Rayman János – Dr.

Tomcsányi Pál:

Gyümölcsfajták zsebkönyve
Budapest, Mezőgazdasági Kiadó 1964.

Borsi-féle kései rózsa

(Borsi rózsa, Borsi kései, Borsi rózsa kajszi)

Származása: magyar fajta, a kései rózsa fajtakör magoncai közül szelektálták

Kecskeméten, az 1900-as évek elején.

Hazai elterjedése: áru-gyümölcsösökben 24,2%, üzemi gyümölcsösökben 0,8%

Érési ideje: július közepétől augusztus elejéig, hűvös időjáráskor augusztus

közepéig tart.

Termőképessége: rendkívül bőtermő, rendszerint korán termőre fordul

Termékenyülése: igen jól termékenyül.

Gyümölcse: középnagy, bő termés esetén kicsi, megnyúlt, lapított kúp alakú. Színe:
alapszíne citrom – és narancssárga, a napos oldalon vérpiros. Kocsánya
középhosszú, középvastag, pirosas-barna színű Húsa éretten narancssárga,
kemény, rostos, magvaváló, gyengén leves. Íze közepesen édes, nem túl erős,
jellegzetes zamatú Igen jól, kellő időben történt szedés után 6-8 napig is szállítható.

Hajtásrendszere: levele középnagy, igen széles tojásdad alakú. Vesszeje

középerős, alapszíne barna, amely gyengén bordópirosan mosott. Koronája fiatalon
gyengén felfelé álló, később széthajló, lapított gömb alakú.

Ellenálló-képessége: a fagy iránt a magyar kajszi fajtánál kevésbé érzékeny.

Termőhely igénye: igénytelen, mind az éghajlati, mind a talajadottságok iránt.

Művelésmódja: a magyar kajszi mellett a legfontosabb export árufajtánk, amelyből

nagy kiterjedésű új gyümölcsösökre van szükségünk, mert olyan időben érik, amikor
az olasz és a spanyol kajszi már leérett és nem jelentkezik a külföldi piacon.

Gazdasági értéke: a téli arany pármen kevésbé hulló és jobban eltartható utódának
vélték. A korszerű igényeknek már kevésbé megfelelő, alig elterjedt és kiszoruló
fajta.
Kécskei rózsa

Származása: az ókécskei szőlőkben, valószínűleg magról keletkezett. Először

Nyújtó Ferenc írta le és szelektálta.

Hazai elterjedése:

Érési ideje: július második harmadában, néha annál valamivel későbben érik.

Termőképessége: jól. sőt igen bőven terem

Termékenyülése: nagyon jól termékenyül.

Gyümölcse: középnagy, vagy nagy, kissé lapított, visszás csepp alakú. Színe:
alapszíne világos okker-narancssárga, háti és napos oldala karminnal bemosott.
Húsa sötét narancssárga, rostos, magvaváló, amellett lédús. Íze édes, jó kajszi
aromájú, a héjnál kissé savanykás. Rostos húsa igen jól szállíthatóvá teszi..

Hajtásrendszere: levele a szív alaktól a kerekdedig, többféle változatban fordul elő

ugyanazon a fán. Vesszeje vékony, rövid ízközű, a napos oldalon piros, ritkásan
paraszemölcsös. Koronája gyenge-közepes növésű, lapított gömb alakú.

Ellenálló-képessége: a fagyokkal, a betegségekkel és a kártevőkkel szemben

ellenálló.

Termőhely igénye: a Borsi-féle kései rózsával egyező

Művelésmódja:

Gazdasági értéke: a legkorábbi rózsabarack típusú kajszibarack, amely élénk

színeződése miatt főleg export vonatkozásában érdemel figyelmet, és áru-
gyümölcsösbeni telepítésre is alkalmas.
Korai piros

(Kecskeméti korai, Csipogó barack, Korai rózsa, Búzával érő)

Származása: ismeretlen származású magyar fajta, valószínűleg a Duna-Tisza közén

állott elő.

Hazai elterjedése: üzemi gyümölcsösökben 0,4%

Érési ideje: június második felétől július elejéig érik, színelő szedése június közepén
legtöbbször megkezdhető.

Termőképessége: igen bőtermő, korán termőre fordul

Termékenyülése: igen jól termékenyül.

Gyümölcse: rendszerint kicsi, nagy termés esetén apró. Széles, a kocsány felé
lapított gömb alakú. Színe: eleinte citrom-, majd narancs-sárga, amelyet a napos
oldalon piros fedőszín borít. Kocsánya rövid, középvastag, pirossal mosott, barna
színű. Húsa narancssárga, gyengén rostos, puha, gyengén duránci, lédús. Íze
közepesen savasan édes, kevés zamattal. Éretten rosszul, féléretten jól szállítható.

Hajtásrendszere: levele középnagy, egyes típusoknál kicsi, középszéles. Vesszeje

középerős, vége vékony, barna alapszínű, amely világos pirossal mosott. Koronája
fiatalon felfelé törő, később széthajló vagy lehajló, félgömb alakú.

Ellenálló-képessége: korai virágzása miatt a késő tavaszi fagyok iránt érzékeny.

Termőhely igénye: nem igényes fajta, minden éghajlati és talajadottság mellett

kifogástalanul fejlődik és terem.

Művelésmódja:

Gazdasági értéke: koraisága miatt van értéke, addig amíg más fajta be nem érik.
Konzervipari célra nem alkalmas. Csak kisebb mértékben, elsősorban a fogyasztó
piacok közelében telepítendő.
Magyar kajszi

(Magyar legjobb, Kecskeméti kajszi, Korai magyar, Kőrösi kajszi)

Származása: ismeretlen, feltehetően magyar származású fajtakör, amely elsősorban

a Duna-Tisza közén terjedt el, de az egész országban megtalálható.

Hazai elterjedése: áru-gyümölcsösökben 45,4%, üzemi gyümölcsösökben 43,8%

Érési ideje: július második és harmadik harmadában érik, szedését rendszerint július
első hetében meg lehet kezdeni.

Termőképessége: általában rendszeresen és bőven terem. Korán termőre fordul,

nagy terméshozamokra képes.

Termékenyülése: kifogástalanul termékenyül, öntermékenyülő..

Gyümölcse: nagy vagy középnagy, széles, tompán kúp alakú. Színe világos-, majd
narancs-sárga, vérpiros fedőszínnel mosott. Kocsánya középhosszú, vastag barnás
bordó-piros színű. Húsa narancssárga, félkemény, magvaváló, kissé rostos, lédús.
Íze közepesen édes, gyengén savas, jellegzetes zamattal. Jól szállítható.

Hajtásrendszere: levele középnagy, széles tojásdad alakú. Vesszeje középerős,

zömök, vastag, barnás színű, amelyen sötétbordó bemosás van. Koronája nagy,
széthajló, csüngő ágú, nyomott félgömb alakú.

Ellenálló-képessége: a téli és a késő tavaszi fagyok iránt érzékenyebb, mint a

Borsi-féle rózsa fajta..

Termőhely igénye: nem igényes fajta, legjobban a középkötött vályogon és a kötött

altalajú homokon fejlődik

Művelésmódja:

Gazdasági értéke: a Borsi féle kései rózsa fajta mellett a legértékesebb

kajszifajtánk, amely friss fogyasztásra, konzervipari feldolgozásra és export célokra
egyaránt a legjobban felhasználható. Nagymértékű további telepítése az áru-
gyümölcsösökben és házikertekben is indokolt.
Rakovszky kajszi

Származása: magyar fajta, Rakovszky Géza kertjében (Kacsóc község) ismeretlen

fajta magoncról kelt.

Hazai elterjedése: üzemi gyümölcsösökben 0,7%

Érési ideje: a magyar kajszit követően július második felében, augusztus elején érik.

Termőképessége: rendszeresen és igen bőven terem

Termékenyülése: igen jól termékenyül.

Gyümölcse: nagy vagy középnagy, széles alapon tompán kúp alakú Színe: szalma-,
majd narancssárga, erős bordó-piros fedőszínnel. Kocsánya középhopsszú és
középvastag, pirosas-barna színű. Húsa sötét narancssárga, gyengén rostos,
magvaváló, bő levű. Íze igen jó édes, kevés savval, sajátos, kellemes zamattal.
Féléretten jól szállítható, egyébként csak a közeli piacokra.

Hajtásrendszere: levele középnagy, tojásdad vagy szív alakú. Vesszeje középerős,

a vesszőcsúcs felé elvékonyodó, apró paraszemölcsökkel sürün borított. Koronája
fiatalon felfelé törő, később szétterülő, magasra boltozott gömb alakú.

Ellenálló-képessége: a téli és a késő tavaszi fagyok iránt nem érzékeny, ellenálló a

moniliával szemben is.

Termőhely igénye: azonos a többi kajszi fájtáéval

Művelésmódja:

Gazdasági értéke: a hosszú szállítást nem bírja, azéert főként a közeli piacokra,
városok, iparvidékek ellátására ajánlatos termeszteni a felvevő piacok közelében.