Don Wins​low

A GAN​DZSDA URAI

Don Wins​low: The Kings of Cool

Copy​right© Sam​b uru Inc., 2012

For​d í​totta: Varga Bálint

Shane Saler​no​nak min​de​nért.

Bár​mi​kor, bár​mit.
 1.
A kurva any​ját
Laguna Beach. Kalifornia

2005
 2.
O pontosan ezt gondolja, amint ott ül Chon és Ben között a padon a Main Beachen, és csajt keres
nekik.
– Az ott? – kérdi, és egy BB-re (Bay​watch Bula) mutat, amint nem messze tőlük riszálja magát.
Chon meg​rázza a fejét.
Egy kicsit nagyképűen, gondolja O. Chon ahhoz képest elég válogatós, hogy ideje jelentős részét
Afganisztánban vagy Irakban tölti, és vagy rajzolt japcsi csajokat nézeget, vagy burkába öltözött helyi
nőket.
O-nak hir​te​len bevil​lan, hogy ez a bur​ka​do​log marha szexi tud lenni, ha ügye​sen csi​nálja.
Ami​att a hárem-izé miatt.
Aha, hát azt nem.
A burka, az O-nak nem fog játszani. Eleve olyan kicsi, meg ha feketét kellene hordania, akkor
akkorának látszana, mint egy letakart gyerekszék egy lakatlan házban. Ezt a szőke hajat nem szabad
elrej​teni, azok az élén​ken csil​logó sze​mek meg nem néz​he​tik a vilá​got egy nikáb mögül.
O-nak a nap​sü​tés a lét​eleme.
Kali​for​niai csaj.
Na most, O amennyire kicsi, Chon annyira vékony. O szerint még vékonyabb, mint szokott lenni.
Mindig is szálkás volt, de most akár szálka is mehet a tenyerébe, ha hozzáér. És O nagyon szereti azt a
rövidre nyírt, majd​nem borot​vált haját.
– És az? – mutatja O azt a turis​ta​ki​né​zetű bar​nát a nagy mel​lek​kel meg a retró orrá​val.
Chon a fejét rázza.
Ben közben egy szót sem szól, olyan, mint egy szfinx, ami finoman szólva is szerepcsere, mert
rendszerint Ben a közlékenyebb kettejük közül. Jó, azért a mérce annyira nem magas, mert Chon
alapvetően nem szokott beszélni, kivéve amikor bekattan, mert akkor csak fossa a szót megállás
nél​kül.
Miközben Ben a közlékenyebb, gondolja O, egyben ő az, aki inkább a nadrágjában tudja tartani a
far​kát.
Ben a Folyamatos Monogámia híve, Chon meg Az Egyszerre Több Nőt Szolgáljunk Ki gyakorlatát
része​síti előny​ben. O azon​ban azt is tudja, hogy mind​ket​ten – bár Chon Ben​nél job​ban – kihasz​nál​ják a
Turistacsajokat, akik csak bámulják őket, amint strandröplabdáznak az óceán mellett, ami csak pár
lépésre talál​ható a Hotel Lagú​ná​tól. O eze​ket a talál​ko​zá​so​kat csak DuSZo​SZe​ZuK-nak hívja.
Dugás – Szo​ba​szer​viz – Zuhany – Kifelé.
– Nagy​já​ból erről is van szó – ismerte el Chon.
Bár néha a szo​ba​szer​viz kima​rad.
A zuhany viszont soha.
Ez az egyet​len mód a túl​élésre a strand​röp​lab​da​meccsek között.
Ha van zuhany, azon​nal állj be alá.
A szo​kás​ról ott​hon sem képes elfe​led​kezni.
Szóval Chon beismerte, hogy bizony matinézik ő rendesen a Hotel Lagúnában, a Ritzben, a St.
Regisben meg a Montage-ban nemcsak turistacsajokkal, hanem Narancsvidék Trófeafeleségeivel is,
bár a kettő közt szi​go​rúan csak átme​neti ideig van különb​ség.
Ez a helyzet Chonnal – teljesen őszinte. Nem színlel, nem kertel, és nem kér bocsánatot. O képtelen
eldön​teni, hogy azért-e, mert ennyire erköl​csös, vagy mert ennyire magas ívről leszarja az egé​szet.
Most oda​for​dul hozzá, és így szól: – Még egy dobá​sod van. Gon​dold meg ala​po​san.
 Ezt a játékot játsszák: Randizós Kosárlabda. Meg kell tippelni a másik szexuális preferenciáját,
aztán dobni vagy egy, vagy kettő, vagy három büntetőt. Állati játék, ha az ember be van állítva, és
most – Ben és Chon füvé​nek köszön​he​tően – be van​nak állítva.
(Ami nem is igazán fű, hanem hidrokeverék, amit „Szombat A Parkban”-nak hívnak, mert elég két
slukk, és min​den nap szom​bat lesz, és min​den hely a park.)
O rend​sze​rint az RK Michael​jor​dane, de most vala​hogy az isten​nek se akar bele​ta​lálni a kosárba.
– Na? – kérdi Chon.
– Egy iga​zán jó hely​zetre várok – feleli O, és a stran​dot pász​tázza.
Chon meg​járta Afga​nisz​tánt, meg​járta Ira​kot...
...szó​val ez egzo​ti​kus, bejön neki.
O egy gyönyörű dél-ázsiai lányra mutat, tündöklő fekete haja oltári jó kontrasztot alkot fehér
für​dő​ru​há​já​val.
– Az ott.
– Passz – feleli Chon. – Nem az ese​tem.
– Milyen az ese​ted.? – kérdi O fruszt​rál​tan.
– Nap​bar​ní​tott – vála​szolja Chon –, vékony, az arca édes, nagy barna sze​mek, hosszú szem​pil​lák.
O Ben felé for​dul.
– Ben, Chon meg akarja dugni Bam​bit.
 3.
Ben egy kicsit szét van szórva.
Figyeli a játé​kot meg nem is, mert az agya azon jár, ami reg​gel tör​tént.
Ben nyu​gi​san elkezdi a nap​ját a Coyote Grill​ben.
Ben minden reggel kocsiba ül, és elvezet a Coyote Grillbe, hóna alatt a Macjével, aztán választ egy
asztalt a nyitott teraszon, közel a kandallóhoz, és szép nyugisan elkezdi a napját egy bögre feketével
meg egy őrülten jó tojás​macchacával (ami a gyengébbek kedvéért, akik az I-5-östől keletre élnek,
nem más, mint tojásrántotta csirkével és salsával, feketebabbal, sült krumplival és vagy kukorica-,
vagy liszt​tort​il​lá​val, és ez így együtt nagy​já​ból a leg​jobb dolog a világ​egye​tem tör​té​ne​té​ben), és a New
York Timest. olvassa, hogy lássa, aznap mivel készül Bush és összeesküvő-csapata emberi életre
alkal​mat​lanná tenni a boly​gót.
Ez a rutinja.
(Már​mint Ben​nek, nem Bush​nak)
(Ami önma​gá​ban elég nagy kár.)
Ben figyel​mét társa, Chon több​ször fel​hívta a szo​ká​sok veszé​lye​ire.
– Ez nem „szo​kás” – felelte Ben –, hanem rutin.
A szokás egy rögzült cselekvés, a rutin meg döntés kérdése. Annak nincs jelentősége, hogy napról
napra ugyan​azt a dön​tést hozza az ember.
– Tök mind​egy – vála​szolta Chon. – Ne csi​náld töb​bet.
Men​jen át a Paci​fic Coast autó​pá​lya túl​ol​da​lára, vagy vezes​sen le Dana Point Har​borba, nézze meg a
gusztusos-ízletes kocogókat, amint maguk előtt tolják a babakocsit, vagy az isten szerelmére, igyon
ott​hon kávét. De ne csi​nálja min​den egyes áldott nap ugyan​azt.
– Így kap​juk el eze​ket az al-kai​dás bar​mo​kat – mondta Chon.
– Agyonlövitek őket, amint tojás​macchacát esznek a Coyote Grillben? – kérdezte Ben. – Ki
gon​dolta volna?
– Mar​hára vic​ces vagy.
Igen, vicces volt, de annyira mégsem, mert Chon ténylegesen melegebb égtájakra küldte az al-
Kaida, a Falibán meg a csatolt szervezeteik jó pár tagját pontosan ezért: szokásukká vált rossz
szo​ká​so​kat követni.
A ravaszt vagy ő húzta meg, vagy egy nevadai bunker mélyén Mountain Dew-t szürcsölő
Warmaster 3-géniusz távirányítással, aki egyetlen billentyű segítségével nyírt ki egy gyanútlan
mudzsa​hed​dint.
Az a baj a modern hadviseléssel, hogy gyakorlatilag videojáték lett belőle. (Kivéve persze, ha az
ember ott fek​szik a föl​dön és jól agyon​lö​vik, mert akkor nem olyan, mint egy video​já​ték.)
Akár Chon kezé​nek, akár valami távoli gémer​nek köszön​he​tően az ered​mény ugyanaz.
Heming​way szo​kott ilyet írni.
Vér és homok.
Haran​gok meg bikák nél​kül.
Ez mind igaz, ám Ben csak annyira hajlandó ezt a titkos, bujkáló életet élni, amennyire feltétlenül
szük​sé​ges. Azért kez​dett bele a drog​biz​niszbe, hogy sza​ba​dabb legyen, nem pedig az ellen​té​té​ért.
Azért, hogy az élete nagyobb legyen, ne kisebb.
– Mit akarsz tőlem? – kér​dezte Chon​tól. – Hogy éljek egy bun​ker​ben?
– Amíg nem vagyok itt, addig ja – felelte Chon.
Hát nem ja.
 Ben ragasz​ko​dik a rutin​já​hoz.
Azon a bizonyos reggelen Kari, az eurázsiai beütésű és a valóságot szinte megszégyenítő szépségű
pincérnő (bőre arany, szeme mandula, haja szőke, lába hosszabb, mint a tél Wisconsinban) kávét
töl​tött neki, és rámo​soly​gott: – Helló, Ben.
– Helló, Kari.
Ben komo​lyan sze​retne kez​deni vala​mit a csaj​jal.
Szó​val, baszd meg, Chon.
Kari kihozta a reg​ge​lit, Ben meg neki​állt enni a machacát, meg olvasni a New York Timest.
Aztán érezte, ahogy ez a fickó leült vele szem​ben.
 4.
Nagy​da​rab figura.
Szé​les vál​lal.
Homok​színű, rit​kuló haj​jal, amit hát​ra​fé​sült.
Régi vágású.
Sőt, Öregcsávók Rulez pólót viselt, ami célját tekintve saját dugájába dőlt, mert ha így állna a
helyzet (ha az Öregcsávók valóban Ruleznének), nem lenne rá szükség, hogy olcsó pólón kelljen
leszop​niuk magu​kat.
Mert akkor ők len​né​nek a kirá​lyok.
Ezek azok a fazonok, akik egy szót sem értenek a közösségi médiából, ezért Ben úgy véli, hogy a
királyságuknak a cédével egy időben lesz vége. Na szóval, ez a fazon legalább ötvennek látszott, és ott
ült, bámulta Bent. Nem volt valami meg​nyug​tató lát​vány.
Ben meg azt gondolta magában, hogy ismerlek, vagy ismernem kellene téged, vagy ez valami kora
reggeli buzidolog? Vagy az öreg annak az iskolának a tagja, amelyik szereti a társaságot, és
ember​ba​ráti köte​les​sé​gé​nek érzi, hogy étter​mek​ben egye​dül ülő embe​rek​kel kezd​jen el tár​sa​logni?
Ben nem tartozik a szeretek-új-emberekkel-találkozni törzs tagjai közé. Ő egy másik törzs tagja. A
kurva-újsá​go​mat-olva​som-és-köz​ben-flör​tö​lök-a-pin​cér​nő​vel-szó​val-húzz-a-faszba tör​zsé.
Így aztán meg​szó​lalt: – Ember, ne vedd sér​tés​nek, de olva​sok.
Azaz: öt üres asz​tal is van a tera​szon, miért nem ülsz le vala​me​lyik​hez?
– Csak egy perc az egész, fiam.
– Nem vagyok a fiad – felelte Ben. – Hacsak az anyám át nem ver egy jó ideje.
– Fogd be azt a nagy pofád, és hall​gass rám – szó​lalt meg az öreg hal​kan.
– Semmi kifogásunk nem volt az ellen, amikor a hidrokavarmányodat a haverjaidnak árultad. Olyan
voltál, mint azok a hülyék a borpincéikkel meg sörfőzdéikkel. Egymás előtt akarnak felvágni, a
Budweiser meg kurvára le se szarja őket. Hajrá. De ha mindenhol a te hidrádba botlunk, az már
prob​léma.
– Szabad a piac – felelte Ben, és közben arra gondolt, tisztára úgy beszél, mint egy republikánus, és
ismerve azt, hogy Ben mennyire balra húz még Trockijtól is, a gondolat egy pillanatra sem volt
kel​le​mes.
– Nincs olyan, hogy „sza​bad​piac” – felelte az Öreg Ruler. – Ez egy oxy...
Zavar​ban volt, mert nem nagyon tudta, mi a szó vége.
– ...moron – vágta rá Ben.
– Tudom én magamtól is. Oxylófasz – közölte az Öreg Király, egy pöttyét idegesen. – Mert a piac
nem szabad. A piacnak költségei vannak. Ha L. A.-ben akarsz árulni barna és fekete testvéreink
között, senki sem fog megakadályozni. Narancsvidék, San Diego, Riverside, itt viszont fizetned kell.
Figyelsz egy​ál​ta​lán?
– Feszül​ten.
– Ugratsz?
– Nem.
– Mert annak nem örül​nék.
– És ezt meg is tudom érteni – mondta Ben –, szóval a vita kedvéért tegyük fel, hogy nem fizetek.
Mi tör​té​nik akkor?
– Nem aka​rod tudni.
– Rend​ben, csak a vita ked​vé​ért.
 – Töb​bet nem fogsz árulni. Gon​dos​ko​dunk róla.
– Kit takar a többes szám? – érdeklődött Ben, aztán meglátta az öreg arckifejezését, és így
foly​tatta: – Tudom, nem aka​rom tudni. És ha fize​tek?
ÖR (Öreg​csá​vók Rulez) kinyúj​totta a kezét: – Isten hozott a pia​con.
– Meg​van. Értem.
– Akkor ért​jük egy​mást?
– Hogyne.
ÖR mosoly​gott.
Amíg Ben hozzá nem tette: – Ért​jük egy​mást, misze​rint egy segg​fej vagy.
Mert Ben úgy tudja, hogy a mari​hu​á​na​pi​a​cot senki sem irá​nyítja.
Kokain – igen. A mexi​kói kar​tel​lek.
Heroin – ugyanaz.
Met – moto​ros ban​dák, illetve egy ideje a mexi​kó​iak.
Vény​kö​te​les gyógy​sze​rek – a gyógy​szer​gyá​rak.
De a 420-at?
Az sza​bad​piac.
Ami azért kiváló, mert a piac sza​bá​lyai alap​ján műkö​dik: értel​mes ára​zás, minő​ség, ter​jesz​tés.
A vásárló a király.
Szóval Ben nagyjából leírta magában az öreget, mint egy félhülyét, akinek ma reggel is meg kellett
próbálnia valamit. Ennek ellenére azért az egy kicsit zavaró, gondolta Ben, hogy a pasi tudja, ki
vagyok. Mégis hon​nan?
És ki ez a pali?
Akárki is legyen, amo​lyan öreg kirá​lyo​san ráné​zett Benre, aki nem sokáig bírta neve​tés nél​kül.
ÖR felállt, és így szólt: – Ti faszszopók azt hiszitek, hogy ti vagytok a kúl királyai, mi? Mindent
tud​tok, senki nem tud nek​tek újat mon​dani. Hadd mond​jak neked vala​mit. Lófaszt se tudsz.
Azzal ÖR megint ráné​zett (úgy) Benre, aztán kiment az étte​rem​ből. Laza kirá​lyok, gon​dolta Ben.
Nem is olyan rossz. Tet​szett neki.
És most megint a játékra figyel.
 5.
– Biztos vagyok benne, hogy azt nem engedi a törvény – mondja Ben, ujjait összefűzi a tarkóján,
arcát a nap felé for​dítja.
– Hogy egy szar​vas​sal sze​xelj, vagy hogy egy rajz​film​sze​rep​lő​vel? – kérdi Chon.
– Egyiket sem – feleli Ben. – És arra azért rá kell mutatnom, hogy Bambi egy kis​korú rajzolt
agan​csos. Arról nem is beszélve, hogy hím.
– Bambi fiú? – szó​lal meg O.
– O, igen, egy fehér farkú szar​vas​fiú, de a farka színe másra vonat​ko​zik – pon​to​sít Ben.
– Akkor miért van a Play​boy tele Bambi nevű csajokkal? – érdeklődik O. O szereti a Playboyt, és
hálás, amiért Negyedik Mostohaapja a dolgozójában, az íróasztalfiókban tartja a magazint, nehogy
Upak...
O így hívja az any​ját. Upak.
Az Uni​verzum Passzív-Agresszív Király​nője.
...meglássa őket, és jól berágjon, hiszen ő a magazin közepén lévő csajok idősebb verziója, és drága
koz​me​ti​ku​mok​kal és még drá​gább koz​me​ti​kai sebé​szeti beavat​ko​zá​sok​kal pró​bálja fia​ta​lí​tani magát.
O nagyjából biztos benne, hogy a National Geographic Channel egy régészeti műsort fog forgatni az
anyjáról azzal a lehetetlen célkitűzéssel, hogy legalább egy eredeti testrészt találjanak rajta. Ez a vicc
áll a sza​fa​ri​ka​lap mögött, amit O Negye​dik Mos​to​ha​apja leg​utóbbi szü​le​tés​nap​jára vett.
(– De drága vagy, Ophe​lia – mondta meg​lepve Negye​dik. – Köszö​nöm.
– Szí​ve​sen.
– És mire való? – kér​dezte Upak jeges han​gon.
– Hogy ne süsse a nap a vagi​ná​dat – felelte O.)
– A lányokat azért hívják Bambinak – magyarázza Ben –, mert műveletlenek vagyunk még a
popkultúrában is, és mivel mindannyian vágyunk a gyermeki ártatlansággal ötvözött felnőtt
sze​xu​a​li​tás arche​tí​pu​sára.
Ben mind​két szü​lője pszi​cho​te​ra​pe​uta.
Ben, édes Ben, gon​dolja O.
Kemény a teste, lágy a szíve.
Hosszú barna a haja, meleg​barna a szeme.
– De ez én vagyok – mondja neki O. – Gyer​meki ártat​lan​ság​gal ötvö​zött fel​nőtt​sze​xu​a​li​tás.
Rövid szőke haj, vékony derék, melle gyakorlatilag nincs, feneke apró és kerek. És igen, hatalmas
szem – bár nem barna, hanem kék.
– Nem – jelenti ki Ben. – Te sokkal inkább felnőttkori ártatlanság vagy, amit gyermeki
sze​xu​a​li​tás​sal ötvöz​tek.
Igaza van, gondolja O. A szex számára valamiféle mókás játék, nem pedig a másik iránt érzett
szeretet kifejezésre juttatása. Véleménye szerint ezért helytállóbb a szexuális játékszerek elnevezés a
sze​xu​á​lis segéd​esz​kö​zök​nél.
– A film, a Bambi egy protofasiszta szemét – veti oda Chon. – Akár Leni Riefenstahl is rendezhette
volna.
Chon könyveket olvas – egész pontosan szó​tárt olvas –, meg cikkeket külföldi filmekről.
Bár​mi​kor képes lenne elma​gya​rázni, miről szól a 8 és fél, de nem fogja.
– Ha már nemi identitászavarról beszélünk – jegyzi meg O –, közöltem Upakkal, hogy biszexuális
leszek.
– És mit mon​dott? – kér​dezi Ben.
 – „Micsoda?” Ezt mondta – feleli O. – De aztán begyávultam, és inkább azt mondtam: „Azt hiszem,
egy bicik​lit aka​rok.”
– Hogy elke​re​kezz a barát​nőd​höz? – tuda​kolja Ben.
– Hogy elke​re​kez​zek a te barát​nőd​höz.
O tudja, hogy van benne valami androgün vonás, de ez egyáltalán nem zavarja. Mindkét csapatban
játszhatna, és mindegyikben tárt karókkal várnák, mert tizenkilenc évesen olyan gyönyörű, hogy arra
nin​cse​nek sza​vak.
Csak​hogy ezt még nem tudja.
O magát „poli​sze​xu​á​lis​nak” tartja.
– És mennyire élve​zem – teszi hozzá.
Aztán azon is gon​dol​ko​dik, hogy ÉL lesz.
Érett​sé​giig Lesz​bi​kus.
Csakhogy nem jár iskolába, amely tényre Upak napi szinte hívja fel a figyelmét. Fél évig járt
főis​ko​lára (oké, az első fél​év​ben három hétig), de hát az még​is​csak...
...főis​kola volt.
Most csak annak örül, hogy a két pasija itt van. Ami meg a Randizós Kosárlabdát illeti, azzal a
nővel kez​de​nek ki, ame​lyik​kel csak akar​nak, egé​szen addig, amíg ő is közé​jük tar​to​zik.
Ezt kapd ki, gon​dolja...
Min​den nőt meg​kap​hat​nak.
Amíg engem sze​ret​nek.
És ez az egész azért fáj.
Azért fáj ez az egész.
Mert Chon ma este elre​pül.
És ez az utolsó estéje a stran​don.
 6.
Egé​szen pon​to​san a kali​for​niai Laguna Beachen.
A Dél​Kal kikö​tő​vá​ro​sa​i​ból álló, New​port Beach​től Mexi​kóig ter​jedő nyak​lánc leg​szebb ékköve.
Neve​ze​te​sen:
Newport Beach, Corona Del Mar, Laguna Beach, Capistrano Beach, San Clemente (közben persze
Camp Pendleton), Oceanside, Carlsbad, Leucadia, Encinitas, Cardiff-by-the-Sea, Solana Beach, Del
Mar, Torrey Pines, Lajolla Shores, Lajolla, Pacific Beach, Mission Beach, Ocean Beach, Coronado,
Sil​ver Strand és Impe​rial Beach.
Mind​egyik szép, mind​egyik jó, de a leg​szebb...
Lagoona, amely nevet a városnak hivatalosan adományozta Kalifornia állam, ám valaki
elmagyarázta, hogy olyan szó nincs, hogy „lagoon”, ami a „canada laslagunas” spanyol
kifejezésből származik, és annyit tesz, hogy „tavak völgye”. A szóban forgó kanyon fölötti
hegyek​ben két tó is van, ám Laguna nem ezek​ről a tavak​ról híres, hanem strand​ja​i​ról és szép​sé​gé​ről.
Ami​vel kap​cso​lat​ban Ben és Chon kicsit bla​zír​tak, mivel itt nőt​tek fel, és ez nekik ter​mé​sze​tes.
Csakhogy Chonnak most mégsem, mert lejárt az eltávja, és vissza kell mennie Afganisztánba, más
néven Tali​bá​ni​ába.
Vagy hogy marad​junk han​gu​lat​ban...
Afgu​nisz​tánba.
 7.
– Össze​pa​kolni, meg ilye​nek – mondja nekik.
Visszamegy kis lakásába a Gleneyre-en, és berak a 68-as zöld Mustangja csomagtartójába egy
base​ball​ütőt –
– Steve McQu​een –
– a Kúl​ság Kirá​lyá​nak emlé​kére –
– aztán legurul San Clementébe, nem messze Richard Nixon Elbájától, amit az 1970-es évek
máso​dik fele óta akként ismer​nek csak, hogy
Sans Clemency.
(Nixon, szegény Nixon, az amerikai politikai színház egyetlen igazán tragikus hőse. Az egyetlen
modern kori elnök, aki inkább Aiszkhülosz, mint Rodgers & Hammerstein. Először volt Camelot,
aztán A leg​jobb bor​dély​ház Texas​ban, majd Richard?)
Chon nem a régi Nyu​gati Fehér Ház​hoz vezet.
Amely​nek ere​deti neve, fel​te​he​tően iró​ni​á​tól tel​je​sen men​te​sen:
La Casa Paci​fica.
„Békés Ház.”
Itt rótta hát a Békés Ház helyiségeit a Száműzött Nixon, ténylegesen a Csendes-óceán partján, a
Titkosszolgálat emberei meg állandóan elzavarták a szörfösöket a híres, Upper Trestles nevű helyről,
nehogy merényletet szervezhessenek ellene. Egyébként feltehetően ez az első alkalom, amikor egy
bekez​dé​sen belül sze​re​pelt a „ször​fös” és a „szer​vezni” sza​vak. Ször​fö​sök? Merény​let?
Ször​fö​sök?
Kali​for​niai ször​fö​sök?
(– Oké, akkor állít​suk be órá​in​kat.
A... micso​dá​in​kat?)
Szó​val Chon a kór​házba vezet.
 8.
– Ki tette ezt veled? – kérdi Chon.
Sam Casey, az egyik legjobb „értékesítési partnerük” fekszik a kórházban törött állkapoccsal,
agy​ráz​kó​dás​sal, három helyen meg​re​pedt jobb kar​ral és belső vér​zés​sel.
Valaki a szart is kiverte Samből.
– Brian Hennessy és három szörfös haverja – válaszolja nagy nehezen Sam összedrótozott
áll​ka​poccsal. – Sza​ros húsz gét adtam el nekik, mire össze​ver​tek, és elszed​ték az árut meg a pénzt is.
Ben és Chon kar​di​ná​lis sza​bá​lya​i​nak egyike: Soha ne adj el olyan​nak, akit nem ismersz.
Lehet, hogy csak Chon tudja: a „kardinális szabály” nem a katolikus egyházi cím viselőjének
elnevezéséből ered, hanem a latin „cardo” szóból, ami zsanért jelent. Ezért aztán a kardinális szabály
az, amin min​den áll vagy bukik.
Min​den azon áll vagy bukik, hogy nem adsz el füvet annak, akit nem ismersz.
Még​hozzá elég jól.
– Egy tucat​szor adtam el nekik – mondja Sam. – Soha nem volt semmi baj.
– Rendben, figyelj, a számlák miatt ne aggódj – mondja Chon. Ben korábban már alapított egy
fantomcéget, amin keresztül a fontosabb értékesítési partnerek egészségbiztosítását fizetik. – Én majd
elin​té​zem ezt Bri​an​nel. Tégy nekem egy szí​ves​sé​get, Sam. Ne szólj erről Ben​nek.
Mert Ben nem hisz az erő​szak​ban.
 9.
Chon viszont igen.
 10.
Ez egy örök vita, amit nem szük​sé​ges fel​ele​ve​ní​teni, de alap​ve​tően...
Ben abban hisz, hogy az erőszakra adott erőszakos válasz csak még több erőszakot szül, miközben
Chon abban, hogy az erőszakra adott nem erőszakos válasz csak még több erőszakot szül, és erre
bizo​nyí​ték​ként ott van az embe​ri​ség tel​jes tör​té​nelme.
Meglepő módon mindketten hisznek a karmában – az ember azt kapja vissza, amit adott –,
leszá​mítva azon ese​te​ket, ami​kor Chon bevi​har​zik a színre, és rend​sze​rint tele van ártó szán​dék​kal.
Chon ezt „mik​ro​hul​lámú kar​má​nak” hívja.
Chon egy​maga egy darab paci​fis​tát tesz ki.
Az abla​kon, vagy bár​hol más​hol.
 11.
Az élet sza​bá​lya...
Rend​ben, ez azért így elég erős –
Szó​val ha fel​tét​le​nül fasz​ka​lap​nak kell len​ned, Akkor leg​alább ne legyen könnyű meg​ta​lálni.
Legyél csak faszkalap, ahogy kell, aztán zárd be magad az anyád pincéjébe, tegyél egy törülközőt az
X-Boxra, hogy senki se lássa meg a fényét, de ne...
...verj össze egy ártat​lan embert, aztán men​jél utána ször​fözni a szo​kott helyedre.
Ilyet ne csi​nálj, fasz​szopó.
Először is próbálj meg a változatosság kedvéért nem köcsög lenni, aztán nézd meg, bejön-e vagy
sem, de semmi esetre se...
...par​kold le a fur​go​nod oda, ahova rend​sze​rint szok​tad, barom​arcú, mert...
...valaki Chon​hoz hasonló...
...vagy jelen eset​ben maga Chon...
...meg​kí​nál​hatja egy base​ball​ütő​vel.
Chon kiveri a fényszórókat, a hátsó lámpákat, a szélvédőt, az összes ablakot (baseball a Szteroidok
Korában), aztán rátenyerel a dudára, miközben Brian meg a haverjai úgy eveznek a deszkáikon, mint a
„benn​szü​löt​tek” egy Tar​zan-film​ben.
Brian (aki egy lóba​szó nagy állat) ér ki első​nek a víz​ből, és köz​ben üvölt:
– Ember, mi a fasz?
Chon kiszáll a fur​gon​ból, ledobja a base​ball​ütőt, és meg​kérdi: – Te vagy Brian?
– Ja, én vagyok Brian.
Rossz válasz.
Tény​leg.
Rossz válasz.
 12.
Billy Jack.
Te is lát​tad, tudod, hogy miről beszé​lek, ezért ne is pró​bálj meg úgy tenni, mintha...
Oké, rend​ben...
Egy rúgás, és Brian állkapcsa eltörik, és még a homokra sem zuhant eszméletlenül, máris
agy​ráz​kó​dása van, szeme előtt dol​lár​je​lek tán​col​nak, mint a rajz​fil​me​ken.
Chon átlép Brian ernyedt testén, és öklét beleereszti Brian Egyik Haverjának gyomorszájába,
amitől az összegörnyed. Chon megragadja Brian Egyik Haverjának a fejét, és belehúzza az arcát
fel​emelt tér​débe, majd „eldobja”, aztán indul Brian Másik Haverja felé, aki arca elé emeli az ökleit, de
ezzel semmire sem megy, mert Chon megrúgja a jobb lábát, amitől elesik. Brian Másik Haverjának
feje nagy erővel ér földet, de korántsem akkora erővel, amekkorával Chon kétszer arcon rúgja, eltörve
az orrát, ami​től, hogy is mond​ják, elveszti az esz​mé​le​tét, ami meg Brian Har​ma​dik Haver​ját illeti...
Brian Har​ma​dik Haverja...
Ej, Har​ma​dik Haver.
 13.
Az Élet Szo​morú Ténye.
Az okos embe​rek néha bután visel​ked​nek, de a buták soha nem visel​ked​nek oko​san.
Soha.
A büdös élet​ben.
– Az evolúciós létrán lefelé lehet mászni – jegyezte meg egyszer Chon Bennek és O-nak –, de
fel​felé nem.
(Persze, minden plázába jut legalább egy csökött, aki megpróbál felmenni a lefelé haladó
moz​gó​lép​csőn, de ez pont a fenti állí​tást iga​zolja.)
Szó​val –
Brian Harmadik Haverja, miután szemtanúja volt két haverja totális megsemmisülésének pár
másodpercen belül, fogja magát, és bemenekül a furgon hátuljába (ahol ott is maradna, ha esze lenne),
aztán elő​ke​rül (ugye?), kezé​ben egy pisz​tollyal.
Aztán oda​szól Chon​nak.
– Na, most mutasd meg, mennyire vagy kemény.
Töb​bet nem is érde​mes mon​dani.
Isten isten.
Dar​win meg Dar​win.
 14.
KÜLSŐ. STRAND​PAR​KOLÓ – NAP​PAL
Egy ESZMÉLETLEN SZÖRFÖS fekszik egy furgon mellett, szájában PISZTOLY (nincs
kibiz​to​sítva). KÉT MÁSIK SZÖR​FÖS mag​zati póz​ban fek​szik a föl​dön.

Ször​fös​ru​há​juk​ban úgy néz​nek ki, mint fóka​bé​bik egy ter​mé​szet​védő cso​port kis​film​jé​ben.
Chon áttúrja a furgon hátulját, és megtalálja a HÚSZ GRAMM füvet, amit beledug a nadrágja
zse​bébe.
Aztán odalép a negyedik szörföshöz, BRIAN-hez, aki négykézláb kínlódik, és megpróbál felállni,
siker​te​le​nül.
CHON mellbe rúgja.
Több​ször.
Aztán meg​fogja a gal​lér​ját, és oda​húzza a fur​gon​hoz.

CHON
Brian, mostantól mindenki tudni fogja: nincs rendben, ha valaki ellopja a termékünket. Az
meg külö​nö​sen nincs rend​ben, ha valaki bántja az egyik embe​rün​ket.
És még valami...
Azzal Chon oda​tá​masztja Brian jobb kar​ját a fur​gon egyik kere​ké​nek, fel​ve​szi a base​ball​ütőt, majd..

RECCS!
Brian sikít.

CHON.
...leg​kö​ze​lebb meg​öl​lek.
 15.
Ideje indulni.
O meg​pró​bál kijutni abból a kurva ház​ból.
Egy nagyon drága ház​ból, a kerí​tés​sel védett Monarch Bay exk​lu​zív közös​sé​gé​ben.
Csak​hogy Upak bekat​tant.
– És mihez akarsz kez​deni az éle​ted​del? – kérdi.
– Nem​tom.
– Vissza​mész az isko​lába?
– Nem​tom.
– Dol​gozni fogsz?
– Nem​tom.
Upa​kot érde​mes meg​nézni:
Töké​le​te​sen meg​csi​nált szőke haj.
Szo​bor​szerű (tény​le​ge​sen véső​vel elké​szí​tett) voná​sok.
Tökk​ké​le​tesss smink.
Több ezer dol​lár​nyi ruha töké​le​tes​s​sennn kar​ban​tar​tott tes​tén, amely​nek fény​pontja a MAMe​KeD.
Mel​lek, Ami​kért Meg Kell Dög​leni.
(Számos hím hajója szenvedett már hajótörést azo​kon a szirteken, barátom. Összetörtek, és semmi
sem maradt belő​lük. Y-kro​mo​szó​mák ful​la​doz​tak abban az őrült víz​ben, várva a jet skit, ami soha nem
jött el értük.)
És most O felé fordul azokkal a tekintélyt parancsoló melleivel meg tekintélyt parancsolóbb
(per​sze, értem, de ki lehet hagyni?) tekin​te​té​vel.
– Vala​mit csi​nál​nod kell.
– Nem​tom – feleli O, és kényel​met​le​nül feszeng a négy​osz​tatú tekin​tet súlya alatt.
– Har​minc napod van – közli Upak.
– Hogy...
– Hogy találj egy állást vagy visszamenj az iskolába – feleli Upak, aztán a felaprított epret berakja a
mixerbe, és hoz​zá​önt két kanál pro​te​in​port.
Egy ideje a turbó gyü​mölcs​pép a ked​vence.
– Iste​nem – sóhajt O. – Már megint egy ilyen kemény sze​re​tet​kurzu​son vol​tál?
– DVD-n néz​tem.
– Negye​dik her​gelt fel? – kérdi O.
Tudja, hogy Negyedik hergelte fel, mert nem akar egy „felnőtt gyereket” látni a házban, amit a
saját​já​nak hisz, csak azért, mert Upa​kot dugja benne.
Én már előt​ted ebben a ház​ban lak​tam, gon​dolja O.
Ami azt illeti, én már előt​ted benne vol​tam Upakban.
– Senki sem hergelt fel – kiabálja túl Upak a mixert. – Nekem is vannak saját gondolataim meg
ötle​teim. És ha vissza​mész az isko​lába, komo​lyan kell ven​ned!
O átlaga majdnem mínuszban volt a főiskolán, mielőtt abbahagyta a bohóckodást és otthagyta az
egé​szet.
– És ha nem? – kér​dezi.
– Mit nem?!
– Kikap​csol​nád azt a szart?
Upak kikapcsolja a mixert, és tölt magának a turbópépből. O tudja, hogy az anyja félóra múlva
talál​ko​zik sze​mé​lyi edző​jé​vel, aki​vel két órán át fog edzeni, aztán iszik egy „hús​pótló tur​mi​xot”, aztán
jógázik, utána meg hazajön turbópihenni. Aztán két órán át szedi össze magát, mire Negyedik
haza​jön.
És még engem tart haszon​ta​lan picsá​nak.
– Töröld le a szád​ról a habot – mutatja Upak​nak.
– Ha nem mész vissza az iskolába vagy nem kezdesz el dolgozni – mondja Upak, miután
mutatóujjával letörölte a habot felső ajkáról –, többé nem lakhatsz itt. Találnod kell magadnak egy
lakást.
– Nincs pén​zem saját lakásra.
Elvégre ezért élek itt, ugye.
– Ez nem az én prob​lé​mám – közli Upak, egy​ér​tel​műen a DVD-n látott hang​hor​do​zás​sal.
De mind​ket​ten tud​ják, hogy igenis.
Már​mint igenis Upak prob​lé​mája.
És úgyis el fogja felej​teni, gon​dolja O, ismerve az Upak-féle Bipo​lá​ris Neve​lési Gya​kor​la​tot.
Upak ide-oda szo​kott kilen​geni
A Távol​ság​tartó, Közö​nyös Anya és
A Tutuj​gató, Kont​rol​láló Anya között.

Szó​val Upak
a) elmegy majd egy euró​pai vaká​ci​óra
b) rehabba vonul
c) Szel​lemi Pihe​nőre vagy csak
d) megint fél​re​dug vala​ki​vel.

És megint elfe​lejt​ke​zik O-ról.

Aztán vissza​jön, marja a lel​ki​fur​da​lás, és
Csi​nál egy Komp​lett Hát​ra​ar​cot.
Nekiáll megszervezni O életét a legapróbb részletekig, kezdve az étrendjével meg a
ruházkodásával, folytatva a barátaival, tanulmányaival (vagy azok hiányával), karrierjével (vagy
annak hiányával), fehérje-szénhidrát bevitelének egyensúlyával, befejezve azzal, hogy gyakorlatilag a
fene​kébe is bele​bú​jik, ami​kor a bél​mű​kö​dé​sét veszi gór​cső alá.
Vagy-vagy.
Nincs középút,
És azóta így van ez, ami​óta
O az eszét tudja.
Az a legrosszabb, amikor Upak rehabból vagy Szellemi Megújulásról jön vissza. Miután magát
rendbe tette, rendbe akarja tenni O-t is.
– De én rend​ben vagyok – vitat​ko​zott egy​szer O.
– O, éde​sem, egyi​künk sincs rend​ben – felelte Upak.
Annak elle​nére, gon​dolta O, hogy az anyja ren​ge​te​get fog​lal​ko​zik a tes​té​vel.
Naszóval, egy hosszú beszélgetést követően O rendben nem levéséről... (– Olyan nincs, hogy
rend​ben nem levés – jegyezte meg Chon.
– Ha Upak​kal akarsz Scrabble-ezni – felelte O –, csak hajrá.)
...arra jutottak, hogy az önfelismerés egy olyan folyó, amin nem lehet csak úgy átkelni, így O-nak a
saját önámí​tá​sá​ban kell marad​nia, ami​vel O-nak semmi baja nem volt.
Nade​most ez a har​minc​na​pos dolog.
O meg​in​dul az ajtó felé.
– Hova mész?
– Csat​la​ko​zom a Béke​had​test​hez – feleli O.
Vagy elmegy Chon​hoz.
Ami a Béke​had​test töké​le​tes ellen​téte.
 16.
Bent és Chont éppen ez – mármint hogy O kurvára nem tudott mihez kezdeni az életével – vezette a
marihuánabizniszbe két évvel ezelőtt, ugyanis – a szótárfaló Chon meglátása szerint – a vokáció és a
vakáció szavak között mindössze egy magánhangzónyi a különbség, pedig a jelentésük gyakorlatilag
ellen​té​tes.
Ugyanis...
voká​ció (fn.) – latin eredetű szó, eredeti jelentése „hívni”, manapság pedig egy olyan foglalkozást
jelent, amit valaki megfelelő késztetés, képzés vagy személyes elhivatottság révén hivatásként űz
vaká​ció (fn.) – voká​ci​ó​tól men​tes élet.
– De – kérdezte Ben – miért akarnál egy olyasvalamitől mentes életet élni, amihez személyes
elhivatottság fűz? Szerintem nem akarnál, így aztán Chon a következő bevetéséről Egy Bíbor Szívvel,
Új keletű rém​ál​mok​kal Jött haza.
 17.
Meg egy mag​gal.
A Fehér Özveggyel.
Egy kivé​te​le​sen nagy​szerű, THC-ban erős ken​der​rel.

mag{fn.) – vala​mi​nek a magja

mag​ról haj​tat (ige) – mag​ról haj​tat
magoz (ige) – vala​mi​nek kiszedi a mag​ját
mag​öm​lés (fn.) – valami tel​je​sen más, csak korai ne legyen.

Szóval Ben fogta ezt a magot, aztán a fentiek közül hármat is szem előtt tartva nekiállt a szart is
kine​me​sí​teni belőle, ami​ből aztán az egész elin​dult. (1. mag​ról haj​tat)
Ben egy új növényt hozott létre.
 18.
Elő​ször is, szét​vá​lasz​totta a nő- és hím​nemű növé​nye​ket.
– Jaajjjj – mondta O. – Ez olyan szo​morú.
– Nem akar​juk a vélet​len​szerű meg​ter​mé​ke​nyí​tést.
– Nem lehet pici koto​no​kat fel​húzni a hím​ne​mű​ekre? – kér​dezte O.
– Nem.
– És hon​nan tudod, hogy melyik hím​nemű? – érdek​lő​dött O.
– A por​zói golyó ala​kúak – mondta Ben.
– Na látod.
– Kiválasztunk egy hímnemű növényt – magyarázta Ben fogjuk a hímporát, és beporozzuk vele a
nőnemű növényt.
– Lehet, hogy pár perc magányra lesz szük​sé​gem – közölte O.
O roppant szórakoztatónak találta, hogy Ben a marihuánafarmban megteremtette Leszbosz szigetét
– egy virtuális nőibörtön-mozit. Ezenfelül arra is (feministának semmiképpen nem nevezhető módon)
büszke volt, hogy a nőnemű növények adták a legerősebb, legzaftosabb, THC-ban leginkább gazdag
mago​kat.
Persze, persze, mintha a klitorisz önmagában nem lett volna elég a női felsőbbrendűség
bizo​nyí​tá​sára.
Naszóval, Ben a nőnemű növény által megtermékenyített magot használva előállította a
genetikában csak FI-ként ismert hibridet. Aztán amikor ez a növény megnőtt, fogta a magot, és
keresz​tezte az ere​deti növénnyel, ami​től szár​ma​zott.
– A szü​lő​jé​vel – kér​dezte O.
– Ja.
– Juu​u​u​u​u​ujj – felelte O. – Az olyan, mint a vér​fer​tő​zés.
– Nem olyan. Az.
O kezdte el Ben marihuánáját L. A.-nak hívni. A rövidítés nem „Los Angeles”-t jelent. Hanem:
„Lesz​bi​kus Appa​lache”-t.
 19.
Ben úgy keresztezte a növényeket, ahogy az egy európai királyi családban szokás, generációt
generáció után, és a végén nem egy nyáladzó Tea Party-tagot kapott, meg nem is egy rózsaszín szemű
félhülyét, hanem egy nőnemű növényt, amelynek magjaiból gyakorlatilag csöpögött (persze nyilván
nem gya​kor​la​ti​lag) a THC.
A tetra-hidro-can​na​bi​nol.
Alias Delta-9-tetra-hidro-can​na​bi​nol.
Alias dro​na​bi​nol.
A mari​hu​ána fő pszi​cho​ak​tív ható​anyaga.
(Aki nem érti a fenti mondatot, annak egy kicsit le kellene tennie a dzsangát, mert szét fogja ütni az
agyát.)
Ben, az Őrült Bota​ni​kus nem egy Por​schét állí​tott elő, hanem egy Lam​borg​hi​nit.
Nem egy Role​xet, hanem egy Pate​ket.
Ha Ben hib​ridje trom​bi​tás lenne, Miles Davis lenne.
Ha hegy, az Eve​rest.
Michael Jor​dán.
Tiger Woods.
(előtte)
A max.
Az igazi.
Chery Garda. Hid​ro​po​ni​kus ken​der.
 20.
A hidró persze vizet jelent, és számos előnye van annak, ha az ember vízben termeszt kannabiszt, és
nem föld​ben.
(Akik eset​leg tény​leg figyel​nek, azok ész​re​vet​ték: tetra-hidro-can​na​bi​nol.
Ugye?)
A terméshozam így magasabb és gyorsabb lesz, mert a hidroponikus termesztésnek köszönhetően
egy termés átlagosan tizenkét hét alatt érik be. Ami évi négy termést jelent, úgy, hogy az ember maga
szabályozza a „napsütést” és az „időjárást”. Ennek értelmében te magad tudod szabályozni, hogy a
házak​ban, ahol ter​mesz​tesz, mikor érjen be a ter​més, így egész évben folya​ma​to​san tudsz ter​melni.
Nem kell szarakodnod a kártevőkkel meg a parazitákkal. Nem kell aggódnod, hogy egy reggel arra
ébredsz, háromhavi kemény munkád gyümölcsét megette valami, vagy valamilyen betegség miatt
éppen kirohad a földből. Ergo, nem kell növényvédő szerrel meg ilyen mérgező szarokkal
per​me​tez​ned a töve​ket.
Mivel majdnem teljesen automatizált, a hidroponikus termesztés kevésbé munkaigényes. Minél
kevesebb munkára van szükség, annál kevesebb a bérköltség, meg persze kevesebb száj, ami
fölöslegesen járhat. Az automatizált termesztéshez jelentősebb indulótőkére van szükség, de ez hamar
meg​té​rül, és a bősé​ges ter​més extra hasz​not hoz.
Ben​nek volt még egy filo​zó​fiai érve is a hidró mel​lett.
– Az emberi test is főleg vízből áll – mondta Chonnak és O-nak. – Szóval olyan, mintha a hidró
haza​menne.
– Milyen édes – jegyezte meg O.
– Vagy mek​kora barom​ság – tette hozzá Chon.
Akár​hogy is, azért nem csak víz kel​lett az üzlet bein​dí​tá​sá​hoz.
Hanem pénz is, még​hozzá ren​ge​teg.
 21.
Az indu​lási költ​sé​gek.
Mivel a legfontosabb – primo növény – már megvolt, ezért az indulás már csak eszközök kérdése
volt.
A leg​na​gyobb beru​há​zás a ház.
Aminek a kiválasztása elég trükkös, mert nem is magáról a házról volt szó, hanem arról, hogy mit
tesz​nek bele. Mari​hu​á​nát, hát per​sze, jó hogy, de annak a ter​mesz​té​sé​hez azért kell pár dolog.

Lám​pák:
– Fém​ha​lo​gén a vege​ta​tív idő​szak​hoz
(O biztosította őket, hogy ő aztán mindenféle növesztőlámpa nélkül képes vegetatív állapotba
kerülni, bár azo​kat a nap​ref​lek​to​ro​kat azért nem vetné meg)
– Magas nyo​mású szó​dium a virág​zásra.

Min​den fog​la​latba kell egy ezer​wat​tos izzó.

Egy izzó 15-20 növényt képes ele​gendő fénnyel ellátni.
A vegetatív fázisban azok az izzók napi 16-18 órán át világítanak, szóval nemcsak világos lesz,
hanem pokoli meleg is, ami – hacsak nem akarsz Bikram-jóga-órákat tartani ott – komoly gondot
jelent​het.
(– Én kipró​bál​tam a Bik​ram-jógát – közölte O a fiúk​kal.
– És?
– Nem tet​szett.
– Mert?
– Mert kia​bál​tak velem – felelte. – Ha azt szeretném, hogy párás melegben kiabáljanak velem,
akkor nyitva hagyom a zuhanyt, és meg​vá​rom Upa​kot.)
Ilyen meleg azon​ban nem lehet ott, ahol a növé​nye​ket ter​mesz​ted, mert
a) embe​rek​nek kell ott dol​goz​niuk
b) a növé​nyek​nek sem hasz​nál.
A primo kender a legjobban a folyamatos 24 fokban érzi magát, ezért aztán a lámpákon felül –
illetve a lám​pák miatt – még szük​ség volt lég​kon​di​ci​o​ná​lásra is.
Minden egyes lámpa hűtésére 2800 BTU hűtés szükséges, meg ventilátorok, amik mozgatják a
hűtött leve​gőt.
Szóval egy ötvenlámpás helyiségben – ami ezer tövet jelent – 140000 BTU-ra van szükség, amihez
ha hozzáadod az izzók meg a ventilátorok energiaigényét, akkor legalább 80 kilowattnyi elektromos
áram kell.
Egy átla​gos helyi​ség egy átla​gos ház​ban ezer wat​tot bír el, azaz tíz darab száz​wat​tos izzót.
Szóval akkor, nem elég, hogy át kellett huzalozniuk egy komplett épületet, még el is kellett látni
ennyi elekt​ro​mos áram​mal...
Háló​za​ton kívül.
Ugyanis a közszolgáltatók – azonfelül, hogy pénzéhes, lelkiismeretlen, erkölcstelen és szociopata
köcsö​gök...
(Ez egy szófordulat, nyilván. Nem azt értettem ez alatt, hogy a köz-szolgáltatók vezetői
ténylegesen leszopnak valakit, hacsak nem tudnak ezzel is keresni pár dollárt, mert ha mondjuk
tudnának, akkor ott térdelne mindegyik egy buszpályaudvar férfivécéjében térdvédőben, a nyakukon
meg fogyasztásmérővel, és olyan szaporán járna a fejük, mint legnagyobb profinak egy
meleg​bár​ban.)
...még köp​nek is.
Tegyük fel, hogy észreveszik, hogy valaki hússzor több áramot fogyaszt, mint kellene, és rögtön
szól​nak a rend​őr​ség​nek.
Persze a számlát bevasalják rajtad, de azzal a lendülettel fel is nyomnak. Lényeg, hogy a háznak
sok​kal több áramra van szük​sége, ráadá​sul titok​ban, ennek meg két módja van.
Ellopod – ami abból áll, hogy kis lukakat fúrsz a mérőórába (a Google a barátod), de sokkal
könnyebb a Gambino családtól lopni, mint egy áramszolgáltatótól, ráadásul Bennek erkölcsi
fenn​tar​tá​sai van​nak a lopás​sal kap​cso​lat​ban.
(– Tol​va​jok​tól nem lehet lopni – vitat​ko​zott Chon.
– A kar​má​ju​kért ők felel​nek – vetette ellen Ben. – Az enyé​mért meg én.
– Mikor eszünk jég​kré​met? – kér​dezte O.)
Az alter​na​tíva meg egy gene​rá​tor.
Ami egyfelől nem olcsó – mert egy olyan berendezés, ami képes egy ezertöves ültetvényt ellátni
áram​mal, tíz-húsz​ezer dol​lár között kap​ható –, más​fe​lől meg HAN​GOS Kurva han​gos.
Olyan hangos, hogy kilométerekre is lehetett hallani a sikítását: – Marihuánatermesztéshez
ter​me​lek ára​mot! HEH! Figyel valaki?
Ha egy ilyen generátort beraksz a hátsó udvarra, akkor a szomszédok átjönnek, és nem azért, hogy
grillpartira hívjanak. Lehet, hogy párat meg tudsz majd győzni a saját termesztésű füveddel, de
mérget vehetsz rá, hogy valamelyik telefonálni fog a zsaruknak, mindemellett egyszer biztosan arra
téved egy jár​őr​ko​csi, és a benne ülők​nek fel​tű​nik a gya​nús zaj, ami ele​gendő ahhoz, hogy rád rúg​ják az
ajtót.
Azaz a gene​rá​tort le kell ten​ned a pin​cébe, és hány ház​nak van pin​céje Dél-Kali​for​ni​á​ban?
Pár​nak.
De nem sok​nak.
Így aztán Ben és Chon elin​dul​tak ház​né​zőbe.
 22.
Bérelni, nem venni.
A dolog ott kez​dő​dik, hogy a házak Dél​Kal​ban – pin​cé​vel vagy a nél​kül – drá​gák.
Es ott folytatódik, hogy a háromnapos, tűző napon hagyott spagetti konzisztenciájával rendelkező
skizofrén drogtörvények értelmében, ha a rendőrök marihuánát találnak a házadban, ami a tied, akkor
rögvest le is foglalhatják azt a hatszázezer dolláros befektetésedet. Így aztán nemcsak a füvedet bukód
meg a szabadságod, hanem az előleget is, amit lefizettél, a banknak fizetett törlesztőrészletet meg a
hitel mara​dé​kát.
Nade ha béried a kérót, és a tulajdonos hitelt érdemlően állítja, hogy nem tudta, te mire használod,
akkor ő meg​tartja a házát, te meg úgyis bör​tönbe kerülsz, de a kar​má​dat a ház már nem ter​heli.
Tehát Ben és Chon elmen​tek keresni egy olyan házat, ami​nek
Van pin​céje.
Nin​cse​nek szom​szé​dai
Nincs iskola vagy játszótér a közelében (a hatályos rendelkezések értelmében ilyen esetben a
tör​vé​nyi maxi​mu​mot kell kiszabni a bíró​ság​nak)
Nincs rend​őr​ség a köze​lé​ben.
Meg​old​ható az áthu​za​lo​zása.
És ami​nek a tulaj​do​nosa nem állít be fél​órán​ként.
Hanem soha.
Ez eléggé leszű​kí​tette a lehe​tő​sé​ge​ket.
Hirdetést nem lehet feladni, hogy ilyen és ilyen követelményeknek megfelelő házat keresel, mert a
rendőrség boldogan ad neked bérbe egyet – úgyis van belőlük jó sok nekik –, meg nem is nagyon
hir​de​tik az ilyet.
Így aztán neked egy
Ingat​lan​ügy​nökre van szük​sé​ged.
 23.
Még sze​ren​cse, hogy Narancs​vi​dék​ről beszé​lünk.
(Mielőtt az ingatlanpiac akkorát nem taknyok, mint egy európai focista.) Végezzük el a következő
kísér​le​tet:
Menj be egy menő bárba, lehetőség szerint egy hotelban (A Ritz, a St. Regis vagy a Montage
töké​le​tes)
Ejts el vala​mit, bár​mit.
Nagy az esé​lye, hogy aki fel​ve​szi, ingat​lan​ügy​nök.
Vagy vezess északra (délre, tök mindegy) a Pacific Coast autópályán, és hátulról búbolj meg egy
BMW-t, Mercedest, Lexust, Audit, Porschét, Land Rovert, Land Cruisert – lényegében bármilyen
járművet, ami nem egy mexikói kertész csotrogánya. Csak egy kicsit pöccentsd meg a kocsit hátulról,
és san​szos, hogy aki kiszáll, elő​ször a név​jegy​kár​tyá​ját adja oda, és csak utána a biz​to​sí​tási papí​ro​kat.
Narancs​vi​dé​ken min​denki letette az ingat​lan​ügy​nöki vizs​gát.
Min​denki.
Minden narancsvidéki trófeafeleség, akinek „karrierre” van szüksége az önbecsülése érdekében,
leteszi a vizsgát. Minden szörfös tróger, akinek bevételre van szüksége (azaz mindegyiknek), leteszi a
vizsgát. A kutyák, a macskák, és még az élős​kö​dők is leteszik a vizsgát. Ha éppen nem adnak el
ingatlant, akkor jelzálogot intéznek, vagy a földhivatalban okoskodnak, vagy az építési osztályon.
Arról osztogatnak tanácsot, hogy hogyan kell egy ingatlant „eladásra kész” állapotba hozni, hogyan
kell piacra dobni, vagy hogyan kell „kre​a​tí​van finan​szí​rozni”.
Az egész gazdaság arra épült, hogy ingatlanok gazdát cserélnek, és minden egyes körben többért.
Mindenki ebből a megagigantikus piramisjátékból élt, amit akkoriban ingatlanpiacnak hívtak,
mindenki azt remélte, hogy nem az ő kezében marad a forró krumpli, amikor megszólal a játék végét
jelző síp.
Az emberek gyakorlatilag szemétből finanszírozva vettek meg három, négy> öt házat abban a
reményben, hogy haszonnal adnak túl rajtuk, így aztán sok kiadó ház volt, meg még annál is több
bér​lésre spe​ci​a​li​zá​ló​dott ingat​lan​ügy​nök.
Ingat​lan​ügy​nö​köt találni nem volt gond.
A meg​fe​le​lőt azon​ban már igen.
Ugyanis, nagy álta​lá​nos​ság​ban, az ingat​lan​ügy​nö​kök mélyen rühel​lik a fűter​mesz​tő​ket.
 24.
Mert a leg​több fűter​mesztő nem ren​del​ke​zik olyan szo​ci​á​lis érzé​keny​ség​gel, mint Ben.
A leg​több fűter​mesztő szét​bassza a háza​kat.
Széttépik a falakat, olcsó és veszélyes módon turbózzák fel az elektromos vezetékeket, amitől a
házak nemegyszer lángra kapnak. Annyi áramra van szükségük, hogy gyakran több utca is sötétbe
borul miattuk. Az ablakokra nejlont ragasztanak, hogy így álcázzák káros tevékenységüket. Éjjel-
nappal emberek jönnek-mennek. A generátoraik hangosak, a füvük meg büdös. Nem csak egy adott
ingat​lan érté​két csök​ken​tik, hanem egy kör​nyé​két is. Szuty​kos köcsö​gök.
Ennek meg​fe​le​lően az ingat​lan​ügy​nö​kök jogo​san tart​ják magu​kat távol tőlük.
Ezért aztán Ben​nek és Chon​nak találni kell egy olyat, aki erről az egész​ről sem​mit sem tud.
A narancsvidéki trófeafeleségek elég problematikusak, hiszen Chon legalább minden másodikat
meg​dugta már.
Chon ugyanis ezt csinálta bevetések közt: könyveket olvasott, strandröplabdázott és
tró​fea​fe​le​sé​ge​ket kefélt, akik egy jelen​tős része (ter​mé​sze​te​sen) ingat​lan​ügy​nök is volt egy​ben.
Chon, Ben és O neki​áll​tak átol​vasni az ingat​lan​ügy​nö​kök név​so​rát.
– Mary Ing​ram – olvasta Ben.
– Meg​Chon​tozva – mondta O.
– Susan Jan​kowski.
– KiChon​tozva.
– Terri Madi​son.
Ben és O Chonra nézett.
– Nem tudod? – kér​dezte Ben.
– Gon​dol​ko​dom.
– Micsoda férfi – sóhaj​tott O.
Végül fel​ad​ták a tró​fea​fe​le​sé​gek kate​gó​ri​á​ját, és a ször​fö​sö​ket vet​ték sorra.
– Ő a mi embe​rünk – jelen​tette ki Ben.
Egy Craig Vet​tert ábrá​zoló hir​de​tésre muta​tott.
– Ször​fös?
– Nézd csak meg.
Haja nap​szítta szőke volt, bőre nap​bar​ní​totta, válla szé​les, kék sze​mé​ben a tekin​tete üres.
– Pár​szor fejbe ver​ték – jegyezte meg O.
Fel​hív​ták tele​fo​non.
 25.
Craig azt fel​té​te​lezte róluk, hogy egy ren​de​sen egy​be​kelt meleg pár​ral talál​ko​zik.
Kicsit fiatalabbak a szokott Laguna Beach-i meleg pároknál, de Craignek ez a mottója: „Ha ez a
ben​zin kell a mot​rodba, haver.” Haver.
Have​e​e​e​e​e​e​e​e​e​e​e​eer.
– Egy pin​cére lenne szük​sé​günk – közölte vele Ben.
– Egy pin​cére.
– Egy pin​cére – erő​sí​tette meg Chon.
Craig ráné​zett Chonra, és úgy dön​tött, hogy vala​mi​féle tit​kos szex​bar​lan​got akar​nak a fiúk csi​nálni.
– Hang​szi​ge​te​lés? – kér​dezte.
– Jó lenne – felelte Ben.
Ha ez a ben​zin kell a mot​rodba, haver.
Craig öt házat mutatott nekik pincével. A meleg fiúk mindegyikre nemet mondtak: túl közel voltak
a szom​szé​dok, a nap​pali túl kicsi, túl közel van az iskola.
Az utolsó kifo​gásra Cra​igben fel​hor​gadt a gyanú. – Srá​cok, ugye nem vagy​tok rajta azon a lis​tán?
– Miféle lis​tán? – érdek​lő​dött Ben.
– Tud​já​tok. A szex​bű​nö​zők lis​tá​ján.
Elcipelte ezt a két srácot Laguna, Dana Point, Mission Viejo és Laguna Niguel legjobb helyeire, de
semmi sem tet​szett nekik. Las​san már az sem érde​kelte, ha füstbe megy az egész.
– Nem – felelte Ben.
– Csak utál​juk a gye​re​ke​ket – tette hozzá Chon segí​tő​ké​szen.
– Nincs valami vidé​ken? – kér​dezte Ben.
– Vidé​ken? – nézett rá Craig. Farm meg fák?
– Mond​juk a megye keleti részén? – foly​tatta Ben. – Mod​jeska Canyon​ban?
– Mod​jeska Canyon​ban? – ismé​telte Craig.
Aztán las​san, nagyon las​san leesett neki.
– Srá​cok, csak nem egy házat keres​tek ter​mesz​teni?
 26.
Mod​jeska Canony felé már javá​ban szív​ták a dzsan​gát.
Ben és Chon természetesen nem ismerték el, hogy termesztésre alkalmas házat keresnek, de szavak
nél​kül is meg​ér​tet​ték egy​mást Cra​ig​gel.
Craig megmutatott nekik egy házat, amire „ráfért egy kis munka”, egy zsákutcában. A szomszédos
házaktól fák és bokrok választották el. A földszintes házra nem lehetett rálátni oldalról. Pincéje is
volt. Piaci ár alatti bér​leti díj, mert a kéró egy kicsit „le volt lakva”.
– A tulaj​do​nos gyak​ran jár ide? – kér​dezte Ben.
– Öttől tíz évig biz​to​san nem – felelte Craig.
– Dro​gok? – érdek​lő​dött Ben.
Nem akart ott füvet ter​mesz​teni, ahon​nét a rend​őrök már elvit​tek egy far​mert.
Ne már, Craig.
– Kira​bolt egy ban​kot – vála​szolta Craig.
– Ja? Oké.
– Arkan​sas​ban.
Per​fecto.
 27.
Elég sokat kel​lett dol​gozni azon, hogy a ház készen legyen.
És mivel a duó egyik tagja Ben volt, ezért külö​nö​sen sokat kel​lett dol​goz​niuk.
– Nap​kol​lek​tor? – kér​dezte Chon.
– Tudod, hogy mennyi energiára lesz szükségünk? – kérdezett vissza Ben. A napkollektor a
gene​rá​tort fogja kiegé​szí​teni, így keve​sebb üzem​anyagra lesz szük​sé​gük.
– Tudod, hogy mennyibe kerül​nek a nap​kol​lek​to​rok? – sze​gezte neki Chon.
– És te?
– Nem tudom.
– Jó.
Csak mert kurva sokba kerül​tek.
Bennek azonban megérte, mert egy meggyőződés mellett akkor nehéz csak kiállni, ha sokba kerül.
Ben ezen​fe​lül nem akarta tönk​re​tenni az egész kör​nyé​ket.
Ez volt az a pont, amikor Ben és Chon ellentétes elméje összecsapott, és ugyanarra a
követ​kez​te​tésre jutot​tak.
Bennek etikai aggodalmai voltak, Chonnak meg biztonságiak, de a végén ugyanoda jutottak: egy
fűter​mesztő ház ne néz​zen ki úgy, mint egy fűter​mesztő ház.
Chon kide​rí​tette, hogy a zsa​ruk mire ugra​nak:
Az abla​kon lecsa​pódó párára vagy
Fekete műanyag​gal vagy újság​pa​pír​ral borí​tott abla​kokra.
Elekt​ro​mos beren​de​zé​sek vagy ven​ti​lá​to​rok nagy alap​za​jára.
Sokáig égő vil​la​nyokra a belső helyi​sé​gek​ben.
Helyi áram​ki​ma​ra​dá​sokra.
(Ha akkor csapódik le miattad a környéken az áram, amikor a szomszédos HTB éppen a
Bache​lo​rette adá​sát nézi, biz​tos lehetsz benne, hogy fel​nyom a rend​őr​sé​gen.
– Én fel​nyom​ná​lak – erő​sí​tette meg O.)
Szag. (Ezer mari​hu​á​natő úgy szag​lik, mint a Kan​fő​is​kola kole​sza pén​tek éjjel.)
Rit​kán ott​hon tar​tóz​kodó lakók.
Össze​vissza jövő-menő embe​rek, akik csak pár per​cig marad​nak.
– Ezt mind tud​nia kell a ház​nak – közölte Ben.
Azzal kezdték, hogy napkollektorokat raktak a tetőre energiakiegészítésként. Aztán hangszigetelték
a pin​cét, nehogy meg lehes​sen hal​lani a gene​rá​tor zaját.
Aztán bein​dí​tot​ták a ZRTNT-t.
Zárt Rend​szerű Talaj Nél​küli Ter​mesz​tés.
– A zárt, az pisz​ko​sul tet​szik – jegyezte meg Chon.
Nem csoda.
A ZRTNT nagyjából azt jelenti, hogy a termesztésnek helyet adó helyiségbe beáramló, ill. onnan
kiáramló levegőt is szabályozod. Nem olcsó. Benéknek alumíniumból és fémlemezekből készült
ventilátorokat kellett beépíteniük, amik egy öttonnás légkondicionáló berendezéshez csatlakoztak,
ami​nek a végén kókusz​szá​las szén​szű​rők vol​tak.
– Akkor kókuszil​lat lesz a kör​nyé​ken? – kér​dezte O.
– Sem​mi​féle illat nem lesz.
O kicsit csalódott volt. Jópofának tartotta, ha a környező utcákat naptej és kicsi esernyővel díszített
kok​té​lok illata járja be.
 Ben számára ez meggyőződés kérdése: a problémák megoldásokat generálnak, amik még több
problémát generálnak, amik még több megoldást generálnak, és Ben ezt a végtelen ciklust
„fej​lő​dés​nek” szokta hívni.
Ebben az esetben az öttonnás légkondicionáló megoldotta a hűtés és a szag problémáját, de
gene​rált egy mási​kat.
A lég​kon​di​ci​o​ná​ló​kat vagy levegő, vagy víz hűti, még​hozzá sok.
Ha ez előbbi, akkor ahhoz sok...
...levegő kell...
és marha han​gos.
Ha víz, akkor meg a vízszámla ugrik meg, és ismét itt van egy közszolgáltató, ami felnyom a
rend​őr​sé​gen, mert sokat fogyasz​tasz.
A srá​cok ezen eltű​nőd​tek.
– Úszó​me​dence – java​solta O.
Zse​niál.
Mert egy úszó​me​dence...
...víz​zel van tele...
ami meg​ma​gya​rázza a magas víz​szám​lát, plusz...
– Összegyűjtetjük a lecsapódó párát, amit aztán visszapumpálunk a medencébe, és újrahasznosítjuk
– jegyezte meg Ben.
Hát per​sze.
– Ráadá​sul még úsz​ha​tunk is – mondta O.
Szó​val a ház​fel​újí​tá​son és átala​kí​tá​son felül
– és akkor még az elekt​ro​mos veze​té​kek cse​ré​jé​nek neki sem lát​tak –
ven​niük kel​lett:
metál halidlámpákat, magas nyomású szódiumlámpákat, ezerwattos izzókat, félméteres
ventilátorokat, tálcákat a töveknek, tálcákat a tápanyagoknak, tápanyagot, több száz méter vízcsövet
és vil​lany​ve​ze​té​ket, pum​pá​kat, idő​kap​cso​ló​kat a pum​pák​hoz...
– És játé​ko​kat a meden​cébe – szúrta közbe O. – Nincs medence játé​kok nél​kül.
Egy gé füvet sem adtak még el, de máris hetvenezer dollárt eltapsoltak az üzlet meg a termesztés
bein​dí​tá​sára.
És ez csak egy ház költ​sége. De meg​csi​nál​ták.
Primo minőségű füvet termesztettek, a nem túl sok nyereséget meg befektették egy újabb házba,
aztán egy újabba meg egy még újabba, aminek Craig, a szörfös ingatlanügynök nem tudott eléggé
örülni.
Most már öt ter​mesz​tő​házuk van, és a hato​di​kon dol​goz​nak.
Ami pénzbe kerül.
És pont ez az, ami​ért Chon nem hagyja, hogy átver​jék őket.
Azt meg még kevésbé, hogy valaki kezet emel​jen az embe​re​ikre.
 28.
Chon egy kicsit szarul érzi magát, amiért lihegnie kellett, miután összeverte azt a négy srácot, aztán
beül a Mus​tangba, és haza​ve​zet.
Fogja a base​ball​ütőt, meg​in​dul a ház felé, és kibe fut bele?
Az apjába.
Elő​for​dul néha az ilyesmi. Laguna kis​vá​ros, és az ember néha össze​fut ezzel-azzal.
Akik​kel akar.
Meg akik​kel nem, azok​kal is.
Chon apja az utóbbi kategóriába tartozik, és az érzés kölcsönös. Vérségi kapcsolat van köztük, de
ezzel kész is. Nagy John 404-ben nyomta Chon gyerekkora java részében, és amikor mégis otthon
volt, Chon azt kívánta, bár​csak ne lett volna.
Ben és O tud​ják, hogy Ben Apja Az A Téma, Ami​ről Nem Sza​bad Beszélni.
Soha.
Természetesen tudják, hogy Nagy John egykoron nagymenő lagunai drogdíler volt, a legendás
„Egyesülés” tagja, aztán börtönbe került, most meg ácsként dolgozik, de ezzel ki is merült, amit
tud​tak róla.
Nagy John meg​le​pő​dik, ami​kor meg​látja a fiát.
És még csak nem is örül.
Annyira...
...kel​le​met​len.
A szé​les vállú, eny​hén kopa​szodó barna hajú, kis tokát eresz​tett Nagy John töri meg a csen​det.
– Helló.
– Helló.
– Mizújs?
– Min​den rend​ben. És te?
– Min​den rend​ben.
Nagy John megpillantja a baseballütőt, mosolyra húzza a száját, és megkérdi: – Most már
base​bal​lo​zol is?
– Nem mond​hat​nám.
Ennyi. Ott áll​nak, nézik egy​mást egy pil​la​na​tig, aztán Nagy John meg​szó​lal: – Akkor én megyek...
És elmegy.
 29.
Duane Crowe talál egy üres szé​ket a TGIF (Thank God It’s Fri​day) bár​pult​já​nál, és leül.
A TGIF gyakorlatilag a negyvenes elvált palik klubja. Rendelsz egy burgert, egy sört meg még
valamit, nachót, és megpróbálsz találni egy negyvenes elvált nőt, aki annyira magányos és kanos, mint
te.
Kétes értékű vál​lal​ko​zás, marad​junk annyi​ban.
Nem valami kalan​dos élet, de ennyi jutott neki.
Tekintete lehetőséget keresve pásztázza a helyiséget, amikor megpillantja a bárba bepréselődő
Bolandet. „Préselődött”, mert Bill Boland olyan, mint egy hűtőszekrény, és ő az oka annak, hogy a 24-
Hour Fit​ness tény​le​ge​sen nyitva van huszon​négy órán keresz​tül.
Boland lehup​pan a Crowe mel​letti székre, és meg​szó​lal: – Szép póló. „Öreg​csá​vók Rulez.”
– Az uno​ka​hú​gom​tól kap​tam szü​le​tés​na​pomra – feleli Crowe. – Elin​téz​ted Hen​nessyt?
– Egy ideig a seggét se nagyon tudja kitörölni – mondja Boland. – Úgy kellett összecsavarozni a
kar​ját. Valaki nagyon meg​rakta.
Ezek ketten itt rávették azt a barom Briant meg az embereit, hogy rabolják ki Ben Leonard egyik
díle​rét, mert kíván​csiak vol​tak, hogy mit fog​nak tenni.
Most már tud​ták.
És még vala​mit meg​tud​tak. Mielőtt megint rámoz​dul​nak Leon​ardra, a másik pali​nak men​nie kell.
– Azo​no​sí​tot​tad? – kér​dezi Crowe.
– Rajta vagyok – bólint Boland. – Azt mondják, a Különleges Egység tagja. SEAL vagy zöldsapkás
vagy valami.
– Zöld​sap​ká​sok? Azok még min​dig meg​van​nak?
Azt hiszem.
A másik ok, amiért a TGIF-be járnak, hogy a hely állandóan tele van és zajos. Üvölt a tévé,
hangosan beszélnek az emberek: ha valaki le akarja hallgatni a bárt, csak zajt tud rögzíteni. Ha meg
valaki be van drótozva, akkor is maximum pasikat találnak, akik nőknek hazudoznak az állásukról, de
olyas​mit nem, ami​től egy vád​es​küdt​szék izga​lomba jönne.
– És a górék mit mon​da​nak? – kérdi Boland.
– Amit min​dig – feleli Crowe. – „Old​já​tok meg.”
Oldjátok meg, és küldjétek a kibaszott pénzünket. A nagymenők nem esznek
gyors​ét​te​rem​lán​cok​ban, hanem meg​ve​szik azo​kat.
– Ez a Leonard gyerek? – mondja Crowe. – Szép kis alak, arrogáns kis pöcs. Egy kicsit ijessz rá,
hátha elköp vala​mit.
– Oké. – Boland meg​nézi az étla​pot. – Kipró​bál​tad már itt a bur​gert?
Crowe végig​pász​tázza a pult​nál sora​kozó elvált nőket.
– Én min​dent kipró​bál​tam már itt.
 30.
Ami​kor Chon hazaér, O várja.
Kul​csa van a lakás​hoz, mert ő vigyáz rá, amíg Chon nincs ott​hon. Meg​ön​tözi az egyet​len növényt.
(Nem, nem olyan növény. Egy ártat​lan zöld​ség, fikusz vagy valami.)
– Remé​lem, nem baj, hogy bejöt​tem – mondja O.
– Nem.
– Kopog​tam. Nem vol​tál itt​hon.
Chon moso​lyog. – Tudom.
– Chon?
– O?
– Sze​rin​ted én olyan... bam​bi​szerű vagyok?
 31.
– O – mondja Chon. – Have​rok vagyunk. Gye​rek​ko​runk óta ismer​jük egy​mást.
– Lehet, hogy attól még jobb lesz – feleli O. – És most már tizen​ki​lenc vagyok.
Már nem gye​rek.
– O...
– Figyelj, ha sze​rin​ted ronda vagyok meg vissza​ta​szító vagy valami...
– Nem erről van szó – sza​kítja félbe Chon. – Sze​rin​tem gyö​nyörű vagy. És komo​lyan gon​dolja.
– És sze​retsz engem.
– Igen.
– Én is sze​ret​lek, szó​val...
Chon meg​rázza a fejét, és osto​bán moso​lyog. – O... nem is tudom...
– Chon, megint el fogsz menni. És nem tudom, hogy... az én hibám-e...
– Nem, nem a te hibád.
 32.
O első emléke egy fiú volt, amint lepisilt egy ágyásnyi büdöskét. Ophelia – mert a „pheliá”-t csak
évek múlva hagyta el az „O” mögül – a kis iskola udvarán ült, és nézte, amint az idősebb fiú
meg​lo​csolta a virá​got.
A Laguna Canyonban található új felfogású, egy tantermes iskola – amely elsőtől nyolcadikig
fogadta a diákokat – azon elv alapján működött, hogy a gyerekek akkor tanulnak a legjobban, ha nem
sorolják őket önkényesen korcsoportokba, hanem engedik nekik, hogy megtalálják a saját szintjüket a
többi gye​rek között.
Ez Upak egyik „progresszív” fázisa alatt történt, és minden reggel berakta a kislányt a kocsijukba,
és elvitte gyönyörű házukból Emerald Bay-ben a jóval sokszínűbb kanyonba. A házat és a tandíjat O
apja finan​szí​rozta, aki a hat hóna​pos ter​hes Upak​tól vált el.
Még a taná​rok is úgy vél​ték, hogy Ophe​lia az elő​ké​szítő isko​lá​hoz is túl fia​tal.
– Kora​vén – felelte az anyja.
– De még csak négy​éves – közölte az igaz​gató.
– A lelke öreg – vágta rá az anyja. A jövendőmondója azt mondta neki, hogy a lányának már
számos korábbi reinkarnációja volt, és asztrálkora nem négy év volt, hanem négyezer, így jó hétszáz
évvel idősebb volt az anyjánál is. – Ez azt jelenti, hogy gyakorlati szempontból valójában én vagyok
az ő lánya.
Az igazgató úgy döntött, hogy Opheliának előnyére fog válni, ha naponta pár órát nem otthon tölt az
anyja társaságában, meg különben is, a kislány olyan aranyos, szépséges gyerek volt, hajában a
fel​kelő nap sző​ke​sé​gé​vel, sze​mé​ben meg a ten​ger kék​jé​vel.
– Azt hiszem, óriási hibát követtünk el, amikor abba az iskolába küldtünk – mondta Upak évekkel
később, amikor O gyakorlatilag minden tárgyból megbukott (kivéve az iskolazenekart, ahol timpanin
ját​szott) a Lagunai Közép​is​ko​lá​ban.
Upak ekkor éppen az aktuális konzervatív republikánus korszakában járt. Ophelia pedig ekkor már
O-ra vál​toz​tatta a nevét, és elkezdte az any​ját Upak​nak hívni.
De ez sokkal később történt, mert O most éppen azt figyelte, ahogy a fiú megöntözi a virágokat.
Először azt hitte, a fiú azt csinálja, amit otthon a kertészük szokott, de ekkor meglátta, hogy nem
slagot fog a kezében, hanem valami mást, és ekkor éles kiáltást hallott, majd egy tanár odarohant a
fiú​hoz, és meg​ra​gadta.
– John – mondta neki. – Hol a helye a kuka​cunk​nak?
John nem felelt.
– A nadrá​gunk​ban – adta meg a választ a tanár a saját kérdésére. – Most szépen húzd fel a slicced,
és menj ját​szani.
– Csak meg​ön​töz​tem a virá​go​kat – közölte John.
O ezt nagyon mulat​sá​gos​nak találta: a varázs​ló​fiú, aki egy​maga meg tudja öntözni a virá​go​kat.
– Hogy hív​ják ezt a fiút? – kér​dezte a tanár​tól.
– John​nak.
– Chon – mondta O hely​te​len kiej​tés​sel.
– Chon – ismételte O, aztán fogta magát, és megkereste a varázslófiút, aki – miután visszadugta a
kuka​cát a nad​rág​jába – a kerí​tés mel​lett kol​bá​szolt, mene​kü​lési útvo​na​lat keresve.
– Chon, Chon, Chon! – kia​bálta O, a fiút keresve. – Gyere, Chon, játsszunk.
A többi gye​rek hamar kán​tálni kez​dett.
– Chon! Chon! Chon!
 A név rajta ragadt.
O az árnyéka lett, úgy követte őt, akár egy kiskacsa, valódi öleb lett belőle, és Chon hamar
védőszárnyai alá vette, és egy kicsit még meg is szerette. Chon nem volt különösebben társasági lény,
nem szívesen játszott más gyerekekkel, szeretett egyedül lenni, így a tanárok örültek, hogy valakivel
kap​cso​la​tot terem​tett.
O imádta őt.
Az ő perspektívájából egyetlen baj volt csak Chonnal: időről időre eltűnt, néha egy napra, néha
hetekre, aztán megint meg​je​lent az isko​lá​ban.
– Hol vol​tál, Chon? – kér​dezte tőle. – Hol vol​tál?
Chon pedig fan​tasz​ti​kus szto​rik​kal állt elő:
Horgászni ment, és elrabolták a kalózok; a kanyonban élő törpék vitték el őt a barlangjukba; egy
másik galaxis küldöttei vitték el őt az űrbe. Chon elviszi a kislányt Kínába, Afrikába, a Marsra, a Hold
hegyei közé, és ő a varázs​ló​fiú.
Aztán egy nap vég​leg eltűnt.
Ami​kor O rájött, hogy Chon nem fog vissza​jönni, egész éjjel sírt.
Anyja ezek​kel a sza​vak​kal vigasz​talta: – A fér​fiak min​dig elmen​nek.
De O ezt már tudta.
 33.
– Szó​val akkor most nemet mon​dasz? – kérdi O Chon​tól.
– Nem, nem mon​dok nemet.
– Micsoda egy beszari válasz.
– Mert egy beszari alak vagyok.
O kicsit vissza​vesz a len​dü​let​ből.
– Oké – mondja –, itt volt a lehe​tő​sé​ged, nem éltél vele, Chonny Boy. Kész, vége.
Chon moso​lyog. – Értem.
 34.
Azért vic​ces, hogy Chon olyan keve​set beszél, mert sze​reti a sza​va​kat és a sza​vak ere​de​tét.
Még az eti​mo​ló​gia szó eti​mo​ló​gi​á​ját is ismeri.
(A Google min​denki barátja.)
Ám O tudja, hogy amit sze​retsz, azt védel​me​zed, és nem enge​ded a köze​led​ből.
Ami​kor egy napon szóba került Chon szó​fü​kar​sága, ő a követ​kező kér​dést tette fel nekik:
– A sza​vak – mondta –:
(a) a téves kom​mu​ni​ká​ció esz​kö​zei
(b) a tév​kom​mu​ni​ká​ció esz​kö​zei
(c) Esz​kö​zök
(d) Fegy​ve​rek
(e) Mind​egyik.
Ben az (a)-t válasz​totta, O meg a (d)-t.
(Elvégre anyja lánya.)
Chon vála​sza az
(f) volt
Azaz mind​egy.
Mert vannak dolgok, amikről nem fog beszélni. Dolgok, amiket látott, amiket csinált Irakban meg
Afganisztánban. Dolgok, amikkel nem terhelsz másokat, emlékek, amiket ki akarsz űzni az agyadból
és az idegrendszeredből, de mégis érzed őket a bőrödön. Filmek, amiket az agyad csak neked vetít a
szem​hé​jad bel​se​jére.
Ezek a dol​gok, ami​ket nem mon​dasz el.
Mert kimond​ha​tat​la​nok.
Éppen ezért, hogy betöltse a csen​det
– amit csak kihangsúlyoz O kántálása, miszerint utálom ezt az utat, utálom ezt az utat, utálom ezt az
utat –, A Narancsvidéki/John Wayne reptér felé (ember ilyet nem tudna kitalálni) Chon Spiro Agnew
néze​tei alap​ján kezdi el tár​gyalni a neo​hip​pik témá​ját.
 35.
Chon szerint a neohippik goromba, tésztaképű vegások (– Egyél már meg egy hamburgert!),
pacsulitól bűzlő, Birkenstock-viselő, járdaszélen homoklabdázó (az azért mégis milyen) barmok, akik
a Starbucks bejárata előtt hagyják váltó nélküli biciklijüket, hogy zöldteát rendeljenek és
kölcsönkérjék mások laptopját, hogy megnézzék az e-mailjeiket, aztán órákig ülnek ott, soha egy cent
borravalót nem hagynak, és félmeztelenül jógáznak a parkokban, hogy a többieknek bámulni kelljen
gyatra, nőies és sápa​tag tes​tü​ket.
Chon azt szeretné, ha Dél-Kalifornia elszakadna az államtól, csak azért, mert így lehetne törvényt
hozni arról, hogy a lófar​kat viselő fér​fi​a​kat kon​cent​rá​ciós táborba lehet zárni.
– És hol lenne az a tábor? – kérdi tőle Ben.
Ezt min​denki nyag​ga​tás​ként ismeri, és Ben kivá​lóan csi​nálja.
– Nem tudom – feleli Chon még min​dig berágva –, vala​hol a 15-ös út kör​nyé​kén.
A probléma (jó, jó, egy probléma) a Dél-Kaliforniában építendő koncentrációs táborokkal Ben
szerint az, hogy a vállalkozók egymás nyakát törnék, hogy ki szállíthassa a szögesdrótot, meg ugye ott
van a kor​mányzó is, aki​nek az akcen​tusa, nos...
...nos...
– A libe​rá​li​sok – motyogja Chon – nyil​ván meg​aka​dá​lyoz​nák.
Chon a libe​rá​li​so​kat is utálja.
Egyet​len libe​rá​list nem utál, Bent.
(Ez Ben-kivé​tel​ként is köz​is​mert.)
– A liberálisok – szokta mondani, amikor belelendül, és most belelendült, szóval-, a liberálisok
olyan emberek, akik az ellenségeiket jobban szeretik a barátaiknál, bűntudatuk van a siker miatt, de a
kudarc nem tölti el őket szé​gyen​ér​zet​tel, meg​ve​tik a pro​fi​tot és bün​te​tik az ered​mé​nye​ket.
A liberális férfiak pöcstelen, töketlen önkasztrálta eunuchok, akik szégyellik saját férfiasságukat az
örömtelen, haraggal teli pinák miatt, akiket meg keserű irigység tölt el minden materiális dologgal
szem​ben, ami kon​zer​va​tív nővé​reik sajátja, a több​szöri orgaz​mus​ról nem is beszélve...
(– Nem kel​lett volna meg​ven​ned neki Az ősfor​rást – mondja O-nak Ben.
– Hon​nét kel​lett volna tud​nom?)
A libe​rá​li​sok fog​tak egy
Tök jó Orszá​got és
Elbaszták, És most ott tartunk, hogy a gyerekek még a Huckleberry Finnt sem képesek elolvasni
meg kidobósat játszani, És bármilyen durcis sivatagi szörfös úgy érezheti, hogy nyugodtan
belerepülhet az épületeinkbe, mert tudja, hogy nem fogjuk atommal megkínálni Mekkát, ahogy azt öt
másod​perc​cel a tor​nyok leom​lása után meg kel​lett volna ten​nünk.
(Nancy Reagan szükség esetén a saját ujját is rányomta volna a férjéére, ha netalán nincs benne elég
erő, és az egész sza​údi fél​szi​get​ből üveg​gyá​rat csi​nál.)
Csak​hogy a libe​rá​li​sok azt akar​ják, hogy sze​res​sék őket.
Ben ezzel nem ért egyet.
A Kalifornia állam törvényhozásában ülő liberálisok addig nem akadályoznák meg a koncentrációs
táborok megépítését, amíg megkapják a kampányhozzájárulást a betongyártóktól, amíg az
építkezésre a rabokat hordó szállítócégek sofőrjei szakszervezetbe tömörülnek, amíg a teherautóik
ala​csony fogyasz​tá​súak és nem előz​nek az autó​pá​lyá​kon.
Ben tudja, hogy ha a villamosszék napenergiával működne, akkor gyorsabban nyírnák ki a
halálraítélteket, mint teszi azt a Texas-Florida Testvéri Versengésének két résztvevője, George és Jeb
Bush.
– Már nem hasz​nál​ják a vil​la​nyos​szé​ket – közli vele Chon. – Hanem injek​ciót.
Jogos.
A nar​ko​ti​ku​mok ille​gá​li​sak, ezért arra hasz​nál​juk őket, hogy embe​re​ket öljünk meg.
Mert bűnöz​tek.
 36.
Na, ez jópofa dolog, meg min​den,
ver​bá​lis móka és játé​kok
de nem az szá​mít, amit Ben és Chon egy​más​nak mon​da​nak, hanem az, amit
nem.
Chon nem mondja el Bennek, hogy Sam Casey-t kirabolták és kicsi híján agyonverték, és nem
mondja el neki, hogy milyen... válaszlépéseket tett, mert Bennek az nem tetszene, és azon borongana,
hogy mi szükség van erőszakra egy olyan világban, aminek a szeretetről meg a másikról, a... ez az, a
béké​ről meg az izé​ről kel​lene szól​nia.
Ben meg nem mondja el a találkozását az „Öregcsávók Rulez” feliratú pólót viselő pasival, mert az
egész túl furcsa volt és véletlenszerű, és feltehetően semmi jelentősége sincsen, és különben is, mit
tudna Chon tenni? Nemsokára Talibániában lesz, éppen elég dolga meg aggódnivalója lesz (például
élet​ben kell marad​nia), ezért Ben nem akarja zavarni.
Így aztán elmulasztják ezt a kritikus összetalálkozást, az események metszéspontját, a lehetőséget,
hogy egyet meg egyet össze​ad​ja​nak, és így legyen belőle
Egy –
Egy darab prob​léma.
Nem hülyék, mert össze​rak​ták volna, de a „volna” való​já​ban azt jelenti: „nem csi​nál​ták”.
 37.
Chont az ellen​őrző kapuig kísé​rik.
Ahol O meg​öleli, és az isten​nek sem akarja elen​gedni.
– Szeretlek szeretlek szeretlek szeretlek szeretlek szeretlek szeretlek – mondja, miközben könnyek
cso​rog​nak az arcán.
– Én is sze​ret​lek.
Ben lefejti O-t Chonról, aztán megöleli, és így szól: – Nem kell hősködni. Mert ha ezen múlna,
gon​dolja Ben.
Chon a harmadik bevetésén vesz részt annak a kurva SEAL-nek a tagjaként. Kibaszott nagy hős, és
más nem is tudna lenni.
Min​dig is az volt, min​dig is az lesz.
– A leg​mé​lyebb ürge​lyuk mélyén fogok gub​basz​tani – mondja Chon. Aha.
Nézik, ahogy átmegy az ellen​őrző kapun.
 38.
Boland tele​fo​nál.
– Jó hír – mondja. – Éppen most szóltak, hogy az a kemény gyerek felszállt egy repülőre. Bevetésre
vagy mire megy. Leon​ard meg kikí​sérte a rep​térre.
– Biz​tos vagy benne, hogy ő az?
– Ráil​lik a leírása, amit Brian adott.
Ez jó hír, gon​dolja Crowe.
Nagyon jó hír.
De nem Leon​ard​nak.
 39.
Ben nem veszi észre a kocsit, ami követi őt, amint kihajt a Narancsvidék/John Wayne Megyei
Repü​lő​tér​ről, és egé​szen Lagú​náig a nyo​má​ban marad. Miért is vette volna észre?
Ez nem az ő világa, meg eléggé le van eresztve, ami​ért Chon elment, majd O ledobja ezt a bom​bát:
– A lábai elé vetet​tem magam.
– Kinek?
– Chon​nak.
Bumm. Eléggé nyugtalanító és felkavaró, hogy ez a tesós dolog, ami köztük eddig volt, hirtelen
valami más lett. Mint amikor a 3-ból 2+1 lesz. Nem féltékeny, mert Ben nem az a fajta, de Chon és O?
Azért ez nagy dolog.
De Ben lazán veszi. Ben min​dig min​dent lazán vesz. – És?
– Lepat​tan​tam róla.
A Chí​nai Nagy Fal​ról.
– Ó.
– Vissza​uta​sí​tott. Lerá​zott. Viszon​zat​la​nul hagyott.
– Mert a viszonzott szerelemről soha senki nem beszél. Nem véletlenül – mondja Ben, mert nem
nagyon tud mást mon​dani.
– Én leg​alábbis nem.
– A durci nem áll jól neked.
– Tény​leg? – kérdi O. – Pedig azt hit​tem.
Pár másod​perc múlva meg​szó​lal: – Hogy én mennyire rühel​lem ezt a kurva hábo​rút.
O tizennégy éves volt azon a reggelen, amikor nem akart iskolába menni, és látta a tévében a
kép​sort, ami mintha egy Zs-kate​gó​riás kataszt​ró​fa​film​ből szár​ma​zott volna.
Egy utas​szál​lító csa​pó​dott egy épü​letbe.
Akkor sem érződött valóságosnak, most sem érződik annak. De Chon akkor már magára húzta az
angyal​bőrt.
És ezért O magát okolja.
Ben tudja, hogy min jár az esze.
– Ne – mondja neki.
– Nem tehe​tek róla.
Nem tudja, hogy tény​leg nem tehet róla, mert Nem az ő hibája.
Gene​rá​ciók óta így megy ez.
 Laguna Beach, Kalifornia

1961

„Mond​tam, hogy leme​gyek Yas​gur farm​jára,

És belé​pek egy rock-and-roll ban​dába.”
Joni Mit​chell: Wood​stock
 40
A tizennégy éves John McAllister lefelé gurul a gördeszkáján az Ocean sugárúton, aztán hóna alá
csapja a deszkát, és elindul a Taco Bell felé, mert vannak, akik megrendelik a kajájukat, otthagyják az
asz​ta​lon, miköz​ben kimen​nek a vécére.
És mire kijön​nek, se Johnny, se kaja.
Ezt csi​nálta a kölyök Johnny Mac.
Korához képest magas, válla széles, hosszú barna haja meg úgy néz ki, mintha metszőollóval
nyírták volna meg. Amúgy a kinézete klasszikus: póló, szörfös rövidnadrág, huaraches, kagyló
nyak​lánc.
Ami​kor odaér a Taco Beli​hez, nagy a tömeg.
Egy szőke hajú alak min​den​ki​nek tacót vesz.
Most jöhetett ki az óceánból, mert még csöpög róla a víz, ahogy osztogatja a tacót, meg a szószt kis
műanyag zacskóban szörfösöknek, hippiknek, utcára kényszerült drogosoknak, otthonról meglépett
srá​cok​nak, meg azok​nak a vékony, hosszú hajú lányok​nak, akik annyira hason​lí​ta​nak Johnra.
A pasas úgy néz ki, mint egy tengeri isten DélKal-i változata. John azt sem tudja, mi a különbség
Neptunus, Poszeidón vagy Scooby-Doo között, de azért könnyen felismer egy helybéli királyt:
mélybarnára sült bőr, napszítta szőke haj, az egész napot szörfdeszkán töltők feszes izmai, és
ráadá​sul még pénze is van.
Ez nem egy ször​fös lúzer, ez egy ször​fös isten.
És most ez az isten néz le rá, arcán barátságos mosollyal, melegkék szemmel, és megkérdi: – Kérsz
egy tacót?
– Nincs pén​zem – feleli John.
– Nem is neked kell hogy legyen pén​zed – feleli a pasi, arcára szé​les vigyor ül ki. – Hanem nekem.
– Oké – mondja John.
Mert éhes.
A pasi ad neki két tacót meg egy zacskó csí​pős szószt.
– Kösz – mondja John.
– Doc vagyok.
John nem mond sem​mit.
– Van neved? – kérdi Doc.
– John.
– Helló, John – mondja Doc. – Béke.
Azzal Doc megfordul, és úgy osztogatja tovább a tacót, mintha kenyér és hal lenne. Mint Jézus, csak
Jézus sétált a vízen, Doc meg ször​föl rajta.
John elveszi a tacót, mielőtt Doc meggondolná magát, vagy valaki kiszúrná, hogy ő szokta
dézsmálni az asztalokon hagyott ebédeket, aztán kimegy a parkolóba, leül a járdára egy lány mellé,
aki tizen​ki​lenc-húsz éves​nek lát​szik.
A lány óva​to​san kiszedi a mar​ha​húst a tacó​ból, és lerakja a jár​dára.
– A tehén a hin​duk szent állata – mondja John​nak.
– Te hindu vagy? – kérdi John.
Nem tudja, mi az a hindu.
– Nem – feleli a lány, mintha John kérdésének semmi értelme nem lett volna, aztán hozzáteszi: –
Engem Star​shine-nak hív​nak.
Dehogy hívnak, gondolja John. Éppen elég otthonról meglépett hippivel találkozott már (Laguna
szinte hemzseg tőlük), és mindegyik Starshine-nak hívja magát, meg MoonBeamnek vagy Rainbow-
nak, pedig valójában a nevük Rebecca, Karén meg Susan. Vagy Holly, de ez már a féktelen őrület
határa.
John kurvára rühelli a hippicsajokat, akik elszöknek otthonról. Mindegyik azt hiszi magáról, hogy ő
Joni Mitchell, márpedig John utálja Joni Mitchellt. John a Stonest hallgatja, a Zeppelint, a The Whot,
meg a Moody Bluest.
Szóval most csak meg akarja enni a tacóját, és elmenni végre. Talán hazamegy, és beoson a
szobájába, mielőtt a szülei észreveszik, hogy otthon van, hogy aztán mindegyik előadja a veszekedés
aktu​á​lis értel​me​zé​sét.
Aztán Star​shine meg​szó​lal: – Miután meg​et​ted a tacó​dat. Sze​ret​né​lek leszopni.
John nem megy haza.
Soha többé.
 41.
Buhu...
MMM.
Stan feje szét​rob​ban.
Olyan, mintha felkelt volna a nap a fejében, és a sugarainak melege mosoly formájában kiül az
arcára.
Ránéz Diane-re, és így szól: – Atya​má​riám.
Diane tudja, miről van szó: az acid most olvadt szét az ő nyel​vén is.
Atya​má​riám, bizony, meg az összes többi szent.
A Pacific Coast autópálya másik oldalán Tacojézus éppen szokásos napi tevékenységét gyakorolja.
Azon túl meg az óceán kékje kékebb a kékek uni​verzu​má​nak min​den kék​jé​nél.
– Nézd meg azt a kéket – mondja Diane Stan​nek.
Stan oda​for​dul.
És sírni kezd.
Olyan elké​kesz​tően
Kék.
Stan és Diane
(Hadd mesél​jek Stan​ről és Diane-ről, Két ame​ri​kai gye​rek​ről, akik egy kis​vá​ros​ban nőt​tek...
Hagy​juk. Fasz​ság.)
Stan nem a megszokott, magas, inas hippi: alacsonyabb, kövérkésebb (külön köszönet érte a
Hostess Cupcakesnek és a Twinkiesnek), orra nagy, haja afro, szakálla fekete, mosolya állati. Diane
vékonyban nyomja, plusz ott van a fekete haja, ami a párás levegőben bebongyorodik, csípője ezt a
föld​anya​cuc​cot idézi, mel​lei meg leg​alább rész​ben fele​lő​sek Stan állati moso​lyá​ért.
Most mindketten be vannak tépve alaposan, és egy lerohadt épület teraszán állnak, amiből
könyvesboltot akarnak csinálni. Nemrég emigráltak ide Haight-Ashburyből, látták, hogy ott mennyire
szét​esett min​den, és most ezt akar​ják itt is meg​csi​nálni.
Nem kell ám utálni őket – soha semmi esé​lyük nem volt arra, hogy nor​má​li​sak legye​nek.
Keleti parti balos szülők („A Rosenberg házaspár ártatlan volt”), szocialista nyári táborok („A
Rosenberg házaspár ártatlan volt”), Berkeley a hatvanas évek elején, Mozgalom a Szabad
Véleménynyilvánításért, Állítsátok Meg A Háborút, Ronald Reagan („Rosenbergék tették”) Az Ördög,
Haight-Ashbury, A Szerelem Nyara, szóval egy farmon házasodtak össze Berkshires-ben, hajukban
virá​gok​kal, miköz​ben valami húgy​agyú szi​tá​ro​zott, tehát
ők koruk szü​löt​tei
Baby Boo​me​rek
Hip​pik.
Egy laza csoportosulás tagjaiként érkeztek meg Lagúnába, hogy a kanyon olcsó szobáiban
lét​re​hoz​za​nak egy kis utó​piát, és ter​jesszék az igét a sze​re​tet​ről meg a béké​ről azzal, hogy vesz​nek egy
épületet, amiben majd könyvesboltot nyitnak, amiben meg a Tibeti halottaskönyvön, az Anar​chista
sza​kács​könyvön meg az Útonon kívül árul​nak:
füstölőt, szandált, pszichedelikus posztereket, kékfestett pólókat, makramé karkötőket (hadd
ismételjem: meg kell próbálni nem utálni őket) meg az összes hepi-baromságot, és persze acidet a
meg​vi​lá​go​sul​tak​nak.
A terv csak egy apró​ság​ban hibá​dzik.
Pénz.
 Mert az nincs.
Pénzbe kerül azt a lerohadt házat megvenni, pénzbe kerül felújítani, és pénzbe kerül
hip​pi​köny​ves​bol​tot nyitni benne, már​pe​dig pén​zük az nincs. Ez a baj egyéb​ként a szo​ci​a​liz​mus​sal.
Nincs tőke.
Itt lép be a képbe Taco Jézus, aki úgy süvít bele a jele​netbe szörf​desz​ká​ján, mint kov​boj a lován a...
Faszság. Ez a szörfös/kovboj analógia, az Amerikai Nyugat vége a Csendes-óceán partján, Amerika
kül​de​tése, amint a bejövő hul​lá​mok​kal irányt vál​toz​tat – ki nem szarja le?
Marad​junk annyi​ban, hogy a Ször​fö​sök talál​koz​tak a Hip​pik​kel Laguna Beach​ben.
Mert ennek meg kel​lett tör​tén​nie.
Mi a különb​ség egy Ször​fös meg egy Hippi között?
A szörf​deszka.
Nagyjából ugyanaz az állatfaj a kettő. Az első hippi a szörfös volt, sőt ő volt az első beatnik.
Évekkel azelőtt, hogy Jack és Dán útnak indultak volna dharma keresésében, a szörfös már régen úton
volt a Paci​fic Coast autó​pá​lyán jó hul​lá​mo​kat keresve.
A kettő ugyanaz.
De most ebbe nem megyünk bele, mert egy sztori kellős közepén tartunk, a sztori meg arról szól,
hogy...
Stan és Diane meg a törzs az egyik leg​jobb ször​fös hely​től egy sarokra
– Bro​oks utca –
akar​ják meg​nyitni a bolt​ju​kat, ahol
Taco Jézus, alias ‘Doc’ ször​föl és osz​to​gatja ingyen a tacót min​den​ki​nek
(szo​ci​a​liz​mus)
így aztán Stan megkérdi Diane-től. – Honnét van Taco Jézusnak annyi pénze arra, hogy ő legyen a
Taco Jézus?
– Örök​ség?
– Nem olyan​nak nézem, mint aki örö​kölne.
Diane ösztönösen ráérzett az igazságra, mert Raymond ‘Doc’ Halliday melósok közt nőtt fel egy
faházban Fontanában, kétszer volt fiatalkorúak börtönében, egyszer betörésért, egyszer meg súlyos
testi sértésért. Az apja, id. Ray, egy ács, hagyott a fiára némi kézügyességet meg pár kalapácsot, de
pénzt?
Azt nem.
Doc végül délre sodródott, ahol felfedezte a szörfölést meg a marihuánát, és azt is felfedezte, ha a
máso​dik​ból ele​get ad el, akkor nyu​god​tan van miből finan​szí​roz​nia az elsőt.
Most Stan és Diane figyelik, ahogy osztogatja a tacót, úgy döntenek, hogy megkérdik tőle, mégis
honnan a sok lé, amiből azt a sok tacót veszi. Átmennek hát a Pacific Coast autópálya másik oldalára,
ami a blot​ter acid hatá​sára olyan, mint egy folyó, ami​ben a kocsik a halak.
– Kér​tek tacót? – kérdi Doc.
– Kérsz aci​det? – feleli Diane.
Itt szó​lal meg a 2001: Odüsszeia az űrben főté​mája.
Ez a pil​la​nat.
A szent pillanat, amikor az elmék egyesültek, és életet adtak a csoportnak, amelyet csak úgy ismer
min​denki:
Az Egye​sü​lés.
(És per​sze jött Mária is.)
 42.
Így tör​té​nik a dolog.
Doc ad tacót Stan​nek meg Diane-nek.
Stan és Diane ad Doc​nak egy levél blot​ter aci​det.
Doc visszamegy a vízbe, elkap egy hullámot, és felfedezi, hogy van a létnek egy magasabb
for​mája.
Doc megtudja, hogy a hullámot alkotó molekulák ugyanazok, amikből ő maga áll, így aztán neki
nem kell hullámmá válnia, mert már eleve ő maga a hullám, sőt ha már itt tartunk, akkor
mind​annyian egy hul​lám vagyunk...
Aztán meg​ke​resi Stant és Diane-t, és könnyek közt elmondja nekik a fel​fe​de​zé​sét.
– Tudom – feleli elpi​rulva Diane.
Nem tudja, nem tudhatja, hiszen az életben nem volt még szörfdeszkán, de mivel mindannyian
ugyanaz a hul​lám vagyunk.
– Tudom, hogy tudod – mondja Doc.
Doc nemsokára megjelenik az összes szörfös haverjával, és azok is nyalnak egyet az acidból, és
máris készen áll a republikánus Narancsvidék legremekebb rémálma: a legrosszabb antiszociális
ele​mek (ször​fö​sök és hip​pik) csap​nak bele egy drog​tü​zelte, démoni sze​relmi fesz​ti​válba.
És gyor​san ter​ve​ket sző​nek, hogy hogyan lehet ezt intéz​mé​nye​sí​teni, mert
Stan és Diane meg​osztja a prob​lé​má​ját – pénz​hi​ány – Doc​kal, a fiúk és Doc meg
azon​nal meg​ol​dást aján​la​nak.
– Fű – mondja Doc. – Fű.
A szörf​ölés meg a fű olya​nok, mint...
...a...
...a...
szörf​ölés meg a fű.
A szörfösök már elég régóta hozzák be Mexikóból a füvet egy 1954-es Plymouth kombiban, mert a
belső, leve​hető fabur​ko​lat miatt ide​á​lis csem​pész​jármű.
– Simán meg tud​juk sze​rezni a pénzt ahhoz, hogy ezt a helyet rendbe rak​já​tok – mondja Doc, és nem
vélet​le​nül hasz​nál töb​bes szá​mot. – Pár​szor le kell menni Bajába, és kész.
Doc és a fiúk gyorsan le is zavarnak pár menetet, aztán eladják a füvet, a pénzt meg odaadják
Stannek, Diane-nek meg a törzsnek, hogy terjesszék a szerelmet, a békét meg az acidot Laguna
Beachen és kör​nyé​kén.
A Kenyér és Büdöske Köny​ves​bolt még abban a május​ban meg​nyí​lik.
És árul​ják benne a Tibeti halot​tas​köny​vet, az Anar​chista sza​kács​köny​vet meg az Útónt, plusz:
füstölőt, szandált, pszichedelikus posztereket, kékfestett pólókat, makramé karkötőket (Tudod mit?
Utáld őket. Hajrá.), meg az összes hepi-barom​sá​got, és per​sze aci​det a meg​vi​lá​go​sul​tak​nak.
Stan és Diane bol​do​gok.
 43.
A bolt meg​nyi​tott, de
a srá​cok egyre csak hord​ják a füvet Mexi​kó​ból.
Mert az „elég” egy önma​gá​nak ellent​mondó szó.
Az elég soha nem elég.
Végre, végre, a szörfösök megtalálták, hogyan tudnak pénzt keresni anélkül, hogy dol-goz-ni-uk
kellene. Ráadásul a pénz, amit keresnek. Basszameg, a pénz. Millió és millió dollárt. Még jachtot is
vet​tek, hogy azzal hord​ják a füvet Mexi​kó​ból.
Ez mennyire laza?
De Doc?
Doc egy vizi​o​ná​rius.
Egy úttörő, fel​fe​dező.
Doc fel​ug​rik egy repü​lőre, Német​or​szág​ban leszáll, vesz egy VW mik​ro​busz! és elve​zet
elve​zet
Afga​nisz​tánba.
Doc ugyanis hallotta a szörfösök meg a hippik közt terjedő legendát az afgán hasis elképesztő
poten​ci​ál​já​ról.
És kide​rül, hogy a legen​dá​nak min​den szava igaz.
A fű rend​ben van, de az afgán hasis?
Szi​nap​ti​kus flip​per, min​den égő kigyul​lad, min​den harang meg csengő meg​szó​lal.
Győz​tes, győz​tes, győz​tes.
Szóval Doc felpakolja a mikrobuszt a hasissal, visszavezet Európába, és a mikrobusszal együtt
repülőre száll. Kaliforniában aztán rendez pár kóstolást, termékmintát osztogat, és piacot teremt a
ter​mé​ké​nek.
Hamarosan az Egyesülés többi tagja is Doc nyomdokaiba lépve elmegy Afganisztánba, és kocsikat,
mikrobuszokat meg teherkocsikat töm tele hasissal. A csempészés legeredetibb eszköze mégis a
szörfdeszka. Az egyik géniusz elküld egy deszkát Kandahárba, kivájja, majd megtömi hasissal, mert a
reptéren senki sem tudja, mire jó egy szörfdeszka, azt meg – és ez még fontosabb – végképp nem,
hogy mennyit is kellene nyomnia. És persze senki meg nem kérdi az embertől, hogy mégis mit csinál
egy szörf​desz​ká​val egy olyan helyen, ahol egy darab óceán sincs.
És az összes cucc szé​pen vissza​jön Lagú​nába.
Hamarosan Laguna Canyon tele lesz házakkal, amik tele vannak füvei meg drogosokkal. A
kanyon​ban annyi a tör​vé​nyen​kí​vüli, hogy a zsa​ruk elne​ve​zik Dodge City​nek.
 44.
A kis​lány egy bar​lang​ban lakik.
Nem átvitt érte​lem​ben – egy ház​ban, ami​ben nincs ter​mé​sze​tes fény​for​rás –, hanem tény​le​ge​sen.
Egy bar​lang​ban.
Mint egy nean​der​völ​gyi.
A bar​lang közel van azok​hoz a tavak​hoz, ame​lyek​ről Laguna a nevét kapta.
Egy barlang nyáron Lagúnában annyira nem rossz hely, ami azt illeti, kifejezetten kellemes.
Nap​pal meleg van, éjjel hűvös, és a bar​lang​la​kok még pár alap​fel​sze​re​lés​sel is ren​del​kez​nek.
Van gyer​tya és van​nak kem​ping​pa​lac​kok, ami​ken lehet „főzni”.
Vannak hálózsákjaik, takaróik, párnának meg feltekert pólókat és farmert használnak. A strandon
zuhanyoznak, és a vécét is ott használják, bár a barlanghoz vezető ösvény mellett ástak maguknak egy
lat​ri​nát.
A kis​lány, Kim, gyű​löli az egé​szet.
Hat​éves, és már most érzi, hogy ennél csak jobb lehet.
Kim elképzel magának egy szobát falakkal, rózsaszínű tapétával, ággyal, a hatalmas párnákon
szépen sorba rendezett babákkal, meg egy olyan kis játék sütővel, amiben kicsi sütiket süthet. Egy
igazi tükröt akar, ami előtt hosszú, szőke haját fésülheti. Fürdőszobát akar, ami makulátlanul tiszta,
meg egy házat, ami...
...töké​le​tes.
De ez soha nem válik valóra, mert az anyja a ‘Fene​ette Fre​derica’.
Freddie évekkel ezelőtt menekült el erőszakos férje elől, és talált menedékre (meg új névre) egy
hip​pi​kom​mu​ná​ban. Ez volt a leg​jobb dolog, ami valaha tör​tént vele.
A lánya, Kim viszont nem így gon​dolta.
Kim utálja a port.
Kim utálja, hogy nem lehet egye​dül.
Kim utálja a káoszt.
Emberek jönnek-mennek, az egész kommuna olyan, mint egy átjáróház. Az egyik gyakori látogató
maga Doc.
Docnak van háza Dodge Cityben, de néha eljön a barlanghoz, füvet szív, a „forradalomról” beszél,
meg a „szub​kul​tú​rá​ról” és az acid meg​vi​lá​go​sító ere​jé​ről.
És meg​dugja Fred​die-t.
Kim csak fekszik itt, mozdulatlanul, akár egy baba, és úgy tesz, mintha aludna, miközben mellette
az anyja Dockal szeretkezik. Lehunyja szemét, megpróbálja kizárni a hangokat, és elképzelni az új
szo​bá​ját.
Soha senki sem jön be oda.
Néha Doc van az any​já​val, néha más. Néha egy​szerre töb​ben.
De Kim szo​bá​jába soha senki nem jön be.
Soha.
 45.
John sze​ret a bar​lang​ban lakni.
Starshine mellé költözött be, aztán egyik éjjel egy Newjersey-ből meglépett Comet nevű
otthonszökevénnyel találta magát, és mivel elég nehezen lehetett különbséget tenni a két lány között,
ezzel maradt.
Itt sok​kal jobb, mint ott​hon.
A kommuna a maga módján olyan, mint egy család, márpedig Johnnak nincs sok tapasztalata a
csa​lád terén. Együtt esz​nek, beszél​get​nek, házi​mun​kát végez​nek.
John szülei alig veszik észre, hogy a fiuk nem él „otthon”. Két-három naponta hazamegy, hogy
létezését bizonyítsa, amelyik szülője ott van, annak odaköszön, fog pár ruhát, talán valami kaját, és
visszamegy a barlangba. Az apja főleg L. A.-ben él, az anyját meg teljesen lefoglalja a válóperük, meg
külön​ben is, nyár van, ami​kor könnyű az élet.
John füvet szív, néha kicsiny hasist is, de az LSD-t nem nagyon ked​veli.
– Elvesz​ted az ellen​őr​zést – mondja Doc​nak.
– Azért, hogy utána meg​ta​láld – feleli Doc rej​té​lye​sen.
Kösz, nem, gondolja John, mert beszélgetett többekkel a tripjük után, vagy csak ült, és hallgatta a
tri​pe​lő​ket, amint majd​nem meg​őrül​nek, miköz​ben Doc a Tibeti halot​tas​könyvből olvas fel nekik.
Ezt leszámítva mást nem nagyon tud csinálni a barlangban egy tizennégy éves fiú. Lemegy a partra,
Doc kölcsönad neki egy deszkát. Ellötyög a többi szörfössel meg hippivel, és füvezik. Aztán
vissza​megy a bar​langba, ahol vala​me​lyik hip​pi​csaj meg​ven​dé​geli a sza​bad sze​re​lem svéd​asz​ta​lán.
– Olyan volt, mint valami nyári tábor – mesélte később John. – Csak nem íjaztunk, hanem a csajok
leszop​tak.
Aztán a nyár véget ér, és becsön​get​nek.
 46.
Doc​ról min​denki azt mond, amit akar, de sze​rinte a gye​re​kek​nek isko​lá​ban a helyük.
– Nem aka​rok menni – közli John.
– Aha, de kell – feleli Doc.
Nem arról van szó, hogy Doc annyira hinne az oktatásban, de tudja, hogy az iskolakerülés bajt
jelent. Ha a kölykök nem mennek iskolába, a rendőrök elkezdik keresni őket, kiderül, hogy valójában
hol élnek, aztán rögtön jön az ügyészség egy rakat váddal, és ez az a figyelem, amire Docnak nincsen
semmi szük​sége az üzle​té​vel kap​cso​lat​ban.
Szóval John iskolába megy, meg Kim is, aki időközben az anyjával meg másokkal Doc házába
köl​tö​zött.
John haza​menni se akar.
– Nem élhetsz egész évben a barlangban – mondja Doc. Szeptember és október még rendben van, de
amikor az időjárás megváltozik, Lagúnában hideg lesz, az éjszakák meg nyirkosak. Csakhogy az
otthoni hangulatot is hideg-nyirkosként írja le John, mert anyja mintha ott se lenne, az apja meg
több​ször részeg, mint nem.
Szó​val az tör​té​nik, hogy John beköl​tö​zik Dochoz.
Apránként megy ez: John iskola után Docnál lötyög, ottmarad a kiadós spagettivacsorákra,
min​denki füve​zik, John elal​szik a három háló​szoba egyi​ké​ben Doc háre​mé​nek vala​me​lyik tag​já​val.
Aztán John egy idő után a csa​pat része lesz.
Doc kis​ku​tyája.
Szörfölni megy Dockal, segít Docnak tacót osztani, és lassan megérti, honnan van Docnak olyan sok
pénze.
Dro​gok​ból.
John összerakja, hogy mi az Egyesülés és kik a tagjai. A fiúk nem is nagyon titkolják, amikor a
jelen​lé​té​ben a mexi​kói drog​fu​va​rok​ról meg a nagyobb, dél-ázsiai bevá​sár​ló​kör​utak​ról beszél​nek.
Egyik nap így szól Dochoz: – Én is benne aka​rok lenni.
– Miben?
– Tudod – feleli John.
Doc rávil​lantja azt a kariz​ma​ti​kus, fél​ol​da​las vigyo​rát: – Tizen​négy éves vagy!
– Majd​nem tizenöt – vágja rá John.
Doc tetőtől talpig végigméri. John a klasszikus szörfös kölyök, mégis van benne valami
különleges: mindig is olyan volt, mint egy kis felnőtt, a csajok is felnőttként kezelik, és különben sem
olyan kicsi már.
És Doc​nak van egy prob​lé​mája, ami​ben talán John segí​teni tud neki.
Pénz.
Doc​nak túl sok van belőle.
Nem túl sok – elvégre olyan nincs, hogy valakinek Túl Sok Pénze Legyen –, csak éppen rengeteg
kápé kis cím​letű bank​je​gyek​ben.
Ezt most azért érde​mes elkép​zelni...
John elgördeszkázik bankokba Lagúnában, Dana Pointban és San Clementében, egy-, öt- meg
tízdollárosokkal degeszre tömött hátizsákkal. A kápé annak a drognak az ellenértéke, amit Doc az
utcai eladásokkal keres. Szóval John besétál egy bankba, és a kis címletű bankjegyeket ötvenesekre
meg szá​za​sokra váltja be.
És John tudja, hogy melyik pénztároshoz menjen, melyik kap szülinapjára meg karácsonyra
aján​dé​kot Doc​tól.
Ha meg a zsaruk meglátják ezt a vékony, hosszú barna hajú kölyköt pólóban és szörfös nadrágban
gördeszkázni az utcán – legalább egy tucat van az ilyen kölykökből két sarok közt –, akkor sem jut
eszükbe, hogy a háti​zsák​já​ban több ezer dol​lár lapul.
Vannak kölykök, akik ugyanazon az útvonalon hajnalonta újságot visznek ki, John hasonló
útvo​na​lat jár be min​den​nap, csak éppen ban​kokba megy.
Doc min​den​nap ötven dol​lárt fizet neki.
Az élet jó.
John elmegy az iskolába, aztán elmegy a bankjaiba, hazamegy, ágyba bújik valamelyik csajjal
(akikből többen vannak a húszas éveik elején, mint a tízes éveik végén), és olyan oktatást kap,
ami​lyen​ről az osz​tály​te​rem​ben álmodni sem lehet.
Ja, az élet jó, de lehetne még jobb.
 47.
– Én is aka​rok terí​teni – mondja John egy nap Doc​nak, amint a nap​pa​li​ban ülnek.
– Miért? – kérdi Doc. – Most is kere​sel pénzt.
– A te pén​ze​det keze​lem – feleli John. – A saját pén​ze​met aka​rom kezelni.
– Nem is tudom.
– Én meg igen – mondja John, aztán előrántja az adu ászt. – Figyelj, ha nem akarod, hogy neked
terít​sek, akkor kere​sek valaki mást.
Doc végül arra jut, hogy amennyiben a srác máshoz fordul, akkor könnyen lebukhat vagy
átverhetik, vagy éppen belesétál a rendőrök csapdájába. Ha én adok el neki, gondolja Doc, akkor
leg​alább abban biz​tos lehe​tek, hogy a kölyök biz​ton​ság​ban van.
Szóval John most már nemcsak a bankokba jár, hanem a hóna alá csapja a gördeszkáját, és felül a
San Clemente-i buszra.
A gör​deszka aljára meg két tucat zsí​ros hur​ká​nyi fű van fel​ra​gasztva.
John leszáll a buszról, és lemegy a strandra, a Camp Pendleton északi kapujához, ahol a szolgálaton
kívüli tengerészgyalogosok szoktak lazulni. Könnyű a szolgálaton kívüli tengerészgyalogosokat
fel​is​merni: hülye Hawaii-inge​ket visel​nek és rövid a hajuk.
John még azt is meg tudja mondani, hogy melyik nem volt Vietnamban, és melyik érkezett vissza
nemrég. Az új fiúk már most ijedtnek látszottak, a másikak szemében meg olyan tekintet ült, hogy
mindent láttak már, amit soha nem akartak látni. Akárhogy is, mindegyik be akar tépni. Akik még
nem vol​tak Nam​ban, azo​kat az ide​ges​sé​gük zavarja, akik meg igen, azo​kat az emlé​keik.
Doc leg​alábbis ezt mondta John​nak.
John oda​gu​rul három ten​ge​rész​gya​lo​gos​hoz, akik sem​mit sem csi​nál​nak.
Fehér srá​cok, Ala​ba​má​ból vagy valami hasonló hely​ről.
John leszáll a deszkájáról, rálép a végére, aztán elkapja a levegőben, hogy a srácok lássák, mi van az
aljára ragasztva.
Az egyik​nek azon​nal leesik. – Mennyi?
– Öt dé egy hurka – mondja John kicsit reme​gős han​gon.
Doctól két dollárért vette hurkáját, plusz Doc megmutatta neki, hogyan kell szorosra, keményre és
kövérre sodorni őket.
– Jó anyag? – kérdi a srác.
– A leg​jobb – feleli John.
– Hány éves vagy?
– Elég idős. És te?
A ten​ge​rész​gya​lo​go​sok nevet​nek.
Hárman összedobnak egy ötvenest, John meg nagylelkűen ad nekik még egy hurkát, hogy a jövőben
is nála vásároljanak. A pénzt zsebre vágja, a gördeszkával gurul egyet, a maradékot pedig eladja két
fekete ten​ge​rész​gya​lo​gos​nak.
Ami​kor fel​száll a buszra, száz​tíz dol​lár van a zse​bé​ben.
Nem telik bele sok idő, hogy a tengerészgyalogosok elkezdik keresni a gördeszkás srácot. Tudják,
hogy mikor jön a busz, és vár​ják.
Sem​perfi, srá​cok.
John most már ren​des pénzt keres.
Nem csajokra költi, nem lemezekre. Hanem félreteszi. Még nincs tizenhat éves, amikor odaad
Doc​nak egy nagy köteg pénzt, és meg​kéri, hogy vegyen neki egy kocsit.
Egy gyö​nyö​rűen hely​re​ál​lí​tott 1954-es Ply​mouth kom​bit.
 48.
Itt van John.
Tizen​hét éves, és nem egy, hanem két házat bérel Dodge City​ben.
Az egyik​ben lakik, a másik​ban meg a füvét tárolja.
Gyakrabban jár Mexikóba, mint a busz, és többet már nem gördeszkázik a San Clemente-i
bankokba, és már nem árulja öt dollárért a fű hurkáját. (Van három embere, akik boldogan csinálják
helyette.) Most már nagyban terít, nagyban árulja a füvet az utcai dílereknek, és rendes pénzt keres. A
másik házá​ban annyi füvet tart, hogy hama​ro​san csak Füvész​kert​ként emle​ge​tik az embe​rek.
Van egy huszonhárom éves barátnője, Lacey-nek hívják, és ott lakik nála, a teste meg annyira
izmos, akár egy kígyóé, és egy féltékeny csont sincs benne. John most már vezethet, és a Plymouth
mellett két kocsija is van, egy 65-ös Mustangja, meg egy öreg Chevy furgonja, amiben a
szörfdeszkáit tárolja. Egy rakat van belőle, és mindet úgy csináltatta. Amikor a Grateful Dead a
város​ban kon​cer​te​zik, velük tart. Doc​kal rend​sze​re​sen repül Mau​iba.
John még min​dig Doc ölebe, de most már azt mond​ják róla, hogy a „nagy​ku​tyák​kal” sza​lad​gál.
John ugyanis az Egye​sü​lés tagja.
 49.
Látta valaki régi haveromat, Martint, látta valaki öreg haveromat, Bobbyt, Tet-offenzíva, lázadások
Clevelandben, lázadások Miamiban, a lázadás Chicagóban, Daley polgármester, hippik és yippik,
leszokunk a bogyókról és megválasztjuk Richard Nixont elnöknek (az amerikai politikai zártosztály
Ratchett Főnénije), a Heidi-féle játszadozás, Camelot utolsó hercege magával visz egy lányt egy
végzetes víz alatti játszadozásra, a Chicagói Nyolcak (1. fentebb, a lázadás), My Lai, találkoztam
Isten Gyermekével, amint az úton sétált, Altamont, Janis meghalt, a Manson család, Kambodzsa,
ólomkatonák és Nixon, és amikor végre magunk vagyunk azon a nyáron, hallom a négy halott
dobolását Ohióban, hallom Angéla Davist, William Calleyt, nézem az Amit mindig tudni akartál a
szex​rőlt, Apollo-13, kék​fes​tett pólók, nagyi​ru​hák, Attica.
Wood​stoc​kot meg Janis halá​lát leszá​mítva az egész meg sem érinti Johnt.
Miért érin​tené? Elvégre Lagú​ná​ban él.
Mind​eköz​ben az ország meg gya​kor​la​ti​lag meg​őrül.
Mialattjohn tacokolduló kölyökből sikeres fiatal üzletember lett, az Egyesült Államok 1968 és 1971
között McMur​phy mód​jára beszáll a kakukk fész​kébe.
 Laguna Beach

2005

„Ne engedd az ördö​göt beülni

Mon​dom, ne engedd az ördö​göt beülni,
Mert ha enge​ded beülni,
Akkor egyet akar majd: vezetni.”
The Jor​da​nai​res: Don’t Let The Devil Ride
 50.
Az Arany​part ezüst​színű.
Laguna utcai lámpái pislákolnak a ködben, a vízimentő torony a strandon úgy néz ki, mintha egy
fel​hőn lebegne.
Ben sze​reti a várost, ami​kor ilyen.
Puha, titok​za​tos, éjsza​kai.
Éppen most vitte haza O-t, és most azon gondolkodik, hogy hazamenjen-e, vagy hívja-e el randira
Karit, a pin​cér​nőt.
Aha.
Előveszi a mobilját. – Kari? Ben Leonard vagyok. A Coyote-ból? Csak egy leheletnyi csend, aztán a
meleg válasz.
– Hé, Ben.
– Azon gon​dol​kod​tam, mit csi​nálsz.
Még hosszabb csend. – Ben, nem kel​lene. Van vala​kim.
– Férj​nél vagy? – kérdi Ben. – El vagy jegyezve?
– Nem.
– Akkor sza​bad vagy, Kari. Sza​bad a vegy​ér​té​ked.
– Lel​ki​fur​da​lá​som lenne.
– Attól csak jobb lesz a szex – mondja Ben. – Higgy nekem, zsidó vagyok.
– Én meg kato​li​kus.
– Akkor köte​les​sé​günk meg​tenni – közli Ben. – Tar​tozunk ennyi​vel a szex​nek.
Kari fel​ne​vet.
Ben a Bro​oks utca felé kanya​ro​dik, és tovább Kari lakása felé Dél-Lagu​ná​ban.
Csak​hogy...
 51.
Mi az, amit nem akarsz látni, ami​kor bele​né​zel a vissza​pil​lan​tóba?
a) Az új mobi​lo​dat, amin áthaj​tot​tál.
b) A csa​jod dög​lött kutyá​ját.
c) Egy hoki​ka​pus arc​vé​dő​jét.
d) Szi​ré​ná​kat.
Amit Ben lát: d).
Szi​ré​ná​kat.
Így az Ali​son Creek Beach-hez vezető lejáró előtt lehú​zó​dik a Paci​fic Coast autó​pá​lyá​ról.
Ekkor veszi észre, hogy a szi​réna egy hét​köz​napi sze​dán tete​jére van erő​sítve.
– Bassza​meg.
De nincs nála semmi, és a kocsi is tel​je​sen tiszta.
Az ablakban egy civil ruhás rendőr arca jelenik meg. Megmutatja Bennek a jelvényét, majd jelzi,
hogy húzza le az abla​kot.
– For​galmi és jogo​sít​vány.
– Meg​kér​dez​he​tem, hogy miért állí​tott meg?
– For​galmi és jogo​sít​vány.
Ben előveszi a jogosítványát a tárcájából, odaadja a zsarunak, aztán a kesztyűtartó felé nyúl, hogy
elő​ve​gye a for​gal​mit.
– Ott tartsa a kezét, ahol lát​ha​tom – mondja a rendőr.
– Akarja a for​gal​mit, vagy nem? – kérdi Ben.
– Meg​ké​rem, hogy száll​jon ki a kocsi​já​ból, uram.
– Nemár – nyögi Ben, majd folytatja, mert a vérében van, és mert nem tehet róla. – Egyáltalán miért
állí​tott meg? Volt rá valami oka?
– Láttam, hogy marihuána füstje száll ki a vezetőülés melletti ablakból – feleli a zsaru. – És most is
érzem.
Ben felnevet. – Azt látta, hogy marihuánafüst száll ki az ablakon? Éjjel? És nem érezhet semmit,
mert soha nem gyúj​tok rá a kocsim​ban.
– Meg​ké​rem, hogy száll​jon ki a kocsi​já​ból, uram.
– Barom​ság.
A rendőr feltépi az ajtót, megragadja Bent a csuklójánál fogva, kirántja a kocsiból, és a földre
teperi.
Aztán ekkor jön​nek a rúgá​sok.
Ben megpróbálja felvenni a magzati pózt, de a rúgások folyamatosan landolnak a bordáin, a
síp​csont​ján, a vesé​jén, a lágyé​ká​ban.
– Ellen​áll a letar​tóz​ta​tás​nak! – kia​bálja a rendőr. – Ne tanú​sít​son ellen​ál​lást!
– Nem állok ellen.
Két kemény rúgás, aztán a zsaru rátérdel Ben nyakára, és érzi, amint egy fegyver csöve nyomódik a
tar​kó​jába.
– Na, most ki a fasz​ka​lap? – kérdi a rendőr.
Annyira fura, amit a zsaru mon​dott, de Ben most nem erre figyel.
Mert hallja, amint a rendőr kibiz​to​sítja a fegy​vert.
Benn​sza​kad a levegő.
Aztán a rendőr meg​húzza a ravaszt.
 52.
O bemegy a für​dőbe, bekap​csolja a ven​ti​lá​tort, aztán rágyújt egy spang​lira.
Ennél jobban nem képes figyelembe venni az anyja érzékenységét, ám Upak képmutatása a
dro​gok​kal kap​cso​lat​ban már-már epi​kus: annyira cso​dá​latra méltó a maga merész két​szí​nű​sé​gé​ben.
Upak gyógyszeresszekrénye a fürdőszobai falon lógó tükör mögött a receptre kapható
hangulatjavítók valóságos arzenálja, és O ezt a tényt mélyen megveti, mert annyira klisé az egész
hely​zet, ugyanis ő maga is Upak kemi​ká​li​á​i​hoz for​dul segít​sé​gért, ha a fű már nem elég.
– Nem tudsz nemesíteni egy olyat – kérdezte Bentől –, aminek az a neve, hogy „Narancsvidéki
Csa​jok​nak, Ami​kor A Csil​lag​közi rom​boló Már Nem Elég”?
– Dol​go​zom rajta – felelte Ben.
De eddig hiába.
Így aztán O beveti magát a Szt. Upak Gyógy​szer​tárba
Váli​u​mért
Oxyért
Zanexért vagy valami hasonló antidepresszánsért, ami elviselhetővé teszi Upak leckéjét a
marihuánáról, egészen addig, amíg ezek a kioktatások meg nem sűrűsödnek, miután kiengedték a
rehabról, és most van egy rakat 12 lépéses haverja, akik a teraszon ülnek, és a „programjaikról”
beszélnek, de Upak ezt is megunja, és hamarosan úgy dönt, hogy az igazi válasz a jógában, a
bicik​li​zés​ben, Jézus​ban vagy a fotó​zás​ban bújt el.
(A fotós fázis különösen megterhelő volt, mert Upak egyre csak készítette a fotókat magáról és O-
ról, ami​ket aztán egy​től egyig albu​mokba ren​de​zett.)
Upak egyik szeretője egy szomorú pasi volt, akivel a „Pénteki találkozón” ismerkedett össze, és
aki​től a tizen​hat éves O meg​kér​dezte: – Te is „lába​do​zol”?
– Har​minc napom van vissza – felelte a pasi.
– Nos, az keve​sebb a negy​ven​nél – közölte O.
O-ból a próféta szólt, mert amikor O kijött a szobájából a harminchatodik napon, azt látta, hogy a
Szomorú, Józan Pasi és Upak vodkásüvegeket dobálnak egymáshoz, aztán mindegyik bevonult a saját
elvonójára, így O egyedül maradt, és legendás partikat rendezett azzal az indokkal, hogy valahogy el
kel​lett tün​tetni az alko​holt a ház​ból, mire az any​ját haza​en​ge​dik.
Szóval Upaknak a macskákhoz hasonlóan rövid a memóriája, ezért ennek a történetnek az ellenére
kiok​tatja O-t a mari​hu​á​ná​ról.
O ma este nincs hangulatban, így aztán ül a vécén a ventilátor alatt, és ha Upak esetleg érdeklődne,
mi baja van, nyugodtan válaszolhatja, hogy szorulás gyötri, amire anyja válasza inkább valamiféle
gyógy​nö​vény dicsé​rete lesz, nem pedig a további baszo​ga​tás.
O úgy érzi, abból a napból éppen elege van, mivel Chon egyértelműen és határozottan
vissza​uta​sí​totta a köze​le​dé​sét.
– Sze​rin​ted én olyan... bam​bi​szerű vagyok?
Jézu​som.
Én se dug​nám meg maga​mat.
 53.
Ben hallja, amint a fegy​ver elsül.
Elsüld, csak éppen löve​dék nincs benne.
A szíve meg kihagy egy​pár üte​met.
A zsaru nevet.
Érzi, hogy a rendőr valamit a kezébe nyom, aztán elveszi, majd hátrahúzza a karját, és
meg​bi​lin​cseli.
– Nézd csak, mit talál​tam – mondja a zsaru.
Egy tég​lá​nyi füvet mutat Ben​nek.
– Ez nem az enyém – közli Ben.
– Ezt a véde​ke​zést sem hal​lot​tam soha – közli a rendőr. – A kocsid cso​mag​tar​tó​já​ban talál​tam.
– Lófaszt. Maga tette oda.
A zsaru talpra rántja őt, és betusz​kolja a sze​dán hátsó ülé​sére.
És fel​ol​vassa neki a jogait.
 54.
Olya​no​kat, hogy jogá​ban áll hall​gatni.
Nebasszál, gon​dolja Ben, aki nem is mond sem​mit, csak annyit, hogy élni akar a másik jogá​val, azaz
kéri az ügy​véd​jét.
Namost, van Ben​nek ügy​védje?
Nem is egyet ismer, elvégre Narancs​vi​dé​ken árulja a füvet, és a leg​jobb kun​csaft​jai ügy​vé​dek.
(És orvo​sok, de eddig egy indián törzs​fő​nök sem buk​kant fel a vevői közt.)
Csak az a feneség az egészben, hogy egy darab büntetőügyvédet sem ismer, viszont biztosítási
jogászt igen, aki fel​hívja az egyik haver​ját, aki aztán meg is jele​nik az éjszaka köze​pén.
De előtte még a rendőr elintézi a papírmunkát, és összeírja, hogy mivel vádolja Bent: a Kaliforniai
Btk. 11.359-es szakaszával (kábítószer birtoklása terjesztési szándékkal), a 148-assal (ellenállás
tanúsítása letartóztatás során) és a 243 (b)-vel (hivatalos személy elleni erőszak), aztán bevágja a
köz​ponti fog​dába.
Namost, a bör​tönk​li​sé​ket el kell felej​teni.
Bent nem erőszakolják meg, és egyetlen mexikói bandatag sem vereti ki vele a farkát. Nem kell
Bubbával sem verekednie a parizeres zsömléért. Egyedül a rasztasráccal találkozik a cellájában, aki
meg​kérdi tőle, miért kap​ták el.
– Marihuána birtoklása terjesztési szándékkal, ellenállás letartóztatással szemben és hivatalos
sze​mély elleni erő​szak – mondta neki Ben.
– Ket​tő​negy​ven​há​rombé? Az rend​ben van – bólin​tott a rasz​tás srác.
Állj fel, állj ki a joga​i​dért.
Ben csak fek​szik, fáj min​dene és nagyon pipa.
A Narancs megyei Seriff Hivatala Drogellenes Különítményének detektív őrmesterére, William
Bolandre.
Aki fegy​vert fogott a fejé​hez, és meg​húzta a ravaszt.
Ben szeme előtt nem pör​gött le az élete.
Hanem a saját halála pör​gött le a szeme előtt.
Ami sok​kal rosszabb.
 55.
– Mek​kora szar​ban vagyok? – kérdi Ben.
– Nagyban – feleli az ügyvéd. – Tizenkétezer dollár pénzbüntetés, meg olyan hat évig terjedő az
állami bör​tön​ben.
– Hat év?
– Három a fűért – magyarázza az ügyvéd. – Egy a száznegyvennyolcért, kettő meg a
ket​tő​negy​ven​há​rom​ért.
– De ő táma​dott meg engem\
– A te szavad az övével szemben – közli az ügyvéd. – Az esküdtek meg drogügyekben mindig a
rend​őr​nek adnak iga​zat.
– Nemár – mondja Ben. – Ez az egész el sem juthat az esküdtszékig. Nem volt miért megállítania a
kocsit, nem volt oka átku​tatni a kocsit, ő rakta a kurva füvet a cso​mag​tar​tóba...
– Amin a te ujj​le​nyo​ma​tod volt – szúrja közbe az ügy​véd.
– Mert bele​nyomta a kezembe!
– Hacsak nem rakunk pár mexikóit meg feketét az esküdtek közé – folytatja az ügyvéd –, akkor
nincs miről beszélni. Azt tanácsolom, hogy köss vádalkut. A hivatalos személy elleni erőszakot ki
tudom húzni a listáról, mert Boland nem ment orvoshoz, az ellenállás miatt mondjuk felfüggesztettet
tudok kial​kudni, a fűért meg kapsz három évet, ami​ből egyet leülsz.
Mert a bör​tö​nök​ben úgyis olyan keve​sen van​nak, aki​ket drog​gal kap​cso​la​tos vádak miatt ültet​tek le.
– Kiba​szot​tul ki van zárva – közli Ben.
Az ügy​véd vál​lat von. – Ezt az ügyet nem aka​rod egy narancs​vi​déki esküdt​szék előtt látni.
Főleg nyugdíjasok meg állami alkalmazottak (mert azokat elengedik a munkahelyükről), akik eleve
utál​ják Bent, mert fia​tal és arro​gáns.
– Nem val​lom magam bűnös​nek.
– Azt kell taná​csol​nom...
– Meg​mond​tam: ártat​lan​nak val​lom magam.
Így aztán Ben egy hosszú, álmatlan éjszakát tölt a fogdában, reggel meghallgatják, ártatlannak
vallja magát, huszon​öt​ezer dol​lá​ros óva​dék elle​né​ben sza​bad​lábra helye​zik.
 56.
Szürke Sző​nyeg.
Így hívják a helyiek a városra ilyen tájt ráterülő szürke ködöt, ami elijeszti a turistákat, akik a napos
Kali​for​ni​ára gyűj​töt​tek egész évben, aztán kide​rült, hogy ez most nem az.
Reggel kilenckor felnézel az égre, és egy gőzölgő csészét látsz, és nem hiszed el, hogy valaha ki fog
sütni a nap. Csak egy kis hitre van szükség, mert délben úgy vágnak át a felhőkön a rákkeltő
napsugarak, mint lézer a bőrödön, egykor már azt látod, amit a Yahoon, háromkor meg sorban állsz a
sarki bolt​ban nap​te​jért.
Ben​nek más elmé​lete van a Szürke Sző​nyeg​ről.
Meg más neve is.
Ő ezt „átme​neti idő​szak​nak” hívja.
– Az előző éjszaka után – mondja Ben O-nak a témával kapcsolatban – az emberek nem állnak
készen a reggel könyörtelen fényeire. Ezért aztán Kalifornia nagy kegyességében és bölcsességében
meg​pu​hítja nekik a suga​ra​kat. Átme​neti idő​szak ez.
Reg​gel fel​kelsz, és min​den szép, puha meg szürke.
Mint az agyad.
Nyu​god​tan elkez​ded a napod.
Olyan, mint az igaz​ság: lépé​sen​ként érde​mes meg​is​mer​kedni vele.
Ben lassan ül bele megszokott székébe a Coyote-ban – a háta kurvára fáj Boland cipőjétől –, mire
meg​je​le​nik Kari, kezé​ben kávé​val, sze​mé​ben konok nehez​te​lés​sel.
– Egész éjjel vár​tam rád – közli. – És te nem jöt​tél.
Ben tudja. És mindig elcsodálkozik azon, ahogy az emberek olyasmit mondanak el, amit úgyis tud.
(És te nem jöt​tél. Elkés​tél. Goromba a modo​rod.)
– Valami tör​tént – feleli Ben.
– Valami vagy valaki?
Jézus a kereszten, gondolja Ben, máris féltékeny? Egy kicsit előreszaladtunk, na. És ha már itt
tar​tunk, nincs neki egy pasija.?
– Valami.
– Remé​lem, fon​tos volt.
– Az volt.
Valaki meg​mu​tatta nekem, hogy én is halandó vagyok.
Kari egy kicsi meg​eny​hül. – A szo​ká​sos?
– Kösz, csak kávét.
Ben túl fáradt és túl sza​rul érzi magát ahhoz, hogy egyen.
Kari kávét tölt neki, aztán csak arra lesz figyelmes, hogy az öreg fészer jelenik meg „Oregcsávók
Rulez” fel​iratú póló​já​ban, és leül vele szem​ben.
 57.
BELSŐ. COYOTE GRILL – NAP​PAL

Ben​nel szem​ben Crowe ül.

CROWE
Nézd csak, te egy értel​mes gye​rek​nek lát​szol.
Senki sem akar bán​tani téged.

Ben hitet​len​kedve néz rá...

CROWE
Oké, lehet, hogy vala​kit magá​val raga​dott a len​dü​let.
Az adre​na​lin miatt, biz​to​san. Ha jelent vala​mit, sza​rul érzi magát miatta.

BEN
Fegy​vert fogott a fejem​hez, és meg​húzta a ravaszt.

CROWE
Te meg nem szar​tad magad össze. Ez töb​bek​ben elis​me​rést vál​tott ki.

BEN
Mar​hára örü​lök.

CROWE
Nyu​ga​lom. Külön​ben is, a te kezed sem tiszta.

BEN
Te meg miről beszélsz?

CROWE
(gúnyo​san moso​lyog)
Ja, jól van.

BEN
Mit akarsz?

CROWE
Most már haj​landó vagy figyelni?
Ben sem​mit sem mond, csak a kezét tárja szét, mint​egy jelezve: „Itt vagyok.”

CROWE
Na, akkor meg​mon​dom, mit kell ten​ned.
 58.
Ben egy brif​kóba pakol har​minc​öt​ezer dol​lárt, és elve​zet New​port Beach-re.
Chad Meldrun irodája egy modern épület hetedik emeletén van, és a titkárnő annyira egyértelműen
Chad macája, hogy alig hajlandó felemelni a fejét a magazinból, amit olvas, hogy közölje vele:
Chad​nél van valaki, és nem​so​kára végez.
Tíz perc múlva kilép az ajtón Chad, és egy komor mexikói vállát lapogatja, azt mondva neki, hogy
„nyugodjon csak meg, minden rendben lesz”. Chad a negyvenes évei végén jár, de fiatalabbnak
látszik, köszönhetően egy szolgáltatáscserének, amit a szomszédos épületben működő plasztikai
sebésszel hozott tető alá, aki a botox mel​lett egy kis Oxyt is árult.
Így aztán Chad szeme körül egy darab ránc sincs (sőt, még a felvarrás nyoma sem látszik), az
aggódástól meg pláne nem, ezért is hívják a drogügyekre szakosodott ügyvédet Chad „Noproblemo”
Mel​drun​nak.
Betessékeli Bent az irodájába, leülteti, aztán lehuppan az asztala mögé, és ujjait összefűzi a
tar​kó​ján.
Ben lerakja a brif​kót a lábá​hoz.
– Sze​ren​csés vagy, hogy kap​tál idő​pon​tot – csap bele Chad a lecsóba.
– Ugyanis egy sza​bad per​cem sincs. A dro​gok elleni háború gya​kor​la​ti​lag főál​lást jelent.
– Köszö​nöm, hogy fogad​tál – mondja Ben.
– Noproblemo – feleli Chad, aztán feláll, és így szól: – Menjünk egy kicsit autózni. Az aktatáskát
nyu​god​tan itt hagy​ha​tod.
Kimen​nek az elő​térbe.
– Húsz perc múlva vissza​jö​vök – közli a recep​ci​ós​sal.
A nő fel​néz a Peo​ple-ból. – Rem​ben.
 59.
Ben követi Cha​det a par​ko​lóba, és beül mellé a Mer​ce​de​sébe.
– Hacsak nem a Laker​s​ről van szó, meg ne szó​lalj – mondja Chad, amint elin​dítja a kocsit.
Ben nem tud mit mondani a Lakersről, így aztán csendben marad. Chad kikanyarodik a MacArthur
sugár​útra, majd elve​zet a John Wayne rep​térre.
– Pár percig csak vezetünk – folytatja Chad. – Tudom, hogy a kocsim tiszta, ha meg te vagy
bedrótozva, a reptér úgyis mindent összezavar. Az isten áldja meg John Wayne-t és a Belbiztonsági
Minisz​té​ri​u​mot.
– Nem vagyok bedró​tozva – mondja Ben.
– Feltehetően nem – feleli Chad. – Szóval, a harmincöt. Huszonötbe kerül, hogy a bizonyítékokkal
valami gond legyen, így ejteni fogják ellened a vádakat. Tíz meg nálam marad, mondjuk, hogy
köz​ve​tí​tői juta​lék. Ezen​fe​lül ott van a mun​ka​dí​jam. Órán​ként három​száz, plusz költ​sé​gek.
Nem vagyok mohó, és a munkadíjamat ki kell fizetned, anélkül ugyanis nincs titoktartási
köte​le​zett​sé​gem, hiszen nem azzal bíz​tál meg, hogy a neved​ben lefi​zes​sek embe​re​ket.
– De ezt csinálom, nem? – kérdi Ben. – Azzal bízlak meg, hogy lefizesd a Drogellenes
Külö​nít​mény embe​reit.
– Havi harmincötezer, kölyök – mondja Chad. – Üzleti költség. Amúgy sem ártana pénzt
fél​re​ten​ned ügy​védi költ​sé​gekre.
– Kösz a taná​csot.
– Sze​ren​csés vagy, hogy nem szö​vet​ségi az ügyed – foly​tatja Chad.
– Tudod, ezek a szö​vet​sé​giek manap​ság... Ezek​hez egy ujjal sem lehet hoz​zá​nyúlni. Azon​nal felejtsd
el, amire gondolsz: kihagyni a közvetítőt, és egyenesen elmenni az államiakhoz, így spórolva meg a
közvetítői jutalékot. Ez nem így működik. Először is, nem tudod, kit kell keresned, és ha nem a
megfelelő emberrel beszélsz, akkor még nagyobb szarban leszel. Másodszor, nekem törzsvásárlói
kártyám van, már ha érted, miről beszélek, azaz egy centet sem fogadnak el tőled, mert lehet, hogy
töb​bet nem vásá​ro​lok náluk. Har​mad​szor: job​ban jársz, ha velem van hosszú távú kap​cso​la​tod, mert ha
egyszer szar kerül a ventilátorba, akkor a bíróságon kemény gyerek vagyok, és a raktárkészletemben
van​nak esküd​tek meg bírók is.
– Eszembe sem jutott.
– Noproblemo – legyint Chad. – Tudod, hogy kik azok, akik egy ilyen ügyben börtönben
marad​nak? A sze​gé​nyek. Azok​nak vége. Szar ügy, ha az ember nem ren​del​ke​zik kellő tőké​vel.
Chad vissza​ve​zet az iro​da​épü​let​hez.
– A par​ko​ló​ban hagy​tad a kocsi​dat? – kérdi Ben​től, ami​kor meg​ér​kez​nek.
– Ott.
– Add oda a par​ko​ló​je​gyed Rebec​cá​nak. Majd érvé​nye​síti.
Ben azon​ban úgy dönt, hogy inkább kifi​zeti a tizen​négy dol​lárt.
Üzleti költ​ség.
 60.
Duane fel​hívja a főnö​két.
– Úgy lát​szik, hogy benne van.
– Oké.
Duane főnöke szűk​szavú.
 61.
Meg​szó​lal a tele​fon Ben laká​sá​ban.
– Elmen​tél Chad​hez – mondja Duane.
– Már oda is adta a pén​zed?
– Csak jót tudok mon​dani róla.
– Sej​tet​tem.
– Ne sér​tődj meg. Fogd úgy fel, hogy meg​bír​sá​gol​tak, ami​ért rosszul visel​ked​tél.
 62.
Erről van itt szó.
Hogy Ben sze​rint ez nem bír​ság.
Hanem tan​díj.
Tudá​sért cse​rébe.
Elvit​ték isko​lába.
Ahol vala​mit nagyon elbasz​tak.
Még​hozzá azt, hogy meg​ta​ní​tot​ták neki, hogyan is műkö​dik ez az egész.
 63.
Min​den hős​nek van vala​mi​lyen „tra​gi​kus jel​lem​hi​bája”.
Az az egyet​len tulaj​don​ság, ami az ő és kör​nye​zete vesz​tét okozza. Ben​nél ez tök egy​szerű.
Mon​dasz vala​mit Ben​nek...
És ő nem tehet róla...
De az ellen​ke​ző​jét fogja tenni.
Mert ő...
 64.
Egy bom​lasztó elem.
Meghatározás: (ige) Valószínű, hogy aláás vagy megdönt egy kormányt, (fn.) bomlasztó
tevé​keny​sé​gek​ben részt vevő sze​mély.
Na, ez Ben.
Kifi​zeti a követ​kező hónapra szóló har​minc​öt​ez​res „bír​sá​got.
A fel​szí​nen úgy lát​szik, hogy enge​del​mes​ke​dik, meg​hu​nyász​ko​dik, mint aki meg​ta​nulta a lec​két.
Ez nyil​ván​való.
Meg​ha​tá​ro​zás: (mn.)
1. lát​ható
2. A lényeg​hez tar​tozó.
3. Annak (már​mint nyil​ván​va​ló​nak) lát​szik, de nem fel​tét​le​nül az.

Bingó.
Mert Ben​nek van egy terve.
 65.
„D-E-D-O”
Azaz „besúgó”.
Gyö​nyörű betűk​kel fér​fiak bele​i​ből kirakva a pad​lón.
A DEA ügynöke, Dennis Cain egy tijuanai raktárépületben áll mexikói kollégájával, egy Miguel
Arroyo – alias Lado (Kőkemény) – nevű bajai rendőrrel, és a Sanchez család által hagyott üzenetet
nézi, ami akár így is szól​ha​tott volna:

C-H-I-N-G-A-T-E D-E-N-N-I-S

Azaz: Baszd meg, Dennis. Mert ez a hosszú, közelharcoktól sem mentes háború igencsak
sze​mé​lyessé kezd válni. Ezek itt mind isme​rik egy​mást.
Nem csak ismerik egymást, hanem isme​rik egymást. A Sanchez család feltehetően legalább annyit
tud a Drogellenes Ügynökségről, mint a DEA róluk. Tudják, hol lakik a másik, hol eszik, kivel
találkozik, kivel dug, hogyan dolgozik. Ismerik a másik családját, barátait, ellenségeit, ízlését,
perverzióit, álmait, félelmeit, így aztán emberi belekből üzenetet hagyni nemcsak ízléstelen vicc,
hanem relatív hatalmuk demonstrációja: nézzétek, mire vagyunk képesek a ti területeteken, mert hogy
ti ezt nem tud​já​tok meg​csi​nálni, az biz​tos.
Dennis lassan húsz éve pisál szembe a széllel, amikor egyenruhás rendőrként elkezdett dolgozni
Buffalóban. Egyik reggel – egy fagyos hajnalon – a szél úgy csapott le a tóra, mint egy kard halálos
éle, és Dennis ezen a hajnalon pillantott meg egy régi szőnyeget, amit furcsa szögben döntöttek a
falnak. Az összecsavart szőnyegben egy kokainfüggő kurva holtteste volt, meg a kékre fagyott
gye​re​kéé.
Den​nis más​nap jelent​ke​zett a drog​el​le​nes külö​nít​ménybe.
Hetek múlva, amikor először dolgozott beépített ügynökként, le is csapott egypár dílerre. Esti
iskolába járt, megkapta a diplomáját, és jelentkezett a DEA-hez. Élete legboldogabb napja volt,
amikor felvették, bár később azt állította, hogy az esküvője volt a legboldogabb, majd azt, hogy a
gye​re​kei szü​le​té​sé​nek napja.
(A beépí​tett ügy​nö​kök kiváló hazu​do​zók, elvégre az éle​tük múlik rajta.)
A DEA azonnal visszadobta ugyanoda: New York állam északi részébe, aztán Jersey-be, aztán
Manhattanbe. Dennis sztár volt, igazi kemény gyerek, olyan ügyeket oldott meg, amiket a szövetségi
ügyészek nem tudtak nem imádni. Aztán megint rántottak egyet rajta, és elküldték Kolumbiába, aztán
Mexikóba. Szőke haj, kisfiús mosoly (Huckleberry Finn keleti parti akcentussal és egy gyilkos
szívével), a célpontjai imádták, egymás sarkát taposták, hogy drogot adjanak el neki, és megássák
saját sír​ju​kat.
(A beépí​tett ügy​nö​kök kiváló svind​le​rek, elvégre az éle​tük múlik rajta.)
A sztárt hamarosan a csatavonalba helyezték, a drogháború frontvonalára, a háromezer kilométer
hosszú mexi​kói határra.
Den​nis még választ​ha​tott is: El Paso vagy San Diego.
Hmmm...
Egy kicsit hadd gon​dol​kod​jam...
El Paso vagy San Diego.
El Paso vagy... San Diego.
Lás​suk csak.
 Egy rakat tex-mex bab​za​báló.
Vagy
Csen​des-óceán, csa​jok, szörf, Dél​Kal.
Szóval Dennis Cain behurcolkodott a Baja-kartell hátsó udvarába, a kerítés túloldalán
(ténylegesen) a Sanchez családdal, a szomszédokat meg senki sem hívta meg kerti sütögetésre
szom​bat dél​után.
Hiszen háború ez, min​den áldott nap.
Ha már szóba került a drogháború (amit persze drogellenes háborúnak kellene hívni, és tényleg nem
mindegy, hogy valamilyen a háború, vagy valami ellen vívott, és a különbséget nemcsak a DEA
számos ügynöke érzékelte és használta ki, hanem Chon még több ismerőse is, akik aztán térdig
gázol​tak a dro​gok​ban meg a hábo​rú​ban), akkor ez itt a
Sen​ki​földje
Nyu​ga​ton a hely​zet vál​to​zik.
Dennis és társai elfognak egy szállítmányt, Sanchezék megölnek egy téglát. Dennis és tsai találnak
egy alagutat a határ alatt, Sanchezék már ássák is az újat. Dennis elfog egy kartellvezért, a helyére
máris egy San​chez lép.
Büszke Mary​ből las​san Mary​ju​ana lesz, a pénz meg egyre csak folyik és folyik és folyik.
Dennis most három kibelezett férfi holttestét nézi, az egyik közülük tégla volt, az üzenetet meg elég
egy​ér​tel​műen fogal​maz​ták meg
– Ez meg mi a fasz? – kérdi Den​nis. – Elfo​gyott a fes​ték​jük?
Lado vál​lat von.
 66.
– Talál​kozni aka​rok a bio​a​pám​mal – sza​lad ki O-ból.
Ezt nem lehet nem sze​retni.
Ben eléggé meg van lepve. És a kelleténél egy kicsivel kevésbé figyel, mert nem tudja eldönteni,
hogy elmondja-e Chonnak, mi folyik itt. Hogy van ez a trotli, aki megmondja neki, mit tegyen.
Szó​val még min​dig ezen tépe​lő​dik, ami​kor O bedobja a bom​bát.
Elő​ször jön ez a bam​bis dolog Chon​nal, most meg az apját akarja meg​ta​lálni?
De Ben csak Ben lehet. – Mit sze​ret​nél ezzel elérni?
– Hogy talál​ko​zom az apám​mal?
– Aha.
Ben mindig szereti megkérdőjelezni a nyilvánvalóan egyértelmű feltételezéseket, jelen esetben azt,
hogy nem sok hasz​nod lesz abból, ha talál​ko​zol az apád​dal, akit eddig nem is lát​tál.
Aha. Lehet, hogy még​sem.
Attól függ, mit akarsz.
Szóval nem fogja egyszerűen feladni, hiszen O-ról van szó, akit nagyon szeret, és nem akarja, hogy
valami baja essen, meg külön​ben is, olyan hir​te​len ez az egész. O soha nem beszélt az apjá​ról.
HM
– Nemtom – mondja O. – Mindig azt gondoltam, meg egy rakat diligyógyász is azt mondta, hogy
azért sodródom céltalanul az életben, mert soha nem volt kapcsolatom az apámmal, ami növelte volna
az önbi​zal​ma​mat, bla-bla-bla.
– Túl okos vagy ahhoz, hogy szte​reo​tí​pia legyél.
– Komolyan? – kérdi O. – Ha van sztereotípia, hát én vagyok az. Én lehetnék a szobra.
Elkényeztetett, szexéhes narancsvidéki lány, aki az apja szeretetére vágyik? Lássuk be, Ben, egy
sztrip​tíz​bár​ban kel​lene tán​col​nom.
Upak mindig azt mondta O-nak – aki hét- vagy nyolcéves korában megállás nélkül ontotta a
kér​dé​seit a témá​ban –, hogy az apja egy lúzer volt, és csak örül​jön, hogy nem ismeri.
O akkor meg​ta​nulta kerülni a témát.
– Szó​val úgy gon​dol​tam, hogy ha az apám lúzer volt, akkor én is az vagyok – mondja most.
– Nem vagy lúzer – közli Ben.
– Ja, de direkt úgy terel​tem a beszél​ge​tést, hogy ezt kell​jen mon​da​nod.
– Akkor sem vagy az – mondja Ben. – Egy​ál​ta​lán tudod, hogy hol van?
– A nevét tudom.
 67.
O éppen Upak egyik fiók​já​ban kuta​tott kész​pénzt keresve, de valami sok​kal job​bat talált.
Egy vib​rá​tort.
Amit úgy hív, hogy Upak Leg​oko​sabb Sze​re​tője A Világ Leg​jobb Pót​apja
Über​man.
(Itt kérve elné​zést Chon olyan​nyira sze​re​tett Nietz​sché​jé​től.)
EN.
(Ele​mek Nél​kül)
Nincsenek első randik, nincsenek kellemetlen beszélgetések, nincs fölösleges töketlenkedés,
nincsenek zavaros emberi kapcsolatok. Csak kapcsold be azt a rosszfiút, találj egy jó fantáziát, és a
Nagy O már meg is jött.
Vagy nagy O-k, töb​bes szám​ban.
Ugyan​ak​kor
O a csőcsődör mellett talált valami mást, Nevezetesen a saját születési anyakönyvi kivonatát, Rajta
az apja nevé​vel, Aki​vel soha nem talál​ko​zott.
Donald Pat​ter​son.
Az apja kiléte ott hevert egy műanyag fal​losz mel​lett.
Egy​ből három hónap a dili​gyó​gyász​nál.
 68.
Aztán ott volt a korszak, amikor Upak – nyilvánvalóan pénzhiánytól indíttatva – úgy döntött, hogy
szex​par​ti​kat ren​dez.
Még​hozzá tema​ti​kus par​ti​kat.
Upak ült az asztal mellett, és nézte az ott heverő rózsaszínű csomagokat meg dobozokat, a vibráló
golyó​kat és tojá​so​kat, ami​kor meg​szállta az ihlet.
– Hús​véti tojás​va​dá​szat!
– Anya, a hús​vét arról szól, hogy Jézus fel​tá​madt halot​ta​i​ból, nem pedig.
– Tele​rak​hat​juk a ker​tet vib​ráló tojá​sok​kal.
– Talán nem kel​lene.
Upak tágra nyílt szem​mel nézett rá. – Valami témára szük​sé​günk van.
– Szerintem a szexuális játékszerek már önmagukban egy témát képviselnek – jegyezte meg O. –
„Önma​gá​ban is ele​gendő.” Biz​tos hal​lot​tad már.
– Szó​val akkor a téma a szex.
– Sze​xu​á​lis​já​ték​szer-parti.
– Osztriga lesz – mondta Upak –, acélvödrök tele jéggel, az osztriga mellett meg friss lime-
sze​le​tek. A Man​hat​ta​nek​hez meg pénisz for​májú jég​kocka dukál.
– Hogyne.
– Jó – bólin​tott Upak, agya gyor​san pör​gött. – Namost, a fődíj.
Fődíj?, tűnő​dött O.
Azt meg miért? És hogyan?
A Leg​jobb Orgaz​mu​sért?
Az Első Orgaz​mu​sért?
A Leg​va​ló​sze​rűt​le​nebb Orgaz​mu​sért?
(Ez Lucin​dá​nak jár, nem kér​dés.)
Annak, Aki A Leg​messzebbre Uta​zott Egy...
– Szörnyű volt – mesélte O Bennek az esemény után, már ha lehet annak hívni. – Soha nem
gondoltam volna, hogy Upak megérint egy műanyag falloszt, azt meg végképp nem, hogy... Ben, nincs
az a pszi​cho​te​rá​pia a föl​dön, ami ehhez elég lenne.
Meg​bor​zon​gott, amint bele​gon​dolt.
– De nem... – kér​dezte Ben.
O egy pillanatra értetlenül nézett rá, aztán leesett neki, kék szeme pedig elkerekedett a borzalmas
kép​től.
– Dugta be?!Édes istenem, Ben! Jézusom! Nem! De kösz, hogy el kellett képzelnem. Istenem! –
Arccal a szófára dőlt, szemét befogta. – Hozz egy forró kést, és égesd ki a retinámat! Költöztess be
állan​dóra egy dili​gyó​gyász​hoz, csak enni aka​rok egye​dül.
– Még egyet talál​gat​hatsz – mondja Ben.
– Ben, Upak ott állt, egyik kezé​ben egy mar​ti​ni​vel, a másik​ban meg egy dil​dó​val, és...
Upak úgy lengette a műfaszt, mint valami mesebéli boszorkány a varázspálcáját (– Soha többé nem
leszek képes megnézni az Őzt – panaszolta Bennek.), miközben a barátnői – akiknek botoxszal
feltöltött arca képtelen bármiféle kifejezésre – torokhangon mályogtak, még piásabbak lettek, még
piá​sab​bak és piá​sab​bak, amint Upak kis index​kár​tyák alap​ján ismer​tette a ter​mé​ke​ket...
– ...szir​maid úgy pat​tan​nak ki, mint rózsák a tava​szi eső után...
– ...tit​kos pon​to​dat nem tudja meg​ta​lálni, de a Fel​fe​dező igen...
 – ...emlé​kez​tek, ami​kor tizen​két éve​sen kap​ta​tok egy Tony nevű pónit...
a barátnői meg kuncogtak és kacarásztak, könyökkel böködték egymást, kézről kézre adták a
ter​mé​ke​ket, szlo​pál​ták kifelé az oszt​ri​gát a héjá​ból, és azt mond​ták, hogy az íze még annál is jobb.
– Soha az élet​ben nem leszek képes egy vib​rá​torra nézni – ingatta a fejét szo​mo​rúan O.
 69.
Úgy értem, meg tud​nám találni, nem? – kérdi O Ben​től. Talán – feleli Ben –, és akkor mi van?
Ben aggódik, hogy O-ban a kelleténél erősebben él a következő fantáziakép: találkozik az apjával,
aki egy nagy​szerű fickó, és cso​dá​la​tos kap​cso​la​tuk lesz.
– Nem tudom. Min​den​fé​lét kér​de​zek tőle.
Ben tudja, hogy a válaszok már ott vannak O fejében: az apja mindig is vele akart lenni, Upak meg a
Gonosz (Mos​toha) Anya, aki elül​dözte a fér​jét.
– Hogy például milyen volt az élet, mielőtt megszülettél? – kérdezi Ben. – Olyanokat, hogy szeret
téged? Mi olyat mond​hat, O, ami​től jobb lesz az éle​ted?
O a nyil​ván​való választ vágja rá.
Mi olyat mond​hat, ami​től
Rosszabb lesz az éle​tem?
 70.
Dennisnek vagy egy szép felesége, két szép kislánya, meg egy szép, ugyanakkor visszafogott háza
San Diego egy szép kertvárosában, ahol a szomszédok grilleznek és egymást hívogatják a kerti
partikra. Dennis minden vasárnap templomba megy (egy olyan újfajta egyház templomába, ami ugyan
hisz istenben meg Jézusban, de annyira azért nem, hogy az kényelmetlen legyen), azután hazajön, és
meg​nézi a dél​utáni meccset a tévé​ben, vagy elmegy a csa​lád​já​val a strandra.
Édes az élete, és ezzel ő tisz​tá​ban is van.
A kar​ri​erje ível fel​felé.
Jóban vagy a faszikkal, akik értékelik az éves teljesítményedet, aztán elintézed, hogy egy rakat
kamera és egy bála marihuána közé álljanak, hagyod, hogy a mexikói kartell elkapott tagjaival
fotózkodjanak (minél halottabb egy bandatag, annál jobb), és nem lehet panaszod az életedre meg a
jövődre sem.
Nem cini​kus ez
– és ezt meg kell értened, különben ez az egész semmit sem fog mondani neked – egy percig sem,
hiszen Dennis szereti a munkáját, hisz benne, hisz benne, hogy a drogokat el kell távolítani az
ame​ri​kai hét​köz​na​pok​ból.
Hisz.
Szó​val akkor hol kez​dő​dik?
Mondhatod, hogy azon a reggelen kezdődik, amikor Dennis a tükör előtt borotválkozik, és
megrezzen benne az elégedetlenség általános húrja. De lehet (ez az egész „omnipotens elbeszélő” nem
sokat ér, ugye?), hogy nem.
Talán előző éjjel kezdődik, amikor a gránit konyhapultról beszélgetnek. Felújítják a konyhát, a
felesége pedig igazi gránitpultot akar, de amikor megnézik, hogy mennyit kóstál, kiderül, hogy
kiba​szot​tul sokat.
Talán azért van, mert a munkád nem olyan, amiről csütörtök este beszélni kezdesz, miután a futár
megjött a pizzáddal, és a lányodat nem lehet levakarni a tévéről. Amikor a feleséged megkérdi, hogy
milyen napod volt, te azt feleled, hogy „jó”, és ezzel kész is, csakhogy ebbe nagyon belefáradsz, az
egész színjáték falat húz közéd és a szeretteid közé, szóval lehet, hogy ennek az egésznek az
egye​sí​tett hatása...
Vagy talán egy kékre fagyott csecsemő miatt van, akit huszonakárhány éve láttál meg egy szürke
haj​na​lon egy hábo​rú​ban, ami soha nem akar véget érni.
 71.
A kép​er​nyőn Chon arca jele​nik meg.
A Skype cso​dá​já​nak köszön​he​tően.
Ben úgy állítja be a lap​to​pot, hogy O is lát​hassa őt.
O arcára hatal​mas vigyor ül ki.
– Chonny, Chonny, Chonny, Chonny!
– Sze​vasz​tok.
– Hogy vagy, tesó? – kérdi Ben.
– Jól. Ja, jól. És ti?
– Kivá​lóan – hazudja Ben.
El akarja mon​dani neki.
De kép​te​len.
Még akkor is, ami​kor Chon meg​kérdi: – És az üzlet?
– Az üzlet jól megy.
Mert olyan kegyetlen dolog valakinek beszélni egy problémáról, amivel semmit sem tud kezdeni,
csak aggódik miatta. És most mindent akar, csak Chon figyelmét nem elvonni. Mert ha nem arra
figyel, amit csi​nál, akkor annak ronda vége lehet. Nagyon ronda.
Chon fáradt​nak és törő​dött​nek lát​szik.
Ezért Ben elkö​veti a Kegyes Hazug​ság bűnét.
Olyan semmiségekről beszélnek, amikről az emberek hasonló helyzetekben szoktak, O
megnyugtatja Chont, hogy gondozza a szobanövényét, aztán Chon ideje lejár, és az arca eltűnik a
moni​tor​ról.
 72.
Ben hazu​dik.
Chon látta az arcán.
Valami nincs rendben otthon, valami az üzlettel, de egyelőre félretolja a gondolatot, hogy a
kül​de​tésre kon​cent​rál​has​son.
A kül​de​tés egy​szerű.
Pár tucat​szor csi​nálta már: éjsza​kai raj​ta​ütés egy házon.
Chon csapata nincs benne a felkelők ellen indított komplikált műveletekben: megszerezni emberek
bizalmát, megszervezni egy falu védelmét, orvosi rendelőket építeni, víztisztókat, iskolákat,
meg​nyerni az embe​rek „szí​vét és lel​két”.
Chon az anti​ter​ro​rista vona​lon van.
„Meg​sza​kítja és elpusz​títja” az ellen​ség parancs​noki állá​sait és irá​nyí​tó​rend​sze​rét.
Azaz
Meg​ta​lál​ják az ellen​ség vezé​reit, és meg​ölik őket.
Az a vezérlő elv, hogy a halottak mindenképpen el vannak pusztítva és alaposan megszakítva, mert
annál job​ban nehéz meg​sza​kí​tani vala​ki​nek a nap​ját, mint hogy meg​ölik.
A járulékos vezérlő elv meg az, ha elég sokat ölsz meg az ellenség vezetői közül, akkor a
közép​szintű káde​rek nem nagyon fog​ják taposni egy​más sar​kát az elő​lép​te​té​sért.
Ezt az elő​lép​te​tést senki sem akarja.
(Több pénz Több fele​lős​ség Tágas iroda Lézer​ke​reső)
A legtöbb szalafista vezető úgyis a paradicsomba akar jutni, de nem azonnal, mert nagylelkűen
maguk elé engednek másokat. Különben az a faszszopó bin Laden a Sears Torony tetején állna, és
onnan inte​getne, hogy „Gyer​tek és kap​ja​tok el”, nem pedig buj​kálna vala​hol.
Szóval két háború alatt Chon egysége a felkelők elleni harcból antiterrorista különítmény lett, mert
ez utób​bit
Olcsóbb
Gyor​sabb
És könnyebb bevetni.
A testeket könnyebb megszámolni (különösen a holttesteket), a szívek csalfák, a lelkek meg
úgy​sem élnek örökké.
Lényeg, hogy Chon meg​szokta eze​ket a beve​té​se​ket.
Ráadá​sul olyan kurva sok van belő​lük.
Annyi rossz​fiút kell meg​ölni.
 73.
Den​nis elka​pott Rossz​fi​ú​kat, hogy lássa,
amint a helyükre újabb Rossz​fiúk lép​nek
Den​nis bele​né​zett
infor​má​to​ra​i​nak halott, meg​kín​zott arcába
Den​nis látott már
– a „talicskányi pénz” kifejezés mindenkinek ismerős, ugye? Meg az is, hogy „teherautónyi pénz”.
Ki hitte azt, hogy ezek csak szófordulatok? – több teherautónyi pénzt Mexikó felé haladni olyan
emberekhez, akiknek gránitból van a konyhapultja, aztán elkapta azokat a teherkocsikat, és hagyta,
hadd fotózkodjanak a főnökei a teherkocsik előtt, mialatt ő lelkiismeretesen félretesz minden
hónapban a gyerekei taníttatására, a felesége meg kuponokat vág ki, mert a Paradicsom maga a
Para​di​csom, de köz​ben rohad​tul drága egy hely.
Dennis látja, amint arca egyre öregszik, haja ritkul, hasa meg minden, csak nem feszes. Tudja, hogy
a reflexei lassabbak, a memóriája nem tévedhetetlen, és azt is, hogy több lap van már mögötte a
nap​tár​ban, mint amennyi előtte.
Szóval lehet, hogy a rezgés nem is az elégedetlenségé volt, hanem a félelemé. Vagy nem. Lehet,
hogy csak szimpla rossz​kedv volt, rossz​ked​vé​nek tele egy olyan helyen, ahol nincs is tél.
Naszó​val...
Azt tudni kell, hogy Dennis gyűjti az információt. Úgy érzi, jogosan teszi, mert keményen
dolgozott azon, hogy informátorai legyenek – az o informátorai –, és nem osztja meg őket senkivel,
mert nem akarja megosztani senkivel sem a tőlük szerzett információt. Ennek meg az az eredménye,
hogy Dennis nem túl népszerű a kollégái között, de őt ez kurvára nem érdekli: nem az az életcélja,
hogy barátokat szerezzen a kollégái között, hanem az, hogy föléjük emelkedjen, és akkor úgysem
fog​ják sze​retni.
Dennis modus operandi)* az, hogy az informátoraiból kiszed minden információt, ami szükséges
egy raj​ta​ütés​hez, aztán a raj​ta​ütést a lehető leg​jobb poli​ti​kai és elő​lép​te​tési célokra hasz​nálja.
Ezért történik az, hogy amikor az egyik BI-je (azaz „bizalmas informátora”, és Dennis új értelmet
adott a „bizalmas” szónak) beszél neki egy eldugott kis házról a faszon túl néggyel, valahol Jamul
(ejtsd: Hamúl) köze​lé​ben, Den​nis bizony egye​dül megy.
A Magá​nyos Kov​boj.
Az Egy​sze​mé​lyes Kon​voj, ahogy az iro​dá​ban isme​rik.
(A beépített ügynökök természetükből fakadóan magányosak, senkiben sem bíznak, a paranoia
pedig túl​élési stra​té​gi​á​juk.)
Don Qui​jote sans San​cho. (Ahogy Upak mon​daná, aki éppen fran​cia kor​sza​kát éli megint.)
Hogy meg​nézze, mi folyik ott.
Magá​nyos Meg​fi​gye​lés.
Dennis tökös gyerek – a tökei rézből vannak, és járás közben hangosan összeverődnek –, egyedül
vezet ki a sötét siva​tagba, és lepar​kol a szir​ten, ahon​nan rálát a házra, és elő​ve​szi az éjj​el​lá​tó​ját.
A ház egy pénz​be​gyűjtő.
Az történik, hogy a dílerek idehozzák a kápéjukat megszámolni, szortírozni és tárolni, amíg a határ
nem túl messze lévő másik oldalára kerül. Bármely éjszakán legalább több százezer, de akár több
mil​lió dol​lár is lehet a ház​ban.
Den​nis még egy​szer meg​nézi, és tudja, hogy ez lehet az a raj​ta​ütés, ami akár az éle​tébe is kerül​het.
Mert az éjj​el​lá​tón keresz​tül meg​pil​lantja
Filipo San​chezt.
A Baja kar​tell har​ma​dik számú veze​tő​jét.
 74.
Az éjszaka kísér​te​ti​e​sen zöld.
Chon éjj​el​lá​tó​ján keresz​tül.
A szörny​fil​mek​ben ilyen zöld.
Kigu​rul a PSZ-ből (Pán​cé​lo​zott Sze​mély​szál​lító)
mögötte meg az emberei futnak az egyemeletes épületek felé, amiben a CIA szerint az al-Kaida
remek embe​rei buj​kál​nak.
MA-14-es gép​ka​ra​bé​lyát a vál​lá​hoz szo​rítja, és a kapu felé futva végig készen áll a tüze​lésre.
BUM!
Chon állja az egymás után érkező sokkhullámokat, amiket a kapu fel-robbantása okozott, aztán a
csa​pata beha​tol.
Chon​nak a memó​ri​á​jába égett az al-kai​dás fasz​ka​lap képe.
Mah​mud el-Kas​sani.
Merre vagy, Mah​mud?
 75.
Dennis ismeri Filipót. Már hogy a francba ne ismerné, amikor a fotója ki van tűzve az irodában a
faliújságra. Tudja, hogy hívják Filipo feleségét és gyerekeit, tudja, melyik futbolcsapat a kedvence,
tudja, hogy Filipo tévén nézi a Padres meccseit. Ez egy fontos gyűjtőhely lehet Filipónak, ha egyszer
megkockáztatja, hogy átjön a határ másik oldalára, és személyesen ellenőrzi a délnek induló
pénz​szál​lít​má​nyo​kat, nehogy akár egy dol​lár is más irányba indul​jon, majd tűn​jön el.
Dennis normális esetben hetekig megfigyelés alatt tartaná a házat, azután ezüsttálcán odanyújtaná
az egészet a feletteseinek, hadd arassák ők le a babérokat, de most azon tűnődik, hogy talán
más​kép​pen is lehetne ezt ját​szani.
Teljesen kovbojüzemmódban működik, és többször megégette már magát a főnökei és azok
főnökei által, de azt is tudja, hogy könnyen megmagyarázza majd az egészet – elvégre azonnal kellett
cselekednie, hiszen kivételes lehetőség adódott-, mert Filipo most itt van, és ki tudja, mikor lesz itt
megint, szó​val amúgy is szö​vet​ségi letar​tóz​ta​tási parancs van érvény​ben ellene, így aztán...
Dzsekijére tűzi a jelvényét, elővakarja a hátsó ülésről a DEA feliratú sapkáját, előhúzza a
fegy​ve​rét, és indul.
 76.
A házak között káosz ural​ko​dik
(Rókák a tyúk​ól​ban)
azaz
nők visí​ta​nak, gye​re​kek sikí​ta​nak, kecs​kék mekeg​nek.
A csapat tagjai közt semmiféle káosz nem uralkodik – pontosan tudják, hogy hova, mikor és hogyan
men​nek –, amint halad​nak fel​felé az első eme​letre.
Golyók zúg​nak el mel​let​tük, amint az al-kai​dá​sok vissza​lő​nek. Chon lazán for​dul a fegy​ver​rel...
Céloz, lő.
Céloz, lő.
Céloz, lő.
Ami​kor eljut az ajtó​hoz, a lép​cső felé indul.
Az egyik al-kaidás kilőtte a villanykörtéket, amikor berobbantották a kaput, így most tök sötét van
itt.
Chon érzékeli, hogy valaki kilép mellette a kapualjból, a fegyverével akarja leütni, amikor
meg​látja, hogy... egy gye​rek az,
nem lehet még tizen​kettő sem és a hagyo​má​nyos mel​lényt,
a vasz​ka​tot viseli meg imád​ko​zó​sap​kát szeme fekete és nagy
Minden hímneműt agyon kell lőni, ezt a parancsot adták Chonnak és csapatának, de Chon nem
teljesíti a parancsot, hanem bevágja a kölyköt a szobába, és megy felfelé a lépcsőn, be egy
helyi​ségbe, ami egy csont​kamra
mert a csa​pat min​den​kit agyon​lőtt, akit csak látott
és Chon ekkor pil​lantja meg
Mah​mu​dot.
Aki nem akar pont ezen az éjje​len már​tír lenni.
Fel​emelt kéz​zel jelzi, hogy meg​adja magát.
Chon két​szer mellbe lövi, mert Chon azt akarja, hogy már​tír legyen.
(A Para​di​csom a Para​di​csom, de köz​ben kurva drága is.)
 77.
Lehet, hogy nem adják magu​kat olyan könnyen.
És Den​nis ebben az eset​ben halott.
Sok​kal való​szí​nűbb azon​ban, hogy inkább meg​lép​nek.
Ebben az eset​ben a leg​töb​ben meg is ússzák Szó​val Meg​éri A Koc​ká​za​tot.
Mert ki meri lekap​csolni Filipo San​chezt? Ugyan már.
Dennis úgy tép ajeepjével, mint valami mozikovboj a lován. Nincs kapu, nincs kerítés, mert a
drogkereskedők nem akarják a jellegtelen házra felhívni a figyelmet, így aztán Dennis lendületesen
rálép a fékre az épü​let előtt, egyik kezé​ben a jel​vé​nye, a másik​ban meg a fegy​vere, és így kiált:
– DEA! Senki nem moz​dul!
Den​nis tökös legény
Három fegyveres áll ott, tátott szájjal bámulják, mert láthatóan nem tudják, mégis mit kellene
ten​niük. És ez az a pil​la​nat, ami​kor lelö​vik – már ha le akar​ják lőni.
A Jerry Bruckheimer-féle változatban pont ezt teszik – előkapják a fegyvereket, a golyók
záporoznak, szinte mindegyik célt téveszt, miközben Dennis egymaga lelövi az összeset –, aztán – egy
váll-lövés​sel súlyos​bítva – beront a házba, és döntő fegy​ver​csa​tára hívja Fili​pót.
Vége főcím, lehet össze​sö​pörni a pat​to​ga​tott kuko​ri​cát.
Csakhogy egy több milliárd dolláros forgalmat lebonyolító drogkartell nem azért lesz
többmilliárdos forgalmat lebonyolító drogkartell, mert hülyék dolgoznak nekik. És ugyan a tipikus
DEA-rajtaütésben több tucat ember vesz részt, ettől függetlenül azért ez egy DEA-rajtaütés, ezek itt
meg tud​ják, hogy szö​vet​ségi ügy​nö​köt meg​ölni ame​ri​kai föl​dön:
...sok​kal több pén​zükbe fog kerülni hosszú távon, mint amennyi ebben a ház​ban van
...azon​nal halá​los íté​le​tet jelent szá​mukra, a tizenöt-har​minc év helyett, és
...még Filipo San​chez is fel​ál​doz​ható.
Ez az igazság, ilyen az élet a vida narcoban. A pénz csak pénz: mindig elveszítenek belőle
valamennyit. Ugyanez a helyzet az emberekkel: börtönbe mennek, kijönnek, ezt a kockázatot
mindenkinek vállalnia kell. És ez még Filipóra is érvényes – akár a királyi család tagja, akár nem –,
aztán min​den megy tovább, mint azelőtt.
Szó​val most az tör​té​nik, hogy senki sem moz​dul, és...
Den​nis elmegy mel​let​tük, be a házba, ahol...
Filipo Sanchez felnéz rá egy asztal mögül, aminél éppen pénzt számolt, és közepesen meglepettnek
látszik. Aztán nyugodtan így szól: – Az asztalon ötszázötvenezer dollár van, és mind a magáé, ha én
kisé​tá​lok azon az ajtón.
 78.
Vissza a lép​csőn.
Kül​de​tés tel​je​sítve.
Min​denki haza​me​het, iszik egy sört, meg​néz egy fil​met.
A nők már gyászolnak, jajgatnak, rimánkodnak, de Chon ezt nem hallja, neki ez már csak
Hát​tér​zaj.
Már majdnem leér a lépcső aljára, amikor megjelenik előtte a gyerek. Chon a kölyök ártatlan fekete
sze​mét látja, és így szól:
– Bassza​meg.
Amint a gye​rek benyúl a vasz​kat alá, és fel​rob​bantja a tes​tére erő​sí​tett bom​bát.
A zöld világ​ból vörös lesz.
Aztán fekete.
Aztán jön az a fehér fény, ami​ről beszélni szok​tak, Chon meg hallja a gyá​szo​lók kán​tá​lá​sát.
Aztán sem​mit.
 79.
Nagyon kevés ember​nek kell meg​tud​nia, hogy Mit ten​né​nek.
Ha az egész éle​tü​ket egy​va​la​mire ala​poz​ták, aztán erre fel​ajánl​ják nekik annak
Az ellen​ke​ző​jét.
Dennis tudja, hogy akár be is vihetné Filipót, és a megüresedett állásért öt másik Filipo fogja ölni
egymást. Tudja, hogy az állás nem marad betöltetlen, mert a fizetés túlságosan is jó. Tudja, hogy meg
kel​lene bilin​csel​nie, aztán fel​ol​vasni neki a jogait.
Filipo jelét sem mutatja annak, hogy ellen​állna vagy el akarna mene​külni.
Talán ha ez a Filipo olyan mozi-sztereotipikus FritoBandito mexikovboj lenne hímzett ingben meg
világoszöld gyíkbőr csizmában, akkor a választás nem lenne nehéz. De Filipo szürke sportzakóját
szabó készítette, alatta barna pólóinget visel, drága farmert és fekete papucscipőt. Bifokális
szemüvege lencséje fényre sötétedő, rövidre vágott fekete hajában itt-ott ősz szálak látszanak.
Vissza​fo​gott, és válasz​té​ko​sán fogal​maz.
Hang​já​ban nyoma sincs a fenye​ge​tés​nek, arcán a leke​zelő vigyor​nak.
Hisz ez csak üzlet.
Két érté​kes dolog gaz​dát cse​rél.
Pén​zért sza​bad​ság
Dennis agyában egymást érik a gondolatok. Olyan gondolatok, amilyenek egy napja még eszébe
sem jutot​tak volna. Olya​nok, hogy...
550 ezer dol​lár:
...grá​nit kony​ha​pult, plusz
...a gye​re​kei okta​tása.
A faszba a kupo​nok​kal.
Eszébe jut a nyugdíja, amit majd egyszer kapni fog, és amiből mondjuk vehet egy lakóautót, amire
ráragasztja, hogy „KONVOJ”, és minden évben átvezet az országon, de félmillióból, okosan
befek​tetve, lehet venni:
...Egy kérót Costa Ricán. Víz​par​tit.
...Egy rakat retúr​je​gyet Tos​ca​nába.
...Pár darab grá​nit kony​ha​pul​tot.
Csak most az egy​szer, gon​dolja.
Most az egy​szer, és soha, de soha többé.
Csakhogy Dennis tudja, hogy ez nem igaz, már akkor, amikor még csak mondja magának. Egy ideje
csinálja ezt, látott már ezt meg azt, és tudja, hogy lelket csak eladni lehet, bérbe nem. De hogy
meg​őrizze a mél​tó​sá​gát meg a lát​sza​tot, így szól: – Ettől nem vál​to​zik meg semmi.
Filipo bólint, és arcán csak egy másodpercre villan fel egy mosolyféleség, mert most már
mind​ket​ten tud​ják, hogy ettől min​den meg​vál​to​zik.
Az idő folyója ebből a szem​pont​ból nem ismer kegyel​met.
A sod​rás néha olyan erős, hogy soha többé nem lehetsz az, aki vol​tál, de Den​nis csak bólint.
Filipo meg távo​zik a hátsó ajtón, és magá​val visz
egy jó nagy dara​bot
Den​nis​ből.
 80.
Ki tudja hogy
a hit eltö​rik-e
vagy
elko​pik, az idő folyója addig mossa a part​ját, amíg csak össze​om​lik.
Olyan hir​te​len tör​té​nik.
Ugye.
 81.
Chon hallja a gyá​szo​lók jaj​ga​tá​sát.
A hátán fek​szik, hideg fuval​la​tot érez.
Aztán sem​mit.
 Laguna Beach

1916

„Kokain,
Rajta az agyam hul​lá​main.”
Red Arnall: Coca​ine
 82.
Doc kihúz egy nyu​lat a kalap​já​ból.
Persze, azt leszámítva, hogy nem nyúl és nem kalap: Doc kihúz egy átlátszó borítékot John
szörf​desz​ká​já​ból.
Varázs​lat.
John most érkezett vissza a szörfözésből Mexikóból Doc társaságában. Nem a világ legnagyobb
hul​lá​mait lova​gol​ták meg, de ettől füg​get​le​nül jól érez​ték magu​kat, két csaj is volt velük, min​denki jól
érezte magát. Az ám, de most, amikor ott állnak John háza előtt Dodge Cityben, Doc fogja John egyik
desz​ká​ját, lyu​kat tör rajta, és John csak néz, hogy mi a fasz van?
– Ez meg micsoda? – kérdi John.
– A jövő – feleli Doc.
John be van rágva, mert egyfelől ez a kedvenc deszkáinak egyike. Másfelől meg most huszonnégy
éves, és nem a kiskorúak börtöne fenyegeti, hanem rendes, tisztességes börtön. Szeretne Doc seggére
még egy lyukat tépni, amiért ezt csinálta. Ha Doc őrült kockázatot akar vállalni, hajrá, de miért az ő
desz​ká​já​val kell csi​nál​nia?
Csak​hogy Doc olyan a szá​mára, mint egy isten.
És most Isten beszél:
– Szerinted van pénz a fűben? – kérdi. – A fű kiscserkészeknek való feladat. A kokain viszont a
Wall Streetre való kihívás. A hippiknek végük, feldughatják maguknak a szeretetet meg a békét. Jimi
halott, Janis halott, most már a Sympathy for the Devil a nóta. A hippik füveznek meg savaznak, de
nem kokóznak. A tőzsdeügynökök kokóznak, a filmproducerek, a lemezkiadók, az orvosok, az
ügy​vé​dek meg az indián törzs​fő​nö​kök.
– Csinálhatjuk, amit eddig csináltunk, és pénzt fogunk keresni. Lehet még pár házunk Dodge
Cityben, de nem akarunk kiköltözni ebből a kanyonból, és házat venni a vízparton? Porschét és
Mercedest vezetni? Pacsulitól bűzlő hippicsajok helyett színésznőket és modelleket dugni?
Kem​pin​gez​he​tünk Hana​le​i​ben, vagy vehe​tünk háza​kat Hana​le​i​ben...
John érti.
És John per​sze benne van.
1976-ot írunk, a Hob​Bi​cen​te​ná​rium évét.
 83.
Kim belenéz a tükörbe, és lassan, aprólékosan kihúzza a szemét a szemceruzával, aztán megnézi a
vég​ered​ményt.
Szeme tökéletesen ki van húzva, a szemhéjfesték tökéletes, a smink tökéletes, a járomcsontját
kiemelő vörös púder töké​le​tes. Hosszú szőke haját töké​le​tesre fésüli.
Hide​gen, objek​tí​ven és kri​ti​ku​san Kim meg​ál​la​pítja, hogy töké​le​te​sen néz ki.
Feláll a székről, odalép az ajtóra erősített tükör elé, háta mögött parányi kis szobája majdnem San
Juan Cap​ist​rano eper​me​ző​ire néz.
Kim végigsimít a klasszikus fekete ruhán, és megnézi, hogy eleget mutat-e – de nem túl sokat – a
combjából, és eleget mutat-e – de nem túl sokat – a dekoltázsából. A ruháért egy hónapig dolgozott
pincérnőként a Dana Point-i Harbor Grillben, röhejesen kevés borravalót kapott, és mindenki
levetkőztette a szemével, mert Kim botrányosan jól néz ki, és senki meg nem mondaná, hogy tizenhét
éves.
Úgy dönt, hogy a ruha töké​le​tes.
Ahogy a fekete melltartó is, ami olyan tökéletes melleket csinál neki, amilyet a Vogue-ban, a
Cosmoban és a Play​boyban látott, ugyanis ezeket a lapokat bújta, hogy megtudja, a férfiak szerint
milyennek kell lennie egy nőnek, meg persze a Pent​house-t, hogy megtudja, a férfiak szerint egy
nőnek mit kell csi​nál​nia.
Kim ugyanis nem tudja, mert soha nem volt barátja, soha nem randizott, így aztán pasi kocsijába
sem ült, a hátsó ülésre meg vég​képp nem.
Ő Kim, a Jégkirálynő, Kim, A Frizsider, és nem érdekli, hogy mit mondanak róla: ő nem hajlandó
valami középiskolás fiúra pazarolni magát, aki semmit sem tud tenni azért a jobb életért, amit
magá​nak akar, és nem képes meg​adni neki, amit akar, és ez nem más, mint
Valami jó, valami sokkal jobb a szaros lakásoknál és mobilházaknál, amikért az anyja a belét
dolgozza ki, valami jobb azoknál hálótársaknál, akiket az anyja hoz haza, aztán még hajnalban elküld,
nehogy talál​koz​za​nak a lányá​val.
Kim valami jobbra tartogatta magát, sőt: magának tartotta meg saját magát. Amikor az anyja
éjszakai műszakban dolgozik (irodákat takarít), akkor otthon a tévé előtt ül, és a Sab​rinát meg az
Elfújta a szelet nézi. Megszállottan nézi ezeket a filmeket újra és újra, kívülről tudja mindegyiket,
mert ezek a nők évek óta az ő hősnői, lelki társai, egyre csak Nézte és nézte őket És közben arra, csak
arra várt, Hogy a test hoz​zá​nő​jön a lel​ké​hez, Hogy töké​le​tes legyen, Töké​le​te​sen ellen​áll​ha​tat​lan, Mert
azt hasz​ná​lod, amid van.
A világ nem adott neki pénzt, csa​lá​dot vagy pozí​ciót a tár​sa​da​lom​ban, viszont adott szép​sé​get
És most már látja, hogy készen áll meg​kapni, dehogy meg​kapni, leva​dászni a jobb éle​tet.
Kim​nek van egy terve.
 84.
Hóna​pok óta dol​go​zik rajta.
Rendben, egész életében dolgozik rajta, de ez a mostani terv pár hónapja jutott eszébe, amikor az
Orange County Register társasági rovatát olvasta. Jótékonysági este a rákkutatásért a Ritz Carlton
Hotel​ban.
Alaposan megnézi a gazdagok arcát: boldog, tökéletes mosolyukat, drága frizurájukat, stílusos
ruháikat és a kamera felé tökéletes szögben billentett fejüket. Látja a nevüket, Mr. és Mrs. és dr. és
Mrs. és arra gon​dol, hogy...
Én egy vagyok közü​lük.
És erről azért nem tud​nak, Mert nem lát​nak engem.
Kim hazaviszi az újságot magával, amit az egyik vendég hagyott ott pár centnyi borravalóval együtt
az asztalon, otthon kivágja belőle a képeket, és felragasztja őket parányi szobájában az íróasztal fölé.
Ala​po​sab​ban tanul​má​nyozza a fotó​kat, mint a kémia- és fizi​ka​tan​köny​veit, mert ezek​kel a tár​gyak​kal
sehova
sem fog eljutni, és egyik nap munkából hazafelé menet (rózsaszínű munkaruhája zsíros és
pecsétes) aztán megáll egy szövetboltnál, és megveszi egy ruha szabásmintáját. Három hét múlva
meg​ve​szi a fekete anya​got is hozzá.
Azon​ban van egy kis gond.
Nem tud varrni, de ha tudna, akkor sincs varrógépük, szóval másnap reggel felkel, fogja a
szabásmintát és az anyagot, átmegy a „murvagyep” másik oldalára, bekopog Mrs. Silva
mobil​há​zá​nak ajta​ján, és meg​kérdi:
– Tud nekem segí​teni?
Mrs. Silva a hatvanas évei elején jár. A férje Mexikóba ingázik, és néha hetekig távol van, Kim
pedig a szo​bája abla​ká​ból látta az asszony var​ró​gé​pét.
Mrs. Silva rámo​so​lyog a csi​nos guerára.
– Sza​la​gavató bál? – kérdi.
– Nem. Tud segíteni? – Kim megmutatja Mrs. Silvának a társasági hírek egyik fotóját. – Ilyennek
kell len​nie.
– Son​risa, ez egy ezer​dol​lá​ros ruha.
– Csak én azt sze​ret​ném, ha a nya​ká​nál a kivá​gás...
Muta​tó​uj​já​val mell​ka​sán egye​nes vona​lat húz.
– Gyere be. Meg​né​zem, mit tudunk tenni.
Kim két hónapon keresztül minden szabad percét Mrs. Silva és a varrógépe mellett tölti. Új tiő\a
megmutatja neki, hogyan kell szabni és hogyan kell varrni. Nehéz és összetett feladat ez, de Mrs.
Silva kiváló var​rónő, nagy​sze​rűen tanítja Kimet, aki meg tanulni akar.
– Jó a sze​med a divat​hoz – mondja neki Mrs. Silva.
– Sze​re​tem a diva​tot – vallja be Kim.
Tudja, hogy a ruha önma​gá​ban nem elég.
Az Ocean sugárút és a Pacific Coast autópálya sarkán van egy újságos, aminek a tulajdonosa szereti
bámulni a lábát, így aztán hagyja, hadd nézegessen kedvére a magazinok között anélkül, hogy bármit
ven​nie kell​jen, és Kim végig​la​pozza a Vogue-ot, a Cosmót, a JVWD-t, és köz​ben buz​gón jegy​ze​tel.
A sminkek drágák, de Kim félretesz mindent a fizetéséből, amit csak tud (a lakbérbe meg az
ennivalóba száll bele), meg persze a borravalót, és óvatosan, nagyon óvatosan választja ki azt, amire
szüksége van, így amikor buszra száll, és elmegy a Nordstrumba, pontosan tudja, hogy mit akar venni
– csak azt és semmi mást – ahhoz, hogy elérje a kívánt hatást.
Namost, a nap​tár nem a barátja.
Ahogy közeleg a jótékonysági este napja, Kim egyre csak húzza át a napokat, és tudja, hogy az idő
mate​ma​ti​kája könyör​te​len: az egyik olda​lon a bevé​te​lei, a mási​kon meg a ter​ve​zett kiadá​sai.
Szo​ros lesz.
Az egyik (soka​dik) pró​bán Mrs. Sil​vá​nál...
Most már csak Tia Anná​nál...
Tia Anna így szól: – A ruha jól ala​kul, de a leg​jobb ruha sem ér sokat a meg​fe​lelő ala​pok nél​kül.
Kim nem érti.
Tia Anna nagyon őszinte: – Nagyon szép melled van, de hogy igazán jól nézzenek ki, olyan
melltartót kell felvenned. Egy drága ruha olcsó alsóneművel? Mint egy gyönyörű ház repedezett
ala​pok​kal.
És akkor ott van a cipő.
– A férfiak felülről lefelé mérnek végig – mondja Anna –, a nők meg alulról felfelé. Az első dolog,
amit meg​néz​nek azok a bruják, a cipőd, és azon​nal tudni fog​ják, hogy ki vagy.
Kim nekilát hát cipőt keresni: újságokban, magazinokban, kirakatokban. A Forest sugárúton egy
puc​cos bolt​ban meg​pil​lantja a töké​le​te​set.
Char​les Jour​dan.
$150.
Annyira drága, hogy esé​lye sincs meg​venni, és ruhát var​ratni tud, de cipőt csi​nál​tatni már nem.
Ez prob​léma.
És akkor ott van​nak az éksze​rek.
Valódi ékszert nem vehet, elvégre a gyémántok olyan távolban vannak tőle, mint a csillagok, de
rájön, hogy érzéke van a bizsuhoz, ügyesen választ és stílusosan viseli, és Tia Anna segít neki
meg​ta​lálni az ala​po​kat – egy kar​kö​tőt és egy nyak​lán​cot –, amik jól men​nek a ruhá​hoz.
Nade a cipő.
Kim hazamegy, és megnézi a fogyatkozó napokat a naptárban, számol, aztán rájön, hogy ez nem fog
össze​jönni.
Ezt az anyja is meg​mond​hatta volna neki.
Az alvással töltött kevés és a munkával (mások házának takarításával) töltött sokkal több idő között
az egykori Feneette Frederica (most csak Frederica, mert a hippiélet napjai már mögötte vannak) látja,
hogy a lánya mit csinál, látja az újságból kivágott fényképeket, a szabásmintát, a jövésmenést Mrs.
Silva mobilházába. A varrónőhöz hasonlóan ő is úgy hiszi, hogy a szalagavatóhoz van köze, esetleg
egy fiú​hoz (végre!), de köz​ben aggó​dik, nehogy a lányá​nak
össze​tör​jön a szíve,
mert a sznob Narancs​vi​dé​ken olyan tár​sa​dalmi stá​tusra tör, amit soha nem sze​rez​het meg.
A Dana Hills Középiskola sznob tanulóinak van pénze, van lehetősége, és ami a legfontosabb, van
orra ahhoz, hogy meg​sza​gol​ják: Kim egy tré​ler​ben él, és az anyja taka​rí​tónő.
Fred​die nem akarja, hogy a lányá​nak
szé​gyell​nie
kelljen magát, meg különben is, ő büszke arra, hogy ki ő – egy független nő, aki (ha csak hajszál
híján is, de) eltartja magát és a lányát.
Kim okos, akár főiskolára is mehet, és még egy négyéves ösztöndíjat is összeszedhet, ha eleget
tanul, de Kimet csak a divat​ma​ga​zi​nok érdek​lik, meg a
tükör.
 Fred​die meg​pró​bálja elmon​dani neki, de Kim nem figyel rá.
Azt mondaná az anyjának, hogy a társadalmi ranglétrán nem felmászni kell, hanem helyette liftbe
szállni.
Cipőre
viszont így vagy úgy, de szük​sége van.
 85.
Stan elveszi Diane kezéből az összegöngyölt egydollárost, odahajol a Kenyér és Büdöske
Köny​ves​bolt pult​jára, és fel​szip​pantja a koka​in​csí​kot. Doc rávi​gyo​rog: – Na?
– Azannya.
Diane már vigyorog, mert Doc, a lovagias úriember, neki ajánlotta fel az első csíkot. Diane agya
zizeg, a méhecskék meg gyorsan lejutnak a puncijába, lévén annyira szorgalmas és ellenállhatatlan kis
teremt​mé​nyek.
Doc tudja, mi a viszonosság: Stan és Diane mutatta meg neki a savat, most viszonozza a
szí​ves​sé​get kokó​val.
Ami fair az fair.
Ami barát​ság az barát​ság.
Ami üzlet az üzlet.
Az jó üzlet, ha a Kenyér és Büdöske Könyvesbolt tulajdonosait némi ingyenes árumintával
rászoktatod a termékedre, mert ugyan a könyvesbolt nem olyan, mint régen volt, még mindig az
ellen​kul​túra
(azaz drog​kul​túra) ideg​köz​pontja.
Ideje volt.
Stan úgyis kere​sett valami újat.
Unja már a hippicuccot, attól tart, hogy benneragadt egy eltűnőfélben lévő kultúrában, és bizony
Diane-t is unja már egy kicsit.
Ahogy Diane is unja őt.
És a poli​ti​kai táj​kép?
A for​ra​da​lom?
Azt hit​ték, hogy nyer​tek, ami​kor Nixon
...az Űber​mo​csok
...a Gonosz Mos​toha
...legyünk őszin​ték, a bűn​bak
uralma véget ért
és a Háború is véget ért, aztán jött Jimmy Car​ter.
Jimmy Car​ter.
Jimmy Kár​tér.
Szí​vé​ben vágya​ko​zás​sal.
Diane nem akar vágyat a szívében, de a puncijában igen, a nunijában, ha nagyon akarod, és egy ideje
nem érezte már ezt Stan​nel kap​cso​lat​ban. Per​sze, kel​le​mes, meg min​den, de...
...kel​le​mes?
Az a vicces, hogy amikor tombolt a szabad szerelem – emberek úgy vonaglottak egymás mellett a
könyvesbolt raktárában, akár a férgek egy konzervdobozban –, Diane nem vette ki a részét belőle. És
Stan sem. Diane-t nem nagyon érdekelte a dolog, Stan meg – Diane gyanúja szerint – tartott a
beteg​sé​gek​től.
Most mindketten azon tűnődtek, vajon nem maradtak-e le valamiről. És amikor nem ezen jár az
agyuk, hát a pén​zen.
Ami olyasmi, ami​vel nem kel​lett volna törőd​niük...
elvégre bur​zsoá dolog az...
de most min​denki ezt
 akarja, és mintha min​den​ki​nek
lenne.
Pél​dá​nak oká​ért Doc​nak.
Taco Jézusnak most már rengeteg pénze van, és nem tacót vesz rajta, és nem is osztogatja el.
Mindenféle cuccokat vesz – kocsit, ruhákat, házat –, és jól áll neki, Diane meg nem tehet róla, azon
gon​dol​ko​dik, hogy lema​rad​tak-e vala​mi​ről...
...egy életre.
...vagy még lehet vala​mit tenni.
Lehet, hogy a jövő folyójának partján álltak, és nézték, hogyan zubog a víz tovább, tőlük mind
távo​labb, most meg
Stan úgy néz rá, mintha pon​to​san ugyanez járna az eszé​ben, Diane meg azon őrli az agyát, hogy Stan
ott áll-e vele a folyóparton, vagy őt is elvit-te-e magával a víz, és persze az is megfordul a fejében,
hogy egy​ál​ta​lán érdekli-e őt az egész.
Diane megfordul, és nézi, John hogyan szippant fel egy csíkot, aztán hirtelen leesik neki, hogy tíz
évvel – egy évtizeddel – idősebb most, mert a fiú, aki régen a gördeszkája aljáról húzkodta le a
hur​ká​kat, most már fia​tal​em​ber. Kamasz​kora min​den bája eltűnt mára; szál​kás, izmos és erős lett.
Meg gaz​dag is, ha lehet hinni a plety​kák​nak.
Ki a fene törődik a pletykákkal?, gondolja Diane. Johnnak kettővel odébb van egy háza. Amibe
hosszú, tömött sorok​ban jár​nak vékony, pénz​től bűzlő lányok, és egyik reg​gel arra lett figyel​mes, hogy
Stan (kezében egy kurva csésze teával) az ablakon keresztül nézte John egyik csaját, ahogy beszállt a
kocsiba, láthatóan vágyakozva a lány hosszú combjai, feszes melle, Charlie egyik angyalát idéző
szőke haja után. (Melyik is az a színésznő, azzal a buta, hosszú névvel?) Aztán úgy tett, mintha nem
bámulta volna a lányt, Diane meg azt kívánta, bárcsak lett volna Stanben annyi őszinteség (vagy a
pucájában vér), hogy hangosan elismeri: az ott egy jó, szexi csaj, ugyanis Diane látta, hogy Stan farka
mereven áll ócska farmerjában, abban a röhejes trapéznadrágban, és ha Stan őszinte lett volna, akkor
Diane bizony térdre ereszkedik és leszopja, hadd lője Stan az ő szájába siksze fantáziaképét,
csakhogy Stan motyogott valami hülyeséget arról, hogy a lány mennyire „mahe”, ezért aztán Diane
úgy dön​tött, áll​jon csak a farka, ő bizony nem fogja leszopni.
Most John odaadja neki az összetekert egydollárost, és megint Diane-en a sor. Kicsit esetlennek érzi
magát, amint egyik orrlyukát befogja, a másikkal meg felszippantja a kokót, ami felrobban az
agyá​ban.
Min​den​ki​nek jut egy csík, aztán nem bír​nak ülve maradni, elmen​nek hát kocsi​kázni egyet.
Stan ragaszkodik hozzá, hogy vezessen, beszállnak mindannyian az ősöreg VW furgonba, Diane
meg a hátsó részben találja magát Johnnal, amint lassan gurulnak a Pacific Coast autópályán, és
hall​gatja, amint Doc „terü​leti elosz​tók​ról” beszél Stan​nek, mintha ez az egész az AmWay lenne.
– Még ha csak magadnak veszel – magyarázza Doc –, akkor is nagykeráron adjuk neked, így eleve
jól jársz. Aztán eldön​tőd, hogy aka​rod-e érté​ke​sí​teni, vagy sem...
Diane-nek a feje is zúg, meg a pun​cija.
Zümm-zümm.
– ...és ha érté​ke​sí​tesz, komoly pénzt tudsz keresni.
Zümm-zümm.
– ...lás​suk be, azért a bőr kar​kö​tő​kön olyan sokat nem lehet keresni...
Diane hir​te​len látja magát, amint John felé for​dul, és így szól.
– Csó​kolj meg.
– Micsoda?
 – Csókolj meg – ismétli Diane, hangjában sürgetéssel, vágytól fűtötten, a férje alig egy méterre van
tőle, odakínálja a száját Johnnak, telt ajkát, John pedig megcsókolja, a szájába dugja a nyelvét, és úgy
szopja, mintha fasz lenne, Diane meg érzi, hogy nedves, csodálatosan nedves, aztán Stan megáll a
Harbor Grillnél, mert Doc is megéhezett, és amikor leállítja a motort, és hátrafordul, Diane tudja,
hogy Stan látta őket.
 86.
A pin​cérnő étla​pot ad nekik.
– Ismerem ezt a lányt – mondja Doc, amint a pincérnő visszamegy a pulthoz. John felé fordul, aki
mel​lette ül a boksz​ban. – Ismer​jük ezt a lányt.
John vállat von. Sok csajt ismernek, és még mindig a hatása alatt van annak, hogy Diane
meg​csó​kolta őt a fér​jé​től fél méterre.
De ha Stan pipa lenne, nem mutatja.
Semmit sem mutat, mert keze az asztal alatt van, felesége combját simogatja, Diane meg
egye​ne​sen Johnra néz, ajka mosolyra gör​bül, ami neve​tés sze​retne lenne.
– Isme​rem ezt a lányt – ismétli Doc, aztán fel​adja, és Stan felé for​dul.
– Szó​val? Mit szólsz?
Stan a sza​kál​lát simo​gatja.
Fekete és bozon​tos.
– Nem is tudom – mondja az étla​pot nézve. – Nem is tudom.
– Mit nem tudsz? – kérdi Diane, mintha nem hal​lotta volna ket​te​jük beszél​ge​té​sét a fur​gon​ban.
– Doc​nak van egy üzleti aján​lata – feleli Stan.
– Tudod – foly​tatja Doc. Ujjá​val befogja az egyik orr​lyu​kát, és szív egyet. – Üzlet.
– O – bólint Diane. – Üzlet.
– Biztos, hogy itt kell beszélnünk erről? – kérdi Stan körbepillantva. Diane meglepve tapasztalja,
hogy megvetést érez Stan felé, de hát ha egyszer ezt érzi, amint Stan úgy nyújtogatja a nyakát, mintha
csupa drog​el​le​nes ügy​nök ülne körü​löt​tük, arra várva, hogy elszólja magát.
A pin​cérnő meg​je​le​nik mel​let​tük.
Csi​nos a lány, gon​dolja Diane.
Igazi szép​ség.
Mind​annyian omlet​tet ren​del​nek.
Diane látja, amint Stan (lopva) a pin​cérnő mel​lére pil​lant.
– Ismer​jük egy​mást? – kérdi Doc a lány​tól.
– Nem tudom. Nem hiszem.
A lányra nem lehetne azt mondani, hogy túláradna benne a kedvesség, gondolja Diane, de az sem
igaz, hogy hideg lenne.
Vissza​fo​gott.
Korá​nál idő​sebb.
– Biztos vagyok benne, hogy valahonnan ismerlek – mondja Doc. Talán azért, mert ott szoktam
aludni, miközben az anyámat dugtad, gondolja Kim, de nem mond semmit. Ha Doc nem emlékszik rá,
jó. Ha senki sem emlék​szik rá, még jobb.
– Hagyd már abba – szól rá John Docra.
Kim rá is emlék​szik.
A fiú, aki a bar​lang​ban élt, és nem is vett róla tudo​mást.
Stan nézi a lány fenekét, amint elmegy az asztaluktól, majd így szól Dochoz: – Még arra sincs
pén​zünk, hogy a beug​rót kifi​zes​sük.
– Ez benne a szép – magyarázza Doc. – Hogy nem kell. Lemész Mexikóba, hazahozol egy adaggal,
egy részét meg meg​tar​tod magad​nak, azt eladod, és már benne is vagy a biz​nisz​ben.
– Nem is tudom...
Doc az asztalra könyököl, és odaszól Stannek. – A könyvesboltból árulhatnál. Én mondom neked, ez
komoly pénz.
– Nem is tudom – feleli Stan. – Ezen gon​dol​kod​nunk kell.
– Csak ne sokáig – jegyzi meg Doc.
A koka​in​tól nem türel​mes lesz az ember.
Diane Johnra néz.
 87.
Ahogy lefek​vés​hez készü​lőd​nek, Stan meg​kérdi: – Mit szólsz?
– A koka​in​hoz?
– Aha.
Vagy ahhoz, hogy megcsókoltam egy másik férfit? Arról semmit? Azt csak hagyjuk? Visszadobja a
lab​dát neki. – Nem tudom. Te mit gon​dolsz?
– Drog​ke​res​ke​dők aka​runk lenni?
Diane tudja, hogy órá​kig képe​sek így kat​togni, kér​désre kér​dés​sel vála​szolni.
– Füvet árul​tunk már – feleli. – Miben más ez?
Stan kigombolja a farmeringét, és beakasztja a szekrénybe. Kibújik a farmerjából, azt meg az ajtón
lévő kam​póra akasztja. – Miért, nem más? Úgy értem, a fű ter​mé​sze​tes, de ez egy por.
– Amit egy növény​ből állí​ta​nak elő – mondja Diane.
– Ahogy a hero​int is – veti ellen Stan. – És azt terí​te​nénk?
– Nem – vágja rá Diane türel​met​le​nül, és lefek​szik. – De addik​tív a kokain?
– Nem tudom. – Stan mellé fek​szik. – Olyan jó lenne, ha lenne egy kis pén​zünk.
– Megvehetnénk a házat – mondja Diane, és arra gondol, hogy amennyiben Stan bármit mond a
„femi​nin fészek​ra​kási ösz​tön​ről”, egy​sze​rűen orrba vágja.
– De ez drog​ke​res​ke​de​lem – feleli Stan. – Ezt akar​tuk csi​nálni az ele​jén? Ezt kép​zel​tük el?
– Mit kép​zel​tünk el az ele​jén, Stan? Mik akar​tunk lenni?
Stan​nek legyen mondva, saját magu​kon nevetve vála​szol. – For​ra​dal​má​rok.
Ame​rika Önkén​te​sei.
– A for​ra​da​lom​nak vége – közli Diane.
– És ki győ​zött?
Diane nevet, aztán magához húzza Stant. Teste meleg és ismerős, és még a farka is hamar feláll.
Tudja, hogy Stan azon​nal be akarja dugni, de a hátára gör​díti, majd fölé gug​gol.
Stan fel​néz rá, szeme csil​log, Diane látja, ahogy pörög​nek a gon​do​la​tai.
– Lát​tad, hogy meg​csó​kol​tam Johnt – mondja Diane.
Stan bólint.
– Beger​jed​tél tőle?
Stan nem felel.
Diane meglepően erős karján tartja magát, pont Stan farkának hegye fölött. – Addig nem kapod
meg, amíg el nem mondod nekem. Mondd csak el, hogy begerjedtél, amikor a feleséged a szemed
lát​tára meg​csó​kolt egy másik fér​fit.
– Igen.
– Igen micsoda?
– Igen, beger​jed​tem tőle.
Diane végre beleül a farkába, Stan felnyög. Diane fel-le jár Stan farkán, majd így szól: – Én őt
dugom, te meg a csajt.
– Miféle csajt?
– „Miféle csajt?” – gúnyolja Diane. – A hit​ler​ju​gen​des csajt, akire rácsö​pög​tet​ted a nyá​lad.
Diane odahajol hozzá, közben ritmusosan mozog Stan farkán, és ezt suttogja neki: – Én őt dugom, te
meg a csajt. Dugod azt az édes kis szőke piná​ját, a mel​lét mar​ko​lod, a seg​gét...
Stan megragadja Diane-t a derekánál fogva, és a hátára fordítja. Vállára rakja a lábát, és bevágja
neki. Tőle szo​kat​lan módon dugja nagyon kemé​nyen, kar​molja a seg​gét meg a comb​ját.
 – Ez az – mondja Diane. – Dugd csak meg. Azt akarja, hogy jól dugd meg. Ez az, ez az, ez az, ez
az...
Aztán érzi, ahogy Stan farka lelan​kad.
– Én csak... – nyögi Stan – téged akar​lak.
Mintha erkölcs​cső​szök előtt dug​tál volna, gon​dolja Diane.
Később meg így szól: – Hol​nap reg​gel beszé​lek Doc​kal.
 88.
Diane a kávé​ját szür​csöli, és kinéz az abla​kon.
John házát nézi.
Úgy tesz, mintha habozna, de már tudja, hogy mit fog tenni. Diane annál őszintébb, mint hogy saját
magát sokáig át tudja verni. Túl őszinte ahhoz, hogy ne lássa be: azért érzi erkölcsileg
megalapozottnak a tettét, mert féltékeny Stanre, akit olyan könnyen tudott belemanipulálni a
fan​tá​zia​kép tini​pin​cérnő „meg​du​gá​sába”, és még csak befe​jezni sem volt képes.
Lerakja a bög​rét a pultra, és kisé​tál az ajtón.
Meleg tava​szi nap.
Kopog​john ajta​ján.
Mintha egy örök​ké​va​ló​ságba telne, mire ajtót nyit. Haja kócos, far​me​rin​gét nem gom​bolta be.
Mezít​láb.
Kezé​ben egy bögre kávé.
– Helló – mondja John.
 89.
Stan és Doc a Har​bor Grill​ben talál​koz​nak. Kim a pin​cér​nő​jük.
– Te soha nem mész haza? – kérdi tőle Doc.
– Min​dig jól jön az extra munka. Char​les Jour​dan.
150 dol​lár.
Pénz, amit soha nem fog megkeresni, tök mindegy, mennyit dolgozik. Felveszi a rendelésüket, és
kimegy a kony​hába.
– Átgon​dol​tá​tok, ami​ről beszél​tünk? – kérdi Doc.
– Átbe​szél​tük.
– És?
Stan haboz.
Pontosan tisztában van Diane vele szemben tanúsított (irracionális és unfair) megvetésével. Azért
veti meg, mert nem akar más nővel lefe​küdni? Nem is nővel, hanem egy tini​lánnyal?
Hülye​ség, de mégis olyan töket​len​nek érzi magát.
Ráadásul mérges, és tudja, hogy a pénztől helyrejönne minden, a pénz helyrebillentené a
fér​fi​as​sá​gát. Az a pénz, ami​ről Stan beszél...
– Nemet mon​dunk – közli Stan.
– Rem​ben – feleli Doc.
Stan látja rajta, hogy egy​ál​ta​lán nincs rend​ben.
Doc puha​pöcs​nek tartja őket.
Ám Stan mérlegelte az érveket és az ellenérveket. A pénz nagyszerű lenne, de a másik oldalon ott
áll a lebukás veszélye, több év börtönben, talán egy mexi​kói börtönben, és akkor nem is beszéltünk ez
eti​kai aggá​lyok​ról...
– Nem mintha nem érté​kel​nénk az aján​la​tot – jegyzi meg Stan.
– Per​sze – bólint Doc.
A pincérnő kihozza a rendelésüket, aztán csendben esznek, csak néha váltanak pár szót, akkor is
kény​szer​ből.
Doc meg​könnyeb​bül, ami​kor Stan fel​áll, mond​ván, ki kell nyitni a köny​ves​bol​tot.
– Majd én ren​de​zem a szám​lát – mondja Doc.
– Dehogyis, majd...
– Nem érde​kes, majd én.
Stan meg​kö​szöni, és távo​zik.
A pin​cérnő meg​je​le​nik a szám​lá​val, lerakja az asz​talra, és így szól: – Benne vagyok.
– Elné​zést, de miben?
– Benne vagyok – mondja Kim. Most az egy​szer, de...
Benne vagyok.
 90.
– De ez egy kiba​szott gye​rek – mondja John.
– Én is vol​tam kiba​szott gye​rek.
– De ez más.
– Hogyan?
– Az fű volt – feleli John. – Ez meg kokó. Azért keményen büntetnek. Doc megrázza a fejét. – Nem.
Fiatalkorúak börtöne. A legrosszabb, ami történik vele, hogy pár hónapot ül a fiatalkorúak
bör​tö​né​ben.
Ha valaki, hát Doc tudja: ő is ült. Tudja, hogy a lány gyerekként megy be a börtönbe, de nem
gye​rek​ként jön ki onnan. A lesz​bik meg a lány​ban​dák úgy bán​nak vele, mint egy darab hús​sal.
– Ő kért meg engem – mondja Doc védekezően. – Nem én kértem meg őt. Különben is, most már
emlék​szem rá.
– Nagy​szerű – feleli John. Nem kér​dezi meg, ki a lány, nem érdekli.
– Emlék​szel Fene​ette Fre​deri​cára? – kérdi Doc.
– Nem.
– Ami​kor egy kiba​szott bar​lang​ban éltél, nagy​menő – vágja oda Doc. – Ez a csaj Fre​derica lánya.
– Nem tudom, alig emlék​szem.
– Olyan, mint az összes többi tinédzser hamis személyivel – folytatja Doc. – Pillegteti a
szem​pil​láit, mereszti a kék sze​mét, és úgy áten​ge​dik a hatá​ron, hogy öröm nézni.
– Tényleg? – néz rá John. – És mi van, ha nem, Doc? Mi van, ha lekapcsolják? Szerinted befogja a
szá​ját, és bör​tönbe megy inkább? Egy szem​pil​lan​tás alatt fel fog dobni min​ket.
És ami még rosszabb, gondolja, mi még csak nem is fogunk tudni róla. Szépen visszaragasztják rá a
kokót, és hagy​ják, hogy vissza​hozza hoz​zánk.
Egy rakat drog​el​le​nes ügy​nök kísé​re​té​ben.
Doc gondolatban már meg is előzte őt. – A mexikói partnereink lemérik, mennyi idő alatt jutott át a
hatá​ron. Ha nem megy át azon​nal, rög​tön repü​lőre szál​lunk, és Tahi​tin lazu​lunk egy kicsit.
A csaj meg, gon​dolja John, mi is a neve, Kim?, lazul​hat a fia​tal​ko​rúak bör​tö​né​ben.
Szép.
 91.
Kim a határellenőrzés felé sétál mint egy rakás hozzá hasonló amerikai tinédzser, aki elmegy egy
napra piálni Tiju​a​nába, aztán vissza​sé​tál San Die​góba a Say Ysidró-i gya​log​hí​don.
Orvosi leukoplaszt van a mellkasára tekerve, ami a helyén tartja a mellei alá rakott zacskókat.
Vékonyabb, kisebb zacskók – és persze értékesek – vannak a combja belsejére ragasztva meg a
bugyi​jába varrva.
Eléggé kellemetlen volt ott állnia bugyiban és melltartóban egy mexikói házban, miközben az
abu​elák a tes​té​hez erő​sí​tet​ték a cso​ma​go​kat.
Kim az agyában függetlenítette magát az egésztől, megpróbálva nem érezni magán a kezeket, meg
tes​tén a vágyait alig tit​koló drog​ke​res​kedő pil​lan​tá​sát.
Her​cegnő vagyok, mondta magá​nak, és éppen bálra készü​lök
Nem
Modell vagyok, és az utolsó simí​tá​so​kat vég​zik, mielőtt a kifu​tóra lépek, a férfi meg ott egy
Fotós, aki azt nézi, hogyan lehet a legjobban megragadni szépségem lényegét, lényem leglényét a
fény​ké​pe​ző​jé​vel, és végre...
elkészültek, Kim pedig belebújt a laza parasztingbe, aztán a farmerjába, a nők meg addig
simogatták a testére erősített csomagokat, amíg el nem érték a kívánt végeredményt, miszerint a
csomagokat sem meglátni, sem kitapintani nem lehetett könnyen, aztán felvette a teniszcipőjét, és
vál​lára len​dí​tette olcsó vászonzsák​ját.
A legtöbb gyerek, okította Doc, ilyenkor a táskája mélyére dug egy-két dzsointot vagy egy zacskó
olcsó füvet, és a vámo​sok pont ezt kere​sik.
– Ha át is kutatnak valamit, akkor a táskád lesz az – mondta Doc. – Miután látják, hogy tiszta, nem
fog​nak meg​mo​tozni.
Min​denki azt mond amit akar Doc​ról, de a gye​re​ke​ket isko​lába küldi.
A kocsányon lógó szemű drogkereskedő vitte Kimet a határig, és most egyedül sétál az ellenőrző
pont felé, és igyek​szik úrrá lenni a félel​mén.
Az az igaz​ság, hogy halálra van rémülve.
Doc nyug​tató sza​vai elle​nére.
– Nem fognak elkapni – mondta neki –, de ha mégis, akkor a legrosszabb esetben is csak pár hetet
töl​tesz a fia​tal​ko​rúak közt.
Kim most gyalogosan közeledik a határellenőrzéshez, és egymás mellé rakta a mérlegben a Charles
Jourdan cipőt meg a pár hetet a börtönben, és azt mondja magának, hogy helyes döntést hozott, ennek
elle​nére még min​dig fél, és tudja, hogy ez bizony nem jó.
– Azt figyelik, hogy kit árulnak el az idegei – magyarázta Doc. – Izzadás, babrálás. Akármit is
csinálsz, ne érintsd meg magad, úgy értem, ne nézd meg, hogy a csomagok a helyükön vannak-e. A
helyü​kön lesz​nek. Tartsd távol a kezed a tes​ted​től. És visel​kedj nor​má​li​san.
(Doc nem tudja
Kim sem tudja,
hogy egész éle​tét eddig
azzal töl​tötte,
hogy igye​ke​zett nem
ter​mé​sze​te​sen
visel​kedni.
a természet egy barlang a természet mocskos a természet rossz.) Már csak ketten vannak előtte.
Kim egyik csí​pő​jére helyezi test​sú​lyát, ahogy a türel​met​len tiné​dzse​rek szok​ták.
– Ha elkapnak, de nem fognak – mondta Doc –, megkérdik tőled, kitől kaptad a drogot. Csak mondd
azt, hogy odament hozzád egy mexikói az utcán, pénzt ajánlott neked, te meg nem tudtál ellenállni a
kísér​tés​nek.
– Mennyit? – kér​dezte a min​dig gya​kor​la​tias Kim.
– Ötszáz dollárt – felelte Doc. – A San Diegó-i főpályaudvar villamosmegállójában kellett volna
talál​koz​no​tok. Bemész a női vécébe, oda​adod ott egy nőnek a kokót, és meg​ka​pod a pén​zed.
Kim most átve​szi megint a szto​rit magá​ban.
Pár mexikói férfi jött oda hozzám az Avenida Revolucionon. Az egyiknek Miguel volt a neve.
Ötszáz dollárt ajánlott. Ez olyan sok pénz nekem, hiszen én csak egy pincérnő vagyok. Bementem egy
étterem vécéjébe a barátnőjével, azt hiszem, Rita volt a neve, és ő rám ragasztotta a csomagokat.
Sajnálom, annyira nagyon sajnálom. Soha nem csináltam ilyet, és esküszöm, soha nem csinálok ilyet.
Soha.
Most már csak egy​va​laki áll előtte.
Kim szíve a tor​ká​ban dobog.
Átfut a fején, hogy meg​for​dul és vissza​megy.
Aztán a vámos int neki, hogy mehet.
 92.
Doc lerakja a kagy​lót a nyil​vá​nos fül​ké​ben az Ocean sugár​úton, és vissza​bal​lag a Marine Roomba.
John a bár​pult​nál ül, egy sört szo​po​gat, és köz​ben nézi a base​ball​meccset a tévé​ben.
– Beállt a sorba – mondja Doc.
Hangja nyu​godt, de John tudja, hogy Doc ide​ges.
 93.
Stan és Diane kis nap​pa​li​juk​ban ülnek. Olvas​nak.
Stan Updike-ot, Diane Che​evert. Diane fel​néz a könyv​ből, és így szól:
– Meg​dug​tam John McA​l​is​tert.
 94.
A vámos int Kim​nek, hogy tegye a tás​ká​ját az asz​talra, és nyissa ki.
A férfi nem a tás​kát, hanem Kimet figyeli.
És...

Sem​mit sem lát.

Sem​mit.
A lány tel​je​sen nyu​godt és közö​nyös.
Bla​zírt, bamba.
A vámos bele​néz a tás​kába, és meg​lát
egy csomag tampont, amit Doc adott Kimnek azzal, hogy tegye felülre. Kim olyan lazán néz a
vámosra, mintha azt mon​daná neki, Hé, te mond​tad nekem, hogy nyis​sam ki.
A férfi vissza​adja neki a tás​ká​ját, és üdvözli az Egye​sült Álla​mok​ban.
Kim átmegy a gya​log​hí​don.
 95.
Kim bemegy a boltba, és megkéri, hadd próbálja fel a Charles Jourdant. Az eladó végigméri
rózsa​színű pin​cérnő-egyen​ru​há​ját egy „csak az idő​met vesz​te​ge​tem”-pil​lan​tás​sal, de van valami a lány
pil​lan​tá​sá​ban, ami miatt azon​nal indul, és kihoz a rak​tár​ból egy pár 36-os cipőt.
Kim közli vele, hogy hozzon még 36 és felest meg 35 és felest is, mert nem akar semmit sem a
vélet​lenre bízni, de a 36-os töké​le​te​sen
passzol a lábára,
és Kim mondja, hogy ezt most meg​ve​szi.
Az eladó oda​vi​szi a kasszá​hoz a cipőt, és a hitel​kár​tyá​ját kéri. Kim kész​pénz​zel fizet.
Isten a tanúm, soha többé nem leszek éhes.
 96.
Tia Anna segít neki fel​öl​tözni.
Mert a lány gyö​nyörű.
Több mint gyö​nyörű.
Kivé​te​les.
 97.
Stan egy hétig nem mond sem​mit azt köve​tően, hogy Diane beje​len​tette:
Fel​szar​vazta.
Stan elég ravasz ahhoz, hogy tudja: a látszólagos közöny a legjobb bosszú, így képes a
leg​ha​tá​so​sab​ban bün​tetni Diane-t, így tud fáj​dal​mat okozni neki. Azzal, hogy érez​teti vele:
hűtlensége még annyit sem ér, hogy beszéljenek róla, különben is, nem tudja, mit mondjon, miután
egy​szer már beis​merte, hogy Diane csókja John​nal beger​jesz​tette, meg az is igaz, hogy
fél beszélni róla,
fél, hogy
a beszél​ge​tés​ből
vita lesz, ami​nek a végén
kény​te​len lesz válást köve​telni,
(És mi van, ha Diane nem kér bocsánatot? Mi van, ha azt mondja, hogy megint megteszi? Johnnal?
Más fér​fi​ak​kal? Mi van, ha „nyílt házas​sá​got” köve​tel?) már​pe​dig azt nem akarja.
Ezért aztán Stan úgy tesz, mintha a hallgatása büntetés lenne, és Diane is pontosan így tesz, bár ő
biztos benne, hogy Stan valóban fél, és megvetése ettől csak elmélyül, amitől szégyenérzete erősödik,
de nem amiatt, hogy megcsalta a férjét, hanem amiatt, hogy Johnra erőszakolta magát, aki szerint ez
az egész nem nagy ügy.
Igen, dugtak, jó volt, szép volt, de nem volt semmi különös, és utána John felállt, ivott egy sört
(Diane nem kért), és nem kérdezte meg, hogy „Hogyan tovább?” vagy „Most mi lesz?”, mire Diane
csak hazament, és képtelen volt kiverni a fejéből az igazságot, miszerint elárulta Stant, ráadásul
semmit sem kapott cserébe, mire Stan úgy döntött, hogy hallgatással bünteti őt, ami főleg azért
éktelen baromság, mert nem látta: Diane amiatt csinálta az egészet, hogy legyen végre beszélniük
vala​mi​ről.
Belesüppedtek hát a csendbe, egy kimondatlan megállapodásba, és Diane lassan kezdi azt hinni,
hogy talán a házasság szükségszerű velejárója hagyni, hogy a sebek bevarrasodjanak, és így legyenek
mind​ket​ten seb​he​lye​sek.
Szóval hallgatnak, egészen eddig az estéig, amikor is Stan lerakja az Updike-ját, hogy ő most akkor
elmegy lel​tá​rozni a boltba.
 98.
Kim meg​áll a jóté​kony​sági bál​nak helyet adó hotel elő​te​ré​ben, és önbi​zalmi vál​ságba kerül.
Egy pil​la​natra kétel​ke​dik magá​ban.
(Chon – ő megvan még, ugye? – később annak a véleményének adott hangot Ben és O társaságában,
hogy hajlik afelé: az emberek azért kapnak isteni inspirációt, mert mi vagyunk az egyetlen faj, amely
ren​del​ke​zik a kétely átká​val és áldá​sá​val.)
A nők annyira elegánsak, annyira vonzóak, annyira magabiztosak a szépségükben és a
gazdagságukban. A férfiak annyira sármosak, annyira jóképűek, annyira jól öltözöttek. A nevetésük
olyan, mintha csak és kizá​ró​lag hozzá szólna:
Nem tar​to​zol ide Te tré​ler​parki hul​la​dék Pin​cérnő.
Az anyád mások házát meg iro​dá​ját taka​rítja Egy bar​lang​ban éltél.
Kim meg​áll és kör​be​néz.
Ahogy a határellenőrzés előtt, most is eszébe jut, hogy egyszerűen sarkon fordul és hazamegy,
berakja a vide​óba a Sab​rinát, és egész éle​tére ott marad, ahova tar​to​zik.
Ma van a tizen​nyol​ca​dik szü​le​tés​napja.
 99.
Stan sze​rez egy fegy​vert.
Fre​udi a dolog, per​sze hogy az.
Dodge Cityben fegyvert találni olyan, mint homokot találni a strandon. Egyszerűen átsétál John
házá​hoz, és been​gedi magát.
A fegy​ver ott van John ágya alatt.
 100.
Fejek for​dul​nak meg utána.
Kim ennyire gyö​nyörű.
A kivé​te​les szép​ségű lány meg​hívó nél​kül sétál be a kok​tél​par​tira fejét fel​szegi tar​tá​sát akár
király​nő​i​nek is lehetne hívni
és senki sem állítja meg őt az ajtóban, senkinek sincs mersze szólni ennek a csodálatos
teremt​mény​nek, hogy ide nem jöhet be.
Még a féltékenységtől zöldülő nők is kíváncsiak rá. Látni akarják, mi fog történni, tesztelni akarják
férjüket, barátjukat, meg saját kinézetüket ezzel a jövevénnyel szemben, aki olyan friss, mint a
tava​szi fuval​lat.
Leg​alább huszon​há​rom​nak lát​szik, Senki sem kér tőle jogo​sít​ványt vagy meg​hí​vót...
És ekkor – az ajkához emelt pohárral – megfordul, és lazán végigpásztázza a tömeget, mintha azt
akarná eldön​teni, hogy érde​me​sek-e a figyel​mére.
Léleg​zet​el​ál​lító belépő.
Kim még a tizen​ha​to​dik szü​le​tés​nap​ját sem ünne​pelte meg ren​de​sen, de ez a parti róla szól.
 101.
John más​fajta par​tin van.
Azon, amelyet később az 1976-os Nagy Laguna Hóviharként emlegettek. Úgy havazott aznap éjjel
Doc házá​ban, hogy az nem igaz.
Kokain mindenhol, és az Egyesülés tagjai térdig jártak benne. Kokain a tükrökön, kokain az
asztalokon, kokain a színes magazinok címlapján – az egész őrületnek meg Doc volt a házigazdája,
mint egy ször​fös Kala​pos a tea​dél​utá​non. John hát​ra​dől, és a cir​kuszt figyeli.
Ő nem kokó​zik.
Jó, kokózott, amikor Doc meghozta az első adagot Peruból. John beleszippantott, ahogy egy borász
kor​tyol bele a borába, kije​len​tette, hogy „rem​be​van”, aztán el is feled​ke​zett róla.
A kokó túl őrült dolog a szá​mára.
Az embe​rek nagyon földbe tud​nak állni tőle.
De ez itt a kokó bemu​tat​kozó par​tija Lagú​ná​ban, egy​fajta moti​vá​ciós érte​kez​let az érté​ke​sí​tők​nek...
Csak azt tudod eladni, amit sze​retsz, nem? Remé​lem, min​denki izga​tott!
...szóval John nem tud nem ott lenni. Elszív egy dzsointot, iszik pár korty skót whiskyt, és hagyja,
hadd hull​jon, hull​jon és hull​jon a hó.
Aztán végig​néz a nőkön.
A szentségit neki, Doc ezzel a felhozatallal most nagyon beletalált a közepébe. Vékony, hosszú
combú nők vannak mindenütt, imádják a kokót, és olyan az egész, mint amikor belevágsz egy rúd
dina​mi​tot egy tóba, és várod, hogy mi buk​kan fel a fel​szí​nen.
Johnnak még a kanapéról sem kell felkelnie, mert egy hihetetlenül csinos, barna hajú,
mini​szok​nyás csaj ül le mellé.
– Tay​lor vagyok – mondja.
– John.
Egy ártatlanabb korban az ember azt hihetné, hogy a csaj porcukros fánkot evett, viszont a fehér por
mégis jól áll neki az orra hegyén meg a felső ajka fölött. John oda​ha​jol, és letörli.
– Nehogy elpocsékold – mondja a lány, azzal megfogja John csuklóját, lenyalja az ujjáról a
koka​int, aztán így szól: – Egy kis íze​lítő abból, hogy mi vár rád.
Csak​hogy John mást hall:
– Meg​dug​tad a fele​sé​gem.
John felkapja a tekintetét, és Stan áll előtte abban a hülye farmerzakójában, az arcán meg még
hülyébb, dühös arc​ki​fe​je​zés​sel.
– Meg​dug​tad a fele​sé​gem – ismétli.
Tay​lor kun​cog.
John meg​pró​bál nagy​vo​nalú lenni. – Stan, nem tudom, miről...
– Diane elmondta nekem.
Az a hülye kurva, gondolja John. Pontosan tudta, hogy miről szólt az egész: nem arról, hogy
megdugassa magát Johnnal, hanem arról, hogy kibasszon a férjével. – Remben, megdugtam a
fele​sé​ged – közli John.
És akkor mi van?
Stan nem tudja, mi van akkor.
Ott áll, zavart és bizonytalan és hülye, John meg azt kívánja, Stan bárcsak eltűnne már, mert
sze​retne Tay​lor​ral fog​lal​kozni, meg azzal, hogy mi vár rá, ami​kor
Stan elő​húz a zse​bé​ből egy pisz​tolyt.
 102.
Kim rész​vé​tele a kok​tél​par​tin egy​ér​telmű győ​ze​lem.
Elég, ha Csipkerózsikára gondolsz (ha eddig nem tetted volna), meg Sabrinára (lásd fentebb), meg...
(Lófaszt, ez a kettő bőven elég.)
A lényeg az, hogy min​denki Kim lába előtt hever.
Még a narancsvidéki szukák is hátrálnak, márpedig azok normális körülmények között úgy szedték
volna darabokra, akár egy betépett drogos banda a soraik közé került árulót. Isten a tanújuk, nem
kedvességből teszik, hanem gyávaságból. Egyikük sem elég bátor ahhoz, hogy első cápa módjára vért
fakasszon Kimből, így indítva el a vérengzést, és mire sikerül egységgé kovácsolni indignáltságukat,
hogy nyilvánosan meggyalázzák ezt a parvenüt, addigra már túl késő, mert az egyik Fiatalember
hir​te​len rájön, hogy tulaj​don​kép​pen ő az Elbű​völő Her​ceg, és enge​del​me​sen eljátssza a sze​re​pét.
Brad Donnelly Narancsvidék egy arisztokratacsaládjának leszármazottja. Huszonöt éves, a UCLA-n
végzett, sok remek dolgot csinált már az apja ingatlanügynökségében. Magas, szőkésbarna a haja, úgy
néz ki, mint egy modell, és van önbi​zalma ahhoz, hogy oda​men​jen a cso​da​szép új lány​hoz.
– Brad vagyok – mondja. – Azt hiszem, még nem talál​koz​tunk.
– Kim.
Pont az tör​té​nik, amit Kim mil​li​ó​szor elkép​zelt pont úgy, ahogy ter​vezte.
– Kim – ismétli Brad, és úgy for​gatja a szá​já​ban a lány nevét, mintha valami bort kós​tolt volna. – Te
aztán üde jelen​ség vagy.
– Egy kis friss levegő még job​ban fel​üdí​tene – feleli Kim.
Brad mosolyog, és kikíséri Kimet a teraszra, ahonnét parádés kilátás nyílik a strandra és az
óce​ánra, meg a lemenő napra – pont úgy, mint Kim film​jé​ben.
– Ki vagy te? – kérdi Brad. – Hol buj​do​kol​tál eddig?
– Gon​do​lom, nem keres​tél. Meg​vol​tam én.
– Most meg​vagy.
– Meg.
Brad az állá​val a kok​tél​parti felé int. – Ugye tudod, hogy min​denki rólunk beszél?
– Tudom. Téged zavar?
– Nem érdekel – feleli Brad. Pár percig felületesen fecsegnek, aztán Brad megkérdi. – Nem akarsz
elmenni innen egy iga​zán jó buliba?
– Bol​do​gan.
 103.
Tes​sék, itt egy példa, hogy a kokain mennyire egy elba​szott drog.
Ez vic​ces.
A pasi előhúzza a fegyverét, és beletolja valakinek az arcába – a legtöbbek szerint ez röhejesen
mulat​sá​gos. Akkor még röhe​je​sebb, ha isme​red Stant, mert ez annyira nem vall rá.
Mici​mackó berá​gott.
Ezjohn reak​ci​ója.
Nem mondja, hogy Stan, ne csi​náld.
Vagy
Kér​lek, ne ölj meg, hanem azt mondja, hogy:
– Ezt meg hon​nan sze​rez​ted, Stan?
– Mit érde​kel az téged? – feleli Stan, aztán rájön, milyen hülyén hang​zott. – Meg kel​lene ölje​lek.
Ez a „kel​lene”, ez azért sok min​dent elárul.
Meg „kel​lene” ölnie Johnt, nem pedig meg​ölni.
John felel: – Nem erő​sza​kol​tam meg Diane-t, Stan.
Doc, a mindig figyelmes házigazda odajön, és közbevág: – Ugyan már, Stan, tedd el azt a pisztolyt.
Buli van.
– Meg​dugta Diane-t – közli Stan.
Doc egy pil​la​natra eltű​nő​dik, aztán azt a választ adja, ami​ből igazi lagunai legenda lett:
– Nos – mondja Doc –, te is meg​dug​tad.
Koka​in​lo​gaik. Úgy értem: koka​in​lo​gika.
Ezzel nem lehet vitat​kozni.
– Ugyan már, ember – teszi Stan vál​lára Doc a kezét –, gyere bulizni, szívj fel pár csí​kot.
Stan lerakja a pisz​tolyt az asz​talra, és sírni kezd.
– Ez az én embe​rem – mondja Doc.
 104.
– Szív​tál már valaha koka​int? – kérdi Brad.
– Nem – feleli Kim az igazat, és elmulasztja megemlíteni, hogy a most az asztalon csíkokban
lát​ható kokain nem is olyan rég még az ő tes​tére volt leu​kop​lasz​tozva.
Brad felszippant egy csíkot, és nem is olyan sok idő múlva Kim hagyja, hogy a fiatalember az egyik
hálószobába terelje, mintha az ő ötlete lett volna. Amikor becsapódik mögöttük az ajtó, Brad le akarja
vet​kő​zetni őt, de Kim eltolja magá​tól.
Aztán egye​dül vet​kő​zik le.
Kibújik a fekete ruhából, és ott áll Brad előtt fekete melltartóban és bugyiban, tudván, hogy
lélegzetelállítóan néz ki. Hagyja, Brad hadd bámulja pár pillanatig, aztán hátranyúl, és kikapcsolja a
mell​tar​tó​ját.
Brad mosolyog, lerúgja a cipőjét, aztán villámgyorsan leveti a nadrágját, meg a bokszeralsóját.
Fel​kapja Kimet, és ledobja az ágyra. Aztán óva​to​san szét​fe​szíti a lábait, és bugyija felé nyúl.
De Emily meg​fogja a kezét.
A sze​mébe néz, moso​lyog, és így szól: – Nem, Brad. Ha taka​rod, akkor fele​sé​gül kell ven​ned.
Emily szo​bá​jába senki sem jön be.
Jegy nél​kül.
 105.
Stan agyát sűrű hóesés borítja be.
És lel​tárt készít.
Megnézi alaposan a Kenyér és Büdöske Könyvesboltot meg az árukészletet, amit az egyre
csök​kenő vevő​kör​nek akar​nak eladni, és úgy dönt, hogy ennek vége.
(„Egy​va​la​mit tud​nom kell még, valaki mondja meg nekem, hogy Ki győ​zött?”)
Stan látja magát a vacak far​mer​já​ban, és hülyén érzi magát.
Vacak.
Még annál is keve​sebb.
Kicsoda?
John?
Doc?
Diane?
Kenyér és büdöske, gon​dolja.
Jézu​som.
Ez a hely amúgy is lángra kapna egy szik​rá​tól, Csak kero​zin kell meg egy gyufa.
És a tűz.
 106.
– A bará​tod eléggé kiütötte magát – mondja Doc Kim​nek.
Kim odapillant a szófára, amin Brad fekszik koksztól és piától üveges tekintettel. Percek kérdése, és
nem tud magá​ról.
– A vőle​gé​nyem – javítja ki Docot.
– Hoz​zá​mész ahhoz a barom​hoz? – kérdi Doc.
– Csak egy kis időre.
– Gyere – fogja meg Doc a kezét.
– Hova megyünk?
– Tudod te azt.
A háló​ban Doc így szól: – Vedd le, Kim.
– Mit vegyek le?
– A szép ruhá​kat.
Kim leveti a szép ruhá​kat, és Doc elé áll.
Piru​et​te​zik.
– Édes iste​nem – mondja Doc.
Alig bír betelni töké​le​tes tes​té​vel, aztán lefek​teti az ágyra.
– Én még ilyet... – mondja.
Kim meg​fogja Doc kezét, és a pun​ci​jára teszi. – Nem, Doc, ha ezt aka​rod, akkor...
Doc fel​ne​vet.
Rég​óta vára​tott magára már ez a ran​devú.
Kim keze alig éri át Doc hatal​mas hátát.
Emlék​szik rá, amint a bar​lang​ban feküdt, és az anyja meg Doc együtt​lé​tét hall​gatta.
Aztán hama​ro​san olyan, mintha bele akarna zuhanni egy víz​esésbe, így még erő​seb​ben öleli Docot.
Fel​ki​ált: – Doc!
Elfor​dítja a fejét, és meg​látja a Char​les Jour​dant.
A szép cipő​jét.
 107.
John fel​ve​szi a nad​rág​ját, és kimegy a nap​pa​liba.
Alig bír menni.
Tay​lor nem​csak egy hul​lám​vasút volt, hanem maga az egész vidám​park. Six Flags.
Magic Moun​tain.
Knot Pun​ci​farmja.
Az a lány, Kim, az öszvér, ott ül a kanapén egy életnagyságú Ken baba mellett, aki úgy néz ki,
mintha vala​ki​től kapta volna a fejét.
– Helló – mondja John.
– Helló. Kim​nek hív​nak. Sze​rin​tem még nem talál​koz​tunk.
– Oké.
Oly mind​egy.
Úgy ül ott, mint valami kertvárosi princessz: mintha körülötte nem folyt volna egy őrült drogorgia,
mintha nem lett volna a térdénél álló asztalon egy pisztoly. Úgy néz ki, mintha éppen válaszolni
akarna a Miss America zsűritagjaitól érkező kérdésekre, aztán egy oklahomai tűzoltóság
rezes​ban​dá​já​nak élére állna kezé​ben a kar​mes​teri bot​tal, de oly mind​egy, mert
ha már tűz​ről beszé​lünk, akkor van itt egy.
Oda​kinn lángra kapott az ég.
 108.
A Kenyér és Büdöske Köny​ves​bol​tot elnyelte a láng​ten​ger.
Mindenki a járdán áll, és nézi, amint a tűzoltók hagyják tombolni a tüzet, és megpróbálják
meg​aka​dá​lyozni, hogy átter​jed​jen más épü​le​tekre is, amik egyéb​ként senki sze​mét sem szúr​ják.
Arcuk vörös a lán​gok tüzé​ben, amint nézik a házat
Doc
Kim
John
Stan és Diane, átka​rolva egy​mást
Doc meg​kérdi: – Sza​lonna nincs vala​ki​nél?
Min​denki nevet, még Stan is.
Csil​lag​por let​tek
Arany​színű
Csil​lag​por
Az ördög​gel kötött üzlet​ben.
Laguna Beach

2005
 109
A nap vörö​sen kel fel Laguna hegyei fölött.
Ben elgu​rul Chon laká​sá​hoz.
Kopog az ajtón.
Vár
O nyit ajtót álmo​san, Chon egyik póló​já​ban, aztán meg​látja Ben arc​ki​fe​je​zé​sét, és fel​si​kolt
Nee​e​e​e​e​e​e​e​e​e​e​e​e​e​e​e​e​e​e​eem!!!
 110.
Ben megfogja O kezét, és az ágyhoz vezeti. – Semmi baja. Semmi baja. Beszéltem vele. Csak
meg​se​be​sült, ennyi az egész.
– Az egész? Ennyi? Miről beszélsz?
– A bal lába és a bal keze sérült meg – feleli Ben. – Srapnel, vagy minek hívják. A legtöbbet
kiszed​ték belőle. Kór​ház​ban van.
– Iste​nem.
Ben meg​en​ged magá​nak egy hal​vány mosolyt. – Fel​hí​vott, és magá​hoz híven azt mondta, hogy...
 111.
– Elbasz​tam.
 112.
– Haza​jön? – kérdi O.
– Nem – feleli Ben. – Ez is annyira rávall. Reméli, hogy „össze tudják rakni”, mert vissza akar
menni az egy​sé​gé​hez.
– Hülye – mondja O. – Mi vagyunk az egy​sége.
– Téged is felhív majd – folytatja Ben –, de megkért, hogy először én jöjjek el hozzád, mert tudta,
hogy mennyire ide​ges leszel.
– Ide​ges is vagyok.
Tényleg nagyon ideges. És akkor mi lett volna, ha megölik? Mi lett volna, ha le kell vágni egyik
lábát vagy kezét? Vagy toló​ko​csiba kény​sze​rül? Mit tet​tek az én varázs​ló​fiúm​mal?
– Nem tudom, Chon örülne-e neki, ha szó​lunk az apjá​nak.
Az ugyanis az igaz​ság, hogy mi vagyunk a csa​ládja.
Min​ket hívott fel.
– Jól vagy? – kérdi Ben.
– Aha.
O jól van. Össze​szedte magát. Ami​kor Chon pár óra múlva fel​hívja, O ezt kérdi tőle:
– A far​ka​dat nem lőt​ték el, ugye?
– Nem, még min​dig a helyén van.
Olyan jó hallani, hogy nevet. – Oké – mondja O –, most megyek és veszek magamnak egy ápolónői
egyen​ru​hát...
Chon megint nevet. – Búcsú a fegy​ve​rek​től.
– Ez valami hülye vicc?
– Nem, egy könyv.
– Na, azt én nem olvasok – közli O. – Mit akarsz? Haditengerészeti ápolónőt vagy kórházi
nővér​két?
– Kór​házi nővér​két, nem kér​dés.
 113.
– A csa​ládja tudja? – kérdi O. – Nem kel​lene elmon​da​nunk nekik?
– A csa​ládja? – néz rá Ben. – Úgy érted, Nagy John? Mert szerintem senki sem tudja, hogy az anyja
hol van. Sze​rin​tem Chon évek óta nem hal​lott felőle.
– Ja, akkor az apjá​nak kel​lene szólni.
– Hol is van? Blue​bird Canyon​ban?
– Azt hiszem.
 114.
Ben haza​megy.
El akarta mon​dani Chon​nak, hogy mi tör​tént, de most nem ment.
Ki van zárva, hogy még ezzel is ter​helje.
Most nem.
Ezért aztán ezt a hely​ze​tet neki kell meg​ol​da​nia.
Ehhez meg tervre van szük​sége.
Ami​ről Chon nem fog tudni.
 115.
Chon lerakja a kagylót, pár pillanatig elképzeli maga előtt O-t, aztán visszatér a valóságba, mert jön
az igazi ápo​lónő a „gyógy​sze​re​i​vel”.
Itt így hív​ják a dro​go​kat.
Ami ellen ugye háborút visel Amerika. Meg a terrorizmus ellen is, és a kettőnek köze van
egymáshoz, gondolja Chon, ahogy a drog lassan hatni kezd: a politikusok vagy drogoznak, vagy
dro​goz​niuk kel​lene.
Egy rakat szaúd-ará​biai val​lási fana​ti​kus repü​lő​ket vezet épü​le​tekbe, mire mi meg​száll​juk...
Ira​kot.
Ira​kot.
Ira​kot?
Gene​rá​ciós oka van, tűnő​dik Chon.
Id. Bush háborút viselt Szaddám Húszéin ellen, csapatokat vitt Szaúd-Arábiába (egyébként emiatt
hirdetett bin Laden „háborút” Amerika ellen), és Szaddám megpróbálja megölni id. Busht, mire ifj.
Bush – a hűséges és hithű fiú – arra használja bin Laden támadását, hogy bosszút álljon Szaddámon,
ami​ért bán​tani akarta a papá​ját.
Id. Bush sze​re​pé​ben: Brando.
Ifj. Bush sze​re​pé​ben: Pacino, Vala​mint Vir​gil „A török” Sarazzo sze​re​pé​ben Szad​dám Húszéin.
Ame​rika sze​re​pét pedig a min​dig hite​les Diane Kea​ton ala​kítja
Csak most az egy​szer, Kaye, most az egy​szer meg​kér​dez​he​ted, mit csi​ná​lok
Baszd rá az ajtót az arcára, aztán tedd, amit tenned kell, zárkózz be a kormánnyal meg a
Kong​resszus​sal, és szlo​pál​já​tok
A méreg​kok​télt.
Nem, dönti el Chon, a politikusokkal nem az a probléma, hogy használnak drogokat. Hanem az,
hogy nem hasz​nál​nak.
Annyira jó drogok vannak manapság a bipoláris, skizofréniás, paranoiás tévképzetekre, hogy nem is
igaz.
És még hasz​nál​nak is.
Az a baj, hogy annyira használnak, hogy a betegek azt hiszik, meggyógyultak, és nem is szedik be
többet őket, mire megint lebetegszenek, és olyan hülyeségeket csinálnak, mint Irak lerohanása, abban
a hit​ben, hogy ettől a papád majd sze​retni fog téged.
Szó​val kérünk, elnök úr.
gon​dolja Chon, amint bele​le​beg saját drog​fel​hő​jébe
kérünk, elnök úr, hogy szed​jed a gyógy​sze​re​i​det.
 116.
Den​nis Cain, Drog​har​cos
Reggel felkel, ahogy szokott, nem érez semmi különöset, ami némi csalódás, miután egy fausti alku
kere​té​ben eladta a lel​két.
(Ott​ra​gadt az ördög akciós áru​kat érté​ke​sítő pin​cé​jé​ben.
A lel​kek olcsók, na de a szerv​át​ül​te​tés. Na, az drága.)
Úgy értem, vala​mit érez​ned kel​lene, nem? Vala​mit.
De nem.
Dennis kávét főz, narancslét tölt, csókot nyom a felesége arcára (akinek fogalma sincs, hogy most
már gazdag asszony), két tojásból rántottát csinál, és reggeli közben semmiségekről beszél a
lánya​i​val, aztán így szól a fele​sé​gé​hez:
– A kony​ha​pult? Gon​dol​kod​tam rajta. Meg​en​ged​het​jük magunk​nak.
– Tény​leg? Biz​tos vagy benne?
– Per​sze, miért ne? Csak egy​szer élünk.
Szóval Dennis beszáll a kocsiba, köszön a szomszédnak, aki szintén a kocsijába ül (a sajátjába, nem
Dennisébe), aztán csatlakozik a többi ingázóhoz az I-15-ös dél felé tartó legalább egyórás
ván​do​rú​já​hoz.
A fasz kivan.
Eladod a lel​ked, és senki sem veszi észre.
Még te magad sem.
 117.
Júdás elvette a har​minc ezüst​pénzt, de Jézus is meg​tette volna?
Ha neki is fel​ajánl​ják a lehe​tő​sé​get?
És ha Júdás har​minc ezüstbe került, akkor Jézus leg​alább...
Három​száz lett volna, mini​mum.
Csak mon​dom.
Mind​egy, a tör​té​ne​lem meg​mu​tatta, hogy A rossz zsi​dót vet​ték meg.
 118.
Ben nem fogja ugyan​azt a hibát elkö​vetni.
Ben óvatos duhaj – O szívesen mesélne neked arról, hogy Ben hetekig ült a kocsijában és vezetett,
hogy végre megtalálja, melyik síkképernyős tévét fogja megvenni, gondosan mérlegelve az érveket és
ellenérveket a Sony és a Samsung termékei között –, csakhogy a drogellenes ügynökökről nem készült
Össze​ha​son​lító Fogyasz​tói Tájé​koz​tató.
Ben tisztában van a követelményekkel: a megyei szintet ki kell hagynia. A következő logikus
választás egy állami zsaru lenne, de Ben a jövőbe tekint: ha megelégszik egy állami zsaruval, akkor
Duane ott fogja hagyni. Szó​val egy szö​vet​sé​gire van szük​sége.
Nem könnyű, nem könnyű.
Kezd​jük ott, hogy a szö​vet​sé​giek notó​ri​u​san becsü​le​te​sek.
(Chon most ellenkezne, miszerint a „notórius” és a „becsületes” szavak ütik egymást, de ő most
Afga​nisz​tán​ban van, szó​val kur​vára lényeg​te​len az aka​dé​kos​ko​dása.)
Folytassuk ott, hogy a szövetségiek notóriusan paranoiásak – (ez ellen Chonnak már nincs
kifogása) állandóan egymást ellenőrzik, És fejezzük be ott, hogy Bennek gőze sincs, hogyan
kör​nyé​kez​zen meg egy szö​vet​ségi ügy​nö​köt, Arról nem is beszélve, hogy Melyi​ket.
A stran​don sétál és a dilem​má​ján rágja magát, ami​kor meg​pil​lant egy pecást, aki egy kis halat szúr a
hor​gára, és bedobja a vízbe.
 119.
Min​dent meg lehet gug​lizni.
A gugli a bará​tod.
Még egy szö​vet​ségi drog​ügy​nö​köt is meg lehet gug​lizni.
Ben szé​pen beüti a kere​sőbe:
„Szö​vet​ségi drograj​ta​ütés Kali​for​nia.”
És kap 3 020000 talá​la​tot.
Azaz három​mil​lió és húsz​ezer talá​la​tot.
Jó látni, hogy az adó​ját mire köl​tik.
Átfutja a címe​ket, csak lapoz, mire meg​akad a szeme ezen:
„Masszív mari​hu​á​na​fo​gás Jamul​ban.”
A fotón diadalittas szövetségiek állnak hatalmas bálányi fú mellett, a sztori meg arról szólt, hogy ez
a rajtaütés hatalmas csapás a Sanchez-Lauter kartellre. A „hatalmas csapás” kifejezést Dennis Cain, a
DEA ügy​nöke hasz​nálta, aki külö​nö​sen jól érezte magát a dics​fény​ben („Kül​de​tés tel​je​sítve!”).
Ben úgy dönt, hogy Den​nis alkal​mas jelölt.
 120.
Jó dolog ám Duane Crowe-nak lenni.
Duane Crowe-nak ezen jár az esze, ami​kor meg​hallja a jamuli raj​ta​ütés hírét.
A Marine Roomban iszik éppen, amint meglátja a hírt a tévében. Duane egy kicsit pipa, amiért a
szövetségiek hajtották végre a rajtaütést az ő Különleges Egysége helyett, de mégis jó látni, hogy
valaki végre ala​po​san bele​ha​sí​tott a kar​tellbe.
Filipo San​chez nem sze​reti kifi​zetni a kifi​zet​ni​va​lóit.
Filipo mindig kiveri a balhét, amikor közeleg a fizetési határidő, és ezt azért elég gyorsan meg lehet
unni. Erre tessék, a kartell akkor csapást kapott, amekkorát nem engedhet meg magának. Már eleve
háborút viselnek a Berrajanókkal, és vesztésre állnak. A Sanchez család legtöbb tagja vagy börtönben
van, vagy a sír​ban.
Filipo az egyet​len túl​élő.
Egy ideig leg​alábbis.
Duane int a csa​pos​nak, még egy sört kér.
Elvégre miért is ne? Van mit ünne​pelni, bassza​meg!
A Berrajanók boldogan fognak fizetni azért, hogy működhessenek Dél-Kaliforniában. Meg ott van
az a csoport Sanchez szervezetében, amelyik át akar állni a másik oldalra, és ebbéli hajlandóságukat
készek is bizo​nyí​tani.
A veze​tők elfo​gad​ták az aján​la​tot, és áldá​su​kat adták Filipo...
uta​zá​sára.
Adios, Filipo.
Szép napunk van.
Hama​ro​san nagy üzle​tet köt​nek a Ber​ra​janók​kal, plusz Ben Leon​ard is beadta a dere​kát.
Jó dolog ám Duane Crowe-nak lenni.
 121.
Ben egy nyilvános fülkéből felhívja Dennis Cain különleges ügynököt. Amikor Dennis felveszi a
kagy​lót, Ben így szól: – Terra Vista 5782, Mod​jeska Canyon. Ter​mesz​tő​ház. Kiváló hydro.
– Kivel beszé​lek?
– Akarja, vagy sem?
– Meg tudja ismé​telni az infor​má​ciót?
– Ugyan már. Mind​ket​ten tud​juk, hogy rög​zí​tik a hívást.
Azzal Ben lete​szi a kagy​lót.
Aztán fel​hívja az embe​rét a Terra Vista 5782-ben, Mod​jeska Canyon​ban.
– Tűnés.
– Mi van?
– Tűnés – ismétli Ben. – Vigyél magaddal annyi jó anyagot, amennyit be tudsz rakni a kocsidba, a
mara​dé​kot meg hagyd ott. Most, Kev.
 122.
Den​nis meg​hall​gatta a fel​vé​telt, de a han​got nem ismeri fel.
És nem külö​nö​seb​ben híve a név​te​len for​rá​sok​nak.
Rendszerint hülye vicc az egész, valaki ki akar baszni a volt csajával vagy feleségével, esetleg egy
új piaci szereplő próbál meg kiiktatni egy konkurenst. Lenyomoztatja a hívást: a John Wayne reptér
egyik nyilvános fülkéjéből hívták. Arra gondol, hogy odaadja az ügyet a Különleges Egységnek, hadd
basszák ők el az idejüket, de lassú a napja, és úgy dönt, megéri elgurulni Narancsvidékre, és
megnézni ezt a címet. Mindig is szeretett elvezetni a Camp Pendleton mellett, az irodában sincs kedve
maradni, így aztán elin​dul.
A név​te​len for​rás arany​bá​nyá​nak bizo​nyul.
Már​mint mari​hu​á​na​bá​nyá​nak.
 123.
Ben tíz nap múlva hívja fel megint Den​nist, most az AmTrak-állo​más​ról San Diego bel​vá​ro​sá​ból.
– Ki vagy te? – kérdi tőle Den​nis.
– Az, akinek a következő előléptetésedet köszönheted – feleli Ben. – Hacsak nem azt kérdezgeted
állan​dóan, hogy ki vagyok.
– Talál​kozzunk.
– Ne talál​kozzunk.
– Garan​tálni tudom a biz​ton​sá​go​dat – mondja Den​nis. – Senki sem figyel meg, senki sem hall​gat le.
– Bíz​zam ben​ned?
– Nyu​god​tan meg​te​he​ted.
– Akkor most aka​rod ezt a tip​pet, vagy nem?
Den​nis akarja.
 124.
Leg​kö​ze​lebb Ben egy kicsit már vari​álja a dol​got.
Hamis fel​adó​val küld neki egy gépelt leve​let.
„Orange County Reg​is​ter – Hir​de​té​sek – Kiadó Házak. A többi már magad​tól is menni fog.”
Valóban megy magától. Eleve nem olyan sok kiadó házat hirdetnek, és mindössze kettő fekszik
olyan helyen, ahol termeszteni lehet. Az egyikben egy nyugdíjas házaspár lakik, a másikban meg egy
ter​mesztő.
Den​nis sze​re​lembe esik.
De mégis kivel?
Tök jó, hogy az embernek van egy Titkos Imádója, ugyanakkor Dennis-nek egy kicsit elege is van a
flör​tö​lés​ből. Az infor​má​tor eddig füvet adott neki, de embe​re​ket nem.
Ren​ge​teg füvet lefog​lal​tak, de sen​kit le nem tar​tóz​tat​tak.
Keve​sebb fű kerül ennek köszön​he​tően az utcára, de díler​ből ugyan​annyi van.
Ezt el is mondja Ben​nek, ami​kor leg​kö​ze​lebb beszél​nek.
 125.
BELSŐ. DEN​NIS IRO​DÁJA – NAP​PAL

Den​nis Ben​nel beszél tele​fo​non.

DEN​NIS
Nézd, tudom, hogy mennyire élvezed, hogy dróton rángathatsz egy szövetségi ügynököt, de ennek a
játék​nak vége. Nem én vagyok a jobb​ke​zed. Verd csak ki szé​pen magad​nak.

BEN
Várj egy pil​la​na​tot, le kell ten​nem a tele​font.

DEN​NIS
Azt kis barna izét keresd a nad​rá​god​ban. Várok.

BEN
A haris​nyád nél​kül nem fog menni.

DEN​NIS
Hadd mondjam el neked, mi a helyzet, te majd eldöntöd, igazam van-e. Valamiért be vagy rágva a
fűtermesztőkre. Nem tudom, mi a bajod. Nem fizetnek eleget, kirúgtak, a főnököd seggbe kúrta a
csajodat, de neked már nem engedte, kit érdekel. Mindegy is, mert úgy határozol, hogy kiegyenlíted a
számlát, ki akarsz baszni a főnökkel, de azt nem akarod, hogy a régi barátaidnak meg
munkatársaidnak baja essen. Ezért nyomod fel nekem a termesztőházakat, utána meg azonnal
figyel​mez​te​ted őket. Na, hogy csi​ná​lom?

BEN
Még csak a köze​lé​ben sem jársz.
DEN​NIS
Nem? Akkor hogy van az, hogy valahányszor kimegyek az adott címre, olyan mintha egy
neut​ron​bomba rob​bant volna fel? A cucc ott van, de embe​rek már nin​cse​nek.
BEN
Nem tudom. Lehet, hogy túl nagy zajt csi​nál​tok, ami​kor lecsap​tok rájuk.

DEN​NIS
Tudod, hogy mi csap nagy zajt? Amikor fejbe lőnek, márpedig rád ez vár, ha egyszer ezek az
emberek rájönnek, hogy te köpsz nekünk, de szerintem már úgyis tudják. Védelemre van szükséged,
amit én csak akkor tudok megadni neked, ha találkozunk. Rács mögé kell juttatnod ezeket az
embe​re​ket. Az éle​te​det pró​bá​lom meg​men​teni.
BEN
Te ügye​ket akarsz.
DEN​NIS
Hív​juk akkor a kap​cso​la​tun​kat szim​bi​o​ti​kus​nak.
 126.
Szim​bi​ó​zi​son) közeli és gyak​ran hosszú távú kap​cso​lat külön​böző bio​ló​giai egye​dek között.
Pél​dá​nak oká​ért: drog​el​le​nes ügy​nök és drog​dí​ler.
Az az igaz​ság, hogy egyik sem tud a másik nél​kül élni.
Ben bele​egye​zik, hogy talál​koz​zon Den​nisszel.
 127.
Ami​kor O belép az ajtón, Upak a kony​há​ban matat.
– Mun​kát keres​tél? – kérdi Upak.
– Talál​kozni aka​rok az apám​mal.
 128.
Ben elég sok fel​té​telt szab.
Nem hajlandó bemenni a DEA irodájába Dagóban. Ehelyett Ben választja meg a találkozó
hely​szí​nét.
Den​nis egye​dül jön – se meg​fi​gye​lés, se lehall​ga​tás.
Nincs nyoma a talál​ko​zó​nak – Den​nis nem nyit BI-aktát (bizal​mas infor​má​tor).
Ben soha nem tanús​ko​dik, nem megy bíró​ságra.
Den​nis mind​ebbe bele​megy, mert Miért is ne?
A végén úgyis azt csi​nálja, amit akar, a BI meg lófaszt se tud tenni ellene.
 129.
Den​nis las​san vezet oda-vissza a San Diegó-i Bal​boa park Cab​rillo nevű híd​ján.
Ami​kor har​mad​jára gurul át a másik oldalra, egy fia​tal​em​ber kinyitja az ajtót, és beül mellé.
– Itt szoktak a buzik találkozni – közli Dennis bemutatkozásképpen –, hogy leszopják egymás
far​kát.
– Az kicsit felzaklat, hogy ezt te tudod – feleli Ben. – Vezess a reptérre. Dennis a Laurel utcán
keresztül átvág Little Italyn, majd Lindergh Fieldnél Ben szól neki, hogy húzódjon le az egyik
par​ko​lóba.
– Hogy beszél​jünk – mondja Ben.
Dennis nem erre számított. A legtöbb füves díler mocskos ruhájú retrohippi, ez a srác azonban úgy
néz ki, mintha most lépett volna ki egy kata​ló​gus​ból.
– Hogy az elején kezdjük – kezdi az elején Dennis –, ha nem tanúskodsz, akkor nem tudok
immu​ni​tást aján​lani.
– Ez nem a Sur​vi​vers – feleli Ben. – Nem kérek sem​mi​féle védett​sé​get.
– Vet​tem. De ezt el kel​lett mon​da​nom.
– És vala​mit alá is kell írnom?
– Talán majd egy​szer – vála​szolja Den​nis. – Neved van?
– Ben.
– Den​nis ügy​nök.
– Tudom, hogy ki vagy.
– Persze, persze hogy tudod – mondja Dennis. – Miért engem választottál, Ben? A világ összes
kocs​mája közül...
– Mert ambi​ci​ó​zus vagy – feleli Ben. – Leel​len​őriz​te​lek.
– Lellenőriztél. Ez tetszik. – Azzal Dennis megosztja a problémáját Bennel: eddig egy rakat
marihuánát lefoglaltak, de a főnökei letartóztatásokat akarnak, nem csak elkobzást meg lefoglalást. –
Letar​tóz​ta​tá​sokra van szük​sé​gem.
Ben meg​rázza a fejét. – Nem ez a prob​lé​mád.
– Nem? Mi a prob​lé​mám?
– Csak magadra gondolsz – hangzik a válasz. – Azt nem kérdezted meg, hogy én mit akarok,
Den​nis.
– Jogos, Ben. Mit akarsz?
Ben elmondja neki.
Szim​bi​ó​zist.
 130.
Sebe​sült.
Chon utálja a szót.
Sebe​sült (mn.)
1. Vala​mi​lyen, de alap​ve​tően csa​tá​ban szer​zett seb​től szen​vedő.
2. Érzelmi sebe​sü​lés okozta szen​ve​dés.
Lelkileg megsebesültem, amiért megsebesültem, gondolja Chon. Bezzeg mondjuk a vikingek, azok
csak fog​ták a kar​dot a kezük​ben, és har​col​tak, nem volt ott szó sem​mi​féle sebe​sü​lés​ről.
Ami nem gátolja meg abban, hogy egy ....... legyen a reha​bi​li​tá​ció során. Sőt.
Az orvosoknak meg az ápolóknak gyakorlatilag úgy kell lefogniuk őt, le kell lassítaniuk, annyira
akar csi​nálni min​dent, mert Chon eltö​kélt: ő nem lesz sebe​sült. Sem​mi​féle sebe​sült nem lesz.
Nem​so​kára orvosi bizott​ság álla​pítja meg, hogy mennyire épült fel.
És erre fel akar készülni. Kivont kard​dal kell oda​men​nie.
Ha már itt tar​tunk, kapott egy lapot O-tól.
A képen O a kór​há​zi​nő​vér-egyen​ru​há​ját (jó, bizo​nyos részeit) viseli (jó, nem viseli).
Kard, ismer​kedj meg a kéz​zel.
Kéz, ismer​kedj meg a kard​dal.
 131.
BELSŐ. UPAK NAP​PA​LIJA – NAP​PAL

UPAK
Tudod egy​ál​ta​lán, hogy ki az apád?

O
Nem. És te?

UPAK
Nem.

Upak O-ra bámul dühö​sen.

O
De meg fogom találni őt.

Upak áll​kap​csa meg​fe​szül.

UPAK
Nem aka​rom, hogy meg​ta​láld őt.

O
Nem érde​kel. Akkor is meg​ta​lá​lom.
UPAK Ne tedd, Ophe​lia.

O
Miért ne? Csak egy indo​kot mondj, hogy miért ne.
 132.
Akkor hagyott el, ami​kor ter​hes vol​tam veled,
meséli Upak
Ilyen ez az ember.
Ezzel az ember​rel akarsz talál​kozni.
 133.
Ben elmegy Chad iro​dá​jába, és ott​hagy egy brif​kót.
35 lepedő.
Mono​poly-pénz.
 134.
– Fasz​szopó.
Duane mondja ezt, ami​kor Chad szól neki.
Úgy dönt, itt az ideje beszélni a
Hatal​ma​sok​kal.
 135.
A Hatal​ma​sok azért Hatal​ma​sok, mert kisza​sze​rol​ták.
Ezt kapd ki:
Nem a drog​biz​niszbe akarsz beszállni, hanem a turf​biz​niszbe.
Vannak bíróid, rendőreid, behajtóid, plusz még pénzt is szedsz azoktól, akik a területeden (turf,
hadd ne magyarázzam) drogot árulnak. Nem egy standot bérelsz a piacon, hanem tied a piac, és
min​den​ki​től szá​za​lé​kot szedsz, akik​nek standja van.
Marihuánastand, kokainstand, heroinstand, metamfetaminstand, ki-a-fasz-tudja-mi-ez-a-szar-de-
tilos-árulni-stand, tök mind​egy, te meg​ka​pod a szá​za​lé​kod.
És nem csak a dílerekről van szó – az ügyvédek meg a pénzmosók is tejelnek neked, ha kuncsaftot
kül​desz hoz​zá​juk.
A törvénytelen drogkereskedelem filmfranchise-ában nem te vagy a színész, a forgatókönyvíró, de
még csak a ren​dező vagy a pro​du​cer sem.
Te vagy az Ügy​nök​ség.
Min​denki a te ügy​fe​led, min​den​kit te kép​vi​selsz.
Gondolj csak bele, ha a területeden lévő tíz legnagyobb díler mindegyikétől beszedsz tizenöt
szá​za​lé​kot, akkor te vagy a leg​na​gyobb díler a kör​nyé​ken.
Anél​kül, hogy hoz​zá​ér​tél volna egy csík koka​in​hoz.
Vagy bár​mi​lyen drog​hoz.
Ala​cso​nyak a költ​sé​geid, a hát​tér​ben tudsz maradni, és nagy a pro​fi​tod.
És még el sem tud​nak kapni.
A tény​le​ges drog​dí​le​rek koc​káz​tat​nak min​dent, és min​den​nap neked tejel​nek.
Mert ha nem...
Egy pon​ton túl csak annyit tudsz tenni, hogy remény​kedsz, hogy fizetni tud​nak, külön​ben
Te köl​csön​ződ nekik a pénzt ahhoz, hogy ki tud​ják neked fizetni a tar​to​zá​su​kat.
Persze ez a részedről nem igényel pénzügyi befektetést, mert egyszerűen meghosszabbítod a
tar​to​zá​suk lejár​tát, és még kése​delmi kama​tot is fel​szá​mí​tasz.
Meg​van már? A saját magad bankja vagy.
A díle​rek soha nem tud​nak utol​érni – egy​szer csak te leszel az üzlet kizá​ró​la​gos tulaj​do​nosa, ők meg
az alkalmazottaid –, és te csak hagyod, hadd keressenek annyi pénzt, amiből megélnek valahogy, amíg
el nem kap​ják őket, és akkor...
Valaki önként jelentkezik, hogy szeretné átvenni a lecsukott díler helyét. A hülyéje sorban áll és
sorszámot húz, hogy hadd szívja a faszt, és tudod miért? Mert a bevételük nyolcavanöt százaléka
kurva sok zsé tud lenni, hacsak el nem basz​nak vala​mit.
Zse​ni​á​lis.
 136.
Szó​val Crowe jelenti, hogy van még egy hülye, aki ki akarja ját​szani a rend​szert.
Tanítsd meg neki, hogy ezt nem lehet, hang​zik a válasz.
Mert ha egy bohóc azt hiszi, hogy egye​dül tán​col​hat, akkor min​denki azt hiszi.
És akkor nincs sem​mi​féle biz​ni​szed.
 137.
Crowe a szo​kott helyén találja meg Bent, lat​tét iszik és a New York Times online kiadá​sát olvassa.
Duane kihúz egy szé​ket, és leül vele szem​ben.
Ben ráemeli a tekin​te​tét a lap​top moni​tor​já​ról. – Jó reg​gelt.
– Nem, nem jó a reggel – feleli Duane. – És neked hamarosan sokkal szarabb lesz a napod.
Mono​poly-pénz?
Ben moso​lyog.
– Ha nincs pén​zed, akkor csak szól​nod kell – mondja Duane. – Kidol​gozunk valami rész​let​fi​ze​tést.
– Olyanom már van. Részletfizetési tervem – válaszolja Ben. – Az a tervem, hogy részletekben nem
fize​tek nek​tek sem​mit.
– Mit mon​dasz?
– Azt mon​dom – ismétli Ben –, hogy nem fize​tek töb​bet.
– Akkor búcsút mond​hatsz a biz​ni​szed​nek.
Ben vál​lat von.
– Elásunk a börtönben – közli Duane. – Azok a vádpontok a múltkor? Na, azok nincsenek elejtve.
Ráadá​sul állan​dóan el fogunk kapni, raj​tad fogunk ütni.
Ben nem mond sem​mit.
Az értel​me​zé​sé​ben ilyen a passzív ellen​ál​lás.
Ő ezt „ver​bá​lis gan​dhiz​mus​nak” hívja.
(– Az ellen​fe​led nem tud teni​szezni – magya​rázta egy​szer Chon​nak –, ha nem ütöd vissza a lab​dát.
– Akkor sem tud – bólint Chon –, ha fejbe lövöd.)
Duane pár másod​per​cig szót​la​nul bámulja Bent, aztán fel​áll és elmegy.
A ver​bá​lis gan​dhiz​mus bejött.
 138.
– Boland seriff-helyet​tes, hadd mutas​sam be Denis Cain külön​le​ges ügy​nö​köt a DEA-től.
Roselli parancsnok úgy néz ki, mint aki éppen meleg lóhugyot ivott, annyira örül, hogy egy
szö​vet​ségi jelent meg a turf​ján, aki össze​ta​possa a virá​go​kat, és min​den kutyát magára hara​gít.
Boland a szö​vet​ségi felé bic​cent. – Minek köszön​het​jük a meg​tisz​telő láto​ga​tást?
– Van vala​mi​lyen akci​ó​juk Ben​já​min Leon​ard ellen? – kérdi Den​nis.
Boland hezi​tál, aztán Ros​el​lire néz.
Ros​elli bólint: – Mondd csak.
– Főnök...
– Azt mond​tam, mondd csak.
Boland Den​nis felé for​dul: – Igen, van.
– Nem, nincs – közli Den​nis. – Akár​mit is szer​vez​tek, akár​mit is csi​nál​nak, el kell felej​teni. Most.
– Nem sétál​hat csak úgy be és...
– Dehogy​is​nem. Éppen most csi​nál​tam.
– Leon​ard mari​hu​á​ná​val keres​ke​dik a terü​le​tün​kön – vitat​ko​zik Boland.
– Akár még dúsított uránt is árulhat Oszama bin Ladennek Disneyland előtt – mondja Dennis –, de
maguk akkor is elfe​lej​tik Leon​ar​dot.
– Miért? – kérdi Boland. – Magá​nak akarja a raj​ta​ütést?
– Szövetségi BI, maga nyomorult – dörren rá Dennis. – Ha nem hagyja békén őt, akkor egy olyan
akciót sodor veszélybe, amiről gőze sincs. Akik az akciót irányítják, annyira maga fölött vannak, hogy
kettes létra kell ahhoz, hogy a seggüket megszagolja. Ha nem hagyja békén ezt a tagot, akkor
hamarosan az igazságügy-miniszter, az amerikai, nem a hondurasi, fogja telefonon keresni,
balfaszkám, hogy elmagyarázza, mit baszott el. És persze sok szerencsét a jövőre esedékes
költ​ség​ve​té​sük​kel.
Roselli megszólal: – Ha egy akciót irányít a mi területünkön, legalább szólnia kellett volna nekünk
előtte.
– Hogy lead​ják a dró​tot a cél​pon​tunk​nak? – kérdi Den​nis.
– Bassza meg – közli Ros​elli.
– Rendben, én megbaszódhatok – válaszolja Dennis – de akivel nem baszhatnak ki, az Leonard.
Mindenki felhúzza a cipzárját, és zsebre teszi a kezét. És elfelejti Leonardot, a barátait, a családját,
meg a kutyáját is, ha van neki. Olyan erőpajzs veszi körül, amihez csak akkor mennek közel, ha a
halált kere​sik. Ért​jük egy​mást?
Értik.
Nem tet​szik nekik, de értik.
Ben Leon​ard érint​he​tet​len.
 139.
Senki sem érint​he​tet​len.
Ezt mond​ják Duane-nek.
Pél​dául...
 140.
Mi a közös a követ​ke​zők​ben?
a) Sonny Cor​le​one
b) Bonny és Clyde
c) Filipo San​chez

A válasz:
Kur​vára nem kel​lene még csak a kocsi​juk köze​lébe se men​niük.
 141
Filipo Sanchez egy fekete Humvee anyósülésén ül, mögötte stószban állnak az ajándékok, amiket a
kis​lá​nya szü​le​tés​nap​jára vett.
Elena nagyon mérges lesz, gondolja arcán mosollyal. Szerinte elkényezteti Magdát, de mire való
egy lány, ha nem arra, hogy elkényeztesse az apja? Elena szerint már a partira is túl sokat költött – és
megfenyegette, hogy ha csak tíz percet késik, akkor elevenen megnyúzza –, Magdának meg nincs
szük​sége még több dologra, viszont egy lány​nak nem lehet elég csi​nos ruhája és szép játéka.
Filipo alig várja a par​tit, hogy lássa, amint a lánya arca sugár​zik az öröm​től.
Filipo eze​kért a pil​la​na​to​kért él.
Filipo lepillant arra a röhejes kék gyíkbőr csizmára, amit a testőre nem hajlandó rendes cipőre
lecserélni, pedig Filipo egy ideje már mondja Jilbertónak, hogy most már a városban élnek,
még​hozzá Tiju​ana leg​jobb colo​niájában, nem valami sina​loai disz​nó​far​mon, de nem hall​gat rá.
Egy köz​le​ke​dési lám​pá​hoz érnek.
A lámpa éppen sár​gára vált.
– Hajts át rajta – mondja Filipo a sofőr​nek.
Nem kés​het el a par​ti​ról, nem koc​káz​tat​hatja meg Elena dühét.
Csak​hogy a Hum​vee meg​áll.
– Azt mond​tam...
Jil​berto kinyitja az ajtót, és kiszáll.
A sofőr leveti magát az ülésre.
Diós mio.
A kocsi előtt három férfi jele​nik meg, kezük​ben AK47-esek​kel, mire
Filipo a fegy​ve​ré​ért nyúl, és ki akar szállni, de Jil​berto mellbe rúgja, és vissza​zu​han a Hum​ve​eba.
Aztán Jil​berto fel​emeli az Uzi​ját, és elsza​ba​dul a pokol.
A három férfi tüzet nyit a szél​vé​dőn keresz​tül.
A golyók cafa​tokra tépik Fili​pót, és vele együtt az összes, gyö​nyö​rűen becso​ma​golt aján​dé​kot.
 142.
Duane Crowe megtöri a tojás héját az öntöttvas serpenyő szélén, és óvatosan beleereszti a tojást a
forró olajba.
Régebben baconzsíron szokta sütni a tojást, de az orvosa állandóan cseszegette a testzsírindexe
miatt, így dön​te​nie kel​lett, mi megy: a sör vagy a bacon. Crowe a sört válasz​totta.
Kipró​bálta a puly​ka​ba​cont, de hát az... puly​ka​ba​con.
Crowe-nak olyan, egyszemélyes kávéfőzője van, amiben még ő is látja a szomorú szimbólumot.
Akkor veszel egyszemélyes kávéfőzőt, ha két házasságod is becsődölt, és ha esetleg egy nő nálad tölti
az éjsza​kát, akkor is egy​sze​rűbb reg​gel elvinni vala​hova kávézni, mert így leg​alább... elmegy.
Mindenre van szüksége a világon, csak még egy válásra nem, mert a két felesége gyakorlatilag
meg​ko​pasz​totta, plusz ott van a gye​rek​tar​tás is.
Két gyerek, akiket alig lát, Brittany főiskolára jelentkezik (basszameg, ennek mi lesz a vége?), és
tényleg okos lány – nagyszerű lány –, akinek jók a jegyei, és Crowe nem akarja elsumákolni a
tovább​ta​nu​lá​sát.
Ami​kor utol​jára beszél​tek, Brit​tany a Notre Dame-et lőtte be magá​nak.
Crowe minden egyes kliens után százalékot kap, akit Chad Meldrunhoz küld, pluszpontokat minden
egyes drogdílerért, akit beszervez a rendszerbe. Sok pénznek hangzik, de ezenfelül még tejelnie kell a
Hatalmasoknak is, ezért aztán minden egyes dollárra szükség van, most meg pláne, amikor egy dollár
keve​seb​bet ér, mint egy éve.
Lecsúsztatja a tojást egy tányérra, megszórja sóval-borssal (lófasz a doktor valagába), aztán leült a
„reg​ge​li​ző​pult​hoz”, majd bekap​csolja a kis hor​doz​ható tévén a hír​adót.
A beszélő fej a mexikói drogháborúról csicsereg, alatta meg bevágják Filipo Sanchez szitának
lát​szó, golyó​tépte kocsi​ját, meg magát a golyó​tépte Filipo San​chezt is.
Crowe meg​eszi a reg​ge​li​jét, aztán elin​dul ott​hon​ról.
Érde​kes nap lesz a mai.
Igazi közön​ség​film.
A biro​da​lom vissza​vág.
 143.
Ben haza​sé​tál.
Den​nis Cain várja a ház előtt.
– Mi a fasz, Den​nis?
A házam előtt? Ahol lakom? (Ahol a fele​sé​gem alszik és a gye​re​keim ját​sza​nak?)
– Lejár a „Den​nis Cain Elő​lép​te​té​sé​ért” kam​pány hoz​zá​já​ru​lá​sa​i​nak határ​ideje.
– Tudom, de...
– Nem akarod, hogy velem lássanak – mondja Dennis. – A legtöbb téglám semleges terepen szeret
találkozni, de néha megjelenek természetes környezetükben, nehogy olyan nagy biztonságban érezzék
magu​kat.
– Men​jünk be – int Ben.
Bemen​nek.
– Kérsz vala​mit? – kérdi Ben.
– Dié​tás kólád van?
– Nincs.
– Akkor nem kérek sem​mit.
Dennis lehuppan a szófára. – Na, mid van nekem? És mielőtt felelsz, eszedbe ne jusson azzal
kez​deni, hogy van ez a ter​mesz​tő​há​zad vagy egy fur​go​nod tele fűvel.
Ben ránéz. Egé​szen pon​to​san itt akarta kez​deni.
– Tudom, hogy ki vagy, és tudom, hogy mit csinálsz – közli vele Dennis. – Első osztályú hidrót
termelsz, és a saját gyártósorodról adsz nekem néha selejtes árut. Úgy nézek ki, mint egy outletes
köcsög? Lehúzódsz az autópályáról, aztán eladsz nekem egy inget, aminek nem egyforma hosszú a két
ujja?
– Tip​pet kap​tam első​rangú...
– Olva​sod a lapo​kat? Nézed a hír​adót?
– Per​sze.
– Akkor tudnod kell, hogy rocksztár vagyok – mondja Dennis. – És nem akarok zöld M&M-et látni
az öltözőmben. Az utolsó rajtaütésem a Baja kartellen platinalemez lett, és tudod, mire nincs
szük​sé​gem? Még több fűre. Ha még egy kilót lefog​la​lok, fel kell ten​nem az eBay-re.
Den​nis satuba fogta Ben tökét, és most neki​áll tekerni egy kicsit rajta, Ben meg moz​dulni sem tud.
Den​nis sze​reti a hely​ze​tet.
A beképzelt Ben Leonard egyszer rosszat lépett, Filipo Sanchez meg soha nem lesz abban a
helyzetben, hogy tanúskodjon egy bizonyos szövetségi ügynöknek fizetett csúszópénzzel
kap​cso​lat​ban.
Az a hír járja, hogy valaki El Nortéban rábólintott Filipo megölésére, és éppen most bújik ágyba a
Ber​ra​janók​kal.
Ha ez igaz, a Sanchez-Lauter kartell nagy bajban van. Nem elég, hogy az amerikai partnerek
átáll​tak, Filipo volt az utolsó férfi a kirá​lyi csa​lád​ban – és most nincs senki, aki a csa​lá​dot irá​nyí​taná.
Den​nis azon tűnő​dik, Fili​pó​ból kibuggyant-e más is a belein kívül.
Narkó Sze​zám Utca.
A mai napon a „B” betűt hoz​tuk el nek​tek.
Baszd meg, Filipo. És baszd meg, Ben Leon​ard.
– Szó​val mit akarsz? – ismétli Ben.
– Embereket – feleli Dennis. – Letartóztatott embereket. Termesztőket, vagy ha lehet, terjesztőket,
főleg nagy​ke​res​ke​dő​ket. Benny fiú, nevek kel​le​nek nekem.
– Az nem fog menni.
– Nézd – ingatja fejét Dennis –, kihúztalak a szarból, viszont azonnal vissza is dobhatlak. Egyetlen
telefonhívás, és az egyik helyettes kerületi ügyész már el is szaladt veled. „Mit szólnál Ben
Leon​ard​hoz? Vidd, nekem nem kell. Mert már szart sem ér.”
– Szép.
– Ha erre utazol, mármint a szépre, akkor kezdj más üzletbe – közli vele Dennis. – Macikat árulj,
meg cukorkát. Kiskutyákat, cicákat, azok szépek meg aranyosak meg helyesek. Én a letartóztatási
biz​nisz​ben uta​zom, és velem együtt te is.
Neve​ket mon​dasz, bedró​toz​lak, segí​tesz nekem ügye​ket fel​épí​teni, mondja Ben​nek Den​nis.
– Ha azt akarod, hogy ne lihegjen senki a nyakadba – fejezi be Dennis akkor minden reggel ébredés
után ezt a kér​dést tedd fel magad​nak:
Mit tehe​tek azért, hogy Den​nis bol​dog és elé​ge​dett legyen?
 144.
Den​nis min​den, csak nem bol​dog és elé​ge​dett.
Mert Ben nem haj​landó neve​ket mon​dani.
Olyan házban nőtt fel, ahol a McCarthy-féle meghallgatások az élő történelem részei. Úgy
beszélgettek róla vacsora közben, mintha aznap történt volna. És a szülei azok iránt mutatták ki
leg​mé​lyebb meg​ve​té​sü​ket, akik
neve​ket mond​tak.
Stan és Diane ebből a szempontból rosszabbak a maffiánál a balos otfZírtájukkal, és Stan még
min​dig nem haj​landó meg​nézni a Rak​par​tont a tévé​ben, mert Kazan neve​ket mon​dott.
Akkor, amikor ez történt, Stan és Diane gyerekek voltak, mégis szinte becsületbeli ügy ez nekik. Ha
egyike vol​tál a Holly​woodi Tíz​nek, akkor hős vol​tál, mon​dom neked...
John Gotti előbb fog bár​kit is meg​ne​vezni, mint John.
Ben még nem tudja, mi a meg​ol​dás Cain köve​te​lé​sére, de azt tudja, hogy nem fog neve​ket mon​dani.
Azt is pontosan tudja, hogy a satu egyik pofája, ami közé a tökeit beszorították, Narancs megye
gépe​zete, a másik pofája meg a szö​vet​ségi gépe​zet.
Nagy Kor​mány és Még Nagyobb Kor​mány.
Elég is ez az egész ahhoz, hogy az ember repub​li​ká​nus legyen, gon​dolja Ben.
 145
O könyv​tárba megy.
Először is meg kell találnia, ami nem megy annyira nehezen, ugyanis meglepve fedezi fel, hogy
kényelmes és kézreálló módon a belvárosban van, és eddig legalább ötszázötvenhétezer alkalommal
sétált el előtte.
Használhatná az otthoni számítógépét is, de Upak belobbant az agyába és rálépett a „harci
ösvényre”...
(O egy filmben hallotta ezt a kifejezést, és megszerette, noha nem tudja, pontosan mit is jelent,
Chon meg nincs itt, hogy meg​kér​dezze tőle.)
...és nem beszél vele, ami rendszerint hatalmas megkönnyebbüléssel tölti el O-t, csakhogy most
Upak öt másodpercenként odamegy hozzá és szótlanul bámulja, és O erősen gyanítja, hogy valami
kémprogramot telepített a számítógépére attól az – egyébként teljesen megalapozott – paranoiájától
vezé​relve, hogy O az ő hitel​kár​tyá​já​val tölt le por​nót a net​ről.
O-nak nincs szüksége arra, hogy Upak belefusson a számítógépén a „Paul Patterson” névbe, és
kerül​jön azon​nal rob​ba​nás​ha​tárra.
Szó​val O elmegy a könyv​tárba.
Hogy azt tegye, amit azok, akik könyv​tárba jár​nak: hasz​nálja a szá​mí​tó​gé​pet.
Komolyan kételkedik abban, hogy megtalálja Paul Pattersont a Facebookon, mégis megpróbálja,
hogy aztán kiderüljön, csillió Paul Patterson van a Facebookon. Aztán megguglizza Paul Pattersont,
mire kap pár csil​lió talá​la​tot. Meg​pró​bálja szű​kí​teni a talá​lati lis​tát:
Paul Pat​ter​son + 404 apa.
Majdnem biztos benne, hogy a keresőmotornak nincs ilyen pikáns humorérzéke, ezért inkább ezzel
pró​bál​ko​zik:
Paul Pat​ter​son + Laguna Beach.
Talál is párat, de nem tar​toz​nak lehet​sé​ges apjá​nak demo​grá​fiai szó​rá​sába, így újabb kere​sést indít:
Paul Pat​ter​son + Dana Point.
Nincs talá​lat, ezért úgy dönt, hogy szó sze​rint a másik irányba indul el, és begé​peli:
Paul Pat​ter​son + New​port Beach.
Szó​val ide jutot​tunk, gon​dolja, ahogy átfutja a talá​la​to​kat.
Gug​lin keres​sük a szü​le​in​ket.
 146.
Crowe elgurul Brian Hennessy házához, és megnyomja a dudát. Hennessy egy perc múlva
meg​je​le​nik, és beül a kocsiba.
– Készen állsz? – kérdi tőle Crowe.
Brian lenéz begip​szelt kar​jára. Mit művelt vele Ben Leon​ard harci kutyája.
Aha. Készen áll.
 147.
Szkülla és Kha​ri​ib​disz.
A satu két pofája.
Ben vagy együttműködik Cainnel, vagy Cain visszadobja Crowe-nak és Bolandnek, akik,
marad​junk annyi​ban, bosszúra szom​jaz​nak.
Ben​nek valami oko​sat kel​lene tenni, de ötlete sincs, mi legyen az.
Azt kívánja, bárcsak Chon itt lenne és segítene, de ennek körülbelül annyi az esélye, mint
vala​me​lyik (idő​sebb, fia​ta​labb, tök mind​egy) Bush-nak egy Scrabble-par​ti​ban.
Annyira nagy hülye​ség ez az egész, gon​dolja Ben fruszt​rál​tan.
Ez az egész kurva, kiba​szott drog​há​ború.
Amit Richard Nixon hir​de​tett meg 1973-ban.
Richard Nixon, ugyanaz az ember, akinek a kambodzsai háborút is köszönhetjük, ráadásul
ugyan​azon okok miatt indí​totta meg azt is.
Harminc évvel később, milliárd és milliárd dollárral később, ezernyi élettel később a háború vígan
folyik, és miért?
Sem​mi​ért.
Nos, nem sem​mi​ért, gon​dolja Ben, hiszen jöve​del​mező dolog.
A drogellenes szervezetek évente milliárdokból gazdálkodnak: a DEA, a Vámhivatal, a Határőrség,
meg még ezernyi állami és helyi drogellenes egység, és akkor a börtönökről nem is beszéltünk. Az
elítéltek hetvenakárhány százaléka droggal kapcsolatos bűncselekmény miatt került rács mögé, és
átlagosan évi ötvenezer dollárba kerül az adófizetőknek, arról nem is beszélve, hogy a családjuk
szociális segélyből tengődik, és ma nagyjából egyetlen iparág van felmenőben Amerikában: a
börtönépítés. A városok könyörögnek, hogy legyen náluk is büntetés-végrehajtási intézet, mert így
sokan elhe​lyez​ked​het​nek bör​tön​őr​ként, és ez vala​hol mélyen szo​morú és szá​nal​mas.
Milliárdok börtönökre, még több milliárd arra, hogy a drogok ne jussanak át a határon, miközben az
iskolák a szülők által sütött sütemények eladásából remélnek könyveket meg ceruzákat venni, szóval a
vezérlő elv ez lehet: a gyerekeket úgy tudjuk távol tartani a drogoktól, ha olyan ostobák lesznek, mint
a poli​ti​ku​sok, akik fenn​tart​ják ezt az elme​bajt.
Kövesd a pénzt.
Drog​há​ború?
Ne nevet​tes​sük már ki...
Éppen ezen bol​dog gon​do​lat köze​pén tart, ami​kor csön​get​nek.
 148.
O tolja félre az ajtó​ból.
Egy moz​du​lat​tal.
– Paul Patterson – mondja. – Newport Beach. Tözsdeügynök. A kora megfelelő. Több pénze van
isten​nél. Pon​to​san az a fajta ember, akire Upak vadá​szik.
Úgy veti le magát a szófára, mintha egy régimódi pszichiáter rendelőjében lenne. Ben azonnal
felismeri, hogy miről van szó, kiegyenesedik a székében, és megkérdezi: – És felveszed vele a
kap​cso​la​tot.
– Mit mondanék neki? Mit kérdeznék tőle? Csak a szokott klisét: „Miért hagytál el?” Nem tudom,
Ben. Sze​rin​ted men​jek?
– Mit akarsz elérni való​já​ban?
O éppen ezen gon​dol​ko​dik, ami​kor megint csen​get​nek.
– Sza​vad ne fel​edd – mondja Ben.
Fel​áll, és kinyitja az ajtót.
 149.
Chon az.
 Laguna Beach

1981

„Vagy az ördö​göt vagy

Akár az Urat,
De szol​gál​nod kell vala​kit.”
Bob Dylan: Serve Some​body
 150.
John figyeli, ahogy a hul​lám köze​le​dik hozzá.
Mögötte még több.
Vas​tag, nehéz hul​lám.
A deszkáján fekve elindul feléje, aztán meggondolja magát – tudod: a lófaszt, túl sok meló –, és
átbu​kik a hul​lám tete​jén.
Ami​nek a másik felén Bobby Z ül.
Bobby Zacharias, Johnhoz hasonlóan az Egyesülés új tagja. Ultralaza, ultrakúl, szó szerint tonnányi
Maui Wowit szállít az Aranypartról a Leka-partra, úgy keltve életre a Times Square-t, mintha addig
halott lett volna.
És köz​ben dúdolja azo​kat az édes, édes dal​la​mo​kat annak az őrült, őrült város​nak.
John felül a desz​kára, ami​kor mel​léér.
– Nem akar​tad? – kérdi Bobby.
– Asszem, nem.
Persze, asszem nem, mert mindketten tudják, hogy nem szörfözni jöttek ide, hanem azért, hogy
Laguna kíváncsi fülei és szemei, a DEA meg a helyi erők mikrofonjai és poloskái elől rejtve tudjanak
végre beszélni, mert lás​suk be:
Egyet​len poloska sem bírja a vizet.
Nem azért, mert nem bíz​nak egy​más​ban, hanem mert sen​ki​ben sem bíz​nak.
Az idők jele.
Az idők jele.
A het​ve​nes évek​nek vége.
A hülyés​ke​dés​nek vége.
Ha nem hiszed, hát kérdezd megjimmy Cartert. Ha nem hiszel Jimmy-nek – aki pedig túl naiv
ahhoz, hogy hazud​jon kér​dezd meg Ronald Rea​gant.
Ronald Rea​gant.
Mondd még egy​szer:
Ronald Rea​gan.
Ronald Reagan elnök, és az a kovboj készen állt arra, hogy úgy kenje le Iránt a térképről, ahogy a
mustárfoltot keni le a nyakkendőjéről, és azok az ajatollahok alig várták, hogy végre visszaadhassák a
túszokat, amikor Ronnie közölte velük: vagy a túszok mennek Németországba, vagy Németország
megy Teheránba a 101. légi szállítású hadosztály formájában, méghozzá atomhegyű, 44-es
Mag​nu​mok​kal fel​fegy​ve​rezve.
Sze​rez​ze​tek egy jó napot nekem.
Sze​ren​csés​nek érzed magad, Kho​meini?
A jelek sze​rint nem...
Fegy​ve​re​ket éle​sí​teni.
Azaz, mi töb​bet nem baszak​szunk vele​tek, Mi kira​dí​rozunk embe​re​ket.
Nem iszunk Kool Aidet, mi a csizmánkkal rálépünk a mellkasotokra, és ledönt​jük a Kool Aidet a
kiba​szott tor​ko​to​kon.
(Reagan, mint az összes amerikai trend, Kaliforniából származott. Az ország elment a nyugati
partra, ott aztán beleütközött a Csendes-óceánba, és most visszafelé sodorja őket a hullámzás.
Más​hova nem is mehet​né​nek.)
A 60-as évek – Sze​re​lem és Béke: min​den​hol csak ezt a ráva​sa​lós mat​ri​cát lehe​tett látni.
 A 70-es évek – Az Én Gene​rá​ció: gonzó.
A 80-as évek meg már az üzletről szól, bébi, itt nem baszakszunk a pénzzel, nem a szíved mélyén
vágysz valamire – Gordon Gekko még nincs itt, de közeleg, és nem kis svunggal fog megérkezi –,
lófaszt, ez az ország kibaszottul el van hízva, úgy falja a hamburgert, mintha ingyen adná, kövér az
ország, dagadt, és nem viszed te el sehova, vagy magától megy le az edzőterembe, vagy nem, tök
mind​egy, mert magára maradt.
Az ország, na az nem figyelt, mert gyapotot tömött a fülébe, nem hallotta a Nagy Kommunikátort
kom​mu​ni​kálni, misze​rint ismét a régi szép, noha misz​ti​kus idő​ket éljük újra, neve​ze​te​sen a
Robusz​tus Indi​vi​du​a​liz​mus
nap​jait.
Átvezeted az embereid a gazdasági sivatagon, és akkor kihúzhatod magad, de ki ám. Még akkor is,
ha nem talál​koz​tál sem​mi​féle csip​ke​bo​kor​ral.
Kom​muna?
Kom​mu​na​kálj a seg​gem​mel.
És a biza​lom? Min​den​nek alapja?
Lófaszt. Aki marja, kapja.
Hacsak nem kiáltványról beszélsz, mert az mindennek az alapja, nem a bizalom, bébi. Bízni, na
látod, ez az az ige, amit alap​ve​tően múlt idő​ben hasz​ná​lunk. Mon​dom:
– Bíz​tam benne.
(Ti. az exfe​le​ség​ben.)
– Bíz​tam benne.
(Ti. az exférj​ben.)
– Bíz​tam benne.
(Ti. a baromarcúban, aki börtönben rohad, miután egy barátjának adott el kokót, akinek egy
mik​ro​fon volt a mell​ka​sára leu​kop​lasz​tozva, és aki​ben nem mel​les​leg meg​bí​zott, mert a barátja volt.)
Na, ez az, ami​ért
John és Bobby az óceánban találkoznak, ahol egyikük sem lehet bemikrofonozva. Kicsúszik alóluk
egy hul​lám, aztán Bobby meg​szó​lal: – Azt beszé​lik, hogy Docot lekap​csol​ták.
– Lófaszt – feleli John.
Mert ha Docot lekap​csol​ták volna, akkor elmondja nekem.
Ugye?
– Állí​tó​lag a szö​vet​sé​giek fog​ták meg – mondja Bobby. – Komoly vád, komoly idő.
fohn tudja, hogy Bob​byt nem Doc álta​lá​nos jóléte izgatja.
– Doc soha nem köpne – közli John. Még ha köpne is, John tudja, hogy Doc nem tud mivel
alku​dozni. Ő van a pira​mis tete​jén, a szö​vet​sé​giek meg alább nem adják.
De Bobby már meg is előzte. – Lehet, hogy a zsaruk megelégszenek a mennyiséggel, nem
ragasz​kod​nak a minő​ség​hez. Hány embert tudna Doc fel​nyomni?
A válasz az, hogy sokat, ám Johnt nem az érdekli, hogy hányat, az viszont igen, hogy kit.
Pél​dául őt magát.
– Ha Docra legalább tizenöt év vár – mondja Bobby –, akkor lehet, hogy mindenkit felnyom. Lehet,
hogy oda​adja a zsa​ruk​nak az egész Egye​sü​lést.
– Doc nem tesz ilyet.
– A régi Doc nem is – feleli Bobby. – Az Doc...
A mon​dat végét füg​gő​ben hagyja.
Nem fejezi be, John tudja, hogy miért nem.
 Doc meg​vál​to​zott.
Oké, ki nem változott meg, de Doc mégis. A régi szép időkben nem ezt a Docot ismerted, aki
ingyentacót osztogatott. Az új Doc nem az „ez a pite mindenkinek elég nagy”-Doc, hanem az „ez a
pite Doc​nak elég nagy”-Doc.
A kokain az.
A kokain nem fű.
A fűtől kisi​mulsz, a kokó​tól para​no​iás leszel.
Fű: koope​ra​tív. Kokó: kom​pe​ti​tív.
Fű: békés. Kokó: agresszív.
A fű lecsil​la​pítja az ambí​ci​ó​i​dat, a kokó​tól meg
A Min​den​ség Kirá​lya
akarsz lenni.
És a jelek szerint Doc pont ezt akarja. John egyre többet hallja Docot egyes szám első személyben
beszélni, és a birtokos jelző sem az ám, ami régen volt. „Miénk” helyett „enyém”. Woodstockból
Altamontba – ez nem a mi színpadunk, faszszopó, hanem az én színpadom. És te nem jössz fel az én
szín​pa​domra.
Doc meg úgy kezdte el kezelni az Egye​sü​lést, mintha az az ő szín​pada lett volna.
A tisztesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a többiek is furán viselkednek. Mike, Glen, Duane,
Ron, Bobby – az Egyesülés minden tagja pikírt a másikkal, állandóan területen, meg vevőkön, meg
beszállítókon vitatkoznak. Azok a srácok, akik egykor ugyanazon a hullámon osztoztak, nem képesek
osz​tozni a koka​in​biz​ni​szen.
A DEA meg imádja ezt. Ez az életük, az oszd-meg-és-uralkodj, ezt eszik meg isszák is. Most meg
azt plety​kál​ják, hogy Docot lekap​csol​ták?
– Nem tud​juk, hogy igaz-e – jegyzi meg John.
– Kockáztathatunk? – kérdi Bobby. – Nézd, ha ez most történetesen nem igaz, a következő
alkalommal már az lesz. Amerre Doc halad, nem az a kérdés, hogy odaér-e, hanem hogy mikor ér oda.
És ezt te is tudod, John. John nem felel.
Az utolsó nagy hul​lám is meg​ér​ke​zett.
 151.
Lagúnában pszichiáternek lenni olyan, mint halásznak a Sea Worldben. (A későbbiekben Chon ezt
hívta Célpontokban Gazdag Környezetnek.) Belelógatod a hálód azokba a vizekbe, és amikor
kihúzod, tele lesz vergődő, kínlódó teremtményekkel, pedig még csak meg sem szólaltál: – És ettől
hogyan érzi magát?
Diane pont ezt kérdi a vele szembe ülő (nem fekvő) nőtől.
A Kenyér és Büdöske Könyvesbolt vikingtemetése után Stan és Diane úgy döntöttek, hogy a
társadalom bajait nem lehet tisztán tömegpolitikai tevékenységgel megoldani, sokkal inkább
személyes fejlődéssel, és a válaszokat nem Marx és Chomsky könyveiben lehet megtalálni, hanem
Rei​ché​ben és Lowe​né​ben.
Szó​val megint beirat​koz​tak az isko​lába (Uni​ver​sity of Cali​for​nia, Irvine),
és
Pszi​cho​te​ra​pe​u​ták
let​tek.
Stan és Diane hamar felépítettek egy biztos klientúrát a 60-as évekből ittmaradt menekültekkel, az
acid áldozataival, elkötelezett feministákkal, összezavarodott férfiakkal, mániás depressziósokkal
(akkor még nem hívták őket „bipolárisoknak”), drgofüggőkkel (1. a 60-as évek áldozatai),
alko​ho​lis​ták​kal és egy​szerű embe​rek​kel, aki​ket tény​leg nem sze​re​tett az any​juk.
Ugyanakkor meg kell adni Stannek és Diane-nek, ami nekik jár. Egyszerű kiröhögni őket, de
tényleg jók a munkájukban, és valóban segítenek az embereknek. Lehet, hogy spéciéi annak a fiatal
nőnek nem, aki most Diane rendelőjében ülve próbálja feldolgozni (lássuk be, feltehetően első)
válá​sát.
– Kétlem, hogy egyáltalán tudsz-e neki segíteni – mondta előző este Stan vacsora közben. – Az
ilyen nárcisztikus személyiségzavart gyakorlatilag lehetetlen kezelni. Nincs farmakológiai protokoll,
a séma​te​rá​pi​á​nak meg meg​van​nak a maga prob​lé​mái.
– Mostanában inkább kognitív technikákkal dolgozom – felelte Diane azt a ragyogó vörösbort
kor​tyol​gatva, amit Stan hozott haza.
Szép és rendes életet építettek azóta, hogy Diane egy kicsit megőrült John McAlisterrel, amire
válaszul Stan felgyújtotta a könyvesboltot. A biztosítási pénzből pont futotta egy házra a korábban
Dodge Cityként ismert környéken, és nemcsak ott laknak, hanem rendelőnek is azt használják; a szinte
állandósult átalakítás pedig szerencsére senkit sem zavar. Most már „párbarátaik” vannak, és
gourmet-partikon látják egymást vendégül, Stanből meg egész tűrhető borszakértő vált, aki egy egész
jó boros​pin​cét állí​tott össze.
Ha ebből az élet​ből hiány​zik az izga​lom, hát a káosz is hiány​zik.
– És van valami hatása a kog​ni​tív tech​ni​ká​id​nak? – kér​dezte Stan kel​le​met​len han​gon.
– Még nincs.
Most meg ott ül a rendelőben, és igyekszik figyelni Kimre, amint ikszedjére mondja el a történetét:
gyerekkora egy tehetős, ámbár érzelmileg üres családban, aminek köszönhetően olyan fiatalon
hozzáment a „herceghez fehér lovon”, aki érzelmi analfabéta apja egy másik verziója, és aki nem ért
és nem értékeli őt, így aztán ő (mármint Kim, persze) képtelen a szexen keresztül kapcsolatot
terem​teni vele (már​mint a fehér her​ceg​gel a lovon), és Diane arra gon​dol, hogy...
Gye​re​ket aka​rok.
 152.
John fogja a snitzert, és módszeresen szétvagdalja a BMW abroncsait. Aztán Taylorhoz fordul, és
így szól: – Most te jössz.
– De ez az én autóm – mondja Tay​lor.
Egy új, ezüst​színű 528i.
– Én vet​tem neked – feleli John.
– Ez nem jelenti azt, hogy tönkre is tehe​ted.
John vállat von – a jelek szerint mégis azt jelenti. O vette a BM W-t, ő vette a mellette álló Porsche
911 – et is, és ő vette a háromkocsis garázst, amiben az 54-es Plymouth kombi is elfér, és ő vette a
házat is Moss Bay-ben.
A kokain nagyon jó volt hoz​zám.
– De most majd új kere​ke​ket kell ven​ned – közli Tay​lor.
Ami azt jelenti, hogy nem hajlandó elmenni, gondolja John vegyes érzésekkel. Taylor azt mondja,
elmegy, azzal fenye​ge​tő​zik, hogy elmegy, és még el is indul, de el már nem megy.
A kokó túl jó, a szex túl jó, a ház túl jó. Nem fog visszaköltözni valami lerohadt garzonba West
Hollywoodban, és producereket leszopni szakmányban cserébe egymondatos szerepekért szar
soro​za​tok​ban.
John a maga mód​ján sze​reti őt, azaz kicsit távol​ság​tar​tóan.
Taylor annyira gyönyörű, bármit megtesz az ágyban, jól néz ki az oldalán, amikor elmennek
ott​hon​ról, és ha éppen nincs kedve vesze​kedni, akkor kife​je​zet​ten ked​ves tud lenni.
Csak​hogy Tay​lor imád vesze​kedni.
John már nem is tudja, az utolsó veszekedésük hogyan kezdődött, még azt sem tudja, mi miatt
veszekedtek, mert Taylor nem árulta el neki. Csak annyit tud, hogy hazajött a „szörfölésből”
Bob​by​val, Tay​lor meg tel​je​sen fel​húzva várta őt.
– Éppen elég bajom volt ma – mondta John, remélve, hogy ele​jét veszi a bal​hé​nak.
Ugggyan...
– Valami nagy dolog​ról aka​rok veled beszélni – vágta rá Tay​lor.
– A far​kam​ról?
John nem hisz a vesze​ke​dős elő​já​ték​ban. Ennyi erő​vel akár vesze​ked​het​nek is.
És...
John arra lett figyelmes, hogy a következő pillanatban úgy röpködtek a dolgok a konyhában, mint az
Amityville Horrorban. Amikor Taylor úgy vélte, hogy elég sok drága dolgot tört össze, felment az
eme​letre össze​pa​kolni. John a háló​juk ajta​já​ból figyelte, amint bőrön​dökbe dobálja a cuc​cát.
Ruhá​kat, ami​ket ő vett neki, éksze​re​ket, ami​ket ő vett neki, cipő​ket, ami​ket ő vett neki.
Bőrön​dökbe, ami​ket ő vett neki.
– Most tény​leg elmész? – kér​dezte.
– El.
Tay​lor levi​har​zott a garázsba, és John ekkor vágta fel a BMW abron​csait.
Tay​lor meg csak áll és bámul rá.
Istenem, milyen kurvagyönyörű, gondolja John. Megragadja a csaj csuklóját, és feldobja a kocsi
motorháztetejére. Széthúzza a lábát, letépi a bugyiját, és ott helyben megrakja. Akkor lett volna csak
jobb, ha előtte elin​dít​hatta volna a kocsi motor​ját.
Kihúzza a farkát, visszatolja a nadrágjába, Taylorra néz, és így szól: – Na, most még le is kell
mosat​nom.
– Ter​hes vagyok – közli Tay​lor.
 153.
Kim hálát ad istennek, amiért a dolgok hosszú sorában, amikben Brad kudarcot vallott, az ő
fel​csi​ná​lása is helyet kapott.
Brad kudarcot vallott apja autókereskedésének átvételében, kudarcot vallott a befektetéseiben,
kudarcot vallott a klubban, és kudarcot vallott a hálószobában. Abban volt egyedül sikeres, hogy a
recep​ci​ó​sai rend​sze​re​sen leszop​ták. (Iste​nem, ha még ebben is kudar​cot val​lott volna...)
Abban is sikerrel járt, hogy Első Férj lehetett, így biztosítva neki jó anyagi körülményeket a válás
után, állandó fele​ség​tar​tást, azaz, mond​juk így, az éle​tet, amit Kim meg​szo​kott.
Amit Kim most viszont sze​retne lecse​rélni egy még jobb életre.
Azon gondolkodik, hogy otthagyja a terápiát, mert semmi haszna sincs, és ma mintha Diane
hangjában egy kis leereszkedést is érzett volna, mintha az ő (mármint Kim) problémái nem lennének
elég érde​kes ahhoz, hogy min​den figyel​mét ráfor​dítsa.
Nem, dönti el Kim, sokkal jobban is elkölthetné az itt elköltött pénzt, példának okáért az orrára,
ami, legyünk őszin​ték, min​den, csak nem töké​le​tes.
Kim most huszonhárom éves, a teste állandó karbantartást igényel, lévén hamarosan belép egy
igen​csak kom​pe​ti​tív piacra. A követ​kező férj vagy
Tőzs​de​ügy​nök
Vagy
Ingat​lan​fej​lesztő
Lesz.
Vagy ami még jobb,
Narancs​vi​déki arisz​tok​rata.
Ehhez azonban tökéletes orr kell, tökéletes mell, lapos és feszes has, és istennek hála (megint), hogy
nem Narancs​bő​rös.
Emilyt néha tel​je​sen hatal​mába keríti a ret​te​gés.
Mintha valaki mellbe vágta volna.
Ügy érzi, nem kap leve​gőt.
Ez az egzisz​ten​ci​á​lis féle​lem.
 154.
John meg​be​szél egy talál​ko​zót Doc​kal a Dana Point Mari​ná​ban.
Doc egy vér​vö​rös Lam​borg​hini Coun​tach volánja mögött ülve kanya​ro​dik be John Por​schéja mellé.
Ez eléggé zavarja Johnt, mert a zsaruk utálják az ilyen vakítást. A tisztességes rendőrök azt hiszik,
hogy az orruk alá dörgölöd, neked milyen jól megy, és még jobban rád szállnak, a korruptak meg azért
nem szeretik, mert az átlagos polgárok szemében ez nem más, mint kérkedés, és nem értik, hogy a
zsa​ruk miért nem csi​nál​nak a díle​rek​kel vala​mit, ha egy​szer min​denki látja, mit művel​nek.
Ráadásul ha a korrupt rendőrök meglátják, hogy egy hétszázezer dolláros verdát vezetsz, joggal
hihe​tik azt, hogy keve​set fizetsz nekik.
Szó​val nem jó ötlet ez.
Doc látja John rosszallását, mire megszólal: – Hé, ha már egyszer ennyit kockáztatunk, legalább
élvezzük, nem? Mert ha nem, akkor ennyi erő​vel élet​biz​to​sí​tás​sal is házal​hat​nánk.
– Azért van​nak hatá​rok, Doc.
– Azért te sem egy Toyo​tát vezetsz – feleli Doc.
John látja, hogy nincs értelme vitatkozni, mert Doc eléggé szét van ütve. Ez elég nagy problémává
vált mostanra: Doc a saját áruját fogyasztja. Irracionális lesz tőle, kiszámíthatatlan, hibákra
haj​la​mos. Lehet, hogy az egyik hibája miatt kap​csol​ták le, gon​dolja John. Lehet, hogy igaz.
Aztán ez is a probléma: John és Doc nemcsak a drogbizniszben vannak benne közösen, hanem van
egy közös éttermük is, egy bárjuk, meg két bérházuk. Ha valami balul sül el, akkor a szövetségiek az
egé​szet elvi​szik.
A kikötő felé sétál​nak, aztán át a hídon, ki a hosszú mólóra.
– T aylor ter​hes – mondja John.
– Azt már manap​ság tudni lehet, hogy mi okozza – feleli Doc.
– Fogam​zás​gát​lót sze​dett.
– Neked leg​alábbis ezt mondta.
– Azt aka​rod mon​dani, hogy szán​dé​ko​san csi​nál​tatta fel magát?
– Azt aka​rod mon​dani, hogy nem szán​dé​ko​san? – néz rá Doc. – Ugyan már.
– Mi van?
– Nőj fel.
– Nem – feleli John. – Tay​lor​nak abor​tu​sza lesz.
– Azt akarja, hogy ne engedd.
– Nem isme​red Tay​lort.
(– Itt van a karrierem, amire gondolnom kell – mondta Taylor. – Nem mehetek meghallgatásokra,
ha kövér vagyok és dagadt és zsí​ros a hajam.
John azt akarta válaszolni, hogy „miféle karrier?”. Hat másodpercig voltál benne a Man​nixben, és
egy éve nem jár​tál meg​hall​ga​tá​son, de nem volt kedve még egy vesze​ke​dés​hez.
Tudni kell, hogy mikor érde​mes abba​hagyni.
Naszóval, Taylor már felhívott egy klinikát, és időpontot kért. Csak azért mondta ezt el Johnnak,
mert a) nem volt pénze kifi​zetni az abor​tuszt, b) olyan jó lenne, ha elvinné, és utána haza is hozná őt.
John ez utób​bi​ért annyira nem lel​ke​se​dik, de meg​te​szi.)
– Oké – moso​lyog Doc.
Kisétálnak a mólóra. Innét mindent látnak, azt is, hogy követi-e őket valaki, plusz a zsaruk valami
egé​szen külön​le​ges mik​ro​fon​nal tud​nák csak lehall​gatni őket ilyen távol​ság​ból.
– Szóval miről van szó valójában? – kérdi Doc. – Ismerlek, kölyök. Nem csak arról van szó, hogy
fel​csi​nál​tad a barát​nő​det.
John meglepve veszi észre magán, hogy ideges. Miután legyűrte, így szól: – Nincs valami, amit el
akarsz mon​dani nekem, Doc?
– Mint pél​dául?
– Mint pél​dául azt, hogy lekap​csol​tak.
– Te meg mi a fasz​ról beszélsz? – nevet Doc.
John hirtelen olyan simlisnek látja. Mindenki azt mond, amit akar Docról, de soha nem volt simlis.
Min​dig egye​nes volt, min​dig.
John utálja ezt az egészet. – Ha van valami problémád, akkor beszéljük meg. Mindent meg tudunk
oldani.
– Hát ez nagyon ren​des tőled, kölyök. De nekem ne gyere a Beat​lesszel. Semmi bajom.
– Tény​leg?
– Hon​nét veszed ezt a fasz​sá​got? – kérdi Doc. – Kivel beszél​tél? Ron​nal? Bob​by​val?
John nem vála​szol, de Doc tudja a választ.
– Nézd – mondja –, azok a seggfejek nélkülem az sem tudnák, mi a különbség a kóla meg a kokó
között. Én voltam az első a sorban. Basszameg, én kezd​tem el a sort, és most el akarják venni, amit
lét​re​hoz​tam, és még seggbe is dugni köz​ben.
Nem hülyeség, gondolja John. Ha „megfertőzik” Docot, akkor a drogvilágban szokásos karanténba
kerül: senki nem vesz tőle sem​mit, és gyor​san le lehet csapni a piaci része​se​dé​sére.
– Meg akar​nak dol​gozni, John – mondja Doc. – Meg​pró​bál​nak éket verni közéd meg közém.
Ennek is van értelme. Doc és John olyan, mint az a kurva Batman meg Robin. Közösen nem lehet
har​colni elle​nük, de külön-külön...
– Majd beszé​lek Bob​by​val – mondja John.
– Nem – ingatja a fejét Doc, rettenetesen imitálva a Keresztapát. – ”Tartsd közel magadhoz a
barátaid, de az ellenségeid még közelebb.” Maradj a közelükben. Ismerd meg a terepet. Tapogatózz,
hogy ki kivel van, ki van elle​nem. Meg tudod tenni ezt, John? Meg tudod tenni ezt értem?
– Per​sze.
– Te meg én – mondja Doc. – Csak mi ketten vagyunk. Mindig csak ketten leszünk. Senki sem
áll​hat közénk. Igaz?
– Igaz.
Olyan vagy, mintha az apám len​nél.
– Szóval – folytatja Doc –, most nyakig vagyok valamiben. Nem akartam addig szóba hozni, amíg,
tudod, ki nem ala​kult az egész, de most...
 155.
Leve​zet​nek Dagóba.
Ha nem ültél még egy vérvörös Lamborghiniben, ami a Pacific Coast autópályán repeszt, akkor
marad​junk annyi​ban, hogy nem volt részed a tel​jes Kali​for​nia-élmény​ben.
A végén azt sem tudod, hogy hív​nak.
Különösen akkor nem, ha Doc egyik kezével a volánt fogja, a másikkal meg kokaint szippant fel a
műszer​fal​ról. Mégis élve jut​nak el San Die​góba, aztán beka​nya​rod​nak az India utcába.
Little Italy.
– Sür​gő​sen fasír​tot kell enned? – kérdi John.
– Gyere.
Bemennek egy kis büfébe: pár boksz, meg egy hosszú pult, előtte vörös bárszékek. Doc lehuppan az
egyik székre, két sausiche szendvicset rendel paprikával meg vöröshagymával, aztán megkérdi: –
Chris itt van?
– Ja, vala​hol.
– Tégy meg nekem vala​mit. Mondd meg neki, hogy Doc van itt.
– „Doc”?
– Én – vigyo​rog Doc.
– Mit csi​ná​lunk? – kérdi John.
– Nyu​ga​lom.
Pár perc múlva egy harminc körüli férfi jelenik meg fekete öltönyben, nyakkendő nélkül, és kezet
fog Doc​kal.
– Chris, ő az üzlet​tár​sam, John.
Chris kezet nyújt. – Örü​lök, hogy talál​koz​tunk, John.
– Én is.
– Van pár per​ced, Chris?
– Hogyne – feleli Chris. – Men​jünk beszél​getni más​hova.
Doc pénzt vesz elő, hogy kifi​zesse a szend​vi​cset, de Chris csak legyint.
– Majd én fize​tem.
– Bor​ra​va​lót hagy​jak? – kérdi Doc.
– Ne.
Kimennek a Laurel utcára. A reptér felé érkező gépek nagy zajt csapnak. Doc szólal meg: – Chris,
azt akartam, hogy John is hallja, amiről beszéltünk. Ja, John kurvára szeretné tudni, mégis mi a
fasz​ról beszél​tek.
– Beszéltem az embereimmel – mondja Chris –, és benne vannak. Annyi termékről beszélünk,
amennyit csak tudsz adni, orszá​gos ter​jesz​tést aján​lunk, és bizo​nyos mér​tékű védel​met.
– Kik az „embe​reid”? – szúrja közbe John.
Egy kicsit kel​le​met​len módon.
Chris Docra néz, hogy „és a kis bará​tod kicsoda”?
– Chris, hadd vált​sak pár szót John​nal.
Chris bólint. – Abban a kávé​zó​ban iszom egy kávét. Ints, ami​kor készen vagy​tok.
Ami​kor Chris már nem hall​hatja őket, John meg​szó​lal. – Mi a fasz, Doc? A maf​fia?
– Vége az amatőrködésnek – feleli Doc. – Ezek az emberek országos terjesztést biztosítanak.
Chi​cago, Det​roit, Vegas...
– Azt hit​tem, a mexi​kó​i​ak​kal dol​goz​nak.
 – Chris azt mondja, szí​ve​seb​ben dol​goz​nak fehé​rek​kel – vála​szolja Doc.
– Különben is, a mexikóiak kihagyták őket, közvetlenül szállítanak L. A.-be. A San Diegó-i
embe​rek nem akar​nak más alá tar​tozni.
– Jézu​som, Doc. Ha egy​szer been​ge​ded eze​ket, soha nem sza​ba​dulsz meg tőlük.
– Az csak a fil​me​ken van így – legyint Doc. – Ezek üzlet​em​be​rek, mint mi.
– Hát, nem tudom.
– Mit akarsz csinálni? – néz rá Doc. – Csak állsz és a tökeidet markolászod, miközben Bobby meg a
többiek ki akarnak nyírni minket? Lófaszt. Baszd meg az Egyesülést. Annak vége. Most már csak
magun​kért fele​lünk.
Int Chris​nek.
Chris vissza​jön. – Ért​jük egy​mást?
– Tel​je​sen.
Chris Johnra néz. – Igen?
– Igen.
Azzal nekiállnak megbeszélni a részleteket (unciánkénti ár, szállítási mód, ki kivel beszél és
mikor), a drogkereskedelem aprólékos logisztikáját. Aztán Doc megszólal: – Chris, van még itt
valami.
– Mondd.
– Van pár ember, aki ennek mar​hára nem fog örülni. Lehet, hogy tenni is akar​nak ellene vala​mit.
– Semmi gond – feleli Chris.
– Semmi?
– Most ti igya​tok egy kávét. Én tele​fo​ná​lok.
Húsz perc múlva Chris egy másik férfi társaságában lép be a kávézóba. A férfi középkorú, öltönyt
visel, és akkora, mint egy ruhás​szek​rény.
– Doc, John – kezdi Chris –, ő Frank Machianno. Lagúnába költözik, hogy rajta tartsa a szemét a
dol​go​kon.
Frank mind​ket​te​jük​kel kezet fog.
– Örü​lök, hogy talál​koz​tunk – mondja.
Hal​kan.
Maga​biz​to​san.
John azon​nal kiszúrja.
Frank egy hideg​vérű gyil​kos.
 156.
John éppen Papa’s Tacó​já​ból jön ki Dél-Lagoo​ban, ami​kor Bobby Z meg​áll mel​lette a fur​gon​já​val.
– Ugorj be – mondja neki Bobby. – Beszél​nünk kell.
John nem biztos benne, hogy beszélniük kell, aztán eszébe jut Doc kérése, hogy tapogatózzon,
Bobby mire készül, így beül.
– Elgon​dol​kod​tál azon, ami​ről beszél​tünk? – kérdi Bobby.
– Nem hiszem, hogy Docot meg​fog​ták volna. Azt meg vég​képp nem, hogy bemár​tott volna min​ket.
– Sze​ret​ném, ha meg​is​mer​ked​nél vala​ki​vel – mondja Bobby.
Északra indul​nak, fel a kanyonba, vissza Dodge Citybe, aztán
Bobby megáll egy parkolóban, ahol a hegyekbe gyalogosan indulók szokták hagyni a kocsijukat.
Egy fehér Ford Fal​con áll ott, és mind az ember​ről, mind a kocsi​ról lerí, hogy szö​vet​sé​giek.
A zsaru lehúzza az abla​kot, ami​kor Bobby lefé​kez mel​lette. Bobby nem vesz​te​geti az időt.
– Mondd el neki, amit nekünk is elmond​tál – szól a rend​őr​nek.
– Halliday ellen a San Diegó-i Szövetségi Kerület elkezdte a vádemelési eljárást – feleli a zsaru. –
Többet nem nagyon tudok, mert az eljárás titkos, de annyi biztos, hogy nem szabálysértés miatt
emel​nek vádat, mert tizen​öt​től har​minc évet kap​hat. Már két éve nyo​moz​nak utána.
– Mondd el neki a mara​dé​kot is – int Bobby.
– Csak azért maradhat szabadlábon, mert „jók a szándékai” – magyarázza a rendőr. – Olyan az
ember, mint valami sétáló orsós magnó.
– Fog tanús​kodni? – kérdi Bobby.
– Aján​lom neki – vála​szolja a zsaru. – Ha nem tanús​ko​dik, akkor nincs vád​alku. Még valami?
John meg​rázza a fejét.
A drog​el​le​nes ügy​nök fel​húzza az abla​kot, és elhajt.
– A for​rás​ból – mondja Bobby. – A San Diegó-i DEA-nél dol​go​zik.
– Értem.
– Tény​leg? – kérdi Bobby. – Úgy értem, a töb​biek sze​ret​nék tudni, hogy mégis melyik olda​lon állsz.
– Olda​lon?
– Nem fogjuk ölbe tett kézzel várni, hogy Doc egyenként feladjon minket. John a robbanáshatáron
van.
Ez az első bizonyíték, hogy Doc elárulta őket. Basszameg, lehet, hogy már akkor is be volt
drótozva, amikor Dana Pointban beszélgettek, meg amikor az „emberekkel” beszélgettek Dagóban.
Aztán hir​te​len Bobby felé kapja a fejét...
– Arról beszélsz, ami​ről sze​rin​tem beszélsz?
– Te is be vagy dró​tozva?
– Ne hülyülj már.
– Gom​bold ki az inged.
– Baszd meg.
– Gom​bold ki a kiba​szott inged!
John kigom​bolja, és meg​mu​tatja a mell​ka​sát Bob​by​nak. – Most bol​dog vagy?
– Saj​ná​lom, ez az egész...
– Tudom.
– Szó​val akkor melyik olda​lon vagy?
– A sem​le​ge​sen.
– Olyan sebesség nincs ezen a buszon – közli Bobby. – Vagy velünk vagy, vagy ellenünk. Klisé, de
igaz.
John most már érti.
Ahogy az ember mondta...
Vala​kit szol​gál​nod kell.
 157.
Stan a székében ül, és a kezét úgy tartja, mintha imára kulcsolná, majd megkérdi: – Miben
segít​he​tek?
Nagyon elé​ge​dett magá​val, nagyon.
Ez az ember megdugta a feleségemet, gondolja Stan, és most hozzám fordul segítségért? Micsoda
öröm lesz elkül​deni, ter​mé​sze​te​sen eti​kai okokra hivat​kozva.
– Doc​ról van szó – mondja John.
Ettől aztán egy szem​pil​lan​tás alatt leke​rül Stan arcá​ról az önelé​gült vigyor. – Mi van vele?
– Nem bírunk vele.
– Két​lem, hogy Doc haj​landó lenne eljönni hoz​zám, hogy...
– Nem azt kérem, hogy „foglalkozz” vele – szakítja félbe John olyan hangsúllyal, ami
egyértelművé teszi, mit gondol a pszichoterápiáról. Aztán elmondja Stannek, hogy fennáll Doc
letar​tóz​ta​tá​sá​nak veszé​lye. Meg annak is, hogy vád​al​kut köt.
– Nem látom, hogy ehhez nekem hol van közöm – közli Stan.
– Nem?
– Nem.
– Akkor hadd magyarázzam el – feleli John. – Ha Doc beszél, akkor nemcsak a dílerek és a
vásár​lók nevét fogja elköpni, hanem a befek​te​tő​két is.
Stan egy kicsit elsápad, és mindketten tudják, hogy miért. Diane-nel közösen a Kenyér és Büdöske
Köny​ves​bolt​ért kapott biz​to​sí​tási pénz egy részét befek​tet​ték az Egye​sü​lésbe.
Stan úgy gondolta, hogy egyszer lemaradt a kokainvonatról, még egyszer viszont már nem fog a
szerelvény kigördülni nélküle az állomásról. A kokain fedezte a házat, a kényelmes életet, a
boros​pin​cét.
Stan és Diane részvényesek az Egyesülésben. Nem vesznek részt a napi működésben, de a komoly
dön​té​sek​ben konzul​tálni kell velük.
A gyil​kos​ság meg azért elég komoly dön​tés.
– Mit kérsz tőlem? Mit tegyek? – kérdi Stan.
– Bólints.
– Mire?
John csak bámul rá.
– Ó.
– O – gúnyolja John.
Stan csak ül ott és bután nézi a szépen elrendezett könyveket a polcokon. Könyveket, amikben
állí​tó​lag benne van​nak a vála​szok.
– Sem​mit sem kell ten​ned, ezt senki sem kéri tőled – mondja John. – Csak bólints rá.
– És ha nem?
– Akkor elég nagy rizi​kót vál​lalsz.
Stan lesújtva ül. – Soha nem gon​dol​tam volna...
– Mit?
– ...hogy valaha ilyes​mi​ben kell részt ven​nem.
– Ki gon​dolta, Stan? Ha akarsz Diane-nel beszélni róla...
– Nem – vágja rá gyor​san Stan. – Semmi szük​ség őt is bevonni ebbe. John vál​lat von. – Szó​val?
– Tedd, amit ten​ned kell, John.
John bólint, és fel​áll.
Béke és sze​re​tet, gon​dolja.
Az ajtó​ban van, ami​kor meg​hallja Stan kér​dé​sét: – Élvezte a fele​sé​gem, ami​kor meg​dug​tad?
– Meg​dug​tam Diane-t? – kérdi John.
Biz​tos nagyon be vol​tam tépve.
A Het​ve​nes évek​ben éltünk, Stan.
 158.
Kim meg​le​pő​dik, ami​kor meg​látja.
– John – mondja –, micsoda kel​le​mes meg​le​pe​tés.
Olyan han​gon, ami egy​ér​tel​művé teszi, hogy való​ban meg​le​pe​tés​ről van szó, de nem kel​le​mes​ről.
Hogy ő már nem az a lány, akit a bar​lang​ból ismert.
Vagy az a drog​csem​pész, aki a tes​tére erő​sítve hozott át koka​int a hatá​ron.
Vagy a szebb jövőről álmodó első bálozó, aki leszopta egy partin. Gazdag, fiatal elvált asszony, aki
régen és vég​le​ge​sen maga mögött hagyta a régi éle​tét. Csak azért, mert a válás​kor kapott pén​zé​nek egy
részét közös üzletbe fek​tette, még nem jelen​tette azt, hogy bará​tok let​tek volna. John drog​ke​res​kedő.
Ő meg egy üzlet​asszony.
– Nem tar​ta​lak fel sokáig – mondja John.
John nem bírta ki nevetés nélkül, amikor egy biztonsági kapun kellett átmennie, amikor Kim
házához érkezett Emeraly Bay-ben. Most ott áll az ajtóban, csinosan, szőkén és gyönyörűen a nyári
ruhá​já​ban és éksze​re​i​ben. Kiba​szott Grace her​cegnő.
Miért tar​tod ennyire magad?, gon​dolja John.
Én dro​got áru​lok, abból vet​tem a háza​mat.
Te meg a piná​dat árul​tad.
Azaz Lenny Bruce sza​va​i​val: „mind​annyian ugyanaz a macska vagyunk.”
– Mit tehe​tek érted? – kérdi Kim.
– Doc​ról van szó.
– Doc​ról?
Emlékszel Docra? Az anyádat dugta, amikor még egy barlangban laktatok, te meg közben dúdoltál
magadban. Kokaint ragasztott az értékes kis puncidra, így indítva el téged a társadalmi ranglétrán? Ő
for​dí​totta a kis befek​te​té​se​det kisebb​fajta vagyonba?
Az a Doc?
– Valami baja van? – kér​dezi Kim. Lát​ha​tóan össze​kapta a memó​ri​á​ját.
– Akár ezt is mond​ha​tod – feleli John.
Elmondja megint ugyanazt: lehet, hogy Docot letartóztatták és a többi. Lehet, hogy kitálal és a
többi.
Kim​nek gyor​sab​ban esik le, mint Stan​nek.
És sok​kal hatá​ro​zot​tabb is.
– Én semmivel sem tartozom Docnak – mondja, aztán áthajol a korláton, hogy megnézze, milyen
mun​kát vég​zett a mexi​kói ker​tész a virág​ágyá​sok közt. – Ami azt illeti, alig emlék​szem rá.
De Stan​hez hason​lóan neki is John után kell szól​nia még...
– John?
– Igen?
– Töb​bet ne gyere ide – mondja Kim. – És ha nyil​vá​nos helyen talál​kozunk...
– Érte​lek – feleli John.
A Nyolc​va​nas évek​ben járunk.
 159.
Oké, rend​ben, min​denki rábó​lin​tott, de most Akkor mi legyen?
Enge​délyt kapni egy dolog, meg​csi​nálni meg egy másik. Elvégre ők Ször​fö​sök-Drog​ke​res​ke​dők.
Nem Gyil​ko​sok.
Nem Ban​dat​a​gok.
Egyikük sem – még Ron vagy Bobby sem – ment oda egy másik emberhez és húzta meg a ravaszt.
Mozi​ban látni egy dolog, csi​nálni egy másik, és egyi​kük sem képes még csak elgon​dol​kodni sem rajta.
Szó​val kell találni vala​kit, aki meg​csi​nálja.
Aha, de kit?
A filmeken annyira automatikus az egész – mivel mindenki ismer valakit, aki pénzért öl –, de a való
élet​ben?
Lagú​ná​ban?
Mert kik vannak itt? Tisztes házasságban élő középkorú meleg pasik, akik egy művészeti galériát
vezetnek, és szabadidejükben embereket ölnek? A gyilkosságot meg brie követi, habzóbor, végül egy
merü​lés a kád​ban?
A megye északi részén van​nak ban​dák.
Santa Aná​ban mexi​kó​iak.
Gar​den Grove-ban viet​na​miak.
Na, de hogyan megy oda hoz​zá​juk az ember?
Hogyan mész oda, és mondod neki, hogy azt akarjuk, hogy öld meg ezt az embert, Öreg barátunkat,
Docot.
Nem érde​kes...
magya​rázza John Bobby Z-nek.
A Bro​oks utca mögött egy hul​lámra várva.
– Most már a maffia védi – mondja John. – Küldtek egy Frankié Machine nevű vérebet. Még ha
talá​lunk is vala​kit, aki meg​csi​nálja, nem tud közel fér​kőzni hozzá.
Ha fel​fo​gad​nak valami ban​dat​a​got, akkor annak a vége egy halott ban​datag lesz.
Egy​va​laki tud manap​ság csak közel kerülni Dochoz.
Egy régi barát, aki​ben
bízik.
 160.
John vissza​ve​zet Dagóba.
Sau​si​chért van szük​sége.
 161.
– Hol​nap kell men​nem az orvos​hoz – emlé​kez​teti Tay​lor Johnt. – Oké.
– Elvi​szel, ugye?
– El.
– És vissza is hozol?
– Retúr​je​gyed van, Tay​lor.
– És te hova mész?
John egy könnyű dzse​kit húz magára.
– El.
– Haj​nali kettő van!
– Tudom, mennyi az idő, Tay​lor.
 162.
A fények elég gyengék a kikötőben, a mólónál a hajók szelíden bólogatnak a hullámok ritmusára.
John kive​szi belső zse​bé​ből a pisz​tolyt, és maga mel​lett tartja az ülé​sen.
Doc kihúz a zsebéből egy fiola kokaint, és két csíkot szór a műszerfalra. Előrehajol, és az orrába
szip​pantja mind​ket​tőt.
John kibiz​to​sítja a fegy​vert.
Doc megrázza a fejét, ahogy a kokó hatni kezd, Johnra néz, és így szól: – Azért nem
panaszkodhatom, nem? Egy Lamborghini Countach műszerfaláról szívom a kokót. Ennél nem lehet
jobb, nem igaz?
– Doc – szó​lal meg​john –, emlék​szel, ami​kor még tacót vet​tél nekem?
– Emlék​szem – feleli Doc. – Olyan régen volt.
Kinéz az abla​kon, a szép fények felé.
– Visz​lát, Doc.
A móló végé​ben ülő fér​fiak utó​lag arról beszél​tek, hogy lát​ták a pisz​toly tor​ko​lat​tü​zét fel​vil​lanni.
De azt már nem látták, hogy John kiszáll a kocsiból, és beül egy fekete Lincolnba, ami éppen
oda​hú​zott mellé.
 163.
– Meg​csi​nál​tad? – kérdi Fran​kié Machine.
– Meg – feleli John.
Meg​csi​nál​tam.
Fran​kié a házá​tól egy sarokra teszi ki.
 164.
– Meg aka​rom tar​tani a gye​re​ket.
– Mi van? – kérdi Tay​lor.
Almos. Haj​nali három van, és John fel​éb​resz​tette.
– Meg aka​rom tar​tani a gye​re​ket – ismétli John.
– Nem gye​rek – feleli Tay​lor. – Hanem mag​zat.
– Emberi lény.
– Mi van? Hirtelen katolikus lettél? – néz rá Taylor. – Nem lehet gyerekünk, John, elvégre mi is
gye​re​kek vagyunk.
Azt azért meg kell hagyni, hogy Tay​lor néha ráhi​báz, gon​dolja John.
Nem túl gyak​ran őszinte, és nem túl gyak​ran él ebben a világ​ban, de ami​kor mégis...
Bumm.
Bele a köze​pébe.
Ráhi​bá​zik.
– Pont ezt mondom én is – mondja John. – Ha lenne egy gyerekünk, nekünk is fel kellene nőnünk,
nem?
– Nem tudom – ingatja a fejét Taylor. – Úgy értem, soha nem gondoltam magamra mint anyára. Te
látod magad apa​ként?
Az a kurva vic​ces az egész​ben, hogy John hir​te​len bizony apá​nak látja magát.
Most, hogy Doc nincs többé...
Nem gye​rek már, és talán készen áll arra, hogy apa legyen.
– Háza​sod​junk össze – mondja.
– Micsoda?
– Ezt csi​nál​ják az embe​rek, nem? – kérdi John. – Fel​nő​nek, össze​há​za​sod​nak, gye​re​keik szü​let​nek.
Ezt csi​nál​ják.
Nem biz​tos, hogy min​dig ezt kel​lene ten​niük.
De ezt teszik.
 165.
Stan nem tud aludni.
(Mac​beth meg​ölte az álmo​kat.)
A lel​ki​is​me​ret-fur​da​lás nagyon erős, ennek elle​nére el kell ismer​nie, hogy mar​hára be van pörögve.
Erős​nek érzi magát.
Ha nem is paran​cso​kat adott, de leg​alábbis enge​délyt.
Odafordul Diane-hez, és a meleg fenekéhez nyomja magát. Addig matat az ujjaival, mire Diane
meg​moz​dul, és fel​kí​nálja magát.
Ned​ves, ahogy kell, és Stan bele​nyomja a far​kát.
Bele ám, és Diane is akarja, moz​gatja a csí​pő​jét.
Stan​nek a szo​kott​nál is kemé​nyebb a farka, és ezt Diane is érzi.
– Éde​sem – mondja.
Évek óta nem dug​tak ilyen jót. Diane hát​ra​fe​szíti a nya​kát, és rátolja Stan lágyé​kára a fene​két.
– Olyan mélyen vagy ben​nem – dorom​bolja.
– Tudom.
Diane élvez el első​ként. Oda​nyúl Stan arcá​hoz, ami​kor az mélyen bele​él​vez.
Eszet​len nagy dugás volt.
John a töb​bi​ek​kel együtt evez a hul​lá​mok felé.
Doc egykori barátai – már ami maradt belőlük – kimennek a Brooks utcához, és deszkáikkal kört
formáznak a vízen. Bűntudattal telve egymásra néznek, nem akarnak a másik szemébe nézni, mert
tud​ják, hogy mit lát​nak benne.
Meg​könnyeb​bü​lést.
Nagy​já​ból úgy, ahogy szinte min​denki érezte magát a teme​té​sen.
Ott ültek a gyászolók összehajtható faszékeken, és a zárt koporsót nézték, rajta Doc mosolygó
fotójával, miközben valami papféle hülyeségeket motyogott, amikben Doc nem hitt, és mindenki meg
volt könnyeb​bülve, mert
a) nem kel​lett töb​bet Doc​kal üzle​tel​niük, és
b) nem kel​lett meg​ten​niük azt, amire gon​dol​tak, mert
c) John meg​tette helyet​tük.
– Egyszerűen nem hiszem el, hogy Doc megölte magát – mondta Diane. Elég nehéz nem elhinni: a
rendőrök a kocsijában találták meg Docot, kezében fegyverrel, agyának jórésze meg a szélvédőre
kenő​dött.
– Nem hagyott búcsú​le​ve​let? – kér​dezte Diane. – Nem tud​juk, miért tette?
– A kokain éppen elég ok magá​ban – felelte Stan.
De ahogy elmenőben voltak, Stan félrehúzta Johnt, és megkérdezte: – Tényleg megölte magát?
Vagy...
– Ne tégy fel olyan kérdéseket, amikre nem akarod tudni a választ – felelte John. – Megölte magát,
marad​junk annyi​ban.
Min​denki job​ban érzi magát, ha...
...ennyi​ben hagy​juk.
Ugyanez a hely​zet, ami​kor kievez​tek a vízre.
Az Egyesület tagjai körben, senki sem néz a másik szemébe nagyon sokáig, miközben egy szörfös-
pap mond valami barom​sá​got, aztán min​denki egye​dül indul meg a nagy hul​lá​mok irá​nyába.
Aloha, Doc.
 Ször​fözz csak tovább.
John vissza​néz a partra, és látja, hogy a lép​cső alján rend​őrök áll​nak.
Zsa​ruk
mintha a Kereszt​apa eskü​vő​jén len​né​nek vagy hol.
Csa​ládi portré az Egye​sü​lés​ről.
Kösz, Doc.
Itt az ideje, hogy egy időre becsukjuk a boltot, gondolja John. Hadd unják el magukat a zsaruk, és
keressenek maguknak valaki mást. Éppen elég pénze van eldugva, meg elég helyre befektetve, egy
ideig kihúzza, fog​lal​ko​zik a bérbe kiadott ingat​la​na​i​val, eladja az étter​met.
És éli egy fiatal, csendes és sikeres üzletember életét. A többiek meg oldják meg egymást közt, ki
lesz a követ​kező Király.
A korona ugyanis zsa​ru​mág​nes.
Három héttel a kievezést követően John és Taylor összeházasodnak a Diver’s Cove-ra néző
pavilonban. Pár barátjuk van ott – főleg Taylor barátai –, aztán a házban állófogadást adnak, mielőtt
elre​pül​nek Tahi​tire nász​útra.
Egy hónapig maradnak, és amikor visszajönnek, John eladja a házat Moss Bay-ben, és egy kisebb,
visszafogottabb, de még mindig kényelmes házba költöznek Bluebird Canyonban. A Porschékat a
garázs​ban tartja, és inkább a BMW-vel jár.
Még sze​ren​cse.
A zsaruknak nagyjából fél évébe kerül, mire felszámolják az Egyesületet. Kiderül, hogy Doc egy
rakat nevet árult el nekik, mielőtt nem bírta elvi​selni a bűn​tu​da​tot, és „meg​ölte magát”.
Bobby, min​dig is a leg​oko​sabb, egy​sze​rűen eltűnt, maga után hagyva a legen​dá​ját.
De Mike, Duane és Ron – szépen sorban megkezdik két számjegyű büntetésüket különböző
szö​vet​ségi bör​tö​nök​ben.
De nem Stan és nem Diane.
És nem is Emily.
John és Tay​lor össze​szed​ték magu​kat. Tay​lor abba​hagyja a kokót, és egész​sé​ges gye​re​kük szü​le​tik.
A neve John.
Három hóna​pos, ami​kor a szö​vet​sé​giek vádat emel​nek​john ellen drog​ke​res​ke​de​lem miatt.
 Laguna Beach

2005

„Néz​tem a vilá​got átúszni a Hold sötét olda​lán,

Elvégre tud​tam, hogy valami köze van hoz​zád.”
3 Doors Down: Kryp​to​nite
 167.
Chon az ajtó​ban áll, és egy botra támasz​ko​dik.
O elő​adja öröm​tán​cát, aztán átka​rolja bol​do​gan.
– Chon haza​jött – kán​tálja. – Chonny haza​jött, Chonny haza​jött, juppé, juppé, Chonny haza​jött!
– Csak nyugi – mondja Chon, igye​kezve meg​őrizni az egyen​sú​lyát.
– Te meg mit csi​nálsz itt? – kérdi Ben.
– Most már civil vagyok – felel Chon. Odamegy O-hoz, és leül mellé az ágyra. – Leszereltek.
Fizi​ka​i​lag alkal​mat​lan vagyok a további szol​gá​latra.
– Soha az élet​ben nem vol​tál fizi​ka​i​lag alkal​mat​lan sem​mire sem – közli Ben.
– Én is ezt mond​tam nekik, de...
Ben lehá​mozza róla O-t, és meg​öleli Chont.
– Isten hozott itt​hon, tesó.
– Jó itt​hon lenni.
– Mire van szük​sé​ged?
– Egy hideg sörre – feleli Chon. – Meg egy forró für​dőre. Ebben a sor​rend​ben.
O oda​üget a hűtő​höz, és hoz neki egy hideg Dos Equist.
– Bevi​szem a für​dőbe – mondja Chon. – Egy ideig ott leszek.
– Ne kap​kodj el sem​mit – feleli Ben.
Chon áll a forró zuhany alatt, a víz veri a bőrét, és közben issza a hideg sört, és képtelen eldönteni,
melyik a jobb.
Aztán eszébe jut, hogy nem kell válasz​ta​nia.
Nem kell állan​dóan hát​ra​pil​lan​ta​nia.
Nem kell figyelni az út menti robbanószerkezetek kiélesítésének hangjára meg a becsapódó
löve​dé​kek zajára.
Nem kell a haverja vérét lemosni a kezé​ről.
Nem kell ma este meg​öl​nie sen​kit.
Ma este becsuk​hatja a sze​mét.
 168.
Scott Mun​son leka​nya​ro​dik a 74-es útról a pihe​nőbe.
Az Ortega autó​pá​lyá​ról, ami San Juan Cap​ist​rano keleti hegyei között kanya​rog.
A vásárló már ott van.
Más​fél kilót vesz Ben és Chon leg​jobb füvé​ből.
Új vásárló, és ennyit szállítani egy új vásárlónak eléggé ellentmond Ben és Chon merev
szabályainak, de három kiló tizenkétezer dollárba kerül, a haszna így kétezer-négyszáz dollár, és ha az
új fiú rendszeres vásárló lesz, márpedig mindenki az lesz, aki megkóstolja ezt a füvet, akkor Scott
rend​sze​res jöve​de​lemre szá​mít​hat.
Amire szüksége is van, mert Tracinek egy gyűrűt akar adni a születésnapjára – és ha már Ben és
Chon sza​bá​lya​i​nak meg​sze​gé​sé​ről van szó, akkor ez egy újabb, mert Traci eljött vele, és ez
Szi​go​rúan ver​boten.
(– Az utas szi​no​ni​mája a „tanú” – okí​totta az érté​ke​sí​tési csa​pa​tot Chon.
– Aminek meg a „besúgó” a szinonimája. Különösen akkor, ha az utasod szintén füves vagy díler,
mert ha vélet​le​nül elkap​nak tite​ket, akkor nagy a kísér​tés, hogy fel​nyom​jon téged.
– Nem akarod, hogy a barátaid és a szeretteid morálisan lehetetlen helyzetbe kerüljenek – jegyezte
meg Ben –, amikor is választaniuk kell az irántad érzett hűség és a szabadságuk között. Ilyen
hely​zetbe nem hozunk sen​kit.)
Jaja, per​sze, de mondja meg valaki Tra​ci​nek, hogy nem jöhet vele.
Vállig érő barna a haja, melle nagy és feszes, szeme mogyoróbarna, és nála édesebb személyiséget
egész Narancsvidéken nem lehet találni. Mondja csak meg Chon neki, hogy otthon kell maradnia,
amíg ő kive​zet Kelet-Jézusba...
Még több sza​bály á la B&C:
Vevő soha nem jön hoz​zád, min​dig te mész el hozzá.
Távoli helye​ken talál​koz​tok.
Este kilenc és reg​gel hat között, mert a zsa​ruk ekkor nem sze​ret​nek dol​gozni.
Négyből három nem is rossz, és amit B&C nem tudnak, abból nem lehet bajuk, szóval Scott
magá​val hozza Tra​cit, mert hosszú az út, és sze​reti a haja illa​tát.
– Csak várj meg a kocsiban – mondja neki Scott, amint lekanyarodik a pihenőbe. – Egy perc az
egész.
– Oké.
Scott nem veszi le a gyúj​tást, hogy Traci tudja hall​gatni a rádiót, aztán kiszáll.
 169.
– Egy luv​nya van a kocsi​ban – mondja Brian.
– Szar neki – feleli Duane.
– Nem kel​lene lefújni?
– Van nálad tizen​két lepedő?
Kinyitja az ajtót, és kiszáll a kocsi​ból.
 170.
Scott leha​jol, hogy kive​gye a tás​ká​kat a cso​mag​tar​tó​ból.
Duane elő​húzza a pisz​tolyt a far​mer​já​ból, és tar​kón lövi.
A tor​ko​lat​tűz meg​vi​lá​gítja a kocsi bel​se​jét.
Duane oda​megy az anyós​ülés​hez, és kinyitja az ajtót.
A csi​nos lány a műszer​falba kapasz​ko​dik, egye​ne​sen elő​re​néz, szája tágra nyitva a ret​te​gés​től.
Duane látja, hogy a lány bepi​silt.
Ezt a sza​got soha ki nem sze​dik innen, gon​dolja.
– Nem foglak bántani – suttogja a fülébe. Hajának jó az illata, mintha most mosta volna meg valami
drága samponnal. – Csukd be a szemed, amíg mi visszaülünk a kocsiba. Addig ne nyisd ki, amíg meg
nem hal​lod, hogy elmen​tünk. Rend​ben?
A lány kép​te​len beszélni, ezért bólint.
Aztán szo​ro​san becsukja a sze​mét, mint egy gye​rek, aki egy rossz álmot pró​bál elfe​lej​teni.
Duane meg​si​mo​gatja a haját.
Aztán hát​ra​lép egyet, és fejbe lövi.
– Én aka​rom csi​nálni – mondja Chon.
– Akkor hajrá – moso​lyog Ben.
Chon kiha​jol az abla​kon, és bele​be​szél a mik​ro​fonba.
– Két dupla-duplát – mondja –, mindennel, meg egy csokiturmixot. Nagyon régóta várt arra, hogy
ezt kimond​hassa.
Jó itt​hon lenni.
Kali​for​ni​á​ban.
 172.
„A leg​töb​ben úgy tart​ják, hogy Kali​for​nia egy kita​lált para​di​csomi hely után kapta a nevét.”
Wiki​pé​dia
 173
– Kár a csa​jért – mondja Brian.
– Miért, az jobb lett volna, ha rád néz azzal a szép barna szemével – feleli Duane, ahogy elhajtanak
a hely​szín​ről –, és rád mutat az esküdt​szék előtt?
Ennek nem sok esé​lye van.
Beledobják a fegyvert az Óceánba, a lopott kocsit meg ott hagyják Dago belvárosában, szóval ha a
zsaruk valahogy még is a nyomukra akadnak, akkor valami hülye mexicói bandatagnál kötnének ki,
aki​nek gőze sincs az egész​ről.
Ennek elle​nére tanút nem hagysz magad után.
Még olyat se, akit sze​ret​nél meg​dugni.
– Csak mon​dom – motyogja Brian.
– Fogd a füvet.
Csak mon​dom.
 174.
Chon lenyeli a bur​ger​ből az utolsó fala​tot, és moso​lyog. – Jobb a szex​nél? – kérdi O.
– Nem – feleli Chon.
De kicsi híján.
 175.
Ám ahogy mondani szokták, a kicsi híján csak lópatkók, kézigránátok és bizonyos
elnök​vá​lasz​tá​sok ese​tén szá​mít.
Chon az ágyában fekszik, küzd az időeltolódással meg a lábába néha belenyilalló fájdalommal,
ami​kor kinyí​lik az ajtó, és O lép be rajta.
Nézi, ahogy egy pil​la​nat alatt leveti a ruhá​ját.
Oda​megy az ágy​hoz, és óva​to​san ráül Chonra.
– Nehogy azt hidd, hogy hiányoztál vagy hogy szeretlek – mondja neki –, vagy hogy nem vagyok
rád berágva, ami​ért a múlt​kor nemet mond​tál. Ez csak egy kegye​lem​du​gás a sebe​sült vete​rán​nak.
– Értem.
– A hazaszeretet megnyilvánulása – közli O, és könnyedén hajol le, ami meglepő, hiszen a
test​edzést elv​ből elveti. – Olyan, mint ami​kor sárga sza​la​got kötünk valami köré.
Szá​jába veszi Chon far​kát, ami​től az még kemé​nyebb lesz, aztán kiegye​ne​se​dik és lenéz rá.
– Te csak feküdj ott, sem​mit sem kell csi​nál​nod – mondja O.
– O?
– Chon?
– Csak óva​to​san.
 176.
Ez a bőr az én bőröm, ezek a sebek az én sebeim A fájdalom, aminek jelentést adnak, az én
fáj​dal​mam Meg​gyó​gyí​tom őket az ajkam​mal, a nyel​vem​mel, a szám​mal, a pun​cim​mal
Fényes, csú​szós meleg bozon​tom​mal
Elvisz​lek magamba, ahol nincs
fáj​da​lom vagy féle​lem
csak gyö​nyör és neve​tés
könnye​ket
akkor sír​hatsz
ami​kor elél​ve​zel
Majd én fog​lak, ami​kor sírsz
Ami​kor elél​ve​zel
belém
Egy váza vagyok
Érted
Bará​tom
Sze​re​tőm
Varázs​ló​fiúm.
 177.
– Bassza​meg – mondja Chon.
Arcát O nya​kába temeti.
O ujjá​val végig​si​mítja Chon gerin​cét.
– Ki tudta? – kér​dezi Chon.
Én, gon​dolja O.
 178.
A Hát​véd nagyon agg volt.
Agg​resszív.
És meg akarta dugni O-t.
Még csak nem is titkolta: a pöcsfej csábítási technikája az volt, hogy lehívta O-t a strandra a
buli​ról, és közölte vele: – Meg akar​lak dugni.
– Aha, nem.
O életében később eljött a dugáspárti időszak – barátnője, Ash szerint több csomagot kezelt, mint a
posta maga –, de ezzel a fasszal nem akart dugni, aki adott neki egy sört, és azt hitte, ezzel meg is
vette a belé​pő​je​gyet, és...
O tizen​négy éves volt.
– Vissza​me​gyek – közölte vele. Azaz vissza​megy a bulira, ahova Upak nem akarta, hogy elmen​jen.
– Utána – erősködött Hátvéd. A srác nem volt tizennégy éves, sokkal inkább tizenhét, és jövőre már
a USC-ről meg az NFL-ről beszélt min​denki, így aztán meg​szokta, hogy min​dent meg​kap, amit akar.
Meg​ra​gadta O csuk​ló​ját.
O kicsi volt. Az anyja filig​rán​nak hívta. Akármit is jelentett a szó, ugyanis Upak éppen francia
korszakát élte, mert egy Newport Beach-i borimportőrrel kezdett el járni, és arról kezdtek el
beszél​getni, hogy Lyonba köl​töz​nek, mivel Párizs annyira köz​he​lyes lenne, nec‘est​pas?
Aha, persze, gondolta O. Upak akkor hagyja ott Narancsvidéket, amikor Michelle Kwan vagy
valami anál retentív anorexiás a pokolban fog tornázni. Upak soha nem költözne oda, ahol tízpercnyi
autóútnál messzebb van az edzőterme, a wellness-szalonja, a plasztikai sebészei, a diligyógyászai, a
kertészei meg OK (nem, nem oké, mert obszesszív-kompulzív, de mindegy) barátnői, nem, soha nem
tenne ilyet még egy Marcel vagy Michel vagy milyen nevű pasi kedvéért sem, erről le kell mondani,
de O valójában azért mérges a jelenlegi helyzettel kapcsolatban, mert ez pon​to​san az a helyzet volt,
amilyennel kapcsolatban Upak figyelmeztette, hogy történni fog, ha olyan bulira megy, ahol nem
ismeri a fiú​kat.
– Tudod, hogy mi történik azokkal a lányokkal, akik olyan bulira mennek, ahol nem ismerik a
fiú​kat? – kér​dezte Upak.
– Felcsinálják őket, és olyan lányuk lesz, mint én – felelte O aki olyan bulikra jár, ahol nem ismeri a
fiú​kat, aztán fel​csi​nál​ják, és olyan lányai lesz​nek, mint én. Ez a le circle de la vie.
Upa​kot ez egy​ál​ta​lán nem hatotta meg.
Upa​kot eleve nagyon nehéz meg​hatni.
– Én hoz​zá​men​tem az apád​hoz – közölte.
Még ha rövid időre is, gon​dolta O.
– Szó​val – foly​tatta O –, én isme​rem őt. Har​ma​di​kos, és jövőre hát​véd lesz egy nagy csa​pat​ban.
Upak ezt már hallotta. Ennek ellenére O még csak most kezdte a középiskolát, a fiú meg
harmadikos volt. Megtiltotta hát O-nak, hogy elmenjen a buliba, csakhogy azon az estén ő maga ment
el egy partira, mire O egyszerűen kisétált a házból, és lement a strandra, ahol meg is találta a bulit egy
tábortűz körül, és még Hátvédet is megtalálta, aki nemsokára megfogta, és levezette a vízhez, hogy
egye​dül lehes​se​nek.
Lényeg az, hogy O kicsi volt, Hátvéd meg nagy és nehéz, telenyomva proteinnel,
étrendkiegészítőkkel és tesztoszteronnal. Erős volt és beindult, és nem akarta elengedni O csuklóját,
aki​nek azon járt az esze, hogy...
A faszba az egésszel.
Nem fogja őt meg​dugni Hát​véd.
Mert nem akarta.
Hát​véd erre alku​dozni kez​dett: – Akkor leg​alább szop​jál le.
Azzal elkezdte O-t térdre kény​sze​rí​teni.
 179.
A töke​id​del nem lehet súlyt emelni.
Jó, lehet, hogy tudsz, mert egy guru vagy, aki a tökeivel emel ki ötkilós köveket a Gangeszből, vagy
te vagy az a pali, aki elnyerte a Darwin-díjat a YouTube-on, és legenda lettél, de azt azért
leszögezhetjük, hogy az ember a tökeire nem tud edzeni, semmiféle testedzés nem véd meg az ellen,
ha valaki kellő rossz​in​du​lat​tal és jól irány​zot​tan tökön rúg.
Mert O ezt tette.
Pon​to​san ezt.
Behajlította a térdét, visszahúzta a lábát, aztán elengedte, mire Hátvéd volt az, aki a porban
térdepelt, és O-nak ott rögtön el kellett volna jönnie, de egy pillanatra megállt, hogy gyönyörködjön
erő​fe​szí​tése ered​mé​nyé​ben, és Hát​véd ekkor fel​pat​tant, és O-ra vetette magát.
O szó​hoz sem tudott jutni.
Hátvéd megragadta a pólójánál fogva, aztán a földre rántott és ráült. A heréi annál jobban fájtak,
mint hogy eredeti tervét valósítsa meg, de most már alig látott dühtől, és nem akart mást csinálni,
mint bántani O-t, ezért aztán belenyomta a homokba, és elkezdte püfölni a mellkasát. O alig kapott
leve​gőt, a feje csak zúgott, és tudta, hogy marha nagy baj​ban van.
Avagy még​sem.
Mert hirtelen azt érezte, hogy szó szerint hatalmas kő esik le a szívéről: valaki egész egyszerűen
egyik kezé​vel fel​emelte Hát​vé​det a nya​ká​nál fogva, a másik​kal meg talpra segí​tette őt.
Ben meg​kér​dezte: – Jól vagy?
– Úgy nézek ki? – felelte O arcán azzal a vicces „tényleg ennyire be vagy tépve, faszkalap?”
nézés​sel.
– Nem, nem úgy nézel ki – felelte Ben.
– Meg​ütött? – kér​dezte Chon.
Nem ismerték meg egymást. Sok év telt el azóta, hogy egy iskolába jártak a kanyonban. O-nak
isme​rő​sek vol​tak a srá​cok, mintha fölötte jár​tak volna.
– Aha.
Chon meg​rázta a fejét, aztán Hát​védre nézett. – Ez nem kúl.
Hátvéd eléggé felszívta magát a fájdalomtól meg a dühtől, és egy kicsit túlértékelte az önbizalmát
az edzőteremben eltöltött óráira gondolva, plusz ott volt még öt haverja, akik pont akkor érkeztek a
segít​sé​gére. – Semmi közöd hozzá, fasz​gyurma.
Azzal meg​ra​gadta O-t a póló​já​nál fogva, mintha a lány az ő tulaj​dona lett volna.
Chon rúgása úgy törte el Hátvéd könyökét, mintha csak egy faág lett volna. Hátvéd visítva omlott a
homokba.
Egyik haverja sem akarta ezt követően megkóstolni Chont, ezért aztán összeszedték Hátvédet a
homok​ból, és elvit​ték maguk​kal, köz​ben egyi​kük már a 911 – et tár​csázta.
Chon állt, és várta, hogy az adre​na​lin​szintje vissza​áll​jon a nor​má​lisra.
– Van neved? – kér​dezte a fel​dúlt Ben a lány​tól.
– O.
– O.
– Való​já​ban Ophe​lia – ismerte el O.
– Én Ben vagyok. Ő meg Chon.
Igen, gon​dolta O.
Ó, igen.
A varázs​ló​fiúm.
 180.
Csak​hogy a varázs​ló​fiú kur​vára kiba​szott magá​val.
Nincs az a varázs​lat a föl​dön, ami ki tudná ebből a szar​ból rán​gatni.
A Hátvéd semmiféle kezdőcsapatnak nem lett a tagja – nemhogy a következő szezonban, de lehet,
hogy sose, a törött karja miatt –, a családjának meg elég nagy szava volt Narancsvidéken. Ezzel
szembe oda kell állí​tani egy drog​ke​res​kedő fiát, aki maga sem szent, és...
Chon​nak bör​tönbe kel​lett men​nie.
Alig múlt tizen​nyolc éves.
O min​dent meg akart tenni érte. Azt mondta, fel​je​lenti Hát​vé​det sze​xu​á​lis erő​sza​kért, az anyja ismer
ügy​vé​de​ket, akik segí​te​nek neki, de...
Chon azt mondta, ne tegye.
Elvégre csak most kezdte a középiskolát, így az élete eleve elég nehéz lesz – a lotyó, a mocskos
ribanc, aki miatt Hátvéd megsérült –, nem kell ezt még bírósági eljárással hosszabbítani meg
nehe​zí​teni.
Ben inkább rábe​szélte, hogy men​jen el az apjá​hoz.
 181.
John gúnyo​san mosoly​gott.
Ami​kor meg​hal​lotta Chon szto​ri​ját.
– Még min​dig a bajba jutott nők védel​me​zője vagy – mondta. – Mit akarsz tőlem?
– Van​nak ügy​vé​deid.
– Len​né​nek? – kér​dezte John moso​lyogva. – Miből gon​do​lod, hogy van​nak ügy​vé​deim?
Chon egye​ne​sen a sze​mébe nézett. – Mert drog​dí​ler vagy.
– Voltam – javította ki John. – Drogdíler vol​tam. Ahogy mondják, visszafizettem a tartozásomat a
tár​sa​da​lom felé. Most tetőt épí​tek embe​rek feje fölé.
– Aha.
– Ha elég férfi voltál ahhoz, hogy ilyen bajba keverd magad, Chon – mondta John –, akkor elég
férfinak kell lenned ahhoz, hogy kihúzd magad belőle. Ha akarsz hallani egy tanácsot a börtönt
illetően, mondok én neked egyet: soha ne fogadj el szívességet vagy ajándékot, mert a seggeddel fogsz
fizetni érte.
– Sze​mé​lyes tapasz​ta​lat? – kér​dezte Chon.
– Mondok mást, kölyök. Menj, lépj be a tengerészgyalogsághoz, aztán tűnj el a városból. Tessék,
látod, hogy segí​tet​tem.
Ben vitte le Chont San Die​góba.
 182.
Most O elmondja Chon​nak a ter​vét arról, hogy hogyan akarja meg​ta​lálni az apját.
Chon hall​gatja a lel​kes ter​ve​ket, aztán meg​kér​dezi: – És mire jó ez az egész? ‘
– Hogy érted?
Chon vál​lat von. – Én isme​rem az apá​mat, de nincs benne sok köszö​net.
 183.
Itt egy sztori Chon​ról meg az apjá​ról:
Pár héttel John szabadulása után Chon anyja elment hozzá pár cuccért. Rosszkor, mert John be volt
állítva, ráadásul be is volt rágva, aminek verekedés lett a vége. Nem vita, hanem verekedés: John
oda​nyomta a nőt a fal​hoz, és fel​emelte a kezét.
A tizen​négy éves Chon ekkor jelent meg.
Fél​re​lökte az apját, és ráki​ál​tott: – Hagyd békén az anyá​mat!
John gúnyos mosolyra húzta a szá​ját. – Mi van? Te vagy a férfi a ház​nál? Te?
Chon egy tapod​tat sem enge​dett.
Ami hiba volt, mert John ökölbe szorított kézzel ütött az arcába, és Chon feje hátracsapódott az ütés
erejétől. Chon felemelte a fejét, és megindult John felé, és miközben Taylor sikított, John a szart is
kiverte a gyerekéből. Rálökte a szófa karfájára, és egyre csak ütötte a testét meg a fejét. Aztán
legu​rí​totta a pad​lóra, és még akkor is rúgta, ami​kor Tay​lor meg​pró​bálta meg​ál​lí​tani.
Chon fel akart kelni a földről, de képtelen volt, végül az anyja az ajtóhoz rohant. Amikor John
vissza​jött, oda​állt Chon fölé, és így szólt: – Soha ne emelj rám kezet. Tisz​telni fogsz.
Chon nem szólt a rendőrségnek és nem szólt a gyermekvédelemnek. Ehelyett megvárta, míg az apja
egyik éjjel szétütötte magát, aztán halkan kihúzta John íróasztalának fiókját, megkereste benne a .38-
ast, és a halán​té​ká​hoz nyomta.
Nagy John szeme azon​nal kinyílt.
– Még egyszer hozzám érsz – mondta Chon –, megvárom, amíg elalszol, és a falra fröccsentem az
agya​dat.
Nagy John pis​lo​gott egyet.
Chon kibiz​to​sí​totta a fegy​vert.
– Hacsak nem aka​rod, hogy most rög​tön meg​te​gyem – aján​lotta.
Nagy John las​san meg​rázta a fejét.
Chon las​san elvette a fegy​vert az apja fejé​től, vissza​tette a fiókba, és bement a szo​bá​jába.
Az apja soha többé nem emelt rá kezet.
 184.
A hívás reg​gel érke​zik.
Ben kihúzza a kar​ját Kari barna válla alól, és fel​ve​szi a tele​font.
Hall​gat.
– Olvas​tad mára New York Times t?
– Még nem – feleli Ben álmo​san.
– Akkor kezdd inkább az Orange County Reg​is​ter​rel, Mr. Érint​he​tet​len.
 185.
Ben nem fize​tett elő a Reg​is​tene.
(Túl repub​li​ká​nus.)
Kiro​han az utcára, az auto​ma​tá​hoz lép, bele​nyom pár huszon​öt​cen​test, aztán kivesz egy újsá​got.
A cím​la​pon ez áll:

KÉT HALOT​TAT TALÁL​TAK MIS​SION VIE​JÓ​BAN

És egy kép a vér​fol​tos kocsi​ról.

Egy Vol​vó​ról.
Ben őrült tempóban falja a sorokat: „Az áldozatok nevét addig nem hozzák nyilvánosságra, amíg
nem sike​rül meg​ál​la​pí​tani sze​mély​azo​nos​sá​gu​kat.”
De Ben úgy hiszi, hogy fel​is​meri a kocsit.
Előkapja a telefonját, és megkeresi Scott Munson számát. Hatszor kicseng, aztán Scott hangja
szó​lal meg: „Tudod, mit kell ten​ned. Hagyj üze​net. Majd vissza​hív​lak. Scott.”
Életében először Ben halálra van rémülve. Sőt, ami még rosszabb, nem tudja, mit tegyen. Nem hagy
üze​ne​tet, bontja a vona​lat.
Aztán megint meg​szó​lal a tele​fonja.
– Scott? – kérdi Ben.
– Ez milyen édes.
– Mit tet​te​tek?
– Nem – feleli Duane. – Sok​kal inkább azt kel​lene kér​dez​ned, hogy te mit tet​tél?
Jó kér​dés.
Aztán Duane egy még jobb kér​dést tesz fel neki.
Mit fogsz tenni?
 186.
– Miért nem mond​tad eddig ezt nekem? – kérdi Chon, miután Ben min​dent elme​sélt neki.
– És mit tud​tál volna tenni Afga​nisz​tán​ból? Egy kór​házi ágy​ból?
– Min​dig min​dent elmond​tunk egy​más​nak – feleli Chon. – Ebben álla​pod​tunk meg.
– Tudom. Saj​ná​lom.
– Mindegy, mert én is saras vagyok. – Azzal elmeséli, mit csinált Briannel meg a fiúkkal. – Crowe
állt az egész mögött, próbálkozott, látni akarta, hogy mit teszünk. Abban a pillanatban rád mozdult,
ami​kor én elmen​tem.
Az hely​te​len, gon​dolja Ben, hogy tény​leg meg​ússza​nak nem is egy, hanem több gyil​kos​sá​got.
Ben ezt nem enged​heti.
És nem is engedi.
 187.
– Örü​lök, hogy ezt mon​dod – jegyzi meg Chon.
– De ennek már nem fogsz örülni – feleli Ben. – Nem indítunk „drogháborút”. És felejtsd el, hogy
„sze​met sze​mért”.
– Meg​öl​ték Tyt és azt a lányt – mondja Chon. – Ennyi​vel tar​tozunk neki.
– Azzal tar​tozunk neki, hogy igaz​sá​got szol​gál​ta​tunk, nem pedig bosszú​val.
– De te úgy gondolod, hogy majd az igazságszolgáltatás tesz igazságot – néz rá Chon. – Azt kellene
végre már beleverni a fejedbe, hogy az igazságszolgáltatási rendszer nem az igazságról szól, hanem a
rend​szer​ről.
– A drogtörvények törvényenkívüliekké tettek minket, B. A törvény már nem véd minket. És ha
ebben megállapodunk, akkor nekünk nem maradt mást, mint az önvédelem, és itt nem nyomhatod
nekem Gan​dhit, nem fek​hetsz le az utcára csak azért, mert a másik oldal bol​do​gan gázol el téged, hogy
aztán rükvercbe tegye a kocsit, és hátulról is átmenjen rajtad. Megöltem egy rakat al-kaidás mocskot.
Hívhatod igazságszolgáltatásnak, hívhatod bosszúnak, de a kettő közti különbségnek nincs
jelen​tő​sége.
Chon Afganisztánban volt, a vérbosszú földjén. Ott nem sétálsz el, nem hagyod a fenébe, nem
hagyod elsikkadni, nem hagyod, hogy békében elsimuljanak a dolgok. Még ha úgy is döntesz, hogy te
most elmész, hát állandóan a hátad mögé nézve kell tüzelned, hogy hagyjál valamit, ami miatt nem
felej​te​nek el.
Csakhogy Chon nem a kijáratot keresi. Most már túl sokat fektettek bele ebbe az egészbe. Nemcsak
pénzt, hanem vért is, és ha a véredet ontod a földre, akkor azért a földért megküzdesz, nem hagyod
csak úgy ott.
– Én ezt nem csinálom, Chon – erősködik Ben. – Mi a marihuánabizniszben vagyunk, nem a
gyil​kos​ság​biz​nisz​ben.
– Elég egy​ér​telmű – jegyzi meg Chon hogy a ket​tőt nem lehet ket​té​vá​lasz​tani.
– Meg kell pró​bál​nunk.
– Nehéz lesz – feleli Chon. – Látva, hogy a másik oldal a gyil​kos​ság​biz​nisz​ben uta​zik.
– Ez az ő kar​má​juk.
– Nem azt kérem, hogy te csináld – jelenti ki Chon. – Csak azt kérem, hogy állj félre, és hagyd,
hogy én csi​nál​jam.
Ben annyit mond, hogy...
 188.
Nem.
 189.
A nem hatalma abszo​lút,
Ben min​dig ezt hitte.
Vissza​uta​sí​tani a rész​vé​telt a
Hely​te​len
Gonosz és
Igaz​ság​ta​lan dol​gok​ban.
Nem kell meg​ten​ned.
Csak nemet mon​dasz.
 190.
BELSŐ. BEN LAKÁSA – NAP​PAL

Ben és Chon szót​la​nul bámul​nak egy​másra.

CHON
Az meg mi a faszt jelent, hogy nem?

BEN
Nemet. Nem fogok fél​re​állni, és nem fogom „hagyni”, hogy embe​re​ket ölj.

CHON
Azt hiszed, van válasz​tási lehe​tő​sé​ged?

BEN
Igen, azt hiszem, min​dig van válasz​tási lehe​tő​ség.

CHON
Úgy​mint?
BEN
Van egy ter​vem.

CHON
A legutolsó terved miatt ketten meghaltak. Ha akkor elintézzük ezeket, amikor fenyegetni kezdtek
min​ket...
Ahogy te tet​ted?

CHON
Iga​zad van. Az én hibám, hogy élet​ben marad​tak.
BEN
Min​dig ez a vála​szod, ugye?
CHON
A világon vannak rossz emberek, Ben. Nem fogod megváltoztatni, vagy meggyőzni, vagy rávenni
őket, hogy hall​gas​sa​nak az ész​ér​vekre. Meg​sza​ba​dulsz tőlük, mert mér​gező hul​la​dé​kok.
BEN
Gyö​nyörű egy világ.

CHON
Nem én terem​tet​tem. Én csak élek benne.
BEN
Nem, te csak ölsz benne.
CHON
 Olyan vagy te is, mint a legtöbb amerikai, B. Nem akarod tudni, mibe kerül megakadályozni, hogy
még több épület omoljon a fejedre. Csak ülsz itt, és a „békéről” beszélsz, este megnézed az
Enter​ta​in​ment
Tonigh​tot, és hagyod, hogy mások ölje​nek helyet​ted. Érted.

BEN
Soha nem kér​tem, hogy ölj értem.

CHON
Túl késő, Ben.
BEN
Én meg most mon​dom neked, hogy ne ölj értem. A magam mód​ján meg​ol​dom.

CHON
Ami pon​to​san micsoda?
 191.
Ben tár​csáz, és így szól: – Te nyer​tél.
 192.
Elena talán legjobban azt bánja, hogy Magda a születésnapjával kapcsolatban ezentúl mindig apja
halá​lára fog asszo​ci​álni.
Kemény tény egy olyan lány szá​mára, aki imádta az apját.
Ott ül a zárt, fehér koporsó mel​lett, amit fehér virá​gok borí​ta​nak.
A helyiség hátsó részében fegyveresek állnak egy olyan támadásra készülve, ami bármikor
bekö​vet​kez​het.
Azt kel​lett mon​da​nia Mag​dá​nak, hogy más​nap nem mehet el apja búcsúz​ta​tó​jára.
Mert túl veszé​lyes.
Egy világ​ban, ami​ből szinte tel​je​sen eltűnt a jóság és a tisz​tes​ség.
Ezek a férfiak őrszemek vagy keselyűk?, tűnődik Elena, készen arra, hogy nekiessenek a Sanczhez-
Lau​ter csa​lád tete​mé​nek? Min​denki azt talál​gatja, hogy mihez fog kez​deni.
Elena még mindig gyönyörű, relatíve fiatal. Elmegy Európába, keres magának egy új életet, egy új
férjet? A lehetőség természetesen nagyon vonzó – bőven van annyi pénze, hogy mindig jólétben éljen,
gye​re​keit béké​ben és kénye​lem​ben nevelje fel.
Vagy elfog​lalja halott test​vé​rei helyét, férje nyom​do​ka​iba lép, és átve​szi
a csa​lád irá​nyí​tást?
Egy nő.
Morog​nak már éppen ele​gen miatta, Elena hal​lotta. Hogy sen​ki​nek sem fog paran​csolni egy nő.
Van válasz​tá​so​tok?, gon​dolja.
Csak egy nő maradt.
Fel​emeli fekete kesz​tyűs kezét, mire Lado jele​nik meg mel​lette.
Lado, az egy​kori rendőr, aki most nyíl​tan neki dol​go​zik.
Egy gyilkos – fekete szeme olyan hideg, mint azok az obszidiánpengék, amikkel az azték papok
belez​ték ki szent áldo​za​ta​i​kat.
– Lado – mondja neki Elena. – Van egy munka a szá​modra.
– Sí, mad​rone.
Elena meg​hozta a dön​tést.
 193.
Chon ledobja a homokba a bot​ját.
Többé nem hasz​nálja man​kó​ként.
A víz felé biceg.
Az úszás a legjobb testedzés, amivel vissza tudja szerezni régi formáját. Kinyújtja az izmait, lazítja
a cso​mó​kat a hátá​ban, segít a vér​nyo​má​sá​nak, és még a sebeit sem eről​teti meg vele.
A víz hideg, nem visel úszó​ru​hát.
Abban sem biz​tos, hogy fel tudna-e venni egyet, meg külön​ben is, sze​reti a met​sző hideg fáj​dal​mát.
Könnyű tem​pó​val úszni kezd, nem eről​teti.
Rit​mu​so​san, erő​sen.
A béke egé​szen pon​to​san egy éjsza​kán át tar​tott.
Ismét jön a háború.
 194.
KÜLSŐ. LÉP​CSŐ – TABLE ROCK BEACH – NAP​PAL

Ben és Duane a hosszú lépcső egyik pihenőjében állnak valahol félúton. A kilátás mögöttük
léleg​zet​el​ál​lító – ahogy a hul​lá​mok nyal​dos​sák-csap​kod​ják Table Roc​kot.
Duane gyor​san meg​mo​tozza Bent, nehogy be legyen mik​ro​fo​nozva.
Elé​ge​det​ten lép hátra...
DUANE
Miről kell beszél​nünk?
Kiáru​sí​tást kell tar​ta​nom.

DUANE
Kur​vára nem tanulsz, mi?
BEN
Nézd, itt van a ter​mé​sem, plusz a fel​sze​re​lé​sek...

DUANE
A te bajod a te bajod.

BEN
Az én bajom a te lehe​tő​sé​ged.

DUANE
Beszélj.

BEN
Olcsón adok min​dent. Egy dol​lárt ötven cen​t​ért. Csak neked.

DUANE
És mi a faszért csi​nál​nál ilyet?

BEN
Nem akarom, de nincs más lehetőségem, ugye? Nem találok vevőt, mindenki be van szarva, hogy
valaki kinyírja őket a kocsi​juk​ban.

DUANE
(moso​lyog)
Én erről sem​mit sem tudok.

BEN
Aha, persze. Nézd, az a lényeg, hogy te nyertél, én vesztettem. Csak arra adj lehetőséget, hogy a
pén​zem egy részé​hez jus​sak.
Ben ide​ge​sen nézi, amint Duane átgon​dolja az aján​la​tot.

DUANE
Hadd gon​dol​kod​jam rajta.
 BEN
Ne tökölj sokáig, mert a vége​met járom.
 195.
Chon követi az „Öreg​csá​vók Rulez”-t, amint elmegy a talál​ko​zó​ról.
A trotli beül a négyajtós Dodge Chargerébe (ki a fene vesz négyajtós Chargert?, tűnődik Chon),
aztán északnak hajt a Pacific Coast autópályán, Laguna felé, majd délnek fordul Arroyónál, onnét rá a
Lewisra, ahonnan meg egyenesen a Canyon Acres nevű kertvárosba, és megáll egy kocsifelhajtóban.
Most el tud​nám intézni, gon​dolja Chon.
A VSS Vintorez mesterlövészpuska – aminek a távcsövére nincs szüksége, de a hangtompítójára
igen – egy takaró alatt pihen az anyós​ülé​sen.
Mi sem lenne egyszerűbb, mint megvárni, hogy az öregcsávó kiszálljon a kocsijából, aztán csak
lehúzza az abla​kot, és két golyót ereszt a fejébe.
Csakhogy ez semmit sem oldana meg, gondolja Chon. A gyilkosságokért igazságot szolgáltatna, és
egyértelmű üzenetet küld, hogy velük nem lehet szarakodni, de ez a trotli itt csak egy fullajtár, nem
pedig a főnök.
Az öreg​csávó kiszáll a kocsi​ból, és bemegy a házba.
Szép ház, kaliforniai bungaló, kicsi, de rendben tartott. Semmi sem mutatja, hogy egy „spíler” lakik
itt. Semmi sem mutatja, hogy a lakója „licencdíjat” szed minden sikeres drogdílertől Narancsvidéken
és San Die​gó​ban.
Hacsak, gondolja Chon, az öregcsávó csak egy senki, akinek van egy zsaru haverja, és úgy
dön​töt​tek, hogy meg​szo​pat​ják és meg​vág​ják a hülye fűter​mesz​tő​ket.
A másik lehetőség az, hogy az öregcsávó egy nagymenő, komoly spíler, aki elég okos ahhoz, hogy
ne hívja fel magára a figyelmet. Szépen meghúzza magát, amíg össze nem szed elég pénzt, aztán fogja
magát, és eltű​nik valami távoli szi​getre.
Csak nyu​god​tan, mondja magá​nak Chon.
Csak lépés​ben, mert mond​juk most azt kel​lene kide​rí​teni, mi az öreg​csávó neve.
Fel​ve​szi a tele​font, és rácsö​rög egy régi afga​nisz​táni haver​jára.
 196.
Ben fel​ve​szi a tele​font.
Öreg​csávó szól bele: – Meg​vesszük tőled a cuc​cot, de dol​lá​ron​ként har​minc cen​t​ért.
– Seggbe dugni nem akarsz, ha már arra jársz? – kérdi Ben.
– Még egy szót szólsz, és huszonöt cent.
– Har​mincöt – mondja Ben. – Ne tökölj már ezen, kurva sokat sza​kí​tasz.
– Mek​kora mennyi​ség​ről beszé​lünk? – kérdi az öreg​csávó.
– Jézu​som, tele​fo​non?
– Én tiszta vagyok – közli a trotli. – De ha te nem...
– Hat​van. Plusz-mínusz.
– Kiló?
– Nem, liter, te sze​ren​csét​len.
– Vissza​szó​lok a hellyel meg az idő​pont​tal – mondja az öreg​csávó.
– Kápét hoz​zál – közli vele Ben.
 197.
Chon haverja – aki a SEAL-nél kezdte, és most az Oceanside-i Rendőrség sorait erősíti –
vissza​hívja.
– Lefut​tat​tam a címet.
– Kösz, haver. Mit talál​tál?
– A neve Duane Alán Crowe, negy​ven​nyolc éves, fog​lal​ko​zása ács és tető​fedő vál​lal​kozó.
– Ács.
– Akarod, hogy körbekérdezzek? – tudakolja Chon haverja. – Hátha valaki hallott valamit a bűnös
dol​ga​i​ról.
– Nem, nem kell. Kösz, ennyi elég. – Mindent akar, csak azt nem, hogy valaki megszagolja
Narancs​vi​dé​ken, hogy érdek​lő​dik Crowe után.
– Jövök neked eggyel.
Chon húzta ki egy​szer egy rakat tör​me​lék alól Tali​bá​ni​á​ban.
– Sem​mi​vel sem jössz nekem.
A bará​tok vigyáz​nak a bará​ta​ikra, így van ez.
Chon figyeli Crowe-t, amint kijön a házá​ból, kezé​ben egy nagy tás​ká​val. Éjjel fél tizen​ket​tő​kor.
Kur​vára ideje volt már.
Chon meg​szokta, hogy raj​ta​üté​sek előtt sokat kell ülnie, de ez nem jelenti azt, hogy élvezné is.
 199.
Duane beka​nya​ro​dik a kanyonba, és fel​vesz egy palit.
A pali a ház előtt várja.
Brian Hen​nessy rövid zakót visel, és Chon látja alatta a pisz​tolyt. Ügyet​len pöcs, gon​dolja.
Követi őket a 405-ösre.
 200.
A kali​for​ni​a​iak gyak​ran képe​sek csak szá​mo​kat hasz​nálva beszél​getni.
– A 133-as a 405-ösre, az az 5-ösre, és úgy a 74-esre. – Ez elég gya​kori.
Crowe keletre for​dul a 74-esen, fel a hegyekbe, amik a part fölött maga​sod​nak.
Senki földje.
Meglepően elmaradott környék ahhoz képest, hogy hol van. Rengeteg földút, kátyú, kis ligetek a
tölgy​er​dő​ben.
Szó​val Crowe most ide megy, és ettől Chon marha ide​ges lesz.
Ha Ben​nel talál​ko​zik, ami egy​ál​ta​lán nincs kizárva
– mert Ben kur​vára azt csi​nálja, amit akar –
akkor vagy azért talál​koz​nak, hogy nyélbe üssék az üzle​tet,
vagy
azért, hogy a trotli meg​ölje Bent és elszedje az áru​ját.
Chon sejti, hogy merre tarthatnak – egy kis piknikezőhöz, ahol korábban már többször
bonyo​lí​tot​tak le üzle​tet.
Lehúzódik a kocsival, megragadja a fegyvert, kiszáll, és megindul a tölgyfák között, remélve, hogy
nem késett el.
 201.
Miguel Arroyo, Lado néven közismert, egy Suburbanekből álló karavánt vezet Tijuana utcáin
keresz​tül egy éjsza​kai klub​hoz.
Feketébe öltözött emberei kiszállnak a kocsikból, M16-osaikat magasan tartják, és körbeveszik a
betonépületet, amiben a Sanchez-Lauter családot a Berrajanók kedvéért otthagyó csoport szokott
tanyázni.
Lado egy sza​kasszal a háta mögött belép az ajtón.
– Rend​őr​ség! – kiáltja el magát.
Úgy egy tucat férfi lehet a klub​ban barát​nője vagy seg​un​derája tár​sa​sá​gá​ban.
– Rendőrség! – kiáltja ismét Lado. Páran a férfiak közül a fegyverükért nyúlnak, de aztán gyorsan
rájön​nek, hogy a feke​te​ru​há​sok túl​erő​ben van​nak, és fel​eme​lik a kezü​ket.
Lado emberei elszedik tőlük a fegyvereiket, és a falhoz állítják őket. Aztán a rendőrségtől
megszokott mozdulatokkal megmotozzák őket, elveszik a pisztolyaikat, késeiket, tárcáikat, pénzüket,
órá​i​kat és éksze​re​i​ket.
Végül hát​ra​lép​nek, Lado kur​tán bic​cent egyet, mire tüzet nyit​nak.
 202.
Ben behajt a pik​ni​ke​ző​höz, és vár.
A furgon hátuljában hatvan kiló van a legjobb fűjéből, szépen tízdekás csomagokba osztva, amiket
meg tíze​sé​vel rakott össze.
Utcai érté​ken száz​húsz​ezer dol​lár, de most
min​dent el kell adnia
össze​sen
negy​ven​két​ezer dol​lá​rért.
Fasz​szo​pók.
Es azért egy-két cso​mag​ban is elrej​tett egy kis meg​le​pe​tést.
Egy kocsi áll be a par​ko​lóba. Pár másod​perc múlva az öreg​csávó meg egy másik pali száll​nak ki.
Ben is kiszáll.
A trotli egy zseb​lám​pá​val rávi​lá​gít a fur​gonra.
– Egye​dül jöt​tél? – kérdi.
– Ahogy mond​tad.
– Nyisd ki a hátul​ját.
Ben elhúzza az ajtót. Ahogy ezt teszi, a trotli haverja a csí​pő​jé​hez nyúl.
 203.
Chon ezt ész​re​ve​szi, és Crowe helyett Bri​ant veszi célba, feje ott vilá​gít a sci-fi-zöld éjj​el​lá​tó​ban.
Ötven méterre a fák közt, biz​tos test​tar​tás​ban, a fegy​ver két​lábú áll​vá​nyon.
Ha Brian elő​ve​szi a fegy​vert, akkor vége:
Két golyó belé, kettő meg Crowe-ba.
Chon meg​iga​zítja az ujját a rava​szon.
 204.
– Rend​ben – mondja az öreg​csávó.
Brian keze elen​gedi a fegy​vert.
(Choné nem.)
– Vedd le a ruhád.
– Mi van?
– Tudni akarom, hogy nem hallja-e a beszélgetésünket a DEA hálózata – közli az öregcsávó –,
külö​nös tekin​tet​tel a have​rodra, Cain ügy​nökre.
– Lófaszt.
– Vet​kőzz.
– Te vet​kőzz.
– Nem én aka​rom ezt a biz​niszt.
– Lófaszt. Itt vagy.
– Vet​kőzz.
Ben leveszi a cipőjét, aztán az ingét, majd a farmerját. Úgy tartja a kezét, mint aki azt kérdi a
másik​tól: „Most elé​ge​dett vagy?”
– Min​dent.
– Ne szo​pass már.
– Lehet, hogy a farkadhoz erősítették a mikrofont, a tökeid alá meg a magnót – közli a trotli. –
Lát​tam már ilyet.
– Lehet, hogy a seg​gem​ben van – feleli Ben. – Azt nem aka​rod meg​nézni?
– Akár még meg is néz​he​tem, ha ennyit okos​kodsz nekem.
Ben lehúzza az alsó​nad​rág​ját.
 205.
Chon​nak ez nagyon nem tet​szik.
Több oknál fogva sem.
Először is, megalázó a helyzet, és nem örül, ha valaki megalázza Bent. Másodszor, lehet, hogy így
akar​ják meg​ölni, elég erős üze​ne​tet küldve min​den​ki​nek, ahogy a mexi​kói kar​tel​lek szok​ták.
Ujja meg​fe​szül a rava​szon.
Ahogy az agya is.
Azt mondja
Csi​náld már
Old meg mind​ket​tőt
Legyen vége
Inkább most
Mint
Később.
Eszébe jut valami, amit egy tiszt mon​dott neki Tali​bá​ni​á​ban:
Soha nem bántam meg, hogy megöltem egy terroristát. Csak azt bántam meg hogy nem öltem meg
előbb.
Elen​ged az ember egyik nap egy falu​sit, más​nap már egy bom​bá​val jön vissza.
Old meg őket
Öld meg mind​ket​tőt most.
 206.
– Ellen​őrizd le a fur​gont – szól az öreg​csávó Bri​an​nek. – Mik​ro​fo​nok, dró​tok, polos​kák.
Brian beszáll a fur​gonba.
– Fel​öl​töz​he​tek? – kérdi Ben.
– Kér​lek. Nem mintha nem len​nél jó kiál​lású.
Ben fel​öl​tö​zik.
Brian kinéz a fur​gon​ból. – Tisz​tá​nak lát​szik.
– Tisz​tá​nak lát​szik? – kérdi a trotli. – Nem érde​kel minek lát​szik, az érde​kel, hogy milyen.
– Tiszta.
– Aján​lom is, hogy az legyen – mondja az öreg​csávó.
– Ismerek egy jó diligyógyászt – szólal meg Ben. – Nem ártana a paranoiádat kezeltetni. Akkor kész
vagyunk? Elhoz​tad a pénzt?
– Min​dent az ele​jén – feleli a trotli.
Azzal elő​húz az övé​ből egy kést.
 207.
Lado leha​jol, az egyik ember hasát fel​vágja, kihúzza a beleit, és gon​do​san egy ‘S’-t for​mál belő​lük.
Ez az utolsó betű a szó​ban.
T-R-A-I-D-O-R-E-S.
Áru​lók.
 208.
Crowe nem tudja, milyen közel van a halál​hoz, ami​kor bele​vágja a kést az egyik cso​magba.
Chon ujja elen​gedi a ravaszt.
Szíve las​sab​ban ver.
Crowe kivesz a cso​mag​ból egy kevés füvet, amit az orrá​hoz emel. Benre moso​lyog. – Jézu​som.
– Nos.
Crowe rávillantja a lámpát a fűre: vörös szálakat és kristályokat lát. Kezébe fogja, a szálak szépek
és szá​ra​zak, extra ned​ves​ség​től men​te​sek.
– Nagyon szép.
Ben vál​lat von. Mégis mit kép​zelt? – Ha rá akarsz gyúj​tani, csak hajrá.
– Nem szükséges, tudom, hogy jó anyag – feleli Crowe. – Ha akarsz nekünk termeszteni, akkor
beszél​he​tünk róla.
– Passzo​lok.
Crowe ledobja a csomagot a földre, aztán egy másikat, majd a következőt fogja meg. Belevág,
meg​sza​golja, és kihúzza belőle a füvet. Ezt is meg​sza​golja, és elis​me​rően bólint.
– Csak biz​tos akar​tam lenni abban, hogy a többi nem valami gyom​nö​vény.
– Meg​hat a bizal​mad.
– Ebben a biz​nisz​ben a biza​lom​nak semmi helye – közli Crowe, aztán Bri​an​hez for​dul. – Pakold át.
– Hó – emeli fel Ben a kezét. – És a pén​zem?
– Majd​nem elfe​lej​tet​tem.
– Még sze​ren​cse, hogy itt vagyok.
– Hozd a pénzt – int Crowe Bri​an​nek.
Brian oda​megy a kocsi​hoz, és ami​kor vissza​jön, oda​nyújtja Crowe-nak az akta​tás​kát.
 209.
Chon meg​moz​gatja a vál​lát, hogy laza legyen, aztán újra céloz.
Ha ez csapda, akkor most min​den eldől.
Az aktatáska vagy üres Vagy Crowe egy fegyvert húz ki belőle vagy Akkor lövik le Bent, amikor
szá​molja a pénzt.
Ami nem tör​té​nik meg, mert már halot​tak lesz​nek, mielőtt Benre fog​hat​nák a fegy​ve​rü​ket.
 210.
Crowe oda​nyújtja Ben​nek a tás​kát.
– Szá​mold meg, ha aka​rod.
– Meg is fogom.
Azzal hátat for​dít nekik,
(O, Ben, gon​dolja Chon)
lete​szi a tás​kát a földre, és neki​áll meg​szá​molni a pénzt.
Meg​van az utolsó dol​lá​rig. Negy​ven​két​ezer.
Ben becsukja a tás​kát, és a fű felé bic​cent. – A tie​tek.
Brian neki​áll átra​kodni a cso​ma​go​kat a kocsi​juk cso​mag​tar​tó​jába.
– És mi van a fel​sze​re​lés​sel? – kérdi Ben. – Az nem kell?
– Vidd ki a bol​ha​pi​acra – feleli az öreg​csávó.
Brian átra​kodta az összes füvet.
– Akkor itt a búcsú ideje – mondja Ben.
– Remélem – feleli Crowe. – Ha még egyszer hallunk felőled, akár csak annyit, hogy egy staubot
elad​tál egy főis​ko​lás​nak, akkor aztán basz​ha​tod, mert nem leszünk elné​zőek. Leesett végre?
– Le.
– Helyes.
Crowe még egyszer rávillantja rosszfiú nézését, és beül a kocsiba. Ben nézi, ahogy elhajtanak, és
köz​ben azt gon​dolja, hogy
 211.
Anyá​dat.
 212.
Den​nis nézi, ahogy a kis GPS vil​log a moni​to​ron.
– Mikor aka​rod lekap​csolni őket? – kérdi a másik ügy​nök.
Ez a pillanat, amikor Dennisnek zseniális ötlete támad. Ránéz a Google Mapsre, leüt pár billentyűt,
aztán a kép​er​nyőre mutat. – Vár​juk meg, amíg elér​nek eddig a közép​is​ko​láig.
Zse​ni​á​lis.
Bele a köze​pébe.
 213.
Duane és Brian kocsival lassan elgurulnak a Laguna Középiskola előtt, amikor felrobban a világ.
Vil​lanó fények, szi​ré​nák, a szél​ró​zsa min​den irá​nyá​ból felé​jük rohanó rend​őrök.
Duane-nek eszébe jut, hogy mene​külni kel​lene, de látja, hogy értel​met​len lenne, ezért meg​szó​lal:
– Gyor​san! Dobd ki az abla​kon a fegy​vert.
– Mi van?
– Dobd már ki azt a kurva fegy​vert az abla​kon!
Kábítószerrel kapcsolatos vádpont esetében a bírónak kötelezően kétszeres időtartamú ítéletet kell
kiszabnia, ha fegyvert is találtak a letartóztatottnál, ráadásul a zsaruk sem lőhetik rommá őket
fegy​ve​rekre hivat​kozva.
Brian kidobja a pisz​tolyt az abla​kon, Duane meg lehú​zó​dik a kocsi​val.
A zsaruk megint elővezetik a szokásos drámát, szálljon ki a kocsiból, lassan közelítsen háttal a
han​gom felé, meg ilyen baromságok, végül a hátad mögött csattan a csuklódon a bilincs, és Duane egy
ideig ott áll vasra verve.
Dennis kinyitja a csomagtartót, aztán remekül elővezeti a monológját, nahát-nézzük-csak-mi-van-
itt, majd odamegy Duane-hez, és elővezeti a joga-van-hallgatni-minden-amit-mond-felhasználható-
maga-ellen tartalmú magánszámát, miközben a többi zsaru Briant veszi kezelésbe, mire odamegy
hozzá, ott meg a másik számot adja elő: láttuk-hogykidobtál-valamit-a-kocsiból-egyszer-ne-légy-már-
paraszt-ésmondd​meg-hol-nehogy-egy-isko​lás-gye​rek-meg​ta​lálja-fel​ve​gye-aztán​kárt​te​gyen-
mások​ban.
Végül Dennis rátér a lényegre. Azt mondja: – A törvények szerint kétszázhúsz grammnyi
feldolgozott, szárított kannabiszt tarthatsz magadnál. Én azt mondom, olyan harminckét és fél kilóval
lép​ted túl a kere​tet, főnök. Duane egy szót sem szól.
Den​nis bele​vág az egyik cso​magba, és kihúz egy cso​mag Hero​int. Leon​ard tudja.
Ben a nappalijában ül, és azt gondolja, hogy Ugyan nem szolgáltattam igazságot a gyilkosságokért,
de meg​te​szi.
A megállapodás részeként Dennis állami helyett szövetségi vádemelést ígért, ami majdnem adja
magát a szó​ban forgó mennyi​ség miatt.
Szó​val...
A marihuána mennyisége miatt tíztől húsz évig, a heroin miatt minimum húsz év, plusz az iskola
közelsége, valamint a kézifegyver, és el lehet felejteni a feltételes szabadulást a szövetségi börtönből.
Leszol​gá​lod az egé​szet.
Elég való​színű, hogy Crowe bör​tön​ben fog meg​halni.
Brian meg vén​em​ber​ként sza​ba​dul.
És meg​pró​bál​nak meg​ölni engem.
De meg​érte.
Meg​érte.
Egy kis igaz​sá​gért meg​érte.
 214.
– Ó-ó – mondja Den​nis.
Mire Duane vála​sza:
 215.
Mondd meg Leon​ard​nak, hogy halott.
 216.
Leon​ard tudja.
Ben a nap​pa​li​já​ban ül, és azt gon​dolja, hogy
Ugyan nem szol​gál​tat​tam igaz​sá​got a gyil​kos​sá​go​kért, de meg​te​szi.
A megállapodás részeként Dennis állami helyett szövetségi vádemelést ígért, ami majdnem adja
magát a szó​ban forgó mennyi​ség miatt.
Szó​val...
A marihuána mennyisége miatt tíztől húsz évig, a heroin miatt minimum húsz év, plussz az iskolai
végzettsége, valamint a kézifegyver, és el lehet felejteni a feltételes szabadulást a szövetségi
bör​tön​ből. Leszol​gá​lod az egé​szet.
Elég való​színű, hogy Crow bör​tön​ben fog meg​halni.
Brian meg vén​em​ber​ként sza​ba​dul.
És meg​pró​bál​nak meg​ölni engem.
De meg​érte.
Meg​érte.
Egy kis igaz​sá​gért meg​érte.
 217.
Az a hely​zet, hogy Den​nist külö​nö​seb​ben nem érdekli az igaz​ság. Sok​kal inkább az elő​lép​te​tés.
Olyan ez, mint egy tévés vetél​kedő.
Az a feladat, hogy feljuss a piramis tetejére, ahol vár rád a nagy fődíj. Elmagyarázza a koncepcióját
Duane-nek, ám bib​liai módon kezdi el.
– „Én vagyok az út, az igazság és az élet” – közli Duane-nel, aki a fémasztal másik oldalán ül. –
Senki sem jön az Apám​hoz – azaz az Egye​sült Álla​mok​hoz –, ha nem raj​tam keresz​tül teszi.
– Maga meg mi a fasz​ról beszél?
– Apám házában számos szoba van – feleli Dennis –, és az egyik szobába nagyon, nagyon sok időre
beköl​töz​hetsz, vagy...
– Mi?
– Hadd fogalmazzak profánul – mondja Dennis. – Neked kurvára, kibaszottul és véglegesen véged
van. Jobban véged van, mint egy egyenes botnak, amit feldugtak a seggedbe és a másik vége a szádon
jött ki. Job​ban véged van, mint a het​ve​nes évek​nek, job​ban véged van, mint...
– Értem, értem.
– Duane – folytatja Dennis –, ebben a helyzetben csak én nyerhetek. Vagy most szállók ki a
játékból, és nyertem, vagy folytatom, és akkor is nyerek. Ha most szállók ki a játékból, akkor sokat
vesz​tesz, de ha meg​győ​zöl, hogy mégse száll​jak ki, akkor keve​seb​bet is veszt​hetsz. Bír​tál követni?
– Nem.
Den​nis most végre elkezdi a pira​mi​sos részt.
– Ez egy piramis – kezdi végre Dennis. – Az én játékomban az a cél, hogy feljussak a csúcsra. Most
valahol a közepén túl vagyunk. Megállhatunk itt is, megkapod a pénzed, és szövetségi börtönbe mész
a következő harminc vagy negyven évre, vagy elmondod nekem, kik vannak a piramis tetején, és
akkor új játé​kot kez​dünk, ami​nek a neve: Kös​sünk Üzle​tet.
– Meg fog​nak ölni – nyögi Duane.
– Azon dolgozhatunk még – nyugtatja meg Dennis – attól függően, hogy mit adsz nekem.
Beszélhetünk arról, hogy egy nagyon biztonságos börtönbe küldünk, beszélhetünk a Tanúvédelmi
Programról, és nem tudom, észre-vetted-e a kulcsszót, ami a „tanú”, sőt még arról is beszélhetünk,
Duane, hogy egyszerűen eltűnsz a ködben, de először nevek kellenek nekem, és azt is hallanom kell,
hogy haj​landó vagy mik​ro​font viselni.
– Ügy​vé​det aka​rok – mondja Duane.
– Ügy teszek, mintha ezt nem hallottam volna – közli Dennis –, a te érdekedben. Gondolj csak bele.
Felhívod az ügyvédet, aki eszedbe jutott, és az első útja innét a piramis csúcsán lévőkhöz vezet, és
közli velük, hogy lebuktál. Ekkor választási lehetőségeid száma jelentősen csökken, mert ezek az
emberek nem fognak többet beszélni veled, én meg nem jutalmazhatlak meg olyan beszélgetésekért,
ami​ket nem foly​tat​tál le. De ter​mé​sze​te​sen jogod van ügy​véd​hez, és...
– Egy ideig meg​va​gyok nél​küle.
– Gondolkozz – mondja Dennis. – Ezt kell tenned. Ha a helyedben lennék, és hála istennek, hogy
nem vagyok a helyedben, akkor nagyon alaposan átgondolnám a helyzetemet. És most magadra is
hagy​lak a gon​do​la​ta​id​dal egy kis időre. Köz​ben azért pár dol​got ne felejts el...
 218.
– Egy. Nem te vagy az egyetlen játékos a játékban – magyarázza Dennis. – Beszélni fogok Mr.
Hennessyvel, és ha ő kapcsol hamarabb, akkor baszhatsz egyedül. Szóval ne gondolkodj sokáig, de
gon​dol​kodj rajta.
– Kettő. És ezen is érdemes elgondolkodni. Vajon, azok is lojálisak lesznek hozzád, akikhez ennyire
lojális akarsz lenni? – kérdi Dennis. – Vagy amikor kiderül, hogy harminctól életfogytig vár rád, úgy
döntenek, hogy nem éred meg a kockázatot, és kinyíratnak téged? Ebben az esetben a lojalitásod...
nem sokat ér. Így aztán vissza​ka​nya​ro​dok ere​deti témám​hoz.
– Én vagyok az út, az igaz​ság és az élet. Senki sem jön az Apám​hoz, ha nem raj​tam keresz​tül teszi.
Den​nis 4:16.
 219.
– Nem aka​rok éle​tem végéig bör​tön​ben rohadni – mondja Brian.
Den​nis kine​veti.
– Ez nem arról szól, hogy mit akarsz – mondja. – Ki a faszt érdekel, hogy te mit akarsz? Ez arról
szól, hogy én mit aka​rok. Neked egyet​len dol​got kell ten​ned: meg​ad​nod nekem, amit én aka​rok.
Brian hall​gat.
– Gon​dolj, gon​dolj, gon​dolj. – néz rá Den​nis.
Fáj​dal​mas nézni, ahogy Brian meg​pró​bálja össze​ren​dezni gon​do​la​tait ok és oko​zat men​tén.
Den​nis​nek elfogy a türelme.
– Akkor majd én elmondom neked a helyi híreket – közli. – Azt hiszed, hogy nem akarod az életed
hátralévő részét rács mögött tölteni? A haverod, Crowe tény​leg nem akarja. Sőt, éppen most
hagytam magára, mert papírzsebkendőt kell vinnem neki. Az előző csomagot elhasználta, annyit sírt
nekem. Azt hiszed, beszari alak vagy? Crowe-hoz képest te vagy John McC​lane.
– Az meg kicsoda? Az a sze​ná​tor?
– Nem sze​ná​tor, te fasz​kö​szörű. A film?
Semmi.
Bassza​meg, az a film egy ikon. Den​nis meg utál jó anya​got hülyékre vesz​te​getni.
– Szóval – mondja Dennis –, Crowe hajlandó mindent feladni. És te készen állsz? Csak mert azt
mondja, arra is van bizo​nyí​téka, hogy te követ​ted el a Mun​son-gyil​kos​sá​go​kat.
Lehet, hogy Den​nis kor​rupt, de ez nem jelenti azt, hogy ne állná a sza​vát.
Meg​ígérte Ben Leon​ard​nak, hogy meg​pró​bálja.
Elég Brian sze​mébe néz​nie, hogy tudja, igaz.
Brian és Crowe ölték meg Mun​sont meg a csajt.
– Micsoda?! – kiált fel Brian.
– Bezony – nyomul tovább Dennis. – Azt mondja, te nyírtad ki a kölyköt meg azt a csajt. Szépen
bele​nyomta a karodba a mére​gin​jek​ciót.
– Nem! Ő...
Aztán Brian elhall​gat.
– Azt tudjuk, hogy ti ketten voltatok – mondja Dennis. – Az a kérdés, hogy melyikőtök húzta meg a
ravaszt.
Azt meg már nem köti Dennis orrára, hogy teljesen mindegy, ki húzta meg a ravaszt. De ha a
„szenátor” nem tudja, akkor neki lesz szar. Az ostobaságnak ára van. Ha bűnöző leszel, legalább a
tör​vényt ismerd, bal​fasz​kám.
– Szerintem nem te voltál – folytatja Dennis. – Nem nézel ki olyannak, mint aki megöl egy lányt.
Egyszerűen nem. Szerintem Duane volt az, de ő meg a másik cellában zokog, amiért látta, amint
lelőtted őket... Rémálmai vannak... „Brian kiloccsantotta a lány agyát. És közben még röhögött is.” Az
esküdt​szé​kek imád​ják az ilyet, Brian.
– De akkor is bűnös vagyok, nem? – kérdi Brian. – Még ha csak ott voltam. Nem mintha ott lettem
volna, de ha mégis?
A kur​va​szent​sé​git, gon​dolja Den​nis.
Kevés dol​got utál job​ban, mint az alul​mű​velt bar​mo​kat, akik vala​hol hal​lot​tak vala​mit.
– Igaz – feleli Dennis. – De az ítélethozatalkor azért jelentős különbséget lehet tenni. Az egyikőtök
életfogytot kap, a másik meg a koktélt. Ami szerinted nem nagy különbség, egészen addig, amíg le
nem kötöznek, mert ekkor Duane lesz az, aki eszik, iszik, kiveri a farkát, te meg... Nos, azt mondják,
fáj​da​lom​men​tes a kivég​zés, de ezt elég sok min​denre szok​ták mon​dani, nem?
Brian beke​mé​nyít. – Nem tudok sem​mit se sem​mi​féle gyil​kos​sá​gok​ról.
– Milyen kár – mondja Den​nis –, mert most nem ajánl​ha​tok neked... Mind​egy, nem is érde​kes.
– Micsoda?
– Nem érdekes, mert nem voltál ott – feleli Dennis. – Nem tudsz nekem adni olyasmit, amit
aka​rok.
Elin​dul az ajtó felé, aztán meg​áll és vissza​for​dul.
– Ha még nem jöttél volna rá – mondja Briannek Duane és a fiúk nem kockáztathatják meg, hogy
jár​jon a szád.
– Meg akar​nak ölni?
– Nem. Egy helyes kis pónit akarnak adni neked – válaszolja Dennis. – Már hogy a faszba ne
akar​ná​nak meg​ölni?
Pöcs​fejű.
 220.
Lado az egyi​ket élet​ben tar​totta.
Hogy végig​nézze, amíg a töb​biek belét élve kiont​ják, és tanul​jon.
A férfit meztelenül a falhoz láncolták, és most Lado a véres kés hegyét annyira nyomja bele a
hasába, hogy kiser​ked​jen a vér.
– Mondd csak el.
– Bár​mit – zokog a férfi.
– Melyik guero?
– Micsoda?
Lado nyom egyet a késen. – Melyik ame​ri​kai egye​zett bele Filipo San​chez meg​gyil​ko​lá​sába?
A férfi fel​adja.
Lado lehe​tet​le​nül erős ember.
Tijuana nyomornegyedeiben nőtt fel, és gyerekként nemegyszer a barriójában maja templomokra
hasonlító szeméthegyeken talált ennivalót. Amikor az apja munkát kapott, cami​cero volt, mészáros,
és ami​kor a csa​lád húst látott, az rend​sze​rint cabra volt, azaz kecske.
Szóval pontosan tudja, milyen hangot ad egy kecske hasa, amikor felvágják, és a férfi hasa
pon​to​san ilyen han​got adott, ami​kor Lado fel​rán​totta a kést.
 221.
BELSŐ. CELLA – EJJEL

Duane Egy asz​tal​nál, ami​kor Den​nis belép.

DUANE
Ügy​vé​det aka​rok.

DEN​NIS
Rossz dön​tés, de te hoz​tad.

DUANE
Én.

DEN​NIS
Tudom, hogy kit fogsz felhívni, nekem is megvan a száma, de mielőtt megteszed, tudnod kell, hogy
most nem fognak bizonyítékok eltűnni, senki sem fog semmit elbaszni. Lehet, hogy ez a faszi tíz évet
lefa​rag a bün​te​té​sed​ből, de akkor mi van?

DUANE
Ügy​vé​det aka​rok.
DEN​NIS
Akkor hozok neked egy tele​font, lúzer.
 222.
– Mit adtál nekik? – kérdi Chad Mel​drun.
– Sem​mit – feleli Crowe.
– Ne szí​vass már – mondja Chad. – Tud​nom kell.
Aha – Duane tudja, hogy kinek kell tud​nia.
Mindig is ez volt a megállapodás: ha nagy mennyiségű anyaggal lebuksz, akkor bizonyos kártyákat
kijátszhatsz, feladod a raktárak egy részét, rejtek-házakat, szóval mondasz vala​mit a zsaruknak, és
nincs harag. Csak mondd el az ügyvédnek, aki szólhat a fiúknak, hogy azok meg máshová tudják vinni
az árut.
Egyet nem tehetsz: az embe​re​i​det nem köp​he​ted be.
Ha ez teszed, akkor az prob​léma.
– Fasz​sá​go​kat mond​tam nekik – mondja Duane.
– Akkor hajrá, adj nekik vala​mit – feleli Chad.
Duane meg​rázza a fejét. – Nem kell nekik. Csak a srá​co​kat akar​ják.
– És róluk nem beszél​tél.
– Hány​szor kell még elmon​da​nom?
– No prob​lemo, ez így okés – bólint Chad.
– Bassza​meg, nek​tek no problemo, nem nekem – vágja rá Duane. – Nekem végem, velem végleg ki
van baszva. Mert ez eleve csapda volt. Az a kurva szövetségi fasz ennek a Leonardnak a farkát szopja.
Leon​ard csalt min​ket csap​dába.
– Jézu​som – mondja Chad. – Ha ezt tud​tad, akkor miért men​tél bele az üzletbe?
– Mert elbasztam – válaszolja Duane. – Azt hittem, tényleg szarban van. Ráadásul egy dollárra
har​mincöt cen​tet... Bassza​meg.
– Oké, oké. És mi van Hen​nessy​vel? Ő ki fog tar​tani?
Duane vál​lat von.
– Neki egy másik ügyvédet hozunk – folytatja Chad. – Óvadékért szabadlábra fogja helyeztetni
Hen​nessyt.
– Basszon egye​dül az a fasz – mondja Crowe. – Engem vigye​tek ki innen.
– Min​den tőlem tel​he​tőt meg​te​szek, kov​boj.
– Nem vagyok kov​boj – vágja rá Duane bosszú​san. – Látsz raj​tam csiz​mát meg egy kurva kala​pot?
Kov​boj...
Anyád, az a kov​boj.
 223.
– Bíró úr, látván a várható ítélet komoly voltát – mondja Kelsey Ryan, a kerületi ügyész helyettese
–, a vádlott szökésének jelentős a veszélye. Azt kérjük, hogy óvadék ellenében se kerülhessen
sza​bad​lábra.
Az a Ryan csi​nos.
Nagyon csi​nos, szőke, kék szemű.
És egy gyil​kos.
Naggggyon ambi​ci​ó​zus.
Den​nis​nek nem lenne elle​nére a csaj.
Chad Mel​drun fel​áll.
Nagyon érdekes, hogy Chad itt van, gondolja Dennis. Duane-t vagy a főnökei támogatják soha nem
látott módon, vagy mielőbb ki akar​ják hozni a rács mögül, hogy végez​hes​se​nek vele.
– Bíró úr – mosolyog Chad, mintha azt kezdené el magyarázni, hogy éjjel sötétebb van, mint
nappal –, Mr. Crowe-t még soha nem tartóztatták le drogokkal kapcsolatban, soha el nem ítélték ilyen
típusú bűncselekményért, sok szállal kötődik a közösséghez és a helyi gazdasági élethez. Mindketten
tudjuk, hogy ennek az ügynek nem is lett volna szabad szövetségi bíróság elé kerülnie, hiszen a
kormány nyomására vagyunk itt, és egyben beadványt terjesztek elő, hogy az ügyet utalják vissza
Kalifornia állam hatáskörébe, ahova egyébként is tartozik. Mindketten tudjuk, hogy beadványom
pozitív elbírálásának nagy az esélye, és azt kérem bíró úrtól, hogy reális összegű óvadék ellenében
helyezze védencemet szabadlábra, hogy továbbra is kivehesse részét a közösség életében, illetve
aktí​van dol​goz​has​son saját védel​mén.
– És ezt hon​nét ter​vezi meg​tenni? Costa Ricá​ról? – csat​tan fel Ryan.
– Ennyi elég – szó​lal meg Gian​nini bíró.
– Fennáll a szökés veszélye, bíró úr – ismétli Ryan. – És hadd emlékeztessem arra, hogy a
vádpontok közt ott van a lőfegyver birtoklása is. A drogbűncselekmény végrehajtása közben. Mr.
Crowe veszélyt jelent a közös​ségre.
– A fegyver nem volt Mr. Crowe-nál – vitatkozik Chad. – Hanem Mr. Crowe gépkocsijának
köze​lé​ben talál​ták meg.
– Rajta Mr. Hen​nessy ujj​le​nyo​ma​ta​i​val.
– Mr. Hen​nessy és Mr. Crowe nem ugyanaz a sze​mély – jegyzi meg Mel​drun.
– Hadd emlé​kez​tes​sem a bíró​sá​got... – kezdi Ryan.
– A bíró​ság nem alz​he​i​me​res – csat​tan fel Gian​nini.
Elég szar han​gu​lat​ban van a bíró, gon​dolja Den​nis.
Jó –
– ...hogy nemcsak marihuána birtoklásával kapcsolatos a vád – folytatja Ryan –, hanem heroinnal is,
még​hozzá egy iskola kör​nye​ze​té​ben.
– Hajnali egykor – mondja Chad, és a levegőbe csap a karjával. – Nincs az az esküdtszék, amelyik
elhinné, hogy Mr. Crowe isko​lá​sok​nak akart dro​got eladni.
– A törvény nem határozza meg a szándék mibenlétét, csak a meglétét – feleli Ryan. – Elég, hogy
iskola köze​lé​ben volt.
Chad megfordul, és egyenesen Dennisre néz. – Láttunk már hasonló húzást Cain ügynöktől.
Min​den régi trük​köt ismer már. Fel​há​bo​rító, ahogy visszaél a hatal​má​val.
Den​nis rámo​so​lyog.
– Bíró úr – mondja Ryan –, nem Cain ügy​nök áll bíró​ság előtt.
 – Pedig neki kellene – vágja oda Chad. – Ez az egész egy csapda, és bíró úr, lehet, hogy újabb
indítványt adok be, amiben kérem az ügynök felelősségre vonását, amiért szándékosan csapdát
állí​tott véden​cem​nek.
A kormány egy eleddig ismeretlen informátort használva csalta csapdába egyébként ártatlan
ügy​fe​le​met...
– A tár​gya​lásra be fog​juk idézni az infor​má​tort – szúrja közbe Ryan.
– Térjünk csak ide vissza – szólal meg Giannini. – Ami a lőfegyverrel kapcsolatos vádakat illeti,
nem vagyok biztos benne, hogy megállják a helyüket. Azzal is egyetértek, hogy ugyan súlyos
büntetés vár Mr. Crowe-ra, a közösségben elfoglalt helye és a tény, miszerint saját vállalkozása van,
befolyással vannak az óvadék megállapítására. Ennek okán hajlandó vagyok afelé hajlani, hogy
óvadék ellenében szabadlábra helyezem Mr. Crowe-t. Szeretne a vád egy összeget javasolni, Ms.
Ryan?
– Tíz​milló dol​lár.
– Nézzen az arcomra – mutatja Giannini. – Úgy nézek ki, mint akinek kedve van viccelődni, Ms.
Ryan?
– Java​sol​ha​tom, hogy saját fele​lős​sé​gére enged​jék el véden​ce​met? – java​solja Chad.
– Ugyanaz a válasz, Chad, de legalább megpróbálta – feleli a bíró. – Szó sem lehet róla, hogy Mr.
Crowe-t a saját felelősségére engedjem el, viszont az óvadékot is akként akarom megállapítani, hogy
vissza​tartsa őt a mene​kü​lés​től. Nem akar tovább lici​tálni, Ms. Ryan?
– Egy​mil​lió.
– Az óvadékot ötszázezer dollárban állapítom meg – közli Giannini –, amelynek fedezetéül otthona
és vál​lal​ko​zása szol​gál. Le tud ma fizetni ötven​ezer dol​lárt, Mr. Crowe?
– Le tud, bíró úr – feleli Chad.
Az lefo​ga​dom, gon​dolja Den​nis.
A fiúk azt akar​ják, hogy miha​ma​rabb kike​rül​jön a bör​tön​ből.
A kér​dés csak az, hogy
Kik ezek a fiúk?
 224.
– Elen​ged​té​tek őket? – kérdi Ben.
– A gyilkosság miatt nem tarthatjuk benn őket – magyarázza Dennis. – Hacsak az egyik be nem
mártja a mási​kat.
– Tanús​ko​dom – mondja Ben. – Ha ez a gond, akkor én...
– Semmi haszna nem lenne – feleli Den​nis. – Nem lát​tad őket a hely​szí​nen, és van ali​bi​jük.
– És ha tanús​ko​dom, hogy Crowe meg​zsa​rolt és kény​sze​rí​tett...
– A fenyegetésnél többet nem tudunk ráhúzni. Még ahhoz sem tudod kötni őt, hogy Bolanddel
meg​ve​re​tett téged, a gyil​kos​sá​gok​hoz meg vég​képp nem.
– És akkor most mi lesz?
– Fuss.
– Mi van?
– Fuss, Ben.
Mert a srá​cok kisza​ba​dul​tak, és meg fog​nak ölni téged.
 225.
Mert, ahogy Chon rámutat, az igazságszolgáltatási rendszer a rendszerről szól, és nem az
igaz​ság​ról.
Lehet, hogy Crowe és Hennessy mégis meglépnek, vagy egymás mellé állnak és egyeztetik a
mesé​jü​ket, a lényeg az, hogy...
Most már nekik is gond​jaik van​nak.
Ahogy a főnö​ke​ik​nek is.
Valaki sokat fizetett azért, hogy kihozzák Crowe-t és Hennessyt az előzetesből, nehogy eljárhasson
a szájuk. De Duane és Brian azt hiszik – joggal –, hogy két számjegyű börtönbüntetések várnak rájuk,
szó​val okuk és indo​kuk bőven van arra, hogy meg​ál​la​pod​ja​nak Den​nisszel, ezért az a kér​dés csu​pán...
– Azért hozták ki őket, mert ki akarták hozni őket – kérdi Chon Bentől –, vagy mert el akarják
távo​lí​tani őket az útból?
Két lehe​tő​ség áll fenn...
Crowe és Hen​nessy meg​szök​nek és eltűn​nek, vagy...
Valaki eltün​teti őket.
Akármelyik is történik, a terv bevált: Crowe-t bevágták nyakig a szarba, és most nézik, hogy ki
fogja kihúzni onnan.
Ez a nagy kér​dés. Hogy kicsoda. Hogyan talál​ják ki, ki áll a men​tő​kö​tél végén?
Ben és Chon egyik örök kedvence Az elnök emberei Hoffmannal és Redforddal. Gyakorlatilag szó
szerint képesek idézni. Nem gyakorlatilag. Ténylegesen. Miután Ben találkozott Dennisszel, a
kocsi​ban már Chon​nal nyom​ják is.
„Hunt bejött a hideg​ről. Állí​tó​lag az ügy​véd​jé​nek huszon​öt​ezer dol​lárja van egy papír​zacs​kó​ban.
Emel​ked​nek az árak, Bob.
Kövesd a pénzt.”
– Kövesd az ügy​vé​det, aki a pénzt hozta – mondja Ben. – Valaki oda​küldte Cha​det, hogy lefi​zesse az
óva​dé​kot Crowe-ért. Vala​ki​nek jelen​teni fog. És nem tele​fo​non.
– Meg tudod csi​nálni, tesó? – kérdi Chon. – Tudod követni anél​kül, hogy ész​re​ven​né​nek?
Anél​kül, hogy meg​öl​né​nek?
– Azt hiszem – feleli Ben.
– Én elin​du​lok a másik vona​lon.
Crowe és Hennessy alaposan be lehetnek szarva. Tudják, hogy vékony jégen táncolnak. Segítséget
fog​nak kérni.
Fent​ről.
Jó ez, gondolja Chon. Ha Crowe és Hennessy bemártották egymást, akkor Ben elégtetek kapott
ugyan, de a főnö​kök továbbra is a helyü​kön van​nak, és meg fog​ják ölni őt.
Jobb lesz így.
– Ben?
– Mi van?
– Óva​to​san.
– Te is.
– Mint min​dig.
Még ha ennek ellent is mon​da​nak a közel​múlt ese​mé​nyei.
 226.
Duane Crowe csak annyi időre megy haza, hogy össze​pa​kol​jon.
Mert ennek most bármi lehet a vége.
Összehajtja a „Öregcsávók Rulez” feliratú pólóját, majd berakja egy táskába, közben meg a
tele​fon​be​szél​ge​té​sen jár az esze, amit min​den​nek lehe​tett hívni, csak meg​nyug​ta​tó​nak nem.
Persze, vannak bíróink, Duane, de ez szövetségi ügy. És az nehéz. Mondjuk kapsz tizenkettőt, leülsz
tízet. Annyit meg tudsz csi​nálni. Én is meg tud​tam. Fia​tal​em​ber leszel, ami​kor kisza​ba​dulsz.
Már most sem vagyok fiatal ember, gondolja Duane. Kivesz a fiókból két farmert, és bevágja őket a
tás​kába. Van egy lányom, aki egye​temre jár.
Tandíjat kell fizetnem. Egy évet sem tudok leülni, nem hogy kifizessem a tárgyalás meg a
védel​mem költ​sé​geit.
És akkor ez csak a dro​gok​kal kap​cso​la​tos vád.
A másik meg...
...gon​dot okoz. Ha a másik srác​nak bere​meg a térde... Ezt elbasztá​tok. A csaj​jal.
Kibaszottul köszönöm. Olyasmit mondj, amit nem tudok. Kidolgozod a beled, csinálod a pénzt a
hatal​ma​sok​nak, aztán ami​kor „gond” akad, eltűnsz a szi​get​ről.
De Duane érti az üze​ne​tet.
A hatal​ma​sok beáll​nak mögé a drog​vá​dak​kal kap​cso​lat​ban, de a gyil​kos​sá​gok?
Ha nem csinálok valamit Briannel, akkor ők csinálnak velem valamit. Nagytakarítást rendeznek:
Brian, Leon​ard meg én kukába kerü​lünk.
Ha már nin​cse​nek úton felém.
Zsebre teszi a revol​vert, és kilép az ajtón.
 227.
Ben a kocsi​já​ban ül, és fel​hívja Chad Mel​drunt.
Az unott, iskolához is túl laza recepciós azt mondja, várjon. Pár másodperc múlva beleszól a
kagy​lóba: – Chad azt mondta, hogy nem tudja többé magát kép​vi​selni.
– Azt nem mondta, hogy miért?
– Össze​fér​he​tet​len​ség.
– Velem vagy veled?
A nő lerakja.
De Ben meg​tudta, amit ki akart derí​teni: Chad az iro​dá​já​ban van.
Ami pont kapóra jön, mert Ben meg a par​ko​ló​ház​ban van. Az elnök embe​rei.
 228.
O is össze van zava​rodva.
Nem tudja, mit vegyen fel.
Besétál a gardróbba (mert neki olyan besétálós van), szemügyre veszi a ruhákat, és megpróbálja
kita​lálni, hogy merre men​jen. Már​mint kép​le​te​sen.
Hogy tiszta legyen a dilemma: mit vesz fel a stílustudatos (Dél-) Narancsvidéki Hercegnő, amikor
elő​ször talál​ko​zik (kirá​lyi) apjá​val?
Puc​cos lesz, vagy vissza​fo​gott?
Idő​sebb vagy fia​ta​labb?
Eszébe jut egy pöttyös ruha lófarokkal, de elveti, mert ez azért elég meredek, hiszen lehet, hogy
Paul Pat​ter​son nem nyi​tott sem a sza​tí​rára, sem az iró​ni​ára.
Megnézi az „átlagos fekete ruhát” – nézd-csak-milyen-jó-kiállású-nő-lett-a-lányodból –, de ezt is
elveti, mert a kifi​no​mult és a szexi között papír​vé​kony a különb​ség.
Aztán arra gon​dol, hogy el sem megy.
Arról a lányról beszélünk, aki egyszer tizenöt percig állt egy édességautomata előtt – nem tudott
dönteni az F-3 (mogyorós M&M’s) és a D-7 (Famous Amous csokis süti) között –, majd távozott
anél​kül, hogy vett volna vala​mit, mert nem akart dön​tést hozni.
O tudja, hogy most ezt a luxust nem engedheti meg magának. Vala​mit fel kell vennie, nem mehet
oda anya​szült mez​te​le​nül, még ha szim​bo​li​ku​san rend​ben is lenne.
Lagúnában meg lehet tenni pár utcányi távolságot meztelenül anélkül, hogy erre sokan
fel​fi​gyel​né​nek, no de New​port Beachen? Ott csak akkor vet​kőz​nek le, ami​kor dugni akar​nak. Ha május
elseje után fehé​ret viselsz, akár még le is tar​tóz​tat​hat​nak.
Oké, ezzel sehova nem jutsz, gon​dolja O.
De lehet, hogy mégis ide kel​lene men​ned.
Talán le kel​lene feküd​nöd, rágyúj​tani egy spang​lira, és elfe​lej​teni az egé​szet.
 229.
Chon lepar​kol Crowe lakása köze​lé​ben, és oda​megy a ház​hoz. A kocsija nem áll ott előtte.
Az ajtó be van zárva.
Crowe meg​lé​pett.
Chon érti, hogy miért tette, de nem örül neki.
Prob​léma ez.
Nem nagy, de azért prob​léma.
 230.
Chad „Noprob​lemo” Mel​drun úgy lép be a par​ko​ló​házba, mint aki​nek valami gondja van.
Aggó​dik.
Arcán ott a „sok a dolgom, sok helyre kell mennem, sok emberrel kell találkoznom” kifejezés,
amint cél​tu​da​to​san megy a Mer​ce​dese felé, aztán beül, és kihajt az épü​let​ből.
Ben követi őt.
Nyu​gatra a Jam​bo​reen.
Északra a Paci​fic Coast autó​pá​lyán.
Egye​ne​sen a New​port Beach Jacht​klubba.
Ami nem meg​lepő, gon​dolja Ben.
A pénz olyan, mint a pos​ta​ga​lamb.
Min​dig haza​ta​lál.
 231.
Olyan ez a hely, hogy nyugodtan ki lehetne nevezni a republikánusok fővárosának. Itt és most meg
lehetne tartani a kaliforniai republikánusok elnökjelölő kongresszusát, és Ben úgy érzi, csoda, hogy
vízum nél​kül been​ged​ték ide.
A por​tás kezébe csúsz​ta​tott húsz​dol​lá​ros (– Ön tag, uram?
– Én nem, de ő igen.)
megteszi tagsági kártyaként, ám Ben nagyon idegenül érzi magát, és mintha érezné a felé irányuló
ellenséges érzelmeket, amint az előtérből tekintetével követi Meldrunt, amint kimegy a Teraszra.
(Igen, nagy T. Lehet, hogy a keleti par​ton nincs semmi lát​ni​való, de ez itt a Terasz, ami a kikö​tőre néz,
a jachtokra, és ahol péntek délutánonként az elit összegyűlik egy italra, hogy mindenkit lássanak és
min​denki lássa őket.)
Ben nagyon keményen próbál Detektív Joe lenni, beleolvadni a tömegbe, és szemmel tartani
Mel​drunt, ami​kor...
– Ben?
 232.
– Ben? Ophe​lia barátja? Te vagy az?
Ben egy pil​la​natra pánikba esik, mert
a) nem akarja elvesz​teni szem elől Cha​det
b) nem jut eszébe a ren​des neve, csak az „Upak”.
– Ó, helló, Mrs...
Majd​nem azt mondja, hogy Negye​dik.
– Most Bennett – feleli Upak olyan hangsúllyal, amelyben sikerül ötvöznie a lefegyverző sármot a
figyelmeztetéssel, miszerint ezt a témát nem kell feszegetni. (Különben is, éppen Negyedik utódját
keresi. Egye​lik a Negye​di​ket.)
– Mrs. Ben​nett.
Upak szoborszerűen szép, szexi és gyönyörű, körülbelül annyi valós emberi melegség van benne,
mint amennyi egy jég​szo​bor​ban van.
(Bennek eszébe jut, hogy O esküszik rá: Upak soha nem olvad fel. Tizenkétezerszer látta az Őzt,
tudja, miről beszél.)
– Mi hozott téged ide? – kérdi Upak kicsit meglepetten, mintha vagy nem értené, mit keres a lánya
egyik barátja a klub​ban, vagy elfe​lej​tette volna, hogy most már zsi​dó​kat is been​ged​nek.
Ben meg​pil​lantja Chad hátát. – Tudja, pén​tek van... a Terasz...
Upak Ben bal kezére pil​lant. – Való​ban kiváló hely arra, hogy meg​fe​lelő fia​tal lányok​kal talál​kozz.
Annyi mint: nagyon remé​lem, hogy nem dugod a lányo​mat.
– O magával van? – kérdi Ben, bár tudja, hogy amennyiben O itt lenne, akkor lábán és kezén is
bilincs csö​rögne, mert O előbb iszik lan​gyos macs​ka​hú​gyot, mint az any​já​val jeges teát a Tera​szon.
Upak elen​gedi a füle mel​lett az O-ra vonat​kozó kér​dést. – Azt hiszem, éppen mun​kát keres.
Én meg azt hiszem, gondolja Ben, hogy bin Laden a West Akron Holiday Innben fog holnap este
hak​nizni.
(„És ahonnét jöttél, infidel? Jemenből? Van még itt valaki Jemenből? Szóval ez a mudzsaheddin
besé​tál egy bárba... Be van kap​csolva ez a mik​ro​fon?”)
Chad oda​megy vala​ki​hez a bár​pult​nál, de Ben nem látja az arcát.
– És te mit csi​nálsz? – kérdi Upak.
– Hogyan?
– És te mit csi​nálsz? – ismétli Upak. – Miből élsz?
– Kör​nye​zet​vé​delmi tanács​adó vagyok – feleli Ben, és még min​dig nem látja, Chad kivel beszél​get.
– És ez mit jelent?
Azt jelenti, hogy mondanom kell valamit az adóhivatalnak, gondolja Ben, mégis miből élek. –
Amikor egy nagy épületkomplexumot építenek, én adok tanácsot a tervezőknek, hogy miféle fákat,
növé​nye​ket meg bok​ro​kat ültes​se​nek.
– Izgal​ma​san hang​zik – mondja Upak. – Nagyon „zöld”. Ez a jó szó?
– Az egyik, igen.
– És mi a másik?
Ben ekkor jön rá, hogy a nő eny​hén ittas.
– Barom​ság – mondja neki Ben. – Az egész egy nagy barom​ság, Mrs. B.
Upak egye​ne​sen a sze​mébe néz. – Na látod, most nagy igaz​sá​got mond​tál, Ben.
Azt ám.
Ugyanis Ben most pil​lantja meg, hogy Chad kivel beszél. Stan​nel.
 Az apjá​val.
Ha a pénz​nek szaga van New​port Beachen, akkor Bal​boa Islan​den kell kör​be​sza​golni.
Az a sztori járja, már ha lehet hinni neki, hogy amikor Balboa partra szállt, fehér emberek
üdvözölték őt bermudanadrágban és virágos ingben, kezükben száraz martinival, és amikor
meg​hal​lot​ták, hogy spa​nyo​lul beszél, meg​kér​dez​ték tőle, a füvet jött-e levágni.
O – térdig érő kék ruhában – odasétál ehhez az elegáns épülethez, és becsönget. Amikor a férfi ajtót
nyit neki, így szól: – Helló. Te len​nél az én sper​ma​do​no​rom?
A férfi ide​ge​sen pis​log, és ezt feleli: – Három doboz Thin Min​tet kérek.
 234.
Brian Hen​nessy kinyitja lakása ajta​ját, ám egy ocs​mány meg​le​pe​tés​sel kell szem​be​néz​nie.
Chon​nal.
Aki a pus​kát Brian hom​lo​ká​hoz emeli.
 235.
Helyek, Ahol Ben Előbb Szá​mí​tana Arra, Hogy Meg​látja Apját, Mint A Tera​szon
1. Repub​li​ká​nus ado​mány​gyűjtő vacsora
2. Dolly​wood
3. Wines R Us
4. Bazi Nagy Teher​ko​csik Ütkö​ző​ver​se​nye
5. Rush Lim​baugh Vékony​bele
6. Akár​hol
Ben sza​bály​sze​rűen meg​der​med.
Meg​for​dul, és elmegy.
Az igaz​ság min​dig haza​ta​lál, de nem arról volt szó, hogy az ő ott​ho​nába.
 236.
Ami​kor Brian magá​hoz tér, egy szék​hez van ragasz​tó​sza​la​gozva. Chon ül szem​ben vele.
– Mit mondtam neked? – kérdi Chon. – Mit mondtam neked, hogy mi történik veled, ha még
egy​szer kezet emelsz az egyik embe​rünkre?
Brian emlék​szik a válaszra. – Kér​lek, ne. Kér​lek.
– Mondd csak el, mit mond​tam.
– Azt, hogy meg​ölsz.
– Sze​rin​ted vic​cel​tem?
– Nem.
– Sze​rin​ted most vic​ce​lek?
– Nem. Kér​lek, ne. Jézu​som.
– Adok neked még egy kurva esélyt – közli Chon. – Egyet. Hogy megmondd nekem az igazat. Ha
hazudsz, tudni fogom, és meg​öl​lek. Mondd, hogy meg​ér​tet​ted, Brian.
– Meg​ér​tet​tem. – Lábai remeg​nek.
– Ki húzta meg a ravaszt Ty Mun​so​non meg a lányon?
– Duane.
– Duane Crowe.
Brian bólint.
– Mit mond​tál a zsa​ruk​nak?
– Sem​mit.
– Megmondom, mit fogunk tenni – mondja Chon. – Felhívod Crowe-t azzal, hogy találkoznotok
kell.
– Nem fog eljönni.
– Mondd meg neki, hogy vagy eljön, vagy elmondasz mindent a szövetségieknek – folytatja Chon. –
Mi a száma?
Brian meg​mondja neki.
Chon elve​szi Brian tele​fon​ját, beüti Crowe szá​mát, és Brian szá​já​hoz tartja a készü​lé​ket.
 237.
– Amikor azt mondtam, „spermadonor”, nem arra gondoltam, hogy kérek most egy kis spermát –
magyarázza O –, de nem lehet, hogy maga az, aki egyszer spermát adott, ami végül az anyámban
kötött ki, és én let​tem belőle?
Paul Pat​ter​son gyor​san össze​szedi magát, és így felel: – Kér​lek, gyere be.
Beve​zeti O-t egy gyö​nyö​rűen beren​de​zett nap​pa​liba, ami, nos, régi​nek lát​szik.
Régi New​port Beach-i pénz.
A fala​kon sport​ha​jók fotói. Üveg​szek​ré​nyek​ben fából készült hajó​mo​del​lek.
– Hajó​zik? – kérdi O.
– Régeb​ben hajóz​tam – feleli Pat​ter​son. – Mielőtt... Nos, mielőtt meg​öre​ged​tem.
A férfi idő​sebb, mint amire O szá​mí​tott.
Idő​sebb, mint a fan​tá​zia​ké​pé​ben élt.
A férfi a fantázaiképében a negyvenes évei végén jár, természetesen jóképű, a halántékán őszül egy
kicsit ében​fe​kete haja.
Fantáziaképében a férfi kisportolt, jó karban van, talán teniszező, talán szörfös, esetleg
rend​sze​re​sen részt vesz a vas​em​ber​ver​se​nye​ken.
A férfi a való​ság​ban a hat​va​nas évei ele​jén jár.
Haja kopot​tas, a sárga és a fehér keve​réke.
És töré​keny​nek lát​szik. Bőre áttet​sző, akár a selyem​pa​pír.
Az apja hal​dok​lik.
– Kér​lek, ülj le – mutat egy kar​fás fotelra.
O leül, és kényel​met​le​nül érzi magát.
Kicsi​nek.
– Kérsz inni vala​mit? – kérdi a férfi. – Jeges teát vagy limo​ná​dét?
O eddig bírta.
Az eddigi elfoj​tott érzelmi for​tyo​gás láva​ként tör ki belőle.
 238.
BELSŐ. PAUL PAT​TER​SON HÁZA – NAP​PAL

O
Jeges tea? Limonádé? Tizenkilenc év után Ennyi? Nincs ölelés, nincs puszi, nincs olyan, hogy de jó,
hogy végre találkoztunk, annyira sajnálom, hogy a születésed előtt elhagytalak és összetörtem a
szi​ved és tel​je​sen elbasz​tam az éle​te​det?
Pat​ter​son szo​mo​rú​nak lát​szik. Még szo​mo​rúbb​nak, ami​kor vála​szol...

PAT​TER​SON
Ked​ves Ophe​lia...
 239.
Pat​ter​son elő​ve​zeti Darth Vadért – for​dítva.
– Nem én vagyok az apád.
 240.
Ben meg​áll a szü​lei háza előtt a kanyon​ban. Dodge City.
Kiszáll a kocsi​ból, oda​megy az ajtó​hoz, és becsön​get.
Az anyja nyit ajtót.
Valami nagyon fel​zak​lat​hatta.
– Ben...
Stan jele​nik meg mögötte. Fele​sége vál​lára rakja a kezét, és meg​kérdi:
– Mibe keve​red​tél, Ben?
– Én mibe keve​red​tem? – feleli Ben. – Te mibe keve​red​tél?
 241.
Meg​áll​nak egy par​ko​ló​ban.
Egy rak​tár​komp​le​xum a kanyon​ban.
Min​den​felé elha​gya​tott met​ró​ko​csik.
Üres. Kihalt. Csen​des.
Crowe Char​gere már ott van.
Chon Brian mögött a kisteherautó padlóján fekszik. Az ülés hátuljába nyomja a puska csövét. –
Érzed, Brian? Egye​ne​sen a gerin​cedbe fúró​dik majd a golyó. A toló​ko​csi a mini​mum lesz a végén.
– Érzem.
– Akkor állj meg a Char​ger mel​lett, és szállj ki.
Chon érzi, ahogy a kis​te​her​autó las​sít, majd meg​áll.
Az ajtó kinyí​lik.
Brian kiszáll.
Crowe leereszti az abla​kát.
És fejbe lövi Bri​ant.
 242.
– Tudtam – mondja Patterson hogy az anyád a pénzemért jött hozzám. A negyvenes éveimben
jártam, ö meg alig múlt húsz, és gyönyörű volt. Tudtam... Mindenki tudta. Ennek ellenére elvettem,
mert... nos... ki nem vette volna el? Gyö​nyörű volt. Ellen​áll​ha​tat​lan.
O ül és hall​gat.
Patterson folytatja. – Tudtam, hogy a második férje vagyok, de nem az utolsó. Nem is zavart, csak
örül​tem, hogy köl​csön​ve​he​tem őt a szép​sé​gé​vel együtt pár évre.
Köl​csön​venni, tűnő​dik O, vagy kibé​relni?
– Nem volt házassági szerződésünk – folytatja Patterson. – A családom őrjöngött, az ügyvédeim
még jobban, de Emily nem engedett egy tapodtat sem. Tudtam, hogy mit csinálok, de a pénz soha nem
volt gond az életemben. Egy dologban mindenesetre megállapodtunk. Abban, hogy soha nem lesz
gye​re​künk.
O meg​rán​dul.
– Túl öreg voltam – meséli Patterson –, és nem akartam olyan röhejes középkorú apa lenni, aki
rohan a pelenkás gyereke után. De másról is szó volt: tudtam, hogy a házasság nem fog sokáig tartani,
és mivel én is elvált szü​lők gye​reke vagyok, nem akar​tam ezt tenni a saját gye​re​kem​mel.
Mégis ezt tet​ted, gon​dolja O.
– Tudtam, hogy anyád megcsalt – mondja Patterson. – Gyakran maradt el hosszú órákra, aztán
magyarázatot sem adott, hol volt, ide-oda utazgatott. Tudtam, de nem akartam tudni, ezért nem is
szól​tam miatta. Egé​szen addig, amíg egy​szer azzal nem állt elém, hogy ter​hes.
– Velem – jegyzi meg O.
Pat​ter​son bólint.
 243.
Ben követi őket a dolgozóba, a könyvespolcokon pszichológiai és szociológiai témájú könyvek
sorakoznak, gazdaságtörténet, meg a hit, hogy a világ igazsága a könyvekben megtalálható, és meg is
lehet találni, ha ele​get olva​sol és a meg​fe​lelő köny​ve​ket.
A dolgozó: oly sok fájdalmas apa-fia, anya-fia, apa-anya-fiuk beszélgetés helyszíne a
maszturbációról („egészséges dolog ez, normális, de azt tudnod kell, hogy ezekben a magazinokban a
nők...”), droghasználatról („el is várjuk tőled, hogy kipróbáld a marihuánát [Ben ennek többszörösen
és nem csak a szívás terén tett eleget]), de meghúzzuk a határt az opiátalapú kábítószereknél (ahogy
Ben is, ami azt illeti) és a tár​sa​dalmi láza​dás​ról.
– Mit vesz​tet​te​tek el? – kérdi most Ben.
– A lel​kün​ket? – tűnő​dik Stan. – Magun​kat?
– Idealizmusunk virágjában jöttünk ide – magyarázza Diane. – Azt hittük, meg tudjuk változtatni a
vilá​got.
Ben már-már ellenkezne a „Gyémánt és rozsda”-monológ miatt, ami erősen látszik közeledni, de az
anyja ekkor egy srác​ról kezd beszélni, aki tacót osz​to​ga​tott.
 244.
Brian a hátán fek​szik, és élet​te​le​nül mered a holdra.
Tar​kója alatt egyre nő a vér​tó​csa.
Crowe kiszáll a kocsi​ból, és oda​áll Brian teste fölé, hogy meg​bi​zo​nyo​sod​jon: tény​leg meg​halt.
Chon kinyitja a kisteherautó ajtaját a másik oldalon, és legurul a földre. Hason csúszik, amíg
meg​látja Crowe-t.
Crowe meg​pör​dül és tüzet nyit.
De Chon akkorra már felhúzta magát, mert nem akar rálőni Crowe-ra, nem akarja megkockáztatni,
hogy megöli, élve van rá szüksége, ezért elejti a puskáját, aztán ráveti magát Crowe-ra, és a homokba
dönti.
Ötvennyolcezer kibaszott alkalommal gyakorolta ezt a mozdulatot, de most nincs csúcsformában,
kicsit rozsdás, ezért hagyja, hogy Crowe fegyvert tartó keze közelítsen a fejéhez aztán amikor a
szá​jába akarja dugni a pisz​toly csö​vét az elsül
a lövés hangja pedig fül​sü​ke​títő
mintha Chont egy hatal​mas hul​lám rán​totta volna el
érzi a lövés égető nyo​mát a feje meg pörög
amint las​san fel​tér​del aztán Crowe kar​ját bele​vágja a homokba és
ott tartja
de Crowe
nagy és erős és a bal öklét
bele​vágja Chon mell​ka​sába
utána meg a halán​té​kába
fel​emeli a csí​pő​jét
háta meg​fe​szül amint
le akarja dobni magá​ról Chont
de Chon még fel​jebb ara​szol Crowe mell​ka​sán
és a másik tér​dé​vel leszo​rítja a bal kezét
és most ott tér​del a férfi kezein
érzi az arcá​ból csorgó meleg vért
pul​zusa dübö​rög a nya​ká​ban
majd mind​két hüvelyk​uj​ját bele​nyomja
Crowe sze​mébe
aki csak küzd karja remeg a fáj​da​lom​tól aztán fel​üvölt
kiejti a fegy​vert a kezé​ből és ezt kiáltja
– Elég!
Chon fel​ve​szi Crowe pisz​to​lyát és las​san fel​áll
köz​ben végig Crowe-ra céloz aki sem​mit sem mer csi​nálni.
A hasára for​dul, tenye​rét a sze​mére szo​rítja, és így nyög: – Nem látok sem​mit, nem látok sem​mit.
Chon visszamegy a puskájáért. Érzi, ahogy a vér szivárog az egyik sebből, amit az imént szerzett.
Ami​kor visszaér, Crowe már tér​del, és meg​pró​bál fel​állni.
Chon fel​rúgja.
Aztán a puska csö​vét a nya​kába nyomja.
– Kinek dol​go​zol?
Crowe meg​mondja neki.
 Chon meg​húzza a ravaszt.
Bocs, Ben.
Odavonszolja Crowe holttestét Briané mellé, aztán a puskát Hennessy kezébe nyomja, a pisztolyt
meg Crowe mellé rakja. Igaz​ság​szol​gál​ta​tás vagy bosszú.
Mind​egy, melyik.
Chon észreveszi, hogy a lábán egy korábbi seb szakadt fel. Késével kihasít egy darabot az ingéből,
és bele​nyomja a nyílt sebbe. Las​san esni kezd.
 245.
– Mi tör​tént? – kérdi Ben, ami​kor Diane befe​jezi a tör​té​ne​tét.
 246.
Chon futni kezd.
Inkább ügetni, tem​pó​san, fegyel​me​zet​ten.
Hat vagy hét mér​föld az egész.
Sem​mi​ség.
Az eső most már tény​leg rákez​dett.
Nehéz eső​csep​pek verik a vál​lát, lecso​rog​nak az olda​lán, a lábán. A vér keve​re​dik a víz​zel.
 247.
János 14:2
„Az én Atyám​nak házá​ban sok lakó​hely van; ha pedig nem volna, meg​mond​tam volna nék​tek.
Elme​gyek, hogy helyet készít​sek nék​tek.”
 248.
Mi tör​tént?, ismétli Stan.
Velünk?
Az ország​gal?
Mi történik, amikor a gyerekkor véget ért a Dealey Plazán, Memphisben, a nagykövet konyhájában,
és a hited a meggyőződésed és a reményed megint egy vértócsában köt ki? Ötvenötezer testvéred halt
meg Vietnamban, egymillió vietnami, fotók napalmtámadást túlélt gyerekekről, amint földutakon
futnak, Kent Állami Egyetem, Prágába begördülő szovjet tankok, és ekkor egyszer csak megtelsz és
túlcsordulsz, tudod, hogy képtelen vagy újra kitalálni az országot, de megint elképzeled magad,
hiszed, hiszed, tényleg hiszed, hogy képes vagy megteremteni a saját világodat, aztán engedsz az
elvárásaidból, és megelégedsz azzal, hogy megmutatod, hol állsz, melyik földdarab a tied, mire
kide​rül, hogy az a kis föld​da​rab is több pénzbe kerül, mint amennyid van.
Mi tör​tént?
Altamont, Charlie Manson, Sharon State, Sam fia, Mark Chapman, láttuk, ahogy az álomból
rémálom lett, láttuk, ahogy a szeretet és a béke végtelen háborúvá és erőszakká változott, az
idealizmusunk realizmusba, realizmusunk cinizmusba, cinizmusunk apátiába, apátiánk önzésbe,
önzé​sünk mohó​ságba, a mohó​ság meg jó volt, és akkor
Gyerekeink lettek, Ben, megszülettél te, és újra voltak reményeink, de félelmeink is, fészkeket
építettünk, amikből bunkerek lettek, a házunkat átalakítottuk, hogy ne essen benne semmi bajod,
gyerekülést vettünk a kocsiba, meg bionarancslevet, több nyelven beszélő dadusokat vettünk fel, és
kifi​zet​tük a magán​is​ko​lák tan​dí​ját sze​re​tet​ből, meg féle​lem​ből is.
Mi tör​tént?
Azzal kezded, hogy egy új világot akarsz teremteni, aztán azon kapod magad, hogy újabb üveg bort
veszel a borospincédbe, új napozóágyat veszel, látod magad, amint öregszel, és azon tűnődsz, vajon
ele​get tet​tél-e félre, majd hir​te​len rájössz, hogy ret​tegsz a rád váró évek​től, hát mi Tör​tént?
Watergate, Irangate, Contragate, botrányok és korrupció körülötted mindenhol, és azt hiszed, te
soha nem leszel korrupt, de az idő korrumpál téged, olyan biztosan korrumpál, mint a gravitáció meg
a korrózió meg az erózió, egyszerűen bedarál téged, bedarál, azt hiszem, fiam, hogy az ország ilyen
volt, pont ilyen, fáradt, egyszerűen belefáradt a merényletekbe, a háborúkba, a botrányokba, Ronald
Reagan merényleteibe, háborúiba, botrányaiba, aztán id. Bush kokaint adott el, hogy terroristákat
támogasson a pénzből, hogy háborút pénzeljen az olcsó benzin ellen, Bili Clinton meg a reálpolitikus
a ruhára fröccsent gecivel, miközben elmeháborodott fanatikusok szőttek összeesküvéseket, ifj. Bush
meg az állatetetői, egy egyetemista hülyegyerek, akit gonosz vénemberek irányítottak, aztán
bekapcsolod a tévét egy reggel, és azok a tornyok összedőlnek, a háború most már hazai földön folyik,
szó​val mi Tör​tént?
Afganisztán és Irak, és a színtiszta őrület, az öldöklés, a bombák, a rakéták, a halál, megint
Viet​nam​ban vagy, és az egé​szet erre fog​hat​nám, de a végén az van, ami a végén van
mi vagyunk fele​lő​sek saját magun​kért.
Mi tör​tént?
Elfáradtunk, megöregedtünk, feladtuk az álmainkat, megtanítottuk megvetni magunkat, lenézni
ifjú​kori ide​a​liz​mu​sun​kat, olcsón elad​tuk magun​kat és nem azok vagyunk akik lenni akar​tunk.
 249.
Upak a szó​fán fek​szik.
Egy üveg gin, meg egy doboz gyógy​szer a dohány​zó​asz​ta​lon.
E kettő hatása az arcán, a sze​mé​ben.
– Édes kis​lá​nyom, haza​jöt​tél.
– Hol van Negye​dik?
– Hát, ez nagyon mókás – feleli Upak, sza​vai kicsit egy​másba csúsz​nak.
– Negye​dik elment.
– Én meg talál​koz​tam Paul​lal.
– Mond​tam, hogy ne tedd.
– Tudom.
– Mégis meg​tet​ted.
– A jelek sze​rint.
Upak felül, kiönti a gin maradékát a poharába, és így szól: – És most boldogabb vagy?
Meg​vi​lá​go​sod​tál? Elég volt ahhoz, hogy végre kilépj az örö​kös tiné​dzser​kor​ból?
– Azt mondta, nem ő az apám.
– Az egy hazug ember.
– Hiszek neki.
– Hogyne hinnél – mondja Upak. – Tizenegy éves korodig hittél a fogtündérben. Már arra
gon​dol​tam, meg​né​zet​lek vala​ki​vel.
– Ki volt ő?
– Kicsoda ki volt?
– Az apám – feleli O.
Csak mondd el nekem.
 250.
Ismeri az apját.
Úgy ismeri őt, ahogy arra csak a vér képes.
A közös tit​kos kód, mélyen elrejtve a dez​oxi​ri​bo​nuk​le​in​sav​ban. DNS.
Az apák és fiúk való​já​ban test​vé​rek.
Ugyan​an​nak a nap​nak az ikrei Sor​suk egy​másba csa​va​ro​dott Elvá​laszt​ha​tat​la​nok Egyek
Ismeri az apját, tudja,
hogy nem jött fel​ké​szü​let​le​nül erre az ünnepre
mert ő sem jött fel​ké​szü​let​le​nül
Ismeri az apját, tudja, hogy
nem hagy​hatja, hogy most és itt érjen véget
Mert ő sem hagyná
Tudja, hogy most mit kell ten​nie
Azt kell meg​ten​nie, ami többe kerül, mint amennyije van
És amit soha másért nem tenne meg
Még magá​ért sem
De meg​te​szi Benért
Menj el az apja házába
És esde​kelj
Könyö​rü​le​tért.
 251.
BELSŐ. UPAK NAP​PA​LIJA – ÉJJEL

Upak nagyot kor​tyol az ita​lá​ból, és pohara fölött O-ra néz, aki dühö​sen és elszán​tan áll ott.
UPAK
Nézzenek csak oda, kicsim, milyen Erős vagy és Eltökélt. Nevetségesen nézel ki. Így akarsz
meg​fagyni?
O sem​mit sem felel, csak meg​átal​ko​dot​tan néz.

UPAK
Bár​csak ilyen Eltö​kél​ten akar​nál mun​kát találni, vagy tenni vala​mit az éle​ted​del.
O ugyan​úgy áll.
Upak most már alig van magá​nál: az alko​hol és a gyógy​sze​rek meg​tet​ték hatá​su​kat.
UPAK
Persze, pont én beszélek. Mert én abszolúte semmit sem csináltam az én életemmel. Semmit. Azt
leszámítva, hogy életet adtam neked. A reményemnek. És kérlek, ne vedd sértésnek, de akkorát...
csa​lód​tam ben​ned. Rend​ben, tudni aka​rod, ki az apád?
 252.
Elena sherryt iszik, és köz​ben nézi az esti hír​adót.
– Ez John – mondja.
– Men​nem kell.
Egy kis kényeztetés, mielőtt leül egyedül vacsorázni, mivel Magda nem hajlandó kijönni a
szo​bá​já​ból, így Elena az emlé​kek​kel és mi-lett-volna-hák​kal vacso​rá​zik.
Éppen lete​szi a poha​rát, ami​kor az őrök been​ge​dik Ladót.
– Hal​lom, mészár​lás volt a Revo​lu​cion Club​ban – mondja Elena.
– Én is ezt hal​lot​tam.
– Ször​nyű dolog – sóhajt Elena. – Ször​nyű idők​ben élünk.
– Valaki meg​sú​gott nekem egy nevet – közli Lado.
– Tény​leg?
Elena kinéz az ablakon az udvarra, mert még mindig azt várja, hogy Filipo felbukkanjon a
kocsi​já​val, és átölelje őt.
– Buen viaje – mondja Elena.
Jó utat.
 253.
– Ez a John – kérdi Ben – hogyan nézett ki?
– Miért? – néz rá Diane.
– Tud​nom kell.
Diane addig kutat, amíg talál valami fényképalbumot. Odaadja Bennek, aki kinyitja, és majdnem
komikus, amit lát: szülei hippikként (hosszú hajjal, virágos ingben), mintha valami maszkabálon
len​né​nek.
Diane odalapoz egy képhez, amin sok ember áll egy régi könyvesbolt előtt, majd egy meztelen
fel​ső​testű, far​mert viselő fia​tal​em​berre mutat.
 254.
A neve Hal​li​day volt, meséli Upak, és min​denki Doc​nak hívta.
Aztán amikor megtudta, hogy terhes vagyok veled, fegyvert fogott a fejéhez, és tönkretette egy
nagyon drága kocsi belsejét. Nem tudom, hogy a terhességem hozzájárult-e ahhoz, amit csinált, de
most te itt vagy.
Örülsz?
O kiro​han a ház​ból.
 255.
Ben a kanyonba indul kocsi​val, aztán fel​hívja Chont. Nem enged​heti, hogy meg​te​gye.
Nem enged​heti, hogy meg​te​gye ezt.
Chon nem veszi fel.
 256.
Chon nehe​zen kap​kodja a leve​gőt.
A vér sza​ba​don áram​lik a lábába, amint fel​fut a dombra, ami​nek a tete​jén John háza áll.
Meg​áll lihegni egy kicsit, aztán kör​be​néz.
A ház előtt egy kocsi áll, három embert lát benne: ket​ten elöl ülnek, egy hátul.
Chon háromszor mély levegőt vesz, hasra vágja magát, és a szomszéd pázsitján keresztül átcsúszik
John kert​jébe, letép egy újabb dara​bot a póló​já​ból, kezére tekeri, és betöri a für​dő​szoba abla​kát.
Benyúl, kinyitja az abla​kot és bemá​szik.
A für​dő​ből a nap​pa​liba megy.
John ott áll.
Régi far​mering​ben meg far​mer​ban.
 257.
– Meg​lep, hogy itt vagyok? – kérdi Chon.
– Azt hittem, Irakban vagy. Vagy valami hasonló helyen. – John megfordul, aztán belép a
nap​pa​liba, a bár​pult​hoz megy, és tölt magá​nak egy italt. – Kérsz vala​mit? Egy sört?
– Nem.
– Egy dzso​in​tot? Rá akarsz gyúj​tani?
– Tártsd a kezed a bár​pult fölött.
– Nem bízol az apád​ban?
– Nem – feleli Chon. – Te taní​tot​tad meg nekem, nem emlék​szel? „Soha ne bízz sen​ki​ben.”
– És milyen iga​zam volt.
John belekóstol az italába, aztán lehuppan a szófára. Chon most látja csak meg, hogy John pocakot
eresz​tett.
– Ülj le.
– Kösz, nem.
– Ahogy aka​rod. – John hát​ra​dől a pár​nákra. – Ki adott fel? Crowe?
Úgy lát​szik, mintha ez az egész szó​ra​koz​tatná.
– Crowe és Hen​nessy halott.
– Szí​ves​sé​get tet​tél nekünk – közli John. – Úgyis men​niük kel​lett.
– Azt hit​tem, kiszáll​tál a biz​nisz​ből.
– Ki is száll​tam – feleli John. – Sokáig. Meg​pró​bál​tam az egy​szerű éle​tet. És nem tet​szett.
– Soha nem mond​tad.
– Miért mondtam volna? Én sem tudtam, hogy benne vagy – mondja John. Egyik kezét felemeli. –
Esküszöm az élő istenre, fiam. De a jelek szerint nem esik messze az alma a fájától. Te valamiféle
hábo​rús hős vagy, nem? Igaz?
– Nem.
John vál​lat von. – Szó​val mi járat​ban vagy?
– Higgy nekem, nem akar​tam ide​jönni.
– De itt vagy.
Ki van zárva. Felejtsd el őt.
 258.
Ben Chon laká​sá​hoz megy.
Nincs ott​hon.
Ben mindenfelé keresi – a Pacific Coast autópályán, a Kanyonon, a Bluebirdön, a Gleneyere-en, a
Bro​ok​son –, de Chon sehol sincs.
Per​sze hogy nincs sehol sem, gon​dolja Ben.
Ha Chon azt akarja, hogy ne találják meg, akkor senki sem találja meg. Ben újra és újra tárcsázza a
szá​mát.
 259.
BELSŐ. JOHN HÁZA – ÉJJEL

Chon tele​fonja csöng.

Nem veszi fel.
CHON
Soha nem leér​tem tőled sem​mit.

JOHN
Mit akarsz?

CHON
Tiszta lapot Ben Leon​ard​nak.
CHON
Én nem az a fajta vagyok.
John fel​ne​vet.

JOHN
Te fogod meg​mon​dani nekem, hogy milyen fajta vagy és milyen nem? Tudom, hogy mi és ki vagy.
CHON
Lófaszt sem tudsz rólam.

JOHN
Tény​leg? Az anyád-elfe​lej​tette-bevenni-a-tab​let​tát-annyira-be-volt-tépve-a-koka​in​tól, ez vagy te.

CHON
Aha, erre én is rájöt​tem.
JOHN
Az anyád el akart vetetni téged. erre is rájöt​tél?
CHON
Nem, ő mondta el nekem.

JOHN
Én nem engedtem az abortuszt. Nem tudom, talán Elérzékenyültem. Valamiféle fura apai ösztön.
Mind​egy, lényeg az, hogy szí​ves​sé​get tet​tem neked.

CHON
Amit most meg kel​lene köszön​nöm?
JOHN
Csak annyit mondok, hogy ez a nagy kapcsolat közöttünk. Ennyi. Egy félrement dugás.
Végezhetted volna Egy lefolyóban is, most meg itt vagy, mintha tartoznék neked valamiért. Mondok
én neked valamit: senki sem tartozik senkinek semmivel. És ez rád és Benre is vonatkozik. Felejtsd el.
Hagyd ott.

CHON
Ő a csa​lá​dom.
John hallja az igaz​sá​got a kije​len​tés​ben. Vála​sza azon​ban nincs.
CHON
Ez nem rólam és Ben​ről szól. Hanem rólad és rólam.
Kérek tőled vala​mit. Ha meg​te​szed, jó. Ha nem...
JOHN
Akkor?

CHON
Elvál​nak útja​ink.
John érti, Chon mit mond. Látja az Erő​sza​kot a gye​re​ké​ben.
JOHN
Nem tehetem mEg, amirE kérsz. Nem azt mondom, hogy nem teszem meg, hanem azt, hogy nem
tehetem meg. Ennyit azonban megtehetek: mondom neked, hogy hagyd ott Bent. Felejtsd el. Higgy
nekem, tudom, miről beszé​lek. Bár​csak én is ott​hagy​tam volna az egé​szet húsz éve.
Te még min​dig meg​te​he​ted.

CHON
Ha Bent aka​rod, akkor hozzá raj​tam keresz​tül vezet az út.

JOHN
Akkor Elég nagy a prob​lé​mánk, kölyök.

John benyúl a szófa egyik pár​nája alá, elő​húz egy pisz​tolyt, és Chonra sze​gezi.
 260.
– Nem vagyok már gye​rek – közli Chon.
– Soha nem is vol​tál.
– Ki tudom venni a fegy​vert a kezed​ből és lenyomni a tor​ko​don, mielőtt fel​fog​nád, mi tör​tént.
– Ja, elfelejtettem, hogy te vagy Superman – mondja John. – Hideg kis rohadék vagy, még az
apádat is megölnéd, ezt elismerem, de szerinted én vagyok ennek az egésznek a tetején? Szerinted
nem nyú​lik fel​jebb?
Chon fárad.
A világ tán​colni kezd a sze​mei előtt.
– Tör​tén​het velem akármi – foly​tatja John –, a paran​csot már kiad​ták. A have​rod, Ben, halott ember.
Chonra fogja a fegyvert, aztán feláll. – Gyerünk. Elmegyünk valahova. Azzal kitereli Chont az
ajtón.
 261.
A fegy​ve​rek Mexi​kó​ból érkez​nek, de nem mexi​kó​iak.
Schneider és Perez annyira amerikaiak, mint az almáspite, hazájuk háborúiban edződött veteránok,
nem talál​tak mun​kát, ezért dol​goz​nak most a Ber​ra​janók​nak.
És most köl​csön​ad​ták őket, ezért van​nak Ame​ri​ká​ban.
Az óceán part​ján sétál​nak, csuk​lyá​ju​kat elő​re​húz​zák, úgy néz​nek ki, mint két dru​ida a köd​ben.
Benért jöt​tek.
 262.
– Hova megyünk? – kérdi Chon – Meccsre? Ham​bizni?
Egy kocsi hátuljában ülnek az egyik bérgyilkossal. A másik a sofőr mellett ül, és akkora, mint egy
hűtő​szek​rény.
Akár zsaru is lehetne.
– Mexi​kóba – feleli John.
 263.
Mexi​kóba, gon​dolja John.
Mert Narancsvidék déli részén csak bizonyos mennyiségű hullát szabad az embernek maga után
hagy​nia, külön​ben a zsa​ruk meg​or​rol​nak rá. Narancs​vi​dék nagyon komo​lyan veszi a sze​me​te​lést.
És Mexi​kó​ban?
Ott nem annyira.
 264.
Ben meg​hallja, amint valaki meg​nyomja a csen​gőt.
Kér​lek, Chon legyen az, gon​dolja.
Oda​megy az ajtó​hoz.
 265.
Lado a murvás úton sétál a kocsijához, amikor Magda kilép az árnyékból, és megragadja a
könyö​két.
– Lado – mondja Magda. – Megtennél nekem valamit? Kérlek. elég lenne kiabálnia a határőrökhöz
érve, akik nemcsak kemény gyerekek, de állig fel vannak fegyverezve, ez ellen pedig sem John, sem a
paj​tá​sai nem tud​nak mit tenni.
– A have​rod, Ben, még min​dig élet​ben van – közli John. – Ha valami hülye​sé​get csi​nálsz, akkor neki
annyi.
 266.
O az.
Az eső​ben áll.
Haja lucs​kos, az eső​víz lecso​rog a nya​kán.
Kék sze​mé​ben könnyek.
– Lehet, hogy....
– Gyere be – mondja Ben.
 267.
– Nem tudok hova menni – mondja O.
– Semmi baj.
– Nincs hol len​nem.
– Semmi baj – ismétli Ben. – Itt lehetsz. Azzal magá​hoz vonja és átöleli.
 268.
Elérik a határt.
(Hah, előbb vagy utóbb min​denki eléri a határt.)
– Ne légy segg​fej – mondja John.
Egy kicsit elkéstél az atyai tanáccsal, gondolja Chon, de tudja, hogy John miért mondta. Ha van
alkalmas pillanat arra, hogy meglépjen, hát ez az: elég lenne kiabálni a határőrökhöz érve, akik nem
csak kemény gyerekek, de állig fel vannak fegyverkezve, ez ellen pedig sem John, sem a pajtásai nem
tud​nak mit tenni.
– A have​rod, Ben, még min​dig élet​ben van – közli John. – Ha valami hülye​sé​get csi​nálsz, akkor neki
annyi.
Ez az én apám, gon​dolja Chon.
Egy igazi kis​cser​kész.
Min​dig fel​ké​szült.
 269.
– Szó​val – mondja O –, kide​rült, hogy nem Pat​ter​son az apám.
– Saj​ná​lom.
– Várjál, ez csak a kezdet. – O szív egyet a spangliból, benntartja a füstöt, aztán kifújja. – Az igazi
apámat, és ezt imádni fogod, Doc Halliday-nek hívták, és, most kapaszkodj, megölte magát, amikor
anyám ter​hes volt velem.
– Jézu​som, ez szőr...
Aztán neki​áll szá​molni.
A szü​lei sze​rint Hal​li​day 1981-ben lett öngyil​kos, de O viszont csak...
– Mikor van a szü​le​tés​na​pod?
– Augusz​tus huszon​nyolc. Miért?
– Melyik évben?
– 1986-ban. Ben...
De Ben már veszet​tül tár​csáz.
 270.
A határőr meg​kérdi tőlük, miért men​nek Mexi​kóba.
– Kirú​gunk a hám​ból – feleli John.
– Csak óva​to​san, ne szed​je​nek össze sem​mit se – taná​csolja a határőr.
– Nem fogunk – bólint John.
Miután átér​nek a hatá​ron, Chon meg​hallja, John mit mor​mol: – Ame​rika vége.
 271.
Den​nis fel​ve​szi a tele​font.
– Mit akarsz?
– Hal​lot​tál valaha egy Doc Hal​li​day nevű pasas​ról? – kérdi Ben.
– DEA-ügynök vagyok – feleli Dennis. – Hallottak-e baseballjátékosok Babé Ruthról? Hallottak-e
kov​bo​jok Wyatt Earp​ről? Hogyne hal​lot​tam volna Hal​li​day-ről. Miért?
Ben elmondja neki.
 272.
Hoss​s​szá​úúú az út Tiju​a​nába.
De leg​alább keve​set beszél​nek.
Miről beszél​je​nek?
Régi szép emlé​kek​ről?
Régi szép idők​ről?
Chon​nak inkább azon jár az agya, amit az apja mon​dott a házá​ban.
Nem tehetem meg amire kérsz. Nem azt mondom, hogy nem teszem meg hanem azt, hogy nem
tehe​tem meg.
Miért nem, apa?
 273.
A régi autó​pá​lyán halad​nak Bajába.
El Rosarito mellett, el Ensenada mellett, ahova régen a szörfösök jártak. Délre, egyre mélyebbre a
kopár vidékre.
Hold​fé​nyes éjszaka.
Szi​kár bok​rok
és a pré​ri​ku​tyák zöl​den izzó szeme a kocsi fény​szó​ró​já​nak fényé​ben.
Bár​hol meg​te​het​nék, gon​dolja Chon, meg​áll​nak az út mel​lett, és bele​lök​nek az árokba.
Egy kapi​tá​lis dugás és egy vég​ze​tes lövés.
Két golyó a tar​kóba
Fegy​ve​rek és far​kak Kemény far​kak és acél​hor​dók Az Úr adta, az Úr is veszi el
A régi vicc (talán Bill Cos​byé?): – Én hoz​ta​lak erre a világra, hát el is vihet​lek innen.
Egy​sze​rűen eltűnsz, és kész.
A varjak kikaparják a szemedet, a parasztok elszedik a cipődet az Úrnak ajánlják a lelkedet, de ki
tudja teljes bizonyossággal megmondani, hogy a varjak nem imádkoznak, mielőtt kivájják a szemed?
A varjak a legokosabb madarak, lehet, hogy az érzékenység az intelligenciával együtt jön, lehet, hogy
saj​nál​ják a hol​ta​kat, akik​nek köszön​he​tően élet​ben marad​nak.
Chont ter​mé​sze​te​sen erre a pil​la​natra is kiké​pez​ték.
A „Megszökni és Úgy Maradni Iskola” neve annyira ironikus, hogy szinte fáj. Abban a pillanatban,
ahogy kinyitják az ajtót, hogy végezzenek vele, izmai emlékezetből cselekednek, de tudja, hogy
sebesülése miatt még mindig gyenge, nincs (harcos) formában, a Crowe-val folytatott közelharca
miatt friss sebei is vannak; az esélye azonban annyira mégsem kevés annak, hogy ne csak az ő szemét
ehes​sék meg a var​jak. És ő élni fog ezzel a lehe​tő​ség​gel.
Magam​mal visz​lek.
A kocsi lekanyarodik az autópályáról egy földútra, Chon érzi, hogy az izmai megfeszülnek, és
meg​pró​bál lazí​tani.
Az öreg fegyvere az enyém lesz, mert felemelni sem fogja tudni. Először a bérgyilkossal kell
végezni az anyós​ülé​sen, aztán a sofőr​rel, majd a másik bér​gyil​kos​sal, aztán John​nal.
Filmként képzeli el az egészet, és lefuttatja a fejében jó sokszor egészen addig, amíg a teste nem
jegyzi meg a moz​du​lat​sort.
A kocsi egy még keskenyebb útra tér le, aztán Chon meglátja egy ház fényeit. Ahogy közelednek a
köves úton, látja, hogy való​já​ban egy kisebb​fajta erő​dít​mény​hez köze​led​nek.
Magas tég​la​ke​rí​tés fut végig a dom​bo​kon.
A fal tete​jén üveg​cse​rép.
Két fegyveres őr, vállukon géppisztollyal, megállítja a kocsit a fakapu előtt. A sofőr mond valamit
neki talán egy kelet-európai nyelven (Chon legalábbis annak gondolja), aztán a kocsi behajt a falon
belülre.
A ház nagy, egyemeletes, klasszikus téglaformájú mediterrán épület. A nyugati ablakok az óceánra
nyíl​nak.
John kiszáll a kocsi​ból.
– Ne próbáld meg elővezetni a kemény gyereket a Különleges Egységtől – mondja Chonnak. –
Mexi​kó​ban vagyunk, nincs hova men​ned. Chon erről azért nincs meg​győ​ződve.
Nem biztos benne, hogy nem tudná megölni a két pasit a kocsiban, átugrani a falon, aztán eltűnni a
bajai siva​tag​ban.
Ez a kiseb​bik prob​léma.
A nagyobb Ben.
Ben a prob​léma.
Aki gya​kor​la​ti​lag túsz.
És O is, ha vele van.
Nézi, ahogy az apja bemegy a házba.
 274.
– Leon​ard – mondja Den​nis. – Van ennek a Chon​nak mobilja?
Ben nem vála​szol.
– Jézus a kereszten – sóhajt Dennis. – Egyszer ebben a kurva kibaszott életben bízzál már meg
vala​ki​ben, még ha egy drog​ügy​nök is az. Van mobilja?
Ben nem mond neve​ket.
Csak szá​mo​kat.
 275.
Egy másik őr kinyitja az ajtót John​nak.
John belép az elő​szo​bába, amint Doc lejön a lép​csőn.
Aha. Doc.
Laguna Beach

1991
 276.
John az Ocean sugár​úton sétál a strand felé, és fur​csán érzi magát.
Furcsa látni az óceánt, furcsa szabadon sétálni drótkerítés meg őrtornyok nélkül, és nem azon
aggódni, hogy ki van mögötte, és vajon mit akar.
Tíz évet töl​tött el egy szö​vet​ségi bör​tön​ben Indi​a​ná​ban, és most megint itt van, Lagú​ná​ban.
Sza​bad ember​ként.
Tíz év egy tizennégy éves ítéletből, mielőtt amnesztiát kapott volna. Neki nem kell a próbára
bocsá​tot​tak éle​tét élni. Sen​ki​nek sem kell szól​nia, ha ráül a vécére vagy meg​iszik egy sört.
Oda​bal​lag az élet​men​tők tor​nyá​hoz, aztán fel a jár​dán.
Roger Hol​l​is​ter már ott van.
– Hello, John – mondja Roger. – Isten hozott itt​hon.
– És kösz, hogy itt találkoztunk – folytatja Roger – az iroda helyett. A bank egy kicsit érzékeny a...
tudod.
John felhorkan. – Minden egyes bankba pénzt tettünk Newportban, Lagúnában, Dana Pointban,
mindenhol. Basszameg, tizenöt éves voltam, és zsákszámra hordtam a kápét a bankokba. Senki sem
panasz​ko​dott. Ha mi nem let​tünk volna, nem lett volna miből uzso​ra​ka​matra adno​tok a pénzt.
Mi épí​tet​tük fel ezt a várost, bassza​meg.
Mert a város nagy része a drogból épült. Kápé ment a bankokba, aztán kijött jelzáloghiteiként
házakra, boltokra, üzletekre. Elég jól felépült a város az alatt a tíz év alatt, amit azért töltött
bör​tön​ben, mert volt vevő az áru​jára.
Hazajössz, aztán ott ül a kanapén egy tízéves idegen, Taylor odabassza neki a kulcsokat azzal, hogy
Ez most már a te gye​re​ked, és kisé​tál az ajtón. Azóta sem látta, pedig már két hete, hogy elment.
John ráné​zett a gye​re​kére, és így szólt: – Helló, John.
A gye​rek felelt: – A nevem Chon.
Kurva kői​ké​nek van arca, nem vitás.
És kösz a sok láto​ga​tást meg képes​la​pot, Chon.
Nyilván Taylort hibáztatja. Másfél éve volt rács mögött, amikor elvált tőle. John aláírta a
papí​ro​kat, mert mi jelen​tő​sége volt az egész​nek?
Most meg ránéz Rogerre, aki egy kicsit idegesnek látszik, feszültnek, és ezt mondja: – A pénzemet
aka​rom.
– Mind meg​van – feleli Roger gyor​san. – Az utolsó cen​tig, és jó kama​tot fize​tünk utána.
– Mennyi?
– Két​száz​öt​ven​ezer.
– Kurvára remélem, hogy a következő szó, ami elhagyja a szádat, az lesz, hogy bocs, csak
vic​cel​tem.
– Szerinted az amnesztia olcsó dolog? – kérdi Roger. – Nézd csak meg, Meldrun mennyi melót
rakott bele. Minden órát lekönyvelt. És akkor nem beszéltünk bírókról meg kongresszusi
képviselőkről. Mindenki nyújtotta a kezét. És Taylor? Szerinted nem jelent meg minden héten, és
nehogy azt hidd, hogy kétszer láttam ugyanabban a ruhában. És még azt hittem, hogy a feleségem
sze​ret vásá​rolni. Ja, van egy gye​re​ked, John, magán​is​ko​lába jár...
– Nem sokáig.
– Mindegy – rántja meg a vállát Roger. – Én megtettem érted, amit lehet. Mindannyian megtettük.
Kisza​ba​dul​tál. Élvezd az éle​ted.
– Kérem a pénzt. – John, nem aka​rod...
– Kérem a pénzt.
 277.
John kisebb házba köl​tö​zik.
„Chon”-t kive​szi a magán​is​ko​lá​ból.
Megkeresi egy régi haverját, és ismét benn van a marihuánabizniszben: a régi havert meggyőzi,
hogy har​minc​eze​rért adjon el neki három​száz gramm füvet.
Ennyit eladni azért nem megy olyan gyor​san.
Időbe telik, mire vissza​szerzi a helyét a pia​con.
Nagyjából három hete volt megint a bizniszben, amikor a tízéves Chon hazafelé sétált a Brooks
utcában, megállt mellette egy kocsi, és egy pasi mondta neki, hogy szálljon be. A gyereket kivitték
Hemet mellé egy rancsra, és addig ott tartották, amíg John ki nem fizette, amivel tartozott.
Három​száz​ezer​rel.
Chon egy hónapig volt ott, és egész jól érezte magát, a Pent​house-t. lapozgatta, bogarakat
vadászott, és egy négykerék-meghajtású terepjárót vezetett, aztán egyszer csak eljött érte maga
Nagy​john.
– Látod, hogy mennyire sze​ret​lek? – kér​dezte Big​John, ami​kor beül​tek a kocsiba.
– Látod, hogy mennyire érde​kel? – felelte Chon, és középső ujját mutatta.
Big​john vissza​kéz​ből leke​vert neki egyet.
Kemé​nyen.
Chon még csak meg sem rez​zent.
Egy hét múlva John sétált az utcán, amikor megállt mellette egy kocsi, és neki mondták, hogy
száll​jon be, aztán elvit​ték Mexi​kóba.
 278.
Messze maguk mögött hagy​ják Tiju​a​nát, Ros​ari​tót, Ense​na​dát, végig a Baja-fél​szi​ge​ten.
John azon tűnődik, hogy most kap egy golyót a fejébe, de aztán felkaptatnak erre a hegyre, aminek a
tete​jén egy nagy ház áll, körü​lötte tég​la​ke​rí​tés, és a kapun keresz​tül behaj​ta​nak az udvarra.
Doc lép ki az ajtón.
Mez​te​len fel​ső​test​tel, buggyos khaki ber​mu​da​nad​rág​ban.
Úgy öleli meg Johnt, mint rég elve​szett fiát.
– Az is elég lett volna, ha rám csö​rögsz – mondja John.
– Eljöt​tél volna?
– Nem.
– Én is így gon​dol​tam.
Ahhoz képes, hogy halott, Doc jól néz ki. A hajában pár ősz csík, meg a homloka is magasabb lett.
John több mint tíz éve nem látta, egészen pontosan a megrendezett öngyilkossága, meg a
„prog​ramba” tör​tént eltű​nése óta.
– Azt hit​tem, alu​mí​ni​um​há​za​kat árulsz majd Scotts​dale-ben – mondja John.
– Lófaszt – feleli Doc. – Az első adandó alkalommal megléptem, és lejöttem ide. A szabadság
érté​kes dolog, fiam.
– Nekem mon​dod? Bemár​tot​tál, Doc.
Doc megrázza a fejét. – Meg​véd​te​lek. Bobby, meg azok a faszok meg akartak ölni téged. Én
biz​ton​sá​gos helyre vitet​te​lek.
– Tíz év, Doc. A fele​sé​gem elha​gyott, a köly​köm olyan, mint egy ide​gen...
– Eleve nem akar​tad egyi​ket sem – mondja Doc. – Valid csak be.
– Mit akarsz, Doc?
– Segí​teni aka​rok neked – feleli Doc. – Kár​pó​tolni téged.
– Hogyan?
– Megtartottad a titkomat, Johnny. Hittél bennem. Olyan vagy nekem, mint a saját vérem. Be
sze​ret​né​lek venni vala​mibe. Lófaszt, be kell ven​nem téged vala​mibe.
– A követ​kező nagy dobásba? – rántja meg John a vál​lát.
– A mos​tani nagy dobásba – feleli Doc.
 279.
Megint elbaszod, mondja neki Doc, mert ugyanúgy csinálod, mint régen. Ezért kaptak akkor el
min​ket, ezért kerül​tünk rács mögé.
Ez a vesz​te​sek játsz​mája, min​dig ugyanaz a vége.
Mi nem a drog​biz​nisz​ben aka​runk lenni, hanem a turf​biz​nisz​ben.
 280.
– Mire kel​lek neked? – kérdi John.
– Kell valaki ott fent, akiben megbízhatok – válaszolja Doc. – Valaki, aki a napi ügyeket irányítja.
Én ugye nem mehe​tek elnortéra, egy kiba​szott Napo​leon vagyok itt.
– Pri​u​szom van – közli John.
– John McCallisterként – bólint Doc. – Szerezz egy új jogosítványt. Szerezz ötöt, kit érdekel?
Könnyen megy az. Hozz létre egy fantomcéget, ahol alkalmazásba veszed magad, aztán senki sem fog
fel​fi​gyelni rád. John, komoly pénz​ről beszé​lünk.
– És hogyan juttatom el hozzád a pénzt? Én nem járhatok Mexikóba anélkül, hogy felhívnám
magamra a figyel​met.
– A rendszer már ki van dolgozva – mondja Doc. – Lesz egy olyan igazgatótanács-féle, a régi banda
tagjaival, akik a főbb döntéseket meghozzák. De te leszel az igazgatótanács elnöke. El van intézve.
Csak annyit kell ten​ned, hogy bólin​tasz.
John bólint.
 281.

Amint John kocsija elhajt, Emily kijön a házból. Gyönyörű a hímzett virágokkal díszített
kaf​tán​já​ban, haja hosszú, lába mez​te​len.
– Mit mon​dott? – kérdi Doc​tól.
– Sze​rin​ted mit mon​dott? Igent.
Emily meg​rázza a fejét.
– Mi van?
– Nem sze​re​tem őt. Soha nem is sze​ret​tem.
– Én sze​re​tem – közli Doc. – Olyan, mintha a fiam lenne.
– Van már egy gye​re​ked.
– Akit soha nem lát​ha​tok.
– Akit soha nem lát​ha​tok.
– Én nem vagyok hajlandó Mexikóban élni – jelenti ki Emily. – Veled a száműzetésben.
Meg​őrül​nék.
– Azért sze​ret​ném néha látni őt.
– Jobb így – mondja Emily –, ha csak én láto​gat​lak meg. Hama​ro​san indul​nom kell. Bemen​jünk?
Bemennek a házba, fel az emeleti hálóba. A redőnyt leeresztették, a vastag falak pedig hűvösen
tart​ják a helyi​sé​get.
Ennek elle​nére mégis mind​ket​ten meg​iz​zad​nak sze​ret​ke​zés köz​ben.
 Baja, Mexico

2005

„Nos, fater, feküdj le, későre jár

Sem​min sem tudunk vál​toz​tatni már.”
Bruce Spring​steen: Inde​pen​de​tice Day
 282.
A szoba nagy, és egy szikla terül el alatta, ami kinyú​lik az óceán fölé.
A stran​dot és a hul​lám​tö​rő​ket ref​lek​to​rok vilá​gít​ják be.
A ház​tól egy ösvény vezet le a strandra, és John látja a móló​hoz támasz​tott szörf​desz​ká​kat.
Doc Hawaii-inget visel, elnyűtt khaki rövid​nad​rá​got meg base​ball​sap​kát, bár éjszaka van.
Doc hiú, gon​dolja John, ami​ért min​dig elta​karja rit​kuló haját.
– És az élet milyen? – kérdi Doc​tól.
– Ugyanolyan. Száműzetés luxusban. Szörfözők, pecázok, grillezem a halat, szar mexikói tévét
nézek, lefekszem. Éjjel legalább egyszer felkelek hugyozni. Néha szerencsém van, és egy csaj mellett
ébre​dek. Azt nem kér​dem meg tőled, hogy milyen az élet.
– Egy kicsit elsza​ba​dul​tak a dol​gok.
– Komolyan? – kérdi Doc. – Azt várom tőled, Johnny, hogy ügyesen elvezesd ezt a vállalkozást,
nem azt, hogy egy beton​falba vezesd.
Doc barna bőre még sötétebbnek látszik hófehér haja mellett. A válláig ér, de teljesen ősz. Arcán
mély ráncok, szeme sarka is ráncos, hiszen a napfény miatt állandóan hunyorognia kell. Öreg szörfös
tag​nak lát​szik, viszont ahhoz képest iste​nien tartja magát, hogy meg​halt.
– Éppen elég agitaban van részem itt lenn – mondja Doc. – Ez az egész cir​kusz a kar​tel​lek...
– Még min​dig úgy gon​do​lom, hogy hiba volt a Ber​ra​janók olda​lára állni.
– Ők fognak nyerni – közli Doc –, és nekem kell itt élnem, így aztán kurvára mindegy, ki van
tró​non. Kérsz egy kólát? Coca? Pepsi? Dié​tás van.
– Kösz, nem.
Doc kinyit egy dobozt, és hosszút kortyol belőle. Aztán leül a kanapéra, és így szól: – Nem
panasz​kod​ha​tunk, John, jó éle​tünk volt, nem?
– De, Doc.
– Micsoda idők – ingatja a fejét Doc moso​lyogva. – Szép idők. A köly​köd, hogy is hív​ják?
Chon​nak.
 283.
– Kurvára pofátlan, ha engem kérdezel – folytatja Doc. – Megváltoztatja a nevét. A John nem volt
elég jó neki?
– Emlékszel a hatvanas évekre? – kérdi John. – Mindenkit Rainbow-nak meg Moonbeamnek
hív​tak.
– Ez nem a hatvanas évek – csattan fel Doc. – Kibaszott-kétezer-kibaszott-öt van, és akármi is a
kölyköd neve, nekünk csak a bajunk van vele. Olyan, mint egy elszabadult ágyúgolyó, az egész
bizniszt veszélybe sodorja, és hadd mondjak neked valamit, Johnny. Utolsó éveimet a strandón fogom
töl​teni, nézem a nap​le​men​tét és kok​télt iszom, nem pedig egy cel​lá​ban roha​dok meg Peli​can Bay-ben.
– Mond​tam neki, hogy áll​jon le.
– Egy kicsit elkés​tél az apa​sze​rep​hez – mondja Doc. – Ma éjjel meg​ölte két embe​rün​ket. Tud​tad?
– Szí​ves​sé​get tett nekünk.
– Akkor is a mi embe​re​ink vol​tak. Nem hagy​hat​juk, hogy min​denki azt higgye, ilyet lehet.
Megissza az üdítőjét, nagy kezében összegyűri az alumíniumdobozt, és beledobja egy
„újra​hasz​no​sí​tani” fel​iratú kis kék sze​me​tesbe. – Tudod, hogy minek kell tör​tén​nie.
– A gye​re​kem​ről beszé​lünk, Doc.
– Ezért akartam beszélni veled – feleli Doc. – Hogy lássam, érezzem, hol is állsz ezzel
kap​cso​lat​ban.
– Mit akarsz? Az enge​dé​lye​met?
– Nincs szükségem az engedélyedre, Johnny – válaszolja Doc, és a szemébe néz. – Meg fog
tör​ténni. Csak az a kér​dés, hogy csak vele meg a kis barát​já​val, vagy veled is.
– Fenye​getsz, Doc?
– A te kölyköd, a te felelősséged. Nem azt kérjük, hogy meghúzd a ravaszt. Csak azt, hogy hozd el
nekünk.
John pár pil​la​na​tig szót​la​nul bámulja.
Aztán feláll. – Tedd, amit tenned kell. A kölyök nekem semmit sem jelent. Dugtam egyet, aztán ez
lett belőle. Azt sem tudom, tény​leg az enyém-e.
Azzal kisé​tál az ajtón.
 284.
Az összes műbalhé közül, amiket Isten kivert az Ótestamentumban, a legbeszarásabb Abrahám és
Izsák tör​té​nete.
Az angya​lok a pad​lón fet​reng​tek a röhö​gés​től Hagyd abba. Szét​sza​kad az olda​lam. Hagyd abba!
 285.
John kinyitja az anyós​ülés​nél az ajtót, és így szól:
– Valaki beszélni akar veled.
– Beszélni velem? – kérdi Chon. – Kicsoda?
– Hátha ki tud​tok találni vala​mit közö​sen – néz rá John.
Bevi​szi Chont a házba. A Boland nevű öltö​nyös hűtő​szek​rény követi őket.
 286.
– Elég sok bajt okoz​tál nekem, fia​tal​em​ber – mondja Doc Chon​nak.
Chon vál​lat von („és akkor mi van?”), és így felel: – Azt hit​tem, halott vagy.
Doc vigyo​rog.
Johnra néz: – Annyira a te köly​köd.
John bólint.
– Azt aka​rom, hogy hagyd békén a bará​to​mat – közli Chon. – Nem tud neked ártani.
Doc oda​sé​tál Chon​hoz. Hossza​san a sze​mébe néz, aztán így szól:
 287.
BELSŐ. DOC MEXI​KÓI HÁZA – ÉJJEL

DOC
Nézd, kölyök, azért hozattalak ide, mert beszélni akarok veled, ugyanis szeretem az apádat. Ha
valami neki fáj, akkor nekem is, értesz? De te a barátoddal súlyos problémákat okoztál nekünk, és
tennünk kell valamit, különben az üzlet látja kárát. Tudom, hogy ezt megérted, tudom, hogy te is
ugyan​így gon​dol​kodsz. Éppen elég holt​tes​tet hagy​tál magad után, ami ezt bizo​nyítja.
Chon nem vála​szol.

DOC
Szóval ha most a szemembe tudsz nézni, és azt tudod mondani, azt tudod ígérni nekem, hogy
fel​eme​led a kezed és elmész, és nem csi​nálsz sem​mit, akkor vaya con diós.
CHON
És mi lesz Ben​nel?

DOC
Kivel?
Chon szót​la​nul bámul rá.

DOC
Szó​val akkor meg​ál​la​pod​tunk? Az élet aján​dé​kát adom neked, kölyök.

CHON
Tartsd meg magad​nak.
 288.
Doc Johnhoz fordul, és megvonja a vállát („Én megpróbáltam”), aztán így szól: – Lehet, hogy
iga​zad van. Lehet, hogy tény​leg nem a te köly​köd.
– De az enyém.
Azzal elő​húzza a fegy​ve​rét, és egy golyót ereszt Doc hom​lo​ká​nak a köze​pébe.
 289.
Lenny Bruce sza​va​i​val:
„Le a klo​tyóba, ezút​tal vég​leg”
 290.
Doc egy pil​la​natra meg​inog
Mint a talap​za​tá​ról ledön​tött szo​bor
Aztán eldől
És ahogy föl​det ér
Boland elő​kapja a Glock​ját, hogy Johnt a más​vi​lágra küldje.
És meg is tenné, csak​hogy hir​te​len
A szoba elsö​té​tül.
És nincs más, csak
Sötét​ség és káosz.
 291.
Káosz (fn.), a görög kaos szó​ból – az uni​verzum kelet​ke​zé​sét meg​előző alak​ta​lan és üres álla​pot.
 292.
A magasan képzett bajai rendőrök, Lado emberei, tudják a dolgukat, először kiiktatják hát a
generátort, ezáltal sötétbe borítva az egész házat meg az udvart, és csak a sapkájukon lévő lámpák
bocsátanak ki fényt, meg a fegyverükön levő éjjellátó célkereső, amint társaik lyukat robbantanak a
falba.
Aztán szinte ügetve szaladnak a ház felé, az egyik csapat fedezi a másikat, amint a „merev
ellen​ál​lás” felé köze​led​nek.
Ne már, merev ám az ellenállás, mert ez nem egy olyan háború, amiben foglyokat ejtenek, ez egy
olyan háború, amiben a foglyok beleivel üzengetnek egymásnak, szóval miközben Berrajano emberei
védik a házat, kurvára leszarják Docot, mert csak a saját életükkel törődnek, ezért aztán pokoli
kemé​nyen har​col​nak.
És még jók is.
Mexikó hosszú drogháborújának veteránjai harcoltak Boszniában, Csecsenföldön és Kongóban.
E z e k túlélők, és most a túlélésért harcolnak, hogy egy újabb éjszakát túlélve reggel megint
reggelizhessenek, elszívhassanak egy újabb cigarettát, megdugjanak egy újabb nőt, megöleljék
gyerekeiket, sört igyanak, meccset nézzenek, érezzék a napot az arcukon, és túl legyenek valahogyan
ezen a sötét, hideg éjje​len.
Ladó​nak azon​ban más ötlete van ma éjsza​kára.
Más paran​csa.
Old meg a Doc nevű embert.
Mészá​rold le az őt védel​mező Ber​ra​janó​kat.
Hagyj üze​ne​tet.
Kurta parancsokat osztogat, noha tudja, hogy fölösleges: az emberei tudják a dolgukat,
többtucatszor voltak ilyen bevetésen, kis csomókban haladnak előre, röviden tüzelnek, és egy
szakértő fül hallja a különbséget a védők két oldala között, mert a Berrajanók a falról tüzelnek, aztán
levetik magukat a másik oldalon, így remélnek meglépni támadóik elől, mások meg visszahúzódnak a
házba, és az abla​kok​ból tüzel​nek, így remé​lik egy​fajta erőd​ként meg​vé​deni a házat.
Ladónak esze ágában sincs engedni, hogy a napfelkeltekor ostrom dúljon. Azon nem múlik, hogy
áldozatot kell hoznia: az embereit a fából készült bejárati ajtóhoz küldi, hogy robbantsák be. Ketten el
sem jutnak az ajtóig, de a harmadik igen, aki a földhöz lapul, amikor a robbanószerkezet életbe lép, és
darab​ja​ira tépi a nehéz ajtót.
Az ajtó szárnya úgy lóg a pánton, ahogy egy részeg támaszkodik a sikátor falához, amint Lado
embe​rei beron​ta​nak az épü​letbe.
 293.
Sch​ne​i​der és Perez fel​ér​nek a lép​cső tete​jére a Bro​oks utcá​nál, és meg​ta​lál​ják Ben laká​sát.
Perez hát​ra​küldi Sch​ne​i​dert, aztán az ajtó​hoz lép.
Bal kezé​vel meg​nyomja a csen​gőt, háta mögött jobb kezé​ben a fegy​vere.
 294.
Chon hason csú​szik a pad​lón.
Szemével tizenöt fokra balra fókuszál, mert a színek megkülönböztetéséért felelős látóidegek ott
egy kicsivel jobban látnak a sötétben, és ki is tudja venni Boland körvonalait, amint a padlón fekszik,
kezé​ben gép​pisz​to​lyá​val.
Chon odaér hozzá, aztán egyik lábát átveti a férfin, mintha meg akarná lovagolni, majd legördül
róla. A hátán fekszik, Boland meg rajta. Alkarjával Boland torkához nyúl, másik kezét a tarkójához
teszi, aztán kígyó mód​jára össze​kul​csolja a lábát Boland bokája körül, és meg​fe​szíti a hátát.
Meg​fojtja Bolan​det.
Chon izmai megfeszülnek és gyorsan el is fáradnak, ahogy Boland dobálja magát, megpróbálva
kitépni karjait, de Chon addig nem engedi el, amíg a férfi hólyagja el nem engedi a tartalmát, és ami
addig egy ember volt, már csak egy hulla.
Chon megkeresi a géppisztolyt, és jobban érzi magát, hogy fel van fegyverezve. De ki ellen? Golyók
süvítenek a feje fölött, és tépnek ki darabokat a falból meg a padlóból, és nyögéseket meg kiáltásokat
hall, szó​val az egész nagyon isme​rős neki, de ahhoz szo​kott, hogy ennek a halá​los egyen​let​nek a másik
végén van, nem pedig csapdába esve, mint valami civil, aki bármikor áldozatul eshet két ismeretlen
ellenfél háborújában. Meg nem tudna különböztetni egy Berrajanót egy Lautértől, neki mindegyik
mexikói, szóval nem tudja, kik harcolnak, nem lát semmit, és talán a sötétség örve alatt meg tud lépni
innen észrevétlenül, ám ekkor eszébe jut, hogy nincs egyedül ebben a káoszban, megkeresi az apját,
amint arccal a földön fekszik, karjával takarja a fejét, nehogy megsebezzék az üveg- és faszilánkok, a
pisztoly még mindig ott van a jobb kezében, ujja reflexszerűen húzza a ravaszt, és összevissza tüzel, a
fegyver torkolattüze felvillan, Chonnak meg eszébe jut, hogy még a végén tényleg megöli az apja, bár
most véletlenül, ezért aztán odamászik hozzá, kicsavarja a fegyvert a kezéből, majd a csövét a
halán​té​ká​hoz nyomja, és így szól:
– Fújd le.
John a zse​bébe túr, és elő​húzza a tele​fon​ját.
Vic​ces, hogy manap​ság az élet-halál kér​dése egy jó mobil​te​le​fon​szol​gál​tató.
 296.
Ben kinyitja az ajtót, és egy pasi áll ott, kezé​ben mobil​te​le​fon​nal.
– Helló – mondja Ben.
– Helló – feleli a férfi. – Rossz helyre csön​get​tem, azt hiszem. Jerry Howar​dot kere​sem.
– Rossz helyre csön​ge​tett be.
– Saj​ná​lom, ha zavar​tam.
– Semmi gond.
 297.
Chon elkiáltja magát a zajban, hogy Ideje menni, csináld azt, amit én csinálok, majd elkezd hason
mászni, az apja mögötte, mert az a vezérlő elv, hogy ha sikerül a padlóhoz közel maradnod, akkor
esélyed van életben maradnod, meg hát az is az igazság, hogy nem kijöttünk az idők kezdetén az
iszap​ból, hanem kimász​tunk.
 298.
A sötét​ben per​sze nem lehet látni, így
A tűz​harc rit​mu​sát kell követ​ned
Mint a leg​több csa​tá​ban
Nem egy vihar​szerű cres​cen​dó​val jön el a vég
Hanem elszórt lövé​sek​ben
Végül az egyet​len utolsó löve​dék​ben
Majd beáll a csend.
Nincs csúcs​pont
Csak ellen​csúcs​pont, vagy hogy pon​to​sak legyünk
A csúcs​pont hiá​nya.
Lado embe​rei mód​sze​re​sen halad​nak végig a házon
Ajtó​ról ajtóra
Szo​bá​ról szo​bára
Mód​sze​re​sen gyil​kolva,
Mód​sze​re​sen meg​halva,
Aztán az egész​nek vége.
 299.
Chon kijut az udvarra.
Az apja mögötte csú​szik.
Akár még az is lehet, kicsi az esélye, de lehet, hogy eljutnak a kocsiig, és ki tudnak törni a
káoszból, bár Chon hallja, ahogy a fegyverek lassan elhallgatnak, és tudja, hogy a mindent elfedő
káosz hamar véget ér, az ablak csukódik, de még itt a lehetőség, és éppen maga alá húzza a lábát, hogy
futni kezdjen a kocsi felé, amikor meghallja egy helikopter rotorjának hummogását, aztán mindenfelé
fények gyúl​nak.
 300.
A heli​kop​ter kere​ső​fé​nye
csak lebeg és
bevi​lá​gítja a mészár​lás hely​szí​nét.
A fény vakító, Chon alig lát valamit, szinte megfullad a homoktól, amint a rotorok felkavarják
körü​lötte a port, és hallja a hang​szó​rón, ahogy valaki ango​lul kia​bál rájuk:
– Ne moz​dul​ja​nak! Dob​ják el a fegy​ve​re​i​ket, és emel​jék a kezü​ket a fejük fölé!
Chon pon​to​san így tesz.
Nagy nehe​zen talpra áll, elejti a fegy​ve​rét, és a feje fölé emeli a kar​ját.
Látja, hogy John is ezt teszi.
Körbepillant a kivégzés helyszínén, amint feketébe öltözött férfiak fejbe lövik a sebesülteket, az
orvo​sok meg a saját sebe​sült​je​i​ket ápol​ják.
A heli​kop​ter leszáll, körötte por​töl​csér kava​rog.
Egy férfi száll ki, összegörnyedve közeleg a rotorok alatt. Aztán kiegyenesedik, maga előtt tartja
jel​vé​nyét.
– Den​nis Cain külön​le​ges ügy​nök, DEA. Jöj​je​nek velem, legye​nek szí​ve​sek.
Chon és John köve​tik a fér​fit a heli​kop​terbe.
 301.
Lado ott áll Doc holt​teste fölött.
Aztán lehajol, és felmetszi a holttest hasát, majd kihúzza a beleit, és gondosan egy szót formál
belő​lük:
P-A-P-A.
Magda kérése volt.
 302.
Amint leül​nek a heli​kop​ter​ben, Chon így szól: – Add ide a tele​fo​nod. John oda​adja.
Chon Ben szá​mát tár​csázza.
Ben azon​nal fel​ve​szi.
– Hál’ isten​nek – mondja Ben.
– Jól vagy?
– Jól vagyok – feleli Ben. – És te?
– Rend​ben. O?
– Itt van velem. Mi a ku...
– Majd elmon​dom – sza​kítja félbe Chon. – Ami​kor talál​kozunk. Azzal bontja a vona​lat.
 303.
– Élve akartam elfogni – mondja Dennis, Doc holtteste fölött állva. – Életem legnagyobb fogása lett
volna.
Lado meg​vonja a vál​lát.
– Szó​val akkor a kar​tell​nek dol​go​zol – jegyzi meg Den​nis.
Lado ránéz.
– Ahogy te is – közli.
Ötszáz​ezer dol​lár azért, hogy Filipo elme​he​tett, aki ráadá​sul az egé​szet fel​vette mag​nóra.
– Most már nekünk dolgozol – folytatja Lado. – Északra költözöm. A családommal. Zöldkártyát
aka​rok, és tit​kos infor​má​tori nyil​ván​tar​tást.
Den​nis bólint.
A grá​nit kony​ha​pul​tok nem olcsók.
 304.
BELSŐ. HELI​KOP​TER – NAP​PAL

JOHN
Csak hogy tisz​tán lás​sunk: Ettől semmi sem vál​to​zott ket​tőnk között.

CHON
Nem is gon​dol​tam.

JOHN
Te teszed a dolgod, én az enyémet. Az utcán találkozunk, köszönünk, és mindenki megy a maga
dol​gára.

CHON
Én is így gon​dol​tam.
Ülnek, és nézik, amint Dennis Cain fellép a helikopterbe, és irányítja Doc holttestének
elhe​lye​zé​sét.

JOHN
Ami a múlt​ban tör​tént, az ott is marad.
 305.
Chon​nak ezzel semmi baja.
De tudja, hogy
A múlt nem a múlt.
Min​dig velünk van.
A vérünk​ben, az agyunk​ban. A tör​té​nel​münk.
 306.
Júli​usi égbolt.
Égszín​kék, napos Kali​for​nia.
Bol​dog turis​ták.
Ezért a Kaliforniáért fizetsz. Ez a Kalifornia, amit a tévében meg a képeslapokon látsz, meg az
uta​zási iro​dák falán lógó posz​te​re​ken. Ez az igazi, ez a valódi Kali​for​nia.
Ben, Chon és O a Coyote Grill​ben ülnek, és a bár​pult fölötti tévén nézik Den​nis saj​tó​tá​jé​koz​ta​tó​ját.
Zse​ni​á​lis.
Dennis – a rocksztár – egy felnagyított fotó mellett áll, ami még a hatvanas években készült
Doc​ról.
– Ez azt jelenti – közli –, hogy sikerült felszámolnunk Amerika egyik legrégebbi és
legbefolyásosabb drogkereskedelmi hálózatát, aminek még az elvetemült mexikói drogkartellekkel is
kapcsolata volt. Doc Halliday sajnos ellenállt a letartóztatásnak, amikor megpróbált átszökni a
hatá​ron Mexi​kóba.
– Min​den oké? – kérdi Ben O-tól.
– Min​den zsír – feleli O a srá​cokra nézve.
Tudja, hogy az ember kétszer kap lehetőséget arra, hogy családja legyen: az egyikbe beleszületik, a
mási​kat maga választja.
Ő már válasz​tott.
Az apja min​dig is halott volt a szá​mára.
Den​nis ajka most komo​ran legör​bed. – Saj​nos egy kor​rupt rendőr, Wil​liam Boland, is a háló​zat tagja
volt, és ő is életét vesztette. Két másik bandatag, Duane Crowe és Brian Hennessy a jelek szerint
végeztek egymással. Úgy hisszük, mindkettejüknek köze volt Scott Munson és 1 raci McDonald
halá​lá​hoz.
A karma, gon​dolja Ben, egy rohadt ribanc.
Az övék is, meg az enyém is.
Lehet, hogy nem vagyok bűnös Craig és Kari halálában, de felelősség terhel érte. Sok karmát kell
kiegyen​lí​teni.
Lehet, hogy létrehozok valami alapítványt, és segítek a Harmadik Világnak. Elkezdem
vissza​fi​zetni, amit kap​tam.
Vannak dolgok, amiket egyedül cipelsz, gondolja Chon, amint azt a két embert nézi, akiket szeret
ezen a vilá​gon.
Magad​ban.
Nehéz, de nem elvi​sel​he​tet​len.
Olyan, mint a saját DNS-ed.
Fel​néz a tévére.
– Az Egyesülés végleges felszámolása – néz Dennis egyenesen a kamerába – hatalmas győzelem a
drog​há​bo​rú​ban.
 307.
– Sze​rin​tem tök jól néz​tem ki a tévé​ben – mondja Den​nis. – Sze​rin​ted? – Jóképű vagy – feleli Ben.
Chon nem szól sem​mit.
A megszokott helyükön találkoznak a Los Cristianitosban. Dennis leengedi a kocsi ablakát, és
csí​pős csir​ke​szend​vi​cset ren​del. – Nincs időm ren​de​sen enni. Hoz​ta​tok nekem vala​mit?
Ben oda​csúsz​tat neki egy borí​té​kot.
– Min​den hónap elseje – bólint Den​nis. – A barát​nőd havi​baja kés​het, de ti nem.
– És akkor semmi bajunk nem lesz a DEA-vel, ugye? – mondja Ben.
– Aha, erről lenne szó.
– Garan​tá​lod?
Ha garanciat akarsz, menj a biztosítohoz – feleli Dennis. Látja, ahogy Chon a fejét rázza, beleharap
a szendvicsbe, és így folytatja: – Mi baj, srácok? Mindenetek megvan. Fiatalok vagytok, gazdagok,
nem néz​tek ki rosszul, a csa​jok imád​nak tite​ket. Kirá​lyok vagy​tok.
 308.
Pon​to​san ezek vagyunk, gon​dolja Ben.
 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönet Jonathan Karpnak a támogatásáért meg a könyvbe és belém vetett hitéért, Jofie Ferrar-
Adlernek a kézirat alapos szerkesztéséért, és Richard Rohrernek és csapatának a Barbár állatok és az
A gandzsa urainak bemutatójáért. Köszönet még mindenkinek a Simon & Schusternél kemény
mun​ká​ju​kért, meg azért, hogy támo​gat​ták ezt a regényt.
Sok köszönet a Story Factorynak és Joe Cohennek, Matthew Snydernek, Todd Feldmannak, Risa
Gert​ner​nek és Jon Cas​sir​nek a CAA-nél.
Köszönet még Deborah Randallnek, Toni Boimnak, Chris Kubicának és Emily Horngnak az üzleti,
jogi és közös​ségi média​ügyek​ben, meg a hon​la​pom​mal kap​cso​lat​ban is.
Sokan meséltek nekem a lagunai régi időkről, és azzal tudom leginkább kifejezni
nagyrabecsülésemet, hogy nem írom ide a nevüket. Két könyvet kell megemlítenem még: Nick Shou
Orange Sunshine és Ste​wart Tend​ler The Bro​ther​hood of Eter​nal Love című mun​káit.
Köszönet és hála, mint mindig, fiamnak, Thomasnak és feleségemnek, Jane-nek türelmükért,
támo​ga​tá​su​kért, és azért, hogy néha étel került az író​asz​ta​lomra.
Végezetül meg kell köszönnöm rajongóimnak, régi, hűséges olvasóimnak, akik két évtizede
kitar​ta​nak mel​let​tem, és per​sze új olva​só​im​nak. A twit​te​ren itt lehet követni: @don​wins​low.
TARTALOM
Laguna Beach. Kalifornia 2005
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
31.
32.
33.
34.
35.
36.
37.
38.
39.
Laguna Beach, Kalifornia 1961
40
41.
42.
43.
 44.
45.
46.
47.
48.
49.
Laguna Beach 2005
50.
51.
52.
53.
54.
55.
56.
57.
58.
59.
60.
61.
62.
63.
64.
65.
66.
67.
68.
69.
70.
71.
72.
73.
74.
75.
76.
77.
78.
79.
80.
81.
Laguna Beach 1916
82.
83.
84.
85.
86.
87.
88.
 89.
90.
91.
92.
93.
94.
95.
96.
97.
98.
99.
100.
101.
102.
103.
104.
105.
106.
107.
108.
Laguna Beach 2005
109
110.
111.
112.
113.
114.
115.
116.
117.
118.
119.
120.
121.
122.
123.
124.
125.
126.
127.
128.
129.
130.
131.
132.
133.
134.
 135.
136.
137.
138.
139.
140.
141
142.
143.
144.
145
146.
147.
148.
149.
Laguna Beach 1981
150.
151.
152.
153.
154.
155.
156.
157.
158.
159.
160.
161.
162.
163.
164.
165.
Laguna Beach 2005
167.
168.
169.
170.
172.
173
174.
175.
176.
177.
178.
179.
180.
181.
182.
183.
184.
185.
186.
187.
188.
189.
190.
191.
192.
193.
194.
195.
196.
197.
199.
200.
201.
202.
203.
204.
205.
206.
207.
208.
209.
210.
211.
212.
213.
214.
215.
216.
217.
218.
219.
220.
221.
222.
223.
224.
225.
226.
227.
228.
229.
 230.
231.
232.
234.
235.
236.
237.
238.
239.
240.
241.
242.
243.
244.
245.
246.
247.
248.
249.
250.
251.
252.
253.
254.
255.
256.
257.
258.
259.
260.
261.
262.
263.
264.
265.
266.
267.
268.
269.
270.
271.
272.
273.
274.
275.
Laguna Beach 1991
276.
 277.
278.
279.
280.
281.
Baja, Mexico 2005
282.
283.
284.
285.
286.
287.
288.
289.
290.
291.
292.
293.
294.
296.
297.
298.
299.
300.
301.
302.
303.
304.
305.
306.
307.
308.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS