Csodakunyhó sorozat

Mary Pope Osborne: Indiánok táborában

2. fejezet: A fű tengere

A kora reggeli nap besütött a csodakunyhóba. A szellő fűillatot hozott.

- Aszta! – nyögte Jack. – Milyen remek cuccok!
A farmerja és a pólója valami csoda folytán átváltozott: szarvasbőr ing és nadrág
lett belőlük. Anni rojtos szarvasbőr ruhát viselt. Mindkettőjükön puha lábbeli és
mosómedveszőr sapka volt. Jack hátizsákja bőrtarisznyává változott.
- Úgy érzem magam, akár egy hegyi ember – mormogta.
- Már csak a hegy hiányzik hozzá – jegyezte meg Annie, miközben kimuta-
tott az ablakon.
Jack és Teddy kikukucskált. A csodakunyhó a hatalmas aranyló síkság egyetlen
fáján volt. A láthatáron előtűnt a nap. A magas, sárga füvet szél borzolta.Sssz,
sssz, sssz.
- Az ajándékot a kékellő síkságról kell megszereznünk – állapította meg Jack.
- Fogadok, hogy a kék szín az égre utal – mondta Annie, és feltekintett.
- Ja – felelte Jack. Az ég egyre kékebb lett, ahogy figyelték. – De mégis, hogy
a csudába szerezzük meg?
- Ahogy legutóbb is – vágta rá Annie. – Csak várnunk kell, amíg valaki meg
nem ajándékoz minket.
- De hát egyetlen lélek sincs itt – sopánkodott Jack.
Kinyitotta a könyvüket, és felolvasott belőle.

A Nagy-Síkság az Amerikai Egyesült Államok középső tájegysége. A huszadik

század előtt Amerika földjeinek csaknem ötödét jelentette ez a préri. Egyesek
úgy hívták: a fű tengere.

Jack előhalászta a noteszét.

- Ne piszmogj már! – türelmetlenkedett Annie.
Fogta Teddyt, és leereszkedett vele a kötélhágcsón. Jack gyorsan lefirkantotta:

Nagy-síkság: temérdek föld

 - Hú, ez tényleg olyan, mint a tenger! – álmélkodott Annie odalent.
Jack belesüllyesztette a táskájába a könyvet és a jegyzetfüzetét, majd lemászott
a létrán. Amikor földet ért, látta, hogy a fű majdnem a mellkasáig ér.
Megcsiklandozta az orrát.
- Haaap-ci! – tüsszentett egyet.
- Ússzunk egyet a fű tengerében! – javasolta Annie.
Neki is vágott, Teddyvel a hóna alatt. A lágy szellőben Jack utána sietett. Nem
látott egyebet, mint hajladozó fűszálakat. Egyre csak gyalogoltak, és gyalogoltak
és gyalogoltak. Végül megálltak, hogy kifújják magukat.
- Hónapokig is kutyagolhatunk itt, úgy, hogy nem látunk egyebet fűnél –
dohogott Jack.
- Vau! Vau!
- Teddy azt mondja, van itt valami érdekes –tolmácsolt Annie.
- A fészkes fenéket! Nem mond semmit – torkolta le a húgát Jack. – Csak
ugat!
- Nem igaz! – vágott vissza Annie. – Bízz bennem!
- Remélem, nem gondolod, hogy egész álló nap caplatni fogunk! –
háborgott tovább Jack.
- Jaj, gyere már! – nyüstölte Annie. – Csak még egy kicsit!
Újra felkerekedtek.
- Jaj, atyám! – sóhajtozott Jack.
De továbbindult a magas, hullámzó fűben. Leereszkedtek egy enyhe lejtőn, az-
tán felkaptattak egy enyhe emelkedőre. És odafent Jack lába a földbe
gyökerezett.
- Aszta! Ez lenyűgöző! – lihegte.
- Ugye, megmondtam! – vágta rá Annie.
 Feladatok

1. Mi a fejezet címe?

…………………………………………………………………………………………………………………….

2. Kösd össze!

füves síkság leírta

notesz préri
lefirkantotta gyalogol
kutyagol jegyzetfüzet

3. Keresd meg a panaszkodott szó rokon értelmű változatai a szövegben!

m……………………………… s………………………………. t…………………………….

d………………………………. t…………………………. le h…………………………..

4. Igaz vagy hamis?

A Nagy-síkság Mexikó középső részén terül el. □

A préri füve olyan magas volt, hogy megcsiklandozta Jack orrát. □
Amikor megálltak pihenni, a két fáradt gyerek összevitatkozott . □

A síkság után egy hatalmas hegy, majd egy veszélyes szakadék jött. □
5. Pótold a hiányos vázlatot!
A gyerekek ruhái ……………………………………
Hosszú gyaloglás a …………………… – n.
A …………………………….. vitája.
Út a ………………………………….-re.

6. Szerinted mit láthattak a dombtetőről?

………………………………………………………………………………………………………………
7. Készíts rajzokat a vázlatpontokhoz!

1. 2.

3. 4.