2021. 02. 05.

A teljesség hiánya, avagy Weöres Sándor és Hamvas Béla barátságáról - Drót


A teljesség hiánya, avagy Weöres Sándor
és Hamvas Béla barátságáról
Alkotó: WEINER SENNYEY TIBOR (/USER/255)

#IRODALOM (/ROVAT/IRODALOM) 2015. 11. 29., V - 13:26 0 HOZZÁSZÓLÁS

W
eöres nem csak a Bóbita költője volt, és nem csak „szárnyat igézett a malacra” és Hamvas nem
csak A bor lozó áját írta, ahogyan azt sokan szeretnék hinni. Kettejük kapcsolatának alaposabb
vizsgálata nemcsak segít megérteni őket, hanem egészen új dimenziókat is feltár. – 2015 december
elsején mutatták be az Írók Boltjában Weiner Sennyey Tibor Az elveszett királyság című esszékötetét. A DRÓTon
most a kötet egyik esszéjét olvashatjátok.

Weöres Sándor és Hamvas

Béla barátságáról

“„Hogy érzed magad a kicserélődött világban?”

Weöres, Hamvasnak

I.
Weöres Sándor és Hamvas Béla a XX. századi magyar irodalom talán legfontosabb és éppen ezért:
legproblematikusabb gurái. Problematikusak, mert nem biztos, hogy értik és ismerik alkotásaikat,
szemléletüket, szellemüket. Életük és műveik szervesen hozzátartoznak nem csak ahhoz, hogy valaha is
https://drot.eu/teljesseg-hianya-avagy-weores-sandor-es-hamvas-bela-baratsagarol 1/6
2021. 02. 05. A teljesség hiánya, avagy Weöres Sándor és Hamvas Béla barátságáról - Drót

fogalmat alkothassunk a modernségről, az irodalomról, hanem hogy egyáltalán, helyes elképzelést


alakíthassunk ki arról, mit jelent szabad gondolkodónak, sőt, akár magyarnak lenni.

Weöres nem csak a Bóbita költője volt, és Hamvas nem csak A bor lozó áját írta, ahogyan azt sokan szeretnék
hinni. Kettejük kapcsolatának alaposabb vizsgálata nemcsak segít megérteni őket, hanem egészen új
dimenziókat is feltár. Igaza lehet Tóth Juditnak tanulmánya elején, mikor azt írja, hogy a „Weöres Sándorról
szóló monográ ákat olvasva szembetűnő a hiány, hogy Hamvas Bélával való alkotói barátságuknak csekély
gyelmet szántak.” Ugyanakkor nem szabad gyelmen kívül hagyni Schein Gábor kiváló Weöres Sándor
életrajzát, amelyben azért elég alaposan kitér Hamvas első kritikájára Weöres Medúza kötetéről, és kimutatja,
hogy „Weörest és Hamvast a Diáriumban megjelent méltatás nyomán Kenyeres Imre ismertette össze, és
hamarosan nagy hatású alkotói barátság alakult ki közöttük. Hamvas hatása egyszerre nyilvánult meg
gondolatok és témák közvetlen átvételében és költői törekvések tudatosulásában, ami Weöres poétikájának
részbeni átalakulásához vezetett.” Schein is, mint mindenki, természetesen A teljesség felé című könyvet emeli
ki a Weöres-életműből, amelyet szerzője így dedikált: „Hamvas Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy
megírhattam ezt a könyvet: ő teremtett bennem harmóniát. (...)”

Kevesen tudják, hogy Hamvas ezt a megszólítást komolyan vette és választ írt rá, melyben A teljesség feléről
így elmélkedik: „A könyvet kedvezően csak igen kevesen fogadták. A többség nem tudott vele mit kezdeni. Mit
akar? A vers nem elég neki? Nem leszállásról, értékesebb eredmények feladásáról van itt szó? A felelősség
elsősorban nem azt terheli, akit a könyv iniciátorként első lapján megjelöl, s akinek a költő művét ajánlotta?
Íme: a szólás parancsa. E könyvért a felelősséget másnak kell vállalnia. Nem az írónak. Annak, akinek a könyvet
ajánlották, s akit a könyv, mint első forrást jelöl meg.” – csakhogy mindehhez Hamvas Béla hozzáteszi:
„Mindjárt most és azonnal: az első forrás nem ember. Sem a szerző, sem a tanító, sem más. Az első forrás az a
hagyomány, amelyet mindnyájan egyaránt kaptunk őseinktől, az emberiség Mestereitől, Lao-cétól,
Zarathustrától, Buddhától, Orpheusztól, Dantétól, Jacob Böhmétől...”

Noha az utóbbi időben kiderült, hogy szinte „mindenki” ismerte, olvasta, de minimum találkozott Hamvas
Bélával, arról senki sem – vagy inkább csak alig – beszélt, hogy éppen a legkomolyabb kapcsolat, a mesteré és
tanítványáé hogyan alakult. Weöres levelei töredékesen és foghíjasan még csak-csak megvoltak, de Hamvas
levelei csak itt-ott, folyóiratban voltak olvashatók, mígnem végre megjelentek egy kötetben. E leveles kötetről
ismertetőt és kritikát írtam, nem ez most központi témám, hanem az, ahogy végigolvashattam és egymás mellé
helyezhettem Hamvas és Weöres leveleit. Egyébként Weöres leveleinek gondozott kiadása is várat még magára,
és lehetséges, hogy a legutóbbi Egybegyűjtött prózai írásokat előbb-utóbb ez is követni fogja. Hogy mennyire
kulcsfontosságú és felismerésszerű egy-egy ilyen levelezés egybeolvasása, az éppen ebből a rekonstrukciós
kísérletből is kiderülhet.

Weöres költészetében azonban más jelentős nyoma is maradt ennek a szellemi társulásnak, még ha részben
elveszett is. Egy egész külön világról van szó. Most meg fogjuk találni ezt az elveszett világot.

II.

https://drot.eu/teljesseg-hianya-avagy-weores-sandor-es-hamvas-bela-baratsagarol 2/6
2021. 02. 05. A teljesség hiánya, avagy Weöres Sándor és Hamvas Béla barátságáról - Drót

Az első levél Hamvastól maradt fenn. Csak részleteket idézhetek Weöres Sándortól is, hiszen Weöres

jogörökösei megtiltották a levelek kiadását és bővebb idézését is, sajnálatos és érthetetlen módon.

„Kedves Sándorom, vasárnap délután öt óra van, éppen megfürödtem a patakban, s ez az első nyugodt órám,
amióta elmentél. Szerettem volna, ha csak néhány szót is írsz a sok függőben levő dolog miatt is, amelyek mind
nyíltak voltak, mikor elbúcsúztunk. Különösen kettő érdekel: hogyan vagy bevonulásoddal? És: milyen volt
feleségemmel való találkozásod? Táviratodat elég későn, a nagy légitámadás miatt csak kedden kaptam meg.
Harmadnapra feleségem olyan levelet írt, mintha orgyilkosságra béreltelek volna fel. Milyen különös asszony!
Néha azt hiszem, hogy nem tud elviselni, akár türelmes vagyok, akár haragos, akár szeretem, akár engedek neki,
akár szívemet adom. (...) Régebben sem igen „gondolkoztam” lényeden. Azóta meg éppen semmit. Időnként
megjelensz, de olyan közvetlenül, mintha belülről jönnél, és anélkül, hogy bármit is mondanál, a legtöbb a
jelenléted. (...) Két igen meleg nap volt, de csodálatosképpen a rigók még szólnak, és este még a fülemüle is
megszólal néhány percre. A szolgálat elég nehéz, teljesen bizonytalan, hogy mikor tudok csak egy fél napra is
Pestre menni. Eddig ilyesmiről szó sem lehetett. Még vasárnap is munkanap van – ma kivételesen vagyunk
szabadok: délután. Leveledet várom és szeretettel ölellek. Béla. [Szokolya], 1944. VII. 9.”

Weöres válaszában szinte minden benne van. Egyrészt, hogy olvasta az Öt Géniuszt és a Magyar Hüperiont,
hiszen levele elején derűsen parodizálja, vagy legalábbis humorosan utal rá, ami után aztán a legnagyobb
komolysággal írja le a háború után életben maradottak borzalmát.

„Hamvas Bélát köszönti Weöres Sándor disznópásztor. Foglalkozásom idilli és aranykori-királyi, csak az a kár,
hogy ha egy- egy levél megírására megszakítom, mindjárt szidnak-fenyegetnek érte; este, vagy éjjel írni pedig
nem lehet, világítóeszköz és külön szoba híján. (...) Lehet, hogy augusztusban vagy szeptemberben fel tudok
utazni Pestre, de ez egyelőre nagyon bizonytalan. Se pénz, se utazási engedély, stb. Feleségednek kézcsók.
Ölel, Sándor. Csönge, 1945. július 24.”

Weöres Sándor 1998-ban kiadott leveleiről egyébként Mórocz Zsolt ezt írja tanulmányában: „Weöres
Hamvashoz hasonlóan tudta: az idill nem teremthető meg a valóságban, de a szellem segítségével átélhető.
Rajtuk kívül kevesen rendelkeztek ezzel a belső képességgel a hazai irodalomban (...) Barátságuk legfontosabb
hozadéka, hogy a költő szabadon kitárulkozhat a rokonlélek előtt.” – És ez alighanem igaz is, de nem biztos,
hogy a legfontosabb.

Weöres Sándor és Hamvas Béla levelezése a fennmaradt kevés dokumentum alapján meglehetősen rövid volt,
de annál nagyobb hatású. A második világháború vége felé indult, és Weöres és Károlyi Amy házasságával
zárult. Bár Weöres Sándor leveleinek 1998-as kiadásában a szerkesztő azt érzékelteti, hogy beszédes módon a
házasság kezdetével ért véget az irodalomtörténetileg is fontos, és a szellemi egymásra hatást illetően
felbecsülhetetlen társulás, mégis más források, visszaemlékezések szerint még a hatvanas években is nyíltan
beszélt Weöres Hamvasról: „Szörnyű, ahogy mellőzik”.

Hamvas naplóiban W. S. jóval később is úgy jelenik meg, vagy legalább is úgy utal rá, mint, aki a „sikerért”
feláldozta a „dicsőséget”. Olyan, mintha Weöres és Hamvas együtt indultak volna a teljesség felé, de mivel
barátságuk megszakadt, mester és tanítvány különvált, így csak a teljesség hiányának rezignált realizálásáig
jutottak volna.

https://drot.eu/teljesseg-hianya-avagy-weores-sandor-es-hamvas-bela-baratsagarol 3/6
2021. 02. 05. A teljesség hiánya, avagy Weöres Sándor és Hamvas Béla barátságáról - Drót

III.
Hogy megértsük, miről is van szó pontosan, egy kicsit ki kell kacsintanunk a levelezésből, és a nem oly rég
kiadott Weöres Egybegyűjtött prózai írások egyik legizgalmasabb részlete felé kell fordulnunk. 1933-ban, tehát
amikor a költő húsz éves volt, néhány igen érdekes, rövid prózai munkát rögtönzött, melyeket a 2011-ben
kiadott kötetben Egy magánmitológia töredékei címmel olvashatunk. A három rövid írás a KUUMAMI, „a
szakadatlanság tana”, amelyet Weöres szerint Atlantiszon vallottak, A GUR BIRODALOM története, amely egy Kr.
e. 23000 körüli történelem részlete, és végül a jelen írásunk szempontjából legfontosabb, a TULIPÁNFÖLD. Nem
mellesleg az írások Weöres egy kéziratos füzetében maradtak fenn, melyet árverésen szerezhetett meg a Pető
Irodalmi Múzeum. Az árverés kiírásában külön feltüntették még, hogy „a füzet későbbi részében olvasható, Új-
Magyarországról, Tulipánföldről és Parvatiról szóló íráshoz kapcsolódó, a hódítók neveit is feltüntető térkép” is
volt. Ezt a térképet, sajnos, nem találjuk az Egybegyűjtött prózai írások kötetben. Mindenesetre az írás rendkívüli
derűvel úgy kezdődik, hogy „1909-ben a magyar Kázmér Ferenc föltalálta az űrhajó elméletét. Találmányát
1940-ben Edó János és Holos Márton mérnökök tökéletesítik. 1942-ben Edó és Holos, báró Perényi Kálmán
gyárossal és Bebek Miklós csillagásszal útnak indulnak, körüljárják az egész Naprendszert. Negyedik útjukon
más rendszerekbe is elmerészkednek.” A tökéletesen anakronisztikus sci- t Weöres Sándor szépen végigviszi,
és leírja, közben mi történik a Földön, hogyan osztozkodnak az új bolygókon, majd „Kiüt a harmadik
világháború, minek vége, hogy a kivándorlások és pusztítások által megritkult lakosságú Föld 2024-ben
egyetlen birodalommá válik Gea néven Nir khan keze alatt.” Az egész levél mindössze pár oldal, ijesztő vízió,
melynek humora alig leplezett szorongással párosul.

Csak azért hozom fel most, mert jól mutatja, hogy a atal Weöres Sándortól egyáltalán nem volt idegen az
olyan „képzeletbeli” utazás, mint amilyenre éppen a Hamvas-Weöres levelezésben bukkanunk Gondvánáról.

Azon felül Weöres ezekben a levelekben kidolgoz egy külön idő-elméletet a magyar költészetre, illetve
megmutatja a költők legkülönbözőbb szintjeit. Melyek Weöres Sándor szerint a költők különböző szintjei?

Összesen 18-at különböztet meg.

A kezdő költőtől, melynek csillaga a Luna (Hold) egészen az Angyali-szférák költőjéig, amely bár a
legmagasabb, egyben a legmélyebb is. „A vers, mint Isten-gyermeke. Ide tartoznak a mantrák, s maga az ábécé.
Ez a szféra nem csak a legmagasabb, hanem az első szféra alatti is: a skála körbe ér. S e végső tetőfok
mottója: Művem az Isten közvetlen szomszédja.” De persze eddig el kell jutni a kezdő költőtől. Az út lassú és
gyötrelmes.

Weöres szerint a kezdő költőt követi az a kezdő költő, akinek „verssoraiban valamelyes érték csillan”. Kivált
bizonyos hatást, esetleg morális megbecsülést. De semmi többet. Csillaga a Merkúr. Harmadik, aki eléri a
„közölhető vers” fokát. Csillaga a Vénusz. Azok, akik a folyóiratok irodalmán nevelődtek, esszémet ne olvassák
tovább, bár csak Weöres szintjeit sorolom. A „vénuszi-költőket” követik az értelmes, szerelmes költők, az
Apollóiak. Rögtön utánuk jönnek azok, kiknek „az irodalomtörténet megőrzi nevét, de igazi maradandósága
nincs... alig-olvasható”, mint például – Weöres Sándor szerint – Juhász Gyula, Tóth Árpád. Csillaguk a Mars. A
„maradandó költő” alsó foka, kiknek „műve méltán igényt tarthat arra..., hogy élvezettel és haszonnal olvassák”,

https://drot.eu/teljesseg-hianya-avagy-weores-sandor-es-hamvas-bela-baratsagarol 4/6
2021. 02. 05. A teljesség hiánya, avagy Weöres Sándor és Hamvas Béla barátságáról - Drót

mint amilyen Kazinczy, Komjáthy, Kosztolányi. Csillaga a Jupiter. A „nagy költő”, akit „a szenvedély erős

lobogása kiemel az előző csoportból. Ennek a régiónak olyan heve van, hogy sokszor ez látszik a költészet
tetőfokának.” Ide sorolja Byront, Balassit, Pető Sándort és Ady Endrét. Csillaga a Szaturnusz.

Ezt követi a „nagy költő”, midőn higgadtabb és megalapozottabb. Mikor „a lobogásnál fontosabb a
megalapozott érték. Például Apollinaire és Berzsenyi. Babits vagy Coleridge. Csillaguk az Uránusz. A „költő-
óriás” a tökéletes művű, „az immanens líra tetőfoka”. Mint Arany János, Villon, Tasso, vagy éppen Ovidius.
Csillaga a Neptun. Ezután jön Weöres Sándor szerint az emberfeletti régió, amikor – mint írja Hamvasnak – „a
költő már angyali erőt vesz segítségül”. A Szeráf-szféra, melybe Vörösmartyt, Poet, Rilkét sorolja. Kortársai
közül Füst Milánt. A Kerub-szféra, akiknek műveiben a földi elemet legyőzik a túlvilági elemek. Szapphó,
Baudelaire, Keats, Hölderlin. A Trón-szféra, ahol „a költő teljes emberi lényével berendezkedik az égi szférában
és ott kiterebélyesedik, szinte elvaskosodik. Nekünk, akik személyiségünket szétoldani próbáljuk, nem pedig
szőröstül-bőröstül a magasba vinni és ott megőrizni: ez a szféra idegen, ellenszenves.” – írja saját magáról
sokkal többet sejtetően Weöres Sándor Vergiliusról, Miltonról, Petrarcáról és Goetheről.

Ezt követi a Domináció-szféra, midőn a költő túllép személyiségén és „világszemmé” válik. Homéroszt és
Shakespearet említve példaként. Az „ítélő szem”, mely ennél is magasabb szinten a Virtus-szféra, ahol
Pindaroszt és Dantét találjuk. Majd ítélet imává, „ellenálhatatlan hatóerővé” válik, mint amilyen a Bhagavad Gíta
vagy Szent Ferenc Naphimnusza. Ez a valódi hatalom szférája. Végül pedig az utolsó hármas a „Principátus-
szféra”, melyben az Evangéliumot és a Rig Védát találjuk és az „Arkangyal-szféra”. Utóbbiba tartozik a Miatyánk,
melynek „hét kérésének bármelyikében minden benne van, és arányossága oly földöntúli szépségben és végső
egyszerűségben tündököl, hogy az ember alig tudja felfogni.” – és végül az említett „angyal-szféra”, ahol „a vers
Isten-gyermeke”.

Ez a kimerítő kategorizálás, a teljesség felé vezető ösvény az, amely többet elárul Weöres Sándor irodalomról
alkotott képéről, mint akár nagy tanulmánya, A vers születése. Vajon saját magát hova helyezte? Vajon mi hova
helyeznénk Weöres Sándort az általa megrajzolt tizennyolcas keretben? A költő álmai segíthetnek ezen
kérdések megválaszolásában.

IV.
Weöres leírja Hamvasnak saját különleges álmát. Az álom elvész, és egy másik levélben már arra kéri Hamvast,
hogy küldje vissza a leírást. Aki azonnal válaszol, hogy „Vasárnap bemegyek egy délelőttre Pestre, akkor
előkeresem Gondvána-leveledet és elküldöm.” (Szentendre, 1947. VII. 16.) Egyébként Gondvánát híres, Bab el
Mandeb című versében is megidézi: „a dajkáló, kék, selymes ár alatt / álmatlan álmodik Gondvána föld / s
fölötte álmos árbóc hajladoz.” – a levélben azonban sokkal részletesebb leírást kapunk: „A múltkor leírt dolgot
mégegy követte: november utáni hajnalban egy álom, melynek meséje nem is volt. Az álom 30-40 épület-
részletet és szoborcsoportot mutatott; s nem volt hozzá más kommentár, mint egy hely-érzés, hogy az indiai
Kudeserat félsziget és Keletafrika közt elterülő földrészen vagyok. Ez az elsüllyedt ős-földrész: Gondvána. (...)
Ezt az egész művészetet úgy lehetne jellemezni: spirituális-rokokó. (...) A feminin művészet volt ez! Egy
matriarchális világ művészete. Csak nők alkothattak ennyire antisztatikusan. (...) Alighanem ez volt az
emberiség harmadik nagy korszaka. (...) Minden jót! Bevégzem a levelet. Ha lehet, válaszolj; hálás szeretettel
https://drot.eu/teljesseg-hianya-avagy-weores-sandor-es-hamvas-bela-baratsagarol 5/6
2021. 02. 05. A teljesség hiánya, avagy Weöres Sándor és Hamvas Béla barátságáról - Drót

gondolok Rád és ölellek, Sanyi. Csönge, 1946. november 7.” – Külön esszét érdemelne, hogy a Weöres által itt

leírt, most nem idézett világkorok kísérteties párhuzamba állíthatók a Rudolf Steiner által leírtakkal. Szinte
teljesen biztos vagyok benne, hogy Weöres, midőn Hamvasnak ír leveleket, Rudolf Steiner Sors, kegyelem,
szabadság – A világ, a föld és az ember életében című könyvét olvasta (Genius kiadás). Mind a Miatyánkról írott
– fentebb éppen csak említett – elemzése, mind pedig a világkorszakokról alkotott véleménye szinte azonos
Steinerével. Erre egyébként egészen véletlenül jöttem rá, midőn ennek az esszémnek bővített változatát, ahol a
leveleket bővebben idéztem, letiltották egy internetes irodalmi magazinban, kölcsönbe kaptam egy ’30-as
évekbeli Steiner kötetet, s meglepettem olvastam benne Weöres Hamvasnak írott gondolatait.

Weöres Sándor álmain keresztül juthatunk tehát el Gondvánára a legkönnyebben. De azt, hogy ezek a „képzelt”
birodalmak mennyire beleszövődtek az életműbe, azt igazán az 1952-ben írott Mahruh veszése című,
apokaliptikus hangulatot idéző, eposzi vers mutatja. Weöres ennek a műnek bevezetőjében leírja: „E vers
szerint ember és emlékezet régibb, mint a Föld. Az ős csillag, Mahruh, ahonnan származunk, gömbölyű és üres
óriásbuborék volt s a mostaninál ezerszerte nagyobb tengereket, rónákat, hegyeket hordozott; s többfajta
élőlényt és sokkal több embert. Évmilliókkal ezelőtt szétrobbant; egyik elröppent cseppje a mi Földünk.” Mint
később kiderült, nemcsak a verset, hanem Mahruh teljes irodalomtörténetét megírta és elküldte Hamvasnak
leveleiben. Ez utóbbi levél azonban, sajnos, megsemmisült Hamvas több más iratával együtt, amikor
bombatalálat érte házát. Várkonyi Nándor azonban olvasta, és állítólag Weöres többször is beszélt róla. Ezeket
az elveszett világokat – Gondvánát és Mahruhot – tehát éppen azokkal a módszerekkel lehet megközelíteni,
amelyeket Weöres és Hamvas is alkalmaztak leveleikben: fantáziával és álmokkal. Fantáziánkat éppen e két
szerző írásai erősíthetik, fejleszthetik, az álmokra pedig, ahogy erre Jung is felhívja gyelmünket, az új
világkorszakban nagyon is oda kell gyelnünk.

#Weöres Sándor (/temak/weores-sandor) #Hamvas Béla (/temak/hamvas-bela)

#Gondvána (/temak/gondvana)


Eddig 9 olvasó köszönte meg a cikket a szerzőnek.

https://drot.eu/teljesseg-hianya-avagy-weores-sandor-es-hamvas-bela-baratsagarol 6/6