A sokarcú

Heródes király
és a messiáshit

„Úgy került hatalomra, mint egy róka, úgy uralkodott, mint egy tigris,
és úgy halt meg, mint egy kutya” – ezt a frappáns jellemzést
Flavius Josephus írta Heródesről, akit az utókor ugyan „Nagy”-nak
keresztelt, de ezt a jelzőt sokan vitatták volna kortársai közül.
A sokarcú Heródest, akinek neve a Krisztus születésével összekapcsolt
WIKIMEDIA

karácsony ünnepekor is felmerül, Grüll Tibor mutatja be

BBC History – 2020. december

A
CtIumnál i. e. 31.
szeptember 2-án zajlott
le az a tengeri ütközet,
amely évszázadokra
eldöntötte a Római
Birodalom sorsát. Az i. e. 44-ben meg-
gyilkolt Caesar örökbe fogadott fia,
Octavianus legyőzte marcus Antonius
és Kleopátra flottáját, majd Rodosz
szigetére vonult vissza, hogy elrendezze
a keleti ügyeket. Itt kereste fel régi isme-
rőse, a Júdeában uralkodó Heródes
király, akit i. e. 40-ben Octavianus és
marcus Antonius még együtt juttatott
hatalomra. Heródes a közben eltelt évti-
zedben Antonius legjobb barátja és leg-
hűségesebb támogatója lett. Actiumnál is
csak azért nem harcolt Octavianus ellen,
mivel Kleopátra bosszúból Arábiába
küldte csapataival együtt. Az „egyiptomi
némber” terve az volt, hogy a remélt
győzelem után majd eláztatja Heródest
Antonius előtt, amiért nem jött segít-
ségére Actiumnál. Csakhogy Kleopátra
ötlete dugába dőlt, mivel az ütközetet
elvesztették, így Heródes „tiszta lappal”
jelenhetett meg Octavianus előtt. Heródes
egyéniségére nagyon is jellemző takti-
kát választott: teljes királyi pompában
– de a hatalmat jelképező diadém
nélkül – jelent meg Octavianus előtt
Rodosz szigetén. A kihallgatáson
egyetlen percig sem tagadta, hogy
odaadó, hűséges barátja volt
Antoniusnak, de megígérte,
hogy ha Róma új ura meghagyja
őt királyságában, őt is ugyan-
olyan odaadással fogja szolgálni.
Octavianusnak tetszett a beszéd
(meg persze a sok-sok ajándék), és némi
hezitálás után úgy döntött: visszaadja
Heródesnek Júdea királyságát, sőt még
hozzá is told annak területéhez.
Heródes apai ágon edomita, anyai
részről arab származású volt, így nem is
lett volna joga a királyi címre, mivel a
zsidók törvénye azt írja: „A te atyádfiai
közül emelj magad fölé királyt, nem
tehetsz magad fölé idegent, aki nem
atyádfia.” Hiába voltak az edomiták
(Jákob ikertestvérének, Ézsaunak a leszár-
mazottjai) szegről-végről a zsidók roko-
nai, még a templomból is ki voltak
tiltva a harmadik generációig. Heródes
szerencséje az volt, hogy a Hasmoneus-
WIKIMEDIA
dinasztia legsikeresebb királya, Ióannész
Hürkanosz elfoglalta országát, és az
BBC History – 2020. december
Az actiumi csata jelenetét ábrázoló
freskórészlet Herodeionból
LENT: Heródes bronzpénze,
rajta görögül „Heródes királyé”
A TÚLOLDALON: Három ábrázolás: egy
17. századi metszet, egy korabeli mellszobor
(erről csak feltételezik, hogy Heródest
ábrázolhatja), illetve egy freskó a sienai
Santa Maria della Scala kórház kápolnájából
összes edomita férfit a judaizmus felvéte-
lére kényszerítette, vagyis erőszakkal
körülmetéltette. Így a király némi joggal
hivatkozhatott arra, hogy ő „betért zsidó”,
azaz prozelita, akiket elméletileg nem
volt szabad megkülönböztetni a született
zsidóktól. Heródes udvari történetírója,
a damaszkuszi nikolaosz azt hintette el
róla, hogy családja a babiloni fogság után
jött Izraelbe, de a családja származását
igazoló okmányok elvesztek. Ennek elle-
nére Heródesnek minden oka megvolt
arra, hogy paranoiásan őrködjék hatalma
felett, mivel a zsidó vallási vezetők és
a nép többsége sosem fogadta el legitim
uralkodónak. még legjobban szeretett
feleségét, mariamnét is kivégeztette i. e.
29-ben, pusztán azért, mert a Hasmoneus
királyi család leszármazottja volt, így
a király joggal félhetett attól, hogy ha őt
megölik, feleségét emelik a trónra; egy
év múlva pedig anyósát, Alexandrát is
megölette összeesküvés címén, és fiai
közül is többeket kivégeztetett.
Isteni büntetés
Heródes politikájának egyetlen
vezérfonala volt: a Róma iránti hűség,
bármi áron. Volt is oka rá, hiszen
a Római Birodalom legfelsőbb körei-
hez tartozott, dinasztikus kapcsolatai
pedig behálózták a Közel-Keletet,
s egészen a Boszporoszi Királyságig
(Krím félsziget) nyúltak. Josephus
szerint Augustus legkedvesebb barátja
volt Agrippa után, és Agrippáé Augustus
után. Fiait Rómában, a legelőkelőbb
arisztokrata körökben neveltette, s vala-
mennyi leszármazottja a császári család
Iulius nevét viselte. A hivatalosan „a római
nép barátja és szövetségese” címet viselő
Heródes azonban korántsem volt függet-
len uralkodó. Bár rendelkezett egy kisebb
haderővel, azt nem vezethette országa
határán túlra; nem léphetett senkivel
külön szövetségre; csakis egyszerű bronz-
pénzt verethetett, korlátozott mennyi-
ségben; továbbá háború esetén segédcsa-
patokat kellett kiállítania, hogy azokat
a birodalom bármely pontján bevethes-
sék. Ráadásul az Augustus és Heródes
közötti barátság sem tartott örökké.
Heródes udvara telis-tele volt cselszövéssel,
intrikával és gyilkosságokkal, s a panasz-
áradat Rómába futott be. Augustus végül
megelégelte a „tigris” kegyetlenségét,
és az első kínálkozó alkalommal
megvonta tőle kegyeit, és csak
„hasznosságát” figyelembe véve
hagyta meg a trónján. Heródes-
nek azonban ez már sok volt:
testét betegség emésztette, csa-
ládja rettegett tőle, alattvalói
gyűlölték, s már római barátai sem
álltak mellette. Az i. e. 4-ben bekö-
vetkezett halála után az egész nép gyű-
löletétől kísérve temették el fellegvárá-
ban, a Heródionban. Életben maradt fele-
ségei és gyermekei meg sem gyászolták.
Az építkező
A hivatalosan a „zsidók királyának” neve-
zett Heródes bizonyosan előkelő helyen
szerepelt volna a világ leggazdagabb embe-
reit összesítő listán. Erről legjobban épít-
kezései tanúskodnak, amelyek közül
nem egy máig lenyűgözi a látogatókat.
Országában több várost is alapított:
i. e. 27-ben Szamária helyén létrehozta
Szebasztét; i. e. 22-ben a Sztratón tornya
nevű településből felépítette a tengerparti
Caesareát; Anthédón helyén Agrippiaszt
emelte; és két másik várost is alapított
3
 jezésre: szobrokat emeltek jótevőjüknek.
Josephus szerint Heródes nem törődött
a tóra második parancsolatával, és
mindenütt szívesen fogadta a neki dedi-
kált szobrokat, sőt egyenesen szorgal-
mazta azok felállítását. Az athéniak
az Akropoliszon emeltek neki szobrot,
amelyre a következő feliratot vésték:
„A nép Héródész királynak, a rómaiak
barátjának [állította] jótéteményéért
és irántuk tanúsított jóakaratáért.”
titkos ügynökei, külföldi zsoldosai,
idegenekkel betelepített kolóniái és jól

Júdeában: Antipatriszt és Phaszéliszt.

(A városokat részben a császárról és
a császári ház tagjairól, részben apjáról,
illetve testvéréről nevezte el.) Ezekbe a
városokba javarészt nem zsidó lakosokat
telepített le. legtartósabb és legfonto-
sabb ezek közül Caesarea kiépítése volt,
mivel Heródes tudta, hogy alkalmas
kikötő nélkül nem képes országát a Római
Birodalom gazdasági vérkeringésébe
bekapcsolni. Ezért egy igen drága techno-
lógiával – a víz alatt kötő hidraulikus
beton alkalmazásával, amit a légvonalban
2000 kilométerre fekvő Puteoliból szál-
lítottak a részére – építette meg a mester-
séges hullámtörő gátakat. A 110 hektáros
kikötő Alexandria után a második leg-
nagyobb volt a Kelet-mediterráneumban.
Heródes arról is gondoskodott, hogy
az ide érkező hajók a Róma és Augustus Caesarea látképe a színházzal
tiszteletére emelt pazar templom lépcső- és hippodrommal
inél kössenek ki. A városban működött FENT: Búvárrégészek Caesarea
kikötőjében – világosan láthatók
még színház, hippodrom és egy amfiteát- a hatalmas betontömbök, amelyekből
rum is, amelyben római módra gladiátori a hullámtörő gátak felépültek
játékokat rendeztek. Ez volt az első ilyen JOBBRA: Heródes jeruzsálemi palotájának
jellegű építmény Keleten. három tornya közül a rómaiak egyet
hagytak meg, ezt a középkorban a keresz­
Heródes állítólag többször is hangoz- tesek nevezték el Dávid tornyának
tatta, hogy „jobban szereti a görögöket,
mint a zsidókat”. Ennek nyilvánvaló bizo- ezek a települések mind hálásak
nyítékát adta azzal, hogy Görögország voltak Heródes jótéteményeiért.
és a görög Kelet számos városában nyilvánvaló, hogy a hippodro-
nagyszerű építményeket emelt. Flavius mokat, stadionokat, színházakat,
Josephustól tudjuk, hogy Heródes egész gümnaszeionokat és tornacsarno-
sor külföldi várossal is éreztette fejedelmi kokat, valamint a pogány szenté-
bőkezűségét: „Vajon nincs-e tele Athén lyeket Heródes nem a diaszpórá-
és lakedaimón [Spárta], nikopolisz ban élő zsidóság számára építtette.
[Actium] és a müsziai Pergamon városa ugyanakkor az is kétségtelen,
Heródes fogadalmi ajándékaival?” hogy ezek az építkezések és más
A felsorolást kiegészíthetjük Spárta, beneficiumok a görög városokban
Délosz, Rodosz, Kosz, Khiosz, Pergamon, élő diaszpóraközösségek javát is
laodikeia, tripoli, Büblosz, Berütosz, szolgálták. A görögöket minden-
WIKIMEDIA

türosz, Szidón, Ptolemaisz, Askelón, esetre hálára kötelezte vele, amit

Damaszkusz és Antiokheia nevével – ők a maguk módján juttattak kife-

4 BBC History – 2020. december


kiépített végvárai az egész országot behá-
lózták. Az utóbbiak közül jól ismert
Heródeion, Küprosz, Alexandreion,
Hürkania, maszada és makhairosz erődje,
pontosabban erődpalotája. Jeruzsálem-
ben a templom északnyugati csücskében
felépítette az Antonia-erődöt – amelyet
egykori barátjáról, marcus Antonius-
ról nevezett el ‒, valamint saját ottani
palotájának őrzésére három tornyot emelt
(Hippikosz, mariamné és Phaszaél),
melyek közül az egyik ma is látható a
jeruzsálemi Jaffa-kapu mellett. A saját
magáról elnevezett Heródeion dombját
megmagasíttatta, majd a tetején egy
hipermodern körbástyás erődöt emelt,
alatta pedig egy kiterjedt adminisztrációs
központot hozott létre, amelynek funk-
ciója ma sem pontosan ismert.
Heródes talán legismertebb erődje
a Holt-tenger délnyugati végében fekvő
maszada, amely az első zsidó háborúban
(i. sz. 66‒73) a felkelők utolsó mene-
dékéül szolgált. Ebben is megnyilvánult
Heródes mérnökeinek zsenialitása:
a 100 méterre a síkság fölé magasodó
WIKIMEDIA
rombusz alakú sziklaplatón minden
létező helyet beültettek gabonával, ami
BBC History – 2020. december
Isteni büntetés
Nagyratörő építmények
„Heródionnak nevezte el azt a Jeruzsálem­
egy kb. ezerfős helyőrség számára folya- től 60 stadionnyira emelkedő dombot,
matos ellátást biztosított, emellett egy amelyet emberkéz emelt; ezt kápráza­
rafinált vízvezetékrendszer a tél végén tos pompával beépítette. Ugyanis
lehulló csapadék minden egyes cseppjét csúcsát kerek tornyokkal vette körül,
a hegy gyomrában található hatalmas és a várfalon belül eső területet pom­
ciszternákba vezette. Heródes barátaival pás palotákkal építette be, amelyek­
nek nemcsak belsejük volt káprázatos,
– például Augustus vejével, Agrippával –
hanem falaik, oromzataik és tetőzeteik
teljes biztonságban és kényelemben időz- is pazar pompában ragyogtak. Azután
hetett a hegy északi óriási költséggel messziről bővizű vízve­
csücskében emelt, zetéket építtetett, és vakító fehér már­
háromszintes függő- ványból 200 lépcsőfokos feljáratot; mert
palotában, ahonnan a domb meglehetősen magas volt, és
lenyűgöző kilátás nyílt mint említettem, emberkéz emelte.
A domb tövében is palotákat építtetett
a környékre. A régé-
udvartartásának és kíséretének, és eze­
szek olyan amforatöre- ket is olyan pompával ékesítette, hogy
dékeket találtak, ame- a telep olyan volt, mint valami város, és
lyek azt bizonyították, olyan nagy terjedelmű, mint egy királyi
hogy külön a „zsidó vár.” (Flavius Josephus: A zsidó háború,
király részére” (Herodi I. könyv, 21. fejezet, Révay József ford.)
regi Iudaeo) Dél-Itáliá-
ban palackozott bort
iszogattak, miközben Heródes és a zsidók
a korban legzamato- Heródes kétarcúan viselkedett a zsidókkal
sabbnak tartott almát és ellentmondásosan viszonyult a zsidók
majszolták, melyet törvényéhez. Például a garázdaság és
egyenesen a közép- rablások megfékezésére bevezetett egy új
itáliai Cumaeból szál- törvényt, melynek értelmében a tolvajokat
lítottak neki mézben az országhatáron kívül kellett rabszolgának
tartósítva. eladni. Ez nyílt megsértése volt a mózesi
törvényeknek, amelyek előírták, hogy
Heródeion és minden zsidó rabszolgát fel kellett szabadí-
az alsóváros
rekonstrukciója
tani a hetedik évben, hiszen ha külföldre
LENT: Heródeion adták el az illetőt, ezt lehetetlen volt végre-
mai látképe hajtani. másik nyílt törvénysértése az volt,
5

mikor élete vége felé egy aranyozott sast
helyeztetett a templom egyik bejárata fölé.
mattitjáhu főpap és néhány farizeus írás-
tudó biztatására azonban a zsidó ifjak
ledöntötték a bálványt, és kalapácsokkal
összezúzták. A király ezért a jerikói szín-
házban néhányukat elevenen elégettette,
a főpapot pedig megfosztotta tisztségétől.
máskor azonban kénytelen-kelletlen
engedményeket is tett a zsidóknak, így
például elvárta, hogy a nabateus Szüllaiosz
előbb térjen be a zsidó vallásba, mielőtt
megkéri húgának, Saloménak kezét.
Heródes akkor is közbelépett, ha a diasz-
pórában sérelem érte a zsidók kiváltságait.
A hellenisztikus udvarok mintájára
Heródes is „a királyi rokonokkal és bará-
taival” vette körül magát; a zsidó Vének
tanácsa (Szanhedrin) jogkörét kizárólag
vallási ügyekre korlátozta, funkcióját a
Királyi tanács vette át; sok magas állami
posztra nem vallásos zsidókat, hanem
hellén nevelést kapott nem zsidókat
nevezett ki; görög értelmiségiekkel vette
körül magát, akik között ott volt a már
említett damaszkuszi nikolaosz történész,
de hallunk a szónok Iréneuszról, vala-
mint Andromakhoszról és Gemelloszról,
akik valószínűleg rétorok lehettek, mert
a király fiainak nevelését bízták rájuk.
A zsidók között nem kis botrányt kavart,
hogy a Hasmoneus mariamnétól született
két fiát, Alexandroszt és Arisztobuloszt
i. e. 23-ban Rómába küldte, ahol egy
pogány bölcselő, Asinius Pollio házában
kaptak szállást és nevelést.
6 BBC History – 2020. december
a keleti és nyugati diaszpórában élő jelen-
tős lélekszámú zsidósággal akarta ily
módon szorosabbra fűzni a kapcsolatot.
(Babilóniában és Egyiptomban legalább
2 millió zsidó élt, vagyis legalább annyi,
mint az anyaországban.) Érdekes, hogy
az esszénusokkal jól bánt. Ennek okát
Flavius Josephus árulja el. állítólag egy
menáhem nevű esszénus még Heródes
gyermekkorában megjövendölte neki,
hogy király lesz belőle – „páratlanul bol-
dogan fogsz élni, örök dicsőséget szerzel
magadnak, de a jámborságról és
igazságosságról megfeledkezel” ‒,
majd mikor valóban hatalomra
került, Heródes magához hívatta
menáhemet és megkérdezte
tőle, meddig fog uralkodni.
Az esszénus még 20–30 esz-
tendei uralmat jósolt neki,
Háromszintes függő­ „mivel meg volt áldva
palota Maszada északi a jövendőmondás
részén adományával erényes
JOBBRA: Maszadán
talált amforatöredék,
életmódja miatt”.
amelyben Heródesnek A király
palackozott dél­itáliai legnagyobb
bor volt – egyben
LENT: A Heródes­kori
Jeruzsálem modellje
a legtöbb kér-
az Izrael Múzeumban dést felvető –
vállalkozásának
Heródest a két legnagyobb mégis a jeruzsálemi
és legbefolyásosabb zsidó feleke- templom újjáépítése
zet: a szadduceusok és a farizeusok bizonyult. Ehhez az ötletet az adta,
sem támogatták. Az előbbiek főként azt hogy a második templom jóval kisebb
kifogásolták, hogy a főpapi tisztséget, volt a babilóniaiak által elpusztított
amelynek betöltése hagyományosan Első Szentélynél. Heródes uralkodásá-
őket illette, elvette tőlük, és Babilóniából nak 18. évében (i. e. 20/19) kezdte el
meg Alexandriából származó papokkal az építkezést: „…mindenekelőtt a régi
helyettesítette. Heródes nyilvánvalóan alapok helyett újakat ásatott, és erre
WIKIMEDIA
 Isteni büntetés

A Templom kövezetének rekonstrukciója

a képen Gabi Barkay magyarországi születésű
régész, a Temple Mount Sifting Project vezetője
LENT: A „háromkirályokat” ábrázoló mozaik
a velencei Szent Márk­székesegyházban

a jövendölés egyik lehetséges beteljesí-

tőjének Heródest tartották: „néhányan
azt gondolták, ez Heródes, mások a
keresztre feszített csodatévőt; megint
mások Vespasianust értették rajta.”
Számos korai keresztény szerző szerint a
Máté evangéliumában említett „Heródes
pártiak” (Héródianoi) nem mások, mint
akik a királyt tartották a várva várt
messiásnak. Erre eléggé nyilvánvaló okuk
volt: ugyanis Dániel könyvének a messiás

építette magát a templomot, amely száz

könyök hosszú és százhúsz könyök magas
volt”. A templomot 12 méter hosszú,
4 méter magas és 6 méter széles hatalmas
fehérmárvány tömbökből építették.
A templom-hegyen magasodó ragyogóan
fehér épületet már több kilométerről
látni lehetett. Díszítése egyszerűen léleg-
zetelállító volt: „A bejárati ajtókat és
a szemöldökfákat, amelyek a szentély
mennyezetéig értek, tarka függönyökkel
díszítette, amelybe bíborszínű virágokat
és oszlopokat hímeztek. Az ajtók fölött,
a falpárkány alatt, arany szőlőtőke ágazott
szét és fürtök csüngtek róla, és egyáltalán
oly rengeteg drága anyagot használtak
fel, hogy a hatalmas és művészi építmény
mindenkit bámulatba ejtett. Az egész
templomot óriási oszlopcsarnokok övez-
ték, amelyek arányosak voltak magával
a templomépülettel, viszont sokkal pom-
pásabbak, mint a régiek; nyilván senki (János 2:20) Josephus és a Talmud egybe- eljöveteléig tartó hatvankilenc „évhétről”
más sem díszíthette volna fel ily pompá- hangzó állítása szerint a Heródes által szóló próféciája épp Heródes idejében
san a templomot.” építtetett második templom szépségé- teljesedett be. már Julius Wellhausen is
Hogy Flavius Josephus leírásában egy vel egyetlen épület sem vetekedhetett: felhívta a figyelmet arra a Josephusnál
szemernyi túlzás sincs, Márk evangéliumá- „Aki nem látta Heródes templomát, még olvasható jelenetre, ahol a farizeusok arra
nak egyik elbeszélése is bizonyítja, mely soha semmilyen szépet nem látott.” lázítják Heródes testvérét, Pheróraszt,
szerint még Jézus egyik tanítványát is valamint az eunuch Bagóaszt, hogy dönt-
megigézte a (még nem egészen kész) Megváltó vagy Antikrisztus? sék meg Heródes uralmát. De lássuk,
heródesi templom látványa: „Amikor Flavius Josephus szerint az i. sz. 66-ban mit is mond Josephus? „Ezek az utób-
kilépett a templomból [ti. Jézus], egyik kirobbant Róma-ellenes zsidó felkelésnek biak [a farizeusok] csavarták el Bagóasz
tanítványa így szólt hozzá: mester, egy közelebbről meg nem nevezett „két- fejét is, mert azzal kecsegtették, hogy
nézd csak, mekkora kövek és micsoda értelmű prófécia” volt a fő kiváltó oka: aki jövendölésük értelmében majd király
nagy épületek!” (Márk 13:1–2) mikor „De leginkább belehajszolta őket a hábo- lesz, őt »atyjának és jótevőjének« fogja
a názáreti nevezetes kijelentését tette rúba egy kétértelmű jövendölés, amelyet nevezni; ez a király mindent hatalma alá
arról, hogy három nap alatt lerombolja ugyancsak a szent iratokban találtak, hajt, és Bagóasz ismét visszanyeri férfi-
és ugyanannyi idő alatt felépíti templomát, tudniillik, hogy ebben az időben valaki erejét, megházasodik és gyermekei lehet-
a farizeusok így értetlenkedtek: „negy- az ő országukból elnyeri a világuralmat.” nek.” nyilvánvaló, hogy a farizeusok
WIKIMEDIA

venhat esztendeig épült az a templom A zsidó háború ószláv változata egy olyan csakis a messiáskirályra gondolhattak,
és te három nap alatt megépíted azt?” hagyományt is megőrzött, melyben hiszen róla mondja Jesájá (Ézsaiás) pró-

BBC History – 2020. december 7

 Az Ártatlanok lemészárlása,
féta: „ne mondja a herélt sem: íme, én Gustave Doré tollrajza (1869–1872 között) szárlás híre Rómába is eljutott, mégpedig
megszáradt fa vagyok! mert így szól az Úr LENT: Heródes jerikói palotája – ahogyan az lenni szokott – kissé felna-
egy rekonstrukciós rajzon
a herélteknek: akik megőrzik szomba- gyítva. Azt terjesztették ugyanis, hogy
taimat és szeretik azt, amiben gyönyörkö- Heródes az egész országban minden
döm, és ragaszkodnak az én szövetségem- „Heródes pedig, amikor rájött, hogy a két éven aluli gyermeket megöletett,
hez: adok nékik házamban és falaimon tudósok túljártak az eszén, nagyon feldü- a sajátjait is beleértve. Ha hihetünk
belül helyet, és oly nevet, amely jobb, mint hödött, és kiküldött embereivel megölette macrobiusnak, Augustus állítólag egy
a fiakban és lányokban [élő név]; örök az összes fiúgyermeket, akik Betlehem- görög szójátékot mondott a hír hallatán:
nevet adok nékik, amely soha el nem vész”. ben és szerte a környéken voltak, a két- „inkább szeretnék Heródes disznaja
Ez a király nemcsak „atya és jótevő” lesz, évesnél kisebbeket, annak az időpontnak (hüsz), mint fia (hüiosz) lenni”. A hírhedt
hanem természetfeletti gyógyító erővel megfelelően, amely után érdeklődött betlehemi gyermekgyilkosságot bizo-
is rendelkezik majd. A farizeusok tehát a tudósoknál.” A betlehemi gyermekmé- nyára a Betlehem lankás dombjaira néző
semmiképpen nem gondolták, hogy a
messiás maga Heródes lenne, ám annak
eljövetelét az ő idejére várták.
Heródesnek nyilván nem volt ellenére,
hogy sokan őt tartották a messiásnak.
Ez azonban még csak fokozhatta para-
noiás rettegését. Erre utal a jól ismert
evangéliumi történet, amely Jézus betle-
hemi születésével kapcsolatos. mikor
a mezopotámiai „tudósok” – a Biblia
„mágusoknak” (magosz) nevezi őket –
megjelentek Júdeában, hogy köszöntsék
a megszületett messiást, Heródes titkon
magához hívatva „alaposan kikérdezte
őket a csillag megjelenésének időpont-
járól, majd elküldte őket Betlehembe:
Ha odaértek, gondosan kérdezősködjetek
a gyermek felől, és mihelyst megtaláltá-
tok, tudassátok velem, hogy elmehessek,
és leborulhassak előtte.” A „napkeleti
WIKIMEDIA

bölcsek” azonban – egy angyali intésnek

engedelmeskedve – más úton tértek haza.

8 BBC History – 2020. december


A fényűző búcsú
„A király temetését Arkhelaosz [fia és
kijelölt utódja] pazar fénnyel rendezte
meg, hogy atyját az elképzelhető legna­
gyobb pompával kísérjék örök nyugvó­
helyére. Heródest rengeteg értékes drá­
gakővel díszített aranyravatalon vitték
a sírba; mennyezete ragyogott a bíbor­
tól, és magát a holttestet is királyi bíbor
borította. Fejét aranykoszorúval díszített
pánt fogta körül, jobb kezében kormány­
pálcát tartott. A ravatal körül ott voltak
a király fiai és rengeteg rokona; hozzájuk
csatlakoztak a néptörzsek szerint cso­
portosított és a törzsek nevével megje
lölt katonák, mégpedig a következő sor­
rendben: elöl ment a testőrség, utánuk
következtek a thrákok, germánok és
galaták, mind teljes fegyverzetben; ezek
után jött a többi harcos, vezéreikkel és
kapitányaikkal, csatarendben. A mene­
tet ötszáz szolga zárta be: ezek illatsze­
reket vittek. Így haladt a menet nyolc
stadionnyira a Heródeionba, ahol a
királyt meghagyása szerint el kellett
temetni. Így végezte be életét Heródes.”
(Flavius Josephus: A zsidók története,
XVII. könyv, 8. fejezet, Révay József ford.)
Heródeion helyőrsége hajthatta végre,
ahová gyötrelmes betegsége és halála után
magát Heródest is eltemették.
A mauzóleum
A könyörtelen uralkodót, aki a „betlehemi
gyermekgyilkos” néven vonult be a
világtörténelembe, hamarosan utolérte
WIKIMEDIA
végzete, vagyis – a zsidók és keresztények
szerint – a mindenható büntetése. Egyre
BBC History – 2020. december
Heródes
mauzóleu­
mának
rekonstrukci­
ója a
Heródeionban
JOBBRA:
Heródes
vörösgránit
szarkofágja
jobban elhatalmasodó betegsé-
gének szimptómáit Flavius Josephus
írta le részletesen: „valami lassú tűz
emésztette, de kívülről nem látszott
meg rajta, miféle forróság emészti belső
részeit. Ehhez járult, hogy mohón vágyott
ételre, de sehogy sem tudott kielégülni.
továbbá súlyosbította betegségét, hogy
belső részeiben daganatok keletkeztek, s
különösen rettenetes fájdalmak kínozták
beleit. lábait, valamint alsótestét vize-
nyős, átlátszó folyadék duzzasztotta meg,
nemi szervén gennyes daganat támadt,
amelyben férgek keletkeztek. Ha a beteg
fölült, fulladozni kezdett, és bűzös kilé-
legzése éppoly fájdalmat okozott neki,
mint a nehéz belégzés. Végül majdnem
minden részében görcsök gyötörték,
amelynek hevessége szinte elviselhetetlen
volt.” A király végül jerikói palotájában
halt meg, de előtte még elrendelte, hogy
az itteni színházat töltsék meg fiatal zsidó
előkelőségekkel, akiket halála pillanatá-
ban testőrségének kellett volna mind egy
szálig lemészárolni. Szerencse, hogy a
parancsot nem hajtották végre. Heródes
temetésére a légvonalban kb. 15 kilomé-
Isteni büntetés
terre délnyugatra fekvő Heródeionban –
kedvenc fellegvárában – került sor.
Ehud netzer, a jeruzsálemi Héber
Egyetem régészprofesszora harmincöt
éven át kutatta Heródeiont, amelyről
tudta, hogy ott nyugszik Heródes holt-
teste. Kutatásai azonban hosszú időn át
semmi eredményt nem hoztak: sem az
erődítményben, sem az alsóvárosban
nem akadtak nyomára olyan épületnek,
amelyet Heródes sírjával azonosíthattak
volna. A 2007-es ásatási idényben azután
végre feltárult a titok: a mesterséges domb
északkeleti lejtőjén
megtalálták egy 6,5
méter széles lép-
csősor nyomait,
melyek egy
földig rom-
bolt épület
maradványai-
hoz vezettek.
Az épület
helyén csak
egy hatalmas
kváderkö-
vekből épített
pódium és
egy kis szín-
ház maradt
meg. A lelőhelyen
szétszórva szépen
kidolgozott építészeti díszítő-
elemek kerültek elő, valamint egy
csoport díszes urna. A legérdekesebbnek
azonban egy 2,5 méter hosszú szarko-
fág bizonyult, amelyet egyiptomi vörös
gránitból faragtak, és hosszanti oldalait
rozettákkal díszítették. A szarkofágnak
sátor alakú fedele volt, szintén gazdagon
díszítve. Egyelőre sem a kőkoporsón, sem
a helyszínen nem találtak feliratot, ám a
régészek bizonyosak benne, hogy a szar-
kofág csakis Heródesé lehetett. Hasonló
kidolgozású lelet ugyanis eddig csak a
jeruzsálemi Királyok sírjából került elő.
Az is elképzelhető, hogy a további ásatá-
sok során még feliratokra is rábukkan-
nak. Azt is fontos megemlítenünk, hogy
a kőkoporsót – vitán felül szándékosan –
sok száz darabra törték, amin Heródes
életútjának ismeretében cseppet sem
csodálkozhatunk. ■
Grüll Tibor ókortörténész, az MTA doktora,
a PTE Ókortörténeti Tanszékének tanszékvezető
professzora
9