PREZENTÁCIÓS

ISMERETEK
Alapszakos projektfeladat tájékoztató
Dr. Tanács János
 TARTALOM

I. A projektfeladat prezentáció szerkezetével kapcsolatos

ismeretek
II. A projektfeladat prezentációk 5 legjellemzőbb hibája és
elkerülésük eszközei

ELTE Institute of Business 2

Economics
 II. A PROJEKTFELADAT PREZENTÁCIÓ
SZERKEZETÉVEL KAPCSOLATOS
ISMERETEK
A projektfeladat prezentáció elvárt szerkezete

ELTE Institute of Business

Economics
 A PROJEKTFELADAT 1. PREZENTÁCIÓ
SZERKEZETE
1. Az üzleti probléma / kutatási kérdés egy mondatban
• Mi az, amit tudni szeretnénk?
2. Tudásháttér: milyen űrt fed le az üzleti probléma / kutatási kérdés?
• Mi az, amit már most tudunk?
3. Módszertan: milyen elméletek, adatok, módszerek révén kapunk majd választ az üzleti
problémára / kutatási kérdésre?
• Miként fogunk eljutni a kívánt tudásszintre?
4. A Projektfeladat 2. ütemterve:
• A 3. pont (esetleg részben a 2. pont) kifejtésének terve.
5. A Projektfeladat 1-2. (illetve a Szakdolgozat) várható eredménye
• Miért hasznos az üzleti probléma / kutatási kérdés megválaszolása, és mitől lesz megalapozott a válasz?
6. A projektfeladat kidolgozhatóságának kockázatai:
• Mik a kritikus, esetleg még eldöntendő feladatmegoldási kérdések?
ELTE Institute of Business
Economics
 AZ ÜZLETI PROBLÉMA / KUTATÁSI
KÉRDÉS EGY MONDATBAN
A kutatási kérdés egy mondatban (Mi az, amit tudni szeretnénk?)
• Az 1 mondat: szükséges mértékben lehatároló, terminológiailag precíz
• Az 1 mondat akkor jó, ha be tudsz jutni vele az élő showba!
o Liftbeszéd (elevator pitch/speech)
o Beugrasz a liftbe a főnök mellé:
 „Főnök, van egy jó ötleletem, elmondhatom?” vagy „Beszámolhatok röviden, hogyan állok a kiadott feladat megoldásával?”
 „Igen, amíg leérünk a földszintre az Öné vagyok, indul a stopper!”
o Az 1 mondatnak meg kell győznie a főnököt: van miért tovább hallgatnia téged, hogy engedje
elmondanod a prezentáció többi részét, hogy felfigyeljen értelmességedre, tudásodra,
hasznosságodra!
o Ha nem ütöd meg a szintet, legközelebb már nem kapsz ennyi időt sem: nem jutsz be a Főnök
élőshowjába!
ELTE Institute of Business
Economics
 AZ ÜZLETI PROBLÉMA / KUTATÁSI
KÉRDÉS EGY MONDATBAN
• Milyen legyen a liftbeszéded és milyen NE?
o Az 1 mondat nem lelkendezés, azért nem kapsz figyelmet!
 A lelkesedésednek majd a munka mennyiségében és minőségében kell megmutatkoznia, nem pedig a légzésed
liftbeli szaporaságában!
o Nem az számít, hogy téged mi érdekel(t), az számít, hogy a főnöknek, cégnek, szervezetnek
milyen hasznot hozol.
o Nem kell, hogy nagyot mondj, csak olyat, amit több idő alatt, alátámasztva is ki tudsz fejteni!
 Ha túl nagyot vállalsz, ha túl magasra teszed az elvárásokat, és nem tudod majd teljesíteni, akkor gáz lesz!
o Egy kicsi, de valós problémára adott megalapozott válasz, amelynek eredményét valóban lehet használni
értékesebb, míg a beváltatlan ígéret nem az!

ELTE Institute of Business

Economics
 A HÁTTÉR: HOL, MIÉRT ÉS MILYEN JELLEGŰ
TUDÁSHIÁNY VETI FEL A KÉRDÉST?
• A háttér dia célja:
o Bemutatni azt a kontextust, amiben a kutatási kérdés/probléma felmerül, amiben azt meg kell
oldani.
• A háttér bemutatása:
o Hol merül fel a kérdés/probléma? (Milyen elméleti keretben, milyen cégnél, milyen piacon, milyen
termékkel? stb.)
o Mit tudunk, mit nem tudunk (pedig jó lenne) jelenleg? Milyen gyakorlat van most, ami problémát
okoz, és milyen lenne kívánatos? (amihez a kutatási kérdésünk megválaszolása majd hozzájárul)
o Melyek a konkrét probléma sajátosságai, nehézségei, amelyek megkülönböztetik a mi
problémánkat a hasonlóaktól ? (pl. miért nehéz a CAPEX számítása/a célközönség
szegmentálása ebben a konkrét helyzetben, és NEM, miért nehéz általában CAPEXet
számolni/szegmentálni.)
ELTE Institute of Business
Economics
 A HÁTTÉR: HOL, MIÉRT ÉS MILYEN JELLEGŰ
TUDÁSHIÁNY VETI FEL A KÉRDÉST?

• Vigyázat!
o A háttér vázolása szakértőknek szól!
 Emlékeztető: a szűken vett szakterület szakértőinek és a tágan vett szakterület
szakértőinek!
o A hátteret tekintve a tájékozatlanság nagyon rossz benyomást kelt.
o A háttér átfogó és világos bemutatása nélkül a kérdés is a levegőben lóg. E
nélkül nem értelmezhető, hogy miért fontos a kérdés, amin dolgozol.

ELTE Institute of Business

Economics
 A SZAKMAI TARTALMÚ SZÓBELI
ELŐADÁSOK CÉLKÖZÖNSÉGEI
Az előadás célközönsége általában a következő három kategóriából
kerülhet ki. Az előadásod szólhat:
Tág
 a szűken vett szakterület szakértőjéhöz Szűk
szakterületi
szakterületi
 a tágan vett szakterület szakértőjéhöz szakértő
szakértő
 az intelligens laikushoz (pld. potenciális ügyfél, megrendelő,
leendő munkáltató olyan munkatársa, aki nem jártas az adott témában,
de fontos döntésbefolyásoló személy stb.) Intelligens
laikus

Olykor csak a fenti egyetlen kategóriába tartozó személyek hallgatják az előadásod, más esetekben
eltérő kategóriákba tartozó személyekhez beszélsz:
 Pld. jelen lehetnek a szűken vett szakterületi szakértők és intelligens laikusok is.
ELTE Institute of Business
Economics
 A SZAKMAI TARTALMÚ SZÓBELI
ELŐADÁSOK CÉLKÖZÖNSÉGEI

• A szűken vett szakterület szakértője: Szűk

szakterületi
o ismeri a releváns szakirodalmat és a kapcsolódó fogalmakat, szakértő
a ténylegesen alkalmazott módszereket.
o az előadás tartalmával annak részleteiben is vitaképes,
ki tudja értékelni az elhangzottak tarthatóságát, megbízhatóságát.
• A Projektfeladat prezentációkon legalább a bizottság egyik tagja,
de lehet, hogy mindkettő a szűken vett szakterület szakértője.

ELTE Institute of Business

Economics
 A SZAKMAI TARTALMÚ SZÓBELI
ELŐADÁSOK CÉLKÖZÖNSÉGEI
• A tágan vett szakterület szakértője:
o alapvetően az előadás módszertani tartalmára, érvelésére, szerkezetére koncentrál.
o kemény no-go mércéket tud alkalmazni: átmehet a szűrőjén egy-egy szakmai részleteiben problémás
előadás, de nem fog átmenni a módszertanilag komolyan problematikus előadás.
o nem ismeri teljes mélységében a konkrét releváns szakirodalmat és a kapcsolódó fogalmakat, de ismeri a jellemző
megközelítésmódokat,
o nem ismeri minden, az adott területre vonatkozó szakmai fogalom pontos definícióját, de tudja, hogy azok kb.
milyen jellegűek szoktak lenni.
o képes felmérni, hogy az adott területen hogyan néznek ki a jellemző problémák, milyen módszerekkel szokták
vizsgálni őket, milyen típusú bizonyítékokat szokás használni alátámasztásul, mikor tartalmas a legfőbb
mondanivaló és mikor üres, lapos (bullshit).

• A Projektfeladat prezentációkon lehet, hogy a bizottság egyik tagja a tágan vett

szakterület szakértője.
ELTE Institute of Business
Economics
 A SZAKMAI TARTALMÚ SZÓBELI
ELŐADÁSOK CÉLKÖZÖNSÉGEI
Cél a Projektfeladat prezentációkra:
• A Projektfeladat szóbeli prezentációk során az évfolyamtársaid prezentációit neked
is tágan vett szakterületi szakértőként kell figyelned, értékelned!
• Meg kell tanulnod azokat a no-go mércéket alkalmaznod, amelyek elválasztják a
„lehet, hogy a mélyebb szakmai tartalomban van probléma, de ahhoz nem értek”
és a „biztos, hogy ez az előadás gáz, ha én lennék a megrendelője, főnöke, nem
fizetnék neki egy kanyi vasat sem” szűrőket!
• Minden, amit Te az évfolyamtársad tágan vett szakterületi szakértőjeként látsz, a
bizottság tagjai is látnak, nyilván többet is!

ELTE Institute of Business

Economics
 A PROJEKTFELADAT 2. ÜTEMTERVE
• Az ütemterv mindenképp • Az ütemtervet javasolt táblázatos vagy
tartalmazza az alábbi rovatokat: Gannt-diagramm révén bemutatni.
• Feladat, tevékenység neve
• Feladat, tevékenység leírása
• Időszükséglet
• Kezdő idő
• Záró idő
• Várt eredményetermék(ek)
• Kapcsolat más tevékenységekkel
• Kapcsolódó kockázatok
Idő-
Sor- szükséglet
szám Tevékenység (nap) Kezdő idő Záró idő Eredménytermékek Kapcsolat Kockázat
….
2 Szakirodalmi gyűjtés megtervezése 2 2020.10.09 2020.10.11 Szakirodalomgyűjtési terv - -
3 Szakirodalomkutatás - releváns folyóiratok áttekintése 14 2020.10.12 2020.10.26 Releváns cikkek gyűjteménye (nyomtatott+elektronikus) 2 egyes folyóiratokhoz nincs hozzáférés
…

ELTE Institute of Business

Economics
 A MUNKA VÁRHATÓ EREDMÉNYE
• Mi lesz az a kis horderejű, valóban megalapozott, tényleg használható
dolog, amivel a munka révén előbbre van a főnök, megrendelő, cég,
szervezet, tudományos világ?
o Ha sikerül a végére a problémát megoldani, az miért lesz jó a főnöknek, megrendelőnek,
cégnek, szervezetnek, tudományos világnak?
o Nem kell túlvállalni magad: a főnök, megrendelő mindig opponens, mindig „bele akar
kötni”
 Nem öncélúan kötözködő, hanem akarja látni a gyenge pontokat!
 Elszabad költeni a pénzt, emberi erőforrást a Te projektedre? Vagy az pazarlás?
 Mindig tekintsd úgy, hogy versenyben vagy: a főnök/megrendelő a rendelkezésre álló
egységnyi összegét 1x, azaz egyszer tudja elkölteni, egyvalakinek odaadni: ezért az a kérdése,
miért inkább a Tiedben bízzon, és ne a másikéban! Miért inkább a tiedre költse, és ne a
másikéra!

ELTE Institute of Business

Economics
 II. A PROJEKTFELADAT PREZENTÁCIÓK 5
LEGJELLEMZŐBB HIBÁJA
Hogyan kerüljük el őket?

ELTE Institute of Business

Economics
 AZ 5 LEGJELLEMZŐBB HIBA

1. Körülményes bevezető gondolatok

2. Rosszul megválasztott diaszínek
3. Rosszul megválasztott betűméret, túl sok szöveg
4. Haszontalan vizualizáció
5. A prezentáció elpróbálásának elmaradása

ELTE Institute of Business 16

Economics
 1. A KÖRÜLMÉNYES BEVEZETŐ HIBÁJA
 A hiba lényege:
̵ az előadó messziről indítva, nehézkesen tér a lényegre
̵ hosszú szabadkozások; fölösleges történeti bevezető;
lelkendezés, hogy ő mennyire szereti a témát stb.
 Miért baj ez?
̵ Nem veszi figyelembe a hallgatóság elvárásait: pld. hogy miért t

lenne mindez fontos a közönségnek? A figyelmi görbe/felidézési

̵ Nem veszi figyelembe a figyelmi görbe (ami egyben felidézési hatékonyság alakulása az
előadás idejének függvényében
hatékonyság is) alakulását:
̵ az eleje és vége a legértékesebb részei az előadásnak!

ELTE Institute of Business 17

Economics
 1. A KÖRÜLMÉNYES BEVEZETŐ HIBA ELKERÜLÉSE

 Tegye ezt!
̵ a köszöntés és a bemutatkozás után egyetlen mondattal
a lényegre lehet térni:
̵ A projekt keretében arra a problémára keresem a t
megoldást …
A figyelmi görbe/felidézési
̵ Az előadás keretében azt fogom vizsgálni, hogy… hatékonyság alakulása az
előadás idejének függvényében
̵ A projektem kutatási kérdése …

ELTE Institute of Business 18

Economics
 2. A ROSSZUL MEGVÁLASZTOTT DIASZÍNEK
HIBÁJA
 A hiba lényege:
̵ az előadó ideális kivetési körülményekre tervez, a számítógépén
megjelenő színárnyalatokat adottnak véve.
 Miért baj ez?
̵ A kivetítési körülmények rendszerint nem ideálisak:
• a projektor fényereje gyenge, romló színhűség a vetítés eredményeként
• nem lehet a függönyt elhúzni a falig, oldalról betűző nap rontja a fényerőt
stb.
̵ A tervező asztalnál megálmodott vizuális élmény helyett
funkcionálisan is problémás diasor  pont a lényeg veszik el a
szövegben és az ábrákon!
ELTE Institute of Business 19
Economics
 2. A SZÍNEK MEGVÁLASZTÁSÁHOZ
1. Kerülje az élénk zöldek használatát! Ezek a színek a
leginkább kiszámíthatatlanok!
2. Kerülje a túl vékony betűtípusokat! Ezek válnak a
legkönnyebben pixelessé!
3. Kerülje a világos szürke árnyalatokat! Ezek gyakran
fehérnek tűnnek a kivetítés eredményeként!
4. A szövegek és az ábrák elemei a legnagyobb sötét-világos
kontrasztokra épüljenek!
5. Ellenőrizze a használt színeket a telefonja kameráján
keresztül! Hogyan vesznek el az árnyalatok és a
kontrasztok? Felül: képernyőkép
Alul: telefonnal készített kép

ELTE Institute of Business 20

Economics
 3. ROSSZUL MEGVÁLASZTOTT BETŰMÉRET, TÚL
SOK SZÖVEG
 A hiba lényege:
̵ az előadás típusához nem illeszkedik a diaoldalak szövegmennyisége, az alkalmazott
betűméretek , az oldal szerkezeti tagolása és a kifejezéspontosság
 Miért baj ez?
̵ Figyelmen kívül hagyja, hogy ppt diasorok különböző célokkal készülnek, különböző
felhasználói igényeket elégítenek ki
• Pl. egy számonkérés alapját képező, tananyag jellegű ppt diasor szükségszerűen
szövegközpontú, teljes mondatokat alkalmazó kell legyen.
• Az ún. kétfunkciós, ppt diasor formátumú anyagok nem csak előadásként kerülnek
felhasználásra, hanem önálló írott anyagként is. Az ilyen prezentációk első ránézésre nem
felelnek meg bizonyos ökölszabályoknak.
ELTE Institute of Business 21
Economics
 3. ROSSZUL MEGVÁLASZTOTT BETŰMÉRET, TÚL
SOK SZÖVEG
 Ez a kétfunkciós oldal nem
felel meg a következő
sztereotípiának:
 Ne legyen 18-asnál kisebb
betűméret!
 Ne legyenek teljes
mondatok!
 Ne legyen sok szöveg!

Forrás:
https://www.mckinsey.com/~/media/McKinsey/Business%20Functions/Risk/Our%20Insights/COVID%2019%20Implicatio
ns%20for%20business/COVID%2019%20July%2023/COVID-19-Facts-and-Insights-July-23.pdf

ELTE Institute of Business 22

Economics
 3. JAVASLATOK A PROJEKTFELADAT PREZENTÁCIÓ
DIASOR SZÖVEGÉNEK KIALAKÍTÁSÁHOZ

1. Ne legyen 18-asnál kisebb betűméret!

2. Javasolt a diaoldal információinak strukturálására 2-4 betűméret/fajtát (pl.
aláhúzott) használni, amelyek jól elkülöníthetők!
3. A kulcsüzenetek, fontos összefüggések nyelvtanilag teljes mondatokban
kifejezve  védhetőség érdekében, félreérthetőség, pontatlanság elkerülése
végett

ELTE Institute of Business 23

Economics
 4. A HASZONTALAN VIZUALIZÁCIÓ HIBÁJA
 A hiba lényege:
̵ Az előadó megelégszik azzal, hogy ábrákat és grafikonokat használjon, remélve, hogy
ezzel megvalósította az „Ezer szónál is többet ér egy kép” elvét.
̵ A vizualizáció azonban lapos, félrevezető, gondatlan, funkciótlan.

Adatvizualizációs hibák:
• A körcikk diagram szeleteihez tartozó kategóriák nem
azonosíthatók, jelölés nem értelmezhető
• Rossz, öncélú színválasztás: a színátmenet külön
megnehezíti, hogy az egyes szeleteket
összekapcsolhassuk a kategóriákkal

ELTE Institute of Business 24

Economics
 4. A HASZONTALAN VIZUALIZÁCIÓ HIBÁJA
Adatvizualizációs hibák:
 A 3D-s ábrázolás öncélú, és nem segíti a nagyságrendek érzékelését.
 Az oszlopokra írt számok nehezen olvashatók.
 Célszerű lett volna a kategóriákat nagyság szerint rendezni, és akkor még egy szempontból rögtön
informatívabb lett volna az ábra + nem a befogadónak kellene ezt fejben elvégezni.
Az ábrázolás a kutatási hibákat is kiemeli:
 Az otthon és a munkahely nincs kizáró viszonyban, ezek
átfedő kategóriák: „home office”.
 A munkahelyről hazavitt, otthon történő munkavégzés (ez
nem home office!) közben történő hírolvasás minek számít?
 A kutatási kérdés kezdeti rossz, pontatlan
megfogalmazása a prezentáció készítés idején már
orvosolhatatlan!
ELTE Institute of Business 25
Economics
 5. A PREZENTÁCIÓ ELPRÓBÁLÁSÁNAK
ELMARADÁSA
 A hiba lényege: repülés vakon
̵ az előadó sem a szóbeli mondanivaló, sem a ppt diasor vonatkozásában nem csinál
főpróbát, próbákat.
 Miért baj ez?
• Nem derülnek ki a diasor és a számítógép korlátai, zavaró tényezői, hibái.
• A főpróba elmaradása miatt az élesben először elhangzó előadás stresszforrás + nem
derül ki, hogy előadás kitölti-e, nem lépi-e túl az időkeretet.

ELTE Institute of Business 26

Economics
 5. A PREZENTÁCIÓ ELPRÓBÁLÁSÁNAK
ELMARADÁSA
 Tegye ezt!
̵ Próbálja el legalább 3-szor az előadást szóban, és minimum a 4. lehet csak az éles
előadás!
 Magyarázat!
̵ A stressz az Ön barátja! A szereplés okozta stressz a begyakorlott tevékenységek
végrehajtását javítja, az először végrehajtottakét rontja!
̵ A próbák eredményeként a stresszt, amitől Ön fél, saját szolgálatába állítja!
̵ Ha Ostorházi Mártonnak (Kruz Bike Company) nem volt sok 300-szor elpróbálni a
Cápák között műsorra készülve pitch-ét, miért lenne sok a 3 próba?
• https://rtl.hu/rtlklub/capakkozott/kulisszatitkok-igy-keszultek-fel-a-vallalkozok-a-pitchre

ELTE Institute of Business 27

Economics