A MAI MAGYAR SZÓKÉSZLET RÉTEGEI

Nyelv
∕ \
szókészlet nyelvtani rendszer

A szókészlet nyelvünk szavainak az összessége.

A szókészlet tudományos vizsgálatával a lexikológia(szókészlettan)foglalkozik.

Megállapítja és elhatárolja a szókészlet rétegeit, rávilágít és magyarázza a szavak
egyik rétegből a másikba való vándorlását.

A magyar szókészlet nagyságát lehetetlen pontosan

meghatározni.(„szónépszámlálás”-Hernádi Sándor)

Az akadémiai nagyszótár eddigi gyűjtése alapján 1 065 000-re teszi a magyar

szókincs elemeinek számát. A szókészlet szótárakban megtalálható állománya
kisebb.
A nyelvtudomány a következő szempontból kategorizálhatja a szavakat:

•társadalmi fontosságuk,
•a szavak tájak szerinti különbségei szerint (a tájszók),
•élőnyelvi, azaz az őket felhasználó társadalmi rétegek szerint (csoport-és
rétegnyelvek),
•eredetük,
•az egyén szókincse szerint,
•stilisztikai szempontból.

A fenti kategóriák nem merevek, lezártak→ a szókészlet állandó mozgásban,

változásban van.

•Kihalnak belőle szavak: isa(bizony), rér, süv (sógor).

•Új szavak keletkeznek: számítástechnika stb.
•Egyik rétegből átkerülnek szavak a másikba.
1. A szókészlet tagolódása a szavak társadalmi fontossága szerint

Alapszókészlet: a teljes szókészlet törzsállománya. Jellemzői:

•nélkülük a nyelv, a beszéd elképzelhetetlen: kenyér, család, te, víz, ebéd stb.,
•össznépi jellegűek: mindenki ismeri őket, széles körben használatosak,
•hosszú idő óta jelen vannak a nyelvünkben: fül, haj, megy,
•ezekből a szavakból sok szót képeztek, illetve sok összetételt alkottak:víz, vizes,vízvezeték,
vízvezeték-szerelő stb.

Kiegészítő szókészlet (peremszókincs): az alapszókészletbe nem tartozó szavak összessége.

Jellemzői:
•kevésbé lényegesek: fogmeder
•kisebb közösségekben használatosak:heveder,
•nem gyökereztek meg még a magyar nyelvben: éleny(oxigén),
•nincs családjuk, társtalan szavak: kultivátor.
Az alapszókészletet és a kiegészítő szókészletet nem lehet élesen elválasztani, hiszen
állandó áramlás van közöttük. Minden új szó a szókészlet külső rétege felől kezdi a
hódításait( ímél↔mécs). Az áramlás mindkét irányba működik, a jelölt dolog társadalmi
fontosságától függően.
2. A magyar szókészlet felosztása a szavak eredete szerint:

•belső keletkezésű (szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó-alkotás, szórövidülés,

szóvegyülés, ragszilárdulás, népetimológia vagy jelentéstapadás).
• jövevényszavak és idegen szavak
A magyar nyelv jövevényszavait vizsgálni olyan, mint megvizsgálni a magyarok más
népekkel való kapcsolatának történetét.

Alapszókészlet.
A magyar szókészlet legősibb szavai:
•rokonságnevekre (apa, anya),
•testrészekre (fej, szem),
•állatokra (ló, hal),
•növényekre (fa, bokor),
•életjelenségekre (halál),
•természeti jelenségekre (nap, ég, szél),
•az ősi életmódra (nyíl, íj),
•névmásaink és számneveink is.
A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai.
Iráni és bolgár-török jövevényszavak: asszony, híd, vásár, gyümölcs, bölény, turul, sátor,
gyűrű, bársony, tükör.

Szláv jövevényszavak: kereszt, szerda, csütörtök, péntek, szombat, széna,

macska, medve, kovács, pásztor, unoka, konyha, vacsora, szoknya.

Latin jövevényszavaink templom,mise, iskola, tábla.

Német jövevényszavak: kastély, erkély, tánc, koszt, nokedli.

Oszmán-török jövevényszavak: zseb, papucs; kávé, bogrács, basa, dívány.

Olasz, francia, jövevényszavak: a füge, a mandula, a narancs, az opera; az utóbbira a

lakat, a kilincs.

Nemzetközi műveltségszavak: agresszió, funkció, opció.

Angol nyelv hatása nyelvünkre:shop, email, workshop, market.

1.
a). Az eddig ismételtek alapján határozd meg, mely szavak tartoznak az alapszókészlethez, melyek
jövevényszók, illetve idegen szavak!

szem, medve, ímél, vacsora, fű, nap, íj, dívány, internet, málna, füge,kovács, iskola, spagetti, hal, opera,
tükör, pizza, market,nokedli

alapszókészlet szavai jövevényszavak idegen szavak

b) Próbáld meghatározni, mely nyelvekből kerülhettek a szókészletünkbe a fenti jövevényszavak!

Iráni és bolgár-török jövevényszavak:

Szláv jövevényszavak:.
Latin:
Német jövevényszavak:
Oszmán-török jövevényszavak:
Olasz, francia, jövevényszavak:
1.
a). Az eddig ismételtek alapján határozd meg, mely szavak tartoznak az alapszókészlethez,
melyek jövevényszók, illetve idegen szavak!

szem, medve, ímél, vacsora, fű, nap, íj, dívány, internet, málna, füge, kovács, iskola, spagetti,
hal, opera, tükör, pizza, market, nokedli

alapszókészlet szavai jövevényszavak idegen szavak

szem, fű, nap, íj, hal medve, vacsora, dívány, ímél, internet, spagetti,
málna, füge, kovács, pizza, market
iskola, opera, tükör,
nokedli

b) Próbáld meghatározni, mely nyelvekből kerülhettek a szókészletünkbe a fenti

jövevényszavak.

Iráni és bolgár-török jövevényszavak: tükör

Szláv jövevényszavak: medve, vacsora, málna, kovács
Latin: iskola
Német jövevényszavak: nokedli
Oszmán-török jövevényszavak: dívány
Olasz, francia, jövevényszavak: füge, opera
Az élő nyelvhasználat sohasem egységes. Vizsgálatuk szociolingvisztikai szempontok
alkalmazását igényli. A nyelvváltozatok egymástól alapvetően szó- és
kifejezéskészletükben különböznek, a nyelvtani szabályok és a hangzás különbségei nem
jellemeznek szükségszerűen minden nyelvváltozatot.

A magyar nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv. Tagolódása:

Normatív nyelvváltozatok
Területi nyelvváltozatok (regiolektusok)
Társadalmi nyelvváltozatok (szociolektusok)

Normatív nyelvváltozatok:

a) irodalmi nyelv (főleg írott változat): ide tartozik a szépirodalmi nyelv, esszényelv, az
értekező próza nyelve, sajtónyelv stb.

b) köznyelv (főleg beszélt változat): ilyen például a színpadi nyelv, a híradó nyelve, az
utcai nyelv stb.
 3. Területi nyelvváltozatok

a) Regionális köznyelv:
a nyelvjárások és a köznyelv egymásra hatásának eredményeképpen jött létre. Egy adott
területen használt egységes nyelvváltozat, tájnyelvi hatásokkal.

b) Nyelvjárások
•Egy adott területen használt egységes nyelvváltozat, amelyben a tájnyelvi hatások
felismerhetők.

Nyelvjárási szavak / tájszók csoportosítása

•Alaki tájszó: kiejtésükben térnek el pl: csalán – csolán
•Valódi tájszó: a köznyelvben lévő dolgot a népnyelv másik szóval jelöli, pl: rántotta = kajdena
(Baranyában).
•Jelentésbeli tájszó: a köznyelvben meglévő szavak eltérő jelentésben való használata pl: bogár
= légy (Erdélyben).

*Csoportosítsd az alábbi tájszókat!

ződ, bogár, pampuska

valódi tájszók:
jelentésbeli tájszók:
alaki tájszók:
 4. Társadalmi nyelvváltozatok / szociolektusok (csoport- és rétegnyelvek)

•Csoportnyelvek:
•a nyelv társadalmi, vertikális tagolódása
•meghatározó tényezői: iskolai végzettség, foglalkozás, munkahely, életkor, szabadidős tevékenységek,
stb.
•elsősorban szóhasználatukban térnek el a köznyelvtől, jellemzőjük a szakszók használata

szaknyelvek: azonos szakterületen használt nyelvváltozat.

- ahány szakma, annyi szaknyelv létezik
- pl. aku, karosszéria, / tartós hullám stb.
tudományos nyelvek: a különböző tudományágak által használt nyelvváltozatok
- pl. katalizátor, induktor, anion, kation stb.
hobbinyelvek: a különböző szabadidős tevékenységek jellemző nyelvváltozatai
- pl. póker, flös, pár, drill, full house
argó vagy tolvajnyelv:
•az elkülönülési szándék ( meló, szajré, zsaru)
•szleng: az argó számos elemét letompítva viszi tovább
•alacsonyabb igényességű vagy bizalmas nyelvhasználat
•szókészlete folyamatosan változik
•nem egyetlen csoport használja, mára már az irodalom, a filmművészet, színház is használja,
bejutott az írott nyelvváltozatokba is
•pl. pia, csóró, sumákol
2.) Rétegnyelvek:
A csoportnyelv szélesebb társadalmi körben használt változata, a különböző életkorokban használt
nyelvváltozatok:
❑ gyermeknyelv: pl. nyami, cumó, nono, bibis
❑ diáknyelv: pl. doli, suli, diri, oszi, stb.
❑ ifjúsági nyelv: pl. kispályás, nyugi, stb.
❑Digilektus pl. Jó8! ☺
A különböző nyelvváltozatok között nem húzhatunk éles határokat, a gyakorlatban ezek keverednek
egymással a mindennapi kommunikációban.

5. Az egyén szókincse
Az egyén a szókészlet kis hányadát birtokolja. Az általa használt és megértett szavak
összessége képezi az egyéni szókincset.
Aktív szókincs: az alapszókészlet jelentős része, valamint a peremszókincs elemei alkotják.
Egy vajdasági másodikos középiskolás tanuló szókincse a következő elemekből alakulhat:
•az alapszókészlet jelentős hányada,
•diáknyelvi szavak,
•ifjúsági nyelv egy rétege+digilektus
•tájszavak,
•egyéb szavak(környezetnyelvi hatás).
Passzív szókincs nagyobb szótömeg, amelyeket az ember ismer, de nem/ritkán használ.
Csoportosítsd az alábbi szavakat, aszerint, hogy melyik társadalmi nyelvváltozathoz
tartoznak!

lengéscsillapító, doli, csel, karosszéria, bibis, span, rajzi, töri, póker, hátvéd

gyermeknyelv diák-és hobbinyelv szaknyelv

ifjúsági nyelv
Csoportosítsd az alábbi szavakat, aszerint, hogy melyik társadalmi
nyelvváltozathoz tartoznak!

gyermeknyelv diák-és hobbinyelv szaknyelv

ifjúsági nyelv

bibis, rajzi doli, span, csel, póker, lengéscsillapító,

töri hátvéd karosszéria
Köszönöm a figyelmet!