A szófajtól a mondatszerkezetig

Bevezetés a nyelvtudományba
–4–
Szécsényi Tibor
 1. Morfémák, morfémaosztályok, morfémikus szerkezet
2. Szavak, szintaktikai kategóriák, behelyettesítés
3. Szószerkezetek, szintaktikai szabályok, nyelvtan
4. Rekurzió, szerkezeti többértelműség, kompozicionalitás
5. Nem természetes nyelvek
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 2
 MORFÉMÁK, MORFÉMAOSZTÁLYOK,
MORFÉMIKUS SZERKEZET
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 3
 1. el 'kéz' Török
2. elde 'kézben'
3.
4.
elim
elimde
'kezem'
'kezemben'
főnevek
5. elimden 'kezemtől'
6. elimiz 'kezünk'
7. elin 'kezed'
8. eline 'kezedhez'
9. eller 'kezek'
10. ellerden 'kezektől'
11. ellerim 'kezeim'
12. ellerimde 'kezeimben'
13. ellerimden 'kezeimtől'
14. ellerimiz 'kezeink'
15. ellerin 'kezeid'
16. ellerinize 'kezeitekhez'

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 4

 1. el 'kéz' Török
2. elde 'kézben'
3.
4.
elim
elimde
'kezem'
'kezemben'
főnevek
5. elimden 'kezemtől' • el – kéz
6. elimiz 'kezünk'
7. elin 'kezed' • ler – tsz.
8. eline 'kezedhez'
9. eller 'kezek'
10. ellerden 'kezektől'
11. ellerim 'kezeim'
12. ellerimde 'kezeimben'
13. ellerimden 'kezeimtől'
14. ellerimiz 'kezeink'
15. ellerin 'kezeid'
16. ellerinize 'kezeitekhez'

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 5

 1. el 'kéz' Török
2. elde 'kézben'
3.
4.
elim
elimde
'kezem'
'kezemben'
főnevek
5. elimden 'kezemtől' • el – kéz
6. elimiz 'kezünk'
7. elin 'kezed' • ler – tsz.
8. eline 'kezedhez'
9. eller 'kezek' • im – 1. birt .
10. ellerden 'kezektől'
11. ellerim 'kezeim' • iz – tsz. birt.
12. ellerimde 'kezeimben'
13. ellerimden 'kezeimtől'
14. ellerimiz 'kezeink'
15. ellerin 'kezeid'
16. ellerinize 'kezeitekhez'

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 6

 1. el 'kéz' Török
2. elde 'kézben'
3.
4.
elim
elimde
'kezem'
'kezemben'
főnevek
5. elimden 'kezemtől' • el – kéz
6. elimiz 'kezünk'
7. elin 'kezed' • ler – tsz.
8. eline 'kezedhez'
9. eller 'kezek' • im – 1. birt .
10. ellerden 'kezektől'
11. ellerim 'kezeim' • iz – tsz. birt.
12. ellerimde 'kezeimben'
13. ellerimden 'kezeimtől' • in – 2. birt.
14. ellerimiz 'kezeink'
15. ellerin 'kezeid'
16. ellerinize 'kezeitekhez'

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 7

 1. el 'kéz' Török
2. elde 'kézben'
3.
4.
elim
elimde
'kezem'
'kezemben'
főnevek
5. elimden 'kezemtől' • el – kéz
6.
7.
elimiz
elin
'kezünk'
'kezed'
• ler – tsz.
8. eline 'kezedhez' • im – 1. birt .
9. eller 'kezek'
10. ellerden 'kezektől' • iz – tsz. birt.
11.
12.
ellerim
ellerimde
'kezeim'
'kezeimben'
• in – 2. birt.
13. ellerimden 'kezeimtől' • de – bAn
14. ellerimiz 'kezeink'
15. ellerin 'kezeid' • den – tÓl
16. ellerinize 'kezeitekhez'
• e – hOz
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 8
 1. el 'kéz' Török
2. elde 'kézben'
3.
4.
elim
elimde
'kezem'
'kezemben'
főnevek
5. elimden 'kezemtől' • 'kezetekhez' ?
6. elimiz 'kezünk' • elinize
7. elin 'kezed'
8. eline 'kezedhez' ∅
9. eller 'kezek' 𝑖𝑚 𝑒
10. ellerden 'kezektől' ∅ ∅
• 𝑒𝑙 𝑖𝑛 𝑑𝑒
11. ellerim 'kezeim' 𝑙𝑒𝑟 𝑖𝑧
12. ellerimde 'kezeimben' ? 𝑑𝑒𝑛
13. ellerimden 'kezeimtől' …
14. ellerimiz 'kezeink' • tő+szám+(birt.szem+birt.szám)+eset
15. ellerin 'kezeid'
16. ellerinize 'kezeitekhez'
https://youtu.be/bH2iRwfBFPs

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 9

 -de, -den, -e: esetek
Miért?
• Miért gondoljuk, hogy bizonyos morfémákat
egy csoportba lehet helyezni?
• A magyar –ban és –ben fonémasorokat egy csoportba tettük: ugyanannak a
morfémának (bAn) különböző allomorfjai, mert
– ugyanazt jelentik (?)
– ugyanabban a pozícióban vannak
– nem fölcserélhetők, a környezet határozza meg, melyik jelenik meg
• Mi a helyzet a –de, –den és –e morfémákkal?
– Ugyanazt jelentik?
– Ugyanabban a pozícióban vannak? ✓
– Fölcserélhetőek? Teljes mértékben!

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 10

 Morfémaosztályok
• Az A, B, C, … morfémákat egy
behelyettesítési osztályba
(morfémaosztályba) soroljuk, ha ugyanabban
a környezetben egymással helyettesíthetők.
– nem számít a jelentésük
– nem számít a belső (fonemikus) szerkezetük

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 11

 SZAVAK, SZINTAKTIKAI KATEGÓRIÁK,
BEHELYETTESÍTÉS
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 12
 Szavak, szóosztályok

• Szó: egy vagy több morfémából álló nyelvi egység.

• Pl. tető+k+re  főnévi.tő+számjelölő+eset
• Az A, B, C, … szavakat egy behelyettesítési osztályba
(szóosztályba) soroljuk, ha ugyanabban a környezetben
egymással helyettesíthetők.
– Nem számít a jelentésük.
– Nem számít a belső (morfológiai?) szerkezetük.

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 13

 Példa 1.
fiú
biciklik
futás
a , amiről tegnap beszéltünk
meglepetésekre
*fut
*nagyon

• A környezet nem feltétlenül teljes mondat.

• A környezet szavakból áll  egyeztetés szükséges lehet.
• Főnév?
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 14
 Példa 2.
a
egy
három
sok
Tegnap találkoztam néhány lánnyal az óra után.
minden
*magas
*fut
*nagyon

• Nem mindig hagyományos szófajt kapunk: determináns

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 15

 Példa 3.
tegnap
Dániában
Mariról
akadozva
szívesen
Péter mesélt egy történetet.
sajnos
el
Ø
*fut
*egy

• Nem túlságosan használható szóosztály.

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 16
 Környezetek

• Minden környezet meghatároz egy szóosztályt.

• Ezek nem mindegyike releváns.
• Releváns egy szóosztály, ha sok környezet is meghatározza.
• Nem csak szó (morféma) szintű lehet egy környezet, hanem
lehet szóosztály szintű is.
• „azon szavak osztálya, amelyek determináns és vonatkozó
névmás között előfordulhatnak”  főnév

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 17

 Szintaktikai kategóriák

• A sűrűn előkerülő, vagyis a nyelv leírásában hasznos szóosztályokat

szintaktikai kategóriáknak nevezzük.
• Fő szintaktikai kategóriák – lexikai kategóriák:
– Főnevek (nomen, N)
– Igék (verbum, V)
– Melléknevek (adjectivum, Adj)
– Határozók (adverbium, Adv)
 Nyílt szóosztályok
 A jelentésük viszonylag könnyen megadható: a világra utalnak
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 18
 Funkcionális kategóriák
Ezek is szintaktikai kategóriák, csak kevesebb szó tartozik hozzájuk.
– Prepozíciók vagy posztpozíciók (névutók, P)
– Determinánsok (D)
– Tagadószó (Neg)
– Mellérendelő kötőszavak (Conj, pl. és, vagy)
– Alárendelő kötőszavak (C, pl. hogy, that)
– Segédigék (Aux)
– …
 Zárt szóosztályok, nem keletkeznek új elemeik.
 Inkább funkciójuk van, mint jelentésük.

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 19

 SZÓSZERKEZETEK,
SZINTAKTIKAI SZABÁLYOK, NYELVTAN
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 20
 Szószerkezetek
• Az A, B, C, … szóláncokat
egy behelyettesítési osztályba soroljuk, ha
ugyanabban a környezetben egymással
helyettesíthetők.
– Nem számít a jelentésük
– Nem számít a belső felépítésük
• Frazális szintaktikai kategóriák
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 21
 Példa 1.
Mariban
benne
a sajtóban
egy hazudozó fiúban
Péter nem bízik Lajos kalapjában a tegnapi eset után.
senkiben
*Maritól
*gyorsan
*Géza nélkül

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 22

 Példa 2.
Mari
ő
a sajtó
egy hazudozó fiú
Lajos kalapja nem bízik Péterben a tegnapi eset után.
senki
*Maritól
*gyorsan
*Géza nélkül

• Ugyanazok a kifejezések lehetnek itt is (az esetük más).

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 23

 Frazális kategóriák
• Ugyanazok a többszavas kifejezések
szisztematikusan helyettesíthetik egymást.
• Közös bennük, hogy van bennük főnévszerű rész.
• A helyettesítési osztályt a legjellemzőbb tagjáról nevezzük el:
főnévi csoport (NP, noun phrase).
• A kifejezés feje: az a szó, ami leginkább meghatározza a frázis
(szintaktikai) tulajdonságát:
– Eset
– Szám/személy
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 24
 Főnévi csoport (NP)
• Van nem összetett (=lexikai) eleme is
az osztálynak: tulajdonnév, személyes névmás.
• A szintaktiai kategóriák változó tulajdonságait (itt: esetét) is
jelölhetjük: NPNOM, NPBAN
• Leírhatjuk, hogyan épülhetnek föl (nem a szavak, hanem a
szintaktikai kategóriák terminusában), helyettesítési szabályok:
– NP  tulajdonnév
– NP  D N
– NP  D Adj N
– NP  NPNOM NBIRT
– …
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 25
 Példa 3.
elaludt
futott egy kört
Alfonz tegnap elfeledkezett a barátjáról a reggeli kávéja után.
ajándékozott Marinak egy virágot
éber volt

elaludni
futni egy kört
Alfonz szeretne elfeledkezni a barátjáról a reggeli kávéja után.
ajándékozni Marinak egy virágot
éber lenni

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 26

 Igei csoport (VP)
• Igei fejű frázis
• Igeidő, szám és személy stb.
• Az igén kívül az ige kötelező bővítményeit, vonzatait is
tartalmazza
• A vonzatok általában megfelelő esetű főnévi csoportok
– VP  V1
– VP  V2 NPACC
– VP  V3 NPACC NPNAK
– …

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 27

 Helyettesítési szabályok
• A behelyettesíthetőség alapvető tulajdonság
a természetes nyelvekben: mintázatok.
• A helyettesítési osztályok lehetséges mintázatai nem esetleges
mintázatok.
• Ezek a mintázatok azt írják le, hogyan épülnek fel a nyelvi
kifejezések.
• Grammatikai szabályok
• A nyelvtudomány (szintaxis) alapvető feladata a helyettesítési
szabályok feltárása.
• Ezek szabályozzák a mondatok felépítését.

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 28

 A mondat (S)

• A mondat (S, sentence) előállítható egy (alanyesetű)

főnévi csoportból és egy igei csoportból.
• S  NP VP
• Ez csak egy a lehetséges mondatfelépítésekből.
• S ⇒ [NP VP] ⇒ [[D N] [V2 NP]] ⇒
⇒ [[D N] [V2 [D Adj N]]] ⇒
⇒ [[a kutya] [kerget [egy tarka macskát]]]

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 29

 Összetevős szerkezet
S S  NP VP

NP VP VP  V NP

D N V2 NP
NP  D Adj N
a kutya kerget
NP  D N D Adj N
egy tarka macskát

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 30

 Nyelvtan
• A nyelv mondatai leírhatóak
véges számú helyettesítési szabállyal.
• Ezek a helyettesítési szabályok alkotják a nyelv
nyelvtanát, grammatikáját.
• A nyelvtan generálja a nyelv mondatait:
minden mondatot és csakis a jó mondatokat.
• Noam Chomsky: Syntactic Structures (1957)
– Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme (1999)
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 31
 REKURZIÓ,
SZERKEZETI TÖBBÉRTELMŰSÉG,
KOMPOZICIONALITÁS
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 32
 Véges nyelvtan,
végtelen nyelv

• Ha véges sok helyettesítési szabály van, és

szóból is csak véges sok van, hogyan lehet
végtelen sok mondat?
• Rekurzió
• XYXZ
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 33
 Példa rekurzióra: jelzők
NP  D Adj N
NP  D N • [a labda]
N  Adj N • [a [pöttyös labda]]
• [a [nagy [pöttyös labda]]]
• [a [nagy [pöttyös [gumi labda]]]]
• …
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 34
 Példa rekurzióra:
mellérendelés

• S  S Conj S
• NP  NP Conj NP • Péter fut vagy Mari
hegedül.
• N  N Conj N
• Péter és Mari hegedül.
• Fiúk és lányok érkeztek.
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 35
 Szerkezeti
többértelműség
• Szakállas fiúk és lányok érkeztek.
S S

NP VP NP VP

N V N V
érkeztek érkeztek
Adj N N Conj N
szakállas és lányok
N Conj N Adj N
fiúk és lányok szakállas fiúk
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 36
 Összetevős szerkezet és
jelentés
• A helyettesítési osztályok meghatározásánál
nem vettük figyelembe az elemek jelentését.
• A helyettesítési szabályok alkalmazása, az összetevős szerkezet
azonban befolyásolja a jelentést.
• Kompozicionalitás elve: az összetett kifejezések jelentését a
részeinek a jelentése és az összetétel módja határozza meg.
• A mondatok jelentését a benne szereplő szavak jelentése és az
összetevős szerkezet határozza meg.
• Vannak nem kompozicionális kifejezések is, pl.: Péter megütötte a
bokáját.

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 37

 NEM TERMÉSZETES NYELVEK

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 38

 Nem természetes nyelvek
összetevős szerkezeti elemzése
• A nyelv mondatok halmaza.
• A mondatok egy vagy több szóból álló láncok.
• A szavak egy rögzített véges szótárból kerülnek ki.
• A szavakból összeállítható láncok közül nem mindegyik
helyes: grammatika, helyettesítési szabályok.
• Példa: e-mail címek
– Szótár: betűk a-z; @; pont
– Jól formált e-mail cím pl.: tibor.szecsenyi@gmail.com
– Rosszul formált cím pl.: *tibor@szecsenyi@..gmail.
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 39
 Az e-mail címek nyelve
• Szótár: a-z @ .
• Szintaktikai kategóriák:
– Betű, Betűsor, Blokk, S (B, BS, BL, S)
• Helyettesítési szabályok:
S  Blokk @ Blokk . Betűsor
Blokk  Betűsor . Blokk
Blokk  Betűsor
Betűsor  Betűsor Betű
Betűsor  Betű

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 40

 BS

BS B S
l
BS B BL @ BL . BS
i com
BS B BS . BL BS
a tibor gmail
BS B BS
m szecsenyi
B
g grof.boldogfalvi.terebes.istvan@mail.polghiv.boldogfalva.hu

Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 41

 További nem természetes
nyelvek
• telefonszámok • római számok
– 06 62 544 000 – MCMLXXVI
– (+36) 62 544 000 – *MVMLXXCI
– 62-544-000 • számok
• dátumok – a természetes nyelv
– 2020. október 7. részrendszere
– 2020. 10. 07. – öt száz huszon hét
• rendszámok – *öt huszon száz hét
– ABC-123
Bevezetés a nyelvtudományba A szófajtól a mondatszerkezetig 42