Vallástudományi Tanszék

Universitas Scientiarum Szegediensis

Szegedi Tudományegyetem

Szekularizáció
Bevezetés a vallástudományba BA

Máté-Tóth András
 Vallástudományi Tanszék
Universitas Scientiarum Szegediensis

Ráközelítés
◼ A vallás és vallásosság tapasztalata ma
– részben peremjelenség (vallási szolgáltatások
alacsony szintű igénybevétele)
– részben globális, a világpolitikát erőteljesen
befolyásoló tényező (pl. iszlám)
– részben megatrend a világkultúra egyik
legerőteljesebb faktora
– a vallástudomány fogalmakat és összefüggéseket
kínál a kultúra és a társadalom megértéséhez

2 Szekularizációs elmélet
 Vallástudományi Tanszék
Universitas Scientiarum Szegediensis

Etimológia
◼ latin: saeculum, saecularis - korszak,
nemzedék, folyamat
◼ Ágoston révén világi, szemben a lelkivel és
egyházival
◼ Magyarítva szekularizáció, ami
(el)világiasodást jelent jogi és kulturális
értelemben is
◼ Értéktelítetten szekularizmus

3 Szekularizációs elmélet
 Vallástudományi Tanszék
Universitas Scientiarum Szegediensis

José Casanova megkülönböztetése

◼ Secular – vallástól független szféra

◼ Secularization – elmélet a vallási folyamatok
értelmezésére a modernitás viszonyai között
◼ Secularism – vallásellenes politikai törekvés

4 Szekularizációs elmélet
 Vallástudományi Tanszék
Universitas Scientiarum Szegediensis

Lexikonszintű meghatározás
◼ Egyházjogi értelemben a szerzetes vagy a pap világi
állapotba való visszatérésének jogi aktusát
◼ Tulajdonjogi értelemben az egyházi vagyon világi kézbe
kerülésének folyamatát jelentette.
◼ Szociológiai értelemben a vallási szférának a világi
életből, a vallási közösségeknek és a hitnek a társadalmi
valóság egész régiójából való fokozatos kiszorulása
megjelölésére, a modern szekuláris és deszakralizált
világ megszületésének folyamatára használatos.

5 Szekularizációs elmélet
 Vallástudományi Tanszék
Universitas Scientiarum Szegediensis

Történelmi momentumok
◼ Kiindulás: Konstantini
paradigma

◼ Középkori egyetem:
első lépés a
racionalizáció
irányába

8 Szekularizációs elmélet
 Vallástudományi Tanszék
Universitas Scientiarum Szegediensis

Történelmi momentumok
◼ Invesztitúra (egyházi méltóságok hivatalba
iktatása) harc (1075-1122 wormsi
konkordátum) – a világi uralkodó befolyásolja
az egyházi méltóságok kinevezését
◼ Francia forradalom (1789- ) – állam és egyház
szétválasztása
◼ Szovjet típusú szekularizáció (1917 – 1990) –
totális állam, kommunizmus ellenvallása

9 Szekularizációs elmélet
 Vallástudományi Tanszék
Universitas Scientiarum Szegediensis

Karel Dobbelaere (1933)

◼ International Society for the Sociology of
Religion (ISSR) elnöke éveken át
◼ ma a leideni egyetem nyugalmazott
professzora

◼ 1981 Secularization: A Multi-Dimensional Concept.

In: Current Sociology 29/2.
◼ 2002 Secularization: An Analysis at Three Levels.
Brüssel.

10 Szekularizációs elmélet
 Vallástudományi Tanszék
Universitas Scientiarum Szegediensis

A szekularizáció három szintje

• Társadalmi (societal secularization)

• Szervezeti (organizational secularization)

• Egyéni (individual secularization)

11 Szekularizációs elmélet
 Vallástudományi Tanszék
Universitas Scientiarum Szegediensis

Társadalmi szintű szekularizáció

→ A vallás intézményes társadalmi formája a

társadalom peremére szorul és másnak adja át
az eddig általa betöltött funkciókat (nevelés,
szociális gondoskodás, betegellátás)
→ A világ értelmezésére vonatkozó illetékesség
egyre inkább az államra és egyéb nem-vallási
szervezetre ruházódik
→ Lényeg: a funkcionális differenciálódás:
specializálódás

12 Szekularizációs elmélet
 Vallástudományi Tanszék
Universitas Scientiarum Szegediensis

Szervezeti szintű szekularizáció

→ Az egyházak szervezeti struktúrája átalakul a modern

kihívásaira válaszul, párhuzamosan csökken a
tagságuk
→ Az egyházzal kapcsolatos viszony személyes döntéssé
válik
→ Az egyház alkalmazkodása a modern társadalomhoz a
racionális döntési folyamatokat erősíti és maga is ezzel
szekularizál
→ Az egyház és az állam egyre inkább szétválik, az
egyház veszít a szocializációs potenciáljából

13 Szekularizációs elmélet
 Vallástudományi Tanszék
Universitas Scientiarum Szegediensis

Személyi szintű szekularizáció

→ Változik a vallással és egyházzal való
kapcsolat
(a)Saját valláskoktél
(b)Vallásvesztés
→ Individuális vallásosság a középpontban
→ A vallási normák elveszítik érvényességüket az
erkölcs és a világértelmezés területén
→ A személyes vallásosság függetlenedik az
egyházhoz kötődéstől

14 Szekularizációs elmélet
 Vallástudományi Tanszék
Universitas Scientiarum Szegediensis

A szekularizációs elmélet kritikája

◼ Jellemzően európai folyamat – DE még mindig
modellértékű?
(afrikai iszlám, amerikai fundamentalizmus,
pentekosztalizmus)

◼ Az új vallási formák szaporodnak – DE tényleg

átveszik a hagyományosak helyét?
(világtalálkozók, zarándoklatok)

◼ Kelet-Európa vallási folyamatai értelmezhetők vele

– szekularizációs lépéshátrány vagy
deszekularizációs tendencia?

16 Szekularizációs elmélet
 Vallástudományi Tanszék
Universitas Scientiarum Szegediensis

A szekularizációs elmélet kritikája

◼ A pluralizmus
valóban árt a
vallásnak?

◼ Honnan fakad a
vallás közéleti ereje?

◼ Egyáltalán: miért
nem tűnt még el a
vallás?

21 Szekularizációs elmélet
 Vallástudományi Tanszék
Universitas Scientiarum Szegediensis

Kultúraépítés a vallási pluralizmusban

DIALÓGUS

22 Szekularizációs elmélet