A magyar hadsereg a határnál megállt, mert ha átlépik, akkor már

támadó háború lett volna és nem védekező.

Időközben kitört egy újabb bécsi forradalom (jóval kevesebb réteg vett
részt). A bécsi felkelők behívták a magyar sereget.
A bécsi udvar feloszlatta a magyar országgyűlés(törvénytelen volt).
Ekkor sem szakítottuk meg a kapcsolatot a bécsi udvarral. Október 30-
án mégis átléptük a határt. Elindultunk Bécs felé. 31-én vállaltunk
csatát Schwechtat-nál, magyar vereség, mert addigra úrrá lettek az
Észak-Itáliai, cseh és ausztriai helyzeten és egyesítették erőiket.
Magyarországot kivéve helyre állt a Birodalomban a rend. Eddigre
leverték a forradalmat. Görgey Artúrnak köszönhetjük, hogy rendezett
volt a visszavonulás és nem fej vesztett menekülés. Magyar főerők
hátrálnak az ország közepe felé. Győrnél próbálták megállítani a
császáriakat. Duna-Rába összefolyásánál. Viszont befagytak a
mocsarak, ezért a terv nem jött össze. Vonultunk vissza. Komárom
várát erősítették meg. A Napóleoni csaták után kezdték fejleszteni,
modern erődrendszerré. Bevehetetlen erődrendszernek tervezték, de
48-ra még nem sikerült befejezni. Az erőd felirata: Nec Arte Nec
Marte (Sem csellel, sem erővel). Császáriak körbe vették és
ostromolni kezdték. Decemberben hátrahagyták Komárom várát.
Hónapokig kitartott az erőd.
A magyar főerőknek nem szabad csatát vállalni. A Budai hegyeknél
meg lehet állítani a császáriakat, de ha elveszítenek egy csatát nem
lesznek képesek megvédeni Budát.

Déli hadihelyzet (Dél-vidék)

A szerb felkelők folytatják harcukat, a császáriak is az oldalukra
állnak. A szerbek táborait nem tudtok elfoglalni, csak nagyjából
elszigetelni.
Erdélyi hadihelyzet
Erdélyben császári csapatok a románokkal szövetkeztek. Kolozsvárt is
elfoglalták. Az erdélyi magyar csapatok székely földre szorultak, azon
belül is Háromszékbe. Itt Gábor Áron ágyúkat öntött, ezeknek
segítségével sikerült feltartóztatni a császáriakat. Közadakozásból volt
alapanyag az ágyúkhoz.
Kossuth minden fővezérünknek levelet írt. Kellett egy győzelem, hogy
megmaradjon a remény a magyarokban. Perczel Mór csatát vállalt a
Budai hegyek között, Mórnál december 30-án (vereség). Így Buda
védelme lehetetlenné vált. Ezért az országgyűlés átköltözött
Debrecenbe. Szolnokig a vasúttal mentek.
Batthyányi maradt Budán, a császáriak elfogták és letartóztatták.
Budát és Pestet elfoglalták. Császári csapatok vezetője: Windischgrätz
herceg. 50.000 fős sereggel.
Görgey Artúr Windischgrätz csapatait elcsalta a Felvidékre (nekünk
ismerős terep volt a császáriaknak nem). Így lassítani tudtuk őket és
így időt szerzett az országgyűlésnek.
A visszavonulást Perczel Mór fedezte. Bedei csata.