3.

tétel
Elektromos áram fogalma: Az elektromos áram az elektromos töltéssel rendelkező részecskék
(töltéshordozók) sokaságának elektromos feszültség által fenntartott elektromos mező hatására
kialakuló, rendezett mozgása.
Áramirány: Az áram irányát a pozitív töltéshordozók mozgásának az irányával definiálják.
Áramerősség jele: I 
Mértékegysége: A (amper)
Áram hatásai: Az áram hatásai: hő-, vegyi, élettani és mágneses hatás. Az áram hőhatását melegítésre
szolgáló eszközeinkben hasznosítjuk. Szabadon mozgó töltött részecskéket tartalmazó folyadékok (az
elektrolitok) vezetik az áramot. 
Áramvezetés: Az elektromos vezetők olyan anyagok, amelyek szabadon mozgó, elektromosan töltött
részecskéket tartalmaznak. Ezek eljutása az egyik helyről a másikra az elektromos áram. Azt, hogy a
testek mennyire jó vezetők, az elektromos vezetőképességgel jellemzik, melynek jele: G.
Áramvezetés fémekben: A fémek speciális kristályrácsát fémrácsnak nevezzük. Ebben a pozitív
töltésű fémionok a rácspont körül rezegnek. A rezgés amplitúdója annál nagyobb, minél magasabb a
hőmérséklet. A fématomokról levált elektronokat vezetési elektronoknak nevezzük. Mozgásuk során
rugalmasan ütköznek egymással, illetve a fémrács ionjaival. Az ütközések közben mozgási
energiájukat átadják a fémionoknak. Ennek következtében a vezető felmelegszik.
Folyadékokban: Az olyan folyadékot, amelyben az áramvezetés kémiai változásokkal kapcsolatos,
elektrolitnak nevezzük. A savak, lúgok és a sók vizes oldatai többnyire elektrolitok. Az áramforrás
pozitív pólusához kapcsolt elektródot anódnak, a negatív pólushoz csatlakozót katódnak nevezzük. 
Gázokban: 
 Szikrakisülés: A közönséges nyomású gázok általában jó szigetelők. A kapcsolók
szikrázáskor, az elektromos gyújtókban vagy villámlás alkalmával a levegőn keresztül
rövid ideig mégis folyik áram. Nagy térerősség hatására néhány semleges gázrészecskéből
egy-egy ionpár képződik, azaz a gáz ionizálódik. Mozgásuk során semleges részecskékkel
ütközve további ionok keletkeznek. Kisüléskor a felhalmozódott töltés mennyisége és így
a térerősség is csökken. A nagy energiájú részecskék fényt is kibocsátanak.

 Ívkisülés: Ha áramforrásra kapcsolt két szénrudat összeérintünk, majd néhány

milliméterre eltávolítunk egymástól, akkor a levegőn át folyamatos kisülés jön létre. Az
érintkezési pontban az átfolyó áram hőhatása miatt felizzik a két elektróda. Ennek
következtében az elektronok egy része legyőzve a kristályrács vonzását kilép a katódból.
Ütközve a levegő részecskéivel ionizálják azokat. Ezt használják például az
ívhegesztésnél. Hegesztés közben az ív erős fényt és ultraibolya sugárzást kelt.

 Ködfénykisülés: Az áramvezetést a kis nyomású gázban jelenlévő kozmikus vagy

radioaktív sugárzás hatására képződött néhány ion indítja be. Mivel kevés az ütközés, így
ezek felgyorsulva ionizálják a gáz részecskéket. Ezt használják a fénycsövekben és a
reklámcsövekben. A neontöltés vörös, a hélium sárga, a higany kék fényt eredményez. A
fénycsöveket gyakran neoncsőnek nevezik, pedig ezek nem neonnal vannak töltve.
 3 /b 

Metszeti ábrázolás 

Annyi nézetet kell rajzolni, amennyi a tárgy alakjának és méreteinek meghatározásához szükséges.
Egy, munkadarab összes metszett felületeit azonos arányban kell vonalkázni. A vonalkákat általában
1–3 mm távolságban rajzoljuk. Ha a metszősíkot a tárgy szimmetriatengelyén vesszük fel, és a
metszetet a vetületi helyére rajzoljuk, a metszősík nyomvonalát nem jelöljük. Ha a tárgy nem
szimmetrikus, vagy a metszősíkot nem a szimmetriatengelyen vesszük fel, a metszősík nyomvonalát
vékony pontvonallal jelöljük.

Metszet keletkezése 

A műszaki rajzokon a külső részek által takart belső részleteket, furatokat, bemélyedéseket a
metszeti ábrázolás teszi szemléltetőbbé. Ha a tárgy belső üreges részeit, az alak belső tagoltságát
csupán egy képzeletbeli átmetszősík nyomán tettük láthatóvá, akkor az így létrehozott metszetfajtát
egyszerű metszetnek nevezzük.

Egyszerű metszet 

Egy üreges, furatos gépalkatrészről annyi nézetet és-vagy metszetet kell rajzolni, amennyi a tárgy
külső, valamint belső alakjának és méreteinek egyértelmű meghatározásához szükséges.

Szelvény 

Alkatrészek metszetét ábrázolhatjuk úgy is, hogy nem rajzoljuk meg a metszősík mögötti részt a
vetületen, hanem csak a metszett felületet.  A szelvény elhelyezhető az alkatrész kontúrvonalán belül
és azon kívül is. Ha a kontúrvonalon belül helyezzük el, akkor a szelvényt a metszés helyén
befordítjuk a nézet síkjába, körvonalát vékony folytonos vonallal jelöljük és belsejét vonalkázzuk. 

Összetett metszet 

Ha két vagy több részmetszetet egymás mellé, vagyis egy vetületben egyesítve rajzolunk meg, akkor
az így létrehozott egyesített metszetet összetett metszetnek nevezzük. Az összetett metszet a
metszősíkok helyzete alapján lehet: lépcsős metszet, befordított metszet, befordított lépcsős
metszet, kiterített metszet.