IRODALOM

MÁSKÉPP
VERS KÖTÖTTSÉGEK NÉLKÜL?
– A SZABAD ÉS SZABADVERSEKRŐL
 Tartalomjegyzék

1. Szabadversek régen is voltak – Avagy erotika a Bibliában?............................................. 2

2. Darabokra hulló világ – Jéghegy az ember az Isten nélküli rohanó világban...... 3

3. Művészet a darabokra hullott világban....................................................................................... 4

3. 1 Mit köszönhetünk az avantgárdnak?......................................................................................... 4

3. 2 Az avantgárd irányzatai – Melyiktől mit kapott a szabadvers?...................................... 6

3. 3 Magyar alkotók az avantgárd és a klasszikus modernség vonzásában................... 7

4. Neoavantgárd és posztmodern – A vers mint sakkjátszma........................................... 8

5. A posztmodern – újabb lendület a szabadversnek............................................................ 10

IRODALOM MÁSKÉPP
Rövid összefoglaló, bevezető

Szabad vers vagy szabadvers? Szerinted hogyan írjuk helyesen? Nyugodj meg, nem
fogunk átcsapni helyesírási tesztbe! Eláruljuk a megoldást, bár a címben valamennyire
már lelőttük a poént. A szó azonban mégis tartogat számodra egy kis rejtélyt. Ugyanis
nem régóta használjuk szabadvers formában. 2015 előtt külön kellett írni, utána pedig
egybe. A változtatást azzal indokolták A magyar helyesírás szabályainak összeállítói, hogy
a szaknyelvben már egyébként is szabadversként használták a fogalmat.

Az irodalmárok azonban tovább bonyolítják nyelvész kollégáik életét, hiszen a

szabadvers fogalmát definiálva két fajtáját különböztetik meg ennek a versformának
(tehát nem műfajról kell beszélnünk). Szabadversnek nevezik a metrum nélküli formát,
amely ritmus tekintetében teljesen kötetlen. Szabad versként (tehát különírva)
határozzák meg az olyan műveket, amikor az alkotó az ütemhangsúlyos, az időmértékes
és a szimultán vers kötetlenebb formáját használja, azaz helyenként még megtalálhatók
a műben a klasszikus, kötött formák ismertetőjegyei.

Weiner Sennyey Tibornak a POKET antológiában is szereplő versét (Az illatos kert) inkább
a szabad vers kategóriába sorolhatjuk a fenti meghatározás alapján, hiszen bár nem
szabályos hexameterekből áll, a gyakran előforduló spondeusok és daktilusok ezen
költészeti hagyomány és forma felé közelítik a művet:

„Mert ez most megnyugtat, és olyan íze van számomra

Mint a fűszeres indonéz cigarettának, amivel vigyázzunk,
Hiszen impotenciát okozhat, és hát ugye jó lesz figyelni,
Mint amikor a barackos kertben kétkerekű biciklivel
Tanultam meg a kerékpározás csínját-bínját, és bölcs
Nagyapám, < ki már ekkor sem látott az árnyakon kívül semmit,
De még metszette a fákat és a rózsabokrot, hogy mindig
Annyi nyíljon rajta, ahány éves az ő felesége, az én
Nagymamám, szóval ő > biztatólag a fülembe súgta, hogy gyerünk!”

Ezzel szemben Borbély Szilárd Nyelvangyal című műve inkább szabadvers, mert teljesen
elszakad az ismert metrumoktól:

„Halott angyal a visszatéres. Honnan? Micsoda

határon át vezet az út, ahol már nincs más,
csak egy angyal vonulásának nyomai. Egy ismeretlen
nyelv romjain át. Érthetetlen jelek, amelyeket
egy angyal maga után hagy. Valamikori napok romjai.
Versek, amelyek megpróbálják összerakni
ezeket a nyomokat. A napok közti jeleket kutatva.”

De a szabadvers nem a kortárs költészet újítása. Tekintsük át, hogyan alakult ennek a
formának a története az ókortól napjainkig, és milyen új tartalmakkal töltötték fel egyes
alkotók!

IRODALOM MÁSKÉPP

1
1. 1. Szabadversek régen is voltak – Avagy erotika a Bibliában?

Bár úgy tűnhet, hogy a szabadvers akkor született meg, amikor a költők ráuntak a kötött
formákra, valójában már legrégibb irodalmi emlékeinkben is jelen van. A Biblia verses
részei születésüket tekintve megelőzik a görög időmértékes verselést, így nyugodtan
kijelenthető: a szabadvers ősibb, mint klasszikus, kötött változata. Sőt éppen egy
ellentétes folyamat fedezhető fel, mint amit a modern ember költészeti tanulmányai
alapján feltételezne: a szabadvers alakulhatott át időmértékessé és ütemhangsúlyossá,
hogy aztán a 19. században újra teret követeljen magának.

De melyek is ezek a Bibliában szereplő szabadversek? Például az Énekek éneke, amely

annyira erotikus részeket tartalmaz, hogy sokan nem is értették, miként maradhatott a
kanonizáció során a könyvek könyvében:

„Térj vissza! Térj vissza, Sulammit! Térj vissza, térj vissza, hadd nézzünk meg!

Mily szép a lábad a sarudban, fejedelmi leány! Csípődnek hajlása olyan, mint valami
ékszer, amelyet művészi kezek készítettek. A köldököd akár egy kerek csésze. Ne
hiányozzék a fűszerezett bor se! A hasad olyan, mint a búzarakás, amelyet liliomok
kerítenek körül. A két melled, mint a gidák, a gazella ikrei.”

Mitől tekinthető versnek az Énekek éneke? Kérdezhetnéd verstani tanulmányaid és a

korábbi tananyagok alapján. A vers ritmus, és ebből mintha hiányozna ez az összetevő.
Ha azonban jobban megnézzük a szöveget, láthatjuk, hogy találhatók benne
ismétlődések. Ismétlődik az elején a megszólítás, de a hasonlatok rendszeres repetíciója
is ide sorolható. Ez az ismétlés szó szerint újra közli a korábbi nyelvtani szerkezetet („Térj
vissza! Térj vissza...”), vagy nagyon hasonló gondolatokat szerepeltet egymás után
(például hasonlatokkal a nő egyes testrészeit dicséri). Ezt az ismétlődést nevezzük
gondolatritmusnak, amely a modernitás előtti szabadverseknek az egyik alapja. Ide
sorolhatók még a zsoltárok, a középkori szertartásénekek, a gyakran pogánysághoz
kapcsolódó ráolvasások és néhány apokrif ima is. De a magyar irodalomban is találhatók
olyan kanásznóták és toborzók, amelyek a modernitás előtti szabadversnek tekinthetők.

Az ókori görög és római költészeti hagyományt az irodalom története során a reneszánsz

és a klasszicizmus elevenítette fel, míg a barokk és a romantika inkább a középkori
vallásos hagyományhoz nyúlt vissza. A 19. században azonban a romantika után nem
alakult ki egységes korstílus, hanem különböző stílusirányzatokra töredezett szét az
irodalom. Ebben a kissé kaotikus, de irodalmi szempontból forradalmi korszakban jelent
meg az amerikai költő, Walt Whitman Fűszálak című kötete 1855-ben, amelyet a modern
szabadversirodalom nyitányának tekintenek. Ezek közül itt olvashatsz néhányat:
https://mek.oszk.hu/00500/00535/00535.htm

De az irodalomban nem egyik napról a másikra, és főleg nem a társadalmi változásoktól

függetlenül játszódtak le ezek a forradalmi események. Nézzük, milyen más tényezők
befolyásolták az olvasók és az alkotók gondolkodását!
1
ismétlése
2
„A szó eredeti jelentése: "rejtett". Az apokrifek olyan zsidó és keresztény iratok, melyek szent iratként kerültek a nyilvánosság elé,
de ennek ellenére ma már nem szerepelnek a Bibliában.” (https://idegen-szavak.hu/keres/apokrif)

IRODALOM MÁSKÉPP

2
2. Darabokra hulló világ – Jéghegy az ember az Isten nélküli rohanó világban

Biztosan érezted már úgy egy nehéz iskolai nap után, mintha legalább 48 órája talpon
lennél. Az idilli nyárestékre visszagondolva pedig azt állapíthattad meg, hogy azok
pillanatok alatt elillannak. Pedig a fizikai idő mindkét esetben ugyanúgy telik. Az
érzékelésünk azonban teljesen más a két helyzetben.

Ezt a változást érezhette a modern kor embere az első ipari forradalom után, amikor
megjelentek a modern tömegközlekedési eszközök (a gőzmozdony és a gőzhajó), és ezt
érezhették az írók, költők, filozófusok is, amikor elkezdtek gondolkodni a ma már
közhelyszerűen ható jelenségről: a felgyorsult világról. A második ipari forradalom, főleg
a robbanómotor feltalálása és az információ gyors továbbítására szolgáló távíró, majd a
telefon tovább mélyíthette ezt a megváltozott világérzékelést.

Henri Bergson (ejtsd: anri bergszon) francia filozófus a 20. század elején éppen ebből a
megfontolásból különböztette meg az objektív és a szubjektív időt (ez utóbbit
tartamnak nevezte el). Az objektív idő nem más, mint az óra által mért idő. A szubjektív
idő (tartam)3 pedig az, amit tudatunk átél, ahogyan érzékeljük az idő múlását. Ezért
tűnnek hosszabbnak a nehezebb, rövidebbnek a gondtalan, boldog napok.

A francia gondolkodó Einstein relativitáselméletére reagálva dolgozta ki ezt a rendszert,

ebből is láthatod, néha milyen szoros kapcsolat van a természet- és bölcsészettudomány
között.

Az idő fogalmának változásán kívül azonban rengeteg dolog alakul át a modern ember
gondolkodásában, amely jelentős hatással van a művészetekre.

Az ipari forradalom átalakította az embert körülvevő teret. Olyan világvárosok jöttek létre
Európában és azon kívül, amelyek a költőket is megihlették. 1857-ben Charles Baudelaire
(ejtsd: sarl bodler) A romlás virágai címmel egy olyan kötetet jelentetett meg, amelynek
egyik fő témája maga Párizs. Az akkor merésznek tartott gondolataiért beperelt költő
generációk meghatározó apafigurája lett, rengeteg követője akadt világszerte. Bár
Baudelaire még kötött formákban alkotott (nagyon szerette a szonettet), de már
világlátása feszegette az akkori kor erkölcsi, világnézeti határait. Ráadásul a
szimbolizmussal egy olyan irányzat jutott szóhoz az irodalomban, ahol nem elég a ráció,
a józan ész segítségével kibogozni egy szóképet, hanem a sejtéseinkre, érzéseinkre is
szükség van az értelmezéshez.

Amikor 1913-ban megjelent Marcel Proust (aki egyébként Henri Bergson rokona) Az
eltűnt idő nyomában című regénye, amely sokak szerint a világirodalom egyik
legfontosabb alkotása, egyértelművé vált, hogy az asszociáció (szabad képzettársítás)
milyen fontos része a világérzékelésünknek, a személyiségünknek. A regény főhőse
ugyanis egy süteménybe harapva olyan intenzív, akaratlan emlékezésörvénybe kerül (az
ízről eszébe jutnak régi emlékei), hogy az olvasó is szinte a folyamat részének érzi magát.

3 http://misc.bibl.u-szeged.hu/57116/1/henri_bergson_tartam_es_egyidejuseg.pdf

MCC - POKET IRODALMI KURZUS IRODALOM MÁSKÉPP

3
Az egységes és megismerhető személyiségbe, az énbe vetett hit is megingott a huszadik
század elején Sigmund Freud osztrák származású pszichiáter elképzelésével, amely
szerint az énünknek van egy hozzáférhetetlen része. Ezt nevezzük tudattalannak, ahol az
ösztönénünk (pl. vágyainak) és a felettes énünk (pl. tanult viselkedésformák) küzd
egymással. Kettejük működésének eredménye az én tevékenysége. Ha például az
ösztönéned azt mondja, hogy inkább filmet kellene nézni tananyagböngészés helyett,
akkor a felettes éned figyelmezteti: neked komoly céljaid vannak a tanulással. Ezen
konfliktus mentén cselekszik az éned, aki remélhetőleg tovább olvassa a szöveget. Ha
azonban a felettes éned sokszor megregulázza az ösztönénedet, akkor ez elfojtáshoz, a
vágyaid elnyomásához vezethet. Érdemes tehát megtalálni az arany középutat.

Freud nyomán egyébként gyakran egy jéghegyként ábrázolják a személyiséget,

amelynek jelentősebb, víz alatti része a tudattalan, míg a víz feletti apró rész
személyiségünk azon része, amely megismerhető.

Nietzsche tovább sokkolta a világot a sokak által félrevezetően értelmezett „Isten halott”
kijelentésével. Az Im-ígyen szóla Zarathustra című műből származó mondatot a
szövegbeli perzsa próféta alaposabban is kifejti, amelyből kiderül: az emberek fordultak
el Istentől, és csak a földi dolgokra koncentrálnak. Tehát Nietzsche nem tagadja Isten
létezését, hanem az emberek magatartásának megváltozása miatt hívja fel a figyelmet
Isten szerepének leértékelődésére.

Összegezzük, mit is veszített el a 19. századi ember! Az idő megfoghatóságába, a

személyiség megismerhetőségébe és az Isten stabilitásába vetett hitét. Ez már
magában elég rémisztő lehetett, de ehhez vagy talán éppen ennek következményeként
jött az első világháború, amely még tovább darabolta az egyébként is széttöredezett
világot.

3. Művészet a darabokra hullott világban

3.1 Mit köszönhetünk az avantgárdnak?

Az első világháború kitörésével (1914) a korábbi apró törésvonalak hatalmas szakadékká

mélyültek. A világ rendjébe vetett hit, a második ipari forradalom utáni boldog békeidők
hirtelen szétfoszlottak. Az olyan egyetemes fogalmak, amelyekre a modern civilizáció
épül, mint az erkölcs, a műveltség, a tisztesség, hirtelen súlyukat vesztették. Erre az
általános csalódásra a művészeteknek is reagálniuk kellett, és egy olyan folyamat vette
kezdetét, amely jelenkorunkig hatóan a szabadversnek is elhozta a fénykorát.

Biztosan érezted már úgy életed során, hogy bármilyen nagy erőfeszítéseket teszel, nem
haladsz előre. Az első világháború utáni művészek, gondolkodók sokasága is így volt
ezzel: hiába írtak műveikben a szépségről, az erkölcsről és a jövőbe vetett hitről, a világ
mégis romokban állt. Oswald Spengler német filozófus az 1918-ban publikált A Nyugat
alkonya című művében arról értekezett, hogy a nyugati civilizáció virágzása után már a
megállíthatatlan hanyatlás fázisába lépett. Az alkotóknak, művészeknek tehát stratégiát
kellett váltaniuk ebben a széttöredezett, egyesek szerint hanyatló világban. Ezeknek az
új próbálkozásoknak lett az elnevezése az avantgárd.

IRODALOM MÁSKÉPP

4
Az avantgárd egy olyan összefoglaló neve a 20. század eleji irányzatoknak, amelyek közös
jellemzője az addigi formák és tartalmak újragondolása, és az a törekvés, hogy a
különböző művészeti ágakat (pl. képzőművészet, zene és irodalom) összekapcsolja, és
egyesített eszköztáruk segítségével együttesen váltsanak ki hatást az olvasóból. Ilyenkor
válnak fontossá a képversek (kalligram), amikor egy művet nemcsak betű szerint, hanem
képzőművészeti alkotásként is megközelíthetünk.

Kialakul az a talán ma is vadnak tűnő elképzelés, hogy a vers nem kizárólag irodalmi
nyelven írt szövegekből épülhet fel. A szabadvers nyelvileg is szabad, könnyen megtűr
látszólag értelem nélküli hangsorokat, amelyeknek érzelemkifejező szerepük van. A
hangköltészet esetében legfeljebb a cím segíthet abban, milyen kontextusban
értelmezzük azokat a hangegyütteseket, amelyek elhangzanak. Ugyanis az
avantgárdnak ez a vonulata inkább a színházi előadásokhoz áll közel (gyakran nevezik
performansznak a hangköltészet bemutatását), így a hang- vagy videófelvétel
alkalmasabb a megjelenítésükre, mint a nyomtatás. Ha van időd, és elég nyitott vagy
efféle kísérleti szövegekre, akkor figyelmedbe ajánljuk Ladik Katalin neoavantgárd költő
hangkölteményeit (arról, hogy mi a neoavantgárd, később olvashatsz):
http://mek.oszk.hu/01300/01329/mp3/index.html

Az avantgárd szövegfogalom szabadságára jellemző, hogy a mű alkotórészeinek nem

kell feltétlenül saját produktumnak lenniük, hanem az alkotók gyakran más szövegeket
szerkesztenek össze sajáttá, és ebből születik meg maga az alkotás (ezt nevezzük
montázsnak). Például a különböző irodalmi művekből vagy újságcikkekből összeállított
szöveg egy önálló műnek, egy saját montázsnak tekinthető, és az alkotó arra törekszik,
hogy az illesztésnek nyoma se maradjon. Nem kell ettől annyira megrémülni, mert
éppen ezt csinálja ma egy DJ a könnyűzenével, összemixeli az egyes számokat, és ami
ennek következtében megszületik, az már egy saját alkotás.

A montázsnak egy sokkal extrémebb változata a kollázs, amikor már nemcsak szövegek,
hanem más típusú alkotások is vegyülhetnek egymással (pl. fotó, tárgy stb. – ereszd
szabadjára a fantáziádat nyugodtan!). Ilyenkor az alkotás nem törekszik arra, hogy
egységesnek tűnjön, hanem éppen az összeillesztés hangsúlyozásán van a lényeg. Olyan
ez, mintha a DJ minden szám után hangsúlyozni szeretné, hogy valami új kezdődik, ezért
élesen elhatárolja egymástól az egyes zenéket, például egy pár másodperces szünettel,
és a mixébe a stúdióminőségű felvételeken kívül koncertfelvételeket, egyéb zajokat is
csempészne. Elég zavaró lenne, nem?

A klasszikus verseken edződött olvasók meglepődnek azon is, hogy az avantgárd

alkotások gyakran leszámolnak a helyesírás szabályaival: olykor elmarad a központozás,
nem nagybetűvel kezdődik a mondat, a tulajdonnevek is a köznevek írásmódja szerint
simulnak a szövegbe. Talán az avantgárd alkotók nem tudnak helyesen írni? Nem erről
van szó. A kötöttségektől való felszabadulás jegyében, a gondolatok szabad áramlását
elősegítendő az alkotók gyakran megszabadulnak olyan korlátoktól, mint amilyeneket a
helyesírás támaszt.

MCC - POKET IRODALMI KURZUS IRODALOM MÁSKÉPP

5
3.2 Az avantgárd irányzatai – Melyiktől mit kapott a szabadvers?

Az avantgárd irányzatok többségének fontos volt a tudat teljes felszabadítása az alkotás

során, sőt a tudattalanban megtalálható érzések, dinamikák megjelenítése. A
dadaizmus például a logika helyett az alkotás véletlenszerűségét állította a középpontba,
hiszen a tudat ilyenkor befolyásolja legkevésbé a születendő művet.

Tristan Tzara, a dadaizmus egyik fontos gondolkodója a következő technikát javasolja

egy ideális dadaista alkotás elkészítéséhez: „Vegyetek újságot. Vegyetek ollót.
Válasszatok ki az újságban egy olyan hosszú cikket, amilyen hosszúnak a költeményt
szánjátok. Vágjátok ki a cikket. Gondosan vágjátok ki belőle a cikk szavait és az összest
tegyétek bele egy zacskóba. Gyengéden rázzátok össze. Egymás után húzzátok ki a
szavakat és olyan sorrendbe rakjátok le, amilyenben előjöttek. Lelkiismeretesen
másoljátok le őket. A költemény rátok fog hasonlítani. Íme végletesen eredeti és elbűvölő
érzékenységű íróvá váltok…” Ebben az értelemben a vers nemcsak formailag lesz szabad,
hanem tartalmilag is. Egy online számítógépes program segítségével te is könnyen
kipróbálhatod, milyen dadaista szabadverset írni:
http://halmai.uw.hu/lap.php?menu=textual&text=dadaki

A szürrealizmus az egyik napjainkban is nagy hatással bíró avantgárd irányzat, amelyben

középpontba kerül a tudattalan felszabadítása, így elképzelése szerint egy olyan állapot
a legalkalmasabb az írásra, amikor a tudat elég tompa. Ilyen például az álom, a félálom,
az ébredés utáni állapot. Ennek köszönhetően az asszociációk uralják az alkotást,
amelyek szinte automatikusan, az elme minimális ellenőrzése alatt, maguktól formálják
meg az alkotást. A szürrealizmus egyik kedvenc ábrázolásmódja a szimultanizmus,
amikor a térben egymástól távoli, de egy időben történtő események kerülnek egymás
mellé. Ez rokonítja a kubizmussal, amelynek egyik legismertebb képviselője, Picasso
szintén a tér- és időábrázolást újította meg a festészetben. Ennek egyik mestere az
irodalomban a francia Guillaume Appolinaire (ejtsd: gijom apoliner), aki Égöv című
versében alkalmazza ezt az ábrázolásmódot:
https://mek.oszk.hu/00300/00314/html/index.htm#d6774

Láthatod, hogy Sigmund Freud elképzelése milyen megtermékenyítően hatott az

avantgárd irányzatokra. Az expresszionizmus főként a tudattalanban megbújó
szorongás, félelem mozgósításával próbált hatást elérni a befogadókban. Az irányzat
képviselőinek elképzelése szerint az alkotó rávetíti (projektálja) érzelmeit a művére, így
alakítja át a valóságot. Sokak szerint a horror műfaja is sokat köszönhet az
expresszionizmusnak. Érdemes elgondolkodnod azon, hogy az utóbbi évtizedek egyik
kedvelt horrorfilmje, a Sikoly és Edvard Munch norvég expresszionista festő A sikoly című
festménye mennyire rímel egymásra.

Az ipari forradalom vívmányaival legszorosabban összefüggő avantgárd irányzat a

futurizmusé. Az Olaszországhoz kötődő futurizmus dicsőítette a sebességet, az
urbanizációt, a militarizmust és a nacionalizmust is. Filippo Tommaso Marinettinek ezen
irányzathoz kötődő művét Kosztolányi Dezső fordította magyarra Óda a
verseny-automobilhoz címmel:

MCC - POKET IRODALMI KURZUS IRODALOM MÁSKÉPP

6
„Te egy acél-faj szilaj istene,
nagy messzeségtől részeg Autó,
ki rémülten zörömbölsz és vicsorogva harapod a zablád
Hámor-szemű, iszonyú, japáni isten,
te lángon és olajon élő,
te messze csillagokért égő,
feloldom ördöngős, töftöfölő szived
és óriás pneumatikod, hogy táncolj,
ujjongj a nagyvilág fehérlő útjain.
És meglazítom érc-fékjeid, robogj,
robbanj ki részegen a szabadító Végtelenbe!...”

Marinetti verse azért is érdekes, mert egy hagyományos műfaj (óda) keretei között
próbálja meg a futurista szabadvers nyelvét alkalmazni.

3. 3 Magyar alkotók az avantgárd és a klasszikus modernség vonzásában

Attól, hogy az avantgárd irányzatai rendkívül népszerűekké váltak a két világháború

között, a klasszikus költészet sem tűnt el teljesen. Sőt azt lehet mondani, hogy akadtak
olyan alkotók, akik a rímeket és metrumokat is alkalmazták költészetükben, miközben az
avantgárd is erőteljesen megérintette őket. Ilyen volt a korábban említett Apollinaire is,
akinek a Kötéltáncosok című verse (Radnóti Miklós fordításában:
https://mek.oszk.hu/00300/00310/html/szeszek.htm#18) páros rímekre épül, és ritmusát
is a felező nyolcas uralja. Így erre a műre a bevezetőben is említett szabad vers fogalom
inkább alkalmazható, mint a szabadversé.

Ez a kettősség a magyar irodalomban is megfigyelhető akár egy életművön belül is. Az

1908-ban indult Nyugat című folyóirat szerzőit úgy szokták emlegetni, mint akik a
klasszikus modernség képviselői, hiszen általában szabályos formában írt, csengő-bongó
rímekkel alkotott verseik inkább a 19. századi költészeti hagyomány folytatóinak
tekinthetők. Klasszikus modernségen összefoglalóan általában a romantika után
kialakuló irányzatokat értjük (szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió, naturalizmus
vagy realizmus), amelyek a 19. század közepétől az avantgárd megjelenéséig (az 1910-es
évekig) határozták meg a különböző művészeti ágakat.

Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk például Kosztolányi Dezső életművét, láthatjuk,

hogy Meztelenül című kötete az avantgárd hatását tükröző szabadversekből áll. De
József Attilának is volt avantgárd korszaka; a Nem én kiáltok című expresszionista
szabadversét
(http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/nemen.htm)
érdemes akár Munch A sikoly című festményével is összevetnünk.

A klasszikus modernség és az avantgárd, a rímes-metrikus költészet és a szabadvers

viszonyát tehát nem valamiféle harcként, vetélkedésként érdemes elképzelni, hanem
lehetőségként, ahol egyik kiegészíti a másikat.

MCC - POKET IRODALMI KURZUS IRODALOM MÁSKÉPP

7
Egy avantgárd alkotó, aki szabadverset ír, semmilyen szerződést nem írt alá arra
vonatkozóan, hogy nem fog hexameterben vagy felező nyolcasban alkotni. Igaz ez
Kassák Lajosra, a magyar avantgárd egyik legnépszerűbb szerzőjére is, aki a Tett című lap
megalapításával sokat tett azért, hogy a különböző avantgárd irányzatokat megismerjék
a magyar olvasók. A ló meghal a madarak kirepülnek című műve
(http://mek.oszk.hu/01400/01446/01446.htm#1) a magyar avantgárd egyik kultikus
költeménye lett, de érdekes módon Kassák Lajos költészete is klasszicizálódott az 1930-as
évek elején, ami annyit jelent, hogy ő is visszatért a rímhez, a versszakokhoz és a
ritmikához.
A magyar avantgárd és ezzel a szabadvers másik apostolaként Füst Milánt szokták
emlegetni, akinek költészete szintén erősen kötődik a klasszikus metrikus költészethez.
Ha elolvassuk a POKET Könyvek sorozatban közölt versét, láthatjuk, hogy a gondolatok
kevésbé asszociatívak, mint Kassák kultikus költeményében. Füst a motívumokkal, a
szerkezettel kötöttebben bánik A holdhoz című versében:

„Rongy-alak – szalad a Hold után.

Álld útját áldott Euméné a tolakodónak, szegd meg szemtelen szaladását,
Toppints feléje parányi lábaiddal, vagy álmatag, komoly,
Két dióbarna szemeddel úgy meredj reá, hogy megdermedjen benne a lélek...
Parancsold meg neki a csendet...
Hisz égi országutadon te vagy az úr
S néked népes az éjszaka.

Hozzád szól a susogás, öreganyó motozása... s akiknek nem telik olajra,

Szegény varrónők tűje az éjben neked táncol az ablak előtt, –
Az éj barátságos szörnyei, ődöngő tolvajok s a furiák üres dühe
Mindennek te vagy a csodás világra hozója, Libegő, ...”

De mi következik majd az avantgárd után? Hiszen ami színvonalassá, gyakorivá és

elfogadottá válik a költészetben, az klasszicizálódik is. A lázadás egy idő után
megszokottá válik, és elveszti erejét. Ami egykor underground (kevesek által ismert) volt,
hirtelen a mainstreambe (fősodor, főáramlat) kerül. Talán ez történt az avantgárddal is az
1960-as években, amikor tevékenységéért Kassák Lajos 1965-ben átvette a Kossuth-díjat,
a legmagasabb állami kulturális elismerést.

Ekkor azonban már egy új generáció készülődött, hogy további lendületet adjon a
szabadversnek – olyan impulzusokat, amelyek a jelenünkig hatnak, és meghatározzák a
mai versbeszédet.

4. Neoavantgárd és posztmodern – A vers mint sakkjátszma

A Kádár-korszak (1956–89) három T-s kultúrpolitikája (tűr, tilt, támogat) következtében

kevés olyan formabontó mozgalom jutott el Magyarországra, amely meghatározta az
ország és Közép-Európa művészeti gondolkodását.

IRODALOM MÁSKÉPP

8
A rendszer főként azokat a lírai műfajokat támogatta, amelyek a szocialista realizmussal,
a munkásosztály valóságával, problémáival kapcsolatban voltak. Így nem jutott el
hozzánk az angliai gyökerű pop-art, amely az 1960-as években vált népszerűvé
Amerikában, és sok szállal kötődött a dadaizmushoz és a szürrealizmushoz. Elképzelése
szerint a popkultúra termékeinek bevonása azért is szükséges a művészetbe, mert azok
a valóság részeit képezik.

Közép-Európa politikai és kulturális elszigeteltsége azt eredményezte, hogy az itt

továbbélő avantgárd zárvánnyá vált, és az 1960-as években elkezdett kibontakozni egy
olyan neoavantgárd mozgalom, amely az eddigieknél is merészebb módon próbálta
megközelíteni a vers és a szöveg fogalmát.
Ennek a kísérletnek az egyik kiemelkedő képviselője volt Tandori Dezső, aki szinte
minden új kötetében újszerű poétikát dolgozott ki. Sakkversei értelmezéséhez azok
kaphatnak biztos fogódzókat, akik járatosak a játékszabályokban:

Hh6
Hg4
Hf6
c5 Hh7
c6 Hg5
c7 He6
c8H Hd8

A fentiekben Tandori Dezső Táj két figurával című versét olvashattad, amely még az
irodalomtudósoknak is feladja a leckét, hiszen nehéz eldönteniük: verset olvasunk-e. Az
erről szóló vitának komoly szakirodalma van.

Aki viszont versnek tartja Tandori művét, azzal érvel, hogy nem egy egyszerű
sakkjátszma lejegyzéséről van szó, hanem a kiemeléssel, a sakk világát értő olvasó
számára furcsa lépéssel talán a vers szövegiségére esik a hangsúly. Ennek a szövegnek
pedig ritmusa van, amelyet a H (azaz a huszár) folyamatos lépkedése biztosít, ráadásul a
Hh7 (huszár a há hetes mezőre lép) egy hármas alliterációt is tartalmaz, és kiemeli a H
betű központi szerepét Tandori költészetében. Ha ehhez a sakkvershez hozzáolvassuk A
betlehemi istállóból egy kis jószág kinéz című művet, akkor a huszár jelentése még
tovább gazdagodhat: Hc3. Igen, mindössze ennyi ez a „vers”, de Tarján Tamás szerint ez
Betlehem városának említésével és a huszár a c3-as mezőre lép kezdő ugrással magára
a teremtésre is utalhat.

Láthatod, hatalmas nyitottságra van szükség ahhoz, hogy Tandori Dezső bizonyos
műveit versként tudd értelmezni, mint ahogy arra is, hogy a Marcel Duchamp kiállításon
szerepeltett piszoárját valóban művészi alkotásként értékeld. Ehhez el kell fogadnod,
hogy a művészeti tér átformálja a hétköznapok tárgyait, ahogy egy festmény kerete is a
valóságot. Egy múzeumban, kiállításon elhelyezett tárgy elveszti mindennapiságát,
kiállítási darabként kell rá tekinteni. A mobiltelefonod ma még fontos használati tárgyad,
200 év múlva már értékes kiállítási darab lehet. Ugyanez igaz lehet bármely szövegre,
amely egy verseskötetbe kerül: a közlés helyétől már versként is olvasható, akár Petri
György bevásárlólistája, amely a hagyatékból bekerült az összegyűjtött verseket
tartalmazó kötetbe.

MCC - POKET IRODALMI KURZUS IRODALOM MÁSKÉPP

9
5. A posztmodern – újabb lendület a szabadversnek

A versek többsége a lírai énhez kötődő érzelmekről beszél vagy olyan közösségi
problémákat boncolgat, amelyek aktuálisak az adott korban. Aki a saját fájdalmát vagy
örömét dalolja el, az nem lenne költő? Aki a társadalom működésére szeretne hatni, az
félreértette a költészet feladatát? Ezen két kérdés köré épülő évszázados vitából lép ki a
posztmodern mozgalom, amely az 1970-es évektől napjainkig főleg arra koncentrál,
hogyan kerül kapcsolatba egy irodalmi szöveg egy másik irodalmi szöveggel, és hogyan
kérdez rá (reflektál) önmagára. Ebből adódóan egyik kedvelt eszköze az intertextualitás
(szövegköziség), és viszolyog a lezártságtól. Elképzelése szerint nem lehet kerek egészet
alkotni, mint ahogy a világot sem lehet egységben látni, csak töredékekben
(fragmentumokban).

A posztmodern alkotó gyakran létező szövegekből illeszti össze művét (ebben a

tekintetben hasonlít arra az avantgárd alkotóra, aki montázst vagy kollázst készít), de
viszonya gyakran ironikus, parodisztikus a felhasznált szövegekkel kapcsolatban. Nem
véletlenül használják a posztmodern írói, elemzői a szövegjáték kifejezést. Hiszen itt
textusok kerülnek egymással párbeszédbe olyan módon, hogy gyakran lehetetlenné
válik a folyamatos, lineáris olvasás. Főleg azért, mert meg kell szakítanunk az
értelmezésünket, mert utána kell néznünk egy posztmodern költemény
utalásrendszerének, hogy egyáltalán el tudjuk kezdeni az interpretációt4.

Ennek a posztmodern szövegjátéknak a nyitánya a magyar lírában Tandori Dezső 1973-as

Egy talált tárgy megtisztítása című kötete, amely már címével is egy József Attila-vers
részletére (az Eszméletre) utal. A kötet néha ironizál, máskor csak elbizonytalanítja, más
szemszögből mutatja meg azt a hagyományt, amelyet néha intertextuálisan, máskor
fogalmakkal, motívumokkal megidéz. A szonett című vers a következőképpen néz ki:
a
b
b
a

a
b
(Ennél a sornál megakadt,)
b
a

c
d
d

c
d
c
(aztán mégis folytatta és befejezte.)

4
értelmezés, magyarázás, magyarázat

MCC - POKET IRODALMI KURZUS IRODALOM MÁSKÉPP

10
A posztmodern a szabadversben megtalálta az általa képviselt szövegjáték számára az
ideális formát, de a posztmodern nem vált uralkodóvá a kortárs lírában, a prózát viszont
erőteljesen megérintette.

A kortárs irodalomban népszerű mind az immár klasszikus értelemben használt

szabadvers és a szabad vers is. Egy irodalmi folyóiratot végiglapozva arra figyelhetsz fel,
hogy jóval több szabadvers születik napjainkban, mint kötött formájú költemény.
Sikerült volna az avantgárd forradalma, vagy egyszerűen az ősi hagyományokhoz való
visszatérésről van szó? Ez már egy hosszú és izgalmas esszé témája lehetne, amelynek
megírása talán éppen rád vár.

Forrásmunkák:

Deréky Pál (szerk.) – Hegedűs Mária (szerk.): A magyar avantgárd irodalom (1915–1930)
olvasókönyve. Kommentált szöveggyűjtemény, Budapest, Argumentum, 1998.

Freud,Sigmund: Pszichoanalizis, Budapest, 1915.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/KlasszikusOrvosiKonyvek_076/?pg=2&layout=s

Füzi Péter: A sakkírás mechanikája. Tiszatáj 2017/5. http://tiszatajonline.hu/?p=110639

Szanyi-Nagy Judit: „Kettőt keverve" vagy „kettőt, keverve" – A kortárs magyar szerzők
nyelvhasználata a hibrid műfajokban. Pécsi Tudományegyetem, 2020.
http://polc.ttk.pte.hu/tamop-4.1.2.b.2-13/1-2013-0014/96/tartalomjegyzk.html

Szkárosi Endre: Hangköltészet. Szöveggyűjtemény. Megjelent az Artpool Füzetek

sorozatban a Polyphonix 26. Hangköltészeti Fesztivál alkalmából, Artpool, Budapest,
1994. https://www.artpool.hu/Poetry/Sound/Hangkolt.html

Tarján Tamás: A posztmodern próza

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyar
-nyelv-es-irodalom-31D6/az-ezredveg-irodalma-45B0/a-posztmodern-proza-tarjan-tama
s-4608/

Vilcsek Béla: Szabadvers és szabad vers napjaink költészetében. Kortárs, 2010.

szeptember.
http://www.epa.oszk.hu/00300/00381/00151/EPA00381_kortars_2010_9_3426.html

MCC - POKET IRODALMI KURZUS IRODALOM MÁSKÉPP

11