Gyakorlati oktatás módszertana

1
 A gyakorlati oktatás
dokumentumai
• A pedagógiai dokumentumok egy része központi kiadású,
másik része helyben készített dokumentum.
• A központi kiadású pedagógiai dokumentumok országos
érvényűek, minden oktatási intézménynek figyelembe kell
vennie a bennük foglaltakat.
• A helyben készített pedagógiai dokumentumokat az
iskolák oktatói, vezetői állítják össze. Ezek a
dokumentumok az adott oktatási intézményben végzett
oktató-nevelő munkát szabályozzák. Tartalmukban
követniük kell a központi kiadású dokumentumokban
rögzített irányelveket.
2
A központi kiadású dokumentumok a következők:
•Szakmajegyzék 2020-tól ( Országos Képzési Jegyzék (OKJ))
•Képzési és kimeneti követelmény, 2020
•Programterv, Szakmai program, 2020 (szakmák központi
programja)
•Tankönyvek;
•Műszaki ügyrend;
•Módszertani útmutatók;
•Szaktárgyi módszertani kézikönyvek.
Az iskolában, helyben készített dokumentumok a következők:
•• az oktatási-termelési terv;
•• a tanmenet;
•• a foglalkozási vázlat;
•• a csoportnapló;
•• a munkanapló. 3
 Szakképzés
• Munkakör betöltéséhez vagy tevékenység végzéséhez
szükséges képzés. A szakképzésben szakmára, szakmairányra,
vagy részszakmára felkészítő szakmai oktatás, illetve
szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik.
• Az Szkt. 12. § szerint
• „A szakképző intézményben a nevelő és oktató munka
• a) a szakképzésben kötelezően alkalmazandó programtanterv
és
• b) a programtanterv alapján kidolgozott szakmai program
szerint folyik.”

4
 Szakmajegyzék
A szakmajegyzék a korábbi Országos Képzési Jegyzék,
illetve az abban közzétett szakképesítések és
részszakképesítések helyébe lépő olyan szakmákat,
szakmairányokat, valamint azok leíró adatait tartalmazza,
amelyek kizárólag a szakképző intéz-ményben oktathatók.
A szakmajegyzékben nem szereplő, de az adott gazdasági
ágazat által szükségesnek ítélt képzések (pl. a korábbi
Országos Képzési Jegyzékből kikerülő egyes
szakképesítések, illetve részszakképesítések) a
továbbiakban szakmai képzés keretében szervezhetők
meg.
5
 A Képzési és Kimeneti Követelmények az
alábbiak szerint épülnek fel:

• – A szakma munkaterületének leírása;

– A szakma képesség deszkriptorainak megfogalmazása;
– Az ágazati alapoktatás munkaterületének leírása;
– Az ágazati alapoktatás tanulási eredményeinek megfogalmazása;
– Az ágazati alapoktatás vizsgakövetelményeinek megfogalmazása;
– Az ágazati alapoktatás, alapvizsga tárgyi feltételeinek definiálása;
– A szakma teljes tanulási eredményeinek kidolgozása;
– A szakmairányok teljes tanulási eredményeinek kidolgozása:
 1. A szakmairányok közös követelményeinek meghatározása;
 2. A szakmairányok speciális követelményeinek meghatározása;
– A szakma/szakmairány szakmai vizsga követelményeinek meghatározása;
– A szakmai vizsgához szükséges humán és tárgyi feltételek meghatározása;
– A részszakmák követelményeinek meghatározása.
6
 Programterv
A programtantervek tartalmát az Szkr. 13. § (2)
bekezdése határozza meg. A programtantervek az
alábbiak szerint épülnek fel:
• A szakma alapadatai;
• A tanulási területekhez rendelt tantárgyak és témakörök
óraszáma évfolyamonként;
• A tanulási területek részletes szakmai tartalmának leírása;
• A részszakmák ajánlott szakmai tartalma.
•Egyebek
A képzési és kimeneti követelmények alapján a szakképzésért
felelős miniszter dolgozza ki, és az Szkt. 11. § (2)–(4) bekezdése
szerint teszi közzé. A képzési és kimeneti követelmények mellett
a szakképzésben kötelezően alkalmazandó a programtanterv
7
 Szakmai program
• A szakképző intézménynek a szakképző
intézményre konkretizált szakmai programot
kell készíteni.
• A szakmai program része a képzési program,
amivel a duális képzőhelynek is rendelkeznie
kell, ha a szakirányú oktatásban részt vesz.

8
 A szakmák központi programja
• Az egyes szakmák központi programjai részletesen
tartalmazzák azokat az információkat, amelyek alapján a
képzést meg kell (és meg lehet) szervezni. Egy adott szakma
képzésének megtervezésekor a képző intézmény pedagógiai
programjából és a központi programból kell kiindulni.

• Az iskolákban ezen leírások alapján kell az egyes tantárgyak

konkrét tartalmát összeállítani. A központi program tehát
nem közöl pontos témákat, és nem rendel azokhoz konkrét
óraszámokat. Ezeket az iskola határozhatja meg a helyi
képzési igényeknek és szokásoknak megfelelően, illetve
figyelembe veheti a tanulók előképzettségét is.

9
 OKJ
• Az Országos Képzési Jegyzék az állam által elismert
szakképesítések jegyzéke. Az OKJ alapvető
szerkezetét a szakképzési törvény írja elő. Táblázatos
formában tartalmazza a szakképesítések adatait.
Iskolarendszerű szakképzés keretében csak az OKJ-
ben szereplő szakmákban indítható képzés.
• A következőkben az OKJ alapelveit, azaz
- a modularitást;
- és a kompetencia-alapúságot vizsgáljuk.

10
 A modularitás elve az OKJ-ben
• Az OKJ szerint a modul olyan önálló tananyagegység, amelynek
az elsajátítása akkor kezdődhet meg, ha a tanuló előzetesen
meghatározott feltételeknek eleget tesz, és befejezésekor
mérhető a tanulói teljesítmény. Ennek megfelelően a modul a
tanulási-tanítási folyamat cserélhető alapegysége. A modul
leírása a tananyagegység feldolgozásához szükséges összes
elemet (tananyag, tevékenységek, feladatok, alkalmazott
módszerek és munkaformák, követelmények stb.) tartalmazza.
• A modularitás a modulrendszer érvényesítését jelenti. Az OKJ-
ban lévő valamennyi szakképesítésre jellemző, hogy véges
számú, egymástól jól megkülönböztethető
követelménymodulból áll.

11
- Vannak olyan követelménymodulok, amelyek a
szakképesítések széles körében megtalálhatóak, hidat
képezve nemcsak szakmacsoporton belül, hanem
akár átívelve több szakmacsoportot is. Ezek az ún.
alapmodulok.

- Léteznek olyanok is, amelyek bár több

szakképesítésben megtalálhatóak, de nem annyira
általános a megjelenésük, mint az előző
kategóriának; ezek az ún. kiegészítő modulok. Végül
minden szakképesítésnél található legalább egy ún.
saját modul, amely az adott szakképesítést
megkülönbözteti az összes többitől.
12
A kompetencia-alapúság elve az OKJ-ben

13
 A feladatprofil

• A feladatprofil a szakmai követelményeket adja

meg. A feladatprofil azt határozza meg, hogy az
adott foglalkozásban, munkakörben melyek a
munkavállaló feladatai. A feladatprofil a
konkrét munkakör elemzéséből kiindulva
felsorolja mindazokat a munkafeladatokat
(feladatcsoportokat, tevékenységeket,
műveleteket), amelyeket a munkavállalónak a
szakképesítés birtokában el kell tudnia végezni.
14
Feladatprofil
(a munkavállaló feladatai az adott
foglalkozásban/munkakörben)
A feladatprofil munkakör-elemzés
alapján készül, általában DACUM-
módszerrel.
Developing A Curriculum
8-10 szakember
DACUM-szakértő Eredmény: DACUM-táblázat
2-3 napos vizsgálat

•Fontos
•AUDI
Saját felmérés •Szükséges
•Rába
•Ritkán kell
•Kisiparos
•Szükségtele
n
 A tulajdonságkompetencia-profil
• A tulajdonságkompetencia-profil a munkavállalótól elvárható
kompetenciakészletet adja meg, amelynek birtokában képessé válik a
foglalkozás gyakorlására, a munkakör betöltésére, a tevékenység
ellátására. A tulajdonságprofil tartalmát általában szakértői
csoportmunkával állapítják meg.

16
 Szakmai készség
• A foglalkozás/munkakör szokásos
feladatainak ellátásához szükséges,
begyakorolt tevékenységek. A készség lineáris
(tehát elágazásokat, döntési pontokat nem
tartalmazó) algoritmus szerint végrehajtott,
begyakorolt tevékenység, végrehajtása
automatikusan, tudati ellenőrzés nélkül megy
végbe. Ez azt jelenti, hogy a tevékenység
elemei rutinszerűen egymást követik. (5 szint)
• A szakmai jártasság A-E (önálló-irányított) 17
 Feladatok
• Foglalja össze a Szakmajegyzék szerkezetének
legfontosabb elemeit!
• Készítsen rövid kivonatot saját szakterületének
Képzési és kimeneti követelményeiről!
• Vázolja fel a Programterv, Szakmai program
elemeit, szerkezetét!
• Értelmezze a modul és a kompetencia
fogalmakat!
• Keressen szakirodalmat a DACUM
tanulmányozásához! 18