h{EMETNYELV

KEZDOKI{EK
5. LECKB _ ELSO RESZ
Kezdjük az uj szavakkal! Ismételje hangosan a szavakat, és
figyeljen a kiejtésükre ill. a magyarjelentésükre:
der Bruder > [der brúdel] _ a fiútestvér,
fivér, öccs, báty

die Minute > [di minú(ö)] - a perc

díe Mutter > [di muter] - az al]ya-

(der) Norden > lder nord(ö)n] - észak

(der) osten > lder oszt(ö)n] - kelet

die Schwester > [cli sveszter] - a lánytestvér,
nővér, húg

die Stunde > [di stund(ö)] - az őra (időtartam)

(der) Süden > [derzűd(ö)n] - dél

der Vater > [der fá:ter] - azapa

der Wagen > lder vá:g(ö)n] - a kocsi
(der) Westen > [der vesa(ö)n] - nyugat

Gyakorolja a kiejtést! Ismételje a szavakal más sorrendben:

der Wagen > [der vá:g(ö)n]
* a kocsi

die Stunde Idi stund(ö)] - az őra (időtartam)

(der) Osten fder osá(ö)n] - kelet

(der) Westen Ider veszt(ö)n] - nyugat
(der) Süden |der zűd(ö)n] - dél

(der) Norden Ider nord(ö)n] - észak

der Vater fder fá:ter] - az apa

die Mutter fdi muter] - az anya

der Bruder fder brúder] - a fiútestvér,

fivér, öccs,báty

die Schwester > fdi svesaer] - a lánytestvér,

nővér, húg

die Minute > fdi minút(o)] - a perc

Most használjuk az új szavakat mondatokban! olvassa.hangosan a

német mondatokat, és jól figyelje meg magyar jelentésüket:
Ich habe einen Vater und _ Van apám és anyám.
eine Mutter. > [iH há:b(ö) ájn(ö)n
fá:ter unt ájn(ö) muter]

Er hat einen Bruder und - Neki van egy bátyja

eine Schwester. és egy nővére. (hímnem)
> fer hát ájn(ö)n brúder
unt ájn(ö) sveszter]
Dort liegt Osten und hier Westen. - ott fekszik kelet és itt nyugat.
> [clort líkt oszt(ö)n unt lrír veszt(r')n]

Wir arbeiten eine Stunde. -Dolgozunk egy őrát.

> lvír árbájt(ö)n ájn(ö) stund(ö)]

Ich esse eine Minute.

- Eszem egy percet.
> [iH esz(ö) ájn(r;) minú(ö)]

Der Wagen fiihrt nach Berlin. - A kocsi Berlinbe megy.

> [der vá:g(ö)n fért náG)h berlin]

Hier ist Norden und dort ist Süden. _ Itt van észak és ott van dél.
> [híI iSÍ nord(ö)n unt dort iszt zűd(ö)n]

Ismételjük átmég egyszef a lecke szavait, fordítsa németre:

észak > der Norden > [dernord(ö)n]
dél (égtáj) > der Süden > lderzűd(ö)n]
kelet > der Osten > [der oszt(ö)n]
nyugat > der Westen > lder veszt(ö)n]
a kocsi > der Wagen > lder vá:g(ö)n]
az őra > die Stunde > [di stund(ö)]
a perc > die Minute > fdi minút(ö)]
az anya > die Mutter > [di muter]
a lánytestvég húg, nővér > die Schwester > [di sveszter]

a fiútestvér, fivér, öccs > der Bruder > lder brúder]

azapa > der Vater > fder fá:ter]

Sok főnév többes számban,,-n,, végződést kap. Ismételje hangosan:

eine Minute > [ájn(o) minút(ö)] zwei Minuten [cváj minút(ö)n]
eine Stunde > [ájn(ö) stund(ö)] zwei Stunden fcváj stund(ö)n]
eine Flasche > [ájn(ti) flás(t')] zwei Flaschen [cváj flás(ö)n]
eine Zigarette > [ájn(ö) cigáret(ö)] zweiZigaretten [cváj cigáret(ö)n]
eine Tasche > [ájn(ö)táS(ö)] zwei Taschen [cváj tás(ö)n]
einJunge > fájnjunsö] zweiJungen Icváj juns(ö)n]

Sok főnév többes számban,,-n,, végződést kap' p1.:

die Minute - die Minuten, die Stunde - die Stunden,

die Flasche - die Flaschen, die Zigarette - d;re Zigaretten.
Többes számban minden főnév előtt a,,die'' névelő á1l, fiiggetlenül attól,
hogy a főnév milyen nemű.
Egészítseki a következő mondatokat a megfelelő szavakkal! Hasztá|ja a piros műanyag lapot:

Dolgozom két őrát. - Ich arbeite > zweí Strrnden

Hol a kocsim? - Wo ist > mein Wagen?

Van két üveg vizem. - Ich habe ) zwei Flaschen Wasser.

Tíz percet megyek az iskolába. - Ich gehe zehn> Minuten in die Schule.

A feleségem hat őrát dolgozik. - Meine Frau arbeitet sechs > Stunden.

Itt vannak a cigaretták. - Hier sind > díe Zigaretten.

Van egy cigarettám. - Ich habe eíne > Ztgarette.

Hol vannak a táskáim? - Wo sind meine > Taschen?

Két fia van. - Sie hat zwer> Jungen.

Visszatérve az égtája(<ra, most kifejezésekben használjuk őket. olvassa hangosan:

im Osten > fim osa(ö)n] - keleten

im Westen > [im veszt(ö)n] - nyugaton

im Norden > [im nord(ö)n] _ északon

ím Süden > [im zűd(ö)n] _ délen

nach Süden > [náG)h zűd(ö)n] _ délre

nach Norden > [náG)h nord(ö)n] _ észal<ra

nach Osten > [náG)h osa(ö)n] - keletre

nach Westen > [ná(k)h vesx(ö}r] - nyugatra

Használjuk az uj szerkezeteket mondatokban! olvassa el figyelmesen a mondatokat, és egészítse

ki őket az odall|ő kifejezéssel! Használja
a piros műanyag lapot:

Északon lakom. - Ich wohne > im Norden

> [iH vón(ö) im nord(ö)n]

A fivérem délen lakik. - Mein Bruder wohnt > im Süden

> |májn brúder vónt im zűd(ö)n]

Köln nyugaton fekszik. - Köln liegt > im Westen

> |köln líkt im veszt(ö)n]
 München délen fekszik.
- München liegt > im Süden.
> [münH(ö)n líkt im zűcl(ö)n]

Keletre megyünk.
- Wir gehen > nach Osten

> [vír gé(ö)n náG)h oszt(ö)n]

Nyugatra vtazam. - Ich fahre > nach Westen.

> [iH fá:r(ö) ná(k)h veszt(ö)n]

Most új szavakat tanulunk. Mondja hangosan és érthetően:

Jonnl _ kommen > [kom(ö)n] - kommen > [kom(ö)n]

-tó1, -től _ von > [fon] -von > [fon]

valahonnan... - von...-nach > [fon náG)h] - von...-nach > [fon náG)h]

valahová
(-bó1, -ből, -tó1, -től
-ba, -be, -ra, -re)

kit -wen >[vén] -wen >[vén]

fel, fele - halb > [hálp] * halb > [hálp]

egy fel óra (órát) _ eine halbe > [ájn(o) hálb(ö) - halbe
eine > [ájn(<i) hálb(ö)
Stunde stund(ö)] Stunde stund(ö)l

rögtön, azonnaI _ gleich > [glájH] _ gleich > [glájH]

körülbelül -etwa >[etvá] -etwa >|etvál

csak - nur > [núr; - nur > [nú']

egy óra múlva - in einer Stunde > [in ájner stund(ö)]

- i" einer Stunde > [in ájner stund(ö)]
Gyakorolja a szavakat más sorrendben! olvassa még egyszer hangosan:
körülbelül _etwa >[etvá] _etwa >|etvá-l

kit -wen >[vén] -wen >|vénl

-tól, .től, -ból, -ből - von > [fon] - von > [fon]
jönni _kommen > [kom(ö)n] -kommen > [kom(ö)n]

vhonnan...vhova _von.'.nach > [fon...náG)h] -von...nach > [fon...ná(k)h]

(-tól, -től...-ba, -be)

rögtön -gleich >[glájH] -gleich >[glájH]

csak -nur >[núr1 _nur > [núr1

fel -halb >[hálp] *halb >[hálp]

egy fél óra (ómt) - eine halbe Stunde > [ájn(ti) hálb(ti) _ einehalbe > [ájn(o) hálb(ö)

stund(ö)] Stunde stund(ö)]

egy óra műva _ rrr einer Stunde > fin ájner stund(ö)] - in einer Stunde > fin ájno stund(ö)]

Gyakoroljuk az uj szavakat mondatokban! Ismételje a német mondatokat hangosan, és figyel3e

meg magyar jelentésüket:

Mein Vater kommt in einer Stunde. > [májn fá:ter komt in ájner stund(ö)]
- Az apám egy óra múlva jon.

Ja, Mutter, ich komme gleich. > [á muter iH kom(o) glájH]

- Igen anya, rögtönjövök.

Ich esse etwa eine halbe Stunde

- Körülbelül egy fél órát eszem.

Eva hat eine Schwester. Wen hat Eva? > Léfáhát ájn(ö) sveszter vén hát éfá]
- Evának van egy lánytestvére' Kije van neki?
Bitte nur ein Glas Wasser! > [bit(ö) núr ájn glá:sz vászer]
- Csak egy pohár vizet kérek!

Er fiihrt eine Stunde von Hamburg nach Kiel. > fer fért ájn(ö) stund(ö) fon hámburk náG)h kíll
- Egy őrát utazik Hamburgból Kielbe.

A következő mondatokat prőbálja meg németről magyarra fordítani! olvassa fel a német szöveget'
és e|lenőrizze a kiejtését:

Meine Schwester lemt etwa zwei Stunden. > [májn(ö) Sveszter lernt etvá cváj stund(ö)n]
> A nővérem(húgom) kb. két órát tanul.

Wir kommen gleich' > [vír kom(ö)n glájH]

> Mindjártjövünk'

Eva hat schon einen Bruder. > |éfáhát són ájn(ö)n brúder]
> Evának már van egy fivére.
Wen hat Eva schon? > fvén hát éfá són]
> Kije van nlár Évának?

Ich esse eine halbe Stunde. > [iH esz(ö) ájn(o) hálb(o) stund(ö)]
> Eszcnr egy fé| órát.

Du wohnst im Norden von Budapest. > fdu vónsa im nord(ö)n |on budapest]
> Budapesttől északra laksz.

Er ist nicht mein Bruder. > [er isá niHt májn brúdeÍ]
, Ő .'.'n az én fivérem.

Mein Vater versteht alles. > [májn fá:ter fersÉt álesz]

> Azapámmindent ért.

Er fiihrt nur nach Berlin. > [er fért núr náG)h berlin]
> Csak Berlinbe utazik. (hímnem)

Das sind meine Mutter und meine Schwester. > [dász zint májn(ö) muter unt májn(ö) svesáer]
> Ez az én anyám és nővérem (húgom).

Egyes szám első személyben a birtokos névmás a németben a ,,mein,

meine, mein,, (az én...). A birtokos névmás mindig a ftjnév előtt á1l.
Nemben, számban és esetben egyeú'etni kell a mögötte á1ló főnéwel,
pl.:
mein Bruder (der), meine Schwester (die), mein Mádchen (das),
meine Zigaretten (die - tsz.).

Ismételjünk áttéhány, az e|őző leckékben mártanult igét! Ugye emlékszik?

utazni - fahren > [fá:(ö)n]

utazol _ du fáhrst > [du férsá]

tanulni - lernen > [lern(ö)n]

tanulok - ich leme > [iH lern(ö)]

menni - gehen > [gé(o)n]

megyünk - wir gehen > [vír gé(ö)n]

lakni - wohnen > [vón(ö)n]

laknak - sie wohnen > [zí vón(ö)n]

dolgozni - arbeiten > [árbájt(o)n]

dolgozol - du arbeitest > [du árbájtesa]

doIgozik (hímnem) - er arbeitet > [er árbájtet]

enni - essen > [esz(ö)n]

eszel - du isst > [du íszt]

Az ,'essen,' ige ragozása rendhagyó. Egyes szám 2, és 3. személyben az ,,e,' tőhang ,,i''-re
vállozik:
ich esse. du isst. er isst.
Hasonlóan viselkedik mint a ,,sprechen'' - ,,beszélni,' ige.
Ezeket az igéket tőhangváltós igélorck nevezzük.

Alkalmazzuk ezeket az igéket mondatokban! olvassa a német mondatokat hangosan, e||enőtizze

kiejtését, és fordítsa magyaftai
Mein Vater fiihrt eine Stunde > [májn fá:ter ffu ájn(ö) stund(ö) > Az apám egy őrátutazlk
von Kiel nach Hamburg. fon kíl náG)h hámburk] Kielből Hamburgba.
Wir fahren jetzt nach Berlin. > fvír fá:(ö)n ject náG)h berlin] > Most Berlinbe utazunk.

Meine Schwester lemt > [májn(ö) svesáer lemt A nővérem (húgom)

eine halbe Stunde Deutsch. ájn(o) hálb(o) stund(ö) dojcs] fél órát tanul németet.

Du isst etwas Suppe. > fduíszt etvászzup(ö)l > Eszel egy kis levest.

Meine Mutter arbeitet nicht. [májn(ö) muter árbájtet niHt]> Az anyám nem dolgozik'

Er isst viel Kartoffeln. [er íszt fil káfiof(ö)ln] > Sok krumplit eszik. (hímnem)

Sie gehen in die Schule. [zí gé(ö)n in di sú1(ö)] ők lskolaba mennek.

Sie wohnt jeta in Gedser. |zi vőntject in getszer] Most Gedserben lakrk. (nőnem)

Du ftihrst nach Berlin. fdu férsá náG)h berlin] Berlinbe utazol.

Sie kommt in einer Stunde. [zí komt in ájner stund(ö)] Jön egy óra múlva. (nőnem)

Fordítsa magyarról németre! Úgy gondoljuk, hogy ez nem jelenthet nehézséget az Ön számára.
Lássonhozzá:
Az anyám nem utazik keletre' Meine Mutter Íáhrt [májn(<;) muter fert
nicht nach Osten. niHt ná(k)h oszt(ö)n]

Neki két fia van. (nőnem) Sie hat zwei Jungen.
A fivérem itt dolgozik. Mein Bruder arbeitet hier.
Nyugatra utazol? Fákst du nach Westen?
Nem, délre utazom. Nein, ich fahre nach Süden.
Itíyan az apám és Hier sind mein Vater und
a fivérem (öcsém). mein Bruder.
|zihát cvájjunsön]
fmájn brúder árbájtet hír]
fférszt du náG)h veszt(ö)n]
fnájn iH fá:r(ö) náG)h zríd(ö)n]
[hír zint májn fá:ter unt
májn brúder]

Most ismételjük át röviden a ,,nicht'' szóval a tagadást, mert a mai leckében a tagadás kapcsán
többet is megtudunk. Fordítsa németre:

Cj .'em Berlinben lakik. (hímnem) > Er wohnt nicht in Berlin.

Gedser nem Magyarországon van (fekszik). > Gedser liegt nicht in Ungarn.

Nem vagyok otthon. > Ich bin nicht zu Haus.

Te nem az én diákom vagy > Du bist nicht mein Schüler.

Nem értem önt. > Ich verstehe Sic nicht.

Most a tagadás egy másik formájával ismerkedünk meg. olvassa a német mondatokat figyelmesen,
e||enőrizze a kiejtését' és kövesse a mondatok magyar jelentését:
Herr Schmidt ist kein Lehrer. > [her smit isá kájn lerer] - Schmidt úr nem tanár.
Eva ist keine Verkáuferin. > [éfá iszt kájn(ö) ferkojferin] - Éva nem eladónő.
Herr Rohde ist kein Schüler. > [her ród(ö) iszt kájn sűler] - Rohde úr nem diák.
Du bist keine Hausfrau. > [du biszt kájn(o) hauszfrau] - Te nem vagy háziasszony.

Er ist kein ober. > [er isá kájn óber] -Ő (himnem; nem főúr (pincér).

Meine Mutter ist keine > [májn(ö) muter isá kájn(o) _ Anyám nem diáklány.
Schülerin. sűlerin]
HenSchwarzistkein > [hersvárcisákájn -Schwarzurnemdiplomata.
Diplomat. diplomá:t]

A határozat|an' főneveket a németben a ,,kein, keine, kein''

szócskákkal tagadjuk. Hímnemben és semlegesnemben a ,,kein'' alak
á1l a főnév előtt, míg nőnemben és többes számban a ,,keine'', pl.:
Er ist Diplomat. Er ist kein Diplomat.
Sie ist Lehrerin. Sie ist keine Lehrerin.

olvassa hangosan a német mondatokat és fordítsa magyarra:

Er hat kein Mádchen. > [er hát kájn métH(ö)n] > Neki nincs lánya.

Sie hat keinen Jungen. > |zíhát kájn(ö)njunsön] > Neki nincs fia.

Wir haben keine Tasche

Ich habe keinen Kuli. > [iH há:b(o) kájn(o)n kuli] > Nincs golyóstollam.

Eva hat kein Heft. > |éfáhát kájn heft] > Évának nincs füzete.

Ich habe keine Zigaretten. > [iH há:b(ö) kájn(o) cigáret(ö)n]> Nincs cigarettám. (tsz.)

Hat er einen Wagen? > [hát er ájn(ö)n vá:g(ö)n] > Van neki kocsija? (hímnem)
Nein, er hat keinen. (Wagen) > [nájn er hát kájn(öh ) Nem, neki nincs kocsija. (hímnem)
vá:g(ö)n]

A ,,ketn, keine, kein,, szavakat tagadónévelőnek híujuk, úgy ragozzuk őket, mint az ,,ein, eine, ein,'
határoz atl an névelőket, pl.,.

Er hat einMeidchen Nekivan egy lónya.

Wir haben kein Mcidchen. - Neh)nk nincs lónyunk.
SiehateinenJungen Nekivanegyfia.
Ich habe keinen Jungen. - Nekem nincs fiam.
Gyakoroljuk a,,kein, keine, kein''-nel való tagadást! Fordítsa magyarról németre:
Nincs bátyám

Nincs nővérem. > Ich habe keine Schwester. > [iH há:b(ö) kájn(o) Sveszter]

Neki nincs fia. (nőnem) Jungen.

> Sie hat keinen > |zi Itát kájn(ii)n juns(ö)n]

Neki nincs lánya. (hímnem) > Er hat kein Mádchen. > |er hát kájn métH(ö)n]

Nincs féfünk
Nincsgyerekem. > Ich habe kein Kind. > [iH há:b(ö) kájn kint]

Az nem iskola. > Das ist keine Schule. > [dász iszt kájn(ö) sú1(ö)]

cÍ diáklány. (nőnem) > Sie ist keine Schülerin. > |zí isztkájn(o) sűlerin]
''em

A németben a következőképpen kérdeziink az időtartamra:

Wie lange arbeiten Sie? > [ví láns(ö) áÍbájt(o)n zi] - Meddig dolgozik ön?

Wie lange lernt er Deutsch? > [ví láns(ö) lemt er dojcs] - Meddig tanul németet? (hímnem)

Wie lange fahren Sie > [ví láns(ö) fá:r@)n zi - Meddig utazik(-nak) örr/önök Kielbe?
nach Kiel? náG)h kíll

Gyakorolj uk az i\ otnat tanultakat ! Válaszolj on a következő kérdésekre :

Wie lange arbeitet sie? (8 Stunden) > Sie arbeitet 8 Stunden.

Wie lange lernen Sie Deutsch? (2 Stunden) > Ich lerne zwei Stunden Deutsch.

wie lange isst du das Abendbrot? (10 Min.) > Ich esse zehn Minuten das Abendbrot.

Wie lange geht ihr in die Schule? (etwa 5 Min.) > Wir gehen etwa fünf Minuten in die Schule.

Wie lange fiihrt er von Berlin > Er Í?ihrt etwa vier Stunclen von Berlin nach
nach Hannover? (etwa 4 Stunden) Hannover.

wie lange arbeitet die Mutter? (6 Stunden) > Die Mutter arbeitet sechs Stunden.

Wie lange fahrt ihr nach Haus? (etwa 9 Min.) > Wir fahren etwa neun Minuten nach Haus.

Bizonyára észrevette, hogy a gyakorlatban kétszer is előfordult egy új személyes névmás az ,,ihr,'
azaz ,,ti,,. Többes szám második személyben tehát az ,,ihr,, - ,,ti,, névmást használja a német, pl...
Ihrfahrt nach Haus. - Ti haza utaztok.
Ihr geht in die Schule. - Ti az iskolába mentek.
Nézzünk további példákat:

ihr wohnt > [ír vónt] - (ti) laktok

ihrlemt > [ír lernt] - (ti) tanultok

ihr arbeitet > [ír árbájtst]

- (ti) dolgoztok

ihr fahrt > [íÍfa:Ít] * (ti) utaztok

ihr geht > [ít gét] - (ti) mentek

ihr esst > [ír eszt] - (ti) esáek

ihr habt > [ír hápt] - (ti) birtokoltok, nektek van

Az ige többes szám második személyben ,,-t,, vagy ,,-et,, végződést

kap. Az ige mindig az ,,Lhr,, - ,,ti'' személyes névmással kifejezett
alannyal áll egyi'itt, pl.: ihr lernt - ti tanultok.

A|ka|mazn]k az új ismereteket! Egészítse ki a német mondatokat, hasznáIja a piros műanyag lapot:

Meddig dolgoztok? - Wie lange > arbeitet ihr?

Most Berlinbeutaú.ok. - Jetzt > fahrt ihr nach Berlin.

Ti nem otthon tanultok. - Ihr > lernt nicht zu Haus.

Hol laktok, délen? - Wo > wohnt ihr, im Süden?

Rögtön haza jöttök? - > Kommt ihr gleich nach Haus?

Van már gyereketek? - > Habt ihr schon ein Kind?

Igen' van egy fiúnk és egy lányunk. - Ja, wir > haben einen Jungen und ein Mádchen

Már hazamentek? - > Geht ihr schon nach Haus?

Fordítsa németről magyarra, és ellenőrizze fordítását:

Jetzt fahrt ihr nach Deutschland. > Most Németországba utaáok.

Esst ihr Bratwurst? > Esztek sült kolbászt?

Ihr arbeitet schon zehn Stunden. >Már tíz órája do|goáok.

Versteht ihr mich? > Értetekengem?

Kennt ihr das Fráulein dort? > Ismeritek a kisasszonyt ott?

Ihr sprecht gut deutsch. > Jól beszéltek németül.

Ihr lemt nicht zu Haus. > Ti nem otthon tanultok.

Ihr habt kein Mádchen. > Nektek nincs lányotok.

Geht ihr in die Schule? > Az iskolába mentek?

Az 5. lecke első részénekvégéhezközeledve, fordítsa le németre a következő mondatokat, és

e||etőrlzze kiej té s ét :

Az apámféI őrátutazlk > Mein Vater f;ilrrt eine halbe Stunde

LübeckbőlKielbe. von Lübeck nach Kiel.
> [májn fá:ter fert ájn(o) háib(o) stund(ö)
fon lübek náG)h kíl]

Tizperc múlva jön a fiam. > In zehn Minuten kommt mein Sohn.
> [in cón minut(ö)n komt májn zón]

Nincs ceruzám. > Ich habe keinen Bleistift.

> [iH há:b(ö) kájn(ö)n blájstift]

Kiel északon fekszik' > Kiel liegt im Norden.

.n,l
> [kíl likt no'6{ö)n]

A nővérem csak egy fé| órát tanu|. > Meine Schwester lernt nur eine halbe Stunde.

> [májn(ö) Sveszter lernt núr ájn(o) hálb(o) stund(ö)]

Van egy golyóstollad? - Nem, nincs. > Hast du einen Kuli? - Nein, ich habe keinen.

> fhászt du ájn(ö)n kuli nájn iH há:b(ö) kájn(ö)n]

Azanyám mindent ért. > Meine Mutter versteht alles.

> [májn(ö) muter ferstét álesz]

Nyugatra utazunk, > Wir fahren nach Westen.

> fvír fá:(ö)n ná(k)h veszt(ö)n]

Ti csak krumplit esztek. (tsz.) > Ihr esst nur Kartoffeln.

> [ír eszt núr kártoflö)ln]

A feleségem hat órát dolgozik' > Meine Frau arbeitet sechs Stunden.

> [májn(ö) frau árbájtet zeksz stund(ö)n]

Heidelberg délen fekszik. > Heidelberg liegt im Süden'

> fhájdelberk líkt im zűd(ö)n]

Köln Berlintől nyugatra fekszik. > Köln liegt im Westen von Berlin'

> fköln líkt im veszt(ö)n fon berlin]

5. LECKE - vrÁsoDIK nÉsz

Ismét az új szavakkal kezdjük:

magyar (fér|r) > [der ungár] - der Ungar

magyar (no) > fdi ungárin] - die Ungarin

német (férÍi) > [der dojcs(ö)] - der Deutsche

német (nő) > [di dojcs(ö)] - die Deutsche

egy német (férfi) > [ájn dojcser] - ein Deutscher

egy német (no) > [ájn(o) dojcs(ö)] - eine Deutsche

a hónap > fder mónát] - der Monat

a hónapok > fdi móná(ö)] - die Monate

a hét > [di vo(k)h(o)] - die Woche

az év > [dászjá:r] - das Jahr

a város > fdi stát] - die Stadt

atatácsháza > fdász rá:thausz] - das Rathaus

a Keleti tenger > |di osztzé] - die Ostsee

a család > fdi famili(o)] - die Familie

közelében (valaminek) > [in der - in der Náhe von..

né(ö) fon]

> [hojt(ti)] - heute

Most ugyanezek a szavak következnek más sorrendben:

heute > [hojt(o)] - tltd

ein Deutscher > [ájn dojcser] - egy német (férfi)

eine Ungarin > [ájn(o) ungárin] - egy magyar (no)

der Monat > [der mónát] - a hónap

das Jahr > [dászjá:r] -azév

die Woche > [di voG)h(o)] -ahét
ein Ungar > [ájn ungár] - egy magyar (férfi)

eine Deutsche > [ájn(ö) dojcs(ö)] - egy német (no)

die Stadt > [di stát] - a város

das Rathaus > fdász rá:thausz] - atanácsháza

in der Náhe von > [in der né(ö) fon] - a közelében

valaminek
die Familie > [di fámili(o)] - a család
die Monate > fdi mónát(ö)] - a hónapok
die Ostsee > [diosázé] - a Keleti-tenger

Figyelje meg a következő példamondatokban az új szavak, kifejezések hasznáIatát| olvassa a

német mondatokat, ellenőrizze a|<l'ejtését, és kísérjefigyelemmel amawar fordítást is:

Herr Schwarz ist Deutscher. > dojcser]

lher svárc iszt - Schwarz úr német.

Frau Schmidt ist Deutsche. > ffrau smit isá dojcs(o)] - Schmidtné német.

Herr Kurz ist Ungar. > fher kurc isá ungár] - Kurz úr magyar.

Sind Sie Ungarin? > |zint zí ungárin] - Ön magyar?

Ich lerne schon drei > [iH lern(ö) són dráj _ Már három hónapja
Monate Deutsch. mónát(ö) dojcs] tanulok németet.

DasJahrhatMonate. > [dászjá:rhátmónát(ö)] _Azévhónapokbólál1.

(Az évnek hónapjai vannak.)

Berlin ist eine schöneStadt. > [berlin iszt ájn(ö) sőn(ö) stát] * Berlin szép város.

Das Rathaus ist klein. > |dász rá:thausz iszt klájn] - A tanácsháza kicsi.
Ich wohne in der Náhe > [iH vón(ö) in der né(ö) - Az iskola közelében lakom.
von der Schule. fon der súl(ö)]

Meine Familie ist jetá > [májn(ö) fámili(ö) _ A családom most otthon van.
zu Haus. isztject cu hausz]
Heute arbeite ich nicht. > [hoj(r;) árbáj(o) iH niHt] - Ma nem dolgozom.
Ihr lernt schon einen Monat. > [ír lernt són ájn(ö)n mónát] - Már egy hónapja tanultok.

Wir arbeiten eine Woche. > [ür árbájt(ö)n ájn(o) voG)h(ö)] - Dolgozunk egy hetet.

Die ostsee liegt im Norden. > |di osztzé líkt im nord(ö)n] - A Keleti-tenger északon fekszik.

Pótolj a a hiányző szavakat a következő mondatokban:

Kurz úr ma Schleswigben van. - Herr Kurz ist > heute in Schleswig.

Schleswig szép város. - Schleswig ist eine schöne > Stadt.

Az iskola közelében lakom. - Ich wohne > in der Náhe von der Schule.

Nem vagyok magyar. - Ich bin kein > Ungar.

Énnémet vagyok. (férfi) - Ich bin > Deutscher.

Már egy hónapja dolgozom. - Ich arbeite schon einen > Monat.

Van családotok? - Habt ihr > eine Familie?

ott van atanácshÍua, - Dort ist > das Rathaus.

Egy év és két hónap. - Ein > Jahr und zwei> Monate.

A hét hosszú' - > Die Woche ist lang.
A Keleti-tenger északon fekszik. - Die > Ostsee liegt im Norden.
A családom otthon van. - Meine > Familie ist zu Haus.

Biáos tudja már az új szavakat Nos, mindenre emlékszik? Akkor most fordítsa németre:

ma > heute > [hojt(o)1

az éy > das Jahr > [dászjá:r]

atanácsháza > das Rathaus > fdász rá:thausz]

a családom > meine Familie > [májn(ö) fámili(ö)]

a hét és a nap > die Woche und der Tas > [di voG)h(ö) unt der tá:k]

a város > die Stadt > [di stát]

A > Sie ist Ungarin. > |ziisztungárin]
u magyar. (noJ

a közelében (valaminek) > in der Náhe von > [in der né(ö) fon]
:,nemet.
u (no) > Sie ist Deutsche. > |ziisztdojcs(ö)]

4 Keleti-tenger > die Ostsee > fdi osztzé]

A leckében a főnevek mellett új igéket is tanulunk. Lássunk hozzá:

talá1kozni - treffen > ftreflö)n]

ő találkozik (hímnem) - er trifft > [er trift]

maradni - bleiben > [blájb(o)n]

ő marad (hímnem) - er bleibt > [erblájpt]

neked van - du hast > [du hásá]

én voltam - ich war > [iH vá:r]

eztetszik - es gef?illt > [esz g(ö)félt]

akarok/akarom - ich will > [iHvil]

ő akar(a) (hímnem) - er will > [er vil]

mi akafuk/akarunk - wir wollen > fvír vol(ö)n]

szándékozni, tervemi, akami - vorhaben > [forhá:b(ö)n]

valamit tenni/csinálni

őtewezlakar - er hat vor > [er hát for]

valamit csinálru (hímnem)

együtt/vele/veltink (stb.) menru -mitkommen > [mitkom(ö)n]

ő vele/veliilrk (stb') jön (nőnem) -siekommtmit > [zí komt mit]

Most használjuk ezeket az igéket rövid mondatokbanl olvassa hangosan, és rlézze meg a
mondatok magyar je|entését! Ügye|jen a helyes kiejtésre is:
E.r sie.
trifft > [eI triftzí] - Ő @imnem; talá]kozik vele (nőnem).

Kommst du mit? > [komsá du mit] - Jössz velem/velünk?

Sie bleibt hier. > [zí blájpt hír]
-ó itt marad. (nőnem)

Ich war dort. > [iH vár dot]

- ott voltam.
Er will das nicht. > fer vil dász niHt]
-ó ezt nem akarja. (hímnem)

Ich habe viel vor. > [iH há:b(ö) fil for]

- Sok mindenttewezeWszándékozok
akarok tenni/csinálni.

dir.
Es gef;illt > [esz g(ö)félt dír] - Ez tetszik neked.

Du hast das nicht. > [du hászt dász niHt] * Ez nincs meg neked.

olvassa hangosan a német mondatokat, ügyeljen a kiejtésre, és fordítsa magyarra! HasznáIja a

piros műanyag rátétet:
Ich treffe Fráulein Rohde. > ród(ö)]
[iH tref(ö) frojlájn >Találkozom Rohde kisasszonnyal.

Er bleibt in der Stadt. > [er blájpt in der stát] > Ci a városban marad. (hímnem)

Das gef;illt dir nicht. > [dász g(o)félt dír niHt] > Ez nem tetszik neked.

Wir wollen einen Kaffee. > [vír vol(ö)n ájn(o)n káfé] > Egy kávét akarunk/kénink.

Washastduheuteabendvor? >fvászhásztduhoj(ö)á:bentfor] >Mitcsináls/teweze|maeste?

Kommst du mit in die Schule? > fkomszt du mit in di sú1(ö)] > Eljössz az iskolába velem/velünk?

Ich war eine Woche > [iH vár ájn(ö) voG)h(ö) > Voltam egy hetet Dániábat.
in Dánemark. in dénemárk]

Er hat heute viel vor. > [er hát hojt(ö) fil for] > Sok mindent akar (tervez
szándékozik) csinálni ma.

Mein Mann kommt schon mit. > [májn mán komt són mit] > A féqem j ön már. (velünk )

Tényleg tudja már a lecke tgéit? E|Ienőrző gyakorlat következik. Egészítseki a német mondatokat
a megfelelő igével! Használja a piros műanyag lapot:

Cj tatálkozik a lányommal' (hímnem) - Er >trifft mein Mádchen'

Franciaországbaakarunklrtazni. -Wir>wollen nachFrankreichÍahren.

Még nem voltam otthon. - Ich >war noch nicht zu Haus.

Az anyám itt marad. * Meine Mutter >bleibt hier.

Tetszik önnek Kiel (ben)? >Gef;illt es Ihnen in Kiel?

Mit (szándékozik) csinál ma? - Was >haben Sie heute >vor?

Énis veled/veletek megyek. _ Ich >komme auch mit.

Van bátvád/öcséd? - >Hast du einen Bruder?

A ,,treffen', - találkozni', ige ragozása rendhagyó. Jelen idő egyes szám 2. és 3. személyben az ,,e,'
tőhang ,,i''-re változik, pl.: ich trffi - találkozom, du trffit - találkozol, er trffi - találkozik.
Hasonló igékkel találkoztunk már, lásd.' ,,essen', - ,,enni, vagy ,,sprechen', - ,,beszélni,'.

Á ,'vorhaben'' - ,,szándékozni/tervezni'' és a ,,mitkammen'' * ,,egyiitt vagy szintén eljönni'' igék

úgynevezett elválós igék, ryert a ,,vor', és a ,,mit,' igekötők hangsúlyosak. Főmondatban, jelen
időben a hangsúlyos (elválós) igekötő a mondat végérekerül, pl..'

Ich komme in die Kirche miL * ElmegyekveleteUveled a templomba.

Ich habe heute viel vor. _ Sok mindent tervezelr/szeretnék ma csinálni.

A ,,wollen,' - ,,akarni,, módbeli segédige ragozása szintén rendhagyó: ich will _ akarok, er will -
akar, wir wollen _ akarunk. Többnyire egy másik ige (főige) főnévi igenevével együtt használjuk'
pl. '. Er will zu Haus arbeiten. - otthon akar dolgozni. Ilyenkor a főnévi igenév (arbeiten) mindig a
mondatvégénáll!

Nézzük meg , hogyan tudja az új igéket mondatokban használni. olvassa hangosan a német
mondatokat, fi gyelj ej elentésüket:

Was haben Sie heute vor? > [vász há:b(ö)n zí hojt(ö) for] - Mit tewez mára?

Wir wollen in die Botschaft > fvír vol(ö)n in di bócsáft - A követségre akarunk menni.
gehen. gé(ij)n]

Wen trifft Herr Schwarz? > [vén trift her svárc] - Kivel találkozik Schwarz úr?

Er trifft Frau Schmidt

Haben Sie heute etwas vor? > [há:b(ö)n zí hojt(ö) etvász for] -Tewez mára valamit?

Ja, ich möchte Deutsch > [iá iH möH(ö) dojcs - Igen, németet szeretnék
lernen' lem(ö)n] tanulni.

Ich treffe Sie in Hamburg. > [iH treflo) zí in hámburk] * Hamburgbatta|á|kozom magával.

Ich will in die Schwei z fahren, > [iH vil in di svájc flá:r(ö)n] * Svájcba akarok utazn|

Az előző gyakorlat utolsó mondatában afőnévi igenév az utolsó helyen óll (fahren _ utazni).
A németben a főnévi igenév mindig ,,-en,,-re végződik. Ettől a leckétől kezdve az igéket a füzet
hátsó részéntatálható szószedetben előszörfőnévi igeneves alakjukban adjuk meg, pl...
fahren - utazni, er frihrt - ő utazik ftímnem)

A következő mondatokat fordítsa magyarról németre! Haszná|ja a piros műanyag lapot:

Ti otthon maradtok. > Ihr bleibt zu Haus.

Nem akarok ott dolgozni. > Ich will dort nicht arbeiten.

Egy őrátvoltam aziz|etben' > Ich war eine Stunde im Gescháft.

Tetszik neked afijzet? > Gef;illt dir das Heft?

Kurz úrral a követségen találkozunk. > Wir treffen Herrn Kurz in der Botschaft.
Mit tervezel (szándékozol, szeretnél) ma csinálni? > Was hast du heute vor?

Jössz velünk (,,szintén'') együtt? > Kommst du rnit?

A ,,Herr'' - ,,úf'' szót néwel összefrízve névelő nélkiil használjuk'

Egyes számban (természetesen alanyeset kivételével) mindig ,,-n''
végződést kap, pl.:
Ich treffe Herrn Kurz. * Találkozom Kurz úrral,

A tulajdonnevet nem ragozzukl

Most új birtokos névmást tanulunk. Ismételje hangosan és érthetően a német mondatokat! Jól
figyelje meg a mondatok magyarjelentését:

Ist das Ihre Frau? >|íszt dász ííö) |rau]

-Ez az ön felesége?

Ja' das ist meine Frau. > já dász iszt májn(ö) frau]

- Igen, ez az én feleségem.

Frau Schmidt, sind das lhre Zigaretten? > [frau smit zint dász ír(ö) cigáret(ö)n]
- Schmidtné, ez az ön cigarettája?

Ist das lhr Buch? >|iszt dász ít bu(k)hl

*Ez azön könyve?

Ja, das ist mein Buch. >fá dász iszt májn buG)h]
_ Igen' ez az én könyvem.

Ihr Mádchen bleibt heute hier. > [ít métH(ö)n blájpt hoj(o) hír]
- Az ön |árryama itt marad.
Frau Kurz, hier ist Ihr Glas Wasser! > ffrau kurc hír 671jr glá:sz vászerl
- Kurcné, ítt az ón pohár vize!

Herr ober, wo ist mein Kaffee? > fher óber vó isá májn káfé]
- Főur' hol a kávém?
Verzeihung, bitte IhÍ Kaffee! > [fercájune bit(ö) ír káfé]
-E|nézést, tessék a kávéja!

Das ist Ihr Bleistift, nicht wahr? >

[dász isa ír blájstift niHt vá:r]
- Ez az ön ceruzája, r'em ígaz?

Az ,,Ihr, Ihre,' - ,'öné, önöké', birtokos névmást magázáskor hasznóljuk. Mindig nagy
kezdőbetűvel írjuk, mint a ,,Sie,' - ,,ön, onök,' személyes névmóst. Ugl ragozzuk, mint a
határozatlan névelőt. Hímnemííés a semlegesnemű alalcja ,,Ihr,,, míg a nőnemű ill. tt)bbes számú
formája,'Ihre',' pl.:
Das ist lhr Tee' _ Ez az ön teója, Das ist lhre Schwester, - Ez az ön nővére.

Ich kenne lhren Bruder. _ Ismerem az önfivérét. Sind das lhre Söhne? - Ezek az önfiai?
Ich kenne Ihre Schwester. _ Ismerem az ön nővérét'
Fordítási gyakorlat következik az új birtokos névmással. Egészítseki a német mondatokat a helyes
alakú birtokos névmással! Haszná|1a a piros műanyag lapot:
Ezazőnfelesége? - Ist das > IhreFrau? > fiszt dászír(ö) frau]

Ezazönfta? _Istdas> IhrJunge? > [isztdászírjung(ö)]

Hogy hívják az önfivérét? - Wie heiBt > IhrBruder? > [ví hájszt íÍbrúder]

Ezlemazőnanyja' -Das istnicht> IhreMutter. > |dászisaniHtír(ö)muter]

Ez az ön családja? _ Ist das > IhreFamilie? > fiszt dász ír(ö) fámili(ö)]

Eznemazönfrizete. _.Dasistnicht> IhrHeft' > [dászisániHtírheft]

Mit tervez az ön felesége? - Was hat > IhreFrau vor? > [vász hát ír(ö) frau for]

Nem ismerem az ön - Ich kenne > IhrenBruder > [iH ken(ö) ír(ö)n brúdet niF{t]
fivérét. nicht'

E'zekaz ön fiai? - Sind das > IhreJungen? > [zint dász ír(ö) jung(ö)n]

Tanuljunk most még néhány új szót! Ismételje hangosan:

tehát -also >|á1ző]

azonban
hiszen, de, -doch > [doG)h]

természetesen _natürlich >[nátűrliH]

minket, nektink - uns > [unsz]

valószínűleg -wahrscheinlich >[vá:rsájnliH]

az étterembe - ins Restaurant > finsz resáorán]

Rögtön használjuk is az új szavakat példamondatokban. Ismételje a német mondatokat hangosan

és érthetően:

Du kennst doch Herrn Rohde' nicht wahr? > [du kenszt doG)h hem ród(t') niHt vá:r]

- Te ugye ismered Rohde urat,nemigaz?

Ja, natiirlich. > [á nátűrliH]
- Persze, természetesen.

Wie lange bleiben Sie hier? > [ví láns(ö) blájb(ö)n zí hít]

- Meddig marad itt?

Wahrscheinlich nur eine Woche. > fvá:rsájnliH núr ájn(ö) voG)h(ö)]

- Valószínűleg csak egy hetet.

Das Buch gefállt uns. > |dász buG)h g(o)félt unsz]

- A könyv tetszik nekí'ink'

Herr Rohde, das ist also mein Mádchen. > [her ród(ö) dász iszt á1ző májn métH(ö)n]
- Rohde íx, eztehát a lányom.

Verstehen Sie uns? > [fersté(ö)n zíunsz]

_ Értö'' minket?lBrtenek önök minket?
Er trinkt wahrscheinlich nur ein Bier. > [er trinkt vá:rsájnliH nút ájn bír]

- Valószínűleg csak egy sört iszik. (hímnem)

Wir gehen ins Restaurant. > fvír gé(ö)n insz resáorán]

- Etterembe megyünk.

A ,,wir'' - ,,mi'' személyes névmás tárgy- ós részesesete ,sJÍ|s,,, azaz

,,minket, neki.ink", pl.:

Er kennt uns. - cj i'*.. minket. (hímnem)

Das Buch gefállt uns. - A könyv tetszik nekiink.

A kovetkező gyakorlatban ellenőrizheti tudását' Egészítse ki a lenti hiányos német mondatokat a

megfelelő, odaillő szőva|, szavakkal' esetleg kifejezéssel! Használja a piros műanyag lapot:

Most mi aszándéka? (Mit tervez?) - Was haben > Sie jetá vor?

Éfterembe akarunk menni. - Wir wollen > ins Restaurant gehen.

Itt laktok? - > wohnt ihr hier?

Ez amaga felesége. - Das ist > Ihre Frau.

Két hónapot voltam Dániában. - Ich > war zwei Monate in Dánemark.

Ismeri a tanácsháza közelében lévő éttermet? - Kennen Sie das Restaurant >in der Náhe vom
Rathaus?

Igen, természetesen, ott nagyonjó a sör. - Ja, >natürlich, dort ist das Bier sehr gut.

Na (akkor/tehát) jó, menjünk! - >Also gut' gehen wir!

Nem tetszik nekünk ott. - Es gef?illt > uns doft nicht.

Valószínűleg csak egy hetet maradok Berlinben. - Ich bleibe >wahrscheinlich nur einé Woche in
Berlin.

olvassa el a lenti német mondatokat, és fordítsa magyarra! Ha idáig figyelmesen és jól dolgozott,
akkor nehézségnélkül megoldja ezt afe|adatot. Ugye azért szükség szerint ellenőrzi a kigtését?

Herr Rohde trifft Herrn und > unt

[her ród(ö) trift hern >Rohde úr Schleswigben
Frau Kurz in Schleswig. slezviH]
frau kurc in találkozik Kurz úrral és Kurméval.

Herr Kurz ist Ungar. > fher kurc iszt ungár] >Kurz úr magyar.

Er ist Diplomat in der > [er iszt diplomá:t in der {i diplo*uta a hamburgi
'
Botschaft in Hamburg. bócsáft in hámburk] követségen.

Maria, du kennst doch >|máiá du kenszt cloG)h >Mária, hiszen te ismered Rohde urat,
Herrn Rohde, nicht wahr? hern ród(ö) niHt vá:Í] nem igaz?

Ja, natiirlich! > fiá nátűrliH] természetesen!

'Igen,
Wie geÍiillt es Ihnen hier, > [ví g(öXélt esz ín(ö)n hír >Hogy tetszik itt önnek, Kurzné?
Frau Kurz? frau kurcl
Danke! Es gefiillt uns hier sehr. > [dánk(ö) esz g(ö)félt > Köszönöm' nagyon tetszik itt
rrrrsz hír zer] rrekünk.

Die ostsee ist hier sehr schön. > |di osztzé iszt hír zer sőn] > A Keleti-tenger itt nagyon szép.

Wohnt ihr in Schleswig? > fvónt ír in slezviH] > Schleswigben laktok?

Nein, wir wohnen in > [nájn vír vón(ö)n in > Nem, Schleswig közelében lakunk.
der Náhe von Sch|eswis. der né(ö) fon slezviH]

Was haben Sie jetzt vor? > |vász há:b(o)n zí jectfor] > Mit szándókozik most tenni?
Wir gehen essen' > [vír gé(ö)n esz(ö)n] > Enni megyünk.
Wollen Sie nicht mitkommen? > [vol(ö)n zí niHt mitkommen?] > Nem tart veliink?

Also gut, gehen wir! > |á1ző gút gé(ö)n vír] > Akkor jó, menjünk!

A következő gyakorlatban ismételni fogunk. Most ellenőrizheti, milyen szinten sajátította el a

lecke anyagát! Szükség szerint esetleg többször is oldja meg a feladatot| Ha az az érzése,hogy már
jól megy, csak akkor lássonhozzá aházi fe|adat megírásához. Tehát fordítsa németre a következő
mondatokat, haszná|ja a piros műanyag lapot:

Schleswig északon fekszik' > Schleswig liegt im Norden.

Kurz úr és Kurzné ott találkoznak Rohde únal. > Herr und Frau Kurz treffen dort Herm Rohde.

Jó napot, Rohde úr! Hogy van? > Guten Tag, Herr Rohde! Wie geht es Ihnen?

Ah, a felesége, Kurz úr! > Ach lhre Frau, Herr Kurz!

Hogy tetszik itt önnek/önöknek? > Wie gef,állt es Ihnen hier?

A Keleti-tenger itt nagyon szép. > Die ostsee ist hier sehr schön.

Itt laknak? > Wohnen Sie hier?

Nem, Schleswig közelében lakunk. Nein, wir wohnen in der Náhe von Schleswig.

Schleswig szép város, nemigaz? Schleswig ist eine schöne Stadt, nicht wahr? .

Mit szándéko znakJ tery eznek most csinálni? Was haben Sie jetzt vor?

Enni megyünk. Wir gehen essen.

Nem tartanak/j önnek ve|tink? Wollen Sie nicht mitkommen?

Nem, köszönöm| Valószínríleg mindjárt jön Nein, danke! Wahrscheinlich kommt

a gyerekem. mein Kind gleich .

Végezetiil egy kis kiejtési gyakorlat következik:

hosszú rövid

[á:] Jabr, haben, Wagen iá] Stadt, hast,

tó] Monat, Botschaft [o] Woche, Norden, Osten

ií] Berlin, Bier, hier, wir, ihr ti] Ungarin, ins, Kirche, bitten
5. OSSZEFOGLALAS
5.1. Többes szám2, személyben az ige mindig ,,-Í,, vagy ,,-et,, végződést kap, pl.: ihr lernt.
Kivételt képez az,,ihr seid'' - ',ti vag1.tok ' igealak. Az ige mindig az a|anyként szereplő
,,ihr'' - ,,ti'' személyes névmással á1l együtt, pl.: ihr habt - nektek van' ti birtokoltok
(valamit).

5.2. A ,,haben'' - ,,bírni, birtokolni'' ige ragozása..

nekem van - ich habe

neked van - du hast

neki van (hímnem) - er hat

neki van (nőnem) - sie hat

neki van (semlegesnem) - es hat

nekiink van - wir haben

nektek van - ihr habt
nekik van - sie haben

önnek, önöknekvan - Sie haben

5.3. A ,,treffen'' - ,,tairá7kozni,, ige ragozása:

találkozom - ich treffe

találkozol - du triffst

találkozik (hímnem) - er tÍifft

találkozik (nőnem) - sie trifft

találkozik (semlegesnem) _ es trifft

találkozunk - wir treffen

találkoztok - ihr trefft

találkoznak (ők) - sie treffen

találkoznak (ön, önök) - Sie treffen

Az igét ugyanígy ragozzuk..ich esse, du isst, er isst, wir essen, ihr esst.
''essen,. - ,,enni,,
sie es sen. Ezeket az igéket tőhangváltós i géknek ney ezzuk'

5.4. Az elválós' hangsúlyos igekötős igék ragozása, pl. ,,mitkommen'' - ,,egyutt menni''
(valakivel):
ich komme mit, du kommst mit, er kommt mit, wir kommen mit, ihr kommt mit, sie
kommen miq Sie kommen mit (önözéS).

5.5 A ,,wollen'' -,,akarni'' módbeli segédige ragozása:

akarom - ich will akarjuk - wir wollen
akarod - du willst akarjátok - ihr wollt
akarla - ef, Sie, es will akaqák (ők/on, önök) - sie/Sie wollen
 A módbeli segédige többnyire egy másik ige főnévi igenevével á11 egyitt a német
mondatban, pi.:
Ich will nicht nach Haus gehen. - Nem akarok hazamenni.

5.6. Ahatározatlan fóneveket a ,'kein, keine, kein'' szócskákkal tagadjuk a főnév nyelvtanl
nemét figyelembe véve. A főnév előtt ilyenkor semmilyen (más) névelő nem
szerepelhet, pl.:

Er ist Diplomat - o diplo.nutu. Er ist kein Diplomat. - ó n"* diplomata.

Ich habe ein Kind. - van egy gyerekem. Ich habe kein Kind. - Nincs gyerekem.

,őgy ragozzuk, mint az ,,ein,

5.7. A ,,mein, meine'' -
,,az étt...(enyém)'' birtokos névmást
etne,, hatá,rozatlan névelőt, nemben, számban és esetben egyeáetni ke|| az utána álló
főnévvel, pl.:

Dort steht mein Bruder. - ott ál1 abátyám.

Dort steht meine Schwester. - ott á11 a nővérem.

Dort liegt mein Kind. - Ott fekszik a gyerekem

Dort liegen m ei11e Zigaretten, _ ott (fekszenek a cigarettáim) fekszik a cigarettám.

5.8. Magázáskor az ,,Ihf , lhre, Ihr'' - ,,öné, önöké'' birtokos névmást haszrlá7ja a német.
Ugyanúgy kell ragozni, mínt az,,ein, eine, ein,, határozatlan névelőt és mindig nagy
kezdőbettível kell ími:

Ist das Ihr Bruder? *Ez az ön fivére?

Ist das Ihre Schwester? *Ez az ön nővére?

Ist das lhr Mádchen? *Ez az ön lánya?

Sind das lhre Zigaretten? *Ezek az ön ctgareltáí?

).v. A ,,Herr'' - ,,asszony'' szavakat fulajdonnévvel összefrízve (nevekkel

,,úr,' éS a ,,Frau'' -
összeflízve) névelő nélkül használjuk. A ,,Herr'' - ,,ít', sző egyesszámban tagozva ,,-tt,,
végződést kap, pl.:
Ich treffe. Herrn Schwarz. - Találkozom Schwarz únal.

5.10. A főnévi igenév a németben mindig ,,-en''-re végződikéstöbbnyire a mondat végénáll.

Mostantól kezdve a fiizeteink végéntalálható szószedetben az igéket először mindig

ebben a formában tiintetjük fe1, p1': bleiben - maradni.

5'11. A,,wir'' -,,ffii'' személyes névmás tárgy- és részes esetbeÍI: ,'tl11s'' -,,minket, nekünk'',
pl.:

Das Buch gefállt uns' - A könyv tetszik neklink.

Sie kennt uns. _ Cj i'*"' minket' (nőnem)

5.|2. Többes számban, figgetlenül a főnevek nyelvtani nemétől, mindig a ,,die'' névelőt
használjuk. Sok főnév ilyenkor ,,-n,, végződést kap, p1.;

die Minute - die Minuten (szótári jelölése: die Minute, -n)

der Junge - die Jungen (szótárijelölése: der Junge,-n).

6. LECKE - ELSO RESZ
Ismét az új szavakkal kezdjük. Ismételje hangosan, és ügyeljen a
helyes krejtésre. Figyelje a szavakmagyar jelentését:

die Adresse > [di ádresz(ö)] -aclm

der Appetit > [der ápetít]
- az étvágy

die Dame > fdi dá:m(ö)]

- a hölgy
die Dánin > [di dénin] _ a dán(no)

die Eltem > [di eltern]

- a szülők
(csak többes
száma van)

das Essen > |dász esz(ö)n]

- az evés, az étel

der Fisch > [der fis]

- ahal

(der) Freitag > [der frájták]

- péntek
geSteÍl > fgesztern]
- tegnap
das Kino > [dász kino] - amozí
die Limonade > [di limoná:d(ö)]
- a limonádé,

azijditő

(der) Sonnabend > fder zoná:bent]

- szombat

Gyakoroljuk a szavakat még egyszer, más sorrenclben:

die Limonade > [di limoná:d(ö)] - limonádé, üdítő

das Kino > fdász kino] * amozi

eine Dame > [ájn(o) dá:m(ö)] * egy hölgy

der Appetit > fder ápetít]

- az étvágy

(der) Freitag > * péntek

fdet frájtá:k]

(der) Sonnabend > fder zoná:bent] - szombat

die Adresse >

fdi ádresz(o)] -acím
gestern >
[gesztern] - tegnap
der Fisch >
fder Íis] - ahal

das Essen >

fdász esz(ö)n] - az étel., az evés

die Eltem * a sailők (csak tsz')

>
[di eltem]

die Dánin > [di dénin] - a dán(no)

Most egyszerű mondatokban használjuk azuj szavakat. olvassa hangosan a német mondatokat, és
figyelje meg magyar j elentésüket:

Guten Appetit! > [gút(ö)n ápetít] - Jó étvágyat|

Heute ist Sonnabend. > [hojt(ö) iszt zoná:benÍ] - Ma szombat van.

Gestern war Freitag. > fgesáern váÍ frájtá:k7 - Tegnap péntek volt.

Kennst du die Dame? > fkensá du di dá:m(ö)] - Ismered a hölgyet?

Betti ist Dánin. > [beti iszt dénin] - Betti dán'
Ich esse nur Fisch. > [iH esz(ö) núr fis] - Csak halat eszem.
Das sind meine Eltern. > [dász zint májn(ö) eltern] -Ezeka szüleim.

Hier ist meine Adresse. > [hír iszt májn(ö) ádresz(ö)] - Itt (van) a címem.

Dort ist ein Kino. > [dort iszt ájn kino] _ ott egy mozi.

Du trinkst nur Limonade. > [du trinksá núr limoná:d(o)] _ Te csak limonádét iszol.

Das Essen ist gut. > fdász esz(ö)n iszt gút] _ Azéte|iő.

Nos tudja már az,(| szavakat? Most ellenőrizheti. Fordítsa magyarról németre:

étvágy > der Appetit > [der ápetít]

mozi > das Kino > [dász kino]

evés, étel > das Essen > [dász esz(ö)n]

tegnap > gestern > [gesaern]

péntek > der Freitag > [der frájtá:k]

szombat > der Sonnabend > fder zoná:bent]

hal > der Fisch > [der fis]

cím > die Adresse > fdi ádresz(ö)]

üdítő' szörp > die Limonade > [di limoná:d(ö)]

hölgy > die Dame > [di dá:m(ö)]

szülők > die Eltem > fdi eltern]

dán (no) > die Dánin > [di dénin]

A következő gyakorlatban egészítseki a német mondatokat az odal||ő szavakkal! Használja a piros

műanyag lapot:

Kérnék(szeretnék) egy limonádét. _ Ich möchte > eine Limonade.

Betti dán? - Ist Betti > Dánin?

Hol laknak azönsziJ|e1? - Wo wohnen Ihre > Eltern?

Ott a fuloldalon van a mozi. - Dort drtiben ist > das Kino.
Ma péntek van. - Heute is1 >Freitag.

Pénteken halat eszünk. - Am Freitag (essen) haben wir >Fisch.

Az éte| nem jó. - >Das Essen ist nicht gut.

Mi az ön címe? - Wie ist Ihre >Adresse ?

Holnap szombat van. - Morgen ist >Sonnabend.

Hogy hívják a hölgyet? - Wie heiBt >die Dame ?

Nincs étvágyam. - Ich habe keinen >Appetit.

Tegnap otthon voltam. - >Gestem war ich zu Haus.

Most tanuljunk néhány kifejezést! Ügyeljen a kiejtésre, és figyelje meg a kifejezések magyar
ielentését:

Leülök (he|yet foglalok). - Ich nehme Platz. > [iH ném(ö) plác]
Tessék, foglalj on (foglalj anak) * Bitte, nehmen Sie Platz! > [bit(ö) ném(ö)n ziplác]
helyet!

Szomjas vagyok. - Ich habe Durst. > [iH há:b(ö) durszt]

Ön szomjas? - Haben Sie Durst? > [há:b(ö)n zí durszt]
van - es gibt > fesz gipt]

Ma hal van. - Heute gibt es Fisch. > [hoj(o) gipt esz fis]
pénteken - am Freitag > [ám frájtá:k]

A következő példamondatok segítségévelgyakoroljuk az ,őj szav akat, kifejezéseket. olvassa

német mondatokat, és e|Ietőizze a kieitését:

Bitte, nehmen Sie Platz! > [bit(ö) ném(ö)n zip|ác] - Foglaljon kérem helyet!

Herr Kurz nimmt Platz. > fher kurc nimt plác] -Kutz úr helyet foglal (leül).

Was gibt es heute? >fvász gipt esz hojt(o)] - Mi van mára? (Pl. ebédre)

Heute gibt es Fisch. > [hoj(<;) gipt esz fis] * Ma hal van. (Ma halat eszünk).

Ich habe Durst. > [iH há:b(ö) durszt] - Szomjas vagyok.

Bitte ein Bierl > [bit(ö) ájn bít] - Kérek egy stirt!

Wir haben Durst. > fvír há:b(ö)n dursá] - Szomjasak vagyunk.

Am Freitag arbeiten wir. > [ám frájtá:k árbájt(ö)n vír] - Pénteken dolgozunk.

Az gibt'' - ,,van, |étez1k, ta|álhatő, fennáll'' szerkezetet a ,,sein'' -

''es
,,van,Iétezík, ' ige helyett használjuk mindig egyes számú alakban. Az
,,eS gibt'' tárgyesetet vonz, pl.:
Gibt es Limonade? - Van limonádé?
Nein, es gibt keine Limonade. - Nem, nincs limonádé.
Az ,,es gibt'' szerkezet tehát valami vagy valaki általános létezését
vagy éppen nemlétezésétfejezi ki (es gibt keinen,&eirVkeine...).
Most ismerkedjünk meg néhány új igével:
meglátogatni _besuchen >[bezúG)h(ö)n]

hozni, vinni -bringen > [brin8(ö)n]

verrni, fogni - nehmen > [ném(ö)n]

vesz, fog (hímnem) - er nimmt > [er nimt]

képesneklenni, tudni, -können > [kön(ö)n]

-hat, -het (pl.: vehet, ihat)

tudok,képesvagyok... -ichkann > fiHkán]

ő tud, képes (hímnem) _ er kann > [er kán]

mi tudunk - wir können > [vír kön(ö)n]

Használjuk az igéket rövid mondatokban. Ismételje hangosan:

Ichkanndasnicht. > [iHkándászniHt] _ Éneztnemtudom.

Er nimmt mein Buch. > fer nimt májn búG)h] _ Veszi (foga) a könyvemet. (hímnem)

Wir besuchen sie. > fvír bezúG)h(ö)n zí] * Meglátogatjuk őtlőket. (nőnem)

Ich bringe mein Heft. > [iH brins(ö) májn heft] - Hozom a fi'izetem.

Wir können fahren. > [vír kön(ö)n fá:(ö)n] - Mehetiin\ utazhatunk.

Er kann kommen. > [er kán kom(ö)n] _ o.iot'.vt"a jönni. (hímnem)

Du nimmst mein Heft. > [du nimszt májn heft] - Veszed (fogod) a fiizetem.

A ,,können,,_,,tudni, képesnek lenni, (hat, -het),,és a ,,wollen,,-,,akarni,,módbeli segédigék,

ragozása rendhagyó' Első és harmadik személyű alakjuk egyes számban és többes számban
megegyezik:
ich kann - er kann wir können - sie können
ich will - er will wir wollen - sie wollen
A ,,können', módbeti segédige többnyire főnévi igenéwel áll egyiitt, a főnévi igenév a mondat
végénszerepel.'

Wir können nach Berlinfahren' * Elutazhatunk Berlinbe,

Sie kann nach Haus gehen' - Haza mehet, haza tud menni. (nőnem)

A ,,nehmen', - ,,venni, fogni'' igét úgy ragozzuk mint a ,,treffen'' - ,,találkozni,' igét, pl'.'

ich nehme, du nimmst, er nimmt, wir nehmen...stb.

olvassa hangosan a következő német mondatokat, el|enőizze a kiejtését, és figyelje meg a

mondatok magyar j elentését:

Ich besuche meine Eltern

májn(ö) eltern]

Herr ober, bringen Sie bitte > [her óber bring(ö)n zí bit(ö) * Főúr, hozzonkérem egy pohár bort|
ein Glas Wein! ájn glá:szvájn]

Wein.
Der ober bringt den > [der óber brinkt dén vájn] - Afőírhozza a bort.

ErnimmtmeinBuch. > [ernimtmájnbúG)h] -Veszi/fogjaakönyvemet.

Ich nehme Ihren Kaffee. > [iH ném(ö) ír(ö)n káfé] _ Átveszem az önkávéját.
(Szívesen megiszom.)

Wir können nach > fvír kön(ö)n náG)h - Elmehetünk (elutazhatunk)

Berlin fahren. berlín fá:r{ö)n] Berlinbe.

Kann ich mitkommen? >. [kán iH mitkom(ö)n] - Énis (veled, veletek... ) mehetek?
Können Sie mich verstehen? > [kön(ö)n zi miH fersté(ö)n] - Meg tud érteni? (Ért engem?)

A következő mondatokat fordítsa németre! Használja a piros műanyag lapot:

Veszi (fogja) a fiizetemet. (nő) > Sie nimmt mein Heft. > [zí nimt májn heft]

Cigarettáthozol. (tsz.) > Du bringst Zigarcttet. > [du brinksa zigáret(ö)n]

Meglátogatom Schmidt urat' > Ich besuche Herm Schmidt. > [iH bezúG)h(ö) hern smit]

Ihatok kávét? > Kann ich Kaffee trinken? > [kán iH káfé trink(ö)n]

Hal van ma? (enni) > Gibt es heute Pisch?

Nem, savanyú káposáa és > Nein, es gibt Sauerkraut > [nájn esz gipt zauerlcautunt bní:Mrrszt]
siilt kolbász van. und Bratwurst.

Szomjasak vagyunk. > Wir haben Durst. > [vír há:b(ö)n dunzt]

Hozzon kérem nektink egy > Bringen Sie uns bitte eine > lbrindö)ná unszbi@) ájn@)
limonádét! Limonade! limoná:d(o)]

Nem akarok limonádét' bort > Ich will keine Limonade, > [iH vil kájn(ö) limoná:d(ö) iH möH(ö)
szeretnék. ich möchte Wein. vájn]

Főúr, hol van? > Herr ober, wo sind Sie? > [her óber vó zint zif

Jó, kérek (,,veszek'') egy > Gut, ich nehme ein > [cut iH ném(ö) ájn
pohár bort. Glas Wein. glá:sz vájn]

Most ismerkedjünk meg a következő szavakkal! Ismételje hangosan és érthetően:

azután * dann > [dán]

éppen, pont, egyenesen - gerade > [gerá:d(ö)]

gyakran - oft > loft]

hova * wohin > fvohin]

kétszer * zweimal > fcvájmál]

a te...ltiéd/ (hímnemű és - dein > [clájn]

semlegesnemű főnevek előtt)

a te... ltiéd/ (nőnemű főnevek előtt) - deine > [dájn(ti)]

Most más sorrendben ismételje meg a szavakat:

tiéd,ate...(hímnem -dein >[dájn]
és semlegesnem)

éppen
pont, - gerade > [gerá:d(ö)]

tiéd,ate...(nőnem) -deine >[dájn(o)]

 > fvohin]
hova - wohin
kétszer > [cvájmál]
-zweimal
aúán dann > [dán]
-
gyakran - oft > loft]

Rögtön használja is ezeket a szavakat| Egészítseki a következő német mondatokat:

Éppena főúnal beszél. (nőnem) - Sie spricht > gerade mit dem ober.

Katja szívesen megy moziba, - Katja geht > gernins Kino.

Ez ate nővéred? - Ist das > deine Schwester?

Két kávét kérek. (kávé kétszer) - Bitte > zweimal Kaffee'

Ez ate fivéred? - Ist das > deinBruder?

AzutánKölnbe utazom. _ Ich fahre > dannnach Köln.

Ezate fiizeted, Éva. - Das ist > deinHeft, Eva.

Gyakran tizőrát dolgozunk. - Wir arbeiten > oft zehn Stunden.

Hova mész most? - > Wohingehst du jetzt?

A ,,dein,,, ,,deine'', ,,dein,' birtokos névmást a mógötte ólló főnevvel kell egleztetni nemben,
számban és esetben. Úgl ragozzuk, mint az ,,ein,', ,,eine',, ,,ein'' határozatlan nevelőt. Hímnemű és
semlegesnemú alakja a ,,dein,', míg nőnemben és többes számban a ,,deine', alakot használjuk, pl.:

Steht dort dein Bruder? (der) - ott áll a bátyád?

Ich kenne deinen Bruder nicht. - Nem ismerem afivéredet.
Steht dort deine Schwester? (die) - Ich kenne deine Schwester nicht.
Steht dort dein Mridchen? (die) - Ich kenne dein Mridchen nicht.
Sind das deine Jungen? (die-tsz.) - Ich kenne deine Jungen nicht.

olvassa hangosan a német mondatokat, és figyelje meg azúj névmás baszná|atát:

Das ist deine Schwester' > |dász isá dájn(ö) SveszteÍ] -Ez ate nővéred.

Dein Bruder heiBt Maximilian. > [dájn brúder hájsá - Az öcsédet Maximiliánnak hívják.
mákszimilián]

Wie heiBt deine Schwester? > [ví hájszt dájn(o) svesáeÍ] - Hogy hívják a nővéredet?

Wo hast du dein Heft? > [vó hásá du dájn heft] - Hol van aFjzeted?
Du triffst deine Famrlie

Du besuchst deinen Bruder' > fdu bezúG)hsa drájn(ö)n bnÍder] - Meglátogatod az öcsédet.

Wo hast du dein Mádchen? > [vó hászt du dájn métH(ö)n] - Hol van a lányod?

Wo sind deine Jungen? > fvő ztnt dájn(ö) juns(o)n] - Hol vannak aflaid?
A következő gyakorlatban egészítseki a német mondatokat a megfelelő alaku birtokos
névmásokkal (,,clein'',,'deinen'' vagy,,deine'') !

Hol van az édesarryád? - Wo ist > deine Mutter?

Ez ate könyved? - Ist das > dein Buch?

Hol fekszik a golyóstollad ? *Wo liegt > dein Kuli?

Hol van a ceruzád? _ Wo hast du > deinen Bleistift?

HoI az apád? _ Wo ist > dein Vater?

Találkozol az apádda|? - Triffst du > deinen Vater?

Meglátogatom a lányodat. _ Ich besuche > dein Mádchen.

Meglátogatja afi'adat. (nőnem) - Sie besucht > deinenJungen.

Találkozol a nővéreddel. - Du triffst > deine Schwester.

Ő találkozik a fivéreddel. (hímnem) _ Er trifft > deinenBruder.

Hol vannak a táskáid? - Wo sind > deineTaschen?

Már ismerünk más birtokos névmásokat is. Fordítsa magyarÍal.

mein Fisch >a halam Ihr Heft > az ön fizete

meine Schwester > a nővérem mein Kuli > a golyóstollam

mein Mádchen > a lányom meine Jungen > a fiaim

Ihr Bruder > az ön fivére meine Kartoffeln > a krumplim

mein Bier > a söröm Ihre Frau > az önfelesése

olvassa hangosan a német mondatokat' és fordítsa magyafra

Wir gehen in ein Restaurant. > E'lmegytink egy étterembe.

Guten Tag| Bitte nehmen Sie Platz! > Jó napot! Kérem, foglaljon helyet!

Was möchten Sie? > Mit szeretne, mit kér?

Wir haben Durst. > Szomjasak vagyunk.

Bringen Sie uns bitte ein Bier! ) Hozzonkérem nekünk egy sört!

Nein, danke! Ich möchte kein Bier. > Nem, köszönöm! Nem kérek sört.

Ich möchte gem ein Glas Wein. > Egy pohár bort Szeretnék.

Also gut. Sie möchten ein Bier. > Akkor (tehát) jó. Egy pohár sört szeretne (inna).

Und Sie, meine Dame, ein Glas Wein. > Ésön, hölgyem, egy pohár bort.

Dann bringt der ober das Bier und den Wein. > A^ánhozza a főúr a sört és a bort.

Was hast du heute vor? > Mit tervezel mára?

Ich will ins Kino sehen. > Moziba akarok menni.

Most fordítsa németre! A német mondatokat olvassa hangosan és érthetően:

Mit esziink ma? > Was essen wir heute?

Ma pentek varr, valószínűleg hal van (halat esztink). > Heute ist Freitag, wahrscheinlich gibt es Fisch.

De hiszen mi szívesen eszünk halat, nem igaz? > Wir essen doch gern Fisch, nicht wahr?

Főúr, két (kétszer) halat kérünk! > Herr ober, bitte zweimal Fischl

Kí az a hölgy ott? > Wer ist die Dame dort?

Éppen beszél most. > Sie spricht jetzt gerade.

Az Betti. Ismerem őt. > Das ist Betti. Ich kenne sie.

ó aanz > Ist sie Dánin?

Igen, ő dán és Koppenhágábóljön. > Ja, sie ist Dánin und kommt aus Kopenhagen.

De jól tud (beszélni) németiil' > Sie kann aber gut deutsch sprechen.

Pont itt jön. Mit akar tőlünk? > Da kommt sie serade. Was will sie von uns?

Eddig az egyes mondatokban a következő elöljárószavakat ismertük meg:

,,ii, _,,-ba, -be', (hová? - tárgyeset!) Ich gehe in die Schule. - Az iskolába
megyek. Ich gehe ins (in+das) Restaurant' - Étterembe megyek.
_ ,,-ban, -ben'' (hol? _ részeseset) Ich bin in der Schule.
* Az iskolában vagyok. Sie arbeitet im (in+dem) Gescháft.
* Aziz\etben dolgozik. (nő)
,,aus'' - ,,-ból, -bőr' (hová való? - részeseset)
Er kommt aus Berlin. - Berlinbőljön.
,,von'' _,,-bó1, -ből, -tól, -től, -ról, . rő1'', de használjuk birtokviszony
kifejezésére is, pl.:
Wir wohnen in der Náhe von Schleswig. - Schleswig közelében lakunk.
Katja.
Das ist das Heft von *EzKatja fiizete.
Ich spreche von dir. * Rólad beszélek.

A ,,von'' elöljárószó részesesetet vonz. A hím- és semlegesnem névetői, a ,,der',, ,,das'', és az

alakjai részes esetben.' ,,dem,', ,,einem'', Nőnemben a ,,die', és az ,,eine,' részesesete.' ,,der''
',ein',
ill. ,,einer", pl.:
der Bahnhof in der Nrihe vom (vontdem) Bahnhof - a pályaudvar közelében

das Rathaus in der Ncjhe vom (von*dem) Rathaus - a tanácshaza közelében

die Schule in der Nrihe von der Schule - az iskola kjzelében.

Pótolja a következő gyakorlatban ahiányző elöljárószavakat! Meg vagyunk győződve róla, hogy
nem okoz nehézségetaz ot számára ez a feladat. Használja a piros műanyag lapot:

Azilz|elben vagyok. - Ich bin > im Gescháft.

Cj Németországból jön. (nőnem) - Sie kommt > aus Deutschland.

Katjától (van) kaptam ezt a könyvet. - Das Buch habe ich > von Katja.

Egy őra múlvajövök' - Ich komme > in einer Sfunde.

Az iskolában tanulok. - Ich lerne > in der Schule.

A lányom nem rólad beszél. - Mein Mádchen spricht nicht > von dir.

Az apád a követségen dolgozik. - Dein Vater arbeitet > in der Botschaft.

Mindent átismétlünk még egyszer, amit ebben a leckében tanultunk. Fordítsa magyarra! olvassa
hangosan a német mondatokat:

Guten Appetit! > Jó étvágyat!

Sie sind hier, in Kiel? > Ön itt van, Kielben?

Jetztja, aberdannwollenwir > Mostigen. deazutánSchleswigbeakarunk

nach Schleswig fahren. utaznl

Was, nach Sc|rJeswig? Kann ich da mitkommen? > Mi, SchIeswigbe? Énis magukkal tarthatok?

Dort wohnen meine Eltern. Ich möchte sie besuchen. > ott laknak a sziileim. Meg szeretrrém látogatni óket.

Schleswig ist eine schöne Stadt. > Schleswig szép város.

Der ober kommt: ,,Der Fisch ist da''' > Jön a főúr: ,,Itt a hal''.

Möchten Sie auch Fisch, mein Fráulein? > Ön is kér halat, kisasszony?

Nein, danke! Guten Appetit! > Nem. köszönöm! Jó étvágyat!

A következő mondatokat fordítsa németre! Mint mindig' kérjük ügyeljen a helyes kiejtésre:

Az apámrő| beszélek. > Ich spreche von meinem Vater.

Moziba megyünk. > Wir gehen ins (in clas) Kino.

Holnap szombat van. > Morgen ist Sonnabend.

Nincs étvágyam. > Ich habe keinen Appetit'

Pénteken tíz órát dolgozunk. > Am Freitag arbeiten wir zehn Stunden'

Tegnap az iskolában voltam. > Gestern war ich in der Schule.

Kérem foglaljon helyet! > Bitte nehmen Sie Platz!

Berlinbe utazhatunk. > Wir können nach Berlin fahren.

Meg tud érten1? (Ért engem?) > Können Sie mich verstehen?

Nemtudom. > Ich kann das nicht.

Ezekaz ön sztilei? > Sind das Ihle E,ltern?

6. LECKE _ MASODIK nÉsz

Ez a leckerész nem tarta|maz új anyagot. A lenti feladat a mostani és az e1őző leckék

mondatszerkezeteit illetve nyelvtani anyagát foglal.;"a össze, és egyben kiejtési gyakorlat is. Az
anyag folyamatos ismétlésévelolyan nyelvérzék're,nyelvkészségre teszünk szert, amely
segítségévelkülönös megerőltetés nélktil beszéljtik a német nyelvet. Az olvasási és a fordítási
gyakorlatok is nagyon fontosak.
Az első gyakorlatban a hangsúlyos szótagot vastagon szedett betűkkel jelöljük. Fordítson kiilönös
figyelmet a kiejtésre, hogy érezze, megértse a nyelv dal|amát, hanglejtését.Akinek van magnója és
teheti, mindenekelőtt az ercdetl változatot hallgassa meg, hogy minél jobb kiejtésre, hanglejtésre
tehessen szert. Olvassa hangosan:
Herr Rohde trifft Henn und Frau Kurz in Schleswig.
Herr Kurz ist Ungár. Er ist Diplomat in der Botschaft in Hamburg.
Guten Tag, Herr Kurz! Wie geht es Ihnen?
Maria, du kennst doch Herrn Rohde, nicht wahr?
Ja natürlich, et ist Deutschlehrer.
Ja, ich war zwei Monate in Dánemark.
Wie lange bleibt ihr hier?
Wahrscheinlich nur eine Woche.
Wie gefállt es lhnen in Schleswig?
Die Stadt ist sehr schön'
Wir wohnen in einem Hotel in Eckernftjrde. Es ist in der Náhe.
Was haben Sie jetzt vor?
Wir möchten essen. Kommen Sie mit?
Sehr gut. Wo essen Sie hier?
Kennen Sie das Restaurant in der Náhe vom Rathaus?
Das Essen ist dort sehr gut.
Herr und Frau Kurz gehen mit Herrn Rohde in das Restaurant.
Bitte nehmen Sie Platz! Was möchten Sie?
Wir haben Durst. Bringen Sie uns bitte Bier!
Der Ober bringt das Bier. Es gibt heute Fisch.
Herr und Frau Kurz nehmen Fisch.
Hem Rohde nimmt aber Bratwurst.
Er isst keinen Fisch.
Kennst du das Fráulein dort?
Das ist Betti. Sie ist Dánin.
Sie kann aber sehr gut Deutsch sprechen.
Ha a következő gyakor|atot meg tudja oldani, ez annak a jele, hogy jól elsajátított a az e|ső hat
Iecke anyagát. Bizonyáta ez csak többszöri nekifutásra sikerül. Azokat a szavakat és szabályokat,
melyek nehézséget okoznak az Ön számáta, át ke1l ismételnie. Az előző leckék megfe1elő
gyakorlatait még egyszer meg kel| néznie. Ne feledje, hogy a legjobb módszer a hatékonyság
növelésére az ismétlés. A siker kulcsa tehát: ismétlés, ismétlés és még egyszer ismétlés.
Fordítsa németre:

Nem az iskolában tanultok. > Ihr lernt nicht in der Schule.

Otthon tanulunk. > Wir lernen zu Haus.

A bankban dolgozol? > Arbeitest du in der Bank?

Nem, a követségen dolgozom. > Nein, ich arbeite in der Botschaft.

Hamburgban van követség. > In Hamburg gibt es eine Botschaft.

Délen lakom. > Ich wohne im Siiden.

A Keleti-tenger északon fekszik. > Die Ostsee liegt im Norden.

Megláto gatom az édesany ádat. > Ich besuche deine Mutter.

Nálad van a ceruzám? > Hast du meinen Bleistift?

Nem, a to|lad van nálam. > Nein, ich habe deinen Kuli.

Egy óra múlva jövök. > Ich komme in einer Stunde.

Foglaljon kérem helyet! A nővérem jön már. > Nehmen Sie bitte PlaE!

Meine Schwester kommt schon.

Mária asszony magyar? > Ist Frau Maria Unearin?

Igen. O soproni, de most Hamburgban lakik. > Ja. Sie kommt aus Sopron, aber letzt wohnt sie

in Hamburg.

Mi a bátyád? Diplomata. > Was ist dein Bruder? Er ist Diplomat.

Kí aza hölgy ott? > Wer ist die Dame dort?

Az az énfeleségem. ó eladónő' > Das ist meine Frau. Sie ist Verkáuferin.

Egy üzletben dolgozik az Iskola utcában. > Sie arbeitet in einern Gescháft in der SchulstraBe.

A gyereked már nagyon nagy. > Dein Kind ist schon sehr groB.

Az énÉvámmégkicsi, de jól tanul. > Meine Eva ist noch klein, aber sie lernt gut.

Három hónapot voltam Németországban. > Ich war drei Monate in Deutschland.

Mi van ma, mi yanmára? (inni, errrri) > Was gibt es heute?

Mindenünk van _ sör, bor, kávé. > Wir haben alles - Bier. Wein. Kaffee.
Van savanyú káposztájuk is? > Haben Sie auch Sauerkraut?

Nem, az nincs. > Nein, das haben wir nicht.

Ma péntek van, akkor valószínúleg ha1 van. Heute ist Freitag, da gibt es wahrscheinlich Fisch.

Szombaton haza utazom. Am Sonnabend fahre ich nach Haus.

Mit tervezel mára? > Was hast du heute vor?

Moziba akarok menni. > Ich will ins Kíno gehen.

Veled megyek. > Ich gehe mit dir.

o éppe'' a főúnalbeszél. (nőnem) > Sie spricht gerade mit dem Ober.

Ci német és Kielbőljön. (hímnem) > Er ist Deutscher und kommt aus Kiel.

Nagyon jól tud magyarul (beszélni). > Er kann sehr gut Ungarisch sprechen.

Meg szeretném látogatni a szüleimet' > Ich möchte meine Eltern besuchen.

Egy őra múlvajövök. > Ich komme in einer Stunde.

Az anyám ért mindent. > Meine Mutter versteht alles.

Schleswig szép város. > Schleswig ist eine schöne Stadt

Kiejtési gyakorlat' Egymással szembeállított szótagok, hangok. Reméljiik észreveszi az egymáshoz

közel eső hansok közti különbséset:

tö] ["] r(ö)l

L' ',t tarl
Lv-l

können kennen meine meiner

wir können wir kennen eine einer

t.l Ir]

hier gem

wir Herrn

sehr Durst
6. ossZEFoGLALÁS

6.1. A határozott és haÍározatlan névelő részesesetben hím- és semlegesnemben - ,,dem'',

,,einem''; míg nőnemben - ,,der'' és ,'einer'', pl.:

der Bruder - dem (einem) Bruder

das Kind - dem (einem) Kind

die Schule - der (einer) Schule

6.2. A ,,können'' - ,,tudni' képesnek lenni (hatni, -hetni)'' módbeli segédige. Ragozása
rendhagyó. Első és harmadik személyben alakjai (egyes és többes számban egyaránt)
megegyeznek:

ich kann -tudok er kann - tud

wirkönnen *tudunk sie können -tudnak
Többnyire főnévi igenéwel együtt á1l a mondatban, amely a mondat végéntalálható,
pl.:

Ich kann jeta nach Haus fahren. * Most haza tudok menni.

6,3. Az ,,es gibt'' szerkezetet a ,,sein'' ige helyett haszrráljuk. Valami általános \étezését
(tagadva nem létezését)fejezi ki. Mindig tárgyesetet vonz' egyes számban a főnév előtt
az ,,ein,, (tagadáskor a,'kein'') vagy az,,eine'' (,,keine'') névelő ál1, pl.:

Hier gibt es kein Bier. - Itt nincs sör.

Hier gibt es keinen Kaffee. - Itt nincs kávé.

Hier gibt es keine Limonade. - Itt nincs limonádé.

6,4' A dein, ,'deine'' - ,,tied (a te...)'' birtokos névmást űgy rugozzuk, mint a határozat|an
névelőt. Nemben, számban és esetben egyeáetni kell az utána álló főnévvel, pl.:

Dort steht dein Bruder' - ott á1l a fivéred.

Ich kenne deinen Bruder. - Ismerem a fivéredet.
Dort steht deine Schwester. * ott áll a nővéred.
Ich kenne deine Schwester. _ Ismerem a nővéredet.

Dort steht dein Kind' - ott á11 a gyereked'

Ich kenne dein Kind. - Ismerem a gyerekedet.
Dort stehen deine Jungen ott állnak a fiaid.
Ich kenne deine Jungen Ismerem a fiaidat.

6.5. A ,,von'' - ,,-tó1' -től, -ró1, -rő1'' elöljárószó részes esetet vonz amellyel birtokviszonyt is
ki tudunk fejezni, pl.:

Ich habe das Buch von dir. - Tőled kaptam a könyvet.

Ich spreche von dem Mádchen. - A lányról beszélek'

Das Hotel ist in der Náhe von der Bank. * A szálloda a bank közelében van.
5. és 6. LECKE _ 1Ző1ZEDET
die Adresse > [di ádresz(ö)] - círn
also > |álzó) _tehát, hitt,így,szőva|

der Appetit > [derápetít] - étvágy

besuchen > [bezúG)h(o)n] -meglátogatni
erbesucht > [erbezúG)ht] -meg1átogatja(hímnem)
bleiben > [blájb(o)n] -maradni
* erbleibt > [erblájpt] -marad(hímnem)
bringen >[brins(ö)n] -hozni
er bringt > [er brinkt] - hoz (hímnem)
der Bruder > lder brúdel] - fivér' báty, öccs
die Dame > ldi clá:m(ö)] - nő' hölgy
dann > [dán] -aztán,azután
die Dánin > [di dénin] - a dán (no)

dein > fclájn] _ tied (hím- és semlegesnem)

deine > [dájn(o)] _ tied (nőnem)

der Deutsche > [det dojcs(ö)] * német (ferfi)

ein Deutscher > [áj'' dojcser] _ egy német (ferfi)

eine Deutsche > [ájn(o) clojc(o)] - egy német (no)

doch > [doG)lr] - hiszen, ugyan' de' mégis

der Durst > lder durszt] * szomj, szomjúság

Durst haben > fdursa há:b(ö)n] - szomjasnak lenni

die Eltern > [di eltern] - szülők (csak tsz.)

das Essen > [dász esz(ö)n] - evés, étel' étkezés

etwa > [etvá] - körülbelül, mintegy, valami

die Familie,-n > [di fámílie] - család
der Fisch > [der fis] - a hal
die Flasche,-n > [di flás(ö)] - üveg, palack

meine Frau > [májn(ö) frau] - feleségem, asszonyom

der Freitag > lder frájtá:k] -péntek

am Freitag > [ám frájtá:k] -pénteken
fiinfzehn > ffünfcén] -tizenöt
geben >[géb(o)n] -adni
es gibt > fesz gipt] - van
gefallen >[g(o)fá1(ti)n] *tetszeni

es gef?illt > fesz g(o)félt] -tetszik

gerade > [gerá;d(ö)] - éppen, pont

gestern > [gesztern] -tegnap

gleích > [glájH] -rögtön, azonna|, egyenlő

haben > [há:b(o)n] - birtokolni (van valamije/valakije)

 du hast > fdu hászt] - neked van

halb > [hálp] - fé| (va|aminek a fele)

eine halbe Stunde > [ájn(ö) hálb(ö) stuncl(ö)] - egy fél őra, őrát

heute > [hojt(o)] -ma

Ihr > [í'] - öné, önöké (hímnernű és
semlegesnemű főnév előtt)

Ihre > [ír(ö)]

* öné, önöké (nőnemű főnév előtt)

das Jahr > [dászjá:r] -év

das Kino > [dász kino] - mozi
kommen > [kom(ö}n] -jönni
er kommt > fer komt] -jön (hímnem)
können > [kön(ö)n] - tudni' képesnek lenni
ich/er kann > [iFVer kán] - éntudok, képes vagyok, ő tud, képes

wir/sie können > fvir/zikön(ö)n] - mi/ők tudnak, képesek

lang > [lán8] - hossá, sokáig
wie lange > [ví láns(ö)] - meddig
die Limonade,-n > fdi limoná:d(ö)] - limonádé
die Minute,-n > fdi minú(ö)] - perc

mitkommen > [mitkom(ö)n] - együtt menni valahova

er kommt mit > [er komt mit]

* ő (is) jön (pl.velünk)

der Monat,-e > [der mónát] - hónap

die Mutter > [di muter] -anya,mama

nah > [ná:] * közeli

in der Náhe (von) > fin det né(ö)] - a közelben (vminek a közelében)
natüflich > [nátürliH] _ természetesen

nehmen > [ném(ö)n] - venni, fogni

er nimmt > [er nimt] - vesz, fog

(der) Norden > fder nord(ö)n] - észak

im Norden > [im nord(ö)n] - északon
nach Norden > [náG)h nord(ö)n] - északra

nur ["ú.] - csak

oft [oft] - gyakran
(der) Osten [der oszt(ö)n] - kelet
im Osten [im oszt(ö)n] - keleten

nach Osten [náG)h osx(ö)n] - keletre

die Ostsee fdi oszÍzé) - Keleti-tenger
der Platz Ider plác] - hely
Platz nehmen [plác ném(ö)n] - leülni' helyet foglalni

das Rathaus Idász rá:thausz] -tanácsháza

die Schwester [di sveszter] - húg' nővér

die Stadt fdi stát] - város

der Sonnabend [der zoná:bent] - szombat
am Sonnabencl [ám zoná:bent] - szombaton
die Stunde,-n Idi stund(ö)] - őra
in einer Stunde fin ájner stund(ö)] - egy óra múlva
(der) Süden Ider zűd(ö)n] - dél (égtáj)
im Süden fim zűd(ö)n] - dé]en

nach Süden [náG)h zűd(ö)n] - oelre

der Tag,-e fder tá:k] - nap
treffen [treflö)n] - találkozni
er trifft Ier trift] - találkozik (hímnem)
der Ungar [der ungár] * a magyar (férfi)

die Ungarin [di ungárin] - a magyar (no)

ungarisch, Ungarisch Iungáris] -magyar, magyarul
uns [unsz] - minket, nekünk
der Vater [der fá:ter] - apa

von Ifon] - -tó1, -től, -ró1, -rő1,

von-nach > [fon-náG)h] - -ről'.. .bal-ból... -felé

vorhaben > [forhá;b(ö)n] - tervezni, szándékozni vmit terrni

er hat vor > [er hát for] -tewezí (tenni)

der Wagen > lder vá:g(ö)n] - a kocsi
wahrscheinlich > [vá:rsájnliH] - valószínűleg
war/ich war > [iH vá:r] - voltam
was > [vász] - mi, mit

wer > [ver1 -ki

(der) Westen > [der veszt(ö)n] - nyugat

im Westen > [im veszt(ö)n] - n).ugaton

nach Westen > [náG)h veszt(ö)n] * nyugatra

die Woche,-n > [di voG)h(o)] -ahét

wohin > [vohin] - hova
wollen > [vol(ö)n] - akami
ich/er will > [i]Vet vill - én akarok/ ő akar

wir wollen > fvír vol(ö)n] - akarjuk

die Zigarelte,-n > [di cigáret(ö)] - cigaretta

zwetmal > [cvájmál] - kétszer

 EUROPAI
LEVELEZO
0KIATÁs