Pu zsér Róberb
Róber b és
Farkas Abbila Márbon

HOLNAP KIADÓ
 

© Farkas Attila Márton, 2016

© Puzsér Róbert, 2016
© Holnap Kiadó, 2016
 

Farkas Abbila Márbon

 HOLNAP KIADÓ

Köszöneb
Köszöneb Lucának, Imo
Imolának
lának és Idának,
Idának, de mindenekelőbb
mindenekelőbb Bori
Borinak!
nak!
 

Egy rendhagyó beszélgetős könyvet tart kezében a nyájas

Olvasó, amelyben két kivételesen élesen látó és gondolkodó,
ezzel együtt merészen is fogalmazó szerző vesézi ki a fejeze-
tekre tagolt témákat. Kocsmafilozófia ez, a szó legtisztább és
legszentebb, ősi értelmében.
Ezek a témák mind közérdekűek, és„mindenkit érintő"jel-
legüknél fogva a közgondolkodás részét is képezik, ám an-
nak olyan részét, amely a napi csipcsup ügyek hullámverése
alatt mélyebb réteget alkotva hömpölyög, és csak ritka alkal-
 makkor, egyegy elmélyült baráti beszélgetés során kerül a
felszínre, amint felfelböfögi a kollektív tudattalan.
Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton közös könyve ritka
elszánásról tesz tanúbizonyságot: analízist készíteni, gon-
dolkodni és véleményt formálni olyan jelenségekről, ame

lyek ma a társadalmi tudatban problémákként merülnek fel,

az átlagember fejében mégsem jutnak el az „átlátás" szint-
 jére, han
hanem
em nagyré
nagyrészt
szt megre
megrekedne
kednek
k a közhel
közhelyes
yes vélekedés
vélekedés
sekélyes posványában. Nagyon sokan csak a médián keresz-
tül érkező, előre gyártott véleményeket szajkózva, szlogene-
ket mantrázva élnek, és próbálják kialakítani világképüket,
ami  lás
lássu
suk
kbbe
e  nem iis
s nagyo
nagyonn sikerül. A kóválygó, ideo
id eoda
da
kapkodó, figyelmetlen látásmód szemellenzői mögül kilesve
nem is állhat össze érvényes világkép, legfeljebb tartalmat-
lan közhelyek versenghetnek érvénytelen frázisokkal. Ennek
eredménye az egyre növekvő tanácstalanság, a kívülről ger-
 jeszt
 jes ztet
ettt elégedetlensé
eléged etlenséggel,
ggel, ros
rosszk
szkedvv
edvvel
el és irigy
irig y só
sóvá
várg
rgás
ássa
sall
megfűszerezve. Ezt a könyvet forgatva az Olvasó kivételesen
nem a szokványos árukapcsolásokkal, nem a jól ismert sablo-
nokra épülő csoportvéleményekkel találkozik, hanem az azok
tudatos tagadásán alapuló autonóm gondolkodás iskolájával.

Ezért aztán számonkérő könyv is ez egyben, melynek

oldalain a két szerző az egészségesen jóakaraté hozzáál-
lás
lás jeg
jegyé
yébe
benn kéri sz
számon
ámon  egyeb
egyebek
ek közt a vilá
világval
gvalláso
lásokon
kon
 azokat a nemes eszmén
eszményeket
yeket é
és
s magasabb iigazságok
gazságokat,
at,
amelyeket azok zászlaikra tűztek, hogy követőik aztán épp
az ellenkezőiket cselekedjék, vagy ami még rosszabb: hogy
 azokból semmit, még a gonosz olvasatokat se értsék meg.
 A szerz
szerzők
ők mégis
mégis sorról sorra
sorra megle
me glelik
lik ezek
ezekben
ben a számtalan-
szor meghamisított és elárult tanokban a kor és hely felett
álló hagyományt, a misztikát, az élethazugságok leleplezé-
sét, Hamvas Béla szavaival élve: a Szellem időfeletti jelenlé-
tét. Máshol az egyre agresszívabb reklámok bűvöletében élő
emberis
emb eriség
ég kallódó jjo
o g ai
aitt fir
firta
tatják
tják üzlete
üzletembereknek
mbereknek é
és
s áldó

zataiknak, a plázazombiknak
Megint máshol aligha tetsző
a társadalom válságának tisztánlátással.
okait tárják fel az
elmeállapotok analízise révén.
Egykori barátom, Farkas Attila Márton tudós embernek
készült, kreativitása azonban mindig is akadályozta a disz-
ciplínák száraz szövetébe való beleragadásban. A történet
tudom
tud omán
ányy és az össze
összehason
hasonlító
lító vallástudomány
vallástudom ány terén felh
f elhal-
al-
mozott elképesztő ismeretanyag mindenesetre híven árul-
kodik bölcsészvénájáról. Igazi erénye mégsem a műveltsé-
ge, hanem hogy rendkívül szellemes, ironikus alkat. Puzsér
Róbert ismert „tévés személyiség", akiben az a különleges,
hogy kukacoskodó, odamondogató és időnként bántóan
szókimondó stílusa mögül most aztán végképp kibukkan el-
mélyült, árnyaltan
árnyaltan gondo
g ondolkod
lkodóó és
és olykor meglepően
meglepően művelt
lénye
lénye  főként,
főkén t, amikor
am ikor értü
é rtünk
nk a
aggódik
ggódik.. Joggal
Joggal teszi,
teszi, hisz
hiszen
en
egyre nagyobb a külsőbelső káosz, amelyben elvész a sza-
vak értelme, sorra pukkannak ki a legkülönfélébb ideológi-
ák, semmivé válnak biztosnak hitt kapaszkodók. A szerzők
számon kérik a férfin a Férfit, és a nőn a Nőt, górcső alá veszik
úgy a feminizmust, mint a hímsovinizmust. Szenvedélyesen
 vizsgálgatják azokat a mélyebb okokat, amelyek a mai kizök
kent világhelyzethez vezettek, s néhol még megoldást is kí-
nálnak egyegy gondolat vagy új hozzáállás formájában.
Ez a könyv azt sugallja, hogy bár világunk jelenlegi hely-
zete reménytelennek tűnik, van egy ösvény, amelyen halad-
va lassan rendeződhet minden. Ez az út a Szellemi Út. Belül,
önmagunkban járhatunk rajta, és útközben csak magunkra
számíthatunk. S persze Istenre, vagy ha az Olvasó buddhista,
ezt úgy is megfogalmazhatja, hogy az időtlen Tiszta Tudat-

ra. Senki ember fia nem járhatja be helyettünk azt az utat,

amelynek első lépése az éberség, az önmagunkat is kritiku-
san szemlélő éleslátás. Az éleslátás feltétele pedig az elfogu-
latlanság, amely mindenre előítélet nélkül tekint. A könyvet
forgatva arra is fény derül, hogy egyegy jelenség vagy élet-
helyzet minden szemlélő és résztvevő számára más képet
mutat, s ez nem baj, hanem természetes velejárója a létezés-
nek. Minden egyes szempontból érvényes igazság születik,
még akkor is, ha ezek az igazságok látszólag ellentmonda-
nak egymásnak. Ám mivel a kvantummechanika és a pszi-
choanalízis térfoglalása nyomán a szellemtudományok újra
felfedezték az ősi kultúrák és az álomvilág sajátos logikáját,
a komplementerlogikát, átláthatóvá válik, amint Puzsér és
FÁM egymáséival sokszor össze nem illő állításai koherens
egységet alkot
alkotnak
nak  íg
ígyy restaurálód
restaurálódik
ik az
az ős
ősii tuda
tudat.
t.
Van ugyanis egy magasabb szempont, amely rálát a kis-
szerű érdekigazságokra, és ennek perspektívájából máris
minden jelenség a maga helyén áll. Ezt a magasabb igazsá-
got bárki megtapasztalhatja, aki nem zárja be magát vala-
 melyik vallás, vallástagadás vagy épp a nihilizmus dogma-
börtönébe. A kulcs ott van a tudat eredendő tisztaságában,
az emberi belátás képességében és az elfogulatlanságban.

Laár András
András

A reklám, minb
embe
mberi jog
jo g i kérdés
I   nrr

Puzsér Róberb: A
Róberb: A nagy
nagy haz
hazugs
ugság
ág a keresk
kereskedelmi
edelmi televíziózás-
sal kapcsolatban az, hogy ingyen van. Pusztán azért, mert
 nem kell előfizetési díjat
d íjat fize
fizetni,
tni, mé
még
g ninc
nincs
s ingyen. Valójá
Valójában
ban
sokkal súlyosabb árat szednek, ugyanis a tudatunkkal fize-
tünk a tartalomért, és a reklámok által hajtják be rajtunk azt
a díjat, amibe a műsorok elkészítése kerül. A reklám a dönté-
seiddel kereskedik. A reklám a tudat gyarmatosítását jelenti.
 A tu
tuda
datt a huszadik sz
száz
ázad
adban
ban felfe
felfede
dezet
zettt kontinens, a
amelyet
melyet
a kor hatalmasságai éppúgy kolonizáltak, ahogy anno Ame-
rikát. Ennek folyamata a modern marketingben ölt testet.
 A reklámok
reklámo k né
nézé
zésé
sére
re nem kötelezve vagyunk, hanem
szoktatva. Nem azért nézed a reklámot, mert kijön a Reklám-
hatóság és megbüntet, hanem mert nem vagy kellően tuda-
tos, vagy fogalmazhatnék úgy is, hogy nem vagy a tudatod

iránt kellően felelős. Azért nem tudod nem nézni a reklámot,

mert valójában nem te nézed a reklámot, hanem a reklám
néz téged. Van benned egy kicsi én a tudat alatt, aki akkor is
nézi, ha te tudatosan elhatározod, hogy nem fogod. Ezek a
reklámok ugyanis nem a tudatunkkal kommunikálnak, ha-
nem a tudattalanunkkal. A reklám nem meggyőzni akar, leg-
kevésbé informálni. A reklám nem közszolgáltatás, a reklám
egy zsarnokság, egy olyan intézmény, amelyre pár évtized
múlva úgy fognak visszagondolni, ahogy mi gondolunk
most azokra az időkre, amikor általános volt a gyermekmun-
ka, vagy azokra az országokra a harmadik világban, ahol ma
is legális. Épp ahogy a gyermekmunka, úgy a reklám is bar-
bárság. Ahogy a gyermekünket óvjuk és védjük, éppúgy kel-
lene a tudatunkat is. Ugyanannyi jogunk és okunk, sőt
ugyanakkora kötelességünk védeni. A reklám a tudattalanon
 keresztül hat a döntéseinkre, olyan fogyasztói szokásokkal
kapcsolatban, amelyekben nem vagyunk kellően tudatosak,
ezért hallgatunk a tudattalanunkra. A reklám azt a célt szol-
gálja,
gálja, hogy be
bennünk
nnünk bizalmat építs
építsen
en ki a tö
több
bbii term
termékék rová-
sára, de fontos, hogy ez nem intellektuális, és soha nem raci-
onális. Nem arról van sz
szó
ó  még hhaa né
néha
ha úgy is tű tűn
n ik  hogy
valahogy meggyőznek minket, hogy ez a mosópor jobb,

mint
nem aegytöbbi.
lógótA és
reklám nem akaregy
egy szlogent meggyőzni semmiről,
harmonikus, ha-
dallamos,
vonzó körülményrendszerbe ágyazva ültet a tudattalanba.
Egy kellemes asszociációval párosítja a termék nevét, lógóját
és szlogenjét. A reklám sok érzékszerven keresztül hat, egy-
szerre támadja a muzikalitásunkat, a vizualitásunkat, ha épp
nem mosóporról van szó, akkor sok esetben a szexualitásun

kát, de még akár az értelmünket is. Persze nem a racionális

részét, hanem azt, ami a szlogenre fogékony, ami a verseket,
a nyelvi harmóniát kedveli. Tehát a reklám nagyon sok érzék-
szervet támad egyszerre, és az a célja, hogy amikor majd a
szupermarket polcai előtt állunk, a hirdetésben szereplő ter-
mék ismerős legyen a számunkra. A reklám itt és most nem

akar tőlünk
aminek semmit,
az lesz csupán
a dolga, elültet bennünk
hogy megtalálja a párját egy mémet,
az üzlet pol-
cán, és párosodjék. Az a cél, hogy a bennünk lévő mém meg
a polcon lévő mém találkozzon, és az egyik bevonzza a mási-
kat. A termékspektrum kilencven százaléka kapcsán a rek-
lám funkciója nem az, hogy egy kiélezett küzdelemben ver-
senyelőnyhöz juttasson bizonyos cégeket, más cégek pedig
 lemaradjanak a versenyben. Ez hazugság. A reklám a piac
felosztását jelenti, a legtöbb esetben tök egyenlő alapon.
Például, három fontos szereplő a reklámok segítségével har
madharmadharmad arányban felosztja a piacot, és a cél az
összes többi cég kiszorítása, valamint a piac felosztása a rek-
lámozók között. Ez nem más, mint egy rejtett kartellezés.
 A reklámmal kapcsolatos másik közkeletű hazug
hazugság
ság a
azz, hogy
a kapitalizmus motorja. Épp ellenkezőleg: a reklám a kapita-
lizmus legfőbb gátja, amely ellehetetleníti a piaci javak sza-
bad versenyét. A céges propaganda révén árucikkek reklám-
 jaii versengenek konkure
 ja konkurenseik
nseik reklámjaival, ahely
ahelyett,
ett, hogy
maguk a termékek méretnének meg az áruk és a minőségük
által. Ez a működés súlyosan sérti a termékek és szolgáltatá-
sok evolúcióját, vagyis azt az ideát, amely szerint a jobb és
olcsóbb árucikk kiszorítja a piacról a rosszabbat és drágáb-
bat. Ehelyett megkaptuk a tervezett elavulást, vagyis az elő

re kalkulált lejárati idejű technológia kétes vívmányát, amely

kizárólag a gyártó és forgalmazó céget szolgálja a fogyasztó
érdekeinek rovására. A reklám intézményrendszere az, ami a
legnagyobb multinacionális részvénytársaságokat a táplá-
léklánc csúcsán tartja, a kis cégeket pedig nem engedi fel-
törn
tö rnii  valójában a fenn
fennálló
álló piaci
piaci viszonyok konze
konzerválásá
rválásáért
ért
felelős. Szintén sokat hangoztatott hazugság, hogy a reklám
a műso
mű sortrt szolgálja  a reklám a m űsoré
űs orért
rt van
van.. H
Ha
a me
megk
gkérd
érde-
e-
zed a kereskedelmi tévéseket, hogy mire szolgálnak a reklá-
mok, azt mondják,„azért van rájuk szükség, hogy műsorokat
tudjunk sugározni Önöknek, mert ezek a műsorok ugye nin-
 csenek ingyen, valamiből finanszírozni kell őket, mi pedig
Önökért vagyunk, hogy Önök szórakozzanak". Nos, ez a ha-
zugság, valójában pont fordítva van: nem a reklám szolgálja
a műsort, hanem a műsor szolgálja a reklámot. A kereskedel-
mi tévé nem azért van, hogy te szórakozz, hanem hogy az
agyadat mossa a reklámokkal, és azért van szükség a műso-
rokra
ro kra,, hogy te két reklámblokk
reklám blokk között
köz ött ott
o tt mara
maradj
dj  és ez rög
rög--
tön megadja a választ arra a kérdésre is, hogy vajon miért
olyan mocsok, szemét, aljadék színvonalúak a kereskedelmi
tévék műsorai. Azért ilyen szarok, hogy a következő reklámra
még öntudatlanabb, még emberalattibb légy, mint amilyen
az előző reklámblokk során voltál. Az a tévéműsorok funkci-
ója, hogy két reklámblokk között egyre lejjebb és lejjebb
nyomják a befogadás küszöbét, hogy egyre kritikátlanabb
légy a céges propaganda iránt. Mindez egy koncepcióba il-
leszkedik, ami azért hasznos, mert jót tesz az értékesítésnek
 ez valójában
valójába n a „kno
„k now
w how
h ow"" ré
része. A kereskedelmi marke-
mark e-
ting működésének kulcsa, hogy a műsornak hulladék színvo

nalúnak kell lennie, más szóval a reklám nívójához kell iga-

zodnia. Mivel a reklám a cél, és a műsor az eszköz, soha nem
a reklám nő fel a műsorhoz, hanem mindig a műsor aljasodik
le a reklámhoz. Ez a zuhanás elméletileg a végtelenségig
folyhat, a reklámé ugyanis az ismert legalantasabb színvo-
nal. Az összes reklám, amit életedben láttál, valójában egyet-
len reklám, csak specializálva lett. Ez az egyetlen reklám pe-
dig egyetlen üzenetet közöl, ez pedig az, hogy fogyasztás =
boldogság. A reklám első szándékkal azt hirdeti, hogy az
anyagi javak felhalmozásától boldogabb ember leszel. így
 egy BMWreklám egy kicsit mindig Opelt is reklámoz, és egy
Omoreklám egy kicsit Persilt is reklámoz. A kereskedelmi te-
levíziózás alapvetően reklámorientált. A reklámok az anyagi
részeddel, a halandó részeddel kommunikálnak. Tele vagy
halálfél
halá lfélele
elemm
mmel,
el, és ez elől a fogyasztás rejt
rejtekéb
ekébe
e menek
menekülsz,
ülsz,
mert amíg felhalmozol, amíg javakat sajátítasz el, addig az-
zal az érzettel élsz, hogy növekszel, hogy a létedben jobban
elmélyülsz. Veszel magadnak egy karórát vagy egy ruhát, és
ettől nagyobb súllyal, nagyobb nyomással nehezedsz a lét-
be. Kiterjedtebb vagy attól, amit megveszel. Ha meglopnak,
az az érzésed, hogy kevesebb lettél, közelebb rántottak a

megsemmisüléshez. Azzal, amit ma megveszel, amit meg-

eszel, amit ma felveszel, halhatatlanabb vagy. Ez persze nem
igaz  ez egy illúzió
illúzió.. Arró
Arróll van s
sz
zó, hog
hogyy szoro
szorongunk
ngunk.. Min
Minden
den
szorongás alapja a halálfélelem, és ezt a szorongásunkat a
fogyasztás oldja. A reklám erre hat: a birtoklási ösztönünket
korbácsolja fel. Az a körülmény, hogy a műsorok a reklámok
színvonalához igazodnak, hozza létre a kereskedelmi televí-
ziózás
ziózást,
t, ami
ami gy
gyako
akorlati
rlatilag
lag reklámszintű ag
agym
ymos
osás
ás.. Már mind
mind 

egy, hogy reklámot nézel vagy műsort, mert vetekszik a ní

vótlanságuk. Meg merne valaki esküdni arra, hogy mondjuk
az Éjjel-Nappal Budapest   színvonalasabb, mint az azt meg-
szakító reklámblokk? Az a módszer, hogy lefelé hajtják a be-
fogadás küszöbét, eddig még mindig működött. Minden

esetben
meg. Az aemberi
legkisebb
tudat szellemi közös
olyan, mint többszöröst
a víz, célozzák
a kisebb ellenállás
irányába folyik. Ha kis lépésenként, mondjuk fél évenként
 csökkentik a színvonalat, akkor ezzel gyakorlatilag le lehet
rombolni eg
egyy komp
ko mplett
lett civilizáció
civilizációt.
t. Milliárdokat költünk kö köz-
z-
oktatásra, miközben a reklámok és a kereskedelmi tévémű-
sorok a szemü
szemünknk látt
láttára
ára pusztítják le mindazt, am amitit felé
felépí
píte
tet-
t-
tünk. Fölhúzzuk a falat nappal, és leomlik éjjel, akárcsak Déva
vára. A közoktatás által a következő generáció értelmi szín-
vonalát valamilyen szintre felhozzuk, aztán végignézzük,
ahogy a kereskedelmi televíziózás lerombolja mindezt. És
nem csupán végignézzük: frekvenciát biztosítunk hozzá. Az
a frekvencia, amin az RTL Klub meg a TV2 sugároz, a miénk,
azt mi bérbe adtuk nekik. Mi, vagyis a magyar állam. Itt aztán
mehet a nemzeti közép kormánya, jöhet helyette a reform-
kormányzás meg a nemzeti együttműködés, jöhet Gyur
csány, és mehet, aztán jöhet vissza Orbán: a kereskedelmi
tévék földi sugárzásúak maradnak. Csakhogy az a két frek-
vencia nemzeti kincs. A Baráto
Barátokk közt jjó
ó  példa a színvonal zu-
hanására. Amikor tizennégy éve sugározni kezdték a Barátok  
köztet   Magyarországon, az első évben akkorát bukott, mint
az óla
ólajtó
jtó  ténylegesen ne
nem
m vo
voltlt né
néző
zője.
je. Nyil
Nyilvánva
vánvaló,
ló, hogy
miért: a színjátszásnak azt a nívóját, ami addig megszokott
v o lt  egy minimális nívó ug
ugyan
yan,, dde
e még
mégis is valamiféle szint 

15

olyan mélyen
olyan mélyen múlta
m últa alul,
alul, hogy az
az emberek kiköp
ki köpték
ték ahelyett,
hogy lenyelték volna. Az összevetés kedvéért: a Szomszédok-
ban
ba n kiváló színészek játszottak szarul, a Barátok köziben  v i-
szont szar színészek játszanak még szarabbul. Szóval a Bará-
tok köztet  egy
  egy éven keresztül senki sem nézte, de a vezetők
pontosan tudták, hogy ez egy nagyon erős kommunikációs
 forma, ami működni fog, csak hinni kell benne, és nagy meg-
győződéssel tolni. És úgy tolták végig az első évadot, hogy le
se szarta senki, de a döntéshozók a nemzetközi tapasztala-
tok alapján pontosan tudták, hogy be fog indulni. Eltelt egy
év, eltelt másfél, és az emberek szépen lassan megtörtek. El-
felejtették, hogy mi volt az a színvonal, amihez korábban
igazodtak, és elkezdték zabálni a szart. Addig bombázták
vele az embereket, míg a kulturális pajzs elvékonyodott, és
végül elengedett. Nézzük meg ma az ország népét: már nem
lehet őket leszoktatni a Barátok köztről, ha elvennék tőlük,
az utcára vonulnának. A kereskedelmi televíziózás jóvátehe-
tetlen károkat okozott Magyarországon. Az energiaszektort
vagy a termőföldet vissza lehet venni állami kézbe. Lehet
újra NagyMagyarország, visszacsatolhatjuk Erdélyt, a Felvi-

déket, meg a Kárpátalját,

azt a rombolást, elméletileg televíziók
amit a kereskedelmi még bármi az lehet, de
emberek
tudatával műveltek az elmúlt évtizedek során, már soha nem
lehet jóvátenni. Ki kell állnunk azért, hogy a tudatunk nem
gyarmat, továbbá nem szén, nem bauxit, nem valamiféle ás-
ványkincs, amire koncessziót lehet vásárolni, és ki szabad ak-
názni. Azt kell először felfogni, hogy a reklám nem üzleti,
hanem emberi jogi kérdés. Ha ezt lefektettük, akkor ennek
mentén öntudatosan ki kell
kell állnunk a tud
tudatu
atunk
nk iránti jogun
jog unkk

mellett.„Jogom van a tudatomhoz! Jogom van nem csupán

a fogyasztói döntéseimhez, hanem ahhoz a kulturális kon-
textushoz is, amelyben az életemet élni akarom, és ezt nem
engedem mérgezni! Ez nem lehet milliárdos pszichopaták
 mohóságának az eszköze!" Mit lehet tenni ez ellen? Én hiszek
a televízióban, hiszem, hogy sok jó célra lehet használni. Le-
het rajta filmet nézni vagy jóféle sorozatokat, nézhetsz fut-
ballmeccset vagy ráköthetsz egy játékkonzolt. A tévé egy
csodálatos találmány, ami jobbá teheti az életünket, egy
nagyszerű civilizációs vívmány, ami azonban elátkozott és
alantas,
alantas, az
az a keres
kereskedelmi
kedelmi ttelevíziózá
elevíziózáss  azt kel
kelll fels
felszámo
zámolni!
lni!
Úgy gondolom, hogy a tévézésnek is van fényes és sötét ol-

dala. A sötét oldala a kereskedelmi tévézés, a fényes oldala

pedig az előfizetéses tévézés. Az előfizetéses tévézés egy
korrekt üzlet. Százszor tisztességesebb egy műsorért pénzt
kérni, mint elkérni cserébe a tudatodat, azt telefosni, aztán
visszaadni. Létezik az előfizetéses televíziózás, mint üzletág,
így működik például az HBO. Mikor írtuk alá azt a szerződést,
amely szerint a tévé meg a reklám összenőtt? Én nem írtam
alá ilyesmit. Az HBO léte és sikere azt mutatja, hogy a televí-
zió és a reklám nem nőtt össze. Ez az üzleti modell nem hal-
doklik, hanem szárnyal. Az HBO saját tartalmat gyárt, pedig
amikor létrehozták, nem is erről szólt az üzleti terv. Csakhogy
mára akkora tőkét termelt, hogy saját gyártású filmjei és so-
rozatai vannak, amelyek történetesen a legszínvonalasabb
sorozatok. Ezt a háborút vélhetően nem nekünk, hanem a
gyermekeinknek kell majd megnyerni, mi valószínűleg nem
fogjuk megérni a reklám eltűnését. A kereskedelmi tévézés
és a televíziós reklám mindenesetre jól érzékelhető defenzí

17

vában van a fiatal korosztály körében, miközben a műsoro-

kat merevlemezre rögzítő beltéri egység már ma kiszűrhető
 vé teszi a reklámokat. A reklám ideje kitelt. A fiatalabb nem-
zedékek már nincsenek annyira a kereskedelmi tévézés hatá-
sa alatt, mint a korábbiak, de ez a tizenhét év sajnos vissza-
fordíthatatlanul megtörtént velünk. Ha ezeket a frekvenciá-
kat 1997ben nem osztják ki, ma egy egészen más országban
élnénk, egy összehasonlíthatatlanul jobb helyen. Úgy gon-
dolom, hogy az önvédelmet nem szabad kizárólag az egyé-
nekre bízni, hanem szervezett módon, felülről kell megter-
vezni, és megvalósítani a reklám kiiktatását a kultúránkból.
Ez azt jelenti, hogy az államnak kell finanszíroznia a tévécsa-
tornákat, ha ugyanis az állam nem fogja felügyelni ezeket a
folyamatokat, akkor majd a cégek. Nincs ingyen ebéd. Az ál-
lamnak fel kellene számolnia a kereskedelmi televíziózást,
bevezetnie és kizárólagossá tennie az előfizetéses televízió-
zást
zá st,, em
emelle
ellett
tt pedig minden háztartásnak
háztartásnak alan
alanyi
yi jogon
jog on adnia
adnia
kéne mondjuk öt tévécsatornát. Eltelik egy hónap, és ha vál-
tani szeretnél, valamelyik csatornát dobod, felveszel helyet-
te egy újat. Ha nem elég az öt, akkor fizetsz, aztán kapsz még
annyit, amennyihez csak kedved vagy pénzed van, és így hó-
napról hónapra formálhatod a portfoliódat. Abban hiszek,
hogy egy ilyen valódi versenyben öttíz év alatt kirostálódna
a hagyományos értelemben vett kereskedelmi tartalom,
vagyis az Éjjel-Nappal Budapest,  a Barátok közt,  az Édes Élet  
meg a szennyes társaik, ezek a műsorok ugyanis a reklámok
mellé lettek gyártva. Úgy gondolom, hogy az előfizetéses

rendsze
rendszerből
rből amáról
nának. Nem kereskedelmi
kereske delmi formátu
holnapra,form átum
m ok lassan
de szépen, egyszer
egyszerűen
űen kihu
k ihulla
lla--
kihullanának.

 
 Sokba kerülne, de nem lehet mindenről nyuggerszoci mó
don gondolkodni. „Még egy bőrt lehúznak a kisemberről,
még tévéadó is lenne." Igen, valószínűleg egy újabb adóte-
her lenne, de a tévét valaki mindenképp finanszírozni fogja:
vagy a cégek, vagy mi. Én azt mondom, vegyük a magunk
kezébe! Úgy megy ez, hogy aki fizeti a cigányt, annak húzza
a nótát. Ha nem fizetünk a tévéműsorért, akkor a cégek tar-
talma lesz, ha fizetünk érte, akkor a miénk. Ha a saját tuda-
tunk visszavásárlására nem vagyunk hajlandóak pénzt szán-
ni, talán meg sem érdemeljük a szabadságot.

 
 Puzsér Róbert:  A monogá
mo nogámiá
miáról
ról beszélünk
beszélünk,, pontosabb
pont osabban
an a
mono gámia roncsáró
monogámia roncsáróll  arról, ami megmaradt
megma radt belőle. Vegyük
Vegyük
úgy,
úgy, hogy a mon
monogám
ogámia ia a tizen
tiz enkile
kilenc
nced
edik
ik szá
század ma
magánéleti
gánéleti
rendező elve. A huszadik század során az én meggyőződé-
sem szerint kilehelte a lelkét, mára pedig kijelenthető, hogy
végleg megbukott.
Farkas Attila Márton:De van előzménye: a keresztény há-
zasság. Az az alapja, hogy a házasság a Mennyben köttetik,
és azt az emberfia szét nem választhatja. Aztán ez a szép
krisztusi elv eljutott odáig, hogy a házasságtörést, csakúgy,
mint az iszlám világban, a középkorban nyugaton is halál-
lal büntették. Volt, hogy élve eltemették vagy karóval verték
át a szerencsétleneket, mint a vámpírokat. Akkoriban még
volt tétje egy félrekúrásnak, a házasság előtti szexet azonban

 
 megúszták kiközösítéssel, pénzbírsággal, nyilvános megszé-
gyenítéssel vagy veréssel.
Puzsér: A monogámia
monogá mia sokái
sokáig
g in
inflá
fláló
lódd o tt,
tt , a
addig
ddig ves
veszített
zített a
súlyából és a jelentőségéből, mígnem létrejött a párkapcso-
lat, amit úgy hívnak, hogy járunk valakivel.
FÁM: Jesszusom, létezik még ez a kifejezés? Én még a szo-
cializmusban jártam lányokkal.
Puzsér: Persze, hogy létezik. Szóval az úgynevezett pár
kapcsolat semmi egyéb, mint kicsi házasság. A monogámia
inflálódásának egyik fázisa. A szexuális forradalom előtt,
amikor a monogámia a magánélet rendező elve volt, még
nem létezett párkapcsolat.
FÁM: De volt udvarlás és jegyesség. Nagyjából ugyanaz.
 Átmen
 Átm enet
et fü
függ
ggetl
etlen
ensé
ségb
gből
ől a háza
zass
sság
ág felé. Én már két
kétsze
szerr
voltam nős, kétszer tíz évet húztam le, de letöltöttem a bün-
tetésemet, és tisztességes állampolgár lettem.
Puzsér: Csakhogy az udvarlás azt jelentette, hogy járni
akarunk. Aztán következett a jegyesség, értsd úgy, hogy

majd
 je
 jele
len járni
n te
tett
tte fogunk,
e azt
azt,
, ho gyezt
hogy natervezzük
, akk
akkor
or moközösen,
mosta
stantó
ntóll jávégül
járu nk.. aPeházasság
runk rs
rszze nem
volt értelmezve ez a fogalom, hogy járás, mert erre szolgált
a házasság. Most az úgynevezett párkapcsolat intézménye
váltotta fel a házasságot. Persze megmaradt a házasság,
mint valamiféle komolyabban vett járás. Nem ritka, hogy
bizonyos párkapcsolatok hosszabbak egyegy személy éle-
tében, mint némely házasság. Előfordul, hogy komolyab-
ban is vannak véve,
véve, esetleg ttö
ö b b gyere
gyerekkel
kkel já
járn
rnak
ak  ez se
sem
m
ritkaság. Addig inflálódott a monogámia, hogy már nem
házasodtunk össze. Arra a pár évre? így hát járunk. A járás
 

nak pedig ugyanazok a szabályai, mint a házasságnak, de

azzal, hogy nem házasodunk össze, jelezhetjük egymásnak

és a szülőknek is, hogy ezt mi nem gondoljuk azért annyira

komolyan.
FÁM: Az e gyüt
gy üttt járás nem felté
fel tétle
tlenü
nüll jel
jelee n t összekölt
összeköltözést.
özést.
Puzsér: Nem. Tényleg nem.
FÁM: Elmennek együtt moziba, színházba, ott alszik a fiú
a lánynál, a lány a fiúnál
fiú nál,, házibul
ház ibuliba
iba men
mennek nek  jaj, de szé
szép
p!
Sétálni, megfogni a másik kezét, aki ráhajtja a fejét a válladra,
te megsimogatod a haját. Egy barátom szerint ma már sokkal
könnyebb megdugni
megdugn i egy csa
csajtjt,, mint
m int ilyen
ilyen élményhez
élményhez jutn
ju tni.i.
Puzsér: De össze is költözhetnek.
FÁM: Össze is költözhetnek. A házasság mindenképpen
aztt jelen
az jel enti,
ti, hogy össze
összekölt
költözn
öznek.
ek.
Puzsér: Még a nevében is benne van.
FÁM: Házasok. így van. A párkapcsolatban élők vagy ösz
szeköltöznek, vagy nem. De az az igazi párkapcsolat, ami-
kor igen. Elmennek együtt moziba, színházba, ott alszik a
fiú a lánynál, a lány a fiúnál, házibuliba mennek, kirándul-
ni... aztán összeköltöznek. így technikailag is egyszerűbb az
együttlét. Szép ez, na.
Puzsér: A járásnak mégis hasonlóak a sza
szabá
bályai
lyai,, min
m intt a há-
zasságnak.
zasságn ak. Például a járás
járás is monog
on ogám
ám  a megcsalás a pár
kapcsolaton belül is értelmezve van. Ugye arról beszélünk,
hogy szeretnénk összetartozni, szeretnénk azt az erős kötést,
ami a házasság, és ami mögött ott van vagy az egyház, vagy
az állam. Az állam lassan átvette az egyháztól az esküvő ce
lebrálásának és a házasság szentségének fővédnöki státu-
szát, és ezt azért tehette meg, mert az egyház nem egyezett
 

bele abba, hogy el lehessen válni, az állam azonban igen.

 Akkor m iért
ié rt kell öss
összeh
zeháza
ázasod
sodni?
ni? Ezt sen
senki
ki se
sem
m érti. A há-
zasság még mindig tartja magát, úgy, hogy már régesrég el
lehet válni. De ugyan mi értelme van, ha el lehet válni? Arra a
párkapcsolat is alkalmas, hogy megszakítsd. A házasság lett
volna az, ahol ezt nem teheted.
FÁM: Gazdasági okok. A lényeg a család, mint közös vállal-
kozás, ami aztán erősebb, mint a szerelem. Lásd a vállalkozót,
aki a feleségére irat mindent, hogy megússza az adócsalást.
Lehet, hogy épp ez az igazi szerelem. Végül is a pénzét nem
bízza az ember akárkire. Aztán persze csodálkozik a sok pasi,
amikor a híd alatt köt ki.
Puzsér: Ugyanakkor a párkapcsolat is egy közös vállalko-
zás. Vizsgáljuk meg, hogy melyek a házasság alapjai! Miért
 j jöö t t létre a há
háza
zass
sság
ág intézménye? A monog
monogámiaámia hívta életre.
 Aztán amiko am ikorr a ház
háza
ass
ssáág már kev
kevésb
ésbé
é v o lt nép
népsze
szerű,
rű, a mo
mo--
nogámiának új intézménye jött létre, ez lett a járás. Kicsi há-
zasság. Házasság, de nem annyira. Én úgy vélem, hogy a mo-
nogámiának és intézményének, a házasságnak kettős alapja
van. A férfi részéről is van egy, és a nő részéről is. A férfi biz-
tos akar lenni abban, hogy a gyerek tőle van. Mert mi egy
férfi számára a legrosszabb, ami történhet? Nos az, amikor
fölnevel egy fattyút, viszont az élete végéig azt hiszi, hogy a
saját gyerekét neveli föl. Minden nap bemegy a kohóba, ott
négyszáz fokban dolgozik...

FÁM: Látom, szocreálban nyomatod. A Donyeckmeden

cében...
Puzsér: ...a Donyeckszénmedencében lélegzi be a szén-
 port, érződik, hogy érzelmileg milyen irányba húzunk...

FÁM: ...és csorog a veríték férfias arcélén, miközben ter-

meli ki a brikettet meg a kokszot, hogy a dolgozó népnek
legyen mivel fűteni...
Puzsér: ...aztán hazamegy, betakargatja, megszeretgeti
és csupa jóra tanítja a más gyerekét. Azért vettek részt a fér-
fiak a monogámia intézményének létrehozásában, hogy ez
semmilyen körülmények közt se fordulhasson elő. Mert ami-
kor elveszem
elveszem azt
azt a nőt, akkor
ak kor még szűz
szűz  de le
legalább
galábbis
is nincs
még bruttósítva , onnantól kezdve az enyém, és ha valaki

másé
má
megséalesz
lehaverjaim
sz,, akko
akkorr ahalálra
halkocsmából.
álra kövezzük
kövezzük  nemcsak é
én,
n, hanem én
FÁM: Nem teljesen stimmel, amit mondasz. Kicsit el kell
mennünk tudományos irányba. Az ember, más szóval a férfi
ősi természete a többnejűség ugyebár. Tehát a legtöbb ősi
kultúrában többnejűség volt, de ez már egyes főemlősök-
nél, például a gorilláknál is megfigyelhető. Az nem valószí-
nű, hogy a poligámiát a férfiak mesterségesen hozták létre,
ahogy az is biztos volt a fejlettebb többnejűségben, hogy
tőled van a gyerek, lévén a háremőröket kiherélték. Aztán
a kereszténységgel bejött az egynejűség. Amúgy érdekes,
hogy már a madaraknál is van monogámia. Ezek szerint
a dinoszauruszok monogámok voltak? Ősibb modell, mint a
poligámia. Lehet, hogy pont ettől primitívebb...
Puzsér: Folytatom, hogy miért létesült mégis a monogá-
mia, mert ezek a kultúrák ugye elbuktak.
RAM: Nincs igazad. Ott az iszlám.
 Puzsér: Az iszlám
iszlám világba
vilá gban
n is van
van monog
monogámia,
ámia, hisze
hiszen
n a nő
monogám.
FÁM: Ez igaz.

24

Puzsér: Visszatérve: a nők számára is fontos volt a mono-

gámia. Ők azért ragaszkodtak hozzá, mert nekik az a nagyon

erős evolúciós drivejuk, hogy az a férfi, aki megcsinálta
nekik a gyereket, velük is maradjon legalább húsz éven át,
mert felnevelni egykét gyereket egy körülbelül húszéves
projekt. Ha egy nő nem biztos abban, hogy az a férfi, aki
gyereket csinált neki, azt föl is fogja nevelni, az súlyos lét-
bizonytalansággal jár. Többszázezer év evolúciós mozgatóit
kell itt értelmeznünk. Nem a modern világban, hanem egy
olyan közegben, ahol az ember nagyon ki volt szolgáltatva
a természetnek. Ha nincs a férfi, az asszony télen megfagy,
a gyereket meg elviszi a kardfogú tigris. Az anya nem tudja
egyedül megteremteni a gyermek biztonságához szükséges
feltételeket, ezért van szükség a férjre. A poligámia sem azt
 jele
 je lent
nti,i, hogy a férfi m e gket
gk etty
tyin
intiti Klárit és Sár
árit,
it, azt
aztán
án Kloti
Klotill
dot é éss M atildo
ati ldot,
t, s már tov
továb
ább b is áll  ilyen civciviliz
ilizáció
áció nin
nincs
cs..
Hanem az történik, hogy ha Ibrahimnak...
FÁM: Óceániában vannak olyan törzsi társadalmak...
Puzsér: Remek. Hetvenen?
FÁM: Robi, vannak azok szerintem százötvenen is. A lé-
nyeg, hogy ott minden gyereknek mindenki az apja és min-
denki az anyja.
Puzsér:  A Azz a mod
modell
ell is tu
tud
d műk működn
ödni,i, úgy hívjá
hívják,
k, hogy
kommuna.
 FÁM: Törzs. De nevezhetjük nőközösségnek, sőt kommu
nizmusnak is. Ez az igazi kommunizmus.
Puzsér: Csakhogy a törzs alapja a család. Szóval Ibrahim-
nak nagy vagyona van. El tud tartani két feleséget, vagy akár
hármat is. Akkor neki lehet kettő vagy három. De mind a

25

háromról gondoskodnia kell, mind a háromnak a gyerekeit

fel kell nevelnie, és mind a háromnak a gyerekeire vigyáznia
kell, nincs olyan, hogy az egyik nő gyerekét elvitte a kardfogú
tigris, de van még kilenc. így nem működik egy társadalom.
FÁM: De. Afrikában ezért csinálnak soksok gyereket.
Puzsér: A civilizáció
civilizá ció azonban más. Az nem úgy működ
működik,
ik,
hogy szórjad a magot, Ibrahim, aztán amelyik megmarad, az
felnő, a többi meg megy a levesbe. Ezt a stratégiát a lábas
fejű állatok követik, hogy nagyon sok petét leraknak, aztán
valamennyi megmarad, a tö b b it megesz
megeszik
ik a halak
halak  az em-
bernél ez nem így működik.
FÁM: De régen ez volt a jellemző, Robi. Aztán következett
a túlnépesedés...
Puzsér: Nem ez lett a sikeres stratégia.
FÁM: A túln
túlnép
épese
esede
dett
tt nép kirajzik.
kirajzik. Tudod,
Tudod, Lebensrau
Lebensraum
m kel
kelll
neki: élettér. Európa így foglalta el az egész világot. Túlnépe-

sedett. Kiszórta a magvait, és kialakultak a gyarmatok, ahol

Irtottá
Irt ották
k a bennszülötteket, hogy elfoglalják a területe
területeiket.
iket.
Puzsér: Nem elég megcsinálni azt a gyereket, föl kell ne-
velni, gondoskodni kell róla. Az embergyerek magzati stádi-
umban kerül ki az anyjából. Csöpp az agya, mert ha olyan
fejletten jönne ki, mint más emlős állatok, akkor az anyja
belehalna a szülésbe. Egyszóval a monogámia a férfi és a
 nő számára egyaránt előnyös üzlet volt. Nem csak azt biz-
tosította, hogy a férfi a saját gyerekét nevelje fel, a nőnek
Is biztonságot adott: egy erős férfit, azaz védelmet maga és
a gyerek vagy a gyerekek számára arra a húsz évre, amíg az
utódok vadászokká vagy anyákká érnek. Ez egy nagyon jó
stratégia volt, csakhogy mára elveszítette ezt a funkcióját.

Megmaradt, mint és
ma a monogámia, egyezfunkció nélküli, kiürült
ma a házasság. kagylóhéj.
Félreértés Ez
ne essék,
nem attól ürült ki, mert a FÁM meg én azt mondjuk, mert mi
ellenezzük. Mi csak kimondjuk. Tehát ne az legyen, hogy a
Puzsérék a házasság ellen és a keresztény értékek ellen agi-
tálnak. Ezek az értékek lehanyatlottak. Meg lehet nézni a szá-
mokat: hány házasság végződik ma válással, és hány olyan
házasság van, amelyik egy életre szól. Itt, Nyugaton ez a mo-
dell megbukott. Elmondom, szerintem hogy ürült ki a kagy-
lóhéj. Egyrészt a nő azt várja a férfitól, hogy az támogassa őt
a gyereknevelésben, csakhogy a modern társadalmak szoci-
ális rendszerei és az emancipáció ezt mára szükségtelenné
tette. Egy nő egyedül is fel tud nevelni egy gyereket, maga is
gondo
gon dosko
skodni
dni tu
tud
d ró
róla,
la, már cs
csa
ak azért isis,, mer
mertt törv
törvén
ényy írja
írja e
elő
lő,,
hogy az elv
elvált
ált ap
apa
a gyerekt
gye rektartá
artást
st fize
fizesse
ssen.n. A
Azz apá
apának
nak gon
gondodos-
s-
kodni kell a gyerekről, nincs olyan, hogy otthagyja. Ezért a
házasság ma már egy meghaladott intézmény. Ma már egy
nő a házasság keretein kívül is biztos lehet abban, hogy a
gyerekét nem viszi el az első tél vagy a kardfogú tigris, mert
vízvezeték, közvilágítás, központi fűtés, csatornázás és köz
biztonság van, a kardfogú tigris pedig kipusztult. Ha egy férfi
 odébbáll, akkor se jön semmiféle kardfogú tigris, legfeljebb
a családi pótlék. S a férfi is biztos lehet abban, hogy a saját
gyerekét neveli fel, mert ma már létezik genetikai vizsgálat.
FÁM: Számomra egy kicsit féloldalas volt ez a magyarázat,
egyrészt azért, mert nem csak az volt a házasság vagy a mo-
nogámia felbomlásának az oka, hogy nem jön már a kardfo-
gú tigris, mert a pasi minden hónapban befizeti a gyerektar-
tás rá eső költségét, hanem a felek esetleg mással is együtt

27

akarnak élni. Az ember elunja a férjét, elunja a feleségét,

esetleg nem illenek össze. Régen az egyház gondoskodott
arról, hogy ez ne történhessen meg, mert akkor felbomlik
a társadalom.
Puzsér: Erről is beszélni kell.
FÁM: így van. Tehát a monogámia fölbomlásának oka a
szexuális...
Puzsér: ...a szexuális forradalom.
FÁM: Igen. Annak köszönhető. De a lényeg: a monogámia
Isteni szinten egy csodálatos idea, de mint minden idea, vilá-
gi szinten jó nagy kamu. A párokaddig dugnak, míg elvesztik
az egymás iránti szexuális érdeklődést, és akkor jönnek a kis
mellékutak. Vagy ami rosszabb, a frusztrációjukat a másikra
kenik, mint kisgyerek a kakit a slozi falára. Kielégületlenek
testileg és érzelmileg egyaránt, és akkor jönnek a veszeke-
dések minden szirszaron, hogy mondjuk miért nyomod ki
a fogkrémet a tubus közepéből, meg hogy miért nem veszed
le a cipődet, és hasonlók. Szörnyű.
Puzsér: Nem a szexuális forradalom emésztette el a mo-
 nogámiát és a házasság intézményét. A házasság intézmé-
nye elvesztette a funkcióját, és a szexuális forradalom már
ennek a következménye. Én így gondolom.
FÁM: M ielő
ie lőtt
tt folyta
folytatnán
tnánk:
k: egy feminista nő írt egy cikket, é
éss
be is
is terjesztette
terj esztettekk egy törvényjava
törvé nyjavaslatot
slatot  ha jó
jóll tudo
tu dom,
m, Fran
ran-
ciaországban , amely szerint a férfinak ne legyen joga gene-
tikai vizsgálatot kérni a gyerekéről. Érted? Terror a pasik ellen.
Puzsér: Na, igen. Ez annak a kísérlete, hogy a szexuális
forradalom szellemét visszatuszkolják a palackba még öt-
száz évre. Ez aztán nem működik. így még soha semmi nem

működött a történelemben. Ha megerőszakoljuk, akkor se

fog menni. Betilthatjuk a genetikai vizsgálatot, táborokba
zárhatjuk az összes genetikust, hogy muszáj legyen meghá-
zasodni, akkor se.
FÁM:  A fem
feminizmu
inizmus
s a szex
szexuá
uális
lis for
forrad
radalo
alomm jak
jakob
obinu
inuss
irányzata. Az újbalosság jakobinizmusa. Jönnek a női Robes
pierreek, és lefejeznek. Pontosabban kiherélnek, ami jelen

esetben ugyanaz.
Puzsér: Van a genetikai vizsgálatnak egy nagy előnye.
Soha többé nincs szükség arra, hogy a feleségedet hét lakat
alatt elzárd, vagy erényövet szerelj rá. A család, a házasság és
a monogámia szociális intézmények voltak. Azért volt rájuk
szükség, hogy a gyerek biztonságban nevelkedjen, és az apa
is biztos lehessen abban, hogy a gyerek az ő génjeit hordozza
és örökíti tovább. Ez egy biztonsági szövetség volt, ami kon-
szenzuson és észszerű kompromisszumon alapult: a férfi és
a nő hozott bizonyos áldozatot, de a férfi nagyobbat. Miért
 mondom, hogy a férfi nagyobb áldozatot hozott a monogá-
miával? Köztudott, hogy egy férfi minden szívdobbanásával
százezer spermiumot termel meg, míg egy nő egy teljes hó-
napon keresztül védelmez egyetlen petesejtet. A nőnél van
egy pete, a férfinál minden pillanatban spermiumok milliói,
még akkor is, ha ezeknek tíztizenöt százaléka eleve törött
farokkal születik  a d o tt egy nag
nagy
y mennyiségi szó
szórá
rás
s, am
ami-
i-
be belefér a selejt. Most lássuk az arányokat: a peténél nincs
nagyobb emberi sejt. Egy petesejt akkora, hogy már szabad
szemmel is látható. Arányosítva: a petesejt akkora, mint Bu-
dapest, a hímivarsejt pedig akkora, mint egy pizza. A pete-
sejt egy kincs, már majdnem zigóta. Már minden benne van,

ami kell egy gyerekhez, jól meg van konstruálva. Az egész

nő erre van felépítve, hogy azt a havi egy petét jól összerak-
 ja, a férfi
fé rfi meg
meg kiszó
kiszórja
rja a sok
sok sperm
spermátát a nő hüvelyén belül.
 A nő hüvelyén kívül már megy a verseny  ezt hívju hívjukk ugye
emberi kapcsolatok rendszerének. Aztán, amit már keveseb-
ben tudnak, hogy a nő hüvelyén belül ez a harc folytatódik.
 A tudó
tu dóso
sokk az embernél
embern él promiszkuis
promis zkuisabb
abb emlősöknél
emlősö knél megf
me gfi-i-
gyelték, hogy a spermiumok különböző funkciókat látnak el
a nőstény hüvelyén belül. Mert amikor a sperma megérkezik
a hüvelybe, már tisztában van azzal, hogy mi a feladata. Úgy
kell elképzelni, mint egy amerikaifocicsapatot. Vannak vé-
dők, és vannak elfutok. A futók mennek előre, rohamozzák a
méhet. A védők pedig sorfalat állnak, és egymásból bariká-
dot emelnek. Vagyis amikor a sperma megérkezik a hüvely-
be, akkor tud arról, hogy ott más, idegen spermiumok is van-
 nak, úgyhogy az egyik hímivarsejt segíti a másikat. Persze a
futók
fut ók közt zajlik az
az igazi
igazi verseny
verseny  lényege,
lényege, hogy az utó
utódba
dban
n
elérjük a genetikai javulást, vagyis hogy a legjobb minősé-
gű hímivarsejt termékenyítse meg a petét. Amikor aztán
megtörténik megtermékenyítés, a már kész hardverre ráte-
lepítünk egy szoftvert, és elindul a program. Már csak egy
pizza hiányzik Budapestről, és amint megérkezik, elkezdődik
.1 sejtosztódás. Visszatérve a monogámiához, annak azért kü-

lönböző preferenciáiról beszélünk a férfi és a nő esetén. Ha

nagyvonalúan vagy nagyon általánosítva fogalmazom meg
márpedig miért ne tenném, hiszen mindig így szoktam ,
akkor azt mondom, hogy a férfi alkatilag nem egy monogám
lény. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem tehető azzá. A nő
pedig alkatilag monogám. Ez persze nem jelenti azt, hogy

30

ne lehetne erről leszoktatni. Mi az alaptermészeted? Mi az

alapműködésed? Mi az alapprogramod? A férfinak az, hogy
szórja
szórja a ma
mago
gott  a fé
férf
rfii szántóvető.
sz ántóvető. Renget
Rengeteg
eg spermája va
van,
n,
és azt el kell szórnia. Olyannyira el kell szórnia, hogy ha nincs
a közelben hüvely, akkor pornózik. Csakhogy a férfi nem úgy
pornózik, mint a nő. A nő számára az is egy aktus, férfi szá-
mára nem. Egy férfi azt nem azért csinálja, mert megjött a
hangulata hozzá, nem várja el a számítógéptől, hogy az el-
csábítsa őt. Számára az egy alkalmi esemény, nem kerül vele
érzelmi kapcsolatba. Egy nő otthon szeret lenni még a por-
nózá
nózás
s aktusában is  a fé
férf
rfii tú
túll aka
akarr lenni rajta, ho
hogy
gy végre
ne kelljen már ezzel foglalkoznia. Talán ismeritek Sanyi bácsi
és a szomszédja közti kis dialógust: Sanyi bácsi megy haza,
 a szomszéd átszól neki, hogy„Sanyi bácsi, milyen régen nem

láttam már a feleségét."„Hát, mert kidobtam." „Sanyi bácsi,

hát mi történt?"„Félrekúrt a kurvája."„Na, de Sanyi bácsi, hát
nem egysze
egyszerr láttam
látta m magát is min
minden
denféle
féle nőkkel
nőkkel."
." „Az egé-
szen más." mondja Sanyi bácsi.„De miért más, Sanyi bácsi?"
„Mert ha a csizmámmal szarba lépek, lemosom, de ha bele-
szarnak a csizmámba, akkor fogom, azt' kibaszom a picsába."
Ez egy nagyon fontos történet. Elvonatkoztatva attól, hogy
milyen finom hímsoviniszta bukéja van, ez egy nagyon ta-
nulságos és fontos történet. Sanyi bácsi primitív, sutyerák
szavaiból egy egész világnézet bontakozik ki. Itt a csizma, ha
kívülről nézzük: nemzőszerv, ha belülről: az élet fészke. Ezt
kell érteni.
érte ni. A pénisz nemzőszerv  a pun
punci
ci nem nemző
nemzőszerv
szerv..
Ha egy nő lefekszik egy férfival, a férfi belehatol a nőbe. Te-
hát a nő befogadja a fé
férfi
rfit,
t, a férfi
fér fi pedig rnegsz
rnegszúrja
úrja a nő
nőtt  it
ittt
van egy lényeges különbség. A férfi nem enged be a testébe

31

senkit, de a nő se akárkit. A nő minőségre hajt, a férfi meny

nyiségre. Ez nemcsak a spermákkal van így. A nő egyetlen
petesejtet állít elő havonta hatalmas munka árán, a testében
védelmezve. A férfi szétszórja a mennyiséget a nagyvilágba,
a spermiumok  főleg a törött farkú spermiumok  számára
kíméletlen és veszélyes körülmények közé. A monogámia az
emberi civilizáció fejlődésének egy bizonyos stádiumában
ellátta a maga szerepét, de ezek az idők elmúltak. Ma már a
monogámia semmi másról nem szól, mint az évek százezre-
déin keresztül működő funkció érzelmi átültetődéséről.
FÁM: Átt
 Áttéte
ételér
léről.
ől. Ezt a szót haszná
használják.
lják. De én má
márr unom
ezt az egészet.
 Puzsér: Érzelmi áttételéről. Érzelmi áttételből fakadó kisa-
 játítá sról.l. Tehát
 játításró Tehát amiko
am ikorr a Mónika showban  az egyik úrhölgy
azt mondja a másiknak, hogy „te retkes, szemét, rühes kurva,
összefeküdtél a Karcsival", akkor ő valójában azt akarja mon-
dani, csak nem jön ki a száján, hogy„el fogja vinni a kardfogú
tigris a gyerekemet miattad, megöllek, és akkor majd mellet-
tem marad a Karcsi, megvédi a kardfogú tigristől a kölykö
met". Amikor az illető hölgy azt érzi, hogy „én a Karcsit sze-
retem, nem akarom, hogy lefeküdjön mással, mert az nekem
lelki fájdalmat okoz, és sérülök tőle", az valójában azt jelen-
ti, hogy „sérti a genetikai továbbörökítésem stratégiáját az,
hogy a Karcsi félrekefél". És amikor egy nő kefél félre, akkor
ugyanezt érzi a férfi.„Választottam egy nőt, azt akarom, hogy
az én spermámtól termékenyüljön meg, tőlem legyen gyere-
ke, azt szülje meg." Amikor a nő mással fekszik le, a férfi meg
féltékeny, fölalá járkál a szobában és kesereg, hogy „amikor
együtt voltunk, boldog voltam, most hogy elhagytál, úgy

fáj a sz
szívem
ívem,, szo
szorong
rongok,
ok, fé
félek,
lek, depr
depressziós
essziós va
vagy
gyok
ok""  ez
ezze
zell a
pszichéje és az érzelmei azt közvetítik neki, hogy sérül a ge-
netikai átörökítésének a stratégiája. Az ő terve az volt, hogy
igenis tudn
tud n i fog
fogja,
ja, hog
hogyya
az
z a nő a
az
z ő gyerekével terhe
terhess  de
most, hogy máshol van, nem tudja, hol, nem veszi föl a tele-
font, ez a stratégia épp összedől. Hiába meddő az a nő vagy
steril az a férfi, hiába nem akar egyikük se gyereket, mindez
nem
ne m szá
számít
mít  ez
ezek
ek az érzelmi á
állap
llapoto
otokk a genetikai
gene tikai át
átör
örök
ökí-
í-
tés stratégiáját segítő erők, belső érzelmi mechanizmusok.
Mára megszűnt az eredeti funkciójuk. A civilizáció nagyon
 gyorsan történt meg velünk, evolúciós léptékkel túl gyorsan
is. Ezek az evolúciós, érzelmi reakciók, amelyekre minket a
törzsfejlődés kondicionált, többszázezer év alatt alakultak
ki bennünk. A mindezt felülíró civilizációs robbanás pedig
megtörtént pár száz év alatt. Az emberi psziché, az ember
lelki működése nem tudott ilyen rövid idő alatt alkalmazkod-
ni. Az a kérdés, mi maradt vissza, amikor a férfi és a nő át
örökítési stratégiájának eredeti fun
örökítési funkciója
kciója el
elves
veszet
zett?
t? Megma-
radt a merő önzés. Megmaradtak azok az érzelmi reakciók,
amelyekkel a stratégiádat véded, pedig ahhoz már semmi
közük, mert egyáltalán nem sérül az örökítési stratégiád, vi-

szont többszázezer évről ennek az érzelmi visszhangja meg-

maradt benned. Már régesrég nem fenyeget téged, hogy föl
kell nevelned azt a kölyköt, aki nem a tiéd. A lényed mégis
ettől fél, mert evolúciós léptékekkel túl rövid idő telt el. Az
evolúció malmai sokkal lassabban őrölnek, mint a civilizáció
malmai. A te pszichéd még azt hiszi, hogy a pleisztocén sza-
vannán élsz. Annyira rövid idő alatt vakartuk ki magunkat a
szavannáról, a természeti létből és a törzsi állapotból, hogy a

pszichénk nem tudott alkalmazkodni ehhez. Féltékeny vagy,

mertt evolúciós
mer evolúciós léptékkel
lépték kel tú
túll gyorsan
gyorsan civilizálódtál.
civilizálód tál. Maradt az
az
önzés, amit szeretetnek hazudsz. Miért vagy féltékeny? Mert
szeretsz. Ugye, így szoktad mondani. Azért vagy féltékeny,
mert szeretsz. Ennél nagyobb hazugság pedig nincs. Nem
azért vagy féltékeny, mert szeretsz. Legfeljebb a génjeidet
szereted, meg a velük kapcsolatos stratégiádat. Ha én sze-
retek valakit, akkor azt akarom annak a valakinek, ami neki
 a jó, nem azt, ami nekem. Az nem szeretet. Krisztusi alapon
közelítem a témát, de ha már szeretetrői van szó, a fogalom
mai, átfogó értelmében Krisztus találta fel a szeretetet.
FÁM: Meg a lelkiismeretet. Hogy nem a külső számít, ne
az edény falát tisztítsd meg, képmutató farizeus, hanem az
edény belsejét. Addig elég volt annyi, hogy elvégzed a kö-
telező rítust, áldozol az isteneknek és betartod a parancso-
latokat, innentől viszont már a belsődben zajló folyamatok
az érdekesek. A hited. Innen a lelkiismeret. Tényleg őszinte
vagyok magamhoz? És a lelkiismeretből jön a szeretet, kü-
lönben nincs értelme. Ha nem szeretek, nincs belső áldozat.
Puzsér: De nem abban az értelemben, ahogy szeretem a
gulyáslevest. Van ennek egy komplexebb és magasabb ren-
dű értelme amely szerint a szeretet azt jelenti: én azt aka-
rom, ami neked jó. A szeretet a párkapcsolatban mégsem ezt
 jele
 je lenn ti, pedig ugyanezzel
ugyanezzel a szó
szóva
vall fejezzük ki, hanem elnyer
egy olyan funkciót, amire aztán ráépíthetem a százezer éves
őseim evolúciós stratégiáját, amelyről a pszichém még ma is
azt hiszi, hogy az enyém.
FÁM: Egyébként érdekes, hogy a magyar nyelvben a
szeretet különféle formáit ugyanazzal a szóval fejezzük ki.

 A görö
g örögbe
gbenn és sok más nyelvben külö
különb
nböz
öző
ő sza
szava
vaka
katt ha
hasz
sz--
náltak a szeretet különböző formáira. Más az erosz, a fília
és az agapé. Tehát precízebb a nyelv. Mi azért küzdünk itt
 pontos
pon tosabb
abban
an a Rob
obii küz
küzd,
d, nem én memert
rt a magyar nyelv
szegényesebb.
Puzsér: Én úgy gondolom, hogy nem a szexuális forrada-
 lom okozta a család és a monogámia szétesését, hanem a
szexu
sz exuális
ális forr
forrada
adalom
lom miminde
ndenne
nnekk csup
csupán
án a tüne
tünete.
te. Jobb híjá
híján
n
szexuális forradalomnak nevezzük azt az evolúciós erőt, ami
az emberi kultúra fejlődésének bizonyos pontján fellépett,
és betette a kaput a monogámiának. A szexuális forradalom
azért történt meg, mert szétesett a család.
FÁM: Pont fordítva van: szétesett a család, és ezért jött a
szexuális forradalom. Ne keverjük az okot az okozattal!
Puzsér: A féférfin
rfinak
ak me
meg
g a nőnek megvannak a maguk ala alap-
p-
vető szerepei. Ezek ősidőktől léteznek, és az idők végezetéig
létezni fognak. Ez nem egy macsó általánosítás. Ezek a szere-
pek eredendőek.
FÁM: Na, egy feminista ezzel vitatkozna.
Puzsér: Egész biztosan. Ő az identitását építi...
FÁM: Mert ő azt mondja...
Puzsér: ...ő azt mondja, hogy neki joga van férfinak lenni.
FÁM: Azt mond
mondja, ja, hogy mé
mégg a ne
nemiség
miség is tö
tört
rté
é n e ti kon
konst-
st-
rukció. Társadalmi, és nem evolúciós jelenség. Még csak nem
is kulturális, mert azzal már a régiségét és a mély begyökere
zettségét igazolná. Az is társadalmigazdasági konstrukció,
hogy farkad van, a nőnek meg puncija.
Puzsér: Ne, ne, ne! Hát itt zárjuk ki a biológiát meg a ge-

netikát.

FÁM:  A feminis
fem inisták
ták fasisztáknak
fasisztáknak tatart
rtjá
jákk és gyűl
gy űlöl
ölik
ik a b io-
io -
lógusokat. A biológia egy igazi femcsi társadalomtudós sze-
rint fasiszta műfaj. Na jó, kicsit eltúloztam, mint mindent, de
nagyjából tényleg
tén yleg van
van egy ilyesm
ilyesmii érzület
ér zület bennük. A feminis
fem inis--
 ták a szociológiát kedvelik.
Puzsér: A feminizmusnak
feminizmusn ak tudod,
tud od, mi a jelm
jelmondata?
ondata? Egy nő
is képes arra, amire egy férfi. És tudjátok, mi az igazság? Hogy
tényleg képes. A huszadik század során ez bebizonyosodott.
Képes államot vezetni, képes céget vezetni, és képes traktort
vezetni
vezet ni  egy nő is kép
képes
es arra
arra,, amire egy férfi.
férf i. Jó
Jó,, nem biztos,
biztos,
hogy az olimpián ugyanannyi idő alatt futja le a száz métert,
de bármelyik nő képes olyan gyorsan futni, hogy ezer férfiból

kilencszázkilencvenkilencet
va, hogy egy nő is képes arra, lefusson. Képes.
amire egy férfi!Legyen kimond-
És most, hogy
ezt kimondtu
kimo ndtuk,k, és
és kitettü
kite ttükk a pontot,
pon tot, tegy
te gyük
ük fel
fel a kér
kérdé
dést,
st, hogy
ez vajon boldoggá teszie? Jóe az vajon annak a nőnek, hogy
a férfiakkal képes felvenni a versenyt? Vagy inkább arról van
szó, hogy a nők elsajátítottak egy férfias szemléletet meg egy
férfias
férfias érték
ért ékren
rendet,
det, és
és ebben akarják megmémegmérnirni magukat. A fe
fe--
minizmus egy tévedés  nem má más, mint
mi nt a hímsovi
hímsoviniszták
niszták által
áttérített nő gondolkodása. Mit mondanak a hímsoviniszták?
 Aztt mondják, hogy államot, céget vagy trak
 Az tr akto
tort
rt vezetni
magasabbrendű tevékenység, mint háztartást vezetni meg
gyereket nevelni
nevelni  ami
ami pedi
pedig
g a legkártékony
legkárté konyabb
abb hazugságok
hazugságok
egyike. Mit mond erre a feminista? Az első mondása az, hogy
.1 fenti állítás helytálló, a második mondása pedig az, hogy én

Is tudok, és akarok is államot, céget meg traktort vezetni. Ho-

lott már a fenti állítás hibás. És most, hogy a nők végre legyőz-
ték a férfiakat állam, cég és traktorvezetésben...

FÁM:Traktorvezetésben alulmaradtak, mert a méhüket ki-

rázta a traktor.
 Puzsér:
Nem. Ők a gyerekszülésben maradtak alul, a trak
torvezetésben kiválóan teljesíte
telje sítettek
ttek  de hát ki mondta,
hogy a traktoros nőknek gyerek kell?
FÁM: Na, oké, de az ötveneshatvanas években egy csomó
traktoros nő volt, ma már nem látsz. Már megint férfiak veze-
titikk a trakto
tra ktort.
rt. Nem jársz falu
falura.
ra.
Puzsér: Jó, hát figyelj...
FÁM: Nem érted a feminizmus lényegét. Oké, amiket mon-
dasz, de ennél többről van szó. A feminizmus nem a nők
egyenjogúságáról szól, és csak részben arról, hogy a nő is
legyen férfi, ahogy a politikai korrektség se arról szól, hogy
ne zsidózzunk, cigányozzunk, niggerezzünk, vagy ne csúfol-
 jun
 ju n k valak
va lakitit a kövérsé
kövérségege mia
miatt,
tt, hanem az agymosá
agymosásról,
sról, az
ember mesters
mesterség égeses átprogramozásáról, m min
intt a balold
baloldali
ali u tó
tó--
piák általában. A feminizmusban van jó pár totalitárius vo-
nás. Amikor feljelentenek egy otromba vicc miatt, mondván
hogy nőellenes vagy, vagy amiatt, mert hangosan rászóltál a
gyerekedre, vagy ha arról értekeznek, hogy micsoda szexista
elnyomó vagyok, mert nőnek bókolok vagy virágot veszek,
vagy előreengede
előreen gedem mő őket
ket az ajtó el
előt
őtt,
t, nos, innen csa
csakk egy lélé--
pés, hogy az inti in tim
m szférádba is belesz
beleszóljan
óljanak
ak  még abba is is,,
hogy milyen pózban szexelsz. írtak is erről a feministák, hogy
a férfi mekkora zsarnok, mert behatol a nőbe, az meg még
élvezi is a szolgaságát. Vagy hogy mennyire birtokló és el-
nyomó, amikor a csajod combjára teszed a kezed, és ilyenek.

És még
meg ezek szidják
a keresztény a jobbereket,
családmodell hogy azok a szinglizéssel
reklámozásával beleszólnak

 
 az életed
éle tedbe
be az kutyafasza
kutyafasza ehhez képest. Ez
Ez egy orw
orwel
ellili rém
álom, ahol mindent meghatároznának, még azt is, hogy ho-
gyan élvezz, vagy ne élvezz, mert akkor vagy felszabadult,
feminista elvtárs, és nem macsó elnyomó. Vagy hogy úgy vál-
lald az apaságot, hogy nincs jogod megtudni, tiéde a kólók.
 A skandinávoknál
ska ndinávoknál már kezdődik
kezd ődik ez a terror. Svéd
Svédors
országb
zágban an
állami pénzből forgatnak feminista pornót, és nincs jogod a
gyerekedet a saját értékeid alapján nevelni, de aki kurvázik,
azt lecsukják  na, ennél undorítóbb hely a világon legfel-
 jebb
 je bb Észa
szakKo
Korea
rea vagy Szaúd
SzaúdArá
Arábia
bia..
Puzsér: A lénye
lényeg,
g, hogy..
hog y....
FÁM:
Rossz volt a traktoros példa, de értjük, hogy mit
akarsz mondani.
Puzsér: Nyilván nem pont a traktorvezetést irigyelték el
a férfiaktól. A lényeg, hogy a mai kor egy férfikor. Egy férfi
számára mások a preferenciák, mint egy nő számára. Ebben
nincs semmi
semmi hímsovin
hímso vinizm izmus
us  ez egy egyszerű
egyszerű tény. Létez-
nek bizonyos szerepek. Ezek a szerepek eredendőek. A nő
passzí
sszív.
v. A fér
férfifi aktív
aktív.. A nő védelmező
védelme ző  g ondo
on dolo
lokk itt
it t a pe-
tékre. A férfi
tékre. férf i támadó
támad ó  go
gond
ndol
olok
ok itt
it t a spermiumokra
spermium okra és
és az
ejakulációra. A nő befogadó. A férfi behatoló. Nem azt mon-
dom, hogy egy nő nem tud aktív lenni. A férfiak is bebizo-
nyították már, hogy képesek gyereket nevelni, főzni vagy
háztartást vezetni  épp,
épp, ahogy a nőknők államot, céget vagy
traktort vezetni. Most pedig tegyük fel azt a kérdést, hogy ez
vajon boldoggá teszie a nőket? Mert ha boldoggá teszi, ak-
kor minden oké. Én azonban azt látom, hogy az a férfiszerep,
amibe nők milliói belekényszerítették magukat a szexuális
forradalom és a feminista mozgalmak nyomására, nem bol-

 
 doggá teszi őket, hanem végtelenül frusztrálná. Lehetetlen
küldetést vállalnak: egyszerre kell egy teljes értékű nő életét
élniük, miközben egyszerre kell egy teljes értékű férfikarri-
ert prezent
prezentálniuk.
álniuk.
FÁM: És addig a férfi mit csinál?
Puzsér: A férfi
fé rfi az e
elfé
lférfi
rfias
asod
odot
ottt nők agressziójától vis
vissz
sza-
a-
riadva bezárkózik a mamahotelbe, ahonnan csak egykét
aktus erejéig teszi ki a lábát. A feminizmus egy tévedésből
fakad, ennek forrása pedig az, hogy a mai korszellem uralko-
dó értéke az aktivitás. Van a TV2nek egy magazinja, az  Ak tív.. 
 Aktív
Vajon miért nem az a címe annak a műsornak, hogy Passzív?
Nos, azért, mert a passzivitás ma nem érték.
FÁM: Negatív.
Puzsér: Te ilyen passzív vagy? Ne égesd magad! Aktív! Pör-
gés van! GDPtermelés van! Az aktivitás kultusza a haláltánc
ideológiája. Ez a mai korszellem alfája és ómegája. S a nők is
elhitték
elh itték ezt.
FÁM: Akkor vis viszont
zont a taoizmus, az teljesen a pa passziv
sszivitás
itás
filozófiájával dolgozik.
Puzsér: Abszolút. Mi ma a korszellkorszellem?
em? „H„Hato
atoljlj be a vil
világ
ág--
ba,, é
ba éss fo
form
rmááld át a magad képér
képére!" e!"  ez a haszn
hasznos os élet. „Vo-
nuljlj vissz
nu vissza,a, és véd
védelme
elmezd
zd az
azt,t, amid vvan!"
an!"  ez m
ma
a nem ért érték.
ék.
Időnként talán szükséges vagy hasznos, de semmiképp sem
érték. A nők azáltal, hogy ezt a szemléletet magukévá tet-
ték, elsajátítottak minden férfi princípiumot. Elsajátították
például a jogot és a képességet ahhoz, hogy pasizzanak,

az éjszakában
szexeljenek, mindenféle
aztán másnaprahímeket fölszedjenek,
elfelejtsék azokkal
őket. Semmilyen to-
vábbi igényük nincs, tehát úgy állnak a helyzethez, mint egy

39
 ■férfi. Miért? Mert ez az érték. Abban, hogy ez így alakult, na-
gyon súlyos felelőssége van a Szex és Ne New w York  című
nak, és egyéb ahhoz hasonló kulturális terméknek, az min-
denesetre egészen biztos, hogy a nők tömegeit ez nem teszi
boldoggá, mert nem találkozik a természetükkel. Találkozik
  című sorozat-

azonban egy kulturális szereppel, amit ők el akarnak sajátí-

tani, mert menőnek, a kor hőseinek akarják érezni magukat,
és mert azt látják, hogy a férfi mindent megtehet, a férfi ural-
 ja ezt a vilá
v ilágo
got,
t, mert
me rt a fé
férfi
rfi szab
szabad
ad  ugyanis a sz szab
abad
adsá
ságg
a jelen kor legfőbb eszménye. Szabadság vagy biztonság?
 A férfi
fé rfi lételeme a szabad
szabadsá ság,
g, me
mertrt a férfi
fé rfi rovartermészetű.
 A nő lételeme
lételem e az a biztonság, mert me rt a nő virágtermész
virágte rmészetű.
etű.
Ezek eredendő szerepek. A mai kor számára a szabad rovar
értéket hordoz, a gyökerező és védelmező virág nem. Ezért
a virág
vir ág is rovar akar le lenn
nnii  a nő is férf
fé rfii akar lenni.
lenn i. Ő is akar
porozni, ő is akar ideszállni meg odaszállni, meg ahova épp
kedve tartja, csak az a kérdés, hogy a nő attól, hogy fellázad
a saját természete
termés zete ellen,
el len, vajon
vajo n bold
bo ldog
ogababb b le
lesz
sze
e.. A nők a sze-
sze-

xuális forrad
for radalm
meglovagolták. almatat aasmagatartás
Ez zó szor
szoros
os é
ésstermészetszerűen
á tvit
tv ittt é
értel
rtelméb
mében
en kasztrálja
egyaránt
a maguk természetét követő pasikat pasikat  innen a férfiak
férfia k elnői-
eln ői-
esedése. A szexuális forradalom nyomán az alkalmi szex egy
közösségi élménnyé vált. Ilyen a szexuális forradalom előtt
nem volt. A szexualitás kulturálistársadalmi szerepet töltött
be. Mára ez megszűnt.
FÁM: A Azz intimi
int imitás
tásra
ra gondolsz?
gondolsz?
Puzsér: Nem az intimitásra gondolok, hanem a szexuali-
tásra. Úgy gondolom, hogy a szexualitásnak valaha volt egy
kulturálistársadalmi szerepe, amit a szexuális forradalom

 
feszámolt. Azzal számolta fel, hogy a nők férfiszerepet sajá-
títottak el, és elkezdtek élvezetből szexelni. Mert hogy képe-

sek rrá
sek á  ők is képesek arr
arra,
a, amire egy fé
férf
rfi.
i. A kérdés
kérdés már csa
csak
k
az, hogy ez vajon boldoggá teszie őket. Mert én azt látom,
hogy nem boldoggá, hanem halálosan neurotikussá, elkese-
redetté és kétségbeesetté teszi őket. A szexuális forradalom
kiszabadította...
FÁM:.. .a szellemet a palackból.
Puzsér: ...a szellemet a palackból, és az oda már nem ke-
rül vissza soha.

FÁM: Ez nem biztos, hogy így van. Nézd meg Rómát! Nézz
meg dekadens civilizációkat, és azok hanyatlását! Amikor
elmegy egy folyamat szélsőséges irányba, mindig kivívja az
ellenreakciót. A nagy tobzódást nagy aszkézis váltja.
Puzsér: Csakhogy ahhoz, hogy ez a folyamat megfordul-
 jon,, egy új Jézus Kr
 jon Krisz
isztus
tus ke
kell.
ll. A civilizá
civilizáción
ciónknak
knak ki ke
kellll te
ter-
r-
melnie egy új Jézus Krisztust és egy új kereszténységet. Ez
hordozza majd azt az ideológiát, amelyik ellentart ennek,
amelyik fel tudja váltani a jelenlegit. Lehet, hogy ez most
egy hanyatlás, aztán majd jön egy emelkedés. De ott, a for-
dulóponton, ott kell, hogy jöjjön egy új Jézus Krisztus. Nem
véletlen, hogy Jézus a tél legsötétebb napján született. Az
nem véletlen, hogy december 24éről 25ére virradóra.
FÁM: A Na
Nap szüle
születés
tése
e ős
ősii valláso
vallásokban.
kban.
Puzsér: Nem véletlen, hogy a Nap születése egybeesik Jé-
zus születésével.
FÁM: Meg is jelenik az egyik katolikus litániában a győze-
delmes Nap. Tehát így is nevezik Jézust. De nagyon eltértünk
a tárgytól. Mint mindig.
 

Puzsér: Itt ugyanerről van szó. Amikor a téli éjszaka a leg-

sötétebb és a leghosszabb, a nappal pedig a legrövidebb, ak-
kor születik meg az új Jézus Krisztus. Amikor a mai modern
és globális Róma a mélypontra, a legsötétebb pontra ér, ott
fog megszületni az új Jézus Krisztus, és jön a felívelő szakasz.
 Az
 A zakkér
érdé
dés,
s, hogy ki le
les
sz ő
ő?
? Am
Amii Jé
Jéz
zus Móz
Mózesh
eshez
ez képest volt,
az lesz ő Jézushoz képest? Ennél többet nem tudunk róla.
Valami új, valami nagyobb. Nézzük meg, hogy a család intéz-
ménye mivé vált! Miért ragaszkodunk hozzá annyira? A csa-
lád és a házasság intézményét azért hozta létre a civilizáció,
hogy férfi és nő, férj és feleség leéljen egy életet, és együtt
felneveljen kéthárom gyereket. Ezt a funkciót ma már nem
tölti be, de ragaszkodunk hozzá, csak azért is. Ragaszkodunk
a monogámiához, úgy, hogy már megdőlt, ragaszkodunk
ahhoz, hogy a mi életünkben is bukjon meg. Meg akarunk
házasodni, és igenis, jogunk van elválni! Majd velünk más-
képp lesz! Arra vagyok kíváncsi, hogy mielőtt megházasodik,
hány ember olvassa el a statisztikákat, hogy tíz házasság kö-
zül mennyi végződik válással. Mégis megy a hülyítés, hogy
holtomiglanholtodiglan monogámia. Mindezt úgy, hogy
még a házasság intézményén belül is rendszeres a meg-
csalás. Mi ennek az alternatívája? Nem a hűség, hanem a
swingerklubba járás és a párcsere. Nehogy azt higgyétek,
hogy a szexuális forradalomról lehet nem tudomást venni,
és elzárkózni előle! A házasság egy kulturális képződmény.

 A monogám
mon ogámia
ia a nő termé
természetében
szetében gyökerezik. A fé
férfi
rfi te
ter-
r-
mészetében a poligámia gyökerezik. A monogámia nem az
emberi természetből fakad. A nő monogám, mert ő passzív
 és védelmező, aki a minőségre hajt. A férfi poligám, mert ő

egy aktív szántóv

szántóvető,
ető, ak
akii a mennyiségre hajt. Magvető  épp
mint a kiadó.
FÁM: Na, én mondok egy értelmes ellenérvet, Robi. A ge-
netikai örökség miatt esetleg, hogy a magam mintájára
neveljem a gyerekemet, hogy átadjam neki az információi-
mat...
Puzsér: A tapasztalat, a gyakorlat
gyakorla t és a statisztika azt mu-
mu -
tatja, hogy a házasság intézménye megbukott, ennek elle-
nére nem vagyunk hajlandóak törvényesíteni a poligámiát.

Lehetséges, hogy számos érv szól amellett, hogy a férfi ne-

velje fel a saját gyerekét, de ezek azért nem olyan erősek,
mert láthatjuk, hogy nem az apja neveli fel a gyereket, ha-
nem az anyja. A gyereket ennek megfelelően nem az apja,
hanem a nevelő
nevelőapja
apja fofogja
gja föl
fölne
neve
velni
lni.. Ez a gya
gyakorla
korlat.
t. A j e -
len helyzetből kell kiindulnunk, aztán még lehet bármi, ha
egy új Jézus Krisztus eljön. Civilizációk nem születnek olyan
könnyen. Ahhoz ennek a civilizációnak előbb le kell teljesen

hanyatlani, és annak a romjain egy újnak kell szárba szökni.

Bármi lehet, de jelenleg az látszik, hogy a monogámia és a
házasság intézménye megbukott. Megbukott, mert a statisz-
tika azt mutatja, hogy nem a saját gyerekedet neveled föl,
hiába mondod azt, hogy a férfinak továbbra is érdeke a saját
gyerekét fölnevelni. Naná, hogy érdeke lenne. De az látszik,
hogy sokkal inkább érdeke lefeküdni minél több nővel. Ez a
gyakorlat. Ez a...
FÁM: Faktum. Tény.
 Puzsér: Ezek tények. Figyelj, nem arról van szó, hogy nem
szólnak érvek amellett, hogy fölneveljem a gyerekemet,
vagy hogy akár egy gyerektelen házasságban az életem vé

géig szeressem azt a nőt, mert hogy az milyen erős kötés,

micsoda intimitás, és micsoda érzelmi biztonság! Minden
mellett szólnak érvek. De úgy tűnik, hogy a szexuális forra-
dalom egy szökőár, ami elsodorta a házasság és a monogá-
mia intézményét. Voltak gátak, de átszakadtak. A civilizáció
ma már lehetőséget biztosít arra, hogy én három vagy négy
év monogámia után civilizáltan elváljak a feleségemtől, és
kulturált módon jóban legyünk továbbra is. Én azt látom,
hogy azokban a családokban, amelyek együtt maradnak,
állandó háború van, neurózis terem, és semmiféle harmó-
niára nincs lehetőség, mert a monogámia megbukott, és
a szexuális energiák szétszakítják a család intézményét. Egy
ilyen helyzetben, ahol már állandó a balhé otthon, legjobb a
válás a gyerek szempontjából is. Én tudom, mert elvált szü-
lők gyereke vagyok, és emlékszem, milyen volt az, amikor
a szüleim veszekedtek, míg én a szobámban hang nélkül zo-
kogtam, hogy nehogy meghallják. Azt éreztem, hogy belül
kettészakadok, mert nem tudok odaállni egyik oldalra sem,
se az anyám mellé, se az apám mellé, mert ha az anyám mellé
állok, akkor elárulom az apámat, ha az apám mellé, akkor az
anyámat, ezért azt éreztem, hogy megőrülök. Borzalmas volt
 a létező pokol.
pok ol. A monog
mo nogám
ámia
ia szexuális
szexuális kisajátításra
kisajátításra épül.
 A szex
szexuá
uális
lis fo
forra
rradal
dalom
om pedig eltör
elt öröl
ölte
te a szex
szexuá
uális
lis kisajátítás
kisajátítás
mechanizmusait, és ezzel elsöpörte a monogámiát meg a
 házasságot
akkor is. Maképes
sem vagy már ha meg is maradsz a házasságon belül,
a monogámiára.
 A monogámia
monog ámia nem a háza házassá
sságho
ghozz tart
ta rtoz
ozik
ik  a háza
zass
sság
ág
tartozik a monogámiához. Nem azt mondom, hogy nincse-
nek előnyei
előny ei egy házasságn
házasságnak
ak  azt mondom
mond om,, hogyh ogy a
azz em-
em -

berek ma már nem érik be egyetlen partnerrel. Nem azt

mondom, hogy nem szólnak érvek amellett, hogy egyetlen
partnerrel légy, és hogy vele nevelj föl egy gyereket egy éle-
ten át. Azt mondom, hogy ennek a lehetősége a szemünk
láttára szűnt meg. Itt nekünk az a feladatunk, hogy erkölcsi
példázatokat tartsunk, vagy hogy a létező húsvér társadal-
mi és kulturális valóságra reflektáljunk? Szerintem az utób-
bi. Ma már arra is van lehetőség, hogy poligám módon élj,
több nővel vagy több férfival közösülj, miközben a gyere-
ked családban nevelkedik. Tehát nem igaz, hogy az életen
át ta
tartó
rtó monogám együttélés
együttél és a kizáról
kizárólagos
agos keret eegy
gy gye
gyerek
rek
számára ahhoz, hogy a család védelmében nevelkedjen. Ez
az intézmény meg
meghalado
haladottá
ttá vált  és ne
nemm attól vvált
ált me
megha-
gha-
ladottá, hogy a FÁM vagy én nem hiszünk benne. Ma már
második, harmadik vagy negyedik házasságban is fel lehet
nevelni normális körülmények közt egy egyészséges gyere-

ket.érzelmi
az Létezikbiztonságot,
nyitott kapcsolat,
a felekami a gyerek
számára számára
pedig biztosítja
a szexuális di
verzitás leh
l ehető
etősé
ségét
gét  így a csa
család
lád iiss fennm
fennmarad
arad..
FÁM: Én azért azt se szeretem, amikor a libsik meg a balo-
sok a hagyományos családot cseszegetik. Az is erőszak. Le-
gyen már hagyományos család is, sok jó van benne. Kicsit
irigylem is.
 Puzsér: Fennmaradhat a család a monogámia bukása után
is. Itt millió lehetőség van, de mi még mindig nem akarjuk el-
engedni azt a sokévszázados elképzelést, hogy a család már-
pedig monogám. Egy férfi szeretőt tart a felesége mellett, mi
pedig nem engedjük, hogy annak a nőnek a szeretői státusza
törvényesüljön, mint második feleségé. Nem engedjük, mert

45

továbbra is ragaszkodunk a monogámiához, úgyhogy arra

kényszerítjük azt a férfit, hogy hazudjon a feleségének, be
lekényszerítjük a szeretőjét abba, hogy a státusza ne legyen
elismerve, és hogy neki is életmódszerűen hazudnia kelljen,
így három embert alázunk meg, mert képtelenek vagyunk
felnőni ahhoz a helyzethez, hogy a monogám házastárs
státusza ma már meghaladott. Helyette azt mondjuk, hogy
„fojtsd vissza". Helyes, ha a gyakorlat reflektál az ideákra, de

ugyanilyen
hoz. Az a jó, fontos, hogy az
ha szerves ideák isáll
kapcsolat igazodjanak a gyakorlat-
fenn a gyakorlat és az
ideák között. Ehhez azonban rugalmas eszmék kellenek, és
reflektáltlt gyakorlat.
reflektá gyakorlat.
FÁM: Nietzsche halhatatlan szavaival búcsúzzunk, misze
rint„egy házasság négy személyből áll: egy úrból, egy úrnő-
ből és két rabszolgából". Vagy ahogy Pető Tóth Karcsi bará-
tom fogalmazta meg anno:„egy meg egy az gettó".
mn
 
 

Puzsér Róberb: Ar
 Arra
ra adtuk
ad tuk a fejü
fejünke
nket,
t, hogy átbeszélünk
átbeszélü nk né-
hány témát férfinő relációban a feminizmus és a családon
 belüli erőszak kapcsán.
Farkas
Farkas Ab
Abbila Márbon: A gender
bila Márbon: studie
studiess a nemi szere
szerepe
pekk ku-
tatása. Nem áll meg annál, hogy férfinő viszonylatban szem-
léli a világot és a kultúrát, hanem mint jellegzetesen újbalos
tudomány, a mindenkori kisebbségek szempontjából próbál-
 ja a tö
törté
rténe
nelm
lmet
et átértelmezni.
átértelm ezni. Olya
lyan
n új
újsz
szer
erű
ű és
és é
érd
rdek
ekes
es sz
szem
em--
pontokat hoz fel, amelyekre addig nem is gondoltunk, hiszen
úgy tanultu
tan ultuk,
k, hogy az
az értelmiségiek
értelmisé giek írják
írják a történ
tört énelm
elmet
et.. Ámde
a történelmet nemcsak ők élték át, hanem olyanok is, akik-
nek nem volt írásbeliségük. így például genderszempontból
a Balkán történelmét szemlélhetjük mondjuk a román anya-
nyelvű szerbiai cigány nők szempontjából, és akkor egy égé

48

szén másfajta történelmet kapunk. A történelem tulajdon-

képpen alternatív történelmek egymásmellettisége, és nem
pusztán az, amit mi a közismert hímsoviniszta narratívák nyo-
mán a történelemkönyvekből megtanulunk. Ez egy érdekes
látásmód lenne, ha nem telepedne rá egy sajátosan idétlen
kultúrbalos ideológia. Azért szűkítettem le a gender studiest
a történettudományra, mert azt ismerem a legjobban, de ter-
mészetesen a természettudományoknak is megvan a maguk
feminista kritikája. A gender studies a feministák társadalom
tudománya, akarom mondani tudománytu dományai,
ai, ők ugy
ugyanis
anis többes
számban mondják. Ők magukat a természettudományokat is
macsó, hímsoviniszta és szexista felfogáson alapuló, elnyomó
uralmi technikáknak tartják, minthogy a megismerő tudat
mint
mi nteg
egyy falloszkén
fallos zkéntt hatol be a Ter
Termé
mésze
szetan
tanya
ya ölébe.
Puzsér: Csakhogy az is tudomány, ha úgy figyeled meg a
 virágot, hogy nem erővel feszegeted szét a szirmait, hanem
hagyod, hogy magától kinyíljon, és akkor vizsgálod. Ott van
például az etológia tudománya, amely nem úgy vizsgálja az
élőt, hogy szétboncolja, hanem megfigyeli, hogy miként él
és működik a maga közegében. Számtalan olyan természet
tudós létezik, aki nem erőszakolja meg a természetet ahhoz,
hogy megfigyelje, például Konrad Lorenz...
FÁM: Konrad Lorenz politikailag nem korrekt. Amerikában
nem adják ki a műveit, és tilos rá hivatkozni, mert a Harmadik
Birodalom uralma alatt dolgozott.
Puzsér: Ő írta A civ
civiliz
ilizált
ált em
embe
beris
riség
ég nyolc halálos bűne című
bűne
elsőrangú könyvet.
FÁM: Konrad Lorenzet náciként tartják számon, egyik mű-
vétt ugyanis a Führernek aján
vé ajánlott
lotta,
a, vvagy
agy valami ilyesmi. Pe
Pers
rszze

a politikai korrektség inkvizíciója még csak nem is követke-

zetes, mert a náci párttag Heideggert beemelték a kulturális
kánonba, neki ugyanis volt egy Hannah Arendt nevű tanítvá-
nya, aki valamelyest tisztára mosta a mesterét. Konrad Lorenz
nem
ne m vo
voltlt náci, ennek
ennek ellenér
ellenére
e egy
egy politikaila
po litikailag
g korrekt gond
go ndol
ol--
kodó az Egyesült Államokban őt még csak nem is ismerheti.
Visszatérve a problematikára: Erich Fromm a Zen-buddhizmus 
és pszichoanalízis című könyvében idéz egy Tennysonverset,
ahol Tennyson azt írja, letépett egy virágot, és Fromm ezzel
szembeállítja a keleti
kelet i szellemet, főleg
főle g a zen
zen ha
haikuk
ikuk költészeté
költé szeté--
nek világát, ahol a virágot megszemlélik. Keleten tehát szem-
lélik a virágot, a nyugati ember ezzel szemben leszakítja. Visz
szatérve a feminista tudományosságra: én jártam annak ide-
  jén fél évet az egyetemen kíván
kíváncsis
csiságból
ágból genderakármire,
és elvittem egy biológus barátomat. Ő aztán jelezte nekem,
hogy hallatlan mennyiségű badarságot hordanak össze. Hi-
vatkoznak például a különböző majomcsoportok viselkedé-
sére, de hamar kiderül, hogy nem ismerik a biológiát, és nem
ismerik az etológiát, maguk az általuk ismertetett kutatási
tények is hamisak. Mint minden áltudománynál, itt is jogos
a kérdés, hogy vajon honnan ismeri a tudományt a feminista
előadó? A feminista irodalomból. Nem néz utána az erede-
ti forrásnak, a feminista irodalomból tájékozódik, és onnan
idéz. Persze a gender studies nagyon érdekes szempontokat
is felvet, például a tudomány leíró nyelvének kritikája során.
Felvet
Fe lvetii tö
több b e k közt, hogy a sz
szav
avak
ak mennyire
menny ire terhelt
terh eltek
ek,, nincse
nincse--
nek semleges szavaink, így objektív tudományos leírás sincs.
 Amikor
 Amik or a természettudós
természe ttudós például leírja
leírja azt,
azt, hogy az oroszlá
oroszlánn
megtámadja és széttépi a zsákmányát, abban is egy macsó

világkép tükröződik. Ezt a logikát persze ellenük is lehet for-

dítani, hiszen ha a nyelv nem értéksemleges, akkor a gender
nyelvezet
nyelvez et vég
végkép
képp
p nem a
az
z. E
Ez
z a nyelv
nyelvii kr
kriti
itika
ka összefüggésben
van a politikai korrektség nyelvi tabuival: a feministák szerint
a szexista szóhasználat helyett új kifejezéseket kell bevezetni
a tudományban és a hétköznapokban egyaránt. A nyelv sza-
bályozása
bályozása mag
maga
a a go
gondo
ndolko
lkodá
dás
s sza
szabá
bályoz
lyozása
ása  i t t ny
nyilvá
ilvánul
nul
meg, hogy a kulturális balosság mennyire totalitárius. A femi-
nizmus önmag
önmagában
ában nem iis
s iga
igazá
zán
n tag
tagla
lalh
lhat
ató
ó  ré
rés
sze a k ul
ultu
tu--
rális baloldaliságnak, ami egy nagyon tág halmaz: a radikális
 jogvé
 jog védő
dőktő
ktől,
l, a nem csak a termé
természetet
szetet védő zöldeken át, a
 politikai korrektség híveiig terjed.
Puzsér: A baloldaliságon
baloldaliság on kívül so
sok
kmmind
inden
entt jelent.
jelent .
FÁM: Amíg a régi
régi balosok se
sem
m a magánélet, se
sem
m a tu
tula
laj-
j-
don szentségé
szentségétt ne
nem
m tar
tarto
tottá
ttákk tiszteletben,
tiszteletb en, addig a kulturális
balosok
balosok  köztük a feministák  a mag magántulajdo
ántulajdonn s
sérth
érthete
etet-
t-
lenségét készséggel elismerik. Itt derül fény arra, hogy a bal
oldaliság tényleg
tényleges
es töre
törekvése
kvése nem aaz
z egyenlősé
egyenlőség g  az csak
beetetés , hanem az ember mesterséges átalakítása. A fe-
minizmus meg a többi kultúrbalos ideológia nem kérdőjele-
zi meg a kapitalizmus létjogosultságát, a hangsúlyt ehelyett
különböző inkriminált társadalmi csoportok egyenjogúsítá-
sára helyezi. Az tehát rendben van, ahogy a cég működik, de
a cég managementjében legyen női kvóta: a vállalat élén tíz
férfi helyett álljon öt férfi és öt nő, és a probléma meg van
oldva.
oldv a. Ortodo
Ortodox x balo
balos
s szempontból
szempo ntból ez egy preventív ellenfo
ellenfor-
r-
radalmi irányzatként is felfogható, ugyanis a tőke és a mun-
ka antagonisztikus ellentétéről egy mellékes ügyre tereli a
figyelmet. Négerből is lehessen rabszolgatartó, cigányból is

korrupt politikus, nőből is céges cápavámpír. Bárkiből lehes-

sen győztes vagy vesztes, de a rendszer lényege maradjon az
úrszolga viszony, a kizsákmányolás és az elnyomás. Állítólag
az Európai Parlamentben is elfogadtak egy törvényjavaslatot
arról, hogy a gazdasági döntéshozó testületekben a jövőben
legyen női kvóta. Persze joggal merül fel, hogy ha van nemi
alapú kvóta, akkor miért nincs például korosztály szerinti,
vagy felekezeti alapú kvóta? Nagyon sokféle kvóta lehetne,
miért pont nő és férfi közt vonjuk meg a törésvonalat, mi-
 ért nem mondjuk az öregek és a fiatalok, a katolikusok és
a protestánsok, vagy a szegények és a gazdagok között? Az
utóbbi például még baloldali gondolat is volna.
Puzsér: Borzalmas találmány ez a kvóta. Megalázó. Nem

értem, hogyan akarhatják

nekik ugyanazért öntudato
öntu
az állásért
az datosna
vagy snakk látszó
egyetemilátshelyért
zó nők
helyé rt azt
aegy
zt,, hogy
férf
fé rfi-
i-
nál kevesebbet kelljen teljesíteniük. Az ő ponthatáruk hadd
legyen csak 108, a férfiaknak meg kelljen 113at szerezni.
Mintha gyengébb képe
képesssség
égűe
űekk volnának
volnának  holott
ho lott jól tudjuk,
hogy nem azok.
FÁM: Sok férfi feminista, ahogy sok nő antifeminista.
 A gend
gender
er más, m int
in t a szex. Nem biológiai
bioló giai értelem
értelemben ben ve vetttt
nem. Amikor posztolok a facebookon valami kritikát a femi-
nizmus ellen, rögtön jönnek a kommentek, hogy a nők hely-
zete így meg úgy. Mondom nekik, hogy nem a nők helyzeté-
ről van szó, hanem a feminizmusról. Vagy a feministák maguk
volnának a nők? Ahogy a Kommunista Párt maga volt a nép,
úgyhogy ha a pártot bíráltad, azzal a nép ellensége lettél? Ha
a jobb
jo bbol
olda
dall azt mondja
mondj a magáról, hogy ő a nemzet, azaz vajon az
aztt
 jelenti
 jele nti,, hogy
ho gy ha
ha nem
nem vagy
vagy jobbo
job bold
ldal
ali,i, akkor magyar
magyar sem vagy
agy?

Puzsér: Én soha, semmilyen körülmények közt nem kér-

nék magamra kvótát. Teljesen mindegy, hogy milyen kvótát.
 A poz
pozitív
itív dis
diszkr
zkrim
iminá
ináció
ció az én szememben egy haz
hazug
ugság
ság..
Minden diszkrimináció negatív diszkrimináció, és minden
diszkrimináció pozitív diszkrimináció. Ha a cigányokat köny
nyebben veszik fel egy felsőoktatási intézménybe, az ugye
pozitív diszkrimináció. Mi van a fehérekkel, akiknek nyolc
 ponttal többet kell teljesíteniük, mint a cigányoknak? Velük
szemben ez vajon nem negatív diszkrimináció? A numerus
claususról úgy tudjuk, hogy az negatív diszkrimináció volt.
Mi volt a helyzet a keresztény középosztállyal? Az ő számuk-
ra az vajon nem volt pozitív diszkrimináció, hogy a nume-
rus clausus korlátozta a zsidók számarányát a felsőoktatási
intézményekben? Ennél ékesebben nem mutatkozik meg az,
hogy a győztesek írják a történelmet. Előbb az látja el jelző-
vel a diszkriminációt, aki diszkriminál, később, a hatalmi for-
dulat nyomán az, akit addig negatívan diszkriminálták. Előb-
bi a keresztényeket pozitív módon kívánta diszkriminálni,
úgyhogy ő ezt pozitív diszkriminációnak hívta, a hátrányos
helyzetbe kényszerült zsidók később ugyanezt már negatív
diszkriminációnak nevezik.
FÁM:  Am
 Amikikor
or 1920ban bev
beveze
ezették
tték a numer
numerus
us clausust,
az volt az indoklása  ahogy később a zsidótörvényeké is ,
hogy az intézkedés a hátrányos helyzetben lévő keresztény
fiatalok
fiata lokat
at védi. Mertho
Me rthogy
gy ők hátrá
hátránnyal
nnyal indulnak a vers
verseny-
eny-
ben. Elképesztően nagy fasiszta szakirodalma van ennek,
hogy fórba kell hozni a gazdagabb, tanultabb és élelme-
sebb zsidókkal szemben a szegényebb, tanulatlanabb és

élhetetlenebb keresztény lakosságot. A zsidótörvényeknek

nem csak faji, de szociális vonzatúk is volt, ami aztán sok

szegény parasztot és prolit megbolondított.
Puzsér:  A női kvóta elve ugyanez:
ugyanez: egy nő hátrányosabb
helyzetből indul. A fejlődés során pszichológiailag megál-
lapítható, hogy a lányok korábban érnek, ők ugyanis rövid-
 távfutók már ami az értelmi fejlődést illeti. A férfiak hosz
szútávfutók  ez azt jelenti, hogy az általános iskolában a lá-
nyok sokkal jobb tanulók, mint a fiúk. A középiskolában még
mindig jobban tanulnak a lányok, de a fiúk már zárkóznak.
Elég megnézni az érdemjegyeket. Az egyetem első néhány
évében érik be a fiúk a lányokat, aztán az egyetem végére le-
hajrázzák őket. Amikor megkapják a diplomát, és kikerülnek
a munkaerőpiacra, már elmondhatjuk, hogy a fiúk jobban
teljesítenek. Ez színtiszta pszichológia, nincs benne semmi
szexizmus vagy előítélet. Nos, ha ezt vesszük alapul, a fér-
fiak kérhetnének magukra kvótát az egyetemi felvételik so-
rán, mert a gimnázium éveiben a lányok fejlődéstani előnyt
élveznek  könnyebben jutnak pontokhoz, és a felvételin is
 jobba
 job bann teljes
teljesítenek
ítenek.. Miér
Mi értt nincs
nincs nemi alapú kvóta az egye-
temi felvételek során? Ki kér magára kvótát? Szeretném lát-

ni azt a nőt.
akarunk 113,Ők büszkék.
csak Öntudatosan
108 pontot aztA mondják,
teljesíteni. férfiaknakmikelljen
nem
többet. Miféle öntudat ez? Milyen feminista az ilyen? Agresz
szívan követeli, hogy a társadalom tekintse csökkent képes-
ségűnek.
FÁM: Olvastam, hogy jelentősen nőtt a női hajléktalanok
száma
szá marán
ránya,
ya, elérte
elért e a huszonkét
huszonk ét százalékot  régen tíz sz száá-
zalék alatt volt. Követelem a női kvótát a hajléktalanoknál!
 A hajl
hajlékta
éktalano
lanokk körében undo
un dorít
rítóó macsóuralom van
van,, fér
férfifido
do

minancia és szexizmus. Legyen ötvenötven százalék a haj-

léktalanok körében a nők és a férfiak aránya!
Puzsér: Teljesen jogos, de vajon miért a férfiak kerülnek
tömegesen az aluljáróba? Miért nem a nők?
 FÁM:
Mert
Puzsér: megverték
.. .úg
.úgyh
yhog távootthon
ogyy távolta rtásiai végzést
ltartás feleségüket...
kaptak. É
Éss hát egye-
dül az aluljáró van elég távol. Annál távolabb nincs semmi.
FÁM: Egy Bíró Dávid nevű szociológus a nyolcvanas évek
elején írt
ír t egy ta
tanu
nulm
lmán
ányt
yt arról, hogy a férfi
férfiak
ak korábban halna
halnak,
k,
mint a nők. Mondom ezt a tényt a feminista ismerőseimnek,
erre
erre azt
azt mondják, ho hogy„ez
gy„ez bio
biológiai
lógiai do
dolog
log".
". Mond
Mondom:„
om:„akk
akkor
or ti,
kulturális balosok mégsem gyűlölitek a biológiát?"Tudni kell,
hogy a kulturális
kulturál is balo
baloldalnál
ldalnál  így a femini
feminizmusnál
zmusnál is  a bio
bio--
lógia puszta említése már szinte nácizmus. Ha valaki biológiai
adottságokra hivatkozik, az csa sakk az örd
ördög
ög lehet. Meg
Megfigy
figyelh
elhető
ető
egy félre
fél reért
érthet
hetetl
etlen
en biof
biofóbi
óbia
a a balol
baloldali
dali és a sz
szélső
élsősé
sége
gese
sebb
bb li-
berális társadalomtudományokban. Magyarországon is voltak
nagy viták pár évvel ezelőtt: szegény Csányi Vilmos etológus
professzort meghívták az ELTEre, és szétszedték. A feministák
azért utálják a biológusokat, mert a hímsoviniszták lépten
nyomon biológiai érdekekre, meg az emberi természetre hi-
vatkoznak. Bezzeg ha azt a tényt említem, hogy a férfiak előbb
halnak, a feminista azt mondja, hogy az biológia. Eszerint csak
akkor biol
b iologizá
ogizálunk
lunk,, amik
amikor
or nekünk tetsző a vála lassz?
Puzsér: És erre mi a reakció?
FÁM: FÁM, te m indi
in dig
g provokálsz. En
Ennyi
nyi vo
voltlt a re
reakció,
akció, sem
sem--
mi több.
Puzsér: Ha már itt tartunk: a férfiak előbb halnak, de a nők
előbb mennek nyugdíjba. Ez hogy van? A férfi úgyis előbb

meghal, tehát
teh át dolgozzon
dolg ozzon már továb
tov ább
b  logikus, ne
nem
m? Eg
Egy
feminista vagy fallokrata mondja már meg nekem, hogy eb-
 ben mi a logika!
FÁM: A
 Azz, hogy a nő soksz
sokszoro
orosa
san
n kizsákmányolt: otth
ot thon
on a
férje által, a társadalom által, a munkahely által, az iskola által,
röviden mindenki által, ezért megérdemli a korai nyugdíjat.
Puzsér: Miért van az, hogy egy gyermekelhelyezési per-
ben az anyának minimum alkoholistának vagy bűnözőnek
kell lennie ahhoz, hogy a gyereket ne automatikusan ő kap
 ja?Tehát fogalm
fog almaz
azhatu
hatunk
nk úgy,
úgy, hogy egy skizofrén,
skizofrén, alkoh
alk oholi
olis-
s-
ta vagy bántalmazó nő alkalmatlan annyira, mint egy egész-
séges férfi. Mármint a joggyakorlat szerint.
FÁM: Mert a nő alkalmasabb a gyereknevelésre, mint a férfi.
Puzsér: Ugyan miért? Biológiailag? Megint itt a fasiszta
kulcsszó.
FÁM: Nem a nőkkel van baj, hanem a kettős mércével, na.
Puzsér: Am
 Amiko
ikorr pár éve
éve rádióm
rád ióműs
űsort
ort vezettem, felhívfelhívtam
tam
telefonon a Stop Férfierőszak nevű projekt egyik munka-
társát. Mondtam neki, hogy engem bántalmaz a barátnőm,
úgyhogy kérem a segítségüket. Az volt a válasz, hogy nem
segítenek. Kérdeztem, hogy miért nem. Azt a választ kap-
tam, hogy ők nőknek segítenek.
FÁM: Ha indokolt egy olyan jelzős szerkezet, hogy férfierő-
szak, akkor ezen
ezen az alapon indok
nd okoolt az iiss, hogy
hogy cigánybűnözés.
ci gánybűnözés.
Puzsér: Nem, az nem lehet indokolt.
FÁM: Azo
 Azonn ugyanez a társadalmi kö köze zeg g fölh
fö lhör
ördü
dül.l.
Puzsér: Pontosan ugyanaz, amelyik azt mondja, hogy ál-

lítsátok meg
ahogyan a férfierőszakot.
a bűnözésnek nincsÉn pedig úgy
bőrszíne, úgygondolom, hogy
az erőszaknak

56
 sincs neme
sincs neme.. Va
Vagy
gy mi
mind ndke
kettő
ttőne
nekk va
van
n  de ezt most már el
kéne dönteni. Amikor megkérdeztem, hogy miért nem se-
gítenek, azt mondták, hogy forduljak máshová, biztosan
vannak férfiakat segítő civil szervezetek. Tudjátok, mi ez a
Stop Férfierőszak? Egy férfigyűlölő szervezet. Nem csodál-
koznék, ha valamennyi aktivistájuk családon belüli erőszak
vagy nemi erőszak áldozata volna. Vajon mit szólnának, ha
azt mondanám, hogy én egy meleg férfi vagyok, akit a part-
nere rendszeresen ver, vajon segítenének? Ez ugyanis férfi-
erősza
erő szakk  hi
hisz
szen
en fér
férfifi követi el. Csak
Csakhogy
hogy at
attól
tól tar
tartok
tok,, nem
segítenének, mert nem az az ő problémájuk, hogy a bántal-

mazó
én férfie férfi
ugyanis vagyvagyok
nő. Nekem semmiképp
 ha meleg nem segítenének,
is , tehát nem lehetek
áldozat. A férfiak
fér fiak nem áldozatok, hanem agre
agresszo
sszorok
rok  ne
nem
m
segíteni kell őket, hanem megállítani.
FÁM: És akkor a passzív erőszakról nem is beszéltünk. Ami-
kor az egyik nem pofáncsapja, hanem kiidegeli a másikat,
addig provokálja.
Puzsér: Mivel lehet nagyobbat ütni? Jobb kézzel egy sal-

lert, vagy egy olyan mondással, hogy „Még te nevezed fér-

finak magad? Még egy gyereket se tudtál nekem csinálni."
Melyik a durvább? Melyik az erőszakosabb? Melyik a kegyet-
lenebb? Nem tudom. Biztos, hogy Mike Tyson nagyobbat tud
ütni. A genderdiskurzusban azonban nem így mérik az erő-
szakot.
FÁM: A fem
f eminiz
inizmu
must
st te
teki
kint
ntve
ve Magyarország
Magyarországon
on azért más
a helyzet. Most mi itt könnyen dumálunk a pincében, miköz-
ben háborítatlanul működnek olyan rémállamok, mint Svéd-
ország.. Ami o tt megy, a
ország azz borzalmas  ha csak
csak a fele igaz an

 
 nak, amit olvasni meg hallani lehet. Ott tényleg a kulturális
baloldal terrorja uralkodik.
Puzsér: Én még soha életemben nem ütöttem meg se fér-

fit, se nőt. Nem tudom, milyen lehet egy másik ember arcá-
ba ütni, és úgy szeretnék meghalni, hogy ezt nem is tudom
meg, ezek a férfigyűlölő szervezetek, meg az ezekben tevé-
kenykedő feministák azonban tele vannak sztereotípiákkal.
Gondolkodtál már azokon a sztereotípiákon, amelyek a femi-
nisták és az önt
öntuda
udatos
tos szinglik metszetén
metszetén élő nők gond
go ndololko
ko--
dását jellemzik? Akik ezt is akarják, meg azt is: elvárják, hogy
a férfi a randin fizessen, a nőre segítse föl a kabátot, legyen
pénzes, sikeres és előzékeny, vagyis hordozza a tradicionális
férfiszerep valamennyi ismérvét, de eközben azért a femi-
nizmus táljából is csipegetnek: elvárják, hogy saját karrierjük
és saját férfi beosztottjuk legyen. Egy komplett férfisorsot
akarnak, plusz egy komplett női sorsot  mind a kettőre jo-
gott és
go és igényt
igé nyt formáln
for málnak.
ak. Ez az identitásválság
identitásv álság vajon
va jon nem hor-
ho r-
dozza csírájában a kettős mérce gyakorlatát? Jobb kézben
a Stop Férfierőszak szórólapja, bal kezében a Cosmopolitan 
 ez milyen státstátus
usz?
z? Milyen kétség
k étségbeejtő
beejtő válságban vannak
a nők! Hogy van az, hogy ha a nőket szülni küldik, az számuk-
ra sértő
sér tő és
és lea
lealacs
lacsonyí
onyító
tó  ezze
ezzell szemben ha ők a férf fé rfia
iaka
katt
dolgozni küldik, az dicsőséges és nagyszerű? Egy modern nő,
amikor
am ikor elmegy
elm egy szülni, azt
azt érz
érzi,i, hogy
hog y kiesik a karrierépítésbő
karrierép ítésből,l,
kéthárom éves parkolópálya következik, ami alatt a férfiak
ő t beelőzik,
b eelőzik, és ez igazságtalan. Ez nem b bio
ioló
lógi
gia
a  ez szocio-
szoci o-

lógia és pszichológia.
ban teljesedjen ki, hogyA szül.
biológia az arról
Ha már szóbaszólna,
került hogy ő ab-
a biológia:
mások az evolúciós szerepek. A férfi támadó princípium 

 
a nő védelmező princípium. A férfi a fronton van otthon, a nő
a hátországban.
hátorsz ágban. E
Ezz nem hím
hímsov
soviniz
inizmus
mus  ez m
maga
aga a te
term
rmé-
é-
szet. Az, hogy vannak férfi és női princípiumok, természettől
való tény.
FÁM: Na, ezt tagadja a feminizmus. Az egész gender
studies nagyrészt arról szól, hogy ez csak egy történeti, sőt
gazdasági konstrukció, nem biológiai, de még csak nem is
kulturális. Egy időlegesen kialakult elnyomási technika, amit
a férfiuralom teremtett meg. Az újbalos irányzatok nagyon
sok természeti jelenséget tekintenek történeti konstrukció-
nak, amiről ezért úgy vélik, hogy itt és most rendeletileg meg
is lehet változtatni. A balosok tagadják, hogy létezik emberi
természet. Szerintük ez volt mindig az elnyomás és a kizsák-
mányolás legfőbb hivatkozási alapja. Amiben történetesen
igazuk is van. Az ember ilyen: mohó, önző, versengő, erős,
gyenge és egyéb. Vannak berögzült szerepek, tehát szolga:
szolgálj, nő: tedd szét a lábad, és így tovább. Ebben igazuk
van: szemét egy gondolkodás ez. Csakhogy mit adnak ehe-

lyett ők? Egy

nincsenek mézesmadzagot:
rögzített szerepek. nincs
Bármiemberi természet,
lehetsz: tehát
nem korlátoz
sem neveltetés, sem hagyomány, sem nemiség. A gyakorlati
elvárás azonban már az, hogy tagadd meg a származásod, a
hagyományaid, a szüleid, a nemiséged, a vágyaid: mindent,
mert akkor leszel el nem nyomó, és nem soviniszta jó elv-
társ. És meg tudod tenni, mert nincs emberi természet. Ha
mi azt írjuk elő,
elő, h
hogy
ogy llégy
égy rob
robotemb
otember,
er, ami cs
csa
ak a be
belet
letáp
áplál
láltt
politikailag korrekt szavakat használja, aki hímsoviniszta mó-
don nem visviselke
elkedik
dik se
sem
maazz ut
utcán,
cán, ssem
em az ágyban  mi
minde
ndezt
zt
megtudod tenni, hiszen nincs emberi természet. És mindezt
 

persze a szabadság és egyenlőség nevében, valójában azért,

hogy az ideológus kaszt kontrolláljon téged, és határozza

meg
pózbanmég azt is, milyen
szexelhetsz, alsógatyátszexelhetsz.
ha egyáltalán vehetsz fel, vagy milyen
Puzsér: Hát, a kommunisták mindig is így gondolkodtak.
FÁM:  Abszolút. Ez teljesen
teljese n ugya
ugyanaz,
naz, m int
in t a sztálinizmus
 legalábbis mentálisan. A kulturális
kult urális baloldaliság
ba loldaliság a kultúra,
tehát nem a gazdaság, hanem a kultúra szintjén pontosan
olyan, mint a sztálini rendszer: új embert létrehozni, teljesen
eltörölni a múltat, a nemeket, mindent felcserélhetővé ten-
ni, és megváltoztatni azok szerint az ideák szerint, amelyekre
ők úgy gondolnak,
gond olnak, hogy az az jó  ez a kulturális baloldaliság.
baloldaliság.
Európában van feminista óvoda, ahol a gyerekek semleges
neműek, a hagyományos nemi szerepek felcserélhetőek, mi-
közben védik a nyugati muszlim telepeket, ami a saját szem-
pontjukból is nonszensz.
Puzsér: Ugyanis nem látnak az orruk hegyénél tovább.
FÁM: Tehát téged egy kulturális balos kétszeresen fasisz
táz. Egy: nőellenes vagy, kettő: muszlimellenes vagy. Mert
neki valahol
valah ol ez a két do
dolog
log,, ez
ez olyan nagyon konzisztens. Úgy
összeillik. Kiakadok, ha a megerőszakolt nőt megkövezi a sa-
 játt csalá
 já családja
dja,, hogy ez azért milyen egy kultúra,
kultú ra, erre fasisz
fasiszta
ta
meg rasszista vagyok, mert a kultúrák egyelőek. Ezzel szem-
ben ha annak csak a századát engedem meg magamnak a
nőkkel szemben, amit egy muszlim, akkor szexista vagyok.
Skandináviában meg Angliában ez megy. Magyarországon
azért még kevésbé, mert itt a jobberek visszahoztak egy hú-
szasharmincas évekbeli világot, ami borzalmas, de talán van
annyi haszna, hogy a politikailag korrektek meg a feministák
 

nem tépnek szét egy óvatlan mozdulatért vagy hülye elszó-

lásért. Nyugaton rengeteg ilyen van. Megdicsérem a kollé-
ganő met, hogy „hű de cs
ganőmet, csino
inos
s vagy"  erre följe
fö ljele
lenn t szexu
szexuáli
ális
s
zaklatásért. Jó, ez a kilencvenes években ment nagyon, de
máig nem futott le.
Puzsér:  A női és a férfi princípiu
prin cípium:
m: a férfi minden sz
szív
ív--
dobbanásával megter
me gtermel
mel sz
száz
ázez
ezer
er sp
sper
ermi
mium
umot
ot  a nő egy
hónapon keresztül védelmez egyetlen petét. A férfi támadó
 a nő védekező
védekező.. A fé
férfi
rfi beh
behato
atoll  a nő b
befogad
efogad.. E
Ez
z egy mé
mé--
lyebb és ősibb tudás, mint bármi, ami a történetben tudható,
mert
me rt ez nem tö
tört
rté
é n e ti tény, hanem egy mély
mély,, analó
analógiás
giás tudás.
 A település kétpólusú: külkülső
ső pólus  bels
belsőő pólu
pólus.
s. Kívü
ívül mezs
mezs--
gye  belü
belüll tűz. A tű
tűzz adja a meleget,
mele get, a tű
tűzzk
körül
örül játszana
játszanakka
gyerekek: a tűz a nyugalom és a biztonság köre a település
közepén. A tüze
tü zett vigyá
vigyázzák
zzák a nők. A perem
peremen
en hú
húzód
zódik
ik a mez
mezs-
s-
gye: a veszély és a szabadság köre a település határán. A ha-
táron
tár on hide
hideggé
és
s hábo
háború
rú van. A mez
mezsgye
sgye nem stabil  mozgás-

ban van
ban van:: k
kito
itolód
lódik,
ik, visszahú
visszahúzódik.
zódik. A ha
határ
tártt vigyázzá
vigyázzák
k a férfiak
férfiak..
Ezek a szerepek egyidősek az emberiséggel. Változhatatlanok
és örökkévalóak. Ebben nincs semmi hímsovinizmus. A mai
világban a férfiak elnőiesednek, a nők pedig elférfiasodnak.
Soha nem vetemednék arra, hogy tagadjam mindazt, ami az
emberi faj létezése óta állandó és megmásíthatatlan. A férfi
háborúra te
t e rm e tt  ez m
ma
a a gazda
gazdaságba
ságban
n zajlik. A nő védel
mezésre
mezésre te r m e tt  ez ma is a családba
családbann zajli
zajlik.
k. A nő a bázis-

ban, a tűz mellett, a biztonság körében van, ahol a következő

nemzedéket neveli, miközben a férfi a határban teljesít szol-
 gálatot. Ha ezt úgy fogalmazom meg, hogy az asszony helye
a konyhában van, akkor ez
ez nagyon prim
primití
itíve
venn hangzik  cs
csa
ak

hogy ha a nemek princípiumait a gyökereiknél tapintod, ezt

találod. Ezeken az alapokon áll az emberi faj és maga a civili-
záció. A mai kor egy elférfiasodott kor. Nem volt mindig így:
volta
vo ltak
k fe
femm in
inin
in koro
korokk iis
s. A m
mai
ai kor férfik
férfikor,
or, am
amely
ely cseppet sem
érzékeny a passz
passzivitás
ivitás értékei
értékeire.
re. Az aktív hódí
hó dítt  a pa
pass
sszí
zív
v
megőriz. A passzivitásnak ugyanolyan fontos szerepe van,
mint az aktivitásnak. A mai kor azonban kizárólag az aktivitást
értékeli. így hát a nők elférfiasodtak: a feministák bedőltek a
korszellemne
korszellemnek,
k, é
és
s elir
elirigy
igyelt
elték
ék a férfiak
férfi ak aktivitását. Nem
Nem volt
voltak
ak

képesek befelé, a saját természetük hívó szavára figyelni, úgy-

hogy elkunyerálták a férfiaktól a piacot és a tőzsdét.
FÁM: Csányi Vilmos etológus azt mesélte, hogy meghív-
ták egyszer a feministák egy vitára, ő meg azt kérdezte tő-
lük, hogy miért ezekben a szörnyű macsó fogalmakban és
értékekben gondolkodnak. Miért férfitulajdonságokat és
férfiértékeket akarnak maguknak? Miért nem a női kultúrát
és a női értékeket propagálják? Mondta ezt a Csányi a femi-
nistáknak...
Puzsér: Egy gyereket felnevelni miért alávalóbb, mint egy
céget vezetni? Ja, persze, ha így teszem fel a kérdést, akkor
mindenki ingatja a fejét, hogy nem alávalóbb, ugyan hogy
is volna alávalóbb?! Akkor hát vizsgáljuk meg, hogy vajon
mekkora a társadalmi presztízse annak, ha egy céget vezetsz,
és mekkora annak, ha egy gyereket nevelsz?
FÁM: Ez ugyanolyan totalitárius gondolkodás, mint a sztá-
 lini és a hitleri. A feminista tudomány pont olyan, mint a mi
csurini biológia vagy a nordikus árja fizika.
Puzsér: Ugyanannyira totalitárius: a világegyetem komp-
lex magyarázatát egyetlen elméletre váltja.

62

FÁM: így van. Minden tudománnyal ez történik, ha ráte-

lepszik azaz ideológia.
ideológ ia. Persrszze nin
nincs
cs semle
semleges
ges tudo
tudom
m án
ányy  eb
eb--
ben a feministáknak igazuk van, ugyanakkor van mértéke
annak, hogy egy tudomány mennyire ideologikus, vagy akár
tisztán ideológia.
Puzsér: Ez az, ami soha nem működött még a történelem
során. Nem csak arról van szó, hogy egydimenziós, hanem
hogy elvakult dogmákon alapul alapul  ígígyy működnek a totota
talit
litá
á ri
ri--
us rendszerek. így gondolkodnak az elférfiasodott nők, akik
olyan erőszakosak, mint a férfiak, mert elirigyelték az erősza-
kot, és a háborút a férfiaktól. A világ összes nőjét fel akarják
szabadítani. A nők betörtek a férfiak frontjára, és vállt váll
nak vetve elkezdték védelmezni a határokat a férfiak mellett.
Csakhogy eközben a tűzre is ügyelni kell, hogy ki ne aludjon,
vagy hogy
h ogy a háházz tü
tüze
zett ne fofogj
gjon
on  rohannak hát visvissz
szaa, rak-
nak a tűzre, aztán megint sietnek ki a frontra, és megint visz
sza a tűzhöz. Halálba frusztrálják magukat, mert nem tudnak
 jóll telje
 jó teljesíte
síteni
ni se a tűz memelle
llett,
tt, se a fro
front
nton
on.. Nem azé
azért,
rt, me
mert rt
bármelyikre alkalmatlanok lennének, hanem mert mindent
akarnak. Ő ugyanannyit ér, mint egy férfi, ugyanazt a pénzt
megkeresi, és lerakja, mint egy férfi, de a férfi azért csak se-
gítse fel a kabátját, bár nem tört el a válla, de engedje előre
az ajtóban, me mertrt ő attól érérzi
zi nőnek magát  de a köv követke-
etke-
ző percben már versenyez veled: ugyanannyit akar keresni,
 frusztrált
taxi
ta attól,
xitt fizesd, hazijegy
a mo teegyet
mozij tartod el, deTe
et fizesd. aljes
Teljevacsoraszámlát
saazz ident fizesd,
identitászavar.
itászavar. a-
M in
in-
den kell. Abból fakad ez a szerepzavar, hogy miközben a nők
szociálisan férfimintákat másolnak, a saját természetük újra
meg újra visszarántja
vi sszarántja ő
őke
kett a női sszerepe
zerepekbe.
kbe. A term
termész
észet
et har

col a kultúra
col kultú ra ellen  a nők megfeszülnek, mind
m inden
entt aka
akarn
rnak,
ak,
egyre erőszakosabban, egyre frusztráltabban, és egyre ku
darcosabban. Mindent teljesítenek, de semmit sem igazán,
semmit sem eléggé. Ez rémületesen frusztráló, a férfiaknak
pedig nyomorúságos ezt elviselni. Rendszeresen elhangzik
a feminis
fem inisták
ták szájábó
szájából,l, hogy
ho gy a nők kevesebbet
kevesebb et keresnek
keresnek,, min
m intt
a férfia
fér fiakk  meg lehet
lehe t nézni a számokat.
számokat. Akkor én pedig fef e l-
tenném azt a kérdést, hogy hány férfit bocsátanak el évente

az állásából,
szakmák, és hány
amelyek nőt? Nyilvánvaló,
elférfiasodtak, ahogy hogy
vannakvannak
olyan olyan
szak-
mák is, amelyek elnőiesedtek. A bróker és a bankár szakma
például elfér
elf érfia
fiaso
sodo
dott
tt  a tanári és a bírói szakm
szakma
a elnőiese-
dett. Vajon miért? Általában el lehet mondani, hogy a köz-
alkalmazotti és közhivatalnoki szakmák elnőiesednek, míg
a piaci szakmák elférfiasodnak. A brókering cégtől el tudsz
menni szülni? Nem tudsz. Vajon nem logikus, hogy azokat
a szakmákat töltik be a nők, ahonnan el lehet menni szülni,
majd az állam visszaveszi őket? Vajon nem észszerű, hogy
azokat a szakmákat töltik be férfiak, ahonnan nem lehet csak
úgy elmenni szülni? Kérdezz meg erről egy öntudatos nőt!
Tudod mit fog mondani? Hogy ugyanannyi jogot és lehető-
séget a nőknek! Női kvótát a brókering cégeknél! Társadalmi
 problémákért mindig a legegyszerűbb egy csoportot hibáz-
tatni. Cigányokat a bűnözésért, hajléktalanokat a hajlékta-
lanságért, zsidókat a hitelválságért, férfiakat az erőszakért,
így kerül le a felelősség terhe a többség válláról.
FÁM:Te egy náci vagy. Én ezt nem hallgatom tovább.

 
nn
 

Puzsér Róbert:  A ttec

echn
hnoló
ológia
gia és az emb
ember
er viszonyában va-
lami felborult. Valami nem áll a helyén. A technológia a kez-
detektől szolgálta a homo sapienst, aztán valamikor az ipari
 forra
fo rrada
dalm
lmak
aktá
táján
ján fe
fellázad
llázadt,
t, é
és
s leigázta az
az emberi
emb eri fajt. Ma már
az ember szolgálja a technológiát. Régesrég a majomember
azért fo
fogg o tt a kezébe
kezébe egy faágat, hogy
ho gy a
az
zzal tám
támad
adjon
jon,, véd
véde-
e-
kezzen meg üssön. A darab fa, amit felemelt, az szolgálta a
majomembert. Nem a majomember fetisizálta azt a fát, ami
neki volt, mert azzal nagyobbat lehetett suhintani. A majom-
ember még nem úgy működött, hogy azt a faágat, amit már
nem tudott kellően imádni, eldobta. Akkor dobta el a botját,
ha nagyobb vagy jobb fára volt szüksége.
Farkas
Farkas Abbila Márbon:
Márbon: Aztán elk ezdték far
elkezdték faragni
agni a bo
boto
tot:
t: a
vezérnek már faragott botja volt, a csórónak meg sima botja.

Puzsér:  A
 Azzmé
mégg cs
csak
ak stá
státusz
tuszszim
szimbólu
bólum
m vo
volt.
lt. A státusz-
szimbólum elég korán megszületett, de évszázezredekig
nem vált belőle az, ami ma. A technológia a modern em-
ber fétisének legfőbb tárgya. Az ember, akitől elvették az
istenét, elkezdte imádni a technológiát. Elvették a szentjeit,
kiűzték a templomból, és berugdosták a plázába. A pláza
ma az, ami valaha a katedrális volt. Az elbirtoklás lett a mo-
dern ember kapcsolódása a numinózumhoz. Az emberfelet-
tihez vezető út ma már a technológián át vezet. Az ember
numinózuma az emberisten, a megistenült ember, aki meg-
ölte az Istent, és átvette a helyét, aki uralkodik, koronázá-
si ékszerei pedig a technológia újabb és újabb vívmányai,
amelyeket az emberi állat imád. Egy iPhone például fétis-
tárgy. Az emberek régen szentképeket hordtak maguknál,
ma olyan telefonokat, amelyekkel önmagukat bármikor és
bárhol lefényképezhetik.
 FÁM: Tudod, mik ezek a kütyük? A mágikus képességek
technológiai helyettesítői. A telepátiát a telefonálás, a tá-
volbalátást és távolbahallást a hírolvasás, a klipnézés meg a
zenehallgatás váltotta ki. Épp ahogy a repülőgép a repülést.
Egy mágikus kultúrában ezekhez nem kellettek eszközök.
Nem az ember imádja önmagát ezekben a gépekben. A gé-
pek imádják az ember által önmagukat.
Puzsér: Csakhogy ezért Steve Jobs nagyon sokat tett. Az
emberhez ilyen közel soha egyetlen használati tárgya sem
volt. A felvilágosodás óta egyáltalán semmi nem volt olyan
közel hozzá, mint ma a mobilja. Az okostelefon a szentképet
váltotta fel, a headset meg a rózsafüzért.
FÁM: Va
Vagygy inká
inkább
bb az okostelefo
okostelefonn te t t sokat S
Ste
teve
ve Job
Jobsért
sért?
?

Puzsér: Gondolj bele, hányszor néz rá az ember egy nap!

Ezzel kapcsolódik a világhoz, ezen telefonál, ezzel internete
zik. Ebben van benne mindene. Az egész élete. Ami tizenöt
éve a filofax volt, most az is mind a telefonodban van. Ma
már nincs filofax.
FÁM: Mindazt, amit techno
tech nológia
lógiaii fejlődésnek
fejlődésn ek nevezün
nevezünk,
k, egy
equitorn nevű vírus hozta létre  amint azt Martin Ethelwolf
profess
pro fesszor
zor tudomány
tudo mányos
os eszkö
eszközö
zökk igénybevételével
igénybev ételével megálla-
pította. Ne tévesszen meg senkit az, amit a tankönyvekben
meg a szakirodalomban összehordanak! Álljanak itt a szikár
tények: több százezer évvel ezelőtt egy fejlettebb majomfaj
idegrendszerébe beköltözött egy földönkívüli organizmus:
az equitorn. Ezt később különböző vallások szellemnek vagy
léleknek nevezték. Ma már tudjuk, hogy ez a feltevés téves
 volt. Az idegen
érkezett. Honnancivilizációt
származik exportáló
a szellem equitorn a világűrből
vagy a lélek a külön-
féle vallások és mítoszok szerint? Nos, az égből, vagyis az
űrből. Ez
Ez a valam
valamii  vagy inkább valakivalaki  nem
nem b
bon
ontha
tható
tó ind
in d i-
viduumokra,
viduum okra, min
m intt a föld
fö ldii fajok: az
az equito
eq uitorn
rn egyetlen szubs
szubsztzt
rátum, egy hardver nélküli szoftverként funkcionáló, puszta
információból konstruálódott organizmus.Tehát az equitorn
több százezer éve megtámadta majomember őseink agyát
 a következmények pedig közismertek. Az equitorn műkö-
dése maga az úgynevezett értelem, melynek eredménye a
technológiai
techno lógiai fejlődés,
fejlődés, valamint az
az egy
egymást
mást követő
követő tech
te chno
noló-
ló-
giai rezsimek, az úgynevezett civilizációk. Az equitorn takti-
kai célja a majomember átalakítása volt a maga információ
termelő hardverévé, stratégiai célja pedig a Föld átalakítása
azzá a közeggé, ahonnan
ahon nan érkeze
érk ezetttt  a csupas
csupaszz majom
majo m ennek
enne k

csak eszköze. Amit az ember ökológiai katasztrófának nevez,

a technológia fejlődésének következménye: egyre kevesebb
az erdő, állatfajok tömegesen pusztulnak ki, az óceánokban
orszá
ország
g méretű hulladékszige
hulladé kszigetek
tek úszn
úsznak
ak  ez a folyam
foly amat
at nem
más, mint a régi ökoszisztéma kiirtása, és a bolygó tervszerű
átalakítása az equitorn életterévé. A metropoliszok, gyárak

és üzemek például máris az equitorn komfortos élőhelyei.

Csakis ebben a kontextusban lehet megfelelően értelmezni
azt, amiről beszélsz.
Puzsér: ASkyne
Skynett a Terminátor  című
  című filmben az emberiség
legkegyetlenebb ellensége. Egy szuperszámítógép, amely
öntudatra ébred, s öntudatának első néhány századmásod-
 percében fel
percében felláza
lázad
d az ember ellen: atom
atomháháboborút
rút zúdít a boly-
góra. Nos, a rossz
rossz hír a
az
z, h
hog
ogy
y a Skynet fe
fellá
lláza
zadt
dt ané
anélkül
lkül,, hogy
ho gy
lett volna egy konkrét Skynet, amelyik fellázadt volna. A cél
és az eszköz vonatkozása átfordult: ma már a technológia
akar lenni, és az ember áldoz azért, hogy a technológia le-
hessen. Mára birtokba vette az embert. A technológia elsza-
badult, és átvette az evolúciót az emberi fajtól. A technoló-
giai evolúció sokkal gyorsabb a biológiai evolúciónál, hiszen
a biológia egy sokkal lassúbb jármű, mint a technológia. Ma
már a gépek evolválódna
evolválódnakk  roham
rohamos
os üte
ütemben
mben fejlődn
fejlődnek,
ek, az
ember pedig álta
általuk
luk fejlő
fejlődik
dik.. A
Az
z ember a
az
z evo
evolúció
lúciótt ki
kisze
szer-
r-
vezte maga alól, a technológia pedig átvette az embertől. Az
ember biológiai evolúciója ilyetén módon megrekedt, vagy
legalábbis az ember az időben annyira felgyorsult, hogy ah-
hoz képest a tözsfejlődés már csak olyan, mint az időjárás:
mint a hőingás és a csapadék, amely koptatja a domboldala-
kat, vagy az árapály, amely koptatja a partot.

FÁM: Nietzsche mondta, hogy az ember átmenet az állat

és az Übermensch között. A csupasz majom kilátástalanul
bolyong az equitorn új világa és a maga biológiai lénye közt.
Puzsér: Valaha
laha a tec
techn
hnoló
ológia
gia vo
voltlt az em
embe
beré
rért
rt  mára az
ember lett a technológiáért. A technológia lett az isten, amit
az ember az istenének hűlt helyére, önmaga fölé emelt. Lás-
suk, mit is köszönhetünk a rómaiaknak: az, hogy gyorsab-
ban tudsz beszélgetni a barátaiddal, vagy olcsóbban tudsz
chatelni velük, és így még több információt tudsz velük kö-
zölni, ez vajon jó ne
neke
ked?
d? Jobb ettől
et től az életed, jo
jobb b minősé
minőségű-
gű-
 ek a napjaid? Attól, hogy lett internet, vajon jobb minőségű
lett az életed? Három gombnyomásnyira kerültél gyakorla-
tilag mindentől, ami megtudható  okosabb, bölcsebb vagy
boldogabb lettél ettől? Attól, hogy lett telefon, és bármikor
bárkivel beszélni tudsz az ismerőseid közül, vajon jobb lett
velük a kapcsolatod, vagy bármelyikötök élete? Régen nem
volt telefon, és ha valaki nem tudott elmenni egy találkozó-
ra, az nagy para volt. Ott kellett lenni, különben nem tudtad
a másikkal felvenni a kapcsolatot. Gondolj bele, hogy akkor
két ember találkozásának mekkora volt az értéke, és mekko-
ra ma? Mennyit tudsz átélni abból, hogy találkozol valakivel,

pusztán
nem arrólattól, hogy bármikor
beszélek, hogy jobb fölhívhatod? Én itt elsősorban
lette az életünk vagy rosz
szabb, hanem arról, hogy a technológia fejlődött, mi pedig
alkalmazkodtunk. A technológia akar lenni, a technológia
akar fejlődni, önmagából újabb meg újabb generációkat vi-
lágra hozni. Mi alkalmazkodunk. Alkalmazkodásunk motorja
a technológia iránti olthatatlan fétisünk.Technológiaimádat.
 Azz ember,
 A ember, amik
a mikor
or ro
robo
boto
toka
katt gyár
gyárt:
t: isten
isten.. Meg
Megist
istenü
enült.
lt. A ssze
ze

70
l|

mélyére szabott robotintelligenciát imádja, illetve önmaga

istenségé
istenségében
ben imádja önmagát. Azeg
A zegóó még
mégis
is megistenülhet?
Igen: a technológiában. A robot az oltár, amelyben az ember
önmagát istenként imádja. Hiszen az ember egyedül maradt
azután, hogy egyesítette a sok istenét, majd megölte azt az
egyet. A vallásos áhitat tárgya a technológiában visszatért:
„Ezt én alkottam. Ilyen hatalmas vagyok. Élni akarok a hatal-
mammal. Élvezni akarom a hatalmamat. Ezért fölhívom tele-
 fonon bármelyik haveromat bármikor, vagy csak üzit küldök,
képpel, vagy kép nélkül. És ingyen küldöm." A technológia
örül. Azt hi
hisz
szed
ed,, te jársz jól? Hogy ingyen tudsz kommu
kom munik
nikál-
ál-
ni még többet? Még többet? Még nagyobb sávszélességgel?
Még gyorsabban? Azt hiszed, hogy ez a te érdekedben zaj-
lik? Jobb minőségű lett az életed ettől? Tényleg az lett? Az a
kérdés: mit kezd velünk a technológia? Ez az equitornsztori,
amit a kollégám előadott, a szemünk láttára zajlik, csak az
úriember sciencefiction köpenybe bújtatta. Valójában
a technoló
tech nológia
gia ténylegesen átve
átvette
tte a
azz emberi evolúció helyé
helyét.
t.
Sokkal gyorsabban pörög, mint a mi törzsfejlődésünk. Nem
mondom, hogy mi nem evolválódunk, mi is forgunk a saját
tengelyünk körül, csak mikörülöttünk most már ott kering
egy sokkal, de sokkal gyorsab
gyor sabb b gy
gyűrű.
űrű. Ez a gyűr
gyűrűű le
letttt az iste
isten
n
szeme. Ez a technológia. Valójában műholdak. Elszakadtak a
Földtől. Elszakadtak a földi evolúciótól.
FÁM: Létezik egy irányzat, amit úgy hívnak, transzhumaniz-
mus. Már
Már évtizedek óta létezik,
létezik, é
éss so
sokk horro
horrorr m
mell
ellett
ett  mimint
nt
agyátültetés, gépember hibridek, előemberek feltámasztása
a genom
ge nombóbóll és hasonló
hasonlókk  az ember
emberii élet extrém megho
meghosz sz
szabbításáról is előszeretettel fantáziáinak. Azon érdemes el

gondolkodni, hogy ha az ember tényleg meg tudja mindezt

csinálni, akkor vajon ember marade, vagy valami olyan lény
nyé válik, amilyenek a gépei? Lehet, hogy az ember átalakítja
a testét, ami lassan már nem emberi test, s így a léte is meg-
szűn
szűnik,
ik, min
m intt emberi lét, amely folyama
foly amatt során
során a
azz ember géppé
alakul, és akkor lehet, hogy ez a csupasz majom, akit megszállt
az equitorn, egy átmeneti eszközzé válik. Ideiglenes fázis, ami-
 ből majd születik valami új és szervetlen, amit én equitornnak
nevezek, te pedig Skynetnek. Paranoidskizofrén gondolat, de
lehet, hogy ez az egész erre megy ki. Az emberi faj végével
van dolgunk, és nem az ember valamiféle megistenülésével,
amire elsőként gondolnánk. Átalakul a belső világunk is. Nem
lesz szükség gyereknemzésre. Beszkennelt tudatokkal lehető-
vé válik a mindentudás elérése. A fejedben lesz az internet.
Puzsér: Más embereket letölthetsz. Letöltheted Abraham
Lincolnt. Ott, aznap, amikor a gettysburgi csatát vívta. Ezek
nagyon aggasztó kérdések. Örökké élni nem lehet. Az ellen-
tétes volna az élet törvényével.
FÁM: Itt arról van szó, hogy az ember a maga árnyékát
átlépi. Vagyis nem az ember, hanem az a lény, aki meg-
szállta a csupasz majom agyát és idegrendszerét. Ami az
emberből lesz, az sokáig élhet mesterséges testtel is, vagy
beszkennelve.
Puzsér: Hány éven keresztül?
FÁM: Mondjuk ötszáz. Az is elég. Nem?
Puzsér: Évmilliókon keresztül vajon élni tude majd az
ember a jövőben?
jövőb en?
FÁM: A boly
bolygó
gó zsidó,
zsidó, aki
aki nem halhat meg
meg büntet
bün tetés
ésből
ből  ez

egy klasszikus legenda.

72

Puzsér: Évmilliókon keresztül, tehát annyi ideig élhete

egyetlen ember, amennyi ideig csak fosszílíák maradnak
fenn? Ezek a fosszíliák úgy képződnek, hogy a mész a csont-
ba szivárog, így amikor az lebomlik, a megkövült mész meg-
tartja a struktúrát, mint egy belső állványzat  ezt hívjuk
 fosszíliának. így lehet összerakni ezekből ma akár dinoszau-
ruszokat. Csakhogy élő szövet nem marad meg ennyi ideig.
 Ahhoz az kekell,
ll, hogy egy memór
memóriaegys
iaegységbe
égbe kiír
kiírjuk
juk mag
magun-
un-
kat, lementsük valahogy azt az algoritmust, amik vagyunk
mondjuk egy merevlemezre, ami valami nagyon tartós
anyagból készül, azzal a programmal, hogy acélt bányásszál,
és folyamatosan cseréld az alkatrészeidet a legkeményebb

acélból,
vezhetjükamíg csak alól,
magunk élsz,és
hogy évmilliókig
akkor élhess!élni,
tudunk addig Eztamíg
kiszer-
a
Földet fel nem perzseli a Nap. Sőt, tudunk küldeni ugyaneb-
ből a fajból máshová. Képzeljük el, hogy le tudjuk lassítani a
sejtek öregedését! Egy genetikus talál egy kapcsolót, hogy
„Sejtöregedés ON", „Sejtöregedés OFF". Aztán ennek az uno-
kája azt mondja, hogy „akkor ezt kapcsoljuk már le legalább
kísérlet céljából. Az a patkán
patkányy már hetven éve
éve megvan  még
még
a nagyapám kapcsolta le a sejtöre
sejtöregedésé
gedésétt  kipró
ki próbá
bálha
lhatná
tnánk
nk
most már magunkon is. Kapcsoljuk már le azt a kapcsolót!"
Persze mindenki jön majd, hogy le szeretné kapcsoltatni a
sejtöregedését. Csakhogy ehhez le kell állni a szüléssel. A vi-
lágon mindenkit el kell köttetni. Aztán piacra lehet dobni,
hogy „lekapcsoljuk a sejtöregedését. Kéri?" „Én szeretném."
„Nem lesz olcsó."„Semmi baj. Fiatezer évet le fogok dolgoz-
ni. Nincs pénzem, de kapcsolják csak le a sejtöregedésemet,
és én hatezer éven keresztül fogok gályázni, hogy ki tudjam

fizetni. Utána megtérül. Évmilliókig." Azonnal mindenkit, az

egész emberiséget el kell köttetni! Minden vezetéket, amin
sperma
spe rma vagy pete j u t kere
keresztü
sztül,l, át kell
kell vágni ollóval
olló val  még-
még -
 hozzá nagy ünnepség keretében a polgármester átvágja
a petevezetéket, és meghirdetjük, hogy a szaporodásnak
vége. De azért baszunk. Évmilliókig. És évmilliókra berendez-
kedünk. De várjunk csak! Senki sem öregszik, viszont akkor
mi van, ha valaki mondjuk elcsúszik, és beüti hátul a fejét
 ha még egyáltalán vavan
n feje ennek a lénynek  és meghal.
meghal.
Hoppá! Kiesett egy ember valahonnan. Vegyünk föl másikat!
De nincs ilyen, valahol az az ember már dolgozik. Jó, biztos,
néhányan kallódnak valahol, ott is lehet munkanélküliség,
egyet kiveszünk. Egy másik csávó meg megölte emezt, akkor
azt ki kell nyírni. Hiszen nem lehet bezárni örökre. Ki fizeti
az ő öröklétét? Olyan hatnyolcezer évre börtönbe zárjuk, az
azért megfizeth
meg fizethetőető és igaz
igazsá
ságo
goss büntetésne
bün tetésnekk tűnik.
tűnik .
FÁM: A legf
le gfőb
őbbb költségvetési tétel
téte l a büntetésvé
bünte tésvégreh
grehajtás
ajtás
lesz.
Puzsér: Vagy visszakapcsoljuk az anyatermészetre: „Sejt-
öregedés
örege dés ON".„T
".„Tessé
essék,
k, mehetsz
mehetsz viss
vissza
za a celládba
cell ádba,, hald
ha ldok
okolj
oljál
ál!!
Hány éves vagy? Hatszázezer? Na, az a rossz hír, hogy huszon-
ötharminc év múlva kinyír az evolúció, amit az előbb vissza-
kapcsoltunk rád. Na, döglődjél, én hatszázezer év múlva is itt
leszek, ugyanebben a beosztásban. Te meg már negyven év
múlva sem leszel." Egy szó mint száz, ebből a nem öregedő és
nem születő világból egy idő után elfogynának az emberek,
és amikor már elérnének egy kritikus szintet, ami mondjuk

párszázezer, az ember...
FÁM: ...már ritka példány.

Puzsér: Kihalófélben lévő faj. Ekkor mi van? Ha esetleg

 vannak még érintetlen petevezetékű nők, azoknak talán már
nem kéne átvágni a petevezetékét. Kérdés, hogy akkorra lé
tezike még
még pepete?
te? Mit kökötün
tünkk e
el?
l? Va
Vagy
gy folya
folyamatosan
matosan tenyész-
tünk magunkkal párhuzamosan állatembereket, akikből tu-
dunk szaporodni? Mert az emberi szervezeten belül zajló
evolúciós mechanizmusok el fogják venni ezeket, hogy pete,
here meg sperma, az várható.
FÁM:Tenyésztünk hát, az ember már csak ilyen, az újkőkor
óta tenyészt
teny észt mi
mind
nden
ent,t, vérében van a tenyészté
tenyésztés. s. Lesz hatezer
istenember, és hatmillió állatember. Az istenembereknek
már nem is lesz emberi formájuk.
Puzsér: Olyat viszont nem próbáltunk még, hogy évmilli-
ókon keresztül maradjon fenn egyetlen egyed. Kizárt, hogy
ugyanúgy össze lehessen varrni azt a petevezetéket, aho-
gyan átvágtunk pármillió évvel azelőtt. Mondjuk: kétmillió
éve átvá
tv ágtuk
tu k  mo
most
st összevarr
összevarrjuk
juk.. N
Naa ne
ne!! É
Éss ki varrja ös
össz
sze
e
kiét? Nyilván az erre létrehozott robot. És ki az, aki szapo-
rodhat? Egyvalaki? Vagy több? Aztán marad egy legenda az

emberiség történetében,
lágban halandó volt, ezérthogy „az ember
kénytelen még az ősiősi
volt szaporodni, vi-
újabb
és újabb embereket nemzeni önmaga helyett. Ezek borzal-
mas idők voltak, volt még halál." Csakhogy ki adja tovább a
legendát kinek, ha senki nem hal meg, aki a sírba vinné, és
főleg ha senki sincs, aki ne tudná, hiszen mindenki abban
a régesrégi világban született. Csak az ilyen pármillió éves
emlékek azért már elködösülnek.
elködösüln ek. Az emberek feljegyzéseket
küldenek maguknak a múltból, mint Leonard a Mementó
ban  ezeke
ezeken
n ma
maradnak
radnak fenn a legen
legendák.
dák. Gond
Gondolj
olj bele
bele,, mi

 
 lyen biztonságosak lesznek a védősisakok abban a világban,
ha mondjuk biciklizni akarsz! Öregedés nincs, de vigyázz a
bicikl
bic iklive
ivel,l, fiam, hazafe
hazafelé!
lé! Milyen
Milye n világ lesz
lesz az, menny
mennyire
ire fogsz

félni?
örökké!És
ÉsHázasság?
anyád örökké
örökMennyi
ké félt
fé lten
enii fogszólna
időre  ez a legrosszabb,
egy ho
hogy
házasság?Talángy
félórán keresztül tartana. Mennyi értéke volna egy férfinak
vagy egy nőnek egy olyan világban, aminek nincs se vége,
se hossza? Bár eleje volt valami legenda szerint. Ha felvar-
ratsz egy tetkót, azt érdemes jól átgondolni, mert nem har-
mincnegyven évre lesz, hanem évszázezredekre. Az emberi
tudat vajon mennyit bír el? Hány ezer év után omlik össze?
 A tud
tu d a t egyáltalán
egyálta lán nincs evolúciósán
evolúc iósán kon
kondic
dicion
ionálv
álvaa erre.
erre. Ki
van zárva, hogy az a psziché ki tudjon szolgálni évmilliókat,
amit az evolúció hatvannyolcvan évre konstruált. Ez elkép-
zelhetetlen. Nagy felelőtlenség volna ezzel a kapcsolóval
babrálni.
FÁM: De átalakul a tudat is. Ez egy szkenner, ami betölt
magá
ma gába
ba úja
újabb
bb és
és újabb tudategységeket, íg ígyy alakít
alakítva
va fo
foly
lyto
to--
nosa
no san
n a tuda
tu dato
tot.
t. Má
Márr a test
tes t sem
sem kell
kell  a tuda
tu datt átél mind
m indent.
ent.
Test nélküli agyak világa egy valóságossá tökéletesített vir-
tuális térben. Viszont jó ez a hatmillió éves ember, mint kon-
cepció. Nem úgy hívják véletlenül, hogy Ádám?
Közönség: Ha mindez teljesülne, mi lenne a nemi szere-
pekkel?
FÁM: Tiszta élvezet. Test nélkül. Vagy műtestekkel.
Puzsér: Szer
Szerinte
intem
m elő
e lőbb
bbu
utó
tóbb
bb megszűnnének
megszűnnének a nemek.
nemek.
FÁM: Ugyan! Többmillió éven át mivel ütnék el az időt, ha
nem szexszel? Gondolj bele, hogy a pornó a leggyakoribb
tartalom az interneten. Ez hajtja a technológiai evolúciót.

 
 Puzsér: Ha viszont csakis szexuális jellege lenne a kultú-
rának...
FÁM: ...az a nemi szervek abszurd méretbeli és jellegbeli
változását eredményezné. Óriási agyak, hatalmas falloszok
és csöcs
csöcsök
ök,, els
elsatn
atnyu
yultlt pará
parányi
nyi tes
testek
tek ééss vé
végtag
gtagok
ok  ez lenne
az ember. Legalábbis az első pár tízezer évben. Utána már ez
sem kellene, csak az idegrendszeri ingerület.
Puzsér: Kérdés: miként működik az ember biológiai evo-
lúciója, ha nem tud átörökíteni, hiszen mindig csak ő és ő?
Nincs mit hova átörökíteni.
FÁM: A tes
tested
tedet
et tetszőlegesen alakí
alakíthato
thatod.d. A body aart
rt le
lessz
az egy
egyetle
etlen
n művészet: szarvad
szarvad lehe
lehett meg három m melle
elledd a
mai tetoválások kisiskolás szint ehhez képest. Aztán mű-
anyag testek formálása zajlik, hiszen már nincs húsvér em-
ber. Ez lesz a divat. Ezen a héten két fejem van és szárnyaim.
 Aztán az már nem menő menő.. UgUgyan
yanazaz a
azz emb
emberer ugyanabban az
emberi testben is elélhet százezer éveket, ha folyton válto-
zik, divatozik, alakítja magát. És persze szexei.

Puzsér:
ban, LeszKilencezer
Sanyika! olyan, hogy„de
éve mégelhagytad
olyan jólmagadat mostaná-
néztél ki." Kilenc-
ezer éve? Az olyan lesz, mint nekünk az, hogy a múlt héten.
Pedig még csak kedd van. Melyik emberi tudat bírja el ezt?
FÁM: Átala
 Átalakítod
kítod a pszichét is,
is, divat
div at szeri
szerint.
nt.
Puzsér: „Kétszázezer évvel ezelőtt volt egy nagyon rossz
élményem azzal a krokodillal, vagy valami ilyesmi. Akkor na-
gyon megijedtem." Ez lehetetlen. Emberi pszichével? Hogyan?
Közönség: Jó, ebben igazad van. Ez valószínűleg nem fog
megtörténni, viszont annyira át fogjuk magunkat alakítani,
hogy kétháromszáz évig tudjunk élni.

 
 Puzsér: Kétháromszáz év már kezelhető. Maximálisan
optimális környezetben az ember százötven évig tud élni,
viszont egy sört nem ihat meg. Egy sör, és máris csak száz-
negyvennyolc év. Jó, nyilván nem pont így, de egy sör után
 jön a következő  tutudo
dod,
d, hogy megy ez. Az a kérdé
kérdés,
s, hogy
ez az optimális ember ki foge egyáltalán valaha is fejlődni,
tudunke majd annyira szorongás és traumamentes, maku-
látlan genetikájú embereket létrehozni, akik nem hogy nem
frusztráltak, de egyáltalán nincs bennük élményéhség? Az
élményéhség az ember elidegeníthetetlen része. Márpedig

ahhoz,
iktatnod.hogy
Egy százötven évig élj,meginnod.
sört nem szabad az élményéhséget ki kell
Ez még mindig
ember? Vagy valaki azt mondja majd, hogy kapcsoljuk le az
élményéhséget, mert talál egy olyan genetikai kapcsolót,
hogy„Élményéhség ONOFF"?
FÁM: Ugyan mi a vallásokban az aszkézis, ha nem az él-
ményanyag kikapcsolása? Például a sivatagi remeték vagy a
tibeti jógik, akik barlangokba falazták magukat. Vagy a kar-
thauzi néma
néma barátok. Ők kikapcsolták
kikapcs olták az
az élményéhsége
élmény éhségett  és
megszabadultak az equitorntól. A vallásokban a lemondás
és az aszkézis nem más, mint az emberben lakozó informáci-
ós alien kiölésére tett kísérlet. Egyfajta fertőtlenítés.
Puzsér: Most arról beszélünk, hogy az egész emberiség
ilyen lesz.
FÁM: Akkor a buddhizm
buddh izmusus lesz
lesz a világvallás.
Puzsér: Teokratikus buddhizmus lesz mindenütt a Földön.
FÁM: Különféle tudatállapotokban való elmerülés és az
önként vállalt Nirvána  így nevezik majd a vallásos életet
és az eutan
eutanáziá
áziát.t. Eléri
Eléri a Nirván
Nir vánát
át  már aki
aki elunta
elu nta a végte
vé gtelen
len
 

életet. Ez most, az iszlamizáció idején körülbelül annyira reá-

lis vízió, mint a transzhumanista fantáziák.
Puzsér: Csakhogy érdekes módon ezek az emberek sem
százötven évig élnek.
FÁM: Harmincnegyven évig biztosan. Egy negyvenéves
már fogatlan aggastyán.
Puzsérr Ró
Puzsé Róbe
bert
rt:: N
Na
a hát
hát,, e
ezz az.
FÁM: „Rövid ideig éljünk, de jól!" Ezt mondta még a hat-
vanas években az isaszegi körorvos. Mindenkinek azt aján-
lotta: „Papa, semmi dohány, semmi alkohol, kevés fűszeres
étel, semmi izgalom. Ez a hosszú élet titka." Ő meg hatalmas
szivarokkal mászkált, jó kis kocsmákba járt, ivott, összeevett
mindent. Erre mondta neki egyszer az egyik betege:„de dok-
tor úr, maga meg miket eszikiszik?" Azt felelte, hogy„hja ké-
rem, én rövid ideig fogok élni, de jól!"
Puzsér: Tényleg hamar meghalt?
FÁM: Igen, mert a felesége rosszul adta be neki az inzulint
 abba hahaltlt bele. Bara
Barabá
báss d ok
okto
torr  így hívták. É
Én
n már nem
ismertem. Kisebb legenda volt.
Puzsér: Még egy férfi, aki rábízta magát egy nőre. Az az
igazság, hogy mindenkinek megvan a maga sovinizmusa 
enyém a szexizmus.
FÁM: Csak ennyi?
Puzsér: Igen. De ismerem az okát, és dolgozom is rajta.
Tudom én, hogy nem a nők a hibásak, csak amikor az em-

bert elhagyja
mantra a szerelme,
egy gyógyító elixír,akkor ugye „minden
ami tényleg nő kurva".
hat. Ezzel Ez a
a módszer-
rel ütik ki magukat érzelmileg a férfiak. Aztán jönnek a jól
dúdolható dalok arról, hogy már nem tudok szeretni, mert
 

kiégett vagy megfagyott a szívem. Csak hát pont attól égett

ki vag
vagyy fagyo
fag yott
tt meg
meg  „költő
„k öltője"
je" válogatja hogy évek évekenen át
kurváztad a nőket, főleg azokat, akikhez igazán kötődtél.
Szóval, az elejtett szálat felvéve: én a technológiának döntő
 jelen
 je lentős
tőség
éget
et tulaj
tul ajdo
doní
níto
tok.
k.
FÁM: Kihagytuk ennek a nagyívű jövőképnek a politikai
aspektusait. Az akkori liberálisok akarják és hirdetik majd a
transzhum
trans zhumaniz
anizmust
must  mert
me rt ugyebár az az les
lesz a hala
haladádás,
s, a fe
fejljlő
ő-
dés útja. Lesznek persze konzervatívok is, akik kiállnak majd
a gyerekszülés mellett. A progresszívek meg azon lesznek,
hogy ne legyen
legyen több
többéé szapo
szaporod
rodás,
ás, vagy ha
ha me
m e gtör
gt örté
tént
nt a leg-
rosszabb, lehessen azt a gyereket abortálni mondjuk hétéves
koráig, mint Philip K. Dick Előszemélyek  című
 című elbeszéléséb
elbeszélésében. en.
 Amíg
 Am íg nem
nem érti a matematik
mate matikát, át, addig embrió, előszemély:
előszemély:
nem ember. Ha a szülei ráuntak, vagy megbánták, hogy nem-
zették, diszkréten elutaznak nélküle víkendezni, a gyereket
meg otthon hagyják egyedül, és akkor jön érte a sintér, elvi-
szi a telepre, ahova ha egy hónapig nem jön érte senki, akkor
kiszippantják a tüdejéből a levegőt. A szüleire bízzák, hogy
mi legyen a testével. Például beteszik egy üvegbe, és a szek-
rény tetejére kerül, mert az a menő. Abortált gyerek színes
üvegben.
üvegbe n. Nem olvastad ezt?ezt? Iszonyato
Iszonyatosan
san durva írá
írás  j ó nő-
nő -
ellenes. A nők többsége elfajzott kindermörder: zsigeri gye-
rekgyilkos. Nincsenek
Nincsenek a any
nyák
ák,, viszont vannak abortuszellenes
humanista
human ista férfiaktivistá
férfiak tivisták.
k. Többek
Többek közt egy matematikatanár,
aki kijelenti magáról, hogy ő is előszemély, mert nem érti a
matematikát, és bezáratja magát a sintértelepre, ahova aztán
 kijönnek az újságírók, botrány lesz, és így végül gyerekeket
is sikerül megmentenie. De csak csatát nyer, nem háborút.

Elképesztő realizmussal írta meg a Philip K. Dick ezt a vilá-

got, ahol természetes

kor vannak a gyereksintértelep,
politikai ellenzői: aminek egyaránt.
aktivisták és újságírók ugyanak-
Dick annak idején halálos fenyegetéseket kapott ezért a no-
vellájáért különböző feministáktól. De térjünk vissza...
Puzsér: ...
...a
a gépek
gépekhez
hez!! Am
Amikor
ikor molekuláris bio
biológusok
lógusok le-
pillantottak az élő anyag mélyére, gépeket találtak. Ez egy
kifejezetten zavarbaejtő megfigyelés, egy amerikai profesz
szortól származik, aki ötvenezerszeres nagyításban, elekt-
ronmikroszkópon keresztül vizsgálta a szerves molekulá-
kat, vagyis az élet apró építőkockáit. Ezek mélyén kicsiny
szerkezeteket látott, amelyek leginkább gépek benyomását
keltik, és rendkívül egyszerűek: egyféle funkciójuk van, kö-
rülbelül öt alkatrészből állnak, a mozgó alkatrész egy ostor,
ami elképesztő sebességgel forog, viszont negyed fordulat
alatt képes megállni. Ezek az élő szövet kis motorjai. Terv-
rajzokat is készítettek róluk. Érdekes módon ezúttal nem az
történt, hogy készítettek egy tervrajzot, aztán felépítették,
amit megterveztek, hanem egy már létező „gép" tervrajzát
gyártották le utólag. A minket körülvevő természetben sza-
bad szemmel látható növényekről és állatokról nem lehet
tervrajzot készíteni: a diófáról nem lehet tervrajzot gyártani,
ahogy a vizsláról sem, hiszen ami organikus, az nem lehet
mechanikus: minden egyed más és más. Ezek a kis „gépek"
viszont teljesen egyformák. Nem azért mondja a molekulá-
 ris biológus azt, hogy ezek „gépek", mert ez egy korszerű és
menő metafora, s nem is az érthetőség kedvéért. Nem nép-
szerűsí
sze rűsítő
tő vagy
vagy közművelő jelle
jellegg
ggel
el mondja, ne
nem
m azé
azért,
rt, hogy
szemléletesebb legyen a laikusok számára, hanem mert ezek

ténylegesen gépekként működnek. Jellemző továbbá rájuk

egy nagyon fontos fogalmi kategória: az egyszerűsíthetetlen
összetettség. Ez azt jelenti, hogy annyira kevés alkatrészből
áll egy ilyen „gép", hogy ha bármelyik alkatrészét kivesszük,
már nem is működik egyáltalán. Hogy érthetőbb legyen,
képzelj el egy egérfogót! Az egérfogó is öt alkatrészből áll:
egy falapból, egy rugóból és három fémpálcából. Ha ezek-
nek az alkatrészeknek bármelyike nem áll rendelkezésre, az
egérfogó működésképtelen. Nos, ezek a gépek pont ilyenek.
 A zavarbaejtő érvel
érvelés
és az, hogy egysz
egyszerűsít
erűsíthete
hetetlenül
tlenül ös
össz
sze-
e-
tett struktúra természetes kiválasztódás útján nem képződ-
het, ha ugyanis hiányzik mondjuk egy ilyen ostor, az összes
további alkatrész működésképtelen, tehát az az ostor nem
 jele
 je lent
nt majd előny
elő nytt semmiféle organizmus szám
számár
ára,
a, hi
hisz
szen
en
egyáltalán nem is létezik olyan működőképes struktúra,
amely evolúció útján azt létrehozza, hogy számára előnyt

biztosítson. Az egérfogónak nincs olyan eleme, amely előnyt

 jelente
 jele ntene
ne egy ané
anélküli
lküli egérfogó
egérf ogónak
nak,, hogy
hog y eg
egér
érfog
fogób
óbb
b le-
gyen
gye n  pusz
pusztán,
tán, mert bármelyik ele
elemm hiányában
hiányában egyálta-
lán nincs is egérfogó. Vagy mind az öt elem megvan, vagy
nem beszélhetünk egérfogóról. Ezek a darwinizmus határ
területei. Persze léteznek érvelések, amelyek a darwinizmus
állásait védik. Arról nyilván a következő tíztizenöt év fog
 dönteni, hogy a vegytiszta darwinizmus marade az egyet-

len értelmezési rendszer, vagy a biológiában is történik egy

olyan paradigmaváltás, ami a fizikában zajlott, amikor Ein-
stein azt mondta, hogy íme, itt egy olyan rendszer, amit nem
ír le a newtoni fizika, vagy amikor Heisenberg azt mondta,
hogy itt van egy olyan rendszer, amit nem ír le az einsteini

fizika. Lehetséges, hogy találunk majd egy olyan rendszert,

amit nem ír le a darwini biológia. És nem kell majd levonni
azt a következtetést,
következtetést, hogy Darwin
Darw in té
téve
vede
dett
tt  hisz
isz Newto
Newton
n
és Einstein sem tévedett. Mindenesetre, amikor tervrajzot
tudunk rajzolni az élő szövet legmélyén lévő alakzatokról,
az egyes tudósok szerint feltételez bizonyos tervezettséget,
hisz mindegyik pontosan egyforma  nem úgy, mint mond-
 jukk a fák vagy a
 ju azz emlősá
emlősállato
llatokk egyedei.

FÁM: Ezzel azt akarod mondani, hogy valaki megcsinálta?

Ez az intelligens tervezés elmélete: bújtatott istenhit az evo-
lúcióról szóló diskurzusban.
Puzsér: Ezeknek a kutatásoknak az eredményei arra utal-
nak, hogy az élet legmélyebb szövete egy olyan szőnyeg,
amelynek a keletkezését nem írja le a törzsfejlődés elmélete
 én pusztá
pusztánn enny
ennyitit mondok.
FÁM: Csakhogy ez egy istenérv.

Puzsér: Nem csodálkoznék, ha a pápa a térdét csapkod-

ná örömében. Az én számomra az érvelés komolyságát épp
az jelezte, hogy meg sem próbálták felhasználni világnézeti
célokra, mindössze
mindössze annyit
anny it mon
mondana
danakk  his
hisze
zen
n ez
ezek
ek tudóso
tudósok,
k,
és nem teológusok , hogy azt, amit látnak, egyszerűen már
 nem magyarázza meg Darwin. Ő ugyanis még nem tudott
belenézni egy ötvenezerszeres nagyítású elektronmikrosz-
kópba.
FÁM: Várj csak! A darwini evolúció le tudja írni azt is, hogy
gépek egymást tervezik meg. Nem kell hozzá külső tervező,
isteni vagy magasabb rendű kreátor. A gépek evolválódhat
nak úgy is, hogy egymást tervezik. Sok sciencefictionben
terveznek gépek gépeket.

83

Puzsér: Csakhogy nincsenek meg azok a gépek, amelyek

ezeket a nagyon egyszerű gépeket tömeggyártották. Az
ember alkotta gépek közt látunk ilyetolyat, és látjuk a mu-
tánsok mintázatait. Látjuk, hogy a gépek legkülönbözőbb
mutációi miként alakítják a piaci szelekció által a techno-
lógiai evolúciót. Csak hát ezek között az alakzatok között
semmi ilyesmit nem látni. Ezek úgy vannak gyártva, ahogy
az ember a lakótelepi házakat gyártja le egymás mellé.
Mindegyik egyforma. Leginkább olyan, mintha ember ter-
vezte volna.
FÁM: Lehet, hogy az ember tervezte magát, csak már el-
felejtette. Félő, hogy az atomháború után is elfelejti majd,
hogy azokat a nagy lakótelepeket is ő tervezte.
Puzsér: Mindig is ez lesz két versengő nézet: a „van Isten",
és a „nincs Isten". Diderot erre ítélt minket.
FÁM: Már az ókorban voltak istentagadók.
Puzsér:  A maihoz haso
hasonló,
nló, enciklo
enciklopédiku
pédikus,
s, tudo
tudomán
mányra
yra
épülő nézetrendszer viszont nem uralta a közgondolkodást.
FÁM: De, csak a kornak megfelelően. Felhívnám szíves
 figyelmed a késő antik világra a maga meghökkentő tudo
mányos eredményeivel és materialista filozófusaival, Ciceró-
val és Lucretiusszal. Voltak ott bőven ateisták, akik az akkori
tudományból próbáltak meríteni, és azzal helyettesíteni a

vallást. Például már akkor tudták, hogy a Föld gömbölyű. Az

kamu, hogy a Földet laposnak gondolták. A görög Eratosz
thenész
thenész kiszámo
kiszámolta...
lta...
Puzsér:Volt egy ilyen irányzat, de a tanaik nem voltak köz-
tudatban.
FÁM: De volt ilyen.

Puzsér: Volt, viszont nem ütött át. De tény, hogy volt egy
ilyen elmélet.
FÁM: Ábrázolások isis fön
fönnma
nmarad
radtak.
tak. Sőt
őt,, már Egy
Egyiptomba
iptombann
Géb földistent úgy ábrázolták, hogy bukfencezett, sőt egy
szakcikkből még egy olyan obszcén egyiptomi graffittire is
emlékszem, amelyen Géb saját magát szopja le, ami azt je-
lentette a képi szimbolika nyelvén, hogy a Föld önmagába
fordul, vagy
vagyis
is gömböly
gömbölyű. ű.
Puzsér: Nagyo
Nagyon n so
sokk rivális elm
elméle
élett vo
volt.
lt. A kor embere nem
tudta meg, hogy a Föld gömbölyű, míg Magellán el nem in-
dult erre, és vissza nem jött amonnan. Addig folyt a vita, míg
Magellán az asztalra nem csapott, hogy akkor most már ugye
gömbölyű mindenkinek, és kuss lesz, igaz? Akkor lett vége
a vitának. Addig az volt a köztudatban, hogy a Föld lapos,
hiszen elég csak körülnézni a tengeren vagy a sivatagban.
Hogy lenne
lenne már gömbölyű?! Hát legu leguruln
rulnánk
ánk ró
róla
la!!
FÁM: A Azz óko
ókoriak
riak libe
liberális
rálisok
ok volt
voltak,
ak, sokféle nézet ura
uralko
lko--
dott. A római világ egy toleráns és sokszínű multikulti volt.
 Puzsér: Amilye
 Amilyenn az OsztrákMagyar Monarchia
Monarchia..
FÁM: Voltak római kori plázák. Távoli provinciákból hoztak
borokat, amiket ott jégbe hűtöttek. Volt fagyi, volt sztárkul-
tuszz  találtak olyan
tus olyan edények
edényeket,
et, am
amely
elyeke
eken
n men
menőőgglad
ladiáto
iáto--
rok figurái és nevei voltak , volt újság, amiben pletykaro-
vatok is voltak arról, hogy milyen patríciuscsaládok kikkel
házasodnak meg kavarnak. Az antik Róma nagyon modern
volt, sokkal modernebb, mint a középkor. Gőzgép is volt 
ezt keve
kevese
sen
n tud
tudjá
jákk  cs
csak
ak nem te
terjrje
e dt el. Az óko
ókorról
rról ham
hamis
is
kép él a fejekben.
Puzsér: Rómáról talán, de a provinciákról...

FÁM: Manapság is nagy az elmaradás a provinciákban.

Puzsér:  Azért mi most Rómá
Rómábaban
n vag
vagyun
yunkk  akkor még
még
provincia voltunk. Legalábbis a Dunától nyugatra. Keletre
még az se.
FÁM: Magyarország nem Róma, csak egy Rómához közel
eső provincia. Nem olyan, mint Örményország vagy Kolum-
bia, de provincia.
Puzsér: Róma ma Brüsszel, mi pedig az Európai Unió tel-
 jes jog
jo g ú tagjai
tagj ai vagyun
vagyunk,
k, ennek megfele
me gfelelően
lően Róma vagyunk.
v agyunk.
Ilyen egyszerű ez.
FÁM: Beszéljünk Dózsáról!
Puzsér: Jól van, te Dózsafan vagy, itt van 2014, ötszáz
éves évforduló  kérlek, ródd le a tiszteletköröket!
FÁM: Sosem voltam Dózsadrukker.
Puzsér: Kiknek szurkoltál te?
te?
FÁM: A Fradin
Fradinak.
ak.
 Puzsér: Komolyan?
FÁM:„Csapat csak egy van..."
Puzsér: És ezt egy Dózsadrukker írta.
FÁM: Felnőtt fejjel engem már nem érdekelt a foci, ezt
csak a kedvedért mondtam, bár gyerekkoromban tényleg a
Fradinak szurkoltam.
Puzsér: Beszélj a Dózsáról!
FÁM: Végül is nem érdekes.
Puzsér: Évforduló van. Ha nem emlékezel meg, akkor ki
emlékezik meg?
FÁM: Jogos. Tehát ötszáz éve volt a Dózsa vezette pa-
rasztfelkelés, a magyar történelem egyik legszomorúbb
epizódja.

Puzsér: M iért sz
szom
omorú
orú?
? Minden európai országországban ban voltak
parasztfelkelések, mindegyiket leverték, aztán annyi volt.
FÁM:  Akkor szaka
szakadt dt ketté teljese
teljesen n a mag
magyars
yarságág nem
neme-e-
sekre és jobbágyoknak nevezett rabszolgastátuszúakra.
 A jobb
jo bbágágyy valah
valahaa sza
szaba
badd ember
em ber vo
voltlt  azt
aztán
án j ö t t Dózsa.
sa. Máig
ennek a levét isszuk. Ez a mentalitás fertőz meg itt mindent.
Innen ered az a gondolkodási modell, amelyben vannak iga-
zi és nem igazi magyarok. A jobbágyság ugyanis a paraszt
felkelés leverését követően megszűnt magyarnak lenni, már
csa
cs ak a nemes
nemes maradt
ma radt magyar  ezt a azz év
évfor
fordu
dulón
lón sosoka
kanneelfe
lfe--
lejtik. Innen származik az a politikai vírus, hogy„igaz magyar"
és „nem igaz magyar". Ma azok nosztalgiáznak tömegesen a
középkoron meg a feudalizmuson, akiknek az ükapját a föl-
desúr megm egbo
botoz
toztat
tatta.
ta. Leköpik a
azz őseik sírját eezezekk a job
jobbe
berek
rek,,
 akikbágy
 job
 jobbá itt werbőczyskednek,
gyiva
ivadé
déko
kok.
k. Me rt nemmeg
Mert his mocskolják
hiszem
zem,
, hog sokDózsát.
hogyy so k nemes Pedig
nemes lenne
köztük.
Puzsér: Megették a húsát Werbőczyék, vagy mi?!
FÁM: Nem. Werbőczy nem evett. Dózsa legényeit etették
meg a vezérükkel. Mindegy. Szapolyai etette meg Dózsa hú-
sát az elfogott embereivel. Megsütötték, megették.
Puzsér: Élve sütötték meg.

FÁM: Élve. Azt mondta Werbőczy: „nem is tudtam, hogy

kutyákat nevelek". Az, hogy kannibalizmusra kényszerítették
ezeket a kölyköket, a keresztény erkölccsel is mélységesen
ellenkezik, tehát az egyik főbűnt követték el. Azért Magyar
országon előfordulhatott egy s más. Nyugaton fel sem me-
rült ilyesmi.
Puzsér: Kinek az ősapja ez az állat Werbőczy?!

87

FÁM: A Jobbiknak.
Jobbikn ak. A Báthory
Báth orypár
pártt v o lt mai
mai szó
szóval
val a nyu
gatos, balliberális vonal, a SzapolyaiWerbőczy párt meg az
akkori FideszJobbik koalíció. Van egy nyugatos, modern,
haladó szellemű irányzat, meg van egy rakás bunkó mucsai,
nacionalista, maradi tahó
tah ó  minde
mindezz a Báthoryak szem szemszö
szö--
géből. Werbőczynek és utódainak a szemszögéből meg van

egy hazaáruló, idegenszívű,

szabadságharcos, labanc
bátor kuruc, gazemberség,
hős szittya és van
magyarság. Ez egy
en-
nek a kornak az öröksége: a végzetes politikai kettészakadás,
a kétosztatúvá váló gondolkodás, ami máig uralja a magyar
politikát. És persze ott vannak a jobbágyok. Akkor is, ma is.
 A magyar
magyar társadalom zöme lelkileg
lelki leg jobb
jo bbágy
ágy,, cs
csa
ak siránkozni
siránkozni
 meg sumákolni tud, a jogaiért karakán módon kiállni máig
nem. Viszont az emberhús feltálalása iránti...
Puzsér: ...pogány nosztalgia...
FÁM:... az bezzeg megy. Maga a parasztháború ugyanak-
kor  mint
mi nt tudjuk
tud juk  keresz
reszte
tess háborúnak indul
ind ultt a törö
törökk ell
ellen
en,,
amit aztán a nemesek elszabotáltak.
Puzsér: Nem csak két párt van: egy, amelyik soha nem
etetne emberhúst, meg egy, amelyik időnként etet. Ott
van Dózsa, akinek a húsát eszik, ott az ő pártja, ott vannak
a parasztok, ők a harmadik oldal, akikre később az MSZMP
a marxizmus szellemében, az osztályharc visszavetítéseként
önmagát projektálta.
FÁM: A
 Azz örök osztályharc.
osztályharc.
Puzsér: Dózsa az tulajdonképpen egy nagyon korai Kun
Béla  ez v o lt az államszoc
álla mszocializ
ializmus
mus narratívája.
na rratívája.
FÁM: Pedig mekkora marhaság! Dózsa, mint Kun Béla,
menj má'l

Puzsér:  A
 Azzosztályharc za
zajlo
jlott.
tt. Ők nem cen
centru
trumr
mról
ól meg
perifériáról beszéltek.
FÁM: Igen. Bár a komcsik is labancok voltak, mint ma a
nyugatos libsik, vagy korábban a jozefinisták, még régebben
meg az igazi labancok. Fejlődésről meg haladásról beszéltek,
és arról, hogy az ország csak egy birodalomhoz tartozva fej-
lődhet. Azt a birodalmat kell mindenben utánozni, annak alá
kell rendelődni, és akkor minden fasza lesz. A kommunisták
 Ausztriája a Szovjetu
Szovjetunió
nió volt
volt,, a B
Béc
écsü
sükk meg Mos
oszkv
zkva.
a. Aho
Ahogy
gy
a mai liberálisok Ausztriája az EU, esetleg az USA, a Bécsük
 meg Brüsszel vagy New York.
Puzsér:  A kom
kommu
munis
nisták
ták ezt vitat
vi tatták
ták:: szerin
szerintük
tük az a tén
tény,
y,
hogy Dózsa az uralkodó osztállyal szemben lázadt fel, a kor
kommunistájává teszi őt. Dinasztiák közti harcok zajlottak
akkoriban, de már ott volt a proletariátus harcos öntudata
Dózsában, ahogy korábban Spartacusban is. A marxisták
szerint ők voltak azoknak a koroknak a kommunistái, akik
már akkor azt akarták, hogy vége legyen az osztályharcnak,
és ezzel a történelemnek is egyszer s mindenkorra.
FÁM: Bármit is mondtak róla a kommunisták, a Dózsaféle
parasztfelkelés volt a magyarság egyik legnagyobb tragédi-

ája. Nem a lázadás miatt,

lás kegyetlensége országos
mertpusztítása vagy a véresNémetor-
mindez megtörtént megtor-
szágban, Franciaországban és Angliában is. Csakhogy a Dó
zsaféle parasztfelkelés hatására Werbőczy István egy olyan
ideológiai rendszert alkotott, amely azóta is meghatározza a
magyar közgondolkodást, méghozzá anélkül, hogy ezt a ma-
gyar ember akár csak sejtené. A magyarság szelleme a mai
napig mélyen feudális. Gondolj arra, amit Márai írt a dzsent

rikről, a keresztény úri középosztály lecsúszott tagjairól!

Gondolj mindarra, amiket József Attila meg Ady írtak ezek-
ről, hogy menjünk inkább vissza Ázsiába, jobb lesz ott ne-
künk, mert mi képtelenek vagyunk európaiak lenni. Ez mind
Werbőczy hármaskönyvével kezdődött. Nyugaton is voltak
parasztfelkelések, ott mégis teljesen más irányt vett a törté-
nelem. Ott minden parasztlázadás a feudalizmus bukásának
előszele volt: a Wat Tylerféle felkelés Angliában és a Jacques
Bonhommeféle felkelés Franciaországban egyaránt. Ezekkel
 szemben Magyarországon a Dózsaféle felkelés után a társa-
dalmat lefagyasztották. Máig nyögjük ezt  Werbőczy István
ezért a legsötétebb figurák egyike a magyar történelemben.
Puzsér: A jogász Werb
Werbőczy
őczy..

FÁM: A legsö
legsötétebb
tétebb.. Haajob
jomagyarságot.
b b e r lennék, Egyébként
akkor is így go
gon-
n-
dolnám, hiszen hazavágta ugyan-
ezt gondolta a háború előtti szélsőjobb jelentős része is  ezt
elfelejtik manapság. A HómanSzegfű féle Magyar történet
is ősbűnként tárgyalja a Tripartitum jobbágyokra vonatkozó
cikkelyeit, pedig azt egyáltalán nem lehet balos elhajlással
vagy liberalizmu
liberalizmussal
ssal vádolni
v ádolni  a Horthykorszak hivatalos
hivatalos
felfogását képviselte. Mellesleg Werbőczy sokáig élt, a török
által megszállt Budán mérgezték meg a törökök, akiket épp
akkor szolgált. Ő volt a meghódolt keresztények bírája. Jel-
lemző.
Puzsér: Tehát a Habsburgpártnak volt igaza? Azokkal ér-
tesz inkább egyet?
FÁM: Nem, a Habsburgpárttal én nem értek egyet. Tu-
dod, hogy én neveltetésileg nacionalista vagyok, vagy in-
kább kuruc.

Puzsér: De jo
jobb
bbak
akvoltak, m in
intt We
Werb
rbőc
őczy
zy?
?
FÁM: Igen. Még azok is jobbak voltak egy fokkal. Mármint
a parasztok szemszögéből.
Puzsér: Csak hát Dózsának meg nem volt semmilyen
programja. Ott leginkább ez volt a probléma.
FÁM: A
 Azzötsz
ötszáz
áz éve
vess év
évfor
fordu
duló
lóna
nakk nem a parasz
parasztfelkelés
tfelkelés
a lényege. Nem is a legszegényebb rétegek vettek benne
 részt, hanem a mezővárosok népei meg a kicsit gazdagabb
parasztok. Azt mondják Dózsa kritikusai, hogy BakóczTamás
a török ellen szervezett egy keresztes hadjáratot, és akkor
a felfegyverzett parasztok a törökök helyett az uraik ellen
fordultak. Hát, ez nem így történt. Olyan intézkedések előz-
ték meg a felkelést, amelyek egyre nagyobb terhet róttak
a parasztokra, és egyre általánosabb volt velük szemben az
önkényeskedés. Évtizedek óta gyűlt a feszültség. Mátyás ha-
lálát iszonyatos korrupció követte, félfeudális anarchia, és
ennek a levét a jobbágyok itták meg: egyre több jogukat
vették el. A Dózsa előtti jobbágyállapot féligmeddig sza-
bad volt, a parasztok például költözködhettek. Burgio pápai
követ a mohácsi vész előtt azt mondta, hogy ha Magyaror-
szágot három aranyforint árán meg lehetne menteni, nem
akadna három ember az országban, aki összeadja. Ez volt a
közmorál.
Puzsér: Miért, ma nem ez a helyzet? Ma talán akadna há-
rom ember? Azt azért ne felejtsük el, hogy a parasztnak a
feudalizmusban legalább volt v olt joga a földhöz. A földne
föld nekk ak
ak--
kor még kettős tulajdona volt. Volt egy tulajdonjoga, amit
a földesúr b
birto
irtoko
kolt,
lt, de vo
voltlt eg
egyy tulajdo
tulajdonjog
njoga
a a jobbágy
jobbágynálnál

is.
is.

FÁM: Nem volt. Bérlő volt. Hivatalos nevén colonus, mint

később Nyugaton a gyarmati telepes.
Puzsér: Nem lehetett elzavarni a földjéről. A földet nem
lehetett elvenni a jobbágytól. Az ember tartozott a földhöz,
és n
nem
em a föld
fö ld az emberhez
emberhe z  ez v o lt a feudalizmus
feudali zmus lénye-
 ge. Ezzel szemben a kapitalizmus azt jelenti, hogy ezeket a
 jobb
 jo bbág
ágyo
yoka
kat,
t, akiknek
akikn ek addig joga
jo gaik
ik volta
voltak,
k, me
mert
rt a föl
földh
dhöz
öz
tartoztak, elzavarják a földjeikről, a földet bekerítik, és aztán
visszajöhetnek az egykori földjeikre dolgozni bármiféle jog
nélkül, mint bérmunkások.
FÁM: Ez Angliában volt a tizenhatodik században. A tö-
meggyilkos, parázna zsarnok Vili. Henrik korában, meg per-

szePuzsér:
később Ez
is. egy jogfosztás volt. A kapitalizmus erről szól,
később Magyarországon is ez történt, ahogy a világon min-
denütt. Én nem vágyódom vissza a feudalizmusba, de ez az
igazság.
FÁM: Jó. Igazad van.
Puzsér: Magyarázhatjuk a jobbágyokról, hogy mekkorák
voltak a terhek, de a későbbi agrárproletárok jogairól és élet
körülményeiről azoknak még nem voltak rémálmaik.
FÁM: A feudalizmus
feuda lizmus adot
ad ottt egyfajta védelme
véde lmet,
t, ez igaz
igaz.. De
a második jobbágyság, tehát a Dózsa utáni, keletközépeu
rópai jobbágystátusz, ami többek közt Lengyelországban is
uralkodott, már egy félrabszolgaállapot volt. Egyetértek a
kapitalizmuskritikáddal,
kapitalizmus kritikáddal, olya
olyann húrokat pengettél
peng ettél meg,
eg, hogy
nem tudok vitatkozni. Teljesen igazad van, csakhogy ez egy
kicsit olyan érvelés, mintha azt mondanád, hogy Alabama
államban vagy Lousianában a polgárháború előtt jobb volt

a négereknek, mint utána a gyapotszedő bérmunkásoknak.

Sok korábbi rabszolgatartó érvelt így, hogy akkor legalább
volt némi biztonságuk, kicsit azért familiáris volt az a rab-
 szolgaság. Azt mondják, hogy hamis az a kép a Délről, amit

festettek róla a rabszolgafelszabadításért küzdő korabeli

libsik, nem igaz, hogy ott kutyáslasszós csávók terrorizálták
a négereket, hogy korbácsolták őket, meg hogy tárgyként
bánnak velük. Milyen idilli is volt az: a néger szívből szerette
a gazdáját, az meg szívből szerette a négerét, remekül meg-
voltak. Csakhogy ez nem egészen így volt.
Puzsér: Szerintem rossz ez az analógia.
FÁM: Nem rossz az analógia, mert Werbőczy a jobbágyo-
kat és utódaikat örökös szolgaságra ítélte. Például nem me-
hettek el a szomszéd faluba engedély nélkül.
Puzsér: De nem is üldözhették el őket a földjükről. Nem
foszthatták meg őket erővel a megélhetésüktől.
FÁM:  Az nem az ő föld
fö ldjü
jükk volt
volt,, tu
tula
lajd
jdon
onjo
jogi
gila
lagg nem az
övék.
Puzsér: De. Részben az övék. Volt rá tulajdonjoguk. Ket-
tős tulajdonjog vonatkozott a földre, és mindkettő érvényes
volt
vo lt  ez jellemezte a feudalizmust
feudalizmust.. Amikor
Am ikor felfüggesztették
a sz
szab
abaad költözködé
költözködést,
st, a job
jobbá
bágy
gyok
ok fö
föld
ldjé
jétt még
még min
mindig
dig ne
nem
m
vehették
veh ették el.
FÁM: Jó, ebben igazad van, de nézd már meg azt az éle-
tet! Nemcsak hogy nem költözhettek el, de a tizennyolcadik
században már olyan megyei rendeletek is napvilágot láttak,
amelyek sz
amelyek szerint
erint a job
jobbá
bágy
gy ne
nem
m pipázhat, nem tar
tarth
that
at kutyát,
és nem viselhet olyan ruhát, ami bármiben is az urak visele-
tére emlékeztet.

Puzsér: És ki tartotta be ezeket?

 FÁM: Nagyon sokan. Nem hordhattak olyan ruhát, mint
az urak. Színes ruhadarabokat vagy szalagokat, zsinórokat
például egyáltalán nem viselhettek. A régi jobbágyviselet
egyszerű zsákruha volt. A színes népviseletek már tizenki-
lencedik század közepiek, a tizenhetediktizennyolcadik
századi úri viseletek kései utánzatai. „Most már nekünk is
lehetnek szép színes, szalagos, zsinóros ruháink, mert fel-
szabadítottak bennünket." Rohadt szomorú ez. Képzelj el
egy olyan emberi létet, hogy nemcsak nem költözhetsz
meg nem pipázhatsz, de megbüntetnek, ha színes pántli-
kát kötsz a ruhádra. Ez rabszolgaság. És ezzel a feudalizmust
dicsőíti a sok agyament egyszerűen nem hajlandó szembe-
sülni. Visszaküldeném ezeket időgéppel, hadd legyenek
 jobb
 jo bbág
ágyo
yok.
k. Bár nemesként
nemesk ént is elpu
e lpusz
sztuln
tulnána
ánakk két hét alatt.
Jómaga
Jóm agamm is ilyen
ilyen középkornosztalgiás
középkornosztalgiás job
jo b b e r voltam fiatal
koromban. Értem én ezt: lázadás a modernitás ellen. Me-
nekülés egy álomvilágba. Fantasy. A tizenhatodik század
öröksége az az undorító feudális mentalitás Magyarorszá-

gon,
hogyy ami
hog miatt
at sosem
a Nyugat
Nyug leszünk
ilyen meg olyanfejlett
nagysország.
nagyszerű
zerű  nemMostkedvelem
hagyjuk,
az öngyarmatosítást. Fejlettség alatt nem feltétlenül a Nyu-
gat másolását kell érteni. Külön figyelemre méltó, hogy ezt
a feudális gondolkodást aztán átvette a liberális értelmiség
 jele
 je lent
ntős
ős rész
része
e is:
is: ugyanú
ugy anúgy
gy mutyi
mu tyizik
zik,, bratyiz
bra tyizik,
ik, lenézi az
egyszerű embert, kioktat, abszolút rendi módon, mint egy
mindent tudó értelmiségi kaszt szolgaian utánozni próbál-
 ja a Nyugato
Ny ugatot,
t, közben meg Mucsázi
Mucsázik,
k, noha az ors
ország
zág pont
po nt
ettől a mentalitástól Mucsa. A szolgai utánzás az autonóm

94
 gondolkodás és a kreativitás hiányából fakad, pedig ezek
tették Nyugattá a Nyugatot, nem a szolgai utánzás. Hiába
szeretne a magyar libsi nyugati lenni, ő maga is fájdalmasan

feudális
Puzsér:és Beszéljünk
keleteurópai.akkor ezeknek a jobbágyoknak a ter
heiről
heiről!! Mit
M it kellett fiz
fizetni
etniük?
ük? Tiz
Tizede
edett me
meg g kkile
ilen
n c e d e ta kilen-
ced az már
már a kil
kilen
ence
cedik
dik tiz
tized.
ed. Ez azt je
jele
len
n ti,
ti , hog
hogyy a kil
kilen
ence
cedet
det
leadták a földesúrnak, a tizedet meg leadták az egyháznak
 tehát
teh át a ter
termé
ményny nyolcvan százaléká
százalékátt meg
megtar tartha
thattá
tták,
k, az
azzzal
tudtak kereskedni, abból meg tudtak élni. Ma mit adnának
az emberek, ha húsz százalékot kellene befizetniük abból,
amit megkerestek? És kész, le van rendezve. Az egyház örül,
a földesúr is örül. Aztán ha születésnapja lesz a földesúrnak,
valamit még be kell szolgáltatni neki.
FÁM: Ingyen robot volt.
Puzsér: Plu
lusz
sz a kat
katoná
onákk elszállá
elszállásolá
solása
sa  ezt kkihag
ihagyta
ytad.
d.
Nem volt könnyű akkor sem az élet, de szerintem a jobbágy-
ságot a modern kori rabszolgasághoz hasonlítani tipikus
történészcsúsztatás. A jelenkor fogalmainak visszavetítése
a múltba a történészek legsúlyosabb betegsége.
FÁM:  Am
 Amitit Sz
Széc
éche
heny
nyii is csin
csinált?
ált? Ő is rabszolgasá
rabszolgaságról
gról be
be--
szélt a jobbá
job bágy
gyok
ok kap
kapcsá
csán.n.
Puzsér: Nem is volt igaza.
FÁM: Talán ő is marxista volt? Mondjuk az elvtárs szót ő
találta ki, ezt kevesen tudják.
Puzsér: Széchenyi annak a rendszernek az ellensége volt.
Mert azt a rendszert akkor már kétszáz éve le kellett volna
váltani.
FÁM: Persze.

 
 Puzsér: Széchenyi akkor bizonyos értelemben jogosan
mon dta, hog
mondta, hogyye
ez
z már olyan, mi
mint
nt a rabs
rabszolga
zolgaság
ság  me
mert
rt ő föl
akarta számolni. Csakhogy mi már fölszámoltuk valami más-
fél évszázaddal ezelőtt, és most, ahogy visszanézünk, azért
másként látjuk a dolgot. Széchenyi benne sodródott egy fo-
lyamatban, ezért használta ezt a kifejezést. De mi, történé-
szek, tudva, hogy mi volt a rabszolgaság, és mi volt a második
 jobbágyság, lát
látjuk
juk a különbségeket, miközben mo
monda
ndandó
ndójá-
já-
nak lényegét tekintve igazat adunk Széchenyinek, mert amit
ő akkor és ott mondott, az retorikailag tagadhatatlanul ült.
FÁM: A jo
jobb b á g yo
yott sze
személ
mély
y szerint tény
tényleg
leg nem adhatták
adha tták
el a piacon, viszont a faluval együtt eladhatták.
Puzsér: Pont az a lényeg, hogy nem tehették meg ezt sem,
erről szól a Hitel. Ez a rendszer nemcsak a jobbágyot, de a föl-
desurat is a fö
földh
ldhöz
öz kötöt
kö tötte.
te. Nem
Nem veh
vehet
etet
ettt föl rá hitelt
hit elt,, hisz
hiszen
en
nem válthatott tulajdonost a föld. Ez volt az ősiség.
FÁM: A fő állításom az volt, hogy máig hat a feudális g on
on--
dolkodás. Lehet, hogy a feudalizmust te egy pozitív korszak-
nak tarto
tartod...
d...
Puzsér: Nem tartom pozitív korszaknak. Egy letűnt kor-
szaknak tartom, amit a kapitalizmus meghaladott. Ugyan-
akkor úgy gondolom, hogy sokkal rosszabb helyzetük lett
az egykori jobbágyoknak a bérmunkás létben a bekerítések
után. Olyan helyzet például a feudalizmusban nem tudott
előállni, amilyen a huszonkilenc és harminchárom közötti
válság volt.

FÁM: Magyarországon...
Puzsér: Persze, ha kiegyenesítetted a kaszát, és nekimen-
téi a földesúrnak...

 
 FÁM: Magyarországon...
Puzsér:...akkor jö t t a tü
tüze
zess trón.
FÁM: Magyarországon nem volt éhezés a középkorban,
de Nyugaton a parasztlázadások korában általában tömeges
éhezések voltak. A korai kapitalizmusban a proletárok több-
sége nyomorgott, de én tömeges éhhalálról nem nagyon tu-
dok.
Puzsér: So
Sokféle
kféle halá
haláll taro
ta roltlt  ez v o lt a korai kapitalizm
kapitalizmus.
us.
Olvass Dickenst! Folyamatosan hullanak a proletárok, és
senkinek se hiányoznak. Mi az, hogy tömeges éhhalál? Azt

is elvettékpedig
letárabb a paraszttól, amije volt, így Miről
pont az agrárproletár. lett proletár.
szól az AEgerek
legpro
és 
emberek ? Nézd meg azokat az embereket, hogyan élnek. Egy
batyujuk van. A feudalizmusban ilyen azért nem volt.
FÁM: De bizony.
Puzsér: Jó, volt, mert ott is voltak...
FÁM: ...zsellérek.
Puzsér: Valóban.

FÁM: Inqilinus. Telek nélküli jobbágy. Sőt, ott volt a

subinquilinus, akinek még háza se volt.
Puzsér: Csakhogy nem ezeken alapult a társadalmi és gaz-
dasági modell, hanem egyebek közt létezett ez a jelenség is.
FÁM: Visszatérve: Magyarországon máig nagyon erős a fe-
udális
udá lis gondolkodás.
gondolk odás.
Nem véletlen ez a középkornosztalgia a jobboldalon.
 Átszövi az egegés
észz társadalma
társadalmat,t, nem
nemcsak
csak a népn
népnemze
emzetieke
tieket.t.
 A Kádárk
Kádárkorsz
orszak
ak is rettenetes
rettenetesen
en feudális vo
volt.
lt. Fam
Familiáris
iliáris
rendszer, urambátyám világ, elvtársi vadászatok. Járási meg
megyei elvtársak jönnek fentről, és mindenki haptákban
 

áll, aztán hozzák nekik a halászlevet meg a konzumkurvát.

Ez a mentalitás azért ennyire erős nálunk, mert a Dózsapa

rasztfelkelés után Werbőczyék konzerválták mindezt, és nem

pusztán politikai és jogi rendszert csináltak belőle, hanem
egy olyan erős kulturális szisztémát, ami mélyen beleivódott
a magyar ember gondolk
go ndolkodásá
odásába.
ba. S még annyit, hog
hogyy a ti-
zenkilencedik század elejére az ország jelentős részén na-
gyobbak voltak a jobbágyterhek, mint Werbőczy korában.
Nemhogy javultak volna. Ráadásul a parasztokat sok helyen
be is csapták, és többet szedtek be tőlük, mint amennyit a
törvények előírtak.
Puzsér: Közben a Habsburgok iránt már a későbbi kádáriz-
mus mutatkozott meg, amikor a magyar főrendek bemond
ták, hog
hogyya
az
z éle
életü
tüke
kett é
és
s a vér
vérük
üket
et adják Mária Teréziá
Teréziáért,
ért, ami
akkor egy nagy hazaárulás volt.
FÁM: Ez a jobbágynyúzó, szittya nemesség még a Habs-
burgok seggét is tükörfényesre nyalta a nyugalomért és
a védelemé
véde lemért
rt  ennyi tö
törté
rtént.
nt.Ti
Tipik
pikus
us szt
sztori
ori.. Addi
Addig
g legalább a
nemzeti függetlenség eszménye adott némi gerincet.
Puzsér: Ez a baj, hogy mi mindig kiegyezünk. Mi sosem
kivívjuk a célunkat, mi mindig kötünk egy ésszerű kompro-
misszumot. Ezek vagyunk
vagyunk,, akik fo
foly
lyto
tonn ügyeskednek, é
és
s akik-
akik -
nek pont ezért nem jön össze semmi. Mert mindig ravaszdi-
ak vagyunk.
FÁM: Igen.
Puzsér: Próbálunk hintapolitizálni ahelyett, hogy beleáll-
nánk. Az utóbbi párszáz évben kétszer álltunk bele igazán:
negyvennyolcban meg ötvenhatban. Mindkét ügyet elbuk
tuk, aztán mindkét ügyet elárultuk. A Dózsa az beleállt, de
 

98

Dózsákból rendszerek még nem fakadtak, a Dózsákat a tör-

ténelem során mindig leverték. Mit vártak, nem is tudom. És
főleg nem
nem tudom, mimitt te
tette
ttekk voln
volna,
a, h
ha
a mon
mondju
djukk gy
győzőzne
nek?
k? Mi-
lyen rendszert
ren dszert rendeznek
r endeznek be? Gon Gondol
dolom
om,, nem ül
ültt volna öss
sszze
egyből a Kommunista Párt központi bizottsága. Te mondtad,
hogy módos gazdák
gazdák vett
vettekek ré
rész
sztt a felkelésben  ők kinyírat
ták magukat meg a családjukat, azzal, hogy fegyvert fogtak.
FÁM: Nem csak módos gazdák, de javarészt azok, illetve a
mezővárosok népe. Akiknek pont volt mit veszteniük.
Puzsér: Mezővárosok. Miért tesz ilyet valaki? Megőrült?
Nincs is olyan sztori, hogy ilyesmi sikerült.
FÁM: Ez érdekes: miért lázadnak, amikor tudhatnák a tör-
ténelmi tapasztalatokból, vagy akár a szomszéd országok-
ból, hogy végződik egy ilyen kaland. Szerintem azért lázad-
tak fel, mert ők még éppen hogy tudták, mi a szabadság meg
a méltóság. Ami a parasztok jelentős részének ekkor még
megvolt. Hát ezért.
Puzsér:
Valami
történt, valakit arroganciavagy
megaláztak miatt. Ott valami arrogancia
megszégyenítettek, vagy
megölték a gyerekét, vagy valami ilyesmi történhetett. Nem
tudta elviselni, és egyszerűen ezért. Belesodródott, belezu-
hant, és nem tudta a folyamatot megállítani. Mindig valami
ilyesmi történik ilyenkor. Mást nem tudok elképzelni.
FÁM: Érthető lélektanilag, nem?
Puzsér: Érthető vagy se
sem
m: őrültség.
őrülts ég.
FÁM: Voltál már ilyen helyzetben, hogy szétalázták a feje-
det, és tudtad, hogy utána levernek?
 Puzsér: Tudod, a Volt egyszer egy vadnyugatban  a Frank a
kissrác szájába adja a harmonikát, hogy nyekeregtesse, aztán

fölállítja a nyakába a bátyját, és akkor a Frank röhög, a srác

elesik,
nika. Aasrác
bátyja meghal.
ekkor nem Aaztsrácnak a szájából
teszi, hogy föláll, kiesik
és aztamondja:
harmo-
„Frank, megöllek", mert tudja, hogy a Frank agyonlőné, ha-
nem fekszik mozdulatlanul a szájharmonika mellett. Aztán
megtanul lőni. Aztán még jobban megtanul lőni. Aztán ke-
res egy olyan mesterlövészt, aki tovább tudja őt tanítani lőni,
egészen addig, míg olyan jó nem lesz, hogy Frank a vasúti
pályaudvarra kiküld elé három embert, és ő mind a hármat
megöli egyetlen sorozattal.
FÁM: Hárman voltak?
Puzsér: Hárman, és csak három lovat hoztak. Nem hoztak
a Harmonikának lovat.
FAM:„Majd megosztom veled az enyémet." És Frank embe-
rei röhögnek, mert úgy képzelik, hogy egyikük majd viszi a
Harmonika hulláját, így férnek el ketten egy lovon.
Puzsér: Erre mondja azt a Harmonika, hogy „így is lesz két
fölösleges". Na, itt fagy le a mosoly az arcokról. Aztán megke-
resi
resi Frankét  aki már nem is emlékszi
emlé kszikk rá,
rá, fö
föll se ism
ismeri
eri ,
 , és
a Harmonika nem mondja meg neki, hogy ki ő. Tudja, hogy
Frank sokkal kíváncsibb annál, sem hogy megölje, és így vé-
gül elégtételt tud venni. Ehhez képest a Dózsáék mit csinál-
tak? Fölállt a kölyök a szájharmonika mellől, és nekirontott
Frank
Fra nkne
nek,
k, h
hogy„m
ogy„megöll
egöllek".
ek".
FÁM: Most te vetítesz vissza egy modern elemet történe
 tietlenül.
Puzsér: Csak
egy példát hoztam.
FÁM: Világos, de én ezt lélektanilag akkor is meg tudom
érteni. A középkorban ez ugyanis egy keresztes háborúnak

100

indult, nem kitervelt bosszúnak. Amikor a nemesek ellen

fordultak, azt is keresztes háborúként vívták. Keresztesek 
innen ered a későbbi „kuruc" elnevezés, a latin cruxból, ami
keresz
ker esztet
tet jelen
jelent.
t. Nem go
gondo
ndolkod
lkodtak
tak ők történelem
történelemben,
ben, str
stra-
a-
tégiában meg taktikában. Azok az emberek azt hitték, hogy
az Isten majd megsegíti őket, a pogányokat kiszolgáló ha-
zaárulókkal szemben. Az volt a Dózsaparasztháború ideo-
lógiája, hogy a nemesek bűnei miatt jön a török. Erre azok
lefegyverezték őket, mert megijedtek, és egyébként is ott
voltak a félbehagyott mezőgazdasági munkák. Szóval ez egy
tradicionális társadalom. Ne ítéljük meg mai szemmel!
Puzsér: Lehet, hogy egyáltalán nem lehet megítélni az
akkori indulatokat, meg azt, hogy miként működött akkor
az ember. Lehet, hogy nekiment a földesúrnak a kiegyene-
sített kaszával, úgy, hogy sok vesztenivalója volt, és semmi
reménye a győzelemre, s ez mégis megtörtént vele. Keve-
set tudunk az akkori emberről. Vajon mennyit változhatott
az évszázadok során emberi psziché? Milyenek lehettek a
premodern emberek? Fundamentálisan mások lehettek.
FÁM: Nem tudnál velük beszélni. Nem értenének téged.
Puzsér: Én sem érteném őket. Egy olyan mentális síkon
nem értenénk meg egymást, ami nem nyelvi. Aztán, ha ez
megvolt, esetleg vissza lehetne menni egy olyan világba,
 ahol Isten még szervesebben volt jelen. Amikor például Jé
zus odamegy Mátéhoz, és azt mondja neki: „kövess", akkor
Máté lerakja azt, ami épp a kezében van, és követi Jézust a
haláláig. Egy nagyon gazdag adószedő otthagy gyereket,
feleséget, vagyont és hivatalt, mert egy harmincas ács azt
mondta neki, hogy kövesse őt. A mai emberről elképzelhe

tetlen, hogy ilyesmit tegyen. Talán azért tette, mert Jézus le-
ereszkedett hozzá? Hiszen akkoriban mindenki megvetette
az adószedőket.
FÁM: Jézus mindenkivel szóba állt, még a kurvákkal és
a vámosokkal is, amilyen Máté volt.
Puzsér: Ráadásul ő a rómaiak alkalmazásában állt. Miféle
zsidó az ilyen?!
FÁM: Hazaáruló.
Puzsér:
Jézus mégis emberként kezelte, és Máté ezért kö-
vette őt. De az is lehet, hogy azért, mert valami olyasmit lá-
tott, ami lenyűgözte. Hiszen ott betegek gyógyultak, vakok
láttak, bénák jártak.
FÁM: Pasolinié az egyetlen Jézusfilm, ami nem giccses: a
Máté evangéliuma. Nagyon furcsa film, amatőr szereplőkkel.
Pontosan benne van ez a jelenet, amikor Jézus egyszerűen
csak ránéz Mátéra, mire ő eldobja az, ami a keze ügyében
van, és hipnotikus állapotban követi Jézust.
Puzsér: Mást jelentett a csend, mást jelentett a beszéd,
más volt a szavak súlya, más volt a jelenlét mélysége.
FÁM: Ez annyira igaz, hogy csak az újkor elejétől, a tizen-
hetedik század óta olvasunk halkan. Addig nem volt néma,
csak hangos olvasás, legfeljebb valami mormolás, ami leg-
 inkább
inká bb a mantrázás
mantrázáshoz
hoz has
hason
onlíto
lított
tt  ezt ke
keve
vese
sen
n tud
tudják
ják..
 A néma
néma olva
olvasá
sás
s ve
vesz
szél
élye
yes,
s, mert
me rt elgo
elgondo
ndolkod
lkodsz
sz a szövegen
szövegen..
Ha hangosan olvasol, a szöveg beszél, és nem te. A hangos
olvasás automatizmus, közben járhat máshol az agyad, de a
szöveg autonómiája megmarad. Ha viszont magadban olva-
sol, a fejedben hozzáfűzöl az olvasmányhoz egy halom láb-
 jegyze
 jeg yzetet,
tet, átértelme
átér telmezed
zed a szöveget,
szöveget, kvá
kvázi
zi társsz
társszerzőv
erzővé
é vá
váls
lsz.
z.

102
f im

Ilyen alapvető kognitív változások zajlottak a történelem so-

rán, és ezért ócskák a történelmi regények, a filmekről nem
is beszélve. Mai emberekről szólnak, akiket korabeli kosztü-
mökbe öltöztetnek.
Puzsér: Két évezrede az Isten még annyira közel volt, hogy
amikor Jézus belenézett egy másik ember szemébe, és azt
mondta, „kövess", annak a jelenlétnek, annak a pillantásnak
olyan mélysége és súlya, akkora ereje volt, hogy az az ember
képes volt gondolkodás nélkül otthagyni mindent, és követ-
ni Jézust, mert ott volt az Isten velük és köztük. Annyival spi
rituálisabb volt az akkori ember, hogy egy ilyen élmény átütő
lehetett.
FÁM: Te, én arra gondoltam, mi van akkor, ha a vírusok,
amelyekről vita zajlik, hogy élőlényeke vagy sem, valójában
mesterséges nanorobotok? Egy szupercivilizáció nanotech
nológiájának termékei, ahogy azt Martin Ethelwolf profesz
szor egyik tanulmányában felvetette. A szupercivilizáció na
notechnológiai egységei átprogramozzák az embert HIVre,
ebolára, influenzára meg a többi vírusinfekcióra. Az önjáró
nanorobotok célja szelektálni az emberiséget. A szupercivi-
 lizáció, amely megalkotta ezeket, az emberiségből kifejlődő
poszthumán faj jövőbeli civilizációja. Az ember utódja a jö-
vőből igazgatja a múltat, így alkotja meg és korrigálja foly-

ton önmagát. Ezért szelektálják primitív őseiket a nanotech

nológiájuk segítségével. Tudtad, hogy a járványok mindig
más irányba terelték a történelmet?
Puzsér:  Azok a kis gépek, amelyek a molekulák
molek ulák mélyén
vannak, új paradigmát nyithatnak. Ha az evolúció elméletét
egy nap kiegészíti egy olyan gondolkodási modell, ami ér

telmezni tudja ezt az újdonságot, olyan szisztéma jöhet lét-

re, amely a világot a mainál komplexebb módon értelmezi
majd.
FÁM: Aho
 Ahogy
gy az einsteini
einstein i fizika sem
sem tagad
tagadta
ta meg a n
new
ewto
to--
nit?
Puzsér: Pontosan úgy. És azt hiszem, a heisenbergi is va-
lahogy így viszonyul az einsteinihez. Annak ellenére, hogy a
darwinizmus egy globális világmagyarázat igényével lép fel,
ezt a molekuláris biológiai áttörést jelenleg úgy tűnik, nem
tudja megmagyarázni. Ez azt jelenti, hogy talán ilyen módon
 jön
 jö n el minden
mind en élő szöv
szövets
etség
ége.e.
FÁM: A Legújabb Szözöve
vets
tség
ég??
Puzsér: Nagyon szépen hangzik. Eljött Mózes, és megkö-
tötte az Ószövetséget a zsidókkal. Aztán jött Jézus, és ezt a
szövetséget kiterjesztette az egész emberiségre. Az új áttö-

rés kkeretében
 jal ö tött pedig jön
tö tt szövetséget
szövetsége egy nÚjélőre
t minden
minde Eljövetel,
kiterjeaki
sztiazmajd,
kiterjeszti emberi
akii faj-
ak az
elektronmikroszkóp alatt feltáruló összes gép fölött áll, és
azokat egységbe vonja. A materialista embert visszavezeti
az ideák világába, egy addig ismeretlen eszményt teremt, az
élet új eszményét, amely kiterjed mindenre, ami él ezen a
bolygón.
FÁM: Én ezt hallva egyedül Pilátussal értek egyet: mosom

kezeimet.
 
 Puzsér Róberb: Bármilyen elképesztő, a holokauszt hetven
év múltán is a magyarországi politika egyik legfőbb tárgya.
Ez a kényszeresen közbeszédben tartott téma egy zsigeri fé-
lelemből táplálkozik, mégpedig abból, hogy a zsidósággal
szemben a genocídium egy nap megismétlődhet. Bármilyen
irracionális is ez a feltételezés, mégsem szabad rámutatni arra
a tényre, hogy ez egy extrém, neurotikus félelem. Ha ugyan-

is ezt valaki kimondja, megsérti a holokausztemlékezetet.

 A holokau
holokausztasszo
sztasszociáció
ciáció a magyar közéletben elkezde
elke zdett
tt
maga is holokausztként működni. A politika és a sajtó a holo-
kauszthoz kapcsolódó egykori eseményekre bármilyen mó-
don emlékeztető történéseket két évtizeden át következete-
sen úgy állította be, mint az Auschwitzba tartó transzportok
útjának újabb és újabb kilométerköveit. Ilyen holokauszt

ra emlékeztető gesztus volt többek közt a gárdaavatás, az

árpádsá
árpá dsávos
vos zás
zászló
zló reak
reaktivá
tiválása
lása,, vagy egy jo
jobb
bbik
ikos
os parla
parlamenti
menti
felszólalás arról, hogy össze kéne írni az országgyűlés padso-
raiban ülő izraelimagyar kettős állampolgárokat. Utóbbiból
akkora holokauszthisztériát duzzasztottak, ami odáig ment,
hogy nem csak civilek és politikusok tömegei, de még a Par-

lament ülését
zakójára vezető
a sárga fideszes
csillagot. országházi aalelnök
így funkcionált is kitűzte
kilencvenes éveka
elején Király B. Izabella és az ő két skinhead pajtása, ilyen
volt később Szabó Albert és az általa vezetett, legfeljebb két
tucat fős Világnemzeti Népuralmista Párt, ahogy eként mű-
ködött később a magányos és zavart Bácsfi Diána is. A hazai
sajtó extrém nyilvánosságot adott ezeknek az elszigetelt és
 mindennemű bázist nélkülöző figuráknak. Úgy állította be
őket, mint afféle magányos, új Adolf Hitlereket, akikből ha
mi itt és most tétlenek maradunk, később Führer lehet.
Farkas
Farkas Ab bila Márbon: Azért nem cs
Abbila csaak nálu
nálunk
nk megy ez ííg
gy.
Ez egész Európa traumája, és mint minden traumának, en-
nek is megvannak a vámszedői. Amerikában még biznisz is
a holokauszt, ami természetes, hiszen ott mindenből pénzt
lehet csinálni, ami érdeklődésre tart számot, ami fontos, sú-
lyoss vagy tabu  hát m
lyo mié
iért
rt épp ebbő
ebbőll ne le
lehetne?
hetne? Ami biztos,
hogy a holokauszt a legfőbb hivatkozási alap mindenhol a
világon. Iránban vajon miért holokauszttal poénkodó meg
azt tagadó kiállítást rendeztek a Mohamedgúnyrajzokra
válaszul? Miért nem a kereszténységen vagy annak a szent-
 jein
 je in gúnyolódta
gúnyo lódtak?
k? Hát azért
azért,, mert a Nyugat sz szám
ámár
ára
a a ho
lokausztemlékezet egy szakrális élménnyé vált, miközben
minden más deszakralizálódott.

Puzsér:  A holoka
holokauszttem
uszttematizálás
atizálás Magyarors
Magyarországon
zágon m in-
dig hasz
haszno
noss es
eszk
zköz
özee v o lt a p olitik
oli tikai
ai g
garn
arnitúr
itúrán
ának
ak  leg
legin-
in-
kább pe
persz
rsze
e a ba
ballibe
lliberális
rális po
polit
litik
ikai
ai és média
mé diaeli
elitn
tnek
ek his
hisze
zenn
 jele ntékte
 jelenté ktelen
lenné
né és érvén
érvénytele
ytelenné
nné te
tett
tte
e a fo
fonto
ntos
s vagy aktu
aktu--
ális politikai kérdéseket. Az egykulcsos vagy többkulcsos
adó kérdése, a spontán privatizáció ügyei vagy az államház-
tartási hiány mértéke valóban lényegtelen kérdések a holo-
kauszthoz képest, csakhogy ezek a témák nem a holokauszt
viszonylatában lettek lényegtelenítve, hanem Király B. Iza-
bella, Szabó Albert és Bácsfi Diána viszonylatában. A holo
kausztneurózist a magyar politikában minden körülmények
 közt ki kell szolgálni. Ezt a permanens szorongásos állapo-
tot nem csak tiszteletben kell tartani, de el is kell sajátíta-
ni, politikai normává kell tenni. Humánus magatartássá vált
olyasmitől félni, amitől nyilvánvalóan nem reális, sőt, ez lett
az emberség próbája. így azoknak, akikből hiányzik a bor-
zalmak megismétlődésétől való patológiás rettegés, szintén
ajánlatos kitűzni a sárga csillagot, amint a kollektív paranoia
felgerjed. Az üldöztetéses félelem felülír minden valóságból
érkező ingert, belső realitásérzéket és objektív tényt.
FÁM: Minden tabu kiváló eszköz a manipulációra. Az ősi

kultúrákban és a népi vallásosságban egyaránt ismert a ta-

bun alapuló mágia, az úgynevezett negatív mágia. Ennek fe-
kete módja a tabuval való visszaélés. Na, ilyen mágiát űznek
tömegese
töme gesen
n a közszereplők  nemcsak
nemcsak po
politi
litiku
kusok
sok,, hanem a
közvéleményformálók általában.
Puzsér:  A holok
holokauszt
ausztneur
neurózis
ózis kétféle b ű nt
ntuu d a tb
tbóó l táp
tá p -
lálkozik. Egyik
Egyik az elk
elköve
övetők
tők bűn
b űntu
tuda
data
ta  ez sújtja a néme-
ném e-
teket és az osztrákokat. A hitleri népirtással való szembe

nézésre Németországban nem hogy az azt elkövető gene-

ráció tagjai nem voltak képesek, de még az utánuk jövő
nemzedék sem. Azokat a gyermekeket felnevelő apuka
és anyuka emelte hatalomra és ünnepelte Hitlert, túl kö-
zeli volt az élmény, és túl közvetlen a láncolat a Führer és
a szülő valamint a szülő és a gyermek közt. Nem volt elég a
holokauszt után születni, olyan generációnak lett csak esé-
lye a szembenézésre, amelynek már nem volt szoros érzelmi
kapcsolata: ez az unokák nemzedéke lett.  A kísérlet 
kísérlet  (2001),
  (2001),
  A bukás   Hitler utolsó napjai  (2004),
bukás  (2004), So
Sophie
phie Sholl - Aki
Ak i szem
szem
beszállt Hitlerrel  (2005),
 (2005), A hullám
hull ám  (2008)
 (2008)aa né
néme
metsé
tség
g nemze
nemze--
tiszocialista múltját feldolgozó filmek meg tudtak születni.
 A német
né met társad
tá rsadalom
alom  egyeb
egyebek
ek közt a fe
fent
ntie
iekk által  elke
elkezd-
zd-

te feldolgozni
kollektív a nácizmushoz és a holokauszthoz fűződő
bűntudatát.
FÁM: A németek minden téren betegesen túlzóak. Amek-
kora nácik voltak, aztán meg amekkora komcsik lettek az
NDKban, mára a német társadalom pont akkora liberális
lett. Sosem ismerték a mértéket.
Puzsér: Ausztria helyzete legalább
legalá bb ilyen kkom
ompli
pliká
kált,
lt, hi
hisz
szen
en
ők adták Hitlert a világnak. Amíg Németország demokratikus
mintaálla m let
mintaállam lettt egy olya
olyan
n kanc
kancellárr
ellárral,
al, mi
mint
nt Willy Bran
Brandt
dt  aki
a nácik uralma idején ellenállóként tevékenykedett  s ezzel
a németség politikailag és jelképesen egyaránt túllépett a
nácizmuson, addig Ausztria a teljeskörű hatalommegosztás
korrupt
korr upt útjára
útjára lépett, amely évtized
évtizedekre
ekre felv
felváltot
áltotta
ta a politik
politikai
ai
versenyt. A kereszténydemokraták és a szociáldemokraták
nagykoalíciója egy komplett történelmi korszakon át vezette
az országot, s a két nagy párt a szó legszorosabb értelmében

r 
felosztott egymás közt mindent. Ebben a legfőbb szerepet
az játszotta, hogy az osztrákok nem mertek újra demokratá
sat játszani. A pártok alkotmányos versenyében a jogállam
egyszer már elbukott: Hitler demokratikus választáson jut-
tatta hatalomra a Nemzetiszocialista Német Munkáspártot,
hogy aztán felszámolja a demokráciát. Miután a demokrácia
egyszer már végzetesen jó eszköznek bizonyult önmaga el-
 len, Ausztria ehhez a hatalomgyakorlási módhoz többé nem
mert folyamodni: a választás első két helyét megszerző pár-
tok azonnal halálos ölelésbe menekültek.
FÁM: Csak úgy mellesleg megemlíteném, hogy a demok-
rácia így is felszámolja magát, ha ugyanis többmillió musz
limot beengednek Európába, akik létrehozzák a maguk el-
lentársadalmait, annak meglesznek a következményei. Nem
ezek a valóban szerencsétlen menekültek hozzák Európára
a bajt, nem is a sötétben bujkáló terroristák, hanem a má-
sod és harmadgeneráció tagjai, akik nem találják a helyüket
a modern társadalmakban, miközben nap mint nap az ősla-
kosság idegenkedésével szembesülnek, s így szépen vissza-
találnak a maguk ideológiai gyökereihez: iszlamizálódnak és
radikalizálódnak. Aki ma meg meri fogalmazni ezt, az nyom-
ban megkapja, hogy szélsőjobboldali és rasszista. Bárcsak
ne lenne igazam! Bárcsak pár év múlva azt mondhatnám,
hogy szégyellem, de felültem a bevándorlásellenes propa-
gandának! Mindenesetre, ha ezek a félelmek mégis megala-
pozottak, a demokráciáért egymást halálba ölelgető pártok
a maguk módján szintén felszámolják a demokráciát. Épp,
mint egykor a fasiszták meg a nácik, csak másként. S a mene-

kültvá
kül tválsá
lságna
gnakk ez
ez a faj
fajta
ta kezelé
kezelése
se  vagy ink
i nkáb
ábbb a kez
kezelé
eléss tel
tel

 jes elmú
elmúlasz
lasztás
tása
a  vajon ho
hová
vá vezeth
ve zethető
ető vis
iss
sza? A nác
nácizm
izmus
us
okozta traumáig, az újra nácivá válástól való félelemig. Volt
itt, Európában egy kegyetlen népirtás, és ennek bűntudata
ma meggátol minden önvédelmet.
Puzsér: Az osztrákok a mai napig egy nag
nagy,
y, kö
közö
zös
s lefojtás
 ban vannak. Ennek a tudattalan működésnek a legékesebb
példája Conchita Wurst, aki nem más, mint Ausztria kollek-
tív tudat alatt zajló öngyógyítása, amely jelenség tényleges
célja Hitler emlékének lemosása. A tudat a normalitás gya-
korlatával helyre képes állítani a kibillent egyensúlyt. Egy
egészséges működés során, az értelmes tudat szintjén egy
Willy Brandt képes lehet a mázsás súlyú hitleri trauma hely-
reállítására. A tudattalan működése azonban más. Ez az, ami
 Ausztria kolle
 Ausztria kollektív
ktív lelki folyamataira
folyam ataira sok
sokkal
kal inkább
inkáb b jellemző:
jellem ző:
az osztrák kollektív tudattalan az extrémitásért egy azzal el-
lentétes előjelű extrémitással kompenzál. Az a gyermek, akit
az anyja meg az apja erőszakkal és megkérdőjelezhetetlen
presszióval nevel a konszenzusok betartására és a norma
követésre, az erre adott tudattalan reakciója során ezt a rá
nehezedő erőszakos nyomást inverz magatartással, vagyis

azonos mértékű, de ellentétes előjelű devianciával ellenté-

telezi: tetováltatja magát, kábítószereket fogyaszt, prostitu-
áltakkal közösül, bűnözésre adja a fejét és így tovább. Hitler
egy rendkívül erős tekintélyszemély volt, aki keresztülverte
a ném
németeken
eteken és az osztrá
osztrákokon
kokon a nemze
nemzetszoc
tszocializ
ializmust
must  ezt
a bélyeget pedig le kell mosni. Sacha Báron Cohen kiváló
érzékkell ta
érzékke tapp int
in t o tt rá erre Brüno nevű kara
karakterév
kterével
el  aligha
véletlen, hogy épp osztráknak alkotta meg. Az a tény, hogy
Conchita Wurstot számos magas rangú osztrák állami tiszt

viselő, továbbá a főváros polgármestere és Bécs érseke egy-

aránt fogadta, rendkívül beszédes.
FÁM: Nekem ez a Conchita olyan kinézetre, mint egy Krisz-
tusgúnyrajz. Épp ahogy a mise paródiája a fekete mise.
 lettPuzsér: Egy „hétköznapi"
volna képes ellenpontozni transzvesztita önmagában az
a Führert, helyreállítani nemő
személye által az osztrák kollektív tudattalanban kibillent
egyensúlyt.
egyensúly t. Női
Női ruhákba
ruhákba öltöző
öltö ző  a megtévesztésig nőknek
nők nek
látszó
látszó  férfiak
fér fiak vagy az
az ellentétes
ellen tétes nem elsajátításáért küzdő
transzszexuálisok a világ minden táján vannak. Ezért kellett,
hogyy Conchita Wurstnak szakálla
hog szakálla és estélyi ruhája legyen
legye n 
ezért kellett piedesztálra emelni ezt a szakállas nőt. Auszt-
riának egy puszta transzvesztitánál hatalmasabb kulturális
mementóra volt szüksége Hitler ellen. Régen őrlik már ma-
gukban az osztrák társadalom kollektív tudattalanjának mal-
mai Conchita Wurstot, az antiHitlert, az ellenmérget az oszt-
rákokat bűntudattal és szégyennel mételyező hetven éves
méreg ellen.
FÁM: Inkább antiKrisztus, nem? Na jó, kell némi humor
ebbe a komor témába, nem bírom ezt már így! Milyen lesz
száz év múlva a liberalizmus? Mi lesz a progresszió? Akkor
az emberisé
emberiségg bűneiért
bűn eiért egy robo
ro botot
tot vagy
vagy android
andr oidot
ot állítanak
majd a piedesztálra?
Puzsér: Én ebben kifejezetten a Nyugat alkonyát látom
 hogy Spengler szav
szavaiv
aival
al éljek. Úgy
Úgy gond
go ndolo
olom,
m, hogy a azz
iszlám legfőbb varázsa éppen az, hogy Nyugaton már az
ásványokat sem szabad megdugni, mert azoknak is jogaik
vannak. Egyébként magát az Európai Uniót sem egyéb, mint
a Németországtól való félelem hívta létre: a franciák félelme

a németektől, és a németek félelme önmaguktól. Németor

szág végleg ki akarta törölni a nemzetiszocializmus emlékét,
 és elveszíteni régi, szégyenteljes identitását egy nemzetek
feletti, halálos ölelésben. Ez lett az Európai Unió.
FÁM: Valamilyen formában a Frank Birodalom helyreállítá-
sa. Mi vagyunk az avar puszta a határvidékén.
Puzsér:  A másik
másik típusú holok
ho lokau
auszt
sztbű
bűntu
ntudat
dat,, melyne
melynekk a
magyar társadalom szempontjából sokkal nagyobb jelentő-
sége van, a túlélők bűntudata. Míg az elkövetők bűntudata
indoko
ind okolha
lható
tó élm
élmény
ény,, addig a túlélőké
túlé lőké irraci
irracionális
onális  ennek
ennek
ellenére töre
tö retle
tlenü
nüll hat és
és működik. E sajáto
sajátos
s lelki mechaniz-
mus megértéséhez vegyünk alapul egy testvérpárt, akiket
koncentrációs táborb
táb orba
a hurcolnak. Egyikük meghal  a má
mási
sik
k
túléli a borzalmakat. Az ártatlan testvér halálát a szintén ár-
tatlan
tat lan ttúlé
úlélőn
lőnek
ek valaho
valahogy
gy racionalizálnia ke
kell.
ll. Az embe
emberr ol
olyan
yan
lény, akinek számára az okokozati gondolkodás nem pusz-
tán képesség, de egyfajta kényszer. Mindazok az élmények
vagy jelenségek, melyek az értelem számára megragadha
tatlanok, feldolgozhatatlanokká válnak, az elme számára el

nem
nem érhetőek, így
így kezel
kezelhetetlenek,
hetetlenek, tehát a tuda
tudattala
ttalan
n műkö-
mű kö-
désének prédái: poszttraumás félelmek démonai, szorongás
és neurózis. „Miért a testvérem halt meg, és miért nem én?"
 így hang
hangzik
zik a kérdé
kérdés.
s. E
Erre
rre a kérdésre ped
pedig
ig nincs racion
racionális
ális
válasz, így az értelem hűlt helyén szárba szökik a szorongás.
 Az
 Az irracionális b ű n tuda
tu dato
tott semmiféle értelmes magyarázat
magyarázat
nem oldja fel.„Azért ő halt meg, mert nem volt szerencséje,
neked pedig szerencséd volt. Ennyi." Csakhogy ezt a nyers és

irracionális magyarázatpótlékot az emberi psziché nem ké-

pes kezelni. Ha nincs értelmes oka annak, hogy miért ő halt

 
 meg, és miért én maradtam életben, az nem feldolgozható.
Ebből következően utólag értelmessé kell tenni az áldozatok
halálát. A megoldás az lett, hogy a túlélőnek a poszttraumás

neurózist,
dan
dania vagyis
ia  a traum
tra umábaólholokausztsérültséget
ából nem szab
szabad
ad kigyóg nem
kigy ógyu lni.. Aszabad
yulni felol-
permanens
félelmet fenn kell tartani, és tovább kell adni. Sőt, el kell vár-
ni, meg kell követelni minden civilizált embertől. Az áldo-
zatok halálának utólag kreált értelme az lett, hogy a túlélők
örökké bűnhődjenek, továbbá hogy vég nélküli sérültségük
és fájdalmuk lángolva emlékeztető fáklyaként lobogjon az
emberi
emb eriség
ség előtt:„Soha többé!"
többé !"
FÁM: Ennek a traumának az egyik legelképesztőbb ered-
ménye épp pár hete járta be a világsajtót: a holokauszttra
uma genetikailag öröklődik. Érted? Genetikailag. Egy Rachel
Yehuda nevű New Yorki genetikusnő kutatásai szerint a
holokauszttúlélők gyermekeiben génelváltozás észlelhe-
tő. Nos, én eddig abban a hitben éltem, hogy a szerzett tu-
lajdonságok nem öröklődnek. Vagy ha igen, akkor nekem
Trianongénem és Mohácsgénem van a sajátosan szíriuszi
ősmagyar génállományomban? A lamarcki evolúció osto-
baság, nem? Kivéve a sztálini Szovjetuniót, ahol Micsurin és
Lisze
Liszenk
nko
o alap
alaposa
osan n megerőszako
megerőszakolták
lták a természete
termé szetett  o tt pár
párt
t
határozat biztosította a szerzett tulajdonságok öröklődését.
Ott aztán kinőtt a búza még az északi sarkkörnél is, ha arra az
NKVD vigy
vi gyáz
ázot
ottt  aho
ahogy
gy Konok Péte
Péterr mo
mondndta
ta eg
egys
ysze
zer.
r. N
Naa, de
komolyan: mire jó ez? A gén vette át a lélek funkcióját, amit
a hagyomány szerint Jhvh belelehelt a kiválasztott népbe?
 A traum
tr aumákák természetesen öröklődn
örök lődnek,
ek, hisze
hiszen
n a gyerek nap
mint nap automatikusan, tudattalanul lekopizza és átveszi a

 
 szülei érzelmeit, viselkedését, a világhoz meg az emberek-
hez való viszonyát, ahogy minden egyebet. A trauma való-
ban átöröklődik, de memetikailag, nem pedig genetikailag.

Puzsér: Sérültség és gyógyultság fogalmai a permanens

bűntu
bű ntuda
datt nyo
nyomá
mása
sa alatt erk
erkölc
ölcsi
si kategóriákká léptek elő 
meggyógyulni bűn. Aki meggyógyul a holokauszttraumá
ból, aki nem hordja fennen egész életén keresztül saját pa-
toló giás
tológiá s féle
félelme
lmeit,
it, é
és
s ad
adja
ja tovább
tová bb azokat a következő nemze-
déknek, az utólag értelmetlenné teszi az áldozatok halálát. E
szerint a gondolk
gon dolkodá
odás s szerint az áldoz
áldozato
atok
k azért haltak meg
eg,,
hogy rájuk gondolva örökké emlékezzünk, és rájuk hivat-
kozva örökké emlékeztessünk arra, ami történt, hogy az ne
ismétlődhessen meg. Ez a gondolat racionalizálja utólag a
halálukat.
FÁM: Ennél a pontnál válik vallássá a holokauszt, hiszen
a vallás lényege az, hogy a szenvedésnek célja van. Továb-
bá ott az áldozat, amellyel a hívek az Istent táplálják. Sokan
mondják, talán rabbik is, hogy a holokauszt égőáldozat,
amely új identitást adott, az asszimiláció kudarca ugyanis a
vallástalanná asszimilált zsidóságot visszaterelte a maga zsi-
dóságába. Aztán vannak ennek a nézetnek szélsőségesei is,
olyan ultraortodoxok, akik azt mondják, hogy a holokauszt
egyenesen Istennek a zsidókra mért büntetése volt, mert
azok elhagyták a hitet az asszimiláció kedvéért. Egyébként
a gázkamrák, a krematóriumok, a hullahegyek és az égető-
gödrök képe mindmind erősen hozzájárult a holokauszt

traumához, mivel ezek mind a poklot idézik. Nézz meg egy

középkori pokolábrázolást! Ha vírussal irtanának ki egy nép-
csoportot, az vajon ugyanezt a hatást váltaná ki? Amikor 

 
a telepesek az indiánoknak szándékosan fertőzött takarókat
adtak, az talán hozott magával ilyen irtózatot? Félreértés ne
essék, számomra ugyanakkora bűn ez is, az is, de ettől még a
koncentrációs táborok nagyon intenzíven hozzájárultak en-
nek a traumának az egyediségéhez. Pilinszky nem véletlenül
mondta, hogy a táb
tábor
or szimbólum le
lett
tt  va
vallá
llási
si szimbólum.
szimbólum.
Puzsér: Hiába végezte el a holokauszt kollektív emléke-
zetbe való méltó beemelését az írástudók népirtást követő
generációja Adornótól Pilinszkyig, ez a munka soha nem le-
het befejezve, ha ugyanis be lenne, meg lehetne gyógyulni,

és akkor az ártatlanok hiába haltak volna meg. Ha az unokák

és dédunokák egészséges pszichével élnek, ha továbblép-
nek, ha a holokausztneurózist nem örökítik még tovább,
az áldozatok halála hiábavaló volt. Csakhogy az áldozatok
halála valóban hiábavaló volt. A túlélők bűntudatának és az
ebből fakadó neurózisnak a feloldása azzal a lépéssel kez-
dődne, melynek során a holokausztsérültek szembenéznek
a ténnyel, hogy az ártatlan ősök hiába haltak meg. Nem teszi

utólag értelmessé a halálukat, ha a dédunoka és az ükunoka

is belenyomorodik a feldolgozás és a felejtés tilalmába. Ezzel
pokolian nehéz szembenézni, a túlélő neurózisát azonban
másként feloldani nem lehet: be kell ismerni, hogy patoló-
giás törekvés értelmessé tenni az értelmetlent egy kollektív
trauma folyamatos gerjesztésével.
FÁM:  Annak a New
New Yor
orki
ki nőnek a „fe
„felfed
lfedezé
ezése",
se", am
amit
it az
imént említettem, hordozhat egy olyan konklúziót is, hogy
az antiszemitizmusnak súlyosabbak a következményei, mint
bármilyen másfajta rasszizmusnak. Vagyis eszerint a pesszi-
mista forgatókönyv szerint itt a holokausztnak egy sajáto
 

san szofisztikáit, nacionalista felhasználásával van dolgunk.

Ez azonban kétélű fegyver, mert akik forgatják, azok a saját

gye rmekeik
gyerme keiket
et és
és unokái
unokáikat
kat is trau
trauma
matizá
tizálják.
lják. Milyen érzé
érzés az
az--
zal a tudattal élni, hogy a génjeidben hordod Auschwitzot?
Milyen érzés, hogy te genetikailag potenciális égőáldozat
vagy? Az én lányom az anyja révén ugyebár nem kifejezet-
ten szíriuszi származású. Hát, én kurvára nem szeretném, ha
a lányomban Auschwitzgént találnának, én annak örülnék,
ha egészséges lelkületű csajként látnám őt felnőni.
Puzsér: A problé
probléma
ma megoldásának első
első lépé
lépése
se az volna, h
ha
a
nyíltan kimondanánk, hogy a betegség és az egészség fogal-
mai nem erkölcsi kategóriák. Még mindig hátra van renge-
teg olyan generáció, melyeknek tagjai megszabadulhatnak
ettől a szorongástól annak tudatosításával, hogy betegnek
lenni nem erény, és meggyógyulni nem bűn. Ehhez először
is azt kell tudomásul venni a túlélőknek és hozzátartozóik-
nak, hogy irracionális bűntudatuk exportjával, a fájdalom, a
félelem és a szorongás továbbörökítésével nem teszik értel-
messé a haláltáborok borzalmait, hanem tovább súlyosbítják
a bajt. Tovább mérgezik gyermekeik lelkét a félelemmel, és
az újabb nemzedékek is erkölcsi kötelességüknek érzik majd,
hogy soha meg ne gyógyuljanak. Ezért kell évről évre Hitlere-
ket generálni, ezt a működést szolgálja a vég nélkül harsogó
nácizás, és a húsz éven át tartó őszinte riadalom mindenféle
 jele ntékte
 jelenté ktelen
len,, kar
karleng
lengető
ető bohóc
bo hócoktó
októl:
l: Kir
Király
ály B. Izabelláktól,
Szabó Albertektől, Bácsfi Diánáktól és Gyöngyösi Mártonok-
tól. Bármilyen groteszk, ők segítenek a holokauszttúlélők
nek és azok leszármazottainak fenntartani az identitásuk
alapját képező félelmet. Különben minden értelmetlen volt.
 

Puzsér Róbert: Világvallásból ugye van hat.

Farkas Abbila Márton: Éspedig?

Puzsér:  A judaizm us, és

judaizmus, a keresztény
kereszténység,
ség, akeleti
z iszlám
iszlám,, a hind
hi ndui
uiz-
z-
mus, a buddhizmus az úgynevezett univerzizmus,
ami nagyrészt taoizmus és...
FÁM: ...konfucianizmus. Von Glasenapp kétes szakmai
értékű
érték ű könyvében
könyvében  melynek kategóriáit
kateg óriáit átve
átvette
tte az
az ismeret
ismeret
terjesztő irodalom  kínai univerzizmus néven egybegyömö-
szölte a konfucianizmust és a taoizmust...
Puzsér: ...amelyek nem kicsit mondanak ellent egymás-

nak.
FÁM: Nagyonnagyon. Talán a természet szeretete az, ami
 közös bennük.
Puzsér: Akkor beszéljünk
beszéljün k errő
er ről..
l....

FÁM: De várj! A jud

judaiz
aizmus
mus m ié
iért
rt vi
világvallás?
lágvallás? A hatá
hatása
sa miatt?
Puzsér:
nem. Mert mindenütt jelen van. Mi a világvallás, ha ez
FÁM: Egy népnek, egy nem is túl nagy népnek a vallása.
Puzsér: A hindu val
vallásra
lásra ugyanez vonatko
vonatkozik.
zik.
FÁM: Ők sokan vannak.
Puzsér: És?
FÁM: De ők többen vannak.
Puzsér: A
 Azz épp
éppúg
úgyy egyetl
egyetlen
en nép  egy
egyetlen
etlen or
orsz
szág
ág..
FÁM: Igazad van. Egyébként a hinduizmus miért világval-
lás?
Puzsér: Na
Nagy
gyon
on kom
komolyoly párhuzamokat lehet meg megvon
vonni...
ni...
FÁM: ...a hinduizmus és a judaizmus között.
Puzsér: A zsidó vall
vallás
ás alkot
alkotta
ta meg az egyet. A hindu vallás
vallás
alkotta meg a végtelent. A hindu vallásnak nincs sem ele-
 je, sem
sem vége. NinNincs
cs tö
törté
rténe
nete,
te, me
mertrt nem a tör
törté
téne
netb
tben
en va
van.
n.
 A jelen
jel enbe
benn va
van:
n: min
minden
den pill
pillan
anatb
atban
an van
van.. Folya
Folyamato
matosan
san sz
szü-
ü-
letik, folyamatosan fennáll, és folyamatosan pusztul, ahogy
azt Brahma, Visnu és Siva végzi. Ezzel szemben a zsidó vallás
az egy kultusza. A judaizmus hozta létre a monoteizmust 
az egy világhoz tartartoz
tozóó egyetlen Is
Iste
ten
n imádatát.
FÁM: Ennek azért volt egy folyamata...
Puzsér: A
 Azz alapja egy nagy absztrakció: a
azz eg
egyis
yisten
tenhit
hit va-
lójában arról szól, hogy a világ egy. Minden egy.
FÁM: Nem erről szól.
 Puzsér: Dehogynem.
FÁM: Nem erről szól. A monoteizmus arról szól, hogy
egyetlen isten a valódi isten. Amit te mondasz, az már egy
kései, panteisztikus elképzelés, az már tényleg absztrakt. Bár 

a nem panteista egyistenhit is lehet nagyon absztrakt. A zsi-

dó monoteizmusnak az a lényege, hogy Jahve az egyetlen
létező, valós isten, az összes többi istenség hamis isten: bál-
ványok, fából és kőből faragott figurák, akiknek semmiféle
erejü
ere jükk nincs  Jahve
Jahve az
az egyetl
egy etlen
en,, akine
ak inekk ereje van. Ez
Ez a m o-
noteizmus lényege. Eleinte persze nem tiszta monoteizmus
voltlt ez
vo ez, inkább monoteisztikus
monoteis ztikus tendencia
tendenc ia  olyasmi,
olyasmi, amit Eh
naton fáraó gyakorolt Egyiptomban, amikor a Napot, magát
az égen látható Napot, Atont megtette ha nem is egyetlen is-
tennek, de mindenek fölö fö lött
tt áll
álló,
ó, mindenha
minde nhatótó isten
istennek.
nek. Eh
Ehna
ton reformja nem volt színtiszta, igazi monoteizmus. Amon
isten Théba főistenéből lett Egyiptom első számú istensége,
papság
pap sága a erős
erős rivális hatalom
hata lom vov o lt a fáraóval szemben
szemben  a t ö r -
ténészek többsége szerint a vallásreformmal Ehnaton ezt a
hatalmi ellenerőt kívánta kiiktatni, bár ezzel a politikai indí-
tékkal érdemes azért csínján bánnunk, ugyanis túl sokszor
és túl nagy előszeretettel húzzuk rá a saját szennyesünket
akár egészen távoli és nagyon eltérő kultúrákra is. Azt hisz
szük, hogy ami Európában a pápaság és a császárság közt
zajlott, vagy a felvilágosodás idején, amikor a klérus lett az
egyik fő ellenség, nyilván az történt mindenhol, így Egyip-
tomba
tom ban n is  hát ez
ez korántsem biztos.
biztos. AzAz Amarnakorszakban
 így nevezik Ehnaton
Ehnaton idejét,
idejé t, és
és mémég g néhány évet utána 
Osiris kultusza mindvégig élt. Vagyis Ehnaton nem irtotta
 ki az isteneket,
dencia ccsa
sakis
volt csupán. kis
És Amon
Am ontt  ejtő
zavarba ez egy
tény,monoteiszti
monotei sztikus
kus ten
hogy kezdetben te na-
 jahveizmus, vagyis a zsidó monoteiz
mon oteizmusmus se
sem
m v o lt tiszta
tis zta egy
egy--
istenhit. Istennek több neve van a Bibliában: Él és Jhvh vagy
Jahve, meg Elohim. Elohim az Él héber többes száma, ami

alighanem arra utal, hogy Él nem egy isten volt, persze ezt
egy rabbi nyilván kikérné magának.
Puzsér:Tudjuk, hogy Él egy másik isten.
FÁM: Másik isten volt, de összedolgozták. Két istenimádat,
az Élkultusz és a Jahvekultusz találkozott, és vált egyisten
hitté. Jahvénak a korai időszakban felesége is volt, a sémita
népek kultuszaiból ismert Asera, akiből még fabálványokat
is faragtak. Ez zavarba ejtő. Hogy lehet neki felesége, főleg
olyan felesége, aki Istár szerelemistennő helyi alakja volt?
Jahve felesége Izrael népe. Az aranyborjú legendája is arról
tanúskodik, hogy a hébere
hébereknél
knél jó ideig megmaradt a bikabikakul-
kul-
tusz. Aztán jött egy nagyon kemény reformer, Józsiás király,
akii létrehozta a tiszta juda
ak judaizmu
izmust,
st, bár volta
voltakk err
erre
e irányuló ttö
ö-
rekvések korábban is, főleg próféták részéről. Józsiás kiirtotta
Jahv
Ja hvee valamennyi riválisát  kivágatta
kivágatt a As
Aseera istennő oszlop
szerű bálványszobrait, Ezékiás pedig még Mózes rézkígyóját

is beolvasztotta, mert a zsidók azt is bálványként imádták.

Puzsér: Visszatérve: amikor az egyetlen világhoz egyetlen
isten
iste n tartozik,
tartoz ik, az hata
hatalmas
lmas absztrak
absztrakció
ció  ezt nenem
m vita
vitatha
thatod.
tod.
Tehát az antik istenek és bálványok a világ jelenségeinek az
istenei voltak.
FÁM: Immanen
Immanenss istenek. Ot
Ottt volta
vo ltakk a világ
világban,
ban, annak sze
szer-
r-
 ves részeiként. Láthatóak, hallhatóak, tapinthatóak voltak.
Puzsér: Volt istene a viharnak, volt istene a tengernek, volt

istene a félelemnek...
FÁM:  A
 Azz égnek, az alvilá
alvilágnak,
gnak, a háborúnak, a szerelem-
nek...
Puzsér: Mindennek volt istene. Ezek az istenek nem min-
denható istenek voltak, hanem a jelenségvilágnak kifejezet

ten bizonyos területeihez tartoztak. Amikor létrehozunk egy

olyan istent, amelyik az egész világért felel, azzal az egész
világot egyesítjük. Több az egyistenhit annál, mint hogy azt
mondjuk: „a többinek nincs ereje, csak ennek". Az egy isten
imádatával a világ valamennyi különbözőnek látszó jelensé-
gét beegyesítjük az alá az egyetlen isten alá. Ez egy nagyon
fontos gondolkodásbeli absztrakciót feltételez. Ahhoz, hogy
Jahve lehessen az egyetlen isten, fel kell ismerni azt, hogy

ez a dolog és az a dolog nem különböző dolgok. Ezek mind

dolg
do lgok
ok  Ja
Jahv
hve
e pedi
pedigg a d ol
olgo
gok
k istene. A hábor
háború,
ú, a tenger
tenger,, a
az
z
alvilág, a vihar és a szerelem nem öt különálló dolog. Ez nem
más, mint kilépés a hiedelemvilágból, és belépés egy maga-
sabb rendű, elvont gondolkodásba.
FÁM: Ez egy hosszab
hosszabb
b folyam
foly amat
at vo
v o lt  te most egy perc
alatt több évszázados fejlődést zanzásítasz.
Puzsér: A
 Az
z iis
s egy érde
érdekes
kes elmélet, hogy az eg
egyist
yisten
enhit
hit Eh
naton fáraótól származik, és innen került be a judaizmusba.
FÁM: Ez egy XIX. és XX. század fordulójáról származó gon-
dolat.
dol at. Fre
Freud
ud egy
egyik
ik könyvéb
könyvében,
en, a Mózes
Mózesben
ben ír erről  bár azt
hiszem, csak átveszi ezt az ötletet. Maga Mózes egyiptomi
 lehetett...
Puzsér: A
 Az
z volt, ezt tud
tudjuk
juk..
FÁM: Mózes neve a Mész óegyiptomi névvel azonos. Mész
azt jelenti, hogy a szülött. Ez egy teljesen mindennapos
egyiptomi név volt. Amikor olyan neveket hallotok, hogy
Ramszesz, vagy Thotmesz, ami görögösen Tutmoszisz, ott
a moszisz, vagyis mész végződés ez a név. Ramszesz annyi,
mint Ré szülötte, Thotmesz pedig Thot szülötte. A Mész név
van
van benne,
benne, ami
ami Mó
Móze
zes
s nev
neve
e  tehát
teh át Móz
ózes
es egyip
eg yipto
tomm i lehe

122

tett. Maga a frigyláda pedig, és most itt ne az Indiana Jones 

filmre
filmre gond
gondoljatok..
oljatok....
Puzsér: Miért ne?
FÁM: Igazad van, végül is miért ne. Szóval a frigyláda na-
gyon emlékeztet azokra a hordozható egyiptomi ládákra,
amelyekbe az istenszobrokat helyezték. Az egyiptomi Mózes
szervezett a félrabszolgaságban élő héber törzsekből egy
népet  és mer
mertt eg
egyip
yiptom
tomii neveltetésű volt, talán átvette
az egyiptomi vallás bizonyos elemeit. Több generációval a
zsidók Egyiptomból való kivándorlása előtt zajlott Ehnaton
vallásreformja. Freud feltételezése szerint Mózes egy olyan
emigráns, aki az akkor már üldözött Ehnatonféle refor-
mot képviselte, és ebből formálta meg a judaizmus alapja-
it. Egyiptomiak találták ki a monoteizmust, az elmélet hívei
szerint ezt Mózes továbbvitte, és átadta a zsidóknak. Fontos

tudni azonban, hogy ez egy teljesen bizonyíthatatlan hipo

tézis, é
tézis, és
s vélh
vélhető
etően
en ostobaság. Valószínűbb, hogy
ho gy a kora
koraii j u -
daizmus az egyiptomi vallás ellenvallásaként született meg.
 Puzsér: Ehnaton fáraó monoteizmusa tény, Mózes egyip-
tomi származása tény, a judaizmus monoteista forradalma
tény  ezek pedig jól egy
egymá
más
s mögé illeszthető elemek
elemek..
FÁM: A juda
judaizm
izmus
us csak annyiban hasonlít az Ehnatonféle
idézőjelbe tett
te tt egyisten
egyistenhitre,
hitre, hogy egyetl
egyetlen
en is
isten
ten léte
létezik
zik,, a
ak
ki

m ind
indenenér
értt felel, van
van azonban egy nagy különbség: J
Jah
ahve
ve rej-
tett. Transzcendens. Senki nem láthatja, és csak a kiválasztot-
tak, mint Mózes vagy Illés hallják a hangját. Aztán később ki-
találták
talá lták,, hog
hogyy még azok sem
sem  ők iis
s cs
csak
ak a Me
Metat
tatro
ronn han
hangjá
gjátt
hallják. Atont viszont mindenki láthatja  csak fel kell néznie
az égre, már ha nincs felhő. Egyiptomban pedig abból sosem

volt sok. Fontos megérteni, hogy ha különböző kultúrákban

hasonló elemeket látunk, nem feltétlenül kell történeti vagy
kulturális kapcsolódást feltételezni.
Puzsér: A
 Azz öss
összefüg
zefüggés
gés analógiás
analógiás is lehet.
lehet.
FÁM: Lehet továbbá, hogy az emberi gondolkodás bizo-
nyos korszakok határán új szintre lép, és így különböző kul-
túrákban szimultán módon tűnnek fel hasonló jelenségek 
nemcsak a vallások terén, nagyon sok más területen is.
Puzsér: Ez a kollektív tudattalan működéséből következik.
Egyidejűleg buknak belőle felszínre nagyon hasonló mintá-
zatok akár a legkülönbözőbb kultúrákban.
FÁM: A vallá
valláss világá
vi lágában
ban megje
me gjeleni
lenikk a transzcendens isten
 a hébe
héberek
reknél
nél Jahve,
Jahve, a hi
hind
nduk
ukná
náll Brahman képében,
képébe n, de más
vallásoknak is van ilyen istenük. A hinduizmus többistenhit
marad, de van benne egy olyan isteni figura, aki nagyonna
gyon hasonlít a nyugati transzcendens istenhez. Ez Brahman
 nem Brahm
Brahmá, á, ő má
más. Az emberi
emb eri lélek, az Átman pedig
pedi g lény
lényee
gét tekintve azonos a transzcendens Brahmannal, ahogy a
lélek a kereszténységben is Isten képmása, a misztikusoknál
pedig ez a kettő kifejezetten egy és ugyanaz. Aton gyűlölt el-
lenfele, Ámon isten is felvesz hasonló vonásoka vonásokat.t. Ehnaton ezt
törli el, majd pedig az Ámonpapság törli el őt. Ámon erede-
tileg egy szélistenszerűség, kék színű a teste, kék toliakból
áll a koronája, és a szelet, az űrt, az eget jelképezi. A neve azt
 jele
 je len
n ti: „rejtet
„re jtett".
t". Későb
Később b meg
megjelen
jelennek
nek benne transzcendens
elemek  olyan fogalmak, amelyek amelyek a későbbi
későbbi egyist
eg yistenh
enhitbe
itben
n
magát az Istent jellemzik, tehát az, hogy megismerhetetlen,
hogy láthatatlan és hogy az útjai kifürkészhetetlenek. Bár mi
a judaizmusnak tulajdo tula jdoní
nítju
tjukk a
azz egyiste
egyistenhit
nhit úgynevezett ffel
el

fedezését, mert az jutott el a vallásnak abba a tiszta állapotá-

ba, hogy egyetlen isten maradt, aki a többit magába olvasz-
totta, mint Élt vagy Elohimot, míg másokat kiiktatott, mint
például a Baálkultuszt. Tagadhatatlan, hogy a judaizmus az
első, de ezek a tendenciák megvoltak máshol is. Visszatérve
a korábbi kérdésre: ezért világvallás? Merthogy a judaizmus
mégiscsak egy népnek a vallása, nem az emberiségé.
Puzsér: Viszont egy világvallás született meg belőle. Épp
ahogy a hinduizmusból.
FÁM: Az india
indiaii szub
szubkonti
kontinense
nensenn mi
mind
ndig
ig is ttö
ö b b nép élt.
Bár a hinduizmus egy konkrét szisztéma, ami Krisztus után
alakult ki, előzménye, a brahmanizmus azonban rengeteg
irányzatot foglalt magába, sok helyütt egymással vitázó, el-
lentétes vallási csoportokat is.
Puzsér:  A
 Azz analógiás logika párhuzamosan érvényesü
érvényesüll
 az okokozati logikával. Ahol az összefüggés nem kauzális,
ott még lehet analógiás. Esetleg nincs összefüggés, csak vé-
letlen egyezés. Az analógiás logika másfajta gondolkodást
igényel, mint az okokozatiság. A keleti és a nyugati gondol-
kodá
ko dáss alapvetően
alapvetően ebben különb
különbözik.
özik. A nyugati gondolk
gondolkodás
odás
okoko
ok okozat
zatii  így tu
tudd mű
műkö
ködn
dni,i, é
éss így iiss mu
muszáj
száj műk
működ
ödnie
nie.. E
Ezz
a gondolkodásunk strukturáltságából következik. A keleti

gondolkodás ezzel szemben analógiás, vagyis mellérende-

lő. Ott a jelenségek nem egymásból következnek, hanem
egyetlen közös forrásból. Fogalmazhatunk úgy, hogy a nyu-
gati gondolkodás vagylagos, a keleti gondolkodás...
FÁM: A nem
nem n nyuga
yugatiti gon
gondolk
dolkodás
odás.. Inkább így mondanám.
Puzsér: ...az pedig mellérendeléssel dolgozik. A kollek-
tív tudattalan fogalmát Cári Gustav Jung alkotta meg. Ő ál

125

lapította meg, hogy a még eszünkbe nem jutott dolgok is

vannak  a tud
tu d a t alatt.
ala tt. Csakhogy nem az
az egyéni, hanem a
kollektív tudat alatt. Nem olyan rég még a kollektív tudat is
egy nagyon elvont fogalom volt, aztán jött az internet, és
kézzelfoghatóvá vált. Mindannyiunk közös tudása összeadó-
dik. Ennek formája korábban a könyvtár volt, ma az internet.

 A
az kollek
koll ektív
tív tudat
is létezik.tud atta
tala
Minden,lan
namit
mármégegy nem
misztikusa
misztaláltunk
tikusabb
bb ki,
fogalom,
foga lom, de
a kollektív
tudattalanban van. Nemcsak egyénileg gondolkodunk, van
egy közös gondolkodásunk is. Amikor valakinek felvetődik
az agyában egy gondolat, szinte biztos, hogy azzal párhu-
zamosan valahol máshol, más emberek agyában is felötlik
ugyana
ugy anazz a gond
go ndol
olat
at  mert
me rt a kollektív
kollek tív eszm
eszme
e így működik:
 feltltör
fe ör különbö
külö nböző
ző helyeken. Tegyük
Tegyük fel,
fel, hogy a vízszint a tuda
tu datt
és a tu
tud
d atta
at tala
lann határa. Kihúzod a d u g ó t a kádb
kádból
ól  a vízszin
vízszintt
ereszkedik. Ami a víz alatt volt, különböző pontokon egyide-
 jűle
 jű leg
g emelked
eme lkedik ik ki a víz
víz aló
alól.l.
Mindazok, amelyek felbukkannak, nem következnek egy-
másból. Szó sincs arról, hogy egyik okozná a másikat, egyik
ember a másiktól ellopta volna ezt vagy azt az ötletet. Egy-
idejűleg jut eszükbe, mert a közös szellem eljutott odáig. Ez
pedig azt feltételezi, hogy annak, ami eszükbe jut, már len-
nie kellett azelőtt, hogy eszükbe jutott. Valahol már volt. Itt
ér véget a tudomány  ezért lett Jung vallásos. Freudtól ez
még nagyon távol állt. Freud alkotta meg a tudattalan fogal-
mát. Amit Freud megalkotott az egyénre vonatkozóan, azt
Jung kiterjesztette az Istenre.
FÁM: Freud azért sokaktól átvett sok mindent. Mindenki
azt hiszi, hogy mindent ő talált ki, holott ő inkább szinteti

126

zált. A korának számos pszichológusa egy generációval ko-

rábban...
Puzsér: Nem is létezett ez a tudomány.
FÁM: Wundt. Ő például már pszichológus volt. A„pszicho
lógia"szó már létezett korábban is, valóban Freudtól számít-
 juk,, ebben igaza
 juk igazad
d va
van,
n, de nem a ssemmi
emmiből
ből j ö t t az ő fejébe
se. Jung ír a kollektív tudattalan archetípusairól. így nevez
bizonyos mintákat, amelyek a kollektív tudattalanban van-
nak. Jung szerint minden ember együtt születik velük. Ezek
a minták egyetemesek  tértől, időtől és kultúrától függet-
lenek. Ezek aztán konkrét elemekben aktualizálódnak: me-
 sékben, mítoszokban, műalkotásokban, álmokban, fantázi-
ákban
ákb an,, világnézetekben, szerepek
szerepekben
ben  nagyon ssok ok min
mindeden-
n-
ben. Egyébként nem értem, hová akarsz kilyukadni Junggal
kapcsolatban.
Puzsér: A vallás
valláshoz.
hoz. Amik
Amikor
or Jun
Jung
g a kolle
kollektív
ktív tu
tuda
datta
ttala
lan
n fo -
galmát megalkotta, már Isten pszichoanalízisének az alapjait
rakta le. A kollektív tudattalan archetípusai, amelyek az ál-
mainkban
mainkb an és
és a kö
közö
zöss mítoszainkba
mítoszainkbann bukk
bukkanna
annakk fel  mindez
Isten tudattalanja.
FÁM: Ez egy merész kijelentés.
Puzsér:
FÁM: AzUgyan
Isten:
Iste mi az
n: Iste
Isten. Isten,
n. Ne
Nemm aha nem
kolle ktívez?
kollektív tu
tuda
datta
ttala
lan,
n, hanem a
azz
Isten.
Puzsér: Valóban: a kollektív tudattalan nem az Isten.
 A kollektív
kollek tív ttud
udat
atta
tala
lan
n Iste
Isten
n egyfa
egyfajta
jta működé
működése:
se: Istennek egy
énrésze. Nem gondolom, hogy a kollektív tudattalan volna
maga az Isten. A kollektív tudattalan Isten tudatalattija.
FÁM: És a miénk is.

Valosag
és igazság
 i

Puzsér Róberb:  A
 Az
z a koncepcióm, hogy az Istenben m in- in -
den ember hisz. Kivétel nélkül. Csak a materialista ember
deszakralizálta az Istent, és nem Istennek nevezi, mert fél a
szótól. Ez a szó nagyon terheltté vált a modernitás évtizedei
során. Nem Isten szentesítette az egyházat, hanem az egy-
ház szentségtelenítette az Istent. Az lett volna jó, ha az Isten
szentsége a
szentsége az
z átszáll
átszáll az egyh
egyházra,
ázra, eh
ehely
elyet
ettt az egyház k
kor
orru
rupt
pt
sága szállt át az Istenre.
Farkas Abbila Márbon: Nem értek egyet.
Puzsér: Rengeteg ember az „isten" szótól azért irtózik,
mert áp
ápor
orod
odott
ott tömjénszaga va
van,
n, és me
mert
rt egyet je
jele
len
n t a kor-
szerűtlenséggel és a világnézeti türelmetlenséggel.
FÁM: Bezzeg ha spangliszaga volna, az már jó lenne, mi?!
 A tömjé
töm jén
n az nagyon szép. Ha belépek egy katolikus tem
te m p

lomba, nekem alapélményem, hogy van azoknak a padok-

nak egy jellegzetes illata, az egész át van itatva tömjénnel.
Számomra ez nem áporodott, hanem gyönyörű. És nemcsak
azért, mert a gyerekkoromat juttatja eszembe.
Puzsér: Annyira jók
jó k ez
ezek
ek a sze
szemé
mélye
lyess kis
kis élmények.
FÁM: Csak személyesen lehet beszélni, főleg olyasmiről,
mint a vallás.
 Puzsér: Nyugaton az emberek többsége a vallásokat ma
már nem képes olyan módon befogadni és követni, ahogy
évszázadokkal ezelőtt. Ennek következménye többek közt a
New Age különböző irányzatainak pusztító kultusza is. A val-
lás háttérbe szorulásával és a történelmi egyházak hanyat-
lásával létesült egy űr, amit valamivel be kell tölteni: angya-
lokkal, asztrológiai jóslatokkal, kártyavetéssel, auralátással
és fényevéssel.
FÁM: Megvolt ez mindig, és mindig is a helyén volt kezel-
ve. Például a középkorban. A modern tudomány, például a
fizika is a mágiából alakult ki, amiről a tankönyvek által sötét-
ségben tartott tömegek máig nem tudnak. A legősibb kultú-
rákban a mágia volt a vallás. Érdemes lenne arról is beszélni,
hogy egy indián törzs mágiája azonose az Elixír magazin 
mágiájával? Ére
Érezz
zzük
ük,, hog
hogyy nem  valam
valamii m
mia
iatttt nagyo
nagyonn nem.
Van egy ilyen intuíciónk. De miért nem? Pedig ott is meg-
vannak a külsőségek: száll a füst, elhangzik a hókuszpókusz.
Puzsér: Ennek az az oka, hogy az egyik egy valláshoz tar-
tozik, a másik nem tartozik semmilyen valláshoz, hanem ön-
magában van, és a tudomány igényével akarja leírni a vilá-
got, miközben cscsak
ak egy valláss
vallásszurrogá
zurrogátum
tum  ahogy Ha Ham mva
vass

Béla nevezi.

FÁM: Én a New Ageben legjobban a tudományoskodást

szeretem. Amikor például a kuruzsló fehér köpenyt vesz fel,
mintha orvos lenne. Pedig ebben a szubkultúrában még
az orvosi diplomával rendelkező vajákos sem orvos igazá-
ból, hanem valami varázslószerűség. Mégis felveszi a fehér
 köpenyt, a falon ott vannak a diagramok, a polcon a szak
könyvek, és latinos hangzású szakterminológiát használ. Ez
is mágia: szómágia. Valami félorvosi kifejezést alkalmaz, ami
talán használ is, hisz a páciens komolyan veszi, csakúgy mint
a fehér köpenyt. Nem a homeopátiás szerek vagy a termé-
szetgyógyászati kütyük gyógyítanak, hanem a fehér köpeny
meg az orvosi szakszavak. Meg persze a kütyük is, de csak
m ert műszerek
műsz ereknek
nek látszanak  ez a varázslat.
varázslat. Per
ersz
sze
eaazz egé
egész
sz
tényleg
tény leg áltudomá
áltu domány,
ny, ugyanakkor
ugyanak kor álvallás
álvallás is.
is. Teh
Tehát
át se
se n
nem
em tu -
domány, se nem vallás. Akkor művészet? Nem, az végképp
nem. Annak idején Rudolf Carnap, egy filozófus a húszas
években azt írta, hogy a metafizika nem más, mint tehetség-
telen művészek önkielégítése, önkiélése, vagyis művészi ön-
megvalósításra tett kísérlete. Nem tudsz verset vagy regényt
írni,i, úgyho
írn úgyhogygy elmész
elmész filozófusnak, o tt önkén
önkényesen
yesen játszhatsz
játszhatsz

anélküli
nyelvvel, és halandzsája
szavak még tudósnak is tartanak, miközben értelem
zajlik.
Puzsér: Ez nem igaz.
FÁM: Főleg Heidegger inspirálta ebben a meglátásban.
Puzsér:  A
 Azz egés
egészz metafizik
meta fizikáról
áról ezt kij
kijel
elen
enten
tenii azért jó
nagy primitívség.
FÁM: Világos. Ráadásul nem csak a szűkén vett metafizi-
kát értette metafizika alatt, hanem az egész nyugati filozó-
fiát, egyedül a logikát kivéve  azt az egyet ismerte el tudó

mánynak. De Carnap írása egy pamflet volt, kezeld a helyén!

Egyébként te ennél erősebb kijelentéseket szoktál tenni.
Puzsér: Nagyobb igazságtartalommal.
FAR/I: Hát persze. Azt mondja Carnap, hogy a metafizikai
 szövegek tulajdonképpen nem mítoszok, nem vallási iratok,
de még csak nem is a mese vagy babona fogalomkörébe tar-
toznak, mert ezeknek megvan a maguk logikája, a szavaiknak
megvan a jelentése. A metafizika nem is művészet, hanem
érte
ér telm
lmee tle
tl e n je
jele
len
n tés
té s nélküli sza
szavvak ös
össz
szeh
ehor
ordá
dása
sa ro
rosssz mo
mon-
n-
datszerkezetekben. Tehát hibás szemantika, hibás szintaxis.
Puzsér: Nem igaz, hogy ami nem tudomány és nem mű
vészét, az vallás.

FÁM: Én nem ezt mondtam. Látom, figyelsz.

Puzsér: A
 Azz „ i t t a piros
piros,, hol a p
piro
iros"
s",, az mi? Tudomá
Tudomány,
ny, mű
mű--
vészet vagy vallás?
FÁM: Vallás. Elhiszed.
Puzsér: Dehogyis vallás! Szélhámosság. A New Age ponto-
san ilyen. Se nem tudomány, se nem művészet, se nem val-
láss  legközelebb
lá legkö zelebb az „ i t t a piro
piros,
s, hol a pir
piros
osáho
áhozz áll
áll.. A fizikai
világnak vannak bizonyos törvényei. A metafizikai világnak
is vannak törvényei. A metafizikai világ törvényei műszerek-
kel nem mé
mérhe
rhetők
tők  de attó
attóll még léteznek. Tapasztalhat
Tapasztalhatóak,
óak,
csak gondolatilag, szellemi síkon. Nem anyagias tudomány
 nem tudh
tudható
atósá
ság.
g. Van
Vannak
nak ugye vallásos és ateista emb
emberieri
tömegek. A vallásos hisz a metafizikai világban és a fizikai vi
lágban is. Az ateista is hisz a fizikai világban, de a metafizikai
világban nem. Az egyik mindkettőben hisz, a másik kizárja
az egyik szférát, és csak a másikban hisz. Nem arról van szó,
hogy a vallásos ember ne hinne a fizikai világ törvényszerű

131

ségeiben. Sokan tagadják a darwinizmust, de az én szemem-

ben azok nem vallásos, hanem babonás emberek. A newtoni
 fizikát azonban még nekik sem jut eszükbe tagadni.
FÁM: Att
 Attól
ól függ
függ,, kit ne
neve
veze
zell vallásos
vallásosnak
nak,, mert
me rt eze
ezek
k szerint
szerint

nem világos a fogalom. Bizonyos szempontból minden szer-

vezett hitrendszer vallá
vallás
s  min
mintt p
például
éldául a kommunizmus.
Vagy mint sokszor a tudomány is, ami nem csak igazolt vagy
cáfolt kísérletekből áll, hanem egy halom babonából, hierar-
chia
chia adta tek
tekin
inté
télyb
lybő
ő l  amelyek h
hatá
atásá
sára
ra e
elhisz
lhiszed,
ed, amit
am it ő
mond, mert ő a professzor, vagyis a főpap , meg előre cél-
zott hiedelmekből, hiszen eleve csak bizonyos célokra adnak
pénzt, hogy kifejezetten azt fedezd fel, ne bármi mást.
Puzsér: Ha valaki a fizikai világ racionális tényeiben nem
hisz, csak a metafizikai világban, az az én szememben nem
vallásos, mert neki is csak fél világa van. A világ felét nem
vallja.
FÁM: Fél agyféltekéje van.
Puzsér: Valahogy úgy. Azt állítja, hogy a világ hatezer
éves, és hogy a dinoszauruszcsontokat Isten azért rakta
oda, hogy próbára tegye a hitünket. Odatette a földbe, hogy
amikor majd mi megtaláljuk, akkor hadd higgyük azt, hogy
igenis éltek a dinoszauruszok, sőt, amikor elvégezzük a cson-
toko n a
tokon az
z izotó
izotópvizsgá
pvizsgálatot
latot  amelly
amellyel
el megállapíth
megállapítható,
ató, hogy
az a csont mond
mo ndju
jukk hár
háromszázmillió
omszázmillió éve
ves
s  , kiderül, hog
hogyy az
aztt
az Isten direkt úgy izotópozta meg, hogy minket átvágjon a
háromszázmillió
háromszázmillió év
évvel...
vel...
FÁM: ...hogy megpróbálja a hitünket...
Puzsér:
...hogy kiálljuke a próbát. Akkor is hiszünke ab-
ban a butaságban, hogy a világ hatezer éves, ha már mérni

 
 tudjuk, hogy sokmillió. Isten azt akarja, hogy akkor is higy
gyük. Ha akkor is hisszük, kiálltuk a próbát. Aki így gondol-
kodik, az az én szememben nem egy vallásos ember, hanem
egy kötöznivaló babonás bolond.
FÁM: Ez tulajdonképpen nem más, mint egy Mátrixszerű
világ primitívebb leképezése. Olyanokról beszélsz, mint a Je
hova tanúi meg ezek a neoprotestáns kisegyházak.
Puzsér: A
 Az
z amerikai bap
baptistá
tisták
k tö
töme
megei
gei is így go
g o nd
ndol
olko
kod-
d-
nak. Számomra az a döbbenetes, hogy Pat Robertson, az
 Antikriszt
 Anti krisztus
us TV
TVn
n sugárzo
sug árzott
tt 700-as Klub  műsorvezetője mi-
lyen racionális tud lenni, amikor a tőzsde árfolyammozgásait

kommentálja,
rülnek vagy ha Irán ellen
a dinoszauruszcsontok, uszít, amint
elhagyja azonban
a józan esze. előke-
FÁM: Kép
Képzeld
zeld el
el,, hog
hogyy agyak vag
vagyu
yunk
nk e
egy
gy ká
kádban!
dban! Az eg
egés
ész
z
ált alunk
általu nk tap
tapaszta
asztalt
lt való
valóság
ság egy nagy kam
kamu,
u, am
amit
it hatezer évve
évvell
ezelőtt egy kíkísér
sérlet
letező
ező el
elme
me  akit Jhv
Jhvhn
hnak
ak hívn
hívnak
ak  létre
létreho-
ho-
zott. Tényleg soha nem volt dinoszaurusz: a valóságot prog-
ramozók konstruálták meg. Egy olyan új mítosz, mint a Mátrix  
sem új  az, ho
hogy
gy a világ
világ illúz
ill úzió,
ió, és még te magad
magad is az vag
vagyy

benne, épp olyan ősi élmény, akár az istenhit. A mítosz szerint

az eg
egés
ész
zvvilág
ilág kamu
kamu,, a
amit
mit valakik valamikor leg
legyár
yártott
tottak
ak egy
program formájában. Ezt persze mi nem tudhatjuk, mert az
összes érzékszervünk működik. Azt hisszük, fizikai valóság-
ban élünk, pedig nem: a fizikai valóság csak illúzió. Ez egy na-
gyon ősi elképzelés. Maga az az állítás, hogy a fizikai világ egy
ügyes szemfényvesztés, magyarázza meg például a vallások
csodáit. Ennek egy lefokozott, számunkra nagyon primitív és
avítt, kissé penészszagú verziója ez, hogy Isten hatezer évvel
ezelőtt teremtette a világot, és a sosem volt dinoszauruszok

 
 csontjait beletette a földbe. Az a mám, az a szellemi mag, ami
ennek a mélyén van, mely szerint a fizikai valóság nem léte-
zik, vagy nem olyan módon létezik, ahogy azt mi érzékeljük
és mérjük, egy nagyon ősi szakrális elképzelés.
Puzsér: Érdemes ezen a gondolatszálon elindulni: mit tu-
dunk a halrajokról? Tudjuk, hogy egyetlen halként működ-
nek. Nem arról van szó, hogy van egy vezérhal, és azt követi
a többi hal, hanem a halraj mindegyik tagja vezérhal.
FÁM: Nem kommunizmus. Nincs Sztálin.
Puzsér: Nincs Sztálin. A halak együtt mozognak. Ez azt
 jele
 je lent
nti,i, hogy a raj
raj egyetlen
egyetle n organiz
orga nizmus
muskén
kéntt műk
működik
ödik.. Egy
kísérlet keretében az egyik halnak a fél agyát kioperálták, az-
tán visszarakták a halat a rajba. Nos, az a hal akkor már nem
igazán volt képes koordinálni: az úszása többé nem volt a
régi, viszont az egész halraj átvette az ő mozgását. Tetsző-
legesen, bármelyik halat veszed ki a rajból, operálod ki a fél
agyát, és és aztán visszarakod  on
onna
nant
ntól
ól kezdve ő lesz
lesz a ve-
ve -
zérhal. Hol rejlik a raj lelke? A raj egyetlen halként működik,

ami tartalmazza
úszol, azt a lehetőséget
aztán mögötted is, hogy szétnyílik, ha közé
összezáródik.
FÁM: Nem úsznak el előled?
Puzsér: Nem. Egyszerűen keresztülúszol a rajon, úgy, hogy
egyetlen halhoz sem érsz hozzá.
FÁM: Ez csodálatos érzés lehet. Te vagy a halak Assisi Szent
Ference. Melyik tengerben történt ez, ha szabad érdeklőd-
nöm?
Puzsér: A Vöröstengerben.
Vörösteng erben.
FÁM: Gondoltam. És a halraj szétnyílt előtte, ahogy átkelt
a Vöröstengeren.

 
 Puzsér: Majdnem Mózes. Nos, lássuk csak: hol van a raj lel-
ke? Egyetlen halon belül sem lehet, ugye? Hiszen akkor az
lenne a vezérhal. Csakhogy te bármelyik halat kiveheted, a
raj megmarad. A raj lelke tehát egyetlen halon belül sem le-
het. A raj lelke a halak közt van. Valahol a halak közt, és még-
sem a vízben. De hol? Nem lehet kimutatni, nem lehet fizikai-
lag megtalálni: a raj lelke a halak közti szerves kapcsolatban
van. Hogyan kommunikálnak ezek a halak? Valamelyik hal
szól a másiknak, hogy most majd balra megyünk? Nem. A raj
együtt mozog. Egyetlen organizmust képez. Hol van a hal-

raj lelke? Ott, ahol neked. Fizikailag nem mutatható ki. Nem
egyik vagy másik halon belül van, hanem egy olyan helyen,
ami se nem víz, se nem hal.
FÁM: lllokális. Se nem halon belül, se nem halon kívül, ha-
nem a halak közti viszonyrendszerben.
Puzsér: A halaknak van egy közö
közös
s lét
létálla
állapot
potuk,
uk, és ebben
rejlik a halraj lelke. A te lelked is ilyen. Nem tudod szétbon-
tani az embert, hogy megtaláld a lelkét. Azokból a halakból,
amelyek a sejtjeid, felépül egy raj: ez vagy te. Ez egy abszt-
rakció  ilyen m
mód
ódon
on a sej
sejtjei
tjeid
d istene te vagy
vagy.. H
Hol
ol vagy te
te?
?
Bármelyik sejtedre rámutatsz, az nem lehetsz te, az csak a
te egyik sejted. Te mi vagy? Ezeknek a sejteknek az együtt-
működése. Hol van a lelked? Lokálisan nincs, egyetlen sejten
belül sincs. Nincs olyan sejted, amit ha szétbontunk, ott lesz
benne a lényeg. Mert ez a lényeg egy ige. A névszó fejezi ki
a fizikai világ
vil ágot
ot  arra
arra alko
alkottu
ttuk.
k. Az ige fejezi ki a szellemi
szellemi vi-
v i-
lágot
lág ot  azt meg
meg arra
arra alkot
alk ottu
tuk.
k. A név
névsz
szó
ómmegfo
egfogha
gható:
tó: as
aszt
ztal
al,,
telefon, sör. Az ige nem megfogható. Szellemi létezést fejez
ki. Vegyük például azt az igét, hogy olvas! Hol van az olvas?
 

 Az
 Az hol rej
rejlik
lik?
? A lélek azért furcsa
furcsa kifeje
kifejezé
zés,
s, me
mert
rt bár névsz
szó
ó,
mégis igeiséget ír le.

FÁM: Várj egy picit, Robi! A névszók egy része is immate

riális dolgot fejez ki. Semmiféle kézzelfogható, tárgyias való-
sága nincs. Merő illúzió. Például azt mondom, hogy...
Puzsér: ...lélek.
FÁM: Nem. Profánabbat mondok, ami mégis szellemi, ha
azt mondom, hogy emlős. Ki látott életében olyan lényt,
hogy emlős? Van kutya, macska, egér, oroszlán, hiéna...
Puzsér:Te is emlős vagy.
FÁM: Oké. De mi az, hogy emlős? Ezek a gyűjtőfogalmaink,
az úgynevezett felsőbb nyelvi osztályok...
Puzsér: ...absztraktak.
FÁM: De akár az is, hogy fa. Nincs ilyen, hogy fa. Ha plató
ni ideák léteznek, akkor persze van. Az más. Sokan tagadják.
Nincs ilyen, hogy fa. Konkrét dolgok vannak. Mi azokból ösz
szevontuk egy merő absztrakciót, amiről aztán elhisszük, hogy
a valóság része. Hogy van emlős meg növény meg fa meg
hasonlók. De csak a konkrét dolgokat érzékeljük. Nem látunk
emlőst, csak egy konkrét kutyát, macskát, hiénát, vagy más
állatot. Konkrét állatot, nem pedig emlőst. Ahogy fenyőt, aká-
cot, tölgyet, bükköt látunk, nem pedig fát. Ez is virtuális világ.
Puzsér: Ilyen alapon nem csak a kutya, de a vizsla is vir-
tuális kategória. Csakis Frakk a valóságos, a konkrét húsvér
egyed, amely előtted áll.
FÁM: így van. Ez a pohár most itt, ezen az asztalon, ebben
a pill
pillan
anatb
atban
an  ez egy konkr
kon krét
ét létező. D
De
e ha azt mond
mondom
om,,
hogy pohár, csak úgy általában, az már nem teljesen konkrét.
 Az
 Az már félig virtu
virtuális.
ális.
 

136

Puzsér: Denem úgy nem konkrét, mint a fut meg az alszik.

FÁM: Értem a különbséget. Ez úgy működik, hogy minél
hosszabb mondatot mondok valamiről, annál jobban köze-
lítek a fizikai valósághoz. Elmondom a helyét, az idejét, a ki-
nézetét...
Puzsér: De soha nem realizálhatod.
FÁM: Soha nem érhetem el, nyilván.
Puzsér: Bármilyen fogalmat alkotsz, azt önkényesen te-
szed  amit megnevezel, az nem egy eredendően létező en-
titás, hanem egy önkényes fogalom.
FÁM: így van.
Puzsér: Te ezt a poharat önkényesen lehasítod a világról,
hiszen ez a pohár, mint minden egyéb létező, szellemi erede-
tű. Úgy született, hogy valakinek valamikor volt egy ideája.
 Azz v o lt az ideá
 A ideája,
ja, hogy gy
gyárt
árt egy olyan tárgya
tárgyat,
t, amely a fo
fo--
lyadékot felfogja és könnyen fogyaszthatóvá teszi. Ez először
egy gondolat volt. Később egy ember  talán ugyanaz, aki-

nekannyira
és ez az ide
ideaa eszéb
hitt eszébe
e jhogy
benne, u t o t t ez
 annyira erős
erősen
engondolat
az absztrakt gond
go ndol
olta
tavékül
ezt
zt,,
leszállt a fizikai síkra, és megvalósult a pohár. Amit az ember
ezzel az aktussal elragadott, az valójában egy isteni művelet:
maga a teremtés.
FÁM: Nagyon platonista vagy. Bizonyos kultúrákban
egyébként bűn feltalálni, azaz teremteni, mert az ember
ne játsszon istent, ne varázsoljon, hiszen az egyház régen a
tudományt is varázslatnak tartotta. Nem véletlenül. A tudo-
mány eleinte nem nagyon vált el a mágiától. Amiről te be-
szélsz, azt a buddhizmus a visszájára fordította. Azt mondod,
 hogy megalkottuk a nyelvet meg a fogalmakat a fizikai világ

I 137

leképezésére, és ezzel varázsolunk, vagyis teremtünk, mint

az Isten. Egy
mondaná, hogybuddhista ezt pontmeg
a nyelv alkotott fordítva mondaná.
minket. Ő azt
Nincs gondol-
kodó, aki gondol, hanem a gondolkodás alkotja meg a gon-
dolko
do lkodó
dótt  az alko
alkotás
tás az
az alkotót.
alkot ót. Hátborzongató, ha ebbe
ebbe
valaki belegondol. Én nem gondolkodom, hanem a gondol-
kodás alkot engem. Minden pillanatban.
Puzsér: Erre mondta Descartes, hogy gondolkodom, tehát
vagyok. Itt az a kérdés, hogy mi volt előbb: a nyelv vagy a tu-
dat? Ez pont olyan, mint a tyúk vagy a tojás kérdése. Tehát mi
volt előbb? Miért ne lehetett volna a tudat? Vizsgáljuk meg
ezt a lehetőséget: eszerint a tudat volt előbb, az létrehozta
a nyelvet  a tudatos
tuda tos ember megalko
m egalkotta
tta a fogalmakat. Volt
tudata, felfogta, hogy az ott egy „fa", ami már nem a „föld".
 Azért az o tt már túlságosan is kiló
kilóg
g a föld
fö ldbő
bőll ahhoz,
ahhoz, hogy
azt mondjam rá, hogy az a „föld", főleg, mert az a fogalom
sem létezik, hogy „föld" hiszen még nincs nyelv, de volt tu-
dat, amely azt gondolta, hogy ez itt már nagyon kilóg abból
a...  csakhogy
csakhogy a „kiló
„k ilóg"
g" is egy fogalom.
FÁM: A dif
differe
ferenci
nciála
álatlan
tlan massz
masszáb
ából
ól kilógna
kiló gnakk dolg
d olgok.
ok.
Puzsér: A diffe
differen
renciáciálatl
latlan
an massza
sza saját nevet érdemel. Ez
legyen a föld, az meg a fa  gondolta a tudat, és így teremtet-
te meg a nyelvet. De álljunk meg egy szóra, tanár úr, hogyan
gondolkodsz te azon, hogy milyen nevet adj annak a fának,
amíg nincs nyelved? Milyen módon gondolkodsz rajta, amíg
nincsenek fogalma
foga lmakk a fejedben?
 FÁM: Nyelvalatt itt ne csak a verbális nyelvet értsétek, ha-
nem minden nemű képi gondolkodást és jelrendszert.
Puzsér: A nyelv egy...
e gy...

FÁM: ...s
...szimb
zimbólu
ólumre
mrendsz
ndszer.
er. Fogalom  ez itt
it t a ku
kulc
lcss
sszó
zó..
Puzsér: A nyelv
nye lv egy önkényes hozzárendelés. Egy abszt-
abs zt-
rakt jelet egy jelenséghez rendelsz. Ahhoz, hogy itt körül-
nézz, a valósághoz hozzárendeltünk egy csúcsával lefelé
álló háromszöge
háromszögett  ez az „elsőbbségadás kötelező" tábla.
Ez máris egy nyelvi jel. A körülnézéshez hozzárendeltünk
fehér alapon egy piros háromszöget. Nos, ha még ilyenjeid
sincsenek, egyáltalán nincsenek absztrakt hozzárendelése-
id a valósághoz, akkor hogy tudnál elnevezni egy fát? Egy-
általán mihez képest fa? Tehát nem pusztán a tudat okozza
a nyelvet, de a nyelv ugyanígy okozza a tudatot. Vagyis az
a fogalom a fejedben, hogy fa, az okozza a tudatot, és hoz-
za létre magát a fogalmi gondolkodást. A tudat hozza létre
a nyelvet, é
és
s a nyelv hozz
hozza
a létre a tu d a to t  a folya
fo lyama
matt oda
vissza hat.
FÁM: Feed
Feedbac
back
k  ez visszacsatoló
visszacsatoló rend
rendsz
szer.
er. Azt fe
felt
lté
é te
tele
le--
zik a kutatók, hogy az első szimbolikus rendszer az úgyne-
vezett mimetikus reprezentáció volt, amikor az emberállat
még nem tudott beszélni. Az ősembernek a törzsfejlődés
bizonyos szakaszában még nem voltak kellően kifejlődve a
hangképző szervei, így még nem volt verbális a nyelv. Mégis
volt
vo lt nye
nyelve
lve,, az
azaz komm
kommuniká
unikációs
ciós jelrendszere,
jelrendszere, méghozz
méghozzá
á fej
f ej--
lettebb, mint számos főemlősnek. Mimetikus reprezentáció-
val, vagyis hangokkal, arcmimikával és egyéb gesztusokkal
 képezték le a fizikai világ jelenségeit, így hoztak létre fogal-
makat. A nyelv nemcsak a verbális nyelvet jelenti. A verbális
nyelv már egy kifinomult és összetett szimbólumrendszer.
Fia megnézzük a siketnémák vagy bizonyos indián törzsek
 jelbeszédét,
 jelbeszé dét, azt látju
látjuk,
k, hogy
hog y nagyon komple
komplexx gesztusnyel
gesztusnyel

vek alakultak ki, tehát még a nem verbális nyelvek is elké-

pesztő absztrakcióra képesek.
Puzsér: Most nézzük az állatokat! Nekik nincs tudatuk,
vagy nagyon szerény tudatuk van, de fogalmazzunk úgy,
hogy a mi fogalmaink szerint nincsenek a tudatosság álla-
potában.
FÁM: Ne
Nem m tudu
tud u nk rólu
rólukk azért sok
sok mind
mi nden
ent.
t. Csá
Csányi profesz
profesz
szort kellene meghívni, mert ő ennek a tudora Magyarorszá-

gon.
Puzsér: Talán azért nem tudunk róluk sok mindent, mert
ők nem tudják elmondani nekünk azt a sok mindent, mivel
nem tudnak beszélni.
FÁM: Ha most itt lenne egy űrlény, akkor azt mondaná
ránk, hogy nem tudják elmondani ezek az állatok. Egy más-
fajta intelligens létformából a mi városaink meg a mi techni-
kai civilizációnk éppen olyanok, mint a termeszvárak.
Puzsér: Úgy gondolod, hogy azért nem értünk szót a ter-
meszekkel, mert nem vagyunk olyan intelligensek, mint ők?
Nem tudjuk megtanulni a nyelvüket?
FÁM: Ez csúsztatás. Én azt mondtam, hogy bizonyos intel-
ligenciák közt vannak olyan minőségi ugrások, amelyek nyo-
mán már nem tudnak kommunikálni egymással.
 Puzsér:  Ami
 Amikor
kor a kutyánk
kuty ánk olyan oktalanu
okta lanull ugat, akkor ő
biztosan Shakespeare Hetvenötödik szonettjéből idéz.
FÁM: Tudod, hogy az etológusok szerint mi az ugatás?
 Azz emberi
 A embe ri be
besz
széd
éd mímelése
mímelése.. A kutya már töb
tö b b tízezer év
éve
e
él együtt az emberrel. Ahonnan származik, ott semmi nem
ugat: a farkas nem ugat. Ad hangot, de az más, mint az uga-
tás. Az ugatás az emberi beszéd utánzása.

Puzsér: Ennyi telik, ugye? A beszéd értelem nélküli után

zása: ugatás. Nem nagyon sikerül megragadni vele a Thalész
tételt.
FÁM: Emberek is csinálják. Kapcsold be a tévét!
Puzsér: Valóban. Az ilyeneket vasra kell verni, kikötni, az-
tán őrizzék a házat.
Egy kutya, ha elsétál a villanyoszlop mellett, és nem megy
neki, akkor vajon miért nem?
FÁM: Mert vakvezető.
Puzsér: Miért nem megy neki a kutya a villanyoszlopnak?
Hiszen nincs olyan fogalma, hogy „villanyoszlop". Nem tud
ilyesmiről. A kutya mindössze annyit fog fel, hogy körülveszi
egy létezésörvény. Ez a villanyoszlopnál felsűrűsödik. Persze
ilyen fogalma sincs, hogy felsűrűsödik a létezés.
FÁM: Robi, most az előző életedből  amelyben kutya vol-
tál  adod elő
elő a
azt
zt a tud
tudatá
atállap
llapoto
otot,
t, am
amit
it o
ott
tt tapasztaltál
tapasztaltál.. A
Any
ny
nyira meggyőzően tudod előadni, hogy szinte látom a kutya
szemével, ahogy a létezésörvény fölsűrűsödik villanyosz-
loppá. Honnan tudod te, hogy a kutya mit lát?
Puzsér: Abbó
 Abból,
l, a
amm it elmo
elmond.
nd. Abbó
Abbóll az ér
értel
telme
metle
tlen
n ugatás-
 ból az derül ki, hogy fogalma sincs. Innen tudom.
FÁM: Sosem volt kutyád. Ebből látszik.
Puzsér: Történetesen volt kutyám.
FÁM:
Nem tudom elképzelni.
Puzsér: A lényeg, hogy a kutya sz
szám
ámár
ára
a o tt nin
nincs
cs villan
villany
y
oszlop. Szó nincs arról, hogy ő azért kerülne, mert ott egy
villanyoszlop. Arról van szó, hogy már több ízben nekiment
ezeknek a felsű
fe lsűrű
rűsö
södö
dött
tt létezés
létezésrésze
részekne
knek,
k, é
és
s megtapaszt
megta pasztal-
al-
ta, hogy azokon nem tud áthatolni. Ez tapasztalatként be

épü lt, így ké

épült, képző
pződöt
döttt benne eegy
gy ösztönszintű ké kész
szte
teté
tés,
s, hogy
az oszlop
oszlo p mmelelle
lett
tt ha
halad
ladjon
jon el, anélk
anélkül,
ül, hog
hogyy szám
számára
ára ma
maga
ga
az oszlop egy percig is létezne.
FÁM: Egy ten
te n ge
gerb
rbio
ioló
lógu
guss haverom  aki
aki dzs
dzses
essz
szze
zené
nész
sz is
volt, és ő írta többek közt  A négy
négy nap eg
egy
y köny velő életéből  
könyvelő
című
cím ű remekművet  az Adriaitengeren ku kutato
tatott,
tt, é
és
s tengeri
rózsákkal meg hasonló kis életformákkal foglalkozott. Tőle
hallottam, hogy a garnélarák annyira nem tanul, hogy újra
meg újra nekimegy az üvegfalnak. Valahogy a tapasztalatai
közül hiányzik ez a séma.
Puzsér: Maga a tapasztalat hiányzik neki. Gondolj bele,
mekkora lehet a memóriája!
FÁM: Csányi Vilmos professzor foglalkozik a kutyákkal,
és nemcsak ő, egész csoportja van már vagy két évtizede:
egy etológus társaság. Nem teljesen így írják le ezeket az
állatokat, ahogy azt te előadod. Ennél magasabb a kutya
intelligenciája. Azt mondják, hogy körülbelül egy két éves,
beszélni még nem tudó gyermek értelmi színvonalán áll.
Természetesen nincs nyelve, a fogalomkészletéről nem tu-
 dunk, de valamiféle
valamiféle e
előfoga
lőfogalmiság
lmiság  talán a
az
z emberrel való
hoss
hosszú
zú együ
együttélés
ttélés m ia
iatt
tt  már me
megjele
gjelenik
nik ná
nála
la.. Azért ne
nem
m
így van, ahogy te mondod, hogy fölsűrűsödik a villanyosz-
lop...

Puzsér: Azt értsd, hogy a kuty

kutya
a szám
számár
ára
a van az át
átha
hato
tolh
lha-
a-
tó, és az át nem hatolható létezés. Persze ezeket sem fogal-
makként tartja számon, hanem tapasztalatokként idézi fel.
 Amiko
 Am ikorr fel
felidé
idéző
ződik
dik neki egy olyan képzet,
képzet, amin egysze
egyszerr nem
tudott áthatolni, akkor mellette halad el.
FÁM: De hogy jön ide Isten és a metafizika?

142

Puzsér: A tudat
tud atró
róll beszéltünk, és arról, hogy milyen a tu
tu--
datot megelőző állapot, ahol nincs fogalom. Descartestól
 juto
 ju to tt
ttuu n k id
ide.
e.
FÁM: Én csak annyit mondtam, hogy csínján kell ezzel a
fogalmak előtti mentális működéssel bánni, mert keveset
tudunk az állati tudatról. A tudomány vizsgálja ezt, és nincs
teljesen így, ahogy mondod.
Puzsér:
És amiért
van az, hogy világtudunk
összeskeveset az aállati
nyelvéről világtudatról?
összes Hogy
többi
nyelvére van odavissza szótár, amit megírtunk? Pedig ami-
kor találkozott egyik ember a másikkal még nem értette
a nyelvét. Aztán mégis csak elkészült az a szótár. Hogyhogy
nincs magyarkutya, kutyamagyar szótár? Milyen érdekes!
Keveset tudunk a kutyáról. Lehet, hogy értelmes, csak még
nem készült el a nagy, keményfedeles ugatástár.
FÁM: Pár évszázaddal ezelőtt ugyanilyen állatokként ke-
zelték az indiánokat. Nincs valódi emberi lelkűk, azaz tuda-
 tuk.
Puzsér: Kardos Gábor szelleme itt van velünk. Világos: a
kutyák az új indiánok. Szabadítsuk fel őket, adjunk nekik ka-
szinókat! Teljesen jogos.
FÁM: Nem osztom azt a romantizáló, zöld elképzelést,
hogy az egysejtűek is kommunikálnak, és lelkűk van. Én csak
azt mondtam, hogy nagyon leegyszerűsíted a témát, mert az
állati elmék vizsgálata már nem itt tart. Az ember és az állat
között nagyon sokrétű átmenet van. Az állati viselkedésről
és „gondolkodásról" még nem sokat tudunk, de azt minden-
esetre kapisgálják, hogy egyes állatoknál a fogalmiság bizo-
nyos csírái már megjelentek  én csak ennyit mondtam.

fslMsfsW 143

Puzsér: Ha ezt nem a kutyáról mondod, hanem mondjuk

a gorilláról...
FÁM: De pont a kutyáról mondom, mert a kutyáról bizony-
gatják ezt szakemberek.Tudom, hogy a szakértelem egy bol-
sevista trükk, én azonban sajnos ebben hiszek.
Puzsér: Te más bolsevista hülyeségekben is hiszel, úgy-
hogy ezt értjük. Az mindenesetre tény, hogy bizonyos em-
berszab
bersz abású
ású majmok
maj mok  főleg a goril
go rillá
lákk é
éss a csim
csimpánz
pánzok
ok  má
márr
elindultak az értelem elsajátításának útján. Nem azt mon-
dom, hogy az emberré válás útján, hiszen azok nem emberré
válnak majd nyolcmillió vagy tizenötmillió év múlva...
FÁM: Majmok bolygója.
Puzsér: ...hanem egy másik értelmes faj lesznek, amelyik-
nek szintén lesz nyelve és fogalomkészlete, éppúgy, mint ma
az embernek.
 FÁM: Ha ki nem irtjuk őket.
Puzsér: Az egyén mindig
mi ndig halandó. Az
Az emb
emberi
eri sejtek példá-
pél dá-
ul halandóak. Hozzájuk képest az ember egy halhatatlan is-
ten. De
De az embe
ember,
r, mint
m int sejt  ha önmagá
önmagában
ban néz
nézeded  megin
me gintt
csak halandó. Az emberekből felépülő szerveződés, az em-
beriség az emberhez képest megint csak az isten.
FÁM: Bár most, az individualizáció korában ez felbomlani
látszik. Amit mondasz, az a kollektivista társadalmakra még
ma is igaz.
Puzsér: Én úgy gondolom, hogy ez minden körülmények
közt igaz. A létezést írja le. Az egyén halandó és elbomló 
az egyénekből felépülő összefüggésrendszer halhatatlan és
örökkévaló. Legyen szó bármiről. Ebből a legnagyobb ösz
szefüggést nevezzük az Istennek. Az én számomra két dolog

van, ami biztosan tudható a világról. Az egyik az, hogy vala-

mi van. Ez egy nehezen kétségbe vonható állítás.
FÁM: Voltak azért olyanok, akik azt mondták, hogy nincs.
Puzsér: Szeri
Szerintem
ntem ez védhet
véd hetetlen
etlen..
FÁM: Persze, igazolhatatlan, de cáfolhatatlan is. A szolip
szizmusban ez a szörnyű. Nem tudod logikailag megcáfolni
azt, hogy ezt az egészet csak álmodod, és egyedül te létezel.
Puzsér: Csakhogy ha ezt az egészet csa
csak
k ál
álmo
modo
dod,
d, akk
akkor
or is
van az a valaki vagy valami, aki vagy ami ezt álmodja valahol.
Lennie kell. Nem azt állítom, hogy a létező az, aminek érzé-
keljük, sőt biztos vagyok az ellenkezőjében. Hiszen tudjuk,
hogy nincs két élőlény, amelyik ugyanazt látná a világból.
 Amit
 Am it mi érzékelünk, nem a valóság,
valóság, ez cs
csa
ak a mi percep
percepci-
ci-
 ónk. A mi élményünk a valóságról. De ha ez csak egy álom,

csak egy illúzió, akkor is kell, hogy legyen az, aki vagy ami ezt
álmodja. A másik kijelentés, amit biztosan tudok, az, hogy ez
a valami egy.
FÁM: A differenciá
differe nciálatla
latlann massza a v
való
alóság
ság,, és abból
abbó l ön
önké
ké--
nyes
nyesen
en hasogatunk
hasogatu nk le elemeket
eleme ket  ezt akarod
akarod mondani.
Puzsér: Nem. A differenciálatlan massza az igazság, leha-
sogatunk belőle elemeket, és azokból képződik a valóság.
 A leha
le hasíto
sított
tt elemek,
elemek, amelyeket a tudat
tud atun
unkk
kkal
al megnevezünk
és a fogalmainkkal ellátunk, képezik a valóságot. Az igazság
az az idea, hogy minden egy. Az igazság az Isten. Egyedül az
Isten. Amit mi ebből az egyetlen összefüggőből a fogalma-
inkkal lehasítunk, különkülön értelmezünk, egymás mellé
illesztünk és
és rend
rendszer
szereket
eket alkot
alkotunk
unk belő
belőle...
le...
FÁM:... az a valóság.
Puzsér: Pontosan.

FÁM: Csakhogy sokfajta valóság létezik.

Puzsér: Végtelen számú valóság létezik, de egyetlen igaz-
ság. A valóság egy nyelvifogalmi struktúra, melynek forrása
az igazság, a nyelv előtti létezés.
RAM: Akkor a kutya az igazat látja.
Puzsér: A kutya az
az ig
igaz
azsáság
g közegében van. Az
Az iga
igazs
zság
ág kör-
beveszi, de ő nem látja, mert ha látná, már értelmezné, és
a maga valóságává tenné. Ő abban csak örvénylik. A kutya
számunkra a valóság része, mint kutya. Objektíven azonban
a létezéshez, s mint ilyen, az igazsághoz tartozik.
FÁM: Engem sokszor megkísértett a gondolat, hogy vajon
 létezhete olyan tökéletes látás, amely által bármely tárgyat,
akár ezt a poharat önmagában láthatom.
Puzsér: Létezik ez a látás. Az LSD segít hozzá.
FÁM: A mérettől
mére ttől,, a színtől,
színtől, a form
fo rmát
ától,
ól, a hoz
hozzá
zá kapcsolódó
összes képzettársítástól és fogalmi hozzárendeléstől mente-
sen. Önmagában. Egy hangya teljesen másként érzékeli, egy
kutya megint másként, minden létforma másnak tapasztalja,
de még én is másnak látom, mint te. Vane ilyen egyáltalán,
hogy „önmagában"?
„önmagában"?
Puzsér: Annak a bizonyítéka, hogy ezt a pohara poh aratt ön
önmag
magá-
á-

ban,
 ju
 jutn
tnaa vonatkozásai
bele inni vagynélkül
beleinni bárm látod,
bá rmit az tölte
it is bele volna,
beletö ni. hogy
lteni. iér teszedbe
M iért ttöl
ölte néll sem
tené bele
bármit? Miért pont innál belőle?
FÁM:  Az már
már funkcio
fun kcioná
nális
lis képzettársítás volna, nem a
tárgy tényleges önmaga. Aki életében nem látott poharat,
és nem is hallott róla, nem tölt bele, mással próbálkozik.
 A hangya
hangya megm
megmásássz
sza,
a, a kutya
kutya megszagolja.
megszagolja.
Puzsér: Miért nem a fejedre tennéd?

FÁM: A kisgyerek,
kisgyerek, a
aki
ki ne
nem
m tu
tudja
dja,, mi a
azz, po
pont
nt ezt csin
csinálja.
álja.
Puzsér: Ez a vonatkozás nélküli látás, amikor a lét külön
böző elemeit önmagukban látod. A valóság elemeit a hét
köznapokban a fogalmaid segítségével egymás mellé ren
deled, egymásból következőkké, egymást feltételezőkké
értelmezed. Ezt József Attila úgy fejezte ki, hogy „Akár egy
halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja,
összefogja egyik dolog a másikát, s így mindenik determi
nált." Ilyen a valóság felépítménye.
 FÁM: És mit ír utána? „Csak ami nincs, annak van bokra,
csak ami lesz, az a virág. Ami van, széthull darabokra."
Puzsér: A vonatkozás
vonatk ozás nénélkü
lkülili léte
létezés
zés az LSD hatá
hatása
sa ala
alatt
tt
megtapasztalható. Ezeket a hasábokat, amelyekről József

 At
 Atti
tila
lyeklacsakis
ír, amely
amelyek
ek egymás
egymás he
helyz
lyzeté
által nyerik eletét
azt értelmüket,
de
deter
term
m iná
ináljá
lják,
azk,LSD
és ame
ame-
min--
den vonatkozást nélkülöző, eredendő állapotukban mutat-
 ja meg
meg.. Mi Minde
ndenn létez
lét ezőt
őt kü
külö
lön
nkü
külö
lönn lát
látsz
sz,, és kü
külön
lönk
kül
ülön
ön
értelmezel. Úgy gondolom, hogy ez az isteni látás: az LSD
nem más, mint az instant isteni látás nyolc vagy tizenkét
órára. így lát a gyermek, és így lát az állat is. Ez az asztal itt
előttem nincs értelmezve, hanem egyszerűen önmagában
áll. Nem asztal. Hiszen ez az asztal csak egyetlen funkciójá-
ban, a millió lehetséges funkciója közül csak egyetlenegy
szerint asztal, miszerint megáll rajta ez a pohár. Az ösz
szes további elképzelhető funkciója szerint ez nem asztal.
Funkció nélkül pedig még kevésbé. Anyagában nem asz-
tal, struktúrájában sem, csakis egyetlen funkciója szerint.
Mi kizárólag e szerint a funkciója szerint vélelmezzük ezt
asztalnak  holott ez csak egyetlen értelmezés. Ez a fogai

mi alapú emberi látás. Tehát, mi ehhez a négyöt darabból

összerakott hasáb fához egyetlen funkciója alapján hozzá-
rendelünk egyetlen értelmezést, és elnevezzük asztalnak.
Mi ugyanis emberek vagyunk, és a valóságban ez egy asz-
tal. Csakhogy az igazságban ez nem asztal. Az igazságban
ez egyszerűen csak van. Ennél tovább nem értelmezhető,
mert az igazság nem bírja el. Az individualizmus eszmei
 csődje az, hogy amíg ember vagy, egy nyelvikulturális kon-
textusban vagy értelmezve, attól elvonatkozni nem tudsz.
 A társada
társ adalm
lmi,i, szo
szocio
ciokul
kulturá
turális
lis,, nyelv
nyelvii vonat
vonatkozá
kozási
si rendsze
rendsze--
reddel vagy azonos. Ha abból téged kiemelnek, önmagad-
ban többé nem létezel.
FÁM: Ha senki nem ismer, senki nem szeret, senki nem
utá l, ssenki
utál, enki nem szól hoz
hozzád
zád  ak
akko
korr mi vagy? É
Éss ez még csak
a felszín, a mélyben nincs nyelved, nem tudod semmiről,
hogy micsoda.
Puzsér: Ugyanannyit érsz önmagadban, amennyit egyet-
len sejted ér rajtad kívül. Mit ér egy sejted, amelyik leválik
rólad
rólad? ? A tes
testedb
tedben
en a sejted egy na
nagyob
gyobb b rend
rendszer
szer értelmév
értelmévé
é
válik: élteti és működteti. Te vagy annak a sejtnek az istene.
Érted él, neked hordja az oxigént a tüdődből az agyadba,
vagy szállítja az információt az agyadból a végtagjaidba.
Nos, te ugyanígy egy sejt vagy. Ha téged kiemellek a szocio-
kulturális közegedből, ugyanúgy értelmetlenné válik a léte-
zésed, ahogy egy sejtedé, ha kiveszed a testedből.
FÁM: Van egy gyakorlat, amit kisgyerekekként játszottuk,
szerintem mindenki ismeri. Ismételjünk el egy szót nagyon
sokszor! Figyeljük meg, ahogy kiüresedik, és puszta jelentés

nélküli hangzósorrá válik!

Puzsér: Vagy nézzünk egy arcot nagyon sokáig! Mondjuk

pár órán keresztül. Egy idő után az arca elveszti a sajátos vo-
násait, már nem is ismersz rá, elmosódnak a megkülönböz-
tető jegyek, és egy teljesen jellegtelen emberi arccá abszt
rahálódik. Már nem az illető arca. Csupán egy emberi arc, és
 mintha az egyetlen emberi arc volna.
FÁM: Ennek fordítottja a projekció, amikor a felhőkben és
a linóleumpadló mintázatában is arcokat látsz. Mintázatokat
a mintázatlanságban, értelmesnek tűnő alakzatokat egy ér-
telmetlen penészfoltban.
Puzsér: Ilyenkor válik világossá, hogy az emberi arc is egy
projekc
proj ekció.
ió. Valójában
Valój ában az cs
csak
ak egy arc  az öss
ssze
zess olyan v o n a t-

kozást,
már te veami
vetít edalapján
títed rá
rá.. Ha ráismersz,
Ha sokáig b
bám hogy
ámulo d,az
ulod, ez a Sanyinak
a kép az arca,
visszavonódi
visszavonódik.
k.
FÁM: Ez a működés még nagyon kis, hétköznapi dolgok-
ban is megnyilvánul, például a szépség relativizmusában.
Mitől szép valami? És abban, hogy valami szép, vajon mennyi
külső vélemény befolyásol? Társadalmi konvenciók, haverok
ízlése. „De jó csaj az!" És abban a pillanatban tényleg, holott
addig nem is biztos, hogy olyan jó csaj volt. Ezek már nagyon
felszínes, pitiáner esetek, de ezekben is a tudat teremtő,
projektáló vagy visszavonó ereje nyilvánul meg. A valóság és
az igazság közt az egó áll, mint akadály?
Puzsér: Nemcsak az egó áll. Elsőrendűen a tudat.
FÁM: De az egó tényleg akadálya mindennek, mert elzár-
 ja az obje
ob jekt
ktív
ív valós
valóság
ág meglátásának lehetőségét,
lehetősé gét, ezért vagy
képtelen tisztán, önmagukban szemlélni a valóság különbö-
ző elemeit. Az egód vetít rájuk mindenfélét. Az adja rád azt
a szemüveget, amin keresztül tükör által homályosan látsz.

Puzsér: Szerintem ez elsősorban a tudat.

FÁM:  A
 Az
z ho
hozz
zza
a létre az égőt, hogy
hog y az kormá
kormányozz
nyozza
a az
egyént.
Puzsér:  A tud
tu d a to
tott ugyanakkor fon
fontos
tos me
megk
gkülö
ülönb
nböz
öztet
tetni
ni
 az értelemtől, mert míg a tudat az eredendő bűn, a Pokol
egyik köve, addig az értelem vezérlő erő, szikra az isteni tűz
ből. Az egó biztosan torzít, ugyanakkor úgy gondolom, hogy
létezik olyan értelem, amelyhez nem tartozik egó. Az egó
felfokozódásával nem nő az értelem. Ez a két funkció külön-
böző. Míg a valóság és az igazság megpillantása közt a tudat
áll, addig a valóságban és az igazságban realizált élet között
maga az egó, hiszen az egó akadályozza meg az embert ab-
ban, hogy megistenüljön.
FÁM: Nagyon misztikus területre tévedtünk, de beszél-
nünk kéne a vallás társadalmi és egyéb hatásairól is. Mi a val-
lás leglénye? Amiről most volt szó: a misztika. A valóság és az
igazság kérdése  de a vallás nemcsak e ez
z. Lá
Lássu
ssuk
kbbe,
e, ho
hogy
gy ren
ren--
geteg egyéb funkciója és szintje van: társadalomszervező erő,
 jó és ro
ros
ssz megkülö
megkülönbö
nböztet
ztetője
ője és a viselk
viselkedé
edéss sz
szab
abály
ályoz
ozój
ója.
a.
Puzsér: Mi nem engedi, hogy saját magadat egy halrajban
lévő halként értelmezd? Mi nem engedi, hogy...
FÁM: ...a poharat önmagában lásd?
Puzsér: Mi nem engedi, hogy az Istenedben feloldódj,
vele egg
vele eggyé
yé v
válj,
álj, és a vilá
világo
gott torz
torzító
ító egyé
egyéni
ni létá
létállap
llapoto
otodd meg-
szűnjön? Mi nem engedi, hogy önmagában lásd akár azt a
poharat, hogy megszűnjön az egyéni és halandó léted? Ez
az egó. Ha pillanatokra eloszlik, azt hívjuk úgy, hogy meg-
világosodás.
világosodás. Leomlik az
az egó  ez az isteni áállapo
llapot.
t. Innen
Inn entől
től
a nagy feladat az, hogy ezt az életedben állandósítani tudd.

 Am ikorr az emb

 Amiko embernek
ernek misztikus élménye vanvan,, az egó elo
elosz
sz
lik. Mennyi időre lehet tartósítani ezt? Legfeljebb pár órára.
 Egy átszellemült este az ember úgy érzi, leomlottak a gátak.
Ez kémiailag is előidézhető, mert léteznek bizonyos tanító
növények és gombák. Ezek nagyrészt úgy tanítanak, hogy el-
veszik azt a szemellenzőt, amitől nem látsz. Az LSD is így mű-
ködik. Minden drog, amit ismersz, olyan, mintha lenne rajtad
egy szemüveg, és azon keresztül látnád a valóságot. Ez egy
sötétebb szemüveg, ha mondjuk nagyon részeg vagy. Hogy-
ha rás
rászí
zívs
vsz,
z, a sö
sötét
tét szemüv
szemüvegre
egre rára
ráraksz
ksz egy zö
zöld
ld szemüv
szemüveget,
eget,
aztán lassan berosszulsz és behánysz. A lényeg, hogy ezeket
a szemüvegeket egymásra, és különkülön egymás után is föl
lehet rakni. Nos, az LSD olyan drog, ami nem felrakja, hanem
leveszi rólad a szemüveget. Levesz egy olyan szemüveget
a hétköznapi látásodról, amiről korábban nem is sejtetted,
hogy rajtad van. Most tiszta vagy, homeosztatikus vagy, nem
ittál, nem szívtál, így most frankó vagy, Sanyi vagy. És akkor
az LLSSD leve
levesz
sz rólad egy sze
szemüv
müvege
egett  a val
valósá
óságbó
gbóll az igaz-
ság szférájába átvezet. Beavatást nyersz.
FÁM:
Szerintem ezek hamis
gok. Műmegvilágosodás, élmények, Robi.
élményvadászat. Álságos
Mindenki vilá-
marad
ugyanolyan, amilyen volt.
Puzsér: Nem marad ugyanolyan. Semmi sem lesz többé
ugyanolyan.
FÁM: Jó, nem olyan értelemben, de nem történik meg az a
nagy átváltozás: az újjászületés.
Puzsér: Tény, hogy mindenért meg kell dolgozni, de az is

biztos, hogy bizonyos növényekben és egyéb vegyietek-

ben vannak ezt segítő eszközök. Szó sincs ugyanakkor arról,

 
 hogy magát a munkát ne kellene elvégezned. Szó sincs arról,
hogy...
FÁM: ...befizeted a húszezer forintot, aztán kijössz megvi-
lágosodva. Na, ez nem létezik.
Puzsér: A
 Az
z az élmény vi
viszont
szont létezik
létezik,, amelyik
am elyikből
ből úgy jös
jössz
sz
ki, hogy
hog y már nem vá
választha
laszthatsz,
tsz, elvégzed
elvégzede e ezt a mu
munk
nkát
át vagy
sem, mert már nem teheted meg, hogy nem végzed el, az a
von at ugyanis m
vonat már
ár elmen
elm entt  te magad hagytad elm
elmenni,
enni, a
peronon állva nézted, ahogy elhagyja az állomást. Lesz rá tíz
vagy tizenöt éved, hogy elvégezd azt a munkát, és el is fo-
god végezni, m
mer
ertt a
az
z lle
esz az egye
egyetlen
tlen lehet
lehetőséged
őséged arr
arra,
a, hogy

egyben tartsd a személyiségedet.

FÁM: Világos.
Puzsér: Ez egy olyan üzlet, amelynek során ha befizetted a
pénzt, már el van vetve a kocka.
FÁM: A
 Az
z a kijelentés, hogy
h ogy„az
„az egó a
az
z akad
akadály
ály",
", kifejezetten
kifeje zetten
hétköznapi módon közelíti meg a misztikának ezt a fontos
kérdését. Ha megvilágosodottak lennénk, visszafordítanánk
ezt a mondatot is, ugyanúgy, ahogy azt mondom: „nem
a gondolkodó hozza létre a gondolatot, hanem a gondolko-
dás hozza létre a gondolkodót". Nos tehát, az akadály hozza
létre az egót, hogy akadály lehessen, hogy akadályozó sze-
repét betölthesse. Nem az egoból lesz akadály, hanem az
akadályból egó. Ez a végső igazság. Van egy valóságfolyam,
és hogy az fogalmakká szilárduljon, egy pszichés mechaniz-
mus létrehozza az egót. Nem az egó teremti vagy képezi az
akadályt meg azt a szemüveget, amin keresztül torzan szem-
léled a világot, hanem a torz képet mutató szemüveg hozza
létre magát az egót.

152
 Puzsér: Beszéljünk a vallás
vallásokról!
okról!
FÁM:Nem akarok senkit megsérteni a vallási hovatarto-
zásában, de ha elolvassuk az Ótestamentumot, ha megvizs-
gáljuk a zsidóság történelmét és a hagyományát, azt látjuk,
hogy az egy nagyon kemény vallás. Én a világért nem lennék
zsidó ma sem, de az ókorban végképp nem lettem volna. Az
az Isten egy zsarnok isten, tulajdonképpen az egész Ószö-
vetség arról szól, hogy hogyan szívatja a zsidó népet. Félté
kenykedik rá, önkényeskedik vele, léptennyomon fenyíti.
 A nagyon mély é éss misztikus tan
tanok
okat
at nem is na
nagyon
gyon tal
találu
álunk
nk
az Ótestamentumban. Később nyilván belemagyarázzák a
kabbalisták meg a keresztény misztikusok, de amit ténylege-
sen látunk, az egy brutális társadalomszervező erő, ami kín
nalkeservvel, leírhatatlan szenvedést okozva kovácsolt egy
gyé egy máig létező népet. Mintha a zsidóság létének egyet-
len célja a túlélésért való túlélés volna. Ennek kapcsán aztán
olyan karakterekkel és szerepekkel találkozunk, hogy bizony
erős szimbolizmus kell, ami képes elkendőzni a keserű való-
ságot. Milyen figura például Ábrahám, aki a felcsinált szol-
gálót kizavarja a zabigyerekkel a sivatagba? Vagy milyen fi-
gura József, aki felvásárolja az összes élelmiszert, aztán azzal
zsarolja az egyiptomiakat, hogy adják oda minden földjüket
a fáraónak, különben éhen vesznek? Milyen morál ez? Per-
sze, érthető: ilyenek voltak az ősi törzsi társadalmak, a ma-
iak sem különbek, sőt. Semmi romantika, minden a túlélés,
győzni mindenáron, a vesztesért a harang se kong. Világos,
hogy más népek is ilyenek voltak, vagy még kegyetleneb-
bek, elég, ha az asszírokra gondolunk, de hát nem az asszírok
szent szövegei lettek a mi civilizációnk szellemi és erkölcsi

 
 alapjai, hanem ezek a történetek. Ezeknek a sztoriknak az
eszmei alapja maga a kiválasztottság. Mit jelent egyáltalán
a kiválasztottság?
Puzsér: Be kell látni ugyanakkor, hogy az összes törzsi tár-
sadalomban élő nép...
FÁM: ...kiválasztott. Valóban. Mindegyik. A mai magyar
nép is, lásd a sumermagyar rokonságot vagy a szíriuszi ma-
gyarok modern mítoszát. Politikai nemzetből törzsi társada-
lommá süllyedtünk vissza.
Puzsér:  A törzsi vallás
vallássa
sall élő nép m indig ind ig kiválasztott.
kiválasz tott.
 A zsidó nép
nép csa
csak azért tűn
tű n ik a töb
több b iné
in é l kiválasz
kivá lasztotta
tottabbnak
bbnak,,
mert mára az összes törzsi vallás eltűnt, a judaizmus pedig
megmaradt abban az archaikus állapotban, amelyben a ha-
sonló vallásszerveződési stádiumban lévő felekezetek még
egyedül az Istenhez rendelt népeknek tartották magukat.
Ha a zsidó psziché trauma
tra umatiztizált
áltság
ságánaánakk okai
ok aitt keressük
keressük  ez
ugyanis egy súlyosan
súlyosan traum
tra umatatiz
izál
áltt psziché  Káin és és Ábel
Ábel
törté
tö rténe
nete
te megvilág
meg világító
ító erejű magyaráza
magyarázattal ttal szolgá
szolgál.l. Ká
Káin föld
fö ld--

műves volt,
aratott, ÁbelÁbel pásztor.
állatokat Káin
tartott, megművelte
vágott a földet,eljött
és fejt. Amikor vetett,
az
Isten születésnapja, mindketten vittek neki ajándékot. Min-
denki azt vitte, amije volt: Káin terményt, Ábel állatot. Az Úr
azt mondta, hogy „Ábel, a te ajándékod kedves nekem, Káin,
a te ajándékod nem kedves nekem." Miért? Mire föl? Miféle
Isten az, amelyik önkényesen és alaptalanul az egyik ember-
nek azt mondja, hogy az ő ajándéka nem kedves? Miért tet-
te ezt? Isten nem szereti a zöldséget? Egyáltalán: az számít,
hogy hogyan adta, vagy az számít, hogy mit adott? Talán a
vér számít? A növényt nem lehet az Úr szentélyében levágni.
 

 A növényt
növény t a szá
szántófö
ntóföldön
ldön kel
kelll levágni, aztá
aztán
n oda
odavin
vinni
ni holtan
az Úr színe elé. Az úgy már nem jó az Úrnak. Úgy tűnik, az

Isten vérszomjas.
FÁM: A vallástörténészek azt mondják, hogy ebben a bib-
liai történetben a nomádok és a földművesek közti ellen-
tét tükröződik, mint társadalmi valóság. Ábel pásztor, ő a jó
gyerek, hiszen a zsidók ugyebár nomádok voltak. Káin föld-
műves, mint az egyiptomiak vagy a legyőzött kánaániták.
De mi ugye a magyarázatnak nem ezen a szintjén állunk. Va-
lóban megnyilvánul a történetben egy brutális önkényes-
ség. Ugyanez a brutalitás tükröződik abban, ahogy a zsidók
kiirtják Kánaánt. Még az állatokat is le kellett mészárolniuk,
mert azok is tisztátalanok voltak. A csecsszopóknak sem ke-
gyelmeztek, sőt még a szamaraknak sem. Csúnya dolgokat
találu
tal álunk
nk az Ószövets
Ószövetségben
égben,, amiket
amik et később a miszti
misztikusok
kusok áát-
t-
értelmeztek, hogy szimbolikus olvasatot adjanak a tömeg-
gyilkosságoknak. Elie Wieselnek, a holokauszttúlélő írónak
van egy drámája. Didaktikus tézisdráma, mint a FAMnak
meg a Puzsérnak a könyve,  A zsidók sz szé
égye
yene
ne   és pont et-
től jó. Auschwitzban, a gázkamra előtti utolsó éjszakán egy
barakkban összeül néhány zsidó, bíróságot alapítanak, és
perbe fogják Istent. El is ítélik azzal, hogy fölmondta a szer-
ződést. Sok didaktikus érv van benne, az ortodox zsidóé, a
hitehagyott zsidóé, a megkeresztelkedett zsidóé, sőt a volt
náci félzsidóé, aki csak akkor tudta meg, hogy nem árja,
amikor már késő volt. Felvonulnak a különböző zsidó élet-
pályák és sorstragédiák. Egy nagyon fasza részletre máig
emlékszem
emlék szem:: egyikü
eg yikükk felh
felhozza,
ozza, h
hogy
ogy milyen so
sokk szeméts
szemétséget
éget
te tt Ja
Jahv
hve,
e, és milyen vérláz
vérlázító
ító kegyetlenség
kegyetlenségekek meg igazs
igazság
ág
 

talanságok olvashatóak az Ószövetségben. Azt a történetet

hozza fel, amikor Dávid erőszakkal elveszi egy hettita főem-
berének az egyetlen feleségét, és a férjet kivégezteti. Ezt
Isten bűnnek tartja, amit a frissen elvett feleség és Dávid
közös gyermekén torol meg, aki hét napig tartó szenvedés
után meghal. Isten nem Dávidot bünteti. A dráma hőse el-
mondja, hogy igen: van Isten. Ő tényleg Isten, aki nem vál-
tozott semmit, csak most már más néppel áll szövetségben.
Valami németekkel. Ugyanaz a kegyetlen Isten, csak egy új
szövetség.
Puzsér: A
 Azz Ós
Ószöv
zövets
etség
ég Isten
Isten gye
gyermek
rmekkor
korát
át írja
írja le.
le.
FÁM: Ami
 Amikor
kor a gyerek a legyek szárnyát
szárnyát tépkedi?
Puzsér: Gyermek, amelyik kitépi a béka lábát, azzal szóra-
kozik, hogy csúzlival lövi le a madarakat. Még nem fejlődött
ki az erkölcsi érzéke. Mert ahogy Isten és ember kölcsönösen
teremti, úgy kölcsönösen is neveli fel egymást.
FÁM: Durva pogány dolgokat mondasz.
Puzsér:
érzete nő, Én
úgycsak aztIstené,
nő az látom, és
hogy ahogy
ahogy az az ember
Istené nő,igazság-
úgy nő
az emberé, így emelik egymást kölcsönösen magasabb szin-
tekre. Az Ószövetséghez képest az Újszövetségben az Isten
és az ember egy magasabb szintre emelte egymást. Felnőtt
lett. Az emberiség és Isten gyermekkorát az emberiség és Is-
ten felnőttkora követte. Az új eljövetelben, amit egyébként
épp Kardos Gábor prófétáit meg, Isten szövetségre lép majd
mindennel, ami él. Úgy gondolom, hogy ebben Isten és em-
ber egy még magasabb szintre emeli majd egymást.
FÁM: Akkor ezek
ezek szerint a foga
fogalom
lom előt
el őttiti lényekkel is kiala-
 kul egy szövetség?

156

Puzsér: Kialakul. Mindennel, ami él. Lehet, hogy ehhez

nem feljebb kell lépnünk, hanem visszább. Nem tudjuk még,
mert ez az eljövetel még nem realizálódott.
FÁM: Nem véletlen, hogy Nietzsche annyira kedvelte az
Ószövetséget. El volt ragadtatva attól, hogy akkor még mi-
csoda keménység áradt a Szentírásból. Azt írta, hogy az Új-
szövetséghez, és a benne foglalt kicsiny, gyenge és ócska
emberképhez úgy viszonyul az Ószövetség, mint a hatalmas
 Ázs
 Ázsia
ia a nyamvadt
nyam vadt kis rrokokó
okokó Euró
Európáh
pához.
oz. Ne
Neki
ki a zsarnok JJa
ah

ve volt szimpatikus. Abból vezette le azt az übermenscht,

amit megálmodott.
Puzsér: Nietzsche tényleg megelőlegezte a nácizmust.
FÁM: A pszichopátia apostola, miközbe
miközbenn ő mag
magaa nem vo
voltlt
pszichopata.
Puzsér: Nem volt, csak nagyon szeretett volna az lenni.
Hallatlanul imponált neki a pszichopátia. Ennyire egy pszi-
chopata soha nem tudná isteníteni a pszichopátiát, mert el
lenne foglalva saját magával.
FÁM: Pontosan. Halott lovat ölelgetett. Egy pszichopata
mikor tenne már ilyet!
Puzsér: Ábrahá
 Ábrahámnak
mnak megparanc
megparancsolja
solja az Úr, hogy ölj
öljee me
megg
az egyetlen fiát, Izsákot. Mert miért?
FÁM: Csak. Áldozat. Molochnak az elsőszülötteket akkor
divat volt föláldozni.
Puzsér: Értem. Tehát az Úr azt mondja, hogy Ábeltől még
 jóll j ö t t az állatáldozat,
 jó állatáld ozat, Ábra
Ábrahám
hámtól
tól ez már kekevvés. Nek
ekii már a
 saját gyermekét kell feláldoznia, hogy az Úr örüljön. Egyre
több kell. Az Úr egyre igényesebb. Újabb, nagyobb és lapo-
sabb Panasonic televíziót szeretne. Már Izsákot kell megölni

hozzá, nem olyan rég még egy bárány elég volt, most már az
elsőszülött fiad kell.
FÁM: A KözelKe
KözelKelete
leten
n akkor szo
szokás vo
v o lt a Moloch nevű is
is--
tennek
tenn ek föláldozni
föláld ozni az elsőszülötteket. A legnagyob
legna gyobb b áldozat a
fiúgyerek, a fiúból pedig az elsőszülött a legnagyobb kincs.
Ha azt föláldoztad, akkor Moloch segített neked a gazdago-
dásban, a hatalomban és amiben csak kérted.
Puzsér: De ha van áldozat, amit nem szabad meghozni, az
ez, nem?
FÁM: Moloch nevét emlegetjük úgy is, mint Mammont.
Kemencében égették el a neki szánt elsőszülötteket. Ábra-
hám és Izsák történetének szelíd magyarázata szerint ez az
eset Moloch törvényét írja felül: az már nem érvényes, már
nem kell az elsőszülöttet föláldozni.
Puzsér: Helyes. Ne is kelljen föláldozni. De akkor miért pa-
rancsolja Ábrahámnak, hogy áldozza föl?
FÁM: Eljátssza neki Molochot.
Puzsér: Nagyon jó kis pszichopata játék. Nem én vagyok
Moloch, de most játsszuk azt, hogy én vagyok, és meglátjuk,
megijedsze tőlem. Úgy csinálok, mintha Moloch lennék, az-
tán az utolsó pillanatban...
FÁM: Mégsem Moloch vagyok! Ezt beszoptad, hahaha!
Puzsér: Én nem vagyok Moloch, te viszont majdnem meg-
ölted a fiadat, hülyegyerek! Hoppácska! Én a jó Isten vagyok,
 de te majdnem
ni tőled a fiadat.gyerekgyilkos
Ha nem lépekvagy.
közbe,Alig
mártudtam
halott megmente-
lenne.
FAM:Tudod, milyen ez? Mintha eléd állnék egy fegyverrel,
hogy most agyonlőlek,
agyonlőlek , de aztá
aztán
n kiderül, hogy
ho gy vaktöltén
vaktö ltényy van
van
benne. Haha! De jó vicc volt!

Puzsér: Jó vicc, csak utána még éljen Ábrahám pár évtize-

det ezzel a tudattal, mi? Eljátssza, hogy ő Moloch, holott nem
Moloch. Isten nem is akarta Izsák halálát, Ő semmi rosszat
nem tett. Ábrahám viszont majdnem megölte a saját gyere-
két, ő éljen tovább ezzel a tudattal. Isten ezzel a pszichopata
 játszmával nem pusztá
pusztánn Ábrahá
Ábrahámot,
mot, de a azz e
egé
gész
sz zsidóságot
traumatizálta. Ettől kezdve a zsidóság abban az állapotban
van, hogy nem öli meg a gyerekét. De miért? Mert az Úr ke-

gyelmes. Tehát nemHülye

kemet?! Megöljem?! azért vagy?!
nem öliNincs
meg,azmert: „A saját
az Isten!" Ezgyere-
volna
a helyes hozzáállás, hogy nincs az az Isten. Nem pedig az,
hogy hát van az az Isten, de hála a jó Istennek, nem kell meg-
ölnöm a fiamat.
FÁM: Izsák nagyon nehezen jött össze. Inszemináció, lom-
bik satöbbi. Ábrahámnak nem volt gyereke, csak a szolgáló-
lánytól, akit elkergetett, a bibliai genealógia szerint belőle
lettek az arabok: Izmáéi törzse. Ábrahám és a felesége már
öregek voltak, amikor Izsák összejött. Na, őt kellett volna
megölni. Ez olyan, mintha most azt mondanák nekem, hogy
öljem meg a Flóra lányomat.
Puzsér: Olyana
Olyanabb,
bb, m
mert
ert Iz
Izssák fiúgy
fiúgyerme
ermekk volt.
FÁM: Igazad van. Ma már ez nem számít.
 Puzsér: Sajnos.Régi szép idők!
FÁM: Csak viccelünk, kedves feljelentők! Tudjátok, az Apu
egy szatirik
szatirikus
us világ
világnézeti
nézeti workshop.
Puzsér: Valójában nem akarjuk meggyilkolni a lányokat.
Szóval Isten ezzel a gesztussal azt nyilvánítja ki Ábrahámnak,
hogy ő semmi. Izsák is semmi. Az Úr pedig minden. Ha az Úr
azt mondja, hogy öld meg Izsákot, az az Úrra vonatkozóan

nem jelent
kot. És semmit.
ha nem ölödŐmeg,
akkor is az Úr. Te
ugyanolyan pedig
bűnt megölöd
követsz Izsá-
el, mintha
kétezer évvel később megölnéd. Nincs jó és rossz, nincs er-
kölcsi világrend, csak egy szeszélyes Isten, amelyik most így
gondolja. Aztán meggondolja. Vagy csak ki akarta próbálni,
hogy Ábrahámnak vane saját akarata. Egyáltalán embere
 Ábrahám, vagy egy biorob
bio robot?
ot? Programoz
Prog ramozott
ott Ábrahámnak
egy gyerekgyilkosságot: az elképzelhető legénidegenebb
tettet. Ábrahám nyilvánvalóan előbb ölné meg magát, mint
Izsákot. De az Úr Izsákot kéri. Most két eset lehetséges: ha
 Ábrahám egy gép, gép, akkor megöli
megö li Izsáko
Izsákot,
t, ha Ábrahám nemnem
gép, hanem több annál, akkor megtagadja az engedelmes-
séget Istennek. És mi a történet tanulsága? Ábrahám kiállta
a próbát, mert úgy viselkedett, mint egy gép. Kiállta a próbát
azzal, hogy majdnem megölte a saját fiát. És ez így helyes.
 Azz Úr örve
 A örvend.
nd. Most már nagyvonalú: „Hagyd azt azt a g
gyereket!
yereket!
Most már nem kell megölnöd. Most, hogy látom, hogy száz
százalékig a kezes jószágom vagy, hogy maradéktalanul át
tudo
tu dom
m vinni
vinn i rád
rád az
az akaratomat,
akaratomat, hogy még a legénidege
legé nidegenebb
nebb
parancsot is teljesíted nekem, most már nem is kell a fiad
 vére. Mert az Úr valójában nem Izsák életét akarta, hanem
 Ábrahám autonóm
auto nómiájá
iáját.
t.
FÁM: Ábrahám lelkét
lelk ét akarta.
Puzsér: Megtörni.
FÁM: Istennek ez a magatartása végigvonul az Ótesta-
mentumon. Ábrahám és Izsák sztorija a Jóbtörténet elő-
képe, mert Jób története még durvább. Az Úr megöli Jób
összes gyermekét, és elvesz tőle mindent, még az egészsé-
gét is. Van Dávidnak egy híres zsoltára, amit nagyon sokan

idéznek: „Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm. Füves

legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget en-
gem. Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet
engem az ő nevéért. Még ha a halál árnyékának völgyé-
ben járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy;
a te veszsződ és botod, azok vigasztalnak engem. Asztalt
terítesz nékem az én ellenségeim előtt; elárasztod fejem
olajjal; csordultig van a poharam. Bizonyára jóságod és ke-
gyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr
házában lakozom hosszú ideig." A Pink Floyd  Animals  című
lemezén van ennek a zsoltárnak egy átirata, melyben az Úr
az én pásztorom, füves legelők és így tovább, aztán majd
egy késsel elvágja a torkomat, megnyír engem, és lenyúzza
a bőrömet. Mert erről van itt szó. Hiszen a pásztor nemcsak
őrzi a nyájat, az a birkát levágja, megnyúzza, megsüti és

megeszi vagy
Puzsér: A
eladja.
 Azz Ószö
Ószövet
vetség
ség egy olyan Isten
Isten tör
történ
ténete
ete,, amelyi
amelyikk
nem biztos abban, hogy ő az Isten, úgyhogy folyamatosan
 győzködnie kell magát és az embert arról, hogy igenis ő az
Isten. Mert mi történik, ha Ábrahám megtagadja, hogy felál-
dozza Izsákot? Abban az aktusban Ábrahám autonóm em-
berré válik, Isten pedig kevésbé lesz Isten. Ezt Istennek min-
denképpen ki kellett próbálnia, hogy el tudja hinni magáról,
hogy tényleg Isten. Mert abban a bizonytalanságban, hogy
ezt Ábrahám talán nem teszi meg, az Úr frusztrált volt. Isten-
nek nincs terve a világgal, Ő csak Isten akar lenni. És ha eh-
hez Izsáknak meg kell halnia, ha Jób összes gyerekének meg
kell halnia, akkor meg fognak halni, mert nem számítanak.
Egyedül Isten lelkiállapota számít.

FÁM: Egyetlen helyen az Ótestamentumban Isten kér vala-

mit. Szívességet kér. Nem szokott. Ádám és Éva történeténél
azt kéri, hogy őrizzék a fákat, vagy valami ilyesmit. Nem azt,
hogy ne egyenek a fáról, mert az tilalom. De ott az Úr először
és utoljára kér valami szívességet. Az egy kedélyes szituáció.
Hiába,, Ádám és
Hiába és Éva az Éde
Édenker
nkertbe
tbenn  az még egy iid
d ilillili hely
hely--
zet volt.
Puzsér:  Ami
 Amikor
kor az embe
emberr es eszik
zik a jó és a ro
ross
sszz tudás
tudásának
ának
fájáról, ami az értelem megnyílásának, az emberré válásnak
a metaforája...
FÁM: ...és vele
vele a halá
haláltud
ltudatat me
megjelenése...
gjelenése...
Puzsér: ...ott nem az történik, hogy az ember bűnbe esik,
és aztán az Isten büntetésből kiűzi őt. Az történik, hogy az
ember eszik
eszik a gyümölc
gyü mölcsbő
sből,l, é
éss am
amint
int abban a pill
pillana
anatba
tban
n kö-
rülnéz, már sehol sincs a Paradicsom. Az ember a tudat által
kiűzetett. A Paradicsomban az ember még szabad volt, a fák
roskado
roskadoztak,
ztak, és
és ő kedvé
kedvére
re fa
falh
lha
a tott.
to tt...
..
 FÁM: ...m in
intt az álla
állat.
t.
Puzsér: Abban a pil
pillan
lanatb
atban,
an, hogy a bűnbe
bűnbeesés
esés után kö-
rülnézett, mit látott? Látta a földet, ami nincs megművelve,
szántani, vetni és aratni kéne, mert az értelemmel együtt el-
kezdett működni az egó, és elkezdett létesülni a hiány. Az
állatnak a szükségletein túl nincs hiánya. Szervesen létezik.
 A Para
Paradic
dicsom
som a
azz igaz
igazsá
ságg állapot
állapotaa volt
volt..
FÁM: így van, a kiűzetés pedig a valóságra ébredés.
Puzsér: Csakhogy most is a Paradicsomban vagy, csak épp
nem látod. A tudatod, az egód és a fogalmaid elfüggönyözik
előled.
FÁM: Úgyhogy kell egy kis LSD, igaz?

Puzsér:  A
 Azz a kutya most is a Para Paradicsom
dicsomban
ban va
van
n  nenem
m
esett bele az eredendő bűnbe. Mert az eredendő bűn a tudat.
 Azz, hogy te műk
 A működtet
ödtetsz
sz egy olyan fogafogalma
lmat,
t, hogy bűn, má
márr
a bűnbeesés állapota. A bűntelennek nincs ilyen fogalma. Az
első bűn az, hogy megteremted azt a fogalmat, hogy bűn.
FÁM: De a pszichopata azért ne legyen már Isten gyerme-
ke! Mert számára sincs bűn, de nem azért, mert ártatlan, ha
nem mert nincs lelke, így bűntudata sincs.
Puzsér: A
 Azz ön
öntud
tudatla
atlann állat é
éss az ön
öntud
tudat
at küs
küszöb
zöbén
én álló kis
kis--
gyerek Isten igazi gyermeke. A pszichopata nem Isten gyer-
meke. A pszichopata bizonyos értelemben isteni személy.
FÁM: Ördögi. Luciferi személy.
Puzsér: Jó, ez most mindegy. Értjük, hogy nem emberi.
FÁM: Világos.
Puzsér:  A pszichopata erkölcsile
erkölcsileg g az emberi színjátékon
 kívül áll.
FÁM: Lélek nélküli szellem, ami hátborzongatóan ördögi.
Tiszt
Tiszta
a int
intell
ellige
igenc
ncia
ia  ez a pszichopata.
Puzsér: Pontosan.
FÁM: Hogy lett ebből a kamasz Istenből az Evangéliumok-
ban „az én mennyei Atyám"? Hogy nőtt fel az Isten?
Puzsér: A
 Azz egyk
egykori
ori törzsi isten egy
egysze
szerr cs
csak
ak tes
testet
tet ö ltö
lt ö tt,
tt ,

és aztazmondta,
egy: hogyJahvénak
emberiség. nincs többaddig
törzs,volt
és nincs több
néhány nép, azok
törzse, csak
tartoztak hozzá. Azt mondta nekik: testvérek vagytok, ne irt-
sátok egymást, ne háborúzzatok egymással. Zsidók vagytok,
hozzám tartoztok, én majd megvédelek titeket, ti pedig ál-
dozzatok nekem, főleg az elsőszülött fiaitokat, és akkor min-
den rendben lesz. Aztán eljött Jézus, az istenember, és azt

mondta, hogy ezt a szövetséget most kiterjesztem az egész

emberiségre, a játékszabályok pedig változatlanok: testvé-
rek vagytok, ne háborúzzatok.
FÁM: Jónás még szökni próbált Jahve elől Tarszisz kikötő-
 jébe, mert
me rt ő még
még abban a törzsi tudat
tud atba
bann vo
volt,
lt, hogy Jahv
Jahve
e
területéről egy másik isten területére menekülhet át. No, de

ha Jahve
denki teremtette
istene, a mindenséget,
de akkor ha Őlehet
a zsidóság sem globális isten, min-
választott nép
többé. Itt bukik meg a zsidóság kiválasztottsága, hiszen ha
mindenkit Jahve teremtett, akkor mindenkinek Ő az istene.
Ez a gondolat a kereszténység alapja.
Puzsér: A zsidósá
zsidóságg kiválasztottsága ne
nemm bu
buko
kott
tt me
meg,
g, cs
csu-
u-
pán meghaladtuk.
 FÁM: Jó, meghaladtuk.
Puzsér: A
 Azz Új Eljövetelko
Eljöv etelkorr pedig majd ezt a szövetséget,
szövetséget,
ezt az emberiség számára Jézus által szabott keretet halad-
 jukk meg.
 ju meg. Mert az a szomorú igazsigazság
ág,, hog
hogyy a til
tilal
alom
om ellenére
folytattuk a háborút. Persze mellesleg egymás ellen is, épp
ahogy az ószövetségi Izrael és Júda területén is folytak pol-
gárháborúk.
FÁM: Egymást irtották.
Puzsér: Szóval mellesleg folytatjuk a háborút egymás el-
len, főleg azonban háborút folytatunk a környezetünk ellen,
a természet ellen, a bolygó ellen, az élő ellen és az élet el-
len. Az Új Eljövetel a Krisztusban kötött, egész emberiségre
vonatkozó szövetséget kiterjeszti majd mindenre, ami él, és
megk
me gköt
ötii a békét
béké t a bolyg
bol ygóva
óval.l. Ez Kardo
Kardoss Gábor próféciája  mi
pedig nagy erőkkel várjuk a Legújabb Szövetséget.
FÁM: Halleluja! Ámen.
 

Az Anbikriszbus
 Puzsér Róbert: Sokat gondolkodtam az utóbbi években: va-
 jon
 jo n hogy állun
állunkk az Antikri
Antikrisztus
sztussal?
sal? Ki az Antikrisztus, mi az
 Antikrisztus, hogyan lehet az Anti
Antikris
krisztu
ztust
st azo
azonosí
nosítani?
tani? Azt
hisze
hiszem
m, szomb
szombatról
atról vasárna
vasárnapra
pra virrad
virradóó éjjel végre áttör
á ttörést
ést ér-
tem el. Rögtön hívtalak, hogy azonosítottam az Antikrisztust.
Farkas Attila Márton: Késő este hulla fáradtan megyek a
vonattal Isaszegre, ez meg nyomatja nekem az Antikrisztust.
Puzsér:  A
 Az
z Anti
Antikriszt
krisztus
us me
meg
g le
lett
tt ígé
ígérve.
rve. Az előző vilá
vi lág-
g-
hónap végére, az újnak az elejére. Ezek a korszakok kétezer
évenként váltakoznak. Kétezer év egy világhónap.
FÁM: Már az asztrológia szerint.
Puzsér: Könnyen kiszámítható, hogy huszonnégyezer év
egy világév. Ebben nem kell hinni, ez egyszerűen csak van:
ezek
ezek csillag
csillagképek.
képek.

FÁM: Kezeljük inkább szimbólumokként! Az asztrológia

egy bullshit.
Puzsér: Nem kell benne hinni. Elhisszük, hogy most június
van? Valójában nincsen június, hiszen a június egy absztrakt
fogalom
foga lom.. Ne
Nemm olyan, min
m intt ez az as
aszt
ztal,
al, am
amitit meg
megfogh
foghatok
atok,, és
így objektív élményt nyerhetek arról, hogy létezik. A június
egy általunk működtetett modellnek, egy időmérési rend-
 szernek az egyik eleme. Ha ezt elismerjük, akkor létezik júni-
us, és lehetségessé válik, hogy most épp az legyen.
FÁM: Mi se vagyunk negyven meg ötvenévesek, igaz? Ez
is csak egy absztraktum. Nem a valódi korunk. Én például
halhatatlan vagyok.
vagyok.
Puzsér: A vilá
v ilághó
ghónap
nap jó
jóll mérhe
mérhető.
tő. Hogy mi a pr
prec
eces
essz
szió,
ió,
azt Hamvas Béla pontosan leírja a Vízöntő   című írásának az
elején.„Aki csillagászattal csak egészen keveset foglalkozott,
tudja, hogy mi a precesszió. Ezzel a kifejezéssel azt az eltoló-
dást jelölik meg, amelyet, lehet, a Föld tengelyének ingado-
zása idéz elő. Tudjuk, hogy a Nap tavaszi napéjegyenlőség
idején a kos csillagképének pontosan nulla fokán kel, ahogy
őszi napéjegyenlőség idején pontosan a mérleg nulla fo-
kán. Az előbbi a tavasz, az utóbbi az ősz kezdete. Csakhogy
a dolog nem szokott egyezni. A Föld tengelyének ingado-
zása következtében évről évre nem is mérhető eltérés ke-
letkezik. A Nap hajszálnyival odébb kel. De ha két év között
a különbség csaknem semmi, száz év alatt már, ha nem is
számottevő, de mérhető. A különbség kétezer év alatt körül
belül harminc fokot tesz ki hátrafelé, vagyis a tavaszi nap-
éjegyenlőség pontja előrehalad. Ezt hívják precessziónak.

 A prece
precessz
sszió
ió m iatt
ia tt támad az a helyzet, hogy kétez
kétezer
er év el
elte
tel-l-

tével tavasszal a Nap már nem a kos csillagkép nulla fokán

kel, hanem, mivel harminc fokkal eltolódott, a mögötte levő
csillagkép, a halak nulla fokán. És amikor kétezer év elmúlt, a
Nap már nem a halakban kel tavasszal, hanem hátrál, és át-
lép a következő csillagképbe, a vízöntőbe." Nos, ez színtiszta
 csillagászat. Nem kell ehhez semmit hozzávajákoskodni, ez
ugyanannyi, mint a május vagy a június. Attól, hogy használ-
 jukk azokat a fogalmak
 ju foga lmakat,
at, hogy szeptember
szeptem ber meg hogy halak halak,,
még nem kell feltétlenül a Blikk horoszkóprovatának nívó-
 ján értelme
érte lmeznü
znünk
nk a sorsun
sorsunkat.
kat. Mindössze
Mindössze tudjtu djuk
uk,, hogy ezek
zek
létező
létező fogalmak, és és működ
műk ödtet
tetjük
jük azoka
azokat.t. Ugyanily
Ugyanilyen en módon
léteznek a világhónapok. Ezek kétezer évente váltakoznak.
 Azz előző világh
 A vilá ghón
ónap
ap Kr
Kriszt
isztus
us feltűnés
fe ltűnésével
ével köszö
kö szöntö
ntött
tt be, és
az ő szellemének lehanyatlásával múlik el. Ez a halak kora,
amely Krisztus eljövetelével kezdődött, és az Antikrisztus el
nem jövetelével zárul. így lépünk át a vízöntőkorba. Nem
kell ehhez semmiféle auragyógyászatot hozzárendelni, ezek
mérhető korszakok.
FÁM: A csillagászati
csillagászati rés
része még
még érth
ér thet
etőő ann
annak,
ak, amirő
amirőll be-
szélsz, de az, hogy miért pont akkor jön a Krisztus, és a szelle-

me miért
persze pontmert
igen, eddig van itt köztünk,
ismerem ezeket a az már nem.de
mítoszokat, Számomra
a közön-
ség számára talán nem annyira.
Puzsér: Érthető vagy sem, a próféciák ennek a Krisztus ál-
tal fémjelzett világhónapnak a végére ígérték meg nekünk
az Antikrisztust. Bevallom, hogy én korábban egy szélhá-
mosságnak tartottam az Antikrisztus eljövetelének ígéretét.
Nem hiszek a Sátánban. Úgy gondolom, hogy ő egy hazug-
ság, amit
am it az
az ember azért hoz
h ozott
ott létre,
létre, m
mert
ert a világa alapv
ala pvető
ető--

16
1688

f m
en duális, vagyis a kettő jegyében áll. Az ember a maja fátyla
mögé zárva él
él  a ma
maja
ja a jel
jelen
enség
ségvil
világ
ág káprá
káprázata
zata,, m
melynek
elynek
száma a kettő. Az emberi tudat annyira a kettő káprázatá
ban él, hogy az egyetlen Isten túl nagy projekció volt a szá-
 mára. A „van" és a „nincs" fogalmai feszítik szét azt a világot,
ami a valóság elemeit, magukat a fogalmakat tartalmazza.
Vannincs, kintbent, múltjövő, száraznedves, NapHold,
férfinő, értelemérzelem, földég, alanytárgy, savlúg, po-
zitívnegatív, homorúdomború, növényállat. A Sátán egy
hazugság, amit az ember azért hozott létre, mert nem volt
képes az egyetlen Istent önmagában realizálni. Nem tudott
hinni
hin ni benne
benn e  annyira a ke
kettő
ttő káprázatába van zá
zárva
rva,, hogy

Istent is ketté kellett hasítania.

FÁM: Miért?
Puzsér: Mert a maja ezt okozza. Ez egy kényszerű kettős-
ség, ami egyszerűen megtörténik az emberrel. Alighanem a
nappal és az éjszaka, a Nap és a Hold ennek a kettősségnek
az ősállapota. Istenben a világ egy. Az egy az Isten száma,
 jelentése
 jelenté se a van.
van. Csakhogy
Csakhogy e
ez
z ne
nem
m az a va
van,
n, aminek e
ellen
llentéte
téte
a nincs, hanem az, ami megelőzte a vant és a nincset, az az
isteni állapot, ami a ma ismert vanra és nincsre hasadt. Ez az
őslétező, ami az általunk ismert nincset és vant tartalmazza,
az isteni egy. Amikor széthasadt, megszületett a Maja. Hogy
miért
mié rt ke
kellett
llett sz
széth
éthas
asad
adnia
nia,, m
miért
iért realizá
realizálódot
lódottt a
az
z általu
általunk
nk ma
ismert, kettő jegyé
jegyében
ben álló világ  ezek
ezek a legősibb ké
kérdé
rdése
sek,
k,
és nem fogunk tudni ezekre frappáns választ adni. Nem tud-
 juk
 ju k a vá
vála
lasz
szt.
t.
FÁM: Kérdezzük meg Stephen Hawkingot! Amikor a szin-
g u lá r is r ó l beszél, haso
hasonló
nló problémákat ffes
esze
zege
get,
t, c
cs
sak épp

egy tudós szemszögéből. Egyébként vallási fanatikusok azt

mondják, hogy azért van Hawking ilyen állapotban abban a
 kerekesszékben, mert ateista, úgyhogy az Isten megszívat-
ta őt. Persze már valami húsz éve meg kellett volna halnia
 cs
csod
oda,
a, ho
hogy
gy még él
él..
Puzsér: Nem hiszem, hogy létezne egy jó és egy gonosz is-
ten, továbbá nem hiszem, hogy okos magatartás az abszolút
Istent a magunk korlátolt világlátásába beletuszkolni. Ebben
a világban, ahol szédülünk, ahol értenünk és éreznünk kell,
itt minden a kettőben áll, ezért az egyetlen Istent kettéhasí-
tottuk egy Jóistenre meg a Sátánra. Az ember dualizmusát
szétfeszítette az egyetlen Isten képzete, ezért kellett a jó és a
rossz fo
ros foga
galm
lmai
aitt a s
szak
zakrális
rális tér
térbe
ben
n megszemélyesítenie
megszemélyesítenie.. Csa
Csak-
hogy az Isten egy és oszthatatlan. A Sátán ahhoz kellett, hogy
a túlvilágot az ember dualizálhassa, mert csak így volt képes
befogadni. Ehhez kellett a Jóisten és a Sátán nevű hazugság.
Szombatról vasárnapra virradóra aztán rájöttem arra, hogy ki
is az Antikrisztus, és hogy miként nem jön el. Szombat estig
kifejezetten szkeptikus voltam Antikrisztusügyben.
FÁM: A hagyományos keresztén
keresztény
y világn
világnézet
ézet szerint az az
 Antikrisztus,
 Antikrisztu s, aki
aki Krisztusként érk
érkezi
ezik,
k, de mégs
mégsem
em a
az
z  hanem
hanem
épp az ellentéte. Látszatra ő, de belül, a lényét tekintve pont
a fordítottja. Képzeld el, ha klónoznák mondjuk a torinói ha-
lotti lepel vércseppjeiből. Az nem Krisztus volna, hanem el-
lentéte: a Moonchild.
Puzsér: A
 Az
z Anti
Antikriszt
krisztus
us körülb
kör ülbelü
elüll mostanra le
lett
tt megígér-
meg ígér-
ve. Hamvas Béla azt írja az Antikrisztusról, hogy személy sze-

rint soha nem jön el, a végnapokban mégis jelenvaló. Ahogy

Krisztusnak eljövetele, úgy az Antikrisztusnak el nem jövete-

 
 le van. Krisztussal ellentétben nem konkrét személy: nem re-
alizálódik,
alizálód ik, még
mégis is eljön, mégis munkál  úgy jö jön
n el, hogy ne nem m
 jön.
 jö n. Ez az
az Antikr
A ntikrisztus
isztus.. Va
Vasá
sárn
rnap
apra
ra virr
virradó
adóra
ra rájö
rájöttem
ttem,, hogy
az Anti
An tikr
kris
iszt
ztus
us az öss
ssze
zess reklám alanya  ő az, a aki
ki a h ird
ir d e te
tetttt
termék megvásárlása nyomán immár boldog és elégedett.
Millió alakja és millió ígérete van, ami mind ugyanaz a ha-
zugság. Azt állítja, hogy ő te lehetsz ennek vagy annak a ter-
méknek a megvásárlásával. Annak ellenére, hogy nem konk-
rét szem
személy
ély,, so
sokk min
minde
dentnt tudu
tu dunk
nk ró
róla.
la. Há
Három
rom fő tulajdon
tulajdonsága
sága
van: először is fiatal, de legalábbis fiatalos; másodszor szép;
harmadszor pedig egészséges. Tudjuk róla, hogy dinamikus

és ambiciózus,
többet akar, sohatudjuk,
nem hogy törekvő
elégedett. és maximalista,
Amellett, mindig
hogy elszánt és
motivált, tudjuk, hogy élvezi a harmónia pillanatait. Mind
Krisztus, mind az Antikrisztus az univerzális megváltás ígé-
retével érkezett, csakhogy míg Krisztus annak fejében a tel-
 jes lényedet
lénye det és az eg
egés
észz éle
életed
tedet
et kéri
kéri,, addig az A
Antik
ntikrisztu
risztuss
csak 990 forintot. Nem kérdés, hogy kinek az ajánlata a jobb.
990 forintért tökéletes boldogság, összhang önmagámmal,
teljes élet, egészség, fiatalság, önfeledtség, harmónia és ex
tázis. Rájöttem, hogy pontosan úgy van, ahogy azt Hamvas
Béla leírta: az Antikrisztus hiányszemély. Az ígérete ennek
megfelelően egy be nem teljesülő ígéret  ettől antikrisztu
si. Ki térítette le a civilizációt a kereszténységről? Nem volt
ilyen konkrét személy. Ő egy alakváltó figura, aki meg sem
tud testesülni, míg a szerepét el nem játsza egy színész. Az
 Antikris
 Anti krisztus
ztus azt
aztán
án enne
ennekk a sszí
zíné
nész
szne
nekk a sz
száj
ájáv
ával
al azt haz
hazudja
udja,,
hogy azelőtt ő is olyan volt, mint te: boldogtalan, frusztrált,
és végtelenül bizonytalan. Aztán megvásárolta ezt vagy azt

 
 a terméket, és most boldog. Teljes ember. Ez az antikrisztu
si megrontás művelete. Nyilvánvaló, hogy ma az emberiség
minden másodpercben megtér az Antikrisztushoz, mert
minden reklám minden pillanatban hat. Ez azt jelenti, hogy
az emberiség letért. Ez nem egy döntés, amelynek nyomán
én itt
it t és
és most aláírom
aláírom a fausti alkut
alk ut  ez egy lé
létáll
tállapo
apot.
t. Ez
az az állapot, amelyben az ember a teljesről a töredékesért
lemond. A teljeset feladja, a teljes igényét is feladja, magába
a teljességbe vetett hitét is feladja. A teljesség realizálásá-
nak a puszta elképzelését is csak egy hitvány babonaságnak
tekin
tek inti.
ti. Ni
Ninc
ncss telje
teljesség
sség  széles
széleseb
ebb
b képernyő vavan,
n, egzotiku
egzo tiku--
sabb nyaralás van, és több lóerő.
FÁM: A konzu
kon zumk
mkultultúr
úrát
át neveze
nevezedd az anti
antikris
krisztus
ztusii műne
műnek?
k?
Puzsér: A fogyasztói társadalom
társadalom a kere
kereszt
sztén
énysé
ység
g sötét ana-
lógiája. A konzumkultúra leváltotta a kereszténységet. A rek-
lámok ennek a fogyasztói társadalomnak a szentbeszédei.
FÁM: Az Antikrisz
Antik risztus
tus ország
országaa teh
tehát
át szerinted a fogyasztói
fogyasztó i
társadalom.
Puzsér: Igen. Az Antikrisztus az a kísértő, aki a mindent
ígéri meg neked elképesztően kedvező áron. Ötezer forintos
címletekre értékeli le az üdvösséget, ami aztán annyit is ér.
Ez a nagy átverés. Tudod, hogy az összes reklám megtéveszt,
hiszen a gyümölcsjoghurttól te nem leszel boldogabb. Nem
lesz jobb tőle a családoddal meg a kollégáiddal való kap-
csolatod, jól tudod, hogy a kávé nem harmóniát jelent. Épp
ellenkezőleg: a kávé stimulál, felpörget  nem harmonikus

leszel
lámok tőle, hanem
állításai merőéber és koncentrált.Van
képzettársítások. Tudod
egyjól, hogyasszo-
pozitív a rek-
ciációs mező, amihez fogalmilag hozzá kell rendelni az adott

 
terméket. Mi a reklám alapközlése? Az, hogy boldog, elége-
d e tt é
és
s teljes lehetsz  egy
egyetle
etlen
n lépésre vagy ett
ettől
ől.. Krisztu
Krisztus
s iis
s
pontosan ezt
ezt mondta, mmind
inden
entt me
megígér
gígértt  az egyetlen lép
lépés
és
a megtérés. Az Antikrisztus ugyanezt állítja: egyetlen lépés
kellll  egyetlen termék. Az Antikrisztu
ke Antikrisztuss a
az
z egov
egoval
al ko
komm
mmun
uni-
i-
kál, mert az nyilvánvalóan halálfélelemben él, ezért hajlik a
kétes alkura. Az égőd a halandó részed, s jól tudja ezt: a ha-
lálfélelem állapotában kétségbeesetten kapálódzik. Jön az
 Antikrisztus,
 Antikrisztu s, és felkínál
felk ínál neki egy nagyon vonzó ígéretet. Az
ember a lelke mélyén érzi, hogy az univerzális ígéret nem

lehet ilyen bombasztikusán kedvezményes, mégis beleka-

paszkodik, mert láthatóan nincs jobb. Az Antikrisztus ennek
megfelelően nem más, mint az akciós Jézus Krisztus.
FÁM:  A
 Az
z a leggroteszkebb
leggroteszkebb,, am
amikor
ikor Jéz
Jézus Krisz
Krisztust
tust reklá-
mozzák. Amikor Jézus Krisztus maga a termék.
Puzsér: Pat Robertson pontosan ezt teszi a 700-as klub
ban,  éppen úgy árulja a Jézus Krisztust, ahogy az Antikrisz-
tus a maga portékáit. Antikrisztusi marketinggel értékesíti

a Jézus Krisztust.
FÁM: El kell mondanom, hogy láttam egy igaz reklámot.
Tudom, hogy ritka, de láttam. Egy hallgatóm küldte el ne-
kem évekkel ezelőtt, egy olcsó hostelt reklámozott, és a
hirdetés a következő volt: olcsó, mert rendetlen és piszkos.
Ott volt a foltos szőnyeg, amit egy fiatal néger csaj porszívó-
zott
zo tt  zú
zúgg o tt a porszívó
porszívó.. Nem
Nem paródia volt, tényleges reklám
reklám,,
ami arról szólt, hogy ezért kerül csak ennyibe meg ennyibe.
Semmi szépítés. Olyan reklámot azóta se láttam. Azt hirdet-
te, amit el akart adni, őszintén megvallva azt, amennyit az
az áru ér. Nagy ritkaság ez. Felolvasok egy szúfi szöveget
 

egy tizennyolcadik század végén élt marokkói mestertől,

egy bizonyos Darqáwítól. A régi idők fakírjairól ír. Fakír alatt

most nemahogy
ücsörög, azt kell
ezérteni, aki egy
Európában szögekkel
elterjedt. kivert
A fakír egyszőnyegen
arab szó,
azt jelenti, hogy jámbor, vallásos ember, ami a perzsáknál a
dervis, a hinduizmusban a jógi, a mahájána buddhizmusban
a bódhiszattva analógiája: a megvilágosodásra törekvő, szel-
lemi ember. így hangzik tehát a szöveg: „A régi idők fakírjai,
Istennek bennük telik öröme, egyedül azt keresték, ami el-
pusztítja a lelkűket." Lélek alatt ez a szöveg az egót érti. Szel-
lemnek nevezi azt, amit te más szövegek alapján léleknek
nevezel. Tehát léleknek nevezi az egót, míg a halhatatlant
hol szívnek, hol szellemnek. Itt az egoról van szó. „Azt keres-
ték, ami elpusztítja a lelkűket, és életre kelti szívüket. Míg mi
ennek épp az ellenkezőjét tesszük." A misztikusokra gyakran
 jellem
 jel lemző
ző ez a fajta
fa jta mélységes
mélységes aláza
alázat,t, ho
hogy
gy noha ők nem v i-
lágiak, mégis azonosulnak a világi emberrel, akit el kellene
hagyni, és annak a nevében szólalnak meg. Míg mi ennek
épp az ellenkezőjét tesszük: szellemi emberekként dumá-
lunk egy kocsmában a közönségnek. Mi azt keressük, ami el-
pusztítja
puszt ítja szívünket,
szívünket, és
és életre kelti lelkünke
lelkü nket,
t, az
aza
az az egonkat.
egon kat.
Ők csak arra törekedtek, hogy szabaddá váljanak a szenve-
délyeiktől, és letaszítsák trónjáról egojukat. Amire azonban
mi törekszünk, az az érzéki vágyaink kielégítése, és az egónk
megdicsőülése, és itt van egy nagyon erős kép:„...és így há-

tunkkal
olvasok az ajtónak,
ebből arcunkkal
egykét pedig
passzust: a falnak fordulunk."
„Kétségtelen, Még
hogy minden
az ellentétében rejlik. A nyereség a veszteségben. Az aján-
dékozás a visszatartásban. A megbecsülés a megaláztatás-
 

bán. A gazdagság a szegénységben, az erő a gyengeségben,

a bőség az ínségben, a felemelkedés a letaszítottságban. Az
élet a halálban. A győzelem a kudarcban, a hatalom az aláve-
tettségben, és így tovább. így hát, aki találni szeretne, legyen
elégedett a veszteséggel. Aki ajándékot akar, legyen elége-
dett a visszautasítással. Aki megbecsülésre vágyik, legyen
elégedett a megaláztatással. És aki gazdagságra vágyik, elé-
gedjen meg a szegénységgel, aki erős szeretne lenni, legyen
elégedett a gyengeséggel, aki bőségre áhítozik, nyugodjon
bele az ínségbe, aki azt szeretné, hogy magasba emeljék, az
hagyja magát letaszítani, aki szomjazik az életre, fogadja el a
halált, aki győzelemre áhítozik, nyugodjon bele a legyőzött
ségbe, és aki hatalomra vágyik, elégedjen meg az alávetett-
séggel." Vagyis mindennek az ellentétét kell keresni, ami ro-
hadt nehéz ám! Lemondasz valamiről, és megkapod. Persze
akkor már nem kell. Amíg vágysz rá, soha nem kapod meg,
de amint lemondasz róla, máris a tiéd, és már nem tudsz mit

kezdeni
ha hátatvele. Na, e
Na ezz a apa
fordítanánk pass
sszu
zuss tök
tökél
világnak, élete
etes:„
végül s:„ls
alste
tene
nemr
világ mree mon
lennemondom
az,dom,
ami,
a nyomunkba szegődne, és ránk találna, mint ahogy most
mi vagyunk azok, akik a nyomában járunk, de anélkül, hogy
képesek lennénk rátalálni. Szaladna utánunk, hogy elérjen
bennünket, mint ahogy mi is szaladunk utána, de anélkül,
hogy képesek lennénk elérni. Könnyeket hullatna értünk, és
nekünk kellene megvigasztalnunk. Mint ahogy most mi is
könnyeket hu
hulla
llatun
tunkk érte
érte,, á
ám
maanélkül,
nélkül, hogy vig
vigaszt
aszt ttalálná
alálnánk
nk
benne. Szomjúhozna utánunk, és igényt tartana ránk, mint
ahogy most mi is szomjúhozunk utána, miközben ő egyál-
 talán nem tart ránk igényt. Mondják, hogy a világ tehetet-

lenül vonzódik ahhoz, aki őszinte az önmegtagadásban, és

hogyha egy kalap pottyanna le az égből, az is annak a fejére
esne, aki nem vágyik rá." Mi a tanulság? Maradéktalanul add
fel önmagad, és bízd rá Istenre! Ez a két tett ugyanaz: feladni
magad, és Istenre bízni mindent. Azt mondja egy másik le-
velében, hogy ha valaki ártani akar neked, bízd az ügyedet
Istenre. Vagyis mondj le a saját akaratodról, a te akaratod he-
ly
lyet
ettt  ezt nagyon sok
sok kereszté
keresztény
ny misztikus
misztik us is sz
szó
ó szeri
szerint
nt így
mondja
mo ndja  érvényes
érvé nyesülj
üljön
ön Iste
Isten
n akarata.
akarata. így
így a te akaratod Iste
Isten
n

akaratává lesz, Isten pedig mindenható. így bármit elérhetsz,

csakhog
csak hogyy  és ez a dupl
du pla
a csavar
csavar  az, aki eléri a cél
célját
ját,, már
nem te leszel, hanem Isten.„Jól vigyázz, nehogy megpróbálj
segíteni magadon, mert végül még ellenséged rabul ejti a
szívedet, szándéka pedig célt ér nálad." Vagyis ha Isten he-
lyett te magad veszed kézbe az ügyedet, az ellenséged máris
legyőzött.„Ez a világ olyan, mint Saul folyója. Senki nem me-
nekül meg tőle, aki iszik a vizéből, hacsak nem elégszik meg
belőle annyival, amennyi markába belefér." Érdemes tudni,
hogy a szúfi költészet gyakran használja a borivást, mint me-
tafo
ta forá
rátt  ami elég
elég pikáns irodalmi
iroda lmi es
eszk
zköz
öz,, ismerve a Prófé-
ta álláspontját a szeszesitalokról. A bortól megrészegedtett
aztt jelen
az jel enti,
ti, hogy Istenbe
Istenbe belefeledkezett, és elragadtatást élt
át. Ezek a gondolatok nagyon sok helyen rímelnek részint a
keresztény misztikával, részint az evangéliumokkal. Szó sze-
rint elhangzik például, hogy az ember ne a megélhetésével,
és ne a holnappal foglalkozzon. Néha olyan a megfogalma-
 zás, mintha az ember valamelyik evangéliumot olvasná. Ez
a borivás egyes szövegelemzők szerint egyfajta rejtett ke-
reszténység megnyilatkozása a szúfiknál. Részint a buddhiz-

mus tett nagy hatást a szúfi szemléletre, részint a keresztény-

ség: az Oltáriszentségnek, vagyis Krisztus vérének a fogyasz-
tása, és így a vele való egyesülés rejtett módon, borivásként
kerülhetett az iszlámba, és válhatott később metaforává a
szúfik költészetében.
Puzsér: Visszatérve az el nem jövetelre: az Antikrisztus ős-
állapota Adolf Hitler volt. A reklámkreatív, Joseph Goebbels
alkotta meg az első átfogó, modern marketingkampányt,
amely olyan sikeres volt, az általa hirdetett egyetlen termé-
ket, a nemzetiszocializmust olyan hatékonyan adta el a né-
meteknek, hogy az egész bolygót tűzbe és vérbe borította.
 A nemzetiszocializm
nemzetiszocializmus
us buk
bukás
ásáv
ával
al Goebbels
Goebbels kristá
kristálygö
lygömb
mbje
je
összetört, a világ ambiciózus marketingkreatívjai pedig lá-
zasan kapkodták fel a kisebbnagyobb szilánkokat, hogy
mega
me galko
lkoss
ssák
ák megrendelőik újabb é
és
s újabb bra
brandj
ndjeit
eit  ke
kez-
z-
detét vette az Antikrisztus tömeggyártása. Mára az Antikrisz-
tus kiónjai nagyobb befolyást szereztek az emberek lelke és
a világ folyása fölött, mint amekkoráról Hitler valaha is ál-
modhatott. Persze, ebben a folyamatban is tapasztalhatunk
számos változást, hiszen az Antikrisztus a mai reklámokban
egészen másként viselkedik, mint korábban. Az ő lényének
igenis
igenisvvan
an evolúciója: harmin
harmincneg
cnegyven
yven év
évvel
vel eze
ezelőtt
lőtt a reklá-
mok alanyai széles mosollyal csábítgattak téged a boltokba,
hogy „gyere, vár téged a gondos szolgáltató, hadd kínáljon
 fel neked valami
valamit,
t, am
amii kedvedre való les
lesz!"
z!" Az An
Antikr
tikrisztu
isztuss ak-
kor még nem volt erejének és önbizalmának a teljében. Nézz
rá ma a reklámokra! Ma az Antikrisztus, vagyis a jövendőbeli,
végső állapotban beteljesült te végtelenül lenéző közönnyel
fordul feléd. Ha rád néz, nem mosolyog. Nem haverkodik,

egyáltalán nem akar tőled semmit. Az a világ már elmúlt,

amikor
amik or ő cinkosa
cinkosan
n összekacsintott veled:
ve led:„mi
„mi tud
tudjuk
juk,, hogy ha
tea, akkor Lipton". Ez már nem az a világ. Pár évtizede a nagy,
nemzetközi Antikrisztus még nem érezte magát ennyire a
nyeregben.
nyereg ben. Elmondom, hogy
hog y azonosítottam az Antikrisztust.
Egy Calzedonia fehérneműreklámplakáton megpillantot-
tam egy tökéletes arcú és testű, tízes skálán tízes értékű, nő-
nemű antikrisztusi személyt, amint mélységes megvetéssel
az arcán rám pillant. Ha akkor és ott szövegbuborékot kel-
lett volna rajzolnom az Antikrisztushoz  akinek ugye millió
és egy alakja van, így millió és egy szövegbuborék képződik
minden órában  nos, akkor azt írtam volna, hogy „te nyo-
morult senki, tudom, hogy szeretnél megkapni, hiszen en-
gem mindenki szeretne megkapni. Na, hát te sosem fogsz.
Te undorító emberi fajzat, a förtelmes, nyálkás testeddel rám
másznál. Összeváladékoznál, te senki, te semmi."Valami ilyes-
mi volt kiolvasható a CalzedoniaAntikrisztus tekintetéből.
FÁM: Erre most azt mondhatná valaki, hogy ezek a te fan-
táziáid
tázi áid  de ez is az Antikri
Anti kriszt
sztus.
us. Benned
Benned rejlik
rej lik,, és
és irirriritá
táll a fa
fan-
n-
táziád felhasználásáva
felhasználásával.l.
Puzsér: Hagyjuk már a mellébeszélést! Amikor egy tízes nő
a tízes skálán ilyen unott megvetéssel néz rád a villamos egyik
 üléséből, akkor szerinted mire gondol? Arra, hogy „nagyon
szeretnék én
én is BKVbérletet venni, de csa
csakk jö
jövő
vő héten utaljá
uta ljákk
a fizetésemet. Nem adod kölcsön?" Biztosan erre gondol.
FÁM: Értem, amit mondasz. Van is benne valami.
Puzsér: Ez a CalzedoniaAntikrisztus nemcsak nőkkel kom-
munikál. A nőkkel azt közli, hogy„ilyen jól soha nem fogsz ki-
nézni, de látod a fehérneműt? Egy esélyt azért kapsz." A férfi-

akkal
kapni,meg azt közli,
de látod hogy„ilyen Próbálkozz
a fehérneműt? nőt, mint én, soha nem fogsz
a feleségeddel!"
FÁM: Vedd meg neki a fehérneműt! Ott van benne a csá-
bos, elérhetetlen nő lényege. Ez a bugyiban a varázserő, a
manna, amit az a csajszi képvisel a plakáton. Francokat tízes
nő, nem is emlékszem az arcára, megkonstruált, jellegtelen
tucatszépség.
Puzsér: „Engem nem tudsz megvenni, te senki, de a fe-

hérneműt meg tudod." Pilátus mondta azt állítólag Jézusra,

hogy„ecce homo". Nos, akár Pilátus mondta ezt, akár nem, a
kereszténység valójában erről szól. Nem véletlenül mondta
Jézus magáról azt, hogy ő az ember fia. Nem úgy fogalma-
zott, hogy az Isten fia, úgy fogalmazott, hogy az ember fia.
Miért? Mert az ecce homo azt fejezi ki, hogy te Krisztussá vál-
hatsz. Minden adottság megvan benned ahhoz, hogy Krisz-
tussá válj. Te egy félkész Krisztus vagy. Te a krisztussághoz
mindent tartalmazol, és csak egy belső munka, az alkímia
választ el téged a tényleges Krisztussá válástól. Nos, az Anti
krisztus pontosan ezt mondja: ecce homo. Ő a tökéletesség,
ő a teljesség, te pedig jó anyag vagy ehhez. Csak az alkímia
 misztériumának helyére a fogyasztás misztériumát állítja:
felkínálja az a d ot
ottt terméket, m inintt a megvá
megváltás
ltás fo
forrásá
rrását.
t.
FÁM: Enn
nnél
él azért nemesebb té témm át szolg
szolgáltatn
áltatnak
ak a Darká
Darkáwí
wí
levelei. Jó gondolat, amit mondasz, szó se róla. Én utálom a
reklámokat, és mindig elkapcsolok, de automatikusan talál-
kozik velük az ember, mert reklámbombázásban él. így ha
akarja, ha nem, állandóan ki van téve ennek, ezt látja a bu
szón,
szó n, az utcán, m minind
denh
en hol  ha van tévtévéje,
éje, ha nincs: hat rrá
á
tudat alatt. Tényleg nem vigyorognak a reklámokban?

Puzsér: Azért tűn
tű n t el a mosoly,
mosoly, mert
me rt ak
akii mosolyog rád,
rád, a
azz
bratyizik veled. Egy szinten van veled, mint egy bizalmas ba-
rát. Csakhogy az ecce homo ma már nem bratyizik.
FÁM: Lenéz.
Puzsér: Ő te vagy a teljességben. Nem haverkodik veled.
Ő egy idol. A te teljességed. Lehetőség, amivé válhatsz: a te
beteljesülésed. Egy ideális státuszban van, ahonnan mélyen
lenézi a te esendő, szorongó, önbizalomhiányos létállapo-
todat. Nem kommunikál veled semmit. Fölötted áll, de csak
egyetlen lépéssel. Döntsd el, megére neked ez a reménybeli
állapot 990 forintot! Az Antikrisztusnak ma már szinte nincs
is viszonya hozzád. A hetvenes évek elmúltak. Ő már nem
holmi ügynök.
FÁM: Világos, de akkor mivel csábít az áru megvételére?
Puzsér: A
 Azz
zza
al az áll
állap
apotta
ottal,l, amiben van.
van. Azt állítja, hogy
hog y ő

nem más,
FÁM: Demint te soha
ha te plusz nem
a hirdetésben
érhetsz felszereplő termék.
hozzá, akkor egy re-
ménytelenséget is sugall.
Puzsér: Nem sugall. Ő abban a reklámban azt hazudja,
 hogy te igenis felérhetsz hozzá azzal a termékkel. Semmi-
féle reménytelenséget nem sugall. Sőt, ma már tudod, mit
sugall? Azt, hogy őt egyáltalán nem érdekli, megvásárolode
ezt vagy azt a terméket. „Ez a te életed, leélheted enélkül a
termék nélkül, ha akarod. Gürcölj csak, hordozd a terhedet,
egyáltalán nem kell megvenned ezt a terméket, sőt: hagyd
csak, több jut belőle másnak. Olyannak, aki készen áll arra,
hogy megváltsa vele az életét. Te maradsz, aki vagy, a te ba-
 jod
 jo d les
lesz, és
és csa
csakk te lesz
leszel
el a hibá
hibás.
s."" Ő ma
ma már látszólag nem is
akar neked eladni semmit. Nincs dolga veled. Egy lépéssel

előtted jár, azzal a lépéssel, ami a sötét evangélium szerint

maga az üdvösség.
FÁM: A kárhozat.
kárhozat.
Puzsér: Valóban. Az Antikrisztus realizálta a kárhozatot.
Nem
Nem létező személy  de való
valós
s kár
kárhozat:
hozat: a be nem te
telje
ljesü
sü--
lő ígéret, a be nem tartott alku. Ma már nem mosolyog rád,
ő már nem a szüleinket kísértő Antikrisztus. A mi nemzedé-

künk Antikrisztusa a családtagjai és a barátai körében boldog

 enne
ennekk az a jele, hog
hogyy rájuk
ráju k nevet, nem rád.
rád. A
Az
z Antikr
An tikriszt
isztus
us
családja és baráti társasága sikeres és elégedett. Együtt esz-
nek, együtt isznak, együtt...
FÁM: ...nézik a tév
tévét.
ét...
..
Puzsér: ...együtt fogyasztják az újabb és újabb forradal-
mi összetevőt tartalmazó termékeket, együtt lépnek a hét-
köznapokban őrlődő és küszködő, töredékes emberi lény
fölé. Az a mosoly nem neked szól. Az a mosoly az ő világukat
reprezentálja. Az ő világukkal együtt jár az a mosoly. Válto-
 zékony marketingstratégiák teremtik meg az Antikrisztus
különböző személyiségjegyeit, mégis megfigyelhetőek bizo-
nyos nyilvánv
nyos nyilvánvaló
aló tende
tendenciák.
nciák. Vitath
Vitathatat
atatlanu
lanull erőse
erősebb
bb marke-
tingé
tin gérv
rv az, hogy „van nálam valami, a ami
mi kellh
kellhet
et nek
neked
ed,, ha jó t
akarsz", mint az, hogy „itt van ez: ennyi szögből fényképez-
tem le. Ennyi mindent tud. Tizenkét zenés. Ez kell neked. Na-
gyon jó minőség nagyon kedvező áron." Nos, értsünk egyet
abban, hogy ennél az utóbbinál lényegesen hatékonyabb
stratégia az, hogy „van nálam valami, ami nem biztos, hogy
neked való. Nem
Nem biztos, ho
hogy
gy elég jó felhaszná
felhasználó
ló vagy hoz
hozzá
zá..
Talán az vagy. Még nem tudom." Ha az Antikrisztus valami-
ről nem ad számot itt és most, az egy üres vászon. Te arra

kifogástalanul tudod projektálni a szíved minden vágyát.

Minél kevesebbet tudsz a termékről, annál könnyebben el-
hiszed róla, hogy az maga az üdvösséget hordozó Szent Grál.
 Az életelixír. A m inde
in dent
nt gyó
g yógy
gyító
ító balzs
balzsam
am.. A terü
te rüljlj asztalká
asztalkám.
m.
 Azz örök
 A örö k élet forrása.
forrása. A m ultina
ult inacio
cioná
nális
lis Antikris
An tikrisztu ztuss korai
korai
csetlésbotlásai során még meg akart téged győzni errőlar
ról  me
mert
rt akkor még alig vet vetet
ettete meg a lábát a bolygó
boly gón. n. M
Ma
a
már az Antikrisztus nem akar téged meggyőzni semmiről. Te
akarsz olyanná válni, mint ő.Te akarod magadnak a mindent.
 A bold
b oldogs
ogságo
ágot,
t, a fiata
fiatalság
lságot,
ot, az egész
egészség
séget,
et, a teljes szabad-
szabad-
ságot és az örök életet.
FÁM: Ön is lehet Antikrisztus!
Puzsér: Nem. Az az igazság, hogy nem lehet.
FÁM: Ez a szlogen. Az üzenet.
Puzsér:
 Ez a nagy
létező, működő, hazugság.
személyként Az Antikrisztus
kísértő valóbankonk-
alak, és mégsem egy
rét személy. Nincs neve, nincs lakcíme, és nincs személyi iga-
zolványa. Maga a puszta léte a hazugság. Az, hogy itt van
velünk a tévé képernyőjén egy ontológiai értelemben teljes,
dinamikus és energikus ember, aki elégedett az ő modern
életével, és bár maradéktalanul boldog, az újabb és újabb
forradalmi összetevők egyre boldogabbá és boldogabbá te-
szik  ez a hazug
hazugság.
ság. Az
Az, hogy
hog y egy embe
emberr le
lehe
hett úgy boldo
bo ldog,
g,
hogy sososem elégedett, me mert rt mindig
m indig többre
töb bre és többre
töb bre vágyik
 ez a legfő
leg főbb
bb antikr
an tikriszt
isztusi
usi haz
hazugs
ugság.
ág. Az emberis
emberiségég végül
egy doboz leértékelt szárnyas betétért hagyta el a Jézus
Krisztust. Van Weöres Sándornak egy verse, az a címe, hogy
 XX
 XX. száz
századi
adi fre
freskó. így hangzik:
skó

Felhőkakukvár 
háromeze
hár omezerr é
éve
ve teli
telikk dísz
díszekk
ekkel
el é
és
s lomokkal
lomokkal,,
nagy
nagy lád
ládákkal
ákkal - felí
felírásuk:„én!"„enyém!"„nekem
rásuk:„én!"„enyém!"„nekem!"„engem!" 
!"„engem!" 
s fa
falá
látt mi
mindenf
ndenfelé
elé kiny
kinyom
omta
ta „„az
az én kin
kinc
csem
sem", „a
„azz én lá
láza
zam
m",
 „az
 „a zé
én
nüüd
dvöm",
végr
végre
e felb
felbille
illent 
nt 

s az alatta
ala tta felgy
felgyűlt
űlt ganajba zuhant.

Lakói 
a lenti mocsokban hemzsegnek,
nem értik, mi történt velük, nem látnak az éjszakában,
 jajga
 jaj gatva
tva vergő
vergődn
dnek
ek a szeméten
ten, v
vag
agy
y fu
futk
tkos
osva
va,, e
egy
gym
más
ásra
ra tiporva
tiporva
cipelik törött, recsegő holmijukat,
 vagy építeni akarnak, a törmeléket dúlva -

De van aki lát közöttük,

és szurokba hempereg és meggyújtja magát, hogy azok is lássanak: 
kétségbeesett
kétségbe esett világossá
világosság,
g, ele
eleve
ven
n fá
fáklya
klya! 
! 

Pár
áran
an rám
rámuta
utatna
tnak:„
k:„Ni,
Ni, a bo
bolond, 
lond,
szurokba mártotta magát és elhamvad, 
ahelyett, hogy me
mente
nteni
ni seg
segíte
ítene
ne." 
." 
Mások
Máso k kiá
kiáltják
ltják:: „Az ő fényé
fényéné
néll lá
látunk
tunk!" 
!"  
és méggyorsab
méggyorsabban ban hú
húzzák-vonják
zzák-vonják a tötörörött
tt lomokat.

M it látnának? m
mit
it mutatn
mu tatna
a nekik az ele
lev
ven fáklya? 
fáklya?
a törmeléket, a trágyát, 
és fölötte a fekete semmit, 
honnan már hiányzik Felhőkakukvár 

s 183

és eltűntek az angyalok,
a Biztonság, a Szabadság, az Igazság Angyala, meg a többi,
még a Háború Angyala is (mer
még (mertt am
amit
it ez
eze
ek hábo
háborún
rúnak
ak né
nézn
znek
ek::
egymásba-botlók szüntelen marakodása a sötétben;
hol már
m ár az idő
idő,, mik
mikor
or h
had
adat
at iin
n d íto
ít o tt a sza
szabad
bad elh
elhatá
atároz
rozás
ás?)
?)
s még a Gyűlölet Angyala is
(mert minden
min denki
ki annak bokájába ma
mar,
r, akiébe b
bír;
ír;
de hol az igazi gyűlölet már?)

 Az ég
ége
en egy
egy maradt: a tétle
tétlen,
n, kö
közö
zöny
nyös
ös lé
léle
lek
k,
az Undor Angyala. Me
Mert
rt má
márr cs
csak
ak az utál
utálat,
at, melynek le
lelke
lke va
van.
n.
 Ha látnának az eleven fáklyafénynél: őt látnák, az Undor 
 Angyalát,
 Angyalát,
amint lábával harangoz a kutyáknak, vagy fütyülve a romokra
vizel,
s nem hinnék, hogy angyal,
hogy az al
alak
akot
ot-v
-vál
álto
tott
tt sz
szer
eret
etet
et,, mely inkább mo
mosol
solyog
yog,, m int 
in t 
haragszik.
S ha közelr
közelről
ől lá
látn
tnák
ák:: nem hinnék, hogyhog y az Undor Angyala, 
mely oly sz
szép, m intin t az a n
nő
ő, k it álm
álmun
unk
k legmélye ho
hord,
rd, 
a gyilkos megrészegül tőle, vágytól zokogva öklére borul,
fogadkozik,
s a tiszta is megdöbben előtte: mi a szépség, hogy ily sodra van?  
5 az üvöltve lobogó fáklya, s e végső édesség: ugyanegy.

Ha kérdik ő
őt 
t  - felel:
 „Ne fontosk
fontoskodj."
odj." Ajkát
Ajká t b
bigg
iggye
yesz
sztve
tve szól:„Ne
szól:„Ne fontoskodj
fontoskodj." 
."  
Harmadszorr is azt m
Harmadszo mon
ondja
dja:„N
:„Ne
e fontoskodj." S elhallgat.

18 4

 Az eleven
eleven-fák
-fáklya
lya körbe
körbe-sza
-szalad
lad és ordít:
 „Hallo
 „H allottá
ttátok
tok-e:
-e: ne fontoskodjatok! 
fontoskodja tok! 
E ké
kétt s
szó
zó a nekt
nektek
ek rrö
ö píte
tett
tt ig
ige,
e, e két sz
szó
ó a Nag
Nagyy Kö
Könyv, 
nyv,
e két szó, mely a világ rán
rángás
gását
át fel
felold
oldan
aná! 
á! 
Ne fontos
fontoskod
kodjato
jatok!
k! ne aka
akarjato
rjatok
k zászlót le
lengetni, 
ngetni,
építő, romboló, mentő mozdulatokkal hadonászni, 
hagyjátok a jelszókat, fontoskodó elveket, rángató eszméket!  
Halljá tok: semm
Halljátok: semmii előny
előnytt n
ne
e kívánjatok, 
kívánjatok,
előny értékében ne higyjetek,
 s lemállik rólatok a százféle téboly, mely mind előnyt kínál!  
és olyanok lesztek, mint a szívverés: nyugalma működés, és
működé
működése
se nyu
nyugalom." 
galom." 

így ki
k iá lt az e
eleven
leven fáklya, végre
végre ös
össz
szero
eroskad,, 
skad
száján dűl a pernye, a korom, 
még csontja is fekete.

 Az
 Az Undor
Undor Angyala 
Angyala
egyked
egykedvűe
vűen
n já
játs zik  
tszik 
a rom felett.
Vár.

Úgy gondolom, hogy ez a vers igen hitelesen mutat-

 ja be az A n tik
tikririsz
sztu
tuss e ljö
lj ö ve
vete
telé
lénn ek korá
korát:
t: a mo
mode
dern
rn ko
kort.
rt.
Ennél pontosabban a Halak és a Vízöntő korszakváltása
aligha írható le. A törött limlomok mentése megteremti
azt az élményt, hogy mi mentjük a menthetőt. Megtesz
szük, amit lehet. Holott ami zajlik, az maga a haláltánc. Mi

s 18 5

a haláltánc? A személyes önzésből fakadó sors, nagyobb

látószögben.
FÁM: A pokol
po kolna
nakk nincs feneke  írj
írja
a Hamv
Hamvas
as a Karnev
Karnevál
ál
végén  abban a zuhanás örök.
Puzsér: Ha teljesen benne vagy abban, amit épp teszel,

elvakít a saját cselekvésed ideája. Amit racionálisnak vélsz,

és am
amit
it ennek nyomán tes
tesze
zel,
l, úgy go
gond
ndolo
olod,
d, hogy értelmes.
 Csakhogy az maga a haláltánc. A haláltánc spirálja közelről
nézve nem áll össze. Magasabb perspektívából rátekintve a
te tiprásod és eltiportatásod semmi más, mint a haláltánc
egyetlen lépése egyetlen ütemre. A világ mindig harmóni-
ára törekszik, ha te az életeddel megbontod ezt, akkor nem
benned realizálódik a harmónia, hanem belőled. Ha mindig
többet és többet és többet és újabbat és jobbat és sporto
sabbat és fiatalosabbat és egzotikusabbat és nagyobb kép-
ernyősét akarsz, azzal arra ítéled magad, hogy ne benned
realizálódjon, hanem belőled, általad és körülötted épüljön
fel a har
harmón
mónia
ia  ez a halál
haláltánc.
tánc. Hogy kell elkép
elképzelni?
zelni? V
Van
an kö-
zépen egy kút, amely körül körbekörbe táncolnak az embe-
rek, és akik a kút pereméhez kerülnek, azok sorban belees-
nek. A spirális alakzat felismeréséhez nagy nézőpont kell, a
galaktikus perspektívánál pedig nem ismerünk nagyobbat:
aligha véletlen, hogy az általunk ismert leghatalmasabb
alakzatok, a galaxisok is spirál alakúak. A galaxis közepén tá-
tong
to ng a fekete lyuk, az
az eg
egés
ész
zsspir
pirál
ál akörül fo
forog
rog  létezhet
létezhete
e
ennél nagyobb harmónia? Már Madách Az ember tragédi-
ájában, a mi jelenkorunkat bemutató londoni szín végén
megfesti az antikrisztusi kor hiteles képét: a szín haláltáncba

torkollik.

FÁM:
Pedig a haláltánc egy középkorból származó mám.
Mint a krisztusi misztériumjáték, amikor a fizikai fájdalmon
keresztül próbálják átélni a megváltó golgotái szenvedését.
Ma is gyakorolják ezt a Fülöpszigeteken húsvétkor, amikor
konkrétan fölfeszítteti magát a hívő a keresztfára. Mel Gib
 son sokat fikázott Jézusfilmje, a Passió ezért egy mai filmes
eszköz
eszközökk
ökkel
el g
gyá
yárt
rtoo tt középko
középkori
ri alko
alkotás
tás,, am
amitit enn
ennek
ek meg
megfele-
fele-
lően kell nézni. Ő egy középkori művész, aki él a mai techni-
kával. A haláltánc is ilyen középkori műfaj.
Puzsér: Mégis tökéletesen leírja az ezredvégi ember létál-
lapotát. A világ harmóniára törekszik. Te két dolgot tehetsz:
részt veszel a haláltáncban, és akkor belőled épül harmónia,
vagy kiszállsz belőle, és megvalósítod ugyanezt a harmóni-
át...
FÁM: ...önmagadban.
Puzsér: Körülvesz bennünket a fizikai világ a történeti
időben egy anyagi síkon. Létezik ugyanakkor egy metafizikai
világ is az eszmeidőben egy szellemi síkon. Ez a két sík va-
 jon
 jo n hogyan hat át át,, és hogyan hat vis
vissz
szaa eg
egymymás
ásra?
ra? Hogy
Hogyan
an
teremti, pusztítja, és alkotja újra egymást kölcsönösen szel-
lem és anyag? Hozzáteszem ugyanakkor, hogy ez a kettősség
is  csakú
csakúgy
gy,, m
min
intt a tö
több b i  kizárólag a mamaja
ja tor
torzz tükré
tükrében
ben
létezik.
FÁM: Várj, Robi! Sok szó esett az Antikrisztusról, miközben
a Krisztusról szinte nem is beszéltünk. Milyen téren jelentett
Jézus forradalmi váltást az emberiség szellemének történe-
tében? Miben
Mibe n más a keresztén
kereszténység,
ység, m
min
intt a korá
korábbi
bbi vvagy
agy a ké-
sőbbii vallá
sőbb vallások?
sok? Máse
Máse egyáltalá
egyáltalán? n? Erre
rre egy New Agee
Ageess lelelk
lkü-
ü-
letű Soma Mamagésa nyilván azt mondaná, hogy nem más

I   18 7

 hozná
hozná az ezoterikus baromságait.
barom ságait. Különböző szinkre
szinkretisták
tisták
is azt mondanák, hogy dehogyis más, ugyanazt mondta,
mint Krisna meg Buddha meg a többi, ami persze ostobaság,
mégis gyakran hallunk ilyen eszmefuttatásokat. Jézus és a
 kereszténység
addig kétségtelenül
nem létezett, vagy csakvalami nagyon
csírájában. újat hozott,
Például ami
Jézus talál-
ta fel a lelkiismeretet. Volt valami ilyesmi már korábban is, ha
valaki esetleg olvasott sztoikus filozófusokat, ott találhatott
hasonlót, bár a sztoikus filozófusok egy része Krisztus utáni,
úgyhogy ez nyilván csak a nagyon koraiakra vonatkozik. Jé-
zustól fogva lényeges, hogy mi zajlik belül. Addig mi volt? Ál-
dozz valamelyik istennek, tartsd be a parancsolatokat, építs
szentélyt, végezd el az áldozati szertartást! Még a zsidóknál
is: szertartás, parancsolatok, és kész. Jézus azt mondta: „te
csak
cs ak az edény külsejét
küls ejét pucolod
puc olod meg,
meg, képm
ké pmuta
utató
tó farize
farizeus,
us, pe-
dig a belseje
belseje sokkal
sokkal fonto
fo ntosa
sabb!
bb!"" A farizeusok egyébké
egy ébként nt ne
nem
m
feltétlenül voltak képmutatók, bár a nevük mára a képmuta-
tás szinonimájává vált a nyelvünkben. A farizeus egyszerűen
csak vallási fanatikus volt, aki minden szabályt kényszeresen
betartott, és a kipától az imabojtokig mindent szabályszerű-
en hordott, hogy mutassa, mekkora nagy zsidó.
Puzsér: Magát a képmutatás fogalmát is Jézus alkotta. És
mivel először a farizeusokra alkalmazta, a nyelvben rájuk is
ragadt.
FÁM: A belső előtér
elő térbe
be helyezé
helyezésév
sével
el szüle
sz ületet
tettt a képm
ké pmuta
uta--
tás fogalma. Egyrészt hogy létezik belső, másrészt hogy az
az igazán fontos, nem a külsőség. Mit hozott ez magával?
Két nagyon különböző dolgot. A pozitívumát ismerjük. Ha
van lelkiismeretfurdalás, akkor többé nem érvényes a po-

gány elv,
lv, misze
miszerint
rint va
vae
e victis  jaj a leg
legyőz
yőzöttn
öttnek!
ek! Az anti
antikk
korban a nem keresztény kultúrákban teljesen természetes
 volt, hogy ha mondjuk foglyul ejtek valakit, akkor csak azért
életben tartsam, hogy három év múlva a cirkuszban végig-
hurcoljam, ott mutogassam, mint egy bazári majmot, aztán
ha ezzel végeztem, megkínozzam és kivégezzem. Ez a po-
gány ember: kegyetlen ragadozó, akihez Nietzsche és más
szellemii bűnö
szellem bűnözőkzők visszavágyódnak.
visszavágyódnak. Dzs Dzsingis
ingiszz kánt kérdezték
egyszer, hogy mi a leggyönyörűbb dolog, ami egy férfiem-
berrel történhet, nagy kán? Azt válaszolta, hogy levadászni
az ellenségedet, ölelni az asszonyát, miközben az haldoklik,
és me
megö
göln
lnii a gy
gyer
erme
mekekeit.
it. Ez a legszeb
legszebbb  mo
mond ndta
ta Dzsing
Dzsingiszisz
kán, érted? Katartikus. Az a harcosok katartikus élménye,
hogy mindenkit legyilkolnak. A csecsemőt falhoz kenik, dár-
dára szúrják. Hármat is akár. Még sírjon is. Az a jó. Mi vagyunk
a győztesek. Az asszír Assurbanapli nevű uralkodó lenyúzott
ellenségeinek
ellenség einek a bőrével bo borít
rítot
otta
ta be a várát  és et
ettő
tőll ő vo
voltlt a
fasza gyerek. Ma ez nekünk nyilván furcsa, de akkor ez volt a
közmorál: jaj a legyőzöttnek! A győztes mindent visz, a vesz-

tesPuzsér:
mindentEzbukik.
a világMindent.
rohamosan tér vissza ma.
FÁM: Jézus erre mondja azt, hogy nem. Nem: van lelki-
ismeret. Fordítsd oda a másik orcádat is! Túllép a judaista
morál alapját képező talioelven, „a szemet szemért, fogat
fogért" előírásán is. A hegyi beszédben sorra tagadja meg a
mózesi törvénytáblák passzusait, s mégis azt mondja, hogy
betölteni jött a törvényt, nem felülírni. Nem azt mondja,
hogy megtagadja, hanem azt, hogy túllép rajta. Betölti, és új
gondolkodást nyi
nyit.
t.

 
 Puzsér: Nem arról van szó, hogy az a törvény rossz volt, és
sosem volt érvényes. Arról van szó, hogy most meghaladjuk,
úgyhogy mától nem érvényes.
FÁM:
 Aztegy
laki téged
laki tég ed momé
mondja,
ndja,
mérfö fordítsd
fordít
rföldn
ldnyi sd oda
yi útraoda ayszerít
mási
merít,
kénysz
kén ásikk, tarts
arcodat
tart s veleis
is.kettőre.
. És
És ha va-
vÉ
a-s
így tovább. Ettől kezdve létezik az a fajta szeretet, ami koráb-
ban nem volt. És Jézussal születik meg az Antikrisztus alakja
is, mert a belső figyelésével, állandó kontroll alatt tartásával
azonnal megjelenik valami nagyon sötét démoni erő is, ami
addig szintén nem létezett. Senkit addig sehol nem érdekelt,
hogyy te m it gondolsz,
hog go ndolsz, vagy miben hisze
hiszel.l. A rómaiaknak az az volt
vo lt
fonto s, hogy
fontos, hog y fizesd
fizesd be az
az adót, de hogy te milyen istent
iste nt imád
imádsz
sz,,
az nem érdekelte őket. Teljes vallásszabadság volt mindenhol
a pogán
pog ányy világban.
világb an. A keresztényeket
keresztényeket sem
sem azért üldözt
üldözték,
ék, mert
mer t
azok Krisztust imádták, hanem, mert társadalmilag veszélye-
sek voltak. Az asztrológusokat se azért üldözték, mert nem
szabad a csillagokkal hókuszpókuszolni, hanem, mert megjó-
solták valamelyik császár halálát. Tehát a vallási türelmetlen-
ségnek mindig racionális és politikai oka volt. Az antikvitás
korának pogány emberét egyáltalán nem érdekelte, hogy te
miről
mir ől mi
mitt gondolsz.
gondo lsz. Azt hisz
hiszel,
el, amit
am it akar
akarsz
sz,, annak ál
áldozol,
dozol, aki-
ak i-
nek akarsz. Mint ma Amerikában: olyan istent imádsz, amilyet
akars
akarsz,
z, azt mondasz, ama m it csak
csak akarsz
akarsz  o t t még náci is lehetsz.
lehetsz.
Kimehetsz az utcára a horogkeresztes zászlókkal. Fizesd az
adót
dó t  ez a lényeg.
lényeg. Még kvázi
kváziállállamo
amott is alapíthatsz.
alapíthatsz. Utahba
U tahban na
Nagysóstó körül a mormonok területe állam az államban. Az
amisok tizennyolcadik századi körülmények közt élnek. Senkit
nem zavar. Nem megy ki hozzájuk a Köjál. Fizesd be az adót, és
kész. Ma ez az Egyesült Államok. Kétezer éve...

 
 Puzsér: ...a halakvilághónap kezdetekor...
FÁM: ...ez volt az antik világ, ez volt Róma. A keresztény-
séggel aztán megjelent a vallásüldözés. Azzal, hogy a belső
fontosabb lett, mint a külsőség, megszületett a lelkiismeret.
Nem bi
bizto
ztos,
s, ho
hogyj
gyjaj
aj a leg
legyő
yőzö
zöttn
ttnek
ek v
van
an könyörület. Irg
Irgalo
alom.
m.
Kegyelem. Bűnbocsánat. Ezzel együtt azonban megjelent az
ellenőrzése is annak, hogy mi rejlik benned. Addig csak az
volt a fontos, hogy mit látunk. Elvégzede a szertartást? Be
tartode a parancsolatokat? Befizetede az adót? Magyarán:
 jóll viselk
 jó viselked
edsz
sze
e?
? Mostantól
Mostan tól so
sokk
kkal
al érdekes
érdekesebb,
ebb, hogy mi va
van
n
a fejedben, és mi van a lelkedben? Mire gondolsz? Hiszele
valóban, vagy csak mímeled? Mert ha csak mímeled, akkor
rejtőzködő ellenség vagy. Rosszabb, mint a pogányok, mert
azokat még meg lehet téríteni. Rosszabb, mert a pogányok
látható , ké
látható, kézzelfog
zzelfogható
ható ellenségek. E
Ezé
zért
rt a hit
hited
edet
et próbára kel
kelll
tenni, a szavaid, a tetteid mögé kell látni, egészen legbelülre.
Ezzel fokozatosan kialakul az inkvizíció, a gondolatrendőrség,
s ez a folyamat aztán sztálinizmusba és maoizmusba torkollik.
 A totalitá
total itáriu
riuss rend
rendszer
szerek
ek per
persz
sze
e sok
sok minden má
mást
st is átvett
átvettek
ek
a kereszténységtől, például az üdvtörténetet, mely szerint
a történelemnek célja van: a fejlődés egy tökéletes társada-
lom felé tart. Maga a bolsevizmus nem más egyébként, mint
a tudat Krisztus által kirobbantott forradalmának egy nagyon
torz, korcs gyermeke. Szóval ez volt a nagy változás a szellem
történetében: belül is figyelnek és uralnak, nem csak kívül.
Krisztussal együtt megjelent annak árnyéka is.

Puzsér: Az v o lt a nagy vá
válto
ltozá
zás,
s, hogy Kr
Krisz
isztus
tus feltal
feltalálta
álta az
erkölcsöt. Persze bizonyos értelemben addig is létezett er
kölcs:„jó az, ami kellemes". A„jó"és a„kellemes"szavak szino

 
 p   .191

nimák voltak. A mai ember rohamos sebességgel züllik visz

sza ebbe az antik
an tik lé
létá
tállap
llapot
otba
ba  Magyarországon elsősorban
elsősorban
az index.hu és a 444.hu legcinikusabb munkatársainak értő
iránymutatásával.
FÁM: Repaganizációt élünk. Újrapogányosodást. Visszapo
gányosodást.
Puzsér: Valóban, mert ez az antikrisztusi kor. Szóval: Krisz-
tus előtt a mai értelemben nem volt erkölcs.
FÁM: A buddhiz
bud dhizmus
musbanban volt.
volt .
Puzsér: A buddh
bu ddhizmu
izmusban
sban talán volt,
vo lt, de az
az antik
an tik világ sz
szél
él

tébenhosszában
fáj a lábad, az nem nem. Mi meggyógyul,
jó. Ha volt Krisztus az
előtt
jó. az
Haerkölcs?
iszol, az Ha
jó.
Ha szomjas vagy, az nem jó. A „jó" egy kényelmi funkciót írt
le. Jézus Krisztus aztán azt mondta, hogy ez a szó két külön-
böző fogalmat takar. A „jó" egy elvontabb jelentést kapott,
mint a „kellemes". A jó a kellemes exportjává, univerzalitásá-
vá vált. A „jó"
„jó " le
letttt az örö
örökk és
és egyetemes érvényű
érvény ű kellemes  a
„kellemes" pedig a személyes és pillanatnyi jó. Ami kellemes,
az csak rád vonatkozik, csak itt, és csak most. A krisztusi ér-
telemben vett, erkölcsi tartalmú jó nagyon nem ugyanez.
 A krisztusi jó vonatkozásban és időben
időb en egyaránt
egyará nt teljes érvé-
érv é-
nyű. Bárkire vonatkozó érvényű, tehát amivel te ártasz bárki
másnak, az máris nem jó. Időben örökérvényű, tehát amivel
akár a halálod után ártasz másnak, aki talán életedben meg
sem születik, az máris nem jó. Bár neked ma jó. Mint a foko-
zódó üvegházhatás a bolygón. Ma még senkinek sem rossz
 de jönnek nemzedékek... Krisztus nyomán egy nagyobb
és elvontabb rendszerben kellett elkezdeni értelmezni azt,
ami addig egy személyes és pillanatnyi élmény kifejezésére
 

szolgáló fogalom volt: „kényelem". Jézus azt mondta, hogy

Mózes kőtáblákba véste a törvényeket, de ő a szívünkbe fog
 ja  ez lett a lelki
lelkiism
ismeret:
eret: az embe
emberr képe
képessé
ssége
ge az erköl
erkölcsre.
csre. E Ezz
maga a szent szellem. Szentiéleknek is hívják. Mózes kőtáb-
lákba
lákba véste
véste a tör
törvévény
nyekeket
et  azokat be kkell
ell tar
tartan
tani!i! Mó
Mózes
zesnénéll
a fókusz mimindi
ndigg a tette
te tteke
kenn va
van.
n. A jud
judaiz
aizmu
muss nem a hi hitrő
trőll szól
 a hi
hite
tedn
dnek
ek az a jele, hoghogyy úgy cseleksz
cselekszel,
el, ahogy.
FÁM: Betartod az írást.
Puzsér: Ha nem cselekszel úgy, akkor hiába hiszel, mert az
a hit csak arra való, hogy tartsd a szombatot, tartsd a kósert
meg a többi előírást. A krisztusi erkölcs összefüggésben áll
a pszichével. A mélylélekkel. Ezeket a belső lelki tartalmakat
nem pusztán mozgósította Jézus, hanem létrehozta. Nem ar-
ról van sz
szó, hog
hogyy vo
voltlt az em
ember
bernek
nek egy belső szerk
szerkeze
ezete,
te, am
amii
Jézus szavára elkezdett működni, hanem arról, hogy Jézus
létrehozott egy világot az emberen belül. A lelkiismeret nem
elnyomva volt, hanem nem volt még feltalálva.
FÁM: Hogy lett volna elnyomva a lelkiismeret egy olyan
világban, ahol jaj a legyőzöttnek! Csak törvények szabhattak
gátat.
Puzsér: Ez még a lelkiismeret előtti kor.
FÁM: Teljesen bevett dolog volt, hogy valaki a gyermekét
áruként eladta. A proletár szó etimológiailag azt jelenti: aki-
nek csak
csak gyermeke van  az az egyetle
egyetlen
n ttula
ulajdo
jdona.
na. Úgyhogy
azt el is adhatta, mint valami haszonállatot, hisz más tulaj-

dona nem
ahogy ma aisharmadik
volt. A rómaiaknál
világban isezaz.
a legtermészetesebb volt,
Puzsér: Annyi az ember, amennyire kiter
kiterjed.
jed. Az vvag
agy,
y, ami
ami--
vel azonosulsz. Ha az egoddal azonosulsz, akkor az egód
 

T   19
1933

vagy, és halandó vagy. Ha a lelkeddel azonosulsz, akkor a lel-

ked vagy, és halhatatlan vagy. Ha a családoddal azonosulsz,
és megölöd a gyerekedet, lesz némi bűntudatod. Mert az én-
idegen. Ha nem azonosulsz semmivel, csak a saját egoddal,
akkor egyetlen bűn van, ha megölöd magad. Esetleg ha ki-
hagysz egy jó üzleti lehetőséget.
FÁM: Miért is bűn az öngyilkosság keresztény szempont-
ból?
Puzsér: Mert az életed Istené.
FÁM:
így övé
tett. így az van.vagy.
Az életed nem a ahogy
A tulajdona, tiéd. Hiszen valakiaterem-
a proletáré gyer-
meke.
Puzsér:  A
 Azz életed Istené
Istené,, neked
neked nincs jog
jo g o d rendelkezni
azzal. Nincs jogod rosszul használni a szabad akaratodat.
Én nem akarom megmondani egy nyaktól lefelé megbénult
embernek, hogy ő kizárjae magát az Isten kegyelméből,
vagy ne tegye. Van egy fizikai világ, és van egy metafizikai
világ. Ezek megfelelnek egymásnak, és kölcsönösen képezik
egymást. Erről írta a Háromszor Magasztos Hermész, hogy
amint fent, úgy lent. Ez a világ színe és fonákja. A világ színe
az anyag, fonákja az eszme. Ezek kölcsönösen feltételezik és
leírják egymást, át és visszahatnak egymásra.
FÁM: Úgy működnek, mint a határozatlansági elvben a
helyzet és az impulzus. Ha egyiket mérni tudod, a másikat
nem, ha a másikat mérni tudod, az egyiket nem. Ilyen a kül-
ső és a belső viszonya a spirituális világban, de a hétköznapi
valóságban is. A fenti szúfi szöveg az ellentétekkel próbálta
 ezt kifejezni. Azt írja Darqáwí máshol, hogy ha belül teszel
valamit, az kívülről elfogy. Ha kívül csinálsz valamit, az be

lülről fogy
fo gy e
ell  teh
tehát
át a
az
z erő mind
mindig
ig od
oda
a tar
tart,
t, aho
ahová
vá a tu
tuda
datt

koncentrál. József
József Att
Attila
ila úgy ffogalmazza
ogalmazza meg ez ezt,
t, h
hogy
ogy „nem
fog a macska egyszerre kint s bent egeret". Ez persze nem azt
 jele
 je lent
nti,
i, hogy a kinti
kint i a Sátátán
n, a benti az Is
Isten
ten  szó ninc
nincs
s ilyes-
miről. Ez csupán a szellem két alapvető helyzete: hol kint já-
runk, hol bent. Gondolj csak bele: amikor kintre bámulunk, a
külső dolgok hatása alá kerülünk. Bambák vagyunk, a dolgok
uralnak minket. De mi történik, ha a belső képeink uralnak
minket? Ugy
Ugyanez
anez az elbambu
elbambulás.
lás. S enne
ennekk a fo
ford
rdít
ítoo tt
ttja
ja is iga
igaz
z
lehet: ha éberek vagyunk, akkor egy külső meditációs tárgy
gyal való
való ka
kapcsolatu
pcsolatunkban
nkban is leh
lehetü
etünk
nk éberek
éberek,, de akár
akár befelé
befelé
figyelve, meditációs tárgy nélkül is. Egy saivaista tantra azt
mondja, hogy akár kívül jár a tudatod, akár belül, az mindig
Síva. Vagyis mindig az abszolútum.
Puzsér: Belül
Belül va
van
n egy táj: fog
fogalm
almak
akbó
bóll é
épül
pül fel. S a ki
kint
ntii
táj is fogalmakból épül, vagyis illúzió, valójában nem a je-
lenségek vannak, amelyeket fogalmakkal írunk le, hanem a
fogalmak vannak, és azok hasítják le az összefüggő egyetlen
Istenről a jelenségvilág különböző elemeit. Van Szabó Lő-
rincnek egy nagyon népszerű verse, az a címe, hogy Dzsuang  
Dszi álma.

Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi, 

a mes
meste
ter,
r, egy lepk
lepkére
ére mu
muta
tato
totttt..
  Álmomban   mondta
mondta,, - ez a le lepk
pke
e voltam, 
 és most egy kic
kicsit
sit zav
zavarban
arban vagyok
vagyok..

 Lepke  mesélte,  igen, lepke voltam, 

s a le
lepke
pke vígan tá
tánc
ncol
oltt a napon,
napon,

és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi...

És felébredtem... És most nem tudom,

most nem
nem tudom
tudom,, - fol
folyta
ytatta
tta eltűnő
eltűnődve
dve,, -  
mi az igazság
igazság,, melyik
melyik lehetek: 
hogy Dsuang
Dsuang Dszi
Dszi álm
álmod
odta-
ta-ee a lepkét  
vagy a lepke álmodik engemet? -

Én j ó t nevettem: - Ne tréfálj, Dsuang

Dsuang Ds
Dszi
zi! ! 
Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! -  
Ő mosolygott:
mosolygo tt: - Az álombéli lepk lepke
e 
épp
ép p így
így hitte a maga igazát! 
igazá t!   

Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán 

valami mégis
égis megborzongatott,
megborzon gatott, 
kétezer évig töprengtem azóta, 

de egyre
egyre bizonyta
bizon ytalan
lanab
abb
b vagyo
vagyok,
k,
és mo
most
st m
má ár azt
az t hiszem
hiszem,, hogy
hogy nincs igaz
igazság
ság,, 
már azt, hogy minden kép és költemény, 
azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét, 
a lepke
lepke ő t és
és mind
mi ndháhárm
rmununka
katt é
én
n.
 FÁM: Ez egy régi taoista sztori, Szabó Lőrinc csak meg-
verselte.
Puzsér: Nagyon erős.
RAM: Nagyon jól verselte meg, csak jelzem, hogy ezt nem
Szabó Lőrinc találta ki. Ez egy nagyon régi szöveg, Csuang
cének egy sztorija.

Puzsér: Hogy értsük? Az álombéli lepke egy idea. Hívjuk

akár úgy, hogy Isten. Egy gondolat. Te meg te vagy. A maja
fátyla azt az illúziót kelti a fejedben, hogy a te léted valódi és
kézzelfogható, fizikailag mérhető és igazolható, ez az álmo-
dott lepke vagy Isten, vagy mi, ez csak egy eszme, valamiféle
illúzió. Tehát nem olyan létező, mint te. Csakhogy ezek a gon-
dolatok és eszmények sokkal tartósabbak, mint a hús és a vér.
FÁM: Csak a légiességük miatt nem tulajdonítunk nekik

valódi létet.
Puzsér: Pedig bizonyos értelemben tartósabbak és va-
lóságosabbak, mint a fizikai létezők. Ha leraknánk ide egy
kamerát, hadd forogjon pár ezer évet, és aztán felgyorsítva
lejátszanánk a felvételt, azt látnánk, hogy mindaz, ami szá-
munkra fizikailag olyan megfoghatóan létezik, szünet nélkül
folyik és örvénylik. Szétmállik és újralétesül: egy lávatengert
látnánk, amiből kiemelkednek alakzatok, egy darabig őrzik
a maguk formáját, aztán visszazuhannak az örvénybe. Újra
kiemelkednek belőle, formát öltenek, és ismét visszazuhan-
nak.
na k. E
Eg
gy for
fortyo
tyogó
gó,, hö
hömm pöly
pö lygő
gő masassz
szát
át látnánk  ez a mi na
na--
gyon stabil, nagyon valóságos fizikai világunk.
FÁM: A
 Azz el
első
ső fényké
fényképekné
peknél,l, a dag
dagerr
errotíp
otípiák
iáknál
nál az 183
830
0a
as,
s,
 40es években még hosszú ideig tartott az exponálás. Ma
már a másodperc törtrésze
törtrés ze ala
alatt
tt zajlik, akkor azt his
hiszem
zem,, d
dur
ur--
ván fél órába telt. Számomra kísérteties élmény volt megpil-
lantani egy nagyon korai képet, az egyik legelső fényképet:
egy párizsi utca részletét ábrázolja, és nem látunk rajta sem
embereket, sem állatokat, kivéve egy kutyát meg egy cilin
deres férfit, aki a lábát egy sámlira emelve áll. Nincs az utcán
ember. Csak házak. A lassú exponálási idő alatt a mozgó dől

I   19 7

gokat nem rögzítette a fényképezőgép. A férfi, akinek épp

pucolták a cipőjét, látszik, de a cipőpucoló figura már nem.
 A kutya épp
é pp egy helyben
h elyben fekü
feküdt,
dt, ezért homályos
homályosan
an rajt
rajta
a van
van
a képen. Ez csak fél óra. Képzeljük el: ha több óra lenne az ex-
ponálási idő, még
még kevesebbet látnánk
lá tnánk  már nem volna a fo -
tón felismerhető alak. Ha egy évszázad lenne az exponálási
idő, már bizonyos házak sem látszanának a képen. Ha a len-
csét az isteni tudat metaforájaként értelmezzük, a szemlélő
többé nem látna semmit sem. Több ezer év alatt tényleg csak
valami fortyogó örvény látszana, ha pedig egymillió év vol-
na a záridő, akkor már végképp semmi beazonosítható nem
lenne a fényképen  ahogy sz
szám
ámos
os gyorsan
gyorsan zajló jelenség
jele nséget
et
sem látunk meg. A láthatatlanság ezért lehet, hogy mindösz
sze egy számunkra már követhetetlen mértékű sebesség.
Puzsér: Egy álombéli lepke ehhez képest nagyon is való-
ságos. Holott egy álombéli lepke sokkal gyengébb eszme,
mint az Isten. Az Isten mindenképp intenzívebb gondolat,
mint egy lepke, amiről kétezer évvel ezelőtt valami kínai
bölcs álmodott. Egy lepke, amit te álmodsz, és az Isten a szel-
lemben egyegy eszme. Az eszme világa és a fizikai világ úgy
 viszonyulnak egymáshoz, mint igazság és valóság. Tükrei
egymásnak, ahogy Weöres Sándor írja: „a két arc: az Igaz és a
Van összefordul mámorosán, mint a Nap meg a tenger, nézi

egymást ragyogó szerelemmel". Ez a két szféra kölcsönösen

áthatja, képezi és alkotja egymást. A fizikai világ hordozza az
eszmét, ahogy a szellem is hordozza az anyagot. A fizikai lét
lehetősége a fizikai nemlét, vagy úgy is mondhatom, hogy a
nem fizikai lét. A nem tár
tárgy
gyii lét a tár
tárgyi
gyi lét fés
fészk
zke
e  az igaz-
ság a valóság alapja. A szellem világa, amivel kapcsolatban

nem nyerhetünk tárgyi megerősítést, ami fizikai értelemben

valóban
valóba n nem
nem is létez
létezik
ik  ez minde
mindenn létező alapfelt
alapfeltétele
étele.. Eb
Ebbe
be
ágyazódik a fizikai világ, mint fészekbe a fiókák.
FÁM: Erről írja József Attila, hogy „csak ami nincs, annak
van bokra". A nincset itt a nem fizikai létező értelmében
használja. Nem abszolút nem létezőként.
Puzsér:  A
 Azz Anti
Antikris
krisztus
ztus pontosan ugyanilyen
ugyan ilyen mód
módon on lé-
tező nemlétező. Fizikailag nincs jelen, a munkáját mégis
maradéktalanul elvégzi. Először Krisztus is egy ilyen tisztán
szellemi entitás volt, ami aztán leszállt az anyagba, és testet
öltött. Az Antikrisztus az a szellemi entitás, ami nem száll le
az anyagba, nem ölt testet, mégis jelen van, mégis kísért, és
mégis letéríti az embert a Krisztusról. Az Antikrisztus a szel-
lem világában létező személy, akit a modern kor embere mil-
lió formában idéz és valósít meg, otthonába fogad, együtt
fekszik és kel vele, hatása érvényesül az életén. Egy sötét ba
bonasá
bon aságna
gnakk tűnik: méghogy A Antikrisztus
ntikrisztus  micso
micsoda
da ezoteri-
kus ostobaság! Valójában egy szellemi hatóerőt írunk le így,
 ami működik és érvényesül.
FÁM: Pár évtizeddel ezelőtt a nagy diktátorokat is Anti
krisztusként azonosították. Hitler, mint Antikrisztus, Sztálin,
m int Antikrisztu
Antikrisztus.
s.
Puzsér: Ők személy szerint a szociopátia és a pszichopátia
ideáinak a fizikai leképeződései, akik tagadhatatlanul az an
tikrisztusi korhoz tartoznak. Az Antikrisztus színrelépésének
döntő mozzanata, hogy felkínálja neked a mindent, sokkal
olcsóbban, mint a Jézus Krisztus. A felvilágosodás előtt sen-
kinek nem volt ekkora fellépése. Az Anyaszentegyház azért
tett bizonyos kísérleteket arra, hogy aprópénzre váltsa a

B   19
1999

Jézus Krisztust. Luther és a reformáció nem véletlen követ-

kezmények lettek, a búcsúcédulázás már egy határozottan
antikrisztusi mozzanat volt, csakhogy abban az egyház még
meg tudott hasonulni. Az egy bűn volt, amivel szemben ott
és akkor szét tudott szakadni a keresztény Európa. Ami ma
zajlik, abban nem hasonul meg senki. A marketing nem bűn
 senki
senki nem is tek
te k inti
in ti anna
annak.
k. Ez
Ez az Anti
Antikris
krisztus
ztus diadala: vég-
leg eltájolta az ember erkölcsi iránytűjét.
FÁM: Térjünk vissza az Anyaszentegyházhoz! Persze, min-
dig is ott volt a Sátán és az Antikrisztus az egyházban. Iszo-
nyatos bűnöket követtek el Krisztus nevében. Tagadhatatlan
ugyanakkor, hogy mindig ott volt Krisztus is. Tehát ott volt a
szimónia, a búcsúcéduláztatás, a harácsolás, a nepotizmus, az
eretnekek elégetése, az ártatlanok meghurcolása, csakhogy
ezek mellett ott volt Assisi Szent Ferenc, ott volt Eckhart mes-
ter, ott volt Keresztes Szent János, egyszóval jelen voltak azok
 a szellemi jegyek, amelyek legkevésbé sem tekinthetőek Sá-
tánnak vagy Antikrisztusnak. A katolicizmus, mint intézmény,
és mint ideológia egy világi szerveződés, akárcsak minden
emberi konstrukció, így természetes, hogy megjelent benne
a jó és a gonosz egyaránt,
egyaránt, sőt: egysze
egyszerre.
rre. A ko
konkv
nkvisz
isztád
tádoro
orokk tö
tö -
megével irtották az indiánokat Krisztus nevében, ugyanakkor
az egyház olyan alakjai, mint las Casas püspök, vagy később
a jezsuiták épp hogy védelmezték őket Krisztus szellemében.
Puzsér: A római katolikus
katolik us egyhá
egyházza
zzal,l, bármil
bármilyen
yen más egy-
házza
há zzall vagy
vag y állami intézm
inté zménn
énnyel
yel  hiszen
hiszen azaz egyház iiss álla
állami
mi
intézmény
intézm ény lett
let t  bennem semmivel
semmivel nincs
nincs több
tö bb illúzió, min
m intt a
MÁVval, vagy a NAVval kapcsolatban.
RAM: De mégsem a Sátán vagy az Antikrisztus.

Puzsér: Valóban. A NAV nem az Antikrisztus.

FÁM: Ennyire ne tartsuk már nagyra a NAVot! Se más szer-
vezetet. A protestánsok kezdték ezt a fajta aktualizálást. Pél-
dául, hogy a hét domb, amin Róma áll, a Fenevad hét feje,
vagyis Róma a Fenevad, ami János apokalipszispróféciájá-
ban megjelenik, ennek megfelelően a pápa a Sátán, mert ő
metonimikusan maga Róma, és így tovább. Az persze már
sántít, hogy János szerint a Fenevad a tengerből jön fel, már-
pedig Rómánál nincs tenger, és se a város, se a pápa nem a
tengerből bukkant elő. Gagyi megfejtések ezek.
Puzsér: Megidéztük a Gonoszt, és ő eljött értünk. Az An
tikrisztust a marketingügynökségek gyártják. Termékről ter-
mékre, kampányról kampányra. Szükségünk volt egy Jézus
Krisztus 2.0ra, aki itt és most vált meg, nem kétezer évvel ez-
 előtt, vagy egy könyvben, vagy a halálunk után. Szükségünk
volt valakire, aki itt és most tisztább, szárazabb és biztonsá-
gosabb érzést biztosít nekünk elképesztően kedvező áron.
 Az
 Az Anti
Antikrisztu
krisztus
seeljöv
ljövete
etelén
lének
ek a felté
fel tétel
telee a felvilágosodás
felvilágosod ás v
voo lt
 addig azért nehéz letlettt volna elképzelni
elképze lni az
aztt a val
valós
ós vagy
vagy
virtuális személyt, aki kiáll, és azt mondja, hogy most akci-
ós a Jézus Krisztus. A búcsúcéduláztatás valami ilyesmi volt,
amiért az Anyaszentegyház máig a legnagyobb veszteségét

szenvedte el  keményen megfizetett. Az antikrisztusi kor-

ban erre egy egész világrend épül, és senki nem fizet meg.
 A reklámok ma egy kom
ko m pl
plet
ettt és vad
vadona
onatúj
túj ü dvtö
dv törté
rténe
nette
ttell
lépnek eléd:„az anyagi javak és a pénzen váltható élmények
megszabadítanak téged. A fogyasztás boldoggá tesz."
FÁM: Van a reklámnak jövőképe? Távoli jövővel nem törő-
dik, csak az itt és mosttal foglalkozik.

Puzsér: A reklámnak annyi jövők

jöv őkép
épee van,
van, hogy te megvá-
sárolod, elfogyasztod, és átlényegülsz. Feltöltődsz. Sokszor
nem is a termékkel, csak a márkával.
FÁM: A reklámnak nincs üdv
ü dvtö
törté
rténe
nete
te..
Puzsér: Dehogyis nincs. Csak üdvtörténete van.
FÁM: Nincs történetbe helyezve.

Puzsér: Nincs, mert ha történetbe helyezed, azzal megne-

hezíted a befogadását.
FÁM: És akkor hogy tesz boldoggá az a bugyi? Milyen
bugyi?
Puzsér: Calzedonia.
FÁM: Calzedonia. Az tényleg annyira nagy szám?
 Puzsér: Szerinted
a buszmegállóban azt hirdetnék a proli-
nak, ha nagy szám lenne?
FÁM: Persze, hogy jobban fájjon nekik a proli életük.
Puzsér: Abban egyetlen
egy etlen cégnek sinc
sincss pénz
pénze,
e, hogy fájd
fá jdal
al--
mat okoz proliknak.
FÁM: Ez igaz.
Puzsér:  Az A ntik
nt ikris
riszt
ztus
us a világ
vi lágba
bann egy hamis létá
lé tálla
llappo-
tot realizált. Az Új Eljövetel számolja majd fel az antikrisz
tusi kort, és teremti meg a továbblépést a vízöntő világha-
vába.
FÁM: Világos.
Puzsér: Mi lesz ez az Új Eljövetel? Mikor lesz? A mi éle-
tünkben? A gyermekeink vagy az unokáink életében? Ezt
nem
ne m tudju
tudjuk.
k.
FÁM: Most, hogy ezt kitárgyaltuk, légy oly kedves, fejtsd
már ki nekem, hogy a bulvár és a reklám lényegét tekintve
mennyiben két külön világ? Számomra összemosódnak.

202

Puzsér: A bulvá
b ulvárr az emberi éle
élett elemi drámájána
drámájánakk a fe
felh
lhí-
í-
gítása vízzel. Egyfajta „létezés light". Fájdalomtól, katarzistól,
félelemtől, tragédiától, szorongástól mentesített, súlyos és
komplex megélésektől nem terhelt, habkönnyű létezés.
FÁM: És ez nem függ össze szerinted a reklámmal? Nem
ugyanaz a szellemiség?
Puzsér: A bulvár, az inf
infot
otai
ainm
nmen
ent,
t, s vel
velük
ük az egé
egészsz vvilág,
ilág,
amit a szórakoztatóipari mainstream reprezentál, azért jött
létre,
létre, hogy a közkultúra a reklámokhoz kkondondici
icioná
onáljon
ljon téged.
Ezek mind a reklám segéderői. Ha a közkultúra egy magas
 kultúra, ha az élet valós drámájáról ad számot, ha a létezés
tényleges mélységével dolgozik, akkor az Antikrisztus mun-
kája könnyen lepattan rólad, mert te egy magasabb lelki ní-
vón kondicionálódsz, egy intenzívebb pszichés működésben
veszel részt. Ha megszakítod a Keresztapát, és ott reklámo-
zol, az garantáltan kevésbé lesz hatékony, mint ha a Barátok
köztet szakítod meg. Ha a kultúrát leszállítod a reklámhoz,
az segíti az értékesítést. Világos tehát a feladat: az embert a
reklám nívójára kell zülleszteni. Erre szolgál a bulvár.
FÁM: Mekkora nagy szám, amikor bizonyos filmeket nem
szakítanak meg reklámokkal. Például a Schin
Schindler
dler listáját.
listáj át.
Puzsér:
egyben.  Azt valóban
valób an nem szakított
sz akították
ák me
meg.g. Leadt
Leadtákák egy a
azz
FÁM: Azt sza
szakrá
krális
lis szf
szférá
érába
ba helyezték, a kultú
kultúra
ra paparna
rnasz
sz
szusára.
Puzsér: Ál
 Álljo
ljonn meg a menet! A SchSchind
indler
ler listájá t  miért
list áját  miért nem
szakították meg reklámmal? A reklám talán valami alantas
dolog? Hát hogy volna az?! Az a legnagyszerűbb vívmány:
informál bennünket a legújabb fejlesztésű termékekről és a

kihagyhatatlan akciókról, segít nekünk boldogabb, dinami-

kusabb, harmonikusabb és kiegyensúlyozottabb életet élni,
segít, hogy a holnap jobb és teljesebb legyen a mánál. Miért
sérti ez a holokausztemlékezés szellemét?
FAM:Tarkovszkijt
FAM:Tarkovs zkijt megszakítjuk?
Puzsér:
Ha viszont
nem lehet vele a reklám
megszakítani ilyen problémás
a Schindler műfaj, talán
listáját, akkor hogy
a Keresztapát sem kéne megszakítani vele.
 FÁM: Nem kéne.
Puzsér: Vagy azt meg lehet? Csak a Schindler listáját  nem?
 nem?
Hiszen a Philadelphiát   se szakították meg, vagyis a meleg
holokausztnak már nem jár tisztelet? Mindenesetre sokat
mondó, hogy egy kereskedelmi tévécsatorna azzal fejezi ki a
tiszteletét, hogy elhagyja a reklámot. Miért nem azzal, hogy
kétszer annyi reklámot illeszt a filmbe? Kétszer annyi forra-
dalmi összetevő, kétszer annyi őrületes akció, kétszer annyi
elégedett vásárló. Miért sérti a holokausztemlékezetet egy
kétszer
kéts zer olyan jó világ?
világ?
FÁM: Tudod, mi az ördögi, ha nagyon szigorúan az Evan-
gélium talaján értelmezünk? A világ összes nem keresztény
vallása, pogány kultusza, az összes politikai ideológia, min-
den nem keresztény világnézet, a tudományt is ide értve. És
tudod, mi az antikrisztusi? A világ összes keresztény irányza-
ta. Krisztu
Krisztuss egyház
egyházaa egy tér, idő és any
anyag
ag fele
fe lett
tt álló,
álló, látha
lát hata
tat-
t-
lan szellemi közösség.
 
 Puzsér Róberb:  A ma
maii alka
alkalma
lmatt a söté
sötétt olda
oldall vizsgálatának
szenteljük.
Farkas Abbila Márbon: Mintha eddig csupa szépről és jóról
beszéltünk volna
volna..
Puzsér: Ezúttal a metafizikai rossz eredetét kutatjuk.
FÁM: A
 Azz ősr
ősros
ossz
sz eredetét.
Puzsér: Én antropológiailag optimista vagyok. Ez azt je-
lenti, hogy szerintem a gyerek egy ártatlan kis állat. Embert
a kultúra nevel belőle. Ha csecsemőket bezárnának egymás
mellé, akiket nem tanítanának meg beszélni, és így nyilván
ők sem tanítanák meg egymást beszélni, nos, azok a csecse-
mők később
k ésőbb olyan élet
él etet
et élnén
élnének
ek le
le,, mi
mint
nt az állatok. Ne
Nem
m vál-
nának emberré. Elég kegyetlen gondolatkísérlet, de mi most
arra a kérdésre keressük a választ, hogy honnan ered a rossz?

Honnan származik az emb

emberer képe
képesség
ssége
eéés
s ta
taga
gadh
dhat
atat
atlan
lan haj-
lama arra, hogy a rosszat válassza? Szerintem onnan, hogy
valaha történt vele valami gonoszság. Valami kegyetlenség,
 amit nem ért. Történt vele valami, amire reagál. A rossz kívül-
ről került a világba, és a jó is éppígy kívülről került bele. Az
ember nem születik sem jónak, sem gonosznak. Nem igaz,
hogy egy gyermek eredendően jó volna, hiszen a szeretetet
is a nyelvvel együtt tanulja. A szeretet ugyanis nem pusztán
tanulható, de másképp el sem sajátítható. Lényegében bár-
mi tanulható, az ember pedig minden téren tanulásra szorul.
 Akikről
 Akikr ől ma s
sz
zó le
les
sz, azo
azok
k a szocio
szociopaták.
paták.
FÁM: Hát, ez nagyon érdekes fordulat ez után a kísérleti
okfejtés után. De te a pszichopatákra gondolsz, nem? Kezd-
 jük
 jü k a ter
termm ino
inoló
lógi
giaa tisztáz
tisztázásá
ásával:
val: mi
mi a különbség a pszichopa-
pszichop a-
ta és a szociopata között?
Puzsér: Kaptam egy emailt Zolitól, ez áll benne: „A pszi-
chopátiára való hajlam
hajlam genet
genetikai
ikai követk
következmény
ezmény:: alu
alulfe
lfejle
jlett
tt a
az
z
agy impulzuskontrollért és interperszonális érzelmekért fele-
lős része, a pszichopata ezért nem képes az együttérzésre.
 A szociopatáknál viszont
viszon t a ro
ros
ssz g
gyerme
yermekkori
kkori neve
nevelés
lés hatá-
sára alakul ki az antiszociális személyiségzavar, náluk fennáll
az empátia lehetősége a hozzájuk nagyon közel állók iránt.
 A két állapo
álla pott diag
diagnoszti
nosztikai
kai bes
besoro
orolás
lása
a azono
zonos.
s."" Semm
Semmii két-
ség: ezek valóban egymáshoz nagyon közel álló kategóriák.
FÁM: Ilyesmit olvastam én is, hogy a pszichopata születé-
s i i g , a szoc
szociop
iopata
ata meg a körn
környezet
yezete
e ál
által
tal gyak
gyakorolt
orolt traumák
hatására kerül ebbe az állapotba. Köszönjük, Zoli!
Puzsér:
Zoli azt írja, hogy a klasszikus példa a szociopatára
Hitler, a pszichopatára pedig Sztálin.

207

FÁM: Sztálin akkor genetikusán volt patologikus, Hitler

 meg szociálisan?
Puzsér: Hitlerről tudjuk, hogy ő az apjának, Aloisnak az ál-
dozata. Sztálinnak viszont nem volt sanyarú gyerekkora.
FÁM: De, azért az volt. Csórók voltak, alkesz suszter volt
az apja, akit kitiltottak a városból, meghaltak a testvérei,
az anyjuk egyedül nevelte őket. A fiatal Dzsugasvili  mert
ígyy hívták eredetileg  csellengett,
íg csellenge tt, anyja
anyja nyomá
nyomásá
sára
ra pap-
pa p-
növendék is volt. Aztán postarabló lett  persze a Párt uta-
sítására.
Puzsér: Nem kellett azért ebbe annyira belenyomorodni

lelkileg.
FÁM: Mármint a kolostorba? Vagy az apjába? Vagy a bű-
nözésbe? Mert az már a következmény? Na, ne viccelj!
Tükörneuronokról hallottál már? Állítólag a tükörneuronok
nak köszönhetjük az együttérzést. Többek közt.
Puzsér: A tükö
tü körn
rneu
euro
ronj
njai
aidd a benned lévő isteni rés
rész. Álta-
Á lta-
luk éled át a másikat, és tulajdonítasz neki a tiéddel egylé
nyegű lelket.
FÁM:  A tükö
tü körn
rneu
euro
ronja
njaid
id tüzelnek,
tüzelnek , amint
am int a másik
másik,, akinek
tud
tu d a tot
to t tulajdonítasz, bá
bármit
rmit csel
cselek
ekszszik
ik.. Azért fontos megje-
meg je-
gyezn
gye zni,i, hogy amennyiben tud t udaa tot
to t tulajdonítasz
tulajdonítas z neki
neki,, mert
m ert a
tükörneuronok nem tüzelnek ha leszakad a villamosvezeték,
vagy ha a szél rázza a faágakat. A tükörneuronok hatására
bennünk is megjelenik ugyanaz a cselekvési inger, amit a
másik tanúsít. Ha valaki például sírni kezd, minden egészsé-
ges pszichéjű emberben beindul a sírhatnék. Persze a felet-
tes én ezt önfegyelemileg elfojtja, úgyhogy nem kezdesz el
te is sírni, de belül tudattalanul aktiválódik egy sírási inger.

 
 Ha valaki elkezd szaladni, egy pillanatra benned is beindul
a szaladhatnék, vagy ha látsz egy arckifejezést, automatiku-
san elkezdesz átvenni bizonyos elemeket, ha másképp nem,

belső gesztusokként. Gyerekeknél jobban működik ez a me-

chanizmus, mert még nem épült fel a felnőttekre jellemző
nagyon erős önkontroll, a szocializáció még nem fojtja el az
elemi reakciót. Mindez tehát a tükörneuronoknak köszönhe-
tő. Ha a pszichopata genetikailag sérült, akkor nála valami
éppen itt hibádzik.
Puzsér: Erről van itt nagyba'szó: a pszichopaták esetében
a tükörneuronok diszfunkciójáról beszélünk. Metaforikusán
mondva: az összeszerelésük során meghibásodott a gyártó-
sor, így nem került beléjük lélek.
FÁM: Isten kiment a kantinba, és otthagyta a futószalagot
 így születe
szü letett
tt a pszichopata. A szociopata
szociopata eseté
esetében
ben viszont
működés közben romlott el a tükörneuronszisztéma.
Puzsér: Mivel Murphy első törvénye szerint ami elromol-
hat, az
az el is rom
romlik,
lik, id
időr
őről
ől időre lef
lefut
utna
nakk olya
olyano
nok
k is a sza
szalagró
lagról,
l,
akikbe nem került bele az isteni rész. Mi mind egyetlen isteni
alapon állunk. Egy nagy Istenben gyökerezünk a mélyben.
Ezt onnan lehet tudni, hogy ha téged ütver valaki úgy, hogy
bevérzel, akkor az nekem is fáj. Nem bírom nézni. Persze van
olyan állapot, amikor nézem, és azt érzem, hogy de jó, hogy
nem engem ütnek. Ezt úgy hívják, hogy a szofisztikáit egó
állapota.
FÁM: Ha máshogy nem, negatív módon, de ugyanúgy
benne van ebben is a tükörneuroneffektus. Itt is átérzed
a megveretés fájdalmát, ezért örülsz, hogy nem téged
vernek.

 
 Puzsér: Ugyanakkor ott van a kevésbé szofisztikáit egó ál-
lapota, amikor azt érzed, hogy„hajrá, üssed".
FÁM: De még abban is benne van az isteni rész. Sötét és
aljadék módon,
módon, m mintint a buko
bu kott
tt angyalokban
angyalokban,, akikből ördögök
ö rdögök
lettek, de mégis ott van. Abban nincs benne, aki semmit sem
érez. Érted? Semmit. A szadistában benne van démoni mó-
don, mert az érez, hiszen élvezi. A pszichopatából viszont ez
teljesen hiányzik.
Puzsér: A pszichopata belső belső világa egy ürüres
es laplap, am
amitit az-
az-
tán bármelyik nap teleírhat bármivel. Persze nyilván olyas-
mivel, ami előnyt jelent a számára. Azt fogja mondani, ami
a legkifizetődőbb, úgy reagál, ahogy szerinte őt a legjobban
szeretnék látni mások. így éri el, hogy azt gondolják róla,
a m it ő akar
akar.. Nem hagyja a szüleire
szüleire és
és a körny
kör nyezet
ezetére ére  maga
maga
tölti ki az üres lapot. Pszichopatának lenni ilyen.
FÁM: Egy kitölte
kitö ltetle
tlen
n csekket
csekket kap
kap az
az örd
ördögtő
ögtől.l.
Puzsér: Gondold el, pszichopataként micsoda lehetőség,
mekkora kapacitás szakad rád, milyen szárnyakat kapsz,

pusztán
megértésmert nincs
és az benned azkényszere
együttérzés isteni rész, ami visszahúzna!
iszonyatos A
teher, ami
átszövi az embert érzelmileg, millió féle szégyen, szorongás,
kegyes hazugság és emésztő bűntudat.
FÁM: így van. A lelkileg egészséges ember elképesztő gá-
takkal találja szembe magát.
Puzsér: Túl bonyolult, túl szövevényes, és túl fájdalmas.
FÁM: Megnyomorít. Múltkor idéztük a Führer egyik mon-

dását, amely szerint a lelkiismeret zsidó találmány. A Bibliára

utalt, pontosabban az Újszövetségre. Szerinte a lelkiismeret
 éppúgy, mint a műveltség  megnyomorítja az embert.

 
 A Führer
Führer tevékenységének leg legfőb
főbbb célja
célja,, hog
hogyy az em
embe
bert
rt a
Krisztus előtti, azaz a lelkiismeret előtti állapotba vezesse

vissza.
mititizm
mi zmusNem
us az aigazi
germán faj felsőbbrendűsége
lényeg azok csa vagysos
csakk a kor hatá azes
hatásos antisze-
eszköz
zközei
ei
voltak. Borges Deutsches Requiem  című elbeszélésében egy
képzelt háborús bűnös kivégzése előtt belső monológként
mondja magában a halálra ítélt tömeggyilkos: „Nem baj,
hogy Anglia a kalapács, és mi vagyunk az üllő, a lényeg, hogy
az erőszak uralkodjon, és ezért a saját hazánkat áldoztuk fel."
De ugyanez jelenik meg a vadkapitalizmusban is. Ez a pszi-
chopata létszemléletének alapja: a lelkiismeret és az együtt-
érzés teljes hiánya.
Puzsér: Ugyanakkor neki is van pszichéje, csakhogy azt
ő tölti ki tetszése szerint. Egy üres könyvet kap, és azt ír
bele, amit csak akar. Legyárthatja magát úgy, ahogy óhajtja.
Ő kvázi egy isten, aki így is gondol magára. Egy halandó is-
ten, aki köztünk, emberek közt jár  a maga nézőpontjából
 jogosan
 jog osan érzi
érzi ezt. M
Mi,i, eg
egés
észs
zség
éges
es pszichéjű ember
emberek
ek Isten
Istenben
ben
vagyunk. A pszichopata Istenen kívül van. Egy másik isten,
ha úgy tetszik.
FÁM: Hamis isten. Vagy inkább ördög. Mert mi is az ör-
dög? Lélek nélküli intelligencia. A mesterséges intelligencia
is ilyesmi, ami még nincs, és ehhez hasonló a pszichopata,
aki viszont nagyon is van: politikában, gazdaságban, magán-
életben. Florenszkij írja, hogy az ördög lényege a belső üres-
ség. Odabent nincs semmi lényegi. Csak álarca van, valódi
arc nélkül. Lárva. A pszichopata hallatlan intelligenciával mí-
meli az érzelmeket, ügyesen manipulál, hogy a célját elérje.
De közben nincs odabent semmi, csak hideg értelem. Tud ő
 

sírni, még jobban is, mint te vagy én, mert kiválóan mímel,
elképesztő érzékkel utánozza le az érzelmeket, miközben a
szeme mindig fókuszált. Volt pszichopata csajom, tudom. Ha
megnézzük az egyetlen, jóságos és gondoskodó Atyaúristen
előtti ősi pogány és antik isteneket, azt látjuk, hogy azok ke-
gyetlenek voltak. Mint a bogár lábait kitépdeső gyerek, aki
élvezettel nézegeti, ahogy a nyomorult bogár lábak nélkül
vergődik. Letépi a legyek szárnyát, és érdeklődve szemléli a
nyomort. Nem véletlen, hogy ezek a véreskezű pogány iste-
nek később a kereszténység, vagyis a lelkiismeret szemszö-
géből démonok lettek.
Puzsér: Csakhogy a kisgyerek nem pszichopata, hiszen
ő nem erkölcs nélküli, hanem erkölcs előtti állapotban van.
Ilyen
Ilye n értelem
érte lemben
ben a pogány
pogán y istenségek végső sosoron
ron gyermek-
gyerm ek-
istenek, akik még nem értek azzá a jóságos Atyává, akiről
Krisztus tanúskodik. Az a gyerek, kezében a bogár letépett
lábával, bűntelen. Bűn előtti, hiszen bűntudat előtti. Kérdés,
hogy egy szintén bűntudat nélkül élő felnőtt pszichopata
ugyanezt a logikát követve egy emberi lábbal a kezében
vajon bűntelene? Feltételezie a bűn a bűntudatot, vagy
a bűntudat a bűnt? Én attól tartok, igen.
FÁM: Na, ezt az emberi lábat most elképzeltem. Vizuális
típus vagyok. Eszembe jutottak a jó kis trashhorrorfilmek,
amikor zombiknak tépik le a lábát vagy a fejét, és spriccel a
vér.
Puzsér:  A zomb
zo mbika
ikatt azért imádjuk,
imádj uk, mert
me rt velük szemben
szemben
mi magunk is bátran lehetünk pszichopaták. Ők élőhalottak,
tehát nem ölheted meg őket, viszont megválthatod őket
 a nyomorult,
nyom orult, kárhozott
kárhoz ott létállapotuk
létállapo tukból
ból  mindezt puská
puskáva
val,l,

baltával vagy szamurájkarddal. Hát ki tud ennek ellenállni?

 A gyilkolós
gyilkol ós játék
ját ékok
ok se véle
véletlen
tlenül
ül olyan néps
népszerűe
zerűek.
k. A vir
virtu
tuá
á-
lis térnek felszabadító hatása van.
FÁM: Valljuk be, hogy mi, akik mélységesen és rendszere-
sen elítéljük a szociopatáknak meg a pszichopatáknak a te-
vékenységét, élvezettel éljük ki ugyanezeket a hajlamainkat
az ilyen számítóg
számítógépes
épes játé
játékokb
kokban.
an.
Puzsér: Ezeknek a játékoknak az elképesztő forgalmát
éppen az kelti, hogy a pszichéjének a mélyén mindenki sze-

retne pszichopatak
pszicho pataként
ént mű
működködni
ni  ez egy ős
ősii vágy
vágy.. Cs
Csakh
akhogy
ogy
min kett gúzsb
minke gúzsba
a köt a felettes
felett es énünk: erkölcsi lények vagyunk,
ezért tudjuk, hogy ilyesmit nem tehetünk a valóságban. Ez a
létezésünk komplexitásához tartozik. Ezekben a játékokban
azt az érzést imádjuk a legjobban, hogy föl vagyunk mentve
az erkölcsi felelősség alól.
FÁM: Bármibe lefogadom, hogy egy átlagos SSkatona
 Auschwitzban pont
po nt úgy á llt a tran
transzp
szport
ortokh
okhoz,
oz, m in
intt egy
sertéstelepen vagy vágóhídon dolgozó melós az állatokhoz.
Jön a szállítmány, kezdődik a meló.
Puzsér: Világos, hogy dehumanizálni kell a feldolgozásra
váró húst, különben ép pszichével nem tudod elvégezni a
melót. A nácik a keleti fronton hamar rájöttek, hogy harcoló
Wehrmacht és Waffen SSalakulatokkal nem szabad civile-
ket gyilkolni, mert ténylegesen összeomlik a harcértékük,
úgyhogy külön gyilkolásra szánt osztagokat tartottak fenn
ezeknek a feladatoknak az elvégzésére.
 FÁM: A zom
zombiba
biban
n m in
intt ttu
u dj
djuk
uk,, ninc
nincs
s lélek hogy is leh
lehet
et
nél lélektelen, ha a lélektelent irtod? Negatív tükörneuron
effektus. Felmentést kaptál a gyilkosság alól. íme a tömeg

21 3

gyilkosságok lélektana: be kell bizonyítani a kiirtandókról,

hogy nincs bennük lélek, más faj, mint te, és máris azt te-
hetsz velük, amit akarsz. Csak látszólag emberek, valójában
nem azok. A nácik számára olyanok voltak a zsidók, mint
a testrabló alienek, a középkorban meg pont ilyenek voltak a
boszorkányok. Külsőleg emberi lényeknek látszanak, embe-
rek módjára is viselkednek, de ez mindössze a megtévesztő
szándékú látszat: ők csak mímelik az embert. Ha ezt felisme-
red és megérted, akkor végre irthatod őket.
Puzsér:Ilyen szempontból a zombis játék a legfelszaba
dítóbb. Egyrészt csak játék, másrészt célpont a zombi, ami
ugye nem létezik, ennek megfelelően mindenképpen meg
szabad ölni. Sőt, aki nem játszik zombis játékot, aki nem haj-
landó megváltani a kárhozott szerencsétleneket, az szégyell
 je magát! De viss
visszatérve
zatérve a szociopátia és a pszic
pszicho
hopá
pátia
tiaté
té--
mára: pszichopata az, akinél genetikai meghatározottság áll
fenn. A genetikai komponens nem úgy működik, hogy vagy
megvan, vagy nincs, hanem hogy hány százalék a hajlamo-
sított állapot bekövetkezésének a valószínűsége. Mondjuk,
benned megvan a tüdőrákért felelős gén. Ez azt jelenti, hogy
ha soha életedben nem gyújtasz rá, akkor is húsz százalék
esélyed lesz arra, hogy tüdőrákos légy. Ha dohányzol, ez
fölmegy
fölm egy kilencven
kilencvenre
re  tehá
tehátt m
még
ég mindig megús
megúszhat
zhatod,
od, vi
vi--
szont drámaian sokat romlik az esélyed. Ez azt jelenti, hogy
 van egy olyan gén, ami nagyon erősen jósolja meg azt, hogy
pszichopata lesz az illető, ha a szociális körülményrendszer
erre rásegít. Mondok egyetlen példát, ami ezt megvilágítja:
egy szakember kifejezetten ezzel foglalkozott, a pszichopá-
tia ugyanis vizsgálati módszerekkel ma már jól kimutatható.

 A képalko
kép alkotó
tó vizsgálat pirosra festi a pszichopata agyának in- in -
aktívv területét.
aktí terüle tét. Alighanem o tt vannak tükö tükörneur
rneuronok
onok,, va
vagy
gyisis
ott van az az isteni rész, amiről beszélünk.
FÁM: Vagyis nincs.
Puzsér: Valóban: nincs. Ott a hűlt helye. A lelkiismeret ké-
pességét hívhatod úgy, hogy bele van szerelve az Isten az
emberbe, de hívhatod úgy is, hogy jól működnek a tükörne-
uronok. Világnézettől függ.
FÁM:  A pszichopata tükör
tük örne
neur uron
onok
okna
nakk hív
hívja,
ja, me
mertrt ne
nem m
hisz a lélekben.
Puzsér: Nem. A tudós hívja tükörneuronoknak, függetle-
nül attól, hogy pszichopatae vagy sem.
FÁM: A tud
tudós
ósok
ok egy ré
réssze pszi
pszichopata.
chopata. Nem véletlen
véletle n a f i l -
mekben me meg g a könyv
könyvekben
ekben a vilá
vi lágo
gott elpuszt
elpusztító,
ító, vagy aazt
zt egy
nagy kísérleti terepként kezelő őrült tudós figurája. A mate-
rializmus sem más, mint a lélek kiirtásának egyik módszere.

Ezlélek
 A a látásmód
tagadása
tagadásabefészkeli
nem más, magát
m intt az
min elmébe,
a lélek és kiirtja
kiirtása. Az in akvizít
inkvleiket.
izíto
o
roknak igazuk volt.
Puzsér: Szóval az említett tudós kifejezetten a pszicho-
pátiát kutatta, és a kezébe került a saját agyának a felvéte-
le. Látta, hogy a vizsgált agyi terület nála is piros. Gyorsan
megvizsgálta a szüleit meg a nagyszüleit is, de az említett
 zóna senkinél sem volt piros, csak nála. Egy valószínűleg
két nemzedékeken át lappangó genetikai minoritás az, ami
nála felbukkant, és ami bizonyára korábban is aktiválódott
valamelyik ükapjánál, előtte meg valamikor a tizenhatodik
században. Recesszív gén, de nagyon recesszív, hiszen egyik
szülője, és egyetlen nagyszülője sem volt pszichopata. És hát

gyakorlatilag ő sem pszichopata  pontosabban nem go-

nosztevő. Amerikában ezt a vizsgálatot ma már minden köz-
törvényes pszichopatánál elvégzik, és az említett agyi terület
mindegyiknél piros, de még az úgynevezett szociopatáknál
is, csak nem annyira, hiszen ott egy trauma szerelte ki az iste-
ni részt az emberből.
FÁM: Náluk rózsaszín.
Puzsér: Pontosan. Ugyanakkor nem feltétlenül lesz tény-

leges pszichopata az, akinél születésétől fogva piros színű az

a terü
te rüle
lett  ahogy azaz említe
em lített
tt kutató semsem. Ő csa
sakk annak
annak tud
tu d -
 ja tula
tu lajd
jdon
oníta
ítani
ni az
azt,
t, hogy nem lettle tt tankö
tan könyv
nyvbe
be illő pszicho-
pszich o-
pata, hogy optimális körülmények között nevelkedett. Nem
érte semmiféle olyan trauma, amit nagyon meg akart volna
bosszulni, nem volt rajta olyan nyomás, ami ebbe az irányba
taszította volna. Szerencsés, mert bár nagyon rossz a geneti-
kai háttere,
háttere, viszont kifejezetten
kife jezetten jó volt
vo lt a szo
szociá
ciális
lis körülm
kör ülmény-
ény-
rendszere. Megúszta a tényleges pszichopátiát: tudós lett,
aki történetesen pont azt vizsgálja, hogy ki a pszichopata.
FÁM: Metapszichopatológia: a pszichopátiát kedvtelve
szemlélő pszichopata esete.
Puzsér:  Arról beszélünk,
beszélünk, hogy a szo
szociá
ciális
lis háttér
há ttér mé
még
g a
 legsúlyosabb genetikai hajlam esetén is releváns tényező.
 Azz a fő kérd
 A kérdés
és,, hogy ha a pszichopátia mértéke szociológiai,
szociol ógiai,
pszichológiai és neurológiai vizsgálatokkal ma már jól mér-
hető, vajon nem jönnee jobb világ, ha azokat a gyerekeket,
akiknél aktiválódó pszichopátiát vagy szociopátiát mérünk,
esetleg...
FÁM: ...kiszelektálnánk.
Puzsér: Nem úgy értettem. Nem táborokba vinnénk.

FÁM: Nem is táborokról beszéltem, hanem szelekcióról.

 Azonnali likvidálás: utólagos abortusz. Sem
Semmimi tábor.
Puzsér: Nem erre céloztam, mein Führer! Én csak azt ve-
tettem fel, hogy nem kénee őket elszigetelni a hatalomtól.
Kifinomult dolgokkal foglalkozhatnának, mint asztalitenisz,
festés vagy csillagászat.
FÁM: Vagy filmrendezés.
Puzsér: Csupa olyan tevékenység, amelyek révén három-
négy embernél többet nem terrorizálhatnak. Egyszerűen
csak nem szabad engedni nekik, hogy cégvezetőkké vagy
politikusokká váljanak. Jelenleg ugyanis ők birtokolják a ha-
talmat mindenhol. Mert nekik szárnyaik vannak: köztünk élő
istenek. Lelkiismeret, együttérzés, bűntudat és szorongás
nélkül élő felsőbbrendű lények.
FÁM: Nem tartja vissza őket semmi.
Puzsér: Legfeljebb a saját gyávaságuk. Viszont nevelteté-
sük során tanult gátlásuk egyáltalán nincs, így a lehetősége-
ik hatványozottan nagyobbak, mint az egészséges pszichéjű
embereknek.
 FÁM: Lehetne
egy olyan alternatív történelemkönyvet írni,
ami az emberiség történetét pszichopatológiai szemszögből
mutatja be. Nagyon tanulságos tankönyv volna.
Puzsér: Vannak jól nevelt pszichopaták, akik megkapták

a
a kultúrát, úgyhogy tudják, mi a civilizáltság. Belőlük lesznek
politikusok.
FÁM: Ne feledd a cégvezéreket se, azok is nagyon kifi-
nomultak. Meggyőzőek, intelligensek és karizmatikusak 
ezek a pszichopaták fő jellemzői. Átlagon felüli intelligen-
cia.

Puzsér: Vannak lumpenproli pszichopaták is, egy ilyet a

Brad Pitt például kiválóan alakított a Kalifornia    A ha
halál
lál nem 
nem
utazik
utazi k egye dül  című
egyedül   című filmben.
filmb en.
FÁM: A Azz a ccsá
sávó
vó is karizmatikus, noha egy sutyerák,
sutyerák, még-
még -
is megigézte az értelmiségi karaktert abban a filmben.
 A pszichopata megigéz. Va Van egy kanadai
kanadai szerzőpár
szerzőpárosnak
osnak egy
könyve, az Öltönyös kígyók. Amikor egyebek közt az Enron

nevű
után, sóriáscég is összeomlott
ennek nyomán lezajlott az
egyikertornyok elleni támadás
kisebb gazdasági válság,
napvilágra került sok hűtlen kezelés, hamisítás, lopás, csalás
és egyéb gazdasági bűncselekmény, két pszichológusnak
megtetszett a téma. Azt írják, hogy ezeknek a cégeknek a
vezetői nagyon kifinomultak, megnyerő modorúak és ka-
rizmatikus személyiségűek: pszichopaták. Ők állnak a nagy
nemzetközi cégek élén. Viszont lehet, hogy ha nem pszicho-
paták állnának egy cég élén, a versenyben hátrányt szenved-
ne az a d o tt váll
v állal
alat
at  ezt már én
én teszem
teszem hozzá
hozzá.. Mert
Me rt a piaci
 versenyben nagy evolúciós előnyt élvez az a cég, amit egy
lelkiismeret nélküli android vezet. Gátlástalanul, minden-
áron,
áro n, m
minde
indenn eszk
eszköz
özze
zell a pr
profi
ofitm
tmax
axim
imum
umra ra tör, és
és győz  ez
a kapitalizmus. Persze hosszabb távon aztán kiderül, hogy a
pszichopata mégsem tett olyan jót a cégnek, hiszen ő nem
a vállalattal azonosul, hanem mindig és csakis önmagával,
így sokszor viszi pusztulásba a céget.
Puzsér: Azt magyarázo
magyarázod, d, hogy mié
m iért
rt fogj
fo gják
ák előr
előrelá
elátó
tóbb
bb ka-
ka-
pitalisták egy nap kilobbizni, hogy a pszichopatákat szűrjék
ki a versenyszektorból? A cégek önvédelme lesz ez a kezdet-
ben sikeres, viszont hosszabb távon halálos veszélyt jelen-
tő pszichopatákkal szemben? És jöhet a pszichológiai meg

a neurológiai vizsgálat az állásinterjún? Tegyük fel magunk-

nak a kérdést: nem volnae jobb a világ, ha ezek az emberek
nem viselhetnének hatalommal járó tisztséget? Ha engem
kérdezel, még portások se lehessenek! Fessenek képet, vagy
kertészkedjenek
kertészkedje nek  a lény
lényeg,
eg, hogy sem
semmiké
miképp
pp sse
e kerülhe
kerülhes-
s-
senek hatalom közelébe. Mert tudjuk, hogy ez az, amit nem
szabad megengedni nekik. Ez az, ami életveszélyes: pszi-
chopatának hatalmat
hata lmat adn
adnii  bármilyen hatalmat. EgEgyál
yálta
talán
lán
nem szabad hagyni versenyezni, nem szabad odaengedni őt
ahhoz a létrához, amin fölfelé nyalni, lefelé taposni kell.
RAM: Portásnak ez nehéz azért.
Puzsér:  A portás hatalm
hatalmasas emb
ember.
er. A por
portásfü
tásfülke
lke a kisk
kiská
á
dáriság talán legnyomorultabb őrhelye.
FÁM: Van azért egy pátosza is. Láttam régen egy nagyon jó
filmet, ami valamikor még a hetvenes évek derekán készült.
 Magyarországra azt hiszem, nem hozták be: Az éjszakai por-
tás. A címszereplő egy náci háborús bűnös, aki portásként
bujkál. A másik főhős egy koncentrációs táborból szabadult
nő, egy operaénekes, aki felismeri a szálloda portásában az
egykoriri nácit. Ö
egyko Összejön
sszejönnek
nek e
egy
gy furc
furcsa
sa szere
szerelmi
lmi kapcsola
kapcsolatban
tban 
erről szól a film: egy nagyon beteg viszonyról. A csávónak már
a koncentrációs táborban tetszett a csaj, akit a barakkban egy

főfogoly,
És akkor aki
a nőtalán valami kápóa náci
születésnapjára volt, tiszt
megajándékot
akart erőszakolni.
küld: egy
dobozt a kápó levágott fejével. így udvarol. Erről emlékképek
tűnn
tű nnek
ek fel a cselekmény so
során
rán.. Nagyo
Nagyon n jó ffilm.
ilm. A por
portás
tástt végül
az egykori náci társai ölik meg, hogy ne tanúskodjon ellenük.
Lelövik a hídon, ő meg még utoljára felveszi az SS tiszti egyen-
ruháját, úgy hal meg. Szép történet. Na, mondjad tovább!

Puzsér: Rendben. Nos, az a kérdés, hogy muszáje egy

olyan világban élnünk, ahol szociopaták és pszichopaták ez-
zel a lelettel politikusoknak meg cégvezéreknek állnak. Egy
kellő önvédelemmel rendelkező társadalomban semmilyen
hierarchikus rendszerbe nem lehet ilyen lelettel benevezni.
Hiszen mi, lelkes állatok jól tudjuk, hogy a pszichopaták nem
alkalmasakk arr
alkalmasa arra
a, hogy
h ogy a hatalo
hatalommal
mmal jár
j áró
ó munk
mu nkakakör
örtt ellás
ellássá
sák.
k.
Úgy logikus és etikus, ha mi, a többség védekezünk ez ellen.
Ki akarjuk védeni ezt a veszélyt? A pszichopata alkalmas arra,
hogy mindenki másnál gyorsabban fölkapaszkodjon a csúcs-
ra, viszont nem alkalmas arra, hogy azt a tisztséget ellássa.
FÁM:  Azért előjö
elő jöhe
hett itt
it t az a szempont
szem pont is
is,, hogy egyegy
népből mekkora birodalmakat faragtak ilyen emberek. Na-
 póleon, Sztálin és Hitler. Történelmet írtak.

Puzsér: Nos, épp az ilyen esetek miatt kell bevezetni a

szűrést, mielőtt még egy ilyen pszichopata megszervezne
egy újabb birodalmat. Megvan hozzá a tudásunk és a tech
nnológiánk. Korábban nem volt meg.
FÁM: Dzsingisz kán, Timur Lénk, Rettegett Iván, Julius Cae-
sar. Alighanem minden hódító ilyen volt. Talán Nagy Sándor
a kivétel  ő mániá
mániáss d
depre
epresszió
sszióss volt
vo lt túlárad
túlá radó
ó érzelmekkel.
Puzsér: Ha a pszichopaták szűrésének és társadalmi kont-

rolijának a lépését megtesszük, az egész emberiséget meg-

menthetjük a pszichopátiás fenyegetés következményeitől.
Megfosztjuk a pszichopatáktól úgy a történelmet, mint a
hétk
hé tköz
özna
napo
poka
katt  hiszen az a kérdés,
kérdés, hogy
hog y kik
ki k is ezek
ezek a pszi
pszi--
chopaták, akik a multinacionális cégeket gátlások nélkül ve-
zetik és pörgetik, kik ezek, akik a kormányokat, a médiacége-
ket meg a hatalmas óriásvállalatokat az igazgatói irodákból

- f n i f jjvv  

vezetik. Ők veze
vezetik
tik a vilá
vi lágo
gott  ők
ők,, akik
akiknek
nek a karjaik helyén
szárnyak vannak. Ők azok, akik képesek följutni a világ csú-
csaira, mert nincs bűntudatuk, és nincsenek gátlásaik, ame-
lyek visszarántanák őket a földre. Nincs empátiájuk, és nincs
semmiféle érzelmi elfogódottságuk, ami gúzsba kötné őket.
FÁM: Lehet, hogy ők Isten bukott angyalai?

Puzsér:Ink ább ők a vilá

Inkább világg átka  már h
ha
a engem kérd
kérdeze
ezel.l.
Vajon ki mernénke mondani, hogy jobb lenne a világ, ha
nem engednék őket a hatalomért versenyezni? A kezükbe
merjük adni tizenhat éves korukban azt a kétszáz oldalas
könyvet, ahonnan szakmát választhatnak?
FÁM: Van itt még valami nagyon fontos, mégpedig az,
 hogy amíg a cégvezérek nagy eséllyel pszichopaták, addig
maga a cég garantáltan az. A cég ugyebár egy jogi személy,
és min
mintt ilyennek, nem ccsa sakk ember
emberii jo
joga
gaii vanna
vannak,
k, de bizonyos
emberi jellemzői is. Pontosabban nem emberi, hanem a pszi
chopátiás jelle
jellemző
mzői.i. Egy ccég
ég voltak
voltaképpen
éppen pszicho
pszichopata
pata..
Puzsér: Ez pontosan így van. Nézzétek meg a Corporation 
című filmet, amely ezt járja körül. A Michael Moorefilmek
zsánerében készült, de sokkal jobb, mint azok.
FÁM: Nem is Michael Moore rendezte.
Puzsér: Valóban nem ő, hanem a követői. Mégis jobb
film, mert mélyebb és átfogóbb. Nem fegyverviselésről
vagy gyárbezárásról van benne szó, nem az iraki háború-
ról vagy az egészségügyi rendszerről, hanem magának a
muitikapitalizmusnak a természetéről  nem részletkérdé-
sekről, hanem a lényegről. A cég pszichopata, mert a pro-
fiton kívül érzéketlen minden iránt. Úgy a környezeti károk,
mintt az emberi jo
min jogo
gokk irá
iránt
nt..

FÁM: Belegondoltatok abba valaha is, hogy a rendszer

nyelvezete élettelen dolgokat, puszta szisztémákat embe-
ri tulajdonságokkal ruház fel? Érzékelitek a megszemélye-
sítést, amikor közbeszélők olyanokat mondanak, hogy „a
tőzsde ideges", vagy hogy „erőteljesen reagálnak a piacok"?
Eközb
közben
en pedig „munkaerőnek", „emberanyagn
„embe ranyagnak"
ak" meg
meg „em-
„em -
beri erőforrásnak" nevezik a statisztikai adatokként kezelt,
húsból és vérből álló, konkrét személyeket. Ez nem démoni?
 A nyelv csalhatatlanu
csalha tatlanull tanúskod
tanú skodik:
ik: nem csak
csak a cég,
cég, de maga
maga
a társadalmigazdasági rendszer is pszichopátiás tüneteket
 mutat.
Puzsér:Brilián
Briliánss gondo
gon dolat:
lat: a hivatalos nyelvezet
nyelvezet  amit
am it el-
sőként az úgynevezett szakértők vesznek át, aztán fokoza-

tosan a közbes
közbeszéd
zéd is elsajátít
elsajá tít  rohamosan dehum
dehumanizá
anizálja
lja
az embert, ugyanakkor emberivé teszi az absztrakt rendsze-
reket és intézményeket. Isteneket teremt a tőzsdéből meg
a piacból, de bármi másból is, ami felettünk és helyettünk
dönt, aminek a miénket meghaladó szempontjai és érdekei
vannak  hisze
hiszenn ezeket
ezeket nekünk, halandó embereknek
emb ereknek szol-
gálnunk kell. Miket személyesít még meg a nyelv? Például az
államot és annak intézményeit. Az állam ezt vagy azt gon-
dolja. Az állam ezt vagy azt nem engedi. Az állam majd gon-
dosko
do skodik
dik erről vagy arról. Ezek az intézmények
intézmé nyek pszichopátiás
működéssel önállósult robotok, lelkiismeretlenített mecha-
nizmusok, amelyekben semmi személyes, semmi érzelmi, és
semmi
sem mi empatikus nincs
nincs  ezért
ezért lehete
leh etett
tt velük Auschwitzot
is megcsinálni. Az államnak meg a tőzsdének teljesen mind-
egy, hogy te milyen ember vagy, vagy hogy ember vagye
egyálta
egy általán
lán  csak
csakis
is a
azz szá
számít,
mít, hogy
ho gy forrása lehetsze
le hetsze számá
számára
ra

a hatalomnak meg a profitnak, vagy sem? Az ember létre-

hozta a céget, hogy helyette korlátlanul lelkiismeretlen le-
gyen. így az ember lehet egy menedzser vagy egy részvé-
nyes jóhiszemű, tisztes polgár. A cég intézménye minden
haszonélvező helyett pszichopata.

FÁM:Térjünk vissza az emberi tényezőre: kiszűrhetőeke a

hatalomból a húsvér pszichopaták? Te tényleg bízol abban,
hogy egy ilyen beteg társadalom ezt valaha is megteszi?
 Hoppá: máris megszemélyesítettem a társadalmat. Ma már
eleve pszichopaták adják a napi életbölcseletet a jónépnek.
Lásd a tréningeket meg a bullshitjelszavakat!„Valósítsd meg
önmag ad!'' „Légy önm
önmagad!'' önmagad
agad!"
!" „Neked ez já
jár." Celebkultúra
Celebkultúra,,
konzumidiotizmus, egyéniségként eladott egoizmus.
Puzsér:  A pszichopáti
pszich opátia
a sz
szűk
űk más
másfél
fél év
évsz
száz
ázad
ada,
a, Ha
Hasfe
sfel
l
metsző Jack korában még egy rejtélyes betegség volt. Ta-
láltak elásva meg befalazva egy csomó hullát, aztán megta-
lálták a gyilk
gyilkoso
osokat
kat is
is,, akinek egyáltalán nem vo volt
lt in
indíték
dítékuk.
uk.
 A kor nyom
nyomozói
ozói és orvosai nem é rt rte
e tt
ttéé k ez
ezt.
t. Az áld
áldoza
ozatok
tok
idegenek voltak az elkövetők számára, sosem ártottak ne-
kik, rablásról pedig szó sem volt. Arany János még nem is
ismerte a jelens éget. Az ő balladáiban  például a Walesi  
jelenséget.
bárdokban  meg az  Ág
 Ágne
ness ass
asszon
zonyba
yban
n   a gy
gyilko
ilkoso
sokk a cse-
cse-
lekmény záróakkordjaként kegyetlenül megbűnhődnek:
eluralkodik rajtuk a bűntudat, és őrületbe hajtja őket. Sze-
gény, naiv Arany még számolt a bűntudattal, nem is sejtet-
te, hogy ezekhez a gyilkosságokhoz, amelyekről a balladái
szólnak, legtöbb esetben épp ennek a bűntudatnak a hi-
ánya szükséges. Aztán a kor orvosszakértői lassan megér-

tett
te tté
é k a pszichopátiás mész
mészárlá
árlások
sok lélekta
lélektanát
nát  ami ugye

223

oximoron, hisz ez esetben lélekről aligha beszélhetünk.

 A soroz
so rozatg
atgyilk
yilkoso
osokk egé
egész
sz életü
éle tüke
kett bujkálva
bujk álva t ö ltltik
ik  az álla
ál lat-
t-
világb
vilá gból,
ól, az erősz
erőszak
ak szilaj
szilaj világábó
világ ábóll a civiliz
civ ilizál
áltt lét görnyesztő
nyomorúságába száműzött istenek. Isteni mivoltukat időről
időre gyakorolniuk kell: ilyenkor gyilkolnak. A gyilkosságok
közti intervallum ciklikussága híven tükrözi, hogy az adott
 vérszomjas istenség vagy fenevad  illesse
illesse mind
mi nden
enkiki ízlé
ízlése
se
szerint
sze rint  milyen
mily en hos
hosszú
szú száműzetést
száműzetés t bír
b ír el.
el. Szó
Szóva
vall ez az er-
kölcsi fogyatékosság, ami a pszichopatákat jellemzi, és ami
a tizenkilencedik század végén még egy rejtélyes beteg-
ség volt, ma személyiségpusztító tréningeken terjesztett új
evangélium.„Légy céltudatos! Söpörd félre azt, ami az utad

ban áll! Szabadulj

húznak." meg az
A pszichopátia a negatív emberektől!
új sikerrecept. Csak vissza-
És tanulható. Ezt a
civilizációromboló nyomulást előbbutóbb meg kell állítani
valahogy, mielőtt még elemészti a komplett kulturális örök-
séget
ség et,, ugyanakkor tényle
ténylegg bizonytalan vagyok abban,
abban, hogy
ho gy
az ilye
ilyen n felülről
fe lülről végre
vé greha
hajtott
jtott társadalommérnökösködé
társadalommérnökösködéss va-
 jon
 jo n nem szüle
szüle rossz
rossz vért? Eddig még m indindig
ig koncentrá
konc entrációs
ciós
táborokhoz vezetett. Rendszerint elképzeljük, hogy amit
kigondoltunk, az majd egy nagyon jó világot eredményez,
aztán jön egy pszichopata egy géppisztollyal, és rémálmot
csinál az egészből.
FÁM: Hát, igen. A pszichopaták legyőzhetetlenek, mert
ők meg tudnak jelenni úgy is, mint önmaguk ellentétei mint
antipszichopaták. Bármit képesek mímelni, így azt is, hogy
pszichopatákra vadásznak, és így élik ki legitim módon a
pusztító hajlamaikat. Mondjuk, egy pszichopata hajtja végre
a pszichopatátlanítási programot, kitiltva a hatalomból egy

224

halom ártatlant. Egy báránybőrbe bújt farkas. Sőt, még rá-

húz egy álfarkasbőrt is az álbáránybőrre, hogy úgy lássuk, ő
valójában egy bárány, aki csak látszatra keménykedik, hiszen
a farkasbőr alól kikandikál a báránybőr, legbelül azonban
 tényleg
Baromság,farkas. Amúgy egy csaj ezt mondta rólam egyszer.
de szellemes.
Puzsér: Báránybőrbe bújt Farkas Attila Márton. Ha azon-
ban jól csinálják, egy ilyen eljárás kizárhatta volna Sztálint
a hata
hatalom
lomból.
ból. Len
Lenin
in ezt már elkezdte eg
egyébké
yébként,
nt, ha a
azonba
zonban
n
nem történik meg a sztálini fordulat, a Szovjetuniót Lenin
halála után alighanem egy Trockij vagy egy Buharin vezette
volna, és soha nem valósul meg a sztálinizmus.
RAM: Én ebben egyáltalán nem vagyok olyan biztos. Az a
rendszer maga is úgy volt megkonstruálva, hogy csakis ez
lehetett a következmény. Egy társadalmi üdvtanból min-
dig paranoia következik, abból meg automatikusan totális
zsarnokság, ami pedig mindig megtalálja a maga embereit.
 A bolsevizmus nem vé vélet
letlen
lenül
ül Oro
Oroszorsz
szországba
ágbann és Ázsiáb
Ázsiában
an
 j ju
u t o t t sikerre
sikerre,, ahol az emberek mi mindi
ndigg is elnyomásban éltek,
és csakis az erőből értettek. Nem hiszek abban, hogy a törté-
nelmet egyének írják. A folyamatok termelik ki a megfelelő
egyéneket.
Puzsér: Én úgy gondolom, hogy a történelmet se nem az
egyének, se nem a tömegek, hanem mindig a jól szervezett
kis cscsopoport
ortok
ok írják  amily
amilyenek
enek példáu
példáull az NSDAP nem
nemzet
zeti-i-
szocialistái vagy az Oroszországi Szociáldemokrata Munkás-
párt bolsevikjai voltak.
Közönség: An  Anny
nyitit szeretnék ehhez hozzátenni, hogy a hu-
szadik század első felében, de már a tizenkilencedik század

225

bán is voltak az akkori tudománynak megfelelő, hasonló el-

méletek, amelyek például a fejforma alapján próbáltak meg
 következtetni arra, hogy kiből lesz bűnöző.
FÁM: A Lombrosoféle
Lombroso féle elméle
elm életrő
trőll besz
beszé
élsz.
lsz.
Közönség: A fajelm
faj elméle
élete
tekk is ilyenek egyébként.
eg yébként.
Puzsér: Tudod, van egy kis különbség. Itt nem a fejformá-
ról van szó...
FÁM: ...hanem a pirosságról az agyban.
Közönség: A tesztoszte
teszto szteron
rontúl
túlten
tengé
géss jje
e le
leitit keresték
keresték,, ami-
am i-
től az illető hajlamosabb a bűnözésre.
FÁM: Úgy érzem magam, mint a Félelem és reszketés Las Ve
gasban  című film multitoxikomán főhőse egy rendőröknek
tartott előadáson, ahol egy filmbejátszás keretében elhang-
zik, hogy a drogosok kényszeresen maszturbálnak, amennyi-
ben nem találnak áldozatot, akit kedvükre erőszakolhatnak.
 A főhős, Rao
Raoul Duke
Duke  akire a Wikipedia
Wikiped ia m intin t anti
antihősre
hősre hivat
hiv at--
kozik  a közönség
közönség soraiban ül, és és azonnal elkez
elkezdidi néz
nézegetn
egetnii
a nadrágját, amin lám csak, ott éktelenkedik a spermafolt.
Ijedten kezdi lekapargatni, mint valami bűnjelet.

Közönség:
nyúln
nyúlnánk Nem vagyok biztos, hogy ezzel a szűréssel jól
ánk a problémához.
Puzsér: Korlátoznánk szegény pszichopaták egyenlő ver-
senyesélyeit?
Közönség: Tudja, hogy korlátozzuk, ezért megjátssza ma-
gát.
Puzsér: Próbálja csak meg a mágneses rezonancia vizs-
gálaton megjátszani magát! A tükörneuronaktivitást nem
olyan könnyű megjátszani, mint mondjuk a részvétet. Persze
a Gyurcsányon már az utóbbi is kifogott, amikor sírni próbált

22 6
 valami vasúti szerencsétlenség áldozatainak a halála fölött
az egyik sajtótájékoztatóján.
Közönség: Azt mond
m ondomom,, hogy
hog y inkáb
in kábbbaadju
djukk meg aazz er
erkö
köl-
l-
csössé válás esélyét!
Puzsér: A
 Azz erkölc
erkölcsö
söss
sséé válá
váláss esé
esély
lyét
ét?
? Terem
Teremtsünk
tsünk olyan kör-
nyezetet, ahol a pszichopaták is megjavulhatnak? Például az
olyanok, akik 99.9 százalékos genetikai jóslattal lesznek Sztá-
linok? Adjuk
Adju k meg nekik
nek ik azt az esélyt, ami addi
addigg 100
0000 esetből
999szer nem jött be? Te esélyt akarsz adni nekik, hogy meg-
 javuljanak,, ugyanis
 javuljanak ugyanis nem
nem érted, hogy ők ne nem
m akarn
akarnak
ak megja-
vulni, mert egyáltalán nem érzik úgy, hogy elromlottak volna.

Közönség: Ha megállapítást nyerne, hogy pszichopaták,

akkor valamilyen speciális oktatásban részesülhetnének.
Puzsér: Speciális oktatásban. Akkor eszerint te is támoga-
tod a gyermekkori szűrést. Kis lépés ez a közönségünknek,
de meglátjátok, milyen hatalmas ugrás lesz majd a civilizált
emberiség számára.
FÁM: Mondtál egy példát az előbb arra, hogy a kutató
észrevette magáról, hogy ő világ életében pszichopata volt,
és mégsem lett kártékony tagja a társadalomnak. Talán épp
ezért. Önismeret és felelősségvállalás.
Puzsér: Ilyen is van, valóban. A legrosszabb, ami történ-
het,
het, hogy egy ilyen
ilyen figurá
figu rátt eltilt
el tiltu
u nk attól, hogy hatalm
hatalmat
at gya-
gya-
koroljon, miközben ő jelenleg is egy kutatóorvos, aki a pszi-
chopátiát vizsgálja. Ezt a pályát simán folytathatná azután is
hogy kiszűrtük. Mindössze eltiltanánk őt attól, hogy sebész,
rendőr vagy mondjuk szenátor legyen.
FÁM: Pedig kiváló sebész lehetne belőle, hiszen nem érez
semmit, amikor
amik or trancsíroz
trancsíroz..

 
 Puzsér: Világos, hogy nem érez izgalmat, ezért biztos a
keze, csakhogy azért nem érez izgalmat, mert nem érez fe-
lelőssé
lel ősséget
get  az a bet
beteg
eg az ő számá
számára
ra senki
senki és semmi
semmi.. így bár
biztos a keze, nagyon nem biztos a szándéka.
FÁM: Elképzelhető az is, hogy valaki bosszúvágyból kár-
tékonyabb, mint egy pszichopata, aki nem érez semmit, ő
viszont bosszúvágyat érez  nagyon is erős érzelmei vannak.
Na, akkor őt is eltilthatnánk, mert lehet, hogy a pszichopata
még békésebb is nála, mert a pszichopatának sok minden
édesmindegy, hiszen nincsenek érzelmei, csak érdekei.
Puzsér: Csakhogy a pszichopata attól, hogy nem érez sen-
ki iránt semmit, valósággal megmámorosodik. Hisz egyféle
érzelmet
érze lmet ő is átél  csak
csakis
is a tü
tükö
körnrneu
euro
ronn ok hiányoznak,
hiányoznak, a ne ne
uronok nem hiányoznak.
Olyan neuronja
neur onja nagyon
nagy on is van  van bizony, köszöni szé- szé-
pen  , amelyikkel
amely ikkel önma
ön magát
gát ke
kellll szeretni. Lelk
Lelkee nin
nincs
cs  egója
viszont nagyon is, hogy van. És épp azért, mert isten, nincs
más,
ás, akit
ak it szere
szeress
ssen
en  ő csak
csak saját magáma gátt képe
képess szeretni.
szeretn i. Az ép
embernek időnként ugye lelkészre vagy pszichoterapeutára
van szü
szüksé
ksége
ge  a pszichopatá
psz ichopatánaknak egótréner
egótré nerre.
re.
Közönség: Lehet, hogy sokkal több olyan fegyenc köve-
tett el gyilkosságot, aki hajlamosabb erőteljes érzelmekre,
mert hevesebb vérmérsékletű.
Puzsér: Ennek semmi köze a vérmérséklethez. Vannak lob-
banékonyabb pszichopaták, meg nagyon nyugodt pszicho-
paták egyaránt. Itt két olyan vonatkozási terület folyt össze,

aminek semmi köze

neki érzelmei, egymáshoz.
kifejezetten Erőteljes
erőteljes érzelmek?
érzelmei Vannak
vannak. Pél-
dául az önimádat egy rendkívül erőteljes érzelem. Vagy az

 
erőszak imádata  az is egy erő
erőte
telje
ljess ér
érzelem.
zelem. H
Ha
a én egy pszi
pszi--
chopata vagyok, lehet mondjuk az a nagyon erőteljes érzel-
mem irántad, hogy négyszerötször arcon ütlek egy üveg ha-
mutartóval. Tehát a nagyon erőteljes érzelmem cseppet sem
zárja ki, hogy pszichopata legyek. Erőszakos vagyok, az ilyen
érzelmeim erőteljesek, és továbbra is maradok pszichopata,
tisztelettel.
Közönség: Ha valamilyen érzelmi csalódás vagy bármi
más miatt vágod a hamutartót az arcomba...
Puzsér: Valamilyen csalódás miatt, igen. Valamilyen mély-
séges egósérelem miatt. Vagy mondjuk, anélkül. Mondjuk,
mert idegesít a pofád. Ilyesmi most merül fel először az em-
beriség történetében, ugye? Valamilyen okkal vagy anél-
kül. Okkal, vagy alkoholtartalommal. Helyzetfüggő. Lényeg,
hogy mindig találjak hamutartót arra, hogy pofán vágjalak
vele, aztán majd eldöntőm, milyen okot rendelek mellé.
Közönség: Csak pszichopaták tudnak ilyenné válni?
Puzsér: Nem csak pszichopaták tudnak ilyenné válni, de

azt tu
tudj
djuk
uk,, hogy ez a pszichopátiás működés  ezért az
az íg
így
y
működőket hívjuk úgy, hogy pszichopaták és szociopaták.
 A kon
konkré
krétt eseteket tekin
te kintv
tvee számtala
számtalan,
n, de tipo
tip o ló
lógg iaila
ia ilag
g két
két
út vezet ide: egyrészt vezet egy nagyon széles genetikai ös-
vény, másrészt pedig egy nagyon széles szociális ösvény. Az
én szelekciós programomnál egy sokkal humánusabb felve-
tés hangzott el itt az imént. Nagyon köszönöm! Igazad van.
Neveljük át őket, vagyis rugdossuk őket addig, míg alkalma-
sak lesznek arra, hogy hatalmat gyakoroljanak. Jó, de nem
egyszerűbb vajon elszigetelni őket attól, amihez nem érte-
nek, amire nem alkalmasak?
 

22 9

Közönség:  A
 Azz, hogy
hog y az ember
emb er m it ére
rezz, vagy m it tesz
tesz,, a
saját döntése.

Puzsér:
téged. Olyanabiztos
Az egyik ez? Van
genetikád. Az két tényező,
ugye nem a ami
sajátmeghatároz
döntésed.
 A másik
másik a szocializációd
szocializációd,, vagyis
vagyis hogy
hog y milyen csalá
családba
dba szület-
tél, milyen iskolába járattak, milyen körülmények közt élted
le a gyere
gy erekk
kkor
orod
odat
at  nos,
nos, ez sem
sem a te dönté
d öntésed.
sed. Márped
Már pedig
ig
ebből a két faktorból állsz össze. Aztán arról beszélsz, hogy
döntéseid
dönté seid vannak. Hogyne. Maradjunk
Mara djunk annyiban,
annyib an, hogy a sza-
bad akaratod egy olyan illúzió, amire az egodnak szüksége
van.
Közönség: Hiába szűröd ki a pszichopatákat, a populáció
újra meg újra kitermeli őket.
Puzsér: A populá
po puláció
ció folyamatosan
folyam atosan kiterme
kite rmeli,
li, mi meg..
eg....
FÁM: ...folyamatosan szűrjük. Mint a tüdőt.
Puzsér: Tizenhat éves korban minden gyermeken elvég-
zőnk egy komplex szociológiaipszichológiaineurológiai
vizsgálatot, amely megmutatja nekünk, hogy ő vajon alkal
mase arra, hogy hatalmat gyakoroljon, vagy sem. Ha pedig
nem alkalmas, akkor is legyen az élete komfortos és boldog
 de legfel
leg feljeb
jebbb csak
csak bogarakat
boga rakat kínozhass
kínozhasson!
on!
Közönség: Kellenek a pszichopaták, mint tényező.
Puzsér: Úgy érted, hogy az emberiség, mint genetikai ál-
lomány...
FÁM: ...kipusztulna pszichopaták nélkül?

Puzsér: Úgyazérted,
a hatalomból, hogy ha
emberiség kitiltanánk
olyan a pszichopatákat
képességeket vesztene,
hogy előbbutóbb belebukna. Nos, erre én is gondoltam már.
Ez egy erős érv. Ha nincs Napóleon, meg tudjuke lépni azt a
 

polgárosodást Európában, amit ő vérrel és vassal átütött? Le-

het, hogy
ho gy ke
kelle
llett
tt ahhoz egy pszichopat
pszichopata,
a, aki eg
egés
ész
z Euró
Európába
pában
n
polgári társadalmakat hoz létre, hogy mi most itt lehessünk,
és beszélgethessünk a pszichopaták hatalomtól való meg-
fosztásáról. Győrnél is harcolt Napóleon. Nagyon sok francia,
továbbá nagyon sok osztrák, magyar, orosz, olasz és porosz
katona halt meg azért, hogy itt ülhessünk most, és szabadon
beszélhessünk erről, illetve, hogy ezt nehogy megtehessük.
FÁM: A pszichopata
pszichopata a töm
tö m eg
eget
et mi
mind
ndig
ig a m
maga
aga egyéni cél-
 jaira haszn
használj
álja.
a. Minde
Mi ndenki
nki van
van e
egy
gyért
ért  nem egy mi
mind
nden
enkié
kiért.
rt.
Napóleont nem érdekelte semmi, ő kizárólag a saját karrier-
 jé t csinálta meg
eg.. Az ön
önzé
zése
se révé
révén
n mégis
mégis egy olyan fu
funk
nkci
ciót
ót
láto
lá tott
tt e
el,
l, am
amii a rendszert e
egy
gy b
bizony
izonyos
os tö
törté
rténe
nelm
lmii irányba
irányba vi
vit-
t-
te. Egyébként a kapitalizmus neoliberális ideológusai szin-
tén azt mondják, hogy szükség van az emberi önzésre, mert
az viszi előre a világot.
Puzsér: Akaru
 Akarunk
nk mi hinni ebb
ebben?
en?
FÁM:
Nem akarunk. Mélységesen felháborító.
Puzsér: Csakhogy ezt úgy kéne csinálni, hogy azokat az
önző embereket mi szelíden és humánusan arra kérjük, hogy
legyenek szívesek, üljenek be egy csillagvizsgálóba, vizsgál-
 ják át inkáb
inkábbb a galaxist, vagy találj
találjana
anak
k új galaxisokat ahe-
lyett, hogy embereket irányítanának.
FÁM: Egy olyan újfajta kultúráról vagy újfajta társadalom-
ról van
van s
sz
zó  ha jól
jó l értelme
értelmezem
zem ta
t a n u lt kollégám
koll égám szav
szavait
ait ,

amelyben a pszichopaták is helyet kapnak, csak más terüle-

teken.
Puzsér: Soksok más területen. Viszont csakis olyan fel-
 adatot bízunk rájuk, amelyeknek a teljesítésétől nem függ

az ő személyes egzisztenciájuk. Érthető ez? Az előmenetelük

ne múljon azon, hogy sikerüle új galaxist felfedezniük, vagy
sem! Ne engedjük őket visszahatni a karrierjükre, ne enged-
 jükk őket versenyezni!
 jü versenyezni!
Közönség: Eltűrné ezt egy pszichopata?
Puzsér: Nem tűrné el? Jaj, de megijedtünk mi, a társada-
lom, hogy ezt a pszichopata nem tűrné el! És akkor mi lenne,
ha nem tűrné? Duzzogna a pszichopata? Vagy mit csinálna?
Jaj, nem enné meg a vacsoráját? Azt ő szegény nem tűrné el?
Tizenhat éves korában azt mondaná, hogy milyen egy MRI
vizsgálat ez már! Nem tűröm el!
Közönség: Nem próbálnának meg valamit kitalálni?
Puzsér: Lehetséges, hogy valamit kitalálnának. A pszicho-
patákkal biztos, hogy azután is számolni kell majd. A pszi-
chopatákkal most, hogy már tudunk róluk, mindörökké szá-
molni kell. Mindenesetre könnyebb lesz ez, ha nyilvántartás
lesz vezetve róluk. Meg kéne, hogy találják az élet szépségét
abban, hogy egy csillagvizsgálóban dolgoznak, ahol képe-
sek új galaxisokat felfedezni. És ha nem sikerül felfedezniük
semmit, akkor sincs baj, hiszen így nem tudnak ártani senki-
nek. Legfeljebb nem fedeznek fel egykét galaxist, és kitépik
néhány svábbogár lábát. Ez így méltányos, nem?
Közönség: Bizonyos erkölcsi feltételeknek kellene megfe-
lelni ahhoz, hogy vezető pozícióba kerüljenek.
Puzsér: De hát jelenleg is így megy ez! Az erkölcsi felté-
teleknek mindegyik pszichopata megfelel, de azonnal. Néz-
 zünk utána a múltjuknak! Kezdetektől pszichopaták voltak,
mégsem hibáztak sehol. Nézzük meg az erkölcsi bizonyít-
ványt! Itt van, és makulátlan. Mert ebben az erkölcsös és

232

felelősségtudatos világban pszichopaták még nem jutottak

előre soha, igaz?
FÁM: Szól erről a problémáról egy remek film, a Szárnyas 
fejvadász. O Ott
tt úgy szűrik kkii a repliká
replikánsok
nsokat
at a
azz emberek közül,
hogy az érzelmeiket tesztelik. A filmben ők a pszichopaták
analógjaiként vannak jelen. A történet során aztán az is kide-
rül, hogy még a replikánsoknak is vannak érzéseik.
Puzsér: „Apám
„Apám,, tudo
tudom,
m, hogy maradt mé még
g benned valam
valamii jó.
 Állj a jó oldalra!" A Star Wars  hato
hatodik
dik e
epizódjának
pizódjának ez a jel
jelenete
enete
egy nagyon ősi kérdést feszeget arról, hogy Darth Vader vajon
romlott vagy sötét? Ami sötét, az nem romlott. Ami fényes, az
sem romlott. Darth Vaderről aztán kiderül, hogy romlott volt,
és nem sötét, ezért szállhatott szembe végül az Uralkodóval.
FÁM: Friedrich Nietzsche minden idők egyik legjelentő-
sebb intellektuális bűnözője volt. Bár nem volt pszichopata,
mégis ő vált a pszichopaták világnézetének megalkotójává.
Felolvasok tőle pár passzust.
Puzsér: Ez a Túl jón és rosszon című szöveg már a címé-
vel is imponálni igyekszik a pszichopatáknak. A pszichopata
ugye köztudottan úgy emlegeti a jót és a rosszat, mint ami-
ken ő már túllépett. Ő egy isten. Belátja, hogy a jó és a rossz
egyegy rabiga, ami visszahúzza a sárba, a porba a nyomo-
rult emberiséget. Mindössze annyi a különbség, hogy a pszi-
chopata csak gondol egyet, és úgy veti le ezeket, akár a kap-
 cáját. Ő már
igájától, túl van jón attól,
megszabadult és rosszon,
hogy amegszabadult
másik emberazfájdalma
erkölcs
fájjon neki. Nietzsche pedig  aki bár nem volt pszichopata,
teljes életművével a pszichopatáknak akart megfelelni
meg felelni  az
aztt
mondta, hogy ő már túllépett ezen. Felülemelkedett olyan

233

apróságokon, mint jó és rossz. Túllépett azon, hogy fáje a

másiknak, ha kitépik a lábát.
FÁM: Az utolsó fejezet címe az, hogy „Mi az előkelő?" Itt
Nietzsche az előkelőségről, mint szellemi kvalitásról ír. „Az
előkelők kasztja kezdetben mindig a barbárok kasztja volt,
fölényük mindenekelőtt nem a fizikai, hanem a lelki erőben
állt. Teljes
Teljesebb
ebb emberek voltak, ami minden fokon aztazt is jele
je len
n-
ti egyben, hogy teljesebb bestiák." Ezután Nietzsche kifejti,
hogy mi is az ő morálja: „Kölcsönösen tartózkodni a hántás-
tól, az erőszaktól, a kizsákmányolástól, a saját akaratodat a
másikéval
másiké val egy sorba
sorba helyezni  ez leh
lehet
et egy bizonyos durva
értelemben az individuumok közti jó erkölcs, ha a feltételek
mindehhez adottak. Mihelyt azonban ezt az elvet tágabban
akarják értelmezni, egyenesen mint a társadalom alapelvét,
nyomban annak fog bizonyulni, ami: az élettagadás akara-
tának, a felbomlás és a hanyatlás elvének." Tehát Nietzsche
szerint az együttérzés nem más, mint az élet tagadása. Nem
csak Hitler mondta később ugyanezt, de a libertáriusok is ezt
vallják
vall ják  ahogy
ahog y valamennyi
valamen nyi sátánista
sátánista.. „ It
Ittt az alapokig
alapo kig le
leá
ásv
sva
a
kell gondolkodnunk, és el kell hárítanunk az érzékeink gyen-
geségét. Az élet lényegileg az idegennek és a gyengébbnek
a kisajátítása, megsebzése, leigázása, alávetés, keménység,
 a saját formák rákényszerítése, bekebelezés, elsősorban pe-
dig kizsákmányo
kizsákmányolás.
lás. A hata
hatalom
lom megteste
meg testesült
sült akarásán
akarásának
ak len-
len -
nie és növekednie kell, terjeszkedni, túlsúlyra vergődni, nem
valamiféle moralitásból vagy immoralitásból, hanem mert
él, s az élet éppen maga a hatalom akarása. Ma mindenfe-
lé  még tudományos
tudomány os jelmezekben
jelmezekb en is  a társadalom olyan
eljövendő állapotairól képzelegnek, amelyekből hiányozna a

kizsákmányoló jelleg. Az én fülemnek ez úgy cseng, mintha

egy olyan élet feltalálását ígérné, amely minden organikus
funkciótól tartózkodni fog. A kizsákmányolás nem a meg-
romlott vagy a tökéletlen és primitív társadalom sajátja. Az
elevenség lényegéhez tartozik, mint organikus alapfunkció,
a hatalom tulajdonképpeni akarásának folyománya, amely
éppen az élet akarása." Ezek elég nyílt szavak.
Puzsér: Sátáni irat.

FÁM: Nietzsche kétféle morált különböztet meg: az úr-

morált és a rabszolgamorált. Az úrmorál maga a lelkiisme-
retlenség. Az előkelő tiszteli önmagában a hatalommal bíró
embert, ahogy azt is, akinek önmaga fölött van hatalma: aki
ért a beszédhez, a hallgatáshoz, aki gyémántkemény, aki
nem együttérzésre termett. De mit ír a rabszolgamorálról?
„A megerőszakoltak, elnyomottak, szenvedők, szolgasorsúak,
magukban bizonytalanok és megfáradtak moralizálnak. Mi
lesz a megegyező az ő morális értékeléseikben? Valószínű-
leg kifejezésre fog jutni valamiféle pesszimista gyanakvás az
ember egész helyzetével szemben, talán az ember elítélése,
helyzetével egyetemben. A rabszolga nézőpontja és helyzet
 értékelése kedvezőtlen a hatalmasok erényei iránt. Szkepszis
és a bizonytalansá
bizonytalanságg k
kifin
ifinom
omults
ultság
ágaa jel
jellem
lemzi
zi mindazzal a j ó -
val szemben, amit ott tisztelnek. Rá szeretné magát beszél-
ni, hogy a boldogság még ott sem valódi. Viszont előhúz és
fényben füröszt olyan tulajdonságokat, amelyek arra szol-
gálnak, hogy a szenvedő létezésén könnyítsenek. Megkapja
a tiszteletet a részvét, a segítőkészség, a meleg szív, a türe-
lem, a szorgalom, az alázat, a szívélyesség, mert számára ezek
a leghasznosabb tulajdonságok, csaknem az egyedüli eszkö-

zök, amelyek elviselhetővé teszik a létezés nyomását. Ez az a

fészek, amelyben a jó és a gonosz hírhedt ellentéte született."
Puzsér: Mindez épp az ellenkezője annak, amit Jézus ta-
nított. Jézus egy rabszolgamorált hozott. A pszichopátiás
önzéssel altruisztikus önzetlenséget állított szembe. Az alt-
ruistá
ruisták,
k, m
mint
int tud
tudjuk,
juk, a lél
lélekn
eknehéz
ehéz embe
emberek
rek  pontos elle
ellenté
ntét-
t-
ben állnak az egónehéz pszichopatákkal. Közülük kerül ki az
egészségügyi dolgozók jelentős része meg a legtöbb szent
 már a rend
rendes,
es, vallási sz
szentekre
entekre go
gond
ndol
olok
ok,, nem a
az
z olyan p
poo-
litikusszentekre, mint István, Imre vagy László. Ahogy a pszi-
chopaták lélekhiányosak, úgy az altruisták egóhiányosak.
Legtöbbször van valamiféle egojuk, csak alulfejlett, csö
kevényes, így léptennyomon betör a világukba a nyomor,
és fellángol a lelkűkben a részvét. Az ilyen emberek a világ
szenvedésének enyhítésére teszik fel az életüket. Az Isten tu-

lajdonképpen az altruistákkal kér bocsánatot az emberiség-

től a pszichopatákért.
FÁM: Mindenesetre érdekes, hogy mekkora hatást gyako-
 rolt Nietzsche a huszadik századra.
Puzsér: Meg is lehet nézni a huszadik századot. Ejtsünk
még pár szót arról, hogy Nietzsche hogyan is halt meg!
FÁM: Torinóba látogatott, ahol részeg kocsisok a szeme
láttára vertek agyon egy lovat. Erre ő zokogva ráborult a dög

lődő lólóra
ra,, é
és
s ölelg
ölelgetn
etnii kez
kezdte
dte  úgy kelle
kellett
tt onnan elrángatni.
Utána gyógykezelésnek vetették alá. Ráadásul vérbajos is
volt,, min
volt minden
den nő utálta  érezték rajta a szörnszörnyszülöttet.
yszülöttet. Ez
a sikertelenség aztán kihatott a gondolkodására is. Végül a
nővére gyámsága alatt halt meg, rettenetes körülmények kö-
zött: tíz éven
éven át ta
tart
rto
o tta
tt a házi
házi őrizetben
őrizetben.. Ismeritek a
az
z ilyen erő

szakos családtagokat: fogvatartó gondoskodók. Nietzsche

amúgy nem csak Hitlerre volt hatással, hanem sok humanis-
tára is, olyanokra, mint Ady vagy Gorkij. Nyilvánvaló, hogy
nem annyira a bestiális szubhumánum, sokkal inkább az újí-
tó hevület és Nietzsche költőisége tetszett nekik. A keresz-
ténységet világ életében ekézte, egyik utolsó munkájának
címe:
cím e: A
Azz Antikris
Antik risztu
ztuss  A keresztén
kereszténység
ység elátkozása
elátkozása.. Eg
Egyy he-

lyen arról ír, hogy mennyire elkápráztatja az Ótestamentum.

Gondolom, azért tetszett neki annyira, mert egy kegyetlen,
bosszúálló Isten sorozatos ámokfutásáról szól. Ehhez illesz-
tették hozzá az Újtestamentumot, amely Nietzsche szerint
egy rokokós
rok okós és
és gye
gyenge
nge a
alkotás
lkotás  olyasmi az Ószövetség
Ószövetséghez
hez
képest, mint a kis, cizellált Európa, egy apró, kiugró félszi-
getszerűség a hatalmas Ázsia viszonylatában. Azt írja, hogy
a nagyszerű Ótestamentumot a gyenge Újtestamentummal
összekapcsolni, és úgy eladni, m in
intt B
Bibl
ibliát
iát  vagyis a Könyve
Könyvekk
 Könyvét hallatlan
hall atlanul
ul alávaló meré
merényle
nylett vo
voltlt az emberi sz
szel
el
lemmel szemben. A nácik szerették is volna beemelni Nietz
schét a nemzetiszocializmus nagy előfutárainak panteonjá-
ba, csakhogy Nietzsche nem volt antiszemita. Sőt, a halott
Isten megürült helyére szánt felsőbbrendű ember létrejöttét
a zsidóságnak és a tőkés elitnek valamiféle keveredéséből
várta. Nietzsche náci rajongói az általuk diktált antiszemita
diskurzusban akartak rá hivatkozni, ami azonban mindig is
távol állt tőle, hiszen ő filoszemita volt. A libertáriusok akkor
már sokkal inkább Nietzsche követői, mint a nácik, hiszen
köztudott, hogy a Wall Streeti tőzsde a Sátán zsinagógája.
Puzsér: Elhatárolódom tőled. Veled együtt. Mind a ket
ten elhatárolódunk tőled. Továbbá mindketten elzarán-

dokolunk a Wall Streetre, hogy ott megváltjuk az egy igaz

Részvényindexet, és hogy áldozatot mutassunk be a hatal-
mas Piac önvezérlő mechanizmusai előtt. A Profit legyen
velünk!
FÁM: És a te lelkeddel! Nietzschéről még annyit, hogy az
übermensch fogalmát, az általa emlegetett „szőke bestiát"
később félreértelmezték. Nem az árja fajt jelentette, ez csak
szimbolizmus, ami egyáltalán nem faji jellegre utal. Nietz-
sche egyébként is utálta
utálta a némete
németeket
ket  ezért költö
kö ltözö
zött
tt Svá
vájc-
jc-
ba. Kedvenc történelmi alakja Cesare Borgia volt, VI. Sándor
pápa fia, egy gyilkos, kalandor zsarnok, aki semmilyen esz-
köztől nem riadt vissza, ugyanakkor ő volt az első, aki meg-
kísérelte egyesíteni Itáliát. Neki írta Machiavelli  A fejed
fejedele
elemm 
című klasszikusát. Vérfertőző kapcsolatban élt a testvérével,
 a méregkever
méregk
sche az everő
igazi,ő ragadozó
Lucre
Lucrezia
zia Borg
Borgiával
iával  benne
természetű lát
látta
ta megembert.
felsőbbrendű Nietz-
Niet z-
Szomorú igazság, hogy az embernek a predátor mindig job-
ban imponál, mint a préda. Milyen állatok vannak például
a címerpajzsokon? Persze van bárány, galamb meg hal is,
de csak a kereszténységben. Az államok címereiben sasok
és oroszlánok láthatók. Miért ezek imponálnak nekünk? Az
etológusok megállapították, hogy a ragadozó mindig intel-
ligensebb, mint a préda. A predátor koncentrál: egyenesen
előre néz,
néz, így kere
keresi
si az
az áldo
ál doza
zato
tott  a két szeme
szeme elöl van, le-
gyen akár madár, akár emlős.
Puzsér:  Azért van
van elöl a szem
szeme, e, me
mert
rt a prédától
prédá tól való tá-
tá -
volságát mélységben, három dimenzióban kell látnia, ahhoz
pedig mindkét szemével egyszerre kell ránéznie. A prédának
vele szemben
szemben nincs szükség
szüksége e tér
térél
élmé
ménynyre
re  ő p
pás
ásztá
ztáz.
z.

FÁM: Minden növényevőnek oldalt vannak a szemei, hogy

lássa, hol közelít ragadozó  így nem fejlődött ki náluk a kon-
centráció, és vele a magasabb intelligencia.
Puzsér:  A préd
prédaa sík
síkba
ban
n pá
pász
sztá
táz,
z, míg a ragadozónak tér- té r-
ben kell elhelyeznie a látványt. Az áldozatnak  hogy ne vál-
 jon
 jo n azzá  elég a ragad
ragadozót
ozót bárhol a síkb
síkban
an m
meg
egpil
pillan
lantan
tani,i, é
éss
az ellenkező irányba futni.
FÁM:  A Azz az ijesztő ebben a pr
pred
edát
átor
orp
pré
réda
da relációban,
hogy amikor magasabb rendű intelligenciával akarunk talál-
kozni, arra bizony könnyen ráfaraghatunk. Hiszen ha máshol
is kialakult az intelligens élet, és vele valamiféle civilizáció,
akkor alighanem mindenhol egy ragadozó fajból váltak ki a
civilizálódott lények. Úgyhogy egy magasabb rendű civilizá-
 c á ódott é ye Úgy ogy egy agasabb e dű c á
cióval való találkozásunk könnyen végződhet úgy, mint az
indiánok találkozása a fehér emberrel.
Puzsér: Nagyobb a valószínűsége, hogy ők jutnak el hoz-
zánk, mint hogy mi hozzájuk.
FÁM: A pszichopata
pszich opata sz szület
ületett
ett raga
ragadozó.
dozó. Az le
lesz
sz a mester-
ség
sé ges int
intell
ellige
igenc
nciaia is.
is. L
Lehe
ehet,
t, hogy az Úristen azért tere
te rem
m te
tette
tte
ilyen tágasra a világegyetemet, hogy nehogy találkozzanak
a civilizációk.
Puzsér: Beszéljünk egy különleges megfigyelésről: min-
den betegséghez szociológiailag hozzárendelhető valami-
lyen szakmai irányultság, valamilyen hivatás. Játsszuk azt,
hogy ti mondt
mo ndtokok egy betegséget, és mi mon mondunk
dunk nektek e egy
gy
hivatást, ami ahhoz tartozik!
Közönség: Skizofrénia?
Puzsér: A skizofréni
ski zofréniához
ához legi
leginká
nkább
bb a képzőművészet ta tar-r-
tozik. Nem lehet valaki igazán nagy művész anélkül, hogy

valam ennyire ne legyen skizofrén  le

valamennyire legfe
gfelje
ljebb
bb csa
csak olyan
szélhámos, mint Andy Warhol volt. Ahhoz, hogy igazán
nagy művész légy, önkifejezésre képes skizofrénnek kell len-
ned  két világ polgárának. Erre
rre mond
mondta
ta azt Jim MMorrison,
orrison,
mint a maga művészi hitvallásét, hogy „Break on through
to the other side", ahogy ugyanerre vonatkozóan kérdezte
azt Nagy László, hogy „Ki viszi át a Szerelmet a túlsó partra?"
Csakhogy
Csakh ogy ez nem el
elég
ég  ettő
et tőll még
még gumiszobába
gumis zobában
n is végez-
heted.. Magas
heted agasan
an kell
kell funkcion
funk cionálno
álnod
d valamilyen területe
terü leten
n 
rajzkészségben, zenei vagy nyelvi készségben , hogy képes
is légy kifejezni mindazt, amit a túlparton összeszedtél. Ha
 nem tudod kifejezni, baj van: bevisznek, leszedálnak, és bent
tartanak. Akkor nem művész vagy, mindössze elmebeteg.
 A skizofrének nagy előnnyel
előnnye l induln
ind ulnak
ak mindenfé
mind enféle
le művésze-
ti ágban, épp ahogy a piaci versenyben a pszichopaták. Ők
ugyanis olyan helyről merítenek, ahová egy hétköznapi em-
ber nem bejáratos.
Közönség: Autizm
 Autizmus?
us?
Puzsér: Enyhe autizmusal vagy kényszerneurózissal egy-
aránt kiváló bérszámfejtő lehet az ember. Mintha csak nekik
találták volna ki. Csodálatos, hogy minden betegséghez tar-

toz
tozik
koriktapintod
szakm
szakmai
aiairányultság  ihlet
ihl etett
létezés mintázatát,ettek
ek eze
ezekk az analógiák.
a teremtett Ilyen-
világ textúráját.
FÁM:  A má
mágiagia lényege ez: szimpátia a do dolglgok
ok között.
közö tt.
 A természeti
termész eti jelenségek,
jelenségek , az archetípusok, a lelki alkatok, a
csillagok, a zenei hangsor elemei, a fémek és a drogok kö-
zött. Tudjátok, mit jelent a szimpátia? Szümpatheia: együtt
szenvedni. A szimpátia a világjelenségek közös szenvedésé-
nek analógiája.

Puzsér:Na hát, ez az, amire egy pszichopata nem képes.

Egyébként egy pszichózisban lévő skizofrén se, hiszen ő le
hasadt a közös tudatról teljesen egyedül. Amelyik skizofrén
e g yütt
yü tt tu
tudd érezn
éreznii valaki má
máss
ssal
al,, az már kilá
kilátt a fejé
fejéből
ből  nem
azt mondom, hogy máris művész, mindenesetre jó esélye
van arra, hogy elkerülje a zárt osztályt. Mikor járnak pok-
lot igazán a skizofrének? Ha szociálisan annyira alacsonyan
funkcionálnak, hogy a saját élményvilágukat sem képesek
közvetíteni  ne
nem
m tud
tudna
nak
k „e
„egy
gyüt
üttt sze
szenv
nved
edni"
ni".. A hallucináci
 óik hullámverésében fuldokolnak, amelyek olyan intenzitás-
sal csapkodnak át a fejükön, hogy képtelenek azokból bármi
köz ölhetőt
közölhe tőt áthozni a nyelvifog
nyelvifogalmi
almi té
térbe
rbe  se fest
festménnyé,
ménnyé,
se verssé, se zeneművé nem tudják tenni. A túlparton re-

kedtek. Azért szedálják le őket, hogy ne szenvedjenek any

nyira
nyira  elv
elves
eszik
zik tő
tőlü
lük
k a gon
gondola
dolataika
taikat.
t. Oly
Olyan
an veg
vegyüle
yületet
tet a
gyógyszerészek sajnos még nem tudtak kikísérletezni, ami
szétválogatja a hallucinációkat a realitás percepcióitól, és
csak az előbbieket veszi el, az utóbbiakat meghagyja. Min-
d e n t vagy sem
semmit
mit  így n
néz
éz ki a kép
képlet
let.. A súlyos pszichózisba
esett skizofrének azért nem tudják magukat kifejezni, mert
a fog
fogalm
almak
ak mögé zuh
zuhanta
antak
k  egy olyan he
helyre
lyre,, ahol nem
képesek elvégezni azokat a fogalomalkotáshoz szükséges
kognitív hozzárendeléseket, amelyek a nyelvet működtetik.
 Azért sze
szenve
nvedne
dnek,
k, me
mert
rt egyáltalán nin
nincs
cs relációjuk, me
mert
rt
nem kapnak semmiféle kapaszkodót, sem megerősítést,
sem cáfolatot: hermetikusan be vannak zárva a saját fejük-
be  o tt pedig olyan káosz
káosz va
van,
n, am
amit
it nem tudnak
tudn ak elrendezni.
 Az
 Az érte
értelem
lem fénye nem ké
képe
pes
s me
megtisz
gtisztítan
títanii elm
elméjü
éjüket
ket az őr
őr--
 jön
 jö n g ő dém
démono
onoktó
któl,
l, az érte
értelem
lem fogalmak
foga lmak nélkül ugyanis
ugyanis ne
nem
m

24 1

működik. Tévképzetek és tévképzetek, amelyeknek a meg-

fejtései is mindig tévképzetek, a tévképzetek ugyanis olyan
problémákat generálnak, amelyeknek a puszta felvetése is
tévedéseken alapul. Kívülről nem tudsz belenyúlni egy ilyen
mentális káoszba, hogy segíteni tudj, úgyhogy el kell venni a
betegtől az összes gondolatát: ez a szedáció, végső esetben
a transzorbitális lobotómia. Úgy tudom, hogy ezt a kifeje-
 zetten barbár beavatkozást  amiért a feltalálója, egy Moniz
nevű
nev ű portu
p ortugál
gál orvos 1949be
1949benn Nobeld
No beldíjat
íjat kapo
ka pott
tt  ma már
már
nem nagyon végzik a nyugati világban, bár nyilván semmit
nem lehet kizárni.
Közönség: Mitől lesz valaki skizofrén?
Puzsér: Ezt nem tudjuk. Genetikai faktora biztosan van 
a kutatók komplett vérvonalakat vizsgáltak ez ügyben. Nem
tudjuk gyógyítani, de előfordul, hogy spontán gyógyul, és
nem tudjuk, mitől. Elmúlnak a tünetek, és az illető felépül
a skizofréniából. Ez mindenesetre ritka. Olyan is előfordul,
hogy semmiféle jel nem utal rá, és huszonháromhuszon
négy éves korban spontán kialakul. Általában kijelenthetjük,
hogy aki a negyvenedik évét elérte, és még mindig tiszta a

tud
tudata
ata,,tudju
onnan tuaz már
djuk, nemalesz
k, hogy lesz spontá
spo
tók ntán
kutatók
kuta mengvizsgálták
skizofrén
s kizofrén a populá
megvizsgálták depulációt,
po ez
eztt ciót,
is csak
csak
és
és
kimutatták benne ezeket a tendenciákat.
FÁM: Egy érdekesség: ha jól tudom, a skizofrének nem
tudják átvitt értelemben venni a metaforákat, csakis szó sze-
rint. Ez tulajdonképpen olyan, mint az úgynevezett halott
metaforák animációja a reklámban, vagy mint a Monty Py
thonféle abszurd humor. Azt mondom például, hogy „kiug-
róm egy üveg sörért", és valóban kiugróm az ablakon. Vagy

242

„dugó van a városban", és nagy parafadugók vannak a kocsik

helyén. Állítólag valami ilyesmi a skizofrének gondolkodása.
Puzsér: Nekem volt pszichózisom, tudom, milyen állapot:
egy fogalmi térből teljesen kirekesztett mentális státusz. Az
embernek a valóságról való percepciója nem pusztán hamis,
 hanem az élmény azzal kapcsolatban, hogy hamis a percep-
ció,, szintén hamis  anélkül
ció anélkül,, hogy maga a percpercepci
epcióó egyetlen
töredék
töre dék pillana
pillanatra
tra is való
valóság
ságos
ossá
sá válna. Azonnal m megk
egkérd
érdője
ője--
leződik a hamisság valódisága, majd a hamisság valódiságá-
nak a hamissága kérdőjeleződik meg, és ez így megy tovább
a vonatkozás né nélkü
lkülili ssemmi
emmibe
be zuhanva  s min mindez
dez a másod-
perc leforg
leforgása
ása alatt. Amit
Am it gon
gondolsz
dolsz a világ
világról,
ról, az
aztt megcáfolod,

aztán
fol od a acáfolatot
folod is megcáfolod,
z elme ped ig ledobja a aláncot.
pedig cáfolatMivel
cáfolatát
ezt aismentális
megcá-
spirált már nem bírod követni, visszazuhansz egy nyelv előtti
állapotba, ahol rettenetesen szenvedsz, de nem tudod ma-
gad kifejezni, és nem tudod az őrjöngő energiáidat levezetni,
így ezek az energiák elkezdik emészteni a létezésedet.
Közönség: Saját élmény?
Puzsér: Saját élmény. Lássuk csak, mi a pszichopátiához tar-

tozó drog: ez a kokain. Nem mondom, hogy pszichopatát csi-

nál belőled
belőled,, de az
az n
nem
em véletlen
véletlen,, hogy
hog y a pszichop
pszichopaták
aták nagyon
nagyon szeretik, ahogy azok is szeretik, akiknek imponálnak a
pszichopaták. Amerikában például van olyan bűncselekmény,
melynek során huszonéves, gazdag srácok rendesen beko
kainoznak, aztán fogják a benzineskannákat, és fölgyújtanak
néhány hajléktalant. Ez egy péntek esti program. Szóval alig-
ha véletlen, hogy egyik genetik
genetikaiai hajlam kifejezetten az egyik
kábítószert szimpatizálja be, míg másik kifejezetten a másikat.

FÁM: Nahát, lassan vége a műszaknak...

Puzsér: És? Akkor mi történik? Leomlik a színpad?
RAM: Lejárt a munkaidő. Lehet hazamenni. Engem eddig
 fizettek. Sajnálom.
Puzsér: Várjál! Azért mondtam, hogy a szociálpszicholó-
gusok megfeleltetnek pszichiátriai betegségeket különböző
szakirányoknak, mert a pszichopátiáról beszélünk, a pszicho-
pátia pedig az a betegség, amihez nem egyfajta szakma tar-
tozik, hanem az összes. Ha a szakmákat és a betegségeket
egymás mellé helyezzük, és vízszintesen pásztázva vizsgál-
 juk,
 ju k, látjuk, hogy
hog y itittt van
van az autista bérszámfejtő, a neurotikus
neurotik us
költő, a skizofrén festőművész és a kényszerbeteg könyve-
lő. Nos, a pszichopata a szakmáknak ezen a palettáján nem
helyezhető el. Egyik szakmához sem tartozik, viszont mind-
egyik szakmában jelen van, és mindegyikben kifejezetten
a felső öött százalékban
százalékban van van jelen.
jelen . Az igazgatói
igazga tói irodában
irodá ban ül, ő a
tábor
táb orno
nok,k, ő a szená
szenátor tor,, ő a nagyfőnök.
nagyfő nök. A pszichopaták
pszichopa ták előfo
elő for-
r-
dulása ezen a palettán tehát a többi pszichés betegtől eltérő-
en nem horizontális, hanem vertikális elrendeződést mutat.
FÁM: Bárhol jelennek meg a pszichopaták a társadalom-
ban, a csúcson kell, hogy legyenek.
Puzsér: Ők vezetik a világot. Ennek megfelelően meg is le-
het nézni, hogy milyen, és hogy hova tart. Szabade fenntar-
tani ezt a működést, vagy inkább őket is soroljuk be a többi
pszichiátriai beteg mellé? Mert hát miért is ilyen kiváltságo-
sak ők? Nos, azért, mert mi csak nem diagnosztizáljuk őket.
Ők meg nem mennek el az SZTKba azzal, hogy „Doktor úr,

azt hiszem, nagy baj van! Nagyon szeretem kínozni az álla-

tokat. Kérem, segítsen!" Ez sajnos nem történik meg, az anti-

244

fim
szociális személyiségzavartól ugyanis sosem az úgynevezett
 beteg szenved, hanem mindig a környezete.
FÁM: Nietzsche egy sok évsz
évszáza
ázados
dos romlás eredm
eredmény
ényének
ének
tekinti azt, hogy az arisztokrácia feladta a privilégiumait. Sőt,
ezt egyenesen betegesnek tartja. Azt írja: „a jó és egészsé-
ges arisztokrácia lényege, hogy nem a királyság vagy a köz
függvényének, hanem ezek értelmének és legmagasabb
igazolásának érzi magát, ezért jó lelkiismerettel fogadja el
számtala
szám talan
n ember
e mber áldozatát,
ál dozatát, a
akiket
kiket ő ke
kelt
lt életre. A jó arisztok-
rácia alapgondolata az, hogy a társadalomnak nem szabad a
társadalomért léteznie. Csak alapzat és váz kell, hogy legyen,
amelyen a lények kiválogatott fajtája a maga magasabb fel-
adatához, s egyáltalán egy magasabb fajta léthez felemelke-
di k  ahhoz a napsóvár kúszónövén
dik kúszónövényhez
yhez hasonlóan, a amely
mely a
tölgyfát oly hosszan és oly gyakran öleli karjaival magához,
míg végül magasan fölötte, de rátámaszkodva a szabad ég
alatt bonthatja ki koronáját, és hivalkodhat boldogságában."
Nietzsche
Nietzsche te
tehá
hátt úgy véli, hogy
h ogy az iga
igazi
zi é
és
s jó arisztokrácia ön
ön-
magáért létezik, a társadalmat csak eszközként használja,

hogy magasabb nívón prosperáljon. Nem végez szolgálatot

sem a királyságért, sem a népért.
Puzsér:  Abba
 Abban,
n, am
amit
it Ni
Nietz
etzsc
sche
he állít, meg
meg abb
abban,
an, am
amit
it én
gondolok, legfeljebb az a közös, hogy a népfelség egy sötét,
zsarnoki intézmény. Ebből azonban semmiképp sem követke-
zik az, hogy a pszichopaták kezében volna jó helyen a hata-
lom. Mert ugyan kik is azok a lények, akiknek a „kiválogatott
fajtája a maga magasabb feladatához, s egyáltalán egy maga-
sabb fajta léthez felemelkedik"? Semmi kétség: itt Nietzsche
a pszichopatákról ír. A töme
tömegekné
geknéll  valljuk me
meg
g  valóban

24 5
rossz kezekben van a hatalom, de azért ne adjuk már át kapás-
ból a pszichopatáknak! Azért lehessen már ott a pókerasztal
mellett egy harmadik versenyző is, az úgynevezett civilizált
emberiség,
emberi ség, amely
am elyik
ik élni
élni és éln
élnii hagyni
hagyni akar! Ők
Ők nem játszanak
játszanak??
Őket nem kérdezzük meg? Vagy a pszichopatáknál legyen a
hatalo
ha talom,
m, vagy
vagy Sza
Szala
laccsi Sándornál?
Sándornál? Harmadi
Harmadikk lehetősé
lehetőségg nincs
nincs?
?
FÁM: A Sz
Szalac
lacsi egy makulátlan
mak ulátlan úriember. Én legszíveseb
legszíveseb--
ben rá szavaznék, hogy ő legyen a köztársasági elnök. Már
ha még él.
Puzsér: Ez a hatalmas és erős szövetség vezeti ma a vi-
lágot. A civilizált emberiség harapófogóba került alulról és
fölülről. A legfelül álló pszichopaták szövetséget kötöttek a
legalul örvénylő tömeggel.
FÁM: Régen a kispolgárság lépett szövetségre a pszicho-
patákkal. Hatalomra is jutottak, mint nácik és bolsevikok.
 A kispolgárság
kispolgárság nem a társadalom
társadalo m legalja.
legalja. B
Bá
ár lumpen elemek
is gyakran álltak nácinak vagy bolsinak.
Puzsér: Ez igaz. Meg az is, hogy a teljes proletariátust soha
nem sikerült átállítani. A szociáldemokraták Magyarorszá-
gon például mindig erősebbek voltak, mint a kommunisták.
FÁM: Vég
Végülül mégis
mégis a kommunis
kom munisták
ták bizonyu
b izonyultak
ltak erősebbn
erősebbnek.
ek.
Puzsér: Csakhogy ők egy olyan sakkjátszmában bizonyul-
tak erősebbnek, ahol az ellenfelet a bástyával jól fejbe dob-
ták, a futóval sorban kiütötték a fogait, a királynővel meg
leverték a veséjét. Ebben a fajta sakkban a kommunisták két-
ségtelenül jobbak voltak.
FÁM: Na jó, most már elég! Ez volt mára az Apu azért iszik,
mert te sírsz! Jó éjszakát!
 
Puzsér Róberb: Jó estét! A FÁM ezúttal nincs jelen, mert a
Bükkben
Bükk ben meditál
med itál az elmély
elm élyült
ült barátaiva
barátaivall  valami elvonulás
elvonulás
keretében próbál buddhát gyalulni magából. Innen is sok si-
kert kívánunk neki! Nos: a világ, amelyben élünk, négydi-
menziós. Képzeljünk el egy pontot! A pont a nulladik dimen-
zió. Ha végtelen mennyiségű pontot zsúfolunk rá erre
a pontra
po ntra,, egy
e gy egyenest
egyenes t kapunk
kap unk  ez az első dimen
dim enzió
zió.. Erre
rre az
az
egyenesre toljunk rá végtelen mennyiségű egyenest, és
megka
me gkapju
pjukk a síkot  ez a második dimenzió,
dimenz ió, amelybe
amelyben n egy
pont helye már két koordinátával írható le. Végtelen mennyi-
ségű síkot illesszün
illesszünkk rá
rá erre a síkra,
síkra, és megka
eg kapj
pjuk
uk a tere
te rett  ez
a harmadik dimenzió, amelyben egy tetszőleges pont helyét
már három koordináta határozza meg. Végül végtelen meny
nyiségű teret toljunk bele a harmadik dimenzióba, és meg
 

kapjuk a térid
téridőő ko
kontin
ntinuu
uumm ot  ez a negyedik di
dimenzió,
menzió,
amely a közvélekedéssel ellentétben nem az idő, hanem az,

ami az időnél a térrel, és a térnél az idővel több. Mi ebben

élünk. Érdekes tény, hogy a hangya csak két dimenzióban
képes működni. Természetesen értjük, hogy a hangya az egy
háromdimenziós lény, vagyis kilóg a síkból, csakhogy a han-
gya ezt nem tudja. Ez azt jelenti, hogy ha a hangyát rárakod
egy papírlapra, aztán azt meghajlítod, akkor a hangya úgy
megy föl a lapon, hogy nem veszi észre, hogy te meghajlítot-
tad a papírt. Azt sem érzékeli, hogy a gravitáció húzza le a
lábát, neki nem nehezebb kapaszkodni, ha fönt sétál. A han-
gya úgy jött le az evolúciós szalagról, hogy odatapad a lába.
Ha a földön megy, és útjába akad egy fa, ő azon tovább tud
menni egyenesen
egyenesen  mi perpersz
sze
e látjuk
látjuk,, hogy a hanhangya
gya megy föl
a fára, ez az ő élményével azonban nem találkozik: nem lehet
kirakni három dimenzióba. Olyannyira nem, hogy még a
szárnyas hangyával sem történik meg a harmadik dimenzió:
ahogy repül, folyamatosan az az élménye, hogy a síkban van,
és ott megy előre, jobbra vagy balra, esetleg megfordul 
nem lép ki a síkból. A huszonegyedik század nagy kérdése,
hogy mi az erősebb fegyver: a toll vagy a troli? A tömegem-
ber, a kultúrát ösztönösen pusztító troli a harmadik dimenzi-
óban él. A kétdimenziós hangya előtt jár, viszont a négydi-
menziós homo sapiens mögött. Háromdimenziós lény: nincs
képe magáról az idő időbe
benn  a té
térb
rbe
e zá
zárva
rva é
él.l. N
Nincs
incs víziój
víziójaa ma-
gáról a jövő
jö vőbe
ben,
n, és
és n
nincs
incs emléke magáról a m úl últb
tból
ól  a jele
jelenn
pillanatban létezik, ahol az ösztönei, a megszokásai, a rutin-
 jai és a kötelezetts
kötele zettségei
égei határo
határozzák
zzák me
meg, g, ho
hogy gy ad
adot
ottt id
időő p o n t-
ban a tér mely pontján található. Ebben a hálóban éli le az
 

249

egész életét. Ezt hívják úgy közkeletű szóval, hogy mókuske-

rék. Ezért nem képes a háromdimenziós ember tervezni: mi-
vel nincs képe önmagáról a jövőben, nem tud tartalékolni 
m in
inde
den
n t felél. Nincs
Nincs képzete a saját
saját életér
életéről:
ől: nincs
nincs so
sors
rsa
a  át-
gázol rajta az idő. A tömegember a hangya előtt és a homo
sapiens mögött megrekedt entitás. Ha megnézed a homo
kádárikuszt, a tömegember sajátos kárpátmedencei alfaját,
azt látod, hogy képtelen önmagáról gondoskodni, úgyhogy
ezt a kötelezettséget léptennyomon áthárítja valakire: a po-
litikára, az aktívakra, az államra, a gyerekeire, a szüleire. Kép-
telen arra, hogy a nagyon bőséges erőforrásokat a maga szá-
mára megfelelően elossza, és azzal tervezzen. Az állatoknál
ezt elvégzik az
az ösztö
ösztönök,
nök, a hom
homoo sapiensné
sapiensnéll az érte
értelem
lem 
lásd
lásd a mókus
mókust,
t, ak
akii tu
tudd ttar
arta
talé
léko
koln
lni,
i, vagy lás
lásd
d a hom
homoo sapienst,
aki szintén tud. A tömegember erre képtelen. Ijesztő, hogy
milyen sokan élik az életüket ebben a féllétben. Kíváncsi vol-
nék, hogy ha '97ben nem kezdtek volna el sugározni a ke-

reskedelmi tévék Magyarországon, akkor most mi lenne a

helyzet  mert
me rt am
amit
it a
az
z ors
orszá
zág
g népével te
tette
ttek,
k, annak épp ez
volt a célja. A kereskedelmi tévék társadalmi szerepével kap-
csolatban az az állandóan mantrázott kifogás, hogy nem fel-
adatuk a kultúra terjesztése. Csakhogy ez az ideológia egy
hazugságon alapul, mégpedig azon, hogy a kereskedelmi
tévé értéksemleges. Csakhogy a kereskedelmi tévé nem ér-
téksemleges, hanem értékellenes. Amit ezek a cégek tesz-
nek, azt nem magyarázza meg az, hogy nem feladatuk érté-
ket közvetíteni. Az emberi tömeg a kereskedelmi tévék gyár-
 tósorain percről percre képződik, a korszellem pedig kedvez
ennek a tömeg
töm egnek
nek.. A huszadik s
szá
záza
zadb
dban
an a tö
töme
meg
g át
átve
vette
tte az

uralm
ur almat
at  ennek jelei a náciz
nácizmus
mus,, a bolsevizmus és a fogyasz-

tói kapitalizmus, más szóval a neoliberalizmus. Megint más

szóv
sz óval
al mono
mo nopo
polka
lkapit
pitaliz
alizmu
mus
s  és kérem
kérem,, h
hogy
ogy se
senk
nkii ne alkal-
maz
azza
za err
erre
e a„szab
a„szabadve
adverseny
rsenyes
es kap
kapitalizm
italizmus"sz
us"szóka
ókapcso
pcsolatot,
latot,
mert itt szó sincs szabad versenyről. Kartellekről és monopó-
liumokról van szó. Fontos, hogy ez a helyzet a korszellem egy
tünete. Nem a felvilágosodás okozta, és nem az ipari forrada-
lom okozta  a korszellem válto
változik,
zik, és
és ez okozta mind a fe
felv
lvi-
i-
lágosodást, mind az ipari forradalmat. Ma ez okozza az eltö-
megesedést. A tömeg uralma a sorozatgyártással kezdődött.
 A modernitás
mode rnitás e lő
lőtt
tt mi
minde
ndenne
nnekk saj
saját
át lelk
lelke
e volt, semmiből
semmibő l
nem
nem vo lt még egy ugy
ugyanolyan
anolyan  ha egy
egy tárg
tárgyy eltö
eltörö
rött,
tt, a léte-
zésben történt valami jóvátehetetlen. A sorozatgyártással az
ember ellélektelenítette a használati tárgyait, s lassan a lé-
lektelen tárgyak közt élő ember is ellélektelenedett. Aztán a
lélektelen emberre rákerült az árcédula. Ma már ott tartunk,
hogy az ember is egy sorozatgyártott termék, ami az interne-
ten épp
éppúgy
úgy értékesíthető, mi
mint
nt egy hasz
használ
náltt aut
autó.
ó. A párkere-
ső oldalak felhasználói ma úgy értékesítik az emberi húst és
az emb
emberi
eri illú
illúzió
zióka
kat,
t, ah
ahogy
ogy a használt autó
au tóka
katt szo
szoká
kás.
s. A soro
soro--
zatgyártott ember termékké vált: meg lehet nézni, milyen
hosszúak ma a párkapcsolatok, mennyi ideig tart egy átlagos
kötődés. Meg lehet nézni, hogy egy házasság meddig tartott
a tizenkilencedik században, meddig a huszadikban, és med-
dig a huszonegyedikben: a tizenkilencedik században egy
 életen át, a huszadik században húszhuszonöt évig, a hu-
szonegyedik században négyöt évig tart, jobb esetben hat-
hét évig, de az már egy nagyon romantikus történet, amiből
a Hallmark Channel tévéfilmet forgat. Ez a nemzedék va

25 1

gyünk mi. Tömegemberek, akik eldobhatóak, és akiket en-

nek megfelelően könnyű kézzel le is cserélnek, ahogy mi is
lecseréljük a partnere
partn ereink
inket,
et, ha már elhasználtu
elhasz náltukk őket. A világ
egy szupermarket: megveszed, elfogyasztod, eldobod, újat
veszel. Fel lehet nevelni egy gyereket négyöt év alatt? Nem
lehet. Mégis kitart bennünk a képmutatás, tartani akarjuk
magunkat a huszadik század normáihoz. Azzal a felkiáltással
megyünk bele egy nyilvánvalóan négyöt évig tartó házas-
ságb
sá gba,
a, hogy holtom
ho ltomigla
iglanh
nholto
oltodig
diglan
lan,, és
és hogy ezt
ezt nyomaté
nyomaté
kosítsuk, elköltünk másfélmillió forintot az esküvőre. Négy-
öt év múlva már van egy gyerekünk, úgyhogy el is válunk.
 A társadalmi elvárások
elvárások nyomán belera
b eleragadu
gadunk
nk fejjel a tize
tiz e n ki-
ki -
lencedik századba, eljátszuk, hogy ott élünk, aztán két év
múlva arra eszmélünk, hogy van egy gyerekünk, meg egy
házastársunk, akire rá se bírunk nézni, legszívesebben meg-
ölnénk. A mai szellemnek az kedvez, hogy itt és most háza-

sodj, meg,
tasd mert hog
hmegérdemled,
ogyy képe vagcsináld
képess vagy y rá meg hazt
rá  aztán a eza megvan,
gyereket,
meg mu-
van, majd
lehet papásmamásat játszani. Csakhogy mire a játék kibon-
takozna, a papa vagy a mama szerepét már valaki más játsza.
 A monogám
monog ám házass
zasság
ág roncs
roncsa,a, ami a huszonegye
huszon egyedik
dik szá
száza
zadr
dra
a
ránk maradt, nem alkalmas arra, hogy egy gyereket felnevel-
 jün
 jü n k benne  előbb
elő bb h ullik
ul lik szét.
ét. Akkor hát hol nevelkedn
nevelk ednek
ek
 majd a huszonegyedik század gyermekei? Mindegyiküknek
át kell esni a család széthullásának traumáján, ami a válási
statisztikák félórás böngészése nyomán előre borítékolható
lett volna? Én úgy gondolom, hogy komoly szociális munká-
val igenis lehet olyan hálót szőni, amely képes megtartani a
huszonegyedik század emberét. Nekem ilyenkor Woody Al

252

lenfilmek jutnak eszembe, amilyen például a Hannah és nő-

vérei, de szinte az összes Woody Allenfilm ilyen közegben
zajlik: vagyok én, van az első feleségem, neki van egy húga,
akivel volt egy kis izé, annak van az első házasságából egy
lánya, aki egy tündér, és van a második férje, aki két éve inté-
zett nekem munkát. Amikor kirúgott a barátnőm, akkor az
első feleségem, a húga meg annak a barátnője közösen kita-
lálták, hogy összehoznak a barátnő kolléganőjével, aki nem-

rég vált el másodsz

rég másodszor
or  ebbe
ebbenn a fajt
fajtaa la
laz
za hálóban já
játs
tszó
zód-
d-
nak a Woody Allenfilmek. Ez egy olyan háló, amit nem a mo-
nogámiára terveztek: egy szeretetteljes és rugalmas, de
m eg
egtar
tartó
tó sz
szöv
övet,
et, amely sok
sok olyan szelepet tartalm
tartalmaz,
az, ahol az
energiák levezethető
levezethetők.
k. Ezt létre lehet
le het hozni  de ennek a
az
z
alapja a huszonegyedik században már nem lehet a mono-
gámia. Ez
Ez már n
nem
em úgy les
lesz meghirdetve
meghird etve,, hogy h
holt
oltom
omig
iglan
lan
holtodiglan ugyanazzal az emberrel kell élnünk. Ez egy új
szerveződés: a család utóda. A huszonegyedik században
már nagyon ritkák lesznek az olyan kapcsolatok, amelyek
hath
ha thét
ét évné
évnéll hossza
hosszabbra
bbra nyúlnak  erre fel kell készülnünk
itt, Nyugaton, ezek ugyanis világfolyamatok. Nem az a fel-
adat, hogy kiiratkozzunk ebből a világból, hanem az, hogy
 ennek a világ
világnak
nak a keretei
keretei közt egy sz
szeretetteljes,
eretetteljes, tisztel
tiszteleten
eten
és elfogadáson alapuló, bensőséges kapcsolati hálót tud-
 jun
 ju n k létreho
létrehozni,
zni, ami aztán kép
képes
es megtar
meg tartan
tanii be
bennü
nnünke
nkett meg
meg
a gyermekeinket. A három és négydimenziós emberek kap-
csán jó példát szolgáltatnak a hajléktalanok. Ki lesz hajlékta-
lan? Az, akinek elveszett az állása, elfogyott a pénze, és a fe-
lesége kirakta a lakásból. Tudtátok, hogy öt hajléktalanból
négy férfi? Az ő tragédiájuknak az az oka, hogy nem szőtték

25 3

meg a hálót, ami megtarthatná őket. Két okból kerültek az

aluljáróba: egyrészt elfogyott a libidójuk, vagyis az életere-
 jük,
 jü k, a küzdeni aka
akarás
rásuk
uk,, és így a tár
társad
sadalo
alomb
mból
ól a Nyugati
aluljáró kövére estek; másrészt nem volt védőháló a család
alatt, egyedül a család volt, ami sokszor nem több, mint egy
asszony. Ezek a szerencsétlen emberek mindent feltettek
egyetlen asszonyra, akitől lett egy gyerekük, a férfi libidója
elfo
elf o gyot
gy ott,
t, és
és a felesége kite
ki tette
tte  így ke
kerü
rült
lt a
az
z aluljáróba.
aluljár óba. Ez
történik a huszonegyedik században azokkal, akik
tizenkilencedik századi elveket követve mennek bele egy
monogám házasságba. Miért nem tudnak kivakarózni az
aluljáróból? Azért nem, mert nem szőtték meg azt a szociális
hálót, ami megtarthatná őket. Nem tudnak felhívni senkit,
akinek azt mondhatnák, hogy „figyelj, nagy bajban vagyok,
segí
segíts
ts,, kérlek,
kérlek, hadd alud
aludjak
jak nálad eg
egy
y hé
hétig"
tig"  egyetlen
egyet len ilyen

ember sincs a telefonjukban, és a telefonjuk sincs náluk.

Nem
Nem tud
tudna
nak
k a másik
másik emb
ember
er leikéből erőt
erő t meríte
m eríteni.
ni. A szo
szociá
ciális
lis
kapcsolatrendszer nem pusztán megtart, ha kiesel, de fenn-
tart,
ta rt, ha benne vagy  nem elsősorban a lakhatást je
jele
len
n ti, ha-
 nem azt, hogy részese vagy egy energiahálózatnak. Az az
ember, akihez egy héten keresztül nem ér hozzá más ember,
depressziós lesz. Egy másik ember érintése a hálózatba be-
kapcso
kapcsol.
l. A szo
szociá
ciális
lis érintkezés  aká
akárr c
csa
sak
k tel
telef
efon
onon
on is  fel-
fe l-
tölt: kölcsönösen töltődünk egymásból. Feldmárnál olvas-
tam, hogy a hindu guruk miként gyógyítanak: ha valaki lelki
beteg  szorongó vagy depresszi
depressziós
ós  le
les
sz, házhoz jön
jö n a guru,
és azt a feladatot adja a hozzátartozóknak, hogy a beteg ösz
szes ismerősét és barátját, mindenkit, akit ismer, hívják meg,
és egy héten keresztül lássák vendégül. Semmi más dolguk

25 4

nincs a vendégeknek, mint egy héten át a beteggel enniinni

meg beszélgetni, mert szeretik, és mert fontos a számukra 
így végül meggyógyul. Ha úgy érzed, bajban vagy, rosszul
vagy, akkor kell ez a háló. Ez a háló a régi világban még vér
ségből szövődött  ma már pusztán szeretetből. A régi világ-
ban ez volt a család. A szeretet hálózata összefüggött a gé-
nekkel. A huszonegyedik századra ez a háló is absztraktabbá

vált: emberi kapcsolatokat je

vált: jelen
lentt  egy elvon
elvontabb
tabb testvérisé-
get. Groteszk módon a modern hálózat krisztusibb lett, hi-
sze
szen Krisztus nem József és MMária
ária gy
gyerme
ermekei
keire
re mon
mondta
dta,, hogy
testvéreim  absztraktabb módon használta: testvéreim az
Úrban. Az embereket összekötő és megtartó háló a huszadik
században levált a vérségről, egy lazább szociális struktúrává
vált. Ilyen értelemben a huszadik és a huszonegyedik századi
ember humánusabb. Annyira azonban nem humánus, hogy
az a személy, akivel nem került közös hálózatba, ne fagyjon
meg az aluljáróban. Ami kihullott a hálóból, az emberi hulla-
 dék  a so
sorsa
rsa is az. Talá
Talán
n sajn
sajnál
álju
juk,
k, de ve
vele
le ninc
nincss közös szere
tethálónk. Nem szőtte meg ezt a hálót, nem is tudott erről a
hálóról. Ő a tizenkilencedik század szabályai szerint élt, úgy-
hogy rátett mindent egyetlen asszonyra, és gyereket csinált
neki. Ő úgy tudta, hogy ez az úgynevezett család, ami majd
megtartja őt. Tizenkilencedik századi módra megkérte egy
nő kezét, elmentek a paphoz, azt mondták, hogy holtomig
lanholtodiglan, míg a halál el nem választ. Az anyakönyvve-
zető ehhez még hozzátet
hoz zátette,
te, hogy a halál vagy az ügyvéd  ez
a huszadik századig nem volt benne az eskü szövegében, de
a mi hősünk nem akadt fenn ezen. Csak az aluljáróban jut
eszébe, hogy talán nem ártott volna. Az emancipáció mára

25 5

zsarnokság lett. A nők szerepet tévesztettek, elképesztő

mértékben elférfiasodtak, és férfi módra erőszakolják ki a sa-
 játt férfi
 já fé rfijo
joga
gaik
ikat.
at. A nőiségük
nőis égüket
et  ahogy a legsovinisztább
legsovinis ztább féfér-
r-
fiak gondo
go ndolják
lják  szolgas
szolgaságn
ágnak
ak tekint
tek intik
ik.. „Mosogatni,
„Mosog atni, főzni, ésés
gyereket nevelni, arra jó vagyok, de céget vezetni vagy pár-
to t vezetni,
ve zetni, arra
arra már nem vagyok
vag yok elég jó, igaigaz?
z?""  ez az elf
elfér
ér--
fiasodott nő siráma. Pedig szőni kéne azt a hálót, gondos-
kodni, alapokat adni az életnek. Ez olyan alantas dolog? Ezt
még a férfiak sem gondolják így, csak a nagyon sötét,
falloszfasiszta férfiak  bizarr módon ők vannak legnagyobb
hatással a nők gondolkodására. A világnak két pólusa van,
ezért a neurózis is kétoldalú: van egy pszichológiai faktor,
ami kezelhető terápiával, és van egy biokémiai faktor, ami
kezelhe
kez elhető
tő antidepr
anti depressz
esszáns
ánsokka
okkal.l. S eg
egyik
yik visszahat a másikra:
a gyógyszerek javítják a lelkiállapotot  a pszichoterápia ha-