3.

a) Ismertesse a raktározás tárolás feltétel rendszerét az alábbi esetben:

Milyen módon lehet megvalósítani ipari környezetben 6000l robbanásveszélyes tűzveszélyességi

osztályba tartozó folyadék, szállítóedényekben történő raktározását?

OTSZ:
9. § (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik
a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes,
kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék,
b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri
lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20
°C-kal csökkentett értéke,

A robbanásveszélyes folyadék I. vagy II. tűzveszélyességi fokozatba tartozik (MSZ 9790:1985 Éghető
folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi fokozatok csoportosítása)

A zárt rendszerekben tartott éghető folyadék vagy festék nem veszélyezteti a környezetet mindaddig,
amíg ki nem szabadul az anyag. A folyadékok tárolása szállítóedényben kétféle lehet:
 passzív tárolás: a folyadék megőrzése szorosan zárt edényben történik, amit a töltőhelyen
megtöltenek és nyitás után közvetlen, teljesen leürítenek. A raktározás során általában passzív
tárolást találkozunk, a veszélyhelyzet kicsi.
 aktív tárolás: a folyadék megőrzése szállítóedényben történik, amit a tárolás helyén szakaszosan
ürítenek, vagy töltenek.

Tárolás

190. § (1) Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos

tevékenységhez szükséges robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható.
Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett
anyagmennyiséget.
(3)A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot – ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták
forgalomba – a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt
csomagolásban lehet tárolni.
(4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó
anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy
robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag
hőmérsékletét naponta vagy – ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik – folyamatosan
ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni.
(5) A tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani.

Ipari, mezőgazdasági, tároló létesítményben való raktározás, tárolás esetén

a) 200 m feletti tároló helyiség födém- vagy tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább
2

1 méter távolságot kell biztosítani,

b) a helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a füstkötény alsó síkjának
vonalát, kivéve, ha már létesítéskor ettől eltérő tárolás engedélyezése történt vagy számítással
igazolható az eltérő tárolás,
c) a tárolt anyag és a füstkötény függőleges síkja között 1 méter távolságot kell tartani.

A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai

191. § (1) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot
kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren
vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és a hatékony szellőzést biztosították.
(2) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint az I-III. tűzveszélyességi fokozatú
folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni.
(3) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, valamint az I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék
egyedi és gyűjtőcsomagolásán – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az anyag robbanásra
vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó
vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint – a felhasználáshoz külföldről
közvetlenül érkező anyag, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetében – a felhasználó szervezet
köteles elvégezni.
(4) Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben,
továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben.

Tiltások
 Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos.
 Padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I-III. tűzveszélyességi fokozatú
folyadék és gáz nem tárolható.

KAMRA (ZÁRT HELYÍSÉG) ÉGHETŐ FOLYADÉKOK RÉSZÉRE (MSZ 9942:1983)

Elhelyezés – telepítés
- talajszint felett, egyszintes, felette tartós emberi tartózkodásra alkalmas hely nem lehet,
alatta pince nem lehet
- több kamra csak szabadon állóan helyezhető el.
- MK kockázati osztály 3. táblázat alapján
- épületszerkezetek MK egy szint követelményei
- belmagasság 2,5m
- padlószint +10 cm a járdaszinthez
Minden egyéb kialakítás az RB-s helyiségek alapján (hasadó felület, RB-s elektromosság,
antisztatikus padló, fűtés, stb…) max 2%-os lejtés közép felé
- nem nyitható ablak
- 6 méteres körzetben padlóösszefolyó nem lehet
- szellőzés
- átfejtés, kiszerelés, szabad gőzök esetén mesterséges szellőzés
- kamránként egy kimérőhely

8.1. Tárolható mennyiség

- Egy kamrában I. és II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékokból vagy vegyes tárolás esetén (I-
IV. tűzveszélyességi fokozat) esetén legfeljebb 3000 liter, III. és IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozó
folyadékokból legfeljebb 5000 liter tárolható.

- Ugyanazon létesítmény területén I. és II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékokból vagy

vegyes tárolás esetén összesen legfeljebb 12000 liter, III. és IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozó
folyadékokból összesen legfeljebb 20000 liter tárolható.
- A tárolható mennyiségbe a kiürített, de ki nem tisztított edények űrtartalma is beleszámít.

8.2. A tárolás módja

- Az azonos tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékot tartalmazó edényeket egy csoportban, ezen
belül fajtánként is csoportosítva kell tárolni.
- Üvegballonokat fémhordókkal együtt (közös helyiségben) tárolni nem szabad.
- Üvegedényes (ballonos) tároláskor legalább 1 db kármentő edény szükséges, amelybe a sérült
üvegedény elhelyezhető.
- Fémhordók álló helyzetben is tárolhatók, azonban így egymásra rakva (két sorban) sem töltött, sem
kiürített állapotban nem szabad tárolni. Üvegballonokat vagy műanyagkannákat egymásra helyezni nem
szabad. Üzemanyagkannák álló helyzetben egymás felett két sorban is elhelyezhetők.
- A tárolóedényeket, illetve azok halmazait elmozdulás ellen biztosítani kell.
- A legfeljebb 50 liter folyadékot tartalmazó edények nyitott vagy zárt állványon, egymás felett is
elhelyezhetők. Az állvány nem éghető anyagú, a legfelső polc pedig legfeljebb 1,8 m magasan legyen.
- Töltött tárolóedényeket tömítetten zártan, töltőnyílásukkal (záródugóval) felfelé állított helyzetben, a
kiürítettektől elkülönítetten kell tárolni.
- Kamránként csak egy kimérőhely létesíthető. A kimérő és a tárolóhely között legalább 3 m szabad
térköz legyen.
- Hibás edényben folyadékot tárolni nem szabad.
- Folyadékon kívül a kamrában más anyagot még átmenetileg sem szabad tárolni.
- A tárolás tűzvédelmi előírásait a kamrában maradó és jól látható módon ki kell függeszteni.
- A kamrában csak gyújtási veszélyt nem okozó zárt fűtési rendszert szabad használni és a hatékony
szellőztetésről gondoskodni kell.

8.3. A kamrában elhelyezendő tűzoltó felszerelések

- A kamrában az elcsepegett folyadék felitatására 0,5 m3 száraz homokot és 1 db szórólapátot kell

készenlétben tartani.
- Ha a kamrában I. és II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékok kimérését végzik, akkor a
kamrában 1 db, legalább 2 m2 nagyságú, lángmentesített takarót vagy ponyvát is el kell helyezni.
- A kamra bejárata közelében - a kamrán kívül - 2 db, egymás mellé épített kamrák esetén a további
kamrákhoz 1-1 db, legalább 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó
készüléket kell elhelyezni.
- A kamra ajtajának külső felületén 1 db, robbanás vagy tűzveszélyre figyelmeztető táblát kell maradó
módon elhelyezni.

33. § (1) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, használatára,

tárolására és forgalmazására szolgáló alaprendeltetésű helyiséget más helyiségtől tűzgátló
építményszerkezettel kell elválasztani, másik helyiséggel közvetlenül a szabadba szellőztetett
tűzgátló előtérrel szabad összekapcsolni. Természetes szellőzés esetén az előtér alapterületének
legalább az 1%-át, de minimum 0,16 m 2-t kell biztosítani hatásos szellőző felületként. Mesterséges
kialakítás esetén az előtérben legalább 50 Pa (0,0005 bar) relatív túlnyomást kell biztosítani.
(2) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló
helyiség padlóburkolata és lábazata, ha az anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, mechanikai
hatásra gyújtóképes szikrát nem okozó, elektrosztatikus szempontból vezetőképes legyen. Éghető
folyadékok előfordulása esetén folyadékot át nem eresztő kialakítású legyen.

35. § (1) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására

szolgáló helyiségben, robbanásveszélyes zónában a szellőzés lehetőségét biztosítani kell.
(2) Mesterséges szellőzés esetén olyan szellőztető berendezést kell használni, hogy annak
bekapcsolásakor, valamint üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen
keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen.
(3) Jogszabályban vagy a tűzvédelmi hatóság által megállapított esetekben olyan automatikus észlelő-
és jelzőberendezést kell alkalmazni, amely az alsó éghetőségi határkoncentráció 20%-ának
elérésekor jelzést ad, továbbá az alsó éghetőségi határkoncentráció 40%-ának elérésekor a szükséges
beavatkozásokat, vészszellőzés indítását és technológia leállítását elvégzi.
4) A robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására
szolgáló helyiségben, robbanásveszélyes zónában recirkulációs szellőztetés nem alkalmazható.

50. § (1) Az ipari rendeltetésű épület esetén a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására,
feldolgozására, használatára, tárolására és forgalmazására szolgáló alaprendeltetésű helyiség fal- és
mennyezetburkolata, valamint belső oldali hő- és hangszigetelése legalább A2-s1,d0,
padlóburkolata legalább Bfl-s1 tűzvédelmi osztályú legyen.

99. § Azon ipari vagy tárolási alaprendeltetésű kockázati egység helyiségében, ahol
robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártása, feldolgozása, tárolása történik, a robbanási
túlnyomás levezetése céljából hasadó vagy hasadó-nyíló felületet kell létesíteni.

145. § (2) Azokon a területeken, szabadtereken, robbanásveszélyes zónákban, ahol

robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat állítanak elő, dolgoznak fel, használnak – ide nem
értve a kizárólag csak a fizikai jellemzők megváltozását –, tárolnak vagy forgalomba hoznak és az
elektrosztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet
kell biztosítani. A tervezés és kivitelezés során az elektrosztatikus gyújtás megakadályozása érdekében
dokumentált védelmi intézkedéseket kell végrehajtani és meg kell határozni az elektrosztatikai
kockázatot.

148. § (1) A 147. §-ban foglaltaknak megfelelő tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett
(3) a) a 20 liternél/kilogrammnál több robbanásveszélyes anyag jelenlétére,
(5) A robbanásveszélyre figyelmeztető, valamint a (2) bekezdés szerinti figyelmeztető és tiltó
rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jeleket a 20 m 2-nél kisebb helyiségben nem szükséges
elhelyezni, csak azok bejáratánál.

(Nem kamrás) Tárolási módok

Tárolólétesítmény lehet
- tárolótelep,
- tárolótér és
- egyedi építmény, berendezés.

Egyedi építmény, berendezés lehet

- fekvő, hengeres tartály,
- álló, hengeres tartály,
- alakos tartály,
- szállítóedény,
- vasúti, illetve közúti töltő- és/vagy lefejtőberendezés, szivattyútér,
szivattyúház stb.

Szállítóedények követelményei MSZ 15633-2-1992 3. pont előírásai

- passzív tárolás (szoros zárt edényes tárolás , teljes töltés – teljes leürítés
- aktív tárolás, szakaszosan töltenek, vagy ürítenek tárolás közben
- ADR előírásainak feleljenek meg
- csak töltőhelyen tölthetők, tárolás helyén csak üríthetők
- I-IV fokozatú folyadékból max 150 m3, I-II folyadékból max 100 m3 tárolható egy
helyen szállítóedényben

9.1.2. Általános tárolási előírások

- Tárolási menyiségként a tárolóeszközök névleges térfogatát kell figyelembe venni, tekintet nélkül
a feltöltés mértékére.
- Ha a tárolótéren két vagy többféle tárolási mód használatos, akkor minden tárolási módnak külön
teleprészt kell kijelölni.
- A kiürített, de ki nem tisztított szállítóedények tárolására a megtöltöttekre vonatkozó előírások
érvényesek.
- Tárolótereket csak a tárolásra engedélyezett anyagok elhelyezésére szabad igénybe venni.
- Tárolóterekben a csomagoláshoz nem tartozó éghető anyagokat nem szabad tartani.

9.1.3. Szállítóedények tárolása

- Szállítóedényeket csak a töltőhelyen szabad tölteni. Szállítóedényeket a tárolás helyén csak üríteni
szabad.
- A tárolási helyen szakaszosan csak fáradt olajat szabad tölteni, ha a szállítóedény űrtartalma
nagyobb 60 liternél.
- 5 liter feletti térfogatú műanyag szállítóedényeket I. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok
tárolására csak akkor szabad használni, ha azok nem elektrosztatikai szigetelők és a kanna
elektrosztatikai szempontból, akkreditált laboratórium által minősítve és jelölve van (pl.
antisztatikus). A kannákat külön csoportban kell elhelyezni és táblával kell megjelölni, amelyen fel
kell tüntetni a tárolt folyadékok megnevezését és tűzveszélyességi fokozatát.
- Az I-IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 150 m3 összmennyiség - ezen belül az
I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 100 m3 folyadékot tároló szállítóedény –
helyezhető el egy tárolótér részben. Kizárólag III-IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadék
tárolásakor az egy tárolótér részben tárolt összmennyiség 200 m3 lehet.
- A műanyagkanna-csoportot táblával kell megjelölni, amelyen fel kell tüntetni a tárolt folyadékok
megnevezését és tűzveszélyességi fokozatát.

300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag
gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén

 a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálat 3 évente

 A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát 3 évente

Továbbá szakvizsga szükséges a tároláshoz. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt

anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100
kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását,
technológiai felhasználását végzők).

Ha sem kamra, sem szabad tér (mert mondjuk sütné a nap)

182. § (1) Ponyvaszerkezetű építmény nem alkalmazható

a) a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására, forgalmazására, árusítására,
Megpróbálhatjuk SZÍN-ben az alábbiak figyelembe vételével (itt is minden RB és a villamosság felülvizsgálata a
korábbiak szerint)
32. § (1) Színben történő tárolás esetén tűzszakasz- és tűztávolság-követelményként a szabadtéri
tárolásra vonatkozó előírásokat kell betartani.
(2) A szín megengedett alapterülete
a) legfeljebb 1000 m2, ha a szín tartószerkezete, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezete
legalább D,
b) legfeljebb 2000 m2, ha a szín tartószerkezete, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezete
legalább C,
c) legfeljebb 4000 m2, ha a szín tartószerkezete, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezete
legalább B,
d) legfeljebb 8000 m2, ha a szín tartószerkezete, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezete
legalább A2
tűzvédelmi osztályú.
(3) Ha a tartószerkezetnél alacsonyabb tűzvédelmi osztályba tartozó térelhatároló szerkezetet
alkalmaznak, akkor a térelhatároló szerkezet tűzvédelmi osztályát kell figyelembe venni a megengedett
alapterület meghatározásánál.
(4) Ha a szín egy épülettel szervesen összeépül, akkor a szín alapterülete is beleszámít az épület
alapterületébe.
133. § (1) A szín építmények egyéb építményektől való tűztávolsága
a) a D tűzvédelmi osztályú tartó-, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkező építmény
esetén legalább 14 m,
b) a C tűzvédelmi osztályú tartó-, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkező építmény
esetén legalább 12 m,
c) a B tűzvédelmi osztályú tartó-, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkező építmény
esetén legalább 10 m,
d) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú tartó-, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezettel
rendelkező építmény esetén legalább 8 m.
(2) Ha a tartószerkezetnél alacsonyabb tűzvédelmi osztályba tartozó térelhatároló szerkezetet
alkalmaznak, akkor a térelhatároló szerkezet tűzvédelmi osztályát kell figyelembe venni a tűztávolság
meghatározásánál.

(6) A szín kiürítési útvonalait, kijáratainak számát, méretét úgy kell kialakítani, hogy
a) a D tűzvédelmi osztályú tartó-, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkező építmény
0,5 perc,
b) a C tűzvédelmi osztályú tartó-, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkező építmény
1 perc,
c) a B tűzvédelmi osztályú tartó-, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkező építmény
2 perc,
d) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú tartó-, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezettel
rendelkező építmény 4 perc
alatt kiüríthető legyen.