Szövettan Biblia

Cytológia és szövettan
Tartalomjegyzék
A SEJTMEMBRÁN SZERKEZETE, RECEPTOROK ÉS IONCSATORNÁK: ................................................. 9
SEJTMEMBRÁN: ............................................................................................................................... 9
MEMBRÁN FEHÉRJÉK: ........................................................................................................................ 9
GLYCOCALIX: ................................................................................................................................. 11
SEJTFELSZÍNI SPECIALIZÁCIÓK ÉS SEJTKAPCSOLÓ STRUKTÚRÁK: ................................................... 11
MEMBRÁN DOMÉNEK: ..................................................................................................................... 11

SEJTADHÉZIÓS MOLEKULÁK: .............................................................................................................. 11
SEJT-MÁTRIX ADHÉZIÓS MOLEKULÁK: .................................................................................................. 12
SEJTKAPCSOLÓ STRUKTÚRÁK: ............................................................................................................ 12
MECHANIKAI KAPCSOLÓ ELEMEK: ................................................................................................................. 12
DIFFÚZIÓS GÁTAT KÉPZŐ KAPCSOLÓELEM: ...................................................................................................... 13
NEXUS (GAP JUNCTION): ............................................................................................................................. 13
AZ ENDOPLAZMÁS RETIKULUM ÉS A GOLGI APPARÁTUS: ............................................................ 13
ENDOPLAZMÁS RETIKULUM: .............................................................................................................. 13

DURVA FELSZÍNŰ ENDOPLAZMÁS RETIKULUM: ................................................................................................. 14
SIMA FELSZÍNŰ ENDOPLAZMÁS RETIKULUM: ................................................................................................... 14
GOLGI-APPARÁTUS: ........................................................................................................................ 14
FEHÉRJÉK SZÉTOSZTÁSA A TRANSZ-GOLGI-HÁLÓZATBÓL: ................................................................................... 14
ENDOCITÓZIS ÉS EXOCITÓZIS. INTRACELLULÁRIS TRANSZPORT: ................................................... 15
EXOCYTOSIS: ................................................................................................................................. 15
ENDOCYTOSIS: ............................................................................................................................... 15
PHAGOCYTOSIS: ......................................................................................................................................... 15
PINOCYTOSIS: ............................................................................................................................................ 16
VESICULARIS TRANSZPORT: ............................................................................................................... 17
LIZOSZÓMÁK, PEROXISZÓMÁK, VEZIKULÁK, MULTIVEZIKULÁRIS TESTEK ÉS CITOPLAZMA

ZÁRVÁNYOK: .............................................................................................................................. 17
LYSOSOMA: .................................................................................................................................. 17
PEROXISOMA: ............................................................................................................................... 18
VESICULA: .................................................................................................................................... 18
A MITOKONDRIUMOK SZERKEZETE ÉS FUNKCIÓJA: ..................................................................... 18
Oldal 2
2011. 03. 08. Schulcz Domonkos
MITOCHONDRIUM: ......................................................................................................................... 19
A CITOPLAZMA SZERKEZETE ÉS A CITOSZKELETON: ...................................................................... 19
CITOPLAZMA: ................................................................................................................................ 19
CITOSKELETON (SEJTVÁZ):................................................................................................................. 20
MIKROTUBULUSOK:.................................................................................................................................... 20
MIKROFILAMENTUMOK:.............................................................................................................................. 20
INTERMEDIER-FILAMENTUMOK:.................................................................................................................... 21
CENTRIOLUMOK, CSILLÓK ÉS FLAGELLUMOK: .............................................................................. 21
CYTOCENTRUM, CENTROSOMA: ......................................................................................................... 21

CENTRIOLUMOK:........................................................................................................................................ 22
MTOC: .................................................................................................................................................... 22
KINOCILIUM, CILIUM (CSILLÓ): ........................................................................................................... 22
FLEGELLUM: .................................................................................................................................. 23
A SEJTMAG SZERKEZETE ÉS FUNKCIÓJA: ...................................................................................... 23
SEJTMAG SZERKEZETE: ..................................................................................................................... 23

SEJTMAG ALAKJA:....................................................................................................................................... 23
KROMATIN:............................................................................................................................................... 23
SEJTMAGVACSAK (NUCLEOLUS): ......................................................................................................... 24
SEJTMAGHÁRTYA:........................................................................................................................... 24
SEJTCIKLUS, SEJTHALÁL ÉS REGENERÁCIÓ:................................................................................... 25
SEJTCIKLUS:................................................................................................................................... 25
SEJTCIKLUS BELSŐ SZABÁLYOZÁSA: ................................................................................................................ 25
SEJTCIKLUS KÜLSŐ SZABÁLYOZÁSA: ................................................................................................................ 25
SEJTHALÁL: ................................................................................................................................... 26
A MITOSIS STÁDIUMAI: .............................................................................................................. 26
1. PROFÁZIS: .............................................................................................................................. 27
2. PROMETAFÁZIS: ...................................................................................................................... 27
3. METAFÁZIS:............................................................................................................................ 27
4. ANAFÁZIS:.............................................................................................................................. 27
5. TELOFÁZIS: ............................................................................................................................. 27
CYTOKINÉZIS: ................................................................................................................................ 27
A MEIOSIS STÁDIUMAI: .............................................................................................................. 27
Oldal 3
I. MEITOTICUS OSZTÓDÁS: ................................................................................................................ 28
PROFÁZIS:................................................................................................................................................. 28
METAFÁZIS, ANAFÁZIS, TELOFÁZIS:................................................................................................................ 28
II:MITOTIKUS OSZTÓDÁS:.................................................................................................................. 29
A SEJTEK ÉS SZÖVETEK ELŐKÉSZÍTÉSE FÉNY- ÉS ELEKTRONMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATRA. METSZÉSI

ÉS FESTÉSI MÓDSZEREK: ............................................................................................................. 31
SEJTEK ÉS SZÖVETEK ELŐKÉSZÍTÉSE FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATRA ......................................................... 31

FIXÁLÁS: ................................................................................................................................................... 31
VÍZTELENÍTÉS, BEÁGYAZÁS, METSZÉS: ............................................................................................................ 32
FESTÉS, LEFEDÉS: ....................................................................................................................................... 32
SZÖVETTANI FESTÉSI ELJÁRÁSOK: .................................................................................................................. 32
FAGYASZTOTT METSZÉS: .............................................................................................................................. 32
ELEKTRONMIKROSZKÓPOS ELŐKÉSZÍTÉS: ............................................................................................... 33
EGYÉB ELEKTRONMIKROSZKÓPOS MÓDSZEREK: ............................................................................................... 33
HISZTOKÉMIA: ............................................................................................................................... 33
ENZIMHISZTOKÉMIA: ....................................................................................................................... 33
IMMUNHISZTOKÉMIA: ..................................................................................................................... 33
IN SITU HYBRIDIZÁCIÓ: ..................................................................................................................... 34
AUTORADIOGRÁFIA:........................................................................................................................ 34
1. HÁMSZÖVET: .......................................................................................................................... 34
EGYRÉTEGŰ LAPHÁM: ...................................................................................................................... 35

EGYRÉTEGŰ KÖBHÁM: ..................................................................................................................... 36
EGYRÉTEGŰ HENGERHÁM: ................................................................................................................ 36
TÖBBMAGSOROS HENGERHÁM: ......................................................................................................... 37
TÖBBRÉTEGŰ EL NEM SZARUSODÓ LAPHÁM:.......................................................................................... 38
TÖBBRÉTEGŰ ELSZARUSODÓ LAPHÁM: ................................................................................................. 38
TÖBBRÉTEGŰ KÖBHÁM: ................................................................................................................... 39
UROTHELIUM (ÁTMENETI HÁM): ........................................................................................................ 39
TÖBBRÉTEGŰ HENGERHÁM: .............................................................................................................. 40
MIRIGYHÁM: .............................................................................................................................. 40
EXOEPITHELIALIS MIRIGYEK: .............................................................................................................. 42

ÉRZÉKHÁM (NEUROEPITHELIUM): ....................................................................................................... 42
PIGMENTHÁM: .............................................................................................................................. 43
2. KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK: ............................................................................................. 43
KÖTŐSZÖVETI SEJTEK: ...................................................................................................................... 43

FIBROCYTA:............................................................................................................................................... 43
Oldal 4
RETICULUMSEJT (RETICULOCYTA): ................................................................................................................. 44
MELANOCYTA (PIGMENTSEJT): ..................................................................................................................... 44
MESENCHYMALIS SEJTEK: ............................................................................................................................ 44
APIPOCYTA, ZSÍRSEJT, ZSÍRSZÖVETEK: ............................................................................................................ 44
MOBILIS (SZABAD) KÖTŐSZÖVETI SEJTEK: ............................................................................................. 46
MACROPHAG (HISTOCYTA): ......................................................................................................................... 46
HÍZÓSEJT: ................................................................................................................................................. 46
LYMPHOCYTA: ........................................................................................................................................... 46
PLAZMASEJTEK: ......................................................................................................................................... 46
GRANULOCYTÁK: ....................................................................................................................................... 47
EXTRACELLULARIS MATRIX (ECM): ..................................................................................................... 47
KÖTŐSZÖVETI ROSTOK: ............................................................................................................................... 47
AMORF ALAPÁLLOMÁNY:............................................................................................................................. 49
ADHÉZIÓS MOLEKULÁK: .............................................................................................................................. 49
MEMBRANA BASALIS: ................................................................................................................................. 50
KÖTŐSZÖVETEK TÍPUSAI: ............................................................................................................ 50
EMBRYONALIS KÖTŐSZÖVET: ............................................................................................................. 50

ÉRETT KÖTŐSZÖVET:........................................................................................................................ 51
PORCSZÖVET: ............................................................................................................................. 53
HYALIN PORC:................................................................................................................................ 53
RUGALMAS PORC: .......................................................................................................................... 55
ROSTOS PORC: ............................................................................................................................... 55
CSONTSZÖVET: ........................................................................................................................... 57
CSONTSZÖVETI SEJTEK:..................................................................................................................... 57
CSONTOK FELÉPÍTÉSE: ...................................................................................................................... 58
CSONTOSODÁSI FORMÁK: ................................................................................................................. 60
3. IZOMSZÖVET: ......................................................................................................................... 62
HARÁNTCSÍKOLT IZOMSZÖVET: ..................................................................................................... 62

SZÍVIZOMSZÖVET: ........................................................................................................................ 66
SIMAIZOMSZÖVET: ....................................................................................................................... 67
4. IDEGSZÖVET: ....................................................................................................................... 68
IDEGSEJT (NEURON): .................................................................................................................... 68

GLIASEJTEK: .................................................................................................................................. 73
Oldal 5
5. AZ EREK SZÖVETTANA:............................................................................................................ 76
AZ EREK ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE: ........................................................................................................ 76

ARTERIAK TÍPUSAI:.......................................................................................................................... 77
1. ELSTICUS TÍPUSÚ ARTERIÁK: ..................................................................................................................... 77
2. IZMOS TÍPUSÚ ARTERIAK: ......................................................................................................................... 78
3. KAPILLARISOK: ....................................................................................................................................... 79
VÉNÁK: ........................................................................................................................................ 80
6. A LÉGZŐRENDSZER SZÖVETTANA: ........................................................................................... 82
1. AZ ORRÜREG SZÖVETTANA: ........................................................................................................... 82

2. GÉGE: ...................................................................................................................................... 83
3. TRACHEA: ................................................................................................................................. 85
4. BRONCHUSOK: ........................................................................................................................... 86
5. BRONCHIOLUSOK: ....................................................................................................................... 86
6. ALVEOLUSOK: ............................................................................................................................ 87
7. AZ EMÉSZTŐ RENDSZER SZÖVETTANA: .................................................................................... 90
1. A TÁPCSATORNA FALÁNAK ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE: .......................................................................... 90

2. A SZÁJÜREG SZÖVETTANA: ......................................................................................................... 91
3. FOGAK: ................................................................................................................................. 94
4. NYÁLMIRIGYEK (GLANDULAE SALIVARIAE): ..................................................................................... 96
5. OESOPHAGUS: ........................................................................................................................ 97
6. VENTRICULUS / GASTER: ............................................................................................................ 98
7. INTESTINUM TUNUE: ................................................................................................................102
7A DUODENUM: ................................................................................................................................... 103
7B JEJUNUM: ........................................................................................................................................ 103
7C ILEUM: ............................................................................................................................................ 104
8. INTESTINUM CRASSUM (COLON): ................................................................................................104
9. PANCREAS: ............................................................................................................................108
10. HEPAR: ...............................................................................................................................109
11. VESICA FALLEA / CHOLECYSTA:..................................................................................................111
8. A VIZELETKIVÁLASZTÓ ÉS –ELVEZETŐ RENDSZER SZÖVETTANA ...............................................112
A VESE SZÖVETTANA:......................................................................................................................112
VESEMEDENCE, VESEKELYHEK: ..........................................................................................................118
URETER: ......................................................................................................................................118
VESICA URINARIA: .........................................................................................................................119
URETHRA: ...................................................................................................................................120
A FÉRFI NEMI SZERVEK: ...................................................................................................................121
SPERMATOGENESIS: .......................................................................................................................123
Oldal 6
A NŐI NEMI SZERVEK SZÖVETTANA: ....................................................................................................131
A MENSTRUÁCIÓS CIKLUS: ...............................................................................................................137
9. VÉRSZÖVET ÉS VÉRKÉPZÉS .....................................................................................................139
VÉR:...........................................................................................................................................139
ERYTROCYTA: ...............................................................................................................................139
THROMBOCYTA: ............................................................................................................................139
LEUKOCYTA: .................................................................................................................................140
HEMATOPOESIS: .......................................................................................................................144
VÖRÖS CSONTVELŐ: .......................................................................................................................144
10. NYIROKRENDSZER:...............................................................................................................149
NYIROKSZÖVET: ............................................................................................................................149
THYMUS:.....................................................................................................................................151
LÉP: ...........................................................................................................................................153
NYIROKCSOMÓ: ............................................................................................................................156
MANDULÁK (TONSILLA): .................................................................................................................157
11. KÖZPONTI IDEGRENDSZER ...................................................................................................159
GERINCVELŐ:................................................................................................................................159
GANGLION SENSORIUM: ..................................................................................................................161
VEGETATÍV GANGLION: ...................................................................................................................162
PERIFÉRIÁS IDEG: ...........................................................................................................................162
RECEPTOROK: ...............................................................................................................................165
EFFEKTOROK: ...............................................................................................................................167
CORTEX CEREBELLI: ........................................................................................................................167
CORTEX CEREBRI:...........................................................................................................................169
ASTROCYTA..................................................................................................................................171
Oldal 7
1. Cytomorfológia
Oldal 8
A sejtmembrán szerkezete, receptorok és
ioncsatornák:
Sejtmembrán:
 elhatárolja a sejtet a környezetétől és kapcsolatot teremt környezetével
 elektronmikroszkópos képe: trilaminális (azaz 3 különböző rétegre különíthető el)
 vastagsága: 8-10nm
 unit membrane: a sejtorganellumok hártyája is trilaminális szerkezetet mutat
 alapszerkezete: lipidekből álló kettős réteg, melyek hidrofób részeikkel egymás felé fordulnak
 felépítő lipidek: foszfatidok (foszfatidil-kolin, foszfatidil-szerin stb.)
 további memebránalkotók:
o glikoproteidek
o szfingolipidek
o koleszterin
 lateralis elmozdulás a membránon belül: a zsírsav molekulák testhőmérsékleten igen
mozgékonyak, a membránon belül lateralis mozgádt végeznek, ez plasticidást ad a
membránnak
 a membránok vizes közegben mindig meggörbülnek természetükből adódóan és szabad
végeiknél összezárnak, így nincsenek szabad memebrándarabok a sejtekben
 diffuziós gát: a lipidek szoros illeszkedésének következtében sok molekula számára gátat
képez a membrán,
 a diffúziós gáton csak lipioldékony anyagok és igen kis molekulák képesek átdiffundálni (víz,
gázok stb.)
Membrán fehérjék:
Integráns membránfehérjék:
 nagyrészük mélyen a membránba beleér, némelyek teljesen át érik

 a membránon áthaladó részeik hidrofóbok
Integráns membránfehérjék típusai:
Karrierek, pumpák:
 transzporterek: anyagok átjutatása az egyik oldalról a másikra, a koncentráció

grádiens mentén
 a szállítandó anyagot megkötik, majd konformációt váltva a másik oldalra jutatják azt
 pl.: glükóz transporter
 membránpumpák: a koncentráció grádiens ellenében történő anyagszállítás
 energia igényes folyamat
 képesek hidrofób molekulákat is átszállítani
 aktív pumpafunkció energiaforrásai: ATP, a korábbi pumpa tevékenység miatt
kialakult egyenlőtlen ioneloszlás (potenciális energia)
Oldal 9
 pl.: Na-K pumpa
Csatornák:
 fehérjék vagy fehérje komplexek, melyek belsejében hidrofil csatorna van

 a koncentráció grádiensnek megfelelően enged át bizonyos anyagokat
 némelyek állandóan nyitottak, másoknak a konformációja szabja meg nyitottságát
Ioncsatornák:
 ligandfüggő ioncsatornák: a szabályozó anyag pl.: neurotranszmitter

 nukleotidfüggő ioncsatornak: ciklikus nukleotidok tartják nyitva a csatornát
 feszültségfüggő ioncsatornák: a környezet feszültségi viszonyai határozzák meg
nyitottságát
 mechanikusan szabályozott ioncsatornák: a membrán meghúzódásának hatsára
nyílnak ki pl.: hallószervrendszerben a szőrsejtek
Receptorok:
 a membránreceptorok bizonyos specifikus jelekre konformációt váltanak ás

aktiválódnak
 a membrán másik oldalán egy sok tagból álló jelátviteli láncolat indul meg
 a környezetből érkező jelek többsége kémia (hormonok, neurotranszmitterek,
antigén, íz-, szagmolekula stb.) kisebb részük fizikai: fényinger, mechanikai)
 közreműködhetnek kölünböző anyagok endocytosisaban is (receptor medialt
endocytosis)
Sejtadhéziós molekulák:
 a sejtfelszín egyediségét kialakító molekulák

 sejtkapcsoló struktúrák: a sejtek között, vagy a sejt és az ECM között
 integrinek: kapcsolatot képeznek a ECM molekulái és a sejtváz között
Perifériás membránfehérjék:
 lazán kapcsolónak a membrán külső vagy belső oldalához

 legtöbbször integráns membránfehérjékkel létesítenek kapcsolatot
 gyakran játszanak szerepet a sejtváz egyes elemeinek a membrán cytoplazmatikus
felszínéhez való kihorgonyzásban
Oldal 10
Glycocalix:
 az extracelluláris tér felé néző felszínen
 a membrán felszínén lévő szénhidrát tartalmú rész összefoglaló neve
 másik neve: sejtburok
 legtöbbször a szénhidrátok membránfehérjékhez kapcsolódnak (membrán-glikoproteinek)
 proteoglikánok: olyan integráns fehérjék, melyek glükózaminoglikánokat tartalmaznak
 szerepe: egyenlőre nem tisztázott, de valószínűleg védelmi célt szolgál
 részt vesz bizonyos sejtek antigén sajátságainak kialakításában
Sejtfelszíni specializációk és sejtkapcsoló struktúrák:
Membrán domének:
 a sejtmembrán fehérjéi lateralis mozgást végeznek, azonban eloszlásuk egyenletes
 az egyenletes eloszlás alól kivételt képeznek azok a területek, ahol a sejtek egymással vagy az
ECM-al kapcsolódnak itt alakulnak ki a membrándomének
 előfordulásuk: a sejtkapcsoló struktúráknál, az idegi synapsisokban és hámsejtek apicalis
membránja esetében
Sejtadhéziós molekulák:
 homotípiás kapcsolat: olyan kapcsolat amikor a két sejt azonos típusú molekula segítségével
kapcsolódik egymáshoz
 heterotípiás kapcsolat: a kapcsolódó membránfehérjék különböző szerkezetűek
Kadherinek:
 kalciumfüggő sejtadhéziós molekulák

 a membránon egyszer áthaladó fehérjének, a membránon kívül több kalcium függő
kötőhelye is van
Immunglobulin szupercsaládba tartozó sejtadhéziós molekulák:
 nem függnek kalciumtól

 az immunglobulinokhoz hasonló doméneket tartalmaznak
 aránylag gyenge homotípiás kapcsolatokat létesítenek
 pl.: N-CAM
Szelektinek:
 a membránon többször áthaladó polipeptidlánccal rendelkeznek

 a nem membránban lévő része is jellegzetes ismétlődő hurkokat tartlamaz
 kalcium függő
Oldal 11
 heterotípiás kapcsolatot létesít egy másik sejt membrán-glikoproteinjének szénhidrátjával
Integrinek:
 részt veszenk a sejtadhézióban és a sejteknek az ECM-hez való kapcsolásában is
Sejt-mátrix adhéziós molekulák:

 egyik felükkel az ECM egyes komponenseihez képes csatlakozni
 másik részükkel pedig az integráns membránfehérjékhez
Mátrixkötő fehérjék:
 Fibronektin: két alapegységből áll, melyeket két diszulfidhíd kapcsol össze.

 Laminin: három keresztalakot képző polipeptidből áll, melyen kötőhely van 4. típusú kollagén
és heparánszulfát számára is. A lamina basalis egyik alkotó része.
Mátrixkötő fehérjék receptorai:
 a sejt-mátrix kötő fehérjék a sejtmembránhoz receptorok segítségével kapcsolódnak

 a receptorok az integrinek
 integrin szerkezete: kétféle a membránon áthaladó polipeptidláncból tevődik össze
 jelentősége: a sejteknek az ECM-hez való kötődése
 kapcsolatot alakítanak ki az ECM elemei és a sejtváz elemei között
 jelátviteli folyamatok részét képezik
Sejtkapcsoló struktúrák:
Mechanikai kapcsoló elemek:
A sejtkapcsoló struktúrákat kialakító molekulák:
 adhéziós molekulák: integráns fehérjék melyek a sejtet a szomszédos sejt membránjához

vagy az ECM-hez kötik
 adapter fehérjék: az adhéziós molekulák cytoplazmatikus felszínéhez kapcsolódnak és
kapcsolatot létesítenek a sejtvázzal, ezek tömege sokszor tömött lemezt képez, plakkotkat
 sejtvázelemek: aktin-filamentumok vagy intermedier-filamentumok
Zonula adherens:
 a sejtek felszínén övszerűen fut körbe

 a cytoplazmatikus oldalon aktin-filamentumok kapcsolódnak hozzá
 a két sejtmembránt az E-kadherin molekulák kapcsolják össze
 alakja lehet sávszerű pl.: szívizom
 lehet foltszerű pl.: idegi synapsisoknál
Desmosoma (macula adherens):
 foltszerű néhány µm-es kapcsolat
Oldal 12
 az intracelluláris tér ezeken a helyeken kicsit kitágult (20-40µm)
 intermedier-filamentumok kapcsolódnak a cytoplazma felől
 a két membrán közötti kapcsolatot a kadherin alakítja ki (desmoglein)
 a cytoplazma felöli oldalakon jellegzetes plakkok vannak
 nagyon erős mechanikai kapcsolatot alakít ki a sejtek között
Focalis kontaktus:
 a sejtet az ECM-hez rögzíti

 az adhézióért felelős membránfehérjék az integrinek
Féldesmosoma (hemidesmosoma):
 hámokat horganyoz le, melyek mechanikai igénybevételnek vannak kitéve

 a cytoplazmatikus oldalon plakk van, ide kötődnek az intermedier-filamentumok
 a membránban integrin molekulák vannak, melyek az 5. típusú laminin közvetítésével
kapcsolódnak a lamina basalis VII-es kollagénjéhez
Diffúziós gátat képző kapcsolóelem:

Zonula occludens (tight junction):
 hámsejtekre jellemző kapcsoló struktúra

 a sejtek felső részén övszerűen körbefut
 az intracelluláris teret teljesen minimálisra csökkenti
 a kialakításában az okkludin, a klaudin és a JAM nevű fehérjék játszanak szerepet
 szinte tökéletesen elzárja az intracelluláris rést
Nexus (gap junction):

 néhány tized µm átmérőjű foltszerű kapcsolat
 kialakításában résztvevő fehérjék a konixinek
 6 konexin alegység alakít ki egy konexont
 a két membrán konexonja összekapcsolódik és csatornát alakít ki a két sejt közt
 jelentősége a rendkívül gyors ingerület átvitelben van
 a sejtek tápanyaggal való ellátásában is fontos szerepe van
Az endoplazmás retikulum és a Golgi apparátus:
Endoplazmás retikulum:
 membránnal elhatárolt egymással kommunikáló zsákokból és tubularis elemekből álló
ciszterna rendszer
 funkcionalisan és morfológiailag is két típusa van (dER, sER)
Oldal 13
Durva felszínű endoplazmás retikulum:
 fejlettlen formában: hálózatot alkotó csövekből és ellapult zsákokból áll, melynek felszínéhez
riboszómák tapadnak
 kifejlett formában egymással párhuzamosan rendeződő ciszternák
 elsődleges funkciója a vektorialis transzláció
 a lysosomalis, a szekréciós és a transzmembrán fehérjék képzése a feladata
 a lysosomalis és szekréciós fehérjék esetében a fehérjék bejutnak az ER ciszternáiba
 az integráns membránfehérjék azonban megakadnak az ER membránjában
 az memebránon való átjutás a fehérjék naszcens (feltekerettlen) állapotban történik
 a lumenbe került fehétjék felcsavarodnak és egyéb módosításokon esnek át
Sima felszínű endoplazmás retikulum:

 nincsenek jelen a ER membránjához kötött riboszómák
 elágazó és egymással anasztomizáló csövekből áll
 sokszor kapcsolatban áll az dER-el
 a mennyisége a sejtben a sejt funkciójától függ
 feldatai:
o lipidszintézis
o szteroidhormon-szintézis
o méregtelenítés
o glukóztermelés
o Ca tárolása
o retinal-reizomeráció
Golgi-apparátus:
 a sejtmag és a ER közelében helyezkedik el
 felépítő egységei a golgi-ciszternák, membránnal határolt lapos zsákszerű képletek
 3-7 ciszterna alkot egy golgi-komplexet
 jellegzetesen poláris képlet
 cisz-ciszterna: az ER retikulum felől érkező vezikulákat fogadja
 a komplex ellenkező oldala a transz-ciszterna, ahonnan a golgi-vezikulák szétosztása történik
 közöttük a medialis ciszternák találhatóak
 az ER-ból érkező fehérjék a golgi-ban poszttranszlációs módosításokon esnek át (glikolizálás,
szulfatálás, peptidszakaszok lehasítása stb.)
 a fehérjék a cisz oldal felől a transz oldal felé vándorolnak
 a szállítást a ciszternák között ide-oda ingázó vezikulák végzik
Fehérjék szétosztása a transz-golgi-hálózatból:

 szekréciós fehérjék: a komplex utolsó ciszternájának memebránjába csomagoltan van a
sejtből exocytosissal távozik
 integráns membránfehérjék: a lefűződő vezikulák a membránjukban tartalmazzák a
fehérjéket, a membrán fúzionál a sejtmembránnal
 lysosomalis fehérjék: a fehérjék a cisz-ciszternákban mannóz-6-foszfáttal jelölődnek meg, így
azok nem kerülnek az ECM-be
Oldal 14
Endocitózis és exocitózis. Intracelluláris transzport:
Exocytosis:
 az exportra termelt anyagok kijutási mechanizmusa
 a vacuolum hozzátapad a membrán belső felszínéhez, majd membrán átrendeződés jön létre
 a vacuolum és az ECM közlekedik egymással, így a tartalma kiürül
Konstitutív exocytosis:
 szabálytalan, folytonos exocytosis

 olyan sejtekre jellemző, melyek a szervezet számára állandóan szükséges anyagokat
termelnek pl.: szérumfehérjék, ECM fehérjék stb.
Szabályozott exocytosis:
 a szekréciós vacuolumok a sejtmembrán közelében gyülekeznek

 többnyire egy külső jel hatására ürülnek ki
 pl.: a bél sejtjeinek egyes anyagai, hízósejtek termékei
Kismolekulájú anyagok exocytosisa:
 biológiailag aktív anyagok felszabadulása

 többnyire a hatóanyagok fehérje természetű hordozóhoz kötődnek és az exocytosis
alkalmával ledisszociálnak róla
 pl.: a hizósejtekból a hisztamin
Neurotranszmitterek felszabadulása:
 a membrán mentén érkező ingerület hatására szabadulnak fel a preesynapticus membrán

alatt gyülekező vesiculák
 a vesiculákban tárolt neurotranszmitterek a szinaptikus résbe kerülnek
Összetett (szekvencialis) exocytosis:
 váladáktermelő sejtekben jellemző (pl.:nyálmirigy, pancreas exocrin mirigyei stb.)

 a kiürülő vacuolumok egymásba nyílnak bele
 a delőlük felszabaduló váladék szabadon diffundál a sejtközötti térségbe
Endocytosis:
 a sejtnek a környezetéből történő anyagfelvételének egyik lehetséges módja
 a sejthártya a cytoplazma felé gödörszrűen begörbül majd hólyag formában lefűződik
 a bekebelezett anyagokat a citoplazmától membrán határolja el
Phagocytosis:
 aránylag nagy (>0.1-0.2µm) részecskék felvétele pl.: sejttörmelék, baktériumok, elöregedett
vvt. vagy elhalt sejtek
 lépései: a bekebelezendó részecske megkötése a sejtfelszínen (passzív folyamat)
 a részecske bekebelezése révén jön létre a phagasoma
Oldal 15
 heterophag vacuolum a sejt idegen anyagot kebelez be
 autophag vacuolum: a sejt saját anyagát, sejtorganellumát veszi körül membránnal
Pinocytosis:
 oldott anyagok, vagy 0.1 µm mérettartomány alatti anyagok bekebelezése
Folyadékfázisú pinocytosis:
 a felvett anyagoka vesicula lumenjében szabadon a folyadékban vannak

 a felvétel mértéke arányos az ECM-ben lévő koncentrációjával
Adszorptív pinocytosis:
 a felvett részecskék a membránhoz kötötten vannak jelen

 előnye, hogy alacsony ECM koncentráció mellett is képes a sejt felvenni az ilyen anyagokat
o Nem specifikus: a sejtfelszín egyes molekuláris struktúrái idegen anyagokat tudnak
megkötni a felszínükön
o Specifikus (receptorfüggő): bizonyos molekulák vagy részecskék szelektív felvételére
szolgálnak pl.: fehérjetermészetű hormonok
Vesiculák lefűződése:
 a pinocytosis során lefűződő vesiculák nagytöbbségének külsején clathrin burok van

 a lefűződést követően rövidesen elvesztik burkukat
Endosoma:
 a pinocytosis során lefűződő vesiculák nagyaobb képletekké olvadnak össze (korai

endoszóma)
Endosomák útvonalai:
 lysosomák: a korai endosomák késői endosomákká (az endosomán belül kisebb veziculák
vannak) alakulnak, majd a lysosomákkal fúzionálnak
 sejtmembrán felé: a sejtmembránnal fúzionál így a receptorokat újra felhasználhatóvá teszi
 a golgi-komplex cisz részéhez megy, ahol kapcsolatot létesít azzal
Transcytosis:
 mivel a hámsejtek zonula occludenssel szorosan egymáshoz vannak kapcsolva az
anyagszállítás csak transcytosis útján történhet
 az egyik oldalon pinocytosis a másikon exocytosis történik
 a pinocytosis által felvett ligand nem válik le a receptorról és az endoszóma nem fúzionál
lysosomával
 az endoszóma a sejt ellentétes oldalára vándorol és ott kiürül, ahol a receptorok elengedik a
ligandot
 pl.: immunglobulinok (plancenta)
Oldal 16
Vesicularis transzport:
A sejt kompartimentumai között létrejövő intracelluláris transzport.
1. Exocytotikus útvonal:
 a sejtből kifelé vezető útvonal
 a dER-ből indul és a golgi-komplexen vezet keresztül a sejtmembrán irányába
 ilyen módon jutnak ki: a szekréciós fehérjék, glikoproteinek, proteoglikánok
 a sejtmembrán alkotóinak pótlása (fehérjék és lipidek is)
 a golgi-transz részéről leváló vesiculák, melyek lysosomalis enzimeket tartalmaznak
2. Endocytotikus útvonal:
 a sejt belseje felé irányuló út
 endocitosissal kezdődik (phagosoma, pinocytotikus vesicula)
 a phagosomák útja egyenesen a lysosomákhoz vezet
 a pinocitoticus vesiculumoké pedig az endoszómákon keresztül vezet
 a receptormediált pinocytosis során van egy visszfelé irányuló receptor
újrahasznosító útvonal is
Lizoszómák, peroxiszómák, vezikulák,

multivezikuláris testek és citoplazma zárványok:
Lysosoma:
 a phagocytosis által felvett részecskék lebontására szolgáló enzimek a lysosomális enzimek
 a lysosomális enzimek a lysosomákban tárolódnak
 kb. 0.5-5 µm nagyságú membránnal körülvett vacuolumok
 nem nyílnak ki a sejt felszínére
 alakjuk elsősorban gömbölyű, de lehet elnyúl is
 a lysosomális enzimek savanyú (savas) pH-n működő hidrolitikus enzimek, melyek képesek a
sejt miden kémiai komponensét lebontani
 működésükhöz kb. 5-5.5 pH kell
 a megfelelő pH-értéket a lysosoma membránjában lévő proton-pumpa biztosítja
Primer lysosoma:
 csak az emésztő enzimeket tartalmazza

 összeolvad a phagosomával, így jön létre a secunder lysosoma (phagolysosoma)
 a lebontott anyagok közűl a hasznosíthatók kikerülnek a cytoplazmába
Rezidualis test:
 olyan secunder lysosoma mely összezsugorodott és sötét a sejt számára lebonthatatlan

anyagokat tartalmaz
 hosszú időn keresztül megmaradnak
Oldal 17
 pl.: a szívizomban és a neuronokban a lipofuszcin (sárgásbarna színű granulumok)
Peroxisoma:
 membránnal körülhatárolt kisméretű (0,1-1µm) sejtorganellum
 belsejében közepes sűrűségű finoman grnuláris anyag található
 beltartalam peroxisomalis enzimek keveréke
 peroxidáz: hidrogént von el a különböző szerves vegyületektől (oxigén jelenlétében)
 így hidrogén peroxid keletkezik, ami súlyos méreg
 a kataláz bontja el a hidrogénperoxidot vízre és oxigénre
 tartalmaz még: zsírsav-oxidázokat (zsírsavakat bont)
 előfordulása: nagy mennyiségben a májban ahol méregtelenítésben vesznek részt, alkohol
lebontása (acetaldehiddé)
 másik jellegzetes előfordulási helye a vesehámsejtekben
 szaporodásuk a már meglévő peroxisomákból történő bimbózással zajlik
Vesicula:
 az ER-ról a Golgi-komplexről, a sejtmembránról lefűződő membránnal körülvett belső tér a
cytoplazmán belül
 a pinocytosis során lefűződő vesiculák az endosomák
 korai endosoma: a pinocytotikus vesiculák összeolvadásával kialakuló nagyobb képlet
Multivesiclaris testek:
 az endosomák belsejében kisebb vesiculumok figyelhetők meg, melyek a lumenbe történő

bimbózással jönnek létre
Citoplazma zárványok:
 a sejtek számára tartaléktápanyag, pigment anyag, salakanyag tárolás

 a cytoplazmától elkülönítetten vannak jelen
A mitokondriumok szerkezete és funkciója:

A mitokondrium a sejt alapvető energiaszolgáltató egysége.
 ozmotikus munka: a membránba épített pumpafehérjék működéséhez használt energia

 bioszintetikus munka: az anyagok szintézise (az energia a kovalens kötésekbe kerül)
 mechanikai munka: aktív mozgási folyamatok
A sejtek az energiát a felvett anyagok kötéseiből nyerik, azt helyezik bele egy univerzális molekulába
az ATP-be. Az ATP makroerg kötéseiben tárolódik az energia
A mitokondruim a sejt ATP szintézisért felelős sejtorganelluma.
Oldal 18
Mitochondrium:
 pálcika vagy fonál alakú kettős sejtmembránnal körülhatárolt sejtorganellum
 méretük: néhány mikrométer hosszú és 0.5-1 mikrométer széles
 eozinnal erősen rózsaszínűre festődnek azok a részek ahol vannak
 két membránnal határolt,
 a külső membrán sima felszínű, míg a belső sok helyen begyűrődik (felületnövelés)
 a begyűrődések általában lemezszerűek, de lehetnek csőszerűek is
 intermembrán tér: a két membrán közötti térség
 mátrix a belső membránon belüli rész (benne sötét kalciumfoszfát szemcsék lehetnek)
 számuk a sejt energiai igényéhez alkalmazkodik (sok: izomsejtek, iontranszportot végző
sejtek)
 az újszülöttekben lévő barna zsírszövet mitokondriumai hőt termelnek (termogenin-
csatorna)
 a mátrix tartalmazza azokat az enzimeket, melyek a zsírsav átalakításban és a citrátkörben

játszanak szerepet
 itt van a mitochondrium saját génexpressiós rendszere is
 a belső membrán tartalmazza a elektron transzport rendszer részeit
Saját génexpressió:
 saját genommal (mtDNS) rendelkezik, mely alapján fehérjék szintetizálódnak

 a genom cirkuláris
 a felhasznált fehérjék csak 5% képes megtermelni magának, a többi fehérje a cytplazmából
érkezik
Mitokondrium szaporodása:
 a mitokondruimok csak másik mitokondriumból keletkeznek

 eleinte a genom replikálódik
 a mitochondrium középtájon befűződik és kettéosztódik
A citoplazma szerkezete és a citoszkeleton:
Citoplazma:
 a sejtmag és a sejthártya közötti térrész
 a cytoplazma és a belső terek közötti különbségek: (ionösszetétel, kémhatás,
fehérjeösszetétel)
 részei:
Oldal 19
o plazmamembrán
o citoszól
o sejtorganellumok
 citoszól: vizes fázis (víz 80-95% és benne oldott anyagok) enzimeket tartalmaz
o citoskeleton (vízben nem oldható fehérjék szövedéke)
 a citoplazma lehet szol (a kolloidrészecskék hidrátburkukkal együtt elmozdulhatnak és gél
állapotú (a kolloidrészecskék nem tudnak elmozdulni) a sejtváz elemei egymással
összekapcsolódnak
Citoskeleton (sejtváz):
 mechanikai stabilitást biztosít a sejtnek
 sejten belüli anyagszállítás
 dinamikus szerkezet kialakítása
 hely- és helyzetváltoztató mozgás
Három különböző építő eleme van:
 mikrotubulusok
 intermedier-filamentumok
 aktin-filamentumok
Mikrotubulusok:
 kb. 25 nm
 felépítésük: α tubulinok és β tubulinok alakítanak ki egy tubulin dimert melyek egymásra
rakódnak így kialakítva egy protofilamentumot
 egy mikrotubulus kilakításában 13 protofilamentum vesz részt melyek egy csőszerű képletet
alkotnak
 a mikrotubulus egyik végén az α ( - vég), míg a másikon a β tubulinok ( + vég) helyezkednek el
 a mikrotubulusok polarizáltak
 igen gyorsan képesek fel és leépülni (polimerizálódni és depolimerizálódni)
 növekedése: a + véghez ujjabb GTP tartalmú tubulin dimerek kötődnek
 a polimerizáció csak nukleációs helyeken indulhat meg
 szerkezeti stabilitást szolgáló fehérje pl.: MAP (mikrotubulus associalt protein)
 a – végük a centriolum környezetében horgonyzódik le a MTOC-ban
 a MTOC (mikrotubulus organizáló centrum) ból sugárzanak ki a sejten belül
Funkciója:
 sejt alakjának biztosítása pl.: neuronokban

 sejten belüli szállítás, vesiculák vagy egyéb sejtorganellumok szállítása, a motorfehérjék
(dinein, kinezin) vesznek ebben részt
Mikrofilamentumok:
 aktin fehérjékből épül fel
Oldal 20
 6-8 nm vastagságú
 leggyakrabban egymáshoz társulva kötegeket hoznak létre
 képes gyorsan felépülni és lebomlani
 alapegysége az aktin molekula
 a G aktin molekulák egymás végeihez kapcsolódnak, fonálszerű láncot hoznak létre (F-aktin)
 két F-aktin egymás körül csavarodik és kialakítja az aktin-filamentumot
 poláris egyik vége + a másik a – vég
 a mikrofilamnetumok a + végükön polimerizálódnak
 a membrán alatt sűrű szövedéket képeznek (sejtcortex) a + végükkel vannak a membránhoz
horgonyozva
 a sejtkapcsoló struktúrák stabilizálására a kötegszerű aktin-filamentumok alkalmasak
 a mikrobolyhok és a stereociliumok tengelyét is mikrofilamentum kötegek stabilizálják
 jelenlétével döntően befolyásolja a citoplazma szol-gél állapotát
 aktív mozgás résztvevője motorfehérje (miozin) jelenlétében
Intermedier-filamentumok:
 átmérőjük 10nm
 masszív ellenálló struktúrái a sejtváznak
 olyan helyeken fordulnak elő, ahol a sejt mechanikai hatásoknak van kitéve
 gyakran a magot körbevevő gyűrűt alkotnak
 a cytoplazmában kötegeket alkothatnak (desmosomák és hemidesmosomák)
 nagy stabilitásuk miatt fontos szerepük van a sejt alak kialakításában
 plektin: az intermedierfilamentumokat a sejtváz többi eleméhez köti vagy egymással köti
össze őket
 felépítés: két helikális középdarabbal rendelkező fehérje összetekeredésével jön létre a
dimer melyek paralel elhelyezkedésűek két dimer antiparalel módon tetramert alkot
 mindkét vége azonos szerkezetű, nem poláris
 a tetramerek végükkel kapcsolódnak egymáshoz
 intermedier filamentumokat felépítő fehérjék:
o keratin: körömben, szőrben , hámféleségekben fordul elő
o vimentin: a mesenchymalis eredetű sejtekben fordulnak elő (támasztószövetek,
érendothel)
o dezmin: izomsejtekben
o GFAP (gliaris fibrillaris acidikus protein): ependyma, Schwann-sejtek
o neurofilamentum: a neuronokban fordul elő
o lamin: a nuklearis lamina képzésében vesz részt
Centriolumok, csillók és flagellumok:

Cytocentrum, centrosoma:
 a sejt közepén a sajtmag közelében elhelyezkedő sejtorganellum
 a komplex képlet közepén két centriolum található
Oldal 21
 ezt fehérjéket tartalmazó MTOC rész veszi körül
Centriolumok:
 kb. 0.2-0.5µm hosszú hengeres struktúrák
 felépítése: hengerpalást mentén rendeződött mikrotubulusok, egy mikrotubulus csoportban
3 darab mikrotubulus van (1 teljes (13) és kettő részleges(10))
 a hármas egységekből összesen 9 darab van melyek koncentrikus kör mentén helyezkednek
el ( 9x3)
 a tripletek egymással hegyesszöget zárnak be
 a mikrotubulusok egy tömöt többféle fehérjét tartalmazó képletbe ágyazódnak
 a két centriolum egymással derékszöget zár be
 egyik az érett a másik a nemrégiben replikálódott (S-fázis)
MTOC:
 a cytocentrum másik komponense
 nukleációs pontokként szolgál a mikrotubulusok számára
 innen sugároznak ki a mikrotubulusok
Az S-fázisban replikálódott sejtközpontok kialakítják az osztódási orsó két pólusát
Kinocilium, cilium (csilló):

 a sejtből kinyúló sejtmembránnal borított hengeres nyúlvány
 mérete: kb. 10 µm hosszú
 axonémia: a csillók belső mikrotubulus elrendeződése
 axonemia: 9x2-es elrendeződés, 9 db mikrotubulus dublet, középen két különálló
mikrotubulus
 a hengerpalást mentén elhelyezkedő 9 dubletet egy 13 és egy 10 protofilamentuból álló
mikrotubulus építi fel
 a két központi mikrotubulust központi hüvely veszi körül
 dienin-karok az A-tubulushoz rögzülnek kifelé és befelé is a fejük az átellenben lévő
B-tubulus felé néz
 ATP hidrolízis hatására a fej a görbültebb konformációba vált ezzel elcsúsztatja a B-tubulust
Basalis test:
 a kinociliumok proximalis végénél lévő struktúrák

 szerkezetükben a centriolumra hasonlítanak (9 mikrotubulus triplet) ezek között filamentaris
összekötő struktúrák vannak
 a basalis testből harántcsíkolatot mutató filamentum köteg (csilló gyökér) indul ki
 funkciója: nukleációs mintázat a csilló számára
 kihorgonyozza a csillót
Oldal 22
Primer csilló:
 nem mozgékonyak
 hiányzik belőlük a középső két microtubulus
 a membránjukba épített receptorok miatt érző funkcióval bírnak
 pl.: retinalis fotoreceptorok
Mozgásuk:
 gyors csapkodás és lassú visszahajlás

 ciklikus mozgásmintázat
 a csillók egymáshoz képest kicsit eltolva mozognak, így hullámszerű mozgás jön létre
Funkció:
 a folyadékok áramoltatása pl.: légzőhám, méhkürt

 a csillós sejt szabadon mozog a közegben (flagellum)
Flegellum:
 a hímivarsejtek farkát kissé módosult csilló képzi
 a sejten általában 1-2 ostor van
 mozgásmintázata különbözik a csilló mozgásától
A sejtmag szerkezete és funkciója:
Sejtmag szerkezete:
Sejtmag alakja:
 leggyakrabban gömbölyű formájú
 hengeres sejtekben megnyúlt ovális alakú
 simaizomsejtekben orsó vagy pálcika alakú
 sejtmag betüremkedés miatt lehet vese alakú vagy lebenyezett
 szegmentált a sejtmag kisebb darabokban van jelen
Kromatin:
 a genom és az azt tömörítő fehérjék
 basifilen festődő rész
 hisztonfehérjék (H1,H2A, H2B, H3, H4) az 1 es kivételével a többiből 2 darab van jelen melyek
egy kisztonmagot alkotnak
 a hisztonmagra tekeredik fel a DNS, így alakul ki a nukleoszóma (11nm)
 így egy gyöngyfüzérhez hasonlító szerkezet jön létre
 a DNS tovább kondenzálódik és a gyöngyfüzér szerű rész feltekeredik így 30nm es
kromatinfonalat alakít ki
Oldal 23
 a kromatinfonál fehérjék mentén hurkokba rendeződik (kromatin köteg)
 Heterokromatin: a genom nagyfokú feltekeredettsége sötétebb területek a sejtmagban,
nincsen RNS szintézis
o konstitutív heterokromatin: a sejt egész élete alatt fennálló szerkezet (a DNS végig
inaktív állapotban van)
o fakultatív heterokromatin: a genom képes eukromatinná alakulni
 Eukromatin: a feltekeredés alacsonyabb szinten van, lazább szerkezet, lehetőség van a
trankripcióra, nagyobb helyet igényel, ezért az intenzíven szintetizáló sejteknek nagyobb a
sejtmagja
 a kromoszómák legalább egyik vége a sejtmagmembránhoz horgonyzódik ki
Sejtmagvacsak (nucleolus):
 egy vagy több is lehet egy sejtmagban
 erősen basofil
 nincs külön membránnal határolva
 a riboszóma prekurzorai termelődnek itt
 részei:
o NOR (nucleolus-organisator): a pre-rRns gének foglalnak helyet itt (emberben 5pár
kromoszómán)
o nucleolonema: szabálytalan hálózatos rész a NOR körül
 pars fibrosa: a riboszómális RNS-ek prekurzorainak termelése
 pars granulosa: a riboszóma alegységek érése
Sejtmaghártya:
 elválasztja a sejtmag anyagait a cytoplazmától
 két párhuzamos membránból áll
 a közöttük lévő tér a perinuklearis ciszterna
 a perinuklearis ciszterna sokban hasonlít a dER ciszternáihoz sokszor kommunikál is azokkal
 a ciszterna cytoplazmatikus felszínén gyakran riboszómák vannak
 a kromatin felüli részén van a lamina fibrosa
 lamina fibrosa: intermedier filamentumokból és laminból épül fel
Magpórusok:
 kiszolgálja az intenzív anyagkicserélődést a sejtmag és a cytoplazma között

 a perinuklearis ciszternákon keresztülhaladó kerek csatornáknál a külső és belső
magmembrán átfordul egymásba
 a nyílásba a magpórus komplex illeszkedik (8 db fehérje alegység)
 a komplex tengelyében csatorna húzódik
Oldal 24
Sejtciklus, sejthalál és regeneráció:
Sejtciklus:
G1- fázis:
 a G1 fázis hossza szabja meg hogy a sejt milyen hosszan marad interfázisban (két osztódás
közötti fázis)
 az interfázis akár évekre kialakulhat, ilyenkor a G1-fázisban megrekedt sejtek un. G0
fázisban vannak
o G0-fázis: a sejt nem tudja átlépni a G1/S ellenőrző pontot
o a legtöbb differenciált sejt ekkor végzi valós funkcióját és csak ritkán osztódnak
o bizonyos sejtek sosem lépnek vissza a sejtciklusba, azaz sosem osztódnak többet
(pl.: neuronok, szívizom)
o a hibás vagy elöregedett sejtek a G0-fázisban a programozott sejthalál miatt
elpusztulnak
o vannak sejtek melyek sosem jutnak a G0 fázisba, azaz állandóan osztódnak
 a G1-fázis során az osztódott sejt sejtorganellumai kiegészülnek
 egyes differenciált ejtek ekkor végzik specifikus feladataikat
 restrikciós pont: (G1/S ellenőrző pont), ha a sejt ezen áthalad a továbbiakban a DNS
replikációjához szükséges apparátus szintetizálja meg
S-fázis:
 a DNS replikációjára szolgáló fázik (2n -> 4n)

 a kromatin kialakításához szükséges fehérjék is ekkor szintetizálódnak
G2-fázis:
 a sejt az osztódási appatárus kellékeit termeli meg (mitotikus apparátus)

 a G2/M ellenőrzőpont: nem engedi a sejtet az M-fázisba lépni, ha mielőtt a DNS replikáció
teljesen le nem zajlott
M-fázis:
 mitózis (ld. mitózis)

 3. ellenőrző pont a metafázis végén, addig nem engedi tovább míg a kromoszómák be nem
álltak helyesen az orsó közepébe
Sejtciklus belső szabályozása:

 ciklinek (fehérje) a sejtciklus folyamán szigorú sorrendben expresszálódnak majd bontódnak
le
 a ciklinek jelenléte aktivizálja a kinázokat (cdk-k), melyek eddig nem ismert módon
szabályozzák a sejtciklust
Sejtciklus külső szabályozása:

 a sejtciklus a G1-fázisban fékeződik le a sejt maga által megtermelt fehérjéinek köszönhetően
 gátlófehérjék: tumorszupresszorok (pl.: p53)
Oldal 25
 a G1-ben lefékeződött sejtciklus általában valamilyen külső tényező tolja át a restrikciós
ponton pl.: növekedési faktorok, hormonok
Sejthalál:
 minden sejt magában hordoz egy önpusztító programot
 ha a program aktiválódik a sejt öngyilkos lesz (programozott sejthalál)
 károsító hatásokra bekövetkezett sajthalál (nem programozott) necrosis
Apoptisis:
 a programozott sejthalál legáltalánosabb formája,

 a sejt legömbölyödik majd vízvesztés következtében elkezd zsugorodni
 a sejtorganellumok is összezsugorodnak
 a sejtmag kromatinja darabokra esik szét
 a cytoplazma feldarabolódik kisebb fragmentumokra
 az apoptikus testeket a macrophagok gyorsan bekebelezik
A programozott sejthalál a szervezetben:
 embryonalis fejlődés: a keletkezett sejtek jelentős része elpusztul, pl.: ujjak közötti
úszóhártya eltűnése, ízületi rés megjelenése,
 felnőtt ember normális működése mellett: felesleges spermiumok lebomlása, emlőmirigy
visszafejlődés a szaporodási időszak után
 sejtöregedés: pl.: hormonfüggő mirigysejtek (prostata, ovarium), hajhagymák visszafejlődése
 kóros állapotok: pl.: neurodegeneratív betegségek
Autophagia:
 a sejtplazma egy-egy részletének önemésztődése
Necrosis:
 a sejteket ért súlyos károsodás következményeként fellépő sejthalál

 a sejt vízfelvétel miatt szétdurran, és a részei elárasztják a környezetet ezáltal gyulladást
okoznak
A mitosis stádiumai:
Az emberi sejtek nagytöbbségében diploid kromoszóma készlet található (46 kromoszóma), a
sejtosztódást megelőzően a sejtben 4 haploid kromoszóma készletnek megfelelő DNS van.
A sejtosztódást (a profázisban) megelőzően a genom extrám módon feltekeredik és így kialakulnak a

kromoszómák.
Oldal 26
1. Profázis:
 a centroszómák szétválnak és a mikrotubulusok segítségével a sejt két legtávolabbi
pontjára tolódnak el
 körülőttük kialakulnak a mikrotubulusok, a leghosszabbak létrehozzák a mitotikus orsót
 megjelennek a kromoszómák a kromatin kondenzációja révén
 a sejtváz átrendeződik az intermdier filamentumok depolarizálódnak
 az ER és a golgi-komplex ciszternái vesikulákra esnek szét
2. Prometafázis:
 a maghártya szétesik, a perinukleáris ciszterna vezikulákká darabolódik
 a centromer régió külső felszínén lévő kinetochor-hoz kapcsolódnak a mikritubulusok
 a poláris mikrotubulusok addig nőnek míg elérik a másik oldali pólust
 kialakult az osztódási orsó
3. Metafázis:
 a kromoszómák az osztódási orsó egyenlítői síkjába rendeződnek
 kialkul a metafázis-lemez
 metafázis ellenőrző pont
4. Anafázis:
 két egy időben lejátszódó folyamat:
 anafázis A: a tesvérkromatidok szétválása (a hozzájuk közelebb eső pólus felé
vándorolnak)
 anafázis B: az oasztódási orsó megnyúlása
5. Telofázis:
 a pólusra megérkeznek a kromoszómák
 a kromoszómák fokozatosan dekondenzálódnak
 a maghártya visikularis darabjaiból elkezd a maghártya kialakulni
 a centrosoma mitosist koordináló szerepe megszűnik
Cytokinézis:
 a cytoplazma kettéválása az anafázis során megindul
 a két sejtpólus között a középsíkban megjelenik egy barázda
 aktinfilamentumokból álló gyűrű képződik, mely egyre szűkül
 a két sejt szétfűződik
 a sejtorganellumok fele-fele arányben oszlanak meg a két leánysejt között
A meiosis stádiumai:
Kizárólag az ivarmirigyekben (oogenesis, spermatogenesis) lezajló sejtosztódás. Az osztódást
követően 4 genetikailag különböző (egymástól és az anyasejttől) haploid sejt keletkezik.
Oldal 27
Előnye: biztosítja a genetikai változatosságot, megtermékenyítésre alkalmas haploid sejtek
keletkeznek.
Két nagyobb részfolyamatból áll: először a 4n genetikai állományú sejt osztódik 2x2n majd ezek
osztódnak tovább 4xn.
A genetikai változatosság szolgálatában kér folyamat áll:
 kromoszóma szakaszok kicserélődése a profázisban

 a homológ kromoszómák véletlenszerű szétválása az anafázisban
I. meitoticus osztódás:
Profázis:
Leptoten:
 a kromoszámák a végükkel a maghártyához kapcsolódnak és kondenzálódnak

 a tapadási pontok addig vándorolnak míg megtalálják homológ párjukat
Zygoten:
 a homológ párok összetapadnak (synaptonemalis komplex)
Pachyten:
 a kromoszómák megvastagodnak és rövidülnek

 megjelennek a rekombinációs csomók
 tetrád szerkezet
 fehérjék a két kromatidok pontosan azonos magasságban felszakítják és kicserélik
 a kromatidok átépülnek és mozaikszerűen tartalmazzák az apai és anyai
szakaszokat
Diploten:
 a synaptonemalis komplex eltűnik

 az átkereszteződések (chiasmak) a kromoszómák végére csúsznak
Diakinesis:
 a kromoszómák végei leválnak a mghártyáról
Metafázis, anafázis, telofázis:

Tejesen hasonló, mint a mitosis esetében csak a középsíkba rendeződött kromoszómapárokban
mindegyik kromoszóma csak egy kinetochormikrotubulussal áll kapcsolatban. Így a kromoszóma
véletlenszerűen vagy az egyik vagy a másik pólus felé megy.
A sejt citokinézissel kettéválik.
Oldal 28
II:mitotikus osztódás:
A mitósishoz nagyon hasonló sejtosztódás, de nem előzi meg DNS replikáció. Összesen 4 utódsejt
keletkezik.
Oldal 29
2. Általános szövettan
Oldal 30
A sejtek és szövetek előkészítése fény- és
elektronmikroszkópos vizsgálatra. Metszési és festési
módszerek:
Szövettani minták:
 autobiopsia
 biopsia
 műtéti preparátum
 kísérleti állat preparátum
 sejtpreparátum
 szövettenyészet
Sejtek és szövetek előkészítése fénymikroszkópos vizsgálatra

 Fénymikroszkóp: < 20µm metszetek
 Fénymikroszkópos előkészítés lépései:
o fixálás
o víztelenítés
o beágyazás
o metszés
o festés
o lefedés
Fixálás:
 eredeti struktúrák rögzítése,
 ellenállóság növelése a kezelhetőség érdekében,
 víz oldékony komponensek megőrzése,
 enzimműködés gátlása:
o autolitikus (lysosomalis)
o hidrolitikus (bakterialis)
 módszerek:
o perfúziós fixálás (érrendszeren keresztül)
o immerziós fixálás (diffúzió kihasználása)
 rögzítőszerek:
o additív (reaktív) rögzítőszerek: a fehérjék aminó-csoportjai között keresztkötések
kialakítása (denaturálás)
 aldehidek (formaldehid, glutáraldehid)
 acrolein
 ozmium-tetroxid (OsO4)
o koagulációs rögzítőszerek: (szöveti zsugorodás!) a fehérjék és a nukleinsavak
koagulálása (hidrátburkuk elvétele), töltésviszonyok felborítása
 pikrinsav
 ecetsav
 triklórecetsav
 alkohol
 aceton
Oldal 31
 higany(II)-klorid
o fixálókeverékek: (Carnoy, Bodain)
Víztelenítés, beágyazás, metszés:

 Víztelenítés: felszálló alkoholsorral (70-80-90-96-100%) etilalkohol
 Intermedier: kloroform, xilol, toluol
 Beágyazás: paraffin (56°C-os termosztát)
 Metszés: szánka vagy rotációs mikrotóm (a metszésre használatos szerkezet) segítségével →
4-12 µm-es parafinos metszetek
Festés, lefedés:
 a parafinos minta nem festhető!
 Parafin eltávolítása: (intermedier, alkohol, víz)
 Festés*
 Lefedés (kanadabalzsam, Depex, fedőlemez) tartósítás és a törésmutatók korrekciója
Szövettani festési eljárások:

 a festés alapja az elektrosztatikus kölcsönhatás (affinitás)
 Bázikus festékék: a negatív töltésű (savas) csoportokhoz kötődnek, basophil struktúrák: DNS
- sejtmag, RNS – riboszómák, GAG – ECM
o haematoxylin, toluduinkák, azúrkék, metilibolya, alciánkék, pironin, metilzöld
 Savanyú festékek: a pozitív töltésű (bázikus) csoportokhoz kötődnek, acidophil struktúrák:
mitokondrium, kollagén, myofibrillum
o eosin, orange G, pikrinsav, savanyú fuchsin
 Neutrális festékek: a festődés alapja a hidrofil kölcsönhatás, lipideket fest meg (lipidcseppek,
myelinhüvely)
o szudánvörös, szudánfekete, skarlátvörös; fagyasztott metszetek
 Ezüstimpregnáció: (neurohisztológiában használják), az ezüstionok kötődnek az egyes
struktúrákhoz, majd ott fém ezüstté redukálódnak (barnás-fekete szín)
o Golgi-impregnáció, Cajal-impregnáció,argylophil rácsrostok
 Festékkeverékek:
o H-E: haematoxylin + eozin
o Azan: azocormin + anilinkék + orange G
o Mallory: fuchsin + anilinkék + orange G
o van Gieson: haematoxylin + pikrinsav + savanyú fuchsin
Fagyasztott metszés:
 vibratóm/fagyasztó mikrotóm, ebben hűtik le a mintákat
 kriosztát: -7 - -20 °C közötti hőmérséklet
 a rögzítés a tárgylemezen történik a metszés után,
 6-20 µm-es metszetek
 a jégkristályok roncsoló hatását a krioprotekcióval lehet mérsékelni (30% cukoroldat)
 előnye: gyors módszer és a kémiailag természetes szövetállapot fennmarad, a lipidek nem
oldódnak ki
Oldal 32
Elektronmikroszkópos előkészítés:
Metszetkészítés célja: kellően vékony (30-100nm), jól átvilágítható és jól kontrasztozott preparátum,
mely ellenáll a vákuumnak.
 Fixálás: formaldehid és glutáraldehid néhány százalékos pufferezett oldata

 Ozmiumsavas utókezelés (lipidrögzítés kontrasztozás),
 Víztelenítés: alkohol vagy aceton sorral
 Beágyazás: műgyanta (epoxi-gyanta, Durcupan, Epon [polimerizálódnak])
 Metszés: ultramikrotóm (üveg- vagy gyémántkés) 30-100nm
 A metszést követően rézrácsra helyezik (grid)
 Kontrasztozás: uranilacetát, ólomcitrát
Egyéb elektronmikroszkópos módszerek:

 negatív festés: az organellumokat abszorbeáltatjuk elektronok számára átjárható hártyára,
és ezt nehézfémsók oldatával vesszük körül, a vizsgálandó struktúrák a sötét háttérből
kiemelkednek.
 fémárnyékolás
 fagyasztva-törés (frezze-fracture): a szövetet jégkristály mentesen lefagyasztják és
vakumban törik, a törésfelületet fémárnyékolással kontrasztozzák, majd a felületre
szénréteget porlasztanak
 fagyasztva-mártás (freeze-etching) az előbbi továbbfejlesztett változata
 SEM kritikus ponton történő szárítás
Hisztokémia:
A különböző kémiai komponensek lokalizációjára alkalmas szövettani módszer. Nemcsak morfológiai
megismerés, hanem kémiai tulajdonságok is kimutathatók.
 PAS (perjódsav-Schiff)- reakció (a cukorgyűrű felhasad és a hasadás két oldalán lévő hidroxid-
csoportok aldehiddé oxidálódnak, a bekötődő (kénsavval elszíntelenített) fuchsin (leuko-
fichsin, Schiff-reagens) püspöklila színt ad
 lektincitokémia: egyes szénhidrát-csoportok szelektív felismerése, bekötődő és jelölt lektinek
segítségével (FM, EM)
 GEG: glükóz-amino-glikánok, savanyú mukopoliszacharidok (metacromasia, toluduin-kék)
Enzimhisztokémia:
 Szöveti enzimaktivitás kimutatása,
 acetilkolin-észteráz (motoros véglemezeknél)
 fekete csapadék látható
Immunhisztokémia:
 Ellenanyag-antigénkötődésen alapszik
 Szöveti epitópok (antigén molekula azon része, melyhez az antitest kötődik) kimutatása
 Primer, szekunder tercier antitestek
 poliklonális: egyetlen epitóppal szemben (specifikusabb jelölés)
 Kimutatás: immunfluoreszcencia vagy enzim vagy kolloidális aranyrészecske segítségével
Oldal 33
In situ hybridizáció:
 komplementer nukleinsav láncok egymáshoz való specifikus kötődése,
 radioizotópos jelölés,
 detektálás: autoradiográfiával vagy fluoreszcens jelöléssel (FISH), vagy dioxigénes jelölés és
immunhisztokémiai detektálás
Autoradiográfia:
 kismolekulájú radioizotóppal jelölt anyagot beadva, az beépül
 detektálása: fényérzékeny emulzióval (ezüstszemcsék)
1. Hámszövet:
Általános jellemzők:
 a sejtek szorosan illeszkednek egymáshoz

 a sejtek lateralis felszínei között jellemzőek a sejtkapcsoló struktúrák (pl.: övszerűek (zonula
adherens, zonula occludens) foltszerűen elhelyezkedőek (desmosomák és nexusok)) és a
sejtadhéziós molekulák
 a hámsejtek alaphártya felé eső felszíne a basalis felszín, a lumen felé eső felszín az apicalis
felszín
 minimális intercellularis térség (Ag impregnációval mutatható ki)
 az egyedfejlődés során a hámszövet mind a három csíralemezből kialakul
 a hámsejtek lateralis felszínei között sejtkapcsoló struktúrák találhatóak, (zonula occludens,
zonula addherens, nexus)
 a sejtek a membrana basalison ülnek
o három jól elkülöníthető rétege van
o 1. lamina rara (lucida), elektronmikroszkópos képen vékony világos réteg
o 2. lamina densa közepesen tömött réteg, ez a két réteg alkotja a lamina basalist
o 3. lamina fibroreticularis rácsrostok szövedéke, ez horgonyozza ki a lamina basalist a
kötőszöveti tér felé
o a membrana basalis a lamina basalisból és a lamina fibroreticularisból áll
o a lamina basalist a hámsejtek termelik
o a lamina fibroreticularist a kötőszöveti fibroblastok termelik
 a hámsejtek a lamina basalishoz hemidesmosomákkal vannak rögzítve
 a membrana basalis funkciója: mechanikai alapot képez a hámsejtek számára, gátat képez a
hámszövet és a kötőszövet között, sérülések esetén vezeti a hámsejt migrációt a sérült
terület felé
 hámsejtek elsődleges szerepe: a testfelszínek befedése, bélelése
 a hámok szabad lumen felé eső felszíne az apicalis felszín
 az apicalis felszínen lehetnek speciális membrán képződmények
o felszínnövelés: stereociliumok (mellékhere csatornái) és mikrobolyhok (kefeszegély)
(vékonybél hámja)
Oldal 34
o mozgásra specializálódott: kinocilium (aktív mozgás, mikrotubulusok) (méhkürt,
légcső)
 felszínnövelés válhat szükségessé (mikrobolyhok, stereociliumok)
o a sejtek hengeres nyúlványai, bennük aktin-filamentum köteget vannak
o a stereocilium hosszabb és elágazhat
o a mikrobolyhok az alapfelszínt 10-20-szorosára növelik
o mikrobolyhok sokasága a sejtek apicalis felszínén a kefeszegély (cuticula) (vékonybél,
vese prox. csatornái)
o mozgást szolgáló képletek: kinociliumok
Hámok csoportosítása:
 fedő hám (epithelium)
o a sejtrétegek száma (egyrétegű, többrétegű)(a membrana basalison elhelyezkedő
sejtsorok száma)
o a sejtek alakja (mikroszkópban a sejtmagok alakja) (lap-, köb-, hengerhám, átmeneti
hám (urothelium)) a legkülső élő sejtréteg alakja határozza meg
 mirigyhám
 érzékhám
 pigmenthám
Egyrétegű laphám:
 a sejtek laposak (a sejtmag lapos és párhuzamos a membrana basalissal)
 a sejt azon része, ahol a sejtmag található a mag mérete miatt kiszélesedik
 előfordulása:
o alveolusok
o vese Bowmann-tok parietalis lemeze
o Henle-kacs vékony szegmentje
o agyburok
alakilag laphám, de funkció tekintetében és eredet tekintetében különböző különleges
hámok
o mesothel (testüregek savós hártyája) pl.: pericardium, pleura, peritoneum
o endothel a cardio vascularis rendszert borító hám)
Egyrétegű laphám
Endocardium 200x
Oldal 35
Egyrétegű köbhám:
 a réteget alkotó sejtek köbös (hasáb) alakúak
 a sejtmag gömbölyű és a sejt közepén helyezkedik el
 előfordulás:
o petevezeték
o vese prox. és dist. tubulusai
o plexus choroideus
o pajzsmirigy folliculusai
o amnion
o kefeszegélyes köbhám: a vese prox. tubulusaiban (felszívás)
Egyrétegű köbhám
Vesepapilla 200x
Pajzsmirigy folliculus 200x
Egyrétegű hengerhám:
 a sejtek hasáb alakúak (inkább hasáb, mint henger)
 a sejtek magasabbak, mint amilyen szélesek
 az ovális (a membrana basalisra merőleges) sejtmagok központi vagy basalis
elhelyezkedésűek
 előfordulás:
o a tápcsatornában a gyomor nyálkahártyájának felszínén
o mirigy kivezető-csövekben pl.: nyálmirigyek
o uterus
o csillós hengerhám: méhkürtben
Oldal 36
Egyrétegű hengerhám
Epehólyag 200x
Többmagsoros hengerhám:
 a sejtek mindegyike érintkezik a membrana basalissal, azaz egy rétegű
 a sejtek különböző magasságúak, így a sejtmagok több sorban vannak
 a felszínt elérő sejtek általában nyúlványokkal rendelkeznek
o kinociliumos: felső légutak (hörgőcskékig), fülkört, dobüreg, könnytömlő belső
felszíne
o stereociliumos: mellékhere csatornáiban (ductus epididymis, ductus deferens)
Többmagsoros csillós hengerhám

Trachea
Többrétegű stereociliumos hengerhám

Ductus epididymidis 250x
Oldal 37
Többrétegű el nem szarusodó laphám:
 a legfelső sejtréteg ellapult laphám
 jelentős mechanikai igénybevételnek kitett helyeken fordul elő
 nagy mechanikai ellenálló képességgel rendelkezik
o több sejtréteg
o a hám és a kötőszövet határa hullámos (papillák)
o fejlett belső sejtváz rendszer
o erős intercellularis kapcsolatok
 a sejtek a kötőszövetes réteg ereiből kapják a táplálékot diffúzióval
 rétegei:
o stratum germinativum (basale, cylindrocellulare)
hengeres sejtek, mitoticus aktivitásuk pótolja a felszínről leváló sejteket,
o stratum spinosum (polygonale)
sokszögletű sejtek, melyek között gyakoriak a desmosomák,
o stratum planosecculare
ellapult laphám sejtek,
 előfordulás:
o cavum orbistól a gaster cardiáig
o vagina
o szaruhártya felszíni hámja, de nincsenek papillák
Többrétegű el nem szarusodó
laphám
Esophagus 200x
Többrétegű elszarusodó laphám:

 az általános jellemzői megegyeznek a többrétegű laphám jellemzőivel
 az állandóan újratermelődő sejtek fokozatosan szaruvá alakulnak, eközben a felszín felé
tolódnak
 apoptózissal elhalnak
 a két alsó réteg (str. germinativum, str. spinosum) megegyezik a többrétegű laphám azonos
rétegeivel
 str. granulosum: 2-3 ellaposodott sejtsor, melyekben basophil keratohyalin szemcsék vannak
 str. lucidum: vékony réteg, melyben a sejteknek nincs sejtmagja, erősen eosinophil
 str. corneum: lemezesen hámló szaruréteg (a vastagsága az igénybevétel mértékétől függ)
 előfordulás: epidermis
Oldal 38
Többrétegű elszarusodó laphám
Epidermis
Többrétegű köbhám:
 a verejtékmirigyek kivezető csövében fordul elő
Urothelium (átmeneti hám):

 több rétegből áll
 1. henger alakú sejtsor
 2. sokszögletű (polygonalis) sejtek (körte alak)
 3. nagy, több sejtet is befedő, néha 2 magvú esernyő-sejtek rétege
 előfordulás: vesemedence, húgyhólyag, húgycső kezdeti szakasza
Urothelium
Húgyhólyag
A felszínen az esernyő sejtek
Oldal 39
Többrétegű hengerhám:
 az felszín közeli réteg henger hám sejtekből áll
 a basalis réteg köbös vagy hengeres alakú
 előfordulása:
o a férfi húgycső pars spongiosa
o a kötőhártya áthajlási redője
o nagy mirigyek kivezető csöve
Többrétegű hengerhám
Húgycső 200x
Mirigyhám:
 bizonyos sejtek feladata a szervezetben anyagok kiválasztása,
 a szervezet számára fontos anyagok kiválasztása a szekréció
 a felesleges salak anyagok elválasztása az exkréció
Szekréciós fedőhám:
 olyan hámok, melyek átmenetet képeznek a fedő és a mirigyhám között,

 a hámsejtek mindegyike végez szekréciót
 pl.: a gyomor nyálkahártyája
Endoepithelialis mirigyek:
 egysejtű mirigyek, melyek a fedőhámsejtek között foglalnak helyet

 a legjellemzőbb a kehelysejt, mely a belek és légutak hámjában fordul elő
 sűrű mucinózus váladékot termelnek
 PAS-reakcióval festhető meg a nyálka
 az endoepithelialis mirigyek kis csoportokban is előfordulhatnak pl.: férfi húgycső fala
Oldal 40
Duodenum 200x
Ileum PAS
Glandula submandibularis
1. Mucinosus végkamra
2. Serosus végkamra
Oldal 41
Exoepithelialis mirigyek:
 a mirigyek a fedőhámba betüremkedve és elágazódva találhatók
 több sejtből álló mirigyek
Csoportosítás:
 a váladék kiürítés módja szerint:

o exokrin mirigyek: a termelt váladék külső belső testfelszínre ürül, a mirigy
rendelkezik kivezető csőrendszerrel,
o endokrin mirigy: nem rendelkezik kivezető csővel, a váladék testfolyadékba (vérbe)
kerül, a termelt anyagok a hormonok, szekrétumaik diffúzió útján is eljuthatnak a
közeli sejtekhez (parakrin hatás)
endokrin mirigyek előfordulhatnak egysejtű mirigyként is pl.: bélhám enteroendokrin
mirigyei, ilyenkor a szekréció nem a lumenbe irányul hanem a kötőszövetbe
 csoportosítás a mirigy alakja alapján:
o tubulosus
o acinosus
o tubulo-acinosus
 a termelt váladék kémiai jellege alapján:
o mucinosus (nyákos): magas szénhidráttartalmú, ragadós váladék, tág lumenű
végkamrák jellemzik, a sejtek apicalis felszínén felhalmozódó mucin, a kimutatásra a
PAS-reakció alkalmas
a sejtmag az alapra szorul és ellaposodik
gyakran a mirigy végkamra körül megfigyelhető az un.: Gianuzzi-féle félhold (serosus
sejtekből álló sapka)
o serosus (savas): enzimekben gazdag, híg váladék, a sejt apicalis felszínén szekréciós
granulumok, a mirigy végkamra többnyire szűk lumenű
 a váladék kiürítés módja alapján:
o merokrin: a sejtek exocytosissal ürítik ki a váladékukat pl.: pancreas, nyálmirigyek,
o apokrin: kis membrán darabkával együtt fűződik le pl.: a laktáló emlőben a
természetes zsírok a lumenbe kerülése
o holokrin: a mirigysejtek teljes egésze elfolyósodik és váladékká válik pl.:
faggyúmirigyek,
A váladékok kiürülését segítő tényezők:
 a váladék nyomása
 myoepithel sejtek (hám eredetű izom funkcióval rendelkező sejtek)
Érzékhám (neuroepithelium):
 a külvilág egyes ingereinek felvételére specializálódott sejtek, melyek átmenetet képeznek a
hámsejtek és az idegsejtek között
 támasztósejtek között helyezkedik el
 primer érzéksejt: a sejtből kiinduló nyúlványon keresztül fut az ingerület pl.: szaglóhám
Oldal 42
 secunder érzéksejt: olyan hámsejt mely ingerületét egy idegrostnak agya át pl.: szőrsejtek
halló és egyensúlyozó szerv, ízlelő bimbók
Pigmenthám:
 olyan hám melynek cytoplazmájában membránnal körülvett pigmentanyag (melanin) van
 az emberben a szem ideghártyájának legkülső az érhártyával szomszédos része
A bőr esetében az elszarusodó hám basális sejtjei közé nyúlványos melanocyták vándorolnak be.
Hámregeneráció:
 a hámsejtek élete relatíve rövid

 az elhalt hámsejtek leválnak és helyükre ujj sejtek kerülnek
 a basalis tartaléksejtek osztódásával pótlódnak a sejtek
 az osztódás eredményeként az egyik sejt differenciálódik hámsejtté a másik marad őssejt
 azokon a helyeken, ahol nincs őssejt oda a hámsejtek elvándorolnak a lamina basalison
A belső szerveket borító hámokhoz mindig tartozik valamennyi kötőszövetes alap is (lamina propria)
a hám és a laza kötőszövet együttesen képezi a nyálkahártyát (tunica mucosa).
a testüregeket borító mesothel sejtek alatt is van laza kötőszövet, a kettő együtt a savós hártyát
(tunica serosa) alkotja.
2. Kötő- és támasztószövetek:
Két fő komponens építi fel: a sejtközötti állomány és a sejtek.
Kötőszöveti sejtek:
Fix kötőszöveti sejtek:
Fibrocyta:
 15-18µm hosszúkás megnyúlt sejtek
 a kollagén rost kötegek felszínére tapadnak
 vékony plazmájuk gyengén festődik
 sejtmagja tömött heterokromatikus jellegű
 kevés ER ciszterna és riboszóma, ami a sajt csökkent szintetikus aktivitására utal
Fibroblast:
 az ECM termelésére szakosodott fiatal fibrocyták,

 a sejt erősen basofil festődésű a nagyszámú szintetizált fehérjét tartalmazó granulum miatt
 a sejtmagban jellegzetes sejtmagvacska
 jelentős mennyiségű dER
Oldal 43
 sok szabad riboszóma, és fejlett golgi-apparátus
 a mesoblastból alakul ki (mesenchymalis sejt)
Reticulumsejt (reticulocyta):
 a reticularis kötőszövetben lévő a fibrocytához hasonló funkciójú sejt
 nagy ovális alakú laza szerkezetű sejtmag
 csillagalakban elágazó sejt
 rácsrostokat termel és behüvelyezi azt
Melanocyta (pigmentsejt):
 pigment tartalmú szemcséket tartalmazó nyúlványos sejt
 a bőr kötőszövetében van kisfokú vándorlásra képes sejt
 a bőrhám legalsó rétegébe nyomul
 a szem érhártyájának kötőszövetében is előfordul
Mesenchymalis sejtek:
 az embryonalis kötőszövet sejtje
 képes kötőszövet, porc-, csont-, zsír-, simaizomsejtté differenciálódni
 fibroblasttá differenciálódva az ECM anyagát szintetizálja
 a sejtek alakja szabálytalan sokszor orsó vagy csillag
 sejtmagjuk nagy ovális alakú és laza heterokromatikus szerkezetű
 a soamato- és splanchnopleurából a feji részen a gangliolécből fejlődnek
 a felnőttekben is van kisszámú pluripotens mesoblast (a kötő és támasztószövet sejtjeit
pótolja)
Apipocyta, zsírsejt, zsírszövetek:

A kötőszövet azon formája, melyben zsírok tárolódnak. Feladata: mechanikus védelem, térkitöltés,
energia tárolás és szekréciós működés.
Fajtái: sárga (fehér) zsírszövet, barnazsírszövet.
Sárgazsírszövet:
 jellegzetes sejtje az adipocyta
 adipocyta:
o 100 µm nagyságú, gömbölyű
o egyetlen óriási zsírcsepp tölti ki (univacularis)
o a mag a sejt szélére szorul „pecsétgyűrű alak”
o a sejt sérülékeny belül a vementin alkotta intermedier filamentum köteget védik
o kívülről kosárszerűen rácsrostok veszik körül
o a rácsrosthálózaton belül lamina basalis van
o a sejt a vérből vesz fel anyagokat és oda adja le anyagait, így a kapillárisok körül
helyezkedik el
 előfordulnak elszórtan a kötőszövetben
 döntő többségben sok adipocyta együttese zsírszövetet alkot
 strukturális, mechanikai funkció: a szervek megtámasztása, kipárnázása, pl.: tenyér, talp,
glutealis tájék, szemüreg, vese zsírpárnája
Oldal 44
 energiai tárolás: bőralatti kötőszövetben (hőszigetelés is)
 a zsírsejtek mesenchymalis eredetűek, kezdeti fejlődésük a fibroblastokéhoz hasonlít, eleinte
apró zsírcseppek (multilocularis), elkezd kialakulni a basalis lamina, majd összeolvadnak
 felnőtt emberben is van mesenchymalis eredetű pluripotens őssejt
 fontos szekréciós tevékenység: leptin, adiponektin, ösztrogének
Beágyazott zsírszövet, HE
Zsírszövet fagyasztva metszve,

szudánvörös festéssel
Barnazsírszövet:
 barna zsírsejt:
o a benne lévő több zsírcseppet lipokróm festi meg
o multilocularis sejtek
o kevesebb anyagot tárol mint az adipocyta
o a sejtmag a sejt közepén helyezkedik el
o a sejtplazma gazdag glikogénban és mitokondriumokban
o fő feladata a hőtermelés
o a mitokondriumokban a belső membránhoz kötött elektron transzport hálózat végén
a protonoknak a belső memebránon való átáramlása nem ATP-t szolgáltat
o a protonok a termogenin nevű csatornán haladnak át, így hőenergia szabadul fel
Oldal 45
 előfordulása: újszülöttekben jelentős mennyiségben, felnőttekben nagyon kevés (vese zsíros
tokjában)
Mobilis (szabad) kötőszöveti sejtek:

Macrophag (histocyta):
 a kötőszövetben állandóan jelenvan, mennyisége a fiziológiás-patológiás viszonyokon alapul
 phagocytosisra specializálódott
 15-20µm nagyságú
 magja bab vagy szabálytalan
 a kromatin szerkezete laza
 alakja szabálytalan erősen nyúlványos
 plazmájában különböző méretű és számú granulumok (phagosomák), számos lysosoma
 sok dER ciszterna
 a vér monocytakból származik, melyek a kapillárisok endotheljein átlépve alakulnak
macrophaggá
 feldataik:
o idegen anyagok (baktériumok) elleni specifikus és nem specifikus védelem, a
phagocytalt baktériumokat lebontja de azok antigéndeterminánsait, melyet a
sejtmemebránba beépít és prezentál a B és T lymphocytaknak
o apoptozis miatt elpusztult sejtek phagocytosisa (bekebelezés és a környezetbe ürített
bontóenzimek (ECM bontás) segítségével)
o szekréciós tevékenység: növekedési faktorokat szintetizálását és szekrécióját indítják
be
Hízósejt:
 a kapillárisok közelében a zsírsejtek között helyezkedik el
 basifil granulumokat tartalmaz
 a granulumok tartalam: heparin (GAG) (szulfátcsoportjai miatt jellegzetesen basofil,
metakromáziát mutat, toluduinkékkel festve színe püspöklila)
 a fő terméke a hisztamin
 a degranulációt a membránba épített IgE-receptorokról elinduló jelátviteli folyamat aktiválja
 hisztamin: tágítja az ereket, növeli az érfal permeabilitását, kiáramlást, duzzadást okoz,
gyulladásos tünetek
Lymphocyta:
 a immunrendszer fő sejtjei
 bejutnak a vér és nyirokkeringésből a kötőszövetekbe
 azokban a nyálkahártyákban nagy a számuk mely érintkezik a külvilággal
Plazmasejtek:
 keletkezése: a B-lymphocyták terminális differenciálódásával jönnek létre
 immunglobulinokat termelnek
 általában a kötőszövetben ritkán fordulnak elő, a nyálkahártyákban lehet több
 fő tartózkodási helyük a reticuláris kötőszövet (nyirok szövet)
Oldal 46
Granulocyták:
 a kötőszövetben kisszámban a neutrofil granulocyták fordulnak elő
 a vérből kerülnek át
 gyulladások esetén a baktériumokból a szöveti macrophagokból, és a lebomló sejtekből
felszabaduló anyagok hatására nagy tömegben vándorolnak ki a kötőszövetbe
 intenzív baktérium phagocytosisra képesek , a sejtes védekezés legfontosabb elmei
 az eosinofil granulocytak száma is alacsony, kivéve a vékonybél nyálkahártyáját
Extracellularis matrix (ECM):

Kötőszöveti rostok:
Kollagén rost:
 a kötőszövet legtömegesebb rostfélesége, kb. 2-20µm vastagságúak

 hullámos lefutásúak
 eozinnal – rózsaszínűre, anilinkékkel – intenzív kékre, savanyú fukszinnal vörösre
 főzés hatására kioldódnak kocsonyás enyvet képeznek
 húzással szemben nagymértékben ellenállnak
 50-90nm-es elemi fibrillumokból állnak
 az elemi fibrillumok harántcsíkolatot mutatnak
 felépítése: tropokollagén molekulákból épül fel
 a tropokollagén három egymáskörül csavarodó peptidláncból áll, vastagsága: 1,5nm
 a tropokollagén molekulák egymáshoz az oldalukon kapcsolódnak kovalens kötésekkel
 a tropokollagén molekulák egymáshoz képest egynegyed hosszúságnyival eltoltak
 egymást követő tropokollagén molekulák között nincs szoros kapcsolat (40nm)
 RDG-szekvencia: a sejtek integrin típusú receptorai felismerik és hozzátapadnak
Kollagének családja (19 fajta):
 fibrillaris típusú kollagének:

o I, II, III. típusú a jelentős (a I. típusú az összes kollagén 90%-a)
o I. típusú előfordulása:
 bőrben
 csontokban
 szervek rostok tokjaiban
 inakban
 szalagokban
 szemgolyó külső rostos burkában
 fog dentinjében
o II. kollagén:
 porcszövet,
 intervertebralis discusok nucleus pulposusa
 üvegporc
o III. kollagen:
Oldal 47
 erek fala
 lép, vese kötőszövete
 rácsrostok anyaga
o V. kollagen:
 bőr
 szaruhártya
 rácsrostok
o VI. kollagen:
 az izom-ín határokon jellemző
 porcsejtek körül
o VII. kollagen:
 horgonyzó funkció a többrétegű laphám és a kötőszövet közt
o XVI. kollagen:
 mikrofibrillumok (mindenütt jelen van)
 fibrillumokhoz asszociált kollegén:
o a fibrillumok egymással és az ECM más elemeivel való kapcsolat kilakítása
o IX. kollagen:
 a porc II. kollagenjéhez kapcsolódik
o XII, XIV. kollagen:
 az I. kollagenhaz kapcsolódik
 hálózatképző kollagének:
o IV. kollagen:
 a lamina basalis alapszerkezetét adja
o VIII. kollagen: az érfalban, a szaruhártyában
o X. kollagen: a meszesedő porcban alkot hexagonalis hálózatot
Kollagen képződés:
 szekréciós fehérjék mintájára történik

 a dER szintetizálja a prokollagent, módosul, majd exocytosissal kijut
 a polimerizációt a fibroblast végzi
Reticularisrostok (rácsrostok):
 a kötőszövetben kismennyiségben fordulnak elő

 a lamina basalis kötőszövet felöli oldalán
 zsírsejtek körül
 kimutatásukra a PAS-reakció szolgál
 ezüstpigmentációval is kimutathatók (argyrophil rostok)
 fő komponenesük a III. típusú kollagen
 retikulumsejtek termelik (fibroblastok, Schwann-sejtek és simaizomsejtek is képesek
termelni)
 előfordulása: zsírsejtek körül, erek falában, simaizomsejtek között, perifériás idegek
kötőszöveti hüvelyében, nagy parenchymás szervekben (vese, máj)
Oldal 48
Elasztikus (rugalmas) rostok:
 a kollagen rostoknál vékonyabb rugalmas rostok

 helyenként elágaznak
 festésük: rezorcin-fukszin festés (kékeslila), orcein (barna)
 rugalmas membránokba is rendeződhetnek
 rostokba rendeződnek
 rugalmas és nyújtható
 a kötőszövetben mindenhol előfordulnak
 az aorta falában párhuzamosan elhelyezkedő lemezeket alkot
 festetlenül sárgás színűek
 felépítése keresztmetszetén: belső amorf állomány (elasztin), külső fibrillaris szerkezetű széli
rész (fibrillin)
 elasztin: monomere a tropoelasztin, hidrofób doméneket tartalamznak, melyek a
rugalmasságért felelősek
 a fibroblastok és a simaizomsejtek termelik
Amorf alapállomány:
 fénymikroszkópban nem fedezhetők fel komponensei (amorf)
 a sejtek és a rostok közötti teret gél tölti ki
 két komponense: proteoglikánok (egy fehérje gerincre GAG-ok kapcsolódnak), adhéziós
molekulák
Proteoglikánok, glükózaminoglikánok:
 glükózaminoglikánok: a z alapállomány fő komponense, diszacharid egységekből felépülő
hosszú elágazó szénhidrátok,
 a felépító hexóz típusa és a szulfatáltság alapján:
o hialuronsav,
o kondroitinszulfát,
o dermatánszulfát
o keratánszulfát
 proteoglikánok: kondroitin-, dermatán-, keratánszulfát kötődik fehérjéhez
 a kötőszövet amorf alapállománya lényegében proteoglikánokból áll
 proteoglikánok jelentősége:
o a sok negatív tölrtésük miatt sok kationt kötnek, melyek sok vizet vonzanak és kötnek
meg
o a negatív töltés miatt taszítják egymást, egyenesek,
o a megkötött vízmolekulák miatt nyomással szemben ellenállók
Adhéziós molekulák:
A sejtek és az ECM kapcsolata:
 az ECM-al kapcsolatban lévő sejtek membránjában speciális receptorok vannak integrin
Oldal 49
 az integrin extracelluláris oldalához az ECM komponensei közvetlenül (pl.: kollagen [RGD-
szekvencia]), közvetve (egy adhéziós molekula közbeikatatásával)
 adhéziós molekulák:
o fibronektin (a sejtek és a kollagénrostok között, de a ECM-komponensenk között is)
o laminin a basalis lamina alkotója
Kapcsolat a ECM-komponensek között:
 entaktin: a lamininhez és a IV. kollagenhez kapcsolódik
Membrana basalis:
 felépítése:
o lamina basalis (lamina rara, lamina densa)
o lamina fibroreticularis
 lamina rara: a lamina densát és a memebránt összekötő molekuláris struktórák (integrinek
kinyúló végei)
 lamina densa: IV. típusú kollagen alkotja, a rostok a memebránnal párhuzamosan futnak
 lamina fibroleticularis:
 jelentősége:
o mechanikai
o sejtbiológiai: jelátvitelek,
o molekuláris szűrő : elsősorban a vese
Kötőszövetek típusai:
Embryonalis kötőszövet:
Mesenchyma:
 a somitákból a közép és oldallemezekből és a mesechtodermából fejlődik ki

 sejtjei a multipotens mesoblastok
 az ECM alkotói a hialuronsav és a fibronektin
 a hám és a mesenchyma határán csak laminin képezi a lamina basalist
 kevés pluripotens mesenchymalis sejt marad a felnőttekben is melyek faktorok hatására
differenciálódhatnak (fibroblasttá, chondroblattá, osteoblasttá)
Oldal 50
Wharton-kocsonya (érett kocsonyás kötőszövet)
 a köldökzsinór jellegzetes kötőszövete,

 a mesenchymából alakul ki
 alapállományában sok hialuronsav és megjelennek a vékony kollagénrostok is
 a köldökzsinórban futó vénát és artáriákat (2) védi
Érett kötőszövet:
Sejtdús kötőszövetek:
Reticularis kötőszövet:
 a vér- és nyirokképző szervekben fordul elő

 térbeli hálózatát finom rácsrostok képzik (III. kollagen)
 a rácsrostokra rátapadnak reticulumsejtek (módosult fibrocyta)
 a kötőszövetes részre sok macrophag vándorol be
Aleoralis kötőszövet:
 előfordulása elsősorban az omentum majus

 a foltszerű sejtszaporulatok: machrophagokból, lymphocytákból, plazmasejtekből és
fibrocytákból állnak
 a cseplesz zsíros szövetének állományában mennyisége folyton változik
Spinocellularis kötőszövet:
 a petefészek és a méh nyálkahártyájának a kötőszövete

 különösen sejt dús
 a sejtek hormonális hatásokra érzékenyek
Rostdús kötőszövetek:
Lazarostos kötőszövet:
 a test legelterjedtebb kötőszövete,

 finom kollagénrostok jellemzik
 az I. és III. kollagenek képzik a szövet rostos részének nagy részét
 testtájanként változó mennyiségű fibrillin és elasztin is jelen van
 fibrocyták, zsírsejtek és mobilis kötőszöveti sejtek jellemzik
 feladata:
o a sima és harántcsíkoltizom összekapcsolása szervekké
o axonok perifériás ideggé való összekötése
o támaszték a belső és külső fedő hámoknak
o erek és idegek számára ágyat képez
o az erek és idegek legkülső rétegét adja
o mirigyek lebenyeit választja el
Oldal 51
Tömött rostos kötőszövet:
 kollagen rostok szorosan egymás mellett állnak és köteges vagy lemezes struktúrákat hoznak
létre
 kevés fibrocyta
 kevés sejt és ér található benne (alacsony anyagcsere) (bradytrop)
 inak szalagok, ízületi tokok, ínhüvelyek, csontközti membránok, aponeurosisok
 a rostok lefutása alapján osztályozzák
Rendezetlen tömött rostos kötőszövet:
 a bőr kötőszövete,
Bőr, dermis
Rendezetlen tömött rostos

kötőszövet HE
Rendezett tömött rostos kötőszövet:
 a kollagen rostok kétféle rendezettséget mutatnak

o párhuzamos rostos kötőszövet, ínszövet
o párhuzamos rostok (harántcsíkolt izmok inai)
a szoros kollagen rostok között tendocyták (módosult fibrocyta)
az ín vérellátása a külső felszínen található laza vagy lemezes kötőszövetből
o lemezes kötőszövet : a szem szaruhártyája
o 50-60 lemez illeszkedik egymásra, ami nagy ellenálló képességet ad
o a fibrocyták a lemezek között helyezkednek el
Oldal 52
Ín szövet,
Párhuzamosan futó rostok a tömött

rostos kötőszövetben
Porcszövet:
 a kötő és támasztó szövetek csoportjába tartozik
 a sejtek között jelentős sejt közötti állomány van
 a többi támasztó szövettel ellentétben a mechanikai funkciói az amorf alapállományhoz
kötöttek
 típusai:
o hyalinporc
o rugalmas porc
o rostos porc
Hyalin porc:
 alapállománya üvegesen áttetsző
 előfordulása: az ízületek felszínén, orrban, gégében, légcsőben, brochusokban és a
bordaporcokban
 embrionális állapotban azon csontok telepét alkotja melyek enchondralis csontosodással
fejlődnek
 a csöves csontokban az epyphisis porckoron (a növekvő csontoknál)
Perichondrium (porchártya):
 a hyalinporcot az ízületi felszín és a csontokkal érintkező részüktől eltekintve perichondrium

veszi körül
 rétegei:
o stratum fibrosum (külső): tömött rostos kötőszövet alkotja, nagyrészt I. kollagen
alkotja, védi a porcot a törés ellen
o stratum chondroblasticum: a felszínnel párhuzamos megnyúlt sejtek, melyek
növekedés során chondroblastokká differenciálódnak (rárakódásos növekedés)
 itt találhatók az erek (tápanyagok diffúzióval jutnak el) és idegvégződések,
Oldal 53
Chondrocyta:
 egyesével vagy kisebb csoportokban rendeződnek (mind 1 sejt utódja)

 kerekdedek sejtmagjuk gömbölyű
 a sejt csoportok körül territorialis mátrix (porcudvar) van, így alakul ki egy chondron
 a porcszövet alapegysége a chondron
 a chondrocytákat basifil festődésű porctok (capsula, pericellularis mátrix) veszi körül
 a chondronok között interterritorialis matrix van
 chondrocyták típusai:
o fiatal, a mátrixot termelő sejtek: a porchártyához közelebb helyezkednek el, aktív
szintézist folytatnak,
o idősebb sejtek, kevésbé aktívak: a porc belső részén, a cytoplazma nagy részét
glikogen és zsírcsepp tölti ki
ECM:
 II. típusú kollagenből képzett vékony fibrillumok

 ehhez kapcsolódnak XI. és IX. kollagen molekulák
 az epiphysis porcokban X. kollagen jellemző
 legjelentősebb proteoglikan az aggrekan (a központi fehérje molekulához kondroitin szulfát
és keratánszulfát kapcsolódik)
 a sok GAG oldallánc miatt polianinos lesz a molekula, a GAG-ok egymást taszítják és
merőlegesen állnak ki a protein gerincből (üvegmosó kefe)
 több aggrekan molekula kapcsolódik egy hialuronsavhoz
 ez jelentős mennyiségű víz felvételére képes, (a porcszövet 60-78% víz)
 egyéb járulékos fehérjék:
o kondrokalcin
o porcmátrix-protein
o kondronektin
o fibronektin
Ízületi porc:
 a porc felszínét nem borítja perichondrium (a synovialis folyadékból és a csontokból

táplálkozik)
 zónái:
o felszíni (I.) zóna: árkádokat alkotó fibrillumok
o középső (II.) zóna: egymást keresztező fibrillumok
o mély (III.) zóna: a lefutási irányuk a felszínre merőleges
o legmélyebb (IV.) réteg a csontszövettel határos rész mely sokszor elmeszesedik, a
kollagen fibrillumok a csontszövetbe ágyazódnak be (szoros összenövés)
 ár-apály vonal: a mély és az elmeszesedett zónát választja el egymástól
 az ízületi felszínek között synovai van
 a synovia-ban sok hialuronsav, foszfolipid és mucinosus anyag van, ezért csúszós
Oldal 54
Ízületi tok:
 stratum fibrosum (külső réteg): tömött kötőszövet, a szalagokkal és inakkal áll kapcsolatban
 membrana synovialis (belső réteg): benne ellapult mesenchymalis eredetű sejtek, az ECM-
ben machrophagok és speciális fibrocyták (synovailis folyadék termelése)
A porc fejlődése:
 mesenchymalis eredetű sejt

 egy chondronba tartozó sejtek mind 1-1 a chondronban lévő sejt útódai
 a sejtek maguk körül porcmátrixot termelnek
 a chondroblast az a sejt, amelyik osztódik a többi chondrocyta kialakításáért
 ez a kialakulási folyamat az interstitialis növekedés
 másik növekedési forma az appositionalis (kívülről rárakodó) növekedés, a porchártya
kevéssé differenciált sejtjei chondroblastokká alakulnak majd chondrocytákká
differenciálódnak
 a porc regenerációja felnőttekben minimális (mivel a chondrocyták normál körülmények
között nem osztódnak)
 idősebb korra a porcok elmeszesednek, elcsontosodnak (gége, bordák)
A porc érmentes szövet, a porchártya felől diffúzióval táplálkoznak. Az ízületi porcok a synovailis
folyadékból táplálkoznak (perichondrium hiányában)
A chondrocytak lassú, anaerob anyagcserét végeznek.
Rugalmas porc:
 nagyfokú rugalmassággal rendelkeznek
 fülkagyló, gégefedő, fülkürtben, gége kisebb porcaiban
 szerkezete nagyon hasonlít a hyalin porchon
 az ECM-ben elasztikus rostok vannak
 a chondronokban 1-2 chondrocyta található
 minden esetben van porchártya
 nem meszesedik vagy csontosodik
Rostos porc:
 olyan helyek fordul elő ahol nyomás mellett még torziós hatásoknak is kivan téve
 discus intervertebralis anulus fibrosusa,
 symphysis pubica, discus articularis, meniscusok, ízvápaajkak
 szerkezetében és funkciójában is átmenet a tömöttrostos kötőszövet és a porcszövet között
 benne vastag (I. kollagen) kollagen kötegek, közöttük egy vagy kettő porcsejtet tartalmazó
chondron
 vékony porcudvar
 nincsen perichondrium
Oldal 55
Hyalinporc
A chondronokban a sejtek egyesével vagy

kisebb csoportokban.
Elasztikus rostos porc
Tömött rostos / kollagén rostos porc
Oldal 56
Csontszövet:
Csontszöveti sejtek:
Osteocyta:
 lapos szilvamag alakú sejtek,

 belőlük minden irányba indulnak ki nyúlványok (vékonyak)
 a sejtek a nyúlványaikon keresztül kommunikálnak (nexusok)
 egymásnak átadnak kismolekulájú anyagokat és ionokat
 az osteocyták lacunákban helyezkednek el
 a nyúlványok a canaliculi ossei-ken keresztül kommunikálnak
 alapesetben nem mutat sok szekréciós aktivitást, ennek megfelelően cytoplazmája
részletszegény
 feladatuk a mátrix fenntartásának és termelésének elősegítése
Osteoblast:
 ezek a sejtek termelik az intercellularis állományt

 munkájuk végeztével osteocytákká alakulnak át
 a mesenchymalis őssejtekből osteoprogenitor sejtek differenciálódnak (belőle lehetnek:
osteblastok, chondroblastok és fibrolbastok)
 az épülő csontszövet felszínén az osteblastok szorosan hámszerűen ülnek egymás mellett
 a sejtmag a csontfelszínnel ellentétes oldalon helyezkedik el
 a cytoplazmája jellegzetes szekréciós sejtre jellemző képet mutat, erősen basophil
 szekréciós tevékenységük következtében a mátrix szerves komponenseit képezik (osteoid)
 a szerves anyagok között másodlagosan jelennek meg a sók
Osteoprogenitor:
 mesenchymalis őssejtekből alakultak ki

 a sejtek a csontfelszínen (periosteum ,endosteum) vagy az erek körül rendeződnek el
Osteoclast:
 a csontszövet intercelluláris állományának lebontása a feladata,

 óriássejtek, több sejtmaggalrendelkeznek
 cytoplazmájuk eozinophil
 a csontfelszínen üregeket vájnak és abban találhatóak meg
 sok dER golgi-apparátus, mitokondrium és lysosoma jellemzi
 a csontfelszínnel érintkező felszínük lemezes szerkezetű
 szervetlen állomány bontása: H-ionokkal
 a szerves állomány bontását pedig, lysosomalis enzimekkel
Intercellularis állomány:
 a szerves és szervetlen állomány aránya 35:65
Oldal 57
 a szerves állomány 90% kolleganrost (I. típusú) a fibrillumokon belül a tropokollegen
molekulák között tök oldalkötés és az egymást követő tropokollagen molekulák közötti 40
nm-es helyre kötnek be a szervetlen sók
 proteoglikan-aggregatumok nem annyira jelentősek, mint a porcszövetben
 specifikus fehérjék:
o ostekalcin
o osteopontin
o csont-szialoprotein
 szervetlen állomány: nagyobb része hidroxiapatitból áll a kristályok a fent említett helyre
kötődnek be
Csontok felépítése:
 kétféle szerveződési formájuk van: a kollagenek nem mutatnak szabályos elrendeződést
fonott (primer) csontszövet, a kollagenek a csontfelszínnel párhuzamosan rendeződnek
lemezes (másodlagos) csontszövet
Primer (fonott) csontszövet:
 a kollagen rostok kötegei mindenfajta rendezettség nélkül vannak jelen

 a mátrixban több az alapállomány és kevesebb a mineralizáció
 az embryonalis csontképződés kezdeti szakaszában fordul elő
 felnőttekben csonttörések helyein
Lemezes csontszövet:
 a kifejlett csontok szivacsos és tömör állománya is ilyen csontszövetből áll

 egy-egy lemezt a párhuzamosan orientál kollagen fibrillumok építenek fel
 osteon: a lemezek egy kapilláris vagy arteriola köré szerveződnek, a koncentrikus körökből
álló hengeres egység az osteon
 az osteonban 5-20 lemezes szerkezet (laminae speciales) van egymásban
 az osteocyták a lemezek között vannak
 az osteon tengelyében futó csatorna a Havers-csatorna, benne erek és kötőszövet
 a lemezekben az I. típusú kollagen spirális lefutású
 a mellette lévő lemezben is spirális de ellentétes irányú
 a két lemezben futó rostok kereszteződnek
 Volkmann-csatornák: a Havers-csatornákat összekötő, többnyire arra merőleges csatornák
 a Havers-csatornák a periosteum, az endosteum ereivel közlekedő ereket tartalmaz
 a csontok külső és belső felszínével párhuzamosan fut 4-5 réteg (laminae generales internae
et externae)
Periosteum, endosteum:
 periosteum: a csontot kívülről fedi és azzal szorosan összenőtt kötőszövet

 erekben, nyirokerekben és idegvégződésekben gazdag
Oldal 58
 két fő részre osztható egy külső rostokban gazdag (inaktív periosteum), és egy belső sejtdús
(aktív periosteum)
o inaktív periosteum: külső rétegében sok rost található, míg belső rétegében kevés
osteoprogenitor sejt, a külső rész kollagenjei helyenként befutnak a csont
intercellularis állományában így jobb kötődést kialakítva (inak, szalagok tapadása)
o aktív periosteum: részt vesz a csontképzésben, sok osteoblast (stratum
osteoblasticum)
 endosteum: a csont belső felszíneit (trabeculák, Havers-csatornák) fedő kötőszövet,
vékonyabb a periosteumnál, nyugvó progenitorsejtek vannak, melyek jelre átalakulnak
osteoblastokká
Csontszövet átépülése:
 az átépülés során az osteoclastok a csontszövetbe csatornákat vájnak,

 az alagútba kapillárisok és osteoprogenitorokat tartalmazó mesenchynalis sejtek hatolnak be
 az alagút oldalfalára az osteoprogenitorokból differenciálódott osteoblastok kerülnek és
elkezdik szintetizálni a mátrixot
 az osteblastok átalakulnak ostecytákká és a kialakult lemezre újabb osteoblastok érkeznek és
új lemezt alakítsanak ki
 az osteon csatornái kívülről befelé épülnek fel
 a korábbi osteonok maradványai az újjak közé ékelődve vannak (lamina intercalaris)
A csontátépülésre ható hormonok:
 parathormon: az osteblastok működését serkentik, az osteoblastok ugyanakkor olyan

molekulát termelnek, melyek az osteoclastok képződését serkenti, amelyek lebontó
tevékenységükkel növelik a vér Ca szintjét
 Calcitonin: gátolja az osteoclastok aktivitását (a Ca felszabadulást a csontokból)
 Calcitriol (D-vitamin): fokozza a bél Ca és P felszívását, az osteoblastokra is hat serkenti azok
osteokalcin termelését
 Androgének, ösztrogének: fokozzák az osteoblastok működését és gátolják az osteoclastokat
 C-vitamin: normális kollagen szintézis
Oldal 59
Csontosodási formák:
Elsődleges csontosodás:
 a differenciálatlan mesenchymalis sejtek közvetlenül átalakulnak osteoblastokká, maguk

körül mátrixot termelnek, majd csontsejtekké alakulnak
 nincsen szükség kiindulási szövetre
Másodlagos csontosodás:
 Már meglévő más támasztó szövetből épül át. Kiindulhat kötőszövetből (desmalis
csontosodás) vagy kiindulhat porcszövetből (chondralis csontosodás).
Desmalis csontosodás:
 a fejtető lapos csontjai, az állkapocs csontok, és a kulcscsont alakul ki így

 a leendő csontok helyén az embryonális kötőszövet erősen vascularizált,
 az erek közötti mesenchymalis sejtek osteoblastokká differenciálódnak
 ezek maguk körül mátrixot kezdenek szintetizálni
 így kialakul az osteiod szövet, mely vékony gerendácskákból álló szálakat tartalmaz
 az osteoblastok a gerendákra tapadnak és intenzíven mátrixot termelnek
 így rendszertelen kollagen rost hálózatok jönnek létre, melybe berakódnak a szervetlen sók is
 az osteoblastok eltávolodnak egymástól és osteocytákká alakulnak
 az új gerendákra új osteoblastok rakódnak (appositionalis növekedés)
 fonott csontszövet alakul ki
 a csontosodás egyszerre több ponton is zajlik
 a fonott csont átépül lemezes csonttá
 a felszínen megmaradt kötőszövet a periosteum
Chondralis csontosodás:
 a mesenchymából porctelepek alkunak ki

 a porctelepek épülnek át csontokká
Perichondralis csontosodás:
 a csont diaphysisének megfelelő perichondrium átalakul periosteummá

 ennek a legbelső sejtjei osteoblastokká alakulnak át
 a diaphysis felszínén az osteoblastok mandzsettaszerű hüvelyt hoznak létre (appositionalis
csontosodás)
Enchondralis csontosodás:
 a porc belsejében zajlik le a további csontosodás

 a porcsejtek degenerálódnak a diaphysisben, az őket körülvevő porcmátrixot fokozatosan
elmeszesítik,
 a porcsejtek bontó enzimeket szabadítanak fel, majd elpusztulnak, így üregek alakulnak ki
Oldal 60
 erek törnek be a periosteum felől, a létrejött üregekbe az erek betörnek és a magukkal
hozott differenciálatlan mesenchymalis sejtekből osteoblastok differenciálódnak
 a porc csont átépülés az epiphysis irányába halad
 a szomszédos porcszövetben degeneráció játszódik le, a porcsejtek hosszanti sorokba
rendeződnek majd elpusztulnak,
 az elpusztult sejtek közötti elmeszesedett gerendák szolgálnak irányítóként a csontosodásnak
 ezekre rakódnak az osteoblastok, melyek csontmátrixot szintetizálnak
 így létrejönnek elmeszesedett porcból és csontból álló gerendák (primer trabeculák)
 a primer trabeculák az osteoblastok tevékenységének köszönhetően eltűnnek és csak a
csontszövetből álló gerendák maradnak meg (secunder trabecula) így alakul ki a velőüreg
 primer csontosodási pont a csontok diaphysisében
 secunder csontosodási pont a csontok epiphysisében , itt az elcsontosodó porcgerendák
iránya sugárirányú, így alakul ki a gömbölyű caput
 a csontosodás befejeztével két helyen marad porc az epiphysiseken és a epiphysis porckoron
 a hosszanti növekedésben az epiphysis porckorongnak van jelentősége
 állandóan osztódik és a diaphysis felöli oldalon elcsontosodik a porc
 zónái:
o nyugalmi zóna: a chondrocyták nyugalmi állapotban vannak
o szaporodási zóna: a porcsejtek szaporodnak és hosszanti sorokba rendeződnek
o hypertrophiás zóna: a porcsejtek megnagyobbodnak és X kollagen-t termelnek és
elindítják a mineralizációt
o mesenchymalis invázió zóna: bontó enzimeket szintetizálnak majd elpusztulnak,
kialakul a velőűr, ebbe kapillárisok nőnek és vele osteoblastok érkeznek
 Vastagságbeli növekedés: a periosteum felől appositionalis növekedéssel
Csontcsiszolat
Nincs festve
Nincs benne élő sejt
Nincs benne szerves anyag (macerált)
Csontcsiszolat keresztmetszet
(Fuchsin-injectio)
Oldal 61
Chondralis csontosodás
3. Izomszövet:
Harántcsíkolt izomszövet:
 a vázizom és a zsigeri harántcsíkolt izom alkotója
 alapegysége az izomrost (syncytium)
 az izomrost pár milliméterestől 30-40 cm hosszúságú lehet,
 átmérője 10-100µm széles
 myoblastok fúziójával alakul ki egy sok magvú óriássejt
 a sejtmagok a membrán (sarcolemma) mellé szorulnak ki
 az izomrost cytoplazmáját salrcoplazmának hívják
 a sarcolemma a sejtmembránból és a hozzátartozó lamina basalisból áll
 a sejtmembrán és a lamina basalis közé satellita sejtek ékelődnek
 satellita sejtek: az izomrostok regenerációjában vesznek részt
 a membrán belső oldalán membránváz található
 az izomrostok sok mitokondriumot tartlamaznak
 a sarcoplazmában tartaléktápanyag is van (lipidcseppek és glikogen)
 T-tubulusok: a sejtmembrán vékony csőszerű betüremkedései, melyek az ingerületet
bevezetik az izomrost mélyébe
 a T-tubulusok a myofibrillumokra merőlegesen futnak
 minden sarcomerhez kettő tubulus tartozik
 sarcoplazmás reticulum (SR) a sER módosulata
 a myofibrillumok felszínén helyezkednek el egymással anasztomizálnak
 két tubulus közötti részen hosszanti csövek vannak, közöttük oldal irányú anasztomosisok
 terminális ciszterna a tubulussal párhuzamosan fut, ebbe torkollanak a hosszanti csövek (az
A-csík és az I-csík határán vannak)
 a tubulus két ponton érintkezik 2db mellette fekvő terminális ciszternával (triád)
 egy sarcomerhez 2db triád tartozik
 az ingerület hatására SR-ból Ca ion szabadul fel, mely aktiválja az összehúzódást
Oldal 62
Az izomrost fénymikroszkópos képén két sáv különíthető el:
 A-csík: világosabb csík

 I-csík: sötétebb vonal
 H-csík: az A-csík közepén húzódó vonal
 M-csík a H-csíkot osztja két részre
 Z-vonal: az I-csík közepén van
Az izomrostban myofibrillumok vannak:
 az izomroston belül a párhuzamosan futó myofibrillumok azonosan festődő részei azonos

magasságban vannak,
 a myofibrillumok két Z-vonal közötti része egy sarcomer (2.5 mikrometer)
 a myofibrillumok sok egymás mellet párhuzamosan futó myofilamentumból áll
 kétféle myofilamentum van: vékonyabb (aktin) és a vastagabb (myozin)
Myozin-filamentum:
 az A-csík fő alkotója, 12-15nm vastagságú

 miozin molekulákból épülnek fel
 a miozin molekulák hosszú farki vége a filamentum közepe felé irányul
 a feji vége a két vég felé tekintenek
 a miozin-filamentum bipolaris
 a miozin-filamentumokat haránt kapcsoló elemek kötik össze (M-csík)
Aktin-filamentum:
 az I-csík fő alkotórésze,
 szabad végüket egy aktinkötő fehérje (tropomodulin) fedi
 benyúlik a myozin-filamentumok közé
 másik végükkel a Z-korongba horgonyzódnak ki
 felépítése: dupla F-aktin, melyek G-aktint alakítanak ki ezek pedig polimerizálódnak
Kontrakció:
 az összehúzódás során a filamentumok hossza nem változik meg

 a vékony filamentumok becsúsznak a vastagok közé ezáltal a sarcomer rövidül meg
 a miozin feji része hozzákapcsolódik az aktin filamentumhoz és konformáció váltás hatására
meggörbül a feji része ezáltal elcsúsznak
 majd leválik és visszatér eredeti helyzetébe
Intermedier filamentumok:
 a myofibrillumokat kötik egymáshoz és a sarcolemmához

 dezmin: fonatokat alkotva gyűrűt képeznek és a Z-vonal magasságában összekötik a
myofibrillumokat
 a gyűrűket is inermedier filamentumok kötik össze
 szkelemin: az M-csíkoknál lévő intermedier filamentum gyűrű
Oldal 63
Harántcsíkolt izomrostok osztályozása:
Lassú összehúzódású, vörös izomrost:
 aránylag kis átmérő

 színük sötétebb (több kapillaris, sok myoglobin)
 nagyméretű mitochondriumok
 magas lipid tartalom
 lassan fárad
 diaphragma, musculus masseter (rágóizom)
 a testtartással kapcsolatos izmok is
Gyors összehúzódású, glikolitikus vagy fehér izomrostok:
 színük világosabb, kevesebb kapilláris

 a sarcoplazmában sok glikogen
 kevesebb mitochondrium
 legnagyobb átmérő
 gyorsan nagy erővel húzódik össze
 gyorsan fárad
 m. biseps brachii, m. rectus abdominis, szemmozgató izmok
Intermedier izomrostok:
 közepes átmérő
 rózsaszínűek
 kapillárisokban gazdag
 gyorsan összehúzódnak
 magas mioglobin tartalom
Izom és kötőszövet kapcsolata:
Epimysium:
 az izmot kívülről borító tömött kötőszövetes állomány, benne az izomot ellátó erek idegek
Perimysium:
 vékony kötőszövetes septumokból áll,

 behatol az izomrost kötegek közé és elválasztja azokat egymástól
Endomysium:
 az izomrostokat körülvevő kötőszövetes állomány (rácsrostok, proteoglikanok)
Izom-ín átmenet:
 azokon a helyeken ahol az izomrostok ínhez, fasciahoz, aponeurosishoz kapcsolódnak,

 az izomrostok végei kesztyű ujjszerűen elágaznak
 a kötőszövetes részek (epimysium, perimysium, endomysium összeolvadnak egy erős
szövetté
Oldal 64
 a myofibrillumok a sarcolemmához vannak kihorgonyozva az utolsó sarcomer végén
 a memebrán külső oldalán lamina basalis ami segít az ínszövetben lévő kollagénekhez való
kapcsolódásban
 az ujjszerű végeknek köszönhetően az erő sokkal nagyobb felületen oszlik el
Izomszövet regenerációja:
 az izomrostok sejtmembránja és a lamina basalis között satellita sejtek helyezkednek el

 ezek a sejtek kevéssé differenciálódott sejtek, azaz belőle képes az izomrost pótlódni
 osztódásukkal a létrejövő utódsejtek egyike beleolvad az izomrostba a másik marad kevéssé
differenciált sejt
 felnőttekben az izomregeneráció csekély mértékű, csak ha az endomysium nem sérült meg
 a setellita sejtek osztódásával az izomrostok mennyisége nem változik csak azok vastagsága
változhat (hypertrophia)
Vázizom, keresztmetszet
Vázizom
Oldal 65
Szívizomszövet:
Szívizomsejtek:
 egész életen át működő sejtek, nagyobb részük kontrakcióra szakosodott (munkaizomzat),

kisebb részük az ingerületek vezetésére
 egyedi izomsejtekből áll (egy vagy kettő sejtmag jellemzi)
 a sejtmag a sejt közepén helyezkedik el
 a sarcoplazma jelentős mennyiségű glikogent tartalmaz (tartalék tápanyag)
 lipid cseppek is előfordulnak
 a differenciál sejtek nem képesek belépni a sejtciklusba, azaz nincs osztódás
 a hosszú élettartam miatt lebonthatatlan anyagok lipofiscin-granulumok jelennek meg
 jelentős mennyiségű nagy méretű mitochondrium van jelen
 a sejtek gyakran villaszerűen elágaznak
 végeikkel kapcsolódnak egymáshoz (sejtkapcsoló struktúrák segítségével)
 a sejtek hosszanti (transzversalis) határai az Eberth-féle vonalak (discus intercallaris)
 a sejtek között vannak még hosszában (longitudinalisan) futó határok is
 fascia adherens: a transversalis szakaszokra jellemző folt vagy sávszerű kapcsolat, a sejten
belül plakkok figyelhetők meg a Z-csíkok végének megfelelő magasságokban találhatók
 desmosomák: erős mechanikai kapcsolatot létesítenek, a transversalis szakaszokra jellemző.
belül intermedier filamentumok vannak
 nexusok: a transversalis részek szélén és a longitudinalis részeken jellemző, a sejtek közötti
ionos kommunikációt szolgálja
az elektromos ingerület szabadon igen gyorsan terjed a sejteken
A szívizom kontraktilis rendszere:
 a fibrillumok felépítése megegyezik a harántcsíkolt izoméval

 a fibrillumok között nagyobb terek vannak, ahol sok mitokondrium van
 a miozinfilamentumok és aktinfilamentumok sarcomerekbe rendeződnek
 jelen vannak T-tubulusok, de kevéssé fejlettek transversalis-axialis tubulus rendszer (TATS)
 a tubulusok a sarcolemma csőszerű betüremkedései a sejtbe a Z-csíkok magasságában
 a sarcoplazmás reticulum szabálytalanul veszi körbe a miofilamentumokat
 a TATS és a SR közötti kapcsolat két ponton van diád
 funkciója hasonló a vázizoméhoz
Szívizom
Oldal 66
Simaizomszövet:
Simaizomsejtek:
 egy magvú, orsó alakú sejtek

 hosszúsága az előfordulási helyétől függ: 15-800µm
 sejtmagjuk pálcika alakú és a sejt közepén helyezkedik el
 a sejtek csoportosulása:
o kötegekben (fasciculusok)
o lemezekben
o a tér minden irányába futó szövedék
 a sejtmembrán alatt jellegzetes subsarcolemmalis plakkok vannak, melyek az aktin
filamentumok kihorgonyzására szolgálnak
 a membránon sok caveola található
 a sejtek között gyakran fordul elő gap junction
 a sejteket basalis membran borítja be
 a sejt két végén kicsi golgi-komplex
 hosszú mitokondriumok jellemzik
 két egymásra épülő filamentális rendszer: sejtváz és kontraktilis filamentumok
 a kontraktilis rendszer. aktinból és miozinból áll, ezek elcsúsznak egymáson
 ezek nem rendeződnek miofibrillumokká
 egy miozinfilementumot 12-15 aktin filamentum veszi körbe
 az aktin filamentumok jóval hosszabbak, mint a vázizomban
 két helyen vannak kihorgonyozva (a subsarcolemmalis plakkokban és sötét csomókban a +
végükkel)
 a miozin filamentumok oldalirányú polaritással rendelkeznek, vagyis fejeik mindkét vég felé
kiállnak
 összehúzódás: az ellentétes lefutású aktin filamentumok közötti miozinok hozzákapcsolódnak
az aktinhoz a + vég felé vándorol, így megrövidülnek
 az aktin miozin komplexek ferde hegyesszöget zárnak be a membránnal, a húzóerő nem a
végekre koncentrálódik, hanem az egész sejtfelszínre
 bizonyos fajtái spontán összehúzódásra képesek (pl.: belekben végigfutó perisztaltika)
 a vegetatív idegrendszer beidegzése alatt állnak
Sejtváz:
 a sejtváz biztosítja a sejt alakját, és a kontraktilis elemek kihorgonyzását

 legfontosabb elemei az intermedier filamentumok (leggyakrabban dezmin)
 a filamentumok összekapcsolódva alakítják ki a subsarcolemmalis plakokkat és a sötét
csomókat
 a simaizom kötegek között sövényszerű kötőszövetek vannak
Simaizom funkcióval rendelkező egyéb sejtek:
 myofibrocyták: simaizom funkciójú fibrocyták, a here kanyarulatos csatornáiban

a fibrocytákban van miozin és aktin filamentum
 myoepithel sejtek: hámsejtekből kialakult kontrakcióra képes sejtek, mirigyek végkamráira
jellemző
Oldal 67
Simaizom szövet
Keresztmetszeti és
hosszmetszeti képe
Simaizom szövet
Hosszmetszeti kép
4. Idegszövet:
Idegsejt (neuron):
 az idegszövet szerkezeti egysége,
 ectodermális eredetű
 általában nem képesek osztódni
 nyúlványaik képesek a regenerációra
 szövettani kimutatásuk: ezüstözéssel, ezüstimpregnáció, hisztokémiai módszerek,
 neuron részei: perikaryon (sejttest), neurit (axon), telodendron (végfácska)
Oldal 68
Perikaryon:
 a sejtmagok feltűnően nagyméretű, kerek alakú és laza szerkezetű

 a perikaryon cytoplazmájában jellemzőek a kisebb nagyobb basofil szemcsék (nissl-rögök =
durva felszínű endoplazmás retikulum )
 a cytoplazma fejlett fehérjeszintetizáló sejtek képét mutatja
 nagy mennyiségű dER van, fejlett golgi-apparátus (a sejtmag körül csoportosul)
 körülötte sok vesiculum, mely a termelt neurotranszmittereket tartalmazza
 jelentős mennyiségű mitokondrium
 a plazmában különböző zárványok és lipofuszcin szemcsék lehetnek
Dentritek:
 idegi impulzusokat szállítanak a sejttest felé

 szerkezetük megegyezik a perikaryon szerkezetével,
 benne dER található,
 feladatuk a sejttest receptoros felületének növelése
 a dentriteken dentrittüskék is vannak, ami tovább növeli a felületet
Axon (neurit):
 idegi impulzusokat szállít a sejttest felől

 az axondombból ered, ezen a területen és az axonban sincsenek nissl-rögök
 az axondomb sejtmembránjában van egy határzóna, ami a receptoros és az effektoros részt
választja el
 iniciációs szakasz: kezdeti csupasz szakasza az axonnak, az akciós potenciál kiindulási helye
 fő lefutási szakasz: végig azonos vastagságú szakasz, benne párhuzamosan futó
microtubulusok és neurofilamentumok, itt vannak továbbá vesiculák és mitokondriumok
 a neurit végső szakasza a végfácska (telodentrit) bunkószerű megvastagodások, nincs
myelinhüvely
Idegrostok behüvelyezése:
 a központi idegrendszerben az oligodendroglya, a periférián a Schwann-sejt végzi

 az axonok a velőshüvely (myelinhüvely) mély barázdáiban vannak
 az axonok körül membránakettőzetek vannak aminek a neve: mezaxon
 a velőshüvely a membrámkettőzetek miatt csíkoltságot mutat
 a szomszédos Schwann-sejtek találkozási pontjainál nincsen myelinhüvely az axon körül:
Ranvier-befűződés
 Ranvier-befűződés: az axon szabad, így a saltatorikus ingerületvezetés
 internodium: két befűződés közötti hüvelyszakasz
 a központi idegrendszerben: az oligodendroglya képzi a velős hüvelyt
 ez több axonnak is képezi a hüvelyét
Oldal 69
Velőtlen rostok:
 nem tartalmaznak velőshüvelyt, a vegetatív idegrendszerhez tartoznak

 csupasz idegrostok: teljesen szabad, hüvelynélküli rostok
 idegrostok együttesen kötegeket képeznek, neve kp: pálya, periférián: ideg
Neuralis transzport:
 anterograd transzport: a perikaryontól a nyúlvány felé halad

két komponense: lassú (cytoszol és cytoskeletalis komponensek), gyors (vesiculák, fehérjék
és mitochondriumok, neurotranszmittert tartalmazó vesiculák, neuropeptidek és hormonok
szállítása)
 retrograd transzport: ellentétes irányú, szállított anyagok: elhasznált vesiculák lebontásra,
neutrop vírusok pl.: herpes simplex
 transzportmechanismus: gyors transzport: mikrotubulusok mentén (mozgató fehérjék:
kinezin és dinein), anterograd: kinezin, retrograd: dinein
 dendritikus transzport: centrális irányú és csak lassú komponense van
Idegrost, regeneráció:
 a sérülés a perikaryon közelében: a sejt elpusztul, ha a distalis részen: képes regenerálódni

 regeneráció szakaszai:
o sérülés helyétől proximalisan eső csonk az első befűződésig degenerálódik, majd
növekedési kúp nő ki belőle
a perikaryonban retrograd degeneráció történik, a neuronban a neurotranszmitterek
helyett a regenerációt szolgáló fehérjék termelődnek
o sérülés helyétől distalisan: leszálló degeneráció axolisis és mielynolisis kezdődik,azaz
az axon szétesik és a myelin hüvely lipidekben gazdag cseppekké darabolódik, a
Schwann-sejtek szaporodni kezdenek és köteget képeznek
 distalis idegcsonk regenerációja: a regenerációban a Schwann-sejtek és a lamina basalis
vesznek részt (a növekedés pályáját biztosítják), és regenerációt növekedési faktorok indítják
el
 a növekedési kúpok növekedését a Schwann-sejt által szekretált laminin irányítja
 a növekedési kúp a csonkból kinövő axonnyúlvány végén elhelyezkedő organellum, amely a
növekedést végzi
 központi idegrendszerben: Schwann-sejtek hiányában a regeneráció tökéletlen vagy nincsen
 transzneuralis degeneráció: egy neuronális láncba az elpusztult ideg által beidegzett ideg is
degenerálódik
Idegvégződések:
1) Receptor funkció:
 a dentritek végén képződnek,

 fajtái:
Oldal 70
o exteroceptor: a külvilág fájdalmi, hő és tapintási információt veszik fel,pl.:
fájdalomérző csupasz idegvégződés, tapintótest
o interocenptor: belső szervezetben lévő receptorok, pl.: zsigerek falában lévő
visceroceptorok
o proprioceptor: testmozgást érzékelő interoceptor pl.: izomorsó, ínorsó
2) Effektor funkció:
 Neurohormonális végződések: idegsejtek által termelt neurohormonokat szabadítanak fel

(tulajdonképpen neuroszekréció) pl.: a nucleus supraopticus és paraventricularis
hormontermelése a hypotalamus befolyásolására
 Ideg-izom kapcsolat
o simaizom beidegzés: a beidegzés a vegetatív idegrendszer postganglyonalis sejtjei
végzik kollektív módon, neurotranszmitterek többnyire adrenalin és acetilkolin
o motoros véglemez: harántcsíkolt izom mozgató beidegzése, a mozgató idegrost több
ágra oszlik, melyek külön izomrostokhoz futnak, az érkező ág itt elveszti hüvelyét és
talpszerű megvastagodásokban végződik, melyek benyomják a sarcolemma felszínét,
de a lamina basalis megmarad, neurotranszmettier: acetilkolin,
 neuroglandularis synapsisok: mirigyhámsejteket idegez be.
3) Internuronális synapsisok:
 két neuron bármely része között alakul ki, de leggyakoribb az axo-dendriticus synapsis ,
továbbá elfordulhat axo-somaticus synapsis (az effektor és a sejttest között) illetve somato-
dendriticus synapsis (secunder érzéksejt sejttestje és neuron receptor nyúlványa között),
 effektor nyúlványok kapcsolódása: axo-axonicus synapsis
 dendrit szakaszok között: dendro-dendriticus synapsis
Synapsisok fajtái:
 elektromos synapsis: nexusok (gap junction) hozza létre

 kémiai synapsis (a jelátvitel kémiai anyagokon alapszik)
Kémia synapsis:
 részei: paesynapticus struktúra és postsynapticus struktúra, köztük synapticus rés,

 a praesynapticus részben NT-t tartalmazó synapticus vesiculák vannak, melyek exocytosissal
ürülnek a synapticus résbe,
 a praesynapticus membrán cytoplazmaticus oldalán kúp alakú elemekből álló praesynapticus
denzitás figyelhető meg, a kihorgonyzott vesiculák ezek közé ágyazódnak be
 a peptidtermészetű NT-t tartalmazó vesiculák kb. kétszer akkorák, mint a synapticus
vesiculák
 a postsynapticus membrán cytolazmaticus oldalán postsynapticus denzitások (subsynapticus
megvastagodások) jellemzőek
 neurotranszmitterek, modulátorok: ingerület átvivő kémiai anyagok, melyek a
perikaryonban termelődnek és axonális transzporttal jutnak a praesynapticus végződésbe,
ahonnan depolarizáció hatására exocytosissal ürülnek, majd a postsynapticus membrán
receptoraihoz kötődve ott
Oldal 71
o ioncsatornát nyit meg és depolarizációt okoz
o receptorhoz kötődik és jelátviteli útvonalat aktivál pl.: cAMP
az információ egyenirányú szemben a kémiai synapsissal
fajtái: acetilkolin (motoros véglemezen és vegetatív idegrendszerben (paraszimpaticus),
noradrenalin (vegetatív idegrendszerben sympaticus) adrenalin (agytörzsi neuronok),
podamin és serotonin (hypothalamus), glutamát és aspartat (piramissejtek), GABA (purkinje-
sejtekben gátló) glicin (retinalis sejtekben)
Idegsejtek csoportosítása:
 unipoláris (csak egy nyúlvány, mely több ágra bomlik)

 bipolaris (egyik pólusán receptor jellegű dendrit a másikon effektor axon) pl.: bipoláris
neuronok a retinában
 speudounipolaris (dendrit és axon közös törzsből veszi kezdetét, bipolaris neuronból alakul
ki) pl.: ganglionsejtek a hátsó gyöki dúcban
 multipolaris (egyik pólusán ered az axon, a többi részen dendritek indulnak ki) pl.:
piramissejtek
 afferens idegsejt (érző idegsejt)

o idegrostjai a perifériáról szállítja az információt a KIR-be
 interneuron:
o idegrostjai a KIR-ben és a ganglionokban maradnak
o Golgi I. típusú: hosszú axon, a célsejt távoli területeken van
o Golgi II. típusú: rövid axon, a célsejt ugyanazon a területen van
 effernes idegsejtek / motoneuronok:
o a KIR-ből szállítják az információt a perifériára
Neuron polarizált felépítése:
 neuront borító sejtmembrán eltérő fehérje készletű és funkciójú doménekre tagolódik, ami
polarizált jelleget ad
 általában a dendritek és a perikaryon szolgál receptorként, a neurit pedig effektroként
Érző ganglion
Pseudounipoláris sejtek
A nagyobb sejtek az idegsejtek
a kisebb sejtek satellita sejtek
Oldal 72
Ganglion spinale
Multipolaris idegsejtek
Vegetativ ganglion
Gliasejtek:
Perifériás:
1. Schwann-sejtek:
 perifériás axonokat hüvelyeznek be, membrán kettőzetükkel az axon köré csavarodva

hozzák létre a myelinhüvely szakaszait (intenodium)
 a környezet felé lamina basalis borítja őket
 kiegészítő sejtek: satellita sejtek (perifériás idegdúcok gliasejtjei, melyek az idegsejtek
testét köpenyszerűen körülveszik), telogliák (idegvégződések Schwann-sejtekkel rokon
gliasejtjei)
 Ranvier-féle befűződések a mylinhüvely darabok közötti csupasz axon rések
 Smith-Lanterman-rések
 Redlich-Obersteiner vonal: a KIR és a perifériás idegrendszer határán az a vonal, ahol az
oligodendroglia behüvelyezést felváltja a schwann-sejt által képzett hüvely
Oldal 73
Centrális gliasejtek:
1. Oligodendroglia:
 központi idegrendszerben a myelinhüvely szegmentumait hozzák létre

 több axont is körbetekerhet
2. (Hortega-féle) microglia (mesoglia):
 központi idegrendszer speciális macrophagjainak tekinthetők, phagocytálni képesek

cytoplazmájukban phagosomák, lysosomak találhatók
 monocyta eredetűek (mesodermalis)
 két alakjuk van: nyugvó és aktivált állapotú
 az aktivált állapotú microglia feladata: elpusztult neuronok és gliasejtek törmelékeit
takarítják el, emellett anyagokat szekretál (gyulladás mediátorok)
 microgliák szekrétumai:
Kémiai anyag Jótékony hatása Káros hatása
más sejtek mobilizálása a
Cytokinek gyulladásos gócokhoz, neurotoxicitás
astrocyták regenerációja
Növekedési faktorok neuronok regenerációja n. a.
a mikrobák membránját, egészséges sejtekre nézve is
Reaktív oxigén gyök
DNS-ét, fehérjéit károsítja toxikus
mikrobák és degenerált sejtek egészséges sejtek membránját
Fehérje bontó enzimek
elbontása is megtámadja
Amyloid precursor protein n. a. β-amiloid lerakódás*
*amiloid plakkok keletkeznek, melyek az Alzheimer-kór okozói
Microglia
3. Rostos és plazmás astrocyta:
 nagy, csillagalakban kiinduló gazdag nyúlványrendszerrel rendelkező sejt

 multipoláris sejtek, végtalpakkal rendelkeznek
 funkcionális syncytiumok
Oldal 74
 osztódásra képes sejtek
 a rostos a fehér, a plazmás a szürkeállományban gyakori
 vér-agy gát létrehozása: az astrocyták minden rendelkezésre álló teret kitöltenek,
kiszélesedő végeikkel (gliatalpak) hézagmentesen lezárják az idegrendszer külső felszínét
továbbá az onnan behatoló erek felszínét, ahol a gliatalpak mozaikszerűen összefekszenek és
egységes réteget képeznek: membrana limitans gliae superficialis és perivascularis, de a
fizikai gátat a kapillárisok endotheljét összekötő zonula occludensek biztosítják
 funkcióik:
o membrana limitansok (pia mater, kamrák határán, erek körül) létrehozása
 memebrana limitans gliae superficialis
 memebrana limitans gliae perivascularis
o támasztó szerep
o transzport szabályozása a vér-agy gáton keresztül
o agyi vérellátás szabályozása
o fejlődő idegrendszerben a neuronok migrációjának szabályozása
o a sejtközötti tér összetételének meghatározása, az astrocyták nexusok útján térbeli
hálózatot képeznek
o idegsejtek anyagcseréje (kiegészítő szerep)
o térkitöltés a sejtpusztulás során (gliaheg)
Astrocyta
Membrana limitans gliae

perivascularis
Oldal 75
4. Ependyma:
 központi idegrendszer üregeit (agykamrák és canalis centralis) hámszerűen bélelő gliasejtek

 apicalis felszíneken csillók vannak, melyek a liquor cerebrospinalisban keverő mozgást idéz
elő
 basalis részeiken nyúlványt bocsátanak le az alatta fekvő idegszövetbe , ahol elágazódva az
erek körül talpszerű végződéseket képeznek (a vért liquorrá alakítják)
 plexus coroideus képezése (agykamrák egyrétegű köbös ependymaja, melynek szerepe
diffúziós gát képzése a vér és a liquor között, ezáltal meghatározzák a liquor összetételét)
 liqiur termelése
 canalis centralis területén liquor-agy gátat képeznek
Ependyma sejtek
5. Az erek szövettana:
Az erek általános felépítése:

Tunica intima:
 két réteg építi fel az endothel és a subendothel réteg
 endothel réteg: endothel (módosult laphám) sejtek, melyhez lamina basalis tartozik
 subendothel réteg: elszórtan simaizom sejteket tartalmazó lazarostos kötőszövet
Tunica media:
 az arteriák esetében jelentősen vastagabb, mint a vénáknál

 felépítése: simaizom sejtek, elasztikus rostok, rácsrostok, járulékos kötőszöveti elemek (I.
kollagen, proteoglikanok)
Tunica adventitia:
 kötőszöveti elemek építik fel

 főként longitudinalisan futó kollagen rostok és elasticus rostok
 a vénák esetében kifejezettebb (simaizomsejtek is előfordulnak)
Oldal 76
 nagyobb erek esetén az eret ellátó kis erek (vasa vasorum) és az idegek (nervi vasculares)
Membrana elastica interna (MEI):
 izmos típusú arteriáknál fordul elő

 itt a tunica intima és tunica media a membrana elastica interna segítségével különül el
egymástól
Membrana elastica externa (MEE):
 ugyancsak az izmos típusú arteriákra jellemző

 a tunica media és tunica adventitia határán található
Arteriak típusai:
Az arteriáknak a tunica mediaja a legfejlettebb és ez a legjellemzőbb rájuk, benne a körkörösen futó
simaizomsejtek dominálnak. Jellegzetesen előfordul benne elasticus rost is. Az elasticus rostok
hozzák létre a membrana elastica inernát és externát.
Anatómia
Arteria Átmérő Falvastagság
megfelelőjük
nagy elsticus arteria > 10 mm 2mm aorta, a. carotis comm.
nagy izmos arteria 2-10 mm 1-2 mm a. femoralis
közepes arteria az előbbiek ágai
kis arteria 0,1-2 mm még preparálhatók
arteriolak 10-100 µm 20 µm mikroszkopikus méret
1. Elsticus típusú arteriák:

 a tunica intima subendothel rétegében lazarostos kötőszövet, kollegen fibrillumok és
rugalmas rostok
 a tunica mediaban: 30-70 rétegnyi koncentrikusan elhelyezkedő elasticus membrán, a
membranok között simaizomsejtek
 a tunica adventita vékonyabb a tunica mediahoz képest, benne hosszanti kollagen rost
kötegek, fibrocyták, és vasa vasorumok ill. nervi vasculares-ek
Aorta (resorcin-fihscin)
Oldal 77
Elasticus típusú arteria (HE)
2. Izmos típusú arteriak:

 a tunica intima alatt megjelenik a membrana elastica interna (jellegzetes hullámos lefutású)
 a tunica mediaban a simaizomsejtek dominálnak, ezek körkörösen futnak, kevesebb a
kollagen és rugalmas rost
 a tunica adventitia és a tunica media között megjelenik a membrana elastica externa, a
tunica adventita vékonyabb mint tunica media, kollagen réstok és fibrocyták jellemzik
előfordulnak zsírsejtek is (vasa vasorum, nervi vasculares)
Izmos típusú arteria (HE)
Oldal 78
Izmos típusú arteria (orcein)
3. Kapillarisok:
 az érhálózat legvékonyabb faló és legkisebb keresztmetszetű részei
 a kapillarisok sokszor elágazódnak majd újra egyesülnek
 benne a vér sebessége jelentősen lelassul, ezáltal lehetőség van az anyag kicserélődésre
 fontos eleme az endothel sejt mely rendkívül (0,2-0,4 µm) vékony, hengerszerűen görbülve
csővé zárul
 az endothel sejt sejtmagja a lumen felé bedomborodik
 az endothel sejtek szabad végeit zonula occludens-ek kapcsolják össze
 az endothel sejtekben a membránok alatt caveolak figyelhetők meg ezek a transzportot
szolgálják
 az endothel csövet kívülről folytonos lamina basalis határolja, melyet finim rácsrost hálózat
szilárdít
 a kapillarisok felszínén elszórtan pericyták vannak, a lamina basalisba ágyazottan
 a pericyták nyúlványaikkal körülfonják a kapillarisokat
Folytonos kapillarisok:
 folytonos endothel réteg jellemző rájuk
 a szabad széleken jól zárnak a zonula occludensek
 a lamina basalis is folytonos
 vázizmok, agy, retina, tüdő
Fenestralt capillarisok:
 a fenestralt endothel sejtek jellemzőek, az endothel sejtekben kis (60-70 nm) pórusok
vannak
 a pórusok mezőket alkotnak
 olyan helyeken fordulnak elő, ahol intenzív folyadékáramlásra van szükség
 egyes fenestralt endothel típusú kapillarisok rendelkeznek diaphragmával (makromolekuláris
szűrő)
o intenzív anyagcsere helyszínei: bél rezorpciós hámja, vesetubulusok hámja, endokrin
szerve hámja
 diaphragma nélküli fenestralt kapillarisok: vese glomerusai
Oldal 79
Sinusok:
 nagyobb keresztmetszetűek és szabálytalan alakúak

 gyakran hézagok vannak az endothel sejtek között, pórusok is előfordulnak
 máj és nyirokszervek (nyirokcsomók, lép)
Vénák:
 a faluk vékonyabb
 nagyobb lumennel rendelkeznek
 a falszerkezetben kevesebb az elasticus elem és a simaizom, inkább a kötőszövetes részek
dominálnak
 a simaizomsejtek lazán helyezkednek el
 a tunica media fejletlen igen vékony
 a közepesen nagy vénákban a tunica intima kettőzetei a vénás billentyűk
 a vénák legvastagabb rétege a tunica adventitia
 tunica adventitia: hosszanti kollagen rostok és elstikus rostok
 a nagyvénáknál hosszanti lefutású simaizom rostok is előfordulnak
Vénák típusai:
 venula: < 50 µm
 kis és középnagy vénák: 1-9 mm
 nagy vénák > 1 cm
Véna (HE)
Oldal 80
3. Az egyes szervek
reszletes szövettana
Oldal 81
6. A légzőrendszer szövettana:
1. Az orrüreg szövettana:
Szövettanilag három részre osztható:
 regio cutanea
 regio respiratorica
 regio olfactoria
Regio cutanea:
o a vestibulum orsnak megfelelő terület

o többrétegű elszarusodó laphám jellemzi
o jellemzőek:
o faggyú- és verejtékmirigyek
o megvastagodott szőrszálak, vibrissae (a nagyobb szennyeződések kiszűrésére)
o a vestibulum hátsó részén a hám átmegy többrétegű hengerhámba
Regio respiratorica:
o az orrüreg legnagyobb részét alkotja

o az alsó és középső orrüreg valamint az orrsövény falát nyálkahártya fedi
o a nyálkahártya felépítése:
o többmagsoros csillós hengerhám (tipikus légúti hám), a csillók a garatűr felé
csapkodva továbbítják a rajtuk elterülő nyálkát,
o a hámban előfordulnak kehelysejtek valamint endoepithelialis mirigyek
o jellemzőek a serosus és mucinosus mirigyek is (glandulae nasales)
o laza kötőszövetet tartalmazó lamina propria, benne gyakran nyiroksejtes
beszűrődések (lymphocyták és plazmasejtek)
o a nyálka megköti a molekuláris szennyeződések nagyrészét, valamint párásítja a belélegzett
levegőt
o a nyálkahártya gazdagon vascularizált, különösen fejlettek a venás plexusok, melyek erősen
tágulékonyak (nátha esetén szűkül a légút)
Regio respiratorica (cavum nasi)
Többmagsoros csillós hengerhám
Oldal 82
Regio olfactorica:
o elsődleges szerepe a szaglásban van

o igen nagy felületet biztosít ehhez, kb. 500 mm2
o sárgás színe a benne lévő pigment miatt van
o többmagsoros hengerhám jellemzi, azonban hiányoznak a csillók és a kehelysejtek
o szaglósejtek állnak a szaglás szolgálatában
o primér érzékhámsejtek (azaz saját axonnal rendelkeznek, bipoláris neuron jellegűek)
o a sejt nyúlványa a hám felszínén bunkószerű elágazásban végződik (szaglóbunkó)
o a szagló bunkókon 6-8 szaglócsilló van
o a sejtek a bulbus olfactoriusban kapcsolódnak át először
o a lamina propriaban specialis Bowman-mirigyek
o elágazó tubuloalveolaris mirigyek
o híg váladékokat a felszínre jutatják, ezzel megkötve a szaganyagokat
Regio olfactorica
Többmagsoros hengerhám,
primer érzékhámmal
2. Gége:
A gégét elsősorban porc-, kötő- és izomszövet alkotja. A gége falának belső felszínén nyálkahártya
található, a gége falának szerkezete:
1. nyálkahártya (tunica mucosa respiratorica)

2. tunica fibro-musculo-cartilaginea
3. tunica adventitia
Ez a felépítés általában jellemző az egész alsó légútra.
Oldal 83
A gége sagitalis metszete
1. Cartilago epiglottica
2. Cartilago thyroidea
3. Cartilago cricoidea (arcus)
4. Cartilago trachealis
5. Cartilago cricoidea (lamina)
6. Plica vestibularis
7. Plica vocalis
Epiglottis:
o kétoldalt nyálkahártyával fedett rugalmas rostos porc,
o a pharyngealis felszínen el nem szarusodó laphám kötőszöveti papillákkal
o a laryngealis (vestibularis) felszínen ugyancsak el nem szarusodó laphám, de nincsenek
papillák
o a lamina propria kevert mirigyeket tartalmaz (glandulae epiglitticae)
o gyakran a mirigyek átfúrják a porc lemezét (emiatt perforált a porc)
Epiglottis
Oldal 84
A gége nyálkahártyája:
o a nyálkahártya hámja a tipikus légúti hám (többmagsoros csillós hengerhám)

o a hangszalagok területén az erős mechanikai kitettség miatt többrétegű el nem szarusodó
laphám van
o a lamina propriaban kisszámú serosus mirigy
o előfordulnak nyiroktüszők a lamina propriaban (tonsilla laryngae)
o a kötőszövetes részben igen sok elasztikus rost található, melyek lemezeket alkotnak
o membrana fibroelastica
o a vestibulum területén membrana quadrangularis a neve
o a cavum infraglotticum területén conus elasticus a neve
o a hangszalagok a conus elasticus felső széle
A gége porca:
o c. thyroidea, c. cricoidea, c. arytenoidea (kivéve: a proc. vocalis) hyalinporc

o a processus vocalis, a c. corniculata, c. cuneiformis és a c. epiglottica elastikusrostos porc
3. Trachea:
o alapvázát egymásra rendeződött C-alakú porcok képzik

o a porcok szövettanilag hyalinporcok, melyek perichondriummal fedettek
o a porcok szabad végeit elastikus rostok és simaizom rostok kötik össze (pars membranaceus)
A trachea belsejét nyálkahártya béleli (tunica mucosa):

o epithelium mucosae: egyrétegű többmagsoros csillós hengerhám, kehelysejtekkel
o lamina propria mucosae: kötőszövetes réteg, igen sejtdús nyiroksejt beszűrődésekkel
(lymphocyták, plazmasejtek, hízósejtek)
Tunica submucosa: laza kötőszövetes réteg, benne kevert mirigyek (gl. tracheales)
Tunica fibro-musculo-cartilaginea: hyalinporc gyűrűk, pars membranaceus, ligg. anularia
Tunica adventitia: kötőszövetes rostok, erek, idegek
Trachea
Oldal 85
4. Bronchusok:
o a légcső oszlása során megtartja az eredeti felépítését a legkisebb részek felé haladva is
o a C-alakú porcok eltűnnek és helyettük kisebb porclemezek vannak jelen
o 1mm-es cső átmérőnél a teljesen eltűnnek a porcos részek
o sokkal kifejezettebbek a simaizom elemek
o a simaizom elemek alkotják a tunica muscularist
A bronchusok szövettani szerkezete:

1. nyálkahártya: jellegzetes légúti hám, a hám fokozatosan alacsonyabb lesz lefelé haladva, a
lamina propria egyre vékonyabb
2. tunica muscularis: a nagyobb bronchusokban összefüggő réteg
3. porclemezek: egyre vékonyabbak, 1 mm-es átmérőnél eltűnnek
4. adventitia: kollagen kötegek melyek kapcsolatot létesítenek a környező szövetek felé
Előfordulhatnak a bronchusok falában kisebb nyálmirigyek.
Bronchus
Található mellette
porcszövet is
5. Bronchiolusok:
o már nincsenek a falában porcos elemek, azaz 1 mm-nél kisebb az átmérőjük
o mirigyek sem fordulnak elő
o a lamina propria egyre vékonyabb
o a hámsejtek egyre veszítenek a magasságukból
o körkörösen vagy spirálisan futó simaizomkötegek
Oldal 86
Bronchiolusok
bronchiolus terminalis
bronchiolus respiratorius
ductus alveolaris
alveolusok
1. Hengerhámsejt
2. Kehelysejt
3. Nyálmirgy
4. Hyalinporc
5. Simaizomsejt
6. Clara-sejt
7. Capillaris
8. Basalis lamina
9. Surfactant
10. Pneumocyta I.
11. Alveolaris septum
12. Pneumocyta II.
6. Alveolusok:
o ellapult hámmal bélelt, kapillárisokkal sűrűn átszőtt léghólyagocskák,
o kb. 250-290 µm átmérőjűek
o a teljes légzési felület kb. 100-140 m2
o az alveolusokba a ductus alveolarisok vezetnek a bejáratnál rugalmas rostokból álló gyűrű
van,
o az alveolus falát vékony hámréteg alkotja, melyet kívülről rácsrostok támasztanak,
o az alveolusfalhoz kívülrűl igen sűrű capillaris hálózat (a. pulmonales) tartozik,
o az alveolusok között vékony interalveolaris septumok vannak
o a septum interalveolare-ban macrophagok, fibrocyták, rács- és kollagen rostok vannak,
o Acinus: egy bronchus terminalishoz kb. 200-300 alveolus tartozik ez alkot egy szövettani
egységet.
o Clara-sejtek: szecréciós jellegű köbhámsejtek, a surfactant termelik
o Kulchitsky-sejtek: neuroendocrin sejtek (hormonokat, transzmitteranyagokat termelnek)
o Pneumocyta I.: vékony légző hámsejtek, a vér-levegő gát alkotórésze (a hám kb. 95%)
o Pneumocyta II.: szekréciót végző hámsejtek, surfactant termelnek
Surfactant:
o az alveolusok belső falát borítja
o foszfolipideket (50%) koleszterint (10%) és fehérjéket tartalmaz
o a II. típusú pneumocyták szintetizálják
Oldal 87
o csökkenti az alveolusok felületi feszültségét, növeli a légzés hatásfokát, meggátolja az
alveolusok összeesését kilégzéskor,
o stimulálja az alveolaris makrofágokat
Vér-levegő gát:
o kb. 0.22 µm vastagságú rész

o a diffúzióban résztvevő rétegek:
o a capillaris endothel cytoplazmája
o a capiilaris endothel és az alveolaris epithel közös lamina basalsa
o az alveolaris epithel (pneumocyta I.)
o surfactant
A vér-levegő gát
P1: pneumocyta I.
E: capillaris endothel
BM: basalis lamina
eritrocyta
Tüdő
Bronchiolus
Alveolus
Oldal 88
Oldal 89
7. Az emésztő rendszer szövettana:
1. A tápcsatorna falának általános felépítése:
Tunica mucosa:
 funkcionálisan a legfontosabb réteg

 folytathat szekréciós tevékenységet
 a bélcsatorna nagy részén részt vesz a felszívásban
 három rétege van:
o lamina epithelialis
o lapmina propria mucosae
o lamina muscularis mucosae
a) lamina epithelialis:
 hámréteg, melyben a hámsejtek zonula occludenssel folyamatos réteget képeznek

 diffúziós barrier
 szelektíven abszorbeálja az emésztés során keletkezett anyagokat,
 sok helyen szekréciós tevékenységet folytat
 több fajtája van funkciótól függően: többrétegű el nem szarusodó laphám, mikrobolyhos
hengerhám
b) lamina propria mucosae:
 laza kötőszövetes réteg,

 sok helyen mirigyeket tartalmaz
 a felszívás helyein (véony-, vastagbél) a felszívás a lamina propria capillarisaiba és
nyirokereibe történik
 igen nagy számban tartalmaz immunrendszeri sejteket
c) lamina muscularis mucosae:
 a nyálkahártya saját izomsejtjeiből áll

 ez az izomréteg felelős a nyálkahártya mozgásaiért
Tunica submucosa:
 változó vastagságú kötőszövetes réteg

 itt találhatóak a szervet tápláló erek illetve itt ágazódnak el és haladnak a t. mucosa,
muscularis és serosa felé
 itt találhatóak a vegetatív ganglionsejtek és rostok is
 Meissner-féle submucosus plexusok
 bizonyos helyeken (oesophagus) találhatóak mirigyek is
Oldal 90
Tunica muscularis:
 vastag izmos réteg

 általában simaizom alkotja egy belső cirkularis és egy külső hosszanti réteg
 bizonyos helyeken varikozitás van az izomrétegekben:
o oesophagus prox. szakasza, ill. a rectum zárógyűrűjénél haránytcsíkolt izom alkotja a
t. muscularist
o a gyomor esetében megtalálható egy harmadik ferde lefutású réteg is a körkörösön
belül
o a bélcsatorna egyes szakaszain a cirkularis izomréteg gyűrűket (sphinctereket) és
billentyűket hoz létre
 a két izomréteg között vékony kötőszövetes rész, benne a vegetatív idegrendszer fonata:
plexus myentericus Auerbachi
Tunica serosa:
 a legfelületesebb réteg
 egyrétegű laphámból, mesotheliumból áll
Tunica adventitia:
 az emésztő rendszer egyes helyein nincsen peritoneum borítás, itt fordul elő t. adventita
 lazarostos ötőszövet alkotja
2. A szájüreg szövettana:
Labium:
 alapvázát a m. orbicularis oris rostjai képezik

 az izmot három felszín veszi körül
o pars cutanea
o pars mucosa
o pars labii
 pars cutanea: a felszínen lévő bőr, többrétegű leszarusodó laphám, a bőr alatti kötőszövet
jellemzi és benne a bőr járulékos elemei (szőrtüsző, faggyúmirigy, verejtékmirigy)
 pars mucosa: az szájüreg felé tekintő felszín, nyálkahártya alkotja, a kötőszövetes részben
nyálmirigyek találhatóak (glandulae labiales)
 rubor labii: a bőr és a nyálkahártya átmeneti része, vékony gyengén elszarusodott
többrétegű laphám jellemzi, kapillárisokban gazdag kötőszövet, ezért tűnik pirosnak, magas
kötőszöveti papillák jellemzik
Oldal 91
Labium
benne:
m. orbicularis oris
hám:
felül: elszarusodó
laphám (pars cutanea)
alul: gyengén
elszarusodó laphám
(rubor labii)
Lingua:
 a nyelv alapszerkezetét a benne lévő harántcsíkolt izomrostok adják

 az izomzat két kötőszövetes lemezen rögzül: septum linguae, aponeurosis linguae
 az izomrostok a tér három irányába haladnak, ezzel rendkívüli plasticitást adva a nyelnek
 a nyelvet nyálkahártya borítja, mely eltér a hasi és háti oldalon
 a nyelvháton papillák találhatóak
 a nyelvháton a sulcus terminalis mögött a nyálkahártya alatt nyiroktüszők találhatóak
 a nyelv hasán (ventralis oldalán) lévő nyálkahártya nem papillázott
 a nyálkahártya a nyelv hasáról átmegy a szájfenékre, onnan az alveoluscsontra majd átmegy
a gingivába
Nyelvháti papillák:
 papillae filiformes:
o fonál alakú papillák
o a sulcus terminálissal párhuzamosan rendeződnek
o a végül elszarusodik és a garat felé mutat
 papillae fungiformes:
o gomba alakú szemölcsök,
o elszórtan találhatóak a fonálszerű papillák között
o a nyelven élőben élénk poros pontonként jelennek meg
 papillae follitae:
o hámjuk tele van ízlelő bimbókkal,
o a keresztmetszeti képük szögletes levélalakot mutat
o a mellettük lévő árakba ömlik a serosus mirigyek által termelt váladék
 papillae vallatae: (8-12db)
o a sulcus terminalis előtt egy sorba rendeződnek
o nagy lapos kerek papillák,
o átmérőjük 2-3mm
o mindegyik papillát egy hámmal bélelt mély árok veszi körül
o az árkok oldalhámjában ízlelőbimbók vannak
Oldal 92
o az árok mélyébe nyílnak a serosus Ebner-féle mirigyek
Dorsum linguae
Papilla vallata
Az oldalában ízlelő
bimbók vannak
A nyelv mirigyei:
 Ebner-féle serosus mirigyek

 a nyelvgyökön főleg mucinosus mirigyek gl. liguales
 a nyelv csúcsában kevert mirigyek glandula lingualis anterior
Ízlelő bimbók, gemmae gustatoriae:
Oldal 93
 a többrétegű laphámban elhelyezkedő, azt teljesen átérő világosabb festődésű ovális alakú
testek
 két sejttípus építi fel:
o ízérzékelő neuroepithel sejtek,
o támasztósejtek,
 a támasztósejtek halványabban festődnek,
 a neuroepithel sejtek vékonyabbak, pálcika alakúak, végükön stereociliumok
 az ízlelő bimbók alapján kevéssé differenciált sejtek, ugyanis a támasztó és ízlelő sejtek
élettartama 9-10 nap
 az ízérzékelő sejt secunder érzéksejt (nincs saját axonja)
3. Fogak:
Három anyagból épül fel:
dentin
zománc
cement
Dentin (substantia eburnea):
 fehéres sárgás színű opálosan áttetsző anyag,

 a csontnál keményebb, de kevésbé kemény, mint a zománc
 szervetlen anyag 70-80%
o kalcium-foszfát,
o kalcium-fluorid,
o hidroxiapatit
o fluorapatit kritályok és
o amorf kalcium karbonát
 a szerves anyag tartalom (20-30%) 90%-a 1. típusú kollagen és 10% a proteoglikan
 a dentinben dentincsatornák vannak, benne pedig az odontoblastok nyúlványai
 a csatornák a pulpa üregtől a zománc-dentin határig húzódnak
 a dentinek három része van szerkezet alapján:
o peritubularis dentin: a csatornákat körülvevő rész erősen mineralizált
o intertubularis dentin: a csatornák között, nagyrészt a csatornára merőleges lefutású
kollagen rostok alkotják, illetve hidroxi-apatit kristályok
o köpenydentin: a legkülső állomány a zománc ill. a cement alatt, itt ágazódnak el az
odontoblastok nyúlványai, kevésbé mineralizált
Zománc (substantia adamantia, enamelum)
 az emberi test legkeményebb anyaga

 kb. 98 % szervetlen anyag
o kalcium, magnézium, foszfát, fluorid, melyek hidroxi-apatit kristályokká rendeződnek
 nincsenek benne sejtek
Oldal 94
 a zománc felépítő elemei a zománcprizmák
 a zománc nem termelődik újra,
 a környezettől függően mineralizáció vagy demineralizáció zajlik
Cement (substantia ossea):
 a foggyökér dentinjét borító szövet

 a fonott csont szerkezetére emlékeztető felépítés
 a cementoblastok termelik állományát
 a csontsejtekhez hasonlóan maguk körül termelik a cementet, majd cementocytákká
alakulnak
 nyúlványaik a canliculusokban helyezkednek el
 nincsenek benne erek
 kb. 50% szervetlen anyagtartalom
 a szerves állomány nagy része kollagen rost
 a periodontiumból vastag kollagen rostok a Sharpey-féle rostok folytatásai (a fogat rögzítik)
Periodontium:
 gyökérhártya
 rostokban gazdag kötőszövetes hártya mely ereket és idegeket tartalmaz
 az alveoluscsont és a cement közötti teret tölti ki
 sejtjei a fibroblastok melyek átalakulhatnak cementocytákká és odontoblastokká
 jellemzőek a kollagen rostok Sharpey-féle rostok
A fogak rögzítésére a cement, a periodontium és az alveolus csont szolgál.
Pulpa dentis:
 gazdag ér és ideg ellátású lazarostos kötőszövet

 sejtjei a jellegzetes kötőszöveti sejtek, illetve az odontoblastok melyek a dentint termelik
 az onontoblastok a dentin és a pulpa határán egy rétegben hámszerűen ülnek
 a nyúlványaik a dentin csatornákba nyúlnak bele
Dekalcinált fog
Oldal 95
4. Nyálmirigyek (glandulae salivariae):
Nyálmirigyek általános felépítése:
 a nyálmirigyek tipikus exocrin mirigyek,

 szövettanilag kétféle állományból tevődnek össze
o parenchyma,
o és kötőszövetes intestinum,
 parenchyma:
o az elválasztást végző acinusok és a kivezető csöveik
 intestinum: a parenchyma házagait tölti ki, benne erek és idegek futnak
Glandula parotidea:
 tisztán serosus mirigyeket tartalmazó nyálmirigy

 a mirigy végkamrák között megjelennek zsírsejtek is, ami jellemző a gl. parotideara
 igen fejlettek a ductus intercalarisok és a ductus salivarisok
 az interlobularis kötőszövetben jellemzőek az ér ideg átmetszetek
Glandula parotidea
Glandula sublingualis:
 túlnyomóan mucinosus mirigyvégkamrákat tartalmaz

 a serosus sejteket elsősorban Gianuzzi-féle félholdak alakjában találhatóak
 kevés rövid ductus intercalaris jellemzi
Oldal 96
Glandula sublingualis
Glandula submandibularis:
 kevert mirigy, de a serosus végkamrák vannak túlsúlyban

 a mucinosus végkamrák kisebb csoportokban elszórtan helyezkednek el
 a mucinosus mirigy végkamrákon serosus félholdak vannak
Glandula submandibularis
5. Oesophagus:
Tunica mucosa:
 a nyelőcső teljes hosszában többrétegű el nem szarusodó laphám

 a lamina propriaban a nyelőcső alsó szakaszában cardia mirigyek vannak gll. oesophageae
cardiacae
Oldal 97
 a kötőszövetben elszórtan nyirokelemek vannak
 a lamina muscularis mucosae-ban hosszanti fefutású simaizomlemek vannak
Tunica submucosa:
 a lamina muscularis mucosae-val együtt számtalan hosszanti lefutású redőt képez, ezáltal a
lumen keresztemtszete csillag alakú
 a kötőszövetében elszórtan tisztán mucosus mirigyek találhatóak (glandulae oesophegeae
propriae)
Tunica muscularis:
 a nyelőcső felső harmadában harántcsíkolt izom

 a középső harmadban vegyesen harántcsíkolt és simaizom található
 az alsó harmadban tisztán simaizom fordul elő
Tunica adventitia:
 a nyelőcsövet a környező szövetekhez rögzíti

 a rövid hasüregbe belépő részén tunica serosa található
6. Ventriculus / gaster:
A gyomor nyálkahártyája:
Tunica mucosa:
 a lamina epithelialist hengerhámsejtek alkotják, melyek mélyen benyúlnak a lamina

propriaba, foveolae gastricae-kat kialakítva
 a hengerhámsejtek jellegzetes szekréciós tevékenységet is folytatnak, szekréciós fedőhám
 az általuk termelt nyák megvédi a gyomor nyálkahártyáját a savas kémhatású
gyomortartalommal szemben
 a foveolakba nyílnak a gyomor mirigyei
 a lamina propria laza kötőszövetből áll, benne nyirokelemek és simaizom elemek
 ebben a vastag kötőszövetes rétegben találhatóak a gyomor elágazó, sűrűn egymásmellé
rendeződött csöves mirigyei
 a lamina muscularis mucosae jól fejlett
Tunica submucosa
 lazarostos kötőszövet építi fel

 vérereket, nyirokereket, egyedülálló zsírsejteket
 nyiroksejteket, macrophagokat, hízósejteket tartalmaz
Tunica muscularis:
 három simaizom rétegből épül fel
Oldal 98
 a legkülső nem folyamatos, főként hosszanti simaizomsejt kötegekből áll, a két görbület
mentén és pylorusnál fejlett
 a középső egy körkörös réteg, különösen megerősödött része a pylorusnál a m. sphincter
pylori
 legbelül ferde izomnyalábok vannak,
Tunica serosa:
 a gyomor intraperitonealis szerv, így vékony kötőszövet és mesothelium alkotja a tunica

serosat
A gyomor mirigyei:
Fundus és corpus mirigyei:
 a lamina propriat szinte teljesen kitöltik a mirigyek végkamrái

 elágazó csöves fundus mirigyek jellemzik, melyek a foveolakba nyílnak
 3-7 mirigyvégkamra nyílik egy foveolaba
 a mirigyek felső kivezető csövében
o differenciálatlan őssejtek
 a mirigyek nyaki szakaszán
 alacsony hengerhámsejtek
 nagy mitotikus aktivitással rendelkeznek
o melléksejtek
 mucinosus váladékot termelnek (különbözik a váladékuk a hengerhámsejtek
váladékától)
 PAS-reakcióval mutathatók ki
 a mrigyek nyaki szakaszain találhatók
 egyesével vagy kisebb csoportokban állnak
o fedősejtek (parietalis sejtek)
 sósavat termelnek
 nagyméretű, kerek vagy háromszög alakú sejtek
 a centrális helyzetű kerek sejtmaggal rendelkeznek
 intenzív eosinophil festődésűek
 a mirigy kivezetők középső szakaszában
o fősejtek (zymogen sejtek)
 a mirigyek bázisán fordul elő
 basophil festődésűek
 a fehérjebontó enzim előanyagát termelik (pepszinogén)
 lipázt is termelnek
Oldal 99
Gyomor fundus
A lamina propriat teljesen

kitőltik a fundus mirigyek
Cardia mirigyek:
 a cardiában találhatóak
 egyszerű és elágazó mirigyek is megtalálhatóak
 a mirigyek lumene meglehetősen tág
 világos cytoplazmájú sejtek lizozimet, gasztrint (gyomorműködést serkentő) és nyákot
termelnek
Gyomor cardia
(bal oldalon az
oesophagus)
Oldal 100
Pylorus mirigyek:
 nagyon mély foveolak jellemzik, melyek beterjednek a lamina propriaba

 a pylorus mirigyek rövidek és felkunkorodó végekkel rendelkeznek
 elágazó csöves mirgyek
 mucint és antibacterialis lizozimet termelnek
 a nyáktermelő sejtek között enteroendokrin sejtek vannak
 enteroendokrin sejtek:
o lamina basalison ülő kicsi, piramis alakú sejtek
o a membránban sok secrétiós granulom található
o azonosításuk immuncitokémiai vizsgálatokkal lehetséges
o a leggyakoribb endokrin sejtek
 G-sejt: gastrint termel
 EC-sejt: szerotonint termel
 D-sejt: szomatosztatint termel
 ECL- sejt: hisztamint szabadít fel
 A-sejt: enteroglukagont termel
A pylorus és a duodenum
átmenete
Oldal 101
7. Intestinum tunue:
A vékonybél felépítése általánosan:
 plicae circulares Kerkringi (Kerkringi-redők)

 kialakítása: t. mucosa és t. muscularis
 a pylorustól kb. 5-6 cm-re kezdődnek
 a legtöbb a duodenum distalis részében van
 számuk a colon felé haladva csökken
 villi intestinales (bélbolyhok)

 a t. mucosa kb. 0.5 – 1.5 mm hosszú betüremkedései a lumenfelé
 a hámot az un. enterocyták alkotják (kefeszegélyes hengerhámsejtek)
 resorpciós hám
 közöttük kehelysejtek fordulnak elő
 a kehelysejtek száma az ileum felé fokozatosan nő (mucint termelnek)
 Lieberkühn-crypta:
 a tunica propria egyszerű csöves mirigyei
 az enterocyták mellett megjelennek más sejtek is
 Paneth-sejtek:
o a crypták legalsó részén találhatóak
o a sejtmag felett erősen acidophilen festődő granulumok (lizozimet secretálnak,
baktériumok ellen)
 enteroendokrin sejtek:
o piramis alakú sejtek, melyek az egész emésztő traktusban előfordulnak, azonban
számuk itt a legtöbb
o hormonokat és neurotranszmitter anyagokat termelnek
o differenciálatlan prulipotens őssejtek
A vékonybél egyes szakaszainak elkülönítése:
Oldal 102
7a Duodenum:
 a tunica submucosaban mirigyek találhatóak

 Brunner-mirigyek (gll. duodenales)
 a Lieberkühn-cryptákba nyílnak bele
 ennek okán a lamina muscularis mucosae penetrált
 az általuk termelt anyag a gyomor erősen savanyú kémhatását mérséklik
 az álteluk termelt anyag pH-ja 8-9
 a pancreas enzimeinek működéséhez lúgos kémhatás kell
Doudenum
7b Jejunum:
 a tunica submucosa-ban nincsenek mirigyek

 de vannak ettől még véredények, nyirokerek
Jejunum
Oldal 103
7c Ileum:
 jellemzően az antimesenterialis oldalon találhatóak a nyiroktüszők

 a nyiroktüszők sokasága a follyculi lymphatici aggregati (Peyer-plakkok)
 az ileumban megtalálhatóak az M-sejtek (monitoring sejtek, microfold sejtek)
 a nyiroksejtek a bél hámjában kis járatokat képeznek, amiket az M-sejtek zárnak le
 az M-sejtek antigéneket kötnek mag majd transcitózissal átjutatják a lymphocyták felöli
oldara
 itt történik az antigén prezentáció
Ileum
8. Intestinum crassum (colon):
 a fal szerkezet hasonló az eddigiekhez, de hiányoznak a Kerkring-féle redők és a bélbolyhok

 a tunica muscularis str. longitudinale-ja nem összefüggő hanem három ponton
megvastagodott ezzáltal kialakítva a taeniakat
 az egyrétegű hengerhámban sok kehelysejt található
 a lamina proriaban sok csöves mirigy
 a kehelysejtek szerepe a béltartalom síkosítása
Oldal 104
Intestinum crassum
Appendix vermiformis
Canalis analis:
 a rectum legutolsó szakasza

 proximális határa a linea anorectalis (innentől kezdődnek a columnae anales)
 az analis canalis három részre osztható
o zona columnaris
o zona intermedia/haemorroidalis
o zona cutanea
 a zona col.-ban 8-10 szabályos elrendeződésű függőleges nyálkahártya redő van (columnae
anales/Morgagni-féle redők)
 a redők hámja többrétegű el nem szarusodó laphám
 a redők közötti tasakok (Morgagni-féle tasakok) hámja egyrétegű hengerhám
 zona intermedia: többrétegű el nem szarusodó laphám, nincsenek nyálkahártya redők
 a hám alatti kötőszövet faggyúmirigyeket és a hemorroidalis plexus venait tartalmazza
 zona cutanea: elszarusodó laphám jellemzi, a kötőszövetben verejtékmirigyek,
faggyúmirigyek és szőrtüszők vannak
Oldal 105
 glandulae circumanales apokrin szekréciójú mirigyek
A végbél izom viszonyai:
 a recto-analis határon eltűnik a lamina muscularis mucosae, a tunica muscularis belső

körkörös rétege megvastagodik
 m. sphincter ani internus – simaizom
 m. sphincter ani externus – a gát harántcsíkolt izomzata alakítja ki
Analis canalis
Zona columnaris
Zona intermedia
Analis canalis
Három zonával
Oldal 106
Az emésztő rendszer egyes szakaszainak szövettani jellegzetességei:
Oldal 107
9. Pancreas:
 retroperitonealis elhelyezkedésű, endodermalis eredetű szerv

 két mirigy funkciót lát el
o exocrin működés: emésztőenzimeket termel (a duodenumba kerülnek)
o endokrin működés: inzulint, glukagont és egyéb hormonokat secretál
 a pancreas tömegének döntő többségét az exocrin állomány teszi ki
 az exsocrin állomány nagyrészt serosus acinusokat tartalmaz
 az acinusokat piramis alakú köbhámsejtek alkotják,
 a sejtek centralis maggal rendelkeznek basalis felszíne a jelentős mennyiségű dER miatt
erősen basophil
 az apicalis rész a felhalmozódott granulumok miatt eosinophil festődésű (zymogen
szemcsék)
 a váladék az acinusokból a tubulus intercalarisokban vezetődik el
 jellegzetes, hogy (más mirigyektől eltérően) a t. intercalaris kezdeti szakasza benyomul a
végkamra lumenébe (centeroaciner sejtek)
 nincsenek tubulus salivarisok
 a váladék a t. intercalarisokból a t. intralobularisokba majd pedig a t. interlobularisokba
szedődik össze
 a ductus interlobularisok a ductus pancreaticusokba (2 db) ömlik
 a kötőszövetes tok sövényeivel lebenyekre osztja a mirigyállományt
Pancreas
középen:
Langerhans-sziget
Serosus mirigy
végkamrák
Oldal 108
10. Hepar:
 sok igen fontos szerepet betöltő szerv

 a vena portae a páratlan zsigerekből a vért a májon keresztül szállítja, így a felszívott anyagok
a májban feldolgozásra kerülnek és átalakulnak, bizonyos anyagokat raktároz és később jutat
vissza a keringésbe
 a szervezet legfontosabb anyagcsere szerve
 mirigyműködése kettős
o exocrin: epét termel,
o endokrin: a vérbe juttat vérfehérjéket (albumin, protrombin, fibrinogen, globulinok)
Lobulus hepatis:
 a v. centralis elvezetési területe (morfológiai egység)

 öt vagy hatszöglatű alakú szabálytalan hasáb
 kb. 1-1,5 mm átmérőjű
 tengelyében a v. centralis található
 a lebenykék között septumok húzódnak, melyekben a portalis (Glisson) triász húzódik
 portalis triász: v. portae, a. hepatica, ductus pancreaticus ágai az a., v., ductus interlobularis
 a májsejtek egy sejt vastagságú lemezeket alkotnak, melyek a lebenyke széle felé haladva
többszörösen elágazódik
 a lemezek között endothellel bélelt vérrel telt üregek vannak: májsinusok
 a sinusok egymással a lemezek között közlekednek
 a kétféle vér a sinusokban keveredik
Klasszikus máj lebenyke / lobus hepatis
Oldal 109
 portalis lebenyke: az a. et v. interlobularis ellártási területe, a ductus interlobularis gyüjtő
területe
 exocrin mirigy egység
 háromszög alakú terület közepén a portalis triász, csúcsaiban a v. centralisok
 acinus hepatis (Rapport): az a. perilobularis ellátási területe, rombusz alakú, tengelyében az
a. perilobularis
 biokémiai és patologiás egység
A májlebenyke zónái:
 a portalis triásztól indulva a lebenyke belsejébe a sejteket egyre kevesebb tápanyag és oxigén
éri
 három zónát lehet elkülöníteni:
o 1. zóna: a perilobularis erekhez legközlebb eső rész
o a 3. zóna a v. centralis körüli terület a klasszikus lebenyke centralis területe
Májlebenykék kötőszövetes váza:
 a májlebenykék között kötőszövete sövények húzódnak ezekben halad a portalis triász

 a lebenykéken belül 3-as kollegénből álló fonom fibrillum kötegek vannak
 a rácsrostok hálózata körülveszi a sinusok falát is
 a hepatocyták és a sinusokk közötti rész a Disse-tér
 a sinusok falában Kuppfer-sejtek is találhatóak, melyek benyúlnak a sinusok lumenébe és

aktívan phagocytálnak
 az endothel sejtek közé vannak beékelődve,
 vitális festékekkel mutathatók ki, pl.: tripánkék
Humán máj
Portalis triász
Oldal 110
11. Vesica fallea / cholecysta:
 tunica mucosa magas egyrétegű hengerhámból és az alatta lévő lapmina proriaból áll
 a tunica muscularisban simaizom található
 a legkülső rétege a hashártyával borított felszínen a tunica serosa a máj felőli részén a tunica
adventitia
 a tunica mucosa számos redőt képez (a redőzöttség a cholecysta teltségi fokától függ)
 a hengerhám sejtek nyákszerű anyagokat választanak ki, a sejtek apicalis felszínét számos
mikroboholy növeli,
 az epe az epehólyagban térfogatának kb. tizedére sűrűsödik (a víz a bélhez hasonló módon
távozik)
 a tunica muscularisban simaizom kötegek vannak, kontrakciójuk eredményeként ürül ki az
epehólyag (az összehúzódást a bél enteroendokrin sejtjei által termelt cholecystokinin
indukálja)
Epeutak:
 epekapillárisok alakulnak ki az egymás melletti májsejtek között (a sejtek lateralis oldalán kis
fél henger alakú vájat van (zonula occludensek kapcsolják össze)
 a hepatocyták az epekapillárisokba mikrobolyhokat bocsátnak
 az epekapillárisok a Hering-csatornákba nyílnak (köbalakú sejtek által határolt csatornák)
 a Hering-csatornák a lebenykék közötti kötőszövetben ductus billiferusokba szedődnek össze
 a d. billiferusok ductus interlobularisokba ömlenek (portalis triász)
 falukat hengerhám sejtek (egyrétegű) bélelik
 a d. interlobularisok a d. hepaticus dexter és sinisteren keresztül a ductus hepaticusba
ömlenek
 a ductus hepaticusba beleömlik a cholacysta felől érkező d. cysticus, így kialakul a d.
choledochus
 a d. choledochus falában simaizom sejtek vannak
Vesica fallea
Oldal 111
8. A vizeletkiválasztó és –elvezető rendszer szövettana
 a vizelet kiválasztó és elvezető rendszer részei:
o vese (ren, nephros)
o ureter
o vesica urinaria
o urethra
 feladatuk:
o anyagcsere végtermékek kiválasztása
o víz és elektrolit háztartás szabályozása
o sav-bázis egyensúly fenntartása
A vese szövettana:
 a vese parenchymás szerv, így stromából és parechymából áll
 a vese stromája a capsula renalisból és a vesében található kevés kötőszövetes állományból
(interstitium) áll
 a vese közvetlen felszínét a capsula fibrosa borítja, mely tömött rostos kötőszövetből áll
 ezt több centiméteres sárga zsírszövet borítja (capsula adiposa)
 a capsula adiposa a mellékvesét is magába foglalja
 a vese parenchymát a nefronok és a gyűjtőcsatornák képezik
 a parenchyma velő (medulla renalis) és kéreg (cortex renalis) állományból áll
 medulla renalis:
o átlagosan 10-18 kúp alakú vesepiramisból áll, csúcsa (papilla renalis) a vesekehelybe
nyúlik
o a papillák hegyén található a foramina papillaria, melyek a gyűjtőcsatornák nyílásai
 cortex renalis:
o a medulla és a capsula fibrosa között helyezkedik el
o világosabb színű, mint a medulla
o ált. 6-10 mm széles
o a vesepiramisok bázisát sapkaszerűen körbeveszi
o a bázisok közti résekbe is beterjed, ezek columnae renales (Bertini-féle oszlopok)
Nephron:
 a parenchyma funkcionális és strukturális egysége

 egy vesében kb. 1 millió darab található
 átlagos hosszuk 30-38 mm
 a nephronok egy vesetestecskéből (corpusculum renale Malpighi) és tubulus renalisból áll, a
tubulus renalis vezet a gyűjtőcsatornába
Corpusculum renalis Malpighi:
 kb. 0,2 mm nagyságú kerek képlet

 a vesetubulus kerek kitágult vakon végződő része (Bowmann-tok) és a glomerulus alkotja
Oldal 112
 a vesetestecskék elhelyezkedése alapján megkülönböztetünk
o subcapsularis
o kérgi
o juxtamedullaris testecskéket
 a tok érpólusán nyomulnak be az arteriolák

 a toknak két lemeze van: visceralis és parietalis lemez
 a perietalis lemez egyrétegű laphámból áll, ez distalisan a proximalis csatorna hámjában
folytatódik (ez a vizeleti pólus)
 a visceralis lemez ráfekszik a tokba benyomuló glomerulus capillárisaira, sejtjei a podocyták
 a belépő ér az afferens arteriola mely capillárisokra oszlik szét, majd efferens arterolába
szedődik össze
 általában 30 capilláris képez egy glomerulust (emberben össz. belső felület kb. 1,5 m2)
 a capillárisok endothelsejtjei nagymértékben fenestráltak (ultrafiltráció)
 a pórusok átmérője 80 nm és ált. nem rendelkeznek diaphragmával
 a luminalis felszínen jelentős negatív felszíni töltés van, kialakításáért a podokalixin
molekulák felelősek
 folytonos lamina basalis jellemzi, képzésében a podocyták és az endothel sejtek is részt
vesznek
 az átlagosnál vastagabb lamina basalis jellemzi kb. 200-350 nm (ref.: 50-100 nm)
 a pórusokon 5-70 kDa közötti molekulák képesek átlépni
 70 kDa feletti molekula tömegű fehérjék így nem kerülhetnek a primer szűrletbe, a 70 kDa
alatti fehérjék a prox. kanyarulatos csatornában visszaszívódnak
 podocyta:
o a Bowmann-tok visceralis lemezét képezik
o kerekded magjuk, laza kromatin szerkezetű
o erősen nyúlványos sejtek a primer nyúlványok másodlagos nyúlványokban
(lábacskákban, pediculus) folytatódnak
Oldal 113
o a pediculusok között vékony rés 30-40 nm, melyet sejtadhéziós molekulák hidalnak
át, így alakul ki a résmembrán
o a résmembrán részt vesz az ultrafiltrációban
o a legfontosabb kapcsoló protein a nefrin
Glomerularis szűrő:
 a lamina densa a mechanikai szűrőként

 a lamina rara és az endothelt és podocytát borító podokalixin elektrosztatikus szűrőként
funkcionál
 a podokalixin nagy negatív felszíni töltéssel rendelkezik ezért elektrosztatikusan taszítja a
negatív töltésű szérumkomponenseket
 a podocyta pediculusok közötti résmembrán is részt vesz a filtrációban
Mesangium sejtek:
 a glomerulus capillárisok körül és azok találkozási pontjainál elhelyezkedő sejtek

 szabálytalan alakúak, megnyúlt sejtek heterokromatikus maggal
 a pericyták analógjai
 sok cytoplazma nyúlvánnyal rendelkeznek melyekben kontraktilis filamentumok vannak
 az nedothel sejtek és a lamina basalis közötti ECM térben helyezkednek el (mesangialis
mátrix) (a lamina basalis szétnyílásaként fogható fel)
 jelentőségük: támasztó funkció, phagocytáló képességűek, szerepük lehet a glomerulus
capilláris vérátáramlás szabályozásában is
Vesetubulusok:
 feladata: a primer vizeletből a szervezet számára hasznosítható anyagok visszaszívása, a

tovább nem hasznosítható anyagok szekréciója
 az egész csatorna hosszában hámsejtek jellemzőek, közöttük zonula occludensek (tigh
junctionok) vannak, melyek megakadályozzák a paracellularis diffuziót
 különböző szakaszokra bontható fel:
o proximalis csatorna (tubulus proximalis)
 pars convoluta
 pars recta
o tubulus intermedius
 pars descendens
 pars ascendnes
o distalis csatorna (tubulus distalis)
 pars recta
 pars convoluta
o összekötő csatorna (tubulus reuniens)
Oldal 114
A vese topográfiája a nephronok elhelyezkedése alapján:
 kéregállomány, cortex – jelentős mennyiségű Malpighi-test

jellemzi, ezek között található a kérgi labyrinthus, melyet a
nephron kanyarulatos csatornái alkotnak
 a kanyarulatos csatornák egészen felmennek a capsuláig,
ahol már nincsenek a Malpighi-testek – cortex corticis
 a cortex és a medulla határán a legtöbb prox. tubulus
kanyarulatos része egyenesbe megy át
 ettől a hátártól befelé van a velőállomány, melyet a Henle-
kacsok és a gyűjtő csatornák alkotnak
 a velő állomány egy külső és egy belső zónára oszlik a határ
a vékony csatornák átmenete a distalis tubulusok egyenes
szakaszába
 a belső zóna két részre oszlik belső és külső sáv, a hátár a
prox. tubulus egyenes szakaszának a tubulus intermedius
pars descendensbe való átmeneténél van.
 a külső sávban ér, gyűjtőcsatorna keresztmetszetek és a
prox. ill. dist. tubulusok pars recta-ja található
 a belső sávban a vékony szegmensek és a distalis tubulusok egyenes szakaszai vannak
 a belső zónában a Henle-kacs vékony részei
Tubulus proximalis:
 kanyarulatos szakasza közvetlen a vesetestecskéből indul (vizeleti pólus)

 a kanyarulatos szakaszt (pars convoluta) az egyenes szakasz (pars recta) követi (ez már a
Henle-kacs része)
 hossza: 10-12 mm, átmérője: 30-60 µm
 kefeszegélyes egyrétegű köbhám alkotja a tubulus falát
Oldal 115
 metszetben a sejtek apicalis felszíne bedomborodik a lumenbe, így csillag alakú a lumen
 a nagyszámú mitochondrium miatt a sejtek cytoplazmája erősen acidophil (basalis csíkolat)
 a kefeszegély felszínét PAS-pozitív glycocalyx borítja
 jellemzőek a basolateralis sejtnyúlványok a szomszédos hámsejtek hasonló nyúlványai
egymásba ékelődnek
 így a basolateralis felszín jelentősen megnövekedik, basalis labyrinthus
 a nyúlványok hosszúkás mitochondriumokat tartalmaznak
 a hámsejtek között nexusok vannak (kommunikáció)
Tubulus intermedius (vékony szegmentum):
 alacsony organellumokban szegény laphám alkotja a falát

 a magot tartalmazó rész a lumenbe domborodik
 nincs kutikula
 az descendens szakasz vízcsatornákat tartalmaz, míg az ascendens nem tartalmaz, azaz a víz
számára impermeabilis
Tubulus distalis:
 hossza 10-14 mm, átmérője 30-60 µm

 egyenes és kanyarulatos szakaszra tagolódik
 az egyenes szakasz a kéregbe visszatérve elhalad a saját glomerulusának érpólusánál
 itt speciális hámlemez alakul ki, a sejtmagok közelsége miatt a terület sötétebb macula densa
 a csatorna falát alacsonyabb és kisebb köbhámsejtek alkotják, a sejtplazma világosabb
 nincsen kutikula
 jelen van a mitochondrium jelenléte miatt a basalis csíkolat
 az egyenes és a kanyarulatos rész határát a hámsejtek magasságának növekedése jelzi, a
kanyarulatos részben a sejtek a lumenbe domborodnak és nagyon kifejezett basalis csíkolatot
mutatnak
 ezen a területen nagy a Na-K-ATPáz aktivitás és itt van a legtöbb mitochondrium
 köztes sejtek (intercalated cell, dark cell): a kanyarulatos csatorna falában elszórtan jelennek
meg, a szomszédos hámsejtekhez képest magasabb és vékonyabb sejtek
 nagyszámú mitochondriummal rendelkeznek, de nincs basalis csíkolat
 a sejtek a sav-bázis egyensúly fenntartásában játszanak szerepet
Tubulus proximalis Tubulus distalis

Átmetszeti kép kevés sejt, szűk, árkádos lumen több sejt, tág, kerek lumen
Kefeszegély van nincs
Köbhámsejtek mérete, magas, alacsony,
festődése acidophil kevésbé acidophil
Basalis csíkolat van van
Intercalaris sejtek nincs kevés
Oldal 116
Vese (cortex),
nephronokkal
Glomerulus
Ansa nephroni (Henle-kacs):
 U-alakú csőrendszer
 leszálló ágát a prox. tubulus egynes szakasza és a tubulus intermedius pars descendense
alkotja
 a felszálló ágát a pars ascendens és a dist. tubulus egynes szaksza
 a Henle-kacs és a vele párhuzamosan futó erek nagyon szorosan helyezkednek el, az
ellenáramlásos kicserélődés miatt
 rövid Henle-kacs: a subcapsularis és cortex középső részén elhelyezkedő nephronok
rendelkeznek rövid Henle-kaccsal, az áthajlási pont a velőállomány belső sávjában van
 ezeket rövid tubulus intermedius jellemzi, a pars ascendens ált. hiányzik és a distalis tubulus
pars recta-ja alkotja (a Henle-kacsok kb. 80%)
 hosszú Henle-kacsok, a juxtamedullaris nephronok rendelkeznek hosszú kacsokkal
Juxtaglomerularis apparatus (JGA):
 részei: macula densa, juxtaglomerularis sejtek, extraglomerularis mesangium sejtek
Macula densa:
 a distalis tubulus falának sötétebben festődő fala, a glomerulus érpólusánál elhaladó terület
 kb. 15-50 sejtből áll
 a sejtek magjai szorosabban vannak azért sötétebb a terület
 a sejtek a környező hámsejtekhez képes keskenyebbek és magasabbak, számos
mikrobohollyal az apicalis felszínen
 inkomplett lamina basalis jellemzi, ezen keresztül a macula densa sejtjei a extraglomerularis
sejtekkel vannak kapcsolatban
 az ozmolalitás szabályozása a terület feladata
Oldal 117
Juxtaglomerularis sejtek (JGC):
 az afferens arteriola érfalának mediajában lévő erősen módosult myoepithelsejtek

 nexusok útján kapcsolódik az epithel sejtekkel és a extraglomuralis mesangium sejtekkel
 nagy megnyúlt sejtek, a plazmában nagyszámú szekréciós granulum
 a granulumok renint és és lysosomalis enzimeket tartalmaznak
 jól fejlett dER és Golgi-a.
 a sejtekben kimutatható a nitrogénmonoxid-szintetáz enzim (erős vasodilatator a NO)
Extraglomerularis mesangiumsejtek:
 ellapult csillag alakú sejtek, kerek sötét maggal

 sok vékony szabálytalan nyúlványa van, melyek hálózatot hoznak létre (lacis)
 a hálózatban adrenerg idegvégződések vannak
Vesemedence, vesekelyhek:
 a ductus papillarisok magas egyrétegű hengerhámja az area cribrosaban hirtelen a vizelet
elvezető rendszerre jellemző urotheliumba megy át
 a kis vesekelyhektől egészen a húgycső proximális részéig tart
 záróréteg a hypertóniás vizelet és a szövet között
 a hám védelmét az esernyősejtek speciális apicalis membránja és a sejtek közti szoros zonula
occludensek teszik lehetővé, meggátolják a víz visszakerülését a vizeletbe
 az ernyedt esernyősejtek plazmájában lencse alakú vesiculák vannak, melyek a Golgi-
apparátusról fűződnek le
 az esernyősejtek apicalis felszínén foltokban vastagabb membrándarabok vannak (plakkok), a
hólyag telítődésével a sejtek ellapulnak a felszínük megnő, a hiányzó membrán darabok a
plazmában lévő lencse alakú vesiculákból exocytosissal jutnak az apicalis membránba
Ureter:
 kb. 30 cm hosszú 5-10 mm átmérőjű cső alakú szerv, mely a vizeletet a vesemedencéből a
hólyagba vezeti
 tunica mucosa: a nyálkahártya hámja urothelium (átmeneti hám esernyős sejtekkel)
 vastag lamina propria, laza kötőszövetes réteg, mely gazdag ér és ideg képletekben
 üresen a nyálkahártya hosszanti redőket vet, átmetszete csillag alakú
 tunica muscularis: helikálisan rendezett izomréteg, az izomrostok egymással
anasztomizálnak,
 három rétegbe rendeződik: belső hosszanti, középső körkörös, külső hosszanti (az ureter
kismedencei szakaszán jelenik meg)
 tunica adventitia: külső laza kötőszövetes réteg, zsírsejtek, erek, idegek
Oldal 118
Urether
Vesica urinaria:
 tunica mucosa: a hámot urothelium alkotja, mely a teltségtől függően különböző vastagságú
lehet,
 a nyálkahártya durván redőzött, kivéve a trigonum vesicae területét
 üres hólyag esetén kb. 8-10 sejtréteg vastagságú, telt hólyagnál 2-3 réteg vastagságú
 lamina propria mucosae: vákony laza kötőszövetes réteg
 vékony, gyengén fejlett lamina muscularis mucosae (a nyálkahártya redőzetét tartja fent)
 a trigonum vesicae területén hiányzik a réteg, ezért ott nincsen redőzet
 tunica submucosa: vastag laza kötőszövetes réteg, gazdagon vascularizált,
 tunica muscularis: három összefonódó, egymástól el nem különíthető réteg, a simaizom
rostok között számos ér, vegetatív ideghálózat, és vegetatív ganglion található,
 belső hosszanti, középső körkörös, és külső hosszanti rétegei vannak
 a húgycső eredésénél van a m. sphincter vesicae, a tunica muscilaris helyi megerősödése
 tunica subserosa: vékony lazarostos kötőszövetes réteg, a tunica serosát rögzíti
 tunica serosa: az urocysta hashártya borítéka, azonban nem mindenhol borítja a peritoneum,
itt tunica adventitia van
Oldal 119
Urethra:
Urethra feminina:
 kb. 3-5 cm hosszú, tágulékony, nyálkahártával bélelt cső

 tunica mucosa: hosszanti redőkbe rendezett nyálkahárty
 ny. h. típusa szakaszonként változik
o a hólyag közelében urothel
o a középső szakaszon többrétegű henger- vagy köbhám
o az distalis szakaszon többrétegű el nem szarusodó laphám
 a hámban apró endoepithelialis mirigyek vannak
 a lamina propria vékony falú intimapárnákkal ellátott sinusrendszert tartalmaz, mely
duzzadásra képes (cavernosus szövetnek tekinthető)
 a distalis szakaszon a lamina propria kisebb mucinosus mirigyeket tartalmaz (Skene-mirigyek)
 tunica muscularis: belső körkörös és külső hosszanti simaizom réteg,
 m. sphincter uretrae, a körkörös simaizopm nyalábot egy harántcsíkolt is kiegészíti, a
diaphragma urogentalén való áthaladásnál
 tunica adventitia: laza kötőszövetes réteg, az urethra falát a környéki szervekhez rögzíti, a
distalis szakaszon szorosan összefügg a vagina falával
Urethra masculina:
 kb. 20-25 cm hosszú, és kb. 8 mm széles cső, az ostiuum uretrae externummal nyílik a glans
penis csúcsán
 három szakaszra osztható:
o pars prostatica
o pars membranacea
o pars spongiosa
Pars prostatica:
 kb. 3-4 cm hosszú, a prostata állományába ágyazottan

 tunica mucosa: a hólyag hámjának folytatásaként urothel, distalisan foltokban megjelennek,
többrétegű hengerhám borítású részek
 a lamina propria összefügg a prostata stromájával, így sok simaizom sejtet tartalmaz
 a hátulsó falon egy hosszanti redő található (crista urethralis) középső részén a colliculus
seminalis (ondódomb) emelkedik be a lumenbe (félhold alakú)
 felszínén többrétegű hengerhám van
 a tetején nyílik az utriculus prostaticus, két oldalán pedig a ductus ejaculatorius
 a belsejében az utriculus prostaticus többmagsoros hengerhámmal bélelt mirigyszerű
elágazódása foglalja el
 a prostata mucosus mirigyei körkörösen szájadzanak be a uretraba
Pars membranacea:
 kb. 1-2 cm-es szakasz, mely áthalad a diapragma pelvis nyílásán

 a tunica mucosa: többrétegű henger- vagy köbhám, alatta a laza kötőszövetes lamina propria
Oldal 120
 a t. muscularis egy belső körkörös és egy külső hosszanti izomrétegből áll,
 itt talaálható az akaratlagosan működtethető m. sphincter uretrae externum
Pars spongiosa:
 kb. 15-20 cm hosszú szakasz, mely a corpus spongiosum penis belsejében van
 ebbe nyílik a páros Cowper-mirigy (gl. bulbourethralis)
 tunica mucosa: a proximalis szalaszon többrétegű hengerhám, mely a fossa navicularis
területén átmegy el nem szarusodó többrétegű laphámba
 a hámban elszórtan endoepithelialis mirigyek találhatóak (a hámfelszínt védi a vizelettől)
 a hámban mélyebb gödröcskék vannak (lacunae urethrales), nagy számban az urethra
dorsalis falán fordulnak elő
 a lacunakba nyílnak a Littré-mirigyek (melyek mélyen benyomulnak a corpus venai közé)
 tisztán mucinosus mirigyek, összetettek
 lamina propria: elasztikus rostokban gazdag vékony kötőszövetes réteg, folytonosan átmegy
a corpus spongiosum kötőszövetébe
Penis
A férfi nemi szervek:

Here (testis):
 két fő része a hereparenchimát alkotó here csatornák és az interstitium

 a hereparenchimaban a hímivarsejtek fejlődnek
 az interstitiumban a tesztoszteron termelődik
 a herét kívülről egy rendkívül erős kötőszövetes tok borítja: tunica albuginea
 belső felszíne lazább kötőszövet, mely ereket tartalmaz: tunica vasculosa
 a tunica albuginea mátulsó megvastagodott betüremkedése a mediastinum testis
 a mediastinumból kötőszövetes septumok indulnak (septula testis) a here belső állománya
felé
 a septumok a here állományát kb. 250-350 db lobulusra osztják
 az intersticium területén találhatóak a testosteront termelő Leygig-sejtek
Here parenchyma:
Oldal 121
 loblusonként 2-4 darab erősen felcsavarodott herecsatornácska található, ezek a tubuli
seminiferi contorti-k
 a csatornákban történik a spermatogenesis
 a tubuli seminiferi contortik a mediastinum közelében átalakulnak tubuli seminiferi recti-vé
(itt már nem zajlik spermatogenesis)
 a mediastinum területén a tubuli seminiferi rectik anasztomizálnak és labirintus szerű
csatornahálózatot hoznak létre: rete testis
 a tubuli seminiferi contorti tartalmazza a spermiumok fejlődési állapotának különböző
stádiumait (epithelium germinativum)
 a tubulusokban Sertolli-sejtek találhatóak (támasztósejt funkció), a sejtek invaginatioiban
találhatók a különböző fejlődési stádiumok, lamina basalison sorakoznak
 a lamina basalis alatt myofibroblast sejtek találhatóak, peristalticus hullámokkal segítik a
testicularis folyadékban szuszpendált spermiumok továbbítását
Here
Tubuli seminiferi
contorti:
1. Lamina basalis
2. Myofibrobloast
3. Fibrocyta
4. Sertolli-sejt
5. Spermatogonium
6. Különböző
érettségi állapotú
spermatocyták (a
primer spermatocyta
szálas kromatin
állománnyal
rendelkezik)
7. Spermium
8. Lumen
Sertolli-sejtek:
 a tubulusok eredeti hámjának tekinthetőek, apicalis felszínük egészen felnyúlik a lumenig

 invaginatioiban vannak a fejlődő spermiumok különböző érettségi stádiumú alakjai
 magja nagy ovális, háromszög alakú prominens nucleolussal
 a vér-testis gát képzése: a Sertolli-sejtek közötti zonula occludensek (tight junctionok)
képezik (az adluminaris térben található fejlődő sejtek védelme a toxikus anyagoktól és a
saját ellenanyagoktól (a szervezet már előbb kialakítja a saját antigénekkel szembeni
toleranciáját, mint a pubertás kezdete))
 megkülönböztetünk a zonula occludens alatti basalis és egy feletti adluminaris részt
 az interstitiumból érkező anyagok csak a basalis részen elhelyezkedő sejteket érik el
(spermtogoniumok), a sejtek az ZO átmeneti felnyílása révén jutnak az adluminaris részre
 szekcréciós aktivitása:
Oldal 122
o testicularis folyadék termelése
o androgén-kötő fehérje (FSH hatására), megköti a testosteront, így magas testosteron
koncentrációt alakít ki az adluminaris térben)
o inhibin: negatív feedback az FSH-ra
o MIS (Müller inhibiting substance) a Müller csövet degenerálja
 a spermatogenesis melléktermékeit fagocytálja
Epithelium germinativum:
1. peritubularis myofibroblastok
2. lamina basalis
3. spermatogonium
4. ZO (tightjunction) vér-testis gát
5. primer spermatocyta
6. secunder spermatocyta
7. spermatidák
8. (acrosoma)
9. (residualis test)
10. spermium
11. nucleus
A. basalis térség
B. adluminaris térség
Spermatogenesis:
Spermatogonium A:
 differenciálatlan őssejtekként maradnak
meg, a herecsatorna lamina basalisán helyezkednek
el
 kis, jellegtelen sejtmaggal rendelkeznek
 osztódásuk (mitosis) egy spermatogonium
A és egy spermatogonium B keletkezik
Spermatogonium B:
 szaporodási fázisának (clonalis expansio)
végén mitoticus osztódással primer
spermatocytákat hoznak létre
 osztódásuk során nem válnak szét hanem
cytoplazma hidakkal összekapcsolódva maradnak
Primer spermatocyta:
 a legnagyobb fejlődési sejtalakok, a
képződésük után a meiosis profázisába lépnek (22
nap), ekkor 46 kromoszómával és 4n DNS-sel
rendelkeznek
 fonalas magszerkezet jellemző
Oldal 123
Secunder spermatocyta:
 az első meioticus osztódás eredményeként keletkeznek,
 kromoszóma készletük: 22+X vagy 22+Y, ezek mind még két kromatidából állnak (diploidok)
 osztódásukkal (meiosis II.) a spermatidákat hozzák létre (haploid sejtek)
Spermatidák:
 kisméretű sejtek, sötéten festődő sejtmaggal,
 a spermatidák már nem osztódnak, hanem komplex differenciálódáson mennek keresztül
 a legfontosabb lépései: a mag kondenzációja, az acrosoma kialakulása, a farok kialakulása
 spermiogenesis szakaszai:
o Golgi-fázis: a jólfejlett Golgiban PAS pozitív granulumok jelnnek meg, melyek összeolvadva az
acrosomalis vacuolumot alakítják ki (a centrosoma az acrosomával átellenes pólusra
vándorol)
o cap-fázis: az egyre tömörebb sejtmag a sejt elejére kerül és lapos sapkaként jelenik meg,
elölről ráfekszik az acrosoma
o acrosoma-fázis: a sejt a Sertolli-sejt recessusában úgy fordul, hogy az acrosomalis fele a
lumen széle felé tekint a másik felén pedig a fejlődő flagellum van, a luminalis oldalon kialakul
a flagellum és köré vándorolnak a mitochondriumok, így kialakul egy mitochondrialis hüvely
o érési-fázis (spermiatio): a flagellum teljesen kifejlődik, a felesleges cytoplazma darabok
leválnak (rezidualis testek, a Sertolli-sejtek phagocytálják), az eddig plazmahidakkal
összekötött sejtek szétválnak, az teljesen megérett spermiumok a lumenbe kerülnek
Spermium (spermatozoon):
 három fő részre tagolódik: fej, nyak, farok
 fej: legnagyobb tömegét a kondenzált kromatin állomány adja, a fej elülső részében az acrosoma
helyezkedik el, mely bontó enzimeked tartalmaz (megtermékenyítéshez kell, hialuronidáz, foszfatáz
stb.)
 nyak: a fejet és a farkat összekötő rövid szakasz, ez tartalmazza a két centriolumot (a distalis
jelentősen megváltozott)
 a farok három részből áll: középdarab, fődarab, és végdarab
 a középdarab területén kezdődik a 9X2 + 2 szerkezetű mikrotubulus-komplex, körülötte durva rostok
és mitochondrium hüvely
 fődarab, az axonema és a durva rostok alkotják
 a végdarabon már csak axonema található
Tubuli seminiferi recti és a rete testis:
 a recti területén már nem fordul elő spermium képzés, a hám itt egyrétegű hengerhám
 a tubuli seminiferi recti csatornái labirintus szerű rendszert hoznak létre, ez a rete testis
Halleri, mely a mediastinum testis területén található, a hámja alacsony köbhám
Leydig sejtek:
 a here interstitiumában található hormontermelő sejtek

 testosteront termelnek, ennek egy része a keringésbe kerül másik része pedig a tubuli
semniferi contortikba
 nagy poligonalis sejtmagvú, acidophil sejtek , kisebb csoportokat alkotnak a kötőszövetben
 citoplasmájuk lipofuscin granulumokat tartalmaz
 plazmája gazdag simafelszínű endoplazmás reticulumban, mitochondriumban és
lipidcseppekben
 a sejtek testosteron termelése a luteinizáló hormon (LH) hatása alatt áll
Oldal 124
Mellékhere (epididymis):
Ductuli efferentes testis:
 a mellékhere feje tartalmazza ezeket a

csatornákat, emberben kb. 10-20 ductuli
efferentis található
 összeköti a rete testist a mellékherével
 a caput epididymidis ditalis részén egyetlen
csatornába szedődnek össze,így alakul ki a ductus
epididymidis
 hámja egyrétegű csillős hengerhám és csilló
nélküli köbhám, melyek váltakozva fordulnak elő,
ezért a luminalis felszín hullámos, a lumen pedig
csillag alakú
 a hámsejteket körkörös lefutású simaizomsejtek
veszik körül
 a funkciója a testicularis folyadék visszaszívása
 1. ductuli efferentes, 2. tubuli seminiferi recti, 3. tubuli seminiferi contorti, 4. septum
interlobularis, 5. tunica albuginea, 6. cauda epididymidis (ductus epididymidis), 7. corpus
epididymidis (ductus epididymidis), 8. rete testis (mediastinum testis), 9. ductus deferens,
10. caput epididymidis
Ductus epididymidis:
 a csatorna a mellékhere testében és farkában található, hossza kb. 6 m, ezért erősen

felcsavarodott állapotban van
 hámja sterociliumokat tartalmazó hengerhámsejtek (fősejtek) a membrana basalison basalis
sejtek is találhatóak (kétmagsoros hengerhám)
 a ductuli efferenteshez hasonlóan itt is vannak körkörös simaizom sejtek, melyek a
spermiumok továbbítását segítik, a farki részen már megjelenik egy longitudinalis simaizom
réteg is
 feladata:
o az esetlegesen megjelenő (a Sertolli-sejtek által nem phagocytált) rezidualis testek
bekebelezése
o a nem ürül és széteső spermiumok eltakarítása
o a spermiumok differenciálósát segítő biológiailag aktív anyagok szintézise
o a spermiumok tárolása
Oldal 125
Caput epididymidis
1. ductus epididymidis
2. ductuli efferentes
Ductus deferens:
 a ductus epididymidis közvetlen folytatása,

 a funiculus spermaticus egyik alkotója
 a vesica urinaria fundusánál egyesül a vesica seminalis kivezető csövével, innentől kezdeve a
neve ductus ejaculatorius
 a ductus ejaculatorius a húgycső pars prostaticajaba nyílik
 szűk lumen jellemzi és nagyon vastag izmos fal
 hámja két- és többmagsoros hengerhám, a lumen felszíne azonban hullámos, ami a vékony
lamina propria által vetett redők miatt van, a redőket a simaizom fal kontrakciója okozza
 a simaizomréteg három részre tagolódik: belső hosszanti, középső cirkuláris és külső
hosszanti
 e területen sok adrenerg idegrost fut, melyek gazdagon beidegzik a simaizmokat
 funkciója a spermiumok továbbítása az ejkulatio során
Funiculus spermaticus képletei:
 ductus deferens
 a. ductus deferentis
 a. testicularis
 plexus panpinifirmis
 nyirokerek a nodi lymphatici lumbales felé vezetnek
 m. cremaster
 a cremastert beidegző r. genitalis n. genitofemoralis
 a funiculus spermaticus tetején fut a n. ilioinguinalis
Oldal 126
Funiculus spermaticus
1. ductus deferens
2. arteria testicularis
3. a. ductus deferentis
Vesica seminalis:
 a ductus deferens ampullájától distalisan elhelyezkedő hosszúkás mirigyek szerv

 a ductus deferensbe rövis ductus excritoriussal vezet
 mirgyháámja többmagsoros hengerhám, a sejtek apicalis részében szekréciós granulumok
 a hámréteg alatt vékony lamina propria
 a tunica muscularis belső cirkuláris és külső hosszanti simaizom rétegből áll
 a tunica adventitia sok elasticus rostot tartalmaz
 a nyálkahártya elsődleges redőket vet, ezeken az elsődleges redőkönk másodlagos és
harmadlagos redők vannak, így zeg-zugos szerkezetű
 feladata: a sperma kb. 70%-át kitevő anyagokat termeli, melyek a spermiumok mozgásához
szükségesek
Vesica seminalis
Oldal 127
Prostata:
 a hím ivarszervek legnagyobb mirigye

 kívülről fibroelsticus tok veszi körül
 stramáját fibroelasticus kötőszövet és simaizom alkotja, benne kb. 30-50 tubuloalveolaris
mirigy
 a mirigyek kivezető csövei a pars prostatica uretrae-ba nyílnak
 elhelyezkedés alapján három mirigy típust különböztetünk meg
o mucosus mirigyek
o submucosus mirigyek
o fő mirigyek (a mirigyek fő tömege)
 a főmirigyekre egyrétegű hengerhám
jellemző,
 a mucosus és submucosus mirigyekre
többmagsoros vagy többrétegű hengerhám
jellemző
 a mirgyek enyhén savas pH-jú folyadékot
termelnek, mely a sperma folyékony
fázisának 30%-át alkotja
 egyik legfontosabb alkotója a PSA
 ejakulációkor a simaizomsejteknek
köszönhetően a váladék az urethraba kerül
 időskorban a mirigyek lumenében megjelennek a váladék kondenzációjából származó ún.
corpora amylacea-k (acidophilen festődnek)
Prostata és az urethra
Colliculus seminalis
Oldal 128
Prostata stromája és
mirigyállománya
Glandula bulbourethralis:
 a legkisebb mirigy a hím ivari rendszerben

 kivezetőcsöve a pars spongiosa urethrae-be nyílik
 tubuloalveolaris mirigyeinek hámja egyrétegű köb vagy hengerhám
 mucinosus váladékot termel
Penis:
 hátom hengeres erectilis testből képezi az alapját

 két corpus cavernosum és egy corpus spongiosum
 a corpus cavernosumok közepén az a. profunda penis fut (ebből indulnak ki az aa. helicinae)
 a corpus spongiosum közepén az urethra pars spongiosa fut
 a két corpus cavernosumot kívülről a tunica albuginea veszi körbe, a két test közé spetumot
alakít ki: septum penis
 a tunica albuginea itt igen feszes és nem késes tágulásra (a merevedéshez szükséges)
 a corpus spongiosum körüli tunica albuginea sokkal vékonyabb
 corpus cavernosa: szivacsszerű, szabálytalan endothellel bélelt üregrendszere van
 az üregrendszer falait trabeculák alkotják (bennük simaizomsejtek és kötőszöveti rostok
vannak)
 a középső területen a barlangrendszer terjedelmesebb, a szélső részeken méterük csökken
 a corpus spongiosumban az üregrendszer inkább a kanyargós vénák sűrű rendszeréből
tevődik össze
 a penis bőre vékony, nincs a kötőszövetében zsírsejt és szőrtüsző
 a bőr és a tunica albuginea közötti kötőszövetes rész a fascia penis
 a fascia penisben található a tunica dartos, ez mintegy kettéosztja a fasciát
 a fasciában a dorsalis oldalon fut a v. dorsalis penis és a v. dorsalis penis superficialis
 melettük két arteria az a. dorsalis penis
 az arteriák mellett futnak az idegek n. dorsalis penis
Oldal 129
Penis, corpus spongiosum
A húgycső szakaszainak hámborítása:
 pars intramuralis: urothelium

 pars prostatica: többrétegű hengerhám
 pars libera: többrétegű hengerhám
 pars membranacea: többrétegű hengerhám
 pars spongiosa: többrétegű hengerhám,
 pars spongiosa a fossa navicularistól: többrétegű el nem szarusodó laphám,
 pars spongiosa az ostium urethrae externumtól többrétegű elszarusodó laphám
Oldal 130
A női nemi szervek szövettana:
Ovarium:
 az ovarium két fontos funkciót lát el: a petesejtek és a női nemi hormonok termelése
 a petefészek állománya külső tömör kéreg és egy belső lazább szerkezetű velőállományra
különül el
 a kéregállomány (cortex ovarii) külső felszínét egyrétegű köbhám borítja, mely a Raffe-
Waldayer-féle vonalnál átmegy a mesovarium mesothel rétegébe
 a cortex állományát sejtdús spinocellularis kötőszövet képezi, a sejtek orsó alakúak és
egymáshoz közel helyezkednek el, csak kevés rost található a ECM-ben (főleg rácsrostok)
 a kéregállomány külső része (közvetlenül a köbhám alatt) kötőszöveti rostokban gazdagabb,
így tömöttebb kötőszöveti állományt hoz létre ez a tunica albuginea
 a folliculusok közvetlenül a tunica albuginea alatti spinocellularis kötőszövetben
helyezkednek el
 a medulla területén erekben gazdagabb laza kötőszövetes állomány található, az erek
spiralis lefutásúak, az ovarium hilusa közelében a kötőszövet a mesovarium kötőszövetében
folytatódik
 itt található a rete ovarii (az ősvese csatornáinak maradványa)
A petesejtek fejlődése (oogenesis)
 az ivarsejtek kialakulásának három fázisa van az intrauterin élet folyamán

o ősivarsejt
o oogonium
o oocyta
 az ősivarsejtek amőboid mozgással vándorolnak a szíkhólyag falából az ovarium telepébe, itt
erőteljes mitoticus osztódásba kezdenek (nagy számú sejt alakul ki)
 a mitotikus alakok neve már oogonium ( a sejtek nem válnak szét teljesena follikulusok
kialakulásáig köztük intracellularis plazmahidak vannak)
 az oogoniumok száma gyorsan elkezd lecsökkenni, mivel egy részük elkezd degenerálódni,
másik részük viszont belép a meiosis profázisába, és itt megreked, így alakulnak ki a primer
oocyták
 primer oocyták:
o kb. 30 mikron átmérőjűek
o nagy excentrikus világos festődésű mag, sötétre festődő nucleolussal
Folliculusok:
 a petesejt és az őt körülvevő bizonyos szövetek összessége alkotja a follikulusokat

 típusai:
o primordialis
o primer
o secunder
o tercier (Graaf-tüsző)
o atreziós
Oldal 131
Primordialis folliculus:
 primer oocytából és az azt körülvevő lapos follikulus hámsejtekből (laphám) áll

 közvetlenül a tunica albuginea alatt helyezkednek el szorosan
egymás mellett
 a follicularis sejtek között desmosomak vannak és a környezetüktől
lamina basalis választja el
 a megszületéskor számuk kb. 1millió
 az élet folyamán a véges számú készlet állandóan fogyatkozik,
menopausa idejére teljesen kimerül
 1 – primer oocyta; 2 – egyrétegű follicularis laphám
Primer folliculus:
 a primer oocyta elkezd növekedni, magja centralis helyzetű lesz, lipidcseppek

jelennek meg a plazmában
 a follicularis hámsejtek megnövekszenek és egyrétegű köb-
hengerhám rétegek alkotnak
 a petesejt felszínén megjelenik a zona pellucida (acidofilen festődő
proteoglikánok és glikoproteinek tartalmaz)
 a folliculus sejtek hosszú nyúlványai átérik a zona pellucida
vastagságát és nexusok útján kommunikálni képesek a petesejttel
 átmérője kb.: 50-80 mikron
 1 – primer oocyta; 2 – egyrétegű köb/hengerhám
Secunder (praeantralis) folliculus:
 a follicularis sejtek aktív proliferációja jellemzi

 többrétegűvé válik a follicularis hám
 membrana granulosa – így is hívják mivel kis
nagyításnál a sűrűn egymás mellett lévő sejtek
szemcsés kinézetűvé teszik
 a folliculust körülvevő stromában is differenciálódás
zajlik és sejtjei kialakítják a theca folliculi-t
 1 – primer oocyta; 2 – zona pellucida;
3 – többrétegű follicularis hám (stratum granulosum); 4 – theca sejtek
Tercier (Graaf, antralis) folliculus:
 a granulosahám vastagsága eléri a 6-12 sejtréteg vastagságot

 a sejtek között kis üregek jelennek meg, melyek egy nagy üreggé olvadnak össze
(cavum/antrum folliculi)
 a cavum folliculit hialuronsavban gazdag liquor folliculi tölti ki
Oldal 132
 az oocyta és az azt közvetlenül
körülvevő follicularis sejtek az egyik
oldalára szorulnak a cavumnak
 itt bedomborodó képletként jelennek
meg (cumulus oophorus), ennek a
follucilaris sejtjei kapcsolatban
meradnak a granulosa hámmal
 a 0,5 mm nagyságot elérő tüsző a
kéreg felé kezd vándorolni
 a kialakult theca folliculi tovább dif-
ferenciálódik, kialakul egy belső és
egy külső réteg (theca folliculi interna
et externa)
 theca folliculi interna: a stomasejtek
hámszerű elrendeződésűek, a granulosa hámra hasonlítnak (köztük lamina basalais),
sejtjei androsztendion-t termelnek (ezt a granulosa sejtek FSH hatására ösztradiollá
alakítják)
 theca folliculi externa: a megnyúlt sejtek a folliculus falával párhuzamos réteget
alkotnak, köztük simaizom és kötőszöveti rostok vannak
 a theca interna sejtjei körül capilláris hálózat alakul ki
 1 – primer oocyta; 2 – zona pellucida; 3 – membrana granulosa; 4 - theca interna;
5 – theca interna; 6 – cavum folliculi; 7 – cumulus oophorus; 8 – lamina basalis
A primer oocyta további sorsa:
 a primer oocyta az első meiotikus osztódás profázisában van

 az ovulatiot megelőző FSH és LH hormonszint emelkedés a primer oocytát továbblendíti a
profázisból, így az első meioticus osztódás további szakaszai is lejátszódnak, kialakul a
secunder oocyta
 az első meioticus osztódás eredményeként egy másodrendű oocyta és egy sarkitest
(polocyra) keletkezik (mindkettő 2n)
 a petesejt ezután a második meioticus osztódásba lép és megáll annak metafázisában
 a tűszőrepedés során a sejt ebben az állapotban van
 az osztódás csak a spermium megtermékenyítő ingerére fejeződik be, ekkor keletkezik egy
nagyobb haploid sejt és egy kisebb sarkitest
A petesejt:
 a sejt terjedelmes cytoplazmával és hólyagszerű sejtmaggal rendelkezik

 a felszínén vastag zona pellucida található (homogén kinézetű proteiglikán, glikoprotein
réteg)
 ezen keresztül a spermium csak az acrosoma bontóenzimeinek segítségével képes áthatolni
 a zona pellucida külső rétegéhez granulosa sejtek tapadnak, melyek így a corona radiatat
alkotják
 a sejtek vékony basalis nyúlványai a zona pellucidát átfúrva a petesejt felszínéhez tapadnak
 a cytoplazma nagyon sok sejtorganellumot tartlamaz (mitokondriumot, Golgi-komplexet etc.)
Oldal 133
 jelentős tartalék tápanyag készlettel rendelkezik (lipidcseppek, glikogén)
 a cytoplazma perifériás részén corticalis granulumok vannak (az első spermium behatolása
során exocytosissal kiürítik tartalmukat, így a zona pellucidát ellenállóvá teszik a további
spermiumokkal szemben)
Ovarium
Ovarium: primordialis folliculusok
Ovulatio:
 az érett tercier tüsző megrepedése és tartalmának kiürülése

 a secunder oocyta a liquor folliculival együtt kiürül
 az menstruációs ciklus 14. napján zajlik le
 a LH hormon szintjének megemelkedése vezet az ovulatiohoz
 a cortex szélére került tercier tüsző felett a stroma elvékonyodik és vérellátása megszűnik
 a lokalisan megmelkedett prostaglandin szint miatt theca externa állományában lévő
simaizomsejtek összehúzódnak és a folliculus tartalmát kipréselik
Oldal 134
A folliculusok érése:
 praeantralis folliculusok: az érésük független a gonadotróp hormonoktól, a pimordialis

folluculusok kb. 0,5-1 év alatt eljutnak a tercier folliculus stádiumába
 az érést ekkor a petesejt és a granulosa sejtek által termelt növekedési faktorok irányítják
 az antralis szakasz fejlődését a gonadotróp hormonok irányítják. az FSH hatására a tercier
follikulusok érni kezdenek és 7-10 nap elteltével az egyik dominánssá válik
 az összes többi érésnek indult tercier f. degenerálódik és atresias folliculus lesz belőle
A corpus luteum kialakulása:
 az ovulatiot követően a folliculus az LH hatására jellegzetes változásokon megy keresztül

 corpus hemorrhagicus: a tüsző üregébe vér áramlik és a maradék liquorral alvadékot képez
 az alvadékba kötőszöveti sejtek vándorolnak és a keletkezett nyílást elzárják
 a kialakuló sárgatest időlegesen endokrin szervként funkcionál (progeszteront termel)
 a folliculus falát képező mindkét réteg részt vesz a kialakításában
 a granulosa sejtekből a granulosa luteinsejtek alakulnak ki
 a theca interna sejtjei pedig a theca lutein sejteket alakítják ki (a sejtek kisebbek mint a
granulosa luteinsejtek ezért magjaik közelebb kerülnek egymáshoz, ami sötétebb
megjelenést kölcsönöz)
 a theca folliculi externa fibroblast sejtjei a kialakuló kapillárisok körül képeznek finom
szövedékeket
 ha nincs megtermékenyülés, akkor a sárgatest corpus luteum menstruationis-sá alakul az
ovulatio utáni 9. napon kezd el visszafejlődi
 a granulosa luteinsejtjei degenerálódnak és a plazmájukban lipochrom pigmentek
hallmozódnak fel (sárga)
 a visszafejlődés folyamata több hónapig tart
 a vissszafejlődés eredményeként corpus albicans marad vissza (kollagen rostokból álló
hialinos hegszövet)
 corpus luteum graviditas: ha a petesejt megtermékenyül és a blastocysta beágyazódik az
uterus falába akkor alakul ki
 a terhesség 2. hónapjában 2-3 cm nagyságú
Tuba uterina:
 izmos falú cső alakú szerv, lateralis vége szabadon nyílik az ovarium közelében, a medialis
vége pedig az uterus fundusához kapcsolódik
 a tuba fala hármas rétegződésű: tunica mucosa, tunica muscularis, tunica serosa
 tunica mucosa:
o a nyálkahártya hosszanti redőket képez, a tág ampullaris részben a redők magasak
o az elágazódó redőrendszer miatt labyrintus szerű üregrendszer keletkezik (labyrantus
tubae)
o az uterus felé a nyálkahártya redők egyre alacsonyabbak, igy a lumen átmetszete
csillag alakú
Oldal 135
o a nyálkahártya egyrétegű hengerhám, mely a lateralis részeken dús csillózottságot
mutat, míg az uterus felé haladva a csillós sejtek eltűnnek
o a nyálkahártya szekréciós hámsejteket is tartalmaz, melyek száma az uterus felé
haladva növekszik (a termelt váladék a petesejtet táplálja és védi, a spermiumokat
aktiválja)
o a menstruációt megelőzően a hengerhámsejtek magassága lecsökken, így a váladék
termelő sejtek kiemelkednek a többi hámsejt közül (szögsejtek)
 a tunica propria sejtdús kötőszövetet tartalmaz
 tunica muscularis egy belső körkörös és egy külső hosszanti rétegből áll
o a körkörös réteg az ampulla területén igen kifejezett, vastagsága az uterus felé egyre
nő
o a külső hosszanti izomréteg kötegei az uterus felé egyre rendezettebbé válnak
 tunica subserose és serosa: vékony kötőszövetes réteg és mesothel borítás
Tuba uterina
Labyrintus tubae
Uterus:
 anatómiailag három részre lehet tagolni corpus, fundus és cervix

 a corpus és a fundus szövettani szerkezete megegyezik
 a cervix szerkezete eltér az előzőektől
 a falszerekezet a tuba falához hasonlít, az elnevezés itt más neveken történik
o endometrium
Oldal 136
o myiometrium
o perimetrium
Endometrium:
 a repropuktív életszakaszban a méh nyálkahártyája jellegzetes ciklusos

változatosságot mutat
 a nyálkahártya jelentős részének elpusztulásából majd újraképződéséből áll
 a hám a fundus és a corpus területén egyrétegű hengerhám, melyben csoportosan
előforduló csillós hengerhám sejtek is vannak
 a lamina propria kötőszövete sejtekben igen gazdag spinocellularis kötőszövet
 a kötőszöveti sejtek köztött gyakran vannak lymphocyták és fehérvérsejtek
 a corpus és fundus egész területén megtalálhatóak az egész endometriumot átérő
csöves mirigyek
 a fundus és corpus területén az endometrium két rétegre bontható, a menstruációs
ciklusban résztvevő stratum functionale és a ciklusban rész nem vevő stratus basale
 stratum finctionale
o a felszíni hámhoz közel tömöttebb kötőszövetes réteg: stratum compactum
o stratum spongiosum: a kitágul mirigy kivezetők kanyargása adja a
megjelenését
 a cervix területén kevesebb a csillóval rendlekező hengerhámsejt, a sejtek
magasabbak a magjuk basalis elhelyezkedésű, az apicalis felszínükön mucon tartalmú
granulmok
 a cervix mirigye gazdagon elágazó összetett csöves mirigyek
 Naboth-tüszők: a mirgyek kivezető csövei gyakran elzáródnak, elsősorban a méhszáj
felől a kivezető csövek végére ráterjeszkedő többrétegű laphám miatt, így a termelt
váladék felszaporodik és kitágítja a mirigyeket
 az endometrium vérellátása a myometrium felől történik, a stratum basaleba egynes
arteriák lépnek be
 a stratum functionale területét a hosszabb spiralis arteriák látják el
A menstruációs ciklus (21-35 nap, átlagban 28 nap):

1. Menstruáció 1-5. nap
a. a spiralis artériák időszakos összeszűkülése miatt ischemiás periodusok jönnek létre,
megnövekszik a nyomás, ami leemeli a stratum functionale-t a stratum basale-ról
b. a réteg nem egyzserre, hanem bizonyos területenként válik le
c. a szöveti törmelék és a kiszabaduló vér a vaginán keresztül távozik
2. Regeneráció 5-6 nap
a. a stratum basale megmaradt mirigyeinek hámsejtjei elkezdik a felszínt behámosítani
3. Proliferációs fázis 7-15 nap:
a. a menstruációkor elvesztett nyálkahártya teljesen pótlódik vastagsága 2-3 szorosára
nő
b. a stratum basale mirigyeinek kivezető csöve a stratum finctionaleban hullámos
lefutású lesz
Oldal 137
c. a sejtekben glikogén raktározódik
d. a lamina propria sejtjei gyorsan osztódva helyre állítják a stromát
4. Szekréciós (luteinizáló) fázis 16-27 nap
a. a határt a proliferációs és szekréciós fázis között az ovulatio jelenti
b. a corpus luteum progeszteronjának hatására az endometrium vastagsága tovább nő
(5-6 mm)
c. a növekedés oka nem a sejtosztódás, hanem a stroma szövetének megduzzadása
(interstitialis állomány növekedése)
d. a mirigyek intenzív szekréciót folytatnak
e. a felszínhez közeli stroma sejtjei megnagyobbodnak és kialkítják az ál-decidua
sejteket
f. a spiralis arériák a felszín közelében lacunákat alakítanak ki
5. degenerációs fázis 28. nap:
a. ha nem következik be terhesség a corpus luteum progezsteron termelése csökkeni
kezd
b. a nyálkahártya halvánnyá válik csökken a mirigy szekréció, a sejtek közötti állomány
is csökken, így az endometrium vastagsága is
c. a stratum functionaleba machrophagok jutnak, melyek ECM bontó enzimeket
bocsátanak ki
Myometrium:
 az uterus felánek legvastagabb rétege kb. 1.5 cm

 az izomrostok lefutása alapján három réteg különíthető el
o belső stratum submucosum (az uterus hossztengelyével párhuzamos rostok)
o középső stratum vasculare (körkörös és ferde rostok)
o stratum supravasculare (hosszirányú rostok)
 a stratum vasculare szivacsos szerkezetű a benne lévő sok ér miatt
 a simaizomsejtek a szervezetben itt a legnagyobbak terhesség esetén hypertrofizálnak, de új
izomsejtek is képződhetnek (hyperplasia)
 a cervix izomzata kevésbé vastag, több kötőszöveti elemet tartalmaz
Perimetium:
 a tunica serosat az izomréteghez tunica subserosa rögzíti

 az uterus elülső részét nem borítja hashártya itt tunica adventitia található
Oldal 138
9. Vérszövet és vérképzés
Vér:
 alapvető feladatai:
o légzési gázok szállítása
o tápanyagok szállítása
o salakanyagok szállítása a vesébe
o hormonok és más mediátorok szállítása
o immunvédekezés egységeinek szállítása
o a szervezet belső környezetének állandóságának fent tartása (pH, ion összetétel,
hőmérséklet etc.)
 kötőszövetként fogható fel, ugyanis jelentős sejt közötti állománnyal rendelkezik (folyékony)
 a testtömeg kb. 7-8 % (5 – 6,5 liter)
 alapvető felépítése sejtek és vérplazma (Ht: 0,44-0,46)
 vérkenet készítése: May-Grünwald-Giemsa festési eljárással
 sejtes elemek:
o erythrocyta
o leukocyta
o trombocyta
 a képzés helye a vörös csontvelő (hematopoesis rátája: 135-145 sejt/nap (nő); 150-160
sejt/nap (ffi)
Erytrocyta:
 7,5 µm nagyságú hemoglobin tartalmú bikonkáv alakú sejt (kenetben)
 a vörösvértest rugalmasan deformálható (az érpályában felveszi a parabolikus sebesség
profilt)
 a csontvelőben történő differenciálódás egyik utolsó lépésében elveszíti sejtmagját
 a sejtorganellumok is hiányoznak
 a fiatal fejlődési elő alakban, a reticulocytában még található összecsapzódott riboszóma,
mely brillant-krezilkék festéssel tehető láthatóvá (basofil szemcsék formájában jelenik meg)
 a vvt. fehérjeállományának kb. 95%-át a hemoglobin teszi ki
 a membrán felszíne gazdag glycocalyxban, egyes szénhidrát részek antigénként szerepelenek
(AB0 vércsoport)
 élettartamuk kb.: 120 nap átlagosan
 miután elöregedtek a sejtfelszíni antigének tulajdonságai megváltoznak, így a lép és a máj
machrophagjai idegenként ismerik fel, ezért eliminálják a keringésből
 mennyisége: 4,8,-5,5 millió sejt/mm2
Thrombocyta:
 sejmag nélküli cytoplazma fragmentumok, a megakariocyták fragmentumai
 a vérkenetben kerek vagy szögletes alakú, gyakran csoportokat képezve vannak
 mérete: 2 - 3 µm
 a közepükön jellemzően finomabb granulumok vannak (granulomer rész)
 a széli rész átlátszó, ez a hyalomer rész
 mennyiségük: 250 – 300 000 sejt/mm2
Oldal 139
 élettartamuk átlagosan 8-11 nap
 a hyalomer rész fontos sejtváz elemeket tartalmaz
o marginális mikrotubulus köteg
o aktin és myozin filamentumok (a vérlemezke kontrakcióban játszanak szerepet)
 gramulomer rész:
o α-granulumok:
 fibrinogén
 plazminogén
 véralvadási faktorok
 PDGF növekedési faktor
 fibronektin
 von Willebrand faktor
 trombospondin
o δ-granulumok:
 szerotonin
 hisztemin
o γ-granulumok: lyzosomák
 a citoplazmába néhány helyen a plazmamembrán betüremkedik (nyitott kanalikularis
rendszer) a megakariocyta plazma fragmentációjából fennmaradt rész
 van egy tubularis elemekből álló kalcium tároló rendszer is (ER maradvány)
Leukocyta:
 teljes értékű sejtek, rendelkeznek sejtmaggal
 az egész szervezetben jelen lévő fehérvérsejtek kb. 5 % tartózkodik a keringésben
 a szervezet idegen anyagokkal szembeni védekezésében játszanak jelentős szerepet
 számuk: 6000 – 8000 sejt/mm2
 a vérben csak rövid ideig tartózkodnak, a célszervet elérve a venulák falán átvándorolva
kijutnak az adott szövet kötőszövetébe
 heterogén sejtpopuláció
o granulocyták
o lymphocyták
o monocyták
 a működésük elsődleges helyszíne a kötőszövet
 kvalitatív vérkép:
Leukocyta Mennyiség (%)

neutrofil granulocyta 50
neutrofil Stab 10
neutrofil Jugend 5
eosinofil granulocyta 2–4
basofil granulocyta 0–1
lymphocyta 20 – 30
monocyta 4–6
Neutrofil granulocyta:
Oldal 140
 a fehérvérsejtek közül a leggyakoribbak
 a vérben 8 – 10 µm-es nagyságúak, a kenetben kilapulnak így 12 – 14 µm
nagyságúak
 lebenyezett heterokrometikus maggal rendelkeznek
(polimorfonuleárisak)
 leggyakrabban 3 szegmentumból álló mag jellemzi (vékony kromatinhidak)
 a mag szegmentálódása a sejt öregedésével fokozódik
 eleinte S, J vagy kifli alakkal rendelekezik (Stab, Jugend
alakok)
 a barr-test a sejt öregedésével egyre jobban kizáródik a
magból (dobverő alak), így alkalmas genetikai nem
meghatározásra
 cytoplazmatikus granulumok:
o azuroplhil granulumok: gömb alakú granulumok, az összes granulum kb. egy
harmada, primer lyzosomák (hidrolitikus enzimek és myeloperoxidáz)
o specifikus granulumok: igen kicsi granulumok, a teljes granulum mennyiség kb. két-
harmadát adja, alkalikusfoszfatázok, kollagenázok, foszfolipáz, fagocitin
 a csontvelőből a vérbe került neutrofilek kb. 8-10 óra leteltével a postkapillaris venulák falán
áthatolva kilépnek a kötőszövetbe
 teljes élettartamuk: 3 – 4 nap
 a leghatékonyabb fagocyta funkcióval rendelkező sejtek
 az antibakteriális védekezés első frontvonala
Eosinofil:
 a fehérvérsejtek 2 – 4 %-át alkotják

 nagyobb átmérővel rendelkezik: 14 -16 µm
 a magja kétlebenyű (occulár)
 a cytoplazmájában eozinnal festődő granulumok vannak
 döntő többségük a szövetekben található
 granulumok:
o acidophil festődésű granulumok:
 ovális alakú testecskék, melyek a szemcsézettségek adják
Oldal 141
 a közepén kristály szerű struktúra, melynek fő alkotója a MBP – major basic
protein (cytotoxikus anyag)
 további tartlma: ECP (eosinophil kationos fehérje), EDN (eosinophil.drived
neurotoxin), EPO (eosinophil peroxidáz)
o azuroplhil granulumok: lyzosomák
 elsősorban a parazita eradikációban vesznek részt
 az ECP csökkenti a heparin antikoaguláns hatását, így csökkenti a véralvadási időt
 a neurotoxin a paraziták idegrendszerét támadja meg
 csökkentik az allergiás tüneteket, mivel bizonyos anyagaik antihisztaminként funkcionálnak
Basofil granulocyták:
 a fehérvérsejt frakció kb. 0,5 %-át alkotják

 nem rendelkeznek valódi szegmentált maggal, U vagy J alakú mag a jellemző
 átmérőjük: 13 – 15 µm
 specifikus granulumaik basophil festődésűek
o hisztemin
o heparin
o SRS-A
o heparán-szulfát (metakromázia)
 azurophil granulumok: lyzosomák
 allergiás reakciók kialakításában vesznek részt, illetve anafilaktikus reakciókban
Oldal 142
Monocyták:
 a fehérvérsejtek 4 – 6 %-át alkotó sejtpopuláció

 a legnagyobb fehérvérsejtek, kenetben 15 – 20 µm nagyságúak
 a citplazmájuk enyhén basophil
 magja excentrikus és bab alakú, laza kromatin szerkezetű
 a magban 1-2 nucleolus található
 a vérben kb. 1-3 napot töltenek, utána a kötőszövetes térbe kilépnek
 több hónapig és képesek élni, a megfelelő jelekre osztódni is képesek
 a kötőszövetbe jutva machrophagokká válnak
 a mononucleáris phagocyta rendszer részét képezik
o alveolaris machrophagok
o Kuppfer-sejtek
o mesoglia
o epidermis Langerhans-sejtek
o osteo- és chondroblastok
Lymphocyták:
 a vérben a második legnagyobb mennyiségben jelenlévő fehérvérsejt fajta

 kis lymphocyták – 5 – 7 µm, gömb alakú heterokromatikus mag, melynek egyik oldalán
jellegzetes invaginatio
 tömör kromatin szerkezet jellemző
 vékony citoplazma szegély
 a lymphocyták kb. 90%-át a kis lymphocyták alkotják
 a középnagy és nagy lymphocyták magja és cytoplazma szegélye is nagyobb
 valószínűleg az aktivált formák a nagyobbak
 működésük elsődleges színtere a nyirokszövet és kötőszövet
 a nyirokkeringéssel visszajutnak a vérbe (recirkuláció)
 a sejtfelszíni molekulák alapján két nagy csoport különíthető el
o B-lymphocyták
o T-lymphocyták
o neutralis ölősejtek (NK)
Oldal 143
Hematopoesis:
 a vér alakos elemeinek élete 2-3 naptól néhány hónapig terjed, így folyamatos képzésük
szükséges
 a hematopoesis a vörös csontvelőben történik
 a lapos és csöves csontok üregeiben található a vörös csontvelő
 a hosszú csöves csontok esetében a magzati illetve születés utáni időszakban jelentős
mennyiség van jelen, azonban pár éves korra a csöves csontok szivacsos állományának nagy
részét a sárga csontvelő tölti ki (zsírszövet)
 ekkor a lapos csontok (scapula, bordák, sternum, crista iliaca, etc.) sokkal jelentősebbek
 az összes alakos elem itt fejlődik
 a lymphocyták a vérkeringéssel a nyirokszövetekben telepszenek meg és itt fejlődnek tovább
(lymphopoesis)
 a B-lymphocyták végleges differenciálódási helye a csontvelő
Vörös csontvelő:
 stromáját reticularis kötőszövet alkotja, jellemző a nagyszámú reticulumsejt és a rácsrostok
 a rostos hálozat hézagaiban a vérképzés sejtjei és a különböző differenciálódási szintű alakok
töltik ki
 találunk még adypocytákat és machrophagokat is
 igen tág sinusoid jellegű vénák szövik át ezekbe kerülnek be a kész sejtek)
o vékony endothel és foltokban lamina basalis
 az fejlődési alakok szabályos elrendeződést mutatnak, a fejlettebb sejtek közelebb vannak a
sinusokhoz
 a machrophagok és reticulum sejtek igen fontos szerepet játszanak, mivel növekedési
faktorokat, citokineket termelnek
 az adypocyták is számos hormonszerű anyagot választanak el
Hematopoetic stem cell (HSC):
 az összes vérsejt őseként szerepel, pluripotens őssejt

 igen kis számban találhatóak meg a csontvelőben
 halhatatlanok és pluripotensek, képesek osztódni és differenciálódni is
 az őssejtek először a májban és a lépben voltak (embryonalis időszek)
 később a csontvelőbe kerülnek
Oldal 144
 az osztódása során az egyik sejt megőrzi pluripotens voltát a
másik pedig a differenciálódás útjára lép
Erythropoesis:
 a vörösvérsejt képzésre elkötelezett sejt a CFC-E (colony-

forming-cell-erythroid)
 a sejt érzékenyen reagál az erythropoetinre
 proerythroblast (citoplazmája riboszómáktól zsúfolt – basophil,
kék citoplazma)
 basophil erythroblast (az előzőhöz nagyon hasonló de kisebb
méretű sejt, benne már megindul a hemoglobin szintézis)
 polycromatophil erythroblast (a fokozatosan szaporodó
hemoglobin miatt a basofilia átmegy acidophil festődésbe)
 normoblast (orthocromatofil erythroblast) (a felszaporodott
hemoglobin mennyisége domináns és uralja a plazmát, a tömött
heterokromatikus magja excentrikussá válik és kilökődik) – eddig
van osztódás
 retikulocyta (előfordulnak kisebb riboszóma csoportok, brillant-
krezilkék festéssel finom-hálózatos szerkezetet mutat, a keringő
vérben kb. 1-2%-ban található meg)
 erythrocyta (a riboszómák teljes lebomlásával válik éretté,
elveszti összes sejtorgenellumát)
 erythropoeticus ráta: percenként kb. 160 millió sejt képződik
 a képzés ideje kb. 8 nap
Trombopoesis:
 a csontvelői megakariocyták citoplazmájának fragmentációjával keletkeznek

 a megakariocyták gyakran a sinuszok közbetlen közelében vannak és a vérbe
bocsátják a trombocytákat
 megakarioblast (diploid sejt, a májban termelődő trombopoetin hatására
képződik)
 promegakariocyta (igen fejlett Golgi és ER melyek azurophil és specifikus
granulumokat termelnek, polyploid sejtek)
 megakariocyta (megjelennek a trombocyta demarkációs vonalak, melyek
kisebb területekre darabolják a plazmát), egy megakariocytából kb. 4000-
6000 vérlemezke lesz
Oldal 145
Granulopoesis:
 három különböző progenitor sejtből indul a differenciálódás

 a neutrofilek és a monocyták közös progenitor sejttel rendelkeznek (CFC-GM)
 az eosinofilok (CFC-Eo) és basofilok (CFC-Bas) viszont külön progenitorral rendelkeznek
 myeloblast (laza kromatin szerkezetű, 1-2 nucleolus és enyhén basofilre festődő granulum
mentes plazma)
 promyelocyta (a citoplazmában megjelennek az azurofil granulumok)
 myelocyta (megjelennek a specifikus granulumok is, az azurofil granulumok egyre jobban
felszaporodnak) – ebben a stadiumban a neutrofil, basofil és eosinofil granulocyták
elkülönülnek
 metamyelocyta (a sejtmag felveszi a végleges alakot, a granulumok is az érett sejthez
hasonlítanak, a neutrofilek magja Stab vagy Jugend formájú)
Monocytopoesis:
 a neutrofilekkel közös progenitor sejtekkel rendelkeznek

 ennek többszöri osztódása hozza létre a monoblastot
 promonoblast
 monocyta
Oldal 146
Lymphopoesis:
 a lymphoid sejtvonalhoz tartoznak a sejtek

 CFC-Ly progenitor sejtből alakulnak ki
 a T-lymphocyta progenitorsejt a thymusba vándorol és ott immunológiailag érett T-
lymphocytává alakul
 a B-lymphocyták a bursaekvivalens szövetekbe vándorolnak (elsorban maradnak a
csonvelőben) és itt a terminális differenciáció eredménye a plazmasejt
Oldal 147
Csontvelő (nem humán) Csontvelő
Humán vöröscsontvelő kenet
Oldal 148
10. Nyirokrendszer:
 a nyirokszövet az immunrendszer működését kiszolgáló szövetféleség

 a szervezetből vagy a külső környezetből bekerülő antigének elleni védekezés az
immunrendszer elsődleges feladata
 ezt a funkciót a nyiroksejtek, lymphocyták végzik
 jellemző a nagymértékű vándorlás és a sejtfelszíni kontaktusok
Nyirokszövet:
Stroma:
 alapvázát általában reticularis kötőszövet alkotja (reticulum sejtek és rácsrostok hálózata)

 a reticulumsejtek a rácsrostokra tekeredve találhatóak
 a rácsrostok és retikulum sejtek között találhatóak a nyiroksejtek és egyéb sejtek
 ez alól a thymus felépítése képez kivételt, itt hámretikulum sejtek képezik az alapvázat
Lymphoid sejtek:
 lymphocyták
o az immunvédekezés központi sejtjei, kis kerek sejtmaggal és vékony citoplazma
szegéllyel
o natural killer cells – a természetes immunvédekezés egyik fontos komponense, nem
rendelkeznek specifikus receptorokkal
o B-sejtek és T-sejtek – a specifikus immunvédekezés cellularis és humoralis effektor
sejtjei
o a nyiroktüszőkben a megjelenésük jól körülírt helyeken lokalizálódik (B- és T-
dependens területek)
o kis lymphocyta – a nyiroksejtek döntő többsége kis lymphocyta formájában van
jelen, a primer nyirokszervekben lévő natív (antigénnel még nem találkozott)
lymphocyták a vér útján jutnak el a secunder nyirokszervekbe
o lymphoblas – a kis lymphocyták antigénnel való találkozásuk után blastosodnak, azaz
közepes és nagy lymphocytákká válnak
o plazmasejt – immunglobulinokat termelő sejt, jellegzetes kerékküllő szerű kromatin
állománnyal rendelkezik, a sok riboszóma miatt a plazma intenzív basophiliát mutat,
Járulékos sejtek:
 olyan sejtek tartoznak ide, melyek a HSC-ből differenciálódnak és működésük szorosan

kapcsolódik az immunválasz kialakításához
 machrophagok:
o befolyásolják a nyiroksejt aktiválódást és osztódást
o a vér monocytáiból differenciálódnak
o alkalmasak antigén prezentációra (HMC-II), de elsőlegesen inkább effertorként
szerepelnek
o apoptoticus sejteket (CD8+ sejtek által elölt) phagocytálnak
o antitest-antigén komplex phagocytálása
Oldal 149
 dentritikus sejtek:
o faágszerű elágazó nyúlványrendszerrel rendelkeznek
o a legfontosabb antigénprezentáló sejtek
o a B-sejteknek bemutató a follicularis-dentritikus sejt (a nyiroktüszők
csíracentrumában, B-dependens terület) találhatók
o (interdigitáló) dentritikus sejtek – a T-sejteknek (heleper) prezentálnak, a bőr és a
nyálkahártyák hámjában telepszenek meg és a phagocytált antigéneket kihelyezik a
felszínükre MHC-II.
 endothel sejtek:
o a lymphocyták a kötőszövetes terek és a vér között állandó recirkulációt folytatnak
o az út a kötőszövetből a nyirokereken keresztül vezet a postcapillaris venulákhoz, ahol
újra kilépnek a kötőszövetbe
o magas endothelű venulák:
 azokon az ér szakaszokon található, ahol a lymphocyták a secunder
nyiroktüszőkbe lépnek (homing),
 alacsony henger- vagy köbhám jellemzi
o sinus endothel: a secunder nyiroktüszőkben lévő venulák falát alkotják
Nyirokszövet előfordulási helyei:
 a vérben jellemző a lymphocyta őrjárat

 azokon a helyeken a jelenlét különösen kifejezett, ahol a szervezet sok antigénnek van kitéve
(a szervezet külső és belső határfelületei)
 SALT – skin associated lymphoid tissue
 MALT – mucosa associated lymphoid tissue
 gyakran alkotnak bizonyos szervekben lymphoid infiltrációt
 a kötőszövetben nyiroktüszőket képeznek
 bizonyos területek teljesen elzártak az immunrendszer elől:
o here harenchyma
o KIR
o szemcsarnok
o cornea
 a nyirokszervekben (primer vagy secunder) a nyirokszövet igen fejlett formája van jelen
 a primer nyirokszervekben alakulnak ki az érett lymphocyták a progenitor sejtekből
o csontvelő
o thymus
 secunder nyirokszervekbe jutnak az érett sejtek és meghatározott területeket népesítenek
be
o nyirokcsomók
o lép
o mandulák
o apendix vermiformis
o Peyer-plakkok
Oldal 150
Nyiroktüsző folliculusok:
 a nyirokszervek szerveződési egységei, minden secunder nyirokszervben jelen van, olykor

soliter nyiroktüszőként is előfordul
 két típusa van a primer és secunder nyiroktüszők
 primer nyiroktüsző
o a környezeténél sötétebbre festődő kerek terület (50-100 µm)
o elsősorban kis lymphocytákat tartalmaz
o vázát reticulumsejtek alkotják, közte pedig B-sejtek találhatóak
o a születés előtt jellemző
 secunder nyiroktüsző:
o nagyobb képlet 200-400 µm
o a csíracentrum-reakció során a primer folliculusból alakul ki
o a primer folliculus belsejében egy világosabb terület jelenik meg, aktív osztódás
jellemzi - centrum germinatívum
o a primer folliculus eredeti sejtjei a marginális részre kerülnek – köpeny v. sapka
o a reticulumsejtek ennek megfelelően kiszorulnak a széli részre
 csíracentrum:
o a csíracentrumnak a köpenytől távolabbi pólusán a centroblastok (B-lymphocyták)
erősen osztódnak (mitotikus alakok) – sötét zóna
o utódaik a csíracentrum köpeny felé eső része felé tolódnak és kialakítják a világos
zónát
o a sejtek közti hézagokat a follicularis dentritikus sejtek töltik ki
o a csíracentrum 1-3 aktiválódott B-sejtből jön létre (antigén hatásra)
o az aktív osztódások során az immunglobulin gének mutációkat szenvednek
o a világos zóna centrocytái szoros kapcsolatba kerülnek a dentritikus sejtekkel
o a B-sejtek memória sejtekké vagy plazmasejtekké alakulnak
o a nem aktiválódott sejtek elpusztulnak apoptózissal, a machrophagok felveszik és a
megnövekedett kromatim tartalom miatt tingible-body alakul ki
Thymus:
 lebenyezett nyirokszerv, mely a mediastinum kötőszövetében helyezkedik el
 a hámreticulum sejtek alakítják ki az alap vázat
 ebbe a vázba csonvelői eredetű progenitor sejtek vándorolnak és ezekből T-sejtek
differenciálódnak
 így lymphoepitelialis szerv alakul ki
 két lebenyből áll, melyet capsula vesz körül, a capsula septumokat bocsát, így lobulusok
alakulnak ki
 a lobulusok széli cortexxel és belső medullával rendlekezik (utóbbi a világosabb terület)
 a cortex nagyszámú lymphocytát tartalmaz – basophil festődésű
 a centrumban nagyobb lymphocyták és hámreticulum sejtek találhatók
 NINCSENEK VALÓDI FOLLICULUSOK!
 funkciója: helyet ad a T-sejt differenciálódásnak
Oldal 151
Stroma:
 kollagén és elasztikus rostokból épül fel, körülveszi a lebenyeket és a lebenykéket is

 egészen a kéreg velő határig nyúlik be, a cortexet tarkítja
 az alapvázat (a többi nyirokszervvel ellentétben) hámreticulumsejtek alkotják
 a hámreticulum sejtek kialakítják a vér-thymus gátat
o hámreticulum sejtek (desmosmák és zonula occludensek)
o LB
o perivascularis kötőszövet
o LB
o capilláris endothel
 a hámsejtek a gát révén szelektív áteresztőképességre tesznek szert, így a thymus
állományába beengedik a makromolekuláris saját antigéneket, tolerancia tud kialakulni
 a stromában találhatóak még macrophagok és dentritikus sejtek
Cortex:
 a hézegokat elsősorban kis lymphocyták töltik ki (thymocyták),

 a nagyobb lymphoblastok a kéreg alatt találhatóak
 a thymocyták differenciálódása során kb. 90%-uk elpusztul (machrophagok phagocytálják)
 a hámreticulum sejtek között gyakran vannak dajka sejtek is, melyek nyúlványaikkal
körbeölelik a fejlődő thymocytákat
Medulla:
 több hámreticulum sejt jellemző, bizonyos helyeken ellapulva és egymásra rétegződve az un.
Hessel-testeket alakítják ki (eosinophil festődésű, kreatohialin-granulumokkal)
 az életkor előre haladtával egyre nagyobbak a Hassal-testek
 megfigyelhetőek cysták is, melyek a légúti hámra jellemző csillós hengerhámmal és kehely
sejtekkel rendelkeznek, megtalálhatóak még a Hammar-féle sejtek is, myoid sejtek (aktin,
miozin filamentumok)
 a medullaban csak kis mennyiségű lymphocyta található, elszórtan kevés B-sejt is előfordul
 jelen vannak dentritikus sejtek is
 az arteriák a thymus kötőszövetes sövényeiben haladnak, a kéreg velő határon kapillárisokra

oszlanak és árkádokat hoznak létre
 egyes postcapillaris venulák magas endotellel rendelkeznek (itt történik a ki és bevándorlás)
Thymus involutioja
 az életkorral fokozatosan visszafejlődik

 a pubertáskorban éri el maximális nagyságát (30-40 g) – thymus lymphaticus
 ezt követően a lymphocyta proliferátió lecsökken és fokozatosan zsírszövet alakul ki,
 kialakul a thymus adiposus
Oldal 152
Thymus
Hessel-test
Lép:
 a vérben megjelenő antigének eliminálására specializálódott szerv
 hashártyával borított kötőszövetes tok veszi körül
 a tokból trabeculák futnak a belseje felé
 a trabeculák a hilus felé konvergálnak
 a hiluson belépő artériák idegek nyirokerek a trabeculákban haladnak tovább
 a trabeculák között van a parenchyma – a lép pulpa
o vörös pulpa – 80 %
o fehér pulpa- 20 %
Kötőszövetes váz:
 a mesothelium alatt meglehetősen vastag kötőszövetes tok található

 kötőszöveti sejteket és simaizom sejteket tartalmaz
 a trabeculákban több elasztikus rost található
 benne haladnak a nagyobb arteriák, venák, idegek és nyirokerek
 reticularis kötőszövet képezi a lép pulpa finomabb szerkezetét (rácsrostok)
 a rácsrostokon reticulocyták vannak (jelentősége, hogy megakadályozza a trombocyták
kontatkját a rácsrosthoz, ezzel az aggregálódásukat)
Keringés:
 az arteria lienaris a hilusnál oszlik és aa. trabeculares formában a trabeculákban fut

 a trabeculákból kilépő arteriákat körbe veszi a PALS (periarteriolaris lymphoid hüvely) –
ekkor a neve arteria centralis
 az capillárisok egy része táplálja a pulpát,
Oldal 153
 a másik része pedig a sinus marginalisba torkollik (lymphocyta homing)
 az a. centralisok végágai a vörös pulpába nyílnak – aa. peniciliformes
 a penicilliformes egyes kapillarisai körül reticulocita hüvely alakul ki – elipszoid hüvely
(Schweigger-Seidel-hüvely)
 az egyes kapillárisok szabadon nyílnak a vörös pulpába – a vér kilép a pulpába
 a pulpában lévő vénás szinusokon (dongasejtek között) kerülnek vissza a keringésbe
 a capillárisok egy másik része közvetlenül a sinusokba nyílik
 a nyirokerek a fehérpulpában erednek
Fehér pulpa:
 tömött szerkezetű állomány, lényegében nyirokszövet

 nagyszámú kis lymphocyta (sötéten festődő terület)
 három fő része van
o PALS
o folliculus
o marginalis zóna
 PALS:
o az a. centralisból kilépő arteriákat kis lymphocytákból, macrophagokból és
dentritikus sejtetből álló hüvely veszi körül
o T-dependens area
 folliculusok:
o a PALS-hoz oldalról kapcsolódnak
o lehet primer vagy secunder folliculus
o B-dependens area
o folicularis dentritikus sejtek
 marginális zóna:
o a fehér és vörös pupla határán van
o speciális machrophagok és középnagy lymphocyták
 emberben a fehérpulpát elsősorban a folliculusok uralják
 kevesebb PALS van jelen csak a nagyobb a. centralisok körül
 a marginális zónát egy perifollicularis zóna borítja, szerkezetileg a fehér, de összetételét
tekintve a vörös pulpához tartozik
 ide nyílnak a nyílt keringés capillárisai
Vörös pulpa:
 a nagymennyiségű vér miatt a HE festett metszeteken élénk pirosra festődik

 két része van:
o sejtekben gazdag Billroth-féle pulpaköteg
o és az ezek közt lévő lép sinusok
 a vázát reticularis kötőszövet alkotja
 a sinusokat hosszú endothel sejtek bélelik – dongasejtek, a sejtek között állandóan meglévő
rések vannak
 nem folytonos a LB (abroncsszerűen veszi körbe a donga sejteket)
Oldal 154
Lép
Lép
Lép (kimosott)
sinusok és trabeculák
Oldal 155
Nyirokcsomó:
 a nyirok utakba iktatott bab alakú képletek
 környezetüktől kötőszövetes tokkal vannak elválasztva
 a bevezető nyirokerek a vasa afferentia
 a kivezető nyirokerek a vasa efferentia
 kívülről tömött rostos kötőszövet veszi körbe,
 a tokból kötőszöveti trabekulák indulnak a nyirokcsomó hílusa felé
 a nyirokcsomók belsejét reticuláris kötőszövet tölti ki
 a parenchima igen gazdag lymphoid sejtekben, intenzíven sötétre festődik
 a parenchima nagyobb részét a cortex alkotja
o a külső részében találhatóak a follikulusok
o mélyebben azonban már nincsenek folliculusok, ez a paracortex
 a középső részen, inkább a hilus közelben található a velőállomány
o a velőállományban a kéreg elágazó nyúlványokat bocsát be, ezek a velőkötegek
 a nyirokcsómókat endothellel bélelt nyirok sinusok szövik át
Parenchyma:
 a cortex széli része tartalmazza a foliculisokat, így ez a terület B-dependens zóna

 a paracortexben nincsenek filliculusok, ezen a területen sok T-sejt található – T-dependens
zóna
 az interfollicularis területek szintén a T-dependens zóna részei
 a paracortexben találhatóak a magas endothelű venulák, itt történik a lymphocyta homing
 a nyirokcsomók minden részén találhatóak machrophagok
 velőállomány: a sinusok által alkotott labirintus és a köztük lévő velőkötegek
 velősinusok:
o egymásba ömlő ellapult reticulocitákkal (sinusendothellel) bélelt járatok
 velőkötegek:
o nyirokszövet alkotja, a cortex behatolásai, zömmel a B-sejtek és plazmasejtek
dominálnak – B-dependens area
Nyirokáramlás:
 a nyirok a vas afferenseken kerül a nyirokcsomókba (a konvex oldalon találhatóak)

 közvetlenül a tok alatti sinus marginalisba (subcapsularis) jut a nyirok
 intermedier sinusok (trabeculáris sinusok) a trabeculák mentén vezetnek a velőállomány felé
 a velősinusokba jut (sinus medullaris)
 a kijáratot a vas efferens jelenti, ami a hilusból indul ki
 a nyirokerekben vannak billentyűk
 sinusok endothelje:
o ellapult reticulum sejtek,
o nincsen LB
o az sejtek nem alkotnak folyamatos réteget
o a lumenben a reticulumsejtek a rácsrostokon helyezkednek el, szűrőként funkcionál
és a machrophagok ezen tudnak vándorolni
Oldal 156
Nyirokcsomó
Nyirokcsomó
Rácsrostok (Ag-
impregnáció)
Mandulák (tonsilla):
 a szervezet azon területei, melyek érintkeznek a külvilággal jobban kitettek a kórokozók
támadásainak
 elsősorban a gastrointestinalis és respiratorikus rendszer (kisebb részben a női genitáliák is)
 ezeken a területeken a nyálkahártyában építetten nyirokelemek találhatóak
 a MALT terjedelme az egyes szerveknél más és más
 a MALT legfejlettebb a szájüreg területén, itt közel szervvé szerveződötten, mandulák
formájában van jelen
 a mandulák nyálkahártyába ágyazott nyirokszervek, a garat bejáratánál
 a mandulák együttesen alkotják a Waldeyer-féle lymphaticus gyűrűt
o tonsilla pharingea (garatmandula)
o tonsillae palatinae (szájpad mandula)
o tonsilla lingualis (nyelvgyök mandula)
o tonsillae tubariae (fülkürt mandula)
Oldal 157
Szerkezet:
 a mandulákat a környező szövetektől kötőszövetes rész határolja el (elsősorban a tonsilla

palatina esetében) a többinél kevésbé kifejezett
 két fő alkotója van a tonsilláknak
o tonsilláris hám
o nyirokszövet
 tonsilláris hám:
o a tonsilla lingualis és palatina esetében a hám többrétegű el nem szarusodó laphám
o a t. tubaria és pharingea esetében pedig többmagsoros csillós hengerhám
kehelysejtekkel
o a hám beborítja a szájüreg felőli részeket
o emellett azonban sokszor be is hatol a mandula mélyére (crypta vagy fossulae
tonsillae)
o t. lingulais: sekély és tágas
o t. pharingea: mélyek, de kevés van
o t. palatina: sok szűk mély crypta
o a tonsilláris hámot fehérvérsejtek árasztják el
o a bevándorló sejtek a hámsejteket szétnyomják egymástól, így csillagszerű képletek
jönnek létre – reticuláris hám
o a csillagok közti résekben elsősorban B-lymphocyták vannak
 lymphoreticularis szövet:
o a hám alatt többnyire secunder folliculusok találhatóak (B-dep.)
o az interfollicularis részeken lymphocyták, plazmasejtek és machrophagok fordulnak
elő (T-dependens area)
Tonsilla palatina
Oldal 158
Tonsilla lingualis
11. Központi idegrendszer

Gerincvelő:
 dorsolateralisan érzőrostok lépnek be az állományába
 ventrolateralisan pedig motoros gyökerek lépnek ki
 középen a H vagy lepke alakú szürkeállomány található
 hátsó és elülső szarv
 ependima sejtekkel bélelt canalis centralis
 funiculusokra osztható
 a thoracalis szelvényekben jelen van a cornu lateralis is
Szürkeállomány:
 efferens, afferens vagy asszociációs neuronok

 efferens neuronok: motoneuronok (elülső és oldalsó szerv)
o axonjuk az elülső gyökéren lép ki
o alfa-motoneuronok (deiters-féle motoneuronok) - somatomotorosak
o gamma-motoneuronok – visceromotorosak
o a symphatikusak az oldalsó szarvban vannak, nucelus intermediolaterlis C8-L2)
o a parasymphatikusak az oldalsó szarv tövének megfelelően, nucelus
inetermediomedialis (S1-4)
 afferens pályák: felszálló páylákat képeznek és elsősorban az agytörzs felé haladnak
 Rexed-laminák:
o I. zona marginalis: primer senzoros rostoktól kapnak kollateralisokat, axonjaik a
következő réteghez haladnak
o II. substantia gelatinosa: kisebb sejtek, kölcsönös szinapszisokkal a beérkező
ingereket felerősítik
Oldal 159
o III. közepes sejtek, kapnak primer érző kollaterálisokat és leszálló rostokat is, gátló
működésűek
o IV-V. nagyobb neuronok, nucleus proprius columnae posteioris
o VI. Clark-mag, a tractus spinocerebellaris eredési helye
o VII. zona intermedia, nucleus intermediomedialis és intermediolateralis,
o VIII. comissuralis neuronok
o IX. motoneuronok
o X. liquor kontakt neuronok, a canalis centralis körül
Fehérállomány:
 nem tartalmaz idegsejteket, csak nyúlványokat és gliasejteket

 fel és leszálló pályák
 gliasejtek:
o rostos astrocyta
o oligodendroglia
o microglia
Elülső szarv – Deiters-

motoneuronok
Gerincvelő- myelinfestés
A motoneuronok itt indirekt módon

ábrázolódnak
Oldal 160
Ganglion sensorium:
 hátsógyöki érződúcok
 a canalis intervertebralisban található dura mater veszi körbe
 benne a pseudounipuláris idegsejtek sejttestjei vannak illetve az azokat körbevevő satellita
sejtek
 lamina baslis és rácsrost is található az érző ganglionban
 két típusú neuron fordul elő:
o large pseudounipoláris sejt
o small dark pseudounipoláris sejt
Small, dark Pseudounipoláris

Large pseudounipoláris neuron
neuron
Festődés heterogén homogén, sötét
Neurofilamentum nagy kicsi
Idegrost típusa A-rost C-rost
Senzibilitás epikritikus protopáthiás
Fő NT. glutamát SP
Ganglion sensorium típusai:
Ganglion spinale/ganglion intervertebrale/nervi spinalis
Ganglion sensorium nervi crani
 V.: ggl. trigeminale

 VII.: ggl. geniculi
 VIII.: ggl. spirale, ggl. vestibulare (bipoláris neuronok!)
 IX.: ggl. superius, ggl. inferius/petrosum
 X.: ggl. superius, ggl. inferius
Ganglion sensorium
Oldal 161
Pseudounipoláris idegsejt és
satellita sejtek
Vegetatív ganglion:
 a vegetatív ganglion multipoláris idegsejteket tartalmaz illetve szatellita sejteket
 a rostok között inkább a velőtlen C-rostok dominálnak
 az idegsejtek acetil-kolin neurotranszmiterrel rendelkeznek
 a postganglionaris rostok a symphatikus rostok estében noradrenalinnal, a parasymphatikus
rostok esetében acetil-kolinnal működnek
 a symphatikus idegrendszernél a ganglionok a prae- vagy paravertebralis dúcokban vannak
 a parasymphatikus idegrendszer esetében az intramuralis ganglionok a jellemzőek
Vegetatív ganglion
Perifériás ideg:
 neurofibria: szigetelt axon vagy dentrit – myelin hüvellyek körülvéve
Oldal 162
 a KIR-ben az oligodendrocyták képezik (egy sejt több idegsejt axont is körbetekerhet)
 nincsenek Schmidt-Lantermann rések!
 a PIR-ben a Schwann-sejtek képzik a myelin hüvelyt, egy sejt csak egy axont teker körbe
 jellemzőek a Schmidt-Lantermann rések
 a két myelinhüvely típus közti átmenet a Redlich-Obersteiner-vonal
A neurofibria kötőszövetes rétegei:
Burok Jellemző Átmenet Szövettan

fasciculusok vagy epidurális kötőszövet
Paraneurium lazarostos kötőszövet
truncusok körül (ha van)
tömött rostos ksz.
Epineuroum nervus körül dura mater
kollagén rostok
ksz.-es rostok
funiculus (idegrost)
Perineurium arachnoidea koncentrikusan +
körül
laphám (kétoldali LB)
lazarostok kötőszövet
Endoneurium neurofibria körül pia mater
(erek, nyirok erek)
Perifériás ideg
keresztmetszet
e
Oldal 163
Perifériás ideg
keresztmetszeti
kép (HE)
Perifériás ideg keresztmetszet (OsO4)
Perifériás ideg hosszmetszet (OsO4)
Oldal 164
Perifériás ideg hosszmetszet
(HE)
jellegzetes a hullámos
lefutás
Receptorok:
 exteroceptorok
 interoceptorok
 proprioceptorok
Exteroceptorok:
 a külvilág ingereinek felvételére szolgál, hő- tapintás- fájdalomérzés

 csupasz idegvégződések – fájdalomérzés
 tapintó testek:
o Meissner-féle tapintó test
o Vater-Pacchini-féle lamelláris test
 Meissner-féle tapintótest:
o az epidermis kötőszöveti
papilláiban található
o 5-10 egymásra fekvő ék alakú
sejtből épül fel
o vékony kötőszövetes tok veszi
körül
o a dentritikus idegrost hüvelyét
elvesztve belép és kanyarog a
sejtek közt, eközben
varikozitások útján veszi fel az
ingerületet
Oldal 165
Bőr (Ag)
Meissner-féle tapintótest
 Vater-Pacchini-féle tapintótest:
o igen nagy, szabad szemmel is látható
o elasztikus rostokban gazdag kötőszövetes tok veszi körbe
o külső lamellaris rész illetve belső henger
o 50-60 lamella jellemző
o a lamellaris sejtek közötti teret folyadék tölti ki
o a belső henger két félből áll és közepén a hüvelyét vesztett idegvégződés fut
o nyomáson kívül, vibrációt is érzékel
o elsősorban a tenyér a talp bőrében van jelen
o ugyanakkor megtalálható az izomfasciákon, csonthártyán, erek közelében etc.
Vater-Pacchini-féle tapintótest
Oldal 166
Interoceptor:
 a szervezet belső ingereit veszi fel, viszcerális receptrok

 Golgi-Mazzoni-test
 a lamelláris testhez hasonló felépítésű, de kisebb méretű
 az inakon,s zalagokon található azok feszülését jelzi
Proprioceptorok:
 a test mozgást észékelő interoceptorok

 izom és ínorsókon találhatóak
 az izomorsó esetében az idegvégződés egy módosult izomrostra tekeredik fel
Effektorok:
Ideg-izom szinapszis (neuromuscuilaris juntio):
 a mozgató idegrost praeterminálisan több ágra oszlik és egy-egy izomrosthoz futnak

 az izomrost felszínén számos talpszerű megvastagodás alakul ki
 a sarcolemma ezeken a területeken behúzódásokat képez, ezek a subsynapticus apparátusok
 a NT: acetil-kolin
 az acetil-kolint az acetil-kolin észteráz távolítja el
 enzim-hisztokémia
Motoros-véglemez
acetilkolin-észteráz
(enzim-hisztokémia)
Cortex cerebelli:
 három rétegre tagolódik a szürkeállomány
 a szürkeállomány tartalmazza a sejteket
 a fehérállományban idegrostok futnak
 a fehérállomány faág szerűen oszlik (arbor vitae)
 purkinje-sejtek:
o a legjellegzetesebb sejt a kisagyban
Oldal 167
o nagy gömbölyded perikarion, igen fejlett dentrit fa
o a dentritek a basisról eredve a kéreg külső része felé futnak
o az összes kisagyi afferens a purkinje sejteken végződik
o a kisagyi efferentatiót a purkinje sejtek axonjai képzik
Stratum moleculare:
 a legkülső, sejtekben szegény réteg

 idegrostokban viszont igen gazdag (elsősorban a purkinje sejtek dentritjei)
 jellemzőek még a paralell rostok (a szemcsesejtek rostjai melyek a purkinje rostokhoz
haladnak)
 csillagsejtek: a réteg külső felében
 kosársejtek: a réteg belső részén
 a csillagsejtek a purkinje sejteken végződnek
 a kúszórotok ide érkeznek (ex nucleus olivaris inferior)
 speciális glia sejt: Bergmann-glia, a nyúlványaik átmennek a str. molucularen és gliatalpaikkal
a cortex felszínére jutnak
Stratum ganglionare:
 a purkinje rostok perikarionja

 a kosársejtek kosárszerűen veszik körbe a sejttesteiket (inhibítoros)
Stratum granulosum:
 itt találhatóak a beérkező moharostok

 jellegzetes sejtje a szemcsesejt
 a moharostok és a szemcse sejtek egymással szinaptizálnak – kisagyi glomerulusok
 itt végződnek még a Golgi-sejtek is
 a szemcsesejtek axonjai felszállnak a str. moleculareba és T-alakban elágaznak majd a
felszínnel párhuzamosan futnak és eljutnak a purkinje sejtek dentritjeihez
 ezek a paralel rostok
Cortex cerebelli
Oldal 168
Purkinje sejt
Cortex cerebelli (Ag-

impregnáció)
Cortex cerebri:
 törzsfejlődési szempontból három részre tagolódik
o neocortex
o paleocortex (szaglás – lobulus olfactoirus állatokban fejletebb)
o archicortex (pl.: hippocampus)
 a neocortex isocorticalis szerkezettel rendelkezik – 6 rétege van
 az archicortex 3 rétegből áll
Neocortex:
 a legnagyobb részét 2-5 mm vastag szürkeállomány alkotja
Oldal 169
 térfogata: férfi: 610 cm3, nőben: 545 cm3
Lamina molecularis (I.):
 sejttekben szegény szinaptikus réteg

 a sejtjei kapcsoló illetve asszociációs funkciókat látnak el
 axonjaik a felszínnel párhuzamosan futnak
 számos gliasejt található, melyek végtalpai képezik a membrana limitans gliae
superficialist
 a kis és nagy piramis sejtek dentritjei felnyúlnak eddig a rétegig
Lamina granularis externa (II.):
 kisméretű szemcsesejtek jellemzőek

 a sejtek háromszög alakúak vagy izodentritikusak
 lokális asszociációs pályákat hoznak létre
 a kosársejtek a szemcsesejteket modulálják
 a kandelábar sejtek a szemcsesejteket és a piramis sejteket modulálják
Lamina pyramidalis externa (III.):
 kis piramis sejtekkel rendelkezik

 a perikarion csúcsi dentritjei a str. molecularéba futnak
 axonjuk az alapi részen ered
 az axon a fehérálloányba lépve asszociációs vagy comissuralis pályákat hoz létre
 a gátló kosársejtek végződnek rajtuk, ezzel modulálva a működésüket
Lamina granularis interna (IV.):
 nagy szemcsesejtekkel rendelkezik

 azokat a kérgi területeket, ahol nagy számban fordulnak elő granuláris kéregnek nevezik
 ezek a sejtek fogadják az érzőrostokat
 a látó kéregben annyira megvastagodott, hogy szabad szemmel is látható – Gennari-csík
(area striata)
 a motor kérgi részeken szinte nincs is – agranuláris
Lamina piramidalis interna (V.):
 nagy Betz-féle piramis sejtekkel

 a motoros kéregben találhatóak nagy számban
 perikarionjuk 50-100 µm-es
 csúcsdentritjük felér a I. rétegbe is
 axonjaik a mozgató pályákat alkotják, glutamát NT-vel
 deiters-motoneuronokat idegeznek be
Lamina multiforme (VI.):
 orsó alakú sejtek a jellemzőek
Oldal 170
 izodentritikus sejtek is vannak
 az axonok a II.-V. réteghez futnak
 a rétegekre merőleges rostjaikkal oszlopszerű szerkezeteket hoznak létre
Cortex cerebri
Astrocyta
 nagy, csillagalakban kiinduló gazdag nyúlványrendszerrel rendelkező sejt
 multipoláris sejtek, végtalpakkal rendelkeznek
 funkcionális syncytiumok
 osztódásra képes sejtek
 a rostos a fehér, a plazmás a szürkeállományban gyakori
 vér-agy gát létrehozása: az astrocyták minden rendelkezésre álló teret kitöltenek,
kiszélesedő végeikkel (gliatalpak) hézagmentesen lezárják az idegrendszer külső felszínét
továbbá az onnan behatoló erek felszínét, ahol a gliatalpak mozaikszerűen összefekszenek és
egységes réteget képeznek: membrana limitans gliae superficialis és perivascularis, de a
fizikai gátat a kapillárisok endotheljét összekötő zonula occludensek biztosítják
 funkcióik:
o membrana limitansok (pia mater, kamrák határán, erek körül) létrehozása
 memebrana limitans gliae superficialis
 memebrana limitans gliae perivascularis
o támasztó szerep
o transzport szabályozása a vér-agy gáton keresztül
o agyi vérellátás szabályozása
o fejlődő idegrendszerben a neuronok migrációjának szabályozása
o a sejtközötti tér összetételének meghatározása, az astrocyták nexusok útján térbeli
hálózatot képeznek
o idegsejtek anyagcseréje (kiegészítő szerep)
o térkitöltés a sejtpusztulás során (gliaheg)
Oldal 171
Astrocyta
Membrana limitans gliae

perivascularis
Oldal 172

Szövettan Biblia

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Szövettan Biblia

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Cytológia és szövettan

A SEJTMEMBRÁN SZERKEZETE, RECEPTOROK ÉS IONCSATORNÁK: ................................................. 9

SEJTFELSZÍNI SPECIALIZÁCIÓK ÉS SEJTKAPCSOLÓ STRUKTÚRÁK: ................................................... 11

MEMBRÁN DOMÉNEK: ..................................................................................................................... 11

AZ ENDOPLAZMÁS RETIKULUM ÉS A GOLGI APPARÁTUS: ............................................................ 13

ENDOPLAZMÁS RETIKULUM: .............................................................................................................. 13

ENDOCITÓZIS ÉS EXOCITÓZIS. INTRACELLULÁRIS TRANSZPORT: ................................................... 15

LIZOSZÓMÁK, PEROXISZÓMÁK, VEZIKULÁK, MULTIVEZIKULÁRIS TESTEK ÉS CITOPLAZMA

A MITOKONDRIUMOK SZERKEZETE ÉS FUNKCIÓJA: ..................................................................... 18

A CITOPLAZMA SZERKEZETE ÉS A CITOSZKELETON: ...................................................................... 19

CENTRIOLUMOK, CSILLÓK ÉS FLAGELLUMOK: .............................................................................. 21

CYTOCENTRUM, CENTROSOMA: ......................................................................................................... 21

A SEJTMAG SZERKEZETE ÉS FUNKCIÓJA: ...................................................................................... 23

SEJTMAG SZERKEZETE: ..................................................................................................................... 23

SEJTCIKLUS, SEJTHALÁL ÉS REGENERÁCIÓ:................................................................................... 25

A MITOSIS STÁDIUMAI: .............................................................................................................. 26

A MEIOSIS STÁDIUMAI: .............................................................................................................. 27

A SEJTEK ÉS SZÖVETEK ELŐKÉSZÍTÉSE FÉNY- ÉS ELEKTRONMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATRA. METSZÉSI

SEJTEK ÉS SZÖVETEK ELŐKÉSZÍTÉSE FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATRA ......................................................... 31

EGYRÉTEGŰ LAPHÁM: ...................................................................................................................... 35

EXOEPITHELIALIS MIRIGYEK: .............................................................................................................. 42

2. KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK: ............................................................................................. 43

KÖTŐSZÖVETI SEJTEK: ...................................................................................................................... 43

KÖTŐSZÖVETEK TÍPUSAI: ............................................................................................................ 50

EMBRYONALIS KÖTŐSZÖVET: ............................................................................................................. 50

HARÁNTCSÍKOLT IZOMSZÖVET: ..................................................................................................... 62

IDEGSEJT (NEURON): .................................................................................................................... 68

AZ EREK ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE: ........................................................................................................ 76

6. A LÉGZŐRENDSZER SZÖVETTANA: ........................................................................................... 82

1. AZ ORRÜREG SZÖVETTANA: ........................................................................................................... 82

7. AZ EMÉSZTŐ RENDSZER SZÖVETTANA: .................................................................................... 90

1. A TÁPCSATORNA FALÁNAK ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE: .......................................................................... 90

8. A VIZELETKIVÁLASZTÓ ÉS –ELVEZETŐ RENDSZER SZÖVETTANA ...............................................112

9. VÉRSZÖVET ÉS VÉRKÉPZÉS .....................................................................................................139

VÖRÖS CSONTVELŐ: .......................................................................................................................144

11. KÖZPONTI IDEGRENDSZER ...................................................................................................159

 nagyrészük mélyen a membránba beleér, némelyek teljesen át érik

Integráns membránfehérjék típusai:

 transzporterek: anyagok átjutatása az egyik oldalról a másikra, a koncentráció

 fehérjék vagy fehérje komplexek, melyek belsejében hidrofil csatorna van

 ligandfüggő ioncsatornák: a szabályozó anyag pl.: neurotranszmitter

 a membránreceptorok bizonyos specifikus jelekre konformációt váltanak ás

 a sejtfelszín egyediségét kialakító molekulák

 lazán kapcsolónak a membrán külső vagy belső oldalához

Sejtfelszíni specializációk és sejtkapcsoló struktúrák:

 kalciumfüggő sejtadhéziós molekulák

Immunglobulin szupercsaládba tartozó sejtadhéziós molekulák:

 nem függnek kalciumtól

 a membránon többször áthaladó polipeptidlánccal rendelkeznek

 részt veszenk a sejtadhézióban és a sejteknek az ECM-hez való kapcsolásában is

Sejt-mátrix adhéziós molekulák:

 Fibronektin: két alapegységből áll, melyeket két diszulfidhíd kapcsol össze.

Mátrixkötő fehérjék receptorai:

 a sejt-mátrix kötő fehérjék a sejtmembránhoz receptorok segítségével kapcsolódnak

 adhéziós molekulák: integráns fehérjék melyek a sejtet a szomszédos sejt membránjához

 a sejtek felszínén övszerűen fut körbe

Desmosoma (macula adherens):

 foltszerű néhány µm-es kapcsolat

 a sejtet az ECM-hez rögzíti

 hámokat horganyoz le, melyek mechanikai igénybevételnek vannak kitéve

Diffúziós gátat képző kapcsolóelem:

 hámsejtekre jellemző kapcsoló struktúra

Nexus (gap junction):