A bécsi klasszikus zeneszerzők magyarországi kapcsolatai

J. Haydn magyarországi tevékenysége

Ki volt Joseph Haydn? Egy zeneszerző, aki a magyar kultúra
szerves részét képezi és nem mellesleg élete jelentős részét
Magyarországon töltötte, mint az Eszterházy hercegi család
rezidenciás muzsikusa.
Ennek is köszönhetően az Országos Széchenyi Könyvtár
kéziratainak tömegét őrzi. Nevéhez olyan tételek fűződnek, mint
„Rondo all' Ongarese”, és opusok, mint az Erdődy- vagy az
Apponyi-kvartettek
Ezek alapján nem meglepő, hogy a világ számos neves Haydn-kutatót adott a magyar zenetudomány
(Bartha Dénes, Somfai László, Malina János). E neves tudosok eredményei támaszkodva hozták létre a
Müpa kiállítást és annak csodálatra méltó tablóit, mely segítségével közelebb kerülhetünk az Eszterháziak
világához. megismerkedhetünk a „magyar Versailles”-el, Haydn szerződésével, „fegyelmi szabályzatával” és
munkafeltételeivel.
Ezentúl láthatjuk a barytont és a Haydn kéziratait, olvashatunk az Esterházyak operaházának és
bábszínházának repertoárjáról, Haydn szimfóniáiról, a Gotterhaltéról és a Haydn muzsikájában felbukkanó
magyaros motívumokról.
1769-től 1790-ig élte fénykorát Eszterháza (a mai Fertőd),
a felépültekor milliókat érő épületegyüttes Európa
második legnagyobb palotája volt, közvetlenül Versailles
után.
"A magyar Versailles"-ben volt egy modern bábszínház, és
még egy négyszáz személyes operaház is, ahol egymást
érték az ünnepségek, színházi előadások,
marionettjátékok, opera-, zenekari és kamarazenei
bemutatók. A felhozatal elég változatos volt (német
vígjátékok, francia daljátékok, olasz operák, prózai
előadások, Shakespeare, Goethe, Lessing), de mégis a
legnépszerűbbek és ezáltal a legtöbbet játszottak Miklós
herceg udvari karmestere, a zeneművészek egyik
legnagyobb géniusza, Joseph Haydnnak művei voltak.
Mária Terézia is többször járt Eszterházán, és tőle származik a híres mondás: "Ha jó operára vágyom,
Eszterházára megyek." A krónikás pedig ekképp fogalmazott az előadásokról: "A herceg mindig jelen van,
és szokás szerint hat órakor kezdődnek. Szemnek és fülnek egyaránt leírhatatlan gyönyörűségek.
Elsősorban a zenétől, mivel az egész zenekar teljesen egységesen hangzik: hol a legmegindítóbb
érzelmesség, hol a legszilajabb erő tölti el a lelket - mert ez a nagyszerű muzsikus, Haiden úr vezényel, aki
karnagyként áll a herceg szolgálatában. (...) A kitűnő világítás és a megtévesztő díszletek, melyek egyszer a
felhőkből aláereszkedő isteneket, azokat alulról felszállni, majd a következő pillanatban eltűnni látják, majd
vidám kert, egy elvarázsolt erdő egy pompás teremre változik át."
A palotában a virágzó zenei életnek köszönhetően Haydnnek nem maradt sok szabadideje, de nem volt
ellenére a kemény munka míg kellően megbecsülték. Jó fizetést kapott, amiből még saját kocsit és
szolgálólányt is megengedhetett magának. Emellett maradék szabadidejét kedve szerint tölthette, a
vadászat és a horgászat voltak legfőbb kedvtelései.
A herceggel kötött szerződése egy ideig tiltotta, hogy műveit az udvaron kívül bármilyen formában
értékesítse vagy nyilvánosságra hozza, ám később erre is engedélyt kapott.