Mészáros Péter

4. kiadás, kézirat gyanánt

MMXV
Tartalomjegyzék
I. Onhiri eyam, Nyí haó, ‫ ص باح أح لى‬, kalimera, ‫טוב יום‬, salve és ‫ ! س ع يد ي وم‬3
II. Áttekintő. Kulturális kapcsolatok 4
III. Folyam menti kultúrák 5
III.1. Mezopotámia 5
III.2. Egyiptom 6
III.3. India 7
IV. Kína 8
IV.1. A kínai zenei hagyomány 8
IV.2. Ókori kínai zeneelmélet 8
V. Hellász zenéje 9
V.1. Az ókori görög zene története 9
V.2. Ókori görög zeneelmélet 9
VI. Zsidó vallás és zene 12
VI.1. Miért? 12
VI.2. A zsidó vallás gyökerei 12
VI.3. Tanítás 13
VI.4. A Biblia 13
VI.5. Zsidó vallási jelképek 14
VI.6. Fogalmak 14
VI.7. Zsidó szertartások és ünnepek 15
VI.8. Zsidó szertartászene 16
VI.9. Klezmer 17
VII. Az ókori Róma zenéje 18
VIII. Az iszlám és zenéje 18
VIII.1. A vallás 18
VIII.2. Arab zeneelmélet és hangszerek 19

2
 Ókori (zene)kultúrák

I. Onhiri eyam, Nyí haó, ‫أح لى ص باح‬, kalimera, ‫טוב יום‬, salve és
‫! س ع يد ي وم‬
Azaz „Jó napot!”. Mármint a fent idézett nyelveken. Mely nyelvek 1
Lukin-Ugrin:
Ének-zene,
is voltak ezek? Hindi, kínai, egyiptomi, görög, héber, latin és az Nemzeti
Tankönyv-
arab. Nem véletlen, hogy éppen ezeken a nyelveken íródott most kiadó, 2001
Ha már nem
a köszöntés. Mivel ha nem is a teljesség igényével, de ebben az vettük meg, íme egy
etapban végigszántunk azokon az ókori kultúrákon, amelyek az csodaszép kép róla.

(európai) zene történetében jelenetős szerepet játszottak. Jelmagyarázat

valami plusz duma, ami
Ha az ember kinyit egy a gimnáziumok számára írt azért hasznos, még ha
nem is kérdezi a tanár szóról
énekkönyvet (ami ugye nekünk nem is olyan egyszerű ), akkor szóra (sokszor ez a
legizgibb/legviccesebb)
azt láthatja, hogy az ókor zenéje nem nagyon kelti fel a
tankönyvírók érdeklődését. A legelterjedtebb gimnáziumi és = lényeges és
fontos
tankönyv1 a 290 oldalából mindössze három oldalt szentel az egyéb az anyag
megértéséhez hasznos
ókori zenének, ebből egy oldalon tizennégy sor szöveg áll egy megjegyzés
kép alatt, a maradék két oldal két görög dallamot közöl, A jegyzet használata
amelyekből az egyikről kétséges, hogy valóban eredeti-e a dallam. A jegyzet azért született, hogy
előkészítse, kiegészítse az
De akkor nekünk miért oly fontosak ezek a kultúrák? órán hallottakat. A feladatlap
segítségével kell használni. Itt
A kulcsszó éppen az előző bekezdés utolsó szava: az a találod meg a válaszokat tehát.
Mit nem kell a jegyzettel
hatás a fontos, amelyet ezek a kultúrák az európai zenére csinálni? Három NEM:
NEM kell megijedni és
gyakoroltak. Van közöttük olyan, amely csak érdekesség hőzöngeni, hogy milyen
hosszú a jegyzet, mert
számunkra, mert a távolság miatt sosem hatott igazán Európára.
NEM kell szó szerint mindent
Mégis izgalmas, hogy az európai és e messzi kultúrák zenei megtanulni, viszont NEM
ELÉG egyszer-kétszer az
felfogása, zeneelmélete és a zenéhez kötődő mítoszai mennyire egészet elolvasni a dolgozat
előtti estén.
hasonlóak. A kontinensünkhöz közelebb eső kultúrkörök hatása Mit kell akkor a jegyzettel
csinálni?
pedig tagadhatatlan, és hosszú századokon át érezhető, ráadásul 1. A kérdéseket elolvasni
2. A jegyzetben megkeresni rá
nem csak a zenetörténetben, hanem lépten-nyomon a
a választ, a lényeget kiemelni.
kultúrtörténetben is. Röviden ez indokolja a széles merítést és a 3. A jegyzetbe beírni a választ.

korszakkal való részletesebb ismerkedést. Mit kell csinálni a jegyzettel a

TZ előtt?
A címben lévő zárójeles összetétel arra utal, hogy ismét Ha valami még mindig
hiányos, akkor itt megtalálod
nem csak zenéről lesz szó, hanem számos olyan tudásról, amely a választ mindenre.

3
szorosan kapcsolódik a zenéhez egy kultúrán belül: Magolni lehet, de nem
érdemes. Megérteni és
történelemről és vallásról tehát ugyanúgy, mint zenéről, tanulni annál inkább!
zenetörténetről vagy a zene szerepéről az egyes kultúrkörökben.

II. Áttekintő. Kulturális kapcsolatok

A jobb oldali idővonalon remekül le lehet olvasni, hogy milyen
nagy kultúrákról lesz pontosan szó ebben a jegyzetben. A
kiválasztás legfőbb szempontja az volt, hogy egy adott kultúra
jelentős zenei hagyománnyal rendelkezzen. Az idővonalon való
ábrázolásban még az is izgalmas, hogy ezek a kultúrák időben
néha átfedik egymást, máskor viszont meglehetősen távol esnek
egymástól.
Ez persze még nem bizonyíték a kapcsolatokat illetőleg:
bár a kínai és az egyiptomi kultúra egy időben virágzik, sok közük
a zenében nincs egymáshoz. A földrajzi távolság segít a
kapcsolatok értékelésében: hiába hódít például Nagy Sándor India
területén, még egymás hangszereit sem veszik át, nemhogy a
teljes zenei kultúrát, olyan messze voltak egymástól. Kis-Ázsia és
Egyiptom zenei hagyományait viszont a görögség importálja
Európába, hiszen ők fekszenek a legközelebb ezekhez a
területekhez, így azok sokáig érezhetők az európai
zenetörténetben. Léteztek azonban igazi távoli kapcsolatok is:
„India kapcsolatai a külvilággal a történelemelőtti időkig nyúlnak vissza
– amint azt a mezopotámiai ásatásoknál előkerült, a harmadik
évezredből származó indiai pecsétek bizonyítják. Az összehasonlító
nyelvtudománynak is értékes adatokat köszönhet a zenetörténet: a dél-
indiai tambattam nevű dobot Babilonban timbutu-nak hívták; a hindu
kinnari citera hasonlít Dávid király nevezetes pengetős hangszeréhez, a
kinnor-hoz; mind Egyiptomban, mind Indiában vína volt a hárfa neve az
ókorban.
Vannak közvetlen tudósítások is. Egy időszámításunk kezdetén
feljegyzett tengeri útinapló szerint akkoriban Egyiptomból hozattak
zenészeket Indiába; Sztrabón görög földrajztudós azt tanácsolta tehetős
olvasóinak, hogy ha a hindu rádzsák pártfogására számítanak,
szerezzenek nekik külföldi hangszereket vagy csinos énekesnőket.
Ezzel szemben Nagy Sándor indiai hadjárata nem hagyott tartós
nyomokat a zene terén. Erről tanúskodik egyrészt, hogy a két kultúra
zeneelméleti irodalma nem vett tudomást egymásról, másrészt
hangszereket sem cseréltek: a görög pengetős líra és fúvós aulosz nem 1 Darvas Gábor: A
honosult meg Indiában és viszont, a hindu domborműveken ábrázolt totemzenétől a hegedű-
dobok és íj alakú hárfák nem jutottak el Hellászba.” 1 versenyig, Zeneműkiadó, Bp,
1977, p. 43

4
III. Folyam menti kultúrák
Miképp azt már töri órán is megtanultad, az első jelentős 1
Mezopotámia
elnevezéséről:
egybefüggő kultúrák nagy folyók mentén alakulnak ki. Ezért az Mezopotámia (görögül:
Μεσοποταμία, az óperzsa
általunk tárgyalt első három „zenekultúra” is ilyen lesz: Miyanrudan („a folyók
közötti ország”) fordításából;
Mezopotámia, Egyiptom és India. arámi elnevezése Beth-
Nahrain, vagyis a „Két folyó
háza”) egy közel-keleti
terület volt az ókorban.
Földrajzi értelemben egy
hordalékkal feltöltött síkság
volt, amely a Tigris és az
Eufrátesz folyók között
feküdt, és felölelte a mai Irak,
Törökország és Szíria egy
részét.

Perzsa oszlopok

III.1. Mezopotámia Itt, Babilóniában található az

ókori világ egyik csodája a hét
közül, a Szemirámisz
Ahogy a jobb oldali magyarázatból1 is kiderül, a terület a Tigris függőkertje. Ezt II.
és az Eufrátesz folyók köze. Ezt a vidéket nevezték „termékeny Nabukodonozor építtette
feleségének. A kertbe az
félholdnak” is, alakja és a földművelésre alkalmas árterületei Eufráteszből emelték a vizet
szivattyúkkal, az építmény
miatt. A mezopotámiai városállamok egyben kulturális fákkal, növényekkel beültetett
teraszokkal volt tele.
központok is voltak. A vallási és világi zene egyaránt fontos,
mindkettő hangszeres volt.
Nagyon izgalmas a mezopotámiaiak zeneelmélete. A
zeneelmélet egyik (igazándiból kicsit elnagyolt) jelentése csak a
kottaírás, -olvasás és zeneszerzés tudománya. A másik
jelentéskörbe az tartozik, hogy miként gondolkodtak a zene Szemirámisz függőkertje
szerepéről, mibenlétéről a tudományok, vallási szokások és
általában a mindennapok keretei közt. A mezopotámiaiak 2
A kozmológia elnevezés a
2
zeneelméleti felfogását kozmológiának nevezzük. Mi is ez? kozmosz szóra utal: a
világrendben, az univerzum-
ban uralkodó összefüggések-
re.

5
 A kozmológia lényege: a zene, a tudomány és a vallás 3
Feltehetnéd a kérdést, hogy
mégis hogyan kerül
összefonódása és hatása az életre. Ez első hallásra azonban Budapestre Mezopotámiából
az egész. Ha nem teszed,
nem annyira izgi, ezt elfogadható. De ha kicsit meggondoljuk, sok akkor is itt a magyarázat: a
görögökön keresztül kerül be
szempontból ma is él ennek a felfogásnak a hatása, itt nálunk az európai gondolkodásba a
Európában is3. Mindenekelőtt egy-két példa: kozmológia, és onnan terjed
el az egész kontinensen. A
 A betlehemi csillag: a napkeleti bölcsek (ugye azt zenében nagyon sokáig
érezhető a hatása. Lásd
tudjuk, hogy keletről jönnek, azaz éppen akár később!

Mezopotámia irányából) csillagok együttállását látják az

égen, amely csillagoknak jelentésük van: az egyik a királyok
szimbóluma, a másik a zsidóké. A csillagok állásának tehát 4
„Kepler már a 17. sz. elején
szerintük közvetlen hatása van az emberi életre. A fölvetette, hogy a betlehemi
csillag nem üstökös, hanem a
betlehemi csillagról részletesen lásd a lábjegyzetet.4 Jupiter-Szaturnusz bolygók
konjunkciója [=együttállása]
 Az ókori Kínában a hangrendszer egyes hangjai lehetett. E két bolygó ui. a
földről nézve 20 évenként
megfelelnek a birodalom egyes építőelemeinek, a találkozik, konjunkcióban áll,
társadalom egyes rétegeinek, valamint a hangközök az 258 évenként
háromszor egymás
évszakoknak, és a különböző elemeknek után ismétlődik a
konjunkció más és más
A mi modern világunk sem nélkülözi ezeket a csillagképben, s 794 évenként
ugyanabban a csillagképben
gondolatokat: a TV-ben csillagjósolnak, és rengeteg magazinban – van hármas konjunkció.
Kepler számításai szerint Kr.
legyen szó akár főzésről, befektetésekről vagy tini magazinról – e. 7: ilyen hármas konjunkció
megtalálható a horoszkóp. Ennek az eredete éppen innen ered: volt a Halak csillagképben.
Mivel a Jupitert a királyok, a
azt gondoljuk, hogy a csillagok állásából következtetni lehet a Szaturnuszt a zsidók
csillagának tartották, a Halak
jövőnkre. csillagkép pedig a Jupiter saját
csillagháza, a bölcsek
egyértelműen követ-
III.2. Egyiptom keztethettek arra, hogy
Zsidóországban egy nagyon
Az ókori Egyiptom zenei jelentősége három szempontból is jelentős király született. - E
föltevést a századunkban
kiemelkedő: megfejtett ékírásos táblák
 Rengeteg hangszert megőrzött a sivatag homokja – bizonyítják. P. Schnabel pl.
1925: megfejtett egy
ezekből a leletekből következtethetünk az egész Közel- babilóniai ékírásos táblát,
mely évszázadokkal előre
Keletre jellemző hangszerekre. jelezte a mondott
konjunkciót. A bölcsek tehát
 Egyiptomban volt először szervezett zeneoktatás előre tudhattak e rendkívüli
jelenségről és érthették mint
 Mindent, amit a régió kulturális értelemben felhalmozott,
jelet.”
Egyiptom közvetített tovább a görög-római hódoltság Klikk ide a forráshoz!

idején Európa felé.

6

III.3. India
Az ókori India zenéjének vizsgálatakor éppen az okozza a
legnagyobb nehézséget, ami a többi ókori kultúra esetében
hiányzik. Ez pedig az élő zenei hagyomány: nehéz megtalálni a
kultusz ma is virágzó dallamai közt azokat, amelyek igazán régiek.
Az indiaiaknál ugyanis a zenélés mindig is erősen kapcsolódott a
kultuszhoz.
A Véda-kultusz középpontjában a hinduizmus szent
A Rigvéda teremtéshimnusza
Nem volt semminek nemléte, se léte,
nem volt levegő és fölötte kék ég.
Hol volt a világ? Mi takarta, védte?
Hol volt a magasság és hol a mélység?
Az élet még nem vált el a haláltól,
egymásban pihent a nap és az éjjel,
lélekzés nélkül lélekzett magától
az Egy, és magányát dobogta széjjel.
Fekete volt minden, mint mikor éj van,
az idő csak készülő óceán volt,
s ekkor az Egy, mely ott aludt a héjban,
áttüzesedett s burkából kilángolt.
Megszületett a Szerelem, a lélek
magva és ura minden ösztönöknek,
nemlétig érő gyökerét a létnek
ma is a vágyakban keresik a bölcsek.

könyvei, a Védák állnak. Maga a Véda szó tudást jelent. Ezek a És mikor a rend a határt kiszabta,
mi volt alul, és mi került fölébe?
könyvek úgy kapcsolódnak az ének óránkhoz, hogy a Védák Itt vak álmok, ott erők forradalma,
lent bomlás, fent a formák büszkesége.

szertartáskönyvek is egyben, és rengeteg költői szöveget Megtudtak-e mást is akik kutattak?

A titkokat bejárni volt-e szent ész?
tartalmaznak, amelyeket a szertartásokon zenével kísértek, illetve S ha istenek is csak azóta vannak,
ki mondhatja meg, mi volt a teremtés?

feldolgoztak. Ő, akitől van, aki a világra

őrködve néz, aki a maga őse,
Ő, aki csinálta vagy nem csinálta:
Ő tudja! tudja!... Vagy nem tudja ő se?
III.3.1. A RÁGA ÉS A TÁLA
Szabó Lőrinc fordítása

A hindu zene uralkodó formája a rága. Sajnos a rága szó 4

Van egy gimnáziumi
mást is jelent, de következik egy hasonlat, hogy könnyebb legyen osztálytársam, aki imádott
legózni. A
megérteni az egészet: a LEGÓ-t mindenki ismeri, így nevezik az testvérével együtt
készítettek egy legó-
egész építős játékot4. „Legózom egy kicsit”. filmet, amelyet
kockánként vettek fel egy
Na, a legó játék itt most a rága. De a legó apró kockákból nyár alatt. Nézd meg, nagyon
jóóóóó!
áll, ebből épül fel, előre meg van adva a mérete, színe és formája. Itt a link!
A rága is ilyen kis alkotóelemekből épül fel. És itt a probléma,
ugyanis a rága dallamának legókockáit, azaz alkotóelemeit is
rágának nevezik. A rága szó tehát egyrészt jelenti a formát
magát, másrészt a dallammodelleket, amelyekből felépül egy
rága. A rága szó színt, kedélyállapotot jelent: ebben is
hasonlít a legókockákra. Használati céltól függően választottak Legóautó

rágát, azaz dallammodellt. A rága ritmusa is modellekből épül fel,

ezen ritmusmodellek neve a tála. A rága mint forma elképesztő
hosszú is lehet: akár több napig is tart. Maga a zenei folyamat
rendkívül meditatív, sokszor egyetlen hangból indul ki, azt
Mandala – készítése a
ismételgetve, bővítve jut el a forma csúcspontjáig. rágához hasonló meditációs
gyakorlat

7
IV. Kína

IV.1. A kínai zenei hagyomány

+
„2698-ban Huang-ti császár a hangolás normáiról gondoskodott, FELADATOK:
a következőképpen: megbízta Ling-lun nevű miniszterét, hogy 1) Keresd meg és emeld ki a
szövegből a kínai zenei
keresse meg a huang csung (sárga harang) nevű alaphangot. Ling- hagyomány legfontosabb
lun „a hegyek közé ment”, ahol a megfelelő bambusz terem, és részleteit!
sípokat faragott belőle; a leghosszabb síp adta meg az alaphangot. 2) A második rész a kínai zene
Ezután megleste a főnixmadarak hangját: a hím és a nőstény elméletéről szól. Melyik
énekéből két hathangú sort vezetett le – így jött létre a lü közösen tanult idegen
kifejezés ugrik be róla?
(törvény), a kínai zene hangrendszere. (…) A kétféle hangsor a
jin-lü, azaz a női hangsor és a jang-lü, a férfihangsor volt. A 1+3
Mindkét részlet Darvas
hangoláshoz használt pánsípok is, melyekre a főnixmadarat Gábor már idézett művéből
festették, két sorba rendezve álltak.”1 való (Darvas, 1977, p. 44 ff.)
2
Itt kéne beugrania
IV.2. Ókori kínai zeneelmélet a jó szónak!
„Az ókori Kína a természet, a számok és a hangok 4
Ugyanúgy, mint a magyar
összefüggéseire alapította a világrendről alkotott elképzelését. népzene régi rétegéé. Ez
Idő és tér, energia, anyag és zene egy közös „egyetemes eszme” véletlen egybeesés. Illetve
kifejezői, amely Lü-bu-vej ókori költő szavaival „nem nem teljesen véletlen: a
elképzelhető, nem megfogható, nem meghatározható”. Az idő az pentatónia olyan természetes
évszakok, hónapok, órák körforgásában, a tér a négy világtájban, hangsor, mely több földrészen
több nép zenéjét jellemzi.
az anyag a kő, fém, fa, az erő a mennydörgés, szél, tűz víz, végül a
zene a hangszín és hangmagasság révén ölt alakot. E jelenségek
egymáshoz kapcsolódnak: az évszakokat hangköztávolságok
választják el – hasonlóképpen, mint Mezopotámiában hitték. A
hangszereket anyaguk szerint osztályozták; a 12 hang rokonságba
került az év hónapjaival és a megfelelő allegorikus állatokkal:
tigrissel, nyúllal, sárkánnyal és a többi. Még soká lehetne sorolni e
kapcsolatokat, amelyeket a __________2 gyűjtőfogalma ölel fel,
végigkísérve az ókori zene történetét egészen az európai
középkorig.
Lévén a világegyetem egyensúlyát biztosító tényezők
között a zene az egyetlen, amelyet az ember irányít, roppant
felelősség hárult Kínában a hangok rendjére: úgy hitték, a
birodalom sorsa függ ettől. A Si-King verseiből kiderül, hogy a Lófej hegedű – mongol
trónra lépő császárok első dolga a hangolás ellenőrzése volt; eredetű vonóshangszer,
aggodalmasan figyelték és figyeltették a zenei szabályok gyakorlati amelyről így szól a legenda:
Egy népszerű mongol
betartását – ami megszilárdíthatta vagy veszélyeztethette lóversenyen a fiatal hős, Su He és
uralmukat. fehér lova futottak a
Így került sor Han Vu-ti császársága idején – kb. Száz leggyorsabban. Az irigy, kegyetlen
herceg mérgében lelőtte a lovat.
évvel időszámításunk előtt – a Jeu- fu (Zenei Hivatal) felállítására Su He annyira siratta drága lovát,
a Mértékügyi Minisztériumban, külön-külön osztállyal a hogy álmában találkozott vele, a
szertartási, külföldi, főúri és népi zene ellenőrzésére, valamint a ló pedig azt mondta neki, hogy
készítsen fából és lószőrből
dallamkincs rendezésére; de a hivatal fő feladata a pontos hegedűt, és faragja a fejét az ő
hangmagasság fölötti őrködés volt.” 3 mintájára. Az így elkészült hegedű
A kínai zene hangrendszere a gyakorlatban pentatónia.4 álomszép élő hangot adott ki
magából, amikor játszottak rajta.

8
V. Hellász zenéje
Azt szokás mondani, hogy a görög kultúra az európai
kultúra bölcsője. Ez igaz. De a görög kultúra szülői a környező
területek lakói: Egyiptom, Mezopotámia és Kis-Ázsia.

V.1. Az ókori görög zene története

A „honfoglalás”. A balkáni nomád törzsek észak felől foglalják
el a Földközi-tenger keleti partvidékét, a szigetvilágot és Kis-
Ázsia egy részét. A helyszín az ókori Mediterráneum központja.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a honfoglalóknál a Kréta
szigetén kialakult mükénéi kultúra sokkalta fejlettebb volt, ami
nem véletlen: ez a sziget földrajzi közelségben volt az égei, a
főniciai, az egyiptomi, a mezopotámiai és az etruszk kultúrához. A
hellén kultúra ezért sok tekintetben magába olvasztotta a Kréta mint az ókori
Mediterráneum kultúráinak
felsorolt kultúrák eredményeit. A zene területén is: A szervezett találkozási pontja.

zeneoktatás ötlete az egyiptomiaktól származott, egyes 1

„A hagyomány szerint
Lükurgosz, a törvényhozó,
hangsorokat pedig a kisázsiai népekről neveztek el (pl. líd, fríg). Krétában tett látogatásakor
A városállamok korára (i.e. 8-6. sz.) a zene fontos szerzett tudomást a zenének
az ősi Égei civilizációban
közüggyé vált. Nyilvánosan, a hétköznapi embertől a betöltött vallási és közéleti
szerepéről, és ennek nyomán
filozófusokon, tudósokon és politikusokon át sokan vitatkoztak a rendelte el Spártában, hogy
kivétel nélkül minden
zene szerepéről, hoztak szabályokat a zene formáiról, állampolgár rendszeres ének-
és kórusgyakorlatban
előadásmódjáról és tanításáról. Lásd a jobb oldali idézetet! 1 részesüljön, és hogy a zene a
A zene volt ekkoriban a legmagasabb rendű művészet, közösségi fegyelem, a hazafias
erények erősítésére
maga mögé utasítva a szobrászatot és az építészetet, amelyek szolgáljon. Athénban a bölcs
Szolón volt a kezdeményező;
„csak” kézművességnek számítottak. A mouzikosz szó ő viszont a magasrendű
erkölcs és az előkelőség
általánosan művelt embert jelentett, és nem csak a zenészekre megkülönböztető tényező-
jének nyilvánította a zenei
vonatkozott, mint a mi muzsikus szavunk. műveltséget, amelyben nem
részesülhetnek az alantasok és
rabszolgák. Száz évvel később
V.2. Ókori görög zeneelmélet már minden városi polgár
A zenét kétféleképpen értelmezték: a zene szépség, amely számára kötelező volt a
zenetanulás. Az ifjaknak
kapcsolatban áll a jósággal, így szép a zene hat a jellemre. A másik énekkarban kellet részt
venniük, és csaknem mindenki
felfogás kis-ázsiai eredetű: Püthagorasz, a matematikus-csillagász játszott hangszeren.”
Darvas, 1977, p. 54-55.
szerint a számok, a csillagok (azaz a világmindenség) és a zene
összefügg. Ez a már megismert kozmológia elve. A zene

9
hatással van a világra – nem új keletű kijelentés ez, csak új
összefüggésbe helyezték. Innen ered a középkori európai
számmisztika (jóslás a számokból), és a mai napig életben lévő
asztrológia – a csillagjóslás, a horoszkóp.
A költészet és a zene a görögök számára szinte egyet
jelentett, együtt született meg, és mindenképpen együtt hangzott
Görög pengetős hangszer
el az előadáskor. Nem véletlen, hogy magyarul lírának nevezzük
egy költő verseinek összességét. Ez a szó eredetileg egy pengetős
hangszert jelentett, amellyel kísérték az elénekelt költeményt.
Hangszerek. Pengetős hangszer: a líra vagy kithara és a
hárfa. Fúvós hangszer volt a kétcsövű oboaszerű aulosz, valamint
a népi pánsíp a szürinx. Az ütőhangszerek között szintén a
műveletlenebbek körében volt népszerű a krotalon nevű csattogó, Az aulosz, a kétágú síp és
krotalon, azaz a csattogó
a réztányér, valamint a csörgődob. ábrázolása.
2
A Püthagorasz életéről szóló
Az európai hangrendszerünk alapja is a görögöktől 3-4. századi írás így közvetít a
származik. A hangrendszert Püthagorasz tanítványai állították fel zenei arányok feltalálásáról:
„ Minthogy már ennyire jutottunk
az akusztika, azaz a hangtan törvényei alapján. A megfigyeléseik Püthagorasz nevelésben
megmutatkozó
vezettek el oda, hogy a zene és a matematika tudományos, nem bölcsességének
előadásában,
pedig kozmologikus úton összekapcsolódott. A kiindulópont az nem helytelen azt az
ezzel összefüggésben levő dolgot
adott hosszúságú húr. Ha egy húr és egy másik húr hossza között is sorjában elmondani, hogy
miképpen találta ki a harmónia
az arány 1:2, akkor a két húr által kiadott hangköz tiszta oktáv tudományát és a harmóniai
arányokat. Kezdjük a dolgot egy
lesz, a 2:3 arány kvintet ad ki, a 3:4 kvart hangközt és így tovább2. kicsit messzebbről. Egy
alkalommal éppen gondolataiban
A görögök azonban nem oktávokra bontották a és feszült töprengésben merült el
(...) Eközben egy kovácsműhely
hangrendszerüket, hanem tetrachordokra, amely kvart, azaz mellett ment el, s valami isteni
véletlen folytán meghallotta a
négyhangnyi távolságot jelenet, és amelyet különbözőképpen kalapácsokat, amint az üllőn a
vasat kalapálták, s hogy
lehetett kitölteni. Az arányosság, pontosság iránti igény nem csak egymásnak egy kapcsolat
kivételével vegyesen, de
a zenében, hanem más területeken is megmutatkozott: épületek, összhangzóan adták a hangokat.
Felismerte ugyanis bennük az
szobrok viselik magukon a legjobban átgondolt arányosság oktávot, a kvintet, a kvartot. (…)
Örvendezve, hogy terve isten
jegyeit. (Aranymetszés3 - lásd a következő oldalon) segítségével sikerült, berohant a
kovácsműhelybe, és sokféle
A hangnemek elnevezéseit görög törzsek adták (dór, kísérlet révén úgy találta, hogy a
hangok különbségének oka a
fríg, líd, ion), azonban a hangsorok pontos felépítése máig kalapácsok súlyában rejlik, s nem
a kalapálók erejétől függ, sem a
tisztázatlan. Mindenesetre a neveket átvette a középkori európai kalapácsok alakjától, de nem is a
kalapált vas helyzetétől.”
zeneelmélet-írás, de maga a tartalom már egészen más volt. Iamblikhosz: De vita Pythagori-
ca

10
 Ez időben fejlesztették tovább a zenefelfogás egyik ágát. Ráadásul arra is rájött, hogy a
kalapácsok súlyának aránya
Ezt az elméletet nevezik éthosz-elméletnek. Az etika leírható tiszta matematikai
arányokkal: ha két különböző
erkölcstant jelent, az etikus ember erkölcsös. A zene e szerint az kalapács által kiadott hang
elmélet szerint erkölcs- és emberformáló erővel bír. Minden éppen egy oktáv, akkor a
súlyuk aránya éppen 1:2-höz,
hangszer, dallam, ritmus és hangnem különböző hatást gyakorol a kvintnél 2:3, a kvártnál 3:4-
hez. Éppen ezért szokták
az erkölcsökre. A hangnemeket is tulajdonságokkal látták el: a Püthagoraszt kalapáccsal
ábrázolni, miként a Musicát is,
dór hangnem férfiasnak, míg például a líd érzékinek számított. Ezt azaz a zene allegorikus alakját:

az elméletet azonban már a kortársak közül is többen támadták:

egy athéni szónok tette fel a kérdést: „Vajon ki vitézebb, aki a
színpadon dór dallamot énekel, vagy aki a líd zene mellett indul
csatába?”
A görög zene előadásmódja ez időkben egyszemélyes
volt: egy szál énekes állt kint a színpadon a hangszerével, akinek
díszítéseit, miniatűr rögtönzéseit hallgatta az óriás tömeg. Mi sem
bizonyítja e koncertek népszerűségét jobban, hogy a perzsák a Püthagorasz kalapácsával
különböző méretű harangokat
népszámlálást akkora időzítették, mikor egy-egy híres zenész az ver.
adott városban fellépett, hisz ekkor az egész város összegyűlt az
arénában, hogy meghallgassa az előadást.
A görögök sokáig nem használtak hangjegyírást. Csak
viszonylag későn fejlődött ki a betűkkel jelölt hangmagasság,
azonban eredeti forrásunk így is alig maradt, mert fejből,
A Musica, azaz a zene
hagyományozás útján éltek tovább a dallamok, másrészt allegorikus alakja, szintén
közönségesnek tartották a dallamok leírását. Valamint a kalapáccsal és harangokkal.

középkori kódexmásolók, mivel nem értették ezeket a

jelzéseket, kihagyták e jelek másolását, így sokszor később
veszett el a szöveg felől maga a dallam.
Athén vezető szerepének hanyatlásával csökken a
görögök befolyása, ami a kulturális élet sekélyesedéséhez vezet.
3
Aranymetszés: az idea és
Nagy Sándor hódításai idején ennek a kissé hígult kultúrának az
megvalósulása az építészetben
exportja történik meg. De ez a hagyomány még mindig
elegendően erős volt ahhoz, hogy a görög birodalom szétesése
után nem sokkal tiszteletet és elismerést váltson ki az új
uralkodó népcsoportban, a rómaiakban. A görög kultúra hatása

11
azonban nem csak Rómáig terjedt. A zenei hagyomány a mai
európai dallamkultúra alapjává vált, a görög mitológia
indíttatására pedig számtalan irodalmi és képzőművészeti alkotás
jött létre…

VI. Zsidó vallás és zene

1
A legfontosabb keresztény
VI.1. Miért? ünnep, a húsvét például
ugyanakkor van, mint
Mindenekelőtt kezdjük a gyakran feltett kérdés „Miért kell ének a zsidó peszach, az
Egyiptomból való
órán erről tanulni?” megválaszolásával. Két oka van ennek: kivonulás ünnepe.
egyrészt a most következő vallástani anyag az alapműveltség
része – minimum ennyit, de inkább többet illik tudni a zsidó
vallásról. Másrészt – és ez lesz a döntő érv, ami az énekórát illeti
– a zsidó vallás sok tekintetben előképe, forrása a
kereszténységnek. A keresztény egyházzene pedig a
zeneművészet nagy részét teszi ki: a középkorból fennmaradt
művek 99%-a egyházzenei alkotás. Na most a zsidó vallás, annak
az egyházi gyakorlatnak az előzménye1, amelyre ezek a művek
íródtak. De nem csak az egyházi ünnepek, hanem gyakran a
2
Rembrandt képén a fiát
zenei formák is kiindulási pontként szolgáltak a kora keresztény feláldozni készülő Ábrahám
egyházzene számára. Erről részletesen lásd majd a nyolcadikos kezéből az angyal veri ki a
tőrt. A Biblia szerint Isten
anyagot, ha akkor is találkozunk majd ! próbára teszi Ábrahámot, és
azt kéri, hogy egyetlen fiát,
Izsákot áldozza föl. Ez
VI.2. A zsidó vallás gyökerei azért elég kemény
dolog. Ábrahám meg
A vallás kezdetét hagyományosan Ábrahámig2, a zsidó3 nép is akarja ezt tenni, Isten
azonban nem engedi. Az e
ősatyjáig vezetik vissza: ő kapta a felszólítást Istentől, hogy cselekedetében is
megmutatkozó hite miatt
„menjen ki”, mert új hazát ígér neki Isten. Ez a föld lesz az Ábrahámot a „hit atyjának”.
Ígéret Földje, a Kánaán. Az ígéret kiegészül azzal, hogy utódait nevezik. Maga az Ábrahám
név annyit jelent, mint a „sok
megsokasítja majd. Ez a pillanat az Isten és Ábrahám közti nép atyja”, ugyanis az ő
utódaiból - Izsák fia Jákobon
szövetségkötés ideje is. Az ő utódait, azaz a zsidó népet éppen keresztül, akinek tizenkét fia
volt – származik Izrael
ezért hívják „választott népnek”, mert a Biblia szerint Isten tizenkét törzse.
Ábrahámon keresztül választja ki őket a sok nép közül. 3
Ábrahám fia Izsák, Izsák fia
Ábrahám nem juthat be az Ígéret Földjére, csak az utódai Jákob, Jákobnak tizenkét fia
van. Közülük az egyik Júda
telepednek le ott. Azonban Izsák fia, Jákob öreg korában az (Jehúda), innen ered a zsidó

12
éhínség miatt Egyiptomba vonul. Ott később rabszolgává (jihúd) elnevezés, és a vallás
elnevezése is: zsidó
süllyednek le, és majd csak Mózes vezetésével tudnak vallás=judaizmus. Isten
megerősíti a szövetséget Izsák
kiszabadulni, az egyiptomiakra mért tíz csapás után: a Biblia fiával, Jákobbal is, ekkor kapja
Jákob az Izrael nevet, innen
szerint száraz lábbal kelnek át a kettéválasztott Vörös- az ország elnevezése. A
tengeren.lásd újra 1 Ezután következik a pusztai vándorlás, amelyet a héber elnevezés jogi kifejezés
volt az ókori Keleten, annyit
hagyomány szerint negyven évig tart. jelentett, mint „saját
közösségéből kivált idegen” –
mint amilyen Ábrahám volt,
VI.3. Tanítás hiszen elhagyta hazáját.

A zsidó vallás alaptanítása a legtömörebben így hangzik: „Halljad, 4

Második Törvény-
4 könyv 6,4. A zsidó
Izrael, az Örökkévaló, a mi Istenünk, egy Úr!” . Ez a tanítás szertartások egyik
legfontosabb, mindig énekelt
gyökeresen eltér a zsidó népet körülvevő törzsek többistenhívő
eleme: hangosan recitálták.
vallásaitól: A zsidó vallásban egyetlen egy Isten van. Ezért is írjuk Eredeti nyelven – fonetikus
átírásban – így hangzik: „Semá
nagy kezdőbetűvel. A zsidó vallás tehát egyistenhívő, idegen Jiszráél Adonáj Elohénu Adonáj
Echád.”
szóval: monoteista5 vallás. Ez nagyon nagy dolog, még akkor is,
5
A kifejezés két
ha a monoteizmus kezdetleges formában megtalálható a közeli görög szó
kapcsolatából jött létre:
Egyiptomban is6.
monosz = egy, theosz = isten.
Isten megújítja a szövetséget Mózes által, megadja a Lásd monoton = egyhangú,
illetve teológia = isten létével
kőtáblákon a Tízparancsolatot, amely szabályozza az Isten- foglalkozó tudomány.

ember és ember-ember kapcsolatot. Emellett kijelenti magát 6

Ehnaton (i.e.1375-1350)
vallási reformokat próbál meg
Mózes számára, és úgy nevezi magát, hogy „Aki van.” Ezt jelenti bevezetni
Egyiptomban, mely
héberül a Jahve7 kifejezés. A zsidók nem ejtették ki Isten nevét, Amon kultuszát Aton
helyette az Adonáj, azaz Úr szót használták. egyistenhívő kultuszával
helyettesítette. Van hason-
A zsidó tanítás legfontosabb írásos megjelenése a héber lóság a két vallás közt: Atont
is egyetlen Istennek
Biblia, azon belül is Mózes öt könyve, a Tóra. A Tóra szó nyilvánítják, és ott is ő az, aki
mindent megalkot, ami csak
jelentése tanítás, törvény. A szóbeli hagyományokat és a Tóra létezik. Nincs kizárva, hogy
Mózes – aki kivezeti a zsidók
magyarázatát egy idő után (i.sz. 2. század) le is jegyezték, ez a egy részét Egyiptomból –
Misna.8 Szintén értelmező szerepe van a Talmudnak. Ebbe ismerte ezeket a tanokat.

beletartozik maga a Misna és további magyarázatok, amelyek a 7

A Jahve elferdített és egyben
helytelen alakja a Jehova is.
Misna és a Biblia tartalmát fejtik ki.
8
Részlet a Misnából:
„Történt ismét egy pogánnyal,
VI.4. A Biblia aki (Rabbi) Sammaj elé járult
azt mondván neki: »Téríts
A Biblia két nagy egyistenhívő vallás szent könyve: a zsidóságé és meg azzal, hogy megtanítasz
az egész Tórára, míg egy
a kereszténységé. Maga az elnevezés arra utal (Biblia=
lábon állok.« Az kihajtotta egy
könyvecskék), hogy több könyvből áll. mérce-bottal. Ekkor (Rabbi)
Hillél elé járult, aki

13
 Miképp a bevezetőben már említésre került, a megtanította, mondván: »Ami
előtted gyűlöletes, ne tedd azt
kereszténység sok mindent átvesz a zsidó vallásból, és az ő embertársaiddal, ez az egész
Tóra, a többi csak magyarázat.
szemszögéből nézve kiegészíti azt. A héber Biblia csak a Jézus Menj, és tanuld meg.«” Misna,
előtti idők szent iratait tartalmazza, éppen ezért keresztény Barajta sabbat 30a
9
szempontból nézve ezeknek a könyvek összességét A héber Bibliában, a
Tanakhban a Tóra mellet
Ószövetségnek nevezik9. szerepelnek még a Próféták
(Neviim) könyvei és az Iratok
Az Újszövetség Jézus életét, tanításait, cselekedeteit, (Ketuvim), amelyben
megtalálhatók többek közt a
halálát és feltámadását bemutató négy evangéliummal Zsoltárok könyve (Tehillim)
vagy Jób könyve.
kezdődik. Mindegyik külön-külön leírja a teljes életutat. Ezeket
követi az Apostolok cselekedetei könyv, amely a Jézus utáni
közvetlen történéseket mutatja be. Ezután több ún. apostoli
levél van, amelyek a kereszténység korai szakaszában alapított új
közösségeknek írt – leggyakrabban Pál apostol tollából származó
– intelmek és tanítások. A levelek után van még egy könyv, a
Jelenések könyve, amelyet az egyik evangélium szerzője, János Dávid-csillag

apostol írt. Ez a könyv rengeteg misztikus látomásról és a világ

végéről szól. Ezért nevezik Apokalipszisnek is.

VI.5. Zsidó vallási jelképek

 Dávid-csillag: eleinte több valláshoz is tartozott, mágikus
jelentősége lehetett (védelem). Csak a 14. századtól
köthető a zsidó valláshoz; jelentése többfajta lehet. A két Menóra

háromszög az élet szimbóluma: élet Istentől jön le, és

Istenhez visszatér. A csillag a tizenkét törzsre vagy a
hatnapos teremtés történetre is emlékeztethet.
 Menóra: hétágú gyertyatartó, eredete talán perzsiai. Az
akkoriban ismert bolygók száma miatt lehet hétágú.
 Égő csipkebokor: az isteni jelenlét szimbóluma,
Mózesnek ugyanis Isten egy lángoló, de el nem égő
csipkebokorban jelenik meg.

VI.6. Fogalmak
 Zsinagóga: zsidó imahely, kisebb épület esetén imaháznak Marc Chagall festménye
Mózesről és az égő
nevezik. csipkebokorról

14
  Rabbi: zsidó tanító
 Kőtáblák: Mózes ezeken kapja meg a Tízparancsolatot
 Frigyláda: ebben vitték a pusztai vándorlás idején a
kőtáblákat
 A Templom: először Bölcs Salamon által építtetett, majd
kétszer is lerombolt templom Jeruzsálemben. Itt volt a
legfontosabb szentély, a Szentek Szentje, ahová a főpap is
csak egyszer mehetett be az évbe. A templom egyetlen
megmaradt fala a
A Dohány utcai zsinagóga
 Siratófal: ma zarándokhely, a lerombolt templom és az
elvesztett rokonság siratásának helye
 Jeruzsálem: egyszerre három vallás szent helye. A
zsidóknak a Templom, és a Siratófal miatt. A
keresztényeknek a Szentsír templom okán, ahová a
hagyomány szerint Jézust temették, és ahonnan nem
messze megfeszítették. Az iszlám világ a
Sziklatemplommal tiszteli azt a helyet, ahol Mohamedet
a mennybe felvették.
A jeruzsálemi templom
rekonstrukciós rajza
VI.7. Zsidó szertartások és ünnepek
A heti legfontosabb ünnepnap a szombat, a szabbat. Zsidó
hagyomány szerint már előeste megkezdik az ünneplését,
ugyanígy tesznek majd a keresztények a karácsony
megünneplésekor. A zsidó időszámítás egész más, mint a
Gergely-naptár: Hold-hónapokat számítanak, ezért az ünnepek Hanuka gyertyatartó –
éppen meggyújtják a
mindig mozognak. Ráadásul többféle hosszúságú évek vannak, „szolgával” a többi gyertyát
hogy a megfelelő ünnepek jó napra essenek. Azt mindenesetre jó
A „Sólem álejchem”
tudni, hogy a héber hittudósok az időszámítás kezdetét a világ kezdetű dalunkról. Maga a
kezdő két szó a
teremtésének időpontjába teszik, amely szerintük: Kr. e. 3761. zsidó köszönés is:
Shalom alajkum
október 7. (tisri 1.), hétfő, 11 óra 10 perc 20 másodperckor )‫)שלום־עליכם‬,
történt. vagy arabosan ásszálámu
aláikum (‫ =)لسالم عليكن‬béke
veletek. Általános köszöntés
volt ez a Közel-Keleten. Azért
többes számban használták,
mert a testnek és a léleknek
külön kívántak békét.

15
 A dalt a hívő zsidók a
VI.7.1. FŐBB ÜNNEPEK zsinagógából való a péntek
esti hazatéréskor éneklik. A
 Pészah – zsidó húsvét: az egyiptomi szabadulás ünnepe hit szerint két angyal, egy
gonosz és egy jó kíséri az
 Hanuka – a makkabeusok győzelme a görögök felett (Kr. e embert haza. Ha mindent
rendben találnak, a jó angyal
165), mivel azok megszentségtelenítik a Templomot (Zeusz- mond áldást, és kéri, hogy a
szobrot helyeznek el benne), és bálványimádásra késztetik a következő héten is így legyen,
és mondja rá az áment a
zsidókat. Erre felkelés robban ki, és győznek a zsidók. Ezután gonosz, ha nem, akkor a rossz
angyal mond „áldást”, hogy a
megtisztítják a Templomot, újjáavatják (hanuka=felszentelés) következő hét is ilyen rossz
legyen, és mond áment a jó.
és meggyújtják olajjal a gyertyatartót, de csak egy napra Ezért van szó angyalokról a
elegendő a kóser olaj, és nyolc nap kell az új elkészítéséhez – szövegben. Mindig nagy
örömmel éneklik, vacsora
az olaj csodásan kitart – erre a csodára emlékeztet a előtt.
kilencágú gyertyatartó (egy a „szolga”, amiről meggyújtják +
nyolc másik).
 Jom kipur – az engesztelés napja – a legnagyobb ünnep
(szeptember-október környékén): a böjt, engesztelés és a
megtérés ideje. Ez az ünnep az, amikor a főpap egyszer az
évben belép a Szentek Szentjébe és kimondja Isten nevét. Siratófal

 Rós hásáná – a zsidó újév ünnepe

VI.8. Zsidó szertartászene

A zsidó szertartászene rendkívül fontos, sok tekintetben a
keresztény zene előzményei (miként a vallás is az). Az egyik
legősibb énekes forma a kantilláció, mely a Tóra énekes
recitálása.
A zsidó szertartászenében párbeszédes formák
uralkodnak: egy dallam (vagy szöveg) megoszlik két csoport Szentsír templom

között, lehet az egyik szólista, kis csoport vagy a fele. Négy ilyen
formát jegyez fel a Biblia:
 előénekes dallamának részleteit ismétli meg a nép
 két részre osztják a dallamot az előénekes és a nép között
 teljesen megismétli a nép a hallottakat
 refrént énekelnek egy dal strófái között
Sziklatemplom
Azért is fontos ismerni ezeket, mert mindegyikre található példa
Híres, a magyar zsidóságon
a keresztény egyházi énekben. keresztül elterjedt világszerte
ismert népdal a „Szól a
kakas már”. Több legenda is

16
 kapcsolódik ehhez, mindegyik
VI.9. Klezmer a nagykállói csodarabbi, Taub
Izsák révén:
„1) A legenda szerint a kállói
VI.9.1. MI A KLEZMER? szent sokat időzött a
környező erdőkben
Azt szokták mondani, hogy „zsidó zene, keverve helyi népzenei és mezőkön, mert
nagyon szerette és
hagyománnyal”. Csak hiszed, hogy az! Az elnevezés is mutatja,
élvezte a természet
hogy egész mást jelent. A kifejezés eredetileg olyan zenészt szépségeit. Gyakran
beszélgetett az egyszerű
takart, akit lenéznek (klezmer = „csúfolódó”), mivel zenéje csak pásztorokkal és erdészekkel.
Egyik sétája alkalmával a rabbi
rossz utánzata az igazi templomi zenének. az erdő szélén egy pásztorfiút
hallott énekelni. A dal nagyon
megtetszett a mesternek, és
VI.9.2. KIALAKULÁS ÉS TÖRTÉNET állítólag felajánlotta a fiúnak,
hogy megvenné tőle. Amaz
A klezmer szülőhelye Románia és Moldva. Jól észlelhető a boldogan kötötte meg a
számára előnyösnek tűnő
török hatás, mivel a vegyes zsidó-cigány zenekarok lementek üzletet. A rabbi, miután
Isztambulba a muszlimoknak zenélni, hiszen azok nem játszhattak átnyújtotta a beígért egy
aranyat, megtanulta az éneket,
a vallási előírásaik miatt. Az I. világháború után rengetegen a fiú pedig elfelejtette.
2) A hagyomány szerint a
kivándoroltak az USA-ba, ahol a zenéjük keveredett a klasszikus nagykállói rabbi különleges
képességgel bírt: felismerte
zenével, így születik meg a nyugati klezmer. azokat a szent dallamokat,
melyeket az egykori
jeruzsálemi Szentélyben
VI.9.3. A ZENE énekeltek a papok. A magyar
népdalok közül az egyik
A klezmer zenében Kelet-Európában: főképp hegedű és más leghíresebb a rabbi által
felfedezett "Szól a kakas már"
vonós dominál, Amerikában a big band és a klarinét. Általában
kezdetű ének, melyet a
nem szöveges. Ha mégis, akkor az jiddisül szól, amely germán legenda szerint minden
szombat előestéjén az
nyelv, felnémet származék nyelv, a németországi és kelet-európai angyalok kara magyar nyelven
énekel.”
zsidóság nyelve. De mi a klezmer lényege? Bob Cohen válaszol: Az interneten több helyen is
fellelhető forrás.
„Sok mindent mondtak már a klezmerre: világzene, fesztiválzene,
tánczene, zsidó népzene. Neked melyik áll a legközelebb a 10 A teljes beszélgetés a
szívedhez? klezmerről, történetéről és
Bob Cohen: Sokan azt hiszik, a klezmer világzene, de nem az. A szépségéről elolvasható, ha
műfaj nagyon sokat változott. Létezik egy amerikai mondás: A ide klikkelsz! Kép a cikkből:
zenei műfajok között a klezmer egy repedt sarkú …, aki valaha
törékeny, szűzies volt, de ma bármire kapható 20 dollárért.
Számomra a klezmer nem csak melódia, hanem zenei kifejezés,
díszítés, tempó és ritmusváltás, feldolgozás. Csak akkor működik,
ha egy belső jiddis esztétika [=itt kábé világfelfogás] van mögötte,
amit követni kell.”10

17
VII. Az ókori Róma zenéje
Ez lesz a legrövidebb fejezet. És nem azért, mert nem szeretjük a
rómaiakat, hanem azért, mert ők nem szeretik annyira a zenét.
Jobban mondva nem olyan fontos nekik. Az ókori rómaiak eléggé
gyakorlatiasak voltak: nem törődtek túl sokat elméletekkel,
teóriákkal, hanem hasznosság szempontjából tekintettek
mindenre.
Így a zenére is. A görögöktől átvették ugyan a
zeneelméletet egy az egyben, de leginkább alkalmazták: volt
színpadi, katona és szertartászene. Egyetlen újításuk a
pantomim volt, amely egy meglehetősen „rétegműfaj” volt: a
tánc, a mozdulat és a zene intellektuális kombinációja volt ez. Hidraulisz, azaz
Nem vonzott tömegeket, az tuti. víziorgona Aquincumból

A rómaiaknak köszönhetően terjed el sok mai hangszer

elődje, például az egyetlen épségben fennmaradt víziorgona,
azaz hidraulisz, melyet Aquincumban találtak meg.

VIII. Az iszlám és zenéje

VIII.1. A vallás
‫اإلسالم‬
Az iszlám az egyik nagy világvallás. Monoteista vallás. Magát a
„Könyv vallásai” közé sorolja, ahová a zsidók és a keresztények
is tartoznak. Éppen ezért ezeket a vallásokat is tisztelik. Az
alapító: Mohamed (570 körül született), utolsó fő próféta, „a
próféták pecsétje”, ahogy az iszlám fogalmaz. Az összes
ószövetségi ősatya, mint Ábrahám, Mózes és Jézus is (arabul Isa)
próféta számukra. A vallás neve szintén a már ismert szalám
alakból ered: iszlám =megbékélés Isten akaratával.
A hívőket helyesen muszlimnak vagy muzulmánnak
hívják. Nem helyes alakok, amelyek használata „kulturális
suttyóságról” tesz tanúbizonyságot:
 Mohamedán: nem használják maguk között, és kábé azt
sugallja, hogy ők Mohamed-követők, vagy Mohamed-hívők,
ami nem igaz, mert istenhívők. Az iszlám elterjedtsége
a világon

18
  Mozlim, moszlim: ezek a muszlim szó régies, eltorzult Egy kis erőltetés azonban van
abban, hogy az iszlámot és az
alakjai. arab világ zenéjét az ókor
korszakánál tárgyaljuk. Jövőre
látni fogjuk, hogy a középkor
VIII.1.1. AZ ISZLÁM VALLÁS ÖT PILLÉRE egyes felfogások szerint már
jóval Mohamed születése előtt
1. Hitvallás: Nincs más Isten Allahon kívül és Mohamed az ő „beköszöntött” Európában.
Ettől még itt szentelünk teret
prófétája ennek a kultúrának is.
(Lá iláhí illáh Alláh, Muhammadd'u raszululláh :)
2. Ima: napi öt ima, különböző napszakokban, Mekka felé
3. Adakozás: a szegények segítése, egyszer egy évben kötelező
4. Böjt: Ramadán hónapban (9. HOLDhónap – mindig változik)
napkeltétől napnyugtáig no étel, no ital
5. Zarándoklat Mekkába, a Kába kőhöz (hagyomány szerint
Mekkai zarándokok,
Gábriel adta Ábrahámnak a háza építéséhez, valószínű egy fekete középen a Kába kő

meteoritdarab) az életben legalább egyszer + egyéb bonyolult

szertartások elvégzése

VIII.1.2. A VALLÁS KÉT FORRÁSA

 Korán: az iszlám szent könyve: A vallás szerint Gábriel
arkangyal diktálta le Mohamednek, fejezetei a szúrák
(=képek).
 Szunna: hagyomány – Mohamed (és egyes irányzatban más
tanítók) tanítása+cselekedetei

VIII.1.3. MÉG EGY-KÉT ALAPFOGALOM

Az első szúra
 Dervis: muszlim „szerzetes”, ilyen a Budán élt Gül Baba
 Müezzin: a hívőket énekkel imára szólítja a minaretből
 Mecset: iszlám templom
 Hidzsra: „Mohamed futása” Mekkából Medinába, az
muszlim időszámítás kezdete, i.sz. 622

A leggyakrabban a Koránból
VIII.2. Arab zeneelmélet és hangszerek vett kalligrafikus írásokkal
Az arab zenében hasonló dallam és ritmusminták vannak, mint díszítik a mecseteket. Az
emberábrázolás itt is
Indiában. Itt makámnak hívják a dallam-modellt. Az éneklésmód szigorúan tilos, mint a
zsidóknál.
és a hangszeres játék nagyon díszített, mint az arab építészetet

19
jellemző arabeszk. A zeneelméletükben elutasítják a
kozmológiát, „szemlélődő” és „cselekvő” zenélésre bontják,
ami az elmélet tudásnak és a gyakorlati zenélésnek felel meg.

VIII.2.1. HANGSZEREK
 úd (= gally, ág); a lant elődje; 10. századtól, a keresztes
háborúk idején hozzák be Európába, Spanyolország és
Úd
Bizánc felől
 kanún – citeraszerű
 ney – bambuszfuvola
 tabla – ritmushangszer
 derbuka – legfontosabb ritmushangszer

Derbuka

20