s fé l k ilo m é te re s
s z a k a s z o n le z á rtá k
a S z a jn a -p a rti g y o rs -
fo rg a im i u t a t kia lakí­
to ttá k a s é tá n y t.
O Musée d'Orsay
A h a jd a n i p á ly a u d v a r
é p ü le té b e n a m o d e rn
m ű v é s z e t k o ra i id ö sza
k á b ó l v a ló re m e k e k ,
fő k é n t az im p re s s z io ­
n is tá k m ű v e i lá th a tó k .
© Bouqulniste-ok
A h íre s k ö n yvá ru s-
s ta n d o k a 16. század
k ö z e p e ó ta a fo ly ó ­
p a rt e lm a ra d h a ta tla n
kellé k e i. M a is jó k é t­
száz van b e lő lü k.
0 Louvre
A 12. s z á za d b a n
k irá ly i p a lo tá n a k épí­
t e t t L o u v re 1793 ó ta
m ű v é s z e ti m úzeum .
Itt lá th a tó L e o n a rd o
d a V in c i M o n a Lisája.
© Les Halles
A n e v e z e te s párizsi
v á s á rc s a rn o k. F. S c o tt
F itz g e ra id író k a p a to ­
s á n s z á z fra n k o s o k a t
d o b á lt itt ki a n n a k id e ­
jé n a ta x i ablakán.

JEROME N. COOKSON. NG: SHELLEY SPERRY. ILLUSZTRÁCIÓ: ZOË MORE O'FERRALL

 P á rizs

Levallois-
FRANCIAO. Perret
VÁRO SH ATÁR
Ile d e la
G ra n d e J a tte
BATIGNOLLES

jo b b p a rt
f B O IS D E
B O U LO G N E □ Eiffel- Notr
torony H
ÁBRÁZOLT X.
TERÜLET 1
J B O IS DE
ba l p a rt VIN C E N N E S

‘ --~rT

{¿Oneps PONT S A I N T - L O U I S (¡7 i

s i 1 fi
1 1 Ifi
A
í
sí s .1
W mPyptDon I -
lil
I I
1 i i"

1 i .’i i • -,
1 ' 1
1

QUAI
S A IN T -M IC H E L

O Paris Plages N o tre -D a m e

A S z a jn a -p a rt e gye s
s za ka sza in jú liu s b a n
é s a u g u s z tu s b a n
h o m o k fö v e n y e s , p á l­
m á k sze g é ly e z te
s tra n d o t a la k íta n a k ki.
© Sorbonne
A Párizsi E g ye te m
része, a Quartier Latín,
a „L a tin n e g y e d ” köz­
p o n tja Falai k ö z ö tt m ég
a 18. s z á z a d b a n is la ti­
n u l fo ly t a z okta tá s.
székesegyház
A g ó tik a m in ta p é l­
d á ja e z a k a te d rá lis ;
a la p k ö v é t 1 1 6 3 -b a n
ra k tá k le, é p íté s e
a 14. s z á z a d b a n fe je ­
z ő d ö tt be.
© Jardin des Plantes © Bercy
B a s tille A 17. s z á z a d b a n sportcsarnok
1789. jú liu s 14-én m ég gyógynövé­ M a d o n n a k o n c e rt­
Párizs n é p e m e g o s t­ n y e k e t te rm e s z te t­ j é t ő l a t e n is z v e r s e ­
ro m o lta é s elfo g la lta . te k itt, m a s z ö k ö - n y ig é s f o c im e c s -
Ezzel k itö r t a fra n c ia k u ta k k a i é s fla m in ­ c s e k ig s o k f é le r e n ­
fo rra d a lo m . g ó k k a l te li k ö z p a rk . d e z v é n y s z ín h e ly e .
 A burgundiai falu arról nevezetes, hogy a kö­
zelében ered a Szajna. Bármily meglepő, a fenyő­
liget, ahol fölbugyog a víz, és nekivág 775 kilomé­
ter hosszú útjának, 1864 óta Párizs része - már­
mint papíron, III. Napóleon rendelete értelmében.
Az épp csak hogy csörgedező Szajna-ér itt tény­
leg áttetsző. Monet a Grande Jatté-szigetet ábrá­
zoló festményén rózsaszínnek, fehérnek és kéknek
ábrázolja. M atisse Szent Mihály hídján vöröset
is tartalmaz. A Pont des Árts mellett horgonyzó
Sun Day fedélzetén Doris Alb fotóművész figyel­
meztet: a színek francia elnevezésével óvatosan
kell bánni. „A németeknél a vörös vörös. A fran­
ciáknál is az, de olykor ném i sárgás árnyalattal.
Vagy épp a rózsaszínhez közelít.” Doris hunyorog
a napsütésben, mégsem vesz föl napszemüveget.
„Ugyan már. Elsötétülne ez a színpompás világ.”
Szóval: milyen színű a Szajna?
„Cest compliqué. Nehéz kérdés. A Szajna az élet,
a végtelen világ tükre, tehát a színei is végtelenek.”
V IS S Z A H Ó D ÍT A N I A FOLYÓT
Georges Pompidou miniszterelnök
adta meg a kegyelemdöfést.
Az 1960-as években a két parton gyorsforgalmi
út épült, végleg elválasztva a Szajnát a várostól.
Valójában a folyamat m ár a 18. században elkez­
dődött. Addig a folyópart pezsgő kereskedelmi
központ volt, a társadalmi élet zajos színtere, m a­
gyarázza Isabelle Backouche történész. 1750 után
azonban fölszámolták a piactereket, a m osoda­
hajókat, műhelyeket, hogy hajózhatóbbá tegyék
a folyót. A 19. században épült rakpartszakaszok
még inkább elzárták a Szajnát. „A folyó elvesz­
tette kapcsolatát a párizsi mindennapokkal.”
De ugorjunk előre az időben! 2013-ban Dela-
noé, a föntebb már említett szocialista főpolgár­
mester kezdeményezte a Szajna-parti strandok,
a kerékpárút-hálózat és a villanyautók rendszeré­
nek kiépítését. Az ő ötlete volt, hogy élő fűnyíró
gyanánt négy birkát költöztessenek a városi levél­
tár előtti gyepre. Több évig tartó huzavona után,
tavaly júniusban a bal parton lezáratta a gyorsfor­
galmi út jó két és fél kilométeres szakaszát, hogy
úszó kertekkel, éttermekkel, játszóterekkel meg­
valósulhasson a parti sétány, a Les Berges.
98 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2014. MÁJUS
Nem mindenki volt boldog. „Én elleneztem” -
jelenti ki a VII. kerület jobboldali polgármestere,
Rachida Dati. „A Berges negyvenmillió euróba
került. Ennyivel a bölcsődéből pénzszűke miatt
kiszorult 27 ezer gyereken is segíthettünk volna,
vagy fejleszthettük volna a töm egközlekedést.
A párizsiak háromnegyede metróval jár, mégis
évek óta alig költünk hálózatfejlesztésre.”
Mindenesetre a Musée d’Orsay előtt átalakított
partszakaszon tömegek hódolnak az élvezetek­
nek. „Párizsiak vagyunk, mégis olyan ez, mintha
kiruccantunk volna” - lelkendezik Bertine Pakap
kozmetikus. Családjával az egyik külvárosból, Ba-
tignolles-ból érkezett. „Régen eszünkbe se jutott
volna ilyen puccos környékre jönni. Most demok­
ratikusabb minden. És egy fillérünkbe se kerül,
hogy jól érezzük magunkat.”
D O LO G TA LA N UTASOK
Hárman várakoznak a külvárosban
horgonyzó Fleuron St. Jean előtt.
Tizennyolc óra húsz perc. Éjszakára készül a hajó.
Nem fut ki, nem indul sehova, fedélzetén mégis
meleg étel, kényelmes ágy várja az érkezőket.
„Utasoknak hívjuk őket, tiszteletből” - magya­
rázza a máltai rend franciaországi szervezete és
a 30 Millions dAmis (Harmincmillió Barát) állat­
védő alapítvány által fenntartott úszó hajléktalan-
szálló vezetője, Adrién Casseron. Tulajdonképpen
ez az „utazás” átmeneti állapot: arra jó, hogy kis
időre feledtesse a nyomort. „Aki falun lesz mun­
kanélküli, mindig számíthat a szomszédaira. Aki
nagyvárosban veszti el az állását, magára marad.”
Van, aki hátizsákkal érkezik, és van olyan is,
akinek egyebe sincs, csak a rajta lévő ruha. Kezet
fognak velük, megmutatják az ágyukat. Három­
negyed nyolckor ülnek asztalhoz. Zöldbab, hal,
sajt, joghurt, gyümölcs a menü.
„Martinique-ről jöttem” - kezdi az 58 éves René.
Gyárban dolgozott, elektronikus berendezések­
hez készített burkolatot. „Kiszervezték a részle­
günket, m ásnak adták a munkát. Két hónapra
befogadott a nővérem, aztán kitette a szűrömet.”
Az asztalnál alig beszélnek. Kapkodva esznek,
m ohón nyúlnak a kenyérért. Vacsora után hár­
man betűkirakóst játszanak, mások kártyáznak.
Dávid Vinitzki képzett muzsikus, virtuóz játékával még hangulatosabbá varázsolja a Szent Lajos hidat.
René megtömi a pipáját. „Napközben kiállításra,
könyvtárba járok. Nem adom fel.”
2001-ben Patrick Declerck antropológus még
úgy becsülte, tíz-tizenötezer lehet a párizsi haj­
léktalanok száma. A statisztikai hivatal szerint ma
másfélszer annyian élnek fedél nélkül. De sokkal
többen is lehetnek, hisz nincs róluk pontos lista.
Casseron egy későn érkezőt üdvözöl. „Sosem
jut hely mindenkinek. Hálás ez a munka, de m in­
dig az jár a fejemben, nem tehetnék-e többet.”
V ÍZ IS ÍZ N I TILOS!
Perzsel a Nap, gőzölög az aszfalt,
tombol a nyár.
A parancsnoki irodából nézve hívogatóan hűvös­
nek tűnik a folyó. „Szabad úszni a Szajnában?” -
kérdem Sandrine Berjot-tól, a folyami rendőrség
szajnai részlegének vezetőjétől.
„Non! Harmincnyolc euró.” Ennyi a bírság.
„Ha csak belegázolok? Belelógatom a lábam?”
„A lába kisujját sem dughatja a vízbe!
További kihágások: vízisízni tiltott helyen, ha­
jó t fához kikötni, tüntetni. Még súlyosabb bűn
a Szajnán, ha valaki nem segít bajba jutott ember­
társán; akár 75 ezer eurós bírságot és öt év bör­
tönt is kaphat. „Nem kell vízbe ugrania, hogy
mentse a fuldoklót. De kutya kötelessége értesí­
teni a rendőrséget” - szögezi le a parancsnok.
HARCSÁRA VÁRVA
Az Eiffel-torony és a Louvre alatti
partrész a pecások kedvenc helye.
Damien Bouchon, a Maison de la Pêche et de la
Nature egyesület munkatársa szerint a Szajnában
bajos horgászni, mert magas a rakpart. „No meg
a halak is ravaszak, elég sokféle csalit láttak már.”
A háború után a szennyezés miatt ötre apadt
a szajnai halfajok száma. Az 1960-as évektől szi­
gorodtak a vízvédelmi előírások, lassan visszatért
a sügér, a csuka, a harcsa. Ma harminckétféle hal
él a folyóban. Harcsát kétméterest is fogtak már:
a hatalmas, alaktalan szörnyeteg pofája olyan,
mint a porszívófej, a bőre iszapszínű, gumiszerű,
apró szeme mélyen ül. Mindent felfal, amit elér:
halat, kacsát, sőt galambot is, ha az vesztére túl
közel kerül, miközben szomját próbálja oltani.
SZAJNA MENTI MESE 99
W aggr^-
„Akár egy kis falucska. Vagy város
a városban” - mondja a Szajna-
partról az egyik lakóhajó tulajdo­
nosa. Kocogok, kutyasétáltatók,
piknikezök kedvence: a macska­
köves Conti rakpart.
 „Harcsázni rettentő izgalmas dolog. Egészen
nekitüzesedik az ember, ha sikerül megakaszta­
nia egyet” - bizonygatja Bouchon lelkesen, nehogy
a végén meg találjak haragudni a harcsákra.
KÖZJÁTÉK
Hajnali háromkor csöndes a Szajna
vize, és fekete, mint a tus.
A Conti rakpart mentén bárkák sora horgonyoz.
A Városháza előtt a Paris Plages összecsukott kék
napernyői, akár a napfény után vágyakozó haj­
nalka szirmai. A jobb parton, a Pont Neuf hídnál
pirosra vált a jelzőlámpa, de autó már sehol. Az
Ile de la Cité csücskénél smaragdzöld morzejele­
ket küldözget a figyelmeztető bója. A lakóbárkák
lágyan ringatózni kezdenek a vízen tovahaladó
hajók hullámain; kötelük úgy recseg-ropog, mint­
ha tiltakozni akarnának valamiért.
A Louvre felső em eletének egyik ablakában
fényt látok derengeni. Talán múzeumőr jár körbe,
ellenőrizni, hogy a nagy mesterek remekei mind
a helyükön vannak-e? Ezen tanakodom magam­
ban, de senki sincs, akitől megkérdezhetném, jól
gondolom-e, amit gondolok.
VÉN FOLYAMI M EDVE
Fluctuat nec mergitur. „Hánykolódik
a habokon, de el nem süllyed”
Párizs jelmondata is jelzi: van, akit nagyon meg­
tépáznak az élet viharai, mégis állhatatosan kitart.
A 87 esztendős René Ballinger Port de Grenelle-
ben, a nagyapja építette Siam fedélzetén él 86 éves
feleségével, Nenette-tel. Ezen a hajón született,
akárcsak később a fiuk, Marc. Munkásként meg­
fordult Belgiumban, Hollandiában, Németország­
ban és Svájcban is: gabonát, szenet, acélt szállított.
Az aranykeretes szemüveget viselő, hófehér
hajú, csupa ránc Nenette viszont nem tengerész­
családból való. „Titkárnő voltam, a víz közelében
laktam. Aztán egy nap megjelent a bárkájával” -
meséli a vacsoraasztal mellett. „Megláttam” - veti
közbe René; a többit a tekintetéből kiolvashatom.
1947-ben keltek egybe. Az asszony „vén csirke­
fogódnak titulálja az öreget, az meg „szívbéli jó-
barátom”-ként emlegeti élete párját.
102 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2 0 1 4 . MÁJUS
Örökké veszekednek, mondta nekik a minap
szemrehányóan a lányuk. „Hát igen, vitatkozunk.
Vagyis élünk. Ha m ajd meghalunk, csöndben
leszünk” - válaszolta neki Nenette.
Az asszony hamar megszerette az új életformát.
Segített kifesteni, sőt kormányozta is a hajót. Meg­
szokta, hogy időnként potyautas egerek is fölszem-
telenkednek a fedélzetre. Miként azt is, hogy szűk
kilenc négyzetméteren kellett berendezkednie.
A vándorlás, a kaland kárpótolta az elvesztett ké­
nyelemért. Nap mint nap másik kikötőbe futottak
be, mindig új meg új tájakat látott. A titkárnői mun­
ka, az irodai bezártság után rendkívüli módon él­
vezte a hajóséletet, a szabadságot.
„Kiköltözhettünk volna a szárazföldre, de René
hallani sem akart róla” - meséli az asszony. „Mert
csapdában érezném magam” - mondja az öreg.
A fiuk és a lányuk is családos már, gyerekeik
vannak. Nem akarnak a Számra költözni. De mi
lesz a hajóval, ha a szüleik elmennek?
„Ha majd meghalunk, a gyerekek valószínűleg
nem tudnak mit kezdeni vele. A folyami hatóság
bizonyosan nem fogja engedni, hogy csak úgy itt
hagyják. Szerintem az lesz a vége, hogy kimond­
ják a Számra a halálos ítéletet” - néz rám René.
Mármint hogy elszállítják a hajót Párizstól 30 kilo­
méterre északnyugatra, a conflans-i üzembe, és
ott darabokra bontják. Vagy ahogy az öreg fogal­
maz: déchirer, azaz széthasítják.
Megkérdezem: hogy zajlik a hajóbontás?
„Képtelen vagyok rá, hogy elmondjam magá­
nak” - válaszolja, és könny csillog a szemében.
„Ha magam elé képzelem, olyan érzés, m intha
kitépnék a szívem. Sok, nagyon sok em lék fűz
ehhez a hajóhoz. Az otthon volt számomra egész
életemben. Mondjuk veszünk egy lakást, mindent
összepakolunk, a bőröndök ott sorakoznak a rak­
parton. Végignézek a hajón, és ráébredek, hogy
mindennek vége. Az maga lenne a halál.”
Megtörölgeti a szemét.
René nemrég beteg volt, azóta biceg. Nanette
egészsége sem az igazi. A lányuk aggódik, egyre
mondogatja: túl öregek már ehhez az élethez.
„Nyolcvanhét éves már. M it gondol, meddig
maradhatnak még itt?” - kérdezem Renétől.
Az öreg szúrósan néz rám.
„Koporsóban visznek el innen bennünket.”
Franciák csókja: szerelem és folyó találkozása az íle de la Citén. A háttérben a Pont des Árts, a Művészetek hídja.
M IN D E N K IT GYÓGYÍTÓ HAJÓ
Párizs legszebb sugárútja a Szajna,
állapítja meg Eric Piel.
A párizsi központi kórházak egyesített pszichiát­
riai részlegének nyugalmazott igazgatója az Orion
fedélzetén él. „Arra gondoltam, miért ne oszthat­
nám meg ezt az élményt másokkal is, különösen
az elmebetegekkel, akiket leginkább kirekeszte-
nek a mindennapi létezésből.” Piel fejében fogant
meg az úszó pszichiátriai gondozó eszméje. O r­
vosok, ápolók, betegek dolgoztak együtt a terve­
zővel, és négy éve elkészült a nyitott, de védett
intézmény: az üvegfalú Adamant. Az ápoltak itt
békésen kávéznak, falatoznak, eldiskurálnak az
orvossal, ápolóval, festegetnek-rajzolgatnak, vagy
egyszerűen csak élvezik a gyönyörű panorámát.
Itt mindenkiből pillanatok alatt tovatűnik a lap­
pangó feszültség, az agresszió. Hogy miért? Még
Jean-Paul Házán igazgató sem tudja a választ.
„Talán a hajó örök ringása teszi” - jegyzi meg
Jacqueline Simonnet főápolónő.
„Az elmegyógyintézet zárt ajtók mögött műkö­
dik. Itt minden nyitott. Súlyos betegeink vannak,
de még egyikük sem erőszakoskodott” - magya­
rázza Házán. Némi szünet után hozzáteszi: „Ez
a környezet bennünket is megváltoztatott, de hogy
miért, azt nem tudnám megmondani.”
A rakparton négy eperfa mutatja az évszakok
múlását. Ősszel sárgák, télen csupaszok, tavasszal
halvány-, nyáron sötétzöldek. Fény- és árnyjáték
vibrál a hajó belsejében, megfestik a falat a Szajna
tükréről visszaverődő napsugarak.
A tér viszonylagos: az üveg eltünteti a különb­
séget kinn és benn között. Akárcsak a határt ők és
mi között, legalábbis átvitt értelemben. „Hiszen
mindannyian egy csónakban evezünk” - szögezi
le Gérard Ronzatti építész, az úszó pszichiátriai
gondozó tervezője. A tér, akárcsak a víz, az idő
múlása és az események hatására örökké változik.
„A forradalom után sok kolostorból lett bör­
tön. Egyazon térben szabadok ugyanúgy lehetünk,
mint rabok, folytatja Ronzatti. Az épület, a szoba
magába zárhat, de fel is szabadíthat - korlátoz­
hatja, de ösztönözheti is a szellem szárnyalását.
Ronzatti utóbbit igyekezett elérni. Sikerült neki:
az Adamant éppen olyan gyönyörű lett, és éppen
olyan változó, mint a folyó, amely ringatja. □
SZAJNA MENTI MESE 103
[fi 1$*-
„Párizsban örökké arra gondolok,
ami már elm últ” - vallotta meg
James Baldwin amerikai író. Igen,
az idő kérlelhetetlen, figyelmeztet
a túlparti Louvre manzárdtetejét
keretbe foglaló hatalmas óra.
 Az Újvilágba átkerült ló mindörökre megváltoztatta
a préri életét. Lóháton az indiánok több bölényt ejtettek,
a harcban előnyre tettek szert ellenfeleikkel szemben.
Idővel a vagyon mértéke, jelképe lett a ló, m a pedig
élő hagyomány az őslakosok szemében: jelkép, amelyre
méltán büszke lehet minden amerikai indián.

LOVAK
és emberek
106 ZODA (A HDATSZA INDIÁNOK NYELVÉN: .SZÜRKE') IFJÚSÁGI PROGRAMOK FŐSZEREPLŐJE ÉSZAK-DAKOTÁBAN
 ÍRTA DAVID QUAMMEN
s
^ ^ ^ ^ ^ zom orú nap virradt 1874. szeptember
28-án a komancsokra. Az Újvilágba átkerült, konkvisztádorokkal érkezett ló hátán
harcos nemzetté lettek, rettegésben tartották indián szomszédaikat és a fehéreket.
Ügyes és vad harcosaik az Egyesült Államok had­
seregével is kemény csatákat vívtak, mígnem azon
a gyászos napon rajtuk nem ütöttek a katonák
a Palo Duro-kanyonban. A tipikben, családostul
táborozó komancs fősereg és szövetségeseik ellen
indított támadást Ranald Slidell Mackenzie ezre­
des vezette. A roham meglepetésként érte a ko-
mancsokat; lovaikat hátrahagyva gyalogszerrel,
futva menekültek. Mackenzie katonái fölperzsel­
ték a sátrakat, a takarókat és az élelmiszert, majd
a kanyon szélére terelték az ezernyi zsákmányolt
indián paripát. Mackenzie reggel kiadta a paran­
csot: A lovakat agyonlőni! „Lasszóval összefog­
ták, és a kivégzőosztag elé vonszolták a halálra
rémült állatokat. A feljegyzések szerint 1048 lovat
mészároltak le; a csontok hosszú évekig fehér­
lettek a síkon” - írja S. C. Gwynne Empire ofth e
Summer Moon (A nyári Hold birodalma) cím ű
könyvében. A menekülő kom ancsok maroknyi
csoportja Quanah Parker törzsfőnök vezetésével
több mint 300 kilométert gyalogolt kelet felé, ám
végül Fort Sülben megadta magát.
Mindezt másfél évszázaddal a történtek után
mesélte el nekem a csikaszó komancs származású
történész, Towana Spivey az oklahomai Duncan-
ban, háza udvarán: „A lovak legyilkolásával meg­
törték az indiánok ellenállását. Elvettek tőlük
mindent, ami a nomád léthez szükséges: a bivaly­
bőr takarót, az ennivalót, a létfenntartáshoz szük­
séges m inden felszerelést, szállítóeszközt, fegy­
vert. Quanah főnököt börtönbe zárták. Végzetes
csapást mértek a komancs nemzetre.”
Ez hát Palo Duro rémtörténete, ám a teljes kép
Spivey szerint még szörnyűbb. „A Palo D uró-i
mészárlásról és következményeiről sokat hallani,
arról viszont csak ritkán, hogy 1875 júniusában
108 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2014. MÁJUS
FÉNYKÉPEZTE ERIKA LARSEN
a katonák még hat-hétezer komancs lovat egybe­
tereltek Fort Sill mellett. Mackenzie ezredes Phi­
lip Sheridan tábornokkal egyetértésben - a lovak
túl sokat érnek ahhoz, hogy csak úgy szélnek
eresszék őket, de az abrakolásuk sokba kerül -
kiadta a parancsot az újabb mészárlásra. Katonái
a szomszédos (utóbb M ackenzie-ről elnevezett)
hegyhez hajtották, és nekiálltak agyonlőni a lova­
kat. Telt az idő és fogyott a lőszer, így egy idő után
árverést hirdettek, fehéreknek kezdték árulni
a mokány kom ancs lovakat; ám mivel gyorsan
lanyhult az érdeklődés, a maradékot kivégezték.
a k í m é l e t l e n m é s z á r l á s o k megtörték ugyan
a komancsok ellenállását, de nem vetettek véget
indiánok és lovak közös históriájának. A ló, és vele
a lovas élet, a vadászat, a harc, a közlekedés új
m ódjai a déli síkságokról lassan észak felé is el­
terjedtek, a komancsok, az apacsok és a navahók
után a jumanó, a páni, a csejen, a lakota, a crow és
más törzsek körében is meghonosodtak. A man-
dánok kivételt képeztek: kereskedtek ugyan lóval,
de nem tértek át a lovas életmódra.
A ló szó szerint új távlatokat nyitott az indiá­
nok életében. A lovas harcos több bölényt ejthe­
tett, m esszebbre kalandozhatott, könnyebben
legyőzhette ellenségeit. A ló az indián asszonyok
életét is m egkönnyítette: vitte-húzta helyettük
a felszerelést egyik tábortól a másikig.
Idővel a vagyon jelképe lett a m indennél érté­
kesebb ló. Amelyik harcos elég eszes, bátor és sze­
rencsés volt, sok lovat zsákmányolt, fogott be.
A fölösleget aztán elcserélte vagy elajándékozta
(ha nem vigyázott, ellopták tőle). Az így szerzett
vagyon m egosztotta az indiánok társadalm át:
megjelentek a gazdagok és a szegények.
 A lovas hadviselés megjelenésével egymással,
a telepesekkel és a hadsereggel is egyre ádázabb
harcokba keveredtek az indiánok. Végül jöttek
a tragikus kim enetelű csaták: 1874-ben a Palo
Duro-kanyonnál elszenvedett vereség, 1877-ben
a m ontanai Bear Paw-hegységben vívott csata,
amikor Joseph törzsfőnök Kanada felé menekülő
népörszi indiánjaira támadtak a katonák, majd
1890-ben az indián háború utolsó nagy ütközete,
amikor a dél-dakotai Wounded Kneenél sziú har­
cosok százait mészárolta le a hadsereg.
A „lovas forradalom” szomorú mozzanatai már
a múlt ködébe vesztek, a ló azonban máig nagyon
fontos az amerikai őslakosok, különösen a síkság
indián törzseinek életében: büszkeségük alapja,
népük értékeinek, hagyományainak hordozója,
a fegyelem, a hősiesség, az élet, a tudás jelképe.
a z o r e g o n i p e n d l e t o n b a n , a Umatilla Indián
Rezervátum mellett szeptemberben tartott rodeo
lovas versenyeire bárki benevezhet. A program:
harcitánc- és váltóversenyek, meg a híres éjszakai
parádé, a Happy Canyon, amikor az indiánok tel­
jes díszben végiglovagolnak a városon, majd leg­
szebb leányaikkal bevonulnak az arénába.
Tóni Minthorn, az indián „hercegnők” ötvenes
éveiben járó gardedámja a karámok mellett, egy
lakókocsiban egy nyereg szarvasbőr borítását
stoppolja. Anyját 1955-ben, őt 1978-ban válasz­
tották „a Happy Canyon Indián Hercegnőjé”-vé.
Tóni lovas családban nőtt fel; szánba ülve húzat-
ta magát a család lovaival, lóhátról, karóból fara­
gott lándzsával dulakodott bátyjával és három
nővérével. A kérdésre, hogyan tanult meg lova­
golni, ennyit válaszolt: „Nyeregben születtem.”
Miközben beszélt, varrta a nyerget, öltözködési
és sminktippeket adott a hercegnőjelölteknek,
mobiltelefonon szervezkedett.
Tóni Spring Hollow falucskában nőtt föl; sze­
gények voltak, kevésre tellett. Amikor az osztály­
társai megtudták, hogy babája sincs, szánakozva
néztek rá. „A világ legnyomorultabb gyerekének
éreztem magam. Hát akkor mit szoktál csinálni?
Lovagolunk. Van lovatok? Van bizony, negyven­
hét lovunk van! Hisz akkor ti gazdagok vagytok,
kiáltottak föl a többiek, én pedig többé nem érez­
tem magam szegény nyomorultnak.”
110 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2014. MÁJUS
a z i n d i á n o k m á s i k n a g y ü n n e p e a M ontana
államban, a Crow Rezervátumban megrendezett
Crow Fair. A dél-dakotai Pine Ridge-ből, az ida-
hói Fort Haliból és sok más rezervátumból érkez­
nek ide versenyzők. Kis ízelítő a program ból:
táv- és sprintlovaglás, bika- és musztánglovaglás,
páros lasszózás, borjúlasszózás női kategóriában,
és az „Indiánország legizgalmasabb öt percedként
beharangozott Indián Relay. A váltóverseny öt
perce amúgy néha három ra csökken, m ert két
perc azzal telik el, hogy befogják a szökött lova­
kat és fölsegítik a porba hullott versenyzőket.
Az Indián Relay stafétájának csapatai a követ­
kezőképpen állnak föl: egy lovas, három ló, vala­
mint három segítőtárs, akik tartják a lovakat, amíg
a lovas egyikről a másikra ugrik, és mindegyikkel
igyekszik megtenni egy kört. A lovat szőrén üli
meg a versenyző, és váltáskor teljes vágtából állít­
ja meg a lovat, ugrik át a következőre. Legalább
öt csapat indul egy-egy futam on, így a pályán
rendszerint nagy a káosz. Ha nem történik baj,
igazán látványos és izgalmas a verseny.
A versenyzők villámgyorsan lefékezik vágtató
paripájukat, leugranak, pár m éter nekifutással
felszökkennek a következőre, megragadják a kan­
tárt, és továbbszáguldanak. Amelyik csapat hiba
nélkül vált, akár tíz lóhosszal is nyerhet, függet­
lenül attól, hogy lovai gyorsabbak-e a többinél.
Az első fordulóban, amelyet végigkövethettem
a Crow Fairen, két versenyző egymásnak ütkö­
zött. Mindketten lezuhantak a lovukról, az egyik
föl sem tudott állni többet. A szpíker mentőt kért,
majd kikiáltói modorban, de csöppet sem m eg­
rendültén közölte a nagyérdeművel: „Kemény
sport ez, csak a legkeményebb indiánoknak való.
Ha könnyű lenne, kóristaíiúk is nevezhetnének!”
Később volt alkalmam elbeszélgetni Thorton
(becenevén „Tee”) Big Hairrel, azaz Hosszú Haj­
jal, a marcona küllemű, de jámbor óriással, a ver­
seny kirendelt felügyelőjével. Övén ott díszelgett
az Indián Relay világbajnokainak járó ékes csat.
M ost már csak „világbajnok lófogó”-ként vesz
részt a versenyen, mondta szerényen Tee. Ezer­
szer megrúgták, arrébb taszították az arénába be­
robogó lovak, de így is örül, mondta nekem, hogy
simán zajlott az aznapi verseny, a két lepottyant
lovasnak sem esett komoly baja.
 A következő napokban sokat beszélgettünk.
Tee elmondta, hogy családjában régi hagyománya
van a lóversenyzésnek. Nagybátyja, ifiabb Henry
„Hank” Rides Horse, a „Lovas’' versenylovakat
trenírozott, nagybátyja, Byron Bad Bear, a „Go­
nosz Medve” sárga painthorse lovakat tenyésztett.
Tee apjával, Dennis Big HairreL a ” 1 esztendős
klánfőnökkel az istállók környékén ültünk le dis-
kurálni. Tizennégy évesen már megnyerte a Crow
Indián Derbyt, a crow indiánok egyik legrégebbi
versenyét, mesélte az öreg, akkortájt győzött egy
Governor s Handicap versenyen is, es már indult
az Indián Relay futamán. Hát igen, tette hozzá
bánatosan, akkor félannyit se nyomott, mint ma.
Az volt a trükkje, hogy odavágtatott a következő
A LOVAS HARCOS TÖBB BÖLÉNYT EJTHETETT, MESSZEBBRE
KALANDOZHATOTT, KÖNNYEBBEN LEGYŐZHETTE ELLENSÉGEIT
ló mögé, leugrott, két lépés nekifutással hátulról
fölpattant rá, és m ár robogott is tovább. M int
a moziban, villámgyorsan. Ma már ezt senki nem
csinálja, tette hozzá, hangjában leplezetlen meg­
vetéssel. Ez a régi, jó hagyomány is eltűnt, akár­
csak a raiding, a „rajtaütés” (tudniillik az a szokás,
hogy olykor-olykor más törzsek lovait lopkodták).
A Crow Indián Fair helyszíne alig három kilo­
m éterre található a Little Bighorn-i csatatértől,
a Last Stand („Utolsó Hadállás”)-hegy alatti kis
dom bon álló indián emlékműtől. Az elesettek
kőbe vésett neve alatt Sitting Bull, azaz Ülő Bika
törzsfőnöktől szerepel egy idézet: „Amikor kisfiú
voltam, a sziúké volt az egész világ. Az ő földjü­
kön kelt föl és nyugodott le a Nap. Tízezer lovast
küldhették a csatába. Hol vannak ma a harcosok?”
Little Bighorn tragikus története egyszerre sem­
mivé foszlott bennem, mert az arénában elkezdő­
dött a műsor. Ám később a rodeón is volt részem
szomorú pillanatokban. Délután az egyik telivér,
Ollies Offspring annyira nekibuzdult, hogy mind­
össze húsz m éterre a célvonaltól, a puszta erő­
feszítéstől lábát törte. A lelátó népe felhördült.
Ötezer ember szeme láttára lőtték agyon a szeren­
csétlen paripát - tetemét traktorral vontatták el.
Amikor másnap délelőtt találkoztunk, rögtön
láttam Teen, hogy rettenetesen m egrendítette
a ló tragédiája. „Fáj a szívem” - ingatta a fejét. Apja
azt tanácsolta neki, hogy crow bölcsességgel szem­
lélje Ollies Offspring halálát: ilyenkor az történik,
hogy a balvégzetű paripa átveszi valaki helyét
a családban, olyasvalakiét, aki valamilyen érte­
lem ben bajba került. A ló pusztulása közelebb
viszi az illetőt annak felismeréséhez, hogy milyen
segítségre van szüksége, hogy mi lehet a megol­
dás a gondjaira. Csak hát ezt neki nagyon nehéz
elfogadnia, magyarázta Tee, m erthogy annyira
szereti a lovakat. Szívére szorított ököllel bizony­
gatta: „Ez igazán nagy-nagy szeretet, tudja? Az
embernek odaadóan kell szeretnie a lovát.”
a z i n d i á n v á l t ó nem az egyetlen olyan attrak­
ció, amely az indiánok mesteri lovaglótudomá­
nyát hirdeti. A washingtoni Omakban, a Colville
Indián Rezervátum mellett rendezett rodeóshow,
az Omak Stampede esti zárószáma a Suicide Race,
vagyis „Öngyilkos futam”. Annak idején, 1935-ben
egy fehér, éspedig egy újságíró találta ki a lovas
őrületet. Bárki benevezhet, aki kellően eszement
ahhoz, hogy levágtasson a nyaktörően meredek,
62 fokos lejtőn (a ló számára ez olyan lehet, m int­
ha szikláról kellene a mélységbe vetnie magát),
majd belerohanjon a jéghideg Okanogan folyóba.
A futam előtt némelyik versenyző az izzasztó­
kunyhóban imádkozik, mások sastollakkal díszít-
getik a lovukat, és akad, aki egyszerűen fölveszi
a védősisakot meg a mentőmellényt, és bízik a sze­
rencséjében. Legalább tucatnyi versenyző gázol
egyszerre a folyóba; átúsztatnak a túlpartra, föl­
kapaszkodnak a töltésen, bevágtatnak az aréná­
ba, csuromvizesen száguldanak a cél felé. Mivel
az elmúlt évtizedekben több mint húsz ló veszett
oda a futamon, az állatvédők ellenzik a Stampede
megrendezését. Dán DeWeert, a kirendelt állat­
orvos, sajátosan nyilatkozik: „Nagyszerű verseny
ez, feltéve, hogy nem ad nekem munkát.”
KOMANCSOK ÉS L O V A K 111
APSZARÓKA (CROW) INDIÁN LÓMASZK; KÉSZÜLT 1880 KÖRÜL FEKETELÁBÚ (AMSKAPI PIKUNI) INDIÁN LÓMASZK (KÉSZÍTETTE: DEBORAH MAGEE, 2008)

Gyönyörűen kidolgozott lómaszkjaicat az indiánok még ma is használják ünnepeiken, parádéikon.

Harley, az appaloosa paripa (a szemközti oldalon) a 19. század végéről való maszkot visel.
Fent: változatos módon kidolgozott, régen és ma készült lómaszkok. Díszek (az óramutató járása szerint)
hermelinbőr rojtok, bölénytülök; hermelinprém, rézcsengő, sültüske; bölénybőr és -tülök,
siketfajd és sas to la ; gyapjúszövet, küllő tolla, üveggyöngy, festett lószőr.

NÉPÖRSZI LÓMASZK (KÉSZÜLT: 1875-1900) LAKOTA SZ1Ü LÓMASZK (KÉSZÜLT: 1860 KÖRÜL)

BALRÓL ÉS FENTRÖL AZ ÓRAMUTATÓ JÁRÁSA SZERINT: WALTER LARRIMORE. 9/9631. NMAL SMTTHSOMAN NSTTTUTION; SÍNEST AMOROSO, 26/7200, NMAI; WALTER LARRIMORE. 11 /4898. NMAI;
JOHN BK3ELOW TAYLOR. T0097, EUGENE ÉS CLARE THAW GYŰJTEMÉNY, FEMMORE MŰVÉSZETI MÚZEUM. COOPERSTOWN. NEW YORK ÁLLAM.
A SZEMKÖZTI OLDALON (LÓMASZK): TAMÁSTSLIKT CULTURAL INSTTTUTE, 19960160001. PENDLETON. OREGON ÁLLAM
 Egy kedves, ősz hajú hölggyel is elbeszélget­
tem. Matilda „Tillie” Timentwa Gorr gyöngyfü­
zért és szőtteseket árult a táborban. Nem zavarta
a varázslók fülsiketítő dobolása, szívesen beszélt
a családjáról. Nagyapja, Louie Tim entw a törzs­
főnök is igazi lovas ember volt: háromszáz lovat
tartott, jórészt a környéken befogott musztángo­
kat tenyésztette és adta-vette.
Tillie azt is elm esélte, hogy az apját, am ikor
m ég fiatal volt, Louie nagypapa azzal küldte ki
a hegyekbe, hogy ne merészeljen ugyanazon a lo­
von hazajönni. „És ő mindig más lóval jött haza.”
Meglasszózott egy musztángot, bekötötte a sze­
mét, megbéklyózta, fölnyergelte. Aztán eloldozta
a béklyót, fölpattant a lóra, levette a szemkendőt,
A LELÁTÓKON TÖBB EZREN FIGYELTÉK RÉMÜLTEN AZ ESEMÉ­
NYEKET; AMITŐL TARTANI LEHETETT, SAJNOS BEKÖVETKEZETT
erősen megkapaszkodott. A musztáng nekivadult,
ugrált meg ágaskodott. Amikor belefáradt az el­
lenkezésbe, Tillie apja hazaporoszkált rajta, saját
lova pedig engedelmesen követte őket.
Tillie családjában nem csak a férfiak lovagol­
tak. Lánya, Kathy például m ég a Suicide Race
futam án is indult, m iután nagykorú lett, azaz
betöltötte a 18. életévét. A dolog azonban balul
sült el: Kathyt hátulról meglökték, a lova felbu­
kott, ő a lábát törte, a lovát pedig el kellett altatni.
Tillie örökre eltiltotta lányát Suicide Race-től.
Mary Marchand személyében az indián hagyo­
mányok és kultúra újabb őrzőjét ismertem meg.
A 80 esztendős, köztiszteletnek örvendő hölgy
a Colville Rezervátum szövetséges törzsei által
választott vének tanácsának tagja volt. Kemping­
széken üldögéltünk a Suicide Race gyilkos lejtője
fölötti magaslaton, a régi szép időkről beszélget­
tünk. M ary mellett egyik fia, a Seattle-ből látoga­
tóba érkezett Randy Lewis foglalt helyet; haja
indián fonatban, ruhája türkizkék.
Mary Marchand már nincs az élők sorában, de
beszélgetésünk idején még élénk volt és vidám; kék
brokátblúzán szarvasagancs-faragással díszített
gyöngyfüzér ékeskedett, fején „Harvard” feliratú,
114 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2014. MÁJUS
levendulaszínű baseballsapka. Elmagyarázta ne­
kem, hogy valaha 8 kilométer volt az állóképes-
ségi versenyek távja, a hegyen-völgyön átszáguldó
lovasok sziklákon és kidőlt fatörzseken ugrattak
át, szakadékokba ereszkedtek alá, olykor folyókon
is átkeltek. „Kőpatájú” paripákon lovagoltak, fűz­
te hozzá Randy, musztángok ivadékán: a vadló
pedig arra született, hogy patkó nélkül is bírja
a kemény talajt. Pénzdíj akkoriban még nem volt:
a győztesnek az volt a ju talm a, hogy elsőként
vehetett a lazacos hordóból.
„Mióta vannak ilyen versenyek?” - kérdeztem.
„Ó, fia m ...” - sóhajtott Mary, szem látom ást
elmerülve sok-sok emlékében. Végül Randy vála­
szolt helyette: „Amióta csak vannak lovaink.”
i n d i á n c s a l á d a többieknél is szoro­
n é m e l y ik
sabban kötődik a lóhoz. Tee Hosszú Haj népes
klánja jó példa erre. De másokat is megismertem
rajtuk kívül, például egy Johnná Laplant nevű
fiatal nőt, a feketelábú „Blackfeet” család sarját.
Ő is versenyző; a montanai Browningból érkezett;
magas és csinos, akár kosárlabdázó is lehetne.
A pendletoni versenyen láttam először; kék ruhát
viselt, heréit sötét pej telivéren indult a nők ver­
senyében. A résztvevők többsége indián volt, mind
szőrén ülte meg a lovat. Johnná vágányán és ügye­
sen lovagolt, ő nyerte a futamot.
A baj ezután következett: az egyik versenyző
leesett a lováról. A ló megvadult, a segítőhad meg­
próbálta befogni, röpültek a levegőben a lasszók.
A fejveszett kavarodásban Johnná és több más
versenyző lova megbokrosodott: a célvonal után
sem lehetett őket megállítani. Noha a segítők igye­
keztek m egfogni, Johnná heréltje is száguldott
tovább zavarodottan. Közben egy másik lány meg­
fordult a lovával, vágtában elindult a többiekkel
szemben, visszafelé - ez szigorúan tilos a verseny-
pályán. A lelátókon több ezren figyeltük rémül­
ten a hajm eresztő esem ényeket; am itől tartani
lehetett, sajnos bekövetkezett.
Brooke Taylor lovával, Praire-vel az évenként
megrendezett emléktúrára készül: bejárják
majd a közel 2000 kilométeres utat, amelyet
Joseph törzsfőnök és népörszi indiánjai
tettek meg 1877-ben, hogy vérontás nélkül
kitérjenek a Hetedik lovasezred útjából.
 A pej kikerült egy szembejövő lovat, és egye­
nest nekirohant Johnná heréltjének. A lány le­
repült a lováról. Mindkét ló, és a másik lovas is
a földre került. Johnná valahogy fölállt. A heréit
is föltápászkodott nagy nehezen, de esetlenül moz­
gott. Ügy tűnt, eltörte a jobb mellső lábát, mert
erősen húzta. Johnnát hordágyon vitték el.
Néhány hónap múlva a montanai Missoulában
találkoztam Johnnával. Elmondta, hogy a ló túl­
élte a balesetet. A lába mégsem tört el; csak izom­
sérülést szenvedett, és ha lassan is, felgyógyult
belőle. Ő maga megúszta egy kis agyrázkódással,
és fölszakadt hátul a fejbőre, mert az egyik ló rá­
lépett. Sok vért vesztett, de felépült, olyannyira,
hogy tavaly nyáron már versenyzett is - ismét
megnyerte Pendletonban a női futamot. Amellett
lófogóként is segédkezett unokatestvére, Narsis
Reevis csapatában a váltóversenyen.
A 30 esztendős, szintén igen karcsú és magas
Narsis kulcsszerepet játszott Johnná lovas pálya­
futásában. Ott volt a pendletoni balesetnél is, az
elsők között rohant oda unokahúgához. Nagyon
megijedt, de hamar megnyugodott, amikor látta,
hogy Johnná sérülése nem igazán súlyos. Azután
elindult a váltóversenyen, és meg is nyerte.
Narsis mind között az egyik legnagyszerűbb
váltóversenyző; alkata révén ugyanazt a módszert
alkalmazhatja, amit annak idején Dennis Hosszú
Haj gyakorolt előszeretettel - váltáskor ő is hátul­
ról ugrik fel a következő lóra. Johnná egy házban
nőtt fel vele, Narsis szinte a húgaként bánt vele;
lovagolni is ő tanította meg annak idején. „M in­
dig ott volt mellettem. Ha ő nincs, ma fogalmam
sem lenne a lovakról” - mesélte Johnná.
a g l e c c s e r n e m z e t i p a r k keleti oldalán, Brow­
ningban Narsist is fölkerestem. A fiú sokat mesélt
nekem nagyapjáról, Lloyd „Curly” („Göndör”)
Reevisről, a hivatásos cowboyról. Curly révén ba­
rátkozott meg a gyerek Narsis a lovakkal. Nagy­
apja rodeókon is versenyzett, általában a lasszó-
dobásban jeleskedett. „Rem ek lasszózólovaink
voltak. Villámgyors, rendkívül értelmes állatok” -
emlékezett a régi időkre Narsis.
Narsis két nagybátyja, Steve és Tim Reevis szin­
tén nagyon ügyes lovasok; tőlük is sokat tanult
a fiú. Steve később lovas kaszkadőrként szerepelt
ll6 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2014. MÁJUS
a Farkasokkal táncoló című filmben, Tim pedig
kilenc évig dolgozott Franciaországban, az Euro
Disney vadnyugati show-jában. De mégis a nagy­
papa, Curly volt az, aki összefogta a csapatot.
Curly Reevis 79 esztendős, méltóságteljes, erő­
től duzzadó öregúr volt abban az időben, amikor
találkoztam vele. Fekete zakó volt rajta, a fején
ugyancsak fekete cowboykalap; arcán mély rán­
cok, barázdák, élénk tekintetében kópés derű.
Curly levette a kalapját, előrekönyökölt a tele­
pakolt asztalon, és belekezdett a Reevis család tör­
ténetébe. Az első, amit tudni kell róluk, tudatta
velem, hogy őseik részint franciák, részint fekete­
lábú indiánok. A m ásik pedig: m indenük a ló.
Curly nagyapjának rengeteg lova volt. „Nekünk
mindig is voltak lovaink” - ha fölment a dombra
és körülnézett, m indenütt lovakat látott. Apja
és nagybátyjai betöretlen broncó kát szállítottak
a rodeókra. Egyszerű rendezvény volt akkori­
ban a rodeó: vasárnap az ember fogta magát, oda­
m ent a versenyre, és m egpróbált m egülni egy
vadlovat. „A rezervátumban ez volt az életünk.”
Hát igen, ez volt az életük: a család és a lovak.
Eszembe ötlött, mit mesélt Tóni Minthorn a gye­
rekkoráról, arról, hogy játékbabára sem tellett -
volt viszont negyvenhét lova. A kkor hirtelen
m egértettem valamit, amit Curly dédunokája,
Johnná mondott nekem. Narsis tanította Johnnát
lovagolni, Tim és Steve tanította Narsist, az előző
nem zedék tanította vagy legalábbis ösztökélte
Curlyt. Ma pedig Johnná tanítja lovagolni uno-
kaöccseit és -húgait, a rezervátumban élő hat­
nyolc éves kislányokat és kisfiúkat, akik m ind
büszkék lesznek tehetségükre, akik mind a család
hősétől, Pendleton kétszeres bajnokától tanulhat­
ják meg a lovaglás tudományát. Lehet, hogy egy­
szer m ajd megszakad ez a csodálatos láncolat,
de amíg létezik, ápolni és működtetni kell.
Az ember örökli a lovaglás szenvedélyét, az idő­
sebbektől pedig jártasságot szerez, elsajátítja a for­
télyokat. M ire m indent m egtanul, az öröklött
szenvedély a vérévé válik. Profi lovas lesz, később
pedig kiváló tanítómester, aki meg tudja osztani
másokkal tudását, aki okosan és szeretettel bánik
lovaival, aki ápolja és továbbadja a hagyományt,
aki büszkévé teszi és összetartja a családját. íme,
ez az igazi indián staféta. □
Jimet, a csinos kis mént Krystal Alden, a menyasszony
Montana államban élő családja ajándékozta a vőlegény­
nek, Paul J. Hillnek. A csejen indiánok hagyományai
szerint a férjnek hátaslovat kell kapnia, hogy vadász­
hasson, gondoskodni tudjon a családjáról.
 MRGYRR i
NEM ZETI FEJLESZTÉS!
KER ÉKPáR O SKLUB M IN ISZ T É R IU M

A M a g y a r K e ré kp á ro s-
k lu b k ie m e lt p a rtn e ré : a munkába! bringazzamunkaba.hu

A „Bringázza munkába!" (Bam!) kampány a Magyar Kerékpárosklub szervezésében valósul

meg a Kerékpáros Magyarország Program keretében, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
A f e i b e csű Ih e te ti e n
p illa n a to k tá m o g a tó ja . mint a kampány kezdeményezője és a védjegyoltalom jogosultja hozzájárulásával.
 ELŐFIZETÉS
EGY LAPSZÁM CSAK

500Ft
ELŐFIZETÉS 6 LAPSZÁMRA
5370 Ft H E L Y E T T CSAK 3000 F t-É R T
TOVÁBB! '.FORMÁCIÓKA 136. OLDALON

M E G R E N D E L É S É T L E A D H A T J A :

NATIONAL GEOGRAPHIC
□ MAGYARORSZÁG
 ■

JOMSOM-LO MANTHANG

122 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2014. MÁJUS

123
ANZIX ÍRTA ÉS FÉNYKÉPEZTE FÓTI PÉTER

Jomsom , Mustang, Nepál.

K
örülöttem tizenéves szerzetesek vörös ruhában. A kolostorban
a fiúk csak a hagyományos buddhista viseletben lehetnek, de
szerzetesi csuhájukat m ost kényelmes vörös ruhadarabokkal -
pólóval, edzőcipővel, baseballsapkával egészítették ki az előttünk álló
hosszú gyalogútra. A végcél Lo Manthang, Felső-Mustang fővárosa,
a fiúk szülővárosa. Évente egy hónapot tölthetnek otthon a családjukkal.
Ebből bő egy hetet tesz ki az oda- és visszaút.
Felső-Mustangot (akkor még Lo királyságát) Nepál a 18. század végén
annektálta. A terület turisták számára 1992-ben nyílt meg, de jelenleg is
kevesek számára látogatható. Azt, hogy itt lehetek, annak köszönhetem,
hogy fél évig pár száz kilométerre innen, egy buddhista kolostorban taní­
tottam angolt a szerzeteseknek.
A tengerszint felett 2800 méterre fekvő Jomsomtól az út a Gandaki
völgyében, a világ legmélyebb szurdokában vezet fölfelé az Annapurna
és a Dhaulagiri vonulatai között, majd végig a tibeti platón, a homok-
és kősivatagon át Lo Manthangig. Gyalog, gyalog és gyalog.

hiába vagyunk már távol a kolostortól, hajnali ötkor kelünk.

ú t k ö z b e n ,
A szerzetesek „félzuhany”-t vesznek. Megértem őket. A csapból a hegyek­
ben összegyűlt jéghideg víz folyik, nekem sem nagyon akaródzik m eg­
mosakodni a csípős hajnalon.
A kolostorban minden reggel napkelte előtt van ébresztő, a hét órai
reggeli előtt még tisztító felajánlást, púját végeznek, majd 8-kor kezdődik
a tanítás. Ebédszünet után egészen este 5-6-ig tart a képzés. 7-kor vacsora,
utána esti púja. 9-kor már majdnem mindenki ágyban van. A hét öt és fél
napján ez a menetrend; szombat délután kezdődik, és vasárnap estig tart
a hétvége. Ez a maratoni focimeccsek ideje.
A szerzetesek zöme négy-öt éves korában kerül a kolostorba. A budd­
hista tanulóévek összesen 24 évet tesznek ki. „12 év általános tanulmány,
majd újabb 12 év shedra tanulmány” - magyarázza Sasil, egyik legesze­
sebb tanítványom, aki szabad idejét is a tanulásnak szenteli, és ha minden
jól megy, idén léphet be a shedra, a buddhista egyetem kötelékébe.

f i a t a l s z e r z e t e s s e l és két felnőttel utazunk. Tashi

ö s s z e s e n t iz e n ö t

és Kunga láma a kolostor két vezetője. A „teaháznak” nevezett útszéli

fogadóban, ahol egyik este megszállunk, sapkában ülünk a vacsora m el­
lett - hideg van bent is, hiába van augusztus. Középkorú férfi lép aszta­
lunkhoz. Féltérdre ereszkedik, megragadja Tashi kezét. A helyzet furcsa,
ráadásul a férfin látszik, hogy ittas. Összenézünk a srácokkal. Ám amit
mond, komolyan mondja a férfi, szemében látni, szavaiban érezni az el­
szántságot. „A fiamat szeretném beadni a kolostorba” - tudatja Tashival.
Tashi lá m a a világi ügyek
„Itt van a fiú?” - kérdezi a láma a legnagyobb nyugalommal. „Nem,
intézője. F ölfelé m en et
nincs itt, az ország nyugati részébe küldtem dolgozni. Nincs pénzünk” - sem fá r a d t, tán cra p erd ü l
hadarja kétségbeesetten az apa. „El kell jönnötök Pokharába, hogy m eg­ a m ob iltelefon jából fó l-
nézhessük, alkalmas-e a fiú” - válaszolja Tashi. csen dü lő zenére.

124 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2 0 1 4 - MÁJUS

ANZIX
m

Eltűnődöm: vajon az itteni sanyarú körülmények helyett választanám-e

a kolostort egy egész életre? Vagy beadnám-e a gyermekemet? „A hagyo­
mány szerint, ha a családban három fiú született, a középsőt adták be
szerzetesnek, de ma már nem kötelező érvényű ez az előírás” - mondja
Karma, aki maga is ilyen családban él, ám egyikükből sem lett szerzetes.
„A fiúk nehéz helyzetben vannak. Szívükben és a mindennapokban már
nem tudják követni a tradíciókat, a modern világ viszont torz formában,
a tévén és az interneten jut el hozzájuk” - fejti ki borúlátó véleményét
egy neve mellőzését kérő, 1991-ben Tibetből menekült tanár. „A négy­
öt évesekkel kezdetben sok a gond, szívesebben veszek fel tíz-tizenkét
éveseket. Régen sok volt a jelentkező, de az elmúlt években több állami
iskola is nyílt a környéken, így már máshol is tanulhatnak a gyerekek” -
mondja Kunga láma, aki a végső döntést hozza felvételiügyekben. Mégis,
színvonalban még mindig jóval többet nyújt a kolostori képzés. „Az álla­
mi iskolában a tanár pénzért tanít, igyekszik mihamarabb leadni az anya­
got, aztán hazamegy. A kolostorban tanító lámák és buddhista tanárok
viszont szívüket-lelküket beleadják a tanításba” - mutat rá Rinchin, aki
amellett, hogy shedra képzésben vesz részt, oktat is alsóbb osztályosokat.
Persze ettől egy öt-hét éves kisfiúnak még nem lesz kedve szerzetesnek
állni. „A szüleim azt ígérték, édességet kapok, ha odaérünk, úgyhogy
jöttem magamtól” - meséli Rinchin, aki hétévesen került a kolostorba.
Aztán később változik a fiúk hozzáállása. A shedra csoport minden tagja
azt válaszolja érdeklődésemre: szerzetes szeretne maradni, mert már látja
e létforma előnyeit: „Egész életemre jótékony hatással volt a gyakorlás” -
állapítja meg Phuntsok. „Boldog vagyok, hogy szerzetes lehetek” - lelke­
sedik Rinchin.

a h o lc s a k m e g á l l u n k , a lámákat megkülönböztetett figyelem övezi.

Felső-Mustang azon kevés helyek egyike, ahol eredeti formájában él

a hagyományos tibeti buddhizmus. A vallás, a nyelv, az épületek, az
,
öltözködés, a kultúra mind olyan, mint a régi Tibetben. „A mai Tibetben
már mást látni. Lhasa inkább hasonlít nagyvárosra, mint a buddhista
értékek központjára” - állapítja meg egy nepáli idegenvezető.
„Igaz, hogy a környék teljes lakossága buddhista, de ez sajnos sokszor
már csak a külsőségekben nyilvánul meg. Tanítani kell a lakosságot,
ehhez pedig elengedhetetlen a buddhista kolostorok és a szerzetesek
közreműködése” - mondja Tsering Tashi láma, a Shree Mahakaruna
kolostor főapátja. „A tibeti buddhizmus rengeteg tanulást követel, de
lényege nem a tárgyi tudás, hanem a nyitott szív és az önzetlenség” -
szögezi le a már idézett tibeti tanár, aki szerint ennek egyre kevésbé felel­ R om os ház, fa lá n tipikus
nek meg az újkori szerzetesek. „A dalai láma és korosztálya még nyíl­ díszítőelem ek. A z élen b a k ­
egyenesen haladt a buddhizmus ösvényén. A 40-50 évesek között már tató lányka Tsugsangfalu
nehezebb ilyet találni, a fiatalok közt pedig szinte lehetetlen” rom os h á z a i között szegő­
dött hozzánk. A körn yék
A tibeti, vagyis sós-vajas teából kötelező inni. „Az első ujjnyit tűzfor­
lakossága nyelvében, öltöz­
rón kell lenyelni, hogy azonnal utánatölthesse a vendéglátó” - figyelmez­ kö d ésében és építkezésében
tet nevetve Tashi láma. Ebédre a szokásos dahl batot esszük, ez tipikus is őrzi a tibeti sakja h ag y o­
nepáli étel, lencselevesből, rizsből és szószos főtt zöldségekből áll. m ányokat.

126 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2 0 1 4 . MÁJUS

 A fiúk evőeszköz nélkül, jobb kézzel falatoznak. „Sokkal jobb így, pró­
báld ki” - ajánlja Rinchin. Van benne valami. Az étel mellé forró vizet
iszunk, a tibetiek úgy tartják, jó t tesz az emésztésnek. A kolostorban
amúgy mindennap ugyanaz a menü: reggelire tejes tea, mellé tibeti pita
és főtt csicseriborsó, ebédre dahl bat, uzsonnára tea és keksz, vacsorára
thenduk: leves zöldségekkel és házitésztával.
Fárasztó út végén érkezünk a Himalája egyetlen városába, amelyet fal
övez. Miközben áthaladunk Lo Manthang egyik városkapuján, az embe­
rek integetnek, köszönnek. Hamarosan mindannyian jókora, hús szobá­
ban ülünk, isszuk a teát meg a forró vizet. Később ebédet is kapunk, majd
szétszéled a társaság, mindenki megy a családjához. Én Tashi lámával tar­
tok: meghívott magukhoz. Estefelé gyülekezni kezdenek Tashi házában.
Kiderül, hogy akik elférnek a vendégszobában, az éjjelt is itt töltik, nem
a családjukkal. Hatan alszunk együtt: négyen ágyban, ketten a földön.

127
 Egy darabig még nem jön álom a szemünkre. Megkérdezem a fiúkat: Fent: L eckshey m ustangi
tulajdonképpen melyik az igazi otthonuk? „A szerzetesnek nem szabad g y erekekn ek m u tatja
új m obilját. Telefonálni
gondolatait az otthona felé irányítania, mert abból rossz dolgok szület­
jósz erév el soh asem láttam
hetnek. Például ha az otthonomra gondolok, akkor erőt vesz rajtam az a szerzeteseket; szirupos
érzés, hogy segítsek a családomnak, ezért elkezdek üzletelni, és olyan hollyw oodi d a lo k a t an n ál
bűnöket követek el, amelyek tönkreteszik a szerzetesi életemet. Szerzetes­ g y a k ra b b a n h allgattak
ként is szeretheted a családodat, de óvatosnak kell lenned” - fejtegeti m obiltelefonjukon.

Tsultsrim. Rinchin szokás szerint sokkal egyszerűbben fogalmaz: „Pok-

harában az itteni otthon hiányzik, itt meg a pokharai. Mivel Pokharában
él az összes barátom, ezért Pokharát tartom az otthonomnak.”
Négy napja érkeztünk Lo Manthangba. Ha napközben külön vagyunk
is, a fiúk úgy intézik, hogy este mindig együtt vacsorázzunk. A mai menü
ünnepi: hússal töltött tészta, momo. A vacsora szokás szerint vidám han­
gulatban telik. Késő éjjel van már, amikor hazabotorkálunk Tashi láma
házához. Az utca vaksötét: csak este 7 és 10 óra között van áramszolgálta­
tás. Zseblámpafénynél még beszélgetünk kicsit a közös hálószobában.

k ét h éttel k éső bbmár Pokhara közelében, Pema Ts’al sakja kolostor­ A szem közti oldalon: szüle­
ban lakom. Vasárnap focimeccs. Három csapat játszik, mindig a nyertes ikkel nagyon u d v ariasak
a szerzetesek, h a találkoz­
marad a pályán. Az idő fenséges, a Nap szikrázóan süt. A kolostor mellet­
nak, gyengéden átölelik
ti dombot a hegyek felől fújó kellemes szellő hűsíti. Ahogy látom, már őket. A z ért érződik, hogy
mindenki leborotválta a haját, ezzel is jelezve, hogy nem törődik többé a m essze éln ek egym ástól:
világi hívságokkal. Holnap kezdődik a tanítás... nincsenek közös tém áik.

128 NATIONAL GEOGRAPHIC • 2014. MÁJUS

 Z agyvái A n drás fá b ó l készült O kostojása

AGYTORNA O R D O G LAKAT
v alójában h áro m d im en z ió s labirintus ,
egy kis p á lc á t kell végigvezetni benne.
A tojás testébe n em látu n k bele: fe jb e n
kell m egtervezn ü n k a z útvonalat.

Pokoli fejtörők
Az ördöglakatnak nincs kulcsa, mert nem is
lakat. Úgynevezett népi gondolkodtató játék,
amely fából, fémből, spárgából, bőrből készülhet.
A százezerféle verzióban az a közös, hogy mind­
egyiknek csupán egy megoldása van. Csak magyarul
hívják ördöglakatnak az ilyesféle furfangos holmikat,
amelyeknél - stílusosan - pokoli nehéz rájönni, hogyan
kerül egyik részük a másikba, miként lehet szétszedni, majd
összerakni, azaz bezárni a lakatot. Az is kinyomozhatatlan,
hogy az első ördöglakatok mire szolgálhattak. A karikákból
és zsinórból álló, m e le d a néven ismert ördöglakatot zárként
is használták. De ördöglakat a trükkös dobozok zárja, sőt
az a cseles „lakat” is, amelyet bicskákon alkalmaznak, hogy
a kisgyerek ne tudja kinyitni. Franciaországban paraszti
játék, a góbék székely furfangként ismerik, eredetileg
Kínából, az első feljegyzések szerint a 12-13. század­
ból származik. Kultuszát nálunk Bakonysárkányban
ápolják az éves találkozón. Voltaképpen a leghíre­
sebb, most negyvenéves magyar találmány,
a Rubik-kocka is ördöglakatnak tekinthető,
az angolul m e c h a n ic a l p u z z le néven
ismert játékok közé tartozik.
T öbb ország is - Szerbhorváth G yörgy
saját találm án y án ak
véli a p a tk ó k b ó l készült
ördöglakatot. E z itt egy
h a z a i d arab; állítólag bety árok
szórakoztattá k m ag u kat
és egym ást ilyen laka tokkal.

130 SMARTEGG (KERETBEN); GÁ L PÉTER (NAGY KÉP)

 CETELEM ZOLDSULI

I É |f s |Í

Szavazzon Ön is zöldebb iskolát!

A Magyar Cetelem Bank idén is meghirdette Zöldsuli programját
amely a:a anos iskolák részére nyújt lehetőséget, hogy udvara­
ikat szebbe. zöldebbé varázsolják.

12 iskola összesen 6 millió forintot kap természetes környezeté

nek megújítására.

Az egyenként 500 000 Ft értékű támogatásról hat iskola eseté­

ben or ne szavazás dönt, másik hat pályázónak szakmai zsűri
ítél ooa a díjat.

Válasszon On is iskolát és szavazzon zöldebb udvart

neki a cetelemzoldsuli.hu oldalon!

NATIONAL Kövessen minket Facebookon is!

GEOGRAPHIC facebook.com /cetelem zoldsuli
M AGYARORSZÁG
 ■

MOZAIK C IN C O D E M A Y O

Májusi fieszta Az egyik legfőbb mexikói ünnep, Cinco de Mayo,

azaz „május ötödiké” 19. századi viharos történelmük egyik nagy pillanatára
emlékezteti a mexikóiakat. 1862. május 5-én III. Napóleon támadást indított
a mexikói Puebla ellen, ám a védőknek szegényes fegyverzetükkel is sike­
rült megtartaniuk a várost. Noha a francia császári sereg két hónapig tartó
véres ostrom után végül mégis bevette Pueblát, a május 5-i jelképes győze­
lem óriási erőt adott a szabadságáért küzdő mexikói népnek.
És egy további adalék. Mivel 1862-ben még javában dúlt az amerikai
polgárháború, a mexikói fiaskó is hozzájárult ahhoz, hogy a konföderációt
tám ogató III. Napóleon végül lem ondott a beavatkozásról. Ki tudja, mi
történt volna, ha a franciák belépnek a polgárháborúba a déliek oldalán?
Ezért van, hogy a Cinco de Mayo Amerika-szerte vigadalom; ünnepük
New Yorktól Denverig, sőt az arizonai Chandlerben még csivava szépség-
versenyt is rendeznek a Cinco de Mayo alkalmából. Több mint nyolcvan-
millió avokádó fogy ilyenkor a pikáns krém, a g u a c a m o le készítéséhez,
amely épp úgy nem hiányozhat az asztalról, mint a chilis-étcsokoládés
sa/sa, azaz szósz - a m o le p o b la n o . Mexikóban katonai parádék, utcai
vigasságok, játékos versenyek teszik különlegessé e napot. Benépesülnek
a közterek, mariachi zenekarok húzzák a talpalávalót. S bár ezen a napon
mindenki fölszabadult és vidám, a mexikóiak azért nem felejtik: valójában
az önfeláldozó hazafiságról szól a Cinco de Mayo. - HÁ

Mole poblano:
ikféle receptje
ízül egyet az ng.hu
dalon adunk közre.
 Szemkápráztató produkció az ünnepnapon:
a Ballet Folklórico Mexicano de Georgetown
táncosnői Washingtonban, a Fehér Ház előtt.

ILLUSZTRÁCIÓ: A PUEBLAI CSATA (CULTIRIS); FOTÓ: REUTERS/YURi GRIPAS (NAGY KÉP): PROFIMEDIA (BALRA). 133
Betevő falat „Falánk jövő” címmel e havi számunkban induló cikksorozatunkhoz kedvenc étel­
fotóikat kértük olvasóinktól. A beküldött képekből kitetszik, miként válhat az ennivaló az önkifejezés eszközévé.
Szerkesztőink választása alapján íme kettő a győztes képek közül.

Sllllllllllllil Ilii llllllllllIliiüllillllllllllllllilllllllllllllIMII Ilii IliilllliilllllllllilllIliillllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllll III lllllll Ilii

Mm
- • - *
5$ | f f j 1 % 1' H 1
í '
J |g k t-
[ f r r J \ U * jm 1

Srdjan Stepanovic Loznica, Szerbia

Stepanovic és barátnője délelőtti sétára indult Thaiföld híres úszó piacán, a Bangkok közeli Amphawán.
Egyszer csak észrevették, hogy egy árus thai ételeket ábrázoló hűtőmágneseket rakosgat egy fémlapra.
„Végre minden kedvenc thai ételemet egy kattintással lekaphattam” - írta Srdjan.

Natja Csulejszklri
Tbiliszi, Grúzia
Amint megtudta, hogy
ebben a hónapban enni­
valót ábrázoló fotókat
várunk, Csulejszkiri azon­
nal munkához látott: téli
életképet állított össze
egy brokkoliból és egy
kis fenyőgallyból, a havat
liszttel helyettesítette.
Éjjel 11-kor fogott hozzá,
öt órájába telt, mire meg­
született a „tökéletes kép”.
 HIRDETÉS

HAGYJA A PONTGYÜJTÉST A KATICÁKRA'

VízPlusz kártyával azonnali kedvezmények vá'.a- - r : .vos .zmúvek ingyenesen
igényelhető VízPlusz kártyájának tulajdonosa 10-2C vara a-- a o csobban veheti
igénybe a Fővárosi Vízművek egyes VízPlusz szcica-atasa-.. Túl ezen, kedvezménnyel
fizethet elő egyebek között a National Geograpt : - agazrea, és a kártyaprogramhoz
csatlakozott szolgáltatók (CIG Pannónia Biztos :: V A ~ E coe-rma. SodaStream, Danubius
szállodák) számos kedvezményét is élvezheti. Mnoerrez nem is kell pontokat gyűjtenie
vagy bizonyos értékhatár felett vásárolnia - elég. ha az e-ogadóhetyen vásárláskor fel­
mutatja VízPlusz kártyáját!

A m indenkori kedvezményekről a www.vizpluszkartya.hu honlapon t á jé t a s ó t e . - . - . 1 honlapon leltüntetett

mindenkori kedvezmények a Sanoma M edia Budapest Z r t m agazim elöhzKaE erz c r z r ia g a ra iu s z k a rly a .h u oldalról
indított online rendelés esetén, míg a Danubius szállodák szolgá lta tn ia r- k c a ft a c ;-<j z

online vagy telefonon adja le, és a foglalás során jelzi, hogy VízPlusz k á r t p . z - r b s f c z k
rv r V B S a k , ha szobafoglalásét
□ NATIONAL
GEOGRAPHIC
MAGYARORSZÁG
D A N U B IU S H O T E L S
GROUP
&
Pannónia
M AR T

HIRDETÉS

RIZSMIX ÍNYENCEKNEK A Rlceland Exotíc Salads három különleges

rz5‘ a:a zgalmas és ízletes keveréke. Az egyik az előgőzölt, és emiatt külö­
nösen magas tápértékű opál rizs: színe eredetileg barna, de mire megfő,
eceszen kifehéredík. A másik összetevő, az erős aromájú, sötét színű vadrizs
gazából egy fűféle, a Zizania aquatica termése, de lényegében ugyanolyan
módon használható, mint a pergősebb rizsféleségek. A harmadik összetevő­
be az Ázsia belső vidékeiről származó vörös rizsnek sok más mellett az is
nagy erénye, hogy dúsabb rostokban, mint a fehér rizs, és bőséggel tartalmaz
ani 0* cénsokat; vöröses színét épp egy ilyen anyag, az antocianin adja.

NATIONAL G EO G RA PH IC GYÜJTÖM APPA-AKCIÓ

Tartsa rendezetten a teljes évfolyamot! Vása-: :n kedvezményes áron National Geographic
gyűjtőmappát, hogy egy helyen, praktikusan táró "assa kedvenc magazinjait.
A mappa ára 545 Ft + postaköltség. A m a c ;:: -egendelheti telefonon a (06 1) 437-3761
telefonszámon vagy interneten a www.nlkonyvklub.hu oldalon. 4000 Ft feletti rendelés
esetén a házhoz szállítás ingyenes! A kisza 'a :a -szo lg á la tta l történik, a megrendeléstől
számított 3-5 napon belül. A megrendelés összege: átutalással, vagy a kiszállításkor
készpénzben egyenlítheti ki. Amennyiben kérdése, észrevétele, reklamációja van a megren­
deléssel kapcs: atban, kérjük, jelezze az ugyfelszolgalat@nlkonyvklub.hu e-mail címen.
VISSZANÉZŐ

Kézműves gát „Emberi erő magasítja a szerkezetet fokról fokra” - olvasható

a N a tio n a l G e o g ra p h ic magazin 1963. májusi számában, a fenti fotóhoz mellékelt szövegben.
A riport az indiai Krisna folyón épülő Nagardzsuna Szagar-gátról szól: „Mintegy 125 ezer
munkás igyekszik azon, hogy elkészüljön a gát és az öntözőcsatornák rendszere. A bam­
buszból ácsolt rámpákon kettesével cipelnek föl egyszerre 150 kilónyi követ, közben
az asszonyok m altert visznek a fejükön egyensúlyozott edényben. Kemény valuta híján
India kétkezi munkával pótolja a drága külföldi gépeket.” Az építkezés 1955-ben kezdődött,
a létesítményt 1972-ben adták át. A legnagyobb ma is működő, kövekből-malterból épített
gát 124 méter magas és m integy 800 méter hosszú. - M argaret G. Zackow itz

K Visszanéző rovatunk archívumát megtalálja az ngm.com oldalon.

FOTÓ: JOHN SCOFIELD, NATIONAL GEOGRAPHIC CREATIVE

E LŐ F IZ E T É S I IN F O R M Á C IÓ K MEGRENDELÉSI HATÁRIDŐ: 2014. JÚNIUS 4. BEFIZETÉSI HATÁRIDŐ: 2014. JÚNIUS 20.

Ha kérdése, észre véte le le nn e , ké rjü k, hívja ü g y fé lszo lg á la ti m u n katá rsainka t a 0 6-1-510-0888-as te le fo n s z á m o n (H -P : 8 -1 6 ó rá ig ) va gy je le z z e a z t a h ttp ://u g y fe lk a p u .m c .h u oldalon. K iadónk m in d e n ko r érvényes
E lő fize té si Á ltalán os S zerződ ési F e lté te le it m e g te k in th e ti a w w w .m c.h u w e b o ld a lo n . Je le n e lő fize té si a kció n em vo nh ató össze a N a tion a l G eographic és a Kiadó m ás e lő fiz e tő i akciójával. Az e lő fize té si á r az
e lő fiz e té s id őta rta m a a la tt n em m ind en e setb en ta rta lm a zza a la ph o z cso m a g o lt te rm é ke ke t. A z e lő fiz e té s s e l Ön h ozzájárul, h o g y a S anom a M e d ia B udapest Z rt. m e g a d o tt sze m é lyes a d a ta it m a rke ting a kció kho z
é s p ro m óciókh oz fe lha szná lja. Ha m ás periódusra sze re tn e la p u n k e lő fiz e tő je le n n i, kérjük, hívja ü gyfé lszo lg á la tu n ka t va gy látog asso n e l a w w w .m c.h u w e bo ld alun kra . A já nla tun k csak b e lfö ld i kézbe síté sre érvényes.
A kedve zm é ny a m agazin 895 Ft-os árához k é p e s t é rten d ő.
 a n d its related entities. All lights reserved.

BEtyUTATO
Ww
§
*** t
 • ¡Phone 5 CH)

TAPASZTALD MEG A MAXIMALIS

iPHONE ÉLMÉNYT 4G-VEL, A TELEKOM
LEGGYORSABB MOBILHÁLÓZATÁVAL!
További információk: telekom.hu

T- EGYÜTT. VELED

A 4G -hálózat a lefedettségi területen belül, m e gfelelő díjcsom aggal vehető igénybe. Az elérhető sebesség m értéke fü g g attól, hogy azt az a d o tt ponton tám ogatja-e a hálózat.