Készítette: Szilágyi Bernadett, Deme Annamária

Felkészítő tanár: Paltán Enikő

Székely Mikó Kollégium, XI.A

Értsd meg a fesztivált, hogy megértsd a kamaszt!

Kiknek szól a fiataloknak dedikált fesztivál? Kik azok, akik szándékosan vagy egyéb
okok miatt távol maradnak ezektől a fesztiváloktól? Középiskolások hogyan látják a
fesztiválokon való résztvevőket? Mit gondolnak róluk? Mennyire tartják "menőnek" ezeket?
Melyek azok a programok, amelyek vonzzák vagy távol tartják őket? Esszénk célja ezeknek a
kérdéseknek a megválaszolása, és segítségükkel a fiatalok és a fesztiválok kapcsolatának
feltérképezése.

Mindenekelőtt tisztázzuk a fesztivál fogalmát: egy olyan rendezvénysorozat, amely egy

nevezetes alkalommal vagy meghatározott időközökben ünnepélyes keretek közt lefolyó,
gyakran nemzetközi jelentőségű, több napon át tartó ünnepségek, irodalmi, művészeti
előadások, illetve sportbemutatók összessége.

Témánk kivizsgálásának érdekében készítettünk egy felmérést a fentebb említett

kérdésekkel így több szempontból ráláthatunk a fiatalok és a fesztiválok viszonyára. A kérdőív
kitöltői 13-23 év közöttiek voltak, akik közül 61% jár fesztiválokra, 39% pedig nem.

Körünkben a fiataloknak szóló fesztiválok ideálisan a 15. életkortól felfele szólnak, a

felső korhatár meghatározása között eltértek vélemények (30-55), ennek oka a fesztiválhoz
szükséges felelősségtudat is, ezt alátámasztja az, hogy a kitöltők szinte egyöntetűen
hivatkoztak a rendezvények során előforduló veszélyekre is (alkohol, kábítószer, testi vagy
lelki bántalmazás), (“Nem tartom biztonságosnak. Főleg este. Mondjuk fiú vagyok és nem
szorulok védelemre. Lányok esetében fixen nem jó ötlet.”).

A fesztiválhoz tudatosan vagy tudat alatt társul a függetlenség, szabadság gondolata.

Egyrészről ezen a fajta eseményen az emberek szabadabbak több szempontból is, akár
öltözéket, viselkedést nézve, elfogadóbbak egymást tekintve a fesztiválhangulat miatt, amely
a korlátlannak tűnő, reggelbe nyúló buliknak, folyamatos ingereknek, felszabadultságnak,
"kirúgunk a hámból" életérzésnek tulajdonítható. Ha bele gondolunk a fesztivál egy térben és
időben határolt esemény, igazából ez miatt ez a pár nap egy külön kis világ, amely során az
ember átérzi az “élj a mának” életfilozófiát. A felmérés során a fesztiválra járók fő motivációja
a fentebb vázolt fesztiválhangulat átélése, ez mellett még az indokok sorát erősítették a
koncertek, társaság, bulik, elenyésző számban a tematikus fesztiválok (például művészeti)
kedvelői között a kulturális művelődés (“Ha néha fesztiválozok, akkor vagy a fesztivál
tematikája miatt megyek”;” Kisebb művészfesztiválokra járok, érdekes kulturális s egyéb
programok vannak.”). Ezek alapján azok a személyek érdekeltek fesztiválok szempontjából,
akik általában szociális emberek, társaságkedvelők és szeretik az imént felvázolt
fesztivállégkört, szabadságérzetet. (“Van egy jó hangulata”; “Zajosak, bár vannak helyek, ahol
csendben lehet relaxálni. Ha az a tipikus ,,festival-feeling"-je megvan (zene, sok ember, díszítés,
programok), akkor általában tetszeni szoktak.”)

Akik szándékosan kerülik a fesztiválokat, ezekre az okokra hivatkoztak: magas árak,

biztonságérzet hiánya, illetve a zsúfolt tömeg. (“Nem szeretem a túl nagy tömeget, és a
fesztiválokon alapvetően drága minden.”;” Nagyon drágának tartom, illetve jobban szeretek
kisebb társaságban, szűkebb baráti körben lenni, velük érzem magam biztonságban és tudok
igazán felszabadultan szórakozni.”).

A válaszolok nagy százaléka szerint a fesztiválozó emberek jófejek, pozitív társaságok,

vagány, laza emberek (ezeket az értékeket is a mai fiatalság divatosnak, “menőnek” tartja), de
képesek felelőtlenek lenni a túl sok alkohol és drog miatt, valamint hajlamosak sok pénzt
meggondolatlanul elkölteni szükségtelen javakra.

A kérdőív alapján a népszerű, figyelemfelkeltő és taszító, nem kedvelt programokat

nem lehet külön választani. A fesztiválozók körében a legvonzóbb programok fiataloknak a
koncertek számítanak, ezt követik az előadások, beszélgetések, workshopok, emellett
minimálisan érdekeltek a vallással kapcsolatos műsorok és sportprogramok is. De ugyanúgy
hivatkoztak a nem favorit zenei műfajú koncertekre és előadásokra, mint nem kívánatos
program. Érdekesség, hogy páran, amikor a "taszító" programokat kellett vázolni, nem a
fentiekhez hasonlókat, hanem egy nem kedvelt “tulajdonságot” neveztek meg. Ez a tulajdonság
pedig az alkoholhoz volt köthető (“Az olyan programok, ahol kötelező inni, vagy azok,
amelyeken feltétlenül hülyét csinálnak a résztvevőkből.”), az is előfordult, hogy nem tudtak egy
ilyen programot se megnevesíteni és a fesztiválokkal járó kellemetlen tényezőt jelölték meg,
mint a sorban állást, avagy a pénzköltést. Összességében a programokat nem lehet
beskatulyázni a nagy átlag szerint, teljesen személy függő, változó és megosztó. De egy
konklúziót le lehet vonni, még pedig, hogy azok a programok a legnépszerűbbek, amelyek
bulizás, ismerkedés lehetőségét kínálják, és nem “taszító” programok vannak, hanem átlagosan
frusztráló velejárok.

Nem lesz meglepetés, ha azt mondjuk, hogy a kérdéssorunkat kitöltő személyek

meglátása több pontban egyezik a sajátunkkal. Mindketten voltunk már fesztiválon, szoktuk
járni fesztiválokra és hasonló élményben volt részünk, tapasztalatokat gyűjtöttünk. Mi is
átéltük a sokszor emlegetett fesztiválhangulat varázsát, belekerültünk abba a kicsi zárt, szabad
világba, amelyet egy fesztivál nyit meg pár rövidke napra, és azt kell mondjuk, hogy nem hiába
van ekkora igény rá. A felszabadultság mérhetetlenül pozitív tetteteket, attitűdöt vált ki a
fiatalság erre hajlamos részéből, mint például az elfogadás, barátságosság, segítőkészség,
nyitottság egymásra előítéletek nélkül. Ezek pedig tényleg páratlan élménnyé tudják tenni a
fesztivált az erre nyitott személyeknek. Add egy lehetőséget, hogy kipróbáld magad a nagy
világban, hisz a szülők távollétében te kell gondoskodj magadról, te kell megoldd a saját
problémáidat. Ezek alapján, amilyen mesésen hangzik fesztiválozni, annyira veszélyes is,
pontosan a fent említett pozitívumok kevésbé pozitív hozadékai miatt. A felszabadultság, és
sokat emlegetett fesztiválhangulat nem csak nyitottá teszi az embert, hanem gátlástalanná is,
folyamatosan csak halmozni akarja az élvezeteket abban a pár napban, míg végül nem
foglalkozik senkivel és semmivel, elveszti a realitást és nem érdekli már, hogy mit tesz. Így
nem csak mások testi, lelki egészségét károsítja az adott ember, hanem sajátját is, konkrét
példákkal élve: alkoholmérgezés, túladagolás, testisértés, nemierőszak. Nem szabad kifelejteni,
azokat a visszataszító embereket, akik csak azért mennek el egy fesztiválra, hogy ezeket az
igényeiket kiéljék, a rendezvény nekik is tökéletes “táptalajjal” és gazdag lehetőségekkel
szolgál. Szóval elengedhetetlenné válik a józanész és felelősség tudat egy ilyen alkalommal.

Merre tart a fesztiválok kultúrája?

Egyre jobban fel lesz hypeolva, mivel a fiatal generáció (15 alatt) a mostani
fesztiválozóktól azt látja, hogy ez mennyire menő, így a résztvevési korhatár egyre lennebb fog
menni. A biztonságos fesztiválra járás egyik alappillére a fent említett felelősségteljesség és
érettség, ez pedig a kor csökkenésével jobban apad egy fiatalban, ennek következtében ezek a
fesztiválok veszélyesebbé és státusszimbólummá fognak válni. A kisebb művelődési
fesztiválok pedig jobb út fele haladnak idővel, közismertebbé válnak, így jobban elérve
célközönségüket.
 Összefoglalva, fesztiválozni egy életérzés, kiváló lehetőség arra, hogy kapcsolatokat
alakítsunk ki kortársainkkal, kissé kielégíthessük az önállósági igényünket,
szabadságvágyunkat és tartalmasan szórakozhassunk, számolva és tudatosítva a kockázatokat
és utána pedig visszatérhessünk a megszokott mindennapokba.

Az elkészített kérdőív