1

T.E.T.
A TANÁRI HATÁKONYSÁG FEJLESZTÉSE
(A könyv összefoglalása)

A tanár diák kapcsolatok.

A hiányzó láncszem
A Tanítás örömteli élmény, mert tanárként hozzájárulnak egy fiatal fejlődéséhez, az ifjúságnak átadott ismeretekkel
a pedagógus kitágítja világa határait, és bővíti készségei tárát.
De a tanítás tele van csalódásokkal is. Sajnos a lelkes tanítási vágy nem párosul lelkes tanulási vággyal. Ilyenkor nem
használnak az ésszerű figyelmeztetések sem. A hiányzó láncszem a tanár diák kapcsolatban keresendő.
A Gordon-módszernek az alaptétele:
A tanári hatékonyság sikere attól függ, hogy mennyire eredményes a tanár a diákokkal való sajátos típusú kapcsolat
kialakításában. Így azt mondhatjuk, hogy az eredményesség szempontjából döntő fontosságú, hogy milyen a tanár-
diák kapcsolat.
A módszer a sikerhez vezető utat írja le.
Az iskolák egyszerűen a társadalom hagyományos módját tükrözik. A diákokat jutalommal kell ösztönözni arra, amit
az állam a legjobb tanulnivalónak tart. A különböző jutalmak kiosztásával próbálják rábírni a tanulókat arra, hogy
elvégezzék a tanulási feladataikat.

A gordon módszer nagyobb szabadságot, nagyobb felelősséget magasabb szintű önirányítást kínál a diákoknak, több
beleszólást enged az iskolai életükbe, továbbá demokratikus kapcsolatok kialakítását teszi lehetővé számukra
tanáraikkal és osztálytársaikkal.
A gyakorlati fogások és módszerek
- egyformán hasznosak és alkalmazhatók: minden életkorban lévő diák eredményes tanítására egészen a főiskolás
korig
- a módszer az emberi kapcsolatok általános elméletére alapoz. Minden gyerekre egyformán alkalmazható, nemre,
korra, képességre való tekintet nélkül.

- Módszer fegyelemről alkotott elmélete újdonságot teremt a pedagógusok számára.

- A Gordon Módszer megtanítja a pedagógusokat az erőt és a hatalmat helyettesítő olyan módszerre, amelyek
nagyobb befolyást biztosítanak számukra.
- Megtanulják, hogyan vezessék le a szabályalkotó gyűléseket és hogyan vonjanak be valamennyi diákot az osztály
szabályainak és rendszabályinak előírásainak a megfogalmazásába. Az ilyen megbeszélések eredménye az, hogy a
diákok sokkal inkább hajlandóak betartani a rendszabályokat, mert látják azok a saját szabályai nem csupán a
tanárok szabályalkotásáról szól
- A módszer segítségével a tanárok megtanulják, hogyan alakítsanak ki tartsanak rendet az osztályban „erejük”
bevetése nélkül.
- Ez a vesztes nélküli módszer a hagyományos nyertes-vesztes módszerrel szemben.

Mi a döntő a tanár – diák kapcsolatban?

A tanítás és a tanulás 2 különböző egymástól eltérő feladat. Ahhoz, hogy a tanítási tanulási folyamat eredményesen
haladjon előre hatékony kommunikációra van szükség.

A könyv azokkal a kommunikációs nehézségekkel foglalkozik, melyekre a tanároknak szüksége van ahhoz, hogy
eredményessé váljanak a kapcsolatok kialakításában.
A tanári eredményességet szolgáló képzés elemi műveletekre épül, olyanokra, melyet, amit már amúgy is naponta
gyakorolnak.
A könyv nem arról szól, hogy mit tanítsanak a pedagógusok a gyerekeknek, fiataloknak.
A módszer többletidőhöz juttatja a pedagógust, amit a valódi tanulásra (Tanítási-tanulási idő) fordíthat. (Sok időt vesz
igénybe az engedetlen, visszafeleselő, megfékezhetetlen diákok).

Kipróbált fogások, nem ködös absztrakciók

 2
A tanári hatékonyság T.E.T. néven lett ismert. 1966-ban lett kidolgozva.
A módszer a „Szülői hatékonyság fejlesztése” vagyis a P.E.T-ből lett továbbfejlesztve.
A tanfolyamok tapasztalataiból kiindulva lépésről, lépésre tanítja meg a pedagógusokat a módszer alkalmazására.
Elvont oktatáselméletek helyett gyakorlati példákon keresztül tanulhatják meg az eredményességet.

A diákok fejlődését segítő gyakorlati fogások

A pedagógusok megtanulhatják, hogy az aktív hallgatással hogyan segíthetnek a diáknak megtalálni saját megoldási
lehetőségét,ellentétben azzal, hogy megoldásokat vagy javaslatokat adnak neki., ahogy ezt a legtöbb tanár tipikusan
teszi. Ha a diákoknak meghagyják a felelősséget a problémáik megoldásáért, akkor ennek következtében növekszik
önbizalmuk és önmaguk iránti felelősségük.
Az aktív hallgatás olyan válaszadási módszer, amelyben a hallgató a beszélő mondanivalóját igazolja vissza. A
pedagógus a probléma megoldásában nem nyújtja tálcán a megoldást a gondban lévő diáknak.
A diák eljutott a beszélgetés során a mélyebben fekvő problémához, és végül megtalálta a megoldáshoz vezető saját
stratégiáját.
A módszer megtanítja a pedagógusokat arra is, hogy hogyan tanulhatják meg kifejezni saját érzéseiket akkor, amikor
a diákok viselkedése zavarja a tanítást. Az érzések kifejezése közvetlenül a diákot teszi felelőssé viselkedése
módosításáért, lehetőséget adva arra, hogy tekintettel legyen a tanár igényeire és változtasson a magatartásán.

Eredményes tanár-diák kapcsolatban fontos, hogy kié a probléma.

Az eredményes tanár ablaka a T.E.T. elsajátítása után

A diáké a probléma: Ha a viselkedés A diák haragot és

zavarja az órát, de nincs konkrét hatása a csalódottságot fejez ki.
tanárra.

Nincs Probléma. A tanítás-tanulás területe  A diák nyugodtan,

örömmel dolgozik.
Elfogadási
vonal A tanáré a probléma:  A diák nevének
Ha a viselkedésnek valóságos kezdőbetűit a padba vési.
kézzelfogható, konkrét hatása van a tanárra

Elengedhetetlen probléma, hogy a tanárok meg tudják különböztetni a diákok problémáit a saját problémáiktól.
A tanároknak egészen különböző módon kell viselkedniük, amikor a diáké a probléma és egészen máshogy amikor az
övéké. Ezért döntő jelentőségű a probléma a probléma tulajdonosának a meghatározása.

A tanári hatékonyság fejlesztése modellt ajánl az osztálybeli eredményes kapcsolatok kialakítására és arra, hogy mind
a tanár, mind a diákok ideje hasznosabban teljék, elégedettebbnek érezhessék magukat, és nagyobb teljesítményt
tudnak nyújtani.

Ha a diákoknak vannak problémái:

A diákok problémáival foglalkozni kell, mert azt nem lehet otthon hagyni.
Például:
- Magatartásbeli problémák
 3
- Érzelmi problémák
- Kapcsolatteremtési problémák
Ezzel:
- óhatatlanul zavarják az órát, olykor lehetetlenné is teszik.
- A tanulókat akadályozza a feladataik elvégzésében, ha erős indulatokat vagy érzelmi megrázkódtatásokat
élnek át, vagy ha kielégítetlen szükségleteik vannak. Ilyenkor a tanár tanításai kísérletei frusztrációt
okoznak
- Egy pedagógus arról számolt be, amikor egy hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó iskolába került,
hogy hamar rá kellet jönnie arra, hogy először a gyermekek érzelmeivel és haragjával kellet megküzdeni, és
csak utána tudott érdemlegesen tanítani. Először azon kellett segíteni nekik, hogy jól érezzék magukat az
órán. Ez a tanár fontos dolgot fedezett fel, azt, hogy a diákok másfajta segítséget várnak a tanárjaiktól, mint
a tankönyvektől.
A tanárok zöme szívesen segítene a gondokkal küszködő diákoknak, de a saját életükben alkalmazott segítő minták
ösztönösek és általában eredménytelenek.
Ha a tanárok valóban akarnak is segíteni, nyilvánvaló, hogy a diákok ritkán érzik úgy, hogy a segítséget kapnak, a
tanárok pedig ritkán érzik azt, hogy valóban segítettek.
A szándék jó, de az eredmény gyenge.
A tanárok két leggyakoribb panaszt említenek:
- segítő szerep betöltésére való alkalmatlanság érzését,
- és a visszautasítást a diákok részéről, ha mégis megkísérelnének segíteni nekik.

A legtöbb pedagógus fel tudja ismerni a problémát, de nem tud eredményesen reagálni rá.
Sok pedagógus az ábrándozó gyermeket, a tanár problémájának tekinti, holott az ábrándozás nem zavarja
észrevehetően a tanítás menetét.
A legtöbb tanár olyan jelzéseket ad, hogy az ábrándozás az elfogadhatatlan, vagyis a tanár meg akarja változtatni a
diákot, mintha nem lenne gondja, azt várja el tőle, hogy feledkezzen meg a problémáról. A T.E.T-ben ezt az
elutasítás nyelvének nevezzük.

Az elutasítás nyelvének használata:

- helyes: Ha a diák magatartása gondot okoz a tanárnak
- helytelen: Amikor a diáknak problémája van.

Az elutasítás nyelve: 12 kategóriába sorolható

Valamilyen tanácsot próbál adni a diáknak:
1. Parancsolás, utasítás, irányítás
2. Figyelmeztetés, fenyegetés
3. Prédikálás, megleckéztetés, „kellene” „ jobb lenne , ha”
4. Tanácsok, javaslatok vagy megoldások ajánlása
5. Tanítás kioktatás, logikus érvelés
Bírálatot, értékelést, vagy rendreutasítást tartalmaz:
6. Bírálat , kritizálás, helytelenítés hibáztatás
7. Szidás megbélyegzés címkézés
8. Értelmezés, elemzés, megállapítás
A tanárok azt próbálják elérni, hogy a diák érezze jobban magát vagy feledkezzen meg a problémáról.
9. Dicséret, egyetértés pozitív értékelés
10. Biztatás rokonszenv vigasztalás támogatás
A tanár úgy érzi több tényre van szüksége, hogy saját legjobb megoldásával oldják meg a diák problémáját.
11. Kérdezgetés, vallatás, kikérdezés, keresztkérdések.
A tanárok kizökkentik a diákot a gondolatmenetéből vagy egészében elkerülik a diákkal való foglalkozást.
12. Visszavonulás, kizökkentés, gúnyolódás humorizálás, figyelemelterelés.

Ezeket a megoldási módokat gyermekkorukból hozták magukkal a pedagógusok, hiszen szüleik és tanáraik is így
beszéltek velük.
Ezek a segítő kapcsolatban eredménytelen reagálás.
 4
Eredménytelenség oka: Ezeknek a gátaknak romboló, káros hatásuk van akkor amikor a probléma a diáké. A
pedagógusok a tanfolyamokon rájöttek, hogy ha ilyen hatásuk van rájuk a másokkal való kapcsolataikban, akkor,
ugyanilyen hatást gyakorolnak a diákokra.
Amikor a diák viselkedése a problémamentes területre kerül a fenti gátak alkalmazása kevésbé ártalmas, egyszerűen
azért, mert, mert nincs gond a tanár-diák kapcsolatban.

A 12 gát azért az elutasítás nyelve

- mert leggyakrabban azt adja a bajban lévő ember értésére, hogy meg kellene változnia,
- vagy jó lenne, ha megváltozna.
- Azt is közvetítheti számára, hogy gondban lenni elfogadhatatlan dolog
- Biztosan a probléma tulajdonosával van valami gond.
- Vagy egyáltalán nem foglalkoznak az ő problémájával.

A 12 gát üzenete a diáknak nem fogadják el olyannak amilyen.

Ideális alaphelyzet a tanítási-tanulási folyamatnak:

- Amikor a diáknak van kedve tanulni (nincs problémája)
- Amikor a tanárnak van kedve tanítani.

Elfogadás nyelve:
Ha valaki tud őszinte elfogadást érezni és éreztet, megvan a képessége arra, hogy eredményes segítő legyen.
Amikor valaki úgy érzi, hogy a másik ember őszintén elfogadja őt olyannak amilyen akkor felszabadul, akkor el tud
mozdulni, és gondolkodni kezd arról, hogyan akar megváltozni, hogyan akar fejlődni, hogyan válhat mássá, hogyan
valósíthat meg többet mindabból, amire képes.

Az elfogadás hatásai:
- magában hordozza a fejlődés képességét.
- Lehetővé teszi a gyereknek, hogy kiteljesítse a benne rejlő lehetőségeket.
- Az elfogadás nyelve nyitottá teszik a gyermekeket, felszabadítja őket, így meg tudják osztani érzéseiket
problémáikat
- Ilyen légkörben szabadságban érzik magukat nem félnek a bírálattól legrosszabbról is képesek
beszélni.

Az elutasítás hatásai:
- Bezárulnak az emberek
- Védekező állásba szorulnak
- Kellemetlenül érzik magukat
- Félnek beszélni és magukba nézni.

Hivatásos terapeuta sikerének egyik titka, az a képesség, hogy változást és fejlődést idéz elő a bajban jutott
emberekben, mivel nincs elutasítás a velük való kapcsolatában, és képes úgy beszélni az elfogadás nyelvét, hogy a
másik azt őszintének érezze.

A Tanári Hatékonyság Fejlesztése tanfolyamok célja: a Módszert elsajátítók is megtanulhatják ezeket a hivatásos
tanácsadók által használt gyakorlati fogásokat., így jelentősen csökkenhet az elutasítást sugárzó közlések száma az
osztályban.

Amikor a tanárok megtanulják, hogyan érzékeltessék szavakkal a diák őszinte elfogadását, akkor olyam eszköz
birtokába jutnak, ami meglepő módon eredményeket hozhat.
- A tanárok segíthetik a diákot abban, hogy megtanulja elfogadni és szeretni magát, valamint meggyőződjön
saját értékeiről. Hozzájárulhat a diák fejlődéséhez a benne lévő genetikai lehetőségek kibontakoztatásához.
- Segíthetnek neki miként oldja meg az életben elkerülhetetlenül felmerülő problémákat, és hogyan nézzen
szembe a gyermek és serdülőkor szokásos csalódásaival és kínlódásaival.
 5
Elfogadni egy másik embert „Olyannak, amilyen” az valójában a szeretet megnyilvánulásának egyik
megnyilvánulása:
- Érezni, hogy elfogadnak bennünket, és érezzük, hogy szeretnek minket.
A pszichológiában ismert fogalom a „Szeretve Lenni” Ennek az érzésnek hatalmas ereje van, ami elősegítheti a lélek
és a test fejlődését. És valószínűleg a legeredményesebb ismert terápiás erő a lelki és testi károsodások
helyreállítására.

Az elfogadást aktívan kell közölni és ki kell nyilvánítani. A megfelelő típusú beszélgetés gyógyíthat. A tanárok
diákokkal folytatott beszélgetésének milyensége fogja meghatározni a romboló vagy építő jelleget.
Nem a pszichológia ismeretétől, vagy az emberek intellektuális megértésétől lesz az ember jó tanácsadó, hanem,
hanem elsősorban attól, hogy beszéljen az emberekkel konstruktív módon.
A pszichológusok ezt „terápiás kommunikációnak nevezik”
A kommunikációt megkönnyítő dolgok:
1. Passzív hallgatás (csend):
- A hallgatás a legeredményesebb eszköz, arra ösztönzi a gondokkal küszködő embert, hogy
beszéljen arról, ami bántja.
- Ha nem szólunk egy szót sem, azzal elfogadást fejezünk ki, bátorítjuk a tanítványt, hogy
folytassa a megkezdett beszédet.
- Korlát: A csend nem bizonyítja egyértelműen, hogy a pedagógus odafigyel a diákra, és
arra sem ad bizonyítékot, hogy a tanár érti-e, amiről beszél.
- A csend nem közvetít sem empátiát, sem melegséget.
2. Hatásos megerősítő reagálások:
- A csendnél valamivel jobban jelzik a diákoknak, hogy a tanár odafigyel rájuk.
- A beszéd szüneteiben jeleznünk kell, hogy jól ráhangolódtunk a beszélgetésre: verbálisan
„aha” „ó” „értem” szóbeli jelzése, melyeket a tanácsadók tréfásan „empátiás dörmögésnek” neveznek,
nonverbálisan bólintás, mosolygás, szemöldökráncolás és egyéb módon.
- Ezzel adja tudtára a beszélőnek, hogy még figyel rá, hogy érdekli a mondanivalója, amibe
belekezdett.
- Korlát: Közvetít bizonyos fokú elfogadást, de nem bizonyítja, hogy a tanár elfogadta.
3. „Ajtónyitó” segítő kérdések, beszélgetésindítók:
- Esetenként további bátorításra van szükség, hogy tovább beszéljen, hogy mélyebbre
menjenek, esetleg, hogy ismét elkezdjenek beszélni. Ezeket nevezzük „ajtónyitóknak”.
- Ezek a közlések nyitva hagyott kérdések, kijelentések, amelyek tág körben értelmezhetők.
Az addig elhangzottakkal kapcsolatban nem tartalmaznak semmiféle értékelést.
- Pl. Szeretnél erről többet mondani?
- Ez érdekes, akarod tovább folytatni?
- Úgy látom, hogy ez mélyen érint téged.
- Érdekel, amit mondasz.
- Beszélni szeretnél velem valamiről?
- Hatásosan igazolják a diák számára, hogy a tanár meg akarja hallgatni őt, és időt szán,
hogy a tanácsadója legyen.
- Segíti a diákot, ha elakad a problémájának elmondásában.
- Nem alkalmasak viszont az elfogadás a megértés, és a melegség kifejezésére.
- A beszélgetésindítók kinyitják az ajtót, de nem biztos, hogy nyitva is hagyják.
- Túl sűrűn alkalmazva unalmasnak hatnak.
-
4. Aktív hallgatás: Kommunikáció:
K
Ó Kód vagy üzenet
D
- Testünk nem O
verbális jelzéseit,ha szóban kifejezzük, tulajdonképpen kódoljuk az
Éhes L
érzéseinket. Pl. éhség esetén:„éhes vagyok”.Á
- Mivel a legtöbb fiatal közlése „Éhes vagyok”
S egyedileg van kódolva, ezért nehéz megérteni, ostobaság
lenne a tanárok részéről csupán a kódokra válaszolni.
 6
- Ha ezt teszik, félreértik a gyerek közlésének igazi jelentését, amiből az következik, hogy a
tanár nem tud segíteni, és nem tudja meg mi bántja a gyereket.
- Aktív hallgatásnál a kódolt üzenetet először dekódolni kell, hogy megértsük a valódi
közlést.
- Pl. Tényleg hamarosan dolgozatot írunk? Dekódolás eredménye: A tanuló „izgul”.
- A dekódolás nem mindig pontos. Hogy mire gondolt a tanuló, ezt leellenőrizhetjük azzal,
hogy visszajelezzük a dekódolás eredményét. „Izgulsz, amiatt, hogy dolgozatot írunk.” Ezt a visszajelzési
eljárást nevezzük aktív hallgatásnak.
- Ha nem sikerült a visszajelzés, ez a diákot újabb kódolásra ösztönzi, hogy megértsék.

- Előnyei:
- Ráhangolja a diákokat arra, hogy hallgassanak a tanárra.
- Több kölcsönös megértést, tiszteletet és törődést alakít ki a tanár-diák kapcsolatban.
- Elősegíti a nyílt és őszinte beszélgetést.
- Megkönnyíti az adott tárgyról folytatott eredményes vitákat.
- Segíti a túl önállótlan diákokat.
- Lehetővé teszi, hogy az osztály megtárgyalja azokat az érzéseket, melyek különböző
iskolai események vagy a külvilágban történtek keltettek.
- Hozzájárul ahhoz is, hogy a szülői értekezletek eredményesebbek legyenek.
- Aktív hallgatással meghagyjuk a felelősséget annak, akire tartozik, így segítjük a diákokat
abban, hogy megoldják saját problémáikat.

Aktív hallgatás felhasználhatósága:

- Osztálymegbeszélések.
- Megismerik a tanítványok sajátos érdeklődési körét
- Erős és gyenge pontjait
- A tanár aktív hallgatással semlegesítette az egyik tanuló negatív kijelentéseit.
- Azzal, hogy a tanár nem használt értékelő jellegű kommunikációs gátakat, a tanár segítette
tisztázni a 2 diák álláspontját, és új probléma megfogalmazásához juttatta el őket.

Ha a tanáré a probléma: A diák viselkedése a tanárban kelt frusztrációt.

- A diák viselkedése az elfogadási vonal alá esik.
- Ha a tanáré a probléma, akkor az elfogadás nyelve hatástalan.
„Te-közlések”: Eredménytelenek a problémamegoldásra.
A megoldást ajánló közlések: Visszafelé sülnek el. Meghunyászkodásra kényszerítik a diákot.
- a./ parancsolás, utasítás, irányítás b./ Figyelmeztetés c./ prédikálás, megleckéztetés
- d./ kioktatás, logikus, érvelés, tények közlése e./ tanácsok, megoldások ajánlása
Rendreutasító közlések: tele vannak negatív ítéletekkel, az énkép fejlődésére negatív hatással vannak.
- a./ bírálat, kritizálás, helytelenítés, hibáztatás, b./szidás, megbélyegzés, kifigurázás
- c./ értelmezés, elemzés megállapítás d./ dicséret egyetértés, pozitív értékelés, e./ biztatás,
rokonszenv támogatás, f./ vallatás, kérdezgetés
Közvetett közlések:
- a./ ugratás, bosszantás, gúnyolódás elkalandozás és az elterelő megjegyzések.
- Ezek a közlések megegyeznek a kommunikáció 12 gátjával. Tehát ezek a gátak éppúgy
hatástalanok a diákok problémájának megoldásához, mint a tanár problémáinak megoldására.
- Ezek a gátak mindegyike a „te” névmást tartalmazza – „te közlésnek” nevezzük.
- A „te közlések” a diákról szóló negatív megítélést tartalmazza, holott a tanár érzéseit
kellene kifejezni, hiszen őt frusztrálja a viselkedés.
„Én- közlések”:
- Valódi embernek tekinti a tanárt, akinek vannak gyengéi és sebezhető, aki emberként
mutatja meg magát. Az „én üzenet” mindig rólam szól.
- Nem utasít, nem kér számon, nem hibáztat.
- Őszinte, nem agresszív.
 7
- Nem mondjuk meg vele, hogy a másiknak mit kell tennie, lehetőséget adunk arra, hogy
maga találja meg a jó megoldást.
- Ezzel azt fejezzük ki, hogy bízunk benne, abban, hogy megért a problémát, és képes
rátalálni arra a megoldásra, ami mindkettőnknek jó.
Megfogalmazása: 3 részből áll: VISELKEDÉS – HATÁS - ÉRZÉS
- Olyan leírás, ami nem tartalmaz minősítést, értékelést. „Ha”, „amikor”- ezzel azt
közvetítjük a diák felé, hogy egy bizonyos viselkedéssel nem értünk egyet.. Ez a megértést segíti elő. Így
az adott viselkedésen tud változtatni, ezzel segítve a pedagógusnak, vagyis a probléma megoldódik.
- Ez olyan közlés, amely leírja a viselkedésnek a tanárra tett érzékelhető vagy konkrét
(kézzel fogható) hatását. Pl. „Ha nyitva hagyjátok az ajtót ( nem ítélkező leírás) eltűnhetnek a holmijaim
(kézzel fogható hatás).
Buktatói: az „én-közlések” hatástalanok, ha az állítólagos hatás nem tűnik valódinak, és őszintének a
gyerekek szemében. Az emberek ritkán módosítják viselkedésüket, hacsak nincsenek meggyőződve arról,
hogy , hogy magatartásuk kézzelfogható és konkrét módon nemkívánatos hatással jár mások számára.
- Érzéseket kell kifejeznie, amelyek a hatás eredményeként érez a tanár. Ennek azt kell
jelentenie, hogy az érzés a viselkedés lehetséges következményeként várható hatás, nem pedig a diák
viselkedésé. Fontos, hogy az elsődleges érzést (aggodalom, csalódottság, felháborodás, félelem)
fogalmazzuk meg, ne pedig a másodlagos érzéseinket a haragot, dühöt.

- Váltani kell az „én-közlések” után, ha azzal nem érünk el célt. Ha diák védekezéssel
reagál az „én-közlésre”, „aktív hallgatásra” kell váltani.

- Veszélyei:
- Az eddig bezárt indulatok, érzelmek elszabadulhatnak. Az indulatok hamis „én- üzenetet”
képesek indukálni. Ezek ítéletet, minősítést tartalmaznak. Ha az érzés részben harag van, akkor a diákok
leszidásként letolásként fogják fel a közlést.
- Pl. Minősítem a barátait. - Utálom a „hülye” barátaidat!- Rejtett „Te-üzenet!
- Előnyei:
- A diákok őszintén tudnak reagálni a tanár „én-közlésére”. Pl. Nem is gondoltam, hogy
ezzel bosszantom Önt.
- Az „én közlések” a nemtörődömséget figyelemmé alakíthatják át.
- Az őszinteség miatt a tanár és a diák kapcsolata bensőségesebb lesz, közelebb kerülnek
egymáshoz, de ugyanez jellemző a diák-diák kapcsolatokra is.
- Az „én –közlések” egyenrangú társnak kezelik a diákokat.
- Mintául szolgálnak a diákok is alkalmazni fogják az „én-közléseket”.
-
Az osztálytermi környezet megváltoztatásával is csökkenthetők a konfliktusok.
- A környezetre összpontosítva tovább a tanárok tovább tágíthatják a problémamentes
területet., és megnövelhetik a tanításra-tanulásra fordítható időt.
- A környezet átrendezése eddig csak tanítási technikaként ismerték nem pedig az
elfogadhatatlan diákviselkedések megelőzéséről.
1. A környezet gazdagítása . : gyakorlati példák a könyvben
2. A környezeti ingerek tompítása :gyakorlati példák a könyvben
3. A környezet szűkítése gyakorlati példák a könyvben
4. A környezet tágítása: gyakorlati példák a könyvben
5. A környezet átrendezése: gyakorlati példák a könyvben
6. A környezet egyszerűsítése: gyakorlati példák a könyvben
7. A környezet rendszerezése: gyakorlati példák a könyvben
8. A környezet előre tervezése. gyakorlati példák a könyvben

- A 12 kommunikációs gát a tanítási tanulás időben gátlástalanul nyilvánulhat meg.

 8
A konfliktus:a latin conflictus szóból ered. Jelentése: összecsapni.
- Az ember kapcsolatokban akkor beszélünk konfliktusról, amikor harcokra és
összeütközésre kerül sor amikor
a) Viselkedésük akadályozza, egyiküknek vagy másikuk igényeinek teljesítését.
b) Értékrendjük különböző

- A Gordon módszert azokra a konfliktusokra lehet alkalmazni, melyek akkor merülnek fel,
ha a diákok viselkedése érzékelhetően és konkrétan akadályozza a tanár igényeinek érvényesítését.
- A tanári szakmában általánosan a győztes-vesztes konfliktusmegoldó modellt alkalmazták.
A tanárok úgy érzik vagy szigorúak vagy elnézőek.. Konfliktusok mindig felmerülnek a tanárok többsége
úgy próbálja megoldani azokat, hogy ő győzzön, vagy legalábbis ne veszítsen. Így végül a diákok
veszítenek. Más tanárok, akik utálják a kiabálást, úgy érzik be kell adniuk derekukat a diákoknak. Ezt
annak érdekében teszik, hogy a gyerekek lehetséges „lelki károsodását” csökkentse.
A győzelem-vereség kétféle szemlélete: A konfliktusok tekintélyelvű megoldását jelenti.
- I. módszer: A tanár győz a diák veszít. Tekintélyelvűek. Hatalmi módszer.
- II. módszer: A diák győz, a tanár veszít. Engedékenyek. Hatalmi módszer.
- Mindkét módszerben az erőviszonyok, a hatalom dominálnak. „ Úgy lesz, ahogy én
akarom, addig harcolom, míg azt el nem érem. Versengés, makacsság, udvariatlanság, tapintatlanság, a
másik igényeinek figyelmen kívül hagyása dominál. Mindkét módszerben a vesztes neheztelve és
haragosan távozik.
- A tanárok a konfliktus megoldásának ezt a kétféle módszerét ismerik, ezt sem tanulták,
hanem ösztönösen alkalmazzák, mint hajdan tanáraik, vagy szüleik tették.
- A tanárok ritkán szokták, kizárólag az I. vagy a II. módszert alkalmazni. Általában
felváltva. Ez az ingadozás összezavarja a diákokat, amolyan”gumivilág” érzik magukat.
- Mindennap sok időt kell azzal tölteniük, ma éppen hol a határ?
- Az engedékeny tanároknál annyira elviselhetetlen lehet a diákok viselkedése, hogy
erélyesen közbe kell lépnie és rendet kell teremtenie. Emiatt a tanár bűntudatot fog érezni, legközelebb
megint engedni fog és a körforgás kezdődik előröl.

I. módszer:
- Felvetődik a kérdés: Akinek, tekintélye van annak hatalma is van?
- Általánosan elfogadott társadalmi nézet, hogy a tanárnak szüksége van a tekintélyre a
fegyelmezésnél. A szülők nagy része is ezt az elvet vallja, ezért a szülők átruházzák saját tekintélyüket a
tanárra, egyszóval a tanárnak jogot adnak arra, hogy helyette cselekedjenek.
- A tekintély általánosságban rombolja és pusztítja az emberi kapcsolatokat. (kivétel a
szakértelmen alapuló tekintély)
- 1. fajta tekintély: alapja a szakértelem, tudás, tapasztalat. Ez a fajta tekintély azt feltételezi,
hogy a tanárok tökéletesek mindig mindent tudnak, sohasem tévednek. Diákokban csalódást okoz, amikor
meggyőződnek arról, hogy ez nem igaz. A kisgyermek rajzaiban egyhatalmas szörnynek ábrázolja a
tanáért a diákot pedig aprócska lénynek. Ahogy nőnek ez a pszichológiai méretkülönbség fokozatosan
csökken, ezzel egyidejűleg az alaptalanul feltételezett, nem megérdemelt tekintély is. Ezzel szemben a
tanár megérdemelt tekintélye, ami tényleg a szakértelmen alapul nem veszít erejéből.
- Fontos, hogy a szakértelmen alapuló tekintély szinte sohasem okoz problémát az
osztályban.
- 2. fajta tekintély: a hatalmon alapuló tekintély úgynevezett jutalmazó-büntető tekintély.
- Amikor a tanár úgy érzi, hogy nincs tekintélye, vagy csökkenőben van a tekintélye a
jutalmazás és büntetés módszereit alkalmazza.
- Hatalom korlátai:
- A tanárok hatalma óhatatlanul kimerül.
- A tanárnak csak addig van hatalma az osztályban még a tanulóknak kívánságai
szükségletei vannak, mert érzékenyen reagálnak a jutalmazásra és a büntetésre.
- Ahogy a gyerekek nőnek a tanárok fokozatosan elveszítik jutalmazó és büntető hatalmukat
is. A büntetés negatív hatása: nem elégítik ki a szükségleteket, és lelki kényelmetlenséget fájdalmat
okozhatnak. A diákok félelem miatt tesznek eleget a tanár követelményeinek.
 9
- A tanári hatalom olyannyira elveszítheti erejét, hogy eléri azt a pontot, hogy a diák nem
függ tőle, ilyenkor sok esetben a tanár az igazgatóhoz fordul, hogy megerősítse a tekintélyét.
- A kisgyermeket a tanár számtalan eszközzel jutalmazhatja, mert saját tevékenységéből
nem tudja megszerezni. Büntetés eszköztára is igen tágas. Egy középiskolás diák a jutalmainak többségét
saját tevékenységeiből meg tudja szerezni. (sport, barátok, autó utazás) így a tanárnak nagyon kevés
hatásos jutalmazási lehetősége van (esetleg az osztályzatok), és szinte alig van büntetési eszköze (talán az
iskolából való eltanácsolás).
- Így a serdülők tanárai nagyon tehetetlennek érzik magukat, mert alig marad jutalmazási és
büntetési eszközük. Ilyenkor kezdik el a tanárok a diákokat hibáztatni lázadásért, tiszteletlenséggel. A
nagyobb diákok azért okoznak több nehézséget a tanárok számára, mert önállóbakká válnak, ki tudják
elégíteni igényeiket. Mivel pedig a legtöbb tanár továbbra is hatalommal próbálja fegyelmezni őket a
serdülők természetes ellenállással reagálnak rá.
- Azért jóval feszültebbek a tanár diák kapcsolatok a felső tagozatban és a középiskolában,
mert amikor a gyerekek még kicsik voltak, az alsó tagozatos tanárok túlságosan támaszkodta arra a
hatalomra, melyet a jutalmak és a büntetések útján gyakorolhattak. De a későbbiekben , ahogy a diákok
nőnek, egyre fokozódó haraggal ellenségességgel reagálnak ezekre a módszerekre.
- A tapasztalatok azt igazolják, hogy ha a tanárok nem használják fel hatalmukat, a
diáklázadások nagy része megszűnik az iskolában.
- A hatalom romboló hatású a diákokra nézve.
- Manapság sok ember él abban a hitben, hogy a mai fiatalgeneráció lázad vissza, és
visszavágynak a régi szép időkre, amikor szerintük a diákok tisztelték a tekintélyt és vágyak is rá. Ezt a
tévhitet a tanárok felidézett emlékei megcáfolják, sokkal több negatív érzésről számoltak be, mint
pozitívről(megtanultam engedelmeskedni, többet tanultam).
- A diákok megküzdési mechanizmusokkal reagálnak a hatalmi harcra.
- Lázadás, ellenállás, harc, mert a szabadságuk veszélyben van.
- Megtorlás: történelmi alapokra nyúlik vissza, hogy a hatalmon lévők ellen bosszút álljanak.
- Hazudozás, árulkodás, az érzések eltitkolása: a diákok természetes reakciója „nehogy
elcsípjenek játszmában
- Mások hibáztatása, pletykálkodás: Úgy szállnak szembe a tanárral, hogy másokat
próbálnak bemártani. Ha a többieket rossz színben tüntetem fel, én hozzájuk képest jobbnak látszom. Pl. Ő
ütött először.
- Csalás, másolás, puskázás: a diák azért folyamodik erre, mert a rajtakapást is képes
megkockáztatni, csakhogy elkerülje a rossz jegyet.
- Győzni akarás, a veszítés gyűlölete: A jutalmakkal teli osztálylégkör lényegesebb károsabb
azoknak a gyerekeknek, akik nem tudják megszerezni ezeket a jutalmakat, mint azoknak, akik mindig
részesülnek belőle.
- Szervezkedés, klikkel kialakítása: A gyerekek a tanári hatalommal szemben szervezkednek,
hamar megtanulják, hogy egységben az erő.
- Meghunyászkodás, engedelmeskedés, megadás: Szigorú büntetés elől menekülnek ezzel a
hozzáállással, másrészt pedig azt hiszik ezzel a viselkedéssel előjogokhoz, jutalmakhoz jutnak.
- Hízelgés: A gyerekek hamar rájönnek, hogy a tanárok nem igazságosan osszák a
jutalmakat és a büntetéseket. Úgy gondolják, hogy a tanár „megnyerhető.”
- Komformitás, kockázatvállalás és kezdeményezés elkerülése :A tanátok hatalma és
tekintélye komformitásra nevel, mint kreativitásra, és elfojtja a kezdeményezést.
- Visszahúzódás, kimaradás, ábrándozás, regresszió: Ha a tanárok hatalmát nehéz elviselni,
akkor a diákok visszahúzódnak (testileg, lelkileg) „elmenekülnek” (öngyilkosság, drog, depresszió,
pszichoszomatikus betegségek stb.)
- Felvetődik az a kérdés, hogy a pedagógusok miért használják azt a módszert, amikor
tudtában vannak mennyire káros hatásai vannak. A válasz egyszerű, mert nem ismernek más alternatívát,
mint a II. módszer.
II. módszer:
- A tanárok húzzák a rövidebbet, igényeik nem érvényesülnek, szenvednek nem tudják
elvégezni a dolgukat, a tanítás terhessé válik számukra.
 10
- Amikor már a diákok irányítják a tanárt, akkor végül a tanárok is kifejlesztik a megküzdési
mechanizmusaikat.
- A tanátok megküzdési mechanizmusainál ugyanazok a tételek érvényesek, mint a
diákoknál.
- Megtorlás: váratlan dolgozatírás, rosszabb osztályzat adása, szigorúbb vizsgáztatás.
- Szervezkedés: más tanárokkal.
- Lázadás: az igazgatóhoz fordulás
- Feladás: más iskolába menekülés.
- Menekülés: italozásba, kényszeres evésbe, ábrándozásba.
- Pszichoszomatikus betegségek kialakulása: gyomorfekély
- Visszahúzódás: kollégákkal való ismerkedés kerülése
- Hízelgés a diákoknak: igyekezet a „legnépszerűbb” tanár vagy az „aranyos” tanár címének
elnyerésére.
- Alkalmazkodás: kezdeményezés elkerülése.
- Hatalom hatása a győztesre:
- Ha a hatalom a tanár kezében van:
- A tanári hatalom erőt ad az „áldozatoknak”, diákoknak, ezzel megteremti a saját
ellenzését, és előkészíti a saját megsemmisülését.
- A megküzdési mechanizmusokra reagálva egyre nagyobb energiát termel, egyre több időt
foglalkozik a problémák megoldásával, így a tanulásra-tanításra fordított idő lényegesen lerövidül.
- A hatalom csökkenti a tanár befolyását. A diákok arra törekszenek, hogy az előírt módon
viselkedjenek. Nincs motiváció, hogy a különböző viselkedési módokat megtanulják.( A hatalom
kikényszerít vagy megtilt egy adott magatartásformát.)
- A tanárok nagyobb befolyást tudnak a diákokra gyakorolni, ha nem a hatalmi módszereket
válasszák.
- Hatalom gyakorlásával a tanárok megfosztják a diákokat a meleg, kellemes, baráti
kapcsolatoktól.
- A gyerekek meggyűlölik az I. módszert alkalmazó tanárokat.
- A tanárokban bűntudatot kelthet a hatalom gyakorlása. Kevés ember élvezi a hatalom
gyakorlását. „Ez jobban fáj, mint neked!” -mondogatják egyes tanárok.
- Az erőt alkalmazó diákokra éppúgy káros hatással van a hatalom, akár a tanárokra.
- A hatalom neheztelést szül, így a hatalommal élő diákokra könnyen megneheztelnek a
tanárok és a diáktársaik is. Ezeket a gyerekeket rendkívül nehéz szeretni. Legtöbbször ezt meg is sejtik, és
jogosan alakul ki bennük az az érzés, hogy nem szeretik őket.
- A tanárok azért alkalmazzák a tekintélyt és a hatalmat, mert:
- „Életkorral járó bölcsesség és tapasztalat” mítosza: Azon a hiedelmen alapul, hogy a
gyerekek buták, még okossá nem teszik őket, vagy úgy tekintenek a gyermekekre, mintha miniatűr
ördögök lennének, akit fegyelmezni és irányítani kell.
- „A gyerekek valóban igénylik a viselkedésük korlátozását”. gyerekeknek szükségük van
korlátokra, mert csak így tudják, meddig mehetnek el. A korlátok körüli kétségek bizonytalanná és
aggodalmaskodóvá teszik őket.
- A korlátok felállítása célszerű lenne, ha a diákok bevonásával történne, nem pedig
önkényesen.
- „A kultúra átadás felelősségének” mítosza: Elterjedt nézet, hogy a tanároknak erkölcsi
kötelessége, a közösség normáinak és értékrendjének átadása a gyerekeknek. (A társadalom a „kultúra
átadójának” szerepébe kényszeríti őket.)
- Egyes gyerekeknél szükség van kényszerre: A tanárok szerint azoknál a diákoknál kell a
kényszert alkalmazni, akik a hatalmi harcra megküzdési mechanizmusokkal reagálnak.
- Ezeknél a diákoknál a még erősebb kényszer sem hozza meg a kívánt eredményt. Nekik
belső fegyelemre van szükségük., és ez csak olyan kapcsolatokban fejlődik ki, amellyel tiszteletben tartják
az igényeiket.
- A szigorú, de igazságos mítosza: A hatalom alkalmazása önmagában is káros, még
károsabb, amennyiben ezt tudatosan alkalmazza a tanár.
 11
- A gyerekek sohasem akarják, hogy hatalommal és tekintéllyel fegyelmezzék őket. De ha
rájönnek, hogy így próbálnak rájuk hatást gyakorolni, akkor inkább a „szigorú, de igazságos” bánásmódot
választják, így valamennyire előrelátják tetteik következményét.
- Ha ennek igazságosságában is kételkednek, akkor csalódottakká, neurotikussá válnak.
- A pedagógusok nagy része arról számol be, hogy a kisebb problémákat tekintve
alkalmazzák a II. módszert, de ha komoly problémák alakulnak ki, akkor a győzelem érdekében a
hatalmuk felhasználásával próbálkoznak. (I. módszer).
-
III. módszer : a konfliktusmegoldás vereségmentes módszere: Gordon Módszer
- Ez egy alternatív módszer, mellyel a tanárok jelentősen változtathatnak a diákokkal
felmerülő konfliktusaik kezelésében.
- Ezek a változtatások a probléma gyökerét érintik, a tünetek kezelése helyett.
- A konfliktusmegoldás eme módszere nem kényszeríti egyik felet sem, hogy védekezően
reagáljon.
- A konfliktus szereplői egyesült erővel kutatják a mindkettőjük számára elfogadható
megoldást, olyat amely egyikük vereségét sem jelenti.
- A III. módszer abban az esetben alkalmas a problémák megoldására, amikor 2 nagyjából
egyenlő hatalommal rendelkező csoport konfliktusát kell megoldani.
- A tanár diák konfliktusban együtt keresik a megoldásokat, és végül eldöntik, melyik
megoldás fele meg legjobban, mind a tanár, mind a diák igényeinek.
- A III. módszer pozitív érzéseket kelt, és erősíti a kölcsönös tiszteletet.
- Nem számít, hogy kimondta ki a végső megoldást.
- Kulcsfontosságú kérdés, hogy tudnak-e olyan megoldást találni, melyet mindketten el
tudnak fogadni.
- A III. módszer arra tanítja meg a feleket, hogy az együttműködés, nem pedig a versengés
oldja meg a problémákat.
- További előnye, hogy a megoldással csak a résztvevőknek kell elégedetnek lenniük.
- A III. módszer nem „receptekkel teli szakácskönyv”, hanem olyan eljárás, amelyik
felszabadítja a résztvevők kreativitását.
- A konfliktust, mint megoldandó problémát határozza meg, amire megoldásokat határoznak
meg. Kapcsolaterősítőnek, nem pedig kapcsolatrombolónak tartják, így nem hárítják el, hanem a
megoldásra készteti őket.
- Ábrázolva ugyanolyan nagyságú körrel ábrázolhatjuk őket, hiszen nincs közöttük
erőkülönbség közöttük vízszintes irányú kapcsolat van kétoldalú kommunikációval.
- A módszer feltételei:
- A III. módszerben alkalmaznia kell a tanárnak az aktív hallgatásban szerzett jártasságát , a
tanulóknak érezniük kell, hogy igényeiket megértik és elismerik.
- A tanároknak is világosan meg kell fogalmazniuk igényeiket határozott én közlések
formájában.
- „Van itt egy problémánk, és azt szeretném tudni, hogyan lehetne ezt együttesen megoldani”
- „Dugjuk össze a fejünket és törjük ezen a problémán fogadni mernék, hogy találunk rá
olyan megoldást, amivel ti is, én is elégedettek leszünk.
A III. módszer folyamatának lépései:
A probléma a konfliktus meghatározása
- Egyszer egy bölcs azt mondta. „ha pontosan és világosan meghatározzuk a problémát,
akkor már félúton vagyunk a megoldás felé”
- Csak a konfliktusban érdekelt diákokat vonjuk be.
- Fontos a demokratikusság elve, hogy a diákok saját maguk akaratából akarjanak részt venni
a folyamatban.
- Legyen elég idő a probléma megoldásra.
- Ne vigyük túlzásba az érzések hangsúlyozását. Célratörő én közléseket alkalmazzunk.
- Ebben a lépésben a problémákat a teljesíthetetlen igényünket hangsúlyozzuk, ne pedig az
általunk kívánt megoldást.
 12
- Aktív hallgatás alkalmazásával tegyük lehetővé, hogy a diákok kifejezhessék igényeiket,
addig ne lépjünk tovább, még az nincsenek tisztázva mi a diák igénye és mi a tanár igénye.
- Nem alkalmazható ez a módszer azoknál a problémáknál, ahol a pedagógusé a probléma.
- Ne alkalmazzuk olyan esetekben, amikor az általunk eldöntött szabályból indul ki a
konfliktus. Ilyenkor a megvalósítás módszereiben kell kompromisszumra jutni a diákokkal.

A lehetséges megoldások keresése: „ötletroham”

- Mind a tanár, mind a diák javasolhat megoldásokat
- Ne értékeljük ebben a szakaszban a megoldásokat
- Eldöntendő, segítő kérdésekkel bátorítsuk a diákokat: Milyen lehetséges megoldásai
vannak ennek a problémának? Lássuk, csak , hány ötletünk támadt!
- Ne fésüljük át az ötleteket. Sarkalljuk őket minél több megoldás elmondására.
- Minden megoldást írjunk le!
- Ne kívánjuk a diákoktól, hogy ötleteik használhatóságát megindokolják.
- Biztassunk mindenkit, hogy vegyen részt, az ötletrohamban, de senkit ne szólítsunk fel né
szerint.
- Amikor a folyamat lanyhul tegyünk fel olyan kérdést, amely a figyelemre összpontosít.
Milyen módszerek nem jutottak még senkinek az eszébe? Kell még lennie néhány olyan megoldásnak,
amire eddig nem gondoltunk.

A megoldások értékelése
- Eldöntendő kérdés alkalmazása: Ezek közül melyik megoldás tetszik, vagy melyik nem?
Van-e olyan közötte , amit előnyben lehet részesíteni
- Húzzuk ki a listából azokat, amelyek nem megfelelőek.
- Aktív hallgatással bizonyosodjunk meg arról, hogy minden résztvevő pontosan érti a
kifejtett véleményeket, és érzéseket.
- Mindenki ismertesse a saját véleményét.
- Érzéseinket én közlések formájában fejezzük ki, ne minősítsünk hogy nekem nem tetszik
az ötlet, mert….
- Ez
- Ne siessünk!
- a szakasz a bizonyítás szakasza.

A legjobb megoldás kiválasztása a döntéshozatal

- Sokszor kiemelkedik egy olyan megoldás a többi közül, amelyik egyértelműen elfogadhatóbb
- De előfordul olyan is, amikor több jó megoldás is van.
- Fontos, hogy megvizsgálják az egyes megoldási módokat. Mit gondoltok, mi történne, ha ezt az ötletet próbálnánk
ki? Gondoljátok ezzel megoldódna a problémánk? Van benne valami buktató?
- Törekedjünk közös megegyezésre.

A döntés végrehajtási módjának meghatározása

- Fontos egyértelműen meghatározni, hogy ki mit fog csinálni és mikorra.
- Készítsük el írásban és függesszük is ki.

A megoldás sikerességének utólagos értékelése

- A hatodik lépés is fontos, de nem kell mereven ragaszkodni hozzá.
- Megéri azonban néhány szóval összefoglalni, hogy miért volt eredményes.

III. módszer alkalmazásának előnyei

- Nincs neheztelés.
- Erősödik a döntésvégrehajtásával kapcsolatos motiváció
- „Több szem többet lát”
- A III. módszert nem kell eladni.
- Nincs szükség hatalomra és tekintélyre
 13
- A gyerekek szeretik a tanárokat és a tanárok is szeretik a gyerekeket.
- A III. módszer segít kideríteni a valódi problémákat
- A diákok felelősségteljesebbek, érettebbek lesznek.

III. módszer alkalmazásának területei:

- Alkalmazható viselkedésből eredő konfliktusokra
- De alkalmazható a tanulási-tanítási , tantárgyi konfliktusok megoldására
- Alkalmazható tanár- diák, ill. diákok közötti konfliktus kezelésében.

III. módszer alkalmazása, ha diák-diák között van probléma:

- A tanár –diák és a diák-diák konfliktus megoldásában az alapvető különbség a tanár szerepében van, mert a diákok
közötti konfliktusban segítő szerepet tölt be, egyfajta közvetítőként funkcionál.
- Ezzel a módszerrel az összes emberi kapcsolataira vonatkozó új modellt mutatnak meg a gyerekeknek.
- Általánosságban elmondható, hogy a III. módszertől sem várhatunk drámai megoldást a konfliktusok kezelésében,
de az esetek többségében sikerül megállapodniuk az egymással ellentétben álló feleknek. Tulajdonképpen a
problémák feltárása, a tanár közvetítői szerepe, az aktív hallgatásban való jártasság segíti oda a diákokat, hogy
törekedjenek a megállapodásra.
- A III. módszer valójában működik, néha váratlan fordulatokat hoz, csodákat tesz.

III. módszer alkalmazása az osztály szabályainak és irányelveinek a betartására.

Ebben az esetben nem a konfliktus megoldására helyeződik a hangsúly, hanem a konfliktus elkerülésére .
- Szabályok nélkül nem lehetne emberi kapcsolatokat fenntartani.
- Szabályok nélkül anarchia lenne.
Az iskolai életben a szabályokkal kapcsolatban 3. helyzet okoz biztosan konfliktust a tanárok és a diákok
között.
1. Amikor nincsenek világosan megfogalmazott szabályok és irányelvek
2. Amikor a szabályok és az irányelvek nincsenek hivatalosan közzétéve
3. Amikor a szabályokat és irányelveket a felnőttek kényszerítik rá a diákokra, anélkül, hogy őket is
bevonnák a szabályalkotása.
A konfliktusok elkerülése érdekén az iskolának és az osztályoknak olyan eljárást kell kidolgozniuk, melyben a
tanárok és a diákok is részt vesznek a betartandó szabályok és irányelvek meghozatalában.
A III. módszert alkalmazhatjuk tehát abban is, amikor a tanárok és a diákok közösen dönthetik el, milyen
szabályokra van szükség az osztályban.
- Félelem: a tanárok félnek a döntésbe belevonni a diákokat, mert úgy gondolják, hogy csak engedékeny szabályok
lesznek. A félelmet le kell győzni, mert a III. módszer lényege a közös megegyezésen múlik.
- Előkészületek: fontos a gyűlést megelőző időszakban, hogy a tanár beszéljen a gyűlés céljáról. Pl: A gyűlés célja,
hogy kölcsönösen elfogadott szabályokat alkossunk. Alsós gyermekeknek egyszerűbben fogalmazzunk. Pl.
Beszélgessünk arról, hogy milyen szabályokra van szükségünk ahhoz, hogy mindnyájan sokat tanulhassunk és
jól kijöjjünk egymással. Szükségem van a segítségetekre a szabályok megfogalmazásához.
Meg kell érteniük a III. módszer filozófiáját, hogy mindenkinek elégedettnek kell lennie minden meghozott
döntéssel, senkinek sem szabad vesztesnek éreznie magát.
- A gyűlésen a problémamegoldó eljárás hat lépést mindenképpen tartsuk be.
- Fontos a tanár szerepe a gyűlések lebonyolításában, Az eddig megismert jártasságok alkalmazása itt is nagyon
fontos.
- A szabályalkotó gyűlést a tanév elején tartsunk, ne várjuk meg még kialakulnak a problémák. Ez többnyire
időigényes feladat kb. fél nap, számoljunk vele és biztosítsunk elegendő időt rá.
A III. módszer alkalmazásakor felmerülő problémák:
- A megoldások versengése: a tanárok elkövetik azt a hibát, hogy a diákokkal kialakult konfliktusokat a „megoldás
versengésének” tekintik.
- Amikor a diákok nem tartják be a megállapodást. Ekkor a tanárok határozottan jelezzék pontos én-közlésekkel a
csalódásaikat. (talán a diák megmondja miért szegte meg a szabályt)
- Javaslat: Még egy lehetőséget ad a diáknak. Valamilyen módot talál arra, hogy segítsen a diáknak fejben tartani,
illetve betartani ígéretét. Visszatér a problémamegoldó eljáráshoz.
 14
- Csak olyan esetekben alkalmazható a módszer, ami a pedagógus hatáskörébe tartozik: pl. lárma az osztályban,
tisztaság, feladatok kijelölése, munka megosztása, ülésrend stb.
- Olyan konfliktusokra ne alkalmazzuk a III. módszert, amiről már egy hatalmi létrán feljebb álló személy szabályt
alkotott. Pl. Közoktatási törvényben a tankötelezettség betartása. Milyen tankövből tanuljanak a gyerekek. Stb.
- A hatáskörön kívüli szabályok is betarthatóak. A következőket tehetjük:
1. Tudjuk meg, hogy a diák ismeri-e a szabályokat és a megszegéséért járó következményt.
2. Ha már biztosak vagyunk abban, hogy ismeri a szabályt, mondjuk meg neki, hogy nem áll
módomban felmenteni téged alóla- ez túlmegy a hatáskörömön.
3. Ha ismeri a szabályt, de mégis meg fogja szegni a szabályt, akkor fogalmazzunk számára határozott én
közlést. Ha megteszed, amit egyébként nem volna szabad megtenned, félek, hogy engem fognak
felelőssé tenni érte, engem fognak elmarasztalni, mert nem ügyeltem a szabály betartására.
4. Ügyeljünk arra, hogy az én közlés után váltsunk át aktív hallgatásra.
5. Ha a diák nem változtat a magatartásán, váltsunk át a III. módszerre annak megismerése céljából, hogy
megtudjuk mi motiválja őt a szabály megszegésére.
6. Végül figyelmeztethetjük újra milyen következményekkel járhat a szabály ismételt megszegése.
Szabály megszegésekor érvényesítjük a következményeket, Vagy megpróbálhatjuk a szabályokat
megváltoztatni,, ha magunk is úgy érezzük, hogy értelmetlen a tanári értekezleten vagy az igazgatóval
elbeszélgetve.
- Ha az eljárás során nem tudnak egymással megegyezni: Akkor keressenek új megoldásokat, vagy próbálkozzanak
újabb gyűléssel. Fontos a biztatás: Erre kell lennie valamilyen megoldásnak. Nyíltan beszéljünk a
nehézségekről.
- Amikor a gyerekek büntetést építenek be a megoldásba: Hangsúlyozni kell, hogy ez a konfliktusmegoldó módszer
nem alapszik a büntetéseken, hanem bizalom elvén , eleve feltételezzük azt, hogy a döntés létrehozásában részt
vevők be is tartják azt.
Mikor van szükség az I. módszerre?
- Mindhárom módszer a felmerült konfliktusok megoldására szolgáló alternatíva.
- Az első módszer: Álljatok sorba! Akkor éri el célját, ha keményen hangzó felszólítás nem pedig befolyásolási
kísérlet.
- A befolyásolási kísérlet természetes , de problémák okoz, ha a másik fél ellenáll. Lehet én-közlés is és te-közlés is,
de ilyenkor befolyásolási kísérletnek számít, nem pedig problémamegoldásnak. Az én közlés ellenállás esetén
jól előkészítik a III. módszert.
- Befolyásolási módszereink azonban legyenek enyhék, mert ezt a diákok még nem érzik hatalmi harcnak. Ellenkező
esetben, ha túl erős a befolyásolási kísérletünk, akkor a diákok fenyegetésnek érzik, és megneheztelnek vagy
visszavágnak, megküzdési móddal reagálnak.
- Bizonyos helyzetekben a diákok mégis elfogadják még a nagyon erős befolyásolási kísérleteket is. Pl. Rendkívüli
körülményeknél, ahol a reagálási sebesség döntő fontosságú. Pl. Hajtsd le a fejed! Vagy a zenetanár azt
mondja, fúvósok hangosabban!
- A probléma az, ha tanárok őrmesterként próbálnak viselkedni, és ok nélkül próbálkoznak a befolyásolással.
- Amikor ilyen helyzetben a tanárok szükségesnek és jogosnak érzik az I. módszer alkalmazását, igyekezzenek
utána rendbe hoznia gyerekekkel fennálló esetleg károsodott kapcsolataikat:
1. Megmagyarázhatják a diákoknak miért választották az I. módszert
2. bocsánatot kérhetnek
3. Aktívan figyelhetnek a diák érzéseire
4. a diák számára elfogadható kárpótlást ajánlhatnak fel
5. kezdeményezhetik annak megbeszélését, hogy a jövőben a diák hogyan kerülje el a hasonló
helyzeteket.
- A III. módszert alkalmazó tanárok tapasztalata szerint az I. módszer esetenkénti használata nem károsítja
számottevően kapcsolatukat a gyerekekkel, de szinte mindig neheztelést vált ki a tanulóban.

Jó a 29. ábra , ami a konfliktusmegoldási variációkat szemlélteti.

A diák problémája
 15
Tanítási-tanulási terület
(Nincs probléma )

ò ØA környezet megváltoztatása
ò ØÉn közléses konfrontációk
ò ØA III. módszer
Érték összeütközések

Amikor a III. módszer hatástalan: Az értékek összeütközése az iskolában

- Vannak olyan tanár diák konfliktusok, melyeket nem lehet a III. módszerrel sikeresen megoldani. Ezek az
értékeke és nézetkülönbségekből adódó konfliktusok. pl. A fiúk hajhossza, udvariasság, jó modor, helyes
beszéd, az igazság, őszinteség.
- Elkerülésük nem vezet eredményre. Valamit tenni kell.
- Először is fel kell ismernünk, hogy itt „értékek összeütközéséről van szó”. Meg kell különböztetniük az „igények
konfliktusa helyzetektől.” Arról ismerhetjük fel, hogy a diák igen értetlenül áll velünk szemben, ha bennünk is
olyan érzés lesz hirtelen úrrá, hogy szeretnénk már végre megmondani amit érzünk. Pl. Ha büdös vagy.
A megoldás eredménytelen az én-közlésekkel:
- Már a megfogalmazásnál megakadunk, nem tudjuk kifejezni a bennünket érintő kézzelfogható, konkrét hatást.
Amennyiben nincs konkrét kézzelfogható hatás, nehéz rábírni a diákot, hogy a nézetein változtasson. Kicsi a
valószínűsége a változtatásnak, de néha beválnak ezért próbálkozhatunk vele. Ilyenkor önfeltáró közlés van a
konkrét leíró rész helyett, ami legalább tájékoztatja a diákot arról, hogy a tanárnak mi a véleménye. Ilyenkor is
át kell térnünk az aktív hallgatásra, hogy segítsünk a diáknak feldolgozni a konfrontálásunkra adott reagálást.
Ha továbbra is folytatják a számunkra elfogadhatatlan viselkedést, akkor semmiféleképpen ne alkalmazzunk
újabb én-közlést.
A megoldás eredménytelen a III. módszerrel:
- A diákok egyszerűen nem mennek bele a tárgyalási folyamatba, mert szerintük nincs miről tárgyalni. A diákok
nem akarnak olyan konfliktusokat megoldani, ami csak a tanárok képzeletében van jelen.
- A III. módszer nem alkalmas annak megvitatására, hogy milyen legyen az öltözködési stílusunk, a zenei ízlésünk.
- Nemcsak a diákok, de a tanárok se lenének hajlandóak azt megvitatni, hogy hordjanak-e szakállt, vagy milyen
színűre fessék ki a lakást.
A megoldás eredménytelen az I. módszerrel:
- Az értékek területén a legveszélyesebb az I. módszer alkalmazása. Értékek közé tartoznak a különböző jogok, a
személyes elképzelés, az önálló cselekvés. Ezért van az, hogy az érték összeütközésnél nagyon erős ellenállás
alakul ki a kényszerrel és az erőszakkal szemben. A jogokért valóharcot ismerhetjük a történelemből is.pl. Az
amerikai forradalom alapvetően az eszmékért, értékekét küzdő háború volt. megnyerése után az amerikai
hazafiak e jogok nagy részét belefoglalták az alkotmányba, főleg az Emberi Jogok Törvénybe.
- A tanároknak hasznos szabály, soha ne éljenek hatalmukkal annak érdekében, hogy saját érékeiket a diákokra
erőltessék.
- Ha a felnőttek erőszakkal kikényszerítik a viselkedés megváltoztatását, a nézeteik nem változnak a dologról. (pl. A
hosszú haj levágatása) Megerősödnek a nézeteiket illetően, és bosszút forralhatnak. A jogok megsértéséből
bírósági ügyünk is lehet.
A megoldás eredménytelen a II. módszerrel is.
- Nem vezet eredményre az sem, ha szemet hunynak a tanárok az értékek összeütközéséből adódó konfliktusok
felett, behódolnak, nem reagálnak, megengedik a számukra elfogadhatatlan viselkedést. A pedagógusok
ilyenkor vesztes érzésük ellensúlyozására megküzdési stratégiákkal küszködnek
- Ilyen esetben is fontos, hogy a tanárok közöljék az érzéseiket, még ha a diákok nem is reagálnak olyan módon,
hogy változtatnak a viselkedésükön., ugyanis az őszinteség nagyon fontos személyiségjegy.
 16
- Próbáljunk önfeltáró én közlést alkalmazni. Pl. Felháborít, hogy így beszélsz, és haragszom rád. Engem nem így
neveltek, nem tehetek róla. Semmilyen károsodásra nem utaltunk, de legalább tudtára adtuk a diáknak, hogy
mit fog belőlünk kiváltani, ha továbbra is így viselkedik.
Hatásos reagálások az érték összeütközésből eredő konfliktusokra.
I.Váljunk eredményes tanácsadóvá! A tanátoknak kötelessége, hogy befolyásukat érvényesítsék a konfliktusban.
Elkerülni helytelen!
- Az eredményes tanácsadó szerep 4 kritériumnak kell megfelelnie:
- Eredményes tanácsadónak lenni annyit jelent, hogy a tanár bemutatja, mit tud nyújtani, és abból, milyen haszna
lehet szerinte a problémával küszködő diáknak.
1.Kezdeményezés: Addig ne is próbálkozzunk a diák viselkedésének a megváltoztatásával, még „fel nem
fogadtak, szerződtettek”
a) Egyes jelekből arra következtetek, hogy problémáitok vannak a felnőttekkel, akik az öltözködés miatt
macerálnak benneteket….
b) Erről a problémáról sokat olvastam, gondoltam, talán hasznát veszitek…
c) Szeretnék lehetőséget kapni arra, hogy megosszam veletek elgondolásaimat, illetve meghallgassam a
véleményeteket…..
d) Hajlandók lennétek rászánni egy kis időt, hogy lássátok, érdekelnek-e benneteket az én
elgondolásaim….

2.Felkészülés: Tények, adatok értesülések alapján megfelelően felkészül.

a) Szakirodalom elolvasása
b) adatgyűjtés,
c) saját tapasztalatok rendszerezése,
d) elképzeléseink felvázolása

3.Elgondolásaink ismertetése: Tömören és velősen, csak egyetlenegyszer osztja meg szaktudását a diákkal, nem
nyúzza tanácsaival a diákot.
a) Ne tűnjön kioktatásnak, prédikációnak.
b) Itt gyakran kell aktív hallgatáshoz folyamodni.
c) Az eredményes tanácsadó azonnal észre veszi az ellenállást, védekezést, és ilyenkor éreztetnie kell,
hogy elfogadja a kliens érzéseit.

4.Felelősség meghagyása a diákoknak. Meghagyja a diáknak azt a felelősséget, hogy megfogadja-e a

változtatásra vonatkozó tanácsokat
a) Ha tanácsadóként szerepelünk, akkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a probléma a diáké.
b) Ne ragaszkodjunk görcsösen hozzá, hogy a diák elfogadja a tanácsunkat, hagyjuk meg neki a
mérlegelés lehetőségét.

- Rendszerint beválik, mert nincs benne negatív értékelés a diákokról, csak kismértékű kötelezettséget kér a
diákoktól.
- A tanácsadó szerepet hagyományos tanítás során is lehet alkalmazni. A legjobb tanárokat először „felkérik” a
diákok, hogy tanítsák meg őket valamire. Azután a tanárok felkészülnek olyan érdekes dolgokról beszélgessenek,
amelyről a diákok még nem hallottak.

II. Mutassunk példát, adjunk mintát!

- Az értékproblémák kezelésének másik módja az, hogy mintául szolgálunk a kialakítani kívánt
viselkedésre
III. Alakítsuk magunkat elfogadóbbá!
- A tanárok nagyobb része egyetért azzal az állásponttal, hogy másokkal fennálló kapcsolataiban
időnként elfogadóbban kell viselkedni, ha meg akarja előzni a súlyosabb konfliktusokat.
- Az elfogadás jelentősen hozzájárul a kapcsolataink javításához.
- Ismerjük meg a gyerekeket! Olvassunk róluk szóló írásos anyagokat! A kutatások alátámasztják hogy
akiket nem ismerünk azt nem is értünk meg.
 17
- Kérjük meg a gyerekeket, hogy beszéljenek értékeikről, meggyőződéseikről, hogyan sajátították el,
mit jelent számukra.
- Fejlődés a csoporton keresztül.
- Egyéni vagy csoportos pszichoterápia.
- A tanár legyen tisztába saját értékeivel.
- Erőszakosság nélküli ragaszkodás saját értékeinkhez. Egészen más, ha egy tanár ragaszkodik az
értékeihez, és egészen más, ha másra is rá akarja erőltetni.
- Tanuljunk a diákoktól.
IV. Találjuk meg az elfogadáshoz szükséges higgadtságot.