2009

VI. évfolyam 2. szám

Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja – Journal of the Hungarian Steel Structure Association

HÍDRÉSZ ÚSZTATÁSA
(Csepelről Megyerre)

(fotó: Kovács Rezső)

A tartalomból:

• Mederhíd úsztatások

• A válság, a stratégiai gondolkodás és a stratégiai előrehaladás mérése

www.magesz.hu

• Vasúti hidak gyártása német előírások alapján

• Acél trapézlemezes nyírt fal szeizmikus viselkedése

• Új Linde-létesítmény Kazincbarcikán

• M3 autópálya Keleti főcsatorna-hídja

• A felsőfokú oktatás és az értelmiségképzés kapcsolatrendszerének dilemmái

Linde hegesztési eszközök
Új termékek a Linde hegesztési eszköz palettáján
15%-os bevezető akció 2009. június 30-ig,
illetve a készlet erejéig

A Linde hegesztési eszközök tervezésének közép- A gyártásnál a legmagasabb minőségi követelmé-

pontjában a maximális biztonság, az optimális telje- nyeket vettük figyelembe, a termékpaletta tartalmaz
sítmény és a kiegyensúlyozott megbízhatóság áll. nyomásszabályozókat, vágópisztolyokat, hegesztő
készleteket, lángvisszacsapás gátlókat, egyéb ki-
Minden nyomásszabályozó, pisztoly, kézi és gépi egészítő szerelvényeket és eszközöket.
tartozék egyedülálló 5 éves jótállási kondíciókkal
hosszútávon biztosítja az Ön hatékony munkáját.

Linde Gáz Magyarország Zrt.

Alkalmazástechnikai Központ,1097 Budapest, Illatos út 9-11. , Telefon:1/347-4724, Fax: 1/347-4830
www.lindegas.hu, linde-gas@hu.linde-gas.com
 TÁJÉKOZTATÓ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSEKRŐL
ÉS A KÖZGYŰLÉSRŐL Szövetségi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1
Association News . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1
A MAGÉSZ elnöksége 2009. március 3-án rendkívüli elnökségi ülést tartott,
Konferencia – Rendezvény . . . . . . . . . . . . . . 5
majd március 17-én a BIS Hungary Kft.-nél megtartotta az első negyedévi rendes
Conference – Event. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
elnökségi ülését. Az ülést Markó Péter elnök vezette. Jelentős mederhíd úsztatások
Az elnök a MAGÉSZ közgyűl közgyűlését 2009. április 8-ára hívta össze, ahol Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
elfogadásra került az elnökség beszámolója, az elmúlt év pénzügyi beszámolója Significant Bridge Swimming-in
Works in Hungary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
és mérlege, valamint az idei költségvetés, a tagdíj mértéke és a munkaterv. A A válság, a stratégiai gondolkodás
közgyűlésen adtuk át „Az Év Acélszerkezete Nívódíjat” és a „Diplomadíjat”. A és a stratégiai előrehaladás mérése . . . . . . . 17
közgyűlés egyéb kérdéseket is tárgyalt. The Crisis, the Strategical Thinking and the
Measurement of the
I. Az elnökség – szakértők vélemé-
Strategical Develop . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
A vasút egy „más világ”
TÁJÉKOZTATÓ nyének kikérését és a pályázatok Vasúti hidak gyártása német előírások
részletes tanulmányozását követően alapján nemzetközi kitekintéssel . . . . . . . . . 22
AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSEKRŐL The railway is an „other world” Production
– úgy döntött, hogy két első díjat of Rail Bridges on German Directions
A 2009. március 3-i ad ki. A díjazottak: Megyeri Mária with international looking out . . . . . . . . . 22
rendkívüli elnökségi ülés diplomamunkája és Nagy Anna dip- Ferihegy T2 SkyCourt acélszerkezet
lomamunkája. kiviteli tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Ferihegy T2 SkyCourt steel structure
¨ Nívódíj construction planning . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
A Nívódíjszabályzatot – többszöri Új Linde-létesítmény
megvitatás után – az elnökség a A 2009 márius 17-i rendes Kazincbarcikán – 2009 . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
12/2008 (06.18.) határozatával mó- elnökségi ülés New Linde-plant in Kazincbarcika . . . . . . . . 37
dosította. Ennek értelmében a pá- Az ülés 1–5. napirendi pontja a köz- M3 autópálya Keleti főcsatorna-hídja
– Avagy a kétszer megtervezett híd esete . . 40
lyázónak a pályamunkát az elnökség gyűlésre előterjesztésre kerülő napi- The Story of a „Double” Designed Bridge
részére vetített előadásban is be kell rendek megvitatása és elfogadása volt. – M3 Motorway Bridge
mutatnia. Az elnökség ezt követően Az egyéb napirendi pontok keretében az Across the Eastern Main Canal . . . . . . . . . 40

dönt a díj odaítéléséről.
Pályázati felhívásunkra 1 pályamű
érkezett: „ISD Dunaferr Dunaújváro-
si Hengermű Technológiai-rekonst-
rukciós munkái” címmel, melyet a
KÉSZ Kft. nyújtott be.
A prezentációt követően az el-
nökség úgy határozott, hogy „AZ
ÉV ACÉLSZERKEZETE NÍVÓDÍJ”
kitüntetettje 2009-ben a KÉSZ
Kft. legyen a fenti pályázat alapján.
(Markó Péter elnök – mint érintett
– nem vett részt a döntésben.)
¨ Diplomadíj
A pályázati kiírásban megjelölt ha-
táridőig (2009.02.20.) 4 darab dip-
lomadíj-pályázat érkezett be.
– Megyeri Mária: Meglévő vasúti híd
ellenőrzése – BME Építőmérnöki
Kar, Hidak és Szerk. Tanszék.
– Bagó Zoltán: Technológiai acél-
szerkezet tervezése szeizmikus
hatásra – BME Építőmérnöki Kar,
Hidak és Szerkezetek Tanszék.
– Nagy Anna: CET – Közraktárak
acél-üveg burkolati szerkezetének
tervezése – BME Építőmérnöki
Kar, Hidak és Szerk. Tanszék.
– Vadai Zsolt: Élményfürdő lefedé-
sének megtervezése – BME Építő-
mérnöki Kar, Hidak és Szerkezetek
Tanszék.
alábbi témák kerültek megtárgyalásra:
¨ Alelnökválasztás
Az elnökség egyhangú szavazással
Aszman Ferencet (BIS Hungary
Kft. ügyvezető igazgató) választot-
ta meg alelnöknek a korábbi alel-
nök távozása miatt megüresedett
tisztségviselői helyre.
¨ Statisztikai jelentés értékelése
Tagvállalataink egy része, ismételt
felkérésre sem küldte meg az ada-
tokat, így az összesítést nem tudjuk
elvégezni.
¨ Tiszteletbeli tagság
adományozása:
„Tiszteletbeli taggá választható az
a személy, aki szakmai tevékenysé-
gével, vagy a Szövetség külföldi, il-
letve hazai kapcsolatainak ápolásá-
ban jelentős érdemeket szerzett. A
tiszteletbeli tagság adományozását
bármely tag kezdeményezheti, a
cím adományozásáról a közgyűlés
dönt.” (Kivonat az Alapszabályból.)
Az elnökség javasolja a közgyűlésnek,
hogy 2009. január 1-i kezdettel,
dr. Domanovszky Sándort tisz-
teletbeli taggá válassza. Az előter-
jesztést az elnökség egyhangú sza-
vazással elfogadta.
A felsőfokú oktatás és az értelmiségképzés
kapcsolatrendszerének dilemmái . . . . . . . . . 44
Higher Education for the Future,
but how? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
Hengerelt és hegesztett I szelvényű
acéloszlopok optimálása tűzvédelemre . . . . 50
Optimum design of rolled and welded
steel I-section columns for fire safety . . . . . 50
Gazdaságkor vége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
End of the Age of Economism . . . . . . . . . . . 59
Szemelvények
Dr. Seregi György naplójából . . . . . . . . . . . . 70
Zsugorkötés cseppfolyós nitrogénnel
(2. rész) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
(Kaltschrumpfen mit flüssigem Stickstoff)
(Shrink fitting with liquid nitrogen) . . . . . . 72
Hegesztőrobot-állomások a termelékenység
növelésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
Autódarugém merevítőlamelláinak
robotos hegesztése a PYLON-94 Kft.-nél . . . 86
Robotic welding of mobile crane boom
stiffener sheets at PYLON-94 Ltd. . . . . . . . . . 86
Új termék a GCE-től – ECO SAVER
gázmegtakarító . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja – Journal of the Hungarian Steel Structure Association

Acélszerkezetek 2009/2. szám 1

¨ Belépés
Felvételét kéri az egyéni tagok sorába:
Györök Tamás fémszerkezetgyártó
gépészmérnök (Dunaújvárosi Főis-
kola). Munkahelye: Acélépítő Kft.
Nagyvenyim. Az elnökség a tagfelvé-
teli kérelmet elfogadta.
¨ Kilépések
– A Pilon Technika 52 Kft. 2009.
március 4-én érkezett levelében
a MAGÉSZ-tagságát visszamenő-
legesen, 2009.01.01-vel felmond-
ta. Tartozása nincs. (Ezzel együtt
Csohány Antal MAGÉSZ tagsága is
megszűnt.)
– A Ganz Híd-, Daru- és Acélszer-
kezetgyártó Zrt. tagságát – tagdíj-
fizetés elmaradása miatt – kizárás-
sal megszüntetjük. Amennyiben a
cég ellen a felszámolás megindul,
kintlévőségünket a felszámolónak
bejelentjük.
¨ BIS Hungary Kft. tájékoztatása
Az elnökséget a vezetők tájékoz-
tatták a cég felépítéséről és mű-
ködéséről, munkahely-látogatással
egybekötve, melyért az elnökség ez-
úton is köszönetét fejezi ki.
II.
TÁJÉKOZTATÓ
A 2009. ÁPRILIS 8-I
KÖZGYŰLÉSRŐL
¨ Az elnökség beszámolója
Markó Péter elnök tartotta az elnök-
ség beszámolóját:
„Tisztelt Tagtársaink, kedves Meg-
hívottak, Hölgyeim és Uraim!
Ismételten eltelt egy év az im-
már tizenegyedik ciklusát eredmé-
nyes munkával töltő Szövetségünk
életéből.
Tekintettel arra, hogy a 2008-as év
értékelését, a most már hagyománnyá
váló decemberi elnökségi üléssel egy-
bekapcsolt, évzáró rendezvényünkön
elemeztük, most csak címszavakban
emlékeznék meg a tavalyi esztendő
Szövetségünket érintő eseményeiről,
már csak azért is, mert az idei év
első negyedéve eseményei és a még
várható gazdasági hatások társasá-
gaink részére sokkal, de sokkal fon-
tosabbak lesznek, mint a 2008. év
első háromnegyed évének szép kilá-
tással kecsegtető eredményei.
• Megállapíthatjuk, hogy Szövetsé-
günk a nehezedő gazdasági kör-
2 Acélszerkezetek 2009/2. szám
nyezetben is eredményesen gaz-
dálkodva működött. Szolid tag-
díjemelésünknek köszönhetően
gazdálkodásunk kiegyensúlyozottá
vált. Eredményünk a sikeres könyv-
szponzori akciónak köszönhető.
• Taglétszámunk gyakorlatilag nem
változott. Az eltávozottakat pótol-
ták az új belépők. Sajnálatos, és
véleményem szerint nem csak Szö-
vetségünk, hanem az egész ma-
gyar ipar számára is szomorú ese-
mény, hogy a magyar hídgyártás
bölcsője, a GANZ Acélszerkezeti
Zrt. több felszámolási indítvány-
nyal fenyegetetten kikerült Szövet-
ségünkből, és a jelenlegi helyzetet
ismerve, sajnos az acélszerkezetek
gyártói köréből is.
• Szakmai kiadványunk, az „Acélszer-
kezetek”, tartva az elmúlt években
elért színvonalát, Közép-Európa
legnívósabb szakfolyóiratai közé
tartozik. Különösen sokat jelentett,
hogy egyetemeink kollektívái felis-
merték az opponált cikkek megjelen-
tetésében rejlő lehetőségeket. Kivi-
tele pedig, nyugodtan állíthatom,
felveszi a versenyt a legnívósabb
európai szaklapokkal is. Ebben a
sikerben elévülhetetlen érdemei
vannak titkárunknak, Csapó Fe-
rencnek, kinek munkájáért az el-
nökség nevében ismételten szeret-
nék köszönetet mondani.
• Rendezvényeinket az elfogadott
munkaterv szerint tartottuk, így
a hagyományoknak megfelelően,
elnökségi üléseinket negyedévente
egy-egy tagvállalatunk munkájának
megismerésével egybekapcsolva, ki-
helyezetten tartottuk. Így 2007-ben
elnökségi ülés volt: az MSC Kft.-
nél, az SBS Kft.-nél és új tagvál-
lalatunknál, a Weinberg 93 Kft.-nél,
valamint az évzárót az MVAE-nél
tartottuk.
• Szakmai tanulmányutakat rendez-
tünk, mondhatom kiemelkedő ér-
deklődés mellett, az ISD Dunaferr,
valamint az M0-ás, ma már Me-
gyerinek nevezett új Duna-híd meg-
tekintésére.
• Tagvállalataink aktivitásának kö-
szönhetően igen színvonalas volt
a Magyar Könnyűszerkezetes Egye-
süléssel és az ALUTÁ-val, ősszel,
közösen tartott XII. Fémszerkezeti
Konferencia is, a könnyűszerkezetes
logisztikai csarnokokról.
• Nagy érdeklődésre tartott számot és
igen pozitív visszhangja volt az őszi
Tűzvédelmi Szimpóziumunknak is.
• Nem kis részben az egyetemeken
dolgozó tagjaink munkájának kö-
szönhetően, idén rendkívül szín-
vonalas pályamunkák érkeztek a
Szövetségünk által meghirdetett
„Diplomadíj” pályázatra. Ennek
elismeréseként, harmadízben, két
első díj kiadását szavazta meg el-
nökségünk.
• Sajnálatos, hogy főiskoláinkból idén
egyetlenegy szakdolgozati pályázat
sem érkezett.
Az eredményeken túl nem szabad el-
hallgatni munkánk gyengeségeit sem:
• Folyamatos tagtoborzó akciók el-
lenére sem sikerült taglétszámunk
lényeges emelése. Jelen pillanat-
ban 21 tagvállalatunk, 27 egyéni
tagunk, 3 tiszteletbeli és 7 pártoló
tagunk van.
• Nem hallgathatom el a tagvállala-
tok csekély érdeklődését a 2008. évi
Nívódíjpályázatunk iránt. Ennek
persze az is lehet az oka, hogy a
szép első félévi eredményeket a
pályázat írásának idején már el-
homályosította a gazdasági vál-
ságot kísérő vihar.
Szervezeti életünk egyéb kérdései-
ben a közgyűlés további napirendi
pontjaiban adunk részletes tájékozta-
tást. Szeretném azonban kihasználni
az alkalmat, hogy néhány szóval ele-
mezzem a tavalyi/idei év gazdasági
folyamatait:
• Nem vitás, a 2008. évben – 2007-tel
összevetve – szeptemberig folytató-
dott szakterületünkön a felívelés.
• Sajnálatos módon a sokkszerűen
beköszöntött gazdasági válság ipar-
águnkat – nyugodtan mondhatom
– majdnem letörölte a nemzetgaz-
dasági palettáról.
Csak néhány gondolat:
• tragikus helyzetbe kerültek azok a
döntően kis- és középméretű vál-
lalatok, akik a korábbi növekvő
piaci igényekre alapozva – és
nem felelőtlenül! –, bankhitelből
vagy lízinggel támogatva, szép fej-
lesztésekbe fogtak. A piacok és el-
sősorban az exportpiacok eltűnése
nem mentesíti őket a banki köte-
lezettségek teljesítésétől.
• a betonacél kereskedelmi ára a
tavaly júliusi 800 Euro/t-ás szintről
mára 280 Euro/t-ra zuhant. Már-
pedig, Domanovszky Sándor bará-
tunk legnagyobb bánatára, az ál-
talunk gyártott szerkezetek felállí-
tásához mindig szükségesek a be-
tonszerkezetek. Ezekből a számok-
ból levonható az építőipari piac
helyzete.
• Statisztikailag az egy évvel ez- ¨ „AZ ÉV ACÉLSZERKEZETE
előttihez képest 16%-kal kisebb volt NÍVÓDÍJ” átadása
az idei építőipari teljesítmény, de a
február havi már 25%-kal maradt
el az egy évvel ezelőttihez képest, és
a szerződésállomány 80%-kal csök-
kent az előző évhez képest!
• A csarnokszerkezetek – egy-két vas-
beton csarnok kivételével– eltűntek,
mert a korábban megszokott hitel-
konstrukciók megszűntek.
• Az acélipari rekonstrukciók és be-
ruházások az acélpiac – és első-
sorban az autógyártás – összeomlá-
sa miatt leálltak.
Pintyőke Marcell (KÉSZ Holding Zrt.) átveszi a díjat
• Az energetikai beruházások a gáz-
ellátás bizonytalansága, ill. a sze-
neseknél a CO²-kvóták körüli keres- „AZ ÉV ACÉLSZERKEZETE NÍVÓDÍJ” ¨ A 2009. évi pénzügyi beszámoló
kedelmi csatározások miatt vissza- kitüntetettje 2009-ben a KÉSZ Kft., és mérleg elfogadása
fogottak. Üdítő kivétel a gönyűi az „ISD Dunaferr Dunaújvárosi A MAGÉSZ 2008. évi gazdálkodását
EON-beruházás. Hengermű technológiai-rekonst- az elnökség megvitatta és azt a köz-
• A petrolkémiai beruházások áll- rukciós munkái” címmel benyúj- gyűlés elé terjesztésre megfelelőnek
nak, mert nincs a termékekre fel- tott pályázata alapján. ítélte. Az egyszerűsített mérleget és
vevőpiac. a gazdálkodásról szóló beszámolót
• Az olajipari cégek beruházási kere- A közgyűlés résztvevőinek Pelcz Jó- minden jelenlevőnek átadtuk. Eb-
te az alacsony olajár miatt erősen zsef műszaki vezető (BIS Hungary ben az összes bevételünket és az
megcsappant. Kft.) méltatta a pályaművet. összes kiadásunkat részleteztük.
• Az állami infrastrukturális beruhá- A pályázat értékelése és méltatá- A közgyűlés a pénzügyi beszámolót
zások az államháztartás szegény- sa után a díjat Földi András, a és a mérleget az alábbi összegekkel
sége miatt vagy be sem indulnak, MAGÉSZ elnökségi tagja adta át egyhangúlag elfogadta:
vagy visszafogásra kerülnek. Pintyőke Marcell marketing- és mérleg főösszege 13 166 EFt
• A bankok kivonulása a termelési kommunikációs igazgatónak (KÉSZ mérleg szerinti
szférából – a forgóeszköz-finan- Holding Zrt.). eredmény 3 316 EFt
szírozás megszüntetésével – csak
tovább növelte a fizetési késedelme- ¨ „ACÉLSZERKEZETI ¨ A 2009. évi munkaterv
ket, és még jobban sújtja, meg- DIPLOMADÍJ” átadása jóváhagyása
kockáztatom, a létüket fenyegeti A beérkezett pályaművek közül az Az elnökség a 2009. március 18-i ülé-
a korábban is tőkeszegény kisvál- elnökség az első helyre értékelte: sén áttekintette a 2008. december 3-
lalkozásoknak. Megyeri Mária: Meglévő vasúti i elnökségi ülésen megfogalmazott
híd ellenőrzése és Nagy Anna: ajánlásokból elkészített, 2009. évi
Ezek, tisztelt kollégáim, sajnos té- CET – Közraktárak acél–üveg munkatervtervezetet. Kisebb javítá-
nyek. A cégek egyetlen taktikája csak burkolati szerkezetének tervezé- sokkal és időpont-módosításokkal
az lehet, ha olyan kicsire húzzák össze se című diplomamunkáját (BME). a dokumentumot a közgyűlés elé
magukat, ami még biztosíthatja a A díjat a MAGÉSZ elnöke adta át, terjeszthetőnek ítélte. A munkater-
gazdaság fellendülésekor a jövőjüket. egyben köszönetet mondott a többi vet a tagok megkapták. A közgyűlés
Hogy ez mikor történik meg, azt saj- pályázónak is az értékes pályaműve- egyhangú határozattal elfogadta a
nos megjósolni sem tudom. Az tény, kért. MAGÉSZ 2009. évi munkatervét.
hogy ez még nem a közeljövőben lesz,
hiszen tervezőirodáink is manapság
megbízások híján csak tengenek-
lengenek. Márpedig az ő munkájuk
nélkül a gyártók sem számíthatnak a
közeljövőben megbízásokra.

Tisztelt Hallgatóság!

Elnökségünk fenti kis összefoglaló-

val kívánta Önöket tájékoztatni a
2008-ban végzett munkánkról, és egy-
ben felkérni a szakmát, hogy ebben
a kritikus időszakban még jobban
fogjunk össze, segítsük egymást szak-
mailag is, hogy jövőre is hasonló kör- Nagy Anna átveszi
ben értékelhessük munkánkat. a Diplomadíjat
Köszönöm figyelmüket.”

Acélszerkezetek 2009/2. szám 3

¨ A 2009. évi tagdíj megállapítása
Tagdíjfizetési rendszerünk jónak bi-
zonyult. A mértékén 2008-ban vál-
toztattunk és jelenleg is ez van érvé-
nyben. Az elnökség azt javasolja
és terjeszti a közgyűlés elé, hogy
tagdíjváltoztatás ne legyen. Ennek
megfelelően tartalmazza a kiosztott
melléklet az idei tagdíjakat.
A közgyűlés egyhangúlag elfogadta
a tagdíj összegére tett javaslatot,
mely szerint a tagdíj az előző év
mértékével megegyezik.
Tagvállalatoknak az előző év nettó
árbevételének függvényében:
500 MFt alatt 165 EFt
500–1000 MFt között 220 EFt
1000–2000 MFt között 385 EFt
2000–4000 MFt között 440 EFt
4000 MFt felett 550 EFt
a tagdíj mértéke.
egyéni tagoknak: 12 000 Ft/év
nyugdíjasoknak: 6 000 Ft/év
pártoló tagoknak: 150 000 Ft/év.
– Az év közben be- illetve kilépők
időarányosan fizessék a tag-
díjat.
– A 2009. első félévi tagdíj befize-
tése: 2009. április 30-ig, míg a
Markó Péter megnyitja a konferenciát
4 Acélszerkezetek 2009/2. szám
második félévi befizetés július 31-
ig történjen meg.
¨ A 2009. évi költségvetés
elfogadása
A közgyűlés egyhangúlag elfogadta
a MAGÉSZ 2009. évi költségvetését,
20 400 EFt bevételi és 20 198 EFt
kiadási összeggel.
¨ Tiszteletbeli tagság
adományozása
Az elnökség javasolja a közgyűlésnek,
hogy 2009. január 1-i kezdettel,
dr. Domanovszky Sándort tiszte-
letbeli taggá válassza. A közgyűlés
egyhangú szavazással dr. Doma-
novszky Sándort a MAGÉSZ tisz-
teletbeli tagjává választotta 2009.
január 1-től.
BEJELENTÉSEK
¨ Tagunk lett:
– Györök Tamás, fémszerkezetgyártó
gépészmérnök,
– Megyeri Mária és Nagy Anna diplo-
madíjasok.
¨ Kilépés:
Bejelentette kilépését és ezzel
MAGÉSZ-tagsága megszűnt:
A KONFERENCIÁRÓL – KÉPEKBEN
(jobbról) Î
Dr. Menyhárt Ferenc
rektorhelyettes
(Tomori Pál Főiskola);
Dr. Kadocsa László
rektorhelyettes
(Dunaújvárosi Főiskola);
Dr. Csapó Ferenc titkár
(MAGÉSZ)
Í
A konferencia
résztvevői
– PILON TECHNIKA 52 Kft. 2009.
01.01-jén,
– OLAJTERV Zrt. 2009.04.01-jén,
– OSTORHÁZI Kft. (pártoló tag)
2009.04.01-jén.
¨ Kizárás
Az elnökség úgy döntött a 2009. már-
cius 18-i ülésén, hogy a Ganz Híd-,
Daru- és Acélszerkezet-gyártó Zrt.-t
kizárja a MAGÉSZ tagjai sorából, mi-
vel tagdíjfizetési kötelezettségének
2007. év óta nem tett eleget, és
ezzel 1050 EFt fizetési kötelezett-
séget halmozott fel. Amennyiben a
felszámolás elkezdődik, igényünket
bejelentjük.
¨ Személyi változások
A PILON TECHNIKA 52 Kft. kilépé-
sével Csohány Antal alelnök tagsága
is megszűnt.
Az elnökség a 2009.03.18-i ülésén
Aszman Ferencet (a BIS Hungary
Kft. ügyvezető igazgatóját) választot-
ta meg alelnöknek. Az elnökségben
megüresedett helyet az előző köz-
gyűlés által megválasztott „elnök-
ségi póttag” Tarány Gábor (DAK
a Acélszerkezeti Kft. ügyvezető igaz-
gatója) tölti be.
Í
Földi András
és Markó Péter,
a konferencia
elnökei
 KONFERENCIA – RENDEZVÉNY
CONFERENCE – EVENT
„Idén jubileumi évfordulóhoz érkeztünk. Tizedik alkalommal került megrendezésre május elején, hazai és külföldi
szakemberek részvételével az „Acélfeldolgozási és Acélépítészeti Konferencia”, amely az acélfeldolgozással, acélszerkezet-
tervezéssel, -gyártással, acélépítészettel és az ehhez kapcsolódó témakörökkel foglalkozik.” Így kezdődik a konferencia
kiadvány előszava.
2009. május 5–6-án a MAGÉSZ nagy sikerrel rendezte meg a „X. ACÉLFELDOLGOZÁSI ÉS ACÉLÉPÍTÉSI KONFERENCIÁT”
Dunaújvárosban. A Dunaújvárosi Főiskola most elkészült, modern konferenciaterme ideális helyszín és méltó hely volt
egy ilyen rangos rendezvény lebonyolításához. A rendkívüli érdeklődés világossá tette számunkra, hogy nem a rendezők
köre – korábban ezeket a konferenciákat a DUNAFERR-el közösen rendeztük – jelenti egy konferencia sikerét, hanem
elsősorban a meghirdetett előadások témái és nem utolsósorban maguk az előadók, akiknek ezúton is köszönetünket
fejezzük ki az igen nívós előadásokért.

A KONFERENCIÁN ELHANGZOTT ELŐADÁSOK:

Kutatás – fejlesztés Dunaferr Hideghengermű A Megyeri híd
– innováció – rekonstrukció, acélszerkezeti próbaterhelése
Dr. Kadocsa László és technológiai munkái Dr. Dunai László
rektorhelyettes egyetemi tanár
(Dunaújvárosi Főiskola) Pelcz József (BME Hidak és
műszaki vezető Szerkezetek Tanszék)
(BIS Hungary Kft.)
Acélgyártás
napjainkban Szakmai előadások és bemutató
Marczis Gáborné Dr., a méréstechnikai, a pneumatikai,
a műszaki tudományok az alkatrészek tesztelési és a
kandidátusa (MVAE Pintyőke Marcell hőkezelési laboratóriumokban
Magyar Vas- és Acélipari marketing és Előadók: laborvezetők
Egyesülés, igazgató) kommunikációs igazgató (Dunaújvárosi Főiskola)
(KÉSZ Kft.)
Metallurgiai és hengerléstechnoló-
giai eszközök az acélok tulajdon-
ságainak biztosítására, javítására

Dr. Horváth Ákos A hegesztett hidak

(DUNAFERR főtanácsos; építésének kezdetei
ny. főtechnológus, és fejlődése
min. bizt. főmérnök) Dr. Domanovszky Sándor
(Széchenyi-díjas építő-
mérnök, nemzetközi
hegesztőmérnök, IWE)
Dr. Szabó Zoltán
(DUNAFERR főtanácsos; Az Északi vasúti Duna- Akkreditációs kérelmünket a Ma-
ny. főmetallurgus) híd rekonstrukciója
gyar Mérnöki Kamara befogadta.
Solymossy Imre
műszaki igazgató
A szakmai program pontértékét a
(MSc Kft.) kamara 3 pontban határozta meg.
Ez a magas pontszám is bizonyítja
a konferencia kiemelkedő szín-
Technológiai vonalának elismertségét.
acélszerkezetek Három híd – három szerelési A konferencia előadásait reprezen-
tervezése fejlett technológia. Érdekes megoldások tatív „Előadásgyűjteményben” je-
CAD rendszerekkel a 15 éves Pont-TERV
Herbay András lentettük meg, melyet minden
legújabb munkáiból
statikus tervező Fornai Csaba – Mátyássy László –
résztvevő kézhez kapott, ezért
(KÉSZ Kft.) Pálossy Miklós (Pont-TERV Zrt.) jelen tudósításunkban nem kívá-
nunk a részletekről bővebb infor-
Pillanatképek egy mációt közölni.
zsilipkapu gyártásáról
A nagyszerű előadások azonban
Deák László
műszaki igazgató felkeltették a sajtó érdeklődését,
(MCE Kft.) melyek írásaiból a következő
számban adunk tájékoztatást.

Acélszerkezetek 2009/2. szám 5

Kovács Rezső
Hídépítő Speciál Kft.
JELENTŐS MEDERHÍD ÚSZTATÁSOK MAGYARORSZÁGON
1994–2008 (avagy „Rövid összefoglaló és emlékeztető”)
SIGNIFICANT BRIDGE SWIMMING-IN WORKS IN HUNGARY
1994–2008 (or „Short Summary and Reminder”)
A magyarországi hídépítési gyakorlatban 1994-2008
között – mint ahogy világviszonylatban is tendencia-
ként jelentkezett – egyre több folyami híd építésénél
került alkalmazásra a nagy méretekben és tömegben
történő hídbeúsztatás, a hídúsztatások és vízi szál-
lítások valamely változata.
A magyarországi Tiszán és a Duna folyamon ed-
dig 10 esetben történt új, jelentős vízi szállítás,
beúsztatási technológiával tervezett és végrehajtott
hídépítés. Az úsztatásokat a HÍDÉPÍTŐ SPECIÁL KFT.,
a kapcsolódó szerelési feladatok többségét a GANZ
ACÉLSZERKEZET (Ganzacél) Zrt. illetve a KÖZGÉP
Zrt. végezte.
A hidak eddig végrehajtott mozgatásait elsősorban
a folyóra merőlegesen kiépített pályán való behúzás,
az ugyanilyen módon két emelőállványos bárkára
történő húzás és teherátvétel, majd a vízi szállítás,
helyszíni beúsztatás jellemzi.
A vízi szállítások 3 és 140 km–es távolságok közöt-
tiek voltak (pl. Cigánd, Esztergom, ill. Szekszárd, M0
Északi Duna-híd, Északi vasúti Duna-híd) a többi
esetben helyszíni úsztatásról vagy beforgatásról volt
szó.
6 Acélszerkezetek 2009/2. szám
Both in Hungary and on a world scale, between
1994 and 2008 appeared as a tendency also in the
Hungarian bridge building practice the swimming-in
of huge and heavy bridges as well as the transport of
bridges by swimming-in, as a special transport form,
or their variations.
Until now, on the Hungarian rivers Tisza and Danube
has been planned and carried out in 10 cases signi-
ficant and new water transports, or bridge building
projects by the use of the swimming-in technology.
Most of these swimming-in works were carried out
by the HÍDÉPÍTŐ SPECIÁL KFT, the greater part of
the assembling was performed by the GANZ ACÉL-
SZERKEZET (Ganzacél) Zrt. and by the KÖZGÉP Zrt.
The manoeuvres of the bridges, carried out until now,
were characterized mainly by pulling-in on a track,
perpendicular to the river, followed by the pulling
on a barge having two hoisting jacks, by the load
transfer, by the transport on the river and by the
swimming-in at the site.
The transport distances on the river amounted to
between 3 and 140 km (e.g. Cigánd, Esztergom,
Szekszárd, Northern Danube Bridge of the Motorway
M0, Northern Railway Bridge), in the other cases
on-site swimming- and turning-in works were car-
ried out.
AZ EDDIGI ÚSZTATÁSOKRÓL
1994 POLGÁR – CIGÁND (Tisza folyó)
(kiúsztatás, vízi szállítás, beúsztatás)
2 darab 106 m-es, kb. 430 tonna tömegű hídrész elbontá-
sa, bárkára emelése Polgáron, 120 km-en történő vízi szál-
lítása a Tisza folyón felfelé. A vízi szállítás közben áthajózás
a tiszalöki zsilipen és a tokaji vasúti és közúti hidak alatt.
1997–1998 TAKSONYI SOROKSÁRI DUNAÁGI-HÍD
(a hídszerkezet tengelyirányú
behúzása)
A rácsos szerkezetű, régi acélhíd egy részben történő
hídtengely irányú kihúzása, ill. az új híd tengelyirányú be-
húzása a bárkán elhelyezett fix nehézállvánnyal.

4. ábra: Tengelyirányban kell 5. ábra: Tengelyben is kell

elindulni maradni

2000–2001 KVASSAY SOROKSÁRI DUNAÁGI-HÍD

(tengelyirányú betolás,
úszó állvánnyal)
A két új hídrész úsztatási műveletei egy 80 m-es bárkán
elhelyezett, fix nehézállvány segítségével történtek, több
ütemben.
1. ábra: Átzsilipelés Tiszalökön

2000–2001 TISZAUGI TISZA-HÍD

(tengelyirányú húzás)
Hídtengely irányú behúzás volt, a parton megépített
teljes szerkezetet illetően, két ütemben.
Első hídrész – 9 úsztatási ütem, második hídrész – 1 úsz-
tatási ütem.
Max. reakció az úsztató bárkán: kb. 460 tonna.

2. ábra: A hidakat vízbe is kellett süllyeszteni

6. ábra: Már nem sok van hátra

3. ábra: A helyszíni beúsztatás

A cigándi építési helyszínen a két hídrész beúsztatása

ill. hídtengely irányú kihúzása, elhelyezése az elkészített
pilléreken.
Az első magyarországi, de máig is igen jelentős műszaki
teljesítménynek tekintett hídúsztatás volt. A teljes leemelé-
si, vízi szállítási és beemelési munkálatok – beleértve mind-
két szállított hídnyílást – 1994. március–július hónapok
között zajlottak le. 7. ábra: A bárka merüléséből szintén

Acélszerkezetek 2009/2. szám 7

2000-2001 ESZTERGOMI-PÁRKÁNYI (SZLOVÁKIA) Az I. sz. északi hídrész 2001. november 28-án, a II. déli
„MÁRIA VALÉRIA DUNA-HÍD„ hídrész 2001. december 17-én került a helyére, (2 darab
(a rácsos acélszerkezetű híd össze- teljes híd lett beúsztatva).
szerelése bárkán, 3 km vízi szállítás A hidak tömege egyenként 1050 tonna/db, hossza 257 m
a Dunán folyásirányban lefelé, volt, a helyszíni beúsztatás – a két hidat tekintve 2,5 hónap
majd beúsztatás és elhelyezés alatt történt.
a mederpillérekre)
Három igen látványos és sikeres hídbeúsztatás volt, mely-
nél teljes hídnyílások kerültek elhelyezésre a bárkákon el-
helyezett hidraulikus emelőállvány segítségével. A látványt
tekintve – is – lenyűgöző volt.
A III. nyílás kb. 520 tonna, a IV. nyílás kb. 610 tonna, az
V. nyílás kb. 520 tonna tömegű volt.

11. ábra: Persze télen is dolgoztunk

2002 SZEKSZÁRDI DUNA-HÍD

(hídrészek előszerelése Budapest–Csepelen
66–120 m hosszú egységekké, az 5 darab
hídrész 139 km-es vízi szállítása a Dunán
lefelé, majd a mederhídrészek helyszíni
beúsztatása)
8. ábra: A teljes hídnyílás egy bárkán!
A helyszínre úsztatás során igazán szokatlan módszer
került végrehajtásra.
A teljes szállítmányokkal két közbenső Duna-híd alatti
áthajózás volt szükséges, a közbenső megállásokkal és for-
dulásokkal. A hajózási műveletek hibátlanul előkészített
végrehajtások voltak.

9. ábra: És beúsztatva a helyére

2001–2002 M3 AUTÓPÁLYA OSZLÁRI TISZA-HÍD

(2 darab teljes hídrész partra merőleges
összeszerelése, kiúsztatás bárkákkal
a Tiszára, majd két emelőállványos
bárkával, 60 m mozgatással
hídtengelybe úsztatás) 12. ábra: Na mi ez? Csurma!

10. ábra: A látvány sem utolsó 13. ábra: Záróelem Szekszárdon

8 Acélszerkezetek 2009/2. szám

2006 DUNAÚJVÁROSI DUNA-HÍD
A 307,9 m fesztávú, 41 m széles és kb. 50 m magas
„kosárfül” ívhíd 8650 tonna tömegű volt, mely egyben (!!)
került beúsztatásra.
A mederhíd a bal parton kiépített szerelőtéren került
összeépítésre. Félig víz felett, félig a parton, majd úsztató-
öblök alákotrásával, 8 darab nagy hordképességű bárka és
fix állványzatok segítségével történt a teher átvétele a parti
állványzatról.
A beúsztatási művelet az úsztatóöblökből való kiúszta-
tásból, 90 fokos befordításból, majd a hídtengellyel pár-
huzamos állapotba hozásból és a hídtengelybe való manő-
verezésből állt, végül a hídteher elhelyezésre került a
mederpilléreken. A parti teherfelvételt és a végleges híd-
tengelyben a mederpillérekre való elhelyezést komplex
számítógépes vezérlő rendszer segítette.
Acélszerkezetek 2009/2. szám
A Dunaújvárosi Duna-híd tömege gyakorlatilag annyi
volt, mint az addigi összes hídbeúsztatás együttes tömege!!
A híd és a szükséges állvány együttes tömege (összesen
kb. 10 350 tonna) alapján elmondható, hogy a teherátvé-
tel, az öblökből való kiúsztatás, a befordítás és a tényleges
hídtengelybe úsztatás és mederpillérekre helyezés minden
bizonnyal a jelenkori magyarországi hídépítési szakma
kimagaslóan legnagyobb kihívása és teljesítménye volt.
A bárkacsoportokat az úsztatóöblökben való teherát-
vétel és az úsztatási műveletek során minden időjárási
körülményre felkészülve kellett biztosítani.
A folyamon világrekordot jelentő úsztatott hídtömeg,
az esetleges szél hatása, a Duna adott napokban tanú-
sított vízjárása és vízsebessége minősült a legkomolyabb
kockázati elemnek, a kapcsolatos feladatokat ezen körül-
mények egész biztosan kiemelték a „korábbi rutinszerű
úsztatások” sorából.
14. ábra:
Az indulás nehezén
már túl vagyunk!
15. ábra:
A fordítás sem volt
egyszerű
9
16. ábra: Már meg is szelidítettük! ...gondoltam
18. ábra: Holnap folytatjuk!
2007 M0 AUTÓÚT ÉSZAKI DUNA-HÍD,
SZENTENDREI DUNAÁG-HÍD
(6 darab hídrész előszerelése Csepelen,
20 km vízi szállítás – folyásiránnyal
szemben – a budapesti hidak alatt, majd
a 6 darab hídrész helyszíni beúsztatása)
A Szentendrei Dunaág-híd acél felszerkezetének hely-
színre szállítása és beemelése a mederpillérekre. Az egyes
hídrészek 600–650 tonna körüli tömegűek, 90–126 m
hosszúak voltak.
10 Acélszerkezetek 2009/2. szám
17. ábra Hát nem gyönyörű?
A feladat ez esetben a Budapest–Csepeli szerelőtelepen a
Duna folyásirányára merőlegesen kitolt szerkezet 2 darab TS
40-es bárkára való teherátvétele, vízi szállítása folyásiránnyal
szemben és a helyszíni pilléreken való elhelyezése volt.
Az érdekességet az jelentette, hogy a 40 m hosszú bárkák-
kal – a hídterhet két hidraulikus emelőállvány segítségével
átvéve – a budapesti összes híd alatt át kellett hajózni. Az
áthajózás ez esetben úgy történt, hogy a 40 m-es bárkák a
folyásirányra merőlegesen, vagyis keresztben úsztak felfelé,
mivel a híd így hosszában átfért a hidak alatti nyílások-
ban.
20. ábra: A helyszínen, nyugalomban
Í
19. ábra: Az első híd, meghajózni nehéz volt!
2007-2009 ÉSZAKI VASÚTI DUNA-HÍD
(8 darab 170–500 tonna tömegű
hídrész úsztatása Csepelről a hely-
színre, majd a régi híd leemelése
és az új hídrészek beemelése két
úszódaruval )
A bárkákra helyezett max. 31 m-es hídrészek toldása
77,5+31+5*93+77,5 m-es hídszakaszokká a bárkákon tör-
tént. Hajós manőverek voltak szükségesek a csepeli kikötő
vízterületén az egyes előszerelési műveletek lehetséges sor-
rendjének kiszolgálása érdekében.
Az új szerkezeti szakaszok vízi szállítása 8 úgynevezett
„úsztatási egység”-ben valósult meg Csepel és a vasúti híd
helyszíne között (összesen 7 hídnyílás, egyenként 180–500
22. ábra: A két úszódarunak testhez álló feladat volt a beemelés is
Acélszerkezetek 2009/2. szám
tonna). A helyszínen két úszódaru együttes emelései lettek
betervezve és végrehajtva a max. 500 tonna emelőkapacitás
figyelembevételével.
Az Északi vasúti Duna-híd folyamatban lévő rekonstruk-
cióján belül a nagy Duna-ági rész acél felszerkezet elbon-
tása és az új felszerkezet megépítése 2008. július–augusztus
hónapokban lezajlott. A munkák a vágányzár 2008. június
21-i kezdését követően 2008. augusztus 30-ára kerültek
abba az állapotba, hogy a meglévő pillérekről a régi kéttá-
maszú szerkezetek lekerültek és az új, folytatólagos rácsos
alsópályás szerkezet – a szintén ez alatt az időtartam alatt
fogadó kész állapotba hozott mederpillérekre – elhelye-
zésre került. A maga nemében ez is kiemelkedő teljesít-
ménynek számított!
21. ábra:
A régi híd sorakozik
11
A BEÚSZTATOTT HIDAK
ÖSSZESÍTETT ADATAI
Egy kis összefoglaló néhány fontosnak vagy érdekesnek • A hidak össztömege 27 360 to
tűnő adat figyelembevételével, csak statisztikai érdekes- • Az úsztatott hidak hossza 3 780 m
ségként: • A bárkák hordképessége 46 280 to

AZ ALKALMAZOTT ÚSZTATÁSI ALAKZATOK
Első gondolatként sokféle úsztatási alakzatot el tudtunk
volna képzelni az egyes munkák előtt, de a végül megvaló-
sulókat bizonyára nem. Hogy mégis ilyenek lettek, annak
egyszerű a magyarázata: így volt lehetőség rá, így működtek
biztonságosan. A menet közben kialakuló fantáziadús „bi-
zarr ötletek” egyre inkább valósággá váltak. Csak néhány
példa a felmerülő vízi szállítási alakzatokból (hajós nyelven:
„csurmákból”).

12 Acélszerkezetek 2009/2. szám

Acélszerkezetek 2009/2. szám 13
 ELŐFORDULT „ESETEK”

• 2 * 400 to leemelés, 120 km vízi szállítás, 2 * 100 to be-

emelés,
• 300 to tengelyirányú mozgatás,
• 2 * 600 to tengelyirányú mozgatás,
• 1400 to tengelyirányú mozgatás,
• 520+610+520 to 3 km-es vízi szállítása, majd beúszta-
tása,
• 2 * 1050 to kereszthúzása, majd 60 m-rel feljebb történő
beúsztatása,
• 5 darab, összesen 3000 to acélhíd 139 km-es vízi szál-
lítása, helyszíni beúsztatása,
• 1 darab 8650 to-s ívhíd befordítása és beúsztatása,
• 6 darab, összesen 4400 to acél hídrész 20 km-es vízi szál-
lítása és beúsztatása,
• 8 darab, összesen 3500 to acél hídrész 15 km-es vízi szál-
lítása és beemelése.

14 Acélszerkezetek 2009/2. szám

AMIKRE GONDOLNI KELLETT… „MELLÉKTERMÉKEK”
• Az alaptechnológia elve Az egyes munkák során többször előfordult, hogy olyan
– igen változatosra sikerült. feladatot is el kellett végezni, melyre a fő módszer megol-
• Bárkák mennyisége, alakzata dása mellett kevesebben gondoltak, mivel nem volt olyan
– már meg sem ijedünk tőlük. látványos része a technológiának.
• Bárkacsoport előkészítése, állványbeépítés A tapasztalat azonban – többször időhiányból és egyéb
– mindig rendkívül fontos része az előkészületeknek. kényszerből – olyan megoldásokat is felszínre hozott, melyek
• Alátámasztási rendszer alapötlete, megvalósításának gyorsasága és zökkenőmentes
– a kapcsolatok mindig fontosak… kivitelezése ugyancsak siker volt.
• Bárkák összekötése, kiegészítő úszóeszközök E megoldásokra mutatnak példát az alábbi képek.
– segédeszközök, horgonyzó dereglyék (MUCI-k) „párna-
bárkák” nélkül nincs siker.
• Mederfelmérés, kotrás
– a terhelések miatti nagyobb merülések anyagi áldoza-
tokat is követeltek…
• Bárkák aláúsztatása
– semmi különös 1: „Ballaszt be”.
• Teherátvétel (Ballasztolás és hidraulikák)
– semmi különös 2: „Ballaszt ki”.
• Hajós manőverek kézi és gépi csörlőkkel, géphajókkal
– ez az igazi hajós szakma. Ezeket a műveleteket tanul-
ni nem lehet. (Kis szerénytelenséggel: …hacsak nem
Tőlünk.)
• Határidő
– úgy gondolom rajtunk nem múlt.

FONTOS, ELENGEDHETETLEN 24. ábra: Az első zsilipelés

INTÉZKEDÉSEK
• Vízi szállítási terv – Úsztatási terv.
• Különleges szállítási engedély.
• Vízi Munkavégzési engedély és Hajósoknak Szóló Hir-
detmény.
• Hajózási zárlat – ha tényleg kell.
• URH rádiós irányítás és biztosítás, operatív kommu-
nikációs rendszer.
• Vízirendőrségi biztosítás – a helyzettől függően.

SZÜKSÉGES ERŐFORRÁSOK
• mérnöki szintű felkészültség
(s a nagy csapat...)
• hajómérnöki szintű felkészültség
(legalább 1 darab Székely László).
• az eddigi úsztatások tapasztalatai 25. ábra: Járombontás – gyorsan
(fussunk neki, s valahogy majd csak lesz…)
• rendelkezésre álló és megfelelő úszóeszközök
(ha még az eddiginél is jobban átalakítjuk, jó lesz!)

23. ábra:
Székely László?!
26. ábra: Ha kell, akkor többet egyszerre!

Acélszerkezetek 2009/2. szám 15

LÉNYEGES MEGÁLLAPÍTÁSOK
• a technológia nem marad el, csak átalakul…
• az úsztatandó tömeg nem minden,
• a beúsztatások komoly előkészítéseket igényelnek,
• az időjárás (szél, víz, jég) előrejelzése, folyamatos nyomon
követése nélkül reménytelen a vállalkozás,
• a munkára koncentrálás és koordinált munkavégzés mel-
lett jó, ha az ember tudja mit csinál…
ÉS SZUBJEKTÍVEN…
• Igencsak „kihívó” feladatok voltak, a maguk idejében
mindenképpen.
• A megfeszített munkavégzéseket egyértelmű sikerek követ-
ték, bár ünneplésre, pihenésre nem mindig jutott idő…
• Remek, összeszokott munkacsoportok nélkül nem ment
volna.
• A „szerencsés időjárás”-sal mindig meg kellett és meg is
tudtunk küzdeni.
• Az erkölcsi elismerést legtöbbször megkapták a tervezők,
végrehajtók.
ELISMERÉSEK
16 Acélszerkezetek 2009/2. szám
EGY KIS UTÓSZÓ
Nagy és sikeres korszak van mögöttünk, de mint ahogy
mindegyik feladat után, úgy manapság is azt reméljük,
hogy lehet ezt még fokozni. Készen állunk rá, bár a csa-
patból sokan kiöregedtek, lemorzsolódtak, a nyugdíjat
választották...
A lényeg azonban biztos nem fog változni, melyet a híd-
építési szakma e majd’ 15 éves periódusa fényesen igazolt:
Lehet erre a technológiára alapozni, sőt, komoly tarta-
lékokkal is rendelkezik. Az esetleg leköszönő szakembe-
reknek az a dolguk, hogy adják át a tapasztalatokat
– vagyis „passzoljanak”, a tovább üzemelő, kíváncsi fia-
talok pedig „kezeljék le” azokat.
Kicsi ez a szakterület, de mégis lehetetlen felsorolni azo-
kat a személyeket, akik e munkák nagy részében ko-
moly szerepet vállaltak. Talán nem is fontos, mivel Ők
tudják, s számukra az igazi erkölcsi elismerés az, ha a
következőben is részt vehetnek.
Egész biztosan meg is érdemlik.
Menyhártné dr. Zsiros Mária főiskolai docens
Tomori Pál Főiskola
A VÁLSÁG, A STRATÉGIAI GONDOLKODÁS
ÉS A STRATÉGIAI ELŐREHALADÁS MÉRÉSE
THE CRISIS, THE STRATEGICAL THINKING
AND THE MEASUREMENT OF THE STRATEGICAL DEVELOP
A szerző válsággal való összefüggésben mutatja be
a stratégiai vezetés és célkitűzések mérésének fon-
tosságát, illetve a megvalósulás követésének egy le-
hetséges gyakorlati példáját. Kiindulásként hang-
súlyozza a stratégiaalkotás előnyeit a vállalat ered-
ményessége szempontjából. Bemutatja a stratégia és
az üzleti terv kapcsolatát, a kettő közötti átjárás
megteremtésének módszerét. Ismertet olyan prob-
lémákat, amelyeket gyakran követnek el vállalkozá-
sok mind a stratégiaalkotás, mind az alkalmazás
gyakorlatában.
Az Úr számon kérte a pestist,
hogy egyetlen járvány során
tízezer embert ölt meg,
de a pestis csak mosolygott:
én összesen ezer embert
pusztítottam el, a többivel
a tőlem való félelem végzett.
„Friedman tévedett, az új monetáris konszenzus még
nagyobbat tévedett. Ez a konszenzus struccpolitikát foly-
tat az árspekulációval szemben, egy szava sincs az uzso-
rakölcsön, a spekulatív értékpapírosítás és a vállalatoknál
folyó csalások ellen. … Rá kell ébredjenek: a kapitalizmus
egyensúlyhiánya, a spekulánsok felelőtlensége minden ed-
diginél szükségesebbé teszi a szabályozást és az állami
beavatkozást” – állapítja James Galbraith a gazdasági vi-
lágot közel egy éve sújtó válságról szóló elemzése végén.
Még csak a válságelemzések első sorozatát olvashatjuk a
különböző szakanyagokban, de máris látszik, hogy ez a
válság sokféle, korábban nem ismert vagy nem komolyan
vett tapasztalattal fog szolgálni
Egyeseknek bombaként, másoknak lassan tudatosuló
valóságként hatott a 2008–2009. évek fordulóján Magyar-
országot is elérő gazdasági válság. Sokan emlegetik a múlt
század nagy válságát, amihez fogható sokk azóta sem érte
a világot, persze ha a többit nem tekintjük sokkoló ha-
tásúnak, mert valljuk be, azért a XX. század 1933 után is
produkált néhány sokkoló eseményt.
A hírforrások, az érzékenységünk, a dolgok nem eléggé
alapos ismerete és ezek kombinációja űzi velünk kegyetlen
játékát, és kiszolgáltatottságunk, védtelenségünk napról
napra nő. Időbe telik majd, amíg a tudósok szakszerűen
kimutatják, hogy a válságnál nagyobb volt a pánik, amit
főként a tömegkommunikáció tudatos vagy véletlen hisz-
Acélszerkezetek 2009/2. szám
The economical crisis, what is going on he world
today, is in the focus of everybody’s interest. The
author befor brings foreward one of the potencial
practically used method of the strategical meseure-
ment, gives an interesting short picrture, trying to
show some connections between the crisis and the
company policy. After she emphasises, the adventage
of strategy-creation from point of wiev of a company.
The artical demonstrats the relationship between
the strategy and the business plan, the method of
creating a gangway. Eventually the author brings
foreward some very prevalent problems, incongru-
ences in the practice of enterprises while they create
their strategies
tériakeltése, néhány, magát kompetensnek tartó személy
felelőtlen és alaposan át nem gondolt nyilatkozata növelt
a valóságos problémánál lényegesen nagyobbra.
Egy biztos, hogy van valamilyen válság, de nem csak a
mérete problémás. Sokkal izgalmasabb és vitathatóbb a
válság minősége, mibenléte. Kétségtelenül van gazdasági
vonatkozása is ennek a válságnak, de jelentősebb erkölcsi
és a tudati oldala.
Nyilvánvalóan a jelenlegi válság – erkölcsi válság. A ma-
nipulálók, a gazdasági törvényekkel szembe haladók gátlás-
talansága, a piac bűvöletében élő megtévesztettek szán-
dékos vagy véletlen károkozása, amit a manipulált tömegek
csak indulattal tudnak kezelni.
A tudati oldalán elsősorban az ismereti, felkészültség-
beli hiányosságokkal küzdő, ezért könnyen befolyásolható,
manipulálható személyek számának megsokszorozódása
domborodik ki erőteljesen. Az iskolázottság növekedése
ellenére van jelen a tömeges tudatlanság a társadalomban,
amit lehetetlen nem észrevenni. Hiányoznak a papok, a
rabbik, a sámánok, akik el tudják magyarázni a tömegtudat-
pusztító fegyverek által nap mint nap rombolt agyaknak,
hogy mi zajlik pontosan körülöttünk, mi a fontos, mi nem,
mit kell meghallani és mi a lényegtelen.
Alapvető, hogy ha valamiről sokan és sokszor beszélnek,
az a valami a valódi jelentőségénél lényegesen nagyobb
jelentőségre tesz szert, egyszerűen csak azért, mert sokszor
lehet róla hallani. Minden döntés arról, hogy valamit kom-
munikálunk, egyben azzal is jár, mások kommunikálásáról
lemondunk. Vagyis a világban történő napi sokmillió ese-
mény közül csak abból lesz hír, aminek a döntéshozók a
hírré válás lehetőségét megadják. Ha több hírforrás több-
ször ugyanarról ad tájékoztatást, az a képzetünk támad,
hogy csak az történt, amit hallottunk, és az nagyon fontos.
Vajon, miért tudtuk az előző negyven évben ennek az
ellenkezőjét, vagyis ha mind a két csatorna ugyanazt a
17
hírt mondta, biztosak voltunk benne, hogy nem igaz, és
a többit elhallgatják előttünk. Tudati, ismereti válságunk a
globális világhoz közelíti lelkünket, csak még kissé lassan
haladunk.
Hogyan kapcsolódik össze a válság és a stratégiai szemlé-
let? Nyilván nem úgy, hogy akinek van stratégiája, azt nem
érinti a válság! Abban viszont van ráció, hogy a hosszú
távra tervező, előrelátó vezetés mérsékelni tudja a válságok
hatásait, tartalékai átsegítik a gazdaságilag nehezebb perió-
dusokon, a rombolásban rejlő újjáépítési lehetőséggel is
gyorsabban, hatékonyabban tud élni. „Az 1986-os hitelvál-
ság idején sokan kételkedtek abban, hogy a MAGIC képes
átvészelni a recessziót. A részvények ára meredeken zu-
hanni kezdett, ám én mégis vásárlásba kezdtem, mert
hittem abban, hogy a cég üzleti modellje egy ilyen súlyos
tesztet is sikeresen kiáll. Végül is nekem lett igazam, és
hatalmas nyereséget könyvelhettem el” – írja Soros György,
mint egyik bizonyítékát annak, hogy a válság nem feltét-
lenül dönt mindenkit romba. Ez azonban csak a gazdasági
folyamatokban megnyilvánuló válságra igaz, az erkölcsi vál-
ságot, a tisztességtelen vállalkozói magatartásból fakadó
csődöt nem oldja meg a stratégiai gondolkodás általam
preferált módszere.
A vállalatok nem kis hányada gondolja úgy, hogy straté-
giára csak a tudósoknak, a hadvezéreknek van szüksége.
Gyakran, akik készítenek is stratégiát, azok sem aszerint
vezetik a céget. Sok az ösztönös, spontán lépés a cégirá-
nyításban, jóval több, mint a tudatos előkészítettséggel
majd eredménykövetéssel történő vezetés.
A dolog különösen jellemző a kis- és közepes vállalatok-
ra. A sikert az adott vállalkozástól független, spontán piaci
elmozdulás, a kudarcot ugyanez okozza.
A jelenlegi gazdasági válság igen jó példa arra, hogy mi-
lyen sok céget ért villámcsapásként 2009 elején a megren-
delések visszaesése, és milyen sokan nem tudták, mi zajlik
körülöttük. Sok cég az előző, 2008. évet minden korábbinál
nagyobb eredményt realizálva zárta, még az utolsó negyed-
évben is indítottak hitelből finanszírozott kapacitást bővítő
beruházásokat. Vakmerőség? Tudatlanság? Tájékozatlanság?
Megérne egy vizsgálatot ennek kiderítése!
Valamivel tervszerűbben működnek azok a vállalkozások,
amelyek készítenek ugyan stratégiát, de inkább csak azért,
mert stratégiának lennie kell. Viszont a vállalat irányításá-
ból továbbra is hiányzik a stratégiai szemlélet. Az ilyen vál-
lalkozásoknál általában a stratégiáról majd még egyszer, ak-
kor esik szó, amikor valamilyen fórumon be kell számolni
a megvalósulásáról, és új stratégiát kell alkotni. Ilyenkor
az összes adott időszakban elvégzett feladat a stratégiához
kapcsolódik valamilyen magyarázó rendszer segítségével,
viszont a stratégia mentén végzett tevékenységek szinergi-
kus hatása által létrehozott eredmények hiánya megmutatja
a stratégiai cselekvés hiányát.
Schumpeter, a kreatív rombolás elméletének megalkotója
szerint a gazdasági növekedés és üzleti fejlődés mozgatói a
hosszú távú felelős döntések meghozatala, a jövőben való
gondolkodás, a hosszú távú fejlődési modell megléte.
Sok vállalat előtt viszont nem lebeg más cél, mint hogy
rövid távon maximalizálja bevételeit, pénzügyi teljesítmé-
nyét. Rossz minőségű, olcsó áruval vagy szolgáltatással
rövid távon ugyan növelhető az üzleti bevétel, hosszabb
távon viszont ezzel a társaság kockázatokat vállal, kizsák-
mányolja a jövőbeni lehetőségeit.
Hasonlóképpen rövid távú megközelítést jelent a pénz-
ügyi, számviteli modellnek nevezett eljárás, mely szerint
a kiadások visszafogásával operálva a vállalkozás feléli a
18 Acélszerkezetek 2009/2. szám
gazdasági értékek teremtéséhez szükséges képességeit és
adottságait.
Nem ritka az olyan eset, amikor pusztán az egyszerű
pénzügyi eredmények motiválják a tulajdonosokat, pedig
ahol a menedzsment folyamatosan a pénzügyi teljesítmény
nyomása alatt él, nincs növekedés, csak valamilyen kétes
értékű, rövid távú teljesítmény mutatható ki. Amikor a
befektetés mielőbbi, mindenáron való megtérülése a cél,
mindig tetten érhető a társaság tulajdonosának, vezetésé-
nek rövid távú szemlélete.
Ezzel szemben ma már egyre elterjedtebb az a nézet,
hogy a vállalat eredményeit a pénzügyi mutatók mellett a
nem pénzügyi mutatókkal is meg kell jeleníteni. Ezt igény-
lik a befektetők, erre halad az üzleti világ fejlettebb része,
erről szól a közgazdasági szakirodalom.
Az igény abban nyilvánul meg, hogy a cégek nyújtsanak
több információt a terveikről, lehetőségeikről, a bizony-
talansági, kockázati tényezőkről, a hosszú távon értéket
teremtő folyamatokkal kapcsolatos nem pénzügyi mutatók-
ról. (Lásd R. S. Kaplan – D. P. Norton: im. 46. o.)
Ahol a hangsúlyt a minőségre, a vevői elégedettségre,
az átfutási időkre, a munkavállalók képességének fejleszté-
sére, motiválására helyezik, ott inkább az a felfogás elfoga-
dott, hogy a működésnek kell alapvetően rugalmasnak és
fejlődőképesnek lennie, ez szükségszerűen eredményezi a
pénzügyi mutatók, eredmények javulását. Ebben a kérdés-
ben azonban már sokszor nem számít a vállalkozás mérete,
a tulajdonos kiléte, nincs különbség ezen változók mentén:
csak a rosszul irányított és a jól irányított vállalatok között
van igazi különbség, amit igazol a piac és ezen keresztül a
pénzügyi eredmények is.
A vállalatok sokasága működik úgy, hogy a múltra, a
tényre és kizárólag arra figyel, miért nem teljesült a terv
sok száz mutatójából az a néhány, gyakran akár csekély gaz-
dasági jelentőségű mutató. Ilyenformán tehát azt értékelik
ki, hogy az aktuális teljesítmény összhangban van-e az éves
tervben megjelölt, rövid távú, operatív célokkal. „Az érte-
kezleteken felülvizsgálják a havi és negyedéves pénzügyi
és termelési adatokat, és sor kerül a rövid távú taktikai
eredmények és folyamatok megvitatására. Lényegében
egyáltalán nem szentelnek időt arra, hogy vajon a vál-
lalati stratégia végrehajtása a várakozásnak megfelelően
halad-e, hogy a verseny, a piaci és technológiai környezet
még mindig konzisztens-e a stratégiai tervvel, hogy a
stratégiai célkitűzések eléréséhez szükséges erőforrásokkal
rendelkezik-e a szervezet.” (Kaplan–Norton im. 248. o.)
Ismerünk olyan cégeket, amelyek évekig is elgazdálkod-
nak úgy, hogy a stratégiai célkitűzések eléréséhez szükséges
forrásokat nem tervezik be az operatív tervbe, viszont vár-
ják a hozzá kötődő eredményjavulást. Mindennek az oka,
hogy a rövid távú személet hatja át az ilyen vállalkozásokat
irányítók gondolkodását.
Az eredmények elmaradását gyakran követi vezetőcsere
az elégedetlen tulajdonos részéről. A gyakori vezetőváltás
azért rendkívül ártalmas, mert az új vezető rendszerint új
stratégiát állít elő, ami nagy valószínűséggel az előzővel
való szakítást jelenti anélkül, hogy a korábbi tervezési és
intézkedési módszereken javítanának.
Az olyan stratégiai tényezők, mint a piaci részesedés, a
vevői elégedettség, vagy az újonnan bevezetett termékek,
illetve az alkalmazottak képessége nem változnak negyed-
évente, ennek ellenére továbbra is csak a szervezetek havi,
negyedéves teljesítményének nyomon követése folyik, és
nem a stratégiai céloké.
 Sok vállalatnál probléma, hogy nem áll a vezetés ren-
delkezésére olyan alkalmas eszközrendszer, amellyel a
stratégiáról visszacsatolást kaphatnának. Gyakran még az
igény sem jelenik meg erre, megelégszenek a havonkénti
terv/tény összehasonlítással. Mivel a stratégia nem kerül
lebontásra az üzleti tervezés során, az akciókhoz szükséges
források, ráfordítások nem kerülnek beállításra az operatív
tervbe, így nincs is más viszonyítási alap, mint a tervszámok
adta lehetőség.
Valójában azt mondhatjuk, hogy az ilyen esetekben nem
üzleti tervezéssel, hanem egyszerű, éves költségvetés készí-
tésével állunk szemben. A különbség a stratégiai vagy üzleti
tervezés és a költségvetés készítése között a projekttervezés.
A stratégiának projektek útján történő megvalósítása befek-
tetést jelent az üzleti fejlődés érdekében. Erről soha nem
lehet lemondani, mert e nélkül elérhetetlen a kitűzött
elképzelések megvalósítása. A projekttervezés része kell,
hogy legyen az éves operatív tervnek.
A vállalati stratégia megalkotása folyamán a hosszú távú
tulajdonosi/megrendelői érték, valamint a vevői és pénz-
ügyi nézőpontok figyelembevételével meghatározásra kell,
hogy kerüljenek azok a pillérek, amelyek a stratégiai célok
megvalósításának keretét adják meg. Ez egy cég esetében
például következőképpen fogalmazható meg:
• Szolgáltatási/termék színvonal növelése, melynek kap-
csán elsődleges cél a vevők elégedettségének javítása, a
piaci részesedés megőrzése/növelése.
• Kiszámítható finanszírozás.
• Működési hatékonyság, a szolgáltatás/termelés haté-
konyságának javítása.
A társaság középtávú üzleti céljait összefoglaló elképze-
lésrendszerből kell, hogy levezetésre kerüljenek a funk-
cionális stratégiák alappillérei és akciói, így például a
humán stratégia megvalósításával kapcsolatos feladatok
kijelölése is. Ez a fenti cég esetében megfogalmazható a
következő módon:
• Erőforrás-biztosítás (külső és/vagy belső).
• Tréning és fejlesztés (a jelenlegi potenciált alapul véve).
• Javadalmazás, ösztönzés.
• Kompetenciák (a szervezet, a humán erőforrás, a folya-
matok vonatkozásában).
Az intézkedési feladatok és a HR stratégiai pillérek kap-
csolatának elemzése alapján meg kell vizsgálni, hogy a tár-
sasági stratégiai célokban megfogalmazott konkrét felada-
tok megvalósításhoz a humán szervezet, mint funkcionális,
támogató terület mivel tud hozzájárulni.
A társasági és a funkcionális stratégia akcióinak meg-
feleltetése során egy mátrixot kapunk, amelyből világosan
kiolvasható az egész és a részstratégia elemeinek összefüg-
gése, a köztük lévő kapcsolati rendszer. Egy-egy funkcioná-
lis stratégiai akció több fő stratégiai elemet is támogathat
egyszerre. Ezeket természetesen ilyen esetben minden he-
lyen fel kell tüntetni a mátrixban. Például egy erőforrás-
biztosításra irányuló HR akció egyidejűleg támogathatja va-
lamely szolgáltatási színvonalat növelő, illetve a működési
hatékonyságot javító célkitűzést is.
Az egybevetés alapján összeállított mátrixot, attól függő-
en, hogy milyen területet érint, tovább bonthatjuk, pél-
dául stratégiához, működéshez és a szervezethez kap-
csolódó HR intézkedésekre, vagy más szükséges módon.
A humán stratégia gyengébb változata, amikor a stra-
tégiai elemzés és a kialakított akciók kizárólag a humán
Acélszerkezetek 2009/2. szám
erőforrás állapotára koncentrálnak, annak fejlesztését tűzik
ki célul, de nem kapcsolják össze a vállalkozás üzleti cél-
jaival. Ezek a stratégiák öncélúak, nem segítik a vállalkozás
erőforrásainak fejlesztését, vagy csak esetleges ez a támoga-
tás. Erre jó példa a következő, gyakran használt célkitűzési
rendszer:
• A fejlődés feltételeinek megteremtése érdekében a
„humán erőforrás állományba” invesztálni kell.
• A stratégiai célok teljesítésének kulcsa az üzleti, gazdasági
szemlélettel rendelkező elkötelezett középvezetői kör,
aki ösztönzi és menedzseli munkatársai munkavégzését
és szakmai fejlődését.
• A munkavállalók irányítása a vezetők elsődleges fe-
lelőssége. A munkaerő-hatékonyságot csak az ő közre-
működésükkel lehet növelni.
• A HR feladata a vezetőket támogató rendszerek (telje-
sítményértékelés, kiválasztás, motiváció) kialakítása
és használatuk támogatása, ehhez partneri együtt-
működés szükséges.
• Egyéneknek felelősségük van saját fejlődésükkel
szemben, ki kell alakítani a munkatársakban az öntanu-
lás, az új szakmai információk iránti igényt. A munkatár-
sak képesek az önmotiválásra, fejlesztésre és fejődésre,
átalakításra képes erőforrások.
• Emberek adják a vállalat kiválóságát, azonos fel-
tételek között működő szervezetek különbözőségét a
benne dolgozó munkatársak határozzák meg.
• A jövedelmek versenyképességének növelésének alapja,
vállalati szinten a nagyobb árbevétel, egyéni (mun-
kaköri) szinten a nagyobb egyéni hozzáadott érték.
• Létszámgazdálkodásról áttérés a személyi jellegű költ-
séggazdálkodásra az alsóbb szintű gazdálkodás felté-
teleinek kialakítása után.
A példákból látható, hogy ilyen általánosságban megfo-
galmazott célkitűzések bármely vállalatnál alkalmazhatók,
szerencsés helyzetben akár még tényleges támogatást is
kaphat a társaság a humán szakemberektől, ha sikerül
megfelelően akciókká alakítani ezt a nem túl konkrét cél-
kitűzésrendszert.
Viszont egy, a vállalkozás céljaival szorosan összeépített,
az erőforrások fejlesztése és a társasági célok között össz-
hangot teremtő funkcionális stratégia megsokszorozza a
vállalkozás teljesítő képességét.
A minőségi változások eléréséhez nem elég a napi ru-
tinszerű működés, ehhez projektszerű működés szüksé-
ges.
A középtávú tervezési folyamatba, a társaság céljait
és a teherviselő képességét figyelembe véve, a stratégia
időintervallumára lebontva be kell építeni a stratégiai ak-
ciókat, továbbá az üzleti tervekben hozzá kell rendelni a
szükséges ráfordításokat is. A következő években a funk-
cionális szervezetek feladatvégzéséhez szükséges koncep-
ciói a stratégiai akciókból kerülnek majd levezetésre.
Az akciók jelentik a projekteket, az akciók megvalósí-
tásához betervezett költségek a folyó működési költsé-
gekkel együtt adják meg az üzleti vagy az operatív terv
sarokszámait. Ezzel az eljárással eljutunk a költségvetés
helyett az üzleti vagy stratégiai tervhez. „A hangsúlyos
különbség az a lényegi szemléletváltás, amely a folyó
működés során felmerülő folyó hozamok, illetve folyó rá-
fordítások mérlegeléséről a hangsúlyt a jövőbeli hozamok
és a jelenlegi ráfordítások mérlegelésére helyezi át. Ez a
projekt tervezés lényege és ez az üzleti tervezés feladata.”
(Boda György – Szlávik Péter: im. 480. o.)
19
 Mindezek után a stratégiai irányítás feladatai is meg kell,
hogy változzanak a korábbi irányítási módszerekhez képest.
Az új irányítói feladatok a következők:
– a stratégia megvalósítási folyamatának nyomon köve-
tése,
– a stratéga megalkotása során figyelembe vett környezeti
feltételezések figyelemmel kísérése,
– a célok és intézkedések relevanciájának folyamatos köve-
tése,
– szükség esetén a stratégia módosítása, új stratégia készí-
tése,
– a szükséges beavatkozások kidolgozása,
– a beavatkozások végrehajtása, levezénylése. (Lásd Bara-
konyi Károly: im. 172. o.)
Az irányítói feladatok ellátásához megfelelő tájékozódási
lehetőségre van szükség, ami a hagyományos kontrolling
eszközök átalakítását feltételezi. A korábbi terv/tény össze-
hasonlítástól el kell jutni a stratégai előrehaladást mérő
eszközrendszerhez.
Erre sokféle lehetőség áll a cégek vezetőinek rendelkezé-
sére, olyanok például, mint a balanced scorecard, ami a
hazai tulajdonú vállalkozások gyakorlatában kevéssé elter-
jedt. Ennél gyakrabban találkozunk a vállalati kontrolling
módszerek között az összköltség eljárással.
Az összköltség eljárás mellett alkalmazható a forgalmi
költség eljárás, ahol a költségeket közvetlen anyagok,
közvetlen munka, gyártási általános, értékesítési és igazga-
tási költségekre felbontva elemzik.
Bármely eszköz lehet jó, és ugyanakkor működhet rosszul
a legjobbnak kikiáltott módszer is. A legfontosabb, hogy a
célok eléréséhez legyen egy követő elemző rendszer.
Már a stratégia készítése során meg kell határozni egyrészt
az indikátorokat, másrészt az előrehaladás, az eredmé-
nyek méréséhez is felhasználható eszköztárat. A HR stra-
tégia esetében például ki lehet alakítani egy külön mérési
eszköztárat, amit nevezzünk Humán Potenciál Értékelési
(HPÉ) rendszernek.
A stratégiai időszakra egy társaság üzleti fejlődését
elősegítő legfontosabb indikátorok a humán erőforrás
szempontjából a következők lehetnek:
• Létszám: a létszám változása, növekedése vagy csökke-
nése, a belső szerkezet arányainak kívánt irányba és
tartalommal történő elmozdulása a kiinduló állapothoz
képest.
• Bérszerkezet: a belső szerkezetben az alapbér és a
pótlékok, egyéb kifizetések arányának célzott elmozdu-
lása, a ráfordítás bérszerkezeten belüli arányának válto-
zása, az egyéb pótlékok számának meghatározása, a fel-
szabaduló ráfordítás felhasználása, az ösztönzést szolgáló
bérelemek meghatározása.
• Bértömeg (létszámhoz kapcsolva): az évenkénti növeke-
dés mértékének meghatározása, pl. az inflációval azo-
nos, vagy annál magasabb. A munkaerő-piaci értékekhez
viszonyított elmozdulás meghatározása.
• Képzési, tréning-ráfordítások: évente a bérköltség
meghatározott %-a, melynek egy része a folyó működés
szerinti kötelező képzésekre, másik része a stratégiában
akciókká transzformált képzésekre kerül felhasználásra.
• Iskolai végzettség: A stratégiai ciklus végére a felsőfokú
végzettségűek arányának százalékos növelése valamely ki-
emelt területen, a szakképzettségek valamely típusának
növelése, esetleg valamely hiányszakmával rendelkezők
számának bővítése, alulképzettek számának csökkentése.
20 Acélszerkezetek 2009/2. szám
Az eredmények méréséhez felhasználhatjuk a Humán
Potenciál Értékelési (HPÉ) rendszert. A HPÉ a mutatók
különböző hosszúságú gazdálkodási időszakok és gazdál-
kodási területek összehasonlító vizsgálatára specializált
rendszere, ami a meglehetősen szimpla terv/tény össze-
hasonlításnál mélyebben vizsgálja a humánerőforrás-gaz-
dálkodás eredményességét, hatékonyságát, ezáltal a stra-
tégiai célokhoz való közeledés vagy távolodás mérésére
alkalmas.
A stratégiai humán potenciál értékelési rendszer mű-
ködtetésének végső célja a vállalat humán (és egyben vál-
lalati) stratégiai céljainak és jövőképének egy átfogó mu-
tatószámrendszerre történő leképezése. Ez a mutatószám-
rendszer egyidejűleg egy működési keretet is adhat a veze-
tés számára.
Mire használható a rendszer:
• a humán stratégia megvalósítása szempontjából fontos, a
vállalatnál lezajló humán folyamatok figyelemmel kíséré-
sére, támogatására,
• a stratégia megvalósításának érdekében segítséget nyújt
a vezetői döntéshozatalban, érzékeltetve, hogy az ered-
ményes működésben az emberi tőkével való gazdálkodás
fontos szerepet játszik,
• feltárni a vállalat működésének humán oldali jelenlegi és
jövőbeli kockázatait (vezetés, munkatársak),
• megvizsgálni az emberi erőforrásokkal kapcsolatban
felmerült költségek felhasználásának hatékonyságát, az
emberi tőkebefektetések megtérülését, végső soron az
emberi erőforrással való gazdálkodás mérőszámokkal
történő minőségi elemzésére,
• a szervezetek működésére vonatkozóan képet kapni a
problémamegoldásról és az alkalmazkodóképességről,
a szervezeti kompetenciákról,
• időben felhívni a figyelmet jövőben felmerülő problé-
mákra, hangsúlyozni a proaktív cselekvés fontosságát,
• akciókat definiálni és azokat nyomon követni a jelenlegi
és jövőbeli kockázatok csökkentése szándékával.
Szakmai segítséget nyújt a szervezeteknek, de a problé-
mákat helyettük nem oldja meg.
A STRATÉGIAI HUMÁN POTENCIÁL
ÉRTÉKELŐ MONITORING RENDSZER
STRUKTÚRÁJA
A vállalat Stratégiai Humán Potenciál Értékelése két részből
áll: egyrészt a szervezeti kompetenciák és a munkaerő-
összetételre vonatkozó éves elemzésekből, másrészt a kiala-
kított mutatószámrendszer negyedéves működtetéséből.
Mindkettő működtetésének alapfeltétele a vállalati stra-
tégiából levezetett referenciaszámok kiválasztása, vezetés
általi elfogadása.
Ezek a számok lehetnek
• az éves üzleti tervből levezetett mutatószámok,
• a bázisév kiszámított mutatószámaihoz mért relációk,
• a vállalati stratégiából levezethető származtatott, megha-
tározott értékek.
Az így megállapított értékek alkotják az SHPÉ tervezési
oldalát, ami egyúttal viszonyítási alapot jelent. Ezek a szá-
mok a beszámolás során nyert éves és negyedéves tényada-
tokkal összehasonlítva jelezik, hogy a kitűzött célok elérése
érdekében tett lépések megfelelő irányúak-e.
A STRATÉGIAI HUMÁN POTENCIÁL Az elkészíté-
Ki részére
ÉRTÉKELÉS FOLYAMATA Feladat Gyakoriság sért felelős
szervezet
készül

1. a Stratégiai Humán Potenciál Értékeléshez el kell készí- vezér-

kontrolling igazgató,
teni a társaság humán stratégiájából és üzleti tervéből TERVEZÉS évente
szervezet humán
származtatott referenciaszámokat és szükséges tábláza- vezető
tokat.
2. Az igényelt informatikai támogatással a SHPÉ-hez szük- BESZÁMOLÁS
séges éves és negyedéves adatok rendelkezésre kell, • Munkavállalók kor
hogy álljanak. és végzettség szerinti
3. A kontrolling szervezet a meghatározott referenciaszá- elemzése évente
• Képzés, kompetenciák
mokhoz mérve elemzi a társasági mutatószámokat, és • Létszámelemzés vezér-
ezeket megküldi a vezetés részére. kontrolling igazgató,
4. A stratégia céloktól való eltérés esetén az érintett terü- • Humán tőke elemzése szervezet humán
• Munkaerő-stabilitás vezető
letek bevonásával megoldási javaslatok készülnek, ked- elemzése negyed-
vezőtlen folyamatok esetén a szükséges intézkedéseket • Elégedettségi indexek évente
megfogalmazzák. • Munkaidőalap-kihasz-
nálás hatékonysága
5. Az intézkedések megfelelő nyomon követése.

A munkaerő szerkezetére, összetételére és a képzésre, il-
letve a létszámra vonatkozó elemzést évente egyszer, míg a
rendszerszintű mutatószámokkal mérhető haladást negyed-
évente kívánatos mérni.
Az értékelési rendszer akkor jó, ha minden vállalkozás
saját gyengeségeiből, fejlődési szándékának megfelelően
kijelölt és levezetett mutatószámokat alkalmaz. Célszerű
a méréseknek olyan gyakoriságát meghatározni, amelyek
a saját céljai eléréséhez leggyorsabban hozzásegíti a vál-
lalkozást.
Az eszköztár bővíthető a stratégiának és az indikáto-
roknak megfelelően. A legnehezebb fázis az indikátorok
helyes kijelölése és az elmozdulást kifejező mérőszámok
intervallumának kijelölése. Például nem célszerű olyan ja-
vulást kitűzni a mérőszámokban, ami meghaladja a vál-
lalkozás teherbíró képességét, vagy egy stratégiai ciklusban
teljesíthetetlen.
Minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak
belőle. A fő cél, a vállalkozás talpon maradása, változási, al-
kalmazkodási, végső soron jövedelemtermelő képességének
erősítése a jó stratégia hozzáadott értéke. A lehetőségek, a
veszélyek csak látszólag érik spontán módon a vállalato-
kat. Vagy gondoljunk vissza Seneca megállapítására: „nincs
annak jó szél, aki nem tudja, melyik kikötőben akar
kikötni.”
Felhasznált irodalom
R. S. Kaplan – D. P. Norton: Balanced scorecard.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp. 1998.
Boda György –Szlávik Péter: Kontrolling rendszerek.
KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Bp. 2005.
Barakonyi Károly: Stratégai menedzsment. Nemzeti
Tankönyvkiadó Bp. 2000.
Soros György: A 2008-as hitelválság és következményei
– Scolar Kiadó, 2008.
J. K. Galbraith: Az „új monetáris konszenzus” vége in.
Valóság 2009. április 1–7 pp.
Mihancsik Zsófia: Márciusban történt in. Mozgó Világ
2009./4. 13–18. pp.

Acélszerkezetek 2009/2. szám 21

Érsek László felelős hegesztőmérnök
GANZ Híd-, Daru- és Acélszerkezetgyártó Zrt.
A VASÚT EGY „MÁS VILÁG”
VASÚTI HIDAK GYÁRTÁSA NÉMET ELŐÍRÁSOK ALAPJÁN
nemzetközi kitekintéssel
THE RAILWAY IS AN „OTHER WORLD”
PRODUCTION OF RAIL BRIDGES ON GERMAN DIRECTIONS
with international looking out
Az elmúlt évek folyamán három nagy acélszerkezetű
Duna-híd is átadásra került a GANZ Híd-, Daru- és
Acélszerkezetgyártó Zrt. közreműködésével: (az építés
sorrendjében) a szekszárdi Szent László híd, a du-
naújvárosi Pentele híd és legutóbb Budapest északi
részén a Megyeri híd.
A közeljövőben - a jelenlegi gazdasági helyzet mi-
att is - ilyen nagy volumenű híd-projektek nem
várhatók. Így az iparvállalatoknak át kell alakítani
termelési struktúrájukat, ill. stratégiájukat. Ennek
eredményeként 2007/2008 folyamán legyártottunk
két kisebb vasúti hidat (felüljárót) Hamburgba, az
Oberhafenkanal fölé, a főpályaudvar közelében (1.
ábra). A múlt év végén pedig egy újabb vasúti híd
gyártását kezdtük meg, amely Berlin keleti szek-
torában, az Ostkreuz nevű csomópontban kerül fel-
állításra (2. és 3. ábra). Jelen munka célja a kivi-
telezéssel kapcsolatos legfontosabb tapasztalatok
rövid összefoglalása.
1. ábra: Oberhafenbrücke, Hamburg. Az Oberhafenkanal felett átívelő régi híd
22 Acélszerkezetek 2009/2. szám
In the past years three huge steel bridges were built
with the contribution of GANZ Steel-construction
Ltd. Co.: the Szent László-bridge at Szekszárd, the
Pentele-bridge at Duna-újváros and the last time the
Megyeri-bridge at the northern part of Budapest.
In the near future we cannot expect such grand proj-
ects in the field of steel bridge structures, partly due
to the global economical crisis. Hence the industrial
companies have to change the stucture and strategy
their production. As a result of this, during the years
2007-2008 we produced two small railway bridges
to be erected in Hamburg above the Oberhafenkanal,
near by the main railway station (Fig. 1.). We com-
mence to fabricate another railway bridge lately,
which will be set up at the junction called Ostkreuz
in Berlin, situated in the easter part of the capital
(Figures 2 and 3). This paper was written in order
to briefly summarize the most important experiences
of both projects.
2. ábra: Ostkreuz, Berlin. A kereszteződés
egy részlete az átépítés előtt
A FEJLŐDÉS ÁTTEKINTÉSE
A VASÚTI HIDAK
ÉPÍTÉSE SORÁN [1]
Az acélból készült vasúti hidak egy
jelentős fejezetet jelentenek a techni-
kai fejlődés történetében, mivel annak
számos fontos csomópontján részt
vettek, mind az elméletet, mind a gya-
korlatot tekintve. A 19. sz. első felében
az első vasúti hidakhoz öntöttvasat al-
kalmaztak, azonban röviddel azután
áttértek az építőmérnökök a hegvasra,
a folytvasra, majd a mai értelemben
vett acélra, mivel utóbbinak jobb me-
chanikai–technológiai tulajdonságai
vannak. Jelenleg már nagy szilárdságú
és termomechanikusan hengerelt acé-
lokat is előállítanak, amelyek definiált
tulajdonságokat biztosítanak. Kéz a
kézben az anyagminőséggel a kötési
technika is fejlődött: szegecselés, nagy
szilárdságú csavarok, hegesztés. Ezzel
egyidejűleg így néhány új anyag és épí-
tési mód néhány problémát is magával
hozott. Példaként a hegesztést em-
líthetnénk, ami szinte kényszerítette
a mérnököket a fáradási problémák
megoldására az elméletben és a gya-
korlatban egyaránt.
1870-től beszélhetünk szabványosí-
tásról, ill. előírásokról a vasúti hidak-
nál. (Addig ezek a műtárgyak a minden-
kori megrendelő és a vasúttársaságok
közötti egyedi megállapodások alapján
jöttek létre.) Ezen előírások rendkívül
fontosak, mert ezek határozzák meg
a tervezés/méretezés legfontosabb
alapadatait (terhelési spektrum, meg-
engedett tengelyterhelések, fesztávok
stb.).
A technikai fejlődést több tényező is
ösztönözte: egyrészt az egyre növekvő
szállítási volumenek, másrészt az ezt
talán még inkább meghaladó ütemű
menetsebességek. Míg az első moz-
donyok (szerelvények) sebessége
alig haladta meg a lovak által elérhe-
tő haladási sebességet, ma már me-
netrendszerűen közlekednek a 250
3. ábra: Ostkreuz, Berlin. A vágányok elrendezési terve
km/h sebességű vonatok és a legújabb
vasúti szakaszokat már 350 km/h
sebességre tervezik Európa vezető
„vasúti hatalmai”, Franciaország és
Németország. A fejlődés további jel-
lemzője az egyre nagyobb fesztávok
alkalmazása.
Írásunkban nem szárnyalunk a tech-
nikai fejlődés ilyen magasságaiba, csak
utalni szerettünk volna arra, hogy me-
lyek a jelenlegi fejlődés trendvonalai.
A részben általunk is kivitelezett vasúti
hidak kisebb sebességű szakaszokon
– mindkettő egy-egy nagyváros bel-
területén, a főpályaudvar közelében,
ill. egy forgalmas közlekedési gócpont-
ban, távolsági és elővárosi vonatok ta-
lálkozásánál – helyezkednek el. Mivel
rekonstrukcióról, ill. szanálásról van
szó, a fesztáv, ill. az egyéb geomet-
riai méretek is determinálva voltak,
sok szempontból megkötve ezáltal a
tervezők kezét.
ELŐÍRÁSRENDSZER
Az acélszerkezetek kivitelezésére
vonatkozó alapkövetelmények a DIN
18800/7 szabványban, a kiegészítő
követelmények a ZTV-Ing. dokumen-
tumban, az acélhidakra vonatkozó
további előírások a DIN-Fachbericht
101÷104 dokumentumokban talál-
hatók. Utóbbiak közül témánk szem-
pontjából legnagyobb jelentősége a
DIN Fachbericht 103 Stahlbrücken
(Acélhidak) kötetnek van.
A vasúti hidak tervezésével, kivi-
telezésével kapcsolatos speciális kö-
vetelményeket átfogóan a Richt-linie
804: Eisenbahnbrücken Deutsche
Bahn-előírás tartalmazza. (Német vas-
utak 804 sz. irányelve: Vasúti hidak;
a szakzsargonban csak Ril 804-ként
említve.)
A Ril 804 irányelv egy közel 360 ol-
dalas dokumentum. Jelenleg hatályos
változata 2003. 04. 15-én került ki-
adásra.
Acélszerkezetek 2009/2. szám
Az irányelv felépítése (a dokumen-
tum belső számozását követve):
804.0101 Műszaki kidolgozás
804.1101 Tervezési
dokumentumok
804.2101 Hatások
804.3xxx Építési módtól
független igazolások
804.4xxx Pótlólagos követelmé-
nyek egyes építési
módokra
804.5xxx Felszerelési és tartozék-
elemek
804.6xxx Építményvédelem
804.8xxx Mérnöki építmények
felülvizsgálata
804.9xxx Tervezési és munka-
segédletek
Mint látható, az irányelv – címének
megfelelően – átfogóan ismerteti a
vasúti hidak tervezésével, kivitelezésé-
vel és karbantartásával kapcsolatos
összes követelményt. Moduláris fel-
építésű, így az egyes fejezetek köny-
nyen változtathatók anélkül, hogy az
a teljes dokumentumot érintené. (Pl.
egyes fejezetek még bizonyos ideig
érvényben maradtak a régiből az új
előírásrendszer bevezetését követően
is; vagy más fejezeteket üresen hagy-
tak, mivel csak később kerültek, ill.
kerülnek kihirdetésre.) A könnyebb
kezelhetőség és érthetőség érdekében
az irányelv a szokásos tartalomjegyzék
és tárgymutató mellett egy, a legfonto-
sabb fogalmakat definiáló fejezetet és
egy a módbeli segédigék (kell, lehet,
szabad stb.) alkalmazását értelmező,
magyarázó részt is tartalmaz.
A jelenlegi irányelv több évtizedes
fejlődés eredményeképpen jutott el
mai állapotába. Első változata 1925-
ben jelent meg. (Érdekes módon eb-
ből pl. hazánk legnagyobb műszaki
könyvtára, a BME/OMIKK is rendel-
kezik példányokkal.) A dokumentum
fejlesztésének/módosításainak jelentő-
sebb állomásai ezt követően: 1935,
1983 és 2003.
23
 Újdonsága a jelenlegi irányelvnek,
hogy csak a kimondottan a vasúti hi-
dakra vonatkozó speciális követelmé-
nyeket tartalmazza. (Azokat viszont
anyaguktól, kivitelezési módjuktól füg-
getlenül.)
Az egyéb előírásrendszereket (DIN-
Fachberichte, ZTV-Ing, ZTV-Korr),
szabványokat [DIN, UIC = Union
Internationale des Chemins de Fer
(Nemzetközi Vasúti Szövetség)], irány-
elveket, ajánlásokat csak „behívja”.
Ez tette lehetővé a terjedelem korlá-
tozását: ennek következtében az irány-
elv nyomtatott változatban egy köze-
pes méretű könyvnek felel meg. Ha
viszont az említett, az irányelvben
meghivatkozott egyéb előírásokat is
figyelembe vesszük, egy kisebb könyv-
tárnyi szakirodalmat kell a felhasz-
nálónak – elsősorban tervezőknek,
kivitelezőknek, átvevőknek – ismer-
niük.
A kivitelező szempontjából az irány-
elv 4. fejezete – az acélból készülő
vasúti hidakra vonatkozó, a pótlóla-
gos követelményeket tartalmazó rész
– a legfontosabb. Hangsúlyozni szeret-
ném, hogy írásomban elsősorban a
német exportra történő gyártásra/
szerelésre vonatkozó német előíráso-
kat, követelményeket szeretném is-
mertetni.
Természetesen minden iparilag fej-
lett ország rendelkezik saját előírás-
rendszerrel. [Pl. a szomszédos Auszt-
riában az ÖBB (Osztrák Szövetségi
vasutak) 45 sz. előírása: Technische
Richtlinien für Eisen-bahnbrücken,
Bahnüberbrückungen und verwandte
Bauwerke = Műszaki irányelvek vas-
úti hidakhoz, vasút-átvezetésekhez és
rokon építményekhez] a mértékadó
előírás. Jelenleg hatályos változata szin-
tén 2003-ben lett kiadva, de kevésbé
terjedelmes – mindössze 96 oldal –,
mint a német előírás.
Jelentősnek mondható a nemzetközi
együttműködés is a szakterületet érintő
szabványosítási tevékenységben. Ez el-
sősorban az Eurocode 1 és 3 részének,
valamint az UIC-előírásoknak/ aján-
lásoknak a kidolgozására vonatkozik.
Ezen munkákat, valamint a kutatási/fej-
lesztési tevékenységek koordinálását
az ERRI (European Rail Research
Institute = Európai Vasúti Fejlesztési
Intézet) végzi.
Magyar viszonyokra a Vasúti Híd-
szabályzat (VSZ) a mértékadó. De az
is nagyon sok területen a német vasút
előírásait veszi figyelembe, főleg az
egyes részterületeket szabályozó ún.
„feltét-füzeteivel” [2].
24
A kivitelezést csak a feltételrendszer
megléte, a DB AG – mint megrendelő
– képviselőinek előzetes helyszíni lá-
togatása, valamint a DB erre feljogo-
sított szervezete, az EBA = Eisenbahn
Bundesamt (Szövetségi Vasúti Hivatal)
– mint felügyeleti hatóság – által jóvá-
hagyott műszaki dokumentáció (raj-
zok, műszaki leírások stb.), kiviteli
tervek alapján lehet megkezdeni.
Nagy szerepük van ennek során az
ún. „Richtzeichnung”-oknak. Magyarul
talán „mintarajzok”-nak lehetne fordí-
tani. Ezek olyan, a gyakorlat során
bevált – a tervezésre, kivitelezésre,
fenntartásra vonatkozó – műszaki meg-
oldásokat tartalmazó és az EBA által
kodifikált rajzok, műszaki dokumen-
tációk, amelyeket szinte kötelezően
kell alkalmazni. A német vasutaknál
1969-ben lettek bevezetve. A DB mel-
lett több európai vasúttársaság (pl. FS,
NS, Railtrack, SNCF) is alkalmazza eze-
ket [3]. Ezek messzemenően növelik a
„vasútüzem” biztonságát, bár eseten-
ként korlátozhatják, ill. megköthetik a
tervezői fantáziát.
ALKALMASSÁGI
IGAZOLÁSOK,
MINŐSÍTÉSEK
A német piacra történő gyártás ese-
tén a vállalkozónak alapvetően ren-
delkeznie kell a DIN 18800-7 szab-
vány szerinti, ún. „nagy alkalmassági”
tanúsítással; mégpedig az ezen szab-
vány szerinti legmagasabb, E osztályra
vonatkozó besorolással és a vasúti
hidak gyártására vonatkozó kiterjesz-
téssel a RiI 804 DB-előírás szerinti
követelmények alapján.
Elvileg lehetséges alvállalkozók be-
vonása a kivitelezés folyamatába, de
azoknak gyakorlatilag a fővállalkozóval
(a feladat elvégzésére eredetileg szer-
ződött céggel) azonos jogosultságok-
kal kell rendelkeznie. Ez alapján lett
bevonva a berlini hidak kivitelezési
munkáiba – előbb csak a főtartók
gyártásába, majd később egyéb szer-
kezetekébe is – a mosonmagyaróvári
MOTECH Kft.
Fenti követelmények biztosításához
előzetesen el kell végezni és minő-
síttetni – esetleg csak bővíteni – az
alkalmazandó anyagoknak és hegesztő-
eljárásoknak megfelelően a szükséges
hegesztési technológiákat. (A hegesz-
tettszerkezet-gyártók által jól ismert
európai szabványsorozat mellett a DVS
Richtlinie 1702 figyelembevételével
is.)
Acélszerkezetek 2009/2. szám
A hegesztőknek és a hegesztőgép-
gépkezelőknek az anyagcsoport(ok)-
nak – megfelelő EN 287-1, ill. EN 1418
szerinti érvényes minősítésekkel kell
rendelkezniük.
ALAPANYAGOK
Acélból készülő vasúti hidakhoz csak
bevált szerkezeti anyagokat szabad al-
kalmazni. (Hasonló vonatkozik a kötő-
elemekre is.) A műszaki szabályokkal
való konformitást az egyezőségi tanúsí-
tással (Ü-jel) a Bauregelliste (Építési
szabályok jegyzéke) szerint kell igazol-
ni. Amennyiben az alkalmazási szab-
ványokban és a műszaki előírásokban
további követelményeket támasztanak
a vizsgálati bizonylatokkal szemben,
azokat pótlólag figyelembe kell venni.
Azokra az acélokra, amelyeket vasúti
hidakban alkalmaznak, a DB AG DS
918002 műszaki szállítási feltételei
szerinti követelmények érvényesek.
(Ez alól csak azoknál az elemeknél van
„felmentés”, amelyek nem vesznek
részt közvetlenül a „vasútüzem” okoz-
ta terhelések felvételében.)
Vasúti hidakhoz az S235, S275 és
az S355 szilárdsági osztályok acéljait
szabad alkalmazni az EN 10025 szab-
ványsorozatnak megfelelően, a DB
AG DS 918002 előírás figyelembevé-
telével. Tehát mint látható, a szabály-
zat rendkívül „vaskalapos”: úgy tesz,
mintha nem is léteznének ennél na-
gyobb szilárdságú (folyáshatárú) acé-
lok. Nagyobb szilárdságú – méghozzá
termomechanikusan (TM) hengerelt –
acélok (S460M) alkalmazásáról a vég-
kereszttartók gyártása során – igaz,
meglehetősen kis volumenben – szá-
mol be [4]. Ehhez természetesen az
EBA egyedi jóváhagyására volt szük-
ség, mivel amint a cikk szerzői is em-
lítik írásuk végén, az eredmények és
záró következtetések pontban. „Csak
remélhető, hogy a TM-acélok ésszerű
alkalmazása a DB AG részére készülő
hidakban nem korlátozódik egyedi
esetekre.”
Az egyetlen „észérv” a tervezők,
ill. a DB-képviselői részéről minden
esetben: (a nagy szilárdságú S420
és S460 szilárdsági osztályú acélok)
„…nagyobb szilárdsága és folyáshatára
a vasúti hidaknál és a járatos fesz-
távoknál nem használhatók ki, mert
azok más méretezési kritériumok
– mint pl. a kihajlás korlátozása és a
fáradási szilárdság – semmilyen előnyt
nem kínálnak az S235 és S355 acélok-
kal szemben.” [3] De hol vannak a
kivitelezők (gyártók, szerelők) szem-
pontjai?!
 Mi, kivitelezők is szeretnénk csat-
lakozni a reménykedők sorához:
nagyobb szilárdságú acélok esetén
csökkenthetők lennének a lemezvas-
tagságok és ez alapján a gyártási
költségek. (Ezek közül csak a két
legjelentősebbet – az élőmunka-ráfor-
dítást és a hozaganyag-szükségletet
– említve.) Ehhez járulna még az
előmelegítési igény csökkenése, ill.
esetenkénti elmaradása a kisebb szel-
vényvastagságú, normalizált S350-es
acéloknál, ill. ab ovo a TM-hengerelt
acéloknál.
Csillapítatlanul öntött acélok (FU)
hegesztett szerkezeti elemekhez nem
alkalmazhatók.
A maximálisan megengedett beépít-
hető lemezvastagságokat – az acél-
minőségtől és az igénybevételtől füg-
gően – a DIN-Fachbericht 103 3.2b
táblázata alapján kell meghatározni.
Az anyagminőség mellett – mind
a tervezés, mind a kivitelezés során
– fontos szerepe van a lemezvastagsá-
goknak (a szükséges minimális, ill. a
megengedett maximális lemezvastag-
ságnak) is. Az európai vasutaknál a
min. lemezvastagságok az acélszerke-
zetek építéséhez 6 és 14 mm között
ingadoznak [3]. Ezek részben rögzített
értékek, részben változóak a lemez-
méretek függvényében.
A német vasutaknál a Ril 804 tétele-
sen megadja a főbb szerkezeti elemek-
re a min. lemezvastagságokat. Így pl.
a pályalemezeknek legalább 14 mm,
az öveknek, ill. gerinceknek legalább
10 mm vastagoknak kell lenniük. (10
mm alatti lemez-, ill. falvastagságok
csak rácsos szerkezetű konstrukciók-
nál és segédszerkezeteknél (korlátok,
járdák stb.) megengedettek.
Max. megengedett értékként hegesz-
téshez (az előmelegíthetőség alapján)
sok vasút által 60 mm van megnevezve.
Ez a vastagság a legtöbb szerkezethez
elegendő. Azonban nagyobb vastag-
ságok is elfogadhatók, amennyiben
egy ésszerű alkalmazási eset áll fenn.
Érdekes módon ebből a szempont-
ból a Ril 804 nagyon „liberálisnak”
mondható, mivel a max. lemezvastag-
ság a gerincvastagításoknál szokásos
lemezkötegeknél akár 150 mm is le-
het (két vagy három lemez egymásra
lapolásával); azzal a kikötéssel, hogy
az egyedi lemezvastagság nem halad-
hatja meg a 100 mm-t. (Csak illuszt-
rációként néhány vasúttársaság hason-
ló adatai: Railtrack 75 mm, SBB 85
mm, ÖBB 90 mm, NS 100 mm, SNCF
150 mm [3].)
A megengedett legnagyobb lemez-
vastagság előírásának azért is van fo-
kozott jelentősége, mivel növekvő le-
mezvastagágokkal úgy a folyáshatár,
mint a fáradási szilárdságra megenge-
dett értékek csökkennek.
HEGESZTÉS
A vasúti hidak gyártása, szerelése
során – mint kötési technológiának
– kiemelt szerepe van a hegesztésnek.
Korábban a vasúti hidak is – az akkori
technikai fejlődésnek megfelelően –
szegecseléssel készültek. A szegecselés
alkalmazása manapság többnyire csak
a felújítási munkákra korlátozódik,
amikor eredeti formájában kívánnak
helyreállítani valamely esztétikailag is
kiemelkedő alkotást. Bár új hídnál is
van példa az alkalmazására [3].
A technikai fejlődés következő fokát
jelentő csavaros kötések is ma már
egyre ritkábbak. Alkalmazásuknak ál-
talában csak a helyszíni szereléseknél
van létjogosultsága, amikor is hegesz-
tést valamilyen okból nem szabad –
vagy nem lehet – végezni. Ezekben az
esetekben rendszerint illesztőcsavaros
kötéseket alkalmaznak.
A legáltalánosabban – szinte kizáróla-
gosan – alkalmazott kötési mód min-
den európai vasútnál évtizedek óta a
hegesztés. A hegesztés végrehajtására,
ellenőrzésére vonatkozó követelmé-
nyeket a már említett előírások tar-
talmazzák, ill. adott esetben „behívják”
az ismert szabványokat.
Hegesztőanyagok
A hegesztési hozaganyagoknak,
fedőporoknak és védőgázoknak az al-
kalmazási célnak és az összekötendő
anyagokkal kell egyeztetettnek és a
vonatkozó szabványoknak megfelelők-
nek kell lenniük.
Csak az Építési szabályok jegyzé-
kében felsorolt termékek alkalmazha-
tók.
Hegesztőeljárások
Hegesztőeljárásként az ipari gyakor-
lat által ismert és alkalmazott eljárások
jönnek szóba:
Így a bevont elektródás kézi ív-
hegesztés, a fogyóelektródás védő-
gázos ívhegesztés, valamint a fedett
ívű hegesztés. A lánghegesztés és
a TIG-hegesztés (a korábbi magyar
nyelvhasználat szerint AWI) nem jel-
lemző.
Acélszerkezetek 2009/2. szám
A hegesztési munkák
kivitelezése
Teherviselő szerkezeti elemeknél
csak teljes átolvadású (teljesen át-
hegesztett) varratok megengedettek.
A tompa-, fél V- és kettős fél V-varratok
gyökeit – kivéve a kerámia alátétekkel
vagy acélalátét-sávokkal történő gyök-
fürdő-biztosításoknál – ki kell mun-
kálni és gyökutánhegeszteni. A gyök
kimunkálásáról a gyökutánhegesztés
előtt bizonyos feltételek megléte ese-
tén le lehet mondani.
Külön ki kell emelni két témát: ezek
a szerelési segédszerkezetek és a be-
ütött jelölések.
A mindenkori szerelési segédszer-
kezetek felhegesztése a végleges szer-
kezeti elemre csak akkor megenge-
dett, ha ez a vizsgált műszaki doku-
mentációkban tervezve van.
Az ilyen megengedett szerelési se-
gédszerkezeteket már a gyártóműben
fel kell vinni. Minden esetben a műszaki
dokumentumokban megadott hegesz-
tési körülményeket (pl. előmelegítés,
minősített hegesztők, jóváhagyott he-
gesztőanyagok) be kell tartani és az
utasításokat a későbbi levágásra (pl.
leköszörülés, vizsgálat) követni kell.
Fáradásra veszélyeztetett területeken
beütött jelölések nem megengedet-
tek.
Hegesztési varratminőségek
Miden hegesztett kötést úgy kell
előállítani, hogy lehetőleg hibáktól
és eltérésektől mentesek legyenek.
Mindenek előtt a rendszeres, állan-
dóan ismétlődő eltérések nem meg-
engedettek. Egyedi, többnyire elke-
rülhető eltérések elfogadhatók, ha a
Ril 804 50. táblázatában megadott ha-
tárértékek be vannak tartva.
Hegesztett szerkezeteknél a meg-
engedhető eltérésekre jelenleg alap-
vetően az EN ISO 5817 előírásai
érvényesek. (A Ril 804-ben még az
EN 25817-re történik hivatkozás, mi-
vel a jelenleg hatályos EN ISO szab-
vány annak kiadását követően jelent
meg.) A pótlólagos követelmények az
irányelv 50. táblázatában: Hegesztési
varratminőségek a vasúti hidak
gyártásánál találhatók.
Amennyiben az 50. táblázatban
megadott határértékeket túllépik, az
illető alkatrész funkciójának és igény-
bevételének figyelembevételével egye-
di esetben kell dönteni, hogy az illető
eltérések meghagyhatók-e vagy javítani
25
 A hegesztett kötéseket a DIN EN 25817 szerint kell értékelni. A B értékelési csoport határértékei érvényesek a következő
pótlólagos követelmények figyelembevételével

A … sorszámhoz Eltérés Pótlólagos követelmény

Csak egyedi kis pórusok fogadhatók el, nagyobb pórus-

¾ Porozitás és pórusok, pórusfészek
fészkek nem
5 Gázcsatornák, tömlőszerű pórusok Nagyobbak nem, folyamatosak nem
6 Szilárd zárványok Nem megengedett
10 Rossz illesztés, sarokvarratok A méretezés szerint szükséges a-méretet el kell érni
Csak „rövid eltérés”-ek fogadhatók el.
11 Szélbeégések A feszültségirányra merőleges bemetszéseket adott eset-
ben síkba kell köszörülni.
Csak a kerámián való hegesztésre vonatkozik
Túlzott gyökdomborúság
16/17 (lásd 48. szakasz). Itt is érvényes a gyökre a 12. sor-
(gyökátfolyás)
szám alatt a „varratdomborúság”-ra tett megjegyzés.
18 Éleltolódás Max. h = 2 mm; éles átmenetek lemunkálandók
24 Gyújtási hely A hegesztési varratvályún kívül nem megengedett
Hegesztési fröcsköléseket és az általa befolyásolt
25 Hegesztési fröcskölések
hőhatásövezetet el kell távolítani

Az ezen táblázatban megadott pótlólagos követelmények szükségesek, mivel a DIN EN 25817 – pl. a belső eltérésekre
vonatkozó 3÷6. sorszámoknál még a legmagasabb értékelési csoportban is – olyan megengedett határértékeket tar-
talmaz, ami a vasúti hidak gyártásánál nem fogadható el.

kell. Ennek során a szerkezet állásszi-
lárdsága szempontjából felelős szerve-
ket (felügyelő mérnök/minőségellenőr,
építésfelügyelő, statikus, adott esetben
vizsgálómérnök) be kell vonni.
Hegesztési varratvizsgálatok
Az erre vonatkozó előírásokat az
irányelv Minőségbiztosítás c. fejezete
tartalmazza külön-külön a tompa-, ill.
sarokvarratos kötésekre. De sajnos
nem eléggé explicit módon. Ahelyett,
hogy a követelmények a gyakorló
szakember számára jól áttekinthetően
– táblázatosan – lennének megadva,
leginkább szövegesen, ill. a szöveg
közé rejtetten vagy lábjegyzetként je-
lenik meg nagyon sok fontos infor-
máció.
Átadási/átvételi folyamat
Egy hidat általában – a kivitelezés
közbeni mozgatási, majd a szállítási
lehetőségeket figyelembe véve – kisebb
szerkezeti egységekre kell bontani.
Minden ilyen egység elkészültét ki-
szállítás előtt a DB kijelölt minőségügyi
megbízottjának jelenteni kell (min. 5
munkanappal a tervezett átadás előtt).
Az átadás/átvétel hegesztett kivitelű
hidaknál – és a szabályzat hatálya
alá tartozó egyéb mérnöki létesítmé-
nyeknél – több fázisban történik: előbb
a hegesztést és az ahhoz kapcsolódó
tisztítási/kikészítési műveleteket köve-
tően „schwarz” = fekete állapotban,
majd szemcseszórás után, végül a fes-
tést követően. (De utóbbi már egy
másik írás témája lehetne.)
A legfontosabb ellenőrzés szemcse-
szórt állapotban történik: ekkor meg-
felelő ellenőrző/világító eszközökkel
rendkívül markánsan láthatók a felületi
hibák (elsősorban szélbeégések, kráte-
rek, befejezési, újrakezdési hibák).
De nem csak a hegesztési hibák, ha-
nem a szakszerűtlen kikészítés okozta
hiányosságok (jellemzően aláköszörü-
lések, bevágások a köszörűkorong,
turbómaró által a hegesztési varrat és
az alapanyag közötti átmeneteknél, a
bordák sarokvarratainak körbeveze-
tésénél) is jobban előjönnek ilyen-
kor. Ekkor derülhet fény a lángvágott
felületek felületi hibáira, az esetleges
felkeményedésre, ill. beedződésre.
(Utóbbinak 50 mm-nél nagyobb vas-
tagságú, S355J2 anyagú lemezeknél
van realitása. A felkeményedett réteg
nem olyan fémesen tiszta fényű, mint
a szabályosan megszórt helyek, továb-
bá a felületi érdesség sem elegendő a
festéshez.)
A legnagyobb problémát az jelenti,
hogy a szemcseszórást követően 4÷8
órán belül meg kell kezdeni az ala-
pozóréteg felvitelét. Amennyiben ez
nem sikerül – mivel olyan volumenű
utólagos javítást kell végezni, amihez
az említett időintervallum nem ele-
gendő –, akkor a szórást meg kell
ismételni. Ez nem csak tetemes költ-
ségráfordítást, hanem határidőcsúszást
is okozhat, annak minden járulékos
következményével. (Ezek a hídelemek
a legtöbb esetben túlméretesek vagy
túlsúlyosak, így szállításuk útvonal-
engedélyhez kötött, amit már hetekkel
előbb meg kell kérni. Nem beszélve
a helyszíni vágányzárról, amelyet az
engedélyezési folyamat bürokratikus
csatornái miatt hónapokkal előbb kell
kérelmezni.) Súlyosbítja a helyzetet,
hogy ezeket a javításokat már a festő-
üzemben kell végezni, ahol lényegesen
rosszabbak a viszonyok, mint a gyártás
során (ezek közül csak a legfontosab-
bakat említve: a darabok egy viszony-
lag magas állványzaton vannak, emi-
att rosszak a hozzáférési lehetőségek,
nem forgathatók el. Számos esetben
az észlelt hibák nem javíthatók csak
köszörüléssel, hanem hegesztést is
kell alkalmazni. (Általában sarokvar-
ratok „megerősítéseként”, végkráterek
felrakásánál.) A javító hegesztésekhez
ugyanúgy biztosítani kell a hegesztési
feltételeket, mint a gyártás során; itt
elsősorban az előmelegítés feltétel-
rendszere említendő. A leggondosabb
műhelyi ellenőrzést követően is kelet-
kezhetnek szállítási sérülések vagy
elmaradhatnak hegesztési varratok.
Ezeket is mind ekkor kell pótolni.
Minden ilyen ellenőrzésről egy
FÜB = Fertigungsüberwachungsbe-

26 Acélszerkezetek 2009/2. szám

richt (gyártás-felügyeleti jelentés) ke-
rül kiállításra DB képviselője részéről.
Ez tartalmazza a legfontosabb megál-
lapításokat, az elvégzendő javításokat.
A gyártók által várva várt Freigabe
– jóváhagyás a további korrózióvédel-
mi munkákra – csak ezután kapható
meg.
Az átvételi folyamatba a DB minő-
ségellenőrei mellett esetenként be-
kapcsolód(hat)nak a már említett
EBA képviselői is. Ők valósítják meg
a törvényességi felügyeletet és egy-
fajta supervisori feladatokat is ellát-
nak. Tevékenységük némiképpen a
független átvevőkhöz hasonlítható,
mint pl. a híd-projekteknél a Mérnöké.
(De mint minden hasonlat, ez is némi-
leg sántít; hatáskörük, befolyásuk lé-
nyegesen nagyobb.) Ellenőrzésükről
szintén egy jelentést vesznek fel. For-
málisan a DB saját minőségellenőrei
végzik az átvételt, ill. a jóváhagyás ki-
adását; az EBA képviselőinek azonban
egyetértési, gyakorlatilag vétójoga van.
(Ezen procedúra alól természetesen a
kivitelezésben részt vevő alvállalkozók
sem maradnak ki.)
Ezen egységek jellemző méretei: szé- A normál kereszttartós hídelemek
lesség alul 3,6; felül 4,05 m; hosszúság elkészítése nem jelentett különösebb
12,3 m; a normál kereszttartók magas- problémát. Az ezeket lezáró végke-
sága 600 mm, a végkereszttartóké 1600 reszttartós elemek gyártása, mozgatása
mm. Az összeépítés utáni tömegek: már nagyobb kihívást jelentett. Míg az
374, ill. 442 tonna (Stockmeyerstrasse, övlemezek általában 50÷70 mm vasta-
ill. Stadtdeich felőli oldal). gok voltak, a saruk feletti részeknél
120 mm vastag, két lemezből álló le-
A hamburgi hidak gyártásának fon- mezkötegek is előfordultak.
tosabb lépései: A hidak gyártásának néhány jelleg-
– Pályalemezek toldása. zetes lépését a 4–6. ábrák mutatják.
– Hossz- és kereszttartók felhelyezése,
készrehegesztése
– Fenéklemezek toldása.
– Fenéklemezek felhelyezése, készre-
hegesztése.
– Kavicsfogó lemezek felhelyezése,
készrehegesztése.
– Segédszerkezetek (szolgálati járdák,
különféle korlátok, pódiumok) elő-
gyártása.

A HIDAK
KIVITELEZÉSI MUNKÁI
Ezek után néhány szó hidakról, ill. a
konkrét kivitelezési munkákról.
4. ábra: Oberhafenbrücke, Hamburg. 6. ábra: Oberhafenbrücke, Hamburg.
Mindkettőre jellemző, hogy egy nagy- Egy közbenső hídelem Lángvágott felületek utólagos
város (világváros) rendkívül forgalmas a gyártás során (az alsó öv köszörülése szemcseszórt
pontjain helyezkednek el. Lényegében a hossz- és kereszttartókkal) állapotban a helyszínen
szanálási munkákról volt, ill. van szó,
többéves átfutással, a meglevő léte-
sítmények folyamatos üzemelése mel-
lett. Emiatt teljes vágányzárról csak az
építés/szerelés utolsó fázisaiban lehet
szó.
Mindegyik általunk kivitelezett híd
kavicságy-átvezetéses, alsópályás kivi-
telű.
A hamburgi hidak a főpályaudvarról
jövő, ill. menő forgalom átvezetésére
szolgáltak. Kétszintes híd-szerkezetek:
felül halad a vasúti, alul a közúti
forgalom. Négy vágány átvezetését
tették lehetővé. A nyílások közötti
távolság két, ill. három részre volt
osztva, amelyeket a saruknál 1–1 vég-
kereszttartós tag zárt le. Cégünk fel-
adata az Oberhafenkanal két oldalán
haladó közutak feletti vasúti hidak
elkészítése volt. (A tulajdonképpe-
ni Oberhafenkanal feletti folyami
híd kivitelezését egy zwickaui cég
végezte.) Fentiek alapján az egyik
híd (Stockmayerstrasse) 11, a másik
(Stadtdeich, a főpályaudvar felőli ol- 5. ábra: Oberhafenbrücke, Hamburg.
dalon) 9 egységből állt. Egy készre hegesztett hídelem a szemcseszórást követő javítás közben

Acélszerkezetek 2009/2. szám 27

 A berlini hidak a meglevő 5-ös, ill.
6-os vágányokat vezetik át az alattuk
futó közutak felett (3. ábra) és a szál-
líthatóság követelményeinek figyelem-
bevételével 6–6 egységből állnak. Itt a
hídelemek hossza 13 és 18 m között
mozgott, a pályalemezek szélessége
5,08 m, a főtartók gerincmagassága
1,7 m, az övek szélessége 600 mm.
A normál kereszttartók magassága
400 mm, a végkereszttartóké 735 mm.
A beépített acélmennyiség összesen
1172 tonna.

A berlini vasúti hidak elemeinek

gyártása, majd összeállítása az alábbi
fázisokból áll:
– Övlemezkötegek előgyártása.
– Övek, gerincek toldása.
– Hossz- és keresztirányú merevítők,
bordák felhelyezése; készrehegesz-
tése.
– Pályalemezek, hossz- és keresztirá-
nyú toldása. 7. ábra: Ostkreuz, Berlin. A főtartók készre hegesztett állapotban
– Kereszttartók előgyártása: két darab
egyidejűleg, hőhidakkal összekötve.
– 2 darab főtartóból és egy pályalemez
+ kereszttartó egységből a kereszt-
metszeti szelvények összeállítása az
előszerelés során.
– Az egy rövidebb és egy hosszabb
részből álló egységek keresztirányú
illesztéseinek elkészítése.

Az övlemezkötegek 2, ill. 3 lemezből

álltak. Az egyedi lemezméretek 40–50
mm voltak, így a három lemezből álló
kötegnél 120÷150 mm közötti vastag- 8. ábra: Ostkreuz, Berlin. A főtartók alsó 10. ábra: Ostkreuz, Berlin. Az övlemez-
övlemezének erősítése erősítés a valóságban közelről
ságok adódtak.

Ezen híd építésének néhány jellemző

fázisa a 7–15. ábrákon látható.
Mindegyik hídnál a hídelemek ter-
vi méretre vágva, hegesztési élelőké-
szítéssel ellátva, korrózióvédelemmel,
hegesztési élvédelemmel kerültek ki-
szállításra.

Fentiek alapján a hegesztés már

„gyerekjáték”-nak tűnhet. A Ganz ál-
tal alkalmazott hegesztőeljárások
mindkét projektnél: fedett ívű hegesz-
tés a lemeztáblák toldására, vala-
mint a kereszttartók nyakvarratainak
elkészítésére. Az összes többi kötés
fogyóelektródás eljárással készült.
MOTECH részéről csak a fogyóelekt-
ródás hegesztés került alkalmazásra.
Az utolsó elemek gyártása közben itt
is megkezdődtek az előkészületek a
fedett ívű eljárás bevezetésére.

Az előszerelés, ill. a javítások során

a bevont elektródás kézi ívhegesztést
is alkalmaztuk. 9. ábra: Ostkreuz, Berlin. Az övlemez-erősítés rajzi megadása

28 Acélszerkezetek 2009/2. szám


11. ábra: Ostkreuz, Berlin. Pályalemez a ráhelyezett kereszttartókkal hegesztés előtt
12. ábra: Ostkreuz, Berlin. Egy gyakorlati
megoldás a hegesztés közbeni
elhúzódások csökkentésére
13. ábra: Ostkreuz, Berlin. A két főtartóból és a pályaszerkezetből összeállított első
hídelem a szerelőállványon
Acélszerkezetek 2009/2. szám
15. ábra: Ostkreuz, Berlin. A kereszttartó-
főtartó kapcsolat hegesztéshez
előkészítve
16. ábra: Ostkreuz, Berlin. Előzetes
gyártásellenőrző hegesztési
próbadarab a háromlemezes
kötésekhez (teljes vastagság
150 mm)
Az alkalmazott hegesztőanyagok a
235, ill. 355 MPa szilárdsági kategó-
riájú acélokhoz kifejlesztett, jól bevált
hegesztési hozag- és segédanyagok
(elektródák, huzalok, fedőporok, vé-
dőgázok).
14. ábra: Ostkreuz, Berlin. Egy összeállított
hídelem a pályalemez felől nézve A hegesztési varratokra vonatkozó
vizsgálati követelmények a tervező cé-
gek részéről egzakt módon – külön vizs-
gálati rajzokon – kerültek megadásra.
Hídszerkezeteknél ma általában az
ultrahangos vizsgálat a követelmény a
toldásoknál. Megemlítendő azonban,
hogy a berlini hidak gyártása során a
tompavarratos kötéseknél radiográfiai
vizsgálatokat is előírtak, mégpedig
100%-os terjedelemben a pályaleme-
zek toldásainál, valamint a főtartó ge-
rinclemezeinek toldásainál az övekhez
becsatlakozó szakaszokon. (Az övle-
mezeken – legalábbis az előgyártás
keretében – szerencsére nem voltak
toldások a tervdokumentáció szerint.
Azonban az erre vonatkozó előzetes
hegesztési próbákat is elvégeztük egy
háromlemezes kötésnél, 16. ábra.)
A sarokvarratokat, a K-varratokat,
valamint a tompavarratok homlok-
felületét 10%-os PT vagy MT-vizsgálat-
nak kellett alávetni. Cégünk ilyen
esetekben mind műszaki, mind gaz-
daságossági megfontolásokból az MT-
eljárást választja.
29

17. ábra: Oberhafenbrücke, Hamburg.
Melegen hengerelt durvalemezek utólagos köszörülése
ÖSSZEGZÉS
Az elmondottakat semmiképpen
nem elrettentésnek szánta a szerző.
Csupán az volt a célja, hogy reálisan
számba vegye a követelményeket és
esetenként szembesítse a hasonló
szakterületekkel.
A két munka tapasztalatai alapján
elmondható, hogy ezen munkáknál
elsősorban nem a hegesztésről, ha-
nem a varratok kikészítéséről van
szó. Ennek illusztrálására szolgáljon
két további felvétel a hamburgi hidak
gyártásából, 17. és 18. ábra. (Az első
felvétel a melegen hengerelt durvale-
mezek utólagos köszörülését mutatja
a kész szerkezeten, a gyártóüzemben
a DB-átvétel előtt, a második a szem-
cseszórás utáni DB-átvétel során fel-
tárt hegesztési és lemezhibák javítását
a korrózióvédelem helyszínén.)
A vasúti hidak kivitelezése jóval na-
gyobb kihívást jelent a mindenkori
gyártó/szerelő cég számára, mint a
közúti hidaké. Az élet- és vagyonbiz-
tonság követelményeinek maximá-
lis betartását nem vitatva, itt sokszor
olyan megcsontosodott szabályokról,
ill. szemléletmódról van szó, amelye-
ket a technika, ill. a biztonsági filozó-
fia az élet számos egyéb területén
meghaladott. Annak érdekében, hogy
ezen a területen némi haladást lehes-
sen elérni, a konstruktőröknek is „fel
kellene venniük a kesztyűt”, mivel a
többnyire a sor végén álló kivitelezők
szava ehhez egyedül nem elegendő.
Utolsó felvételünkön – 19. ábra – a
hídépítés jelenlegi állása látható.
30
18. ábra:
Oberhafenbrücke,
Hamburg.
Hegesztési
és lemezhibák
javítása szemcse-
szórás után
19. ábra: Ostkreuz, Berlin. A hídépítés
jelenlegi állása a helyszínen
SZABVÁNYOK, MŰSZAKI IRÁNYELVEK
DB Richtlinie 804 Eisenbahnbrücken (und sonstige Ingenieurbauwerke)
planen, bauen und instand halten
DIN 18800-7 Stahlbauten
Teil 7: Ausführung und Herstellerqualifikation
DIN Fachbericht 103 Stahlbrücken
DS 918002-02 Technische Lieferbedingungen
Warmgewalzte Erzeugnissen aus Baustählen für den
Eisenbahnbrückenbau
DVS Richtlinie 1702 Verfahrensprüfungen im konstruktiven Ingenieurbau
ZTV-ING Zusätzliche Technische Vertragsbedingungen und
Richtlinien für Ingenieurbauten – Baudurchführung
ZTV-KOR-Stahlbauten Zusätzliche Technische Vertragsbedingungen und
Richtlinien für den Korrosionsschutz von Stahlbauten
IRODALOM
[1] FRYBA, L.: Fortschritte beim Bau stählerner Eisenbahnbrücken
Stahlbau 67 (1998) H. 8 S. 611
[2] VÖRÖS József: A vasúti hidak tervezésének időszerű kérdései
A Vasúti Szakosztály 2006. január 26-i szakmai napján elhangzott előadás
Mérnök Újság 2006. március – 40. old.
[3] TSCHUMI – GRÜTER – RAMONDENC: Fortschritte in Eisenbahn-
Stahlbrückenbaus EuropasStahlbau 67 (1998) H. 8 S. 612–626
[4] FREYTAG, K. – SCHLEICHER, W.: TM Stahl in Brücken der DB AG
Stahlbau 72 (2003) H. 2 S. 114–116
A fényképfelvételeket a szerző készítette, az alábbiak kivételével:
1., 2. és 19. ábra: Internet, 3. és 9. ábra: tervdokumentáció)
Acélszerkezetek 2009/2. szám
www.airliquide.hu

Acélszerkezetek 2009/2. szám Az ipari gázok szállítója

31
Tornai László tartószerkezeti vezető tervező
KÉSZ Építő Zrt.

FERIHEGY T2 SKYCOURT ACÉLSZERKEZET

KIVITELI TERVEZÉSE
FERIHEGY T2 SKYCOURT STEEL STRUCTURE
CONSTRUCTION PLANNING
A Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér T2a, T2b terminál
rekonstrukciójának pályázatát a KÉSZ Építő Zrt.
nyerte meg. A rekonstrukció abban áll, hogy a két
terminál összevonásával új, korszerű utaskiszol-
gáló és repülőtér-üzemelő létesítményt hozunk létre.
Ennek része az új, alaprajzában 70x114 m méretű,
négyszintes épület, melyet az építész a SkyCourt
(Égi Udvar) elnevezéssel illetett. A jelen beszámoló
rövid áttekintést ad az acél tetőszerkezet tervezési
fázisáról.
The reconstruction works of Ferihegy Terminals T2a
and T2b were awarded to KÉSZ Építő Zrt. By closing
up the terminals we will develop a new, state of the
art terminal facility and operation centre including
SkyCourt - as it has been named by the architect: a
new 4-story building with floorspace dimensions of
70x114 m. This summary gives you a brief overview
of the construction planning phase of the steel roof
structure.

1. A TERVEZÉSI FELADAT A tető tartószerkezetének feladata 2. A SZERKEZETI

A SkyCourt tetőszerkezete nagy ré-
szében üvegtető, és a tetőn való kilá-
tást az építész koncepció szerint sem-
mi sem zavarhatja. Tehát olyan, önma-
gukban is állékony elemekből kellett
felépíteni, melyek csak a tető épület
elé nyúló részében kapcsolódhatnak
össze.
továbbá számos gépészeti, villamossági,
tűzvédelmi szempontból fontos elem,
úgymint légcsatornák, füstelvezetők
elhelyezése és teherhordása.
Szintén a koncepció része, hogy a
szerkezet attraktív burkolatot kap. Mind-
ezen feladatok eredményeként a 65 m
fesztávú tetőtartók állandó terhei, az
önsúlyt is beleértve, elérik a 2.0 t/fm-t.
MEGOLDÁS
A feladat megoldásaként háromövű
rácsos tartók születtek, melyek poli-
gonális alakjukkal szépen végigkísérik
a tető állandóan változó görbületét
a földi oldaltól a légi oldalig (1–3.
ábrák).

1. ábra: A szerkezet áttekintő képe

32 Acélszerkezetek 2009/2. szám

2. ábra: A szerkezet jellemző keresztmetszete

3. ábra: A légi oldali üvegfalhomlokzat

A tetőtartók stabilitását a légolda-
lon konzolosan előreugró szerkezeti
részben elhelyezett hosszanti mere-
vítőrendszer biztosítja. A tenderterv-
ben a rácsos tartó kialakítása euro-
szelvényekből történt, de a kiviteli
tervhez végzett gazdaságossági szá-
mítások és a térbeli csomópontok
kialakításának nehézségei miatt át-
tértünk melegen hengerelt csőszel-
vények alkalmazására, miután a gyár-
tási műszaki háttér is biztosított egy
új CNC-vezérlésű lángvágógép beszer-
zésével.
Az övrudak esetében a falvastagság
változatásával lehetett az igénybevé-
telek változását követni, a rácsrudak-
nál pedig átmérő és falvastagság variá-
lásával – természetesen a CIDECT és
az EC-1-8/7 adta korlátozások betar-
tásával.
A szerkezet főbb geometriai adatai: a
keretállás 8.40 m; a háromövű rácsos
tartó magassága tengelyméretekkel
2.75 m, szélessége pedig 4.50 m; légi
oldalon a tető 16 m magas, jellegzetes
„A” alakú oszloptámaszokkal.
A teherfelvételnél a szélterhek meg-
határozása jelentette a legnagyobb
gondot az épület különleges aero-
dinamikai formája miatt, amely a földi
oldalon kedvező, de a légi oldalon
rendkívül rossz.
3. A SZERKEZET
STATIKAI SZÁMÍTÁSA
A szerkezet globális számítása
és méretezése a Consteel 4.0 acél-
szerkezeti integrált számító-méretező
programmal történt (4. és 5. ábra) az
EN 1993-1 szabványok alapján [1]. A
számítógépes alkalmazás elméleti hát-
tere megtalálható a [2] irodalomban.

4. ábra: G-5 jelű tartó statikai modellje (ConSteel4.0) 5. ábra: A komplex gépi modell (ConSteel 4.0)

Acélszerkezetek 2009/2. szám 33

4. A CSOMÓPONTOK
TEHERBÍRÁSÁNAK
ELLENŐRZÉSE
A rácsos tartó csomópontjainak te-
herbírását az EN 1993-1-8 szabvány
hegesztett csőszelvényű csomópon-
tokra vonatkozó formulái alapján
ellenőriztük. A csomópontok többnyi-
re hézagos kialakításúak (6–8. ábrák),
de átlapolt típusúak is előfordulnak.
Jellemzően a felső övek mentén K,
az alsó övnél pedig térbeli K (KK)
csomópontokat találunk (egyik átlós
rúd nyomott, a másik húzott).
A csomópontok kialakításánál nagy
figyelmet szenteltünk a gyártási-hegesz-
tési követelmények kielégítésének.
Nem ilyen egyszerű a helyzet a rácsos
tartók támaszai felett (7. és 8. ábra),
ahol mind a négy rácsrúd nyomott,
alulról pedig szintén nyomott elem
terheli az övet, ami egy X típusú
csomópont képéhez hasonlít. A szab-
ványtól eltérő kialakítás miatt ezeket
a csomópontokat rugalmas héj véges-
elemes analízissel is megvizsgáltuk
(9–12. ábrák). A számítások a ConSteel
4.0 acélszerkezeti integrált méretező
programmal készültek [3].

9. ábra: Az alkalmazott héjelemes modell

Í (ConSteel 4.0) a [3] hivatkozás
6. ábra: alapján
A hézagos típusú
csomópontok
kialakítása
(ConSteel 4.0)

10. ábra: Az alkalmazott tehermodell

(ConSteel 4.0) a [3] hivatkozás
alapján

Í
7. ábra:
A csomópont
képe a rúdelemes
modellben
(ConSteel 4.0)

11. ábra: A csomópont rugalmas redukált

feszültségei a [3] hivatkozás
alapján

Í
8. ábra:
A csomópont 12. ábra: Az (a) jelű részlet rugalmas
szerkezeti kialakítása redukált feszültségei
(Tekla) a [3] hivatkozás alapján

34 Acélszerkezetek 2009/2. szám

 Vizsgáltuk a csomóponti modell ru-
galmas stabilitási viselkedését is (13.
ábra). A lokális lemez-horpadáshoz
tartozó legkisebb kritikus tehernövelő
tényező igen magas érték, tehát a te-
herbírást nagy valószínűséggel a szi-
lárdsági határállapot határozza meg.

5. TÁMASZOK RÉSZLETEI
A mind statikai mind szerelési szem-
pontból kedvező csuklós támaszok Í
kialakítása csapszegek alkalmazásával 13. ábra:
A rugalmas stabilitási
történik (14–17. ábrák). analízis eredményei
Maga a támaszelem építészeti-eszté- a [3] hivatkozás
tikai kívánalmaknak eleget téve forgá- alapján
csolással készül. Lehorgonyzó elemek
5.6 illetve 8.8 minőségű tőcsavarok
és H szelvényű nyírótuskók.

6. ÖSSZEFOGLALÁS
A csőszelvényű térbeli rácsos szer-
kezet számítása két egyenlő fontosságú
részből áll: a rúdstatikából és a csomó-
ponti statikából. Számos esetben a
rudak méreteit a csomóponti teher-
bírás határozta meg. Munkánkat az EN
1993-1-8 szabvány jelentős mértékben
segítette a hegesztett csőszelvényű
csomópontok kialakításánál, de egyes
Í
esetekben héj végeselemes analízisre
14. ábra
is szükség volt. Álljon itt még Bagó
Zoltán statikus tervező neve, aki a gaz-
daságossági vizsgálatokat is tartalmazó
koncepcionális tervezésben és a stati-
kai számításokban is részt vett.

Hivatkozások

[1] www.consteel.hu

[2] Iványi, M. és Papp, F.: Acél CAD.

16. ábra
Acél rúdszerkezetek számítógép-
pel segített tervezése. Egyetemi
tankönyv. Műegyetemi Kiadó,
ISBN 963 420 590 9, Budapest,
1998.

[3] Papp, F.: Budapest Ferihegy Nem-

zetközi Repülőtér T2 Terminál
bővítése (2009) – Terminal csar-
nok acélszerkezetű rácsos főtartó
csomópontok végeselemes analízi-
se, Statikai számítás összefoglalója
(Készült a KÉSZ Építő Zrt. meg-
bízása alapján), Budapest, 2009. 15. ábra 17. ábra: A támaszkialakítások részletei
(Tekla)

Acélszerkezetek 2009/2. szám 35

 STABILAN
Ahhoz, hogy egy létesítmény, egy technológiai berendezés jó minőség-
ben megépüljön elengedhetetlen a kiváló, minden igénynek megfelelő
acélszerkezet. Ennek az alapelvnek megfelelően alakítottuk ki világszín-
vonalú acélszerkezeti gyártókapacitásunkat.

MEGBÍZHATÓ SZERKEZET KÉSZ KÖZÉP-EURÓPAI

ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ KFT.

- STABIL KAPCSOLAT 6000 Kecskemét, Izsáki út 6.

tel.: 76/515-262, fax: 76/515-298
e-mail: kesz@kesz.hu
36 Acélszerkezetek 2009/2. szám www.kesz.hu
Pelcz József műszaki vezető
BIS Hungary Kft.

ÚJ LINDE-LÉTESÍTMÉNY KAZINCBARCIKÁN – 2009

NEW LINDE-PLANT IN KAZINCBARCIKA
A Linde-együttműködésnek jelentős fejezete van a
BIS Hungary (és jogelődei) történetében. A legutóbbi
– ez év tavaszán elkészült – projekt, a kazincbarci-
kai HYCO-3, a BorsodChem számára állít elő hidro-
gént és szén-monoxidot. E gázok fontos adalékok
az autóipar, az építőipar illetve a bútorgyártás szá-
mára nélkülözhetetlen műanyagfajták (TDI és MDI)
előállításához.
A projekt a kivitelezők számára nem csak a technoló-
giai berendezések és csővezetékek szerelését, hanem
nagy terjedelmű (mintegy 1000 tonna), igényes acél-
szerkezet-építési feladatot is jelentett.
The Linde cooperation has already a long history in
the BIS Hungary’s (and its legal predecessors’) activ-
ity. The newest plant – handed over this spirng – is
the HYCO-3 in Kazincbarcika, which assures hydro-
gen and carbon monoxide for the TDI-MDI factories
of BorsodChem. These gases are needed admixtures
to the plastic production indispensable for building- ,
automobile - and furniture industry.
The project represented for the constructor not only
erection works of technological installations and pipe
lines but a remarkable steel structure construction
(nearly 1000 tons) as well.

A Linde-együttműködésnek hosszú üzem fő berendezése, a SELAS-LINDE helyszíni szállítást követően lettek

története van már a BIS Hungary Kft. kemence működési célja a földgáz fel- összeszerelve (1. ábra). A helyszínre
(és jogelődeinek) tevékenységében. bontása, a földgázból a LINDE gáz- szerelés 2008 őszétől 2009 májusig
A tiszaújvárosi Olefin-1 létesítmény bontó technológia számára az ún. pro- tartott.
szerelése (1971) óta, de különösen cesszgáz előállítása.
az utóbbi 10 esztendőben bel- és kül- Maga a technológiai főfolyamat a Kemence-külső csővezetékek
földön számtalan kemenceberuházás, bontókemencében 150 °C-tól 950 °C-
levegőbontó, hidrogén- és szén-mono- ig növekvő hőmérsékleten zajlik. Segédrendszerek vezetékei: gőz,
xid előállítására szolgáló üzem készült tápvíz, hűtővíz, nitrogén-rendszer,
el a szerelők kezemunkája nyomán. Kemence acélszerkezete a leürítő és lefúvató vezetékek. Át-
A legutolsó, e tavasszal átadott lé- mérőtartomány: Ø20 – Ø300 mm.
tesítmény a kazincbarcikai HYCO-3, a A kemencefalak, tartógerendák, lég- Anyagminőség szerint mind a szén-
BorsodChem MDI-TDI üzemei számára csatornák, füstgázcsatornák összesen acél, mind a hőálló és korrózióálló
hivatott hidrogént és szén-monoxidot 380 tonna súlyban a tiszaújvárosi elő- ötvözetek megmunkálása, hegesztése
szolgáltatni. A kazincbarcikai vegyi gyártó műhelyben készültek, majd feladat volt a szerelők számára.
művek területén a tiszaújvárosi BIS
részleg már több hasonló kemence-
létesítményt felépített, de a beépített
teljesítmény, a munkavolumen és az
átfutási idő vonatkozásában a mostani
feladat csúcsot jelentett.
A beruházásnak két jól elkülöníthető
egysége készült el: maga a gázbontó
kemence (know-how a Selas-Linde
cégtől) és a kiszolgáló Linde technoló-
giai üzem. A teljes projekt mintegy 6
Mio Euro értékben 2008 márciusától
2009 májusáig terjedő időszakban át-
lagosan mintegy 130 fős kivitelező lét-
szám munkájával valósult meg.

A HYCO létesítmény főfolyamatait

rövid vegyi képletben lehet össze-
sűríteni:

CH4 + H2O = CO + 3H2

A földgázból (elsősorban metán-

összetevőből) magas hőmérsékleten
katalizátor jelenlétében szén-monoxid
és hidrogéngáz keletkezik. A hidrogén- 1. ábra: A kemence acélszerkezete – közel a befejezéshez

Acélszerkezetek 2009/2. szám 37


2. ábra: A konvekciós zóna csőmoduljai
3. ábra – Katalizátorcső egység
38
Gázbontó kemence
A gázbontó kemence maga 2 főegy-
ségből áll, a konvekciós és a radiációs
zónából.
A konvekciós zóna technológiai
célja a hőcserélő modulokban a nyers
földgáz előmelegítése, illetve techno-
lógiai gőz előállítása. Ez utóbbi a gáz-
bontó Linde-folyamat mellékterméke
és exportgőzként más létesítmények-
ben kerülhet hasznosításra.
Mintegy 500 hőálló acélból készült
DN60 méretű csőkígyó előgyártása
során 2600 hegesztett kötés készült.
Vizsgálatuk 100%-ban átsugárzásos
módszerrel történt.
Radiációs zóna
(katalizátorcsövek)
A radiációs zónában találhatók a
kemence legfontosabb egységei: négy
sorban összesen 126 katalizátorcső.
Az előkészített, előmelegített, kénte-
lenített földgázt 12 m hosszú katali-
zátorcsöveken magas hőmérsékleten
keresztüláramolva történik meg a
tényleges gázbontási folyamat. A ka-
talizátorcső hőálló, nagy Ni-tartalmú
ötvözetből készül. Belsejében külön-
leges katalizátortöltet biztosítja a 30
bár nyomáson lezajló vegyi reakciót.
A radiációs zóna fűtését 4 sorban 216
darab nagy teljesítményű földgázégő
biztosítja. A méteres lángok hatására
a katalizátorcső acélötvözete vörösen
izzik.
A nagy hőhatásra (közel 900 °C fe-
lett) a cső jelentősen megnyúlik (30–
35 cm!), mely nyúlást a különleges
rugós csőtartók veszik fel.
A katalizátorcső jellemző geometriai
adatai: hossza 11 780 mm, átmérője
14 mm, falvastagsága 16 mm.
Acélszerkezetek 2009/2. szám
Cold-Box
A gázbontó kemencéből érkező pro-
cessgáz a Linde-technológia központ-
jába, a hideg egységbe az úgyneve-
zett Cold-Boxba kerül. Itt történik
meg a rektifikáció (cseppfolyósítás).
A hőmérséklet a korábbi extrém ma-
gas hőmérséklettel szemben már nega-
tív érték: –160 °C és –190 °C közötti!
A boxba beépített kolonnák a külön-
féle gázokat forráspont szerint bontják
szét.
Magának a boxnak az acélszerkezete
28 m magas. Kilenc darab 3 m ma-
gas övből a helyszínen lett összeállít-
va, összecsavarozva, végül gáztömör
állapotra hegesztve. Alapterülete 6 x
9 m2 A szerelés iránti minőségi igé-
nyeket jól jellemzheti a 28 méteren a
3 mm megengedett (és megvalósított)
mérettűrés!! (4. ábra)
Belső részben kizárólag tiszta alumí-
nium berendezések (tálcás kolonnák,
hőcserélők, összekötő csővezetékek)
kerültek beépítésre. A hidegszigetelés
a szerelést követően perlitfeltöltéssel
készült el (összesen mintegy 1200 m3
perlit került betöltésre).
Acélszerkezet
A LINDE-technológiához összesen
590 tonna acélszerkezet tartozik.
A Cold Boxon kívül (mely önmagá-
ban is közel 110 tonna) különböző
csőhídi szerkezetek, tartószerkezetek,
pódiumok. A BIS cég csak a szerelési
munkát végezte, a méreteiben igen
pontos előgyártott szerkezeti egysé-
geket a német Schaumberg cég szál-
lította a helyszínre.
Berendezések
Összesen több mint 400 tonna gép
és más berendezés beemelésére, sze-
relésére, beállítására került sor. A ki-
vitelezés teljes időtartamában torony-
daru szolgálta ki a szerelést, melynek
emelőteljesítménye 3–12 tonnás (a 3
tonnát a daru 54 méteres gémkinyú-
lásnál is teljesítette). A nagyobb egy-
ségek emelési munkáihoz saját és bér-
autódarukat kellett a helyszínre biz-
tosítani.
A nagyberendezések közt kiemelen-
dők:
– 3 db szárítóreaktor – a nyers földgáz
víztelenítését hivatott elvégezni;
– 2 db kéntelenítő reaktor a földgáz
kéntartalmának kivonását szolgál-
ja (cink-oxid töltetből a kén cink-
szulfát formájában csapódik ki);
– 2 db mosókolonna – a gázok mosá-
sa a 35 m magas mosókolonnákban
történik ;
– fáklya – a legmagasabb egység 58 m
magas 3 darabból készült 40 tonna
és felállítva 58 m magas!! Ehhez a
legnagyobb emelési feladathoz 300
tonnás autódarura volt szükség.
– kompresszorok – A mosókolonnák-
ból kerülnek be a gázok a komp-
resszorokba.
– CO komprimáláshoz dugattyús Burg-
hardt-kompresszor áll rendelkezésre,
– H2 komprimáláshoz turbokompresz-
szor (Atlas Copco) lett beépítve.
Csőszerelés
A technológiához kapcsolódóan ösz-
szesen 490 tonna tömegű csőrendsze-
rek szerelése volt a feladat. – Összesen
13 000 varrat hegesztése készült el.
Feszültségmentesítő hőkezelés 7000
darab varratnál volt szükséges. A var-
5. ábra: A csőhídi acélszerkezeten folyik a szerelés
Acélszerkezetek 2009/2. szám
ratok 25%-a röntgenvizsgálattal lett
ellenőrizve (5. ábra).
(Jellemző csőanyagminőségek:
13CroMo4.5 melegszilárd acél;
1.4541 korrózióálló acél;
szénacél; TTST hidegálló acélok)
A gazdasági válság piaccsökkentő
hatása keményen érintette a vegy-
ipar szakterületet. Munka közben
felmerült a projekt leállításának le-
hetősége is. Az érdekeltek azonban
– optimista bizakodással a várható
fellendülésben – a teljes kiépítés mel-
lett döntöttek. Remélhetőleg a projekt
befejezését követő ideiglenes „kény-
szerpihentetés” mihamarabb meg-
szüntethető, és a minőségi beszállított
egységek, a kivitelezők erőfeszítése,
igényes munkája a világpiacon jól
értékesíthető vegyipari termékekben 4. ábra: Cold-Box – a Linde-technológia
realizálódhat. központi egysége
39
Gyurity Mátyás szakági főmérnök
MSc Kft.

M3 AUTÓPÁLYA KELETI FŐCSATORNA-HÍDJA

– Avagy a kétszer megtervezett híd esete
THE STORY OF A „DOUBLE” DESIGNED BRIDGE
– M3 Motorway Bridge Across the Eastern Main Canal
A tervező munkája során számtalanszor találkozik
azzal a problémával, hogy a megrendelő a projekt
olyan stádiumában kéri fel a kiviteli tervek elkészí-
tésére, amikor a kivitelező kiléte még nem ismert.
Amennyire szabad keze van ilyenkor a tervezőnek,
annyira valószínű az is, hogy a majdani tényleges
vállalkozó saját szempontjai alapján átdolgoztatja
a terveket, újraterveztet. Az alábbi cikk a teljesség
igénye nélkül, néhány példa alapján ad bepillantást
a tervezési munka sajátosságaiba.
During design works the designer often meets the
problem, that the detailed plans must be done in a
period when the contractor is still unknown. In this
case designers have really free hands, but very likely
the real contractor will redesign the project based on
their own consideration.
Without enumerating all the aspects, our article in-
troduces a real case by presenting some topics, and
showing some features of bridge planning, also show-
ing the differences between several levels of design.

1. BEVEZETÉS, A Keleti főcsatorna-híd engedélye- zépsőé 56,00 m. A hidanként 14,13 m

ELŐZMÉNYEK
A kivitelező ismerete nélkül kiviteli
tervet készíteni gazdaságtalannak tűnő
megoldás, az első terv költsége részben
vagy teljesen feleslegesnek bizonyul.
A nyertes kivitelező az építést általá-
ban azonnal meg szeretné kezdeni, de
számára felhasználható tervek nem áll-
nak rendelkezésére. Az újraterveztetést
nyilván a lehető leghamarabb megren-
deli, de azt már nehezen veszi tudo-
másul, hogy egyrészt a tervek tisztes-
séges elkészítéséhez idő kell, másrészt
a tervező szervezetnek ezt a munkát
a már meglévő szerződésállományába
kell beillesztenie. Mindez minőségi
kérdéssé is válik, hiszen az egyre ál-
talánosabb időhiányt tovább fokozza,
ami kapkodáshoz és így hibákhoz ve-
zethet mind a tervezés, mind a kivite-
lezés területén egyaránt. Más részről
szemlélve viszont igaz az is, hogy a
megismételt tervezés módot ad a koráb-
bi terv újragondolására, finomítására.
A cikk a teljesség igénye nélkül, egy
konkrét, a fenti esetet bemutató híd-
tervezés néhány kiragadott témakörébe
ad bepillantást, rámutatva a tervezési
munka sajátosságaira, a különféle stá-
diumban készült tervek egyes rész-
letmegoldásai közti különbségekre.
Szemléletbeli különbségek adódtak ab-
ból is, hogy a kivitelező által megrendelt
terv tervezője nem volt azonos az enge-
délyezési terv tervezőjével. Ez a tény
a kiviteli tervek készítőinek helyenként
természetesen kötöttséget is jelentett.
zési terveit az UVATERV Rt. készítette
el 2003-ban (felelős tervező: Kovács
Zsolt). Az első kiviteli terveket a Nem-
zeti Autópálya Rt. megbízásából az MSc
Kft. készítette 2004. elején. Miután a
Betonút Rt. elnyerte az M3 autópálya
Görbeháza–Nyíregyháza szakaszának
kivitelezési tenderét, 2005-ben meg-
rendelte ugyancsak az MSc Kft.-től az
új kiviteli terveket. Az új kiviteli tervek
készítésére alapvetően az előzetesen
elképzelt építési technológia megvál-
toztatása miatt volt szükség, de ezen
túlmenően más, a kivitelező szem-
pontrendszerének jobban megfelelő
módosításokat is végrehajtottunk,
mint ez a cikkből kiderül.
Cégünk 2005. év folyamán elkészí-
tette az új kiviteli terveket is, melyek
alapján a híd 2007-ben meg is épült.
2. A KELETI FŐCSATORNA-
HÍD
Az M3 autópálya Keleti főcsatorna-
hídja az autópálya 199+715,00 km
szelvényében található. A híd alapraj-
zilag 3000 m paraméterű átmeneti
ívben fekszik, a keresztezési szög nem
túl kedvező, 67°-os. A hossz-szelvény
domború lekerekítő íve a teljes hídon
25 000 m.
Az öszvérszerkezetű, háromnyílá-
sú, folytatólagos gerendahíd irányon-
ként különálló, egyenként 137,80 m
hosszúságú felszerkezetből áll. A szél-
ső nyílások támaszköze 40,00 m, a kö-
széles felszerkezet 12,00 m-es kocsi-
pálya-szélességgel vezeti át a két for-
galmi és a leállósávot. A szerkezeti
magasság 3,37 m.
Az egyenes tengelyű, párhuzamos
övű gerinclemezes, acél főtartók ten-
gelytávolsága 7,30 m. Az eltérő magas-
ságú hegesztett „I” szelvényű acél fő-
tartók és a szintén tömör gerincű ke-
reszttartók S355 acélanyagból készül-
tek, az alárendelt szerkezeti elemek és
a keresztkötések pedig S235 acélból.
Az acélszerkezet gyári és helyszíni
kapcsolatai egyaránt hegesztett kivitel-
ben készültek.
Lekerekítő ív
Az autópálya eredetileg tervezett
Rd = 30 000 m-es függőleges lekere-
kítő ívben való vezetése a 137,80 m
hosszúságú hídon 77 mm-es húr-
magasságot jelentett volna. Már a
tervezés során félő volt, hogy ez a
megoldás rendkívül érzékeny lesz
az építési pontatlanságokra és kocsi-
pálya-víztelenítési problémákhoz ve-
zethet. Komoly erőfeszítésbe került
elérni, hogy az elavultnak számító és
balesetveszélyes vápáztatás helyett a
víznyelőket 4,00 m-ként besűrítsük.
A megvalósult 25 000 m-es lekerekítő
ív kismértékben javított az érzékeny
geometrián.
A csapadékvíz zárt rendszerbe gyűjt-
ve folyik le a hídpályáról és tisztító
műtárgyon keresztül jut a befoga-
dóba.

40 Acélszerkezetek 2009/2. szám

Oldalnézet építés közben
Cölöpalapozás
A részletes statikai számítások a
korábban tervezett D=80 cm-es CFA
fúrt cölöpök helyett, D=100 cm-
es védőcsöves cölöpök alkalmazását
indokolták. A cölöpök darabszáma
csökkent, azonban a szükséges teher-
bírás eléréséhez, hosszuk megnőtt
(hídfőknél L=23,50-32,50 m). A Nyír-
egyháza felőli hídfőnél kisajátítási
nehézségek adódtak, ezért a közös
hídfő megépítésére kevés idő állt
rendelkezésre, a töltés teljes konszo-
lidációjának kivárására nem volt lehe-
tőség. A kb. 10,00 m magas háttöltés
süllyedése következtében kialakuló
negatív köpenysúrlódás okozta nem
várt többletsüllyedések elkerülésére
a cölöpök hosszát 9,00 m-rel meg
kellett növelni, így rendkívül hosszú,
32,50 m-es cölöpöket kellett alkal-
mazni.
A cölöpözési szakalvállalkozó kivá-
lasztását követően, a végleges kiviteli
terv készítésekor, a betervezett fúrt
cölöpöket a Bauer rendszerű (dupla
védőcsöves), fúrt cölöpös technoló-
giához kellett igazítani, így a cölöpök
tervét ismételten át kellett alakítani.
Alépítmények
Üzemeltetési és esztétikai megfon-
tolásokból az eredetileg tervezett pil-
léreket átalakítottuk. Hidanként külön-
álló, egyoszlopos, fejgerendás vasbe-
ton pilléreket terveztünk ívesen leke-
rekített felmenő falakkal. Az esztétikai
előnyökkel kedvezőbb alapozási erő-
játék is párosult.
Az eredetileg elképzelt, hidanként
különálló és dilatációs hézaggal elvá-
lasztott hídfők helyett, egységes szer-
kezetű hídfőket terveztünk, melyek
várhatóan jobban ellenállnak az eset-
leges altalajsüllyedés hatásainak.
Építési technológia rinclemezek vastagítására is a közbenső
Az engedélyezési terv az öszvérszer- támaszok zónájában. Összességében a
kezeteknél hagyományosnak tekint- megépült műtárgy egy felszerkezete
hető, ún. jármos építési technológiát mintegy 300 t-ra adódott, ami a jármos
javasolta a felszerkezet megépítésére, technológiához képest kb. 20–25 t
mezőközépben elhelyezett, ideiglenes (7–9%) többlet acélanyag beépítésével
alátámasztó jármok alkalmazásával. járt hidanként. Az 56,00 m támaszközű
Ezek segítették volna mind az acél- nyílásban a betolás közbeni (L/21,5
szerkezet betolását, mind a vasbeton karcsúságú) konzol lehajlása így is kb.
pályalemez megépítését egyaránt. Az 710 mm volt (L/79).
első kiviteli terv tehát ezen a technoló-
giai elképzelésen alapult.
A nyertes vállalkozó első dolga azon-
ban olyan megoldás keresése volt,
amely lehetővé tette volna számára
a költséges és időigényes ideiglenes
jármok (főleg a főcsatorna medrébe
kerülő járom) építésének elhagyását. A
híd nyílásméretei és a főtartók tervezett
magassága révén kézenfekvő lehetőség
kínálkozott ennek megvalósítására, így
a jármok nélküli hosszirányú betolásra Pillérek
több megoldás is felvetődött, így
1. az acélszerkezet ideiglenes „ferde
kábelessé” tétele,
2. beúsztatás TS uszály segítségével,
illetve
3. könnyű betoló csőr alkalmazása.
Az előnyök és hátrányok kiértékelé-
sét követően, végül az utóbbira esett
a választás egy 16,00 m-es könnyű rá-
csos szerkezetű csőr építésével.
A két nyílásméret különbségével Betoló csőr
megegyező hosszúságú csőr alkalmazá-
sa optimális megoldásnak bizonyult
acélanyag-felhasználás szempontjából
is, azonban a 40,0 illetve 56,0 m-es
támaszközök feletti betoláshoz és az
ideiglenes támasz nélküli pályalemez
betonozáshoz nyilvánvalóan a koráb-
binál erősebb acél főtartók építésére
volt szükség. Az előző kiviteli tervhez
képest például a főtartók felső öveit
a támaszok környezetében jelentősen
növelni kellett, de szükség volt a ge- Betolás
Acélszerkezetek 2009/2. szám 41
Megtámasztó himbák
Az acélszerkezet betolásának tech-
nológiai terveit is cégünk készítette
el külső szakértő (Veres Sándor) be-
vonásával. A teljes acélszerkezetet
a Budapest felőli hídfő mögött, az
újonnan elkészült autópálya-töltésen
készre szerelték, a pályalemez zsalu-
zatának egy részét (kb. 60%) előre
felszerelték.
Ez után a hidat iker himbás megtá-
masztás alkalmazásával, hidraulikával
mozgatott Dywidag-rudak segítségé-
vel tolták/húzták a helyére, majd füg-
gőleges mozgatással sarura helyezték.
A zsaluzatépítés befejezése után követ-
kezett a vasszerelés és a pályalemez
betonozása.
Acélszerkezet
Az engedélyezési terv szerint a ferde
síkú pályalemezt (2,5%-os keresztesés)
egyforma magasságú főtartók támasz-
tották volna alá.
A betolás biztonságának fokozására
a főtartók alsó öveit hidanként azo-
Keresztmetszet
Szélrács és keresztkötések sémája
42
Saruzsámoly
nos magasságba helyeztük, így az
egyik főtartó magassága 2600 mm-re,
a másiké pedig 2780 mm-re adódott.
A híd íves alaprajzi vonalvezetése mi-
att ébredő centrifugális erő hatása a
magasabb tartót terheli. A főtartók
S355-ös acélból, ezen belül az 50, 60
és 80 mm vastag övlemezek S 355
NL azaz normalizált finomszemcsés
minőségű acélanyagból készültek. Az
alárendelt szerkezeti elemek S235-ös
acélból épültek.
Szokatlan a főtartó övek vastagítá-
sának megoldása is. A betolás miatt
az alsó öveket befelé (a gerinc felé)
vastagítottuk, ami kissé bonyolultabb
gerinclemez-leszabást eredményezett,
de az alsó öv esetében ez szükség-
szerű volt. A felső övek esetében
viszont ugyanezt a megoldást a cél-
szerűség indokolta, mert a főtartó ál-
landó magassága teljes hosszban egy-
szerűsítette a helyszíni magassági be-
állítási számításokat.
A főtartókat 4,00 m-enként össze-
fogó keresztkötések kialakítására az
Acélszerkezetek 2009/2. szám
engedélyezési és a két kiviteli terv
különböző elvek alapján létrejött,
különböző megoldásokat kínált. Vé-
gül a keresztkötések kialakítását az
egyszerűbb zsaluzhatóság és betonozás
közben fellépő erők kedvezőbb felvé-
tele határozta meg.
Az engedélyezési terv az alsó övek
síkjában a híd teljes hosszán szélrács
kialakítását irányozta elő. A statikailag
tárcsaként működő vasbeton pályale-
mez a szélrácsot jórészt feleslegessé
teszi, illetve csak a híd mozgatásánál
van jelentősége. Az első kiviteli terv
készítésekor a szélrács mennyiségét
erősen lecsökkentettük, majd a vég-
leges tervben, a vállalkozó kezdemé-
nyezésére, az alsó szélrácsot teljesen
minimalizáltuk. Ennek révén „zárt
háromszögeket” csak a tömör gerincű
támaszkereszttartóknál alkalmaztunk,
jelentősen csökkentve a beépített acé-
lanyag mennyiségét.
A betolásnál ez a megoldás jól vizs-
gázott. Bebizonyosodott, hogy a beto-
lásból származó igénybevételeket egy
erősen csökkentett, de megfelelően
méretezett vízszintes síkú rácsozás is
képes felvenni.
Támaszsüllyedés
Köztudott, hogy a folytatólagos tartó
igen érzékeny az egyenlőtlen támasz-
süllyedésre, és ez öszvérszerkezet
esetén hatványozottan igaz. A csatla-
kozó mintegy 10,00 m magasságú töl-
tések miatt jelentős altalajsüllyedés
volt várható, ami a hídfőcölöpöknél
úgynevezett negatív köpenysúrlódás-
hoz vezethet, ami nem várt többlet-
süllyedést eredményezhet.
Az esetlegesen fellépő támaszmozgá-
soknak a felszerkezetre ható káros ha-
tásainak kiküszöbölése céljából vasbe-
ton saruzsámolyok helyett lecsavaro-
A kész híd
zott acél saruzsámolyokat terveztünk,
béléslemezekkel kiegészítve. Szükség
esetén a béléslemezelés vastagságának
változtatásával, vagy akár a teljes saru-
zsámoly cseréjével a süllyedések ha-
tása kiküszöbölhető.
Pályalemez
A C35/45 minőségű vasbeton pálya-
lemez átlagos vastagsága 30 cm. A
13,70 széles, konzolos kialakítású pá-
lyalemez támaszköze 7,30 m. Az íves
alaprajzi vonalvezetés miatt a pálya-
lemezkonzolok kinyúlása változó
méretű (max. 3,31 m). A vasbeton
pályalemez betonacélhányada kb. 240
kg/m3.
A vasbeton pályalemez és főtartók
közötti hegesztett acélcsapos együtt-
dolgoztató kapcsolatot statikai meg-
fontolásból kiterjesztettük a tömör-
gerincű támaszkereszttartókra is. A
pályalemez végeit keresztirányú dilatá-
ciós borda erősíti.
Tekintettel a nem túl nagy mennyi-
ségre (kb. 590 m3/híd), a pályalemez
betonozását több helyen egyszerre in-
dítva és párhuzamosan haladva kép-
zeltük el. Ennek azonban az lett volna
a feltétele, hogy a betonozás max.
4–5 óra leforgása alatt befejeződjék,
amit a logisztikai nehézségek miatt a
kivitelező nem vállalt, így módosítani
kellett a betonozás technológiáját.
Az újabb terv három ütemben való
betonozást irányzott elő, 1 hetes tech-
nikai szünetekkel az ütemek között:
• I. ütem: két szélső mező egyidejű
betonozása;
• II. ütem: középső mező betonozá-
sa;
• III. ütem: támaszok feletti szakaszok
egyidejű zárása.
Végül az építés gyorsítása érdeké-
ben, a II. és III. ütem összevonásával
két ütemben készült el a pályale-
mez.
Az egyes ütemek mért lehajlási gör-
béit összevetettük a statikai számí-
tásokból nyert görbékkel. A mért le-
hajlások a vártnál általában kisebbek
voltak, néhol jelentősen kisebbek. A
végleges abszolút értékeket a gyártási
túlemelési alak eltérései és számos
más tényező is befolyásolta.
Az öszvérszerkezet közismerten leg-
nagyobb problémáját, nevezetesen a
megfelelő hídalak előállításának ne-
hézségeit közvetlenül is megtapasz-
talhattuk.
Mindezek a kivitelezési pontatlan-
ságokra egyébként is igen érzékeny,
eredetileg tervezett 30 000 m-es hossz-
szelvényi lekerekítő ív korrekcióját tet-
ték szükségessé. Végül Rd = 25 000
m-es lekerekítő ív valósult meg, ami
még megfelel a 140 km/h-s tervezési
sebesség kritériumának.
Acélszerkezetek 2009/2. szám
3. ÖSSZEFOGLALÁS,
TANULSÁGOK
A leírt példák jól mutatják, hogy a
kivitelező ismerete nélkül valódi kivite-
li terv nem készíthető, az így létrejövő
terv értéke kétes. Nemzetgazdasági
szempontból is inkább érdemes töre-
kedni a vállalkozó minél korábbi
kiválasztására.
A tervezésre mindig érdemes meg-
felelő időt és forrást hagyni, hogy a
tervek átgondoltak és használhatók
legyenek. A legelső tervfázisok, a kü-
lönféle tanulmánytervek nagyon fon-
tos információkkal szolgálhatnak és
segíthetnek a „vakvágányok” elkerülé-
sében. A jó tervre költött összeg a
későbbiekben feltétlenül megtérülő
befektetés, mert a hibák esetleges pa-
píron történő kiszűrése, az optimális
megoldás kiválasztása nyilvánvalóan
olcsóbb „mulatság” az 1:1-es „minta-
kísérletnél”.
A rendelkezésre álló és jóváhagyott
tervek arra valók, hogy ezek alapján
folyjon a megvalósítás. Komoly kocká-
zatot rejt magában a tervek előírásainak
figyelmen kívül hagyása, illetve azok
improvizációszerű felülírása.
Végezetül a legfontosabb: a projekt
megvalósításában részt vevő felek ál-
landó kommunikációja és interaktív
együttműködése a siker záloga.
43
Dr. Menyhárt Ferenc PhD. főiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes
Tomori Pál Főiskola
A FELSŐFOKÚ OKTATÁS ÉS AZ ÉRTELMISÉGKÉPZÉS
KAPCSOLATRENDSZERÉNEK DILEMMÁI
HIGHER EDUCATION FOR THE FUTURE, BUT HOW?
A szerző az értelmiségképzés, mint a felsőoktatás
kiemelt feladata szempontjából vizsgálja a jelenlegi
felsőfokú képzés helyzetét. Három pontot emel ki,
mint aktuálisan jellemző rendszerhiányosságot:
- a társadalmi elit szerveződésének folyamatából
a felsőoktatás kiszorul, kiszorulhat és más szer-
veződési módozatok léphetnek be, amelyeket a cikk-
ben röviden bemutat;
- a felsőoktatásba belépő korosztályok társadal-
mi érettségét, a felnőtté válás kitolódását és a
felsőoktatásban ez által megjelenő új, ma még lá-
tenciában lévő elvárásokat;
- az egyetemi, főiskolai képzés nem megfelelő, a
tendenciákkal ellentétesen működő reakcióképes-
ségét, a több éve jelentkező változással szembeni
érzéketlenségét;
A cikk nem csak felveti a problémákat, de megol-
dásokat is javasol. A kisebb méretű, familiárisabb
képző intézményeknek komoly piaci versenyelőnyt
tulajdonít a jövő oktatási piacán. Versenyelőnyük a
társadalmi igényekre történő reagálás képességében
rejlő adottságokra építhető.
A kultúrtörténészek jelölik meg az ún. első és máso-
dik műveletlen generációt. Az első műveletlen generá-
ció azokat a második világháború után nagy tömegben
a felsőoktatásba beözönlött munkás- és parasztfiatalokat
jelenti, akik egyéves, akkoriban szakérettséginek nevezett
előképzettséggel kerültek az egyetemek, főiskolák padjaiba.
Jóllehet megpróbálták leküzdeni a hiányosságaikat tanulás-
sal, önműveléssel, az európai kultúra értékeinek ismerete
sokuk számára nem volt pótolható a felsőoktatásban szak-
mai képzésben való részvétellel. Nyilvánvaló, hogy a kellő
előképzettség hiánya miatt kapták ezt a nem túlságosan
hízelgő megnevezést.
Ez a hiányosság erősen megmutatkozott az általuk nevelt
következő nemzedéken is. A második műveletlen generáció
tehát ezek gyerekeit foglalja magába.
Némi deja vu érzés fogja el az embert ma főiskolai ok-
tatóként. Mintha ma is hasonló jelenség tanúi lennénk.
A társadalom nivellálódása napjainkban jelentős méretű.
Míg az évtized elején a vagyonosodás, a pénzszerzés volt a
meghatározó, mára a kitörés lehetősége a diplomaszerzés.
A napjaink első „műveletlen generáció”-jának azt tekinthet-
jük, amely megszerezte az anyagiakat, a rendszerváltást
követő lehetőségekkel jól-rosszul élve, és a '90-es évek
elején született gyermekeit diplomásként képzeli el. Már
az óvodától kezdve jó intézményekben nevelteti, anyagi
lehetőségeit felhasználva különórákra, külföldi iskolákba
járatja, hogy megadja neki mindazt, amit saját pályafutása
44 Acélszerkezetek 2009/2. szám
The writer examines the present situation of the
higher education providing the advantaged task of
the higher education as intelligentsia-qualification.
Three main points are advantaged like real featuring
deficiencies:
- The higher education is or can be crowded out from
the process of the organization of the social élite
and other organizing methods can enter, which
ways are represented shortly in the article.
- Represents the social maturity of ages entering
higher education, the extension of becoming adult
and actually expectations in latency presented in
higher education
- Against tendencies of reactivity of inadequate edu-
cation in the university and the college, insensibil-
ity against changes for more years,
The article does not just review problems but sug-
gests solutions too. It refers serious place of van-
tage in the education of the future for the familiar
institutions with small sizes. Their vantages can be
built on facilities inherently responding the social
claims.
során hiányként élt meg. Teszi mindezt gyakran a gyerek
tehetségétől, adottságaitól elvonatkoztatva, a szorgalom, a
motiváció hiánya ellenére is. Azt az életstratégiát egy erősen
kompetitív, szolidaritásmentes társadalomba való beillesz-
kedés eszközének tekinti és sikeresnek tartja a következő
generáció számára.
Sokan hullanak ki ezen a szűrőn már közben is, de még
többen fognak az igazi megmérettetések során.
A felsőoktatás piacként kezeli ezt az igényt, nem vé-
letlen a korábbi rendszer intézményes és intézeti fellazítá-
sa. Itt is verseny van: verseny a hallgatóért, a támogatásért,
a tandíjbevételért. Csak a színvonalért nem! A nagy intéz-
mények, diplomagyárak nem figyelnek, nem figyelhetnek
erre. Ma még csak néhány szociológiai trend jelzi a prob-
lémát. Ezek alapján úgy tűnik, hamarosan eljutunk immár
a negyedik műveletlen generációhoz!
Lehet ezt jelentéktelennek feltüntetni és figyelmen kívül
hagyni. Árt-e egy országnak, ha nincs színvonalas, kul-
turált értelmisége, értéket mutató és követelő elitje? Nem
feltétlenül! Amerikában például az ottani kutatók szerint
30 éve nincs mértékadó elit, vagyis olyan társadalmi ré-
teg, amely az ízlést, a viselkedést, a kultúrát, a társadal-
mi érintkezés elfogadott szabályait meghatározta volna.
Hagyományos társadalmakban ez az arisztokrácia sajátja
volt, az amerikai társadalomban az '50-es évekig a fehér-
angolszász protestáns elité.
 Magyarországon a rendszerváltást megelőzően a humán
értelmiség egy jól körülírható, főleg művészeket, társada-
lomtudósokat tömörítő köre játszotta ezt a szerepet.
A '90-es évek rendszerváltó szele elsodorta a mértékadó
elitet, s mostanáig nem igazán lehet ilyen társadalmi csopor-
tot definiálni. Talán a politikai elit aspirált erre a társadalmi
szerepre, de közülük is csak azoknak sikerült erre a szintre
felemelkednie, akik időben szakítottak a politikával.
Újabban egyre többször érzékelhető az értelmiség meg-
nyilatkozásaiban a mértékadó szerepre, csoportok szer-
veződésére irányuló igény megfogalmazása. Valószínű, hogy
amint a társadalom túljut az átalakulás, a rendszerváltás
okozta krízisen, szükségszerűen elindul az elitképződés is.
Nehéz ma még megjósolni, hogy amerikai módra, a
bobokhoz hasonló, vagy egy másképpen szerveződő elit
kerül felszínre. A bobok köztudottan nem középosztály-
beliek, hanem klasszikusan arisztokratikus vonásokat őrző,
az Alapító Atyák leszármazottai, vagy legalább valamilyen
jelentős őssel büszkélkedő, meglehetősen gazdag réteg.
Számukat a témával foglalkozó David Brooks 10 millió
körülire becsüli.
A tendenciákat tekintve megvan a lehetősége a „bobo-
sodásnak” Magyarországon is, ha nem is akkora méretek-
ben, mint Amerikában. Potenciálisan a rendszerváltás után
született, jó anyagi háttérrel rendelkező, külföldön isko-
lázott, külföldi kapcsolatokkal, nyelvtudással rendelkező
fiatalok képezhetik ezt a fajta elitet. A többieknek, akiket
mi is képzünk, esélye sem lesz ebbe körbe bekerülni. Őket
nevezi Almási Miklós Szellemv@dászat című könyvében
immobiloknak. Almási meglehetős szemléletességgel jel-
lemzi őket: „félnek az új környezettől, versenyhelyzetbe
csöppenve – például egy interjú vagy álláskeresés tesztjén
azt sem tudják megmutatni, amit pedig tudnak, mert
zavarukban, rémületükben(?) mindent elfelejtenek. Mert
a szorongás bénít, mozdulna, de ebben az új közegben
nem tud. Ha otthon kérded, tudja, amit kéne, csak ott,
abban a szituációban nem forog a nyelv, elfelejti a kódot,
tört marad a gesztus, rossz a mimika. Már a kézfogás
is rosszul sikerül: izzad a tenyér… Kínos. Érzed, milyen
béna is vagy… A HR tisztviselő utolsónak sorolja a CV-
det.” (im. 74. old.)
A való világot figyelve bátran megállapíthatjuk, az esélyte-
lenek képzője minden olyan hazai felsőoktatási intézmény,
amelyik nem veszi számba a jelzett tendenciákat, és képzési
folyamatában nem alkalmazkodik valamilyen új formában
a fiatalokra váró kihívásokhoz. Non scolae, sed vitae disci-
mus! És docemus?
Ma Magyarországon 71 felsőoktatási intézmény osztozik
a piacon: 31 állami, 26 egyházi, és 14 magán- és alapít-
ványi fenntartású. Az intézmények 20%-át kitevő magán- és
alapítványi főiskolák a hallgatók valamivel kevesebb, mint
10%-át képzik.
Egy, a Népszabadságban nemrég megjelent cikkben a
rektori konferencia főiskolai tagozatának elnöke annak a
nézetének adott hangot, hogy „tíz év távlatában a mai
71 felsőoktatási intézményből 30-nál több nem marad
talpon”. Ezzel együtt úgy véli, hogy „a vidéki felsőoktatási
intézmények kiürülését és a vidéki értelmiség elvesztését
meg kell akadályozni”.
Hogyan lehet ezt az előzőekben jelzett tendenciák is-
meretében kezelni? Mit kell változtatni a képzés mai gya-
korlatán ahhoz, hogy megelőzhető legyen a fenti jóslat?
Elsősorban nem az intézményi struktúrában jelzett mennyi-
ségi átrendeződésre fókuszálnék, hiszen ez az átrendeződés,
Acélszerkezetek 2009/2. szám
egyszerű piaci törvények mentén, szükségszerűen bekövet-
kezik. Ami ennél fontosabb és jövőbe mutatóbb, a vi-
déki értelmiség elvesztése, a negyedik műveletlen gene-
ráció kialakulása, illetve az esélytelenek képzéséhez való
hozzájárulás.
Milyen új, használható módszerekkel kerülhetők el ezek
a prognosztizált társadalmi anómiák?
Megfigyeléseimet, így mondanivalómat is a nappali tago-
zatos, közvetlenül a középiskolából érkező korosztályra
koncentrálom, mivel a munka mellett, felnőtt fejjel tanulók
célja, ezáltal motiváltsága, jövőképe ebből a szempontból
irreleváns.
Tapasztalatom szerint a középiskolából kikerülő korosz-
tálynak ma több olyan hiányossága is van, amelyek a felső-
fokú képzés jelenlegi módszereivel nem korrigálhatóak.
Milyen hiányosságokról van szó?
A lemaradás már lehet, hogy az óvodában elkezdődik.
A családig, az óvodáig azonban nem akarok visszamenni,
hiszen az meghaladná e dolgozat kereteit. A középfokú
képzés hiátusai közül viszont megemlítek néhány fonto-
sabbat.
A SZEMÉLYISÉG FEJLETTSÉGE
A középfokú oktatásból ma a fiatalok félkész termék-
ként kerülnek ki. Ez a személyiség fejlettségét illetően a
felnőttség hiányában jelentkezik. A következőkben utalok
néhány jellemző mozzanatra.
A PÁLYAVÁLASZTÁS
A középiskolának mindig is feladata volt a pályaorien-
tációs nevelés. Egy generációval korábban csak a korosz-
tály 1–2%-ának esetében nem történt meg a pályaválasztás
a középiskolában. Mára ez megfordult: jó, ha 1–2%-nál
megtörténik.
A korosztály, de valószínűleg szüleik is a továbbtanulást
sokszor a fiatalkor megnyújtásának, a munkahelykeresés,
talán a munkanélküliség elől való menekülésnek tekintik.
A középiskolában csak érettségit, de érettséget nem szerző
ifjú még nem igazán tudja, mit is szeretne csinálni felnőtt
életében. A felsőoktatásban eltölthető 3–4 év megnyújtja a
pályaválasztási terminust. Egy diplomával bármit kezdhet
az ember, esetleg még egy újabbat is szerezhet, talán meg-
kedveli a tudományt, és master fokozaton tanul tovább. Ha
nem sikerül, elmegy külföldre úgymond: nyelvet tanulni.
Mindenesetre időt nyer mind a szülő, mind a gyerek. A
szülő, ha anyagilag megterhelő is, finanszírozza a tanulást,
hiszen más választása nincs. Reméli, hogy jó helyen, jó
célért hozza az áldozatot.
A felsőoktatás így akaratlanul is a pályaorientációs képzés
színterévé vált. Nem rendelkezik ugyan ehhez sem eszkö-
zökkel, sem módszerekkel, sem szakmailag felkészült ne-
velőkkel. Irányítottan, intézményesen nem is végzi ezt a
feladatot, megmarad a spontaneitás szintjén a nevelésnek
ez a szegmense.
A felsőoktatást jelenlegi szervezeti, képzési keretei ráadá-
sul inkább eltávolítják a nevelésnek ettől a lehetőségétől.
A személytelen nagy campusok nem arra lettek kitalál-
va, hogy befejezzék egy félig kész ifjú pályaorientációját.
Szakmai ismeretek racionalizált folyamatok mentén történő
átadása történik különböző minőségben, ennél többre nin-
csenek berendezkedve.
45
 Egy méreteiben kisebb, családias intézmény alkalmas
lehet ennek a feladatnak a végzésére, viszonylag kis rá-
fordítással. Már azzal is komoly előrelépés érhető el, ha a
szakma megismertetésén túl, a szakma megszerettetésére
is figyelmet szentel.
AZ ÉRTÉKRENDSZER
KIALAKULATLANSÁGA
A posztadoleszcencia, a serdülőkor és a fiatal felnőttkor
közé ékelődő életszakasz, már a második világháborút
követően kialakult, és némileg megváltozott formában
Magyarországon is megjelent a nyolcvanas években. (Lásd
Róbert Péter és Tóth Olga kutatásait.) A '80-as évek fia-
taljai azért halogatták felnőtté válásukat, „mert a felnőtt
szerep csak féloldalasan valósulhatott meg, ami fruszt-
rációt, a felnőtt világgal szembeni ellenállást váltott ki.
Napjainkban a társadalom jobban elfogadja a késleltetett
felnőtté válást, hiszen egyre kevesebb az olyan fiatal, aki
a felnőttség kritériumainak – nagykorúság: önálló ház-
tartás, anyagi függetlenség, önálló döntés saját ügyeiben
– egyszerre, egy időben meg tud felelni.”
A posztadoleszcencia azzal jár, hogy a fiatalok számára
elvész a felnőtt világ vonzereje. Az értékátadási folyamatban
meghatározóvá válik a kortárs csoport a szülőkkel szemben.
Sok fiatal él kvázi gyermek státuszban a családban, viszont
a szülőknek vajmi kevés ráhatása van az értékátadási folya-
matra, sőt épp az ellenkezője figyelhető meg: a szülő veszi
át a fiatal értékrendjét. A gyerekek által diktált fogyasz-
tási minták átvétele gyakran együtt jár az értékrend átvé-
telével. A mai 35–45 éves szülő korosztály saját gyerekkori
tapasztalata, a beléjük nevelt értékrend mára nagyobbrészt
értéktelenné vált, lásd a szolidaritás, a munkahelyhez való
kötődés, mások pedig, mint a vallásosság, a háttérbe szorí-
tottból értékelendőkké váltak. Emellett néhány modern,
liberális érték, mint az önmegvalósítás, a szabadság széles
körben elfogadottá váltak.
A társadalmi anómia jelenségei közül a normaszegés kü-
lönösen érdekes megítélésű. A magyar társadalom többsége
számára elfogadott, hogy a siker eléréséhez kisebb-nagyobb
mértékben normát kell sérteni. Az elmúlt közel 20 évben
kialakult társadalmi egyenlőtlenségek, a sajtóban nap mint
nap felszínre kerülő korrupciós ügyek azt az érzetet keltik
az emberekben, hogy a siker, különösen az anyagi siker
becsületes úton nem érhető el.
A családon belüli értékátadás rendkívüli módon megne-
hezült. A szülők törekvése továbbra is az, hogy gyerekeiknek
a lehető legjobb szakmát válasszák, de döntésük során nem
tudhatják, melyik szakma ígéri a sikert, a legjobb karrier-
lehetőséget. Egy Budapest környéki kistérségben végzett
vizsgálatban arra a kérdésre, hogy milyen pályát szán a
gyerekének, a megkérdezett szülők több mint fele valami-
lyen értelmiségi hivatást jelölt meg. Legnépszerűbbek a
jogi, a közgazdasági/banki illetve az informatikai pályák.
Nagy a felsőfokú végzettség presztízse a társadalom vala-
mennyi rétegében.
Ezen a ponton egy rendkívül komoly konfliktusjelenség
mutatható ki: az elnyújtott képzés és a gyorsan megtérülő,
piacképes tudást termelő képzés konfliktusa. Az előbbi az
aktuális oktatáspolitika preferenciáit tükrözi, az utóbbi az
iskoláztatásban érintett szülői társadalom igényét fejezi
ki. „Ennek hatására dönt a középiskola gyakran úgy, hogy
kínálatát piacképes tudások irányába dúsítja.”
46 Acélszerkezetek 2009/2. szám
A MŰVELTSÉG
Az ún. klasszikus műveltséget a család mellett koráb-
ban szintén a középiskola nyújtotta. Ma erre nem nagyon
lehet építeni, mert már a középiskolában is a szakmaiság
kerül előtérbe. Érdekes paradoxon, hogy a szakmaiságot a
klasszikus műveltség rovására erőltető középiskola mégsem
alkalmas arra, hogy a pályaválasztás eldöntéséig elvigye
a tanulót. Ezzel szemben viszont kimondottan „sikeres”
abban, hogy sem a nevelés, sem a képzés terén ne nyújt-
son semmi olyat, ami befejezett. Így ezek a feladatok egy-
értelműen átcsúsztak a felsőoktatásra. Magyarországon is
ismert David Hopkins egyik anekdotája, melyben a tanár
azt mondja diákjainak: „Nekem az a dolgom, hogy tanít-
sak, nektek az a dolgotok, hogy tanuljatok. Ha esetleg
hamarabb befejeznétek, mint én, kérem, szóljatok.”
A tömegoktatásban már régen nem fontos, hogy a tanuló
életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi, művészeti esz-
tétikai, filozófiai és egyéb humán tudományok terén jár-
tasságot szerezzen, kizárólag a szakmai ismeretek elsajátí-
tása a cél. A műveletlen generáció, az esélytelen felsőfokú
képzettségű ember így termelődik ki, hogy ezután egy
életen át érezhető hátrányba kerüljön.
A kultúraközvetítés diszfunkcionális voltát támasztja alá
Bourdieu azon következtetése, mely szerint az iskola a
társadalmi mobilitás elősegítése helyett a régi struktúra
újratermelését erősíti. Az iskolának az a „rejtett funkciója”
segíti elő a korábbi társadalmi struktúra reprodukálódását,
amely egyúttal rejtett diszkriminációt is okozhat.
A hátrány elsősorban a mobilitás, az értelmiségivé válás
terén jelentős. Mi idézi ezt elő? Az értelmiségivé válás egyik
akadálya a nyelv. A nyelv osztálytulajdon. Pierre Bourdieu
írja A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése c.
könyvében, hogy „a polgári nyelv számos szót, sőt szin-
taktikai fordulatot örökölt a latintól, melyeket, csak
az írástudók csoportja importálja, alkalmazza, és teszi
kötelezővé őket. …így a polgári nyelvet csak azok al-
kalmazhatják megfelelően, akik a nyelv családi körben,
familiarizációval elsajátított gyakorlati kezelését az is-
kola segítségével a nyelv szinte tudós kezelésének másod-
lagos képességére válthatták át.” (im. 18. p.) Ha tehát a
családból hozott lemaradást az iskolában sem sikerül kor-
rigálni, elzáródnak a fiatal előtt a mobilitás csatornái.
A társadalomban nagyon fontos, hogy az ember felismer-
je azokat, akik hozzá hasonló műveltséggel rendelkeznek,
maga is képes legyen csatlakozni egy közösséghez, és kom-
munikálni tudjon a közösségével. A közös ismeretanyagú
csoport segíti egymást.
Az alapkérdés végső soron mindig az, „hogyan lesz
Európa hegy- és vízrajzának, termodinamika második
főtételnek, Hamlet tragikumának és a függvénytannak
a tanításából a fiatalt gazdagító érték, az ízlés és ítélő
erő, az önellenőrzés igénye és képessége, a gondolkodás
fegyelmezettsége, meggyőző érvelés mások gondolkodás-
módjának tiszteletben tartása, a rendszeres munkavégzés
rutinja, a megértés élménye?” (Szabó László Tamás im. p.
469.)
Mi kell még ahhoz, hogy valaki csak iskolázott, de nem
művelt ember legyen?
A szakemberképzésként definiált felsőoktatás, amely az
értelmiségképzés minőségi feltételeinek a jelen formáció-
ban nem felel meg, mert a középiskolából és a családból
hozott hátrányok leküzdését nem tekinti feladatának.
A TANULÁSHOZ VALÓ VISZONY
A szakirodalom szerint a sikeres tanulást öt tényező
befolyásolja:
A tanulásra fordított időn belül
– a tanulási alkalom,
– a kitartás a tanulásban.
A tanuláshoz szükséges időt pedig
– a tanulási képesség,
– a tanítás megértésének képessége,
– a tanítás minősége
befolyásolja.
Ha a klasszikus didaktika paradigmáit és az úgynevezett
korszerű didaktika paradigmáit néhány fontosabb szem-
pontból összevetjük, a következőket tapasztaljuk. A klasszi-
kus didaktika a tanulást a tanár által közölt tudományos
ismeretek megértése és rögzítéseként fogja fel, a korszerű
didaktika ellenben a tanulást, mint újrafelfedező tevé-
kenységet értelmezi. Csányi Vilmos, az ismert etológus a
következő, szemléletes képet festi erről a dilemmáról:
„Általában mindenki, aki iskolai tantervekkel, a tudás
tartalmával foglalkozik azt gondolja, hogy bizonyos
műveleteket, megoldási mechanizmusokat és persze ren-
geteg adatot kell megtanítani, az a tudás! Akik már
belátták ennek kétes értékét, azok valamiféle ködösen
megfogalmazott készségeket szeretnének a gyerekekben
kialakítani, amiket azok majd az életben használnak. A
két szélsőséges nézet hívei többnyire járatlanok a tanulás
élettani folyamataiban. Itt van például a ”memoriter”
probléma. Aki adatokat akar tanítani, az sokféle, kevéssé
hasznos ismerettel töltené fel a gyerekek memóriáját. Aki
csak készségeket akar kialakítani, azt gondolja, hogy a
memória megterhelése káros a gyermeki szervezetre.
Egy másfél–három éves gyerek gyakorlatilag egy év alatt
elsajátítja az anyanyelvét, mert motivált erre a tanu-
lásra. Tudjuk, hogy a memória éppen úgy trenírozható,
mint az izmok, természetesen nem értelmetlen és haszon-
talan adattömeggel, hanem motivációt indukáló értelmes
szövegekkel. Az iskolából kikerülők többsége nem csak
olvasni nem tanul meg rendesen, hanem egy történetet
– tegyük hozzá egy rövid eskü szövegét sem – képes tisz-
tességesen elmondani, mert nincsen gyakorlata hosszabb
szövegek memorizálásában, elmondásában. Pedig ez
könnyen megszerezhető képesség, régen mesemondással
érték el az eredményt. A kellően kialakított memória
alapvető fontosságú az életben.” (im. 89. p.)
A középfokú oktatásból kikerülő ifjak a tanulás képes-
ségének hiányával érkeznek a felsőoktatásba, az esetek
jelentős százalékát tekintve részben vagy teljes egészében
motiválatlanul. Nem ritka a Csányi professzor által leírt
kettős hiány: sem az ismeretek sem a készségek nem kerül-
tek beépítésre a korábbi képzési szakaszokban. Mindezek
alapjaiban nehezítik meg a felsőoktatás dolgát. De van
még egy további nehézség is, ami már nem a középfokú
oktatás hiányossága, erre szintén Csányi Vilmos megálla-
pítását szeretném idézni: „Az új egyetemi reformok igye-
keznek az egyetemek közösségi jellegét megszüntetni, és
valamiféle oktatástechnológiai műintézménnyé alakítani
őket. A tanszékeket beolvasztják intézetekbe, amelyek nem
működnek közösségekként. A kutatást felesleges hobbinak
ítélik, és igyekeznek elsorvasztani, ami persze megállítja
a tanított anyag gyors és állandó felfrissítését, és elveszi
a közös akció lehetőségét a hallgatóktól. Mindezt betetézi
Acélszerkezetek 2009/2. szám
az idióta kredit rendszer, amely ugyan néhány személy
kívánságainak valószínűleg megfelel, de lehetetlenné
teszi a hallgatói csoportok alakulását és összetartását.
A csoportkapcsolatok kialakulása az egyetem elvégésének
egyik legfontosabb eredménye. Az autonóm individuum,
amelynek érdekében a kredit rendszert bevezetik, az egye-
temi éveiben teljesen magányos lesz, és a gyakorlati élet-
ben sem lesz megfelelő kapcsolat rendszere, mert azt az
egyetemen nem szerezhette meg.” (im. 91. p)
Összegezve tehát azt állapíthatjuk meg, hogy a mai
felsőoktatás előtt a korábbihoz képest két komoly próba-
tétel áll: a halasztott felnőtté válásból és az előképzettség
fent elemzett problémáiból adódó oktatási, nevelési fel-
adatok megoldása, a szükséges képzési módszerek ki-
alakítása és a felsőoktatási intézmények között éleződő
versenyhelyzetben való talpon maradás. A két próbaté-
tel egymást erősítő folyamatában lehet és kell keresni a
megoldásokat. A továbbiakban a megoldásokkal szeretnék
foglalkozni.
Talán már az eddigiekből is világos, hogy álláspontom
szerint a piaci versenyben akkor lehet eredményes egy intéz-
mény, ha oktatási, képzési rendszereiben képes megfelelő
módszerek kialakításával és alkalmazásával reagálni a ha-
lasztott felnőtté válás és az előképzettségbeli hiányosságok
okozta problémákra. Ma, amikor a felsőoktatásba belépők
sok tekintetben nem kellő érettség állapotában vannak,
sokkal több személyes, egyénre szabott nevelési fel-
adat hárul az intézményekre, mint a korábbi évtize-
dekben.
Sajátos paradoxon, hogy éppen azokat a generációkat
hagyta magára az átalakított, és ennek eredményekép-
pen személytelen, oktatástechnológiai formációkká vált
felsőoktatás, amelyeknek a legnagyobb szüksége lenne a
belső kapcsolatokon, közösségeken, nevelői, tanári egyé-
niségeken keresztül ható alma materekre. Persze, a kritika
csak akkor építő, ha a bírálaton túl a kivezető utat is meg-
mutatja.
A PISA vizsgálat sokakat megdöbbentő eredményei nyo-
mán több olyan elemzés készült, amelyek arra keresték a
választ, miért sikeresebbek egyes országok képzési rend-
szerei, milyen okok és módszerek vezetnek ezekhez a
sikerekhez.
Az OECD által készített elemzés tapasztalatai arra mutat-
tak rá, hogy a sikeres országok az oktatás szabályozásában
négy alapelv együttes alkalmazásával operálnak (OECD
2004):
– Az iskolák jelentős önállósággal rendelkeznek a
tekintetben, hogy a tanulóik adottságainak, felkészültsé-
gének, illetve saját intézményi adottságaiknak az elem-
zése alapján maguk alakítsák ki a legeredményesebb
módszereket.
– Minden iskola részletes visszajelzést kap arról, hogy
a munkája mennyire eredményes.
– Olyan érdekeltségi és szankcionálási rendszerek
működnek, amelyek arra ösztönzik az intézményeket,
hogy a kapott visszajelzések alapján fejlesszék tovább
tevékenységüket, javítsák eredményeiket.
– Az iskolák külső támogatást kapnak ahhoz, hogy képesek
legyenek továbbfejleszteni rendszereiket.
Ezek a lehetőségek minden intézménynek rendelkezé-
sére állnak náluk is, és amelyik előbb lép, az fog tudni
fennmaradni az intézmények versenyében. Bármennyire is
sok tekintetben bírálat tárgya a felsőoktatás mostani rend-
47
szere, semmi sem tiltja azt, hogy egy főiskola a belépők
adottságait, felkészültségét elemezze, és saját intézményi
lehetőségeit jobban kihasználja a képzés folyamatában.
Ehhez csak a felismerésre és a feladatok elvégzésére van
szükség.
Az elemzésben igyekeztem bemutatni, milyen hátrá-
nyokkal lépnek ma be a fiatalok a főiskolára. Ezeknek
a hátrányoknak a leküzdésében látom az egyik lehetsé-
ges sikertényezőt. Mind a tananyag szerkezetében, mind
a didaktika terén rendelkeznek az intézmények any-
nyi önállósággal, hogy a hallgatók adottságaihoz, elő-
képzettségéhez igazított adekvát rendszerekben és módon
folyjék a képzés.
A kisebb, zártabb struktúrájú intézmények ezen a té-
ren kimondottan versenyelőnyben vannak a nagy cam-
pusokkal szemben, hiszen hallgatóik zömét személyesen
ismer(het)ik, ismerhetnék, kis csoportokban oktatnak, a
számonkérés bármely közvetlen formáját alkalmazhatják.
Különösen felhívnám a figyelmet a szóban, beszélgetés
útján (is) történő számonkérésre, a hallgatók előmeneteléről
való folyamatos informálódásra. A szóbeli számonkérés
fejleszti a kifejező képességet, az oktató nyomon tudja
követni a leadott tananyag megértésének, feldolgozottsá-
gának fokát, szabályozni tudja a továbbhaladás ütemét.
Lehetséges, hogy ez bizonyos oktatáselmélettel foglalkozó
körök, szakértők megítélése szerint visszalépést jelent, ta-
lán a régi középiskolás módszer újraéledését látják benne,
viszont a módszereket inkább a korosztály adottságaihoz,
mint az oktatáselméleti szakemberek elvárásaihoz kell
igazítani. Számomra egyértelmű, hogy ez a „piaci” elvárás
mind a szülő, mind a táradalom, a felsőfokú végzettségű
szakembereket majdan foglalkoztató gazdasági szereplők
részéről egyaránt.
Sok intézményt ért már az elmúlt 8–10 évben az a kritika,
hogy végzettjeit kimondottan nemkívánatos személyekként
kezelik. Aki befektet ma a gyereke képzésébe, nyilván nem
akar értéktelen diplomát, így az ilyeneket kibocsátók előtt
előbb-utóbb bezárul a piac. Ma is megvannak az ismert
brandtek, márkák az oktatási piacon. De nem kell azt
képzelni, hogy aki ma márkának számít, az mindörökre az
marad. Meg fog történni a ma divatos márkák lecserélődése
éppúgy, mint más termékek esetében.
A visszajelzéseket folyamatosan be lehet szerezni akár
a végett hallgatók elhelyezkedésének, sorsának alakulása,
akár az évenkénti beiskolázási arány változása alapján. Az
intézmény eredményességének ezen dimenziók mentén
történő folyamatos elemzése elsősorban az adott intéz-
mény érdeke. Minden különösebb külső presszió nélkül el
kell végezni és ki kell jelölni a saját eredmények javításához
szükséges feladatokat minden évben, ugyanúgy, ahogy egy
gyártó vagy szolgáltató vállalkozás is rendszeres vizsgálatok-
kal folyamatosan követi termékeinek piaci pozícióját.
Az érdekeltségi és szankcionálási rendszerek
működtetése sem külső tényezők által valósul meg, ha-
nem belső, intézményi igényként kell, hogy folyamatosan
kialakuljon és működjön. Régen rossz, ha a piac bünteti,
szankcionálja a termék előállítóját azáltal, hogy megvonja
tőle a bizalmát. Különösen fontos ez a nem állami fenn-
tartású intézmények esetében, ahol a piac bizalmának
elvesztése az intézmény megszűnését jelentheti.
Az eredmények javításához szükséges külső támogatás
főként a pályázati lehetőségeket jelenti. Ma sokkal aktí-
48 Acélszerkezetek 2009/2. szám
vabbnak kell lenni ezeknek a forrásoknak a megszerzé-
sében, mint néhány évvel ezelőtt, főként a magánintézmé-
nyek esetében.
A magam részéről három olyan fontos módszerbeli
változást ismerek és javaslok, ami a piaci elvárásoknak
megfelelő képzést meg tudja adni, és az intézmények ver-
senyében való sikeres pozíció elérését elősegíti. Egyik sem
igényel különösebb anyagi befektetést, csak a meglévő
adottságok hatékonyabb, célszerűbb kihasználását felté-
telezi.
1. Az egyéniesített, vagy egyénre szabott oktatás mód-
szerének bevezetése. Olyan rendszert kell kialakítani
és működtetni, amely lehetővé teszi minden egyes
hallgató előmenetelének folyamatos nyomon követé-
sét és a beavatkozást azokban az esetekben, amikor
eredménytelenséget tapasztalunk. Az egyes hallgatókat
egyéni módszerekkel fejleszteni igazából csak a kisebb
intézmények tudják sikeresen. Ide fog koncentrálódni
az igazi értelmiségképzés, ezekből a iskolákból fognak
kikerülni az alapos szakmai tudás mellett a művelt, a
tudást alkalmazni tudó diplomások, amennyiben erre
a feladatra megfelelő felkészültségű és elkötelezett ok-
tatógárdával rendelkezik az intézmény.
2. A kompetenciafejlesztés. Amikor valakinek a kom-
petenciáit akarjuk fejleszteni, azt akarjuk elérni, hogy
cselekvőképessé váljék egy olyan világban, amelyről még
nem tudjuk pontosan, milyen cselekvést fog igényelni.
Ahogy Chomsky a nyelvtanulással kapcsolatban meg-
fogalmazta: a nyelvtanulás nem abból áll, hogy mon-
datok véges számát tanuljuk meg, hanem olyan szabály-
rendszert sajátítunk el, amely képessé tesz bennünket
végtelen számú, variálható mondat megalkotására, vagyis
az adott nyelven értelmes kommunikációra, a beszédre.
Ilyen képességek kialakítására szintén a hallgatókkal sze-
mélyes kapcsolatban együtt élő és működő kisebb intéz-
mények az igazán alkalmasak.
3. A tanulási időn, az iskolán kívüli nevelés lehe-
tőségeinek kihasználása. A hallgatók szabadidejének
felhasználása a nem szaktantárgyi ismeretek bővítésére,
az önálló kutatási, ismeretszerzési lehetőségek megis-
mertetése. Az igényes önfejlesztéshez való hozzájáru-
lás az értelmiség képzésének egyik fontos, napjaink-
ban sajnálatosan elhanyagolt eleme. Ennek bekapcso-
lása az oktatási folyamatba szintén egyik választóvonal
lesz az intézmények közötti versenyben.
Adottságainál fogva a kisebb méretű, familiárisabb isko-
lák jó pozíciót szerezhetnek ez által maguknak. Olyan
pluszt adnak hallgatóik fejlesztéséhez, amire a szét-
tagoltan, személytelenül képző, nagy egyetemek csak
nehezen lesznek képesek.
Összegezve mondanivalómat, úgy vélem, hogy a következő
években a sokak által előrevetített intézmények közötti
versenyben a kisebb iskolák jó eséllyel indulhatnak.
Esélyüket az alapozza meg, hogy potenssé, versenyképes-
sé teszi őket a méretükből következő személyesség, a hall-
gatókkal való foglalkozás egyedi módszereinek kihaszná-
lása, mind a szakmai ismeretek elsajátítása, mind a szemé-
lyiség sokoldalú fejlesztése terén.
A képzésbe befektető szülő az ifjú személyes fejlődésén
keresztül már az iskolai évek alatt le tudja mérni, hogy
áldozatvállalásának volt-e értelme.
 A társadalom, a piac, a kibocsátottak felkészültsége mel-
lett a tudás alkalmazásának képességét a jövőben jobban
honorálja, mint az aktuálisan népszerű, divatos márkákat e
képesség hiányában.
A ma az esélytelenek képzőjének tekintett intézmé-
nyeknek lehetősége van igazán felkészült értelmiségi, és
nem csak diplomával rendelkező fiatal szakemberek kibo-
csátására viszonylag csekély anyagi ráfordítás mellett.
Az újnak nem nevezhető módszerek felelevenítése, be-
kapcsolása a felsőoktatásba korrigálhatja az elmúlt évek
reformjaiból következő kisiklásokat a következő, sok hen-
dikeppel induló korosztályok nevelésében, és talán tehe-
tünk valamit a negyedik műveletlen generáció megjelenése
ellen.
A FESZÜLTSÉG fokozódik
Fejezetek egy Széchenyi-díjas mérnök naplójából
című könyv szinopszisa
A 2007-ben a LOGOD Bt. kiadásában megjelent
FESZÜLTSÉG (Fejezetek egy Széchenyi-díjas mérnök napló-
jából) című könyv gondolatokat, elemzéseket, esetenként
visszaemlékezéseket tartalmazott a mérnöki hivatásról, az
építőmérnöki gyakorlatból. Ezek a naplójegyzetek a statikus
mérnöki hivatást taglalták, annak szépségéből, nehézségeiből
merítettek. Minden esetben abból indultak ki és oda kanya-
rodtak vissza, hogy „a feszültség nem csak az anyagban,
hanem az alkotó emberben is ébred”.
Kollégáim és olvasóim pozitív visszajelzései, valamint a
közben elnyert Mérnök Újságíró Díj, mely szerint írásaim-
mal új műfajt teremtettem, felbátorított, hogy A FESZÜLTSÉG
fokozódik címmel könyvet, vagyis újabb naplójegyzeteket
írjak. Ebben igyekeztem hű maradni korábbi műfajomhoz,
vagyis ahhoz, hogy saját élményeimen, tapasztalataimon,
mérnöki gondolkodásmódomon keresztül nézzem az en-
gem körülvevő világot. Ebben a folytatásban írásaim már
nem csak visszaemlékezéseket, véleményeket, értékelése-
ket tartalmaznak a mérnöki gyakorlatból: hidakról, magas-
épületekről, víztárolókról, a könnyűszerkezetes építési
módról és új építőanyagokról, hanem őszinte, kritikus írá-
sokat is gazdasági és társadalmi környezetünkről. Ez utób-
biak miatt kibővíthetem összefoglaló gondolatomat, hogy
„a feszültség nem csak az anyagban, hanem az alkotó
emberben és a társadalomban is ébred”.
Írásaimban nem tudom megtagadni hadmérnöki múlta-
mat, valamint a könnyűszerkezetes építésben, az acél- és
alumíniumszerkezetek fejlesztésében betöltött szerepemet.
Most is kiállok a mérnöki hivatás védelmében, hogy amit
alkottunk, senki ne orozza el tőlünk, legyen az építészeti,
vagy mérnöki alkotás. Mindig igyekszem megkülönböztetni
és névlegesíteni a felelősségteljes alkotót a szintén fontos
mérnöki munkát végző végrehajtóktól. Írásaimban megele-
venednek ismert professzorok, Kossuth- és Széchenyi-díjas
mérnökök, kreatív alkotók.
Privatizáció című jegyzetemben összefoglalom egykori cé-
gem rövid történetét és tanulságos privatizációját, mert úgy
érzem, ebből sok minden általánosítható a ’90-es évek ele-
jére.
Acélszerkezetek 2009/2. szám
Irodalomjegyzék
David Brooks: Bobos in Paradise, New York, 2000.
Almási Miklós: Szellemv@dászat, Helikon, Budapest, 2002.
Pintér Attila: Tíz év múlva fele se marad, Népszabadság 2008.
szeptember 26.
Tóth Olga: Értékátadási problémák a családban – in. Educatio
2001/3. P.449-460.
Szabó László Tamás: Értékek az iskolában – in. Educatio
2001/3. pp.460-471.
Pierre Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újrater-
melődése, Bp. 1978.
Csányi Vilmos: Nevelés és humánetológia – elhangzott 2008.
augusztus 25-én, a VII. Nevelésügyi kongresszuson in: Az ok-
tatás közügy. megj.: Juhász Nyomda, Szeged, 2008.
Megjelenés előtt
Az állami vagy magántulajdonnal kapcsolatos naplójegy-
zeteim legfőbb tanulsága, hogy „akkor jó a tulajdonos, ha
jó a menedzser!” Szeretném, ha a jövőben sem tanítaná a
természettudományos tárgyakat „három tanár egy katedrán”.
Írtam szak- és szépirodalomról, zenéről, sportról, hogy el-
oszlassam azt a téves hiedelmet, hogy a mérnökök szakbar-
bárok.
FEJEZETEK A KIADVÁNYBÓL:
Visszaemlékezések
Miért leszünk mérnökök? (A budapesti Eötvös gimnázium-
ról) – Műegyetemi történetek – Alumínium Vontató Motor-
csónak – Pribil Papa (Egy kommunista vezető jellemrajza)
– Háros sziget (Átkelési hadianyagokról) – Elváltak útjaink
(Hadmérnökök életútja) – Iparbárók (Közismert vezetők a
szocializmusban) – Mostar (Látogatás a repülőgépgyárban)
– Madame Deforche (Belgiumi üvegházépítők) – Voronyezs
(Tapasztalatcsere egy alumíniumablak-gyárban) – Privatizáció
(A „fémmunkás” V. története).
Vélemények,meglátások
Gyertek fel a Gellért-hegyre (Budapest fejlődéséért) – Hol
lakjunk? – Gellért-hegyi víztároló (A statikus tervező vé-
delmében) – Miért építünk? (A Vörösmarty tér építészeti
története) – Hidak és alkotóik (Pentele híd, Megyeri híd)
– Hidász visszhang – Ki a jó tulajdonos? (Az állam vagy a
tőkés) – Ki a rossz tulajdonos? – Három tanár egy katedrán
(A természettudományos tantárgyak oktatása) – Üvegtartó
(mint statikai szerkezet) – Gondolatok a könyvtárban (Szak,
és szépirodalom) – Az orgonáló mérnökprofesszor (Dr. Far-
kas József ) – Gól! (Labdarúgó EB) – Kossuth-, Állami és
Széchenyi-díjas mérnökök – Politikusok és államférfiak.
Dr. Seregi György
49
Polgár Róbert végzős egyetemi hallgató
Dr. Jármai Károly egyetemi tanár
Miskolci Egyetem
HENGERELT ÉS HEGESZTETT
I SZELVÉNYŰ ACÉLOSZLOPOK OPTIMÁLÁSA
TŰZVÉDELEMRE
OPTIMUM DESIGN OF ROLLED AND WELDED STEEL
I-SECTION COLUMNS FOR FIRE SAFETY
Acélszerkezetek tűzvédelmi tervezésének számos mód-
szere létezik. Napjainkban az Eurocode 3 szabvány
a legáltalánosabb tűzvédelmi tervező eljárás Euró-
pában. A modern méretezési módszerek között he-
lyet foglalnak a számítógépes szimulációk és op-
timáló eljárások. Tűzvédelmi bevonatokkal ellátott
szerkezetek gazdaságosságának kimutatására (a vé-
delem nélküli szelvény „hizlalt” acélelemekével szem-
ben) alkalmas szemléltető módszer egy tömeg- és
költségminimumra történő optimáló program. Számos
eljárás létezik, a célnak megfelelő a Hillclimb-eljárás,
amely deriváltat nem igénylő módszer. Bemutattuk,
hogy tűz esetén a tűzvédő bevonat alkalmazása
gazdaságos.
ÉLET- ÉS ÉRTÉKVÉDELEM
Napjainkra az acélszerkezetek előnyös tulajdonságait
kihasználó tervezőmérnökök az épületeket, toronyházakat
és egyre több esetben a raktárépületeket is a legmeghökken-
tőbb formavilággal ruházzák föl. A tartószerkezetek sta-
tikai és dinamikai tulajdonságai megválasztásakor fontos
szempont az építmény funkciójának, élettartamának és
rendeltetésének pontos ismerete. Ezek az épületek hatal-
mas értékeket képviselnek, melyek megóvása nagy kihívást
jelent mind tervezési, mind kivitelezési szempontból a
műszaki életben. Azokban az esetekben, melyeknél komoly
értékű berendezések vagy raktározott egységek, esetleg
nagy létszámú személyzet van jelen, fontos gondoskodni
az emberi élet és az épületben lévő tárgyak biztonságáról.
1. ábra: Kínai Nemzeti Stadion, Peking [1]
50 Acélszerkezetek 2009/2. szám
Several fire-safety design methods of steel structures
are available. Nowadays the Eurocode 3 is the most
common fire-safety designing standard in Europe.
Among the modern design processes the computer
aided simulations and the optimization methods are
taking place. To demonstrate the economical efficien-
cy of the fire-safety coated steel structures (against
the uncoated section with thick steel elements) is a
mass-, and costs minimization optimization program.
There are a lot of applicable methods. The Hillclimb
method is adaptable, which doesn’t need derivation.
We have shown that for fire safety the application of
intumescent painting is economic.
Vannak olyan szempontok, melyek baleset következtében
vannak nagy hatással a szerkezetekre, ilyenek például az
épülettüzek, melyek hőterhelése drasztikusan hat az ele-
mek teherbírási jellemzőire. Egy esetleges tűzvész óriási
károkat és komoly személyi sérüléseket okozhat, ha nincs
elegendő idő a biztonságos evakuálásra. A Word Trade
Center tragédiája óta még fokozottabb figyelmet fordítanak
a tűzvédelmi és az optimális evakuálási tervekre. Az elmúlt
évtizedek óta számos számítógépes optimalizálási mód-
szert vontak be a mérnöki szerkezetek modern tervezési
folyamataiba.
VÉDEKEZÉS TŰZVÉDELMI
FESTÉKBEVONATTAL
Az acélszerkezetek tűzvédelmére speciális tűzvédő fes-
tékbevonatot választhatunk – elsősorban attól függően,
hogy a szerkezetet milyen hosszú ideig (tűzállósági osztály)
akarjuk megvédeni, kültérben vagy beltérben helyezzük-e
el azt, és mennyire fontosak az esztétikai jellemzők. Hőre
habosodó festékeknél fontos jellemző a felhasználásuk
körülményei, beltéri alkalmazásuknál nem szükséges védő-
fedő réteget felhordanunk, azonban kültérben az időjárási
viszontagságok kárt tehetnek a laza szerkezetű tűzvédő
rétegben. Esztétikai szempontból is ajánlott a fedőréteg
alkalmazása. Tűz esetén a hőmérséklet emelkedésekor a
festékréteg lágyulni kezd, majd további hőfelvétel esetén
kémiai habzás megy végbe. A festékréteg teljes elbomlása
után egy elszenesedett, hamu állagú, finom porózus anyag
marad vissza. 170–200 °C-on határállapotba kerül az anyag
és megkezdődik a gáztermelés által kifejtett duzzadás. A
tűzvédő festékekkel 30, 45, 60 perces tűzvédelmet érhe-
tünk el, kiválasztásakor fontos szempont a tűzellenállási
idő mértékének optimális megválasztása. Ez az idő arra
fordítható, hogy az esetleges tűz esetén a szerkezet te-
herbírása ne csökkenjen hirtelen, míg az épületben rekedt
embereket és további értékeket kimentik [2]. Fontos szem-
pont a védendő épület vagy csarnok földrajzi elhelyezke-
dése, valamint figyelembe kell venni a tűzellenállási idő
kiválasztásakor, hogy a tűzvédelmi hatóságok, a tűzoltóság
mennyi időn belül jut el az objektumhoz.
2. ábra: Hőre habosodó festékbevonat rétegei [2]
IDŐTÁLLÓ TŰZGÁTLÓ LAPOK
Az acélszerkezet tűzállósági osztálya 30 percet meg-
haladó, mely akár 30–180 perc is lehet, az acéleleme-
ket tűzgátló lapokkal érdemes védenünk a tűz behatá-
sai ellen. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy
60 perces tűzellenállóság biztosítására a legalkalmasab-
bak. Ezeknek a lapoknak három fő fajtáját alkalmazhatjuk
tűzvédelemre: gipsz-, kőzetgyapot-, cementkötésű lapok.
Alkalmazásukkal esztétikusabb hatást érhetünk el a hőre
habosodó festékbevonaténál. A kőzetgyapotból készült la-
pok külsejét alufóliával borítják, így csak olyan helyeken
alkalmazzák, ahol takarást vagy utólagos burkolást alkal-
maznak. A cementkötésű lapokat egyaránt alkalmazzák kül-
téri és beltéri helyeken. A kültérben a cementkötésű lapo-
kat impregnáló bevonattal látják el. Manapság már szellőző
rendszerek rozsdamentes acéllemezeit is helyettesíthetik
ezek a tűzvédelmi lapok.
3. ábra: Tűzvédelmi burkolólap duzzadási folyamata [3]
SZÓRHATÓ TŰZVÉDELMI HABARCSOK
Acélszerkezetek tűzvédelmének biztosításakor fontos té-
nyező a védőburkolat tömege. Ha csökkentett mértékű
extraterhet akarunk, azbesztmentes tűzgátló bevonatokat
alkalmazzuk. Ezek az anyagok viszonylag puhák és könnyű
térfogatúak. Léteznek ásványi szálas, cement- és gipszalapú
szórható habarcsok, melyek fő adatai a következők:
Acélszerkezetek 2009/2. szám
• Ásványi szálas alapú tűzgátló habarcs: 300 kg/m3
• Gipszalapú tűzgátló habarcs: 500 kg/ m3
• Cementkötésű tűzgátló habarcs: 700–800 kg/m3
A bonyolult acélszerkezet esetén is könnyen felhordható
habarcsrétegek 60–180 perces tűzvédelmi bevonatot biz-
tosítanak. Megszilárdulásuk után rusztikus felületet ered-
ményeznek, ezért gipszkarton lapokkal célszerű álmennye-
zetet vagy takaró réteget kialakítani (1. táblázat).
1. táblázat: A tűzvédelmi habarcs rétegvastagságának
és a tűzállósági idejének összefüggése
(„t” az acélprofil falvastagsága)
A TŰZVÉDELEM SZEREPE
Tűznek kitett szerkezetekre mechanikai terhelésként az
ön- és a hasznos súlyok, valamint a megemelkedett hő-
mérsékletből eredő termikus hatások is hatnak. A mecha-
nikus hatásokat állandónak tekinthetjük, azonban a felü-
leten átadott hőmennyiségből következően a szerkezet
hőmérséklete megnő, ezzel ellentétben a szilárdságtani
jellemzői romlanak. Az épületek acélszerkezete tűz esetén
a kritikus hőmérséklet elérésekor veszít merevségéből és
kilágyul. 500 °C fölött, ha a szerkezet tovább áll tűz alatt,
a tartók szilárdságukat olyan mértékben elvesztik, hogy
az acélszerkezet károsodhat, vagy akár össze is dőlhet. A
teljes megolvadás körülbelül 1200 °C-ig nem következik
be, 700 °C-on már csak a normális hőmérsékleti szilárd-
ság 23%-a áll rendelkezésünkre. 800 °C-ot túllépve ez az
arány 11%-ra, 900 °C-on mindössze 6%-ra esik [4]. Egy
épület esetében a valóságos tűz a kifejlődési helyet magá-
ban foglaló tűzszakaszon belül a tömegek és energiák
egyensúlyának megfelelően növekszik, vagy visszaszorul.
A felszabaduló energia mennyisége függ a rendelkezésre
álló éghető anyagok mennyiségétől és típusától, valamint
a szellőzési viszonyoktól. A valóságos tüzek három fázisból
épülnek fel, növekedés, teljes kifejlődés és a visszahúzódás
szakaszából. A legnagyobb hőmérséklet-növekedés a belob-
banás szakaszéban tapasztaltható, ez az a pillanat, amikor
4. ábra: A természetes tűz fázisai [4]
51

5. ábra: Az EC1 2.2. része szerinti névleges tűzgörbék
egy paraméteres tűzhöz viszonyítva [4]
a tűzszakaszban lévő összes szerves anyag spontán módon
égni kezd.
Ez az a szabványos tervezési görbe, amelynek alapján a
szerkezeti elemek kemencében való melegítési vizsgálatát
végzik. A tűzállósági idő tehát nem azt az időt jelenti,
amelyen keresztül egy szerkezeti elem a konkrét esetben a
szerkezeti elem még működőképes, hanem csak az össze-
hasonlító adat, amely annak a tűznek az erősségére utal,
amelyet a szerkezet még túl képes élni. A keletkezett tüzek
környezeti jellemzőitől függően alkalmazhatunk speciális
tűzgörbéket a méretezéseknél, ha pl. egy vizsgált szerkezet
külső szerkezet, akkor alkalmazható a „külső tűzgörbe”, ha
speciális, vagy fokozottan tűzveszélyes környezetben áll egy
szerkezet, pl. szénhidrogént tárolnak közvetlen közelében,
akkor alkalmazható a „szénhidrogén” görbe.
A TŰZZEL SZEMBENI TERVEZÉS
ALAPELVEI
A tartószerkezeti elemek tűzzel szembeni tervezése során
azt kell kimutatni, hogy a megfelelő névleges tűzgörbének
kitett szerkezeti elem az előírt időtartamig kielégíti a nem-
zeti építési szabályzatok követelményeit [4]. Ez három
különböző módon fejezhető ki:
• a szerkezeti elem tűzállósági ideje nem lehet kisebb
az épület rendeltetésének és típusának megfelelő előírt
értéknél, tervezési értékükkel működő terheket és vala-
mely névleges hőmérséklet–idő görbének megfelelő
tüzet feltételezve:
tfi,d ≥ tfi,requ
• a szerkezeti elem teherbírása nem lehet kisebb az igény-
bevételek tervezési értékénél, valamely névleges tűznek
megfelelően előírt ideig melegített szerkezeti elemet fel-
tételezve:
Rfi,d,t ≥ Efi,d,t
• a tervezési értéknek megfelelően terhelt szerkezeti elem
kritikus hőmérséklete nem lehet kisebb, mint a névleges
tűzhöz tartozó előírt hőmérséklet:
Θcr,d ≥ Θd
Jelen cikkben a számítások során a szerkezeti elem teher-
bírására vonatkozó összefüggést alkalmaztuk.
52 Acélszerkezetek 2009/2. szám
SZÁMÍTÓGÉPES OPTIMALIZÁLÁSSAL
SEGÍTETT TŰZVÉDELMI TERVEZÉS
A tervezés optimális értékeinek meghatározására hasz-
nos eszköz egy megbízható optimalizálási eljárás. Az op-
timalizáló eljárások között több módszer létezik, melyek
nem igényelnek deriváltakat. Ezek pl. a Komplex (Box),
a Rugalmas tolerancia (Himmelblau) és a Hillclimb
(Rosenbrock). Első deriváltat igényel a Sequential Un-
constrained Minimalization Technique (SUMT) vagy a
Davidon-Fletcher-Powell. Második deriváltat igényel a
Newton, Seqential Quadratic Programming, SQP, vagy a
Feasible SQP. Ezeken kívűl még számos módszer létezik,
mint például az Optimalitási Kritérium Módszer (OC)
vagy olyan diszkrét módszer, mint a Backtrack, de létezik
entrópia-alapú módszer is. Az utóbbi évtizedekben számos
eljárás jelent meg, mint a genetikus algoritmus, a differen-
ciális evolúció, a részecskecsoport, a hangyaboly módszer
vagy a mesterséges immunrendszer [4].
NYOMOTT OSZLOP OPTIMÁLÁSA
TŰZTERHELÉSKOR ANYAG-
ÉS KÖLTSÉGMINIMUMRA
Hőre habosodó festékbevonatok tűzvédelmi alkalmazását
vizsgálva érdekes képet kapunk, ha összehasonlítjuk a
tűzteherre méretezett védelem nélküli és a tűzvédelmi
bevonattal ellátott szerkezetek összköltségeit. A védelem
nélküli szelvényhizlalással túlméretezett és a tűzvédelmi
bevonattal ellátott elemek összköltségei azt bizonyítják,
hogy már 30 perces tűzvédelem esetén is gazdaságosabb
a bevonat alkalmazása, ez a hasznosság a tűzvédelmi idő
növelésével azonosan nő. A megfelelő optimálás elvégzése
mindkét esetben jól érzékelhető képet ad a két tervezési
módszer közötti különbségről. Költségminiumos optimálás
csak a felhasznált anyagok költségeit veszi figyelembe.
A bemutatott eredmények csak az anyag-, hegesztési és
festési költségminium számítását célozzák. Változhat az
eredmény, amennyiben a teljes költséget vizsgáljuk, hiszen
a nyomott oszlop többlet acélanyag-mennyisége áll szem-
ben a passzív tűzvédelmi bevonatok anyagköltségeivel és
azok felszerelési, felhordási költségeivel.
Az egyszerűbb optimáló eljárások közül a Hillclimb-mód-
szer alkalmazható, ha tűzterheléses méretezés esetén diszk-
rét értékeket keresünk az acélelem szelvényeink méreteire.
Egy I szelvényű nyomott oszlop esetében, ha a fő határ-
értékeknek az UC szelvény szabványos minimum- és ma-
ximumértékeit (152 x 152 x 23; 356 x 406 x 634) tekintjük
[4], a célfüggvény ennek az intervallumnak megfelelően
választja ki az adott szelvény méreteinek optimális értékeit.
(A célfüggvény esetünkben a szerkezet tömege.) Az iner-
cianyomatékok összehasonlító algoritmusához szükséges
egy négytizedes pontosságú közelítő függvény, melyet a
Table Curve 2D nevű szoftverrel elkészíthetünk a szab-
ványtáblázat összetartozó értékpárjai alapján, mely megadja
a szelvény geometriai adatait a „h” függvényében. A pon-
tosság miatt sok tizedes alkalmazása szükséges. Az inerciák
fontosak a kihajlás szempontjából, a programban IF-THEN
feltétellel hasonlíthatjuk össze az „y” és a „z” tengelyre
számított másodrendű nyomatékok értékeit, és a minimu-
mok optimálásakor a gyengébb tengelyt választjuk. Így vizs-
gálva az acélelemet kihajlásra és horpadásra egy négyvál-
tozós célfüggvény segítségével (x1(h); x2(tw); x3(b); x4(tf)).
A program futáskor észrevehetően érzékeny a kezdő-
 A folyáshatár egy adott hőmérsékleten számítható a ky
redukciós tényezőből:

(7)

A Young-féle modulus egy adott hőmérsékleten számítható

a redukciós tényezőből:

A gázhőmérséklet az idő függvényében

(8)

A nettó hőáramlási fluxus:

6. ábra: Célfüggvény lokális optimumainak 3D-s képe (9)

ahol a hőáramlási tényező:

2. táblázat: Tűzvédő festékárak és anyagszükségletek

A nettó hősugárzási fluxus:

(10)

pontokra, melyek helyes megválasztásakor elkerülhetőek a ahol: a konfigurációs tényező Φ = 1.0

lokális optimumok. az elem felületi sugárzóképessége εm = 0.8
A tűzterhelés beiktatásakor több szubrutin alkalmazá- a tűz sugárzóképessége εf = 1.0
sa szükséges, hogy az időegységek alatt keletkezett hő- a Stephan–Boltzmann-állandó
mennyiség-változás értékét visszacsatoljuk az előző meny- σ = 5.67*10-8 [W/m2K4]
nyiségekhez, így kapva meg a ciklus végén a keletkezett
hőmennyiséget és a hőmérsékletet. A hőmennyiség alap-
ján a stabilitás-feszültség értékeinek megfelelően kapunk A teljes nettó hő fluxus a hősugárzási és a hőáramlási fluxu-
optimum értékeket a szelvény keresztmetszetére. Fontos sok összegéből számítható:
tűzvédelmi szempontból meghatározni, hogy a nyitott acél-
elemet minden oldalról (4) éri a tűzterhelés. (11)

Kezdő hőmérséklet: ti = 0 °C (1)

Időperiódus: Δ ti = 10 s (2) (12)
ti = ti + Δ ti (3)
Az idő tartománya: 0 < ti < tmax
tmax = 1800/2700/3600/5400 [sec]
(4) ahol az a szelvénytényező tűzvédelem nélküli négy
Acél hőmérséklet-tartománya:
20 °C < Θa < 1200 °C (5) oldalról hőhatást kapó I szelvénynél.
Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a zömökebb szerkezetek
A kezdőértékek: Θa = 20 °C, ∆Θa = 0 °C, jobban ellenállnak a nagy hőmérsékletnek egy ideig, mint
ρm =7850 kg/m3 (6) a karcsúak. A hőmérséklet-változást az idő függvényében
egy iterációval meghatározhatjuk:
A fajhő a hőmérséklet függvényében a következőképpen
határozható meg (3. táblázat):

3. táblázat: Az acél fajhője a hőmérséklet függvényében (13)

Hőmérséklet °C Fajhő ca [J/kgK]

425 + 7.73 * 10-1 * Θa2 + Az acélelem felületi hőmérséklete:

20 °C < Θa < 600
+ 2.22 * 10-6 * Θa3
(14)
600 °C < Θa < 735 666 + 13 002 / (738 – Θa)

735 °C < Θa < 900 545 +17 820 / (Θa – 731) A számítás során az emelkedő hőmérséklettel csökkenő
900 °C < Θa < 1200 650 folyáshatár és rugalmassági modulusz hatását vizsgáljuk és
megállapítjuk, hogy mennyi ideig állja az oszlop a terhet.

Acélszerkezetek 2009/2. szám 53

Az eljárás a menete a következő:
• minimálja a célfüggvényt: f(xi) → min.

A méretezési feltételek:
E a rugalmassági modulusz,
explicit

implicit

A dimenzió nélküli karcsúsági tényezővel a redukáló kihaj-

lás tényezője kiszámítható χfi,θ .
A célfüggvény
(17)
– tömeg,
– költség [anyag-, hegesztési (ha van), festési (felület-
előkészítés, alapozó- és fedőbevonat)]
– költség [anyag-, hegesztési (ha van), festési (habosodó (18)
festékkel)]

A hőre habosodó festék költségei a tűzvédelmi idejük (19)

szerint a következőek:
• Habosodó festék
30 min tűzvédelmi ellenállási idő esetén: 3 000 Ft/m2 A tervezett ellenállási érték: Nb,fi,Rd
• Habosodó festék
45 min tűzvédelmi ellenállási idő esetén: 4 750 Ft/m2
• Habosodó festék
60 min tűzvédelmi ellenállási idő esetén: 8 600 Ft/m2 A lemezkarcsúság-számítás esetén a hegesztett I szelvénynél
• Habosodó festék határ lemezkarcsúságokat alkalmaztunk.
90 min tűzvédelmi ellenállási idő esetén: 125 000 Ft/m2

A hőre habosodó tűzvédelmi bevonattal ellátott acéleleme-

ket szintén vizsgáltam hegesztett és hengerelt szelvénytí-
pusra.

Méretezési feltételek [5,6,7,8,9]

A vizsgált oszlop mindkét végén csuklós megfogású. Azt

számítjuk, hogy a teherbírás milyen hőmérsékletig meg-
felelő és nem kisebb, mint a külső terhelés.
A stabilitási feltételek a következők:
– lemezhorpadás,
– kihajlás.
A θa,max,90 függvényében a redukáló tényezők ky,θ és kE,θ
adottak a 4. táblázatban. Közepes hőmérsékleti értéken
lineáris eltolás alkalmazható:
4. táblázat: A folyáshatár és a Young-modulusz értékei magasabb
hőmérsékleteken

A szilárdságtani ellenőrzés tűz esetén egy terheléskapacitás ky,Φ redukciós kE,Φ redukciós
Hőmérséklet
szerinti összehasonlítást végzünk: tényező tényező
(°C)
(fy-ra) (Ea-ra)
20 1.000 1.000
Ebben a példában az ellenőrzést tengelyirányú erőkkel
100 1.000 1.000
végezzük.
200 1.000 0.900
(15) 300 1.000 0.800

A tervezett ellenállás magas hőmérsékleten számítható úgy, 400 1.000 0.700

mint: 500 0.780 0.600
600 0.470 0.310
(16)
700 0.230 0.130
A teherbírás tűzben meghatározható a dimenzió nélküli 800 0.110 0.090
karcsúsági tényezővel:
900 0.060 0.0675
1000 0.040 0.0450
1100 0.020 0.0225

a kihajlási félhullámhossz Ky = 0.5, 1200 0.000 0.000

54 Acélszerkezetek 2009/2. szám

A számpélda adatai 5. táblázat: Hegesztett szelvényű acélelem tűzvédelemre számított
(szelvénykeresztmetszetének és költségeinek)
optimumai
Két végén csuklós, centrikusan nyomott oszlop vizsgálatát
végeztük el hegesztett és hengerelt I-szelvény alkalmazása
mellett. A hosszúságát változtattuk 2 – 4 méter között. Az
erő, az anyagminőség állandó volt.
Költségként acélköltséget, festésköltséget, mely magában
foglalja a felület-előszítés, az alapozó- és fedőbevonatot. A
tűzvédelmi bevonat és a hegesztési költség szintén beszámí-
tásra került a megfelelő esetekben.

• Kezdőpontok értékei:

• Költségek értékmegadása:

Optimálási eredmények

Az optimálást elvégeztük hegesztett és hengerelt nyomott

szelvényekre, tűzvédő bevonat nélkül és habosodó festék-
kel ellátva.
Hegesztett szelvényű acélelem hőterhelésre történő
(szelvény keresztmetszetének és költségeinek) optimum-
keresésének eredményei megtalálhatók a 5. táblázatban.

A 7. és 8. ábrák mutatják az összköltséget egy adott

hosszra (L=4 m) az összehasonlítást különböző tűzállósági
időre bevonat nélkül és habosodó festék bevonattal hegesz-
tett és hengerelt szelvényre. Azt mutatják, hogy növelve a
tűzállósági időt, exponenciálisan növekszik a költség be-
vonat nélküli esetben. Tűzvédelmi bevonat alkalmazása
esetén szintén növekednek a költségek, de jóval kisebb
mértékben. Ez mutatja a védőbevonat alkalmazásának gaz-
daságosságát.
A növekedés bevonat nélküli esetben jóval nagyobb
hegesztett szelvényre, mint hengereltre. Az ok a falvas-
tagságban keresendő, mert a hegesztett szelvény optimá-
lis falvastagsága kisebb a hengereltnél. Tűz esetén ez
kedvezőtlen.

7. ábra: L=4000 mm hegesztett szelvényű acélelem 8. ábra: L=4000 mm hengerelt szelvényű acélelem
tűzvédelmi költségei tűzvédelmi költségei

Acélszerkezetek 2009/2. szám 55

Oszlopmagasság változásának hatása az optimumra
Az optimum jelentősen függ az oszlop magasságtól is. A
9. ábra mutatja egy tűz nélküli hengerelt szelvény esetén
a különbségeket. Az oszlop magasságával arányos a költség,
de a belső költségarányok (anyagköltség, festési költség,
hegesztési költség) nem függenek különösen tőle.
9. ábra: A költségminimumok változásának összehasonlítása
az oszlopmagasság függvényében
A 10. ábra mutatja az 5. táblázatnak megfelelően a költ-
ség változását az oszlopmagasság függvényében, 30–90 perc
tűzállóság mellett, hengerelt I szelvény esetén. Érzékelhető
a tűzállósági idő jelentős költségnövelő hatása.
10. ábra: A költség (Ft) az oszlopmagasság (mm) függvényében,
30–90 perc tűzállóság mellett, hengerelt I szelvény esetén
11. ábra: A költség (Ft) az oszlopmagasság (mm) függvényében,
30–90 perc tűzállóság mellett, habosodó festék
alkalmazásával, hengerelt I szelvény esetén
56 Acélszerkezetek 2009/2. szám
A 11. ábra szintén hengerelt I szelvénynél mutatja a költ-
ség változását az oszlopmagasság függvényében, 30–90 perc
tűzállósági idő esetén. Itt a tűzállósági idő költségnövelő
hatása nem olyan jelentős. Az összköltségszint is jóval
alacsonyabb.
A 12–13. ábrák mutatják a költség változását az oszlop-
magasság függvényében, 30–90 perc tűzállóság mellett,
hegesztett I szelvény esetén. Érzékelhető a tűzállósági
idő jelentős költségnövelő hatása akkor, ha nincs tűzálló
bevonat. Hegesztett szelvény esetén a költség-optimumok
kisebbek, mert közelebbi diszkrét megoldás található, mint
hengerelt esetben.
ÖSSZEFOGLALÁS
A kapott összköltségeket egymás mellé rendezve egyér-
telművé válik a tűzvédelmi festékbevonattal ellátott acél-
elem keresztmetszetéből adódó anyag-megtakarítás, mely
jelentősen befolyásolja a kialakított elem teljes költségét.
A tűzvédelmi idő növelésével az összköltség természetesen
emelkedni fog, azonban a védelem nélküli és a védelem-
mel ellátott acélelem közötti költségkülönbségek növekvő
arányt mutatnak. A számítások azt mutatják, hogy érdemes
tűzvédelmi bevonatot alkalmazni és érdemes optimálás
révén a legkisebb költséghez tartozó méreteket meghatá-
rozni.
12. ábra: A költség (Ft) az oszlopmagasság (mm) függvényében,
30–90 perc tűzállóság mellett, hegesztett I szelvény esetén
13. ábra: A költség (Ft) az oszlopmagasság (mm) függvényében,
30–90 perc tűzállóság mellett, habosodó festék
alkalmazásával, hegesztett I szelvény esetén
Köszönetnyilvánítás
Az Ostorházi Bevonattechnikai Kft. és a Dunamenti
Tűzvédelem Zrt. szakmai támogatásáért, valamint az OTKA
T75678 számú projekt által a kutatásban nyújtott segítsé-
gért ezúton is köszönetet mondunk.
Irodalom
[1] http://files.myopera.com/kripo/albums/633582/Beijing%20National%20Stadi
um%20(Beiji ng,%20China).jpg
[2] Dr. Ostorházi L., Polgár R.: Tűzvédő bevonatok készítésének folyamata,
XXIII. MicroCAD 2009, 19-20. March 2009, University of Miskolc, Hungary.
Section O, pp. 171-176. ISBN 978-963-661- 880-3.
[3] http://www.tuzvedelmicentrum.hu/grafika/kepek/117%20ff1.jpg
[4] ARCELOR Long Commercial Group Catalogue: Sales Programme of Structural
Shapes, Edition 3-2008.
[5] Eurocode 3 (ENV 1993-1-1) (2003): Design of Steel Structures, Part 1
– General Rules and Rules for Buildings, CEN, Brussels, Belgium.
[6] Eurocode 3 (ENV 1993-1-2) (2003): Design of Steel Structures, Part 1.2:
General Rules - Structural Fire Design, (CEN), Brussels, Belgium.
[7] Eurocode 1 (ENV 1991-1-2) (2002): Basis of Design and Actions on Structures
– Part 2-2: Actions on Structures - Actions on Structures Exposed to Fire,
CEN, Brussels, Belgium.
[8] ISO 834 (1975): Fire Resistance Test – Elements of Building Construction,
International Standards Organisation, Genève, Switzerland.
[9] Jármai K., Iványi, M.: Acélszerkezetek tűzvédelmi tervezése, Bevezetés az
acélszerkezetekkel kapcsolatos európai szabványokba és alkalmazásukba.
Gazdász-Elasztik Kft. Miskolc, 259 old. 2008. ISBN 978-963-87738-4-5.
xkbolt@uni-miskolc.hu

Könyvismertetés
Jármai Károly – Iványi Miklós:

ACÉLSZERKEZETEK TŰZVÉDELMI TERVEZÉSE

Bevezetés az acélszerkezetekkel kapcsolatos európai szabványokba
és alkalmazásukba
Miskolc, Gazdász-Elasztik Kft., 2008. 259 oldal. ISBN 978-963-87738-4-5.
Megvásárolható: Két Könyvész Kft., 3515 Miskolc, Egyetemváros, T/F: 46-361-564.
xkbolt@uni-miskolc.hu (4600 Ft + postaköltség).

A szerzőpárosnak már jelent meg könyve ezen tématerületen: Jármai K., Iványi M.: Gazdaságos fémszerkezetek analízise és
tervezése, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2001, 226 old. A mostani könyvük ennek bizonyos szempontból folytatása.
Az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb műszaki tevékenysége az úgynevezett Tartószerkezeti Eurocode-ok kidolgozása volt. E szab-
ványsorozat előkészítése, összeállítása és a bennük foglalt előírások megismertetése rendkívül nagy feladat, hiszen igen különböző
mérnöki módszereket, eljárásokat és szokásokat kell harmonizálni.
Jelen könyv azt tűzi ki célul, hogy acélszerkezetek tűzteherre történő méretezésével foglalkozzon, a dolog természetéből adódóan
teljes körű ismertetést nem vállal, hanem arra törekszik, hogy az alapelveket megismertesse, a részletek vonatkozásában eligazí-
tást adjon és egyszerű számpélda segítségével bemutassa a követendő eljárásokat. A könyv feldolgozza a tűzteherrel és hatásával
foglalkozó európai szabványokat.

www.mce-smb.at
MCE Nyíregyháza
vízgépészeti acél-
szerkezetek gyártója.

Az Ybbs közelében lévő dunai vízi erőmű zsilipkapujának egyik, 135 tonnás szárnya beemelés közben.
Acélszerkezetek 2009/2. szám
A másik szárny nyitott állapotban a fülkéjében látható. Kivételes követelmények, kivételes pontosság. 57
58 Acélszerkezetek 2009/2. szám
Tóth Gergely1 docens
Pannon Egyetem Georgikon Kar
GAZDASÁGKOR VÉGE
END OF THE AGE OF ECONOMISM
Nem tudhatjuk, a pénzügyi válság világméretű gazdasági
válsággá fajul-e, s mennyire lesz pusztító. A stagnálás
vagy gazdasági visszaesés reális veszélye félelemmel
tölt el bennünket. Ezeket elkerülendő az előremenekülést
választjuk, azaz az átmeneti megszorítást, IMF-hitelt,
gazdasági növekedést. Véleményem szerint a közgaz-
daságtan – az egyre inkább mennyiségi tudománnyá
válás hosszú évtizedei után – most vagy néhány év
múlva, természetében új válsággal szembesül(t). Ez
nem oldható meg a jelenlegi paradigma keretein belül.
A túllegeltetett közlegelők (Hardin, 1968) nem csak
megteltek, nem csak a természetes hozamok csökken-
nek, de immár a legerősebbek spekulációs hozamai is
visszaesnek. A válság gyűrűzik, elérte a luxustermékeket
előállító iparágakat, ráadásul ez is bizonyulhat csak
közbülső állomásnak. A közgazdászok új elmélettel kell,
hogy előálljanak, újra értékítéleteket kell hozniuk. Le
kell mondanunk „a számok könnyű világosságáról”,
azaz arról, hogy a többet feltétlenül a jobbal azono-
sítjuk, és fordítva. 30-40 évvel a korlátokra való első
figyelmeztetések után immár nem az a kérdés, gyorsulni
jobb vagy lassulni, s kinek kellene elsőként „behúzni a
féket”, hanem hogy van-e fájdalommentes, esetleg kel-
lemes lassulás. Ezen kell az eddiginél kreatívabban dol-
goznunk, vagy maradjunk a főáramú növekedés-recept-
nél? Az irányultság általában sokkal fontosabb, mint
maga az erőfeszítés. Fontosabb tehát, hogy egy pontról
– mivel most amolyan holtpont, helyi minimumpont-
félén vagyunk – merre indulunk el, mint hogy milyen
gyorsan haladunk.
Három forgatókönyv tükrében vizsgálom ezért a cikk fő
kérdését: elképzelhető a jó, az emberiség kollektív javát
szolgáló lassulás, enyhe gazdasági növekedés, stagná-
lás, adott esetben csökkenés, vagy az eddigiekhez ha-
sonlóan minden erőnkkel küzdeni kell ezek ellen?
KÉRDÉSEK
A sajtó egy ideje a világgazdasági válságtól hangos. Soros
György és mások az 1929–33-asnál nagyobb hatásúnak tartják.
A kormányok és nemzetközi szervezetek naponta jelentik be
mentőcsomagjaikat, megszorító intézkedéseiket. A szakértők
nagy része mégis teljesen természetesnek veszi, hogy az
amúgy egészséges globálgazdaság néhány szokásos pirulával
meggyógyítható. Mélyebb elemzések rámutatnak a reálszféra
és a pénzügyi szféra egymástól való elszakadására.
1 A szerző közgazdász, a Pannon Egyetem Georgikon Karának docense, a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért főtitkára.
tg@georgikon.hu
2 A cikk a Valóság 2009. májusi számában megjelent írás rövidített változata. A Gazdaságkor kifejezést tudtommal először Czakó Gábor
használta.
Acélszerkezetek 2009/2. szám
2
„A problémák, amelyekkel szembesülünk, nem oldhatóak
meg azon a szellemi szinten, melyen akkor voltunk,
amikor megteremtettük őket.”
Albert Einstein
When you got a heart-attack, first you see the doctor for
emergency. The next logical step is the change your pri-
orities and way of life. Despite this commonsense logic,
global leaders are eager to stimulate consumption in
an overconsumed world, create demand for overgrown
industries, sppeding up the exhausted economic engine,
and first of all rescuing banks, whose loans are not re-
ally needed for the happiness of people. We do not blame
any decision makers or groups for this, but we blame
the depraved neoclassic economic theory, which has been
elaborated in a completely different situation 220 years
ago. That was an empty land with severe poorness, this
is a land full of people and wealth, but scare of space
and global justice. This is well described by the Tragedy
of Commons, which I combine with the ecological foot-
print in this article. I also attempt to set up a new
microeconomic model: The Truly Responsible Enterprise,
and analize its life chances in three different agenda:
(1) Catastrophies, (2) Continued globalization and (3)
Localization. Finally I put up the idea of a new macro-
economic theoretical framework, which we coin Bionomy
or Bionomia. According to our definition Bionomia is a
new kind of economics, which is based on the thorough
study of the laws of life, with the primary objective of
serving life, especially human communities.
De mi a teendő, ha betegünk krónikus bajban szenved?
Milyen gyógymódot alkalmazhatunk? Az alábbi cikkben
először ezt a gyógymódot keresem. De mint a bölcs állami
akarat minden gyógyszerre ráíratja, a kezelésnek lehetnek
mellékhatásai. Mi történik hát, ha mégis tévedtünk és
csak enyhe megfázásról van szó? Fennáll a radikálisabb
gyógymódnak olyan veszélye, ami még jobban fokozza a
bajt? A gyógymódot, mint stratégiát, három forgatókönyv
tükrében vizsgálom.
59
A FENNTARTHATATLANSÁG LOGIKÁJA
Hibáiból sokszor megjósolták már a kapitalizmus végét.
Egyesek csak tudományosan igazolták tételeiket (Malthus3),
mások aktív világjobbítási stratégiájukat akár erőszak árán
is érvényre próbálták juttatni (Marx). A legutóbbi évtize-
dekben az ökológiai válságjelenségek adtak talajt az immár
globális piacgazdaság bírálatának, ennek köszönheti létre-
jöttét például a környezeti gazdaságtan (Kerekes Sándor
[1998]). Nem szűntek meg ugyanakkor a morális alapon
álló kritikák sem, amelyek két nagy vonulatba sorolhatók.
Az első a vállalati etika vagy CSR „mozgalom”, a másiknál
pedig a vallási alapról építkező alternatív modellekre lehet
gondolni. Az utóbbiba tartozik pl. Schumacher [1973] budd-
hista közgazdaságtana vagy a Katolikus Egyház társadalmi
tanítása (Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa [2007]).
A világgazdaság ugyanakkor köszöni, jól van, legalábbis ez
volt a felületes szemlélő benyomása az utóbbi hónapokig.
Nemzetgazdaságokat időről időre megráznak pénzügyi sok-
kok, bankok, sőt néha államok mennek csődbe, de a rend-
szer működik. Thomas Malthus baljós jóslatát nem igazolta
be az idő, csakúgy, mint a Római Klub erőforrás kifogyás-
ról szóló jelentését. Bár több olyan civilizáció történetét
ismerjük4, amely ténylegesen elpusztult, vagy erőteljesen
visszaesett, mert felélte saját ökológiai alapjait, optimista
vélemények szerint ez a szabad piacgazdasággal nem tör-
ténhet meg. S valóban: az európai, majd az újabb korban
hasonló elveken nyugvó észak-amerikai civilizáció eddig
többször is „sikeresen vette a kanyart”, s „lemenedzselt”
néhány korszakváltást az ókortól napjainkig.
A helyettesítők, a technikai fejlődés, de legfőképpen
a piac rugalmassága ugyanis korrigálják a hibákat, a pi-
ac láthatatlan keze gyógyító erőként is hat. A rendszer
láthatólag működik. Legfőképp ennek köszönhető, hogy
bár néhány alternatív közgazdaságtani irányzat továbbra
is fejlődik, ezek leginkább a rájuk szakosodott tudósok
területévé váltak. Az erkölcsi kérdések pedig a magán-
szférába, a pszichológusok rendelőibe, vagy a templomok
küszöbei mögé szorultak vissza. A szakértők és az emberek
többsége között konszenzus van abban, hogy bár jobb
lenne kevesebbet szennyezni, nyugodtabban és nagyobb
biztonságban élni, a lényeg azért az, hogy minél több ter-
méket tudjunk minél olcsóbban előállítani és megvenni,
s ha ebben előrehaladunk, lassacskán majd a többi baj is
megoldódik. A több pénzt – ceteris paribus, azaz minden
más körülmény változatlansága esetén – valóban előnyben
részesítjük a kevesebbhez képest. De vajon megváltoztak-e
lényegesen a körülmények, s a mostani válság tényleg en-
nek egyértelmű jele-e?
Nehéz megjósolni, ez a válság mélyebb-e, mint a koráb-
biak, s gyökeres irányváltást fog-e okozni. Vaklármáról van
szó? Vagy egyenesen arról, hogy nem csak a közgazdaságtan
áll a keynesinél nagyobb fordulat előtt, de a kapitalizmus-
ból is átlépünk egy másik rendszerbe? Ha igen, hogy fogják
azt hívni?
Hogy a jelenlegi fejlődés nem fenntartható, az már szé-
les körben ismert és elismert tény. Az Alfred Gore [2006]
által összegzett kutatások szerint több olyan esemény be-
következhet, aminek hatására – egyenként is – hat méter-
rel megemelkedhet a tengerszint. James Lovelock, a híres
Gaia-elmélet megalkotója 88 éves korára, hosszú és el-
ismert tudományos pályafutása végén meglepő és egy-
ben lehangoló következtetésre jutott: az emberiség sorsa
mára megpecsételődött. Lovelock véleménye szerint az
IPCC becslései túlságosan óvatosak: a geológiai minták-
ból például ismert, hogy hárommillió éve, amikor a Föld
átlaghőmérséklete a mainál körülbelül 2,7 Celsius fokkal
volt magasabb, a tengerszint nem 60 centiméterrel, hanem
több mint 24 méterrel emelkedett meg. Mindezek alapján
a kutató 2100-ra azt jósolja, hogy a jelenlegi 6,5 milliárdos
népesség fél milliárdra csökken, azaz 13 emberből csak
egy marad életben! (Goodell [2007]) Furcsa előrejelzés egy
olyan embertől, aki a Föld önszabályzó homeosztázisáról
írt elméletével vonult be a 20. század legismertebb tudó-
sainak sorába…
A globális éghajlatváltozásnál kevésbé kurrens téma a
fajkihalás: az évente kiadott Élő Bolygó jelentés szerint
1970 óta elvesztettük az élőlények körülbelül egyharmadát,
egyes becslések szerint naponta (!) akár 140 faj is kihal
(GFN, WWF, ZSL [2007]). Ez a természetesen kihalási
ráta körülbelül ezerszerese. A fajkihalást szokták egy uta-
zási sebességén haladó repülőgéphez hasonlítani, amelyből
néhány „tréfás kedvű” utas húzogatja ki a szegecseket.
Egy-kettő-három: a gép még mindig nem esett szét. Lesz
azonban egy olyan szegecs, amikor a repülő felrobban. „Ha
a méhek eltűnnek a Föld színéről, az emberi faj csupán
négy évvel éli túl” – hangzik az Albert Einsteinnek tulajdo-
nított jóslat. Ami viszont már tény, hogy az USA-ban a főleg
már nem méztermelésre, hanem bérbeporzásra „használt”
méhcsaládok harmada idénre eltűnt, emiatt pl. az uborka-
termés drasztikus visszaesésével szembesült a világ egyik
legnagyobb mezőgazdasági termelője (Barbassa [2008]).
A legmegdöbbentőbb a felmelegedésben és a fajkihalás-
ban az, hogy senki sem akarja! Magam nem tudok olyan
személyről, vagy intézményről, amelyik direkt a Föld el-
pusztítására törne. A kollektíven elfogadott rendszerlogika
szerint mégis mondhatjuk, hogy közmegegyezés van a ter-
mészet erőforrásainak, de legfőképp a Föld felszínének
„belterületbe vonásában”, ami mindkét tragédia fő oka.
Az ökológiai válságjelenségeknél nehezebben mérhetőek
a társadalmi bajok, de a szegénység problémáját láthatólag
nem oldottuk meg. Naponta több mint 20 000 ember
hal éhen, háromnegyed részük kisgyermek (Black et al
[2003]). Furcsának tűnik, de az Easterlin paradoxon sok-
rétű bizonyítást nyert, azaz a gazdag emberek boldogságát
a több pénz már nem fokozza (Tim Kasser [2005]). Ami
még furcsább, a gazdag országok – néha a bevándor-
lás hatását is túlkompenzálva – immár állandó népesség-
fogyásban vannak: láthatólag azoknak van a legkisebb
kedve az életet továbbadni, akiknek leginkább lehetővé
tennék ezt az anyagi körülményeik, akik a legnagyobb biz-
tonságban és jómódban élnek, azaz akiknek a legnagyobb
kedve kellene, hogy legyen.
Pedig semmi nem mutat arra, hogy több gonosz em-
ber élne manapság, mint korábban. Sőt: a világ telve
van jóakarattal. Az ENSZ a Milleniumi Fejlesztési Célokon

3 Thomas Mathus (1766-1834) azt jósolta, hogy az élelmiszer-termelés a föld mennyiségének bővíthetetlensége miatt nem képes lépést
tartani a népesség növekedésével. Malthus nem számított a mezőgazdaság akkoriban elképzelhetetlen intenzívvé válására, azaz a
technika fejlődésére. Samuelson és Nordhaus szerint miatta tartják sokan komor tudománynak a közgazdaságtant.
4 A szakirodalom gyakran emlegeti a Húsvét-szigetek felélt ökológiai rendszereit (Rolet, Diamond [2004]), vagy a hatalmas maja
városokat, amelyeket egyes feltételezések szerint a rablógazdálkodás következtében csak egyre messzebbről lehetett mezőgazdasági
terményekkel ellátni, míg végül megszűntek emberi lakóhelynek lenni.

60 Acélszerkezetek 2009/2. szám

dolgozik, a vállalatok CSR néven egyre komolyabb jószol- 1. táblázat: 1968 és 1986 – Hardin eredeti táblázata
gálati munkát végeznek. Mégis, láthatóan gyorsul a tempó, az ökolábnyom tükrében
erősödik a verseny, egyre több a lemaradó ember, vállalat, Kéttehenes
régió, s a nyertesek sem élvezik munkájuk gyümölcsét. Az Egy gazdák
Gazdák Tehenek Tehenek
egy ideje egyeduralkodó neoliberális gazdasági ideológia tehén állatainak
száma száma összsúlya
pontosan a gazdaság növekedésétől várja az „externáliák” súlya együttes
fokozatos eltűnését. Ezen logika szerint a fejlettebb piaco- súlya
kon a GDP növekedés már elszakad az energiafelhaszná- 1 1 1 000 1 000
lás bővülésétől (szétválás, angolul decoupling), a szennye- 2 2 1 000 2 000
zéseket a fejlődő technika és a piac (szennyezési jogok)
fokozatosan eltüntetik, az emberek pedig növekvő életszín- 3 3 1 000 3 000
vonalukkal boldogabbak is lesznek. 4 4 1 000 4 000
Ezen feltételezések igazolásához nézzük először a rend-
5 5 1 000 5 000
szer működését. Ha nem egymástól független adatok szá-
zait próbáljuk szemlélni, hanem egyetlen mérőszámmal 6 6 1 000 6 000
szemléltetni a fejlődés fenntarthatóságát, akkor a gyors kar- 7 7 1 000 7 000
riert befutott ökolábnyomhoz folyamodhatunk (1. ábra).
8 8 1 000 8 000
Az ökológiai lábnyom „lehetővé teszi, hogy felbecsüljük egy
meghatározott emberi népesség vagy gazdaság erőforrás-fo- 9 9 1 000 9 000
gyasztási és hulladék-feldolgozási szükségleteit termékeny 10 10 1 000 10 000
földterületben mérve” (Rees – Wackernagel [1994]), ma-
10 11 900 1 800 9 900
gyarán fogyasztásunk kifejezése hektárban. Az ökolábnyom
párja a biokapacitás, azaz az összesen vagy egy főre jutó, 10 12 800 1 600 9 600
rendelkezésre álló termékeny földterület. Az emberiség 10 13 700 1 400 9 100
gazdag része már régóta túlfogyaszt a szegények rovására,
de viszonylag új fejlemény, hogy az egy főre (átlag világpol- 10 14 600 1 200 8 400
gár) jutó fogyasztás is deficites. Legfrissebb adatok szerint 10 15 500 1 000 7 500
40%-kal használjuk túl a Föld erőforrásait, azaz 2008-ban 10 16 400 800 6 400
például szeptember 23-án elfogyasztjuk az egész év alatt
keletkező (és teljes évben felhasználandó) készleteket. A 10 17 300 600 5 100
fenntartható fejlődés definíciója szerint ez maga a fenntart- 10 18 200 400 3 600
hatatlanság: az eljövendő generációk nem tudják majd úgy 10 19 100 200 1 900
kielégíteni szükségleteiket, mint mi.
Az ökolábnyom GDP rangra emelése segítené az ésszerűbb 10 20 0 0 0
fejlődést5, hiszen a GDP hasznos és káros gazdasági tevé-
kenységeket egyaránt pozitívként mér, ezen felül nincs kében jól leírta a közlegelők tragédiáját. Egy hagyományo-
optimuma/maximuma. Az ökolábnyom ezzel szemben nem san mindenki által szabadon használt, de senki által nem
csak optimális ponttal bír, de világossá teszi a növekedés birtokolt vagy túlhasznált közlegelőre 10 falubeli gazda 1–1
árát is, ami most már nagyobb a haszonnál. tehenet hajt ki. A közlegelő 10 tehenet bír eltartani, ekkor
A deficit és a „működő tőkébe harapás” hatása közgaz- a tehenek optimálisra, 1000 font súlyúra híznak. Ekkor va-
daságtanból jól ismert: ha már nem csak a keletkező hoza- laki gondol egy nagyot és dezertál, más szóval potyautassá
mot éljük fel, hanem részben a tőkénket is, akkor a hozam válik: kicsap még egy tehenet a legelőre, de így minden
még tovább csökken. Vagy csökkentjük a fogyasztást, vagy tehénnek kevesebb fű jut, a példa egyszerűségének kedvé-
összedől a rendszer. Hardin [1968] klasszikussá vált cik- ért 900 fontra híznak. A közösség összhaszna csökken, ám
az egyéné nő, egészen addig, míg a közlegelő össze nem
omlik, s a tehenek elpusztulnak. Mégis, a dezertálások sora
nem áll meg, mivel az adott helyzetből sokáig előrelépés a
dezertálás, s a potyautasokkal együtt oszlik semmivé a 10
tehénig nagy visszatartó erővel működő erkölcs.
Nézzük most meg, mi a mai olvasata Hardin 40 évvel
ezelőtt megjelent cikkének. Az emberiség egy főre jutó
ökolábnyoma 1986 óta deficites, tehát ekkor jutottunk
el a példabeli tíz tehénhez, azaz közlegelő kapacitásának
határához. A világgazdaság fejlődése azonban eltérő volt
a közlegelőétől, a kéttehenes gazdák már nagyon korán
megjelentek. Mégis, korábban ez nemcsak nem okozott
problémát, de egyenesen növelte a közösség hasznát.
Hiszen például a 4-ről az 5. sorra lépve akkor is 4000-
1. ábra: 1986 óta deficites – Az egy főre jutó ökolábnyom ről 5000 fontra nőne az összsúly, ha nem egy új gazda
és rendelkezésre álló terület (világátlag) legeltetne, hanem egy régi jelenne meg második tehené-

5
Ezt szorgalmazza a módszert terjesztő Global Footprint Network 2005-ben indított Ten-in-Ten kampánya, amelynek célja, hogy 2015-
re legalább 10 országban GDP rangra emelkedjen az ökolábnyom. A jelek szerint ez sikerül is: 23 ország kezdte meg a munkát,
köztük Svájc, Belgium, az Egyesült Arab Emirátusok, Japán, Ecuador, Franciaország. Hazánkban a UNDP [2008] által finanszírozott
tanulmány dolgozta ki a javaslatot.

Acélszerkezetek 2009/2. szám 61

vel! Adam Smith láthatatlan kéz elmélete (közjó öntudatlan 2. táblázat: Hardin tehenei és a kiszállási pontok
működik, amíg a közlegelő be nem telik. Innentől viszont
Kéttehenesek
az események felgyorsulnak, s a dupla-nyertes játék nyer- Tehenek Közösség Egy kéttehenes
határhaszna
veszít játékká alakul. Ráadásul csökkenő határnyereség mel- száma határhaszna határhaszna
összesen
lett a 14. sortól már az egyéni haszon kisebb, mint a köz
vesztesége. Pontosan ennek vagyunk tanúi manapság. (Itt 11 -100 900 900
lenne az ideje empirikus kutatásokat folytatni a növekvő 12 -300 800 1 600
egyéni jövedelem határboldogságra gyakorolt hatásáról. 13 -500 700 2 100
Vajon csak csökken, vagy egy idő után egyenesen negatív-
ba fordul pl. a növekvő időráfordítás vagy elnyomott lelki- 14 -700 600 2 400
ismeret-furdalás miatt?) 15 -900 500 2 500
16 -1 100 400 2 400

LEJÁRT KEYNES 100 ÉVE! 17 -1 300 300 2 100

Hardin cikke nagy vitákat váltott ki, illetve felelevenített
néhány régi vitát arról, vajon tényleg hedonista-e (elmélet-
ben 100%-ig homo oeconomicus) az ember? Körültekintve,
s látva napjaink egyéni, de még inkább intézményesült
önzését, könnyen arra a következtetésre jutunk, hogy az.
A kéttehenes gazdák tönkreteszik először társaikat (tár-
sadalmi válság), majd magukat (gazdasági válság), végül a
közlegelőt (ökológiai válság). Ne adjuk fel azonban ilyen
könnyen a játszmát! Léteznek – a közgazdasági könyvekben
tisztán egyébként gyanúsan ritkán taglalt6 – homo oeco-
nomicustól eltérő emberképek is. Adam Smith korában
(1776-ban publikálta fő művét) például még a keresztény
vallás volt a fő emberkép-formáló erő, ennek felfogása
pedig alapvetően a szabad és jó, bár a bűn által később
megfertőzött ember. Mégis, a sorrend és a mögötte álló
teória azt mondja, az ember jósága (Isten képére terem-
tettsége) erősebb, mint a bűn által természetét megfertőző
rossz, ráadásul az utóbbi nem, vagy csak átmenetileg
győzedelmeskedhet a megváltás műve által. S valóban, a
modern (klasszikus) közgazdaságtan előzményének tekin-
tett skolasztika a jóra épült, és sokáig számított egyed-
uralkodónak. Ha távolabbi vallási hagyományokra tekintünk,
a yin-yan elmélete szerint viszont a jó és a rossz ugyanazon
érme két oldalát adja, azaz egyenrangúak. Ha tehát a keleti
vallások emberképére építenénk a közgazdaságtant, annak
hatásossága szempontjából mindegy lenne, a hedonista
vagy az altruista embert vennék alapul. A mai főáram azon-
ban a harmadik lehetséges alapot választja: a hedonista
emberre épít. Ezt tulajdonképpen egyik nagy közgazdász
sem tartja jónak, ám hatékonynak már annál inkább.
Keynes kettős módon nyilatkozott a kérdésről, amikor az
1930-as gazdasági világválság alatt a következő generációk
gazdasági lehetőségein elmélkedett. Arra a következtetésre
jutott, hogy nincs már messze az általános boldogság (gaz-
dasági jólét) napja. Akkor majd „ismét többre becsüljük a
célt az eszköznél, és a jót választjuk a hasznossal szemben.
… Ám vigyázat! … Mindennek még nincs itt az ideje. Még
legalább száz évig el kell hitetnünk magunkkal és min-
denkivel, hogy ami jó, az gonosz, és ami gonosz, az jó,
mert a gonosz hasznos, és a jó nem az. A kapzsiság, az
uzsora és a gyanakvás legyenek még egy kis ideig az iste-
neink. Mert csak ők vezethetnek ki bennünket a gazdasági
szükség alagútjából a napvilágra.7” (idézi pl. Schumacher,
18 -1 500 200 1 600
19 -1 700 100 900
20 -1 900 0 0
22. o.) Bár az írás dátuma (1930) alapján még lenne 20
évünk, a jelek szerint nem érdemes addig várni. Ha jobban
megnézzük Hardin táblázatát, s legfőképpen kiegészítjük
azt a határhasznokkal, néhány érdekes következtetésre jut-
hatunk. Ha a gazdák mind figyelembe vennék a közösség
érdekét (tudatos vásárlók, avagy Valóban Felelős Vállalatok8
lennének), természetesen 10 tehénnél megállna a játék.
De van két másik kiszállási pont is, még 20 tehén előtt.
A kéttehenesek összesített határhaszna 15 tehénnél kezd el
csökkenni. Ezen a ponton még a szociálisan nem érzékeny
államnak is meg kell tiltania a tőketulajdonosoknak a
legeltetést, hiszen más esetben csökken a pénztőke (te-
henek) hozama, még tovább csökkentve a természeti tőke
(legelő) hozamát. Korlátozás esetén viszont nem csak a
kéttehenesek (gazdagok) hozama marad magas, hanem
az egyteheneseké, s a közösségé sem csökken tovább.
(A mostani pénzügyi válság kezelése pont az ellenkező
logikát követi: támogatjuk a nehézségekkel küzdő kétte-
henes gazdák túllegeltetését, megmentési próbálkozásunk-
kal pontosan az ellenkező hatást érve el: tovább engedjük
a közlegelő pusztítását.) Kiszállhat emellett az egyén is a
játékból, ha a közösség hasznát nem tekinti nullának. Ha
pl. 3-szorosan diszkontál (azaz háromszor olyan fontos-
nak tekinti a saját hasznát, mint a közösségét), akkor 16
tehénnél áll meg a dezertálások sora, hiszen itt 400 egyé-
ni haszon már közel háromszoros (-1100) közösségi kárt
okoz. Míg az első kéttehenes gazda vigasztalhatta magát
azzal, hogy az ő nagy haszna csak marginális kárt okoz a
közösségnek – bár tegyük hozzá, nyer-veszít játékról van
szó, azaz a második tehén súlygyarapodása pontosan meg-
egyezik az egytehenesek összes súlycsökkenésével – addig
itt már pont fordított a helyzet. Olyan ez, mint a szabály-
sértés (bliccelés a villamoson) és a bűncselekmény (réz-
kábelek ellopása egy vasúti átjáróból) közötti különbség.
Bármilyen önérdekkövetők vagyunk is, vannak erkölcsi ha-
táraink, az önzés és bűnelkövetés közötti vonalat többnyire
világosan érezzük, de legfőképpen senki nem kételkedik
benne, hogy ennek átlépése szigorúan büntetendő. Bár
a közlegelőnk jelentősen fogyott 1968. óta, két jó hírrel

6
Samuelson és Nordhaus számtalanszor újrakiadott, háromkötetes, közel 1500 oldalas Közgazdaságtan c. művében pl. nem szerepel
a kifejezés.
7
“For at least another hundred years we must pretend to ourselves and to every one that fair is foul and foul is fair; for foul is useful
and fair is not. Avarice and usury and precaution must be our gods for a little longer still.” valamint: „Capitalism is the astounding
belief that the most wickedest of men will do the most wickedest of things for the greatest good of everyone.”
8
Tóth Gergely [2007]

62 Acélszerkezetek 2009/2. szám

szerencsére gyarapodtunk: egyfelől az ökolábnyom miatt
ismerjük a függvényt, azaz közlegelőnk hozamát, másfelől
láthatólag van kilépési lehetőség a teljes csőd előtt.
Mielőtt azonban a rosszat az önzéssel, a jót pedig az ön-
zetlenséggel azonosítanánk, idézzük fel, mit is jelentett az
önérdekkövetés a kapitalizmus kialakulásakor. Adam Smith
korában, mint az a korábbiakból látszik, Európában és Észak-
Amerikában a jó emberé volt az uralkodó felfogás, s Smith
és a klasszikusok műveiből számos hely idézhető, ahol a
bizalom, erkölcs stb. gazdasági szempontból is alapvető fon-
tosságára hívják fel a figyelmet. Baritz Laura [2008] nemrég
megjelent cikkében azt elemzi, hogy akkoriban az önérdek
egyfajta objektivizált önérdek volt, ami se nem hedonista,
se nem altruisztikus, de figyelembe veszi a cselekvés egyéni
és közösségi haszonra gyakorolt hatásait egyaránt.
Az objektivizált önérdek tekintetében helyesnek minő-
síthetjük egy gazda kéttehenessé avanzsálását 3–4 tehenes
közlegelő esetén, de nem 10 felett. A Global Footprint
Network előrejelzése szerint 2040-re érjük a 100%-osan
deficites (két Föld bolygót igénylő) állapotot, azaz ma 14
tehén körül járunk9, s ha ezt nem értjük meg, az egyet-
len közlegelőnknek hamarosan befellegzik. 10 tehénig az
egyéni és közérdek összhangban volt tehát, 11–14 között
ellentétes, de 15 felett ismét ugyanaz. Csakhogy míg koráb-
ban a növekedés volt a közjó, addig ma a csökkenés! Persze
nem mindenkinek, csak a magukat túlnőtt társadalmaknak.
A rendszer stabilitása megköveteli, hogy egyesek további
növekedését (nyomor megszüntetése), mások csökkenése
szavatolja. Kilendültünk ugyanis a Pareto optimum állapo-
tából! A közgazdaságtannak újra meg kell különböztetnie
jót és rosszat, éhezést és fogyókúrát, egészségesre növeke-
dést és kóros túlsúlyt.
Ezt a gyakorlatban úgy érhetjük el, hogy az egyéni aktorok
szabadságát mindenképpen megtartva (szentnek tekintve)
az ő mindenáron való profitra törekvésüket és korlátlan
növekedésüket immár nem tekintjük szentnek. Más szóval
a mikroökonómiai célok két évszázados felsőbbrendűsége
után vissza kell térnünk a makroökonómiai célok fel-
sőbbrendűségéhez!
NEONAIV EMBERKÉP?
Egy határait alig látó világban az egyéni szereplők növe-
kedése garantálta a rendszer (akkoriban kívánatos) növe-
kedését, egy határait látó világban az egyének még mindig
próbálhattak növekedni, ám egy határait világosan túlhaladt
világban már sem egyéni, sem rendszerszintű növekedés
nem lehetséges a gazdagoknak. Ha mégis, az nem ünnep,
hanem botrány számba kell, hogy menjen, s a piaciaknál
sokkal erősebb módszerekkel szabályozandó.
Súlyos szavak ezek, s két súlyos kérdést vetnek fel:
1. Célszerű és erkölcsös-e egyéneket
erőszakkal a jóra vezetni?
A szocializmus és más totális rendszerek kudarca világo-
san bebizonyította, hogy nem. Ha a kapitalizmust szebb
nevén hívjuk (szabad piacgazdaság), s belátjuk, hogy az em-
berek elnyomástól, nélkülözéstől, betegségektől stb. való
szabadságát az eddigi legmagasabb szinten biztosította,
akkor az egyéni szabadság egyértelműen megtartandó a
képletből. Nézzük hát a második kérdést:
9
2040-1986=54 2008-1986=22 22/54*10=0,407
Acélszerkezetek 2009/2. szám
2. Megváltoztatható-e az ember alaptermészete?
Erre is nemmel kell felelnünk. Ám ne fogadjuk el automa-
tikusan, hogy a közerkölcs, avagy a vallás „jó ember” képe
elavult és egyénileg vallható, de nem bizonyítható hitelve-
ken alapul, mivel az „önző ember” képe tudományos szem-
pontból még gyengébb alapokon áll. Az az igazság, hogy
számtalan eset hozható fel mind a hedonista viselkedésre
(sikkasztások), mind az altruisztikusra (gyermekeinkért va-
ló önfeláldozás). A motivációs elméletből jól tudjuk, hogy
az ember – bizonyos határok között – könnyen idomul
az elvárásokhoz, azaz olyan lesz, amilyennek tekintjük (a
pedagógiából ez Pygmalion hatásként ismert).
Érdekes kis kísérletet végeztünk, amikor vegyes össze-
tételű diákjaimat arra kértem, becsüljék meg egy 10 fokú
skálán, mennyire önző az ember. Összesen 65 hallgatót
kérdeztem meg négy külön csoportban, mennyire gon-
dolják gonosznak/hedonistának a „mai fiatalokat” általában,
s magukat konkrétan. A skála 10-es végpontján nagy dik-
tátorokat raktam fel szemléltetésül (Néró ill. Adolf Hitler),
a másik végpontra (0) önzetlenségükről ismert személyisé-
geket helyeztem el (Gandhi, Teréz anya). A „mai fiatalokat
általában” 6,4-re értékelték a diákok az önzési skálán, míg
magukat 4,3-ra. Ez jelentős eltérés, ami azt mutatja, hogy
személyes tapasztalatok alapján az ember kevésbé gon-
dolja rossznak „az embert”, mint ahogy saját benyomásai,
hallomás és főleg a média hatásai alapján általánosít. A
kísérlet két csoportjában idősebb (levelező tagozatos) hall-
gatók vettek részt, s a két pontos különbség itt is kijött.
Ugyanakkor mind „az emberek általában”, mind a „saját
magam” pontszámai magasabbak voltak, a különbség pedig
1,3 pontra csökkent. Az életkor előrehaladtával tehát a vizs-
gált személyek „beletörődtek” a média által sulykolt „min-
denki önző, legyél te is az!” emberképbe, s negatívabbnak
ítélték meg az embert.
Az önző emberre épített
fogyasztói kör, az ökoláb-
nyom hozammal mért köz-
legelő ördögi kört alkot (2.
ábra).
Nézzük ezt egy olyan ter-
mék esetén, amelynek nem
lenne helye egy fenntart-
ható világban. Kereskede-
lemtant hallgató diákjaim
egyik kötelező feladata,
hogy gyűjtsenek felesleges 2. ábra: Az immár értelmetlen
és feleslegesen messziről túlfogyasztást generáló
ördögi kör
szállított termékeket.
Az egyik legszemléletesebb példa egy Kínából származó
dekorkavics, amely néhány száz forintért megvásárolható
magyarországi szupermarketekben. A klasszikus közgazda-
ságtan logikája szerint ebben nincs semmi kivetnivaló: nyil-
ván van kereslet az ilyesmire, ha kapható, s a gyűjtésből,
csomagolásból, szállításból megél néhány ember. Ha nem
felejtjük el az ökolábnyom leckéjét (40% deficit), figyelembe
vesszük a felesleges termék ez okból felesleges szállítását,
semmiképpen sem tarthatjuk jónak az ilyen piaci tranzak-
ciót. Azt se felejtsük el, hogy egy kilogram Kínából szállított
termék pontosan 33-szor akkora széndioxid-kibocsátással
jár, mint ha a szomszédos Ausztriából importálnánk az árut
(TVE [2007]). Miért lehet mégis kapni kínai dekorkavicsot,
mexikói kapát vagy brazil borokat Európában, holott a
63
globális klímaváltozásról szóló hírek már mindenkihez elju-
tottak? Az állam (ill. államfeletti szervek) nem tiltják, nem
büntetik védővámmal, mivel ez ellenkezne a szabad kereske-
delem elvével. A vállalatok előállítják és forgalmazzák, mi-
vel van rá kereslet, s profithoz juthatnak tőle. Az egyének
megveszik, mivel olcsó, s arra lettek nevelve, hogy többet
fogyasztani jó. A három szereplőt összeköti a fogyasztási
ideológia: annál jobb lesz mindenkinek, minél több termék
elérhető a piacon minél olcsóbb áron.
Az ördögi körből való kitörés látszólag szinte lehetetlen,
minden szereplő a másikra vár. Ám a másik oldalról nézve
sokkal egyszerűbb a képlet, elég lenne az egyik szereplőnek
(ill. ezen szereplők kritikus tömegének) szemléletet váltani,
s a kör megtörne. Az áramkör soros kapcsolású, akár az
egyének (tudatos fogyasztók) nem veszik meg, akár a cé-
gek (Valóban Felelős Vállalatok) nem forgalmazzák, akár a
(polgáraiért és az emberiség jövőjéért felelősséget érző) ál-
lam védi meg tőle a piacot: a dekorkavics és a feleslegesen
szállított áruk egy pillanat alatt eltűnnek.
A közlegelők ördögi körének megtöréséhez tehát az a fő
lépés, hogy a gazdaságot a jó ember képére építsük, ahol
hedonizmus helyett objektivizált önérdeket tételezünk fel
a piaci szereplőkről.
A TÖRTETÉS MOTIVÁCIÓJA
Mégsem elégedhetünk meg olyan fontos, de nem áttörő
„megoldásokkal”, mint a közerkölcs oktatása, közcélú rek-
lámok, avagy akár a közgazdaságtan vonatkozó részeinek
átírása. Ezek természetesen a megoldás részeit képezik,
csakúgy, mint a „szennyező fizet” elv, vagy a Tobin-adó. Ám
az ökonomistává fajult közgazdasági gondolkodás para-
digmává válva olyan mélyen beépült az emberek gon-
dolkodásába, hogy először néhány mindenekfeletti jónak
tekintett fogalmat kell megfosztanunk trónjától. Nem arról
van ugyanis szó, hogy egyénileg gonosz emberek önzésük
legitimmé válásával szabad törtetésbe kezdenek. A törtetés
ma már strukturális adottság, mint az Bernd Senf [2005]
szenzációs ábrájával leírta. A futószalag maga a gazdaság,
a rajta igyekvő emberek a gazdaság szereplői. Mindenkit
vonz a haszon (ez az öszvér elé lógatott répa), s taszít a
csőd gondolata (az öszvér hátsó felét illető korbács). Míg
a futószalag áll, vagy lassan halad, egyéni, szabad dön-
tésünk tárgya, mennyire szállunk be a versenybe. Ám ha
gyorsítunk, gyorsul a szalag. Mégis gyorsítunk, hogy elsők
legyünk, de még inkább, hogy ne legyünk utolsók. Hiszen
aki megáll, elesik, eltapossák, leesik. A felgyorsult futósza-
lag immár senkinek sem jó: rettegnek az elöl haladók, a
3. ábra: Senf gyorsuló futószalagja, rajta a gazdaság igyekvő
és lemaradástól rettegő szereplői
64 Acélszerkezetek 2009/2. szám
középmezőnyösök, és a sereghajtók. Mégis, az emberek
eleinte nagyravágyásból vagy kapzsiságból, végül puszta ru-
tinból egyre gyorsítanak, s a szalag gyorsul. Nincs ugyanis
külső erőforrás, a futószalagot nem motor hajtja, hanem
az emberek ereje. Ezért is gyalogolnak egy helyben egyre
gyorsabban és meredekebben.
Végül, de nem utolsó sorban ne felejtkezzünk el róla,
hogy a reálszféra hozamait nagymértékben a pénzügyi
szféra kényszeríti ki. A világ pénzügyi piacain legalább
két nagyságrenddel több pénz forog, mint a reálgazdaság
teljesítménye. Ha egy hasonlóan egyszerű ábrával akar-
juk ezt szemléltetni, három fogaskereket rajzolhatunk fel.
Az első a természet. Az emberiség történelmében sokáig
ennek hozamaira volt utalva, ez vezette pl. a fiziokratá-
kat arra a következtetésre, hogy minden érték forrása a
mezőgazdaság. A természet fogaskereke azután elkezdte
hajtani a reálgazdaság kerekét, ami mára nagyobbra nőtt.
Ám újabb fejlemény, hogy a reálgazdaság által hajtott harma-
dik fogaskerék, a pénzügyi szféra önálló logikára tett szert.
Egyfelől ma mérete kb. százszorosa a reálszférának Senf
[2005], másfelől meghajtó-meghajtott viszony megfordult:
ma a tőzsdehozamok, de legfőképp a hitelek által generált
reálgazdasági növekedés kényszeríti a természetet olyan
hozamokra, amelyeket már csak a természeti működő tőke
feléléséből lehet kielégíteni. Ebből a szempontból tekint-
hetjük tehát jó lassulásnak a világszintű pénzügyi válságot,
amely talán a harmadik fogaskerék csökkenésén keresztül
lassítja a fogaskerekek pörgését. Ne felejtsük, hogy egy
lassan forgó taliga kerekébe kerülő kavics legfeljebb megál-
lítja a járművet, amely, ha kiszedjük, újraindítható. Ám
ha egy modern repülő turbinájába kerül kő, az könnyen
felrobbanhat. Lehet, hogy egy 20 éves visszaesést okozó
gazdasági válság ment meg minket egy 20 millió év alatt
helyreálló ökológiaitól?
4. ábra: A természet hajtotta reálszféra, és az utóbbi működését
szolgáló pénzügyi szféra viszonya megfordult
FOGALOMCSERE A FEJEKBEN
De hogyan lehet lelassítani a futószalagot, avagy a fo-
gaskerekeket? Elképzelhető-e a jó lassulás, vagy csak a ká-
oszon keresztül vezet a fejlődés útja? A békés átmenethez
elengedhetetlen a szavak szintjén kezdeni a munkát. Ha
csak az alábbi három, önmagában való jónak, azaz öncél-
nak tekintett szót lecserélnénk, sokat lépnénk előre:
1. Gazdasági növekedés helyett BÉKÉS EGYENSÚLY
A korlátlannak látszó legelők világában mindenki képes
volt a növekedésre, valamint az egyéni haszon növelése
vagy csökkentése ugyanilyen változást okozott a köz hasz-
nában. Vilfredo Pareto, akinek társadalmi egyensúlyát ma
is ideálisnak tekintjük, nem foglalkozott a gazdagság el-
oszlásával, nem tartotta rossznak a szegények és gazdagok
közötti lényeges különbségeket. Állítását könnyű józan
ésszel elfogadni: a gazdaság ott van optimális állapotban,
ahol senki sem juthat további haszonhoz úgy, hogy más
ne veszítsen. Nyilvánvaló, hogy a közlegelő megtelésével
a gazdagok további növekedése éppen elvisz minket a
Pareto optimumtól. Számít immár, ki gazdag és ki szegény,
a jobb állapot felé való előrelépést a szegények mérsékelt
gazdagodása, s a gazdagok növekedésének megállása, ön-
korlátozása jelenti.
Herman Daly [1991] megkülönböztette a növekedést
a fejlődéstől. „A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak
leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak.” Utaltunk az
élő szervezettekkel való hasonlatosságra is: szervezetünk
és annak részei, a szervek vagy sejtek folyamatosan nőnek,
majd megállnak a növekedésben, kivéve a hajat, körmöt, és
a rákos daganatot (Korten [1996]). Amelyiket ezek közül
nem tudjuk visszavágni, növekedésében korlátozni, az
könnyen a szervezet vesztét okozhatja. Ez nem azt jelenti,
hogy 15–20 éves korunkra véget ér az életünk, vagy nem
marad benne több cél, a fejlődés azonban innentől fogva
nem mennyiségi, hanem minőségi lesz.
A megváltozott világ új közgazdaságtanának echoja tehát
a békés egyensúly kell, hogy legyen, a „mindenki gazda-
godjon” helyett.
2. Hatékonyság helyett HATÁSOSSÁG
A hatékonyság rövid távú és általában egyéni szempontból
felfogott optimalizálás, míg a hatásosság rendszerszemléletű
és hosszú távú. A folyó kényszerítő erő híján lustán kanya-
rog, a gazdaságosságra törekvő folyószabályzó ember
levágja a kanyarulatokat, kiegyenesíti az utat. A természet
díszít (Pál László [2008]). Ha az a kérdés, hol jut el a víz
gyorsabban „céljához”, s hol kell kevesebb gátat építeni, a
szabályozott folyó az optimális. De mi a víz célja? Hogy a
tengerbe jusson, vagy maga a folyás? Ha hosszabb az útja,
több növényhez jut el, kisebb az erózió, de legfőképp
elegendő pufferterület áll rendelkezésre árvíz esetére. A
természet látszólag pazarol, valójában stabilabb, fenntart-
hatóbb rendszert épít.
A ma elfogadott biológiai elméletek szerint is a többsejtű
szervezetek sejtjei feladnak valamennyit egyéni hasznukból
(hatékonyságukból), hogy a szervezet egészében a legha-
tásosabb legyen. A kóros, rákos sejtek kivételt képeznek,
mert feladják a többsejtű szervezet sejtjeire jellemző
együttműködő viselkedésüket. Egyre inkább elvesztik
egyéni, specializált jellegüket, azaz dedifferenciálódnak.
A tumorsejtek gyakran a gyorsabban energiát szolgáltató
fermentatív folyamatokat választják a lassabban, de több
energiát biztosító oxidatív légzési folyamatok helyett, így
próbálván meg versenyelőnyhöz jutni az egészséges sejtek-
kel szemben.10 A gyors energiatermelést előtérbe helyezve
önálló szaporodásba kezdenek és a test több pontján át-
téteket („támaszpontokat”) hoznak létre.
Nem nehéz felfedezni a párhuzamot a korlátlanul nö-
vekvő nemzetközi vállalatokkal. Korlátozásuk vagy bünte-
tésük helyett azonban itt azt a megoldást javaslom, hogy
ébresszünk bennük betegségtudatot. Hagyatkozzunk az
alapvetően egészséges szervezet öngyógyító képességére,
10
A hasonlatot, bár nem ebben az értelemben, tudomásom szerint először Daniel Quinn használta az Izmael c. könyvében, amely
fenntarthatósági regényből hamar kultuszművé vált.
Acélszerkezetek 2009/2. szám
mielőtt kényszergyógykezelést kellene elrendelni. Így a
gazdaság szereplőinél az egyéni sejt hatékonysága helyett
a szervezet hatásossága válhat célfüggvénnyé.
3. Versenyképesség helyett BOLDOGSÁG
Tekintetünket harmadszor is a természetre vetve azt
látjuk, hogy az nem kizárólag korlátlan versenyből áll, ha-
nem kismértékű versenyből és nagymértékű kooperációból.
Helyi szinten ugyan zajlik a verseny, de csak az idő kis
részében, s a territóriumok átlépése nélkül. Konrad Lorenz
Nobel-díjas etológus ezt kiválóan kimutatta az Ember vol-
tunk hanyatlása c. könyvében [2002].
A gazdaságban választhatunk, hogy világméretű szabadke-
reskedelemmel egy óriási versenyben akarunk indulni, vagy
megelégszünk a helyi versennyel. Minél több, kicsi, korláto-
zott verseny van, annál több a nyertes, annál többen élnek
meg a gazdaságból. Minél korlátlanabb a verseny, annál
kevesebb a nyertes, s persze annál nagyobb a nyereség.
Visszatekintve az első két pontra, az ugyan hatékonyabb és
gyorsabb növekedést eredményez, ám a másik oldalon már
távolodunk a Pareto optimumtól, a folyamatos gazdagodás
fenntartása a nyomor fenntartásán keresztül lehetséges. A
közlegelő megtelése után már nem csak a mások által te-
remtett értékek meg nem fizetéséről van szó, hanem a bio-
kapacitás soha nem látott importjáról is, a fejletlen országok-
ból. Merőben furcsa helyzet ez egy olyan gazda(g)ságban,
ahol a több pénz már nem hoz több boldogságot.
Az adaptációra képes gazdasági döntéshozók tehát a GDP
vagy egyéni haszon növelése helyett a békés egyensúlyra, s
a társadalmi különbségek csökkentésére kell, hogy koncent-
ráljanak. Első lépésként tudati szinten kell leszámolnunk
a hatékonyság-mániával. Hatékonyság helyett a hatásosság
szempontjait kell, hogy szem előtt tartsuk, végül elsősorban
saját régiónkat, országunkat, fizikailag körülhatárolható cél-
piacunk anyagi szükségleteit kell kielégítenünk.
A korábbi alternatív közgazdasági elméletektől eltérően
meggyőződésem, hogy nem érünk el komoly eredményt,
ha a jelenlegi paradigma hiányosságait próbáljuk helyen-
ként kiigazítani (pl. internalizálni a külső gazdasági hatáso-
kat, bevezetni a szennyezési jogok piacát). A hatékonyság
időnkénti megtagadása, vagy a vállalati stabilitás a növe-
kedés helyett idegenül hat a mai rendszerben. A kétszáz
évig remekül működő repülőgépünknek nem lehet menet
közben kicserélni a szárnyát, de még túl sok szegecsét
sem. Ha viszont lassul a gépünk, jól tesszük, ha a lezu-
hanás előtt magunk békében a földre kormányozzuk, s
közben elkezdünk építeni egy másikat, amelyik már job-
ban alkalmazkodik az aerodinamika időközben felfedezett
összefüggéseihez.9
Az aerodinamikát itt a természet törvényei adják, amelye-
ket a társadalmi elméletek mindig is szívesen másolták, az
új gépet pedig bionómiának nevezhetjük. Ha definíciót is
rendelünk hozzá – némileg túlfeszítve ezen cikk kereteit
– azt mondhatjuk, hogy a bionómia az élet törvényeinek
gondos tanulmányozásán alapuló közgazdaságtan, amely-
nek célja az élet – kiemelten az emberi közösségek – szol-
gálata. A repülőutat tehát tengeren túlinak képzeljük, ahol
a gép leszáll egy melegtengeri szigeten, az utasok élvezik
néhány napig a trópust, majd új géppel utaznak tovább.
Ez az állomás a jólét, de innen tovább kell haladnunk a
következő cél, az élet megőrzése és szolgálata felé.
65
EGY IDEALISTA MEGOLDÁS jellemzőit szintén táblázatos formában foglalhatjuk össze
(az első oszlop megnevezései nem átfogóak, csak a szem-
Tegyük fel, hogy valaki elfogadja a fentieket, mint egy léltetést szolgálják).
újfajta makrogazdasági logikát, amely immár nem következ-
ménye és hű szolgája a mikro-szintű növekedésnek, hanem
4. táblázat: Új tendenciák a versenyképességben – ha kifullad
célként és fölérendeltként szerepel. Hogyan lehet mindezt a globalizáció
lefordítani, „visszabontani” a mikroökonómia szintjére? Az
első oszlopban lévő vállalat a főáramú gazdasági logika
alapján működik, míg a második oszlopban leírt már a Globalizáció Lokalizáció
megtelt közlegelők okozta megváltozott helyzetre reagál.
Ha a hagyományos vállalatok által játszott játéknak glo- Holland krumpli Élelmiszer a régióból
balizáció a neve, akkor a Valóban Felelős Vállalatok által
játszottnak lokalizáció. A globalizált világban a nagyvál-
lalat célja az, hogy világelső legyen, de legalábbis bent
Orosz gáz Energia helyben
legyen a fogyasztási piacok 70–90%-át ellenőrzése alatt
tartó 4–5 legnagyobb szereplő között. Az innovatív kisvál-
lalatok célja a beszállító láncba való betagozódás. A loka- Plaza – szupermarket Termelési – értékesítési
lizálódó világban a fenti előnyök hátrányokká válnak, itt szövetkezetek
a cél a helyi gazdaságok önállósága, legalább az emberek
jólétét leginkább meghatározó termékek és szolgáltatások Nagyüzem, iroda Értelmes munkahelyek
piacainak esetében. – pl. biotermelés

Ha a jelenlegi tendencia visszájára fordulna, és elkezdené- Rohanás, Több idő, lassabban

nek elterjedni a Valóban Felelős Vállalatok, akkor a globa- gyorsuló verseny növekvő jövedelem
lizáció csökkenne, azaz lokalizálódna a gazdaság. Ennek

3. táblázat: A Valóban Felelős Vállalat [2008] ismérvei

Hagyományos vállalat Valóban Felelős Vállalat

A szállítási távolság csak a költségek tekin- Szállítási teher minimalizálandó, távolsági

Szállítás tetében számít, cél az olcsó beszerzés és
minél nagyobb piac.
Ennek elérése nem a cég feladata, hanem az
10 államé, egyházaké, társadalmi szervezeteké.
Igazságosság
Cél a hatékonyság, olcsóbb termékek elő-
állítása jobb minőségben.
A fogalom nem érthető. Gazdasági szerep-
Ökonomizmus lőknek természetes célja a gazdaságosság.
Cél a növekedés – mindenáron. A verseny-
képesség és a piaci erő ezzel arányosan
nő, a méretgazdaságosság törvénye szerint
Méret
a növekedéssel csökkennek a relatív költ-
ségek. Aki nem tapos, azt eltapossák. Évről
évre növekvő jövedelem kell.
Azt állítjuk elő, amire fizetőképes kereslet
van. Minden megengedett, amit a törvények
nem tiltanak. A termékeink iránti kereslet
Termék
(igények) aktív növelése kötelező.
szállítás csak nagyon indokolt esetben.
Törekvés helyi beszerzésre, piacokra.
Bár a fő cél nem az igazságosság növelése,
a cég tevékenységével nem erősítheti az
igazságtalanságot. Méltányos kereskedelem,
munkabérek, és -körülmények.
Érthető a különbség a gazdaság és a gaz-
dasági mánia között. A gazdaságosság fon-
tos feltétel, de nem fő cél.
Cél az optimális méret. A túlnövekedés ép-
pen olyan veszélyes, mint ha csenevészek
vagyunk. Meg kell találnunk a piaci he-
lyünket és hosszú távon fenntartható ho-
zamunkat. Hosszú távon állandó, s nem
növekvő jövedelem kell.
Olyan terméket, tevékenységet keresünk,
aminek igazán helye van egy fenntartható
világban. Nem minden jó, amit szabad.
Valódi szükségleteket elégítünk ki, s nem
keltünk igényeket. Ott viszont vállaljuk a
versenyt.

10
Itt a szót nem az utilitárius, „gazdasági igazságosság” értelemben használjuk, miszerint mindenki az elismert hozzáadott érték alap-
ján kapja meg anyagi jutalmát. Ezt nem tagadva, de alsóbbrendűnek tekintve „igazságosság” szó alatt, a testvériséget, szolidaritást,
szeretet-alapú igazságot értjük, ami megengedhetetlennek tartja például a korlátlanul szélsőséges vagyoni különbségeket, vagy a
túltápláltak és éhezők feltűnő, nagyarányú és tartós egymás mellett élését. Ahogy a mély ökológia nem csak az állatok és növények
hasznosságát nézi, hanem az élőket önmagukban való értéknek tekinti, a szeretet-alapú igazság is az embert lénye miatt szeretné
boldognak látni, nem csupán érdemei alapján.

66 Acélszerkezetek 2009/2. szám

3 FORGATÓKÖNYV
Az itt következő okfejtés lényege nem az, hogy megjó-
soljuk, milyen irányt vesz a világ alakulása, azaz melyik
forgatókönyvre van a legnagyobb esély. Ehelyett model-
lünket vizsgáljuk a három legvalószínűbb forgatókönyv
tükrében. A kérdés tehát így merül fel: ha a gazdaság
néhány szereplője, vagy akár a nemzetgazdaság egyre több
döntéshozója magáévá teszik a fentiekben leírtakat, azaz
nemzetközi versenyképesség helyett a lokalizációra töreke-
dik, csökkenti a szállítási távolságot, a gazdasági növekedést
önként korlátozza stb., hogyan fog alakulni relatív pozíciója
az események gyökeresen eltérő lefolyása esetén.
Az alábbi táblázat bal oldali három oszlopa oksági sor-
rendben mutatja a három szféra fejlődését, jobb oldali két
oszlopa pedig az egyes játékstratégiák leírását és nyeresé-
gét. Látható, hogy a katasztrófánál sokkal kisebb az összes
nyereség (1), addig a másik két forgatókönyvnél az összes
nyereség sokkal nagyobb (3), de a nyereség eloszlása pon-
tosan ellenkező.
Globali- Lokali-
Forgató- Gazda- Termé- Társa-
zációs zációs
könyv ság szet dalom
stratégia stratégia
1. Kataszt- Biztos Van
Ô Ô Ô
rófák csőd: -1 esélye: 1
2. Töretlen
Relatív Relatív
globali- Ò Ò Ò tudásgazdasággá kíván válni, a világ legversenyképesebb
záció nyertes: 2 vesztes: 1
3. Erősödő
Relatív Relatív
loka- Î Ò Ò küzdheti fel magát, az USA vonakodása közismert a globális
lizáció vesztes: 1 nyertes: 2
1. Katasztrófa forgatókönyv:
a közlegelő összedől
Minden előrejelzés tartalmazza ezt a baljós jövőképet,
amelyet Hetesi Zsolt frappánsan jellemez: „A jövő – amely
tulajdonképpen nincs is”. Éghajlati és erőforrásválság
(Worldwatch Institute, Al Gore, IPCC), nagy népvándor-
lások, háborúk a vízért és az alapvető erőforrásokért jel-
lemzik a katasztrófa forgatókönyvet. Ennek lényege, hogy
a természeti ellátó rendszer az ember túlfogyasztása (s
egyesek szerint a túlnépesedés) miatt nem képes ellátni
feladatát, azaz a közlegelő hozamai drasztikusan lecsökken-
nek, ami katasztrofális hatással lesz az emberiségre. Ebben
a lehetséges jövőben a gazdaság további, erőltetett növe-
kedése felborítja a természet egyensúlyát, amitől egyfelől
maga a gazdaság is összedől jelenlegi formájában, ami
súlyos társadalmi drámákat idéz elő.
A globalizációs stratégiát folytató vállalat egyik percről
a másikra elveszti létbiztonságát. A távoli alapanyag- és
energiaellátás akadozik vagy megszűnik, a luxusvásárlások
leállnak, a tőzsdék és a bankok bezárnak. A tovagyűrűző
hatás felborítja a jól működő rendszert. A gazdag országok-
ban élő emberek már nem azzal foglalkoznak, hol tudják
biztonságban és minél nagyobb gyarapodásban pénzüket,
számukra egyszerre ugyanaz lesz a probléma, mint a fejlődő
országokban élő milliárdoknak: hogyan tudok fennmarad-
ni, ellátni alapszükségleteimet. Ha nem valami totális és
hirtelen katasztrófát képzelünk el – ahol természetesen a
gazdaság, mint olyan megszűnik létezni –, hanem az ál-
lapotok normalizálódásával és új egyensúlyra beállásával
számolunk, akkor azok a gazdasági szereplők lesznek a
nyertesek, amelyek alapvető jószágokkal látják el az adott
Acélszerkezetek 2009/2. szám
régiót, amelyben működnek. Kevesen fogják új autó vagy
elektronikai termék vásárlásán törni a fejüket, ellenben
nagy bajban lesznek azok a régiók, ahol a mezőgazdaság
és a helyi élelmiszeripar nem létezik, vagy a korábbi rossz
fejlesztések miatt már nem működőképes. Az emberek
elsősorban tiszta ivóvízre, egészséges ételre, télen pedig
melegre vágynak majd. A globális ellátási rendszerbe mé-
lyen betagozódott cégek és e rendszert kiszolgáló országok
vagy hirtelen váltanak, vagy az elsőkből az utolsók lesznek.
Sokkal kisebb veszteséget szenvednek majd el az alacsony
GDP-jű országok, ahol az élethez szükséges szolgáltatások
nagy része még mindig a pénz közvetítése nélkül törté-
nik.
2. Töretlen globalizáció:
a közlegelő még nem telt meg
Előfordulhat, hogy a cikk elején kifejtett diagnózisunk
hibás, a közlegelő látszólag megtelt ugyan, de az emberi
találékonyság megoldja a gondokat. A technikai fejlődés
(hatékonyság és helyettesíthetőség), valamint a piaci me-
chanizmusok továbbra is növelik a hozamokat, tehát képe-
sek vagyunk a közlegelő eltartóképességének töretlen fo-
kozására.
Bár kevesen állítják, hogy ez a helyzet, a nagy gazdaságok
kivétel nélkül ebben a szellemben élnek. Az Európai Unió
régiójává. Kína hajlandó bármilyen alacsony színvonalú ter-
melésre, ha cserébe a világ vezető gazdasági nagyhatalmává
klímaváltozás puszta tényének elismerése tekintetében. A
gazdasági növekedés továbbra is érinthetetlen szent te-
hén, fogyasztás visszafogása vagy az elosztási rendellenes-
ségek kiigazítása fel sem merül. A klímaváltozást pusztán
technikai és piaci eszközökkel akarjuk megoldani, divatos
téma a CO2 elnyeletés, a szennyezési jogok kereskedelme,
a hibrid autó, a biomassza hasznosítás. Bűvszó lett az
energiahatékonyság. Kevesen vetnek pillantást az energia-
hatékonyság valóban szépen alakuló görbéje mellett az
összes energiafogyasztáséra, amely sajnos nem vesz tudo-
mást a decoupling elméletről, s töretlenül nő. Őszintébbek
lennénk önmagunkkal, ha az energiahatékonyságot ener-
giatermelékenységnek hívnánk, hiszen a javulás sosem ke-
vesebb, mindig több összfogyasztást eredményez, mind
vállalati, mind nemzetgazdasági szinten. Fel sem merül a
főáramú vitákban, hogy egy alapvetően erkölcsi problémát
(felelőtlen túlfogyasztás) nem lehet technikai eszközökkel
megoldani. A nemzetközi pénzügyi válság, különösen, ha
átterjed a reálgazdaságra, most biztosítékként működik, ám
a banki segélycsomagokkal megpróbáljuk rövidre zárni az
áramkört. Meggyőződésem, hogy ezek nem jelenthetnek
hosszú távú megoldást, hiszen a magánbankoknak eladó-
sodott állam nem mentheti meg a magánbankok nagyobb
tömegét a csődtől. Münchausen báró nem képes kirángatni
magát a mocsárból saját üstökénél fogva…
Ha mégis feltesszük, hogy az áramkör így is működőké-
pes, azaz a fejlett gazdaságok eljuthatnak a szétválás
(decoupling) állapotába, ahol immár a környezetterhelést
nem növelve gazdagodnak, s az Easterlin paradoxon el-
lenére ez további boldogsággal tölti el a társadalom tagjait,
akkor a lokalizációs stratégia kevésbé hatékony, mint a
globalizációs. A drasztikus árverseny miatt az emberek nem
választják a helyit, jó minőségűt, környezetbarátat, ezért
nem is éri meg ezek szerint termelni.
67
3. Erősödő lokalizáció:
még visszafoghatjuk a teheneket
A harmadik forgatókönyv szerint a repülőgép nem zu-
han le, de továbbrepülni sem képes. Rendben leszáll a
szigeten, az utasok pihenés közben elgondolkodnak. A
nagyvállalatoknak nyilvánvaló veszteséget jelent mindez a
mostani állapothoz képest, hiszen piacuk beszűkül, helyivé
válik. Elvesztik a méretgazdaságosság nyújtotta előnyöket,
ha méretüket meg is tartják, helyi egységeiknek növekvő
autonómiával kell testreszabott megoldásokat nyújtaniuk a
kisebb, helyi piacokra. Ez azt jelenti, hogy a reálszférában
újra több ember és kevesebb gép dolgozik, a nagyvállalati
lét újra inkább a munkáról, mint a profitról szól. A nagy
szereplők kezében összpontosuló, kisebb keletkező nyere-
ségnek immár nagyobb része marad a helyi leányvállala-
toknál. A felszabaduló energiákat a kisvállalatok és egyéni
vállalkozások „kapják”, akik eddig egyre inkább kiszorultak
a globális ellátási láncból, azok ismét piacot nyernek.
Nézzük ezt az egyszerű számtanpéldát a valószínűség
számítás szabályai szerint. Ha egyforma esélye van a há-
rom forgatókönyvnek, a lokalizációs stratégia nyer (4 pont
haszonnal a 2 ellenében). Jóval nagyobb, mint 50 száza-
lékos esélyt kell tulajdonítanunk a globalizációs forgató-
könyvnek, mint a másik kettőnek együttvéve (pesszimis-
táknak pl. 40%+10%), hogy továbbra is megérje globalizá-
ciós stratégiát folytatni. Melyik lesz a világ 100 legnagyobb
vállalata közül az első, amely önként és deklaráltan megáll
a növekedésben?
Nem tagadom ugyanakkor az úttörők előtt álló nehéz-
ségeket. Ironikusan fogalmazva nehéz megjósolni, mi tör-
ténik egy mindent elsöprő hullám és egy leküzdhetetlen
akadály találkozásakor…
68 Acélszerkezetek 2009/2. szám
Irodalom
Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa [2007]: Az Egyház társadalmi taní-
tásának kompendiuma, Szent István Társulat, Budapest.
Juliana Barbassa [2008]: Survey: 36% of bee hives lost in U.S., USATODAY,
5/7/2008.
Baritz Laura OP [2008]: Új bort új tömlőkbe? Önérdek, piac és profit az
utilitarizmus és az erényetika tükrében, Valóság, 2008/2, 1-14.
Robert Black, Saul Morris, & Jennifer Bryce [2003]: Where and Why Are 10
Million Children Dying Every Year? The Lancet 361: 2226-2234.
Herman E. Daly [1991]: Steady-State Economics, Island Press, Washington,
D.C.
Jeff Goodell [2007]: The Prophet of Climate Change: James Lovelock,
Rolling Stone Magazine, November 1, 2007.
Alfred Gore [2006]: An Inconvenient Truth, Rodale Books.
GFN, WWF, ZSL [2007]: Living Planet Report 2006, Global Foot-
print Network, World Wildlife Fund, Zoological Society of London,
www.footprintnetwork.org
Garrett Hardin [1968]: The Tragedy of the Commons, Science, 162 (1968),
1243-1248. o.
Hetesi Zsolt [2008]: A felélt jövő – A Fenntartható Fejlődés Egyetemközi
Kutatócsoport helyzetértékelője, FFEK, Budapest.
Tim Kasser [2005]: Az anyagiasság súlyos ára, Ursus Libris, 2005.
Kerekes Sándor [1989]: A környezetgazdaságtan alapjai, Aula, Budapest.
David C. Korten [1995]: When Corporations Rule the World, Kumiran
Press and Berrett-Koehler Publishers.
Konrad Lorenz [2002]: Ember voltunk hanyatlása, Cartaphilus, Budapest.
Paul A. Samuelson, William D. Nordhaus [1990]: Közgazdaságtan, KJK,
Budapest.
Ernst Friedrich Schumacher [1973]: Small is Beautiful – A Study of
Economics as if People mattered, Blond & Briggs.
Bernd Senf [2005]: Der Tanz um den Gewinn, Gauke, Kiel.
Adam Smith [1776]: An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth
of Nations, online verzió: http://www.online-literature.com/adam_smith/
wealth_nations
Pál László [2008]: Közösség – felelősség – személyesség, MTESZ: Országos
Környezetvédelmi Konferencia, 2008. október 29, Balatonfüred.
Tóth Gergely [2007]: A Valóban Felelős Vállalat, KÖVET, Budapest.
TVE [2007]: Helyi termékekkel az éghajlatváltozás ellen, Budapest.
UNDP [2008]: Stratégiai javaslat a Magyar Köztársaság Kormánya
számára a vállalatok társadalmi felelősségvállálasának ösztönzésére,
Budapest.
Megtervezzük és kivitelezzük a csarnokokat,
a vevôk igényeinek megfelelôen.
Így az acélszerkezetekkel, a hozzá tartozó tetô-
és falburkolatokkal az épületek funkcióinak
legmegfelelôbb anyagokat alkalmazzuk,
legyen az szendvicspanel, trapézlemez,
vagy más könnyûszerkezetes termék.
Elérhetôségeink:
FÉMSZERKEZET Építô és Szerelô Kft.
Nyíregyháza, Lomb u. 16.
Telefon: (42) 465 156, fax: (42) 596 728
E-mail: info@femszerkezet.hu
Hasznot hozó hatékonyság

Hegesztett szerkezetek gyártásának

hatékonyság fokozásához intenzív
eljárások szükségesek.

Az ESAB kínálatában szerepelnek az

ezek megvalósításához szükséges
- hegesztĘanyagok
- hegesztĘ – és vágógépek, valamint
- készülékek

Forduljon bizalommal szakembereink-

hez, akik egy globális, több, mint 100
éves tapasztalattal rendelkezĘ vállalat-
csoport birtokában lévĘ tudással és
tapasztalattal állnak rendelkezésére.

www.esab.hu

Acélszerkezetek 2009/2. szám 69

 Szemelvények Dr. Seregi György naplójából
AZ ORGONÁLÓ MÉRNÖKPROFESSZOR
2008. december 13.
Egy borongós, november végi délutánon együtt autóz-
tunk Gödről Buda felé évfolyamtársammal, Farkas Józseffel.
Az időjárás szürkesége, reménytelensége, mely napról nap-
ra ölte a világosságot, közeledve a téli napfordulóhoz és
figyelmeztetve bennünket is, akik már elhagytuk 80-adik
életévüket, hogy horizontunk felé, mint a lemenő nap,
növekvő sebességgel haladunk. Mi azonban, igazolva azt
a mondást, hogy „a lemenő napnak is van ereje”, igyekez-
tünk az elmúlás helyett a napi pezsgő élet eseményeivel
foglalkozni, melynek idős korunk ellenére is részesei va-
gyunk.
Megnyugvással vettük tudomásul, hogy túl vagyunk a
gödi 12. Fémszerkezeti Konferencián, melyen mindketten
szerepet vállaltunk: Ő kedvenc témájáról, a fémszerkezetek
optimális méretezésének egyik részterületéről, a „Hegesztett
bordázott lemezek vetemedésének számításáról” tartott elő-
adást, én pedig szervezője és levezető elnöke voltam a
konferenciának.
Farkas József, a Miskolci Egyetem emeritus professzora,
a műszaki tudomány doktora, aki az említett konferen-
ciákon már „udvari” előadónknak számít, Haydnhoz ha-
sonló, aki az Esterházyaknak volt udvari muzsikusa. Már
megjelenése is tekintélyt sugároz, a hallgatóságban vára-
kozást kelt. Átlag feletti magasságát és pocakját, melyen
feszülő zakójának gombjai éppen csak le nem szakad-
nak, ívelt koponya koronázza, amin a tekintélyes méretű
orr adja meg a főtengelyt. Ebben a sima, hajszálmentes
fejben két kicsi, de barátságos, mosolygós, mondhatnám
huncut szempár lakozik. Amikor megjelenik a pulpituson
(katedrán), mindenki elhallgat és rá figyel, dörgedelmes
orgánumot várva az öblös testből; ehelyett szelíd, szinte
halk szavakkal magyarázza mondandóját, sokszor szinte
bocsánatot kérve azokért az „egyszerű”, többemeletes, ki-
lométer hosszú képletekért, melyekkel optimálni lehet a
legbonyolultabb hegesztett szerkezeteket is.
A gödi Aphrodité Hotel konferenciaterméből kilépve mint
az óriáskígyók, mi is levedlettük szakbarbári bőrünket, és a
gépkocsiban őszinte, baráti beszélgetésbe kezdtünk. Ennek
kapcsán évfolyamtársam most nem szakmai könyvét, ha-
nem A szeretet zenéi c. könyvét (Püski Kiadó, Budapest,
2007) dedikálta részemre „baráti szeretettel”. Azt eddig
is tudtam, hogy Farkas Jóska hobbija az orgonálás, de azt
nem is sejtettem, hogy egy mérnök lírai hangvételű könyvet
ír a zenéről, azt meg végkép nem, hogy orgonajátékát nem
csupán hobbinak, hanem művészi színvonalú előadásnak
lehet tekinteni. Erre a könyvre még visszatérek, mert veze-
tés közben nem illik könyvet olvasni, vagy (sokakkal ellen-
tétben) mobiltelefonálást folytatni.
Beszélgetésünket azonban már nem lehetett elterelni
a zene világából, annál is inkább, mert őt a Budapesten
beszerezhető kották érdekelték. Ha feljön Miskolcról, so-
hasem tér haza Dubois és Guilmant orgonakottáinak meg-
vétele nélkül. Kutatja a könyvtárakat, zenei antikváriumokat
egy-egy „csemege” megszerzéséért, hogy gazdagítsa azt a
kottagyűjteményt, melyet külföldi útjain alapozott meg.
Ő nem nylonharisnyát, nem divatcikket vagy márkás italfé-
70 Acélszerkezetek 2009/2. szám
leséget, hanem orgonán lejátszható kottákat hozott haza,
amit szerény napidíjából vásárolt.
Erre bőven volt lehetősége külföldi tanulmányút-
jain Moszkvától – Karlsruhenen keresztül – Londonig, a
Nemzetközi Hegesztési Intézet és a Nemzetközi Szerkezet-
optimálási Egyesület magyar delegáltjaként Rio de Janeiró-
tól Buffalo-ig, a Nemzetközi Csőszerkezeti Szimpóziumokon
Bostontól – Melbourne-ig. Ha felsorolnám mindazon váro-
sokat, ahol Farkas professzor a hegesztett szerkezetek op-
timálásának hazai eredményeivel, mintegy kivont karddal
küzdött a nemzetközi tudományos élet harcmezején, majd
ennek végeztével, hasonló elánnal begyűjtötte e városok-
ban található klasszikus zeneszerzők kottáit, e naplóban
más gondolatom lejegyzésére már sem idő, sem hely nem
maradna. Ha valaki kíváncsi rá, szakmai önéletrajzában
megtalálhatja.
Szóba kerültek miskolci évfolyamtársaink is, Karvajszky
István, aki 30 évig volt az Észak-magyarországi ÁÉV műszaki
igazgatóhelyettese és egyik legsikeresebb főmérnöke volt
az akkori ÉVM-nek; ugyanott dolgozott Varga T. Lajos, aki
egyik könnyűszerkezetes szabadalmamat alkalmazta sikere-
sen, Bedő Béla a Miskolci Tervező Intézet osztályvezetője,
akinek a meghívására többször tartottam előadást a Tech-
nika Házában… és sokan mások, akikről kevesebbet tud-
tunk elmondani.
Ezt követően a 2008.
áprilisi miskolci Nemzet-
közi Acélszerkezeti Konfe-
renciára terelődött a szó,
amit kollégájával és szer-
zőtársával, dr. Jármai Ká-
rollyal szervezett, és ahol
a résztvevők köszöntések-
kel, előadásokkal és egy
méretes tortával ünnepel-
ték 80 éves születésnapját,
amit Farkas Jóska kollé-
gám orgonakoncertjével vi-
szonozott.
Nem tudtam eldönteni, hogy az optimáló, vagy az or-
gonáló mérnökprofesszor volt-e ennek a konferenciának a
fő attrakciója. Azt hiszem, egy személyben mind a kettő,
mert elég ritkaság, hogy egy mérnök agyának mindkét
féltekéje átlagon felüli affinitást mutat a maga irányában,
vagyis egyrészt a műszaki tudományok, másrészt a zene és
az irodalom humán területe iránt.
Ha két öregember egy autóban csúcsforgalomban araszol
a Margit körúton a Moszkva tér felé, önkéntelenül is a
múltra terelődik a beszélgetés fonala. Én ilyenkor a család
után érdeklődöm, mert ezen a téren szerencsés embernek
tartom magam. 57 éves házasság után van miről beszélni,
a gyermekekről, az unokákról, mert úgy érzem, a kudarcok
mellett többségben vannak a sikeres életutak, melyekkel
még dicsekedni is lehet. Egy szülőtől ez megengedett, bár
ez esetben utólag szívesen elálltam volna tőle.
 Évfolyamtársam élete ugyanis másként alakult. Feleségét,
aki a Miskolci Egyetemen kollégája is volt, viszonylag korán
elvesztette, házasságából gyermek nem született. Ezt sajnál-
tam és elgondolkodtam, hogy ez az egyedüllét mennyiben
volt hatással tudományos munkájára és főleg hobbijára: a
zenére, melynek szeretete és művelése magas színvonalra
emelkedett, sőt a zenéről írt könyvében csúcsosodott ki.
Talán ezekben élte ki magát? Itt talált vigasztalást szeretett
feleségének elvesztéséért? A tudomány művelése terén
semmiképpen, hiszen Fémszerkezetek című könyvét 1974-
ben dedikálta: „Seregi György barátomnak, a Fémmunkás
V. vezérigazgató-helyettesének tisztelettel Dr. Farkas József”.
Ez a könyv már akkor foglalkozott kedvenc témájával, az
optimális méretezéssel, amit évről évre továbbfejlesztett és
kiterjesztett a acélszerkezetek szinte minden területére.
Optimált költségminimumra, súlyminimumra rácsos tar-
tót, két irányban teherviselő lemezeket, tornyokat, hida-
kat, tartályokat és mindent, ami még elképzelhető. Sajnos
egyet nem: az állam szervezetének, pénzügyeinek, egész-
ségügyeinek, oktatásügyeinek… optimális működését.
Pedig meggyőződésem, hogy Horváth Ágnes részére is
felírhatott volna egy költségfüggvényt, aminek betartása
esetén nem megy vakvágányra az egészégügyi reform.
Gondolom, más a megítélése a zenéhez, az orgonáláshoz
fűződő szeretetének. Az biztos, hogy feledést, lelki vigaszt
nyújthat és természetesen nívós szabadidőtöltést, kikap-
csolódást, zenei élvezetet az olykor száraz, sokszor egysíkú
természettudomány művelése után.
Hazaérve első dolgom volt a Szeretet zenéi című könyvet
kézbe venni és kellő áhítattal olvasni. Farkas József ebben
sem tagadta meg önmagát: optimálta a szeretetet a zene
sokváltozós függvényével. Ennek a függvénynek ismeretle-
neit igyekezett feltárni minden olyan olvasó részére, akik
bár szívesen hallgatják a komolyzenét, de annak mély-
ségeibe, rejtett érzelmeibe még nem sikerült behatolni.
Miután én is ezek közé tartozom, így hát élvezettel olvastam
és sok mindenben magamra találtam ebben a könyvben.
Haydnról például azt írja, hogy 65 éves korában érte el a
legmagasabb fejlődési fokot mint zeneköltő. Megörültem,
hogy legalább ez utóbbiban hasonlítok a nagy komponis-
tára, igaz csupán a komolyzene megszeretését és értékelé-
sét illetően. Jó példa vagyok arra, hogy egy „botfülű”
gyerekből, sok-sok zenehallgatással, ha kicsit megkésve is,
de lehet idős korára operabarátot kinevelni. Ehhez nekem
lényegében 20 nyugdíjasévre, és ugyanennyi operabérletre
volt szükségem, hogy a Wagner-darabok ötórás előadásai
alatt ne érezzem, hogy kemény a szék alattam, hanem a
harsonák kíséretében – legalább érzelmekben – a mennyek-
be repüljek.
Sopronból átugorva Haydn-zenét többször hallgattunk
Kismartonban, az Esterházy-kastélyban, mely a mai napig
is őrzi udvari karmesterének szellemét. Itt éreztem, hogy
mennyire igaz barátom megállapítása: a hely, a miliő fokoz-
za a zenei élvezetet, amihez még hozzáteszi, hogy közelebb
kerül a zene élvezetéhez az, aki maga is valamilyen hang-
szeren játszik. Ez neki megadatott, nekem sajnos nem.
A kastély bejáratánál lévő táblán mindig elolvasom Haydn
közismert mondását: „Meine Sprache verstehet man durch
die ganze Welt” (Az én nyelvemet az egész világon meg-
értik). A gondolatot miránk alkalmazva, mi statikusok is
elmondhatjuk: A mi nyelvünket,(a mechanikát) az egész
világon megértik (legalábbis a mérnökök). Ezért is voltak
sikeresek a magyar mérnökök külföldön.
Acélszerkezetek 2009/2. szám
A könyv szerzője vissza-vissza tér saját emlékeihez: az
1996-os Nemzetközi Csőszerkezeti Szimpóziumon Händel
„Vízi zenéjéből” választott részleteket orgonált, 1997-ben
Händel Rodelinda operanyitányát adta elő a Miskolci
Egyetemen, Gdanskban Goldberg kottát vásárol… De meg-
tudhatjuk azt is, hogy Albert Schweitzer is kiváló orgonista
volt, aki könyvet is írt Bachról. Talán Schweitzer volt kol-
légám példaképe?
Arról a megállapításáról, hogy „a zenefolyam tudója a
karmester, vérében van az egész zenemű és így irányítja a
zenekart, a kórust”, Lukács Ervin Kossuth-díjas dirigens jut
eszembe, akivel nyolc évig egy osztályba jártam és igazol-
hatom, hogy jó füle van, mert meghallotta súgásaimat
általában a reál tárgyakból, és jó esze, valamint jó szíve,
amit akkor bizonyított, amikor az én dadogásaimat kellett
összefüggő mondatokká segíteni történelemből, vagy ma-
gyarból. Akkor még semmi jelét nem adta karmesteri kar-
rierjének; később tudtam meg, hogy már gyermekkorától
tanult hegedülni.
Közhelynek számít az a megállapítás, hogy az a jó könyv,
amelyben az olvasó magára talál, vagy gondolatait magának
érzi. Feleségemmel egy-egy komolyzenei élmény után
többször beszélgettünk arról, hogy mit „hozott ki” belőlünk
a zene, és hallgatása közben mire gondoltunk. Többször
kísértetiesem hasonlóra: családunkra, szeretteinkre, örö-
meikre, gondjaikra, egymásra, életünk kellemes perceire,
netán sötét, borongós pillanataira. Egyszóval érzelemvilá-
gunk kibontakozására.
Ennek legemlékezetesebb bizonyítéka 1950 karácsonyán
történt, amikor egy nekem kedves kislány a P. Dauner János
szerzetes atya (1915–2002) vezényelte kórusban az altot
énekelte a wekerletelepi katolikus templomban, miközben
(a zene hatására?) szerelmes érzelmei bontakoztak ki egy
fiatalember irányába. Ámor ez esetben nem nyilával, hanem
a karácsonyi oratóriumot fúvó trombitájával szorgoskodott.
Az említett fiatalember másnap megkérte a kezét. Nem ne-
héz kitalálni, hogy a 17 éves kislány a feleségem, a 23 éves
fiatalember pedig e napló írója volt.
Farkas József emeritus professzor szakmai életútja – és
könyvei – azt bizonyítják, hogy érdemes szerteágazó tu-
dományunkból egy részt kihasítani és annak művelését kö-
vetkezetesen, egy életen át magas fokon folytatni, fejleszte-
ni, eredményeit publikálni, sőt mint ő, a fiatalabb generáció
anyagi támogatására alapítványt létrehozni. Zeneszeretete,
melyet az érzelemdús orgonálása bizonyít, ha nem is éri el
Varnus Xaver művészi színvonalát, és szemébe hajló, dús
üstöke sincs, mégis jellemző rá a könyvéből vett idézet:
„A zene hatása nem mérhető, legalábbis műszerekkel nem.
Mérnöki szempontból „egy mosoly”, „egy könnycsepp” le-
hetne az egység, de ez nem ilyen egyszerű, mert a lelki
folyamatot kellene regisztrálni, ahogyan a szeizmográf
leírja a földrengéseket. Mosolyog az ember, ha szép dal-
lamot hall, vagy könnyezik szomorú zene hatására, mely
emlékeket ébreszt…”
Ezeket a sorokat csak egy orgonáló mérnökprofesszor
írhatta le!
Végül minden kollégámnak megfontolásra ajánlom,
amit W. Shakespeare A velencei kalmár című színművében
Lorenzo mondott szerelmének, Jessicanak:
Az ember, aki legbelül zenétlen
S nem hat rá édes hangok egyezése,
Az kész az árulásra, taktikára,
S szelleme tompa, mint az éjszaka
S érzelme komor, mint az Erebus:
Meg ne bízz benne. Hallgass a zenére.
71
Nagy Szabolcs, Lanaxis Kft.
Gyura László, Linde Gáz Magyarország Zrt.

ZSUGORKÖTÉS CSEPPFOLYÓS NITROGÉNNEL (2. rész)

(Kaltschrumpfen mit flüssigem Stickstoff) (Shrink fitting with liquid nitrogen)

Meddő- és szénfejtésre alkalmas

marókerekes kotrógép
és szalagkocsi tengelyeinek
mélyhűtéses technológiával
történő szerelése

BEVEZETÉS
Cikkünk első részében [1] bemu-
tattuk a zsugorkötési szerelések leg-
fontosabb ismereteit, részletesen ele-
mezve a hőmérséklet-különbségen
alapuló technológiákat, különös tekin-
tettel a cseppfolyós nitrogénnel tör-
ténő műveletekre. Az alábbiakban egy, 1. ábra: Marókerekes kotrógép
a közelmúltban a Mátrai Erőmű Zrt.
Bükkábrányi Bánya, a Lanaxis Kft. és
a Linde Gáz Magyarország Zrt. szakem-
berei által végrehajtott zsugorkötéssel
történő szerelés tapasztalatairól szá-
molunk be. Ennél a műveletnél több,
a fő méreteiben Ø900 x 4600 mm-es
(kb. 18 tonna tömegű) tengely beépí-
tését végeztük nitrogénes mélyhűtéssel
külszíni szénfejtéshez alkalmas kotró-
gép építése során.
2. ábra: Szalagkocsi

A SZERELÉS TÁRGYÁT Ez a kotrógép esetében 4,3 m széles, A SZERELÉSI FELADAT

KÉPEZŐ MARÓKEREKES
KOTRÓGÉP ÉS A HOZZÁ
TARTOZÓ SZALAGKOCSI
MŰSZAKI PARAMÉTEREI
A Mátrai Erőmű Zrt. Bükkábrányi
Bányájában a szénkitermelés és fedő-
réteg lehordásának megnövelése szük-
ségessé tette egy új, marókerekes
kotrógép (exkavátor) és hozzá tarto-
zó szalagkocsi megépítését, mely-
lyel a kitermelés jelentős mértékben
növelhető. Ezért a bánya két új gép
megépítése mellett döntött.
A készülő berendezés (1. ábra)
egy új, kompakt építésű marókere-
kes kotrógép, mely az EU-ban a két
ponton menetelő bányászati gépek
közül a legnagyobbnak számít, mind
méreteit, tömegét és teljesítményét te-
kintve. A két ponton menetelés azt
jelenti, hogy oldalanként 1–1 darab
végtelenített lánctalpon mozog a gép.
21 m hosszú lánctalpakat jelent, a két
lánctalp középvonalának egymástól
lévő távolsága 13,5 m.
A gép méretei: hossza több mint
70 m, magassága 24 m, szélessége kö-
zel 20 m, teljes tömege kb. 1700 ton-
na. Szállítási teljesítménye: kb. 12 mil-
lió m3 évente [2].
Működése: a kotrógép elején lévő
marókerék az ún. merítékeivel a szál-
lítandó anyagot felszedi és a géme-
ken található szállítószalag-rendszerrel
továbbjuttatja a gép vége felé.
A szalagkocsi (2. ábra) pedig a kotró-
gép végén leadott anyagot a felvevő-,
és leadógémjei segítségével a deponá-
lási helyre szállítja.
A szalagkocsi méreteit tekintve ha-
sonló a kotrógépéhez, szállítási telje-
sítménye a kotrógépéhez igazítva.
Méretei: hossza közel 90 m, magas-
sága 22 m, szélessége kb. 18 m, teljes
tömege: kb. 700 tonna.
RÉSZLETEI
Összesen 6 darab tengelyt kellett
beépítenünk mélyhűtéses technoló-
giával, melyből a 3 darab nagyobb
méretűt a marókerekes kotrógépnél,
a 3 kisebb méretűt a szalagkocsinál.
A tengelyek mindkét gép esetében egy
portálnak nevezett szerkezetbe kerül-
tek beszerelésre, mely a tengelyekkel
és a „menetelőkkel”, más néven lánc-
talpakkal együttesen alkotják az al-
vázat.
A portál elnevezésű alkatrész, mely-
be tengelyeinket szereltük, jellemző
méreteit tekintve Ø7300 mm átmérőjű,
kb. 3600 mm magas, hengeres, belső
bordákkal erősített, a külső henger-
palástnál 3 darab furatolt nyúlvány-
nyal ellátott, hegesztett acélszerkezet
(3. ábra). A 3 darab nyúlvány közül
kettő azonos méretű kb. 2200 mm-
re nyúlik túl a külső hengeres pa-

72 Acélszerkezetek 2009/2. szám


3. ábra: Kotrógép alváz felülnézeti képe, tengelyek helyzete
4. ábra: A portálba szerelt tengely
lásttól, ezek pozíciója a külső palás-
ton mérve egymáshoz képest 180°,
egytengelyűek. A harmadik nyúlvány
méreteiben rövidebb, kb. 1600 mm,
furatainak tengelyvonala merőleges a
két azonos méretű nyúlvány tengely-
vonalára. Az egymással szemben lévő
nyúlványok furataiba került beépítés-
re a lánctalphordozó tengely (Ø900
x 4600 mm), a rá merőleges kisebb
nyúlványba került a kiegyenlítő-himba
tengely (Ø600 x 3000 mm) (lásd. 3.
ábra sraffozott tengelyek). A két lánc-
Acélszerkezetek 2009/2. szám
talphordozó tengely funkciója, mint
ahogyan a nevek is mutatják, a komp-
lett lánctalpegységek megtartása, a
kisebb méretű tengely, pedig a jobb
és bal oldali lánctalp szögeltéréseit
kiegyenlítő-himba biztosítása.
Fentiekben jellemző méretei miatt
a kotrógép alvázáról és azokba szerelt
tengelyekről írtunk. A szalagkocsi al-
vázának felépítése, tengelyeinek kiala-
kítása funkcionálisan megegyezik a le-
írtakkal, csak méreteiben különbözik,
ezért arra külön nem térünk ki.
A kotrógépnél beépített tengelyek
méretei, kialakítása:
• lánctalphordozó tengelyek:
Ø900 x 4600 mm,
2 db furattal ellátott
• kiegyenlítő-himba tengely:
Ø600 x 3000 mm
1 db tömör
A szalagkocsinál beépített tengelyek
méretei, kialakítása:
• lánctalphordozó tengelyek:
Ø640 x 3200 mm
2 db furattal ellátott
• kiegyenlítő-himba tengely:
Ø500 x 2000 mm
1 db tömör
A MÉLYHŰTÉSSEL SZERELT
TENGELYEK KIALAKÍTÁSA
A 4. ábrán a kotrógép Ø900-as
átmérőjű tengelye szemlélteti a szerelt
darabok kialakítását, illesztett felüle-
teinek elhelyezkedését. Az ábrából
látható, hogy a tengely két illesztett
felületen kapcsolódik a portál furatolt
nyúlványába, biztosításáról a csavarok-
kal rögzített zárófedél gondoskodik.
A mélyhűtéses technológiára a ten-
gely középső részén elhelyezkedő,
H7/p6 illesztés miatt volt szükség. Az
1. táblázatban látható, hogy a 2 gép
4 különböző méretű tengelyénél ez
mekkora fedést jelent. A szerelés előtt,
a darabok leszállítása után ellenőrző
méréseket végeztünk a furatokon és
tengelyeken, különös tekintettel a
lánctalphordozó furatokra, tengelyek-
re, amelyek párban vannak. A mért
tűrések alapján párosítottuk a tenge-
lyeket a furathoz, ez látható az 1. táb-
lázatban.
Természetesen a szerelés helyszí-
nén végzett mérések (1. kép) pon-
tatlanabb értékeket eredményeznek
mint a gyártóművi mérések, hiszen
novemberről lévén szó, a környeze-
ti hőmérséklet 0 °C közelében moz-
gott. (A méréseket 2 különböző
napon végeztük 2008.11.17-én a
környezeti hőmérséklet: 5–10 °C, a
munkadarabok hőmérséklete: 3–4 °C
volt, míg 2008.11.24-én a környezeti
hőmérséklet –4 °C, a munkadarab
hőmérséklete: (–4)–(–3) °C között
volt.) Ilyen hőmérsékletben ekkora
méretű munkadarabok, valamint a
mérőműszerek hőtágulása nem elha-
nyagolható, ezért ezek a mérések csak
ellenőrzési célból kerültek elvégzésre.
A nyílt lánggal, illetve hőpaplannal
történő hevítést a portál mérete és
tömege miatt (kb. 80 tonna) nem
73

lehetett volna kivitelezni, így döntöt-
tünk a tengely hűtése mellett.
A hűtés előkészületi munkáinak
megkezdése előtt meg kellett vizsgál-
nunk a tengely anyagminőségét, hogy
alkalmas-e a hűtésre. A tengelyek
42 CrMo4-es anyagból készültek, így
az alacsony hőmérsékletű nitrogén-
ben való hűtésre megfeleltek.
A SZERELÉSI TECHNOLÓGIA
ELŐKÉSZÍTÉSE
Annak ellenére, hogy az átfedés lé-
nyegesen kisebb, mint amit a csepp-
folyós nitrogénben történő hűtéskor
el lehet érni [1] (kb. 900 x 0,166/100
= 1,45 mm), a szárazjeges technoló-
gia a műszakilag biztonságos szerelés
miatt elvetésre került. Bár a száraz-
jéggel is elérhető lenne a szükséges
zsugorodás, de ilyen méretű tenge-
lyeknél a szerelés hosszabb időt igé-
nyel, így az esetleges visszamelegedés
problémát okozna. Továbbá a méretek
miatt annyi szárazjégre lett volna
szükség, amely valószínűleg drágább
lett volna, mint a nitrogénes hűtés.
(Megjegyezzük, hogy a szerkezet
készítése során – néhány kisebb,
másik alkatrész szerelésénél – 2009
tavaszán alkalmaztuk a szárazjeges
technológiát.) Ezek alapján a csepp-
folyós nitrogénes technológia mellett
döntöttünk. Mivel gyakorlatilag min-
den tengely középső részén helyez-
kedett el a kötendő felület, elsőként
az a kérdés merült fel, hogy az egész
tengelyt belemerítsük vízszintes hely-
zetben a nitrogénbe, vagy függőleges
tengellyel csak a szükséges mértékig
történjen a bemerítés.
A vízszintes helyzetben történő hűtés
ELŐNYE:
• a tengelyt vízszintes pozícióban kell
beszerelni.
HÁTRÁNYAI:
• az egész tengelyt le kell hűteni,
amihez több nitrogénre, nagyobb
merítőkádra van szükség,
• olyan emelőfüleket kell készíteni,
amelyek lehűlve is alkalmasak a ten-
gelyek kiemelésre,
• baleseti szempontból veszélyesebb,
mint az álló tartályban történő hűtés,
nagyobb a kifröccsenési veszély, va-
lamint a nitrogénnel történő érint-
kezés veszélye.
Az álló helyzetben történő hűtés
ELŐNYEI:
• nem szükséges az egész tengelyt
lehűteni, így kevesebb nitrogénre,
kisebb méretű kádra van szükség,
74
1. táblázat: A szerelendő alkatrészek mérettűrései
Előírt Mérhető legnagyobb
fedéshatár fedés
Méret
KF NF
I. oldal II. oldal
[mm] [mm]
Kotrógép
Lánchordozó
Ø900 H7/p6 0,01 0,156 0,01 0,13
tengely
Kiegyenlítő-
himba tengely
Ø600 H7/p6 0,008 0,122 –0,03 -
Szalagkocsi
Lánchordozó
Ø640 H7/p6 0,008 0,138 0,08 0,13
tengely
Kiegyenlítő-
Ø500 H7/p6 0,005 0,108 0,13 -
himba tengely
1. kép: Az illeszkedő méretek ellenőrzése a helyszínen a nagyobb tengelynél
• a tengely nitrogénnel nem érintkező egy tartályautóval történhet, így a nit-
végén használható szénacélból ké- rogén-bevezetést úgy oldottuk meg,
szített emelőfül, hogy a tartálykocsi ún. lefejtő tömlője
• biztonsági szempontból kedvezőbb. biztonságosan csatlakoztatható legyen
HÁTRÁNYA: az edényhez (5. ábra). A csatlakozás,
• a függőleges kiemelést követően a utána töltés során cseppfolyós nitro-
tengelyt vízszintes pozícióba kell gén kifröccsenésének elkerülésére a
hozni a szereléshez, így több daru- töltőcsövet gyakorlatilag az edényen
használat szükséges. belül, annak alsó felébe vezettük. Az
edény biztonságos felállítása érdeké-
Végül mind a műszaki, gazdasági, ben annak részben földbe történő el-
mind a biztonsági szempontok (lásd ásása mellett döntöttünk, ezzel gya-
előnyöket, hátrányokat) alapján a füg- korlatilag kismértékű szigetelést is
gőleges pozíciót választottuk. biztosítva a tartály falának 6. ábra.
Az első gyakorlati feladat a merítőkád A nitrogénigényt előzetesen nagyon
elkészítése. Természetesen a legna- nehéz volt becsülni, hiszen az edény
gyobb tengely adatai alapján terveztük behűtéséhez is szükség van folyadékra,
meg az edényt, fő méreteiben Ø1200 x és a félig bemártott daraboknál a cikk
4000 mm nagyságúra (lásd 5. ábra, 2. első részében megadott irányértékek
kép), anyagának a ridegtörési veszély (pl. a 0,55 liter nitrogén/hűtött darab
elkerülése érdekében 1.4301 auszte- kg) nehezen alkalmazhatók. Az előze-
nites korrózióálló anyagot választva. tes becslések alapján néhány ezer liter
Figyelembe véve a várható nitrogén- felhasználását vártuk tengelyenként,
felhasználást, és a helyszíni szerelést, amely a végrehajtás után igazolódott
egyértelmű volt, hogy az ellátás csak is (lásd később).
Acélszerkezetek 2009/2. szám
 A szerelést először folyamatosra
terveztük, azaz ha a kádat egyszer már
behűtöttük, ne legyen megállás miatti
újabb behűtésre szükség. A technoló-
gia egyik legfontosabb paramétere,
a bemártási idő meghatározása oko-
zott kisebb fejtörést. Gyakorlatilag a
rendelkezésünkre álló szakirodalmak
500 mm-nél nagyobb méretekhez
nem ajánlanak adatokat (500 mm át-
mérőhöz a javasolt idő 80 min, lásd
[1]). Tapasztalataink, ill. a szakirodal-
mi adatok extrapolálása után (200 mm
méret felett a hozzáadott hűtési idő-
5. ábra: Merítőkád és a nitrogén csatlakozási pont kialakítása szükséglet kb. 10 min/50 mm) a be-
mártási időt 180 percben határoztuk
meg. Fontos kérdés volt továbbá a
lehűtött darab behelyezésének gyakor-
lati megvalósítása is, hiszen túlságosan
hosszú idő nem állt rendelkezésünkre
a szerelésre.

ALTERNATÍVÁK A SZERELÉS
VÉGREHAJTÁSÁHOZ
Az első fejtörést a tengely vízszintes
pozíciójában a portál furataiba történő
behelyezése okozta. Először arra gon-
doltunk, hogy a legegyszerűbb módja
ennek, ha készítünk egy, a portáltól
különálló behúzóasztalt, amelyet hid-
raulikákkal tudunk pozicionálni, mind
függőleges, vízszintes irányban. A ten-
2. kép: Az elkészült bemerítő „kád” a beásás előtt gelynek pedig készítenénk egy görgős
vályút, amit az asztalon rögzítenénk.
A görgős vályúra a könnyebb behúzás
miatt lett volna szükség, hiszen a ten-
gelyt a portál belsejéből egy láncos
emelővel terveztük behúzni. Ezt a
megoldásváltozatot az első kalkuláció
után elvetettük, mert a tengely közép-
pontba történő állítása a hidraulikákkal
bonyolult szerkezetet eredményezett
volna, valamint a pozícióba „állítgatás”
ideje jelentősen megnövelte volna a
behúzási időt.
A második variációban a hidrauli-
kák elhagyásával szerettünk volna
egy olyan, szintén görgős vályút ké-
szíteni, amelyet magán a portálon
rögzítünk A központosítást állítócsa-
varokkal akartuk megoldani. Ez már
egy jelentősen egyszerűbb segédszer-
kezetet eredményezett volna. Azonban
amikor megvizsgáltuk a portálon lévő
menetes furatokat, amelyre a szer-
kezetet akartuk rögzíteni, szembesül-
tünk azzal a ténnyel, hogy a menetes
furatok mérete és száma alkalmatlan
a tengely és szerkezetünk súlyának
elviselésére. A legkisebb tengelynél
(2,5 tonna) még alkalmazható lett
volna ezen megoldás, de a másik 3
6. ábra: Földbe ásott merítőkád és a benne hűtött tengelyek fajta tengelyünknél nem, hiszen ezek

Acélszerkezetek 2009/2. szám 75

tömege rendre, 5,4 tonna, 7 tonna és
18 tonna.
Ezután jutottunk arra a megoldásra,
hogy daruval két ponton alátámasztva,
megkötve, a tengelyeket egyszerűen
belógatjuk a furatba, ameddig az el-
ső kötési pontunk engedi, onnan
pedig behúzatjuk láncos emelővel.
Ez a megoldásvariáció lett a végleges,
hiszen nincs szükség hozzá görgős
behúzó pályára, nehéz tartó- és ál-
lítószerkezetekre. Az volt a terv, hogy
az első kötélágat, amely egyeneságú,
az illesztett felület mögé helyezzük, a
másik ferde kötélágat a tengely végé-
re, amelyet állíthatóra készítünk el,
így könnyen pozicionálható a tengely.
A daruval könnyedén lehet „játszani”
a tengely helyzetével, az állítható kö-
télággal pedig le- és fel- (előre és
hátra) dönthető a tengely orr-része
(lásd képek a későbbiekben).
A kötési pontok meghatározásához
ki kellett számítanunk mindegyik ten-
gely súlypontját, hiszen ez a megoldás
akkor alkalmazható, ha a súlypont a
két kötélág közé esik, minimum az
első kötélág mögé, a módszer csakis
így kivitelezhető.
A számítások eredménye alapján
mind a 4 fajta tengelynél a középen
elhelyezkedő illesztett felület mögé
esett a súlypont. A lánctalphordozó
tengelyeknél biztonságosan lehet a
fent leírt kötést alkalmazni. Azonban
a kiegyenlítő-himba tengelyek eseté-
ben olyan közel volt a súlypont az
illesztett felülethez, hogy az első kötél-
ágat csak az illesztett felületen tudtuk
volna megkötni, ezért súlyponteltolást
alkalmaztunk.
A súlypontot a tengelyeknél 600
mm-rel helyeztük át a tengely henge-
res középpontja felé.
Mindkét tengelynél nagy átmérőjű,
spirálvarratos acélcsövet használtunk
a súlyponteltoláshoz (a kotrógép ke-
reszthimba tengelyénél Ø610 x 12
mm-es, a szalagkocsi kereszthimba ten-
gelyénél Ø508 x 5 mm-es méretben),
mindkét végén karimás kapcsolattal,
egyik végén a tengelyhez, másik vé-
gén az emelőfülhöz rögzítve (lásd 6.
ábra). A súlynöveléshez 30 mm vastag
lemezből karimákat készítettünk és
helyeztünk a csőtengelyekre, melyeket
a próbaemelést követően hegesztéssel
rögzítettünk.
Miután „megszületett” a darus be-
helyezés megoldása, átgondoltuk a
láncos emelővel történő behúzást és
arra a következtetésre jutottunk, fi-
gyelembe véve a tengelyek méretét,
tömegét, valamint a tengely esetleges
76
megszorulásának lehetőségét, a be-
húzást hidraulikus munkahengerrel
végezzük el.
A SZERELÉS MENETE
1. Kád előkészítése a tengelyek
bemártásához
Az első feladat a merítő kád elásá-
sa volt (lásd 6. ábra). A 4 m magas
tartályt 2 m-es mélységig ástuk el a
kotrógép portálja mellett, úgy, hogy
a 3. ábrán látható 3 darab tengely
egy daruállásból szerelhető legyen. A
kád elföldelt részén a külső palástot
kőzetgyapot szigetelőanyaggal borítot-
tuk, a kiásott földet pedig homokkal
töltöttük fel, gondolva a a kád későbbi
áthelyezésére. A tartályt úgy terveztük,
hogy a beleengedett tengely súlyát el-
bírja. Az alját 20 mm vastag lemezből
készítettük. Az edény aljára teherel-
osztóként 3 sor 200 x 200 mm-es ke-
resztmetszetű keményfát helyeztünk,
melyre 20 mm-es lemezt borítottunk.
A fa felúszásának megakadályozására
azt a lemezzel együtt az edény aljához
rögzítettük (6. ábra).
2. Emelőfülek
A tengelyek mindkét végére eme-
lőfülek kerültek felszerelésre. Az
egyik emelőfülre a tengely bemártása,
hűtés közbeni megtartása, kiemelése,
mozgatása, a másik emelőfülre a víz-
szintbe emelés miatt volt szükség.
Mivel a tengelyeknek (6. ábra) csak
az alsó fele került bemártásra a nit-
rogénbe, ezért a nitrogénből kiálló
emelőfüleket szénacélból, a nitro-
génben lévő, tengellyel együtt hűlő
emelőfüleket a tartály anyagával meg-
egyező, rozsdamentes acélból készí-
tettük. Az emelőfüleket rögzítő csava-
roknak A2-es minőségű, szintén rozs-
damentes anyagot választottunk. A
hűtés utáni könnyebb kiszerelhetőség
érdekében a csavarok meneteit egy
kissé alámetszettük.
3. Kiemelés, vízszintes helyzetbe
fektetés
A tengelyeket a hűtés alatt 110 ton-
na teherbírású autódaruval függőleges
helyzetben tartottuk, nem döntöttük
a tartály falának. A hűtési idő letelte
után a daru kiemelte a tengelyt, majd
egy másik daruval az alsó emelőfület
megkötve vízszintes pozícióba hoz-
ták. Ezután ráhelyezték a földön elő-
készített két darab bölcsőre, ahol egy
felkészült csapat gyorsan kicsavarozta
az emelőfül csavarjait, levette a lehűlt
Acélszerkezetek 2009/2. szám
emelőfület, rozsdamentes közcsava-
rokkal 4 darab M30-as menetes szárat
csavarozott a tengely végébe. Ezen
menetes szárakkal történt a tengely
behúzása.
4. Tengely beszerelése
Mint ahogy fentebb már említettük,
a tengelyt egy egyenes és egy ferde
kötélágon megkötve emeltük a helyé-
re. Az egyenes ág az illesztett felület
mögött, egy acélszerkezetű bölcsőn
(fabetéten érintkezve a lehűlt tengely-
lyel) alátámasztva, a ferde, állítható
ág az emelőfülön került megkötésre.
Az állítható ág kézi láncos emelővel
volt szabályozható. Ezek után a daru-
val felemeltük a tengelyt és a por-
tál furatai felé irányítottuk, ahol már
egy szerelőcsapat a portál belsejében
felkészült a hidraulikákkal történő
helyrehúzásra. A 4 darab menetes
szárra, egy erre a célra speciálisan
kialakított, furatolt acélgerendát húz-
tunk, anyával biztosítottuk és 2 darab
hidraulikával a portál belső falának
támasztva, a helyére húztuk a tengelyt,
majd kiszerelve a menetes szárakat fel-
helyezésre került a biztosító zárófe-
dél, valamint a megfelelő nyomatékkal
meghúzásra kerültek a rögzítőcsava-
rok is.
A SZERELÉS
VÉGREHAJTÁSA
A szerelés megkezdésére 2008.
november 24-én került sor. Fontos
volt az időjárás, hiszen egy esős, ha-
vas napon a kivételnél az eső jég-
páncélként fagyna rá a hűtött darabra
gyakorlatilag a kivétel után azonnal,
ami a szerelést lehetetlenné teszi.
Szerencsére az időjárás kedvező volt,
hideg, ugyanakkor száraz reggelre
ébredtünk. Időközben a tervezetthez
képest a szerelést két fázisra bontot-
tuk, mivel a helyszín változott néhány
száz métert, és a daruk átállása hossza-
dalmas folyamat lett volna. Az első
napra a kotrógép 2 lánctalphordozó
és 1 kiegyenlítő-himba tartó tengelyé-
nek behelyezését terveztük, amely
szerencsésen végrehajtásra is került.
A hűtést 7 órakor kezdtük, az első
lánctalphordozó tengely beszerelésére
kb. 13 órakor került sor, az elhasznált
nitrogén kb. 7800 m3. Az első ten-
gely hűtéséhez felhasznált nitrogén
mennyiségéből, úgy számoltuk, hogy
a maradék nem elegendő a másik
nagy tengely lehűtéséhez, ezért máso-
dikként a kiegyenlítő-himba tartó ten-
gelyt szereltük be kb. 16 óra magas-
ságában, az elhasznált nitrogén meny-
nyisége 2350 m3. A harmadik tengely
beszerelése kb. 20 órakor történt meg
a felhasznált nitrogén 4400 m3.
A következő napra terveztük a sza-
lagkocsi 3 tengelyének beszerelését,
melyet az elásott kád kiásása akadá-
lyozott meg. A tartály körül a föld
kb. 1–1,5 m-es körzetben megfagyott,
oly mértékben, hogy egy kisebb árok-
ásó gép kanala is eltört a fagyott ta-
laj fellazítása közben. Végül olyan
5–6 óra fáradságos munka után sike-
rült a kádat kiemelnünk, ekkor úgy
döntöttünk, hogy elnapoljuk a fenn-
maradó 3 tengely hűtését, melyeket
2008. november 26-án sikeresen be is
szereltünk.
A szerelési folyamat végrehajtását a
következő képsorozat szemlélteti:

3–5. kép: Az 1. tengely hűtése és kiemelése

6–7. kép: A kiemelt tengely vízszintesbe forgatása két daruval

8–9. kép: A tengely vízszintezése és a behúzó menetes szárak beszerelése (a bal oldali tengely még nem behűtött)

Acélszerkezetek 2009/2. szám 77

10–12. kép: A tengely szerelési pozícióba történő mozgatása

13–14. kép: A szerelés végrehajtása

15–17. kép: A kisebb méretű tengely beemelése hűtéshez, ill. szerelése. Megfigyelhető a súlyponteltoláshoz használt felszerelt cső
a felhegesztett gyűrűkkel

18. kép: Kettő darab tengely a beszerelés

után

78 Acélszerkezetek 2009/2. szám

A mélyhűtés és a szerelés legfontosabb adatait az alábbi táblázat tartalmazza.
2. táblázat. A technológia és a nitrogén-felhasználás legfontosabb adatai
Szere- Külső
Egyensúlyi ál- Fajlagos LIN Fajlagos LIN
Tengely mérete Bemerítés lési hőmér-
lapot*** (bemerítéshez) teljes mennyiség
idő**** séklet
tömeg átmérő LIN Idő LIN Idő
Behelyezés* (min) (C) m3/kg liter/kg m3/kg liter/kg
(t) (mm) (m3)** (min) (m3) (min)
1. tengely 18 900 “szárazon” 3 700 45* 4 111 187 18 –6 0,23 0,33 0,43 0,63
2. tengely 7 600 “nedvesen” 805 15 1 528 70 25 2 0,22 0,32 0,33 0,48
3. tengely 18 900 “nedvesen” 822 20 3 565 180 18 3 0,20 0,29 0,24 0,35
4. tengely 6 640 “szárazon” 2 700 45* 1 477 120 25 –2 0,25 0,36 0,70 1,01
5. tengely 2 500 “nedvesen” 146 10 146 75 9 0 0,07 0,11 0,15 0,21
6. tengely 6 640 “nedvesen” 224 10 1 890 80 10 0 0,32 0,46 0,35 0,51

Összesen: 8 397 12 717 Átlag: 0,21 0,31 0,37 0,53

Teljes LIN felhasználás (m3): 21 114
* A „szárazon” történő bemerítés a tengellyel együtt történő behűtést, a „nedvesen” kifejezés a már tele lévő edénybe történő bemerítést
jelenti
** LIN: cseppfolyós nitrogén (a „m3”-ben történő cseppfolyós nitrogén megadása gázhalmazállapotra értendő)
*** Az „egyensúlyi állapot” a nitrogénfürdő stabilizálódását jelenti a bemerítést követően (a teljes forrás megszűnéséig)
**** A „szerelési idő” a tengely folyadékból történő kivételétől a szerelés befejezéséig eltelt idő

A táblázat alapján látható, hogy át-
lagértékben gyakorlatilag a szakiroda-
lommal egyező mértékű nitrogén-fel-
használásra volt szükség (0,53 liter/kg)
[1]. Abban az esetben, ha a bemerítés-
kor nincs még a tárolóedényben
cseppfolyós fázis, az ideálistól lényege-
sen nagyobb (akár duplája), a már
behűtött edénybe történő merítéskor
az elméletitől kisebb mértékű nitro-
gén-felhasználással számolhatunk.
A nagyméretű tengelyek beszerelése
mellett egyidejűleg néhány kisebb
méretű bronzpersely zsugorkötéses
szerelése is megtörtént (19–20. kép).
Ahogy azt már írásunkban említet-
tük, 2009 tavaszán kettő darab kisebb
méretű (Ø390 x 1700 mm) tengely
zsugorkötéssel történő szerelése száraz-
jég alkalmazásával történt. A tengelyek
behűtésének előkészítését, kialakítását
a 21–22. kép szemlélteti.

19–20. kép: Bronzpersely szerelése

21–22. kép: Szárazjéggel történő

hűtés előkészítése

Acélszerkezetek 2009/2. szám 79

ÖSSZEFOGLALÁS
A folyóirat előző számában meg-
jelent első részben összefoglaltuk a
zsugorkötések elméleti hátterét, gya-
korlati megvalósításának legfonto-
sabb szempontjait, különös tekintet-
tel a cseppfolyós nitrogénnel végzett
szereléstechnológiára. A jelenlegi össze-
foglalásunkban egy, a közelmúltban
végrehajtott zsugorkötéssel történő
szerelés tapasztalatairól számolunk
be. Ennél a műveletnél több, a fő
méreteiben Ø900 x 4600 mm-es (kb.
18 tonna tömegű) tengely beépítését
végeztük nitrogénes mélyhűtéssel kül-
színi fejtéshez alkalmas marókerekes
kotrógép és a hozzá tartozó szalag-
kocsi építése során.
FELHASZNÁLT IRODALOM
[1] Gyura L., Nagy Sz.: Zsugorkötés
cseppfolyós nitrogénnel (1.rész),
Acélszerkezetek, 2009/1. p. 104-
108.
[2] Műszaki specifikáció a kotrógép
és szalagkocsi szereléséhez

Miskolci Egyetem – IIW Program

NEMZETKÖZI HEGESZTETT SZERKEZET

TERVEZŐMÉRNÖK KÉPZÉS
INTERNATIONAL WELDED STRUCTURES DESIGNER
A képzés célja olyan, korszerű ismeretekkel rendelkező, Helyszíne:
a nemzetközi normáknak megfelelő szakemberek Miskolci Egyetem, Felnőttképzési Regionális Központ
kiképzése, akik alkalmasak a korábban megszerzett Ideje: általában minden második héten péntek és szom-
mérnöki tudásuk és a képzés során elsajátított ismeretek bat.
birtokában az új tudományos eredmények befogadására,
alkalmazására, a korszerű hegesztett szerkezetek tervezé- Költsége:
sére a gyártási, a minőségbiztosítási és a gazdaságossági 320 eFt, mely cégeknél a szakképzési alap 33%-ából
szempontok figyelembevétele mellett. A képzés megfelel finanszírozható.
a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute
of Welding, IIW, 58 ország tagja a világon) ajánlásának. Minimális csoportlétszám: 15 fő.

A képzés 7 modulból áll: Jelentkezési határidő: 2009. szeptember 30.

1. modul: Hegesztési technológiák
2. modul: Anyagok feszültségei Kapcsolat (név, telefon, fax, e-mail)
3. modul: Hegesztett szerkezetek tervezése – Szakmai kérdésekben:
4. modul: Hegesztett kötések tervezése Dr. Jármai Károly, egyetemi tanár,
5. modul: Hegesztett lemezszerkezetek tervezése +46-565111, +46-563399,
6. modul: Hegesztett szerkezetek optimálása altjar@uni-miskolc.hu
7. modul: Gyártás, költségek, minőség és ellenőrzés – Adminisztratív kérdésekben:
Oláhné Lajtos Julianna, programvezető,
A képzés sikeres vizsga esetén Nemzetközi Hegesztett 06 30 905 8113, +46-565493,
Tervezőmérnök Diplomával zárul, amit a Magyar tklajtos@uni-miskolc.hu
Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés mint
Nemzeti Meghatalmazott Testület ad ki. Honlapok:
http://www.alt.uni-miskolc.hu/iwsd/
A képzés időtartama http://www.felnottkepzes.uni-miskolc.hu/
182 óra, mely 2009 októbere és 2010 áprilisa között http://www.iiw-iis.org/
valósul meg. http://www.mhte.hu/oh_iiw.html

80 Acélszerkezetek 2009/2. szám

Gerd-Volker Klaas
Cloos Schweisstechnik GmbH,
Haiger, Németország

HEGESZTŐROBOT-ÁLLOMÁSOK
A TERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSÉRE
A robotos hegesztési alkalmazások egyre nagyobb
szerepet kapnak a termelékenység növelésében. A
nemzetközi versenyhelyzet hatására a cégek a he-
gesztés gyártási költségeinek csökkentésére illetve
más gyártási eljárások alkalmazására kénysze-
rülnek. A CLOOS cég, mint az egyik legrégebbi he-
gesztő- és automatizált eszköz gyártó, számos al-
kalmazást kínál a költségek csökkentésére a modern
hegesztőberendezésekkel felszerelt robotrendszerei
révén.

1. A HOZAGANYAGOK A lézer és lézer-hibrid rendszerek teszik lehetővé a legna-

ÉS A MIG1-HEGESZTÉS GÁZAINAK
ÁLTALÁNOS HELYZETE
Korábban a lágyacélok hegesztésére portöltésű huzalokat
kínáltak a felhasználóknak robotalkalmazásokhoz. Általában
nem javasolt ezen huzalok alkalmazása, ha nincsenek kü-
lönleges követelmények a hegesztőanyagra, minőségre
vagy hegesztési feladatra vonatkozóan. A lágyacélok hegesz-
tésére majdnem minden esetben a tömör huzalokat alkal-
mazzák, mivel alacsonyabb az ára, nagyobb a hegesztési
sebesség valamint a leolvadási teljesítmény.
Erősen ötvözött acélok hegesztésére gyakran tömör hu-
zalokat használnak, néhány esetben azonban előnyösen
alkalmazhatók a portöltésű huzalok.
Az, hogy töltött vagy tömör huzalt alkalmazunk acélok
MIG-hegesztésére, változó. A különböző acéltípusok ro-
botos MIG-hegesztésére átlagosan kb. 70–80%-ban tömör
huzal használatos.
Hasonlóképpen nehéz meghatározni MIG-hegesztéshez
használt gázok általános helyzetét. A lágyacélok hegesz-
tésekor leggyakrabban alkalmazott gázok az Argon/CO2 ke-
verékgázok, 8–20% CO2-tartalommal, erősen ötvözött acé-
lok esetén 2–3% CO2-tartalmú vagy tiszta argon használa-
tos. Néhány felhasználó oxigéntartalmú gázt is használ.
Bármelyik gáz alkalmazható töltött vagy tömör huzalhoz.
Alumínium hegesztésére nagyon gyakran tiszta argont
használnak, vékony alumíniumlemezek vagy nagyobb he-
gesztési sebesség esetén hélium hozzáadásával.
gyobb hegesztési sebességet, a hegesztett szerkezet csekély
deformációja mellett. Az eljárások hátránya a meglehetősen
precíz varrat-előkészítési igény és a lézersugár-rendszer
nagy beruházási költsége.
3. ÉRZÉKELÉSI TECHNIKÁK
AZ érzékelési technikákat (szenzorokat) rendszerint ak-
kor alkalmazzák, ha hosszú varratokat kell hegeszteni és a
hegesztés közbeni deformáció a robot hegesztési pályájának
online korrekcióját igényli. A leggyakrabban alkalmazott
szenzorok az ívszenzor valamint nagy mozgási sebességek
esetén a lézerszenzor.
Az ívszenzor elvi vázlata az 1. ábrán látható. Az hegeszté-
si irányra merőleges oszcilláció a hegesztőáram szignifikáns
(lényeges, jelentős) eltérését eredményezi. Ezen áramvál-
tozás hatására a robot képes arra, hogy korrekt módon
kövesse a varratot (V-varrat, tompavarrat). Az ívszenzor
acélalapú anyagok esetén használható. Az alumíniumhuzal
alacsony elektromos ellenállása miatt az ívszenzor nem
alkalmazható alumíniumanyagok hegesztésére. MIG-he-
gesztésnél az áramjelet alkalmazzák, AWI- és plazmahe-
gesztésnél pedig a feszültségjelek eltérésének alkalmazása
jellemző.

2. VÉDŐGÁZOS FOGYÓELEKTRÓDÁS
ÍVHEGESZTÉS ROBOTOKKAL
A robotizált hegesztésben leggyakrabban a MIG-eljárást
alkalmazzák. Ennek oka a központi anyag-hozzávezetés il-
letve az, hogy ívszenzorral együtt alkalmazható.
A legutolsó fejlesztés a nagy teljesítményű MIG-hegesz-
tésben a tandemeljárás, melyet a nagy hegesztési sebesség
és/vagy nagyobb leolvadási teljesítmény miatt alkalmaznak
egyre elterjedtebben.
A plazma- és az AWI-hegesztési eljárásokat robotizált gyár-
tásban szintén alkalmazzák. Ezek hátránya a nem központi
anyag-hozzávezetés. 1. ábra: Az ívszenzor működési elve

1 MIG: Metal Inert Gas Welding. Fogyóelektródás kevert védőgázos ívhegesztés

Acélszerkezetek 2009/2. szám 81

 Nagyobb hegesztési sebességek mellett a lézerszenzort al- Egy második impulzus paramétersor segítségével a be-
kalmazzák a hegesztési varrat követésére. Azonkívül V alakú olvadás mélysége nagyobb lesz és a varrat felülete olyan,
varratok hegesztésekor a V-horony térfogatát lehet érzékel- mintha az alumíniumot AWI-eljárással hegesztették volna.
ni. Ha a varrat térfogata megváltozik, akkor a robotvezérlés Ezen kívül a varratok dinamikus terhelése nagyobb lehet,
változtatja a hegesztési sebességet és/vagy a huzalelőtolást ellentétben a hagyományos impulzusívvel készült varra-
annak érdekében, hogy a varrat keresztmetszete állandó tokkal.
maradjon.
A BMW 5-ös sorozatának és a Mercedes S- és E-osz-
tályának alumínium felfüggesztései készülnek robottal és
4. HEGESZTÉSI ELJÁRÁSOK Alu-Plus funkcióval (4. ábra).
ÉS ROBOTALKALMAZÁSOK
Hagyományos MIG-hegesztés
Robotos alkalmazásokban az uralkodó technológia a
MIG-eljárás. Függetlenül attól, hogy automatizált vagy
félautomata MIG-eljárásról van szó, az impulzusív alkal-
mazása jellemző minden anyagnál. Ezek az anyagok lágy
vagy erősen ötvözött acélok, alumínium vagy bronz (cink
ötvözésű acélok MIG-forrasztása).
A 2. ábrán az impulzusív elve látható. Ezen ívtípus
előnye a közel fröcskölésmentes anyagátvitel. Ellentétben
a hagyományos ívvel mint pl. a rövid ív vagy permetes ív,
ez egy csepp leválasztását és a csepp ömledékbe történő
szabad átvitelét jelenti, rövidzárlat nélkül.

4. ábra: Alumínium hátsó tengely szerkezet.

Hegesztési eljárás: hagyományos MIG Alu-Plus-szal
és tandemeljárással.
Hegesztési sebességek: hagyományos MIG: 60–80 cm/min,
tandem: 180–210 cm/min

A hajóépítésben lágy acélok robotos MIG-hegesztésére

látható egy példa az 5. ábrán. Ezen a gyártósoron, a tartály
és konténer szektorban, négy felső portálos robot dolgo-
zik együtt egy 72 méteres X tengelyű pályán mozogva.
Mindegyik robot egy 2,5 x 16 x 4 méteres (X, Y, Z tengely)
tartományban dolgozik.

2. ábra: Az impulzusív elve

Ellentétben a hagyományos ívfajtákkal, az impulzusív he-

gesztési paramétereinek meghatározása is eltérő. Összesen
hat paraméter rendelhető hozzá az impulzusívhez. Ehhez
úgynevezett „egygombos kezelésű” vagy szinergikus áram-
forrásokat fejlesztettek ki a hegesztési folyamat könnyebb
ellenőrzése érdekében.

Kimondottan alumínium MIG-hegesztésére fejlesztette ki

a CLOOS cég az úgynevezett „Alu-Plus”-t (3. ábra).

5. ábra: Robotizált MIG-hegesztés a hajógyártásban

A robotok tompavarratokat hegesztenek a padlólemez és

a válaszfalak vagy merevítések között, pl. függőlegesen fel-
felé. Itt impulzusívet vagy rövid ívet alkalmaznak. Hasonló
portálok kerültek kifejlesztésre video-monitoring rendszer-
rel felszerelve, amely 2 kamerával dolgozik.

A 6. ábrán látható másik példa alumíniumtartályokat

mutat, melyek a tehergépjármű-gyártás számára készülnek.
Itt két robot Master–Slave-konfigurációban gyárt alumíni-
3. ábra: Az Alu-Plus elve umtartályokat közepes, 0,8 m/perces hegesztési sebesség-

82 Acélszerkezetek 2009/2. szám

 a b

6.a ábra: Alumínium üzemanyagtartályok

hagyományos MIG-hegesztése lézerszenzorral,
hegesztési sebesség 80 cm/min
6.b ábra: Azonos hegesztési feladat, mint 6.a ábrán,
itt: tandemhegesztés, hegesztési sebesség: 180 cm/min

gel, egy robot lézerszenzorral rendelkezik. A hegesztési var-

ratok szivárgásmentességét héliumtöltéssel ellenőrizték.

Tandem- (nagy teljesítményű) hegesztés

A következő lépés a költségek csökkentésében az úgy-
nevezett „tandem” MIG-eljárás. A Cloos cég a '70-es évek
elején „kéthuzalos” MIG-eljárás forgalmazásával kezdte.
A 7. ábrán a két eljárás közötti alapvető különbség látható.
A '90-es években a Cloos elsők között volt a robotizált
hegesztésben az új tandemeljárással, és több mint 500
tandem-konfigurációjú robotot értékesített az elmúlt 7 év
alatt.

8. ábra: A tandemeljárás impulzus-szinkronizációjának különböző

formái: A) szinkronizált; B) szinkronizált és fázisban eltolt,
C) nincs szinkronizálás

7. ábra: A kéthuzalos és a tandemhegesztés elve. A tandemeljárás

két különálló áramátadót és áramforrást használ. Mindkét
ívnek saját hegesztési paraméterei vannak. A kéthuzalos
eljárásnál a huzalok hegesztési paraméterei egyeznek!

A tandemhegesztés bármely típusú acél, alumínium és

bronz hegesztésére használható pl. az autó-, hajó-, daru- és
vasúti gyártásban. A nagy hegesztési sebességek (nagyobb,
mint 6 m/perc) miatt a tandemhegesztés csak robottal
végezhető.
Az ‘90-es években a tandemeljárás felváltotta a kéthuza-
los hegesztést, az áramforrások technológiájában végrehaj-
tott fejlesztések révén illetve azért, mert a tandemeljárás-
sal elért hegesztési eredmények jobbak. Tandemhegesztés
során a legtöbb esetben mindkét elektródán impulzusívet
alkalmaznak. Ez lehetőséget ad a felhasználónak arra, hogy
különböző impulzus-szinkronizációt alkalmazzon, lásd
8. ábra.
9. ábra: Költségszámítás a 6.a és 6.b ábrákhoz (hagyományos MIG
és tandem).
Az eljárás hagyományos, 1 huzalos MIG-eljárással szem- Fordítás: Gesamtkosten = összköltség;
beni hatékonyságának érzékeltetése érdekében, a 6.b ábrán Schweißnaht = hegesztési varrat;
összehasonlítás látható azonos hegesztési feladatok ese- Fertigungskosten = gyártási költségek;
Energiekosten = energiaköltségek;
tén. A végső költségszámítás a 9. ábrán a tandemeljárás Drahtkosten = huzalköltség;
alkalmazása esetében közelítőleg 35% költségcsökkenést Gaskosten = gázköltség;
mutat. 1 DM = 0,51 Euro

Acélszerkezetek 2009/2. szám 83

 A legutóbbi fejlesztés ezen a területen a tandem MIG-for-
rasztás, amit nagyon gyakran horganyzott acéllemezeknél
használnak. A tandem MIG-forrasztásra látható egy példa
a 10. ábrán.

10. ábra:
Kipufogórendszer.
Tandemforrasztás
AlBz 8 hozaganyaggal,
hegesztési sebesség
6 m/min

12. ábra: Hőcserélők AWI-hegesztése

Szalagelektródás hegesztés
Néha nehézkes az AWI-ív újragyújtása, ha nem áll ren-
Egy újfajta hegesztési eljárás az úgynevezett szalag- delkezésre nagyfrekvenciás rendszer. Az ilyen pisztolyok-
elektródás hegesztés, lásd 1. A szalagelektródás eljárás hoz fejlesztette ki a Cloos cég a pilot-ívet, 13. ábra.
azonos a standard egyhuzalos (kerek huzalos) eljárással,
azonos anyaggal és áramforrással. Az eltérés a hagyomá-
nyos MIG-eljáráshoz képest a nagyobb hegesztési sebesség
és a tűrések jobb áthidalhatósága. Ezidáig még az ipar-
ban nem nyert alkalmazást ez az eljárás. A jövőben főleg
alumínium esetén és a robotos mozgatással együtt kerülhet
ipari alkalmazásba a szalagelektródás hegesztés.
A hagyományos MIG-, tandem- és szalagelektródás he-
gesztés összehasonlítása látható a 11. ábrán.

11. ábra: A hagyományos MIG-, tandem- és szalagelektródás

ívhegesztés összehasonlítása

AWI-hegesztés 13. ábra: Pilot-íves AWI-hegesztőpisztoly nagyfrekvencia nélküli

A robotizált AWI-hegesztést – ellentétben a MIG-hegesz-
téssel – ritkábban alkalmazzák (kb. 95% MIG, 5% AWI és
plazma). Az AWI-eljárás előnyei a fröcskölésmentes varrat,
a varrat jó felületi minősége és a varrat általában jobb
mechanikai tulajdonságai. Robotizált alkalmazások talál-
hatók a hőcserélők gyártása, fémbútorgyártás, vízbojlerek
gyártása stb. terén.
Egy hőcserélők gyártásánál használatos robotos, hideg
huzal hozzávezetéses, AWI-alkalmazás látható a 12. ábrán.
A munkadarabok átmérője 210 és 1400 mm közötti. A
csövek átmérőjétől függően a robot 40–50 másodpercet
igényel egy-egy körvarrat hegesztésére.
ívgyújtáshoz
Plazma
Hasonlóan az AWI-eljáráshoz, a robotizált plazmahegesz-
tés ritka. A 14. ábrán látható gyártósort az autógyártásban
üzemanyagtartályok gyártására használják, különféle he-
gesztési eljárások alkalmazásával, mint például AWI-, el-
lenállás-, pont- és plazmahegesztés. A plazmahegesztést a
két tartályfél éleinek összehegesztésére használják.
Számos üzem érdekelt a plazmaeljárás továbbfejleszté-
sében. A jövőbeni kutatások középpontjában a nagyobb
plazmasűrűség és a plazmapisztoly áttervezése áll majd.

84 Acélszerkezetek 2009/2. szám


14. ábra: Üzemanyagtartályok plazmahegesztése
az autóipar számára
Poradagolásos plazmahegesztés (PPAW)
A poradagolásos plazmahegesztés alapelve a 15. ábrán
látható. A PPAW-eljárás leolvadási teljesítménye nagyon
alacsony (maximum 100 g/perc). Az eljárás keskeny, jó
minőségű varratok hegesztésére alkalmas. A 16–17. ábrán
látható példák áttekintést adnak ezen eljárás ipari al-
kalmazásáról.
15. ábra: A PPAW-eljárás elve
16. ábra:
PPAW-hegesztés a bútoriparban.
Bal oldal festve,
porfelviteli sebesség: 25 g//min
Acélszerkezetek 2009/2. szám
17. ábra:
Kerékpárvázak
PPAW-hegesztése
Lézer-hibrid hegesztés
A hagyományos védőgázos ívhegesztéssel kombinált lézer-
sugaras hegesztéseket nevezik lézer-hibrid eljárásoknak.
Elsődlegesen az autógyártás, a hajógyártás és szállítórend-
szerek gyártói érdekeltek ezen eljárás alkalmazásában, 18.
ábra. A hegesztett anyagok acél- és alumínium-konstruk-
ciók. Az eljárás előnye az extrém nagy hegesztési sebes-
ség a hegesztett szerkezet csekély deformációja mellett.
Hátránya a lézerrendszer nagy beruházási költsége, a ma-
gas karbantartási költségek és végül az igényelt nagy varrat-
előkészítési pontosság.
Az új fejlesztések a lézer és a PPAW-technológia kombiná-
lására koncentrálnak. Az első, acél hegesztésére és forrasz-
tására irányuló kísérletek sikeresek voltak.
18. ábra:
Motorkerékpár/vázak
lézer-hibrid hegesztése
ÖSSZEFOGLALÁS
A védőgázos ívhegesztési eljárások, kezdve a 1940-es
években az AWI-eljárással, még mindig a robotizált és auto-
matizált hegesztés középpontjában állnak. Különösen a
tandemeljárással új dimenziók nyíltak meg a MIG-eljárás
számára. Új eljárásváltozatok még fejlesztési fázisban van-
nak, mint pl. a szalagelektródás ívhegesztés.
A lézersugaras és a hagyományos hegesztés kombinációja
új lehetőségeket kínál a hegesztéstechnológiában. A lézer-
berendezés költségei a jövőben várhatóan csökkenni fog-
nak, így a lézer-hibrid hegesztés új alkalmazásokban jelenik
meg (alkalmazási területe kiszélesedik).
A különböző hegesztési eljárások újabb és újabb változa-
tai fognak megjelenni a piacon, melyek a gyártók speciális
hegesztési problémáit oldják majd meg. A modern hegesz-
tési technológiák robottal együtt történő alkalmazásának
tendenciája kétségtelenül emelkedni fog.
85
Barabás Péter, dr. Farkas Attila, Nagy Ferenc
REHM Hegesztéstechnika Kft.

AUTÓDARUGÉM MEREVÍTŐLAMELLÁINAK
ROBOTOS HEGESZTÉSE A PYLON-94 KFT.-NÉL
ROBOTIC WELDING OF MOBILE CRANE BOOM
STIFFENER SHEETS AT PYLON-94 LTD.
1. A GÉMGYÁRTÁS
FŐBB JELLEMZŐI
A nagyméretű acél-, ill. gépszerkezetek hegesztésének
robotosítása több szempontból is nehéz feladatnak számít.
A darabok méretéből eredően a tűrések és az illeszté-
si pontosságok még egy rendkívül fegyelmezett gyártási
kultúrában is meghaladják a robotosításhoz általánosan
elvárt szintet. A méretek és a tömegek nagysága miatt a
munkadarabok pozicionálási lehetősége sem felel meg a
robotosításnál elvártnak. A gyártáshoz használt speciális
alapanyagok által megkívánt különleges hegesztési tech-
nológia tovább bonyolítja a feladatot.
Mindezen nehézségek ellenére a PYLON-94 Kft.-nél gyár-
tott autódarugémek merevítőlamelláinak robotos hegesz-
tését a PYLON-94 Kft. szakembereivel történt többszöri
konzultáció és egyeztetés alapján megoldhatónak ítéltük,
és 2008 nyarán elindítottuk a projektet, amelyről az aláb-
biakban egy rövid összefoglaló beszámolót készítettünk.
A PYLON-94 Kft. a TEREX-DEMAG GmbH részére gyártja
2 különböző típusú autódaru (1. ábra) komplett gémszek-
rényeit. A gémszekrények 7 darab egymásba csúsztatható
„csőből” állnak, amelyek különböző vastagságú, nagy szi-
lárdságú (S1100 QL), finomszemcsés acélból készültek.
A darugém gyártásához használt nagy szilárdságú, fi-
nomszemcsés acél lehetővé teszi, hogy a lemezvastagság
csökkenése mellett nagyobb teherbírású darugémeket
lehessen költséghatékonyan gyártani. Az erősítő elemek
(lamellák) 100–300 mm széles, szintén S1100 QL minőségű
lemezből vágott csíkok. A lamellákon nagyszámú ovális
lyukat kell kivágni a gémcsőre való felhegesztéshez. A vágás 2. ábra: Előfeszített gém
lézervágóval történik, a megfelelő minőség és a vágási de-
formáció csökkentése érdekében. A lamellákat lehetőleg
hézag nélkül kell a gémcsőre illeszteni és fűzéssel rögzíteni, A hegesztés előtt a csöveket kb. 80 °C-ra elő kell melegíte-
amihez szigorú technológiai előírások betartása szükséges. ni, a hegesztés során korlátozni kell a hőbevitelt, valamint
gondoskodni kell a hirtelen lehűlés elkerüléséről.
A gyártás a legnagyobb csővel kezdődik, mivel erre a
darabra kell felhegeszteni a legtöbb alkatrészt. A hegesz-
tés megkezdése előtt a csöveket belülről, meghatározott
pontokban merevítőelemekkel elő kell feszíteni (2. ábra),
ezáltal a hegesztés során fellépő alakváltozások, veteme-
dések csökkenthetők.
A főbb szerkezeti elemek összeállítása hegesztőkészülék-
ben történik. A szükséges nyílások helyének bejelölése
majd kivágása után fűzővarrattal rögzítik a merevítőlamel-
lákat. Ezután daru segítségével beemelik a gémet a robot-
cellába, ahol megtörténik a lamella és a kivágások körbe-
hegesztése (3. ábra).
A gyártási folyamat végén a cső egyengetése, méreteinek
ellenőrzése, s a varratok mágneses repedésvizsgálata követ-
1. ábra: TEREX DEMAG AC250-1 típusú autódaruja kezik.

86 Acélszerkezetek 2009/2. szám


3. ábra: Lamellák hegesztése robottal
2. MEREVÍTŐLAMELLÁK HEGESZTÉSE
ROBOTTAL
A robotrendszer kialakítását megelőzően több alkalommal
is a helyszínen tanulmányoztuk a gémgyártás folyamatát,
hogy megismerjük a robottal hegeszteni kívánt részfolya-
matot, illetve a vonatkozó előírásokat, s a robotrendszerrel
szemben támasztott követelményeket.
A TEREX-DEMAG GmbH előírásainak megfelelően a
lamella kivágásainak hegesztéséhez az EN 440 szabvány
szerinti G 46 2 C G4Si1 / G 46 4 M G4Si1, Ø1,2 mm-es
huzalt kell használni, a lamella körbehegesztéséhez pedig
az EN 12534 szabvány szerinti G Mn4Ni1,5CrMo, szintén
Ø1,2 mm-es huzalt. A robotrendszerrel szemben támasz-
tott különleges igény volt, hogy a hegesztőrobot alkalmas
legyen ennek a kétféle minőségű, de azonos huzalátmérőjű
hegesztőhuzalnak a használatára, s a váltás automatiku-
san megtörténjen anélkül, hogy automata szerszámcserélő
rendszert kelljen használni. Ezt az SKS Welding Systems
GmbH Dual huzalváltó rendszerű hegesztőpisztolyával si-
került megvalósítanunk, melynek segítségével programo-
zott módon történik a huzalváltás (4. ábra). A huzalvál-
tási művelet vezérlését az SKS Q8pw digitális folyamat-
szabályozó egység végzi. A technikai megoldás előnye, hogy
egy drága, automata hegesztőfej-cserélő rendszer helyett
egy kedvezőbb árú eszközzel, hatékonyabban és rövidebb
ciklusidővel lehet dolgozni. A hegesztőfej hozzáférési tulaj-
donságai az egyhuzalos hegesztőfejjel közel azonosak.
4. ábra:
Dual huzalváltó rendszerű
hegesztőpisztoly
Acélszerkezetek 2009/2. szám
3. A ROBOTRENDSZERREL SZEMBEN
TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
A PYLON-94 Kft. szakembereivel közösen végül az alábbi
pontokban foglaltuk össze mindazokat a követelményeket,
amiket a robotrendszernek teljesítenie kell:
• 2 különböző típusú gémszekrény gyártása, típusonként
6–6 különböző méretű csővel,
• a nagyméretű szerkezetek ±3 mm-es tűréséből, vala-
mint a pozicionálásból adódó pontatlanságok korrigálása
szenzorokkal,
• a lamellák kivágásainak megkeresése érintéses elven mű-
ködő szenzorral,
• gázhűtéses hegesztőfej használata,
• 2 típusú, de azonos átmérőjű huzal használata a lamellák
hegesztéséhez automata fejcserélő rendszer használata
nélkül, elkerülve a huzalok kézi cserélését,
• a robot utaztatása egy 13 m hosszú, szervovezérlésű
utazópályán a cső hossza mentén,
• automata pisztolytisztító berendezés, valamint egy szer-
számközéppont-ellenőrző és -korrigáló rendszer hasz-
nálata,
• a legkorszerűbb, digitális vezérlésű áramforrás haszná-
lata,
• a hegesztési paraméterek felügyelete, dokumentálhatósá-
ga, archiválása,
• a digitális vezérlés hálózati csatlakoztatása a vállalat szá-
mítógépes hálózati rendszerébe.
4. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA
A fenti követelményeket teljesítő robotrendszer modellje
az 5. ábrán látható.
A robotrendszer főbb egységei:
• MOTOMAN HP20-6 robot,
• MOTOMAN TSL-1000SN (13 150 mm hasznos utazási
hosszú) utazópálya,
• MOTOMAN Comarc varratkereső és ívszenzor,
• MOTOMAN MotoTac automatikus szerszámközéppont-
kalibráló egység,
• SKS Dual (Y-fejes) huzalváltó rendszer,
• SKS LSQ-5 hegesztő áramforrás,
• SKS Q8pw digitális vezérlőegység.
5. ábra: Robotrendszer kialakítása
87
 A robotrendszer telepítése és beüzemelése után követ-
kezett a programozás, amit a PYLON-94 Kft. szakembe-
reivel közösen végeztünk el. A lamellák kivágásai lézerrel
készültek ugyan, de a lamellák pozicionálásából és a két
fél toldásából adódó pontatlanságok miatt érzékelők al-
kalmazása nélkül nem volt lehetséges a robothegesztés.
Ezt a helyzetet tovább nehezítette az alkatrészek ±3 mm-es
tűréséből adódó szórás, valamint az, hogy a kb. 3 tonnás al-
katrészt a hegesztőrobot előtt csak több mm-es pontosság-
gal lehet elhelyezni. Ennek a problémának a megoldására
született meg az a programozási módszer, amelyet az aláb-
biakban ismertetünk.
A lamellát a cső hossza mentén több szakaszra osztottuk,
és minden egyes szakaszra egy referencia-hegesztőprogram,
valamint egy keresőprogram készült. Ezek a referencia-
hegesztőprogramok mind úgynevezett relatív programok,
azaz az adott szakaszra felvett saját, felhasználói koor-
dinátarendszerek pillanatnyi helyzetétől függenek. A fel-
használói koordinátarendszereket 3 pont segítségével – egy
kezdőpont (ORG), egy X-tengely irányát meghatározó pont
(XX) és egy síkot (XY) meghatározó pont – lehet a ro-
botvezérlésben definiálni (6. és 7. ábra). Ezeket a ponto-
kat a robot középpontkereső programjának a segítségével
megkerestük, s létrehoztuk az adott szakasz koordináta-
rendszerét. Ha ezeket a koordinátarendszereket egy új
cső hegesztése előtt újra létrehozzuk (megkerestetjük a
középpontokat), a hozzá tartozó hegesztőprogramok tér-
beli lefutása az új cső térbeli helyzetéhez alkalmazkodik, s
pontosan követi a kívánt pályát.
6. ábra: Felhasználói koordinátarendszer létrehozása
7. ábra:
Kivágás
középpontjának
keresése
A hegesztés során a munkadarab hőmérséklete folyama-
tosan nő, ennek következtében deformálódik, ami a varra-
tok pontos pozicionálását különösen megnehezíti. Hosszas
kísérletezéssel azonban sikerült olyan programozási meg-
oldást találni, amellyel a deformációk következményeit ki
tudtuk küszöbölni.
A gyártás pontosságát tovább növeli még az automati-
kus szerszámközéppont-kereső rendszer, amely a hegesztés
során a hő miatt bekövetkező minimális hegesztőfej-defor-
mációt korrigálja.
88 Acélszerkezetek 2009/2. szám
A kivágások meghegesztése után a rendszer automati-
kusan átvált a másik típusú huzalra, a robot megkeresi a
lamella szélén a varrat kezdőpontját, majd a robotot az
ívszenzor segítségével folyamatosan a kívánt pályán tartva
körbehegeszti a lamellát.
5. AZ ALKALMAZOTT TECHNIKAI MEG-
OLDÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ ELŐNYÖK
A hegesztés robotosítása során az általunk használt prog-
ramozási módszer valamint az SKS Dual (Y-fejes) huzalváltó
rendszer alkalmazása a következő előnyöket biztosítja a
gyártásban:
• a 6–6 darab cső referenciaprogramjának elkészítése után
nincs szükség minden cső újraprogramozására illetve kor-
rigálására, mivel azt a rendszer automatikusan elvégzi,
• nincs szükség bonyolult és drága, érintés nélküli szen-
zorokra vagy kamerára a kivágások és a cső megtalá-
lásához,
• nincs szükség a nagyméretű csövek pontos pozicioná-
lására, mert a robot tág határokon belül meg tudja ke-
resni a csövet, illetve a lamellát,
• az alkalmazott egyszerű technikai megoldások, nem
növelték a robotrendszer árát.
6. ÖSSZEFOGLALÁS
A PYLON-94 Kft.-nél megvalósított robothegesztési projekt
során a merevítőlamellák robotos hegesztésének nagyon
sok előnyét megtapasztaltuk. Ezeket a következőkben fog-
laljuk össze:
• A lamella hegesztéseinek minősége a kézi hegesztéshez
képest sokkal jobb, egyenletesebb (8. ábra), és nincs
szükség utólagos javításra.
• A hegesztési paraméterek dokumentálhatók, s később
bármikor visszakereshetők.
• Nincs szükség drága fejcserélős rendszerre a huzal-
cseréhez.
• A gyártási tűrésekből és a pozicionálásból adódó pon-
tatlanságok a keresőszenzorral egyszerűen – tág határok
között – korrigálhatók.
• Egyszerűen programozható a rendszer, s rugalmasan
további csőméretekhez is könnyen betanítható.
8. ábra:
Robottal
hegesztett
varrat
Mindezek alapján a beruházás egyértelműen sikeresnek
tekinthető, és beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A
REHM Kft. által szállított MOTOMAN ívhegesztő robotrend-
szerben alkalmazott technikai megoldások sikeresen teszik
lehetővé a darugémek merevítőlamelláinak hegesztését.
Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a PYLON-94 Kft.
szakembereinek – Wolf Károly termelésvezető hegesztő-
mérnök úrnak és Udvari Tamás gyártástechnológus úrnak
– akik szakmai támogatásukkal nagymértékben hozzájárultak
a projekt sikerességéhez, valamint e cikk elkészítéséhez.
 Ostorházi Bevonattechnikai Kft.
2030 Érd, Dunai utca 27/c Iparterület
Tel.: +36 23/521-100
T-mobil központ: +36 30/221-7911
Pannon központ: +36 20/203-7911
Fax: +36 23/521-117
E-mail: kft@ostorhazi.hu
Web: www.bevonattechnika.hu

Poliuretán feldolgozás GRACO berendezésekkel

Eljárások:
9 Nehéz korrózióvédelem
9 Hőszigetelés
9 Tartós bevonatok
9 Automatizált eljárások

Acélszerkezetek 2009/2. szám 89

90 Acélszerkezetek 2009/2. szám
Kelemen Pál Dél-Kelet Európai értékesítés
GCE Hungária Kft.

ÚJ TERMÉK A GCE-TŐL – ECO SAVER GÁZMEGTAKARÍTÓ

A GCE csoport eredete egészen a huszadik század

elejéig vezethetõ vissza és ma Európa vezetõ gázesz-
közgyártó társasága. A GCE szakértõje minden olyan
felszerelésnek, amely valamilyen úton gázáramlás-
vagy nyomásszabályozással kapcsolatba hozható,
kutatási eredményeink, találmányaink mérföldkõnek
számítanak ezen a területen.

A GCE egyik új fejlesztése az ECO SAVER gázmegtakarító

nyomáscsökkentő, mellyel jelentős gázmegtakarítás érhető
el MIG, MAG és TIG hegesztéseknél.
Kialakítása szerint egy prémium kategóriás, kétlépcsős
Ar/CO2 nyomáscsökkentő, az áramlásbeállításra szolgáló
rotacsővel egybeépítve. A kétlépcsős nyomáscsökkentő
fokozatnak köszönhetően az ECO SAVER nagyon gyor-
san reagál a nagy gázáramlás-változásokra szakaszos he-
gesztés esetében is (pontsorhegesztés). Az állandó nyo-
másszint fenntartása miatt az ECO SAVER megszünteti az
impulzusszerű áramlásváltozásokat – ami egyébként gyenge
minőségű hegesztést eredményezne –, sőt a gázáramlást
függetleníti a palacknyomástól. Az impulzusszerű áramlás-
változások kiküszöbölésével érhető el jelentős gázmegta-
karítás (ábra).

Megéri áttérni az ECO SAVER-re, mert

• Az esetek többségében az adott hegesztőalkalmazások
egylépcsős rotacsöves nyomáscsökkentővel szereltek,
melyek velejárója a lassú reagálás nyomás- és áramlás-
változásokra
• Az áttérés a meglévő nyomáscsökkentő egyszerű cseréjé-
vel lehetséges, nincs szükség további változtatásokra.
• A hagyományos rendszerek pontos beállítása gyorsan
nem lehetséges (néhány mp)
• Professzionálisabb eredmény gyors ki-be kapcsolások
esetén is, mint pl. tűző hegesztés
• És nem utolsósorban: közel 50%-os, tartós gázmegtakarí-
tás érhető el

További információ:

www.gcegroup.com

Acélszerkezetek 2009/2. szám 91

 H
H II R
R D
D E
E TT É
É S
S
M EGREN DELÔLAP 1 oldal (A/4) színes: Nagy József
MAGÉSZ tagoknak 100 000 Ft+áfa Telefon:
Elôfizetésben megrendelem a MAGÉSZ külsô cégeknek 140 000 Ft+áfa 06 20 468-4680
Acélszerkezetek címû folyóiratot példányban. Telefon/fax:
1/2 oldal (A/5) színes: 06 25 581-623
Elôfizetési díj: 1 évre 4800 Ft+áfa és postaköltség. MAGÉSZ tagoknak 50 000 Ft+áfa E-mail:
külsô cégeknek 70 000 Ft+áfa jnagy62@freemail.hu
Megrendelô: Azon partnereink részére,
akik minden számban hirdetnek (4 db/év),
Cím: 10% kedvezményt adunk.

Telefon/fax/e-mail:

Kelt:

Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja – Journal of the Hungarian Steel Structure Association

P.H. w w w. m a g e s z . h u
aláírás Kiadja a Magyar Acélszerkezeti Szövetség 1161 Budapest, Béla u. 84.
Tel./fax: (1) 405-2187, E-mail: magesz@t-online.hu
A megrendelôlapot Felelôs kiadó: Markó Péter
Felelôs szerkesztô: Dr. Csapó Ferenc
MAGÉSZ 1161 Budapest, Béla utca 84. A szerkesztô munkatársa: Nagy József
Tel./fax: 1/405-2187 ISSN: 1785-4822

címre kérjük. Készült: TEXT Nyomdaipari Kft. Dunaújváros, Papírgyári út 49., 2401 Pf. 262
Telefon: (25) 283-019, Fax: (25) 283-129, E-mail: studio@textnyomda.hu

92 Acélszerkezetek 2009/2. szám

GARANTÁLJUK
A TÖKÉLETES
MEGOLDÁST
KORRÓZIÓVÉDELMI
BEVONATRENDSZEREK
www.hempel.hu