rik iharmincegy éves fő­
nöke — hogy ebből előbb-
utóbb Az utolsó
b a j le s z .
busz ugyanis pontosan
h u s z o n h á r o m áll
meg a diszkó előtt, tehát
amikor a szórako­
a k k o r ,
zó fiatalok d ö n t ő
még esze ágában
g é n e k
sincs hazamenni. Taxira
nincs pénzük. Nem va­
gyok ijedős, de azt ma­
gam is riadtan néztem
minden vasárnapra virra­
dó éjjel, hogy tánc után
s z á z á v a l
(a fiúk nem nagyon re­
á l l t a k
ménykedhetnek) az út
mentén autóstopra várva.
... Angelika Sehl nem
élhetett legkedvesebb szü­
letésnapi ajándékával.
Sem fél egyre, sem más­
kor nem érkezett haza.
Soha többé. Az ő holttes­
tét már vasárnap hajnal­
ban megtalálták: gyilkosa
megfojtotta.
A te tte s
nem hagy nyomot
Ebben a körzetben sem ő
az egyetlen áldozat.
A tizenöt (!) éves And­
rea W tanulót sa­
e r n i c k e
ját pulóverével fojtották
meg és őt egy tizennyolc
esztendős környékbeli
pincérlány, bizonyos
r io n G követte. Va­
e r e c h t
lamennyi gyilkosságra az
Aachen felől a holland
határ mentén húzódó B
2 2 1 - e s közelében
m ű ú t
került sor.
A nyomozást vezető ti­
zenhárom tagú
m (gyilkossági cso­
i s s i o n
port) szóvivője szerint a
„B—221-es ügyekben’'’ a
következő tények állapít­
hatók meg:
1. A B 221-es út körül
s o k a z e r d ő ,
f ö l d ö s v é n y .
2. A tettes
(legtöbbször szom­
s z a k a
bat éjszaka) csap le az
áldozatra, akiket a Rock-
fabrik körül sorakozó
stoposok közül választ ki,
általában m a g a s ,
lányok közül.
3. A tettes erősza­
kolja meg áldozatát (em­
lékezzünk a
gyilkosságokra!)
n y é k i
4. A gyilkos magával
viszi az áldozat ruhájá­
nak jórészét és általában
n é h á n y is
m á s
magához vesz (Angelika
Sehl farmernadrágja,
szandálja és szemüvege
tűnt el) és végül, de nem
utolsósorban:
5. Eddig még soha sem­
miféle támpontul szol­
gáló nyomot (például ujj­
lenyomatot) nem hagyott.
A nyomozás nagy erő­
vel folyik, de szombat éj­
jelenként •— az emberi és
szülői him­
f e l e l ő t l e n s é g
nuszaként — a Rockfab-
riknál ott állnak az autó­
stopos lányok.
ó r a k o r
t ö b b s é ­
a l á n y o k
A B C
Az ember személyiségének, testi, lelki, szellemi tu­ máit írást látunk, akkor a célszerű gátlás, a mértéktar­
lajdonságainak megismerésére több eljárás ismeretes. tás, az önellenőrzés, tartózkodás, komolyság van jelen.
Ezek közé tartozik a grafológia — újabb elnevezéssel Az ilyen ember ésszerűen alkalmazkodó, elhatározásá­
íráspszichológia —, mely a kifejező mozgások vizsgá­ ban állhatatos, magabiztos, mértékletes, gazdálkodik
latára irányul. írás és mozgás? Igen, elválaszthatatla­ erőivel, van ellenállóképessége, önuralma.
nul összetartozik, hiszen az agy irányításával jön létre.
Agyunknak az a legfontosabb része, amely gondolko­
zik, ítélkezik és cselekedeteinket elhatározza, azonnal
működésbe lép, amint a kéz írni kezd. Magának a kéz­
nek, az ujjaknak, könyöknek és karnak irányítása is az
agyból, az agykéreg motoros régiójából történik. Mint­
hogy az egyes testrészek izmainak képviselete is ezen nélkülözi a spontaneitást,
A m e r e v v o n a l v e z e t é s ű ír á s
a területen van, a kezek sérülése esetén egy másik a rugalmas mozgást, beszabályozottnak, feszültnek tű­
idegközpont veszi át az írásmozgás irányítását. Ilyen­ nik. Szilárd, szögletes formákat mutat, monoton be­
kor a láb vagy a száj igénybevételével lehet írni, ter­ nyomást kelt. Az egyén nem tud teljesen feloldódni a
mészetesen, először torzan és ügyetlenül, ám mindig az világgal és környezetével szemben — célszerűtlenül
eredetileg kialakult, kézírásban megnyilvánult sajátos­ gátlásos. Ilyenkor találkozunk szándékától eltéríthe-
ságokhoz hasonlóan.
tetlen, kemény, önfejű, dacos természetű, olykor korlá­
A mozgás, és így az írás is, a szürke agykéreg és az tolt emberrel, aki az őt érő hatásoknak csak egyoldalú
alatta elhelyezkedő fehér állomány különböző részeinek feldolgozására képes.
M a ­
működése által meghatározott tevékenység. Attól füg­
gően, hogy az agyban melyik mozgáscentrum irányí­ ItÓI'Xt- / <J
k /UAi-j 'V tM li ? lu d lu - ÍLLU-t Il O J ^ O U j o lí j j u - f o f l h l u i j c I c 'l í j o k -
tása érvényesül, változik az írásmozgás az ingatagtól a
^Pt. lu?o^ lo.UKu.uU. 'Viíl ■ hü61i Tuu. t rvu. ú* a to p p a l o ír n o k a j Ú M ^ tk ,
görcsösig terjedő, úgynevezett szilárdulási fokozatok
szerint. „Az érett íráskészség automatikus mozgás,
amely az egyén alapvető mozgásstílusából és a tanult
akarati mozgások kölcsönhatásából alakult ki.”
M o r d k o -
lassú, visszafogott, tapadós,
A n e h é z k e s e n e lő r e h a la d ó ,
Az alapvető mozgástípusok között szerepel az erőtlen, rideg írás, sokszor mereven szépre formázott
in g a ta g
m amikor az írás bizonytalan, imbolygó, elkapko­ betűivel nagyfokú gátláscsságra mutat. Az ilyen módon
o z g á s ,
dott vagy ernyedt, petyhüdt, rugalmasság nélküli, rit- írót a külsőségek terén, a közösségben a beszabályo-
mustalan és formátlan, elhanyagolt képet mutat. Attól zottság, belülről pedig a felelem, idegenkedés és kény-
függően, hogy melyik elem van túlsúlyban, egy hatá­
rozatlan, állhatatlan, befolyásolható, fegyelmezetlen, szeredettség jellemzi. Erősen egocentrikus, mindent
fáradékony, figyelmetlen, egyes esetekben féktelen, in­ magára vonatkoztat, túl érzékeny, sértődékeny. Szán­
gatag jellemű, fogyatékos gátlású egyénre kell követ­ dékától nehezen vagy sehogysem téríthető el. Alkal­
a n é p t e l e n
keztetni. mazkodása mindig csak látszólagos.
m i n d i g é j ­
n y ú l á n k
n e m
B r é m a k ö r ­
A a koordináció teljes hiánya, szabály­
A la z a könnyedén odavetett, ritmusos, rugal­
m o z g á s g ö r c s ö s m o z g á s ,
mas, hajlékony, folyamatos, kiformált írást produkál, talan ritmus érzékelhető a célszerűtlen feloldottság
esetében. Ilyenkor az írás sarkos, kiélezett, szétdara­
amiből a feloldottság, mozgékonyság, iiajlíthatóság, en­
gedékenység, természetesség és ugyanakkor önmagát bolt, töredezett, kapkodó, neki-neki ugró, tántorgó vo­
t á r g y a t szabadjára engedés, lazaság, könnyelműség állapítható nalvezetésű és széteső, felbomló formákat mutat. Aki
meg. az írását nem tudja beszabályozni, az önmagát is kép­
telen az adott helyzetnek megfelelően irányítani. Híjá­
val van a kitartásnak, nem, képes gazdaságos erőkifej­
P S■p lő tt
tésre. Zavart vagy félszeg, majd hirtelen válik izgatot­
tá, ingerlékennyé. Heveskedik, mérgelődik vagy kirob­
ban, könnyen elveszti a fejét, és ész nélkül cselekszik.
Amikor határozott, fe­
f é k e z e t t e b b , d e ü t e m e s r i t m u s ú ,
szes, mégis könnyen folyó, gördülékeny, biztosan for­•
• A z I t t k ö z ö lt Í r á s a s z e r z ő e g y n a g y lé le g z e tü t a n u l m á n y á n a k
b e v e z e tő je A t e l j e s a n y a g o t a z O r s z á g - V ilá g T é li M a g a z in já b a n
a d j u k k ö z r e — K é z í r á s u n k : v a llo m á s ö n m a g u n k r ó l c ím m e l.
(H A R M A T )
ORSZÁG-VILÁG [13