Professional Documents
Culture Documents
A kapor az egyik legismertebb fűszernövény. Európába a rómaiak idején került, és a középkor óta
általánosan termesztett. Kizárólagosan kerti növény, mivel vadon nem fordul elő. Hatóanyaga egy olyan illóolaj,
amelytől jellegzetes, átható aromáját nyeri. Kellemes íze, étvágyjavító hatása az egész világon kedveltté teszi.
Konyhai felhasználása igazán sokoldalú, levesek, mártások, húsételek, tészták jellegadó
fűszernövényeként különösen a tájkonyhákban és az erdélyi konyhában kapott főszerepet.
Természetesen a legillatozóbb, a legtöbb illóolajat a frissen leszedett kapor tartalmazza, de konyhailag
használatos a szárított kapor is, amelyet száránál összekötve szellős, száraz helyre téve szárítanak, majd vastag
szárát eltávolítva főzik az ételbe. A kapor tartósításának másik módja, hogy a frissen leszedett kaprot
megmossuk, szárazra itatjuk, és öblös üvegbe helyezve rétegenként megsózzuk. Felhasználáshoz a sót lemossuk,
kissé kiáztatjuk - így kitűnő, majdnem a friss kaporhoz hasonló értékű fűszernövényt nyerünk.
Kapros-joghurtos gombasaláta
Hozzávalók: 40 dkg gomba, 1 cl ecet, 2 dl joghurt, 1 csomó kapor, 1 db citrom, őrölt fehér bors, só.
A gombát megtisztítjuk, megmossuk, és vékony szeletekre vágjuk. Gyengén sós, ecetes vízben megfőzzük, majd
főzővizében kihűtjük. A joghurtot elkeverjük a finomra vágott kapor egyik felével, sóval, őrölt fehér borssal.
Szűrt citromlével ízesítjük. Az elkészített salátaöntetbe belekeverjük a leszűrt gombát, és jól lehűtjük. Tálaláshoz
megszórjuk a kapor másik felével.
Elkészítési idő: 30 perc
Egy adag: 1180 kJ/280 kcal
Ajánlott ital: száraz fehérbor - Csopaki Olaszrizling 2001
(Magyar Konyha)
Kapros tökfőzelék
Hozzávalók: 1 kg gyalult tök, 4 evőkanál olaj, 5 evőkanál liszt, 1 kávéskanál só, 1 kis fej vöröshagyma, 1
kávéskanál porcukor, 1 erőleveskocka, 1 evőkanál ecet, 2 dl tejföl, 1 csomó kapor.
Az erőleveskockát 2 dl vízben feloldjuk. A gyalult, gyenge tököt megsózzuk, és 15 percig állni hagyjuk. Közben
az olajból és a lisztből világos rántást készítünk, hozzáadjuk az apró kockákra vágott hagymát és az összevágott
kaprot.
A tökből jól kinyomkodjuk a vizet, ecettel meglocsoljuk, majd a rántáshoz adjuk. Állandó keverés mellett 3
percig pirítjuk, majd felöntjük a hideg erőlevessel. Ha jól felforrt (15 perc) belekeverjük a tejfölt, a cukrot és
még 5 percig főzzük. Forrón tálaljuk.
Kapros-túrós lepény
Előzőleg 2 evőkanál langyos tejet egy kisebb pohárban keverjünk össze negyed mokkáskanál barna
cukorral, morzsoljunk rá 1 dg élesztőt, és tegyük meleg, huzatmentes helyre. Erre azért van szükség, mivel a
lehűlt, hideg tejben az élesztőgombák szaporodása nem indul meg. Felmelegíteni azonban nem szabad, mert így
viszont elpusztulnak az élesztőgombák. Utána 1 egész tojást keverjünk habosra 0.7 dl langyos tejjel, és 1
mokkáskanál sóval. Adjunk hozzá 20 dg szobahőmérsékletű lisztet, valamint a felfuttatott tejes élesztőt, és az
egészet egy kisebb tálban jól gyúrjuk össze. Ha túl kemény lenne, öntsünk rá még egy kis tejet. Ezután apránként
hozzáadva alaposan dolgozzunk bele 5 dg olvasztott vajat, majd a ruganyossá, szivacsszerűvé dagasztott lágy
tésztát konyharuhával takarjuk le, és meleg, huzatmentes helyen kelesszük kb. 1 órán keresztül, amíg több mint
kétszeresére duzzad.
Ne tegyük fűtőtestre, mert túl nagy meleg hatására elpusztulnak az élesztőgombák, és a tészta nem kel
meg. Tűző napra se tegyük, mert túlkel és megsavanyodik, sütés közben pedig, összeesik, sült csiriz lesz belőle.
A letakarásra nem csak azért van szükség, hogy a por ne szálljon rá, hanem azért is, hogy a hosszú kelesztési idő
alatt a tészta felülete ne száradjon ki. (Műanyag fóliát ne használjunk erre a célra, mivel a tészta befülled alatta.)
Ha megkelt, gyúrjuk össze, és nyújtsuk ki akkorára, hogy egy kisebb méretű, előzőleg kivajazott és kilisztezett
zománcozott tepsibe helyezve éppen az oldaláig érjen, majd meleg helyen letakarva kelesszük még fél óráig. A
sütés közbeni felfúvódás miatt legalább 6 cm magas tepsit használjunk.
Közben villával törjünk át 0.5 kg tehéntúrót, majd keverjük össze 1 tojássárgájával, 2 evőkanál finomra vágott
zsenge kaporlevéllel, 2 evőkanál tejföllel és fél mokkáskanál sóval. Ezt követően 2 tojásfehérjét verjünk kemény
habbá, és ezt is adjuk hozzá. Az alaposan összedolgozott masszát egyenletesen simítsuk rá a tésztára. Végül a
megmaradt 1 tojássárgáját 1 evőkanál tejföllel keverjük simára, és kenjük, vagy locsoljuk meg vele a túrókrém
tetejét, majd előmelegített sütobe helyezve, mérsékelt tűzön süssük kb. fél óráig, amíg a tészta alja
világosbarnára pirul. Ezt csak úgy tudjuk ellenőrizni, hogy kivesszük a tepsit, és a lepény egyik sarkát kissé
megemeljük. 20 percig azonban ne nyissuk ki a sütő ajtaját, mert a felfúvódott túrókrém összeesik. Ha langyosra
hűlt, vágjuk nagyobb kockákra, és a tepsiből óvatosan kiemelve tálaljuk. Fogyasztás elott locsoljuk meg a tetejét
simára kevert meleg tejföllel. Polietilénfóliával letakarva hűtőszekrényben tároljuk. Másnap grillsütőben
újramelegítve fogyasztható. Előtte locsoljuk a tetejére a kívánt mennyiségű tejfölt is. Sokan vannak azonban,
akik hidegen fogyasztva, és tejföllel bőven meglocsolva kedvelik ezt a lepényt. Télen 1 evőkanál szárított
kaporlevelet használhatunk hozzá.
A valódi magyaros ízű kapros-túrós lepény mindig sóval készül, aki azonban nem szereti a sós túró ízét,
elkészítheti édesen is. Ebben az esetben a tésztájába csak egy csipet sót tegyünk, és keverjünk hozzá 3 dg barna
cukrot, a tölteléket pedig, só helyett 10 dg mézzel ízesítsük. Ha télen készítjük ezt a változatot, sokkal finomabb
lesz, ha mézzel tartósított friss, üde kaprot használunk hozzá. Nyár elején a zsenge, zöld kaporlevelet mossuk
meg, csepegtessük le, és szikkasztás után vágjuk nagyon apróra. Rakjuk kisméretű megtisztított
befőttesüvegekbe, jól nyomkodjuk le, és merjünk rá annyi forrpontig hevített mézet, hogy ellepje. Légmentesen
lezárva mélyhűtoben tároljuk. Felbontás után nem szükséges a teljes mennyiséget felhasználni, mivel a méz még
egycsillagos mélyhűtőtérben is meggátolja a maradék megromlását. Ebben az esetben a tölteléket kóstolás útján
ízesítsük. Amennyiben az édes lepényben a kaprot 4 dg mazsolával helyettesítjük, és a töltelékbe 1 dg
vanillincukrot is teszünk, akkor közönséges Túrós lepényt kapunk. A fenti mennyiség fő fogásként tálalva 4,
desszertként 6 személynek elegendő.
A kelt tésztákkal kapcsolatban nem árt még tudni, hogy ha valamilyen oknál fogva a megkelt tésztát nem tudjuk
feldolgozni, akkor gyúrjuk át újra, így a kelési folyamat elölről kezdődik. Az újradagasztás során ugyanis a szén-
dioxid eltávozik a tésztából, és oxigén kerül bele, amely újra aktivizálja az élesztőgombákat. Ezzel a rendkívül
sokoldalú tésztával dolgozva a kezdő háziasszonyokban felmerülhet a kérdés, hogy miért kell az élesztővel
elkészített tésztát összegyúrni és újból keleszteni, amikor már egyszer megkelt. Ez több évszázados tapasztalatok
alapján alakult így, mert elődeink rájöttek arra, hogy a kovásszal érlelt tészta sokkal finomabb, mint ha csak
élesztővel kelesztették volna. Összegyúrás után ugyanis az egész tészta kovásszá válik, és az újbóli kelesztés
során a lisztszemcsék, és az élesztőgombák között egy sajátos érlelődési folyamat megy végbe, melynek
következtében a kisült tészta jóval ízesebb, zamatosabb lesz, mintha élesztővel egyszerre felfúvattuk volna.
Kenyérsütésnél erre a célra előzőleg érlelt kovászt kevernek a liszthez, és a kidagasztott tésztát szintén kétszer
kelesztik, hogy még intenzívebben érvényesüljön a kovász íz- és állagjavító hatása.
A finom tejes tésztákhoz hígabb, míg a vízzel készítettekhez sűrű kovászt szoktak adni. A sűrű kovász akkor jó,
ha az ujjunkkal benyomva megmarad a helye, és a felülete kissé domború. Ha a kovász lapos, összeesett, abban
az esetben túlérett, ha pedig még rugalmas, akkor éretlen. Egyébként a kétszer kelesztett élesztős tésztáknál a
túlkelés megakadályozására terjedőben van egy módszer, mely szerint az első kelesztés után összegyúrt kisebb
tömegű tésztát beteszik a begyújtott sütőbe, és amíg a sütőfelmelegszik, másodszor is megkel. Ennek az
eljárásnak azonban az a hátránya, hogy a különböző sütőknek nem csak típusonként, hanem példányonként is
eltérő a felfűtési idejük, így minden egyes készítménynél kísérleti úton kell meghatározni a sütési idot. A gyors
kelesztés másik hátránya, hogy a tészta íze nem olyan finom, mint a hagyományos változaté. A kovásszal
kelesztett tésztáknál legyen gondunk arra is, hogy a kovász mennyisége az összedagasztott tészta térfogatának kb
egyharmada legyen, mivel ebben az esetben lesz a kenyér vagy péksütemény a legfinomabb, és a legfoszlósabb.
A kelt tésztákhoz használt élesztő optimális mennyisége a liszt súlyának 4 %-a. Tojás és egyéb adalékanyagok
nélküli tésztánál ettől lefelé eltérhetünk 1-2 %-kal (pl. kenyérkészítésénél), felfelé azonban nem tanácsos, mert
akkor savanyúvá, élesztőszagúvá válik, és "acélos" lesz az állaga. Kivételt csak azok a kelt tészták képeznek,
amelyekre jelentős mennyiségű tölteléket rakunk, és ezen súly ellenében kell lazává, lyukacsossá válniuk. A kelt
tésztával kapcsolatban érdemes még megemlíteni, hogy a kovász a dagasztó tálba is bekeverhető. Ha megkelt,
már csak hozzá kell adni a többi nyersanyagot. Így egy tállal kevesebbet kell elmosni.
Kapros-sajtos spagetti
25 dkg spagetti, 5 dkg reszelt ementáli sajt, 2 dl tej, 2 dl tejföl, 2 dkg vaj (vagy margarin), 2 csokor friss kapor, 1
evőkanál finomliszt, 1 evőkanál só.
Előkészítése: a spagettit a szokásos módon, sós vízben megfőzöm, majd meleg vízzel leöblítve melegen tartom.
Elkészítése: amíg a spagetti fő, a vajat a liszttel habzásig hevítem, ezután felöntöm a megmelegített tejjel, és
folytonosan kevergetve sűrűre főzöm. Belekeverem a reszelt sajtot és a tejfölt, valamint a megmosott, finomra
aprított egyik csokor kaprot. Megsózom, majd beleforgatom a főtt spagettit. Egy nagy serpenyőben jól
összeforrósítom, és a tányérokra osztott kapros tésztát meghintem a második csokor finomra vágott kaporral.