You are on page 1of 13

Tételek kidolgozva

1. tétel
Végezze el a várandós szükségletfelmérését!
Ápolási anamnézis során fel kell mérni a várandós személyes adatait, objektív, szubjektív
tüneteit. Gyógyszerérzékenység, allergia, bőrállapot, vitális paraméterek (vérnyomás, pulzus,
légzésszám, teshő), étvágya (esetleg diéta), vizelet, széklet
Az anamnézist követően a felmértek alapján ápolási diagnózist állít fel az ápoló.
Ezután az ápolási terv következik, mely magába foglalja az ápolási diagnózisokat, a célok
kitűzését, az ápolási beavatkozásokat
Felvételi vizsgálatok (ebben a sorrendben)
-anya ált állapotának felmérése
- a magzati szívhangok ellenőrzése CTG-vel
- külső vizsgálat, Leopold fogások, a magzat fekvésének és a méhkontrakciók milyenségének
vizsgálata
- hüvelyi vizsgálat (méhszáj tágassága, elölfekvő rész, vezérvonal, vezérpont helyzete)
- UH vizsgálat ha szükséges
- felvételi amnioszkópia (hogy tiszta-e a magzatvíz)
- ált vizsgálat: RR, pulzus, vizelet, testsúly, testmagasság
A felvételi vizsgálat leleteit a kórlapban vagy észlelőlapon vagy partogramon rögzítjük

Készítsen elő vizeletvizsgálathoz!


Eszközök: vizeletgyűjtő pohár, 24 órás vizeletgyűjtő konténer, pipetta, gumikesztyű, buci,
sárga cső, tesztcsíkok, színskála, szulfoszalicilsav, kálilúg, kémcsövek
A vizeletvizsgáló reagenscsíkok különböző összetevők meghatározására alkalmas.
Ki lehet mutatni az urobilinogént, bilirubint, ketonokat, vért, fehérjét, glükózt, pht-t stb.
jelenlétét.
A mintát nem lehet túl sokáig tárolni, mert a baktériumok felszaporodnak és befolyásolják az
értékeket.
A vizuális értékelés során a tesztcsíkot 10-15 mp-re a meleg vizeletmintába kell tartani, a
kapott színeket össze kell hasonlítani a flakon oldalán található színskálával, ezt világos felület
felé tartva olvassuk le.
Vizeletvizsgálatra a reggeli először ürített középsugaras vizelet alkalmas a leginkább. (bacik
száma ebben a legnagyobb)
20%-os szulfoszalicilsav->fehérje kimutatására alkalmas
2 kémcső: egyik kontroll, másikba 2 ujjnyi vizeletet mérünk pipettával ->bele 2-3
szulfoszalicilsav
hop- halványan opoleszkál
op- opoleszkál
Kálilúg kémcsőbe-bele vizelet
ha nincs genny gyorsan felszáll a buborék
ha sok a genny középen megáll a buborék
5. tétel NEM KELL, APGAR KELL
Végezze el az újszülött elsődleges és másodlagos ellátását!

Ismertesse az APGAR értékeket!


Az újszülött állapotának megítélésére használjuk.
8-10 közötti Apgar érték azt jelenti, hogy az újszülött jó általános állapotban van.
Ismertesse az újszülött vizsgálat jellemzőit!

3. tétel
Készítsen elő nőgyógyászati vizsgálathoz!
előtte vizeltetjük a pácienst, a telt hólyag akadályozza a tapintást
Külső nemi szervek: csikló nagysága, szűzhártya épsége, szeméremszőrzet ráterjedése a combra,
fejlődési rendellenességek
Ezt követi a hüvely feltárása Sims alsó és felső tükrök segítségével valamint Cusco eszközzel melyet
kacsának is hívnak. Látótérbe hozzuk a hüvelyfalakat, boltozatokat
Szüzek esetén szűzlapocot, vaginoszkópot használnak, gyermekek esetén segítség szükséges
Váladékvétel történik a hüvelyboltozatról, tárgylemezre, fedőlemez
Normál Döderlein flórája van a hüvelynek, tejsavat termelnek, hosszú bacik
Egyéb bacik, gombák, fvs, Trichomonas vaginalis

Hüvely tisztasági foka (négy):


I. Döderlein pálcikák, levált laphámsejtek
II. néhány fvs
III. Döderlein kevés, sok fvs, bacik
IV. gombák, Trichomonas vaginalis (egysejtű)

Végezze el a medencemérést!
A medence mérésére a medencekörzőt használjuk. A körző gombjait a medencecsont egyes
pontjaihoz illesztjük. A mérést végezhetjük a várandósnál fekvő vagy álló helyzetben.
Külső medencemérések:
1. distantia spinarum: a 2 spina iliaca anterior superior közötti távolság: 25-26 cm
2. distantia cristarum: a 2 crista ilei legtávolabbi pontjai közötti távolság: 28-29 cm
3. distantia intertrochanterica: a 2 oldali trochanter maior közötti távolság: 31-32 cm
4. conjugata diagonalis externa (Baudelocque-átmérő): a symphysis felső-külső szélének
középpontját az utolsó ágyékcsigolya alatti bemélyedéssel összekötő képzelt egyenes: 20-21 cm

Legnagyobb jelentőségű a Badelocque átmérő, mivel ennek a hosszából 9-et levonva


következtethetünk a valódi szülészeti átmérőre (conjugata vera obstetrica). Ha a Badel. átmérő 18
cm vagy kevesebb, akkor a szülés során szűk medencével számolhatunk.
Belső medencemérés:
Ha a promontorium elérhető, középsőujjunk hegyét annak legkiemelkedőbb pontjához támasztjuk.
Másik kezünkkel megjelöljük a pontot ahol a hüvelyből kilátszódik kezünk, megmérjük a távolságot. A
mért értékből levonunk másfél-2 centit ( a csontok és lágyrészek miatt) és ezzel megkapjuk a
conjugata vera obstetrica kb-i értékét.
Mutassa be az emlő önvizsgálatát és adjon tanácsot a vizsgálat fontosságáról nőbeteg részére!

Az emlő fejlődése ösztrogén hormonok hatására 8-10 éves korban kezdődik és 17-19 éves korban
fejeződik be.
Tükör előtt szükséges elvégezni az emlővizsgálatot, a menstruáció 6. napjának környékén.
Havonta kell végezni a vizsgálatot
Leengedett és feltett karokkal, karok a csípőn, előre hajolva és fekve is vizsgálni kell az emlőket.
Valamint lapocka alá párnát helyezve fekvő helyzetben, kart derékszögben.
Áttapintás módja: 3 ujjal körbe és körkörösen, nagyobb mell esetén alá kell támasztani
Mellbimbót be kell nyomni, összecsípni-> váladék, genny kóros
UH, mammográfia- rendszeres szűrővizsgálatok
Meg kell vizsgálni a nyirokcsomókat is-> nyaki régió, clavicula feletti árokban, axilláris (hónalji)
árokban, sternum 2 oldalán megnagyobbodtak-e a nyirokcsomók
Ha megnagyobbodtak a montgomery mirigyek a mellbimbón az kóros.
Kóros elváltozások (1. kép)
Emlőbimbó kifekélyesedése véres váladékkal járhat.

4. tétel
Mutassa be a Leopold.féle műfogásokat és a magzati szívműködés ellenőrzését!
Magzat fekvése
A magzat és az anya hossztengelyének egymáshoz való viszonya (gerinc)
Ha ezek egybeesnek hosszfekvés, ha derékszögben találkoznak harántfekvés, ha hegyesszögben
ferdefekvés
Hosszfekvésnek 2 formája: fejvégű (a magzat feje a medencebemenetben), medencevégű (a
medencéje helyezkedik el a magzatnak a medencebemenetben)
Magzat állása
Hosszfekvésben I. állás-amikor a magzat háta az anya bal oldalán van
II.állás- ha a magzat háta az anya jobb oldalán van
Harántfekvésben I.állás- a magzat koponyája az anya bal oldalán helyezkedik el
II. állás amikor a koponya az anya jobb oldalán tapintható
Magzat tartása
fejvégű fekvésben a magzat feje előrehajlik, közeledik a mellkasához (flexió), normális szülés alatti
koponyatartás
deflexiós tartás: ha az előrehajlás elmarad vagy a fej hátrahajlik
Leopold féle műfogásokkal megállapíthatjuk a méh nagyságát, a magzat fekvését, állását, elölfekvő
részét, medencebemenethez való viszonyát
1. Leopold fogás
tájékozódunk az uterus fundusának magasságáról, alakjáról, tartalmáról (a magzat melyik testrésze
feje, far van a fundusban)
a terhes a hátán fekszik nyújtott lábakkal
2. számú Leopold fogás
tájékozódunk a magzat állásáról
a fundusról mindkét kéz a méh oldalfalára kerül, a magzat I-es vagy II-es állású bal vagy jobb oldalon
van a magzat háta (a terhes többnyire azon az oldalon érzi a magzat mozgásait)
ha a fundus üres tehát sem fej, sem a far nincs ott, harántfekvésről van szó
3. számú Leopold fogás
megállapítjuk hogy van e elölfekvő rész, ha van mi az, milyen nagyságú és mi a medencebemenethez
való viszonya
jobb kézzel a szeméremdomb feletti teret áttapintjuk
a koponya kemény, a far kisebb, puhább
először szülőkön a 35-36.hétig, többedszer szülőkön a szülés megindulásáig a koponya vagy a far
könnyen kimozdítható
lehet az elölfekvő rész a bemenetre illeszkedett, a bemenetre nyomott vagy rögzült
először szülőkön az utolsó hetekben már rögzült a koponya és ha ballotálható, téraránytalanság
gyanúját veti fel
harántfekvés esetén a bemenet üres
4. számú Leopold fogás
célja az eddigi ismeretek megerősítése:
mi az elölfekvő rész, milyen a helyzete, nagysága, és választ ad hogy áthaladt e már a koponya a
medencebemeneten
az anyának hátat fordítva 2 kézzel áttapintom a bemenet feletti részt
5. számú Zangemeister féle kiegészítő fogás
célja a téraránytalanság gyanújának megállapítása
visszaellenőrzést is végezni kell
Szívhangok ellenőrzése
18-20. héttől a magzat szívhangjai hallhatók
halk hangok normál frekvenciája 120-160 min
ahol a legerősebbnek halljuk a szívhangokat az a punktum maximum, ez ált a magzat hátának
megfelelő oldalon van, itt kerül a magzat szíve közelebb a méh falához
fejvégű fekvéskor a punctum maximum a köldök alatt van I állásban a bal, II állásban a jobb oldalon,
harántfekvéskor a köldök magasságában
Arctartás esetén a magzat mellkasa fekszik a méhfalhoz, ezért a punktum maximum nem a háti
hanem a hasi oldalon van.
A szívhangokat legalább 30 mp-ig hallgatjuk egyidejűleg az anya pulzusát is tapintjuk

Észlelőműszerek: sztetoszkóp( magzati szívműködés ellenőrzése, ez volt az első eszköz fából vagy
fémből van), ctg (kardiotokográf, ezt használjuk ma a magzati szívműködés és méhtevékenység
ellenőrzésére), tokométer (a méhműködés ellenőrzése külső vagy belső nyomásérzékeléssel-külső- a
méhfal keménységének változásait méri és regisztrálja)

Ismertesse a várandósgondozás során történő vizsgálatok!


1. harmad
háziorvosi vizsgálat
vérkép (hemoglobin, hematokrit, vörösvértest index, fehérvérsejt és vérlemezkeszám)
vesefunkció vizsgálat
májfunkció vizsgálat
teljes vizeletvizsgálat
HbsAg
treponema fertőzés szűrése (szifilisz)
vércsoport meghatározás és vvt ellenanyagszűrés
szülészeti ultrahang- szűrővizsgálat (11-13. héten)
genetikai tanácsadás (fogamzáskor betöltött 37. életévtől kezdve)
fogorvosi vizsgálat (szuvasság, fogínygyulladás szűrése)
2. harmad
szülészeti uh-szűrővizsg. (18-22. hét)
éhgyomri és terheléses vércukorvizsgálat 75 g glükóz fogyasztása után 120 perccel (24-28. héten)
vérkép ismétlése (24-28. héten), ellenanyagszűrés ismétlése
teljes vizeletvizsgálat ismétlése (24-28. héten)
3. harmad
szülészeti uh szűrővizsgálat (30-32. héten és 38-40. héten)
vérkép ismétlése (36-37. héten)
ellenanyagszűrés ismétlése (36-37. héten)
vese és májfunkció ismétlése (36-37. héten)
kardiotokográfos szűrővizsgálat (38.39.40. héten)

7. tétel
Készítsen elő szülésvezetéshez, epiziotómiához! NEM KELL

Hegar-féle tűfogó

8. tétel

Készítsen elő az intubáláshoz, légúti leszíváshoz szükséges eszközöket!


ambu lélegeztető, laryngoscop, endotrachealis tubusok (8-as általában férfiaknál, 7,5-es szülészeten),
tubuscsatlakozók, fecskendő a madzsetta felfújásához, Mayo-tubus (harapásvédő),
ragtapasz,leszívópumpa leszívókatéterrel, vezetőnyárs

puhára felfújni fecskendővel a mandzsettát, ne legyen túl kemény, mert decubitust okoz a légcsőben

2. tétel
Készítsen elő onkocytológiai vizsgálathoz!

a méhnyakrákot megelőző folyamatok felismerésére onkocitológiai vizsgálatot végzünk.


(Papanicolaou által kidolgozott)
A portio uteri felszínéről faspatulával vagy műanyag lappal lesodorjuk a sejteket és a
nyakcsatornából vattatamponnal szintén kenetet veszünk. A lesodort és még nem elhalt sejteket
tárgylemezre kenjük. Éter-alkohol fixáló oldatba helyezzük.
A kenetek kiértékelésére több módszer létezik. Legegyszerűbb az 5 fokozatú beosztás, Pap I és II
nem gyanús, Pap III, IV,V pedig a rákra gyanús sejteket jelöli. (ekkor ismétlés vagy további
vizsgálatok szükségesek pl kolposzkópia)
Minden 20 év feletti nőtől legalább 2 évente.
Kolposzkópia
A portio felületét vizsgáljuk 3%-os ecetsavas tamponnal el lehet különíteni a gyanús és nem
gyanús elváltozásokat (kimutatható polypus, condiloma)
Schiller-féle jódpróba:
a méhszáj lugol-oldattal történő érintése után a gyanús elváltozások halvány, jódnegatívak, az
élettani elváltozások mahagóni barnára változnak.
Az onkocyt kenetvétel és a kolposzkópia után történik a bimanuális vizsgálat.
Megállapítható a méh nagysága, helyzete, mozgathatósága, kötöttsége, petefészkek nagysága,
eltérő tapintata, a Douglas kóros tapintata, fájdalmassága, ledomborítottsága is fontos
Tapintással és a panaszokkal együttvéve diagnosztizálhatóak daganatok, gyull folyamatok,
rendellenességek.

Bethesda rendszer
Kétféle besorolási rendszer van jelenleg érvényben, a P-rendszer (más néven Papanicolau
rendszer vagy Pap-teszt), valamint a Bethesda-rendszer. A különbség a két rendszer között,
hogy a P-rendszer kevésbé informatív, a Bethesda-rendszer viszont sokkal részletesebb
tájékoztatást ad a méhnyak elváltozásairól, megkönnyítve ezzel a kezelőorvos dolgát.

Méhnyak daganatai:
jóindulatú daganat: cervix-polyp
rákmegelező állapotok: kolposzkóppal kiszűrhetőek az elváltozások
rosszindulatú daganat: méhnyakrák
rákmegelőző áll: nem okoznak tüneteket a legtöbb esetben, az invazív méhnyakrák rendszertelen
vérzést okozhat
méhnyak mirigyrákja (adenocarcinoma)
Méhtest daganatai:
jóindulatú daganatok
hám eredetű a méhnyálkahártya polyp-jellemző a vérzés
myomák
rosszindulatú daganatok: méhtestrák (carcinoma endometrii)
choriocarcinoma-mola hydatidosa terhesség után alakulhat ki

LSIL- laphám alacsony fokozatú kóros intraepithelialis elváltozása


HSIL- laphám nagyfokú kóros intraepithelialis elváltozás
CIN-cervical intraepithelialis neoplasia
1. A kenet minosege: megfelelo, korlatozott diagnosztikus erteku, vagy ertekelhetetlen
2. A kenet ertekelese:
Fiziologias, benignus vagy egyeb elvaltozas
Es akkor van a diagnozis meg
H
Fertozes (lehet bakterialis, virus okozta, gombas, protozoon)
Meg h a gyulladasokat is kimutatja
Meg a hamelvaltozasokat is (ezen belul h mirigyham vagy lapham eredetu

Mutassa be a higiénés és a műtéti kézfertőtlenítést, steril kesztyű és kabát felvételét!


3 percig bemosakodni könyékig
műtős öltözékre ráhúzni a műtős kesztyűt

You might also like