Mikszáth Kálmán (1847–1910)

Tót atyafiak és A jó palócok

Mikszáth Kálmán novellisztikája

 A Szülőföld világa áll a középpontban : tótok és palócok

 Tótok : szlovávok ; Palócok: nyelvjárás – felvidéki magyarok
 a romantika és a realizmus határán alkotott
 a teljes magyar valóság realista, olykor eszményített ábrázolója
 hősei parasztok és egyéb vidéki karakterek
 ábrázolásmódja az elbeszélés (anekdotázás)
 Újszerű parasztábrázolás

o történeteinek főhőseivé válnak
o gazdagokkal szemben az erkölcsi tisztaság jellemzi a parasztokat (uraik fölé emeli
őket)
o egyszerűségük nem róható fel negatívumként, inkább erényükként kezeli
o őrzik hagyományaikat, nem bonyolódtak bele a társadalmi ranglétrán vívott harcba
o palócokról könnyedebb, felszabadultabb stílusban ír (maga is közülük származott),
mint a sokszor mogorvának ábrázolt, zord helyeken élő tótokról
o ragyogó emberi jellemeket mutat be, akikkel tragikus események történnek,
kiemeli: ha az élet úgy hozza, a legegyszerűbb emberből is erkölcsi nagyság válhat
o érződik műveiből: minél egyszerűbb az ember, annál kevesebb gondja van

Tóth atyafiak:

 1881
 4 hosszabb terjedelmű novellát tartalmaz
 Hősei fura különcök
 Zárkózott, mogorva emberek, de jólelkűek, tisztaszívűek
 Szoros kötődés a természethez

A jó palócok

 1882
 15 rövidebb terjedelmű novellát tartalmaz
 parasztjai kedvesek, közvet-lenek
 mesevilág, az ősi erkölcsi törvények között
 idill, harmónia
 a legfőbb érték az egyéni boldogság és a világrend
 a természet és az ember összhangja
 Néhány szereplő alakja ismétlődik egy-egy novellában

Az a fekete folt

I. Keletkezés

 1881-ben keletkezett
  Tót atyafiak című kötetben

Szereplők:

• Olej Tamás, brezinai bacsa (számadó juhász)

• Anika, a lánya
• Matyi, a bojtárfiú
• Taláry Pál, a herceg

II. Címértelmezés

 Témacentrikus → magyarázatot ad a történeten keresztül a brezinai földbirtokon kialakult

fekete foltra (leégett akol)
 Szimbolikus
 Fekete folt → pusztulás jelképe
 Olej Tamás lelkiismeretén ejtett folt → bűn

III. Műfaj

 Novella
o kisepikai műfaj
o rövid történet
o kevés helyszín
o kevés szereplő
o cselekményidő rövid – egy szálon fut o főszereplő életéből sorsfordulatot mutat be
o →lányát elveszítette Olej Tamás, és megkapja a brezinai birtokot, de ez már
értéktelen számára

IV. Szerkezet, felépítés

 Térbeli ábrázolás
o 2 fő helyszín: bemutatása ellenpontozó
o Brezinai birtok ← →város
o Brezinai birtok: Olej Tamás magánéletének a helyszíne
o Város: társadalmi élet → erkölcsi romlás helyszíne, idilli hely
 Időbeli ábrázolás
o A konkrét cselekményidő néhány napot ölel fel
o Lineárisan előrehaladó, de kisebb anekdoták néhol megszakítják a cselekmény
folyamatosságá
 Elbeszélésmód
o Tárgyilagos, objektív ábrázolásmód jellemző
o E/3 → kívülálló
o Mindentudó narrátori szerepe → belelát a főszereplő gondolataiba és érzelmeibe
o Anekdotikus: az író a cselekménybe beleépít kisebb történeteken, amelyekkel kitérők
formájában a fő cselekményszál kisebb időre megszakad ; ezek az anekdotát,
fontosak a szereplők és környezete megismeréséhez

Expozíció:
• helyszín: brezinai akol, mesei szépségű táj
• a nyáj bemutatása
 • Olej pillanatnyi megjelenése
Bonyodalom:
• első este: a vendég (=herceg) udvariatlan viselkedése, Taláry Pál megjelenése fordulópont,
mert megzavarja a falusi idillt
Bonyodalom kipontakozása:
• a további három napon a lány és herceg többször találkoznak
Tetőpont:
• A herceg a brezinai birtokot ajánlja fel Anikáért cserébe
• Olej meginog, mardossa az önvád és a bűntudat, mert tudja, hogy a herceg nem feleségnek
akarta Anikát
Megoldás:
• A herceg a brezinai birtokot ajánlja fel Anikáért cserébe.
• Olej meginog, mardossa az önvád és a bűntudat, mert tudja, hogy a herceg nem feleségnek
akarta Anikát.

V. Főszereplők ábrázolása

 Olej Tamás
o Zárkózott természetű
o gőgös, büszke ember volt
o szívtelen embernek tartják a faluban, mert nem sírt a felesége temetésén
o nem nagyon tartotta a kapcsolatot az emberekkel
o mély belső lelki életéről senki sem tud (minden nap gondol a feleségére)
o jelleme: hajlíthatatlan, szigorú erkölcsű
o bensőséges szálak fűzik a természethez
o A narráció által ismerjük meg érzelmeit, gondolatait és vágyait → 3 úr létezik
számára: Isten, megyebíró, Taláry herceg ( övé a birtok )
o Vágya (legfőbb) → övé legyen a brezinai birtok → ez okozza a tragédiáját : Anikát
cserébe „eladja” → lelkiismeret-furdalás
o Ellentétbe állítható a Talláry herceggel
o Olej Tamás: szegény, harmonikus, jó kapcsolata a vele élő emberekkel
o Talláry Pál: gazdag, szemlélete: vagyonkért minden megszerezhető: rafinált →
először a tekintély alapján akarja megszerezni Anikát, de amikor az eredménytelen,
taktikát vált: felajánlja amit a legjobban szeretne Olej tamás
o A tűz motívuma a megtisztulást is jelképezheti számára
A bágyi csoda

Műfaja: novella. Rövid, tömör, csattanóra épülő történet, amely az élet egy mozzanatát örökíti meg.
Kevés helyszínen, rövid idő alatt játszódik a történet, és kevés szereplőt vonultat fel.

A novella egyszerre romantikus és realista, szerkezete pedig metonímikus és metaforikus. Maga a

történet nem fedi azt a jelentést, amit a cím sugall,  a  történet egy asszony fogadalmának a
megszegése, amelyet a háborúba induló férjének tett, miszerint hamarabb fog a Bágy patak visszafelé
folyni, mintsem ő hűtlen lenne a férjéhez. A „bágyi csoda” ennek a hűtlenségnek a metaforikus
megfogalmazása.

Hiányoznak a részletező leírások, bár a novellában a természet még mindig aktív szereplő ( pl.a
molnárné megcsalja a férjét, a víz kezd visszafelé folyni). Másrészt a ballada-stílusú elhallgatások is
lerövidítik a szöveget. A szokatlan, nyitott befejezés is hozzájárul ehhez: az olvasóra bízza a
befejezést, csakúgy, mint az ítéletalkotást.

Az elbeszélés bevezetőjében előtérbe kerül a Bágy patak, a patak leírásával kezdődik és zárul a mű, a
természeti kép keretbe foglalja a történetet. A hirtelen felhőszakadás a hősök sorsának a változását
sejteti. A pletykálkodó asszonyok gonoszkodó megjegyzése, a fehér vászon lebegése a szélben-
szintén utalnak a végkifejletre. A visszafelé folydogáló patak pedig az asszony hűtlenségének néma
tanújele.

Népi életképpel kezdődik a mű: a malomudvaron őrlésre várakozó emberek beszélgetnek,

pletykálkodnak egymás között. Ez a mozzanat a korabeli falusi élet megszokott jelenete. Az író
realisztikusan ábrázolja ezt a környezetet, ironikus megjegyzéseket rejt a sorok közé.

Az időszerkezet is jellegzetes: jelen időben indítja az író a történetet, majd  ebbe beépülnek a múlt
emlékkockái( Kocsipál Gyuri elégette a halottaskocsit, Klára fogadalma, Gélyivel való viszonyuk a
múltban). Ezekről az információkról részben az író, részben a szereplők révén szerzünk tudomást. Az
egyenes beszéd mellett a függő beszédre is találunk példát, és a szabad függő beszéd jelét is
felfedezzük a műben. Az elbeszélő és a szereplő szólama összefonódik (nem tudjuk, hogy mikor kinek
a nézőpontja érvényesül). Legtöbbször mellőzi a bemutatást, úgy tesz, mintha az olvasó is tagja volna
a közösségnek.

A szereplők archetipikusak: Vér Klára  nemcsak hűtlen feleség, hanem a csábító boszorkány, akinek a
veres haja a középkor hiedelemvilágába vezethető vissza, mint a gonosz jele.