A lítium a jövő olaja, akinek van, gazdag lesz

forrás: hvg.hu
Megjelenés: 2012.10.05., 10:47      Utolsó módosítás: 2012.10.05., 10:30

Infinety network

Rohamléptekkel terjed az elektromos és hibrid autózás. Az új technológia azonban újabb

problémákat generál, mert a szükséges alapanyagból hamar kifuthatnak a készletek.
Kapcsolódó cikkek:

        * Bemutatták a Toyota RAV4 elektromos változatát

        * Többet árt a villanyautó, mint a benzines?
        * A Toyotáé az elektromos autók körrekordja a Nordschleifén
        * Merkel egymillió elektromos autót akar
        * Elektromos taxi-robogóval is lehet már száguldani Amszterdamban

Az elektromos autók robbanásszerű terjedése miatt a Dél-amerikai „lítium-háromszög” lehet a

jövő Közel-Kelete, Bolívia pedig olyan gazdasági növekedésre számíthat, mint Dubaj, vagy
Szaúd-Arábia, írja a hvg.hu. Ezzel együtt lehetséges, hogy az elektromos autók teljes elterjedése
előtt elfogy a lítium. A lítium a periódusos rendszer harmadik eleme, a legkönnyebb fém. Egy
tonna kőzetben átlagosan 20 gramm van, ami a nikkel és az ólom gyakoriságához hasonló. Van
azonban a lítiumnak egy tulajdonsága, ami napjainkban különösen értékessé teszi: áramot lehet
vele tárolni. A mai korszerű, nagy kapacitású akkumulátorok mind valamilyen lítiumos
technológián alapulnak, a mobiltelefonok, laptopok, tabletek számára mind lítium-ion vagy lítium-
polimer akkuk biztosítják az energiát. A világ kitermelése évente mintegy 35.000 tonna, aminek
ma még csak negyede kerül különböző akkumulátorokba. Ez az arány azonban az elektromos
autók elterjedésével pillanatok alatt megváltozhat. Egy elektromos autóba 160 kilométernyi
utazásra elegendő energia eltárolásához körülbelül 4-7 kg lítium kell, azaz több mint ezerszer
annyi, mint egy mobiltelefonba. Optimista forgatókönyvek szerint 2030-ra csak az Egyesült
Államokban 22.000 tonna lítiumra lesz szükség az elektromos autók gyártásához, 2050-re pedig
ez az érték meghaladhatja az 50.000 tonnát. És ez csak az Egyesült Államok szükséglete, hol
van még az EU, Kína, vagy az egyre inkább feltörekvő India, ami ekkorra a világ legnépesebb
országa lesz? világ teljes lítiumtartalékát körülbelül 13 millió tonnára becsülik, de ennek csak egy
része alkalmas az akkumulátorokban való felhasználásra, így kérdéses, hogy meddig tartanak ki
a globális készletek. Ma a könnyen hozzáférhető és kiaknázható vagyon körülbelül 80 százaléka
az Andokban, Chile, Bolívia és Argentína határvidékén elhelyezkedő „lítium-háromszögben” van.
Ez egy mostoha, lakatlan, kietlen vidék. Nagy kérdés, hogy képes lesz-e a lítium kitermelése
lépést tartani a rohamosan növekvő szükséglettel. A Meridian kutatóintézet „gond a lítiummal”
(The Trouble With Lithium) című tanulmánya szerint a válasz nem, a globális felhasználás
bővülése 2 százalékkal nagyobb lesz, mint a kitermelésé, vagyis nem lesz elegendő lítium a
bővülő igények fedezésére.
Amilyen illúzió volt az olcsó és soha el nem fogyó olajra alapozott gazdasági növekedés, olyan
illúzió, hogy a nagykapacitású akkumulátorok elhozzák az olcsó autózást. Ahogy az öböl-menti
országok ráébredetek, hogy milyen hatalom van a kezükben, ugyanúgy a háromszög országai is
mindent meg fognak tenni azért, hogy szerencsés adottságukból a legnagyobb hasznot húzzák.

A kérdés csak, mi lesz mindennek az eredménye. Lehetséges, hogy az akkumulátorgyártók addig

fejlesztik termékeiket, míg radikálisan kevesebb drága nyersanyag kell majd hozzájuk. Lehet,
hogy az újrahasznosítás fog ma még elképzelhetetlen méreteket ölteni, és a használt
mobilakkumulátor lesz a jövő aranya. És persze lehet, hogy egy gyártó holnap kitalál egy olyan
energiatárolási megoldást, amit ma még el sem tudunk képzelni. Ami viszont nyilvánvaló, az az,
hogy egy véges világban illúzió arra számítani, hogy találunk egy olyan megoldást, ami minden
megold. Az elektromos autók valóban megoldhatnak egy sor problémát, azonban fel kell
készülnünk a velük járó új kérdésekre és új problémákra, amik meghatározhatják az előttünk álló
évtizedeket.