Szun-ce A háború művészete

A fordítás az alábbi művek alapján készült: Sunzi Bingfa, Wuzi Bingfa, Sima Fa
Szun-ce művét fordította: Tokaji Zsolt és Szántai Zsolt (Cartaphilus kisadó Kft. 2006)

I. Szun-ce
1. A MÉRLEGELÉS (részlet)

Szun-ce mondta:
„A háború az ország legfontosabb ügye, az élet és a halál fundamentuma, a túlélés illetve a pusztulás
útja, melynek tanulmányozása el nem hanyagolható.”
*
„Mert hiszen (a háborút) öt állandó tényező befolyásolja, melyeket, ha viszonyítással mérlegelünk,
megmutatkozik annak igazi természete. Az első az Út; a második az Ég; a harmadik a Föld; a negyedik
a hadvezér; az ötödik a regula.
Az Út annyit tesz, hogy el kell érni, hogy a nép teljesen egyetértsen uralkodójával. (Így aztán)
képes legyen vele együtt meghalni, vagy vele élni úgy, hogy semmiféle veszély meg nem félemlítheti.
Az Ég tartalmazza a yin-yangot, a hideget és a meleget, a napszakokat és az évszakokat.
A Föld magában foglalja a távoli vagy közeli, járhatatlan vagy járható, tágas vagy szűk, a végzetes
vagy védhető terepeket.
A hadvezér rendelkezik a bölcsességgel, a szavahihetőséggel, az emberséggel, a bátorsággal és a
szigorúsággal.
A regula magában foglalja a szervezést és szabályozást, a parancsnoklás Útját és az utánpótlásról
való gondoskodást.
Ezen öt (tényezőt) minden egyes hadvezérnek kötelessége ismerni, s aki ésszel fölérte ezeket,
győzedelmes lesz, ám ki ésszel föl nem érte, győzelmet sem arathat.”
*

„Ezért az összehasonlítással történő mérlegelés során, hogy megismerjük a (hadi) helyzet igazi
természetét, a következő kérdéseket kell föltenni:
Mely uralkodó birtokában van az Út?
Melyik hadvezérnek vannak jobb képességei?
Ki képes az Eget és a Földet a maga számára hasznosítani?
Ki valósítja meg jobban a regulákat és parancsokat?
Melyik hadsereg az erősebb?
A tisztek és a közkatonák melyik (seregben) gyakorlottabbak?
A jutalmazások és büntetések melyik (seregben) világosabbak?
Ezek révén meg tudom állapítani a győzelmet és a vereséget.”
*

„Azt a hadvezért, aki követi mérlegelésem (módszerét), fogadják fel, és ő mindenképpen

győzedelmeskedni fog, s így tartsák meg (tisztségében); ám azt a hadvezért, aki nem tartja magát
mérlegelésem (módszeréhez), és mégis felfogadnák, bizonyosan vereséget szenved, s így el kell
bocsátani (tisztségéből).”

„Ha a mérlegelésemből származó előnyöket meghallgatod, oly stratégiai hatalmat teremtesz ezáltal
magadnak, melyek más dolgokban is segítségedre lesznek. A stratégiai hatalom pedig nem más,
minthogy ellenőrizd a hatalom taktikai egyenetlenségeit, és az előnyökhöz igazodva valósítsd meg.”
Szövegkohézió:

Globális kohézió (jelentésbeli kapcsolóelemek):

A szöveg tartalmilag egységes témájú, logikailag összefüggő, formailag megszerkesztett.

Cím és szöveg kapcsolata:

A cím Szun-ce: A háború művészete, azon belül is az alcím ehhez a szöveg részlethez: A Mérlegelés. A
főcím, azaz A háború művészete témajelölő mivel közvetlenül a könyv tartalmához kapcsolódik és
szerkezetileg is összekapcsolja a fejezetekre lebontott szövegeket. Az alcím (A Mérlegelés) inkább
címkeszerű, rövidsége és egyszerűsége miatt és habár a szöveg hangulatát előre megadja, a fejezet
tartalmára való utalás kissé homályos.

Fókusz mondatnak az első idézetet adnám meg:

„A háború az ország legfontosabb ügye, az élet és a halál fundamentuma, a túlélés illetve a pusztulás
útja, melynek tanulmányozása el nem hanyagolható.”

Tételmondata legtöbbször a bekezdéseknek az első mondata és ez ebben a szövegben is érvényesül

(habár a 3. bekezdés csak mondatból áll és a 2. bekezdés inkább lista szerű):

„Mert hiszen (a háborút) öt állandó tényező befolyásolja, melyeket, ha viszonyítással mérlegelünk,

megmutatkozik annak igazi természete. Az első az Út; a második az Ég; a harmadik a Föld; a
negyedik a hadvezér; az ötödik a regula. ’’
„Azt a hadvezért, aki követi mérlegelésem (módszerét), fogadják fel, és ő mindenképpen
győzedelmeskedni fog, s így tartsák meg (tisztségében); ám azt a hadvezért, aki nem tartja magát
mérlegelésem (módszeréhez), és mégis felfogadnák, bizonyosan vereséget szenved, s így el kell
bocsátani (tisztségéből).’’
„Ha a mérlegelésemből származó előnyöket meghallgatod, oly stratégiai hatalmat teremtesz ezáltal
magadnak, melyek más dolgokban is segítségedre lesznek. ’’

Téma-réma:

Annak ellenére, hogy a megjelölt téma mindenki számára gondolatébresztő és meglévő ismeretek
alapján értelmezhető, a szöveg főként rémákból, ismeretlen információkból tevődik össze, mivel ez a
könyv filozófiai és nevelési célokból született, tehát lényege az új tanok bemutatása és magyarázata.

Lineáris kohézió (grammatikai kapcsolóelemek):

Névelők: A szöveg az elejétől kezdve határozott névelőt használ, így a szövegben nem szolgál
kapcsolóelemként

Sorszámnevek: A második bekezdésben a szöveg felsorol 5 tényezőt, majd ezeket jobban kifejti, így
megalkotja a grammatikai kapcsolatot a felsorolt lista elemek között

„Az első az Út; a második az Ég; a harmadik a Föld; a negyedik a hadvezér; az ötödik a regula.

Kötőszavak: és; vagy  a szövegben „és”, valamint a „vagy” csak mondaton belül kapcsol össze
részeket
Névmások: kulcsszavakra utalnak általában vissza

 harmadik személyű személyes névmás:

„Azt a hadvezért, aki követi mérlegelésem (módszerét), fogadják fel, és ő mindenképpen
győzedelmeskedni fog”  az E/3 személyes névmás visszautal a hadvezér személyére

 birtokos névmás: nem található a szövegben

 mutató névmás:
„Azt a hadvezért, aki követi mérlegelésem (módszerét), fogadják fel, és ő mindenképpen
győzedelmeskedni fog, s így tartsák meg (tisztségében); ám azt a hadvezért, aki nem tartja
magát mérlegelésem (módszeréhez), és mégis felfogadnák, bizonyosan vereséget szenved, s így
el kell bocsátani (tisztségéből).”  „azt” mutató névmás, „aki” vonatkozó névmás, „így” is
mutató névmás
„Ha a mérlegelésemből származó előnyöket meghallgatod, oly stratégiai hatalmat teremtesz
ezáltal magadnak, melyek más dolgokban is segítségedre lesznek.”
„Az Út annyit tesz, hogy el kell érni, hogy a nép teljesen egyetértsen uralkodójával. (Így aztán)
képes legyen vele együtt meghalni, vagy vele élni úgy, hogy semmiféle veszély meg nem
félemlítheti.”
„Ezen öt (tényezőt) minden egyes hadvezérnek kötelessége ismerni, s aki ésszel fölérte ezeket,
győzedelmes lesz, ám ki ésszel föl nem érte, győzelmet sem arathat.”

 általános névmás: nem találhatóak a szövegben

 kérdő névmások: Mely; Melyik; Ki
 vonatkozó névmások:

„A háború az ország legfontosabb ügye, az élet és a halál fundamentuma, a túlélés illetve a

pusztulás útja, melynek tanulmányozása el nem hanyagolható.”  a háborúra vonatkozik
„Mert hiszen (a háborút) öt állandó tényező befolyásolja, melyeket, ha viszonyítással
mérlegelünk, megmutatkozik annak igazi természete.”  5 állandó tényezőre vonatkozik
„Ha a mérlegelésemből származó előnyöket meghallgatod, oly stratégiai hatalmat teremtesz
ezáltal magadnak, melyek más dolgokban is segítségedre lesznek.”  stratégiai hatalomra
vonatkozik

Szövegösszefüggést elősegítő toldalékok:

 igei személyragok, többesszám jele  rózsaszínnel jelöltem a szövegben

 birtokos személyjelek:
„A háború az ország legfontosabb ügye, az élet és a halál fundamentuma, a túlélés illetve a
pusztulás útja, melynek tanulmányozása el nem hanyagolható. Mert hiszen (a háborút) öt
állandó tényező befolyásolja”
A stratégiai hatalom pedig nem más, minthogy ellenőrizd a hatalom taktikai
egyenetlenségeit, és az előnyökhöz igazodva valósítsd meg.”

Időjel: végig jelen időben van a szöveg, mivel tényszerűén ír, ezzel egységessé téve a szöveget