2021. 02. 05.

Az ismeretlen Weöres Sándor - Drót


Az ismeretlen Weöres Sándor
Alkotó: WEINER SENNYEY TIBOR (/USER/255)

#IRODALOM (/ROVAT/IRODALOM) 2019. 10. 24., CSÜ - 16:03 0 HOZZÁSZÓLÁS

A 107 éve ezen a napon - június 22-én - született Weöres Sándor nem véletlenül írta a Tűzkút című kötetének
előszavában, hogy „(…) még síromban is azokkal tartok, akik nem tisztelik rám fogott vagy valódi rigolyáimat,
bátran túllépnek a bearanyozott hülyén, olyan kezdemények és tetők felé, amilyenekről én nem is álmodhatok.” -
és még ennél is keményebb, amikor ezt írja: „Figyelmeztetlek benneteket, hogy olyan írásművet hagyok rátok,
mint az olaszokra Dante, az angolokra Shakespeare. Ez nektek, csibéim, legalább ötezer év életet, jelent, ha
csak valamennyire is tudtok bánni vele. Ne hagyjátok füstbe szóródni, se mennybe szállni, legyetek kissé
reálisabbak és praktikusabbak.”

Weöres Sándor

Weiner Sennyey Tibor esszéje

I.
Mielőtt rázúdítanám olvasóimra azt a szomorú tényt, hogy valójában senki sem ismerhette teljes egészében -
nem csak Hamvas Bélát -, hanem tanítványát Weöres Sándort sem a közelmúltig, szeretném, ha három különös
fogalompárt tisztáznánk, elkerülendő a félreértéseket.

Az első a képzetek és az elképzelések.

https://drot.eu/az-ismeretlen-weores-sandor 1/12
2021. 02. 05. Az ismeretlen Weöres Sándor - Drót

Az emberek feje teli van képzetekkel és elképzelésekkel. A képzetek nagyon sokszor válhatnak rögeszmékké,

tehetik az embert boldogtalanná. Képzet lehet az, hogy a magyarok szerencsétlenek vagy hogy a legősibb nép,
vagy akár az is, hogy én ilyen vagy olyan vagyok, s meg nem változhatok. A képzetek tehát olyan erős „tudati
szennyeződések”, amelyek az emberi elmébe mélyen lerakódnak, s bár mindannyian változunk, mégsem
engednek-e változásnak teret, így akadályozva a fejlődést, a tovább jutást. A képzeteinkhez hajlamosak vagyunk
saját kárunkra is ragaszkodni, s e képzetek sok esetben kon iktust eredményezhetnek egymás között. Ezzel
szemben lehetnek, sőt vannak is az elképzelések, melyek éppen ellenkezően hatnak, mint képzetek. Új tereket,
új lehetőségeket nyithatnak ki előttünk. Egyszerű példával élve lehet az a képzetünk, hogy képesek vagyunk
megmászni a világ legmagasabb hegycsúcsát, de felkészületlenül, tájékozatlanul, csak erre a képzetre
hagyatkozva nekiiramodunk, akkor könnyen belepusztulunk, ha megpróbáljuk. Ezzel szemben lehet egy olyan
elképzelésünk, hogy szeretnénk eljutni a világ legmagasabb hegycsúcsácsára, ezért elkezdünk életünkben egyre
több időt és energiát arra fordítani, hogy ez az elképzelés megvalósuljon. Ebben az esetben még az is lehet,
hogy túléljük a kalandot. Az is lehet természetesen, hogy belátjuk, éppen elég nekünk a kisebb, ám szintén szép
hegyre felmásznunk, de az eredeti nagyszabású elképzelés ez esetben a belátás bölcsességéhez, az önismeret
felemelő tudásához, végső soron pedig a boldogsághoz visz közelebb. Kérem, amikor ezt az esszémet olvassák
- vagy a többit - próbáljanak meg a képzeteik helyett az elképzeléseiknek teret engedni tudatukban. Nem könnyű,
tudom, én magam is sok képzettel küzdök meg, de érdemes megpróbálni, s a magas rendű költészet
tanulmányozása ebben igen sokat segíthet.

Segíthet, ha túllépünk prekoncepcióinkon - előzetes-rögzült képzeteinken - és teret adunk ismereteink

bővítésének, avagy tanulunk. Ez a második fogalompár, amit tisztáznunk kell magunkban.

Az évek során az embereknek számtalan prekoncepciója alakul ki, például, hogy „Weöres Sándor a
gyerekversek költője”, vagy „Hamvas Béla ezoterikus szerző”, s hasonlók,

de ha az ember mélyebbre és nyitottan ereszkedik életműveik megismeréseben, különösen, ha párhuzamba

állítja őket egymással, egymás mellett olvassa őket, akkor nagyon sokat tanulhat. Elvégre ők műveiket éppen
azért (is) írták, hogy tanuljunk tőlük. Tanulni pedig minden korban érdemes. Hagyjuk tehát hátra
prekoncepcióinkat és engedjük, hogy új ismereteink lehessenek.

A harmadik fogalompár már nehezebb ügy. Arról van szó ugyanis, hogy az ember teremt magának - én ezt úgy
nevezem, hogy - szent teheneket, amelyekről vagy csak jót, vagy semmi újat nem fogad el. Pláne, ha valaki
máshogyan gondolkodik felőlük. Az meg aztán pláne nem fér bele a képbe, hogy ezek a „szent tehenek” is
ugyanolyan szenvedő, alakuló, változó emberek voltak, mint bármelyikünk. Ezzel szemben áll az az igazság,
amit még nehezebben fogadnak el napjainkban, hogy valóban voltak hősök, akik a kor, a környezet, a történelem
nehézségei és saját hibáik ellenére tényleg meg tudtak valósítani olyan csodálatos dolgokat, melyekből
generációk meríthetnek, melyek a közösséget felemelhetik, melyek tényleg egy jobb és élhetőbb világért tett, az
emberiség szempontjából apró, az egyén szemszögéből nézve emberfeletti lépések. Ezért ezek hőstettek, amit
hősök tettek meg.

Hőstett például egy beteg ember meggyógyítása, de hőstett a találmány, amely segíthet és hőstett a művész
alkotása. Ezekben a hőstettekben rengeteg idő és energia van, elképzelés és tanulás, amelyek szinte
láthatatlanak a konkrét megvalósulás mögött. Amikor az orvos meggyógyította a beteget, csak azt látjuk, hogy

https://drot.eu/az-ismeretlen-weores-sandor 2/12
2021. 02. 05. Az ismeretlen Weöres Sándor - Drót

meggyógyította, nem látjuk, hogy mennyit tanult, micsoda tapasztalat van mögötte, mennyi más beteggel tette

ugyanezt, és nem látjuk kudarcait, saját vívódásait, csak azt, hogy most meggyógyította a beteget. Ezt a világ
legtermészetesebb dolgának érezzük, mert az orvos dolga, hogy gyógyítson. Ha az ember a dolgát végzi, abban
semmi különös nincs, pedig az az igazi hőstett. Ekkor helyére kerül a négy sarkából kimozdult világ. A hőstettek
éppen ezért teljes valójukban sokszor láthatatlanok a jelenben.

A költő verseket ír, mindenki hülyének nézi, a legtöbb embernek az a gondolata, hogy „ebből vajon hogyan lehet
megélni”, de

amikor az élet kritikus pontjaihoz érünk, például szerelmesek leszünk, ragyogó és fényes ünnepi pillanatokat
élünk át, vagy a gyász borul reánk sötét lepellel, akkor verseket mondunk,

verseket szavalunk, költeményekbe kapaszkodunk. Miért? Mert valahol mindenki tudja, hogy a költészet
megemel, a költészet az égi szférákat köti össze a földivel, a költészetből meríthetünk és segíthet nekünk.
Különösen ilyen költészetet művelt Weöres Sándor, akit én magam is nagyon szeretek és tisztelek, írásai és
versei sokszor segítettek, amikor hülyének, magányosnak, elveszettnek éreztem magam. Éppen ezért, amikor
elhagyott verseit végigolvastam magam is nagyon csodálkoztam, hogy ennyi minden rejtve maradt az olvasók
előtt, előttem is. Persze a jól ismert, három kötetes Weöres Sándor összes műve olvasásakor az emberben
marad valami kétség és hiányérzet, mintha nem lenne ez a történet teljes.

II.
1989-ben halt meg Weöres Sándor, az olvasók többsége jórészt a Bóbita és más valóban nagyszerű
gyerekversek költőjeként ismerte, a felnőtt irodalmat szerető olvasók tudták, hogy kiemelkedő felnőtt-költő volt,
és nem csak a Psyché miatt. Műfordításai - hallatlan mennyiségben és minőségben - legalább olyan fontos
részei a magyar irodalomnak, mint saját művei.

A rendszerváltás után újra ismertté és népszerűvé vált A teljesség felé című prózavers gyűjteménye, amely
Hamvas Bélával való barátságának gyümölcse, s amelyet 1945-ben mesterének, Hamvas Bélának ajánlott. Nem
olyan régen jelent meg A teljesség felé kínai kiadása, amelyhez engem kértek fel, hogy utószót írjak. Ennek az
utószónak azt a címet adtam, hogy Kozmikus költészet (https://drot.eu/kozmikus-kolteszet-weores-sandor-
teljessege-es-hatartalan-szelleme), amely szókapcsolattal Várkonyi Nándor, Weöres pécsi, atyai jó barátja
jellemezte Weöres írásművészetét a Pergő évek című visszaemlékezésében, és ezt végtelenül pontosnak
találtam. Különösen, amikor a hagyatékban, kéziratban maradt, de A teljesség felével párhuzamosan íródott Én,
a határtalan szellem című versciklust elolvastam, akkor azt javasoltam, hogy legalább a kínai kiadásba tegyük
egymás mellé A teljesség felével, s a szerkesztő így is tett.

Ezt a versciklust, (az Én, a határtalan szellemet) Weöres Sándor 1944-ben írta, 49 versből áll, és alighanem
nem véletlenül nem adta ki, nem jelenhetett meg életében.

Megírtam korábban, hogy Weöres Sándort elég sok kritika érte Hamvas Bélával való barátsága miatt, különösen
A teljesség felé megjelenése után. Szentkuthy Miklós például azt írta, hogy Weöres „bekapta a Hamvas-féle
ezoterikus legyet”, de ennél lényegesen komolyabb és veszélyesebb volt, hogy Hamvas Bélát - a kommunista

https://drot.eu/az-ismeretlen-weores-sandor 3/12
2021. 02. 05. Az ismeretlen Weöres Sándor - Drót

hatalomátvétel idején - teljes fronton támadta Lukács György. (https://drot.eu/hamvas-kritikaja-avagy-senki-


sem-ismerheti-igazan-belat) Aki egy kicsit is ismeri Weöres Sándort, az könnyen beláthatja, hogy már alkatilag
is alkalmatlan volt, hogy ilyesmiben pro vagy kontra részt vegyen, de azért elég sokat elárul, hogy 1956-ben
jelent meg csak kötete, igen beszédes A hallgatás tornya címmel. Weöres Sándor, ellentétben Hamvassal,
azonban nem ment el gyári munkásnak, hanem műfordításokból élt, amit Hamvas láthatóan elfogadhatatlan
kompromisszumnak tartott, igaz a hatvanas években maga is erre az útra lépett, például lefordította a Gendzsi
regényét. Hamvas és Weöres barátságáról írtam másutt (https://drot.eu/teljesseg-fele-avagy-weores-es-
hamvas-baratsaga), elég az hozzá, hogy Hamvas Béla halála előtt, megrázóan szép levelekben újra felvették a
kapcsolatot egymással és kibékültek. Hősök voltak, és természetesen emberek. Van mit tanulnunk írásaikból is,
életükből is.

Weöresnek - akárcsak Hamvasnak - az utóbbi időkig azonban nem volt elérhető a teljes életműve, és akkor itt
le is számolhatunk azzal a képzettel, hogy „a rendszerváltás előtt nem maradtak remekművek az
asztal ókban”. Dehogynem.

Sőt, a rendszerváltás után is csak nagyon lassan kerültek elő ezek a dolgok, még nehezebben sikerült a
köztudatba beépülniük, aminek sok oka lehet, de szerintem elsődlegesen a képzetek, a prekoncepciók, és a
szent tehenekbe vetett (vak)hit. Persze oka lehetett ennek a mulasztásnak a támogatások, az érdeklődés és a
szakmai felkészültség hiánya is, hogy ezek az életművek nem igazán voltak sokáig rendesen elérhetőek a
nagyközönség számára. Ezért lehet például az, hogy beszélhettem Weöres Sándor titkos világairól 2019-ben
(https://drot.eu/weores-sandor-titkos-vilagai) és talán újat tudtam mondani.

Az ismeretlen Weöres Sándort az érdeklődő olvasó elkezdhette már megismerni a 2011-es Egybegyűjtött prózai
írások című kötetből, különösen a atalkori elbeszélések olvasásakor tölthette el az az érzés, hogy a sci- író
Weöres egy eleddig éppen csak megvillant alkotó. Az Egy magán mitológia töredékei gyűjtemény alatt szereplő
írások, mint a Kuuami, a Gur birodalom leírása és a Tulipánföld egyenesen vezethettek a Mahruh veszése
megírásához és a részben elveszett (és csak részleteiben kutatható) titkos világokhoz.

A 2013-ban megjelent kiváló Elhagyott versek kötet azonban nagyon sokat ad az eddigi Weöres Sándor-képhez,
különösen, ha el tudjuk helyezni az eddig ismeretlen műveket az életműben. Nem csak számos - más
változatban, vagy folyóiratban itt-ott megjelent vers van a kötetben, hanem nagyon sok eddig ismeretlen vers,
sőt versciklus is.

Mi az, amit az elhagyott versek olvasása hozzáadhat a kialakult Weöres-képhez? Most csak három fontosabb és
érdekesebb témakört emelnék ki.

Az első az, hogy le kell számolni azzal a korábban hibásan kialakult képzettel, amely prekoncepcióvá
keményedett, hogy Weöres Sándor „apolitikus költő” lett volna.

Weöresnek nagyon határozott és politikai véleménye volt korának fontosabb eseményeiről, természetesen
ezt hiba lenne a mai polarizált politikai élet felől olvasnunk.

Az egyik hallatlanul fontos elhagyott vers címe Ima, így hangzik:

https://drot.eu/az-ismeretlen-weores-sandor 4/12
2021. 02. 05. Az ismeretlen Weöres Sándor - Drót


“Úristen oltalmazd népünket attól,
hogy gyötörjék,
De méginkább oltalmazd attól,
hogy ő gyötörjön másokat
vagy övéit és önmagát.”

Weöres Sándor: Ima. Elhagyott versek. Helikon. 2013. 14. o.

Ugyanebbe a vonulatba tartozik a Magyarok című prózaverse, a Strófa című kis epigramma, vagy nagyon
hasonló A teljesség felében megfogalmazott politikai-alapálláshoz az alábbi kis töredék:

“A népért uralkodni:
kincs.
A népen uralkodni:
bilincs.”

Weöres Sándor: Töredékek. Elhagyott versek. Helikon. 2013. 42. o.

Különösen fontos versek a Rákosi-korszak alatt írottak, melyek mind kéziratban maradtak, mint amilyen az
1951-ben írott Minden családban… kezdetű, amiből most csak röviden idéznék:

“(…) Az égen vészterhes

üstökös söpör;
lenn ötágú szörny
tetüként gyötör.
Ki hiszi még
a tiszta eget,
a bimbós tavaszt,
az oszló ködöt?
Tízmillió magányos nyögés
az ajtók mögött.”

https://drot.eu/az-ismeretlen-weores-sandor 5/12
2021. 02. 05. Az ismeretlen Weöres Sándor - Drót

Weöres Sándor: Minden családban… Elhagyott versek. Helikon. 2013. 375. o.


De a legfontosabb - és október huszonharmadikán különösen aktuális lenne - a Rapszódia a kivívott
szabadságról című, amely két variációban maradt fent a hagyatékban. Ezt a verset méltán lehetne a
megemlékezéseken szavalni az 1956-os forradalom ünnepein, s mely versben ilyen kemény strófák vannak,
hogy

“(…) Itt lakájokat tenyésztettek

özönével tíz év alatt,
érdem volt a jellemtelenség:
hogy győzzük most a jó utat?”

és

“E tíz év a javunkra válik,

ha kijártuk az iskolát:
zsarnokot többé ne növesszünk,
akármilyen ígérgetéssel
húzza nyakunkra az igát.”

Weöres Sándor: Rapszódia a kivívott szabadságról. Elhagyott versek. Helikon. 2013. 413-415. o.

III.
Weöres Sándor elhagyott versei között találunk számos olyat, amely látható nyoma annak a gyümölcsöző
mester-tanítványi viszonynak, amely Hamvas és Weöres között kialakult 1944-ben. Ilyen versek az Őskori
sziklavésetek vagy a már említett, 49 versből álló Én, a határtalan szellem. Utóbbi így kezdődik:

https://drot.eu/az-ismeretlen-weores-sandor 6/12
2021. 02. 05. Az ismeretlen Weöres Sándor - Drót


“Szólok, én, a határtalan szellem
a kicsiny emberen keresztül.
Szólok, én, Lao-ce,
más életen keresztül.
Én, a határtalan szellem,
ha ajkon sípot lelek, mindig megszólalok.
Én, Lao-ce, a templomban hallgatok
és a templom-romon megszólalok.”

Weöres Sándor: Én, a határtalan szellem. Elhagyott versek. Helikon. 2013. 275. o.

Ez a hosszú versciklus nem véletlenül maradhatott kéziratban, s nem vette fel a költő egyetlen életében
megjelent kötetébe sem. Szerintem több, nagyon jó oka is lehetett. Az első, a már említett kritikák A teljesség
felé után. A másik, hogy az egész versciklus merőlegesen szembe áll az ateista-materialista-kommunista
világképpel.

Átszellemült és „megmondó” versek ezek, amelyben Weöres Sándor teljesen átadta magát a „határtalan
szellemnek”, nem bíbelődik formai bravúrokkal, nem akar tetszeni, sem megfelelni, hanem szinte
kinyilatkoztat.

Kritizálja a „gépkorszakot”, a „gépkorszak emberét”, de olyan keményen, hogy azt nagyon kevés olvasó tudja
elfogadni. Fő oka lehetett ennek a versciklusnak a kéziratban maradásának a magyar olvasók
felkészületlensége az ilyesmire. Annyira egyszerű és érthető, hogy lehetetlen elbújni előle, éppen ezért is
okozott akkora felzúdulást (pro és kontra), amikor alábbi versét felmutattam:

https://drot.eu/az-ismeretlen-weores-sandor 7/12
2021. 02. 05. Az ismeretlen Weöres Sándor - Drót


“Mért falsz állathúst?
Rád száll a kés alatt
vergődés nyomorúsága.
A városokat ellepi
a vágóhidak vérpárája.
Aki állathúst eszik,
dögöt eszik.
Aki állathúst eszik,
halálhörgést, kétségbeesést eszik.
Aki állathúst eszik,
rá embervért iszik.
Gyárban készítsenek
húspótló ételeket.
Egyre kevesebb húst egyenek.
Ne szánalom tiltson a húsevéstől,
vagy ha szánalom:
önmagad iránt.
Mert az állatnak kevésbé fáj,
mint amennyit neked árt.
A mészárosok egyszerű, kemény fér ak;
de akik miatt és helyett ölnek,
azok az igazi, sunyi gyilkosok.
Míg a ragadozó megöl egyet,
az ember letaglóz százezreket.
Az elegendőt keresed?
A százezerszeres-sem-elégben
ugyan meg nem leled.
A dögevők
egymáshoz is gyávák s kegyetlenek.
A dögöt nem evők
egymással erősek és szelídek.”

Weöres Sándor: Én, a határtalan szellem. 26. Elhagyott versek. Helikon. 2013. 293. o.

https://drot.eu/az-ismeretlen-weores-sandor 8/12
2021. 02. 05. Az ismeretlen Weöres Sándor - Drót

Sokan nem hitték el, hogy ezt Weöres Sándor írta, volt, aki egyenesen azzal támadott, hogy én írtam az ő neve

alatt, pedig ez csak egy a 49 versből, amely igen-igen elgondolkodtató az Én, a határtalan szellem
versciklusban. Hogy ezek a versek kinek tetszenek, kinek nem, már más kérdés, sokkal fontosabb, hogy olyan
helyeken „szúrnak”, amelyek érzékenyek, amelyek képzeteink meghaladására biztatnak, amelyek
prekoncepcióink felülbírálását teszik lehetővé. Érdemes végigolvasni a ciklus összes versét és eltűnődni rajtuk.

IV.
Végül pedig le kell számolni azzal is, hogy Weöres Sándor „szent tehén” lett volna, nem véletlenül írta a Tűzkút
című kötetének előszavában, hogy „(…) még síromban is azokkal tartok, akik nem tisztelik rám fogott vagy
valódi rigolyáimat, bátran túllépnek a bearanyozott hülyén, olyan kezdemények és tetők felé, amilyenekről én
nem is álmodhatok.” - és még ennél is keményebb, amikor ezt írja:

“Figyelmeztetlek benneteket, hogy olyan írásművet hagyok rátok, mint az olaszokra Dante, az
angolokra Shakespeare. Ez nektek, csibéim, legalább ötezer év életet, jelent, ha csak valamennyire
is tudtok bánni vele. Ne hagyjátok füstbe szóródni, se mennybe szállni, legyetek kissé reálisabbak
és praktikusabbak.”

Weöres Sándor: Testamentum II. Egybegyűjtött prózai írások. Helikon. 2011. 373. o.

Éppen ezért is kell azokról a verseiről beszélni, melyek feleségéről és öregségéről szólnak, s amelyek szintén
kéziratban maradtak. Talán azért, mert ezekből a versekből könnyen úgy tűnik, hogy mindkettőt, az öregséget is,
feleségét is, bizonyos pillanatokban igen nehezen viselte.

https://drot.eu/az-ismeretlen-weores-sandor 9/12
2021. 02. 05. Az ismeretlen Weöres Sándor - Drót


“Fáradt, görcsös, vén vagyok,
egy-kettőre meghalok,
nem sajnálom magamat,
helyettem jobb is akad.
Mégis, hogyha bort iszom,
neki atalodom,
egy órára, két órára
megjön lelkem ifjúsága,
megjön térdem ifjúsága,
fölfutok a hegy csúcsára.
Csak nőt ne lássak soha,
se nappal, se éjszaka.
Ötven éven át kínoztak,
ló-igába szerszámoztak

(…)”

Weöres Sándor: Fáradt, görcsös, vén vagyok… Elhagyott versek. Helikon. 2013. 624. o.

és:

“Szomorú élni. És asszonnyal élni: mind közt a legszomorúbb.

Ó, ha mégegyszer szabad lehetnék - bár érdemem nélkül,
a szabadság újra megadatnék nekem,
asszonyra rá se néznék többé (…)”

Weöres Sándor: Szomorú élni… Elhagyott versek. Helikon. 2013. 624. o.

Végezetül pedig egy rövid részlet az Elhagyott versek kötet egyik legjobb verséből:

https://drot.eu/az-ismeretlen-weores-sandor 10/12
2021. 02. 05. Az ismeretlen Weöres Sándor - Drót


“Feleségem mindig nyelvel,
győzi szóval, győzi elvvel,
mint zubogó tüzes katlan,
szapul engem szakadatlan,
benne sülök, benne főlök,
mint málló rongy, vergölődök,
nem is tudom, mit tehettem,
élve pokolra vettettem,
azt se tudom, hol a fejem,
soha sehol nyugodt helyem,
csak az orromat lógatom
és fogamat csikorgatom,
ily bolondot, hogy tehetettem,
mikor feleségül vettem.
Hordom én a pénzt a házba,
nincsen kurvázás, se kártya,
s néha egy kicsit iszom,
pénzt arra se szórok bizony.
Mégis csöröl-pöröl-nyelvel,
soha meg nem álló nyelvvel,
csak tajtékzik, mint a szappan,
télen-nyáron, szakadatlan (…)”

Weöres Sándor: Feleségem. Elhagyott versek. Helikon. 2013. 622. o.

Természetesen a posztmodern irodalomtudomány szerint nem szabad messzemenő következtetéseket levonni

a szerző műve és élete között, pláne Weöres Sándornál lehet ez igaz, aki nagy alakváltó volt, sokféle szerepben
meg tudott jelenni. Azért én mégis arra hajlok, hogy élet és életmű összefügg, s eltűnődtem, mikor ezeket a
verseket olvastam, hogy vajon miért maradtak mégis kéziratban? A kérdést megválaszolatlanul hagyom,
olvasóim is biztosan eltűnődnek ezek olvastán, s csak remélhetem, hogy kedvet kapnak nem csak az Elhagyott
versek és az Egybegyűjtött prózai írások, de a teljes Weöres Sándor életmű újraolvasására.

Megéri Weöres Sándort olvasni.

Nagyon aktuális, ezt láthattuk, de különösen, ha arra gondolunk, hogy utolsó, életében megjelent
verseskötetének azt a címet adta, hogy A sebzett föld éneke.

https://drot.eu/az-ismeretlen-weores-sandor 11/12
2021. 02. 05. Az ismeretlen Weöres Sándor - Drót

(Ez az esszé bővebb, előadás változatában elhangzott a Piknik Manufaktúrában, Nagymaroson 2019. október 22-

én, hallható volt a Buddha FM rádióban. (https://www.buddhafm.hu/blog/az-ismeretlen-weores-sandor-weiner-
sennyey-tibor-eloadasa))

#Weöres Sándor (/temak/weores-sandor) #Esszé (/temak/essze)


Eddig 81 olvasó köszönte meg a cikket a szerzőnek.

https://drot.eu/az-ismeretlen-weores-sandor 12/12