MUZEUM1

É S

KÖNYVTÁR] ÉRTESÍTŐ
A M U Z E U M O K ÉS KÖNYVTÁRAK

ORSZÁGOS F Ő F E L Ü G Y E L Ő S É G É N E K ÉS ORSZ. T A N Á C S Á N A K

HIVATALOS KÖZLÖNYE

X. É V F O L Y A M

SZERKESZTI

Ml H ALIK JÓZSEF
MUZEUML ÉS KÖNYVTÁRI O R S Z . FELÜGYELŐ

BUDAPEST
S T E P H A N E U M N Y O M D A R T.

19)6.
 TA RTA L O M :

Jl) Önálló czikkek.

Oldal Oldal
]. FERENCZ JÓZSEF f 179 F ő f e l ü g y e l ő s é g munkálkodásáról, a
M i H A L I K J Ó Z S E F : Reformok 11. ... 1 háború két éve alatt) 66
Régi fa-műemlékeink m e g m e n t é s e ... 10 A M ú z e u m o k és Könyvtárak Orsz. Fő-
A F ő f e l ü g y e l ő s é g hatáskörébe tartozó f e l ü g y e l ő s é g e hatáskörébe tartozó
közgyűjtemények új csoportosítása 61 közgyűjtemények működése és fejlő-
Két évi munkásság e r e d m é n y e i . (Be- dése az 1915-ik évben 80
számoló az Orsz. Tanács és az Orsz. E r d é l y i múzeumaink és az oláh betörés 1 8 0

B) Kisebb k( >zlemények.

GULYÁS P Á L D R . : D i e n e s László, Walter M i h á l y i Ernő, D o r f m e i s t e r és a bárok

Hofmann könyvtári törekvései .. ... 165 képírás Sopronban. (Könyvbírálat) 2 0 8
Jóakaratú emberek figyelmébe 202 S c h o e n Arnold, A budapest-krisztina-
Városi nyilvános könyvtár Budapest 211 városi templom. (Könyvbírálat) ... 2 0 9
Y: Népkönyvtáraink háborús veszteségei 163 A Váczi M ú z e u m e g y e s ü l e t k ö z g y ű l é s e 53
G . P. : A nagyváradi nyilvános könyvtár A könyvtárak kiselejtezésére szánt fölös
kiadványai ... 210 példányok ... ... ... ... ... 53
JURISTA: Halász Aladár, A munkásbizto- Vidéki könyvtáraink sérelme ... ... 54
sítás kézikönyve. (Könyvismertetés) ... 2 0 9 A D e b r e c z e n i Városi M ú z e u m m e g n y i -
A : Gyomlay László, Tarnopol felé. tása 163
(Könyvbírálat) ... ... 208 Helyi nyomtatványok g y ű j t é s e a vidéki
MIHALIK JÓZSEF: emberi művelődés
AZ könyvtárakban 164
korszakai . . . ... ... 41 A z Aradi K ö l c s e y - E g y e s ü l e t Évkönyve 167
Kadic Ottokár : A Szeleta-barlang kuta- A Bunyitay-könyvtár duplumai 168
tásának eredményei. (Könyvbírálat) 203 A losonczi áll. főgimnázium tanári könyv-
M — k : A Pulszky-Rómer-Hampel-emlék tárának duplumai ... . 200
felavatása ... 194 A berlini e g y e t e m magyar szemináriuma 201
A Debreczeni Városi M ú z e u m kurzusai 199 Jelentés az Esztergomi R é g . és Tört.
S Z E N T I V Á N Y I G Y U L A : Lázár Béla, A ma- Társulat múzeumának 1 91 5. évi műkö-
gyar művészet jövője. (Könyvbírálat) 2 0 4 déséről é s állapotáról.. 201
Lux Kálmán, Árpádkori építészeti Hazánk r é s z v é t e l e a «Bibliographie der
maradványok Óbudán. (Könyvismer- Socialwisensschaften» czimű vállalatban 202
tetés) 207 A Népkönyvtári czímjegyzék 2. pótfüzete 2 0 7

Hivatalos közlemények.

B á r ó Szalay Imre múzeumi igazgató M o c s á r y S á n d o r halála 55

nyugalomba l é p é s e ... 55 Falusy G y u l a halála 55
Csejthei Varjassy Á r p á d halála ... 55 D r . Nyári S á n d o r halála 55
IV Tartalom

Oldal Ol dal

Téglás Gábor halála ... 56 lyeinek utalványozása az 1915/16. év

A Trencsénvármegyei M ú z e u m új tiszti- második felében 176
kara 56 Három elismerő irat 177
M ó r a Ferencz Petőfi-Társasági tagsága 56 Hazánk halrajzi adatainak gyűjtése ... 177
A z aradi kultúrpalota új igazgatója (Fé- Zalánkeméni báró Wlassics Gyula ... 213
nyes D e z s ő ) . . 56 Fraknói Vilmos lemondása 213
A L e h ó c z k y - f é l e gyűjtemény sorsa ... 56 B á r ó S z a l a y Imre távozása ... ... 213
A F ő l e l ü g y e l ő s é g 1915. decz. 8-iki ülé- Kinevezés (Odor I l o n a ) . . . 213
séből 56 Miniszteri köszönet a rimaszombati taka-
A F ő f e l ü g y e l ő s é g hatáskörébe tartozó rékpénztárnak 213
intézetek állami s e g é l y e z é s e az 1915/16. A tordai magy. közművelődési ház igaz-
költségvetési évben 57 gatójának lemondása 214
A z Orsz. Tanács 1915/16. évi költség- A D e b r e c z e n i Városi M ú z e u m ujjárende-
vetése első felére szóló felhasználási zése 214
tervezetének miniszteri jóváhagyása ... 59 A soproni múzeum új f ő ő r e ... ... 214
Hadtörténeti múzeum Zágrábban ... 59 A sárosvármegyei múzeum őre 214
Kinevezés az O r s z . F ő f e l ü g y e l ő s é g kebe- Tisztújítás a Vasvármegyei Közművelő-
lében (dr. Gulyás Pál) .. ... ... 170 dési E g y e s ü l e t b e n . . 214
Gróf A p p o n y i A l b e r t üdvözlése ... 170 Állami felügyelet alá h e l y e z e t t ujabb
A S z é k e l y N e m z e t i M ú z e u m új őre i n t é z e t (Jászberényi városi múzeum) 215
(Péter M ó z e s ) 170 Ajándék a sümegi áll. D a r n a y - M ú z e u m n a k 21 5
Hadbavonult múzeumi tisztviselő (Orosz Ortvay Tivadar dr. h a l á l a . . . ... ... 215
Endre) 170 K ó r ó d y P é t e r dr. halála 215
Dr. Cserni Béla halála ... ... ... 170 V é r t e s y Jenő halála ... 215
Kugler Alajos halála 170 Pantocsek József dr. halála 216
Dr. B e n z e A d o l f halála . . . 170 Gubitza Kálmán halála 216
N a g y G y ö r g y halála ... 171 A z O r s z . Tanács 1916. nov. 9-iki ülé-
A d o m á n y a G ö m ö r m e g y e i Múzeumnak 171 séből 216
A z Orsz. Tanács 1 91 6.márcz.9-iki üléséből 1 71 Fraknói Vilmos búcsú-irata 222
A z Orsz. Tanács hatáskörébe tartozó A z O r s z . F ő f e l ü g y e l ő s é g 1916. nov. 29-iki
népkönyvtárak és intézmények áll. s e g é - üléséből. _. ... 223
 REFORMOK.
íi.i

R E F O R M M U N K A másik része az Orsz. Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó vidéki

múzeumok és könyvtárak jövendő életére és sorsára vonatkozó teendőknek a

g-^----^ preczíz és programmszerű megállapítására vonatkozik oly értelemben, amint
azt a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrnak 1915. június hó 15-én kelt
i 1.971. s z á m ú s e folyóiratban a «Reformok» czímú czikk 1. részében kiadott rende-
lete meghatározza.
A mai helyzet az, hogy a M ú z e u m o k és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége
felügyelete alá ez idő szerint 88 intézet (múzeum és tudományos jellegű könyvtár) tar-
tozik, amely intézetek segélyezésére az 1914/15. évi állami költségvetésben rendes
hitel czímén—r35.300 K, rendkívüliek (nz országos—frliigyg-l^t alatt lévő közpyryfg-
mények építkezéseinek és berendezéseinek segélyei) czímén pedig 150.500 K állott
rendelkezésre.
H a a 135.500 K rendes hitelből a 25.000 koronás ú. n. nagy beruházási állam-
segélyt leszámítjuk, mert ezt a segélyt évenként egyösszegben szokta valamely intézet
részére javaslatba hozni a Főfelügyelőség, a fennmaradó 1 1 0 . 3 0 0 koronát Orsz. F ő -
felügyelőségünk évről-évre a bejelentett s méltányolt szükségletek figyelembevételével
osztja szét a felügyelet alatt álló intézetek között, amelyek ilyenformán évenként 200
koronától 4 8 0 0 koronáig terjedő segélyeket kapnak.
Az Országos Főfelügyelőség fennállása óta a hatáskörébe tartozó intézmények
rendes segélyezésére idáig 8 6 3 . 1 4 8 koronát, a rendkívüliek czímén pedig 1,813.092
koronát fizetett ki, ide nem számítva az utóbbi czímén megállapított segélyek amaz
összegeit, amelyek csupán előirányozvák, de még csak ezután lesznek évi részletekben
esedékesek, amely részletek a már kifizetett részösszegekkel együttvéve 3,033.250
koronára szöknek fel.
Az Orsz. Főfelügyelőség 1 8 évi működése már régóta megérlelte azt a tapasz-
talatot, hogy a rendes segélyeknek a felügyelet alá helyezett intézetek között történő
elaprózása csak vegetáló életet tud adni az intézményeknek. M e r t ha valamennyi, vagy
legalább is a hivatásukat betölteni t u d ó s a nemzeti közművelődést sikerre] szolgálni
képes intézetet úgy óhajtanók segélyezni, amilyen mértékben az igények jelentkeznek,
ma a javadalom háromszorosára-négyszeresére volna szükségünk.
D e mert az állami felügyelet alá helyezést kérő intézetek száma évről-évre szapo-
rodik, kilátás pedig egyelőre nincs arra, hogy az államsegélyül szolgáló javadalom
egyáltalában, vagy legalább is e növekvés arányában emelkedhetik, gondolkodnunk
kell egy olyan megoldás felől, mely egyrészt az arra valóban érdemes, élet- és fejlődés-

1
Az első k ö z l e m é n y m e g j e l e n t a M ú z e u m i és K ö n y v t á r i É r t e s í t ő IX. é v f . (1915) 151 — 1 6 5 . lapjain.
2
J^eformok

képes intézetek intenzivebb fejlesztését lehetővé teszi, másrészt az államot megszabadítja

azoktól a fölösleges terhektől, melyeknek viselése az államjavadalomnak szétforgácsolása
mellett eredménytelen munkánál egyebet úgy sem szülhet.
Országos Főfelügyelőségünk már régebben foglalkozik e kérdéssel s ismételten
hangoztatta, mennyire nem czélszerű a javadalomnak mind erősebb mértékben jelent-
kező elaprózása, mint ahogy nem egészen helyes az sem, hogy csaknem mindannyi-
szor, ahányszor kérik, segítségére siet a folyton létesülő vidéki múzeumoknak, amelyek
közül akárhány csak a megalakulás formalitásaira vet súlyt, de jövője biztosításával nem
törődik, mert — nézetük szerint — ott az állam, mely a felügyeletet átveszi s ezzel
szerintök — a terheket is elvállalja. S ha a Főfelügyelőség a neki szánt ilyen szerepet
idáig el is fogadta, ezt főkép azért tette, h o g y az új intézmény tulajdonában lévő
gyűjteményes anyagnak, mint a nemzeti vagyon szerves részének, fennmaradását bizto-
sítsa, de talán méginkább azért, nehogy az a szemrehányás érhesse, hogy nem méltá-
nyolja kellőképen a vidéken spontán keletkező ú. n. kulturmozgalmakat, holott ez
czéljainak s feladatainak egyike volna.
Be kell ismernünk azt is, h o g y a Főfelügyelőség a hatáskörébe t a r t o z ó intézetek
évi segélyezésénél bizonyos mértékig túl ment a korlátokon, történt ez azonban egy-
részt azért, h o g y a vidéken létesült közgyűjteményeknek alapvető munkáit minél
szilárdabban biztosítsa, másrészt, mert mindig azt remélte, hogy a Főfelügyelőség
állami javadalma évről-évre fokozatosan nőni fog s így a fennhatósága alá tartozó
összes vidéki intézetek fejlesztésére együttesen olyan állami javadalmazást f o g tudni f o r -
dítani, aminő javadalmazással ma például a M a g y a r Nemzeti Múzeum egymaga bír.
H a ezt megvalósítania sikerült volna, a 88 intézet fenntartásának s fejlesztésének kér-
dése ma már aggodalomra nem adna okot.
A fentebb röviden érintett felfogásból alakult ki lassan az a ferde helyzet, hogy
a vidéki múzeumok és könyvtárak nagy részénél az intézetek jogszerű és természetes
tulajdonosai mindinkább kevesebbet kezdtek intézeteik sorsával törődni. Elvetni vélték
azok anyagi gondjait, mert az állami felügyelet lényegét úgy magyarázták, hogy miután
a «felügyelet» már megvan, az azzal kapcsolatban járó anyagi segítség is minden fel-
tétel és ellenszolgálat nélkül kijár és az intézetek fenntartása és szellemi működésé-
nek zavartalan biztosítása most már kizárólag az állam kötelessége.
E téves felfogás következménye lett azután, hogy maga a polgári társadalom,
mely régebben a legtöbb helyen az egészséges, a mozgékony és lüktető erővel dolgozó
egyesületek útján szervesen kapcsolódott be a múzeumok és könyvtárak belső életébe,
t ö b b intézmény iránt lassanként elvesztette érdeklődését; kiszakadt azok mozgékony,
családias kötelékéből s testvéri munkatárs helyett már csak passzív szemlélőjévé vált
az intézmények mindinkább elcsendesedő életének.
Hogy ez az állapot nem egészséges, azt mindannyian éreztük. De érezzük azt is,
hogy ennek a helyzetnek tovább való fenntartása már maga a dekadenczia volna, vál-
toztatni kell tehát azon s mindenekelőtt azt szükséges biztosítani, hogy a társadalmi tevé-
kenység az állami tevékenységhez csatlakozzék, vagyis: oda kell hatnunk, hogy a tár-
sadalomnak és államnak a kulturális téren való áldozatkész együttműködése a mostaninál
mélyebb, egészségesebb gyökeret verjen.
S hogy erre éppen a mai idők utalnak a legjobban, azt élőpéldákban állítják elénk
az állam és a társadalom kezetfogó együttműködésének szemeink előtt megnyilatkozó
csodálatos, fölemelő eredményei. Ha még ehhez hozzá vesszük azt is, hogy a világ-
 Reformok. 7

háború eseményei föltétlenül új körülményeket fognak teremteni, a nemzet rétegeiben

új vagyonokat s ezzel új alakulásokat hoznak létre: bizonyos, hogy csakhamar ma még
beláthatlan új és jogos törekvéseknek kell majd működési és érvényesülési tért enged-
nünk a hazai közművelődés és tudomány mezején is.
Ezek az új törekvések új feladatok elé fogják állítani az ország kormányát s annak
szerveit is, de ha igaz, hogy a mai napok még aligha alkalmasak arra, hogy mélyre-
ható, végleges reformok teremtessenek, mert még beláthatlanok maguk a feladatok is,
viszont az is igaz, hogy e reformoknak az előkészítő-munkálataihoz már most kell hozzá-
fognunk, nehogy a cselekvés órája készületlenül találjon bennünket.
A M ú z e u m o k és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége amilyen odaadó szere-
tette] kísérte és támogatta idáig a vidéki múzeumok és könyvtárak ügyeit, olyan lelki-
ismeretes gondossággal, beható részletességgel s a körülmények mérlegelésével
vitatta meg azokat a módokat is, amelyekkel e nagyhorderejű kérdés a hazai közmű-
velődés és tudomány vitális érdekeinek szemmeltartásával a miniszteri rendelet intencziói
szempontjából a legkedvezőbben megoldható volna.
Mindenekelőtt a felügyelete körébe tartozó tudományos jellegű könyvtárak ügyét
vette vizsgálat alá. Elv gyanánt kimondotta, hogy a könyvtári ügyet szoros kapcso-
latba kell hozni más kulturális intézményekkel, hogy ezek is közvetlen, élő tényezői
legyenek a közművelődés munkájának s így a könyvtárak ezáltal is hatékonyabb,
a lakosság minden rétegére kiterjedő s abban közérdeklődést keltő kulturális szervekké
váljanak.
Be kell vonni tehát a könyvtárak működésébe a közművelődés és közélet minden
munkását: a kulturegyesületek tényezőit és a tanügy s a közigazgatási hatóságok
mindama szerveit, melyek hivatali állásuknál s befolyásuknál fogva a népre hatással
lehetnek s ezáltal a könyvtárak ügyét s azok használatát nemcsak előmozdíthatják,
hanem a közönség számára valódi életszükségletté is tehetik.
Az Orsz. Főfelügyelőség mindenekelőtt azt a felfogását szögezte le, hogy egye-
temmel bíró városokban, aminő Pozsony és Debreczen, a könyvtáraknak az egyetemek
által leendő átvételét találja kívánatosnak. A pozsonyi volt városi közkönyvtár ü g y e
máris megvan oldva, mert ezt a város 1913-ban az ott létesített E r z s é b e t - t u d o m á n y -
egyetemnek átadta. Ennek vezetéséről és fejlesztéséről tehát ez a főiskola fog ezentúl
g o n d o s k o d n i ; a debreczeni ref. kollégium nagykönyvtárának ügye ellenben — jóllehet
a tárgyalások már megindultak — még f ü g g ő kérdést képez, de remélhető, hogy ennek
az ottani egyetemhez való kapcsolása, ami föltétlenül szükséges és az egyedüli helyes
megoldási mód, mielőbb dűlőre kerül. Addig is azonban kívánatos, hogy a kultura
érdekében az állami segélyezés régi módja s mértéke e könyvtárra nézve fenntartassák.
E b b e a kategóriába sorozta az Orsz. Főfelügyelőség az JÍrvamegyei Csaplovits-
J^önyvtárat is. Ennek anyaga túlnyomó részben t u d o m á n y o s kutatásokra alkalmas
tudományos könyv lévén, a könyvtár jelenlegi helyén — Alsókubinban — nem felelhet
meg annak a feladatnak, amelyet más, tudományos búvárlásokra hivatott közönséggel
bíró nagyobb városban méltóképen betölthetne. Jóllehet e könyvtárt annak létesítője
az alapító-oklevélben Alsókubin városa számára biztosította, annak a pozsonyi e g y e -
temhez, Árvamegye tulajdonjogának fenntartása és az alapító emlékének megfelelő
módon való megörökítése mellett leendő áttétele érdekében az akczió föltétlenül megindí-
tandó. E megoldási mód esetén a könyvtár részére államköltségen emelt épületben
egy, a helyi és a környék lakosságának műveltségi fokához mért s annak igényeit
4 J^eformok

kielégítő közművelődési könyvtár foglalhatna helyet Alsókubinban, melynek magvát az

Orsz. Tanács 1913-ban adományozott 1000 koronás népkönyvtára képezné.
Az Orsz. Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó könyvtárak közül több könyvtár
fokozatosan olyan közművelődési könyvtárrá volna kifejlesztendő, aminők létesítésé-
nek gondolatával Orsz. Főfelügyelőségünk és a M ú z e u m o k és Könyvtárak Orsz.
Tanácsa is már foglalkozik. Ennek eszméjét s a kivitel részletes tervezetét «Reformok»
czímű czikkünk 1-ső része tartalmazza.
E könyvtárak felállítása és fejlesztése az Orsz. Tanács javadalmát terhelné, termé-
szetesen, a Főfelügyelőség támogatásának arányos bekapcsolódásával ott és olyan
esetekben, ahol és amikor ezt a Főfelügyelőség által képviselt tudományos érdekek
úgy kívánnák.
E könyvtárak a következők volnának:
1. Az aradi közművelődési ház k ö n y v - 12. A marosvásárhelyi közművelődés
tára. ház könyvtára.
2. A balassagyarmati múzeum k ö n y v - 1 3. A nagyszombati városi könyvtár,
tára. 14. A nagyváradi városi közkönyvtár.
3. A beszterczebányai múzeum könyv- 15. A nyitrai m ú z e u m könyvtára.
tára. 1 6. A rimaszombati múzeum könyvtára.
4. A békéscsabai múzeum könyvtára. 1 7. A sepsiszentgyörgyi Székely N e m -
5. A budapesti Budai Könyvtár. zeti M ú z e u m könyvtára.
6. A győri városi közkönyvtár. 1 8. A szabadkai városi közkönyvtár.
7. A kecskeméti városi könyvtár. 1 9. A székelyudvarhelyi ref. kollégium
8. A kiskunfélegyházai múzeum könyv- könyvtára.
tára. 20. A szombathelyi múzeum könyvtára.
9. A komáromi vármegyei könyvtár. 2 1. A temesvári városi közkönyvtár.
10. A losonczi városi könyvtár. 22. A verseczi városi közkönyvtár.
11. A máramarosszigeti közművelődési 23. A veszprémi múzeum könyvtára,
ház könyvtára. 24. A zombori városi közkönyvtár.
E felsorolt könyvtárak közül az aradi, a komáromi, a sepsiszentgyörgyi, a szom-
bathelyi, a temesvári és a veszprémi könyvtárakat az Orsz. Főfelügyelőség is részesí-
tené évenként, vagy időközönként könyvtári államsegélyekben, a többi könyvtár ellen-
ben, melyeknek anyaga és kulturális feladatai a közművelődési, vagyis a magasabb
színvonalon álló népesség szellemi igényeihez alkalmazkodó könyvtárak feladat-
körébe vágnak, az Orsz. Tanács hatáskörébe utaltatnék át. Ezek fenntartása és tovább-
fejlesztése tehát ezentúl kizárólag ennek a javadalmát venné igénybe.
Végül azokat a könyvtárakat soroljuk fel, melyek működésük eredményeinél,
anyaguk értékénél, vagy a közművelődésre való hatásuk csekélyebb voltánál fogva
állami segélyezésre legalább ez idő szerint nem tarthatnak igényt, avagy, ha értékesebb
anyaggal bírnak is, segélyezésük ez idő szerint a dotáczió elégtelensége miatt lehetetlen.
Oda kellene tehát hatnunk, hogy e könyvtárak fenntartásáról, fejlesztéséről és hasz-
nálatáról tulajdonosaik gondoskodjanak.
E könyvtárak a következők:
1. Az aranyosmaróti múzeum k ö n y v - 3. A budapesti t u d . egyetemi g y ó g y -
tára. szerészhallgatók gyógyszerészi múzeumá-
2. A békésgyulai múzeum könyvtára. nak könyvtára.
 Reformok. 5

4. A Szolnokdobokamegyei Írod.,Tört. 1 2. A nagybányai múzeum könyvtára.

és Ethnographiai Társulat könyvtára Désen.
5. A dévai múzeum könyvtára.
6. Az esztergomi múzeum könyvtára.
7. Az ipolysági múzeum könyvtára.
8. A kolozsvári E K E - m ú z e u m könyv-
tára.
9. A lőcsei ág. ev. egyház könyvtára.
1 o. A marosvásárhelyi ref. kollégium
könyvtára.
1 1. A miskolczi ág. ev. egyház könyvtára.
13. A nagykárolyi múzeum könyvtára.
1 4. A rózsahegyi múzeum könyvtára.
15. A szamosujvári örmény múzeum
könyvtára.
1 6. A szatmári múzeum könyvtára.
1 7. A trencséni múzeum könyvtára.
1 8. A turóczszentmártoni Tót Múzeum
könyvtára.
1 9. A váczi múzeum könyvtára.

Az Országos Főfelügyelőség, amiként revízió alá vette a könyvtárakat, épen úgy

megvizsgálta a muzeális gyűjtemények ügyét is s szeme előtt tartva a vallás- és közokt.
m. kir. miniszter ú r rendeletében érintett irányelveket, behatóan mérlegelte mind-
azokat a szempontokat, amelyek az egyes gyűjtemények fennmaradása, kulturai szük-
ségessége és a közműveltségre s tudományra való hatás szempontjaiból mérvadók.
Beható és részletes tárgyalások után a Főfelügyelőség abban állapodott meg,
hogy a mód, amely a kérdést a mai viszonyok mellett s legalább egyelőre czélszerű
megoldásra viheti, egyrészt az állami felügyelet alá helyezett intézeteknek a segélyezés
szempontjából való új csoportosítása, másrészt az állami felügyeletnek megfelelő redukcziója,
illetve megszüntetése volna. E h h e z képest készült az alábbi tervezet, mely a Főfelügye-
lőség felügyelete alá jelenleg tartozó 88 intézetet (illetve a most állami felügyeletet
kérő jászberényi múzeumot is ide számítva: 89-et), tekintet nélkül a könyvtárakról az
előbb kifejtett nézetekre, négy csoportba osztja.
I. Az első kategóriába azokat az intézeteket sorozta a Főfelügyelőség, amelyek föl-
tétlenül állami felügyelet alatt meghagyandók oly értelemben, hogy azokat az állam anyagilag
és erkölcsileg a lehető legmesszebbmenő támogatásban részesítse s a rendelkezésére álló esz-
közökkel fejlődésükben és feladataik végzésében az eddiginél intenzivebb mértékben támogassa.
Ezeket az intézeteket egy-egy országrésznek vagy vidéknek tágasabb körre kiter-
jedő kulturális góczpontjaiul szolgáló teljes, vagyis könyvtárral, régészeti, néprajzi, ter-
mészetrajzi és képzőművészeti gyüjteménycsoportokkal bíró múzeumokká kellene fej-
leszteni s gyűjtési területüket földrajzilag meghatározni. H a ilyen kiszemelt helyen
bizonyos gyűjtemény-csoportok idáig már létesültek volna, oda kell hatni, hogy ezek
közös intézményben egyesüljenek s gondoskodni kell arról is, hogy ezek az intézetek
szakképzett erőkkel láttassanak el, hogy pontosan megállapított, czéltudatos munka-
programmal bírjanak, hogy a szabályszerű könyveket vezessék s végül, h o g y mindezek
megvalósítására állandó állami segélyezéssel képesíttessenek. Föltétel azonban, hogy az
intézetek tulajdonosai lehetőleg olyan mértékű támogatásban részesítsék ez intézeteket,
aminőt azok az állam részéről nyernek.
Ezek az intézetek a következő helyeken volnának:

1. Jlrad. 6. Pozsony.
2. Debreczen. 7. Sepsiszentgyörgy.
3. J^assa. 8. Szeged.
4. Marosvásárhely. 9. Szombathely.
5. Pécs. 1 o. Temesvár.
6 J^eformok

II. A második kategóriába azok az intézetek soroztainak, amelyek meglévő külön

épületeik s gyűjteményeik tartalmasságánál s értékénél fogva állami felügyelet alatt tartan-
dók s évről-évre kisebb mértékű államsegélyben részesítendők volnának. Kikötendő
azonban, hogy szabályszerű könyveket vezessenek s hogy az intézetek fenntartói lehe-
tőleg oly összegű évi segélyben részesítsék ez intézeteket, aminő segélyt az állam ad.
Ezek a következő helyeken a következő intézetek volnának:
a) Csoport: Jlz állam által emelt, vagy államsegélylyel készült külön épülettel bíró
intézetek •'
1. Balassagyarmat. Múzeum. 9. Máramarossziget. Közművelődési
2. Bártfa. M ú z e u m . Ház.
3. Beszterczebánya. Múzeum. 1 o. Nagyvárad. Múzeum.
4. Békéscsaba. M ú z e u m . 1 1. Rimaszombat. M ú z e u m .
5. Gyulafehérvár. Múzeum. 1 2. Selmeczbánya. Múzeum.
6. Hódmezővásárhely. Múzeum. 1 3. Sopron. M ú z e u m .
7. Idomárom. M ú z e u m és Vármegyei 14. Szekszárd. Múzeum.
Könyvtár. 1 5. Versecz. M ú z e u m és könyvtár.
8. Magyaróvár. Múzeum. 1 6. Veszprém. M ú z e u m .

b) Csoport. Egyébként létesült, vagy csak ideiglenes épületben elhelyezett intézetek:

1 7. Hódmezővásárhely. Ref. főg. könyvtár.
1 8. J^ecskemét. M ú z e u m és könyvtár.
1 9. T^eszthely. M ú z e u m .
20. T^iskunhalas. Ref. főgimn. könyvtár.
21. Máramarossziget. Ref. főgimnáziumi
könyvtár.
22. JHiskolcz. M ú z e u m .
23. J\agyenyed.ABethlen-kollég.gyüjte-
ményei.
24. Vápa. A ref. főiskola gyűjteményei.
25. Sárospatak• A ref. főiskola nagy-
könyvtára.
26. Sümeg. ÁH. D a r n a y - M ú z e u m .
27. Trencsén. M ú z e u m .

111. A harmadik kategóriába azok az intézetek soroztatnak, amelyek megtartatná-

nak ugyan állami felügyelet alatt s állandóan élveznék annak erkölcsi támogatását is,
de nem részesülnének állandó évi államsegélyekben. Ilyen segélyeket csakis esetről-
esetre, a körülmények által megokolt s a Főfelügyelőség által méltánylást érdemlő
esetekben nyerhetnének.
Fenntartásukról elsősorban tulajdonosaik (a vármegyék, városok, egyesületek, egy-
házi vagy világi testületek) volnának hivatva gondoskodni s amennyiben ezt megtenni
vonakodnának, vagy erre képtelenek volnának, kisérlet teendő, h o g y e gyűjtemények
ha ezt jellegük megengedi — az 1. és 11. pontban feltüntetett amaz intézetek egyikébe
olvasztassanak be, amely intézet az illető helyhez területileg a legközelebb fekszik.
Ezek az intézetek a következők:

1. Budapesti Ráday-könyvtár. 9. Lőcsei múzeum.

2. Budapesti Petőfi-Ház. 1 o. J\yiregyházai múzeum,
3. Dévai múzeum. r 1. Poprádi múzeum.
4. Hperjesi ág. ev. koll. könyvtár. 1 2. Rózsahegyi múzeum.
5. Telkai múzeum. 1 3. Szászvárosi ref. koll. gyűjteményei.
b. Gyulafehérvári Batthyány-Intézet. 1 4. Szentesi múzeum.
7. T^ésmárki ág. ev. lie. könyvtár. 1 5. Székesfehérvári múzeum.
8. kiskunfélegyházai múzeum. 1 6. Zombori múzeum.
 Reformok. 7

IV. A negyedik kategóriába azok az intézetek sorolvák, amelyek állami felügyelet

alatt hagyhatók ugyan, de ez a felügyelet csupán erkölcsi támogatást biztosít az inté-
zeteknek. Nem részesülnek tehát pénzbeli segélyekben, ellenben a Főfelügyelőség az
egyes intézeteket készséggel támogatja tanácscsal, szakfelügyelőivel időközönként meg-
vizsgáltatja gyűjteményeiket és saját javadalma segítségével rendezteti azokat, ha
a szükség ezt úgy hozná magával. Állami letétekben ez intézetek csak abban az eset-
ben részesíttetnének, ha az állami letétül szolgáló tárgyak fölös száma ezt az 1-ső, 11.
és I I I . kategóriába tartozó intézetek sérelme nélkül megengedné. Olyan intézetekkel
szemben azonban, amelyek különös helyi kapcsolatuknál fogva kiválóan alkalmasak
arra, hogy képzőművészeti vagy más különleges irányú gyűjteményként kifejlesztes-
senek, kivételt lehet tenni s ezek az állami beszerzések és a megfelelő állami letétek
szempontjából esetleg akkor is fokozott figyelemben részesülnek, ha a IV. csoportba
vannak is beosztva.
Ez intézetek közül némely könyvtár — mint azt már előzőleg megjegyez-
tük — a M ú z e u m o k és Könyvtárak Országos Tanácsa hatáskörébe volna átutalandó,
avagy annak dotácziójából közművelődési könyvtárrá volna fejlesztendő. A többi inté-
zet fenntartásáról és fejlesztéséről azok tulajdonosai tartoznának gondoskodni. H a ezt
nem vállalnák, vagy abban korlátozva lennének, a tulajdonosok felszólítandók volná-
nak, hogy a gyűjteményeket a körzetükbe legközelebb eső 1-ső vagy 11. kategóriájú,
vagy más országos jellegű intézetbe olvaszszák be. Ha ez a felszólítás eredménytelen
volna, az illető intézetek még az állami felügyelet alól is kivonandók lennének.
A IV. kategóriába tartozó intézetek a következők volnának:

1. Jllsókubin. Csaplovits-Könyvtár. 1 7. Miskolcz. Ág. ev. könyvtár.

2. Jlranyosmarót. Múzeum. 1 8. Nagybánya. Múzeum.
3. Budapest. Budai Könyvtár. 1 9. Nagykároly. Múzeum.
4. Budapest. Gyógyszerészi Múzeum. 20. Nagyszombat. Városi közkönyvtár és
5. Dés. Könyvtár. emléktár.
6. Esztergom. Múzeum. 2 1. J\agyvárad. Városi közkönyvtár.
7. Győr. Városi közkönyvtár. 22. ISyitra. Múzeum.
8. Gyula. M ú z e u m . 23. Pozsony. Könyvtár.
9. Ipolyság. M ú z e u m . 24. Szabadka. Városi múzeum és könyv-
1 o. Jászberény. M ú z e u m . tár.
1 1. J^olozsvár. E . K. E.-múzeum. 25. Szamosujvár. Múzeum.
1 2. J^olozsvár. Dési régiség- és ethno- 26. Szatmár. Múzeum.
grafiai gyűjtemény. 27. Székelyudvarhely. Ref. kollégiumi
1 3. J^rasznahorkaváralja. G r ó f Andrássy könyvtár.
Francziska ereklyemúzeum. (Mindvégig 28. Temesvár. Városi közkönyvtár.
megtartandó áll. felügyelet alatt, miután 29. Tiszafüred. Múzeum.
államsegélyre egyáltalában nem reflektál). 30. Turóczszentmárton. T ó t M ú z e u m .
1 4. Losoncz. Városi közkönyvtár. 31. Vácz. M ú z e u m .
1 5. Lőcse. Ág. ev. könyvtár. 32. Zombor. Városi közkönyvtár.
1 6. Marosvásárhely. Ref. koll. könyvtár.

Ezekben látja az Országos Főfelügyelőség a múzeumok és könyvtárak reform-

jára vonatkozó eszmének megvalósítható módját abban a vonatkozásban, aminőben
annak keresztülvitelére a vallás- és közokt. m. kir. miniszter úr 1 1.971. számú rende-
 Reformok. 12

letében az Orsz. Főfelügyelőséget felhívta. C s u p á n három körülményt tartunk szüksé-

gesnek még felemlíteni. Az egyik az, hogy az imént itt kifejtett megoldási módot az
Országos Főfelügyelőség egyelőre csak ideiglenes, átmeneti tervezetnek, kívánja te-
kinteni.
A másik körülmény a specziális múzeumok (Balatoni M ú z e u m , T á t r a - M ú z e u m ,
bányászati múzeum) létesítésének kérdése. E z az ügy a várható új és nagy alakulá-
sokkal lévén szoros összefüggésben, arról most, a dolog természetéből folyólag, beha-
tóbban még nem nyilatkozhatik az Orsz. Főfelügyelőség, megjegyezzük azonban, hogy
amely múzeumokkal ilyen specziális kérdések összekapcsolhatók, azoknak megoldása
az egyes kategóriákon belül már most is megkezdhető és kellő főfel ügyel ősé gi irányí-
tással következetesen keresztül is vihető.
A harmadik körülmény az, hogy a Főfelügyelőség e reformtervezetének jóvá-
hagyása esetén a Főfelügyelőség javadalmának segélyezésekre való felhasználása kizárttá
tenné annak még a lehetőségét is, h o g y abból egyes intézetek tisztviselői vagy alkalma-
zottai tiszteletdíjakat vagy díjazásokat élvezzenek• Az államsegélyek nem is erre valók,
de azzal a rendeltetéssel adatnak, hogy azokból az egyes gyűjteményes csoportok
gyarapíttassanak s a gyarapítással szoros kapcsolatban lévő kiadások fedeztessenek.
A körülmények kényszerítő hatása alatt azonban az Orsz. Főfelügyelőség némely
esetben eddig eltekintett ettől az elvtől s t ö b b intézetnél a tisztviselők tiszteletdíjaira
s az alkalmazottak díjazására mintegy évi 7 5 0 0 koronát engedett át az államsegélyek-
ből, de mert ez minden esetben a gyűjtemények gyarapításának a rovására történt, ez
az abúzus tovább fenn nem tartható. E nehézségen úgy lehetne segíteni, ha az említett
s elkerülhetetlen személyi kiadások fedezésére a Főfelügyelőség állami költségvetésébe
évi 1 0.000 korona új fedezet vétetnék fel, amivel a kérdést jó hosszú időre és méltá-
nyosan lehetne megoldani.
Ami végül a vidéki szépművészeti gyűjtemények irányításának jövendő politi-
káját illeti, arra nézve az Orsz. Főfelügyelőség, dr. Petrovics Elek országos felügyelő
részletesen kifejtett szakvéleménye alapján, úgy véli, hogy általánosan helyeselt elv az,
miszerint a vidéki gyűjteményeket lehetőleg hozzuk kapcsolatba a helylyel, a környék-
kel, ahol fennállanak, mert egyfelől minden gyűjteménynek saját környéke a legtermé-
szetesebb gyűjtési terrénuma, másfelől ez az elv szolgáltatja a legegészségesebb alapot
egy helyes munkafölosztásra. Ilyen módon minden gyűjtemény határozott rendeltetést
nyer, magától adódó, természetes programmra tesz szert s egyszersmind legjobban
találhatja meg a módját annak, h o g y a helyi társadalmat érdeklődésre bírja, partiku-
láris öntudatában erősítse és így saját muzeális munkájába bevonja.
A képzőművészeti termékekre alkalmazva ezt az elvet, az Orsz. Főfelügyelőség
politikája a vidéki szépművészeti gyűjtemények irányításának dolgában csak az lehet, hogy
a vidéki városok gyűjteményei elsősorban olyan művészek munkáival láttassanak el,
akik működésük, vagy legalább származásuk révén az illető várossal vagy vidékkel kap-
csolatban vannak. Másodsorban azonban a mű tárgyát is helyes tekintetbe kell venni.
Olyan művek, amelyek az ábrázolt személynél, eseménynél vagy tájéknál fogva az illető
vidékkel bizonyos vonatkozásban állanak, különösen alkalmasak arra, hogy bensőbb,
szervesebb kapcsolatot teremtsenek egy-egy gyűjtemény és vidéke között és a gyűjte-
ménynek sajátos színt és irányt adjanak.
Ilyenféle elvek követtettek — bár talán nem elég következetességgel — az állami
birtokban levő képzőművészeti anyag szétosztásánál eddig is, de a Szépművészeti
 Reformok. 9

M ú z e u m vezetősége ezenfelül még arra is törekszik, hogy ezentúl még teljesebben és

következetesebben érvényesüljenek ezek az elvek, sőt a már kiadott anyagot is revi-
deálni óhajtaná. A helyi kapcsolatnak ez a figyelembevétele az Orsz. Főfelügyelőségnél
szintén érvényesül, minélfogva szinte magától áll elő az a következtetés, hogy a vidéki
gyűjteményekben elhelyezett képzőművészeti anyagnak egy részét, és pedig tekintélyes
részét, vándoroltatni lehet.
A másik szempont, melyre szintén rá kell mutatnunk, a következő:
A vidéki gyűjtemények maguk is szereznek bizonyos művészeti anyagot s talán
remélhető, hogy n a g y o b b és gazdagabb városokban idővel némi haladás lesz ebben az
irányban. Ennek a szerzőtevékenységnek azonban tekintette] kell lennie az állami leté-
tekre ; bizonyos összhangnak, kölcsönösségnek kell fennállania az állam, mint letevő és
a múzeum, mint vásárló működése között, mert csak párhuzamos működéssel lehet
elkerülni az erők fecsérlését. Ilyen tervszerű kooperáczió azonban csak akkor lehet-
séges, ha a város számíthat a nála elhelyezett letéti anyagnak, vagy legalább ez
anyag zömének némi stabilitására.
A vidékre kiadott anyagban vannak s mindig lesznek olyan művek, amelyeknek
nincs különös helyi kapcsolatuk. Ilyenek különösen az idegen régi művészet termékei,
amelyek egyszersmind kívül esnek a vidéki múzeumok gyűjtési körén is és igy az em-
lített tervszerű együttműködés szempontjából sem jönnek figyelembe. Ilyenek továbbá
némiképen egyes olyan művészek munkái, akik annyira országos jelentőségűek, hogy
mintegy felülemelkednek a helyi kötelékeken, akiknek munkáiból azonban nem lehet
minden vidéki gyűjteménynek juttatni.
H a egész gyűjteményeknek vagy ezek zömének rendszeres vándoroltatása nehéz-
séggel jár is, az u t ó b b említett művekre nézve nyugodtan kimondható, hogy kívánatos
azoknak időnkénti kicserélése.
Talán rámutathatunk ebből az alkalomból arra is, h o g y azt az elvitathatatlan
hasznot, amellyel a közönség számára kiállított képzőművészeti anyagnak változato-
sabbá-tétele jár, igen jól mozdíthatnák elő egyes szerencsés fekvésű vidéki gyűjtemé-
nyek azzal, ha az illető környék magántulajdonban levő képző- és iparművészeti tár-
gyaiból rendeznének kiállításokat, amivel egyúttal általánosabb tudományos érdekeket
is szolgálnának.
Ezeknek az elveknek a megvalósításával elérhetővé válnék az irányító eszmékben
gazdag miniszteri rendeletben kimondott ama szép czél, hogy «az illető intézet az illető
hely, művészeti kolónia, vagy vármegye neves művészszülöttje többi, a művész oeuvre-je
szempontjából fontos munkáinak egybegyüjtője s megőrzője lenne, ami egyfelől
a jövőbeli művészettörténeti kutatások szempontjából lenne nagyjelentőségű tényező,
másfelől az illető hely vagy vármegye kegyeletessége lerovásának is alkalmas módjául
szolgálna, együttvéve azonban — a Szépművészeti Múzeummal együtt — a hazai mű-
vészet fejlődésének teljes képét nyújtaná.»
Mihalík József.
 T\égi fa-műemlékeink
^ ^ ^ ^ MI ÓTA az ujabb művészettörténeti
kutatások és az e g é s z világon el-
L W ^ ^ ! terjedtműgyüjtésa régi fa-műemlékek
árait szinte hallatlan mértékben föllendítette,
a mi középkori szárnyas oltáraink s nyilvános
múzeumokban és magángyűjteményekben őr-
zött, de ma már enyészetnek indult s már-
már a végelpusztulás veszélyeivel f e n y e g e t ő
hasonló s e g y é b régi fa-műemlékeink m e g -
mentésének kérdése is rendkívül fontos fel-
adattá vált.
A z z á tette azt elsősorban a hozzájuk f ű z ő d ő
művészettörténeti érdek, másodsorban e mű-
tárgyak nagy, szinte felbecsülhetetlen anyagi
értéke.
Régi kérdés már, hogyan lehetne e drága
emlékeket megmenteni. Huzamosabb idők óta
történtek is kisérletek a konzerválás és restau-
rálás dolgában, d e ezek a kisérletek a l e g -
újabb időkig nem vezettek m e g f e l e l ő ered-
ményre s így napjainkig úgy voltunk e tekin-
tetben, h o g y a magyarországi középkori tábla-
festés és fafaragás kincseket érő emlékeinek
pusztulását tehetetlenül, sírva kellett szemlél-
nünk.
A bártfai S z e n t E g y e d - t e m p l o m porrá o m -
lott híres csúcsíves főoltáráról ma már csak
két megcsonkult s z o b o r s e g y táblafestmény
regél ; a lőcsei S z e n t Jakab-templom európai
hírű főoltára e g é s z állományában o l y szúette,
redves és eltaplósodott, hogy időnként kupa-
czokban áll alatta a belőle kihulló szúpor,
mert az idő s a férgek által m e g ő r ö l t puha
testének bármely részén e g y gyermek is
minden különösebb megerőltetés nélkül át-
tolhatja az ujjait. É p p e n így állunk a kassai
S z e n t Erzsébet-templom 1 4 7 4 — 7 6 - b a n f ö l -
épített főoltárával is, amely oltár az E r z s é b e t -
legendát ábrázoló mesteri képsorozata révén
egymagában álló hazai származású remekmű
s minden létező X V . századbeli hazai szárnyas
oltár sorában a legkitűnőbb művészeti alkotás.
Eredeti régi fölrakványa, mely kisebbszobraival
megmentése.
Irta: Mihalik József.
együtt a XIX. század elején váratlanul hullott
l e s csaknem halálra s e b e z t e a miséző lelki-
pásztort, már száz év előtt porrá vált s így
a hazai művészettörténet számára visszahozha-
tatlanul elveszett.
És ez a sors érte oly tömérdek, sok száz
darabra rugó szárnyas oltárunkat is, amelyekről
ma már csupán a legenda beszél, csak néhány
irott szó maradt reánk, avagy egynéhány
szuvas, csonka töredék, sokan közülök romjaik-
ban is azt hirdetve, h o g y a középkori magyar
szobrászat és f e s t é s z e t a v e z e t ő N y u g a t mű-
velt népeinek művészeténél e g y fokkal sem
állt alacsonyabban, sőt sokszor éppen fölötte,
a még megmaradt emlékek egyike-másika pedig
méreteiben, konczepcziójában v a g y művészi ki-
vitelében olyan alkotásokat mutat be, aminők-
h ö z foghatókat a szárnyas oltárok kultuszá-
nak meghódolt, nekünk i d e g e n földeken is
alig, vagy csak nagy ritkán találunk.
Napjainkig fönnmaradt X V — X V I . század-
beli szárnyas oltáraink száma körülbelül százra
rúg, ide nem értve azokat a szerényebb
méretű példányokat és az e g y h á z i és világi
rendeltetésű e g y é b felszerelési fatárgyakat, a
melyek a csúcsíves műizlés-kora emberének
vallási érzületét, művészetszeretetét s magá-
nak a művészetnek magas lendületét és széles-
körű térfoglalását beszédesen dokumentálják.
Sajnos, e tiszteletreméltó alkotások és
nyilvános és magángyűjteményekben őrzött
régi fa-műemlékeink ma már kivétel nélkül
betegek. H a megkopogtatjuk vázaikat, az ép
fa é l e s - e g é s z s é g e s hangja helyett tompa
zörej árulja el, h o g y a belsejükben évszázadok
óta dolgozó ő r l ő f é r g e k a szobrok, faragványok
és deszkarészek b e l s ő állományát porrá rágták.
H a nyílást fúrunk beléjük, a testükből kiomló
por nyomban elárulja, h o g y már csak a fes-
tékréteg, az ennek alapjául s z o l g á l ó vászon
és az aranyozás vékonyka hártyája tartja fönn
ő k e t , — h o g y m e d d i g ? könnyű rá a f e l e l e t :
ideig-óráig, mert ilyen állapot mellett valóban
 f{égi fa-műemlékeink megmentése 15

minden pillanatban el lehetünk készülve rá, Schneider müveivel r o k o n d o m b o r m ű 2 3 0 0

h o g y e g y s z é p napon egyik-másik remek márkáért ( = 2 7 6 0 K) került a R o e t t g e n - g y ü j -
szárnyas oltárunk h e l y é n e g y kupacz s z ú p o r - teménybe.
nál s romhalmaznál e g y e b e t nem találunk. 8. Madonna 184 c m . magas, s z í n e z e t t s az
P e d i g vitathatlan valóság, h o g y e m ű e m l é - U l m b a n és A u g s b u r g b a n 1494-től működött
keink elpusztulása nemcsak a művészet törté- G r e g o r Erhard által faragott hársfaszobráért
netet sújtaná m e g m é r h e t e t l e n v e s z t e s é g g e l , de az O e r t l - g y ü j t e m é n y 1 5 . 5 0 0 márkát ( = 1 8 . 6 0 0
é r z é k e n y e n érintené a nemzeti közvagyont is. koronát) fizetett.
H o g y e z t é l ő példákkal bizonyítsam s h o g y 9. E g y j nőt ábrázoló, az ulmi m ű h e l y b ő l
számokkal f e j e z z e m ki, mily értéket k é p v i s e l - a X V . század v é g é r ő l s z á r m a z ó festett, hársfa-
nek régi fa-műemlékeink és táblafestményeink, d o m b o r m ű 17.000 márkáért ( = 2 0 . 4 0 0 K)
az alábbiakban a m ű k e r e s k e d e l e m b e n a l e g - került az O e r t l - g y ü j t e m é n y b e .
utóbbi i d ő k b e n m e g f o r d u l t s eladásra került 10. A z angyali üdvözletet ábrázoló, 108,
l e h e t ő l e g analog műtárgyak pontokban f e l s o r o l t illetve 116 cm. m a g a s , nyárfából faragott,
árainak s e g é l y é v e l kísérlem m e g a lőcsei s a f e s t e t t s Passau v i d é k é r ő l s z á r m a z ó lapos
kassai főoltár és a bártfai Krisztus s z ü l e t é s e - d o m b o r m ű az 1530. é v tájáról az O e r t l - g y ü j t e -
oltárának mai értékeit, ha nem is e g é s z p o n - m é n y b ő l 2 4 . 0 0 0 márkáért ( = 2 8 . 9 0 0 K)
tosan, de reális s í g y e l f o g a d h a t ó alapon jutott a B a y e r i s c h e s N a t i o n a l M u s e u m bir-
meghatározni. tokába.
Lássunk m i n d e n e k e l ő t t a modern árakból 1 1. E g y hársfából faragott, régi festéssel
egynéhány példát.1 d í s z í t e t t , 5 9 X 5 5 c m . méretű Szent György-
1. A k e r e s z t e l ő Szent János életéből vett csoportozat, mely a f e l s ő Rajna vidékéről a
három j e l e n e t e t : a s z ü l e t é s é t , f ő v é t e l é t és X V I . század elejéről származik, az O e r t l -
S z a l o m é t a fejjel ábrázoló, 1 1 0 X 8 8 cm. m é r e t ű g y ü j t e m é n y b ő l 2 0 . 0 0 0 márkáért ( 2 4 . 0 0 0 K)
és W o h l g e m u t M i h á l y iskolájából a X V . s z á z a d került Artariához B é c s b e .
végéről s z á r m a z ó hársfadombomüvet 3 5 . 0 0 0 É s í g y tovább e l k e l t :
márkáért ( 4 2 . 0 0 0 K) vásárolták m e g a 12. János evangélista 8 9 cm. magas hársfa-
Schwarz-féle gyűjteménybe. s z o b r a 1470— 8 0 - b ó l 1 5.1 0 0 márkán ( 18.120
2. Szent JJnna 146 cm. magas, hársfából korona).
faragott, 1 5 0 0 - b ó l s z á r m a z ó álló szobra 6 4 . 0 0 0 13. Szűz Mária 126 cm. magas hársfa fali-
márkáért ( = 7 6 . 8 0 0 K) került a S c h w a r z - s z o b r a régi festés nyomaival 15.500 márkáért
féle g y ű j t e m é n y b e . ( = 1 8 . 6 0 0 K).
3. Mária hársfából faragott, 58 cm. magas 14. E g y 163 cm. magas hársfa Madonna-
s az ulmi m ű h e l y b ő l 1 4 8 0 — 1 5 0 0 - b ó l s z á r m a z ó szobor a bodenseei m ű h e l y b ő l , a X V I . század
hársfaszobráért a H e f n e r - A l t e n e c k - a u k c z i ó n elejéről 7 0 0 0 márkáért ( = 8 4 0 0 K).
10.000 márkát ( = 1 2 . 0 0 0 K) f i z e t t e k ; u g y a n e z 1 5. Magdolnának hársfából faragott, a felső
a szobor a Schwarz-féle gyűjteménybe 17.600 svábföldi iskolába t a r t o z ó faliszobra 1520
márkáért ( = 2 0 . 1 2 0 K) került. tájáról 8 0 0 0 márkáért ( = 9 6 0 0 K).
4. Ugyanennek párját, a Szent János a p o s t o l t 16. A holdsarlón álló Máriának Daniel
ábrázoló s z o b r o t 3 0 6 0 márkáért ( = 3 6 7 2 K) M a u c h modorában faragott 137 cm. magas
vette m e g a frankfurti múzeum. hársfa faliszobra 9 1 0 0 márkáért ( = 1 0 . 9 2 0 K).
5. Szent Jakab 57 cm. magas, 1490 tájá- 17. A Szent Eligius c s o d a t é t e l é t ábrázoló,
ról e r e d ő hársfaszobráért 10.800 márkát 7 8 X 1 0 0 cm. méretű hársfa d o m b o r m ű a sváb
(== 1 2 . 9 6 0 K) fizetett a S c h w a r z - f é l e g y ű j - iskolából, 1500 tájáról 17.500 márkáért
t e m é n y tulajdonosa. ( = 2 1 . 0 0 0 K).
6. U g y a n e z a g y ű j t e m é n y Madonna 1 2 1 cm. 1 8. A triumfáló Madonnának puszpángfából
magas, 1 5 1 0 tájáról s z á r m a z ó hársfaszobrát faragott, sokszínűre f e s t e t t , 1 8 X 1 1 cm. méretű
9 2 0 0 márkáért ( = 1 1 . 0 4 0 K) vette m e g . s 1 5 2 2 - b ő l e r e d ő d o m b o r m ű v e 1 5 . 5 0 0 márká-
7. A szent családot ábrázoló, 1 35 cm. m a g a s , ért ( = 18.600 K).
részleteiben k i e g é s z í t e t t s Tilman Riemen- 1 9 . Szent J^atalin és Szent 'Borbála nagyon
m e g s é r ü l t s valamikor valamely oltár p r e d e l -
1
Az adatokat Guenther J^och: «Kunstwerke u n d láján alkalmazott, mintegy 50 centiméter
Bücher am M a r k t e » czímű, 1915-ben Eszlingenben magas, sokszínű f e s t é s s e l és aranyozással
megjelent nagy művéből m e r í t e t t e m . d í s z í t e t t két f a m e l l s z o b r a a X V I . század
5*
 J(égifa-műemlékeink,megmentése 16

elejéről a strassburgi iskolából 7 0 5 0 frankért ifjú Jakab apostol szobra

( = 7 0 5 0 K). ä 20.000 K ... 40.000 K
20. A Mária halálát s a c s o p o r t fölött a j ) A z o r o m d í s z és annak kisebb
két angyal által kisért Máriát magához fogadó szobrai 40.000 «
Atyaúristent ábrázoló, 28 cm. magas, t ö l g y - Ö s s z e s e n 8 2 0 . 0 0 0 K.
fából faragott s az alsó német iskolából az A kassai Szent 'Erzsébet-templom 1476-ban
1480. év körüli időből származó dombormű felállított főoltárának becsértéke a következő-
19.000 márkáért ( = 22.800 K). kép alakul :
21. Szent JJdrian régi festéssel és aranyo-
a) S z ű z M á r i a szobra a g y e r m e k
zással díszített tölgyfa szobra, németalföldi
Jézussal . . . 60.000 K
munka a XVI. század legelejéről, 1 5 . 0 0 0 márká-
b) Ótestamentumi sz. E r z s é b e t
ért ( = 18.000 K).
szobra . . . ... 50.000 «
22. Tlótázó és dudát fújó alak tölgyfából,
c) M a g y a r o r s z á g i sz. E r z s é b e t
36 cm. magas, flamand népies tipusok az idő-
szobra 50.000 «
sebb Bruegel modorában, a X V I . század első
d) A predella kisebb szobrai és
feléből, 23.500 márkáért ( = 2 8 . 2 0 0 K).
faragott d í s z e i :
23. E g y zsidónak avagy prófétának 37 cm.
1. A sírjából feltámadó
magas tölgyfa szobrocskája e g y passiocsopor-
Krisztus ... . . . . . . . . . 3000 «
tozatból, flamand vagy hollandi munka a
2. M á r i a és János apostol
XVI. század első feléből, 2 4 0 0 márkáért
a 3 0 0 0 K ... 6000 «
( = 2880 K).
3. Két repülő angyalalak
24. A kulmbachi Hans S u e s n e k Mária szü-
a 2000 K ... 4000 «
letése czímű, a mester főművét k é p e z ő s 1520-
4. A lombfaragványos dí-
ban festett k é p e é r t ( 1 1 0 X 9 7 cm.) a Lipp-
szek ... 1 2.000 «
mann-gyüjtemény 52.000 márkát ( = 62.400
e) A z oltárszekrény alsó l o m b -
koronát) fizetett.
diszítése, benne az öt o k o s
25. Ugyanennek férfit és nőt félig ábrázoló,
és az öt balga szűz kisebb
1513-ban és 1 5 1 4 - b e n festett és szignált két
domborművű mellképei... . . . 60.000 «
képét ( 5 8 X 4 3 * 5 és 5 8 - 5 X 4 4 cm.) a W e b e r -
f ) A s z . E r z s é b e t - l e g e n d á t ábrá-
képtár 40.000 márkán ( = 4 8 . 0 0 0 K) vásárolta
zoló 12 kép ä 60.000 K . . . 720.000 «
meg.
g) A M á r i a életét ábrázoló 12
26. A messkirchi mester 7\risztus feltáma-
festmény a 20.000 K ... 240.000 «
dásai ábrázoló, 6 3 X 57 cm. méretű, fára festett
h) A passiót ábrázoló 24 fest-
képe 19.000 márkán ( = 2 2 . 8 0 0 K) kelt el.
mény ä 2 0 . 0 0 0 K 480.000 «
E z adatok alapján az 1508-ban elkészült i) Az oltárszekrény s faragott
lőcsei főoltár anyagi értéke a következőkép díszei... ... ... 40.000 «
becsülhető f e l : j) A z oltárszekrény szélein al-
kalmazott kis szobormüvek... 10.000 «
a) S z ű z M á r i a s z o b r a a g y e r m e k
k) A X I X . századbeli oromdísz
Jézussal . . . . . . 80.000 K
és ennek kisebb szobrai 10.000 «
b) Szent János apostol szobra 60.000 «
Ö s s z e s e n 1,745.000 K.
c) l d . Jakab apostol szobra . . . 60.000 «
Végül a bártfai Szent Egyed-templom XVI.
d) A belső szárnyak 4 d o m b o r -
század elejéről származó J^risztus születése-
művű képe a 60.000 K . . . 240.000 «
oltárának becsértékét az előrebocsátottak alap-
ej A külső szárnyak 8 festett
ján a következőkép lehet meghatározni :
képe ä 2 0 . 0 0 0 K ... ... 160.000 «
f ) A predella utolsó vacsorát a) A z oltárszekrénynek Krisztus
ábrázoló szoborcsoportozata 60.000 « születését ábrázoló s z o b o r -
g) A predella lombdiszítésű fa- müvei :
ragványai é s czímerei . . . . . . 20.000 « 1. M á r i a szobra 50.000 K
h) A z oltárszekrény mennyezeti 2. Krisztus és 9 angyal
faragott díszei s 4 apró szobra 60.000 « kisebb szobrai ä 2 0 0 0 K 20.000 «
i) A z oltárszekrény szárnyain 3. E g y é b kisebb alakok
lévő Szent Tamás apostol és együttesen.. ._ . . . 5000 «

J(égifa-műemlékeink,megmentése
b) A z oltárszekrény oldalaira al-
kalmazott 4 kisebb szobor
ä 4 0 0 0 K.. ... . . . ... 1 6.000 K
c) A predella szoborcsoporto-
zata és díszei ... 30.000 «
d) A belső szárnyak 4 festett
képe ä 2 0 . 0 0 0 K . . . ... . . . 80.000 «
e) A külső szárnyak 4 festett
képe a 10.000 K . . . ... . . . 40.000 «
f ) A z oromdísz és szobrocskái 5000 «
Összesen 2 4 6 . 0 0 0 K.
Természetes, h o g y az itt feltüntetett becs-
lési ö s s z e g e k e műemlékeknek pusztán keres-
kedelmi értékeit fejezik ki. Ha e z e k h e z még
a históriai s a nemzeti művészettörténeti szem-
pontból jcgosult s az ezekkel méltán meg-
indokolható értékemelkedést is hozzászámítjuk,
könnyen belátható, h o g y e műkincseink —
eltekintve a tudományos értéktől — roppant
anyagi tőkét képviselnek. Amiből ismét az
következik, h o g y e műemlékeink megmentése
érdekében minél előbb minden emberileg lehetői
meg kell tennünk-
E kérdés a M ú z e u m o k és Könyvtárak Orsz.
F ő f e l ü g y e l ő s é g é r e nézve is elsőrendű fontos-
ságú, mert a fennhatósága alá tartozó múzeu-
mokban sok és értékes régi fa műemlék van
felhalmozva, már p e d i g a múzeumok feladata
nem csupán a g y ű j t é s és a t u d o m á n y o s fel-
dolgozás, hanem a konzerválás is.
M i n d e z t átértve, átérezve és mert tudtom-
mal e b b e n az országban én voltam az első,
aki régi faműemlékeink megmentése érdekében
sok utánjárással, buzdítással, tanácscsal és
serkentéssel dolgoztam azon, hogy a konzer-
válás kérdése e g y lehető legtökéletesebb technikai
eljárással s megfelelő hozzáértő állal m e g o l d a s -
sék és mert sikerült is találnom olyan egyént,
Endrődi Sebő nyugalmazott m. kir. honvéd-
százados festőművészt, aki már 1903-ban
Kassán, 1 9 0 5 - b e n p e d i g Bártfán az ottani mú-
zeumok több régi műemlékének restaurálá-
sánál n a g y s e g í t s é g e m r e volt s aki sok ide-
jének s még több pénzének feláldozásával
hosszas küzdés után eredményre is vitte ezt
a fontos kérdést és hozzáértésével megfelelő
módon szolgálni is tudná a konzerválás és
restaurálás ü g y é t : kötelességemnek tartom,
h o g y most a nyilvánosság előtt is s z ő n y e g r e
vessem ennek a kérdésnek a mai állását.
M e g kell ezt tennem annyival inkább, mert
jóllehet a kérdés e b b e n az órában már annyira
megérett, h o g y a konzerválás gyakorlati meg-
17
oldása elé k o m o l y akadály nem gördíthető,
ha azt lelkiismeretesen és jóakarattal akarjuk
kezelni, a megoldás iránya s módja mégis—•
n é z e t e m szerint — helytelen útra terelődött.
Endrődi az ő eljárásával a két éven át
próbadarabokon v é g z e t t e l ő z e t e s kísérletezés
után azt a mosóczi M a d o n n a - s z o b r o t konzer-
válta elsőnek, amelyikhez őt a Műemlékek
O r s z . Bizottsága elnökének szíves előzékeny-
s é g e s hivatalos eljárása juttatta.
A z Endrődi által konzervált szobrot dr. Éber
Lászlónak, a M ű e m l é k e k Orsz. Bizottsága e l ő -
adójának intézkedésére 1912. évi jún. hó 3-án
e g y háromtagú bizottság vizsgálta meg s
a konzerválás eredményéről és a bizottság
e g y ü t t e s tapasztalatairól dr. Gasparetz Géza
Elemér szakvéleményében kijelentette, h o g y
«Endrődi Sebestyén kísérlete az anyag meg-
választásánál és a kivitelnél is jól sikerült s
módszere nemcsak muzeális tárgyak konzerválá-
sára, de ecclesiális czélokra használt faszobrok
restaurálására is alkalmas». A bizottság az er-
ről szóló szakvéleményt a M ű e m l é k e k Orsz.
Bizottságához juttatta.
1912. július h ó 9 - é n e g y ujabb háromtagú
bizottság, melynek tagjai sorában a M ű e m l é -
kek Orsz. B i z o t t s á g a előadójának felkérése
folytán én is h e l y e t foglaltam, m é g behatób-
ban mérlegeli az Endrődi-féle módszert s
minucziózus aprólékossággal vet ügyet minden
olyan kérdésre, amelyeket a konzerválás mentül
n a g y o b b t ö k é l e t e s s é g e szempontjából figye-
l e m b e kellett venni s végül tájékoztatást ad
a konzervátortól nyert adatok alapján a konzer-
válás költségei felől is. A v é g e r e d m é n y most
m é g kedvezőbb volt, mert Endrődi módszerét
ez az ujabb bizottság is nemcsak muzeális fa-
tárgyak konzerválására, de mivel azok meg-
munkálása és befestése s így restaurálása, sőt
rek nslruálása is lehetséges, ecclesiális használatra
szolgáló faszobrok restaurálására is alkalmasnak
találta.
A bizottság az erről felvett j e g y z ő k ö n y v e t
szintén beterjesztette a M ű e m l é k e k Orsz.
Bizottságához.
H o g y Endrődi konzerváló-eljárásának emez
első sikerével a M ű e m l é k e k Orsz. Bizottsága is
teljes mértékben m e g volt e l é g e d v e , bizo-
nyíthatja az a t é n y , h o g y a B i z o t t s á g rövid
i d ő múlva a kolozsvári református templom
régi orgonadiszítésének konzerválásával és
restaurálásával, majd rövid időre reá s f o l y -
tatólag a pozsonyszentgyörgyi XV. századi szár-
nyas oltár m é g m e g l e v ő s M á r i a halálát
14 J(égifa-műemlékeink,megmentése 14
ábrázoló középrészének a konzerválásával
bízta meg Endrődit.
H o g y azEndrődi-féle eljárásnak mi a l é n y e g e ,
h o g y a n történik maga a konzerválás s milyen
eredmény jár a nyomában, arról szóljon
dr. Gasparetz Géza Elemérnek az az értekezése,
amelynek kapcsán ő — a már konzervált
emlékeknek természetben való bemutatása
mellett —- az Országos Régészeti és Embertani
Társulatnak 1913- évi január hó 28-án tartott
ülésén e kérdésről beszámolt s a mely érte-
kezést az ügy országos érdekű természetére
való tekintetből a «Múzeumi és \önyvtári Erte-
sitő»-ben is kiadtam. (VI1. évf., 1 — 8 . 1.)
Gasparetz G. E. «Uj eljárás fából készült
műemlékek konzerválására» czímet viselő szak-
czikke ekképen szól :
ffA műemlékek fönnmaradása két t é n y e z ő -
től f ü g g : az anyagtól, melyből készültek és
a helyi viszonyoktól, melyekben voltak és
vannak. L e g g y o r s a b b pusztulásnak a vasból
és fából készült műemlékek vannak kitéve.
A vas vegyi behatások következtében változik,
míg a fát főleg élőlények, gombák és rova-
rok támadják.
A múzeumok feladata nem csupán a mű-
emlékek gyűjtése és tudományos földolgozása,
hanem azok konzerválása is. A konzerválás
abból áll, h o g y a műemlékeken mutatkozó vál-
tozások okait keresve, azokat azáltal iparko-
dunk megszüntetni, h o g y a változásokat elő-
i d é z ő folyamatokat megakasztjuk, továbbá,
h o g y oly helyi viszonyokba hozzuk a tárgyat,
melyekben előreláthatólag a műemlék minden
káros behatástól m e g van óva.
A vasból készült tárgyaknál a kérdés m e g -
fejtése már kielégítő módon sikerült. A m ó d -
szerek nagy t ö m e g e áll rendelkezésünkre, me-
lyekből belátás szerint válogathatunk. N e m
í g y van ez a fából készült emlékeknél, hol
legtöbbször nemcsak az alap gyanánt szolgáló
fa anyaga, hanem ennek romlása következté-
ben az azt borító festékréteg is ki van téve
a pusztulásnak. A festményeknél l e h e t s é g e s
az új alapra való áttétel és sok esetben ez
az egyedüli mód a műemlék megmentésére,
de polikrom szobroknál nem járhatunk í g y el.
Hozzájárul, h o g y a rovarok f ő l e g a szobrok
belsejét támadják meg és ezáltal azok kon-
zisztencziáját is veszélyeztetik. Gyakran a
felületen még alig látszik nyoma a pusztu-
lásnak és a s z o b o r belsejében már alig van
ép farost.
A z eddigi konzerválási módszerek inkább
restaurálások voltak és főczéljuk az volt,
h o g y a fának eredeti konzisztencziáját visz-
szaadják. D e , sajnos, nem tekintettek a pre-
parálásra felhasznált anyagokra és nem mérle-
gelték azok vegyi és fiziológiai sajátosságait.
Csupán arra törekedtek, hogy a szobor le-
h e t ő könnyű szerrel és g y o r s a n — látszatra —
ismét szilárd l e g y e n . Timsóoldat, vízüveg, de
f ő l e g enyv volt a preparálásra használt anyag.
A vízüveg erősen alkalikus hatású s ezért
mindig csak alárendelt szereppel bírt, míg a
timsóoldat frissen kiásott nedves tárgyak kon-
zerválására szolgált. N a g y o b b arányú tárgyak-
nál nem volt alkalmazható, mert fajsúlyukat
nagyban növelte, savanyú kémhatása által p e -
dig polikrom emlékeken a festékréteget tá-
madta meg. Restaurálásra tehát az enyv volt
látszólag a legalkalmasabb.
A z enyv, mint tudjuk, könnyen bomló al-
buminvegyület, m e l y nedvesség behatásának
sem képes ellenállani. Száraz l e v e g ő b e n ha-
mar összezsugorodik, tehát térfogatát g y o r -
san változtatja; mint kitűnő tápanyag, bak-
tériumok és g o m b á k kedvelt tenyésztalaja,
ennélfogva konzerválásra nemcsak h o g y nem
alkalmas, hanem az enyvvel restaurált tárgy
biztos pusztulásnak van átadva. M é g ott is,
hol a tárgyak f o l y t o n o s felügyelet alatt és
l e h e t ő l e g állandó hőmérséklet mellett őriztet-
nek, az enyv káros hatásai pár évtized alatt
intenzive érvényre jutnak. Sokkal hamarább
jelentkeznek e hatások közhasználatban levő
emlékeken, így templomokban fölállított szob-
rokon. H a itt a restaurált szobrokon az enyv
vegyi bomlása megindul, azt már csak a l e g -
n a g y o b b fáradsággal, gombák kiirtásával, ste-
rilizálásával lehet megakasztani. A l e g n a g y o b b
baj p e d i g az, h o g y a belépreparált enyvet a
műemlék megsemmisítése nélkül onnan többé
kivonni nem lehet.
S z ü k s é g e s volt tehát egy o l y eljárást ki-
d o l g o z n i , melynél a preparálásra felhasznált
anyag rendes körülmények k ö z ö t t abszolúte
nem változik, v e g y i hatásokkal szemben in-
differens és semmiféle élőlénynek tápanyagul
nem szolgál : ez a paraffin.
A paraffin (paraffinum durum C 2 0 H 4 2 —C 2 7 H 5 6 )
s z é n h i d r o g é n v e g y ü l e t , a nyers kőolajnak al-
katrésze és abból vízzel történő lepárlás által
nyerik. Földviasz-fajokban (ozokerit, neftigil)
is előfordul, turfa és barnaszén száraz lepár-
lásakor mint mellékterményt nagy mennyiség-
ben állítják elő. A paraffin színe fehér, át-
t e t s z ő ; szaga, íze nincsen. Kémhatása indiffe-

J(égifa-műemlékeink,megmentése
rens. Fajsúlya 0^83—0*97, tehát a keményfa
fajsúlyának megfelel. Olvadáspontja 4 0 — 5 8 C°.
Vízfürdőn történő hatórai főzés által olvadás-
pontját 74 80 C°-ra lehet emelni. Keménysége
olvadáspontjától, valamint a hőmérséklettől
f ü g g s így a Breithaupt-skála szerint 1 — 2°
között ingadozik. 3 0 0 C°-nál magasabb h ő -
mérsékleten forr, meggyújtva eleinte kék,
majd világító és k o r m o z ó lánggal é g szén-
savvá és vízzé. A e t h e r b e n , chloroformban,
carboneum tetrachloratumban könnyen, ben-
zinben és terpentinben elég jól, alkoholban
csak kevéssé, míg vízben egyáltalán nem ol-
dódik. Hígított savak nem hatnak reá, lúgok
nem szappanosítják el. Innen nyerte nevét a
par-affin, azaz: nem rokon. Rendes hőmér-
sékleten nem, csak forrpontján felül hevítve
párolog.
E tulajdonságai miatt a paraffint nemcsak
a g y ó g y s z e r é s z e t b e n , de technikai czélokra
is fölhasználták. Például Olaszországban a
savanyúvizes palaczkok dugóit paraffinnal itat-
ják, amivel a penészedést, valamint a dugók
korhadását megakadályozzák. Ujabban a táv-
irdaoszlopokat paraffinnal preparálják a rot-
hadás meggátlása czéljából. M é r n ö k i asztalkák
felső deszkalapját is paraffinnal itatják, nehogy
az a nedvesség behatására megvetemedjék.
Végül az utolsó évtizedekben a paraffint mu-
zeális tárgyak konzerválására a legjobb ered-
mény mellett szintén fölhasználták. Rathgen
(Die Konservirung von Alterthumsfunden,
Berlin, 1898) gyakran említi a paraffint. M i -
vel a paraffin benzines oldatával bevont vas-
tárgyaknál a benzin elpárolgása után a paraffin
azokat légmentesen elzárja, a vas nem oxi-
dálódhat tovább. E g y ideig nálunk a M . N .
M ú z e u m régiségosztályában is használtuk,
míg a színtelen firnisz (az ú g y n e v e z e t t za-
ponlakk) azt ki nem szorította. Rathgen kisebb
fatárgyak impregnálására ajánlja a paraffint,
n a g y o b b tárgyak konzerválására azonban nem
tartja alkalmasnak, mert azok fehér kristályos
réteggel vonódnak be, melyet nem tud e g é -
szen eltávolítani. Továbbá a paraffin kristá-
lyos természetű lévén, az impregnált tárgyak
az elhajlításnak nem képesek e l é g g é ellent-
állani. A közönséges paraffin már 3 5 — 4 0 C ° -
nál meglágyul és deformálódik. E sajátosság
különösen ecclesiális czélokra használt, fából
készült és ily paraffinnal impregnált szobrok-
nál válna kellemetlenné, mivel ezek közvetlen
napfény és meleg behatása alatt csakhamar
tönkre mennének. M i n d e z e k b ő l látható, h o g y
19
a tiszta paraffin még nem bír mindazokkal a
sajátságokkal, m e l y e k e t ideális impregnálás-
és konzerválásra s z o l g á l ó anyagtól megkíván-
hatunk.
H o s s z ú kísérletezés után Endrődi Sebestyén
konzervátor feltalált e g y oly paraffinvegyülé-
ket, mely nem kristályos, az elhajlításnak
sokkal jobban ellentáll, olvadáspontja 6 0 — 6 5
C°-nál fekszik, vagyis a mi égövünk alatt
egyáltalán nem lágyulhat meg. K e m é n y s é g e
megközelíti a 2 ° - o t . E z t 54 C°-nál és 74 C ° -
nál olvadó paraffin és japánviasz (cera japo-
nica, melyet Japánban, Kinában és Singapur-
ban a Rhus succedanea L. pörkölés után
megőrölt magjából sajtolás által nyernek) ke-
verékéből állítja elő. A belekevert japánviasz
s z e r e p e az, h o g y megakadályozza a paraffin
kristályosodását. A z anyagok egymásközti
arányait empirikus kísérletekkel pontosan meg-
állapította. Találmányának l é n y e g e s r é s z e azon-
ban maga az impregnálás folyamata, mely az
eddigi módszerektől eltér. Rathgen a kon-
zerválandó tárgyat folyékony paraffinba állítja
és azután a még híg paraffinból ismét ki-
veszi ; Endrődi azonban a tárgyakat órák
hosszat pontosan szabályozott hőmérséklet
mellett a paraffinvegyülékben főzi, miáltal az
a tárgy legkisebb üregeibe is behatol és azo-
kat kitölti. Főzés után a tárgy a paraffinban
marad és abba be lesz fagyasztva. Miután
az egész paraffintömeget 60 C°-ra ismét föl-
melegítette, a f ö l ö s l e g a felületről könnyen
leválasztható. M á r első kísérletei is elég jól
sikerültek, azonban a konzervált tárgy felüle-
tén visszamaradt paraffin azt f e h é r kristályos
réteggel vonta be, e réteget p e d i g benzinnel
nem volt l e h e t s é g e s egészen eltávolítani.
Endrődi tehát tovább kísérletezett carboneum
tetrachloratummal, utóbb chloroformmal. E
v e g y s z e r e k leggyorsabban oldják a paraffint.
H a chloroformba mártott ruhával a tárgyat
könnyedén átsimítjuk, az csak a legkülső fe-
lületen lévő paraffint oldja, a f e l o l d o t t réte-
g e t p e d i g ruhával rögtön le is töröljük és így
a felszínen, de csakis ott, a tárgy zsírtalan
lesz és előjő a maga t e r m é s z e t e s s é g é b e n is-
mét eredeti textúrája. Óvatos preparálás által
e zsírtalan réteg vastagságát o ' i — 0 * 2 mm.-
nyire leszállíthatjuk.
Í g y korhadt fatárgyak konzerválására és
restaurálására módszere teljesen bevált. A z o n -
ban az a kérdés merült föl, h o g y teljesen
elszúvasodott n a g y o b b arányú szobroknál, ha
azokat polikrom festékréteg borítja, lehetsé-
16 J(égifa-műemlékeink,megmentése 16
ges lesz-e a konzerválás oly módon, h o g y a
festékréteg a konzerválási folyamat miatt vál-
tozást ne szenvedjen. Endrődi M o s ó c z r ó l e g y
faszobrot hozott, mely Máriát a gyermek
Jézussal ábrázolja. A szobor belsejét annyira
összerágták a rovarok, hogy a s z o b o r legna-
g y o b b része papírvékony felületi réteg alatt
már csak tisztán a rovarok által lisztfinom-
ságra őrölt porból állott. Miután e szobor
félember-magasságú és alján sok helyen le-
válni készülő polikromfestékréteggel volt bo-
rítva, méltán s z o l g á l h a t o t t az első nagyobb-
szabású kísérlet anyagául.
1912. évi június hó 3-án dr. É b e r László,
a Műemlékek O r s z . Bizottsága előadója, bi-
z o t t s á g o t hivott ö s s z e , mely a s z o b r o t eredeti
állapotában alaposan megvizsgálta és erről
j e g y z ő k ö n y v e t vett föl. M i d ő n Endrődi a
restaurálással elkészült, újból összejött a bi-
zottság és miután ez a lehető l e g n a g y o b b
gondossággal megvizsgálta a restaurált szob-
rot, a restaurálás eredményéről ismét j e g y z ő -
k ö n y v e t vett föl. E j e g y z ő k ö n y v főpontjait
az alábbiakban foglalhatom ö s s z e : A szobor
a restaurálás által ismét konzisztencziát nyert,
mechanikai behatásoknak kitéve, megközelíti
a puhafából készült szobor ellenállóképessé-
gét. Konzerválás által t é r f o g a t n ö v e k e d é s nem
á l l o t t be, vagyis a szobor felülete nem vál-
t o z o t t . Fajsúlya 0*63—0*82, vagyis a vörös
bükkfáéhoz hasonló. Preparálása után a ke-
resztmetszetben átfürészelt kis Jézus-szobor
igazolta, h o g y a preparálóanyag a szobor
e g é s z tömegében áthatolt és azt ismét tömörré
tette. A z eljárás által a szobron levő festék-
maradványok nem változtak, sőt a leváló ré-
szek megint e r ő s e n tapadnak az alaphoz.
A konzervált s z o b o r felülete teljesen meg-
tartotta színét és eredeti textúráját. Miután
a n a g y szobrot szétfürészelni nem akarták,
próbafúrások által g y ő z ő d t e k meg, h o g y a
preparálóanyag azt is minden részében átha-
totta. Igen érdekesek voltak a ragasztási kí-
sérletek. Ezek által kitűnt, h o g y a preparált
szoborrészeket e n y v is fogja, de maga a pa-
raffin is jó tapasztóanyag lévén, a tisztán pa-
raffinnal e g y b e e r ő s í t e t t részek is igen jól tar-
tottak össze. Endrődi bemutatta, h o g y a kon-
zervált szobor terpentinolajjal hígított ala-
pozóanyaggal, valamint olajfestékkel is bevon-
ható és így a konzervált tárgyak restaurálása
is lehetséges. A bizottság megállapította,
h o g y mivel a paraffinnal konzervált tárgy ro-
varok támadásának, penész behatásának, to-
vábbá rothadásnak, a preparálásra felhasznált
a n y a g természete folytán nincsen kitéve, a
nedvesség sem ártalmas, sőt mérsékelt é g ö v
alatt az idő viszontagságainak is képes ellen-
állani, továbbá a preparálás után ú g y füré-
s z e l h e t ő , gyalulható, fúrható, s z ö g e l h e t ő és
ragasztható, mint az e g é s z s é g e s fa, ezenfelül
a paraffin a festést is m e g e n g e d i : Endrődi
kísérlete az anyag megválasztásánál és a ki-
vitelnél is oly jól sikerült, h o g y módszere
nemcsak muzeális tárgyak konzerválására, de
ecclesiális czélokra használt faszobrok restau-
rálására is alkalmas.
Endrődi ezután eljárását szabadalmaztatta,
műtermet nyitott és miután a M ű e m l é k e k Orsz.
Bizottsága a kolozsvári református templom régi
orgonadiszítésének konzerválásával és restaurá-
lásával megbízta, a feladatot oly sikerrel ol-
dotta meg, h o g y a Bizottságtól csakhamar újabb
munkát kapott: a p o z s o n y s z e n t g y ö r g y i XV.
századi szárnyasoltárnak még m e g l e v ő k ö z é p -
részét, mely M á r i a halálát ábrázolja. Endrődi-
nek ez volt következő, most már nagysza-
bású konzerválási munkája. A műemlék igen
rossz állapotban volt. A tizenhárom alakból
álló szoborcsoportozat három nagy részre és
számos apróbb darabra esett szét. A z ara-
n y o z á s t és a polikrom festékréteget oly vas-
tag por- és piszokréteg fedte, h o g y nemcsak
a színeket, de a finomabb mintázást is tel-
jesen eltakarta. A szobrok belsejét a rovarok
sokhelyütt annyira átrágták, h o g y a felületen
megmaradt festékréteg az ujj legcsekélyebb nyo-
másának e n g e d e t t . A szoborcsoport fejeit
megkopogtatva, azok a szuvas fát jellemző
tompán kongó hangot adták. T. i. a rovarok,
melyek a k o p o g ó - b o g a r a k h o z tartoznak (a
leggyakoriabbak az Anobium pertinax, a halál
órája, az A n o b i u m domesticum, az Anobium
marginatum, a Ptilinus pectinicornis és a Lyc-
tus unipunctatus) inkább a felső részeket tá-
madják meg. Sok f ü g g azonban a megmun-
kált fafajtól is, mivel minden fának megvan a
maga külön bogara, mely csakis azt kedveli.
E szobrokat, sajnos, leggyakrabban hársfából
készítették és e fa különösen kedvelt otthona
a kopogó-bogaraknak. Itt nemcsak a szo-
borcsoportozat fejeiben tanyáztak, hanem
azt talapzatáig alaposan összemorzsolták.
A harmadfél órai f ő z é s által nemcsak a bo-
garak és álczáik, hanem e s e t l e g e s petéik is
teljesen kipusztíttatnak. Endrődi az impreg-
nálás után összeállította a szoborcsoportozatot.
A paraffin úgy, mint a mosóczi szobornál,
 J{égi fa-műemlékeink,
itt is új konzisztencziát adott a műemléknek.
A f ö l ö s l e g e s paraffin eltávolítása alkalmával
egyúttal a por- és a belerágódott piszokréteg
is lejött úgy, h o g y a csoport megint régi
színeiben pompázik. A z egyik alaknak ruha-
diszítései színes aranyban mint finom rajzok
tűntek elő. A hátlapon vastag impregnált
deszka és hatalmas vascsavarok fűzik e g y b e
az e g é s z e t és a konzerválás oly gonddal tör-
tént, h o g y a deszkalap és a szoborcsoport
hátlapja közötti legkisebb hézagokat is pa-
raffin tölti ki, n e h o g y később a fa é s í g y a
s z o b o r c s o p o r t is deformálódhassék.
Endrődi azonban nem érte b e ezzel az
eredménynyel. M i v e l a szobrok néha oly ron-
gált állapotban vannak, h o g y akaratlanul föl-
merül a restaurálás kérdése, oly restaurálási
módszert iparkodott kidolgozni, mely úgy
művészettörténeti, mint esztétikai s z e m p o n t -
ból tekintve is teljesen megfeleljen. M i n d -
azoknál a szobroknál, melyeket nem őriznek
múzeumokban, hanem amelyek ecclesiális hasz-
nálatra szolgálnak, ez a kérdés igen aktuális.
O l y szobrot, melynek valamely feltűnő része
hiányzik, lehetetlen templomban felállítani,
mert zavarólag hatna a hivők ájtatosságára.
A z ornamentális díszítések hiányát is pótolni
kell, mert az e s e t l e g e s fogyatékosságok szép-
érzékünket sértik. M i v e l a hiányokat ily eset-
ben okvetlenül ki kell egészítenünk, a kérdés
már most csak az, h o g y mily anyagból tör-
ténjék a pótlás. A legjobb megoldás, szerin-
tem, az, h o g y a pótlás formailag lehetőleg
hű l e g y e n , de az anyag térjen el a szobor
anyagától. A mi szempontunk az, h o g y bár-
mily kutató, a lehető hűen utánzott formák
daczára, a különböző anyag révén ismerhesse
föl a pótlásokat. Endrődi a kérdés megoldá-
sához annyival járult hozzá, h o g y o l y anyag-
kompozicziót állított össze, mely igen jól
önthető mintába és később igen jól megszi-
lárdul. A z öntőmintákat mindig a meglévő
faragványok vagy ép részek leöntése és le-
nyomata útján készítené s ezekbe öntetné ki
a pótlandó részt, H a ugyanazon anyagot kí-
vánnánk a pótlásra, a paraffin és szúpor ke-
veréke is önthető lévén, a hiányzó részeket
ebből az anyagból is lehetne pótolni. E leg-
utóbbi kérdés így anyagra nézve m é g tisz-
tázásra vár.
Endrődi működése már nem v e h e t ő kísér-
letezésnek, hanem teljesen befejezett, czéltu-
datos munkának, minélfogva a hazánkban lévő
számos szárnyasoltár és szobormű, — melyek
megmentése
jelenleg oly rongált állapotban vannak, h o g y
biztos pusztulásuk már csak rövid idő kér-
dése, — ez eljárás által megmenthető. Sür-
g ő s kötelességünk tehát azokat a b i z t o s enyé-
szettől megmenteni, n e h o g y az utókor jogos
szemrehányást t e h e s s e n e mulasztásért.»
A kolozsvári ref. templom o r g o n a d í s z e és
a p o z s o n y s z e n t g y ö r g y i dombormű konzervá-
lásának eredményeivel a M ű e m l é k e k Orsz.
Bizottsága 1913. febr. hó 22-iki ülése foglal-
k o z o t t hivatalosan. A szakbizottsági tagok
jelentései és a bemutatott fényképek alapján
konstatálta, h o g y az orgonadíszek konzerválást
munkája kifogástalanul teljesíttetett s a jelenté-
sekből, valamint a s z o b o r c s o p o r t o z a t o t a kon-
zerválás előtti és utáni állapotban ábrázoló
fényképekből örömmel állapította meg a Bizott-
ság azt is, h o g y Endrődi Sebő a p o z s o n y s z e n t -
g y ö r g y i dombormű konzerválásánál is teljes
sikert ért el.
M i n d e z e k után határozatilag kimondotta,
h o g y részére munkadíj fejében a kolozsvári
orgonadíszért 2 5 0 0 , a p o z s o n y s z e n t g y ö r g y i
domborműért p e d i g 1 1 77 koronának e n g e d é l y e -
zését fogja javaslatba hozni.
A tapasztalatok alapján a Műemlékek
O r s z á g o s Bizottsága m e g e l é g e d é s e és bizalma
o l y fokú volt Endrődivel szemben, h o g y amidőn
Endrődi a kolozsvári orgonadísz hivatalos át-
vételét szorgalmazta a Bizottságnál, ennek
elnöke azt fölöslegesnek találta s értesítette
Endrődil, h o g y «miután az orgona részei Lux
J^álmán bizottsági tag által, k' ezek konzer-
válásának sikeres befejezéséről a Bizottságnak
jelentést tett, már megvizsgáltattak, a hivatalos
átvétel mellőzhető». Felhívja ennélfogva Endrő-
dil, h o g y a faragott részeket direkt Angster
orgonagyároshoz P é c s r e szállíttassa el. 1913.
április hó 7-én írt magánlevelében végül ér-
tesíti őt, hogy <ta gyönyörűen biztosított szobor-
művet (t. i. a p o z s o n y s z e n t g y ö r g y i dombormű-
vet) örömmel fogja legközelebb megtekinteni».
Endrődi módszerének sikeréről és a M ű -
emlékek Orsz. Bizottsága bizalmáról tanús-
kodik az is, h o g y a Bizottság a lőcsei S z e n t
Jakab-templom déli előcsarnokában lévő ora-
tórium balusztrádjára állított s z o b o r c s o p o r t
konzerválását szükségesnek mondván ki s
e h h e z a vall. és közokt. minisztérium e n g e -
d é l y é t kinyervén, a Bizottság elnöke 1913.
aug. hó 9-én kelt 590. számú hivatalos ira-
tában Endrődil kérte fel, h o g y a csoport
állapotáról, a teendőkről s azok költségeiről
a Bizottságot részletesen tájékoztassa.
3
 J(égi fa-műemlékeink,
Endrődi ennek m e g is felelt. A helyszínén
megvizsgálta a szobrokat, azok állapotáról s a
teendőkről a helyszínén bizottságilag felvett
jegyzőkönyvben a Műemlékek O r s z . B i z o t t -
ságának beszámolt, a költségeket p e d i g 2890
koronában irányozta elő. E költségelőirány-
zatot a Bizottság elfogadhatónak nem találta,
mert —- szerinte — annak tételei az Endrődi
által 1912-ben bemutatott «átlagos költség-
v e t é s i b e n foglalt egységárakat meghaladják,
felkéri tehát Endrődit, h o g y a költségvetést
megfelelőleg szállítsa le.
U g y a n í g y jár el a Bizottság Endrődi ama
második költségvetésével, amely a szóban-
f o r g ó szoborcsoport konzerválási munkála-
taiért 2880 koronát számít fel.
A szoborcsoport konzerválási munkálatai te-
hát, amiket az Orsz. Bizottság indítványomra a
lőcsei főoltár előzetes konzerválási és restau-
rálási munkái gyanánt a magasabb rendű fel-
adatba való bevezetéskép kívánt végrehajtatni,
pusztán a költségek révén előállott, d e a
Bizottság által helytelenül magyarázott véle-
ménykülönbségeken szenvedtek hajótörést.
E m e z előzmények után és Endrődi m ó d s z e -
rének ilyen k e d v e z ő fogadtatása mellett el-
érkezettnek láttam tehát az időt, h o g y a M ű -
emlékek Orsz. Bizottságának 1914. évi február
hó 22-én tartott ülésén méltassam Endrődi S.
találmányát, kifejtsem annak fontosságát s
h o g y felhívjam az O r s z . Bizottság figyelmét
főkép középkori szárnyas oltáraink m é l y s é g e s e n
szomorú helyzetére. S miután műemlékeink
megvédésének, fönntartásának és m e g m e n t é -
sének föladata első sorban ennek a B i z o t t -
ságnak a kötelessége, indítványt tettem, h o g y
most, amikor már rendelkezésre állhat e g y
kipróbált módszer, kövessen el az Orsz.
Bizottság mindent, h o g y középkori szárnyas
oltáraink konzerválásával ezek az emlékek a
v é g s ő elpusztulástól megmentessenek, mert
ezzel a magyar művészet történetének, a
nemzeti közvagyonnak s az ország jóhírnevének
egyformán tartozunk.
Indítványoztam: állítson be az Orsz. B i z o t t -
ság 1914. évi költségvetési előirányzatába
rendkívüli átmeneti kiadáskép 20.000 K-t o l y -
képen, hogy ez az ö s s z e g az állami költség-
vetésben mindaddig bennhagyassék, amíg
legalább a legsürgősebben konzerválásra s z o -
ruló szárnyas oltáraink 2 0 — 2 2 kiválóbb pél-
dányának megmentése foganatosítva lesz.
Többi oltárunk s e g y é b régi fa-műemlékeink
konzerválására, ha a 2 0 . 0 0 0 K-nyi évi rész-
megmentése 22
let az állami költségvetésben é p p e n benn nem
maradhatna,redukáltabb évi ö s s z e g — 1 0 . 0 0 0 —
12.000 K — is elegendő volna, mert az
imminens v e s z é l y elmultával a konzerválás
további munkálatai lassúbb ütemben is f o l y -
tathatók lennének.
A Műemlékek Orsz. Bizottsága, élén a
hivatását s állásának nagyfontosságú feladatait
minden időben teljesen s a legnemesebben
átértő báró Torster Gyula v. b. t. t., elnök-
kel, a legteljesebb mértékben hozzájárult
indítványomhoz. Elfogadta azt e g é s z terje-
delmében s e g y h a n g ú l a g elhatározta, hogy az
indítvány értelmében javaslatot terjeszt a
miniszter elé.
A közoktatásügyi kormány és maga a tör-
vényhozás, az állam pénzügyi viszonyainak
ismeretes n e h é z s é g e i mellett s ezek daczára,
méltányolva a k é r d é s nagy s o r s z á g o s érdekű
fontosságát, készségesen s a reméltnél is
hatványozottabb mértékben nyújtotta segítő
k e z é t : az 1 9 1 4 / 1 5 . évi állami költségvetésben
a Műemlékek O r s z . Bizottsága javadalmainak
keretében, a rendkívüli kiadások 4-ik rova-
tában a « M a g y a r o r s z á g középkori szárnyas-
oltárainak helyreállítására (konzerválására)
s z ü k s é g e s 160.000 K első részlete gyanánt»
3 0 . 0 0 0 K-t bocsátott az Orsz. Bizottság ren-
delkezésére. (Állami költségvetés az 1914/15.
évre. VI. füzet, 2 2 8 . 1.)
E hitel indokolására nézve kimondja a
miniszter, h o g y « M a g y a r o r s z á g középkori —
Felsőmagyarország s Erdély templomaiban
fennmaradt — szárnyasoltáraink helyreállí-
tására (konzerválására) e g y e l ő r e ez évre
3 0 . 0 0 0 K-ra van szükség. E m e rendkívüli
becsű, fontos emlékek nagyrésze oly rossz álla-
potban van, hogy menthetetlenül el fognak pusz-
tulni, ha kellő i d ő b e n nem gondoskodnak
azok fenntartásáról. A legtöbb oltár faanyaga
teljesen korhadt, szútól megőrölt, úgy h o g y
sok esetben csak a festékréteg tartja össze s
menti meg őket az összeomlástól. Megmen-
tésük tehát sürgős, el nem halasztható cselekvést
kíván.» (Indokolás a m. kir. vall. és közokt.
minisztérium 1 9 1 4 / 1 5 . évi költségvetéséhez,
127. 1.)
A z államnak e b e l á t ó gondoskodása nagy
örömöt keltett mindenfelé s különösen azok
sorában, akiknek régi fa-műemlékeink sorsa
szívükön fekszik. A dolgok természetes rendje
szerint így érez dr. Eber László, a Mű-
emlékek Orsz. B i z o t t s á g a előadója is és még
mielőtt az állam a konzerválás költségeit
 f{égi fa-műemlékeink
megadja, 1913. április 17-én Endrődihez írt
levelében biztosítja őt, Hogy szívén viseli az
oltárok konzerválásának ügyét és minden
lehetőt elkövet, h o g y azt tőle t e l h e t ő l e g elő-
mozdítsa. A z t hiszi, h o g y ha sikerül a jövő
évi b u d g e t b e 20.000 K - t felvétetni, akkor
már az idén (1913-ban) hozzá lehet látni a
lőcsei főoltárhoz és a felmerülő költségeket talán
sikerül valahonnan legalább előlegezni.
A dolgoknak minden vonatkozásban ilyetén
örvendetes alakulása mellett biztosra vehet-
tük tehát, h o g y régi szárnyas oltáraink s e g y é b
fa-műemlékeink megmentéséhez az állam g o n -
d o s k o d ó jóvoltából s áldozatkészségéből már
a legközelebbi jövőben föltétlenül h o z z á f o g -
hatunk s ezzel végre-valahára kellő és helyes
megoldásra vihetjük ezt a nagyhorderejű
kérdést.
A cselekvés akczióját azonban újabb e s e -
mények mihamar megakasztották. A l i g ment
híre ugyanis, h o g y az állam megadta a kon-
zerválás költségeit s ezzel lehetővé tette a
munka végrehajtását, a konzerválási módok-
nak új s újabb fajtái bukkantak fel s jelent-
keztek olyan ajánlatokkal és követelésekkel,
amelyek újabb feladatok elé állították a M ű -
emlékek Orsz. Bizottsága körültekintő éber-
ségét.
Legelsőnek a M ű e m l é k e k Orsz. Bizottsága
előadója a helyszínen időközben szerzett
tapasztalatok nyomán jelentette, h o g y dr. Bruck.
T^ichárd drezdai e g y e t e m i tanár, a szászországi
műemlékek bizottsága levéltárának főnöke, e g y
új konzerválási eljárásra hívta föl figyelmét.
M ó d s z e r e az Endrődi-félétől abban különbö-
zik, h o g y Bruck nem paraffinnal, hanem
borostyánlakkal és Florida-olajjal kevert len-
olajjal végzi a korhadt faemlékek konzervá-
lását.
A Bruck-féle m ó d s z e r után a « M a g y a r
Iparművészet» 1914.. évi i - s ő füzete ismerte-
tett e g y olyan fakonzerváló eljárást, amelyet
a londoni Albert- és V i c t o r i a - M ú z e u m saját
műtárgyain alkalmaz és műhelyeiben állandó
szakfelügyelet mellett végeztet. A z eljárás —
a « M a g y a r Iparművészet» leírása szerint — a
következő:
«Bútoroknál, ajtóknál, általában nagyobb
felületű tárgyaknál a felületek hátlapjait 3 % - o s
szublimátoldattal beeresztjük. E z z e l a szúkat
elpusztítjuk. Ezután híg péppel itatják a fát,
melyet következőképen állítanak e l ő : könyv-
kötőktől nagymennyiségű pergamenhulladékot
t ö b b n y i r e keskeny szalagok alakjában) vásá-
megmentése 19
rolnak. E g y font ára egy shilling. E z t meleg
vízben megmossák, h o g y felületéről a kézről
reátapadt zsírfoltokat letisztítsák. Utána víz-
ben főzik hat-hét óráig olyképen, h o g y a víz
ne forrjon. Ezzel a folyós péppel impregnálják
a szúrágta, korhadt fát. A fa ezáltal m e g -
szilárdul, színe nem változik, súlya csak kevéssé
növekedik.
Szobroknál a következőképen járnak el :
A szúrágta szobrot jól elzárható szekrény-
ben kloroformgőzben 8 — 1 0 napig tartják,
utána a fent leírt módon szublimátoldattal
kezelik, majd pergamenfőzettel impregnálják.»
Foglalkoznom kellett — természetesen —
ezzel az eljárással is, mert bele akartam látni
annak l é n y e g é b e és titkaiba. E vizsgálat során
mindenekelőtt azt kellett tisztázni, h o g y miután
az angol módszernek a f ő l é n y e g e a p e r g a -
menpéppel való impregnálás, de mert a p e r -
gamenpépet vízzel állítják elő, kérdés, vájjon
a mi vászonkrétás, avagy pusztán krétás,
polychrom színezésű és aranyozott famű-
emlékeink konzerválására alkalmas lehet-e
e g y olyan impregnáló eljárás, melynek anya-
gában a vízzel készített szerves p é p játssza a
főszerepet ?
É n a magam részéről az angol módszert
középkori fa műemlékeinknél már az első
pillanatban nemcsak hasznavehetetlennek, de
e g y e n e s e n károsnak is tartottam, mert tudtam,
h o g y a vizes p é p nemhogy m e g r ö g z í t e n é ,
megszilárdítaná a kréta-, festék- és aranyo-
zott réteget, hanem e g y e n e s e n feloldja azt
s így nem konzervál, hanem tönkretesz. Az
angol eljárás i g e n is alkalmas lehet olyan
«bútoroknál, ajtóknál és n a g y o b b felületű
tárgyaknál», amelyeknek vászon-, kréta- és
p o l y c h r o m r é t e g e i nincsenek, ellenben alkal-
matlan a mi középkori oltárainknál, mert
ezek a rétegek egyikét-másikát, a l e g t ö b b s z ö r
valamennyit, magukon hordják.
E felfogásom helyességét szakférfiak is
megerősítették. Dr. Éber László, a M ű e m l é -
kek Orsz. Bizottsága előadója, Írásban fejezte
ki az angol módszerről vallott nézetét, Í 9 1 4 .
február hó 2 7 - é n hozzám intézett levelében
a következőket írván róla:
«Nézetem szerint a pergamen-főzettel
való impregnálás jó lehetett ott, ahol s z í n e -
zetlen fáról van szó, de nem merném ezt olyan
emlékek konzerválására még kisérletképen sem
felhasználni, amelyek polychromiával, tehát a
festékréteg alatt krétaalappal vannak borítva.
Nyilvánvaló ugyanis, h o g y a p e r g a m e n p é p -
5*
 J(égi fa-műemlékeink,megmentése24
ben lévő víz a krétaalapot feloldja és ennek
következtében a polychromia a fáról lemálik.
Jtnnál kevésbbé felelhet meg tehát a londoni eljá-
rás ott, ahol temperával festett fáról van szó.
M é g e g y m e g j e g y z é s e m lenne. E d d i g i kísér-
leteinknél a szerves elváltozás és a szú s z e m -
pontjából mindig azon voltunk, h o g y oly
anyagot találjunk, mely nem szerves anyag
és azért kiküszöbölendőnek tartottuk az e n y -
vet, holott e z t konzerválásra r é g e b b e n sűrűn
használták. H o g y a n fogadhassuk tehát el a
londoni eljárást, melynek anyaga a szerves
pergamenpép, illetőleg e n y v ? Különben ez
eljárás kissé komplikáltnak és költségesnek is
látszik.
Erről a kérdésről Beer 7. C. úrral, a S z é p -
művészeti M ú z e u m restaurátorával b e s z é l g e t v e ,
ő az enyémhez teljesen hasonló m e g g y ő z ő -
désnek adott kifejezést, az ismertetett eljárást
a mi szárnyasoltáraink konzerválására alkalmat-
lannak mondta és felhatalmazott arra, h o g y
ezt nevében kijelenthessem».
Kikértem dr. Gasparetz Géza Elemérnek, a z
ismert nevű kémikus- és konzervátornak a
véleményét is, aki hozzám intézett levelében
í g y nyilatkozott e kérdésben:
«Fából készült polychrom műemlékek re-
staurálása és konzerválása, ha a fa idők f o l y a -
mán elszúvasodott vagy elkorhadt, akkor tör-
ténik ideális m ó d o n , ha a preparálásra fel-
használt anyag előreláthatólag sem fizikai,
sem vegyi változásoknak nincs alávetve, sem
a fát, sem a festékréteget nem támadja meg,
a fának eredeti konzisztenciáját visszaadja és
a további romlásokat végképen megakadá-
lyozza.
A z angol m ó d s z e r szublimátoldatot hasz-
nál a gombák és rovarok megölésére. A s z u b -
limát (hydrargyrum bichloratum corrosivum)
kitűnő dezinficiens, de a legtöbb festékanya-
g o t v e g y i l e g erősen megtámadja.
A z említett pergamenpép, melynek előállí-
tása csak Londonban lehet oly olcsó, tulaj-
donkép állati enyv, mely meleg vízben van
feloldva s az impregnálás a mi enyveljárá-
sunknak felel meg. Ennek fogyatékosságáról
a «Múzeumi és Könyvtári Értesítő)) 1913. évi
1. számában részletesen szóltam. M o s t csak
ismétlem, h o g y nedvesség behatása alatt vál-
tozó anyag bepreparálása templomokban, esetleg
nyirkos levegőben lévő szobrokba nem lehel aján-
latos, eltekintve attól, h o g y a meleg e n y v e s
víz a polychrom festékréteget, ha az t e m -
pera, minden esetre megtámadja».
Középkori szárnyas oltáraink konzerválá-
sának rendkívül fontos és sürgősen m e g o l -
dandó kérdésében az 1914. év elején ott áll-
tunk tehát, h o g y a szakirodalom s a napisajtó
érdeklődése és a feltalálók és «konzerváto-
rok» nemes versengése révén úgyszólván
hétről-hétre újabb és újabb konzerválási
módok bukkantak fel.
A z említett időpontban tehát három kon-
zerválási m ó d s z e r t : az Endrődi-félét, a drez-
dait és az angol pergamenes eljárási módot is-
mertünk már, nem számítva a negyediket -—
a kronológiai sorrend szerint az elsőt — az
enyvvel való régimódi impregnálást, mely ab
o v o haszontalannak bizonyult s amelyet csak
kényszerből, jobb eljárás híján vett alkalma-
zásba a Műemlékek Orsz. Bizottsága.
Nemsokára jelentkezett az ötödik eljárás
is, a J^ovald-féle vagy — amiként még ne-
vezik — a drezdai módszernek Kováid által
módosított kiadása, amelynek mibenléte azon-
ban m é g most is titok előttem.
H o g y e g é s z e n világos és áttekinthető ké-
pet adjak az 1914. éveleji helyzetről, csopor-
tosítanom kell a konzerválási módokra vonat-
kozó, e d d i g ismert adatokat.
A z akkor ismeretes vagy felajánlott kon-
zerválási módszerek közül rendelkezésre állott:
7. régimódi enyves eljárás. Ennek l é n y e g e
abban áll, h o g y a szúette, redves faanyagba
vízben felhígított enyvet erőltettek be m e -
chanikai úton. M i n t említettem, ezt az eljá-
rást minden szakemberünk ab o v o helytelen-
nek tartotta, mert tisztában volt azzal, h o g y
enyvvel, vagyis rothadásnak indulni képes, a
férgeknek tápanyagul és fészek gyanánt szol-
g á l ó s az elcsavarodás és elgörbülés veszé-
lyeivel f e n y e g e t ő anyagnak a felhasználásával
konzerválni nem szabad. H o g y a Műemlékek
Orsz. Bizottsága néhány év előtt Gerabek
Ferencz fővárosi műasztalossal mégis e mód-
szer szerint praeparáltatta a már csaknem
összeomlott beszterczebányai Borbála-oltárt,
annak menthető oka az, h o g y abban az idő-
ben más konzerválási eljárásról tudomással
nem bírt, de nem is volt akkor hazánkban
konzerváló-műhely, amelyben ennél jobb kon-
zerváló-eljárás ismeretes lett volna.
TI. Jt Bruck-féle lenolajos eljárás. Ennek
l é n y e g e az, h o g y a s z ú e t t e redves fa borostyán-
lakkal é s Florida-olajjal kevert lenolajjal hideg
úton telíttetik. A M ű e m l é k e k Orsz. Bizott-
ságánál apróbb próbadarabokon a Bruck által
1914. január havában házilag v é g z e t t kisér-
 J(égi fa-műemlékeink,
letekből valószinűnek látszik, h o g y ez a konzer-
válási módszer b e l s ő l e g sikerrel alkalmazható
olyan emlékeknél, amelyeknél a fának rostjai
csak kis mértékben vannak elpusztulva.
777. Az angol pergamen-főzetes eljárás. Teljes
hasznavehetetlenségét az e l ő z ő k b e n mutattam
ki szakférfiak e g y e z ő , m e g d ö n t h e t e t l e n v é l e -
ményei alapján.
IV. Az Endrődi-féle paraffinos eljárás. A mód-
szer és eljárás l é n y e g e tüzetesen van tár-
gyalva az előzőkben, minélfogva itt nincs
szükség újabb fejtegetésekre.
V. A \ovald-féle, vagy a \ovald által ja-
vított eljárás. M i k é n t említettem, ennek lé-
nyege, módja és természete a jelen pillanatig
homályban van előttem. A budapesti mű-
e g y e t e m mechanikai-technológiai laborató-
riuma alább e g é s z terjedelmében közölt szak-
véleményéből azonban az sejthető, hogy
ez a Bruck-féle módszerrel sok tekintetben
analog olajos impregnáló eljárás, melyet a
Műemlékek Orsz. Bizottsága maga is e g y
helyen «módosított dr. T^ovald-féle lenolaj-eljá-
rásn-nak nevez. H o g y e «módosítás» miben
ál!, az máig ís titok, de h o g y az eljárásnak
mennyi az értéke, arról érthetően nyilatkozik
a m ű e g y e t e m imént említett, alább teljes s z ö v e -
g é b e n megolvasható szakvéleménye.
A z imént felsorolt öt eljárási mód közül
k e t t ő : a régimódi enyves eljárás és az angol
pergamen-főzetes módszer, mint abszolút rosz-
szak, figyelembe sem voltak vehetők. M a r a d t
tehát három: a Bruck-féle lenolajos, az Endrődi-
féle paraffinos és az úgynevezett T^ov aid-féle
eljárás, amelyekkel foglalkozni kellett.
A magam részéről e három módszer kö-
zül — h e l y e s e b b e n : a kettő közül, mert a
Kovald-félét ma sem ismerem — az Endrődi-fé\e
paraffinos eljárást tartottam s tartom ma is
a legmegfelelőbbnek s a legtökéletesebb-
nek, mert annak használhatóságát és sikerét
már előttünk álló kész példák: a mosóczi
M a d o n n a - s z o b o r , a kolozsvári ref. e g y h á z
orgonadísze és a p o z s o n y s z e n t g y ö r g y i d o m -
bormű igazolták o l y f é n y e s eredménynyel, h o g y
arról maga a Műemlékek Országos B i z o t t -
sága is a l e g n a g y o b b fokú elismeréssel n y i -
latkozott úgy ülésein, mint p e d i g hivatalosan
kiadott irataiban. S ő t mi t ö b b : az Endrődi-
féle eljárás sikerei indították az Orsz. Bizottságot
arra a lépésre, h o g y pusztulásnak indult régi
műemlékeink megmentésére az államot tetemes
összegű pénzáldozatra serkentse, mert e módszer
alkalmazásbahozásával maga is végre biztosított-
megmentése 25
nak látta a konzerválás lehetőségét s ezzel magá-
nak a roppant fontosságú kérdésnek a v é g -
leges megoldását is.
Akadtak azonban többen, akik az Endrődi-
féle eljárásnál jobbnak vélték a Bruck-féle
olajos eljárást; síkra szálltak tehát ennek ér-
dekében s mellőzni kívánták az Endrődi-félét,
mert — szerintök — Endrődi eljárása a tár-
gyakat (különösen a szobrokat) túlságosan sú-
lyosokká teszi ; mert — szerintök — a pa-
raffin k ö n n y e n gyuladó voltánál fogva tűz-
veszélyes; mert — szerintök — a paraffinnal
praeparált szobrokban a paraffin idővel ki-
kristályosodik s így az ezzel járó térfogatbeli
növekedés «a szobrokat széjjelveti» s végül
mert — e g y i k «szakértő» szerint — a pa-
raffinnal praeparált szobrokban hosszas állás
után «a f ü g g ő l e g e s helyzetnél s az atómok
mozgásánál fogva» ez az anyag (t. i. a paraffin)
mindig lejjebb és lejjebb szállna, t ö m e g é b e n
alul lassanként megnövekednék s ilyeténkép e
szobrok alsó részeikben h o v a - t o v á b b vastagab-
bakká, felül p e d i g keskenyebbekké válnának,
«amiként azt például e g y f ü g g ő l e g e s e n f e l -
állított, olvadásnak indult spanyolviasz-rúdnál
tapasztalhatnék ».
B e kell vallanom, engem őszinte örömmel
töltöttek el ezek az ellenvetések és nézet-
különbségek. Egyrészt azért, mert tapasztal-
nom kellett, h o g y hazai fa-műemlékeink m e g -
mentésének nagy kérdései mindinkább tágabb-
körű figyelmet keltettek s h o g y az é r d e k l ő -
dés nemes tüze végre már muzeális köreinkbe
is elhatott, mástészt, mert hittel s joggal
reméltem, h o g y többen s minél többen h o z z á -
szólván e thémához, a «több szem többet lát»
s «a t ö b b tudás jobb eredményeket szül» el-
vénél fogva a konzerválásnak kérdése a leg-
helyesebbnek talált módszer önzetlen, öntudatos és
óvatosan átgondolt igénybevételével az emberi-
l e g elképzelhető legtökéletesebb s legbiztosabb
megoldást nyerheti.
A M ű e m l é k e k Orsz. Bizottsága most is
csak hivatásának magaslatán állott tehát,
amidőn e többféle eljárás és sok oldalról fel-
hangzó okoskodások és pro és contra v é l e -
mények természetes és mesterkedés-szülte
zűrzavarában tájékozódni kívánt s a kérdés
tisztázása okából 1914. április hó 2-ára e g y
szükebbkörű szakértekezletet hívott össze.
A z értekezlet báró Eorster Gyula v. b. t. t.,
a M ű e m l é k e k Orsz. Bizottsága elnökének el-
nöklete mellett Beer József Szilárd, az Orsz.
Szépművészeti M ú z e u m konzervátora, Csányi
22 J(égifa-műemlékeink,megmentése 22
J^ároly i g a z g a t ó - ő r , az O r s z . M a g y . Ipar-
művészeti M ú z e u m kiküldötte, dr. Éber "László,
a Műemlékek Orsz. B i z o t t s á g a előadója, Gaul
J^ároly, a Technológiai Iparmúzeum igazgatója,
Mihalik József múzeumi és könyvtári o r s z á g o s
felügyelő, e l ő a d ó , a M ú z e u m o k és Könyvtá-
rak Országos F ő f e l ü g y e l ő s é g e képviselője és
dr. Supka Géza M . N . M ú z e u m i segédőr, a
M . N e m z . M ú z e u m érem- és régiségtárának
kiküldötte tagokból állott. Rejtő Sándor mű-
egyetemi tanár kimentette távolmaradását.
A z értekezleten kifejtett érvekre s f e l s z ó -
lalásokra olyan súlyt h e l y e z e k , h o g y az ülés
lefolyását, az azon elhangzott indítványokat
s végül magát a határozatot az értekezlet e r e -
deti j e g y z ő k ö n y v e v o n a t k o z ó részének hű
reprodukálásával egész terjedelmében úgy
közlöm, a h o g y azt a j e g y z ő k ö n y v írója m e g -
örökítette :
1. «Elnök az értekezletet megnyitja és utal
a tárgyalandó kérdés fontosságára. Feltétlenül
megbízható eljárás állapítandó meg, mielőtt
szárnyasoltárainknak nagy felelőséggel járó
konzerválása, melynek k ö l t s é g é r e a Bizottság
javaslatára az J 91 4/1 5. évi áll. költségvetésbe
külön tétel v é t e t e t t fel, megindíttatnék.
Be kell ismerni, h o g y a p o z s o n y s z e n t g y ö r g y i
plébániatemplom tulajdonát k é p e z ő szobor-
csoportnak E n d r ő d i 5 . által paraffinnal v é g -
zett konzerválása szépen sikerült, azonban
figyelembe v e e n d ő az az eljárás is, amelyet
a szász királyság műemlékeinek bizottsága al-
kalmaz szárnyasoltárok konzerválására és amely,
lényegében a lenolaj alkalmazásán alapuló eljá-
rást dr. Bruck R ó b e r t drezdai műegyetemi tanár a
f o l y ó évi január havában s z e m é l y e s e n bemutatott.
2. Dr. Eber László előadó összefoglalva is-
merteti az eddigi kísérleteket és tanulmányo-
kat. Első sorban Gerabek F e r e n c z műasztalos
állította helyre a beszterczebányai Borbála-
oltárt, az általa régóta gyakorolt eljárással,
látszólag teljes sikerrel. E z u t á n lépett fel
Endrődi a maga paraffin-eljárásával, mely
próbaképen e g y M o s ó c z r ó l származó igen
rongált Mária-szobron, a kolozsvári Farkas-
utczai templom orgonáján és a p o z s o n y s z e n t -
g y ö r g y i csoporton alkalmaztatott. Kétségtelen,
h o g y Endrődi eljárása a korhadt, szúette fá-
nak igen nagy szilárdságot ad, a szút és an-
nak petéit megöli, azonban figyelembe veendő
hátrányokat is mutat. A paraffinnal impreg-
nált tárgyak ugyanis igen súlyosakká válnak,
ami kivált magas szárnyasoltároknál nagy ne-
h é z s é g e t okozhat. A z eljárás igen drága.
Endrődi a lőcsei főoltár konzerválásáért
3 0 . 0 0 0 koronát kért. Hátrány a paraffinnal
konzervált tárgyak zsíros felülete is, mely e g y -
részt aesthetikai szempontból kedvezőtlen,más-
részt a p o r és piszok lerakódását előmozdítja.
Végül a paraffin ellen szól az a jelenség is,
amely épen az e g y évvel ezelőtt konzervált
p o z s o n y s z e n t g y ö r g y i csoporton tapasztalható,
h o g y ugyanis az aranyozás helyenkint meg-
repedezik, alapjáról leválik, lepattan.
A Bizottság, tudomást szerezve a szász
műemlékbizottság műhelyében végzett kon-
zerválási munkákról, az e l ő a d ó az eljárást
a helyszínén tanulmányozta, majd, miután
dr. Bruck tanár azt Budapesten bemutatta, a
D r e z d á b ó l küldött anyag felhasználásával a
Szépművészeti Múzeumban levő két régi fa-
faragvány B e e r konzervátor közreműködésé-
vel impregnáltatott. E l ő a d ó ezután felolvassa
dr. Bruck ismertetését a drezdai eljárásról,
mely a régen ismert és használt lenolaj-el-
járás tökéletesítése aetherikus olajok (ú. n.
Florida-olaj) és borostyánlakk hozzátétele
által, ú g y h o g y a lenolaj h i d e g uton teljes
sikerre] alkalmazható. Bemutattatnak a drezdai
eljárással impregnált fadarabok.
Mihalik József: Régi fatárgyak konzervá-
lására t ö b b f é l e anyagot használtak és hasz-
nálnak. A z enyv, mely azelőtt általánosan el
volt terjedve, ma már tekintetbe sem jöhet.
Ú g y s z i n t é n nem jó az ujabban ajánlott p e r g a -
menfőzet sem, mely az enyv rossz tulaj-
donságait mutatja. A drezdai eljárás a régi
lenolaj-konzerválás tökéletesítése, Endrődi el-
járása p e d i g a paraffinnal való impregnálás-
nak kifejlesztése.
A z E n d r ő d i - f é l e eljárással szemben az e l ő -
adó által hangoztatott aggályokra nézve ki-
jelenti, h o g y a paraffinnal való impregnálásnál
előálló súlygyarapodás valóban nagy hátrány,
mely nagy oltároknál annak alkalmazását e g y e -
nesen lehetetlenné teszi. Fontos körülmény az
eljárás drágasága is, melyet részben magának
a paraffinnak költséges volta, részben az el-
járás n e h é z s é g e okoz. A paraffinnal impreg-
nált tárgyak zsíros felülete aesthetikai s z e m -
pontból kétségkívül hátrányos ; m é g nagyobb
baj lenne, ha a zsíros felület a port, piszkot
rögzítené. A p o z s o n y s z e n t g y ö r g y i csoport azt
mutatja, h o g y az aranyozott felületen táská-
sodás áll elő és tartani lehet attól, h o g y az
az e g é s z felületre kiterjed, miután ez a jelenség
nyilván a térfogatnövekedés folytán áll elő.
A drezdai lenolaj-eljárás jónak látszik, azon-
 J(égifa-műemlékeink,megmentése 27
ban kérdéses, vájjon az azzal impregnált tár-
gyak kellő szilárdságot nyernek-e, mert a
lenolaj nem tölti ki a hézagokat, a szúcsa-
tornákat. Kérdés továbbá, vájjon az olaj kon-
zerváló hatása állandó-e és idő multán nem
áll-e be elillanás folytán változás?
Annak eldöntése, h o g y melyik módszer
alkalmaztassék, nagy felelősséggel jár, melyet
nem merne magára venni és azt javasolja, h o g y
a szóban levő eljárások, különösen a szilárd-
ság szempontjából is, vizsgáltassanak meg a
műegyetem illetékes tanárai által.
4. Dr. Éber László előadó m e g j e g y z i , h o g y
őt a drezdai eljárással tett kisérletek teljesen
megnyugtatták. Amint sikerül o l y anyagot
találni, mely a szút megöli és a fát konzer-
válja, az impregnálás nem nehéz feladat. N é -
zete szerint a szárnyasoltárok fenntartásánál
é p o l y fontosságú, h o g y az o l y szakember
által végeztessék, ki nemcsak az impregnálást,
hanem a restaurálást, a hiányzó, töredezett
részek kiegészítését is el képes végezni.
5. Gaul T^ároly : A konzerváló anyagok
közül az enyv igen rossz, mert a szút nem-
csak nem öli meg, hanem annak szaporodását
szinte előmozdítja.
A paraffinnak, mely tulajdonképen zsírsav,
az a hátránya, h o g y a színeket befolyásolja,
az aranyat z ö l d d é teszi azáltal, h o g y zsír-
savas réz keletkezik. A paraffin által o k o z o t t
táskásodás természetes, de azt az olaj is elő
fogja idézni. A táskásodás ugyanis a kettős
krétaalap következtében áll elő.
A paraffin által előálló zsíros felület nem
nagy hátrány, mert azt benzinnel, c h l o r o -
formmal vagy e g y é b zsiradékoldó szerekkel
el lehet távolítani, ha ugyan a zsíros felület
utólag nem mutatkozik újból.
A lenolaj savas olaj, mely a levegőn lin-
o x y d d á alakul át. N a g y o n jó szer arra, h o g y
a szút távoltartsa és az impregnált tárgyak-
nak némi szilárdságot is ad. Amellett sokkal
olcsóbb mint a paraffin. M é g olcsóbb azon-
ban a chinai Tung-olaj, amely amellett g y o r -
sabban oxydálódik, gyorsabban szárad, mint
a lenolaj. Ú g y s z i n t é n a drezdaiak által hasz-
nált borostyáníakk helyett is más, olcsóbb lakk
is használható.
6. Mihalik Józsefnek csak az az észrevétele
a lenolaj-eljárás ellen, h o g y az a vele impreg-
nált tárgyaknak nem ad kellő szilárdságot és
azért helyesebbnek vélné, ha a szárnyas-
oltárok helyreállításánál kombinált eljárás al-
kalmaztatnék olyképen, h o g y a nagy szilárd-
ságot i g é n y l ő alsó részek paraffinnal, a k ö n y -
nyebb felső részek lenolajjal impregnáltassanak.
7. Beer József Szilárd a konzerválásra hasz-
nált különböző anyagokat bemutatva kijelenti,
h o g y ő az olajat feltétlenül jobbnak tartja a
paraffinnál, mert az jobban behatol a fába és,
ha szükséges, mindig újból lehet alkalmazni,
míg a paraffinnál ez kizárt dolog. A paraf-
finnal konzervált tárgyak felületének zsír-
talanítására tett megjegyzésekre hivatkozva,
ama véleményét nyilvánítja, h o g y az e czélra
alkalmazható v e g y i szerek behatolhatnak a
fába és különösen a polychromiában kárt
okozhatnak.
A lenolaj régi, kipróbált szer. Ó a maga
részéről inkább ahhoz nyúl és nem kísérletez
oly anyaggal, melynek megbízhatóságát h o s s z ú
tapasztalat nem igazolja.
8. Csányi J^ároly nem mer még v é g l e g e s
kritikát mondani. Mihalik javaslatához csatla-
kozva óhajtandónak tartja, h o g y a különböző
eljárások szilárdságtani és vegyi szempontból
szakszerűen vizsgáltassanak meg.
9. Dr. Supka Géza Írásban nyújtja be v é l e -
ményét, m e l y a N e m z e t i Múzeumban levő
és Endrődi által paraffinnal konzervált fa-
faragvány megfigyelésén alapul. A régiségtár
igazgatójának megbízása alapján az E n d r ő d i -
féle eljárás alkalmazása ellen tiltakozik és az
egyszerű v a g y javított lenolaj-kezelés mellett
emel szót. ( A z Írásbeli v é l e m é n y jelen j e g y z ő -
könyvhöz csatoltatik.)
10. "Elnök köszönetet mondva a m e g j e l e n -
teknek szakszerű véleményök szíves nyilvání-
tásáért, m e l y az óhajtott czél elérését, a feltét-
lenül m e g b í z h a t ó konzerváló-eljárás megállapí-
tását jelentékenyen előmozdította, kijelenti,
hogy a további szakszerű vizsgálat m e g e j t é s e
czéljából a m ű e g y e t e m illetékes tanárainál
lépések fognak tétetni.»
A dr. Éber László által felolvasott s a drezdai
eljárást ismertető Bruck-féle «Gutachten»-t —
amire m e g j e g y z é s e i m kíséretében alább vissza
fogok térni, dr. Supka, illetve a M a g y a r N e m -
zeti M ú z e u m é r e m - é s régiségtára írásbeli v é l e -
ményét ellenben, mely az értekezlet által a
j e g y z ő k ö n y v h ö z csatoltatni határoztatott, e g é s z
terjedelmében itt adom, h o g y annak e g y e s
pontjaira észrevételeimet és ellenvetéseimet
megtehessem:
« A N e m z e t i M ú z e u m régiségtára az E n d r ő d i -
féle konzerváló eljárással úgyszólván ezen
eljárás felmerülése óta foglalkozik s azt figye-
lemmel kiséri. Alkalmunk volt a darabok során
 J(égifa-műemlékeink,megmentése 28
megfigyeléseket hosszabb-rövidebb ideig tenni
s a huzamosabb időt i g é n y l ő megfigyeléseink
alapjául e g y bárok szent M i h á l y - s z o b o r s z o l -
gál, amelyet Endrődi úr 1913- május 2 6 - á n
vett ki osztályunktól restaurálás czéljából és
két hét alatt végezte el azon helyreállítási
munkálatait. A tárgy ez idő óta d e p ő t - s z e k -
rényben volt elhelyezve, amelynek hőmérséke
megfelel a muzeális szekrények állandó h ő -
fokának. Párázat és por itt természetesen csak
kis mértékben érte a tárgyat.
11 hónap multán — e g y e l ő r e eltekintve a
technikai kérdésektől — m e g kellett állapí-
tanunk a tárgy külső, művészi megjelenésére
nézve a k ö v e t k e z ő k e t : azokon a h e l y e k e n ,
ahol a nyers fa látszott ki, ez szarúszerű
külsőt kapott. A tárgyon e l ő f o r d u l ó bőranyag
úgy hat, mintha csokoládéból készült volna,
mert a konzerválásra szolgáló anyag b e t ö l -
tötte a likacsokat s e g y s é g e s , szappanszerű
felületet adott neki. E z a felület már akkor
jelentkezett, amikor Endrődi úr a tárgyat
hozzánk visszahozta, de akkor néhány p e r c z i g
tartó, előttünk akkor ismeretlen anyaggal való
lemosás következtében ez a kellemetlen hatású
réteg eltűnt, most azonban, valószínűleg a
konzerváló anyag kiizzadása következtében,
újra kiütött. M e g kell továbbá említenünk,
h o g y a tárgy hiányos részeinek kiegészítésére
és illetőleg összeragasztására használt anyag
a bőr alá itt-ott kifolyt s itt undorító masszát
alkot. Fontosnak tartjuk továbbá annak a m e g -
említését, h o g y a konzerválásra használt anyag
— talán zsiradék voltánál fogva — a port
kitűnően felfogja, az valóságos szőrös rétegeket
alkot rajta (mindig szem előtt tartván, h o g y
p e d i g az adott esetben a tárgy csukott s z e k -
rényben állott); ez a réteg csak benzinnel,
vagy étherrel volna lemosható, ami viszont
magát a szobrot borító festékréteget támadná
meg.
A z e tárgyon észlelt jelenségeken kívül ki-
fejeződött osztályunkban még az a — szintén
tisztán a műtörténeti érdekekkel e g y b e f ü g g ő —
aggodalom, h o g y az Endrődi-féle módszer
táblafestményekre e z i d e i g tudtunk szerint még
kipróbálva nem lett. Miután az e s e t l e g kon-
zerválás alá kerülő faragásos oltárszárnyak
hátsó oldala rendszerint festményekkel borított,
félős, h o g y a konzerválás által a faanyag és
a festékanyag e g y m á s h o z való viszonyában a
dimenziók e l t o l ó d n a k ; de viszont eddigi ta-
pasztalataink szerint maguk a színek is szen-
vednek valeurjükben, s ezáltal a kolorisztikus
értékekben és ö s s z e f ü g g é s e k b e n messzimenő
változások állhatnak elő, ami kivált a tájképi
hátterek színhatásából levonandó fontos mű-
történeti konzekvencziák dolgában okozhat
műtörténetileg kárhoztatandó eltéréseket.
M e g kellett továbbá állapítanunk, hogy
ezidőszerint még nem telt el e l é g hosszú
kísérleti idő arra, h o g y a paraffinnak súly-
hatása következtében beálló deformáló hatását
megállapíthassuk. B i z o n y o s az, h o g y kivált a
szobrokból szabadon kiálló részek már e g y -
két év múlva is okvetlen torzulásokat tüntet-
nek fel, kivált olyan esetekben, ahol vagy
paraffinnal való ragasztás vált szükségessé,
vagy ahol a tárgyak alapanyaga már teljesen
szuvas volt, s így paraffinnal való tömítésre
szorultak.
Annak a meggondolásnak is kifejezést kell
adnunk, h o g y az E n d r ő d i - f é l e paraffin olvasz-
tás-fokának (miután az 7 4 foknál olvad) l e g -
alább 8 0 — 9 0 fokúnak kell lennie, h o g y o l y
hígan f o l y ó legyen, h o g y lehetőség szerint a
legfinomabb pórusokba is behatoljon. Ilyen
hőfoknál p e d i g nincs kizárva annak a l e h e t ő -
sége, h o g y a festéket k ö t ő anyagokat e s e t l e g
megtámadja, másrészt az ily nagymérvű m e l e -
gítés mechanikailag is káros hatásokkal járhat.
A paraffinnak ugyanez a forró olvasztási foka
a festékek tapasztó-anyagait is meglágyítja,
aminek folytán ezek a festékréteggel e g y ü t t
igen könnyen leválhatnak.
N e m ismerjük Endrődi úr mai eljárását,
amelyet az arról szóló legutóbbi ismertető
czikk az ő «titkát k é p e z ő vegyület»-nek
jellemez, d e ha eljárásában még ma is alkal-
mazza a vízüveg-oldatot, akkor — hivatkozva
Gasparetz úrnak ez ü g y b e n leadott szakvéle-
ményére —- m e g kell állapítanunk, h o g y a
vízüveg hygroszkopikus lévén, ha a farostok
közé beszárad, akkor annak térfogata a l e v e g ő
víztartalmától függően folytonosan változik s
ezáltal meglazítja a rostok összetartását. H a
tehát a legutóbbi ismertető czikk végén kívánt
hivatalos próbák tűzmentesség dolgában a
vízüvegre alapulnának, úgy azt éppen a tárgyak
érdekében nem tartjuk elfogadhatónak.
Amikor régiségosztályunk teljességgel e l -
ismeri az E n d r ő d i - f é l e eljárásnak a M ú z e u m i
és Könyvtári Értesítőben két izben ismerte-
tett előnyeit, kénytelen volt ezekre a m e g -
gondolandó hátrányokra ráutalni s ezeknek
alapján azt a leszürődött véleményünket k ö z ö l -
hetjük, h o g y az eljárás ma m é g nem érett ki
annyira, h o g y az országnak elsőbb rangú és
 J^égi fa-műemlékeink,
a további kísérletek során esetleg visszahozat-
lanul megromlott műemlékeit ezeknek az
esélyeknek kitegyük.
Ennélfogva osztályigazgatóm távirati uta-
sítása következtében az Endrődi-féle eljárás-
nak ezidőszerint való alkalmazása ellen a régi-
ségosztály képviseletében tiltakoznom kell,
viszont a további esetleges restaurálásoknak
nem praejudikáló egyszerű, vagy javított len-
olaj-kezelés mellett kell szót emelnem».
M i e l ő t t az ügy további fejleményeire vonat-
k o z ó események történetét folytatnám, meg
kell állnom egy pillanatra, mert magyarázatát
kell adnom annak, miért kívántam én ebben
a szűkebb értekezletben a konzerválás ügyét
a m ű e g y e t e m szakértői által felülvizsgáltatni ?
Feleletem erre e z : Azért, mert — nézetem
s z e r i n t — e fontos kérdést egy szűkebb vagy
tágasabb körű v e g y e s bizottság, de maga a
M ű e m l é k e k Országos Bizottsága sem intéz-
heti el végérvényesen, mivel a konzerválás kér-
d é s e fölötte kényes természetű ü g y s így a
d o l o g természetéből folyólag magának a kon-
zerválási módszernek a megválasztása és alkal-
mazásba-hozása is súlyos felelősséggel kapcso-
latos. Mindenkor és minden fórum előtt helytálló
teljes megnyugtatásunk biztosítása okából tettem
m e g tehát indítványomat annak a tudatában,
h o g y ezzel a legfelsőbb s a legkompetensebb
fórumnak a szakvéleményét provokálom e kérdés-
ben, h o g y végre tisztán láthassunk, hogyan s
mely eszközöknek, vagy még világosabban
s z ó l v a : a sok közül melyik konzerválási eljárás-
nak az igénybevételével foghassunk munkához.
A leközölt jegyzőkönyv határozatából lát-
ható, h o g y a szűkebb bizottság indítványomat
elfogadta. M i e l ő t t azonban annak kérdései a
Bizottságban tisztázódtak volna, a Műemlékek
Orsz. Bizottsága Gerabek budapesti műaszta-
lossal és Endrődi Sebővei tovább folytatta a
lőcsei főoltár restaurálásának és konzerválásá-
nak előkészítő tárgyalásait. A Bizottság fel-
szólítására mindketten 1914. július hó 20-án
együttes költségvetést adtak be a Bizottság-
hoz. Gerabek az oltár restaurálását 14.200
koronáért, Endrődi a konzerválást 15.142
koronáért lett volna hajlandó elvégezni, ami
együttesen 29.342 korona költséget okozott
volna.
L e s z ö g e z e n d ő n e k tartom, h o g y eme 29.432
koronányi restaurálási és konzerválási költség
a lőcsei főoltár 8 2 0 . 0 0 0 korona kereskedelmi
értékének csupán csak 3 ' 5 8 százalékát tette
volna ki s h o g y ebből a 3"58%-ból a Gerabek
megmentése 2
5
által végzendő restaurálásra csak i"73°/o, az
Endrődi által v é g z e n d ő konzerválásra pedig
csak 1 '830/0 esett volna.
A restaurálás és konzerválás költségei tehát
valóban igen mérsékelteknek és méltányosaknak
lettek volna mondhatók, főkép, ha meggon-
doljuk, hogy az eljárás az oltárnak jövő sorsát
beláthallan időkre biztosította volna.
A szűkebb bizottságban előadott indítvá-
nyom alapján báró Torster Gyula v. b. t. ta-
nácsos, a M ű e m l é k e k Orsz. Bizottságának
elnöke a konzerválási módok megvizsgálására
és hivatalos szakvélemény-adásra J^ejtő Sándor
m. kir. udvari tanácsos, budapesti m ű e g y e -
temi nyilv. rendes tanárt, a mechanikai tech-
nológiai laboratórium főnökét volt szíves fel-
kérni 1914. május hó 28-án kelt 284. számú
átiratában.
7\ejtő Sándor professzor el is végezte a
szakvizsgálatot és a Műemlékek Orsz. B i z o t t -
ságához 1914. július hó 2-án intézett jelen-
tésében szakvéleményét a következőkben adta
meg:
«F. év május 28-án 284. sz. alatt kelt nagy-
becsű átiratuk értelmében szilárdság s z e m -
pontjából megvizsgáltam a tekintetes elnök-
ségtől küldött háromféle eljárással impregnált
ép hársfából való próba-darabokat, azonkívül
bekértem Endrődi S e b e s t y é n t ő l , mint dr. Éber
László előadó úrtól, paraffinnal, illetve a len-
olajos eljárásokkal konzervált szuhos fadara-
bokat és azokat, valamint ugyanezen szuhos
fából való nem impregnált próbatesteket is
vizsgálat tárgyává tettem.
Vizsgálatom eredménye a következő :
A z ép hársfába valamennyi konzerváló-
anyag b i z o n y o s mértékig behatol. A b e h a -
tolás l e g n a g y o b b mértékű a bütüknél (favégek),
a középrészeknél azonban, amelyek a bütük-
től távolabb esnek, a konzerválóanyagok tö-
kéletlenül hatolnak be. Mutatja ezt az a k ö -
rülmény is, h o g y az impregnált fadarab kö-
zépső részének fajsúlya ca. 2o°/o-kal kisebb
volt, mint a bütüt tartalmazó részeké.
A z előbbi, vagyis a kedvezőbb esetet ala-
pul véve, é p fánál a drezdai és az E n d r ő d i -
féle konzervál ó-anyag a fa fajsúlyát ca. 20%-kal,
míg a Kovald-féle csak 1 o°/0-kal növeli.
Máskép áll a dolog a szuhos fáknál.
Endrődi telítésével a frissen telített szu-
hos fa fajsúlya telítés előtt C31 o volt; telítés
után 0*925, azaz háromszorosára e m e l k e -
dett.
A drezdai lenolaj telítésével frissen telített
4
20 J(égifa-műemlékeink,megmentése 30
szuhos fa fajsúlya o'22-ről o'824-re, azaz
3'75-szöröséte emelkedett.
A felsőbányai oltárból vett nem telített fa
0*173 fajsúlyú, míg a januárban telített fa
0*722 fajsúlyú; vagyis 4*2-szeres volt a faj-
súlynövekedés. A fa fajsúlyát tehát l e g k e -
vésbbé növelte az Endrődi-féle paraffinkeve-
rék. A paraffinos telítésnél a paraffin a szuhos
fa minden üregét kitöltötte, míg a lenolaj
csak a megmaradt faanyag vázát és a szú-
lisztet itatta tele, az üregekben természetesen
nem maradt meg.
E z z e l tisztáztuk az impregnáló anyagok
behatoló-képességét.
A z ép fával v é g z e t t nyomó-kisérleteknél a
nyomó-szilárdság maximális értéke : a Kovald-
féle impregnált fánál a természetes állapotú
fáéval e g y e n l ő , a drezdai és E n d r ő d i - f é l e
eljárással impregnált fánál p e d i g 8 * 3 % - k a l
nőtt, úgy, h o g y ép fánál a drezdai és az
Endrődi-eljárással az impregnálás n y o m ó - s z i -
lárdsága egyenlő.
A szuhos fánál az E n d r ő d i - f é l e m ó d o n
impregnált fa szilárdsága a szuhos fa szilárd-
ságának 11-szerese, míg a Kováid és d r e z -
dai impregnálás úgy a frissen, mint a január
végén impregnált fának nyomó-szilárdságát
l é n y e g e s e n nem változtatta meg. Eszerint az
E n d r ő d i - f é l e impregnálási mód szilárdsági
szempontból a legjobb értéket e r e d m é n y e z t e .
Az Endrődi-féle paraffinkeverék észlelt
legkisebb nyomószilárdsága 22 kg/cm 2 , v a g y i s
mivel fajsúlya o*86—0*88, minden n é g y s z ö g -
centiméterére 250 m magas paraffinoszlop
állítható, míg az alsó rész alakját megváltoztatja.
Ami a lenolaj később, állítólag 2 — 3 év
múlva beálló gyantásodása folytán t ö r t é n ő
szilárdság növekedését illeti, arra nézve csak
olyan vizsgálat alapján mondhatok véleményt,
amelyhez rendelkezésemre áll e g y nem im-
pregnált szuhos fából való próbatest és u g y a n -
abból a darabból való, évekkel ezelőtt l e n -
olajjal impregnált próbatest.
E z e k b e n volt szerencsém a szilárdsági v i z s -
gálatok eredményét összefoglalni. M á s s z e m -
pontokat mellőzni voltam kénytelen, mivel
e g y é b irányú kísérleteket a rendelkezésemre
bocsátott anyaggal nem v é g e z h e t t e m » .
Rejtő S. professzor szakvéleményéből ki-
tűnik, h o g y a M ű e m l é k e k Orsz. Bizottsága
három konzerválási eljárást vizsgáltatott m e g :
az "Endrődi-félét, a Bruck-féle drezdai lenolajos
és azt a legújabb, ötödiknek felbukkant J^o-
vald-féle eljárást, amelynek l é n y e g e — mint
említettem — annál inkább ismeretlen előttem,
mert e módszerrel konzervált tárgyat én sem,
de tudtommal más ember sem látott még
idáig. M e l l ő z t e tehát az angol pergamen-főze-
tes módszert s a régimódi enyves eljárást
nyilván azért, mert belátta, h o g y enyvvel,
v a g y i s rothadásnak induló szerves anyagnak
a felhasználásával, konzerválás v e s z é l y nélkül
nem eszközölhető.
S most nézzük a Rejtő-féle szakvizsgálat
e r e d m é n y e i t s ezek segélyével pontok szerint
állapítsuk meg, a három eljárás közül melyik
a legalkalmasabb arra, hogy s e g í t s é g é v e l fa-
műemlékeinket konzerváljuk.
Rejtő S. az eljárási módokat első sorban
szilárdság szempontjából vizsgálta m e g s min-
denekelőtt ép hársfából való próbadarabokon.
1. E z e k fajsúlyát — a szakvélemény sze-
r i n t — az Endrődi-féle és a drezdai eljárás 20—
20 százalékkal, a J^ovald-fé]c eljárás ellenben
csak to százalékkal növeli.
M i u t á n régi fa-műemlékeink konzerválásánál
ép fáról s z ó sem l e h e t , világos, h o g y a vizs-
gálat emez eredményei tárgyunkra nézve
érdekkel nem bírnak.
«Másként áll a dolog a szuhos fáknál» je-
lenti tovább Rejtő S á n d o r tanár és sorjában
megállapítja a k ö v e t k e z ő k e t :
2. A frissen telített szuhos fa fajsúlya
az Endrődi-fé\c eljárással annak háromszo-
rosára,
a drezdai eljárással annak 5*7^-szőrösére,
a T^ovald-fé.\z eljárással, mely anyagát e g y
felsőbányai oltárból vette, annak 4'2-szeresére
emelkedik.
]. Legkevésbbé emelkedik tehát a szuhos fa
fajsúlya az Endrődi-féle eljárásnál. Következik
ebből, h o g y a háromféle eljárás közül e szem-
pontból a legjobb az Endrődi-féle.
3. A z Endrődi-féle módszernél a paraffin
a szuhos fának minden üregét kitölti;
a lenolajos eljárásnál az olaj csak a megma-
radt faanyag vázát és a szúlisztet itatja tele,
de az üregekben nem marad meg;
a J^ovald-féle eljárásról e tekintetben a
szakvélemény nem nyilatkozik.
11. M i u t á n az E n d r ő d i - f é l e eljárásnál a
paraffin a szuvas fának minden üregét kitölti
s ekkép az elpusztult farészek pótlásával a
laza faanyagot belülről szilárddá teszi, az
Endrődi-féle módszer föltétlenül jobbnak mond-
ható, mint a lenolajos eljárás.
4. A z Endrődi-fé)e eljárásnál a nyomó-szi-
lárdság az impregnált fánál 8'j°/o-kal,
 f{égi fa-műemlékeink megmentése 31

a drezdai lenolajos eljárásnál ugyanennyi- 1. A szuhos fa fajsúlya az Endrődi-féle e l -

vel nőtt, járásnál kisebb mértékben emelkedik, mint a
a Rov aid-fé\éné\ ellenben a n y o m ó - s z i l á r d - Rovaid-félénél. 2. A z Endrődi-féle eljárásnál a
ság egyenlő maradt a természetes fáéval. paraffin a faanyagot belülről szilárddá teszi,
III. Következik ebből, h o g y nyomó-szilárd- a Rovald-fé,\tné\ ilyen eredmény nincs. 3. Szi-
ság szempontjából az Endrődi-féle és a drezdai lárdság szempontjából Endrődi módszere a
eljárás egyenlő értékű. M á s szóval : A z "Endrődi- fa szilárdságát annak tizenegy szeresére emeli, a
féle módszer itt sincs legyőzve. Rovald-féle eljárásnál ellenben a fa szilárd-
5. A z Endrődi-féle eljárás az impregnált sága lényegében nem változik• 4- A z Endrődi-
fa szilárdságát a szuhos fa szilárdságával féle eljárásnál használt paraffin-keverék nyomó-
szemben annak tizenegyszeresére emeli, míg szilárdsága akkora, h o g y annak minden négy-
ugyanez szögcentiméterére 2jo méteres magas paraffin-
a lenolajos eljárással és oszlop állílható, míg az alsó rész alakját m e g -
a Rovald-ft\z módszernél lényegéhen nem változtatja. A Rovald-féle eljárással k o n z e r -
változik- vált tárgy ilyen tulajdonsággal nem bír, mert
IV. Kiderül ebből, hogy a három módszer különben erről megemlékezett volna a hiva-
közül szilárdsági szempontból az Endrődi-féle eljá- talos szakvélemény.
rás olyan kiváló eredményt értei, hogy azzal a többi S most, miután mindezt tudjuk s amikor
módszer eredménye össze sem hasonlítható. már előttünk fekszik a m ű e g y e t e m hivatalos
6. A z Endrődi-fé\z paraffin-keverék észlelt szakvéleménye s annak kommentált tartalma,
legkisebb nyomószilárdsága 22 kg'cm 2 , annak rátérek az 1914. április hó 2-án tartott ta-
minden négyszögcentiméterére 2 50 méter magas nácskozmány j e g y z ő k ö n y v é b e n foglalt szak-
paraffinoszlop állítható, míg az alsó rész alakját vélemények és nézetek taglalására, mert é r z e m ,
megváltoztatja. hogy a vélemények legtöbbjének tarthatatlan-
A szakvélemény a másik két eljárásnak ságát ki t u d o m mutatni.
ilyen tulajdonságairól nem szól, de nem is M i n d e n e k e l ő t t dr. "Bruck Róbert « G u t a c h -
szólhat, mert azoknak nincsenek ilyen tulaj- ten»-jének a viaszos, a paraffinos, a s z é n -
donságaik. kéneges, a lenolajos és a lenolajosnak általa
V. A szakvélemény e megállapítása a l l . és borostyánlakkal és Florida-olajjal javított m ó d -
a IV. alattiakkal együtt döntő fontosságú az szereit rekapitulálom s ezekkel kapcsolatban
Endrődi-féle eljárás föltétlen hasznavehetőségére azokra vonatkozó ellenvetéseimet és c z á f o l a -
nézve. taimat a d o m elő.
M i n d e h h e z hozzáveendő m é g Rejtő S . ta- 1. A faműemlékek konzerválására mondja
nárnak a lenolajról nagyon is érthetően ki- Bruck R. említett iratában — forró, m e g o l -
fejezett véleménye, h o g y t. i. a lenolaj ké- vasztott viaszt véltek czélszerűen alkalmaz-
sőbb, «állítólag» 2 — 3 év múlva meggyantá- hatni, amihez különböző gyantákat, kolofóniu-
sodhátik s ennek folytán az a szilárdságot mot stb. kevertek. E kisérletek e r e d m é n y e i
növelje//. T e h á t : «meggyantásodhatik» ; «növel- igen rosszak voltak. A l e g t ö b b festék színe
heti» , — «később»; — «állítólag 2—3 év teljesen megváltozott s a régi festmények
múlva»; — szerintünk azonban, különösen tónusai megsemmisültek. Ezenkívül a konzervált
nagyterjedelmű és vastagabb faszobroknál, tárgyakra lerakódott viaszréteg a pornak és
talán csak 1 0 - 1 2 év múlva, vagy még ennél koromnak is alkalmas gyüjtőfelülete g y a n á n t
is később, esetleg soha. szolgált, miáltal azok tisztogatása vált n e -
A tudós és illetékes fórumnak e szavai tehát hézzé. R ö v i d idő multán a viaszszal k e z e l t fa-
valósággal megsemmisítők a Bruck-féle lenolajos ragványok megfeketedtek. További hátránya
módszerre nézve, mert ama bizonyos m e g g y a n - az eljárásnak az, h o g y többszöri m e g i s m é t -
tásodásnak a bekövetkezését bizonytalan i d ő b e lésénél é s a megolvasztott viasznak f o r r a s z t ó -
helyezi. M á r p e d i g , ami bizonytalan, az rossz lámpával v a g y vasalóval való erőművi b e o l -
s kisérletkép éppenséggel nem alkalmazandó vasztásánál a megolvadt viasz gyorsan kihűlt
régi fa-műemlékeinknél, mert e tárgyak mil- és arra, h o g y kellőkép hasson, nem nyomult
liókat érő kincsek s nem kísérleti nyulak- be e l é g mélyen a konzerválandó faemlék
H o g y p e d i g a Rovald-féle módszer m e s s z e testébe.
m ö g ö t t e áll az Endrődi-félének, az kiderül a 2. U g y a n e z az e s e t forog fenn a fa-mű-
szakvélemény eme pozitív megállapításaiból: emlékeknek paraffinnal való beitatásánál is,
5*
i8 J(égifa-műemlékeink,megmentése 32
amely anyag eleintén f é n y l ő fehér, csakha-
mar azonban sárga lesz és a faragványok
felületét zsíros rétegével kellemetlen hatásúvá
teszi. A paraffin szintén i g e n gyorsan kihűl,
miközben a molekulák kikristályosodásánál
keletkező zsír-szénhydrogének (Fettkohlen-
wasserstofife) a műemlék színeire és a r a n y o -
zására hátrányosan hatnak. A paraffin puha
-marad s emellett, ép ú g y mint a viasz, a
por és a piszok lerakódására kedvező felületül
szolgál. M i n d e z e k e n kívül s elsősorban a p a -
raffinnak valamely műemléknél való alkalma-
zása azért v e s z é l y e s , mert annak kikristályo-
sodása a színeket megváltoztatja és mert a
fatárgy belsejében élő kártékony rovarokat
meg nem öli.
3- E g y gyakran használt másféle eljárás
abban áll, h o g y a konzerválandó tárgyat l e -
hetőleg légmentesen záródó edényben szén-
kéneg- és formaldehyd-gőzöknek teszik ki. E l -
tekintve ez eljárás nehezen kezelhető v o l t á -
tól, az eredmények itt is f ö l ö t t e kérdésesek
voltak. Jóllehet az élősdi rovarok elpusztul-
tak, azok álczái többnyire életben maradtak,
úgy h o g y az eljárás b e f e j e z é s e után csakha-
mar ismét mutatkoztak a műemlékek belsejé-
ben a kártékony rovarok által okozott p u s z -
títások. E z eljárásnak hiányossága még az is,
h o g y e g y o l y a n nagyon szuvas faragványt,
amelynek l e g f ő b b állományát a szúpor képezi
s amelyet már talán csak a krétaréteg és a
festékhártya, mint külső bőr tart fenn, e s z e -
rek meg nem szilárdítják s í g y a törékeny
tárgynak legcsekélyebb érintése abban kárt
okozhat.
A további kísérletek feladata volt tehát
e g y olyan impregnáló eljárásnak a feltalálása,
amely anyag a műemlék l e g b e l s ő részeibe is
behatoltatható, h o g y ez az anyag a rovarokat
és álezákat megölje s a szúpor m e g k e m é n y í t é -
sével a tárgyaknak szilárdságot és állandó-
s á g o t is kölcsönözzön. Feltétel volt még, h o g y
a festékek színei s az aranyozás ne szenved-
jenek, h o g y a műemlék külső megjelenése,
jellege ne változzék meg s h o g y a faragvány
e s e t l e g megcsonkult részeit szobrászati úton
ki lehessen egészíteni. E z okból a konzervált
fának vághatónak, faraghatónak, fürészelhető-
nek s olyannak kell lennie, h o g y arra újabb
részek felenyvezhetők legyenek, az újonnan
felrakott krétarétegnek pedig erősen kell a
fára ragadnia.
4. Ilyen konzerváló-anyagnak ismerték fel
a forró lenolajat, amelybe a konzerválandó tár-
gyat huzamosabb i d ő r e behelyezték. A forró
olajat a tárgy mohón szívja magába; az olaj
megöli a rovarokat és azok álezáit, az ismételt
kezelés p e d i g a szúport kompakt t ö m e g g é
változtatja át. A z olajhoz féregölő anyagok
is keverhetők.
Ü g y e s kezelés mellett ezzel az eljárással
megfelelő e r e d m é n y e k h e z juthatunk, amiként
az évek óta végzett kísérletek valóban k e d v e z ő
e r e d m é n y e k e t szültek is.
M i n d e z e k daczára m é g mindig l e g y ő z e n d ő k
voltak azok a n e h é z s é g e k , amelyek megaka-
dályozzák, hogy ezt az eljárást bárki — még
gyakorlatlan egyén is — és bárhol i g é n y b e
vegye.
A tárgyak enyves festékeit az impregnálás
előtt e n y v e s vízzel kellett kezelni, h o g y azok
színeinek elváltozását elkerüljük, ami csakis a
l e g n a g y o b b óvatosság mellett történhetik. Ha
a festékeket mértéken túl beitatjuk, megpuhul
a krétaréteg, a kellő gyakorlat híján v é g z e t t
eljárásnál p e d i g , a forró lenolaj behatása kö-
vetkeztében, a festék- és krétarétegekben h ó -
lyagok támadhatnak, ami a rétegek leválását
s lehullását idézheti e l ő .
Terjedelmes műveknél, n a g y o b b faszobrok-
nál és hasonló tárgyaknál, a fatestet a hátsó
részen ki kell vájnunk, v a g y azokba be kell
fúrnunk, h o g y a forró olaj könnyebben ha-
tolhasson a tárgyak belsejébe. Minél kisebb
mértékben szuvas a tárgy, annál nehezebben
hatol be abba a forró olaj. A legjobb e r e d -
ményt ezzel az eljárással a férgek által csak-
nem teljesen porrá őrölt tárgyaknál érték el.
Kellemetlen mellékjelensége ennek a m ó d -
szernek m é g az, h o g y a lenolajjal kezelt fa-
ragvány aránylag igen h o s s z ú idő alatt szárad
ki és keményedik meg teljesen. Habár az í g y
konzervált tárgyaknak eredeti helyükre újból
való felállításánál figyelmen kívül nem ha-
gyandó, h o g y a tárgyakba behatolt lenolaj
azokat sokkal súlyosabbakká teszi, mindamel-
lett a súlygyarapodás nem írható az eljárás
hátrányára.
5. A szász királyság műemlékei bizottságá-
nak műhelyében sok kísérlet történt e g y olyan
anyagnak és eljárásnak a feltalálására nézve,
amelyeknek alkalmazásával a forró lenolajjal
való konzerválásnak imént leírt hátrányai l e -
küzdhetők. E z t az anyagot az ú. n. 1\onzer-
váló-olajhan m e g is találták; e z t alkalmazzák
ma is s miként az eredmények mutatják, a
legjobb sikerrel. E z a konzerváló-olaj a len-
olajnak, a Florida-olajnak és a borostyán-
 J(égifa-műemlékeink,megmentése 33
lakknak a keverékéből áll. Percentuális ö s s z e -
tételét a konzerválandó tárgynak kisebb-na-
g y o b b mértékű pusztulási foka határozza meg ;
a nagyon szúette tárgyaknál — hogy a szúpor
m e g k e m é n y e d é s e előmozdíttassék — a l e n -
olaj százalékaránya nagyobb. A borostyán-
lakk a száradást mozdítja elő, a Florida-
olajat p e d i g többféle okból keverjük a kon-
zerváló-olajhoz: miután folyékonyabb a len-
olajnál, ennek behatoló-képességét fokozza és
— étheres olaj lévén — a férgeket m e g -
öli.
Ennek az eljárásnak nagy előnyei a követ-
kezők : a konzerváló-olaj h i d e g állapotban
használható ; könnyen hatol be a faragványok
és a táblaképek féregrágta csatornáinak l e g -
belsőbb részeibe is, anélkül, h o g y a tárgya-
kat ki kelle vájnunk v a g y megfúrnunk; a
rovarokat s azok álczáit elpusztítja; a lenolaj
a szuvas, korhadt fát megkeményíti és a kon-
zervált tárgy aránylag igen hamar kiszárad ;
végül a konzerváló-olajjal kezelt faragványt
szobrászati úton ki lehet egészíteni s az f e s t -
hető és aranyozható is.
Kémiai vizsgálatok igazolják, h o g y e z a
szer a tárgyak festékeinek színeit és aranyo-
zását meg nem változtatja».
Ezek Bruck állításai. M o s t lássuk azokra
az ellenvetéseket és czáfolatokat.
1. Állítja Bruck• h o g y a viasz-eljárás hasz-
navehetetlen, mert a megolvasztott viasz g y o r -
san kihűl s nem nyomul be elég m é l y e n a
konzerválandó tárgy testébe.
E tény ellen nem lehet észrevételem.
2. A viasz-eljárással kapcsolatban a paraffin-
eljárásról Bruck a következő hátrányokat so-
rolja fel :
a) a paraffin nem hatol be elég m é l y e n a
tárgy t e s t é b e ;
b) a paraffin a faragványok felületét zsíros
rétegével kellemetlen hatásúvá t e s z i ;
c) a megolvasztott paraffin gyorsan kihűl,
miközben a kikristályosodásnál keletkező gá-
zok a tárgyak színére és az aranyozásra hát-
rányosan hatnak ;
d) a paraffin a por és piszok lerakódására
k e d v e z ő felületül szolgál ;
ej a paraffin a konzervált tárgyak belsejé-
ben a kártékony rovarokat meg nem öli.
Ellenvetéseim és czáfolataim :
H o g y Bruck T^óbert a paraffin-eljárásról
ilyen kedvezőtlenül nyilatkozik, annak e g y e t -
len oka az, h o g y ő a J^athgen által ismert s
leírt, 1 de tökéletlennek bizonyult berlini pa-
raffin-eljárásnál másféle paraffinos eljárást ab-
szolúte nem ismer. N e v e z e t e s e n : nem ismeri az
Endrődi-félét, mert ha ezt ismerné, annak
máig megállapított s kézenfekvő nagy ered-
ményeiből m e g g y ő z ő d ö t t volna:
aj h o g y Endrődi paraffin-japánviasz keve-
rékének megolvasztott anyaga át- és átjárja a
konzerválandó tárgyat, legyen az kisebb mérték-
ben korhadt, szuvas, vagy tiszta merő szúporrá
átváltozott. Erről az Endrődi által konzervált
tárgyak több darabján a tárgyak s z é t f ü r é s z e -
lésével s fúrási próbák útján ismételten m e g -
g y ő z ő d t ü n k s ma is bárki m e g g y ő z ő d h e t i k .
b) A z Endrődi által konzervált tárgyak fe-
lülete egyáltalában nem zsíros. A z ő teljesen
kifejlesztett módszere a tárgyak felületét ere-
deti régi karakterében, a színeket eredeti tónusaik-
ban, az aranyozást és ezüstözést pedig nüanszai-
nak változatlan állapotában tárja elénk• M i n d -
ezt láttuk s bárki bármikor meg is láthatja.
c) A paraffin-japánviasz kihűlésének idejét
Endrődi az ő eljárásával szuverén módon hatá-
rozhatja meg és tetszése szerint szabályozhatja.
K e v e r é k e nem kristályosodhatik ki, mert ebben
a japánviasz szolgál gátló akadályul, amint ezt
dr. Gasparetz G. E . alapos szakvéleménye
kimutatta, l l y e t é n k é p a konzerválás alatt olyan
gázok sem keletkezhetnek tehát, amelyek a tárgyak
színére és az aranyozásra - t e g y ü k h o z z á :
az ezüstözésre is — hátrányosak volnának.
dj Endrődi eljárásánál a konzervált tárgyak
felületét nem borítván paraffin-réteg, a felüle-
tek nem lehetnek a por és piszok kedvező
lerakodó-helyei. V a l ó igaz, h o g y az Endrődi
által elsőknek konzervált tárgyakon ilyen vé-
kony réteg előfordult, de azt az eljárás tö-
kéletesítése már teljesen eliminálta.
e) Endrődi eljárása révén a megolvasztott
paraffin-japánviaszkeverék a tárgyakat át- és
átjárván, azokban minden rovart és álczát töké-
letesen elpusztít. A Gasparetz dr. által kiadott
tanulmány megállapítja, hogy a paraffinnak
olvadáspontja vízfürdőn történő f ő z é s által
7 4 — 8 o ° C-ra emelhető, forráspontja pedig
3oo° C-nál magasabban fekszik. Ki van zárva
tehát, hogy e h ő f o k behatása után a konzer-
vált tárgy belsejében élő szervezet megma-
radjon, főkép ha figyelembe vesszük, h o g y a
megolvasztott keverék a tárgy e g é s z belsejét
át- és átjárja s annak minden hézagát oly
1 T^athgen. Die K o n s e r v i r u n g v o n Altertumsfun-
d e n . Berlin, 1 8 9 8 .
3° J(égifa-műemlékeink,megmentése 34
kompakt módon kitölti, Hogy ezzel a fának
mintegy régi consistentiája vissza van állítva.
3. Brucknak a szénkéneg- és formaldehyd-
gőzökkel való eljárásról szóló s való tényeken
alapuló kritikájára nincs ellenvetésem.
4. A forró lenolajjal való eljárás hátrányaiul
Bruck a következőket sorolja fel :
a) A konzerválandó tárgyaknak enyves fes-
tékeit a forró lenolajjal való impregnálás előtt
enyves vízzel kell kezelni, h o g y a festékek
színei meg ne változzanak. E z a kezelés csakis
a legnagyobb óvatosság mellett történhetik, mert
helytelen kezelés, vagy gyakorlatlan egyén
által végzett eljárás mellett a krétaréteg meg-
puhulhat s a festék- és krétarétegekben hó-
lyagok támadhatnak.
b) A nagyobb terjedelmű (vastagabb) tár-
va
gyakat hátrészeiken ki kell vájnunk, gy
azokba be kell fúrnunk, Hogy a lenolaj be-
hatolását előmozdítsuk.
c) A lenolajjal impregnált tárgyak arány-
lag igen hosszú idő alatt száradnak ki és kemé-
nyednek meg teljesen, ezenkívül az így kon-
zervált tárgyak sokkal súlyosabbakká is válnak.
Mindezek a nagy hátrányok — Bruck
szerint — kiküszöbölhetők, ha a konzerválást
a borostyánlakkal és Florida-olajjal kevert
5. lenolajos eljárással végezzük, mert
a) ez a «konzerváló-olaj» hideg állapotban
is használható;
b) mert könnyen hatol be a tárgyak leg-
belsőbb részeibe is, anélkül, h o g y azokat ki
kellene vájnunk v a g y megfúrnunk ;
c) mert a rovarokat s azok álczáit elpusztítja ;
d) mert a szuvas fát megkeményíti;
e) mert a vele konzervált tárgy aránylag
igen hamar kiszárad s végül,
f ) mert a kezelt faragvány szobrászati úton
kiegészíthető s azt aranyozni és festem is lehet.
"Ellenvetéseim és czáfolataim :
A budapesti műegyetem mechanikai-tech-
nológiai laboratóriumában végzett kísérletek,
amint az a szakvéleményből látható, kétségbe-
vonhatatlanul megállapították, h o g y a
a) A hideg lenolajos eljárás nem praejudi-
kálhat az Endrődi-féle meleg paraffinos eljárás-
nak, mert ez utóbbinál sem lépnek fel ez ok
miatt zavaros körülmények;
b) a Bruck-féle lenolajos eljárásnál «a len-
olaj csak a megmaradt faanyag vázát és a
szúlisztet itatta tele, az üregekben természetesen
nem maradt meg», ellenben az Endrődi-féle
paraffinos eljárásnál «a paraffin a szuhos fa
minden üregét kitöltöttem.
Világos ebből, hogy Bruck «Gutachten»-
jének az az állítása, h o g y a konzerváló-olaj
a tárgyak legbelsőbb részeibe is anélkül,
hogy azokat ki kellene vájnunk vagy meg-
fúrnunk, könnyen behatol, meg nem felel a
valóságnak• Í g y tehát m i n t h o g y a lenolaj a
konzervált tárgy üregeiben nem marad meg,
az Endrődi-féle eljárásnál ellenben a paraffin
annak minden részét kitölti s ezzel a pudvás,
szúette fának régi consistentiáját visszaadja
világossá lesz az is, h o g y Endrődi eljárása
magasan fölötte áll a drezdai eljárásnak.
c) Endrődi eljárása a konzerválandó fa
testében lévő rovarokat s azok álczáit szintén
teljesen elpusztítja. Ezt az eljárást tehát a
drezdai e szempontból sem g y ő z t e le.
d) A m ű e g y e t e m hivatalos véleménye s z e -
rint az Endrődi-féle eljárásnál a paraffinnal
impregnált fa «szilárdsága a szuhos fa szilárd-
ságának tizenegyszeresére emelkedett, míg a
drezdai és a Kovald-féle impregnálás a fá-
nak nyomó szilárdságát lényegesen nem változ-
tatta megi>. E pontnál megint és felette világos,
h o g y ha a drezdai eljárás révén a konzervált
tárgyak meg is keményednek, a megkeménye-
dés fokát az Endrődi-féle eljárással összehason-
líthatatlanul tökéletesebb mértékben lehet elérni.
e) Bruck szerint a konzerváló-olajjal kezelt
tárgy aránylag igen hamar k'szárad. A mű-
e g y e t e m szakvéleménye e dologban érdemle-
g e s e n nem nyilatkozik, mert a vizsgálathoz
-— ismeretlen okokból —- alkalmas anyag nem
állott a mechanikai-technológiai intézet rendel-
kezésére. A. «lenolaj későbbi, állítólag 2—3
év múlva beálló gyantásodása folytán történő
szilárdság megnövekedéséről» tehát csak mint
lehetőségről beszélhet a szakvélemény.
Következik ebből, hogy a drezdai és a
Kovald-féle eljárással impregnált tárgyak szá-
radás s az ezzel összefüggő szilárdság szem-
pontjából hivatalosan még egyáltalában nincse-
nek megvizsgálva, ezt a mulasztást tehát utó-
lag pótolni kell. A d d i g ez a kérdés eldön-
tetlen.
f ) A z Endrődi-féle eljárással kezelt tár-
gyakat szobrászati s egyéb mechanikai úton
szintén kifogástalanul ki lehel egészíteni; azokat
vágni, fűrészelni, fúrni, faragni és gyalulni is
lehet. E p ú g y ragasztani, festeni, aranyozni és
ezüstözni. Endrődi eljárása tehát e szempont-
ból sem áll a drezdai mögött.
Hozzátehetem még, hogy a Bruck által
o l y súlyos okokból elitéit forró lenolajos eljá-
rással szemben pártolt hideg lenolajos eljárást

J(égifa-műemlékeink,megmentése
csak azért, mert az h i d e g e n jön használatba
s csak azért, mert ahhoz borostyánlakk és
Florida-olaj van keverve, kémiát tudó e m b e r
még nem tekintheti olyan konzerválási eljá-
rásnak, amelyet biztosnak és teljes megnyug-
vással elfogadhatónak lehetne venni.Éppenséggel
nem látom ilyennek én sem, mert az a változ-
tatás, h o g y a forró lenolaj helyett hideg len-
olajat használ s hozzá e g y é b anyagokat kever,
még nem «javíthat» a d o l o g lényegén annyit,
h o g y e változások a forró lenolajos eljárás
óriási hátrányait megszüntetnék.
Rébusz tehát még ma a drezdai eljárás és
annak használatbavétele ugrás volna a sötétbe,
mert az a körülmény, h o g y a szász királyság
műemlékeinek bizottsága a drezdai eljárást
alkalmaza a konzerválásnál, még nem döntő.
Használja, mert ennél jobbat ez idő szerint nem
ismer, amiből azonban é p p e n nem következik,
h o g y mi is használjuk azt, főkép ha jobb,
tökéletesebb konzerváló-eljárás birtokában vagyunk-
Piece d e résistance-nak hagytam a drezdai
lenolajos eljárás tökéletlen voltának b e b i z o -
nyítására a következő d ö n t ő körülménye-
ket.
A paraffin a Cn fí2n + 2 képletű ú g y n e v e -
zett aliphás szénhydrogének csoportjába, ama
vegyületek sorába tartozik, amely sorozatnak
l e g e g y s z e r ű b b tagja a methan (CHJ, egyik
felső tagja p e d i g például a pentatriacontan
(CK Ji72)- A paraffin ennek a sorozatnak húsz-
huszonhetedik tagját képezi, ezért v e g y i k é p -
lete : C20H42 — C27 7/ 56 . AZ e g é s z sorozat minden
e g y e s tagját az jellemzi, h o g y erős kémiai
ágensekkel szemben igen ellentállók, például
halogénekkel közvetlenül nem egyesülnek és
még a füstölgő salétromsav, chrómsav, kénsav
és káliumpermanganát is alig hatnak reájuk,
vagy csak magasabb hőmérsékletben. E z a
kémiai inactivitásuk az oka annak, h o g y az
egész sorozatot paraffinoknak (parum affinis,
csekély vegyrokonságú) is nevezik. A paraf-
finok sűrűsége c s e p p f o l y ó s állapotban kisebb,
mint a vízé, amiből következik, h o g y a víznél
könynyebben hatolnak be a szerves testek
belsejébe, esetünkben : a fák szöveteibe.
H o g y paraffint nyerhessünk, előbb paraffin-
olajat kell előállítanunk. E z t a nyers p e t r ó -
leumnak 3 0 0 fokon felül való átdesztilálásával
nyerik, mely körülbelő] 2 0 % - á t teszi ki a
nyers petróleumnak. E b b ő l a fractióból ki-
fagyasztás által kapják magát a szilárd paraffint.
Nyerhetik még lepárlás útján a fa- v a g y
kőszénkátrányból is, amikben a paraffin- vagy
35
methánsorozat magasabb tagjai készen k é p -
ződve találhatók.
A paraffin tiszta állapotban viaszszerű, szín-
telen, áttetsző vagy fehér, szagtalan, ízetlen,
tapintata zsírszerű, törése j e g e c z e s - l e m e z e s .
Fajsúlya 0*83—0*97, v a g y i s akkora, mint az
ép b ü k k f á é ; keménysége a Breithaupt-skála
szerint ] — 2 ° között ingadozik ; olvadáspontja
4 3 — 6 i ° C között van, d e az olvadáspontot
vízfürdőn 7 4 — 8 o ° - r a lelet e m e l n i ; 3 0 0 ° C-nál
forr, meggyújtva szénsavvá és vízzé é g el ;
vízben egyáltalában nem, ellenben é t h e r -
ben, kloroformban és carboneum tetra-chlora-
tumban könnyen, benzinben és terpentinben
elég jól, alkoholban csak kevéssé oldódik.
Savak nem hatnak reá, lúgok nem s z a p p a n o -
sítják e l ; a szerves szövetek irányában telje-
sen k ö z ö m b ö s . M i n d e n arányban összeolvaszt-
ható viaszszal, szilárd zsírsavakkal és g y a n -
tákkal.
A földviasz — ozokerit — voltaképen szin-
tén paraffin. Előfordul n a g y o b b t ö m e g e k b e n
Galicziában Boryslaw mellett, közel D r o h o -
biczhoz és a bohorodzani járásban. Itt arról
nevezetes, h o g y 1907-ben Staruni falunál a
diluviális mammuthok szőrrel borított é p t e s -
teit és e g y orrszarvúnak majdnem teljes hul-
láját találták benne 8 ' / 2 , illetve 13 '/2 méter
mélységben. A z ozokerit, ép úgy, mint S z i -
béria jege, évezredeken át konzerválta e z e k e t
a lényeket. A természet tehát ujjal mutatott
rá a paraffin csodálatos konzerváló tulajdonsá-
gára !
H a a paraffint japánviaszszal (cera japonica)
keverjük, ez sokat javít a paraffin tulajdon-
ságain: olvadáspontját 6 0 — 65° C-ra emeli,
k e m é n y s é g é t fokozza, a felületen való ki-
kristályosodást meggátolja s az impregnált
tárgyat az elhajlításnak sokkal jobban ellent-
állóbbá teszi.
E z z e l szemben lássuk, mi és milyen visel-
kedésű a lenolaj ?
A lenolaj az Cn h2 l _4 02 képletű ú g y n e v e z e t t
egybázisú, telítetlen zsírsavak egyik olyan
tagja, amelynek főalkotó része a lenolajsav
(linolsav): ClsH3.,02. T e h á t : nem indifferens,
a kémiai ágensekkel szemben nem ellenálló,
inactiv vegyület, hanem savas hatású zsír,
annak minden rossz tulajdonságával fel-
ruházva.
A lenolajat a len magvaiból sajtolás útján
nyerik. Kevéssé sűrű, aranysárga, majd sárgás-
barna folyadék ; fajsúlya 0^93—0*94 ; — 27 C.
fokon m e g f a g y ; íze és szaga kevéssé é r e z -
32 J(égi fa-műemlékeink,
hető, sajátságos; tömény borszeszben és
étherben oldódik. A levegőn könnyen szárad,
miközben s z é n d i o x y d és víz távozik b e l ő l e ,
de száradás után — oxygénfelvétel folytán
— í i — 1 2 százalékkal súlyosabb lesz és
gyantaszerű a n y a g o t hagy maga után. H u z a -
mosabb állás után, mint minden növényi és
állati olaj, megavasodik. A l k o t ó részei: i . A
lenolajsav fC I8 ?/ 32 O J , mely a lenolajban talál-
ható 95°/o z s í r o s olajok l e g n a g y o b b részét
k é p e z i ; ez a l e v e g ő n o x y g é n t véve fel, o x y -
linolein-savvá (CISI/32 0 ä / ) válik, mely g y a n t a -
szerű lesz és megszárad. 2. A palmitinsav,
stearinsav, myristinsav és olajsav kis mennyi-
ségben. 3. G l y c e r i n 5°/0, zsírsavakhoz kötve.
A borostyánlakk> amit a drezdai eljárásnál
a lenolajhoz kevernek, a borostyánkő hulla-
dékaiból, az ú. n. firnisz-kövekből nyert ter-
mék s l é n y e g i l e g nem más, mint borostyán-
firnisz. Czélja csupán az, h o g y a megkemé-
nyedést f o k o z z a . E g y é b tekintetben viselke-
dése a lenolajéval azonos.
A 'Florida-olaj étheres olaj s csak mint
rovar- és f é r e g ö l ő - s z e r jöhet figyelembe.
Ha már m o s t a paraffin-japánviasz-elegy-
nek és a lenolaj-borostyánlakk-Elorida-olaj-
keveréknek a régi fa-műemlékek konzervá-
lása szempontjából olyannyira megfontolandó
jó és rossz tulajdonságait egymással ö s s z e -
mérjük, kiderül, h o g y az Endrődi által hasz-
nált konzerváló szernek komolyan számba-
vehető rossz oldala abszolúte nincsen, van a z o n -
ban b ő s é g e s e n a lenolajnak, amiket pontosan
fel is sorolok a k ö v e t k e z ő k b e n :
1. A lenolaj nem indifferens vegyület, hanem
zsírsav, tehát savas hatású. M i n t ilyen, válto-
zásokat okozhat különösen a faragványok ara-
nyozásaiban, d e főkép ezüstözésében, amiről
Bruck egyáltalában mélyen hallgat.
2. A lenolaj könnyen szárad — a levegőn.
Eközben s z é n d i o x y d és víz távozik b e l ő l e .
Száradás után — o x y g é n f e l v é t e l következté-
ben — 11 — 1 2 százalékkal súlyosabb lesz és
gyantaszerű a n y a g o t hagy maga után.
N e m tudom elképzelni, hogyan képes a ter-
jedelmes, vaskos faragványok, például az élet-
nagyságon felüli szobrok porrá őrölt testének
legbelsejébe behatoló (ha ugyan behatol! amit
azonban tagadok) lenolaj a levegőnek úgyszól-
ván teljes hiánya mellett kiszáradni? Hogyan
távozik el e szobrok belsejéből a száradás foly-
tán keletkező széndioxyd és víz ? H o g y a n száll
el főkép akkor, ha a lenolaj a fény és a le-
v e g ő behatására a szobor külső felülete alatt
megmentése 32
megkeményedett kérget alkot, mely a beljebb
e s ő »kocsonyás tömeg kiszáradását e g y s z e r ű e n
lehetetlenné teszi ? Vagy, feltéve, h o g y ki
fog száradni, mennyi időre lesz szükség a teljes
kiszáradáshoz ?
3. H a a lenolajat kisebb tömegű tárgyakra
külsőleg alkalmazzuk, az gyantaszerű anyaggá
szárad — firnájszolódik. E z helyes, de kér-
dem : mi lesz azokból a fatáblákra festett tem-
pera- vagy olajképekből, amelyeken ilyen gyanta-
réteg lerakódik s idővel szépen megfeketedik ?
Ez a körülmény nem e j t h e t - e gondolkodóba
minden igaz embert? A v a g y a drezdai el-
járásnak tűzön-vízen keresztül való portálása
már mentesít attól a feladattól, h o g y a képek
színeinek, tónusainak s e z z e l együtt az ara-
nyozás és ezüstözés régi karakterének érintet-
len fenntartását ennél az eljárásnál is biztosí-
tani szintén egyik l e g e l s ő , legfőbb k ö t e l e s -
ségünk ?
4. Végül, ha figyelmen kívül nem hagyjuk azt
a faktumot, h o g y a lenolaj az ő borostyán-
lakk-társával e g y e t e m b e n nem tud elég szilárd-
ságot adni különösen a vaskosabb faragványok-
nak, ki és milyen lelkiismerettel fogja vállalni
ezek fennmaradásáért a felelősséget akkor,
ha az eljárásnak e roppant hátrányát előzetesen
ismerve, m é g i s ezzel az eljárással konzervál-
tatjuk fa-műemlékeinket?
Biz, mindezt alaposan, lelkiismeretesen és
férfiasan meg kell gondolnunk, ha csak ú g y
nem akarunk válaszolni e kérdésre, mint az
a «műtörténészünk», aki cinikus kínjában e g y
aggodalmaskodónak így f e l e l t : «Konzerváljunk
a k á r h o g y a n ; a fő az, h o g y az oltár addig
tartson, amíg mi élünk Utánunk aztán jöhet
— az özönvíz ! . . . »
M o s t p e d i g rátérek az április 2-iki é r t e -
kezlet j e g y z ő k ö n y v é b e n foglalt vélemény-
nyilvánítások s az azokban kifejezésre juttatott
nézetek bírálatára.
Dr. Éber "László (2. pont) jelentette, h o g y
Gerabek F. műasztalos állította helyre a b e s z -
terczebányai oltárt «az általa régóta g y a k o -
rolt eljárással, látszólag teljes sikerrel». M e g -
állapítandó, h o g y ez a Gerabek által «régóta
gyakorolt» eljárás a régimódi enyves eljárás
volt. A látszólagos teljes siker felől mi, be-
avatottak, tökéletesen tájékozva vagyunk: tel-
jes sikertelenség az, mely csakis a kényszerűség
által igazolható némikép. A valóság az, h o g y
sírva nézhetünk e remek műemlékünk l e g -
közelebbi sorsa e l é !
Éber L. jelentette tovább, h o g y «a paraf-
 Rßgi fa-műemlékeink,
finnal impregnált tárgyak igen súlyosokká
válnak, ami kivált magas szárnyasoltároknál nagy
nehézséget okozhat». Ellene szól ez állítás-
nak a hivatalos szakvélemény, amely ki-
mutatja, h o g y a frissen telített szuvas fának
fajsúlyát
az E n d r ő d i - f é l e eljárás annak háromszoro-
sára,
a drezdai olajos eljárás p e d i g annak J ' 7 5 -
szörösére,
a Kovald-féle eljárás p e d i g annak 4'2-szere-
sére emelte.
Valamennyi eljárás között tehát— még egyszer
hangsúlyozom -— az "Endrődi-féle emeli a leg-
kisebb mértékben a konzervált fa súlyát. H o g y
konkrét esetekben mikép alakul ez a súly-
emelkedés, arra nézve álljanak itt a követ-
kező példák:
A M ú z e u m o k és Könyvtárak Orsz. F ő -
f e l ü g y e l ő s é g e megbízásából Endrődi a Sáros-
vármegyei M ú z e u m öt X V — X V I . századbeli
faszobrát konzerválta. A konzerválás kiváló
sikerű volt, a súlygyarapodásról p e d i g b e s z é l -
jenek maguk a szobrok az ő adataikkal:
1. Mária-szobor. M a g . : 9 3 . cm. S ú l y a
konzerválás e l ő t t : 5^50 k g . ; u t á n : 7*80 kg.
2. Mettercia szobra. M a g . : 93 cm. S ú l y a
konzerválás e l ő t t : 1 2 - oo k g . ; után: i 6 - 8 o kg.
3. Jakab apostol szobra. M a g . : 134 cm.
S ú l y a konzerválás e l ő t t : i8"8o k g . ; után :
3 1 7 0 kg.
4. János apostol szobra. M a g . : 135 cm.
S ú l y a konzerválás e l ő t t : i 8 ' o o k g . ; u t á n :
34-10 kg.
5. Gábriel arkangyal szobra. M a g . : 80 cm.
Súlya konzerválás e l ő t t : 9 ' 0 7 k g . ; u t á n :
14-20 kg.
Amint látszik, a konzerválás után beállt s ú l y -
gyarapodás éppen nem tetemes, mert a kon-
zervált szobrok súlya megfelel az egészséges fából
faragott szobrok természetes súlyának.
Véleményem szerint Eber L. túlzott m é r -
tékben argumentált Endrődi eljárásának sikere
ellen azzal az állítással is, h o g y a szobroknak
súlyban való meggyarapodása «kivált magas
szárnyasoltároknál nagy nehézséget okozhat».
E z az okfejtés nem állhat meg, mert a kon-
zervált oltárok szerkezeti részeinek újakkal
való kicserélése: új szárnyforgató-csapok,
tartó-oszlopok, keretpadlózatok, vasoszlopok
s e g y é b hasonló szerkezeti járulékok készít-
tetése a restaurálás-konzerválásnak egyik l e g -
első feladata, h o g y a helyreállított oltár
tartó- és hordószilárdsága megfelelővé t é t e s -
megmentése 33
sék. Ha tehát bizonyos arányban meg is nő a
szobrok súlya a konzerválás révén, még sokkal
nagyobb mértékben gyarapítható az oltár
h o r d ó k é p e s s é g e a restaurálás által.
Éber harmadik állítása az, h o g y a paraf-
finos eljárás «igen drága» s h o g y «Endrődi a
lőcsei főoltár konzerválásáért j0.000 koronát
kért». Kért, d e nem pusztán a konzerválásért,
hanem a restaurálásért is. Endrődi egy későbbi,
a Műemlékek Országos Bizottságához 1914.
júl. 20-án beterjesztett költségvetésében, csak
15.142 koronát számított az e g é s z oltár konzer-
válásáért.
N e g y e d i k kifogása Ébernek az, h o g y az
Endrődi által konzervált tárgyak felülete zsíros.
E z t a hátrányt, a tökéletesített eljárás telje-
sen megszüntette. A z Endrődi által az 1915-ik
év második felében konzervált bártfai s z o b -
rok felületei is már teljesen zsírmentesek• E z z e l
magától megszűnik az az észrevétel, h o g y a
zsíros f e l ü l e t esztetikai szempontból k e d v e -
zőtlen s h o g y a zsíros felület a por és piszok
lerakódását előmozdítja.
Ötödik kifogásul azt mondja Éber, h o g y a
p o z s o n y s z e n t g y ö r g y i csoporton «az aranyo-
zás helyenként megrepedezik, alapjáról leválik,
lepattan».
L e s z ö g e z t e m már, h o g y e csoportnál az
átvételkor s azután is konstatálták, hogy
azon a festék és az aranyozás rétege igen jól
tapadt a felületre s h o g y a szoborcsoportot
a konzerválás «gyönyörűen biztosította», mégis
való igaz, h o g y a s z o b o r c s o p o r t o z a t o n ma
tényleg vannak ilyen törések és táskásodások,
de h o g y e z e k mikor, hol és hogyan keletkeztek,
arról nincs magyarázat. A csoportozat a M ű -
emlékek Orsz. Bizottsága sokak által l á t o g a -
tott hivatali h e l y i s é g é b e n szabadon áll ma is,
a sérülések tehát t ö b b f é l e körülmények között
jöhettek létre. Nincs kizárva az erőművi be-
hatás s nincs a temperatura-változás oka sem.
Bármiként legyen azonban, az e l ő a d ó által
jelzett r e p e d é s e k , leválások és lepattanások
— amik egyébként teljesen új faragványokon
is rendes jelenségek — csak e l e n y é s z ő kis
fogyatékosságok s k ö n n y e n kijavíthatók. N e m
hallgathatom azonban el, h o g y az ilyen fajta
munkák nem a konzervátor, hanem inkább a
restaurátor feladatköréhe tartoznak• Endrődi
k ö l t s é g v e t é s e , mely direkte Éber e l ő a d ó utasí-
tásai n y o m á n készült, é p p e n ez okból nem is
szól a faragványok külső apróbb defektusainak
pótlásáról.
E g y é b k é n t Endrődi az ilyen f o g y a t é k o s s á -
5
 J(égi fa-műemlékeink,megmentése38
gokat is mind kiküszöbölte már eljárásából.
A bártfai szobrokon a M ú z e u m o k és K ö n y v -
tárak Orsz. F ő f e l ü g y e l ő s é g e részéről báró
Szalay Imre, Varjú "Elemér és e sorok írója
egyhangúlag és hivatalosan megállapították,
h o g y a szobrok aranyozását, ezüstözését és poly-
chrom festékrétegeit az Endrődi-féle eljárás oly
tökéletesen konzerválta, hogy e rétegek szinte
szervesen tapadnak a szobrok testéhez. E z a
tapasztalat és a szobrok régi karakterének
kitűnő megóvása bírta rá Varjú Elemért, a egymásután bármennyiszer
M . N . M ú z e u m régiségtárának igazgatóját
is arra az elhatározásra, h o g y a M . N .
Múzeumnak t ö b b régi oltárképét és faszobrát
Endrődivel konzerváltassa.
Eber L. (4. pont) biztosította a szűkebb
értekezlet tagjait, h o g y a drezdai eljárással
tett kísérletek őt teljesen megnyugtatták s e g y b e n
kijelentette, h o g y amint sikerűi olyan anyagot
találni, mely a szút megöli és a fát konzer-
válja, «az impregnálás nem nehéz feladat». Bruck-
nak az értekezleten bemutatott próbadarabjai
oly igénytelen apró fadarabkák voltak, h o g y
azokat komoly kísérlet tárgyaiul elfogadnom
nem lehet, de nem is szabad ; í g y hát é p p e n -
séggel nem vagyok megnyugtatva az apró
próbadarabok sikere, vagy Éber megnyugvása
által, főkép ha látom, h o g y Éber magát az
impregnálást már csak valami könnyű feladat-
nak tártja. A z előbb elmondottakban már
előadtam s még jobban kifejtem alább, h o g y
az impregnáláshoz is egész ember kell- Inkább
művész, mint mesterember! S e j d í t ilyes valamit
maga az előadó is, mert amíg a szárnyas-
oltárok restaurálását és konzerválását ebben
az ülésben egy szakember kezére óhajtja bízatni,
3 hónap múlva már kétféle szakemberrel :
asztalossal és konzervátorral készíttet külön-
külön költségvetést a lőcsei főoltárról.
Gaul \ároly (5. pont) azt állította, h o g y a
paraffin zsírsav s így az a hátránya, h o g y a
színeket befolyásolja, az aranyat z ö l d d é teszi
az által, h o g y «zsírsavas réz» keletkezik.
Ebben az állításban nagy tévedés rejlik• B ő s é -
gesen kimutattam már, h o g y a paraffin sem
nem zsír, sem nem sav, sem nem lúg, hanem e g y
teljesen indifferens vegyület s éppen e miatt a
legideálisabb konzerváló-anyag. S mert nem sav,
nem is befolyásolhatja a színeket. A lenolajat a
szú távoltartására nagyon jó szernek mondja
Gaul, de mint szilárdító anyagról már csakannyit
mond róla, h o g y az impregnált tárgyaknak
«némi szilárdságot ad». Tehát csak «némi»
szilárdságot s nem állandó, m e g b í z h a t ó szi-
lárdságot. Ami bizony figyelmen kívül nem
h a g y a n d ó rossz tulajdonság!
Beer József Szilárd (7. pont) állítja, h o g y
az olaj jobban behatol a fába, mint a paraffin,
h o g y az olajat ismételten lehet alkalmazni, ami
a paraffinná] kizárt d o l o g s h o g y a paraffin-
eljárásnál a felületek zsírtalanítására alkalmaz-
ható v e g y i szerek «a polychromiában kárt okoz-
hatnak». Beerrel szemben állíthatom, h o g y a
paraffin-eljárást az Endrődi-módszer szerint
meg lehet ismételni.
Beer többi állítását az előzményekben elő-
adottak teljesen tarthatatlanokká teszik.
Supka Géza (9. pont) a j e g y z ő k ö n y v h ö z
csatolt ama szakvéleményben, melyet o s z t á l y -
igazgatója távirati utasítására a M . N . M ú z e u m
régiségosztálya nevében terjesztett az é r t e k e z -
let elé, végkonkluziókép «tiltakozik az Endrődi-
féle eljárásnak ezidőszerint való alkalmazása
ellen» és «a további esetleges restaurálásoknak
nem praejudikáló egyszerű vagy javított lenolaj-
kezelés mellett» emel szót.
Okai erre a következők :
A M . N . M ú z e u m régiségtárából 1913.
május hó 26-án Endrődi által kivett s általa
két hét alatt restaurált bárok Szent M i h á l y -
szoborról t i z e n e g y hónap múlva konstatálta-
tott, h o g y a restaurálás, illetve helyreállítás
után a s z o b r o n a nyers fa szarúnemű külsőt
kapott; a szobron levő bőranyag ú g y hat,
«mintha csokoládéból készült volna» s h o g y «a
tárgy hiányos részeinek kiegészítésére é s ill.
összeragasztására használt anyag a bőr alá
itt-ott kifolyt s itt undorító masszát alkot».
Végre, h o g y «a konzerválásra használt a n y a g
a port kitűnően felfogja, az valóságos szőrös
rétegeket alkot rajta».
Mindenek előtt meg kell állapítanom, h o g y
a régiségtár akkori h e l y e t t e s igazgatója által
Endrődinek konzerválásra kiadott apró s z o b -
rocska az ú. n. komplikált tárgyak közé tartozik.
Emellett b i z o n y í t annak bőrrel kombinált mi-
volta. Különben is az e g é s z tárgy már annyira
tört, keshedt és hiányos volt, hogy konzer-
válása inkább csak kuriózum-számba ment.
Ilyen objektum a legkevésbbé képezheti komoly
kísérlet tárgyát s még kevésbbé képezheti mérvadó
kritikának az anyagát, legfőkép akkor, ha egy
fáradságosan, költségesen és emberséges szorga-
lommal megteremtett eljárás sorsának: életének
vagy halálának az eldőltéről van szó.
E g y é b k é n t Endrődi ennek a szúette alkot-
mánynak is megfelelt emberül. A szobrocska
fatestét és a posztamentet paraffinnal impreg-
 J(égifa-műemlékeink,megmentése 39
náita s ugyanígy a szobrocskára utólag rá-
húzott bőr-lábszárvédőt is, melynek kiszapúlt
khaki-színét e l ő n y ö s e n változtatta meg a
paraffin «csokoládé.» színűre; a hiányzó ré-
szeket paraffinnal pótolta, a törött darabokat
enyvvel összeragasztotta s az e g é s z töredékes
alkotást úgy talpraállította, h o g y báró Szalay
Imre, a M . N . M ú z e u m igazgatója, 1913.
június hó 20-án készséggel adta ki Endrődi-
nek az Írásbeli bizonyítványt a munka kifogás-
talan sikeréről.
A z ó t a magam is autopsia útján m e g g y ő -
z ő d t e m , h o g y a szobrocska szilárdan áll a
talapzatán s ha van is rajta valamelyes le-
rakódás, az semmi esetre sem «szőrös
hanem a levegőből leszállt por s e g y é b
olyan l e b e g ő tisztátalanság, ami a nagy városok
muzeális vitrináinak örökös kellemetlen ven-
d é g e marad.
Ami a szobrocska bőr-lábszárvédője m ö g é
időközben kifolyt anyagot illeti, az az iparban
közönségesen használt asztalosenyv volt. Tény,
h o g y ez nem az Endrődi találmánya, de viszont
faktum az is, h o g y a kifolyás után sem volt
az undorítóbb, mint a használat előtt.
Supka G. további kifogásaival már csak
röviden foglalkozom.
Endrődi az ő módszerével nagyon sikeresen
tud tábla festmény eket konzerválni.
mények beszélnek erről. A többi között a
Székesfővárosi M ú z e u m részére konzervált
és restaurált többszínű dombormű, melynek
kifogástalan sikerét a m e g n e v e z e t t intézet
v e z e t ő h e l y e t t e s e hivatalos iratban is elismerte.
D e , mondhatják egynémelyek, ez még nem
tipikus táblakép. Ilyeneket is konzervált Endrődi
a maga eljárásával s nemcsak kifogástalan, de
e g y e n e s e n meglepő sikerrel.
A z egyik ilyen kép báró Schossbexger Lajos
képtárában foglal helyet, e g y másik p e d i g
megtekinthető a M ú z e u m o k és Könyvtárak
Orsz. F ő f e l ü g y e l ő s é g e hivatalában.
A paraffin súlyhatása következtében a kon-
zervált szobrokban deformáló alakulás és torzulás
nem keletkezhetik niég a ragasztott részeken
sem. E z t a hivatalos szakvélemény és a három
évnél hosszabb idő óta álló konzervált tár-
gyak megdönthetlenül beigazolták.
Endrődi eljárásánál a forró paraffin-olvadék
sem a festékeket, sem a kötő-anyagokat m e g
nem támadja s m e g nem lágyítja. E z t p é l -
dákkal tudtuk beigazolni.
Supka Gézának az a gyanúja, h o g y Endrődi
«vizűvég-oldatot» is alkalmaz
Amint Supka maga is bevallja, ez a gyanúja
csupán feltevés, mondjuk inkább : tapogatódzás.
A z ilyen alapon írt szakvélemény — nézetem
szerint — komolyan számba nem vehető.
S h o g y csakugyan nem, okul szolgálhat erre
az a körülmény, h o g y Endrődi Sebő az ő
paraffin-japánviaszos eljárásában a vízüveg-
oldat használatára nem is gondolt.
Végül — teljességgel elismerve az E n d r ő d i -
féle eljárás előnyeit, de kénytelen lévén a
meggondolandó hátrányokra is rámutatni —
azt mondja m é g Supka G., h o g y az E n d r ő d i -
féle eljárás «ma még nem érett ki annyira, hogy
az országnak elsőbbrangú és a további kísérletek
réteg», során esetleg visszahozatlanul megromlott mű-
emlékeit ezeknek az esélyeknek ki te gyük».
Tisztelettel k é r d e m : «J^iéretti>-e a drezdai
lenolajos eljárás már annyira, hogy azzal az
ország elsőrangú műemlékeit nyugodt lélekkel
konzerválhassuk ?
JJ gyakorlat beigazolta-e már annak a jogo-
sultságát, okosságát és helyességét, hogy a drezdai
lenolajos eljárást minden kritika nélkül s minden
más konzerválási eljárás háttérbe-szorításával
tűzön-vízen át portáljuk ?
Hol vannak hazánkban azok a műemlékek,
amelyeken a drezdai lenolajos módszert már ki-
próbálták s amelyek ekkép a kipróbált és bevált
Kész ered- módszer megnyugtató bizonyságaiul szolgálnának
nekünk, de legfőképpen azoknak, akik felelősek
és felelősek lesznek egy nagy nemzeti érdeket
biztosítani hivatott módszernek az inaugurálásáért?
TIa ilyen műemlékeink nem volnának — mint
ahogy nincsenek i s ! — nem volna-e okosabb,
helyesebb és czélszerűbb sietés helyett alapos,
lelkiismeretes és türelmes vizsgálódással előbb a
legbiztosabb konzerválási módot megkeresni s ha
az megvan, azt csak azután venni használatba ?
Amíg e kérdéseimre a felelet megadódik,
folytatom a paraffinos eljárás viszontagságos
történetét.
A z általam itt elég bőven ecsetelt körül-
ményekből és a budapesti m ű e g y e t e m mechani-
kai-technológiai laboratóriumának, vagyis a
legkompetensebb s a Magyarországon ez ügyben
létező egyetlen hivatalos fórumnak a szakvéle-
ményéből vitathatlanul megállapítható tehát,
h o g y a M ű e m l é k e k O r s z á g o s Bizottsága által
hivatalosan megvizsgáltatott konzerválási m ó d -
szerek k ö z ö t t ezidőszerint a legtökéletesebb az
Endrődi-féle paraffinos eljárás.
Ha hozzávesszük e h h e z még azt a körül-
ményt is, h o g y megfelelő, alkalmas anyaghoz
eljárásában. jutva, Endrődi Sebő az ő eljárásával i d ő k ö z b e n
í*
36 J(égifa-műemlékeink,megmentése 36
olyan s z ú e t t e s már csaknem teljesen s z é t -
omlott régi táblafestményeket is teljes sikerrel,
magának a festménynek minden defektusa s
régi jellegének l e g c s e k é l y e b b megváltoztatása
nélkül k o n z e r v á l t ; ha hozzávesszük, h o g y a
M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m régiségtárának labo-
ratóriumában dr. Gasparetz G. E., a l a b o r a t ó -
rium v e z e t ő j e , Endrődi paraffinos módszerének
a felhasználásával konzervál b i z o n y o s r é g i s é -
geket, a M . N . M ú z e u m régiségtárának i g a z -
gatója p e d i g ma már a régiségtár középkori
szárnyas oltárainak e g é s z sorozatát konzervál-
tatja és restauráltatja Endrődivel, v a g y i s : az
ország első múzeumában már de facto használják
ezt a módszert; végül ha hozzávesszük, h o g y
a paraffin — amiként azt végre az O r s z .
B i z o t t s á g előadója maga is belátta és ki is
fejezte — sokkal nehezebben gyulád meg, mint
a konzerválatlan fa taplószerű anyaga s í g y
tehát maga a paraffin f ő k é p a t e m p l o m o k b a n
és a múzeumokban egyáltalában nem tűzve-
szélyes: még t e l j e s e b b b i z o n y s á g o t szerzünk
az Endrődi-féle konzerválási eljárás f ö l t é t l e n
h a s z n a v e h e t ő s é g é r ő l s arról a tényről, h o g y
Endrődi Sebő négy államban szabadalmat nyert'
eljárásában a régi fa-műemlékek konzerválására
egy olyan biztos, a technika mai állása szerint
a legtökéletesebbnek mondható módszerhez jutott
az ország, ami után kincseket érő, de az össze-
omlás veszélyével fenyegető régi fa-műemlékeink
megmentése érdekében örömmel s két kézzel
kapnunk-
E z t annyival is k ö n n y e b b e n megtehetjük,
mert Endrődi Sebő a több oldalról nyert m e g -
bízatások által eljárását kifejlesztvén, m e g -
állapodott tapasztalatai alapján újabb, az
e l ő z ő h ö z képest t e t e m e s e n mérsékeltebb k ö l t -
s é g v e t é s t készített a faragványok konzerválási
költségeiről.
A M ű e m l é k e k O r s z á g o s Bizottsága l e g u t ó b b
s most már a konzerválás módjának megválasz-
tásával és a konzerváló s restauráló s z e m é l y
kijelölésével 1914. július hó 2 7 - é n tartott
rendes ülésében f o g l a l k o z o t t a konzerválás
kérdésével. A z ülésen báró Torster Gyula
v. b. t. t. elnökölt, részt vettek p e d i g : dr. Éber
1
Endrődi S. találmányát eddig négy államban
szabadalmaztatta : Magyarországon (1912. aug. 19-én
6 1 . 5 3 5 . s z - a -) > TFrancziaországban ( 1 9 1 3 . máj. 31 -én
4 5 5 . 7 5 1 . sz. a.) ; Olaszországban ( 1 9 1 4 . aug. 1-én
135.594. sz. a.) és Jlusztriában ( 1 9 1 4 . decz. í - é n
70.652. sz. a.). Ezenkívül ' 9 ' 3 - május 20-án
57.166. sz. a. bejelentette a szabadalmat Oroszország-
ban is.
"László előadó, Toerk Ernő, dr. Gerecze Péter,
dr. Lux Rálmán, Möller István, dr. Petrovics
Elek, Schulek János és Sztehlo Ottó másod-
é p í t é s z r e n d e s t a g o k , valamint Németh Sándor
h. titkár.
A z ülés v o n a t k o z ó részének l e f o l y á s á t és
a határozatot az ülés j e g y z ő k ö n y v e illető
pontjainak közlésével a k ö v e t k e z ő k b e n ismer-
tetem :
«4. JI lőcsei Szent Jakab-templom főoltárának
fenntartása.
A középkori szárnyasoltárok, elsősorban a
lőcsei S z e n t Jakab-templom főoltárának szak-
szerű konzerválása ü g y é b e n 1914. évi április
2-án tartott értekezlet javaslatának (284/1914.)
m e g f e l e l ő e n e g y r é s z t paraffinnal, másrészt a
drezdai műemlékbizottság által használt és
dr. Kováid Emil által módosított lenolaj-
eljárással impregnált faminták megvizsgálás
v é g e t t a m. kir. J ó z s e f - m ű e g y e t e m mechanikai
technológiai tanszékének mutattattak be. Rejtő
S á n d o r műegyetemi tanár f. é. július 2-án
75. sz. alatt mutatta b e szakvéleményét, amely
szerint a nyomószilárdság ép fánál a K o v a l d -
féle m ó d o n impregnálva nem emelkedik, a
drezdai és E n d r ő d i - f é l e impregnálásnál 8'3°/o-
kal g y a r a p o d i k , a s z u h o s fánál az E n d r ő d i -
féle m ó d o n impregnált fa szilárdsága a szuhos
fa szilárdságának 1 1 - s z e r e s e , míg a Kovald-
féle és drezdai impregnálás úgy frissen, mint
kell
a január v é g é n impregnált fának n y o m ó s z i l á r d -
ságát l é n y e g e s e n nem változtatta m e g . A m i
a lenolaj később, állítólag 2 — 3 év múlva b e -
álló gyantásodása f o l y t á n történő szilárdság-
n ö v e k e d é s é t illeti, erre n é z v e Rejtő tanár csak
o l y v i z s g á l a t alapján mondhatna v é l e m é n y t ,
melynek czéljára kellő próbatestek állanának
rendelkezésre. (530/1914.)
I d ő k ö z b e n Gerabek F e r e n c z műasztalos és
E n d r ő d i S e b e s t y é n restaurátor megvizsgálták
a lőcsei oltárt és annak fenntartása iránt
t e r v e z e t e t és költségvetést mutattak b e . A z
előirányzat magában foglalja az ö s s z e s mun-
kákat az oltár l e s z e r e l é s é t ő l annak fölállítá-
sáig : 1. a konstruktiv részeknek megújítását,
az architektonikus és ornamentális részek
javítását és k i e g é s z í t é s é t , valamint 2. a teljes
impregnálást, mely a t e r v e z e t szerint az archi-
tektonikus-ornamentális r é s z e k e n lenolaj-eljá-
rással, a figurális szobrászati részeken az
E n d r ő d i - f é l e paraffin-eljárással v é g e z t e t n é k .
A z e l s ő c s o p o r t b a t a r t o z ó munkákra Gerabek
14.200 koronás, a második csoport munkáira
Endrődi S e b e s t y é n 15.142 koronás k ö l t s é g -
 J(égi fa-műemlékeink,
vetést mutatott be, a helyreállítás teljes költ-
s é g e tehát 29.342 koronával irányoztatott
elő. ( 5 7 7 / 1 9 1 4 . sz.)
M i u t á n az előadó behatóan ismertette az ügy
e l ő z m é n y e i t és az április 2-án tartott ülés
j e g y z ő k ö n y v e felolvastatott és a bizottság
tagjainak módjában volt az Endrődi által
impregnált p o z s o n y s z e n t g y ö r g y i szoborcso-
portot megvizsgálni, eszmecsere fejlődött ki,
melynek során általán kifejezésre jutott az a
m e g g y ő z ő d é s , h o g y a szóban levő emlék
kiváló jelentősége igen nagy f e l e l ő s s é g e t ró
a bizottságra és ezért a l e g n a g y o b b óvatos-
sággal kell eljárni.
Möller István a paraffinnal való impregná-
lásnál attól fél, h o g y a fának és paraffinnak
különböző hőmozgása káros hatású lenne. A z
olaj alkalmazása évszázados tapasztalaton
alapul, az föltétlenül biztos preparáló- és
konzerválószer.
Schulek János is az olaj, mint ismert és ki-
próbált anyag m d l e t t emel szót és ő is súlyt
h e l y e z arra, hogy a különböző tágulással járó
bajok b e ne állhassanak. N e m tartaná helyes-
nek, h o g y két különböző impregnálási mód
alkalmaztassák, mert ez a megjelenés e g y s é -
g e s s é g é t károsan befolyásolná. Ü g y szintén
elkerülendőnek tartja, h o g y a munkával két
vállalkozó bizassék meg, mi kellemetlenségekre
adna alkalmat. A z a lényeges, h o g y o l y szak-
ember v é g e z z e a helyreállítást, akire a kényes
asztalosmunka megnyugvással reábízható és
Gerabek Ferencz ilyennek bizonyult.
Dr. Petrovics Elek kijelenti, h o g y neki a
kérdésről személyes m e g g y ő z ő d é s e nincs, de
az előtte immár ismeretes vélemények reá
nézve tisztázták a helyzetet. Rejtő tanár
inkább a fa anyagára gyakorolt hatást vizs-
gálta, de a művészi megjelenésre nem lehetett
tekintettel. Miután a Nemzeti Múzeum régi-
ségtára annyi okkal ellene volt az Endrődi-féle
eljárásnak és a Szépművészeti M ú z e u m kon-
zervátora szintén a lenolaj mellett foglalt
állást, e két illetékes faktor e g y b e h a n g z ó
véleményével szemben az ellenkező eljárást
koczkázatosnak tartaná. A maga részéről
Schulek János v é l e m é n y é h e z csatlakozik.
Elnök a munka nehézségére és az azzal
járó rendkívüli felelősségre hivatkozva, kérdi,
nem lehetne-e a munkát kettéválasztani o l y -
képen, h o g y elsősorban maga az oltárépület,
mely különben is aggodalomra leginkább
adott okot, biztosíttassák és az asztalosmunka
elvégeztessék. E részek konzerválását a b e -
megmentése 37
mutatott költségvetés is lenolajjal irányozta
elő és itt annak alkalmazása az ismételten
kifejtett vélemények után immár nem lehet
kétséges. E munka elvégzése után újabb meg-
állapodás tárgyát képezhetné a különös g o n -
dot igénylő szobrok és domborművek impreg-
nálása.
T ö b b fölszólalás után a bizottság az elnöki
javaslatot e g y h a n g ú l a g elfogadván elhatározza,
h o g y elsősorban az oltár épületének lenolajjal
való impregnálására és teljes helyreállítására
vonatkozólag Gerabek Terencz költségvetés be-
mutatására hivassék fel, ennek megtörténte és
a megbízás megadása után p e d i g Beer József,
a Szépművészeti M ú z e u m konzervátora az
ellenőrzés gyakorlására kéressék fel. Az oltár
figurális részeinek az oltárépület helyreállításá-
nak befejezéséig leendő gondos megőrzése iránt
a bizottság intézkedni fog.«
A Műemlékek Orsz. Bizottságának ez az
ülése tehát úgy határozott, h o g y a lőcsei főoltár
épülete, vagyis annak összes architektonikus és
ornamentális része, a lenolajos eljárás útján Ge-
rabek Terencz műasztalossal impregnáltassék és
állíttassék helyre és hogy e munka elvégzése után
ujabb megállapodás tárgyát fogja képezni a külö-
nös gondot igénylő szobrok és domborművek im-
pregnálása.
A jegyzőkönyvből látható, h o g y az ülésen
felszólalók kivétel nélkül, többé-kevésbbé bur-
koltan vagy e g é s z nyiltan a paraffinos el-
járás ellen nyilatkoztak. H o g y ennek mi a
lélektani oka, azzal tisztába jöhetünk, ha a
j e g y z ő k ö n y v sorait figyelemmel elolvassuk.
A z előadó Rejtő Sándor szakvéleménye
nyomán beállította ugyan az Endrődi-, a
Kovald-féle és a drezdai eljárásnál az ép és
a szuvas fáknál elért nyomószilárdság közötti
különbségeket, de csakis ezeket s még ezeknél
is elfelejtette a hangosan szóló konzekvencziát az
Endrődi-féle eljárás javára az ülés előtt levonni.
A dubiózus lenolaj-eljárás állítólag valamikor
beállható elgyantásodásáról e l e g e n d ő n e k talált
csupán annyit b e r e f e r á l n i , h o g y erről Rejtőtanár
csak oly vizsgálat alapján mondhatna véleményt,
melynek czéljára kellő próbatestek állanának
rendelkezésére. Amiből világosan kitűnik, h o g y
ilyen «alkalmas próbatestekkel» a M ű e m l é k e k
Orsz. Bizottsága egyáltalában nem rendelkezik,
mert különb í n a roppant fontosságú kérdés
teljes és megnyugtató tisztázása okából bizonyára
megvizsgáltatta volna azokat is a műegyetem
mechanikai-technológiai intézete által.
Feltűnő lehet, h o g y az előadó az Endrődi-féle
38 J(égifa-műemlékeink,megmentése 38
módszernek a hivatalos szakvéleményben hang-
súlyozott minden egyéb előnyéről most is mélyen
hallgatott. Í g y tehát éppen nem kell csodál-
kozi, h o g y a Bizottság elvetette azt a g o n d o -
latot is, h o g y az oltár fele-részben az olajos,
fele-részben p e d i g a paraffinos eljárás útján
konzerváltassék s — három felszólalás után —
ú g y döntött, h o g y a konzerválás is, a restau-
rálás is a megbízhatónak bizonyúlt Gerabeknek
adassék ki.
A vezetőmotivumok ebben a következők
voltak:
1. A fának é s a paraffinnak «különböző hő-
mozgása» káros hatású lenne ;
2. az olaj alkalmazása «évszázados tapasz-
talaton» alapul, az föltétlenül biztos praeparáló-
és konzerválószer;
3. a két különböző impregnálási mód alkal-
mazása a «megjelenés e g y s é g e s s é g é t » károsan
befolyásolná;
4. két vállalkozó megbizatása «kellemetlen-
ségekre» adna alkalmat;
5. oly szakembernek kell v é g e z n i e a helyre-
állítást, akire «a kényes asztalosmunka» m e g -
nyugvással rábízható ;
6. J^ejtő tanár inkább a ff fa anyagára» g y a -
korolt hatást vizsgálta, de «a művészi meg-
jelenésre» nem l e h e t e t t tekintettel ;
7. mert mivel a M . N . M ú z e u m régiség-
tára ellene volt az E n d r ő d i - f é l e eljárásnak és
mert a Szépművészeti M ú z e u m konzervátora
szintén a lenolaj mellett foglalt állást, ffaz
ellenkező eljárás koczkázatos volna.»
E z indokokra — az előre bocsátott fejte-
g e t é s e k után — szintén csak röviden teszem
meg észrevételeimet.
A d 1. Ha van a fának és a paraffinnak
(mint ahogy van) különböző hőmozgása, kér-
dem : hát a kifirnájszolódott lenolajnak, a kiszá-
radt lenolaj kéregnek és a fának nincs-e külön-
külön ilyen diff'erens mozgási c o e f f i c i e n s e ? H a
p e d i g van (mint a h o g y van), miért írják ezt
csupán csak az "Endrődi-féle paraffinos eljárásnak
a terhére s miért nem veszik azt a drezdai el-
járásnál is súlyosbító körülménynek ? E g y é b k é n t
a szakvizsgálat kimutatta, hogy a paraffinnak
ilyen hőmozgása 4 5 C fokig semmi káros b e -
hatással nincs a konzervált tárgyra.
A d 2. Ha az olaj alkalmazása ffévszázados»
tapasztalaton alapul, kérdem : miért nem hasz-
nálták fel eddig ezt az évszázados remek ta-
pasztalatot a magyarországi fa-műemlékek kon-
zerválására ? Miért engedtek belőlük annyit
yisszahozhatlanul elpusztulni? Ha «évszázadok»
óta jó ez az eljárás, miért «konzerváltatta» a
Műemlékek Orsz. Bizottsága csak néhány évvel
ezelőtt is a beszterczebányai Borbála-oltárt a
haszontalan enyves-eljárással ?
A d 3. A jól megválasztott impregnálási
módoknak semmi mesterségbeli nyomot sem
szabad hagyniok a konzervált tárgyak felületén.
A z E n d r ő d i - f é l e bizonyosan nem hagy. Így
tehát «a megjelenés e g y s é g e s s é g é n e k m e g -
bontásával» az Endrődi-féle eljárást semmi
esetre sem lehet megvádolni. Vájjon lehet-e
ugyanezt mondani a lenolajos drezdai eljá-
rásról s ennek titokzatos «módosított», «javí-
tott» kísérő-társáról, a Kovald-féléről ?
A d 4. A két vállalkozó alkalmazása által
keletkezhető «esetleges kellemetlenség» pusztán
suppositio, feltevésekkel pedig latba eső szak-
birálat nem d o l g o z i k .
A d 5. A lőcsei oltár «asztalos-munkájának»
e l v é g z é s e mindenesetre fontos feladat, de kellő
irányítás és f e l ü g y e l e t mellett annak kifogás-
talanul megfelel bármelyik vidéki jóravaló
asztalosiparos is. D e hát a lőcsei oltár — s
minden más ilyen v a g y hasonló műemlék •—•
restaurálásánál és konzerválásánál biz nem ez a
«kényes» feladat, hanem kényes és mesteri fel-
adat a figurális és ornamentális részek és a
táblafestmények konzerválásának és restaurálá-
sának helyes és lehelő legtökéletesebb megoldása.
A d 6. T\ejtő tanár inkább a «fa anyagára»
gyakorolt hatást vizsgálta, de «a művészi meg-
jelenésre» nem l e h e t e t t tekintettel, — mondja
ugyanez a bíráló úr. Miután a 5. p o n t alattiak
szerint ugyanez a bíráló úr az asztalosmunkát
deklarálta l é n y e g b e v á g ó szakmunkának, kér-
dem : mikép egyeztethető össze egymással e kél
állitása? Ha p e d i g csakugyan l é n y e g e s a
«művészi megjelenés» is (mint a h o g y való-
ban l é n y e g e s ! ) , evidens, h o g y a konzerválás-
restaurálás ügyét l e h e t ő l e g művészképzettségű
szakemberre kell bízni. A «megjelenés e g y -
s é g e s s é g é n e k » é r d e k é b e n pláne egy emberre.
A d 7. <(Si tibi placet, mihi non displicel» —
ha neked tetszik, nekem is tetszik — íze van
annak a kijelentésnek, h o g y mert a M . N .
M ú z e u m régiségtára ellene van a paraffin-
eljárásnak és mert a Szépművészeti M ú z e u m
konzervátora szintén a lenolaj mellett foglal
állást, e g y harmadiknak is csatlakoznia kell az
olajos módszerhez. E z az okfejtés az önálló
vizsgálódásnak a kritériumát elhárítani latszik
magáról s aligha e g y é b , mint e g y s z e r ű h o z z á -
járulás e g y olyan f e l f o g á s h o z , amely lehet
jó is, de lehet alapos tévedés is. E b b e n az
 J(égifa-műemlékeink,megmentése
esetben — amint bőven bebizonyítottam —
az utóbbi.
Báró Förster Gyula elnök mérlegelő b ö l -
cseségének és körültekintésének köszönhetjük,
h o g y a konzerválási mód megválasztásának
kérdése az Országos B i z o t t s á g emez ü l é s é n '
csak kisebb s lényegtelenebb részében lett a m e g -
valósítás stádiumába juttatva s h o g y a kérdés
másik, n e h e z e b b fele, m é g nyilt kérdésnek
maradt. H o g y ez a rész valóban a konzer-
válás és restaurálás súlyosabb feladatainak
a megoldását hagyta függőben, az kiderül
annak a tételnek az igazságából, h o g y mű-
vészek útján létesült régi fa-műemlékeink s
azok művészi részeinek restaurálásához és
konzerválásához korántsem e l é g az ipari és
mesterségbeli puszta technikai tudás, hanem
e feladatokhoz nagyon is kívánatosak a mű-
vészi érzék és a művészi készség mindama kel-
lékei, amikkel a restaurált emlékek régi mű-
vészi karakterének minden lehelleiét híven m e g -
őrizzük s az utókorra változatlanul átszármaz-
tatjuk.
N e m lefitymálandó mozzanat tehát a mű-
vészi érzék s a művészi tudás szerepe a mű-
emlékek restaurálásánál. S ő t ellenkezőleg:
nagy szerencséről beszélhetünk> ha a legjobbnak
bizonyult módszer felkarolása mellett még művész-
lelkű, művészkezű restaurátori is alkalmazhatunk
e fontos és nehéz feladatok megoldásánál.
M i n d e z e k után és alapján, azt hiszem joggal
s méltán kérdhetem tehát, miért kellett a
M ű e m l é k e k Országos Bizottságának a jót a
tökéletlenért, a biztosat a bizonytalanért mellőzni?
1
É l é n k e n sajnálom, h o g y az O r s z á g o s B i z o t t s á g
ezt a f o n t o s ü g y e t 1 9 1 4 - b e n é p p e n a n a g y nyári
szünet alatt, vagyis a k k o r t á r g y a l t a , a m i k o r én (és
velem e g y ü t t bizonyára t ö b b más b i z o t t s á g i t a g is)
hivatalos s z ü n i d ő m e t a székesfővárosból
vidéken t ö l t ö t t e m . E k k é p az ülésre m e g h í v ó t nem
kapván s nem is k a p h a t v á n , t u d o m á s o m sem l e h e t e t t ,
h o g y a B i z o t t s á g ülést t a r t s h o g y e t h é m á t az
Orsz. Bizottság napirendre tűzte. Ha a szóbanforgó
ülésen jelen vagyok, az itt ismertetett t é n y e k alapján
m i n d e n e s e t r e előadtam volna aggályaimat s m e g -
k i s é r l e t t e m volna e h a t á r o z a t l é t r e j ö t t é t m e g a k a d á -
l y o z n i . D e mert az O r s z á g o s B i z o t t s á g üléseirő
p u b l i k á c z i ó k a t ki nem ad, csak jókésőn értesültem
ama h a t á r o z a t r ó l , mely régi fa-műemlékeink j ö v e n d ő
sorsának egy részét G e r a b e k F e r e n c z k e z e i r e bízza,
aki, b á r e g y é b k é n t l e h e t k i t ű n ő asztalos és a régi
b ú t o r o k ü g y e s r e s t a u r á t o r a , a régimódi enyves eljá-
ráson kívül — t u d t o m m a l — más konzerválási
rást egyáltalában nem ismer.
39
Miért kellett "Endrődi Sebőnek a Műemlékek
Orsz. Bizottsága által szóval és hivatalos Írásokban
annyiszor megdicsért, elismert és igénybe veti
eljárási módját a gyakorlatban halálra ítélni csak
azért, hogy helyette egy még k> sem próbált el-
járást nyomjunk előtérbe ? ?
Ú g y éreztem, h o g y itt valami h i á n y o s s á g
és ellentmondás látszik fennforogni a t é n y e k
logikájában s ennélfogva a Műemlékek Orsz.
Bizottságának 1916. évi január hó 5-én tar-
tott rendes ülésében azt indítványoztam, h o g y
a konzerválás kérdésének tüzetes revíziójával
e g y albizottság bizassék meg. Örömmel ta-
pasztaltam, h o g y az O r s z . Bizottság szívesen
hajlott előterjesztésemre s az elnök ama ki-
jelentése mellett, h o g y «mindenesetre a j o b b -
nak bizonyuló eljárási mód alkalmaztassák,»,
a B i z o t t s á g báró Szalay Imre elnöklete mellett
Radisics Jenőt, Pelrovics Eleket, Varjú Elemért,
Tieber Henriket, Éber Lászlót és e sorok íróját
delegálta e g y albizottságba azzal a feladattal,
h o g y ez az ügyet újból tanulmányozza s
jelentését hozzá terjeszsze be.
A magyarországi régi fa-műemlékek m e g -
mentése kérdésének sorsa ma tehát s e g y e l ő r e
erre az albizottságra van bízva. E z t m e g n y u g -
vással vehetjük tudomásul mindannyian, e g y -
részt azért, mert a megbízott vállalkozó a
világháború nehézségei miatt s e g y é b okokból
máig sem foghatott h o z z á restauráló-konzer-
váló munkájához, másrészt, mert bizalommal
remélhető, h o g y a hiányosan informált Műem-
lékek Országos Bizottsága helyett a most már
jól informált Országos Bizottság mint mindig
s minden kérdésnél, ebben az ü g y b e n is meg-
teszi a kötelességét s így fa-műemlékeink
konzerválásának mindnyájunk által egyaránt s
a legbiztosabb eljárási móddal óhajtott m e g -
oldása abba a h e l y e s mederbe terelődik,
amelyből b i z o n y o s — nem a B i z o t t s á g o n
távol,
múló —- okok azt e g y időre kizökkentet-
ték.
E z annyival könnyebben megtörténhetik,
mert a restaurálás és konzerválás kérdése —
nézetem szerint — Rolumbus-tojása: ügyesen
s teljesen m e g n y u g t a t ó módon dűlőre viheti
azt a két konzerválási eljárást képviselő fél
maga. N e m szükséges hozzá e g y é b , mint h o g y
az Orsz. Bizottság a két felet nemes versenyre
bocsássa egymással. Alkalmas és egykvalitású
objektumoknak e g y i d ő b e n történt restaurál-
tatása és konzerváltatása, illetve azok ered-
eljá- ményei maguk fognak aztán az eljárási módok
helyességéről, v a g y annak ellenkezőjéről b?-
4° J(égi fa-műemlékeink, megmentése 44

szelni. A f ü g g e t l e n s h o z z á é r t ő jury feladata zerválási munkák fölötti felügyeletet s ezzel

lenne aztán a kettő közötti d ö n t é s t és a j o b b - a restaurálás és konzerválás sikerét a M ű -
nak kiválasztását elvégezni. emlékek O r s z . Bizottságán és az Iparművé-
szeti Iskola illetékes tanárain kívül m é g az
•
Országos M a g y a r Iparművészeti M ú z e u m
Hiányos volna ez az írásom, ha elhallgat- ingerencziájával is biztosítanék, ami muzeális
nám belőle azt a legfontosabb m e g g y ő z ő d é - szempontból volna kívánatos és m e g n y u g t a t ó ;
semet, h o g y fa-műemlékeink restaurálásának és b) az Iparművészeti Iskola kebelében annak
konzerválásának kérdését én a magam részéről tanulói s o r á b ó l alkalmas erőket nevelnénk a
állami feladatnak tartom. T e l j e s sikert e n a g y - szakszerű restaurálás és konzerválás számára s
horderejű kérdésben csak ú g y érhetünk el, ha a ezzel, tekintettel a restaurálandó műemlékek
pénzügyi m e g o l d á s mellett annak technikai- nagy számára s arra a körülményre, h o g y
művészeti megoldását is maga az állam veszi a romlandó voltuknál fogva a fa-műemlékek kon-
kezeibe. zerválása állandó foglalkozást jelentene, a
A mód erre kézenfekvő. Jl konzerváló- és magyar iparművészek e g é s z nemzedékeit jut-
restauráló-intézetet a budapesti Állami Ipar- tatnék megfelelő feladathoz és tisztességes kereset-
művészeti Iskolánál, az ott létesített szobrászati forráshoz, végül
és asztalos-szakoknál kell megszervezni, illetőleg c) e g y i l y e n állami restauráló- és konzerváló-
e Szakokat ilyen irányban kell kibővíteni. műhelynek a létesítésével minden időre ki
Többszörös c z é l t érnénk el ezzel e g y csa- volna zárva annak még a látszata is, h o g y e
pásra : a) A konzerválás és restaurálás l e g - kérdés megoldásában bárkit is mellékczél, v a g y
tökéletesebbnek felismert módját bárki részére magánérdek irányított.
állami szervezettel biztosítanék e g y olyan s Erős a hitem, h o g y e feladatok betöltése
minden tekintetben garancziát nyújtó állami és az erkölcsi és anyagi czélok elérése méltó
intézet kebelében, ahol a restaurálási és kon- ellenérték volna az állam gondoskodásáért.
 KISEBB KÖZLEMÉNYEK.
J l z emberi művelődés korszakai.
A z alábbi kortáblaszerű tanulmány időszakok
szerint foglalja össze az emberi művelődés kor-
szakait a történelmi események rendje és ama elvi
csoportosítás szerint, amelyek alapján a tudo-
mány a leletek egymásutáni sorrendjét ma m e g -
állapítani törekszik. A kortábla a könnyebb átte-
kinthetés okából készült s röviden jellemzi
az e g y e s művelődési korszakokat s az azok
tartama alatt előállott változásokat. K o m o l y -
ságának rovására nem eshetik az a körülmény,
h o g y az összeállítás a történelemelőtti kor-
szakok időpontjaira és tartamára nézve csak
azzal a feltevéssel dolgozik, mely a fantázia
korlátozatlan szabadsága és nem exact t u d o -
mány. M i n d e n é r e z h e t ő hiánya s hibája
daczára e tanulmány mégis alkalmas lehet
arra, h o g y tájékozást adjon a művelődés kor-
szakainak rendjében s h o g y legalább vala-
melyes halvány képzetet nyújtson arról a
roppant távolságról, mely a határtalan idők
mélyében az emberi nem művelődésének
bölcsőkorát és fejlődésének e g y e s periódusait
a czivilizáczió későbbi, vagy éppen mai nívó-
jától elválasztja. H a ezt a czélját csak r é s z -
ben is elérte, máris szolgálatot tett a hazai
régészeti tudománynak, amelynek irodalmá-
ban, tudtommal, ez az első ilynemű kísérlet,
holott a külföldi szakirodalomban e l é g sűrűn
találkozunk hasonló publikácziókkal.
A kortábla s z ö v e g é b e n az eolith- és a
paleolith-korral aránylag bővebben foglalkoz-
tam, mint a többi, hozzánk közelebb eső,
tehát fiatalabb periódusokkal.
Ennek két oka van. A z egyik az, h o g y
jóllehet az ősember kutatása szűkebb szak-
köreinkben a tudományos törekvések helyes
alapon megindult s már jelentős eredményeket
felmutató legifjabb ágazata lett, e korok
ismerete nálunk mégis csak igen kis mérték-
ben terjedt el még azokban a hozzánk leg-
k ö z e l e b b álló művelt körökben is, amelyektől
méltán és joggal várhatnánk s e g í t ő k e z e t e
fontos munkában. A másik és főbb ok az,
h o g y — hitem szerint — az eolith- és
paleolith-kérdésnek eldöntésében, helyeseb-
ben : az e korszakok kultúrájának f e l d o l g o -
zása és megvilágítása terén, hazánkra még
igen nagy, mondhatnám fényes szerep várakozik•
E korszakok hazai vonatkozású problémái-
nak megfejtése, nézetem szerint, szoros és
elválaszthatlan összefüggésben áll a tűzkő, vala-
mint az obszidián nálunk való előfordulásával
s kiterjedt nagy szereplésével. Nemcsak szoros
ö s s z e f ü g g é s b e n áll, de — a d o l o g t e r m é s z e -
ténél fogva — csakis e z képezheti a kiindu-
lási pontot e kultúr-érák kérdéseinek v é g l e g e s
tisztázására.
M á s alkalommal s más helyütt 1 rámutat-
tam már arra, h o g y hazánk területén az E p e r j e s -
Tokaji H e g y s é g számtalan helyén a tűzkőnek
és az obszidiánnak t ö m e g e s lelőhelyei fordul-
nak e l ő s h o g y a nyomok félreismerhetetlenül
arra utalnak, bogy a tűzkőnek helyben történt
kibányászása s feldolgozása a messze idők homá-
lyába nyúlik vissza. E g y ilyen tűzkőbánya s
vele kapcsolatosan e g y valóságos praehisto-
rikus kovakőeszköz-gyár a k°rláthi határban
van, amelynek egyik dombterrasszából a felső-
chellesi horizontba tartozó kőeszközök kerül-
tek napfényre. 2 E tárgyak képezik a hazai
alsó diluvium e d d i g e l é ismert, időrendileg
legrégibb emlékeit; követi ezeket a Herman
O t t ó által ismertetett három miskolczi sza-
kócza, amelyek az alsó-acheuli periódusba
tartoznak, végre a miskolczi n e g y e d i k sza-
kócza következik a sorban, mely talán már
az ifjabb-acheuli korszak produktuma.
Figyelmet érdemlő körülmény tehát, h o g y
hazánk paleolithikumának legrégibb emlékei
1
Jt boldogkőváraljai neolithkori telepek, A r c h . Köz-
l e m é n y e k . XX. k ö t . B u d a p e s t , 1897.
2
E leletek p o n t o s stratigrafiai hitelesítése m é g
e l d ö n t e n d ő u g y a n , d e a t á r g y a k t í p u s a és jellemző
m e g d o l g o z á s a k é t s é g t e l e n n é teszi, h o g y itt paleolith
leletekkel van d o l g u n k . Tfyska JH. : U j a b b adatok
M a g y a r o r s z á g palaeolithikumához. Dolgozatok, V.
i . 1 — 8 . 1,
6
5*
\ i s e b b közlemények.
a tűzkőnek eredeti termőhelyén s az ahhoz olyan
közel eső p o n t o n fordulnak elő. Amiből az
következik, h o g y a tűzkőnek e termőhelyei
volnának mindenekelőtt s a l e g t ü z e t e s e b b e n
felkutatandók, mert a siker, főkép a korláthi
lelőhelyre n é z v e , már most, a puszta felszíni
vizsgálata alkalmával is, nagyon biztató. É n
bizonyosra veszem, h o g y az Eperjes-Tokaji
Hegyláncz s a Hegyalja tűzkőben és o b s z i -
diánban dúsgazdag lelőhelyeinek pontos átku-
tatása a hazai archaeológia roppant fontos
kérdéseire adna feleletet és mikroszkopi,
mikrokémiai é s vegyi vizsgálatokkal társulva
föltétlenül e l d ö n t e n é azt a kérdést, amit a
magam részéről már évek óta vallok, h o g y
t. i. a tűzkőnek e termőhelyei nemcsak a helyi
telepeket és a közvetlen közeli környéket, hanem
a nagy távolban fekvő vidékekel is az idők vég-
telen hosszú folyásában állandóan ellátták nyers
és feldolgozott anyagukkal-
Daczára ennek, hazánk tűzkövet termő
telepeit idáig egyáltalában nem méltatták
behatóbb figyelmükre archaeológusaink. Kül-
földi szaktársaink másként tekintették e fon-
tos kérdést é s nagyrészben ennek is tulaj-
doníthatjuk, h o g y a francziaországi, angliai
és belgiumi paleolith-kérdés a mienkéhez
képest ma már jórészt tisztázva van. A z ő
kutatásaik révén a nyitott praehistorikus tűzkő-
bányák közül ismerjük a grand-pressigny-it
(Indre et Loir), a Páris melletti meudonit,
az angolországi cissbury-it é s a belgiumi
spiennes-it, ahol a bányaművelés által kelet-
kezett gödrökön kívül nagy tömegekben talál-
ták meg a nagyoltan megmunkált tűzköveket,
a nuclaeusokat s a megkezdett, de elrontott
s emiatt félbehagyott eszközöket is. A f ö l d -
alatti tűzkőbányák sorában a l e g n e v e z e t e s e b b
a francziaországi Bellevueben lévő (közel
M u r - d e - B a r r e z - h e z ) , amelyet m é g régi, el-
hagyott állapotában sikerült feltárni. L e f e l é
fokozatosan szűkülő aknákat találtak itt a
talajba ásva, amelyekből a tűzkő teljesen ki
van bányászva, d e helyenként pillérszerű
támaszokat hagytak, h o g y a tárnák beszaka-
dását elhárítsák. A tűzkő bányászásánál szer-
számok gyanánt a szarvasagancs-kalapácsot
használták; a n a g y o b b tömböket tűz segítsé-
gével robbantották szét, aminek hatását a kra-
kelirozott felületen és a megfestésen még ma
is jól észlelhetni. A tűzkő felvonására hasz-
nált kötelek bevágásait is jól megfigyelhetni
az aknák szélein.
E r ő s a hitem, h o g y hazai kutatóink hasonló
irányú munkáját szép és biztos siker jutal-
mazná, azért mindenekelőtt vidéki múzeumaink
figyelmét hívom fel elsősorban e telepekre
és ezzel kapcsolatosan e nagyhorderejű kér-
désre.
A kortáblában a népvándorlási kor v é g é -
vel zártam le az emberi művelődés kor-
szakainak felsorolását, mert a Wiking-korszak
és újabb kor története a többit úgyis e l é g
részletességgel s évek szerint szabatosan fixi-
rozva tárgyalja. 1
A) T r a n s e o l i t h . M i n t e g y hatmillió év előtt.
A z eolithoknak, vagyis azoknak a tűzkő-
tárgyaknak a korszaka, amelyekről nem lehet
bizonyosan tudni, vájjon az emberi kéz alko-
tásai-e, avagy csupán a természet különös
produktumai. A határt a természet és az
ember munkája között megszabni nem lehet
s ezért m é g nagyon kérdéses, h o g y ember,
vagy emberhez hasonló l é n y alakította-e e z e -
ket a tárgyakat. Csak a harmadkori ember
kérdésének megoldása döntheti el ezt a kér-
dést v é g é r v é n y e s e n .
A z eolith a g ö r ö g eos (hajnal) és lithos
(kő) szavakból nyerte ö s s z e t é t e l é t ; értelme
tehát: a kő(-eszköz, vagy kőkor) hajnala.
A z eolithok a paleolith kőeszközöktől ab-
1
Felhasznált i r o d a l o m : F . M. Teldhaus: Die
Technik d e r V o r z e i t , d e r geschichtlichen Zeit u n d
d e r N a t u r v ö l k e r . 1914. — Pulszky F..' M a g y a r -
o r s z á g a r c h a e o l ó g i á j a . ]. 11. 1 8 9 7 . — T{oska M. :
A palaelitos-kor kérdésének mai állása. « E r d é l y i
M ú z e u m . » XXV], 121 — 1 4 3 . 1. — 1{oska JH.:
A diluviális e m b e r nyomai a csoklovinai C h o l n o k y -
barlangban. 1911. — Vorrer: Reallexikon d e r
p r ä h i s t o r i s c h e n , klassischen u n d frühchristlichen A l -
t e r t ü m e r . 1 9 0 7 . — M. Ttoernes: D i e U r g e s c h i c h t e
d e s M e n s c h e n . 1 8 9 1 . — JH. Ttoernes: U r g e s c h i c h t e
d e r Bildenden K u n s t in E u r o p a . 1 8 9 8 . — M. Ttoer-
nes: N a t u r - u n d U r g e s c h i c h t e des M e n s c h e n . ]. 11.
1 9 0 9 . — J . "Lubbock : A t ö r t é n e l e m előtti idők. ]. ]1.
1 8 7 6 . — Lenhossék Mihály : Az e m b e r helye a t e r -
m é s z e t b e n . 1915- — / • Ttoops: Reallexikon d e r
G e r m a n i s c h e n A l t e r t u m s k u n d e . 1. ÍJ. Hl. és f o l y t .
191 1 — 1 9 1 6 . -Barlangkutatás. 1. 11. 111. 191 3 — 1 6 . —
C. Schuchhardt: S c h l i e m a n n ' s A u s g r a b u n g e n in T r ó j a ,
T i r y n s , M y k e n ä , O r c h o m e n o s , Ithaka im Lichte d e r
h e u t i g e n W i s s e n s c h a f t . 1891. — Tíampel József:
A b r o n z k o r emlékei M a g y a r h o n b a n . 1. 11. 1886 és
1 8 9 2 . — Pulszky F . .• A r é z k o r M a g y a r o r s z á g o n .
1 8 8 3 . — M. Much: D i e K u p f e r z e i t in E u r o p a u n d
ihr Verhältnis zur Kultur der Indogermanen.
1886. — László "Ferencz: Háromszékvármegyei
p r a e m y k e n a i jellegű telepek. 1 9 1 1 . — S. Müller:
N o r d i s c h e A l t e r t u m s k u n d e . 1 898,
 \isebb
ban különböznek, Hogy ezeket az ember
szándékosan formálta a megfelelő alakra, az
eolithok alakját ellenben a használat alkal-
mával történt véletlen vagy e s e t l e g e s törés,
pattintás hozta létre. Alkalmazásuk, illetve
használatuk szerint az eolithok felületén a
használat nyomait mutató lekoptatott lapok,
zúzódások, törések és pattintások észlelhetők.
Francziaországban, Angliában, Belgiumban
és N é m e t o r s z á g b a n az Elba vidékén har-
madkori rétegekben fordulnak e l ő . A tárgy
egymagában még nem állapítja meg, h o g y
ő valósággal eolith. Szükséges m é g , h o g y
paleolith előtti l e g y e n az, v a g y i s biztosan
paleolith előtti korú, azaz olyan harmadkori
v a g y korai diluviális rétegből származzék,
amely még nincs megbolygatva. Ennek kon-
statálása minden esetben g e o l o g u s r a és pa-
leontologusra bizandó. Annyival inkább szük-
s é g e s ez, mert eolithokhoz hasonló tárgyak
a kőkorszak többi, későbbi periódusaiban is
állandóan előfordulnak. Tűzkő-darabok, nu-
claeusok stb. ezek, amiken az ember pilla-
natnyi használat alkalmával minden szándék
nélkül bizonyos nyomokat: töréseket, pattin-
tásokat, zúzódásokat stb. i d é z e t t elő, de
amely tárgyakat használat után nyomban el-
lökte.
Különösen a transeolith korszakban vannak
ilyen, az eolithok jellegét feltüntető silexek.
H o g y valóban eolithok, avagy csak a későbbi
korok szülöttjei-e ezek a tárgyak, azt csakis
a geológiai h e l y z e t döntheti el. M a g á t ó l
értetődik, h o g y emellett esetről-esetre m e g
kell vizsgálni azt is, vájjon olyan silexekről
van-e szó, amelyeknek alakítása az ember
által való használat czéljából történt-e, avagy
csak természeti o k o k : a hő és hideg, a n y o -
más, esés stb. idézték elő azokat az illető
tárgyakon.
/ . Jl thenayi állítólagos kultúra periódusa.
A geológiai Harmadkor F e l s ő - O l i g o c é n j é b e n
(Aquitáni emelet). A l e g r é g i b b periódus,
melyben a tűzkő-eszközökön az emberi kéz
állítólagos nyomaival találkozunk. Ha biztos
eolithok, akkor ezek képezik az embernek
idáig ismert legrégibb emlékeit. M o r t i l l e t
szerint az eolithok készítésénél e korban az
ember a tüzet használta fel, amelynek hatása
alatt a n a g y o b b tűzkő-tömbök kisebb dara-
bokra hullottak szét. N e v é t a francziaországi
L o i r - e t - C h e r départementban lévő T h e n a y
után nyerte, ahol a harmadkori rétegekben
előforduló silexek — M o r t i l l e t szerint —
közlemények. 43
tűzzel vannak megdolgozva (amit Rútot két-
s é g b e von). A z itt előforduló silexek a hasz-
nálat következtében előidézett g y ö n g e , de
jellemző retusokat mutatnak a széleken. E m -
berkéz által történt alakításukat Capitan
kétségbe vonja, ellenben Rútot valószínű
eolithoknak tartja őket.
B) R é g i b b E o l i t h . M i n t e g y ötmillió év
előtt.
/ . Jl puycournyi vagy cantelii kultúra pe-
riódusa. A g e o l ó g i a i Harmadkor M i o c é n j é -
ben. N e v é t a francziaországi, Aurillac mel-
letti puycourny-i leletektől nyerte. Itt a
F e l s ő - M i o c é n b e n (Szarmát-emelet), vagy az
A l s ó - P l i o c é n b e n (Pontusi-emelet) a Hipparion
maradványaival tűzkő-eolithokat találtak. H o g y
ezek pattintásait emberkéz okozta, kétségbe
nem vonható.
2. Jl kenti kultúra periódusa. A geológiai
Harmadkor Pliocénjének alsó (Pontusi-emelet)
és középső r é t e g é b e n (Levantei-emelet). N e -
vét az angliai kenti híres mészplató silex-
leleteitől nyerte. Ezek szélein kisebb-nagyobb
retusok láthatók, amiket a használat i d é -
zett elő.
j . Jt saintpresti kultúra periódusa. A g e o l ó -
giai Harmadkor Pliocénjének felső rétegében
(Thráciai-emelet). A saintpresti leletek után
elnevezve. Kőülőket, zúzóköveket és vakaró-
késeket ismerünk e periódusból.
C) Fiatalabb Eolith. M i n t e g y kétmillió év
előtt.
1. A reuteli kultúra periódusa. A geológiai
N e g y e d k o r kezdete. N e v é t a belgiumi Reutel
mellett előforduló leletektől kapta, ahol Rútot
e g y kőbányában találta az eolithokat. E l e l e -
tek a N e g y e d k o r első jégkorszakának idejére
esnek.
A z ember nyomát e periódusból a mauert
állkapocs és a piltdozuni koponyatöredék k é p -
viseli.
2. 71 mafflei kultúra periódusa. N e v é t a b e l -
giumi M a f f l e b e n talált leletek után n y e r t e .
Átmenetet képez a reuteli indusztriából a
mesvini indusztriába. A z első jégkorszak
utáni m e l e g korszakba való átmenet kora.
j . Jl mesvini kultúra periódusa. N e v é t a b e l -
giumi M e s v i n b e n talált leletek után nyerte.
A z itt előforduló eolithok a geológiai N e -
g y e d k o r utolsó meleg szakából, vagyis az
első interglaciális korszakból származnak.
D) T r a n s p a l e o l i t h . A strépyi kultúra pe-
riódusa. Rútot szerint ez a periódus nyitja
meg a geológiai N e g y e d k o r t . Á t m e n e t az
6*
44 Rí seb b
E o l i t h - és a Paleolith-kor között. N e v é t a
strépyi leletek után kapta, ahonnét széleiken
retussal készült vakaró-késeket ismerünk.
E) Idősebb Paleolith. Mintegy négyszáz-
ezer év előtt. A pattintással készült kőesz-
közök kora.
1. 71 chellei periódus. Boule szerint a har-
madik interglaciális periódus korszaka. A leg-
régibb általánosan elismert kul túrperiódus.
N e v é t a francziaországi C h e l l e s k ö z s é g után
nyerte.
Jellemző állatvilága: Elephas antiquus,
Elephas meridionalis, Rhinoceros Merckii,
Hippopotamus maior, Hippopotamus amphi-
bius, Hyaena spelaea, Equus S t e n o n i s stb.
A flóra emlékei : b o r o s t y á n - és fügefa-levél
lenyomatok. Ezek, de f ő l e g a H i p p o p o t a m u s
maior és a Rhinoceros nedves-meleg, igen
szelid klimára utalnak, amiből érthető, h o g y
a chellei periódus silexeszközei nem barlan-
gokban, hanem nyilt települő-helyek réte-
geiben találhatók, amiből ismét az következik,
h o g y e periódus embere a szabadban lakott.
N é g y vezértípus képviseli e korszak jel-
lemző k é z m ű v e s s é g é t : a) a mandula-alakú
szakócza; b) az ovális idomú szakócza; c) a
diskus-alakú szakócza ; d) a lándzsacsúcs-alakú
szakócza. E nagy és nehéz kőszakóczák kidol-
gozása mindkét oldalon nagyolt s a későbbi
periódusok gondosabban kidolgozott tárgya-
kéihoz képest primitiv.
A chellei periódus két szakaszra, e g y fel-
sőre vagy régebbire s e g y alsóra, fiatalabbra
tagozódik. A felsőhöz tartoznak hazánkban a
korláti (Abaujtornamegye) kőeszközök.
Tipikus l e l ő h e l y e k : Chelles, S a i n t - A c h e u l ,
Abbeville, Tilloux, C e r g y , Taubach, a m e n -
tonei barlang stb. Francziaországon kívül:
Belgium, D é l - A n g l i a , Portugália, S p a n y o l -
ország, Itália.
A chellei periódus kultúrájának képviselője
a spy-i, v a g y a neandervölgyi emberfajhoz tar-
tozott. E z utóbbi fajt képviseli nálunk a
krapinai ember.
2. Az acbeuli periódus. Á t m e n e t a chellei
és a moustieri periódus között. N e v é t az
Amiens melletti saintacheuli kőbányák leletei
után nyerte, melyek a S o m m e folyó által
eszközölt lerakódásokban fordulnak elő. É g -
hajlata is az átmeneti jelleg felé hajlik. Jel-
lemző faunája közeledést mutat a moustieri,
tehát a hideg periódushoz. Eltűnnek a H y p -
popotamusok és a Rhinoceros Merckii ; m e g -
van, de ritka az Elephas antiquus, de már
közlemények.
csak a legalsó g ö r e l y r é t e g alatt fordul elő
eolithokkal, megjelenik a M a m m u t h és a
Rhinoceros tichorhinus.
A kézművességet jellemzi a chelleinél véko-
nyabb minőségű és kisebb méretű szakócza,
melynek kidolgozása szebb és g o n d o s a b b
amazénál. E z e k a legalsó g ö r e l y r é t e g fölött
fekvő homokrétegben lelhetők és a chelleiek-
nek tökéletesített példányai, éleik is e g y e n e -
sebben futnak s élesre vannak kalapálva.
A szakóczák mellett — Rútot szerint — még
vakaró-kések és pengék is előfordulnak.
Két alszakaszra oszlik.
]. A régebbit jellemzik: a) az ovális sza-
kócza, melynek átmetszete keskenyebb, profil-
t e n g e l y e e g y e n e s és gyakran mandula-formába
m e g y át, vagy hosszúkás, ovális alakot mutat;
b) a t ö b b é - k e v é s b b é szívformát mutató trian-
guláris szakócza, melyet a következő ifjabb
acheuli alszakasz háromszögű szakóczája elő-
hírnöke gyanánt lehet tekinteni; c) a diskus,
kerekebb, gondosabban kidolgozott formájá-
val ; d) a lándzsacsúcs-alakú szakócza, mely
vagy trianguláris, v a g y alsó harmadában ki-
szélesedik. Van arra is példa, h o g y az efajta
szakóczának csúcsa le van pattintva; e) a leg-
ritkább példány a véső-alakú szakócza.
Tipikus l e l ő h e l y e k : Cantal, D o r d o g n e , La
Celle.
Hazánkból ide tartozik a három miskolczi
kőszakócza.
11. A z ifjabbat jellemzik : a finomabb munka,
a g o n d o s a b b pattintás és a formai tökéletes-
ség. A mandula-, az ovális- és a lándzsacsúcs-
idomú szakócza továbbfejlődik.
Tipikus l e l ő h e l y e k : La Sénétriere, C h e z -
Pourret, Villejuif stb. Hazánkból talán ide
tartozik a Miskolczon, a Petőfi-utczában talált
ama szakócza, mely ennek a periódusnak idáig
egyáltalában ismert l e g s z e b b szerszámformája.
A z acheuli periódus kultúrájának h o r d o -
zója a spy-i vagy a neandervölgyi emberfajhoz
tartozott. Nálunk e periódus képviselője a
krapinai ember.
3. A moustieri periódus. Középpaleolithi-
kum. N e v é t a francziaországi L e M o u s t i e r
leletei után nyerte. Penck a rissi, vagyis a
harmadik, Boule a würmi, vagyis a (Penck
szerinti) negyedik jégkorba helyezi, mely az
ő rendszerében a harmadik jégkorszakot
képviseli. Mortillet szerint hosszú ideig tar-
tott s periódusában a chellei és acheuli típusú
kovaeszközök mellett e g y é b silexeszközök
használatba léptek.
 45J^isebbközlemények.
Miután mindenképen jégkorba esik, a
moustieri periódus klimája hideg és nedves
volt. A z ember e miatt barlangokban, vagy
az időjárás viszontagságai ellen alkalmas,
e g y é b védett helyeken, sziklaereszek alatt
(abris sous roches) húzódik meg. A m e l e g e t
s z e r e t ő állatok helyét a hideget tűrni tudók
foglalják el : a M a m m u t h és a Rhinoceros
tichorhinus, mely az e l ő z ő átmeneti periódus-
ban m é g ritka volt s most mindinkább elő-
térbe lép. Hasonlókép a barlangi medve és
a hiéna. A rénszarvasnak csak szórványos
nyomai vannak a periódusban.
A moustieri periódusban a silexindusztria
kvalitás dolgában hanyatlásnak indul. A kéz-
művességet három eszköz jellemzi : a) e g y
finoman kidolgozott ovális alakú, átméretében
vékony és mindkét v é g é n csúcsba kifutó sza-
kócza, továbbá e g y alacsony, tömör, mére-
teiben kis szakócza, m e l y e t az aurignaciaktól
pusztán a leletkörülmények különbözősége
választ el és b) e g y vakaró-kés, t ö b b f é l e vál-
tozatban. K ö z ö s jellegük, h o g y a pengék
szélesek és vastagok s pattintásuk egylapon
van.
L é n y e g e s jelenség, h o g y a csont megmun-
kálásának első nyomaira e periódusban akad-
tak a quinai telepen.
A moustieri kultúra hordozója a Homo
mousteriensis Hauseri, melynek maradványait
O . Häuser találta Le M o u s t i e r e g y szikla-
e r e s z e alatt. Hazánkból ide tartoznak a tatai
leletek és talán a csoklovinai Cholrioky-bar-
lang leleteinek e g y e s darabjai.
F) Fiatalabb Paleolith. Mintegy százezer
év előtt.
í . Az aurignaci vagy montaiglii periódus.
A geológiai N e g y e d k o r alsó nivója. A bar-
langi medve kora. N e v é t a francziaországi
aurignaci barlang leleteitől nyerte. Penck
szerint a würmi jégkorszakba, B o u l e szerint
a harmadik jégkori periódusba esik. Éghajlata
tehát hideg és nedves. N e v é t a franczia-
országi Haute Garonneban lévő Aurignac
leleteitől vette, melynek híres barlangjában a
barlangi medve, barlangi hiéna és mammuth
m e g orrszarvú maradványai mellett csontból
és tűzkőből készült eszközöket találtak hamu
kíséretében.
Jellemző steppefaunája: Elephas primige-
nius, Rhinocerus tichorhinus, Ursus spelaeus,
Felis spelaea, Hyaena spelaea, Equus cabal-
lus, Bison priscus, Cervus megaceros, C e r -
vus elaphus, Cervus tarandus, Cervus capreo-
lus. Ezek közül a mammuth és a vádló e g é s z
csordákban fordul itt elő. A növényzet a
h i d e g klima steppe-flórája.
Kézművessége a követ és a csontot dol-
g o z z a fel. A kőeszközök legfejlettebb kora.
E z e k e n a pattintások merőleges ütések útján
állottak elő.
A z aurignaci periódusban három nivót,
alsót, középsőt és felsőt, különböztetünk meg.
A silexek átmeneti formákat mutatnak a
moustieri és a solutréi periódusok eszköz-
formái közt. Főjellemvonásuk általában abban
áll, h o g y a mandula-alakú szakóczák, kicsi-
nyekké és ritkákká válnak s a silexindusztria
eldurvul; a fegyverekül szolgáló eszközök
erős közeledést mutatnak a hajító-fegyverek
jellegéhez, méreteihez s nem ritkák az olyan
példányok sem, melyek a lándzsa- és nyíl-
csúcs szerepét tölthették be. A f ő t í p u s o k : a
rövid, széles, ívelt vakaró-kések; a hosszú-
kás, egyik vagy mindkét oldalukon ívesen
bevölgyelt p e n g é k ; a késpenge-idomú, egyik
oldalukon ívesen retusált p e n g é k ; a fúró és
a véső. A csontból készült eszközök legtipi-
kusabb alakja: a felül h e g y e s r e csiszolt, alul
kikerekített és bevágott példány, melynek
egyik változata keskeny, lapos rhomboid-
formát mutat.
A z aurignaci periódusban tökélesbül a
csontfaragás és itt születik m e g a művészet
is : a kerek szobrászat és a lapos dombormű,
épúgy a bevésett vonalékítés és fellépnek az
ugyanilyen vonalakból keletkezett figurális
rajzok is. A kerek szobrászat anyaga csont,
ritkábban kő. A z ábrázolás t á r g y a : női és
állatalakok (a ló kivételével, m e l y a solutréi
periódusból ismeretes e g y példányban). A női
alakokra jellemző a mellnek és a czomboknak
szertelen kövér-volta. A legfontosabb emlé-
keket Brassempouy, M a s ' d'Azil és Gourdan
szolgáltatták. Hazánkból talán ide tartozik a
csoklovinai Cholnoky-barlang némely kőesz-
köze.
A z aurignaci periódusban történik meg a
megszilárdult lősznivók b e t e l e p e d é s e M o n -
taigleben, Villejuifben, Achenheimban, ahol
tűzhelyeket is találtak és P r e d m o s t o n .
A z aurignaci kultúra hordozója a Homo
Aurignacensis. Ennek nálunk talált képviselője
a répáshutai Balla-barlang gyermekcsontváza.
2. A solutréi periódus. A g e o l ó g i a i N e g y e d -
kor k ö z é p s ő nivója. B o u l e szerint a Penck
szerinti würmi glaciális és a postglaciális
korszak közé esik, vagyis a steppék idejébe.
5*
\isebb közlemények.
Klímája tehát mérsékelt h i d e g és száraz.
E h h e z képest a solutréi ember nyilt helye-
ken sátorokban, részben barlangokban lakott.
Jellemző állatvilága: Canis vulpes, Canis
lupus, Hyaena spelaea, Ursus spelaeus, M e l i s
Laxus, Mustella pustorius, Lepus timidus,
Elephas primigenius, Equus caballus, Cervus
tarandus, Cervus Canadensis, Bos primigenius
stb. A vadlovak korának is n e v e z h e t ő . N e v é t
a francziaországi S a ő n e - e t - L o i r e département-
ben lévő Solutré leletei után n y e r t e . M a g a -
san felnyúló sziklahegy van itt, e g y i k oldalán
szelid lejtővel, többi három oldalán f ü g g ő -
leges falakkal, melyek tövében a vadlovak
ezreinek csontjait találják rénszarvas-, ő s b ö l é n y -
csontokkal és a tűzkőeszközök sokféle fajtá-
jával együtt. Ú g y vélik, h o g y a solutréi
periódus embere ezeket az állatokat a szikla-
h e g y lejtőin a h e g y ormára felterelte s azok
onnét mai lelőhelyükre hulltak alá, hol az
emberek bőrüktől és húsuktól megfosztották
őket.
A rétegek itt a következőkép sorakoznak:
J. Legfelül e g y 1/2—> m. vastag mai föld-
réteg ; 2. 1/3 m - vastag réteg rénszarvas-
csontokkal és tűzkő-szilánkokkal; 3. 1/2— 1 m.
vastag agyagréteg leletek nélkül; 4. 3 /4 m.
vastag meszes réteg a vadlovak n a g y t ö m e g ű
csontjaival és t ű z k ő - e s z k ö z ö k k e l ; a csontokon
világosan észlelhetők a bevágások nyomai,
melyek az izomrostok átvágásából keletkez-
t e k ; 5. 4 m. vastag holt talaj; 6. 1/3 —1/2 m.
vastag réteg lócsontokkal, de már minden b e -
vágások nélkül.
A solutréi periódus a kovaeszközök m e g -
munkálásának virágkora, melyet még e csont-
faragás, a szobrászat tesz nevezetessé. A ló-
nak e g y kerek faragványa ismeretes a p e r i ó d u s -
ból. Itt jelenik meg az első csiszolt csonteszköz
is. A silex-pengék alakja a fűzfa- és babérfa-
levél alakjaira emlékeztet, nyomás útján van-
nak pattintva s e g é s z felületükön g o n d o s
retussal élesre kalapálva.
Tipikus k ő e s z k ö z ö k : a) a hosszú, vékony,
ovális, avagy rövidebb, szintén vékony, de
többé-kevésbbé rhomboid-alakú pengék, m e -
lyek a tőr vagy lándzsa szerepét egyformán
b e t ö l t h e t t é k ; technikájuk s formájuk annyira
kifejlett, h o g y e nemben tökéletesebbet a
paleolith-kor nem tud fölmutatni; b) a vakaró-
késeknek két főváltozata ismeretes e p e r i ó d u s -
ból ; az egyik változat oldalélei az e g y e n e s -
hez közelednek, végei p e d i g rendeltetéséhez
képest vannak k i d o l g o z v a ; a másik változat-
nak oldalélei az ívelt és e g y e n e s él között
állanak s csak e g y i k vége bírt a vakaró-kés
r e n d e l t e t é s é v e l ; c) pengék, melyek a k ö z ö n -
s é g e s nyélnyujtványos késpengék analógiáját
mutatják; v é g r e d) nyílhegyek, melyek kife-
jezetten elárulják, h o g y benne vagyunk a
távolról ható fegyverek korában.
A solutréi periódus a k é z m ű v e s s é g alap-
ján, M o r t i l l e t szerint, két alszakaszra oszlik.
I. A z alsó alszakaszba mint vezértípusok a
babérlevél-alakú;
II. a felső alszakaszba a nyélnyujtványos
késpenge-alakú szilánkok tartoznak. Girod há-
rom alszakaszra osztja a solutréi periódust.
Szerinte
]. az alsót a lapos felületű pengék jel-
lemzik ;
II. a k ö z é p s ő b e a levélalakú pengék tar-
toznak ;
III. a felsőnek vezértípusai a nyélnyujt-
ványos késpenge-idomok.
A csontfaragás kifejlődik és tetőpontját éri
el a solutréi periódusban s az utána követ-
k e z ő magdaléniben. A kerek-szobrászat kul-
mináló pontja a solutréi periódusba esik.
A solutréi kultúra hordozója a grimaldi
típusú ember.
j . A magdaléni periódus. A geológiai N e -
gyedkor würmi jégkorszaka után fellépő
postglaciális időszak kora. Éghajlata a so-
lutréihez képest h i d e g e b b é lesz, minélfogva
az ember már csak ritkábban él a szabadban
s inkább a védelmet nyújtó sziklaereszek
(abris sous roches) alatt és a természetes
barlangokban húzódik meg. Jellemző e p e -
riódusra, h o g y a mammuth és a barlangi
m e d v e eltűnik; ritkább mint a solutréiben a
ló is, ellenben a rénszarvas nagy tömegekben
lép fel. E miatt e kort a rénszarvas korának
is mondhatjuk.
A periódus e l n e v e z é s é t a francziaországi
D o r d o g n e b a n , a Tursac község határában
fekvő híres barlang leletei után nyerte. Fló-
ráját a tundrák és steppék n ö v é n y z e t e jel-
lemzi ; állatvilágának nevezetesebb k é p v i s e l ő i :
a SaVga antilope, Cervus Canadensis, Cervus
dama, Cervus elaphus, Cervus capreolus,
C o i b o s moschatus, B o s priscus, Bos primi-
genius stb.
A kőeszközök az e l ő z ő korokéihoz képest
erősen megváltoznak. A tűzkő-eszközök hason-
latosak ugyan a solutréihez, de m e g d o l g o z á -
suk már kevésbbé g o n d o s ; a nagyobbméretű,
de a különösen nagymennyiségben f e l l é p ő
 Kjsehb
apró tűzkő-szerszámok uralkodnak mostan.
Gyakoriak a fúrók s megjelennek a vésésre
szolgáló silexeszközök és a barlangok m e g -
világítására szolgáló kőmécsesek, valamint a
talán festéktégelyül szolgáló kőcsészék is. D e
különösen nagy tömegben lépnek fel a csont-
ból és rénszarvas-agancsból készült szerszá-
mok és eszközök. Szinte uralkodóvá válnak
ezek s azt a látszatot keltik, h o g y a tűzkő-
indusztria elhanyatlása a csont és agancs
iránt megnyilvánuló nagy előszeretet k ö v e t -
kezménye. A solutréi periódus szűkös csont-
és agancskészítményeivel szemben most a
csontból és agancsból faragott s nagy g o n d -
dal simított tárgyak lépnek fel : a nyíl- és
lándzsacsúcsok, a harpúnák, hajtűk, csatt- és
varrótűk, gombok, sípok (csövek) és f ü g g ő -
díszek, ezenkívül nagymennyiségben az átfúrt
állatfogak, kagylók és korongok elefántcsont-
ból és szénből. A periódus különös v e z é r -
leleteit a fibulapálczikák (az ú. n. «Pfeil-
gräder»-ek) képezik, amiket «fibula paleoli-
thica»-nak is neveznek. Ezek legtöbb példányát
ornamentális vagy figurális vésetek borítják.
A periódus művészete a kerekszobrászatban,
a lapos domborművekben, a bekarczolt raj-
zokban és festményekben nyilatkozik meg.
A z állatalakok ábrázolásához sorolandók a
relief-állatdiszítéssel ellátott ú. n. kommandó-
botok ; a lapos relieffaragások dekorativ c z é -
lokat szolgáltak. A z ábrázolt állatok a magda-
léni emberrel egyidejűleg éltek s rénszarva-
sokat, lovakat, bölényeket, medvéket, sőt a
mammuthot s magát az embert is ábrázolják
elefántcsonton, csont- és kőlapokon, valamint
a barlangok falain, melyekbe az állatok alak-
jait bekarczolta, a körvonalakat p e d i g b e f e s -
tette, de ezeknél nagyobb b ő s é g é b e n vagyunk
a barlangok falain a tisztán festéssel előállí-
tott állat- és emberalak-ábrázolásoknak.
E rajzok a magdaléni periódus emberét
mint kitűnő természetmegfigyelőt és művészt
jellemzik. M a g a a solutréi korban fellépett
szobrászat most tovább virágzik ugyan, de
a rajzolói és festői tevékenységgel szemben
már bizonyos mértékű hanyatlást mutat.
A magdaléni periódus Obermaier szerint
három alszakaszra oszlik.
]. A z alsó szakasz nem tartalmaz harpúnát,
hanem a csontár, a tőrszerű eszközök és a
bevésett egyszerű és körrajzokkal díszített
elliptikus csontlapok jellemzik a z t ; állatvilága
nagyszámú rénszarvasból és Saí'ga antilop-
ból áll.
közlemények 47
II. A k ö z é p s ő szakasz vezetőtípusai a n a g y -
számban fellépő, e g y s o r o s szakállal ellátott
harpúnák, avagy az olyanok, melyeknek bázisa
fecskefarkszerűen v é g z ő d i k ; jellemzők m é g
a félkörös átméretű csontpálczák és a h e n -
geres, h e g y e s csonteszközök, melyeknek alapja
szintén bevágott. A körrajzok és a b e m e t s z é -
sek l e g n a g y o b b tökéletességüket érik el.
A kovából készült eszközök egyszerű p e n -
gék, fúrók, vakaró-kések. Állatvilága : a Ran-
gifer tarandus nagy b ő s é g b e n , ellenben a
SaVga antilope elvonulóban.
III. A felső szakaszt a kétsoros szakálla]
ellátott harpúnák és a h e n g e r e s csontvésők,
az ú. n. komroandóbotok jellemzik, melyek
sokszor reliefszerűen kidolgozott állatdiszí-
téseket tüntetnek fel. Fellépnek még v é k o -
nyabb, g o n d o s a b b kidolgozású csonttűk is,
ellenben hanyatlik a művészet s már csak
tisztán dekorativ czélokat szolgál. Korából az
1 . 1 1 . szakasz típusait találjuk s egyúttal f e l -
lépnek a vékony, keskeny, retusált kis pengék.
A magdaléni periódus kultúra képviselője
a crőmagnoni emberfaj. T r o g l o d y t alkotású
nomád vadásznép volt ez, melyet ruházat és
szokások tekintetében a legjobban a mai
grönlandi eszkimóval hasonlíthatunk ö s s z e ;
hiszik is némelyek, h o g y e nép az európai
paleolithkori népfajnak a rénszarvassal északra
kivándorolt maradéka volna.
Ha a mostan ide tartozónak vélt marad-
ványok minden k é t s é g e n felül fognak állani
s ha újabb leletek is megerősítik azokat,
valószínű, h o g y az agyagművesség (edény-
készítés) nagyfontosságú találmánya is a
magdaléni periódusba lesz iktatható.
F ő l e l ő h e l y e k : a francziaországi barlangok,
a svájczi Jura-hegység barlangjai, de e l ő -
fordulnak e korszak emlékeinek nyomai D é l -
németországban is.
G) T r a n s n e o l i t h . Á t m e n e t i kor a p a l e o l i t h -
ból a neolithba.
A paleolithtól a neolithig, vagyis a rén-
szarvas korától a háziállatként fellépő szarvas-
marha idejéig terjedő időközt nagy válto-
zások jellemzik a kontinens felületén. A kli-
matikus és e g y é b viszonyok Európa k é p é t
a paleolithkorbelihez képest jelentékenyen
megváltoztatják: nagy vizek, mocsarak s e r d ő -
rengetegek lépnek fel s ezek befolyása alatt
megváltozik maga az ember is.
F o n t o s kérdést képez, vájjon a p a l e o l i t h -
kori ember kihalt, v a g y végkép k i v á n d o r o l t - e ?
A régi lakók által megszállott telepek e l n é p -
48 J^isebb közlemények.
telenedtek-e s ezeket a megváltozott v i s z o -
nyok között új bevándorlók új faunával n é p e -
sítették-e b e , avagy p e d i g a paleolith n é p e k -
nek voltak olyan maradványai, amelyek az
utolsó jégkorszakot átélve, tovább fejlesz-
tették itt az emberi művelődésnek azt a
munkáját, amelynek az e l ő z ő periódusokban
tanúi voltunk?
R é g e b b e n e két korszak k ö z ö t t h é z a g o t —
ú. n. hiatust — tételeztek föl, újabban a z o n -
ban mindinkább hajlanak a h h o z a f e l f o g á s -
hoz, hogy e két korszak között, ha kisebb
mértékben is, de volt áthidalás, s z ó s z o r o s
értelmében v e t t hiatus tehát nincsen.
M i n d e n e s e t r e fontos jelenség, h o g y a bar-
langoknak és telepeknek e k é t kultúrérát e g y -
mástól elválasztó rétegei k ö z ö t t olyan hatal-
mas és f e l t ű n ő lerakódások észlelhetők,
amelyekben az ember maradványainak l e g -
kisebb nyomaival sem találkozunk, sőt m é g
emlősállatok maradványai s e m találhatók azok-
ban. Következik ebből, h o g y a paleolith- és
neolith-korszakok között r e n g e t e g időköz telt
e l ; hogy a paleolith-korszak után mélyreható
klimatikus változás állott b e ; h o g y az e m b e r
megélhetésének föltételei a múltéihoz k é p e s t
s ú l y o s b o d t a k ; végül, h o g y az emberek n a g y
része k e d v e z ő b b életfeltételek okából más
vidékekre volt kénytelen elvándorolni, l l y k é -
p e n egyes vidékekre vonatkozólag a t e l e -
pülésre nézve előállhatott ugyan hiatus, az
emberi művelődés általános folyamatára a z o n -
ban az m é g s e m vonatkoztatható.
A hiatus kérdésének csökkentésére hiva-
tott a Forrer által felvett transneolith-kor az
ő három periódusával.
/ . A hurassei vagy azili periódus. M i n t e g y
1 5 . 0 0 0 — 8 0 0 0 évvel Kr. sz. e. A geológiai
Alluvium. A n e m e s szarvas kora. A franczia-
országi Haute-Garonne départementben fekvő
La Tourasse melletti S a i n t - M a r t o r y nevű,
inkább sziklaeresznek, mint barlangnak n e v e z -
h e t ő lelőhelyről elnevezve. A klíma hideg és
száraz. A p e r i ó d u s n ö v é n y z e t é t jellemzi az
e r d ő - és l e g e l ő - k é p z ő d é s . A mammuth eltűnt ;
a rénszarvas h e l y é b e a nemes szarvas lép, a
barlangi medvét a barna m e d v e pótolja, a ló
ritka. A mammuthtal és rénszarvassal a magda-
léni periódus troglodyt-lakója is kivándorol,
v a g y kihal.
Jellemző l e l e t e k : szarvasagancsból készült,
kissé esetlenül faragott, lapos harpúnák, m e -
lyeknek legtöbbje alúl át van f ú r v a ; anyaguk
és formájuk teljesen megfelel a c z ö l ö p é p í t -
ményekben talált hasonló tárgyakéinak. A s z o b -
rászat és rajzoló-művészet eldurvúl; a csont-
vésetek durva vonalornamentikával, v a g y e s e t -
len állatalakokkal diszítvék, később ezek is
eltűnnek, előfordulnak azonban festett kova-
kövek és csontból faragott, geometrikus játék-
eszközök.
L e l ő h e l y e k : M a s d'Azil, La Tourasse és
L e n g y e l o r s z á g barlangjai.
A periódus kultúrájának hordozója a fur-
fooz-rassz embere. Hazánkban a Nagysápon
talált emberkoponya képviseli e korszakot.
2. A flénui periódus. M i n t e g y 8 0 0 0 — 6 0 0 0
év körül Kr. sz. e. A kjökkenmöddingek
kora. A t ő z e g fellépése. N e v é t a belgiumi
Flénu leleteitől nyerte. Klímája h i d e g és
nedves, nagy erdőségekkel s mocsarakkal.
A rénszarvas végkép eltűnik s h e l y é b e a
nemes szarvas, a barna m e d v e lép. Itt j e l e -
nik meg a kutya is, mint háziállat.
A periódus silexkészítményei az eolithok
típusait tüntetik föl. E z e k fellépését Rútot
egy alacsonyabb műveltségű nép bevándor-
lásával h o z z a kapcsolatba. A silexek k ö z ö t t
szerepet visznek a kjökkenmöddingekben e l ő -
fordulókhoz hasonló balták; előfordulnak
m é g : szarvasagancsból faragott harpúnák és
vésők.
A flénui periódusban szegényes, művé-
szietlen nép telepszik m e g a tengerek part-
jain s a hal bő folyók mentén. Élelmét főkép
halak és kagylók képezik.
3. A tardenoisi vagy campigny-i periódus.
M i n t e g y 6 0 0 0 — 5 0 0 0 év körül Kr. sz. e.
A geométriai silexek kora. N e v é t a franczia-
országi l'Aisne départementben lévő T a r d e -
nois leletei után nyerte.
Jellemző leletei a háromszög-, téglalap- és
trapézformára pattintott silexek, amelyek sorá-
ban a p e n g e töménytelen számban fordul e l ő .
A z ilyen silexek előfordulását M o r t i l l e t kimu-
tatta Francziaországban, Itáliában, B e l g i u m -
ban, Portugáliában, a Krimben, Tuniszban,
Egyiptomban és Indiában. Előfordulnak obszi-
dián-szilánkok is. E kultúrát valószínűleg e g y
olyan pásztornéppel lehet ö s s z e f ü g g é s b e hozni,
amely nép kecske- és juhtenyésztéssel, mint
a szarvasmarhatenyésztés előzőjével foglal-
kozott s keletről vándorolt nyugatra. E s z k ö -
zeire fölötte jellemző, h o g y a tűzkőből pat-
tintgatott apró, geometrikus pengéket egymás
mellé sorakoztatva fanyélbe helyezték és abba
szuroknemű anyaggal erősítették, miáltal na-
g y o b b kézi szerszámokat: sarlókat, fűrésze-
 49 J^isebb közlemények.
ket, vágókéseket stb. nyertek s ezekkel az e
periódusban egyáltalán ismeretlen, egydarab-
ból készült nagyobbméretű szerszámokat pó-
tolták. A fazekasság első nyomaival is e pe-
riódusban találkozunk. (Lásd: a magdaléni
periódusnál is.)
L e l ő h e l y e k : Tardenois, Campigny, M i l o ,
Palesztina, E g y i p t o m .
Babylonban és E g y i p t o m b a n neolith-kor.
H) 1. A z i d ő s e b b neolith. M i n t e g y 5 0 0 0 —
3 5 0 0 év között Kr. sz. e. A kőből és csont-
ból készült eszközök csiszolva vannak, azért
e korszakot a csiszolt kőeszközök korának is
nevezik.
Állatvilág és n ö v é n y z e t : Barna medve, far-
kas, v a d d i s z n ó ; halászat; vadászat; szarvas-
marhatenyésztés (juh, kecske, t ő z e g d i s z n ó ) ;
földmívelés (búza, rozs, árpa, borsó, murok,
cseresznye, törpe bab, len).
Jellemző leletek : a csiszolt csontkorcsolyák
és kőből a széles v é s ő k ; itt jelentkeznek
elsősorban az átfúrt kőkalapácsok is. A faze-
kasság diszítő eleme a szalag és a pontozás;
o r s ó g o m b o k ; sok faeszköz. A Keletről az
első vörösréz-eszközök szórványos b e h o z a -
tala; a Földközi-tenger mellékéről kagylóból
faragott karpereczeket importálnak.
A z ember lakásáúl földbe vájt vermek s z o l -
gálnak ; a földvárakat földhányások, sánczok
és palisád-erődítések kezdik védeni. A z A l p e -
sek tavain megjelennek az e l s ő c z ö l ö p é p í t -
mények oválidomú kőbaltákkal.
A z emberrassz túlnyomólag hosszúfejű és
ismeretes a trepanatio (koponyalékelés) is.
A régebbi troglodyt-lakosság v é g l e g e s e n ki-
pusztul.
Északeurópában megjelennek a kőkamra-
sírok; a holtakat sírmezőkben kinyújtóztatott
vagy g u g g o l ó h e l y z e t b e n temetik el edények
és eszközök melléklésével.
E g y i p t o m b a n neolith-sírok a vörösréznek
és a fazekas-korongnak az ismeretével. Ugyanitt
v á l y o g - és kőépítkezések; Nagada, Ballas stb.
hieroglyfjei.
Trója első városa töredékkövekből s a g y a g -
ból épült falaival.
2. A fiatalabb neolith. M i n t e g y 3 5 0 0 — 2 1 0 0
évek között Kr. sz. e. A czölöpépítmények
kora.
A z «indogermán» állattenyésztő és f ö l d -
mívelő népek különféle bevándorlása. E z e k
ide-oda áramlása és szaporodása.
Jellemző leletek : csiszolt kőbalták agancs-
(szaru-) foglalatban; átfúrt kalapácsok ívalakú
oldalakkal. A c z ö l ö p é p í t m é n y e k keramikája,
harangidomú agyagserlegek. Déleurópából
K ö z é p - és Északeurópába szórványosan vörös-
réz-eszközöket hoznak be.
A czölöpépítmények mind hatalmasabban
terjednek s neolithkori terramárék keletkez-
nek. Löszvidékeken a löszbe bevájt barlang-
lakások. Emberarczczal díszített urnák és
füles-serlegek. A z arany és az ezüst gyakori.
Egyiptomban, Trójában, C y p r u s szigetén
sok v ö r ö s r é z - f e g y v e r .
3000 év körül Ninive alapítása.
Egyiptomban 2 7 0 0 év e l ő t t : az 1. és 2.
dynasztia; 2 7 0 0 - t ó l 2 2 0 0 - i g az O-birodalom :
3 — 6 . dynasztia.
2300 körül a hyksosok betörése Egyiptomba.
2200körül B a b y l o n a b i r o d a l o m fővárosa lesz.
Trója második városa (a tűzben elpusztult
város, három réteggel).
A z erősdi tyiszkhegyi telepek alsó rétegei
a «praemykénei stílus» modorában festett e d é -
nyeivel, némi vörösréz-lelettel.
I) A rézkorszak Európában. Mintegy
2 1 0 0 — 1 8 5 0 évek között Kr. sz. e. Á t m e -
neti kor a k ő - és a bronzkorszak között.
A z európai rézkorszakban a kőből készült e s z -
közök erőteljes szerepet játszanak még ugyan,
d e a kor v é g é n már fellépnek a bronzból
öntött f e g y v e r e k is. A rézkorszaknak három
fokozatát különböztetjük m e g .
]. A z e l s ő fokozat azonos a legfiatalabb
neolith-szakaszszal s bár tartama alatt m é g
mindenütt a kőszerszám az uralkodó, s z ó r v á -
nyosan imitt-amott feltűnik e g y - e g y Keletről
beszivárgott réztárgy. E jelenséggel már a
szalagdíszes keramika periódusában találkoz-
tunk (lásd az idősebb neolith alatt), ami ennek
ősrégi és szerfölött hosszú időn át tartott
gyakorlata mellett bizonyít.
II. A második fokozat a vörösréz haszná-
latának intenzivebb mértékéről tanúskodik.
A középeurópai ember maga is megtanulta a
rezet felkutatni és feldolgozni. E fokozat az
igazi európai rézkorszak, melyben g a z d a g
leleteivel hazánk viszi a főszerepet a spanyol,
az itáliai s az osztrák és svájczi leletekkel.
E fázis rézeszközei az ugyanakkor még dívó
kőeszközök finomabb utánzatai.
III. A harmadik fokozat a bronzkornak
első fázisával esik e g y b e . A r é z e s z k ö z ö k h ö z
az első bronzeszközök társulnak, melyek
amazokat utánozzák ugyan, de a bronzzal
új, friss formák is megjelennek, amiket m é g
vörösrézben másolnak.
5* \isebb közlemények.
A rézkorszakra esik a hajózás n a g y o b b -
mérvű e l t e r j e d é s e ; Európába keletről súlyok
hozatnak b e ; a megalith-emlékek : dolmenek,
a régibb cyklopsfalazások nagyobb számban
való megjelenése. A halotthamvasztás első
nyomai.
E g y i p t o m b a n az O - b i r o d a l o m feloszlása a
2 2 0 0 — 2 0 0 0 évek k ö z ö t t : 7 — 1 1 . dynasztia.
Középbirodalom 2 0 0 0 — 1 7 0 0 évek között:
1 2 — 1 4 . dynasztia.
A föníciaiak 2000 körül Sidont alapítják.
A pelasgok Görögországban.
A z erősdi tyiszkhegyi telepek f e l s ő rétegei
vörösréz-tárgyakkal.
K) 1. A legidősebbb bronzkor Európában.
M i n t e g y 1 8 5 0 — 1 7 5 0 évek között Kr. sz. e.
A rézeszközök mellett fellépnek az első
bronzeszközök : fegyverek, ékszerek é s hasz-
nálati tárgyak. A bronz ónban még s z e g é n y .
Jellemző emlékek s l e l e t e k : Kőkamra-
sírok; a hullatemetkezés és lapos sírok mel-
lett a halotthamvasztás (urnatemetkezés) és a
halomsírok rendszere l é p fel s lesz g y a k o -
rivá ; Északeurópában ugyanekkor m é g tisz-
tán a hullatemetkezés d í v i k ; fatörzsből vájt
koporsók.
Trója harmadik városa.
2. Az idősebb bronzkor "Európában. M i n t e g y
1 7 5 0 — 1 6 0 0 évek között Kr. sz. e.
A rézeszközök eltűnnek, a bronztárgyak
tökéletesebb, szebb formákat n y e r n e k ; jel-
lemző darabjaik: a p e r e m e s vésők, a kurta
kardok (tőrök), a karpereczek, karspirálok,
sarlók s t b . ; az olasz terramárék késekkel,
beretvákkal, lándzsahegyekkel, gombosfejű
tűkkel stb.
A megalith-emlékek virágkora: s t o n e h e n -
gék, kőkörök, menhírek, cycklopsfalak és
csészekövek.
Trója n e g y e d i k városa.
A mykénei kultúréra legkorábbi emlékei.
1700 körül Ninive A s s z y r i a fővárosa lesz.
1600 év körül a hyksosok kiűzése E g y i p -
tomból. (111. Tutmosis.)
3. A középső bronzkor Európában. Mintegy
1 6 0 0 — 1 2 0 0 évek között Kr. sz. e.
A tiszta bronzkor a maga teljes virágzásá-
ban. A régebbi szárnyas vésők, a mykénei
és a magyarországi típusú kardok, az ívelt
sarlók és a nagymértékben f e l l é p ő g o m b o s -
fejű tűk kora. Európa déli és északi részein
a spiráldiszítés uralkodik. A bronzeszközök-
höz a normális mennyiségű ( i o — i 2 ° / o ) ónt
keverik. A korszak végén jelennek meg az
első fibulák s benne véget ér az olasz terra-
márék korszaka.
A középső bronzkorral kezdődik meg a
borostyánkő-kereskedés is; a borostyánkövet
a Balti-tenger partjairól K ö z é p - és D é l e u r ó -
pába szállítják; a nyugatról kelet felé irá-
nyuló ónkereskedés élénkké válik; délkeletről
színes ü v e g g y ö n g y ö t kezdenek behozni K ö z é p -
európába.
E g y i p t o m b a n az új birodalom 1550 — 1 1 0 0
k ö z ö t t : 18—20. dynasztia. T h é b a virágzása.
Föníciában 1300 körül Sidon virágkora.
M y k é n e i kultúra. M y k é n e i oroszlánkapu és
kupolasírok a hegedűvonó-alakú fibulákkal.
M y k é n e i festett vázák.
Trója ötödik és hatodik városa. (Priamus
Trójája.)
Kréta szigetén a minosi művészet kora.
A krétai írás k e z d e t e .
A z achájok f e l l é p é s e Görögországban.
4. A késői bronzkor Európában. Mintegy
1 2 0 0 — 9 5 0 Kr. sz. e.
A felső részükön szárnynyal ellátott vésők
mint átmeneti formák a tokos v é s ő k h ö z és a
félköríves fibulák képezik a vezértípusokat.
Északon a hajóornamentum, délen a g e o m é t r i a i
mustra, mint a dypilonstílus előfutára ural-
kodik.
Svájczban és S a v o y á b a n a bronzkori czölöp-
építmények virágzása. Déleurópában megjelen-
nek az első vastárgyak. A bronzhoz ón mel-
lett ó l m o t és antimont kevernek.
Északon a halotthamvasztás dívik; K ö z é p -
európában ez és a hullatemetés, de t ú l n y o m ó
a hamvasztás.
E g y i p t o m b a n i d e g e n uralom; 1 1 0 0 — 6 6 3
körül: 2 1 — 2 6 . dynasztia.
Trója hetedik városa.
M y k é n é b e n a fiatalabb kamra-sírok.
A dórok bevándorlása Görögországba
1 1 0 0 — 1 0 0 0 körül. G ö r ö g gyarmatok az itáliai
partokon.
Kréta szigetén a minosi művészeti éra vége.
Fönícia tengeri uralmának k e z d e t e ; Tirus
virágkora 1 1 0 0 — 9 5 0 k ö z ö t t .
L) A vaskorszak Európában.
1. A régebbi ballstatti kor. M i n t e g y 9 5 0 — 7 0 0
év körül Kr. sz. e. D i p y l o n - és Villanova-
korszaknak is nevezik.
Vezérleletek : a m e g v a s t a g o d o t t í v - ( h e r n y ó - )
fibulák és a csolnak- és mandolin-alakú fibu-
lák. (Villanova-fibulák.) A z eszközöket hol
bronzból, hol vasból, hol mind a kettőből
készítik. A kardokon spirál markolatdíszek,
 J(isebb
az e d é n y e k e n a mértműves (geometrikus) orna-
mentumok.
A svájczi és savoyai czölöpépítmények le-
tűnése ; Hallstatt régebbi sírjai ; a trébelt
bronzművek minderősebb f e l l é p é s e ; a keleti
fantasztikus szárnyasalakoknak, kentauroknak
stb. Európába, főkép etruszk földre való
átültetése; Itáliában 800 körül a keramiká-
ban a bucherostylus kezdete.
Itáliában a halotthamvasztás, Középeurópá-
ban ez és a hullatemetkezés lapos vagy halom-
sírokban.
E g y i p t o m b a n i d e g e n uralom.
Palesztina 9 3 0 körül Judára és lzraelreoszlik.
A s s z y r - B a b y l o n i á b a n 9 0 0 körül a fiatalabb
asszyr birodalom.
A föníciaiak 850 körül Karthagót alapítják.
Itáliában 8 0 0 körül az etruszkok.
7 5 0 körül Fönícia bukása; Karthagó világ-
kora 7 0 0 körül.
7 0 0 körül a médek leveretése az asszyrok
által.
2. A késői hallstaHi kor. M i n t e g y 7 0 0 — 5 0 0
körül Kr. sz. e.
A fegyverek és az eszközök készítésében
a bronzot teljesen legyőzi a vas. Bronzból
csaknem kizárólag már csak ékszerek készülnek.
V e z é r l e l e t e k : Situlák és bordázott cisták,
(nálunk a kurdi cisták); mandolinformájú és
az első g o m b o s v é g ű fibulák; trébelt ö v i e m e -
zek, dongaalakban d o m b o r o d ó k a r p e r e c z e k ;
a trébelés technikája a bronzöntést teljesen
kiszorítja.
A borostyánkövek- és színes g y ö n g y ö k k e l
való kereskedés virágzása; Hallstatt sóbá-
nyáinak kiaknázása; a hallstatti leletek f ő t ö -
mege.
A temetkezési mód mint a régebbi hall-
statti korban.
Lydiában első ízben használják pénz g y a -
nánt a b é l y e g e z e t t aranyrudakat (700 év
körül Kr. sz. e.); utánuk megjelennek az első
archaikus érmek a g ö r ö g ö k n é l s más földközi
tengeri népeknél. Archaikus fekete-alakos dísz-
edények és archaikus kőszobrászat G ö r ö g -
országban.
E g y i p t o m b a n késői kor, 6 6 3 — 3 3 2 k ö z ö t t :
2 6 — 3 0 . dynasztia.
Asszyriát a babyloniaiak és médek 606-ban
megsemmisítik. Ázsiában M é d i a lesz a l e g -
hatalmasabb birodalom.
3. Az archaeo Téne-korszak• Certosa-pe-
riódus. Északon az első vaskorszak. M i n t e g y
500—4.00 év körül Kr. sz. e.
közlemények. S>
V e z é r l e l e t e k : Certosa-fibulák és A r c h a e o -
Téne-fibulák, gombosvégű számszerijj-fibulák,
csőrös kannák, hajlított kardok, harczi kocsik
halomsírokból.
Görögországban megjelennek a klasszikus
stílusú érmek és a szigorú klasszikus izlés
vörös-alakos díszedényei. A gallok Itáliába
és a dunai tartományokká való vándorlásának
kezdete.
Trója nyolczadik városa.
A t h é n b e n a Parthenon építése. Phidias és
Polygnotos.
450 H e r o d o t o s .
Ktesias és Xenophon.
A z etruszk birodalom virágzásának v é g e
400 körül.
4. A korai Téne-korszak• A keltakorszak.
(Epoque Galatienne.) M i n t e g y 4 0 0 — 2 5 0 körül
Kr. sz. e.
V e z é r l e l e t e k : A visszahajlított lábú, g o m -
bosvégű korai Téne-fibulák; a korai T é n e -
kardok; torquesek, esztruszk tükrök és festett
vázák az A l p o k o n innen. A Rhőne-melléki
galloknál és a Duna alsó folyásvidékén l e t e -
lepült keltáknál a p é n z v e r é s kezdete.
A vörös-alakos vázák továbbvirágzása;
tanagra-szobrocskák; az arany Filippusok és
Dareikosok uralkodása; az első római A s -
érem; klasszikus gemmák ; az ezüst f e l h a s z -
nálása ékszerekre és pénzekre; a kelták
Fülöp macedóniai uralkodó érmeit utánozzák.
E g y i p t o m b a n 332-ben megkezdődik a g ö r ö g -
római korszak.
A kelták elfoglalják Felsőitáliát, D é l n é m e t -
országot, megvetik lábukat az Adria és a
Duna partjain, majd Thráciába és Kisázsiába
vonulnak. 390-ben Brennus feldúlja Rómát.
S k o p a s ; Praxiteles ; Apelles.
330 Aristoteles.
Theophrastos. (372 — 287.)
5. A közép Téne-korszak• 250 — i o o körül
Kr. sz. e.
Vezérleletek : A lábával a hátára csavarodó
közép Téne-kori fibula s a vasfibula nagy
számban; a közép Téne-kori vaskardok; az
első sarkantyú; karpereczek üvegből ; g y a -
koriak az etruszk fölirások. Tipikus l e l ő h e l y
a neuenburgi tó mellett fekvő La T é n e .
Rómában a 111. század közepén ezüst-
dénárok v e r é s e ; késő-apuliai vázák a sárga
szín és az arany alkalmazásával. A halom-
sírok ritkábbakká lesznek s gyakoriabbak a
lapos sírok. Északról a germánok a délnémet
területen lakó keltákra törnek, akiknek Itáliába
7*
5* \isebb
és G ö r ö g o r s z á g b a való becsapásait megtörik.
A pergamoni gigantomachia szoborművei.
250 A r c h i m e d e s .
230 P h i l o n .
6. A késői Téne-korszak• Északon a második
vaskorszak. 1 0 0 — 3 1 - i g Kr. sz. e.
V e z é r l e l e t e k : Késő Téne-kori fibulák és
kardok; lakkfestésű e d é n y e k a fazekas-korong
használatával. A kelta p é n z e k a rómaiakat
utánozzák ; a délgermánok e l s ő érmei; az e l s ő
terra-sigillata és terra-nigra edények.
A lapos sírok mind általánosabbakká l e s z -
nek, de északon az urnatemetkezés uralkodik
halotthamvasztással; Középeurópában gallus
soros sírok hullatemetkezéssel.
A gall háború kora ; a rómaiak Galliában,
a germánok D é l n é m e t o r s z á g b a n és a Galliába
való további előnyomulásban feltartóztatva a
rómaiak által. (Caesar és Ariovist.)
Hazánkban a La Téne-kultúra v i r á g z á s a ;
a pénzek latin betűkkel való jelzése.
M) A római császárság kora. Kr. sz. előtt
3 1 — 3 0 0 - i g Kr. sz. után.
1. Régibb kor. Kr. sz. e. 3 1 — K r . sz. u.
100-ig.
A kelta p é n z v e r é s megszűnése. Pannoniá-
ban, Galliában, Helvétiában és D é l n é m e t -
országban a római kultúra uralma. A római
szoborművészetnek, a terra-sigillatáknak, ü v e -
geknek és érmeknek nagy t ö m e g e . A korai
császárság idejére jellemző fibulák. A c a m e a -
faragás legfejlettebb foka. A hildesheimi és
a boscorealei ezüstkincs.
Mindenütt a halotthamvasztás uralkodik.
Római f ö l d e r ő d ö k ; az első vakolatfalazás az
Alpokon i n n e n ; a római utak elterjedése
Germániában, Pannoniában stb. A z első ke-
resztények.
24 Kr. e. Vitruvius.
9 Kr. e. Tiberius meghódítja lllyriának és
Pannóniának S z á v á n túli részét.
12 Tiberius befejezi Pannónia m e g h ó d í -
tását és elfoglalja annak Dunán túli részét.
18 Strabon.
60 Lucretius és Seneca.
7 7 idősebb Plinius.
7 9 Pompéji é s Herculaneum elpusztulása.
9 0 Martialis.
9 8 Tacitus.
100 juvenalis é s Plutarchos.
2. Rözépkor. 1 0 0 — 2 0 0 - i g Kr. sz. u.
Domborműves terra-sigillaták ; fibulák a csá-
szárság középső korából; víztiszta ü v e g e k ;
az antik enkausztikus arczkép-ábrázolás virág-
közlemények.
kora ; a k e r e s z t é n y s é g emlékeinek g y a r a p o -
dása. A római limes kiépítése; a provinciák-
ban villák és fürdők épülnek; keresztény
katakombák Rómában és más helyeken.
A szarmata-, dák-, markomann- és kvád-hábo-
rúk. Hazánkból a s o m o d o r i , sárszentmiklósi,
lóki, tétényi kocsik, szárnyas fibulák; az
aszari lelet.
1 0 1 — 1 0 2 az első dáciai hadjárat.
1 0 4 — 1 0 7 a második dáciai hadjárat. A p o l -
lodorus ; a Traján-oszlop.
120 Aquincum municipiummá lesz.
135 Ptolemaios.
167 a szarmata- és a markomann-háborúk.
180 M a r c u s Aurelius Vindobonában meghal.
3. A késői kor. 2 0 0 — 3 0 0 - i g Kr. sz. u.
Fekete-szürkére lakkozott s fehér engobbal
'díszített e d é n y e k a Rajna vidékéről; a terra-
sigillata eldurvulása ; s z é l e s és e g y s z e r ű b b
«katona-fibulák» ; aranylapokkal berakott ü v e g -
csészék (fondi d'oro); az antik enkausztikus
arczképfestészet további virágzása; a camea-
faragás és a pénzverés hanyatlása; a késői
római éremveretek első alemann-utánzatai. S o k
római kőerődítmény é p ü l é s e ; a M i t h r a s - és
más keleti kultusz meghonosodása. A ger-
mánok ismételt előnyomulása délre s a római
birodalomba. Hazánkban a visszahajlított lábú
és a magassarkú fibulák.
Aquincum 200 táján a colonia rangot n y e r i .
2 7 1 - b e n Aurelianus császár föladja Dáciát
és kivonja onnan a római helyőrséget.
N) A népvándorlás kora.
/ . Az idősebb, a tulaj do nképeni népvándorlási
kor. Konstantini, vagy korai byzánczi érának
is nevezik. Körülbelül 3 0 0 — 4 0 0 - i g Kr. sz. u.
Eldurvúlt, aranyozott s a keleten figurá-
lisán is kifestett terra-sigillaták; nielloval
díszített és számszerijj-fibulák; a cameavésés
megszűnése ; a színes kövek ékszerekbe való
foglalásának erőteljesebb f e l l é p é s e ; az arany-
betétes üvegek virágkora. A z arany solidus
és triens b e v e z e t é s e ; a kereszténység állam-
vallássá l e s z ; a hullatemetkezés ismét ural-
kodóvá válik ; a rúnák megjelenése. A római
birodalom hanyatlása; az alemannok uralma
D é l n é m e t o r s z á g b a n ; a hunnok m e g j e l e n é s e ;
a római t e l e p e k pusztulása.
2. A későbbi népvándorlási kor. A byzánczi
éra virágkora; Justinián-, M e r o v i n g - , v a g y
frank-, v a g y alemann-korszak. Körülbelül
4 0 0 — 6 5 0 - i g Kr. sz. u.
A római formák az ékszereknél és az
ornamentikából eltűnnek s helyükbe a g e r -
 53 J^isebb közlemények.
mán fonadék- és sárkánydísz lép. Fémtausálás
és gránátrekeszes ötvösművek. D é l e n Ravenna
virágkora és sok bazilika felépítése. Keleten
a Szasszanida-kultúra dominál.
Rómában a katakombák m e g s z ű n é s e ; soros
sírok hullatemetkezéssel; későbbi rúnák; a
kor v é g é n : a Wiking-korszak k e z d e t e hajó-
temetkezéssel.
4 0 0 körül Aquincumból a római h e l y ő r s é g
kivonúl.
4 0 6 a vandálok, suevek és alemannok Gal-
liában.
4 1 0 a nyugati gótok Rómában, 418-ban
Toulouseban.
455 Róma elpusztítása.
4 7 6 a nyugatrómai birodalom bukása. A K ö -
zépkor kezdete.
640 a római uralom v é g e E g y i p t o m b a n ,
mely arabssá lesz. Mihalik József.
A Váczi Múzeumegyesület köz-
gyűlése. H a g y o m á n y o s szokásához híven, jan.
hó 6-án, vízkereszt napján tartotta a Váczi
A 4 ú z e u m - E g y e s ü l e t évi rendes közgyűlését.
E l ő k e l ő , nagy közönség gyűlt össze a város-
háza közgyűlési termében, h o g y a világ-
háború egymásra torlódó eseményei k ö z e p e t t e
néhány perczet szenteljen a kulturának.
A közgyűlést dr. Tragor Jgnácz elnök nyi-
totta m e g lelkes beszéddel. Futó pillantást
vetett a f e g y v e r c s ö r g é s között sem szünetelő
kultureseményekre. A háború nem szabad,
h o g y megakasztója l e g y e n munkálkodásunk-
nak — mondotta — hanem ö s z t ö n z ő lesz arra,
h o g y nemzeti egységünket minden téren érvé-
nyesítve, igazi nagy nemzeti kulturát te-
remtsünk. A tartalmas elnöki megnyitó méltó
irányjelzője s programmja volt az e g y e s ü l e t
tevékenységének.
A k ö z g y ű l é s keretében rótta le k e g y e l e t e
adóját az egyesület Pesti Terencz fővárosi
kerületi elüljáró, tb. tagja és nagy jótevője
iránt. A z emlékbeszédet dr. \isparti János
titkár mondotta.
Pesti Terencz 1846-ban született V á c z o n ;
tanulmányait Váczon és G y ő r b e n v é g e z t e ,
továbbá a budapesti tud. e g y e t e m e n ; 42 évig
volt a főváros szolgálatában, 1915- márczius
26-án halt meg. M i n t a s z e r ű tisztviselő volt,
minden közhasznú társadalmi tevékenységben
agilis részt vett. S z e n v e d é l y e s műgyűjtő volt.
G y ű j t e m é n y é b e n franczia, olasz, ó - n é m e t mes-
terek festményei, órák, könyvek, régipénzek
és porczellántárgyak vannak. G y ű j t e m é n y e
külföldön is ismeretes. A váczi múzeumnak
ezreket érő tárgyakat adott s a múzeum ren-
dezésére praktikus útmutatásokkal szolgált.
A választékos nyelven megírt szép e m l é k -
beszéd nagy hatással volt a közönségre, a m e l y -
nek soraiban a család képviseletében jelen
volt Pesti Terencz veje, dr. Schöpflin Tajos
posta- és távirótitkár.
A z e g y e s ü l e t pénztári számadásait Jeszenszky
Imre pénztáros terjesztette elő, utána p e d i g
dr. J^isparli János a titkári jelentést olvasta fel.
A z e g y e s ü l e t tisztikarának és választmá-
nyának megbízása ez évben lejárt, l i j o l a g
megválasztattak : elnök lett dr. Tragor Ignácz,
alelnökök: Schandl M i k l ó s , Révész Béla dr.,
titkár: dr. Kisparti János, a népkönyvtár
f e l ü g y e l ő j e : dr. G ö n d ö r Sándor, p é n z t á r o s :
Jeszenszky Imre, ü g y é s z : dr. Majer J ó z s e f ;
őrválasztók : dr. Galcsek G y ö r g y , N a g y S á n -
dor kir. tan., Miltényi A u r é l .
A könyvtárak kiselejtezésre szánt
fölös példányai értékesítése érdekében a M ú -
zeumok és Könyvtárak O r s z . F ő f e l ü g y e l ő s é g e
nevében báró Szalay ]. h. orsz. f ő f e l ü g y e l ő
f. évi jan. hó 24-én 6 7 2 / 9 1 5 . sz. a. valamennyi
könyvtárfenntartó hatósághoz, testülethez és
intézethez a következő körlevelet i n t é z t e :
«Évek óta tapasztalom, h o g y a könyvtár-
fenntartó egyházak, hatóságok, iskolák stb.
könyvtáraik fölös példányainak értékesítésénél
állandóan mellőzik a nyilvános könyvtárakat
és kiselejtezésre szánt könyveiket rendesen keres-
kedőknek adják el, akiktől azután — kivált a
régi munkákat — az eladási ár sokszorosáért
vásárolják meg közkönyvtáraink.
Ily m ó d o n az eladó könyveiért az e l é r h e t ő
l e g s z e r é n y e b b árat kapja, viszont ugyan-
ezekért a vevő túlmagas összegeket fizet s az
adásvételnél csupán a közvetítő kereskedő szerez
a közkönyvtárak rovására tetemes n y e r e s é g e t .
Felkérem ennélfogva a könyvtártulajdonos
és k e z e l ő hatóságokat, testületeket és intéze-
teket, h o g y ha értékesítendő fölös könyveik
vannak, úgy ezt a körülményt a közművelő-
dés érdekében — az eladandó könyvek czí-
meivel e g y ü t t — legelsősorban a M ú z e u m o k
és Könyvtárak O r s z á g o s F ő f e l ü g y e l ő s é g é v e l
legyenek szívesek közölni, hogy e z ú t o n a
duplumoknak hazai közkönyvtárak részére
leendő megszerzését lehetővé tegyék. A F ő -
f e l ü g y e l ő s é g a tudomására jutó esetekben
saját költségére haladéktalanul intézkedik egy
szakember kiküldése iránt, aki a felajánlott
»
 Í4 J^isebb
anyagot megtekinti és azok felhasználhatósá-
gáról, valamint értékéről jelentést tesz».
Felkérjük múzeumaink s könyvtáraink t.
vezetőit, h o g y a fontos czél minél t ö k é l e t e -
sebb megvalósíthatása é r d e k é b e n ezt az ü g y e t
személyes közbenjárásukkal is támogatni s z í -
veskedjenek.
Vidéki könyvtárosaink sérelme.
A városok fejlesztéséről s z ó l ó 191 2. évi LV111.
t.-cz. 14. §-ának a) pontjához csatolt B ) m e l -
lékleten részletesen föl vannak sorolva az
e g y e s fizetési osztályokba s o r o z o t t tisztviselői
állások. E b b ő l a kimutatásból a vidéki k ö n y v -
tárak tisztviselői kimaradtak, amiből már
eddig is t ö b b jogsérelem keletkezett. Í g y pl.
a vidéki könyvtárak tisztviselői nem élvezik
a félárú vasutijegy-kedvezményt, holott azt
a kevesebb képzettséggel bíró s e g é d - és
k e z e l ő s z e m é l y z e t tagjai is megkapják, továbbá,
minthogy a háborús s e g é l y r e vonatkozó mi-
niszteri rendelet kimondja, h o g y a s e g é l y b e n
csak az említett törvényczikkben expressis
verbis fölsorolt tisztviselők é s e g y é b alkal-
mazottak részesítendők, elestek a háborús
segélytől is.
E z a két jogsérelem indította N a g y v á r a d
város könyvtárbizottságát arra, h o g y akcziót
kezdjen a vidéki könyvtári tisztviselőknek a
közigazgatási tisztviselők státusába való fel-
vétele, illetőleg az 1912. évi LV111. t.-czikk-
nek ily értelemben való k i e g é s z í t é s e ügyében.
A nagyváradi városi könyvtárbizottság 1916.
évi február 16-án dr. Thury László elnöklete
alatt foglalkozott ezzel a kérdéssel s kimon-
dotta, h o g y megkeresi a városi tanácsot, h o g y
a törvényhatósági bizottság útján intézzen fel-
iratot a magyar országgyűlés képviselőházá-
h o z az említett törvény módosítása tárgyá-
ban. A módosítás abból állana, h o g y a k ö z -
igazgatási tisztviselők sorába a vidéki nyil-
vános könyvtárak szervezett állásban levő
tisztviselőit is besoroznák, m é g pedig a
könyvtárigazgatót a VI1., a könyvtárőröket
a V i l i . és a könyvtári s e g é d ő r ö k e t a IX.
fizetési osztályokba. Elhatározta továbbá a
bizottság, hogy felkéri Nagyvárad város taná-
csát, keresse m e g a törvényhatóság útján az
e tárgyban érdekelt összes társtörvényható-
ságokat, nevezetesen a vármegyék közül
közlemények
Árva, S á r o s , A l s ó f e h é r , Szepes, P o z s o n y ,
Nyitra, Veszprém, Zemplén, Háromszék,
H u n y a d és Vas vármegyék, a városok közül
Arad, D e b r e c z e n , G y ő r , Hódmezővásárhely,
Kassa, Komárom, Marosvásárhely, P o z s o n y ,
S z e g e d , Temesvár, V e r s e c z és Z o m b o r vá-
rosok törvényhatóságait, h o g y az 1912. évi
LV11L t.-cz. joghatályának a vidéki k ö n y v -
tárak tisztviselőire való kiterjesztése v é g e t t
hasonló felirattal forduljanak a képviselő-
házhoz.
A könyvtárbizottság kérelme már N a g y -
várad város tanácsa előtt van, amely b i z o -
nyára méltányolni fogja az abban f e l h o z o t t
indokokat s országos mozgalmat indít a tör-
vényhatóságok útján az 1912. évi városfej-
lesztési t ö r v é n y megfelelő kiegészítése c z é l -
jából.
M a már vitán felül áll, h o g y a modern
városfejlesztési politika e g y i k legfontosabb
törekvése a kultúra terjesztése, amiből követ-
kezik, h o g y a városok fejlesztésének e g y i k
lényeges követelménye a nyilvános k ö n y v -
tárak felállítása. Ezzel a nemes és már is
szép e r e d m é n y e k e t felmutató törekvéssel
pedig nem e g y e z t e t h e t ő ö s s z e , hogy a s z o -
rosan vett közigazgatási tisztviselők sorából
a legalább is éppen olyan fontos szolgálatot
teljesítő és ugyanolyan, v a g y még magasabb
kvalifikáczióval bíró könyvtári tisztviselők
kizárassanak. A fővárosi, valamint a k o l o z s -
vári és fiumei könyvtárak tisztviselői mind-
nyájan be vannak osztva a rendes tisztviselői
státusba és valamennyien élvezik a köztiszt-
viselőket megillető állami és törvényhatósági
kedvezményeket. Kétségtelen, h o g y a vidéki
könyvtárak tisztviselői ugyanabban a munka-
körben ugyanazt a kultúrmunkát végzik és
í g y méltánytalan, h o g y elessenek ama k e d -
vezményektől, amelyeknek említett pályatár-
saik kezdettől fogva részesei.
Hisszük, h o g y a Nagyvárad város törvény-
hatósága által megindítandó országos moz-
galom, melyet a M ú z e u m o k és Könyvtárak
Országos F ő f e l ü g y e l ő s é g e nemcsak érdeklő-
déssel fog kisérni, de tőle t e l h e t ő l e g támogat
is, a törvényhatóságoknál k e d v e z ő fogadta-
tásra talál s h o g y a magyar kultúra vidéki
könyvtárakban d o l g o z ó munkásainak sérelmei
orvosoltatni fognak.
 HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK.
Báró Szalay Imre miniszteri tanácsos, a M a g y a r
Nemzeti M ú z e u m igazgatója, n y u g a l o m b a l é p e t t .
A hivatalos lap f. é. márczius 4-iki száma közli,
h o g y a király Ő Felsége a vallás- és k ö z o k t a t á s -
ügyi m. k i r . miniszter e l ő t e r j e s z t é s é r e m e g e n g e d t e ,
h o g y b á r ó Szalay Jmre saját k é r e l m é r e a t ö r v é n y -
szerű illetményekkel állandó n y u g a l o m b a h e l y e z -
tessék s h o g y neki ez alkalomból hosszú közéleti
pályája alatt k i f e j t e t t igen é r d e m e s szolgálatáért a
legfelső elismerés tudtul adassék.
Báró Szalay Imrét Pulszky F e r e n c z n e k 1894.
decz. h ó 19-én t ö r t é n t n y u g d í j a z á s a után állították
a M . N . M ú z e u m élére a vall. és k ö z o k t . minisz-
t é r i u m b ó l , ahol mint miniszteri tanácsos a művészeti
és múzeumi ü g y e k előadója volt. H u s z o n k é t évi igaz-
gatói m ű k ö d é s e alatt n a g y agilitással, szeretettel és
ü g y b u z g a l o m m a l látta el és f e j l e s z t e t t e a M . N .
M ú z e u m ü g y e i t . Az ő k e z d é s é r e szervezték az o s z t á l y -
igazgatói állásokat is, ami az o r s z á g eme első m ú -
zeumának fejlődése és t u d o m á n y o s m ű k ö d é s e szem-
p o n t j á b ó l n a g y f o n t o s s á g ú i n t é z k e d é s volt.
Szalay Imre b á r ó n a k , mint a M . N . M ú z e u m
i g a z g a t ó j á n a k n y u g d í j b a v o n u l á s a azonban n e m azt
jelenti, h o g y muzeális i n t é z m é n y e i n k az ő n a g y és
sokoldalú tudásának, t e v é k e n y s é g é n e k és lelkes agi-
litásának g y ü m ö l c s ö z ő e r e j é t elveszítik. Szalay Jmre
b á r ó m i n t helyettes o r s z á g o s f ő f e l ü g y e l ő ezentúl is
m e g m a r a d a M ú z e u m o k és K ö n y v t á r a k O r s z á g o s
F ő f e l ü g y e l ő s é g e k e b e l é b e n , t o v á b b m ű k ö d i k itt a
vidéki m ú z e u m o k és k ö n y v t á r a k ü g y e i n e k v e z e t é -
sében, h o g y lelkes és szeretettel teljes munkájával
t o v á b b fejleszsze a t u d o m á n y és kultúra ama vidéki
f a k t o r a i t , amelyek az ő f á r a d h a t a t l a n g o n d o s k o d á -
sának m á r e d d i g is oly s o k a t k ö s z ö n h e t n e k . Szalay
Imre b á r ó most már e g é s z e n és kizárólag a F ő f e l -
ü g y e l ő s é g é lesz s így ha el is veszíti ő t e g y o r s z á g o s
n a g y i n t é z m é n y ü n k , m é g t e l j e s e b b s b e n s ő b b kötelé-
kekkel k a p c s o l ó d i k hozzá olyan i f j ú , élni és szolgálni
akaró n y o l c z v a n n y o l c z vidéki intézet, amelyek e d d i g
is v a l ó b a n a g y e r m e k i s z e r e t e t teljes r a g a s z k o d á -
sával viseltettek az ő kiváló e g y é n i s é g e i r á n t . Nem
a mi f e l a d a t u n k , h o g y b á r ó Szalay Imrét a M a g y a r
N e m z e t i M ú z e u m t ó l elbúcsúztassuk, ellenben leg-
k e d v e s e b b k ö t e l e s s é g ü n k e t mulasztanánk el, ha
most, amely p e r c z t ő l f o g v a Szalay Imre b á r ó t
a M ú z e u m o k és K ö n y v t á r a k O r s z á g o s F ő f e l ü g y e l ő -
sége kizárólag a magáénak t u d h a t j a , a l e g b e n s ő b b
r a g a s z k o d á s s a l nem ü d v ö z ö l n ő k ő t a mi s z ű k e b b
k ö r ü n k b e n azzal a szívből f a k a d ó óhajtással : l e g y e n
testi és szellemi erőinek teljes b i r t o k á b a n m é g igen
soká a v e z é r l ő munkása annak az o r s z á g o s i n t é z -
m é n y n e k , amelynek virágzása és eredményekben
nem s z e g é n y élete szintén az ő munkás t e v é k e n y s é -
gének e g y i k nagy e r e d m é n y e .
Szalay Jmre b á r ó távozásával e g y i d e j ű l e g a vajl.
és k ö z o k t . m. kir. m i n i s z t e r a M . N . M ú z e u m
ü g y e i n e k vezetésével d r . Vejérpataky Lászlót, a M .
N. Múzeum Széchényi Országos Könyvtárának
i g a z g a t ó j á t bizta meg.
I C s e j t h e i V a r j a s s y Á r p á d kir. tanácsos, A r a d
szab. k i r . város K ö z m ű v e l ő d é s i I n t é z e t é n e k igaz-
g a t ó j a , az Aradi K ö l c s e y - E g y e s ü l e t e l n ö k e , A r a d
vármegye nyug. tanfelügyelője, a magyar közműve-
l ő d é s n e k szentelt élete 6 1 . évében 1915. d e c z e m b e r
hó 2 9 - é n A r a d o n e l h u n y t . Áldásos élete, mely külö-
nösen A r a d v á r m e g y e m e g m a g y a r o s í t á s a és az aradi
K ö z m ű v e l ő d é s i Ház m e g t e r e m t é s e és kulturális éle-
tének biztosítása k ö r ü l s z e r z e t t h e r v a d h a t a t l a n é r d e -
meket, k i t ö r ü l h e t e t l e n emléket h a g y o t t m i n d n y á j u n k
s z i v é b e n . L e g y e n á l d o t t emlékezete !
M o c s á r y S á n d o r | kir. tanácsos, a M a g y . N e m z .
M ú z e u m egyik l e g r é g r é g i b b tisztviselője, az állattár
nagyérdemű nyug. osztályigazgatója, a Ferencz Jó-
zsef-rend tisztikeresztese, a M . T u d . Akadémia s
t ö b b b e l - és külföldi t u d o m á n y o s t á r s u l a t t a g j a ,
s z o r g a l m a s és a hazai t u d o m á n y t hiven s e r e d -
m é n y n y e l szolgáló é l e t é n e k 75-ik évében, 1 9 1 5 . decz.
h ó 26-án B u d a p e s t e n h o s s z a b b szenvedés után j o b b -
l é t r e s z e n d e r ü l t . E m l é k é t kegyelettel ő r i z z ü k .
F a l u s y G y u l a " ] alsóvadászi ref. t a n í t ó , az ottani
v á n d o r k ö n y v t á r k e z e l ő j e , az északi h a r c z t é r e n ki-
rálya s hazája v é d e l m é b e n hősi halált halt. Áldás
emlékére !
I Dr. Nyári Sándor, az Orsz. M a g y . Szép-
művészeti M ú z e u m i g a z g a t ó - ő r e , m ű e g y e t e m i nyilv.
rendkívüli tanár, 1 9 1 5 . decz. h ó 2 1 - é n , 5 5 éves
korában Budapesten meghalt.Amegboldogulthuszon-
két éven át volt az O r s z á g o s Képtár, m a j d p e d i g
a S z é p m ű v é s z e t i M ú z e u m tisztviselője. T u d o m á n y o s
m ű k ö d é s e , melyet l e g n a g y o b b r é s z t a régi m a g y a r
m e s t e r e k kutatásának szentelt, m e g t a r t j a n e v é t és
érdemeit a magyar művészettörténeti irodalomban,
 56 hivatalos
szíves, vonzó e g y é n i s é g é n e k e m l é k é t p e d i g ő s z i n t e
kegyelettel f o g j a minden i s m e r ő s e m e g ő r i z n i . B é k e
poraira !
T é g l á s G á b o r | n y u g a l m a z o t t középiskolai f ő -
igazgató, a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a leve-
lező tagja, 1 9 1 6 . f e b r u á r 4-én, B u d a p e s t e n , é l e t é n e k
h a t v a n n y o l c z a d i k é v é b e n meghalt. T u d o m á n y o s m u n -
kásságából k ü l ö n ö s e n az aldunai e r d é l y r é s z i r ó m a i
feliratok és u t a k k é r d é s é t tisztázó munkái és a L i m e s
dacicusra v o n a t k o z ó tanulmányai voltak alapvetőek.
A H u n y a d v á r m e g y e i Történelmi és Régészeti T á r -
sulatnak hosszú i d ő n át m ú z e u m i g a z g a t ó j a volt és
a m ú z e u m o t , k ü l ö n ö s e n a várhelyi (sarmisegethusai)
ásatások révén t ö b b igen értékes lelettel g a z d a g í -
t o t t a . Ő s z e r k e s z t e t t e az A k a d é m i a néhai m á s o d -
elnökével, g r ó f K u u n Gézával e g y ü t t H u n y a d v á r -
megye monográfiáját. A tudományos folyóiratoknak,
k ö z t ü k a M ú z e u m i és Könyvtári É r t e s í t ő n e k , vala-
m i n t t ö b b b u d a p e s t i napilapnak t e v é k e n y m u n k a -
t á r s a volt. Áldás e m l é k é r e !
Jl Trencsénvármegyei Múzeum igazgató-
választmánya 1 9 1 5 . decz. 7 - é n t a r t o t t ü l é s é b e n
a k k é n t h a t á r o z o t t , h o g y a d r . B r a n c s i k K. halálával
m e g ü r e s e d e t t i g a z g a t ó i állást e g y e l ő r e h e l y e t t e s í t é s
ú t j á n tölti be s a h e l y e t t e s i g a z g a t ó mellé h á r o m
o s z t á l y ő r t alkalmaz. H e l y e t t e s i g a z g a t ó v á Misz 7\ezső
T r e n c s é n városi a p á t p l é b á n o s t , o s z t á l y ő r ö k k é : Páz-
mány hajós v á r m e g y e i főlevéltárost, d r . Pazsitzky
Jenő p é n z ü g y i g a z g a t ó s á g i titkárt és Laczkó József
n y u g . k ö r j e g y z ő t h e l y e t t e s í t e t t e az e g y e s ü l e t elnöke.
A z O r s z . F ő f e l ü g y e l ő s é g az i g a z g a t ó - v á l a s z t m á n y
eme határozatát 1 9 1 5 . decz. 23-án kelt 7 3 6 . számú
átiratával j ó v á h a g y ó l a g tudomásul v e t t e .
jyióra Terenczet, a szegedi S o m o g y i - K ö n y v -
t á r és Városi M ú z e u m k ö n y v t á r o s á t , a « S z e g e d i
Napló» főszerkesztőjét, a Petőfi-Társaság 1915.
d e c z e m b e r 18-án t a g j a i sorába választotta. A jeles
tollú író és költő é r t é k e s m ű k ö d é s é n e k eme szép
elismerése széles k ö r ö k b e n keltett ő s z i n t e ö r ö m e t .
A k i t ü n t e t é s alkalmából S z e g e d v á r o s társadalma
d e c z e m b e r 23-án díszes b a n k e t t e n ü n n e p e l t e M ó r á t .
Jlz aradi kultúrpalota új igazgatója. A Var-
jassy Jlrpád halálával m e g ü r e s e d e t t aradi k ö z m ű v e l ő -
dési i n t é z e t igazgatói állására A r a d s z a b . kir. város
t ö r v é n y h a t ó s á g i b i z o t t s á g a , a közművelődési intézet
f e l ü g y e l ő - b i z o t t s á g á n a k javaslata alapján, 1916. f e b -
r u á r h ó 9 - é n t a r t o t t r e n d e s havi k ö z g y ű l é s é n á r . Vényes
Dezső aradi lakost, n y u g a l m a z o t t középiskolai t a n á r t
hívta m e g . Arad város t ö r v é n y h a t ó s á g i b i z o t t s á g á n a k
eme h a t á r o z a t á t , mely a közművelődési i n t é z e t anyagi
és szellemi érdekeinek figyelembevételével a választás
k é r d é s é t a l e g s z e r e n c s é s e b b e n oldotta m e g , az O r s z .
F ő f e l ü g y e l ő s é g ö r ö m m e l vette t u d o m á s u l . Vényes
Dezsőt, a hazai kultúra e kipróbált, lelkes és h i v a t o t t
munkását, a l e g b e n s ő b b e n üdvözöljük új és f o n t o s
állásában.
közlemények
A Lehóczky-féle gyűjtemény sorsa. L e h ó c z k y
Tivadar g y ű j t e m é n y é r ő l a m e g b o l d o g u l t t u l a j d o n o s
n e k r o l ó g j a k a p c s á n f o l y ó i r a t u n k mult évi u t o l s ó
f ü z e t é b e n ú g y e m l é k e z t ü n k m e g , h o g y azt a t u l a j -
d o n o s b i z o n y o s kikötések mellett M u n k á c s városának
a d o m á n y o z t a . M i n t most é r t e s ü l ü n k , L e h ó c z k y T . ez
a d o m á n y á t m é g életében visszavonta s a g y ű j t e m é n y
L e h ó c z k y T . ö r ö k ö s e i t u l a j d o n á b a ment át, akik azt
most eladás u t j á n kívánják é r t é k e s í t e n i .
A Főfelügyelőség 1915. decz. 8-iki ülé-
séből. Jelen v o l t a k : Vraknói Vilmos o r s z . f ő -
felügyelő ; b á r ó Szalay Imre h . o r s z . f ő f e l ü g y e l ő ;
d r . Vejérpataky László, dr. Terenczi Zoltán, d r .
Vilárszky N á n d o r , d r . Horváth Géza, d r . Tiültl
Dezső, d r . J^renner józsef, Mihalik József és J{adi-
sics Jenő o r s z . f e l ü g y e l ő k .
1. Vraknói Vilmos orsz. f ő f e l ü g y e l ő , elnök,, n a p i -
r e n d előtt jelenti, h o g y S e m a y e r Vilíbáld és V a r j ú
E l e m é r orsz. f e l ü g y e l ő k hivatalos k i k ü l d e t é s b e n kül-
f ö l d ö n távol v a n n a k s így a mai ülésen m e g nem
j e l e n h e t t e k , d r . P e t r o v i t s Elek o r s z . felügyelőnek
p e d i g hivatalos ü g y e k b e n el kelletvén utaznia, t á v o l -
l é t é t előtte Írásban k i m e n t e t t e . A z ülés t á r g y á t a
vallás- és k ö z o k t a t á s ü g y i m. kir. m i n i s z t e r úr Ő n a g y -
méltóságának f. évi június h ó 11-én k i a d o t t 1 1 . 9 7 1 .
számú ama r e n d e l e t e képezi, amellyel a vidéki m ú -
zeumi és k ö n y v t á r i ügy t e k i n t e t é b e n b i z o n y o s és
o l y a n i r á n y e l v e k n e k a k é r d é s é t felveti, amiknek
megvalósulását ö r ö m m e l látná s amelyeknek m e g -
o l d á s á t bizalommal bizza az O r s z á g o s F ő f e l ü g y e l ő -
s é g k i p r ó b á l t ü g y s z e r e t e t é r e és lelkesedésére, kérve
a F ő f e l ü g y e l ő s é g e t , h o g y az ü g y g y e i szeretettel f o g -
lalkozzék s javaslatait terjessze eléje, M i u t á n e n a g y -
jelentőségű s a vidéki m ú z e u m o k és k ö n y v t á r a k
j ö v e n d ő életére és s o r s á r a o r s z á g o s a n kiható minisz-
teri rendelet kibocsátásával e g y r é s z t igazolva van
az O r s z . F ő f e l ü g y e l ő s é g k e b e l é b e n már r é g e b b e n
kialakult r e f o r m t ö r e k v é s e k n e k j o g o s u l t s á g a , más-
r é s z t alkalom l e t t n y ú j t v a egy o l y a n akczió m e g -
valósítására, amely a m ú z e u m o k és k ö n y v t á r a k ö n -
t u d a t o s és t e r v s z e r ű e n m e g á l l a p í t o t t reorganizácziója
é r d e k é b e n f ő k é p e n m o s t m u t a t k o z i k szükségesnek,
a m i k o r legalább e g y e l ő r e semmi kilátás sem lehet a
javadalom emelésére, a F ő f e l ü g y e l ő s é g örömmel s
k ö s z ö n e t t e l f o g a d t a a r e n d e l e t e t s a z t f. évi a u g .
h ó 2 4 - é n azzal k ü l d t e m e g m i n d e n egyes szak-
f e l ü g y e l ő j é n e k , h o g y a kérdéssel b e h a t ó a n foglal-
k o z z a n a k s k o n k r é t javaslataikat o k t ó b e r hó 15-éig
í r á s b a n terjesszék eléje. Az orsz. felügyelőktől b e -
é r k e z e t t javaslatokat e g y h á r o m t a g ú s z ű k e b b b i z o t t -
s á g n o v e m b e r h ó 19-én, egy ö t ö s t a g ú b i z o t t s á g
p e d i g d e c z e m b e r h ó 3 - á n vette tárgyalás alá. E szű-
k e b b b i z o t t s á g o k m e g á l l a p o d á s á t tartalmazza t e r -
v e z e t f o r m á j á b a n az a d o l g o z a t , m e l y n e k felolva-
sására az előadó o r s z . felügyelőt f e l k é r i .
2. Mihalik József e l ő a d ó orsz. f e l ü g y e l ő egész
t e r j e d e l m é b e n felolvassa a t e r v e z e t e t , melyhez az
O r s z , F ő f e l ü g y e l ő s é g t a g j a i p o n t r ó l - p o n t r a hozzá-
 Hivatalos közlemények 57

szólnak s amelyet némi változtatással egész t e r j e - múzeumokkal kapcsolatos r e f o r m o k a m ú z e u m o k és

d e l m é b e n e l f o g a d n a k . A t e r v e z e t t e l kapcsolatosan könyvtárak l e g t ö b b j é n e k állami segélyezése d o l g á b a n
b e m u t a t j a az O r s z á g o s F ő f e l ü g y e l ő s é g javaslatát is is új h e l y z e t e t t e r e m t e t t e k . E h h e z képest k é s z í t e t t e
az 1 9 1 5 / 1 6 . költségvetési é v b e n i g é n y b e v e h e t ő el az O r s z . F ő f e l ü g y e l ő s é g a jelen költségvetési
javadalomnak r e n d e s és rendkívüli segélyekként való évre szóló segélyezési javaslatát, melyet j ó v á h a g y á s
szétosztása t á r g y á b a n , melyet az ülés egész t e r j e d e l - végett 1 9 1 5 . d e c z e m b e r h ó 10-én 7 1 2 . sz. a. t e r -
m é b e n magáévá tesz és e l h a t á r o z z a , h o g y a r e f o r m - jesztett fel a vall. és k ö z o k t . m. kir. miniszter ú r h o z .
tervezet s a javadalom szétosztására vonatkozó A segélyezési javaslat a k ö v e t k e z ő :
javaslat hozzájárulás, illetve j ó v á h a g y á s v é g e t t a
vallás- és k ö z o k t a t á s ü g y i m i n i s z t e r ú r elé t e r j e s z t e n d ő . A) Tuendes kiadások-
3. Traknói Vilmos elnök e l ő a d j a , h o g y a d e b r e - í. Az u . n . beruházási nagy állam-
czeni r e f . k o l l é g i u m n a g y k ö n y v t á r á n a k a debreczeni segély a magyaróvári M o s o n m e g y e i M ú -
tudomány-egyetemhez való csatolása kérdésében zeum r é s z é r e h o z a t o t t javaslatba. E z . . . 15.000 K
helyszíni t á r g y a l á s válnék s z ü k s é g e s s é oly czélból,
h o g y az o d a v a l ó illetékes t é n y e z ő k e f o n t o s k é r d é s 2. Az I - s ő k a t e g ó r i á b a o s z t o t t intézetek r e n d e s
n a g y h o r d e r e j é n e k belátására s ezáltal a k ö n y v t á r segélyezésére javaslatba hozatott:
jövőjének helyes m e g o l d á s á r a r á b i r a s s a n a k . I n d í t v á - a) Jlrad. A Közművelődési H á z g y ű j -
nyozza, h o g y e czélból d r . F e r e n c z i Zoltán és d r . teményei g y a r a p í t á s á r a 4.000 K
F e j é r p a t a k y László orsz. f e l ü g y e l ő k a helyszinére b) Debreczen. 1. A V á r o s i M ú z e u m
kiküldessenek azzal, h o g y eljárásuk e r e d m é n y é r ő l gyűjteményeinek gyarapítására : 6.000
annak idején a F ő f e l ü g y e l ő s é g n e k jelentést t e n n i K ; 2. a r e f . kollégium k ö n y v t á r a g y a r a -
szíveskedjenek. E l f o g a d t a t i k . pítására : 1 8 0 0 K. Összesen ... ... 7.800 «
4. Mihalik József előadó o r s z . felügyelő jelenti, c) Itassa. A F e l s ő m a g y a r o r s z . Rá-
h o g y a r e f o r m t e r v e z e t b e n f e l t ü n t e t e t t állami s e g é - kóczi-Múzeum gyűjteményei gyarapítá-
lyezések o l y k é p vannak contemplálva, h o g y a s e g é l y - sára ... ... ... 8.000 «
összegek tisztán az intézetek g y ű j t e m é n y e i n e k g y a - d) Marosvásárhely. A Közművelődési
rapítására s az ezzel kapcsolatos szervezési t e e n d ő k Ház g y ű j t e m é n y e i r e . . . ... ... ... 4.000 <r
költségeinek f e d e z é s é r e s z o l g á l n á n a k . Kikapcsolandó e) Pécs. A Városi M ú z e u m g y ű j t e -
volna tehát a z o k b ó l a körülbelől 12 intézet által a ményei g y a r a p í t á s á r a ... 3.000 «
múzeumi ő r ö k tiszteletdíjaira és a szolgák d í j a i r a f) Pozsony. 1. A V á r o s i M ú z e u m
szolgáló s idáig évről-évre i g é n y b e vett k ö r ü l b e l ő l gyűjteményei gyarapítására : 3000 K ;
7 5 0 0 K-ra r ú g ó összeg. D e m e r t a kérdésnek m i n - 2. az O r v o s - és T e r m é s z e t t u d . M ú -
den átmenet nélkül, hirtelen való ilyetén m e g o l d á s a zeum g y ű j t e m é n y e i g y a r a p í t á s á r a : 6 0 0 K.
nem méltányos s nem is k í v á n a t o s , i n d í t v á n y o z z a , Összesen ... ... ... ... ... ... 3.600 «
h o g y e d í j a z á s o k á t m e n e t i l e g m é g a régi r e n d g) Sepsiszentgyörgy. A Székely Nem-
szerint m a r a d j a n a k é r v é n y b e n , g o n d o s k o d n u n k kell zeti M ú z e u m g y ű j t e m é n y e i g y a r a p í t á -
azonban a r r ó l , h o g y a b é k e s a rendes v i s z o n y o k sára ... ... ... ... ... ... ... 7.000 «
beálltával, a m i k o r t . i. az ú j költségvetés k é s z í t é - h) Szombathely. A V a s v á r m e g y e i M ú -
sének ideje elérkezik, a vidéki intézeteknél m ű k ö d ő zeum g y ű j t e m é n y e i g y a r a p í t á s á r a 4.000 »
múzeumi ő r ö k és k ö n y v t á r o s o k méltányos d í j a z á - i) Szeged. A S o m o g y i - K ö n y v t á r és
sára körülbelől 10.000 k o r o n a f e d e z e t vétessék fel Városi M ú z e u m gyűjteményei gyarapí-
az állami k ö l t s é g v e t é s b e . H a ez megvalósítható tására ... ... ... ... ... ... 8.000 «
lenne, e k é r d é s ú g y a g y ű j t e m é n y e k , mint p e d i g a j) Temesvár. 1. A T ö r t . és R é g .
múzeumi tisztviselők érdekei s z e m p o n t j á b ó l h o s s z ú M ú z e u m gyűjteményei gyarapítására :
i d ő r e m é l t á n y o s a n r e n d e z h e t ő volna. Az ülés az 5 . 0 0 0 K ; 2. A D é l m . T e r m é s z e t t u d .
indítványt egyhangúlag elfogadja. Egylet gyűjteményei gyarapítására :
5. Traknói Vilmos elnök i n d í t v á n y o z z a , h o g y az 6 0 0 K. Összesen.__ ... ... ... ... 5.600 «
O r s z á g o s F ő f e l ü g y e l ő s é g ülése Mihalik József elő- 55.000 K
a d ó o r s z á g o s f e l ü g y e l ő n e k a r e f o r m t e r v e z e t és az
1 9 1 5 / 1 6 . költségvetési é v r e szóló állami javadal- 3. A Il ik k a t e g ó r i á b a o s z t o t t intézetek r e n d e s
mazás felhasználása elkészítése körül k i f e j t e t t r e n d - segélyezésére javaslatba hozatott:
kívül értékes, sok f á r a d s á g o t igénylő és k i m e r í t ő a) A balassagyarmati múzeum gyűj-
munkálataiért legteljesebb elismerését s k ö s z ö n e t é t teményei gyarapítására ... ... ... 800 K
fejezze ki s ezt a jelen ülés j e g y z ő k ö n y v é b e is b) A beszterczebányai múzeum gyűjte-
iktassa b e . E g y h a n g ú l a g e l f o g a d t a t i k . ményei gyarapítására . . . ... ... ... 800 «
c) A bártfai múzeum gyűjteményei
Jl Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó in- gyarapítására ... 1.800 «
tézetek állami segélyezése az 1915/16. költség- d) A békéscsabai múzeum gyüjtemé-
vetési évben. A F ő f e l ü g y e l ő s é g h a t á s k ö r é b e t a r t o z ó nyei gyarapítására ... ... ... ... 800 «

8
 62 hivatalos közlemények

e) A gyulafehérvári múzeum gyűjte- d) A székesfehérvári múzeum gyűjte-

ményei g y a r a p í t á s á r a . . . ___ . . . . . . i .000 K ményei g y a r a p í t á s á r a ... 1.200 K
f ) A hódmezővásárhelyi múzeum gyűj- 2.500 K
teményei g y a r a p í t á s á r a ... 500 «
g) A hódmezővásárhelyi ref. főgymn. B) Rendkívüli kiadások-
könyvtára g y a r a p í t á s á r a ... ... ... 800 « 1. A z alsókubini C s a p l o v i t s - K ö n y v -
h) A kecskeméti múzeum g y ü j t e m é - tár b e r e n d e z é s e és telkének r e n d e z é s é r e
nyei g y a r a p í t á s á r a ... ... ... ... 1.600 « m e g á l l a p í t o t t 1 8 . 0 0 0 K s e g é l y 4 . rész-
i) A keszthelyi múzeum g y ü j t e m é - lete f e j é b e n . . . 3 000 K
nyei g y a r a p í t á s á r a ... 1.500 « 2. A z aradi K ö z m ű v e l ő d é s i Ház
j) A kiskunhalasi ref. f ő g y m n . könyv- 1 5 0 . 0 0 0 K építkezési s e g é l y é n e k 10.
tára gyarapítására.__ . . . ... ... 600 « részlete f e j é b e n . . . 1 0.000
k) A komáromi múzeum gyűjtemé- 3. A balassagyarmati Nógrádvárm.
nyei gyarapítására ... ... ... ... 1.400 « M ú z e u m 1 0 0 . 0 0 0 K építk. segélyének
l) A komáromi vármegyei könyvtár 4. részlete f e j é b e n 4.000 «
gyarapítására ... ... ... ... ... 600 « 4 . A z eperjesi ág. ev. l y c e u m k ö n y v -
m) A magyaróvári múzeum gyűjte- tára b e r e n d e z é s é r e m e g á l l a p í t o t t 4 . 0 0 0 K
ményei gyarapítására . . . ... ... ... 500 « segély 2. és u t o l s ó részlete f e j é b e n . . . 2.000 «
n) A máramarosszigeti ref. főgimn. 5. A hódmezővásárhelyi Városi Mú-
könyvt. gyarapítására... ... ... ... 1.200 « zeumnak az Imre-féle ház m e g v é t e l é r e
o) A máramarosszigeti Közműv. Ház m e g á l l a p í t o t t 7 0 . 0 0 0 K segély 7 . rész-
gyűjteményei gyarapítására . . ... ... 500 « lete f e j é b e n 6.000 «
p) A miskolczi múzeum g y ű j t e m é n y e i 6. A kassai múzeum ú j é p í t k e z é s é r e
gyarapítására ... ... ... ... ... 2.500 « m e g á l l a p í t o t t 4 5 0 . 0 0 0 K s e g é l y 5. rész-
q) A nagyenyedi múzeum g y ü j t e m é - lete f e j é b e n . . .
nyei g y a r a p í t á s á r a ... ... ... ... 2.500 « 7 . A kecskeméti múzeum é p ü l e t é r e
r) A nagyváradi múzeum g y ü j t e m é - m e g á l l a p í t o t t 2 0 0 . 0 0 0 K építk. segély
nyei g y a r a p í t á s á r a ... 500 « 2, részlete f e j é b e n 20.000 «
s) A pápai r e f . főiskola k ö n y v t á r a 8. A keszthelyi múzeum épületére
gyarapítására 1.000 « m e g á l l a p í t o t t 1 5 0 . 0 0 0 K segély 5 . rész-
t) A rimaszombati múzeum g y ű j t e - lete f e j é b e n . . . 5.000 «
ményei g y a r a p í t á s á r a . . . ... ... 1.500 « 9. A komáromi múzeum 1 8 0 . 0 0 0 K
uj A sárospataki r e f . főiskola k ö n y v - építk. segélyének 8. részlete g y a n á n t
tára g y a r a p í t á s á r a ... ... ... ... 1.500 « a vall. és k ö z o k t . min. 6 6 . 3 3 8 / 9 0 4 . számú
v) A selmeczbányai múzeum g y ű j t e - r e n d e l e t e é r t e l m é b e n a Pesti M a g y .
ményei g y a r a p í t á s á r a . . . . . . ... ... 500 « Keresk. B a n k n a k f o l y t a t ó l a g u t a l v á n y o -
x) A soproni m ú z e u m g y ű j t e m é n y e i zandó . . . 6.000 «
gyarapítására 1.800 « 1 o. A pécsi múzeum 1 5 0 . 0 0 0 K
y) A sümegi áll. D a r n a y - M ú z e u m építk. s e g é l y é n e k 3. részlete f e j é b e n 5.000 «
gyűjteményei gyarapítására ... ... 1.500 « 11. A pozsonyi múzeum 1 0 0 . 0 0 0 K
z) A szekszárdi m ú z e u m g y ű j t e m é n y e i é p í t k . s e g é l y é n e k 9. részlete f e j é b e n 10.000 «
gyarapítására ... ... ... ... ... 800 « 12. A rimaszombati múzeum é p ü l e -
aa) A trencséni m ú z e u m g y ű j t e m é n y e i tének m e g v é t e l é r e megállapított 1 0 0 . 0 0 0
gyarapítására ... ... ... ... ... 500 « K 6. és 7 . részlete fejében 10.000 «
bb) A verseczi m ú z e u m g y ű j t e m é n y e i 13. A sepsiszentgyörgyi S z é k e l y N e m -
gyarapítására ... ... ... ... ... 1.500 « zeti M ú z e u m r é g i b b , 1 0 0 . 0 0 0 K é p i t k .
cc) A veszprémi m ú z e u m g y ű j t e m é n y e i segélyének 8 . r é s z l e t e f e j é b e n . . . 5.000 «
gyarapítására ... ... ... ... ... 1.500 « 14. A sepsiszentgyörgyi S z é k e l y N e m -
32.000 K zeti M ú z e u m ú j a b b 8 5 . 0 0 0 K é p i t k .
segélyének 3. részlete f e j é b e n . . . 5.000 «
15. A szászvárosi Kún-kollégium
4. A lll-ik k a t e g ó r i á b a osztott i n t é z e t e k r e n d e s
könyvtára 14.000 K-ban megállapított
segélyezésére javaslatba hozatott: berendezési segélyének3.részlete fejében 2.000 «
a) A budapesti P e t ő f i - H á z g y ü j t e m é - 16. A szentesi múzeum 6 0 . 0 0 0 K
nyei gyarapítására ... 300 K építk. s e g é l y é n e k 6. részlete f e j é b e n 5.000 «
bj A kiskunfélegyházai múzeum g y ű j - 17. A temesvári múzeum 1 6 0 . 0 0 0 K
teményei gyarapítására ... ... ... 500 « é p í t k . s e g é l y é n e k 11. részlete f e j é b e n 10.000 «
c) A nyíregyházai múzeum g y ű j t e - 1 8. A veszprémi múzeum 1 2 0 . 0 0 0 K
ményei gyarapítására . . . ... ... ... 500 « é p í t k . s e g é l y é n e k 9 . részlete f e j é b e n 5.000 «
 59 hivatalos közlemények

19. A debreczeni r e f . k o l l é g i u m k ö n y v - Jlz Országos Tanács az 1 9 1 5 / 1 6 - i k k ö l t s é g -

t á r á n a k r e n d e z é s i m u n k á l a t a i r a megálla- v e t é s i év első f e l é r e ( 1 9 1 6 . júl. 1. d e c z . 31.)
pított 3000 K utolsó részlete fejében i .000 K s z o l g á l ó állami j a v a d a l o m felhasználási t e r v é t , m e l y e t
20. A selmeczbdnyai óvár egyik az O r s z . T a n á c s 1 9 1 5 . a u g . h ó 1 4 - é n 2 0 6 . sz. a.
s z á r n y a m ú z e u m i c z é l o k r a való s ü r g ő s t e r j e s z t e t t fel j ó v á h a g y á s v é g e t t , a vall. és k ö z o k t .
helyreállításának költségeire ... 5.000 « m i n i s z t e r úr 1 9 1 5 . j a n . h ó 26-án 9 0 . 8 6 2 / 1 9 1 5 . sz.
2 1 . A budapesti P e t ő f i - H á z n e d v e s - a. r e n d e l e t é v e l e g é s z t e r j e d e l m é b e n j ó v á h a g y t a . A r é s z -
s é g által m e g t á m a d o t t é p ü l e t e k a r b a - l e t e s felhasználási t e r v e t f o l y ó i r a t u n k m u l t évi f o l y a -
hozatalára 6.000 « m á b a n , a 186 — 1 8 7 . l a p o n t e t t ü k k ö z z é .
2 2 . A nagyváradi v á r o s i nyilv. k ö z -
k ö n y v t á r n a k k ö n y v á l l v á n y o k k a l való b e - Hadtörténeti múzeum Zágrábban. Z á g r á b b a n
rendezésére ___ 3.000 « Silovics e g y e t e m i t a n á r elnöklésével b i z o t t s á g alakult,
2 3 . A debreczeni v á r o s i m ú z e u m n a k mely horvát h a d t ö r t é n e t i múzeum alapításán fára-
a n é p r a j z i és r é g é s z e t i o s z t á l y ú j b ó l való dozik. Különösen a most folyó világháborúnak a
felállítására és b e r e n d e z é s é r e k ö l c s ö n - h o r v á t s á g g a l k a p c s o l a t o s e r e k l y é i t és e m l é k e i t f o g j a
vett összeg visszatérítésére.._ 3-5°° " a bizottság összegyűjteni s eziránt máris megkeresést
150.500 K intézett a hadvezetőséghez.

Kiadja a M ú z e u m o k és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége és Orsz. Tanácsa

A FŐFELÜGYELŐSÉG H A T Á S K Ö R É B E TARTOZÓ
KÖZGYŰJTEMÉNYEK ÚJ CSOPORTOSÍTÁSA.

ÍFORMOK 1 1 . czím alatt folyóiratunk ezévi i-ső füzetében részletesen ismer-

tettük azt a tervezetet, mely a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter
úrnak 1915. évi június hó 1 1-én kelt 1 1.071. számú s e folyóirat IX. évfo-
lyama 151—152. lapjain egész terjedelmében közzétett rendelete alapján az Orsz. Fő-
felügyelőség hatáskörébe tartozó közgyűjtemények jövendő életét és sorsát irányító
teendőket a miniszter úr által megjelölt irányelvek figyelembevételével programmszerúen
tartalmazza.
E reformtervezettel összefüggőleg az Orsz. Főfelügyelőség a vallás- és közoktatás-
ügyi m. kir. miniszter úrhoz 1 9 1 5. évi deczember hó 10-én 71 2. szám alatt javaslatot
terjesztett fel az intézetek 1 9 1 5 / 1 6 . évi államsegélyeinek engedélyezése és utalványo-
zása tárgyában is. A miniszter úr folyó évi május hó 20-án 1 5 0 . 4 3 8 / l H . szám alatt
a reformtervezetre és az államsegélyekre vonatkozólag a következő leiratot intézte
az Orsz. Felügyelőséghez:

«Mult évi 712. szám alatt kelt fölterjesztésére értesítem a t. Orsz. Főfelügyelő-
séget, hogy a hatáskörébe tartozó közgyűjtemények támogatására rendelt 1915/16. évi
javadalom fölhasználása tárgyában előterjesztett tervezetét szívesen fogadtam s
örömmel üdvözlöm, mint olyan tervezetet, mely a vidéki múzeumi és könyvtári ügy
újjászervezését, az általam megjelölt irányelvek alapján helyesen alapozza meg
s azzal a reménynyel biztat, hogy a megteremtett új alapon a nagy közművelődési
ügy sikerrel lesz felépíthető. Amidőn tehát az előterjesztett tervezetet változatlanul
elfogadom s az annak A) pontja alatt feltüntetett rendes és rendkívüli segé-
lyeket a megnevezett intézeteknek, a szokásos figyelmeztetés mellett, jelen kelet és
ügyszám alatt egyidejűleg utalványozom, egyúttal fölhatalmazom a t. Orsz.
Főfelügyelőséget mindama fölhívások megtételére, tárgyalások indí-
tására és — szükséghez képest megfelelő újabb javaslatok elő-
terjesztésére, melyek a t. Orsz. Főfelügyelőség jelen beadványában előadvák s
melyek az előterjesztés elfogadásának szükségszerű folyományai.
\ülön is felhatalmazom a t. Orsz. Főfelügyelőséget, hogy az alsókubini
Csaplovits-könyvtárnak jelenlegi helyéről — Alsókubinból más alkalmasabb
helyre — a t . Orsz. Főfelügyelőség előterjesztéséhez képest a pozsonyi egyetemhez
való áttétele érdekében a tárgyalásokat, az alapítólevél beszerzése mellett, indítsa
meg s arról ide, az alapítólevél bemutatása mellett, jelentést tegyen.
Ugyancsak helyeslő tudomásul vettem, hogy a t. Orsz. Főfelügyelőség a hatás-
körébe tartozó könyvtárak közül többnek az Orsz. Fanács hatáskörébe való átuta-
lása s nagyobb közművelődési könyvtárrá való fejlesztése gondolatával
9
6
* A Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó közgyűjtemények új csoportosítása

foglalkozik s fölhatalmazom a t. Orsz. Főfelügyelőséget, hogy a jelen leiratom alap-

ján az Orsz. Tanácsnál a kezdeményező lépéseket hivatalosan tegye meg...»
«A II. csoportba sorozott közgyűjtemények részére javaslatba hozott
segélyösszegeket ugyan szintén változatlanul hagytam, ez összegeket azonban —
a t. Orsz. Főfelügyelőség részéről rövid úton történt hozzájárulással — csak
átmenetieknek tekintem. Jlz illető intézmények fentartói tehát, jelen leiratom
alapján, értesílendó'k, hogy a most elnyert segélyösszeget részükre véglegesen meg-
határozott összegnek ne tekintsék, sőt számoljanak azzal az eshetőséggel, hogy ez
az összeg, a jövőben, le fog szállíttatni.»
A miniszteri leirat intézkedései szerint az Orsz. Főfelügyelőség hatáskörébe utalt
közgyűjtemények, ha nem is végleges, de egyelőre ideiglenesnek tekinthető csoporto-
sítása s az egyes intézetek javadalmazása tehát ekként alakul k i : i

]. csoport.
1. A R A D . közművelődési Ház. Rendes évi államsegélye: 4 0 0 0 K.
2. D E B R E C Z E N . a) Városi Múzeum. Rendes évi államsegélye: 6 0 0 0 K.
b) Jl T{ef. Főiskola Múzeuma és J^önyvtára. Rendes évi államsegélye: 1 800 K.
3. KASSA.Felsőmagyarországi J{ákóczi-Múzeum. Rendesévi államsegélye: 8 0 0 0 K.
4. M A R O S V Á S Á R H E L Y . közművelődési Ház. Rendes évi államsegélye: 4 0 0 0 K.
5. P É C S . Városi Múzeum. Rendes évi államsegélye: 3 0 0 0 K.
6. P O Z S O N Y , a) Városi Múzeum. Rendes évi államsegélye: 3000 K.
b) Jlz Orvosi és Természettudományi Egyesület Múzeuma. Rendes évi állam-
segélye : 6 0 0 K.
7. S E P S I S Z E N T G Y Ö R G Y . Székely Memzeti Múzeum. Rendes évi állam-
segélye: 7 0 0 0 K.
8. S Z O M B A T H E L Y . Vasvármegyei Múzeum. Rendes évi államsegélye: 4 0 0 0 K.
9. S Z E G E D . Somogyi-J(önyvtár és Városi Múzeum. Rendes évi államsegélye:
8 0 0 0 K.
10. T E M E S V Á R . a) Délmagyarországi Történelmi és gégészeti Múzeum. Rendes
évi államsegélye: 5 0 0 0 K.
b) Délmagyarországi Természettudományi Múzeum. Rendes évi államsegélye: 6 0 0 K.
(A debreczeni ref. főiskola múzeuma és könyvtára, a pozsonyi Orvosi és Természet-
tudományi Egyesület múzeuma és a temesvári Délmagyarországi Természettudományi
M ú z e u m a 11. csoportba tartoznak ugyan, de az 1-ső kategória intézeteinek helyek
szerint történt csoportosítása szempontjából s az államsegélyek helyek szerint való
feltüntetésének elvénél fogva, ezeket itt kellett felsorolnunk.)

11. csoport.
1. B A L A S S A G Y A R M A T . J\ógrádvármegye Múzeuma. 1915/16-ra megállapított
rendes államsegélye: 8 0 0 K.
2. B Á R T F A . Sárosvármegyei Múzeum. 1915/16-ra megállapított rendes állam-
segélye: 1800 K.

1
Az e g y e s c s o p o r t o k (kategóriák) f e l a d a t - és j o g k ö r é n e k megállapítását és értelmezését 1. e folyó-
irat ez évfolyama 1 — 9 . oldalain, a « R e f o r m o k 11.» czímű közleményben.
 Jl Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó közgyűjtemények új csoportosítása 63

3. B E S Z T E R C Z E B Á N Y A . Városi Múzeum. 1915/16-ra megállapított rendes

államsegélye: 800 K.
4. B É i K É S C S A B A . Békéscsabai Múzeum. 1915/16-ra megállapított rendes
államsegélye: 800 K.
5. D E B R E C Z E N . Jl J{ef. Főiskola Múzeuma és Könyvtára. L. 1. c s o p o r t !
6. G Y U L A F E H É R V Á R . Jlz Jtlsófehérmegyei Történelmi, gégészeti és Természet-
tudományi "Egylet Múzeuma. 1915/1 6-ra megállapított rendes évi államsegélye: 1000 K.
7. H Ó D M E Z Ő V Á S Á R H E L Y . Jl}\ef. Főgimnázium Könyvtára. 1 91 5/1 6-ra meg-
állapított rendes évi államsegélye: 8 0 0 K.
8. H Ó D M E Z Ő V Á S Á R H E L Y . Városi Múzeum. 1 91 5/1 6-ra megállapított rendes
évi államsegélye: 5 0 0 K.
9. K E C S K E M É T . Városi Múzeum és Könyvtár. 1915/1 6-ra megállapított rendes
évi államsegélye: 1600 K.
10. K E S Z T H E L Y . Balatoni Múzeum. 1915/16-ra megállapított rendes évi
államsegélye: 1500 K.
1 1. K I S K U N H A L A S . JJ T{ef. Főgimnázium Könyvtára. 1915/16-ra megállapított
rendes évi államsegélye: 600 K.
12. K O M Á R O M . Idomáromv ármegye Könyvtára. 1915/16-ra megállapított rendes
évi államsegélye: 6 0 0 K.
13. K O M Á R O M . Komáromi Múzeum. 1915/16-ra megállapított rendes évi
államsegélye: 1400 K.
14. M A G Y A R Ó V Á R . Mosonmegy ei Múzeum. 1915/16-ra megállapított rendes
évi államsegélye: 5 0 0 K.
15. M Á R A M A R O S S Z 1 G E T . Jl 7{ef. Főgimnázium Könyvtára. 1915/16-ra meg-
állapított rendes évi államsegélye: 1200 K.
16. M Á R A M A R O S S Z 1 G E T . Máramarosvármegyei Múzeum. 1915/16-ra meg-
állapított rendes évi államsegélye: 5 0 0 K.
17. M I S K O L C Z . Borsodtniskolczi Múzeum. 1915/16-ra megállapított rendes évi
államsegélye: 2 5 0 0 K.
18. N A G Y E N Y E D . Jl Bethlen-főiskola Múzeuma és Könyvtára. 1915/16-ra meg-
állapított rendes évi államsegélye: 2500 K.
19. N A G Y V Á R A D . Biharmegyei Múzeum. 1915/16-ra megállapított rendes évi
államsegélye: 5 0 0 K.
20. P Á P A . Jl }\ef. Főiskola Gyűjteményei. 1915/16-ra megállapított rendes évi
államsegélye: 1 0 0 0 K.
21. P O Z S O N Y . Jlz Orvosi és Természettudományi Egylet Múzeuma. L. 1. csoport!
22. R I M A S Z O M B A T . Götnörvármegyei Múzeum. 1915/16-ra megállapított
rendes évi államsegélye: 1500 K.
23. S Á R O S P A T A K . Jl 7 \ e f . Kollégium Könyvtára. 1915/1 6-ra megállapított rendes
évi államsegélye: 1500 K.
24. S E L M E C Z B Á N Y A . Városi Múzeum és Könyvtár. 1915/16-ra megállapított
rendes évi államsegélye: 500 K.
25. S O P R O N . Sopronvármegye és Sopron sz. kir. város T(égiségi Múzeuma.
1915/16-ra megállapított rendes évi államsegélye: 1800 K.
26. S Ü M E G . JÍllami Darnay-Múzeum. 1915/16-ra megállapított rendes évi
államsegélye: 1 5 0 0 K.
9*
6
* A Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó közgyűjtemények új csoportosítása

27. S Z E K S Z Á R D . Tolnavármegye Múzeuma. 1915/16-ra megállapított rendes

évi államsegélye: 8 0 0 K.
28. S Z É K E S F E H É R V Á R . Jl Fejérmegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület
Múzeuma. 1915/16-ra megállapított rendes évi államsegélye: 1200 K.
29. T E M E S V Á R . Délmagyarországi Természettudományi Múzeum. L. 1. csoport!
30. T R E N C S É N . Trencsénvármegyei Múzeum. 1915/16-ra megállapított rendes
évi államsegélye: 5 0 0 K.
31. V E R S E C Z . Városi Múzeum és Könyvtár. 1 9 1 5 / 1 6 - r a megállapított rendes
évi államsegélye: 1500 K.
32. V E S Z P R É M . Veszprémvármegye Múzeuma. 1915/16-ra megállapított rendes
évi államsegélye: 1500 K.
Az e csoportba sorozott közgyűjtemények részére az 1915/16. évben engedé-
lyezett államsegélyek, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr fentebb idézett
leirata értelmében, nem állandó, hanem csupán olyan átmeneti segélyek• amelyek <* jövő-
ben le is szállíthatók-

] ] ]. csoport.
1. B U D A P E S T . Jl Dunamelléki Ref. Egyházkerület Ráday-Rönyvtára.
2. B U D A P E S T . Petőfi-Ház. 1915/16-ra megállapított rendes évi állam-
segélye: 3 0 0 K.
3. D É V A . Tlunyadmegyei Múzeum.
4. E P E R J E S . Jl Tiszai JÍg. Ev. Kollégium Könyvtára.
5. F E LKA. Tátramúzeum.
6. G Y U L A F E H É R V Á R . Batthyány-lntézet.
7. K É S M Á R K . Jlz JÍg. Ev. Lyceum Könyvtára.
8. K I S K U N F É L E G Y H Á Z A . Városi Múzeum. 1915/16-ra megállapított ren-
des évi államsegélye: 5 0 0 K.
9. L Ő C S E . Szepesi Múzeum.
10. N Y Í R E G Y H Á Z A . Szabolcsvármegye Múzeuma és Törvényhatósági Könyvtára.
1915/16-ra megállapított rendes évi államsegélye: 500 K.
11. P O P R Á D . K^rpátmúzeum.
12. R O Z S A H E G Y . Liptóvármegyei Múzeum.
1 3. S Z Á S Z V Á R O S . Jl Ref. Kun-Kollégium Könyvtára.
1 4. S Z E N T E S . Jl Csongrádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat Múzeuma.
15. Z O M B O R . Bácsbodrogvármegyei Múzeum.

IV. csoport.
1. A L S Ó K U B 1 N . Csapiovi ts-Rönyv tár.
2. A R A N Y O S M A R Ó T . Barsvármegye Múzeuma.
3. B U D A P E S T . Budai Könyvtár.
4. B U D A P E S T . Gyógyszerészi Múzeum.
5. D É S . Jl Szolnokdobokamegyei Irodalmi, Történelmi és Ethnographiai Társulat
Könyvtára.
6. E S Z T E R G O M . Jlz Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat Múzeuma.
6
* A Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó közgyűjtemények új csoportosítása

7. G Y Ő R . Városi közkönyvtár.
8. G Y U LA. Békésvártnegyei Múzeum.
9. I P O L Y S Á G . Hon ti Múzeum.
10. J Á S Z B E R É N Y . Múzeum.
1 1. K O L O Z S V Á R . 71z Erdélyi Kárpát-Egyesület Múzeuma.
12. K O L O Z S V Á R . A Szolnokdobokamegyei Irodalmi, Történelmi és Ethnographiai
Társulat Múzeumi Gyűjteményei. (Az Erdélyi Országos M ú z e u m é r e m - és régiség-
osztálya gondozása alatt.)
. 3 . K R A S Z N A H O R K A V Á R A . Gróf Andrássy Francziska-Emlékmúzeum. (Ál\*m]
segélyezésre nem tart igényt. Állami felügyelet alatt mindvégig megtartandó.)
1 4. L O S O N C Z . Városi Közkönyvtár.
• 5. L Ő C S E . Az 7tg. Ev. Egvház Könyvtára.
16. M A R O S V Á S Á R H E L Y . A Ref. Kollégiunv'Könyvtára,
17. M 1 S K O L C Z . Az JÍg. Ev. Egyház Könyvtára.
1 8. N A G Y B Á N Y A . Városi Múzeum.
19. N A G Y K Á R O L Y . Szatmárvármegye Múzeuma.
20. N A G Y S Z O M B A T . Városi Könyvtár és Emléktár.
21. N A G Y V Á R A D . Városi Közkönyvtár.
22. N Y 1 T R A . ]\yitravármegye Múzeuma.
23. P O Z S O N Y . Városi Közkönyvtár.
24. S Z A B A D K A . Városi Múzeum és Közkönyvtár.
25. S Z A M O S Ú J V Á R . Örmény Múzeum.
26. S Z A T M Á R . A Szatmári Kölcsey-Kör Múzeuma.
27. S Z É K E L Y U D V A R H E L Y . A Ref. Kollégium Könyvtára.
28. T E M E S V Á R . Városi Közkönyvtár.
29. T I S Z A F Ü R E D . Tiszafüredi Múzeum.
30. T U R Ó C Z S Z E N T M Á R T O N . Tót Múzeum.
3 i. V Á C Z . Váczi Múzeum.
32. Z O M B O R . Városi Közkönyvtár.

* * *

A felsorolt csoportokba sorozott könyvtárak közül 1. az aradi Közművelődési

Ház könyvtára, 2. a balassagyarmati múzeum könyvtára, 3. a beszterczebányai múzeum
könyvtára, 4. a békéscsabai múzeum könyvtára, 5. a budapesti Budai-Könyvtár, 6. a
győri városi közkönyvtár, 7. a kecskeméti városi könyvtár, 8. a kiskunfélegyházai múzeum
könyvtára, 9. a komáromi vármegyei könyvtár, 1 o. a losonczi városi közkönyvtár, 1 1. a
máramarosszigeti Közművelődési Ház könyvtára, 1 2. a marosvásárhelyi Közművelődési
Ház könyvtára, 13. a nagyszombati városi könyvtár, 1 4. a nagyváradi városi közkönyv-
tár, 15. a nyitrai múzeum könyvtára, 16. a rimaszombati múzeum könytára, 17. a
sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti M ú z e u m könyvtára, 1 8. a székelyudvarhelyi ref. kol-
légium könyvtára, 19. a szombathelyi múzeum könyvtára, 20. a temesvári városi köz-
könyvtár, 21. a verseczi városi közkönyvtár, 22. a veszprémi múzeum könyvtára és
23. a zombori városi közkönyvtár fokozatosan olyan nagyobb közművelődési könyvtárakká
volnának fejlesztendők, aminők létesítésének gondolatával és módjával a folyóiratunk
1915. évi folyama 153 165. lapjain «Reformok 1.» czím alatt közölt czikk foglalko-
zik s amelyeknek eszméjét a vall.- és közokt. miniszter úr is — mint előbb láttuk —
 /

66 J^ét évi munkásság eredményei

helyeslő tudomásul vette. Ezek szervezése az Orsz. Tanács hatáskörébe tartoznék s

fejlesztésük is ennek javadalmát terhelné, természetesen, a Főfelügyelőség támogatásá-
nak arányos bekapcsolódásával ott és olyan esetekben, ahol és amikor ezt a Főfel-
ügyelőség által képviselt tudományos érdekek úgy kívánnák.
A következőkben felsorolt könyvtárak működésük eredményeinél, anyaguk érté-
kénél, vagy a közművelődésre való csekélyebb hatásuknál fogva állami segélyezésre
legalább ez idő szerint nem tarthatnak igényt, avagy, ha értékesebb anyaggal birnak
is, segélyezésük ez idő szerint, a javadalom elégtelensége miatt, lehetetlen:
i. az aranyosmaróti múzeum könyvtára, 2. a békésgyulai múzeum könyvtára,
3. a budapesti gyógyszerészi múzeum könyvtára, 4. a dési irod., tört. és ethn. társu-
lat könyvtára, 5. a dévai múzeum könyvtára, 6. az esztergomi múzeum könyvtára,
7. az ipolysági múzeum könyvtára, 8. a kolozsvári E K E - m ú z e u m könyvtára, 9. a lőcsei
ág. ev. egyház könyvtára, 1 o. a marosvásárhelyi ref. kollégium könyvtára, 1 1. a mis-
kolczi ág. ev. egyház könyvtára, 12. a nagybányai múzeum könyvtára, 13. a n a g y -
károlyi múzeum könyvtára, 14. a rózsahegyi múzeum könyvtára, 15. a szamosujvári
örmény múzeum könyvtára, 1 6. a szatmári múzeum könyvtára, 1 7. a trencséni múzeum
könyvtára, 18. a turóczszentmártoni tót múzeum könyvtára és 19. a váczi múzeum
könyvtára. Mihalik József.

KET EVI M U N K Á S S Á G EREDMENYE1.

B e s z á m o l ó az O r s z . T a n á c s és O r s z . F ő f e l ü g y e l ő s é g m u n k á l k o d á s á r ó l a h á b o r ú k é t éve alatt.

z ORSZ. TANÁCS és az Orsz. Főfelügyelőség, közös megállapodás szerint, e g y -

részt költségkímélés okából, másrészt, mert a háború alatt a M ú z e u m o k és
Könyvtárak Orsz. Szövetsége ú g y sem tarthatja meg szokásos évi közgyűlé-
seit, évről-évről közzé adni szokott s külön-külön köteteket képező jelentéseit a
háború tartama alatt ki nem adja. Szükséges tehát, h o g y ezek helyett e beszámolóban
nyujtsunk képet a két intézmény működéséről. Az alábbiakban tehát első sorban az
Orsz. Tanácsnak, másodsorban a Főfelügyelőségnek az 1914. évi július 1-étől 1916.
évi július hó 1 -éig lefolyt két esztendő alatt kifejtett tevékenységét s annak eredmé-
nyeit ismertetjük, amint következik.

1. A z Országos Tanács működése.

A világháború kitörése a M ú z e u m o k és Könyvtárak Országos Tanácsát az 1914/1 5.
évi költségvetési év elején találta, vagyis éppen akkor sújtott le véres eseményeivel,
amikor azévi, 142.000 koronára r ú g ó javadalmának felhasználásáról kellett volna g o n -
doskodnia, h o g y a reája háruló feladatnál fogva létesítse és tovább fejleszsze a hazai
művelődés és tudomány, ha zajtalanul is, de öntudatosan és biztosan építő műhelyeit.
E munkájának rendes menetét az 1914. év augusztus havában meg kellett vál-
toztatnia, mert a mindeneknél előbbrevaló s fontosabb é r d e k : a nemzet létének kérdése
másirányú kötelezettségeket rótt reája.
 67 J^ét évi munkásság eredményei

M á r akkor is mindenki érezte, hogy a háború nagy czéljainak minden más czélt
alá kell rendelni. Ez a tiszteletreméltó felfogás vezette a vallás- és közoktatásügyi
minisztert is, amidőn a háború kitörése után azonnal, 1914. augusztus hó 3-án, a
háborús czélokra utalva, nélkülözhető javadalmának visszaadására szólította fel a Taná-
csot, mely készséggel engedett e felhívásnak és 142.000 korona javadalmából 132.000
koronát a hadviselés czéljaira visszaajánlott az államkincstárnak, mert tisztában volt
vele, hogy a nagy háborúval a lét vagy nemlét kérdése van koczkára vetve s mert nem
lehetett más meggyőződése, minthogy első sorban magát a nemzeti küzdelmet kell
diadalra vezetni.
Ennek a kötelességének tett tehát eleget az Orsz. Tanács, amikor évi javadalmából
az 1914 15-ik költségvetési évben csupán csak 10.000 koronát tartott meg, ezt is
azért, mert érezte, h o g y súlyos kötelességmulasztás terhelné, ha még a sebesülteknek
vagy a beteg katonáknak olvasmányokkal való ellátásával kapcsolatos akczióban is pasz-
szivitásra volna kényszerítve.
A világháború második évére eső 1 9 1 5/1 6-ik költségvetési év első felében (1 91 5.
július 1-tői deczember 31-ig) az Országos Tanács állami javadalmából már csupán
34.000 koronát ajánlott vissza az államkincstárnak a hadviselés czéljaira, az 1915/16.
költségvetési év második felében (191b. jan. 1-tői jún. 30-ig) azonban már le nem
mondhatott javadalma egy részéről sem, mert a hosszasan tartó háború alatt kialakult
tapasztalatok és felmerült szükségletek a feladatok fokozottabb teljesítése elé állították. 1
H o g y mik voltak e feladatok s hogy azoknak a redukált javadalom daczára is
milyen mértékben s mily eredményekkel felelt meg az Orsz. Tanács, annak hú képét
adjuk a következőkben:
A Tanács elnöke még 1914. augusztus havában körlevélben felhívta az Orsz.
Tanács hatáskörébe tartozó közművelődési, nép- és vándorkönyvtárak kezelőit, hogy
a működési területeiken felállított könyvtárakból azokat a szórakoztató, könnyed
olvasmányokat, melyeknek kisebb-nagyobb készletével valamennyi ilyen könyvtár ren-
delkezik, a lábadozó, vagy könnyebben megsebesült betegek számára hozzáférhetővé
tegyék, illetve, h o g y a könyvtárkezelők a nyomtatott könyvjegyzék alapján vagy maguk
válaszszák ki, vagy a kórházak vezető egyénei által választtassák ki könyvtári készletük
alkalmas anyagát s azt az olvasni vágyó betegállomány létszámának megfelelő mennyi-
ségben bocsássák kölcsönkép a kórházak vezetői rendelkezésére. Rövidesen egy másik
intézkedés követte e felhívást; ebben a könyvtárkezelők utasíttattak, h o g y a megfelelő
könyvanyagot a vidékükön lévő olyan katonai kórházak számára is rendelkezésre állítsák,
ahol népkönyvtárak nincsenek s ahol ilyeténképen egyáltalában nem, vagy csak nehe-
zebben lehet könyvekhez jutni.
Ezek az intézkedések és azoknak az 1915. év folyamán történt megismétlése a
reméltnél nagyobb eredményekkel jutalmazta az Országos Tanács akczióját. A beérke-

1
Á t t e k i n t h e t ő s é g okából külön kimutatást a d u n k az O r s z . Tanács m e g t a r t o t t és az államkincstár r é s z é r e
visszaszolgáltatott javadalmairól.
Az 1914. július i - t ő i 1915. június 30-ig t e r j e d ő költségvetési é v b e n megtartott: 10.000 K - t ; vissza-
szolgáltatott: 131.000 K-t.
Az 1915. július í-től 1915. decz. 31-éig t e r j e d ő költségvetési félévben megtartott: 37.000 K-t;
visszaszolgáltatott: 34.000 K-t.
Az 1916. j a n u á r i - t ő l 1 9 1 6 . június 30-áig t e r j e d ő költségvetési félévben megtartott: 71.000 K-t.
Két év alatt t e h á t megtartott- 1 1 8 . 0 0 0 K - t ; visszaszolgáltatott: 166.000 K-t.
68 J^ét évi munkásság eredményei

zett jelentések számot adtak arról, hogy úgy a Budapesten, mint pedig az ország
különböző vidékein létesített népkönyvtárak vezetői közül mindazok, akiknek működési
helyén vagy az azokhoz közel fekvő községekben katonai kórházak vannak, a legnagyobb
készséggel és valóban elismerésre méltó buzgalommal állították a könyvtárak anyagát
katonáink rendelkezésére. A vett jelentések szerint az 1914. év második felében, vagyis
a háború első féléve alatt, 243 könyvtár 9 6 . 0 0 0 kötet művet, az 1915. évben pedig
ó i 5 könyvtár 2 0 4 . 0 0 0 könyvet állított beteg katonáink művelődésének és szellemi
üdülésének szolgálatába. Az Országos Tanács emez, semmiféle ujabb anyagi megterhe-
léssel egyáltalában nem járó akcziója tehát a háború három féléve alatt 3 0 0 . 0 0 0 kötet
könyv használatát tette lehetővé harczban megsebesült vagy megbetegedett katonáink
részére.
Az Orsz. Tanács további hasonló irányú, illetve ezzel kapcsolatos akcziója, az
1914/15. és az 1915/16. költségvetési évben rendelkezésére állott 44.000 korona állami
javadalomnak a felhasználására vonatkozott.
A megsebesült katonák rendelkezésére állítható könyvek kérdésének kapcsolata
révén mindenekelőtt arról gondoskodott, hogy Mikszáth Kálmán rendkívüli népszerű-
ségnek örvendő írónknak már megelőzőleg megvásárolt jubileumi műveiből 250 soro-
zatot, vagyis 5 0 0 0 kötetet, megfelelő kötéssel lásson el s hogy a sorozatokat szintén
a harcztéren megsebesült katonáinkat kezelő kórházaknak, a rokkant katonákat ápoló
intézményeknek s az ennek az ügynek szolgálatában álló népkönyvtáraknak adomá-
nyozza. E befektetés 1 7.000 koronát vett igénybe, de eredményeiben bőségesen meg-
hozta s állandóan hozza áldásos gyümölcseit.
Mikszáth Kálmán műveinek egyenként 20 kötetet tartalmazó sorozataiból az Orsz.
Tanács 1915-ben juttatott m é g : az Országos Hadsegélyző Bizottság 111. alosztálya
útján különböző katonai kórházaknak 50 sorozatot (1000 kötetet); 109 sorozatot
(2 1 80 kötetet) a fennhatósága alá tartozó ama népkönyvtáraknak, melyeket a sebesültek
fokozottabb mértékben vettek igénybe; 1 0 1 0 sorozatot (vagyis együttesen 6 0 0 kötetet)
hasonló szétosztás czéljából a D K E , az E M K E és F M K E kulturegyesületeknek ;
7 sorozatot (140 kötetet) a D M K E közművelődési egyesületnek; 4 sorozatot (80
kötetet) a S o p r o n i Városi Közkönyvtárnak; 2 sorozatot (40 kötetet) a D M K E köz-
ponti könyvtárának; 2 sorozatot (40 kötetet) a Laudon-utczai tartalékkórháznak Buda-
pesten; 2 sorozatot (40 kötetet) pedig a m. kir. I-ső honvéd tábori ágyusezred 1-ső
pótütege harcztéren lévő tiszti és legénységi karának.
Ezenkívül az Orsz. Tanács megvásárolta Ortutay István «József főherczeg élete»
czímű munkájának 1000 példányát s ebből szétosztott a Hadsegélyző Bizottság útján
különböző katonai kórházaknak 2 0 0 kötetet; a budapesti városi nyilvános könyvtár
útján egyes katonai kórházaknak 100 kötetet; a V ö r ö s Kereszt igazgatósága útján
különböző katonai kórházaknak 1 0 0 kötetet; a budapesti révész-utczai rokkant katonák
telepének 100 k ö t e t e t ; a m. kir. első honvéd tábori ágyusezred 1-ső pótütege fronton
szolgáló tiszti és legénységi karának 50 kötetet; a kalocsai róm. kath. legényegyesület
katonai kórházának 10 kötetet; végül közvetlen uton 4 4 0 kötetet osztott szét a fenn-
hatósága alatt álló főkép ama népkönyvtárak között, amelyek könyvanyagukat a hadi-
kórházakban ápolt katonák szolgálatába állították.
Megvásárolt továbbá többszázra menő népszerűbb háborús verskötetet s ezzel az
akczióval kapcsolatban a M ú z e u m o k és Könyvtárak Főfelügyelősége és Orsz. Tanácsa
kézikönyvtára d u p l u m - és bírálati példányait is a Vörös Kereszt Egylet igazgatósága
 69 J^ét évi munkásság eredményei

rendelkezésére bocsátotta, hogy azokat megfelelő katonai kórházak között szétossza.

Végül a Szabad Lyceum által kiadott «Inter Arma» czímű, háborús előadásokat tartal-
mazó műnek beteg katonáinkat olvasmányokkal ellátó népkönyvtárainkhoz több száz
példányban való ajándékozását közvetítette, amivel szintén hozzájárult az akczió sikeré-
N nek növeléséhez.
A javadalomból még fennmaradt összegen végül szépirodalmi és ismeretterjesztő
műveket vásárolt az Orsz. Tanács s ezeket a budapesti révész-utczai rokkant katonákat
ápoló kórháznak adományozta.
Az Orsz. Tanács, hogy telhetőleg hozzájárulhasson a mindinkább fokozottabban
megnyilvánuló amaz óhajtásnak, hogy megsebesült s beteg katonáink olvasási vágya
mentől tökéletesebben kielégíttessék, korlátolt anyagi eszközei daczára még inkább
mélyíteni akarta már eddig is oly szépen bevált akczióját az által, hogy az 1 9 1 5 / 1 6 .
év első felére eső javadalmának tetemes részét a szóbanforgó mozgalom fejlesztésére
szánta. Elhatározta, hogy száz, egyenként 34 kötetet felölelő s 4 4 koronát érő k ö n y v -
sorozatot állít össze a háborút ismertető és szórakoztató aktuális művekből mindama
népkönyvtárai kiegészítésére, amelyek már idáig is a megsebesült katonák szolgálatába
állították könyvkészleteiket és hogy hasonló munkákból ötven, egyenként 1 76 korona
értékű, 60 kötetet tartalmazó sorozatot létesít a katonai kórházak és a fronton küzdő
katonáink számára. E sorozatokból tizenötöt a Budapesten lévő katonai kórházakban
helyezett el az Orsz. Tanács, tizenkettőt a 2-ik hadtest Vörös-Kereszt osztályának a
harcztéren lévő kórházaiba juttatott, huszonhármat pedig a Németországban jól bevált
s «Bücherkanone»-nak elnevezett akczió mintájára megszervezett szállítmányként a had-
vezetőség útján közvetlenül a harcztérre küldött. A Budapesten és a 2-ik számú had-
testnél elhelyezett könyvküldeményeket kiegészítette Mikszáth Kálmán műveinek 1 — 1
sorozatával is, miáltal e sorozatok kötetszáma 8 0 - r a emelkedett.
Az Orsz. Tanács imént említett kétirányú akcziójának tovább fejlesztése okából
azt is elhatározta még, hogy a folyó költségvetési év második felében a sorozatokból
s még terjedelmesebb könyvanyaggal 100 - 1 0 0 - a t fog létesíteni s hogy ezekből övenet
a «Bücherkanone»-k mintájára folytatólag a frontra fog küldeni, a többit pedig katonai
kórházakban és az ezeket gyámolító népkönyvtárakban helyezi el.
Az állami javadalomból beszerzett művek és könyvsorozatok révén a f e n t e b b ki-
mutatott könyvek kötetszáma ekkép az 1915. év végéig 3 1 3 . 8 8 5 - r e emelkedik, ami azt
jelenti, hogy a katonai kórházakban, üdülőhelyeken és rokkantakat ellátó intézményekben
kezelt megsebesült és betegen fekvő katonáink az Országos Tanács munkája révén két év
alatt 314.JQO kötet könyvhöz jutottak• D e mert egy kötet könyvet a gyakorlat által iga-
zolt átlagos számítás szerint legalább négy egyén forgatott: a használt kötetek száma
legalább is egymilliókétszázötvenezerre tehető. E z a szám, a sorozatoknak már említett s
folytonos gyarapításával, valamint az akczió mind fokozottabb mértékű népszerűsítésé-
vel, már a legközelebbi jövőben még nagyobb mértékben fog emelkedni.
-x * *
A M ú z e u m o k és Könyvtárak Országos Tanácsa kétévi tevékenységének má-
sodik ágazata a hazai népkönyvtári ügy továbbfejlesztésének terén végrehajtott munkák
teljesítéséből áll s ha — a redukált javadalom korlátainál fogva — az nem is érhette
el a békés időkben tapasztalt eredmények szokott mértékét, mindenesetre a háborús
idők alatt is jelentékenyen közreműködött-a hazai közművelődés eme szerveinek fenn-
tartásában és fejlesztésében.
74
J^ét évi munkásság eredményei

A népkönyvtári nagy czímjegyzék 2-ik pótkötetének kiadhatása végett az Országos

Tanács gondoskodott a beküldött művek megbírálásáról s fedezte ennek költségeit.
Több száz népkönyvtára számára megszerezte a Vasárnapi Könyv 1915. évfolyamának
füzeteit; visszavásárolta a sátoraljaújhelyi népkönyvtárt; fedezte a szállítások körül fel-
merült kiadásokat; 3 0 0 0 koronát fordított 43 könyvtárkezelő jutalmazására s végül
készpénzben 1 5.350 k o r o n á t juttatott a Budapesten és a vidéken lévő nép- és köz-
művelődési könyvtárak segélyezésére s az ilyenek kezelésével foglalkozó egyesületek-
nek, intézményeknek és hatóságoknak. Nevezetesen j u t t a t o t t
B u d a p e s t e n : a Szabad Lyceumnak 7 5 0 K - t ; az Erzsébet-Népakadémiának 7 5 0
K - t ; az Orsz. Központi Kath. Legényegyesületnek 150 K - t ; a Vakok Orsz. Nevelő-
és Tanintézetének 300 K - t ; a 111. ker. n é p - és iskolai könyvtárnak 200 K - t ; a V I .
ker. népkönyvtár-egyesületnek 200 K - t ; a VI11. ker. ált. közjótékonysági egyesület-
nek 200 K - t ; a IX. ker. n é p - és iskolai könyvtárnak 2 0 0 K-t; a X. ker. nép- és iskolai
könyvtárnak 2 0 0 K-t.
Vidéken: a berzeviczei áll. el. iskola népkönyvtárának 100 K - t ; a csíkszeredai
kath. főgimnázium közművelődési könyvtárának 500 K - t ; a felkai Tátra-Egyesület nép-
könyvtárának 150 K-t; a gyomai közs. népkönyvtárnak 100 K - t ; a győri népkönyvtár-
egyesületnek 2 5 0 K-t; a hódmezővásárhelyi közkönyvtárnak 1000 K - t ; a kézdivásár-
helyi kath. főgimnázium közművelődési könyvtárának 5 0 0 K - t ; a komáromi Jókai-
Egyesületnek 3 0 0 K - t ; a makói városi népkönyvtárnak 2 0 0 K - t ; a Torontálmegyei
Közművelődési Egyesületnek 4 0 0 K - t ; a nagykanizsai városi közkönyvtárnak a meg-
állapított 10.000 K segély 3. részlete gyanánt 2000 k o r o n á t ; a nagyváradi városi köz-
könyvtárnak a megállapított 5 0 0 0 K segély 3. részlete gyanánt 1000 K - t ; a pécsi
ingyenes népkönyvtár-egyesületnek 5 0 0 K - t ; a pozsonyi T o l d y - K ö r n e k 350 K - t ; a
rákosszentmihályi ref. egyház népkönyvtárának 200 K - t ; a soproni városi közkönyv-
tárnak a megállapított 10.000 K segély 2. részlete fejében 2000 K - t ; a székelyudvar-
helyi kath. főgimnázium közművelődési könyvtárának 5 0 0 K - t ; a temesvári városi
tanács négy népkönyvtárának 8 0 0 K - t ; a temesvár-józsefvárosi polg. olvasóegyletnek
5 0 0 K-t; a zalatnai áll. el. iskola népkönyvtárának 50 K - t ; a zilahi ref. főgimnázium
közművelődési könyvtárának 5 0 0 K - t ; a zólyomi városi közkönyvtárnak a megállapí-
tott 3000 K segély 3. részlete fejében 5 0 0 K-t.
Az 1 9 1 4 / 1 5 . költségvetési évre megtartott 10.000 koronából és az 191 5/16 első
felére eső javadalomból, a már elől részletesen kimutatott háborús könyvtári akczió
költségein kívül, az Országos Tanács a közművelődési és népkönyvtárak fejlesztésére s
az ezek működését szolgáló szervek támogatására is jelentékeny összeget fordított.
E h h e z járulnak még az 1 9 1 5 / 1 6 . költségvetési év második felében felhasznált javadalmi
összegek, melyek szintén jelentékenyen mozdították elő az akczió kulturális sikerét.
Nevezetesen: az Orsz. Tanács a népkönyvtári czímjegyzék előállításának költsé-
geire fordított 5 0 0 0 koronát; a Vasárnapi Könyv 1916. első félévi füzeteinek meg-
vételére 350 k o r o n á t ; a könyvtárkezelők jutalmazására 3 0 0 0 koronát; öt közművelő-
dési egyesületnek népkönyvtárak szervezésére egyenként 2 5 0 0 koronát, vagyis e czímen
összesen 12.500 koronát; a budapesti népkönyvtárak és egyesületek segélyezésére
összesen 3950 koronát. Nevezetesen: a Szabad Lyceumnak 750 K - t ; az Erzsébet
Népakadémiának 7 5 0 K - t ; az Orsz. Magyar Iskola-Egyesületnek 500 K - t ; a vakok
orsz. kir. nevelő- és tanintézetének 300 K - t ; a vakokat gyámolító orsz. egyesületnek
3 0 0 K - t ; a 111. ker. ág. ev. egyház népkönyvtárának 200 K - t ; a 111. ker. nép- és
 75J^étévi munkásság eredményei

iskolai könyvtárnak 200 K - t ; a VI. ker. nép- és iskolai könyvtárnak 2 0 0 K - t ; a V I I I .

ker. ált. közjótékonysági egyesületnek 200 K - t ; a IX. ker. nép- és iskolai könyvtár-
nak 200 K - t ; a X. ker. nép- és iskolai könyvtárnak 2 0 0 K-t; az Orsz. Központi
Kath. Legényegyesületnek 150 K-t.
Vidéki nép-, közművelődési-könyvtárak és egyesületek segélyezésére fordított
együttesen 17.650 K-t. Nevezetesen: a balatonszabadi gyermekszanatóriumra 300 K - t ;
a berzeviczei áll. el. iskola népkönyvtárára 100 K - t ; a budakeszi E r z s é b e t királyné
tüdőbetegek szanatóriumára 5 0 0 K - t ; a csíkszeredai róm. kath. főgimnázium k ö z m ű -
velődési könyvtárára 500 K - t ; az eperjesi S z é c h é n y i - K ö r n e k adott 1 0 0 0 K - t ; a felkaí
T á t r a - M ú z e u m e g y l e t könyvtárának 150 K - t ; a gyomai közs. népkönyvtárnak 100 K - t ;
a győri népkönyvtáregyesületnek 250 K-t; a hódmezővásárhelyi városi közkönyvtár-
nak 1000 K - t ; az abaujtornamegyei és kassai közművelődési egyesületnek 500 K - t ;
a kecskeméti városi népkönyvtárnak 150 K - t ; a kézdivásárhelyi róm. kath. főgimná-
zium közművelődési könyvtárának 500 K - t ; a komáromi Jókai-Egyesületnek 300 K - t ;
a makói városi népkönyvtárnak 200 K - t ; a marosvásárhelyi építőiparosok szövetsége
társaskörének 1400 K - t ; a vakokat gyámolító orsz. egylet miskolczi fiókjának 250 K - t ;
a torontálvármegyei közművelődési egyesületnek 600 K - t ; a nagykanizsai városi k ö z -
művelődési könyvtárnak a megállapított 10.000 K segély 4. részlete fejében 2000 K - t ;
a nagyváradi városi közkönyvtárnak a megállapított 5 0 0 0 K segély 4. részlete fejében
1000 K - t ; a pécsi ingyenes népkönyvtár-egyesületnek 5 0 0 K-t; a pozsonyi T o l d y -
Körnek 350 K - t ; a soproni városi közkönyvtárnak a megállapított 10.000 K segély
3. részlete fejében 2 0 0 0 K - t ; a szegedi kath. nővédő-egyesületnek 2 0 0 K - t ; a szé-
kelyudvarhelyi róm. kath. főgimnázium közművelődési könyvtárának 5 0 0 K - t ; a temes-
vári városi tanácsnak négy népkönyvtára számára 8 0 0 K - t ; a temesvár-józsefvárosi
polg. olvasóegyletnek 5 0 0 K - t ; a tiszafüredi múzeum- és könyvtáregyletnek 2 5 0 K - t ;
az újvidéki D M K E - k ö n y v t á r n a k 2 5 0 K - t ; a zágrábi magyar társaskör könyv-
tárának 5 0 0 K - t ; a zilahi ref. főgimnázium közművelődési könyvtárának 5 0 0 K - t ;
végül a zólyomi városi közkönyvtárnak a megállapított 3000 K segély 4. részlete gya-
nánt 5 0 0 K-t.
Áttekinthetőség okából az Orsz. Tanács két évi működésének eredményeit a követ-
kező egyesített kimutatásban foglaljuk össze:

a) Jlz Orsz. Tanács akcziója harczban megsebesült és megbetegedett katonáinknak köny-

vekkel való ellátása tárgyában.
1. Az Orsz. Tanács felhívására a fennhatósága alá tartozó népkönyvtárak közül
1914-ben 243, 1915-ben 6 1 5 könyvtár megsebesült s beteg katonáink rendel-
kezésére bocsátott ... ... 3 0 0 . 0 0 0 kötet könyvet.
2 . Az O r 6 Z . Tanács megvásárolt s a budapesti révész-utczai rokkant katonákat
ápoló kórház rendelkezésére adott 1318-10 K é r t é k b e n 4 5 4 kötet könyvet.
3. Mikszáth K. műveiből összesen 14.008 K értékben elosztott 206 sorozatot,
ez ... ... 4 1 2 0 kötet.
4. A vételekből és ajándékokból befolyt összesen 2350 K értékű egyéb köny-
vekből katonai kórházak közt elosztott 2371 kötetet.
5. 1 00, egyenkint 4 4 K értékű könyvsorozatot szétosztott a katonáinkat olvasmá-
nyokkal ellátó népkönyvtárak között. Ezek együttes értéke 4 0 0 0 korona, kö-
tetszáma 3 4 0 0 darab.
 76J^étévi munkásság eredményei

6. 50, egyenként 176 K értékű könyvsorozatot szétosztott katonai kórházak és

a fronton küzdő harczosok között. Ezek együttes értéke 8 0 0 0 korona, kötet-
száma 3 0 0 0 darab.
7. A z 5. pont alatti sorozatokból huszonhetet kiegészített Mikszáth K. műveinek
1—1 példányával. Ezek együttes értéke 1 8 3 6 K ; a kötetszám ... 5 4 0 darab.
8. Az 1915/16. költségvetési év második felében létesített 100 sorozatot, egyen-
ként 55, vagyis együttesen 5 0 0 0 K értékben, a katonákat olvasmányokkal
ellátó népkönyvtárak számára. Ezek kötetszáma ... ... ... 4 0 0 0 darab.
9. 1 0 0 sorozatot, egyenként 1 98, vagyis együttesen 1 8.000 K értékben a katonai
kórházak s a f r o n t o n küzdő katonák részére. Ezek kötetszáma... 7 5 0 0 darab.
10. Az orosz és olasz fogolytáborokban sínylődő fogoly katonáink számára köz-
ponti kiadásai megtakarított maradványából beszerzett s elküldött 3 0 5 kötetet.
Vagyis az Orsz. Tanács 1914. augusztus havától az 1916. év közepéig pusztán
emez egy akcziójával harczban megsebesült, avagy beteg és katonai kórházakban ápolt
és fogolytáborokban sínylődő katonáink rendelkezésére 3 1 4 . 1 9 0 kötet könyvet állított,
amelynek egy részét állami javadalmából 31.812-10 koronán vásárolta meg.
Miután a 314.190 könyv mindegyike legalább is négy olvasó kezén fordult meg,
az olvasott kötetek száma minimálisan 1,256.760 darabra tehető.
A 8. és 9. pontban feltüntetett sorozatokkal a máig katonáink rendelkezésére b o -
csátott kötetek száma 3 2 5 . 6 9 0 - r e , az állami javadalomból e czélra beszerzett művek
értéke pedig 54.512-10 koronára emelkedik.
Az itt feltüntetett sorozatok anyagát az Orsz. Tanács az 1916. év elején állítván
katonáink rendelkezésére, használatukról az adatok csak később lesznek beszerezhetők.

b) Jlz Orsz. Tanács akcziója a népkönyvtárak s azok szerveinek fejlesztése tárgyában.

1. Kiadványokra és a népkönyvtári czímjegyzék 2-ik pótköte-

tének szerkesztési és kiadási költségeire f o r d í t o t t ... ... 8126.— koronát
2. A Vasárnapi Könyv 1 91 5. és 1 9 1 6. évi előfizetésére fordított 974-—
3. Jutalmakra 6000.—
4. Szállításokra és egyebekre ... ... ... ... 2087.90
5. A sátoraljaújhelyi könyvtár megvételére ... ... 600.—
6. 5 kultúregyesület segélyezésére ... ... ......... 1 2.500.—
7. Budapesti népkönyvtárak segélyezésére ... 3950.—
8. Vidéki népkönyvtárak segélyezésére _. . . . . . . 17.650.—
Vagyis összesen 5 1 . 8 8 7 . 9 0 koronát.
Az Országos Tanács e pontban feltüntetett munkája révén hazai népkönyvtáraink
könyvanyaga az 1914-ben kimutatott 6 1 0 . 0 0 0 kötetről circa 6 2 0 . 0 0 0 kötetre emel-
kedik. Mindegyik kötetre három olvasót számítva, a 6 1 0 . 0 0 0 kötet használata a há-
borús idők két éve alatt a polgári forgalomban egymilliónyolczszázbarminczezerre
tehető. Ha e számhoz a megsebesült és beteg katonáink által használt 1,256.760 k ö -
tetet is hozzáadjuk, örömmel állapítható meg, hogy a magyarországi népkönyvtárak és
a velők kapcsolatos és a tőlük teljesen függetlenül létesített alkalmi könyvsorozatok a
háború másfélévé alatt hárommilliónyolczvanhatezerhétszázhatvan kötet könyvnek a hasz-
nálatát tették lehetővé.
 73 J^ét évi munkásság eredményei

] ] . A z Orsz. Főfelügyelőség működése.

Az 1914. július hó elsejével kezdődő 1914/15-ik költségvetési évre az állami
költségvetésben az állami felügyelet alatt álló intézetek segélyezésére és fejlesztésére
rendes kiadások czímén 1 35.300 K, beruházási és rendkívüli segélyek czímén pedig
150.500 K, vagyis együttesen 285.800 K bocsáttatott a törvényhozás által a Főfel-
ügyelőség rendelkezésére, de mert az Orsz. Főfelügyelőség e javadalomból a háborúra
való tekintetből 160.000 K-t az államkincstár rendelkezésére visszaszolgáltatott, csu-
pán 125.800 K maradt a felügyelet alatt álló intézetek segélyezésére és a gyűjtemé-
nyek fejlesztésére. Ebből az összegből a 25.000 koronás nagy államsegélyt az aradi
Közművelődési Ház részére javasolta adományozni a Főfelügyelőség, 24 intézet g y ű j -
teményes anyagának gyarapítására és segélyezésére 5 3 . 1 7 0 K-t javasolt felhasználni, a
fennmaradó összeget pedig a korábban eszközölt vásárlások esedékes részleteinek t ö r -
lesztésére és azokra az előre nem látható kiadásokra javasolta fordítani, melyeket a
fennforgó h á b o r ú s viszonyok miatt előfordulható rendkívüli intézkedések fognak
igényelni.
A rendkívüli berendezési segélyekből rendelkezésre maradt 4 6 . 0 0 0 K-t kilencz
felügyelet alatt álló intézet részére hozta a Főfelügyelőség javaslatba a részükre t ö r -
vényhozásilag engedélyezett államsegélyek évi törlesztési részleteire szolgáló építkezési
segélyek czímén.
A vall. és közokt. miniszter úr a Főfelügyelőségnek 1915. január hó 27-én
40. sz. a. kelt s erre vonatkozólag felterjesztett javaslatát 1915. június hó 11-én
1 1.971. szám alatt jóváhagyván, ugyanakkor utalványozta a rendes államsegélyeket is
a következők szerint:
1. Az aradi Közművelődési Ház részére a nagy beruházási állam-
segély czímén ... ... 25.000 K-t.
2. Az alsókubini Csaplovits-Könyvtárnak rendezési munkálatokra 800
3. Az aradi Közműv. Háznak az Abrai-féle éremgyüjtemény
3 0 0 0 K hozzájárulásának 2. részlete gyanánt ... 1.000
4. A balassagyarmati múzeumnak a gyűjtemények segélyezésére 800
5. A bártfai múzeumnak a gyűjtemények gyarapítására . ... ... 2.000
6. A beszterczebányai múzeumnak a szolga béréhez való hozzájáru-
lás czímén ... ___ ... ... 400
7. A debreczeni ref. kollégium nagy könyvtára 3000 K rendezési
segélyének 2. részlete fejében ... . ... ... ... 1.000
8. A debreczeni múzeumnak a múzeumi őr tiszteletdíjához való hozzá-
járulás és a gyűjtemények segélyezése czímén 1.000
9. A gyulafehérvári múzeumnak a gyűjtemények gyarapítására ... 500
1 o . A kassai múzeumnak a gyűjtemények gyarapítására 4.000
1 1. A keszthelyi múzeumnak a gyűjtemények gyarapítására ... 1.000
1 2. A komáromi könyvtár gyarapítására ... ... 200
1
3- A magyaróvári múzeum rendezési munkálataira... 1.000
' 4 - A máramarosszigeti ref. főiskola könyvtára gyarapítására 1.000
'5- A marosvásárhelyi ref. kollégium könyvtára berendezésére 2. rész-
let fejében 2.000
74 J^ét évi munkásság eredményei

i 6. A pécsi múzeum gyűjteményei segélyezésére i . 4 0 0 K-t.

17. A pozsonyi O r v o s - és Természettud. M ú z e u m segélyezésére ... 300 «
18. A sárospataki ref. kollégium nagykönyvtára segélyezésére ... 1.200 «
19. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemz. M ú z . gyűjt, segélyezésére.. 2.500 «
20. A sümegi múzeum szolgája bérének hozzájárulása és a gyűjt,
segélyezése czímén ... ... ... 570 «
21. A szegedi múzeum és könyvtár gyűjteményeinek segélyezésére 4.000 «
22. A szekszárdi múzeum gyűjteményei segélyezésére 800 «
23. A szombathelyi múzeum gyűjteményei gyarapítására 2.200 «
24. A veszprémi múzeum gyűjteményei gyarapítására 1.300 K-t.

Ezeken kívül az Orsz. Főfelügyelőség 1 9 1 4 / 1 5 . évi javadalmából f o r d í t o t t :

a) Mikszáth K. jubiláris művei 30.000 K vételára 2. részletének lefizetésére: 10.000 K - t ;
b) a Coulin-féle olajfestmény 8 0 0 0 K vételára utolsó részletének törlesztésére:
2000 K - t ; c) a Csikász-féle bronzszobor vételárára: 4 3 0 0 K-t s egyéb kisebb véte-
lekre, beszerzésekre és segélyekre circa 1 0.000 K-t.
A rendkívüli építkezési és berendezési kiadások keretében a fentebb megnevezett
miniszteri rendelettel utalványoztatott:

1. Az alsókubini Csaplovits-Könyvtárnak, 3. részlet fejében ... ... 3.000 K-t.

2. Az aradi Közművelődési Házra, 9. részlet fejében ... ... 10.000 «
3. A balassagyarmati múzeumnak, 3. részlet fejében ... ... ... ... 4.000 «
4. A hódmezővásárhelyi múzeumnak, 6. részlet fejében 6.000 «
5. A komáromi múzeumnak, 7. részlet fejében 6.000 «
6. A sepsiszentgyörgyi múzeumnak, a régebbi segély 7. részlete f e -
jében ... 5.000 «
7. A sepsiszentgyörgyi múzeumnak, az újabbi segély 2. részlete
fejében ... ... ... 5.000 «
8. A szászvárosi Kún-kollégium könyvtára berendezésére, 2. részlet 2.000 «
9. A veszprémi múzeumnak, 8. részlet fejében ... 5.000 K-t.

Az 1914. évben az Orsz. Főfelügyelőség néprajzi tanfolyamot rendezett, mely a

főfelügyelőségi tanfolyamok sorában a 1 4-ik, a néprajzi tanfolyamok sorában pedig a
2-ik volt. Az előző tanfolyamok keretei között megtartott tanfolyamon 22 felügyelet
alatt álló intézet részéről ugyanannyi múzeumi őr és öt önkéntes hallgató vett részt.
A múzeumi őrök közül nyolczat részesített a Főfelügyelőség 1 0 0 — 1 0 0 K állami se-
gélyben.'
Az intézetek állapota felől a Főfelügyelőség a szakfelügyelők által megtett s az
év folyamán összesen 29-re r u g ó hivatalos utakról szóló jelentésekből merített tájéko-
zást s az állami felügyelet alatt álló t u d o m á n y o s közgyűjtemények életében előfordult
nevezetesebb eseményekről, állapotukban bekövetkezett változásokról s általában fejlő-
désüknek közérdekű mozzanatairól ezekből és az intézetek vezetői által beküldött
hivatalos jelentésekből a nyilvánosság előtt a szokott m ó d o n beszámolt. 2

1
A t a n f o l y a m r ó l szóló r é s z l e t e s e b b b e s z á m o l ó t 1. a « M ú z e u m i és Könyvtári Értesítő» Vili. évf.
2 4 8 — 249. lapján.
2
L. « M ú z e u m i és K ö n y v t á r i É r t e s í t ő » IX. é v f . 4 0 — 1 3 1 . 1.
 79 J^ét évi munkásság eredményei

Az 1915/16. költségvetési évben az Orsz. Főfelügyelőség rendelkezésére 1 3 5 . 3 0 0 K

állott a rendes kiadások, 1 5 0 . 5 0 0 K pedig a rendkívüli kiadások fedezésére.
E hitelek felhasználására vonatkozó javaslatát, a jelen folyóiratban már ismertetett
reformtervezetével együtt, 1915. decz. hó 1 o-én 712. szám alatt terjesztette a F ő f e l -
ügyelőség jóváhagyás végett a vall. és közokt. miniszter úr elé, aki a segélyezésre vonat-
kozó javaslatot 1916. május 20-án kelt 1 5 0 . 4 3 8 / I H . számú rendeletével jóváhagyván,
az 1915/16. költségvetési évre esedékes rendes és rendkívüli segélyeket a Főfelügyelőség
javaslatában megnevezett intézeteknek utalványozta, illetve azok utalványozását a F ő -
felügyelőség javadalmából a következőkben e n g e d é l y e z t e : '
1. Jllsókubin. A Csaplovits-Könyvtár részére a berendezés és telek
rendezésére megállapított 18.000 K rendkívüli segély 4. részlete fejében 3.000 K-t
2. Jlrad. a) A Közművelődési H á z gyűjteményeinek gyarapíiására
rendes segély fejében ... ... ... ... ... — ... 4.000 K - t
b) A Közműv. H á z 150.000 K rendkívüli segélye 10. részlete fe-
jében ... ... ... ... ... ... ... — ... 10.000 K-t
Összesen 1 4.000 K-t
3. Balassagyarmat, a) A Nógrádvármegyei M ú z e u m 100.000 K
rendkiv. építkezési segélyeinek 4. részlete fejében ... ... ... ... 4 . 0 0 0 K-t
b) *A Nógrádvárm. Múzeumnak a gyűjtemények rendes segélyezése
fejében ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 8 0 0 K-t
Összesen 4 . 8 0 0 K-t
4. Bártfa. A Sárosvármegyei M ú z e u m gyűjteményei gyarapítására
rendes segély fejében... 1.800 K-t
5. Beszterczebánya. *A Városi M ú z e u m gyűjteményei gyarapítására
rendes segély fejében ... ... ... ... ... ... 8 0 0 K-t
6. Békéscsaba, *A Városi M ú z e u m gyűjteményei gyarapítására rendes
segély fejében ... ... ... ... ... ... ... ... 8 0 0 K-t
7. Budapest, a) A Petőfi-Ház épületének karbahozatalára rendkiv.
segély fejében ... 6 . 0 0 0 K-t
b) *A Petőfi-Háznak a gyűjtemények gyarapítására rendes segély
fejében ... ... ... 3 0 0 K-t
összesen 6 . 3 0 0 K-t
8. Debreczen. a) A Debreczeni Városi M ú z e u m gyűjteményeinek
gyarapítására rendes segély fejében ... ... ... 6 . 0 0 0 K-t
b) A Városi M ú z e u m régiség- és néprajzitári osztályai újból való
felállítására a Debreczen városától kölcsönvett összeg visszatérítésére rend-
kiv. segély fejében ... ... 2 . 5 0 0 K-t
Összesen 8 . 5 0 0 K-t.
9. Debreczen. a) A ref. kollégium könyvtára gyarapítására rendes
segély fejében... ... ... ... ... __ ... ... ... ... ... 1.800 K-t
b) A ref. kollégium könyvtára rendezési munkálataira megállapított
3 0 0 0 K rendkiv. segély utolsó részlete fejében ... ... ... 1.000 K-t
Összesen 2 . 8 0 0 K-t

' A *-gal jelölt államsegélyek az O r s z . F ő f e l ü g y e l ő s é g p é n z t á r á b ó l közvetlenül az intézeteknek, a

t ö b b i e k a megfelelő m. kir. adóhivatalok u t j á n lettek az i n t é z e t e k f e n n t a r t ó i n a k utalványozva.
 80J^étévi munkásság eredményei

i o. Típerjes. Az ág. ev. lyceum könyvtára berendezésére megállapított

4.000 K rendkiv. segély 2. és utolsó részlete fejében __ 2.000 K - t
1 1. Gyulafehérvár. * A Tört. és Régészeti M ú z e u m gyűjteményeinek
gyarapítására rendes segély fejében . 1.000 K-t
12. Hódmezővásárhely, a) A Városi M ú z e u m részére az Imre-féle ház
megvételére megállapított 70.000 K rendkiv. segély 7. részlete fejében 6.000 K-t
b) *A Városi M ú z e u m gyűjteményei gyarapítására rendes segély
fejében __ ... 5 0 0 K-t
Összesen 6.500 K-t
13. Hódmezővásárhely. *A ref. főgimnázium könyvtára anyagának
gyarapítására rendes segély fejében ... ... ... 8 0 0 K-t
14. \assa. A Felsőmagyarországi Rákóczi-Múzeum gyűjteményeinek
gyarapítására rendes segély fejében __ ... ... 8 . 0 0 0 K-t
1 5. T^ecskemél. a) A Városi M ú z e u m és Könyvtár gyűjteményeinek
gyarapítására rendes segély fejében ... 1.600 K-t
b) A Városi M ú z e u m építkezésére megállapított 2 0 0 . 0 0 0 K r e n d -
kiv. segély 2. részlete fejében ... 20.000 K-t
Összesen 21.600 K - t
16. T^eszthely. a) A Balatoni M ú z e u m gyűjteményeinek gyarapítá-
sára rendes segély fejében ... ... 1.500 K - t
b) A Balatoni M ú z e u m építkezésére megállapított 1 50.000 K r e n d -
kiv. segély 5. részlete fejében ... ... ... 5.000 K-t
Összesen 6.500 K - t
17. \iskúnhalas. *A ref. főgimnázium könyvtára anyagának gyarapítá-
sára rendes segély f e j é b e n . . . ... . __ 600 K-t
18. J^iskúnfélegyháza. *A Városi M ú z e u m gyűjteményeinek gyarapítá-
sára rendes segély fejében ... ... ._ ... ... ... 500 K-t
19. \omárom. a) A Komáromi M ú z e u m gyűjteményeinek gyarapítá-
sára rendes segély fejében 1.400 K-t
b) A Komáromi M ú z e u m 1 80.000 K épitk. rendkiv. segélye 8. részlete
fejében a Pesti M . Keresk. Banknak folytatólag ... ... ._ . 6.000 K-t
Összesen 7.400 K-t
20. \omárom. *A Komárommegyei Könyvtár anyagának gyarapítá-
sára rendes segély f e j é b e n . . . 600 K - t
21. Magyaróvár, a) A Mosonmegyei M ú z e u m részére a nagy b e -
ruházási államsegély fejében ... 25.000 K-t
b) *A Mosonmegyei M ú z e u m gyűjteményei gyarapítására rendes
segély fejében ... ... 500 K-t
Összesen 25.500 K-t
22. Marosvásárhely. A Közművelődési Ház gyűjteményeinek gyara-
pítására rendes segély fejében ... ... ... ... ... ... 4.000 K-t
23. Máramarossziget. A ref. főgimn. könyvtára anyagának gyarapítá-
sára rendes segély fejében ... 1.200 K-t
24. Máramarossziget. *A Közművelődési Ház gyűjteményeinek gyara-
pítására rendes segély fejében ... ... ... 500 K-t
77 J^ét évi munkásság eredményei

25. Miskolcz. A Borsodmiskolczi Múzeumnak a gyűjtemények gyara-

pítására rendes segély fejében . .. 2 . 5 0 0 K-t
26. Nagyenyed. A Bethlen-Kollégium gyűjteményeinek gyarapítására
rendes segély fejében ... ... ... ... ... ... __ 2 . 5 0 0 K-t
27. "Nagyvárad. A Városi Közkönyvtár könyvállványokkal való be-
rendezésére rendkiv. segély fejében ... 3 . 0 0 0 K-t
28. Nagyvárad. *A Biharmegyei Múzeum gyűjteményeinek gyara-
pítására rendes segély fejében .. ... ... 5 0 0 K-t
29. Nyíregyháza. *A Szabolcsvármegyei M ú z e u m gyűjteményeinek
gyarapítására rendes segély fejében ... ... ... ... 5 0 0 K-t
30. Vápa. A ref. főiskola könyvtára anyagának gyarapítására rendes
segély fejében ... . .__ ... ... ... 1.000 K-t
3 1. Pécs. a) A Városi M ú z e u m gyűjteményeinek gyarapítására rendes
segély fejében ... . ._. ... ... ... ... ... ... 3 . 0 0 0 K-t
b) A Városi M ú z e u m 150.000 K-ban megállapított rendkiv. épít-
kezési segély 3. részlete fejében ... .._ 5.000 K-t
Összesen 8 . 0 0 0 K-t
32. Pozsony, a) A Városi M ú z e u m gyűjteményeinek gyarapítására
rendes segély fejében . . . . . . . ... . ............ 3 . 0 0 0 K-t
b) A Városi M ú z e u m 1 0 0 . 0 0 0 K-ban megállapított rendkiv. építkezési
segélyének 9. részlete fejében .. ... ... ... ... ... ... 10.000 K-t
Összesen 13.000 K - t
33. Pozsony. Az Orvos- és Természettudományi Egyesület M ú z e u m a
gyűjteményeinek gyarapítására rendes segély fejében ... ... ... 6 0 0 K-t
34. T\imaszombat. a) A Gömörmegyei Múzeum gyűjteményeinek gyara-
pítására rendes segély fejében ... . ... ... ... 1.500 K-t
b) A Gömörmegyei M ú z e u m 100.000 K rendkiv. építkezési segé-
lyének 6. és 7. részlete fejében ... ... ... ... ... 10.000 K-t
Összesen 11.500 K-t
35. Sárospatak• *A ref. kollégium nagykönyvtára anyagának gyara-
pítására rendes segély fejében ... ... ... ... 1.500 K-t
36. Selmeczbánya. *a) A Városi M ú z e u m gyűjteményeinek gyarapítá-
sára rendes segély fejében ... ... ... 5 0 0 K-t
b) A Selmeczbányai óvár egyik szárnya múzeumi czélokra való helyre-
állításának költségeire rendkiv. segély ... ... ... 5 . 0 0 0 K-t
Összesen 5 - 5 0 0 K-t
37. Sepsiszentgyörgy, a) A Székely Nemzeti M ú z e u m gyűjteményei
gyarapítására rendes segély fejében ... ... ... ... ... 7.000 K-t
b) A Székely Nemzeti M ú z e u m épületére 1 6 0 . 0 0 0 K-ban megálla-
pított régebbi rendkiv. segély 8. részlete fejében a Pesti Magyar Keres-
kedelmi Banknak folytatólag ... ... ... ... ... ... ... 5.000 K-t
c) A Székely Nemzeti M ú z e u m épületére 8 5 . 0 0 0 K-ban megállapított
ujabb rendkiv. segély 3. részlete fejében ... ... ... 5.000 K - t 1
Összesen 17.000 K-t
1
A megnevezett múzeum 100,000 K-ás régebbi rendkívüli segélye, évi 5 0 0 0 K-s r é s z l e t b e n , az
1911. évi 1 0 2 . 3 6 6 . sz. miniszteri rendelettel az említett múzeum építkezési költségeire a Pesti Magyar
 82J^étévi munkásság eredményei

38. Sopron. A Soproni M ú z e u m gyűjteményeinek gyarapítására rendes

segély fejében ... . ... ... — ... .800 K-t
39. Sümeg. *Az Áll. D a r n a y - M ú z e u m gyűjteményeinek gyarapítá-
sára rendes segély fejében — ... ... 1.500 K-t
40. Szászváros. A Kún-kollégium könyvtára 14.000 K-ban megálla-
pított rendkiv. berendezési segélyének 3. részlete fejében ... ... ... 2.000 K-t
41. Szeged. A Somogyi-Könyvtár és Városi Múzeum gyűjteményeinek
gyarapítására rendes segély fejében ... ... ... 8.000 K - t
42. Szekszárd. *A Tolnavármegyei M ú z e u m gyűjteményeinek gyara-
pítására rendes segély f e j é b e n . . . ... ... ... ... ... 800 K-t
43. Szentes. A Csongrádvármegyei M ú z e u m 6 0 . 0 0 0 K építkezési
rendkiv. segélyének 6. részlete fejében ... ... ... ... 5.000 K - t
44. Székesfehérvár. A Székesfehérvári és Fejérmegyei M ú z e u m g y ű j t e -
ményeinek gyarapítására rendes segély fejében ... ... 1.200 K-t
45. Szombathely. A Vasvármegyei M ú z e u m gyűjteményeinek gyara-
pítására rendes segély fejében 4.000 K-t
46. Temesvár, a) A Délmagyarorsz. T ö r t . és Rég. M ú z e u m gyűjte-
ményeinek gyarapítására rendes segély fejében ... 5.000 K-t
b) Ugyanannak az 1 6 0 . 0 0 0 K-ban megállapított építkezési rendkiv.
segély 11. részlete fejében ... ... 1 0.000 K-t
Összesen 1 5.000 K-t
47. Temesvár. A Dél magyarországi Természettudományi Egyesület
Múzeuma gyűjteményeinek gyarapítására rendes segély fejében... 6 0 0 K-t
48. Trencsén. *A Trencsénvármegyei M ú z e u m gyűjteményeinek gyara-
pítására rendes segély fejében 5 0 0 K-t
49. Versecz. A Városi M ú z e u m és Könyvtár gyűjteményeinek gyara-
pítására rendes segély fejében ... ... .. 1.500 K-t
50. Veszprém, a) A Veszprémmegyei M ú z e u m gyűjteményeinek gyara-
pítására rendes segély fejében ... 1.500 K-t
b) A Veszprémmegyei M ú z e u m 1 2 0 . 0 0 0 K-ban megállapított épít-
kezési rendkiv. segélyének 9. részlete fejében 5.000 K-t
Összesen 6.500 K-t
Az 1—50. pontok alatt felsorolt segélyeken kívül az Orsz. Főfelügyelőség, a fentebb
idézett számú miniszteri rendelet intézkedései alapján, még a következőkben felsorolt
beszerzéseket és kisebb segélyezéseket eszközölte:
1. A Révai-Lexikon vételárának 1 9 1 5 / 1 6 . évre eső részlete fejében fizetett 2.430
K - t ; 2. Mikszáth K. művei 30.000 K vételárának utolsó részlete fejében 10.000 K - t ;

Kereskedelmi B a n k t ó l fölvett k ö l c s ö n t ö r l e s z t é s é r e közvetlenül a b a n k r é s z é r e 1917 v é g é i g állandóan folyó-

sítva van, ennek folytán ezúttal e segély 8. r é s z l e t é n e k utalványozására szükség nem volt. Minthogy
p e d i g az 1915- évi 11.971. számú miniszteri r e n d e l e t t e l e czímén, jelesül a segély 7 . részlete czímén, már
1914/1 j - r e téves utalványozás t ö r t é n t akkor, a m i k o r a banknak állandóan folyósítva lévő évi 5000 K
mellett 5 0 0 0 K a múzeum i g a z g a t ó - v á l a s z t m á n y a e l n ö k s é g é n e k k e z é h e z is f o l y ó s í t t a t o t t , ennek folytán é r t e -
síttetett a m ú z e u m vezetősége, h o g y az 1915. évi 1 1 . 9 7 1 . számú m i n i s z t e r i rendelettel a múzeum 1 0 0 . 0 0 0 K
r é g e b b i építkezési segélyének 7. részlete f e j é b e n 1 9 1 4 / 1 5 - r e a vezetőség kezéhez tévesen utalványozott
5 0 0 0 K a m ú z e u m 8 5 . 0 0 0 K u j a b b épitkezési s e g é l y é n e k a folyó 1915/16. évre szolgáló 3, részleteül
tekintendő.
 79J^étévi munkásság eredményei

3. a borsodmiskolczi múzeum részére megvásárolt 4 régi szőnyeg ára fejében kifizetett

1.200 K - t ; 4. a Szinnyei-könyvtár 10.000 K vételárának 2. részlete fejében kifizetett
1.000 K - t ; 5. az aradi múzeum részére megvásárolt Abrai-féle éremgyüjtemény 3 . 0 0 0
K-nyi hozzájárulás utolsó részlete fejében kifizetett 1.000 K - t ; 6. a sárosvármegyei
múzeum középkori faszobrainak konzerválásáért kifizetett 657 K - t ; 7. a besztercze-
bányai múzeumi szolga évi béréhez való hozzájárulás czimén (az 1 91 5/1 6. év végéig) ki-
fizetett 3 2 8 K - t ; 8. a sümegi áll. D a r n a y - M ú z e u m irnoka és szolgája illetményeihez
való hozzájárulás czimén (1915—16. év végéig) kifizetett 480 K - t ; 9. a «Rokkantak
boldogulása» czimü mű 100 példányáért kifizetett 100 K - t ; 10. a temesvári múzeum
részére megvásárolt Brocky-féle képért kifizetett 200 K - t ; 1 1 a nyíregyházai múzeum
számára megvett Somogyi Dániel-féle képért kifizetett 300 K - t ; 12. a rimaszombati
múzeum részére megvásárolt rozsnyói régiségekért kifizetett 260 K - t ; 1 3. a besztercze-
bányai múzeum részére megvásárolt zólyomi régiségekért kifizetett 20 K-t; 14. a m a r o s -
vásárhelyi Közműv. Ház részére megvásárolt Dósa Géza képért kifizetett 150 K - t ;
1 5. a pozsonyi múzeum részére megvásárolt Kőnek Ida-féle képért kifizetett 3 5 0 K - t ;
16. Melier Simonnak «Az Esterházy-képtár története» czimű mű 60 példány b o o K
vételárának 1. részlete fejében kifizetett 3 0 0 K - t ; 1 7. a selmeczbányai múzeum részére
gyűjtött ásvány- és kőzetgyüjtemény 1.200 K költsége 3. és utolsó részlete fejében
kifizetett 4 0 0 K - t ; 18. a nyíregyházai múzeum részére konzervált népvándorláskori
régiségek munkadíja fejében kifizetett 4 3 K - t ; 19. az Adria-Könyvtár 1—6. füzeteinek
ára fejében kifizetett 3 0 0 K - t ; 20. a kassai múzeum részére megvásárolt Ligeti A.-féle
képért kifizetett 300 K - t ; 21. Roskovits Ignácznak «Az erdélyi unió» czimű olajfest-
ményű vázlatáért kifizetett 500 K - t ; 22. Thorma Jánosnak «Gzigány-utcza» czimű olaj-
festésű vázlatáért kifizetett 200 K - t ; 23. Szamosy Eleknek egy olajfestésű képeért ki-
fizetett 4 0 0 K - t ; 24. a kassai múzeum részére megvásárolt XVJ1I. századbeli czéh-
oklevélért kifizetett 13 K - t ; 25. az «Exlibris monografia» 20 példányának ára fejében
kifizetett 300 K - t ; 26. a «Fontes r e r u m Transsylvanicarum» 3 példánya ára fejében
kifizetett 30 K - t ; 27. a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti M ú z e u m részére régi
tárgyak kémiai meghatározási munkálataiért kifizetett 209 K - t ; 28. a nyitravármegyei
múzeum rendkívüli segélye fejében kifizetett 200 K - t ; 29. az Uránia tud. egyesületnek
2839 db diapozitív-képért kifizetett 2.839 K - t ; 30. két XVI11. századbeli ón patika-
edényért kifizetett 4 K-t.

Összefoglalva az 1915/16. költségvetési év adatait, kitűnik, h o g y az országos fel-

ügyelet alá tartozó intézetek közül rendes államsegélyben részesült 45 múzeum és
könyvtár 8 9 . 5 0 0 K erejéig, egy pedig, a magyaróvári múzeum, kapta a 2 5 . 0 0 0 K-ás
nagy államsegélyt. E segélyeken kívül kisebb segélyekre és beszerzésekre fordított az
Orsz. Főfelügyelőség 24.513 K-át; a rendes segélyek összege tehát 139.013 K-ra rúg.
Rendkívüli segélyben 21 intézet 130.500 K erejéig részesült. Az 1915/16-ban
utalványozott államsegélyek összege, az egyes intézetek között állami letétek gyanánt
kiosztandó vagy kiosztott beszerzések értékeivel és a kisebb segélyezési összegekkel
e g y ü t t : 2 6 9 . 5 1 3 K.
Az egyes intézetek 1915. évi fejlődéséről és állapotáról más jelentésünk számol
be. Ezt folyóiratunk következő közleménye gyanánt adjuk.
Mihalik József.
Jl Múzeumok és J^önyv tárak Orsz. 'Főfelügyelősége hatás-
körébe tartozó közgyűjtemények
1915. évben.
z A L Á B B I A K B A N az intézetek jelenté-
y ^ y V f l sei, a F ő f e l ü g y e l ő s é g tagjainak hiva-
i k ^ i v ' ^ talos útjaiból nyert tapasztalatok és
a F ő f e l ü g y e l ő s é g hivatalos iratai alapján b e -
számolunk az állami f e l ü g y e l e t alatt álló ti d o -
mányos közgyűjtemények 1915. évi működé-
séről, az azok életében előfordult nevezetesebb
eseményekről, állapotukban bekövetkezett vál-
tozásokról, fejlődésüknek általánosabb érdekű
mozzanatairól és pénzügyi és személyzeti viszo-
nyaikról.
A jelentésből 1 1 intézetről hiányoznak az
adatok, mert ezeket, a F ő f e l ü g y e l ő s é g ismételt
felhívására és sürgetésére s e m sikerült június
hó 1 5-ig az intézetek vezetőitől beszereznünk,
de ahol e mulasztás indokait felismertük, ott
el nem mulasztottuk megemlíteni a jelentés
elmaradásának méltánylást é r d e m l ő körülmé-
nyeit.
1. A L S Ó K U B 1 N . A z Árvamegyei Csaplovits-
T^önyvtár kulturális t e v é k e n y s é g e a háború
miatt 1915-ben csak igen szűk korlátok kö-
zött maradhatott. M í g a háború előtt alig
félév alatt 2 1 6 4 esetben 2 4 2 5 könyvet voltak
képesek az erre a czélra használt anyagból
díjtalanul a k ö z ö n s é g részére kikölcsönözni,
addig a mult év folyamán csak 275 esetben
3 1 0 kötetet forgathattak, mert csupán kivé-
teles esetekben bocsájthattak könyveket a
közönség rendelkezésére.
A könyvszaporodás mult év folyamán 95
műben 117 k ö t e t e t tett ki, m e l y könyvek
n a g y részben ajándék útján jutottak a könyv-
tárba.
2. A R A D . Arad sz. kir. város Közművelő-
dési Intézetének és az aradi Kölcsey-ügyesület-
nek '915- évi munkásságáról elmondható,
h o g y a második hadi évben kifejtett tevé-
k e n y s é g e s az egyesületnek e g é s z virágzó
b e l s ő élete e g y régi közmondást czáfolt
működése és fejlődése az
m e g : F e g y v e r c s ö r g é s kellős közepén sem
hallgatnak a múzsák, mert a kultúra diadal-
masan, harczok, háborús izgalmak viharaiból
kiemelkedve él, fejlődik, halad útjain. M á s f é l
év előtt, amikor reánk szakadt ez a g i g á s z i ,
soha meg nem ért méretű háború, az a kér-
dés merült fel az e g y e s ü l e t e k b e n : ne állja-
nak-e meg a háború első napjainál, mint
határkőnél, ne aludják-e át, mint nehéz, rossz
álmot a véres és halálos hónapok lánczolatát,
h o g y majd az újra virradó béke első napján
folytassák a megszakadt munkát. E z e r m e g
ezer ember vonult távoli harczterekre, ahon-
nan dicsőséggel együtt g y á s z o s hirek is j ö t -
tek, az itthon valók számára száz meg száz
elfoglaltság, száz meg száz g o n d jelentkezett:
nem úgy illett-e, nem ú g y volt-e h e l y e s ,
h o g y a békeidők t e v é k e n y s é g e félrelépjen az
útból, az e d d i g lobogó lángok pislogóra
húzódjanak ö s s z e ? ! A Kölcsey-Egyesület
vezetői úgy találták, hogy nem. M i n d e n más
egyesület megállhatott a háború küszöbén,
mérsékelhette terveit, szándékait, t e t t e i t : a
kultúra terjesztésére hivatott egyesület nem
tehette azt, nem volt szabad megtennie és
most már tudjuk : helyesen tette, h o g y tovább
dolgozott, a l e g n e h e z e b b napokban é p ú g y ,
mint a dicsőségtől mámorosakban kitűzött
czéljai felé haladt. Büszke, g y ö n y ö r ű , n a g y
intézmény életének fenntartása, a kultúrpalota
termeinek élettel betöltése, a háború kábult-
ságától m e g c s a p o t t lelkeknek fehér, világító
kultúrával táplálása: ezek a feladatok vitték
előre útján a háború éveiben is változatlan,
v a g y éppen m e g a c z é l o s o d o t t erővel a Kölcsey-
E g y e s ü l e t e t . Kilencz zsúfolt előadás, a kultúr-
palota látogatott könyvtárának forgalma, a
gyűjtemények szaporodása, az egyesületi tag-
létszám e m e l k e d é s e beszélnek arról, h o g y a
k ö z ö n s é g megértette, szükségesnek, hasznos-
 Jl közgyűjtemények fejlődése az 1915. évben
nak, nélkülözhetetlennek találta a vezetők
munkáját. M e n n é l messzebbre nyúlt időben
a háború, annál elevenebb lett a nagyközön-
s é g szomjuzása a nem-háborús gondolatok, a
nem-harczczal telített eszmék iránt.
A közművelődési intézet és a Kölcsey-
E g y e s ü l e t egybeforradását, szinte elválaszt-
hatatlanná lett, természetes e g y s é g é t bizo-
nyította ez a második háborús esztendő,
amelynek folyamán a K ö l c s e y - E g y e s ü l e t a
maga munkaerőit állította a közművelődési
palota szolgálatába is, amikor a katonai szol-
gálatra való behívások következtében arra
szükség volt.
Amikor a közművelődési intézet első, felejt-
hetetlen emlékű igazgatója, a K ö l c s e y - E g y e -
sület elnöke, akinek személyével még szoro-
sabb, bensőbb volt a két kultúrintézmény
kapcsolata, az 1915. év végén örök álomra
hunyta s z e m é t : a közművelődési intézet
v e z e t ő nélkül maradt. A z új i g a z g a t ó hiva-
talba lépéséig három hónapon keresztül tar-
tott az interregnum, amely idő alatt a köz-
művelődési intézet munkássága stagnált. A f o l y ó
ügyeket a K ö l c s e y - E g y e s ü l e t tisztviselőinek
közreműködésével Arad sz. kir. városnak az
intézet vezetésével ideiglenesen megbízott
kultúrtanácsnoka intézte el, a belső élet nem
szűnt meg, azonban az intézet programm-
szerű működésében — természetesen — szü-
netet mutat az a három hónap, amely i d ő
alatt nem állt igazgató az intézet élén.
A z E g y e s ü l e t belső életében két mélysé-
g e s e n lesújtó gyászesettel emlékezetes az
elmúlt esztendő. Elvesztette az E g y e s ü l e t
alapító tagját és mindenkor jóakaró, m e g é r -
téssel és szeretettel teljes pártfogóját, Urbán
Iván báró főispánt. Halála A r a d egész társa-
dalmára nagy veszteséget jelentett és az volt
az E g y e s ü l e t r e is, amely számos alkalommal,
a kultúrpalota megvalósítására irányuló törek-
véseiben különösen érezte az ő lelkes, m e g -
értő támogatását. A másik nagy csapás az
1915. esztendő búcsúzásán érte az E g y e s ü -
letet, amikor elnökét, Varjassy Árpád kir.
tanácsost vesztette el. Hirtelen hagyta el azt
a helyet, amelynek minden kis köve, minden
munkája nevéhez forrt; első halottja volt
annak a remek, diadalmas intézménynek, ame-
lyet az ő akaratereje, t e v é k e n y s é g e , kitartása
váltott eszméből valósággá, melynek való-
sággal megalapítója volt és vezetője lett.
A választmány j e g y z ő k ö n y v b e n örökítette
meg hervadhatatlan érdemeit, részvétiratot
8.
intézett ö z v e g y é h e z , m e g f e s t e t t e arczképét
és mozgalmat kezdett, h o g y a kultúrpalota
előcsarnokában művészi s z o b r o t állítsanak
emlékének.
A közművelődési házban folytatott munká-
nak főbb e s e m é n y e i a következők voltak:
M e g k e z d t é k az 1 8 4 8 - 4 9 . évből való hir-
detmény- és kiáltványgyüjtemény, valamint
az E g y e s ü l e t által éveken át összegyűjtött
emlékérem-gyűjtemény r e n d e z é s é t és leltáro-
zását. A z utóbbi munka immár befejezéséhez
közeledik.
A z Á b r a i - f é l e éremgyüjtemény rendezését
befejezték; részére 1200 K költséggel s z e k -
rényt szereztek be, a m e l y b e n a teljesen r e n -
dezett g y ű j t e m é n y e l h e l y e z h e t ő .
A könyvtár számára megszerezték néhai
Wallfisch Ármin aradi lakos hagyatékából a
Wall fisch-féle nagyértékű, a 48-as idők ritka-
ság számba menő újságainak teljes köteteit
tartalmazó h i r l a p g y ü j t e m é n y t ; annak 140 kö-
tetét külön szekrényben helyezték el.
M e g s z e r e z t é k a csanádi káptalantól D e s e ő
Ádám családi képgyűjteményét és a tizenöt
dbból álló gyűjteményt a szépművészeti c s o -
portban elhelyezték.
M e g s z e r e z t é k Fábián Lajos dr. kúriai biró
aradi törvényszéki elnöktől az egykori Zaránd
vármegye pénzesládáját.
A városi múzeum r é s z é r e Arad város és
az aradi vár háborús é l e t é b ő l , valamint az
ott internáltakról készített fényképfelvételeket
rendeltek és szereztek m e g .
A Czárán Gyula-féle könyvgyűjtemény el-
helyezésére külön díszes könyvszekrényt ké-
szíttettek.
Ajándék útján megszerezték Posgay Lajos
dr. aradi nyugalmazott főorvos k ö n y v g y ű j t e -
ményét, amely 70 kötet leginkább orvosi és
természetrajzi munkából áll.
Ellenőrizték a K ö l c s e y - E g y e s ü l e t f e l ü g y e -
letére bizott öt népkönyvtár működését.
A z l l o s v a y Lajos dr. államtitkár nevére
létesített és Neuman A d o l f báró 6 0 0 K-s
adományával kiegészített 1100 K-s alapít-
ványt 5 é s fél 0/o-os hadikölcsönkötvényben
elhelyezték.
Á t v e t t é k és az alapító szándékainak m e g -
felelően kezelik a dr. Varjassy Gyula h o n v é d -
főtörzsorvos nevére dr. Gaál Jenőné által
tett és 1050 K névértékű hadikölcsönkötvény-
ben e l h e l y e z e t t alapítványt, melynek kama-
taiból a K ö l c s e y - E g y e s ü l e t évenkint előadásra
alkalmas, a magyar társadalmi élet köréből
82 Jl Jfíúzeumok és J^önyvtárak Orsz. 'Főfelügyelősége
vett tárgyú munkára pályázatot hirdet, a z o n -
ban a kamatokat mindaddig a tőkéhez c s a t o l -
hatja, amíg a tőke 1800 K-ra növekedik, h o g y
a pályázat díja a kamatokból 100 K l e h e s s e n .
Lépéseket tettek e g y A r a d város és A r a d
vármegye területére kiterjedő természetrajzi
gyűjtemény létesítésére, amelynek alapjául
a budapesti Nemzeti M ú z e u m kilátásba h e -
lyezte e g y g a z d a g természetrajzi g y ű j t e m é n y
letétbehelyezését. A g y ű j t e m é n y állandó g y a -
rapításához magánosok, gyűjtők és vadászok
hozzájárulásukat már bejelentették.
Arad sz. kir. város a közművelődési i n t é -
zet nagytermét hadi jótékonyczélú előadások
megtartására több izben i n g y e n e n g e d t e á t ;
így az aradi Vöröskereszt E g y e s ü l e t és az
aradi Filharmónia E g y e s ü l e t tarthatott e l ő -
adásokat benne, amelyek hadi jőtékonyczélra
jelentékeny összegeket juttattak.
Gyarapították Arad város érdemes és kiváló
polgáraira vonatkozó tárgyak megszerzésével
a városi múzeumot.
A z 1 8 4 8 — 4 9 . ereklye-múzeum részére a
Harlikovics-féle hagyatékból megszerezték és
ott elhelyezték Kiss Ernő vértanú-tábornok
értékes, ütőszerkezettel bíró aranyóráját és
lánczát.
A Filharmónia Egyesülettel közösen vásá-
rolt zongora használatának díjaiból e d d i g
1360 K-t elérő alapot létesítettek, amelynek
zenei kultúrát szolgáló rendeltetést szántak.
Aradfalvára 6 0 0 K-t adományoztak azzal,
h o g y egy ott felépítendő ház Varjassy Á r p á d
nevét viselje.
Kilencz irodalmi estét és a Vöröskereszt
Egyesülettel közösen e g y jótékonyczélú estét
rendeztek. A z irodalmi előadásokat, mint
előző évben, most is a kultúrpalota nagyter-
mében vasárnap délután tartották meg. A z
előadásokra a kultúrpalota nagyterme minden
alkalommal s z o r o n g á s i g megtelt annyira, h o g y
már azzal a tervvel kellett foglalkozni, h o g y
a középiskolai tanulók számára kiadott jegyek
számát korlátozzák, hogy ezzel is több helyet
biztosítsanak az Egyesület tagjainak, akik az
estélyeket díjtalanul látogatták, továbbá azok-
nak, akik e g y e s előadásokra s z ó l ó b e l é p ő -
j e g y e t váltottak. A z ilyen, nem Kölcsey-
Egyesületi tag-látogatók száma az e g y e s
előadásokon 1 5 0 — 3 0 0 között volt. A z e l ő -
adások a következők voltak :
1 91 5. november 2 1 - é n : C h o l n o k y Jenő dr. :
M a g y a r o r s z á g szerepe és jövője a világ-
háborúban.
1 9 1 5 . november 2 2 - é n : Cholnoky Jenő dr.:
A Balkán államok és a Balkánkérdés. (Vetí-
tett képekkel.)
1915. november 2 8 - á n : Kaletzky Vilma
zenetanárnő zongorajátéka; Barics Gyula, az
aradi N e m z e t i S z i n h á z tagja, Kovács M i h á l y
karmester kíséretével énekszámokat adott elő ;
Lux T e r k a felolvasása : A magyar nők fel-
adatai a háborúban.
1915. deczember 5 - é n : dr. Elek Oszkárné
műdalokat énekelt; E l e k Oszkár dr. elő-
adása: A z oroszok Jókai r e g é n y e i b e n ; Barics
Gyula operarészleteket énekelt Kovács M i h á l y
kíséretével.
1916. január 16-án: S a l g ó Piri z o n g o r a -
játéka ; felvinezi Takács Zoltán előadása
a turáni formákról. (Vetített képekkel.)
1916. január 2 3 - á n : Payr H u g ó , a Buda-
pesti H i r l a p haditudósítója tartott előadást
a harcztereken és a sajtóhadiszálláson tett
megfigyeléseiről.
1916. február 13-án: A c h Margit z o n g o r a -
játéka; S z é k e l y M i h á l y mérnök, tábori pilóta
felolvasása a repülőgépekről és hadirepülők-
ről ; Borosnyai Kató, az aradi Nemzeti S z i n -
ház tagja előadta Rudnyánszky Endre L e á n y -
álmok czimű költeményét.
1916. márczius 1 2 - é n : Zombory A n d o r
tanár S á r o s s y Gyula életéről tartott előadást
(a költő századik születési évfordulójának m e g -
ünneplésére) ; majd az aradi Nemzeti S z i n h á z
tagjai bemutatták a K ö l c s e y - E g y e s ü l e t pályá-
zatán díjat nyert e g y f e l v o n á s o s színművet:
Mendlik B é l a aradi M á v . tisztviselő «Rahói
tanítónő»-jét.
A z aradi Vöröskereszt Egyesülettel kö-
zösen 1916. január 9 - é n délután rendeztek
előadást, amelyen Szabolcska M i h á l y saját
költeményeinek, Szalay Antal színművész
Gyóni G é z a háborús verseinek előadásával
vettek részt, Horváth M i h á l y dr. e g y e t e m i
tanár p e d i g a csonka katonák munkaképessé
tételéről tartott vetített képekkel kisért e l ő -
adást. A z előadás révén t ö b b száz korona
jutott a kitűzött hadi jőtékonyczélra.
A Kölcsey-Egyesület mult évi színmű
pályázatán díjazott pályamunkákat: M e n d l i k
Béla «Rahói tanítónő» és Zombory A n d o r
«Leányverseny» czimű e g y f e l v o n á s o s szín-
műveit előadásra előkészítette. A z előbbit az
utolsó irodalmi előadáson — miután műked-
velő szereplőket a szinmű szerepei és a há-
borús viszonyok miatt nehéz volt találni — az
aradi színtársulat művészeivel bemutatta, Zom_
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
bory A n d o r színművét p e d i g műkedvelő
szereplőkkel a Varjassy Á r p á d - s z o b o r javára
rendezendő előadáson fogja bemutatni.
Arról a munkáról, amely a kultúrpalotában
a megnyitás napja óta l e f o l y t , híven beszá-
moló Evkönyvet adott ki az E g y e s ü l e t . ( A z
Evkönyvet külön czikkben ismertetjük.)
Az E g y e s ü l e t által létesített Trefort-
alapítvány kamatait Klingler Ferencz almás-
kamarási állami igazgató-tanító részére juta-
lomdíjképen kiutalványozták.
Felhívást intéztek a hatóságokhoz és a nagy-
k ö z ö n s é g h e z , a háborúra vonatkozó nyomtat-
ványok beküldése tárgyában, h o g y ezeket a
M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m Országos S z é -
chényi-könyvtára által megindított országos
gyűjtés r é s z é r e megküldhessék.
A leltárak szerint:
a) az ereklye-múzeumban elhelyezett tárgyak
száma 1 — 2 2 8 0 tételig; értéke: 186.134*70 K ;
b) a szépművészeti múzeumban e l h e l y e z e t t
tárgyak száma 1 —167 tételig; értéke:
266.644 K ;
c) a régiségtárban elhelyezett tárgyak száma
1 — 2 7 9 4 t é t e l i g ; értéke: 3 9 0 1 ' 5 0 K ;
d) a városi múzeumban elhelyezett tárgyak
száma 1 — 2 3 7 t é t e l i g ; é r t é k e : 1 2.248*20 K.
A z E g y e s ü l e t részéről A r a d sz. kir. város
közönségének tulajdonjogilag átengedett és
időközben a Fábián-, Nachtnébel-, Czárán-
és Wallfisch-könyvgyüjteményekkel g y a r a p o -
dott és az idén mintegy 4 5 0 kötettel s z a p o -
rodott és í g y mintegy 3 0 . 0 0 0 kötetből álló
könyvtárból 8 2 6 7 mű, 12.125 kötetben fel-
dolgozást nyert. A könyvtár látogatói 60,
kultúrpalotái könyvtár használatára jegyet
váltott olvasón kívül túlnyomó részben a
K ö l c s e y - E g y e s ü l e t tagjai voltak. A könyvtár
gyarapítása czéljából az Egyesület az idén
is befizette a város pénztárába a 2 0 0 0 K
díjat, amelynek ellenében az egyesületi tagok
a könyvtárat díjtalanul használhatják.
A z Egyesületnek az 1915. év folyamán
834, évenkint 6 K-t és 328, évenkint 4 K-t
fizető rendes tagja, 4 alapító- és 22 tiszteleti
tagja volt.
A z elmúlt év folyamán 3 választmányi és
2 albizottsági ülést tartottak.
A gyűjtemények törzsanyaga az 1915. év végén.
J^önyvtár (feldolgozott anyag): 28.592 könyv;
346 hírlap ; 1 2 aprónyomt. Körülbelül 3 0 . 0 0 0
kötet még feldolgozatlan.
T{égiségtár: 2979 ő s k o r i ; 67 r ó m a i ; 171
k ö z é p - és újabbkori ; 3916 k e g y e l e t i ; 263
fejlődése az 7 9 / 5 . évben 83
városi múzeumi tárgy. A z érem- és p é n z j e g y -
gyűjtemény rendezés alatt.
Néprajzi tár: R e n d e z é s alatt.
\épzőművészeti gyűjtemény: 23 s z o b o r ; 152
f e s t m é n y ; 75 modern iparművészeti t á r g y .
A könyvtárt 285 nyitási napon 2 0 . 0 8 4 - é n
látogatták s használtak 26.967 db könyvet.
A többi gyűjteményt 2 3 9 nyitási napon
2 7 4 0 - e n látogatták. Látogatási díjakból és
katalógus eladásából b e f o l y t Ó73'8o K.
71z intézet saját javadalmának kimutatása.
Fenntartójától nyert javadalom: 2 8 . 0 0 0 K ;
pártfogóktól nyert javadalom: 50 K ; tagsági
díjak: 132 K ; használati díjak és adományok :
3056*20 K ; kamatok: 1023*20 K. Ö s s z e s e n :
32.261*40 K.
Rendkívüli államsegély 1 9 1 5 - b e n : Beruhá-
zási n a g y segély 2 5 . 0 0 0 K ; az Á b r a i - f é l e
éremgyüjtemény vételárához való 3 0 0 0 K
hozzájárulás 11-ik r é s z l e t e fejében 1000 K ;
a Közművelődési H á z építkezési s e g é l y é n e k
IX-ik részlete fejében 10.000 K.
71z intézet saját javadalmának felhasználása.
S z e m é l y i kiadásokra fordított: 13.320 K - t ;
a gyűjtemények gyarapítására: 4 3 4 3 K - t ;
bútorozásra és f e l s z e r e l é s r e : 25.638*60 K - t ;
irodai szükségletekre: 87*52 K - t ; a helyiség
fenntartására: 5 3 2 5 K - t ; biztosításra, adóra
és rendkívüliekre: 814*57 Hiány az 1915
év v é g é n : 17.267*93
71 z intézet személyzete. Igazgató : Varjassy
Á r p á d . (Meghalt 1915- deczember 29-én.)
Könyvtáros: Farkas József dr., aki 1915.
márczius 15-től 1916. április 3-ig katonai
szolgálatot teljesített. (Fizetése évi 3 6 0 0 K
és 1040 K lakbér.) Írnokok: Sailer Gabriella
és Bokor Anna. (Díjazásuk havi 90 K.)
S z o l g á k : N a g y J ó z s e f (díjazása évi 1000 K
és 2 4 0 K lakbér); Koncsek Jakab (díjazása
évi 1000 K és természetbeni lakás); özv.
M á t é Andrásné. (Díjazása évi 1000 K és
természetbeni lakás.) G é p é s z : Keviczky Fe-
rencz. (Díjazása évi 1800 K és természetbeni
lakás.) A z illetményeket Arad szab. kir. város
fizeti.
3. A R A N Y O S M A R Ó T . Barsvármegye Mú-
zeuma 1915. évi fejlődéséről és állapotáról a
múzeumi v e z e t ő s é g , ép úgy, mint az 1 9 0 9 —
1914. évekről, jelentést nem küldött.
4. B A L A S S A G Y A R M A T . Nógrádvárme-
gyei Múzeum. A z 1915. év az intézet életé-
ben szinte eredménytelenül tűnt el. A nehéz
munkásviszonyok miatt az épület belső munkái
nem készülhettek el teljesen s f e d e z e t hiánya
84 Jl Jfíúzeumok és J^önyvtárak Orsz. 'Főfelügyelősége
miatt a bútorzat sem volt elkészíthető. Í g y
rendezetlenül marad az összes g y ű j t e m é n y
mindaddig, míg az épület festési, villany-
berendezési és felszerelési munkálatai nin-
csenek m e g .
A z építési költségek f e d e z é s é r e felvette a
múzeumtársulat a vallás- és közoktatásügyi,
valamint a belügyi minisztérium e n g e d é l y e
alapján a vármegyei nyugdíjalapból utalvá-
nyozott 5 7 . 4 7 0 K kölcsönt. A z épületre e d d i g
116.000 K van kifizetve a 155.297-91 K - b ó l .
A z 1915. évben könyvadományokkal gyara-
podott az intézet gyűjteménye. Vétel útján a
Politikai M a g y a r o r s z á g és néhány térkép
szereztetett be.
Pintér S á n d o r , szécsényi ü g y v é d , a tár-
sulat tb. alelnöke elhalálozván, kő-, cserép-,
vas-, bronz- és éremgyüjteményét a N e m z e t i
Múzeumnak hagyományozta azzal, h o g y a
reá nézve nélkülözhető tárgyakat a N ó g r á d -
megyei Múzeumtársulatnak engedje át. A h o s z -
szas tárgyalások eredménye az, h o g y a N e m -
zeti Múzeum a Pintér által neki hagyomá-
nyozott összes tárgyakat átengedte a N ó g r á d -
megyei Múzeumnak.
A z 1915. évi múzeumi k ö z g y ű l é s az elhunyt
Jaskovics Terencz igazgató h e l y é b e hyondor
Vilmos m. kir. főerdőtanácsost választotta meg.
A gyűjtemények törzsanyaga, azok rende-
zetlen volta miatt, 1915-ben sem volt kimu-
tatható.
Jlz intézet saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 21.836-39 K ;
vármegyei k ö l c s ö n : 57.470 K ; kamatok:
1422-11 K. Ö s s z e s e n : 80.728*50 K.
Rendes államsegély 1 9 1 5 - b e n : 8 0 0 K.
Rendkívüli államsegély 1 9 1 5 - b e n : a 100.000
K építkezési s e g é l y 3. r é s z l e t e : 4 0 0 0 K.
Az intézel saját javadalmának felhasználása.
S z e m é l y i kiadásokra fordított: 57 K - t ; a gyűj-
temények gyarapítására: 220*62 K - t ; épü-
l e t r e : 29.281*57 K - t ; biztosításra, adóra és
rendkívüliekre : 367*78 K-t. A pénztári marad-
vány 1915 v é g é n : 50.001*53 K.
Az intézet személyzete. I g a z g a t ó : Kondor
Vilmos, főerdőtanácsos. Ő r ö k : Bálás Géza,
Beck Károly, B o t h Antal, G o s z t o n y i János,
Kolthay Gyula, Majtényi Gyula, dr. M i k ó
Pál, dr. M o l d o v á n y i G., M á t y á s Károly,
dr. Szabó Sándor, S z a b ó Vladimir, Tomeskó
N á n d o r és Völgyi István. Közülök Both A .
és M á t y á s K. a katonasághoz bevonult.
5. B A R T F A . A Sárosvármegyei Múzeum
1915. évi működésének és fejlődésének a
városban és annak közvetlen vidékén az 1915-
évnek f ő l e g e l s ő felében lejátszódott viharos
háborús események nem kedveztek. Bártfa
szab. kir. város és környéke az 1915- év
első hónapjaiban dúló harczoknak állandó és
véres s z i n h e l y e volt s í g y a múzeum a jel-
zett időben csaknem teljes tétlenségre volt
kárhoztatva, annál is inkább, mert a F ő f e l ü g y e -
l ő s é g rendelkezésére s okulva az 1914. évi
deczemberi o r o s z invázió eseményein, a mú-
zeum l e g b e c s e s e b b és l e g d r á g á b b tárgyait
1915 január havában Budapestre küldte.
A városnak állandó katonai megszállása alatt
a múzeum látogatása úgyszólván teljesen
megszűnt és, eltekintve az e g y e s átvonuló
csapatok f ő b b tisztjeinek látogatásától, szü-
netelt mindaddig, míg g y ő z e l m e s hadsere-
geink Bártfáról s határáról el nem űzték az
ellenséget.
A z 1915. évnek májusi nagy diadalai után
a Kárpátok falvainak újraépítése végett m e g -
mozdult az e g é s z ország s e nemes eszme
megvalósíthatása érdekében — az ország kor-
mányán k e z d v e az akczióban résztvevő vá-
rosi, megyei hatóságok és nagynevű ada-
kozók végigjárva a háború dúlta vidéket, a
múzeumot is megtisztelték látogatásukkal.
A látogatók sorában voltak: Sándor János
és báró G h y l l á n y Imre miniszterek, g r ó f
Khuen-Héderváry Károly, M o l n á r Viktor,
Bosnyák Zoltán, gróf Ráday G e d e o n , T é g -
lássy Károly, továbbá Kecskemét város kül-
d ö t t s é g e élén a város polgármesterével, D e b -
reczen város, H e v e s vármegye és Szabolcs
vármegye küldöttségei.
A múzeum őre a Főfelügyelőségtől e n g e -
délyezett n a g y o b b méretű kályhát nem állíttat-
hatta fel a háborús veszély miatt. Hasonló
okból elmaradt a múzeumi kalauz kibővítése
és újranyomatása, amire p e d i g a pótleltári
tárgyak felvétele és a kalauz teljes kifogyása
miatt szükség volna.
Ami a közgyűjtemények anyagának gyara-
podását illeti, a múzeum őre, amennyire ezt
a rendkívüli zavaros és rövid i d ő engedte,
i g y e k e z e t t , h o g y a múzeum a valóságos
háborús emlék-múzeum jellegét is felöltse.
Iparkodott és állandóan igyekszik ö s s z e g y ű j -
teni mindazt, ami e világrengető tragédiából
f o l y ó a n egyeseknek és a nagy társadalomnak
nemcsak puszta érdeklődését, d e kegyeletét
is ébren fogja tartani. M é g csak kezdetén
van ugyan az ilyen tárgyak összegyűjtésének,
d e máris 65 db tárgyat szerzett. Amellett,
 /
hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
h o g y a város és vidék e g é s z közönségének
szíves figyelmét felkérte a vonatkozó emlé-
kek beszolgáltatására, az illetékes katonai h a t ó -
ságok előtt élőszóval is előterjesztette e köz-
érdekű akczió hathatós támogatásának ügyét.
A tárgyak összegyűjtése után azok v é g l e g e s
e l h e l y e z é s e is a megoldandó feladatok k ö z é
fog tartozni, mert azok csupán ideiglenesen
nyertek elhelyezést a földszinti előcsarnokban.
A z említetteken felül csupán 9 db ajándék-
képpel e g y tűfestésű képpel s e g y X V ] 11.
századbeli cserépkorsóval g a z d a g o d o t t a mú-
zeum anyaga.
A z orosz b e t ö r é s alatt s z e n v e d e t t károkat,
nevezetesen : a múzeum t o r n y o s erkélye alatt
lévő ablakrostélyt helyreállították s a két
szekrény bevert üvegtábláit is pótolták.
A gyűjtemények az államsegély terhére
három folyóirattal gazdagodtak, ezek : a S z á -
zadok, a Numizmatikai K ö z l ö n y és az E t h n o -
graphia.
A z évvégi statisztikai kimutatásokban a
múzeum őre nem tud számot adni az 1914.
és 1915. év végi törzsállományról, mert a
vonatkozó leltárak és nyilvántartások a B u d a -
pestre küldött tárgyakkal együtt vannak.
Ezeknek visszahozatalára Sárosvármegye alis-
pánja, a múzeumi bizottság elnöke, már m e g -
tette az intézkedéseket.
A múzeum s z e m é l y z e t é b e n annyiban tör-
tént változás, h o g y a mozgósítás alkalmával
hadbavonult Lénárt János múzeumi szolgát
állandóan neje helyettesíti, a Bártfáról L o -
sonczra áthelyezett Pályi Gyula gimnáziumi
tanár h e l y é b e pedig S á r o s v á r m e g y e törvény-
hatósági bizottsága dr. T ó t h M i k l ó s t állí-
totta i d e i g l e n e s e n a múzeumőri állásba, aki
a múzeumot >915- évi augusztus hó 23-án
vette át. A z átadás és múzeumőri megbízatás
a vármegye törvényhatóságának 7 0 7 0 / 1 8 8 .
1915. kgy. számú véghatározatával lett jóvá-
hagyva. A z Orsz. F ő f e l ü g y e l ő s é g 1915. decz.
23-án 6 9 9 . sz. a. m e g n y u g o d o t t a t ö r v é n y -
hatóság intézkedésében s jóváhagyólag tudo-
másul vette az őri teendőknek ideiglenes
minőségben dr. Tóth Miklósra történt átru-
házását.
A gyűjteményeket 245 nyitási napon 323-an
látogatták. Látogatási díjakból befolyt 8 5 ' 6 o K.
JJz intézet saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 8*44 K ; a
m e g y é t ő l nyert javadalom : 500 K ; haszná-
lati díjak és a d o m á n y o k : 85'6o K. Ö s s z e -
sen : 594-04 K.
fejlődése az 7 9 / 5 . évben 85
Rendes államsegély 1 9 1 5 - b e n : 2600 K.
Jlz intézel őre: dr. T ó t h Miklós ü g y v é d ,
Sárosvármegye tb. tiszti ügyésze, városi
rendőrkapitány. (Tiszteletdíja évi 6 0 0 K.)
S z o l g a : Lénárt János. (Természetbeni lakás
és havi 6 0 K díjazás.)
6. B E S Z T E R C Z E B Á N Y A . A Városi Mú-
zeum 1915. évi fejlődéséről és állapotáról je-
lentés nem érkezett.
7. B É K É S C S A B A . \özművelődési Ház. A z
1915. év nevezetes fordulópontot jelez az
intézet történetében. E z év folyamán vette
át leltár szerint a Békéscsabai M ú z e u m -
Egyesülettől összes gyűjteményeit Békés-
csaba város nevében a város és a B é k é s -
csabai Közművelődésháza bizottságának kikül-
dötteiből alakult bizottság, miáltal az intéz-
mény v é g l e g e s e n a «Békéscsabai Közművelő-
désháza» czímét viseli. Békéscsaba v e z e t ő s é g e
és képviselőtestülete azonban nemcsak a g y ű j -
temények átvételéről, hanem azok fenntartá-
sáról és fejlesztéséről is gondoskodott, ami-
dőn költségvetésében a Közművelődési H á z
czéljaira évi 3000 K-t iktatott. A k ö l t s é g -
vetésileg így kiutalt ö s s z e g lehetővé tette
az i g a z g a t ó és a könyvtáros díjazását s
az állandó szolga fizetését is. A képviselő-
testület arról is g o n d o s k o d o t t , h o g y az intéz-
mény tartalmat is n y e r j e n ; ennélfogva sza-
bályrendeletet d o l g o z t a t o t t ki s bizottságot
választott, melynek feladata nemcsak a mú-
zeum és könyvtár gondozása és fejlesztése,
hanem a közműveltség terjesztése is.
Sajnos, a kitűzött czélokat csak részben
birták megközelíteni. Ennek oka a most is
dúló világháború. A munkatársak közül szá-
mosan katonai kötelezettségüknek tesznek
e l e g e t ; az itthon maradottak el vannak hal-
mozva a társaik helyettesítésével járó mun-
kával ; azonkívül a békéscsabai ág. h. evang.
Rudolf-főgimnázium részére a földszinten
n é g y termet s az alsó traktus e g y r é s z é t is
át kellett engedniök, mert a főgimnázium
most is katonai kórházi czélokat szolgál.
Bár múzeumi gyűjteményeiket h o z z á f é r h e -
tőkké tették a látogatók számára, a könyv-
tárt 1915-ben is zárva kellett tartani.
A könyvtárt kellőképen nem fejleszthették
a már említett okok miatt s így csak letét
és ajándék útján g y a r a p o d o t t az.
A régiségtár s vele kapcsolatban a pénz-
és éremtár nagyobbrészt ajándékok útján
gyarapodott. A z i g a z g a t ó fölhasználta a vár-
m e g y é b e n folyó fémgyűjtést s a katonai
1 2
86 Jl Jfíúzeumok és J^önyvtárak
hatóság e n g e d e l m é v e l n é h á n y réztárgyat v á -
lasztott ki s szerzett m e g m e g f e l e l ő r é z -
anyagért c s e r é b e n . Azonkívül a békési K ő r ö s
medrében is talált néhány praehisztorikus
e d é n y t ö r e d é k e t . A F ő f e l ü g y e l ő s é g az E m p e r l -
féle g y ű j t e m é n y n e k megvásárolt anyagával
gyarapította a tárat. Ennek nem e g y darabja
valóban h é z a g p ó t l ó a múzeumban.
A néprajzi tárt vétel és ajándék útján
gyarapították. A z igazgató Békéscsabán, B é -
késen, Óki g y ó s o n és G e r e n d á s o n járt g y ű j t é s
czéljából s c s e r é p e d é n y e k e t és gazdasági
eszközöket sikerült s z e r e z n i e .
A múzeum a mult é v b e n megalapította a
világháborúra vonatkozó gyűjteményt is. A z ide
tartozó tárgyak gyűjtése azonban felette
nehéz, mivel tulajdonosaik n e m akarnak tőlük
megválni, az ottani kórházakba kerülő kato-
nák pedig már túlestek a «kizsákmányoltatá-
son». A k ö n y v t á r o s a nyomtatványokat, az
igazgató a többi tárgyat gyűjti. S h r a p n e l - ,
gránát-darabok, ruhák stb. vannak e d d i g a
g y ű j t e m é n y b e n s l e g é r d e k e s e b b az a g o l y ó -
szaggatta n e m z e t i s z í n ű zászló, mely alatt a
4 - e s honvédeknek b é k é s m e g y e i fiúkból álló
egyik menetszázada harczolt az olasz harcz-
téren.
A tárakat n a g y é r d e k l ő d é s s e l látogatta
Békéscsaba k ö z ö n s é g e , de nem hiányoztak a
vidéki látogatók sem. A városban tartózkodó
katonák a m ú z e u m állandó v e n d é g e i k ö z é
tartoznak s az igazgató t ö b b alkalommal
v e z e t t e v é g i g a múzeumon a csoportokban
érkező katonákat s m e g f e l e l ő magyarázattal
mutatta be nekik a g y ű j t e m é n y e k e t .
A K ö z m ű v e l ő d é s i H á z b i z o t t s á g a elnökévé
Varságh Bélát választotta m e g , akinek lelkes
v e z e t é s e l e h e t ő v é tette a kisded magnak sudár
fába való s z ö k e l l é s é t . Segítőtársául, alelnökül
a bizottság dr. T{eisz Miksa városi főorvost,
a község képviselőtestülete p e d i g igazgatóvá
dr. T{ell Lajos főgimn. tanárt, könyvtárossá
Jéger József f ő g i m n . tanárt választotta m e g .
JJ gyűjtemények törzsanyaga az 1915. év végén :
\önyvtár: 2336 k ö n y v ; 26 aprónyomt.;
1 t é r k é p ; 14 k é z i r a t ; 4 e g y é b .
J^égiségtár: 1 2 7 4 ő s k o r i ; 14 r ó m a i ; 4 7 2
k ö z é p - és ú j a b b k o r i ; 2 k e g y e l e t i tárgy;
1371 érem- és p é n z j e g y ; 23 a világháborúra
v o n a t k o z ó tárgy.
z e t i s é g i ; 19 külföldi művelt n é p i ; 5 külföldi
primitiv-népi t á r g y .
\épzőművészeti gyűjtemény: 5 szobor; 69
Orsz. 'Főfelügyelősége
f e s t m é n y ; 9 5 8 rajz és m e t s z e t ; 197 m o d e r n
iparművészeti tárgy.
Természetrajzi gyűjtemény: 565 állat; 3 n ö -
vény.
A g y ű j t e m é n y e k e t 26 nyitási napon 1 6 1 8 - á n
látogatták.
Az intézel saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 24 - 6I K ; f e n n -
tartójától n y e r t javadalom 3 0 0 0 K. Ö s s z e -
s e n : 3024-61 K.
JJz intézet saját javadalmának felhasználása.
S z e m é l y i kiadásokra f o r d í t o t t 850*52 K - t ; a
g y ű j t e m é n y e k gyarapítására : 40-60 K - t ; b ú -
torozásra é s f e l s z e r e l é s r e : 26-82 K - t ; a he-
lyiség fenntartására : 3 4 ' 7 5 K - t ; biztosításra,
adóra és rendkívüliekre: 7 2 2 - 5 2 K-t. A p é n z -
tári maradvány 1915 v é g é n : 1349-40 K.
Az intézet vagyoni állása: Alapítványi jel —
l e g g e l nem biró t ő k e : 2380*80 K ; pénztári
maradvány: 1349-40 K. Tiszta vagyon:
3730*20 K.
Az intézet személyzete. I g a z g a t ó : dr. Reil
Lajos főgimnáziumi tanár. (Tiszteletdíja évi
1000 K.) K ö n y v t á r o s : J é g e r József főgimná-
ziumi tanár. (Tiszteletdíja évi 4 0 0 K.) S z o l g a :
Rakovszky A n d r á s városi t ű z o l t ó . (Jelenleg
az olasz harcztéren teljesít katonai s z o l g á -
latot.) T e r e m ő r ö k : M a g y a r Béla felső l e á n y -
iskolái p e d e l l u s , O s z a d s z k y Károly és Valach
János főgimnáziumi p e d e l l u s o k . (Díjazásuk
nyitáskor óránként 60 fillér.) A z összes illet-
ményeket Békéscsaba város fizeti.
8. B U D A P E S T . ]. A B u d a p e s t i Könyvtár-
E g y e s ü l e t Budai T^önyvtára nem számolhat
be az 1915. é v r e v o n a t k o z ó l a g semmi o l y a n
jelentősebb e s e m é n y r ő l , m e l y központi k ö n y v -
tárának már t e l j e s e n m e g á l l a p o d o t t s z e r v e z e -
t é b e n változást idézett volna e l ő .
Húsz s z e m é l y r e b e r e n d e z e t t nyilvános ol-
vasótermének l á t o g a t o t t s á g a a háború k ö v e t -
k e z t é b e n n é m i l e g csökkent u g y a n , ami f ő l e g
annak tulajdonítható, h o g y o l v a s ó törzskö-
zönségének n a g y r é s z e katonai szolgálatot t e l -
jesít, amely körülmény azonban csak átme-
netinek t e k i n t h e t ő .
A z E g y e s ü l e t szintén kivette a maga r é -
s z é t a társadalom háborús j ó t é k o n y s á g á b ó l
o l y módon, h o g y a V ö r ö s k e r e s z t 11. ker.
(vízivárosi) választmány által felállított mint-
e g y 125 á g y a s kisegítő-kórház ápoltjai ré-
s z é r e e g y t e l j e s e n'Néprajzi
b e r e n d e z e t t é s felszerelt
könyvtárt, nemkülönben a « B u d a p e s t i Polgári
L ö v é s z e g y e s ü l e t » lábadozók otthonában e l -
h e l y e z e t t sebesült, b e t e g és rokkant katonák
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
részére szellemi nívójuknak m e g f e l e l ő minő-
ségű és mennyiségű könyveket bocsátott ren-
delkezésre.
A Budapesti K ö n y v t á r - E g y e s ü l e t vezetője
és tisztikara már béke időben is társadalmi
téren tevékenyen működött, de különösen a
háború kezdete óta a könyvtár v e z e t é s é n kí-
vül még élénken részt vesz a társadalom há-
borús jótékonysága akczióiban.
Jelesül : Szalay Győző elnök, a Vöröske-
reszt 11. ker. választmány ü g y v e z e t ő - a l e l n ö k e
s kórházainak igazgatója, a Vöröskereszt
központi választmányának számvizsgáló bi-
zottsági, a hadbavonultak családjait s e g é l y z ő
11. ker. helyi bizottságának tagja és k ö z é l e l -
mezési bizottságának elnöke, köz- és s z e g é n y -
gyám, a 11. ker. általános közjótékonysági
e g y e s ü l e t pénztárosa és népkonyhájának igaz-
gatója stb.
\ugler Miklós és Tzckermann Ede alelnökök
számos közjótékonysági e g y l e t és kulturális
intézmény vezetői és támogatói.
Hangéi József igazgatót a tantestület tagjai
e g y részének katonai szolgálat teljesítése
folytán a helyettesítéssel járó munka foko-
zottabb mértékben veszi i g é n y b e . Ezenkívül
a lisztbizottság tagja.
Sauerwein \ároly főtitkár a m. kir. Rok-
kantügyi Hivatal budapesti császárfürdői in-
tézetének gazdasági hivatali f ő n ö k e ; V ö r ö s -
kereszt-egyleti megbízott, a Vöröskereszt 11.
ker. választmánynak és kórházainak igazgató-
sági tagja, a hadbavonultak családjait se-
g é l y z ő II. ker. helyi és közélelmezési bizott-
ságának tagja, k ö z - és s z e g é n y g y á m , a 11.
kerületi általános közjótékonysági egyesület
számvevője és népkonyhájának ellenőre stb.
Dr. Hermann Gyula könyvtáros katonai
szolgálatot teljesít.
Váradi Aladár pénztáros a hadbavonultak
családjait s e g é l y z ő 11. ker. helyi bizottság
tagja, köz- és s z e g é n y g y á m , a h a d i ö z v e g y e -
ket és árvákat támogató bizottság tagja stb.
A vezetőknek a társadalmi jótékonyság te-
rén való ily nagymérvű elfoglaltságának ter-
mészetes következménye, h o g y az egyébként
is békés időkben fejleszthető könyvtárak
belső élete az év folyamán nem volt oly
mozgalmas, mint a rendes viszonyok között.
A z e g y e s ü l e t tisztikara :
E l n ö k : S z a l a y G y ő z ő , m. kir. államvasúti
ny. főfelügyelő. A l e l n ö k : Kugler M i k l ó s ,
ny. miniszteri tanácsos és Eckermann E d e ,
ny. miniszteri tanácsos. I g a z g a t ó : Hangéi
fejlődése az 7 9 / 5 . évben 87
József, szfv. elemi iskolai cz. igazgató. Fő-
titkár : Sauerwein Károly, min. számtanácsos.
Könyvtárőr: Dr. Herrmann Gyula, ügyvéd.
P é n z t á r o s : Váradi Aladár, pósta és táv. ny.
f ő f e l ü g y e l ő . E l l e n ő r : Kunszt Antal posta és
táv. ny. felügyelő. Jogtanácsos : dr. Kriszhá-
ber A d o l f , ü g y v é d .
A könyvtár törzsanyaga az 1915. év végén.
1 5.] 29 könyv ; 2 1 61 hirlap ; 3745 aprónyomt.
A könyvtárt 2 9 0 nyitási napon 2603-án
látogatták s használtak 4002 db könyvet.
A könyvtár saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 1500 K ; párt-
f o g ó k t ó l nyert javadalom: 120 K ; tagsági
díjak: 524 K ; kamatok: 204*83 K. Ö s s z e -
sen : 2348*83 K.
A könyvtár saját javadalmának felhasználása.
S z e m é l y i kiadásokra fordított: 655*40 K - t ;
irodai s z ü k s é g l e t e k r e : 72*52 K - t ; a helyiség
fenntartására: 303*85 K - t ; biztosításra, adóra
és rendkívüliekte: 15 K-t. A pénztári ma-
radvány 1915. év v é g é n : 1500 K.
A könyvtár vagyoni állása. Alapítványi
t ö r z s v a g y o n : 1977*96 K ; pénztári marad-
v á n y : 1500 K. T a r t o z á s : 3021*38 K. Tiszta
v a g y o n : 456*58 K.
A könyvtár személyzete. Könyvtártiszt: N a g y
László kat. irodatiszt (tiszteletdíja havi 70
K). Írnok: ifj. Hangéi József tanuló (díja-
zása havi 30 K). S z o l g a : L e n g y e l M i h á l y
pénzügyminiszteri hivatalszolga (díjazása havi
50 K). A z illetményeket az E g y e s ü l e t fizeti.
9. B U D A P E S T . 11. A Dunamelléki ref.
theol. akadémia T\áday-\önyvtára. A könyvtár
felügyelője és kezelője 1 9 1 5 - b e n is Hamar
Jslván theol. tanár v o l t ; a s e g é d s z e m é l y z e t t e l
való ellátást azonban a háborús állapot m e g -
változtatta, amennyiben a könyvtári szolga
katonának vonulván be, teendőit felesége látta
el ; könyvtári s e g é d pedig, tekintettel a f e d e -
zet hiányára, nem alkalmaztatott és így a
könyvtár k e z e l é s e s könyvtári munka teljesen
a könyvtárnok vállaira nehezült. A könyvtár-
nok javadalmazását és a könyvtárszolga f e l e -
ségének díjazását az akadémia pénztára fedezte,
2240 K összegben.
A könyvtári munka az év folyamán a régi
folyóirat és levéltári anyag rendezésének
folytatásából, az újabb könyvanyag f e l d o l g o -
zásából és az olvasóközönség kiszolgálásából
állott. A n y a g i erő hiányában a pénzen való
beszerzés szinte teljesen szünetelt s ily módon
mindössze csak 3 művel 6 kötetben gyara-
podott a könyvtár. A g y a r a p o d á s t csak az
88 Jl Jfíúzeumok és J^önyvtárak Orsz. 'Főfelügyelősége
állami letétek, a theol. tanári könyvtárból
való áthelyezések, az ajándékozások és a régi
folyóirat- és encyclopaedikus anyag beállí-
tása szolgáltatták. T é n y l e g e s gyarapodása
volt a könyvtárnak 243 mű, 7 4 6 kötetben,
6 8 0 darabban. Vétel útján szereztetett 3 mű,
6 kötetben, 6 darabban; állami letét volt
3 mű, 14 kötetben, 12 darabban; a theol.
tanári könyvtárból áttétel 6 mű, 105 kötet-
ben, 105 darabban; ajándék 97 mű, 94 kötet-
ben, 94 darabban; a régi folyóirat- és e n c y -
clopaedikus anyag feldolgozásából 134 mű,
527 kötetben, 4 6 3 darabban. A gyarapodás
l e g n a g y o b b része a theologiai és az encyclo-
paedia! szakokra esett. A könyvtár törzs-
állománya 1915. decz. 31-én 2 3 . 1 0 6 műből
állott, 36.117 kötetben, 35.013 darabban.
A z anyag teljes átnézése és elkülönítése
után munkába vétetett a levéltár rendezése
is. A rendezés az e g y h á z - és iskolatörténeti
anyagon kezdődött meg. Rendeztetett, deter-
minálással, borítékozással, azon a tartalom
rövid jelzésével, sédázással 1353 darab.
A könyvtár, azonkívül, h o g y a könyvtár-
nok mindennap rendelkezésükre állott a tudo-
mányos buvárkodóknak, a nyári nagy szünetet
kivéve hetenként kétszer, kedden és csütör-
tökön délután, volt nyitva a nagy k ö z ö n s é g
részére. A látogatók száma 4 6 3 volt, akik
összesen 800 kötetet használtak.
Államsegélyben a könyvtár 1915-ben sem
részesült és csak a csekély fenntartói s e g é l y r e
volt utalva. A fenntartó hatóság, a könyvtár-
nok honoráriumán és a szolga fizetésén kívül,
3 5 0 K rendes és 200 K rendkívüli s e g é l y b e n
részesítette a könyvtárt. E s e g é l y ö s s z e g e k e t
részben a dologi kiadásokra, részben a M a g y .
Tud. Akadémia e l ő z ő évi könyvszámlájának
kiegyenlítésére fordították.
Ö n á l l ó kiadványa a könyvtárnak nem volt
ugyan, de fel kell említenünk, h o g y G o r z ó
Gellért praemontrei tanárnövendék, Ráday
Pálról írt s 1915-ben megjelent irodalom-
történeti munkájához az anyag jó részét a
könyvtárnak megközelíthetővé tett levéltári
materiájából gyűjtötte ö s s z e ; továbbá, h o g y
dr. .Zsinka Ferencz múzeumi tisztviselő a
könyvtár Szemere-tárából adott publikátiókat.
A szervezeti és kezelési szabályzat v é g l e -
g e s í t é s e , anyagi erők hiányában, még mindig
f ü g g ő b e n van.
JJz intézet saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 237*31 K;
fenntartójától nyert javadalom: 350 K ; ka-
matok: 1*48 K ; rendkívüli bevételek : 200 K.
Összesen : 788*79 K.
Jlz intézet saját javadalmának felhasználása.
Személyi kiadásokra fordított: 50 K - t ; a
könyvtár gyarapítására: 567*05 K - t ; irodai
szükségletekre: 130*34 K-t. A pénztári
maradvány 1915 v é g é n : 41*40 K.
Jlz intézet személyzete. K ö n y v t á r o s : Hamar
István theol. akad. tanár. (Tiszteletdíja évi
1000 K.) S z o l g a : Czanka lstvánné M ü l l e r
É v a . (Fizetése évi 1440 K.) A z illetményeket
a budapesti ref. theol. akadémia pénztára
fizeti.
10. B U D A P E S T . H l . A Budapesti Tud.
."Egyetemi Gyógyszerészhallgatók Segély- és Ön-
képző Egyesületének Gyógyszerészi Múzeuma az
1915. év folyamán a háború következtében
é r d e m l e g e s működést nem fejthetett ki s így
fejlődése stagnált. A z E g y e s ü l e t e. i. elnöke
Hajnal Lajos, titkára B e z z e g h István; a mú-
zeumi bizottság elnöke ifj. Bayer Antal.
11. B U D A P E S T . IV. Petőfi-Ház. A z 1915.
év a csendes munka éve volt, d e egyszer-
smind az örvendetes gyarapodásé. A gyűj-
temény, mint e d d i g , állandóan nyitva volt
naponként 1 0 - 2 óráig s naponként 4 0 fillér
volt a belépődíj, a keddi nap ingyenes.
A látogatók száma a háború miatt, a keddi
napot kivéve, n a g y o n leapadt. A z Orsz. Fő-
felügyelőség javaslatára nyert rendkívüli
államsegélyből az épület földalatti alap-
részét sikerült vízmentessé tenni, m e l y h e z a
terveket dr. Tlültl 'Dezső műegyetemi tanár
készítette. A z átalakítási munkálatok össze-
sen 6111 K 99 f . - b e kerültek, m e l y ö s s z e g e t
1916. jan. 4-én a Petőfi-Társaság e l ő l e g e z v e
kifizetett addig is, míg az államsegély utal-
ványozása megtörténik. A z 1915. évben a
P e t ő f i - H á z rendes államsegélyt nem kapott.
Jlz intézel személyzete. I g a z g a t ó : Pakots
József, mint a Petőfi-Társaság titkára. A fő-
f e l ü g y e l e t e t Ferenczi Zoltán dr. alelnök tel-
jesíti. Jegykiadó és f e l ü g y e l ő n ő : Luksch
E r z s é b e t . (Fizetése havi 50 K, ö s s z e s e n évi
6 0 0 K.) Szolga : M é h e s Lajos. (Fizetése havi
30 K, összesen évi 3 6 0 K és természetbeni
lakás.) A z illetményeket a Petőfi-Társaság
fizeti.
12. D E B R E C Z E N . 1. A Ref. Főiskola Nagy
Könyvtára. A könyvtár állománya 1915-ben a
normálisnál kisebbmérvű gyarapodást tüntet
fel, ú g y a bevásárlás és rendelés, mint az
ajándékozások terén. A bevásárlás mérvét
erősen csökkentette a könyvtár budgetjének
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények fejlődése az 7 9 / 5 . évben 89

leszállítása, ami a kollégium anyagi viszo- és státusát így rendezvén, mint ilyent m e g -
nyaiban találja magyarázatát, nemkülönben bízta az egyházkerület további intézkedéséig
az államsegély elmaradása, az ajándékozások jelenlegi könyvtári ügyköre v é g z é s é v e l . A 2-ik
mértékét p e d i g szintén erősen befolyásolta a könyvtár-tiszti állás azonban a mult évben sem
világháború dúlása, amely az emberek figyel- t ö l t e t e t t be s a theologus kisegítő s z e m é l y z e t
mét elterelte a közintézmények támogatásá- is kimaradt a könyvtári szolgálatból az iskolai
tól. A z ajándékozások sorában mégis felem- jótétemények e l e s é s e folytán. A jelenlegi
lítendő néhai B a l o g h Ferencz főiskolai theol. kvtári s z e m é l y z e t tehát é p p e n csakhogy az
tanár 9 ládás könyvtárhagyatéka, amely az ü g y k e z e l é s és a napi adminisztrátió l e b o n y o l í -
elhunytnak egyháztörténeti könyvtárállomá- tására e l é g s é g e s .
nyát tartalmazván, immáron a könyvtárnak A könyvtárigazgatónak már a mult évi
t é n y l e g e s birtokában van, noha feldolgozását beszámolóban említett elaborátumával az
m e g f e l e l ő munkaerő és helyiség hiányában 1915. évi egyházkerületi k ö z g y ű l é s , a könyvtári
m é g meg sem kezdhették. A néhai Jászi albizottság véleményének a mérlegelésével,
Victor egyetemi tanár hagyatékából is fel- foglalkozott s ide vonatkozólag ezt a határo-
ajánltak a könyvtárnak bizonyos számú ajándék zatot hozta : «"Egyházkerületi közgyűlésünk a
könyvet, e hagyaték azonban m é g nem jutott kollégium anyakönyvtárát továbbra is a kollé-
a könyvtárba s mint jövő reménybeliséget giumban saját kezelésében tartja meg. Emellett
tartják nyilván. A könyvtár állománya az 1 91 5. azonban 1911. évi j87. sz. határozatában tett
évi szaporulattal : 5 5 4 darabbal -(- 4031 apró- igéreléhez hiven, szívesen bocsátja a debreczeni
nyomtatványnyal 167.183 darabra emelkedett kir. tudományegyetem használatára és kijelenti
az 1914. évi 162.573 darabbal szemben. készségét aziránt, hogy a kollégiumi könyvtár
A z olvasóterem 1915-ben is igen látogatott és egyetemi könyvtár között a czélszerűség által
volt, úgy h o g y a terem kicsinysége kivált a megkívánt és a v. és közokt. miniszter '9'J•
délutáni olvasási órákban nem e g y s z e r szem- május 21-én kelt s 1913. évi 134. számú
mellátható volt. Ö s s z e s e n 222 napon keresztül határozatunkban foglalt leiratának tartalma sze-
állott nyitva a nyilvános olvasó, noha a meg- rinti kölcsönös használati viszony állapítlassék
fogyatkozott munkaerő következtében az olva- meg. A kormánynyal l e e n d ő ily irányú tár-
sási idő fenntartása a l e g n a g y o b b erőfeszí- gyalás fölvételére, jelentésük elvárása mellett
tésbe került. az egyházkerületi elnökséget felhatalmazza».
A kisebb ajándékok között megemlítendő A könyvtár törzsanyaga az / 9 / j . év végén:
a hivatalos körök és a kir. ü g y é s z s é g köteles 9 4 . 7 2 9 k ö n y v ; 66.387 a p r ó n y o m t . ; 6067
nyomtatványaiból b e s o r o z o t t 175 darab. kézirat.
A helyiségi átalakítások, amikről a mult A könyvtárt 222 nyitási napon 16.991-en
évi beszámolóban szó volt már, a világháború látogatták s használtak 19.396 db könyvet.
következtében e d d i g nem foganatosíttattak és A könyvtár saját javadalmának kimutatása.
kivitelükre a háború v é g é i g gondolni sem Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 501*93 K ;
lehet. Mindazonáltal a könyvtárigazgatóság fenntartójától nyert javadalom : 4 0 0 0 K ; párt-
ismételten érintkezésbe lépett a kir. tud. fogóktól nyert javadalom : 7 0 0 0 K ; haszná-
e g y e t e m rectori hivatalával a mostani tanári lati díjak és adományok: 1165 K ; kamatok:
olvasóterem folytatását k é p e z ő 4. sz. e g y e - 1481 "72 K ; rendkívüli b e v é t e l e k : 3 0 7 2 K.
temi teremnek könyvtári-helyiség czéljaira Ö s s z e s e n : 17.220*65 K.
való átbocsátása ügyében. Rendkívüli államsegély 1 9 1 5 - b e n : a k ö n y v -
A z Orsz. F ő f e l ü g y e l ő s é g útján katalogi- tár betűrendes szakczimtárának munkálataira
zálási czélokra a vallás- és közokt. miniszter e n g e d é l y e z e t t 3000 K 2. r é s z l e t e fejében 1 0 0 0 K.
által e n g e d é l y e z e t t 3000 K ö s s z e g b ő l az első A könyvtár saját javadalmának felhasználása.
és második 1000 K-ás részlet utalványoz- Személyi kiadásokra f o r d í t o t t : 6470 K - t ; a
tatott. A könyvtár azt rendeltetésének m e g - könyvtár gyarapítására: 4943*31 K - t ; kataló-
felelőleg t é n y l e g e s felhasználása idejéig g y ü - gusra fenntartott: 2 0 0 0 K - t ; biztosításra,
m ö l c s ö z ő l e g kezelteti. adóra és rendkívüliekre : 297*38 K-t. A p é n z -
Személyi változás mindössze annyi történt, tári maradvány 1915 v é g é n : 3509*96 K.
hogy dr. Varga Zsigmond könyvtárost az A könyvtár vagyoni állása. Alapítványi
egyházkerület 1915. évi novemberi k ö z g y ű - t ö r z s v a g y o n : 31.589*89 K. Tiszta v a g y o n :
lése lelkészképzőintézeti tanárrá választotta 31.589*89 K.
94
Jl Jfíúzeumok és J^önyvtárak
JJ könyvtár személyzete. Igazgató: Mitro-
vics Gyula dr. tanárképzőint. igazgató. (Fize-
tése tanárképzőintézeti igazgatói javadalmával
együtt évi 6 4 0 0 K és természetbeni lakás.)
Ó r : Varga Zsigmond dr. (Fizetése lelkész-
képzőintézeti tanári javadalmával e g y ü t t évi
3 2 0 0 K és 8 0 0 K lakpénz.) Írnokok: váltakozó
számban ( 2 — 8 ) theol. hallgatók. Díjazásuk
iskolai jótétemények. S z o l g a : Kiss Károly.
(Fizetése 1370 K és 3 0 0 K lakpénz.) A z illet-
ményeket a ref. kollégium pénztára fizeti.
13. D E B R E C Z E N . 11. Debreczen sz. kir.
város Múzeuma működésének energiáját is
megzavarta a világháború-szülte bizonytalan-
ság, ami nagy mértékben bénítólag hatott a
múzeum gyarapodására is.
A háború első esztendejében a rendes
állami s e g é l y e g é s z ö s s z e g é t ő l elesett a mú-
zeum, az 1915. évben p e d i g az első félévre
kapott 1000 K rendes segélyt. N a g y o b b
vásárlásoktól tehát tartózkodnia kellett; r é g é -
szeti ásatásokat pedig a munkabérek drága-
sága, sőt munkáskezek hiánya miatt nem
kezdhetett, holott jó eredménynyel k e c s e g t e t ő
lelőhelyek feltárását vette volt fel munka-
rendjébe. A néprajzi tár őre, dr. E c s e d i
István tanár, az első lemberg-grodeki csatá-
ban szerzett súlyos b e t e g s é g e miatt, melynek
gyógyítására a katonai hatóságtól e g y évi
szabadságot kapott, minden komoly munká-
val felhagyni kényszerült. A gondviselésére
bizott néprajzi osztály gyarapításával sem
foglalkozhatott. A közönségnek a háborús
izgalmak által a múzeumtól elvont é r d e k l ő -
dését a háborús emlékek gyűjtése czéljából
kibocsátott buzdító felhívásokkal sem tudták
ismét maguk felé terelni. Aminek oka az is
lehet, h o g y a háború kitörése óta a múzeumot,
az e l ő z ő évi jelentésben előadott okokból,
állandóan zárva tartották. D e most már zárva
kellett azt tartani még a világfelfordulás m e g -
indulása előtt megkezdett átalakítás és ren-
dezés miatt is.
A múzeum rendezése örvendetes és n e v e -
zetes fordulatot jelent a múzeum életében.
A második decennium elején a gyűjtemény-
tárak a régiek térfogatával vetekedő új h e l y i -
séggel bővültek, szakszerű és sokkal t e t s z e -
tősebb elrendezést nyertek.
A rendezési munkálatokat az épület e d d i g
magánlakásul használt balszárnyának meg-
felelő átalakítása, új szekrények készíttetése
és a Thaly-szobákul, raktári helyiségül hasz-
nált udvari belső épületnek múzeumőri lakássá
Orsz. 'Főfelügyelősége
alkalmassá tétele e l ő z t e meg. A városi tanács,
a szintén elvégzett vízvezetéki berendezéstől
és házicsatornázástól eltekintve, az új helyi-
ségek átalakítására, a tőkésített házbérjöve-
delmekből 1400, új szekrényekre p e d i g a városi
múzeumi alapból 1 2 0 0 K-t e n g e d é l y e z e t t .
Á m b á r a múzeumot fenntartó hatóság tete-
mes áldozatot h o z o t t a múzeum újrarende-
zéséért, melyre az évi rendes városi s e g é l y b ő l
is költöttek idáig néhány száz koronát: ezt
a munkát szakszerű igényeknek megfelelően
még sem végezhették volna el az Országos
F ő f e l ü g y e l ő s é g hathatós támogatása nélkül.
A múzeumi bizottság kérésére nemcsak h o g y
a r e n d e z é s irányításával, vezetésével dr. Se-
mayer Vilibáld orsz. felügyelőt, a M . N .
M ú z e u m néprajzi osztályának igazgatóját meg-
bízta s az innen k e l e t k e z ő költségeket viselte,
hanem a rendezési kiadásokhoz 2 5 0 0 K rend-
kívüli állami segélyJyel is a múzeum támoga-
tására jött. M i n t h o g y a F ő f e l ü g y e l ő s é g e se-
g é l y t csak o l y m ó d o n adhatta, ha azt a
város e l ő l e g e z i addig, míg a F ő f e l ü g y e l ő s é g
a rendezési javadalmakból letörleszti, a városi
tanács a megígért 2 5 0 0 K állami s e g é l y t a
városi múzeumi alapból e l ő l e g e z t e .
S e m a y e r V. az elmúlt évben öt izben össze-
sen harmincznégy napot töltött D e b r e c z e n -
ben. Időrend szerint e l ő s z ö r a néprajzi osz-
lálylyal készültek el, m e l y az épület balolda-
lán ősvadászat, halászat, pásztorélet, kismes-
terségek, földmíveiés, háztartás ésviselet szerint
csoportosítva öt szobát foglal el, a szom-
szédos hatodikban a debreczeni régi nagy
vásárt ábrázoló Pataki-féle vásznat állították
fel diorámaszerűleg, mely az ezredéves
kiállítás kereskedelmi csoportjában is hasonló
elrendezés mellett igen hatásosan érvényesült.
E z e n az oldalon található a múzeumőrök
dolgozószobája a szakkönyvtárral együtt.
A z épület tágasabb jobboldali szárnya
jutott a történelmi osztálynak és a Csokonai-
körnek• A történeti o s z t á l y hét s z o b á t tölt
meg s a következő csoportokra oszlik: őstör-
ténet; magyar történeti c s o p o r t ; m ű v e l ő d é s -
történeti emlékek debreczeni családoktól (ide
sorozták az egyházi és céhemlékeket); D e b r e -
czen város történeti e m l é k e i ; a Csokonai-kör
ereklyetára. A történeti osztályban és a
Csokonai-kör üléstermében kapott h e l y e t a
szép- és iparművészeti tárgyaknak e g y része
is, a széles, magas kapualján és a baloldali
nyilt tornáczon pedig n a g y o b b régiségeket
meg néprajzi holmikat helyeztek el.

hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
A múzeum szemléltető, gyönyörködtető
hatását nem kis mértékben emelik azok a cso-
portok, amelyek bizonyos tárgyakat a maguk
eredeti, természetes környezetükben mutatják
be a látogatóknak. Ilyen a történeti osztály-
ban külön fülkében e g y kilenczurnás bronz-
kori sír, a hajdubagosi daraboshegyi teme-
tőből ; a néprajzi osztályban a népi vad-
fogások bemutatása két biologikus csoport-
ban és a debreczeni régi nagy vásárnak már
említett panorámája. U g y a n e z t a czélt szol-
gálják a különböző őskorok emberének életét
ábrázoló nagy szines képek és az ablakokat
díszítő diapozitivák. Ezenkívül a praehiszto-
rikus-tárt, a M . N e m z e t i M ú z e u m előzékeny-
ségéből, csere útján összehasonlító paleolith-
és neolithikumokkal, valamint ma is kőkori
életet é l ő népek jellemző eszközeivel és f e g y -
vereivel egészíthették ki. A rendezés költ-
ségei az e l ő l e g e s számítást jóval túlhaladták,
amiben az anyag és a munka drágulásának
nagy része van. Ámbár a költségekhez a
Csokonai-kör is 200 K-val hozzájárult, végül
igen jelentékeny fedezeti hiány mutatkozott,
amelynek megszüntetése v é g e t t a F ő f e l ü g y e l ő -
séggel biztató tárgyalást kezdett a múzeum.
A z 1915. decz. 3 1 - i g elszámolt rendezési
költségek összesen 4 0 8 0 K 23 fillért tesznek.
Ebből szekrények és tárlók árára esik 1 140 K,
melyet a városi múzeumi alap előlegeivel
fizettek ki. S z o b a f e s t ő , mázoló, ismét asz-
talos, lakatos, üveges stb. munkákért, fel-
használt különböző használati és díszítő anya-
gokért, restaurálásokért stb. 2 4 9 4 K 93 fillér,
melyet ugyancsak a városi múzeumi alap
előlegezett a F ő f e l ü g y e l ő s é g által megígért
2 5 0 0 K rendkívüli állami s e g é l y terhére.
U g y a n é czélra fordították a Csokonai-kör
200 K hozzájárulását. Kezelési, rendezési és
konzerválási költségekre a rendes városi
segélyből még külön 245 K 30 fillért köl-
töttek.
A néprajzi anyag csoportosításánál Kenyeres
Rózsika és \enyeres M a r g i t úrhölgyek voltak
a kedves segítőtársak, a vadászati c s o p o r t h o z
szükséges emlősök és madarak megszerzése
körül és praeparálásában p e d i g dr. Ecsedi
István múzeumőr tanítványa, Kádár István
tanítóképezdész fáradozott. Ezeknek t e r m é -
szetszerű kiállítása J{ádár és Zakar József
tanítóképezdész ügyességét dicséri. Zakar a
rendezés e g y é b munkáiban is többször részt
vett, néhány más tanítóképezdészszel és az
állami főreáliskola önként jelentkezett tanulói-
95
fejlődése az 7 9 / 5 . évben
val együtt. Illúziót keltő háttereket festett a
múzeum számára Gyöngyössy Viktor színházi
festő, aki e g y n é h á n y őskori edényt is m e g -
lepő ü g y e s s é g g e l restaurált. A városi tanács
G y ö n g y ö s s y t a múzeum vezetőségének e l ő -
terjesztésére «tiszteletbeli múzeumi restaurá-
tor»-rá n e v e z t e ki, k ö t e l e s s é g é v é tévén a
muzeális tárgyaknak (a keramikai holmiknak)
díjtalan restaurálását.
A rendezéssel kapcsolatban a múzeumnál
még a k ö v e t k e z ő újítások és fontosabb i n t é z -
kedések történtek :
A ki nem állítható gyüjteménytári a n y a g
elraktározására a baloldali szárnyon két h e l y i -
séget nyertek. Ezenkívül a városi tanács
ugyanerre a czélra a Szentanna-utcza 12. sz.
ház e m e l e t é n átengedett három szobát, ami-
ből kettőt már elfoglaltak. A múzeumi é p ü -
letben lévő raktárak mellett e g y kis e l ő s z o b á t
f é n y k é p e z ő laboratóriumul rendeltek be;
egyik világos pinczehelyiséget p e d i g mű-
helyül szemeltek ki.
A városi tanács, i l l e t ő l e g a törvényható-
sági bizottság, a múzeum bővülésére való
tekintetből, az intézet tűzifailletményét öt
ölről tízre emelte. A tanács elfogadta a mú-
zeumi bizottság ama javaslatát, hogy ezentúl
a Csokonai-kör helyiségeit is a múzeum fűt-
tesse és világítsa, minek ellenében a kör
évente 100 K-t fizet a város házipénztárá-
nak. M e g e n g e d t e a tanács, h o g y a m ú z e u m -
igazgató a Csokonai-kör eljáróját házmesteri
teendőkkel is m e g b í z o t t kisegítő s z o l g á u l
alkalmazza, szabadlakáson kívül havi 20 K
díjazással, mely a várostól kapott r e n d e s évi
s e g é l y t terheli.
A háború okozta nehézségek, valamint a
rendezéssel járó s z o r g o s elfoglaltság lohasz-
tólag hatottak a gyüjteménytárak g y a r a p o d á -
sára. E hanyatlás miatt azonban nincs ok az
elkedvetlenedésre, m e r t éppen a háborús esz-
tendő juttatta a m ú z e u m o t számos olyan
tárgy : r é g i s é g , művelődéstörténeti emlék, nép-
rajzi holmi birtokába, amelyeknek l e g n a g y o b b
része a háború nélkül a múzeumra nézve
elveszett volna.
U g y a n i s a debreczeni hadsegélyző hivatalt
v e z e t ő kormánybiztos, Domahidy E l e m é r főis-
pán, dicséretes konzervativizmussal tudta
ö s s z e e g y e z t e t n i a katonai érdekeket és a
kegyeleti-művészeti érzést, amidőn megen-
gedte, h o g y a hadiczélokra folytatott fém-
gyűjtésnél előkerülő muzeális értékű tár-
gyakat a múzeum tisztviselői kiválogathassák
96
Jl Jfíúzeumok és J^önyvtárak Orsz. 'Főfelügyelősége
és azok közül a legjobbakat a múzeum szá-
mára megtarthassák. E törekvésükben hathatós
pártfogójuk volt Márk Tzndre m. kir. udvari
tanácsos, polgármester, akinek a múzeum
iránt táplált különösen m e l e g rokonszenvét,
mióta a polgármesteri s z é k e t elfoglalta, más
egyebekben is volt alkalma tapasztalnia a
múzeumnak. Köszönettel tartozik az i n t é z e t
a fémgyűjtésre vállalkozott Vöröskereszt d e b r e -
czeni választmányának, különösen pedig Ber-
ger Mórné úrasszonynak, aki ideiglenesen az
ő gondviselése alatt elraktározott fémtárgyak
kiválogatását megkönnyítette.
Csak félsikert ért el a múzeum a d e b r e -
czeni vonatkozású háborús emlékek gyűjtésére
irányuló akcziójával, amelyet február h a v á -
ban indított m e g . E g y h o s s z a b b és e g y r ö v i -
debb szövegű felhívással, m e l y e t harmad f é l -
ezer példányban nyomattak ki, elárasztották
Debreczen városát, Hajduvármegyét e g é s z e n ,
Bihar északi járásait és sok felhívást küldtek
a Nagykunságba is. Bár a helyi sajtó is
szívesen segített a publikálásban, mégis csa-
lódtak. A z e r e d m é n y e z i d e i g alig áll arány-
ban az akczióra fordított k ö l t s é g g e l . A b e -
gyült tárgyak túlnyomó r é s z e nyomtatvány.
Kísérletet tettek, bizonyos korlátozással nyert
engedély mellett, az ottani m e g f i g y e l ő hadi-
fogolytáborban is. A kitört kolerajárvány
azonban ottani gyűjtésüket hamarosan m e g -
akasztotta. A hadiemlékek javát a h a d s e g é l y z ő
hivatal által 1915. október havában rendezett
hadikiállításon a múzeum saját szekrényében
kiállította.
N a g y jelentőségű eredménynyel biztat a
múzeumnak a F ő f e l ü g y e l ő s é g útján a vallás-
és közoktatásügyi minisztériumhoz intézett
kérvénye az iránt, hogy az O r s z á g o s S z é p -
művészeti M ú z e u m fölös anyagából a múzeum
számára engedjen át festményeket. A S z é p -
művészeti M ú z e u m véleményadásra felhívott
igazgatója nem csupán e kérést tartja teljesít-
hetőnek, hanem ezzel kapcsolatban a F ő -
felügyelőség által megpendített amaz eszmét
is megvalósíthatónak nyilvánította, h o g y a
k ö z ö n s é g esztetikai és művészi érzékének
fejlesztése czéljából a normális idők helyre-
állítása után az O r s z . Szépművészeti Múzeum
elraktározott és e g y é b alkalmas anyaga a
vidék múzeumok között vándorútra indít-
tassék.
E nagyfontosságú ügy a mai viharos h e l y -
z e t b e n csak lassan érlelődik. A z igazgató és
dr. Csűrös Ferencz közművelődésügyi tanács-
nok a budapesti intézőkörökkel a tervezet
megvalósítása felől bizalmasan értekeztek, a
városi tanács p e d i g a nyerendő képtár szá-
mára alkalmas helyet szemelt ki.
Jlllami letétképen az Orsz. F ő f e l ü g y e l ő s é g
a k ö v e t k e z ő tárgyakkal szaporította a mú-
zeumot :
1. A könyvtárnál: M a g y a r Adria-Könyvtár
hat e l s ő füzete, S c h o e n Arnold «Francesco
Barbieri Sfrisato», M e i l e r Simon « A z Ester-
házy képtár története», Révai N a g y Lexi-
konának X X l l l - i k kötete.
2. A szépművészeti gyűjteménynél: Berán:
Vörösmarty bronzplakettje.
A z 1 9 1 5 . év javára leltározták a debreczeni
állami főreáliskola letétül átengedett érem-
gyűjteményét is. E g y ű j t e m é n y 3 2 9 db érem-
ből, 57 db papírpénzből áll s e g y kardhüvely
trébelt pántja van még benne.
Vásárlásokra tavaly szokatlanul kevés pénzt
fordíthatott a múzeum. A z igen megritkult
kínálat következtében m é g az 1913. évi
államsegély maradványát sem használhatta
fel e g é s z e n ; annyival inkább, mert a munka-
bérek állandó drágulása és a munkások szá-
mának f o l y t o n o s csökkenése miatt tervezett
ásatásokról is le kellett mondania.
Jlllami segélyből fizették az Iparművészeti
Társulat 1 9 1 5 . és 1916. évi tagsági díját a
M a g y a r Iparművészet cz. f o l y ó i r a t é r t é s előfi-
zettek a Hadtörténelmi Közleményekre, 1915.
és 191 6-ra. Továbbá vettek e g y vörösréz tábori
poharat, m e l y b e «K. T ó t h Mihály d e b r e -
czeni lelkész 1849» van b e l e v é s v e ; e g y pár
vörösréz sarkantyút; debreczeni régi család
által használt 6 db ó-bécsi és 2 db meisseni
porczellánt.
A néprajzi tár számára szereztek egy-
kerekes rokkát, két fayence tálat (1773. és
1835,); e g y aranyzsinóros délszláv női mel-
lényt, két praeparált kosfejet, M a g y a r o r s z á g
és Hajduvármegye térképét.
A hortobágyi halastavak építését v e z e t ő
kultúrmérnöki hivatal figyelmeztetésére okt.
4. és 5. napján próbaásatást végeztek S z e n t -
Margita pusztának ama pontján, ahol a Tisza-
keszivel s z e m b e n lévő szivattyútelepnél kiin-
duló tápláló csatorna a S e l y p e s e r e t elhagyva,
az egri káptalan birtokára l é p . A csatorna
medrét a S e l y p e s é r t ő l kelet felé pár száz
méternyire s z é l e s alacsony halmon, ú. n.
laponyagon ásták keresztül. Különösen a m e -
der északi oldalán 1 - 8o—2*00 méternyi m é l y -
s é g b e n állítólag több csontvázat találtak
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
e d é n y e k , vas- és bronztárgyakkal együtt,
amelyekkel akkor senkisem t ö r ő d ö t t ; a kul-
turmérnökségnek csak nagynehezen sikerült
utólagosan néhány darabot előkerítenie. E z e -
ket az ásatáshoz okt. 3-án kiküldött Zoltai
Lajos múzeumőr a szivattyútelepen vette
magához. E z e k : szarmata tipusú bronzszíj-
v é g ; e g y állatalakos bronzcsatt, e g y bronz-
boglár, e g y trapézalakú sima bronzcsatt és
e g y bizonytalan czélú vaseszköz töredéke.
A csatorna medrének északi lejtős oldalán a
múzeumőr is kevert földből alakult mélyen
l e e r e s z k e d ő foltot figyelt meg. Ezekkel szem-
ben tehát, a csatorna szélétől m e g e n g e d e t t
távolságban, az említett l a p o n y a g északi
részét párhuzamos kutató árkokkal vallat-
ván, még három csontvázas sírra talált, me-
lyekben a tetemek kinyújtóztatva, hanyatt,
fejjel északra és északkeletre feküdtek. A cson-
tok rossz állapotban s részben bolygatva
voltak. M e l l é k l e t e egyiknek sem volt. A hú-
musz-réteg alatt, a sárga a g y a g o t megszakí-
tották 1-—2 méter mély, kevert földdel telt
kisebb üregek, amelyekből kevés számmal
különböző kulturák hagyatékául látszó cse-
repek kerültek elő.
A majdnem meddőn v é g z ő d ö t t próbaása-
táshoz a kulturmérnökség három muszka
f o g l y o t bocsátott az őr rendelkezésére.
Városi segélyből előfizetett az intézet a M ű -
vészet, a Gyűjtő, az Erdélyi Múzeum, a
D o l g o z a t o k az Erdélyi M ú z e u m r é g i s é g - és
éremtárából cz. folyóiratokra. M e g r e n d e l t e
dr. Császár M i h á l y «Academia Istropoli-
tana» cz. könyvét és gr. D e s s e w f f y M i k l ó s
«Barbár érmei »-nek IV. részét. Ugyanonnan
fizette ki a hajduszoboszlai szélmalom min-
tája árából még fennállott tartozását, 150 K-t.
M e g v e t t e Mirkovszky Gézának a nemrég
elbontott Bikaszálló dísztermét ábrázoló nagy
vízfestményét és Budai Esaiás professzor
aczélmetszetü arczképét.
A múzeum gyarapodása számokban kife-
jezve így mutatkozik be :
A beleltározott szaporulat 805 darab. Ebből
állami segélyből szereztek 29 darabot; állami
letét 8 (7 könyv, 1 képzőművészeti); városi
segélyből vettek 18 darabot; ajándék 353 db
(161 könyvtári, 98 régiségi, 70 néprajzi, 25
s z é p - és iparművészeti); e g y é b letét — a
debreczeni állami főreáliskolától 396 érem- és
papírpénz. A múzeum állománya 1915 végén
a könyv- és kézirattárban 13.076, a r é g i s é g -
és éremtárban 14.348, a néprajzi tárban 3 4 3 3 ,
fejlődése az igi5. évben 93
a k é p z ő - és iparművészeti tárban 1 245, a ter-
mészetrajzi tárban (egészen raktárba téve)
524, összesen 3 2 . 6 2 6 db.
A múzeum gyarapítására állami segélyből
az elmúlt é v b e n iÓ2'05, városi segélyből
3 i 9 ' 5 4 K-t költöttek. Ugyancsak városi s e g é l y
terhére a tanácstól kapott előlegekből postai
és irodai szerekre, kezelésre, konzerválásokra,
javításokra, apró rendezési költségekre, t e l e -
fonra és múzeumőri tiszteletdíjra fordított
kiadások czimén összesen 8 5 4 K 21 fillért
számoltak el. A z 1914. évi jelentés kinyo-
matását, főként takarékossági szempontból,
mellőzte a múzeum.
A városi múzeumi alapból, a rendezésre
utalványozott, már fentebb említett költsé-
geken és e l ő l e g e k e n kívül, m é g a következő
kiadások történtek, közvetlenül a házipénztár
által : épület külső tatarozására és a múzeum
ö s s z e s anyagának biztosítására 4 7 5 4 4 , ács-
munkákra 240^24, túlnyomólag a múzeumőr
lakásának átalakítására 956^82 K.
A múzeummal kapcsolatos különböző ala-
pok állása 1915 végén e z :
A múzeum építési alap, mely az állam-
segélynek két év óta e s e d é k e s 9-ik részletét
még mindig nem kaphatta m e g , 101.920 K
13 fillér. E b b ő l 90.000 K hadikölcsönre
j e g y e z t e t e t t ; a többi takarékpénztári b e t é t .
A házbérjövedelmekből alakult kulturház é p í -
tési alap a Takarék- és H i t e l i n t é z e t 8146. sz.
könyvén 1 5 . 0 5 9 K 12 f. A Csokonai-körtől
átvett közművelődési házalap az A l f ö l d i
Takarékpénztár 12.764. s z - könyvén 2 8 2 7 K
74 f. A z állami múzeumi segélyalap v a g y o n a
készpénzben é s az A l f ö l d i Takarékpénztár
16.818. sz. könyvén 317 K 4 7 f. E z az alap
az 1915. évi első félévi állami segélyből a
múzeumőr fizetésére megtérített a h á z i p é n z -
tárnak 8 0 0 K-t. A gyűjtemények vásárlására
szolgáló tartalékalap vagyona, az ebből hadi-
kölcsönre j e g y z e t t 2 4 0 0 K visszafizettetvén,
az 1915. évi segélyből tőkésített 50 K-val
együtt, az A l f ö l d i Takarékpénztár 13.198. sz.
betéti k ö n y v é n 2563 K 8 4 f. Méliusz P é t e r
és társai sírhelyei keresésére gyűlt alap, m e l y
bármikor i g é n y b e v e h e t ő , a Debreczeni 1. Taka-
rékpénztár könyvén 579 K 8 4 f.
A városi múzeumi alap 1915. évvégi álla-
pota, a számvevőség a számadását e z i d e i g le
nem zárhatván, még most ki nem mutatható.
A M ú z e u m o k és Könyvtárak Orsz. F ő -
f e l ü g y e l ő s é g e az 1914. évi jelentés felter-
jesztése után, abból az alkalomból, h o g y a
•3
94 Jl Jfíúzeumok és J^önyvtárak
múzeum első, úttörő decenniumát betöltötte,
meleghangú leiratban üdvözölte a múzeum
fenntartó hatóságát és tisztviselőit. (' F ő f e l ü g y e -
lőségünk — úgymond — tudja legjobban, minő
áldozatkészség és fáradságot nem kimélő lelki-
ismeretes munka a föltételei azoknak az ered-
ményeknek, melyeket a múzeum fenntartó
hatósága és az azzal karöltve d o l g o z ó tiszt-
viselők a tíz év végén felmutattak. Kevés fenn-
tartó hatóság értette m e g oly t ö k é l e t e s e n a
nagy czélt, melyet a gyűjtemény megvalósí-
tani hivatott. F ő f e l ü g y e l ő s é g ü n k a l e g t u d a t o -
sabb elismeréssel adózik ezért a fenntartó
hatóságnak . . . » . « . . . M e l e g e n üdvözöljük a
múzeum érdemes fenntartó hatóságát és tiszt-
viselőit az új évtized küszöbén s a m i d ő n a
Tekintetes Tanácsot arra kérnők, h o g y a mú-
zeumot új decenniuma alatt is, s különösen
akkor, amikor új önálló épületnek felemelése
előtt áll, bőkezű anyagi s erkölcsi támogatá-
sában részesítse, a magunk részéről b i z t o -
sítjuk a Tek. Tanácsot, h o g y a F ő f e l ü g y e l ő -
ség a további évek során is a l e g m e l e g e b b
érdeklődéssel fogja kisérni a múzeum é l e t -
erős fejlődését s teljes erkölcsi és t e l h e t ő
anyagi támogatásával f o g súlyt adni ő s z i n t e
elismerésének.»
A múzeumi kezelés szokásos m e g v i z s g á -
lását a múzeumi bizottság által evégből m e g -
bízott dr. Boldisár Kálmán és Pálffy J ó z s e f
tagok április 3-án ejtették meg. A fölvett
jegyzőkönyv szerint a gyüjteménytárakat rend-
ben találták.
A múzeumi bizottság tavaly kétszer tartott
ü l é s t ; febr. 4 - é n az évi jelentés, számadások
és a múzeum bővítése, nov. 6-án ismét a mú-
zeum rendezése és ezzel ö s s z e f ü g g ő ü g y e k
elintézése végett.
A múzeum őrei irodalmi téren az elmúlt
évben alig foglalkoztak. Zoltai Lajos az
Archaeologiai Értesítő 3 4. füzetében ismer-
tette a tízéves forduló alkalmával a múzeum
alakulásának történetét és gyüjteménytárait,
a Numizmatikai Közlöny 4. füzetében p e d i g
a főiskolai éremtár és a Kazay-féle é r e m -
gyüjtemény keletkezéséről értekezett. E h e -
lyen említjük meg, hogy Harsányi István, a
pataki kollégium főkönyvtárosa a Heinrich G.
által szerkesztett Régi M a g y a r Könyvtár cz.
vállalat számára sajtó alá rendezte báró
Palocsay G y ö r g y verseit, melyek eredeti
kéziratát a múzeum őrzi.
Látogatókat 1915-ben csak kivételesen f o -
gadhatott a múzeum. Márk E n d r e polgár-
Orsz. 'Főfelügyelősége
mester, az átutazó hadisajtó o s z t á l y tagjai,
köztük R o d a - R o d a és dr. G o n d a Henrik,
T é g l á s Gábor, S t r ó b l Alajos szobrászművész,
Bella Lajos, dr. Hillebrand Jenő archaeolo-
gusok látogatták m e g a múzeumot.
JIz intézet személyzete. Igazgató: Löfko-
vits Arthúr é k s z e r é s z . Ő r ö k : Zoltai Lajos
(javadalma 4 0 0 0 K fizetés és természetbeni
l a k á s ; ) dr. Ecsedi István ref. tanítóképezdei
tanár (tiszteletdíja 4 0 0 K). S z o l g á k : Rácz
S á n d o r . (Díjazása 1000 K, ruha és természet-
beni lakás.) Tóth István házmester, aki termé-
s z e t b e n lakást kap. A z illetményeket D e b r e -
czen sz. kir. város pénztára fizeti. Zoltai
Lajos fizetéséből az államsegély 8 0 0 K-t
megtérít.
14. D É S . A Szolnok-Dobokamegyei Tzthno-
graphiai és Tört. Társulat J^cnyvtára állapotá-
ról és működéséről mindössze ezt jelentik:
A könyvtár állapota az 1915. év folyamán
nem változott. M i n t h o g y a könyvtárnak saját
alapja nincs, államsegélyt p e d i g nem élve-
zett, a könyvtári állomány csak e g y pár
darab állami letétettel gyarapodott. A könyv-
tár az áll. főgimn. épületében van elhe-
l y e z v e s a főgimn. igazgatóságának g o n d o -
zása alatt áll.
A könyvek száma az 1915. év végén 1658
db volt. A könyvtár a tanítási i d ő alatt
mindennap hozzáférhető. Ennek daczára abból
9 l á t o g a t ó összesen 17 darabot használt az
1915. év folyamán. A statisztikai rovatok
adataiból kiderül, h o g y a gyarapodás 6 kötet
v o l t ; ebből 4 kötet állami letét, 2 kötet
ajándék.
A könyvtár k e z e l ő j e : Teleki Endre tanár.
A könyvtárt létesítő Tört. Társulat meg-
szűnt.
15. D É V A . A Hunyadmegyei Történelmi,
gégészeti és Természettudományi Társulati Mú-
zeum. A «Múzeumi ésKönyvtári Értesítő» 1915.
évi 1 — 2 . füzetében megjelent, a múzeumnak
1914. évi állapotáról s z ó l ó elismerő jelentés
Mailász József múzeumigazgatónál termékeny
talajra talált és a dicséret hivatva is lenne
arra, h o g y az általa önzetlenül b e t ö l t ö t t és
f e l e l ő s s é g t e l j e s állással járó kötelességeit az
ügy iránti lelkes odaadással lovább teljesíthesse
és így a munkásságához f ű z ö t t reményeket m e g -
valósíthassa. Azonban sajnálattal kell meg-
állapítanunk, hogy M a l i á s z József múzeum-
igazgató további e r e d m é n y e s működésének
határt szabtak a kényszerítő körülmények s
jóllehet minden amellett szól, h o g y a dévai
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
m ú z e u m o t anyagilag is támogatni é r d e m e s fel-
adat, az 1914. év e r e d m é n y e i a F ő f e l ü g y e l ő s é g
e b b e l i szándékának gátat vetettek és í g y a
múzeum az 1914. é v b e n állami s e g é l y h e z nem
juthatott. A múzeumot fenntartó anyatársulat
minden áldozatot m e g h o z o t t , a m ú z e u m i g a z -
g a t ó p e d i g a r e n d e l k e z é s é r e állott csekély
anyagiakat a l e g g a z d a s á g o s a b b a n használta
föl, mert a múzeumi anyag újabb g y a r a p o -
dása mind az ő g y ű j t é s é n e k , minden beállí-
tott új p o l c z saját kezemunkájának az ered-
m é n y e , mégis a l e h e t e t l e n t M a l l á s z sem tehette
l e h e t ő v é s így ő maga is l e g f ő b b szükségét
látta annak, h o g y a nem mindennapi jelentő-
s é g ű g y ű j t e m é n y h e l y e s e b b e l r e n d e z é s e érde-
k é b e n szekrények b e s z e r z é s é r e államsegély
nyujtassék. A s z e k r é n y e k j e g y z é k é t ö s s z e -
állították s a n y e r e n d ő államsegély r e m é n y é b e n
a m ú z e u m i g a z g a t ó azokat Ujváry J e n ő dévai
bútorgyárosnál m e g is rendelte, aki az új és
az átalakított s z e k r é n y e k e t kifogástalan álla-
p o t b a n szállította és azok most már csak be-
r e n d e z é s r e várnak. A z o n b a n a remélt állam-
s e g é l y elmaradt s í g y a szekrények 1240 K
6 0 f-t kitevő ára kifizethető nem volt. A mú-
z e u m i g a z g a t ó a tartozás k i e g y e n l í t é s e czéljá-
ból rendkívüli á l l a m s e g é l y é r t fordult a Fő-
felügyelőséghez.
Ami a múzeum b e l s ő életét és fejlődését
illeti, az elmúlt év is e r e d m é n y e s működés-
ről tehet tanúbizonyságot. A múzeum-igaz-
g a t ó m e g t e r e m t e t t e a néprajzi s z o b á t és m e g -
v e t e t t e alapját e g y kizáróan őskori tárgyakat
magába f o g l a l ó szobának. E z utóbbi g y ü j -
t e m é n y c s o p o r t a m ú z e u m i g a z g a t ó által Déva
határában már r é g e n f ö l f e d e z e t t , azonban
csak most föltárt őskori l e l ő h e l y tárgyaival is
g y a r a p o d o t t . Jóllehet a kérdéses tárgyak
ú g y látszik - csupán m á s o d l a g o s fekvőhelyről
valók, a figyelmet mégis megérdemlik, mert
a tordosi kultúrával rokon kultúrát képviselnek.
Agyűjtemények törzsanyaga az 19 / 5. év végén.
\önyvtár: 1 192 k ö n y v ; 54 folyóirat ; 72 apró-
nyomt. E g y é b könyvtári anyag r e n d e z é s alatt.
T\égiségtár: 1682 ő s k o r i ; 4 4 7 9 római; 139
k ö z é p - és ú j a b b k o r i ; 6 k e g y e l e t i tárgy;
3321 érem és p é n z j e g y .
Néprajzi tár: 2 m a g y a r ; 4 2 9 hazai nem-
z e t i s é g i ; 3 külföldi művelt népi tárgy.
J^épzőművészeti gyűjtemény : 2 s z o b o r ; 4 f e s t -
m é n y ; 6 rajz és m e t s z e t ; 2 f r e s k ó ; 29 f é n y -
kép ; 4 modern iparművészeti tárgy.
Természetrajzi gyűjtemény: 158 ásvány é s
k ő z e t ; 51 8 csiga, k a g y l ó ; 26 őslénytani tárgy.
fejlődése az 19/5. évben 95
A Társulat saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 8927*91 K ;
pártfogóktól n y e r t javadalom: 114 K ; t a g -
sági díjak: 121 K ; kamatok: 577*66 K ;
rendkívüli b e v é t e l e k : 3 0 0 0 K. Összesen:
1 1-740*57 K.
A Társulat saját javadalmának felhasználása.
T ő k é s í t é s r e f o r d í t o t t : 372*20 K - t ; személyi
kiadásokra: 237*50 K - t ; a g y ű j t e m é n y e k
g y a r a p í t á s á r a : 100 K - t ; bútorozásra és f e l -
s z e r e l é s r e : 60 K - t ; kiadványokra: 100 K - t ;
irodai s z ü k s é g l e t e k r e : 4*44 K - t ; a h e l y i s é g
fenntartására: 4 0 K - t ; biztosításra, adóra és
rendkívüliekre: 16*59 K-t. A pénztári ma-
radvány 1915 v é g é n : 930*73 K.
A Társulat vagyoni állása. Alapítványi t ö r z s -
v a g y o n : 1 0 . 5 0 0 K ; alapítványi jelleggel nem
biró t ő k e : 226*87 K ; építkezési a l a p : 696*98
K ; pénztári maradvány: 82*97 K ; tagdíj—
hátralékból e r e d ő követelés : 1 1 20 K. T a r -
tozás : 330 K. Tiszta v a g y o n : 12.296*82 K.
Az intézet személyzete. Igazgató: Mallász
József m. kir. p é n z ü g y i s z á m v i z s g á l ó , járási
számvevő. (Tiszteletdíja évi 2 0 0 K, melyről
1 9 1 5 - b e n is az ásatási alap javára lemondott.)
16. E P E R J E S . A tiszai ág. hih>. ev. egy-
házkerület kollégiuma könyvtárának könyvtárosa
csak január második felében tért a m e n e k ü -
lésből vissza, azonban e t t ő l f o g v a is csak
aggodalmak közt folyt a munka, az élet nem
mert kibontakozni, mert a v á r m e g y e területén
heves harczok folytak s az Eperjestől alig
4 0 — 4 5 kmnyire fekvő front m ö g ö t t az i z g a -
lom nem ült el. Csak akkor l é l e g z e t t e k fel,
mikor május elején a g o r l i c z e i áttörés után
az ellenség kitakarodott a v á r m e g y é b ő l . A z o n -
ban utána a l i g három hétre járványoktól való
félelem miatt a tanítást E p e r j e s minden i s k o -
lájában b e kellett fejezni. N e m csoda tehát,
ha ily körülmények között a könyvtár, m e l y -
nek látogatója úgyszólván csak az ifjúság,
nem funkczionálhatott. B i z t o n s á g b a h e l y e z e t t
könyvtári értékeiket május második f e l é b e n
napvilágra hozták. P e n é s z e s e n kerültek azok
ki a rejtekhelyről s h e t e k e n át tartott, míg
kiszáradtak. E z volt a könyvtáros nyári
munkája. S z e r e n c s é r e , a könyvtár l e g n a g y o b b
kincsének: H u s z á r Gál é n e k e s k ö n y v é n e k , a
b i z t o n s á g b a h e l y e z é s nem ártott. N y á r i mun-
kát azért sem lehetett v é g e z n i , mert már
1914 nyarán tisztogatni kellett volna a k ö n y v -
tári s z e k r é n y e k e t , mivel az e l ő z ő évi é p í t -
kezés és átalakítás miatt sok por l e p t e b e a
könyveket s a katonai beszállásolás, a m e l y
,3*
9 6 Jl Jfíúzeumok és J^önyvtárak
közvetlenül a könyvtár mellett levő termeket
is lefoglalta, ezt a port csak növelte. A z
olvasóterem e g é s z éven át zárva volt, mivel
annak fenntartására nincs fedezet. A z intézet
ifjúságának száma a háború miatt megapadt
s ezzel a járulékok is csökkentek, melyek a
könyvtár fenntartásának költségeit főrészben
fedezik. A z 1915/16. isk. év megnyíltával a
könyvtár mérsékelt használata a heti könyv-
kikölcsönzéssel lehetővé vált. A forgalom
számán azonban szintén meglátszik a háború
hatása, mivel az érettebb ifjúság n a g y r é s z e
hadba vonult. E p e n ú g y meglátszik a háború
hatása a beszerzéseken is. Államsegélyt
1915-re sem kapott a könyvtár. A könyvtár
pénzügyi helyzetéről jelentést nem adhat-
nak, mert a pénztáros o r o s z fogságban van.
A z 1 9 1 4 — 1 9 1 5 . évi beszerzések fedezet
hiányában kötetlenek.
JJ könyvtár törzsanyaga ez idő szerint még
pontosan m e g nem állapítható. A z 1915. évi
gyarapodás 2 3 8 db.
A könyvtárt 4 2 nyitási napon 86-an láto-
gatták s használtak 266 db könyvet.
Jl könyvtár személyzete. Könyvtáros: Fre-
n y ó Lajos főgimn. tanár. (Tiszteletdíja évi
1000 K, m e l y e t a kollégium pénztára fizet.)
17. E S Z T E R G O M . Az Esztergomvidéki
J(égészeli és Tört. Társulat Múzeumának 1915.
évi állapotáról és fejlődéséről — ép úgy,
mint az 1914. é v i r ő l — jelentést nem küldtek.
18. F E L K A . Tátra-Múzeum. A z 1915. év-
ben a felkai T á t r a - M ú z e u m e g y l e t sem fejt-
hetett ki nagyobbmérvű tevékenységet, mert
P ó d i s z Árpád főkönyvtáros a háború kitö-
rése után azonnal bevonult és a mai napig
nem tért vissza, a többi itthon maradt tiszt-
viselő p e d i g más munkálatokkal annyira el
volt foglalva, h o g y a múzeumi ügyekkel
behatóbban nem foglalkozhatott. A szomorú
viszonyok daczára azonban a tisztviselői kar
igyekezett elvállalt kötelezettségeinek meg-
felelni, a f o l y ó ügyeket pontosan és lelki-
ismeretesen elvégezni, a múzeumi h e l y i s é -
geket és gyűjteményeket jó karban fenntar-
tani.
A z egylet választmánya az 1915-ik év
folyamán csupán egy értekezletet tartott,
mely alkalommal az egyleti alelnök és mú-
zeumi igazgatóőr a folyó ügyekről tett jelen-
tést és a megtartandó k ö z g y ű l é s felől h o z a -
tott határozat. E z e n határozat alapján évj
közgyűlését az e g y l e t 1915. évi augusztus
hó 15-én tartotta meg, Schmidt Antal buda-
Orsz. 'Főfelügyelősége
pesti polgári iskolai igazgató-tanár elnöklete
alatt.
A látogatási k ö n y v b e 395 s z e m é l y j e g y e z t e
be nevét, de a múzeum látogatóinak száma,
daczára annak, h o g y ez évben az iskolai
tanulók látogatása teljesen elmaradt, jóval
n a g y o b b volt, mert a Felkán és a szomszéd
k ö z s é g e k b e n beszállásolt e g é s z s é g e s és beteg
katonák sűrűn keresték fel a múzeumot szóra-
kozás és tanulás v é g e t t .
A múzeumi h e l y i s é g e k b e n a F ő f e l ü g y e l ő -
s é g külön s e g é l y é b ő l készíttetett új ablak-
f ü g g ö n y ö k felillesztésén kívül semmiféle vál-
tozás nem történt. A gyűjtemények az állami
s e g é l y elmaradása folytán az e l ő z ő évekhez
képest jóval kevesebb tárgygyal gyarapodtak,
de azért mégis sikerült azokat részint aján-
dék, részint vétel útján több értékes tárgy-
gyal gazdagítani.
A legnagyobb gyarapodást a könyvtár mu-
tatja fel. Állami letétképen ö s s z e s e n kapott
30 k ö t e t e t ; vétel és előfizetés útján besze-
reztetett 34 kötet, ajándékképen b e f o l y t 25
kötet és füzet, ö s s z e s e n 89 darab. Azonkívül
ajándékba kapott a könyvtár két régi szinlapot
1842-ből, a felkai műkedvelők által rendezett
előadásokról.
P ó d i s z Árpád könyvtáros bevonulása miatt
a könyvtári teendőket az iskolai szünidők
ideje alatt Greisiger Ö d ö n ózdi tanító, ősz-
től k e z d v e Kasprák E d e ottani állami elemi
iskolai tanító látta el.
A néprajzi g y ű j t e m é n y szaporodása össze-
sen 1 o tárgy.
Ajándékba kapott a múzeum e g y díszes
rézkoppantót, 3 db művésziesen k i d o l g o z o t t
kulcsot, e g y régi kávéőrlőt (igen s z é p laka-
tosmunka), egy kis bronzmozsarat, e g y czin-
kannát, e g y nagy magyar kolompot, e g y nagy
fayence pecsenyetálat s z é p díszítéssel és egy
paraszt fayencekancsót.
A képzőművészeti gyűjtemény részére
Schmidt Antal budapesti polgáriskolai igaz-
gató ajándékba adott 4 nagy képet, amelyek
közül e g y i k az 1867-iki első magyar minisz-
tériumot, a többi p e d i g az 1861-iki ország-
g y ű l é s vezérférfiait ábrázolja.
A természetrajzi g y ű j t e m é n y szaporodása
e g y havasi mormota a Magas-Tátrából és 9
madár Felka környékéről. A növénytani gyűj-
temény e g y igen értékes kis kollekczió birto-
kába jutott. Ugyanis Andrasovszky József
székesfővárosi középiskolai tanár, Szepes-
megyének fia, 1911-ben résztvett e g y német
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
tudós társasággal a kisázsiai S t e p p e tudo-
mányos átkutatásában. M i n t h o g y ilyen utazás
nagy költségeket i g é n y e l , m e l y e k e t sajátjából
nem fedezhetett, az elnök, dr. Haberern J.
Pál közbenjárása és támogatása folytán a
budapesti szepesi e g y l e t n a g y o b b összeget
bocsátott r e n d e l k e z é s é r e . A z elnök egyúttal
felkérte, h o g y a T á t r a - M ú z e u m növénytani
g y ű j t e m é n y e részére is állítana ö s s z e a gyűj-
tött anyagból e g y kisebb gyűjteményt. Andra-
sovszky adott i g é r e t é t be is váltotta és még
a tavasz folyamán e g y 163 növényfajból álló
g y ű j t e m é n y t küldött a múzeumnak.
A múzeumi h e l y i s é g e k e t az e g y l e t az 1915.
évben is teljesen i n g y e n birta és e d d i g ezek-
nek birtokában nem zavartatott. A z állami
hatóság, a község által az ágost. evang. e g y -
háztól megvásárolt épületet most már végle-
g e s e n átvette, szakember által megvizsgál-
tatta és felmérette. M i n t h o g y az utczára
nyiló emeleti szobák iskolai termekre nem
valók és csak n a g y o b b k ö l t s é g g e l volnának
átalakíthatók, inkább az udvaron óhajtanak
e g y tantermet hozzáépíteni s így remény
van, h o g y a vallás- és közoktatási miniszter
úr a múzeumot továbbra is m e g fogja hagyni
az e d d i g általa elfoglalt h e l y s é g e k b e n , annál
is inkább, mert Felka n a g y k ö z s é g jelenleg
nincs abban a h e l y z e t b e n , h o g y a múzeum
részére más é p ü l e t e t á t e n g e d h e t n e .
JJ gyűjtemények törzsanyaga az 1y 1 5. év végén:
\önyvlár: 3967 k ö n y v ; 37 h i r l a p ; 139 apró-
n y o m t . ; 116 t é r k é p ; 8 kézirat; 6 9 e g y é b .
J^égiségtár: 1291 őskori; 6 4 római; 8 1 7
k ö z é p - és újabbkori tárgy ; 2 9 2 0 érem- és pénz-
jegy-
."Néprajzi tár: 5 8 m a g y a r ; 5 2 3 hazai nem-
z e t i s é g i ; 14 rokon népi; 50 külföldi művelt
népi ; 5 külföldi primitiv-népi tárgy.
J^épzőművészeti gyűjtemény: 26 f e s t m é n y ; 93
rajz és m e t s z e t ; 130 f é n y k é p ; 15 modern
iparművészeti tárgy.
Természetrajzi gyűjtemény: 1 1.109 állat; 4661
n ö v é n y ; 3232 ásvány és k ő z e t ; 237 madár-
tojás.
A könyvtárt 52 nyitási napon 69-én láto-
gatták s használtak 176 db könyvet. A többi
gyűjteményt 9 0 nyitási napon 395-en láto-
gatták. Látogatási díjakból b e f o l y t 14 K.
Jlz intézet saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 45-08 K ; párt-
fogóktól nyert javadalom : 100 K ; tagsági
díjak : 77 K ; használati díjak és adományok :
14 K; kamatok: 598-57 K. Ö s s z e s e n : 834*65 K.
fejlődése az 79/5. évben 97
Jlz intézel saját javadalmának felhasználása.
T ő k é s í t é s r e f o r d í t o t t : 598*57 K - t ; személyi
kiadásokra: 2 0 K - t ; a gyűjtemények gyarapí-
tására : 1 33*85 K - t ; adomány : 5 K ; irodai
s z ü k s é g l e t e k r e : 61*26 K - t ; a h e l y i s é g fenn-
tartására: 11*70 K-t. A pénztári maradvány
1915 v é g é n : 4*27 K.
Jlz intézet vagyoni állása. Alapítványi törzs-
v a g y o n : 13.756*04 K ; pénztári maradvány:
4*27 K. Tiszta v a g y o n : 13.760*31 K.
JJ Múzeum-egylet vezetősége. Elnök : dr. H a -
berern 1. Pál udv. tanácsos, e g y e t e m i magán-
tanár, székesfővárosi közkórházi főorvos. A l -
e l n ö k : dr. D a i t s E d e felkai körorvos. Titkár :
dr. Krompecher O t t ó oki. g y ó g y s z e r é s z , keres-
kedő. P é n z t á r o s : Krompecher Ernő felkai
kereskedő.
Jlz intézet személyzete. Igazgatóőr: Daits
E d e felkai körorvos. Ő r ö k : Wagner Vilmos
ny. cs. és kir. ezredes, Fischl Tóbiás á g o s t .
ev. lelkész, P ó d i s z Árpád áll. elemi iskolai
tanító, Kasprák E d e áll. elemi iskolai tanító.
T e r e m ő r : S e h o l tz Hermin, aki 1915-ben az
egyleti pénztárból szolgálataiért 20 K kapott.
19. G Y Ö R . A Városi T^özkönyvtár 1915. évi
fejlődéséről é s állapotáról a könyvtár v e z e -
t ő s é g e — é p úgy, mint az 1914. éviről —
jelentést nem küldött.
20. G Y U L A . A Békésvármegyei Múzeum
1915. évi állapotáról jelentést nem küldtek.
Utalunk azonban a múzeumnak és a B é k é s -
vármegyei Közművelődési E g y e s ü l e t n e k va-
júdó állapotáról szóló 1914. évi jelenté-
sünkre. ( M ú z . és Könyvt. Értesítő, IX.
5 6 - 5 8 . 1.)
21. G Y U L A F E H É R V Á R . ]. A z Jllsófehér-
megyei Történelmi, gégészeti és Természettudo-
mányi "Egyesületnek a világháború alatt is az
volt a főtörekvése, h o g y munkásságát l e h e -
tőleg l e g a l á b b odairányítsa, h o g y a múzeum
és a könyvtár használatában szünet be ne
álljon, ami sikerült is, amennyiben a múzeum
és a könyvtár az e g y e s ü l e t tagjainak, illetve
a k ö z ö n s é g használatára félbeszakítás nélkül
nyitva is állott.
M i n d a kettőben m e g k e v e s b e d e t t ugyan a
látogatók száma, de ez csak múló hátrány-
nak vehető.
A z épületnek az e l ő z ő évek alatt e s z k ö -
zölt kismértékű kibővítése s e g í t e t t n é m i l e g a
már erősen é r e z h e t ő helyszűkén, de alaposan
még sem lendített abban az arányban, ami-
lyenben az nemcsak kívánatos, hanem é g e -
tően s z ü k s é g e s is volna.
9 8 Jl Jfíúzeumok és J^önyvtárak Orsz. 'Főfelügyelősége
A mostani múzeumi helyiségek zsúfoltan
befogadhatják ugyan az e d d i g összegyűjtött
tárgyakat, de a rendszeres kiállításra nem
elegendők s ezért számos tárgynak elraktá-
rozása és elrejtése még mindig a múzeum
főhátránya maradt. E m e l l e t t sem a múzeumi
igazgatónak, sem az újabban megválasztott
két múzeumőrnek a legkisebb irodai v a g y
d o l g o z ó fülke sem állhat rendelkezésére.
A múzeumnak folytatólagos berendezési
munkálatait gátolta m é g az a körülmény is,
h o g y az újonnan emelt épületrésznek ablakait
pénzhiány miatt vastáblákkal nem lehetett
ellátni, aminek folytán a fegyvertárt és a
pénzgyüjteményt itt elhelyezni nem lehetett.
A múzeumban v é g z e t t működés e z e k n é l -
fogva csak a következőkre szorítkozott:
A z igazgató a télen nem fűthető múzeum-
ban, de főképen a bővítési időszakban e r ő -
sen meghűlt. B e t e g e s k e d é s e daczára minden
szabad perczét arra használta, h o g y a belső,
részben e g é s z e n új berendezést e l v é g e z z e .
A múzeumi őrök közül Lestyán József,
aki a régiségtárban a népvándorlási kortól
kezdve a legújabb korig terjedő időkből szár-
mazó tárgyak kezelését elvállalta, az új terem-
ben a régiségeknek csak kis részét h e l y e z -
hette el az egyik szekrényben ideiglenesen.
Barts M á r t o n múzeumőr az új h e l y i s é g b e
átköltöztetett természetrajzi tárgyak közül az
ásvány-, kőzet- és kövületgyüjteményt h e -
lyezte el egyik szekrényben.
Eme lassú előrehaladással szemben más
oldalról nagy munkát v é g e z e t t a múzeumi
igazgató, aki a székesegyház restaurálása
alkalmából a régi templom falai sérült ré-
szeiből előketült római és újabbkori kőemlé-
keket rendezte és tüzetesebb vizsgálat alá vette.
A s z é k e s e g y h á z restaurálása kezdetétől fogva
mai napig 143 db kőemlék került ez úton
letétképen a múzeumba. E z e k e t felismerésük-
höz és azonosságuk megállapításához alkal-
mas rajzok kíséretében rövid feljegyzésekben
lajstromozta a múzeumi igazgató.
A feljegyzések szerint van 12 db XI11.,
XIV., XVI1. és XVI11. századból e r e d ő
latin és magyar nyelvű feliratos sírkő és
más kőfaragvány, 25 db római feliratos,
4 3 db római reliefes, 7 db feliratos és e g y -
úttal reliefes emlékkő, 40 db faragványos
építészeti és 16 db részben feliratos, r é s z -
ben reliefes oltárkő, amelyek kivétel nélkül
megcsonkultak, sőt egyik-másik példány csak
töredék.
A múzeum gyűjteményei a következőkép
gyarapodtak:
A könyvtárnál a törzsállomány volt az 1915.
év e l e j é n : könyv és füzet 4 5 7 4 d b ; hirlap-
é v f o l y a m : 43 d b ; aprónyomtatvány: 16
d b ; térkép: 5 d b ; kézirat: 7 d b ; o k l e v é l :
2 db. Ö s s z e s e n : 4 6 4 7 db.
A lefolyt évben államsegélyből beszereztek
18 dbot, állami letét volt 14 db, cserepél-
dány 30 db, ajándék 69 db. Összesen:
4 7 7 8 db.
A régiségtár törzsállománya az 1915. év
e l e j é n : 6 1 0 4 őskori tárgy, 5566 római tárgy,
1024 k ö z é p - és újabbkori tárgy, 4 0 4 5 érem
és p é n z j e g y . Ö s s z e s e n : 16.739 db.
Gyarapodás volt az év f o l y a m á n : állami
letét (az azelőtti é v e k b e n eszközölt ásatás-
b ó l ) : 9 db őskori; ajándék: őskori 2 db,
római 8 db, közép- é s újabbkori 7 db és 72
db érem.
A z évi gyarapodás összesen az év végén
volt 9 8 db s így az év végén a törzsállo-
m á n y : őskori tárgyak: 6115 d b ; római:
5 5 7 4 d b ; közép- és újabbkoriak: 1031 d b ;
érmek és p é n z j e g y e k : 4 1 1 7 db. Ö s s z e s e n :
16.837 db.
A néprajzi gyűjtemény a lefolyt évben nem
g y a r a p o d o t t , minélfogva a törzsállomány az
év v é g é n v o l t : 10 db magyar, 9 db hazai
nemzetiségi, 1 db rokonnépi, 4 db külföldi mí-
velt, 6 db külföldi primitiv népi tárgy. Ö s z -
szesen : 30 db.
A képzőművészeti gyűjtemény törzsállománya
az 1915. év elején v o l t : 4 szobor, 5 fest-
mény, 28 rajz és metszet, 527 db fénykép,
39 modern iparművészeti tárgy, 580 db képes
levelezőlap (városok képei). Összesen: 1 183 db.
É v k ö z b e n gyarapodott ajándék útján 30 db
fényképpel és 48 db levelezőlappal. A törzs-
állomány az év v é g é n : 1261 db.
A természetrajzi gyűjtemény törzsállománya
az év elején volt 1564 db állat, 4 1 2 4 db
növény, 3 0 6 db ásvány, 1 mikroszkop és 40
db drágakő-utánzat.
G y a r a p o d á s volt 4 0 db állati csont az
1914. évi tótfaludi ásatásból, ajándék 4 db
ásvány; a törzsállomány az év végén 1604
db állat é s része, 4 1 2 4 db növény, 3 1 0 db
ásvány, kőzet és kövület, 1 mikroszkop, 40
drágakő-utánzat. Ö s s z e s e n : 6 0 7 9 db.
A múzeum törzsállománya az 1915. év
v é g é n : a könyvtárnál 4 7 7 8 db, a r é g i s é g -
tárnál 16.837 db, a néprajzi tárnál 30 db, a
képzőművészeti tárnál 1261 db, a természet-
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
rajzi tárnál 6 0 7 9 db, tehát az egész múzeum-
ban ö s s z e s e n 28.985 db volt.
A múzeumot fenntartó egyesületnél az
1913. évben kapott államsegélyből felhasz-
nálatlanul maradt az 1914. évre a könyvtár-
nál 3 9 ' 1 4 K, a marosportusi ásatásoknál
134-94 K, a régiségtárnál 104*26 K, a termé-
szetrajzi gyűjteménynél 225*05 K -{- 71*89
A múzeum az 1914. évben államsegélyt
nem kapván, kiadásainál csak a fentemlített
maradékokra volt korlátozva. Ennek alapján
az 1915- évre 134*94 K maradt a maros-
portusi ásatás alapjánál és 40*42 K a termé-
szetrajzinál, amelyhez a 29*91 K kamatot
hozzászámítva, 70-33 K volt a maradék. A mú-
zeum az 1915- évben 5 0 0 K államsegélyt ka-
pott ; ebből 400 K-t a könyvtár gyarapítá-
sára, 100 K-t p e d i g a régiségtárná] használt
fel. A könyvtárnál főképen a már 1914-ben
e n g e d é l y e z e t t könyvek árát fizették ki utó-
lagosan. Ö s s z e s kiadás volt az államsegély
terhére ez év f o l y a m á n : a könyvtárnál
374*62 K, a régiségtárnál 96-50 K. A z ása-
tási eszközök szállítására 1 K-t, a természet-
rajzi gyűjteménynél p e d i g 3*60 K-t használ-
tak fel.
E k k é p az e g y e s tételeknél előforduló kama-
tokkal e g y ü t t az államsegélymaradvány az
1916. é v r e : a könyvtárnál 29 K, a r é g i s é g -
tárnál 3*42 K, a marosportusi alapnál 135-44
K, a természetrajzinál 66*73 d e a könyv-
tárnál maradt az 1915. évről 120 K tartozás
a könyvtári szoba haszonbére fejében, mely
ö s s z e g e t a legközelebb nyerendő államsegély-
ből fizetik ki.
A múzeumi i g a z g a t ó a múzeum gyűjtemé-
nyeibe beérkezett tárgyakat a szerzeményi
naplóba annak rendje szerint b e v e z e t t e s
erről külön betűrendes kimutatást is készített.
A régebben e s z k ö z ö l t ásatásokból szár-
mazó apróbb agyag-, üveg-, vas- és általá-
ban fémtárgyak, építési részletek, b é l y e g e s
téglák, kő- és más töredékdarabok, melyek
múzeumi tárgyak, de nagy számuk és a hely-
szűke miatt csak elraktározva, v a g y eltéve
maradhattak, várják még a felszámozást és a
darabszám szerinti beiktatást a számukra ha-
g y o t t helyekbe, amely műveletnek eszközlése
csak a mostani akadályok elhárítása után tör-
ténhetik meg.
A múzeumi könyvtárnál 12 látogató hasz-
nált 29 munkát. A könyvtár különben, a téli
időt kivéve, állandóan az olvasók rendelkezé-
sére áll.
fejlődése az 7 9 / 5 . évben 99
A múzeum többi gyűjteményeit 180 láto-
gatási napon 706 s z e m é l y látogatta meg.
E l ő k e l ő b b látogatók voltak: gróf M a j l á t h
G. Károly erdélyi püspök, g r ó f A p p o n y i
Albert, Szász J ó z s e f megyei főispán és
Kostyál Miklós országgyűlési képviselő. N a g y
számban és gyakran látogatták m e g a mú-
zeumot az ottani városi árvaházban beren-
d e z e t t Vöröskereszt E g y l e t i kórházban á p o -
lás alatt levő sebesült vagy b e t e g katonák,
akiket az igazgató magyarázat mellett több
alkalommal kalauzolt.
A z E g y e s ü l e t n e k volt 11 tiszteletbeli, 10
örökös alapító tagja (200 K), 37 alapító tagja
(100 K), 90 rendes tagja (évi 6 K ) ; összesen
148 tagja.
A z egyesületi hivatalos s z e m é l y z e t b e n lé-
n y e g e s változás kadicsfalvi Török Bertalan
egyesületi elnöknek 1915. január 6-án beállott
halála által történt. A z elhunyt elnök v é g -
rendeletében 5 0 0 K-t hagyományozott az
Egyesületnek.
A z 1915. évben 10 alapító tagja lett az
Egyesületnek, a rendes tagok száma p e d i g
3-al gyarapodott.
JJz Egylet saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1914-ről: 268*74 K ;
alapítvány-befizetés: 795 K ; pártfogóktól
nyert javadalom: 50 K ; tagsági díjak: 9 0 8
K ; kamatok: 280-12 K ; rendkívüli bevételek :
72 K. Ö s s z e s e n : 2373*86 K.
Rendkívüli államsegély 1 9 1 5 - b e n : 5 0 0 K.
JJz Egylet saját javadalmának felhasználása.
Tőkésítésre f o r d í t o t t : 795 K - t ; személyi
kiadásokra: 234*55 K - t ; a g y ű j t e m é n y e k
gyarapítására: 61 K - t ; kiadványokra: 70 K - t ;
irodai s z ü k s é g l e t e k r e : 37*74 K - t ; a h e l y i s é g
fenntartására és é p í t k e z é s r e : 416*20 K - t ;
biztosításra, adóra és rendkívüliekre: 523-57
K-t. A pénztári maradvány 1915 végén:
235-80 K.
Jlz Egylet vagyoni állása. Alapítványi törzs-
v a g y o n : 5 8 0 7 - 7 2 K ; alapítványi jelleggel
nem biró t ő k e : 15.718-34 K ; pénztári ma-
radvány: 235*80 K. Tartozás: 7953*78 K.
Tiszta v a g y o n : 14.664*12 K.
Jl múzeum személyzete. Igazgató : Cserni Béla
dr., nyug. főgimn. tanár, a F ő f e l ü g y e l ő s é g
régészeti szakmegbizottja. ( M e g h . 1916. e l e -
jén). Ő r ö k : Lestyán József főgimn. tanár és
Barts M á r t o n r. k. vezető-tanító. S z o l g a :
Czeglédi János. (Díjazása 192 K és természet-
beni lakás a múzeumi épületben az Egyesülettől.)
22. G Y U L A F E H É R V Á R . 11. A Batthyány-
1 oo 104JlJfíúzeumokés J^önyvtárak Orsz. 'Főfelügyelősége

Intézetben az 1915. év e l s ő f e l é b e n t o v á b b 23. H Ó D M E Z Ő V Á S Á R H E L Y . 1. A re-

f o l y t a c z é d u l á z á s munkája. A H u n g a r i c u m o k
f e l d o l g o z á s a immár teljes s katalógusuk r ö v i -
d e s e n n y o m d a alá r e n d e z h e t ő . A z ő s n y o m -
tatványok s o r o z a t á b ó l is sikerült t ö b b s z á z -
nak bibliographikus megállapítása részben
P r o f . V o u l l i é m e szives s e g í t s é g é v e l .
A kéziratok k ö z ö t t dr. D r i n k w e l d e r O t t ó
d o l g o z o t t h ó n a p o k o n át a liturgikus tartal-
múakon a m a g y a r palaeographia és e g y h á z -
történelem s z e m p o n t j á b ó l j e l e n t ő s sikerrel,
dr. Vargha D á m j á n p e d i g a m a g y a r c o d e x -
irodalom s z e m p o n t j á b ó l lelt é r t é k e s a n y a g o t .
A könyvtár M a j l á t h Károly g r ó f , e r d é l y i
püspök jóvoltából m e g s z e r e z h e t t e az A n a l e c t a
H y m n i c a k ö t e t e i t , míg az e g y h á z m ű v é s z e t i
m ú z e u m második s z e k r é n y é n e k vételárát Ba-
lázs Ferencz praelatuskanonok fizette ki.
A gyűjtemények törzsanyaga az » 9 / 5 . év végén.
\önyvtár: 3 7 . 0 2 5 k ö n y v ; 104 h i r l a p ; 7 4 4
k é z i r a t ; 13.562 e g y é b .
T^égiségtár: 5 ő s k o r i ; 45 k ö z é p - és újabb-
k o r i ; 10 k e g y e l e t i t á r g y ; 2121 érem és
pénzjegy.
\épzőművészeti gyűjtemény: 2 szobor; 7 fest-
m é n y ; 400 rajz és metszet.
Természetrajzi gyűjtemény: 4 1 1 3 ásvány és
kőzet.
A könyvtárt 2 9 0 nyitási napon 136-án
látogatták s használtak 396 db könyvet.
A többi g y ű j t e m é n y t 2 9 0 nyitási napon
4 0 2 - e n látogatták.
Az intézet saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 5 3 - 0 3 K ; ka-
matok: 4915-10 K ; rendkívüli bevételek:
1811*90 K. Ö s s z e s e n : 6 7 8 0 - 0 3 K.
Az intézel saját javadalmának felhasználása.
T ő k é s í t é s r e f o r d í t o t t : 1300 K - t ; s z e m é l y i
kiadásokra: 2 0 7 5 - 5 0 K - t ; a g y ű j t e m é n y e k
g y a r a p í t á s á r a : 2 4 0 6 - 3 5 K - t ; bútorozásra és
f e l s z e r e l é s r e : 4 0 9 K - t ; irodai s z ü k s é g l e t e k r e :
80*31 K - t ; a h e l y i s é g fenntartására: 335*03
K - t ; biztosításra, adóra és r e n d k í v ü l i e k r e :
129*53 K-t. A pénztári maradvány 1 9 1 5 v é -
g é n : 44-31 K.
Jlz intézet vagyoni állása: Alapítványi törzs-
v a g y o n : 60.503*12 K ; pénztári m a r a d v á n y :
44-31 K. Tiszta v a g y o n : 60.547*43 K.
JJz intézet személyzete. Igazgató: Szent-
iványi R ó b e r t dr. t h e o l . tanár. (Tiszteletdíja
évi 1 6 0 0 K.) Ö r : L e s t y á n J ó z s e f f ő g i m n .
tanár. Í r n o k : S i m o n Á d á m . (Díjazása 475*50
K.) A z illetményeket a B a t t h y á n y - I n t é z e t
fizeti.
formátus főgimnázium nyilvános könyvtára az
1915. év f o l y a m á n nemcsak látogatói számá-
ban, hanem anyagának szaporulatában is e r ő -
sen m e g é r e z t e a háborút. A z o k t ó b e r h ó i g
kórházul s z o l g á l ó iskola nem zárta u g y a n be
könyvtárajtóit a látogatók e l ő t t , azok m é g i s
ritkán jöttek s a megjelentek inkább hírla-
p o k a t kerestek. A z 1915. évi márczius h ó
3 1 - é t ő l április h ó 2 1 - é i g a z o n b a n k é n y t e l e -
nek voltak a könyvtárt bezárni, mivel az
é p ü l e t e t az e g y i k tanteremben fekvő, kiütéses
tífuszban s z e n v e d ő katona miatt zárlat és
f e g y v e r e s őrizet alá vetette a katonai és p o l -
gári hatóság. E z az oka, h o g y az év f o l y a -
mán összesen csak 4 2 3 e g y é n olvasott 761
művet 9 3 8 k ö t e t b e n , jóllehet a városi k ö z -
könyvtár az e g é s z év folyamán zárva volt, a
k ö z ö n s é g azonban, t ö b b s z ö r i h i r d e t é s daczára
is, csak ritkán k e r e s t e fel a főgimnázium
könyvtárát.
A könyvtár a n y a g a sem i g e n s z a p o r o d -
hatott, mivel már a második é v b e n nem
kapott á l l a m s e g é l y t ; kénytelenek voltak tehát
az e g y h á z i s e g é l y l y e l beérni s a kapott ö s z -
s z e g e t főkép a n a g y s z á m ú folyóiratok f o l y t o -
nosságának biztosítására fordítani. A fenma-
radt ö s s z e g b ő l a múlhatatlanul s z ü k s é g e s mű-
v e k e t s z e r e z h e t t é k csak be.
Jl könyvtár törzsanyaga az 1915. év végén:
14.043 könyv; 7 1 6 hirlap; 84 aprónyomt.;
5 t é r k é p ; 2 0 7 k é z i r a t ; 2 0 0 5 oklevél és e g y é b
i r a t ; 2 7 9 7 e g y é b könyvtári anyag.
A könyvtárt 196 nyitási napon 4 2 3 - a n láto-
gatták s használtak 9 3 8 db k ö n y v e t .
Jl könyvtár saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 81*87 ^ > fenn-
tartójától nyert j a v a d a l o m : 8 0 0 K. Ö s s z e -
s e n : 881-87 K-
Jl könyvtár saját javadalmának felhasználása.
S z e m é l y i kiadásokra f o r d í t o t t : 2 5 0 K - t ; a
gyűjtemények gyarapítására: 518*89 K-t;
irodai s z ü k s é g l e t e k r e : 14 K-t. A pénztári
maradvány 1915 v é g é n : 98*98 K.
A könyvtár vagyoni állása. T i s z t a v a g y o n :
9 8 - 9 8 K.
A könyvtár személyzete. Igazgató: Tölcséry
István főgimn. tanár. (Tiszteletdíja évi 2 0 0
K.) S z o l g a : Búza F e r e n c z gimn. s z o l g a . (Évi
fizetése 50 K.) A z i l l e t m é n y e k e t a f e n n t a i t ó
ref. e g y h á z fizeti.
24. H Ó D M E Z Ő V Á S Á R H E L Y . 11. A
Városi Múzeum k ö z k ö n y v t á r a és néprajzi mú-
z e u m a czéljaira m e g v e t t dr. I m r e - f é l e ház
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
átalakítási munkálatainak vállalat útján való biz-
tosítására nézve még az 1914. év július havá-
ban árlejtést tartott a városi tanács, de mi-
vel annak e r e d m é n y é t kielégítőnek nem ta-
lálta, újabb árlejtés megtartását rendelte el.
M i n t h o g y azonban időközileg az általános
mozgósítás megtörtént, a városi tanács arra
való tekintette], h o g y szakértő vállalkozók és
segédmunkások hiányában e g y újabb árlejtés
a mai rendkívüli viszonyok között kielégítő
eredménynyel alig volt megtartható, az át-
alakítási munkálatokat ezideig m é g nem haj-
totta végre s í g y azoknak árlejtés útján való
biztosítása iránt az erre alkalmas és kedve-
z ő b b idő beálltával fog intézkedni.
A kérdésben f o r g ó épület h e l y i s é g e i b e n
ezidőszerint az állami óvónőképző-intézet
növendékei vannak elhelyezve, mivel az
ó v ó n ő k é p z ő - i n t é z e t összes h e l y i s é g e i a V ö -
röskereszt E g y l e t által fenntartott kórház
czéljaira vannak átengedve.
A múzeum 1915- évi állapotáról és fejlő-
déséről az intézet vezetője jelentést nem
küldött.
25. I P O L Y S Á G . A Tionti Múzeum 1915.
évi állapotáról és fejlődéséről — ép úgy,
mint az 1914. évről — jelentés be nem é r -
kezett.
26. K A S S A . A Telsőmagyarországi Jtllami
'Rákóczi-Múzeum működését és fejlődését az
1915. évben szűk határok k ö z é szorította az
a rendkívül f e n y e g e t e t t h e l y z e t , amelyben
Kassa városa volt, míg az ellenség a s z o m -
s z é d o s vármegyék területén állott.
A z intézet könyvtára azonban még az esz-
tendő l e g v e s z é l y e s e b b napjaiban is zavar-
talanul teljesítette feladatát. A z e l ő z ő év
utolsó hónapjaiban a városban dúló járványok
miatt bezáratván, a hatóságok erélyes k e z é -
vel m e g f é k e z e t t v e s z e d e l e m elmultával, 1915.
évi január 7 - é n újra megnyílt a könyvtár s
e naptól kezdve — leszámítva a tél elején a
fűtőkészülék megrongálódása miatt beállt e g y
heti szünetet — szakadatlanul működött s az
előző évekét messze túlszárnyaló forgalmat
ért el. A könyvtárban olvasók száma ugyan
az e l ő z ő évhez képest megcsappant, ezt azon-
ban éppen a kölcsönzők száma e m e l k e d é s é -
nek kell tulajdonítani. A könyvtár szűk e l h e -
lyezési viszonyai mellett ugyanis a könyv-
kölcsönzés csak az olvasóteremben lévén
lebonyolítható, a kölcsönzők járás-kelése
sokakat elriasztott az olvasóteremben való
tartózkodástól. E bajokon g y ö k e r e s e n s e g í -
fejlődése az 7 9 / 5 . évben 105
teni az adott elhelyezési viszonyok mellett
nem lehetett, azonban az 1915- év ta-
pasztalataiból szerzett tanulságok mégis a
jelen évre üdvös újításokra vezették az inté-
zet igazgatóságát. Tekintve ugyanis, h o g y a
kölcsönzők túlnyomó hányada csak szép-
irodalmi műveket olvas, csak a s z é p i r o -
dalmi művek kölcsönzését kellett a h é t -
nek két napjára redukálni, h o g y egyrészt az
olvasóterem a hét többi napjain ismét n y u -
godtan é l v e z h e t ő v é váljék, másrészt, h o g y a
kölcsönzők figyelme a komolyabb, ismeret-
terjesztő olvasmányokra irányíttassék s ezáltal
a könyvtár nevelő hatást fejthessen ki.
A z olvasóteremben 1367 olvasó 1568 mű-
vet 1717 kötetben használt; külső használatra
10.986 k ö l c s ö n z ő 10.986 művet 13.859 k ö -
tetben kölcsönzött ki. Ö s s z e s e n tehát 1 2 . 3 5 3
egyén 15.576 kötetet használt.
A könyvtár állománya az év folyamán 7 2 2
művel 841 kötetben és 921 db aprónyomtat-
ványnyal és e g y é b könyvtári anyaggal g y a r a -
podott.
A múzeum művelődés- és művészettörténeti
gyűjteményeinek gyarapodása 66 darab v o l t .
Darabszámra tehát megközelíti az e l ő z ő év
gyarapodását, de értékre és jelentőségre
nézve messze elmarad amögött. F i g y e l e m b e
veendő azonban, h o g y az év első felében a
biztonságba helyezési intézkedések, a mű-
tárgyaknak a harcztéri események hullámzá-
sával párhuzamosan váltakozó ki- és b e c s o m a -
golása, a gyűjteményeknek ezzel kapcsolatos
ujjárendezése és mindeme munkálatoknak a
begyakorolt és m e g b í z h a t ó s e g é d s z e m é l y z e t
hadbavonulása folytán ennek nélkülözése m e l -
lett történt teljesítése mennyire lekötötte az
intézet vezetőségének munkásságát, t e r m é s z e -
tesnek kell vennünk, h o g y ha a gyűjtemények
tervszerű gyarapításáról az év első f e l é b e n
nem lehetett szó. V i s z o n t az év második
felében is a közlekedési viszonyok n e h é z -
ségei s a megbízható s z o l g a s z e m é l y z e t hiánya
akadályozták az intézet vezetőségét, h o g y
állomáshelyét csak rövid időre is elhagyja s
a múzeum gyarapítása érdekében kutató- és
gyüjtőutakat rendezhessen. Így tehát a g y a r a -
pítás munkája leginkább csak az eladás c z é l -
jából b e h o z o t t s a megszerzésre érdemesnek
talált tárgyak m e g v é t e l é r e szorítkozott.
A 2 2 8 darabnyi szaporulatból említést
érdemelnek azok az újabb kőkori r é g i s é g e k ,
melyeket Kováts G é z a abaujnádasdi föld-
birtokos adományozott a múzeumnak, aki
I 02 106JlJfíúzeumok és J^önyvtárak
egyben k é s z s é g e s e n felajánlotta, h o g y a bir-
tokán, e g y vízmosásban l e v ő lelőhelyen alkal-
masabb i d ő b e n a szakszerű kutatást m e g e n -
gedi és e l ő s e g í t i . A lelet nagyobbrészt o b s z i -
diánból készült és hullámvonalas díszű a g y a g
edénytöredékeket tartalmaz.
A többi szerzemény n a g y o b b r é s z é b e n a
XV111. és X I X . századból származó r é g i s é g ,
melyek sorában l e g n a g y o b b számmal a bel-
földi kerámia csoportjába tartozó e d é n y e k
szerepelnek (17 db). A múzeum ujjárende-
zése során alkalom nyilt arra, h o g y az igen
jelentékeny kerámiai g y ű j t e m é n y az utóbbi
évek elraktározva őrzött gyarapodásával fel-
frissítve új rendezésben kerülhessen a nyilvá-
nosság elé. Tanulságos különösen a belföldi
kerámia csoportját magukban foglaló három
szekrény, amelyben a régebbi népies fazekas-
munkákon kívül 22 hazai fajánsz- és p o r -
czellángyár készítményei vannak földrajzilag
csoportosítva.
N a g y o b b számmal szerepelnek még a g y a -
rapodás sorában azok a b r o n z - és réztárgyak,
melyeknek a beolvasztás elől való m e g m e n -
tése régészeti vagy iparművészeti jelentősé-
güknél fogva kívánatosnak látszott (15 db).
A régi álló-órák sora, melyeknél a f e l s ő -
magyarországi származás és a mesterek nevei
kerülnek figyelembe, szintén 6 darabbal
bővült.
A kegyeleti é s emléktárgyak sorát háborús
emlékek gazdagították, e g y e l ő r e még igen
csekély számban. Ilyenek s z e r z é s é r e azonban
inkább a háború után van kilátás.
A z éremtár 26 darabbal bővült. A néprajzi
tár anyagát 3 hazai néprajzi tárgy, a képző-
művészeti gyűjteményét 2 plakett, 5 festmény,
3 metszet és 56 fénykép gyarapította.
A gyűjteményeket 184 i n g y e n e s nyitási
napon 4443-an és 138 fizetéses napon 4 2 3 - a n
látogatták. Látogatási díjakból befolyt 169 K
20 f, katalógus eladásából p e d i g 47 K 80 f.
A múzeum az 1915. év folyamán k ö l t s é g -
vetési javadalmán kívül 4000 K rendes állam-
s e g é l y b e n részesült.
Jlz intézet személyzete. Igazgató : Kőszeghy
Elemér. (Fizetése évi 4800 K és természet-
beni lakás.) T o l l n o k : dr. Váli L á s z l ó . (Fize-
t é s e évi 2000 K és 810 K lakpénz.) Könyv-
tártiszt: Puhala A n n a . (Fizetése évi 1400 K
é s 7 2 0 K lakpénz.) Könyvtári napidíjas: L o ó s z
Etelka. (Díjazása napi 2 K 50 f.) S z o l g á k :
Kulhanek János (díjazása évi 1 1 4 0 K és ter-
mészetbeni lakás), S z a b ó János (díjazása napi
Orsz. 'Főfelügyelősége
2 K 8 0 f és természetbeni lakás), Guma
Viktor (díjazása napi 2 K). M i n d a három
szolga hadbavonult. I d e i g l e n e s fűtő és ker-
t é s z : Kaponyás József. (Díjazása napi 2 K
80 f.) A z összes illetményeket a kassai m.
kir. adóhivatal útján az állam fizeti. A 6 te-
remőr hetenként ötször napi 1 K 20 f - t kap.
Illetményeiket az intézet házipénztára fizeti.
27. K E C S K E M É T . A Városi Múzeum és
T^önyvtárnál az 1915. évben is tovább tartott a
régi, n e h é z helyzet. A gyűjtemények, mos-
toha elhelyezésük miatt, nem fejthették ki
azt a hatásukat, amire hivatottak. A z é p í t -
kezés ü g y e , aminek a megindultához p e d i g
már-már közel állottak, megfeneklett. A könyv-
tárt mostani állapotában kevesen használják,
de néhányan jó hasznát veszik tudományos
munkásságukhoz. A múzeumnak három felé
is elraktározott anyagában csak a hozzáértő
ismeri fel az értéket; a n a g y k ö z ö n s é g szeme
elé így nem való. Amit ennek szántak, azzal
sem érhettek czélt, mert azt a nagy termet
és szobát, amit 1914 nyarán kellő módon
felszereltek, h o g y felfüggeszthessék képeiket,
katonai kórház czéljaira foglalták le és a fest-
mények megint csak falhoz támasztva várják
a feltámadást.
A gyűjtemények gyarapodása is csökkent.
Államsegélyt 1915-ben sem kapott az intézet
s a város is szűkre szabta a kiadásokat.
A könyvtár a város pénzén 6 3 0 K 90 fillérért
vásárolt, 9 3 munkával g y a r a p o d o t t 123 k ö -
tetben. A megrendelésből azonban e g y jó
részt f. évi márczius i - i g sem teljesíthetett
a megbízott könyvkereskedő, így az 1915.
évi költség e g y része az 1916. évi g y a r a -
podást fogja növelni. Ajándékba s más mó
don 107 munkát kapott a könyvtár 200 kö-
tetben, amiben benne van a F ő f e l ü g y e l ő s é g
küldötte 1 o mű is. Ezzel a gyarapodással a
könyvek kötetszáma 14.143-ra emelkedett.
A régiséglár pár ajándékkal szaporodott
csupán; ásatást nem v é g e z h e t t e k s így az
államsegélynek az 1914. évről az 1915. évre
áthozott, é p p e n ásatásra szánt maradékát : 247
K 40 fillért, j o b b időkre tartották meg.
A néprajzi gyűjteményt 178 tárgy gyarapí-
totta, amire 9 6 K 14 fillért költöttek. N a -
g y o b b volt a kiadás f é n y k é p - g y ű j t e m é n y r e :
305 K 85 fillérbe került a másolatok készít-
tetése, kartonlapokra felragasztás s több más
kisebb munka.
Ha gyűjteményeinek gyarapítására nem is
állott módjában többet tennie az intézetnek^
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
a meglevő anyag feldolgozását szakadstlanul
folytatták. E b b e n eddig a katonai kö e l e s s é g
teljesítése sem gátolta a tisztviselőket, mert
dr. S z i l á d y igazgatót 1915. szeptember 2 1-én
népfelkelői szolgálatra alkalmasnak találták
ugyan, de a F ő f e l ü g y e l ő s é g közbenjárására
bizonytalan időre felmentették. Dr. S z a b ó
Kálmán múzeumőr felülvizsgálati szemlén vált
be, felmentetését a városi tanács a F ő f e l ü g y e -
lőség útján szintén kérte, de ennek e r e d -
ménye máig ismeretlen.
A könyvtárnak rendszeres gyarapodási
naplóján, elhelyezési leltárán, betűrendes és
szak-czímjegyzékén s más részletező lajstro-
mán kívül dolgoztak a tárgyi katalóguson,
mely nemcsak az önálló munkákat, hanem
folyóiratok s gyűjteményes művek fontosabb
dolgozatait is magában foglalja.
A konzerváló munkák mellett a múzeumi
gyűjteményeknek leltárán kívül készítették a
czédula-lapokra írott s rajzokkal kísért kata-
lógust. A néprajzi gyűjtemény anyagát
b e f e j e z t é k : 3 4 1 8 lapon leírt 4361 tárgyból
áll s mind a város területéről és közvetetlen
határából való. E z a megállapítás megváltoz-
tatja a néprajzi gyűjteménynek az 1914. év-
ről s z ó l ó jelentésben kimutatott h o z z á v e t ő -
leges darabszámát: 3694-ről 4183-ra, illető-
leg az 1915. évi gyarapodással 4361 dbra.
A régiségtár őskori részét is pontosan számba
v e t t é k : 898 czédula-lapon 1699 db t á r g y a t ;
most a magyar leleteken van a sor, azután
következik a múzeumnak l e g g a z d a g a b b r é s z e :
a népvándorlás korának emlékei. Rendezni
fogják a fényképek több százra rúgó gyűjte-
ményét is.
Összefoglalva ez adatokat, kitűnik, h o g y
az 1915. év folyamán 1125 K 09 fillért köl-
tött a város a gyűjtemények gyarapítására s
a rendezési költségekre.
A gyűjtemények törzsanyaga az 1915. év végén.
T^önyvtár: 14.143. T{égiségtár: 1699 ő s k o r i ;
1 k ö z é p - é s újabbkori. Néprajzi tár: 4361 ma-
gyar tárgy. J^épzőművészeti gyűjtemény: 4 s z o b o r ;
134 f e s t m é n y ; 78 rajz és m e t s z e t ; 43 mo-
dern iparművészeti tárgy.
A nagyközönség még egyik gyűjteményt
sem használhatja.
Az intézet saját javadalmának kimutatása.
Fenntartójától nyert javadalom: 1 1.141*13 K.
Az intézet saját javadalmának felhasználása.
S z e m é l y i kiadásokra f o r d í t o t t : 9 9 6 0 K - t ; a
gyűjtemények gyarapítására: 1125*09 K - t ;
biztosításra, adóra és rendkívüliekre: 56*04 K-t.
fejlődése az 1915. évben
Az intézel vagyoni állása. Építkezési alap :
1 70.000 K.
Az intézet személyzete. Igazgató: Szilády
Károly dr. (Díjazása évi 4 1 0 0 K fizetés és
910 K lakpénz.) Ő r : S z a b ó Kálmán dr. (Díja-
zása évi 2 9 0 0 K fizetés és 8 0 0 K lakpénz.)
S z o l g a : Kovács Lajos. (Díjazása 1000 K fize-
tés és 2 5 0 K lakpénz.) A z illetményeket
Kecskemét városa fizeti.
28. K E S Z T H E L Y . Balatoni Múzeum. A mú-
zeumot fenntartó Balatoni M ú z e u m - E g y e s ü l e t
1915. évi működését a háborús viszonyok t ö b b
tekintetben kedvezőtlenül befolyásolták. E kö-
rülmény kihatott nemcsak a gyűjtemények
gyarapításának mérvére, d e a múzeum l á t o -
gatottságára s az E g y e s ü l e t bevételeire is.
A gyűjtemények gyarapítása csak a könyv-
tárnál k ö z e l í t e t t e meg az eddigi évi s z a p o -
rulat mértékét, amennyiben a rendelkezésre
álló államsegély teljes felhasználásával f o l y -
tatólagosan beszerezték mindazokat a t u d o -
mányos folyóiratok 1915. évi folyamait, ame-
lyek, mint muzeális szempontból a v e z e t ő s é g r e
jelentősek, az előző é v e k b e n is beszereztetlek.
Azonfelül vásároltak t ö b b , hasonló czélt s z o l -
gáló szakmunkát és antiquár úton néhány, a
XVI11. századból származó nevezetesebb régi
magyar természettudományi művet. A z állam-
s e g é l y b ő l 4 7 kötet könyvet szereztek be,
e g y é b vétel, letét és ajándékozás útján p e d i g
60 darab könyvet, aprónyomtatványt és kéz-
iratot soroztak a könyvtárba. E b b e n a szám-
ban nem foglaltatnak az ú. n. háborús n y o m -
tatványok, melyek az Egyesület titkárának
buzgólkodásából ö s s z e h o z o t t külön hadigyüj-
teményben nyernek elhelyezést.
A régiségtár gyarapítása és a Balatonvidék
történelmi múltjának felderítése czéljából az
akalii római telepnek már 1914-re is tervbe
vett s a telektulajdonostól e n g e d é l y e z e t t fel-
tárását, munkáskezek hiánya miatt, k é n y t e l e -
nek voltak ismét elhalasztani s í g y a régiség-
tár gyarapítása, a rendelkezésre álló állam-
s e g é l y részbeni felhasználása alapján, csak
az osztályőrnek a vidéken tett néhány kör-
útján a nép kezéből összevásárolt régiség-
tárgyak beszerzésére szorítkozott s ebből 31
régiségtárgygyal és 84 darab balatonvidéki
eredetű régi pénzzel és néhány éremmel sza-
porodott.
A néprajzi g y ű j t e m é n y gyarapítása tekin-
t e t é b e n az E g y e s ü l e t v e z e t ő s é g e az utóbbi
években a fősúlyt a már v e s z e n d ő b e menő
zala-somogyi pásztormunkák g y ű j t é s é r e he-
• 4*
 108JlJfíúzeumokés J^önyvtárak Orsz. 'Főfelügyelősége
lyezte s ezt kívánta folytatni az elmúlt é v b e n
is. A pásztornép hadbavonulása folytán a z o n -
ban 1 9 1 5 - b e n e tekintetben eredményt nem
érhetett el. Készíttettek ezenkívül több r e n d -
beli néprajzi fényképfelvételt is.
A természetrajzi gyűjtemény a rendelkezésre
álló államsegély részbeni felhasználása alap-
ján 4 db tömött madárral g y a r a p o d o t t . A hal-,
kétéltű- és hüllőgyüjlemény b ő v í t é s é h e z 1 5 0 K
árú hengerüveget rendeltek, d e ezek ez é v
zártáig nem érkeztek meg s e k k é p a g y ű j t e -
ménynek ily irányban c z é l z o t t fejlesztését
1916-ra kellett elhalasztani.
A múzeumi anyag rendezése, konzerválása
és megőrzése, amennyiben a térszűke en-
g e d t e , szabályszerűen történt. A könyvtári
anyag egy k i s e b b szobában a falak mentén
köröskörül és e g é s z magasságban e l h e l y e z e t t
állványokon van ; rendszeres felállítását s az
e g é s z anyag szabályszerű leltározását azon-
ban ez idő szerint még a h e l y s z ű k e teszi
lehetetlenné.
A gyűjtött régiségtári anyagot, ugyancsak
térszűke miatt, két ládába raktározták el.
E g é s z éven át k ü l ö n ö s gondot fordítottak a
múzeumi réndre s a gyüjteménytárgyak ok-
s z e r ű konzerválására.
Oktatási szempontból a Balatoni M ú z e u m o t
a mult évben július 25-től október 17-ig min-
d e n vasárnap és ünnepen nyitva tartották s
a közönség díjtalanul látogathatta azt. A há-
borús viszonyok a látogatók számát is kedve-
zőtlenül befolyásolták, mert míg normális
viszonyok között a látogatók száma évenkint
5 0 0 0 körül járt, a d d i g a lefolyt évben csak
1032 egyén kereste fel a múzeumot.
JJ gyűjtemények törzsanyaga az 19 1 5. év végén.
J^önyvtár: 2149 k ö n y v ; 16 hirlap ; 1443 apró-
n y o m t . ; 9 térkép; 2 0 2 kézirat; 23 e g y é b .
J^égiségtár: 2 0 4 7 őskori; 1694 r ó m a i ; 1122
k ö z é p - és ujabbkori; 5029 érem és pénzjegy.
Néprajzi tár: 4 2 9 4 magyar tárgy.
Tájrajzi gyűjtemény: 36 festmény ; 703 rajz
és m e t s z e t ; 110 f é n y k é p .
Természetrajzi gyűjtemény: 2652 állat; 295
n ö v é n y ; 593 ásvány és kőzet.
Jlz "Egyesület saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1914-ről: 137*42 K ;
alapítvány-befizetés: 2 0 5 0 K; tagsági díjak:
370 K ; adományok: 1 00 K ; kamatok: 379*35
K ; rendkívüli b e v é t e l e k : 128-80 K ; házbér-
j ö v e d e l e m : 1200 K. Ö s s z e s e n : 4365*57 K.
R e n d e s államsegély 1915-ben: 1 0 0 0 K.
Jlz Egyesület saját javadalmának felhaszná-
lása. Tőkésítésre f o r d í t o t t : 2050 K - t ; s z e -
mélyi kiadásokra: 145 K - t ; a gyűjtemények
gyarapítására : 28*20 K - t ; bútorozásra és fel-
szerelésre: 18 K - t ; irodai szükségletekre:
232*54 K - t ; a helyiség fenntartására: 1000
K - t ; biztosításra, adóra és rendkívüliekre:
816*04 K-t. A pénztári maradvány 1915 vé-
g é n : 7 5 7 9 K.
_/?z Egylet vagyoni állása. Alapítványi törzs-
vagyon : 8 5 4 0 K; múzeumi telek é r t é k e :
24.000 K ; építkezési a l a p : 23.993*58 K ;
pénztári maradvány: 75*79 K ; tagdíjhátra-
lékból e r e d ő követelés: 8 4 4 K. T a r t o z á s :
880 K. T i s z t a vagyon : 56.573*37 K.
A múzeum személyzete. I g a z g a t ó : Lovassy
Sándor dr. kir. gazd. akad. r. tanár, mint a
Balatoni M ú z e u m - E g y e s ü l e t elnöke. Ő r ö k :
Csák Árpád dr. lapszerkesztő, egyesületi tit-
kár, Sági János kir. telekkönyvvezető, Keller
Oszkár dr. kir. gazd. akad. s. tanár.
29. K É S M Á R K . A z ág. h. ev. ker. liceum
nagy könyvtára. A z 1914-ik évvel szemben,
amikor a könyvtár látogatottsága nemcsak az
általános háborús izgalmak miatt csökkent,
hanem néhány hónapra majdnem teljesen
megakadt, mert a k ö z ö n s é g , félve az orosz
invázió l e h e t ő s é g é t ő l , vagy elmenekült vagy
menekülésre készen várta b e az események
fejlődését, az 1915. évi könyvtárforgalom
nemcsak ismét normálisnak mondható, hanem
szinte feltűnő gyarapodást mutat. A láto-
gatók száma 1006-ról 1 6 0 1 - r e emelkedett,
vagyis 595-tel gyarapodott, a használt köny-
vek száma p e d i g 3144-ről 5 1 3 1 - r e szökött
fel. A látogatók és a könyvforgalom tehát
6o°/0 növekedést mutat. A könyvtárt hasz-
náló olvasók 75°/0-át 1 9 1 5 - b e n a nők tet-
ték ki.
A z olvasóközönségnek az eltolódása abból
magyarázható, h o g y az ifjak és férfiak közül
sokan vannak a harcztéren.
É r t h e t ő az is, h o g y az olvasóközönségnek
az a része, a m e l y e t a háború egyúttal sok
örömtől, reménytől és illúziótól foszt meg,
o l y olvasmányra vágyódik, melyből némi
kárpótlást nyer, tehát a r e g é n y és novella
képezi elsősorban szellemi táplálékukat s
csak elvétve találtak olvasóra a történeti,
földrajzi, természetrajzi v a g y e g y é b tudo-
m á n y o s irányú művek.
A háború után a most m e g h ó d í t o t t közön-
s é g n e k e g y része valószínűleg el f o g maradni,
annál is inkább, mert ha az eddigi tempó-
ban folytatja az olvasást, akkor a könyvtár
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
csakhamar kifogy az anyagból. A könyvtár
e d d i g sem volt g a z d a g újabb szépirodalmi
termékekben, most p e d i g , h o g y a könyvtári
államsegély már két év óta elmaradt és
e g y e d ü l a fenntartó testület viseli a könyv-
tár ö s s z e s terheit, m é g kevésbbé lesz képes
a k ö z ö n s é g igényeivel lépést tartani.
A z elmúlt évben, a folyóiratokat is bele-
értve, vétel útján alig 100 kötetet birtak
beszerezni, mert a fenntartó testület járulé-
kaiból e g y tekintélyes részt még az előző
évben vásárolt könyvek törlesztésére fordí-
tottak. Normális idők beálltával p e d i g első-
sorban ismét a tudományos művek b e s z e r z é -
sére kell gondolni, amelyek most m e g l e h e t ő s e n
háttérbe szorultak. Szükségesnek mutatkozik
n a g y o b b mérvű bekötési munka, valamint a
folyóiratok hiányos évfolyamainak kiegészí-
tése is. L e g s ü r g ő s e b b teendő azonban e g y
az olvasóközönségnek rendelkezésére bocsát-
ható kézikatalógus kinyomatása. Ennek hiánya
már most is nagyon nehezíti és hátráltatja a
könyvkiadás g y o r s és sima lebonyolítását.
A g g á l y o s az államsegély elmaradása azért
is, mert az iskola fenntartó testülete csak
amellett a feltevés mellett emelte a könyvtár
évi dotációját, h o g y ezzel szemben az állam
is m e g f e l e l ő terhet vállal, aminek fejében
egyúttal a nagyközönségnek is megnyitotta
a könyvtárat. M o s t p e d i g , midőn a könyvtár
már-már érezteti kulturális hatását, a támo-
gatók egyike félre állott, a másik p e d i g nem
birja e g y e d ü l a fejlesztéshez szükséges anyagi
eszközök előteremtését és í g y félős, h o g y
az, amit évek nehéz munkája árán elértek,
nagyrészt ismét v e s z e n d ő b e f o g menni.
A könyvtár törzsanyaga az i p i y . év végén:
47.481 k ö n y v ; 289 hirlap; 6 6 0 aprónyomt.;
6 9 térkép; 219 kézirat; 144 e g y é b .
A könyvtárt 96 nyitási napon 1601-en
látogatták s használtak 5131 db könyvet.
Használati díjakból b e f o l y t 75 K.
A könyvtár saját javadalmának kimutatása.
Fenntartójától nyert javadalom: 2105-72 K;
tanulók járuléka: 268 K ; használati díjak:
75 K; kamatok: 232-02 K. Ö s s z e s e n : 2680-74 K.
A könyvtár saját javadalmának felhasználása.
Tőkésítésre f o r d í t o t t : 288*81 K - t ; személyi
kiadásokra : 4 6 0 K - t ; a gyűjtemények gyara-
pítására: 1906*93 K - t ; irodai szükségletekre :
10 K-t. A pénztári maradvány 1915 v é g é n :
, 5 K.
A könyvtár vagyoni állása. Alapítványi
törzsvagyon : 2584*36 K ; alapítványi jelleg-
fejlődése az 79/5. évben 109
gel nem biró t ő k e : 2639-80 K ; pénztári
maradvány: 15 K ; tanulók járuléka: 2 6 8 K.
Tiszta v a g y o n : 5507*16 K.
A könyvtár személyzete. I g a z g a t ó : Bruckner
Károly liceumi igazgató. (Tiszteletdíja évi 4 0 0
K.) K ö n y v t á r s e g é d e k : ifj. Bruckner Károly
V l l . o. t., Lechner István V l l . o. t., Bruck-
ner G y ő z ő VI. o. t., akik 2 0 — 2 0 K tisztelet-
díjat kaptak. A z illetményeket a könyvtár-
fenntartó testület fizeti.
30. K I S K U N F É L E G Y H Á Z A . A Városi
Múzeum életében az 1915- e s z t e n d ő is a
múzeum régi anyagának folytatólagos rende-
zésével s a m e g l e v ő anyag kiegészítésére
irányuló gyűjtéssel telt el, h o g y az e g y e s
csoportok minél gazdagabbak, tanulságosab-
bak és értékesebbek lehessenek. A r e n d e z é s
munkálata azonban lassan haladhatott előre,
mivel a múzeum csak az őr munkaerejével
rendelkezik, ki a háborús idők alatt másnemű
helyettesítésekkel is meg van terhelve. A ren-
dezést, mint a fejlesztést az is hátráltatta,
h o g y a múzeum már két év óta államsegélyt
nem kapott s í g y csak az államsegély marad-
ványokkal rendelkezett. E maradványokkal
takarékoskodni kellett azért is, h o g y a mú-
zeum kötelezettségeinek így is e l e g e t tehes-
sen, másrészt p e d i g azért is, mivel a rendezési
munkálatokhoz szükséges anyagok rendkívüli
mértékben megdrágultak vagy egyáltalán be-
szerezhetők nem voltak.
M i n d e z e k daczára a múzeum minden osz-
tályában folyt a munka s a h o g y az árak
emelkedtek, a múzeum őre azáltal segített,
h o g y csak a nyers anyagot s z e r e z t e be s
azokat azután maga dolgozta fel a szükség-
hez mérten.
Tekintve az i g é n y b e vehető s z e r é n y esz-
közöket, a fejlesztés és r e n d e z é s munkája
még sem akadt meg, mindenik téren történt
előhaladás, ú g y h o g y a múzeum r e n d e z é s é -
nek nagyobb r é s z e készen van.
Miután a múzeum őre a könyvtári anyagot
elrendezte, az állványokban elrakta, h o z z á -
fogott a czédula- és szakkatalógus megkészí-
téséhez. E b b e n a munkájában előhaladt any-
nyira, h o g y a könyvtári anyagnak rendezése
fele részében készen van. Emellett nem
feledkezett m e g arról sem, h o g y a világ-
háborúra vonatkozó anyagot is gyűjtse, ameny-
nyire csak lehetett.
A könyvtárt azonban nyilvános használatra
átadni még nem lehetett, mert m é g mindig
sok könyv köttetlen. A rendelkezésre álló
 110 Jl Jfíúzeumok és J^önyvtárak Orsz. 'Főfelügyelősége
államsegélymaradványnyal takarékoskodni kel-
lett, Hogy fedezni lehessen belőle a könyvtárt
kötelező tagsági díjakat. E k ö t e l e z e t t s é g e t a
könyvtári államsegélymaradványból még csak
e g y évig lehet megbírni.
D e mindez nem akadályozta azt, h o g y a
komoly szándékkal dolgozók és kutatók előtt
a múzeumőr megnyissa a könyvtár anyagát.
A könyvtári a n y a g o t használók v a g y bent a
múzeumban dolgozhattak, v a g y p e d i g kellő
biztosíték mellett a könyveket ki is kölcsö-
nözhették.
Í g y a könyvtár, míg a nyilvánosság szá-
mára megnyitható lesz, bár kisebb keretben,
de mégis a l e g e l ő z é k e n y e b b e n teljesítette
kultúrmunkáját a város közönségével szemben.
A rendezési munkálat a régiségtárnál is
e l ő r e haladt. A csoportosító táblák száma
e g y r e növekszik s velük e g y i d e j ű l e g halad a
czédula-katalógus is. M i n t h o g y azonban a
világháború miatt a földmunkálatok szünetel-
nek, alig került elő nagyobb számú lelet. Ha
azonban valahol a város határában valami
leletre akadtak, azt iparkodott a múzeum őre
megszerezni. Í g y jutott a múzeum az évben
e g y értékes jazyg-sírlelethez.
M í g a r e n d e z é s h e z szükséges anyag drá-
gasága hátráltatta a régiségtárban a nagyobb
munkát, addig a múzeum őre h o z z á f o g o t t a
pénz- és éremgyüjtemény r e n d e z é s é h e z s azt
el is végezte. A muzeális anyag e g y e g é s z
termet tölt meg. N y o l c z nagyobb tárlóban
üveg alatt rendezve van a kiállításra szánt
anyag.
A néprajzi gyűjtemény felállításával csaknem
e g é s z e n elkészült a múzeum őre. H a m e g -
felelő költség lett volna, a múzeum e része
készen állana. A l e g t ö b b anyag állandó
helyén van. Czédula-katalógusa is készen áll.
A z e g y e s csoportoknál itt-ott a még mutat-
kozó hiányokat kell kiegészíteni. H a ezek is
megtörténnek, megkészülnek a feliratok is.
A z e g y e s csoportok részére a s z ü k s é g e s
fényképfelvételek jó részét a múzeum őre
elkészítette, de a f é n y k é p e z ő anyagok szer-
felett való megdrágulása, részben p e d i g kifo-
gyása, de l e g n a g y o b b mértékben a szükséges
fedezet hiánya e g y k é p e n hátráltatják a. képek
készítését.
A z anyag rendezése mellett a múzeum őre
folytonosan gyűjtött. Különös g o n d o t fordít
arra, h o g y a kipusztuló félben levő szélmalom,
az elhanyatló szűcsipar e g y e s darabjait még
megmentse. H o g y a gyári ipar által háttérbe
szorított fésűsipar régi alakjait megmentse,
ez évben is ú g y , mint a múltban, több régi
alakú fésűt csináltatott meg, a meglevő gyűj-
temény k i e g é s z í t é s e és teljessé tétele végett.
M a már a rendezéssel a néprajzi gyűjte-
mény képe kialakult, jóllehet az államsegély
hiánya miatt a külső keretet csak szerényen
lehetett megadni az egyes, sokszor értékes
csoportoknak.
A z államsegélynek két évi elmaradása már
azzal fenyegeti a múzeumot, h o g y a nép-
rajznál további fejlesztésre gondolni alig
lehet. P e d i g kár volna, ha a fejlesztésben
szünetelés állana be, mert itt a késedelem, a
felgyüjtendő anyag pusztulása miatt, alig p ó -
tolható v e s z t e s é g e t okozhat. Csak e g y évtized
kell s a kiskún néprajzi emlékeket hiába ke-
resik majd a g y ű j t ő k ! . . .
JJgyűjtemények törzsanyaga az 19 / j.év végén.
Könyvtár: R e n d e z é s alatt.
Régiségtár: R e n d e z é s alatt. 5 0 7 2 érem és
pénzjegy.
JMéprajzi tár: 3 3 1 2 magyar; 29 hazai nem-
zetiségi tárgy.
Képzőművészeti gyűjtemény: 4 festmény; 4
modern iparművészeti tárgy.
Természetrajzi gyűjtemény: 5 állat; 80 nö-
v é n y ; 31 ásvány és kőzet.
A könyvtárt 2 9 - e n látogatták s használtak
103 db könyvet. A többi gyűjteményt 63-án
látogatták.
JJz intézet sc ját javadalmának kimutatása.
Fenntartójától nyert javadalom: 8 0 0 K.
JJz intézet saját javadalmának felhasználása.
A helyiség fenntartására f o r d í t o t t : 8 0 0 K.
Jlz intézet személyzete. I g a z g a t ó ő r : Szalay
G y u l a főgimn. tanár.
31. K 1 S K Ú N H A L A S . A ref főgimnáziumi
könyvtár működése az elmúlt évben, mint
minden egyéb, a háború hatása alatt állt.
A közhangulaton b i z o n y o s fásultság lett úrrá
az izgalmak napjai után: az olvasók egyre
f o g y t a k , kit a hadiszolgálat, kit a munka
vont el a megszokott könyvtől.
A z államsegély is elmaradt; sőt az iskola
az 1914. év első felében nyert IOOOK rend-
kívüli könyvtári s e g é l y é t is visszabocsátotta
hadviselési czélokra az államkincstárnak. ] g y
n a g y o b b mérvű gyarapodásról nem számol-
hatna b e a könyvtár, ha ép az elmúlt évben
e g y hagyatékot nem kapott volna. Néhai
Kovács Lajos, államvasuti üzletvezető, az
iskola régi növendéke, végrendeletében e g y
2 0 . 0 0 0 koronás alapítványon túl könyvtárá-
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
val emlékezett meg az intézetről. A hagyaték
mintegy 6 0 0 kötet értékes műből áll ; köztük
külön említést érdemel az O s z t r á k - M a g y a r
Monarchia teljes katonai térképe, mely 67
tokban 8 1 0 térképet tartalmaz. A hagyaték
most áll könyvtári f e l d o l g o z á s alatt.
A könyvtár 1915. évi g y a r a p o d á s a : a fenn-
tartói 260 K díjból szereztek 4 4 művet 55
kötetben ; állami letét gyanánt kaptak a Fő-
f e l ü g y e l ő s é g útján 3 művet 9 kötetben, ú. m.
a Révai N a g y Lexikona X — X I 1 1 . köteteit,
M e l i e r : A z Esterházy-képtár története cz.
művet és a M a g y a r Adria-Könyvtár 1 6.
füzeteit. Ajándékból belajstromoztak 171 mű-
vet 282 kötetben és 8 1 0 térképet. Így a
törzsállomány a mult év utolsó napján 39.312
számot mutatott.
A 142 nyitási napon 787 látogató 2150 db
könyvtári anyagot használt. D e e számok a
könyvtárnak csupán a városi közönséggel
való érintkezéséről szólnak, a tanárok és
tanulók itt nincsenek figyelembe véve.
A könyvtár törzsanyaga az 1915. év végén:
38.107 k ö n y v ; 1015 t é r k é p ; 190 kézirat.
A könyvtár saját javadalmának kimutatása.
Fenntartójától nyert javadalom: 6 6 0 K.
71 könyvtár saját javadalmának felhasználása.
Személyi kiadásokra f o r d í t o t t : 4 0 0 K - t ; a
gyűjtemények gyarapítására : 260 K-t.
A könyvtár személyzete. I g a z g a t ó : Pataky
D e z s ő főgimn. igazgató. Könyvtáros: N a g y
József dr. főgimn. tanár. (Tiszteletdíja évi
4 0 0 K, melyet a főgimnázium pénztára fizet.)
32. K O L O Z S V Á R . 1. A z Erdélyi J(árpát-
Egyesület Múzeumának történetében az 1915.
év folyamán nem merültek fel kimagaslóbb
mozzanatok, mert a hadi állapot miatt az idegen-
forgalom s í g y a gyűjtemények látogatottsága
tetemesen alászállott, anyagi erő p e d i g nem
állott rendelkezésre. Ú g y az Egyesületnek,
mint múzeumának vezetését e g y 6 tagú ú g y -
nevezett ü g y v e z e t ő bizottságra bizták, mely
minden szombaton permanencziában volt.
Azonban az e g y e s tárak a l e f o l y t évben
mégis mutatnak némi gyarapodást. A könyv-
tári osztály csere és ajándék czimén 141 db
könyvvel, a néprajzi tár ajándék czimén 31 db
tárgygyal, a képzőművészeti gyűjteménynél
ajándék czimén 1 db festménynyel gyarapodott.
A z összes gyarapodás tehát együttvéve 173 db.
A bizottság egyébként igyekezett a mú-
zeumot rendben tartani a helyzetszülte taka-
rékosság és í g y jóformán díjtalan munkaerő
mellett.
fejlődése az 79/5. évben 111 107
A múzeum őre, Orosz E n d r e , 1915-ben
hadbavonult; a múzeum látogatottsága a há-
ború miatt csökkent s jóformán csak a kato-
naságra szorítkozott.
33. K O L O Z S V Á R . 11. A Szolnok-Doboka-
megyei Tört., T{égészeli és Ethnogr. Társulatnak
az Erdélyi Nemzeti Múzeum érem- és régiség-
tárában őrzött gyűjteményei. A z Erdélyi N e m -
zeti M ú z e u m érem- és régiségtárát, a szóban-
f o r g ó gyűjteményeket g o n d o z ó intézetet, az
1915. év folyamán csupán a b e l s ő rendezési
és konzerválási munkákra szorította a had-
járat, a r e n d e s folyó ügyek ellátásán kívül.
A tudományos személyzet 8 0 százaléka telje-
sített katonai s z o l g á l a t o t ; jelenleg 90 s z á z a -
l é k ; ugyanilyen az arány a szolgáknál. Ilyen
körülmények között még akkor sem fejthetett
volna ki n a g y o b b tevékenységet e g y ű j t e m é -
nyek érdekében, ha arra fordítható jövedelmei
lettek volna. D e nem voltak. Á l l a m s e g é l y t
nem kapott, az alapító-egyesület pedig, m e l y
éppen anyagi eszközök hiánya miatt o s z l o t t
fel s bizta e gyűjtemények kezelését az E r -
délyi N e m z e t i Múzeum érem- és r é g i s é g -
tárára, nem gondoskodhatott ilyenről.
A z E r d é l y i N . M ú z e u m tulajdonképeni
hivatása tehát e gyüjteménytárgyakkal s z e m -
ben az, h o g y megőrizze, megfelelően kiál-
lítsa, a közönségnek bemutassa és a távolabbi
szakközönség részére ismertesse azokat.
A szakszerű megőrzés és megfelelő kiállí-
tás tekintetében megtette mindazt, amit
saját tárgyaival megtehetett. A tárgyak szak-
szerű rendezését, felállítását folytatták és
pedig az E r d é l y i N e m z e t i M ú z e u m m e g -
felelő gyüjteménytárgyaival párhuzamosan,
azokkal e g y ü t t .
U g y a n e z t mondhatjuk a tudományos k ö z -
lés tekintetében: egyes darabok elő vannak
készítve a közlésre.
A g o n d o z ó intézetre vonatkozó i n t é z k e d é -
sek természetszerűen ezekre a gyűjteményekre
is vonatkozván, rendes nyitási napok, m e l y e -
ken a n a g y k ö z ö n s é g megtekinthette volna
őket, az elmúlt évben nem voltak. Csupán
érdeklődő szakembereknek, illetőleg a kolozs-
vári e g y e t e m hallgatóinak és a helybeli isko-
lák tanulóinak nyiltak m e g a helyiségek.
A gyűjtemények törzsanyaga az 19 1 j . év végén.
T^égiségtár: 3 8 4 őskori; 4 6 0 római; 223 kö-
zép- és újabbkori; 1216 érem és p é n z -
jegy-
Néprajzi tár: 335 m a g y a r ; 1036 hazai
nemzetiségi tárgy.
108 IIoJl Múzeumok, és J^önyvtárak Orsz.
Képzőművészeti gyűjtemény: i szobor; 5 fest-
m é n y ; 131 modern iparművészeti tárgy.
omáromi
34. K O M Á R O M . 1. A K Múzeum
az 1915. évben a hadiállapot folytán zárva
maradt, mivel az e l h e l y e z é s é r e szolgáló kul-
túrház épületét a háború kezdete óta h a d i -
kórházi czélokra ajánlták fel. A múzeumot
fenntartó J ó k a i - E g y e s ü l e t székháza így hadi-
czélokat szolgálván, b e v é t e l e i tetemes r é s z é -
ről (hangversenyek, előadások, stb. r e n d e -
zése) lemondani volt kénytelen.
A múzeum fejlesztésére szolgáló anyagi
eszközök hiányában a gyarapodás t e r m é s z e -
tesen nem tarthatott l é p é s t az előző évek
fejlődésével, d e azért némely, a múzeum
tervszerű fejlesztéséhez nélkülözhetlen vételt,
nem mellőzhetett és erre az alaptőkét volt
kénytelen felhasználni.
A múzeum háborús anyaga gyarapítása
érdekében az ottani hírlapok útján felhívást
intéztek a közönséghez, ami némi e r e d m é n y -
nyel járt ugyan, de a g y ű j t e m é n y m e g t e r e m -
tését e g y háborús kiállítás anyagából r e m é -
lik, melyet tervbe is vettek.
A gyűjteményeket tudományos kutatás c z é l -
jából 1 9 1 5 - b e n is többen felkeresték.
omáromi
35. K O M Á R O M . 11. A K Köz-
könyvtár az 1915. évben zárva volt, mert
összes h e l y i s é g e i — a könyvraktárát kivéve —-
hadikórházi czélokat szolgáltak. Ily körülmé-
nyek között a könyvtár v e z e t ő s é g e a kór-
házakban ápolt sebesültek és betegeknek ol-
vasmányokkal való ellátásával foglalkozott és
erre a czélra eredményes k ö n y v - és f o l y ó -
iratgyüjtést is rendezett.
A könyvtár gyarapodása — mivel erre
költségvetési hitel nem állott rendelkezésre —
messze a mult évek gyarapodása m ö g ö t t
maradt és úgyszólván csak a folyóiratok elő-
fizetésére szorítkozott, felszereléséről a z o n -
ban örömmel jelenthető, h o g y a Schlick-
vasállványzat hátralékos vételárát kölcsön
útján kiegyenlítették, mert a kölcsönt a vár-
m e g y e alispánja, a vármegyei könyvtár fel-
ügyelő hatósága, 4V2°/o kamat mellett b o -
csátotta a Jókai-Egyesület rendelkezésére.
A könyvtár belső életében nevezetesebb
és megemlítésre méltó e s e m é n y nem fordult
elő. A s z e m é l y z e t az elmúlt években b e é r -
kezett nagy anyag feldolgozásával volt e l -
foglalva és azt kevés híján be is fejezte.
A könyvtárnak kiadványa a Jókai K ö z m ű -
velődési és M ú z e u m - E g y e s ü l e t «Komárom»
czimű folyóiratának 111. évfolyama volt.
Főfelügyelősége
36. K R A S Z N A H O R K A V Á R A . Gróf Jtn-
drássy Francziska-Emlékmúzeum. A betléri ura-
dalmi jószágigazgató jelentése szerint az
emlékmúzeum az 1915. évben semmiféle tevé-
k e n y s é g e t nem fejtett ki s ilyet kifejteni a
j ö v ő b e n sincs szándékában. A múzeumban
csakis néhai gróf A n d r á s s y D é n e s n é emlék-
tárgyai vannak e l h e l y e z v e , amelyek megtekin-
tését az uradalom a közönségnek megen-
gedi.
37. L O S O N C Z . A Városi Közkönyvtár gond-
noksági elnökének: Beniczky Kálmán nyug.
főgimn. igazgatónak az év elején történt
elhalálozása után a gondnokságot a városi
képviselőtestület M o l n á r Gyula főgimn. tanár
megválasztásával e g é s z í t e t t e ki, a gondnok-
ság p e d i g elnökül e d d i g i j e g y z ő j é t : Kirchner
D á n i e l t választatván m e g , helyette a jegyzői
állást M o l n á r Gyulával töltötte be.
A könyvtár ügyforgalma és anyagi ered-
ménye az előző évekhez képest — a világ-
háború nyomasztó hatása mellett is •— igen
k e d v e z ő volt. E z volt az első teljes naptári
év azóta, hogy a könyvtárnoki állás átszerve-
zésével ez el lett különítve a községi birói
t e e n d ő k t ő l s a kettős állást 30 éven át be-
töltött tisztviselő más helyre osztatván be,
h e l y e t t e kizárólag könyvtári teendőkkel meg-
bízott e g y é n t alkalmaztak.
Olvasási díjban b e f o l y t 1913-ban 330*50 K,
1915-ben 537 K. E m e l k e d é s 6 2 % , de ennél
is jelentékenyebb javulás mutatkozik, ha a
régi rendszernek nem utolsó éve, hanem
éveknek átlaga vétetik alapul.
Jelentékeny a különbség a nyomtatványok
(katalógusok) czimén b e f o l y t jövedelemnél is,
mert az 191.3- évi 19*10 K és a mult évi
48*90 K között 1560/0 az emelkedés.
F i g y e l e m r e méltó és kedvező jelenség a
k ö z ö n s é g által befizetett óvadékok szaporo-
dása is, mert 1915-ben 50 befizetés mellett
csak 23 esetben történt visszafizetés.
M i n d e z e k b ő l kétségtelen, h o g y a könyvtár
kezelésénél alkalmazott új rendszer bevált s
hogy emellett a könyvtár megkedveltetésé-
nek fejlesztésével a siker továbbra is bizto-
sítható, sőt még f o k o z h a t ó is lesz.
Á l l a m s e g é l y a mult évben sem jutott a
könyvtárnak, de azokat a tudományos f o l y ó -
iratokat, melyeket az e l ő z ő években állam-
segélyből szereztek be, <.z évben is megren-
delték, ami 128 K-t tett ki.
A háború miatt a könyvpiaczon ugyan
kevés új kiadvány jelent meg, d e ú g y a
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
könyvek szaporítása, mint az azokért kiadott
ö s s z e g sem maradt az e l ő z ő évek mögött,
mert a könyvbeszerzések különösen az olva-
sottabb szépirodalmi művek példányainak
szaporítására irányultak.
A könyvek szakonkénti szaporodása követ-
kezők szerint oszlik m e g : Szépirodalom 196
kötet, természettudomány 4 kötet, történelem
3 kötet, folyóirat 53 kötet, v e g y e s 78 kötet.
Ö s s z e s e n 334 kötet.
Jl könyvtár törzsanyaga az 1 9 / 5 . év végén:
2 5 . 5 9 6 könyv.
A könyvtárt 300 nyitási napon 131-én
látogatták s használtak 9 1 2 7 db könyvet.
Látogatási díjakból és katalógus eladásából
b e f o l y t 585-90 K.
Jl könyvtár saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 457-21 K;
fenntartójától nyert javadalom: 1295 K ;
használati díjak és a d o m á n y o k : 537 K ; ka-
matok: 191*08 K ; rendkívüli bevételek:
48*90 K. Ö s s z e s e n : 2529*19 K.
Jl könyvtár saját javadalmának felhasználása.
a
S z e m é l y i kiadásokra fordított: 1095
gyűjtemények gyarapítására: 653*71 K-t;
nyomtatványokra: 1 o K-t. A pénztári ma-
radvány 1915 v é g é n : 770*48 K.
A könyvtár vagyoni állása. Alapítványi
t ö r z s v a g y o n : 2 0 0 0 K ; pénztári maradvány:
770*48 K. Tiszta v a g y o n : 2770*48 K.
Az intézel személyzete. Könyvtáros: Kasz-
ner Olga oki. elemi népiskolai tanítónő. (Dí-
jazása évi 1095 K, melyet Losoncz város
házipénztára fizet.)
38. L Ő C S E . ]. A z ág. hitv. ev. egyház
könyvtárában a könyvtáros e g é s z s é g e helyre-
állása után az 1915. év tavaszi és nyári hó-
napjaiban fokozottabb mértékben folyt a
könyvtár czédula-katalógusának feldolgozása.
É s habár a kolligátumok apró műveinek
kiadós czímei a munkálatot nagyon meglassí-
tották, a végzett munka e r e d m é n y e így is
körülbelül 1200 czédula lett. E munkálko-
dással a «Hungarica et Scepusianae» csoport
részben, a «Történelem» és (<.Jogtudomány»,
valamint a «Szépirodalom» csoportjának kata-
logizálása teljesen befejezést nyert, amivel
l é n y e g e s e n előmozdították a könyvtár gazdag
anyagának felhasználását.
A könyvtár látogatottsága 1915-ben nem
emelkedett ugyan, de azért az eperjesi kol-
légium, a pozsonyi theologiai akadémia és
e g y budapesti intézet tanárai szakirodalmi
működésükhöz i g é n y b e vették a könyvtárt.
fejlődése az 7 9 / 5 . évben 113
H e l y b e n a lőcsei két középiskola és az állami
felsőbb leányiskola tanulóifjúságának érdeklő-
dését keltették és tartják ébren azáltal, h o g y
a könyvtár a hungarikákat és művelődés-
történeti s irodalmi szempontból ritkább és
b e c s e s e b b műveket személyesen magyarázó
e l ő a d á s kíséretében mutatták be több felsőbb
osztályú középiskolai tanulónak. Örömmel
tapasztaltó, h o g y ez az eljárás az ifjúság
irodalmi és bibliográfiái érdeklődését nagyobb
mérvben fokozta, mint az előre gondolható
volt, miért is e szemléleti m ó d o n végzett
eljárást a jövőben is fenn akarják tartani.
Steinhausz Berta úrhölgy a könyvtárnak
75 darabban ajándékul adta Kotzebue:
«Theater» és «Prosaische S c h r i f t e n » czímű
műveket, a S z e p e s i Hirnök szerkesztője p e d i g
továbbra is ajándékkép küldi a lapot.
Tekintettel arra a körülményre, hogy az
1914, év v é g é n és 1915- év tavaszán az
oroszok heves támadást intéztek a Kárpá-
tokon át és hazánk északkeleti megyéinek
részeit pusztították és rabolták, sőt már a
szomszéd S á r o s felől S z e p e s m e g y e határait
is betörésükkel fenyegették, szükségesnek
látták a könyvtárnak l e g b e c s e s e b b műveit,
különösen p e d i g a hungarikákat tartalmazó
kolligátumokat, biztos helyre szállítani, ahol
mai napig is el vannak h e l y e z v e .
A könyvtár törzsanyaga az 1915. év végén:
4 2 8 b könyv; 50 okmány.
A könyvtárt 69-én látogatták s használtak
103 db könyvet.
A könyvtár saját javadalmának kimutatása.
Fenntartójától nyert javadalom: 185 K.
A könyvtár saját javadalmának felhasználása.
Személyi kiadásokra fordított: 150 K - t ; a
gyűjtemények gyarapítására : 1 o K - t ; fűtésre :
25 K-t.
A könyvtár személyzete. Könyvtári bizott-
ság. Elnök : Förster Rezső. T a g o k : H o e p f n e r
Gusztáv, Jllgenn Antal, Kardeván Vilmos,
Förster Jenő dr. Könyvtáros: Kauffmann
Aurél áll. főreálisk. tanár. (Jutalomdíja évi
120 K.) S z o l g a : Fischer Károly egyházfi.
(Díjazása évi 30 K.) A z illetményeket a lőcsei
ág. hitv. ev. e g y h á z fizeti.
39. L Ő C S E . 1 1 . Szepesi Múzeum. A z 1915.
évben a S z e p e s i Múzeum államsegélyt nem
kapott és ennek folytán anyagi eszközök
hiánya miatt bevásárlásokat sem e s z k ö z ö l -
hetett. A L ő c s e sz. kir. város által r e n d e l -
kezésre bocsátott 300 K s e g é l y a folyamat-
ban lévő javítási munkálatok fedezésére s z o l -
1
5
I Io Jl Múzeumok, és J^önyvtárak
gált. A múzeum anyaga csak két ajándékozás
által gyarapodott és p e d i g Förster Jenő és
két fivére a hét magyar vezért ábrázoló, a
XVI11. század elejéről származó hét darab
olajfestményt és Raisz G y ö r g y e g y X V — X V I .
századbeli szárnyasoltárról eredő n é g y darab,
fára festett képet ajándékozott. A u g u s z t u s
hóban az O r s z á g o s F ő f e l ü g y e l ő s é g m e g b í z á -
sából Divald Kornél szakmegbizott a mú-
zeum leltározásához hozzáfogott, azonban
ezt be nem fejezhette, de kilátásba h e l y e z t e ,
h o g y az 1916. év tavaszán a már kisebb
számban lévő még ö s s z e nem írt tárgyak
leltározását teljesen el fogja végezni. A lel-
tározás folyamán a tárgyak új e l h e l y e z é s t is
nyertek, amennyiben a l e h e t ő s é g h e z képest
szakok szerint osztályoztattak. A múzeum
látogatottsága a háború daczára e l é g ked-
v e z ő volt; különösen a lőcsei kórházban
ápolt sebesült katonák tekintették azt meg
tömegesebben.
Az intézet saját javadalmának kimutatása.
Pártfogóktól nyert javadalom: 300 K.
Az intézet saját javadalmának felhasználása.
Bútorozásra és felszerelésre fordított : 3 0 0 K-t.
Az intézet személyzete. Ő r : Raisz G y ö r g y
vármegyei másodfőjegyző. (Tiszteletdíja évi 200
K, melyet a S z e p e s m e g y e i Történelmi Tár-
sulat fizet.)
40. M A G Y A R Ó V Á R . A Mosonmegyei Tör-
ténelmi és T{égészeti "Egylet múzeumépületét a
katonaság már 1914-ben laktanyául lefoglalta,
ezért kénytelen volt az E g y l e t a múzeum
anyagát két terembe beraktározni s ily körül-
mények között a háború tartamára az E g y l e t
működését felfüggeszteni. Időközben a kato-
naság kivonult ugyan a múzeumépületből,
de a veszély, h o g y valamely hadi c z é l -
ból újból igénybe fogják azt venni, állandóan
meglévő. Ettől tartva, az e g y l e t a háború
folyama alatt nem is szándékozik a múzeumot
újból berendezni.
E miatt, nem lévén belátható a háború
vége, egyelőre nem is ad az Egylet munka-
programmot s az 1915-ben nyert 1000 K
államsegély felhasználására nézve tervezetet.
E s e g é l y t a vármegye alispánja g y ü m ö l c s ö z ő
takarékpénztári betétként h e l y e z t e el.
A múzeum tisztviselői közül Ruff A n d o r
első titkár harcztéri szolgálatot teljesít, az
elnök és a másodtitkár p e d i g a Vörös-Kereszt
ügyeit intézi ; dr. C s e l l e y Kálmán elnök
ugyanis pénztárosa, ifj. M i l d Gyula másod-
titkár p e d i g titkára a* Vörös-Kereszt e g y l e t -
Orsz. Főfelügyelősége
nek s egyben gondnoka V ö r ö s - K e r e s z t egylet
kórházának.
4 1 . M A R O S V Á S Á R H E L Y . 1. A ref. kol-
légium könyvtára. A z intézet könyvtárosa,
G u l y á s Károly r. tanár, 1915. márcziusában
katonai szolgálatra bevonulván, a könyvtár
e g y ideig a kollégiumi igazgató felügyelete
alatt állott, május v é g é n a könyvtárosi teen-
dők végzését dr. Dékáni Kálmán r. tanár
v e t t e át, mint h e l y e t t e s .
A gyűjtemény anyagában l é n y e g e s e b b g y a -
rapodás nem történt. Állami letétből 5, aján-
dékozottakból 50, vétel útján — nagyobbára
a folyóiratok — 45 műből áll mindössze.
A rendezés munkája is lassan haladhat, mert
a háború miatt m e g f o g y o t t tanári kar min-
den tagjának s így a könyvtárosnak is minden
idejét igénybe vette a tanítás. A nyári szün-
időben a könyvanyagnak mintegy kétharmad-
része mégis az új könyvállványokra volt átköl-
t ö z t e t h e t ő . A hungárikumokat és a könyvtár
unicumait, tekintettel a már elmúlt háborús
veszedelemre, újból a könyvtár helyiségébe
hozták vissza. A penésztől és nedvességtől
súlyosan megtámadott könyvek kiszárítása és
megtakarítása sok munkát igényelt.
A könyvtárban az 1915. év v é g é n 19.395
kötet könyv volt s 8 kölcsönvevő 76 kötetet
használt belőle.
A könyvtár fenntartójától 1400 K javadal-
mat kapott 1915-ben. Ebből 6 0 0 K-t sze-
mélyi kiadásokra, 8 0 0 K-t a könyvtár gyara-
pítására fordítottak
Rendkívüli államsegély 1 9 1 5 - b e n : a könyv-
tár berendezésére megállapított s e g é l y 2. rész-
lete : 2 0 0 0 K.
A könyvtáros, Gulyás Károly r. tanár, 600 K
díjazást élvez a kollégium elöljáróságától.
4 2 . M A R O S V Á S Á R H E L Y . 11. A köz-
művelődési Ház f^cnyvtára anyagának folytató-
lagos földolgozása — daczára annak, h o g y a
könyvtárt kezelő s z e m é l y z e t tagjai közül a
városi gazdálkodásnak takarékosabb alapokra
való fektetése miatt az 1915. évben Szász
Ö d ö n , ifj. Biás István könyvtártiszteket és
Horváth Samu alkalmazottat elbocsátották —
k e d v e z ő előhaladást tett. A törzskönyvbe,
mely 1914 év végével 8 3 7 9 folyószám alatt
11.405 kötettel (dbbal) zárult, az 1915. év-
ben 2 8 5 4 művet iktattak be, melyek 3812
kötetet (dbot) tartalmaznak. Így a törzskönyv
az év v é g é n 11.234 sorszám alatt 15.217 kö-
tet (db) könyvet foglalt magában.
A nagyközönségnek a könyvtár iránti érdek-
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
ő d é s e mondhatni állandó és az olvasási kedv
alig maradt az előző évi mögött. S h o g y
mégis a mult évben használat végett kiadott
kötetek számánál a jelen évben kiadottak
száma némi csökkenést mutat, ennek oka az,
h o g y a városnak és környékének férfilakos-
sága jórészt hadbavonult, h o g y az esetenként
egyeseknek kiadandó kötetek számát alább
szállították és h o g y a járványosán föllépett
ragályos betegségek miatt a könyvek kiköl-
csönzése a járvány továbbterjedésének m e g -
akadályozása végett november 19-től d e c z e m -
ber 3 1 - i g a polgármester által betiltatott,
abban az időközben tehát, amikor a hosszú
téli esték miatt az olvasási kedv épen a l e g -
nagyobb.
Kétségtelen, h o g y a könyvtár mélyen ér-
zett szükséget pótol és h o g y Marosvásárhely
szab. kir. város minden szép és jóra hajlam-
mal bíró közönsége nagy mérvben igyekszik
kihasználni azt az előnyt, melyet a Közmű-
velődési H á z tartalmas könyvtára minden
anyagi ellenszolgáltatás nélkül nyújt. Az
1915. év folyamán 33-583 esetben 61.961
kötet (db) könyvet kölcsönöztek ki elszállítás
és otthoni használat végett. Ezenkívül az
olvasóteremben — melyre a járványos b e t e g -
ségek miatti tilalom nem vonatkozott
ugyanez idő alatt 4 1 7 4 kötet (db) irodalmi
terméket adtak ki a könyvtári h e l y i s é g b e n
való használatra.
Ajándékozás folytán a könyvtár 1 oob mű-
vel gyarapodott, melyek 1286 kötetet (dbot)
foglalnak magukban; ezeknek értéke 3431 K
33 fillért tesz ki. Vétel útján 335 mű jutott
a könyvtár birtokába, melyek 461 kötetben
2925 K 23 f. értéket képviselnek s így az
évi ö s s z e s gyarapodás 1341 mű 1747 kötet-
ben, 6 3 5 6 K 56 f. értékben.
A könyvtár az 1915. év folyamán állam-
s e g é l y b e n nem részesült.
A könyvtári helyiségeknek több mint fele-
része a különböző iskolák czéljaira foglal-
tatott le, mert az iskolai helyiségek katonai
kórházakká alakíttattak át. Emiatt a könyv-
tári személyzet nélkülözte azt a nyugalmat,
mely az e r e d m é n y e s munkássághoz föltétlenül
kívánatos.
A könyvtár olvasótermében — mondhatni
az ö s s z e s előkelőbb magyar nyelvű napi- és
hetilapok, valamint folyóiratok és három német
lap a közönség rendelkezésére állott.
Marosvásárhely sz. kir. város törvényható-
sága által a könyvtár czéljaira átengedett
fejlődése az 7 9 / 5 . évben 115
helyiségek évi haszonbére a fűtéssel és vilá-
gítással együtt körülbelül 15.000 K-ra érté-
kelhető.
A könyvtárban m é g mindig van pár ezer
kötet olyan könyv, melyek a könyvtári sze-
m é l y z e t létszámának csökkentése és a napon-
kénti munkatorlódás miatt nincsenek feldol-
gozva, remélhetőleg azonban ez a hiány is a
közel jövőben p ó t o l h a t ó lesz.
Az intézel saját javadalmának kimutatása.
Fenntartójától nyert javadalom: 12.528-93 K.
Az intézet saját javadalmának felhasználása.
S z e m é l y i kiadásokra fordított: 9 6 0 0 K - t ; a
gyűjtemények gyarapítására: 2 3 3 7 - 1 3 K - t ;
bútorozásra és f e l s z e r e l é s r e : 309-91 K - t ;
irodai szükségletekre: 281-89 K-t.
Az intézet személyzete. I g a z g a t ó : Molnár
Gábor dr. (Fizetése évi 4 6 0 0 K.) Könyvtár-
tiszt : Szász Béla. (Fizetése évi 2 0 0 0 K.)
G é p i r ó n ő k : N u r i d s á n y Margit (fizetése évi
9 6 0 K) és Csázik Ilona. (Fizetése évi 6 0 0
K.) Kezelő: S z á s z Ö d ö n . (Fizetése évi 6 0 0
K.) S z o l g a : S z a b ó Lajos. (Díjazása évi 8 4 0
K és természetbeni lakás.) A z illetményeket
Marosvásárhely sz. kir. város fizeti.
43. M Á R A M A R O S S Z 1 G E T . ]. A ref.
főgimnázium főkönyvtárának használatát az
1914. év derekán kitörő háború teljesen
lehetetlenné tette, p e d i g az év eleji látoga-
tottság — 4 6 9 - é n használtak 6 6 4 db mun-
kát — az előző évieknél jóval n a g y o b b ered-
ménynyel kecsegtetett. A z iskola — a könyv-
tár helyiségeinek kivételével 1914-ben a
mozgósítás első napjától kezdve novemberig
kaszárnya, majd kórház volt. N o v e m b e r b e n
is csak éppen annyi helyiséget kapott vissza,
amennyiben a tanítványokat szűkösen e l h e -
lyezhették. A könyvtár helyiségei továbbra
is kórtermek k ö z é ékelve maradt és így láto-
gatók egyáltalán nem használhatják azt.
A háború — bár a város harczszintér
volt — a könyvtárnak anyagi kárt nem o k o -
zott. A z é r t é k e s e b b munkákat és a t o p o -
grafikus katalógust ládákba csomagolva Buda-
pestre küldötték, melyek m é g most is a
F ő f e l ü g y e l ő s é g őrizete alatt állanak. Mivel a
katalógus nem áll rendelkezésre, az 1914. évj
szeptember h ó óta érkezett munkák csak a
szerzeményi naplóba vannak bevezetve.
A z intézet pénztára terhére t e e n d ő k ö n y v -
tári kiadásokat, mivel az összes kiadások f e d e -
zésénél a közpénztárra voltak utalva, a mini-
málisra redukálták.
A könyvtár 1915. évi fejlődéséről és álla-
I I o Jl M ú z e u m o k , és J^önyvtárak Orsz.
potáról csupán annyit jelent a v e z e t ő s é g ,
h o g y a fenntartó testület az j ^ j 5-1 k évre a
könyvtárnoknak visszamenőleg 3 0 0 K-t kiutalt
és ezt 1916-ban már ki is fizette.
A k°nyvtár törzsanyaga az 1915. év végén •'
2 0 . 7 8 4 k ö n y v ; 7 2 9 2 hirlap ; 6 5 2 a p r ó n y o m t . ;
130 térkép; 1000 kézirat; 4 6 8 7 oklevél és
irat; 118 e g y é b .
A könyvtár saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 8 9 9 - 5 3 K ; ka-
matok: 80 K. Ö s s z e s e n : 979*53 K.
Rendes államsegély 1 9 1 5 - b e n : 1000 K.
A könyvtár saját javadalmának felhasználása.
Személyi kiadásokra f o r d í t o t t : 4 0 0 K - t ; a
helyiség fenntartására: 350 K-t. A pénztári
maradvány 1915 v é g é n : 229*53 K.
A könyvtár vagyoni állása. Alapítványi törzs-
vagyon : 2 0 0 0 K ; pénztári maradvány: 229*53
K. Tiszta v a g y o n : 2229*53 K.
A könyvtár ő r e : Simon Géza, főgimn.
tanár. S z o l g a : Győri István.
44. M Á R A M A R O S S Z 1 G E T . 11. A Mára-
mar osi T^ö'zm űve 1 ődési "Egyesület az 1914. esz-
tendőben hirtelen nagyarányú fellendülést
mutatott. E z évben olvasztotta magába a vár-
m e g y e összes kulturális, irodalmi, művészeti,
zenei és tanügyi egyesületeit s új alapszabá-
lyokkal, új tisztikarral kezdte meg működését
a köz- és szabadoktatási, a Szilágyi István-
Kör irodalmi, a zenekedvelő és az Erzsébet
jótékonysági szakosztályokkal.
A z új alakulás a tagok számát e g y s z e r r e
800-ra szöktette fel. A z E g y e s ü l e t október
hónapban szerette volna új otthonát átadni
a nyilvánosságnak, de éppen október első
napjaiban tartották megszállva Máramaros-
s z i g e t e t az orosz p o r t y á z ó csapatok. S z e r e n -
csére az invázió rövid ideig tartott s három
napos pünkösdi királyság után (1914. okt.
2 — 6 . ) kiűzettek a város területéről, néhány
nap múlva p e d i g visszaköltözött a Közmű-
velődési Házba a cs. és kir. tartalékkórház,
amelynek az egyesületi elnök az alig kész
épületet nyomban a háború kitörése alkal-
mával rendelkezésre bocsátotta.
A z invázió e g y é b k é n t az E g y e s ü l e t e t kö-
zelről érintette. Székházában kozákok jártak
s az otthagyott ingóságokat alaposan fel-
dúlták s az E g y e s ü l e t vagyonában tekintélyes
kárt okoztak. E miatt az E g y e s ü l e t v e z e t ő -
s é g e új leltárt vett fel a palotában talált
ingóságokról. Sajnos, e pontos és nagy mun-
kával járó leltározásnak is alig van g y a k o r -
lati értéke, minthogy a hadikórházzá átala-
Főfelügyelősége
kított kultúrpalota ingatlan és ingó v a g y o -
nában a f o l y t o n o s használat rendkívüli károkat
okozott s e károk napról-napra nőnek.
M a g a a múzeumi anyag is siralmasan n é -
z e t t ki az invázió után. A múzeumot ugyanis
a háború idejére a Közművelődési Házban
e g y másodemeleti szobában raktározták el,
amelybe a kozákok szintén behatoltak. A z
éremgyüjteményt szétszórták és kifosztották,
az állattani múzeumot feldúlták. A múzeum
egyébként m é g ma is elég csinos rovar-, ma-
dár-, ásvány- és régiségtani gyűjteményt mutat
fel, amelyhez most egy értékes növénygyűj-
t e m é n y t szereztek.
A z 1914. e s z t e n d ő egyébként nem volt
alkalmas arra, h o g y az E g y e s ü l e t nagyobb
szabású t e v é k e n y s é g e t fejtsen ki. Csak 1915.
január 25-én sikerült a v á r m e g y e területét
az ellenségtől v é g l e g megtisztítani, de az
E g y e s ü l e t csak a gorliczei áttörés után sza-
badult föl a hadszintéren kínosan érezhető
háborús nyomás alól. 1915- június 2-án lép
újra akczióba s attól kezdve irodalmi esték,
hangversenyek, szabadlyceumi előadások,
jótékonyczélú esték rendezésével iparkodik a
társadalom érdeklődését czéljai felé vissza-
fordítani. D e c z e m b e r 20-án az E g y e s ü l e t n e k
új szakosztálya alakult meg azzal, h o g y a
vármegyében régóta szépen prosperáló Tan-
ügyi Kör - az ö s s z e s közoktatási szervek, a
jogakadémiától k e z d v e az elemi iskolákig —
a Közművelődési E g y e s ü l e t palladiuma alá
siettek s ott kívánják folytatni az iskolán
kívüli oktatás körüli tevékenységüket. A z új
szakosztály — karöltve a szabadoktatási szak-
osztálylyal — intenzív szabadlyceális mun-
kásságot fejtett ki.
A z E g y e s ü l e t háború alatti t e v é k e n y s é g é -
nek súlypontja arra a belső munkásságra
esik, amelylyel az Egyesületnek és székházá-
nak anyagi ügyeit sikeresen rendbehozták.
E z t elsősorban az államsegélyek tették lehe-
tővé, amelyről a következő kimutatás szá-
mol b e :
A z E g y e s ü l e t a kultúrház építkezési czél-
jaira államsegélyek fejében kapott:
1910-ben . . . . . . . . . ... 134.626 K-t,
1913-ban 49.600 K-t,
1916-ban ... . . . . . . 70.000 K-t.
Ö s s z e s e n ... 254.226 K-t.
E z e k az összegek képezik alapját a kultúr-
ház építkezési költségeinek, amelyek e g y é b -
ként e d d i g 3 4 5 . 8 5 0 K 01 fillért tesznek ki.
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények fejlődése az 79/5. évben 113

A Közművelődési Házat Sándy Gyula mű- Múzeum állapotában 1914 óta, a körülmények
egyetemi tanár tervei szerint építették. Román- kényszerítő hatása következtében, alig történt
stilusú kétemeletes palota ez, tágas díszterem- valami változás. A múzeumi épületben l e v ő
mel, földszinti termekkel, muzeális és bér- női ipariskola helyiségei 1915 október haváig
helyiségekkel. A kultúrpalota a festési és belső a katonaság részére voltak lefoglalva, addig
berendezési munkálatok hijján készen áll. nem is gondolhattak a megnyitásra, mikor
E g y é b pénztári, építkezési és költségvetési pedig a katonaság az épületből eltávozott, a
adatok a következők : beálló hidegek miatt nem lehetett a nem fűt-
A kultúrpalota építkezési pénztárába az hető termeket a közönségnek megnyitni.
1910 - 1 9 1 6 . években befolyt 4 i 0 . 3 3 0 " 4 6 K. A természetrajzi nagy terem különben m é g
U g y a n e z e n a czimen kiadás volt az 1910— ma sem nyitható meg, mert ott van berak-
1916. évben 345.850"0i K. tározva a könyvtár is. A v e z e t ő s é g , f e l e l ő s -
E szerint 1916. évi április hó 20-án a pénz- s é g e tudatában, kérte ugyan a várost, h o g y
tárkészlet 64.480*36 K. az épületben l e v ő 2 elemi iskolai helyiséget
engedje át a múzeumnak, h o g y így a k ö n y v -
Bevételek :
tárat és a túlzsúfolt raktárat legalább k e z e l -
1. Á l l a m s e g é l y b ő l :
hetően és h o z z á f é r h e t ő e n felállíthassák, de
1910-ben . . . 134.626*— K.
kérelme, az iskolai helyiségek általános
1913-ban... ... 49.600"— K.
hiánya miatt, nem volt teljesíthető.
1916-ban ... 70.000*— K.
Állami s e g é l y t és megyei s e g é l y t 1915-ben
2. A d o m á n y o k b ó l 20.912*62 K.
sem kapott a múzeum. Emiatt le kellett mon-
3. Kamatokból ... 12.170*01 K.
dania minden m e g k e z d e t t ásatásról, g y ű j t é s -
4. S z ő n y e g e k b ő l és hímzé-
ről s a tervbe vett szekrény stb. b e s z e r z é -
sekből ... 9.307*13 K.
sekről. A város adta 2 4 0 0 K volt az e g y e -
5. A régi kultúregylettől ... 25.000*— K.
düli forrás, amelyből a fenntartási és d o l o g i
6. Váltókölcsönből 54.000"— K.
kiadásokat, tiszteletdíjakat, apróbb vásárlá-
7. Kultúrpótadóból (1 914/1 5.) 19*607*01 K.
sokat fizethették.
Kiadatott építkezésre ... 345.850*10 K.
A gyűjtemények gyarapodása számban nem
F i z e t e n d ő még . . . ... . . . 62.252*88 K.
volt sok, d e értékben annál becsesebb.
Költségvetés az 191(5. é v r e :
A régiségtár a F ő f e l ü g y e l ő s é g g o n d o s k o d á -
Bevétel... 21*960*— K.
sából állami letétképen megkapta azt a n é g y
Kiadás 22*462*— K.
régi erdélyi imaszőnyeget, melyeket idáig a
Hiány . . . 5 ° 2 " — K. miskolczi ref. egyház avasi templomában őriz-
A költségvetési hiány onnan származik, tek. E s z ő n y e g e k a következők :
h o g y a rendes bevételekből 5 0 0 0 K-t a kultúr- 1. H a t o s z l o p o s imaszőnyeg. 1*83 m. hosszú,
ház pénztárába utaltak át. 1*32 m. s z é l e s . C s o m ó z o t t . XVI1. sz. (Orsz.
A z E g y e s ü l e t ügyeit az igazgatótanács ad- M . Iparművészeti M ú z e u m Erd. török s z ő -
minisztrálja, a házépítés pénztári és felügyeleti nyegek kiáll, lajstroma. 271. sz.)
teendőit p e d i g az építési bizottság látja el. 2. I m a s z ő n y e g , fülkés. 2*02 m. hosszú, 1*31
A z E g y e s ü l e t egyébként az 1916. e s z t e n d ő - m. széles. C s o m ó z o t t . XVI1. sz. (U. ott
ben komoly tevékenységet fejt ki s ez évben 248. sz.)
újra rendezi a muzeális anyagot, háborús 3. I m a s z ő n y e g , fülkés, 1727. évszámmal.
múzeumot létesít, a szabadoktatási tevékeny-
AZ * UR * ASZTaLáRa * KÉSZÍT *
s é g e t kiterjeszti a vidékre is és kiállításokat
s hangversenyeket rendez. ETETt * SZŐNYEG.
A háború kitörése óta az E g y e s ü l e t min- A * B * N * S Z A B Ó * CZÉH *
den nyilvános működése — amelyért belépési A J Á N D É K A * 1727
díjat szed — kivétel nélkül h a d s e g é l y z ő és 1*52 m. hosszú, 1*29 m. széles. Csomózott.
háborús jótékonyczélt szolgál. Ezen a téren (U. ott 2 5 6 . sz.)
az Erzsébet jótékonysági szakosztály hadi- 4. N a g y o b b s z ő n y e g (ú. n. Usák) XVI1. sz.
árvák, Vörös-Kereszt, rokkantak, katonák kará- 2*77 m. hosszú, 2*05 m. széles. Durvább c s o -
csonya stb. czimeken tekintélyes ö s s z e g e k e t mózású.
adott ki. A n é g y s z ő n y e g nemcsak iparművészeti és
45. M 1 S K O L C Z . 1. A Borsod-Miskolczi ipartörténeti szempontból becses a múzeumra
118
Jl Jfíúzeumok és J^önyvtárak Orsz. 'Főfelügyelősége
nézve, hanem főleg azért is, mert az avasi
templom régi felszereléséhez tartozván, ama
kevés miskolczi emlékek hírmondói, melyek
a XVI1. sz. zavaros és mindent elpusztító
időszakából maradtak fenn. Átadásukat Miha-
lik J. orsz. f e l ü g y e l ő júl. 31-én a helyszínén
személyesen foganatosította.
Igen becses az a gyarapodás is, mely
E ö t v ö s Károly, az országosan ismert p o l i -
tikus és író ajándékából került, E ö t v ö s Ká-
roly Lajos ny. tanfelügyelő szives k ö z b e n -
járásával a múzeumba. 1863-ban a D r é g e l y -
palánki vár restaurálásakor a vár omladékában
e g y igazgyöngyökkel és drágakövekkel kira-
kott aranynyaklánczot találtak, mely utóbb
gróf Károlyi Gábor tulajdonába került, ő
adta azt 1865-ben E ö t v ö s Károlynak, ki e g y
régebbi Ígérete alapján most a miskolczi
múzeumnak adományozta, ajándékával és m e g -
tisztelő figyelmével hálára kötelezvén a m ú -
zeumot. A nyaklánczon váltakozva i g a z g y ö n -
gyök (8) és piros ékkövek (10) vannak díszes
keretekben összefoglalva, a nyakra való láncz
közepén 3 nagyobb és t ö b b kisebb igaz-
gyöngyökkel ékesített násfaszerű rész csüng
le a mellrészre s ettől jobbra-balra 2 - -3
kisebb f ü g g ő dísz van. A záró csatton, m e l y
újabb keletű, mint maga a láncz, reneszánsz-
barok stilű virágok s a Hunyadiak g y ű r ű t -
tartó hollós czímere van bevésve. A z ékszer
a régi magyar ötvösművészet egyik igen s z é p
alkotása s a múzeum régiségtárának valóban
értékes látnivalója.
Megemlítjük még azt a 12 fényképből álló
érdekes sorozatot, mely az 1 878-iki miskolczi
árvíz rombolásait örökítette m e g . Dr. Pfliegler
Imre ajándéka.
A z éremtár gyarapodása 2 6 9 db volt, nem
számítva a csere alatt álló 2 1 4 dbot. N e v e -
zetesebbek : 1 thasosi ezüst tetradrachma,
1 kotinus tipusú kelta ezüst pénz, magyar
árpádházi és vegyesházi pénzek, Habsburg-
kori egész és rész tallérok, erdélyiek, k ö z t e
6 tallér: Báthory Kristóf i 5 8 o - i és Báthory
Gábor 161 í - i féllapú tallérai, Bethlen Gábor
1628-1 c — c veretű féltallérosa stb. A kül-
földiek között felemlítendő Sándor János
Asen bolgár czár ezüst p é n z e (1331 — <365).
A z emlékérmek csoportja különösen miskolczi
érmekkel (13) és bárczákkal (7) gyarapodott,
melyek összegyűjtésére kiváló g o n d o t fordí-
tanak. N e v e z e t e s e b b emlékérmek: kétféle
selmeczi ezüst barátságérem, Bethlen Gábor
szép ezüst érme, 111. Károly koronázási n a g y
ezüst érme stb. Papírpénzek: újhelyi 111 kr.
1848-ból, az 1784., 1816., 1849-i bécsi és az
1849-i A l m á s s y - f é l e bankó-sorozatok nagy
ívekre nyomott formulárei, háborús papír-
pénzek. A bárczák között becses e g y d o g -
nácskai réz bányabárcza.
A természetrajzi tár a hámori barlangokban
(Szeleta, Puskaporos, Lillafüred, Balla) kiásott
diluviális állatok csontmaradványaival (90 db)
gyarapodott. A z e d d i g i ásatásokból kikerült
anyagot a Földtani Intézetben dr. Kadic O t t o -
kár r e n d e z t e és meghatározta, ebből a
múzeum az őt m e g i l l e t ő részt kapta meg a
fenti sorozatban. M o s t már csak a barlangi
medve csontvázának összeállítása van hátra.
A könyvtár 74, a levéltár 5 dbbal gazda-
godott, az előbbi 4 7 6 1 , az utóbbi kereken
2500 db, ide nem számítva a helyszűke miatt
ki nem csomagolható Horváth Lajos könyv-
tárat és a diósgyőri volt koronauradalom
levéltárát.
Buday József tanár a mult évben 26 izben
tett növénygyüjtő kirándulást a Bükkbe s a
m e g y é b e . Gálffy Ignácz elnök két izben tár-
gyalt múzeumi ü g y e k b e n a fővárosban, Le-
szih A. titkár pedig M e z ő k ö v e s d e n volt hiva-
talos kiküldetésben.
Jl gyűjtemények törzsanyaga az 19 1 j . év végén.
Könyvtár: 4761 k ö n y v ; 2 5 0 0 kézirat, oklevél
és e g y é b .
Régiséglár: 3196 ő s k o r i ; 63 római; 1348
k ö z é p - é s újabbkori ; 8 1 3 6 érem és p é n z j e g y .
Néprajzi tár: 1455 magyar tárgy.
Képzőművészeti gyűjtemény: 96 tárgy.
Természetrajzi gyűjtemény: 4233 állat; 1 nö-
v é n y ; 2 5 0 2 ásvány és kőzet.
Jlz intézet saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 7-87 K ; M i s -
kolcz városától nyert s e g é l y : 2400 K ; kama-
tok : 15-50 K. Ö s s z e s e n : 2423-37 K.
Jlz intézet saját javadalmának felhasználása.
Személyi kiadásokra f o r d í t o t t : 1200 K - t ; a
gyűjtemények gyarapítására: 385-17 K-t;
bútorozásra és f e l s z e r e l é s r e : 250 K - t ; irodai
szükségletekre és javításra : 1 67*02 K - t ; rend-
kívüliekre : 3 5 0 K-t. A pénztári maradvány
1915 végén : 71*18 K.
Jlz intézet vagyoni állása. Alapítványi törzs-
vagyon : 6 0 0 0 K ; alapítványi jelleggel nem
biró t ő k e : 1600 K ; pénztári maradvány:
71*18 K : az e g y l e t t ő l eredő követelés:
1970*47 K. Tiszta v a g y o n : 9641*65 K.
Jlz intézet személyzete. I g a z g a t ó : Gálffy
Ignácz felső keresk. iskolai igazgató. Ő r ö k ;
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
Leszih Andor múzeumi titkár. (Tiszteletdíja
évi 6 0 0 K.) Biró Sándor. (Tiszteletdíja évi
4 0 0 K.) S z o l g a : P é t e r f y János. (Díjazása évi
200 K.) A z illetményeket a múzeum fizeti.
46. M 1 S K O L C Z . 11. A z ág. hitv. ev. egy-
ház nyilvános könyviárának 1915. évi műkö-
déséről és állapotáról a könyvtáros mind-
ö s s z e ezt jelenti : « A könyvtár e g y részét a
helyben ápolt sebesült katonák rendelkezésére
bocsátottuk. Könyvtár szaporodás 12 mű 20
kötetben».
A rovatos ívek adatai szerint a könyvtár
törzsállománya az 1914. év végén 7978
könyv volt; e h h e z járult 1915-ben 12 kötet
állami letét, mint ö s s z e s gyarapodás. Ezzel a
könyvtár 1915. évvégi állománya 7990 kötetre
emelkedett. Ugyancsak a rovatos kimutatás
szerint a könyvtár az elmúlt évben hetenként
kétszer volt nyitva s «1147 látogató 925 da-
rabot használt belőle.»
71 könyvtár saját javadalmának kimutatása.
Kamatok : 300 K.
A könyvtár saját javadalmának felhaszná-
lása. Személyi kiadásokra f o r d í t o t t : 300 K-t.
A könyvtár vagyoni állása. Alapítványi törzs-
vagyon : 6 0 0 0 K. Tiszta v a g y o n : 6000 K.
A könyvtár személyzete. Könyvtáros: Csók
G y ö r g y ev. lelkész. (Tiszteletdíja évi 300 K
a T e ö r e ö k - f é l e alapból.)
47. N A G Y B Á N Y A . A Városi Múzeum,
mely a N a g y b á n y a i M ú z e u m - E g y e s ü l e t k e z e -
lése alatt áll, 1915-ben állandóan zárva volt,
mert a múzeum őre és pénztárosa katonai
szolgálatot teljesít. A múzeumegyesület ü g y e i t
jelenleg N é m e t h Béla áll. főgimn. tanár, az
Egyesület titkára vezeti.
48. N A G Y E N Y E D . A Bethlen-Kollégium
gyűjteményei. A könyvtár az államsegély elma-
radása következtében az 1915. év folyamán
vétel útján csak 79 új művel gyarapodhatott,
de l e g n a g y o b b visszafejlődés mutatkozik a
folyóirat-szakban, minthogy (összesen mintegy
800 K értékben) sem 1915-re, sem 1916. évre
nem rendelhettek meg számos, e d d i g évek
hosszú során át járt folyóiratot, amelyeknek
utólagos pótlása azonban elodázhatatlanul
szükséges.
H o g y a könyvtár gyarapodása a viszo-
nyokhoz képest általában mégis e l é g tekin-
télyes számot mutat fel, az tisztán az aján-
dékozók bőkezűségének köszönhető. Közülök
különösen kiválik Kiss E r n ő nagyenyedi vin-
czellérképző-intézeti tanár, aki egymaga mint-
egy 4 2 6 K értékű, többnyire magyar iro-
fejlődése az 79/5. évben 119
dalomtörténeti becsű művel gazdagította a
könyvtárt. Ajándékozás útján az állami letét-
tel együtt 139 mű érkezett be 272 darab-
ban. A gyarapodás értéke így összesen 1907
K 52 fillérre rúg.
A könyvtár forgalma a világháború miatt
szintén csökkenésnek indult, amennyiben a
m e g e l ő z ő évi 695 helyett csak 4 0 5 - e n vették
igénybe, 3 0 0 5 művet 5 4 0 9 darabban kölcsö-
nözvén ki, vagyis 854 művel és 2537 darab-
bal kevesebbet, mint az 1914-iki évben.
A régiségtár a háború miatt régészeti kuta-
tásokat m é g kevésbbé v é g e z h e t e t t az 1915.
évben, ú g y h o g y az ásatási anyaggal nem is
gyarapodott. Ami szaporodás van, az főképen
ajándékozásból gyűlt össze. Ezek között l e g -
fontosabbak azok a nagyszámú harczi e m -
lékek, a világháborúnak csaknem mindenik
csatateréről, amelyeket a Bethlen-kollégium
volt és jelenlegi tanítványai valósággal vetél-
kedve igen nagy mennyiségben küldenek az
iskola régiségtárába. Ezekről leltározás után
fognak beszámolni.
A néprajzi gyűjtemény, minthogy a háború
bizonytalan időre elhúzódása miatt mind
kevesebb reménység lehetett a katonai szol-
gálatot tevő Zarándi Knöpffler Gyula, a nép-
rajzi gyűjtemény őrének, v i s s z a t é r é s é h e z : a
kollégiumi elöljáróságnak v é g r e is g o n d o s -
kodnia kellett helyetteséről. Így bizta meg
a néprajzi gyűjtemény ideiglenes kezelésével
1915. október közepétől kezdve G y ö r g y
Ferenczet, aki számbavette az anyagot, lel-
tári számokkal látta el a mult évben még
leltározatlan tárgyakat s a néprajzi anyag
egy részének czélszerűbb és biztosabb e l h e -
l y e z é s e végett még e g y nagy üveges szek-
rényt rendelt meg.
A z őr nélkül maradt természetrajzi gyűjte-
mény vezetésével a Bethlen-kollégium elöl-
járósága 1915. s z e p t e m b e r havától Bartsch
Józsefet bízta meg. A megbízatás azonban
csak ideiglenes s e g y iskolai évre szól. Te-
kintve azt a körülményt, h o g y a gyűjtemény
most államsegélyt nem élvez, az évi gyara-
podás csak 9 darabot tüntet fel az állattani
osztályban.
A z itt lefolyt munka f ő l e g a m e g l e v ő anyag
konzerválására szorítkozott.
A gyűjtemények törzsanyaga az 1915. év végén.
J^önyvtár: 39.794 k ö n y v ; 5198 hirlap; 667
kézirat; 16 e g y é b .
T^égiséglár: 3712 ő s k o r i ; 8 6 4 r ó m a i ; 6 0 9
k ö z é p - és újabbkori; 3 9 4 7 érem és p é n z j e g y .
IIo Jl Múzeumok, és J^önyvtárak Orsz.
Néprajzi tár: -jiG m a g y a r ; 537 hazai nem-
zetiségi ; 3 rokon népi ; 22 külföldi művelt
népi; 107 külföldi primitiv-népi tárgy.
Természetrajzi gyűjtemény: 26.735 állat;
8020 n ö v é n y ; 12.899 ásvány és k ő z e t ; 1282
egyéb.
A könyvtárt 7 nyitási napon 352-en láto-
gatták s használtak 5409 db könyvet. A többi
gyűjteményt 1 nyitási napon 802-én láto-
gatták.
Jlz intézet személyzete. Igazgató : Fejes Áron
rektor-professzor. Ö r ö k : Farnos D e z s ő dr.
(tiszteletdíja évi 400 K.), Bodrogi János,
György Ferencz, Bartsch József. Írnok: W^ild
Tamás VI1. o. t. és D e z s ő László VI. o. t.
(Díjazásuk évi 200 K.) S z o l g a : Zsigó János.
Az illetményeket a Bethlen-kollégium p é n z -
tára fizeti.
49. N A G Y K Á R O L Y . Szatmár vármegye Mú-
zeumának 1915- cvi állapotáról és fejlődésé-
ről — é p ú g y , mint az 1 9 1 1 — 1 9 1 4 . éviek-
ről — jelentést nem küldtek.
50. N A G Y S Z O M B A T . A Városi közkönyv-
tár és Történeti Emléktár. Haláleset szomorú
jelentőséget ad annak a keretnek, amely az
intézet jelentését körülfonja. Rövid egymás-
utánban haltak el az intézmény mellől b ö l -
csőjének első ringatói : alapítóját, A l s z e g h y
Jánost, akinek a nagyszombati temetőben
állított emlékköve a legnemesebb munkájául
ezt az alapítást jelöli meg, az elmúlt évben
derék Segítőtársa, Konsch Ignácz polg. isk.
tanár követte. Konsch Ignácz nem volt út-
törő, exponált harczosa a magyarosodásnak;
benne nem volt meg a nagyotkezdőnek bátor-
sága, a czéltudatos törekvőnek nyughatatlan
harcziassága, a mindig jobb útra igyekvőnek
kereső szeme ; nem volt meg a kultúra gya-
korlott harczosának állandó mozgékonysága,
könnyed készsége a rögtöni szembenállásra,
hirtelen visszavágásra való t e h e t s é g e ; de
nemes barátsága, mely az intézmények meg-
alapítójához fűzte, önzetlen szeretetté vált
azok iránt és ezeket szerető gonddal, egész
tehetségével szolgálta. A könyvkikölcsönzé-
seknél a könyvtári készletben való tájékozott-
sága és fáradhatatlan gyorsasága megbecsül-
hetetlen segítség volt, annál inkább, mert
soha semmit érte el nem fogadott. A magyar
közművelődés önzetlen munkásainak egyik
Nestora szállt vele sírba.
A z ő halálával a könyvtár kezelésében ter-
mészetszerűleg változás állott b e : a Pozsony-
megyei Magyar Közművelődési Egyesület
Főfelügyelősége
nagyszombati fiókjának elnöksége — 1908-ban
a fiókra bízta a város e kulturális intézmé-
nyeinek kezelését -— a könyvkikölcsönzésnél
való segédkezésre Proksa Lajos városi írno-
kot kérte föl és úgy határozott, h o g y a város-
adta segélyből évi 100 K-val fogja fárado-
zását jutalmazni.
A z intézmények anyagában nem történt
sok változás: özv. Fruttigerné hagyatékából
158 db könyvet kapott a könyvtár (a német
irodalomnak jobbára klasszikus termékeit); a
M a g y a r Nyelvőrnek és a Magyar N y e l v é -
szetnek évfolyamai az alapító hagyatékából
tétettek át; Winterbergné úrnő 52 dbbal,
Borovánszky E d e főügyész, a fiók elnöke, 3
kötettel, a városi tanács is ugyancsak 3 kö-
tettel gyarapította a könyvkészletet; a városi
segélyösszegből viszont a folyóiratokat ren-
delték meg újra.
A Történeti Emléktár gyarapítására az
intézet vezetője tervezett vállalkozását meg-
valósította. A Főfelügyelőség ajánlólevelével
és a városi tanács megfelelő jegyzőkönyvi
kivonatával fölkereste a város körüli plébániák
jórészét (Alsó-Diós, F e l s ő - D i ó s , Bélaház,
Bogdány, Ottóvölgy, Szomolány, Gerencsér,
Rózsavölgy, Vágmagyarád), h o g y a lomtári,
vagy egyébként nem használt emléktárgyakat
letétbe kérje. A városi tanács a vállalkozásra
a maga fogatát biztosította, ahol a falvak a
vasúti állomástól nagyon elestek. A plébá-
nosok is lekötelező szívességgel állottak ren-
delkezésre, — egyetlen egy helyen, Vágmagya-
rádon, volt úgy a két hivatalos ajánlólevél,
mint a katholikus «Magyar Kultura» szer-
kesztőbizottsági igazolványa hiábavaló: a plé-
bános minden felvilágosítást és fáradságot
(még a szomszéd templomba való átkisérést
is) megtagadta. Az eredmény azonban mégis
semmis: ennek az oka egyrészt a teljes
apathia minden emlékbecs iránt, másrészt az,
hogy már nagyon is végigkilincseltek ott az
élelmes régiségkereskedők és nem üres zseb-
bel. Sok egyházi tárgy az újraépítés alkal-
mából elhányódott, legjobb esetben a falu
népe közé került és itt vagy elkallódott, vagy
nagyon is rekvirálhatatlan magántulajdonná
vált. Két helyt, Alsó-Dióson és O t t ó v ö l g y ö n
műgyűjtő egyházatyákra akadtak, akik e l ő -
deik mulasztását nemes buzgalommal pró-
bálják helyrehozni. Az emléktár fáradozása
tehát mindössze 3 szobrot (egy a X V L - X V 1 1 . ,
kettő a XVI11. sz.-ból), két egyszerű fali-
gyertyat ártót, e g y régi lakatot, faragott
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
Krisztust (XIX. sz.), két rozettadíszt (XIX.
sz.) és a XIX. sz. elejéről való Preces mis-
sales-t szerezhetett. Sikerült továbbá kiállí-
tás czéljára a nagyszombati egykori ben-
c z é s gimnázium ifjúsági imakönyvének e g y
példányát is kikérni.
A negativ eredmény azonban némi új indí-
tékot is a d o t t : a v e z e t ő s é g értesülvén arról,
h o g y az e g y s z e r ű földmíves nép régi nép-
művészeti emlékeket is őriz (pl. a XVI. szá-
zadból való kézifestéses házasságlevél), a köz-
művelődési fiók februári közgyűlésén Perger dr.
járási főszolgabíró szives igéretét sikerült
megnyerni arra, h o g y a jegyzői kar figyelmét
fölhívja az emléktár g y ű j t e m é n y e i r e és őket
felszólítja, h o g y a nép között olyan irány-
ban hassanak közre, h o g y az az ilyetén em-
lékeket az emléktárba letétbe elhozza és
különösen halálozások esetén a hagyatékosz-
tásnál viseljék szivükön az emléktár érdekeit.
U g y a n é közgyűlésen a gyűjtemények veze-
tője részletesen ismertette azokat az emlé-
keket, amiket a város közönségének ragasz-
kodásától a város kulturális múltjának ébren-
tartására a gyűjteményekbe várhatni: — és a
könyvtár éber jóltevője, a város polgármes-
tere, nemcsak közremunkálkodását ígérte meg,
de a levéltár v é g l e g e s elrendezése utánra
kilátásba helyezte, h o g y onnan is állíthat ki
az emléktár.
A folyosóterem, melyben régi emlékek
vannak elhelyezve, a városi tanács jóvoltából
e g y ablakkal g a z d a g o d o t t és így teljesen vilá-
gossá vált, kifestetett újra és í g y benne a régi-
ségeket szemléletesebben rakhatták szét.
A k ö z ö n s é g érdeklődéséről örömmel lehet
megemlékeznünk: a könyvtári állandó könyv-
kikölcsönzők száma 120-ra emelkedett, úgy
h o g y kiszolgálásuk alapos munkát ad. Elis-
meréssel kell megemlítenünk, h o g y a rendes
kezelőknek maga dr. Borovánszky E d e , a
fiók elnöke is, csaknem minden vasárnap
délelőtt segít.
A gyűjtemények törzsanyaga az / 9 / j . év végén.
T^önyvtár: 11.312 k ö n y v ; 116 hírlap; 136
a p r ó n y o m t . ; 25 t é r k é p ; 8 kézirat; 157 e g y é b .
A z emléktári részben 75 könyv, 4 5 3 hírlap,
229 aprónyomtatvány.
T{égiségtár: 1 őskori ; 1 római; 4 8 8 k ö z é p -
és újabbkori ; 4 kegyeleti t á r g y ; 615 érem
és p é n z j e g y ; 8 nyomtatvány; 11 t é r k é p ; 246
rajz; 9 5 7 oklevél és irat.
A könyvtárt 30 nyitási napon 120-án láto-
gatták s használtak 4 2 1 0 db könyvet. A többi
fejlődése az igj5. évben
gyűjteményt 2 nyitási napon 3 tanintézet
növendékei látogatták.
A z intézet fenntartójától nyert javadalma:
600 K. E b b ő l személyi kiadásokra f o r d í t o t t :
4 0 0 K - t ; a gyűjtemények gyarapítására: 150
K-t; a h e l y i s é g fenntartására: 50 K-t.
A könyvtár és emléktár N a g y s z o m b a t város
tulajdona, mely a P o z s o n y i Közművelődési
E g y e s ü l e t nagyszombati fiókjára bízta a k e z e -
lést. Ennek a fióknak elnöke dr. Borovánszky
E d e városi t. f ő ü g y é s z , alelnöke s e g y b e n a
gyűjtemények főkezelője dr. A l s z e g h y Z s o l t
budapesti áll. főgimn. tanár. A gyűjtemény
őre A l s z e g h y Jánosné, az alapító ö z v e g y e ,
kinek tiszteletdíja a városi segélyből évi
400 K. Í r n o k : Proksa Lajos városi díjnok.
(Díjazása évi 100 K.)
51. N A G Y V Á R A D . 1. A Biharmegyei és
Nagyváradi T{égészeti és Történelmi "Egylet
működésén is nagyon meglátszik a világ-
háború. A szellemi élet majdnem teljesen
pang, mert az elméket nem annyira a multak
emlékezete, mint inkább a bizonytalan j ö v ő
sejtelme tölti el.
A z államsegély 1914. évi maradványát a
múzeum a néprajzi gyűjtemény további g y a -
rapítására használta fel, a többi g y ű j t e m é n y
azonban csak szórványos ajándékok révén
gyarapodhatott. A z ásatást a jobb időkre
halasztották s kiadvány sem jelent meg
1915-ben az E g y l e t részéről.
A v e z e t ő s é g működése majdnem csak a
f o l y ó ügyek elintézésére szorítkozott. Tar-
tottak e g y rendes évi közgyűlést és három
választmányi ülést. A múzeum gyűjteményei
szokásos időben nyitva állottak, de a láto-
gatók száma csekély volt.
A gyűjtemények törzsanyaga az 19 1 5. év végén.
\önyvtár: 3936 könyv ; 166 hírlap; 138 apró-
nyomt. ; 20 térkép ; 2 6 4 7 kézirat; 782 e g y é b .
7\égiségtár: 2502 ő s k o r i ; 292 r ó m a i ; 2 5 9 4
k ö z é p - és újabbkori ; 47 kegyeleti t á r g y ;
8 4 4 8 érem és p é n z j e g y .
Néprajzi tár: 1111 magyar; 2 hazai nem-
zetiségi ; J14 rokon n é p i ; 6 külföldi művelt
népi tárgy.
J^épzőművészeli gyűjtemény: 36 s z o b o r ; 78
f e s t m é n y ; 442 rajz és metszet; 8 7 f é n y k é p ;
201 modern iparművészeti tárgy.
A könyvtárt 135 nyitási napon 200-an
látogatták s használtak 80 db könyvet. A többi
gyűjteményt 135 nyitási napon 1140-en láto-
gatták. Látogatási díjakból befolyt 178^70 K.
Az Egylet saját javadalmának kimutatása.
16
 122 Jl Jfíúzeumok és J^önyvtárak Orsz. 'Főfelügyelősége
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 269*88 K ;
pártfogóktól nyert javadalom: 7 0 0 K ; tag-
sági díjak: 348 K ; használati díjak és a d o -
mányok: 405*98 K ; kamatok: 5 4 5 - 4 0 K ;
rendkívüli bevételek: 7 2 8 0 K. Összesen:
9549-26 K.
Az "Egylet saját javadalmának felhasználása.
Kölcsöntörlesztésre f o r d í t o t t : 1197-64 K - t ;
személyi kiadásokra: 319-92 K - t ; a g y ű j t e -
mények gyarapítására : 1 1 2-74 K - t ; irodai
szükségletekre: 86-19 K - t ; a helyiség fenn-
tartására: 114 K - t ; biztosításra, adóra és
rendkívüliekre: 7326*58 K-t. A pénztári ma-
radvány 1915 v é g é n : 3 9 2 - 1 9 K.
Az Egylet vagyoni állása. Alapítványi törzs-
vagyon: 2 0 0 0 K ; alapítványi jelleggel nem
biró tőke : 7 7 0 K ; építkezési alap : 8 0 0 0 K ;
pénztári maradvány: 392*19 K. T a r t o z á s :
A Jelzálog-Hitelbanknál még fennálló 2 0 évi
törlesztés.
Az Egylet személyzete. E l n ö k : dr. Beöthy
"László v. b. t. t., orsz. k é p v i s e l ő ; ü g y v e z e t ő1 konyha, 1 kamara, 1 c s e l é d s z o b a és 1 fürdő-
alelnök: dr. 'karácsonyi János kanonok, a M .
Tud. Akadémia tagja ; ő r ö k : J^özépessy Gyula,
dr. J\émethy Gyula. Szolga : Barta Gyula (évi
200 K és természetb. lakás az E g y l e t t ő l ) ;
teremőr: Kató János (évi 140 K és természetb.
lakás az Egylettől).
52. N A G Y V Á R A D . II. Városi Nyilvános
"Közkönyvtár. A világháború második e s z t e n - G y ö r g y E r n ő - f é l e ház lakásrészletét kibé-
dejében a könyvtár igen fontos missziót tel-
jesített: a lélekgyógyítás nehéz munkáját.
A több mint három és félszeresére e m e l -
kedett kölcsön-forgalom ennek a ténynek
legfényesebb bizonyítéka.
A nagyváradi könyvesház fölépítésére vonat-
k o z ó terveket a világháború bizonytalan időre
elodázta. Annál kellemesebb az az örvendetes
tény, hogy a háború második e s z t e n d e j é b e n
a könyvtár olyan alkalmas és minden tekin-
tetben m e g f e l e l ő helyiséghez jutott, amely
hosszú időre állandó otthonául szolgálhat.
Bár az államsegély elmaradása következtében
a gyarapodás messze maradt a mult évek
gyarapodása m ö g ö t t , az értékes Bunyitay-
könyvtárban tekintélyes könyvanyaggal g y a -
rapodott a könyvtár állománya. A z új h e l y i -
s é g megszerzéseért Nagyvárad város nemesen
g o n d o l k o z ó tanácsát, a B u n y i t a y - f é l e aján-
dékért pedig g r ó f Széchenyi M i k l ó s m e g y é s
püspököt illeti a köszönet. D e köszönetet
érdemel Kerner ezredes, a nagyváradi lába-
d o z ó - o s z t a g parancsnoka is, aki ú g y a könyv-
tár átköltöztetésére, mint a hadbavonult
könyvtári szolga helyettesítésére időről-időre
alkalmas embereket volt szives a könyvtár-
hoz kivezényelni.
A könyvtárbizottságban az a változás tör-
tént, h o g y a polgári leányiskola Osváthné
Krucsó M a r g i t h e l y é b e O l t y M ó z e s n é t kül-
dötte ki időközben a bizottságba. A bizottság
ügyeit a hadbavonult dr. Thury László alel-
nök helyett e g é s z éven keresztül dr. Adorján
Ármin biz. előadó v e z e t t e .
A könyvtárbizottság 3 gyűlést tartott.
A január 25-iki g y ű l é s egyetlen tárgya a
könyvtár alkalmasabb h e l y i s é g b e való átköl-
töztetése volt. A v e g y e s bizottság szemlét
tartott a könyvtárban és megállapította, h o g y
a jelenlegi b é r h e l y i s é g a könyvtár czéljaira
immár alkalmatlan. A bizottság 3 h e l y i s é g e t
is megszemlélt s azok közül dr. G y ö r g y E r n ő
Rimanóczy-utcza 5. szám alatt lévő házát
találta a könyvtár czéljaira l e g m e g f e l e l ő b b -
nek. A tulajdonos a 6 szoba, 1 előszoba,
szobából álló lakást 3 4 0 0 K bérösszeg, 7°/o-os
vízdíj és a csatornázási pótadó, vagyis ö s s z e -
sen 3 6 3 8 K - é r t hajlandó bérbeadni. A könyv-
tárbizottság, miután reméli, h o g y az ajánlati
összegből sikerül még valamit leengedtetni,
meg a világításon is l é n y e g e s megtakarítást
lehet majd elérni, elhatározta, hogy a dr.
reli, ha azt a tulajdonos hajlandó lesz 3 2 0 0
K bérösszegért, a csatornázási és vízdíjért
legalább 5 évi időtartamra bérbeadni.
A márczius i - é n tartott g y ű l é s b ő l m e g k e -
resték a városi tanácsot, h o g y a Múzeumok
és Könyvtárak Országos F ő f e l ü g y e l ő s é g é t ő l
katalógus készítésére e n g e d é l y e z e t t 6 0 0 K
rendkívüli s e g é l y t külön betéti könyvecské-
ben kamatoztassa.
Bodnár János könyvtárőr előterjesztette a
kiküldött bizottság részéről is letárgyalt és
elfogadott ügyrendet, melyet a könyvtár-
bizottság v é g l e g e s e n megállapított.
Tárgyalták és elfogadták a könyvtár 1914.
évi működéséről szóló jelentést, melyet 300
példányban kinyomattak és szétküldtek. T u d o -
másul vették az elnök jelentését, melylyel
bemutatta a könyvtár új bérhelyiségére vonat-
kozó bérleti szerződést. E szerint dr. G y ö r g y
Ernőtől kibérelték a Rimanóczy-utcza 5. szám
alatt lévő házának az Ezredévi Emléktérre
n é z ő emeleti lakrészét 5 évi időtartamra évi
3 2 0 0 K bérért, továbbá 2 3 4 K csatornázási
és vízdíjért; g o n d o s k o d o t t a telefonnak a
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények fejlődése az 7 9 / 5 . évben 123

könyvtár helyiségeibe való bevezetéséről ; a szolga fölmentését is javaslatba hozta, őt

ruhatári szolgai teendők végzésére p e d i g e g y
második szolgát alkalmazott.
Megkeresték a vármegye alispánját
N a g y v á r a d város polgármesterét, h o g y a vár-
m e g y e i , illetőleg a városi hivatalokat uta-
sítsák, miszerint minden a háborúra vonat-
kozó irást, falragaszt, kiadványt, röpiratot
m e g ő r z é s végett a városi könyvtárnak küld-
jenek be.
A F ő f e l ü g y e l ő s é g t ő l a könyvtár állományá-
nak megfelelő e l h e l y e z é s é r e néhány Schlick-
N i c h o l s o n - f é l e vasállvány adományozását kér-
ték.
O z v . U g r ó c z y Kálmánnét, aki több izben
n a g y o b b mennyiségű könyvet adott ajándékba,
ú g y h o g y azok értéke már meghaladja az
1000 K-t, a könyvtár alapító tagjai közé
iktatták.
A július hó 14-én tartott g y ű l é s e n a könyv-
tár szervezeti szabályzatának e g y n e h á n y sza-
kaszát módosították s az í g y módosított
szabályzatot jóváhagyás végett a törvény-
hatósági bizottság útján fölterjesztették a m.
kir. belügyminiszterhez; Horváth István képző-
tanár megkeresésére a kölcsönzés ingyenes
kedvezményét a város területén lakó összes
tanárokra és tanítókra is kiterjesztették és
i l y e n szellemben elrendelték a szervezeti
szabályzatnak és az ügyrendnek megfelelő
átmódosítását;
tudomásul vették, h o g y a bemutatószemlén
alkalmasnak talált könyvtárőr fölmentése érde-
kében az elnökség előterjesztést tett a város
polgármesterének; ugyanez alkalommal
azonban a polgármester nem találta nélkü-
lözhetetlennek s nem is terjesztette föl, a könyv-
és tárőr fölmentése azonban már le is é r k e z e t t ;
ugyancsak tudomásul vették az elnök elszá-
moló jelentését a 265 K rendkívüli s e g é l y -
ről, melyből 175 K-ért e g y 12 fiókos
Karthoték-rendszerű szekrényt és 2 0 . 0 0 0 db
kartonlapot vásároltak ; tudomásul vették ama
jelentését, h o g y a hátralékos kölcsönzőktől a
könyvek birói behajtása iránt a városi fő-
ü g y é s z h e z intézett előterjesztést;
köszönetet szavaztak az A n d r é n y i K. és
fiai nagykereskedő czégnek, amiért a könyv-
tár részére e g y nagy tükrös fali ruhafogast
ajándékozott, továbbá Szabó Károly asztalos-
mesternek, aki e g y nagy álló kétoldalos ruha-
fogast készített a ruhatárba szintén ajándékba.
Tudomásul vették a leltárvizsgáló bizottság
jelentését, mely szerint a könyvtár vagyona
1915. január hó i - é n kitett:
1. Könyvekben: 1 1.928 köt.
könyv értéke ._ .. 6 7 . 1 1 7 K 26 f.
2. Bútorokban és e g y é b föl-
szerelésekben . . . . . . . . 3.71 3 K 74 f.
3. L e t é t e k b e n . . 8.334 K — f.
Összesen 79.165 K — f.
A z ez alkalommal megejtett és mindenre
kiterjedő vizsgálat a könyvtárban minden
téren a l e g n a g y o b b rendet és pontosságot
találta.
A könyvtár fenntartásának költségeit a há-
ború második esztendejében is teljesen a város
a viselte a következő számadások szerint:

Jl) Szükséglet.

Tényleg
Előirányzott Több Kevesebb
A tétel megnevezése elköltött

K f K f K f K f

Fizetések, tiszteletdíj, lakásbérek és

a szolga ruhapénze 6692 — 6645 7 6 — — 46 24
2. H e l y i s é g b é r ö s s z e g e 2996 3103 — 1 07 — — —

3- Világítás és fűtés 500 282 40 — — 217 60

4- Könyvek b e s z e r z é s é r e
5- Könyvek kötésére 400 — 732 40 332 40 — —

6. Írószerek és nyomtatványok 200 — 76 78 — — 1 23 22

7- Felszerelések pótlására 200 —
349 — 149 — —

8. Előre nem láthatókra . . . 1 OO >55 20 55 20 —

Összesen: 1 1088 — 11344 54 643 60 387 06

 124JlJfíúzeumokés J^önyvtárak Orsz. 'Főfelügyelősége
A z összes kiadás több az előirányzatnál:
256 K 54 fillérrel, ami onnan ered, h o g y a
könyvtárbizottság által készített költségvetés-
ből a folyóiratokra és tagsági díjakra fölvett
B) Fedezet.
Előirányzott
A tétel megnevezése
K f
1. Á l l a m s e g é l y 2000
2. 2526 K beirási díj 25°/o-a — —
3- Bihar vármegye évi s e g é l y e 200
4- Előre nem látható adományok . . . 2
75
5- Olvasási illetékekből és intésdíjakból — —
6. E g y e n l e g , mint a városi pénztárból
való hozzájárulás 11088
Daczára, h o g y e g y n e h á n y tételnél hiteltúl-
lépés történt, mégis 1267 K 58 fillérrel keve-
sebb volt a város évi hozzájárulása, mint
amennyit a számvevőség előirányzott.
A s z e m é l y z e t munkásságát a világháború
e g y e n e s e n megakasztotta. A s e g é d ő r t még
1914. október hó 26-án behívták katonai
szolgálatra s márczius hó i 2-én már a harcz-
téren volt. A duklai szoros védelmében e g y
gránátlövéstől idegbajt kapott s b e t e g e n jött
haza április i - é n . Felgyógyulása után 6 hó-
napig a lábadozó osztagban volt, azután
p e d i g szabadságra ment. Péter János könyv-
társzolgát szintén behívták augusztus hó
15-én. Teendőit azóta részben azok a lába-
d o z ó katonák v é g e z t é k , akiket az osztag
parancsnoka, Kerner e z r e d e s felváltva időről-
időre kivezényelt. Í g y könyvtári szolgálatot
teljesítettek Klein D e z s ő könyvkötő, Glück
Lajos kereskedősegéd, Sitkei Sándor takács-
mester és Hirsch Béla magy. kir. adótár-
nok.
Bodnár János könyvtárőr az adminisztratív
teendőkön kívül v é g e z t e az összes napi teen-
dőket. Szerkesztette a Népnevelési Közlönyt,
a kir. tanfelügyelőség és a vármegyei tanító-
e g y e s ü l e t hivatalos lapját és megírta és kiadta
a Bihari Tanítók Háborús Albumát, m e l y az
összes bihari katonatanárok és tanítók s z e -
mélyi adatait tartalmazza hivatalos f ö l j e g y -
zések alapján.
Daczára, h o g y a könyvtár évi költségveté-
sében könyvek vásárlására egyáltalán semmi
sem volt fölvéve, a könyvtár gyarapodása
5 6 0 K-s tételt e g é s z e n kihagyták, az 5., 6.,
7. tételt 1 0 0 — j o o K-val, a 8. tételt p e d i g
9 4 K-val redukálták.
Tényleg
Több Kevesebb
elköltött
K f K f K f
2000
681 62 681 62 —
— — — — 200
— 400 125 —
442 5° 442 5°
— 9820 42 — — 1 267 58
m é g i s a kétszeresét adja ki az e l ő z ő évi
gyarapodásnak, amit a Bunyitay-féle aján-
déknak köszönhetni. A z 1913-ban e n g e d é -
l y e z e t t 5000 K-s rendkívüli államsegélynek
m é g csak az első és második 2 0 0 0 K-s, illetve
1000 K-s részletét kapták meg, a további
részletek folyósítása a háború következtében
megszakadt. A városnak is megszaporodtak
a kiadásai, bevételei pedig megapadtak, így
csupán a fenntartással járó költségek kifize-
tésére kellett szorítkoznia s í g y le kellett
mondani a könyvtár fejlesztéséről. A z a né-
hány kötet könyv, amit mégis beszereztek, a
háborús irodalom kiválóbb termékeiből való
s az évről-évre megjelenő folyóiratok és év-
könyvekből kerül ki.
A könyvtár gyarapodását a következő szá-
mok mutatják :
a) 1914. deczember 31-én v o l t : 6 5 0 3 mű,
1 1 . 9 2 8 kötet, 6 7 . 1 1 7 K 26 f. értékben.
b) 1915. deczember 31-én v o l t : 7 6 4 8 mű,
13-743 kötet, 7 6 . 9 8 8 K 06 f. értékben.
E szerint az 1915. évi gyarapodás kitesz:
1145 művet, 1815 kötetben, 9 8 7 0 K 80 f.
értékben, melyből vétel : 95 mű, 1 12 kötet,
7 1 3 K 10 f. árban, ajándék: 1050 mű, 1703
kötet, 9 1 5 7 K 70 f. értékben.
A z 1915. év forgalma az e l ő z ő esztendő
forgalmához viszonyítva 35°/o apadást mutat,
aminek kizárólagos és egyedüli oka a még
e g y r e dúló világháború. A z olvasók nagy
részét ugyanis ugyanaz a korosztály adja ki,
amely a háborúban is a leghasznosabb szol-
gálatot teljesíti. A z 1914. évben volt a könyv-
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
tárnak 27*924 olvasója; 1915-ben ez a szám
18.202-re csökkent.
N y i t v a volt a könyvtár 255 e g é s z és 57 fél-
napon át, vagyis 27 nappal kevesebb ideig,
mint 1914-ben, amely idő a könyvtár átköl-
töztetésére kellett. A nyitási órák hétköz-
napokon mindennap d. e. 9 12-ig, d. u. 4 — 7
óráig, illetve a téli hónapokban fél 8-ig.
Vasár- és ünnepnapokon csak d. e. 10 - 1 2
óráig. Ekkép esik e g y napra 4 3 látogatás,
illetve 10 kikölcsönzés s í g y e g y könyv olva-
sása kb. 62 fillérbe kerül. ( 1 9 1 4 - b e n csak 38
fillérbe esett.)
A z olvasók száma 14.724, a kölcsönzőké
3 4 7 8 volt. E z e g y ü t t : 18.202. Olvastak
20.591 művet; ebből s z é p i r o d a l o m : 13-273,
ismeretterjesztő m ű : 5417, h i r l a p : 1901 volt.
A z elmúlt évben két letétet kapott a könyv-
tár. A z egyik a S z i g l i g e t i - T á r s a s á g könyv-
tára, amelynek kb. 300 kötetből álló könyv-
anyaga ezután kerül f ö l d o l g o z á s alá. A másik
a Magántisztviselők E g y e s ü l e t é n e k 277 kötet-
ből álló könyvtára. Állami letét gyanánt kap-
ták az Orsz. Főfelügyelőségtől : Meiler
S i m o n A z Esterházy-képtár története cz.
művét.
1914. d e c z e m b e r 15-én hunyt el N a g y -
váradon Bunyitay Vincze, a M a g y a r T u d o -
mányos Akadémia tagja, a kiváló történetíró,
különben nagyváradi latin szertartású kano-
nok, cz. püspök. Értékes könyvtárának meg-
szerzése iránt a hagyatéki tárgyalás m e g -
ejtése után azonnal m e g t e t t e a könyvtár
v e z e t ő s é g e a szükséges lépéseket. A z örök-
h a g y ó ugyanis olyanformán rendelkezett, h o g y
könyvtárát értékesíteni kell s a befolyó pénzt
föl kell osztani a végrendeleti örökösök kö-
zött. A könyvtár mozgalmáról tudomást szer-
zett gróf S z é c h é n y i M i k l ó s megyés püspök
is, aki a könyvtárat a maga egészében m e g -
vásárolta s azt Nagyvárad városának ajándé-
kozta.
A polgármester a június havi gyűlésben
tett jelentést az értékes ajándékról a törvény-
hatóságnak, amely az értékes adományért
hálás köszönetet mondott. A könyvtárbizott-
ság július havában tartott gyűlésén a bőkezű
püspököt a könyvtár alapító tagjai közé
iktatta. H o g y a könyvtár e g y tömegben
legyen fölállítható, a püspök még 4 0 0 K-t
is adott ajándékba e g y könyvszekrényre.
A könyvszekrény el is készült s abban a
könyvtárt szabályszerűen katalogizálva föl is
állították. A z értékes könyvtár összes állo-
fejlődése az 79/5. évben 121
mánya 951 mű, 1548 kötetben, 8 4 9 5 ^ f-
leltári becsértékben.
A Biharmegyei O r v o s - G y ó g y s z e r é s z i és
Természettudományi E g y e s ü l e t könyvtárátmég
az elmúlt e s z t e n d ő b e n letétbe h e l y e z t e a nagy-
váradi városi nyilvános könyvtárba. H o g y így
szorosabb viszonyba jutott az egyesület a
városi könyvtárral, arra kérte a v e z e t ő s é g e t ,
engedje meg, h o g y havonként tartandó szak-
üléseit a könyvtár arra alkalmas h e l y i s é g e i -
ben megtarthassa. A v e z e t ő s é g készséggel
tett eleget az egyesület kérelmének annál is
inkább, mivel az egyesület fűtési és világí-
tási átalány megtérítése czímén évi 80 K-t
igért befizetni a városi pénztárba. A z e g y e -
sület a szorosan zártkörű szaküléseket zavar-
talanul tartja havonként az ifjúsági olvasó-
teremben.
A könyvtár vagyona 1916. április hó elején:
a) 13.646 kötet könyv leltári
becsértéke 7Ó.544'o6 K
b) bútorokban és e g y é b f ö l -
szerelésekben 4.893*97 «
c) különböző betétekben . . . 10.219"— a
Összesen: 91.657*03 K
53. N Y Í R E G Y H Á Z A . A Szabolcsvármegyei
Múzeum a világháború második évében nem-
csak nem fejlődhetett, de a tevékenység is
igen kis térre szorult a háború okozta mun-
káshiány és a g y e n g e anyagi erő miatt. A z
új e s z t e n d ő már nem találta hivatalában a
múzeum e g y e t l e n tisztviselőjét, Kiss Lajos
múzeumőrt, ki 1914. decz. 28-án vonult b e
S z é c s é n y b e a 11. h o n v é d g y a l o g e z r e d h e z mint
B) osztályú népfölkelő. A munkálkodás csak
április közepén kezdődhetett meg, mikor a
múzeum őrét a katonaságtól hazabocsátották.
Ásatásokat a már említett munkáshiány
miatt, m é g inkább pénz hiányában alig e s z -
közölhettek, folytatták tehát az 1913. évben
megkezdett ama munkát, melylyel a bronz-
kultúra keletről hozzánk v e z e t ő útját szándé-
koznak kikutatni. Közel 2 0 0 0 bronztárgyat
rajzoltak le és sokszorosítottak 60 p é l d á n y -
ban. E nagy munka befejezéséből m é g a
bronzkorszakbeli cserépedények lerajzolása
van hátra.
Két izben mégis v é g e z t e k ásatást. Július
13-án ugyanis Szalay Jenő szolgabíró cserép-
edényeket, vastárgyakat, csontokat hozott be
a múzeumba, melyeket a gávai Katóhalom
mellett, annak tövében a gáva-berczeli útépí-
téshez szükséges homokhordás, illetve bevágás
126
'126 Jl Múzeumok, és Könyvtárak Orsz.
alkalmával találtak a munkások. A talált tár-
gyak h e l y e a mult évi ásatás 111. számú sír-
helyétől körülbelül 8 0 lépésre van a k ö z s é g
felé v e z e t ő út árkában a 41. sz. t e l e f o n -
oszloptól 12 lépésre. A tárgyak n o m. mé-
lyen voltak az út szintjétől és p e d i g a mult
évben feltárt sírleletekhez hasonlóan e g y cso-
móban e g y m á s mellett. Felszínre került La-
Téne vaskard tokostól együtt markolat nél-
kül, kardfelkötő, hasonló a raádi lelet fel-
kötőjéhez, kés vagy tőr, melynek tokja teljesen
tönkre ment, fenőkő, fibula töredékek, 1 szilke,
4 fazék, 2 tál és több különböző alakú e d é n y
kisebb-nagyobb töredékei. A z edények mel-
lett csontok voltak, a fenőkő és kardmarkolat
között disznócsontok, a tálban csirkecsont.
A rendkívül rozsdás tárgyakat konzerválás
végett a N e m z e t i M ú z e u m laboratóriumába
küldték fel, a széjjeltörött cserépedények közül
p e d i g sikerült 4 dbot összeragasztani.
Július 18-án dr. Jósa A . igazgató a mú-
zeum őrével a helyszínre ment tájékozódás
végett, amikor is megállapították, h o g y az
e helyen előbb v é g z e t t ásatásokból követ-
keztetve a Katóhalom tövében urnatemető
van, melynek felkutatásához a tulajdonos
e n g e d e l m e és nagy munkaerő szükségeltetik.
A következő napon azért megkísérelték két
emberrel a keresést a lelőhely körül és a
meredeken levágott partoldalban, azonban
az egynapi munkának e r e d m é n y e nem lett.
A másik ásatás Kenézlőn volt, ahol az
1913. év őszén félbemaradt kenézlői faze-
kaszúgi honfoglaláskori temető továbbkuta-
tását folytatták. Hat sírsort fedeztek fel
1913-ban, melyek egymástól 3 m. távolságra
estek, míg az e g y e s sírok 2 méternyire voltak.
E t a p a s z t a l a t b ó l kiindulva, aug. 1 7 - é n a V l - i k
sortól nyugatra, melyet annak idején p o n -
tosan megjelöltek 3 m. távolságra hat kutató-
árkot húzatott Kiss L. múzeumőr, majd a sorok
között is, de sírra nem akadt. A már 1913-ban
feltárt sírsorok északi és déli végeinél is
hasonló módon kutatott, d e munkája e r e d -
ményre nem vezetett. A t e m e t ő helye lakott
hely volt az ősidőben, mint azt az 1913. évi
jelentésben is említettük, a sírokat p e d i g az
őstelepbe ásták bele a honfoglalók. E z alka-
lommal is több j e l l e g z e t e s cseréptöredék,
obszidián és kovaszilánk került ki a kutató-
árkokból.
Debreczen város múzeumának példájára az
alispáni hivatalhoz előterjesztést nyújtott be
a múzeum aziránt, hogy mivel az állam ré-
Főfelügyelősége
s z é r e lefoglalt v a g y lefoglalandó réz- és
bronztárgyak közt akadnak oly fontos mű-
történelmi, néprajzi és különösen őstörté-
nelmi okmányoknak tekintendő f ö l d b e n talált
ritkaságok és régiségek, melyeknek megsem-
misülése egyértelmű lenne a levéltárakban
őrzött nagybecsű okmányoknak elégetésével,
rendeltessék el, h o g y a fémbeváltó és b e s z o l -
gáltató közegek azon begyült réz- és bronz-
tárgyakat, melyek az emiitett szempontokból
értékesnek, soha t ö b b é nem pótolhatóknak
látszanak, szolgáltassák be a múzeumhoz hiva-
talos úton elbírálás, értékelés, e s e t l e g meg-
ő r z é s végett. E kérelemnek idáig nem lett
eredménye.
Sok g o n d o t ad a vastárgyaknak a rozsda
okozta elmállása. A legszorgalmasabb kezelés
mellett is váladoznak vékony rétegek a lakkal
bekent vastárgyakról. A F ő f e l ü g y e l ő s é g a mú-
zeum e g y pár igen értékes és pótolhatatlan
tárgyát dr. Gasparetz G é z a nemzeti múzeumi
segédőrrel konzerváltatta s így azok fenn-
maradását biztosította.
A k ö z ö n s é g érdeklődésének ébrentartása
czéljából a múzeum e g y i k l e g b e c s e s e b b , talán
páratlan tárgyát a Nagykállóban talált bronz-
sisakot lerajzolva több oldalas szöveg kísére-
tében elküldötték a vármegye összes kaszi-
nóinak, olvasóegyleteinek, hírlapjainak s a mú-
zeum iránt érdeklődő egyéneknek. Tanulmá-
nyozás czéljából 6 esetben kölcsönöztek ki
tárgyakat.
Állami letétül kapta a múzeum a Révai N a g y
Lexikon 1 XI11. köteteit.
A múzeum a háború kitörése óta zárva
van, miért is azt leginkább csak iskolák nö-
vendékei látogatták tanáraik vezetése alatt.
A látogatók összes száma 227. Csoportosan
voltak helyből a főgimn. VI11. oszt. 28 nö-
vendéke és a gör. kath. tanítóképezde 8 4
tanulója, D e b r e c z e n b ő l p e d i g az állami reál-
iskola 103 növendéke.
Jl gyűjtemények törzsanyaga az 1 y 1 5 . év végén.
Könyvtár: 3 5 0 könyv.
Jfégiségtár: 5445 ő s k o r i ; 1507 k ö z é p - és
újabbkori tárgy.
Jlz intézet személyzete. I g a z g a t ó : dr. Jósa
András ny. vármegyei főorvos. Ö r : Kiss
Lajos. (Fizetése évi 2 6 0 0 K és 700 K lak-
pénz.)
54. NY1TRA. A J\yitravármegyei Múzeum-
ban a hivatalos jelentést szószerínt k ö -
zölve — «a könyvtár őre 1914. évi október
1. óta katonai szolgálatot teljesít, azóta a
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
könyvtár nem működik. A régiség- és nép-
rajzi osztály nedves helyiségeiben a szekré-
nyekben lévő tárgyakat ellepte a penész, a
két osztály őre a nyár folyamán minden tár-
gyat megtisztított, azonkívül több új tárgyat
javított és restaurált.»
A régiségtár 1915-ben 9 őskori; 7 római;
24 k ö z é p - és újabbkori ; 56 kegyeleti tárgy-
gyal és 107 érem és p é n z j e g y g y e i szapo-
rodott. Törzsállománya az 1915. év végén
2 4 7 9 db.
A néprajzi tár 1915-ben 9 m a g y a r ; 19
hazai nemzetiségi; 17 külföldi művelt népi
tárgygyal gyarapodott. Törzsállománya az
1915. év végén 1359 db.
JJz intézet személyzete. Igazgatóhelyettes:
Jankovits Ferencz. Örök : M i k l ó s y Ferencz
és Höllrigl József. (Tiszteletdíjuk évi 2 0 0 —
200 K.) Szolga : M i i n e k János. (Díjazása évi
60 K.)
55. P Á P A . A ref Tőiskolai \önyvtár az
elmúlt évben is i g y e k e z e t t híven betölteni
hivatását s készséggel látta el tudományos,
valamint szépirodalmi művekkel mindazokat,
akik szeretik olvasni a jó könyveket. A szűnni
nem akaró világháború ebben az évben már
sokkal jobban é r e z t e t t e hatását a könyvtár-
ral, mint az e l ő z ő évben. A z 1914. év vége
felé ugyanis, november hóban, a főiskola
épületét is hadikórházzá alakították át s azóta
sohasem fogytak ki belőle a betegek és s e b e -
sültek. A könyvtár és e g y é b gyűjtemények
helyiségeit ugyan nem vették el katonai c z é -
lokra, de a könyvtár rendes olvasóközönsé-
g é n e k egy része kissé mégis akadályozva
volt, vagy legalább is f e s z é l y e z v e érezte
magát annak használatában, azt gondolván,
h o g y háborgatja a folyosókon p i h e n ő és szó-
rakozó sebesülteket. A z így elmaradottakat
azonban csakhamar új o l v a s ó k ö z ö n s é g pótolta
é p p e n a sebesültek köréből, akik mind sűrűb-
ben használták fel a jó alkalmat, különösen a
tisztek, de sokan a l e g é n y s é g állományából
is. Jókai és M i k s z á t h művei úgyszólván kézről-
kézre vándoroltak a betegszobákban s a nagy
használat erősen meg is látszik a könyveken.
Dicsérettel említhető meg, h o g y a kikölcsön-
zött művek nagy része visszakerült. A l i g
3 — 4 munka van bizonytalanságban vagy
elveszőfélben amiatt, h o g y a kölcsönvevőt,
aki az elismervényt aláirta, hirtelen máshova
helyezték vagy a harcztérre visszavitték. N é -
metszármazású katonák kevésszámú német
könyvet is használtak.
fejlődése az 7 9 / 5 . évben 123
A könyvtár forgalma mégis csökkent némi-
kép. D e csak látszólag, mert a sebesülteknek
kikölcsönzött könyveket többnyire az illető
b e t e g s z o b a közönségének nagy r é s z e v é g i g
olvasta s csak ú g y kerültek azok vissza.
A könyvtár látogatóinak száma 2 7 6 7 v o l t ;
tehát az 1914. évi 3132 látogatóval szemben
365 főnyi apadás mutatkozik. A használt
könyvek és kéziratok száma 7953 volt, 227
darabbal kevesebb, mint az e l ő z ő évben.
N y i t v a volt a könyvtár 288 napon, a vasár-
napokat kivéve mindennap d. u. 2-—4 óráig.
A ref. főiskola ebben az évben is 2 4 0 0 K-t
fordított könyvbeszerzésekre és könyvkötte-
tésre a rendes személyi és dologi kiadásokon
kívül. Ajándék is sokkal kevesebb volt, mint
az e l ő z ő években.
A könyvtár az elmúlt évben 9 0 7 darabbal
szaporodott s ez az e l ő z ő évi gyarapodással
szemben 4 9 9 darabnyi csökkenést mutat.
Ebből a 907 darabnyi szaporulatból állami
letét 12 kötet, e g y é b vétel és csere 6 2 9 db,
ajándék és hagyomány 266 db. S ezek közül
könyv volt 7 3 8 db, hirlap 30 kötet, apró-
nyomtatvány 136 db, kézirat 2 db és ok-
levél 1 db.
E z z e l a szaporulattal a könyvtár törzs-
állománya az 1915. év végén 4 2 . 2 2 9 darabra
emelkedett s e h h e z járul még t ö b b mint
2 0 0 0 kötetnyi duplikátum.
A z intézet ama törekvése, h o g y a régiség-
tárral kapcsolatban a mult század első felé-
ben működő pápai és esetleg a városlődi
k ő e d é n y g y á r termékeiből, valamint régi he-
rendi porczellánból lehetőleg s z é p és tanul-
ságos gyűjteményt állítsanak ö s s z e , jó úton
halad előre. A főiskola fenntartó testülete
erre a czélra évi 100 K-t szavazott meg s
az 1914—15-ik évre esedékes ö s s z e g e t már
ki is utalta. A régiségtár évi illetményéből
is e g y részt erre a czélra fordítanak. S z e -
reztek is már e d d i g 38 db ilynemű edényt,
köztük néhány s z é p régi herendi porczellánt
és sikerült felkutatniok néhány t ö b b darabból
álló készletet, melyeket idővel a gyűjtemény
számára esetleg megszerezhetnek. A z e d d i g
vásárolt 38 db edény ára 3 0 0 K 20 f. volt.
Jl gyűjtemények törzsanyaga az 1915. év végén.
J^önyvtár:37.665 könyv; 1166 hirlap; 2 2 9 9
aprónyomt.; 58 térkép; 5 0 3 kézirat; 5 3 8
egyéb.
\épzöművészeti gyűjtemény: 6 szobor; 37
festmény; 2816 rajz és metszet; 79 f é n y -
kép.
'124 Jl Múzeumok, és Könyvtárak Orsz.
Jl könyvtár saját javadalmának kimutatása.
Fenntartójától nyert javadalom: 3 2 0 0 K.
JJ könyvtár saját javadalmának felhasználása.
Személyi kiadásokra fordított: 6 0 0 K - t ; a
gyűjtemények gyarapítására: 2 3 6 0 K - t ; irodai
szükségletekre: 4 0 K - t ; a h e l y i s é g fenntar-
tására : 200 K-t.
A könyvtár személyzete. I g a z g a t ó : Borsos
István főgimn. tanár. (Tiszteletdíja évi 4 0 0
K.) Ő r : Pongrácz József theol. akad. tanár.
(Tiszteletdíja évi 2 0 0 K.) Szolga : D ö m ö t ö r
János. A z illetményeket a főiskolai pénztár
fizeti.
56. P É C S . Városi Múzeum. A világháború
a múzeum külterjes működését megbénította.
Ásatásokat, kutató és gyűjtő utazásokat, a
múzeum anyagát ismertető előadásokat tar-
tani leheteti en volt. A vezetőség működése a
beérkezett, a mult éveknél sokkal csekélyebb
anyag feldolgozására, némi rendező munkára
és a gyűjtemények karbantartására szorít-
kozott. A közművelődési ház megvalósításá-
nak ügye, mely a múzeum l e g é g e t ő b b szük-
séglete, e g y lépéssel sem haladhatott előre.
A múzeumegyesület, mely a múzeum leg-
erősebb támasza, kénytelen volt munkásságát
a munkaerők hiánya és előadó helyiségek
hadiczélokra való lefoglaltsága miatt felfüg-
geszteni. A közönség érdeklődését sem lehe-
tett a mai idők súlyos gondjai közepette
galvanizálni, bár idevágó kísérletek történtek.
A gyűjtésnek a háborúval való kapcsolatba-
hozatala sem sikerülhetett a kívánatos mér-
tékben, mert ehhez hiányoztak az anyagi
eszközök és az emlékgyüjtők önzésével bajos
felvenni a versenyt.
A múzeum e g y e s osztályainak gyarapodá-
sáról a következők nyújtanak áttekintést:
A helyiség hiánya miatt még mindig rak-
tározva tartott könyvtár állami letétképen
nyerte a M a g y a r Adria-Könyvtár 4 füzetét,
S c h o e n Arnold, Sfrisato és Meiler Simon
A z Esterházy-képtár története czimű mű-
vét, Révai N a g y Lexikonából a X — X I 1 1 .
köteteket. Pécs városa K ö r m e n d y - É k e s Lajos,
A mozi cz. művét vette m e g számára.
A régiségtárnak állami letétképen a B e r á n -
féle Vörösmarty-bronzplakett jutott. Aján-
d é k o z ó k : Angster József régi, vésett tajt-
szivarszopókákat, Füchsl Arnold Wertheimer
Jakab hagyatékából 9 db vésettkövű külön-
b ö z ő korbeli gyűrűt, Luther-plakettet, b r o n z -
kori tokos vésőt, mesterjegyes ezüstkanalakat,
dömöczkölt vadászkést, XVI11. századi uti
Főfelügyelősége
evőeszközkészletet, a 11. mohácsi csatából
való sarkantyút, római a g y a g e d é n y t , Forbát
(Füchsl) A l f r é d római terrakottákat, mécsest,
fibulát, freskótöredéket, bronz edénylábat
(állatkörmös), Laky Mária huszárkardot, Fe-
hér Ferencz Klapka zászlószövetdarabot és
P é c s XV111. századi képét ajándékozta. Özv.
Pyrker Gyuláné hagyatékából régi ezüst
fülbevalókat és kisebb újkori tárgyakat n y e r t ;
Ö z v . Szalay M á t y á s n é és H e r g e r József czéh-
emlékeket, dr. G e r e Gábor őskori hálósú-
lyokat ajándékozott. A numizmatikai osztályt
gyarapították ajándékaikkal: özv. Jogicza
Vinczéné, S c h e i e Gyula, B e n c z e Imre, Ko-
vácsffy Kálmán (Valentinianus kisbronz érme,
pécsi lelet), H ó n i g László (Kisfaludy Sándor-
érem 1860-ból), Taizs József (Valens-érem,
pécsi lelet), D o r n i s Erzsébet, a pécsi M i a s s z o -
nyunkról nevezett nőzárda 113 db sorozatos
magyar-osztrák és római pénzekkel, özv. Fi-
tyek lmréné 8 darabbal, dr. G e r e Gábor
3 db római és bizanczi éremmel a régi Sir-
mium területéről, W e i s z Miksáné 292 darab-
bal, Rech G y ö r g y 12 darabbal, köztük az
1901. évi pécs-miholjáczi hadgyakorlat emlék-
érmével és e g y albán pénzzel. A világhábo-
rúra vonatkozó ajándékok közül Birner Fe-
rencz Sabáczról h o z o t t nemzeti lobogója, dr.
G e r e Gábor szerb komitácsi gyűrűje, dr. Piacsek
Emil 8 db vasgyűrűje, Hamerli József 3 db
plakátja említendő.
A néprajzi tár Füchsl Arnold (Wertheimer
Jakab hagyatékából való) ajándéka gyanánt
e g y tulipános fabögrét kanállal, fából metszett
és összefűzött koszorút (szlavóniai), karczolt
díszítésű, madáralakú dobozt, a pécsi Vörös-
kereszt E g y l e t ajándékául 37 db baranyai
sokacz varrottast, ingeket, kosárruhát, S z i n -
ger Frigyes ajándékául hal- és rókaalakú sütő-
tálakat kapott.
A képzőművészeti gyűjtemény a F o r b á t A l f r é d
által készített és ajándékozott vízfestmény-
nyel, az özv. Roger Ferenczné ajándékozta
2 fényképpel és Taizs József által ajándéko-
zott plakátokkal gyarapodott.
A természetrajzi tárnak ajándékul adtak:
Jakab József a g y ü d i határban lelt 136 db
mammuth-csontot, Füchsl Arnold D u n a s z e k -
csőn lelt mammuthfogat és lábszárcsontot,
kövületeket, egyptomi fürtös növényeket,
növénylenyomatos mészkövet Kővágószőllős-
ről, Forbát Alfréd koralldarabot, kövületeket,
a pécsi m. kir. erdőhivatali jelentést a vonuló
madarakról.
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
A múzeum gyarapodási naplója 184 számot
tüntet fel ez évben.
A múzeum az e g é s z évben nyitva v o l t ;
108 ingyenes és 257 fizetéses nyilási napon
ö s s z e s e n 2527 látogató fordult m e g benne.
Belépődíjakból b e f o l y t 16 K. Tanárai veze-
tésével a pécsi cziszterczita főgimnázium 52
tanulója, a pécsi tanítónőképző 42 tanulója
és a budapesti m ű e g y e t e m i 8 hallgatója jelent
meg. A csütörtök délutáni ingyenes nyitás-
kor 117 látogató volt, köztük 54 katona. Itt
emelkedés mutatkozik, míg a vasárnap dél-
előtti látogatásokban csökkenés.
A gyűjtemények törzsanyaga az 1 í) / J . év végén.
Könyvtár: 7 7 4 0 k ö n y v ; 72 hirlap ; i 2 9 a p r ó -
n y o m t . ; 16 t é r k é p ; 88 kézirat; 8 oklevél;
2321 e g y é b .
J^égiségtár: 4 4 1 3 őskori; 1122 római; 5198
k ö z é p - és újabbkori; 14 kegyeleti t á r g y ;
1 0 . 0 2 7 ^ r e m és p é n z j e g y ; 276 fénykép és
reprodukczió.
Néprajzi tár: 8 7 8 magyar; 126 hazai nem-
zetiségi ; 2 rokon n é p i ; 75 külföldi művelt
n é p i ; 3 külföldi primitiv-népi t á r g y ; 78
kép és fénykép.
Képzőművészeti gyűjtemény : 16 szobor ; 79
f e s t m é n y ; 4 3 3 rajz és m e t s z e t ; 4 2 3 f é n y k é p ;
763 modern iparművészeti t á r g y ; 4 0 plakát.
Természetrajzi gyűjtemény: 18.897 állat; 32
n ö v é n y ; 1615 ásvány és k ő z e t ; 7 jelentés
vonuló madarakról; 1004 korall, csiga, pu-
h á n y ; 311 őslénytani t á r g y ; 4 3 állatminta
és klisé.
Az intézet saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 738-56 K.
Á l l a m s e g é l y 1 9 1 5 - b e n : 1400 K.
Az intézet saját javadalmának felhasználása.
Személyi kiadásokra fordított: 8 0 0 K - t ; kiad-
ványokra: 190 K - t ; e g y e b e k r e : 4 1 0 K-t.
Az intézet vagyoni állása. Tartozás: 328-56 K.
Az intézet személyzete. Igazgató: Szőnyi
O t t ó dr., jogakadémiai tanár. (Tiszteletdíja
évi 600 K az államsegélyből.) Örök : Rónaky
Kálmán, Baranyamegye árvaszéki ülnöke ; Róna
Jenő, főreáliskolai tanár (tiszteletdíja évi
200 K az államsegélyből), Szentgáli Károly,
fővárosi tornatanító. Titkár: Schutták József,
városi a l j e g y z ő . (Tiszteletdíja évi 200 K P é c s
sz. kir. várostól.) Szolga : Ö z v . Riba Lajosné.
(Díjazása évi 700 K, melyből 500 K-t P é c s
városa, 200 K-t pedig a Pécs-Baranyamegyei
M ú z e u m - E g y e s ü l e t fizetés természetbeni lakás.)
T e r e m ő r : Farkas Antal, aki minden őrzési
alkalommal e g y koronát kap a várostól.
fejlődése az 1915. évben 155
57. POPRÁD. A Magyarországi \árpát-
egyesűlet Múzeuma az elmúlt évben teljesen a
háború befolyása alatt állott. D i c s ő s é g e s had-
seregünk gorliczei diadaláig a m e g y e és a
város állandóan ellenséges invázió v e s z é l y é -
nek volt kitéve, úgy, h o g y nemcsak a g y ű j -
temények szaporításáról szó sem lehetett, de
még a m e g l e v ő értékes tárgyakat is bizton-
ságba kellett helyezni. Í g y a gyűjteménytár
zárva lévén, az m é g egyedüli jövedelmi for-
rásától, a látogatók pénzadományaitól is
elesett.
D e nem tudott a múzeum az év többi ré-
szében sem jelentékenyebb gyarapodásra szert
tenni, mert a Tátra fürdői és nyaraló telepei
nagyobb részben katonai üdülőtelepek c z é l -
jaira voltak lefoglalva, i d e g e n f o r g a l o m tehát
nem volt. A gyűjteményeknek rendszeres
gyűjtés útján való szaporítását még az a
körülmény is gátolta, h o g y a múzeumi őr
személyében változás állott be s az intézet
e g y ideig teljesen múzeumi őr nélkül állott.
Husz János múzeumi őr ugyanis családi
okokból k é n y t e l e n volt lakhelyét Budapestre
áthelyezni és állásáról lemondani. B u z g ó ,
szakszerű és sok évi működéseért megérdemli
az E g y l e t m e l e g háláját.
A z őri állást a Kárpátegyesület k ö z g y ű -
lése megbízásából, az E g y e s ü l e t elnöksége a
múzeumi bizottsággal e g y e t é r t v e 1915. okt.
5-én tartott gyűlésében a jövő évi k ö z g y ű -
lésig — amikor is az E g y e s ü l e t összes tiszt-
viselői választás alá kerülnek — ideiglenesen
Clementisz G é z a poprádi tanítóval töltötte be.
A z elmúlt évben összesen 296 látogatója
volt a múzeumnak. Hiányoztak az iskolák
kirándulásai s így az a tanulóifjúság is, m e l y
tanári v e z e t é s mellett szokta évente a múzeumot
fölkeresni.
A g y ű j t e m é n y e k összesen 827 darabbal
szaporodtak. É s p e d i g : A könyvtár állami
letét útján 5 kötettel, vétel útján 20 kötet,
82 füzettel és ajándék útján 241 kötet, 60
füzettel. A régiségtár ajándék útján 26 darab-
bal, a néprajzi tár 1 db régi gyertyatartóval
luczfenyőfából, a képzőművészeti tár vétel útján
2 db hadi emlékéremmel, ajándék útján 1 db
«Kéve» bronzéremmel és a « M a g a s Tátra»
képével, a természetrajzi gyűjtemény 41 1 darab-
bal g y a r a p o d o t t .
A gyűjtemények törzsanyaga az 1915. év végén.
Könyvtár: 6 8 8 8 k ö n y v ; 293 hirlap; 1392
a p r ó n y o m t . ; 71 t é r k é p ; 230 kézirat; 114
egyéb.
'7
 '130 Jl M ú z e u m o k , és Könyvtárak
I\égiségtár: 1197 ő s k o r i ; 4 2 9 k ö z é p - és
újabbkori ; 2466 érem és pénzjegy.
Néprajzi tár: 45 m a g y a r ; 141 hazai nem-
zetiségi ; 2 külföldi művelt népi tárgy.
Képzőművészeti gyűjtemény: 6 szobor;
f e s t m é n y ; 25J rajz és m e t s z e t ; 65 f é n y k é p ;
20 modern iparművészeti tárgy.
Természetrajzi gyűjtemény: 12.638 állat; 4 7 4 5
növény ; 3 6 3 0 ásvány és kőzet.
A gyűjteményeket 1915. június í - t ő l s z e p -
tember l - i g 296-án látogatták. Látogatási
díjakból b e f o l y t 197*20 K.
Jlz "Egylet saját javadalmának
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 4499*96 K ;
használati díjak és a d o m á n y o k : 197*20 K ;
kamatok: 204*42 K ; rendkívüli bevételek :
21'74 K. Ö s s z e s e n : 4923*32 K.
Jlz Egylet saját javadalmának felhasználása.
Tőkésítésre f o r d í t o t t : 4 0 0 0 K - t ; személyi
kiadásokra: 183*33 K - t ; a gyűjtemények
gyarapítására: 123*88 K - t ; bútorozásra és
felszerelésre 35*34 K - t ; irodai szükségletekre:
1*76 K - t ; a helyiség fenntartására: 9*40 K - t ;
biztosításra, adóra és rendkívüliekre: 72*60
K-t. A pénztári maradvány 1915 végén:
497*01 K.
Jlz Egylet vagyoni állása. Alapítványi törzs-
vagyon : 4000 K ; pénztári maradvány: 497*01
K. Tiszta v a g y o n : 4497^01 K.
A múzeum személyzete. Igazgató: Krom-
pecher Gyula. Ő r ö k : H u s z János 1915. aug.
31-ig. (Tiszteletdíja 133 K 33 f.) Clementisz
Géza 1915- okt. 1 -tői. (Tiszteletdíja 50
K.)
58. POZSONY. 1. Az Orvos- és
szettudományi Egyesület az 1914-ben
Múzeuma
nyert 300 K államsegélyből kifizette a mú-
zeumi szolgának az 1915. évi nov. 1-jétől
1916. évi nov. i-jéig járó 160 K lakbért és
a Természettud. Társulat 30*60 K tagsági
díját. A fönnmaradt ö s s z e g b ő l 62 db l é g m e n -
tesen záró praeparátum-üveget és i o kg.
formaiint vásárolt.
A múzeumőr a lefolyt évben csupán csak
a múzeumi tárgyak tisztántartására, e g y e s
dolgok újabb leltározására és a k é n y e s e b b
tárgyaknak a romlástól való megóvására s z o -
rítkozó munkákat végezhette, mivel a munka-
erő folytonos csökkenése folytán hivatásbeli
kötelességei teljesítésében is sokkal n a g y o b b
arányban volt igénybe véve, mint a béke i d e -
jében. Mindamellett i g y e k e z e t t a múzeumot
a nagy költözködési munkák befejezése után
annyira rendbehozni, h o g y azt a nyári i d ő -
Orsz. Főfelügyelősége
ben az érdeklődő közönség számára ismét
megnyithatják.
A háborús viszonyok folytán az E g y e s ü l e t
működése is teljesen szünetel, mert a tagok
25 l e g n a g y o b b része katonai szolgálatot teljesít.
Gyűjtéseket az 1915. évben nem lehetett
eszközölni, mert P o z s o n y környéke a had-
v e z e t ő s é g részéről el volt zárva és i g y a leg-
közelebbi vidékre való kirándulás is meg volt
nehezítve.
A gyűjtemény törzsanyaga az 19 / 5 . év végén.
18.526 állat; 3 7 3 2 n ö v é n y ; 2740 ásvány és
kimutatása. k ő z e t ; 101 kezelési t á r g y ; 7 4 b ú t o r ; 81
k é z i k ö n y v ; 8 fénykép és rajz.
A múzeum személyzete. Ő r : Feigler Ferencz
ip?rostanoncziskolai igazgató. S z o l g a : A u g u s z -
tin József városi s z o l g a , kinek a város lakást
ad 160 K-ért, m e l y ö s s z e g e t a múzeum az
államsegélyből fedezi.
59. P O Z S O N Y . 11. Pozsony szab. kir. város
közkönyvtára 1914. június havában beleolvadt
a p o z s o n y i m. kir. E r z s é b e t - t u d o m á n y e g y e t e m
könyvtálába és azóta — nyilvános jellegének
megtartásával — a volt városi könyvtáros,
dr. Kumlik Emil e g y e t , könyvtárigazgató
v e z e t é s e alatt működik tovább ugyanabban a
helyiségben, amelybe 1914 tavaszán a régi
primási palotából átköltözött. (Klarissza-utcza
5., a volt kir. kath. főgimnáziumnak most
városi tulajdonban levő épülete.)
A város törvényhatósági bizottságának kéré-
sére a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter
úr 1914. deczember hó 2 9 - é n 133.41 5 / ] V. ü. o.
szám alatt kelt rendeletével megengedte, h o g y
Termé- a volt városi közkönyvtárnak az e g y e t e m tulaj-
donába átadott állományából e g y bizonyos
rész kikapcsoltassék és a város tulajdonába
visszaadassék. A kikapcsolás és visszaadás
műveletét az egyetemi tanács s a városi tanács
e g y - e g y tagjából és az egyetemi könyvtár
igazgatójából álló v e g y e s bizottság foganato-
sította 1915. márczius h ó 29-én és május hó
21-én. A átadás kormányhatósági jóváhagyása
még nem érkezett le. A kikapcsolt anyag
e g y e s részei : Batka János ajándéka 9 6 8 mű
1483 k ö t e t b e n ; pozsonyi vonatkozású könyv,
folyóirat és e g y é b nyomtatvány 1109 mű
1979 darabban; szépirodalom 1137 mű 2 4 0 4
kötetben. Ö s s z e s e n 3 2 1 4 mű 5866 darabban.
Ez az anyag, kiegészítve a városi levéltár-
ban, más városi hivatalokban és a városháza
e g y é b h e l y e i n található könyvekkel és f o l y ó -
iratokkal, alapját fogja alkotni a háború után
megnyitandó új városi könyvtárnak. V e z e t ő -
 hatáskörébe tartozó
jének megválasztására nézve ugyancsak a há-
ború után fog előterjesztés történni. A z új
könyvtár helyiségéül a városházi czélokra
szolgáló volt primási palota félemeletének
néhány terme és szobája van kiszemelve.
A d d i g is, amíg az új városi könyvtár m e g -
nyílhat, dr. Kumlik Emil, e g y e t e m i könyvtár-
igazgató és helyettese, Gruber Károly e g y e t ,
könyvtártiszt, kezelik az e g y e t e m i könyvtár
egyik szobájában elraktározott anyagot és
annak növedékét.
1915-ben új könyvek vételére, illetve f o l y -
tatásos munkák beszerzésére, 166'o2 K-t,
kötésre 29*20 K-t, összesen 195*22 K-t for-
dított a város.
A városi könyvtár 1915-ben összesen 5 8 8
darabbal, továbbá nagymennyiségű, még ren-
dezetlen anyaggal gyarapodott. A rendezett
anyagból könyv, folyóirat és füzet 554, hir-
lapévfolyam 5, aprónyomtatvány 27, térkép
2 db.
A növedékből 345 db ajándék, 7 db állami
letét, 13 db vétel és 7 9 db P o z s o n y szab.
kir. város tanácsának, illetve a polgármesteri
hivatalnak küldeménye. E h h e z járulnak a p o -
zsonyi kir. ü g y é s z s é g t ő l átszármaztatott k ö t e -
lespéldányok.
Állami s e g é l y b e n 1913 óta nem részesült
a városi könyvtár. A z 1913. évi államsegély-
maradványt a város ily czímen kezeli tovább
mindaddig, amíg a városi könyvtár újra m e g -
kezdheti működését és az állam részéről
ismét anyagi támogatásban részesülhet.
60. P O Z S O N Y . H l . Pozsony
város Múzeuma. Ámbár az államsegély az
1915. évben is elmaradt, a múzeum a városi
és a S z é p í t ő E g y e s ü l e t s e g é l y é b ő l
gyarapodott. A múzeum építkezése a mult
évben sem haladt előre. A kiállítási h e l y i -
ségek zsúfoltak, a tárgyak kicserélése szinte
l e h e t e t l e n ; a muzeális munkákat az őrök
magánlakásukon kénytelenek végezni, mert
sem dolgozószobájuk, sem irodájuk nincsen.
A néprajzi gyűjtemény őre, Szmidzsár G.
tanár, a háború kezdetekor bevonult.
A könyvtár a F ő f e l ü g y e l ő s é g , a városi ta-
nács és magánosok letéteivel és ajándékaival
szaporodott.
A régiségtár a kir. főigazgatóság, a városi
számvevőség és a levéltár régi pecsétjeivel, a
bognárczéh üvegpoharával, az Orsolya-zárdá-
ból két XV111. századbeli párologtató ü v e g -
retortával, e g y rézbe trébelt, tűzben aranyo-
zott feltámadással (délnémet munka a X V I I .
közgyűjtemények fejlődése az 1915. évben 127
századból) gyarapodott. A z ]. Ferencz József
király uralkodása alatt vert ezüst-, réz-, b r o n z -
es nikkelpénzek gyűjteménye, mely már csak-
nem teljes, jelenleg 4 2 0 dbból áll, minden
évre és minden veretési h e l y belefoglalásával;
a Pozsonyra vonatkozó érmek és munkajegyek
gyűjtése serényen folyt tovább.
A néprajzi gyűjtemény csak néhány jelen-
téktelen tárgygyal bővült.
A szépművészeti osztály állománya s z é p e n
gyarapszik. 1915-ben Schallhaas Károly, p o -
zsonyi születésű (1767.) festőművész e g y he-
roikus tájképét vásárolta m e g a városi tanács
a múzeum részére; a múzeum tulajdonába
ment át két Lütgendorff-féle olajfestésű arcz-
kép is, a tulajdonos elhalálozása f o l y t á n ;
végül dr. Fésűs G v ö r g y n é úrnő ajándékozott
néhány szines metszetet Reim Ferencztől,
melyek pozsonyi helyeket ábrázolnak. A S z e n t
G y ö r g y - C z é h n e k mult évi grafikus kiadványai
is ide vannak besorozva.
A múzeumot az 1915. évben 164 napon
tartották nyitva s ö s s z e s e n 6 2 4 9 s z e m é l y
tekintette meg a gyűjteményeket, 3 6 6 3 s z e -
mélylyel kevesebb, mint az előző évben.
A gyűjtemények törzsanyaga az 1915. év végén.
\önyvtár: 751 k ö n y v ; 1 hirlap ; 4 9 6 apró-
n y o m t . ; 1 térkép; 5 2 kézirat.
T{égiségtár: 412 ő s k o r i ; 529 r ó m a i ; 3992
közép- és újabbkori ; 1 kegyeleti tárgy 2 4 4 4
érem és pénzjegy.
Néprajzi tár: 4 8 5 m a g y a r ; 65 hazai nem-
zetiségi ; 1 rokon népi ; 8 külföldi művelt népi
szab. kir- tárgy.
T^épzűművészeti gyűjtemény: 214 szobor; 220
f e s t m é n y ; 2028 rajz és m e t s z e t ; 130 f é n y k é p ;
mégis 315 modern iparművészeti tárgy.
Az intézel saját javadalmának kimutatása.
Fenntartójától nyert javadalom: 9 6 0 K ; párt-
fogóktól nyert javadalom : 300 K ; használati
díjak és adományok: 4-60 K ; kamatok : 4'83 K.
Ö s s z e s e n : 1269-43 K.
Az intézet saját javadalmának felhasználása.
S z e m é l y i kiadásokra f o r d í t o t t : 3 9 0 K - t ; a
gyűjtemények gyarapítására : 650-43 K - t ; iro-
dai szükségletekre : 15-41 K - t ; a h e l y i s é g fenn-
tartására: 80 K-t. A pénztári maradvány 1915
végén 133-59 K.
Az intézet személyzete. Örök : A l b r e c h t János
tanker, kir. főigazgató, Szmidzsár G é z a fő-
reáliskolai tanár, Csákós József városi tiszt-
viselő (tiszteletdíja évi 200 K). S z o l g á k : Lad-
venicza János (díjazása évi 80 K ) ; Böcker
Antal (díjazása évi 24 K); Vrietomszky István
'7*
 '132 Jl M ú z e u m o k , és Könyvtárak
(díjazása évi 24 K). T e r e m ő r ö k : Ammer F e -
rencz, M a y e r Károly és Voleschalik Ferencz,
kiknek fizetése évi 36 K. A z iletményeket
Pozsony szab. kir. város fizeti.
61. RIMASZOMBAT. A Gömörmegyei
Múzeum f e j l ő d é s e szempontjából az elmúlt
esztendő alig számottevő. A még mindig
dúló háború valószínűvé tette, h o g y állam-
segélyre nem számíthat, minthogy pedig
kiadásai, f ő l e g a várossal szemben fennálló
85.000 K tőketartozás kamatainak állandó n ö v e -
kedése folytán jelentékenyen emelkedett, saját
jövedelmeivel a legtakarékosabban kellett
bánnia, n e h o g y oly hátralékok halmozódjanak
fel, melyek letörlesztése a jövőben válság elé
állítsa az intézetet.
A könyvtárra összesen 107 K 90 f-t fordí-
tottak, f ő l e g tagsági díjak lerovására és f o l y a -
matos munkák vételárának törlesztésére.
A régiségtár költségei 3 4 0 K-t tettek ki.
A z aránylag nagy kiadás abban találja ma-
gyarázatát, h o g y a múzeumi f e l ü g y e l ő e d d i g
letétben ő r z ö t t értékes r é g i s é g g y ű j t e m é n y é t
ez idén vásárolták meg 300 K-ért.
A néprajzi tár gyarapítására felhasznált 2 4 0
K legnagyobb részét a v á r m e g y e szülöttjé-
nek, Tóth Jenő festőművésznek Indiából hozott
gyűjteménye megvételére fordították.
A háború természetesen a múzeumnak ön-
kéntes adományok útján való gyarapodására
is kihatással volt. A z é r d e k l ő d é s nagyjából
alábbszállott, az adományozott tárgyak száma
és értéke csökkent a mult évekhez képest.
Mindazonáltal nem lehet ok a panaszra.
A közönség e z e k b e n a nehéz időkben is fel-
felkereste a múzeumot és nem e g y tárgy
tanúskodik a m é g mindig elevenen lüktető
áldozatkészségről. Különösen a régiségtár
tehet erről bizonyságot, mely ajándék útján
2 7 9 dbbal szaporodott. E l s ő h e l y e n állanak
a múzeum elnökének, Bornemisza László nyug.
főispánnak adománytárgyai, különösen értékes
régi esztergályozó szerszámai. A F ő f e l ü g y e -
lőség által l e t é t b e helyezett rozsnyói c z é h -
emlékek igen b e c s e s kiegészítését képezik a
múzeum ebbeli gyűjteményének. Érdekes kő-
sírokat tárt fel a múzeum igazgatójának a
főgimn. egyik osztályával Rimabrézón esz-
közölt ásatása, melynek e r e d m é n y e gyanánt
e g y bronzkori kősír 9 urnája és kövekből
kirakott koporsója jutott a múzeumba.
A gyűjtemények e l h e l y e z é s é b e n nem tör-
tént változás. Csupán a könyvtár 2 termét
kellett a közönségtől elzárniok, mert a mú-
Orsz. Főfelügyelősége
zeumépület emeletének raktárul használt
szárnyát a katonai beszállásolás miatt kiürí-
tették é s í g y az új e l h e l y e z é s r e szorult raktári
tárgyakat ideiglenesen a könyvtárba tették be.
A múzeum pénzügyi h e l y z e t e a rendkívüli
beruházási államsegély ismételt elmaradása
folytán o l y válságosra fordult, h o g y az 1915.
esztendőt már hiánynyal kellett lezárniok. Csak
a mult években eszközölt megtakarításoknak
köszönhető, h o g y ez a deficzit a t é n y l e g e s
pénztári hiánynyal és az elmaradt kamatrész-
lettel e g y ü t t csak 1440 K 60 f-t tesz ki, de
nyilvánvaló, h o g y jövőre a fizetésbeli kötele-
zettségeknek egyáltalán nem tehetnének ele-
get, ha az állam nem talál módot arra, h o g y
a rendkívüli államsegély kiutalható l e g y e n .
A z 1915. évben a múzeum minden nem
kötött természetű tőkéjét és megtakarítását
az adósságok törlesztésére fordította. Ráfor-
dította a múzeumépület átalakítására e d d i g
gyűjtött 1235 K tőkét és az állam által ren-
delkezésére bocsátott könyvtárfelszerelési
államsegélyből fennmaradt 1700 K legna-
g y o b b részét, valamint az épület egyes
részeinek bérbeadásából b e f o l y t összes j ö v e -
delmeket, beleszámítva azt az 1200 K-t,
melyet katonai beszállásolás czimén tulajdon-
képen az o k o z o t t károk helyrepótlására ka-
pott a várostól. A kiadások rendkívül m e g -
szaporodtak. A d ó fejében 1535 K-t, vízdíj
czimén 4 7 9 K-t, a vízvezeték kapcsolási díja
czimén 225 K-t kellett kifizetni. A várossal
szemben t a r t o z ó 85.000 K teher kamatja
f ü g g ő kamat lévén, melynek nagysága a város
által tartozásai után tényleg fizetett kamatláb
szerint változik ; ez év folyamán eleinte 9°/0,
majd 71/20/0 kamatot fizettek, sőt még vissza-
menőleg az 1914. év utolsó n e g y e d é r e is 4O/0
kamatkülönbözet terhelte a pénztárt, llyformán
kamat czimén 7832 K-t adtak ki k é s z p é n z -
ben és 1260 K-val maradtak hátralékban.
L e g é l é n k e b b e n rávilágít az 1915. évi k ö l t s é g -
vetésre az a tény, h o g y az összesen 12.350 K
59 f. kiadásból 10.073 K 26 f. fordíttatott
f o l y ó kamatokra és adókra. É s ebben az ö s z -
szegben csak az épületet t e r h e l ő ilyen kiadá-
sok szerepelnek, a gyűjtemények biztosítása,
a dologi kiadások, épületfenntartási költségek
stb. ebbe nincsenek beleszámítva.
A Rimaszombati Takarékpénztár,méltányolva
az E g y e s ü l e t kulturális törekvéseinek eddigi
eredményét, 1916. márczius havában, b i z o -
n y o s kikötések mellett, 2 0 . 0 0 0 K szabadon
felhasználható alapítványt tett a múzeum-
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
épület átalakítási munkálatainak f e d e z é s é r e és
ezzel oly példát mutatott az áldozatkészségre,
mely a háború lezajlása után bizonyosan köve-
tőkre fog találni.
JJgyűjtemények törzsanyaga az 1915. év végén.
Rönyvtár: 14.176 k ö n y v ; 2687 hirlap; 4 4 7 6
a p r ó n y o m t . ; 168 t é r k é p ; 5 7 3 8 kézirat; 278
oklevél és e g y é b irat; 3 4 6 e g y é b könyvtári
anyag.
Régiségtár: 1911 ő s k o r i ; 21 római; 2216
k ö z é p - és újabbkori; 9 4 kegyeleti t á r g y ;
2 7 3 0 érem és p é n z j e g y .
z e t i s é g i ; 16 rokon n é p i ; 46 külföldi művelt
népi tárgy.
Képzőművészeti gyűjtemény: 37 szobor;
f e s t m é n y ; 46 rajz és m e t s z e t ; 1 fénykép;
17 modern iparművészeti tárgy.
Jtz "Egyesület saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 4819-71 K ;
pártfogóktól nyert javadalom : 375 K ; kama-
tok : 9 7 1 ' 4 4 K ; rendkívüli b e v é t e l e k : 1200
K ; házbér és vízdíj : 4 7 0 4 K. Ö s s z e s e n :
12.070'15 K.
71 z Egyesület saját javadalmának felhaszná-
lása. Tőkésítésre f o r d í t o t t : 50 K - t ; személyi
kiadásokra : 9 6 0 K - t ; a gyűjtemények gyara-
pítására : 687'90 K - t ; a helyiség fenntartá-
sára: 4 0 8 - 8 6 K - t ; biztosításra, adóra és rend-
kívüliekre : 241 1*17 K - t ; kamatokra: 7832-66
K-t. H i á n y az 1915. év v é g é n : 280*44 K.
JJz Egyesület vagyoni állása. Alapítványi
törzsvagyon: 14.437 K. Tartozás: 86.440*60 K.
Jl múzeum személyzete. Igazgató: Loysch
Ö d ö n , főgimn. igazgató. Örök : H ü v ö s s y La-
jos, ev. lelkész és T ó t h Béla, műépítész. Ír-
nok: Kovács Alajos. (Fizetése 1000 K, fűtés,
világítás és szabad lakás.) S z o l g a : Csordás
János, aki természetbeni lakást kap.
62. RÓZSAHEGY. Liptóvármegye Múze-
umának 1915. évi állapotáról és fejlődéséről
jelentést nem küldtek, mert a múzeum igaz-
gatója 1915- júl. hó 5-én elhunyt, a múzeum
többi tisztviselője és a múzeumi választmány
nagy része pedig hadba vonult.
63. S Á R O S P A T A K . A 7\ef Főiskolai Könyv-
tár az 1915-ben nyert 1200 K államsegélyből,
valamint az előző évi pénztári maradványból
(16-63 K) és az időközi kamatokból (21-39 K)
az 1914-ben hitelben vásárolt könyvek árát
fizette ki. (1235-73 K.)
A z 1914 nov. havában (Homonna elfogla-
lásakor) a F ő f e l ü g y e l ő s é g és D ó k u s Gyula
főiskolai gondnok rendelete és utasítása sze-
fejlődése az 79/5. évben 133
rint elrejtett legértékesebb nyomtatványait
(unikumok, ritka könyvek, ősnyomtatványok
stb.) és kéziratait a F ő f e l ü g y e l ő s é g n e k 1915.
febr. 25-én 80. sz. a. k. leirata értelmében,
a leirat vétele napján (márcz. 5.) a v e z e t ő s é g
rejtekhelyükből kiszedte s a könyvtárba, régi
helyükre, visszahelyezte. A z alapczímtárt már
e l ő b b föl kellett hozni rejtekhelyéből, mert
az újabb gyarapodásból való könyvek szá-
mozása szükségessé vált. A z orosz hadsereg
v e s z e d e l m e s közeledésének hirére fölszólítot-
ták a kölcsönvevőket, hogy a náluk levő
könyveket adják vissza. "NéprajziA kikölcsönzést ekkor
a vidékieknek be is szüntették. 1915. május
óta azonban ismét kölcsönöznek ki vidékre is
46 könyveket.
Bár a háborús h e l y z e t a könyvtár életére
b i z o n y o s tekintetben bénítólag hatott, mert
az elrejtett könyvtári anyagot néhány hónapon
át nem használhatták, de a gyarapodás, aján-
dékozás és vétel útján, ebben az évben is
előrehaladt. A z ajándékozások közül kieme-
lendők a következők : Nóvák Sándor főgimn.
tanár e g y X V ] ] ] . századi kéziratos verses
f ü z e t e t ; Katona G y ö r g y nyug. sárospataki
mérnök Herschman István (-{-1798.) kéziratos
v e r s g y ű j t e m é n y é t ; ifj. G a l g ó c z y Barna hitel-
banki könyvelő a Dávidné Dudája cz., 1809-
ből való kéziratos verses f ü z e t e t ; Révész
Kálmán abauji ref. esperes D e b r e c z e n i Ember
Pál kéziratos prédikácziós k ö t e t é t ; Makláry
Károly kúnhegyesi ref. lelkész Polgár János-
nak 1830-ból való kéziratos v e r s g y ű j t e m é n y é t ;
S o l t é s z Lenke úrnő, néhai S o l t é s z Ferencz
nyug. főiskolai tanárnak könyvtárából 421
kötet könyvet ajándékozott a könyvtárnak.
N ó v á k Sándor és Szilágyi B e n ő főgimn.
tanárok pedig a marchtrenki f o g o l y t á b o r b ó l
t ö b b háborús vonatkozású emléket küldöttek
a háborús g y ű j t e m é n y számára.
M i ó t a a könyvtári kézirattár dr. Ferenczi
Zoltán orsz. f e l ü g y e l ő tanácsára és utasítása
szerint rendezett állapotba jutott, azóta sok,
b e c s e s irodalmi értékű anyag került b e l ő l e
napfényre. Í g y jórészben e rendezett álla-
potnak köszönhető, h o g y nemcsak több kurucz-
kori versnek fölkutatása vált lehetővé, hanem
előkerült Csokonai Vitéz Mihálynak több
e d d i g kiadatlan verse is. E z e k : 1. Bár az
é g búsúlva néz is ellenem. ( T o l d y Ferencz
e verset elveszettnek tartja.) 2. Bálint napja.
( T o l d y csak a czimét ismerte.) 3. A B o r b é l y
granáriumára. 4. Szűcs Sára koszorúja.
5. A víg poéta. 6. A z Arpádiász 51 h e x a -
 '134
Jl Múzeumok, és Könyvtárak Orsz.
meteri sora. 7. A poesisről (próza). E z e k e n
kívül néhány igen becses adalék is előkerült
Csokonai verseihez. (E versek és adalékok
az lrodalomtört. Közleményekben fognak m e g -
jelenni.)
Ugyancsak a dr. Ferenczi Zoltán orsz.
felügyelő által megállapított könyvtári munka-
programm alapján készítette el Harsányi István
könyvtárnok a könyvtár ősnyomtatványainak
( 1 5 0 0 - i g ; 30 kötet) leiró jegyzékét. A kéz-
irattár Dávidné Soltári czimű, 1 7 9 0 — 9 1 - b ő l
való s Darótzi Józseftől Székelyudvarhelyen
készített kottás versgyűjteménye a M a g y a r
T u d . Akadémia Régi M a g y a r Könyvtár cz.
vállalatában f o g tájékoztató bevezetéssel és
jegyzetekkel ellátva megjelenni.
A z állami s e g é l y terhére az 1915-iki évben
is vásároltak könyveket. Ezek (155 kötet)
árát (mintegy 1100 K) a remélt államsegély
terhére óhajtják elszámolni.
A könyvtár törzsállománya az 1915- év
végén a 6 6 4 kötet ajándékozással, a 13 kötet
állami letéttel, a reménybeli államsegély ter-
hére vásárolt 155 s a főiskola terhére vett
116 kötette] e g y ü t t 57.472 kötetre szapo-
rodott. A kézirattár állománya az 1915. évi
(14 db) gyarapodással 1861 kötet, illetőleg
darab.
253 nyitási napon 2045 esetben 2 3 6 5 kötet,
illetőleg darab kölcsönöztetett ki helyben és
vidékre.
A könyvtár eddigi főkönyvtárnok-helyet-
tese, Harsányi István főgimn. tanár, aki mint
ilyen 1905. szept. 1. óta működött a könyv-
tárnál, az 1915. június hó 10-én M i s k o l c z o n
tartott egyházkerületi közgyűlés által főiskolai
főkönyvtárnokká választatott.
Jl könyvtár saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 16*63 K ; fenn-
tartójától nyert javadalom : 2 0 0 0 K ; kama-
tok : 21*39 K. Ö s s z e s e n : 2038*02 K.
Rendes államsegély 1 9 1 5 - b e n : 1200 K.
A könyvtár saját javadalmának felhasználása.
A gyűjtemények gyarapítására fordított:
3235*73 K-t. A pénztári maradvány 1915
v é g é n : 2*29 K.
A könyvtár vagyoni állása. Pénztári marad-
vány : 2*29 K. T a r t o z á s : 1100 K.
A könyvtár személyzete. Főkönyvtárnok : Har-
sányi István főgimn. tanár. (Tiszteletdíja 1000
K.) Alkönyvtárnok: Molnár Ferencz s e g é d -
lelkész. (Javadalma 800 K és lakás fűtéssel
és ellátással a főiskola tápintézetében.) S z o l g a :
Farkas József főiskolai szolga, aki azonban
Főfelügyelősége
csak a takarítást végzi. Az illetményeket a
főiskola pénztára fizeti.
64. SELMECZBÁNYA. A Városi Mú-
zeum és \önyvtár a mult évben a háború
okozta bajok következtében alig fejthetett ki
működést.
A gyűjtések igen nehézkesen folytak. A mú-
zeum anyagi viszonyai még mindig oly ked-
vezőtlenek, h o g y a reá fordított költség mai
beosztása mellett a gyűjteményeket lehetetlen
lesz fenntartani. A bútorzat igen h i á n y o s ;
tisztogatásra, konzerválásra, bútorra nem igen
telik. A j ö v e d e l e m több mint 8o°/0-át az
épület amortizácziója és e g y hadbavonult
alkalmazott járandóságai emésztik fel.
A múzeum elhelyezésére az Országos Fő-
f e l ü g y e l ő s é g 4836*07 K rendkívüli segélyt
utalt ki. E z e n a költségen sikerült helyre-
állítani az Övárban a múzeum elhelyezésére
szánt h e l y i s é g e k e t . Térfogatuk mintegy 207
m 2 , ami e g y 5 termes kisebb múzeumnak
felelne meg. Ennek a tartozéka lenne még
az Óvár egyik felszerelt tornya, az óvári
b ö r t ö n és a lapidárium. A z új helyiségek
e l é g g é tágasak, szellősek, világosak. Azonban
hiányok is vannak itt-ott; legjobban érzik a
laboratórium hiányát, ami lehetetlenné teszi
a tárgyak tisztogatását és konzerválását. Erre
a czélra, kellő restaurálás után, a sanctuarium
első emeletét lehetne legjobban felhasználni.
A rendkívüli h ó t ö m e g nyomása következ-
t é b e n az épület e g y i k tűzfalának taraja kifor-
dult és leomlással fenyegetett. A z ebből eredő
balesetért a f e l e l ő s s é g e t elhárítandó, a mú-
zeum őre, jóformán már a megnyitás után,
kénytelen volt a múzeumot bezárni. A z év
végén már a f ü g g ő f o l y o s ó két bolthajtása is
omladozni kezdett.
A Főfelügyelőség részéről báró Szalay
Imre helyettes orsz. főfelügyelő, J^renner
József és Mihalik József felügyelők tekintet-
ték meg a gyűjteményeket.
A selmeczi ásványgyüjtemény összeállítása
befejezést n y e r t ; a gyűjtemény e g y e l ő r e a
bányászati és erdészeti főiskolán van elhe-
l y e z v e , ahonnét azt az új helyiségek bebú-
torozása után szállítják át a múzeumba.
A könyvtár e l h e l y e z é s é b e n nem történt
változás. A z anyagot bútorhiány miatt lassú
szaporodása daczára sem tudják jól elhe-
lyezni. A kezelést némileg zavarja az a körül-
mény, h o g y az O r s z . Tanács által adomá-
n y o z o t t népkönyvtár is a városi könyvtár
h e l y i s é g é b e n van.
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
A világháború irodalmi emlékeinek gyűj-
tése anyagi okokból elmaradt, mindössze az
apróbb nyomtatványok gyűjtése történhetett
meg.
A könyvtár anyaga adományokból és vásár-
lásokból gyarapodott. A czédulakatalógus még
nem készült el, a törzsnaplót sem sikerült
még megszerkeszteni.
A gyűjtemények törzsanyaga az 1 y 1 j . év végén.
Könyvtár: 5 5 1 8 k ö n y v ; 17 hírlap; i e g y é b .
T(égiségtár: 81 ő s k o r i ; 70 r ó m a i ; 1419
k ö z é p - és újabbkori ; 7 9 kegyeleti t á r g y ;
3 3 8 0 érem és p é n z j e g y .
Néprajzi tár: 2 m a g y a r ; 34 hazai nemze-
tiségi ; 2 külföldi művelt népi ; 39 bányászati
tárgy.
Képzőművészeti gyűjtemény: 22 szobor; 59
f e s t m é n y ; 53 rajz és m e t s z e t ; 17 f é n y k é p ;
4 modern iparművészeti tárgy.
Természetrajzi gyűjtemény: 85 állat; 2 nö-
vény ; 12 1 ásvány és kőzet.
A könyvtárt 138 nyitási napon 187-én
látogatták s használtak 3694 db könyvet.
A többi gyűjteményt 2 nyitási napon 101-en
látogatták.
Jlz intézet személyzete. A gyűjteményeket
kezeli dr. M i k l ó s y Z o l t á n főlevéltárnok. (Java-
dalma évi 2600 K fizetés és 6 0 0 K lakpénz.)
D í j n o k : Gonda József, aki jelenleg katonai
szolgálatot teljesít. (Fizetése évi 1 006^50 K.) A z
illetményeket S e l m e c z - és Bélabánya város
pénztára fizeti.
65. S E P S I S Z E N T G Y Ö R G Y . A Székely
Nemzeti Múzeum igazgató-választmánya az
1915-ik év folyamán háromszor tartott gyűlést.
M á r c z . 27-én tárgyalta és elfogadta a múzeum
1914. évi működéséről és állapotáról a mú-
zeumőrök által összeállított évi jelentést, az
1914. évi számadások megvizsgálásáról beter-
jesztett bizottsági jelentést; az 1914 —15. évi
állami segély bejelentése kapcsán felhaszná-
lási tervezetet készített s végül a fontosabb
f o l y ó ügyekben intézkedett.
Június 21-én gr. Jlpponyi Albert volt vallás-
és közoktatásügyi miniszter múzeumi látoga-
tása alkalmából gyűlt össze, h o g y a múzeum
gyűjteményeit, illetve a még raktárszerűen
kezelt gyüjteménycsoportok válogatott darab-
jait erre a czélra rendezett kiállítás kereté-
ben bemutassa s egyúttal saját falai között
is szives köszönetet mondjon annak az állam-
férfiúnak, ki az új múzeum felépítése körül
elévülhetlen érdemet szerzett azáltal, h o g y az
építés czéljaira az 1906. évi állami költség-
fejlődése az 79/5. évben 131
vetésben 50.000 K, az 1908. évi költségve-
t é s b e n pedig 100.000 K segélyt adomá-
nyozott.
O k t ó b e r 1 o - é n azért tartott gyűlést, h o g y
dr. "László Terencz múzeumőr feleségének
váratlan elhunyta alkalmából k e g y e l e t e s intéz-
kedéseket t e g y e n s a m e g b o l d o g u l t kopor-
sója mellett testületileg adjon kifejezést annak
a fájdalmas érzésnek, melyet a népes családja
jövőjéért é l ő - h a l ó , jó édes anyának s férje
oldalán egyúttal h ű s é g e s munkatársuknak vá-
ratlan és tragikus halála váltott ki szivükből.
Az igazgató-választmány megemlékezett
arról a másik, közvetett veszteségről is, mely
a múzeum régi, nagyérdemű őrének, Nagy
Géza magyar nemzeti múzeumi igazgatóőrnek
febr. 4 - é n bekövetkezett váratlan elhunytá-
val érte. N a g y Géza 8 éven keresztül
(1881 — 1889.) s o h a nem lankadó buzgósággal
állott a S z é k e l y Nemzeti M ú z e u m bölcsője
mellett s ez alatt a gyűjtemények g a z d a g
gyarapításával, ismertetésével és tudományos
feldolgozásával elévülhetetlen érdemeket szer-
zett, 1889-ben történt eltávozása óta p e d i g
a testestől-lelkestől magyar érzésű és g o n d o l -
kozású igazi tudós meleg rokonérzésével
csüngött mindig a múzeum fejlődésén és
annak a székely kérdésnek és azoknak a s z é -
kely tudományos feladatoknak a megoldásán,
melyeknek l e h e t ő előbbrevitelét a múzeum is
hivatásának ismeri.
Kegyeletes kötelességet teljesített azért az
igazgató-választmány, mikor őszinte g y á s z á -
nak és mély fájdalmának jeléül a múzeum
ormára g y á s z l o b o g ó j á t kitűzte, a m e g b o l d o -
dult özvegye, valamint br. S z a l a y Imre i g a z -
g a t ó és a múzeum tisztviselői kara előtt benső
részvétét táviratilag kifejezte, márcz. 2 7 - é n
tartott gyűlése j e g y z ő k ö n y v é b e n a megbol-
dogult emlékét megörökítette s a múzeum
képtára számára arczképének m e g f e s t é s é t el-
határozta.
A múzeum évek óta elintézés alatt álló
ügyeinek állásáról a következőket jelenti a
vezetőség:
A z építés teljes befejezését, illetve a ter-
vezett pótmunkák végrehajtását és a berendezési
ü g y elintézését a háborúval járó rendkívüli
viszonyok levétették a napirendről, az 1914-ik
év folyamán tervbe vett új szervezel végre-
hajtásához s z ü k s é g e s államsegélyek ü g y é b e n
felterjesztett kéréseik elintézéséről p e d i g nem
kaptak értesítést.
Ily viszonyok közt mindhárom nagyfontos-
'132 Jl M ú z e u m o k , és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége

ságú ügy v é g l e g e s elintézését s ezzel a mú- ezt a felülvizsgálati költséget m é g akkor sem
zeum jövő fejlődésének biztos megalapozását volt hajlandó f e d e z n i , mikor erre irányuló
csak a rendes viszonyok visszatérésétől remél- kérésüket a F ő f e l ü g y e l ő s é g 3 0 0 — 1 9 1 4 . sz. a.
hetik. p á r t o l ó ajánlatta] terjesztette föl, azért e fel-
A múzeum parkjában és udvarterén az tétlenül végrehajtandó felülvizsgálat költsé-
1914-ik évben megkezdett befásítást tovább geiről az igazgató-választmány f o g gondos-
folytatták. Ebből a czélból S e p s i s z e n t g y ö r g y kodni, annyival inkább, mert e költségek
város polgármesterétől és az állami erdészeti f e d e z é s e , 7 1 4 — 1 9 1 4 - sz. leirata szerint, a
hivataltól nyert e n g e d é l y alapján a sepsiszent- F ő f e l ü g y e l ő s é g n e k sem áll módjában.
g y ö r g y i erdőből facsemetéket, bokrokat és A gyűjtemények e l h e l y e z é s é b e n változás
élő sövénynek való apró ültetvényeket ásat- nem történt.
tak ki s azokat a megállapított tervezet s z e - A múzeum fenntartó hatósága és a Fő-
rint szintén házi munkával elültették. Sajnos, f e l ü g y e l ő s é g , illetve a vallás- és közoktatás-
a háborús viszonyok megakadályozták a v e z e - ügyi minisztérium anyagi támogatása mellett,
tőséget abban a régi szándékában, h o g y a 1 9 1 5 - b e n is a székelyföldi pénzintézetektől s
múzeum telkének és legközelebbi környéké- Háromszék v á r m e g y e néhány községétől nyert
nek a S z é k e l y f ö l d i é nézve jellemző n ö v é n y - anyagi segítséget.
zettel való benépesítési munkáját mielőbb A székelyföldi pénzintézetekhez fenntar-
befejezze. tási segélyért 2 0 — 1 9 1 5 . sz. a. jan. 10-én
A z építési munkák e g y és két évi jótállás intéztek kérést.
alá e s ő részének utófelülvizsgálatát M a l m o s A beérkezett adományok a k ö v e t k e z ő k :
A n d o r főmérnökkel ápr. 27-én elvégezték s 1. A z Agrár-Takarékpénztár
az ottani államépítészeti hivatal utasításait a S e p s i s z e n t g y ö r g y i Fiókintéze-
hiányok pótlása végett az építésvállalkozókkal tétől... __ 25'— K ;
közölték. A főtornyon és az északi szárny- 2. a Baróti Takarékp. r.-t.-tól 25*— K ;
épület fedelén a nov. j8-iki szokatlanul erős 3. a Háromszéki Takarékpénz-
szélvihar által okozott cseréprongálásokat tártól (Sepsiszentgyörgy) . . . 50"— K ;
kijavíttatták és hasonló rongálások kikerülése 4. a Kézdivásárhelyi Takarék-
végett a toronyfedél alját a szélhatás kizá- pénztártól . . . 104'17 K ;
rása czéljából bedeszkáztatták. A főépületen 5. a Kovásznai Takarékpénztár-
kívül a világításra és motorhajtásra s z o l g á l ó tól 50"— K ;
villamos berendezés és vízvezetéki hálózat is 6. a Sepsiárkosi Takarékpénz-
állandó gondozást és javítgatást igényel s tártól ... 1 o - — K.
e villamos berendezésnek s f ő l e g villany- Ö s s z e s e n ... 264'17 K.
motornak az év folyamán ismételten szüksé-
gessé vált megjavítása már is jelentékeny ö s z - A Háromszék v á r m e g y e községeihez 529—
s z e g e t emésztett fel s nyomatékosan figyel- 1914. sz. a. intézett kérésük alapján a beér-
meztetett arra, h o g y ha a múzeum állandóan kezett segélyek a k ö v e t k e z ő k :
zavartalan világítását és vízszükségletének ki- 7. A kézdi járásból:
elégítését biztosítani akarják, akkor minél
1. K é z d i a i m á s t ó l . . . . . . ... ... .. . . . 20 K ;
előbb gondoskodni kell a villamos b e r e n d e -
2. Léczfalvától ... . . . ... 10 K ;
zés szakszerű felülvizsgálásáról és intéz-
3. M a k s á t ó l ... ... . . . 5 K;
kedni kell a házi vízvezetéknek a városi víz-
vezetéki hálózatba való v é g l e g e s bekapcsolá- 77. Az orhai járásból:
sáról is. 1. P a p o l c z t ó l ... ... 5 K;
A villamos berendezés szakszerű felülvizs- 2. Z á g o n t ó l 10 K ;
gálatára a m. kir. kereskedelemügyi minisz-
777. A sepsi járásból:
tériumot még az 1914. évi febr. 25-én 176. sz.
a. kelt felterjesztésben kérték s a nevezett 1. Árkostól . . . ... 10 K;
minisztérium 20.012/V. sz. a. kelt leirata 2. Kököstől . ... 10 K;
szerint a posta- és távirdafőfelügyelőséget 3. M a g y a r b o d z á t ó l . . . . . . ... ... . . . 10 K;
utasította is a felülvizsgálat megejtésére. M i v e l 4. Mikóújfalutól ... . . . 5 K;
azonban a főépület felülvizsgálati költségeit 5. Sepsibükszádtól ... 5 K.
h o r d o z ó v a l l á s - é s közoktatásügyi minisztérium Összesen . . . 90 K.
 hatáskörébe tartozó
Gelencze község hivatalos értesítése s z e -
rint 50 K egyszersmindenkori s e g é l y t szava-
zott meg. E z a segély azonban még nem
érkezett a múzeumhoz.
A gyűjtemények általános gyarapodásáról
a következők jelenthetők:
A z 1915. évben a gyarapodás a k ö v e t k e z ő :
1. Könyvtárnál: 12.642 db. 2. Régiségtárnál :
898 db. 3. Néprajzi gyűjteménynél : 37 db.
4. Képzőművészeti g y ű j t e m é n y n é l : 2 1 0 db.
5. Természatrajzi g y ű j t e m é n y n é l : 359 db.
A gyűjtemények törzsanyagának állománya
az 1915. év v é g é n : 1. A könyvtárnál: 8 3 . 6 6 0
db. 2. A régiségtárnál: 2 7 . 4 1 5 db. 3. A nép-
rajzi g y ű j t e m é n y n é l : 6 4 0 2 db. 4. A képző-
művészeti g y ű j t e m é n y n é l : 6 9 9 db. 5. A ter-
mészetrajzi g y ű j t e m é n y n é l : 13.107 db.
A z 1914-ik év második s az 1915-ik év
első felére az 1914- —15-ik év állami költség-
vetés keretében kiutalt 2 5 0 0 K államsegély-
ről s annak felhasználásáról a következőket
jelentik :
A F ő f e l ü g y e l ő s é g 1 9 1 4 / 1 5 . évi állami java-
dalmának tetemes részét a háborús h e l y z e t b ő l
kifolyólag az államkincstár rendelk:zésére
visszabocsátván, a felügyelete alá rendelt
intézeteket s így a S z é k e l y N e m z e t i M ú -
zeumot is, csak redukált mértékben s csupán
a nélkülözhetetlennek felismert kiadások f e d e -
zésében segíthette. A múzeum részére ez
évben 2 5 0 0 K rendes államsegély utalványoz-
tatok, melyet az igazgató-választmány fel-
terjesztett felhasználási tervezete értelmében
használt fel.
A z erről szóló elszámolás főbb adatai a
következők :
1. A könyvtárnál elszámoltatott
2. A régiségtárnál elszámoltatott
3. A néprajzi gyűjteménynél el-
számoltatott ... ...
4. A természetrajzi gyűjtemény-
nél elszámoltatott ... ... ...
5. A gyűjtemények rendezésénél
felhasznált segéderők díjazása
czimén ...
Összesen ... 2501*37 K.
7. J\önyvtár és levéltár.
A könyvtár és levéltár gyarapodása általá-
ban örvendetesnek, sőt a szerény anyagi
viszonyok között gazdagnak is mondható.
E gyarapodás részben vásár, részben letét
és ajándékozás e r e d m é n y e .
Vásár útján szerezte meg a múzeum néhai
közgyűjtemények fejlődése az 1915- évben 1
33
elnökének, Gödri F e r e n c z polgármesternek
könyvtárát és levéltárát, h o g y falai között
ezzel is emléket állítson annak a derék s z é -
kely irónak, ki a s z é k e l y s é g történetére vonat-
kozó könyveket és különösen S e p s i s z e n t g y ö r g y
város múltjára vonatkozó okleveleket j ó f o r -
mán gyermekkora óta gyűjtötte s azzal a
haláláig ápolt gondolattal tanulmányozta, h o g y
a múzeum segédforrásainak felhasználásával,
várva-várt nyugalmazása éveiben, szülővárosa
oklevéltárát kiadja s ennek alapján történetét
is megírja.
A múzeum e gyűjtemény megszerzésével
csak k ö t e l e s s é g é t teljesítette annak a férfinak
emlékével szemben, ki veleszületett kulturális
érzékével hosszú i d ő n át munkálta érdekeit,
de k e g y e l e t e s k ö t e l e s s é g e t teljesített egyúttal
ö z v e g y Gödri Ferenczné is, amikor a múzeum
hivatása és jövője iránt táplált meleg é r z é s é -
től vezettetve, néhai férjének e mindig s z e r e -
tettel és féltéssel ö v e z e t t g y ű j t e m é n y é t a mú-
zeum tulajdonába bocsátotta s ezzel annak
együttmaradását biztosította.
E vásár útján az igazgató-választmány
egyúttal azt a mult évi jelentésben tett i g é -
retét is teljesítette, h o g y az 1914-ik év első
felére Szikulikák beszerzésére nyert könyvtári
rendkívüli segélynek ideiglenesen más k ö n y v -
tári anyag beszerzésére fordított részét vissza
fogja pótolni, illetve a jelzett czélra fogja
felhasználni, mert a múzeum most o l y könyv-
tári anyagnak jutott a birtokába, mely keve-
sebb értékű, de közkézen forgó s azért szük-
s é g e s modern műveken s néhány i d e g e n nyelvű
és külföldi nyomdai terméken kívül értékes
régi magyar műveket s a múzeum hivatása
szempontjából m é g értékesebb régi székely
892" 10 K ;
műveket is tartalmaz s éppen azért a könyv-
438*27 K ;
tár különben is nagybecsű régi magyar és
székely gyűjteményének értékes gyarapodását
145*— K ;
jelenti.
E művek közül általános tájékoztatásul
160*— K ;
csak egynehányat említünk m e g : A külföldi
kiadások közül Joannes Calvinus: Institutio
totius christ. religionis cz. művének genovai,
8 6 6 ' — K.
1550. évi kiadását; a Respublica et status
regni Hungáriáé cz. művet (Ex officina E l z e -
viriana, 1634.); Kreckwitz: Totius principatus
Transylvaniae accurata descriptióját. (Nürn-
b e r g und Franckfurt 1688.)
A régi magyar kiadások közül é r t é k e s e b -
bek p l . : M e n y o r s z á g kinyittatott e g y e t l e n
e g y szoros kapuja. Váradon, 1 5 5 6 ; G. Katona
István : Titkok titka. Gyulafejérváratt, 1 645 és
'34 Jl Múzeumok, és Könyvtárak
a Váltság titkának második volumenje, Vára-
don, 1647 és a Váltság titkának n e g y e d i k
része; S e l y e i Balog István: T e m e t ő kert. V á -
radon, 1 6 5 5 ; Pósaházi János : Igazság istápja.
Sárospatak, 1 6 6 9 ; C o n f e s s i o et expositio
fidei christianae etc. Kolozsváratt, 1679;
Gyöngyösi István: Porábúl m e g é l e d e t t P h ö -
nix etc. L ő c s é n , 1693 ; Pázmány Péter : P r e -
dikácziók, N a g y s z o m b a t , 1 6 9 5 ; Pápai Páriz
F.: Pax crucis etc. Kolozsváratt, 1710.
A z újabbak k ö z ü l : B o d P é t e r S z e n t H e o r -
tokratese, szmirnai szent Polikarpusa, L e x i -
kona, S y n o p s i s iuris connubialisa stb.; Kállai:
Históriai értekezése. N a g y e n y e d e n , 1829;
Bölöni Farkas S . : Utazás Északamerikában.
Kolozsvár, 1 8 3 4 ; Gál S á n d o r : A pestvárosi
nemzeti ő r s e r e g szolgálati szabályzata. Pest,
1848. T o v á b b á : Ipolyi A r n o l d , Magyar
mithologia. P e s t , 1 8 4 1 ; Kriza János: V a d -
rózsák. Kolozsvár, 1 8 6 3 ; Orbán B a l á z s :
A Székelyföld leirása I —VI. k. Pest, 1 8 6 8 — 7 1 ;
D ó s a E l e k : Erdélyhoni jogtudomány 1 — H L
k. Kolozsvár, 1861. stb.
E nagyobb ö s s z e g e t képviselő vásáron kívül
o l y művek folytatólagos megszerzésével is
gyarapították a könyvtárt, melyekre a g y ű j -
temények feldolgozásánál van szükség, vagy
amelyeknek megszerzését a múzeum hivatása
elodázhatlan k ö t e l e s s é g g é tette.
A z évek óta járó folyóiratok előfizetési
díjára és könyvkötésekre is jelentékeny ö s z -
s z e g e t fordított a múzeum.
A F ő f e l ü g y e l ő s é g állami letétül S c h o e n
A r n o l d : Francesco Barbieri Sfrisato. Buda-
pest, 1914. cz. művét és a G o n d a Béla szer-
kesztésében m e g j e l e n ő M a g y a r A d r i a - K ö n y v -
tár 1—6. f ü z e t é t ; M e i l e r S i m o n : A z E s t e r -
házy-képtár t ö r t é n e t e . Budapest, 1915. cz.
művet küldte m e g , ajándékul pedig, mint
s z e r z ő ajándékát: dr. RajnikBéla: A z Ausztriá-
tól való gazdasági különválás nyomán várható
alakulások. A z önálló vámterület hatásai M a -
gyarország mezőgazdaságára, iparára és keres-
kedelmére. Budapest, 1909. cz. művet. A M a -
g y a r Minerva, a magyarországi M ú z e u m o k
és Könyvtárak czímkönyve V. k ö t e t é t ; mint
dr. Sztripszky H i a d o r ajándékát: dr. Rud-
niczkyj István : Ukraina és ukrajnaiak, M a g y a r -
ország oroszföldi barátai. (2 pld.) Mihalik
J ó z s e f : Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1915.
évf. Budapest, 1915.
A többi ajándékozók sorából még külön
ki kel] emelnünk a Műemlékek O r s z á g o s
Bizottságát, melynek elnöke a bizottság kiad-
Orsz. Főfelügyelősége
ványa gyanánt megjelenő M a g y a r o r s z á g mű-
emlékei cz. mű idáig megjelent 3 kötetét és
másrészt az Országos M a g y a r Gazdasági
E g y l e t e t , melynek igazgatósága a M a g y a r
Gazdaságtörténeti S z e m l e 1 — X I I . évfolyamát
ajándékozta a könyvtárnak.
N a g y o b b ajándékokkal gazdagították még
a könyvtárt: özv. Gödri Ferenczné (133 db)
és Mélik István takarékpénztári tisztviselő, ki
220 dbból álló s főleg értékes, modern jogi
műveket adományozott az é p p e n ily művekben
feltűnően szegénynek mondható könyvtárnak ;
végül Szabó M a r g i t (Kézdivásárhely), ki a
pákéi G ö r ö g R ó z a - f é l e hagyatékból származó
s Kovács Gyula pákéi igazgató-tanító útján
még az 1914. év folyamán beküldött 185
dbból álló gyűjteményt ajándékozott; ennek
régi halotti beszédekből álló csoportja érté-
kesebb anyagot képez.
A levéltár gyarapodásából első sorban az
özv. Gödri Ferencznétől néhai férje h a g y a -
tékából megvásárolt levéltári anyagot kell
kiemelnünk.
E gyűjtemények nagyobb része közvet-
lenül vagy közvetve S e p s i s z e n t g y ö r g y város
és vidéke történetére vonatkozik s megszer-
zése annál örvendetesebb a múzeumra és
S e p s i s z e n t g y ö r g y városára, mert a városnak
régi levéltára egyáltalán nincs. A középkori
és XVI. sz.-beli okmányok már az 1658. és
1661. évi török-tatár dúlások alkalmával el-
pusztultak, az újabb levéltári anyag pedig,
e g y 1736. évi táblai átirat és e g y 1782. évi
vásári adománylevél s néhány száz a XIX.
század első feléből származó kevés értékű
akta kivételével, 1849. 5~én a várost ki-
rabló oroszok pusztító és g y ú j t o g a t ó szen-
vedélyének lett áldozata.
Gödri Ferencz gyűjteménye birtokába több-
nyire a vele rokonságban v a g y jó barátság-
ban álló családok szívességéből jutott s az
ily családi iratok természetesen a város elpusz-
tult és elkallódott levéltárát sohasem pótol-
hatják.
D e e családok, mint pl. az Andrád, Csá-
szár, Király, Kiss, Márk, M i k l ó s , M ó r i c z ,
N a g y , Sas, S z é k e l y , Vásárhelyi stb. a város
életében, többször a város életének irányítá-
sában is részt vettek, harczot vívtak a kivált-
ságaikra féltékeny, mert ebből é l ő és adózó
város érdekében, védelmezték ennek szabad-
ságait és kiváltságait, főleg a Sepsiszent-
g y ö r g y faluban századok óta nagybirtokos
Daczó-családdal szemben, melynek története
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
az összes sepsiszentgyörgyi családok közül
elsősorban forrott össze a város történetével.
E levelek nagyobb része is a Daczó-család
birtokában volt. A levelek másik része álta-
lában a v á r m e g y e történetéhez szolgáltat ada-
tokat s bár szintén családi leveles-ládákból
jutott a Gödri Ferencz tulajdonába, azért
köztörténeti szempontból is értékes anyagnak
mondható.
Ezek között vannak pl. a komollói A n d o r ,
az illyefalvi Biális vagy Olasz és Gödri, a
málnási Imreh, a nagyajtai Incze, a kovásznai
Kiss, a torjai, illetve csernátoni Kozma, az
árkosi M i h á l y , az illyefalvi Petke és Séra, a
killyéni S z é k e l y , a rétyi S z é k e l y és más
családok levelei.
Külön megemlítést érdemelnek az 1 8 4 8 — 4 9 .
évi szabadságharczunkra vonatkozó hivatalos
és magániratok s ezek közt főleg a Gábor
Áron s z é k e l y ágyúöntő hősünk eredeti levelei.
A levéltár ajándék útján elsősorban a szent-
katolnai Cseh-család leveles-ládájával g a z d a -
godott, amit a választmány tagja, dr. Künnle
Tivadar ügyvéd, ajándékozott a múzeumnak.
A z okleveles anyag elsősorban azért érté-
kes, mert e g y kiterjedt s a vármegye köz-
életében már a XVII. sz. óta szerepet vivő,
de — f ő l e g annak területéről kiszármazott
tagjaiban és ágaiban — a magyar közéletnek
is t ö b b jeles munkást adó, tősgyökeres s z é -
kely család birtok- és vagyonügyi viszonyai-
ról nyújt általános tájékoztatást.
A múzeum szempontjából azonban értékét
még növeli az a körülmény, h o g y magában
foglalja egyrészt a Cseh-családdal rokon s
szintén szentkatolnai Dimién-család régi leve-
leit, másrészt oly hivatalos iratokat is, melyek
az ajándékozó néhai anyai nagyatyjának, szent-
katolnai Cseh Ignácznak Háromszék vármegye
szolgálatában végzett közigazgatási pályáján,
főleg 1 8 4 8 — 4 9 . évi szabadságharczunkban s
az 1 8 6 1 — 6 2 - i k évi alkotmányos időszakban
kézdi szék alkirálybirói állásában, végül 1 867-
ben Kézdivásárhely város alkotmányos újjá-
szervezésére nyert kormánybiztosi megbíza-
tása alatt végzett tevékeny működésére vet-
nek világot.
A z ily családi leveles-ládák megnyerése
azért nemcsak az illető ajándékozó családra
nézve jelent megnyugvást és biztosítást a
család múltjára világot derítő iratok jövő
fennmaradása felől, hanem a közérdek szem-
pontjából is örvendetes és fontos, annyival
inkább, mert amint é p p e n a Cseh-iratok egyike
fejlődése az 191$. évben •35
is panaszolja, utolsó szabadságharczunk f o l y a -
mán az oroszok pusztítása miatt nemcsak
S e p s i s z e n t g y ö r g y , de Háromszék vármegye
levéltára is pótolhatatlan kárt szenvedett.
E z a sajnálatos körülmény érlelte m e g a
múzeum v e z e t ő s é g é b e n azt a gondolatot, h o g y
a hatósági levéltárak régi, legalább 1849-ik
v é g é i g terjedő anyagának a múzeum falai
közt való egyesítésére lépéseket t e g y e n .
M e r t az új múzeumban nemcsak a levéltári
anyagot tudják tűzbiztos helyen elhelyezni,
de reményük van, h o g y tervezett új s z e r v e -
zetük végrehajtásával a levéltárukban való
tudományos kutatást is o l y mértékben tehetik
l e h e t ő v é , mint bármelyik hazai intézetünk,
sőt az igazán komoly és megbízható kutatók-
nak m é g több k e d v e z m é n y t s a zavartalan
kutatásra még több l e h e t ő s é g e t is nyújt-
hatnak.
A kisebb adományokból az özv. Remenyik
Kálmánnétól ajándékozott i 30 db iratot e m e l -
jük ki, melyek néhai Remenyik Kálmán hír-
neves székely tilinkó-művész 1 8 8 0 — 1 9 0 3 . évi
kulturális működésére vetnek világot.
A könyvtár és levéltár számszerű g y a r a -
podása e s z e r i n t az 1915. évben a k ö v e t k e z ő
v o l t : a) K ö n y v : 2 2 1 7 db, b) hirlap: 80 d b ,
c) aprónyomtatvány: 4 3 8 db. d) t é r k é p : 13
db, e) kézirat: 18 db, f ) oklevél és e g y é b
irat: 9 8 7 6 d b ; ö s s z e s e n : 12.642 db. E b b ő l
vásár útján szereztetett 8 8 8 9 db, állami letét
6 db, ajándék 3 8 2 8 d b .
T^égiségtár. A z erősdi tyiszkhegyi ő s t e l e -
pen az ásatások 1915-ben is szüneteltek.
A korábbi ásatások régészeti anyagának rész-
letes feldolgozása czéljából v é g z e t t munká-
latok közül meg kell említenünk dr. Gaspa-
retz G é z a Elemérnek, a M a g y a r N e m z e t i
M ú z e u m régiségtára segédőrének nagyértékű
v e g y i vizsgálatait. A z elemzésre kiválasztott
őskori tárgyak vegyi vizsgálatának r é s z l e t e s
jelentésben összefoglalt eredményei nem csu-
pán az elemzett tárgyak anyagáról és m e g -
munkálásának módjáról nyújtanak p o n t o s fel-
világosításokat, hanem összehasonlító kortör-
téneti megállapítások végzésére is t ö b b s z e m -
pontból alkalmasok lesznek.
A z őskori gyűjtemény gyűjtés, ajándék vagy
vétel útján a következő lelőhelyekről gyara-
p o d o t t : Magyarbodzáról a Kova-patak (Valea
Cremina) jobboldali terraszán fekvő palaeo-
lithos őstelepről : szilánkok, pengék és kő-
magvak tűzkőből. A m. kir. Földtani Intézet
útján Teutsch G y u l a (Brassó) ajándéka. Hrősd,
19*
'36 Jl M ú z e u m o k , és Könyvtárak Orsz.
T y i s z k h e g y : A z ásatási szelvények lehullott
törmelékéből dr. László Ferencz múzeumőr
51 db j e l l e m z ő tárgyat gyűjtött össze. Sepsi-
szentgyörgy, O r k ő : 1 db őrlőkő (gyűjtés);
valószínűleg ugyaninnen való a Gödri F e r e n c z
hagyatékából vásárolt 2 db lapos b r o n z v é s ő
és egy bronzkarperecz is. Sepsiszentkirály:
1 koptatott felületű obszidián darabja ( G ö n c z y
F. ajándéka); T{éty, T e m p l o m d o m b : c s e r é p -
kanál és állatidolum ( N e m e s Herman aján-
déka) ; T^ovászna, Árpád forrás : Kőbalta foka
(Ignácz L á s z l ó tanuló ajándéka); Orbaitelek,
özv. Horváth Ignáczné kúriája: c s e r é p e d é n y -
töredékek (a telektulajdonos ajándéka); T^ézdi-
martonfalva, Feketeügy m e n t e : 2 db c s u p -
rocska és cserépedénytöredékek (Czirmay
József ajándéka); Alsótorja, Színi-féle telek
felső része : c s e r é p e d é n y t ö r e d é k e k és kőbalta
foka (Becsky Antal ajándéka).
A z összehasonlító anyaggyűjtés czéljából
a múzeum megbízásából Varga Nándor rajz-
tanárjelölt a régiségtár r é s z é r e lemásolta a
Debreczen sz. kir. város múzeuma tulajdonát
k é p e z ő azokat a tus-rajzokat, amelyeket a
Palaky Viktor-féle őskori g y ű j t e m é n y s z é k e l y -
földről származó őskori tárgyairól a g y ű j -
temény összegyűjtője készített.
A történeti gyűjtemény részben vásár, r é s z -
ben gyűjtés és ajándék útján g y a r a p o d o t t .
E gyűjtemény legértékesebb darabjához a
múzeum Istók János szobrászművész s z í v e s -
s é g e útján jutott, ki a Bereczk k ö z s é g s z á -
mára készített Gábor Á r o n - e m l é k m ű talap-
zatán való e l h e l y e z é s czéljából a Kézdivásár-
h e l y tanácsházában őrzött G á b o r Á r o n - f é l e
eredeti ágyúról bronzba öntött hű másolatot
készíttetvén, a múzeum részére is teljesen hű
gipszmásolatot készíttetett s az ágyúhoz m é g
két db á g y ú g o l y ó t is öntetett. S mivel a
régiségtárban m é g két db, szintén hű Gábor
Á r o n - f é l e kis á g y ú t is őriznek, most már
abba a szerencsés helyzetbe jutottak, h o g y
a kutatóknak teljesen hű képet nyújthatnak a
halhatatlan emlékű székely h ő s á g y ú ö n t ő -
művészetéről.
Ö z v . Gödri Ferencznétől vásároltak m e g
több kisebb értékű tárgygyal e g y ü t t e g y jó
fenntartású, XV. századbeli, pallosszerű, két
markulatú, két élű aczélkardot, m e l y e t a sepsi-
szentgyörgyi e r d ő b e n találtak; továbbá két
db 1848—49-ből származó vaslándzsát és e g y
porczellántányért, mely gr. M i k ó Imre
ajándékából jutott a Gödri-család tulajdonába.
Gyűjtés útján jutott a múzeum tulajdonába
Főfelügyelősége
e g y a XIX. század elejéről származó, j ó fenn-
tartású s z u r o n y o s kovás puska, mely a felső-
torjai ref. templom javítása alkalmával a kar-
zat deszkái közül került napvilágra s a n e v e -
zett e g y h á z lelkészének és tanácsának aján-
dékából Zayzon Ferencz tb. múzeumőr útján
jutott a g y ű j t e m é n y b e . Szintén gyűjtésből
származik néhány db háztartási, régi f e l s z e -
relési tárgy, melyeket a S e p s i s z e n t g y ö r g y
város tanácsa által hadsegélyezési czélokra
összegyűjtött fémtárgyak közül választottak
ki és amelyeket ugyanolyan súlyú nyers fém
átszolgáltatása ellenében vettek át.
Értékes ajándékokkal gazdagították a r é g i -
s é g t á r t : Baróthi József torjai jegyző, ki e g y
1614-ből származó szarvasagancs puskapor-
tartót; Bogdán Géza nagyszebeni kir.
e r d ő f e l ü g y e l ő , ki egy rézveretes, pengéjén
bevésett feliratokkal és képekkel díszített
insurgens k a r d o t ; özv. gr. N e m e s Jánosné
szül. gr. B e t h l e n Polixéna, ki a XIX. sz.-ból
származó, 6 0 db férfi és női, főúri visele-
tünkre jellemző ruhadarabot és apróbb tár-
gyat s özv. Remenyik Kálmánné, ki néhai
férje, Remenyik Kálmán székely tilinkóművész
hagyatékából 6 db tilinkót ajándékozott.
A z éremtár vásár, csere és ajándék útján
gyarapodott.
Vásár útján özv. Gödri Ferencznétől 29
db, többnyire 1848'49-ből származó magyar
ezüst- és bronzérmet szereztek.
A z ajándékozók közül elsősorban özv. Gödri
Ferencznét említjük meg, ki 3 0 0 db újkori,
hazai és külföldi bronzéremmel és néhány
Kossuth-bankóval gyarapította a gyűjteményt,
G ö r ö g Joáchim gyergyószentmiklósi esperes-
plébános p e d i g M á t y á s király aranyforint-
jával gazdagította az éremtárat.
Csere útján S e p s i s z e n t g y ö r g y várostól 29
db újkori érmet kapott a múzeum.
A régiségtár és éremtár ö s s z e s gyara-
podása az 1915. é v b e n : 1. Ásatás vagy
vétel útján 194 db. 2. Ajándék 704 db.
Összesen 8 9 8 db. Ebből a) őskori régiség
281 db, b) k ö z é p - és újabbkori régiség 186
db, c) érem és pénzjegy 4 0 9 db, d) e g y é b
tárgy 22 db.
A néprajzi gyűjtemény is l e g n a g y o b b részt
ajándékozás útján gyarapodott. Polgár M á t é
s e p s i s z e n t g y ö r g y i mézeskalácsos a XIX. sz.
első feléből való díszített és írásos mintájú
17 db mézeskalács-formát, Nemes Herman
rétyi kereskedő kézzel hajtható régi típusú
sóörlőt, özv. Gödri Ferenczné 1808-ban ké-

hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
szült csügörsajtolót, \iinnle Ilus S e p s i s z e n t -
györgyről 1 db fakulacsot, Demeter Sámuel
Szemerjáról 1 db túrómorzsolót, Hadnagy
Zoltán tanuló Dálnokból 5 db kisebb hasz-
nálati tárgyat, T^ovács G y u l a Pákából 1 db
anyaméh-fogót és e g y bokajkancsót ajándé-
kozott. Bajkó M i h á l y G y e r g y ó d i t r ó vidékére
vonatkozó néprajzi tárgyú rajzaiból az idén
is 9 dbot válogattak ö s s z e .
A néprajzi gyűjtemény 1915- évi összes
gyarapodása 37 db tárgy. Ebből vásár 1 o db,
a többi ajándék. Mindannyi magyar néprajzi
tárgy.
A képzőművészeti gyűjtemény vásár és aján-
dék útján gyarapodott.
Özv. Gödri Ferenczné szívességéből rész-
ben vásár, főleg azonban ajándék útján 210
darabból álló eredeti fényképeket tartalmazó
gyűjtemény birtokába jutott a múzeum. E f é n y -
képek tárgyuk szerint a legváltozatosabb ké-
pet mutatják, de mind m e g e g y e z n e k abban,
h o g y S e p s i s z e n t g y ö r g y város és Háromszék
vármegye történeti, régiségtani, néprajzi v a g y
természeti szempontból fontos emlékeiről ké-
szültek s éppen azért a gyüjteménycsoportok
illusztrálásához felhasználhatók.
E g y ü j t e m é n y c s o p o r t anyagát bővíti továbbá
M i h á l y József 1848/49-iki sepsiszentgyörgyi
főbiró arczképe, m e l y e t Nendtvich f e s t e t t ;
e g y eredeti szénrajz, m e l y N a g y Gézát ábrá-
zolja s amelynek tulajdonába J(évész G y ö r g y i
sepsiszentgyörgyi áll. tanítónőképzői tanárnő
művészi készsége és jóindulata juttatta az
intézetet.
E szerint az ö s s z e s gyarapodás 2 1 0 db,
melyből 128 db vétel, 82 db ajándék.
JJ természetrajzi gyűjtemény. László Kálmán
főgimn. tanuló dr. László Ferencz múzeumőr
vezetése mellett S e p s i s z e n t g y ö r g y város terü-
letén, Málnás fürdőn, a rétyi nyírben, Ko-
mollón, Eresztevényen, Erősdön, Gidófalván,
A l d o b o l y b a n , Tusnádon és a Csornád é-i lej-
tőjén gyűjtött növényeiből 338 lapon 273 faj
rendezett virágos n ö v é n y t adott ajándékba.
Ezen gyűjtemény példányai a város l e g k ö z e -
lebbi környéke jellemző flórájának bemuta-
tása czéljából keretben való kiállításra is
alkalmasok.
József M i h á l y Kilyénből 1 db tűzfejű arany-
pipőkét, Pap Lehel és Hulter János tanulók
4 db fiatal görényt, Nemes Hermann R é t y -
ről és Vajna M i h á l y tanuló Szemerjáról 1 — 1
ásványt, özv. Gödri Ferenczné p e d i g e g y
ásatag szarvasagancsot, 7 db ásványt és kő-
I
fejlődése az 1915. évben •37
zetet, továbbá a Csukásról származó néhány
példány szárított növényt adományozott.
A természetrajzi g y ű j t e m é n y 1915. évi
összes gyarapodása : állat és állattani készít-
mény 6 db, növény 342 db, ásvány, kőzet
és kövület 1 1 db, ö s s z e s e n 359 db. E b b ő l
vásár 1 db, ajándék 3 5 8 db.
A múzeumőrök működése. A múzeum őrei, a
rendes élethivatásukkal járó s a rendkívüli
viszonyok közt az eddiginél fokozottabb erőt
és időt kívánó kulturális munkájuk e l v é g z é s e
után fennmaradó idejüket és erőiket 1 9 1 5 - b e n
is teljes igyekezettel a múzeum h ű s é g e s g o n -
dozására és a gyűjtemények állandó g y a r a p í -
tására fordították s amikor a gyűjtemények
belső értékét növelték, egyúttal a rendezői
munkák folytatásával annak tudományos és
általános kulturális czélokra való felhasznál-
hatásán is eredményesen dolgoztak.
A z adminisztratív teendők jelentékeny szá-
mát bizonyítja, h o g y az 1915-ik évben az
iktatott és elintézett ü g y e k száma 5 1 6 volt,
Ezenkívül állandóan vezették a pénztári n y i l -
vántartásokat s végezték a pénztári ü g y k e z e -
lést is. E teendők mellett az új épület és
udvartér állandó gondozása, jó karban tartása
s a szükségessé vált javítási munkák e l v é g z é s e
is jelentékeny időt vett igénybe.
E z e k mellett a vásár, gyűjtés, csere, letét
és ajándék útján az év folyamán beérkezett
összes tárgyakat, a legtöbbször szükséges
konzerválások e l v é g z é s e után, beérkezésük
sorrendjében a beérkezési naplóba, majd p e d i g
szakok szerint leltárba vezették s ennek m e g -
felelően leltári számokkal jelölték meg. A be-
érkezési napló 1915. évi folyószáma : 1 — 5 1 6 .
A régiségtári anyagot 1. 6 0 1 8 — 6 3 7 2 - i g , ö s z -
szesen 3 5 4 folyószám alatt; a néprajzit 11.
2877-—2911-ig, ö s s z e s e n 34 folyószám alatt;
a természetrajzit: 111. 1 1 0 0 — 1 1 1 1 - i g , ö s s z e -
sen 1 1 folyószám alatt; a könyvtári anyagot
IV. 6 3 0 3 8484-ig, ö s s z e s e n 2181 f o l y ó s z á m
alatt; a szépművészetit V. 15 — 16-ig, ö s s z e -
sen 2 folyószám alatt vezették be az e g y e s
szakok leltáraiba.
E mindenekfelett szükséges adminisztratív
teendők és irodai munkák ellátása, valamint
a b e é r k e z ő új gyarapítási anyagok konzer-
válása, leltározása és r e n d e z é s e mellett a
gyűjtemények általános rendezésének munká-
jában a háború k e z d e t e óta állandóan rend-
kívül terhes tanári elfoglaltságuk miatt 1915-
ben is csak lassan haladhattak előre a mú-
zeum őrei, mert hadbavonult 5 tanártársuk
 '38 Jl M ú z e u m o k , és Könyvtárak Orsz.
tanítási munkájának az ide vonatkozó minisz-
teri rendelkezés szerint az itthon maradt
tanárok által való ellátása az 1915. évben is
a maximális óraszámon felüli tanítási órák
elvállalását t e t t e kötelességükké. Egyiküknek
pedig a főgimnáziummal kapcsolatosan fenn-
álló és 180 növendéket magában foglaló
házilag k e z e l t intézeti konviktus ügyeinek
vezetését is tovább kellett folytatnia. M i n d -
ezek daczára mindenik gyűjteményben tovább
folytatták a két évvel e z e l ő t t megkezdett
általános rendezési munkát.
A könyvtárban és levéltárban a vásár és
ajándék útján beérkezett nagymennyiségű
anyag feldolgozása és e l h e l y e z é s e után, mi
huzamos időt vett igénybe, f ő l e g a térkép-
gyűjtemény feldolgozásával, rendbeszedéséve]
és czédulázásával foglalkoztak.
A régiségtárban, a néprajzi, képzőművé-
szeti és természetrajzi gyűjteményben a tiszto-
gatási és konzerválási munka, valamint a lel-
tári lajstromokkal való e g y e z t e t é s i eljárás, a
kiczédulázás s a hiányzó leltári számoknak a
tárgyakra való rávezetése tovább folyt. A nép-
rajzi gyűjteményben befejezték a csempe-
gyűjtemény rendezését és jórészben készen
van a fatárgyak konzerválása is. A varrottas-
gyüjtemény néhány megrongált értékes da-
rabját házilag v é g z e t t munkával restauráltat-
ták. A természetrajzi g y ű j t e m é n y b e n az ása-
tag csontgyüjtemény konzerválása s a növény-
gyűjtemény r e n d e z é s e csaknem egészen elké-
szült.
A rendezési munkában Téglás Erzsébet és
Téglás Juliska napidíjas kisegítő segédmun-
kások voltak az őrök s e g í t s é g é r e . Ezekben a
munkákban s e g é d k e z e t t "Barabás Ferencz mú-
zeumi szolga is.
A z 1914. évi jelentést, m e l y e t a F ő f e l ü g y e -
l ő s é g örömmel vett tudomásul s amelyből
kifolyólag az intézet e g é s z vezetőségének s
a múzeum és könyvtár tisztikarának l e g m e l e -
g e b b elismerését fejezte ki, a k ö z ö n s é g érdek-
lődésének ébrentartása s az igazgató-választ-
mánynak f ő l e g az adományozókkal szemben
való nyilvános elszámolása s a beérkezett
adományokért érzett köszönetének nyilvános
kifejezése czéljából, a S z é k e l y N é p hasáb-
jain közzétették s 300 példány különlenyo-
matban a múzeum fenntartóinak, támogatóinak,
jóakaróinak s a társmúzeumoknak szétküldték.
Megemlítjük végül, h o g y a nagyközönség-
nek a gyűjtemények megtekintését már az
1914. évi jelentésben ismertetett viszonyok
Főfelügyelősége
között, azaz a tárgyak nagyobb részének
raktárszerű e l h e l y e z é s é b e n és a v é g l e g e s
kiállítás számára való előkészítés és rendezés
állapotában, az idén sem engedhették m e g ,
de szakembereknek a gyűjteményekben való
kutatást mindig lehetővé tették s általában a
tudományos kérdésekben a múzeumhoz for-
dulóknak a múzeum tisztviselői mindig szí-
vesen rendelkezésére állottak.
Tudósaink közül pl. 1 9 1 5 - b e n ismételten
Barabás S a m u miniszteri oszt. tanácsos, nyug.
orsz. levéltárnok és júl. hó 1 9 — 2 4 - i g ár.
Romárorny András orsz. levéltárnok, a Tud.
Akadémia tagjai dolgoztak a levéltárban.
Dr. Buday Árpád kolozsvári egyetemi
m. tanárnak a múzeum római bélyeges t é g -
láiról pacskolatokat készítettek, Harsányi
István sárospataki főkönyvtárnoknak és má-
soknak ismételten tudományos adatokat, levél-
tári másolatokat stb. küldöttek.
A múzeum vagyoni állapotáról a következő
adatok nyújtanak felvilágosítást :
Jl) A közpénztárnál a bevételek tételei ezek :
1. Átjött a mult évről 10.016*20 K ; 2. g y a -
rapítási államsegélyekből 2 5 0 0 K ; 3. S e p s i -
s z e n t g y ö r g y várostól fenntartási segély 1000
K ; 4. Csik vármegyétől fenntartási s e g é l y
5 0 0 K ; 5. pénzintézetek s e g é l y e 264'17 K ;
6. Háromszék vármegyei községek segélye 90 K;
7. múzeumi jégverem haszonbére 5 0 0 K ;
8. átfutó bevételek 2631 K. Bevételek összege
K 9• A múzeum fenntartóitól
nyert javadalomhoz tartozik m é g Háromszék
vármegye évi 8 0 0 K fenntartási segélye, mely
összegből 6 0 0 K a múzeumőri tiszteletdíjak
fedezésére a ref. S z é k e l y M i k ó - K o l l é g i u m
pénztárához utaltatott ki, 2 0 0 K összeg p e d i g
az 1916. évben fog felvétetni.
A kiadások összege: 9613*42 K ; pénztári
maradvány: 7887-95 K.
A z itt kimutatott pénztári tételek az állam-
segélyek és a múzeum e g y é b számadási t é t e -
lei tekintetében í g y oszlanak m e g :
I. Gyarapítási és fenntartási rendes és rend-
kívüli államsegélyek : Bevétel 2 5 0 0 K, kiadás
az 1914. év 1 1 . felére 1159 K, az 1915. év
1. felére 1341 K.
A z 1915. év ]]. felére számításba vett
gyarapítási államsegély terhére a gyüjtemé-
nyek gyarapítására kiadatott: 1382-65 K.
II. A 2 5 . 0 0 0 K berendezési államsegélyből az
1914. évről átjött mint bevétel 12.918*67 K,
az 1915. évben kiadás v o l t : 4 0 2 K, pénztári
maradvány 12.516*67 K.

hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
] ] ] . A gyűjtemények rendezésénél felhasz-
nált segédörök díjazása czimén az 1914. évi
kiadásokból 1027-60 K, az 1915- évi kiadá-
sokból 1432-66 K, összesen 2460-26 K kiadás
elszámolás czéljából a Főfelügyelőségnek
1914. deczember j 1-én kelt 64. sz. leirata
szerint az építési pénztár terhére van előirá-
nyozva.
IV. A múzeum saját jövedelmeiből: Bevétel:
2 0 8 2 - 7 0 K, kiadás : 5055-1 1 K. A múzeumi ala-
pok t ő k e ö s s z e g e 3 2 0 0 K (Cserey Jánosné-
alap 3 0 0 0 K, báró Szentkereszty-alap 200 K).
Pénztári túlkiadás 1778-81 K, amely összeg-
ből az 1913. évre esik 914-19 K, az 1914.
évre 794*68 K, az 1915. évre p e d i g 69*94 K
túlkiadás.
A z 1914. évi közpénztári számadások kiadá-
saiból az 1914. évre folyósítani remélt g y a -
rapítási államsegély terhére leendő elszámolás
czéljából különválasztatott a gyűjtemények
gyarapítására kiadott összegekből 2500 K.
M i u t á n azonban az 1914. évre a gyűjtemé-
nyek gyarapítására államsegélyt nem kapott
a múzeum, az 1915. évi a rendesnél kisebb
ö s s z e g ű gyarapítási segélyből csupán 293 K-t
tudtak törleszteni, az ennek levonásával fenn-
maradó 2207 K kiadás szintén a pénz-
tári hiányt növeli. Ennek beszámításával
a közpénztárt terhelő túlkiadások összege
1 778*81 -f- 2207 = 3 9 8 5 - 8 1 J{.
Tekintette] arra, h o g y a nagyon szűk ke-
retek közt m o z g ó rendes bevételek kereté-
ben ezt a hiányt elenyésztetni nem tudják,
mihelyt a viszonyok megengedik, annak fede-
zetéről hitel útján kell gondoskodniok.
B) A z építési pénztárnál a m e g e l ő z ő évről
átjött pénztári bevételekkel és a 8 5 . 0 0 0 K-s
építési államsegélynek 1915. jún. havában
kiutalt 1914. és 1915. évi 5 0 0 0 - 1 - 5 0 0 0 K-s
két részletével együtt, bevétel: 302.010*02 K,
kiadás: 298.761*63 K, pénztári maradvány:
3248*39 K.
A megállapított építési pótmunkák költsé-
g e i r e ezen az összegen felül rendelkezésre
áll m é g az 1913. évi állami költségvetésben
évi 5 0 0 0 K-s részletekben biztosított 85.000
K - s államsegélynek még fel nem használt
része, melynek törlesztéses kölcsön útján való
értékesítését előreláthatólag csak a háború
befejeztével remélhetik.
A múzeum vagyonállása az 1915- év de-
czember 3 1 - é n : 1. Alapítványi t ö r z s v a g y o n :
3 2 0 0 K ; 2. berendezési államsegélymarad-
v á n y : 12.516*67 K ; 3. az új múzeumi épü-
1
fejlődése az 1915- évben 139
letre eddig kiadatott: 261.241*60 K építési
ö s s z e g ; 4. a múzeumőri lakásokra kiadatott:
37.520*03 K építési ö s s z e g ; 5. múzeumtelek
é r t é k e : 60.000 K.
A z 1 —5. tétel alatt kimutatott követelések
ö s s z e g e 374.478*30 K, melyből a kimutatott
3985*81 K közpénztári hiányt, valamint a mú-
zeumot terhelő 3 5 . 0 0 0 K építési kölcsönt
leszámítva, a múzeum tiszta vagyona 1915.
deczember 3 1 - é n (a gyűjtemények és fel-
szerelések értékét számításba nem véve)
335.492*49 K ; gyarapodás a mult év állapo-
tával szemben ( 3 3 5 . 4 9 2 * 4 9 — 3 3 5 . 1 8 7 * 5 0 ) =
304*99 K.
Az intézet személyzete. Ö r ö k : Csutak Vil-
mos, főgimn. tanár (tiszteletdíja évi 400 K.)
D r . László Ferencz, főgimn. tanár (tisztelet-
díja 4 0 0 K.) Í r n o k : Téglás E r z s é b e t (díja-
zása évi 720 K.) S z o l g a : Barabás Ferencz
(díja évi 500 K fizetés, 100 K ruhaátalány
és természetbeni lakás.) A z illetményeket a
múzeum saját jövedelmei és az államsegélyek
fedezik.
66. S O P R O N . Sopron vármegye és Sopron
sz. kir. város egyesített múzeuma. S o p r o n vár-
m e g y e és S o p r o n sz. kir. város Régészeti
Társulata 1914. deczember 1 5 - é n herczeg
Esterházy M i k l ó s elnöklete alatt megtartott
választmányi ülésén az 1914. november 13-án
váratlanul elhunyt és a soproni múzeum fej-
lesztése körül n a g y érdemeket szerzett Bün-
ker Rajnárd múzeumi főőr h e l y é b e egyhan-
gúlag Lauringer Ernő soproni állami főreál-
iskola) tanárt választotta m e g . Mivel a
múzeumban e l h e l y e z e t t és kiállított tárgyak
idáig nem voltak leltározva, Lauringer E r n ő
elsősorban e g y szakszerű leltár készítését
tűzte ki czéljául s néhai Bünker Rajnárdnak
a múzeum é p ü l e t é h e z tartozó lakásába való
beköltözése után rögtön el is kezdte a tervbe
vett munkálatokat.
A z elmúlt e s z t e n d ő nem mutathat fel külső
sikerekben g a z d a g eredményt. A világháború
zajában l e f o l y t év mindamellett m é g sem mond-
ható meddőnek ; a tevékenység ezúttal a belső
munkában, a felhalmozott anyag összegyűjté-
sében, rendezésében és szakszerű leltározásá-
ban nyilvánult meg. E l ő s z ö r a könyvtár és
irattár került rendezés alá. A czédulakata-
lógus szerint 1586 db vétetett feljegyzésbe.
Azután az atriumban, majd a díszteremben és
képtárban, végül a polgári szobában e l h e -
lyezett és kiállított tárgyakra került a sor.
A z atriumban 36, a díszteremben 881, a k é p -
 '144JlM ú z e u m o k ,és Könyvtárak Orsz.
tárban 191, a polgári szobában 3 2 5 tárgy
volt elhelyezve, ö s s z e s e n tehát 3 0 1 7 dbról
készült leltári f e l j e g y z é s . A z idei év folya-
mára a praehistorikus és római régiségek,
valamint a műhelyekben levő tárgyak leltá-
rozását vették tervbe.
A z elrendezésben annyiban történt vál-
tozás, h o g y az idáig alsó h e l y i s é g e k b e n tar-
tott értékes czéhládákat restauráltatták s
azokat a földszinti termekben h e l y e z t é k el.
E z t az elrendezést elsősorban a tárgyaknak
a nedves levegőtől való szükségszerű meg-
óvása tette kívánatossá. A díszteremben levő
éremszekrényekben soproni vonatkozású ér-
meket és plaketteket állítottak ki.
A múzeum a háború kitörésétől kezdve
április haváig a n a g y k ö z ö n s é g részére zárva
volt, mert a termekben f e l ü g y e l ő városi szol-
gák e g y é b elfoglaltságuk miatt nem voltak
i g é n y b e vehetők. Á p r i l i s óta azonban min-
den vasárnap délután 2-től 5 - i g nyitva volt
a múzeum. A látogatók száma vasárnaponkint
150 - 2 0 0 közt változott, úgy h o g y az 1915.
év folyamán a vasárnapi látogatók száma
körülbelül 7000-re tehető. E l ő z e t e s bejelen-
tésre a múzeum hétköznap is megtekinthető
volt. Ebben az időben nagyobb számmal a
helybeli iskolák tanulói látogatták a mú-
zeumot, kik minden alkalommal szakszerű
magyarázatban részesültek. A mult év folya-
mán 15 iskolának mintegy 560 tanulója tekin-
t e t t e meg a múzeum n e v e z e t e s s é g e i t . Az
iskolákon kívül hétköznap még körülbelül 180
látogatója volt a múzeumnak. A F ő f e l ü g y e l ő -
s é g részéről nov. 16-án báró Szalay Imre és
Tiültl Dezső látogatta meg a múzeumot.
A báró Szalay Imre elnöklete alatt e z alka-
lommal megtartott értekezés elfogadta azt a
javaslatot, h o g y a S z e n t M i h á l y - u t c z a 9.
számú ház barokstilű kapuja a múzeum terü-
letén nyerjen elhelyezést. Hültl D e z s ő dr.
egyúttal meg is jelölte az erre a czélra l e g -
alkalmasabb helyet.
A múzeum gyűjteményei 1915-ben mind-
össze 196 darabbal gyarapodtak. E n n e k oka
a háborúra, a háborúval kapcsolatos drága-
ságra és pénzhiányra v e z e t h e t ő vissza, mely
szigorúan kötelezővé tette, h o g y a kiadások
minden tekintetben a legszűkebbre korlátoz-
tassanak. Ennek következtében az ásatások
is szüneteltek. A z értékesebb gyarapodások
közt a következők érdemelnek e m l í t é s t : Pru-
zsinszky Ferencz soproni származású, B é c s -
ben élt festőművész olajfestménye 1 8 7 9 - b ő l :
Főfelügyelősége
Korsót tartó nimfa (az elhunyt festőművész
ö z v e g y é n e k ajándéka). Igen szépen praeparált
római koponya (özv. Bünkerné aj.). Sopron
v á r m e g y e pecsétje (Adler J. művéső aj.).
Sámuel felkenetése, Petrus martyr (réz-
metszetek), 3 db csontból készült ezüsttel
kivert női ékszer (dr. Winkler A d o l f ü g y -
v é d , kir. tanácsos aj.). Dombormű hadiemlék
(Lukácsy S. művész aj.). Pfeiffer Péter volt
soproni polgármester olajfestményű mellképe
(özv. sz. Pfeiffer Félixné aj.). Laitner Ferencz
v o l t soproni polgármester mellképe ; vízfest-
m é n y (özv. Kmetty Friderika aj.). Fából ké-
szült kerékpár a mult század 7 0 - e s éveiből
(Rupprecht M . aj.). Rokoko stilű asztal (Stark
Lajos aj.). Soproni főzőkönyv, német nyelven
irott 1790-ből ( N i t s c h Lajosné aj.). A könyv-
tár a F ő f e l ü g y e l ő s é g t ő l állami letétként átvett
könyveken kívül vétel útján két munkával
g y a r a p o d o t t ; Ráth G y ö r g y : A z iparművészet
k ö n y v e ]., 11., 111. kötet és Freeskay János:
M e s t e r s é g e k szótára czimű művekkel.
A Társulat saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1914-ről: 6332*51 K ;
fenntartójától nyert javadalom : 3 0 0 0 K ; tag-
sági díjak: 300 K ; adományok: 22*57 K ;
kamatok: 582-58 K ; rendkívüli b e v é t e l e k :
27 K ; istálló- és lakbérek: 4 1 7 - 0 4 K. O s z -
s z e s e n : 10.681*70 K.
A Társulat saját javadalmának felhasználása.
T ő k é s í t é s r e f o r d í t o t t : 2153*74 K - t ; személyi
kiadásokra: 913*10 K - t ; a gyűjtemények g y a -
rapítására : 694*57 K - t ; nyomtatványokra:
36*32 K - t ; l é g s z e s z - és vízfogyasztásra:
162*83 K - t ; a h e l y i s é g fenntartására és javí-
tásokra : 948*88 K - t ; biztosításra, adóra és
rendkívüliekre: 665*22 K-t. A pénztári ma-
radvány 1915 v é g é n : 5107*04 K.
A Társulat vagyoni állása. Alapítványi törzs-
v a g y o n : 235*07 K ; alapítványi jelleggel nem
bíró t ő k e : 5433*14 K ; építkezési alap:
5242*84 K ; pénztári maradvány: 5107*04 K.
Tiszta v a g y o n : i 6.018*09 K.
A múzeum személyzete. Örök : Kugler Ala-
jos, főőr, városi főlevéltáros (tiszteletdíja
8 0 0 K és lakás természetben,) Lauringer Ernő,
áll. főreáliskolai tanár, Graf Samu pénztáros,
ev. elemi isk. tanító, Wachtl F r i g y e s tb. őr,
róm. kath. elemi isk. tanító. S z o l g a : Szalay
S á n d o r , városi szolga, aki természetbeni lakást
kap. Teremőrök vasárnaponként 2 városi szolga
és e g y park-őr. E l ő b b i e k e g y - e g y koronát
kapnak minden vasárnap, az utóbbi 30 fillért.
A z illetményeket a Társulat fizeti.
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
67. S Ü M E G . A Sümegi Jtllami Darnay-
Múzeum a világháború második esztendejét
észrevehető zavar és válság nélkül szeren-
csésen állotta ki. A háború első ijedelmei
után a nagy közönség napirendre térve f o l y -
tatta megszokott életmódját. A múzeum iránti
érdeklődés még f o k o z ó d o t t az előbbi évhez
képest. A múzeum rendes látogatói számban
megnövekedve tértek vissza a háború körül-
ményeinél fogva megélénkült város új lakói-
val. U g y a n i s a háború tartama alatt S ü m e g r e
helyezték a 10-ik lovas tüzérezred káderjét
s í g y a folyton váltakozó tisztikar a n a g y -
számú önkéntessel e g y e t e m b e n , élükön Laube
Rudolf vezérőrnagygyal, gyakori látogatói
voltak a múzeumnak; de az altisztek v e z e t é -
sével csoportosan m e g j e l e n ő lengyel ajkú
l e g é n y s é g is nagy érdeklődést mutatott külö-
nösen a hadtörténeti t e r e m b e n ideiglenesen
kiállított háborús emlékek iránt. A nyár
folyamán a Balaton vidékén nyaraló k ö z ö n s é g
száma is növekedvén, a háború miatt h é z a -
g o s a b b vasúti összeköttetés daczára tekin-
télyes számban mentek át a kirándulók a mú-
zeum megtekintésére. Í g y a látogatók száma
1915-ben másfélezerrel növekedett a háború
első esztendejéhez viszonyítva.
A múzeum gyarapodása szokatlanul nagy
volt, mert az év folyamán kiutalt 5 7 0 K
rendes és 1500 K rendkívüli s e g é l y l e h e t ő v é
tette a múzeum nagymérvű fejlődését és
gazdagodását.
Jóllehet emez összegek a múzeum igaz-
gatósága által az 1914. évre sajátjából e l ő -
legezett ö s s z e g fedezésére szolgáltak volna,
a múzeum vezetője a múzeum haladásának
érdekében nem tudott elzárkózni a nagy
kínálat elől és így a visszatérült ö s s z e g e t
előlegképen, a későbbi megtérülés r e m é n y é -
ben, a múzeum gyarapítására fordította.
Í g y lett elérhető, h o g y — nem számítva
a háború után rendezés és törzskönyvezés
alá kerülő közel másfélezernyi háborús em-
léktárgyat — 64 db ajándéktárgyon kívül a
múzeum osztályai 426 db tárgygyal gyara-
podjanak. D e ezúttal nemcsak a szaporulat
tekintélyes száma, hanem azoknak ritka b e -
cses volta is nagy haladást jelent a múzeum
táraiban. A leletek és műtárgyak m e g s z e r -
zését éppen a háború okozta körülmények
tették lehetővé, mert a magyar földön lelt
római és őskori r é g i s é g e k e t a háború alatt
külföldre, főleg Párisba nem szállíthatták a
kufárkodó titkos ügynökök, de a nagy drá-
fejlődése az 1915. évben '4'
gaság is sok tulajdonost arra kényszerített,
h o g y megváljon a z e l ő t t hozzáférhetlennek
látszó régiségeitől.
E l s ő h e l y e n említhető a szerzemények sorá-
ban a már hosszabb idő óta alku tárgyát
képezett három nagy szalacskai lelet, továbbá
egy 114 darabból álló nagy kelta lelet és
egy 184 darabból álló becses római lelet.
M i n d a három lelet megszerzése azért fon-
tos, mert hazánk e m e z egyik l e g n e v e z e t e s e b b
lelőhelyének csaknem ö s s z e s leletei a sümegi
múzeumban vannak, a nagybecsű kelta p é n z -
verő és öntőműhely leleteivel együtt. D e a
leletekben oly nagybecsű tárgyak is vannak,
amelyek egyedül állnak hazai leleteink sorában.
A n a g y kelta lelet legbecsesebb darabja
2 db pompásan ékített, egyenkint 190 g.
súlyú bronz csónakfibula-óriás, m e l y idáig
unikum a vaskori leletek között; n a g y o b b
számban vannak a l e l e t b e n e g y é b bronztár-
gyak, ékszerek és k ö z ö t t e két ritka tipusú
bronz-nyílhegy is. De nevezetes a lelet
keramikus része i s : fémolvasztó t é g e l y e k ,
holdidomú agyagbálványkák, ismeretlen ren-
deltetésű díszes agyagtárgyak, művészies ki-
dolgozású, valószínűleg gyermekjátékul szol-
gáló agyagrucza stb. Ezenkívül különféle
csont- és kőeszközök, rovátkolt díszítésű,
valószínűleg amulette gyanánt használt em-
bercsigolya, díszített csüngő ékszerek, tűz-
gyűrűk, háló- és szövőszéknehezékek, ékített
a g y a g g y ö n g y ö k , o r s ó g o m b o k stb. vannak a
leletben. A z egész leletért 250 K - t fizetett
a múzeum igazgatója.
N a g y o b b anyagi áldozatot kívánt e g y na-
g y o b b római éremlelet és becses mellékletei-
nek megszerzése. M i u t á n az éremleletért a
múzeum anyagi erejét meghaladó ö s s z e g e t
kértek, a múzeum v e z e t ő j e az éremleletből
kiválogatta a múzeum éremgyüjteményéből
hiányzó példányokat és a kiválasztott 1 38 db
római ezüstpénzt, e g y zöld patinás, 28 cm.
magas pompás művű római bronzkorsóval és
a n a g y ritkaságot k é p e z ő római vassisakkal
együtt 8 0 0 K-ért megvásárolta.
A harmadik 44 darabból álló római leletet
200 K-ért sikerült megszereznie. A leletben
van 5 római ezüstgyűrű, intaglio-vésetű kö-
vekkel, 2 érdekes terracotta-szobrocska, e g é s z
sorozat különféle bronzékszer és bronztárgy,
csontkanál, csont-stylus és gazdag sorozata a
különféle díszítésű csonthajtűknek és f ű z ő -
tűknek, két g y ö n g y s o r , agyagmécs és e g y é b
apróság.
'9
 '146JlMúzeumok, és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége

Jl gyűjtemények törzsanyaga az ><-)>$• év végén. A könyvtárt 17 nyitási napon 137-en láto-

Risfaludy-terem: 261 k ö n y v ; 4102 e g y é b .
Régiségtár: 7 8 5 4 őskori é s római; 1765
közép- és ujabbkori; 2098 érem és p é n z j e g y .
Néprajzi tár: 1467 magyar tárgy.
Iparművészeti gyűjtemény: 1 06 1 db.
A g y i i j t e m é n y e k e t 365 nyitási napon 2 4 8 5 - é n
látogatták.
Jlz intézet javadalmának kimutatása.
tári maradvány 1914-ről: 501*67 K ; fenn-
tartójától nyert javadalom 2 0 7 0 K. Ö s s z e s e n :
2571*67 K.
Rendes államsegély 1 9 1 5 - b e n : A szolga
béréhez való hozzájárulás és a gyűjtemények
s e g é l y e z é s é r e 5 7 0 K.
Rendkívüli államsegély 1 9 1 5 - b e n : 1500 K.
Jlz intézet javadalmának felhasználása.
mélyi kiadásokra fordított: 3 8 0 K - t ; a g y ű j t e -
mények gyarapítására : 1411*73 K - t ; b ú t o r o -
zásra és felszerelésre : 1 1 o'6o K - t ; irodai szük-
ségletekre : 136*16 K - t ; biztosításra, adóra és
rendkívüliekre: 31*35 K-t. A pénztári marad-
vány 1915 v é g é n : 501*83 K.
Jlz intézet személyzete. Igazgató : Szent-
mártoni Darnay Kálmán, kir. tanácsos. (Fize-
t é s e 3600 K az államtól). A hadbavonult
B e l s ő István irnok helyett kisegítő irnok:
Gombay Károly. (Díjazása 2 0 K a
ügyelőségtől.) S z o l g a : Vajai Ignácz. (Díjazása
3 6 0 K a Főfelügyelőségtől.)
68. S Z A B A D K A . A Városi Múzeum és
Közkönyvtár 1 9 1 5 . évi állapotáról és fejlődé-
séről — ép ú g y , mint az 1914-ikiről — je-
lentést nem küldtek.
69. S Z A M O S Ú J V Á R . Örmény Múzeum.
A világháború o k o z t a nehéz viszonyok teljes
lehetetlenné tették az Örmény M ú z e u m fej-
lődését. A z igazgatónak az ottani állami
főgimnáziumnál betöltött tanári állása, mint-
h o g y ez maga után vonta a harcztéren küzdő
kartársak állandó helyettesítését is, annyira
i g é n y b e vette minden idejét, h o g y — a jelen-
tés szerint — a múzeum ügyeinek intézésére
alig pár perczet szentelhetett.
JJ gyűjtemények törzsanyaga az 19 15. év végén.
Könyvtár: 1407 könyv; 128 hírlap; 4 1 4 apró-
n y o m t . ; 59 k é z i r a t ; 43 egyéb.
Régiségtár: 591 római; 34 k ö z é p - é s újabb-
kori ; 774 érem és pénzjegy.
Néprajzi tár: 2 7 2 magyar; 1 hazai nem-
zetiségi ; 2 külföldi művelt népi tárgy.
Képzőművészeti gyűjtemény: 85 s z o b o r ; 19
f e s t m é n y ; 11 rajz és metszet; 1 modern ipar-
művészeti tárgy.
gatták s használtak 94 db könyvet. A többi
gyűjteményt 17 nyitási napon 137-en láto-
gatták.
Jlz intézet saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 1694*67 K ;
kamatok: 319*82 K. Ö s s z e s e n : 2014*49 K.
Jlz intézet saját javadalmának felhasználása.
Pénz- A gyűjtemények gyarapítására fordított: 77*12
K - t ; irodai szükségletekre: 20 K - t ; a helyi-
s é g fenntartására: 40 K - t ; biztosításra, adóra
és rendkívüliekre: 40*61 K-t. A pénztári ma-
radvány 1915 v é g é n : 1836*76 K.
Jlz intézet vagyoni állása: Alapítványi törzs-
v a g y o n : 4597*32 K ; alapítványi jelleggel nem
b i r ó t ő k e : 2 5 0 K; pénztári maradvány: 1836*76
Sze- K. Tiszta v a g y o n : 6684*08 K.
Jlz intézet személyzete I g a z g a t ó : Dr. T e m e s -
váry János, főgimn. tanár. Ö r : Orosz Endre,
igazgató-tanító Apahidán. P é n z t á r o s : M o l -
dován Simon, városi pénztáros.
70. S Z A T M Á R . A Szatmári 'I{ölcsey~T{ör
múzeuma és könyvtára. A z intézet v e z e t ő s é g e ,
a múzeumi szakosztály az 1915. év folyamán
e g y gyűlést tartott és elintézett 22 tárgyat,
a vásárolt és az adományozott múzeumi anya-
g o t és könyveket elnaplózta s minden a d o -
Főfel- mányt személyre szóló levélben megköszönt.
A k ö z ö n s é g b e n a gyűjtemények iránt az
érdeklődést ébrentartani igyekezett, amit l e g -
jobban bizonyítanak az e g y e s gyűjtemények
javára tett adományok, a gyűjtemények láto-
gatottsága és a könyvtár használata.
A gyűjtemények anyaga következőleg g y a -
rapodott: A könyvtár vétel útján 4, adomá-
nyozás útján 118 dbbal. Á l l o m á n y a az 1915.
év végén 5 2 8 8 db. A régiségtár vétel útján
3, adományozás útján 281 dbbal gyarapodott.
Állománya az 1915. é v v é g é n 3 8 3 4 db. A nép-
rajzi tár állománya az 1915. év végén 81, a
képzőművészeti gyűjtemény adományozás útján
5 dbbal nőtt. Állománya az 1915. év v é g é n
205 db. A természetrajzi gyűjtemény állománya
az 1915. év v é g é n 536 db volt.
A z összes gyűjtemények gyarapodása 41 1
dbra rúgott, ö s s z e s állománya p e d i g az 1915.
év végén 9 9 4 4 db volt.
A v e z e t ő s é g a múzeum fenntartására for-
dított a múzeum saját jövedelméből 1189*81
K - t ; gyarapítására fordított az előző évi
államsegély maradványából 32 f-t, a saját
jövedelméből a könyvtárnál és régiségtárnál
58*10 K-t.
A könyvtárt 44-en keresték fel, akik ki-
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
vettek használatra 232 db k ö n y v e t ; a régi-
ségtárt 300-an nézték meg.
A múzeum nyitva volt 7 2 félnapon; a láto-
gatás ingyenes volt.
A gyűjtemények törzsanyaga az 1915. év végén.
Könyvtár: 3 7 6 4 k ö n y v ; 9 6 4 hirlap ; 77 apró-
n y o m t . ; 2 t é r k é p ; 144 kézirat; 3 3 7 egyéb.
T^égiségtár: 140 őskori; 101 római; 892
k ö z é p - és újabbkori ; 1 o kegyeleti tárgy;
2691 érem és p é n z j e g y .
Néprajzi tár: 74 magyar; ő hazai nemzeti-
ségi ; 1 külföldi művelt népi tárgy.
Képzőművészeti gyűjtemény: 8 s z o b o r ; 3 fest-
mény ; 179 rajz és m e t s z e t ; 10 f é n y k é p ; 5
modern iparművészeti tárgy.
Természetrajzi gyűjtemény: 131 állat; 5 nö-
vény ; 4 0 0 ásvány és kőzet.
Az intézet saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 624*24 K ;
fenntartójától nyert javadalom : 3 6 0 K ; párt-
fogóktól nyert javadalom : 8 0 0 K ; kamatok :
26'8o K ; rendkívüli b e v é t e l e k : 4 0 K. Ö s s z e -
sen : 1811 '44 K.
Az intézet saját javadalmának felhasználása.
Személyi kiadásokra fordított: 4 4 4 K - t ; a
gyűjtemények gyarapítására: 58' 10 K-t; a
helyiség fenntartására: 640 K - t ; biztosításra,
adóra és rendkívüliekre: 47*71 K-t. A pénz-
tári maradvány 1915 v é g é n : 621*63 K.
A z intézet tiszta vagyona: 621*63
Az intézet személyzete. I g a z g a t ó : Bakcsy
G e r g e l y , ref. főgimn. igazgató, a múzeumi
szakosztály elnöke. Ö r : M a j t h é n y i András,
ref. főgimn. tanár, a múzeumi szakosztály
jegyzője. (Tiszteletdíja 300 K.) Szolgák:
László Lajos, ref. főgimn. iskolaszolga. (Díja
72 K.) Oroszi Albert, ref. főgimn. iskola-
szolga. (Díja 72 K.) A z illetményeket a
Kölcsey-Kör fizeti.
71. S Z Á S Z V Á R O S . A ref \ún-\ollégium
könyvtára, érem- és régiségtára. A szászvárosi
kollégium könyvtára is súlyosan megérezte s
érzi a világháború káros következményeit s
e káros hatás a könyvtár e g é s z működésében
jelentkezik.
A könyvtáros alkalmaztatása ma is csak
ideiglenes. Ennek következtében az állomány-
nak már elkezdett s néhány szaknál be is
fejezett r e n d e z é s e teljesen szünetelt annál
inkább, mivel a rendezés munkájának e l v é g -
zésére h e l y i s é g sincs. A könyvtár olvasóter-
mében ugyanis a gimn. tanulóifjúság lakik.
A még fönnmaradt kisméretű ú. n. k ö n y v -
tárosi d o l g o z ó s z o b a p e d i g a fölhalmozódott
fejlődése az 191$. évben •43
anyag miatt arra a czélra hasznavehetetlen.
Í g y aztán a könyvtár működése a lefolyt
évben is csupán abban állott, h o g y a láto-
g a t ó közönség kívánságait teljesítette. A z évi
forgalom alig maradt az 1914. év mögött.
A látogatók k ö z ö t t bevonult katonák s azok
családtagjai is képviselve voltak.
A könyvtár állománya a lefolyt évben
csak ajándékművekkel, illetve letétekkel g y a -
rapodott a lapokon és folyóiratokon kívül.
N é h á n y f ü z e t e s vállalat f o l y t a t ó l a g o s s z á -
mait is megvették, de már kifizetni módjuk-
ban nem állott. A fenntartói átalányt ugyanis
a lapok és folyóiratok, továbbá a hátralékok
kifizetése t e l j e s e n kimerítette. A könyvtár
1914. és 1 9 1 5 - b e n államsegélyben nem r é -
szesült.
A z érem- és régiségtárnak az 1913. és 1914.
évi jelentésekben kifejtett elvek s feladatok
szerint -való fejlesztését szintén megakadá-
lyozta a háború. A z államsegély itt is e l m a -
radt s így a régiségtári őr sem mehetett el
az Erdélyi N e m z e t i M ú z e u m b a , hogy magát
a részére e s e d é k e s 100 K s e g é l y felhaszná-
lásával tovább képezze s részt vegyen az
intézet ásatásain, másfelől nem v é g e z h e t t e
o l y intenziven a vármegyében azokat a g y ü j t ő -
utakat sem, melyekre a F ő f e l ü g y e l ő s é g leirata
alapján feljogosítva volna. Í g y csak kétszer
fordulhatott meg Várhelyen és egyszer Kis-
kalánban, mindannyiszor a saját költségén s
szerzett be ugyancsak a saját költségén t ö b b
apróbb római tárgyat, köztük Várhelyen e g y
bronz f ü l ö n f ü g g ő t , mely Minerva képével
van díszítve. E d d i g ily kiadásokat a f ő g i m -
názium pénztára e l ő l e g e z e t t , most a m e g -
csappant jövedelem ezt nem tette l e h e t ő v é .
A régiségtár 180 K-val tartozik m é g az
1914-ik évről az iskolai pénztárnak a m é g
akkor vásárolt 5 db római tárgy vételára
fejében, m e l y tartozást a majdan megkapandó
államsegélyből szándékoznak megfizetni.
Természetes, hogy ilyen viszonyok mellett
a dévai múzeummal karöltve s az E r d é l y i
Nemzeti M ú z e u m irányítása mellett r e n d e -
zendő várhelyi ásatásokra se g o n d o l h a t o t t a
múzeum, noha azok halogatása é v r ő l - é v r e
nagyobb kárára van az archaeologiának.
A z 1915. évi g y a r a p o d á s nagyrészben a
tanulók és azok szüleinek ajándékozásából
történt; vétel útján csupán 7 db római tárgy
került a múzeumba.
A r é g i s é g t á r szakszerű elrendezése még
nem történhetett meg, mert az őr, aki az
19*
 '148JlMúzeumok, és Könyvtárak Orsz.
intézet e g y i k tanára, heti 26 órán át tanít s
így fizikai ideje sincs arra, h o g y a tanári
munkán kívül több időt tölthessen a r é g i s é g -
tárban. A gyarapodási naplókat pontosan
vezette.
Letétképen az 1914. évi jelentésben is
jelzett 3 2 0 db érmet kezeli a régiségtár.
Kezelő az éremtár őre, kinek e g y pár j o b b
tanuló is s e g í t s rendelkezésére áll az intézet
egyik szolgája is.
Rendes nyitási napokat még most s e tar-
tanak, de kívánatra bármikor, készséggel áll-
nak a k ö z ö n s é g rendelkezésére. A látogatók
száma 4 7 volt, a szakkönyvtárat 3 s z e m é l y
vette i g é n y b e .
Jl gyűjtemények törzsanyaga az 1915. év végén.
J^önyvtár: 11.588 k ö n y v ; 1978 hirlap ; 1 tér-
kép; 27 kézirat; 4185 e g y é b .
T{égiségtár: 157 ő s k o r i ; 281 r ó m a i ; 52
k ö z é p - é s újabbkori; 1 kegyeleti t á r g y ; 2 0 1 7
érem és p é n z j e g y .
A könyvtárt 62 nyitási napon 186-an l á t o -
gatták s használtak 1697 db könyvet.
Rendkívüli államsegély 1 9 1 5 - b e n : a k ö n y v -
tár berendezésére 2. részlet 2000 K.
Jl gyűjtemények személyzete. Őrök: Dr. Kristóf
György, tanár (tiszteletdíja 150 K, m e l y e t
a kollégium pénztára fizet) é s j á n ó Béla, tanár.
A szolgai teendőket úgy a könyvtárban, mint
az érem- és régiségtárban a kollégium e g y -
e g y szolgája végzi.
72. S Z E G E D . Somogyi-\önyvtár és Városi
Múzeum. A gyűjtemények e l h e l y e z é s é r e s z o l -
gáló épületen a már 1 9 1 4 nyarára t e r v b e
vett n a g y o b b javítások a háború miatt az
idén is elmaradtak. D e a kazánházban halaszt-
hatatlan apróbb javításokat kellett csináltatni,
h o g y a f ű t ő g é p rendesen dolgozhasson.
T^önyvtár. A beosztott törzsanyag állo-
mánya az év végén 8 4 . 7 7 5 kötet. A z évi
szaporodás 1101 kötet, amiből 879 kötet
adomány és tagilletmény, a többi vétel és
letét. Köttettek 190 kötetet 315 korona k ö l t -
ségen. A törzsanyag állománya szakok s z e -
rint: ősnyomtatvány 204, hittudomány 13.523,
jogtudomány 5 7 0 0 , államtudomány 3484, o r -
vostudomány és g y ó g y á s z a t 3 1 7 5 , mathema-
tika, fizika és természetrajz 9680, filozófia,
művészetek, nevelés 7341, történelem, f ö l d -
rajz, néprajz, irodalomtörténet, régészet
15.655, nyelv, irodalom 12.244, vegyes 8 7 5 6 ,
újság 5013 kötet.
Szolgálati idő tíz hónapon át minden k ö z -
napon d. e. 1 0 — 1 , d. u. 4 — 7 óra, a két
Főfelügyelősége
nyári hónapban d. e. 10—12 óra. A z olva-
sók ö s s z e s száma 7 6 5 4 , tavaly 1 4 . 3 8 5 . A z
olvasók átlagos napi száma 3 0 ' 6 i , 1914-ben
5Ó'02.
Foglalkozás szerint az olvasók k ö z ö t t volt
6 2 5 nő, 4853 tanuló a középiskolák három
felsőbb osztályából, 70 pap, 31 o tanár, ta-
nító, 2 1 0 író, hirlapiró, 135 művész, 282
t^jyvéd, jogász, 208 mérnök, építész, technikus,
29 o r v o s , 24 g y ó g y s z e r é s z , 388 katona, 20
állami tisztviselő, 41 községi tisztviselő, 33
vasutas, postás, 3 7 6 magántisztviselő, 4 ön-
álló kereskedő, 17 kereskedősegéd, 4 önálló
iparos, 10 iparossegéd, 1 háztulajdonos, tőke-
pénzes, 14 egyéb. Könyvtárnyitási nap volt
250, tavaly 255. I n d o k o l t esetekben házi
használatra kiadatott 2 1 2 elismervényre 385
mű. A könyvtárban olvasott művek száma
8704, 1914-ben 17.630. Beosztás három ízben
történt. A beérkezett anyag leltározva, czím-
tározva és beosztva van. A kir. ü g y é s z s é g i
«köteles példányok» két izben vétettek át.
A z év folyamán tanáraik s tanítványaik a
könyvtárt és múzeumot az alábbi intézetektől
tekintették m e g : az alsóvárosi apáczazárda,
zombori gimnázium, a szegedi kath. tanító-
nőképző. A z április-június hóban szokásos
iskolai utazások az idén elmaradtak.
Múzeum. Az összes osztályok nyitva voltak
minden ünnepnap és vasárnap d. e. 10—1
óráig. Vidékiek ugyanilyen időben köznapo-
kon is megtekinthették a képtárt és a r é g i -
ségtárt. A látogatók száma 2 0 . 8 4 8 volt.
1914-ben 31.682 látogatója volt a múzeum-
nak.
J{égiségtár. Ásatás nem történt. N e o l i t h -
kori l e l e t e k e t kaptak A n n ó k T. S z a b ó János
honvéd é p í t ő főműmester adományából S z e -
rém vármegyéből (Klenák környéke), melyek
katonai védművek k é s z í t é s e közben kerültek
elő. (Kő- és csonteszközök. Ismertetve a M ú -
zeumi és Könyvtári É r t e s í t ő 1915. d e c z e m -
beri számában). Kállay A l b e r t nyug. főispán,
v. b. t. t. két igen s z é p , ritka nagyságú
kovakő-kést adományozott, amelyek az 1885-
beli alsótanyai, röszke-sárosvölgyi lelet anya-
gából valók. A többi szaporulat nagyrészt
háborús emléktárgy. A z adományok közül
említendők Kéhl Dániel s z e g e d i hidászőrmes-
ternek Szerbiából h o z o t t fegyverei, V e d r e s s
László s z e g e d i honvédszázados kozáktiszttől
elvett lószerszámai, n y e r e g és kantár, 3 0 db
tulaezüst díszítéssel, Kovács Antal Cerno-
vitzból h o z o t t orosz katonaruhadarabjai, Batta
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
Lajos szegedi önkéntesnek egy, Homonnáról
küldött régi veresréz vederje, rajta d o m b o r -
niűvileg kivert alakokkal (Thököli a török basa
sátorában),
A régiségtár anyaga az év v é g é n : 13.508
őskori, 3 7 8 római, 4 0 4 8 közép- és újkori,
163 kegyeleti tárgy és 9 0 9 2 érem és p é n z -
jegy. Ö s s z e s e n 2 7 . 8 5 9 darab.
Ebből az éremtári évi gyarapodás 755 db.
Ebből állami letét 1, ajándék 9, vétel és csere
745 darab, 27 érmet a főfémjelző hivataltól,
különböző magyarországi leletekből vettek.
A z alsótanyai átokházi kapitányságban Rózsa
Pál földmíves ásás közben bögrében talált e g y
1 1 . Ferdinánd korabeli osztrák tallért s 5 9 4
magyar ezüstdénárt, összesen 355 gramm
súlyban, amit 20 K lelődíj ellenében a rendőr-
ség útján a múzeumnak beszolgáltatott.
A H a d s e g é l y z ő Bizottság helyi v e z e t ő s é g e
az önkéntes adományokból e g y b e g y ű l t réz-
tárgyak közül kiválasztásra beküldte a külön-
féle rézérmeket. E z e k b ő l 1 13 darabot tartott
meg a múzeum s helyettük megfelelő súly-
ban mult századbeli, fölös, leltárilag nem
kezelt rézpénzeket adott. A z éremtár állo-
mánya (amely e g y é b k é n t a régiségtári anyagba
beszámítva van) az év végén 185 arany, 4 9 0 4
ezüst, 4 7 1 0 e g y é b anyagból való tárgy.
Néprajz. Gyűjtés nem történt, de csak az
idén juthatott hozzá a múzeum, h o g y egyes,
tavaly Tótkomlóson gyűjtött tárgyakat haza
hozathasson. A z évi szaporulat 28 db tárgy,
mely mind adomány. Köztük az egykori sze-
gedi köteles czéh rézczimere, a m e l y e t a 111.
kerületi polgári iskola tanulói által a H a d -
s e g é l y z ő Bizottságnak adott anyagból kül-
dött m e g Klucsik István igazgató. A z egész
anyag 6 5 0 0 tárgy, amelyből hazai magyar
vonatkozású 6056, hazai nemzetiségi 414,
külföldi művelt népek tárgyai 26, külföldi
primitiv népek tárgyai 4,
Képzőművészeti gyűjtemény. A festményeknél
e g y tárgy a gyarapodás, H o d i n a István:
Lechner Lajos arczképe, amely T ó t h Mihály
főmérnök adománya. A z iparművészeti szakon
özv. dr. Lázár G y ö r g y n é úrnő adománya
e g y ezüstserleg, amelyet Lázár G y ö r g y pol-
gármester tiszteletére készíttettek a szegedi
nők. A képzőművészeti gyűjtemény anyaga
az év végén 22 szobor, 158 festmény, 30
rajz és metszet, 16 fénykép s 207 iparművé-
szeti tárgy, összesen 433 darab.
Természetrajzi gyűjtemény. S z a p o r o d á s : az
ásványtárban 1 db kövült fa, mint adomány.
fejlődése az 1915- évben 1
45
A n ö v é n y g y ű j t e m é n y b e n vétel a M e n t h o t h e c a
Austro-Hungarica ] — 1 1 1 . fasciculusa, 40 db,
ajándék 2 db, csere a M a g y a r N e m z e t i M ú -
zeummal 217 db. A herbarium állományából,
Lányi Béla munkája folytán 1915. okt. 16-ig
r e n d e z v e vannak az edényes virágtalanok,
egyszikűek és ősleplesek, vagyis a gyűjte-
ménynek körülbelül kétharmad r é s z e . Leltá-
roztatott a múlt é v b e n 482 db. Ö s s z e s e n leltá-
rozva van 6 9 7 8 d b , vagyis a gyűjteménynek
körülbelül a fele. T u d o m á n y o s tanulmányozás
v é g e t t küldtek dr. Kiss József egyetemi
asszisztensnek e g y csomag Festucát. A további
herbáriumi munka a múzeum kitűnő munka-
társának, Lányi Béla tanárnak trencséni áll.
felső leányiskolái igazgatóvá történt kineve-
z é s e s így távozása folytán e g y e l ő r e szüne-
tel.
A z egész természetrajzi g y ű j t e m é n y állo-
mánya az év v é g é n : állatok 3 3 . 4 7 6 db, n ö -
« v é n y e k 13.659 db, ásványok és őslények
3 8 4 7 db, ö s s z e s e n 50.980 db.
A könyvtárban és a múzeumban az 1915.
év végével 1 7 0 . 5 4 7 db tárgy van kezelés alatt.
Ügykezelés. A könyvtári és múzeumi bizott-
ság az 1915. év folyamán két ülést tartott,
amelyen elintézte az elébe t a r t o z ó ügyeket.
A z iktatóba 171 ügyirat é r k e z e t t ; ezeket
elintézték. Könyvtári beosztás három izben
történt, utoljára a karácsonyi szünetben.
A múzeumi anyagot, ahol szükséges volt,
dezinficziálták s a tiszai halpraeparátumokat
megtisztították.
1915 január 20-án Terencz Salvator főher-
c z e g úr ő f e n s é g e magas látogatásával tisz-
telte meg az intézetet s a tapasztaltak felett
elismerését nyilvánította.
A z 1914-ben katonai szolgálatra behívott
szolgák után az 1915. év folyamán Kotormány
János ideiglenes alkalmazású szolga is behi-
vatott s így az intézet s e g é d s z e m é l y z e t nél-
kül maradt. M i u t á n azonban Kotormány állá-
sára a f e l e s é g e helyettesíttetett, a szolgálat
rendjében zavar nem állott be. A z olvasótermi
szolgálatra, az igazgató előterjesztésére, a
városi tanács hozzájárult ugyan ahhoz, h o g y
az szükség e s e t é n a délutáni szolgálatban
korlátozható, ennek a szüksége azonban e d d i g
nem fordult e l ő . A z olvasóteremben s általán
a könyvtárban a kiszolgálást az igazgató, a
könyvtáros s a szakdíjnok fölváltva végzik.
A képtárban festmények másolására az év
folyamán a városi tanács három izben adott
engedélyt. A képtár anyagából Papp G á b o r :
 '46 Jl M ú z e u m o k , és Könyvtárak
«Komika» czimű f e s t m é n y e Budapesten, a
Műcsarnok kiállításán volt.
A m. kir. 5. h o n v é d pótzászlóalj parancs-
nokság megkeresésére a pótzászlóaljhoz ber
vonult képzőművészek alkotásából a megvakult
katonák javára tartott kiállításhoz a képtári
termeket május hó 6-tól 20-ig átengedték.
Az intézet saját javadalmának kimutatása.
Fenntartójától nyert javadalom: 32.806*90 K.
Rendes államsegély 1 9 1 5 - b e n : 4 0 0 0 K.
Az intézet saját javadalmának felhasználása.
Személyi kiadásokra f o r d í t o t t : 14.710*90 K - t ;
a gyűjtemények gyarapítására: 8 4 0 0 K - t ;
bútorozásra és f e l s z e r e l é s r e : 300 K - t ; irodai
szükségletekre: 600 K - t ; a helyiség fenntar-
tására : 8 5 9 6 K-t, mely összeg csak e l ő volt
irányozva az épület és fűtőgépek javítására,
de ezeket a munkákat a háború miatt nem
lehetett megcsináltatni ; biztosításra, adóra és
rendkívüliekre: 200 K-t.
Az intézet személyzete. Igazgató: Tömör-
kény István, iró. (Javadalma 4 4 0 0 K fizetés
két korpótlék beleszámítva, 400 K családi
pótlék és 1 1 70 K lakbér.) Könyvtáros : M ó r a
Ferencz, iró. (Javadalma 3200 K fizetés, 200
K családi pótlék és 9 0 0 K lakpénz.) S z a k -
díjnok : Szász Gyula, községi igazgató-tanító.
(Dijazása 3 K napidíj.) S z o l g á k : M o l n á r
István, könyvtári 1. szolga (beteg), Széli
András, könyvtári 1 1 . szolga (bevonult), Ko-
tormány János, ideiglenes szolga (bevonult),
Krigler István, kazánfűtő a téli hónapokon,
de ezúttal bevonulva. H e l y e t t e s e Ö r d ö g N .
g é p é s z . A z 1. szolga fizetése 900 K és ter-
mészetbeni lakás, a 1 1 . szolga fizetése 7 0 0 K
és 200 K lakpénz, a 111. szolga fizetése 8 3 6
K, a kazánfűtő fizetése félévre 480 K. A z ].,
11. és 111. szolga egyenruhát és c z i p ő p é n z t
is kapnak. A múzeum nyitási napjain d. e.
10—1 óráig rendszerint 8 teremőr van alkal-
mazva 1 — 1 korona napidíjjal. Kettőt közülök
(a technológiai múzeumban, mely a s z e g e d i
kereskedelmi és iparkamaráé) az iparkamara
fizet. A z összes e g y é b illetményeket S z e g e d
szab. kir. város közönsége fizeti.
73. SZEKSZÁRD. Tolnavármegye Mú-
zeumának működését is a világháború a l e g -
n a g y o b b mértékben megakadályozta és aka-
dályozza most is, mert a múzeum tisztviselői
és szolgája a háborús viszonyok folytán más
teendőkkel voltak elfoglalva, ugyanis: a mú-
zeum igazgatóőre a rendes hivatalos teendőin
kívül a vármegyei központban hiányzó e l ő -
adók ügykörébe tartozó ügyek egyrészének
Orsz. Főfelügyelősége
előadói teendőivel volt megbízva s ez ügyek
mennyisége a r e n d e s hivatalos ügyek m e n y -
n y i s é g é t gyakran felülmulta. A természetrajzi
osztály őrét, aki e g y e s esetekben helyettesít-
h e t t e volna az igazgatóőrt, a tanári karban
levő hiány miatt e g y é b tantárgyak előadásá-
val is megbízatván, tanári elfoglaltsága aka-
dályozta. A m ú z e u m szolgája a háború kez-
detétől fogva a harcztéren van, végigküz-
d ö t t e az első s z e r b háborút, majd az olasz
frontra került, ahol első izben D o b e r d ó n á l ,
másodízben St. M i c h e l n é l megsebesült, köz-
l e g é n y b ő l tizedesi rangig emelkedett és a
vitézségi ezüst é r e m r e van előterjesztve, ez
idő szerint kórházban fekszik. E h h e z járult
m é g az is, h o g y T o l n a vármegyéből a háború
leghirnevesebb e z r e d e i közé t a r t o z ó g y a l o g -
e z r e d e k b e és honvédezredekbe soroznak s
í g y a férfiak 1 8 — 5 0 évesig valamennyien a
harcztéren teljesítik a haza iránti köteles-
s é g e i k e t — az itthon maradt nők és gyermek
családtagok az apa és férj utáni bánkódástól
elszomorodván — a falvakban se régészeti ása-
tást, se néprajzi gyűjtést végezni nem lehe-
tett volna még abban az esetben sem, ha az
i g a z g a t ó ő r ilyen czélokra szabadságot kapott
volna.
A múzeum h e l y i s é g e i b e n annyiban történt
változás, h o g y 1915. év kora tavaszán a hiva-
talos helyiségekben és a souterrainba beszál-
lásolva volt katonaság kivonult s a helyisé-
g e k e t kiürítette, minélfogva azokat előbbeni
rendeltetésüknek visszaadathatták.
A Tolnamegyei Közművelődési E g y e s ü l e t
Garay Ákos rajzolóművésztől 15 db részint
toll- és szénrajzot, részint akvarellel átfestett
tusrajzot vásárolt 1 2 0 0 K-ért a múzeum szép-
művészeti osztálya részére, melyek közül
k i e m e l e n d ő k : S i m o n y i óbester viselt katona-
kalandjainak 12 j e l e n e t e és főképen a magyar
p á s z t o r - és népéletet jellemző képek.
A múzeum i g a z g a t ó ő r e , mint a régészeti
osztály vezetője, az e l ő z ő évben meghatá-
rozott római korbeli érmek leltározását elvé-
g e z t e . Összesen 4 8 2 db különböző fajtájú és
tipusú római érem van a múzeumban.
A duplumok, amelyek valamelyest haszna-
vehetők, mintegy 50 db, különválasztattak.
Ha e h h e z hozzávesszük a még leltározatlan,
de meghatározott hazai és külföldi érmeket,
mintegy 1 0 0 0 — 1 2 0 0 dbot, a régészeti osz-
tály érem- és pénzgyüjteménye az e d d i g fel-
tüntetett 8 - 9 0 0 0 dbról 1 5 0 0 — 1 7 0 0 dbra
olvad le, de ezek azután értékesek is. A többi,
 hatáskörébe tartozó
sem eladásra, sem cserére nem alkalmas anyag
mint hasznavehetetlen, kiselejteztetett.
E selejtezéssel a régebben kimutatott törzs-
állomány több ezer darabbal csökkent, de helye-
sebb, ha hasznavehető, tanulmányozható, érté-
kes csekélyebb törzsállomány van, mintsem
a tudománynak, annál kevésbbé a k ö z ö n s é g -
nek nem használható, felében úgyszólván
értéktelen darabokkal megtöltött gyűjtemény,
melyben csak a számok tüntetnek, de maga
az anyag jó részben selejtes.
A néprajzi osztály gyűjteményének gyara-
pítására szándékolt tipusgyüjtést a világháború
a szó legszorosabb értelmében megakadá-
lyozta, minélfogva a gyűjteményben ebből
kifolyólag v é g z e n d ő munka sem állott elő.
A könyvtári osztályba érkezett folyóiratokat,
ajándékkönyveket, valamint a szépművészeti osz-
tály részére a közművelődési e g y e s ü l e t által
vásárolt képeket leltározták, illetőleg a b e s z e r -
zési naplóba bevezették, a természetrajzi osz-
tályban azonban semmi változás sem t ö r -
tént.
A háború a múzeum gyűjteményei l á t o -
gatóinak számát is tetemesen leapasztotta,
fizető látogatóktól összesen hét korona f o l y t
be, az i n g y e n e s látogatók száma is leapadt
az e l ő z ő évek több ezerjéről mintegy 1500 —
2000-re. A z elmúlt évben Herrmann Antal
ethnographus látogatta meg a múzeumot.
A gyűjtemények törzsanyaga az 19 1 j . év
T^önyvtár: 4 4 2 0 könyv.
J(égiségtár: 1(5.486 ő s k o r i ; 1440 r ó m a i ;
4 7 3 3 k ö z é p - és újabbkor! ; 3001 érem és
pénzjegy.
Néprajzi tár: 4505 magyar tárgy.
J^épzőművészeti gyűjtemény: 90 szobor, f e s t -
mény, rajz, metszet és fénykép ; 542 modern
iparművészeti tárgy.
Természetrajzi gyűjtemény : 9 0 0 0 db.
Az intézet saját javadalmának
B e l é p ő díjakból befolyt 7 K.
Rendes államsegély 1 9 1 5 - b e n : 800 K.
Az intézet saját javadalmának
V e g y e s e k r e fordított 7 K-t.
Az intézet vagyoni állása. Alapítványi
törzsvagyon : 20.000 K.
Az intézet személyzete. I g a z g a t ó : Kovách
Aladár, vármegyei tb. főlevéltáros. Ő r : Bar-
tal Kornél dr., főgimn. tanár. S z o l g a : K o -
vács András. (Díjazása évi 600 K fizetés és
szabad lakás.) A szolga illetményét Tolna
vármegye fizeti.
74. S Z E N T E S . A Csongrádvármegyei Tör-
közgyűjtemények fejlődése az 7 9 / 5 . évben 151
ténelmi és T{égészeti Társulat Múzeumának
1915. évi működéséről és állapotáról — ép
úgy, mint az 1913. és 1914. é v i r ő l — jelen-
tést nem küldtek.
75. S Z É K E L Y U D V A R H E L Y . A ref fő-
gimnázium tanári könyvtára. A Dékán S a m u
rendes tanár eltávozásával a könyvtárnokság-
ban változás állott be. A jelenlegi könyvtá-
ros a statisztikát a szaporodási j e g y z ő k ö n y v
és a nyilvános Értesítőben közzétett adatok
alapján állította össze.
A könyvtár fenntartó testülete maga az
intézet. Évi 1600 K-val szerepel a k ö l t s é g -
vetésben, d e ez a czím csak gyüjtőtétel s a
könyvtárra csupán 1000- 1200 K esik b e l ő l e .
Ehhez járul még a Kis-alap évi 200 K-nyi
kamata.
A F ő f e l ü g y e l ő s é g g e l való kapcsolatot e d d i g
csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter elvi
nyilatkozata mondja ki annyiban, h o g y a
könyvtárat felügyelet alá helyezi. Á l l a m -
segélyt m é g nem kapott a könyvtár. A z o n -
ban letétül megkapta a F ő f e l ü g y e l ő s é g k ü l d e -
ményeit.
Könyvkiadás és bevétel hetenkint e g y d é l -
után volt. A forgalmi napló folyószáma az
1914—5. isk. évben 4 9 7 . A tanárokon és
tanulókon kívül idegenek is használhatták és
használták is a könyvtárat. Külön olvasóterem
berendezésére a háború miatt gondolni sem
végén. lehetett, mivel az épület legnagyobb része
katonai kórháznak van lefoglalva s a k ö n y v -
tári d o l g o z ó s z o b a osztályhelyiségül szolgál.
A könyvtár törzsanyaga az 19 / é v végén :
12.733 k ö n y v ; 69 h i r l a p ; 190 kézirat.
A könyvtárt 3 2 2 - e n látogatták s használtak
669 db könyvet.
Az intézet személyzete. Könyvtáros: Bakóczi
Károly.
76. S Z É K E S F E H É R V Á R . A Tejérvármegyei
kimutatása. és Székesfehérvári Múzeum, miként a m e g e l ő z ő -
ben, 1915-ben sem fejthetett ki a háború
előtti munkásságának m e g f e l e l ő tevékenysé-
felhasználása. get, aminek okai e g y r é s z t az államsegély el-
maradása, másrészt a bizonytalan közlekedési
és m e g n e h e z ü l t munkásviszonyok voltak. D e
azért e nehézségek mellett is sikerült több
értékes régiségnek a m e g y e területéről való
kivándorlását meggátolni, ami f ő l e g az e g y e -
sületi tagdíjak rendes befolyásának k ö s z ö n -
hető, úgy, h o g y a gyűjtemények gyarapítá-
sára 12Ó9'32 K-t fordíthattak.
A háborúval kapcsolatban megkezdték a
helyi nyomtatványok gyűjtését is és h o z z á -
 '152 Jl M ú z e u m o k , és Könyvtárak Orsz.
fogtak a könyvtár czédula-katalogusának el-
készítéséhez.
A múzeum vezetőségének az újonnan érke-
zett tárgyak elkönyvelésén és e l r e n d e z é s é n
kívül gondja volt a gyűjtemények ismerteté-
sére is. M a r o s i Arnold múzeumi i g a z g a t ó a
helyi lapokban közölte a múzeum időközi
fejlődését, serkentette az E g y e s ü l e t által ki-
adott évi jelentést, a Numizmatikai K ö z l ö n y -
ben ismertette az éremtár gyarapodását, az
Archaeológiai Értesítőben a múzeum r é g i s é g -
tárának szaporodását, V e r e b régiségeit és e g y
székesfehérvári síremléket 1373-ból. Rexa
D e z s ő , vármegyei főlevél táros a könyvtár
rendezésében segédkezett.
A gyűjtemények közül a könyvtárra 93 K
egyesületi javadalmat fordítottak. Járatták a
szakfolyóiratokat és megszerezték az akadé-
miai kiadványokat. Különös említésre é r d e -
mes mű a gyarapodásban e g y Luther-féle
német biblia fametszetekkel. (Frankfurt a. M .
1564.) A művet a Fejérmegyei Takarékpénz-
tár vásárolta m e g a vármegyei rokkant kato-
nák javára rendezett műkiállításon és árveré-
sen és a múzeumnak adományozta. U g y a n i t t
vette és a múzeumnak adta L e o p o l d Lajos
Arany János « A gyermek és szivárvány»
czimű költeményének kéziratát. A z okiratok
között van 10 fejérmegyei vonatkozású c z é h -
szabály.
A régiséglárra 902^61 K egyesületi java-
dalmat fordítottak. A múzeumi igazgató
gyüjtő-úton volt Gárdonyban, a K. Kovács
Béla által felajánlott r é g i s é g e k átvételére.
Ásatást v é g z e t t Alcsuton a klastrom-domb
melletti régi temetőben. A t e m e t ő másfélszáz
évesnél nem lehet idősebb. A közelben fekvő,
ú. n. török-temető dombjairól kiderült, h o g y
újabbkori putrilakások maradványai. Felcsuton
V e t ő Z s i g m o n d földbirtokostól értékes r é g i -
ségeket kaptak: 63 cm. hosszú, díszes fejű
bronztűt, szárnyas vésőt, XIV. századi törött
kardot és XV. századi harczi fokost. S z é -
kesfehérvárott e g y újabb, honfoglaláskori,
szlávtipusú temetőre akadtak a déli vasút
melletti barakktábor területén. A sírokat sínek
fektetése közben tárták föl, de nagyon
szegényesnek bizonyultak azok. Értékes ő s -
kori leleteket szerzett a múzeum D u n a p e n t e -
léről. Különösen becses e g y őskori urnasir,
melynek hamvedre geometrikus idomokból
alakított, figurális díszítést mutat. Bronzmel-
lékletei behajtott szélű lemezekből, pitykék-
ből, henger- és korongalakú tekercsekből,
Főfelügyelősége
f é l h o l d - és szívidomú csüngőkből álló övdí-
szek, továbbá két lapátalakú bronztű. E z e k e n
kívül m é g 8 e d é n y n y e l , e g y k o v a n y i l h e g y -
gyel és e g y páros bronztekercscsel gyara-
podtak a múzeum dunapentelei őskori régi-
ségei.
Római r é g i s é g e k : Dunapenteléről 20 db
különféle cserépedény, 3 üvegedény, 7 kü-
lönböző alakú fibula, áttört övdísz, kis bronz-
kakas, kis női mellkép bronzból, kigyófejes
karperecz, bronztükör, kampós végű bronz-
pálcza, terracotta babafej, bronzzabla, l ó f e -
jes bronzdísz, bronzsúlymérték, csontfésű,
75 cm. magas amfora és különféle apróságok
jutottak a múzeumba. Csákberény p e r e m e s
sirtéglával, Dunaszekcső (Tolna m.) üvegser-
leggel, Kömlőd (Tolna m.) e g y é g e t e t t cse-
répből készült halotti maszkkal szerepel a
gyarapodásban.
K ö z é p - és újkori tárgyak : Kard 1736-ból
oroszlánfejes markolattal, orosz lovassági kard
1834-ből, kard a bécsi, márcziusi (1848.) for-
radalomra vonatkozó felirattal, japán tőr, két
harczi bárd és egy f o k o s a népvándorlás
korából, X V . századi n y í l h e g y , négy db g y u -
tacsos pisztoly, sárgaréz kengyel a XV111.
századból. Külön kiemelendő Fejérmegye
letétként elhelyezett zászlója 1742-ből. A
házi felszerelésekből néhány pápai edény, n é g y
olajfestésű, régi arczkép említendők. C z é h e m -
lékek : a székesfehérvári ács- és kőmíves-czéh
korsója 1750-ből, pecsétlője 1800-ból és régi
korcsmaczégér. Kegyeleti t á r g y : az Ercsiben
emelt báró E ö t v ö s József-emlék eredeti min-
tája.
A z éremtárba gróf Z i c h y Antal ajándéka
folytán beosztottak 20 db ezüst barbárpénzt
a nagyhörcsöki leletből, e g y Csákváron talált
bizanczi aranyat Zénó korából és e g y N a g y
Lajos-garast.
A néprajzi tárra 1 K e g y e s ü l e t i javadalmat
fordítottak. A szerzeményből említésre méltó
e g y b ö l c s ő és egy tulipános láda.
A természetrajzi gyűjteményre fordított ö s z -
s z e g i 8 ' 8 o K. S z e r z e m é n y e k : gyurgyalag,
kárókatona és pásztormadár.
A képzőművészeti gyűjteményre 1 9 3 '41 K
egyesületi javadalmat fordítottak. L e g b e c s e -
sebb szerzeményük 'Róna Józsefnek állami
letétként kapott «Zeneleczke» czimű, 8 0 0 0 K
értékű bronzszobra. E g y e b e k : terracotta,
Krisztusfej Brestyánszky Béla székesfehérvári
szobrásztól, tollrajz Guzmits székesfehérvári
festőművésztől, e g y - e g y rézkarcz Bayrostól,
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények fejlődése az 1915. évben '49

N a g y Sándortól, Bayer Á g o s t t ó l és Prichoda adásokra 1 1 00 K - t ; a gyűjtemények g y a r a -

Istvántól, e g y - e g y czeruzarajz M é s z ö l y G é - pítására : 1209-32 K - t ; kiadványokra: 157*50
zától és Ligeti Antaltól, Petőfi Sándor fény- K - t ; irodai szükségletekre: 102*78 K - t ; a
nyomatú képe Benczúr Gyula festménye helyiség fenntartására: 1966 K - t ; biztosí-
után. Iparművészeti tárgyak: két tejeskanna tásra, adóra és rendkívüliekre: 101*96 K-t.
és bikát ábrázoló dísztárgy Herendről, Z s o l - A pénztári maradvány 1915 v é g é n : 2 8 0 0 K.
nay-féle majolikakorsó, elnbogeni csésze, Az Egyletvagyoni állása. Alapítványi törzs-
rubinpohár, hímzett kép, g y ö n g y h i m z é s , díszmű vagyon : 6 0 0 0 K ; építkezési alap 1077-90 K ;
viaszból, díszgombok és drágaköves kapocs, pénztári maradvány : 2 8 0 0 K. Tiszta v a g y o n :
aranyérmecske filigrán keretben, keresztelési 9877-90 K.
emlék, Vörösmarty bronzplakettje Berán La- A múzeum személyzete. Igazgató: Marosi
jostól, gróf Z i c h y János bronzplakettje M u - Arnold, cziszt. r. főgimn. tanár. (Tisztelet-
rányitól. díja 8 0 0 K.) S z o l g a : T ó t h Imre, aki jelenleg
A múzeumot fenntartó E g y e s ü l e t január- a harcztéren van s a f e l e s é g e helyettesíti.
és februárban, továbbá november- és d e c e m - (Díjazása 3 0 0 K és természetbeni lakás.) A z
berben háborús előadásokat rendezett, m e - illetményeket az E g y e s ü l e t fizeti.
lyekben részt vettek dr. Prohászka Ottokár 77. SZOMBATHELY. A Vasvármegyei
m e g y é s p ü s p ö k és gróf S z é c h é n y i Viktor f ő - Kultúregyesület működését a világháború majd-
ispán is. A z előadók tiszteletdíjának f e d e z é - nem teljesen megbénította, mert e g y r é s z r ő l
sére 100 K államsegélyben részesült a mú- az E g y e s ü l e t vezetőségét a háborúval kapcso-
zeum. A z E g y e s ü l e t 625 K-t juttatott az latos és rendkívül megnövekedett k ö z i g a z g a -
ottani Vöröskereszt E g y l e t n e k , 200 K-t az tási, tanítói és betegápolási feladatok csak-
Ottokár-hadiárvaház czéljaira.Ezenkívül 25 K-t nem e g é s z e n lekötötték, másrészről a mú-
a d o m á n y o z o t t a rokkant katonák javára és zeum helyiségeinek a polgári fiú- és l e á n y - ,
6 0 0 0 K hadikölcsönkötvényt jegyzett. meg a zeneiskola czéljaira való lefoglalása a
A z intézet saját javainak alábbi kimutatá- gyűjtemények összezsufolását és a g y ü j t e -
sánál a pártfogóktól kapott javadalomból ménytárak legtöbbjének lezárását tette szük-
1000 K Székesfehérvár szab. kir. város, ségessé. E g y e d ü l a könyvtárt lehetett a k ö z ö n -
5 0 0 K Fejérvármegye, 190 K pénzintézetek ség rendelkezésére bocsátani, de ez is csak
adománya. kikölcsönzés útján volt keresztülvihető, mert
71 gyűjtemények törzsanyaga az 1915. év a könyvtári d o l g o z ó s z o b á t és az olvasóter-
végén. 1<\önyvtár:972 k ö n y v ; 7 1 6 apró- met az iskolák czéljaira kellett átengedni.
nyomt.; 55 térkép; 69 kézirat; 2395 oklevél A könyvtárnak ily m ó d o n való használata
és e g y é b irat; 352 e g y é b könyvtári anyag. elég e r e d m é n y e s volt, mert a 93 r e n d s z e r e s
T{égiségtár: 2117 ő s k o r i ; 1762 római; 1841 kikölcsönző tag 3 9 8 8 kötetben 2121 művet
közép- és újabbkori; 3 4 9 5 érem és p é n z - olvasott, melyeknek t ú l n y o m ó része a s z é p -
ügy-
irodalmi szakra esett.
Néprajzi tár: 803 magyar tárgy. A könyvtár v e z e t ő s é g e kísérletet tett arra
Képzőművészeti gyűjtemény: 2 szobor; 1 1 nézve, h o g y a könyvtárt a szombathelyi kór-
f e s t m é n y ; 34 rajz és m e t s z e t ; 182 modern házakban ápolt sebesülteknek is r e n d e l k e z é -
iparművészeti tárgy. sére bocsássa; azonban csakhamar abba kellett
Természetrajzi gyűjtemény: 192 állat; 90 hagynia a kísérletet, mert a könyvek a hasz-
ásvány és kőzet. nálat folytán igen megrongálódtak s vissza-
A gyűjteményeket 2 9 4 5 - e n látogatták. Lá- szerzésük is n e h é z s é g b e ütközött. E h e l y e t t a
togatási díjakból befolyt 21 K. kórházi ápolók társadalmi úton napilapokat
Az "Egylet saját javadalmának kimutatása. és elhasznált folyóiratokat szereztek b e , ami
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 3185 K ; ala- a czélnak jobban m e g is felelt.
pítvány-befizetés : 380 K ; pártfogóktól nyert A régiségtár az ásatások szünetelése f o l y -
javadalom: 1700 K ; tagsági díjak: 2141 K ; tán csak szerény gyarapodást mutat fel.
használati díjak és a d o m á n y o k : 21 K ; ka- A háborús állapot a néprajzi osztály tevé-
matok: 4 5 2 7 6 K; rendkívüli bevételek: k e n y s é g é t is megbénította. A közlekedési és
528-80 K. Ö s s z e s e n : 8408*56 K. szállítási viszonyok nehézségei miatt, de mert
Az Egylet saját javadalmának felhasználása. a férjek távolléte folytán az itthonmaradt
Tőkésítésre fordított: 971 K - t ; személyi ki- asszonyok nem is mernek valamit eladni, a
20
'154
Jl M ú z e u m o k , és Könyvtárak
megyében való gyűjtés szünetelt. A g y a r a -
podás ajándékokból és e g y e s kereskedőktől
vett tárgyakból áll.
A múzeumi növedéknaplóban feltüntetett
anyag feldolgozása is n e h é z s é g e k b e ütközvén,
a kényszerűség hatása alatt jóformán s z ü n e -
telt. A z osztálynak nincs laboratóriuma, mert
az e g y e t l e n d o l g o z ó h e l y i s é g másra van l e f o g -
lalva. S ő t a gyűjtött anyag e l h e l y e z é s e is
raktár hiányában leltározatlanul az o s z t á l y
termeiben történt, ami az osztály rendjét
bontotta m e g .
A majd javuló viszonyok lehetővé tévén a
nyugodtabb munkát, új és nagyobb e r e d m é -
nyeket hoznak az osztály é l e t é b e is. A m i g
a múzeumban minden otthon van, csak a mú-
zeum nem, a kívánt e r e d m é n y nem b i z t o s í t -
ható.
A természetrajzi osztály a helyiségek l e z á -
rása és az állatok beszerzésének n e h é z s é g e
miatt gyarapítható nem volt. A z ekként fenn-
maradó állami segítséget az osztály a háború
befejezése után nagyobb állatcsoportok b e -
szerzésére fogja felhasználni.
Mivel a szombathelyi j ó t é k o n y egyesületek
a hadbavonultak hátramaradottjai, ö z v e g y e i ,
árvái, meg a sebesültek javára a kultúrházban
a téli és az őszi időszakban számos előadást
rendeztek, az E g y e s ü l e t v e z e t ő s é g e az ilyen
előadások tartásáról a czél érdekében l e m o n -
d o t t ; ellenben a háborús jótékonyság g y a k o r -
lásához a maga részéről akként járult hozzá,
h o g y a nagytermet az összes előadások c z é l -
jaira ingyen e n g e d t e át.
A múzeum helyiségeinek lefoglalása és a
nagyteremnek ingyen való á t e n g e d é s e folytán
az Egyesület bevételei nagyban megcsappan-
tak. A vagyoni helyzet orvoslása azonban
csak a háború befejezése után remélhető.
A z E g y e s ü l e t tagjainak száma : rendes tag
347, pártoló tag 67, alapító tag 54, ö s s z e -
sen 468.
A gyűjtemények törzsanyaga az / 9 / 5. év végén.
Könyvtár: 6 7 4 0 k ö n y v ; 36 hirlap ; 4 0 7 8 apró-
n y o m t . ; 190 t é r k é p ; 14 e g y é b .
Régiségtár: 8 0 7 3 db.
Néprajzi tár: 2 3 2 9 m a g y a r ; 1531 hazai
nemzetiségi tárgy.
Képzőművészeti gyűjtemény: 143 f e s t m é n y ;
2 rajz és m e t s z e t ; 24 modern iparművészeti
tárgy.
Természetrajzi gyűjtemény: 4 9 4 állat; 2463
n ö v é n y ; 19 ásvány és kőzet.
Az Egyesület saját javadalmának kimutatása.
Orsz. Főfelügyelősége
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 1590'11 K ;
fenntartójától nyert javadalom: 1400 K;
pártfogóktól nyert j a v a d a l o m : 200 K ; tag-
sági díjak: 1394 K ; használati díjak és ado-
m á n y o k : 893*70 K ; kamatok: 163*60 K ;
rendkívüli bevételek: 2800 K; átmeneti:
656*26 K. Ö s s z e s e n : 9097*67 K.
R e n d e s államsegély 1 9 1 5 - b e n : 2 2 0 0 K.
Rendkívüli államsegély 1915-ben : A M i s k e -
féle r é g i s é g g y ü j t e m é n y vételárának IV-ik és
utolsó r é s z l e t e fejében 1 0 0 0 K.
Az "Egyesület saját javadalmának felhaszná-
lása. Tőkésítésre f o r d í t o t t : 2932 K - t ; s z e -
mélyi kiadásokra: 2160*40 K - t ; átmeneti
kiadás: 656*26 K ; bútorozásra és f e l s z e r e -
lésre: 9 0 0 K - t ; fűtésre: 173*56 K - t ; irodai
szükségletekre: 126*18 K - t ; a helyiség fenn-
tartására: 343*74 K-t; biztosításra, adóra és
rendkívüliekre: 390*72 K-t. A pénztári ma-
radvány 1915 v é g é n : 1415*81 K.
Az Egyesület vagyoni állása: Alapítványi
jelleggel nem biró t ő k e : 4281*86 K ; p é n z -
tári maradvány: 1415*8) K ; tagdíjhátrálék-
ból e r e d ő követelés: 81 K. Összesen:
5778*67 K. T a r t o z á s : 8544*23 K.
A múzeum személyzete. Igazgató: Miske
Kálmán báró. (Fizetése évi 4 0 0 0 K és 1 170
K lakpénz az államtól.) Ő r ö k : Ujváry E d e
dr., városi tanácsos (tiszteletdíja évi 300 K ) ;
N e o g r á d y Gilbert, főgimn. tanár (tisztelet-
díja évi 100 K); Erdélyi Irén, főgimn. tanár
(tiszteletdíja évi 100 K); Chernel István
(tiszteletdíja évi 100 K;) S e g é d ő r : Horváth
János, elemi isk. igazgató. (Tiszteletdíja évi
300 K.) S z o l g á k : Tóth S á n d o r , házfelügyelő.
(Díjazása évi 120 K fizetés, természetbeni
lakás, fűtés, világítás.) Kumbor Károly, könyv-
tári szolga. (Díjazása évi 2 4 0 K.) A z őrök és
szolgák díjait az E g y e s ü l e t fizeti. A z őrök
az E g y e s ü l e t nehéz anyagi h e l y z e t e miatt
tiszteletdíjaikat 1915. évi január hó i-től a
fenti ö s s z e g e k r e szállították le.
78. T E M E S V Á R . ]. A Délmagyarországi
Természettudományi Társulat. M á r a Társulat
1914. évi működéséről tett jelentésben rá-
mutatunk arra az éles ellentétre, mely a Tár-
sulat első és második félévi működése közt
fennállott. M í g ugyanis az első félévben
egyre pezsdült az élet, addig a második fél-
évben általános tespedés jellemezte azt. E vál-
tozás oka a világháború volt s annak bénító
hatása megvolt 1915-ben is, miért is annak
mult évi m ű k ö d é s e sem mondható erősnek.
Az elnökség serényen d o l g o z o t t a f o l y ó

hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
ü g y e k elintézésében s a Délmagyarországi
Kereskedelmi Gazdasági Banknál 10.000 K
névértékű zárolt hadikölcsönkötvényt vásárolt
lombardkölcsön alapján. E pénzügyi műve-
letre nem nyerészkedési vágy, hanem a haza-
szeretet vezette az elnökséget.
A választmány maga, mely az elnökséggel
az élén és a tisztviselőkkel legfontosabb
szerve a Társulatnak, sem volt a mult évben
o l y akczióképes, mint más években, mert
tagjainak javarészét a háború vonta el.
Eltekintve attól, h o g y a háború sok tagot
messze elszólított, az itthonmaradottakat pe-
dig a háború okozta gondok és izgalmak
tartották távol a Társulatban való működés-
től, mely okok miatt a társulati élet nem
lüktethetett oly élénken 1915-ben, mint más
é v e k b e n ; más t é n y e z ő k is távol tartották
magukat a Társulattól, mik p e d i g az előző
években hathatós segítői és rúgói voltak a
társulati élet fellendítésének.
Í g y Temes vármegye már 2 év óta nem
utalta ki 575 K évi s e g é l y é t , mely pedig
egyik főforrása a Társulat jövedelmének. M i -
vel p e d i g a 8 0 0 K államsegély is már 2 év
óta elmaradt, a pénzügyi e g y e n s ú l y erősen
felbomlott, annyival is inkább, mert a múzeum
személyi kiadásait is, mik más években az
államsegélyben találták fedezetüket, a Társu-
lat pénztárából kellett fedezni. E segélyek
elmaradása maga után vonta, h o g y a kiad-
ványokat is szűkebb keretben kellett megje-
lentetni.
A «Deliblati Homokpuszta Flórája» czimű
pályamű megjelenésének utolsó határidejéül a
Társulat újabbi felterjesztésére 1916. január
i - j é t jelölte m e g a földmivelésügyi miniszté-
rium. A mű szisztematikai részének már a
mult év v é g é n kellett volna megjelennie,
azonban a miniszter úr e rendelkezése még
a háború előtt történt. A z ó t a két ok is kés-
leltette a mű befejezését. A z egyik ok maga
a földmivelési minisztérium amaz intézkedése
volt, amelylyel Vaday 1. miniszteri tanácsos
Wágner Jánost, a mű íróját megbizta, h o g y
az erdészeti kongresszus czéljaira szolgáló
deliblati útmutarót magyar és német nyelven
megírja, ami erősen elvonta Wagnert a pá-
lyamű befejezésétől. A második ok közvet-
len a háború volt, mely miatt Wágner nem
tudott újra lerándulni a Homokra s nem
kaphatott külföldi példányokat sem, mikkel
a Homokban találtakat összehasonlíthatta
volna. Remélhető azonban, h o g y a hadszín-
1
155
fejlődése az 1915- évben
tér eltolódván, a gátló okok megszűnnek s a
mű 1916-ban elkészül.
A városi közkönyvtárban e l h e l y e z e t t tár-
sulati könyvtár 34 önálló művel és 33 f o l y ó -
irattal szaporodott, illetőleg ennyi folyóirat
járt a Társulatnak 1915-ben. E szaporulattal
a társulati könyvtár 4245 db-ból áll. A Tár-
sulat főtitkára, mint a városi könyvtárbizott-
ság tagja, gondoskodik arról, h o g y a városi
közkönyvtár a modern természettudományi
műveket m e g s z e r e z z e .
A társulati múzeum, sajnos, a mult évben
nem gyarapodott. E negatívum oka egyfelől
a Társulatnak már említett mostoha helyzete,
másfelől a múzeumőrnek h o s s z a b b ideig tar-
tott g y e n g é l k e d é s e , mely a legkisebb gyara-
podást is lehetetlenné tette. A mult évben
egyedüli czél és feladat volt, a m e g l e v ő
anyagnak g o n d o z á s a és ápolása. D e ezt is
megnehezítette a rendelkezésre álló 2 terem
szánalmasan szűk volta. E miatt a tárgyak
nem állhatnak mindig a k ö z ö n s é g rendelke-
zésére, veszendőségük p e d i g fokozódik, kü-
lönösen, mióta az addig az állami gimnázium-
ban elhelyzett néprajzi g y ű j t e m é n y is e b b e a
múzeumba került. A bajon csak a kultúrpa-
lota fog g y ö k e r e s e n segíteni, de ennek l é t e -
sítését is a háború kitolta bizonytalan időkig.
A múzeumban egyébként rend van, a tár-
gyak kezelése az adott körülmények közt
kifogástalan, ami Lintia D é n e s múzeumőr
odaadó b u z g ó s á g á t dicséri. A múzeumnak az
E l s ő Temesvári Takarékpénztár és a T e m e s -
vári Városi Takarékpénztár összesen 100 K-t
adományozott. Választmányi üléseket tartot-
tak febr. 26-án, jún. 16-án, okt. 27-én és
decz. i - é n . A rendes évi közgyűlés márcz.
21-én volt. A választmányi üléseken rendsze-
rint szép számú hallgatóság előtt e g y - e g y
tudományos előadást tartottak. A k ö z g y ű l é s
egyik v o n z ó érdekessége dr. Trostler József
előadása volt «Goethe, mint természettudós»
czimen. Előadókul s z e r e p e l t e k : Berecz O t t i -
lia, Gerő Vilmos, dr. S z i r t e s Zsigmond, W á g -
ner János, Lintia D é n e s és dr. Réthly A n -
tal. A Társulat közlönye, a « T e r m é s z e t t u d o -
mányi Füzetek», az elmúlt évben is megtar-
totta az e l ő z ő években elért nivót, d e
terjedelem tekintetében nem versenyezhet az
előző éviekkel. A z 1915. évi «Füzet» t e c h n i -
kai okokból még nem került ki a nyomdá-
ból, jóllehet már hónapok óta vár nyomásra.
A Társulat a mult évben is 26 belföldi és
10 külföldi egylettel, illetve s z e r k e s z t ő s é g g e l
 '156 Jl Múzeumok, és Könyvtárak Orsz.
állt csereviszonyban és a mult évben is ka-
pott a lugosi m. kir. erdőigazgatóságtól, a
pancsovai és ruszkabányai e r d ő g o n d n o k s á g -
tól és D é l m a g y a r o r s z á g számos vidékéről
összegyűjtött phitophanologiai észleleteket.
A tagok számában az e l ő z ő évhez képest
némi csökkenés mutatkozik, minek oka több
régibb tag elhalálozása és többeknek a város-
ból való elköltözése. Jelenleg a Társulatnak
van 14 tiszteleti, 3 alapító, 146 helybeli
rendes és 96 vidéki rendes tagja.
A Társulat v é d n ö k s é g e alatt Temesvárnak
két nevezetes kultúrintézménye működik: a
meteorologiai és seizmologiai observatorium
és a nyilvános vegykisérleti állomás. M i n d k é t
intézet a mult évben is áldásos és közhasznú
tevékenységet fejtett ki.
A gyűjtemények törzsanyaga az 1915. év
végén. J^önyvtár: 4 2 0 6 k ö n y v ; 39 hirlap.
Néprajzi tár: 129 külföldi primtív népek
tárgyai.
Természetrajzi gyűjtemény: 10.188 állat;
1 4 6 0 növény ; 1 1 86 ásvány és kőzet.
A Társulat saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 503 K ; párt-
fogóktól nyert javadalom: 100 K ; tagsági
díjak 1086 K ; kamatok: 251 '32 K ; rendkí-
vüli b e v é t e l e k : 69 K. Ö s s z e s e n : 2009*32 K.
A Társulat saját javadalmának felhasználása.
Személyi kiadásokra f o r d í t o t t : 718 K - t ; iro-
dai s z ü k s é g l e t e k t e : 56-08 K - t ; biztosításra,
adóra és rendkívüliekre: 8 4 9 - 1 0 K-t. A p é n z -
tári maradvány 1915 v é g é n : 386*14 K.
A Társulat vagyoni állása. Alapítványi
t ö r z s v a g y o n : 12.878-18 K ; alapítványi jel-
l e g g e l nem biró t ő k e : 2422*29 K ; pénztári
maradvány: 386*14 K ; tagdíjhátralékból e r e d ő
k ö v e t e l é s : 6 0 0 K. T a r t o z á s : 10.445 K.
Tiszta v a g y o n : 5841-61 K.
A Társulat vezetősége. E l n ö k : Joanovich
Sándor, T e m e s m e g y e főispánja. A l e l n ö k ö k :
dr. Bechnitz Sándor, T e m e s m e g y e főorvosa,
dr. Fülöpp Béla, udvari tanácsos. Főtitkár:
dr. Steiner Simon, főreáliskolai tanár. ( T i s z -
teletdíja 6 0 0 K.) P é n z t á r o s : Lukács Béla,
főreáliskolai tanár. (Tiszteletdíja 300 K.) M ú -
z e u m ő r : Lintia D é n e s . (Tiszteletdíja 300 K.)
A múzeumőr tiszteletdíját részben, valamint a
szolga díját az államsegélyből fedezik, a
többi illetményeket a Társulat fizeti.
79. T E M E S V Á R . 11. A Délmagyarországi
Történelmi és gégészeti Múzeum-Társulat az
1915. évben is nagyon szárnyaszegetten f o l y -
tathatta működését. L e g f ő b b oka ennek a
Főfelügyelősége
világháború, mely ha megkímélte is a testü-
letet attól, h o g y harczok közvetlen részese
l e g y e n , mégis roppant erős nyomokat hagyott
úgy működésében, mint a gyűjtemények gya-
rapodásában és az é v n e g y e d e s «Értesítő» ki-
adásában. A z 1915. évre is kibérelték a per-
jámosi őskori t e l e p e t 50 K-ért, de ásatást
folytatniok nem l e h e t e t t . A z ásatások eddigi
szakavatott vezetőjét, dr. Roska Mártont
i d ő k ö z b e n katonai szolgálatra hívták be, a
tisztviselők közül p e d i g k e t t ő : dr. Gálos
R e z s ő titkár és dr. Banner Benedek s. titkár
még 1914. július 2 8 - á n vonultak hadba s
azóta egyik sem tért vissza, sőt dr. Banner
B e n e d e k 1915. okt. 2 1 - é n a galicziai harcz-
téren orosz f o g s á g b a került.
A Társulat folyóiratát a nyomdák igen
csekélyre olvadt s z e m é l y z e t e miatt csak el-
késve tudják kiadni; az 1914. évben kellett
volna megjelennie az "Értesítő 1914. évfo-
lyama helyett Milleker"Bódog"Délmagyaror-
ország középkori földrajzának, azonban a fen-
nebbi ok miatt csak 1 91 5 tavaszán jelenhetett
az m e g . A z 1915. évfolyamban a Világháború
délmagyarországi vonatkozásait kívánják ismer-
tetni, d e ez aligha f o g 1916. június havánál
előbb megjelenni.
A néprajzi osztálynak még mindig nincsen
h e l y i s é g e s így azt is az anyaintézet ú g y is
túlzsúfolt helyiségeiben, leginkább a kapu-
bejárat alatt kellett elhelyezni. A termek
túlzsúfoltsága miatt immár a szakszerű kiállí-
tás és rendezés is majdnem lehetetlen s
mind e bajhoz járul, h o g y a jelenlegi körül-
mények között e g y új múzeumépület megva-
lósítására vonatkozó remények is hosszabb
időre elodázottaknak látszanak.
A gyűjtemények 3 főosztály szerint cso-
portosítvák. E z e k : 7. T^égészet, 11. J^épzőmű-
vészet és 111. Néprajz.
M i n d e z e k érdekeit szolgálja e g y kisebb
méretű, csakis a tisztviselők és tagok hasz-
nálatára álló Szakkönyvtár, amelyben archaeolo-
giai, numizmatikai, képzőművészeti, néprajzi és
délmagyarországi történelmi alosztályok vannak.
E könyvtár anyaga ugyan az 1915. é v v é g é n
11.080 darabból állt, de ennek l e g n a g y o b b
része apróbb nyomtatvány v a g y e g y é b könyv-
tári anyag. A könyvek száma 1915. v é g é n
mindössze 2271 db volt.
A z 1915. év folyamán a gyűjtemények — a
néprajzon kívül — e l é g s z é p e n gyarapodtak.
A könyvtár gyarapodása 965 d b ; ezek
között könyv csak 5 0 ; a többi a p r ó - n y o m -
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
tatvány, m e l y l e g n a g y o b b részben a világ-
háborúra vonatkozik. Arra törekszenek ugyanis,
h o g y a háborúval kapcsolatos délmagyaror-
szági vonatkozású apróbb nyomtatványokat
l e h e t ő l e g megszerezzék.
Állami letétként J 1 db könyv került a
szakkönyvtárba. Vétel útján szerezték meg a
Művészet, Magyar Iparművészet, Numizmatikai
közlöny, Turul, Múzeumi szemle J915. évf.
Császár: Akad. Istropolit. cz. művét és sok ké-
peslevelezőlapot. M i n d e z e k r e 113 K 30 fiil-t
fordítottak.
A régészeti osztály 1152 dbbal g y a r a p o -
dott, de ebben benne foglaltatik a perjámosi
régészeti ásatások 1911. és 1913. évi e r e d -
ménye is 8 7 3 dbbal, amelyeket dr. R o s k a M . ,
az ásatás vezetője, tudományos felhasználás
után csak 1915 nyarán küldött meg a Tár-
sulatnak s í g y előbb nem voltak b e v e z e t h e -
tők a gyarapodási leltárba. E legújabb da-
rabokkal a perjámosi gyűjtemény 1408 dbra
növekedett, de — sajnos — e szép g y ű j t e -
ményt nem tudják már a helyiség szűke
miatt kiállítani s azért csak ládákba rakva, a
p i n c z e h e l y i s é g b e n elraktározva várják a jobb
időket.
Régészeti ásatást — bár a perjámosi ő s -
telepet ez évre is bérelték — 1915-ben nem
v é g e z h e t t e k . E helyett nagy figyelemmel ki-
sérték a város csatornázási munkálatait és a
lebontott szeminárium telkén folyó nagyará-
nyú alapozási munkálatokat. Sikerült is t ö b b
őskori agancsot, bronzdarabokat, keltakori
vaskést, 2 török sírkövet, sok a g y a g e d é n y t ,
cseréppipát stb. megszerezniük.
Törekedtek továbbá a helyi műipar é j a
czéhek emlékeit is gyűjteni. Ennek e r e d m é -
n y e : e g y XVI11. sz. temesvári szekrény óra ;
a temesvári csizmadia-czéh pohar2 1834-ből
és e g y buziási régi fürdőemlék.
A z érmek száma 50 dbbal növekedett.
Megszereztek egy temesvári gyüjtelékes
éremletet, mely 1. Lipót király idejéből szár-
mazó, L, XV. és XX. denáros ezüstdarabból
áll (27 db), e g y db régi temesvári leletű tö-
rök tallért; a földmunkásoktól 7 db t e m e s -
vári leletű érmet, közöttük e g y A u g . Ok-
tavianus-féle bronzérmet és e g y emlékér-
met. Ajándék útján kaptak szerbiai leletű
10 db bizanczi csészealakú és 2 db római
temesvári leletű bronzérmet.
A régiségtár számára ajándékul kaptak
1 db nemzeti czímert 1848/49-ből, e g y nagy
vaskályhalapot 1727-ből, e g y régi magyar
fejlődése az 1915- évben 1
53
fokost é s több háborús emléket, m e l y e k e t a
szerbek lőttek át a m a g y a r partra 1 9 1 4 — 1 5 -
ben.
Állami letétként került a múzeumba : a V ö -
rösmarty-féle bronzplakett, melyet a múzeum
is már e l ő b b megszerzett.
V é t e l e k r e a régészetnél az 1915. évben
218-84 K - t fordítottak; nincsenek e b b e b e l e -
számítva a perjámosi ásatásokra már az előbbi
években kiadott s részben államsegélyből
fedezett összegek.
A képzőművészeli gyűjtemény részint vétel,
részint ajándék útján 4 9 dbbal g y a r a p o d o t t .
Vétel útján 1 1 dbot szereztek. Kiváló g o n -
dot fordítottak a mult évben is arra, h o g y
Temesvár és D é l m a g y a r o r s z á g régibb f e s t ő -
művészeitől lehetőleg j o b b darabokat s z e r e z -
zenek. Így sikerült m e g s z e r e z n i Tialla Antal-
tól, temesvári festőművésztől ( 1 8 4 0 — 5 2 ) e g y
Csendélet cz. olajfestményt és e g y arczképet
(huszárhadnagy); J^omlóssy Terencztől: fiatal
férfi arczképét 1 8 3 7 - b ő l ; Kőváry Jánostól
1860-as években temesvári lakostól : Krisztus
a kereszttel ; megszerezték : Daniel J^onslantin
festőművésznek a temesvári gör. kel. szerb
püspöki templom számára festett ikonosztáz
színes f é n y k é p é t ; X V I — X V I I . sz.-beli török
pasák, közöttük Hussein temesvári pasa (1678.)
fametszetű képeit (5 db) s Mackensen német
tábornagy nagyobb méretű arczképét.
V é t e l e k r e összesen 144-40 K-t fordítottak,
keretezésekre p e d i g 100-20 K-t adtak ki.
A j á n d é k útján kaptak e g y n a g y o b b méretű
olajfestményt, mely osztrák tisztek csoportját
ábrázolja 1858-ból és 37 db háborús fény-
képet.
A néprajzi osztály csakis államsegély útján
g y a r a p o d o t t 3 dbbal.
A gyűjtemények ö s s z e s gyarapodása 2 1 6 9
db volt. M i n d e n n e m ű gyarapodást a külön-
féle beszerzési naplókba gondosan b e j e g y e z -
tek, majd leltározták is azokat.
H o g y a k ö z ö n s é g mennyire érdeklődik a
múzeum iránt, mutatja a látogatók e l é g nagy
száma, mely a háborús időkre való tekintet-
tel b i z o n y megcsappant, mert míg 1913-ban
14.459, 1914-ben 11.652 volt, az 1915. év-
ben a látogatók száma csak 7 7 7 2 - r e rúgott.
A Társulat az 1915. év folyamán csak két
g y ű l é s t tarthatott, a Társulat k ö z l ö n y e pedig
nyomdai okokból m é g 1915-re sem jelenhe-
tett m e g , p e d i g az anyag az Értesítő szá-
mára bőven megvan. Oka ennek a pénzhiány
is, mert a háborús években sem T e m e s vár-
'54 Jl M ú z e u m o k , és Könyvtárak Orsz.
megyétől n e m kapták m e g az évi 575, sem
Temesvár várostól az évi 4 0 0 K-t, sem a
Természettudományi Társulattól a fűtés és
világítás c z í m é n hozzájárulásként adni s z o k o t t
évi 50 K-t.
A gyűjtemények törzsanyaga az 1915.
végén. \önyvtár: 2271 könyv; 504
4031 a p r ó n y o m t . ; 123 t é r k é p ; 37 kézirat;
2905 oklevél és e g y é b i r a t ; 1209 e g y é b
könyvtári a n y a g .
T^égiségtár: 16.730 őskori, római, k ö z é p -
és újabbkori ; valamint k e g y e l e t i tárgy ;
30.237 érem é s pénzjegy.
Néprajzi tár: 1347 magyar és hazai nem-
zetiségi tárgy.
J^épzőművészeti gyűjtemény: 19 s z o b o r ; 4 4 8
f e s t m é n y ; 2 2 1 3 rajz és m e t s z e t ; 105 f é n y -
k é p ; 195 m o d e r n iparművészeti tárgy.
A gyűjteményeket 65 i n g y e n e s és 3 0 0
fizetéses nyitási napon 7 3 7 2 i n g y e n e s és 4 0 0
fizető látogató tekintette m e g . Látogatási
díjakból b e f o l y t 120 K.
A Társulat saját javadalmának
Pénztári maradvány 1914-ről 378*56 K ; tag-
sági díjak: 580*60 K ; használati díjak és
adományok: 1 2 0 K ; kamatok: 3487*86 K ;
rendkívüli b e v é t e l e k : 144*45 K. Ö s s z e s e n ;
471 1*47 K.
A Társulat saját javadalmának felhasználása.
Tőkésítésre f o r d í t o t t : 1 27*94 K-t > személyi
kiadásokra: 2 4 1 4 K - t ; a gyűjtemények g y a -
rapítására : 4 6 9 * 3 4 K-t; bútorozásra és fel-
szerelésre: 1 9 0 2 0 K - t ; kiadványokra : 625*42
K - t ; a h e l y i s é g fenntartására: 253*62 K - t ;
biztosításra, adóra és rendkívüliekre: 307*39
K-t. A pénztári maradvány 1915 v é g é n :
323*56 K.
A Társulat vagyoni állása. Alapítványi
. t ö r z s v a g y o n : 68.664*02 K ; pénztári marad-
v á n y : 323*56 K ; tagdíjhátralékból eredő kö-
v e t e l é s e : 1100 K. Tartozás: 1208*17 K.
Tiszta v a g y o n : 68.879*41 K.
A Tá sulat vezetősége és a múzeum
zete. Elnök: K a b d e b ó G e r g e l y , ny. főispán.
I g a z g a t ó : F e r e n c z y Sándor, T e m e s várme-
g y e alispánja. Ö r ö k : Berkeszi István dr.,
főtitkár. (Tiszteletdíja évi 1000 K.) G á l o s
R e z s ő dr., titkár. (Hadbavonult.) Banner B e -
nedek dr., másodtitkár. (Hadbavonult.) Pénz-
táros : Hilt Lajos, számtanácsos. Ügyész:
N i a m é s n y M i h á l y dr., országgy. képviselő.
S z o l g a : Siklován G y ö r g y . (Díjazása évi 840
K, természetbeni lakás, 1 ö l t ö n y és 1 pár
czipő.) T e r e m ő r : Juhász István, kisegítő
Főfelügyelősége
szolga. (Díja 80 K.) A z illetményeket a Tár-
sulat fizeti.
80. T E M E S V Á R . 111. A Városi Nyilvános
T^önyvtár a l e f o l y t 1915-iki évvel immár 12-ik
évi működését fejezte be, m é g pedig a k ö n y v -
év tárnak korlátoltabb gyarapodása és az e d d i g i -
hirlap; eknél fokozottabb használata mellett.
A g y ű j t e m é n y 1915- évi gyarapításánál
nagyon é r e z h e t ő volt az «inter arma silent
musae» sajnosan tapasztalt t é n y e , amennyiben
kevés számú jelentősebb tudományos munkán
kívül csakis háborús vonatkozású művek je-
lentek meg, ú g y a magyar, mint kivált a né-
met könyvpiaczon.
A g y a r a p o d á s elég számbavehető forrását
képezték az ajándékok útján beérkezett mű-
vek, ámbár ezek száma is az előző évekhez
képest jóval csekélyebb volt. Jelentékenyebb
ajándékozás dr. Tauffer J e n ő városi f ő o r v o s
részéről történt, ki értékes orvosi folyóiratai-
val gazdagította a könyvtárt.
A g y a r a p o d á s harmadik forrása : az állami
kimutatása. letétek, a D é l m . Természettudományi T á r -
sulat f o l y t a t ó l a g o s letétje, valamint a városi
tanácshoz az év folyamán beérkezett hivata-
los kiadványoknak és e g y é b műveknek a
könyvtárban való e l h e l y e z é s e volt.
A z eme forrásokból e r e d ő mult évi g y a -
rapodás ö s s z e s e n 441 tételben 951 kötetet
tett ki, 441 1 K 63 fillér értékben, amiből
vétel útján megszerzett művekre 1326 K,
ajándék útján megszerzett művekre 2 6 0 4 K,
letétként kezelt művekre 481*15 K esik.
A városi könyvtár 1000 K-ban adatni s z o -
kott rendes évi államsegélye a háborús vi-
szonyokra való tekintettel az 1915- évre sem
utalványoztatván, államsegély terhére ez év-
ben könyvvásárlás nem történt.
A z egész g y ű j t e m é n y eszerint 49.116 k ö -
tetre s z a p o r o d o t t , melyeknek leltári értéke
155.120 K 6 3 fill, értéket képvisel.
A z elmúlt év folyamán 9 6 0 8 művet köl-
személy- csönöztek ki a könyvtárból és 7607 művet
olvastak a könyvtár o l v a s ó t e r m é b e n ; hasz-
náltak tehát összesen 17.215 művet, vagyis
2 4 4 nyitási napot véve figyelembe, napon-
kint átlag 7 0 - e t .
E g y r é s z t a könyvtár olvasótermének kis
méreteire való tekintette], másrészt a háború
okozta ama körülménynél fogva, hogy az
állami középiskolák félnapos oktatás mellett
tartják előadásaikat, a könyvtár a tanuló-
ifjúság részére a délelőtti órákban is nyitva
állott.
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
A z olvasott művek szakszerinti m e g o s z t á -
sánál a lefolyt évben is a szépirodalmiak ve-
zetnek. E z e k száma: 8 7 7 9 ; a nyelvtudo-
mányiaké: 1750. E z t követi a földrajz 1144
művel, majd a történelem 1092-vel.
E g y e s szakok az e l ő z ő évekhez képest je-
lentékeny emelkedést mutatnak, miként ez
f ő l e g az orvosi és v e g y e s művek használatá-
nál tapasztalható. A z előbbi szakcsoporthoz
tartozó műveket a város számos katonai kór-
házában működő orvosok, az utóbbiakat p e -
dig a hadtudományi művek iránt érdeklődők
használták.
A z olvasóknak foglalkozási-ág szerint való
megosztásnál most is a középiskolai tanulók
vezetnek, jóllehet számuk, a felső osztálybeliek
tömeges hadbavonulásánál fogva, 459-el apadt.
A kölcsönzők közt 1915-ben is a hivatal-
noki kar járt elől, mint a város l e g n a g y o b b
számú értelmisége. Ö r v e n d e t e s emelkedést
mutat azonban az orvosok és katonák láto-
gatása.
A könyvtár v e z e t ő s é g e az olvasóterem
kis méreteire való tekintettel a könyvek ki-
kölcsönzését némileg megkönnyítette, ami a
kölcsönzők számát 847-el emelte.
A tanuló-ifjúság olvasmányait a könyvtáros,
aki középiskolai tanár, akként igyekezett irá-
nyítani, h o g y az ifjakat a középiskolai tanul-
mányozást támogató, ismeretbővítő művekre
figyelmeztette.
A hadbavonult M i l o s Romulusz s e g é d -
könyvtáros teendőit Bellai József könyvtár-
i g a z g a t ó és Kiss Lajos könyvtáros látták el.
A z ügyviteli könyv 35 ügyszámot tartal-
maz. A könyvtár házi könyvkötészetében az
1915. év folyamán i 4 8 6 kötet hírlapot és
könyvet kötöttek be ; félbőr, illetve finomabb
kötés v é g e t t 206 művet más könyvkötőnek
adtak ki munkába.
A könyvtár törzsanyaga az 19/5. évvégén.
47.022 k ö n y v ; 1795 hirlap; 61.192 apró-
n y o m t . ; 2 8 9 t é r k é p ; 10 kézirat.
A könyvtár saját javadalmának kimutatása.
Fenntartójától nyert javadalom: 10.153 K.
A könyvtár saiát javadalmának felhasználása.
S z e m é l y i kiadásokra f o r d í t o t t : 5 2 9 0 K - t ; a
gyűjtemények gyarapítására: 1 2 5 0 7 8 K-t;
irodai s z ü k s é g l e t e k r e : 775*36 K - t ; a h e l y i -
ség fenntartására: 2795*19 K - t ; biztosításra,
adóra és rendkívüliekre: 42*22 K-t.
A könyvtár személyzete. Bellai József vá-
rosi tanácsos. Könyvtáros: Kiss Lajos, nyug.
áll. főgimn. tanár. (Tiszteletdíja évi 1 2 0 0 K . )
fejlődése az 1915- évben 1 1
55
S e g é d k ö n y v t á r o s : M i l o s Romulusz, aki ka-
tonai szolgálatra bevonult. (Fizetése évi 2 0 0 0
K, 200 K családi pótlék és 8 7 0 K lakpénz.)
S z o l g a : Popovits Illés könyvkötő. (Díjazása
évi 960 K fizetés, 120 K könyvkötői p ó t l é k
és természetbeni lakás. A z illetményeket T e -
mesvár szab. kir. város házipénztára fizeti.
81. T I S Z A F Ü R E D . A Tiszafüredi Múzeum-
és Könyvtár-Egylet gyűjteményeinek állománya
az 1915. évben nem g y a r a p o d o t t o l y m é r t é k -
ben, mint az előző években. Ennek oka a
háború okozta rendkívüli állapotban található
meg. Á l l a m s e g é l y híján a könyvtárt sem
gyarapították, ami az E g y l e t olvasó tagjait
elsősorban érinti, mert újabb állomány
rendelkezésre nem áll. Jelentősebb g y a r a -
podás a vegyesek osztályában észlelhető,
amely o s z t á l y a most dúló világháború e g y e s
epizódjait megörökítő, helyszínén készült ere-
deti fényképfelvételekkel, továbbá ugyancsak
a háborúra emlékeztető s erre vonatkozó tár-
gyakkal gyarapodott. Kiemelendő az érem-
g y ü j t e m é n y gyarapodása, amely a néhai
Törcsváry Tivadar tiszaőrsi volt e s p e r e s -
plébános hagyatékát k é p e z ő , N a g y f e j e ő Berta
úrhölgy által ajándékozott s Kovács József
tiszafüredi lakos, kereskedő által az E g y l e t -
hez eljuttatott 24 db különböző korbeli ezüst-
pénzzel gyarapodott.
A régiségtár nem gyarapodott, mert ása-
tásokat a munkaerő hiánya s a f o l y t o n o s
tiszai kiáradások miatt nem eszközölhettek.
Látogatók sem keresték fel a múzeumot oly
számban, mint az e l ő z ő években, aminek oka
is a dúló háborúra v e z e t h e t ő vissza.
A z éremgyüjtemény ez idő szerint 3 7 5 4
dbból áll.
A régiségtár állománya 7506 db. A v e g y e s
tárgyak osztálya magában foglalja a természet-
rajzi gyűjteményt is. 1915-ben ö s s z e s e n 127
db hadiemlékkel g y a r a p o d o t t . E c s o p o r t állo-
mánya 1585 db.
A könyvtár 1915-ben nagyobb részben
ajándékozás útján 30 darabbal g y a r a p o d o t t .
Tekintettel a könyvtár g a z d a g tartalmára, az
olvasóik igényét n a g y o b b számban sikerült
kielégíteniük. A z állomány 5685 mű 6286
kötetben és 198 db okmány, térkép, metszet
és f é n y k é p .
A könyvtárt 2 nyitási napon i o - e n láto-
gatták. Összesen használtak 3 7 0 esetben
3 6 5 0 db könyvet. A könyvtár használati
díja személyenként évi 2 K. A t ö b b i gyűj-
t e m é n y t 2 nyitási napon 1 16-an látogatták.
 '160 Jl M ú z e u m o k , és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége

Az "Egylet saját javadalmának kimutatása. számos tagját honpolgári kötelessége a

Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 580-70 K; harcztérre szólította, az E g y e s ü l e t 1915-
fenntartójától nyert j a v a d a l o m : 300 K ; p á r t - ben közgyűlést nem tartott s választ-
fogóktól n y e r t javadalom: 30 K ; tagsági mányi ülést is csak e g y ízben. E z e n az
díjak: 128 K. Ö s s z e s e n : 1 0 3 8 - 7 0 K. igazgató elhunytával szükségessé vált s z e m é -
Az Egylet saját javadalmának felhasználása. lyi ü g y e k elintézésével foglalkozott. I g a z -
Személyi kiadásokra f o r d í t o t t : 300 K-t; a gatóvá M i s z Rezső trencséni apátplébánost,
gyűjtemények gyarapítására: 4 4 - 1 6 K - t . Apénz- osztályőrökké pedig Pázmány Lajos várm.
tári maradvány 1915 v é g é n : 694-54 K. főlevéltárost, dr. Pazsiczky Jenő m. kir.
A z E g y l e t tiszta vagyona : 694-54 K. p é n z ü g y i g a z g . titkárt és L a c z ó József nyug.
Az Egyesület vezetősége és a múzeum sze- körjegyzőt választották m e g . A z új tiszti-
mélyzete. E l n ö k : Boros Flóris, ny. községi karnak l e g e l s ő és l e g f ő b b feladata a múzeumi
főjegyző. A l e l n ö k : Létay M e n y h é r t , ref. tárgyak leltározása lesz.
lelkész. M ú z e u m ő r : Kiirthy Sándor, községi A gyűjtemények törzsanyaga az 1y / j. év
jegyző, aki egyszersmind az E g y l e t titkára végén. T^önyvtár: 3663 k ö n y v ; 25 h i r l a p ;
és pénztárnoka. (Tiszteletdíja évi 240 K.) 164 a p r ó n y o m t . ; 2 t é r k é p ; 35 oklevél.
S e g í t ő könyvtárnok: A d l e r Erzsébet. (Díja T(égiségtár: 200 ő s k o r i ; 4 római; 4 3 8
évi 40 K.) S z o l g a : M é s z á r o s József, községi közép- és újabbkori; 2 8 4 9 érem és p é n z -
kisbíró. (Díja évi 20 K.) iegy-
82. T R E N C S É N . A Trencsénvármegyei JVéprajzi tár: 79 magyar ; 39 hazai nem-
Múzeumegyesület munkássága jóformán telje- zetiségi ; 9 rokonnépi; 2 4 külföldi művelt
sen szünetel a háború alatt. A világháború népi; 1 külföldi primitiv-népi tárgy.
mellett még az is megakasztotta a g y ű j t e - T^épzőművészeti gyűjtemény: 7 szobor; 20
mények fejlesztését és az E g y e s ü l e t munkás- f e s t m é n y ; 3 rajz és m e t s z e t ; 51 f é n y k é p ;
ságát, h o g y a múzeum igazgatóját s tulaj- 52 modern iparművészeti tárgy.
donképeni alapítóját, az évközben elhunyt Természetrajzi gyűjtemény: 20.873 állat;
dr. Brancsik Károlyt, kínos b e t e g s é g e majd- 8406 n ö v é n y ; 640 ásvány és k ő z e t ; 4 5 0
nem két évig az ágyhoz k ö t ö t t e . A s z o r o - madártojás; 62 k o p o n y a ; 149 fa és cserje.
sabban vett muzeális munkát, a gyűjtést és A könyvtárt 14 nyitási napon 3 1 - e n l á t o -
rendezést ez i d ő alatt már csak az iránta gatták s használtak 15 db könyvet. A többi
való kíméletből sem v é g e z h e t t e senki, mert gyűjteményt 14 nyitási napon 31-en l á t o -
az Egyesület b é r e l t h e l y i s é g e a nagybeteg gatták.
igazgató lakásával s z o m s z é d o s és összefüggő. Az Egyesület saját javadalmának kimutatása.
A z E g y e s ü l e t azonban hazafias kötelessé- Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 7365*29 K ;
gének tartotta, h o g y nagy küzdelmeinkben alapítványi b e f i z e t é s : 80 K ; pártfogóktól
az államkincstárt támogassa s e z é r t a hadi- nyert javadalom: 250 K ; tagsági díjak: 4 7 8
kölcsön kibocsájtása alkalmával a m. kir. K ; kamatok : 35 1 "64 K. Ö s s z e s e n : 8524-93 K.
póstatakarékpénztárban e l h e l y e z e t t 1450 K Az Egyesület saját javadalmának felhaszná-
készpénzen hadikölcsönkötvényeket vásárolt. lása. T ő k é s í t é s r e f o r d í t o t t : 7349-13 K-t;
Igen nagy csapás az E g y e s ü l e t r e dr. Bran- személyi kiadásokra: 30 K - t ; a gyüjtemé-
csik Károly halála, mert az ő páratlan szor- nyek gyarapítására: 10 K - t ; bútorozásra és
galma, buzgalma és szakavatottsága bizo- felszerelésre : 2 K - t ; irodai szükségletekre :
nyára hosszú i d ő r e pótolhatatlan lesz az 1 3-49 K - t ; a helyiség fenntartására : 1 0 0 0
E g y e s ü l e t é l e t é b e n . Utolsó munkája az aján- K - t ; biztosításra, adóra és rendkívüliekre :
dékba kapott tengeri állatok b o t s z e s z e s és 35 K-t. A pénztári maradvány 1915 v é g é n :
száraz praeparátumainak elkészítése volt. Bá- 85*3' K.
mulatos volt l e l e m é n y e s s é g e az apró dara- Az Egyesület vagyoni állása. Alapítványi
bokra töredezett edények, e s z k ö z ö k , fegyve- t ö r z s v a g y o n : 6070-22 K ; alapítványi j e l l e g -
rek stb. összeállításában, amiben tudása, g e l nem biró t ő k e : 340*70 K ; pénztári ma-
tapasztalata és é b e r fantáziája is segítségére radvány: 1295-07 K; tagdíjhátralékból e r e d ő
voltak. k ö v e t e l é s : 3 8 7 7 K. Tiszta v a g y o n : 11.582*99
Tekintettel arra, hogy a háború és az korona.
igazgató b e t e g s é g e az E g y e s ü l e t működését 83. T Ú R Ó C Z S Z E N T M Á R T O N . A Mú-
n a g y o n megbénította s h o g y az Egyesület zeumi Tót Társaság Múzeuma az 1915. évben
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
nem működött, mert m é g az 1914. évi nagy
mobilizáczió benyomásai következtében b e -
zárták a múzeumot s zárva tartották azt
1915-ben is. jóllehet a csatatér az 1915. év
n a g y o b b részében már nem volt o l y közel,
mint a háború kezdetén, a helyzetet mindamel-
lett nem tartották olyannak, h o g y a g y ű j t e -
mények állandóan nyitva lehessenek. A z ide-
genek forgalma is csaknem teljesen megszűnt
s így nem volt kinek számára nyitva tartani
a múzeumot. Külön e n g e d é l y mellett azon-
ban a látogatók bejuthattak a gyűjteményekbe.
A M ú z e u m i T ó t Társaságnak, a múzeum
fenntartójának, évi közgyűlései nyilvánosak,
h o g y a hatás, az attrakczió annál nagyobb
lehessen. Amiként 1914-ben, úgy 1915-ben
is k ö z g y ű l é s t nem tartottak s megszüntették
a Társaság két közlönyének («Sbornik»,
«Casopis») kiadását is. Ennek hátrányos
következményeit máris látják és a háború
után m e g is fogják érezni. A Társaság tag-
jainak jelentékeny része ugyanis tagsági díjait
megszűnt fizetni. H i b a volt a v e z e t ő s é g ré-
széről, h o g y a háború kezdetén f e l h a g y o t t a
tagsági díjak és adományok nyilvános nyug-
tázásával. M i k o r észrevette a hibát, a hátra-
lék akkor már jelentékeny volt. N ö v e l t e a
bajt, h o g y a pénztárost szintén behívták ka-
tonai szolgálatra.
A gyűjtemények gyarapodása ilyen körül-
mények közt n a g y o n megakadt.
Á l l a m s e g é l y b e n az intézet 1901 óta nem
részesült.
A gyűjtemények törzsanyaga az 1915. év végén.
Könyvtár: 81.327 könyv; 31 hirlap; 180 apró-
nyomt.; 607 t é r k é p ; 4 8 8 7 kézirat; 1052
egyéb.
6 9 6 4 db.
T(égiségtár:
Néprajzi 1 m a g y a r ; 27 hazai nemze-
tár:
tiségi tárgy. A néprajzi gyűjtemény nagy
része a «Zivena» n ő e g y l e t tulajdona.
Képzőművészeti gyűjtemény: 227 db.
Természetrajzi 8 3 4 4 db.
gyűjtemény:
A z 1913-iki k ö z g y ű l é s által jóváhagyott
számadások szerint a Múzeumi T ó t Társaság
1912. évi bevétele tagsági díjakból, előfize-
tésből, alapítványi kamatokból, adományokból
és belépti díjakból 5135 K volt 6139 K
kiadással szemben. A hiány pótlása után a
Társaság vagyona, leginkább alapítványokban
14.521 K maradt.
Az intézet személyzete. Ü g y v e z e t ő alelnök :
Skultéty József. Ő r ö k : Vrany Venczel (fize-
tése évi 2000 K a Társaság pénztárából); G o l d -
fejlődése az 19/5. évben <57
p e r g e r Emma (díjazása a Társaságtól havi 20,
a «Zivena» n ő e g y l e t t ő l havi 30 K).
84. VÁCZ. A Váczi Múzeum 1915-ben
vétel útján és adományokból gyarapodott.
A z adományok közül legértékesebb özv.
Rudnay Józsefné, az O r s z á g o s Nőképző
elnöknőjének adománya. E z Kossuth Lajos-
nak Rudnay J ó z s e f h e z , a váczi választókerület
elnökéhez intézett levele, amelyben Kossuth
a függetlenségi párt programmját fejti ki.
D r . Balogh J e n ő törzsorvos szívességéből
a Honvédhadikórház plakettjét adományozta
Hőrl Péter. É r t é k e s műtárgyat adott Tragor
J ó z s e f ; Rózsahegyi Gy. prépost-kanonok 53
db római pénzt, Kassai Vidor arany- és ezüst-
érmeket. A múzeumba került a váczi ková-
csok és szűcsök zászlója, amelyekkel együtt
a zászlók száma 18-ra emelkedett. Állandóan
gyűjtötte a múzeum a k ü l ö n b ö z ő háborús
emlékeket.
Gróf Csáky Károly m e g y é s püspök 100,
a Váczi Takarékpénztár 200, a város p e d i g
6 0 0 K-val támogatta a múzeumot fenntartó
Egyesületet.
A Váczi M ú z e u m - E g y e s ü l e t 1915. évi
közgyűlését január 6-án tartotta meg. A köz-
gyűlésen M a t e j k a Vilmos tb. kanonok, az
E g y e s ü l e t jóltevője emlékének áldoztak. A z
emlékbeszédet, amely az E g y e s ü l e t által
kiadandó emlékbeszédek sorában nyomtatás-
ban is megjelent, id. Farkasfalvi Imre irta
s Lepey Emil tb. szentszéki ülnök olvasta
fel.
Tagilletményt a háborús viszonyok miatt
nem adhattak
A z 1915. év folyamán a nagyközönség
számára e g y előadást rendeztek. Bán Márton,
vál. tag tartort élvezetes előadást a háború-
ról vetített képek kíséretében.
A népkönyvtár e g y részét a Honvédhadi-
kórház rendelkezésére bocsátották.
Két választmányi ülést tartottak. A z elsőn
Pesti Ferencz tiszteletbeli t a g halálán érzett
fájdalmuknak adtak kifejezést. Részvétiratot
küldtek az ö z v e g y h e z s elhatározta a választ-
mány, h o g y az idei közgyűlésen a titkárral
emlékbeszédet mondat. A m e g b o l d o g u l t t e m e -
tésén az E g y e s ü l e t e t dr. M a j e r József ü g y é s z
és a titkár képviselték; a koporsóra koszorút
helyeztek.
Üdvözölték az év folyamán dr. Pauer Imre
egyetemi tanárt, Vácz kiváló szülöttét, abból
az alkalomból, h o g y betöltötte 70-ik évét.
Az E g y e s ü l e t tagjai közül 1915-ben elhalt
11
'58 Jl M ú z e u m o k , és Könyvtárak
1 3 ; a tagok sorába lépett 9, köztük 5 ala-
pító tag.
Jlz Egyesület saját javadalmának kimutatása.
Pénztárj maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 1 1 1'88 K ; ala-
pítvány-befizetés: 6 8 0 K; tagsági díjak: 84 K ;
Vácz városától h á z b é r é r t : 600 K ; adomá-
n y o k : 300 K ; kamatok: 608'18 K ; rend-
kívüli b e v é t e l e k : 15 K. Ö s s z e s e n : 2399*06 K.
Jlz Egyesület saját javadalmának felhaszná-
lása. Tőkésítésre f o r d í t o t t : 6 8 0 K - t ; a gyűj-
temények gyarapítására: 71*93 K - t ; kiadvá-
nyokra: 337*36 K - t ; irodai s z ü k s é g l e t e k r e :
54 K - t ; a helyiség fenntartására: 6 0 0 K - t ;
biztosításra: 68*27 K - t ; e g y e b e k r e : 235*14
K-t. A pénztári maradvány 1915 végén:
352*36 K.
Jlz Egyesület vagyoni állása. Alapítványi
t ö r z s v a g y o n : 4818*82 K ; alapítványi jelleg-
gel nem biró t ő k e : 39*05 K ; pénztári ma-
radvány: 352*36 K. T i s z t a vagyon : 5210*23 K.
Jl Múzeumegyesület vezetősége. Elnök : Tra-
gor Ignácz dr. A l e l n ö k ö k : Schandl M i k l ó s ,
Révész Béla dr. T i t k á r : Kisparti János dr.
A népkönyvtár f e l ü g y e l ő j e : Göndör S á n d o r
dr. Pénztáros: Jeszenszky Imre. Ügyész:
M a j e r József dr. Őrválasztók: Galcsek
G y ö r g y dr., N a g y S á n d o r kir. tan., M i l t é n y i
Aurél. A választmány 30 tagból áll.
85. V E R S E C Z . A Városi Múzeum és Könyv-
tárra az elmúlt év rendkívül n e h é z volt,
azonban a városi törvényhatósági testület, a
városi tanács és a polgármester a kedvelt
intézetet most is o l y hathatós támogatásban
részesítették, h o g y az nemcsak kiállhatta a
vészes időt, de feladatának is szép e r e d -
ménynyel megfelelni és továbbfejlődni tudott.
A múzeum- és könyvtár-bizottság július
10-én ülésezett, amely alkalommal 24 ü g y e t
tárgyalt. A z iktató 143 számot mutat ki.
A városi múzeum- és könyvtár-bizottság-
nak 1915-ben 3 évi mandátuma lejárván, az
új iskolaszék június 26-án 6 új tagot válasz-
tott a bizottságba, amire ez júl. 6-án újra
alakult. A z alakuló ülésben dr. Rezucha Ist-
ván, kir. tanácsos, polgármester lett az új
igazgató-elnök, aki e tisztséget 3 évvel e z -
előtt már viselte.
A z elmúlt év igen mozgalmas volt. A vá-
ros és környéke Szerbia közelsége miatt ke-
vés megszakítással katonával túlzsúfolva volt.
Verseczen székelt eleintén 2 izben a «bán-
sági rayon-parancsnoksága és ott v o l t ' ő s z -
szel Gallwitz német hadvezér főhadiszállása
és a XI. német hadsereg g y ü l e k e z ő h e l y e . E z
Orsz. Főfelügyelősége
volt az oka annak, hogy háromszor, ú. m.
jan. 27-én, s z e p t . 22-én és nov. 26-án, az
intézet h e l y i s é g e i t más czélokra akarták
rekvirálni. A z e l s ő esetben a F ő f e l ü g y e l ő s é g
a vall.- és közokt. miniszterhez felterjesztést
is intézett. Fa- és szénhiány következtében
is többször volt b a j ; de e nehézségek is
mind megannyiszor le lettek küzdve. A z őr,
miután a tanítók f e l e bevonult, szeptember
elején kénytelen volt osztályt vállalni, amely-
ben a heti órák száma 27 volt. A könyvtári
s e g é d ő r a katonai szolgálattól csak a tanító-
sága révén szabadult meg. A bevonult terem-
őrt helyettesítő nő jan. 19-én kilépvén, e
s z o l g á l a t o t városi tűzoltók vállalták el. Jól-
lehet az egyik baj a másikat váltotta fel, az
e r é l y l y e l és szeretettel vezetett intézet mű-
k ö d é s é t mégsem tudták megakasztani, sőt e
bajok daczára az 1915. évi gyarapodás elég
szépnek mondható.
A könyvtárban a gyarapodás nem volt
kisebb, mint más esztendőkben.
A z ajándékozók között ez évben is első
sorban a városi tanács áll, amely a polgár-
mester k e z d e m é n y e z é s é r e 166 d b o t 309 K
értékben tett át.
A háborús g y ű j t é s — többnyire fényké-
pek, apró-nyomtatványok stb. — n e g y e d f é l -
száz d b o t eredményezett, még p e d i g majd-
nem kizárólag verseczi vonatkozásúakat. L e g -
érdekesebb köztük a verseczi német drótnél-
küli táviró főállomás által kiadott, r e g g e l és
este megjelent « D e u t s c h e Funker-Zeitung».
A z új katalógus kinyomatása 1915-ben
sem sikerült, mert az ottani nyomdák sem
m e g f e l e l ő munkaerővel, sem p e d i g anyaggal
nem rendelkeztek.
A régiséglár gyarapodása is szép. Versecz
vidéke 1915-ben kevés megszakítással a
« b e l s ő hadikörzetbe» esett. Ennek következ-
tében az összes közlekedési eszközök hete-
ken át le voltak foglalva és a polgárok moz-
gási szabadsága korlátozva, sőt néha egészen
megakadályozva volt. Ezért az őr utazásokat
vagy kirándulásokat nem igen tehetett. Csak
e g y s z e r ásatott a 9 2 . sz. közös ezred tiszt-
jei meghívására a lövészárokban a Pókatele-
ken és kétszer rándult ki, ú. m. a M e s z i c s -
csatornamenti neolith-kori telephez és a
V á r h e g y r e , az ottani lövészárokban előfordult
leletek megszerzése v é g e t t .
A r é g i s é g g y ü j t e m é n y főleg neolithkori tár-
gyakkal gyarapodott, amiket betanított gyűj-
tők a 3 — 1 0 km. távol fekvő verseczhatár-
 hatáskörébe tartozó közgyűjtemények fejlődése az 1915- évben 1
59

beli telepekről a legnagyobb nehézségek magyarázta a németországi, az osztrák és a

közt hoztak be. Í g y kaptak a porányi hatá- magyar sebesülteknek.
ron lévő telepről 4 9 0 4 dbot (köztük 247 A z intézet tehát, amiként az adatokból
obszidián dolgot), a kozlukvölgyi lelethelyről látható, 1 9 1 5 - b e n is, daczára a súlyos v i s z o -
1406 dbot, az áthdülői telepről 1129 dbot nyoknak és nehéz körülményeknek, s z é p e n
(köztük 66 obszidiánt és 5 agyagidolum- tovább fejlődött és eredménynyel felelt m e g
töredéket) és a Meszics-csatornamenti telep- feladatának. E z t lehetővé t e t t e elsősorban az
ről 77 dbot. a körülmény, h o g y a városi törvényhatósági
A Pókatelken május 5-én rögtönzött testület, a városi tanács és a polgármester
ásatás alkalmával az őr 5 111. századbeli az intézetet mindig szívesen támogatják és
csontváz-sírt vizsgált meg. dotáczióját teljességben fenntartják, m á s o d -
A néprajzi gyűjtemény nem gyarapodott, sorban az őrnek, Milleker Bódognak odaadó,
mert az őr a fent vázolt viszonyok és körül- fáradhatatlan és teljes elismerést érdemlő
mények miatt gyüjtőkirándulást nem tehetett. ama munkássága, amellyel most is megmu-
Az 1914-ből e r e d ő áll. segélymaradvány tatta, h o g y az önzetlen férfias cselekvés
1916-ban lesz felhasználandó. — ha akar — még a l e g s ú l y o s a b b időkben
A természetrajziak tárában eredménynyel is nagy e r e d m é n y e k e t tud elérni.
folytatták az emlősök, a madarak és tojások Jl gyűjtemények törzsanyaga az 19/5. év
gyűjteményének gyarapítását. végén. Könyvtár: 23.768 könyv; 264 hirlap ;
Jt könyvtár használata 1915-ben is szokat- 7 1 3 0 a p r ó n y o m t . ; 291 t é r k é p ; 76 kézirat;
lan nagy mértékben emelkedett. 11.837 o l - 4 9 4 4 oklevél és e g y é b irat; 844 e g y é b
vasó 2 9 . 3 9 4 d b o t vett ki. Ezek közül 19.857 könyvtári anyag.
dbot adtak ki az olvasó-helyiségben, 9 5 3 7 J{égiségtár: 63.501 ő s k o r i ; 1167 r ó m a i ;
dbot házhoz adtak kölcsön. A forgalom emel- 1364 k ö z é p - és újabbkori ; 7812 érem és
k e d é s e 1914-hez k é p e s t : 5 2 2 4 db. M e g e m - pénzjegy.
lítendő, h o g y 1910-ben, az új helyiségben, Néprajzi tár: 182 hazai n e m z e t i s é g i ; 1
az első évben csak 5451 könyvet adtak ki. rokonnépi ; 1 külföldi művelt népi tárgy.
A forgalom emelkedése 5 év alatt tehát Képzőművészeti gyűjtemény: 17 szobor; 4
circa 4 0 0 % . festmény ; 63 rajz és m e t s z e t ; 4 fénykép ; 1
E szép forgalom okozta, h o g y 1915-ben modern iparművészeti tárgy.
az iskolai szünidőben, július és augusztusban Természetrajzi gyűjtemény: 511 állat; 1308
is, nyitva tartották a könyvtárt. növény; 2 1 8 ásvány és kőzet.
A múzeum látogatottsága, az érdeklődés A könyvtárt 298 nyitási napon 11.616-an
elterelődése miatt, a rendes nyitási napokon látogatták s használtak 2 9 . 3 9 4 db könyvet.
ismét csökkent. Elmaradtak a tömeges l á t o - A többi gyűjteményt 62 nyitási napon
gatások és az idegenből jöttek is. D e más- 3138-án látogatták. Látogatási díjakból b e -
részt volt a látogatók közt sok német f ő - folyt 2 8 7 - 4 6 K.
tiszt, tiszt és közkatona minden f e g y v e r n e m - Jlz intézet saját javadalmának kimutatása.
ből. És így a látogatók száma mégis 3 1 38-at Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 102-64 K ;
tett ki. fenntartójától nyert javadalom: 9773*38 K ;
A z őr által megirt « D é l m a g y a r o r s z á g kö- használati díjak és a d o m á n y o k : 287*46 K ;
zépkori földrajza», melyet a D é l m a g y a r o r s z . rendkívüli bevételek: 25*80 K. Ö s s z e s e n
t. és r. M ú z e u m - T á r s u l a t adott ki, 1915. 10.214*25 K.
márcziusban készült el külön könyvalakban; Jlz intézet saját javadalmának felhasználása.
ezt azonban az ecsetelt körülmények miatt Személyi kiadásokra f o r d í t o t t : 5404 K - t ; a
csak 1916. elején lehetett megjelentetni. gyűjtemények gyarapítására- 3117-41 K-t;
Ezenkívül felolvastak tőle Temesvárt az e m - irodai szükségletekre, fűtésre, világításra:
lített Társulatban e g y értekezést, amelyben a 1118*86 K - t ; a h e l y i s é g fenntartására 32*74
délvidéki régi cserépcsöves vízvezetékekkel K - t ; biztosításra, adóra és rendkívüliekre:
foglalkozik. V é g r e okt. 2 5 - é n és 31-én, va- 541-24 K-t.
lamint nov. 1 o - é n a verseczi cs. és kir. tar- Jlz intézel vagyoni állása. Alapítványi
talékkórházban vetített képek bemutatásával t ö r z s v a g y o n : 209.5 1 0*99 K. Tartozás: 2 4 ' 9 7 K.
a magyarok történetét, a magyar dunamenti, Tiszta v a g y o n : 2 0 9 . 4 8 6 - 0 2 K.
erdélyi és budapesti történelmi emlékeket Jlz intézet személyzete. Igazgató: Rezucha
 160 '164 Jl Múzeumok, és Könyvtárak
István dr., kir. tanácsos, polgármester. Ő r :
M i l l e k e r B ó d o g , számfeletti közs. néptanító.
(Javadalmazása évi 3 3 8 0 K fizetés, 1 0 0 0 K
személyi pótlék.) Könyvtári s e g é d ő r : E l t e r
Károly, közs. néptanító. (Tiszteletdíja évi
540 K.) S z o l g a : S c h e e r Jakab, ny. i s k o l a -
szolga. (Díjazása évi 3 6 0 K, szabad lakás,
fűtés, világítás és egyenruha.) A t e r e m ő r t
helyettesítő városi tűzoltók 62 nyitás után
napi 2 K-t, összesen 124 K-t kaptak. A z illet-
ményeket a város fizeti.
86. V E S Z P R É M . A Veszprémmegyei Mú-
zeum és Múzeumi K^yvlar is, amely o l y s z é p
sikert igérő fejlődésnek indult, egy h e l y b e n
vergődik a minden tovafejlődést hátráltató
háborús viszonyok következtében. M i n d a n y -
nyian, kik ez alkotás továbbépítésé, e s z ö v e t -
keztek, kénytelenek más, jobban előtérbe
tolódott létérdekekért küzdve, kedvezőbb
állapotokra várni, h o g y pótolhassák, majd
előbbre vihessék mindazt, amit a körülmények
a lefolyt két esztendő alatt, a múzeum é r d e -
kében megtenniök nem engedtek.
Ezekben kell keresni a magyarázatát annak
is, h o g y a múzeum és könyvtár tárgyi g y a r a -
podása a világháború második évében m é g
g y e n g é b b eredménynyel záródott, mint az
elsőben. A z ásatásokat a munkáskéz hiánya,
a gyűjtéseket és vásárlásokat p e d i g — külö-
nösen a vidékieket — a szabad közlekedés
nagyfokú megbénulása miatt csaknem teljesen
be kellett szüntetni. D e a helyben l e f o l y -
tatott agitáczió sem adhatott érdemleges
visszhangot és — a múlthoz képest b i z o n y
kevés a múzeumi jelentőséggel biró anyag,
amelyet a l e f o l y t évben adományozás czimén
elnaplózhattak.
A z 1915-ben nyert 1300 K államsegélyből,
amely részben a múzeumőri tiszteletdíj f e d e -
zésére is szolgál, előfizettek 16 szakfolyó-
iratra, vásároltak egynehány háborús irodalmi
terméket, továbbá 4 db XVI11. sz. családi
dísztárgyat, 1 veszprémi czifraszűrt, néhány
délszláv eredetű aranyfonalos hímzést, 2 0 0
K-t pedig Gerstner Ö d ö n veszprémi festő-
művésznek e g y , a M ú z e u m e g y l e t által m e g -
vett Tizian-másolatáért járó 1000 K vételár
részleges f e d e z é s é r e irányoztak elő.
A F ő f e l ü g y e l ő s é g letétkép elhelyezett a
múzeumban 12 kötet könyvet és 1 bronzpla-
kettet.
M ú z e u m e g y l e t i segélyből vettek 1 5 db he-
rendi és óbécsi porczellánt, 3 db népies hímzést
s veszprémi esztergályosok czéhládáját és p e -
Orsz. Főfelügyelősége
csét] őjét, 1 db régi ajkai üveggyártmányt, a
harcztérről hazakerült emléktárgyak közül
1 db fegyvert, több katonai felszerelési tár-
gyat és e g y domborművekkel díszített ón-
kupát, végül a természetrajzi gyűjtemény
részére a Perdix cinerea e g y albinováltozatát.
N e m hagyható megemlékezés nélkül néhány
számottevő magánadomány sem. E z e k közül
legelsőnek kell felsorolnunk Koller Sándor
múz. e g y l e t i alelnök könyvajándékát, mely
589 darabszámmal gyarapította a könyvtári
álladékot. N a g y M a r i s k a úrhölgy 6 4 kötet
könyvet és 2 kéziratot. Palmer Kálmán fő-
rendiházi ein. tanácsos p e d i g Jókai : Zsidó
fiú cz. drámájának e g y kézirattöredékét jut-
tatta az intézetnek. Körmendy Béla a 60-as
évekből való igen s z é p bakonyi szűrt, Bánik
Lajos p e d i g egy kitömött borzot ajándéko-
zott. A már eddig is e g y oldalszekrényt és
e g y kettős tárlót m e g t ö l t ő hadigyüjtemény
főleg Schamschula R e z s ő tábornok, továbbá
Ruczicska Béla, Parragh Jenő százados és
mások jóindulatú támogatásával létesült.
A háborús állapot a vidéki gyűjtést is aka-
dályozta, ú g y hogy ö s s z e s e n csak három izben
látogathattak meg 1—2 szomszédos k ö z s é g e t .
Ezek közül két esetben Kárpáti Kelemen tank.
főigazgató tanulságos v e z e t é s e mellett.
G y e n g e volt a gyűjtemények évközi láto-
gatása is. Sajnos, bár érthető, az idegen
városbeli tanulók c s o p o r t o s kirándulásai csak-
nem e g é s z e n elmaradtak. A magánlátogatók
közül felsorolhatjuk Baróti Lajos irót, Csi-
szarik János veszprémi kanonok, pápai követs.
tanácsost, Endrődi S á n d o r költőt, Fieber
Henrik min. referenst, tolcsvai H a d f y G á b o r
altábornagyot, Kárpáti Kelemen tank. f ő i g a z -
gatót, Kovács Lidia hirlapirónőt, Schamschula
Rezső tábornokot, Palmer Kálmán főrendiházi
ein. tanácsost, dr. S z á d e c z k y Gyula e g y e t ,
tanárt stb. Testületi látogatást tettek a kalo-
csai iskolanénék generális-főnöknőjük v e z e t é -
sével, a veszprémi tartalékos tüzértiszti iskola
és az ottani iskolák e g y n e h á n y osztálya tanári
vezetés mellett.
A múzeumi könyvtár, kellő helyiségek
hiányában, közhasználatra most sem volt bo-
csátható.
A z állandó múzeumi épület még 1914
augusztusában félbemaradt építkezésének b e f e -
jezése érdekében a vármegyei M ú z e u m e g y l e t
tett e g y - k é t k e z d e m é n y e z ő lépést, de e r e d -
ménytelenül. A z E g y l e t ugyanis egyik választ-
mányi g y ű l é s é b ő l kifolyólag felkérte a m e g y e i

hatáskörébe tartozó közgyüjte, ények fejlődése az 1915. évben
•
alispánt, h o g y az építés b e f e j e z é s e végett
t e g y e n előterjesztést Csomay Kálmán építő-
mester ideiglenes szabadságolása érdekében,
aki a mozgósítás óta katonai szolgálatot tel-
jesít. Daczára annak, h o g y a vármegye ez
előterjesztésben az ilymódon tető alá kerülő
épület katonai czélokra való ideiglenes fel-
használásának l e h e t ő s é g é r e is utalt, ez ügy a
mai napig sem nyert semmiféle elintézést. E s
í g y a már nagyrészében kész épület falait és
famunkáit ma is csak deszkaburok védi az idő
vasfoga ellen.
A gyűjtemények törzsanyaga az / 9 1 j . év
T^önyvtár: 9 7 7 5 könyv; 751 hirlap; 4 5 3 apró-
n y o m t . ; 217 t é r k é p ; 149 kézirat; 2353 ok-
levél és e g y é b irat; 9 6 5 e g y é b könyvtári anyag.
T{égiségtár: 3 2 2 3 őskori; 2 2 6 4 római; 4 9 3 7
k ö z é p - és újabbkori; 122 kegyeleti t á r g y ;
4 1 . 8 4 3 érem és pénzjegy.
Néprajzi tár: 1453 magyar; 15 hazai nem-
z e t i s é g i ; 19 rokon népi; 133 külföldi művelt
népi ; 20 külföldi primitiv-népi tárgy.
T^épzőművészeti gyűjtemény: 22 szobor;
festmény ; 1 29 rajz és m e t s z e t ; 45 fénykép ;
1825 modern iparművészeti tárgy.
Természetrajzi gyűjtemény: 106 állat;
n ö v é n y ; 158 ásvány és k ő z e t ; 9 4 9 0 kövület.
A gyűjteményeket 78 ingyenes és 240 fize-
téses nyitási napon 1259-en látogatták. L á t o -
gatási díjakból b e f o l y t 10'40 K.
Az intézet saját javadalmának kimutatása.
Pénztári maradvány 1914-ről: 2946*80 K ;
pártfogóktól nyert javadalom: 1000 K ; t a g -
sági díjak: 82 K ; használati díjak és a d o -
m á n y o k : 7 0 K ; kamatok: 285-72 K ; rend-
kívüli bevételek: 97*51 K. Ö s s z e s e n : 4482*03 K.
Rendes államsegély 1 9 1 5 - b e n : 1 3 0 0 K . R e n d -
kívüli á l l a m s e g é l y : az épitési s e g é l y V i l i .
részlete fejében 5 0 0 0 K.
Az intézet saját javadalmának felhasználása.
Tőkésítésre f o r d í t o t t : 199*28 K - t ; személyi
kiadásokra: 3 0 0 K - t ; a gyűjtemények g y a r a -
pítására: 1267*87 K - t ; bútorozásra és fel-
s z e r e l é s r e : 11 K - t ; kiadványokra: 113 K - t ;
irodai szükségletekre: 21*04 í a helyiség
fenntartására: 33*03 K - t ; biztosításra, adóra
és rendkívüliekre: 85*38 K-t. A pénztári
maradvány 1915 v é g é n : 3751*43 K.
Az intézet vagyoni állása. Alapítványi törzs-
v a g y o n : 3461*42 K ; építkezési alap: 1118*91
K ; pénztári maradvány: 3751*43 K ; tagdíj-
hátralékból e r e d ő követelés: 1072 K. Tarto-
z á s : 1000 K. Tiszta v a g y o n : 8403*76 K.
Az intézet személyzete. I g a z g a t ó : Laczkó
161
D e z s ő , kegyesr. főgimn. igazgató. Őrök : Rhé
Gyula, máv. ellenőr (tiszteletdíja évi 6 0 0 K,
melyet felerészben a F ő f e l ü g y e l ő s é g , f e l e -
részben V e s z p r é m vármegye fizet); D o r n y a y
Béla dr., kegyesr. tanár. S z o l g a : Lennert
Ferencz, megyekatona.
87. ZOMBOR. 1. A Bács-Bodrog vár-
megyei Történelmi Társulatműködése a világ-
háború második esztendejében csak szűk
térre szorítkozott. Á l l a m s e g é l y b e n sem r é -
szesült a Társulat s í g y csupán az e l ő z ő
évről áthozott segélymaradványra támaszkod-
végén. hatott. A z 1914. évről maradt 77*74 K r é g i -
ségtári államsegélyből 6 0 K-t használt föl s
a M a g y . Iparművészet, M ű v é s z e t , A T e n g e r
s a D o l g o z a t o k cz. kiadványok előfizetési
összegét (64 K), f e d e z e t hiányában, mint
hátralékot j e g y e z t e föl az 1916. évre.
A néprajzi államsegélymaradvány 660*73 K
összegét e g é s z e n áthozta az 1916. évre. E z
összegben benne van a f é n y k é p e z ő készülékre
több év óta gyűjtött, a F ő f e l ü g y e l ő s é g t ő l
104 jóváhagyott, előirányzat.
Bár e szerint, a rendkívüli körülmények
miatt s az anyagi erők hiányában, a r é g é -
1354 szeti kutatások s a néprajzi gyűjtések terv-
szerű munkálatainak szünetelniük kellett is,
a múzeumőr és a titkár a belső rendezések
munkáját 1915-ben is folytatták.
A gyűjtemények főkép ajándékozások útján
gyarapodtak, de a háborús emlékek gyűjtését
is sikerre] folytatják. A gyűjtemények a vár-
megye székházában nyert 3 teremben van-
nak e l h e l y e z v e . A múzeumot 40 i n g y e n e s
nyitási napon 1 88-an látogatták, főkép a tanuló-
ifjúság s a katonaság.
A Társulat e g y é b irányú működését a Tár-
sulat által kiadott É v k ö n y v tünteti föl, de
ebből is csak csak e g y füzet jelenhetett meg.
A Társulat tagjainak száma 1915-ben 249
volt, köztük 4 tiszteletbeli, 46 alapító, 30
működő, 169 pártoló.
A gyűjtemények törzsanyaga az 1915. év végén.
\önyvtár: 1513 k ö n y v ; 51 hirlap; 169 apró-
n y o m t . ; 2 4 8 térkép; 3 kézirat; 123 oklevél
és e g y é b irat; 216 e g y é b könyvtári anyag.
T{égiségtár: 2892 ő s k o r i ; 9 8 4 r ó m a i ; 5 4 3 5
közép- és újabbkori ; 56 kegyeleti t á r g y ;
6616 érem és pénzjegy.
Néprajzi tár: 4 7 3 m a g y a r ; 9 6 4 hazai nem-
zetiségi ; 2 rokon népi tárgy.
\épzőművészeti gyűjtemény: 3 s z o b o r ; 6 fest-
m é n y ; 4 8 6 rajz és m e t s z e t ; 184 modern ipar-
művészeti tárgy ; 5 e g y é b .
i6i Jl közgyűjtemények fejlődése az 1915. évben

Természetrajzi gyűjtemény: 5 állat; 517 nö-a tud. társulatok tagsági díjai fejében még
vény ; 2 ásvány és k ő z e t ; 5 ősállati csontvázrész 1914-ben kapott a könyvtár.
A Társulat saját javadalmának kimutatása S e b e s ü l t katonák, önkéntesek és tisztek
Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 795*44 K; párt- 1915-ben is többen olvasták a könyveket,
fogóktól nyert javadalom: 200 K ; t a g s á g mint a féléves, vagy mint a havi tagok.
díjak: 7 4 4 K ; kamatok: 291*33 K ; rendkívül 1 9 1 5 - b e n a beiratkozott 220 tag, 4 2 5 8
b e v é t e l e k : 282*50 K. Ö s s z e s e n : 2313*27 K esetben 2 1 . 2 9 0 kötetet vett ki a könyvtárból,
A Társulat saját javadalmának felhasználása ami az 1914. évi 16.915 kötettel szemben
Személyi kiadásokra f o r d í t o t t : 650 K - t ; a 4375 kötet szaporodást mutat.
gyűjtemények gyarapítására : 76*20 K - t ; bú- A könyvtár h e l y i s é g e a régi. M a már
torozásra és felszerelésre : 1 8*64 K - t ; kiad- 4 szobából áll ez a városháza épületében s
ványokra: 243*80 K-t; irodai szükségletekre:2 1 o így a fejlődhetés t ö b b évre biztosítva van.
K-t. Pénzmaradvány az 1 91 5. v é g é n : 1 1 1 4*63 K. M i v e l selejtezés több mint 10 éve nem
A Társulat vagyoni állása. Alapítványi t ö r z s - történt, többszáz kötetre szaporodott az
vagyon : 1010 K takarékbetétben és 4 0 0 0 K e l r o n g y o l ó d o t t és több mint ezerre a hiányos
hadikölcsönben ; pénztári maradvány : i 1 14*63 könyvek száma, melyek a nyomtatott könyv-
K ; tagdíj hátralékból eredő k ö v e t e l é s : 5 0 K ; j e g y z é k b e n szerepelnek ugyan, de ki nem
ö s s z e s e n : 6174*63 K. Tartozás : 782 K. Tiszta adhatók. Emiatt és azért is, mert a könyv-
v a g y o n : 5392*63 K. j e g y z é k h e z már 30 — az e g y e s évi beszer-
A Társulat vezetősége és a múzeum személy- zésekről s z ó l ó — F ü g g e l é k csatlakozik, amely
zete. E l n ö k : Kozma László, ü g y v é d . Titkár: a könyvjegyzék használatát nehézkessé teszi,
Trencsény Károly, felső keresk. iskolai tanár. nagyon kívánatos volna selejtezést eszközölni,
(Tiszteletdíja évi 200 K.) P é n z t á r o s : B u d a y a 30 Függeléket a törzsjegyzékbe b e d o l -
Gerő, főgimn. hittanár. (Tiszteletdíja évi 100 gozni s a kiselejtezett anyag kihagyásával a
K.) Ü g y é s z : Grüner Samu dr., ügyvéd. M ú - könyvjegyzéket újra kinyomatni. Erre a há-
z e u m ő r : Gubitza Kálmán, áll. elemi iskolai ború tartama alatt nem is gondolhatni.
igazgató-tanító. (Tiszteletdíja évi 200 K.) 1915-ben e g y választmányi és e g y k ö z -
S z o l g a : T ó t h Károly, vármegyei levéltári gyűlést tartott a könyvtáregyesület.
szolga, aki a teremőri teendőket is végzi. A könyvtár törzsanyaga az >915. évvégén:
(Díjazása 148 K.) A z illetményeket a Társulat 34.214 könyv.
pénztára fizeti. Az Egyesület saját javadalmának kimutatása.
8 8 . Z O M B O R . 11. A Városi \önyvtáregye- Pénztári maradvány 1 9 1 4 - r ő l : 489*13 K;
sület \özkö'nyvtára 1915. évi működése és hasz- fenntartójától nyert javadalom : 1 600 K ; tag-
nálata sokkal intenzivebb v o l t az 1914. évi- sági díjak : 1 1 39 K ; használati díjak és a d o -
nél. 1915-ben ugyanis az olvasóközönség, mányok : 5 7 - j - 6 6 " i o K ; kamatok: 34*68 K ;
illetve a tagok száma jelentékenyen m e g - rendkívüli bevételek: 40 K. Összesen:
szaporodott, amennyiben 171-ről 220-ra emel- 3425*91 K.
kedett. E szám nem nagy ugyan, de mégis Az Egyesület saját javadalmának felhaszná-
jelentős, mert Zomborban az van szokásban, lása. Tagsági díjakra f o r d í t o t t : 127 K - t ; s z e -
h o g y 2, sőt 3 ember adja ö s s z e az évi 6 K mélyi kiadásokra: 1929*96 K - t ; a könyvtár
tagsági díjat; e g y ezek közül beiratkozik gyarapítására: 305*46 K - t ; bútorozásra és
tagnak s a kivett könyveket a többiek e g y - f e l s z e r e l é s r e : 90*40 K - t ; kiadványokra: 9 4
más között szétosztják, megcserélik s ha vala- K - t ; irodai s z ü k s é g l e t e k r e : 89*90 K - t ; a
mennyi kiolvasta, a beiratkozott tag beadja helyiség fenntartására: 20 K - t ; biztosításra,
s újakat vesz ki. Uyeténképen 3-szor any- adóra és rendkívüliekre: 102*82 K-t. A p é n z -
nyian is használják a könyvtárt, mint a hányan tári maradvány 1915 v é g é n : 666.37 K.
tagul beiratkoztak. A z E g y e s ü l e t tiszta v a g y o n a : 666*37 K.
A z 1915. év annyiban is haladást jelent, Az intézet személyzete. I g a z g a t ó : Falcione
mert ez évben, szemben az 1914. évvel, már Nándor dr., ügyvéd, a Zombori Takarék-
vásároltak is 184 kötet könyvet. A F ő f e l ü g y e - pénztár igazgatója. K ö n y v t á r o s : Csetri Ká-
lőségtől és egyesektől is kaptak ajándékba roly, főgimn. tanár. (Tiszteletdíja évi 700 K.)
32 kötetet, állami letét gyanánt p e d i g 9 kö- Könyvkiadó: Hauke A g o s t n é . (Tiszteletdíja évi
tetet. 1915-ben katalogizálták és kinyomatták 700K.) S z o l g a : Gajdos M i h á l y . (Díja évi 4 8 0 K . )
azoknak a könyveknek a jegyzékét, amelyeket A z illetményeket a könyvtáregyesület fizeti.
 KISEBB KÖZLEMÉNYEK.
Népkönyvtáraink háborús veszte-
ségeiről a M ú z e u m o k és Könyvtárak Orsz.
Tanácsához beérkezett jelentések alapján a
következőket jelenthetjük :
Girálton (Sáros vm.) 4 9 0 K értékű könyv
megrongálódott és elkallódott; Kisszebenben
(Sáros vm.) 30 köt. elveszett a menekülés-
kor; M e z ő l a b o r c z o n (Zemplén vm.) az isko-
lának teljes fölszerelését s ezzel az ott elhe-
lyezett népkönyvtárat is elpusztították az
o r o s z o k ; Nikinczin (Szerém vm.) a könyvtár
a szerb betöréskor teljesen elpusztult; Orsován
a város bombázásakor elmenekülteknél 4 kötet
e l v e s z e t t ; Pazdicson (Zemplén vm.) pár kötet a
menekülés alkalmával e l v e s z e t t ; Rogaticzán
a könyvtárt valószínűleg tönkre tette az ellen-
ség a betörés alkalmával ; Szinnán (Zemplén
vm.) 1914. nov. 22-én az orosz betörés alkal-
mával a könyvtár teljesen elpusztult; S z t r o p -
kón (Zemplén vm.) a könyvtárat úgy az orosz,
mint saját katonáink feltüzelték; Z i m o n y -
ban (Szerém vm.) a könyvtárszekrény alsó
részét fölfeszítették és 22 művet eltulajdoní-
tottak.
A v e s z t e s é g e k második csoportját azok a
károk teszik, melyek a könyvtári h e l y i s é g e k -
ben elszállásolva volt katonaság kezén illeték-
telenül elveszett könyvek elkallódásával érték
könyvtárainkat. Ilynemű veszteségeket jelen-
tettek Alsómislyéről (4 köt.), Eszékről (21
köt.), Győr-Révfaluról (15 köt.), Hatvanból
(13 köt.), Homokbálványosról, ahol a könyv-
szekrényt a német katonaság feszítette fel és
ürítette ki, mintegy 100 K kárt okozva ezzel,
Kissárosról a ker. szocziális egyesület (12 köt.),
Kövesfalváról, Losonczról, ahol az iparos
tanoncziskolában e l h e l y e z e t t katonaságakönyv-
társzekrényt három izben is feltörte, M ó r r ó l
(40 köt.), Nagybereznáról (80 köt.), N a g y -
sárosról ( t ó köt.), Újvidékről (45 köt.) és
Vécséről (3 köt.).
A sebesülteknek akár közvetlenül, akár
kórházak közvetítésével olvasásra kiadott kö-
tetek elvesztéről e d d i g e l é a következő könyv-
tárak tettek jelentést: Alag, Barcs Vasutas-
S z ö v e t s é g (57 köt.), Barkaszó (1 köt.), B o k -
sánbánya (10 köt.), Daruvár, G y ö n g y ö s - A l s ó -
város, Ireg (21 köt.), M i s k o l c z Kath. Kör,
Mitrovicza (63 köt.), Nagyvárad Városi
Könyvtár (300 köt.), Petrozsény (i köt.),
Székesfehérvár D K E és Vinkovczi (25 köt ).
Végül a veszteségek e g y utolsó csoportját
azok a kötetek teszik, melyeket a m o z g ó s í t á s
alkalmával hirtelen bevonult katonák e l f e l e j -
tettek a könyvtár vezetőségének visszaszol-
gáltatni s amelyek t e t e m e s része bizvást v é g -
kép elveszettnek tekinthető. Ilynemű, e g y e l ő r e
v é g k é p lezártnak m é g nem tekinthető v e s z t e -
ségről csak könyvtáraink e g v része számolt
be. A legtöbb ilyen fajta jelentés j — 2 , l e g -
feljebb 8 - 1 0 kötetről számol b e ; némelyik
beéri azzal az általános megjegyzéssel, h o g y
a hadbavonultaknál «néhány» vagy «számos»
kötet elkallódott. Számszerint kifejezett l e g -
n a g y o b b ilynemű v e s z t e s é g a kispesti tanoncz-
otthont érte, melynek hadbavonult olvasóinál
6 4 kötet maradt. y.
A Debreczeni Városi Múzeum
megnyitása. M é r e t e i b e n szerény, d e szép
kultúrünnepe volt ez év május 14-én D e b r e -
czennek. E napon nyitották meg ugyanis a
múzeumi bizottság díszülése keretében a tíz
év előtt alapított, az utóbbi években újra
rendezett és kibővített városi múzeumot. Bár
e nap egyike volt D e b r e c z e n b e n a l e g m o z -
galmasabbaknak, amennyiben a d é l e l ő t t folya-
mán tartotta meg előadását H a n t o s Elemér
országgyűlési képviselő a többtermelésről a
vármegyeházán, ekkor nyilt meg a debreczeni
kereskedelmi és iparkamara által rendezett
háziipari tanfolyam kiállítása s tartotta meg
évi közgyűlését a debreczeni ügyvédi kamara
és a Kaszinó is, mégis élénk é r d e k l ő d é s ki-
sérte a jelentős kultúreseményt.
A z ünnepség déli 12 órakor folyt le a
múzeum Csokonai-házban levő h e l y i s é g é b e n .
M e g j e l e n t e k : D o m a h i d y Elemérné, Uhlarik
 T^isebb közlemények.
Béláné, H u b e r Ottóné úrnők; t o v á b b á : dr.
Semayer Vilibáld, a M a g y a r N e m z e t i M ú -
zeum néprajzi osztályának igazgatója, orszá-
gos f e l ü g y e l ő , dr. Jósa A n d r á s nyíregyházai
múzeumi i g a z g a t ó , dr. H a n t o s Elemér orsz.
képviselő, D o m a h i d y E l e m é r főispán, M á r k
Endre udv. tan., polgármester, W e s z p r é m y
Zoltán nyug. főispán, dr. Kesserü Lajos tör-
vényszéki elnök, Szent-Király Tivadar, az
ipar- és kereskedelmi kamara elnöke, dr. Ber-
nolák N á n d o r egyetemi rektor, dr. L e n c z
Géza, dr. Kun Béla, dr. L á n g Nándor, dr.
Darkó Jenő, dr. Milleker R e z s ő e g y e t e m i
tanárok, S z a b ó Kálmán, dr. Varga E l e m é r ,
dr. Vásáry István, dr. T ó t h Emil, Gruner
Lipót tanácsnokok, dr. Kardos Albert, a
Csokonai-kör titkára, dr. S z á n t ó Sámuel és
még számosan.
Dr. Csűrös Ferencz kultúrtanácsnok, a mú-
zeumi bizottság elnöke, nyitotta meg a bizott-
ság díszüléséi.
— E z a mostani világháború — mon-
dotta — sok nyomorúságot zúdított reánk,
de sok becses tanulsággal is szolgált. És ezek
között l e g b e c s e s e b b tanulság az, h o g y van
erőnk. Ö n b i z a l o m h o z juttatott bennünket a
háború húszhónapos tanfolyama. E z a mai
ünnep szerény é s csöndes, de kifejezője annak,
h o g y a magyarság, míg erős karral védi ha-
záját, azalatt is tudott áldozni a békés kultúr-
munkának. E z a városi múzeum csak tíz évre
tekinthet vissza, de ma már rendezett álla-
potban nem áll utolsó helyen a vidéken. H o g y
ilyen szép fejlődésnek indult, abban nagy
része van a M ú z e u m o k és Könyvtárak Orszá-
g o s Főfelügyelőségének, amelynek képvisele-
tében dr. Semayer Vilibáld f e l ü g y e l ő t hálás
szavakkal köszönti. Szívesen ü d v ö z ö l t e továbbá
D e b r e c z e n k ö z ö n s é g e képviseletében Doma-
hidy E l e m é r főispánt és Márk Endre udv.
tan., polgármestert és a megjelenteket. Kife-
jezést adott annak az óhajának, h o g y a mú-
zeum az új kultúrpalotában találja meg l e g -
s z e b b fejlődését.
Ezután Zoltai Lajos múzeumőr felolvasta
Fraknói Vilmos f ő f e l ü g y e l ő üdvözlő levelét
és báró Szalay Imre h. f ő f e l ü g y e l ő üdvözlő
táviratát. Ü d v ö z l ő - s ü r g ö n y t küldött még dr.
"Ecsedy István múzeumőr is, aki mint
hadnagy most Königgrätzben szolgál.
M a j d Löfkovits Arthur múzeumi igazgató
n a g y vonásokban ismertette a múzeum törté-
netét. Domahidy Elemér főispánnak és Márk
E n d r e udv. tanácsos, polgármesternek a mú-
zeum támogatásáért m e l e g köszönetet mon-
dott. A tartalmas felolvasást nagy tetszéssel
fogadták.
Ezután Márk Endre polgármester emel-
kedett szólásra.
— Akik figyelemmel k i s é r i k — ú g y m o n d —
D e b r e c z e n eseményteljes életét, azok lát-
hatják, h o g y ez a mai nap is rendkívül m o z -
galmas volt. Kiváló h e l y e t foglal el ebben a
múzeumi b i z o t t s á g ülése. S z ó volt arról, h o g y
ez az ünnepség nagyobb keretek között f o l y -
jon le, de sem a helyiség, sem p e d i g a mai
idők erre nem alkalmasak. M i létrehoztuk ezt a
múzeumot s ezzel is dokumentáltuk, h o g y
multunk iránt nem vagyunk érzéketlenek.
A múzeum s z é p lendületét elsősorban nem
a hivatalos városnak, hanem a közönség áldo-
zatkészségének köszönheti. Kéri, hogy ezt a
nemes áldozatkészséget tartsa fenn továbbra
is. M e g í g é r t e azt, h o g y a város is, mint min-
den kulturális irányban, ú g y a múzeum érde-
kében is, megteszi kötelességét. Üdvözli a
múzeumi bizottságot és annak tevékeny el-
nökét.
Ezzel a díszülés véget ért s a k ö z ö n s é g
megtekintette a múzeum értékes gyűjtemé-
nyeit, amelyek az új berendezésben igen jól
érvényesülnek.
Helyi nyomtatványok gyűjtése a
vidéki könyvtárakban. Arad sz. kir. város
közművelődési intézetének felügyelő-bizott-
sága ez év április hó 17-én tartott ülésében
"Fényes Dezső igazgató előterjesztésére elha-
tározta, h o g y megkeresést intéz az Országos
F ő f e l ü g y e l ő s é g h e z az iránt, h o g y a maga
részéről k e z d e m é n y e z z e n oly irányú kormány-,
esetleg törvényhozási intézkedést, mely s z e -
rint a M a g y a r o r s z á g e g y e s vidéki városaiban
létesített közművelődési könyvtárak körze-
tébe tartozó nyomdák termékeinek s külö-
nösen az ott megjelenő időszaki nyomtatvá-
nyoknak, folyóiratoknak, heti- és napilapok-
nak e g y - e g y példánya kötelespéldány gyanánt
az illető közművelődési könyvtárakba beszál-
lítandó legyen.
« M e r t jóllehet teljes mértékben méltány-
landó a vidéki közművelődési könyvtáraknak
tart.
az a törekvése — mondja az előterjesztés —
h o g y e könyvtárak az illető vidék (megye,
város) területén megjelenő nyomtatványoknak
gyűjtőhelyei l e g y e n e k , hogy ily m ó d o n e vidé-
kek kultúréletének erre legjellemzőbb doku-
mentumai magukban az erre leginkább hiva-
 Risebb
tott intézetekben legyenek megőrizhetők,
mindamellett azonban ép oly komoly mérle-
g e l é s tárgyává t e e n d ő az a körülmény is,
h o g y ezen, akár állami, akár másféle s e g é l y -
ben részesülő, de rendszerint igen csekély
dotáczióval fenntartott intézetek, ha az illető
körzetben m e g j e l e n ő összes nyomtatványokat
vétel vagy előfizetés útján kénytelenek m e g -
szerezni, dotácziójuknak, szubvencziójuknak
igen tekintélyes részét kénytelenek e czélra
fordítani s ily módon a gyűjtés muzeális jel-
l e g e mellett a k ö z ö n s é g e g y é b irányú olvas-
mányszükségletének kielégítése, az újonnan
megjelenő és a közönséget leginkább érdeklő,
hazai és i d e g e n folyóiratoknak, könyveknek,
a minden könyvtárban szükséges encyklo-
paedikus munkáknak megszerzése, ezeknek
kötése és pótlása a különben sem nagy dotá-
cziónak csak megmaradt hányadára szorít-
kozhatik és í g y az intézmény talán l e g f o n t o -
sabb feladata: a vidéki olvasóközönség igé-
nyeinek az aktuális kultúrélettel való kapcso-
latbahozása l é n y e g e s e n meg van nehezítve.
E m e z intézkedés nélkül a vidéki közmű-
velődési könyvtáraknak választaniok kellene a
. k ö z ö t t , h o g y az intézeteknek muzeális jelle-
g é r e fektessenek-e nagyobb súlyt, avagy az
olvasni v á g y ó és szerető közönségtől az
aktualitásokat v a g y drágább alapvető mun-
kákat l e g y e n e k - e kénytelenek elvonni».
A F ő f e l ü g y e l ő s é g e d d i g ú g y segített e ré-
gen érzett bajon, h o g y az ü g y é s z s é g i k ö t e l e s -
példányok szétosztásánál figyelemmel volt az
e g y e s n a g y o b b vidéki kulturális központokra.
Ennek az intézkedésnek a revíziójával j ö v ő -
ben a jelentőségükben emelkedett vidéki k ö z -
pontoknak j o g o s igényeit is figyelembe fogja
venni a F ő f e l ü g y e l ő s é g , bár tudatában van
annak, h o g y a kérdés m e g f e l e l ő megoldása
csak a kötelespéldányok beszolgáltatásáról
s z ó l ó 1897. évi XL1. t . - c z . módosításával
volna elérhető. D e a törvényhozási novelláris
intézkedés — különösen a mai viszonyok
között — " a g y nehézségekbe ütközik, mert
tudvalevő, h o g y sokan k é t s é g b e vonják az
államnak azt a jogát, h o g y sajtórendőri c z é -
lokon kívül kulturális okokból is követelhet
kötelespéldányokat a nyomdaipartól. A kér-
dés e g y e l ő r e csak társadalmi úton látszik
megoldhatónak. A nyomdatulajdonosok, könyv-
és lapkiadók kulturális érzékére és hazafias
érzületére való hivatkozás bizonyára e r e d -
ménynyel f o g járni, mint ahogy —- tudtunk-
kal — eredménynyel járt már e d d i g is t ö b b
közlemények , 6 5
helyen. N e m hisszük, h o g y akadna olyan
könyv- és lapkiadó, aki, ha erre felkérik, az
ő működési területén s z é k e l ő közművelődési
intézetnek ne e n g e d n é át díjtalanul e g y p é l -
dányát bármely kiadványának, amely ez inté-
zet könyvtárában az ő kiadói tevékenységé-
nek emlékét is maradandóan őrzi.
Thienes László. Walter Hofmann könyv-
tári törekvései. (Könyvtári füzetek. 1. sz.)
Budapest, 1916. Lantos A . 48 1. Ara 1 K.
E g y új vállalat első f ü z e t e fekszik előttünk,
mely ugyan e g y antikvár könyvkereskedő-
czég kiadásában jelenik meg, de minthogy
szerkesztője, a jelen füzet egybeállítója, a
készülőben lévő füzetek szerzői, amennyiben
a borítékon lenyomatott programm elárulja
kilétüket, mind a Fővárosi Könyvtár tisztvi-
selői, a vállalathoz bevezetésül pedig maga
e könyvtár igazgatója írt «irányczikket»,
bátran minősíthető a Fővárosi Könyvtár s z e l -
lemi szülöttének s mint ilyen kétségkívül hű
tükre lesz annak a szellemnek és azoknak a
törekvéseknek, amelyek a modern irányban
átszervezett Fővárosi Könyvtárt mozgatják.
Ezen, az előbbiekből önként folyó f e l t e v é -
sünket azonban némileg megingatja az a furcsa
körülmény, h o g y a vállalatot bevezető «irány-
czikk» diametrális ellentétben áll mindjárt az
első f ü z e t b e n nagy hévvel vitatott tétellel,
mely szerzőnek úgy látszik főleg látszólagos
újsága s az ellene a legkiválóbb német s z a k -
férfiak, e g y Fritz, e g y Jaeschke, egy A A r -
renberg részéről méltán elhangzott e l l e n v é l e -
mények h e v e s s é g e következtében nőtt annyira
a lelkéhez. Szabó ugyanis még mindig azt, a
Hofmann által elavultnak tartott tételt vallja,
hogy a közművelődési könyvtárnak a l e g j o b b
könyveket, a legolcsóbban s a legtöbb olva-
sóhoz kell eljuttatnia. Dienes, illetve h e l y e -
sebben Hofmann — mert hisz D i e n e s csak
Hofmann szinte extásisban lévő ismertetője —
sem az üzem olcsóságát, sem a nagy f o r g a l -
mat nem tartja lényegesnek. Inkább olvassa-
nak kevesen és keveset, d e csakis olyat, ami
nekik való s ami t é n y l e g hasznukra van.
Dienes szemrehányólag jegyzi meg, h o g y
bálványának, Hofmannak ideáit a könyvtári
kérdésekben meglehetősen verzátus ellenfelei
nem tartják annyira ujaknak, mint ő maga
hiszi, d e az elfogulatlan olvasónak b e kell
vallania, h o g y igazuk van a Hofmannt támadó
nyilt levél szerzőinek, h o g y «a Hofmann
22
 T^isebb közlemények.
által hirdetett elvek o l y régiek, mint a nép-
könyvtármozgalom maga.»
Valóban régismert két párt áll s z e m b e n a
modern könyvtári m o z g a l o m vezetői és mun-
kásai k ö z ö t t . A z egyik bizonyos irányelvek
alapján válogatott könyvanyaggal kíván d o l -
gozni s ekként hatást gyakorolni az o l v a s ó -
közönségre, a másik teljesen válogatás nélkül
szerzi be mindazt az olvasni valót, amire az
ő k ö z ö n s é g e kíváncsi. A z első csoport f ő é r v e ,
h o g y a közkönyvtár vezetni, nevelni s nem
pusztán szórakoztatni tartozik k ö z ö n s é g é t ,
míg a másik csoport l e g f ő b b e r ő s s é g e az a
meggondolás, h o g y a közterhekből eltartott
intézménytől mindenki, aki adóval, olvasási
díjjal stb. az intézmény fenntartásához h o z z á -
járul, joggal elvárhatja, h o g y a p é n z e e l l e -
nében azt kapja, ami ízlésének megfelel.
Tiofmann az első c s o p o r t h o z csatlakozik,
de megjegyzi, miszerint azt, hogy melyik
könyv kinek a kezébe való, azt általá-
nosságban nem, hanem csakis egyénenkint
lehet megállapítani. E z nem új g o n d o l a t ,
hiszen fölös számmal vannak könyvtári és
mintajegyzékek, melyek az e g y e s könyv-
czimekhez tett jegyzetekben, vagy konven-
czionális jelek útján jelzik az illető mű irá-
nyát, nehézségi fokát stb. Ennél jobb m ó d -
szert Tiofmann se tud, az újság nála l e g f e l j e b b
az, h o g y míg a többi könyvtár ezt nyíltan,
katalógusaiban teszi, Tiofmann a közönséghez
hozzá nem f é r h e t ő könyvtörzslapokon (szintén
meglehetős régi intézmény!) jegyzi fel az
adatokat s ha az olvasó olyan könyvet kér,
amely e j e g y z e t e k szerint nem való a k e z é b e ,
e g y m e g l e h e t ő s primitiv, d e e l é g g é el nem
Ítélhető fogással él : «az alkalmatlannak itélt
könyvre kijelenti, hogy nincs bent». E z ma-
gyarán annyit jelent, h o g y hazudik s ekként
a könyvtáros «szocziálpedagogiai munkássága»
meglehetősen becstelen alapon : a hazugságon
épül föl.
Mivel mentegeti Hofmann ezt a m e n t h e -
tetlen eljárást? Főleg azzal, h o g y a k ö z ö n -
s é g önszántából nem hagyja irányítani magát.
E z azonban igen g y ö n g e érv. M i n t min-
denre, az irányításra is nevelni keli a p u b l i -
kumot, még p e d i g legczélszerűbben úgy,
a h o g y a közmondás szerint a magyar ember
szokott okulni : a maga kárán. H a az olvasó
ad oculos tapasztalja, h o g y a könyvtár b i z o -
n y o s könyvei, melyeket a katalógus az ő
ismeretkörét meghaladónak tüntet fel, csak-
ugyan élvezhetetlenek a számára s egy pár
órai v e r g ő d é s után olvasatlanul félre teszi
őket, csakhamar rájő, h o g y a j e g y z e t e s kata-
lógus nem ellensége, hanem jóbarátja, melyre
bátran rábízhatja magát. Emellett e g y kissé
makacsabb természetű olvasóval szemben a
hazugság nem vezet czélra s a hazudozással
oly gyakran karöltve járó ferde h e l y z e t b e
sodorhatja a kezelőt. A z olvasónak u. i. joga
van érdeklődni a kikölcsönzött könyv lejárati
ideje iránt, joga van előjegyeztetni rá magát,
úgy h o g y ha csak e g y kissé következetes,
mégis csak hozzájut az állítólag nem neki
való olvasmányhoz, legfeljebb f ö l ö s l e g e s több-
munkát okozva í g y a kezelőnek — méltó bün-
tetésül az éppen nem fair eljárásért.
N e m tudjuk s nem is kutatjuk, h o g y a F ő -
városi Könyvtár a maga részéről életbelép-
tette-e e z t a hazugságrendszert, de minden-
esetre saját magának árt vele, h o g y a rend-
szer propagálására adja magát. H i s z e n e
nélkül is nem e g y s z e r kell a könyvtár igaz-
gatóságának síkra szállani olyan támadásokkal
szemben, melyek hol nemzetietlenkedéssel, hol
pártpolitikával vádolták meg a főváros e g y e -
temének súlyos anyagi áldozatával új alapra
fektetett intézetet. E támadások ellen e d d i g
minden elfogulatlanul ítélkező a könyvtár i g a z -
gatósága mellé állott, midőn mint konkrét
tényre rámutatott a könyvtár anyagára, m e l y -
nek összeállításánál a pártatlanság emberileg
lehető határait betartani igyekeztek. E sorok
Írója e l l e n k e z ő l e g a fővárosi könyvtár által
kiadott mintajegyzék szépirodalmi részének
túlságos kritikátlanságot vethetett szemére. 1
Ha azonban behozzák a könyvek titkos mi-
nősítését, ú g y nincs az a Herakles, amely
l e g y ő z h e t n é a bizalmatlanság hydráját. M i n -
dig lesznek olyanok, akik azt képzelik, h o g y
e titkos minősítés a «szocziálpedagogia» ü r ü g y e
alatt e s e t l e g a «szoczialista pedagógia» d o l -
gát szolgálja s ismerve a titkos minősítéssel
nem e g y téren űzött visszaélést, sokakat nem
lehet majd meggyőzni arról, h o g y éppen a
könyvtárak vezetői kivételek az általános em-
beri g y ö n g e s é g alól.
Végül m é g néhány s z ó t a Könyvtári füze-
lek munkaprogrammjáról. E g y e s , a programmba
fölvett f ü z e t e k : Vezérfonal s z e g é n y k ö n y v -
kedvelők számára; A magyar irodalom d e s i -
deratumai czimük után itélve nagyon is ma-
gukon hordják az antikvárius-kiadó üzleti
érdekeinek a b é l y e g é t . M á s o k , így a H o g y a n
1
M a g y a r Könyvszemle 1 9 1 4 : 170. 1.
 Kisebb
rendezzünk be könyvtárat; E g y s é g e s kata-
logizáló szabályok a magyar könyvtárak szá-
mára 1 cziműek mintha kissé ellentmondanának
a b e v e z e t ő «irányczikk» energiapazarlástól
való tartózkodásra intő szózatával s mintha
fordítottját szándékoznának megvalósítani an-
nak, amit Dienes a Hofmann-féle Zentral-
stellével szemben létesített állami Zentral-
stelle megalapítójának, Ladewigmk a szemére
hány : ú g y látszik Lantos-Kőhalmi a mi állami
ZentralstellénkkeJ, a Múzeumok és Könyv-
tárak Orsz. F ő f e l ü g y e l ő s é g e és Tanácsával
szemben meg akarja szervezni az ő külön
Zentralstelléjét. Á m teljék kedvük benne. D e
na szerintük még N é m e t o r s z á g b a n is sok a
két Zentralstelle, úgy engedjék meg, hogy
mi m e g hazánkra nézve tartsunk két közép-
ponti irányító szervet fölöslegesnek.
D e hát mi már a hirtelen támadó embarras
de richessek országa vagyunk. É v t i z e d e k i g
nincs a napi színvonalon tartott lexikonunk s
e g y vállalkozónak e s z é b e jut a régi hiányon
segíteni. N o s z a mint a földből nőtt gombák,
hirtelen négy ily lexikális mű is vetekedik a
magyar publikum zsebére — akarom mondani
lelkiszükségletére. N a g y volt-e ennek a ver-
senynek az e r e d m é n y e ? Döntsék el mások.
Én csak azt kívánom, h o g y a könyvtárügy
irányításáért támadó versengés ennél szebb
eredménynyel járjon. Gulyás Pál.
Az Aradi J^ölcsey-Egyesiilet Év-
könyve az 1 9 1 4 — 1 9 1 5 . esztendőről. Ö s s z e -
állította : T{udnyánszky Endre, a K ö l c s e y - E g y e -
sület titkára. Arad, 1915. A K ö l c s e y - E g y e -
sület kiadása. 8-r. 168 1. A z Aradi nyomda
részvénytársaság könyvnyomdája.
A z Aradi K ö l c s e y - E g y e s ü l e t 1884-ben meg-
kezdett, de 1896-ban abbahagyott évköny-
vének új folyamát nyitja meg ez a könyv,
melynek megjelenése őszinte örömmel tölt
el bennünket. A vidéki tudományos és kul-
túregyesületek m é g e g y évtized előtt is
sűrűn bocsátottak ki efféle könyveket, de
azóta úgyszólván divatja mult s ma már igen
kevés olyan vidéki közművelődési egyesület
van, amely évkönyvben nyújt összefoglaló
képet e g y - k é t évi tevékenységéről. A z Aradi
K ö l c s e y - E g y e s ü l e t évkönyvének feleleveníté-
1
Részletes katalogizáló szabályokat a Múzeumok
és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége is készíttetett
s csak a háború zavarai gátolták eddig megjele-
nését. Szerk-
közlemények. >6;
sével dicséretreméltó példát teremtett, mely-
nek a rendes viszonyok helyreállta után bizo-
nyára akadnak követői.
A z évkönyv első közleményében az e g y e -
sület volt elnöke, Varjassy Árpád emlékének
áldoz a szerkesztő. Varjassy gondolata volt
az egyesületi évkönyv felelevenítése s tra-
gikus, hogy mire az új folyam első kötete
kikerülhetett a sajtó alól, az első lap gyász-
keretébe Varjassy Árpád neve került. Ő, aki
annyi fáradhatatlan munka nyomán szép és
nemes alkotások keletkezésének örülhetett,
fejlődésében g y ö n y ö r k ö d h e t e t t , az új évkönyv
megjelenését már nem érhette meg.
«Régi és új élet» czimén Márki Sándor dr.,
a régi folyam első kötetének szerkesztője írt
e l ő s z ó t a könyv elé. A z ő könnyed modo-
rában, az iróművész rutinjával fejtegeti a
K ö l c s e y - E g y e s ü l e t szükséges voltát, körvona-
lazza tartalmas programmját s Arad kultu-
rális életére felette jellemző visszaemlékezé-
seket közöl. Fejtegetései során az újból m e g -
indított évkönyvről is szólva, annak a hitének
ad kifejezést, h o g y az ezután sem szorosan
szaktudományi értekezéseket fog közölni,
mert ez szakembereknek való, hanem a s z o -
kott tudomány-népszerűsítő és irodalmi fel-
olvasásokat és czikkeket gyűjti össze, amik
között bizonyára helyet foglalnak a muzeális
kincseknek a művelt közönség igényei szerint
való ösmertetései is. Rövid, világos útmutatás
ez az évkönyvszerkesztők számára, olyan irá-
nyítás, melynek nemcsak A r a d o n , de másutt
is hasznát vehetik. Rudnyánszky Endre ma-
gáévá tette e z e k e t a h e l y e s elveket s az
egyesület új évkönyve teljesen ezeknek az
elveknek az alapján készült.
A következő czikkben a szerkesztő vissza-
pillantást ad az aradi kultúrpalota l é t e s í t é s é -
nek történetére és a közművelődési intézet
ünnepies megnyitására. A közművelődési pa-
lota létesítésére irányuló első lépéstől kezdve,
mely abban nyilvánult, h o g y a K ö l c s e y - E g y e -
sület 1901. február 28-án választmányából
építési albizottságot küldött ki a kultúrpalota
ügyének előkészítésére, e g é s z e n 1913. október
26-áig, a palota felavatásának napjáig rész-
letes leírását kapjuk annak az akcziónak,
melynek eredményeként az épület eszméje
Arad város áldozatkészsége és az állam hat-
hatós támogatása mellett egymillió korona
költségen megvalósult.
A z e g y e s ü l e t új otthonában való munkásságá-
nak ismertetése következik ezután. A könyv e
n*
 T^isebb közlemények.
részében Varjassy Árpád elnöki megnyitó
beszédeit, melyeket az 1914. febr. 14-én és
1915. márcz. 21-én tartott egyleti k ö z g y ű l é -
seken mondott, a harminczötödik évi rendes
közgyűlés elé terjesztett titkári jelentést, a
Kölcsey-Egyesület színműpályázata biráló
bizottságának jelentését s végül az egyesület
által 1913 óta rendezett előadásoknak tárgy-
sorozatát közlik.
Ezzel befejeződik az évkönyv e l s ő fele s
következik négy, az e g y e s ü l e t által rendezett
felolvasó-üléseken előadott értekezés. E z e k :
Vészi Margittól a «Harczban álló emberek»,
dr. Cholnoky Jenőtől «Oroszország», dr. Tel-
vinczi Takács Zoltántól « M a g y a r képírók a
közelmúltban és a jelenben» és Kara Győző-
től «A nagyhatalmak érdekösszeütközése»
czimű nagyobb tanulmányának k ö z é p s ő sza-
kasza. A z évkönyvet a K ö l c s e y - E g y e s ü l e t
tisztikarának, választmányának és tagjainak
névsora zárja be.
A Bunyitay - könyvtár duplumai.
A M ú z e u m o k és Könyvtárak O r s z á g o s Fő-
f e l ü g y e l ő s é g e ez év elején mozgalmat indí-
tott aziránt, h o g y a könyvtárfenntartó e g y -
házak, hatóságok, iskolák stb. könyvtáraik
kiselejtezésre szánt könyveit ne kereskedők-
nek adják el, mert ezen a módon az eladó
könyveiért a l e g s z e r é n y e b b árt kapja, viszont
ugyanezekért a v e v ő túlmagas ö s s z e g e k e t
fizet s az adás-vételnél csupán a közvetítő
kereskedő szerez a közkönyvtárak rovására
tetemes nyereséget. A z O r s z á g o s F ő f e l ü g y e -
lőség felkérte a könyvtártulajdonos és könyv-
tárkezelő hatóságokat, testületeket és i n t é z e -
teket, h o g y ha értékesítendő fölös könyveik
vannak, úgy ezt a körülményt — az eladandó
könyvek czímeivel együtt — legelsősorban a
Múzeumok és Könyvtárak O r s z á g o s Fő-
felügyelőségével közöljék, h o g y ezúton a
duplumoknak hazai közkönyvtárak részére
l e e n d ő megszerzését l e h e t ő v é t e g y é k .
A z akczió e d d i g ugyan nem járt azzal az
eredménynyel, melyet az ü g y fontossága
éppen közkönyvtáraink érdekében m e g é r d e -
melt volna, hajlandók vagyunk azonban ezt
a körülményt is a jelenlegi nehéz viszonyok-
nak s f ő l e g annak tulajdonítani, h o g y a munka-
erők más irányban való nagy lekötöttsége az
oka az illetékes körök részéről g y e n g é n mu-
tatkozó érdeklődésnek. Mindazonáltal már
e d d i g is 10 könyvtár több ezer duplumot
jelentett be, melyeknek anyagát, ha nem is
kimerítő részletességgel, de legalább fonto-
sabb vonatkozásaiban ismertetni fogjuk, h o g y
közkönyvtárainknak ezáltal m ó d o t adjunk a
szükséges anyag kiválasztására és megszer-
zésére.
E z alkalommal néhai Bunyitay Vincze, a
kiváló történetíró Széchényi Miklós gróf nagy-
váradi püspök által a nagyváradi nyilvános
könyvtár számára megvett könyvtárának duplu-
mait közöljük. Nagyvárad város nyilvános
könyvtárának vezetősége az itt közölt antikvár-
árakból készpénz fizetés mellett még 4o°/o-ot
hajlandó engedni.
A Bunyitay-könyvtár fölös példányai a követ-
kezők :
1. Á b e l Jenő d r . : Adalékok a humanizmus
történetéhez. Budapest, 1880. 2 K 4 0 f. —
2. Akadémiai Értesítő. 11—XXV. kötet. 120
K. — 3. Almanachja, A M . Tud. Akadémia
1 8 8 6 — 1 9 1 5 . 36 K. — 4. Ambach E . : A lel-
kész. (Regény.) Budapest, 1880. 2 K. — 5.
Archaeologiai É r t e s í t ő . Új folyam 1 — X X X I V .
köt. 4 0 0 K. — 6. Ballagi M ó r : N é m e t és
magyar szótár. Budapest, 1862. 2 K. — 7.
Bartha B é l a : A l e g f ő b b királyi kegyúri jog.
Budapest, 1891. 6 K. — 8. B o r o v s z k y S a m u :
A honfoglalás története. 2 K 40 f. — 9.
B o u g a u d Emil : A kereszténység és korunk.
I l l — V . kötet. 9 K. — 10. B u n y i t a y : A vá-
radi káptalan l e g r é g i b b statumai. 3 pld. 8 K
(3 példány). — 11. B u n y i t a y : A váradi püs-
p ö k s é g története. 1—111. köt. 28 K (2 pél-
dány). —- 12. Bunyitay : A z egyedi apátság
története. 2. N a g y v á r a d , 1880. 16 K (2 pél-
dány). — 13. B u n y i t a y : Ének S z t . László
királyról. 50 f. (2 példány). — 14. B u n y i t a y :
N a g y v á r a d a török foglalás korában. Buda-
pest, 1892. 10 K (2 példány). — 15. Bu-
nyitay : Nagyvárad természetrajza. Budapest,
1890. 16 K (2 példány). — 16. Bunyitay,
Rapaics és Karácsonyi : Egyháztörténelmi
emlékek. 11. k. 8 K (4 példány). •— 17. Clair
V i l m o s : Párbaj-kódex. Budapest, 1908. 3 K . —
18. Csaplár B e n e d e k : Révai M i k l ó s élete.
1 IV. köt. Budapest, 1886. 32 K. — 19.
E g y e t . M a g y a r E n c y c l o p é d i a . ] — X l l l . köt.
20 K. — 20. E m l é k b e s z é d e k a M . Tud.
Akadémia tagjai fölött. 111., IV., X., XL,
XIIL, X V I . 30 K. — 21. Eötvös K á r o l y :
A nazarénusok. Emlékezések. Gr. Károlyi
Gábor fljgy. 1-, 11. 12 K. — 22. É r t e k e z é -
sek a nyelv és széptudományok köréből. XV.,
XVI., X V ] ] ] — X X U . 35 K. — 23. É r t e k e -
zések a társ. tudományok köréből. V l l ] —
 T^isebb közlemények.
X ] ] ] . köt. 30 K. — 24. Értekezések a tör-
téneti tudományok köréből. XI]., XIII.,
X V I I — XXJJ1. 45 K. — 25. Fl a vi us J ó z s e f :
A zsidó háborúról. Budapest, 1903. 8 K. —
26. Gáspár F. dr.: N e g y v e n e z e r mérföld.
6 K. — 27. G ö r g e y István: 1 8 4 8 / 4 9 - b ő l .
I—111. köt. 15 K. 28. Grünwald B é l a :
A régi M a g y a r o r s z á g . 7 K 50 f. — 29. H a d -
történelmi Közlemények. 1892. évf. 8 K. —
30. Hazánk. 1—-IX. köt. 1 8 8 4 — 1 8 8 6 . 54
K. — 31. H e g y e s i : A Máriássy-zászlóalj
1 8 4 8 / 4 9 - b e n . Nagyvárad, 1895. 1 K. — 32.
H e g y e s i : Biharvármegye 1848/49-ben. N a g y -
várad, 1885. 4 K. — 33. H e g y e s i : Az
1848/49-iki 3-1 k honvédzászlóalj története.
Budapest, 1898. 2 K. — 34. Herman O t t ó :
A magyar nép arcza és jelleme. Budapest,
1 8 6 0 / 6 3 . 4 K. — 35. Horváth M i h á l y : M a -
g y a r o r s z á g történelme. I — V . k. 1 8 6 0 / 6 3 . 20
K. — 36. Hoványi : Fensőbb katholicismus
elemei. 1—II. 4 K. — 37. H o v á n y i : Ujabb
levelek a fensőbb katholicismusról. 4 K. —
38. Hunfalvi : M a g y a r o r s z á g ethnografiája.
8 K. — 3 9 — 4 2 . Ipolyi A r n o l d kisebb munkái.
I I — V . köt. 20 K. — 43. Ipolyi : M a g y a r
műtörténelmi tanulmányai. I. 3 K 60 f. —
44. I s t ó c z y G y ő z ő : A magyar nemzetet m e g -
illető hely az európai családban. Budapest,
1908. 3 K. — 4 5 — 4 6 . Jakab E l e k : Kolozs-
vár története. II — 111. kötet és Oklevéltár.
I I — H l . köt. 40 K . — 4 7 . Jehlicska Ferencz :
Társadalmi kérdés és ethika. 4 K. — 48.
Jelentése a M . és K. O. Tanácsának XI. 50
f. — 49. Jókai, B r ó d y , Rákosi: 1848. és 49.
szabadságharcz. 6 K. — 50. Jövendő. S z e r k . :
B r ó d y . 1903., 1904., 1905. évf. 12 K . — 51.
Kemény Ignácz : Biharmegyei és nagyváradi
czímtár. 1912. 2 K. — 52. Kiss A l b i n : A kö-
zépkor szelleme. Budapest, 1911. 4 K. —
53. Klopstock után Tárkányi : M e s s i á s . Pest,
1872. 3 K. 54. Knauz N á n d o r : Kortan.
Budapest, 1876. 2 K. — 55. Kollányi F e -
rencz : A magyar kath. alsó papság végren-
delkezési joga. 2 K. — 56. Kosári G y u l a :
C o m t e a positivismus és az evolutio. I—11.
k. 16 K. — 57. Kőrösy József d r . : A fel-
vidék eltótosodása. Budapest, 1898. 5 K. —
58. Krüger A l a d á r : A szekularizáczió mint
üzlet. 50 f. — 59. M a c u l a y : Anglia törté-
nete. 1 - V I . köt. 24 K. — 60. M a g y a r o r s z á g
vármegyéi és városai: Abaujmegye. 1 2 K. —
61. Biharmegye. 16 K. -— 62. Fiume és a
tengerpart. 12 K. — 63. N y i t r a m e g y e . 10
K. — 64. S z a b o l c s m e g y e . 10 K. — 65. Vas-
m e g y e . 1 o K. — 66. Z e m p l é n m e g y e . 1 2 K. •—•
67. M a g y a r történeti életrajzok. 1 — X X X .
köt. 3 2 4 K. — 68. Margalits E d e : H o r v á t h
történelmi repertórium. 1—11. 16 K. — 69.
Márki S á n d o r : D ó s a G y ö r g y és forradalma.
20 K. — 70. N a m é n y i : A váradi színészet
története. 6 K. — 71. N é m e t h y G y u l a d r . :
A miseruha. 2 K. — 72. N o t t e r A n t a l :
A szabadakarat. Budapest, 1908. 1 K. —
73. Orbán B a l á z s : A székelyföld leírása.
1 VI. k. 100 K. — 74. Ortvay T i v a d a r :
S z á z év e g y hazai főiskola történetéből.
2 K. — 75. A z O s z t r á k - M a g y a r M o n a r c h i a
Írásban és képben. 200 K. — 76. Pallas
N a g y Lexikona. 1 — X V I . és 1—11. p ó t k ö t e t .
90 K. — 77. Pauler G y u l a : A magyar nem-
zet története az Árpádok alatt. I — I I . k.
12 K. — 78. P e s t y F r i g y e s : A Szörényi
bánság és S z ö r é n y m e g y e története. Buda-
pest, 1878. 8 K. — 79. P e s t y F r i g y e s :
Krassó vármegye története. Budapest, 1883.
8 K. — 80. Réz M i h á l y : M a g y a r o r s z á g és
Ausztria. 4 K. — 81. Réz M i h á l y : S z a b a d -
ság, egyenlőség. 2. K. — 82. Réz M i h á l y :
Tanulmányok. 4 K. — 83. R o s z n e r Ervin
b á r ó : Régi magyar házassági jog. 6 K. —
84. Salamon F e r e n c z : Budapest története.
1 111. Budapest, 1 885. 48 K. — 8 5 . S c h o l t z
Béla : N a g y v á r a d várának története. 6 K. —
86. S z á d e c z k y : G r ó f Bethlen Lajos önélet-
leirása. Kolozsvár, 1908. 6 K. — 8 7 . Szarvas-
S i m o n y i : M a g y a r nyelvtörténeti szótár. I — I I I .
k. 24 K. — 88. Századok. 1 8 6 7 — 1 9 1 4 - i g
1 — 4 7 . évf. 350 K. 89. Szilágyi S á n d o r :
A magyar nemzet története. I — I X . k. 80
K. — 90. Szinnyei József: M a g y a r irók
é l e t e és munkái. I — I V . k. 150 K. — 91.
T ó t h B é l a : M a g y a r anekdótakincs. I — V I . k.
24 K. — 92. T ó t h B é l a : M e n d e - m o n d á k .
4 K. — 93. Történelmi Tár. i 8 6 0 — 1 9 1 4 - i g .
3 0 0 K. — 94. Turul. 1 885 —191 4 - i g - 4 0 0 K. —
95. Vészi J ó z s e f : Hiénák Jókai sírján. 1 K.—-
96. Vucskics G y u l a dr.: A kereszt iskolája.
2 K. — 97. Z u b r i c z k y : A k e r e s z t é n y s é g
lényege. 1 K. — 98. Zubriczky : Párhuzamok
a kereszténység és más vallások között. 2 K.
 HIVATALOS
kinevezés az Orsz. "Főfelügyelőség
lében. A vall.- és közokt. m. kir. miniszter úr f.
évi április hó i o-én kelt 119.070. sz. a. kelt ren-
deletével dr. Gulyás Pdl egyetemi magántanárt, a
Magyar Nemzeti Múzeum őrét, az orsz. főfelügyelő
és a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Tanácsa elnö-
kének együttes fölterjesztésére a Múzeumok és
Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége másodelőadójává
a VII. fizetési osztály 3. fokozatába a rendszeresí-
tett illetményekkel kinevezni méltóztatott.
Gróf Jlpponyi Jllbert üdvözlése. Gróf Ap-
ponyi Albertet születése hetvenedik évfordulója
alkalmából Wlassics Gyula, a Múzeumok és Könyv-
tárak Orsz. Tanácsának elnöke f. évi május hó 17-én
a következő iratával üdvözölte : «Nagyméltóságú
Gróf Lír! Kegyelmes Uram ! Abból az alkalomból,
hogy Nagyméltóságod születésének hetvenedik for-
dulóját ünnepli, van szerencsém a magam és a Mú-
zeumok és Könyvtárak Orsz. Tanácsa nevében
Excellentiádnak a legmelegebb szerencsekívánataimat
tolmácsolni. Nagyméltóságod, aki a magyar kultúra
felvirágoztatása körül oly hervadhatatlan érdemeket
szerzett, minisztersége idején teljesea méltányolta
azoknak a feladatoknak a nagy jelentőségét, melyek
a hazai közművelődés terén Tanácsunkra háramlot-
tak, javadalmunk megfelelő emelésével lehetővé
tette nekünk, hogy munkásságunkat fokozva job-
ban megközelíthessük azokat az ideálokat, melyek
elérésén szüntelenül munkálkodunk s ekként Taná-
csunkat és a Tanácsunk által megvalósításra váró
közműveltségi érdekeket soha nem múló, örök há-
lára kötelezte. Adja a Mindenható, hogy Nagy-
méltóságod még számos esztendőn át fejthesse ki
nagyszabású kulturális tevékenységét a haza javára».
Jl Székely Nemzeti Múzeum új
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum
igazgatóválasztmánya előterjesztésére a Székely
Mikó-Kollégium elöljárósága Péter Mózes sepsi-
szentgyörgyi főgimn. tanárt a Székely Nemzeti
Múzeum harmadik őréül f. évi július hó i-étől
kezdődő hatáskörrel megválasztotta.
Hadbavonult múzeumi tisztviselő.
Endre, az Erdélyi Kárpátegyesület kolozsvári mú-
zeumának őre, f. évi márcz. i-eje óta a kolozsvári
51-ik gyalogezred kötelékében Prágában katonai
szolgálatot teljesít.
KÖZLEMÉNYEK.
kebe- I Cserni Béla dr., | nyugalmazott főgimnáziumi
tanár, az Alsófehérmegyei Történelmi, Régészeti és
Természettudományi Egyesület tiszteleti tagja és
múzeum-igazgatója, 1916. április hó 16-án, élete
74. évében Gyulafehérváron elhalálozott. A meg-
boldogult az Egyesületnek alapításától — 1886-
tól — fogva egyik legbuzgóbb tagja és alapítója,
az egyesületi múzeumnak megteremtője s gondo-
zója, a régészet terén hazai tudományosságunk
áldozatrakész és fáradhatatlan munkása, ideális lel-
kületű és igazán nemesen gondolkodó férfiú volt,
aki a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelő-
ségét is mint régészeti szakmegbizott meleg hű-
séggel, szeretettel és odaadással szolgálta. Évtize-
dekre kiterjedő gyakorlati munkássága mellett nagy
szorgalommal művelte az archaeologiai irodalmat,
munkatársa volt e folyóiratnak is és amíg életre
hozta a nagy jelentőségre emelkedett gyulafehér-
vári múzeumot, bőségesen alkotott oly műveket is,
amelyek emlékét maradandóvá teszik. Nevezetesebb
művei és értekezései : Három látogatás Apulumban
(1891—94); Alsófehér vármegye története a római
korban (1901); A régészet története Gyulafehér-
várt (1902) ; Marcus Ulpius Apollinaris emlékköve
(1909); Zeno sírkövéről (1910); Mucatra sírkövé-
ről Apulumban (1912); Római mennyezetek részletei
Apulumból (1912); Egy vörösréz-láda 1697-ből
(1896); Római emlékkövek Apulumból (1896);
Satir-szobrocska Apulumból (1909); Mellövet fel-
kötő Aphrodite Apulumból (1909); Jelentés a Colonia
Apulensis területén végzett ásatásokról (1912);
Római kőfeliratok Apulumból (1873—1902). Kristály-
tiszta jelleme s tevékeny és munkás élete példakép
szolgálhat nemzedékeknek, áldott emlékezetét pedig
hálával és tisztelettel övezi és ápolja az utódok
kegyelete. Nyugodjék békében az általa oly nagyon
szeretett Apulum megszentelt rögei alatt !
őre.
I Kugler Alajos,^ Sopron szab. kir. város érde-
mes főlevéltárosa, Sopron vármegye és Sopron szab.
kir. város egyesített múzeumának évtizedeken át
eredményesen munkálkodó főőre, f. évi június hó
i-én, élete 58. esztendejében hirtelen elhunyt. Áldás
emlékére !
Orosz
I Dr. Benze AdolfTj a székesfővárosi Városi Nyil-
vános Könyvtár nagytehetségű s példás szorgalmú
id. titkára, a csász. és kir. 32. gyalogezred tarta-
lékos zászlósa, ki hadiszolgálatra önként jelent-
 Hivatalos közlemények '175

kezett, 16 hónapi katonai szolgálat után a galicziai nem szakítva i p a r k o d t u n k a tanácsunk elé s z a b o t t
harcztéren 1916. május 11-én, ellenséges golyótól kötelességeket teljesíteni.
találva, élete 29. évében hősi halált halt. Holttestét E t e k i n t e t b e n nemes példával j á r t előttünk első
bajtársai a zagorcei t e m e t ő b e n temették el. Kegye- t u d . intézetünk, az akadémia.
lettel őrizzük emlékét. M i kezdetben, mint ezt utolsó tanácsülésünkön
jelentettem, korlátolt anyagi eszközökkel rendel-
I N a g y G y ö r g y | áll. elemi iskolai tanító, a maros- keztünk, most m á r az 1914. évi teljes b u d g e t k e r e -
vásárhelyi Székely Társaság helyettes könyvtárosa, tében dolgozhatunk.
aki t e e n d ő i t minden i d ő b e n lelkiismeretes buzgó- M u n k á s s á g u n k irányát természetesen a h á b o r ú
sággal látta el, a harczmezőn hazája és királya védel- által támasztott igényekhez alkalmazzuk és — mint
mében hősi halált halt. Áldás e m l é k é r e ! előterjesztésünkből látni méltóztatik — nemcsak a
sebesült katonák olvasmányokkal való ellátására
Adomány a Gömörmegyei Múzeum ré- szorítkozunk, d e a harczvonalra is el akarjuk kül-
szére. A Rimaszombati Takarékpénztár a G ö m ö r - deni könyvtárainkat. Nagyon kérem e t á r g y b a n
megyei M ú z e u m javára 10.000 koronás alapítványt t e e n d ő előterjesztéseink kegyes figyelembevételét.
tett olyanformán, h o g y az 1916. évtől kezdve évi 2. "Előadó előterjeszti az 1 9 1 5 / 1 6 . költségvetési
600 k o r o n á t tőkésít a múzeum czéljaira mindaddig, év első felére 1916. január 26-án kiutalt 3 4 . 0 0 0 K
míg ez az összeg kamatos-kamataival együtt a felhasználása t á r g y á b a n a n a g y m é l t . vallás- és k ö z -
20.000 koronát eléri. Ha azonban a múzeumnak oktatásügyi miniszter úrhoz már felterjesztett s a
érdeke úgy kívánná, h o g y ez összeg egyszerre miniszter úr Ő Excellentiája által j ó v á h a g y o t t k ö v e t -
folyósíttassék, akkor hajlandó az egész összeget is kező tervezetet :
bármikor kiadni. Az adomány e l s ő s o r b a n arra 1. Egyes könyvtárak pénzbeli segélyezésére f o r -
szolgál, h o g y segítségével a múzeumépület átalakí- d í t a n d ó 13.350 K. N e v e z e t e s e n :
tása legyen eszközölhető. Az átalakítás tervei készen a) B u d a p e s t e n :
vannak, a végrehajtást azonban az i d ő k ö z b e n kitört 1. S z a b a d Lyceum . . . . . . 7 5 ° K.
h á b o r ú meghiúsította és vele nagyrészt kiapadtak* I. Erzsébet-Népakadémia . . . 750 «
azok a források, amelyekre akkor számítottak. 3- Orsz. K ö z p . Kath. L e g é n y e g y l e t . . . 150 «
A jelenlegi adomány értéke tehát abban áll, h o g y 4- Vakok O r s z . kir. nevelő- és tan-
az elhalasztott, de a h á b o r ú után feltétlenül szük- intézete 300 «
séges építési munkálatok akadálytalan keresztül- 5- 111. ker. n é p - és iskolai k ö n y v t á r 200 «
vitelét biztosítja. S ő t remélhető az is, hogy az 6. VI. ker. n é p k ö n y v t á r e g y e s ü l e t . . . 200 «
áldozatkészségnek ez a nemes példája buzdítólag 7- V i l i . ker. ált. közjótékonysági e g y e -
f o g hatni a vármegye többi pénzintézeteire is és sület 200 «
arra fogja azokat bírni, h o g y hasonló alapítvány- 8. IX. ker. nép- és iskolai k ö n y v t á r 200 «
nyal tegyék neveiket a múzeum t ö r t é n e t é b e n és 9- X. ker. nép- és iskolai k ö n y v t á r 200 «
vele hazánk kultúrtörekvéseiben emlékezetesekké. 2950 K.
A vall. és k ö z o k t . m. kir. miniszter úr e magas b) Vidéken :
kultúrai érzékre valló adományáért meleg elisme- 1. Berzeviczei áll. el. iskola 100 K.
rését és köszönetét fejezte ki a Rimaszombati Taka- 2. Csíkszereda. Kath. főgimnázium . . . 500 «
rékpénztárnak. 150 «
3- Felka. T á t r a - M ú z e u m e g y e s ü l e t . . .
4- Gyoma. Községi n é p k ö n y v t á r 100 «
Az Országos Tanács 1916. márczius hó 5- G y ő r . N é p k ö n y v t á r e g y e s ü l e t 250 «
9~én tartott üléséből. M e g j e l e n t e k Wlassics Gyula 6. Hódmezővásárhely. Városi köz-
elnöklete a l a t t : Mihalik József előadó, gr. Jtpponyi könyvtár 1000 «
S á n d o r , Berzeviczy Albert, Clair Vilmos, Csánki 7- Kézdivásárhely. Kath. főgimnázium 500 «
Dezső, Terenczi Zoltán, Tilarszky N á n d o r , br. Tor- 8. K o m á r o m . Jókai Közművelődési
ster Gyula, Gulyás Pál, Tlavass Rezső, Jankovich Egyesület ... ... 300 «
G y ö r g y , Péterjfy Lajos, Petrovits Elek, J{adisics Jenő, 9- M a k ó . Városi n é p k ö n y v t á r . 200 «
Szabó Ervin, báró Szalay Imre, Szász Károly, gr. 10. N a g y b e c s k e r e k . T o r o n t á l v á r m . M a -
Teleki S á n d o r , Tőry Gusztáv tanácstagok és Sohár g y a r Közművelődési E g y e s ü l e t . . . 400 «
László pénztáros. 1 1. Nagykanizsa. Városi k ö z k ö n y v t á r
Távolmaradásukat kimentették : Bérezik Á r p á d , 10.000 K segély 111. részlete 2000 «
Buday László, F e j é r p a t a k y László, Gabányi János, 1 2. N a g y v á r a d . Városi közkönyvtár
Gyalui Farkas, H o r v á t h Ö d ö n , M a j o v s z k y Pál, M o l - 5 0 0 0 K 111. részlete 1000 «
nár Viktor, Scossa Dezső és Szmrecsányi Miklós '3- Pécs. Ingyenes N é p k ö n y v t á r - E g y e -
tanácstagok. sület 500 «
1. Elnök a tanácsülést a következő szavakkal '4- P o z s o n y . Toldy-Kör ... 350 «
nyitja meg : '5- Rákosszentmihály. Ref. egyház
Zajtalanul bár, de tevékenységünk fonalát meg könyvtára 200 «
 Hivatalos közlemények '176

16. S o p r o n . Városi k ö z k ö n y v t á r 10.000 32. E p e r j e s . S z é c h é n y i - K ö r k ö n y v t á r a .

K 11. r é s z l e t e ... ... ... IOOO K . 3 3 . Erzsébetfalva. O . T. 3 0 0 K.
17. Székelyudvarhely. K a t h . főgimná- 3 4 . E s z t e r g o m . O . T . 1000 K.
zium ... ... ... ... ... 500 « 35. É r k ö b ö l k ú t . O. T .
18. T e m e s v á r . Városi tanács 4 könyv- 36. Felka. Tátra M ú z e u m - E g y l e t .
tár r é s z é r e . . . . . . ... ... 800 « 37. F ü z e s a b o n y . O . T .
19. Temesvár-józsefvárosi P o l g . Olvasó- 38. Gyetva. F M K E .
egylet ... ... ... ... 500 « 39. G y o m a . Közs. n é p k ö n y v t á r .
10. Zalatnai áll. el. iskola . . . ... ... 50 « 40. G y ö n g y ö s . O. T . 2 0 0 0 K.
2 ) . Zilah. Ref. főgimnázium ... 500 « 41. Gyulafehérvár. O . T .
22. Zólyom. Városi k ö z k ö n y v t á r 3000 42. H a j d u d o r o g . O . T .
K 111. részlete ... . . . ... ... 500 « 4 3 . H a t v a n . O. T .
r 2.400 K. 44. Holies. F M K E .
a)—b) együtt ... 1 5 . 3 5 0 K. 4 5 . H o r g o s . O. T .
4 6 . Kaposvár. O . T .
2. Régibb könyvtárak kiegészítésére és pótlására 4 7 . Kálnógaráb. F M K E .
fordítandó 5 6 5 0 K. Nevezetesen : 48. Kecskemét. K ö z p o n t .
a) A sátoraljaújhelyi e l á r v e r e z e t t könyvtár vissza- 4 9 . Kiskunhalas. O. T .
váltására 6 0 0 K. 50. Kispest. O. T .
b) A könyvtáraink részére j á r ó Vasárnapi K ö n y v 51. Kisszeben. S z é c h é n y i - K ö r .
előfizetésére 6 2 4 K. «2. Kolozsvár. M Á V altisztikör. E M K E .
c) 100 d b régibb n é p k ö n y v t á r kiegészítésére 53. « E M K E cs. és kir. csapatkórház.
szolgáló s e g y e n k i n t 44 K é r t é k ű , a jelenlegi világ- 54. K o m á r o m . D K E - n é p k ö n y v t á r .
háborúról t á j é k o z t a t ó k ö n y v s o r o z a t beszerzésére 55. « Jókai-egyesület.
4000 K. 56. K ö r m ö c z b á n y a . O . T .
E 44 K k ö n y v a d o m á n y b a n a következő k ö n y v - 57. L e l é d . F M K E .
tárak részesítendők : 58. Liptószentmiklós. O . T .
1. Ajka. O . T . 59. L i p t ó u j v á r . O . T.
2. Alsóboldogfalva. E M K E . 60. L ő c s e . O. T .
3. Alsókubin. O. T . 61. M a g y a r r é t f a l u . Julián-könyvtár.
4. A r a d - S é g a . O. T. 62. M a k ó . D M K E - n é p k ö n y . v t á r .
5. Balatonalmádi. O. T . 63. « D M K E ifjúsági könyvtár.
6. Barcs. O . T . 64. M a r o s v á s á r h e l y . E M K E - h o n v é d k ö n y v t á r .
7. Besztercze. Emke cs. és k í r . csapatkórház. 65. M e d g y e s e g y h á z a . O. T .
8. Békéscsaba. Központ. 66. M e z ő k e r e s z t e s . O . T .
9. Bicske. O . T . 67. M i s k o l c z . O. T .
10. Boksánbánya. Könyvtár- és múzeumegylet. 68. M ó r . D K E .
1 1. Boldog. O . T . 69. N a g y b á n y a - V e r e s v í z . O . T .
12. Brassó-Bolgárszeg. E M K E . 70. Nagykanizsa. O. T. 2 0 0 0 K.
13. Bród. O . T . 71. N a g y s z e b e n . O. T .
14. Budapest. K o r o n a ő r s é g . 72. N a g y s z o m b a t . Orsz. Vasutasszövetség.
15. « 1. ált. k ö z j ó t é k o n y s á g i egyesület. 73. N a g y v á r a d - Ú j v á r o s . Őr-utczai fiúisk.
16. « Budai Közművelődési Kör. 74. « Váralja. Sáncz-utczai fiúisk.
17. « 111. ker. n é p k ö n y v t á r . 7 5 — 7 6 . Nyitra. F M K E elnöksége.
18. « ]11. ker. ev. e g y h á z könyvtára. 77. Orczyfalva. O. T .
19. « Szocziális missió-társulat. 78. Pancsova. O. T . 1000 K.
20. « V I . ker. n é p k ö n y v t á r . 79. P é c s . K ö z p o n t .
21. « V a k o k a t g y á m o l í t ó orsz. egylet. 80. « Városi kórház.
22. « V I I . Orsz. k ö z p o n t i katholikus 81. « Zsolnay-gyár.
legényegylet. 82. P ó l a . Cs. és kir. tüzériskola. A d r i a - h a j ó .
23. Budapest. E r z s é b e t - N é p a k a d é m i a . 83. « Cs. és kir. legénységi könyvtár. S t e p h a -
24. « V11J. ker. M u n k á s - O t t h o n . nie-hajó.
25. « X. ker. nép- és iskolai könyvtár. 84. P o z s o n y . H o n v é d f o g h á z .
26. Csáktornya. D . K. E . 85. Ráczalmás. O. T .
27. Csernátfalu. O . T . 86. Rábatamási. O. T .
28. D e b r e c z e n - H o m o k k e r t . O. T . 87. Resiczabánya. D M K E .
29. « Ipariskolai t a n o n c z o t t h o n . 88. Rétfalu. O. T.
30. Dés. O. T . vármegyei k ö z k ó r h á z . 89. Szakolcza. O. T .
3 1. Eger. O. T . tjo. S z e g e d . Vakok intézete.
 Hivatalos közlemények '73

91. Székelyhíd. O. T. jutalmak szétosztása t á r g y á b a n készített következő

92. Temesvár-Erzsébetváros. javaslatot:
93. « Gyárváros. F e d e z e t : 3 0 0 0 K.
94. « Józsefváros. ]. Közvetlenül a d a n d ó jutalmak:
9 5 . Ú j p e s t . O. T .
1. B a j a . ( B á c s - B o d r o g vm.) V á g ó Rezső
96. Ungvár. O . T.
kath. főgimn. tanár ___ . . . 100 K.
97. Vácz. O. T.
2. B é k é s c s a b a - K ö z p o n t . C h r i s t i á n G y ö r g y
98. Várdotfalva. E M K E .
közs. könyvtárfelügyelő ... ... ... 100 «
9 9 . Világos. Áll. el. isk.
3. B u d a p e s t , VI. ker. n é p k ö n y v t á r S z a t h -
100. Z á g r á b . M a g y a r T á r s a s k ö r .
m á r y János főv. t a n í t ó ... ... ... 100 «
3. M i k s z á t h Kálmán műveinek jubileumi k i a d á -
4. C s e n g ő d . G a z d a k ö r . S á r o s y Benjamin
sából a M ú z e u m o k és K ö n y v t á r a k O r s z á g o s T a n á -
asztalosmester .__ 50 «
csát megillető p é l d á n y o k vételárának t ö r l e s z t é s é r e
5. C s i k s z e n t g y ö r g y , F ü s t ö s S á n d o r r. k.
5 0 0 0 K.
tanító... ... ... ... ... ... ___ 50 «
4. 50 d b , e g y e n k i n t 176 K é r t é k ű s z ó r a k o z t a t ó
6. D é s . R u d o l f - k ó r h á z . D e b r e c z e n i Ká-
k ö n y v s o r o z a t b e s z e r z é s é r e 8 0 0 0 K.
r o l y kórházi ellenőr . . . ... ... ... jo «
E z ö t v e n s o r o z a t b ó l >5 F ö l d v á r y Emma ú r h ö l g y
7. K u n s z e n t m á r t o n . K a t h . Kör. Cseuz
közvetítésével a k ö v e t k e z ő h a d i k ó r h á z a k b a n n y e r n e
M á t y á s áll. t a n í t ó ... ... ... ... 50 «
elhelyezést :
8. Nagykanizsa. V a s u t a s s z ö v e t s é g . P r i k -
1. R o k k a n t a k k ó r h á z a . B u d a p e s t . V)., Váczi-út 5 7 .
kel József p á l y a m e s t e r ... ... ... 50 «
2. « « « Szegényház - u.
9. Nagybecskerek. Torontálm. Közműv.
és J u r á n y i - u . sarok.
E g y e s . Jeszenszky N á n d o r ev. leik 100 «
3. R o k k a n t a k k ó r h á z a . B u d a p e s t , C s á s z á r f ü r d ő .
10. O r o s z v é g . K e c s e t h y Gyula i g . - t a n . 50 «
4. « « « Óbuda, Lajos-u.
11. Pazdics. M o l n á r G y u l a áll. t a n í t ó . . . 50 «
5. « « « VI., Bajza-utczai
12. S e l m e c z b á n y a . G o n d a József v. d í j n o k 90 «
Benczur-telep.
13. T á p é . (Csongrád vm.) Á b r a h á m J. i g . -
6. Kat. ü d ü l ő k k ó r h á z a . B u d a p e s t , L a u d o n - k a -
t a n í t ó ___ . . . . . . ... ... ... ... 50 «
szárnya. T i m ó t - u . és G u b a c s i - ú t sarok.
14. Temesvár. J ó z s e f v . p o l g . o l v a s ó e g y l e t .
7 . Z i t a - k ó r h á z . B u d a p e s t , IX., Gyáli-út.
Oaska G y ö r g y n y . t a n í t ó . . . . . . ... 100 «
8. Rokkantak k ó r h á z a . B u d a p e s t , T a v a s z m e z ő -
ÍJ. T e m e s v á r . ( E r z s é b e t v á r o s ) Lindner
utcza.
N á n d o r közs. t a n í t ó . . . ... ... __. 100 «
9 . R o k k a n t a k k ó r h á z a . B u d a p e s t , 1]., G y o r s -
16. V e r e s p a t a k . V á r a d y M e n y h é r t i g . - t a n . 50 «
kocsi-u., F o r g á c h - l a k t a n y a .
17. Z á g r á b . M a g y a r T á r s a s k ö r ___ . . . 360 «
10. X V I ] . sz. helyőrségi k ó r h á z . B u d a p e s t , ].,
Alkotás-u. 1 500 K.
i ) . R o k k a n t iskola. B u d a p e s t , V., P o z s o n y i - ú t . ]]. A D. M . K. E . ú t j á n a d a n d ó jutalmak :
(Berecz Gyula kir. t a n . czimén). 1. D e t t a . Déváid B á l i n t ... 50 K.
1 2. N á d a s d y - l a k t a n y a . B u d a p e s t , IX., G r . H a l l e r - u . 2. Palánka. Z a k k a y A l a d á r p o l g . isk.
( F t . K ö h l e r lazarista-atya czimén). igazg ... ... ... ... ... 501 «
13. M á r i a - V a l é r i a - k ó r h á z . B u d a p e s t , ]X., Külső 3. S z e g e d . K ö z p o n t . S c h e r m a n n M a r i s k a
Ullői-út. ( F t . K ö h l e r lazarista-atya czimén). könyvtáros... ... 100 «
14 F e h é r - kereszt katonai k ó r h á z . Budapest, 4 . S z e g e d . K ö z p o n t . F a r a g ó Ilona k ö n y v -
lllés-utcza. táros ... ... ... ... ... 501 «
15. A u g u s z t a - k ó r h á z . B u d a p e s t , X., P o n g r á c z - ú t . 5. Titel. Jánossy F e r e n c z n é ó v ó n ő . . . 50 «
E g y s o r o z a t a tolmeini F e r e n c z F e r d i n á n d nevét 300 K.
viselő 19. sz. cs. és kir. g y a l o g e z r e d n e k k ü l d e n d ő , ]]]. A D . K. E . ú t j á n a d a n d ó j u t a l m a k :
t i z e n k e t t ő a 11. h a d s e r e g v ö r ö s k e r e s z t - o s z t á l y á n a k 1. A r a n y o s . V i z v á r y V i l m o s i g . - t a n í t ó . . . j o K.
ama h a d i k ó r h á z a i b a n h e l y e z e n d ő el, melyek czimét 2. Balatonalmádi. R ó n a y Károly ig._._ 50 «
S i m o n E l e m é r f ő m e g b i z o t t k é s ő b b fogja a T a n á c s - 3. Haraszti. P o z s á r József tanító . . . ... 50 «
csal közölni. E s o r o z a t o k M i k s z á t h m ű v e i n e k 1 — 1 4. M o s o n . Holler János tanító... ... 50 «
sorozatával is k i e g é s z í t e n d ő k . A még f e n n m a r a d ó 5 . Veszprém. P e t ő f i - K ö r . T i s z i n g e r Ká-
22 s o r o z a t a h a d v e z e t ő s é g ú t j á n a f r o n t o k r a f o g r o l y kezelő ... ... 50 «
k ü l d e t n i . A Tanács e javaslatot e l f o g a d j a g r ó f
Teleki S á n d o r n a k azzal a módosításával, h o g y a 1
Zakkay A. az O r s z . T a n á c s h o z i n t é z e t t leve-
f r o n t r a szánt 22 k ö n y v t á r közül e g y - e g y L a i b a c h b a l é b e n , hazafias k ö t e l e s s é g é n e k ismervén a n é p -
az ]. sz. h o n v é d k ó r h á z n a k s a P e t t a u melletti k ö n y v t á r i ü g y e t díjtalanul szolgálni, l e m o n d o t t a
S t e r n t h a l b a n lévő h a d i k ó r h á z n a k k ü l d e n d ő . j u t a l o m r ó l . Az 5 0 K - t az O r s z . Tanács F a r a g ó
3. Előadó előterjeszti az 1915/16. költségvetési Ilona szegedi k ö n y v t á r o s j u t a l m á h o z csatolta, aki
év első felére f o l y ó s í t o t t 3 0 0 0 K k ö n y v t á r k e z e l ő i ezzel 100 K j u t a l m a t n y e r t . Szerk-

J
3
218 Hivatalos közlemények

6. Veszprém. Petőfi-Kör. Hencz János 9. Vll). ker. ált. közjót, egyesület... 200 K.
kezelő... . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 K 10. IX. ker. nép- és iskolai könyvtár 200 «
300 K. 1 1. X. ker. nép- és iskolai könyvtár 200 «
IV. Az E. M. K. E. útján adandó jutalmak : 12. Orsz. Központi Kath. Legényegylet 150 «
1. Brassó-Bologna. Nagy Gyula áll. ig.- 3950 K.
tanító... . . . . . . ... ... 50 K. C) Vidéki könyvtáraknak és egyesületeknek adandó
1. Mezőzáh. Pintér Lajos áll. tanító 50 « segélyek :
3. Nagyölves. Simon Károly áll. ig.-tan. 50 « 1. Balatonszabadi. Gyermekszanató-
4. Olthéviz. Tákos Bál int áll. tanító 50 « rium ... 300 K.
5. Szék. Bencze Károly áll. ig.-tanító 50 « 2. Berzevicze. Ali. el. iskola ... 100 «
6. Tacs. Zsigmond Albert áll. tanító . . . 50 « 3. Budakeszi. Erzsébet királyné tüdő-
300 K. beteg-szanatórium... . . . . . . . . . 500 «
V. A F. M. K. E. útján adandó jutalmak : 4. Csíkszereda. R. kath. főgimnázium 500 «
1. Garampéteri. Kindernay Béla kör- 5. Eperjes. Széchényi-Kör ... 1000 «
jegyző ... ... ... ... ... ... 50 « 6. Felka. Tátra Múzeum - Egyesület
2. Hontszántó. Nedeczky Ferencz kath. könyvtára ... ... ... ... ... 150 «
tanító 50 K. 7. Gyoma. Közs. népkönyvtár 100 «
3. Nyitra. Liptovszky Irma s. kezelő 100 « 8. Győr. Népkönyvtár-Egyesület . . . 250 «
4. Tornócz. Patkós Balázs körjegyző . . . 50 « 9. Hódmezővásárhely. Városi köz-
5. Pöstyén. Daday Jenő h. polg. isk. könyvtár ... 1000 «
igazgató 50 « 10. Kassa. Abaujtornamegyei és Kassai
300 K. Közműv. Egyesület ... ... ... 500 «
VI. A Julián-Egyesület útján adandó jutalmak : 1 1. Kecskemét. Városi népkönyvtár 150 «
1. Csákovce. Ridlinger Mátyás ig.-tanító 50 K. 12. Kézdivásárhely. R. k. főgimnázium 500 «
2. Nagypiszanica. Maximovics Blanka tan. 100 « 13. Komárom. Jókai-Egyesület... . . . 300 «
3. Pasián. Nóvák Frigyes ig.-tanító . . . 100 « 14. Makó. Városi népkönyvtár . . . 200 «
4. Szlatina. Özv. Kristófin Győzőné tan. 50 « 15. Marosvásárhely. Építő Iparosok
Szövetsége Társasköre... 1400 «
300 K.
1 6. Miskolcz. Vakokat Gyámolító Orsz.
Tudomásul szolgál.
Egylet fiókja... . . . ... 250 «
4. "Előadó ismerteti az 1915/16. költségvetési év
17. Nagybecskerek. Torontálvm. Közm.
11. felére szolgáló javadalom teljes összegének fel-
Egyesület ... ... ... ... ... 600 «
használása tárgyában kidolgozott következő javas-
18. Nagykanizsa. Városi közkönyvtár.
latot :
10.000 K segély 4. részlete.__ 2000 <c
Jl) Az Orsz. Közművelődési Egyesületeknek
19. Nagyvárad. Városi közkönyvtár.
adandó segélyek : 5000 K segély 4. részlete 1000 «
1. DKE (a kezelési költségek összege 20. Pécs. Ingyenes Népkönyvtár-Egye-
némileg több mint io°/o) 2500 K. sület ... ... ... ... ... 500 «
2. DMKE (a kezelési költségek ösz- 21. Pozsony. Toldy-Kör... . . . . . . 350 «
szege nincs io°/o) ... ... ... 2500 « 22. Sopron. Városi közkönyvtár. 10.000
3. EMKE (a kezelési költségek ösz- K 3. részlete ... ... ... ... 2000 «
szege 6-65°/o) — 2500 « 23. Szeged. Kath. Nővédő Egyesület 200 «
4. FMKE (a kezelési költségek ösz- 24. Székelyudvarhely. Róm. kath. fő-
szege nem egész 1 o°/o) — — 2500 « gimnázium . . . . . . ... . . . . . . 500 «
5. Uránia (a kezelési költségek ösz- 25. Temesvár. Városi tanács, 4 könyv-
szege nem egész io®/o) 2500 « tárra . . . . . . . . . ... . . . . . . 800 «
1 2.500 K. 26. Temesvár-Józsefvárosi polg. olvasó-
B) Budapesti könyvtáraknak és egyesületeknek egylet . . . . . . . . . ... . _ . . . 500 «
adandó segélyek : 27. Tiszafüred. Múzeum- és könyvtár-
1. Szabad Lyceum . . . . . . . . . . . . 750 K. egylet . . . . . . . . . ... . . . . . . 250 «
2. Erzsébet-Népakadémia . . . . . . 750 « 28. Újvidék. DMKE-könyvtár ... 250 «
3. Országos Magyar Iskola-Egyesület 500 « 29. Zilah. Ev. ref. főgimnázium 500 «
4. Vakok orsz. kir. nevelő- és tan- 30. Zólyom. Városi könyvtár. 3000 K
intézete... . . . . . . . . . ... 300 « segély 4. részlete... ... ... 500 «
5. Vakokat gyámolító orsz. egyesület 300 « 1 7.1 50 K.
6. 111. ker. ág. ev. egyház népkönyv- Ti) Horvát-Szlavonországban :
tára ... ... ... 200 « Zágráb. Magyar Társaskör... . . . . . . 500 K.
7. 111. ker. nép- és iskolai könyvtár 200 « 11. A Népkönyvtári Czímjegyzék
8. VI. ker. nép- és iskolai könyvtár 200 « 11. pótfüzetére . . . . . . . . . ... . . . 5000 K
 hivatalos
(10 ív kinyomatása 1500 példány-
ban á 180 K ... 1800K — f.
2 ív mutató 1500 példányban
á 231-10 K ... ... ... ... 462 K 40 f.
Boríték ... . . . 42 K — f.
Fűzés á 1000 ív 4'25 K (10.000 ív) 76 K 50 f.
Korrektura s esetleges papiráremel-
kedés költségeire kb ... 259 K 10 f.
Birálati díjakra ... ... ... ... 1400 K — f.
Szerkesztő díja 80 K ívenként 960 K.)
III. Mikszáth Kálmán művei jubi-
leumi kiadása vételárának törlesztésére,
3. részi. ... 5000 K.
IV. A Vasárnapi Könyv előfizeté-
sére és szétküldésére 1916. 1. felében 350 K.
V. Száz, egyenként 55 K értékű
háborús irodalmi sorozat népkönyv-
táraink kiegészítésére (á 1 o°/o kedvez-
ménynyel szorozatonkint 50 K)___ 5000 K.
VI. Száz, egyenként 198 K értékű
háborús és szépirodalmi sorozat hadba-
vonult és kórházban ápolt katonáknak
(a 1 o°/o kedvezménynyel sorozatonkint
180 K)__ ... ... ... ... 18.000 K.
VII. Szállítási költségekre 550 K.
Vili. Könyvtárkezelők jutalmazására 3000 K.
A Tanács a tervezetet változatlanul elfogadja s azt
jóváhagyás végett a vall. és közokt. miniszter úr
elé terjeszteni határozza.
5. "Elnök javaslatára a Tanács kimondja, hogy az
1916/17. évi költségvetési évben is ragaszkodik az
1914/5. költségvetésben megállapított javadalom
teljes összegéhez s az összeg kiutalványozása érde-
kében az 1916/7. év 11. felére szolgáló javadalom
felhasználása tárgyában kidolgozott tervezet felter-
jesztése kapcsán javaslatot intéz a nmélt. miniszter
úrhoz.
6. Előadó jelenti, hogy az Orsz. Hadsegélyző
Bizottság könyvtári albizottsága a Tanács meg-
keresése és sürgetése daczára mindezideig nem kül-
dött kimutatást a rendelkezésére bocsátott 1000
Mikszáth-kötet szétosztásáról. Szabó Ervin meg-
ígéri, hogy a felszólításnak, melyet nem kapott
kézhez, eleget fog tenni. Tudomásul szolgál.
7. Előadó jelenti, hogy az 1915. jún. 2-án tar-
tott tanácsülés óta a sebesültek olvasmányokkal
való ellátása dolgában folytatott akcziónkban a kö-
vetkező újabb mozzanatok merültek fel :
1. Mikszáth 7(álmán munkáinak jubiláris kiadá-
sából 50 sorozatot, vagyis 1000 kötetet az Orsz.
Hadsegélyző Bizottság 111. (könyvtári) alosztályá-
nak bocsátottunk rendelkezésére.
Ugyan e kiadvány 4 példányát a Soproni Városi
Könyvtárban helyeztük el, 2 példányt pedig a
DMKE központi könyvtárába juttattunk. 109 pél-
dányt küldtünk szét fennhatóságunk alá tartozó 109
népkönyvtárnak, melyeket a sebesültek fokozottabb
mértékben vettek igénybe, továbbá 10—10 pél-
dányt kapott szétosztás végett a DKE, EMKE és
közlemények
FMKE, míg a DMKE 7 példányt kapott. 48 pél-
dány még rendelkezésre áll ; ebből kettőt a pólai
hadihajók legénységi könyvtárainak hozunk javas-
latba. Marad szétosztásra : 46 példány ä 20 kötet.
2. Gyóni Géza: Lengyel mezőkön, tábortűz mel-
lett cz. verskötetéből megvásárolt 200 példányt még
m. év június havában 107 oly könyvtárunk közt
osztottuk szét, egy vagy több példányban, melye-
ket a sebesültek fokozottabb mértékben vettek
igénybe.
3. Ortutay István : József főherczeg élete cz.
művéből még rendelkezésre állott 440 példány szét-
osztását mult évi július hó 24-én kezdettük meg a
fennhatóságunk alá tartozó könyvtárak között.
4. Az 1914/15. költségvetési év első felére java-
dalmunkból kiutalt 10.000 K-ból, mint m. év jún.
2-iki ülésünkön jelentettük, 1256 K maradt fenn s
ez összegen az ülés határozatából kifolyólag szép-
irodalmi és ismeretterjesztő könyvsorozatot vásá-
roltunk a Révész-utczai rokkant katonákat ápoló
kórház részére. Ez 1256 K összegen összesen
1381 K 10 f értékű könyvanyagot szereztünk be,
melyet megfelelően bekötve 1915. évi augusztus
hó 1 o-én vett át hivatalos helyiségünkben a Révész-
utczai Vörös-kereszt hadikórház kiküldöttje. Ezen-
kívül a Tanács központi szükségletei fedezésére
szolgáló tételeknél eszközölt megtakarításokból be-
szereztük :
1. Szász Béla Háborús versek cz. fü-
zetét 200 példányban 100 K-ért.
2. A Közjótékonysági Egyesület ki-
adásában megjelent Háború és a jövő
cz. kiadványt 50 példányban ... . . . 300 K-ért.
3. Wlassics Tibor Világok tusáján cz.
háborús verskötetét 400 példányban 400 K-ért.
Ezek szétosztása most folyik. Tudomásul szolgál.
8. Előadó jelenti, hogy a háború folyamán, az
eddig beérkezett jelentések szerint, a következő
könyvtárak semmisültek meg vagy váltak használ-
hatatlanná :
1. Eszék (Verőcze m.) 1000 K-s Jul.-Egyes.
(1907.) (Kolerás betegek vannak az épületben).
2. Hrtkovci (Szerém m.) 500 K Jul,-Egyes. (1906.)
(Szerb betöréskor elégett).
3. Nikinczi (Szerém m.) 500 K Jul.-Egyes. (1906.)
(Szerb betörés által elpusztult).
4. A brckaiból hiányzik 151 kötet. (Julián-Egyes.
1000 K 1912.)
5. Sárosból sok jelentés nem érkezett be, de
tudomás szerint itt több könyvtár elpusztult.
6. Máramarosmegyéből 2 jelentés nem jött be
(Borsa, Huszt). Tudomásul szolgál azzal, hogy ez
elpusztult könyvtárak alkalmas időben pótlandók
lesznek.
9. Havass Rezső megemlíti, hogy a zólyomi vár
meg nem tekinthető, mert az abba vezető út igen
rossz állapotban van. Indítványára a Tanács elhatá-
rozza, hogy e körülményre felhívja a Műemlékek
Orsz. Bizottsága figyelmét s felkéri, hogy a mű-
2 3 -
218
Hivatalos közlemények

emlékek hozzáférhetővé tételét az o d a v e z e t ő út 9. A V i l i . ker. ált. közjótékonysági

jókarba hozatalával r e n d e l j e el. egyesületnek... . . . . . . . . . . . . 200 K.
10. P é t e r f f y Lajos felhívja a Tanács figyelmét a 1 o. A IX. ker. nép- és iskolai könyv-
hadifogságba esett m a g y a r o k r a , akik olvasmányok tárnak . . . ... ... ... ... 200 «
nélkül szűkölködnek. Csupán Szibéria egyetlen 11. A X. ker. nép- és iskolai könyv-
f o g o l y t á b o r á b a n 2 0 0 0 magyar h a d i f o g o l y van. Jó tárnak . . . . . . ... ... ... ... 200 «
volna ide a tiencsini konzulátus útján olvasmányokat 12. Az orsz. közp. k a t h . l e g é n y e g y e -
küldeni. Szász Károly felhívja a figyelmet arra a sületnek ... ... ... ... ... 150 «
körülményre, h o g y az ellenséges o r s z á g o k b a csu- 3.950 K.
pán a h á b o r ú kitörése előtti évekből való könyvek
küldhetők s h o g y az akcziót a Darányi Ignácz C) Vidéki könyvtáraknak és e g y e s ü l e t e k n e k :
elnöklete alatt m ű k ö d ő hadifoglyokat gyámolító 1. 'Balatonszabadi. G y e r m e k s z a n a t . . . . 300 K.
bizottság bevonásával kellene megvalósítani. A Ta- 2. Berzevicze. Áll. el. iskola . . . . . . 100 «
nács P é t e r f f y és S z á s z javaslatait magáévá téve fel- 3. Budakeszi. E r z s é b e t királyné t ü d ő -
hatalmazza előadót, h o g y a Tanács k ö z p o n t i szük- beteg-szanatórium 500 «
ségleteire szolgáló javadalomnál elérhető megtakarí- 4. Csíkszereda. Róm. k a t h . főgimná-
tások terhére n é h á n y száz kötet olvasmányt besze- zium ... ... ... ... ... ... 500 «
rezzen s azokat h a d i f o g s á g b a j u t o t t katonáinkhoz 5. Eperjes. S z é c h é n y i - K ö r ... ... 1.000 «
a kijelölt úton eljuttassa. 6. Telka. T á t r a - E g y e s ü l e t könyvtára 150 «
1 1. Elnök a j e g y z ő k ö n y v hitelesítésére g r . Ap- 7. Gyoma. Közs. n é p k ö n y v t á r . . . . . . 100 «
ponyi S á n d o r és Csánki Dezső tanácstagokat kéri fel. 8. Győr. N é p k ö n y v t á r - E g y e s ü l e t ... 250 «
9. Hódmezővásárhely . V á r o s i közkönyv-
Jlz Orsz. Tanács hatáskörébe tartozó nép- tár ... ... ... ... ... 1.000 «
könyvtárak és a népkönyvtárak felállításával fog- 10. J^assa. A b a u j - T o r n a m e g y e i és Kassai
lalkozó intézményeknek az 1915/16. év második Közműv. E g y e s . 500 <c
felében, vagyis az 1916. év január i - é t ő l június 11. J^ecskemét. Városi n é p k ö n y v t á r . . . 150 «
hó 30-áig t e r j e d ő i d ő r e szóló állami segélyezésére 12. J^ézdivásárhely. Róm. kath. f ő g i m -
v o n a t k o z ó javaslatát az Orsz. Tanács 1916. márcz. názium . . . . . . ... ... ... ... 500 «
h ó 21-én 87. szám alatt terjesztette fel jóváhagyás 13. Idomárom. J ó k a i - E g y e s ü l e t . . . . . . 300 «
végett a vall. és k ö z o k t . m. kir. miniszter ú r h o z , 14. Makó. Városi n é p k ö n y v t á r . . . ... 200 «
aki az Orsz. Tanács javaslatát 1916. május 20-án 15. Marosvásárhely. Építő Iparosok
kelt 37.472/III. számú leiratában változatlanul elfo- Szövetsége T á r s a s k ö r e . . . . . . ... 1.400 «
gadván, a javaslatba hozott állami segélyeket a 1 6. Miskolcz. V a k o k a t Gyámolító O r s z .
következőkben u t a l v á n y o z t a . Egylet fiókja ... ... ... ... 250 «
1. Pénzbeli segélyekre fordítandó : 34.100 7f. 17. agybecskerek- T o r o n t á l v á r m . K ö z -
műv. E g y e s . 600 «
Nevezetesen :
18. Nagykanizsa. Városi közkönyvtár.
A) Az Orsz. K ö z m ű v e l ő d é s i E g y e s ü l e t e k n e k : 10.000 K segély 4. részlete ... 2.000 «
1. A DKE-nek 2.500 K. 19. Nagyvárad. Városi közkönyvtár.
2. A DMKE-nek 2.500 « 5 0 0 0 K segély 4. részlete . . . . . . 1.000 «
3. Az E M K E - n e k 2.500 « 20. Pécs. Ingyenes N é p k ö n y v t á r - E g y e -
4. A FMKE-nek ... ... ... ... 2.500 « sület ... 500 cc
5. Az Uránia T u d . Egyesületnek ... 2.500 « 21. Pozsony. T o l d y - K ö r . . . . . . ... 350 «
1 2.500 K. 22. Sopron. Városi közkönyvtár 10.000
K 3. r é s z l e t e . . . . . . . . . . . . . . . 2.000 «
B) A budapesti könyvtáraknak é s e g y e s ü l e t e k n e k : 23. Szeged. K a t h . N ő v é d ő E g y e s ü l e t 200 «
1. A Szabad L y c e u m n a k . . . . . . . . . 7 5 0 K. 24. Székelyudvarhely. Róm. kath. f ő -
2. Az E r z s é b e t - N é p a k a d é m i á n a k ... 750 « gimnázium . . . . . . . . . . . . 500 «
3. Az Orsz. M a g y . Iskolaegyesületnek 500 « 25. Temesvár. Városi tanács 4 k ö n y v -
4. A vakok orsz. kir. nevelő- és t a n - tárra ... ... ... ... ... ... 800 «
intézetének ... ... 300 « 26. Temesvár. Józsefvárosi polg. olvasó-
5. A vakokat g y á m o l í t ó orsz. e g y e - egylet . . . ... ... ... 500 «
sületnek... . . . . . . . . . . . . . . . 300 « 27. Tiszafüred. M ú z e u m - és k ö n y v t á r -
6. A 111. k e r . á g . ev. egyház n é p - egylet . . . . . . . . . 250 «
könyvtárának ... 200 « 28. "Újvidék- D M K E - k ö n y v t á r . . . . . . 250 «
7. A 111. ker. n é p - és iskolai k ö n y v - 29. Zilah. Ev. rev. főgimnázium ... 500 «
tárnak 200 « 30. Zólyom. Városi k ö z k ö n y v t á r . 3 0 0 0
8. A VI. k e r . n é p - és iskolai k ö n y v - K segély 4. részi. ... ... ... 500 «
tárnak ... 200 « 17.1 50 K.
 Hivatalos közlemények '77
D) H o r v á t - S z l a v o n o r s z á g b a n : Tanácsa előtt a katonáink érdekében kifejtett szeretet-
Zágráb. Magyar Társaskör... ... 500 K. teljes gondoskodásért hálás köszönetem kifejezését.
11. A Népkönyvtári Czimjegyzék Tisza, v
77. pótkötetének költségeire ... ... 5.000 « «A folyó évi április hó 14-én kelt 144. számú
I]]. Mikszáth 7{. művei jubiláris nagybecsű átiratával a harezban megsebesült, meg-
kiadása vételárának törlesztésére, 3. részi. j.ooo « betegedett és fogságba esett katonáknak könyvekkel
IV. A «Vasárnapi T^önyv» előfize- való ellátása tárgyában készített összeállítást a leg-
tésére és szétküldésére az 1 9 1 6 . év első nagyobb érdeklődéssel tanulmányoztam. Midőn egy-
felében... ... ... ... 350 « részt örömömnek adok kifejezést azért az önzetlen,
V . Száz, egyenként 5 5 7£ értékű há- hazafias munkálkodásért, melyet a Tanács katonáink
borús irodalmi sorozatra, a népkönyv- érdekében kifejtett, egyben kérem legőszintébb köszö-
tárak kiegészítésére (a 10% kedvez- netemet fogadni a nemcsak sok fáradsággal, de te-
ménynyel sorozatonként 50 K)... . . . 5.000 « temes anyagi áldozattal is járó jótékony akczióért,
V I . Száz, egyenként 198 7\ értékű mely katonáink lelkületére, erős meggyőződésem
háborús és szépirodalmi sorozatra hadba- szerint, a legüdvösebb hatással van. Hazai.»
vonult és kórházakban ápolt katonáink «Őszinte közönettel vettem Nagyméltóságod f. é.
részére (a 10% kedvezménynyel soro- ápr. hó 14-én 144. sz. a. kelt nagybecsű értesítése
zatonként 180 K) ... 18.000 « kapcsán a Múzeumok és Könyvtárak Országos
V ] l . Szállítási költségekre ... ... 550 « Tanácsa kétévi működéséről szóló összefoglaló jelen-
V i l i . J^önyv tár kezelők jutalmazására 3.000 « tést és igazi hálával tartozom Nagyméltóságodnak,
hogy e jelentés megküldésével nekem az ott kifejtett
Három elismerő-irat. Wlassics Gyula, az Orsz. emberbaráti és kulturális szolgálat teljesebb meg-
Tanács elnöke, gróf Tisza István m. kir. miniszter- ismerésére módot és alkalmat adni kegyeskedett.
elnököt, Jankovich Gyula vall. és közokt. m. kir. T^irchner.»
minisztert, báró Hazai Samu m. kir. honvédelmi
minisztert és J^irchner Hermann es. és kir. altábor- Hazánk halrajzi adatainak gyűjtése. Az
nagyot, a m. kir. honvédelmi minisztérium Had- Országos Halászati Egyesület (Budapest, V . , U g y n ö k -
segélyző Hivatalának vezetőjét, kimerítően tájékoz- utcza 19. sz.) 1916. évi február 16-án tartott évi
tatta az Országos Tanács kétévi működésének főkép rendes közgyűlésén elhatározta, hogy a halászat
ama mozzanatairól, amelyeket a Tanács a sebesült és gazdasági szempontból való fejlesztése érdekében a
fogságba esett katonáknak s hareztéren küzdő fiaink- Magyarország halrajzának felderítésére irányuló
nak olvasmányokkal való ellátása ügyében a háború munkát megindítja. Minthogy bizonyos, hogy az
kezdete óta kifejtett s amely mozzanatokról, az Orsz, egész országra kiterjedő adatgyűjtésnek a közgaz-
Tanács egyéb munkásságának ecsetelésével, folyó- dasági mellett meglesz a maga tudományos és kultu-
iratunk jelen füzetében is bőséges ismertetést adunk. rális jelentősége is, melegen ajánljuk a Halászati
Gróf Tisza István miniszterelnök f. é. május 1 i-én, Egyesület e törekvését a vidéki múzeumok természet-
b. Hazai S. honvédelmi miniszter, május 3-án J(irch- rajzi osztályainak figyelmébe. A kitűzött feladat
ner H. altábornagy pedig május 5-én Wlassics megoldása tekintetében igon fontos a megbízható
Gyula elnökhöz intézett irataikban a következőkben helyi gyűjtemények létesítése. Különösen a neve-
ismerték el s köszönték meg az Orsz. Tanács eme zetesebb halasvizeink mentén fekvő múzeumok vol-
munkálkodását: nának ilyen gyűjtemények létesítésre nagyon alkal-
«Nagyméltóságodnak f. é. április hó 14-én 144. masak s kívánatos lenne, hogy a már meglevők ki-
sz. a. kelt nagybecsű iratával rendelkezésemre bo- egészíttesenek, ahol pedig még nincsen ilyen rend-
csátott összefoglaló jelentésből ölömmel értesültem szeres halrajzi gyűjtemény, az ott létre hozassék.
a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa részé- Az Országos Halászati Egyesület nemcsak a leg-
ről a sebesült és fogságba esett katonáknak, vala- nagyobb készséggel járul hozzá a maga eszközeivel
mint a hareztéren küzdő fiainknak megfelelő olvas- a gyűjtemények anyagának beszerzéséhez, hanem a
mányokkal történt ellátása ügyében indított akció legnagyobb köszönettel veszi, ha ilykép minél több
nagy méreteiről. Fogadja Nagyméltóságod és tolmá- helyen mód és alkalom adatik a hazánk halrajzára
csolja kérem a Múzeumok és Könyvtárak Országos vonatkozó tárgyi adatok összegyűjtésére.

Kiadja a M ú z e u m o k és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége és Orsz. Tanácsa.

 K1ADASOMBAN JELENIK M E G A

KÖNYVTAR] SZEMLE KÖNYVTÁRAK, OLVASÓK É S KÖNYVGYŰJTŐK HAVI ÉRTESÍTŐJE.

IV. ÉVFOLYAM. Szerkeszti: KŐHALMI BÉLA. 1916.

Programmját, hogy: minél több könyvről való ismeret szórassék szét az

országban, a 11. évfolyamban következő czikkek szolgálták.
JANUÁR. Haraszti Károly d r . : M a g y a r k ö n y v k e r e s k e d é s
Wlassics G y u l a : Könyvtárpolitikai k é r d é s e k r ő l . és könykiadás a mult század első felében.
Lukinicb I m r e d r . : M a g y a r t ö r t é n e l m i bibliográfia. Zwiebelfisch a könyvgyüjtésről.
J^acziány G é z a d r . : A m a g y a r m e m o i r e - i r o d a l o m . T-ukinich I m r e dr. : K ö n y v á r a k száz év e l ő t t .
T^őbalmi Béla : Rövid előadás a k ö n y v k e r e s k e d e -
lemről. MÁJUS.
Madzsar J ó z s e f : Az első fővárosi fiókkönyvtár. TVádai Pál : M o d e r n m a g y a r amatőrkönyvek.
Braun R ó b e r t : Imformácziók. Jascbik Álmos : M a g y a r k ö n y v k ö t ő - m ű v é s z e t (mű-
Könyvtári séták : Ernszt L a j o s g y ű j t e m é n y e . mellékletekkel).
FEBRUÁR. Haraszti Károly d r . : M a g y a r k ö n y v k e r e s k e d é s
és könyvkiadás a mult század első felében.
Verenczi Z o l t á n : M a g y a r o r s z á g bibliográfiája. Gárdonyi A l b e r t d r . : Az első b u d a i nyomda
Hóman Bálint d r . és Szabó E r v i n d r . : A m a g y a r terve.
történelmi bibliográfia t e r v é h e z . K ö n y v t á r i s é t á k : Todoreszku Gyula d r . g y ű j t e -
J^acziány G é z a : A m a g y a r m e m o i r e - i r o d a l o m . m é n y e . (Első séta.)
Dienes László : U j a b b k ö n y v t á r i s z a k i r o d a l o m . Sylvester d r . : Adalék régi m a g y a r k ö n y v e k árához.

MÁRCZ1US.
JUNIUS.
thirdly G y ö r g y d r . : M a g y a r irodalomtörténeti
bibliográfia. Madzsar József d r . : A n g o l és n é m e t nyilvános
J^remmer D e z s ő d r . E n c i k l o p é d i a - és l e x i k o n - ( könyvtárak.
irodalmunkról. 'Niklai P é t e r d r . : N é v t e l e n és álnevű munkák
Haraszti K á r o l y d r . : M a g y a r k ö n y v k e r e s k e d é s a 19. század politikai r ö p i r a t i r o d a l m á b a n .
és k ö n y v k i a d á s a mult század első f e l é b e n . Dienes László : S z a k i r o d a l o m . A m a g y a r biblio-
Dienes László : K é z i k ö n y v t á r . gráfia átalakulása.
Könyvtári séták : J^rejcsi Rezső d r . g y ű j t e m é n y e . M a g y a r filozófiai bibliográfia.
M a g y a r K ö n y v g y ű j t ő k Társaságának p r o g r a m m j a . Könyvtári séták : Todoreszku G y u l a d r . g y ű j t e -
m é n y e . ( M á s o d i k séta.)
ÁPRILIS. Franczia k ö n y v t á r a k b a r á t a i .
Braun R ó b e r t : S z e r k e s z t ő s é g i k ö n y v t á r a k . Bibliofilek s z o m o r ú s á g a .
J^remmer D e z s ő : E n c i k l o p é d i a - és lexikonirodal- T\exa D e z s ő d r . : Az első m a g y a r czímeres könyv
munkról. terve.

A KÖNYVTÁRI SZEMLE MELLÉKLETE:

MAGYARORSZÁG BIBLIOGRÁFIÁJA
czímen P 1 K L E R B L A N K A s z e r k e s z t é s é b e n a m a g y a r könyvpiacz ú j d o n s á g a i n a k teljes j e g y z é k é t közli
egy b e s z á m o l ó czikkel a melléklet élén. — Jl julius—szeptemberi specziális szám a lipcsei nemzetközi
könyvipari kiállítás eredményeit fogja bemutatni írásban és képben.
Jl könyvtári Szemle előfizetési díja: "Egész évre T{ io-—; félévre T{ 5-—; egy szám ára 1 korona.

LANTOS A. KÖNYVK1 A D Ó H I V A T A L A
• • • • IV., M Ú Z E U M - K Ö R Ú T 19. S Z .

A FOLYÓIRATOT A MÚZ. ÉS KÖNYVTÁRAK ORSZ. FŐFELÜGYELŐSÉGE A FEL-

Ü G Y E L E T E ALATT ÁLLÓ KÖNYVTÁRAKNAK 403/1914. SZ. A. B E S Z E R Z É S R E AJÁNLJA.

Stephaneum ny. Budapest

 ]. F E R E N C Z J Ó Z S E F
1830—1916.

Ezerkilenczszáztizenhat Szent András-hava 2 1 -ik napján, esti 9 óra

5 perczkor húnyt el az Ú r b a n a schönbrunni kastélybán csendes,
békés halállal 1. Ferencz József, Magyarország apostoli királyi Felsége.
Nehéz, úgyszólván szakadatlanul tartó munkából nem váratlanul
ugyan, mégis hirtelen tért örök nyugovóra az ideális gondolkozású s
fejedelmi jellemű király, az igazságosság, a jóság, a hűség, a polgári
munkakedv és kötelességtudás, a meleg családi szeretet, a katonás
erkölcs és a királyi fenség erényeinek e csodás megtestesítője. A férfiú,
akivel mérkőző alakot a történelemben nem találunk s aki, amikor
meglelte a maga szivét s a maga akaratát, eljutott az élet igazságaihoz
s akinek ezen az alapon kifejtett áldásos politikája belejá-tszik a nemzet
messze jövőjébe, intőén szolgálva azzal a tanulsággal, hogy e nagy
király legszebb diadalait azóta érte meg, mióta leghívebb nemzetével,
a magyarral, érzésben összeforrt.
]. Ferencz József szeliden, lelkében az égi béke harmonikus
nyugalmával ment át két birodalom trónjáról az örökkévalóságba.
Dicső neve immár a történelemé s ez királyi és emberi nagyságát
halhatatlanul fogja hirdetni az idők végéig. Emlékezetének oltárt emel
a hűséges magyar lélek s ezen az oltáron az utolsó magyar utolsó
szívdobbanásáig olthatatlanul fog égni a törhetetlen szeretet lobogó
égi lángja.
Népek és nemzetek borúltak fekete gyászba az O elmultával s a
milliók sorában vérző szívvel bár, de az Isten akaratában való meg-
nyugvás szent fájdalmával gyászolja a magyar nemzet jóságos és bölcs
királyát a M ú z e u m o k és Könyvtárak Országos Tanácsa és Országos
Főfelügyelősége is.
Meghatva, megilletődve állunk sírjánál, de a komor gyász fekete
borúlatán hajnali fény gyanánt tör át a nemzet jövendő boldog nagy-
ságának s hatalmának tündöklő képe az új királynak, alkotmányt és
törvényt tisztelő, a jogegyenlőség fölött gondosan őrködő, a népek
erkölcsi és szellemi javának előmozdítását, a szabadság és jogrend
oltalmát s a társadalom munkás tagjainak becsületes munkájuk g y ü -
mölcsét biztosító igéret-szózatára. A nagy mult a történeté, a nagyobb
iövő az elkövetkezendő időké!
ERDÉLY] M Ú Z E U M A I N K É S AZ OLÁH B E T Ö R É S .

z év augusztus 27-ik napja örökké emlékezetes dátum marad M a g y a r -

1916-lK
országon, de különösen annak keleti részeiben, a régi Erdély területén. Pél-
dátlan hitszegéssel s az emberi becsületben bízó gyanútlan éberség alat-
tomos kijátszásával lopta be magát az éj sötét leple alatt az oláh hadsereg erdélyi
szorosainkba, hogy azokon keresztülcsúszva, «Nagyrománia» számára elkanyarítsa a
szép, a művelt, a természeti, művészeti kincsekben s az emberi szellemnek magyar vér-
rel megszentelt emlékeiben gazdag Erdélyt.
A váratlan hadüzenet csak a belopódzás után, augusztus 28-án, a kora délelőtti
órákban lett köztudomású a székesfővárosban. Az elkeseredés csak egy pillanatig tar-
tott, aztán mindenki, akinek cselekvőrész jutott a dologból, tetthez látott. Nagy és
fontos teendők vártak ennek során a M ú z e u m o k és Könyvtárak Országos Főfelügye-
lőségére is, mert bizonyos volt, hogy az oláh az erdélyrészi múzeumok kincsei felé
épúgy kinyújtja karmait, amiként rátört a békés emberek életére.
M e n t e n d ő volt tehát, ami még menthető s ebből az akczióból — feladatához
híven a Főfelügyelőség is teljes erejéből kivette a maga részét.
Mely gyűjteményekre terjedt ki mentési akcziója, hogyan történt ez, kiknek a
közreműködésével s milyen viszontagságokon estek át erdélyrészi gyűjteményeink az
oláh invázió visszaveréséig terjedő keserű hetek alatt, azt kívánjuk hitelesen elmondani
az alábbiakban, hogy minden időknek és koroknak emlékezetes krónikájául szolgál-
jon ez a szomorú, de végkimenetelében a magyar ügy igazságos diadalával befejeződött
történet.
* * *

A M ú z e u m o k és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége augusztus 28-án délelőtt

a budapesti lapok külön kiadásaiból, majd nyomban a vallás- és közoktatásügyi minisz-
tériumból nyert értesülést az oláh hadüzenetről. Főfelügyelőségünk első teendője az
volt, hogy az Erdély területén fekvő s állami felügyelet alá tartozó intézeteknek, neve-
zetesen a dési áll. főgimnázium könyvtárának, a hunyadvármegyei múzeumnak Déván,
az alsófehérmegyei múzeumnak Gyulafehérvárt, a Batthyány-lntézetnek ugyanott, az
Erdélyi Kárpát-Egyesület múzeumának Kolozsvárt, a marosvásárhelyi ref. kollégium
könyvtárának, a Ferencz József közművelődési háznak Marosvásárhelyen, a Bethlen-
főiskola múzeumának Nagyenyeden, a Székely Nemzeti Múzeumnak Sepsiszent-
györgyön, az Ö r m é n y M ú z e u m n a k Szamosujvárt, a Kuún-kollégiumnak Szászvároson
és a székelyudvarhelyi ref. főgimnázium könyvtárának, illetve ez intézetek vezetőinek,
megfelelő útbaigazító irat 1 kíséretében megküldje a vallás-és közoktatásügyi miniszter
1
Ebben értesítette a Főfelügyelőség az intézeteket, hogy a vidéki múzeumok és könyvtárak érté-
kesebb tárgyainak és levéltárainak biztos helyen való megőrzésére a Magyar Nemzeti Múzeum igazgató-
sága és a m. kir. Orsz. Levéltár vezetősége hazafias készséggel vállalkoztak. Ebből kifolyólag, nehogy az
ellenség betörése a gyűjteményes anyag értékeiben pótolhatatlan károkat okozzon, felhivatnak az inté-
 "Erdélyi múzeumaink, és az oláh betörés 189

úr által 1914. szeptember hó 14-én 4 2 4 7 . elnöki szám alatt kiadott ama rendeletet,
mely a hatóságok és intézetek kezelésében lévő értékeknek közveszély esetében való
biztonságba-helyezéséről és a hatóságoknak és intézeteknek magatartásáról tartalmaz
kimerítő intézkedéseket.
Ezzel egyidejűleg az Orsz. Főfelügyelőség sürgős távirati értesítést intézett
Betegh Miklós kormánybiztoshoz Kolozsvárra s egyben külön sürgős távirati felhívást
küldött az imént felsorolt tizenkét intézetnek olyan értelemben, h o g y veszély esetén
becsesebb múzeumi (könyvtári) értékeiket biztonságba-helyezés és megőrzés végett
haladéktalanúl küldjék Budapestre, az eljárásról és a helyzetről pedig mielőbb ki-
merítő jelentést adjanak.
Betegh Miklós kormánybiztos válasza már augusztus 29-én megérkezett a F ő f e l -
ügyelőséghez. A múzeumi értékek biztonságba helyezése tárgyában az Orsz. Főfel-
ügyelőség által hozzája intézett táviratra értesít, hogy «a szó alatti intézkedések azon
területekre, melyek k'ürítés tekintetében akkor, amikor szóba jöhetnek, már korábban meg-
té tettek-»
A Főfelügyelőség távirati felhívására elsőnek a dési áll. főgimnázium igazgatója
küldött értesítést. Aug. 29-én jelentette, hogy a Szolnokdobokamegyei Irodalmi, Törté-
nelmi és Ethnografiai Társulatnak a főgimnáziumban lévő könyvtára értékes darabokat
egyáltalán nem tartalmaz s hogy a főgimnáziumnak a társulattal semmiféle kapcsolata
nincsen, csupán a könyvtár őrizetéről gondoskodott az intézet.
Az Erdélyi Kárpátegyesület kolozsvári múzeuma részéről dr. Kerekes J. Zoltán
egyesületi titkár szept. hó 1 -én jelentette, hogy az egyesület tisztikari tanácsa a F ő -
felügyelőségtől vett távirati felhívásból kifolyólag szeptember 1-én ülést tartott s ebben
elhatározta, hogy az értékesebb múzeumi tárgyak becsomagoltatására előkészületeket
tesz, amennyiben ládákat szerez be s a kiválasztott tárgyakat azokban becsomagolva
elhelyezi, de a ládákat egyelőre nem küldi el, tekintve a még uralkodó általános,
teljes tájékozatlanságot a háború bekövetkezhető esélyeire vonatkozólag. Később azon-
ban s még idejekorán, a helyzethez képest intézkedni f o g azok elküldésére vonatkozó-
lag is. Az Egyesület egyébként igyekezni fog eljárását az ottani Erdélyi M ú z e u m -
egyesület és az egyetemi régiségtár hasonló intézkedéseivel összhangba hozni és azokkal
egyetértőleg fog eljárni. A még január hónapban hadbavonult Orosz Endre múzemi
őr helyett a múzeum feletti intézkedéseket a tisztikar maga vette át s így az elcsoma-
golást és esetleg a küldést is ez fogja intézni.
A gyulafehérvári Batthyány-Jnlézet és az Jllsófehérmegyei Múzeum részéről szeptember
hó i-én dr. Péter Jlntal gyulafehérvári theológiai tanár és Lestyán József főgimn. tanár
személyesen jelentek meg a Főfelügyelőségnél s jelentették, hogy a B a t t h y á n y - l n t é z e t
legértékesebb anyagát kézicsomagként személyesen vitték G y ő r b e s ott 1 7 darab é r t é -
kes egyházi felszerelési tárgygyal együtt augusztus 3 1 - é n a székeskáptalannál b i z t o n -
ságba helyezték. Ugyanekkor Lestyán J. tanár, az Alsófehérmegyei M ú z e u m ideiglenes őre
utasítást kapott a Főfelügyelőségtől a múzeum értékeinek mentésére. Megállapodás
történt, hogy a múzeum nagyobb értékei Budapestre küldetnek, a kisebb értékek pedig

zetek, hogy a legértékesebb okmányokat, könyveket és tárgyakat megfelelő erősségű faládába gondosan
becsomagolva vagy a Főfelügyelőséghez, vagy a Magyar Nemzeti Múzeumba, avagy az Orsz. Levéltárba
küldjék be. Tekintettel arra, hogy az intézetek anyagi javadalmazása általában csekély, az állami felügyelet
alatt álló intézeteknél a biztonságba való helyezés munkálatai körül felmerülő költségek fedezéséről, a később
bemutatandó számlák alapján, a Főfelügyelőség saját javadalmából gondoskodik.
s
5*
182 Erdélyi múzeumaink, és az oláh betörés <186

helyben tétetnek biztos őrizet alá. M i u t á n a Főfelügyelőség másodelőadója, dr. Gulyás

Pál, az időközben a Teleki könyv- és levéltár mentésére Marosvásárhelyre kiküldött
J^adisics Jenő iparművészeti múzeumi igazgató és orsz. felügyelő mellé rendeltetett ki
s így szept. 1 -én Marosvásárhelyre volt utazandó, utasítást kapott, h o g y előbb G y u l a -
fehérvárt szálljon ki, ott a Batthyány-] ntézet még biztonságba nem helyezett értékei-
nek mentésénél a legsürgősebben s a legnagyobb erélylyel közreműködjék s egyben a
múzeumi őr segédkezésével intézkedjék a gyulafehérvári történelmi és régészeti múzeum
értékeinek a mentéséről is s csak miután ezek megtörténtek, utazzék Marosvásárhelyre,
ottani feladatát elvégzendő.
A másodel.őadó kijelölt utitervét s munkaprogrammját azonban nem volt képes az
utasítás értelmében végrehajtani. Szept. 2-án reggel 8 órakor Kolozsvárra érkezve,
vonatát ott feloszlatták s a továbbutazás csakis a kolozsvári katonai parancsnokság
engedélye alapján volt lehető. Az engedély kieszközlése egy egész napot vett igénybe.
Közben, tekintettel arra, h o g y Marosvásárhelyt az oláhok Maroshévízig történt előre-
törése különösen fenyegette, a másodelőadó megváltoztatta utitervét s Kolozsvárról
Marosvásárhelyre utazott. A Gyulafehérvárra való kiszállás tervét annyival inkább elejt-
hette, mert Péter Antalnak és Lestyán Józsefnek, kikkel Kolozsvárig együtt utazott,
részletes utasításokat adott úgy a gyulafehérvári múzeum legfontosabb kincsei, mint
pedig a Batthyaneum elsősorban megmentendő anyagának kiválogatására és elszállítására.
A Batthyány-Intézet kéziratairól és régi magyar és ősnyomtatványairól a másodelőadó
Varjú Elemér publikácziója nyomán már előzetesen elkészítette mindazoknak a dara-
boknak a jegyzékét, amelyek általános, vagy magyar szempotokból elsősorban men-
tendők voltak s a jegyzéket azzal adta át Lestyánnak, hogy azt Gyulafehérvárra érkez-
tekor nyomban a Batthyány-] ntézet igazgatójához juttassa el, aki időközben már úgyis
megkezdte az intézet értékeinek mentését.
Magától a Batthyány-Jntézettől augusztus 30-iki kelettel szeptember 2-án érkezett
hivatalos jelentés a Főfelügyelőséghez a szeptember 28-iki távirati felhívásra. A jelen-
tésben Szentiványi T\óhert igazgató beszámol eljárásáról s tudatja, h o g y az intézet illu-
minált kéziratait, három nyelvemlékét és unicum magyar nyomtatványait, az ötvösipar
remekeivel együtt, megbízottak leltár kíséretében máris biztos helyre szállították, hogy
az el nem szállítható kéziratok, oklevelek s incunabulumok tömege már évek óta
tűzbiztos pánczélteremben van, végül, h o g y az ellenséges invázió veszélyes jellege ese-
tén teljes biztonságot n y ú j t ó helyiségeket tud a becsesebb tárgyak elrejtésére fel-
használni.
A marosvásárhelyi Teleki könyv- és levéltár biztonságba-helyezésére kiküldött
másodelőadó Kolozsvárról Marosvásárhely felé csak nagy akadályokkal folytathatta
útját. Az első kínálkozó közlekedési alkalmatosság egy szept. 2-án este 9 órakor el-
indult katonaszállító vonat volt, mellyel éjfél tájban érkezett a melléje rendelt szolgák
kíséretében Székelykocsárdra. Itt másnap délelőtt 10 óráig volt kénytelen vesztegelni,
mikor az állomásparancsnok, hosszas könyörgésére, végre megengedte, hogy egy M a r o s -
hévíz felé igyekvő municziós-vonathoz kapcsolt nyilt téglaszállító lóréra szállva, délre
Marosvásárhelyre juthasson. Ide érve, a Szépművészeti M ú z e u m b ó l kiküldött két
szolgát, valamint az Iparművészeti M ú z e u m által kiküldött szolgát a közművelődési
házba irányította, ő maga pedig Sáfár István magyar nemzeti múzeumi laboráns kíséreté-
ben a Teleki-thékába sietett, ahol újból találkozott J^adisics Jenő igazgatóval, aki idő-
közben fogaton jött át Kolozsvárról Marosvásárhelyre.
 Erdélyi múzeumaink, és az oláh betörés <187

A másodelőadó itt tudta meg, hogy a Teleki-levéltárt két vasúti szállító-kocsiba

csomagolva Biás István levéltáros már néhány nappal előbb útnak indította Budapestre
a M a g y . Nemz. Múzeum czímére, h o g y a Teleki-könyvtár legbecsesebb ciméliáit, ú. m.
a Corvin-codexet és néhány hártya-kéziratot a Teleki-család jószágigazgatója a Teleki
Samu-féle műkincsekkel együtt már Budapestre szállította s ott egy bank safe-jében
elhelyezte s hogy a közművelődési házban volt állami képgyűjteményt már teljes egé-
szében becsomagolták és waggonokba rakták. A Teleki-könyvtár egyéb becses anyagát,
ú. m. a kéziratokat, a régi magyar könyveket, incunabulumokat és editio princepseket
26 ládába már szintén elcsomagolták a könyvtár alkalmazottai. A budapesti kiküldöttek
ehhez még hozzátétettek két hordótartályba mellszobrokat, egynéhány olajfestményt
s egy másik csomagba három atlasznagyságú, rézmetszetekkel díszített könyvet, úgy
hogy a Teleki-könyvtár elszállítandó anyaga 30 colüt tett ki. A másodelőadó utasí-
totta még a könyvtár tisztviselőit, h o g y a könyvtár helyiségében lévő két rézkoporsót
is rejtsék el alkalmas helyen.
Időközben a közművelődési házban is elkészültek az üvegfestésű ablakok be-
csomagolásával, amikhez még a Kriesch-féle bronzdombormű járult, mely eredeti
csomagolásában feküdt a kulturház egyik csarnokában. A ládák bewaggonirozásához
szükséges két vasúti kocsit T{adisics távirati úton kérte a kolozsvári katonai parancs-
nokságtól, de az engedély, T{adisics J. és Bernády Gy. főispán ismételt és erélyes után-
járására, csak napok múlva érkezett le Marosvásárhelyre.
A másodelőadó felkereste a marosvásárhelyi ref. kollégium igazgatóságát is, ahol
megtudta, hogy a régi könyvek, a muzeális tárgyak, a pénzgyüjtemény, a Bólyay-
relikviák stb. már szept. 3-án négy ládába csomagolva útnak indíttattak Budapestre,
ahová azok a M. N . Múzeumba valóban be is érkeztek.
A Teleki-könyvtár anyagát dr. Dékáni J^áhnán egyet. m. tanár, főkönyvtáros és
Sáfár István m. nemz. múzeumi laboráns kisérték Budapestre.
A gyulafehérvári múzeum részéről szept. 4-iki kelettel csak szeptember hó 8-án
érkezett a Főfelügyelőséghez jelentés. Ebben Jívéd Jákó egyleti másodelnök értesít,
hogy a Főfelügyelőség augusztus 28-jki sürgönye csak két nap múlva jutott kezei-
hez s akkor is csupán csak a kiküldetésben távol levő helyettes őrnek hazatérte
után lehetett a biztonságba-helyezés munkájához látni. E késedelem oka az volt, hogy
az egylet elnöke, majd utána nemsokára a múzeum igazgatója s végül az egylet al-
elnöke egymásután rövid időközökben haltak meg s miután azóta nem volt alkalom
közgyűlést tartani, a vezetést a 73 éves másod-alelnökre kellett bízni, aki azonban
múzeumi ügyekkel sohasem foglalkozott.
A mentéshez tehát csakis szept. 3-án lehetett hozzá fogni. A múzeum h. őre a
legféltettebb tárgyakat ekkor kiválogatta, hogy magával hozza Budapestre; a gyűjte-
mény többi nevezetesebb tárgyát pedig «a kisebb értékű tárgyak között úgy helyez-
ték el, hogy azok kevésbbé észrevehetők legyenek». Jelentette még, hogy a gyula-
fehérvári katonai állomás parancsnokságához és a városi rendőrséghez kérést intézett,
hogy a múzeum védelmére őrséget állítsanak ki s hogy a válságosabb időkre is tegyék
meg a védő intézkedéseket.
A Főfelügyelőség előtt ez intézkedések némelyike biztonsági okokból aggodalmas
lévén, szept. 8-án részletesebb magyarázatok s utasítások kapcsán tüzetesebben meg-
jelölte az elnökség előtt a tennivalókat.
A múzeum kiválogatott anyagával a múzeum helyettes őre, Lestyán József főgimn.
 Erdélyi múzeumaink, és az oláh betörés <188

tanár, szept. hó 7-én jelent meg az Orsz. Főfelügyelőségnél, immár másodízben. Az

utazás szinte kimondhatatlan nehézségei daczára, leküzdve minden feltornyosuló aka-
dályt s nem törődve a nélkülözésekkel, Lestyán József személyesen hozta el magával a
múzeum legnagyobb értékű tárgyait, miket Főfelügyelőségünk faládába helyezve meg-
őrzés végett elismervény ellenében a M . N . Múzeumba küldött át. Maga Lestyán
József részletes szóbeli jelentést adott a múzeum egyéb, helyben történt biztonságba-
helyezésének munkálatairól is, amiről a Főfelügyelőség jegyzőkönyvet vett föl.
Egyben jelentette még Lestyán, h o g y a lehetőség szerint ismét és sürgősen vissza
f o g térni Gyulafehérvárra, hogy a múzeumnak egyéb anyagát is biztos helyre tegye,
kérdéses volt azonban, visszatérhet-e még Gyulafehérvárra, mert 4-én történt eltávozá-
sakor a várost már kiürítették.
A marosvásárhelyi ref. kollégium igazgatóságának megbízásából szept. 6-án A f a g y
Endre kollégiumi tanár jelent meg a Főfelügyelőségnél, h o g y jelentést tegyen a kol-
légium könyvtára értékeinek mentéséről. E szerint dr. Bernády György főispán egy
külön vasúti waggont eszközölt ki a könyvtár részére, melybe az értékesebb tárgyak
7 ládában elhelyeztetvén, még szept. i - é n este Nagy E. tanár kíséretében útnak indít-
tattak Budapest felé, hová szept. 4-én este érkeztek meg s megőrzés végett másnap a
M . N. Múzeumba szállíttattak.
E szállítmányon kívül, a magyar államvasutak nyugati pályaudvari főnöksége által
okt. 15-én a Főfelügyelőségnek megküldött Értesítő és vétlevél szerint, a marosvásár-
helyi ref. kollégium ujabb 18 colliból álló szállítmányt küldött, az Orsz. Főfelügyelő-
ség címére. A szállítmány — az értesítő tanúsága szerint —- okt. 1 o - é n Budapestre
érkezett ugyan, de nov. 1 - é i g az ott nem volt fellelhető.
A hunyadmegyei gégészeti és Történelmi Társulat dévai muzeumának igazgatója
szeptember 3-án távirati úton tudatta, hogy a múzeum értékeit két ládába csoma-
golva Budapestre küldte a M . Nemzeti Múzeum czímére, ahová azok néhány nappal
későbben meg is érkeztek. Szept. 1 2-én Maliász József múzeumi igazgató személye-
sen jelentette még a Főfelügyelőségnek, hogy a már elküldött 7 ládán kívül a múzeum
egyéb értékesebb régiségeit, köztük a Mithras-domborművet is, biztos helyre tette,
hogy ő maga hatósági engedelemmel Déván maradt s ha arra kerül a sor, utolsó lesz,
aki a városból menekül. Újból visszatér tehát Dévára s minden erejével és erélyével
azon lesz, h o g y a múzeumnak még ottlévő értékesebb tárgyait megóvja.
Dr. Temesváry János főgimnáziumi tanár, a szamosujvári Örmény Múzeum igazga-
tója szept. 4 - é n jelentette, hogy a Főfelügyelőség sürgöny útján történt felhívására a
múzeum legbecsesebb és kisebb terjedelmű tárgyait egy ládába csomagoltatta s a ládát
a Főfelügyelőség czímére vasúti gyors szállítmányként még aznap feladta. A vaspán-
tokkal lezárt láda szept. 9 - é n a Főfelügyelőséghez sértetlenül megérkezett, ahonnét
megőrzés végett a M. Nemzeti Múzeumba küldetett át. E g y napra rá tudomására adja
Temesváry János a Főfelügyelőségnek, hogy megrongált állapota, előrehaladott életkora,
nagymérvű tanári elfoglaltsága miatt, de s főleg ama tudatnál fogva, hogy ezek folytán a már
egy évtized óta vezetése alatt álló Örmény M ú z e u m igazgatói tisztségét kellően és a
Főfelügyelőség várakozásának megfelelően betölteni nem képes, állásáról lemond. E le-
mondást az Orsz. Főfelügyelőség a rendkívüli időkre való tekintettel el nem fogad-
hatta s szeptember 1 3-án kelt 724. számú átiratában felkérte Temesváry Jánost, h o g y
állásában é p e n a mostani súlyos időkben megmaradni s a múzeum értékeinek mentése
körül minden lehetőt elkövetni szíveskedjék.
 Erdélyi múzeumaink, és az oláh betörés <85

Az erdélyi invázió mértékének fejleményei egyelőre beláthatok nem lévén, az

Orsz. Főfelügyelőségnek az Erdélylye) szomszédos nagyváradi múzeum gyűjteményei-
nek biztonságba-helyezéséről is gondoskodnia kellett. Szept. 5 - é n megbízta tehát
Varjú Elemér m. n. múzeumi osztályigazgatót és orsz. felügyelőt, h o g y sürgősen utaz-
zék Nagyváradra s ott a Biharmegyei és "Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet
Múzeuma vezetőségével érintkezésbe lépve s ezzel egyetértőleg eljárva, a múzeum leg-
értékesebb tárgyainak, elsősorban pedig az állami letéteknek s az Ipolyi-féle g y ű j t e -
mény képeinek, faragványainak s egyéb műkincseinek biztonságba-helyezési munkálatait
a Budapestről rendelkezésére bocsátott munkaerővel s a szükséghez képest igénybe
veendő helyi munkásokkal sürgősen végezze el.
Varjú E. szept. 6-án reggel utazott Nagyváradra. Eljárásának eredményeiről hiva-
talos jelentése nyomán a következőkről számolhatunk b e :
A múzeum tárgyainak csomagoltatását Varjú Elemér, dr. Karácsonyi János kano-
nokkal, a Régészeti Társulat alelnökével egyetértően s részben Némethy Gyula kano-
nok és Rözépessy Gyula nyug. járásbíró, múzeumi őrök segédkezése mellett 1 2 nap
alatt elvégeztette. A biztonságba helyezendő tárgyakat Varjú maga választotta ki s azok-
ról jegyzéket készített, amely a tárgyaknak a számozott ládákban való elhelyezését is
feltünteti. A jegyzék e g y - e g y példányát a Főfelügyelőségnek, gróf Széchényi Miklós
nagyváradi püspöknek, a Régészeti Társulat elnökének s a nagyváradi székeskáptalan-
nak adta át.
Varjú Elemér a becsomagolt anyagból egy kisebb, két olajfestményt tartalmazó
ládát személypodgyászként magával hozott Budapestre, a többi láda veszély esetén
bármely órában elszállítható Nagyváradról.
A tárgyak becsomagolásánál Csapláros János, a M a g y a r Képzőművészeti Társulat
laboránsa teljesített nagy és elismerésre méltó szolgálatokat Varjú oldalán.
A székelyudvarhelyi róm. kath. főgimnázium igazgatósága szept. 12-én minden
kísérő-irat nélkül egy 1 0 . 0 0 0 K értékű s állítólag könyveket tartalmazó postacsoma-
got küldvén a Főfelügyelőséghez, ez megőrzés végett még ugyanaznap a M . N .
Múzeumba átküldetett.
A nagyszebeni Román Irodalmi és Közművelődési Egylet vezetősége múzeumának
legértékesebb részét 10 ládában szept. 28-án közvetlenül a M . N. Múzeumba küldte
megőrzés végett s ezenkívül a vall. és közokt. miniszter úrhoz intézett folyamodásában
azt kérte, hogy mert a mai nehéz időkben a könyvtár és egyéb gyűjtemények veszélyez-
tetve vannak, az egyletet és a gyűjteményeket vegye a miniszter úr pártfogásába s az
egyesület hivatalnokainak s azok családjainak személyes biztonságáról is gondoskodni
méltóztassék.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kezdetben kétséges és bizonytalan
sorsáról elsőnek a múzeum egyik elmenekült őre tett személyes jelentést aug. h ó
10-én Budapesten.
Dr. "László Ferencz múzeumi őr, mint menekült, hat gyermekével együtt aug. h ó
28-án délelőtt hagyta el Sepsiszentgyörgyöt és gyermekeivel együtt 150 kilométert
tett meg gyalog, amíg a segesvári vasúti állomást elérhette, ahol vonatra szállhatott,
honnét egy heti viszontagságos utazás után Budapestre érkezett.
Miután László F. pár órával előbb hagyta el a várost, mint őrtársa: Csutak V.,
jelentésének megtételekor még nem tudhatta, mi történt a múzeumban hagyott, elszállí-
tásra kész ládákkal. László F. véleménye szerint erről Csutak V. adhatna felvilágosítást,
 S6 Erdélyi múzeumaink, és az oláh betörés <190

aki, mint menekült, azidőben Kolozsvárott tartózkodott. Kihallgatása ügyében, a F ő -

felügyelőség megkeresésére, a vall. és közokt. minisztérium szept. i 2-én távirati úton
Betegh M. kormánybiztoshoz fordult, aki nyomban jelentette, h o g y Csutak súlyos
betegsége miatt ki nem hallgatható, mihelyt azonban állapota javul, a kihallgatást foga-
natosítja s annak eredményét közli a vallás- és közoktatásügyi minisztériummal.
Csutak V- maga, lábadozó állapotában, október 2 2 - é n Kolozsvárról írt jelentést
a múzeumról. Közérdekű és tanulságos voltánál fogva a következőkben adjuk a jelentés
egyes részleteit:
«A világháború kitörése, főleg pedig a felsőmagyarországi orosz betörés után
dr. László Terencz múzeumőr kollégámmal nyomban megállapodtunk, hogy ellenséges
betörés esetén múzeumunk anyagából mit fogunk hazulról elszállítani és biztonságba
helyezni.
Ellenséges betörés lehetőségében azonban egészen a legújabb időkig sohasem
hittünk s e - fájdalom — tévesnek bizonyult hitünkben még inkább megerősített az
a körülmény, hogy a hatóságoktól múzeumi értékeink biztonságba helyezésére s álta-
lában ellenséges betörés esetén követendő magatartásunkra nézve soha semminemű elő-
zetes felvilágosítást vagy utasítást nem kaptunk.
A nyár folyamán azonban, mikor a nyári eredményes orosz offenzíva hatása alatt
Románia magatartása előttem nagy mértékben gyanússá vált s amikor augusztus elején
kollégiumunkban is fél zászlóalj katonaság nyert egész váratlanul elhelyezést, felelős-
ségem tudatában Budapestre utaztam, h o g y a M ú z e u m o k és Könyvtárak Országos
Főfelügyelőségétől Romániához való viszonyunk, f ő l e g azonban Romániával való hábo-
rúnk esetén szükségessé váló teendőink felől bizalmas tájékozást szerezzek.
Őszinte sajnálatomra Jffihalik József orsz. felügyelő úr hivatalos körúton volt s
így az őt helyettesítő úrhoz fordultam felvilágosításért, ki azzal nyugtatott meg, hogy
az ő tudomása szerint Romániához való viszonyunk barátságos, éppen azért momentán
veszedelem abszolúte nincsen; ha volna, erről a hivatalnak feltétlenül tudnia kellene,
ha pedig a gyűjtemények biztonságba helyezése végett mégis intézkedésekre lenne
szükség, erről a vallás- és közoktatásügyi minisztérium közvetlenül, vagy a F ő f e l ü g y e -
lőség útján idejében okvetlenül értesíteni fog.
Az országos felügyelő úr helyettese egyben rendelkezésemre bocsátotta a 4 2 4 7 .
elnöki számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletnek egy példányát, melynek
1. §-a a biztonságba helyezés idejére nézve azt mondja, hogy a biztonságba helyezésre
vonatkozó intézkedéseket csak cikkor kßll foganatosítani, ha a közvetlen veszély be-
állott, illetve, a hatósági értesítés előtt a biztonságba helyező eljárást csak akkor
szabad foganatosítani, ha a közvetlen veszély megállapítható.
E felvilágosítások után megnyugodva tértem haza, annyival inkább, mert Kolozs-
várt, az erdélyi hadsereg parancsnokságának székhelyén, az Erdélyi M ú z e u m - E g y e s ü l e t
részérő] sem láttam olyan intézkedést, mely a gyűjtemények biztonságba helyezésére,
illetve annak szükségére mutatott volna.
Augusztus 23-án délután azonban Sepsiszentgyörgy város polgármesterétől azt a
bizalmas felszólítást nyertem, hogy jelentsem be neki hivatalosan: Romániával való
háborúnk esetén mennyi és mily súlyú ládát és hány múzeumi tisztviselőt kívánok
a hatóság útján vasúton elszállíttatni, mert az állam mindenesetre gondoskodni fog
úgy a múzeumi személyzet, mint a legértékesebb muzeális anyagnak vasúton való el-
szállításáról.
 "Erdélyi múzeumaink és az oláh betörés

E felszólításra még egyszer számba vettem az elszállítandó muzeális anyagot;

ládákról gondoskodtam, illetve jó karba hozattam, megvasaltattam múzeumi ládáinkat s
augusztus 25-én 3 3 3 — 1 9 1 6 . szám alatt kelt átiratomban a polgármestert 35 méter-
mázsa súlyú 27 múzeumi láda, 2 tisztviselő és 2 métermázsa tisztviselői podgyász
elszállítására kértem.
A díjnokkal és napidíjas alkalmazottal nyomban hozzáfogtam a kijelölt muzeális
anyag leltár szerint történő becsomagolásához s már csaknem teljesen készen voltam
e munkával, mikor aug. 28-án reggel négy órakor egyik tanítványom azzal a hírrel
ébresztett fel, hogy az ojtozi, bodzái és tömösi szorosokon az oláhok betörtek, Krászna
mát ég s a lakosság is menekülni kezd.
Miután e rémhírek valósága felől dr. László Ferencz kollégámmal együtt m e g -
győződést szereztem s reggel 6 órakor kézhez vettem a polgármester hivatalos átira-
tát is a közjavak biztonságba helyezése czéljából, most már László Ferencz kollégám-
mal, ki Kolozsvárt tífuszban fekvő fia látogatásáról éppen a megelőző délután érkezett
haza, tovább folytattam a csomagolást mindaddig, míg a hatóság a város kiürítését
d. e. 9 órára el nem rendelte s e rendeletre őt családjával szemben való, engem pedig,
mint a Székely Mikó-Kollégium igazgatóját, iskolámmal és kollégáimmal szemben való
kötelességeim más feladatok elé nem állítottak.
Én magam még el sem végeztem iskolai dolgomat, az összecsomagolt és ládákba
zárt kollégiumi és múzeumi értékeknek a vasúti állomásra szállítása végett a polgár-
mesterhez siettem s mikor éppen úgy nem találtam hivatalában, mint a kérésemre őt
korábban kereső László F. kollégám, három felkért tanúval azonnal br. Szentkereszty
Béla főispánunkhoz és múzeumi elnökünkhöz siettem s tőle kértem bár eredmény
nélkül mindezen megbecsülhetetlen értékű közjavak elszállítására hatósági támogatást.
Arra a hírre, hogy vonatra egyáltalában nem számíthatunk, kollégiumi dolgom
végzése után ismét felkerestem s előbb neki, utóbb az alispánnak, a kevésbbé veszélyez-
tetett, mert az első hegyeken túl fekvő nagyajtai járásból való szekerek rekvirálását
ajánlottam; az alispán asztalán a főispáni titkárral én írtam meg az ajtai főszolgabíró-
nak szóló távirati rendeletet s ennek eredményét a kiürítési határidőn túl mindaddig
vártam, amíg arra emberileg számítani lehetett.
Közben a múzeumban tovább folytattam egyes, még előttem becses tárgyak c s o -
magolását, mikor pedig megbizonyosodtam, h o g y a szekereket már hiába várom s végül
kénytelen leszek mindazt a sok értéket otthagyni az ellenség könnyű zsákmányának,
amiért nemzedékek küzdöttek s nyolcz hosszú éven át én is annyit dolgoztam: a
múzeumot, melynek alapkövéhez és fedeléhez én is hordottam téglákat és cserepeket,
akkor hozzáfogtam a még abroncsokkal szilárdan be nem zárt ládák tartalmának kiürí-
téséhez, eldugdosásához s végül is délután egy órakor — otthagyva a múzeumnak,
kollegáimnak és a házamban magamnak minden vagyonát hátamon a kollégium és
múzeum értékpapírjait és takarékpénztári könyveit tartalmazó hátizsákkal átléptem a
múzeum küszöbét, hogy a már üres városból, melynek falai közt ifjúságomat töltöt-
tem, melynek kulturális intézményeiért évek hosszú során át önzetlenül dolgoztam,
vérző szívvel, kifáradtan, egymagamban távozzam s a hegyeken át társaim után bizto-
sabb helyre meneküljek.
Románia orvtámadása következtében a Székely Nemzeti M ú z e u m vagyonából
augusztus 28-án csak négy takarékpénztári könyvet hozhattam magammal, miknek
értéke 10.521-54 korona.
25
188 Erdélyi múzeumaink, és az oláh betörés <192

Ezt a négy könyvet szeptember hó 7-én a Székely Mikó-Kollégium meg-

mentett értékpapirjaival és takarékpénztári könyveivel együtt megőrzés végett elismer-
vény mellett átadtam az erdélyi református egyházkerület igazgatótanácsának.
Az augusztus 28-án reggel kézipénztárunkban lévő néhány száz korona összegről
annak idején Sipos Sámuel pénztáros f o g igazgató-választmányunknak elszámolni.
A múzeum megmentett vagyonához számítom továbbá azt az ókori éremgyüjte-
ményt, melyet még a háború előtt múzeumunk feldolgozás végett az Erdélyi M ú z e u m -
Egylet érem- és régiségtárának megküldött s mely gyűjtemény nevezett intézet által
az oláh betörés után biztonságba is helyeztetett.
Jelentem továbbá, hogy a brassói csata után közvetlenül dr. Szádeczky Läjos
kolozsvári egyetemi tanár Sepsiszentgyörgyön járt s a múzeum épületét bezárva találta.
Részben ebből a tényből, részben az oláh betörés és megszállás alatt Sepsiszentgyör-
gyön maradt egyik gyógyszerész és dohánygyári igazgató előadásából, mely szerint az
oláh parancsnokság a múzeumot állandóan katonasággal őriztette, különösen pedig
J{ühlbrandt brassói szász gimnáziumi tanár alábbi informácziójából azt következtettem,
hogy az oláh katonai parancsnokság a múzeumot nem bántotta s a gyűjteményeket
nem rabolta ki.
J^ühlbrandt kollegámnak t. i. 7zigara-Simurcás bukaresti néprajzi múzeumi igaz-
gató, ki a brassói ú. n. fekete-templom szőnyegeit és a Székely Nemzeti M ú z e u m
anyagát is leltározta s kit e feladattal a román kormány bízott meg, miután őszinte
meglepetését fejezte ki múzeumunk különböző gyűjteményeinek gazdagsága fölött, azt
a nézetét is kifejezte s állítása szerint e nézetének az illetékes polgári és katonai ható-
ságoknál érvényt is szerzett, hogy az erdélyi műkincseknek csak eredeti helyükön s
így a Székely Nemzeti Múzeumban és nem Bukarestben van a helye s éppen azért
a múzeumot állandóan őriztette s a gyűjtemények esetleges kifosztását is meg-
akadályozta.
Ehhez az értesülésemhez, melynek a vall. és közokt. minisztériummal távirati
úton való közlésére az erdélyi kormánybiztosi hivatalt még okt. hó 1 6-án hivatalosan
felkértem, csupán annyit fűzök hozzá, hogy véleményem szerint múzeumunkról hiteles
jelentést csak mi, t. i. dr. László Ferencz és én küldhetünk, kik egyedül ismerjük
múzeumunk anyagát. Dr. Barabás Sándor járási, illetve az oláh megszállás alatt kór-
házi orvos, okt. 15-én és 17-én kelt s Kolozsvárra menekült feleségéhez írt leveleiben
azt írja nekem, hogy «a múzeumot m é g megközelíteni sem lehetett, mert szuronyos
katonákkal őriztette az oláh, még a járdán sem szabadott senkinek menni és csak az ő
tisztjei jártak be oda. Azt hiszem az ő lakása (t. i. az enyém) é p úgy ki van fosztva,
mint a többi».
Azaz: Szádeczky nem járt benn a múzeumban; jórészt hallomásra építi jelentését;
a sepsiszentgyörgyiek sem tudják bizonyosan, csak hiszik a szigorú őrzésből, hogy az
oláh nem vihetett el semmit, legfeljebb az én lakásomat raboltatta ki.»
Csutak F. jelentése még mindig nem adhatván a Székely Nemzeti M ú z e u m álla-
potáról hű képet, a vall. és közokt. minisztérium, az Orsz. Főfelügyelőség javaslatára,
dr. László Ferencz múzeumi őrt már korábban hivatalosan megbízta azzal, hogy Kolozs-
várt Csutak Vilmoshoz csatlakozzék s onnét Sepsiszentgyörgyre utazva, a múzeum
állapotáról haladéktalanul jelentést tegyen s a szükséghez képest a múzeumi értékek
továbbmentését foganatosítsa.
Dr. László F. okt. 1 6-án Budapestről Kolozsváron és Segesváron át Sepsiszent-
 "Erdélyi múzeumaink, és az oláh betörés 189

györgyre utazott, hová báró Szentkereszthy Béla főispán, múzeumi elnök társasá-
gában október hó 24-én érkezett meg. Csutak Vilmos főgimn. igazgató, múzeumőr
betegsége miatt Kolozsvárról csak október 29-én indulhatott haza és 30-án érkezett
Sepsiszentgyörgyre.
László E. már okt. 25-én a sepsiszentgyörgyi német katonai parancsnokság utján
telefon és távirati jelentést küldött a vall. és közokt. minisztériumba és ebben egyelőre
röviden tudatta, hogy az oláh megszállás ideje alatt a Székely Nemzeti M ú z e u m épü-
lete sértetlen maradt, a gyűjteményekben pedig lényeges károsodás nem történt.
László F. és Csutak V. ujabb, együttes jelentésük nov. 4-én kelt s ebben már
bőven tájékoztatnak a múzeum állapotáról.
A múzeumi telek lakattal lezárt egyik utczai kapuját — mondja a jelentés— meg-
érkezésük alkalmával nyitva találták. A megszállás alatt otthon maradottak előadása
szerint az oláhok főleg ezen a kapun át jártak a múzeum udvarára, de a lakatos segít-
ségével szintén feltört másik két kapun, valamint a szomszédos telkeken át, a deszka-
kerítés egyik szakaszának lebontásával s a szeges drótok eltávolításával, a kerítések te-
tején át is több helyen állandóan közlekedtek.
A múzeumi épületbe az alagsori egyik hátulsó ablakon át törtek be és ezen az
ablakon át jártak be mindaddig, míg a helyiek előadása szerint szeptember 28-án az
oláh kormány által kiküldött polgári és katonai vegyes bizottság a hátsó bejáró ajtót
belülről fel nem törette. M e d d i g és hányszor jártak be az említett ablakon és ajtón át
a múzeumba, megállapítani nem tudták. Tény az, hogy amikor László Eerencz múzeumőr
október 25-én dr. Bajkó Zsigmond vármegyei főügyészszel és Riss Lajos lakatossal
először lépett be a múzeumba, az ajtót bezárva és zárját elrontva, de az általuk korábban
bedeszkázott ablakot tárva-nyitva találta. A z utóbbi ablakhoz belülről lejáró-létra is
volt támasztva. Ugyanakkor megállapíttatott az is, hogy valamelyik betörés után a
bedeszkázáson kivül ezt az ablakot a múzeumban őrzött egyik régi pecsétnyomóval le
is pecsételték. Az ablakdeszkákat az ablakelőtti járdán, a pecsételéshez használt szalagot
az ablak előtti gyepen találták meg.
Az erőszakos betörés nyomait az irodák, az olvasóterem és a gyűjtemények ösz-
szes ajtózárai és fiókjai magukon viselik. Az ajtók Wertheim-zárjait lakatos segítségé-
vel sem tudták felnyitni. A hátsó bejárati ajtónak sarkaiból való kiemeléséhez használt
csákányt és kerítés-vasrudat, valamint egy angol aczélvéső letört darabját ott hagyták.
A múzeum őrei azonnal gondoskodtak róla, hogy az elromlott ajtózárak kijavíttas-
sanak, illetőleg azok helyére az építéskor félretett másodzárak felszereltessenek.
A menekülés előtt biztonságba helyezés czéljából becsomagolt múzeumi tárgyak
ládáit kivétel nélkül feltörve s a benne levő tárgyakat felforgatva s részben kihányva
találták a múzeum őrei. A ládák fedelére kék czeruzával oláhul tartalmukat röviden fel-
jegyezték.
Megállapították azonban, h o g y a becsomagolt anyag csaknem teljes egészében
megvan. A pontos számbavétel azonban nem állott módjukban, mert a csomagolás alkal-
mával az egyes ládák tartalmáról készített és összesítés s legépelés végett a dijnoknak
átadott leltári jegyzéket augusztus 28-án délelőtt a dijnok izgatottságában ú g y eltette,
hogy mindmáig előadni nem tudta. Azt a vasalt ládát pedig, melybe a múzeum leltárait,
beszerzési naplóit és a f. évi iktatót becsomagloták, üresen találták.
Tanuk állítják, hogy az oláhok szeptember 28-án tartott szemléjük alkalmával a
múzeum előtt álló automobilra katonák segítségével 3 vagy 4 ládát kivitettek a múzeum
s
5*
 Erdélyimúzeumaink,és az oláh betörés <194

telkéről. Hány láda anyagot vittek el a múzeumból, hányat a múzeumi lakásokból,

eddig nem volt megállapítható, de annyi mindenesetre tény, h o g y a bizottság egyik
tagja a dohánygyári igazgatónak örömmel beszélte, hogy amit a múzeumban kerestek,
azt tényleg megtalálták. Az annyira keresett tárgyak a kétségtelenül hiányzó, tehát
ellopott leltárak lehettek.
A múzeum őrei megállapították, hogy az oláh bizottság tagjai az összes gyűjte-
ményeket a lehető legrészletesebben átvizsgálták s e részletes kutatások a hadi czélokra
alkalmas tárgyakon kívül főleg az oláh vonatkozású tárgyak és iratok feltalálására irá-
nyultak. Kiválogatott okleveleket és más tárgyakat eredeti helyükről elmozdítva, több
esetben más helyiségbe hurczolva találtak meg.
Különösebben az 1 8 4 8 — 4 9 . évi emlékek, azután pipák, pisztolyok, fegyverek,
fokosok és keresztek után kutattak, de érdeklődtek a hadi érmek, ezüst- és réztárgyak,
sőt a húsvéti pirostojások iránt is. A l i g van a múzeumban helyiség, melyben e g y - e g y
összetört pirostojást ne találtak volna.
A bizottság vegyes voltára vet világot, h o g y mialatt egyik tag az u. n. Apor-
kodexet, másik főleg az udvarhelyi múzeum praehistoricus anyagát tanulmányozta, mások
ugyanekkor, vagy más alkalommal a néprajzi gyűjtemény csizmáit és tajtékpipáinak ezüst
kupakjait vették birtokukba.
A szarvasaggancsból készült puskapor-tartók egyik legszebb darabját László F.
múzeumőr lakására szállították el, e g y pisztolyt pedig Csutak V- múzeumőr lakásának
ablakfájára tettek le.
A múzeum éremládáját szintén feltörték s tartalmát a szokásos felületességgel át-
kutatták. H o g y ebben is dézsmáltak, néhány érem hiánya igazolja. Bizonyára a kisérő
személyzet valamelyik tagjának lelkiismeretét terheli Bethlen Gábor két aranyérmének
eltűnése (1629-ből és 1650-ből). Közvetlenül mellettük egy másik fiókban Zsigmond
és Mátyás aranyait nem bántották.
A múzeum fényképező gépe sértetlenül megvan, de a hozzátartozó lemezek gyári
dobozait durván felszakították. A z alagsortól a padlásig és toronyig általában nin-
csen egyetlen láda, bezárt fiók, rejtekhely, lekötött csomag, doboz, vagy iratcsomó,
amit siető s legtöbbször durva kézzel fel ne téptek volna. Elrejtett tárgyak után
kutatva, felnyitották és feltörték még a szennyvíz-levezető csatornák aknáit és egyéb
üregeit is.
Betörték a múzeum udvarán épített deszkaraktár oldalfalát és a múzeumi szekré-
nyek, tartók és állványok készítésére benne elraktározott faanyagot szintén megdézsmálták.
Mindezekkel szemben azonban megnyugtató jelenség, hogy a gyűjteményeket
általában nem károsították meg annyira, h o g y a károsodást a fennálló körülmények
miatt nem eléggé részletező mostani vizsgálat alkalmával, mikor a leltárak sem állot-
tak rendelkezésükre, néhány darab kivételével, meg tudták volna állapítani. A tényleges
károsodás megállapítása hosszabb ideig tartó vizsgálatot igényel.
A felszerelési tárgyak közül eddig az irógép és az éremmérleg súlyainak hiányát
állapították meg s valószínűnek tartják, hogy az ellenség által kiküldött vegyes bizott-
ság munkáját tovább akarta folytatni. Erre mutat egyebek közt az is, h o g y a múzeum
olvasótermét és folyosóját kitakarították s ez alkalommal a földre hányt okleveleket a
szeméttel együtt a kályhák mögé behajigálták.
A bizottság szállásául a feldúlt és kifosztott múzeumőri lakások voltak kijelölve.
A maguk módja szerint itt is nagy takarítást végeztettek.
 Erdélyi múzeumaink, és az oláh betörés <195

A gyűjtemények fontosabb darabjainak biztonságba-helyezése czéljából az oláhok

által feltört ládák egész anyagát László T. és Gsutak V- múzeumi őrök darabról-darabra
számba véve és jegyzékbe foglalva újból csomagolták s a lezárt i 2 db ládának a Magyar
Nemzeti Múzeumba való elszállítása érdekében a vármegyei főispán útján a brassói Feld-
transportleitunggal vasúti teherkocsinak rendelkezésükre bocsátása czéljából érintke-
zésbe léptek.
Az Orsz. Főfelügyelőség előterjesztésére a Lászlóéhoz hasonló mandátummal ru-
házta fel a vall. és közokt. minisztérium Teutsch Gyula brassói lakost, a Barczasági M ú -
zeum igazgatóját és Meschendörfer Jldolf tanárt, a múzeum őrét, Brassóba küldvén ki őket.
Megnevezettek okt. 20-án, illetve 24-én utaztak Brassóba. Meschendörfernek nov. 1 - é n
érkezett első «táviratstilű jelentése» örvendetes hírt tartalmaz: «A Barczasági M ú z e u m
anyaga, a templom szőnyegei és a műkincsek gondosan lajstromozva sértetlenül itt
maradtak, az ellenség csupán a városi levéltárból vitte el a régi cirillbetűs könyveket.
Miután — jelenti tovább — ez értesítésemet megérkezésem után (okt. 27.) nyomban
küldöm, idáig csak általános áttekintésem lehet a helyzetről, úgy látom azonban, hogy
a megjelent (hírlapi) közlések erősen túlzottak».
Teutsch Gyula és Meschendörfer Jt. november hó 20-án Brassóból egy vasúti
waggonra való múzeumi anyagot helyeztek biztonságba a M . N . Múzeumban. Ennek
részletes kimutatása az alább következő pontokban foglaltatik.
A Főfelügyelőségnek a mentési akczió ügyében kibocsátott felhívásaira az állami
felügyelet alá helyezett intézetek közül eddig választ nem adott két intézet: a nagy-
enyedi Bethlen-kollégium és a szászvárosi Kuún-kollégium, a Főfelügyelőségnek azonban
biztos értesülései vannak arról, hogy e helyeken, ahol az oláh különben sem járt,
semmi kár sem esett a gyűjteményekben.
Az elmondottakban már megnevezett intézeteken kívül több más intézet, testület,
egyesület, város és magánszemély fordult a mentés ügyében a Magyar Nemzeti M ú -
zeumhoz, hová tárgyaikat biztonságba való helyezés végett nem a Főfelügyelőség útján,
hanem közvetlenül küldötték be.
Ez intézetek és egyesületek a következők: A nagyszebeni báró Bruckenthal-
Múzeum, a székelyudvarhelyi róm. kath. főgimnázium, a beszterczei evang. presby-
terium, Nagyszeben városa, a Magyarország erdélyi részeiben lévő ág. hitv. evang.
egyház nagyszebeni könyvtára, a segesvári városi múzeum, a szászbogácsi ág. ev. e g y -
ház, az Erdélyi Múzeumi és Egyetemi Könyvtár, a kolozsvári E K E - m ú z e u m , az
Erdélyi Nemzeti Múzeum, a kolozsvári egyetem magyar történeti szemináriuma, az
erdélyi ref. egyházkerület kolozsvári igazgató-tanácsa, a kolozsvári ág. hitv. evang.
egyházközség lelkészi hivatala, gróf Bánffy György Bonczhidáról, Bánffy Katinka
grófnő Kolozsvárról és özv. Nemes Jánosné grófnő ugyanonnét.
A M . N. M ú z e u m által őrzésbe átvett s ott letéteményezett szállítmányok kimu-
tatása tehát a következőkben foglalható össze :
1. A nagyszebeniBruckenthal-Múzeum öt alkalommal beküldött: 48 ládát. (Ebből 1 2
ládát az 5 1. honvéd gyalog-hadosztály nyílt parancsára szállítottak a M. N . Múzeumba.)
2. A marosvásárhelyi gr. Teleki-Könyv- és levéltárból beszállítottak: 27 ládát,
2 hordó-tartályt, 2 csomagot és egy szobát betöltő levéltári anyagot, melyet gr. Teleki
Pál személyesen adott át. A szoba kulcsa külön lepecsételt borítékba helyeztetett.
3. A marosvásárhelyi ref. kollégium részéről beszállítottak: 7 ládát. — A második
s 18 coüiból álló szállítmány, bár jelezve van, nov. 20-ig még meg nem érkezett.
192 Erdélyi múzeumaink, és az oláh betörés <196

4. A z alsófehérvármegyei Tört., Rég. és Természettudományi Egyesület gyula-

fehérvári múzeuma részéről beszállítottak: 1 ládát.
5. A szamosujvári Örmény Múzeum részéről beküldtek: 1 ládát.
6. A székely udvarhelyi rám. k&lh. főgimnázium beküldött: 1 vászonba varrt kisebb
csomagot.
7. A marosvásárhelyi ref. kollégium részéről beküldtek: 1 lezárt borítékot.
8. Nagyszeben város részéről beküldtek: 2 ládát.
9. A Magyarországi erdélyi részeiben lévő ág. hitv. evang. egyház nagyszebeni
könyvtára részéről beküldtek: 2 ládát.
1 o. A segesvári városi múzeumból beküldtek: 1 ládát.
1 1. A Komán Irodalmi és Közművelődési Egyesület nagyszebeni múzeumából be-
küldtek: 10 ládát.
12. A Hunyadvármegyei Tört. és Kég. Egylet dévai múzeumából beküldtek: 6 ládát
és 2 szekrényt.
13. A szászbogácsi ág. ev. egyház részéről beküldtek: 1 csomagot.
1 4. A kolozsvári Erdélyi J\emzeti Múzeumból beküldtek : 191 darabot, melyben
vegyesen foglaltatik láda, rekesz s más fajta csomag.
1 A kolozsvári Erdélyi Múzeumi és Egyetemi Könyvtár részéről beküldtek:
4 9 ládát.
16. Az Erdélyi Kdrpátegyesület kolozsvári múzeuma részéről beküldtek: 3 ládát.
1 7. A kolozsvári egyetem magyar tört. szemináriuma részéről beküldtek: 5 ládát.
18. Az erdélyi ref. egyház kerületi igazgatótanácsa Kolozsvárról beküldött:
1 2 ládát.
19. A kolozsvári ág. hitv. ev. egyházközség lelkészi hivatala beküldött: 3 ládát.
20. Gróf Bánffy György Bonczhidáról beküldött: 5 ládát.
21. Bánjfy Ka^nka grófnő Kolozsvárról beküldött: 3 csomagot.
22. Ozv. J\emes Jánosné grófnő Kolozsvárról beküldött: 1 csomagot.
23. Az erdélyi orsz. ág. hitv. evang egyház részéről Nagyszebenből (dr. Róth Vik-
tor útján) beküldtek: 8 csomagot egy ládában elhelyezve.
24. A szászujfalusi ev. egyház részéről (dr. Róth Viktor útján) beküldtek: 1 cibo-
riumot.
25. A brassói ev. főgimnázium részéről beküldtek: 1 lepecsételt borítékot.
26. Brassóból Teutsch Gyula és Meschendörfer A. egy vasúti waggonra szóló kül-
deményt szállítottak Budapestre. E szállítmányban foglaltatik: a) a Barczasági Múzeum
részéről: 33 láda; b) Brassó városa részéről: 5 láda, 1 rekesz és 1 ezüstpohár; c) az
evang. városi egyházközség részéről Brassóból: 24 zsákba varrt régi szőnyeg és 1
láda; d) végül a Meschendörfer A . tulajdonát képező múzeumi anyagot tartalmazó
8 láda.
27. A máramarosszigeti ref. lyceum részéről még 1 9 1 4 - b e n beérkezett: 6 láda.
28. A marosvásárhelyi Közművelődési Tláz részéről beküldött anyagot az Orsz.
Magy. Iparművészeti Múzeum vette őrizetbe.
29. A z Orsz. M a g y . Szépművészeti Múzeumba megőrzés végett beszállítottak:
Marosvásárhelyről az állami tulajdonban lévő s letétként oda kiadott összes festménye-
ket, a város tulajdonában lévő képeket, annak különféle kegyeleti és emléktárgyait és a
marosvásárhelyi ref. egyház szerelvényeit; Deésről (Layer Kdroly orsz. magy. iparművé-
szeti múzeumi őr útján) beszállították az oda letétként kiadott két olajfestményt, Nagy-
 Erdélyi múzeumaink, és az oláh betörés <93
váradról pedig (Varjú Elemér orsz. felügyelő útján) i drb állami letétet képező fest-
ményt.
A beérkezett küldemények csomagolási, szállítási és minden egyéb járulékos költsé-
geire a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége saját javadalmából nyújtott
fedezetet. Tette ezt a mentés sürgős és akadálytalan lebonyolítása érdekében, fenntar-
totta azonban magának az állami felügyelet alá nem tartozó intézetek, intézmények és
a magánszemélyek tulajdonát képező értékek mentésére fordított kiadások restituálásj
jogát. A Főfelügyelőség, melynek hivatala, épúgy mint a M . N . Múzeum igazgatósá-
gáé, a mentési akczió tartama alatt permanencziában volt s ahonnét úgyszólván nap-
nap mellett mentek erre vonatkozó jelentések a vallás- és közokt. minisztériumba, máig
i 2 . 0 0 0 koronát adott ki a mentési akczió czéljaira.
Az elmondottak, amíg egyrészt hű és igaz képet nyújtanak az erdélyrészi múzeu-
mok kincseinek mentése körül a tulajdonosok, a múzeumok őrei, a Főfelügyelőség és
a M . N. M ú z e u m által kifejtett fáradozásokról s ezzel beigazolják, hogy a munkában
emberül helyt álltak mindazok, akiknek helyt kellett állniok, másrészt örvendetes hírt
adnak arról, hogy az erdélyrészi múzeumok kincseit sem kár, sem pótolhatatlan vesz-
teség nem érte. Hivatalos jelentést eddig nem minden helyről kaptunk ugyan, az E r -
dély területéről kivert ellenséges had után visszatérő hatóságok, intézetek és intézmények
vezetőinek köréből mind sűrűbben érkező értesítések azonban arról szólnak, hogy az
erdélyrészi műkincsek fölött az oláh invázió veszedelme úgyszólván nyom nélkül múlott
el s így ma már bizonyos, hogy az erdélyrészi múzeumok kincseiben jelentősebbnek
mondható kár egyáltalában nem esett.
Budapest, 1916. nov. 20.
Mihalik József.
 KISEBB KÖZLEMÉNYEK.
A Pulszky-Rómer-'Hampel-emlék
felavatása. Fraknói Vilmos püspök, a múzeu-
mok és könyvtárak volt országos főfelügyelője
kegyeletes áldozatkészségéből a hazai archaeo-
lógia három megalapítójának: Pulszky Fe-
rencznek, T{ómer Flórisnak és Hampel József-
nek emlékére kőből faragott emlékművet állí-
tottak fel az elmúlt nyáron a M a g y a r N e m z .
M ú z e u m kertjében. ' az emléket, mely mindig eszünkbe juttatja
A z emlékmű, melynek mestere Damkó Jó-
zsef neves szobrászunk, a római régi sírkö-
vek mintájára készült s felső részén a három
archaeológusnak kitűnően sikerült dombor-
művű mellképeit, alúl p e d i g a vonatkozó fel-
iratot tünteti fel.
A z emlékmű felavatása szűkebbkörű, de a
nagynevű tudósok emlékéhez méltó ünnep-
s é g keretében november hó i - é n történt meg.
A z ünnepséget, melyen megjelent dr. Jan-
kovich Béla vall. és közokt. miniszter, gróf
\lebelsberg "Kúnó és dr. llosvay "Lajos állam-
titkárok, Majovszky Pál miniszteri tanácsos,
özv. Hampel József né és leánya Beatrix, özv.
Pulszky Jfgostné szül. Tigdor He lén, Pulszky
Garibaldi min. tanácsos, "Hampel Gábor dr., a
Pulszky- é s Hampel-családok nagyszámú ro-
konsága, a M . N . M ú z e u m és a M ú z e u m o k
és Könyvtárak Orsz. F ő f e l ü g y e l ő s é g e tiszt-
viselői kara, dr. Tejérpataky László m. kir.
udv. tanácsos, a M . N . M ú z e u m igazgatója
nyitotta m e g a következő beszéddel :
« K e g y e l e t e s házi ünnepre gyűltünk ma össze.
Ennek j e l e n t ő s é g é t fokozza az, h o g y E x c e l -
lenciád, nemzeti kultúránk főgondozója, azon
megjelenni méltóztatott. Fogadja e z é r t hálás
köszönetünket.
Fraknói Vilmos püspök, a múzeumok és
könyvtárak volt országos főfelügyelője, e g y -
kor az orsz. Széchényi-könyvtár őre, hálával
eltelve N e m z e t i Múzeumunk és elhunyt nagy-
nevű vezetői, a magyar régiségtudomány meg-
alapítói iránt, emlékezetüket egykori műkö-
désük h e l y é n , múzeumunk területén szobrá-
szati művel kívánta megörökíteni.
A mű Damkó József szobrászművész sike-
rült alkotása. Ennek felavatására és megko-
szorúzására a legalkalmasabb a mai nap, mi-
kor gondolataink különben is elköltözött ba-
rátaink és elhunyt hozzánktartozók körében
időznek.
Hálásan köszönjük a nemeslelkű püspöknek,
h o g y múzeumunk kertjében állíttatta föl ezt
eltávozott nagyjainkat, múzeumunk büszke-
ségeit, nemzeti tudományosságunk vezető
alakjait.
N a g y r é s z t nekik köszönhetjük, h o g y N e m -
zeti Múzeumunk elfoglalta méltó helyét a
külföld hasonló intézményei mellett. Pulszky,
Rómer és Hampel neve ismert és nagyra-
becsült a tudományos eredmények terén itt-
hon és a külföldön egyaránt. E n g e m p e d i g
a három férfiú emlékéhez külön belső lelki
kötelék fűz. A z e g y i k b e n legelső jóságos hi-
vatali főnököm emlékét t i s z t e l e m ; a máso-
dikhoz a tanítvány hálája c s a t o l ; a harmadik-
hoz a barátságon kívül több tudományos in-
tézményben, a múzeumban, a Tudomány-
E g y e t e m e n , a T u d o m á n y o s Akadémiában sok
éven át való együttműködés emléke köt.
M i öregebbek, akik múzeumunk három el-
költözött nagyját közvetlen érintkezésből is-
mertük, a múzeumunk kertjének virágaival
megkoszorúzott emlék előtt annak a benső
kívánságnak adunk kifejezést, vajha az a tudo-
mányos törekvés és az a nemzeti szellem,
mely az ő e g é s z lényüket eltöltötte, termé-
kenyítőleg és g y ü m ö l c s ö z ő l e g hatna a mos-
tani nemzedékre, h o g y az ő példájukon in-
dulva, az ő példájukat követve, a nemzeti
tudománynak, N e m z e t i Múzeumunknak és
e z z e l hazánknak mennél értékesebb munkásai
legyenek!»
Ezután Varjú "Elemér, a M . N . M ú z e u m
érem- és régiségtárának igazgatója, helyezte
el a M . N . M ú z e u m koszorúját az emlék-
művön e beszéd kíséretében :
«Amidőn a megtisztelő megbízásnak eleget
 J^isebb közlemények
téve, a N e m z e t i M ú z e u m koszorúját a magyar
régiségtudomány három nagy alakjának em-
lékkövén elhelyezem, lehetetlen a kegyelet-
nek ajkaimra toluló szavait visszafojtanom.
Pulszky Ferencz, Römer Flóris, Hampel
József neve úgy az archaeologia, mint a N e m -
zeti M ú z e u m , de legkivált annak érem- és
régiségosztálya t ö r t é n e t é b e n soha el nem
muló értéket jelent.
Pulszky Ferencz még a korábbi idők bá-
mulatosan sokoldalú polyhistorai közül v a l ó ;
alig van a tudásnak olyan ága, amelyben ide-
gen l e n n e ; de lángelméje l e g s z e b b eredmé-
nyeit mégis az ősrégészetnek ő előtte nálunk
alig kultivált mezején mutatta fel. Archaeoló-
giánkat ő emeli nyugoti színvonalra, elsőül
kelti fel iránta az érdeklődést és szerez neki
elismerést idegen nemzeteknél.
Rómer Flóris viszont itthon teszi nép-
szerűvé a régiségkutatás minden ágát. A hívő
rajongásával, fanatizmusig menő buzgósággal
dolgozik, ír, agitál és szerez híveket szere-
tett tudományának s ezzel együtt a N e m z e t i
Múzeumnak.
A triász harmadik tagja, Hampel József
modern, nyugati szabású tudós, aki a gyűjtés
munkája mellett már az anyag feldolgozására
fektetheti a súlyt s magas színvonalú kép-
zettségével felfegyverkezve régészetünk l e g -
fontosabb kérdéseinek megoldására vállal-
kozik. Irodalmi működésével örök hírt s ne-
vet szerez magának és nemzetének, fényt
árasztva az intézetre is, amelynek évtizede-
ken élén állott.
Akik a három nagy tudós nyomdokaiba
léptek, azok már alig méltányolhatják e l é g g é
a munkát, amit e három férfiú végzett. Nekik
az úttörők fáradsága jutott osztályrészül, a
kezdés nagyszerű, de nem mindig hálás műve.
M i , akik eredményeiket felhasználva tovább-
építünk azon a hatalmas alkotáson, amelynek
alapjait Pulszky Ferencz, Rómer Flóris és
Hampel József rakták le, önmagunkat tisztel-
jük meg vele, ha az őszinte hála és elismerés
koszorúját nagy elődeink emlékére letesszük.»
Végül Mihalik József, a múzeumok és könyv-
tárak országos felügyelője, az emlékmű léte-
sítőjének, Fraknói V. püspöknek képviseleté-
ben h e l y e z t e el az emléken a nemzetiszínű
szalagján «A magyar archaeológia mesterei-
nek — Fraknói Vilmos» feliratot viselő ko-
szorút, szólván e k k é p e n :
« E z emlékmű melegszívű létesítőjének:
Fraknói Vilmos püspök úrnak, a múzeumok
'95
és könyvtárak volt országos főfelügyelőjének
megbízásából és nevében ' h ó d o l ó tisztelettel
teszem le e borostyánkoszorút a magyar
archaeológia három mesterének kőből emelt
emlékére.
A borostyán elhervad, a kő porrá málik,
de Pulszky Ferencz, Rómer Flóris és Hampel
József áldott emlékezete, valameddig e föl-
dön magyar ember és magyar tudomány él —
elmúlhatatlan!» M—k-
A fémtárgyaknak hadiczélokra való
beszolgáltatása és mentesítése. A m. kir. hon-
védelmi miniszter f. évi június hó 16-án
11.057. és 11.059. elnöki számok alatt adta
ki rendeleteit a fémtárgyaknak hadiczélokra
való beszolgáltatása ü g y é b e n . E rendeletek
végrehajtása tárgyában p e d i g f. é. június hó
26-án 11.453. elnöki szám alatt küldte meg
valamennyi magyarországi vármegye és tör-
vényhatósági joggal felruházott város k ö z ö n -
ségének az átvételi bizottságok kellő uta-
sítása v é g e t t — ide v á g ó újabb rendeletét.
E rendelet egyik pontja ú g y intézkedik,
h o g y «ha akár a birtokos, akár az átvételi
bizottság bármelyik tagja valamely tárgyat tör-
ténelmi (régészeti), vagy művészeti becsére való
tekintetből a beszolgáltatás alól mentesíteni kíván,
tartozik azt az átvételi bizottság, vagy — ha
a csomagolást és a küldetést saját költségén
magára vállalja — a birtokos 8 napos, az át-
vételi bizottság által ellenőrizendő záros ha-
táridő alatt Budapestre a M . N . M ú z e u m b a
beküldeni, ahol a vall. és közokt. miniszter
által kiküldendő bizottság fogja végérvényesen
eldönteni, vájjon mentesítendők-e a tárgyak a
beszolgáltatás alól, vagy s e m . » . . . «Ha e g y
helyen nagyobb számú, vagy több n a g y o b b
terjedelmű tárgynak, e s h e t ő l e g egész g y ű j t e -
ménynek művészi vagy régészeti szempontból
való szakértői megvizsgálása válik szükségessé,
akkor oda, az illetékes átvételi bizottság elő-
terjesztésére, a vall. és közokt. miniszter által
kijelölendő szakférfiak egyike f o g hivatalból
kiküldetni, akinek véleménye döntő é r v é n y e s -
ségű a felmentés, illetve a beszolgáltatás kö-
t e l e z e t t s é g é r e nézve.»
E rendeletből kifolyólag a vall. és közokt.
m. kir. miniszter f. é. július hó 15-én 9 4 0 9 .
elnöki szám alatt kelt rendeletével megalakí-
totta a szakértő bizottságot s annak elnökéül
T{adisics Jenő miniszt. tanácsost, az Orsz. M a g y .
Iparművészeti M ú z e u m igazgatóját, tagjaiul
p e d i g Mihalik József kir. tanácsost, múzeumi
j6
 T^isebb közlemények.
és könyvtári orsz. f e l ü g y e l ő t , Varjú Elemér
m. n. múzeumi osztályigazgatót, dr. Csermelyt
Sándor iparművészeti múzeumi őrt, dr. Supka
Géza m. n. múzeumi őrt é s dr. Gerevich Tibor
egyet, magántanár, m. n. múzeumi s e g é d ő r t
küldötte ki.
A bizottság tagjai kiküldetésük után n y o m -
ban megkezdték működésüket. Érdemesnek
tartjuk e működést behatóbban ismertetni,
mert adalékait képezik hazai régiségeink s
műkincseink v i s z o n t a g s á g o s történetének a
világháború alatt.
Supka Géza dr. s z e p t e m b e r hó 23-án m e g -
tekintette a Magyar Szent Jyorona Országos
Témközpontja helyiségeiben a Fémközpont
által "Lázíts Viktortól már megvásárolt, e r e -
detileg gróf Festetich Kálmán birtokában volt
5 db fémtárgyat, nevezetesen : 3 egészen e g y -
szerű, XVI11. századbeli, vörösrézből való
s z e n t e l t v í z - v ö d r ö t ; e g y vörösrézből való, n y i l -
ván dinandi minták után készült, XVI1 —
XVI11. századbeli hűtőmedenczét és e g y v é -
setekkel díszített, hasonló korú hűtőmedenczéí
vörösrézből. Supka G. e g y i k tárgyat sem ta-
lálta múzeumba illőnek, de az utolsót o l y a n -
nak v é l e m é n y e z t e , melyre magángyüjtő talán
szívesen reflektálna.
Miután azonban a F é m k ö z p o n t ezidő s z e -
rint nem foglalkozik azzal, h o g y esetleg ma-
gángyűjtők számára r e n d e z e n d ő hadifémkiál-
lítások útján iparkodjék a fémértéknél maga-
sabb becsű tárgyakat értékesíteni, helyesnek
vélné, ha a Fémközpont figyelme ilyen i n t é z -
mény létesítésére felhivatnék. E z a szakértő-
bizottság feladata volna.
Szeptember 29-én Supka G. kiszállott K o -
máromban, h o g y az ottani csász. és kir. tüzér-
ségi anyagszertárba került fémtárgyaknak mú-
zeumi szempontból való átvizsgálását e l v é -
gezze.
Már e l e v e sajnálattal kellett arról é r t e -
sülnie, h o g y a környékről származó gyűjtés-
ből már szept. hó 26-án hat waggonnyi fém-
anyagot átküldött a szertár Pozsonyba. A m i
anyagot Supka a komáromi raktárban talált,
az kizárólag a komárom-városi konyhákból
összegyűjtött fémanyag volt. Régebbi g y ű j -
tésekből maradt még o t t e g y ládára való
csengő és kisebb harang s ottléte alatt érke-
zett meg a n a g y - és kisigmándi fémgyűjtés-
ből eredő három társzekérnyi konyhafém is.
Ebből az anyagból mindössze bélyege
miatt -— 20 óntányér, e g y tisztán felírása
miatt említést érdemlő ónkancsó a bakabányai
ág. ev. e g y h á z tulajdonából, e g y Franz Walser
pesti harangöntő nevével jelzett, a XIX. szá-
zad elejéről való s a doroghi templomból
származó harang s végül ugyancsak az öntő
neve (Bereck 1820.) miatt kiemelendő c s e n g ő
volt o l y a n anyag, amelynek muzeális m e g -
óvása e s e t l e g szóba jöhetne. E tárgyakat
Supka G . külön ládába félretétette az a n y a g -
szertár irodájában s fémértékükben való át-
v é t e l é t javasolta a bizottság elnökének.
M i u t á n a komáromvidéki fémgyűjtések e r e d -
ménye rendszertelenül érkezik be az anyag-
szertárba, amelynek ezenfelül nincs is h e l y e ,
h o g y a fémanyagot h o s s z a b b időn át felrak-
tározza, Supka annak a nézetének ad kifeje-
zést, h o g y módját kellene ejteni, h o g y a k o -
máromi múzeum igazgatója állandó figyelem-
mel kisérje a beérkező anyagot és b i z o n y o s
e l ő z e t e s szemle útján válogassa ki azokat a
tárgyakat, amelyeknek megtartása múzeumi
szempontból szóba jöhet. Csak amikor már
ilyen tárgy nagyobb számban ö s s z e g y ű l t ,
akkor lenne ajánlatos a s z a k é r t ő - b i z o t t s á g
egyik tagjának újból való kiszállása.
Végül okt. 4-én gróf Testelich T^álmán
németlad—gyöngyöspusztai kastélyában szállott
ki Supka Géza s az ott megtartott helyszíni
szemle alkalmával a k ö v e t k e z ő műtárgyakat
mentesítette :
1. S á r g a r é z csillár, dinand-stílű, XVII. sz., tetején
galambbal.
2 — 3 . S á r g a r é z g y e r t y a t a r t ó p á r . négyágú, a lengyel
sassal, XVII. sz.
4 — 5 . S á r g a r é z b ő l való ö t k a r ú g y e r t y a t a r t ó , rész-
ben modernül kiegészítve, XV11I. sz.
6 — 7 . Ónkancsók, kupakjában S F E j e g y ű an-
gyalos ónbélyeg, XIX. sz.
8. Ónkancsó, «Kaschauer, Linz» bélyeggel, XIX.
század.
9. Ónkancsó, angol ó n b é l y e g S P bélyeggel.
10. Ó n - c z u k o r s z ó r ó , b é l y e g nélkül, XV111. sz.
vége.
1 1 — 1 2. Ó n b ó l való nyeles teáskancsók, XIX. sz.
első fele, angyalbélyeg, 1A . . . j e g y g y e i .
13. Ónkancsó, XV11I. sz. k ö z e p e , fülén négy bé-
lyeg, k ö z ö t t ü k czímerpajzson ÍR bélyeg,
1 4 — 1 5 . Kisebb ónkancsók, fedelükön K. P . csa-
ládi jegy ; XV111. sz. eleje.
1 6 — 1 9 . Ó n t á n y é r o k , B. S . Schmidt, D r e s d e n
bélyeggel, 1708-ból.
2 0 — 2 1 . Schlagwaldi rózsaón-tányérok, XV111. sz.
22. Óntál, angyalos bélyeggel, XV111. sz.
23. Ó n t á l ; b é l y e g e : Gallus Apeller, XY111. sz.
24. Óntál, angyalos ónbélyeggel, XV111. sz.
25. F ü h s t á l , ónból ; r o k o k ó , három r ó z s a ó n - b é -
lyeggel.
 J{isebb
26. Ónterrine, fedéllel, bélyege nincs ; rokokó.
27. Ónterrine, angyalos bélyeggel, rokokó.
28. Ónterrine, rosszabb minőségű anyagból, bé-
lyeg nélkül ; XV111. sz. közepe.
29. Ónterrine, a 27.-hez hasonló, de kisebb.
30 31. Ónjardinierek, az egyik tetején néger fiú,
a másikon IP monogramm ; XVIII. sz.
32 —33. Ón sótartók, angyalos bélyeggel, XV1I1.
század.
34. Ónsótartó, rokokó formájú, hosszúkás.
35. Óngyertyatartó, angyalos bélyeggel, 1. A. F.
jegygyei, XV111. sz.
36 — 37. Ónszamovár és a hozzávaló állvány ;
angol ón, XIX. sz. közepe.
38. Óntál, bélyeg nélkül, két füllel ; rokokó Íz-
lésű.
39. Sárgaréz csillár rozettadíszszel ; dinand-izlésű,
XVII. sz.
40. Sárgaréz csillár, tetején sassal, az előbbinél
kisebb.
41. Kilenczágú zsidó egyházi gyertyatartó, sárga-
réz, XV111. sz.
42. Kasmiri sárgaréz kancsó, XVII. sz.
43. Puttó bronzszobra, delfinnel a vállán ; olasz
bárok.
44. Sárgaréz szarvas (ajtóra szerelve), mozgatható
fejjel ; XV1U. sz., keleti réztál középdísze.
45. Indus sárgaréz szelencze, fedővel, ponczolt,
vésett munka, XIX. sz.
46—47. Sárgaréz gyertyatartók, ibiszmadarakkal ;
modern japán műtárgy.
48. Vizet merő nő világos bronzszobra, franczia
műtárgy, XIX. sz.
49. Perzsa gyertyatartóedény; sárgaréz, vésett
díszekkel, kehelyformájú, XV111. sz.
50. Óntányér, rajta koronás sündisznó, hátán két
ónbélyeg, XV111. sz.
51. Óntányér, rajta koronás baziliskus, hátán rózsa-
ónbélyeggel, ND mesterjegy. XV111. sz.
52 — 54. Augsburgi «Kugelbecher»-t utánzó mo-
dern mívű vörösréz pohárkák.
55. Vörösréz üstdob, trébelt mívű oldalfallal,
XVI]]. sz. eleje.
56—57. Karos gyertyatartók, a lengyel sassal ;
sárgaréz, XV]]. sz.
58. Zsinagógából való sárgaréz falikar, áttört
mívű falidobbal, XV111. sz.
59—60. Antimonból való kinai gyertyatartók,
mesterbélyeggel ; modern műtárgy.
61. Vörösréz bogrács, háromlábú ; F. G. tulajdon-
jegygyel, XVI1. sz.
62. Vörösréz tányérmelegítő, XV]]. sz.
63. Sárgaréz csillár, a 39. sz. párja, rozettadíszszel ;
XVII. sz.
64 -67. Velenczei rabeszkmívű minta után a XIX.
században készült sárgaréz gyertyatartók.
68. Az ajtóra szerelve szarvas, v. ö. 44. sz.
69. Kis sárgaréz csillár, tetején a lengyel sassal,
XVII. sz.
közlemények 197
70. Nagy sárgaréz karosgyertyatartó, zsinagógából
való ; tetején a kétfejű sassal s oldalt két telamon-
oroszlánnal, XVI]. sz.
71—72. Egy pár kandallóbak, bronz pánczélos
vitézekkel, firenczei munka, XVII]. sz.
73. Kétfülű, vésett vörösréz edény, perzsa munka,
XVJ11. sz.
74—75. Empirestílű rézgyertyatartók, czizelált
modern munka.
76—77. Egy pár esztergályozott sárgaréz gyertya-
tartó, XV]]. sz., iszlám minta után, modern munka.
78—79. Egy pár sárgaréz gyertyatartó, hasonló
a 76—77-hez, de kisebb.
80. Sárgaréz kályhaszerelék, XVIII. sz. hollandi
kézmű.
81. Az előbbihez tartozó hőellenző-ernyő, sárga-
rézből.
82. Sárgarézből való olasz lámpaállvány, kígyó-
formájú ; czizelált munka, XIX. sz.
83. Kis karos gyertyatartó sárgarézből ; XVII.
sz. hollandi minta után készült a XIX. sz. közepén.
84 — 85. Sárgaréz karos gyertyatartók, XVII. sz.
hollandi minta után készült esztergályozott munka.
86. Kis sárgaréz csillár, hatágú, egyszerű hollandi
munka.
87—88. Egyházi óngyertyatartók a XVI11. sz.
első feléből.
89—90. Ónhamutálczák, két füllel; iszlám munka
a XV1I1. századból.
Mihalik József szeptember 2 9 - é n Besztercze-
bányán szállt ki, hogy az ottani csász. és kir.
tüzérségi pótanyagszertárban összehordott
fémanyagot felülvizsgálja. V e l e ment a rak-
tárba a Beszterczebányai Városi M ú z e u m őre,
Schweng József városi tanácsnok is és miután
az ott felhalmozott vörösréz, bronz, sárgaréz,
ólom- és óntárgyak mérlegelése éppen f o l y a -
matban volt, Schwenggel e g y ü t t nyomban
hozzálátott az anyag tüzetes átvizsgálásához,
amely czélra a szertár kezelőtisztje két ka-
tonát állított rendelkezésére. D e nagy segít-
s é g é r e volt a munkában Schweng J. városi
tanácsos is, akivel együtt a száznál több m é -
termázsára rúgó anyagból a következő dara-
bokat mentesítette: Két db városi hitelesítő
űrmértéket sárgarézből, 1 8 5 5 - b ő l ; e g y na-
g y o b b vörösréz kancsót a X V ] 1 1 . s z á z a d b ó l ;
100 darabot meghaladó tüszőcsattot sárga-
rézből, különböző fajtájú bevésett díszítések-
kel a X V I ] ] — X I X . s z á z a d b ó l ; 3 bronz
gyertyatartót a X V ] ] — X V ] ] ] . századból;
4 db régi bronz mérlegsúlyt a X V ] — X V ] ] ] .
századból ; 1 db delfinfüles bronz mozsarat,
pontsoros díszítéssel, a X V ] ] . századból;
2 db sárgaréz bányászmécsest a X V I ] ] . szá-
zadból ; 1 db apró fűszertartó szelenczét
2 6 *
 T^isebb közlemények.
sárgarézből, a XV111. századból; i db tészta-
vakaró lapátot sárgarézből, a XVI11. század-
ból s végül i db, belülről ónozott vörösréz
sótartót a XVI11. századból. A kiválogatott
tárgyak a Z ó l y o m városa, az O h e g y község
és a gömörmegyei Rimakokova község által
beszolgáltatott anyagból valók. Fémértékük-
ben való átvételük javasoltatott a bizottság
előtt, addig is az anyagszertár kezelője azo-
kat félretette s külön őrzi. Valamennyi tárgy-
nak helye a beszterczebányai múzeumban
volna.
Mihalik / • okt. 4-én Kassán folytatta mű-
ködését. Érintkezésbe lépett a csász. és kir.
hadianyagszertár főkezelőjével : Jiajek Rudolf
őrnagygyal, aki szívesen állott szolgálatára
s mindenekelőtt arról értesítette, hogy a rak-
tárból e g y nagyobb szállítmányt már Buda-
pestre vittek a Fémközpont Dráva-utczai rak-
tárába. A még Kassán l é v ő s anyag szerint
csoportosított tárgyak mintegy 130 méter-
mázsára rúgnak s ezenkívül még valami
8 0 — 1 0 0 olyan láda is van a raktárban, amely-
nek felbontása csak napok múlva kerülhet
sorra.
M é g mielőtt Mihalik ]• az anyag átvizs-
gálásához láthatott volna, ?tajek R. főkezelő
felmutatta előtte a csász. és kir. hadügymi-
niszternek 1916. évi aug. hó 14-én kelt
18.231. számú, a kassai Artilleriezeugsdepot-
hoz intézett rendeletét, amely a tüzérségi
anyagszertárba beszállított fémtárgyaknak min-
den néven nevezendő további felülvizsgálatát
megtiltja s elrendeli, hogy a bevont fémtárgyak
kivétel nélkül hadiczélokra használtassanak fel.
Jiajek R- kifejezte, h o g y nem nehézségek
támasztása okából, de kötelességéből kifolyó-
lag közölte e rendeletet a szakértővel, aki a
rendelet hivatalos másolatát elkérte tőle, mert
ha annak érvénye ellen arra illetékes tényezők
részéről intézkedések nem tétetnek, a szak-
értő-bizottság működése — legalább a kassai
csász. és kir. tüzérségi anyagraktárral szem-
ben — teljesen illuzórius. Mihalik e körül-
ményre, a rendelet másolatának becsatolásá-
val, nyomatékosan felhívta a szakértő-bizott-
ság elnökének figyelmét.
Jiajek R- őrnagy nem is gördített akadá-
lyokat Mihalik munkája elé, sőt segítőül két
katonát adott melléje, akiknek segítségével az
anyag nagy tömegéből a következő tárgyakat
válogatta ki : 1 db, sárgarézből öntött, czize-
lált óralapot a XV111. századból; 1 db fe-
deles füles ónkancsót a XVI1. századból;
6 db, sárgarézből öntött empir stílusú bútor-
v e r e t e t ; 1 db, sötétbarna patinával bíró, horo-
nyokkal és gyűrűkkel pompásan tagozott, két
gombban végződő füllel ellátott bronzmozsarat
a X V I . századból. (A mozsár Lőcséről való
s a bronzöntés egyik pompás emléke.) 1 db
kisebb bronzmozsarat IAKUP RAP A. D.
1 7 0 7 . felirattal.
E tárgyakat Mihalik ]• kijelölése alapján
az anyagraktár főkezelője irodai helyiségébe
vitette s azokat ott addig őrzi, amíg sor-
suk iránt felsőbb helyről intézkedés nem tör-
ténik. Valamennyinek méltó helye a kassai
múzeum volna.
A megvizsgált anyagon kívül még 8 0 — 1 0 0
ládába rejtett fémtárgyat őriz a raktár. M i -
után a szakértő kiszállásakor e ládák még
felbontatlanok voltak, ezeknek megtekintése
nem állt módjában. A z újabb kiszállás tehát —
ha ugyan még Kassán van ez az anyag —
annyival inkább indokolt volna, mert e tömeg-
ben valószínűleg bőven volna található a régi
felsőmagyarországi réz- és bronzöntésnek
olyan figyelemre méltó emléke, amelynek be-
olvasztását s ezzel megsemmisítését meg kel-
lene akadályozni.
Varjú "Elemér augusztus hó folyamán az
Esterházy berezegi hitbizomány kismartoni, esz-
terházai és fraknói kastélyainak, valamint a
budapesti tárnok-utezai palotájának fémtárgyait
vizsgálta meg s a megfelelőket mentesítette,
okt. 5 - é n pedig Eranfois "Lajos budafoki laká-
sán mentesítette a műértékkel bíró fémtár-
gyakat. 1
Radisics Jenő Pozsonyban végzett hasonló
munkát, 1 végül Csermelyt Sándor dr. az alsó-
korompai kastélyban működött, ahol okt. 19-én
és 20-án vizsgálta meg a Chotek Mária Hen-
rietta grófnő tulajdonában lévő gyűjteményt.
A grófnőnek 139 darab óntárgya van;
tálak, tányérok, kupák, kannák, leveses-tálak,
fűszeres edények, kávéskészletek stb. ezek.
Túlnyomó részük a XVI11. századból való,
de van közöttük néhány XVI1. századi darab
is, viszont találkozik e g y pár olyan, melyek,
bár régibb formákat utánoznak, a XIX. szá-
zad második felében készültek. A z utóbbiak
közé tartozik az a gazdag vésett díszítéssel
ékesített reneszánsz stílusú tál is, melyet a
grófnő jegyzéke ősrégi falitálnak nevez és
idetartoznak a bécsi nagyheti lábmosási szer-
1 Bővebb ismertetésük adat hiányában nincsen
módunkban. Szerfy.
 T^isebb közlemények.
tartásnál használt, évszámmal jelzett edények
(egy 1877-ből, e g y 1888-ból) is.
Valamennyi tárgy igen jó állapotban van.
E g y e s e k kiválóan szép daraboknak mondha-
tók (pl. két angol empire-kávéskészlet, e g y
h ó l y a g o s kupa delfines fogóval stb.), a l e g -
több p e d i g formában és díszítésben határo-
zottan művészi jellegű használati edény. A z
újabb daraboktól, amikből mindössze is csak
néhány van, szintén nem vitatható el a tör-
téneti érdekesség (lábmosó edények), v a g y a
finom, a k ö z ö n s é g e s kereskedelmi áruét m e g -
haladó kivitel (az említett vésett tál).
Hozzájárul ehhez, h o g y az egész g y ű j t e -
mény a grófnő házának, melyet parasztház
módjára építtetett és rendezett be, szerves
tartozékául tekinthető, amennyiben az a nagy
parasztkonyhaszerű f ő h e l y i s é g b e n van elhe-
l y e z v e és részben étkezőedényül szolgál.
Tekintettel tehát arra, h o g y szinte kizáró-
lag jó és régi darabokból álló gyűjteményről
van szó, mely egy becses és népművészetileg
érdekes lakásberendezésnek a kiegészítő része,
Csermelyi S. az egésznek a mentesítését java-
solta. M. J.
A Debreczeni Városi Múzeum kur-
z u s a i . D e b r e c z e n sz. kir. város újonnan ren-
dezett múzeumában a ref. tanítóképző-intézet
tizenkét tanulóját hatos csoportban felváltva
alkalmazzák teremfelügyelőkül. A múzemi bi-
zottság f. é. június hó 21-én tartott ülésében
abból a felfogásból indulva ki, h o g y a már
viszonylag megfelelő alapképzettséggel és
kellő intelligencziával bíró, majdan a nép-
nevelés terjesztésével foglalkozó ifjak munka-
erejének és képességeinek irányítása és szak-
szerű fejlesztése által új és hathatós tényezőt
nyerhet a múzeum feladatainak minél inten-
zivebb teljesítéséhez, tervbe vette, h o g y a
termekben való felügyelettel m e g b í z o t t tizen-
két tanítóképzőintézeti növendék számára a
múzeum kiállított anyagáról ismertető e l ő -
adássorozatot rendez. Ugyanekkor elhatározta
azt is, h o g y a felügyelő diákok ambicziójá-
nak felkeltése és nevelése czéljából az e g y -
e g y nyilvántartási időben való felügyeletért
személyenként megállapított e g y korona díja-
záson felül n é g y jutalomdijat tűz ki számukra,
melyet a jövő iskolai év végével közülök
azok kapnak, akik az elébök tűzött feladatok
teljesítése által, különösen p e d i g a látogató-
k ö z ö n s é g tájékoztatása körül tanúsított kész-
séggel és ü g y e s s é g g e l arra legérdemesebbek-
nek bizonyulnak.
E g y száz és e g y ötven koronás ösztöndíjat
Löfkovils Arthur múzeumi igazgató ajánlott
fel, két huszonöt koronás ösztöndíjat p e d i g a
múzeumi bizottság a múzeum jövő évi költ-
s é g v e t é s e terhére szavazott meg.
A z előadássorozatot külön a történeti, kü-
lön a néprajzi osztályra nézve, néhány órára
terjedőnek tervezik. E néhány órai előadás
elméleti és gyakorlati r é s z e tömören és sza-
batosan fel fogja ölelni mindamaz ismereteket,
amelyekből a teremfelügyelő diákok a m ú z e u -
mok kulturális feladatáról és jelentőségéről
általában könnyen áttekinthető, vázlatos képet
nyerhetnek, különösebben pedig D e b r e c z e n
város múzeumának anyagáról, annak e r e d e t é -
ről, összeállításáról stb. V a g y i s annyi e n c y c l o -
pédikus ismeretet óhajtanak a felügyelő diá-
kokba csöpögtetni az archaeologia, a numiz-
matika, a művelődéstörténet, az ipar- és k é p -
zőművészet és az etnografia köréből, amennyi-
nek birtokában a múzeum kiállított tárgyairól
az é r d e k l ő d ő látogatóknak rövid, de h e l y e s
magyarázatot lehet adni. S ő t az illető n ö v e n -
dékek szétmenvén a vidékre, a múzeumi ü g y -
nek a maguk szűkebb működési körében a z -
után is hasznos munkásai lesznek.
A z O r s z . F ő f e l ü g y e l ő s é g örömmel és el-
ismeréssel fogadta a D e b r e c z e n i Városi M ú -
zeum bizottságának e határozatát és az i g a z -
gató újabb áldozatkészségét, mert jól tudja,
h o g y valamennyi ösztöndíj helyes és o k o s
befektetés, amely nagyon dúsan fog j ö v e d e l -
mezni. M e r t mentől jobban tisztában van v a -
laki azokkal a kulturális tőkékkel, amelyek a
múzeumi gyűjteményekhez fűződnek, annál
nagyobb tisztelet gerjed bennük irántuk és
ez a tisztelet sokkal jobban ösztönzi ő k e t
azoknak minden hántástól való megőrzésére.
A z is b i z o n y o s , h o g y a múzeum körébe í g y
bevont ifjak e s e t l e g múzeumi munkásokká is
fejlődhetnek az itt nyert benyomások révén,
ha ezek a benyomások szakszerű tanulmányo-
zásra ösztönzik őket. D e ha ez be nem k ö -
vetkeznék is, még így is és mindenesetre
saját személyükben szaporítják a múzeumi
ügynek barátait s későbbi tanítványaikban is
bőségesen szereznek ilyeneket, amire p e d i g
nagy szükség van.
A tervezetre az Orsz. F ő f e l ü g y e l ő s é g n e k
csupán e g y észrevétele volt. A z , h o g y a mú-
zeumban való felügyelet kérdése éppen nincs
megoldva, ha a felügyelő tanuló magyaráz,
 2 OO Kisebb
szükséges tehát, h o g y amikor ez a közönség-
nek a tárgyakat magyarázza, h e l y e t t e a f e l -
ü g y e l e t e t e g y másik hallgató lássa el.
A z ifjúsági-kurzus előadóiúl a múzeumi b i -
zottságnak a k ö v e t k e z ő szaktudósokat és szak-
erőket sikerült idáig megnyernie :
A klasszikus ókor köréből származó e m l é -
kek ismertetésére, tekintettel a múzeum c s e -
kélyebb számú római-kori tárgyaira, dr. Láng
Nándort, a debreczeni tud. e g y e t e m rektor-
professzorát, aki október folyamán szíves
készséggel vállalkozott néhány órai előadás
megtartására. A Csokonai-Kör ereklyetárának
ismertetésére dr. Pap Karoly ottani tud. e g y e -
temi tanár, a múzeumi bizottság tagja vállal-
kozott k é s z s é g g e l , a múzeum régészeti ása-
tásainak e r e d m é n y e i t s ezekkel kapcsolatban
a helyi származású kő-, bronz-, vas- és n é p -
vándorláskori leleteket, valamint a k ö z é p - és
újkori emlékeket pedig Zoltai Lajos múzeumi
őr fogja ismertetni.
Hátra volna még a numizmatikai g y ű j t e -
mény, a képzőművészeti és iparművészeti tár-
gyak, a művelődéstörténeti rész és a néprajzi
anyag ismertetésére alkalmas szakerők m e g -
nyerése, amire nézve a múzeumi bizottság az
Orsz. Főfelügyelőségtől kér segítséget. E z e n -
kívül szükséges volna még, h o g y Zoltai L.
előadásainak bevezetéseül f ő k é p a praehisto-
rika köréből valamely szakférfiú általános is-
mertetést adjon a teremőröknek.
A z O r s z á g o s F ő f e l ü g y e l ő s é g a néprajzi
anyag ismertetésére dr. Semayer Vilibáld orsz.
felügyelőt kérte fel, a többi szakmára p e d i g
a mai nehéz időknél alkalmasabb időpontban,
a jövő év tavaszán fog megfelelő erőket a
múzeum rendelkezésére bocsátani.
Helyes é s életrevaló intézkedése a mú-
zeumnak az, h o g y az előadásokat g y o r s í r ó k -
kal megrögzítteti s mielőtt a szöveget a hall-
gatóknak átengedné, az előadók revíziója alá
bocsátja. M—k
A losonczi állami főgimnázium ta-
nárikönyvtárának duplumai. A. losonczi állami
főgimnázium tanári könyvtára fölös példányai-
nak j e g y z é k e , melyet az említett főgimnázium
igazgatósága a Múzeumok és Könyvtárak O r -
szágos F ő f e l ü g y e l ő s é g é n e k a M ú z e u m i és
Könyvtári Értesítő f o l y ó évi 2—3. f ü z e t é b e n
ismertetett akcziója következtében terjesztett
be az O r s z á g o s Főfelügyelőséghez, ö s s z e s e n
544 duplumot sorol fel. E z e k közül kiemeljük
a következőket:
közlemények.
Anonymus : História Hungarica. Kassoviae,
1747. 50 f. — Bonfinius: D e c a d e s rerum
Hungaricarum. Sambucus kiadása; hiányos.
5 K. — Budai É z s a i á s : Régi tudós világ
históriája. D e b r e c z e n , 1802. 1 K. — Csen-
geri Antal összegyűjtött munkái 1—V. Buda-
pest, 1884. 6 K . — Curtius E r n ő : A g ö r ö g ö k
története. I-—VI. Budapest, 1 8 7 5 — 8 0 . 6 K. —
Deák Ferencz : Beszédei. 1—111. Kiadta:
Kónyi M a n ó . Budapest, 1882. 10 K. —
Duncker M i k s a : A z ókor története. 1 — I V .
Budapest, 1 8 7 4 — 7 8 . 6 K. — Istvánffy M i k -
lós: Regni Hungarici História. Colonia A g r i p p .
1685. 8 K. — Kossuth L a j o s : Iratai az emi-
grátióból. 1—IV. Budapest, 1894. 8 K. —
Macaulay : Anglia története. 1—VI. B u d a -
pest, 1 8 7 5 — 7 7 . 6 K. — Matthiae Corvini
epistolae. E d i d i t : E. Kelcz. Kassa, 1743.
1 K . — M a t t h i a Christianus: Theatrum H i s -
toricum. Amstelodami, 1668. Elzevir. 1 0 K . —
M o m m s e n : A rómaiak története. 1 — V i l i .
Budapest, 1 8 7 4 — 7 7 . 15 K. — Naponként
való j e g y z é s e i az 1790. országgyűlésnek.
Buda, 1791. 4 K. — Naponként való j e g y -
zései az 1792. országgyűlésnek. Buda, 1792.
4 K. — P a l m a : Notitia rerum Hungarica-
rum. Tyrnaviae, 1770. 3 K. — Pauler G y u l a :
Wesselényi Ferencz nádor és társainak ö s s z e -
esküvése. 1 — 1 1 . Budapest, 1876. 2 K. —
P é c z e l y J ó z s e f : M a g y a r o k történetei. D e b -
reczen, ' 8 3 7 . 1 K. — Prideaux: Histoire
des Juifs. 1 — IV. Amsterdam, 1724. 2 K. —
Prileszky Paulus: Quadripartitum iuris con-
suetudinarii. Sopron, 1743. 5 K. •— S z é -
chenyi István: Hitel. Pest, 1830. 10 K. —
S z e g e d i János: Tripartitum juris Hungarici.
Tyrnaviae, 1751. 2 K. — Szirmay A n t a l :
Notitia historica comitatus Zempleniensis.
Kassa, 1798. 60 f. — U . az. Buda, 1804.
60 f. — Taine H. A . : A jelenkori Franczia-
ország alakulása. 1—111. Budapest, 1 8 8 1 — 8 4 .
4 K. —• Thaly Kálmán : Ocskay László. Buda-
pest, i 8 8 0 . 4 K. — Vámbéry Ármin : A ma-
gyarok eredete. Budapest, 1882. 2 K 50 f. —
W e s z p r é m y István : Magyarországi különös el-
mélkedések. P o z s o n y , 1795. 1 K. — Bau-
meister: Denkmäler d e s klass. Alterthums.
M ü n c h e n , 1889. 3 K. — Cserey Farkas:
A falusi nevelésnek módjáról való vélekedés.
N a g y v á r a d , 1806. 30 f. — Cynosura iuris
peritorum. Leutschoviae, 1687. 1 K . — D e s -
cartes Renatus: Principia philosophiae ed.
IV. Amstelodami, 1664. 5 K. — Erasmus:
Colloquia familiaria. Ulmae, 1712. 1 K. —
 T^isebb közlemények.
H e l v e t i u s : D e l'esprit. Paris, 1768. 2 K. —
Patay Sámuel : A régi indusok bölcselkedése.
E g e r , 1781. 20 f. — Vigoureaux F . : A biblia
és az újabb fölfedezések. 1 — I V . N a g y b e c s -
kerek, 1 894. 4 K. — Greguss Á g o s t : A bal-
ladáról. Budapest, 1886. 1 K. — Kunoss Endre :
Gyalulat. Pest, 1835. 1 K. — Régi magyar
nyelvemlékek. 1 IV. Buda, 1 8 3 8 — 4 6 . 20 K. —
Nyelvemléktár. 1—V. Budapest, 1 8 7 4 — 7 7 .
15 K. — S z a b ó Károly: Régi magyar könyv-
tár. 1—11. Budapest, 1 8 7 9 — 8 5 . 4 K . — S z a -
mota J.: M a g y a r oklevélszótár. Budapest,
1902. 2 K. — Szilády Á r o n : Régi magyar
költők tára. ] V. Budapest, 1 8 7 7 — 8 6 . 5 K. —
T o l d y F e r e n c z : A magyar költészet törté-
nete. ] — ] ] . Pest, 1854. 2 K. T o l d y Fe-
r e n c z : M a g y a r államférfiak és irók. ] — ] ] .
Budapest, 1868. 2 K. — T o l d y F e r e n c z :
M a g y a r költők é l e t e . ] — ] ] . Pest, 1871. 2 K . —
T o l d y F e r e n c z : Irodalmi b e s z é d e i . ] — ]1.
Pest, 1872. 2 K. — T o l d y F e r e n c z : A ma-
g y a r nemzeti irodalom rövid története. ] —11.
Pest, 1 8 7 2 — 7 4 . 2 K. — T o l d y F e r e n c z :
Irodalmi arczképek és szakaszok. Budapest,
1873. 1 K. — Vámbéry Á r m i n : A hunnok
és avarok nemzetisége. Budapest, 1881. 1 K . —
Barthelemy : A z ifjú Anacharsis utazása G ö -
rögországban. 1 Vili. Kolozsvár, 1820.
4 K. — F é n e l o n : Telemakus bujdosásának
története. Ford. Haller László gróf. Kassa,
1758. 1 K. — Gvadányi J ó z s e f : A mostan
f o l y ó országgyűlésnek satyrico-critice való
leírása. Leipzig, 1791. 10 K. Kuthy Lajos :
Hazai rejtelmek. ] — V 1 L füzet. Pest, 1846.
40 f. — Losonczi Phönix. Szerk. és kiadja
Vahot Imre. I — H L Pest, 1 8 5 1 — 5 2 . 3 K.
V o l t e r : Henrias. Ford. P é c z e l y József. 1792.
1 K. — M y n s i c h t Hadrian: Thesaurus et
armamentarium medico-chimicum. Lygduni,
1645. 2 K* — Bél M a t t h i a s : Compendium
Hungáriáé geographicum. Posonii, 1767.
6 K. Tolvaj Franc: A z arithmetikának
mestersége. Lőtse, 1701. 2 K. —- Uránia.
(Kármán J.) ] — ] ] ] . Pest, 1790. 15 K.
A berlini egyetem magyar szemi-
náriuma. A porosz királyi kultuszminiszter
elhatározta, h o g y a berlini e g y e t e m magyar
tanszékével kapcsolatban s z e r v e z e n d ő magyar
szeminárium részére megfelelő h e l y i s é g e t b o -
csát rendelkezésre az e g y e t e m központi épü-
letében. Ennek a szemináriumnak czélja lesz
a magyar nyelvnek, irodalomnak, politikai,
kultur- és művészettörténetnek a berlini e g y e -
tem hallgatói és a tudomány ottani művelői
között való terjesztése. Czélja lesz továbbá
a magyar nyelv ismeretének, M a g y a r o r s z á g
természeti, gazdasági, politikai, valamint kul-
turális helyzetének és viszonyainak minél s z é -
lesebb körben való terjesztése, illetőleg is-
mertetése.
E czél elérésére az intézetnek elsősorban
olyan szakkönyvtárra volt szüksége, amely az
említett tudományokat méltóképen r e p r e z e n -
tálja. M i v e l p e d i g a szeminárium nem r e n d e l -
kezett erre m e g f e l e l ő fedezettel, f. évi s z e p -
tember hó 1 6-án dr. Gragger T^óbert e g y e t e m i
tanár, a berlini magyar szeminárium igazgatója a
szeminárium részére alkalmas könyvek j e g y -
zékének előterjesztése mellett azzal a kérelem-
mel fordult a M ú z e u m o k és Könyvtárak O r -
szágos F ő f e l ü g y e l ő s é g é h e z , h o g y emez e l s ő -
rendűen hazafias és tudományos czélra, a párisi
Sorbonneon berendezett magyar könyvtár-
hoz hasonlóan, a jelzett tudományszakokba
vágó könyvek adományozásával a szeminárium
szakkönyvtárát alapítsa meg. A F ő f e l ü g y e l ő -
ség a kulturális és nemzeti szempontból e g y -
aránt nagy fontosságú k é r d é s t méltányolva e l -
határozta, h o g y a közel 3 5 0 0 korona értékű
könyveket saját javadalma terhére megrendeli
s a berlini m a g y a r szeminárium rendelkezé-
sére bocsátja. A több száz kötetből álló s z a k -
könyvtárt az Orsz. F ő f e l ü g y e l ő s é g november
havában küldte el a berlini magyar szeminári-
umnak.
Jelentés az Esztergomvidéki T{égé-
szeti és Történelmi Társulat múzeumának
191$. évi működéséről és állapotáról.1 A mú-
zeum, mint az ország l e g f ő b b kulturális i n t é z -
ménye, a háború bénító hatása alatt állván,
egész éven át zárva volt. A bejárat előtt l é v ő
s lapidarium gyanánt s z o l g á l ó előtér e g é s z
éven át katonai lisztraktárul szolgált s e miatt
a múzeumba belépni is lehetetlen volt. A mú-
zeum ő r e , S i n k a Ferencz Pál, mint honvédfőhad-
nagy a déli hadiszintéren teljesít katonai s z o l -
gálatot.
A háború miatt a Társulat belélete stagnál
s a tagdíjak is igen lanyhán folynak be. Á l l a m -
segélyt a múzeum 1915-ben nem kapott.
A gyűjtemények törzsanyagának tervbe vett
leltározása és osztályozása a háború miatt el-
maradt.
Jl múzeum saját javadalmának, felhasználása.
1
Júliusi füzetünk számára későn érkezett. Szerk•
 2 02 J^isebb
Tőkésítésre f o r d í t o t t : 243*54 K - t ; a g y ű j t e -
mények gyarapítására: 201*40 K - t ; a h e l y i -
ség b é r l e t é r e : 500 K - t ; biztosításra s t b . :
33*68 K-t. Ö s s z e s e n : 978*62 K.
JJ Társulat vagyoni állása. Alapítványi t ö r z s -
vagyon : 4 4 0 0 K ; alapítványi jelleggel nem
bíró t ő k e : 533*46 K, tagdíj-hátralékból e r e d ő
követelés: 2 0 0 K. Ö s s z e s e n : 5133*46 K.
Jl múzeum személyzete. I g a z g a t ó : dr. M o l -
nár Szulpicz, szt. benedekrendi főgimn. i g a z -
gató. M ú z e u m i ő r : Sinka Ferencz Pál, városi
közgyám, pjgármesteri e l ő a d ó . Szolga : H o l o p
István (jelenleg orosz fogságban).
Hazánk részvételi a «Bibliogra-
phie der Socialwissenschaften» czimű válla-
latban. A dr. Georg Maas berlini tanár s z e r -
kesztésében immár tizenkét év óta m e g j e l e n ő
nagyszabású társadalomtudományi bibliogra-
phia mindezideig nélkülözte a magyar társa-
dalomtudományi irodalomra vonatkozó b i b l i o -
graphiai adatokat. A «Bibliographie der S o -
cialwissenschaften» kiadója e g y r é s z t a munka
teljessége, másrészt a jelentőségében e g y r e
emelkedő magyar társadalomtudomány é r d e -
kében szükségesnek látván a magyar társada-
lomtudományi könyvészet fölvételét, törekvé-
seiben l e e n d ő erkölcsi és anyagi támogatás
czéljából a vallás- és közoktatásügyi m. kir.
minisztériumhoz fordult. Jankovich Béla dr.
vallás- és közoktatásügyi miniszter M a g y a r -
országnak a nagyjelentőségű vállalatban való
részvételét elvben elhatározván, a magyar r é s z
szerkesztésével Gulyás Pál dr. egyetemi m a -
gántanárt, a Múzeumok és Könyvtárak O r -
szágos Főfelügyelőségének másodelőadóját
bizta meg, aki az előmunkálatokat már m e g -
kezdette, ú g y h o g y hazánknak a vállalatban
való részvétele 1917-től kezdetét v e h e t i .
A vállalat magyar részének szerkesztésével
és kiadásával járó költségeket részben az O r -
szágos F ő f e l ü g y e l ő s é g f e d e z i .
Jóakaratú emberek figyelmébe !
E czímen a J^önyvtári Szemle 1916. 11. f ü z e t é -
ben Kőhalmi Béla szerkesztő ugyancsak r o s s z -
akaratú támadásban részesíti e sorok íróját,
amiért érdeménél tüzetesebben foglalkozott
a Lantos-czég Könyvtári Füzetek czímen m e g -
indított új vállalatával. A kvalifikálhatatlan
hangú sorokra nincs mit válaszolni, h i s z e n
bírálatom é r d e m l e g e s részére, melyben a H o f -
mann-féle titkos cenzúra erkölcstelenségét
leplezem le s amely úgy látszik nagyon e l e -
közlemények
venbe talált, Kőhalmi úr csak B o d ó n é módjára
felelt. Csupán tiltakozom az ellen, h o g y czik-
kembe olyan állítások magyaráztassanak be,
melyek tőlem teljesen távol álltak.
A Könyvtári Füzetek munkaprogrammját
ismertetve, azt írtam, h o g y «egyes, a pro-
grammba fölvett füzetek : Vezérfonál s z e g é n y
könyvkedvelők számára; a magyar irodalom
desideratumai, czímük után ítélve, n a g y o n
is magukon hordják az antikváriuskiadó üz-
leti érdekeinek a b é l y e g é t » . E z t a fel-
tételes állítást, minthogy, a valljuk meg,
erősen vásári czím után a közelebbről még
nem ismert, mert forgalomba sem került füze-
tekről mást, mint f e l t é t e l e s állítást nem is
koczkáztathattam meg, Kőhalmi úr összekap-
csolja az ismertetésem elején álló azon v é l e -
ménynyel, h o g y ez az új vállalat a maga e g é s z é -
ben «bátran minősíthető a Fővárosi Könyvtár
szellemi szülöttének» és meglehetős e g y ü g y ű
rabulisztikával úgy magyarázza, mintha az a
vád foglaltatnék e két, egymástól teljesen
független állításban, h o g y a «budapesti vá-
rosi könyvtár tisztviselőiből» álló «csoport»
«egy antikvárius-kiadó üzleti érdekeit akarja
szolgálni». A z t hiszem, a «jóhiszemű emberek
ítélőszéke», melyhez Kőhalmi úr felháboro-
dásában appellál, ha czikkemet elolvassa, köny-
nyen észreveszi, h o g y a Fővárosi Könyvtár
tisztviselőinek ez a meggyanusítása azért o l y
«perfid», mivel csakis «perfid» módon lehet
bírálatom két egymással oksági kapcsolatban
nem álló részletébe belemagyarázni. H o g y
Kőhalmi úr különben «jóhiszeműség» alatt
mit t é t e l e z fel lapocskája olvasóitól, erre jel-
lemző következő állítása: «a Könyvtári S z e m l e
kiadója tehát azt a furcsa eszközt (és Gulyás
Pál a megmondhatója, h o g y ez az eszköz
nemes-e vagy sem) választotta reklámjának,
h o g y kiad e g y reklám nélküli szakfolyóiratot».
M i n t h o g y e sorokban Kőhalmi úr e g y e n e s e n
meginterpellál : nyilatkozom. Lantos lapja
annyira reklám nélküli, h o g y pl. első é v f o -
lyamának 108 lapjából 1 8*5 lap, v. i. az e g é s z
kiadvány 17*130/0-3 Lantos üzleti hirdetéseit
tartalmazza.! N e m e s - e Lantos eszköze, vagy
sem, az itt felsorolt tényekből eléggé kiderül ;
épúgy Kőhalmi úr igazmondása is, m e l y e t
minősíteni nem kívánok, mivel különben kény-
telen volnék azt a szókincset felhasználni,
mellyel Kőhalmi úr szokott élni. L e g y e n e l é g
a latin mondás : Sapienti sat. Dr. Gulyás Pál.
1
A 107. lapon igen tolakodó módon a czikkek
közé beékelve.
 IRODALOM.
\adic Ottokár. A Szeleta-barlang kuta-
tásának eredményei. 132 1. 8 táblával és 39
szövegközti ábrával. Különlenyomat a M .
kir. Földtani Intézet É v k ö n y v e XXIII. köt.
4. füzetéből. Budapest, 1915. A M . kir.
Földtani Intézet kiadása.
A mű szerzője azt a feladatot tűzte
maga elé, h o g y nyilvánosságra juttassa azok-
nak a tudományos kutatásoknak az e r e d m é -
nyeit, melyeket a Szeleta-barlangnak 1906-tól
1913-ig történt felásatásánál Hillebrand Jenő
munkatársával együtt elért. Bevezetésül a
szerző a kutatás indító okairól és a használt
kutatási módszerről szól, aztán fejezetenként
az e g y e s ásatások és tanulmányutak rövid
történetét, a vidék földtani viszonyait, a S z e -
leta-barlang helyrajzát, keletkezését és az
üregében végbement lerakódások rétegtani,
kőzettani és őslénytani viszonyait ismerteti,
végül a barlangban gyűjtött paleolit kőesz-
közök részletes leírását adja, de a paleolitek
ásványtani minőségét, tipológiai viszonyait és
rétegtani elterjedését külön összefoglaló al-
fejezetekben közli, amelyeket ismét a k ő e s z -
közök részletes leírását tartalmazó alfejezet
követ. Azzal a körülménynyel, h o g y a paleoli-
teket nem sommásan, hanem egyenként írja
le, szerző eléri, h o g y az olvasó a közölt
paleolitekről szóban és képben teljesen tiszta
fogalmat nyer, ami a könyvnek, illetve s z e r -
zőjének egyik nagy érdeme.
A kötetet a Szeleta-barlang holocénkori
ősemberének maradványairól Hella "Lajos által
írt rövid, de világos s z ö v e g zárja be.
A mű l e g n a g y o b b érdeme az, h o g y értelmes,
szakszerű s a tudományos kutatás modern,
magas színvonalán álló módszere segélyével
világosan és k é z z e l f o g h a t ó l a g bebizonyítja,
h o g y ez a barlang a második lelőhely, ahon-
nét a magyar föld pleisztocén emberének
kétségbevonhatatlan nyomai napfényre kerül-
tek, de az első, ahol az anyagot kifogástalan
rendszerességgel gyűjtötték.
A munka nem volt könnyű s é p e n s é g g e l
nem háladatos. Különösen kezdetben nem,
mert a magyar kutatók által 1908-ban lelt
anyagról Obermaier H u g ó bécsi e g y e t e m i
magántanár úgy nyilatkozott, h o g y jóllehet
azok babérlevél-hegyei tipusos solutréen-
koriak, valódiságuk mégis kétséges s ezért a
leletek e g y részét modern készítményeknek
lenni állította. A vitás • kérdéshez 1911-ben,
a barlang további kutatásának eredményei
után, Forrer Róbert, S z o m b a t h y József, B a y e r
József és Schmidt Rudolf Róbert d ö n t ő l e g
szóltak h o z z á s S z o m b a t h y nem h a b o z o t t
megállapítani, h o g y — miután most már s z é p
és e l e g e n d ő anyag áll rendelkezésre — O b e r -
maier kétségei fenn nem állhatnak, mert min-
denki láthatja, hogy a leletek valódisága és
e r e d e t i s é g e vitán felül áll. S z o m b a t h y a ma-
gyar tudósok nagy érdemének mondja, h o g y
az első kedvezőtlen fogadtatás által magukat
el nem riaszttatták, de az ásatásokat mind-
addig következetesen folytatták, amíg fárad-
ságukat az immár előttük fekvő eredmények
oly fényesen nem jutalmazták.
A munka v é g e r e d m é n y k é p megállapítja,
h o g y a Szeleta-barlang lakói úttörői és fej-
lesztői voltak a Solutréen kulturának, m e l y e t
helyi indusztriával igen magas fokra emeltek.
E megállapítás nagyon fontos hazánk őskori
történetére nézve, mert ezzel az aktussal
hazánk földje Európa ama nyugati országaihoz
csatlakozik, amelyeknek földjéről a szeren-
csésebb körülmények k ö z t megindított kuta-
tások az emberi kulturának sokszor m e g i r i -
gyelt legrégibb eszközeit már korábban derí-
tették napfényre. Hazánk e tekintetben, jól-
lehet sokan voltak, akik bátrak voltak állí-
tani, h o g y barlangjaink é p o l y szinterei vol-
tak a paleolit-korszak emberei életének, akár
csak a francziaországbeliek, csak terra i n c o g -
nita maradt a legújabb időkig, amíg végre a
Miskolczon 1891-ben előkerült paleolitek
révén s főkép b o l d o g e m l é k e z e t ű Herman
O t t ó lelkes izgatása e r e d m é n y e k é p nálunk is
napirendre kerültek a spelaeológiai kutatások;
J
7
204
melyek ma e d d i g még csak nem is remélt
kincseiket valósággal ontják a tudósvilág elé.
Kadic Ottokár érdemes é s értékes m o n o -
gráfiája b ő s é g e s e n beszámol e nagy, m e g l e p ő
eredményekről, melyek egyaránt gazdagon
jutalmazzák a praehistoriai tudományt s an-
nak kitartó, lelkes, fáradhatatlan és becsületes
munkásait, \adic könyve é s bevált ásató
módszerének s z é p eredményei élő tanúság-
tételei annak, h o g y a vérbeli tudás és a ren-
dületlen ü g y s z e r e t e t diadalmaskodik a l e g t ü s -
késebb akadályokon is és létre hoz olyan
alkotást, mely nemzedékeknek szolgálhat ve-
zérfonalul és mintaképül. Vidéki szaktársain-
kat, akikre e téren is rendkívül sok és fon-
tos teendő vár, különösen és módfelett érde-
kelheti e pompásan megírt mű, mert könnyű
szerrel megtanulhatják belőle a spelaeológiai
kutatások bevált módszere mellett mindazt a
tudományt is, amelynek interpretálásában a
tudós \adic Ottokár oly n a g y és alapos mes-
ternek b i z o n y u l t . Mihalik József. művész nagyságának alapja a hazai talaj. A z
'Lázár 'Béla dr. : Jl magyar művészet kal is megbirkóznak s ez az oka, h o g y például
jövője. Száznál több képpel. Budapest, 1916.
Dick M a n ó kiadása. 8-r. 176 1. Ara 5 korona.
A magyar művészet jövőjéről az Ernst-
múzeumban tartott előadásait foglalta e k ö n y v b e
Lázár Béla, aki több mint két évtizede fejt
ki erős agitácziót a magyar művészet érdeké-
ben. S z e r z ő e g y i k e a legszorgalmasabb ma-
gyar művészeti íróknak, aki azonban nemcsak
tollal, hanem szóval és tettel is sokat fára-
dozik képzőművészetünk fellendítésén és nép-
szerűsítésén.
A z a nagyszabású programm, melyet l e g -
újabb könyvében Lázár a magyar művészet
jövőjére nézve részletesen kidolgoz, tartalmas,
szines és érdekes. E g y ideális lelkű ember
elképzelt világa az, érthető tehát, ha nem
mindig találjuk meg benne a reális élethez
fűződő kapcsot. Lázár Béla az ő könyvében
a legbonyolultabb problémákat játszi k ö n y -
nyedséggel fejti meg s elhitetni igyekezik,
h o g y az a számtalan nagy és nehéz feladat,
ami művészetünk terén megoldásra vár, máról-
holnapra megvalósítható. A fejlődés normális
folyamát figyelmen kívül hagyva, a l e g s ú l y o -
sabb világkrizis idején lázas türelmetlenséggel
olyan követeléseket támaszt a magyarság, a
magyar művészek és főleg a magyar állammal
szemben, melyek még békés időkben is felette
túlzottaknak tűnnének fel. A lehetőségek ha-
tárának ö n k é n y e s kitolása általában g y e n g é j e
Irodalom
a műnek, melynek különben sok jó oldala is
van. M i n t agitációs irat p e d i g , a benne m e g -
nyilatkozó nagy hitnél, m é l y m e g g y ő z ő d é s n é l
és l o b o g ó lelkesedésnél fogva, határozottan
becses.
Lázár az ő elképzelt világát lelke m é l y é i g
átérezte, v é g i g g o n d o l t a s éppen ezért kár,
h o g y nem vetett ügyet rendszeresebb leírá-
sára. Munkájának g o n d o l a t m e n e t e annyira
rapszodikus, e g y e s eszméit o l y vékony szálak
fűzik ö s s z e , h o g y róluk könnyen áttekinthető
képet adni alig lehet.
A z első fejezetben például e g é s z sereg
érdekes művészeti kérdésről cseveg azzal
a k ö n n y e d s é g g e l , mely a gyakorlott e l ő -
adó sajátsága, de olyan formában, mintha
r ö g t ö n ö z n e . Kifejti, miért nem fejlődhetett
nálunk a legújabb korig a képzőművészet,
milyen szomorú hatása volt és van a környezet
beolvasztó erejének külföldön élt és élő jele-
sebb művészeinkre s megállapítja, h o g y a
erős művészi egyéniségek a külföldi hatások-
az impresszionista technika jelesebb festőink
ecsete alatt elmagyarosodott. A nemzeti elem
az, amit Lázár legjobban értékel a művészet-
b e n ; ez az, ami európai értékké teszi mű-
vészetünket. Definiálja a magyar művészet
alapsajátosságát, mely szerinte «az áradó é r -
zés heves lüktetése, melynek minél g a z d a g a b b
változatosságban való kifejtése művészetünk
feladata». Közben itt-ott mellékvágányokra tér
s a v e z e t ő témákkal való szorosabb kapcsolat
nélkül ír a háború hatásáról a művészetre,
a lakásról és az ízlésről, arról, h o g y m e n y -
nyire megbecsülik a hollandiak az ő modern
művészetüket és elismerő szavai vannak a ma-
gyar műgyűjtőkről. A magyar művészei j ö v ő -
jére fontos, h o g y exportot teremtsünk a ma-
gyar művészetnek, melynek sorsa attól is függ,
kapunk-e becsületes műkereskedést ?
Igen rövidre fogva, ez a tartalma az első
fejezetnek. Tények leírása, ötletek t ö m e g e ,
illusztrálva számos példával és képpel s támo-
gatva e g y csomó idézettel.
Valamivel rendszeresebb a második fejezet,
bár a s z e r z ő t csapongó fantáziája, vitatkozó
természete és mindenáron meggyőzni akaró
szándéka ebben is folyton eltéríti a kijelölt
czéltól, m e l y felé állandóan csak nagy kerü-
lőkkel tud haladni.
A hisztorizmussal kezdi, melynek szerinte
romboló hatása volt a X I X . század építésze-
 Irodalom
tére. E kor építőművészei nem tudtak önálló
építészeti stilt teremteni, tehát újra elját-
szották a históriát. P e d i g időközben nem-
csak új szükségletek, hanem új anyagok és
vele új szerkezeti feladatok is keletkeztek.
S z e r z ő mint példára, a vasbetonra hivatkozik,
melyet történeti stílusokba öltöztettek, noha
új formanyelvet kellett volna számára t e r e m -
teni. M a j d merész fordulattal áttér a n é p -
művészetre, melyet világművészeti alapnak
tart, olyan forrásnak, melyből minden nemzet
egyformán meríthet s «ilyképp az internaczio-
nális szerkezeti alapnak nemzeti ízű forma-
nyelvvé való nemesítését hozhatja létre». (51.1.)
Itt kerül szóba Lechner Ö d ö n szerepe a ma-
gyar építőművészetben, aki a magyar népmű-
vészetből véve formanyelvének elemeit, ma-
gyarossá remélte tenni az internaczionális épí-
tészetet. Lechner művészetének l é n y e g e a
népies ornamentika vonaljátékának monumen-
tálissá való l e e g y s z e r ű s í t é s é b e n áll és hatása
megérzik az újabb magyar építészeten, amit
néhány kapu példájával bizonyít. A z építé-
szeti díszért — mint Lechner tette — le kell
szállnunk a néphez, építészeinknek meg kell
tanulniok, miként gondolkozik, alakít és teremt
ornamensben a magyar. A z építészet terén is
csak a nemzeti jellegű művészetnek van jövője,
ír azután a magyar építészeknek a háború
után remélhető munkaalkalmairól, építési pro-
grammot és szabályozási tervet sürget Buda-
pest részére, a műkritika feladatává teszi az
építészet törekvéseinek népszerűsítését, az é p í -
tészeti látás tanítását, m e g f e l e l ő illusztrált mű-
vészeti folyóirat létesítését szorgalmazza s s z e -
retné, ha a középületeket létesítő hatóságok
kikötnék a magyar stílusban való alakítást.
E fejezet végén az új építésznemzedék neve-
lésében fokozottabb művészi képzést követel
s ezért a műegyetem mellett építészeti mester-
iskola felállítását várja.
A harmadik fejezetben ismét szó van a
háború hatásáról a művészetre, a német e s z -
tétika ferdeségeiről, a kritika feladatáról, a ma-
gyar művész- és rajztanárképzésről, a művészi
látásra való nevelésről, a magyar iparművészet
jövőjéről s ezzel kapcsolatban a gépiparnak
magyar szellemben való átszellemesítéséről
s befejezésül az iparművésznövendékek neve-
léséről. A Ráth G y ö r g y emlékének szentelt
szakasz c z í m e : «A magyar művészet — mű-
vészet l e g y e n ! » s élénk bizonyítéka, h o g y a
keveset mondó czím alatt mennyi tárgyról tud
Lázár Béla nyilatkozni.
A negyedik, Pulszky Károly emlékének szen-
telt fejezetben, m e l y « M ú z e u m o t a magyar
művészetnek!» czímet visel, ismét a művészi
neveléssel, a művészeti ösztöndíjak és külföldi
utazási segélyek adományozásánál figyelembe
v e e n d ő irányelvekkel, a külföldi utazás tech-
nikájával és a párisi művészház kérdésével
foglalkozik. Ezután a művészeti múzeum fel-
adatait s ezzel ö s s z e f ü g g é s b e n Tschudi, Licht-
wark és B o d e muzeális törekvéseit ismerteti.
Áttérve a Szépművészeti Múzeumra, elhibá-
zottnak tartja annak é p ü l e t é t ; a m a g y a r rész
kitelepítését s egy magyar művészeti múzeum
létesítését kívánja, «ahol a magyar művészet
múltja és jelene s z é l e s e n kibontakozhassék».
A Szépművészeti M ú z e u m gyűjtésének elve
az l e g y e n , h o g y számban kevés, d e kvalitás-
ban magas műveket szerezzen. E múzeum
képeinek mostani felállítása ellen t ö b b kifo-
gást e m e l ; a gipszgyüjtemény kérdését el-
hibázottnak, magát a gyűjteményt a múzeum-
ból kitelepítendőnek tartja. M ű v é s z e t i mul-
tunk emlékeit fel kell kutatni, egybegyűjteni
s méltó módon kiállítani. M e g k ö n n y í t e n é a
munkát, ha a háború után e g y nagyszabású
művészi kiállítást rendeznénk, melynek kulmi-
nácziós pontja lenne e g y nagyarányú M u n -
kácsy-kiállítás. Ami az itt kiállított anyagból
m e g s z e r e z h e t ő volna, «belekerülhetne a ma-
gyar művészeti múzeumba, mely kiegészülve
más állami gyűjtemények idevonatkozó darab-
jaiból, a N e m z e t i , Iparművészeti, sőt a vidéki
múzeumokból is, e g y hatalmas monumentummá
alakulna, a magyar művészet egész f e j l ő d é s é t
szemléltetve». (125.1.) Leírja, milyennek kép-
zeli a magyar művészetet bemutató múzeumot
s végül szól a fővárosi művészeti és Iparmű-
vészeti M ú z e u m r ó l , valamint a K é p z ő m ű v é -
szeti Tanácsról.
Csupán vezérszavaiban emlékezünk m e g az
utolsó fejezetről, m e l y b e n Lázár az alábbi
sorrendben a következő kérdésekkel foglal-
kozik : a magyar műemlékek restaurálása, fa-
műemlékek konzerválása, az esztétikai nevelés,
a műtörténet tanítása a középiskolában és az
e g y e t e m e n , a magyar művészeitörténet ü g y é -
nek mai állása és nyilt kérdései, a magyar
művészettörténeti kutatás szervezése, M a g y a r -
ország műemlékeinek szakszerű f e l d o l g o z á s a ,
vidéki múzeumok fejlesztése és s z e r v e z é s e ,
vidéki városok művészetpártolása, népszerű
előadások és iratok, vándorkiállítások, m á s o -
latok kérdése, kereskedők ízlésének fejlesz-
tése, vándormúzeum, a háziipar művészies
3
7*
204
Irodalom
fejlesztése, a társadalom művészies nevelése
stb.
A m i n t ebből a felsorolásból is látható,
alig van olyan aktuális művészeti kérdés,
m e l y r e Lázár B é l a figyelme ki ne terjedne.
M i n d e n r e van szava, m e g j e g y z é s e , minden
téren követeli a fejlődést, előrehaladást. Es mert
minden kérdéshez hozzá szól, javaslatainak
értéke természetesen igen különböző. Életre
való eszmékkel kivihetetlen fantomok válta-
koznak. Sok új ötletet vet felszínre, de
nem resteli reprodukálni a régieket sem.
Szeretettel ír művészeti viszonyainkról, de
nem leplezi f e r d e s é g e i t és s e b e i t , melyek
gyógyítására k é s z s é g g e l adja tanácsait, gyak-
ran talpraesetten és megszívlelendő formá-
ban.
A jobb jövőért való harczban néha nem
veszi észre, h o g y olyasmiért agitál, ami már
megvalósult és h o g y több ízben olyan fel-
adatokat jelöl ki különösen a magyar építő-
és iparművészetnek, melyeket a maguk fej-
l e t t e b b viszonyai között a hatalmasabb kul-
túrával biró n e m z e t e k sem bírtak megoldani.
O l y k o r nem látja tisztán az események indító
okait és rugóit, s természetesen helytelen
következtetéseket von le belőlük. Nincs elő-
nyére a könyvnek, hogy anyagának össze-
állítása túlságosan ötletszerű, s h o g y a szerző
alapossága nem mindig áll arányban lelkese-
désével.
Különösen történeti visszapillantásai felüle-
tesek. H o g y a képzőművészet az elmúlt száza-
dokban nálunk sem hevert parlagon, arra,
bár a rendszeres kutatásnak az elején va-
gyunk, igen sok adatunk van. A z első feje-
z e t b e n levő rövid műtörténeti áttekintés,
noha csak kirívóbb példákkal akarja vá-
zolni a képzőművészetek mostoha helyzetét
hazánkban, túlságosan hiányos s úgyszólván
közhelyekre szorítkozik. B o g d á n y , Kupeczky
és Mányokyra vonatkozó néhány sorral el-
intézni a magyarországi műtörténet három-
száz évét ( X V I — X V I 1 1 . század), ma már az
e g é s z e n népszerű munkákban is abszurdum.
A XIX. század művészeti viszonyairól írt
összefoglalás is azt bizonyítja, h o g y a magyar
művészetnek e z t a felette é r d e k e s korszakát,
három, képekkel is telerakott oldalon leírni
és jellemezni akkor sem lehet, ha csupán a
feltűnőbb példák sorozatos előadásával akar-
juk igazolni valamely állításunk igazát. A kép,
amelyet így nyerünk, l e g t ö b b s z ö r hamis és
megtévesztő lesz.
S z e r z ő műve 13-ik oldalán a következőket
írja: «A XIX. század elején, amikor a bécsi
akadémia Füger idején virágzani kezdett,
s amikor a magyar képzőművészeti szükség-
letet e g y e s bevándorolt mesterek — neve-
zetesen D o n á t h és később Marastoni, Canzi —
elégítették ki, a magyar é r z é s kezdett é l e -
dezni s előbb a fiatalon elhunyt M e l e g h ,
azután M a r k ó Károly, B r o c k y Károly mentek
erre a pályára, de a közviszonyok ellenséges
volta, a nagy k ö z ö n y , a társadalom művészi
éretlensége kiverte őket a hazából stb.»
A magyar képzőművészeti szükségletet a
XIX. század elején részben t é n y l e g bevándo-
rolt mesterek elégítették ki, de ezek hosszú
sora nem Donáthtal kezdődik, közvetlenül
nem Marastonival folytatódik s annál ke-
vésbbé végződik Canzival. A z idézett mon-
datnak olyan értelme is van, mintha a ma-
gyar érzés éledésével M e l e g h , M a r k ó és
Brocky mentek volna a X I X . században l e g -
előbb a képzőművészeti pályára, illetőleg a
bécsi akadémiára. P e d i g ez — mint a s z e r z ő
is bizonyára tudja — nem í g y van.
Apróbb hibák a könyv e g y é b részeiben
is akadnak. T é v e d é s , h o g y Feszi, a V i g a d ó
megteremtője sok népies magyar elemet hasz-
nált fel ornamentális díszként. Túlzásainak jel-
lemző példája az az állítás, h o g y : «A m o -
dern művészek mestere, H o l l ó s y Simon mind-
máig névtelen (!) a hazában.» (15. 1.) Furcsa,
h o g y a magyar művészeti múzeumban M a r k ó
Károlynak előkelő helyet szán, de azért a
14-ik oldalon azt írja, h o g y «Markó művé-
szete, éppen mert minden faji jelleg hiján
szűkölködik, az utókor szemében zamatját
vesztett g y ü m ö l c s » . T é v e d a szerző, mikor a
vidéki múzeumok átszervezésére vonatkozó
legújabb miniszteri rendeletet az ő szolnoki
megnyilatkozása visszhangjaként üdvözli. Amit
a Paál-festmények értékemelkedéséről a saját
személyével kapcsolatban ír, az legenyhébben
szólva: kissé komikus.
D e nem folytatjuk a fogyatkozások felsoro-
lását. N o h a sok tekintetben kifogásolható és
pongyolán kidolgozott, m é g i s el kell ismer-
nünk, h o g y a Lázár k ö n y v é b e n kifejtett mű-
vészi programm figyelemre méltó s f ő l e g
gondolatkeltő. É s ami bizonyára rokonszen-
vessé teszi e könyvet minden magyar előtt,
az a benne megnyilatkozó fanatikus hit a
magyar energiában s a határtalan bizalom
művészetünk fejlődésképességében.
Szentiványi Gyula.
 Irodalom
71 'Népkönyvtári Czimjegyzék má-
sodik pótfüzete. A Múzeumok és Könyvtárak
O r s z á g o s Tanácsa az 1910-ben megjelent
Népkönyvtári Czimjegyzék kiegészítése, illetve
folytatásaként dr. Gulyás Pál főfelügyelőségi
másodelőadó szerkesztésében most adta ki a
második pótfüzetet. E füzet kiadását az O r -
s z á g o s Tanács 1914 őszére tervezte, de a
közben kitört világháború miatt e szándék
megvalósítása két évi haladékot szenvedett.
A halasztás üdvös eredménye, h o g y a nagy-
számú háborús irodalom figyelemreméltóbb
termékei is belekerülhettek a j e g y z é k b e , mely
ezzel fokozott aktualitást nyert. A z 1912— 16.
évi termésen kívül a szerkesztő e pótfüzetbe
néhány régebbi keletű munkát is felvett,
amely a j e g y z é k előbbi részeinek kiadása al-
kalmából az anyag számszerinti korlátozása
folytán kiszorult, de tárgyánál, v a g y előadás-
módjánál fogva alkalmas arra, h o g y legalább
a nagyobb könyvtárak számára beszerzésre
ajánltassék. A z Országos Tanács a N é p k ö n y v -
tári Czimjegyzék második pótfüzetét a Tanács
és a F ő f e l ü g y e l ő s é g tagjainak, a fővárosi
könyvtáraknak, a nagyobb kulturegyesületek-
nek s az 1914 k ö z e p é i g létesített nép- és
vándorkönyvtáraknak már megküldötte. M á s o k
a kötetet a F ő f e l ü g y e l ő s é g hivatalában 3 K-ért
megszerezhetik.
Lux J{álmán dr. : Arpádkori építészeti
maradványok Óbudán. Különlenyomat a Ma-
gyar M é r n ö k - és É p í t é s z - E g y l e t Közlönye
1916. évfolyamának 28 — 29. számaiból. Buda-
pest, 1916. 4-r. 12 1. Képekkel és tervraj-
zokkal.
Románkori építészeti maradványokban a f ő -
város igen s z e g é n y s így annál n a g y o b b je-
lentősége van annak az ásatásnak, mely Óbu-
dán, a református lelkészlak területén e g y
késő román stílusban fényesen kialakított épület
előcsarnokának maradványait tárta fel. A z
ásatást a M ű e m l é k e k Országos Bizottságának
megbízásából Lux T^álmán dr. vezette, aki
erről becses tanulmányban számol be.
A z ásatás részben eredeti elhelyezésükben
maradt, részben pedig a talajban törmelék
között lelt építészeti maradványokat hozott
felszinre. A z ásatást vezető építész értekezé-
sében csak a lelkészlak alatt elterülő marad-
ványokkal foglalkozik behatóbban, mert a r e -
formátus templom előtt, a nyitandó utcza te-
rében kiásott falak nincsenek o l y terjedelem-
ben feltárva, h o g y azoknak e g y épületbe
vagy épületcsoportba való h e l y e s beillesztése
megállapítható lenne. A lelkészlak területén
feltárt és eredeti elhelyezésükben maradt falak
lábazati köveiből Lux 7\álmán az épület p o m -
pás kiképzésére von következtetést. A z itt
kiásott falrészek l e g j e l l e g z e t e s e b b és l e g é r t é -
kesebb része a feltárt h e l y i s é g északkeleti
sarka, melyet eredeti helyén hagytak s a l e l -
készlak lépcsőházának alagsorában hozzáfér-
hetővé tettek. Lux röviden ismerteti az e
helyen talált ö s s z e s építészeti részleteket s
azokból hazai analógiák s e g é l y é v e l m e g s z e r -
keszti a h e l y i s é g valószínű képét is, amelyen
orthogonális vetületben mutatja be a g a z d a -
gon kiképzett keleti belső kapuzat rajzát, az
előcsarnok keleti falával e g y ü t t . A keleti fal
ábrázolása, e l é g adat állván rendelkezésre,
valószínűleg megközelíti annak eredeti k é p é t , a z
előcsarnok északi külső bejárójának kapubéllésé-
ből azonban csak e g y kőtöredék s az eredeti
elhelyezésű kövekből mindössze a lábazat alsó
rézsülemeze maradván fenn, m e g s z e r k e s z t é s é -
nél Lux inkább a képzeletre volt utalva, m í g
az előcsarnok déli és nyugati falának r e k o n -
strukcziója a stilus formai követelményeiből
és külföldi analógiákból f o l y ó kombináczió.
Ama körülményekből, h o g y az előcsarnok
keleti belső ajtaja mögött csupán kisebb b e l s ő
tér lehetett s mert a csarnoktól délre és dél
keletre néhány e g y k o r ú falmaradványt találtak,
végül az építészeti megoldások gazdagságából
Lux azt következteti, h o g y ez az előcsarnok
nem egyedül álló templom előtere, hanem
valamely előkelő testület (apátság vagy kápta-
lan) székhelyének portikusza volt. Támogatják e
feltevését azok a gazdag kiképzésre valló
lábazati kövek is, melyeket a lelkészlak kert-
jében ásott ki s melyek e g y , a zwettli c z i s z -
terczita apátság 1180 — 1 2 0 7 . évekből szár-
mazó hires keresztfolyosójánál is d í s z e s e b b
keresztfolyosó maradványai. Lux nem tartja
lehetetlennek, h o g y az óbudai prépostság f e l -
tárt építészeti maradványainak megalkotásánál
a 111. Béla királyunk által 1184-ben l e t e l e -
pített pilisi cziszterczita szerzetesek művészi
befolyása érvényesült.
A z elszórtan talált építészeti maradványok
közül figyelemreméltóbbak: e g y kisméretű
ajtófél talpköve és e g y ablaktalp sarkát k é -
p e z ő kőrészlet a X l l l . század húszas éveiből,
két darab boltozatbordakő (az egyik átmenet-
kori és a X l l l . századból való, a másik
csúcsíves, a X I V . század második feléből),
e g y csúcsíves ablakmértmű csekély töredéke,
204 Irodalom

e g y gazdag diszítésű ajtóbélléskő 1180. tá- rabja, a nagy poéták dalainak tartalmi és
járól, két kemény fehérmészkőből faragott formai tökélye nélkül. A nagy viharnak csu-
oszlopfejezettöredék, két oszlopfejezet l e v é l - pán ü g y e s e b b lantosai közé sorolhatjuk őt,
csomója és e g y puha homokkőből faragot k e - akinek könyvét azonban élvezettel fogják o l -
helyfejezet az 1270 körüli évekből. Figurális vasni azok, akiket a lelki élmények őszinte,
kőrészleteket az ásatás nem vetett f e l s z í n r e ; lendületes és s z é p leirása gyönyörködtetni
a faragott kövek stilizált levéldíszszel ékesek. tud. A
A két boltozatbordakő kivételével a feltárt
építészeti maradványok Lux véleménye s z e - Mihályi Ertlő: Dorfmeister és a bárok
rint «nem illeszthetők n a g y o b b templom f ő t e r é -
képirás Sopronban. S o p r o n , 1916. 8-r. 62 1.
nek architektúrájába, ezek a részletek inkább Mihályi "Ernő soproni benczés tanárt a mű-
beillenek valamely apátság vagy p r é p o s t s á g vészettörténelem tanítása közben az a helyes
építészetileg előkelően m e g o l d o t t e g y é b h e -
elv vezeti, h o g y kiindulásul mindig a helyi
lyiségeinek, keresztfolyosóinak és csarnokai- műemlékeket veszi. M i k é n t az e d d i g meg-
nak keretébe.» jelent és S o p r o n műemlékeit ismertető és
Tanulmánya végén Lux történeti adatokkal elemző dolgozatai, iskolai megbeszélésből ke-
és régi metszetekkel érvel amellett, h o g y az letkezett ez a legújabb munkája is, melylyel,
óbudai ref. lelkészlak területén napvilágra mint a bevezető szavakban kifejti, szolgálni
került falak és kövek a budai szent Péterről
akarja a helyi és vidéki műemlékek kultuszát,
nevezett prépostság épületeinek maradványai.S o p r o n nagyhírű művészpolgárának, Dorf-
A történeti adatokból kitűnik, h o g y az óbudai meisternek emlékezetét s a tanítás s z e m p o n t -
prépostság templomát Martirius egri püspök jából a helyi műemlékeken felépített művé-
1150-ben szentelte fel, N a g y Lajos király szettörténeti ismeretközlést. Ámbár a jeles
anyja, E r z s é b e t királynő a XIV. században tanár törekvéseinek eredményét nincs m ó -
újjáépíttette s h o g y a prépostságot a mohácsi dunkban ellenőrizni, az a lelkesedés és tudás,
vészt követő időkben a törökök pusztították el. melylyel e feladatot teljesíti, biztosítéka annak,
A jeles kis tanulmány megfelelően d o m - h o g y hasznos és e r e d m é n y e s munkát v é g e z .
borítja ki az Óbudán felszínre került é p ü - Elveinek megfelelően, most is a kor s z e l -
letmaradványok művészi és történeti s z e m - lemének és stílusának megbeszéléséből indul
pontból való nagy jelentőségét, s m i n t h o g y ki s behatóan foglalkozik a bárok stil egyházi
a lelkészlak környékén a föld még sok é r d e - szempontból való értékelésével. A sokáig le-
kes részletet rejthet magában, kívánatos, h o g y nézett, d e jogaiba lassanként visszahelyezkedő
a prépostsági épületek ö s s z e s alapfalainak fel- baroknak valóságos himnusza a dolgozatnak
tárására tervezett nagy szabású ásatás m i e l ő b b ez a része. Ezután ismerteti Dorfmeister élet-
fogan atosíttassék. Szentiványi Gyula.
rajzi adatait, kronologikus sorrendben felso-
rolja műveit, majd külön fejezetekben mél-
Gyomlay László, gyalogsági h a d n a g y : tatja templom- és palotafestészetét, oltár- és
Tarnopol felé. Kiadták Varnyú Béla hadnagy ájtatossági képeit, portréit s végül általános
és Á c s Géza zászlós. 1 1 . kiadás. Északi h a r c z - jellemzést ad D o r f m e i s t e r művészi e g y é n i s é -
tér, 1916. 8-r. 84 1. Ára 1 korona. géről. A z életrajz felette vázlatos és új adatot
Gyomlay László ama poéták közé tartozik, nem tartalmaz, D o r f m e i s t e r műveinek felso-
akik nem hódolnak lelkes dalokkal a háború- rolásában azonban t ö b b olyanra akadunk,
nak. A katona-költő szenved a csataterek bor- melylyel a szakirodalom eddig még nem foglal-
zalmainak hatása alatt s ez a szenvedés ko- kozott. Ilyenek : V o s s Károly, a soproni kath.
morrá teszi dalainak tónusát. A hazaszeretet, árvaház alapítójának arczképe 1772-ből, g r ó f
a bajtársi érzés és a kedveséért való rajongás N i c z k y László ligvándi kastélya dísztermé-
adják meg verseinek m e l e g e b b színeit, de nek m e n n y e z e t f e s t m é n y e 1773-ból, a soproni
valamennyit megüli a háború sötét árnya, s a szent M i h á l y - t e m p l o m sekrestyéjében f ü g g ő
halál gondolata költeményeiben sokszor vissza- feszületkép 1780-ból, a soproni benczés szék-
tér. Legsikerültebbek az Alkonyba h a j l i k . . . , ház káptalantermének díszítései és a soproni
Szilveszter kinn a Felden, Radványi Kálmán- benczés templom kifestése és oltárképei 1780-
nak, M e s s z e bérczeken és A z egri diák ból, a g r ó f Z i c h y - M e s k ó - f é l e kastély kápol-
cziműek. Általában mély és igaz é r z é s e k nájának festményei Fülesen 1781-ből, a sop-
szülötte Gyomlay verskötetének minden da- roni evangelikus t e m p l o m kifestése és még
 Irodalom
néhány magántulajdonban lévő ájtatossági- és
arczkép, valamint számos vázlat. Elismerésre
méltó, h o g y kimondottan pedagógiai czélt
szolgáló dolgozatában a szerző nem csupán a
készen kapott anyagnak a maga szempontjá-
ból való feldolgozására szorítkozott, hanem
önálló kutatásokat is végzett s ezek eredmé-
nyeként igen b e c s e s adatokkal egészítette ki
Éber "Lászlónak a M a g y a r o r s z á g Műemlékei
111. kötetében Dorfmeisterről megjelent ta-
nulmányát. D o r f m e i s t e r művészetének össze-
foglaló jellemzése a d o l g o z a t legsikerültebb
fejezete.
Helyreigazítani valót alig találtunk Mihályi
dolgozatában. S z e m b e ö t l ő a 16. oldalon az
az állítás, h o g y a szombathelyi székesegyház
freskóit is D o r f m e i s t e r festette, ami nyilván
tollhiba. A könyvecske czíme is többet mond,
mint amennyit a tartalma nyújt, mert hiszen
a bárok képírást nem e g y e d ü l Dorfmeister
képviselte Sopronban, p e d i g a tanulmány
más festő működéséről nem szól. D e ezek
nem l é n y e g b e vágó dolgok. M i h á l y i érteke-
z é s e megfelel annak a czélnak, amelyért író-
dott, komoly, becsületes, a szakirodalomnak
is hasznára váló munka, melynek még az az
itt-ott túlzó hódolat sem árt, amelylyel az
író Dorfmeister s általában a barok-művészét
iránt viseltetik. Szentiványi Gyula.
Halász Aladár: JJ munkásbiztosítás
kézikönyve. 3. teljesen átdolgozott és bőví-
tett kiadás. Budapest, 1916. Kiadja a « M u n -
kásügyi S z e m l e » 8 r. 4 2 6 1. Ara kötve 10 K.
S z e r z ő , aki a szociális biztosítási jog ma-
gántanára a budapesti műegyetemen, ezen
immár 3. kiadást ért művében a munkásbiz-
tosításról szóló 1 9 0 7 : XIX. t.-cz. részletes,
pontról-pontra haladó magyarázatát adja l e g -
nagyobb részben elvi jelentőségű döntvények
vagy Ítéletek kritikai felhasználásával. B e v e -
zetőül a törvény alapelveit körvonalazza rö-
viden, de teljes k ö z é r t h e t ő s é g g e l . A függe-
lékekben pedig közli a balesetbiztosításnál
használandó második veszélyességi táblázatot,
valamint az Állami Munkásbiztosítási Hivatal
7 0 1 / 9 0 8 . sz. rendeletét a balesetbiztosítás
költségeinek f e d e z é s é n é l követendő eljárásról.
G o n d o s tárgymutató zárja be a csinos kiál-
lítású kötetet, m e l y e t a felölelt anyag nagy
szociális jelentőségénél s a tárgyalás szak-
szerű, de mégis közérthető módjánál fogva
egyaránt ajánlhatunk nagyobb közművelődési
könyvtárainknak. Jurista.
Schoetl Arnold • JJ budapest— krisztina-
városi templom. Budapest, 1916. K 8-r. 8 8 1.
Ára 3 K.
A krisztinavárosi templom, m e l y 1 7 9 5 — 9 6 -
ban épült, e g y i k e Budapest igénytelenebb
középületeinek. Tervezőjét nem ismerjük, va-
lószínű azonban, h o g y építőmestere, Ttekiss
\ristóf készítette a terveket is. M e r t aki e z t
a templomot tervezte, nem ambiczionálta kü-
lönleges és bonyolult építészeti problémák
megoldását s művészi hajlamait — ha ilyenek
egyáltalában voltak benne a rendelkezé-
sére álló anyagi eszközök is korlátozván, ki-
taposott utakon haladva ú g y d o l g o z o t t , mint
bármely más, az ő korabeli építőmester. F e l -
tevésünket támogatja az a körülmény, h o g y
a templom külső alakja e r e d e t i l e g még a mai-
nál is s z e r é n y e b b volt, hiszen ami némileg
mutatóssá teszi : a torony sisakja, a homlokzat
párkányát diszítő obeliszkek, a homlokzat
szobordísze, a főbejárat o s z l o p o s portáléja s
a mellette e l h e l y e z e t t emléktáblák, a Czigler
Győző tervezte átalakítási munkálatok során,
1883-ban kerültek a templomra.
Erről, a kívül-belül még mai alakjában is
csak mérsékeltebb igényeknek megfelelő é p ü -
letről és b e l s ő felszereléséről írt Schoen A r -
nold e g y kis monográfiát olyan lokálpatrio-
tizmussal, mely alig indokolt. Szükséges,
h o g y az író lelkesedjék a tárgyért, mellyel
foglalkozik és érthető a s z e r e t e t némi túl—
áradása, ha egyébként is közelebbi szálak
fűzik ahhoz, de — különösen az utóbbi e s e t -
ben — fokozottabban kell ü g y e l n i e arra, h o g y
szertelenségekbe ne essék. S c h o e n figyelmen
kívül hagyta e z t s dolgozata e z é r t veszít sokat
értékéből. A s z e r z ő lelkének húrjain legalább
két-három nyolczaddal mindig magasabban
csendül meg az elismerés hangja, mint kellene.
E g y é b k é n t g o n d o s leírásait a túláradó jelzők
t ö m e g e és i g e n merész állítások tarkítják.
Így állapítja meg például a templomról
általában, h o g y «ékesen beszél magáért és
s z e r z ő j e é r t » ; h o g y a főoltáron álló, ü g y e s
mester kezére valló, de különös művészi kva-
litásokkal alig bíró tabernaculum «meglepő
tökéletességű mű» ; az olasz e r e d e t ű sablonos
kegyképről, h o g y az «csak alapgondolatában
másolata a Ré-falubeli Mária-képnek, de fel-
fogásában, alakjában s kidolgozásában a met-
szett rajz (t. i. meiy a Ré-falubeli képről
Borromeo G i b e r t o biboros patriarchának
ajánlva jelent meg) közvetítésével készült
2] O Irodalom
önálló (!) alkotás», mely «bámulatosan m a g á -
ban egyesíti azokat a vonásokat, melyek az
egyszerű hivőt megigézik» ; a keresztelő m e -
dencze fedőjére erősített szoborcsoportról,
h o g y «az ismeretlen mester, aki e jelenetet
mintázta s öntötte, teljesen birtokában volt
a plasztikai m ű v é s z e t n e k . . . és részletmeg-
figyeléseiben D o n a t e l l o közeléhez látszik fér-
kőzni abban az időben, amikor Fischer mus-
kelmannja volt a szobrászat akadémikus ca-
nonja» ; h o g y a tényleg kellemes hatású s z ó -
szék vaz empire korszaknak bámulatra ragadó
alkotása (!)» s e szószék «gyönyörű m ű v é -
szeti dísze a három isteni Erény alakjában
éri el l e g s z e b b t ö k é l e t e s s é g é t ; ez alakok ö l t ö -
zete a római nő toilette szekrényéből került
elő, testi szépségük a klasszikus szobrok ará-
nyain nemesedett, lelkük a rajongó romantiz-
mus (?) megnyilatkozása s elkápráztató finomság-
gal (!) megfaragott faanyaguk olyan kiváló faragó-
mesterről beszél hozzánk, aki korának l e g -
jobb művészei közül való» stb.
M i l y e n pazar tűzijátéka az epitetonoknak,
túlbecsülése gyakran e g é s z e n jelentéktelen
hol miknak s bőkezű adományozása a művészi
nagyságnak! A krisztinavárosi templom b e -
rendezésén dolgozott e g y s z e r ű budai és pesti
művészek és mesteremberek munkáinak érté-
kelésében az elragadtatásnak ily magas fokát
fejezvén ki, ámulva kérdjük, milyen szavakra
volna S c h o e n Arnoldnak szüksége az e m p i r e -
művészet valóban elsőrangú alkotásainak jel-
lemzésére ?
Eltekintve a dolgozat e fogyatkozásaitól,
szorgalommal összehordott tárgyi adataiban
nem igen akadtunk hibákra. A z anyag elren-
dezése azonban szintén nem kifogástalan.
A templom története, leírása és méltatása
egybefonódik s ezért a füzet nehezen át-
tekinthető. A történet fonalának megszakítá-
sával majdnem átmenet nélkül fog S c h o e n a
templom leírásába, h o g y később ismét f o l y -
tassa az abbahagyott történeti elbeszélést,
melynek előadási módja sem felel m e g Ízlé-
sünknek, mert tele van a munka átlagos szín-
vonalához nem illő virágos, olykor h o m á l y o s
frázisokkal. S c h o e n A r n o l d dolgozata v é g é n
a templom restaurálására vonatkozóan f o g -
lalja össze többnyire t é v e s elveit, melyek kö-
zött azonban egy-két figyelemre méltó is akad.
Hibái mellett kiérezzük e kis monográfiá-
ból a szerző szorgalmas előtanulmányait, me-
lyek remélni engedik, h o g y a mostaninál ér-
tékesebb vállalkozásaival is fogunk m é g talál-
kozni. Dicsérettel kell végül m e g e m l é k e z -
nünk a fővárosi levéltárban v é g z e t t kutatá-
sairól, melyek eredményeként néhány új ada-
lékkal gyarapíthatta a magyar képzőművészet
történetét. Szentiványi Gyula.
A nagyváradi nyilvános könyvtár ki-
adványai. 5 . szám. Név- és tárgymutató
a városi nyilvános könyvtár szépirodalmi szak-
csoportjáról. Nagyvárad, 1916. A könyvtár ki-
adása. 8 - r . 109 1. Ara i K.
A nagyváradi Városi Könyvtár, m e l y egyike
legagilisabban vezetett vidéki közművelődési
könyvtárainknak, igaz hálára kötelezte le ol-
vasóit e katalógus kiadásával, mely teljes tájé-
koztatást nyújt a könyvtár legerősebben hasz-
nált anyagáról, a szépirodalmi csoportról.
Külön-külön lajstromok szólnak a magyar
nyelvű eredeti és fordított 1 szépirodalomról,
valamint a könyvtárban meglévő német, franczia
és angol nyelvű szépirodalomról a szerzők
betűrendjében. Ezenkívül a magyar nyelvű
könyveket czímük betűrendjében is közli,
ami kétségkívül megkönnyíti a katalógus
használatát. A katalógus névtelen egybeállí-
tója, ú g y látszik, a czímmutatót nevezi tárgy-
mutatónak. Kár, h o g y a füzetet, különösen
az i d e g e n nyelvű czímekben, igen sok sajtó-
hiba ékteleníti el. A legbosszantóbbak a
s z e r z ő k nevében előforduló sajtóhibák. Így
pl. e g y e t l e n lapon, a 47-iken : Torqutao,
Wels és Werne. H i h e t ő l e g elnézésből ke-
rült a szépirodalmi művek közé Taine-
nek Lafontaineről szóló irodalomtörténeti
tanulmánya, Fischer Petőfije, S z ű r y Dénesnek
Drámai impressziói, vagy Vámbéry Armin
Küzdelmeim cz. önéletrajza; Tóth Béla köny-
vei is, A b o l d o g a s s z o n y dervisét nem tekintve,
alig minősíthetők szépirodalmi műveknek. A z
i d e g e n neveknél a katalógus szerzője nem
kerülte el azt a hazai könyvjegyzékeinkben
é p e n nem ritka hibát, h o g y a s z e r z ő sze-
mélynevét vette vezetéknévnek. Í g y Catuile
M e n d é s , Georges Sand, T^nut Hamsun, Tor-
qutao\ sic] Tasso. S ő t idegen nyelvű műveknél az
is előfordul, h o g y a szerző neve helyett a
czím van czímszónak megtéve a szerzők sze-
rinti jegyzékben. Pl. az 57. l a p o n : Jlbporis-
men, Tien-Hur. L e g f ő b b kifogásunk azonban,
h o g y a könyvtár igazgatósága a j e g y z é k ki-
1
Ez utóbbi csoportban tévedésből Horatius ere-
deti kiadásai szerepelnek (38. 1.) s ide van osztva
Legioner (Gerenday László) eredeti műve.

adása előtt nem revideálta magát az anyagot
s nem selejtezte ki az olyan értéktelen fércz-
műveket, melyek közművelődési könyvtárba
nem valók. Louvet d e Couvray, M ü h l b a c h
Lujza, M o n t e p i n Xavér, Willy, Féval, P o n s o n du
Terrail és társai terjesztése nem kulturmunka.
Szereplésük lenyomja az e g é s z katalógus szín-
vonalát. A z idegen nyelvű könyvkészletre vo-
natkozó szakaszok teljesen azt a benyomást
keltik, h o g y nem czéltudatosan összegyűjtött,
hanem kétesértékű adományokból összeverő-
dött anyaggal van dolgunk. Épen azért nem
is bíráljuk meg e részeket, csak sajnálkozá-
sunkat fejezzük ki a fölött, h o g y a könyvtár
ezt a részt is közrebocsátotta, mielőtt ily-
nemű állományát kellőkép ki nem e g é s z í t e t t e .
Városi nyilvános könyvtár Budapest.
i. sz. fiók könyvjegyzéke. 77. Ifjúsági
Első sorozat. — JJ Százados-úti fiókkönyvtár e különböző s z e m p o n t o k szerint felállított
( j . sz. fiók) könyvjegyzéke. 77. Ifjúsági könyvek-
"Első sorozat. Budapest, 1916. 2 mfüzet e l y e k b16-r.
6 4 ; 6 4 1.
A fővárosi könyvtár az 1. és 3. sz. fiók-
jában m e g l é v ő ifjúsági könyvekről két telje-
sen azonos kivitelű, terjedelmű és tartalmú
füzetet adott ki, melyben mellőzve a t i z e d e s
rendszernek a beavatatlanok előtt m e g l e h e t ő -
sen komplikáltnak tetsző beosztását, i g e n át-
tekinthető csoportosításban adja az ifjúság
számára hozzáférhető könyvanyag j e g y z é k é t .
A j e g y z é k két csoportra oszlik ú. m. az is-
meretterjesztő és szépirodalmi művek cso-
portjára. E z utóbbiban több olyan mű is sze-
repe], amely az ismeretterjesztő részben is
előfordul, amit ez ifjúsági könyvek természete
1 lák közé sorozta. Jobban el van határolva az
teljesen indokol. — A z ismeretterjesztő rész
főosztályai : A mindennapi élet kérdései.
T e r m é s z e t t u d o m á n y o k . — Irodalomtörténet.—•
M ű v é s z e t e k . — Földrajz. - Történelem.
E főosztályai mindegyike több-kevesebb al-
osztályra szakad. A hittudomány a könyv-
anyagból teljesen kiszorult: valószínűleg a 2.
sorozatban talál helyet. A z Universum cz. vál-
lalatot csupán a «Természettudomány» két
alosztályában találtam megemlítve,
annak majd minden alosztályában és a F ö l d -
rajz alosztályában is joggal szerepelhetne. —
A szépirodalom csoport alcsoportjai: M e -
1
>gy pl- Tóth, Budapesti séták cz. műve, mely
Baedecker-elbeszélés szintén föl lett volna veendő
a szépirodalmi részben is.
Irodalom
sék. — Mondák. — G ö r ö g regék. — L e g e n -
dák. 1 — Elbeszélések. — D i á k t ö r t é n e t e k . —
Leánytörténetek. — N a g y asszonyok élete.
Elbeszélések a természet köréből. — Kalan-
dos történetek és utazások. — V í g e l b e s z é -
lések. — Történeti elbeszélések. — N o v e l -
lák. — Regények. — Történeti regények. —
Költemények. — E l b e s z é l ő költemények. —
N é p k ö l t é s z e t . — A kuruczvilág költészete. —
A n t o l o g i á k . — Szavalásra alkalmas költemé-
nyek. — Színművek. — Vígjátékok. — Tör-
ténelmi színművek. — M ű k e d v e l ő előadásra
alkalmas színdarabok. — M i n t ez átnézetből
kiderül, a szépirodalmi rész alcsoportosítása
nem történt e g y s é g e s szempontok szerint, ha-
nem hol a műfajt, hol a formát, hol a tár-
G. P. gyat, hol meg a gyakorlati alkalmazhatóságot
vették figyelembe. E szempontok mindegyiké-
nek megvan a maga gyakorlati létjogosult-
könyvek- sága, de kívánatos lett volna, h o g y a művek
csoportok közül mindazokba fölvétettek volna,
e beletartoznak. Így furcsa, h o g y pl.
L a g e r l ö f Krisztus-legendák és L e g e n d á k cz.
könyvei a novellák csoportjában foglal helyet,
ellenben a L e g e n d á k csoportjából kimaradt,
vagy h o g y Jókai : Tallérosi Z e b u l o n levelei,
Kisfaludy víg e l b e s z é l é s e i cz. könyveit a V í g
elbeszélések csoportjába nem, csakis a novel-
lák k ö z é osztották be. A z ilyen hiányok laj-
stromát tetemesen növelhetnők. Ú j kiadásnál
ez a rész ebből a szempontból g o n d o s reví-
zióra szorul. N e m volt szerencsés továbbá
az Elbeszélések és Novellák külön csoportját
felállítani. E két fogalom jelentése annyira
i n g a d o z ó , h o g y pl. a katalógus szerkesztője
B a k s a y : E l b e s z é l é s e k cz. k ö t e t é t a novel-
e l b e s z é l é s a r e g é n y t ő l s épen e z é r t bizonyos
m e g l e p ő d é s s e l találjuk Wiseman Fabioláját a
történeti elbeszélések sorában, míg a tört.
r e g é n y e k között hiába keressük. N é h á n y más
történeti regény, pl. Ebers Uardája fölös-
l e g e s e n szerepel mind a két csoportban. —
M é g csak azt j e g y e z z ü k meg, h o g y tehetsé-
g e s íróink közül nem e g y teljesen hiányzik.
Soraikból csak A n d o r Józsefet és Tarczai
holott
G y ö r g y ö t említjük meg. Feltűnő Kiss József
mellőztetése. C h a m i s s o és Lejno E j n o mellett
1
A Sz. Margit legendájából Barta szemelvényes
kiadását kath. szülők némi megütközéssel fogják
a szépirodalomban Benedek Krisztus-legendáival egy
csoportban látni.
28
 Irodalom
talán neki is helyet lehetett volna szorítani.
Ovidius átváltozásai, ha csak nem erősen
purgált kiadásról van szó, épen nem illenek
egy ifjúsági könyvtár keretébe. Tinódyt «Lan-
tos» mellékneve daczára is fölösleges volt a
lírikusok sorában is szerepeltetni. A színmű-
irodalom műfaji csoportosítását jobb lett volna
mellőzni. Hozzáértők szemében legalább is
furcsán hat oly katalógusban, mely a drámai
műveket műfajuk szerint igyekszik csoporto-
sítani, ez a három czím egymás mellett:
Sophokles; Antigone; Tóth: A falu rossza;
Vörösmarty: Csongor és Tünde.
Mind e kifogásainkat csak azért tettük
szóvá, mert reméljük, hogy a füzetek új ki-
adásánál ki fogják küszöbölni az első szer-
kesztés szépséghibáit. Véleményem szerint az
új kiadásban a mai czímfelvétel túlságos rövid-
ségén is segíteni kellene. A szerző személy-
nevét, a mű megjelenési helyét és évét még
a legigénytelenebb könyvtári jegyzékeknél
sem szabadna mellőzni. Praktikus szempont-
ból jó volna a könyvek árát is kitenni. Ezzel
már eleve tájékozódnának a jótállók, hogy
miféle anyagi kötelezettséget vállalnak ma-
gukra a könyv elkallódása esetére. Végül igen
helyes volna a könyvek könyvtári jelzetét is
feltüntetni s a fiatalságot így már jó előre
ránevelni, hogy a gyors kiszolgálás érdekében
mekkora előny, ha a kért könyv czíme mellé
egyúttal jelzetét is kifogástalanul kitesszük.
A művecske alcsoportjairól a csoport-el-
nevezések betűrendes jegyzéke tájékoztat.
Gulyás Pál.
 HIVATALOS
Zalánkeméni báró Wlassics Gyula. Ő csász.
és apostoli kir. Felsége f. évi augusztus hó 31-én
Wlassics Gyulának, a közigazgatási bíróság elnökének,
valamint törvényes utódainak a (rZalánkeméni» elő-
névvel a magyar bárói méltóságot díjmentesen ado-
mányozni méltóztatott. Wlassics Gyula, akit szellemi
erejének teljességében és munkaképességének zenith-
jén ér a méltó kitüntetés, évtizedek óta fejt ki
széleskörű és nagyértékű tevékenységet. Előbb mint
egyetemi tanár, majd mint kultuszminiszter s utóbb
a közigazgatási bíróság élén működve, tehetségeihez
méltó, díszes helyet foglal el a magyar közéletben,
melynek ama kivételes egyéniségei közé tartozik,
akik népszerűségüket azokon a magas polczokon,
ahová őket a sors állította, nemcsak megtartani, de
fokozni is tudták. Nagy tudása, fényes tolla, szó-
noki kvalitásai, politikai hitvallása, páratlan energiája
és szívjósága biztosították számára a sikert, mely
minden ténykedése nyomán melléje szegődik. Tehet-
ségeinek java részét szentelte a Műzemok és Könyv-
tárak Országos Tanácsának is, melynek tíz év óta
elnöke és szerencsés kezű irányítója. A kitüntetés,
mely Wlassics Gyulát érte, nagy és őszinte örömet
kelt tehát bennünk is, akik e vonatkozásban oly
közel állunk báró Wlassics Gyulához.
Traknói Vilmos. Még f. évi márczius havában
történt, hogy Vraknói Vilmos püspök múzeumi és
könyvtári országos főfelügyelői állásáról való le-
mondását a vall. és közokt. miniszter úrhoz benyúj-
totta. Jóllehet Vraknói V. indokait tiszteletben kell
tartanunk s elhatározása előtt meg kell hajolnunk,
mégis fájdalommal adjuk tudtul, hogy — Vraknói V.
megmásíthatatlan elhatározása következtében — ő csá-
szári és apostoli királyi Felsége szeptember hó 5-én
Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával a lemondást
elfogadni s Vraknói Vilmost a főfelügyelői tisztségtől
legmagasabb elismerésének nyilvánításával felmenteni
méltóztatott,
Az Országos Főfelügyelőség tagjai együttesen
aláirt levélben október 6-án vettek búcsút Bécsben
tartózkodó lángeszű és lánglelkű vezérüktől, aki
közel húsz éven át állott a Főfelügyelőség élén s
törhetetlen munkával példa gyanánt szolgáló töké-
letességre fejlesztette e nagyfontosságú állami intéz-
ményt.
«Mi, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Fő-
felügyelősége tagjai és tisztviselői — szól a búcsú-
KOZLEMENYEK.
irat — mély megilletődéssel értesültünk, hogy
Méltóságodat saját kérelmére Ő császári és apostoli
királyi Felsége főfelügyelői tisztségétől felmenteni
méltóztatott és egyúttal megnyugtató érzéssel vet-
tünk tudomást arról, hogy Méltóságodnak a magyar
kultúra történetében maradandó emlékű működéseért
Ő császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb
elismerését nyilvánítani kegyeskedett.
Mi, akik közel két évtizede közvetlen szemlélői
voltunk annak az önzetlen, hazafias és nemzeti
érzéstől izzó, odaadó működésének, melylyel Méltó-
ságod nagy tudását és lelkének nemzeti érzéstől át-
hatott törekvéseit a hazai tudomány és közművelő-
dés ügyének szentelte, fájdalmas érzéssel veszünk
búcsút Méltóságodtól, aki testületünk élén vezetőnk,
támogatónk és mindenben hűséges, atyai barátunk
volt.
Meg lehet győződve Méltóságod, hogy bölcs
vezetése alatt töltött szolgálatunk életünk legkedve-
sebb emléke marad és kérjük Méltóságodat, hogy
reánk, mint egykori - és engedje remélnünk : ez-
utáni — munkatársaira is a jövendőben is számít-
son, viszont biztosítjuk Méltóságodat arról, hogy
Személye iránt érzett hálánk, ragaszkodásunk és
igaz tiszteletünk mindvégig változatlanul megmarad.»
Báró Szalay Imre távozása. Báró Szalay
Imre, a múzeumok és könyvtárak helyettes orsz.
főfelügyelője, hivatkozva ezidőszerinti beteges álla-
potára, f. é. november hó 21-én arra kérte a vallás-
és közokt. m. kir. miniszter urat, hogy őt ez állása
alól felmenteni méltóztassék.
K i n e v e z é s . A vallás- és közoktatásügyi m, kir.
miniszter úr f. évi július hó 12-én kelt 86.040.
számú rendeletével Odor Ilonát, a Múzeumok és
Könyvtárak Országos Főfelügyelősége napidíjasát,
eddig élvezett napidíjainak továbbra való biztosítása
mellett, fizetéstelen irógépkezelőnővé kinevezte.
Miniszteri köszönet. A vallás és közoktatás-
ügyi m. kir. miniszter úr f. évi 55.841. szám alatt
a következő leiratot intézte a J^imaszombati Ta-
karékpénztárhoz : «A Múzeumok és Könyvtárak Or-
szágos Főfelügyelősége jelentéséből értesültem, hogy
a t. Takarékpénztár a Gömörmegyei Múzeum javára
20.000 K-s alapítványt tett s ezzel lehetővé kí-
vánja tenni, hogy a múzeum tervezett átalakítási
2 1 8 Hivatalos
munkálatainak annak idején való akadálytalan ke-
resztülvitele biztosíttassák. A t. Takarékpénztárnak
a hazai múzeumi ügy érdekében tanúsított e haza-
fias áldozatkészségeért, amely szélesebb körökben
buzdító például szolgál, szívesen mondok őszinte el-
ismerő köszönetet. Budapest, 1916. június hó 30.
Jankovich s. k.»
Jl Tordai Magyar Közművelődési
igazgatójának lemondása. Ttarmath
a Tordai Magyar Közművelődési Ház igazgatói tisz-
téről lemondott. A volt igazgató, aki nagy érdeme-
ket szerzett a tordai kulturház keletkezése körül,
lemondását Tordáról való elköltözésével indokolta
meg.
Jl Debreczeni Városi Múzeum néprajzi osz-
tályát és régiségtárát a jelen év folyamán újból
rendezték, illetve újból felállították. A munkálatok
irányítására a Főfelügyelőség dr. Semayer Vilibáld
orsz. felügyelőt küldte ki hivatalból, aki az 191J.
év folyamán öt ízben, 1916-ban pedig négy ízben
járt Debreczenben, hogy a rendezés munkálatait
vezesse és maga is dolgozzék. A múzeum újjáren-
dezését Semayer V. nagy sikerrel oldotta meg s
ebben néki nagy segítségére volt Löfkovils Arthur
múzeumi igazgató, Zoltai "Lajos múzeumi őr és
Ecsedy István dr,, a néprajzi osztály őre. A múzeum
megnyitásáról f. é. júliusi füzetünkben számoltunk
be, most örömmel közöljük le a vallás és közokt.
m. kir. miniszter úrnak amaz elismerő iratait, me-
lyekkel a múzeum tisztviselőinek odaadó munkás-
ságát jutalmazni méltóztatott. A "Löfkovils Arthur
igazgatóhoz intézett miniszteri leirat így szól ;
«A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelő-
ségének jelentéséből, mellyel az újjárendezett Deb-
reczeni Városi Múzeumnak a f. é. május hó folya-
mán történt újból való megnyitásáról beszámolt,
örömmel értesültem arról a lelkes munkásságról,
melyet Igazgató úr az intézmény megalapítása óta
annak fejlesztése érdekében lankadatlan odaadással
kifejtett és ez alkalmat szívesen ragadom meg arra,
hogy példás buzgalommal teljesített nagyértékű kul-
turális tevékenységeért, a múzeumi anyaggyűjtés
három évtizede s a múzeum hivatalos fennállásának
10 éve alatt mindenkor díjtalanul, sőt tekintélyes
áldozatokkal végzett munkásságáért legmelegebb
elismerésemet nyilvánítsam. Budapest, 1916. július
hó 26. Jankovich s. k.»
A Zoltai Lajoshoz és dr. Ecsedy Istvánhoz
leirat : «A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfel-
ügyelőségének jelentéséből, mellyel az újjászerve-
zett Debreczeni Városi Múzeumnak f. é. május hó
folyamán történt újból való megnyitásáról beszá-
molt, megelégedéssel értesültem arról az értékes
munkásságról, melyet a múzeum érdekében s külö-
nösen annak újjárendezése alkalmával kifejtett, in-
díttatva érzem magam, hogy fáradhatatlan tevé-
kenységeért meleg köszönetem nyilvánítsam. Buda-
pest, 1916. július hó 26-án. Jankovich s. k.»
közlemények
Jl Soproni Múzeum főőrévé a Sopronvár-
megye és Sopron sz. kir. város által kiküldött s
dr. Badn Endre főispán elnöklete mellett 1916. évi
szept. hó 25-én ülést tartott bizottság egyhangúlag
Lauringer Ernő soproni áll. főreáliskola! tanárt, a
múzeum eddigi őrét, választotta meg. Jóllehet a
Soproni Múzeumnál az alapvető gyűjtés nehéz mun-
káját Paur Iván, Bella Lajos, Kugler Alajos és
Ház Büncker Rajnárd már elvégezték, illetőleg helyes
Domokos
úton és alapon kezdették, Lauringer Ernőnek még
sem lesz könnyű a munkája, mert feladatát a to-
vábbgyűjtés, a fejlesztés, a megőrzés és a nagy-
becsű történeti és kulturális anyagnak publikácziók-
ban leendő közkincscsé-tétele fogja képezni. Hogy
ennek Lauringer Ernő meg fog felelni, biztosítéka
a muzeális ügyek iránt érzett igaz és benső szere-
tetén kívül még az a körülmény is, hogy amire
eddig Lauringer Ernő vállalkozott, azt köztudomás
szerint mindenkor lelkiismeretesen el is végezte.
Lauringer E. a múzeumban kiállított s fölhalmozott
tárgyak szabatos összeírását tűzte ki első feladatául,
hogy ennek alapján a gyűjteményes anyag törzs-
könyvét elkészíthesse. Ez alapvető munkából az el-
múlt iskolai szünidő alatt közel háromezer darabot
írt össze, amelyhez a még 1915-ben lajstromozott
3000 darab tárgy járul, úgy, hogy — a lapidáriu-
mot leszámítva — a múzeum történeti anyagával
Lauringer máris végzett s ezzel pótolta a múzeum
első legfontosabb, alapvető munkájának azt a részét,
amelyet az ő működéséig a Soproni Múzeumnál
sajnálattal nélkülözni voltunk kénytelenek. Hátra van
még a múzeum néprajzi és természetrajzi osztályai-
nak leltározása, ami Lauringer E. gondoskodása és
Mihályi Ernő egyesületi főtitkárnak és Wachtl Eri-
gyes múzeumi őrnek eddigelé is tanúsított lelkes
buzgalmú közreműködése mellett már a legközelebbi
időben meg fog történni.
Lauringer Ernőt, a legújabban megválasztott és
beiktatott főőrt, örömmel üdvözöljük munkástársaink
körében, a bizottságnak pedig őszintén gratulálunk
a szerencsés választáshoz.
Jl Sárosvármegyei Múzeum ideiglenes őrét,
dr. Tóth Miklós bártfai ügyvédet és helyettes városi
rendőrkapitányt, a Múzeumok és Könyvtárak Orsz.
Főfelügyelőségének külön ajánlatára és a vármegyei
múzeumi bizottság 1916. évi október hó 10-én
tartott ülésének javaslatára Sárosvármegye törvény-
hatósági bizottsága Eperjesen, 1916. október hó
intézett
30-án tartott rendes évnegyedi közgyűlésén, tekin-
tettel arra, hogy dr. Tóth Miklós mint ideiglenes
múzeumi őr teendőit a legnagyobb lelkesedéssel,
odaadó szeretettel s minden tekintetben megfelelő-
leg ellátta, a múzeum rendes őrévé egyhangúlag
megválasztotta. Dr. Tóth Miklós a hivatali esküt a
közgyűlés előtt nyomban letette.
Tisztújítás a Vasvármegyei Közművelődési
Egyesületben. A Vasvármegyei Közművelődési
Egyesület 1916. június 19-én tartott rendes évi
 Hivatalos
közgyűlése elnökké gróf Batthyányi ~Lajos val. belső
titkos tanácsost, helyettes elnökökké hivatalból
Herbst Géza alispánt és J^iskos István polgármestert,
titkárrá dr. tíjváry Ede városi tanácsos, helyettes
polgármestert, jegyzővé Mészáros Tíúgót, pénztá-
rossá dr. 'Nóvák Bélát, ügyészszé dr. 1{horer Ödönt
választotta meg. A múzeum tisztikara változatlan
maradt ; igazgató báró Miske J^álmán, a könyvtár
őre Bakos István (új), könyvtáros Horváth János, a ré-
giségtár őre JVeogrády Gilbert, a néprajzi tár őre
Erdélyi Jrén, a természetrajzi tár őre pedig Chernel
István maradt, Az Orsz. Főfelügyelőség a múzeum
tisztikarára vonatkozó választást f. é. aug. 31-én
647. számú leiratával tudomásul vette.
Állami felügyelet alá helyezett újabb in-
tézet. A vall. és közoktatásügyi m. kir. miniszter
úr 1916. szept. hó 9-én kelt 42.946/W. számú
rendeletével, az Orsz. Főfelügyelőség 1916. ápril.
3-án 249. sz. a. kelt fölterjesztésére, az állami fel-
ügyeletet a jászberényi városi múzeumra is kiterjesz-
tette s azt az Orsz. Főfelügyelőség hatáskörébe
utalta.
Ajándék a sümegi állami Darnay-Mú-
zeumnak• Müller 'Friederika úrhölgy értékes aján-
dékkal gyarapította a sümegi állami Darnay-Mú-
zeumot. Nagyatyjának, a sümegi születésű Miiller
Erigyes János jeles operaszerzőnek, a berlini opera
volt karnagyának zeneirodalmi hagyatékát, közötte
«Percival und Griselde» czimű, 1840 — 41-ben
Európaszerte sikert aratott énekpartituráját, a szerző
hangjegy és szöveg kéziratában adományozta a
nevezett múzeumnak, Müller ifjabbkori alkotásainak
hangjegykézirataival és a zeneszerzőre vonatkozó
hirlapi kritikákkal együtt. A becses adományért a
Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelő-
sége köszönetét fejezte ki Müller Friederika úr-
hölgynek.
I Ortvay Tivadar dr., | archaeológus és történet-
tudós, a M. Tud. Akadémia rendes tagja, 1916.
július hó 8-án, 73 éves korában Budapesten jobb
létre szenderült. Tetemét a kerepesi-úti temető ha-
lottasházában július 1 o-én szentelték be és onnan
Pozsonyba szállították, hogy az elhunytat, utolsó
kívánsága szerint, édesanyja holtteste mellé helyez-
zék el. Az Akadémia gyászlobogót tűzött ki, a ra-
vatalára koszorút helyezett s a maga és a Törté-
nelmi Társulat nevében Fejérpataky László gyász-
beszédével búcsúztatta el elhúnyt érdemes tagját,
akinek halála a tudományos világban űrt hag , ott
hátra.
Ortvay Tivadar 1843. nov. 18-án született a
kr-ssómegyei Csiklovabányán. Hittani tanulmányá-
nak elvégzése után Temesváron egyházmegyei pappá
szentelték föl ; mint segédlelkész több helyen mű-
ködött, majd a lugosi gimnázium tanára, egyetemi
magántanár s a M. N. Múzeum régiségtárának
közlemények '219
segédőre lett. 1875-ben a pozsonyi jogakadémia
tanárává nevezték ki s ebben a minőségben éveken
át működött nagy sikerrel. Nyugalomba lépvén,
Budapestre költözött s kizárólag történetírással fog-
lalkozott. Számos történeti s archaeológiai művei
közül nevezetesebbek : Magyarország egyházi föld-
leírása a XIV. század elején ; Száz év egy magyar
főiskola történetéből ; A pozsonyi jogakadémia tör-
ténete ; Pozsony város története; Dácia föliratos
emlékei ; Hazánk legrégibb művelődése; A prae-
historikus kőeszközök régiségi jellegéről ; Temes-
megye ésTemesvárvárostörténete ; Pozsony vármegye
őstörténete ; Habsburgi Mária, 11. Lajos felesége,
mely művét a M. Tud. Akadémia 191 6-ban a Marczi-
bányi-mellékjutalomir.al tüntette ki. Önálló művein
kívül több útleitást is közzétett és számos czikke
jelent meg a Századokban, az Arch. Értesítőben éa
Történelmi Adattárban. Áldott legyen emlékezete !
I Kóródy Péter dr-T] kanonok-praelátus, az Alsó-
fehérmegyei Történelmi, Régészeti és Természet-
tudományi Egyesület 17 éven át volt munkás tit-
kára és 7 éven át gondos ügyvezető alelnöke, 1916.
évi június hó 27-én Gyulafehérváron elhunyt. Az
Egyesületet tudományos működéséből a megboldo-
gult mindenkor nagy odaadással és szíves áldozat-
készséggel kivette a maga részét, tevékeny élete
buzgó munkájával minden kulturális és jótékony
mozgalomban közreműködött s jó példájával máso-
kat is lelkesített, buzdított. Áldás emlékére 1
I Vértesy J e n ő , a Magyar Nemzeti Múzeum
igazgató-őre, jeles magyar irodalomtörténész, folyó
évi június hó 16-án Ujtátrafüreden elhunyt.
Budapesten, 1877. június 30 án született. Atyja
Vértesy Arnold volt, az 1860-as évek termékeny
és kedvelt novella- és regényírója. Középiskoláit
Debreczenben, egyetemi tanulmányait Budapesten
végezte s a bölcseleti doktori fokot 1899-ben sze-
rezte meg. 1898-ban tisztviselője lett a Nemzeti
Múzeumnak s a kézirattárban dolgozva, igazgatóőri
rangra emelkedett. A budapesti egyetemen a ma-
gyar irodalomtörténet magántanára, a Magyar Iro-
dalomtörténeti Társaságnak és a Budapesti Philo-
logiai Társaságnak választmányi, a M. Tud. Aka-
démia irodalomtörténeti bizottságainak pedig segéd-
tagja volt. Szervi szívbajban szenvedett, melyhez a
legutóbbi időben tüdővész járult. Mint tartalékos
hadnagy, az utolsó hónapokban még katonai szol-
gálatot teljesített, de a kettős halálos kór sírba
vitte. Művei közül kiválnak : Czakó Zsigmond (1899)
és Kölcsey Ferencz (1906) életrajzai, Homeros Odis-
seiájának (1909) és lliasának (1913) fordítása és
A magyar romantikus dráma czimű, az Akadémia
kiadásában 1913-ban megjelent munkája. Halálával
nagy veszteség érte tudományos irodalmunkat és a
Magyar Nemzeti Múzeumot, melynek egyik leg-
képzettebb tisztviselője volt. Emlékét kegyelettel
fogjuk őrizni j
 Hivatalos
| Dr. Pantocsek Józsefil n y- állami kórházi igaz-
gató, a Pozsonyi Orvos- és Természettudományi Egye-
sület elnöke, életének 70. évében f. évi szeptember hó
4-én Tavarnokon elhalt. A megboldogult mint ter-
mészetbúvár, orvos és emberbarát egyaránt kiváló
volt. A vezetése alatt álló egyesület történetében
szerzett nagy érdemei maradandó emléket biztosí-
tanak neki. Áldás poraira !
I Gubitza Kálmán, | zombori áll. elemi iskolai
igazgató-tanító, a Bácsbodrogvármegyei Történelmi
Társulat zombori múzeumának őre, f. é. augusztus
havában hosszabb szenvedés után Zomborban el-
hunyt. A megboldogult éveken át szolgálta a zom-
bori múzeum ügyeit, több archaeológíai czikket írt
az Arch. Értesítőbe s buzgó odaadással dolgozott
Bácsbodrogvármegye őskori története emlékeinek
felkutatásán. Nyugodjék békében !
Jlz Orsz. Tanács 1916. november hó 9-iki
üléséből. Jelen voltak báró Wlassics Gyula elnök-
lete mellett: Clair Vilmos, Csánki Dezső, Tejérpataky
László, "Ferenczi Zoltán, Gulyás Pál, Horváth Géza,
Horváth Ödön, J^renner József, Mihalik József, Szabó
J^ároly, Szász J^ároly, Szundy J^ároly,\Tőry Emil,
Zsilinszky Mihály tanácstagok és Sohár László pénz -
táros.
Távolmaradásukat kimentették : Gróf Jlpponyi
Sándor, Berzeviczy Albert, báró Vorster Gyula, báró
Szalay Imre, Molnár Viktor, Szmrecsányi Miklós,
Havass 1{ezső, Petrovics Elek, Buday László, Hültl
Dezső, Scossa Dezső.
1. Elnök napirend előtt mély sajnálattal jelenti
be, hogy Vraknói Vilmos országos főfelügyelő
úr, az Országos Tanács alelnöke, illetőleg elnök-
helyettese, állásáról lemondott. Elnök teljes tuda-
tában van annak a nagy veszteségnek, mely a
múzeumi és könyvtári ügyet Fraknói Vilmos
lemondásával éri, kérlelték is a püspök urat, hogy
másítsa meg szándékát, de Fraknói V. oly nyomós
okokra hivatkozott, hogy akarata előtt meg kellett
hajolnunk. Nincs itt a helye, hogy Fraknói hervad-
hatatlan érdemeit bővebben fejtegesse, hiszen erre
más keretek között fog alkalom nyílni, indítványozza
azonban, hogy Fraknói Vilmos püspök urnák a
múzeumi és könyvtárügy terén hosszú évek czél-
tudatos és önzetlen irányító munkásságával szerzett
elévülhetetlen érdemeit jegyzőkönyvileg örökítse
meg a Tanács s erről Fraknói V.-t jegyzőkönyvi
kivonat alakjában értesítse. Egyhangúlag elfogadtatik.
1. Ugyancsak napirend előtt szót kér dr. Zsi-
linszky Mihály v. b. t. 1. tanácstag és a következő
beszéddel üdvözli az Orsz. Tanács nevében Wlassics
Gyula elnököt abból az alkalomból, hogy őt és
családját a király ő Felsége a magyar bárói ranggal
legkegyelmesebben kitüntetni méltóztatott:
«Igen tisztelt Országos Tanács, kedves tagtársak!
Méltóztassanak nekem megengedni, hogy mielőtt
szokott rendes teendőinkhez hozzá fognánk, néhány
közlemények '220
szóval őszinte örömömnek adhassak kifejezést azon
legmagasabb hitüntetés felett, melyről az előkelő
lapok azt hirdették, hogy Ő császári és apostoli
királyi Felsége a mi szeretve tisztelt elnökünket,
Wlassics Gyula őnagyméltóságát és kedves családját
bárói méltóságra emelni kegyeskedett.
Az ilyen magas kitüntetéseket királyaink hajdan
leginkább katonai és hadi szolgálatokért szokták
volt adományozni. Ma már örömmel azt látjuk,
hogy a magyar kultúrának és igazságszolgáltatásnak
önzetlen bajnokai is részesülhetnek ilyen nagy
kitüntetésben, mert valóban a kultúra maga is nagy
hatalom.
Azt hiszem, hogy mi, akik őnagyméltóságának
fáradhatlan tevékenységét és nagy érdemeit köz-
vetlen közelről ismerjük és bámuljuk, csak örül-
hetünk e fejedelmi kitüntetésnek. Épen ezért örvendő
szívvel azt óhajtjuk, hogy a jóságos Úristen báró
Wlassics Gyula őnagyméltóságát és kedves főúri
családját a magyar haza javára és díszére állandó
és friss jóegészségben még sokáig éltesse !»
Elnök a beszéd nyomán támadt ováczió megszűnte
után legmélyebb háláját és köszönetét fejezi ki a
meleg megemlékezésért, mely igen tisztelt barátjai
és munkatársai részéről érte ; hosszasabban nem
fejtegeti a kitüntetés előzményeit, csupán annyit
jegyez meg, hogy a legfelsőbb kegy e megnyilat-
kozását főleg úgy tekinti, mint elismerést a hazai
közművelődés érdekében kifejtett munkásságáért s
kéri a Tanács tagjait, hogy továbbra is azzal a
szeretettel és ragaszkodással támogassák munká-
jában, amint azt eddig tették. — Szász J{ároly v. b. t-t.
indítványára a Tanács elhatározza, hogy Zsilinszky
M. üdvözlő-beszédét, emlékezetül, egész terjedel-
mében jegyzőkönyvébe iktatja.
3. A napirend során Mihalik J. előadó országos
felügyelő jelentést tesz a népkönyvtárak háborús
viszonyairól s előadja, hogy az Országos Tanács
által a fennhatósága alá tartozó népkönyvtárakról
évről-évre bekért kimutatás 1915-ben a háború
folytán szükségessé vált két kérdő-ponttal bővít-
tetett ki. E kérdőpontok a könyvtárak állományá-
ban a háború által okozott károkra s a hadba
vonult kezelőkre vonatkoztak. Az első pontra az
1915. évről, szerencsére, csak kevés válasz érkezett
be, mert az ellenség aránylag kis területen és rövid
ideig időzött hazánk területén. E tekintetben eddig
a következő adatok jutottak tudomásunkra :
a) Az ellenség betörése következtében teljesen
elpusztultak a következő népkönyvtárak:
a mezőlaborczi (Zemplénmegye; OT 500 koronás
vándorkönyvtár) ;
a hrtkovezi (Szerémmegye; Juliánegyesületi 100
kötetes, 25 kötetes és 500 koronás vándorkönyvtár);
a nikinczei (Szerémmegye ; DKE 100 kötetes,
Juliánegyesületi 74 kötetes, 25 kötetes és 500 koronás
vándorkönyvtár) ;
a rogaticzai (Bosznia; 300 koronás OT könyvtár
a 34. gyalogezred 2. zászlóaljánál) " ,
 Hivatalos közlemények '221

a szinnai ( Z e m p l é n m e g y e ; O T 500 koronás ván- 1. Abaujszina. O. T .

dorkönyvtár) ; 2. Alsógyőröd. F M K E .
a sztropkói (Zemplénmegye ; O T 500 k o r o n á s 3. Alsószecse. O. T .
vándorkönyvtár). 4. Alsózellő. O. T .
b) A menekülők, vagy p e d i g az ellenséges k a t o n a - 5. A n t u n o v a c . J u l i á n - E g y l . könyvt.
ság kezén t ö b b kevesebb k ö t e t elveszett vagy m e g - 6. A p a . O. T .
r o n g á l ó d o t t a brcskai (Bosznia), a girdlti (Sárosm.), 7. A r a d . O. T. I p a r o s t a n o n c z o t t h o n .
a kisszebeni (Sárosm.), az orsovai, a pazdicsi ( Z e m p l é n - 8. « « C s u t o r a - u . isk.
megye) és a zimonyi népkönyvtáraknál. 9. « « S z e n t Péter-téri isk.
c) S a j á t katonáink k i s e b b - n a g y o b b veszteséget 10. Aranyosmarót. O. T .
okoztak az alsómislyei, az eszéki, a győrrévfalusi, 1 1. Baja. O. T .
a hatvani, a homokbálványosi, a kissárosi, a köves- 12. Balatonederics. O . T .
falvai, a losonczi, a móri, a nagybereznai és a 13. Balatonfüred. O. T .
vécsei k ö n y v t á r a k b a n . 14. B a r c s . O. T .
Ezenkívül 13 n é p k ö n y v t á r b ó l a sebesülteknek 15. Babindái. F M K E .
olvasásra k i a d o t t könyvekből elkallódott t ö b b - k e v e - 16. Belovár. J u l i á n - E g y l .
sebb kötet, végül sok k ö n y v t á r jelentett be t ö b b - 17. Beregszász. O. T .
nyire egészen jelentéktelen veszteséget, amelyek 18. B e r e m e n d . O. T .
úgy állottak elő, h o g y az általános m o z g ó s í t á s 19. Bolgártelep. O. T .
alkalmával hirtelen bevonuló katonáknál maradt 20. Budakeszi. O . T .
néhány kölcsön adott k ö t e t . 21. Budapest, IX. k e r . , Soroksári ú t .
A második pontra b e é r k e z e t t adatok szerint 22. C s o n g o r . O. T .
hadba vonult 331 könyvtárkezelő. Közülök hősi 23. C z e g l é d . O. T. M u n k á s o t t h o n
halált halt 21, fogságban sínylődik 33, megsebesült 24. Daruvár. Julián-Egyl.
51, eltűnt 2. 25. Debreczen. Szegényház.
A kitüntetések száma : 25. Nevezetesen : h a r m a d - 26. Deménd. F M K E .
osztályú katonai érdemkeresztet kapott 2 kezelő, 27. Dombovár. DKE.
signum laudist 1, nagy ezüst vitézségi é r m e t 4, kis 28. E g y e k . O. T .
ezüst vitézségi érmet 7, b r o n z vitézségi é r m e t 4, 29. Erdevik. Julián-Egyl.
másodosztályú lelkészi é r d e m k e r e s z t e t 2, m á s o d - 30. Fehértemplom. D M K E .
osztályú ezüst vöröskereszt-érmet 1, koronás ezüst 3 1. Feketeardó. O. T .
é r d e m k e r e s z t e t a vitézségi é r e m szalagján 1, m á s o d - 32.. Felsőelefánt. F M K E .
osztályú vaskeresztet 1, e g y é b kitüntetést 2. — 33. F e l s ő ő r . O. T .
A könyvtárkezelők hősi halála fölött az O r s z á g o s 34. Felsőszecse. O . T.
Tanács j e g y z ő k ö n y v é b e n ad kifejezést részvétének s 35. Gaciste. Julián-Egyl.
elhatározza, h o g y a háború befejeztével a hősi küz- 36. Gács. F M K E .
delmekben elesett könyvtárkezelők nevét a Tanács 37. Gorjanski Ivanovci. Julián-Egyl.
hivatalos helyiségében k i f ü g g e s z t e n d ő emléktáblán 38. G ö n c z . O. 7 .
örökíti m e g . 39 G y u l a . O. T .
4. "Előadó jelentést tesz az Orsz. Tanács 1 9 1 5 / 1 6 . 40. H a j d ú n á n á s . O. T .
költségvetési évre kiutalt javadalma terhére f o g a n a - 41. Halmágy. O. T .
t o s í t o t t h á b o r ú s akczióról. E s z e r i n t az 1915/16. év 42. Halogy. 0 . T.
első felében az O r s z . Tanács 8 0 0 0 K-ért beszerzett 43. H a t v a n . O. T .
50, e g y e n k é n t 176 K é r t é k ű szórakoztató h á b o r ú s 44. Jánoshida. D M K E .
könyvsorozatot. Ebből 15 sorozatot Budapesten 45. Jászapáti. D M K E .
helyezett el egyes kórházakban (1. M ú z . és K ö n y v t . 46. Jászberény. O . T . városi tanács.
É r t . 1916. évf. 173. l a p ) ; 1 sorozatot k ü l d ö t t a 47. Kányád. E M K E .
tolmeini csász. és kir. gyalogezrednek, 1 2 s o r o z a t o t 48. Kékkő. F M K E .
a 2. h a d s e r e g vöröskereszt-osztályának 'Lembergbe. 49. Kéthely. O. T .
(E küldemények Mikszáth műveinek 1 - 1 sorozatával 50. Komját. F M K E .
voltak kibővítve). 22 s o r o z a t o t a budapesti csász. 51. Kőrispatak. Ref. lelkészi hivatal.
és kir. katonai parancsnokság útján a f r o n t o k o n 52. Kuntapolcza. O . T .
k ü z d ő ezredekhez (ezek k ö z ö t t 1 sorozatot Laibacbba, 53. Leibicz. O. T .
az 1. számú h o n v é d k ó r h á z n a k és 1 s o r o z a t o t a 54. Lipik. J u l i á n - E g y l .
Pettau melletti Sternthalba, az ottani hadikórháznak). 55. M a g y a r v i s t a . E M K E és O. T .
Az 1 9 1 5 / 1 6 . év második felében az Orsz. Tanács 56. Marczali. D K E .
5 0 0 0 K-ért beszerzett 100, egyenként 55 K értékű 57. Mátészalka. O . T .
háborús irodalmi s o r o z a t o t könyvtárai kiegészítésére. 58. M e r s e v á t . O. T .
E 100 s o r o z a t a következő helyekre küldetett s z é t : 59. M e z ő t ú r . O. T .
218 Hivatalos közlemények

60. Miskolcz. O. T. Az 50 sorozat mindenike 180 K-ba került és 94

61. Mitrovicza. ]ulián-Egyl. kötetből állott. Egy-egy ilyen sorozat rendes bolti
62. Munkács. M. kir. honvéd csapatkórház. ára 401-50 K lett volna, míg így az 50 sorozat
63. Muraszombat. DKE. együtt 9000 K-ba került. Más szóval : az Országos
64. Nagybiccse. FMKE. Tanács ezzel az akczióval 9000 K-ért 20.075 K ára
65. Nagyhalmágy. O. T. könyvet szerzett be és osztott szét.
66. Nagymaros. O. T. A sorozatban képviselve van Jókai (25 művel),
67. Oroszlámos. DMKE. Mikszáth (12), Rákosi Viktor (6), Abonyi Lajos (5),
68. Osekovo. Julián-Egyl. Ambrus Z. és Eötvös K. (4—4), b. Eötvös József,
69. Óbars. FMKE. b. Kemény Zs. és Pálfy Albert (2 — 2), végül Csiky
70. Ópécska. O. T. G., Gárdonyi G„ Gyulai P., Iványi Béla, Justh
71. Öcsöd. O. T. Zsigmond, Tolnai Lajos, Vadnay Károly és Vas
72. Pankota. O. T. Gereben 1 — 1 művel.
73. Párkány. O. T. E sorozatokat a következő ezredek fronton küzdő
74. Pomáz. Polg. Olvasókör. legénységéhez juttatta el a Tanács a csász. és kir.
75. Póla. Cs. és kir. tengerészfogház. katonai parancsnokság után :
76. Pöstyén. O. T. 1 —16. Az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10.,
77. Pusztakamarás. EMKE. 11., 12., 13., 14., 15. és 16. számú csász. és kir.
78. Rava. EMKE. huszárezredhez ;
79. Rákosliget. O. T. 17 — 25. az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8. és 9.
80. Sajókaza. O. T. számú m. kir. honvédhuszár-ezredhez ;
81. Selmeczbánya. O. T. 26—40. a 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17.,
82. Somogyberzencze. O. T. 18., 19., 20., 2 1., 34., 35. és 36. számú csász. és
83. Soroksár. AMKE. kir. tábori ágyúsezredhez ;
84. Sot. Julián-Egyl. 41—42. az 1. és a 8. számú m. kir. honvéd
85. Sümegcsehi. O. T. tábori ágyúsezredhez ;
86. Szárazajta. EMKE. 43—48. az i., 2., 3., 4., 5. és 6. számú m. kir.
87. Szeged. Siketnémák intézete. honvéd ágyúsosztályhoz ;
88. « Felsőröszke. O. T. 49. a 6. számú csász. és kir. vártűzér-ezredhez;
89. Szerep. O. T. 50. a 4. számú csász. és kir. szekerész hadosz-
90. Székesfehérvár. O. T. tályhoz.
91. Szikszó. O. T. A többi 50 sorozat, mely szintén 9000 K-ba
92. Szombathely. O. T. került, a Tanács eredeti programmja szerint lett
93. Tahitótfalu. O. T, összeállítva a könyvkiadók alkalmi szövetsége által.
94. Temesvár. Ferenczvárosi könyvtár. Egy-egy ilyen sorozat 198 K értékű könyvet tar-
95. « Népiroda. talmazott, de csak 180 K-ba került. Minden kötet
96. Tenkegörbed. O. T. tartós, egész vászonkötéssel ellátva s minden sorozat
97. Trencsén. O. T. 100—100 nyomtatott jegyzékkel felszerelve került
98. Ürmény. FMKE. rendeltetési helyére.
99. Zrinjska. Julián-Egyl. Nevezetesen: 6 sorozat került Hajára, az ottani
100. Zsombolya. Erzsébet-közkórház. vöröskereszt-kórházakhoz ; 6 sorozat Debreczenbe a
Az Országos Tanács f. é. márczius 9-1'ki ülésének katonai otthonhoz, kibővítve 1 — 1 Mikszáth-soro-
határozata értelmében létesítendő lett volna továbbá zattal. A debreczeni katonai otthon e sorozatokat
egy íoo, egyenként 198 K értékű háborús és szép- a déli harcztéren általa létesített katona-otthonok-
irodalmi sorozat hadba vonult és kórházakban ápolt hoz juttatja. Egy-egy sorozatot kapott:
katonáink részére. Ezek költsége 18.000 K-ban volt 1. Az Erzsébet tartalékkórház Budapesten, I. ker.,
előirányozva. Ez az akczió némi módosítást szenve- Győri-út 17.
dett, mert időközben egy budapesti könyvkiadó- 2. A vörös-kereszt városi választmány tartalék-
czég rendkívüli árleszállítást léptetett életbe úgy kórháza, Kassán.
saját kiadványai, mint pedig a nála bizományban 3. A vörös-kereszt városi választmány kisegítő
volt könyvekre nézve. Minthogy e könyvek közt kórháza, Újvidéken.
igen sok olyan volt, mely frontokon küzdő katonáink 4. A vörös-kereszt megyei választmány kisegítő
szórakoztatására teljesen alkalmas s miután a fron- kórháza, Zomborban.
tokra szánt könyvek, tekintettel arra, hogy ott 5. A vörös-kereszt fiókegylet kisegítő kórháza,
úgyis elkallódnak, fűzött állapotban kerülhetnek a Apatinban.
csapatokhoz, a Tanács, az ügy sürgősségére való 6. A vörös-kereszt fiókegylet kisegítő kórháza,
tekintetből, elnöki úton úgy intézkedett, hogy a Békéscsabán.
frontra szánt 50 sorozatot ezekből az alkalmi művek- 7. A vörös-kereszt fiókegylet kisegítő kórháza,
ből állítja össze. Békésgyulán.
 Hivatalos
8. A vörös-kereszt fiókegylet kisegítő kórháza,
Érmihályfalván.
9, A vörös-kereszt városi választmány kisegítő
kórháza, Nagyváradon.
10. A borsodmegyei vörös-kereszt választmány
kisegítő kórháza, Diósgyőrött.
11. A vörös-kereszt fiókegylet kisegítő kórháza,
Makón.
12. A vörös-kereszt fiókegylet kisegítő kórháza,
Battonyán.
13. A vörös-kereszt fiókegylet kisegítő kórháza,
Csongrádon.
14. A vörös-kereszt városi választmány kisegítő
kórháza, Szeged-Felsőtanyán.
15. A vörös-kereszt városi választmány kisegítő
kórháza, Hódmezővásárhelyen.
16. A vörös-kereszt megyei választmány tartalék
kórháza, Esztergomban.
17. A váli járási vörös-kereszt fiókegylet kisegítő
kórháza, Martonvásáron.
18. A vörös-kereszt fiókegylet kisegítő kórháza,
Ráczalmáson.
19. A vörös-kereszt városi választmány kisegítő
kórháza, Fiúméban.
20. A vörös-kereszt városi választmány kisegítő
kórháza, Rozsnyón.
21. Koestlin és társa kisegítő kórháza, Győrött.
22. A vörös-kereszt városi választmány kisegítő
kórháza, Debreczenben.
23. A vörös-kereszt fiókegylet kisegítő kórháza,
Hatvanban.
24. A vörös-kereszt városi választmány kisegítő
kórház, Kisújszálláson.
25. A vörös-kereszt városi választmány kisegítő
kórháza, Jászberényben.
26. A vörös-kereszt fiókegylet kisegítő kórháza,
Komáromban.
27. Gróf Lónyay Élemérné Stefánia Ő es. és kir.
Fensége kisegítő kórháza Oroszváron.
28. A vörös-kereszt vidéki választmány kisegítő
kórháza, Galgóczon.
29. A vörös-kereszt fiókegylet kisegítő kórháza,
Kalocsán.
30. A vörös-kereszt fiókegylet kisegítő kórháza,
Lovrinban.
31. A vörös-kereszt fiókegylet kisegítő kórháza,
Nagykárolyban.
32. A vörös-kereszt fiókegylet kisegítő kórháza,
Szekszárdon.
33. A vörös-kereszt fiókegylet kisegítő kórháza,
Báttaszéken.
34. A vörös-kereszt vidéki választmány kisegítő
kórháza, Zsombolyán.
3j. A vörös-kereszt fiókegylet kisegítő kórháza,
Zirczen.
36. A vörös-ker. fiókegyl. kis. kórh., Lajosmizsén.
37. A kalocsavidéki földmívelők, méhészek és
iparosok egyesületének rokkantakat foglalkoztató
telepe, Kalocsán.
közlemények 219
38. A Magyar Tengerészek Olvasóköre, Baben-
berg hajón.
Ezek közül az első 36-ot a m. sz. korona országai
Vörös-Kereszt Egyesülete jelölte ki.
Végül az Orsz. Tanács, f. é. márcziusi ülésén
hozott határozatából kifolyólag, az orosz és olasz
fogságban sínylődő hadifoglyok számára is beszer-
zett könyveket, összesen 205 szórakoztató kötetet
308-30 K költséggel. E könyvanyagot, valamint
Somogyi Gyula «A falu;; cz. elbeszélés kötetéből
szerző ajándékaként 100 kötetet azzal a kéréssel
juttatott el a Tanács a Hadifoglyokat Gyámolító
Bizottsághoz, hogy a könyvek egy részét az orosz,
másik részét pedig az olasz fogolytáborokba küldje
el. Az adományt a megnevezett országos bizottság
április 29-én elismerte, de szeptemberig csupán az
olaszországi hadifoglyokhoz volt képes a könyvek
egy részét eljuttatni. — A Tanács a jelentést jóvá-
hagyólag tudomásul veszi.
5. Előadó beterjeszti az 1915/16. költségvetési év
második felére esedékes 3000 K jutalomösszeg szét-
osztása tárgyában készült javaslatát, mely szerint a
következő könyvtárkezelők volnának jutalmazandók :
7. Tanácsi könyvtárak•
1. Bdcsa. (Győr m.) Bangha Ernő r. k.
tanító. (1911 óta kezel, 1 91 5 : 400 k. f.) 100 K.
2. Békés-Gyur. Nagy Mihály közs. tanító
(1912. is kezelte már, 1915:156
f-) — - 75 «
3. Békés-J^őgyescsatár. Pál Antal közs.
tanító (1912-ben már kezelte, 1915:
192 k. f.) ... _ __ 75 «
4. Békés-Szentandrás. Zeleriny K. Aladár
közs. tanító (Nádas-oldal) (1913 óta
kezel, 1915:403 k. f.) . . . . . . . . . 100 «
5. Budapest. Vll. ker. könyvtáregyesület,
Aréna-út 25, Bárd Ármin szfőv. polg.
isk. tanár (191 2-ben is kezelte, 1915:
1640 k. f-)—. — —- 150 «
6. Budapest. Orsz. Közp. Kath. Legény-
egyesület, Vll. ker. Rottenbiller-utcza
Pratte Hugó kereskedelmi alkalmazott.
(Az egyesület elnöksége kéri. Két éve
kezel)... . . . ... ... ... ... 100 «
7. Hajdúnánás. Mikó József iparosta-
nonczisk. tanító (1912. is ő kezelte,
1915: 378 k. f.) . . . . . . ... . . . 100 «
8. Jászberény -Peres. (Jász-N.-K.-Szolnok
m.) Markscheid Károly áll. tanító.
(6 éve kezel, 1 9 1 5 : 3 6 4 k. f.)___ . . . 100 «
9. J^isszeben. (Sáros m.) Spiegel Ervin
magántanítónő. (Ajánlja a Széchényi-
Kör kisszebeni fiókjának elnöke) . . . 50 «
10. J^őbalom. (Nagyküküllő m.) Sükösd
Gizella áll. tanítónő. (4 éve kezeli,
1 9 1 5 : 3 6 6 k. f.) ... 100 «
1 1. Magyarcséke. (Bihar m.) Török Pál ig.-
2 9
 Hivatalos közlemények '224

tanító. ( 1 9 1 0 óta kezel, 1915:158 3. Nagyemőke. (Nyitra m.) Bérezi Ö d ö n

k. f.) . . . ... ... 50 K . áll. t a n í t ó ... ... ... ... 50 K.
12. Mersevát. (Vas m.) H o r v á t h F e r e n c z 4. Poltár. ( N ó g r á d m.) P á s z t o r Gyula
közs. t a n í t ó . (1 91 i - b e n is kezelte már, ev. t a n í t ó . . . . . . . . . ... ... 50 «
1 9 1 5 : 5 0 4 k. f.) ... — ... ... 100 « 5. Sempte. ( N y i t r a m.) L e h o c z k y József
1 3. JVagylónya. ( B e r e g m.) V á r a d y Kálmán r. k. t a n í t ó . . . . . . . . . . . . ... ... 50 «
áll. i g . - t a n í t ó . (1911 óta kezeli, 1 9 1 5 : 6. Trencsén. Bocsek G y ö r g y igazg.-tanító 50 «
1091 k. f . ) . . . . . . . . . . . . ... ... 100 « 300 K .
14. Nagyszeben. (Szeben m.) Ö z v . M a g -
EJ J u l i á n - E g y e s ü l e t i könyvtárak.
jerek A n t a l n é áll. t a n í t ó n ő . ( 1 9 1 2 - b e n
1. Jvanovce. (Verőce m.) N a g y Dénes
is kezelte, 1 9 1 5 : 4 5 3 k -(- 8 1 0 k
vezető t a n í t ó ... ... 100 K .
kórház f.) . . . ... ... 100 «
2. Laczbáza. (Verőcze m.) Keszeics F e -
15. Paks. (Tolna m.) Németh M i h á l y közs.
renezné t a n í t ó n ő ... ... ... ... 50 «
tanító. ( 1 9 1 2 - b e n is kezelte, 1 9 1 5 :
3. Oszekovo. (Belovár-Kőrös m.) Sandy
500 k. f.) 100 «
M i h á l y v e z e t ő tanító 100 <c
1 6. Világos. (Arad m.) W i e s e n b a c h e r József
4. Vrdnik• ( S z e r é m m.) S c h u m a c h e r M a r -
áll. t a n í t ó . (10 éve kezel, 1 9 1 5 :
git t a n í t ó n ő ... ... ... 50 «
635 k. f.) . . . . . . . . . — . . . . . . 100 «
300 K.
1500 K .
A javaslatot a Tanács e l f o g a d j a s a jutalmak s z é t -
osztásával az elnökséget m e g b í z z a .
77. Jlz egyes közművelődési egyesületek ajánlatára.
b) Előadó b e m u t a t j a az 1916/17. költségvetési év
AJ D . M. K. E.-könyvtárak. első felére r e n d e l k e z é s r e álló 7 1 . 0 0 0 K. állami java-
dalom felhasználására v o n a t k o z ó következő t e r v e -
1. Makó. Beke Gyula n é p k ö n y v t á r k e z e l ő 50 K.
zetet :
2. Szeged. K ö z p . k ö n y v t á r . F a r a g ó Ilona
népkönyvtárkezelő ... ... ... ... 100 « 1. Pénzbeli segélyezésekre.
3. Szeged. K ö z p . könyvtár. S c h e r m a n n
A) Az O r s z . K ö z m ű v e l ő d é s i E g y e s ü l e t e k n e k .
Mariska ... ... ... ... ... ... 100 «
1. D K E (Kezelési költségek ö s s z e g e t ö b b
4. Vinga. D u p c z a V i l m o s n é . . . ... ... 50 « 2500 K.
mint io°/o)—.
300 K . 2. D M K E . . . 2500 «
B) D. K. E. k ö n y v t á r a k . 3. E M K E . . . 2500 «
4. F M K E . . . 2500 «
1. Bakonymagyarszentkirály. (Veszprém . . . 2500 «
5. Uránia
m.) H o r v á t h Lajos ref. lelkész ... 50 K. 12.500 K.
2. Idomárom. D e z s ő László ipariskolai
tanító... ... ... ... ... ... 50 « RJ Budapesti könyvtáraknak és egyesületeknek.
3. Muraszombat. (Vas m.) S p r á n s z k y Anna 1. Szabad Lyceum ... 7 5 0 K.
óvónő... ... ... 50 « 2. Erzsébet-Népakadémia . . . ... 750 «
4. Nagyvázsony. (Veszprém m.) Finke 3. O r s z . M a g y a r Iskola-Egyesület ... 500 «
József k ö r j e g y z ő ... 50 « 4. Vakok O r s z . Kir. Nevelő és Tan-
5. Vajszló. (Baranya m.) M o r v a y F e r e n c z intézete ... 300 «
körjegyző . . . ... ... ... ... ... 5 0 <r 5. Vakokat g y á m o l í t ó orsz. e g y e s ü l e t . . . 300 «
6. Várpalota. ( V e s z p r é m m.) M a k a y Zol- 6. 111. ker. á g . h . ev. egyház n é p k ö n y v -
tán ipartest, j e g y z ő 50 « tára ... — — 200 «
300 K. 7. 111. ker. N é p - és Iskolai K ö n y v t á r . . . 200 «
8. VI. k e r . N é p - és Iskolai K ö n y v t á r . . . 200 «
CJ E. M. K. E.-könyvtárak.
9. V i l i . ker. Á l t . K ö z j ó t é k o n y s á g i E g y e -
1. Bánffybunyad. Kállai István áll. tanító 60 K. sület - — 2°° «
2. Brassó. S á r a A n d r á s áll. ig- - t a n í t ó 60 « 10. IX. ker. N é p - és Iskolai K ö n y v t á r 200 «
3- J^eresztvár. H u b e r V i k t o r áll • ig- - t a n í t ó 60 « 11. X. ker. N é p és Iskolai K ö n y v t á r . . . 200 «
4- 7(isgalambfalva. Paál Jenő án. t a n í t ó 60 « 12. Orsz. K ö z p o n t i Kath. L e g é n y e g y e -
5- Lukafalva. Péter Domokos ref. tanító 60 « sület . . . ... 200 «
300 K. 13. 1. ker. I s t e n h e g y i Népművelési E g y e -
sület ... ... — — — 'ooo «
D) F. M. K. E.-könyvtárak. 5000 K.
1. Galgaguta. ( N ó g r á d m.) P é t e r János
ev. tanító . . . ... ... ... ... ... 5 0 K. C) Vidéki k ö n y v t á r a k n a k é s e g y e s ü l e t e ' n e k .
2. Nagycsepcsény. (Turócz m.) W l a d á r 1. A l s ó k u b i n . C s a p l o v i t s - k ö n y v t á r 700 K.
Emil áll. t a n í t ó . . . 50 « 2. A r a d . K ö l c s e y - E g y e s ü l e t _.. 500 «
 Hivatalos közlemények 22 1

3. Baja. Iparostanoncziskola. (Hiányok a) á t v e t t 500 példány vételárának

pótlására) . . . . . . . . . . . . ... ... 130 K. t ö r l e s z t é s é r e utolsó részlet . . . . . . 6 1 9 K 86 f.
4. Berzevicze. Áll. el. iskola... ... ... 100 « b) á t v e e n d ő újabb 100 példány
5. Csíkszereda. R. k. f ő g i m n á z i u m ... 500 « vételárára ä 68 K . . . . . . ... ... 6 8 0 0 K — f.
6. E g y e k . Áll. el. népiskola. (Hiányok 7419 K 86 f.
pótlására) . . . . . . . . . 120 « IV. A Vasárnapi J^önyv előfizeté-
7. E p e r j e s . Széchényi-Kör . . . . . . . . . 1000 « sére és szétküldésére az 1916. év
8. Felka. T á t r a M ú z e u m - E g y e s ü l e t könyv- 11. felében ... ... ... ... ... 350 K — f.
tára ... ... ... ... ... ... 150 « V. Száz, egyenkint 55 K értékű
9. G y o m a . Közs. n é p k ö n y v t á r ... ... 100 « háborús irodalmi sorozat népkönyv-
10. H ó d m e z ő v á s á r h e l y . Városi közkönyv- táraink kiegészítésére (a 1 o°/o kedvez-
tár ... ... ... ... ... ... ... 1000 « ménynyel sorozatonkint 5 0 K) ... 5 0 0 0 K — f.
1 1. Kassa. A b a u j t o r n a vm. és Kassai Köz- VI. Száz egyenkint 187 K értékű
műv. E g y e s ü l e t . . . ... ... ... ... 500 « háborús és szépirodalmi sorozat
í z . Kecskemét. Városi n é p k ö n y v t á r ... 150 « hadbavonult és kórházban ápolt kato-
13. Késmárk. N é p k ö n y v t á r felügyelőbi- náknak (a 1 o°/o kedvezménynyel
zottsága ... ... ... 110 « s o r o z a t o n k i n t 170 K) . . . . . . . . . 17.000 K — f.
14. Kézdivásárhely. R. k. f ő g i m n á z i u m . . . 500 « V l l . Szállítási költségekre . . . . . . 5 3 0 K 14 f.
15. K o m á r o m . Jókai-Egyesület ... ... 300 « Vili. J^önyv tár kezelői jutalmakra ... 3 0 0 0 K — f.
16. L o s o n c z . Városi k ö n y v t á r 300 « A Tanács a javaslatot változatlanul e l f o g a d j a és
17. M a k ó . Városi N é p k ö n y v t á r ... ... 200 « S z u n d y Károly, Ferenczi Zoltán és Wlassics G y .
1 8. Miskolcz. Vakokat g y á m . orsz. egylet felszólalása után felkéri az elnökséget, h o g y a t e r -
fiókja . . . . . . . . . . . . ... 250 « vezetet magában foglaló fölterjesztésben, amidőn
19. Nagybecskerek, T o r o n t á l v m . M . Közm. rámutat arra a körülményre, h o g y a D K E k ö z p o n t i
Egyesület ... ... 600 « kiadásai az összbevétel 33°/o-ára r ú g n a k s ekként
20. Nagykanizsa. Városi közktár 10.000 K tetemesen meghaladják azt a percentuális h á n y a d o t ,
segély 5. részlete ... ... ... ... 2000 « melyről a vall. és k ö z o k t . minisztérium 6 1 . 3 0 1 / 9 1 5 .
31. N a g y s z o m b a t . Városi közkönyvtár 1000 « számú r e n d e l e t e az állami segélyezést f ü g g ő v é teszi,
22. N a g y v á r a d . Városi k ö z k ö n y v t á r . . . 1500 « melegen javasolja a D K E segélyezésére szánt összeg
23. Pécs. Ingyenes Népkönyvtár-Egye- utalványozását, fejtse ki, h o g y a mai rendkívüli
sület ... ... ... 500 « viszonyok között a h á b o r ú s j ó t é k o n y s á g terén
24. Pécs. Julián iparos t a n o n c z o t t h o n 1000 « amúgy is túlterhelt k ö z ö n s é g e t a kulturális czélokra
25. P o z s o n y . T o l d y - K ö r 350 « való f o k o z o t t a b b adakozásra nem lehet rászorítani,
26. S o p r o n . Városi k ö z k ö n y v t á r 1 0.000 K utaljon arra a körülményre, h o g y a k u l t ú r e g y e s ü -
segély 4. részlete ... ... ... ... 1000 « letek a Tanács javadalmából nyert segélyt az O r s z .
27. S z e g e d . Kath. N ő v é d ő - E g y e s ü l e t ... 200 « Tanács által előzetesen j ó v á h a g y o t t terv alapján
28. Székelyudvarhely. R. k. főgimnázium 500 « teljes összegében k ö n y v t á r a k létesítésére és fejlesz-
29. Temesvár. Városi tanács, 4 könyvtárra 800 « tésére t a r t o z n a k fordítani és jelezze, h o g y a Tanács
30. Temesvár. Józsefvárosi P o l g . Olvasó- alkalmasabb időben a miniszter e rendeletével b e -
egylet... ... ... ... ... ... ... 500 « hatóan foglalkozni f o g s véleményét külön felter-
31. T i s z a f ü r e d . M ú z e u m - és könyvtár- jesztésben fogja m e g t e n n i .
egylet... ... ... ... ... . . . ... 250 « 7. "Elnök megjegyzi, h o g y az Orsz. F ő f e l ü g y e l ő -
32. T o r d a . M a g y a r Közművelődési Ház ség költségvetésével m á r két év óta nem f o g l a l k o z -
igazgatósága ... ... 4 0 0 c< h a t o t t a Tanács, h o l o t t a szabályzat é r t e l m é b e n a
33. Újvidék. D M K E k ö n y v t á r . . . . . . . . . 250 « F ő f e l ü g y e l ő s é g a Tanács útján terjeszti b u d g e t j é t
34. Zalatna. Áll. el. iskola népkönyvtára 1 20 « a vall. és közokt. minisztérium elé. E l ő a d ó kifejti,
35. Zilah. E v . ref. főgimnázium . . . . . . 500 « h o g y a h á b o r ú s i d ő b e n a F ő f e l ü g y e l ő s é g erősen
36. Z ó l y o m . Városi k ö n y v t á r , 3000 K redukált költségvetését azért terjesztették fel köz-
segély 5. (utolsó) részlete ... ... 500 « vetlenül a miniszter ú r h o z , mivel úgy a F ő f e l ü g y e l ő -
37. Z o m b o r . Városi Könyvtáregyesület 500 « ség, m i n t p e d i g a T a n á c s a rendkívüli v i s z o n y o k
19.080 K. miatt csak nagyon kevés ülést t a r t o t t s a multiak-
D) K ü l f ö l d r e . hoz k é p e s t változtatást lényegileg nem s z e n v e d e t t
I. N ü r n b e r g . M a g y a r E g y l e t . . . i 20 K — f. főfelügyelőség]' költségvetés ügyében nem akarta
11. A Népkönyvtári Czimjegyzék külön összehívni a T a n á c s o t . A j ö v ő b e n azonban
TI. p ó t f ü z e t é n e k nyomtatási költsé- s m e r t a költségvetés keretei ismét a régiek, a
geinél a 2 0 % - o s áremelés folytán F ő f e l ü g y e l ő s é g b u t g e t j e a szabályzatban előírt
előállott t ö b b l e t fedezésére 1000 K - f. m ó d o n , tehát Tanácsülésből fog f e l t e r j e s z t e t n i . —
111. Mikszáth Tyálmán müvei jubi- T u d o m á s u l szolgál.
leumi kiadásából a F ő f e l ü g y e l ő s é g t ő l 8. Elnök bizalmas tájékoztatást kér a p o z s o n y i

29*
218 Hivatalos
városi múzeum elhelyezése ügyében fölmerült új
tervről.
Előadó jelenti, hogy amennyit ez ügyről eddig
tud, azt a következőkben foglalhatja össze : Klebels-
berg Kúnó gróf államtitkár szeptember havában
Pozsonyban járván, megtekintette a pozsonyi régi
r. k. főgimnáziumi épületet, melyet a város tér
létesítése czéljából le akar romboltatni s megállapí-
totta, hogy az épület, mely részben műemlék,
jóllehet tetemes javításra szoruló épület, általában
igen erős és olyan, hogy kellő tatarozás után úgy
a városi múzeum mint más rokonintézmények el-
helyezésére igen alkalmas. Ebből s a Főfelügyelő-
ség bevonásával a vall. és közokt. minisztériumban
tartott bizalmas értekezlet megállapodásából kifolyó-
lag a minisztérium értesítette Pozsony város tanácsát,
hogy az ingatlant hajlandó az állam tulajdonába
végleg átvenni s a 100.000 K vételárat és 6500 K
kamatot a tanulmányi alap tárczája múzeumi czélokra
szolgáló tételének terhére kifizetni.
Előadó megjegyzi, hogy a minisztérium ez elha-
tározását a Főfelügyelőség nagy megnyugvással
fogadta mivel Fejérpataky László orsz. felügyelő
és az előadó orsz. felügyelő az elmúlt augusztus
hava folyamán Pozsonyban tett látogatásuk alkal-
mából, az államtitkár úrtól teljesen függetlenül,
hasonló eredményre jutott. Előadónak az egész
ügyet s különösen a szóbanforgó épület történeti
és műtörténeti jelentőségét részletesen kifejtett elő-
adásához Fejérpataky László a maga részéről csupán
annyit tesz, hogy az ügygyei a Főfelügyelőség hiva-
talosan még nem foglalkozott.
"Elnök köszönetet mond e'őadónak az alapos tájé-
koztatásért. — A Tanács tudomásul veszi a jelentést.
9. Előadó be'<rjeszti a távolmaradását kimentett
dr. Havas' Rezső indítványát Szigetvár marad-
ványainak elhanyagolt állapota ügyében, melyben
kéri az Orsz. Tanácsot, hogy nemzeti történetünk
e nagy emlékének rendbehozatala érdekében keresse
meg a vár tulajdonosát, Andrássy Sándor grófot.
A kérdéshez Terenczi Zoltán szól hozzá s utalva
arra, hogy e tárgy már csak azért is kiválóan aktu-
ális, mert a költő Zrinyi Miklós születésének három-
százados évfordulóját 1918-ban nagy fénynyel szán-
dékoznak megülni, javasolja, hogy az ügyet tegye
át a Tanács a Műemlékek Orsz. Bizottságához.
Elnök figyelmeztet, hogy az elhatározó lépés meg-
tétele előtt jó volna a helyszínén meggyőződni a
Havass Rezső által beküldött ujságkivágatban fog-
lalt állí'ások valódiságáról. — Ezek alapján a Tanács
fölkéri az előadót, hogy a helyszínén győződjék
meg Szigetvár várának állapotáról s az esetbrn. ha
a Híil -pi közlés adatai megfelelnek a valóságnak, az
elnök : ég keresse meg a Mú'emlíkek Orsz. Bizott-
ságát a kellő lépések megléteiére. A Műemlékek
Orsz. Bizottságához intézendő átirat másolata meg-
felelő kisérőlev'l kapcsán Andrássy Sándor gróffal
is közlendő.
10. Előadó bemutatja Tisza István gróf miniszter-
közlemények
elnök, br. Hazai Samu honvédelmi miniszter és
Kirchner Hermann altábornagy elismerő és üdvözlő
leveleit a Tanács által az 1914. és 1915. évben ki-
fejtett háborús könyvtári akcióról. — Tudomásul
szolgál.
11. Előadó bemutatja Darányi Ignác-nak a hadi-
foglyokat gyámolító hivatal nevében kifejezett
köszönetét a hadifoglyok részére átergedett 305
kötetétt. — Tudomásul szolgál.
12. Előadó bemutatja Simon Elemér, a 1). had-
sereg vöröskeresztes főmegbizettjának köszönő-
levelét a 2. hadseregnek átengedett könyvsoroza-
tokért. — Tudomásul szolgál.
13. Előadó bemutatja a Magyar Sz. Korona
Or?z. Vöröskereszt Egyesületének az átengedett
36 könyvsorozatért kifejezett köszönetet. — Tudo-
másul szolgál.
14. Előadó bemutatja az Orsz. Hadsegélyző Bi-
zottság jelentését az átengedett 50 drb 20—20
kötetes Mikszáth-sorozat szétosztásáról. — Tudo-
másul szolgál.
15. Előadó bemutatja a st. pauli cs. és kir. kon-
zulátus jelentését a Baross-Egyletnek adományozott
könyvtár megvizsgálásáról. — A Tanács a jelentést
tudomásul veszi s a konzul úrnak közreműködé-
seért köszönetét fejezi ki.
16. Előadó ismerteti a M. Sz. Korona Országai
Vöröskereszt Egyesületének kérelmét, melyben az
erdélyi fronton megsebesült katonáink részére ma-
gyar könyveket s a velük vállvetve küzdő birodalmi
német katonák részére magyar írók német fordí-
tásait kéri adományozni. — A Tanács Szundy Károly
és elnök hozzászólása után elhatározza, hogy a kérés
első részét az 1916/17. költségvetési év első felére
járó javadalom terhére beszerzendő könyvtári soro-
zatokból elégíti ki, míg a birodalmi német katonák
részére megtakarításai terhére szerzi be azokat a
németre fordított magyar könyveket, melyek jegy
zékét másodelőadó az ülésen röviden bemutatta.
17. Előadó jelenti, hogy a Tanács szabályzata
szerint a M. Nemzeti Múzeum osztályigazgatói
hivatalból lévén tagjai az Orsz. Tanácsnak, ennél-
fogva dr. Sebestyén Gyula, dr. Czakó Elemér és
dr. Melich János újonnan kinevezett osztályigaz-
gatók a Tanácsba meghívandók. — Tudomásul
szolgál.
Traknói Vilmos búcsúirata. Az Orsz. Tanács,
f. é. nov. 9-iki ülésének határozatából, az állásáról
lemondott Fraknói V. püspök úrnak, közel 20 éven
át a Főfelügyelőség élén kifejtett nagy tevékeny-
ségeért elismerését fejezte ki s ezt a püspök úrnak
jegyzőkönyvi kivonat alakjában tudtul adta. Fraknói
V. püspök úr a következő búcsú-irattal válaszolt
b. Wlassics Gyula elnöknek az Orsz. Tanács levelére:
«Nagyméltóságú Elnök úr ! Kegyelmes Uram !
Hálásan fogadom a Múzeumok és Könyvtárak
Országos Tanácsának határozatát, melyben a múzeu-
mok és könyvtárak országos főfelügyelői állásról
 Hivatalos
való lemondásom alkalmával ezen állásban közel két
évtizeden át kifejtett tevékenységemért elismerése
kifejezésével tisztel meg.
A legilletékesebb helyről jött ezen kitüntető nyi-
latkozat ; értékét szemeimben még fokozza azon
körülmény, bogy Nagyméltóságod provokálta azt
és meleghangú levelével kiséri.
Excellencziád volt az, amikor az ország köz-
művelődési ügyeinek vezetését a nemzeti eszménye-
kért hevülő lélekkel átvette, a kulturai intézmények
deczentralizácziójának szükségességét hirdetve és az
ország minden részében tudományos és művészeti
gyűjteményekkel fölszerelt kulturai góczpontok meg-
teremtését tervezve, ezen föladat megoldására új
intézményt létesített, a melynek élére szerény sze-
mélyemet hivta meg.
Elénk örömmel állottam a nagyjelentőségű czél
szolgálatába és ma, mikor attól megválók, büszkén
utalhatok az eredményekre, melyeket a Múzeumok
és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége az ország
leghivatottabb szakférfiai közreműködésének köszön-
het és amelyekben Excellencziád, úgyis mint minisz-
ter, úgyis mint a Múzeumok és Könyvtárak Országos
Tanácsának elnöke, maxima pars fűit.
Alkonyához eljutott életem legderűsebb éveit töl-
töttem el ezen czéljával vonzó, sikereivel jutalmazó
munka közepett, melyet a társak nemes önzetlen-
sége a lélekemelő harmónia varázsával is környezett.
Meghatottan tolmácsolom ezért Excellencziádnak
és a Tanácsnak lelkem mélyében meggyökerező
hálámat.
Fogadja egyúttal Excellencziád mély tiszteletem
nyilvánítását, mellyel maradok Nagyméltóságodnak
Bécs, 1916. november 26-án
alázatos szolgája :
Traknói Vilmos s. k.»
Jlz Orsz. Főfelügyelőség 1916. november
29-iki üléséből. Jelen voltak : Tejérpataky László
Terenczi Zoltán, Tilarszky Nándor, Horváth Géza,
mill Dezső, Pyrenncr József, Mihalik József, Petrovits
Elek, Semayer Vilibáld, Variú Elemér orsz. felügyelők
és Gulyás Pál főfelügyelőség!* másodelőadó.
Elmaradását kimentette : Radisics Jenő.
Az Orsz. Főfelügyelőségnek ezidőszerint sem fő -,
sem helyettes főfelügyelője nem lévén, az elnöki
széket, a felügyelők felkérésére, Horváth Géza orsz.
felügyelő foglalja el.
Napirend előtt megemlékezik I. Ferencz József
királyunk Ő felsége haláláról.
«Gyászlobogók és harangzugás hirdetik ország-
szerte — úgymond — hogy elköltözött az élők
sorából az az uralkodó, aki Magyarország sorsát
két emberöltőn át kezében tartotta s akinek fejét
egyszer szent István királyunk koronája is érintette.
Azt hiszem, hogy a Múzeumok és Könyvtárak
Orsz. Főfelügyelőségének szintén kötelessége ebben
a mostani országos gyászban részt venni és őszinte
bánatának kifejezést adni.
közlemények '227
Sem az idő, sem a hely nem alkalmas árva, de
nem is vagyunk illetékesek rá, hogy az elhunyt
uralkodó életét és uralkodásának befolyását érdeme
szerint méltassuk, de mégis az őszinte és meleg
hálaérzet pálmaágát kell ravatalára helyeznünk, mert
hiszen az ő uralkodása alatt jött létre a Múzeumok
és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége és ő volt az,
aki a Főfelügyelőség szervezeti szabályzatát fejedelmi
hatalmával jóváhagyta és megerősítette.
Ezekből az érzelmekből kifolyólag tisztelettel
javaslom, hogy a Múzeumok és Könyvtárak Orsz.
Főfelügyelősége mély fájdalmát és hódoló részvétét
megfelelő módon és hivatalos uton a legfelsőbb
helye juttassa és az elhunyt uralkodó emlékét mély
gyászával együtt jegyzőkönyvében megörökítse». —
A Főfelügyelőség tagjai az elnök beszédét állva
hallgatják végig s a javaslatot elfogadják.
1. Mihalik József előadó orsz. felügyelő bejelenti,
hogy Traknói Vilmos püspök úr országos főfelügyelői
állásáról lemondott; az erre vonatkozó iratok
közül bemutatja a főfelügyelőnek a Főfelügyelőség
tagjaihoz f. é. május 11-én intézett levelét, mely-
ben megmásíthatlan szándékát tudatja, felolvassa a
vall.- és közokt. m. kir. miniszter úr f. é. október
hó 2-án kelt leiratát, melyben tudtul adja, hogy
Fraknói Vilmos urat ő csász. és apostoli királyi
Felsége legkegyelmesebb elhatározásával állásától,
saját kérelmére, legfelsőbb elismerésével felmenteni
méltóztatott s végül bemutatja a Főfelügyelőségnek
Fraknói Vilmos úrhoz intézet búcsú-iratát. (L. e
rovat «Traknói Vilmos» cz. alatt). — A Főfelügye-
lőség plenáris ülésében is mély fájdalommal veszi
tudomásul szellemi vezérének távozását s elhatározza,
hogy egy hosszú életen át a tudományért s a nem-
zeti közművelődésért dolgozó kimagasló egyéni-
ségének és a Főfelügyelőség kebelében 19 éven át
kifejtett vezérlő munkásságának emlékét a legben-
sőbb elismeréssel s a legnagyobb hálával jegyző-
könyvében megörökíti, ezt jegyzőkönyvi kivonat
alakjában Fraknói Vilmos püspök úrral tudatja,
arczképét pedig a Főfelügyelőség hivatala számára
megfesteti.
2. Előadó orsz. felügyelő bemutatja báró Szalay
Imre helyettes orsz. főfelügyelőnek f. é. november
hó 21-én kelt s az Orsz. Főfelügyelőséghez intézett
levelét, melyben tudatja, hogy ezidőszerint kedve-
zőtlen egészségi állapota miatt helyettes orsz. fő-
felügyelői állásától való felmentését kérte a vall.- és
közokt. miniszter úrtól. — Az ülés sajnálattal veszi
tudomásul a helyettes orsz. főfelügyelő lemondását.
3. Előadó orsz. felügyelő jelenti, hogy a vall.- és
közokt. miniszter úrnak elhatározásából a Pozsonyi
Városi Múzeum czéljaira a róm. kath. főgimnázium
régi épülete és az azzal szervesen összefüggő s
részben műemléket képező Klarissza-templom fog
felhasználtatni s hogy a miniszter úr máris lépése-
ket tett ez épületeknek múzeumi czélokra való meg-
szerzése dolgában. — A Főfelügyelőség örömmel
üdvözli a miniszter úr emez elhatározását, amely-
2 1 8 Hivatalos
nek létrejöttét egyébként egy, gróf J^lebelsberg
J^uró államtitkár úr elnöklete mellett a Főfelügye-
lőség két tagjának bevonásával megtartott szükebb-
körű bizalmas tárgyalás előzte meg.
4. Előadó orsz. felügyelő részletes jelentést tesz
az erdélyi múzeumok s egyéb gyűjtemények ama
mentési akcziójáról, mely az oláh betörés követ-
keztében szükségessé vált. (L. bőven e folyóirat
«Erdélyi múzeumaink és az oláh betörési) czimű k ö z -
leményét). — Az ülés örvendetes tudomásul veszi
a jelentést s elhatározza, hogy a mentési akczió
költségeit, a műkincsek visszaszállításánál még azután
felmerülendő kiadásokkal együit, ami körülbelül
26.000—28.000 K ra fog rúgni, a vall.- és közokt.
miniszter úr által egész összegükben, mint előre
nem látható kiadásokat visszatéríteni kéri, mert e
kiadásokat az Orsz. Főfelügyelőség a fennhatósága
alá tartozó vidéki múzeumok évi segélyezésére szol-
gáló állami javadalomból előlegezte.
j . Előadó orsz. felügyelő bemutatja Varjú Elemér
orsz. felügyelőnek jelentését a nagyváradi múzeum
épületének állapotáról a Biharmegyei és Nagyváradi
Rég. és Tört. Egylet elnökségének folyamodványát,
melyben a múzeumépület fedelének tatarozására
államsegélyt kér. — Az ülés kimondja, hogy e
kérdésben, megfelelő hozzájárulás kieszközlése végett,
megkeresést intéz a múzeumot fenntartó egyesület-
hez, » városhoz, a káptalanhoz, a vármegyéhez s a
püspöki hatósághoz, amelyeknek válasza után a
kérdést az 1916/17. évi állami javadalmának szét-
osztása tárgyában tartandó ülésen fogja érdemleges
tárgyalás alá venni.
6. Előadó orsz. felügyelő jelentést tesz a berlini
egyetem magyar szemináriuma részére megküldött
magyar könyveknek az Orsz. Főfelügyelőség költ-
ségen történt beszerzéséről. (L. e czím alatt a
J^isebb közlemények rovatában). A már útnak indított
könyvek elnöki úton szereztettek be a szeminárium
Kiadja a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége és Orsz. Tanácsa.
FOLYÓIRAT
m/Vi-
EwY 1-..1 nVil'VTÁR
SZEGED
közlemények
igazgatója által beküldött jegyzék alapján s a költ-
ség 2449 K 10 f-t tesz ki. — Tudomásul vétetik.
7. Előadó orsz. felügyelő jelenti, hogy Darnay
J^álmán, a sümegi Áll. Darnay-Múzeum igazgatója,
az archaeológia terén végzett kutatásainak és mun-
kálkodásának negyven éves évfordulója alkalmából
az Állami Darnay-Múzeumnak ajándékba adta összes
újabb szerzeményeit. Nevezetesen : legújabban szer-
zett kép-, szobor- és metszetgyüjteményét, az
1915-ben 1984-20 K-ért vásárolt és a szalacskai
telepről származó régiségeket (köztük egy római
vassisakot), egy fajánsz edénygyüjteményt, melyet
Zala- és Somogymegye területén szerzett, egy
XV—XVI. századból származó kályhacsempe-soro-
zatot, a világháborúra vonatkozó kisebb-nagyobb
tárgyakat, a szalacskai telepen gyűjtött római s kelta
emlékeket, a közigazgatási árveréseken vásárolt
fegyversorozatot sümeg-vidéki néprajzi tárgyakat
és egy őskori és kelta-kori bronzgyüjteményt Sza-
lacskáról. Kéri, hogy ez ajándékot a Főfelügyelőség
a Darnay-Múzeum számára fogadja el. Ezenkívül
beküldötte a Főfelügyelőséghez egy díszes lószer-
számnak néhány darabját, melyet a Debreczeni
Városi Múzeumnak szánt ajándék gyanánt, mert a
lószerszám a debreczeni szíjgyártó-ipar remekbe
készült darabja s annak az ötös-fogatnak része,
melyet előbb József nádor, utóbb 1. Ferencz József
király hortobágyi pusztán való utazásai alkalmával
használtak. — A Főfelügyelőség Darnay ajánlatára
elhatározza, hogy a Darnay múzeumi igazgatói mű-
ködése révén szerzett gyűjteményes tárgyak az
Állami Darnay-Múzeumnak átadandók, a többi tár-
gyat pedig a Főfelügyelőség a múzeum számára
elfogadja azzal a meghagyással, hogy e tárgyak, az
előbbiekkel együtt, az Áll. Darnay-Múzeum törzs-
leltárába bevezetendők. A lószerszám darabjait a
Főfelügyelőség a Debreczeni Városi Múzeumnak
megküldeti.
 KIADÁSOMBAN JELENIK M E G A

KÖNYVTÁRI SZEMLE KÖNYVTÁRAK, OLVASÓK É S KÖNYVGYŰJTŐK HAVI ÉRTESÍTŐJE.

IV. ÉVFOLYAM. Szerkeszti : K Ő H A L M I BÉLA. 1916.

Programmját, hogy: minél több könyvről való ismeret szórassék szét az

országban, a 11. évfolyamban következő czikkek szolgálták.
JANUAR. Haraszti K á r o l y d r . : M a g y a r k ö n y v k e r e s k e d é s
Wlassics G y u l a : Könyvtárpolitikai kérdésekről. és k ö n y v k i a d á s a mult század első felében.
Lukinich I m r e d r . : M a g y a r t ö r t é n e l m i bibliográfia. Zwiebelfisch a könyvgyüjtésről.
J^acziány G é z a d r . : A m a g y a r m e m o i r e - i r o d a l o m . Lukinich I m r e d r . : K ö n y v á r a k száz év előtt.
J^őhalmi Béla : Rövid előadás a k ö n y v k e r e s k e d e -
lemről. MÁJUS.
Madzsar J ó z s e f : Az első f ő v á r o s i fiókkönyvtár. JVádai Pál : M o d e r n m a g y a r amatőrkönyvek.
Braun R ó b e r t : Informácziók. Jaschik Álmos : M a g y a r k ö n y v k ö t ő - m ű v é s z e t (mű-
Könyvtári séták : Ernszt L a j o s g y ű j t e m é n y e . mellékletekkel).
FEBRUÁR. Haraszti K á r o l y d r . : M a g y a r k ö n y v k e r e s k e d é s
és k ö n y v k i a d á s a mult század első felében.
Eerenczi Z o l t á n : M a g y a r o r s z á g bibliográfiája.
Gárdonyi A l b e r t d r . : Az első budai n y o m d a
Ttóman Bálint d r . és Szabó E r v i n d r . : A m a g y a r
terve.
t ö r t é n e l m i bibliográfia t e r v é h e z .
Könyvtári s é t á k : Todoreszku Gyula dr. gyűjte-
J^acziány G é z a : A m a g y a r m e m o i r e - i r o d a l o m .
m é n y e . ( E l s ő séta.)
Dienes László : U j a b b k ö n y v t á r i szakirodalom.
Sylvester d r . : Adalék régi m a g y a r könyvek á r á h o z .
MÁRCZ1US.
JUNIUS.
J^irály G y ö r g y d r . : M a g y a r irodalomtörténeti
bibliográfia. Madzsar J ó z s e f d r . : Angol és német nyilvános
J^remmer D e z s ő d r . : E n c i k l o p é d i a - és l e x i k o n - könyvtárak.
irodalmunkról. Niklai P é t e r d r . : Névtelen és álnevű munkák
Haraszti K á r o l y d r . : M a g y a r k ö n y v k e r e s k e d é s a 19. század politikai r ö p i r a t i r o d a l m á b a n .
és k ö n y v k i a d á s a mult század első f e l é b e n . Dienes László : S z a k i r o d a l o m . A m a g y a r biblio-
Dienes László-: K é z i k ö n y v t á r . gráfia átalakulása.
Könyvtári séták : J(rejcsi Rezső d r . g y ű j t e m é n y e . M a g y a r filozófiai bibliográfia.
M a g y a r Könyvgyűjtők Társaságának programmja. Könyvtári s é t á k : Todoreszku Gyula d r . g y ű j t e -
m é n y e . ( M á s o d i k séta.)
ÁPRILIS. Franczia k ö n y v t á r a k b a r á t a i .
Braun R ó b e r t : S z e r k e s z t ő s é g i k ö n y v t á r a k . Bibliofilek s z o m o r ú s á g a .
J^remmer D e z s ő : E n c i k l o p é d i a - és lexikonirodal- T{exa D e z s ő d r . : Az első m a g y a r czímeres k ö n y v
munkról. terve.

A KÖNYVTÁRI SZEMLE MELLÉKLETE:

MAGYARORSZÁG BIBLIOGRÁFIÁJA
czímen P 1 K L E R B L A N K A szerkesztésében a m a g y a r könyvpiacz újdonságainak teljes j e g y z é k é t közli
e g y b e s z á m o l ó czikkel a melléklet élén. — Jl julius—szeptemberi specziális szám a lipcsei nemzetközi
könyvipari kiállítás eredményeit fogja bemutatni Írásban és képben.
Jl \önyvtári Szemle előfizetési dija: Egész évre T{ 10•—; félévre 5-—; egy szám ára 1 korona.

LANTOS A. KÖNYVKl A D Ó H I V A T A L A
• • o • IV., M Ú Z E U M - K Ö R Ű T 3. S Z .

A FOLYÓIRATOT A MÚZ. ÉS KÖNYVTÁRAK ORSZ. FŐFELÜGYELŐSÉGE A FEL-

Ü G Y E L E T E A L A T T Á L L Ó K Ö N Y V T Á R A K N A K 4 0 3 / 1 9 1 4 . S Z . A. B E S Z E R Z É S R E AJÁNLJA.
 REGIPÉNZ-KERESKEDES
•••••••••••••••••••aiaiaiiiiiiiiaiiiiiiiiiiaiaiaiiiiiiiiiiiiitiiiiiiaiiiiiBiaiiaiaiiiiaiiiiiiiiiiiiiBiiiiiiiaaaaaiiiatiiiiaiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiaiiiiiiaiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiaiiiiii

( N U M I Z M A T I K A I I R O D A , 1895-ben alapította és vezeti F E J É R J Ó Z S E F . )

Budapest, Vili., Üllői-út 2. sz., 111. em. 5.

Mindennemű régipénzek és régiségek vétele és eladása.

Az ország egyik legkiválóbb magángyűjteményének
megszerzése következtében ajánlja magyar és erdélyi
érmek és emlékérmek rendkívül gazdag sorozatát vi-
déki múzeumoknak cserébe külföldi, valamint fölös
magyar érmek ellenében. A XVI. századbeli ritkább
német, svájczi és lengyel tallérokat és aranyakat a
leginkább mérvadó Raimmann-katalogus teljes árá-
o o ban cseréli be. o o

tlltlllltllllllltllllllllllllllllllllllllllllllllllllllicillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

.Ötephaneum ny. Budapest.

 B U D A P E S T , 1916 M Á R C Z 1 U S H Ó 15

1. Füzet.

MUZEUMl
KÖNYVTÁR]

A MUZEUMOK ÉS KÖNYVTÁRAK
ORSZ. FŐFELÜGYELŐSÉGÉNEK
ÉS ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK
HIVATALOS KÖZLÖNYE

+ + * -f S Z E R K E S Z T ] -5- + *

M l HALI K J Ó Z S E F ,
M U Z E U M l ÉS KÖNYVTÁR] ORSZ. FELÜGYELŐ,

ELŐADÓ.

Megjelenik évenként négy füzetben. "Egy évfolyam ára 10 korona.

A folyóiratot a Főfelügyelőség fenhatósága alá

tartozó közgyűjtemények díjtalanul kapják.
Jlz Országos Főfelügyelőség hivatala Budapest, VW. ker., Tőh.
Sándor-utcza 13. szám alatt van. = = = = = =

TARTALOM:
Oldal

Mibalik József: Reformok. 11 I

Mibatík József: Régi fa-műemlékeink megmentése 10

J^isebb közlemények:

Mihalik József: Az emberi művelődés korszakai. — A Váczi Múzeumegyesület közgyű-

lése. — A könyvtárak kiselejtezésre szánt fölös példányainak értékesítése. — Vidéki
könyvtárosaink sérelme 4'

Hivatalos közlemények:

Báró Szalay Imre nyugalomba lépése. — Csejthei Varjassy Árpád halála. — Mocsáry
Sándor halála. — Falusy Gyula halála. — Dr. Nyári Sándor halála. — Téglás Gábor
halála. — A Trencsénvármegyei Múzeum új tisztikara. — Móra Ferencz kitüntetése. —
Az aradi kultúrpalota új igazgatója. — A Lehóczky-féle gyűjtemény sorsa.— A Fő-
felügyelőség 1915. decz. 8-iki üléséből. — Javaslat a Főfelügyelőség hatáskörébe
tartozó intézetek állami segélyezése tárgyában az 1915/16. költségvetési év második
felében. — Az Orsz. Tanács az 1915/16. év első felére vonatkozó állami segélyezé-
sének jóváhagyása. — Hadtörténeti Múzeum Zágrábban 55

A «Múzeumi és J{önyvtári Értesítő» előfizetési ára egy évre to korona,

összeg a szerkesztőség czimére (Budapest, Vili., Tőh. Sándor-utcza 13.)

"Egy füzet ára 3 korona 75 fillér, a kettős füzet ára 7 korona50fillér.

 K I A D Á S O M B A N JELENIK M E G A

KÖNYVTÁR] SZEMLE KÖNYVTÁRAK, OLVASÓK É S KÖNYVGYŰJTŐK HAVI ÉRTESÍTŐJE.

II. É V F O L Y A M . Szerkeszti: KŐHALMI BÉLA. 1914.

Programmját, hogy: minél több könyvről való ismeret szórassék szét az

országban, a következő czikkek szolgálták.
JANUÁR.
Wlatsics G y u l a : Könyvtárpolitikai kérdésekről.
Lukinicb Imre d r . : M a g y a r történelmi bibliográfia.
J(aczidny Géza d r . : A magyar memoire-irodalom.
J(őhalmi Béla : Rövid előadás a könyvkereskede-
lemről.
Madzsar J ó z s e f : A z első fővárosi fiókkönyvtár.
Braun R ó b e r t : 1 mformácziók.
Könyvtári séták : Ernszt Lajos gyűjteménye.
FEBRUÁR.
Terenczi Zoltán : Magyarország bibliográfiája.
Ttóman Bálint dr. és Szabó Ervin d r . : A magyar
történelmi bibliográfia tervéhez.
J(aczidny G é z a : A magyar memoire-irodalom.
Dienes László: Ujabb könyvtári szakirodalom.
Haraszti Károly d r . : M a g y a r könyvkereskedés
és könykiadás a mult század első felében.
Zwiebelfisch a könyvgyűjtésről.
Lukinich Imre d r . : Könyvárak száz év előtt.
MÁJUS.
Nddai P á l : M o d e r n magyar amatőrkönyvek.
Jaschik Á l m o s : M a g y a r könyvkötő-művészet (mű-
mellékletekkel).
Haraszti Károly d r . : M a g y a r könyvkereskedés
és könyvkiadás a mult század első felében.
Gárdonyi A l b e r t d r . : A z első budai nyomda
terve.
Könyvtári s é t á k : Todoreszku Gyula dr. gyűjte-
ménye. ( E l s ő séta.)
Sylvester d r . : Adalék régi magyar könyvek árához

MÁRCZ1US.
JUNIUS.
Thirdly G y ö r g y d r . ; Magyar irodalomtörténeti
bibliográfia. Madzsar J ó z s e f d r . : Angol és német nyilvános
Tfyemmer D e z s ő d r . : Enciklopédia- és lexikon- könyvtárak.
irodalmunkról. TViklai Péter d r . : Névtelen és álnevű munkák
Haraszti Károly d r . : M a g y a r könyvkereskedés a 19. század politikai röpiratirodalmában.
és könyvkiadás a mult század első felében. Dienes L á s z l ó : Szakirodalom. A magyar biblio-
Dienes L á s z l ó : Kézikönyvtár. gráfia átalakulása.
Könyvtári s é t á k : J^rejcsi Rezső dr. gyűjteménye. Magyar filozófiai bibliográfia.
M a g y a r Könyvgyűjtők Társaságának programmja. Könyvtári s é t á k : Todoreszku Gyula dr. gyűjte-
ménye. (Második séta.)
ÁPRILIS. Franczia könyvtárak barátai.
Braun R ó b e r t : Szerkesztőségi könyvtárak. Bibliofilek szomorúsága.
J^remmer D e z s ő : Enciklopédia- és lexikonirodal- Hexa D e z s ő d r . : Az első magyar czímeres könyv
munkról. terve.

A KÖNYVTÁRI S Z E M L E MELLÉKLETE:

MAGYARORSZÁG BIBLIOGRÁFIÁJA
czlmen P1KLER B L A N K A szerkesztésében a magyar kőnyvpiacz újdonságainak teljes jegyzékét közli
e g y beszámoló czikkel a melléklet élén. — Jt julius—szeptemberi speczidlis szám a lipcsei nemzetközi
könyvipari kiállítás eredményeit fogja bemutatni Írásban és képben.
Jt könyvtári Szemle előfizetési díja: Egész évre J( 10•—; félévre 7f y—; egy szám ára 1 korona.

1 A N T O S A KÖNYVKl ADÓHIVATALA
J—/V»..! J V / * — / y~V* • • • • I V . , M Ú Z E U M - K Ö R Ú T 19. S Z .

A FOLYÓIRATOT A M Ú Z . É S KÖNYVTÁRAK ORSZ. F Ő F E L Ü G Y E L Ő S É G E A FEL-

Ű G Y E L E T E A L A T T ÁLLÓ K Ö N Y V T Á R A K N A K 4 6 3 / 1 9 1 4 . S Z . A . B E S Z E R Z É S R E AJÁNLJA.
liaBiiiiiig •••<i»i>iiiiiiii •••••iiiii iiiii • »•!• liiiiiii Ii •*•»•• iiiiiiiiii ••iiiiiiiiiiiiiiii ••iiiaiiiiiiiiii i i i i i i n f i n i i i i i i n »i^J

RÉGIPÉNZ-KERESKEDÉS
llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllIllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHllllllllllltlIllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlIIHl

( N U M I Z M A T I K A I I R O D A , 1895-ben alapította és vezeti F E J É R JÓZSEF.)

Budapest, IV. kerület, M ú z e u m - k ö r ú t 1 3 . sz., H í . emelet 7.

Mindennemű régipénzek és régiségek vétele és eladása.

Az ország egyik legkiválóbb magángyűjteményének
megszerzése következtében ajánlja magyar és erdélyi
érmek és emlékérmek rendkívül gazdag sorozatát vi-
déki múzeumoknak cserébe külföldi, valamint fölös
magyar érmek ellenében. A XVI. századbeli ritkább
német, svájczi és lengyel tallérokat és aranyakat a
leginkább mérvadó Raimmann-katalogus teljes árá-
• • ban cseréli be. o o

dlllllllllllllllllllllllltlllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllllllllllllllllllllllllllltlllllllllllllllllllllllllllllllllll

Stephaneum-ny. Budapest.
 A MUZEUMOK ÉS KÖNYVTÁRAK
ORSZ. FŐFELÜGYELŐSÉGÉNEK
09 ÉS ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK

I
YT)
HIVATALOS KÖZLÖNYE

4- * * SZERKESZTI + + + + F
f
M l HALI K J Ó Z S E F
M U Z E U M l ÉS KÖNYVTÁRI ORSZ. FELÜGYELŐ,

ELŐADÓ.

Megjelenik évenként négy füzetben. "Egy évfolyam ára 75 korona.

A folyóiratot a Főfelügyelőség fenhatósága alá

tartozó közgyűjtemények díjtalanul kapják.
Az Országos Főfelügyelőség hivatala Budapest, Vili. ker., Tőh.
= = = = = = Sándor-utcza 13. szám alatt van. E=====^=

TARTALOM:
Oldal

Mihalik ].: A Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó közgyűjtemények új csoportosítása... 61

Afibalik / • : Két évi munkásság eredményei 66
A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége hatáskörébe tartozó közgyűjtemények
működése és fejlődése az 1915. évben 80

J{isebb közlemények:

y . : Népkönyvtáraink háborús veszteségei. — A Debreczeni Városi Múzeum megnyitása. —

Helyi nyomtatványok gyűjtése a vidéki könyvtárakban. — Gulyás Pál: Dienes László:
Walter Hoftnann könyvtári törekvései. — A z Aradi Kölcsey-Egyesület Évkönyve
1914—15-ről. — A Bunyitay-Könyvtár duplumai «63

Hivatalos közlemények:

Dr. Gulyás Pál kinevezése. — Három elismerő-irat. — Gróf Apponyi Albert üdvözlése. —
A Székely N. Múzeum új őre. — Hadba vonult múzeumi tisztviselő. — Dr. Cserni
Béla halála. — Kugler Alajos halála. — Dr. Benze Adolf halála. — Nagy György
halála. — Adomány a Gömörmegyei Múzeumnak.— Az Orsz. Tanács 1916. márcz.
9-iki üléséből. — A z Orsz. Tanács hatáskörébe tartozó népkönyvtárak és az ezek
felállításával foglalkozó intézmények államsegélyei az 1915/16. év 2. felében. — Hal-
rajzi adatok gyűjtése >7°

A «Múzeumi és 1{önyvtári Értesítő» előfizetési ára egy évre t$ korona, m

összeg a szerkesztőség czimére (Budapest, V11J., Tőh. Sándor-utcza 13.) k

"Egy füzet ára 3 korona 75 fillér, a kettős füzet ára 7 korona 50 fillér.
•I

B U D A P E S T , 1916 D E C Z E M B E R H Ó 15

X. 'Évfolyam. 4. Tüzet.
iL

MUZEUM1 ÉS

KÖNYVTÁRI
ÉRTESÍTŐ
A MUZEUMOK ÉS KÖNYVTÁRAK

ORSZ. FŐFELÜGYELŐSÉGÉNEK

ÉS ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK

HIVATALOS KÖZLÖNYE

4 4 4 4 SZERKESZT] + + + +

M l HALI K J Ó Z S E F
M U Z E U M I ÉS KÖNYVTÁRI ORSZ. FELÜGYELŐ,

ELŐADÓ.

• • • •

Megjelenik évenként négy füzetben. Egy évfolyam ára 15 korona.

A folyóiratot a Főfelügyelőség fenhatósága alá

tartozó közgyűjtemények díjtalanul kapják.
Az Országos Főfelügyelőség hivatala Budapest, Vili. ker., Tőh.
Sándor-utcza i j . szám alatt van. ^^^^^^^^^

TARTALOM:
Oldal

]. Ferencz József f 179

Mihalik. 7.: Erdélyi múzeumaink és az oláh betörés 180

Vyisebb közlemények:

M—k •' A Pulszky-Rómer-Hampel-emlék felavatása. — M. J.: A fémtárgyaknak hadi-

czélokra való beszolgáltatása és mentesítése. — M — k A Debreczeni Városi Múzeum
kurzusai. — A losonczi áll. főgimnázium tanári könyvtárának duplumai. — A berlini
egyetem magyar szemináriuma. — Jelentés az Esztergomi Múzeum 1915. évi műkö-
déséről és állapotáról. — Hazánk részvétele a «Bibliographie der Socialwissenschaf-
ten» czímű vállalatban. — Dr. Gulyás Pál: Jóakaratú emberek figyelmébe! 194

Irodalom :

Mihalik József: Kadic Ottokár, A Szeleta-barlang. — SzenHványi Gyula: Lázár Béla,

A magyar művészet jövője. — A Népkönyvtári Czímjegyzék 2. pótfüzete. — Szenl-
iványi Gyula: Lux Kálmán, Árpádkori építészeti maradványok Óbudán. — A Gyomlay
László: Tarnopol felé. — Szenliványi Gyula: Mihályi Ernő, Dorfmeister és a bárok
képírás Sopronban. — Jurista: Halász Aladár, A munkásbiztosítás kézikönyve. —
Szenliványi Gyula: Schoen Arnold, A budapest-krisztinavárosi templom. — G. P.:
A nagyváradi nyilvános könyvtár kiadványai. — Gulyás Pál: Városi nyilvános könyv-
tár Budapest . 203

Hivatalos közlemények •'

Zalánkeméni báró Wlassics Gyula. — Fraknói Vilmos. — Báró Szalay Imre távozása. —
Kinevezés (Odor Ilona). — Miniszteri köszönet. — A Tordai Magyar Közm. Ház
igazgatójának lemondása. — A Debreczeni Városi Múzeum. — A Soproni Múzeum
főőre. — A bártfai múzeum őre. — Tisztújítás a Vasvármegyei Közm. Egyesület-
ben. —- Áll. felügyelet alá helyezett ujabb intézet. — Ajándék a sümegi múzeum-
nak. — Ortvay Tivadar f . — Kóródy Péter f . — Vértesy Jenő f . — Pantocsek
József — Gubitza Kálmán f . — A z Orsz. Tanács 1916. nov. 9-iki üléséből. —
Fraknói Vilmos búcsúirata.— A Főfelügyelőség nov. 29-iki üléséből... 213

Jt «Múzeumi és 1{önyvtári Értesítő» előfizetési ára egy évre 15 korona, m

összeg a szerkesztőség czimére (Budapest, Vili., Tőh. Sándor-utcza 1küld

" E g y füzet ára 3 korona 75 fillér, a kettős füzet ára 7 korona 50 fillér.