A (TERMÉSZETI) KÖRNYEZETKUTATÁS FÖLDRAJZI

PROBLÉMÁI
PÉCSI M Á R T O N
AKAI). LEV. TAG

I. Az e m b e r és k ö r n y e z e t e

1. A földrajzi környezet és természeti környezet

A f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t , a m e l y a t á r s a d a l o m létének és f e j l ő d é s é n e k nél-
k ü l ö z h e t e t l e n a l a p j a , a f ö l d r a j z t u d o m á n y n a k k ü l ö n b ö z ő m ó d o n , de m i n d e n -
kor f o n t o s k u t a t á s i f e l a d a t a volt, n a p j a i n k b a n k ö z p o n t i kérdéssé v á l t . A t á r -
s a d a l m i - t e c h n i k a i f o r r a d a l o m k ö v e t k e z m é n y e k é n t m i n d e n eddiginél é l e s e b b e n
v e t ő d i k fel a t e r m é s z e t és az e m b e r k ö z ö t t i viszony mérlegelése, k ö r n y e z e t ü n k -
nek az e m b e r s z á m á r a legalább e l t ű r h e t ő , de m é g i n k á b b o p t i m á l i s e g y e n s ú l y i
á l l a p o t b a n való t a r t á s a . Ez i r á n y b a n egész sor s z ü k s é g m e g o l d á s m á r s z ü l e t e t t ,
n e m r i t k á n p á n i k s z e r ű k a p k o d á s s a l . É p p e n ezért a k o m p l e x k ö r n y e z e t k u t a t á s
megszervezése és p r o b l e m a t i k á j á n a k kidolgozása e l ő t t ü n k álló szükséges fel-
a d a t , m e l y e t a t ö b b o l d a l ú g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i igény is s ü r g e t .
A k ö r n y e z e t k u t a t á s helyes s z e m l é l e t é n e k és m ó d s z e r e i n e k m e g v á l a s z -
t á s a s z e m p o n t j á b ó l tisztázni kell a f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t k o n k r é t anyagi t a r t a l -
m á t . L é n y e g é b e n v é v e a földrajzi környezetben megy végbe a természet és a tár-
sadalom kölcsönhatása. A földrajzi környezet t e h á t n e m p u s z t á n t e r m é s z e t i ,
v a g y t á r s a d a l m i t a r t a l m ú , h a n e m önálló kategória. M a r x i s t a t u d o m á n y e l m é l e t i
a l a p o n és a t á r s a d a l o m mai igénye szerint is a f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t t a n u l m á n y o -
z á s á n a k f o n t o s s á g a éppen az, h o g y kétoldali „ t e r m é s z e t - t á r s a d a l o m " k a p c s o -
l a t o k a t kell a n a l i z á l n i a .
A természeti környezet n e m (egészen) azonos a f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t fogal-
m á v a l . Az előbbibe b e l e t a r t o z i k az e m b e r i ö k u m e n é h a t á r a i n kívüli t é r s é g is,
az ú n . szűz t e r m é s z e t , a Föld egésze és a t á v o l a b b i világ, m e l y n e k r o v á s á r a
azonban a t á r s a d a l o m és t e c h n i k a gyors fejlődése r é v é n a földrajzi kör-
n y e z e t egyre j o b b a n teret h ó d í t . 1 A f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t t e h á t a s z ű k e b b
földi é r t e l e m b e n v e t t természetnek az a sajátos része, amelyre a természeti
folyamatok, a társadalmi termelés egyaránt hatással van, és benne megtalálhatók

1
Egyesek nézete szerint bizonyos értelemben a természeti környezet (a természet) a
földrajzi környezeten belül magába foglalja az ember által átalakított természetet, a „ m e s t e r -
séges természetet" (az ún. „második természetet" a szűz természet nagy részével és az emberi-
séggel együtt).

4* MTA X. Osztályának Közleményei 5/3 - 4. 1972

258 PÉCSI MÁRTON

a társadalmi munka tárgyiasult elemei, továbbá érvényre jut a társadalmi környe-

zet belső összhatása magára a társadalomra. A f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t így a t e r m é -
s z e t i és t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k k ö l c s ö n h a t á s á b a n f e j l ő d i k t o v á b b . I l y e n érte-
l e m b e n v e t t f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t t e r ü l e t i egységeit a s z a k i r o d a l o m egy része a
(földrajzi) táj fogalmával adekválja.

2. A táj fogalma, táj fejlődés

A Föld egészére k i t e r j e d ő „tájszféra'''' [1] nem egészen azonos a. földrajzi

környezettel [2], m i v e l a t á j s z f é r á n belül m é g m e g m a r a d t „természeti tájak"
a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t részeként — t ú l n y o m ó részben a természeti folyamatok
hatására fejlődnek. D e m á r a t e r m é s z e t i t á j a k k ö z v e t e t t á t a l a k u l á s a is n a g y
t e r ü l e t e k e n m e g f i g y e l h e t ő . A f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t pedig kiszélesedő t e n d e n c i á t
m u t a t , m e l y a t á j s z f é r a h a t á r a i h o z közelít. E z é r t e k é t f o g a l o m [1, 2 ] t a r t a l -
m i l a g is közelít e g y m á s h o z . N e m s z a b a t o s f o g a l m a z á s esetén é p p e n e m i a t t
e g y m á s s a l felcserélve is h a s z n á l j á k .
A földi t á j s z f é r á n belül, a t e r m é s z e t i t á j (szféra) f o g a l m á v a l és t a r t a l m á -
v a l s z e m b e n m e g k ü l ö n b ö z t e t i k az ú n . kultúrtájat1 m e l y a technogén és agrogén
t á j t í p u s o k b ó l t e v ő d i k össze.
S z á z a d u n k b a n a t e r m é s z e t és a t á r s a d a l o m k ö l c s ö n h a t á s á r a j e l l e m z ő v é
v á l t az a t e n d e n c i a , h o g y az e g y m á s r a h a t á s f o l y a m a t á b a n az e m b e r m ű s z a k i -
g a z d a s á g i t e v é k e n y s é g e az egyes t e r m é s z e t i f a k t o r o k k a p a c i t á s á v a l m i n d i n k á b b
e g y e n r a n g ú v á , l e g a l á b b i s azokkal ö s s z e h a s o n l í t h a t ó v á v á l i k . E k ö l c s ö n h a t á s
s o r á n s a j á t o s m ó d o n m e g s z e r v e z e t t s z f é r a a l a k u l t ki, m e l y e t k ü l ö n b ö z ő elne-
v e z é s e k k e l j e l ö l t e k : k u l t ú r s z f é r a , szocioszféra, a n t r o p o s z f é r a , t e c h n o s z f é r a ,
n o o s z f é r a . U j a b b a n a szocioszféra m e g n e v e z é s t e r j e d . A n o o s z f é r a f o g a l m á t
V E R N A D S Z K I J töltötte meg tudományos, materialista tartalommal. Eszerint
a n o o s z f é r a s z e r k e z e t e m a g á b a n f o g l a l j a 1. az e m b e r e k e t ; 2. a m u n k a e s z k ö z ö -
k e t , a t e c h n i k a széles é r t e l m é b e n ; 3. a t e r m é s z e t e t , m i n t az e m b e r i r á h a t á s
t á r g y á t , az eredeti és az á t a l a k í t o t t t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t t e l e g y ü t t .
A (földi) t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t geológiai időkön k e r e s z t ü l f e j l ő d ö t t , ala-
k u l t ki, és csak az e m b e r i s é g m e g j e l e n é s e ó t a v á l t az e m b e r f ö l d r a j z i k ö r n y e z e -
t é v é . A t á r s a d a l o m f e j l ő d é s korai s t á d i u m a i b a n , a f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t m é g túl-
n y o m ó részben ú n . „ t e r m é s z e t i t á j " v o l t , m e l y n e k a l a k u l á s á t , t e r m é s z e t e s
e g y e n s ú l y b a n való f e j l ő d é s é t d ö n t ő e n a t e r m é s z e t i f o l y a m a t o k (földi és koz-
m i k u s fizikai, k é m i a i , biológiai) h a t á r o z t á k meg. A g e o g r á f u s o k egy része —

1
A kultúrtájat (szférát), beleértve az e m b e r i s é g e t , mint társadalmi, ill. biológiai l é n y t ,
e g y e s e k szocioszféra, m á s o k antroposzféra megjelöléssel tárgyalják. A szocioszféra használata
u g y a n nem annyira h a g y o m á n y o s , mégis h e l y e s e b b n e k látszik, m e r t az antroposzféra értel-
m e z é s e nem e g y é r t e l m ű , m i k é n t az emberföldrajz (antropogeográfia) t u d o m á n y á g tartalmi
köre is v i t a t o t t . Az antroposzférának s z ű k e b b értelmezése is előfordul. (JEFIIEMOV J . K .
1968: Priroda i o b s e s e s z t v o . N a u k a . Moszkva, 1968. p. 92—98). Eszerint az emberiség F ö l d ü n k
g e o k é m i a i e g y e n s ú l y á n a k e g y részét alkotó biológiai lény, az a n y a g c s e r e része.

MTA X. Osztályának Közleményei 5/3-4. 1972

 A KÖRNYEZETKUTATÁS FÖLDRAJZI PROBLÉMÁI 259

az ú n . regionális t e r m é s z e t i f ö l d r a j z k e r e t é b e n a földrajzi környezetet mint

, , t e r m é s z e t i t á j a t " v i z s g á l t a és a t e r m é s z e t e s t á j a l a k í t ó t é n y e z ő k belső d i n a m i z -
m u s á t , fejlődését m a g y a r á z t a . A t á r s a d a l o m m a l való b o n y o l u l t k ö l c s ö n h a t á s
m e c h a n i z m u s á t v u l g á r i s a n v i z s g á l t á k , v a g y t e m a t i k a i l a g lényegében figyel-
m e n k í v ü l h a g y t á k . Sok helyen a c s a k n e m teljesen á t a l a k í t o t t t á j b a n is c s a k
a z o k a t a jelenségeket k e r e s t é k , amellyel „ r e k o n s t r u á l n i " l e h e t e t t az „ e r e d e t i
t e r m é s z e t e s t á j a t " . Az e m b e r i n t e n z í v t e v é k e n y s é g e alá f o g o t t földrajzi k ö r -
nyezet azonban k o n t i n e n s ü n k ú g y s z ó l v á n egész t e r ü l e t é n átalakított
„ e m b e r i e s í t e t t t e r m é s z e t " , s z a k n y e l v ü n k ö n egyszerűen ( f ö l d r a j z i ) táj, a m e l y
a h o s s z ú t e r m é s z e t t ö r t é n e t i és a rövid, de igen h a t é k o n y gazdasági-, t á r s a d a -
l o m t ö r t é n e t i fejlődés e g y ü t t e s e r e d m é n y e . A t á j a t t e h á t természeti és társada-
lomtörténeti kategóriaként, ill. k o m p l e x u m k é n t e m b e r k o n c e n t r i k u s a n kell te-
kinteni, értékelni. E g y r e t ö b b e n h a n g s ú l y o z z á k emellett a z t is, hogy a ( k o m p -
lex f ö l d r a j z i ) t á j n a p j a i n k b a n f e l g y o r s u l t f e j l ő d é s é n e k p r o g n ó z i s á t regionális
egységek és k ü l ö n b ö z ő t á j t í p u s o k szerint célszerű kidolgozni.

3. Az ember és természet viszonya

A földrajzi k ö r n y e z e t v i z s g á l a t a s o r á n a t u d o m á n y m e g l á t á s a a t e r m é s z e t -
t á r s a d a l o m k o m p l e x u m b ó l a l a p v e t ő e n a m i n d e n k o r i t á r s a d a l m i l a g kifejlesz-
t e t t célok, f e l a d a t o k , ill. a lehetőségek s z i n t j é t ő l f ü g g ö t t , v a g y i s hogy m i l y e n
s z e m ü v e g e n k e r e s z t ü l t ö r t é n i k a v i z s g á l ó d á s . Ma m á r e g y r e szélesebb t u d o -
m á n y o s és g y a k o r l a t i k ö r b e n ismerik fel, b o g y a f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t b e n v é g b e -
m e n ő t e r m é s z e t i és t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k összefüggéseinek figyelmen kívül
h a g y á s a m i n d a t u d o m á n y o s k u t a t ó - és f e l t á r ó m u n k á b a n , m i n d pedig a t e r -
m e l ő e r ő k t e r ü l e t i t e r v e z é s é n é l súlyos h i b á k h o z v e z e t h e t . N e m véletlen, h o g y
az „ e m b e r és k ö r n y e z e t e " viszonya t ö r t é n e l m i s o r s f o r d u l ó k i d ő s z a k á b a n v e t ő -
dik fel és eddig l e g k i é l e z e t t e b b e n a mi k o r u n k b a n , a t e r m é s z e t „elemberiesí-
tésének" folyamatában.
A természeti k ö r n y e z e t és a t á r s a d a l o m s o k r é t ű v i s z o n y á n a k t a n u l -
m á n y o z á s á b a n a f ö l d r a j z kétségtelenül a l e g t ö b b h a g y o m á n n y a l és módszerrel
r e n d e l k e z i k , de t ö b b m á s t u d o m á n y k ö z r e m ű k ö d é s e is szükséges e f e l a d a t
megoldásához.
A fő kérdés s z á m u n k r a a f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t n e k o p t i m á l i s f e l h a s z n á l á s a 1
a t á r s a d a l o m a d o t t , ill. elérendő f e j l e t t s é g i s z i n t j é n ú g y , h o g y a f e l h a s z n á l t
1
SZAUSKIN és KOLOSZOVSZKIJ összehasonlították a különböző termelési típusokat az
a d o t t földrajzi környezet nyersanyag-, energiakészleteivel és a biomassza produktivitásával.
K é t fontos körülményt hangsúlyoztak ki: a) természetesen az őstermelés, bányászat és fel-
dolgozás legkedvezőbb feltételei ott alakulnak ki, ahol a földrajzi környezeti, geológiai és
biológiai viszonyok a legkedvezőbbek és ezek szoros kapcsolatban állnak a társadalom igényei-
vel; b) de a termelési szervezettség szintje és mennyisége nem csupán a természeti feltételektől,
hanem főként a termelőerők fejlettségétől és a termelési módtól függ, f i g y e l e m b e véve azt, h o g y
a különböző — előnyös, ill. szűkös — természeti adottságú földrajzi környezetek között szállí-
tással, az energia, nyersanyag és a kész termékek átcsoportosításával is biztosíthatók a felté-
telek a társadalmi léthez és a termelés optimalizálásához.

MTA X. Osztályának Közleményei 5/3-4. 1972

260 PÉCSI MÁRTON

természeti erőforrások, tartalékok pótlása biztosítható legyen, a felhasználás

s e m a t e r m é s z e t e t , s e m p e d i g a t á r s a d a l m a t ne k á r o s í t s a . I g e n fontos az ilyen
i r á n y b a n h a t ó e l j á r á s o k n a k és e l m é l e t e k n e k k i v á l a s z t á s a . E n n e k é r d e k é b e n
m a k ü l ö n ö s e n f o n t o s n a k t a r t j á k (TRUSZOV JU. P., 1968) ,,a természet és a tár-
sadalom kölcsönhatása elmélet'''' k i d o l g o z á s á t , m e l y n e k b i r t o k á b a n elkészíthető
l e n n e a természet regionális b i r t o k b a v é t e l é n e k és á t a l a k í t á s á n a k k o n k r é t in-
t é z k e d é s i rendszere.
GRIN, M. F . (1968) szerint a t e r m é s z e t á t a l a k í t á s n a p j a i n k b a n , s f ő k é n t
a s z á z a d f o r d u l ó v é g é r e oly m é r t é k b e n realizálódik, h o g y n a p i r e n d r e k e r ü l a
t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t (legalábbis a f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t ) „ g l o b á l i s r e k o n s t r u k -
ciója.*' E n n e k m e g v a l ó s í t á s á h o z n é l k ü l ö z h e t e t l e n n é válik a „ t e r m é s z e t á t -
a l a k í t ó szolgálat" l é t r e h o z á s a , egyrészt a k ö r n y e z e t o p t i m a l i z á l á s é r d e k é b e n ,
m á s r é s z t , hogy k i k ü s z ö b ö l j ü k az olyan k á r o s o d á s o k a t , a m e l y e k e t a közel-
m ú l t b a n a nagy l é t e s í t m é n y e k felépítése és m ű k ö d t e t é s e , n y o m á n a f ö l d r a j z i
környezetben okoztak.

II. A k ö r n y e z e t k u t a t á s és t á j é r t é k e l é s

1. Tájökológia, tájtípusok

A földrajzi k ö r n y e z e t k u t a t á s á b a n és értékelésében a h a t v a n a s évektől

m i n d j o b b a n e l ő t é r b e kerül a t á j ö k o l ó g i a i szemlélet. 1
A tájökológiai k u t a t á s i r á n y z a t iskolák szerint k ü l ö n b ö z ő megközelí-
t é s b e n és m ó d s z e r e k k e l — vizsgálja és jellemzi a komplex földrajzi tájakon beliil
a tipológiailag e g y m á s t ó l eltérő, de homogén területi egységeket. Egyesek a ter-
m é s z e t e s t á j a k legkisebb, ö n m a g u k b a n ökológiailag h o m o g é n egységeit
m i n t pl. a t á j f á c i e s , ö k o t o p s t b . és a k u t a t á s u k h o z a l k a l m a s m ó d s z e r e k e t
és e l j á r á s o k a t á l l í t o t t á k a vizsgálat h o m l o k t e r é b e . (így a l a k u l t ki a t á j g e o f i -
z i k a , a t á j g e o k é m i a és a biológiai a s p e k t u s ú tájökológia.) E z az i r á n y z a t a föld-
r a j z i környezet h o m o g é n egységeiben a t a l a j b a n és a felszín közelében
v é g b e m e n ő energia-, hő- és v í z h á z t a r t á s , a biológiai p r o d u k t i v i t á s m é r l e g é t
v i z s g á l j á k , r e n d s z e r e l m é l e t i modellek megközelítésével.
Az e g y m á s h o z szorosan k a p c s o l ó d ó természeti ökológiai fáciesek és az
á t a l a k í t o t t ökotópok2 csoportjaiból, fejlődésükben meghatározott terület-
1
Sőt van o l y a n i r á n y z a t (Leeds-i E g y e t e m É v k ö n y v e 1966, Anglia), amely a földrajz
f e l a d a t á t , az ember ökológiai problémáinak m e g o l d á s á b a n látja. Az angol-amerikai geográfusok
t ö b b s z ö r — visszatérően — és legújabban is a földrajzot az e m b e r ökológiájának tekintik.
BARROWS (1922) v e t e t t e fel először ,,A földrajz m i n t az ember ö k o l ó g i á j a " megfogalmazást,
m e l y alatt az emberek és a terület közötti v i s z o n y t a n u l m á n y o z á s á t értette. U g y a n c s a k a
h ú s z a s években k e z d t é k alkalmazni (BERG L., GLINKA SZ.) a tájértékelésben a dokucsájevi
e l v e k e t . Az irányzatnak ma is használatos „ t á j ö k o l ó g i a " elnevezését TROLI, C. (1939) adta.
2
Az antropogén v a g y gazdasági ö k o t ó p o k , a földrajzi k ö r n y e z e t azon legkisebb homo-
g é n egységei, a m e l y e k e t az emberi t e v é k e n y s é g különböző m é r t é k b e n átformált, v a g y jelentő-
s e n befolyásolta fejlődésüket. Ezek elemzésére város- és agrárföldrajzi, újabban szociogeográ-
f i a i módszereket és eljárásokat alkalmaztak, de a fentebb e m l í t e t t módszereket kiegészítésül
az antropogén természeti-gazdasági ö k o t ó p o k vizsgálatára is h a s z n á l j á k .

MTA X. Osztályának Közleményei 5/3-4. 1972

 A KÖRNYEZETKUTATÁS FÖLDRAJZI PROBLÉMÁI 261

t í p u s , ú n . tájtípus s z ö v ő d i k össze. A t á j t í p u s o k k ü l ö n b ö z ő é r t é k e t k é p v i s e l n e k
egyrészt k i t e r j e d é s ü k , energia-, t a l a j - , víz-, növényi, á l t a l á b a n n y e r s a n y a g p o -
t e n c i á l j u k , m á s r é s z t a f ö l d r a j z i h e l y z e t ü k , a t e r m e l ő e r ő k és a termelési m ó d j u k
s z i n t j e szerint. A k ü l ö n b ö z ő t á j t í p u s o k , i t t csak ö s s z e g e z e t t e n e m l í t e t t f a k t o -
r a i n a k b e h a t ó f e l m é r é s é h e z és m e n n y i s é g i , minőségi jellemzéséhez igen f o n t o s
t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i é r d e k f ű z ő d i k . Az e téren n y e r h e t ő t u d o m á n y o s i n f o r m á -
ciók a területi tervezés, a t á j v é d e l e m , t á j r e k o n s t r u k c i ó , a k ö r n y e z e t f e j l ő d é s
prognózisa s z á m á r a f e l t é t l e n ü l szükségesek. Az eddigi t á j ö k o l ó g i a i v i z s g á l a t o k
t a p a s z t a l a t a i a l a p j á n k i h a n g s ú l y o z z á k , h o g y a s z á m t a l a n r é s z f a k t o r elemzése
m e l l e t t , e s e t e n k é n t azok h e l y e t t , a t á j t í p u s o k v e k t o r á l i s ökológiai j e l l e m z ő i n e k
f e l t á r á s á r a kell a s ú l y t helyezni. F ő l e g modellszerű, s k a l á r i s jellemzők é r t é -
kelik i n t e g r á l t a n és k o m p l e x e n a s o k r é t ű a d a t o k a t . 1
A biológiai ö k o r e n d s z e r e k r ő l szóló t a n (TANSLEY A. G., 1935; WYNEK J . ,
1969) p é l d á j á n a l a k u l t ki az az elképzelés, hogy a f ö l d r a j z i környezet k ü l ö n -
böző t e r ü l e t i egységeit h i e r a r c h i k u s a n e g y m á s r a épülő „ g e o r e n d s z e r " - n e k te-
k i n t s é k . A g e o r e n d s z e r t a n i szemléletű tájökológiai k u t a t á s alapelve a t e r ü l e t -
egység a n y a g - és e n e r g i a m é r l e g é n e k k i s z á m í t á s a , t o v á b b á a t e r m é s z e t h á z t a r -
t á s m ű k ö d é s i elvének t i s z t á z á s a . E z az i r á n y z a t T R O L L C. (1938, 1968) n y o m á n
a gi'oökológia elnevezést k a p t a . A génökológia képviselői szerint a t á j t í p u s o k
ökológiai t a r t a l m u k szerinti jellemzése n y ú j t j a a l e g j o b b a n h a s z n o s í t h a t ó in-
f o r m á c i ó t a termelési p o t e n c i á l o p t i m á l i s megítélésére.
Az eredetileg e g y n e m ű t á j t í p u s ökológiai egység az emberi t e v é -
k e n y s é g k ö v e t k e z t é b e n t ö r t é n e l m i l e g rövid idő a l a t t m e s t e r s é g e s e n is diffe-
renciálódik, v a g y az ökológiailag e g y m á s t ó l eltérő t í p u s o k a t az azonos t e r m e -
lési ág e s e t e n k é n t azonos t á j t í p u s s á o l v a s z t h a t j a össze. 2
A t á j ö k o l ó g i a i v i z s g á l a t o k kifejlesztéséhez e l e n g e d h e t e t l e n ü l szükséges-
n e k t a r t j á k a l e g á l t a l á n o s a b b t á j t í p u s o k o n f ö l d r a j z i o b s z e r v a t ó r i u m o k , leg-
a l á b b i s állandó megfigyelő állomások létesítését, a f ö l d r a j z i t é n y e z ő k kísér-
leti és műszeres megfigyelését. Ezek m e g v a l ó s í t h a t ó k a m e g l e v ő meteorológiai
és hidrológiai, t a l a j v é d ő á l l o m á s o k k a l való kooperáció r é v é n is. K ü l ö n ö s e n
f o n t o s n a k t a r t j á k a t e r m é s z e t e s f o l y a m a t o k , az a n t r o p o g é n - t e r m é s z e t i f o l y a -
m a t o k és a k ö r n y e z e t j e l l e m z ő k helyszíni felmérését és e r r e alkalmas m ű v e l e -
tek a u t o m a t i z á l á s á t , a t ö r v é n y s z e r ű s é g e k statisztikai e l e m z é s e céljából.
A l e g g y a k o r i b b t á j t í p u s o k s z e r i n t elhelyezett f ö l d r a j z i megfigyelő állo-
m á s o k o n a t á j ö k o l ó g i a i szemléletű k i s m i n t a (modell) k í s é r l e t e k ú j , előre m u -
t a t ó és n é l k ü l ö z h e t e t l e n m ó d s z e r t a d n a k a földrajzi k ö r n y e z e t v i z s g á l a t á h o z .

1
Az irkutszki tájökológiai iskola, a szibériai földrajzi m e g f i g y e l ő állomásokon a kör-
nyezetvizsgálat során a t é n y e z ő k integrációs sajátságainak e l e m z é s é r e az ún. „ k o m p l e x
koordináció módszerét" alkalmazza. Ezzel biztosítani tudták a s o k o l d a l ú természeti t é n y e z ő k
t ö m e g a d a t a i n a k elemzését, a k ö z ö t t ü k levő v i s z o n y o k matematikai megfogalmazását és g y a -
korlati szempontból f o n t o s összefüggések megállapítását.
2
Pl. a s z á n t ó k k á alakított ármentes árterek olykor n e d v e s rétjei ökológiailag össze-
o l v a d t a k a felszántott sztyepprétekkel.

MTA X. Osztályának Közleményei 5/3-4. 1972

262 PÉCSI MÁRTON

M i n d e z e k szükségesek a termelés t e r ü l e t i szervezése és o p t i m a l i z á l á s a szem-

p o n t j á b ó l is (SZOCSAVA V . , 1 9 7 0 ) .
E g y r e t ö b b f i g y e l m e t f o r d í t a n a k a georendszereken b e l ü l h a t ó t é n y e z ő k
k r i t i k u s k o m p o n e n s e i n e k ( s z e r k e z e t i - d i n a m i k a i ) modell g ö r b é k e n való kifeje-
z é s é r e . E z e k e t a l a p u l h a s z n á l j á k m a t e m a t i k a i modellek elkészítéséhez is
(SZOCSAVA V . , 1 9 7 0 ; RICHTER H . , 1 9 6 8 ) . A h a t é k o n y k o m p o n e n s e k — sugár-
z á s , cirkulációs n e d v e s s é g , b i o p r o d u k c i ó s t b . f u n k c i o n á l i s k a p c s o l a t b a n áll-
n a k a georendszer m á s elemeivel és a k ö z t ü k levő v i s z o n y o k s z a b j á k m e g a
r e n d s z e r d i n a m i k á j á n a k fő i r á n y á t és ö n s z a b á l y o z ó k é p e s s é g é t . A modell jel-
l e m z ő k a l a p j á u l szolgáló j e l e n s é g e k e t és f o l y a m a t o k a t t e r e p i megfigyelő állo-
m á s o k o n k o m p l e x m u n k a c s o p o r t t u d j a f e l v e n n i . E h h e z g e o g r á f u s o k és m á s ,
ö k o l ó g u s s z a k e m b e r e k részvétele s z ü k s é g e s . A modell e l e m z é s e sok e s e t b e n
a t o v á b b i k u t a t á s i r á n y á t , f e l a d a t a i t is jelzi, azért is k í v á n a t o s az ökológiai
m o d e l l és a f ö l d r a j z i m o d e l l e g y ü t t e s szerkesztése, inert a g e o r e n d s z e r e k jellege
s e m a z o n o s í t h a t ó a r e n d s z e r t a l k o t ó e l e m e k viselkedésével. A tájökológia az
e m b e r v i s z o n y á t is v i z s g á l j a a k ö r n y e z e t é h e z , de ez a k a p c s o l a t nem p u s z t á n
n é p e s s é g f ö l d r a j z i (v. o r v o s f ö l d r a j z i , közegészségügyi, szociális, fiziológiai s t b . )
é r t e i inezés.
Az e m b e r t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t é n e k o p t i m a l i z á l á s á r a i r á n y u l ó i n t é z k e -
d é s e k az e l k ö v e t k e z ő é v t i z e d e k b e n t e r m é s z e t h a s z n o s í t á s i p r o g n ó z i s o k kidol-
g o z á s á t teszik szükségessé. E b b ő l k i f o l y ó l a g t ö b b g e o g r á f u s p r o g n o s z t a véle-
m é n y e az, hogy a t á r s a d a l o m i g é n y e i h e z i g a z í t a n d ó k ö r n y e z e t á t a l a k í t á s b a n a
t á j ö k o l ó g i a (az e m b e r geoökológiája) a f ö l d r a j z egyik f o n t o s k u l c s f e l a d a t a ,
m e l y f o k o z a t o s a n az emberi környezettanná fog fejlődni. A g a z d a s á g f e j l e s z t é s
h o s s z ú t á v ű p r o g n ó z i s a rövid idő a l a t t t ö b b t u d o m á n y á g b a n is kísérletezésre
k e r ü l t . A j ö v ő f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t é n e k modellezése m i n d e n k é p p e n megfelelő
f ö l d r a j z i m e g a l a p o z á s t igényel. Az i m é n t i s m e r t e t e t t k o n c e p c i ó k m a még in-
k á b b csak a j ö v ő k u t a t á s o k r a ö s z t ö n z ő g o n d o l a t s o r o k , k i d o l g o z á s r a v á r ó el-
j á r á s o k , s e m m i n t kész t e ó r i á k v a g y m ó d s z e r e k .

2. Természeti erőforrások és adottságok értékelése

A k ö r n y e z e t és a t á r s a d a l o m v i s z o n y á n a k egyik l e g f o n t o s a b b f ö l d r a j z i
t é m á j a a t e r m é s z e t i e r ő f o r r á s o k 1 és a t á j p o t e n c i á l 2 értékelése. A n n a k a k o r n a k
a k ü s z ö b é r e é r k e z t ü n k , a m i k o r az á s v á n y i n y e r s a n y a g o k f e l h a s z n á l á s a olyan
m é r e t e k e t ö l t ö t t , h o g y a meglevő k é s z l e t e k e t k o r á n t s e m t a r t h a t j u k k i m e r í t -
h e t e t l e n n e k . Az u t ó b b i 20 é v b e n az e n e r g i a f e l h a s z n á l á s a m e g k é t s z e r e z ő d ö t t .
A z a n y a g - és e n e r g i a f e l h a s z n á l á s g y o r s u l á s a jóval m e g h a l a d j a a népesség sza-
p o r o d á s á n a k ü t e m é t . H a kisebb a r á n y b a n is, de hasonló t e n d e n c i á t m u t a t az

1
A természeti a d o t t s á g o k k a l e g y ü t t .
2
Tájpotenciál t e r m é s z e t i erőforrások + a d o t t s á g o k -j- t e r m e l ő e r ő k + termelési m ó d
-j- földrajzi helyzet.

MTA X. Osztályának Közleményei 5/3-4. 1972

 A KÖRNYEZETKUTATÁS FÖLDRAJZI PROBLÉMÁI 263

élelmiszerfelhasználás is. A t á r s a d a l m i élet, az a n y a g f e l h a s z n á l á s és t e r m e l é s

f o l y a m a t á b a n az e m b e r keresi és k i v á l a s z t j a a k ö r n y e z e t e n y ú j t o t t a előnyö-
k e t . Bizonyos szinten a z o n b a n a k ö r n y e z e t n y ú j t o t t a e l ő n y ö k k i h a s z n á l á s a
a k ö r n y e z e t e l r o m l á s á h o z v e z e t és egy k r i t i k u s p o n t o n t ú l sajnos, e g y r e
g y a k r a b b a n és n ö v e k v ő t é r s é g b e n a hátrányok kezdenek túlsúlyba jutni.
E l t e k i n t v e a p á n i k k e l t ő s z ó b e s z é d e k t ő l , t é n y , h o g y az e m b e r i s é g létének, bol-
d o g u l á s á n a k és é l e t s z í n v o n a l a emelésének é r d e k é b e n e l e n g e d h e t e t l e n ü l s z ü k -
séges a f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t rendezése, előrelátó területi tervezése. A t e -
rületi t e r v e z é s a k ö r n y e z e t f ö l d r a j z i t a n u l m á n y o z á s á t feltételezi, mivel a f ö l d -
r a j z a n n a k a t á j n a k a k u t a t ó j a , a m e l y e t a t e r v e z ő 1 f e j l e s z t e n i , korrigálni k í v á n .
A f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t értékelése, m á s szóval a tájértékelés a t e r ü l e t i t e r -
vezéshez n é l k ü l ö z h e t e t l e n a l a p i n f o r m á c i ó k k a l szolgál. E z szintézisbe f o g l a l j a
n e m c s a k a k ö r n y e z e t jelenlegi t e r m é s z e t i á l l a g á t , a n y a g - és e n e r g i a h á z t a r -
t á s á t , ezek t e r m é s z e t e s f o r r á s a i t , a t e r m é s z e t i és az e m b e r h a t á s á r a k i v á l t ó -
d o t t t e r m é s z e t i - a n t r o p o g é n g e o f o l y a m a t o k a t [1], h a n e m a k ö r n y e z e t h e z t a r -
tozó termelési e s z k ö z ö k e t , az e m b e r n e k a t e r m e l é s b e n s z e r z e t t t a p a s z t a l a t á t ,
a t e r m e l é s i m ó d o t , a t e r m e l é s s o r á n l é t e s í t e t t b e r e n d e z é s e k e t és a lakosság rész-
v é t e l é t a t e r m e l é s b e n , v a l a m i n t d e m o g r á f i a i d i n a m i z m u s á t [2]. Mindezek
[1, 2] i n t e g r á l t értékelése a d j a ki a k ö r n y e z e t az a d o t t t á j v a g y k ö r z e t
t e r m é s z e t i és g a z d a s á g i p o t e n c i á l j á t . A k ö r n y e z e t - p o t e n c i á l k o m p l e x é r t é k e l é -
sét a n a l i t i k u s k u t a t á s előzi m e g a speciális t u d o m á n y á g a k részéről, m e l y e k
az egyes részpotenciál v i s z o n y o k á s v á n y - és e n e r g i a p o t e n c i á l , a g r á r p o t e n -
ciál, v a g y m á s egyéb t e r m e l é s á g i p o t e n c i á l e l e m z é s é t , ill. kiértékelését is
megadják. A környezetben a tájtípusokban a társadalmi-gazdasági fej-
l e t t s é g s z i n t j é t ő l , a n n a k jövőbeli i r á n y á t ó l f ü g g ő e n a részpotenciálok k ü l ö n -
böző s ú l y a és fejlődési d o m i n e n c i á j a á l l a p í t h a t ó meg.
Az k é t s é g t e l e n , h o g y a f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t á l l a n d ó és n é l k ü l ö z h e t e t l e n
feltétele a t á r s a d a l m i l é t n e k , de h o g y a civilizációk k i a l a k u l á s á b a n , fejlődésé-
ben v a l a m e l y t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t f ö l d r a j z i helyzete, f ö l d t a n i , biológiai n y e r s -
a n y a g - és energiakészlete m i k o r , m i l y e n m é r t é k b e n és hol válik relatíve idő-
leges v a g y á l l a n d ó i n v a r i á n s s á , azt a t á r s a d a l o m n a k és g a z d a s á g n a k f e j l e t t -
ségi f o k á t ó l f ü g g ő s z ü k s é g l e t e k s z a b j á k meg. A n e m e s f é m e k , a vas, a s z é n ,
a b a u x i t , a vízi energia, a t e n g e r i és légi k i k ö t ő k , a vízi és szárazföldi ú t v o -
n a l a k , k ü l ö n b ö z ő f ö l d r a j z i övek s t b . jelentősége egyszóval a környezet po-
t e n c i á l j a — az e m b e r i s é g s z a p o r o d á s a , a t e r m e l ő e r ő k és t e r m e l é s i mód m e g -
v á l t o z á s a k ö v e t k e z t é b e n eltérő m é r t é k b e n és m ó d o n j u t o t t a k és j u t n a k a j ö v ő -
ben is é r v é n y r e . A j ö v ő l e g f o n t o s a b b e n e r g i a f o r r á s a k é n t egyesek pl. a n a p e n e r -
giát és a vízi erőt, az u t ó b b i n belül elsősorban az á r - a p á l y - e n e r g i a h a s z n o s í t ó -

' A területi-tervezés feladata, hogy az ország bizonyos körzetének célszerű kihasználása,

a lakó- és ipartelepek, mezőgazdasági és üdülőkörzetek optimális elrendezése, a települések, a
közlekedés és a gazdaság egésze olyan optimálisan alakuljon és fejlődjön, hogy a terület-
rendezés összhangban legyen a kultúrtájjal és annak potenciáljával.

MTA X. Osztályának Közleményei 5/3-4. 1972

264 PÉCSI MÁRTON

s á t jelölik meg (NOWLAN J . P., 1970: T h e C a n a d i a n Mining a n d Metallurgical

B u l l e t i n 63. k. 7. 1. p p . 974 978).
A t á j é r t é k e l é s b e n t e h á t a f e l a d a t b o n y o l u l t ö s s z e t e t t s é g e m i a t t , a föld-
t u d o m á n y o k t e r m é s z e t i és t á r s a d a l o m t u d o m á n y i á g a z a t a i m e l l e t t más t u d o -
m á n y á g a k is a g r á r , biológiai, m ű s z a k i és gazdasági s t b . f o n t o s szerep-
h e z j u t n a k . De k ü l ö n - k ü l ö n egyik s e m k é p e s a t á j k o m p l e x é r t é k é n e k meg-
f o g a l m a z á s á r a . Az á l t a l á n o s k i a l a k u l t á l l á s p o n t t ó l eltérően v é l e m é n y e m szerint
az e l ő b b i m e g á l l a p í t á s v o n a t k o z i k a m a i geográfiára is, a n n a k ellenére, h o g y a
f ö l d r a j z o s t ó l s z a k m á j a m e g k ö v e t e l t e i g é n y , hogy r e n d e l k e z z e n a t á j k o m p l e x
s z e m l é l e t é v e l . I g a z u g y a n , hogy a j e l e n l e g i felkészültséget f i g y e l e m b e véve a
f ö l d r a j z áll legközelebb a (komplex) t á j é r t é k e l é s elkészítéséhez, sőt ilyen t é r e n
e g y r e t ö b b m e g b í z á s t , felkérést k a p , d e a geográfusok is csak m á s t u d o m á n y -
á g a k művelőivel k o n z u l t á l v a , k o l l e k t í v m u n k a e g y ü t t e s t a l k o t v a , képesek a
t e r v e z é s i célnak megfelelő szintézist a l k o t n i .
H a n g s ú l y o z n u n k kell, hogy k o r u n k t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i igénye m á s
p r o b l é m a k ö r ö k b e n is t ö b b olyan n a g y f o n t o s s á g ú és sok t u d o m á n y á g a t érdeklő
c é l f e l a d a t m e g o l d á s á r a kötelezi k o r u n k t u d o m á n y á t , a m e l y e k r e kedvelt
k i f e j e z é s s e l élve interdiszciplináris k u t a t á s s a l és i n t e g r á l t szintézissel a d h a t ó
m e g f e l e l ő válasz. E t e n d e n c i á t f i g y e l e m b e v é v e úgy látszik, h o g y n e m a t u d o -
m á n y á g a k k ö z ö t t i éles h a t á r m e g v o n á s , ill. ezzel e l l e n t é t b e n az egyes t u d o -
mánycsoportok deklaratív integrálása (nevezéktani behatárolása) a leginkább
c é l r a v e z e t ő , h a n e m s o k k a l a k t u á l i s a b b az átfogó nagy problémák megoldása
é r d e k é b e n a k o l l a b o r á c i ó m ó d j a i n a k és a kollektív s z i n t é z i s a l k o t á s eljárásai-
n a k a keresése, k i m u n k á l á s a .

Már a mai, de m é g inkább a közeljövő környezetátalakító m u n k á l a t a i új feladatokat,

i g é n y e k e t t á m a s z t a n a k a földrajzzal, á l t a l á b a n a f ö l d t u d o m á n y o k k a l s z e m b e n , megvál-
t o z n a k ezek e g y m á s k ö z ö t t i és más t u d o m á n y o k h o z való viszonyai is. D e ez a körülmény
e g y á l t a l á n nem zárja ki a f ö l d t u d o m á n y o k tradicionális irányainak t o v á b b f e j l e s z t é s é t sem.
Egyesek l e h e t s é g e s n e k , mások s z ü k s é g e s n e k látják, hogy a t e r m é s z e t i környezet és a
t á r s a d a l o m speciális k a p c s o l a t a i t egy k i a l a k í t a n d ó új t u d o m á n y á g f o g j a t a n u l m á n y o z n i .
B i z o n y o s , hogy szükség v a n rá, és ki is fog alakulni, de addig is, a m í g ez megtörténik, a föld-
rajz- és f ö l d t u d o m á n y o k n a k — differenciálódásukkal párhuzamosan erősíteni kell integ-
r á l ó d á s u k a t más t u d o m á n y o k k a l is, a földrajzi k ö r n y e z e t és a t á r s a d a l o m k ö z ö t t i kölcsönhatá-
s o k törvényszerűségei és történelmi tendenciái t o v á b b i feltárására és szintézisére. A földrajz-
t u d o m á n y o k feladatát közelebbi v a g y t á v o l a b b i jövőre előre jelző s z a k e m b e r e k n e k azonban
e g y ö n t e t ű a v é l e m é n y e a b b a n , hogy egyrészt a jelenlegi t u d o m á n y o s k u t a t ó k speciális tovább-
k é p z é s é v e l , másrészt a felsőfokú szakemberképzéssel a feladatok megoldására sürgősen fel kell
készülni.

Visszatérve a „ t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t " , ill. a s z ű k e b b , d e k o m p l e x e b b t a r -

t a l m ú „ f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t " k u t a t á s á n a k m a i és k ö z e i j ö v ő b e n i f e l a d a t a i h o z ,
a h a z a i földrajz s z á m á r a az alábbi f o n t o s a b b t é m á k és m ó d s z e r e k feldolgozása
e m e l h e t ő ki.
1. A t e r m é s z e t i erőforrások és a d o t t s á g o k , a k ö r n y e z e t a l a k í t ó egyéb té-
n y e z ő k szerepének elemzése a szocialista gazdaság a n y a g i - t e c h n i k a i b á z i s á n a k
f e j l e s z t é s e é r d e k é b e n , ezen belül e l ő t é r b e helyezendőnek t a r t j u k :

MTA X. Osztályának Közleményei 5/3-4. 1972

 A KÖRNYEZETKUTATÁS FÖLDRAJZI PROBLÉMÁI 265

a) a t e r m é s z e t i és a gazdasági t é n y e z ő k k a p c s o l a t á n a k értékelését a
m e z ő g a z d a s á g i v a g y az ipari á g a z a t i t e r m e l é s fokozása é r d e k é b e n ;
b) a f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t tájtípusok t e r m é s z e t i és t á r s a d a l m i h a -
t á s o k k ö v e t k e z t é b e n való k i a l a k u l á s á n a k , a fejlődés t ö r v é n y s z e r ű s é g é n e k és
prognózisának kutatását.
Az ilyen célt szolgáló f ö l d r a j z i tájértékelésnek, a természeti erőforrások
és a d o t t s á g o k eddigi s z á m b a v é t e l e m e l l e t t m a g á b a kell f o g l a l n i a a t á r s a d a l m i -
gazdasági v i s z o n y o k , a népesség és települések á l l a g á n a k és változási t r e n d j é -
nek e g y ü t t e s értékelését.
2. A f ö l d r a j z i t á j é r t é k e l é s f o n t o s része a természeti k ö r n y e z e t nálunk
f ő k é n t „ á t a l a k í t o t t , mesterséges k ö r n y e z e t " tájökológiai vizsgálata, mely
a s a j á t o s t á j t í p u s o k kijelöléséhez és t é n y e z ő i k a n a l i t i k u s és i n t e g r á l t jellem-
zésére v e z e t .
3. A f ö l d r a j z i k ö r n y e z e t és a t á r s a d a l m i t e v é k e n y s é g k ö z ö t t i e l l e n t m o n -
d á s o k , e g y e n s ú l y m e g b o m l á s o k v i z s g á l a t a , a m e l y e k a t á r s a d a l o m és a g a z d a -
ság f e j l ő d é s é n e k s z á m o t t e v ő t é n y e z ő i . Speciálisan ehhez kapcsolódó f e l a d a t
a n n a k f e l t á r á s a , hogy az egyes t á j t í p u s o k v a g y gazdasági k ö r z e t e k f e j l ő d é s é t
v a g y r e l a t í v e l m a r a d o t t s á g á t — m e n n y i b e n okozzák a t e r m é s z e t , ill. a gaz-
dasági-társadalmi tényezők.
4. Már a jelen, még i n k á b b a j ö v ő g y a k o r l a t a a geomorfológiai k u t a t á -
s o k k a l s z e m b e n is ú j igényekkel lép fel, f ő k é n t a m ű s z a k i - é p í t k e z é s oldaláról.
B á r a d o m b o r z a t v á l t o z á s a n e m olyan g y o r s ü t e i n ű , m i n t a k ö r n y e z e t egésze,
inégis az agrogén és t e c h n o g é n k ö r n y e z e t b e n v é g r e h a j t o t t h a t a l m a s m é r e t ű
f ö l d m u n k a és építkezések s z á m o t t e v ő felszíni geomorfológiai v á l t o z á s t , tö-
m e g m o z g á s t idéznek elő. Az a n t r o p o g é n r á h a t á s o k és a m ű s z a k i l é t e s í t m é n y e k
biztonságos ü z e m e l t e t é s é n e k és v é d e l m é n e k érdeke szükségessé t e t t e a fel-
szín d i n a m i k u s v á l t o z á s á n a k geomorfológiai k u t a t á s á t , az előtervezés s z á m á r a
t e m a t i k u s t é r k é p e k készítését a d o m b o r z a t s t a b i l i t á s á n a k p r o g n o s z t i k u s ér-
tékelésére. E z e k a f e l a d a t o k ösztönzik a mérnöki szempontú geomorfológia
kiépítését.
5. Végül v a l a m e n n y i előbb e m l í t e t t f e l a d a t célszerű m e g o l d á s á t kell
elősegíteni a m a t e m a t i k a i , s t a t i s z t i k a i és modell m ó d s z e r e k n e k a f ö l d r a j z b a n
v a l ó a l k a l m a z á s á v a l úgy, h o g y a f ö l d r a j z i k u t a t á s e r e d m é n y e k e t a k o m p j ú t e r e k
f e l h a s z n á l á s á v a l is g a z d a g í t a n i és k o n k r e t i z á l n i lehessen. Az e m l í t e t t f e l a d a -
t o k nem i s m e r e t l e n e k a g e o g r á f u s o k e l ő t t , de f o n t o s s á g u k k i h a n g s ú l y o z á s a ,
e l ő t é r b e állítása úgy l á t j u k a l e g i d ő s z e r ű b b e k a j e l e n r e és a k ö z e l j ö v ő r e
nézve e g y a r á n t .

4* MTA X. Osztályának Közleményei 5 / 3 - 4. 1972

266 PÉCSI MÁRTON

IRODALOM

GRIN. M. F.: Problemü preobrazovanija prirodü i zadacsi geografii. Priroda i obscsesztvo.

Moszkva. Izd. N a u k a , 1 1 8 - 1 3 0 , 1968.
ISZACSENKO, A. G. — PREOBRAZSANSZKIJ, Y. SZ.: Metodika landsaftnüh iszledovanij. Geogr.
Obscs. SzSzSzR. Leningrad, 151, 1971.
KATONA S.: Komárom m e g y e természeti erőforrásainak gazdasági értékelése. Földr. Ért., 20,
4, 383 — 407, 1971.
KONDRACKI, J . —RICHLING, A.: Synthetic Physico-geographical Research. Geographia Polo-
nica, 22, 1 3 - 2 5 , 1972.
MAROSI S. — SZILÁRD J . : A természeti földrajzi tájértékelés elvi-módszertani kérdéseiről.
Földr. Ért., 12, 3, 3 9 3 - 4 1 7 , 1963.
NEEF. E.: Die theoretischen Grundlagen der Landschaftslehre. Gotha, V F B Hermann H a a c k ,
152, 1967.
PARSON, 11.: Conserving American Resources. N e w York —Moszkva, 566, 1969.
P É C S I M.: A magyar földrajztudományok útja a felszabadulás óta és időszerű kérdései. Földr.
Közi., 13, 3, 207 — 223. 1965.
PÉCSI M.: A mérnöki geomorfológia problematikája. Földr. Ért., 19, 4, 369 — 380, 1970.
RICHTER, I L : Naturräumliche Strukturmodelle. Petermanns Geographische Mitteilungen,
112, 1, 9 - 1 4 , 1968.
SULGIN, A. U.: Meliorativnaja geografija. Moszkva. Izd. Vüszsaja Skola, 213, 1972.
SZOCSAVA, V.: Geografia i Ékologia. Leningrad. 21, (Materialü V sz'ezda Geograficseszkogo
obscsesztva SzSzSzR.), 1970.
TROLL, C.: Stand der geographischen Wissenschaft und ihre Bedeutung für die Aufgaben der
Praxis. Darmstadt. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 14, 1967.
TRUSZOV, JU. P.: Poniatije o nooszfera. Priroda i obscsesztvo. Moszkva. Izd. Nauka, 28 — 4 5 ,
1968.
VOROVJEV, V. V.: Problemü prikladnoj geografii. Irkutszk, 193, 1971.

MTA X. Osztályának Közleményei 5/3-4. 1972