Dr. Móczár Balázs. Rugalmasan Ágyazott Vasbeton Lemezek

z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
Dr. Móczár i éBalázsci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
1
Rugalmasan ágyazott vasbeton lemezek tervezési kérdései
 Alapkérdések:
z é k
n s é s
• Hogyan vesszük figyelembe a talajösszletet?
T a épz
t i iK
• Ágyazási tényezős eljárások (mai gyakorlat : AXIS VM 
e
Winkler-ágyazás (ágyazási tényező)
k e z ö k
z e r
• Végeselemes modellezés (jellemzően felkeményedő é r n
t s
ó ak m
talajmodell) – 2D vagy 3D
ar z
s T
• A vasbeton lemez merevségének szerepe s S
i é ci ó
n
a tru
• Az épület merevségének a szerepe
t k
s á g n s
• A lemez + épület merevségének a szerepe
á r d k o
i l t-re
• Az előterhelés hatása
z
E S z e
• Az építési ütem, terhelési lépcsők hatása (konszolidáció)
k e
BM szer
r t ó
Ta
2
z é k
n s é s
 Talpfeszültséget befolyásoló tényezők:
T a épz
e t i iK
• A terhelő alaptest tulajdonságai:
k e z ö k
oaz alaptest merevségétől
z e r é r n
t s
ó merevségétől
k m
oaz alapokra helyezett egész építmény
a r z a
oaz alapozás síkjának térszín T
s s S
alatti mélységétől
i é c i ó
oaz alaptest nagyságától
t an k
(szélességétől)
u
á g s tr
r d s
oaz alaptest alakjától.
o n
i á
l t-re k
S z e
E k e z
BM szer (Folytatás…)
r t ó
Ta
3
 Talpfeszültséget befolyásoló tényezők:

z é k
n s é s
• A talaj tulajdonságaitól:
T a épz
oa talaj szemcsés vagy kötött voltától (feszültség
e t i iK
k e z
koncentrációs tényezőjétől), összenyomhatóságától és ö k
nyírószilárdságától z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
oaz összenyomhatóság és nyírószilárdság időleges
változásaitól s T s S
i é ci ó
n
a tru k
oa talaj homogenitásától, rétegzettségétől és
t
s á g s
oldalkitérési lehetőségeitől
n
á r d k o
z i l t-re
oa talajvíz állásától és ingadozási lehetőségeitől.
S z e
• A terhelés és előterheléstől
E k e
BM szer
oa terhelés nagyságától
r t ó
oa terhelés eloszlási módjától
Ta oa terhelés támadási helyétől.
4
 Talpfeszültség-eloszlás végtelenül merev alaptestek alatt:

z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
5
 Koncentrált erők hatása hajlékony lemeznél (a) és

z é k
n s é s
végtelen hajlékony lemeznél (b)
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
6
 Alaplemez méretezési eljárások:

z é k
n s é s
 A talajsüllyedés-talpfeszültség kölcsönhatás figyelembevé-
T a épz
e t i iK
telére kidolgozott közelítő eljárások 4 csoportba sorolhatók:
k e z ö k
 végtelen merev gerenda alapján történő z e r é
számításr n
t s
ó ak m
 ágyazási tényezőn alapuló eljárás
ar z
s T s S
i é
 rugalmas féltér alakváltozásán
ci ó
alapuló eljárás
 kombinált módszer
t an uk
á g s tr
r d s o n
i l á r e k
S z e t -
E k e z
BM szer
r t ó
Ta
7
 Ágyazási tényezőn alapuló eljárás:

z é k
n s é s
 Minél nagyobbak az oszlop, illetve faltávolságok,Ttehát a épz
minél rugalmasabb az alaplemez és minél zszilárdabb e ti i azK
k e n ö k
altalaj, annál egyenlőtlenebbek lesznek
z e r a r
talpnyomások,
é
t s
ó ak m
és annál inkább gazdaságos
ar z
az alaplemez rugalmasságá- s T s S
i é ci ó
nak figyelembevétele.
t n
a tru k
á g
 A módszerek skidolgozása: n s
á r d k o
Winkler,z i lZimmermann
t - r e
E S z e
M elméletének
r k e kiterjesztésével
B Hertzs z e
nevéhez fűződik.
r t ó
Ta
8
z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
qi k e z ö k
Ágyazási tényező : C  z e r é r n
i
t s
ó ak m
si a r z
s T s S
i é c i ó
t n
a tru k
s á g
 Pontos, ill. pontosított süllyedésszámítással
n s
r d
 Közelítő süllyedésszámítással
á k o
z i l t-re
 Közelítő képlettel
E S képlettele
z
 Tapasztalati
M r ke
B sz e
r t ó
Ta
z é k
Felszerkezet modell Felszerkezet modell s
Felszerkezet modell
n é s
merev rugalmas
T a épz
rugalmas
alátámasztással alátámasztással
e t i iK
alátámasztással
k e z ö k
z e r é r n
t s m
ó ak Talpfeszültség
ar z
Talpfeszültség Talpfeszültség
s T s S
eloszlás
i é ció
eloszlás eloszlás
t an uk
á g s tr
r d s o n
i l á r e k
S z
Süllyedés analízis
e t - Süllyedés analízis Süllyedés analízis
E
(pontos)
k e z (pontos) (pontos)
BM szer
r t ó
Ta tényező
Ágyazási
q i
Ágyazási tényező
iq
Ágyazási tényező
i q
Ci  Ci  Ci 
si si si
z é k
n s z é s
1,8
T a é p
Átlagos talpfeszültség eloszlás 1,6
e t i i K
1,4
k e z ö k
p 
F 1,2
z e r é r n
á
A 1,0
t ó s k m
ar z a
F
0,8
Közelítő süllyedésszámítás:
s T s S
é ció
0,6 L/B = 1,0
 B  F ni
L/B = 1,6
p
k
á 0,4 L/B = 2,0
s 
á
E
g t a tru
0,2
L/B = 3,0
á
L/B = 5,0
s
d s o n s 0,0
L/B = 10,0
i l á r
Átlagos ágyazási tényező
e k 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
S z
C 
p á
t - r H/B
zse
á
E k e á
F: süllyedési tényező
BM sszélső e r
Javítás:
z
ó belső félben
negyedekben:
H: az összenyomódó réteg vastagsága
r t
Ta
C  1,6  C
ák á
C  0,8  C
áb á
pá pá szék s
sá  B F C á  an
pz é
Es isTt é K
e z e á
k i
r k r n ö
pá E s sz1 e é
Cá   rtó  ak m
ss Ta B F S z
é s ió s
n i
a tru k c
á g t s
r d s o n
Négyzetes pontalap
i l á

r e
F
k≈ 0,5 Sávalap  F ≈ 1,0
S z e t -
E k
E
e zs E s
M C
B sze B á  2r  C á 
B
r t ó
Ta szélső negyedekben:
Javítás:
C  1,6  C
ák á
belső félben Cáb  0,8  Cá

z é k
Ágyazási tényező becslése
n s é s
T a épz
1 1 1  eti i K
Cá  E s     
k e
 z ö k
 B L zemr0  érn

tó s k m
Javítás:
a r z a
s T s SC  1,6  C
szélső negyedekben:
i é ció ák á
belső félbentan u k
á g s tr C  0,8  C
áb á
r d s o n
i l á r e k
S z e t -
E
Négyzetes
k e z
pontalap Sávalap
M
B sz e r
t ó
rE       3 
1 1 1 E 1 1 1  E
T
C 
áa s

B B B
 s
B
áC  E   
s
B  2B 
  1,5  s
B
z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
Modellméret
M emerevség
r k e
B z
Szerkezeti
r t ós
Anyagmodellek !?
Ta
Eredmények értékelése
 Plaxis 3D vizsgálatok:
z é k
n s é s
 A kutatás alapját egy 32x32 m-es befoglaló méretű, földszint+7
T a épz
t
szintes szimmetrikus elrendezésű, felszínen fekvő alaplemezzel
e i iK
készülő vasbeton vázas épület adja.
k e z ö k
 Az épület főbb geometriai méretei: z e r é r n
t s
ó ak m
ar
 Szintmag.: 3 m
z
s T s S
i é ci ó
 pil.raszt. táv.: 8 m
t n
a tru k
 pil. km. : 40x40 cm
s á g n s
á r d k o  föd. vast. : 25 cm
z i l t-re  alaplem. vast.: 40 cm (vált.

E S z e param.)
k e
BM szer
r t ó
Ta
15
 Dobozmodell jellemzői:
z é k
n s é s
 Szimmetria viszonyok miatt csak a rendszer negyedét
T a épz
szükséges modellezni;
e t i iK
 Vízszintes értelemben 16 m az épület széleitől;
k e z ö k
z e r é r n
t s
 A dobozmodell mélységi értelemben történő lehatárolása
ó ak m
vizsgálati szempont (süllyedések!)
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
16
 Modellben alkalmazott szerkezeti elemek:

z é k
n s é s
 Pillér-alaplemez ill. pillér-födém kapcs: merev befogás (nem
T a épz
változtatható paraméter)
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
 Tehermodell:
ke
BMÖnsúly
s z e r
és hasznos terhek (felületen megoszló terhek –
r t ó ill. 4,0 kN/m2)
Ta
3,5
17
 Talaj paraméterek:
z é k
n s é s
 Homogén talajtest vizsgálata
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
M r ke
B
 Az egyess z e
talajjellemzők konstansok. A nyírószil. paraméterek ill.
r t ó változása (akár 30%) az eredmény szempontjából
a
térf. súly
Telhanyagolható változást okoz (< 5%).
18
 Anyagmodellek:
z é k
n s é s
 Mohr-Coulomb (elsőrendű közelítéssel írja le a talajtömeg
T a épz
t i iK
viselkedését, azaz a feszültség-alakváltozás görbét lineáris
e
e z
összefüggés jellemzi, ami 5 paraméter együtteséből áll elő):
k ö k
 E: rugalmassági vagy Young-modulus z e r é r n
t s
ó ak m
 u: Poisson-tényező
ar z
s T s S
 c: kohézió
i é ci ó
t n
a tru
 ϕ: belső súrlódási szög k
s á g n s
á r d
 ψ: dilatációs szög (Jáky ajánlása alapján: ψ=ϕ-30°)
k o
z i l t-re
 Az adatok megadásánál lehetőség nyílik arra, hogy a
E S z e
könnyebben mérhető összenyomódási modulus és a Poisson-
k e
BM szer
tényező megadásával, a program automatikusan számítsa az
r t ó
ismert, rugalmas izotróp anyagokra vonatkozó Hooke-
Ta törvényből a rugalmassági modulust.
19
 Anyagmodellek:
z é k
n s é s
 Mohr- Coulomb
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
20
 Anyagmodellek:
z é k
n s é s
 Felkeményedő (hiperbolikus modellek közé tartozik és
T a épz
másodrendű közelítést alkalmazva írja le a rugalmas-
e t i iK
képlékeny viselkedést, így képes figyelembe venni, hogy a
k e z ö k
nagyobb átlagos normálfeszültséggel terhelt talajzónák
z e r é r n
kisebb alakváltozást szenvednek, azaz merevebbent s
ó ak m
a r z
viselkednek):
s T s S
 ϕ: belső súrlódási szögni
 c: kohézió é c i ó
 ψ: dilatációs szögg t a ajánlása
ru k
s á (Jáky
n s t alapján: ψ=ϕ-30°)
ref
r d
 E :a deviátor-feszültség
á k o 50%-ához tartozó húr modulus a drénezett
l e
50
i
 E Sz: összenyomódási
triaxiális
- r modulus (a referencia feszültség értékéhez
vizsgálatnál
t
E eod
ref
e z e
BM Emodulus k
: ra tehermentesítés-újraterhelés folyamatához tartozó húr
tartozó érintő
e
modulus az ödométeres vizsgálatnál)
s z ref
ó m: a kompressziós görbét leíró hatványfüggvény kitevője

ur
r t
Ta
21
Felkeményedő talajmodell (HS) – PLAXIS – Kompressziós k

sz é s
kísérletből n a é pz é
t T
i iK
e z e k
r k r n ö
s z e é
r tó ak m
T a S z
é s i ó s
n i
a tru k c
á g t s
r d s o n
i á
l t-re k
S z e
m
E k e z E oed  E oed,ref 
  

BM szer  p ref 
r t ó
Ta
22
Felkeményedő talajmodell (HS) – PLAXIS – Triaxiális

z é k
n s é s
pz
kísérletből
T a é
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó 1 q
t an u k   1 
2E 50 1  q
á g s tr
r d s o n qa
i á
l t-re k
S z e
z
m
M E k e 
 c  ctg  3 
B sze r E 50  E 50, ref  
 c  ctg  p ref 
r t ó
Ta
23
 Anyagmodellek:
z é k
n s é s
 Felkeményedő (HS)
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
24
 Modellel kapcsolatos egyéb jellemzők:

z é k
n s é s
 Talajvíz figyelembevétele nélküli számítás
T a épz
 Interface elemek:
e t i iK
k e z ö k
 Az interface-ek tömeg és vastagság nélküli modellelemek
z e r é r n
s m
 Lehetővé teszik az egymással érintkező talaj és a szerkezeti
tó ak
ar z
részek ugyanazon feszültségek hatására bekövetkező
s T s S
i é ci ó
(anyagtulajdonságaikból eredő) különböző elmozdulását
egyazon helyen
t n
a tru k
s á g n s
 Talaj nyírószilárdsági paramétereivel jellemzett interface
á r d k o
z i l t-re
elemek kerültek beállításra, így nincs lecsökkentve a
E S e
falsúrlódás hatása a szerkezetek környezetében
z
k e
BM szer
r t ó
Ta
25
 Végeselem háló:
z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t ó s k m
ar z a
 Számítási lépések:
s T
 Kezdeti állapot; (térfogatsúlybólészámított
S
s fesz.)
i c ió
kezdeti
t an
 Szerk. felépítése; (kis elmozdulások,
u k
r Szerkezet teljes tömegének
rugalmas-képlékeny szám. módszer,
s á g
időtényező figyelembevétele
n s t
nélkül;
á r d
figyelembevételével)
k o
z i l
 Terhek hozzáadása
t - r e
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
26
z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
27
 Modellmélység szerepe:
z é k
n s é s
 Az alapsíkon fellépő többletfeszültség értéke: 84,09 kPa.
T a épz
t
 A többletfeszültség és a kezdeti hatékony feszültség 20, 25 és
e i iK
k
50%-ával egyenértékű feszültségek mélységbeli lefutásae z ö k
z e r é r n
Feszültségek a karakterisztikus
t s
ó ak m
pontban
ar z
s T s S
é ó
Feszültség (kPa)
n i 0
0
k ci 50 100
g t a tru 1
á
2
s
süllyedést okozó
s n
3
d
többletfeszültség
r o
4
á k
5
l t-re
hatékony
i
Alapsík alatti mélység (m)
6 feszültség 20%-a
S z e
7
8 hatékony
E k e z 9
10
feszültség 25 %-a
BM szer
11,3 m hatékony
11
12 feszültség 50 %-a
13
ó
határmélység
t
14
r
Ta
15
16
17
18
19
20
28
 Határmélységek különböző elméletek alkalmazásával

z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d
 20% hat. fesz. lehatárolás
k o
süllyedésszámítás eredményei
z i l t - r e
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
29
 Különböző modellmélységek vizsgálata: 5, 10, 15, 20 m mély

z é k
dobozmodell. (MC és HS talajmodellek)
n s é s
T a épz
 Süllyedések átlagértéke (PLAXIS 3D)
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
30

z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
Ta r z
s s S 
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer  !
r t ó
Ta
31

z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e !
M r k e
B sz e
r t ó
Ta
32

z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
r n
Átlagsüllyedés a modellmélység függvényében a négyféle Átlagsüllyedés a modellmélység függvényében a négyféle
altalaj esetén "Mohr-Coulomb" modellel
z e é r altalaj esetén "felkeményedő" talajmodellel
Modellmélység (m)
t s
ó ak m Modellmélység (m)
0
ar z
0
T S
5 10 15 20 5 10 15 20
s s
-20
-50
i é i ó -40
Átlagsüllyedés (mm)
homokos kavics homokos kavics

-100
n
a tru k c homok -60 homok
-150
á g t s
homokos iszap -80 homokos iszap
-200
r d s o n
közepes agyag -100 közepes agyag
á k
-120
-250
z i l t-re -140
-300
E S z e -160
k e
BM szer
r t ó
Ta
33
 Alaplemez süllyedései:
z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
34
z é k
Alaplemez süllyedése a lemezközépen "felkeményedő" modellel a
határmélység függvényében homokos kavics altalaj esetén
n s é s
Távolság a lemez középpontjától (m)
a épz
0
0 2 4 6 8 10 12 14 16
T
Süllyedés (mm)
hk_5m_hs
t i iK
-20
e
hk_10m_hs
-40
k e z ö k
hk_15m_hs
r n
hk_20m_hs
-60
z e é r
t s
ó ak m
Alaplemez süllyedése lemezsávban "felkeményedő" modellel a
ar z
határmélység függvényében homokos kavics altalaj esetén
T S
0
é s-10
i ó s 0 2 4 6 8 10 12 14 16
i
hk_5m_hs
c
Süllyedés (mm)
t n
a tru k
-20 hk_10m_hs
g
-30 hk_15m_hs
d s á n s -40 hk_20m_hs
á r
l t-re k o -50
S z i
e
Alaplemez süllyedése a lemezszélen "felkeményedő" modellel a
E k e z határmélység függvényében homokos kavics altalaj esetén
BM szer
0
0 2 4 6 8 10 12 14 16
-10 hk_5m_hs
Süllyedés (mm)
r t ó -20 hk_10m_hs
Ta
-30 hk_15m_hs
-40 hk_20m_hs
-50
35
z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
36
 Következtetések:
z é k
n s é s
 A határmélység hatása a relatív süllyedésekre elhanyagolható.
T a épz
 A határmélység az ABSZOLÚT süllyedésekre van hatással.
e t i iK
k e z ö k
(További számítások: 15 m mélységű dobozmodell)
z e r é r n
tó s k m
a r z a
 Talaj összenyomódási modulusának
s T S
hatása:
s („szétkenése”)
 kavics → agyag … teher
i é i ó
szétosztása
c
t an u k
á g fesz.
s trcsúcsok csökkenése
r d s o n
i l á r e k
S z e t -
E k e z
BM szer
r t ó
Ta
37
 Igénybevételek:
z é k
n s é s
T a épz
Alaplemez fajlagos nyomaték-eloszlása a lemezközépen a határmélység függvényében homokos
e t i iK kavics altalaj esetén

400
e z ö k hk_5m_mc
Alaplemez fajlagos mx nyomatéka (kNm/m)
200
e r k r n hk_10m_mc
s0
z m é
ó ak
hk_15m_mc
r t
0 2 4 6 8 10 12 14 16
a z
-200 hk_20m_mc
s T s
-400
S hk_5m_hs
i é ci ó
n
-600 hk_10m_hs
t a tru k
g
-800 hk_15m_hs
d s á n s -1000 hk_20m_hs
r o
i á
l (Talajmodell
r e k
S z e t - hatása elhanyagolható)
E k e z
BM szer
r t ó
Ta
38
z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
39
(Modellmélység hatása elhanyagolható)
z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
40
 Alakváltozások összehasonlítása:
z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
41
 AXIS VM modell
z é k
n s é s
felvétele
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é c ió
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
T a
 Pillér-lemezek kapcsolata (beállítási lehetőség: félmerev kapcs. –
összehasonlítás miatt merev) 42
 Tehermodell (teherkombinációk, 1.0 szorzóval)

z é k
n s é s
(Plaxis modellel azonos)
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
43
 Ágyazás felvétele (Winkler):

z é k
n s é s
 Ágyazási tényező értékei különböző közelítő módszerek
T a épz
alapján
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é c ió
t an u k
 Axis feljesztők ajánlása:
á g 1,6×,
tényező; szélsőssávban s tr
széleken 2×, sarkokban 4× ágyazási
r d k o n a belső részeken 0,8.
z i á
l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
44
 Ágyazás felvétele (Winkler szerint):

z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T S
s kalibrált modellel:
i é
 Ágyazás felvétele a plaxis számítás i ó
alapján
c
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta !
45
 Lemezvastagság hatásának vizsgálata (merevség):

z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
PLAXIS modell
z e r é r n
eredményei
tó s k m
ar z a
(40 és 60 cm
s T s S
vastag lemez)
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
46
 Lemezvastagság hatásának vizsgálata (merevség):

z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
PLAXIS modell
z e r é r n
eredményei
tó s k m
ar z a
(80 és 100 cm
s T s S
vastag lemez)
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
47
 Lemezvastagság hatásának vizsgálata (süllyedések változása):

z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
PLAXIS modell
z e r é r n
eredményei
tó s k m
ar z a
(homokos kavics
s T s S
és agyag esetén)
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
48
 Talpfeszültség-eloszlás:
z é k
n s z é s
T a é p
PLAXIS modell
e t i i K
k e z ö k
eredményei
z e r é r n
tó s k m
ar z a
s T sS
i é ció
t an uk
á g s tr
r d s o n
i l á r e k
S z e t -
E k e z
BM szer
r t ó
Ta
49
 Ágyazási tényező eloszlása:

z é k
n s z é s
T a é p
PLAXIS modell
e t i i K
k e z ö k
eredményei
z e r é r n
(származtatott értékek)
tó s k m
ar z a
s T sS
i é ció
t an uk
á g s tr
r d s o n
i l á r e k
S z e t -
E k e z
BM szer
r t ó
Ta
50
 Megállapítható, hogy
z é k
n s
 mivel a süllyedések és talpfeszültségek lefutása gyakorlatilag azonos, az
é s
ágyazási tényező eloszlása is megegyezik ezekkel
T a épz
e t i iK
 az eloszlás a négy különböző talajra azonosnak tekinthető, eltérés csak az
k e z ö k
n
értékek nagyságában jelentkezik.
z e r é r
t s
 az igen hajlékony 40 cm-es alaplemeztől eltekintve az ágyazási tényező
ó ak m
ar
értéke egy adott talaj esetén nem függ az alaplemez vastagságától
z
T S
 a javított Winkler-féle ágyazási eloszlással ellentétben az ágyazási tényező
s s
i é i ó
értéke alaplemez szélső szűk tartományát kivéve konstansnak tekinthető
c
t n
a tru k
 a szemcséstől a kötött talajok felé haladva a szélső és belső tartomány
s á g n s
közötti ágyazási tényező arány egyre nagyobb
á r d k o
z i l t-re
 a szélső és a belső tartományra vonatkozó konstans érték aránya a
E S
következőképpen alakul a kétféle talajmodell szerint
z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
51
 Nyomatéki igénybevételek az alaplemezben lemezközépen (Plaxis)

z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
t s
ó ak m
ar z
s T s S
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e
k e
BM szer
r t ó
Ta
52
 Nyomatéki igénybevételek az alaplemezben lemezközépen (AXIS)
z é k
n s z é s
T a é p
t
Közelítő
e i K
(Winkler)
i
k e z ö k
z e r é n
Ágyazással
r lemezzel
tó s k m
-40 cm
ar z a
s T s S (homokos kavics)
i é ci ó
t n
a tru k
s á g n s
á r d k o
z i l t-re
E S z e Plaxis alapján
k e
BM szer
„pontos” ágyazással
-40 cm lemezzel
r t ó
T a (homokos kavics)
53
z é k
n s é s
T a épz
 A nyomatéki eloszlást tekintve a hajlékony (40 cm)eéstia merev i K
k e z ö k
(100 cm) alaplemez esetén ugyanazok figyelhetők
z e r meg
é r na Plaxis
és az AXIS eredmények összehasonlításával:
t s
ókapott értéke
k m
 a negatív nyomatékok Axis VM modellből a r z a jelentősen
nagyobb mindkét esetben, mint aT
s s S kapottak
i épozitív cnyomatékok
ó
PLAXIS modellből
i
a
 a pontosabb ágyazattal kapott
t n u k nagyon jól visszaadják
á
a PLAXIS-eredményeket
g s tr
r d s
 a közelítő (javított
o
Winkler-) nágyazat a szélső mezőben túlbecsli, a
i l á
középső mezőben
r e
pedig k jelentősen alulbecsli a pozitív nyomatékok
S z e t -
z
értékét
E k e
BM szer
r t ó
Ta
54
 Talajmerevség hatásának eltérése a két modell esetén

z é k
n s é s
T a épz
e t i iK
k e z ö k
z e r é r n
tó s k m
a r a
z (Plaxis-homok):
T
 Lemezvastagság hatása a födém igénybevételekre
s s S
i é ci ó
n k
1. szinti födém nyomatéka a lemezközépen felkeményedő 7. szinti födém nyomatéka a lemezközépen
t a tru
modellel a lemezvastagság függvényében
g
felkeményedő modellel a lemezvastagság
á s
függvényében
Fajlagos mx nyomaték (kNm/m)

200
r d s o n 200
150
i á
l t-re k 150
z
h_40cm_hs 100
100
50
E S z e
h_60cm_hs 50
e
0 h_80cm_hs 0
BM szer k -50 0 2 4 6 8 10 12 14 16
-50 0 5 10 15 h_100cm_hs
-100
-100 Távolság a lemez középpontjától (m)
r t ó
a
(A lemezvastagság
T eltűnik.)
teljesen
hatása mér az 1. szinten is minimális; a 7. emelet szintjén már
55
 Összefoglalás:
z é k
 a talaj és szerkezet együttes viselkedését a talaj oldaláról alapvetően
n s az
é s
T
alakváltozási paraméterek határozzák meg, a nyírószilárdsági paramétereka épz
hatása nem jelentős;
e t i iK
k e
 a „Mohr-Coulomb” és a „felkeményedő” talajmodell eltérései z ö k
az átmeneti és
kötött, azaz kisebb összenyomódási modulussal rrendelkező
z e r n
évan a mélyebben
talajok esetén
t s
ó vételének,
jelentkeznek: ezeknél a talajtípusoknál már jelentős
k m
szerepe
ar
fekvő talajtömeg merevebb viselkedése figyelembe
z a azaz az irreálisan
s T sa S„felkeményedő” talajmodell
é ció
nagy süllyedések elkerülése érdekében
alkalmazása javasolt ; i
 a modellmélységnek taantalajtípustól k függetlenül nincs hatása a relatív
á g s t ru
r d s
süllyedésekre, viszont
n
az abszolút
o
ébredőkfajlagos
süllyedéseket jelentősen befolyásolja;
z i á
l atválasztott
 az alaplemezben
- r e talajmodell típusának;
nyomatéki igénybevételek alakulásában nincs
E S
jelentős szerepe
z e
M r k e
 a modellmélység szerepe az igénybevételek szempontjából talajtípustól
s z e
B süllyedések
függetlenül elhanyagolható mértékű, ugyanis az igénybevételt okozó relatív
tó
a modellmélység változtatásával is közel állandóak;
r
Ta nagyobbak, mint a közelítő módszerrel kapottak;
végeselemes módszerrel számított átlagsüllyedések minden esetben
56
z é k
 PLAXIS szoftverrel és a Winkler-féle javított ágyazási tényezős módszerrel skapott
n é s
T atalajokra,épz
i ez az iérték
átlagos ágyazási tényező jó egyezést mutat szemcsés és átmeneti
z e
viszont a kötött talajok esetén a PLAXIS szoftverrel jelentősen kisebb t K
k e n ö k
 kisebb összenyomódási modulussal rendelkező talajok esetén
z e r jelentősen
é r adódó
kisebbek
a relatív süllyedések, a talaj szétosztja a koncentrált
t ó s k m
terhekből
többletfeszültségeket
a r csökkenzaa koncentrált terhelésből
 egyre merevebb alaplemez esetén egyre
s S
T a ssüllyedéseloszlás
származó relatív süllyedések nagysága,
i é c i ó egyre jobban
megközelíti a tisztán megoszló
t n k
a csaktruegy szűk tartományban növekszik meg, a
teherrel terhelt lemezekre jellemző alakot
á g
 a talpfeszültség a lemezszélen
s n s
r d
javított Winkler-ágyazatnál
á k o
feltételezett ¼-től eltérően csak a lemez szélességének
i l
1/16-ában figyelhető
z t
megefokozatos
- r talpfeszültség-növekedés
E S
 az ágyazási
z e
tényező eloszlása független a talaj típusától, annak szerepe csak az
M
ágyazási
k e
tényező
r
abszolút értékében van
 az
z
igen e
B talajseseténhajlékony alaplemeztől eltekintve az ágyazási tényező értéke egy adott
t ó nem függ az alaplemez vastagságától

 ra javított Winkler-féle ágyazási eloszlással ellentétben az ágyazási tényező értéke
a
T alaplemez szélső szűk tartományát kivéve konstansnak tekinthető
57
z é k
n
 hajlékony lemezek esetén az igénybevételek lefutása a talajtípustól függetlenül s é s
alakul
T a épz
 a lemez merevségének növelésével a szemcsés és kötött ttalajokon
e i i K
fellépő
igénybevételek nagysága egyre inkább eltér egymástól,
k e z a kötött k
ö talajokon
z
nagyobb negatív, viszont kisebb pozitív igénybevételek
e r é r n
keletkeznek, azaz a
t
nyomatéki ábra alakját megtartva tolódik a negatív s
ó nagysága k
nyomatékok m irányába
a r
 a lemezvastagság növelésével az igénybevételek
z a is növekszik
s T ágyazattal
 a süllyedések eloszlása azonos a pontosított
s S felépített Axis VM modellel
i é ció
és a PLAXIS modellel
n ualulbecsli
 a javított Winkler-ágyazattajelentősen k a lemez széléhez közelebb eső
lemezsáv süllyedéseitág s tr
r d s o n nagyobb elmozdulások adódnak, mint az Axis
mindenkesetben
z i l á
 PLAXIS szoftverrel
- r e
S
VM szoftverrel
z e t
M E
 a negatív
e
nyomatékok
k
Axis VM modellből kapott értéke jelentősen nagyobb, mint a
e
B a közelítő r
PLAXIS modellből
z
kapott
t s
ó pedig jelentősen alulbecsli a pozitív nyomatékok értékét
(javított Winkler-) ágyazat a szélső mezőben túlbecsli, a középső
r
Ta Axis
mezőben
szoftverben kisebb mértékben érvényesül a talaj alakváltozó-képességének
hatása az igénybevételekre
58
 a lemezvastagságnak nincs jelentős hatása a födémek igénybevételeire

Dr. Móczár Balázs. Rugalmasan Ágyazott Vasbeton Lemezek

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Dr. Móczár Balázs. Rugalmasan Ágyazott Vasbeton Lemezek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

z é k

 Talpfeszültséget befolyásoló tényezők:

 Talpfeszültség-eloszlás végtelenül merev alaptestek alatt:

 Koncentrált erők hatása hajlékony lemeznél (a) és

 Alaplemez méretezési eljárások:

 Ágyazási tényezőn alapuló eljárás:

belső félben Cáb  0,8  Cá

z i l t-re  alaplem. vast.: 40 cm (vált.

 Modellben alkalmazott szerkezeti elemek:

ó m: a kompressziós görbét leíró hatványfüggvény kitevője

Felkeményedő talajmodell (HS) – PLAXIS – Kompressziós k

Felkeményedő talajmodell (HS) – PLAXIS – Triaxiális

 Modellel kapcsolatos egyéb jellemzők:

 Határmélységek különböző elméletek alkalmazásával

 Különböző modellmélységek vizsgálata: 5, 10, 15, 20 m mély

 Különböző modellmélységek vizsgálata: 5, 10, 15, 20 m mély

 Különböző modellmélységek vizsgálata: 5, 10, 15, 20 m mély

 Különböző modellmélységek vizsgálata: 5, 10, 15, 20 m mély

homokos kavics homokos kavics

E k e z határmélység függvényében homokos kavics altalaj esetén

e t i iK kavics altalaj esetén

 Tehermodell (teherkombinációk, 1.0 szorzóval)

 Ágyazás felvétele (Winkler):

r d k o n a belső részeken 0,8.

 Ágyazás felvétele (Winkler szerint):

 Lemezvastagság hatásának vizsgálata (merevség):

 Lemezvastagság hatásának vizsgálata (merevség):

 Lemezvastagság hatásának vizsgálata (süllyedések változása):

 Ágyazási tényező eloszlása:

 Nyomatéki igénybevételek az alaplemezben lemezközépen (Plaxis)

 Talajmerevség hatásának eltérése a két modell esetén

Fajlagos mx nyomaték (kNm/m)

t ó nem függ az alaplemez vastagságától

You might also like