Név: Hiebsch Alexandra

Neptun kód: XT5I6C

Tárgy: ALGY-SZIK-9015 7.3. A matematika tanulás zavarai

Szakirodalom ismertetés

1. SVRAKA TAMÁSNÉ & ÁDÁM SZILVIA (2018). A matematikai tanulás eredményességét befolyásoló tényezők. Gyermeknevelés
6/1 pp. 3–11. http://ojs.elte.hu/gyermekneveles/article/view/574

Egész életemben küzdöttem a matematika tanulásával az iskolai tanulmányaim alatt, ezért esett a választásom ennek a szakirodalomnak a
tanulmányozására.

A tanulmány a matematikai tanulás eredményességét befolyásoló tényezők és egy magyar vizsgálóeljárás bemutatását tárja elénk. A
szakirodalomban olvashatunk arról, hogy a matematikai szorongásnak számos forrása lehet, illetve az eredményességünket több tényező is
befolyásolhatja pl: az aritmetikai képességek, a nem megfelelő módszerek alkalmazása a tanítási, tanulási és értékelési folyamatokban, a tanár
személyisége, valamint a nem megfelelően támogató családi háttér.
Az idegrendszer fejlődésére közvetlenül ható tényezők megnehezítik a számolási kompetenciák elsajátítását pl.: egészségügyi károsodások,
nem megfelelő szociális helyzet, környezeti hatások, érzelmi sérülések, a gyermek személyisége (vannak olyan személyek, akiknek az
idegrendszere genetikailag hajlamosabbak a szorongásra).
 Az eredményes iskolai matematikatanulás elengedhetetlen feltétele az elemi számolási készség elsajátítása. Ha a gyermek nem éri el ezt a
fejlettségi szintet, akkor behozhatatlan hátránnyal indul az iskolában. Ami maga után vonja azt is, hogy a gyermek kudarcokat fog átélni, ami
által szorongóvá válhat. Fontos azt kiemelni, hogy a fejlődésbeli elmaradások megfelelő pedagógiai tervezéssel felzárkóztathatok, azonban nem
minden esetben van lehetőség a különbségek teljes kompenzálására. Ilyen például a számolási zavar, ahol nem a számolási képesség fejlődésének
időbeli eltolódásáról van szó, hanem egy olyan hiányosságról, amely különböző eredetű és más-más súlyossági fokon nyilvánul meg.
A számolászavarokat több szempont szerint csoportosíthatjuk:
- agyi lokalizáció,
- kognitív diszfunkciók zavara,
- ismeretelsajátítás,
- illetve a megszerzett képesség elvesztése alapján (Márkus, 2007).
A matematika tanítása során a megfelelő módszerszerek megválasztása rendkívül fontos.
Ha megfelelőek módszerek, akkor a gyermek a saját ütemében és képességeihez mérten tud fejlődni. A módszerek mellett fontos szerepe van a
tanár személyiségének is, illetve a tőle kapott pozitív megerősítéseknek, mely motiváció képpen hat a gyermekekre. Ha megfelelő motivációval
rendelkezik egy gyermek, akkor kialakul az érdeklődése a matematika tantárgy iránt. Ha a gyermeknek a tanárral jó a kapcsolata, akkor
bátrabban mer kérdezni és segítséget kérni tőle, mely elengedhetetlen az eredményes oktatáshoz.
A gyermeki kíváncsiság, a teljesítményvágy, az önmegvalósítás a tanulás belső szükségletei is egyben, melynek fő mozgatórugója a sikerélmény.
Akkor jut a gyermek sikerélményhez, ha képes egy feladatot megoldani. A feladatok összeállításánál azonban érdemes arra is odafigyelni, hogy a
feladat ne legyen túl könnyű vagy túl nehéz. Ha túl könnyű a feladat, akkor gyenge a teljesítménymotiváció, míg, ha túl nehéz, akkor azzal
kudarchelyzetet idézhetünk elő, mely hasonló helyzetekben is megjelenhet, ami által szorongóvá és kudarckerülővé válhat a gyermek. Vannak
olyan tanulók, akik egy feladat elvégzéséhez több időre van szükségük, mint társaiknak. Ebben az esetben, ha az adott munkát időre kell
elvégezni, ők hátrányba kerülnek és megjelenik bennük azonnal a szorongás. Ennek a szorongásnak a kezelésében a családnak is nagy szerepe
van. Ha a család túlságosan noszogatja a gyermeket az azt eredményezi, hogy még jobban nem tud a gyermek a várt eredménynek megfelelni és
ez zavarokhoz, kudarcokhoz vezethet. Tehát a családi háttérnek is szerepe van abban, hogy miként teljesít a gyermek az iskolában. Hazai és
nemzetközi kutatások bizonyítják azt, hogy azok a tanulók, akik korábban fokozott elvárásoknak voltak kitéve hajlamosabbak a lelki zavarokra,
illetve szorongóbbak.
Fontos az, hogy a szülői magatartás példaértékű legyen a gyermek számára. Például, ha a gyermek állandó feszültségben van otthon, akkor ez
nem teszi lehetővé a szellemi tevékenységet, hiszen a gyermek folyamatosan nyugtalan.
A gyermek szorongását kiválthatja az is, hogy egy rossz jegyért bántalmazva van. Ezenkívül a szorongást alacsony önértékelés, tanulási
problémák is követhetik.
Nagyon fontos az iskola és a család között kialakítani a partneri kapcsolatot. Egy többségi általános iskolában sajnos sokkal kevesebb lehetőség
van erre, illetve kevesebb figyelem jut az egyéni képességek figyelembevételére is. Ha a tanuló lemarad, sérülnek a megértési folyamatok, és ez
fokozottan érvényes a matematikatanulásra.
A matematika tanulás során sok tanuló már az alapelveket sem érti, amelynek oka fakadhat egy egyszerű hiányzásból is, melynek következtében
hiányosak lesznek az ismeretei. Ez a hiányszorongást okoz, illetve ez fordítva is igaz lesz, hogy a szorongás akadályozni fogja a megértési
folyamatot. A szorongás továbbá blokkolja a munkamemóriát is, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanuló megértse a tananyagot.
A szorongás és a teljesítmény szorosan összekapcsolódik. A matematika tanulása során az aritmetikai és geometriai műveletek elvégzéséhez
szükség van olyan mentális folyamatokra, melyet a félelem gátol, ezért nem tudják elvégezni a feladatot. Előfordul az is, hogy a tanuló
dolgozatírás közben annyira izgul, hogy nem jut eszébe semmi, ilyenkor a félelem stresszé alakul és az pedig szorongást generál.
Fontos megemlíteni a matematikától való kórós félelmet az arithmophobiát, amely egy olyan negatív érzelmi reakció, ami akkor jön létra, ha
matematika feladatot kell megoldani. Ezek a feszültségek és szorongások beavatkoznak a számok manipulációjába. Ha a tanulónál
teljesítményromlást tapasztalunk fontos minél előbb diagnosztizálni, hogy ezek a hibák csak időszakosak-e, vagy tanulási zavarról (a matematika
esetében diszkalkuliáról) van szó.
Magyarországon a stressz és tanulásteljesítményt tantárgyi/teljesítmény szorongásként vizsgálja és kezeli a pedagógiai szakszolgálat, azonban
több külföldi és hazai matematikai szorongást vizsgáló eljárás létezik. Ilyen pl a magyar teszt az MSzMT.
A Debreceni Egyetem munkatársai kidolgoztak egy olyan mérőeszközt: Matematikai Szorongást Mérő Teszt-et (MSzMT), amivel mérhető a
matematikai szorongás minden komponense.
A teszt jellemzői:
- a tanuló egy 7 fokú skálán jelöli azt, hogy mennyire jellemző rá az adott állítás
- 40 itemből áll
- 2 fő faktorba rendezve: érzelmi és fiziológiai tünetek, kognitív tünetek (attitűdök, attribúciók, vélekedések)
Ez a vizsgáló eljárás nagyon jó lehetőséget biztosít arra, hogy a tüneteket feltérképezzük, a matematikai szorongás okait pedig feltárjuk.
Fontos, hogy a tünetek megjelenésekkor azonnal legyen foglalkozva a problémával is, még ha azok pszichoszomatikus testi tünetek is. A
pedagógiai szakszolgálatok pszichológiai és pedagógiai foglalkozásokat biztosítanak erre ingyenesen annak érdekében, hogy minden tanuló
sikerrel vegye a matematika tanulás akadályait.
Konklúzió:
A matematika a mindennapi élet eszköze, ezért a pedagógus feladata egy olyan támogató, elfogadó légkör megteremtése, melyben biztosítva
van az örömszerzés lehetősége, mely által a gyermek megszereti a matematikát.

A szakirodalom olvasása közben sok emlékem, érzésem jutott eszembe az iskolai években átélt matematikatanulás, illetve matematikaórán átélt
tapasztalatok során. Sajnos a matematikatanulás és a matematikaórák is nagy stresszt okoztak számomra. Emlékszem, hogy minden órán azon
aggódtam, izgultam, hogy csak nehogy kihívjanak a táblához feladatot megoldani. Érdekes módon azonban nem a tanár személyiségével volt a
problémám, mint ahogy a szakirodalom említi, hanem azzal a helyzettel, hogy ott állok a tábla előtt elakadva a feladattal és hiába próbál segíteni
a tanár, egyszerűen nem értem a segítségét, mintha nem is egy nyelvet beszélnénk. A szakirodalom olvasása közben azt a párhuzamot láttam,
hogy valójában az történhetett, hogy már lehet, hogy bizonyos alapelveknél elakadhattam és úgy haladtunk tovább a tananyaggal, hogy
hiányosak maradtak az ismereteim.
 A matematikatanuláshoz kapcsolódó negatív érzéseket az is fokozta, hogy rengeteg házi feladatot kaptunk, amit nem győztünk megoldani, illetve
nagyon gyorsan ledarálva folytak a tanórák a túl sok anyagmennyiség miatt. Hetente 2 alkalommal jártam matematika külön tanárhoz, annak
érdekében, hogy egy stabil 4-es osztályzatot tudjak produkálni az év végi bizonyítványban és emlékszem rendszeresen voltak olyan alkalmak
mikor is az 1 óra alatt csak a házi feladatok feléig jutottunk el, mert annyira sok volt. Tehát egy örökös kudarcnak, teljesíthetetlen feladatoknak
éltem meg az egész matematikát. Úgy gondolom, ha az oktatási rendszerben nem a mennyiség számítani, hanem a minőség, azaz, hogy valóban
értse a gyermek azt, amit tanul és lenne idő a megfelelő mennyiségű gyakorlásra, ismétlésre, akkor minden tanuló sokkal sikeresebbnek érezné
magát.

2.
POLGÁRDI V., LÁZ CS.-NÉ., DÉKÁNY J. (2018) Alapismeretek a Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálatáról, Gyermeknevelés tudományos
folyóirat, Korszerű komplex matematikatanítás, 2018. 6.,1.sz., 24-54.
http://gyermekneveles.tok.elte.hu/18_1/gyn_2018_1_polgardi_laz_dekany_24- 54.pdf

A DPV egy mérőeljárás, mely az 5-11 éves gyermekek matematikai képességeinek mérésére alkalmas. Nemcsak a matematikai képességekről, de
a specifikus kognitív funkciók szintjéről is kaphatunk egy objektív képet.

Mi is az a diszkalkulia? Dékány Judit (1989,1995) fogalma alapján „ép intelligenciaértéke mellett olyan organikus hátterű, szint alatti
teljesítmény, ahol az egyén a matematikában a tőle elvárt képességek szinte alatt kórosan elmarad.” Egy specifikus tanulási zavar, melyben az
okok és a tünetek igen egyedi képet mutathatnak. Épp emiatt a változatos kórkép miatt jelentett problémát egy standardizált teszt megalkotása
– ennek megoldásaként jött létre a DPV. A DPV szemlélete követi a komplex gyógypedagógiai-pszichodiagnosztika korszerű
követelményeit. Alkalmas a képességek, készségek megismerésére. Értékeléskor az élettörténet eseményeit is figyelembe veszi, hiszen
kifejezetten a diszkalkuliára fókuszáló anamnézis lappal egészítették ki az eljárást. (A Dékány-Juhász-féle diszkalkulia pedagógiai vizsgálat
kiegészített, sztenderdizált változata a DPV.)
Az eredeti teszt a papír-ceruza tesztek közé sorolható és különlegessége, hogy a diszkalkuliás gyermekek feladatmegoldásai során előforduló
típus hibákból indul ki, illetve a számfogalom meglétét vizsgálja.
Az altesztekben megmutatkozik Dehaene hármas modelljének analógiája. Félévenkénti mérőanyagot tartalmaz, melyek struktúrája egymásra
épül. Elősegíti a környezeti hátrányból adódó lemaradás felmérését.
A teszt elvégzése a cikkben említett szempontok alapján hiánypótoló volt a diagnosztikában. Fontosnak tartom, hogy a tesztek, amivel
dolgozunk, komplex képet adjanak a gyermek készség és képesség szintjéről, ugyanakkor segítséget nyújtsanak a specifikus zavarok
feltárásában is. Igazán bíztató, hogy a környezeti hatások okozta nehézségeket is figyelembe veszik a teszt és az értékelés során, hiszen a nehéz
szociális környezetből érkező gyermekek alulteljesítése még igen nagy létszámban jelenlévő és fontos feladat, mely alapvetően kérdéses
helyzeteket szül. Igen érdekes számomra, hogy a cikkben megjelent a teszt kidolgozásának történeti leírása és a kutatómunkában betöltött
szerepe is hangsúlyossá vált.
A diszkalkulia prevencióban is fontos lehet a használata. Nagyszerű, hogy már 5 éves kortól alkalmazható alteszteket tartalmaz. Ugyanakkor,
mint minden tesztnél, különösen fontos, hogy megfelelő szaktudás mentén történjen a felmérés.

Izgalmas számomra a továbbképzés lehetősége, melynek keretein belül elsajátítható a tesztfelvétel és a kiértékelés. Úgy gondolom, hogy a teszt
átfogó ismerete elengedhetetlen az eredményes pedagógiai munkához. Véleményem szerint minél több pedagógus számára elérhetővé kell tenni,
hogy a már a korai életkorban (óvodáskorban) preventív jelleggel végezhessenek foglalkozásokat a pedagógusok.
 Tanítási/foglalkozási tervezet

A foglalkozás ideje: 2022. május 10.

A gyermek neve, osztályfoka/csoport vagy életkor: 6,6 év (óvoda-nagycsoport)

A foglalkozás típusa: egyéni fejlesztés- diszkalkulia prevenció

A foglalkozás anyaga: Madarak és fák napja

A foglalkozás célja, feladatai:

- mennyiségfogalom kialakítása 5-ig (globális számismeret)

- több-kevesebb-ugyanannyi fogalmának használata
- vizuális észlelés fejlesztése
- szem-kéz koordináció fejlesztése
- tájékozódás térben
- munkamemória fejlesztése
- emlékezet fejlesztése

Felhasznált szakirodalom:
Csonkáné Polgárdi Veronika - Dékány Judit (Szerk.) Számolás 1. - Tanulási részképességeket fejlesztő feladatgyűjtemény (Logopédia Kiadó)
http://www.csmpsz.hu/media/PDF/Kiadvanyok/Modszertani%20segedanyag%20diszkalkulias%20gyermekek%20iskolai%20megsegitesehez.pdf
letöltés ideje: 2022. 05. 08.

http://www.dyscalculiaport.gonczirita.hu/tudomany/szamfogalom/ letöltés ideje: 2022. 05. 08.

 Didaktikai célok,
Idő Instrukció Módszerek Eszközök Megjegyzés
feladatok
1. Bevezetés-ráhangolódás:
2’ Becsüld meg!

Képzeld el, ma ünnepeljük a

több-kevesebb- szemléltetés kosarak, laminált
Madarak és a fák napját. Hoztam
ugyanannyi cselekedtetés képek a
neked két kosárkát. Az egyikben
fogalmának segítségnyújtás madarakról,
madárkák képeit találod a másikban
kialakítása, ellenőrzés zsenília kukacok
pedig a madárkák kedvenc eleségét.
vizuális figyelem értékelés
(kukacok)
fejlesztés, dicséret
Markolj bele a kukacokba és
taktilis érzékelés
találomra vegyél ki belőlük
valamennyit! Tedd magad elé az
asztalra!
Vegyél kis valamennyi madárkát is
a kosárból!
Szerinted melyikből lehet több?
Becsüld meg!
 2. Ellenőrizd le!
7’
Most győződjünk meg róla, hogy
több-kevesebb- szemléltetés kukacok, madarak
igazad volt-e?
ugyanannyi cselekedtetés
Párosítsuk a kukacokat a
fogalmának segítségnyújtás
madarakkal! Minden kukacnak van
kialakítása, dicséret
párja? Melyikből van több,
mennyiségek ellenőrzés
melyikből van kevesebb?
Számlálás közben figyelek arra, hogy a
összehasonlítása értékelés
Lehet, hogy mindegyiknek van
tárgy megérintése és a számlálás egy
párosítással,
párja, akkor éppen ugyanannyi van
időben történjen.
cselekedtetéssel,
mindegyikből?
vizuális figyelem
A feladat elvégzése után kérem a
fejlesztése
gyermeket, hogy mondja el hangosan:
emlékezet fejlesztése
„Több kukac van, mint madár”
„Kevesebb madár van, mint kukac”
Továbbá kérem a gyermeket, hogy
hangosan számlálja meg a tárgyakat,
miközben mindig megérinti azokat!
3. Elveszett tojások
10’

Hoztam neked egy madárfészket, képszámlálás ötös bemutatás gyurma, laminált

amiből sajnos elvesztek a tojások, számkörben szemléltetés madárképek 1-től

ezért a madármama nagyon mennyiségek, segítségnyújtás 5-ig, laminált
szomorú. Arra kérlek, hogy az ujjképek dicséret kártyák
előtted található gyurmából készíts egyeztetésével, ellenőrzés számképpel és
a fészekbe annyi tojást, ahány finommotorika értékelés mennyiséggel Számlálás közben figyelek arra, hogy a
pöttyöt és számot látsz a kis fejlesztése, tárgy megérintése és a számlálás egy
kártyán! Számláld meg a pöttyöket szem-kéz koordináció időben történjen.
hangosan! fejlesztése,
vizuális figyelem
Nagyon ügyesen dolgoztál, a fejlesztése,
madármama most már nagyon számlálás gyakorlása
boldog!

Csak azután, hogy a

gyermek helyesen megoldotta a feladatot
teszem ki elé a következő madárfészkes
képet és a hozzá tartozó számkártyát a
mennyiséggel.
 4. Madáretetés Laminált madárkép a kukacokkal:
5’ finommotorika bemutatás fa csipesz,
Nézd csak kikeltek a fiókák a
fejlesztése, cselekedtetés zseníliadrótok
tojásból! Úgy látom nagyon éhesek!
szem-kéz koordináció segítségnyújtás kis tányér,
Te leszel a madármama és a csipesz
fejlesztése, magyarázat laminált madárkép
lesz az erős csőröd. Nézd meg, hogy
vizuális figyelem mintaadás a kukacokkal
a fiókának hány kukacra van
fejlesztése, dicséret
szüksége ahhoz, hogy jól lakjon.
számlálás gyakorlása ellenőrzés
Csipegess fel neki pontosan annyi
mennyiségfogalom értékelés
kukacot, csak közben arra figyelj,
fejlesztése,
hogy csak egy kukac fér el a
képszámlálás ötös
madármama szájában. Számlálás közben figyelek arra, hogy a
számkörben
tárgy megérintése és a számlálás egy
mennyiségek
időben történjen.
egyeztetésével

A beszélgetés közben folyamatosan

értékelek- pozitív megerősítésekkel,
rávezető kérdésekkel segítem a helyes
feladatmegoldást.

5. Számolj növekvő, majd

2’
csökkenő sorrendben az
 ujjaidon!
Először csukd be mind az öt ujjad bemutatás A gyermekkel együtt végzem ezt a
majd egyenként nyisd ki és közben számlálás csökkenő magyarázat feladatot és közben mutatom neki.
számolj egytől ötig. sorrendben öttől, szemléltetés
Először nyisd ki mind az öt ujjad cselekedtetés, cselekedtetés
majd egyenként csukd be és vizuális figyelem, dicséret
számlálj közben öttől visszafelé! A emlékezet fejlesztése ellenőrzés
másik kezeddel ne segíts! értékelés
6. Fészeképítésre fel! Laminált madárfészek:
8’ A vihar kidöntötte a fákat és a számlálás csökkenő szemléltetés kosár, dupló,
madárfészkek lepotyogtak róla, sorrendben, cselekedtetés laminált
ezért nem tudnak hová hazarepülni vizuális figyelem, segítségnyújtás madárfészek,
a madárkák. tájékozódás síkban, ellenőrzés
A kosárban duplot találsz. Építs finommotorika értékelés
belőle 5 kockából álló magasságú fejlesztése „Duplófa”:
fát, majd helyezed a fészket a tejére. mennyiségfogalom
Ha elkészültél folytasd a többi fának kialakítása,
az újraépítését csökkenő munkamemória
sorrendben. fejlesztése
2’ 7. Lezárás
Minden kis fészek visszakerült a értékelés A beszélgetés közben folyamatosan
helyére! Nagyon nagy segítség
 voltál, nélküled ez nem sikerülhetett dicséret értékelek- pozitív megerősítésekkel,
volna! Most már hazarepülhetnek a
fészkükbe a madárkák.
Melyik játék tetszett a legjobban?

Mellékletek:
 REFLEXIÓ

Óvodapedagógusként dolgozom, ennek ellenére mégis nagyon alapos utána olvasást és gondolkodást igényélt a feladatok megtervezése. A
feladatok összeállítása után a játékokat kipróbáltam a csoportomban is. Azt a konklúziót vontam le, hogy az idők amennyit rászántam egy
feladatra nagyon kevésnek bizonyult, ezért a tervezetben változtattam rajta. A játékok kipróbálásánál több mindent már másképp csinálnék,
ennek ellenére tudatosan nem javítottam ki a tervezetben, mert úgy gondolom ebből tudok tanulni.

Több feladatnál szükség volt további differenciálásra is. Pl. Az elveszett tojások játéknál amikor több gyermekkel kipróbáltam a feladatot volt
olyan gyermek, akinél nagyon soknak találtam időben azt, hogy az összes kártyával (1től-5-ig) végig csináljam a feladatot. Náluk végül csak 2-3
kártyát választottam ki.

A számolás növekvő és csökkenő sorrendben feladatnál arra a következtetésre jutottam, hogy maga az a fogalom, hogy csökkenő és növekvő
nehéz lehet a gyerekeknek. Véleményem szerint csupán ennek a kigyakorlására is fel lehetett volna fűzni az egész foglalkozási tervezetet.
Az erre épülő játéknál (Fészeképítésre fel!) a csoportomban a következőképpen módosítottam a játékot: Én magam építettem fel a fákat (erről
csatoltam mellékletben egy képet), majd ráültettem egy madárképet, amellyel végig ugráltuk a fokokat többször, ezzel is éreztetve a
gyermekekkel azt, hogy a számok növekednek, illetve csökkennek.

A megfelelő mennyiségű kigyakorlás után a játék a következő volt: Amikor dobbantottam a lábammal a madárkának egy fokot le kellett ugrania,
amikor pedig tapsoltam felfelé kellett ugrania egyet-kettőt-hármat...stb. Véleményem szerint a fiktív gyermek esetében is az lenne az életszerű,
ha a pedagógus a fejlesztés közben rugalmasan módosítaná a gyermek képességihez az adott feladatot.

Saját játékeszközként készítettem el a madáretetés játékhoz a képeket, melyeket megrajzoltam és lelamináltam. Ennél a játéknál tovább lehet a
feladatot variálni úgy, hogy olyan színű kukacot kell felcsipegetni, amilyen színű az adott madár.

Saját készítésű mellékletek, melyeket kipróbáltam a csoportomban: