Matematika-1-37 SR Hu

Translated from Serbian to Hungarian - www.onlinedoctranslator.
com
Szerb Köztársaság
MINŐSÉGÉRTÉKELŐ INTÉZET
OKTATÁS ÉS OKTATÁS
ÁLTALÁNOS EREDMÉNYSZABVÁNYOK AZ
ÁLTALÁNOS KÖZÉP- ÉS KÖZÉPES SZAKKÉPZÉS VÉGÉHEZ
OKTATÁS ÉS OKTATÁS DELÓBAN
ÁLTALÁNOS OKTATÁSI TÁRGYAK
MATEMATIKA TÁRGYHEZ
Kézikönyv tanároknak
Belgrád, 2015
ÁLTALÁNOS EREDMÉNYSZABVÁNYOK AZ ÁLTALÁNOS KÖZÉP- ÉS
KÖZÉPSZERŰ SZAKKÉPZÉS ÉS OKTATÁS VÉGÉHEZ
AZ ÁLTALÁNOS OKTATÁSI TÁRGYAK SZAKCIÓJÁBAN
Kiadó:
Oktatási és Képzési Minőségértékelő Intézet
A kiadó számára:
Dr. Dragan Banićević, igazgató
Szerkesztő:
Spec. Aleksandra Rosić, matematikai tanácsadó-koordinátor
Felelős szerkesztő:
Gordana Čaprić igazgatóhelyettes
A 2010-től 2013-ig tartó időszakban az Oktatási, Tudományos és Technológiai Fejlesztési Minisztérium projektje
keretében dolgozták ki az általános középfokú és középfokú szakképzés és nevelés általános teljesítménystandardjait a
közismereti tantárgyak részében.A záróvizsga-rendszer minőségbiztosításának támogatása a országos szinten az alap- és
középfokú oktatásban(IPA08), amelyet az Európai Unió forrásaiból és a Szerb Köztársaság költségvetéséből
finanszíroztak. Ez a kézikönyv ugyanabban a projektben készült.
ISBN 978-86-86715-52-4
A TARTALMAT
1. Általános teljesítménykövetelmények ................................................ .................................................. ................... 5
1.1. Általános és kereszttantervi kompetenciák a középfokú oktatás befejezéséhez .................................... 7
2. A matematika tantárgy oktatási normáiról................................................ ...................................... 17
2.1. Az oktatási standardok kapcsolata a tananyaggal ................................................ 20

2.2. Oktatási normák magyarázata feladatpéldákkal................................................ ........ 22
2.3. Alkalmazás a tanítási folyamatban - a tanítás tervezése és végrehajtása, valamint az eredmények

értékelése................................... ...................................................... ..................................................... ...................... 53
2.4. Tananyagok ................................................ ................................................... ...................................... 66
3. Irodalom................................................ ...................................................... ..................................................... ... 67
4. 1. melléklet ................................................... .................................................. ................................................... .. ... 69

Matematika
Általános teljesítmény standardok az általános középiskola végére
valamint középfokú szakképzésben

közismereti tantárgyak részében
1. AZ ELÉRÉS ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
Az oktatási standardok fogalmáról
Oktatási rendszerünkben az Oktatási és Képzési Rendszer alapjairól szóló törvény (2009) előírásai szerint
több szabványcsoport meghatározását irányozzák elő, amelyek között szerepel a tanulók, azaz a gyakornokok
teljesítményének színvonala is. Mivel az alapfokú oktatás első és második ciklusának végére, valamint a felnőtt
alapfokú oktatás első és harmadik ciklusának végére vonatkozó általános teljesítménystandardok már
megvannak, a középfokú oktatásra vonatkozó standardok elfogadása kerekítette le a szabványosítás folyamatát.
olyan ismeretek, készségek és kompetenciák, amelyeket a hallgatóknak az egyetemet megelőző oktatás során
fejleszteniük kell.
A szabványok kialakításának folyamata
A szabványokat speciális munkacsoportok dolgozták ki. A munkacsoportok tagjait úgy

választották ki, hogy tanárok, egyes tantárgyak egyetemi tanárai, pedagógusok, pszichológusok,
valamint az Oktatási és Oktatási Minőségértékelő Intézet, valamint az Oktatás- és
Oktatásfejlesztési Intézet szakemberei legyenek. A szabványok kidolgozása során a munkacsoport
és az intézet az „Alap- és középfokú oktatás országos szintű érettségi rendszerének
minőségbiztosításának támogatása” projekt szakértőinek támogatását élvezte.
Az általános középfokú oktatás standardjai olyan kompetenciákon alapulnak, amelyeknek lehetővé
kell tenniük a tanulók számára, hogy különböző élethelyzetekben (oktatási, társadalmi, kulturális,
interperszonális, gyakorlati stb.) sikeresen reagáljanak a különféle életkihívásokra. Ahhoz, hogy a tanulók
képesek legyenek sikeresen reagálni az ilyen kihívásokra, különböző típusú ismereteket, készségeket és
attitűdöket kell elsajátítaniuk és használniuk, pl. fejlődnie kellenealapján meghatározott kompetenciák
tudás. A szabványoknak ezért le kell írniuk, hogy a tanulók mit tudnak és mit tudnak a
kompetenciafejlesztés különböző szintjein, pl. sztenderdek szerint egy adott kompetencia középfokú oktatás
végén elért szintjét mérik.
Három mérce (teljesítési szint)minden kompetenciára meghatározzák -alap, középhaladó és haladó. Minden
szabvány (szint) meghatározza azokat a tudást, készségeket és attitűdöket, amelyekkel a tanulóknak rendelkezniük kell,
valamint azokat a kihívásokat, amelyekkel szembe kell nézniük annak érdekében, hogy megfeleljenek ennek a
szabványnak (szintnek). A három standard (szint) kumulatív és egymásba épül, így az emelt szintű hallgatók mindhárom
szint követelményeinek megfelelnek.
A szabványok alapszintjemeghatározza bizonyos kompetenciák (tudás, készségek és
attitűdök), amelyekkel a tanulónak rendelkeznie kell ahhoz, hogy aktívan és eredményesen részt
vehessen az élet különböző területein (társadalmi, gazdasági, oktatási, családi, személyes stb.).
Középszintű szabványmeghatározza bizonyos kompetenciák (tudás, készségek és attitűdök),
amelyekkel a hallgatónak rendelkeznie kell ahhoz, hogy sikeresen folytathassa a főiskolai
tanulmányait különböző területeken.
Magas szintű szabványokmeghatározza bizonyos kompetenciák (tudás, készségek és attitűdök),
amellyel a hallgatónak rendelkeznie kell ahhoz, hogy sikeresen folytathassa egyetemi tanulmányait
azon a területen, amelynél ezek a kompetenciák különösen fontosak.
5
Matematika

1. doboz Kulcsfogalmak – a szabványok szerkezete
A kompetencia szabványaileíró módon határozza meg, hogy mely konkrét, fokozatos összetettségű
kihívások a hallgatók bizonyos kompetenciaszinten (alap, közép és haladó) tudnak válaszolni.
Általános és kereszttantervi kompetenciákezeknek a kompetenciáknak narratív leírását

jelentik amelyek a különböző tantárgyakon belül és a tantervre épülő különböző
ismeretek és készségek integrálására épülnek.
Általános tantárgyi kompetencianarratív leírása arról, hogy a tanulók mit tudnak és mit tudnak
csinálni az egyes tantárgyon belül megszerzett végzettségük alapján elvégezni. Az általános tantárgyi
kompetencia egy adott tantárgy tanulásának végső célját írja le.
Konkrét tantárgyi kompetenciákspecifikus narratív leírását képviselik a tanuló azon

képességei, amelyek lehetővé teszik az általános tantárgyi kompetencia fejlesztését.
A standardok arra szolgálnak, hogy értékeljék a tanulók teljesítményét bizonyos kompetenciák
fejlesztésében. A szabványok meghatározzák a tanulók teljesítményével kapcsolatos elvárásokat a
kompetenciafejlesztés különböző szintjein. A szabványok értékelési kritériumként is szolgálnak.
Meghatározásuk a) „szabványnyilatkozatok” és b) „kompetencia-standardok” (lásd alább a meghatározásokat).
Példák:
• Az a tanuló, aki csak az alapkövetelménynek felel meg, meg tud érteni egy ismert témában készült tájékoztató
szöveget.
• Az emelt szintű szabványnak megfelelő tanuló szokatlan körülmények között képes kritikusan
értékelni egy új probléma különböző megoldásait.
Szabványnyilatkozatokmeghatározza azokat a konkrét ismereteket, készségeket vagy attitűdöket, amelyekkel a tanulóknak rendelkezniük
kell meghatározott oktatási területen (domain), a szabványok meghatározott szintjén sajátítsák el.
Példák:
• A tanuló írhat kritikát könyvről, színdarabról, filmről stb.

• A tanuló tudja, hogyan kell megoldani két egyenletet két ismeretlennel.
Eredményekhatározza meg az elvártA tanulási eredmények azok, amiket a tanítási folyamat során elérünk. Az
eredményeket az általános és a kereszttantervi kompetenciák és a teljesítménystandardok alapján határozzák meg
minden tanulmányi évre vonatkozóan.
A szabványok kidolgozása során olyan megközelítést alkalmaztak, amelyben a szakértői és az empirikus validáció
váltakozik.
6
Matematika

A szabványok és a tanterv/tanterv kapcsolata

Oktatási rendszerünkben a tanítási programokat továbbra is hagyományosan úgy alakítják ki, hogy
célokat, feladatokat és a tanítási tartalomjegyzéket tartalmazzák. Az egyes tantárgyak tanulási eredményeit
tartalmazó tanterv elkészítésének folyamata folyamatban van. Amikor egy ilyen meghatározott tanterv
elkezdődik, nyilvánvalóvá válik a természetes kapcsolat a standardok és a tantervben meghatározott
eredmények között, és az eredményorientált tanítást tervező tanároknak nem lesz sok dilemmája a
standardok tanításban elfoglalt helyével kapcsolatban. folyamat. Az addig eltelt időszakban a tanárok
számára kihívást jelentő feladat vár a tanítás formálása a szabványokban leírt elvárt tanulási eredményektől
vezérelve, ugyanakkor a tantervben tervezett tartalmakat sem elhanyagolva.
A szabványok olyan mérőeszközök, amelyek segítségével megállapítható, hogy mit és milyen mértékben
sikerült kidolgozni és elérni. Éppen ezért fontos, hogy a tanár már a munka megtervezésekor tartsa tiszteletben
azokat a mércéket, amelyekben az egyes tudományterületek által kínált kritikus ismereteket, készségeket leírják,
és amelyek nem csak formáló értelemben szükségesek a tanulók számára. jobban megértsék az őket körülvevő
világot, viselkedésüket, szerepüket és pozíciójukat abban.
Amire a tanárt elsősorban a munkája során kell vezérelnieáltalános tantárgyak és konkrét
tantárgyi kompetenciák, amelyek valójában arra a kérdésre adják a választ: Miért van szüksége a
hallgatónak erre a tantárgyra? Mire lesz képes az életében, az oktatási helyzeten kívül, vagy a
továbbtanulása során az adott tárgyból tanultakból, és azt sikeresen? Emlékeztetőül: a kompetenciák a
tanítási folyamat során kezdenek kiépülni, de a legfontosabb, hogy ezek akkor kerüljenek előtérbe, amikor a
tanuló elhagyja a tanítási folyamatot.Szabványnyilatkozatok eredményeketkérdésre válaszolnak: Milyen
szintű, alap- vagy felsőfokú kell legyen a tanuló megszerzett ismereteket, fejlett készségeket és attitűdöket a
formális oktatáson belüli oktatási folyamat sikeres befejezése érdekében? És végül, mivel minden diáknak
kelláltalános és kereszttantervi ismeretek kialakítása kompetenciák,és ehhez minden tantárgynak
hozzá kell járulnia, minden tanárnak a sajátjában feltéve, hogy elismerik e kompetenciák fejlesztéséhez való
hozzájárulást, és ezt a tényt a tervezés során figyelembe veszik.
Mind az eredményeket, mind a kompetenciákat szabványok segítségével kell mérni. A
szabványok alkalmazása az egyik módja annak, hogy ne találgassunk arról, hogy valójában mit is
értünk el az oktatási folyamatban, hanem mérjük azt. A sztenderdeken alapuló mérés bőséges
visszajelzést ad az oktatási rendszer minőségéről és fejlesztési igényeiről, és ezt a közös képet egyedi
és specifikus módon az egyes iskolák, tanárok és tanulók munkája, eredményei építik fel.
1.1. ÁLTALÁNOS ÉS KÖZTÁRGYI KOMPETENCIÁK A KÖZÉPKUTATÁS VÉGÉHEZ
A szerbiai általános műveltségi tantárgyak tantervei mind általános, mind középiskolai szinten eddig
meghatározták az egyes tantárgyak oktatási céljait, de nem a kompetenciák szintjén olyan tanulási
eredményekként, amelyek több fél közös munkája által formálódnak és támogatottak. az egyes iskolai
diszciplínák. A jelenlegi gyakorlat két vagy több tudományterület összehangolt és egyidejű munkáját ismeri
egy téma feldolgozásakor (a tantárgyak közötti összefüggés). Ebben a dokumentumban olyan új, az egyén
személyes, szakmai és társadalmi fejlődése, működése szempontjából releváns területek kerülnek
meghatározásra, amelyekben a kompetencia a tantárgyi ismeretek rugalmas és dinamikus integrációjával és
alkalmazásával sajátítható el.
Az egyes tantárgyak és az általános és tantárgyközi kompetenciák kapcsolata
Az oktatási folyamat általános és kereszttantervi kompetenciákra való orientálása nem új tantárgyak

bevezetését, vagy egy-egy kompetenciához tematikusan szentelt kiegészítő órák bevezetését jelenti, hanem
az általános és tantárgyközi kompetenciák beépítését a különböző tanítási tárgyakba. Ezt többféleképpen
lehet elérni.
7
Matematika

Először is, a tantárgyi eredményeket úgy határozzák meg, hogy azokon keresztül kapcsolatot teremtsenek
az általános és a kereszttantervi kompetenciákkal. Más szóval, a tantárgyi ismeretek és az ezekre épülő készségek
– a szigorúan tantárgyi vonatkozáson kívül – az általános és a kereszttantervi kompetenciák keretében kerülnek
meghatározásra. Az így meghatározott eredmények elérése általános és kereszttantervi kompetenciák
fejlesztéséhez is vezet. Az így beállított tantárgyi eredmények, amelyek a tantárgy oktatásának évfolyamonként/
évfolyamonként kerülnek meghatározásra, az általános és a kereszttantárgyi kompetenciák fejlődési útját is
körvonalazzák. Ugyanakkor az is fontos, hogy egy tantárgyi eredmény megvalósulásával több általános és
kereszttantárgyi kompetencia fejlesztéséhez is hozzá tudjon járulni, és ezek közül egy fejlesztése több tantárgyi
eredményt támogasson.
Másodszor, a tantárgyi kompetenciák fejlesztése is hozzájárul az általános és a tantárgyközi kompetenciák
fejlesztéséhez, mert a tantárgyi kompetenciák aligha választhatók el teljesen az általánostól. Bármennyire is
specifikus, a tantárgyi kompetenciák nem magyarázhatók megfelelően, ha nem járulnak hozzá a tanulók
sikeresebb tanulásához, életviteléhez.
Hogyan fejlődnek a kompetenciák?
Az általános és kereszttantervi kompetenciákra, illetve általában a kompetenciákra való orientáció által

hozott alapvető változás a különböző valós kontextusokhoz kapcsolódó ismeretek, készségek és attitűdök
dinamikusabb és elkötelezettebb kombinációjában tükröződik, amelyek funkcionális alkalmazásukat igénylik. Ez
több pedagógus, azaz tantárgy együttműködésével, tevékenységének összehangolásával, az órai munkavégzés
megújításával valósul meg. Minden óra lehetőséget kínál a kereszttantervi kompetenciák fejlesztésére, és az
ezeket támogató környezet a következőket tartalmazza:
• a tanulók olyan helyzetekbe helyezése, amelyek megkövetelik a tantárgyi és a kereszttantárgyi kompetenciák

egyidejű alkalmazását. Ez mindig megtörténik, amikor elvárjuk, hogy a tanuló valamilyen tudást olyan
helyzetekben alkalmazzon, amelyek nem replikái vagy egyszerű módosításai annak a szituációnak, amelyben a
tudást átvették, hanem új, eltérő helyzetekben;
• kutatási tevékenységek és új termékek létrehozása, projekt tanulás;
• csapatmunka és szerepmegosztás az összetett feladatokon belül, amelyek csak különböző szerepek és több
résztvevő együttműködésével valósíthatók meg úgy, hogy minden tanulóban kialakuljon személyes
felelősségvállalás a kötelezettségek iránt;
• a tanítás (lehetőleg több tantárgy egyszerre) tematikus tervezése, amely az erőforrások
felhasználására és a helyi környezet igényeinek felismerésére támaszkodik.
A kompetenciák fejlesztését célzó tanítás a pedagógusok együttműködését, közös munkáját igényli.

Tematikus és integratív tanítás, amely magában foglalja a tanárok különböző típusú közös munkáját, amelyben
kérdések, problémák vetődnek fel, kisebb projekteket terveznek és hajtanak végre stb. természetes környezetet
jelent minden kulcskompetencia fejlesztéséhez. Az ilyen órákon a tanulók konkrét tevékenységeken keresztül
tanulnak, ahelyett, hogy információt kapnának és memorizálnának, valós, hiteles kérdésekkel, problémákkal
foglalkoznak, túllépnek az egyes tantárgyak keretein, összekapcsolják a sokrétű ismereteket és készségeket, és
ezzel egyidejűleg fejlesztik és relevánssá teszik azokat. a jövőbeli tanuláshoz és a valós helyzetek kezeléséhez.
Mely kompetenciák kulcsfontosságúak a fiatalok oktatásában?
Lényegében az általános és kereszttantervi kompetenciákon végzett munka nem versenyképes a

konkrét tantárgyakhoz közvetlenül kapcsolódó tartalmakkal és kompetenciákkal kapcsolatos munkával.
Éppen ellenkezőleg, a kereszttantervi kompetenciák előrelépést jelentenek az anyag megértésében és a
tanultak alkalmazásában, fejlesztésükért pedig minden tanár és tantárgy felelős. Ez azt jelenti, hogy az
általános és a kereszttantervi kompetenciák támogatása megköveteli az iskolai csapatok szintjén történő
közös tervezést, az interaktív és aktív tanulási formák alkalmazását, valamint nagyobb iskolai és tanári
autonómiát az oktatási eredmények megvalósításában.
8
Matematika

Az általános és kereszttantervi kompetenciák kiválasztásának alapvető kritériuma, hogy azok potenciálisan

relevánsak és mindenki számára hasznosak legyenek, valamint megfeleljenek a társadalom etikai, gazdasági és kulturális
értékeinek és konvencióinak. Az egyén szempontjából az általános és a kereszttantervi kompetenciák lehetővé teszik a
különböző társadalmi kontextusokba és hálózatokba való beilleszkedést, beleértve azokat is, amelyeket ma még nem
ismerünk, miközben autonómiát építenek az ítélkezésben és a döntéshozatalban.
Figyelembe véve ezeket a körülményeket és kritériumokat, valamint a szerbiai oktatási rendszer
jellemzőit és a jelenlegi működési környezetet, tizenegy általános és kereszttantervi kompetenciát
jelöltek ki a tanulók megfelelő felkészítése szempontjából legrelevánsabbként. a társadalomban való
részvétel és az egész életen át tartó tanulás.
Hogyan lehet monitorozni és értékelni a kompetenciákat?
Ebben a dokumentumban az általános és a kereszttantervi kompetenciákat kötelezőként

határozzuk meg, és az egyes kompetenciáknál az elvárt eredményeket csak alap-, alapszinten
határozzuk meg. A fejlesztő értékelés különböző formái a legalkalmasabbak a tanulók egyéni
előmenetelének nyomon követésére és további fejlődésük irányítására.
Ez a kérdés egy másik, fontosabb kérdést tartalmaz: Miért szükséges értékelni az ezekben a
kompetenciákban elért eredményeket, illetve a fejlődésükben elért előrehaladást?
Ez a második kérdés annál az egyszerűbb oknál fogva fontosabb, mert széles körben ismert, hogy a
diákok azt tanulják meg, amiről tudják, hogy értékelni fogják őket, és úgy, ahogyan tudják.
Ebből az következik, hogy az általános kompetenciák sorsa részben attól függ, hogy a szokásos iskolai
értékelés alá esnek-e vagy sem. Másrészt egyértelmű, hogy az általános kompetenciák természete
túlságosan összetett a hagyományos iskolai értékelés viszonylag korlátozott hatóköréhez képest. A
kompetenciák fejlesztését érdemesebb figyelemmel kísérni, értékelni és ellenőrizni, mint a szokásos módon
értékelni.
Néhány szabály és eljárás a tanulók általános kompetenciáinak fejlődésének nyomon követése és
értékelése során:
• A tanárok a tanulókkal együtt figyelemmel kísérik a kompetenciák fejlődését.
• A tanárok együttműködnek és közösen értékelik tanulóik kompetenciáinak fejlődését.

• A monitoring folyamat inkább formatív, mint összegző jellegű.
• Az értékelés különféle példákat vesz figyelembe, amelyek szemléltetik a kompetencia fejlődését.
• Az értékelés során a tanulók önértékelését és a kortárs értékeléseket is figyelembe veszik, nem csak a tanári
értékeléseket.
• Nagy jelentőséget tulajdonítanak a minőségi adatoknak és mutatóknak a túlnyomórészt mennyiségi adatok
helyett.
• Az értékelés a kompetenciafejlesztés erősségeinek és gyengeségeinek leírását és további fejlesztési
javaslatokat tartalmaz, nem csak a fejlettségi szint megítélését.
A következő kompetenciákat határozták meg a tantárgycsoportok tagjai a standardokhoz, így

minden kompetenciára ideiglenes munkacsoport alakult, amely a tantárgycsoportok képviselőiből állt.
Meghatározták a kompetenciákra vonatkozó eredményeket, figyelembe véve, hogy „az ő tantárgyuk”
hogyan járul hozzá egy adott kompetencia fejlesztéséhez.
9
Matematika

1. Kompetencia az egész életen át tartó tanuláshoz
Az egyén személyes és szakmai fejlődése elsősorban a tanulási folyamat irányításának képességén múlik. A
tanuló legyen képes a tanulás kezdeményezésére, a tanulási stratégiák megválasztására és a tanulási kontextus
kialakítására, a tanulás során a haladás nyomon követésére és ellenőrzésére, a tanulás szándékainak és céljainak
megfelelő irányítására. A tanuló képes új ismereteket és készségeket találni és elsajátítani a korábbi tanulási és
tanórán kívüli tapasztalatok felhasználásával. Tisztában van a tanulás folyamatával, a tanulás lehetőségeivel,
nehézségeivel; tudja, hogyan kell leküzdeni a nehézségeket és kitart a tanulásban. A tudást a helyzet
sajátosságaitól és a saját céloktól függően különböző helyzetekben alkalmazza.
• A tanuló tudja, hogyan tervezze meg a tanulási időt, és hogyan szervezze és irányítsa a tanulási folyamatot.
• Aktívan építi fel a tudást; megfigyeli az anyag szerkezetét, aktívan választja ki az ismertet az ismeretlenből, a
fontosat a lényegtelenből; össze tudja foglalni és ki tudja dolgozni az alapvető gondolatokat.
• Hatékonyan alkalmazza a különböző tanulási stratégiákat, adaptálja azokat a tananyag természetéhez és a tanulási
célokhoz.
• Ismeri a különböző típusú szövegeket, és tudja, hogyan kell megfelelő olvasási stratégiát választani.
• Megkülönbözteti a tényeket az értelmezésektől, attitűdöktől, hiedelmektől és véleményektől; felismer

és állít elő érveket egy adott tézishez, megkülönbözteti az érveket erősség és relevancia szerint.
• Képes saját tanulási sikerét értékelni; felismeri a tanulási nehézségeket, és tudja, hogyan lehet azokat
leküzdeni.
2. Kommunikáció
A hallgató elsajátítja a különböző kommunikációs módozatokat, és célirányosan és
konstruktívan használja azokat magán-, nyilvános, oktatási és szakmai kommunikáció
során. A hallgató a kommunikáció módját és eszközeit a helyzet sajátosságaihoz igazítja
(a kommunikáció célja és tárgya, kommunikációs képességei és a kommunikációs
partnerek jellemzői stb.) Megfelelő és kreatív kommunikációs módokat, fogalmakat,
nyelvi stílusokat használ, amelyek sajátosak különböző tudományos, műszaki és
művészeti tudományágak. A másokkal való kommunikáció során tudja, hogyan fejezze ki
magát (véleményét, érzéseit, attitűdjeit, értékeit és identitását), és hogyan érje el céljait
pozitívan, konstruktívan és érvelve, tisztelve és értékelve a másikat. Kritikusan értékeli a
kommunikáció tartalmát és módját a különböző kommunikációs helyzetekben.
• Aktívan hozzájárul a párbeszéd kultúrájának előmozdításához, a sokszínűség tiszteletben tartásához és ápolásához, valamint a
kommunikáció alapvető normáinak tiszteletben tartásához.
• A hallgató ismeri a különböző kommunikációs módok sajátosságait (szóbeli és írásbeli,

közvetlen és közvetett kommunikáció, pl. telefonon, interneten keresztül).
• Képes konkrét tartalmat szóban és írásban egyértelműen kifejezni, a helyzet
követelményeihez, sajátosságaihoz igazítani: tiszteletben tartja a műfaji sajátosságokat, a
terjedelmi korlátokat, az előadás célját és a közönség igényeit.
• tiszteli a beszélgetőpartnert – a kommunikáció tartalmára reagál, nem a beszélgetőpartner személyiségére;
azonosítja a beszélgetőpartner álláspontját (szempontját), és tudja, hogyan kell felmérni az érvelés és az
ellenérv megfelelőségét az adott állásponthoz.
• Kommunikációs helyzetben nézeteit, véleményét, érzéseit, értékeit és identitását pozitívan,
konstruktívan és érvelve fejezi ki céljai elérése, valamint a világról, más emberekről és
közösségekről alkotott ismeretei bővítése érdekében.
• A hallgató megfelelő és kreatív módon használja az egyes tudományos, műszaki és
művészeti tudományágakra jellemző kommunikációs nyelvet és stílust.
10
Matematika

3. Munka adatokkal és információkkal
A tanuló megérti a megbízható adatok felhasználásának fontosságát a munkában, a döntéshozatalban és a

mindennapi életben. Különböző tantárgyak ismereteit és készségeit használja fel az adatok bemutatására,
olvasására és értelmezésére szöveg, számok, diagramok és különféle audiovizuális formák segítségével. A hallgató
különféle információ- és adatforrásokat használ (könyvtárak, média, internet, személyes kommunikáció stb.), és
kritikusan mérlegeli azok megbízhatóságát és érvényességét. Hatékonyan megkeresi, kiválasztja és integrálja a
különböző forrásokból származó releváns információkat.
• Tudja, hogy az események megértéséhez és a kompetens döntések meghozatalához releváns és megbízható

adatokra van szükség.
• Képes a különböző források és adatszerzési módok összehasonlítására, megbízhatóságuk felmérésére és a
lehetséges hibaokok felismerésére.
• Használja az adatok táblázatos és grafikus megjelenítését, és tudja, hogyan kell az így bemutatott adatokat olvasni,
értelmezni és alkalmazni.
• Információs technológiákat használ az adatok tárolására, bemutatására és alapvető feldolgozására.

• Ismeri az adatok és azok értelmezése közötti különbséget, tudja, hogy ugyanazok az adatok a
kontextustól függően eltérően értelmezhetők, és az értelmezések elfogultak.
• Megérti a köz- és magánadat közti különbséget, tudja, milyen adatokat kaphat meg az
illetékes intézményektől, és alkalmazza az adatvédelem alapvető szabályait.
4. Digitális kompetencia
A hallgató képes az információs és kommunikációs technológiák területéről rendelkezésre álló
erőforrásokat (eszközök, szoftvertermékek, elektronikus kommunikációs szolgáltatások és elektronikus
kommunikáció útján igénybe vett szolgáltatások) felelősségteljesen és kritikusan felhasználni a kitűzött
célok és feladatok eredményes teljesítése érdekében. a mindennapi életet, az iskolát és a jövőt a
munkába. Ismeri a rendelkezésre álló információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban:
IKT) alapvető jellemzőit és alkalmazási lehetőségeit a mindennapi életben, a munkában és az
oktatásban, azaz hatásukat az egyének és közösségek életére, munkájára. A kitűzött célok és
célkitűzések célját szem előtt tartva, képes megfelelő IKT-eszközt választani, és azt felelősségteljesen,
kreatívan használni az általa végzett tevékenységei során (kommunikáció; együttműködés; közösségi
életben való részvétel; tanulás; problémamegoldás; tranzakciók; önálló tervezés, szervezés és
irányítás). és a közös tevékenységek, információk létrehozása, szervezése, feldolgozása és cseréje),
ugyanakkor a problémamegoldás szemléletét a technológia lehetőségeihez igazítva. Az IKT használata
során tisztában van a saját és mások biztonságát és jólétét veszélyeztető kockázatokkal, és
felelősségteljesen megvédi magát és másokat a nem kívánt következményektől.
• Megfelelő IKT eszközök (eszközök, szoftvertermékek és elektronikus szolgáltatások)
segítségével képes keresni, értékelni a relevanciát és megbízhatóságot, elemezni és
rendszerezni elektronikus formában.
• Megfelelő IKT eszközökkel elektronikus formában fejezzük ki, beleértve a
multimédiás kifejezést és a használt IKT eszközökre jellemző formálisan
meghatározott jelölések elemeivel történő kifejezést (pl. címek, lekérdezések,
parancsok, képletek, eljárások stb. a megfelelő jelöléssel kifejezve).
• Az IKT segítségével hatékonyan képes az adott IKT eszköz lehetőségeit felhasználva
információkat bemutatni, rendszerezni, strukturálni, formázni.
• Problémamegoldáskor tudja a megfelelő IKT-eszközök kiválasztását, valamint a problémamegoldás
módszerét az adott IKT-eszközök képességeihez igazítani.
• Hatékonyan használja az IKT-t kommunikációra és együttműködésre.
• Felismeri a kockázatokat és veszélyeket az IKT használata során, és ezzel kapcsolatban felelősségteljesen jár el.
11
Matematika

5. Problémamegoldás
A tanuló kihasználja egyéni képességeit (különböző tantárgyakból szerzett ismeretek, iskolán kívül szerzett
tapasztalatok, valamint intellektuális, érzelmi és szociális képességek) és a rendelkezésére álló egyéb
erőforrásokat (különböző információforrások, eszközök, könyvek, más tanulók, tanárok és tanárok tapasztalata,
stb. más személyek az iskolai és a tanórán kívüli környezetből stb.), azokat szelektíven és célirányosan használja,
kitart a problémák megoldása mellett, és hatékony megoldást talál/kitalál olyan egyértelműen vagy viszonylag
egyértelműen meghatározott problémahelyzetekre, amelyekre nincs kézenfekvő megoldás, és amelyek során
felmerülnek. tanulás és az iskola életében való részvétel során.
• A problémahelyzet vizsgálata során a tanuló azonosítja a problémahelyzet korlátait és

lényeges jellemzőit, és megérti, hogy ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz.
• A tanuló megoldási lehetőségeket talál/talál ki egy problémahelyzetre.
• A hallgató releváns szempontok alapján összehasonlítja a különböző lehetséges megoldásokat egy
problémahelyzetre, képes megmagyarázni a különböző megoldások erősségeit és gyengeségeit, és
jobb megoldást választani.
• A hallgató előkészíti a választott megoldás megvalósítását, figyelemmel kíséri annak megvalósítását, harmonizálva az
adott megoldás megvalósítása során megszerzett új ismeretekkel és sikeresen oldja meg a problémahelyzetet.
• A hallgató értékeli az adott megoldás alkalmazását, azonosítja annak jó és gyenge oldalait, és javaslatokat
fogalmaz meg a következő tapasztalatokhoz hasonló vagy hasonló problémahelyzetekben.
6. Együttműködés
A hallgató képes együttműködni másokkal vagy egy csoport tagjaként közös problémamegoldásban
vagy közös projektek megvalósításában. Konstruktív, felelősségteljes és kreatív módon vesz részt a közös
tevékenységekben, megerősítve a kölcsönös tisztelet, egyenlőség, szolidaritás és együttműködés szellemét.
Aktívan, érvelően és konstruktívan hozzájárul a csoport munkájához a csoportmunka minden fázisában: a
csoport kialakításában, a közös célok megfogalmazásában, a közös munka szabályainak egyeztetésében, a
közös célok elérésének optimális módjának megfogalmazásában a különböző javaslatok kritikus
mérlegelése alapján. , szerep- és feladatmegosztás, bizonyos tevékenységek felelősségvállalása, közös
munka nyomon követése és a közös munka és együttműködés során megszerzett új tapasztalatokkal,
ismeretekkel megkötött megállapodások harmonizálása. A tárgyalási folyamat során tudja, hogyan fejezze
ki érzéseit, meggyőződését, attitűdjét és javaslatait. Támogatja mások véleményét, elfogadja, hogy a
nézetkülönbségek a csoportmunka előnyét jelentik, és tiszteletben tartja azokat, akiknek más a véleménye.
Másokkal együttműködve szorgalmazza, hogy érvek és a közös munka elfogadott szabályai alapján közösen
hozzanak döntéseket.
• Konstruktívan, érvelően és kreatívan hozzájárul a csoport munkájához, a közös célok

összehangolásához és eléréséhez.
• Közreműködik a közös munka szabályairól való megegyezésben és a közös munka során
betartja azokat.
• Aktívan meghallgatja és releváns kérdéseket tesz fel, tiszteletben tartva a beszélgetőpartnereket és
kollégákat, és a vitát érvekre alapozza.
• Konstruktívan hozzájárul a vélemény- és attitűdkülönbségek feloldásához, és a csoport
egyenrangú tagjaiként tisztel másokat.
• Felelősséggel, kitartóan és kreatívan vesz részt a csoportmunkán belül vállalt kötelezettségek
megvalósításában.
• Részt vesz a csoport munkájának kritikus, indokolt és konstruktív felülvizsgálatában, és hozzájárul a
csoport munkájának javításához.
12
Matematika

7. Felelősségteljes részvétel egy demokratikus társadalomban
A tanuló képes aktívan, hozzáértően, kritikusan és felelősségteljesen részt venni az iskola, a hozzátartozó
közösségek életében, valamint a tágabb értelemben vett demokratikus társadalomban, vezérelve az iskola
tagjaként megillető jogai és kötelezettségei által. közösségben és állampolgárként. Másokat önálló és ugyanolyan
értékes személyként fogad el és tisztel. Közösségi tevékenységével hozzájárul az emberi és kisebbségi jogok, a
humanitárius értékek, valamint az alapvető demokratikus értékek és elvek védelméhez és ápolásához. Használja
azt a jogot, hogy megválassza azt a kultúrát, szubkultúrát és hagyományt, amelyet ápolni és megerősíteni fog,
tiszteletben tartva mások jogát a különböző kultúrák, szubkultúrák és hagyományok ápolására és megerősítésére.
Tiszteletben tartja a különböző közösségek egyenjogúságát, hagyományaikat és identitásukat. Különös gondot
fordít saját vagy más közösségek esetleges marginalizálására vagy diszkriminációjára, és aktívan fejezi ki
szolidaritását azokkal, akiket diszkriminálnak vagy marginalizálnak. Tudja, hogyan tud együttműködni másokkal
annak érdekében, hogy bizonyos attitűdöket, érdekeket és politikákat toleránsan, érvelően és kritikusan
képviseljen, tiszteletben tartva az ellentétes kezdeményezések képviselőinek jogait, valamint a döntéshozatal
szabályait és eljárásait.
• Aktívan részt vesz az iskolai és közösségi életben azáltal, hogy a többi résztvevőt egyformán
értékes autonóm személyként tiszteli, emberi és kisebbségi jogait, valamint szembeszáll az
erőszak és a diszkrimináció különféle formáival.
• Iskolai és közösségi tevékenységével megerősíti a tolerancia, az egyenlőség és a párbeszéd
szellemét.
• Kritikusan és érvelően részt vesz az őt érdeklő nyitott kérdések megvitatásában, tiszteletben
tartva a vélemény- és érdekkülönbségeket, és személyesen hozzájárul a megegyezéshez.
• Érzi, hogy bizonyos kulturális közösségekhez, a helyi közösséghez, a régióhoz, amelyben él, a tágabb
társadalomhoz, az államhoz és azokhoz a nemzetközi szervezetekhez tartozás érzése, amelyekben Szerbia
részt vesz.
• Megerősítő módon fejezi ki identitását, tiszteletben tartja a különböző kultúrákat és hagyományokat, ezáltal
hozzájárul az interkulturalitás szelleméhez.
• A választásokon olyan politikai elképzelések és programok mellett dönthet, amelyekről úgy gondolja, hogy a legjobb
módon járulnak hozzá a személyes és társadalmi haszon eléréséhez, és tiszteletben tartja mások más választáshoz való
jogát.
• Kiáll a szolidaritás mellett és részt vesz a humanitárius tevékenységekben.
8. Felelősségteljes hozzáállás az egészséghez
A hallgató a kockázatokkal, a pszichofizikai egészség megőrzésével és javításával kapcsolatos témákról

gyűjt információkat. Elbírálja a releváns körülményeket, és szükség esetén döntéseket hoz és/vagy
betegségmegelőzéssel és egészségmegőrzéssel kapcsolatos tevékenységet folytat. Tisztában van az egészség
minden dimenziójával (fizikai, mentális, szociális, érzelmi egészség). Ismeri azokat a tényezőket, amelyek
hozzájárulnak az egészséget veszélyeztető vagy veszélyeztető tényezőkhöz, és ezeknek az egyénre, csoportra vagy
közösségre gyakorolt hatásait. Magatartásával egyénként és különböző csoportok, közösségek tagjaként az
egészséget, az egészségvédelmet és az egészséges életmódot hirdeti.
• Ismeri az élelmiszerek alapvető összetevőit és a minőségét befolyásoló változásokat; megérti a helyes táplálkozás és a megfelelő
élelmiszer-feldolgozás fontosságát az egészség megőrzésében.
• Ismeri az alapvető fertőző betegségek jellemzőit, okait és megelőzési intézkedéseit.

• Megérti a gyógyszerek jelentőségét és helyes felhasználási módját az egészség megőrzésében.
• Ismeri a nikotin, alkohol és egyéb pszichoaktív anyagok használatának lehetséges
következményeit.
• Életmódot választ, szem előtt tartva annak előnyeit és hátrányait (pl. aktív sport,
vegetáriánus étrend).
• Tud elsősegélyt nyújtani.
13
Matematika

9. Felelősségteljes hozzáállás a környezethez
A környezet iránti felelősségteljes hozzáállás magában foglalja a természet ismeretét és közvetlen

megtapasztalását; felismerve a természet fontosságát a földi élet fenntartásában; az élővilág, a természeti
erőforrások és az éghajlati feltételek egymásra utaltságának megértése az élet fenntartásához; sokféleségének,
ökológiai élőhelyeinek és éghajlati viszonyainak megőrzése; aktív részvétel az egészséges közösségek ápolásában.
A tanuló tudja, hogy az emberi tevékenység hogyan javíthatja vagy veszélyeztetheti a környezetet és a
fenntartható fejlődést. Készen áll olyan tevékenységekbe bekapcsolódni, amelyek célja annak a környezetnek a
megőrzése, amelyben él, dolgozik és tanul.
• Megérti az egészséges és biztonságos környezet (víz, levegő, talaj) fogalmát az emberek

életében, és kész aktívan részt venni a közösség életminőségének védelmében és javításában.
• Megértésről és hajlandóságról tesz tanúbizonyságot a természetvédelemben és az erőforrás-gazdálkodásban annak
érdekében, hogy a jövő nemzedékei szükségleteik kielégítésére való képessége ne kerüljön veszélybe.
• Felméri egyes anyagok használatának kockázatait és előnyeit a környezetre és az emberi egészségre, és

felelősen kezeli azokat (megfelelően tárolja és megsemmisíti a hulladékot).
• Ismeri a talaj-, víz- és levegőszennyezést befolyásoló tényezőket, megérti és előrejelzi
használatuk következményeit.
• Felismeri a különböző energiaforrások felhasználásának előnyeit és hátrányait.
• Megérti az újrahasznosítás jelentőségét és él annak lehetőségeivel.
10. Esztétikai kompetencia

A hallgató ismeri az emberi közösség kulturális örökségét, tisztában van a művészeti és kulturális alkotások
értékével, a társadalom fejlődésében betöltött jelentőségével. Az esztétikai kompetencia ennél egy lépéssel tovább
megy a különböző művészi kifejezési formák és eszközök összekapcsolódásának felismerése felé. Tisztában van az
esztétikai dimenzió fontosságával a mindennapi életben, kritikusan viszonyul az esztétika felhasználásához és
visszaéléseihez. A hallgató képzett a művészi megnyilvánulásokkal kapcsolatos felfogások, érzések, elképzelések
különböző médiában történő kifejezésére, kulturális szokások ápolására, autonóm esztétikai kritériumok és
preferenciák kialakítására és ezek alapján történő ítélkezésre.
• Pozitívan értékeli a kultúra és a művészet hozzájárulását az emberi közösség fejlődéséhez; tisztában van a kultúra,
a tudomány, a művészet és a technológia kölcsönös hatásával.
• Érzékeny a mindennapi élet esztétikai dimenziója iránt, és kritikusan viszonyul az esztétika
felhasználásához és az azzal való visszaéléshez.
• Beépített preferenciái vannak a művészi és kulturális stílusok iránt, és ezeket a személyes élmény
gazdagítására használja.
• Összekapcsolja a művészeti és kulturális alkotásokat létrejöttük történelmi, társadalmi és földrajzi
kontextusával.
• Képes elemezni és kritikusan értékelni a különböző stílusok és korszakok képviselői,
valamint a domináns irányok jellegzetességeitől eltérő alkotásokat.
• Értékeli az alternatív művészeti formákat és kifejezéseket (szubkulturális alkotások).
14
Matematika

11. Vállalkozási képesség és vállalkozói kompetencia

A vállalkozói ismeretek oktatása során a hallgatót szervezési készségekre és képességekre
tanítják, beleértve a különféle interperszonális készségeket, valamint térszervezést, idő- és
pénzgazdálkodást. A hallgató képes komplex tervezésre és döntéshozatalra, amely több feltétel
egyidejű teljesítését is magában foglalja. Tudja, hogyan kell projekteket tervezni az előre
meghatározott követelményeknek megfelelően. Tudja, hogyan ismerkedjen meg az egyes
munkakörök, munkahelyek sajátosságaival, készen áll az önkéntességre és a különféle
munkatapasztalat-szerzési lehetőségek kihasználására.
• A hallgató megérti a személyes aktivizálás fontosságát, és kezdeményezőkészséget mutat a
munkaerő-piaci jellemzők (egyéni munkakör követelményei, intézmények működési módja, üzleti
világban való elhelyezkedése) megismerésében.
• Megérti a munkaerőpiac működésének alapelveit, és felismeri a folyamatos fejlesztés szükségességét a piac
fejlődésével és a munkaadói igényekkel összhangban.
• Képes azonosítani és megfelelően bemutatni képességeit és készségeit ("erősségeit"); tud
önéletrajzot és motivációs levelet írni.
• Tudja, hogyan fejezze ki és képviselje elképzeléseit, és hogyan befolyásoljon másokat a nyilvános beszéd, a tárgyalási és
konfliktusmegoldó készség fejlesztése révén.
• Képes megfelelő és reális célokat kitűzni a kockázatok felmérésével és elfogadásával;

megtervezi és kezeli az erőforrásokat (tudás és készségek, idő, pénz, technológiák és egyéb
erőforrások), és a célok elérésére összpontosít.
• Tudja, hogyan kell kommunikálni a munkaadókkal; tudja, hogyan kell tárgyalni; a megállapodások betartásával kész
gyakorlásra és önkéntes tevékenységre.
15
Matematika

2. A matematika tantárgy oktatási színvonaláról
A matematika segítségével az emberek mindig is megpróbálták leírni, megérteni, megváltoztatni és javítani

az őket körülvevő világot. Ősidők óta természetes emberi szükséglet, amelyet az életminőség javítására, az
absztrakt gondolkodás fejlesztésére használnak, ami az emberiség további fejlődésének és a matematika
alkalmazásának szükséges alapja. A matematika, mint iskolai tantárgy sajátossága abban mutatkozik meg, hogy a
formális ismeretek elsajátítása mellett célja, hogy a tanulók helyes következtetéseket vonjanak le, matematikai
nyelven kommunikáljanak, és a megszerzett tudást felhasználják különféle matematikai és gyakorlati problémák
megoldására. . A matematika középfokú oktatásban olyan kapocs szerepét tölti be, amely összeköti a korábbi
szinteken megszerzett ismereteket az újakkal, ezáltal erőteljesen támogatja a továbbtanulást, vagy felkészít a
továbbtanulásra, életre és munkára.
A szabványok meghatározásánál a matematika általános céljai és feladatai mellett a kiindulópontok voltak1,

a valós életből vett példák kereséséről, a matematika természet- és társadalomtudományokkal való
összekapcsolásáról, valamint gyakorlati problémák megoldásában való alkalmazásáról. A hangsúlyt a megszerzett
tudás funkcionalitására helyezzük, hogy ennek a képzési ciklusnak a végén minden középiskolás diák képes legyen
„azonosítani és megérteni a matematika modern világban betöltött szerepét, megalapozott matematikai
értékeléseket végezni és foglalkozzanak a matematikával, hogy megfeleljenek jelenlegi és jövőbeli
szükségleteiknek." konstruktív, érdeklődő és gondolkodó állampolgárként2".
A matematika tantárgy standardjai a következőkön alapulnak:
• általános tantárgy i
• konkrét tantárgyi kompetenciák.3
A standardon belüli általános tantárgyi kompetencia az, hogy a matematika tanulásával a tanuló képes
matematikai gondolkodásra, matematikai ismeretek és fogalmak elsajátítására, a gondolkodási folyamatok kritikai
elemzésére, azok fejlesztésére és megértésére, hogyan vezetnek a problémamegoldáshoz; fejleszti az oknyomozó
szellemet, a kritikai, formális és absztrakt gondolkodás, valamint a deduktív és induktív gondolkodás, valamint a
hasonlatos gondolkodás képességét; fejleszti a matematikai kommunikációs készségeket és általában a
matematikához és a természettudományokhoz való pozitív attitűdöt; matematikai ismereteket és készségeket
alkalmaz a természet- és társadalomtudományi és a mindennapi élet, valamint a szakmai problémák
megoldásában; a megszerzett ismereteit, készségeit képes kamatoztatni a továbbképzésben.
Az általános tantárgyi kompetencia három szintre oszlik:

• alap,
• középső i
• haladó
Az egyes tantárgyi kompetenciákat három területre osztják: matematikai ismeretek és érvelés, matematikai
ismeretek és készségek alkalmazása a problémamegoldásban, valamint matematikai kommunikáció.4
Minden szabvány négy fő területre oszlik:

• Algebra
• Geometria
• Sorozatok, függvények, deriváltak és integrálok
• Kombinatorika, valószínűségszámítás, statisztika és pénzügyi matematika.
1 Lásd a gimnáziumok és a középfokú szakképzés tanterveit [46]. OECD, 1999

2 [42]
3 1. számú melléklet Az általános középfokú oktatás és nevelés, valamint a szakközépfokú oktatás és nevelés általános
teljesítménystandardjai a közismereti tantárgyak 2013. novemberében elfogadott részében.
4 1. számú melléklet Az általános középfokú oktatás és nevelés, valamint a szakközépfokú oktatás és nevelés általános
teljesítménystandardjai a közismereti tantárgyak 2013. novemberében elfogadott részében.
17
Matematika

Az egyes területeken belül három szinten van meghatározva, hogy a hallgató mit tud és tud: alap-, közép- és
haladó szinten. A szabványok szintjei azt írják le, hogy a hallgató milyen mértékben sajátította el bizonyos
ismereteket és készségeket. Az egyes oktatási ciklus végén a tanulói teljesítmény mérésének alapjául
szolgáló standardok jelentik azt a keretet, amelyből az egyes tantárgyak oktatási programjait
meghatározzák. Lehetővé kell tenniük az egyenletes és egységes oktatás ellenőrzését, amelynek eredménye
konkrétan ellenőrizhető. Az így meghatározott, teljesítménystandardként felfogott normák bizonyos
mértékig túlmutatnak a tanítási programok keretein, és olyan sajátos készségek, kompetenciák
kialakulásához vezetnek, amelyek nemcsak az iskolai tanulmányaik során, hanem az iskola befejezése után is
alkalmazhatók.
Az alapszint minden hallgatónak szól, és fő funkciója, hogy a középiskola befejezése után
azonnal a munkaerőpiacon versenyképessé válni kívánó hallgatókat, a középszintet pedig az
egyetemen továbbtanulóknak, valamint a haladóknak szánja. A matematika tantárgy
standard szintje azokat a hallgatókat szolgálja, akik olyan karon folytatják tanulmányaikat,
ahol a matematikát tantárgyként tanulják.
A sztenderdek olyan alapvető ismereteket, készségeket és képességeket jelentenek, amelyekkel a
tanulóknak rendelkezniük kell egy képzési ciklus végén, és függetlenül attól, hogy szintekre vannak osztva,
nem képezik az iskolai tanulmányi értékelés kritériumát, hanem mérőeszközként szolgálnak. eszköz számos
területen: értékelő, kommunikatív és informatív.
Ebben a dokumentumban az egyes szabványok összes állítása a következőképpen van jelölve:
2.MA.xyz, ahol a 2-es szám azt a tényt jelöli, hogy ezek az általános középfokú oktatás és nevelés,
valamint a középfokú szakmai oktatás és nevelés befejezésére vonatkozó szabványok oktatási tárgyak,
MA a tantárgy nevének rövidítése, x a szintjelző, i.e. x lehet 1 (alap), 2 (közepes) vagy 3 (haladó), y a
terület címke és lehet 1 (Algebra), 2 (Geometria), 3 (Sorozatok, függvények, deriváltak és integrálok)
vagy 4 (Kombinatorika, valószínűségszámítás, statisztika és pénzügyi matematika), a z pedig a
szabvány sorozatszámát jelöli egy adott területen belül, például a 2.MA.2.1.8 kódot. jelzi, hogy ez egy
szabvány az általános középfokú oktatás matematika tantárgyból, középfoktól, az első területtől (
Algebra), és ezen a szinten a nyolcadik a sorrend ezen a területen.
Az általános középfokú oktatás és nevelés, valamint a középfokú szakoktatás és nevelés befejezésének
általános teljesítménystandardja a matematika tantárgy általános műveltségi tantárgyi részében négy
területre oszlik és itt az egyes területekről külön-külön adunk rövid áttekintést.
Algebra
Az algebratanítás a szakközépiskolákban és gimnáziumokban az általános iskolai számtan és
elemi algebra nyolcéves tanításán alapul. Ebben az oktatási ciklusban a modultól függően az algebrát
az iskola minden évében tanulják, az óraszám és a tananyag terjedelmének eltéréseivel. Az algebra
tanítása során az új tartalmak megismerése mellett felkészítik a hallgatókat az átvett numerikus és
algebrai fogalmak továbbfejlesztésére, a matematikai folyamatok elsajátítására, mint az érvelés, az
összekapcsolás, az alkalmazás, a modellezés, valamint a számítási, algebrai eljárások végrehajtásának
tökéletesítésére, kommunikáció matematikai nyelven, számológépek és információs-kommunikációs
technológiák (IKT) használatával. A tanulási algebra fontos szerepe más területeken betöltött szerepén
alapul, ahol hatékony és néha egyetlen eszköz a problémamegoldásban, a bizonyításban és az
érvelésben.
Az ezen a területen található szabványok nagyjából a következőkre oszthatók:
• különböző számhalmazok, számrendszerek, a velük végzett műveletek ismerete,

számkifejezések és közelítő értékek értékének meghatározása;
• algebrai kifejezések transzformációi, egyenlőség és egyenlőtlenség bizonyítása;
• egyenletek, egyenlőtlenségek, paraméteres és paraméter nélküli egyenletrendszerek megoldása és
• logika, kötegelt műveletek és kapcsolatok.
18
Matematika

Geometria
A középiskola alatt a tanulók az általános iskolában megkezdett geometriatartalom-tanulmányozást formálisabb szinten folytatják. A planimetriából
és a sztereometriából már tanult kifejezések bővítése mellett a hallgatók megismerkednek az analitikus geometria elemeivel, amely az algebra és a geometria
összekapcsolásával a geometriai feladatok új szemléletére, megoldására kalauzolja el a hallgatókat. A tanulók ezen az oktatási szinten ismerkednek meg
először a trigonometriával, alapfokon - derékszögű háromszög trigonometriájával és a trigonometrikus körben való tájékozódással, míg a következő két
szinten összekapcsolják a trigonometria fogalmával. funkció. Emellett elmélyül a vektorokkal és más tudományágakban való alkalmazásukkal kapcsolatos
ismeretek is. A geometria tanítása során az új tartalmak megismerése mellett a hallgatók felkészítik az átvett geometriai fogalmakat, elsajátítják a bizonyítási
készségeket, az olyan folyamatokat, mint az érvelés, olyan feladatok összekapcsolása, alkalmazása, modellezése, valamint dinamikus szoftverek alkalmazása,
amelyek sok tanuló számára hasznosak lehetnek a problémák vizualizálása és az egyes elemek függőségének meglátása során. A geometria elsajátításának
fontos szerepe az is, hogy számos gyakorlati probléma megoldásában betöltött szerepét tölti be, amelyek a hallgatók elé tárhatók attól függően, hogy milyen
modulon vesznek részt, mert így a hallgatók ráébrednek arra, hogy a geometriát különféle foglalkozásokon lehet alkalmazni. Az ezen a területen érvényes
szabványok nagyjából a következőkre oszthatók: A geometria elsajátításának fontos szerepe az is, hogy számos gyakorlati probléma megoldásában betöltött
szerepét tölti be, amelyek a hallgatók elé tárhatók attól függően, hogy milyen modulon vesznek részt, mert így a hallgatók ráébrednek arra, hogy a geometriát
különféle foglalkozásokon lehet alkalmazni. Az ezen a területen érvényes szabványok nagyjából a következőkre oszthatók: A geometria elsajátításának fontos
szerepe az is, hogy számos gyakorlati probléma megoldásában betöltött szerepét tölti be, amelyek a hallgatók elé tárhatók attól függően, hogy milyen
modulon vesznek részt, mert így a hallgatók ráébrednek arra, hogy a geometriát különféle foglalkozásokon lehet alkalmazni. Az ezen a területen érvényes
szabványok nagyjából a következőkre oszthatók:
• elemi fogalmak, tulajdonságok, állítások és képletek a planimetriából és a sztereometriából;

• izometrikus transzformációk, konstrukciók és bizonyítások;
• trigonometria és
• analitikus geometria és vektorok.
Sorozatok, függvények, deriváltak és integrálok
Ellentétben az algebrával és a geometriával, amelyek középiskolai tanulmányozása az általános iskolában

elfogadott fogalmakon alapul, a matematikai elemzés apparátusával történő feladatok megoldása teljesen új
fogalom. Ez a nagy teljesítményű matematikai apparátus ma már szinte minden tudományterületen
nélkülözhetetlen, és az analitikai fogalmak, folyamatok és készségek elsajátítása képessé teszi a tanulót a
mindennapi életben felmerülő problémák megoldására. A szekvenciák, függvények, deriváltok és integrálok
matematika oktatása során a hallgatók kompetenciákat szereznek a különböző jelenségek közötti ok-okozati
összefüggések, valamint egy sor adatsor szabályszerűségének elemzéséhez. Olyan matematikai fogalmakat
vesznek át, mint a konvergencia, a függvény növekményének változási sebességének mérőszáma és az integráció,
így olyan ismereteket és készségeket sajátítanak el, amelyek segítségével a legkülönfélébb problémák, különösen
az optimalizálási feladatok megoldásában alkalmazhatók.
• sorozatok és matematikai indukció;

• funkciók és grafikáik;
• származékok és
• integrálok.
Kombinatorika, valószínűségszámítás, statisztika és pénzügyi matematika
A matematikának ez a területe áll a legközelebb a hallgatói tapasztalatokhoz, mert nap mint nap lehetőségünk
van különféle kombinatorikus feladatok megoldására, adatok elemzésére és pénzügyi döntések meghozatalára. Ez is az
egyetlen olyan terület, amelyet a szabványok lefednek, és amely a legtöbb középiskolában nem kapja meg a lábát a
jelenlegi matematika tantervben.
A kombinatorika tanulmányozásának lényege a logikai-kombinatorikus gondolkodási rendszer kialakítása, valamint a

mindennapi életben szükséges kombinatorikus készségek elsajátítása. A valószínűségszámítás tanítása révén a hallgatók
elsősorban fogalmi szinten érzékelik a bizonytalanság fogalmát és az összes kapcsolódó fogalmat, mint például egy esemény
valószínűsége, egy lehetetlen és egy bizonyos esemény, és sajátítják el a valószínűségi modellek alkalmazásához szükséges
készségeket. problémamegoldás. A statisztikák elsajátításával a tanulók olyan készségekre tesznek szert, amelyek képessé teszik
őket arra, hogy az adatok elemzése alapján döntéseket hozzanak és álláspontjukat érveljenek
19
Matematika

különböző forrásokból. A pénzügyi matematika a pénzügyi kultúra alapja, amely ma az egyik

legfontosabb kompetencia. A pénzügyi döntések meghozatala minden nap hatással van mindannyiunk
életminőségére. A pénzügyi matematika oktatásán keresztül a hallgatók megismerkednek a
legfontosabb pénzügyi eszközökkel és matematikai fogalmakkal, technikákkal, amelyek a problémák
megoldásához és a pénzügyi döntések meghozatalához szükségesek. Az ezen a területen érvényes
szabványok nagyjából a következőkre oszthatók:
• kombinatorika;
• valószínűség;
• statisztikák és
• pénzügyi matematika.
Az általános középfokú oktatás és nevelés, valamint a középfokú szakoktatás és nevelés befejezésére vonatkozó
szabványok az általános oktatási tantárgyak részében rendkívül fontosak a tanárok számára a jobb óratervezés, valamint
a tanórai munkavégzés megfelelő módszereinek megválasztása és a tanuló tanulók számára. fel tudja mérni, hogy
jelenleg milyen szintű tudással rendelkezik, és milyen irányban tervezheti a továbbtanulást, valamint a szakmaválasztást.
Általános megjegyzés
A szabványokban gyakran szerepelnek olyan kifejezések, mint az egyszerűbb/összetettebb kifejezés,
egyenlet, egyenlőtlenség, probléma és hasonlók. Mivel nem lehet pontosan leírni, hogy mit értünk
egyszerűbb és mi bonyolultabb alatt, ezért egy általános meghatározó lehet az a lehetőség, hogy egy
kifejezést, egyenletet, egyenlőtlenséget, problémát és hasonlókat egy valós, a hallgatók számára
érthető kontextusban figyeljünk meg. valamint a feladat megoldásához szükséges lépések száma. A
sztenderdeket illusztráló példák között a megszerzett tudás funkcionalitását vizsgálók dominálnak,
amelyek nem a tanítás megvalósításának fő meghatározójaként, hanem formális ismeretek, eljárások,
eljárások előzetes elsajátításával elérendő célként értelmezendők. és készségek. A szerzők remélik,
hogy ez a kézikönyv hasznos lesz a középfokú oktatási folyamat minden résztvevőjének.
2.1. Az oktatási normák összekapcsolása a tananyaggal

Az általános középfokú oktatás és nevelés, valamint a középfokú szakoktatás és nevelés
általános teljesítményszintje a közismereti tantárgyak matematika tantárgyi részében
modultól függően nagyrészt igazodik az érvényes tantervekhez, de számos szabványok,
amelyek nem szerepelnek a jelenlegi tervekben és programokban. Ezek a következő
szabványok:
2.MA.1.3.4.A grafikusan vagy táblázatosan bemutatott függvényekben elemezze, alkalmazza és

növekményekkel közelíti meg a változás mértékét.*
2.MA.1.4.5.Érti a sokaság és a minta fogalmát, kiszámítja és értelmezi a mintaátlagot, mediánt
és mod.*
2.MA.2.1.1.Számokat fordít át egyik számrendszerből a másikba.

2.MA.2.3.6.Megérti a függvény deriváltjának fogalmát, és alkalmazza problémahelyzetekben.*
2.MA.2.4.3.Értse a diszkrét valószínűségi változó fogalmát és számítsa ki a várható értéket,
szórás és diszperzió (variancia).*
2.MA.2.4.4.Megérti a valószínűség jelentőségét a statisztikai adatok értelmezésében.*
2.MA.2.4.5.Kiszámítja a variabilitás mértékét és az ismert eloszlásoktól való eltérés mértékét.*
2.MA.2.4.6.A matematikai ismereteket alkalmazza pénzügyi következtetések és döntések meghozatalához.*
2.MA.3.3.3.Használjon elemi függvényeket a problémák megoldásához.*
20
Matematika

2.MA.3.4.2.Módszerekkel megoldja a problémákat és következtetéseket von le bizonytalan helyzetekben

valószínűség és statisztika.*
2.MA.3.4.4.Valószínűségi és statisztikai módszereket használ a pénzügyekben.*
E szabványok szükségessége kettős - egyrészt a kötelező oktatás második ciklusának

végére vonatkozó normákhoz és programokhoz való igazodást jelenti, másrészt a
továbbtanulás, az élet és a munka igényeire utal. . A megfogalmazott szabványok a
matematikaoktatás jövőjének megfelelő kísérletet jelentenek, amelyben a tanulóktól
elvárják az ilyen típusú matematikai műveltséget, amely magában foglalja a
statisztikákkal, a valószínűségszámítással és a pénzügyi matematikával kapcsolatos
ismereteket, készségeket és fogalmakat. Kölcsönös együttműködésben a jelenlegi
tervekben és programokban nem szereplő, meglévő tervek és programok, szabványok
jelentik majd azt az alapot, amelyre a középiskola végén minden tanuló számára
szükséges matematikai oktatás épül majd, függetlenül a leendő foglalkozásától.5
A *-gal jelölt szabványok tesztelése nem történt meg, de a kézikönyvben továbbra is példákkal szemléltetjük
őket, bár a tanítási folyamatban való megvalósításukhoz a tantervek átdolgozása és a megvalósítás
módjainak kidolgozása szükséges a gyakorlatban való megfelelő átvétel érdekében. .
5 A kormányról szóló törvény 45. cikkének (1) bekezdése alapján ("Az RS Hivatalos Közlönye", 55/05, 71/05 - javítás, 07/101, 65/08, 16/11, 68/12 - USA és
72/12)[47]
21
Matematika

2.2. Oktatási normák magyarázata példafeladatokkal
2.MA.1.1.1.Természetes, egész, racionális és valós számokat használ, eltérő rögzíti ezeket Alapvető
a számokat, és lefordítja őket egyik rekordról a másikra. szint
A gyűjtemény egyik feladatának pontos megoldása 0,1. A táblázat néhány tanuló megoldását mutatja a
feladatra.
Egy diák A megoldás

Karikázd be a helyes válasz előtti betűt!
1
Aleksic
a) A táblázatból minden tanuló helyesen oldotta meg a feladatot.
10
b) A feladatot helyesen oldották meg Aleksić, Golubović és Brajovic 10%
Dejanovic.
Veljkovic 0,09
c) Veljković kivételével mindenki helyesen oldotta meg a feladatot.
9
d) A feladatot csak Golubović ill Golubović
90
Dejanovic.
Dejanovic 10-1
Megoldás:
c) Veljković kivételével mindenki helyesen oldotta meg a feladatot.
2.MA.1.1.2.Kiszámítja egy numerikus kifejezés értékét, amelyben az összeadások

Alapvető
megjelennek, kivonás, szorzás, osztás, hatványozás és gyökerezés, szükség szerint
szint
számológép vagy megfelelő szoftver segítségével.
Számítsa ki a kifejezés értékét:
1,15 + 0,35 - 2,25⋅2 -1 --2

+-- ⋅ 27-1
2.5⋅3+6:4 -6 -
A kifejezés értéke _____.
Megoldás:
A kifejezés értéke 1.
2.MA.1.1.3.Kerekítési szabályokat alkalmaz, és kiértékeli az értéket Alapvető

kifejezések egyszerű valós helyzetekben. szint
D
1600 körül a híres középkori tudós, Kepler adott egy képletet a hordó
térfogatának megközelítőleg kiszámításához (a képen látható alak és
méretek). A képlet a következő:
πh(2D2+d2)
V≈ h
12
Határozza meg a hordó térfogatának hozzávetőleges egész értékét literben, ha
van ilyenh=8 dm,D=6,5 dm ésd=5 dm. (π≈ 3,14 )
A hordó térfogatának hozzávetőleges egész értéke ____l. d

Megoldás:
A hordó térfogatának hozzávetőleges egész értéke 229l.
22
Matematika

Alapvető
2.MA.1.1.4.Egyszerű algebrai kifejezéseket alakít át.
szint
Kifejezés(x-a)2+ 2fejsze− (x+a)2 egyenlő a következő kifejezéssel:
2
a)ax
b)ax-a2
c)ax+a2
d) −ax
Megoldás:
d) −ax
2.MA.1.1.5.Egyszerű lineáris és másodfokú feladatokat old meg Alapvető

egyenletek. szint
Egy agyaggalambot függőlegesen felfelé dobnak a lőtéren. Az agyaggalamb méterben kifejezett
magasságát a függvény adja meg:
h(t) = −5t2+18t
hol vanta dobás óta eltelt idő másodpercben. Hány másodperc alatt éri el
az agyaggalamb a 16,2 m magasságot?
Egy agyaggalamb ____másodperc alatt eléri a 16,2 méteres magasságot.
Megoldás:
Egy agyaggalamb 1,8 másodperc alatt éri el a 16,2 méteres magasságot.
2.MA.1.1.6.Egyszerű problémákat old meg, amelyek lineáris egyenlőtlenségekké redukálódnak és Alapvető

egyszerű másodfokú egyenlőtlenségek. szint
A táblázat a cég ajánlatát mutatja A és B típusú autók bérlésére.
- légkondíciónálás
5999 dinár naponta
- 2 légzsák
+ 50 dinár megtett kilométerenként
- rádió
A
- légkondíciónálás
- 1 légzsák 3499 dinár naponta
- biztosított + 65 dinár megtett kilométerenként
B - rádió/CD
Melyik egész futásteljesítményig olcsóbb a B autó bérlése egy napra? B autóbérlés egy
napra kevesebbe kerül _____ teljes megtett kilométerig.
Megoldás:
Egy B autó bérlése egy napra kevesebbe kerül 166 megtett kilométerig.
23
Matematika

2.MA.1.1.7.Egyszerű problémákat old meg, amelyeket két lineáris rendszerre redukálunk Alapvető
egyenletek két ismeretlennel. szint
Nagyon sokféle kávé létezik a világon. A két leggyakrabban

használt típus az Arabica és a Robusta. Az arabikát 1000-2000
méter tengerszint feletti magasságban termesztik, és 15°D és
24°D közötti hőmérsékleten fejlődik a legjobban. Kifejezett
illata, kiegyensúlyozott illata, ízében az édesség és a savasság
kombinációja. Drágább, mert magasabb a gyártási költsége,
és nem ellenálló a rovarokkal és a különféle betegségekkel
szemben. A világ kávétermelésének 25%-át képviselő robusta
vizes élőhelyeken, trópusi erdőkben nő, akár 700 méteres
tengerszint feletti magasságig. A robusta több koffeint
tartalmaz, mint az arabica, és a szára ellenállóbb. Szemcse
kerek, kisebb, mint az arabikáé. A gyártási költségek
minimálisak, mert a robusta nem igényes, ezért az ára is
alacsonyabb.
Összesen 9,6 tonna arabica és robusta kávé érkezett a „Sunčana obala” cég raktárába, a beszállító kérte,
hogy a megrendelt arabica és robusta mennyiség aránya 3:5 legyen. Mennyit fog fizetni a "Sunny Coast"
cég a beérkező kávéért, ha az Arabica ára 2400 dollár tonnánként, a Robusta pedig 1800 dollár
tonnánként?
A cég összesen ______ dollárt fizet.

Megoldás:
A cég összesen 19 440 dollárt fizet.
Alapvető
2.MA.1.1.8.Ismeri és érti az alapvető logikai és csoportműveleteket, és használja azokat.
szint
A ={x∈Z | x2≤ 9}
B ={x∈N | 8-x>3}
C ={x | xegy páratlan egyjegyű szám}
Határozza meg (A∪B)\C
(A∪B)\C = _______________________
Megoldás:
(A∪B)\C ={−3, −2, −1, 0, 2, 4}
Középső
2.MA.2.1.1.Lefordítja a számokat egyik számrendszerből a másikba.*
szint
Egészítse ki a mondatot úgy, hogy helyes legyen!
A 67-es szám évtizedes jelölése az 5-ös alaphelyzeti rendszerben írva ____.

Megoldás:
A 67-es szám évtizedes rekordja az 5-ös alaphelyzeti rendszerben írva 232.
24
Matematika

2.MA.2.1.2.Érti a komplex szám fogalmát, síkban ábrázolja és ismeri az alapokat Középső

műveletek komplex számokkal. szint
Melyik képen az összes komplex szám halmaza árnyékoltzolyan amilyenÚjra(z) ≤ −1, Im(z) ≤ 1?
Karikázd be a helyes válasz alatti betűt!
És M(z) És M(z) És M(z) És M(z)
1 1 1 1
-1 Újra(z) -1 Újra(z) -1 Újra(z) -1 Újra(z)
a) b) c) g)
Megoldás:
g)
2.MA.2.1.3.Kiszámítja annak a kifejezésnek az értékét, amelyben elemi elemek is megjelennek Középső

funkciókat, és szükség esetén számológépet vagy megfelelő szoftvert használ. szint
ErőMA Richter-skála szerinti földrengés mértékét a képlet számítja ki
2 E
M= log10E0
3
aholEa földrengés felszabaduló energiája joule-ban mérve (J), aE0=104,4joule az úgynevezett referencia
földrengés erőssége, ami nagyon gyenge.
Ha a földrengés során 3.99 ·10-es energia szabadult fel14joule, határozza meg a földrengés erősségét a Richter-
skála szerint, és kerekítse az eredményt egy tizedesjegyre.
M≈ _______
Megoldás:
M≈ 6,8
Középső
2.MA.2.1.4.Hozzávetőleges számokkal számol, és megbecsüli a hibát.
szint
A számok adott közelítő értékeihez 17,71 ≤a≤17,75 ésb =5,04 ± 0,01, számítsa ki
a
a szám közelítő értéke két tizedesjegyigx = +2a, hibabecsléssel.
b
Hozzávetőleges számértékxkét tizedesjegyigez ____________.

Megoldás:
Hozzávetőleges számértékxkét tizedesjegyig38,98 ± 0,05.
25
Matematika

Középső
2.MA.2.1.5.Átalakítja az algebrai kifejezéseket.
szint
A megadott kifejezés a legegyszerűbb formájára redukálódik:
x −2 4x x +2
- + (x≠± 2,x≠0)
x2+2x x2-4 x2-2x
Megoldás:
2
-
x
2.MA.2.1.6.Olyan problémákat old meg, amelyek azokra az egyenletekre vezethetők vissza, amelyekben Középső
megjelennek elemi függvények. szint
Luka 30 000 dinárt akar befektetni a bankba, legfeljebb hány egész évre tudja időzíteni a pénzt úgy, hogy ezen
időszak után kevesebb mint 75 000 dinárt vegyen fel a bankból betét és kamat címén, ha a kamat mértéke 12%,
és évente egyszer kerül kiszámításra.
Jegyzet:Ha a pénzt egy bizonyos időszakra rögzítik, a tőkét ezalatt az időszak alatt nem vonják le a bankból nincs
érdeklődés.
Luka ___ évre tudja időzíteni a pénzt.
Megoldás:
Luka 8 évre tudja időzíteni a pénzt.
Középső
2.MA.2.1.7.Másodfokú és egyszerű racionális egyenlőtlenségeket old meg.
szint
Egy névjegykártyákat gyártó cég menedzsere a korábbi üzletmenet alapján azt tapasztalta,
hogy a dinárban kifejezett bevételekheladott névjegykártyákból, ahol 78 <x<A 2 062
függvény leírható
z(x)=-0,5x2+ 1 070x-80 000
Hány eladott névjegykártyáért (h) legalább 400 000 a fizetés?
____________________________ számára.
Megoldás:
640 ≤-értx≤ 1500
2.MA.2.1.8.Olyan feladatokat old meg, amelyek lineáris egyenletrendszerekre redukálódnak Középső

legfeljebb három ismeretlen. szint
Metán (CH4), glicerin (C3H8RÓL RŐL3) és víz (H2O) Jegyzet:

A relatív atomtömeg (Ar) egy szám, amely megmutatja, hogy egy
relatív molekulatömege 16, 92, 18. Határozza atom tömege hányszor nagyobb, mint egy C-12 atom tömegének
meg a szén, a hidrogén és az oxigén relatív 1/12-e, például Ar(S)=32,07≈ 32.
atomtömegét A relatív molekulatömeg (Mr) egy szám, amely azt jelzi, hogy egy
molekula tömege hányszor nagyobb, mint egy S-12 atom
Ar(C) =____,Ar(H) =____,Ar(O) =____ tömegének 1/12-e, például.

úr(Al2(ÍGY4)3)= 2·Ar(Al) + 3·(Ar(S) + 4·Ar(RÓL RŐL)).
Megoldás:
Ar(C) = 12,Ar(H) = 1,Ar(O) =16
26
Matematika

2.MA.2.1.9.Ismeri és használja a logikai és gyűjtőműveleteket, az állításszámítást és a fogalmat Középső

összefüggések (különösen a sorrend és az egyenértékűség). szint
A Mir bolygó 123 lakója érkezett a Zen bolygóra. Az Újlakosok Szolgálata kilencen farokkal,
szarvval és szárnyakkal, 27 szarvval és szárnyakkal, 26 farokkal és szárnyakkal, 32 farokkal
és szarvval, 77 farokkal és 18 szarvval regisztrált. Hány olyan lakosnak van csak szárnya, aki
a Mir bolygóról érkezett?
Csak a szárnyaknak van ____ lakosa, akik a Mir bolygóról érkeztek.
Megoldás:
Csak a szárnyaknak van 10 lakója, akik a Mir bolygóról érkeztek.
2.MA.3.1.1.A komplex számokat trigonometrikus i-ben ábrázoljuk exponenciális formát, Fejlett

és kiszámítja a komplex számokkal rendelkező kifejezések értékét. szint
Határozza meg a komplex számokat!zamelyre vonatkozikz +2i+ z −i =4+z.
Ezek a számok ____________________________ .

Megoldás:
Ezek a számokz1= 2 3 −és,z2= −2 3 −és.
Fejlett
2.MA.3.1.2.Kiszámítja egy kifejezés értékét a műveletek és függvények tulajdonságainak felhasználásával.
szint
x
- 1- 1 -1. -Számolj 1
Ha azf-x + - =5 −x2- , (x≠0) ésúr(x+2)=( x+1)log0.5--- +2
f(5)⋅ .
- x- x2 -2 - úr(- 5)
( ()- 5)=1______
f5⋅
úr
Megoldás:
1 3
()
f5⋅
úr(- 5)= − 5
27
Matematika

Fejlett
2.MA.3.1.3.Algebrai kifejezéseket alakít át, egyenlőségeket és egyenlőtlenségeket bizonyít.
szint
Bizonyítsuk be ezt pozitív valós számokraaésbérvényes egyenlőtlenségek a harmonikusok között,
2 a+b
geometriai és aritmetikai eszközök: ≤ ab ≤
1 1 2
+
a b
Megoldás:
(és - )2
b ≥0
Egyenlőtlenség a geometriai és a számtani átlag között
1 1
számok és így szól:
és -2 ab +b ≥0 a b
a + b ≥2 ab 1 1
+ 2
1 1
a+b ⋅ ≤a b, ahonnan ez következikab≥ 1 1
≥ ab a b 2 +
2 a b
Fejlett
2.MA.3.1.4.Paraméterekkel egyenleteket old meg.
szint
A (3 −m)x2+ (m+4)x-3m=A 0 a valós paraméter értékét határozza megm, (m≠3), így annak
megoldásaihozx1ésx2ez érvényesx1-x2= 4
Mertm= _____________.
Megoldás:
32
Mertm=4 im=
27
2.MA.3.1.5.Egyenlőtlenségeket old meg az elemi alaptulajdonságok felhasználásával Fejlett

funkció. szint
- 1- - 1-
Határozza meg az egyenlőtlenség megoldásainak halmazát!log1-x- ->log2-x+ -.
2- 2- - 2-
A válasz:_______________
Megoldás:
-1 5 -
x∈- , -
-
-2 2 --
28
Matematika

2.MA.3.1.6.Paraméteres és paraméter nélküli lineáris egyenletrendszereket és egyszerű nemlineáris Fejlett

egyenletrendszereket old meg. szint
A képen a radarkép egy része látható, ahol két állandó sebességgel mozgó objektum
útja van ábrázolva.
y
3y =17 + 5(x -2)
2x = x2-y +1
Ezen objektumok mozgását a 2. egyenlet mutatjax=x2-y+1 i3y=17 + 5(x-2).

A derékszögű koordinátarendszer mely koordinátáiban ütközhet ez a két objektum?
A válasz:_______________
Megoldás:
- 1 16 -
T1-- , - ,T2(4.9)
- 39-
29
Matematika

2.MA.1.2.1.Megérti a geometriai objektumok egybeesésének és hasonlóságának fogalmát, Alapvető

szimmetriák, transzlációk és elforgatások a síkban. szint
A képen látható adatok alapján határozza meg a tárgyak közötti távolságotAésVtó választja el
egymástól.
A B
a
1040 m
C
260 m 308 m
a
D 412 m E
Az objektumok közötti távolságAésV____ méter.
Megoldás:
Az objektumok közötti távolságAésV1648 méter.
2.MA.1.2.2.Kiszámítja és megbecsüli a geometriai távolságokat, térfogatokat és területeket Alapvető

képletek segítségével ábrázolja a síkot. szint
Számítsa ki egy egyenlő szárú trapéz kerületét és területét, amelynek alapjai 8 dm és 20 dm hosszúak, és az
alap és a láb közötti szög 60°.
RÓL RŐL= _____

R= _____
Megoldás:
RÓL RŐL=62 cm
R=84 3 cm2
2.MA.1.2.3.Kiszámítja és megbecsüli a geometriai testek területeit és térfogatait Alapvető

hely, képletek segítségével. szint
Számítsd ki annak a derékszögű piramisnak a térfogatát, amelynek alapja egy
szabályos ötágú csillag, amelynek területe 5 cm2(a képen látható), és a piramis
magassága 5 cm.
V= ________
Megoldás:
V=25cm3
3
30
Matematika

2.MA.1.2.4.Koordinátarendszert használ az egyszerű ábrázoláshoz Alapvető

geometriai objektumok a síkban. szint
Ábrázolja a pontokat a derékszögű
koordinátarendszerben! A(-2, 0),B(2, 0),C(2, 2),D(0, 3) és
y
E(−2, 2), majd számítsa ki az ötszög területétABCDE. 3
-3-2-1 01 2 3 x
-1
-2
Egy ötszög területeABCDEa ______. -3
Megoldás:
Egy ötszög területeABCDEvan10.
Alapvető
2.MA.1.2.5.Felismeri a másodrendű görbéket.
szint
Párosítsa a másodrendű görbék képeit a nevükkel!
egy példázat túlzás egy ellipszis kerek
• • • •
• • • •
y y y y
0 x 0 x 0 x 0 x
Megoldás:
egy példázat túlzás egy ellipszis kerek

• • • •
• • • •
y y y y
0 x 0 x 0 x 0 x
31
Matematika

2.MA.1.2.6.Érti a vektorok fogalmát, ismeri a vektorokkal végzett alapvető műveleteket és Alapvető

alkalmazza őket. szint
A képen egy szabályos hatszög láthatóABCDEF.
-- -→ - -→- E D
Vektor2⋅--BO-CO--egyenlő a vektorral:
- -
- -→
a)időszámításunk előtt
- -→
F C
b)LENNI
RÓL RŐL
- -→
c)AE
- -→
g)HIRDETÉS
A B
Megoldás:
- -→
g)HIRDETÉS
2.MA.1.2.7.A derékszögű háromszög trigonometriát egyszerű módon alkalmazza Alapvető

valós helyzeteket. szint
A Nemzeti Park egyik őrzője az irányítótoronyból vette észre a tüzet. Ha a magasság, ahonnan a
tüzet látta, 10 m, és a süllyedés szöge 22°, milyen messze van a tűz a toronytól?
(Adjon meg egy egész értéket méterben.)
22˚
jegyzet: A toronyban lévő személynek le kell néznie, hogy észrevegye a tüzet. Az irány,
amerre az ember a tüzet nézilehajlási szögvízszintes vonallal.
A tűz ______ távolságra van a toronytól.
Megoldás:
A tűz 25 m-re van a toronytól.
Alapvető
2.MA.1.2.8.Képes egyszerű geometriai konstrukciókat megvalósítani és alkalmazni.
szint
Szerkesszünk háromszöget, ha az elemek adottaka, c, hahol vanc≥ha.
Megoldás:
Épített háromszög adott elemekkel (legalább egy megoldás).
32
Matematika

2.MA.2.2.1.Feladatokat old meg és következtetéseket von le az alapgeometria segítségével Középső

állítások, metrikus tulajdonságok és geometriai objektumok elrendezése. szint
Milyen izometrikus transzformáció a négyzetAVCDnégyzetre másolvaA1V1C1D1, ahol a témákA
témákba térképezi felA1, témákVtémákbanV1, témákCtémákbanC1, és témákDtémákbanD1?
A A1 B B1
a) forgás
b) fordítás
c) axiális szimmetria
d) központi szimmetria
d) az axiális szimmetria és transzláció összetétele
C C1 D D1
Megoldás:
b) fordítás
2.MA.2.2.2.Megfigyeli a térbeli geometriai alakzatok egyenes metszeteit, és Középső

számol felületük. szint
A belső négyszögletes 11 m
a képen megadott 0,6 m
keresztmetszetű, 6,1 m széles és
2,1 m
11 m hosszú úszómedencéket
védőfestékréteggel kell lefesteni.
A száraz réteg minimális vastagsága 3 mm, míg a száradás során a festék 25%-a elpárolog. A festék 20 literes
kiszerelésben kerül értékesítésre.
Minimum hány festékcsomagot kell vásárolni ahhoz, hogy a medencét legalább 3 mm vastagságú
védőréteggel fesse le?
Legalább _______ csomag festéket kell vásárolnia.

Megoldás:
Minimum 23 színes csomagot kell megvásárolni.
2.MA.2.2.3.Egyszerű feladatokat old meg az egyenes és a görbe egyenletével a Középső

második rendű. szint
A 1207-es számú mentőautó egy kör alakú területen teljesít szolgálatot, középpontja (3,4) koordinátákkal és 2
km-es sugarú körben van. Ezen a területen halad át a függvény által képviselt körúty+3+x=0. Mekkora a körút
azon szakaszának hozzávetőleges hossza kilométerben, amelyen ez a jármű szolgálatot teljesít?
Jegyzet:
A koordinátarendszer, amelyben a területet megfigyeljük, egységnyi hossza 1 km.
A körút azon szakaszának hossza, amelyen ez a jármű szolgálatot teljesít, hozzávetőlegesen ____km.
Megoldás:
A körút azon szakaszának hozzávetőleges hossza, amelyen ez a jármű szolgálatot teljesít2 2km.
33
Matematika

Középső
2.MA.2.2.4.A vektorok tulajdonságait alkalmazza feladatok megoldása során.
szint
Karikázd be a betűtro a helyes válasz elérOra.r r r rr
Ha egy vektorc= (2, −1,1)egy vektort=3és-4j+2kakkor egy vektor2c-tegyenlő: a) (7, 6,
4)
b) (7, -6, 4)
c) (1, 2, 0)
d) (1, 2, 1)
Megoldás:
c) (1, 2, 0)
2.MA.2.2.5.Trigonometrikus függvényeket alkalmaz egyszerű valós értékekben Középső

helyzetekben. szint
A London Wheel, népies nevénLondon szeme, egy 135 m átmérőjű

körhinta 32 kapszulával. Mekkora a legrövidebb távolság a két kapszula
között? (π ≈ 3,14)

a) 12 m-től 12,5 m-ig
b) 12,5 m-től 13 m-ig
c) 13 m-től 13,5 m-ig
d) 13,5 m-től 14 m-ig
Megoldás:
c) 13 m-től 13,5 m-ig

π
d=135 fia ≈13.23m
32
2.MA.3.2.1.Alkalmazza a planimetria alaptételeit és azok következményeit Fejlett

feladatok megoldása és geometriai állítások bizonyítása. szint
A képen 15 db 8 cm átmérőjű biliárdgolyó látható egy egyenlő oldalú háromszög alakú
keretben. Milyen oldalhosszúságú a képen látható keret?
(3≈ 1,73)
1
15 9
2 8 6
14 10 7 13
3 11 4 12 5
A keret oldalának hossza __________ cm.

Megoldás:
A keret oldalának hossza (32 +83)cm vagy körülbelül 45,86 cm. a=

2r·úr60° + 8r
34
Matematika

2.MA.3.2.2.Geometriai feladatokat old meg és következtetéseket von le a Fejlett

segítségével izometrikus transzformációk síkban és térben. szint
Az "Albatross" hajó a tengeren horgonyoz ezen a pontonA, és a ponton horgonyzik a „Bela”
hajóB, a képen látható p egyenes résztől nem messze. Az "Albatross" hajóról a hajónak egy
utast kell szállítania a partra, majd a "Bela" hajóhoz kell jönnie. A hajó pontokon kiköthetP,
Q, RésS.
hajóB
hajóA
P K R S Tengerpartp
A legrövidebb út, amelyet egy csónak megtehet az "Albatross" hajótól a "Bella" hajóig, a pontokkal jelölt
út:
a)APB
b)AQB
c)ARV
g)ASB
Karikázd be a helyes válasz előtti betűt, és magyarázd el a választ!
Megoldás:
b)AQB
2.MA.3.2.3.Problémákat old meg másodfokú görbék és azok egyenletei segítségével Fejlett

érintők a koordinátarendszerben. szint
Milyen szögben metszik egymást a körök 3x2+ 3y2- 32x-128 = 0 és egy parabolay2= 8x.
A parabola és a kör mindegyik metszéspontjában ___ szögben metszi egymást.
Megoldás:
A parabola és a kör az egyes metszéspontokban 45°-os (vagy 135°-os) szögben metszi

egymást. A kör és a hiperbola metszéspontjai:M(8, 8) ésN(8, -8).
Érintőegyenletek egy pontbanMvannak:x+3y–32=0 (körök) ésx-2y+8=0 (példabeszédek). A
szög 45° (vagy 135°).
35
Matematika

Fejlett
2.MA.3.2.4.Alkalmazza a kalkulációt vektorokkal (skaláris és vektorszorzat).
szint
Pontokat adnakA(–1,0,1),V(2,1,9) ésS(4,1,13) ésD(11,20,8) térben.
a) Számítsa ki a pontok által meghatározott háromszög területét!A, VésS.
Egy háromszög területeAVSa _____.

→ →
b) Ellenőrizze, hogy vannak-eABésCDkölcsönösen ortogonális.
Megoldás:
a) Az AVS háromszög területe 3.

→ →
b) Ezek egymásra merőlegesek, mertAB·AC=0.
Fejlett
2.MA.3.2.5.Trigonometrikus függvényeket alkalmaz a problémákra.
szint
A képen a szennyezett terep térképe látható.
m
120°
1,5k
32°
B 0,15 km2 C
A talajtisztítás kompozittal történik. A kompozit szerves keverék, amely teljesen megtisztítja

a talajt a káros és mérgező anyagoktól. A telken egy kis tó is található, ami 0,15 km2
terület az ingatlanon belül található.
Ha egy zsák kompozit 3850 m-re elegendő2földterületen határozza meg a terep
fertőtlenítéséhez szükséges minimális zsákok számát (a tó nem szennyezett).
A számítás során minden méret két tizedesjegyre kerekítve van.
Megoldás:
Legalább 186 zsák szükséges.
c b 1
= P= időszámításunk előttfiúa≈ 0,86314297 km = 863142,97 km
2 2
fiúγ fiúβ 2
1.5 b
= (863142,97 -150000): 3850 ≈185,23
fia320 fia 280
b≈1,3289 km
36

Matematika-1-37 SR Hu

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Matematika-1-37 SR Hu

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Translated from Serbian to Hungarian - www.onlinedoctranslator.

1. Általános teljesítménykövetelmények ................................................ .................................................. ................... 5

1.1. Általános és kereszttantervi kompetenciák a középfokú oktatás befejezéséhez .................................... 7

2. A matematika tantárgy oktatási normáiról................................................ ...................................... 17

2.1. Az oktatási standardok kapcsolata a tananyaggal ................................................ 20

2.3. Alkalmazás a tanítási folyamatban - a tanítás tervezése és végrehajtása, valamint az eredmények

2.4. Tananyagok ................................................ ................................................... ...................................... 66

3. Irodalom................................................ ...................................................... ..................................................... ... 67

4. 1. melléklet ................................................... .................................................. ................................................... .. ... 69

valamint középfokú szakképzésben

1. AZ ELÉRÉS ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

Az oktatási standardok fogalmáról

A szabványok kialakításának folyamata

A szabványokat speciális munkacsoportok dolgozták ki. A munkacsoportok tagjait úgy

valamint középfokú szakképzésben

1. doboz Kulcsfogalmak – a szabványok szerkezete

Általános és kereszttantervi kompetenciákezeknek a kompetenciáknak narratív leírását

Konkrét tantárgyi kompetenciákspecifikus narratív leírását képviselik a tanuló azon

• A tanuló írhat kritikát könyvről, színdarabról, filmről stb.

valamint középfokú szakképzésben

A szabványok és a tanterv/tanterv kapcsolata

1.1. ÁLTALÁNOS ÉS KÖZTÁRGYI KOMPETENCIÁK A KÖZÉPKUTATÁS VÉGÉHEZ

Az egyes tantárgyak és az általános és tantárgyközi kompetenciák kapcsolata

Az oktatási folyamat általános és kereszttantervi kompetenciákra való orientálása nem új tantárgyak

valamint középfokú szakképzésben

Hogyan fejlődnek a kompetenciák?

Az általános és kereszttantervi kompetenciákra, illetve általában a kompetenciákra való orientáció által

• a tanulók olyan helyzetekbe helyezése, amelyek megkövetelik a tantárgyi és a kereszttantárgyi kompetenciák

A kompetenciák fejlesztését célzó tanítás a pedagógusok együttműködését, közös munkáját igényli.

Mely kompetenciák kulcsfontosságúak a fiatalok oktatásában?

Lényegében az általános és kereszttantervi kompetenciákon végzett munka nem versenyképes a

valamint középfokú szakképzésben

Az általános és kereszttantervi kompetenciák kiválasztásának alapvető kritériuma, hogy azok potenciálisan

Hogyan lehet monitorozni és értékelni a kompetenciákat?

Ebben a dokumentumban az általános és a kereszttantervi kompetenciákat kötelezőként

• A tanárok a tanulókkal együtt figyelemmel kísérik a kompetenciák fejlődését.

• A tanárok együttműködnek és közösen értékelik tanulóik kompetenciáinak fejlődését.

A következő kompetenciákat határozták meg a tantárgycsoportok tagjai a standardokhoz, így

valamint középfokú szakképzésben

1. Kompetencia az egész életen át tartó tanuláshoz

• Megkülönbözteti a tényeket az értelmezésektől, attitűdöktől, hiedelmektől és véleményektől; felismer

• A hallgató ismeri a különböző kommunikációs módok sajátosságait (szóbeli és írásbeli,

valamint középfokú szakképzésben

3. Munka adatokkal és információkkal

A tanuló megérti a megbízható adatok felhasználásának fontosságát a munkában, a döntéshozatalban és a

• Tudja, hogy az események megértéséhez és a kompetens döntések meghozatalához releváns és megbízható

• Információs technológiákat használ az adatok tárolására, bemutatására és alapvető feldolgozására.

valamint középfokú szakképzésben

• A problémahelyzet vizsgálata során a tanuló azonosítja a problémahelyzet korlátait és

• Konstruktívan, érvelően és kreatívan hozzájárul a csoport munkájához, a közös célok

valamint középfokú szakképzésben

7. Felelősségteljes részvétel egy demokratikus társadalomban

• Kiáll a szolidaritás mellett és részt vesz a humanitárius tevékenységekben.

8. Felelősségteljes hozzáállás az egészséghez

A hallgató a kockázatokkal, a pszichofizikai egészség megőrzésével és javításával kapcsolatos témákról

• Ismeri az alapvető fertőző betegségek jellemzőit, okait és megelőzési intézkedéseit.

valamint középfokú szakképzésben

9. Felelősségteljes hozzáállás a környezethez

A környezet iránti felelősségteljes hozzáállás magában foglalja a természet ismeretét és közvetlen

• Megérti az egészséges és biztonságos környezet (víz, levegő, talaj) fogalmát az emberek

• Felméri egyes anyagok használatának kockázatait és előnyeit a környezetre és az emberi egészségre, és

10. Esztétikai kompetencia

valamint középfokú szakképzésben