A genetikaalapjai
KOZINSZKY ZOLTÁN DR.
Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvosi és Gyógyszertudományi Centrum,
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szeged
ÖSSZEFOGLALÁ
S A ge netikai ismere tek az elmúlt évtizedben
rohamosa n növeked tek. Ez a növekedés a mol ekulári s vizsgá-
lati módszereknek köszönhetően soha nem látott méreteket öl-
tött, és a laborató riu mból a betegágy hoz j utott. Ma már a gya-
korló orvos sem nélkülöz heti azokat, ezé11 szükséges a klinikus
számára összefog lalni az a lapfogalma kat. Ezeknek a fogal-
makn ak ismerete elengedhetetlen ahho z, hogy az iroda lomban
közö lt tudományos munkákat megérts ük, de bátran mondhat-
j uk, hogy a megfel e l ő betege llátáshoz is lassan nélkülözhetet-
lenné vá lnak. Különösen vonatkoz ik ez a daganatgyógyá -
szatra. Fontos hangsúlyoz ni, hogy a genetikai ismeretek, még
alapszinten is, lega lább egy vaskos könyvet tesz nek ki, mely-
nek tanulmányozásá ra a gyakorló orvosok többségének nincs
ideje és talán késztetése sem. Minden b izo nnya l ez vezette a
szerkesztősége t arr a, hogy felkérjen ennek a továbbképző köz-
leménynek meg írására .
Kulcsszavak genetika, öröklőd és, klin ikai vonatkozások, alap-
foga lmak
MÉRFÖLDKÖVEKA GENETIKATÖRTÉNETÉBENA tudományos ala-
pok on nyugvó genetika mega lapítój a Gregor Mendei ( 1822-
1884) brünni szerzetes (1. ábra) . Statiszt ikai módszerek seg ít-
ségéve l megá llapíto tta, hogy az egyes tulajd onságo k örö kl ő­
dése, saj átos szóhasználatta l élve, ,,faktorok hoz" (mai fogal-
mainkkal: génekhez) kötött, és mega lkotta az örök lődés egye-
temes szabályait. Francis Gallon a humán örökléstan megte-
remtője és az ikerkutatások mega lkotója. Ő tanulmányozta el-
sőként az ún. mennyiség i je llegek (test magasság, értelmi ké-
pesség) örök lődését matematikai-statisztikai módszerekke l.
1869-ben, Tübingenben, Friedri ch Miesche r sejt magoka t kü-
lönített el használt sebésze ti kötöző anyagokon lévő genny fe-
h érvérsejtje i bő l. Egy foszfor tarta lmú anyago t fedeze tt fel, me-
lyet „nuk leinnek" nevezet t el. A kromoszó mák szerepét az
ö rö kl ődésben Sutton írta le, és Morgan igazo lta muslica kísér-
letei során. Grif/ith 1928 -ban a bakteriális átalakulás (transz-
l evelezési cím:
Dr. Kozinsz ky Zoltán
Szegedi Tudományegyetem,
Szent-György i Albert Orvosi és Gyógyszcrt udományi Centrum ,
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika , Szeged
6725 Szeged , Semmelw eis u. 1.
Távbeszél ő : (36 62) 544000 Távmáso ló (36 62) 54571 1
Nőgyógyászati Onko lógia 2002; 7:59- 65
formáció) j elenségé t vizsgá lva azo nosította a dezox iribonuk le-
insavat (DN S-t), mint az örökítő anyagot , melyet Avery,
MacLeod és McCarty 1944-ben megerősített. McC!intock és
Creighton az átrendeződés „rekomb inác ió" (a kromoszó ma j el-
legzetes része i közötti átkereszteződés) j elenségé t írták le.
1952-be n Hershey és Chase igaz olta a dezox iribonuk leinsav
szemikonzerva tív megkettőződését (replikációját). Franklin és
Wilkins röntgendiffrakciós vizs-
gá latok segítségéve l igazo lták a
molekula szakaszosságá t (perio-
dicitását), maj d 1953- ban Wat-
son és Crick írták le a DNS szer-
kezeté re vonatkozó kettőshéli x­
modellt. Nirenberg és Khorana
az 1960-as évek elej én fej tették
meg a genetikai kódot. Az utóbbi
évt izedekben a gének sokszoro-
sításának, illctvc genetikai mó-
dos ításának forradalma zajl ott
le, és ez ma is a vizsgá latok
középpontj ában van . Ez az or- 1. ábra . Grego r Mendei
vos tud ományban szemléletvá l- ( 1822- 1884)
tást eredményeze tt.
AZ ÖRÖKÍTŐANYAG BIOKÉMIÁJA: A GENETIKAIÜZENET (INFOR-
MÁCIÓ) TÁROLÁSA A DNS kettősszálú, egye nes makromole-
kula. Egysége i (monomerje i) a dezox iribonukleotidok, me lyek
foszfo rsav, dezox iribóz és négyfé le bázis (ade nin , timin,
gunanin, citozin) egyikéből állnak (2. ábra) . A nuk leotidok
egymássa l foszfo diészter (2 szomszédos mo lekula közö tti
foszfát-cso portok között vízkilépésse l keletkező) kötésse l kap-
csolódnak, az egy ik dezox iribóz 5' e-a tomjának, illetve a
szomszédos nukle otidegység 3' e- atomja közötti kapcso lódás
révén.
Két, egymással szemben álló polinukleotid (sok nukleotid egység
összekapcsolódása által keletkezett) forral csigavonalszerűen egymás
köré tekeredéseeredményezi a kettős-hélix szerk=tet. Ez a felépítés
fellazulhat, és helyenként egyfonalas szerk=t jellemzi. Az emberi
DNS vastagsága csupán 2 nm, hosszúsága viszont mintegy 2 m.
A szemben lévő polinukleotid lánc antiparalel lefutású: az egyik láncon
5' -ff , míg a másikon 3' • 5' irányú a nukleotidok kapcsolódása.
A nukleotidok egymással történő kapcsolódásából adódik, hogy a lánc
egyik végén a 3' C-atom szabad, míg a lánc másik végén az 5' e -atom
(2. ábra).
59
Koz inszky Z

A négy féle bázis sorrendj e (szekve nc iája) tárolja a gene tika

NH,
üzenet et. A hélix kü lső felszí nén fut a c ukor (dezox iribóz)-fos-
N~ N'\,
1
1
''> adenin zfát gerinc, a bázisok pedi g a hé lix belsej e felé forduln ak, a
5' vég ~ N/'• , N / tenge lyre merőlegesen. Az egymássa l szem ben á lló bázisok
(l
1
párokat (bázi spá rok, bp) alkotnak, egy purinb áz is mindig
·o
NÁ
P
11
pirimidinb áz issa l kap csoló dik. Adeni1mel (A) szembe n csak
0
J"'- j citozin
0~ ~ N,.....
timin (T) 2 hidr ogé nh íd köt ésse l, míg a guanin (G) csak
citoz inn al (C) kapcso lódhat 3 hidro gé nk ötésse l. Ezze l a DNS
csavarmenelének egy ik oldalán egy nagy áro k, míg a m ásik ol-
dalán egy kis áro k alaku l ki (3., 4., 5. ábra) .

Az e l őbbiekbő l adódik, hogy a purinbáz isok mennyisége meg-

guanin egyez ik a pirimidin báz iso k menny iségéve l (C har gaff-szabá ly) ,
amelybő l következ ik, hogy a DNS egy ik szá lának so rrendj e

HN J) C
H, meg határo zza a má sik lánc nukleotid so rrendjét (kiegés z ítés
,,komp leme ntaritá s" elve). A DNS bizon yos szaka szá nak bá-
~ 1 timin
0 N

OH H

3' vég
G
/
- H- - - - e
2. ábra. A nukleotidegységek kapcsolódása cukor
'\
N- H- - - - cukor
H

A T

4. ábra. A nukleotidok szerkezeteés a közöttük kialakuló H-híd kötés

Z DNS B DNS

, 2 nm ,
1 1

~:
Nag y árok

Kis árok
ó

M
S' 3~
2nm
120A)
3' 5'
(a) (b)
B DNS ADNS
3. ábra. A nukleinsav konfom1ációjának modellezése 5. ábra. A molekula vázlatos szerkezete

60 Nőgyógyászati Onkológia 2002; 7:59- 65

 A ge netika alapjai

zissorre ndje esetébe n, mindig azon szá l báz issorrendje kerü l gos felépítést kölcsönöz a moleku lának. Ez a térsze rkezet sze -
feltüntetésre, amely szá lról a hírvi vő-RNS (mRNS) átíródik . repetját sz ik a genom sze rveződésében és átrendeződésében, il-
Kísé rletes körü lmé nyek között a hőmérsék l et emeléséve l a két letve a génműköd és szabályozásában.
szál között i hidr ogé nhíd köté sek fe lszakadnak , és a DNS egy-
fona lassá vál ik (denatu rálás). A hőmérséklet emeléséve l szig-
moid görbét követve eme lked ik a molekula - 260 nm-es hul-
lámh osszon mért - UV-elnyelődése (abszo rpciója - ,,hiper -
króm " hatás). A DNS készítmény olvadáspon tja (T m) az a hő­
mérsék let, ame lyen a kettős hélix már 50%-ba n egyfo nalassá
válik. Az olvadáspont értéke függ a GC és az AT párok arányá-
tól, mivel ez sza bja meg a két szá l között a hidrogé nköt ése k
számát. A két szá lat egy mással összekötő hidrogénkötések pozitív
száma pedig a szé tvá lasztáshoz befektetendő energia mennyisé- negatív szuperte kercs
gét határozza meg. Lassú hűtésse l a kettős hélixszerkezet visz- szupertekercs
szaá llíth ató (renaturá lás). Ezen az alapon lehetséges egy erede-
tileg össze nem tartozó , de egymás t ki egészítő polinu k leotid fo-
na lakbó l álló „hib rid" kettős hélix et létrehozni. Ezze l a mód-
sze rrel azonosítani lehet a génhibáka l, mivel az adott géneltérés 7. Ábra. A DNS szupenekercselődése
(mutáció) terü letén a két szá l nem illeszkedik (6. ábra) .
A DNS az élő szervezetekben 200 bázispám yi szakaszonként
A hélix egy csavarme netének átlagos hossza: 3,4 nm , melyre egy nagyob b csava rmenetet alkotva felc savarodik (szupert e-
a DNS természe tes ún. B-térfo rmája (konformác iójára) j el- kercse l ődik) a hélix csava rmenetéve l ellentétes irányban . A
lemző. Egy csava rmenet hosszúsága 10 báz ispárnyi . genom így kisebb helye t igényel , másrészt a fesz ített , negatí-
van szu perspiralizált szerkeze ti állapot energe tikailag kedve z a
mintafüggő (t em p l átfüggő) folyamatoknak (k ettőződés, átíró-
100 dás) , hiszen a láncnyitás energ iacsökkenésse l já r (7. ábra) .
90
AZ EMBERI GENOM SZERKEZETI SZERVEZŐDÉSE A gem:tikai üze-
-o
.ü
80 net összességé t az egye dbe n genom nak nevezz ük. A sej tműkö­
0..
0
N~ 70 dés nyu galmi sza kaszában (interfáz is - két sejtosztódás közö t-
:P,
o,'-'
'$. ti nyugalmi állapot) a sejt magjába n a kromatin az átíród ás
ro 1A 60
>. •O) szempontjábó l az aktív és lazább sze rkezetű eukrom atinra , il-
- -0
0"' 50 letve az inaktív és tömö r hetero krom atinra tagolód ik. Néhány
~i sejtfajt ában a nyuga lmi szakaszban is jó l látható egy söté ten
E::, ,i; 40
e
festődő rész a sejtma gvacs ka (nucleolus), ame ly a rRNS (ribo-
30 Tm=84,9 szóma RNS) géneket tartalmazza, illetve benne folyik a r RNS
érése , és a riboszóma alegysége k összeszere lése (8. ábra).
20
10 A DNS nem egy mo lekula , hanem annyi, ahány kromo szóma
van egy sejtben (embe rben 46) . A DNS-he z kapcso lódó fehér-
j ék egyrészt bázik us hisztonok , másrés zt sokkal vá ltozatosabb ,
80 85 90
nem hiszton típu sú fehérjék. Az utóbbi csoportba tartoznak a
hőmérséklet ( C)
0

DNS és RNS kép ződésében rész t vevő fehérjék . A hiszton fe-

6. Ábra. Hiperkromicitási görbe
A DNS Na-sója alacso nyabb relatív párata rtalom (75%) es e-
tében az A-térformá t (A-ko nform ációt) vesz fel. Az A-hé-
lixbe n 11 bázispár es ik egy csavarme netr e, me lyek távolsága
28A, és a bázi sok 20 %-ban eltérnek a vízszintestől. Olyan fe-
lemás pol inuk leot idok, melye knek egy ik szá la RNS, a másik
DNS, olda tban A-térformát vesz nek fel, hason lóan a kétszál ú
RNS-hez. Mind az A-, mind a B-DNS j obbmenetes, azaz a
hélix az óramut ató j árásáva l egyező irányban fut. A Z- DNS
azonb an balm enetes változat, ame lyben pur in és pirim idin-
báz isok váltakozva foglaln ak helyet , amely cikkcak kos, zegzu-
hérjék a DNS-hez kapcso lódva aimak rögz ítésében vesz nek
részt. A hisztonok az ős i (konzerv atív) bázissorrendde l rendel-
keznek, azaz a különböző fajokb an köze l megegyező felép íté-
sűek. Négyféle hiszton (H2a, H2b, H3, H4) tartozik az alapve -
tő (ún. ,,core-hisztonok") közé, melyek a nukl eoszó ma mag i ré-
szé nek felépítésé ben vesznek részt. A H2a és a H2b lizinben
gazdag, míg a H3 és a H4 argininben , ame lyek bázikus amino-
savak. A hisztonok am inosav sorrendj e l ehetőséget nyújt mind
a DNS- hez, mind egymás hoz és más fehérjéhez való kapcso ló-
dásra, és ez magyarázza a DNS be- és kicsomagolásában betöl-
tött rögzítő és állandó ságot biztosító szerepüket. Részt vesznek
továbbá a gének átírásának szabá lyozásá ban is.

Nőgyógyászati Onkológ ia 2002 ; 7:59-65 61

 Kozinszl.yZ

1nterfázis: A 4 alapvető hiszto n két-
GI ++ S+G2, két mol eku lája alkot
két osztódás
egy -e gy korongszerű
képződményt, ame lyre a
DNS rát eke redik kb. 146
bp hosszúságban , és ez t
az együttest neve z ik
nukl eosz ómána k. A kro-
mosz óma szerk eze tének
az alapja a nuk leoszóma,
amely a DNS- en kb . 200
bázispáronként i s métlő­
dik , és ez egy gyöngyfü-
és fehérjék zér sze rkezet létrejöttét
képződése
eredményezi. Két nuk -
8. ábra. A sejtműködés szakaszai leoszó ma kö zö tt kb. 50
bázispárnyi ho sszúság ú
kapcso ló (l ink er) DNS he lyezke dik el, me lyhez a H I hi szton
kapc so lód ik. A H I h iszton rend elkez ik a legkevésbé megőrzött
bá zisso rrendd e l, tehát különböző fajok esetében lényegese n e l-
térő, és sajá t ságos a fe lépít ése. A H 1 hi szton foszfo rilá lódhat
9. ábra. A nukleoszóma szer-
kezete
kü l önböző protein -kiná zok (fos z fori láló enz imek ) hat ásá ra ,
melynek szabá lyozó sze repe van a H 1 hiszton által rögzí tett
sze rkeze t tö mörített ségé ben (ko mpakt ságába n) (9. ábra).
A nukl eoszómák lapos felületükkel egymáshoz tapad va spiráli s-
sá szerveződnek, és tovább tekercselődve szo lenoid szer kezete t
ho znak létre, me lyben a H 1 hi szto n rögzít i a szomszé dos nuk-
leoszó mákat. A szo lenoid hurkokba vagy doménekbe szervező­
dik , me lynek töve kapcso lódik a nuk leáris mátr ixh oz {10. ábra).
A kromo szó mák a sejto sztód ás során a DN S összetömörödésé-
ből jönnek létre. A hos szú, kiegye ne sedett DNS-t tarta lmazó
kromo szómák vége it telom éreknek nevezzü k. A 3 '-végé nek
megfe l elő egy ik szá l túlnyúlik a DN S-szál megkettőződése so-
rán , mert a megkettőződés a kromo szómavége ken nem pontos.
Ezek a túlnyúló kromo szó ma végek rövidek, és gunaninban gaz-
dag , két szer i smétlődő sorrend eke t ta rtalm aznak . A megkettő­
ződés idej én a késlekedő lánc 5 ' -végén a lánc végi RN S-prim er
kimetsződik, és nincs l ehetőség a 3' lánc te ljes ho sszá nak kép-
ződésére, mert a kettőződésben sze repe t j átszó enzimeknek
nincs he lyük a működésh ez. A hiányzó rész t a te lome ráz pó-
to lja, mive l rend elkez ik egy saját , rövid RN S-szakass za l, me ly
fajra jellemző bázi ssorrendű , és ez szo lgá l m intául (tem plát-
ként) a képződéshez (11. ábra). Ezért a krom oszó ma vég (telo -
mér) ilyen sajáto s báz issorr endde l bír, melyhez a telomeráz kö-

_kr_ o_m_o_s_
z_ó_m_a_v_e~·
g~-----1 GGGAGAGAGAGAGGGGTGT 3'
---------- -; CCCTCTCTA 5'
10. ábra. A kromoszóma
szerveződése 1 A primer eltávolítása 1
kromo -
kettős láncú szómavég
DNS
t 2 nm GGGAGAGAGAGAGGGGTGT 13'
----- I
-1: CCCTCTCTA 1 5'

.,gyöngyfüzér "
t 11nm kromo -
sz ómavég
_________
l Telomeráz

_ _, GGGAGAGAGAGAGGGG TGT 3'

--- --- ---- -1CCCTCTCTA Telomeráz 5'

kromo - Komplem enter szál szintézise 1

szo lenoid
sz ómav é g
-- -------- -l GGG AGAGAGAGAGGGGTG T 3'
- -- -- - -- ---1 CCCTCTCTA CTCCCCACA 5'
Telomerá z
hurok- 1 A primer eltávo lítása 1
kromo -
domének 1300nm szómavég
3'
1----- ---, -------j
-- -- - ------i CCCTCTCTA 5'
~---~~-----.,-'

11. ábra. A telomeráz működése

tömörített
kromo szóma
részlet tődik a DNS m egkettőződések kö zötti időszakban , és védi a
telomér bá zisso rrendj ének állandó ságá t. A telomerá z működése
ellenére a kromos zó mavége ken a DNS -á llomány mind en sejt -
metafázikus osztódást követően rövidül, mely a sej tek örege déséne k az a lap-
kromoszóma ja. Ezze l e llentétben a rákosa n e lfaju lt sejt ek krom oszó má i nem
rövidüln ek, és nem vesz íten ek báz i ssorrendjükből.

62 Nőgyógyászati Onkológia 2002; 7:59- 65

 A genet ika alapjai

A DNS KÁROSODÁSA A DN S szer keze tének és üze nettartamá- Letörés ( deléció) következ tében hossza bb-r öv idebb bá z isso r-
nak megő rzése az örökl ődés és a faj fenntart ás a lapja . A DNS rend kies ik, míg bizo nyos sza ka szok beé pü lése (inze rció) töb b-
sérül ésé t genetika i káro sodá st e lőidéző (,,muta gé n", mut ác iót lete t idéz el ő. Ha a nukl eo tidok többlete vagy hiánya a DNS-
k e ltő), illet ve rákke ltő hatá sok
oko zhatj á k, m int pl. ionizá ló sugár- A A A A A A
zások, UV-sugár zás és egyé b ké- _L T T T T T
G G G G G G
mi ai anyago k. Ha a hib a csa k az
egy ik szá lat érint i, akk or a meg ket- T
A Akridin (proflavin~ A
A"'
A
T"'
Tranzíció
.. A
A"'
A
T"'
Tranzíció
.. A
G"'
tőződés el őtt a kijaví tó fol ya mato k G Beékel ódés T G Szubsztitúció G G Szubsztitúc ió G
(repair mechanism s) seg ítségéve l A G A A A A
T A T T T T
az kijav ítható a kiegészítő (komp- T
leme nte r, a mu tác iót ért nukleotid
lánccal sze mk öz ti) szá l kódj a a lap-
A A A
já n. Ha azo nb a n a ja vítás a DNS T

i
megkettőződéséi g nem kö ve tkez ik G G
be, a hib a a m egkettőződés so rán A Deléció
T T"'
rögz ül , és az érint ett szá lat tarta l-
G G
mazó utód DNS báz isso rrendj e e l- A
tér az eredeti kó piátó l, és ilye nk or a T
gé nhib a tartóssá vá lik . A gé nk áro-
sod ások érinth etik az iva rsejt eket
(iva rsejt mut ác iók vagy csíravona l-m utációk), a me lyek az utó-
dokna k áta dhat ók, illetve kial ak ulhatn ak a testi sejt ekbe n, am i-
kor a gen et ika i hatásna k csa k fenotípusos je le i lehetnek .
KIJAVÍTÓ FOLYAMATOK UV fény hatására a szomszé dos, azo no s
lán co n l évő ti minb áz isok között kovalens kötése k alaku lnak ki
(t imin d ime rizáció) . Ezt a ko mpl exum ot egy faj lagos end onuk -
leáz isme ri fel, és a nagy kiterjedése m iatt k ivágja a báz ispárt.
Az e nne k köve tkez tébe n kialakuló hi ányt (ga p) a 8 -DN S-
polim e ráz és a DNS- ligáz befo ltozza .
Sava k vagy hő hatásá ra depurini zác ió köve tkezhet be, melynek
sorá n adenin- vagy gua nin tartalm ú bázisok glikoz idos kötése
hasa d fe l. Dezamin álódás a DN S-be n idege n (más szerkezetű)
báz isok megje lenésé t eredm ényez i. Faj lagos glikoz idázo k hasít-
ják ki, majd ismét a DNS- polime ráz és a ligáz foltozza be a rést.
A DNS megk ettőződését követően a DNS -po limeráz ese tleges
téve dését az ún . ,,misma tch repa ir" mec hanizmus ellenőrzi.
GENETIKAI KÁROSODÁSOK(MUTÁCIÓK) A DN S mind ké t láncá n a
nu kleo tid so rrend megvá ltozása a mu táció . Egye t len báz ispár
vál tozása a po nt mutáció. Bi zo nyos anyago k (ak ridinf esté kek)
mo le kul á i egysze rüe n beé kel ődn ek a po linu kleo tid láncba .
Ha egy báz ispá r he lyé re egy m ás ik báz ispár kerül , akko r fe l-
cse ré l és rő l (szubsz tit úc ióró l) beszé lünk . Tra nz íc iós j e ll egű
szu bsztitúc ió során az egy ik p irim idin báz is he lyé t egy más ik
pir m id inbáz is, vagy az egy ik purinb áz is he lyét egy más ik pu -
rinb áz is vá ltja fel, me lyne k oka a báz iso k oxo -enol taut ome r
térszer keze ti vá ltozása *. Transzverzió ese tébe n egy piri midi n
he lyé t egy p ur in (i lletve fo rdít va) fogla lja e l a DNS -be n,
me ly a DNS -polimeráz hib ás m űködésébő l szár maz ik.
• oxo-enol tautoméria: a bázi sok egyik moleku láris csoportja képes oxo-
csoport (C=O) vagy enol (C-OH) csoport formájában is stab ilan létezni.
T T
G
A Inzerció A
T•
A T*
T G
A
T
12. ábra.A génhibák fajtái
nek a fehérj éket kódoló szakasza in történik, keretelto lódássa l
j áró (fram eshift) mut ác iók ról beszé lünk (12. ábra) .
A GENOM MŰKÖDÉSÉNEK SZERVEZŐDÉSE: A GENETIKAIÜZENET
KIFEJEZŐDÉSE A krom oszó mán vo na lmenti sorrendben ta lálha-
tók a gé nek (az örök lődés kro moszó mae lmé lete alapján ), szá -
muk kb. 30-40000 . A gének helyé t a kromoszó mán „ lokusz-
nak" nevezz ük. A gének közé éke lt nem kódoló szaka szoka t
„space rekn ek" nevezz ük , melye k a DNS á llomán yá nak 90% -át
tesz ik ki . A gé nek sze rkeze tében a polipep tidl ánco t kódoló
részeket (exo nok ) megsza kítjá k o lyan DNS-szakaszok, me-
lyek az érin tett polipe ptidlánc kódolásába n nem vesznek rész t
(intron), illetve a mR N S érése során ki vágó dn ak (13. ábra).
ÁTÍRÓDÁS (TRANSZKRIPCIÓ) A génrő l átír ás (tra nszkri pció) so rá n
hírvi vő (messe nge r) RN S mo leku la ke letkez ik, me lybe n tim in
he lyett urac il fogla l helye t. A gé nek e lü lső sza kasza a pro mó-
te r, me lyhez az RN S-po lime ráz 11kötőd i k . A polim eráz bekö-
tődéséhez segé dfeh érj ék re (tran sz krip c iós fa ktorokr a) van
szü kség. Az álta lános tra nszkr ipc iós fakto rok a prom óte ren lé-
vő sajátos DN S-sza kaszo khoz (ún. c isz-e le mek hez) kötődnek,
de lass ú, a lapszintü átírást tesz nek leh etővé. A gé nfaj lagos
tran szkriptorok kötődésére szo lgál pl. a start nukl eo tidt ó l kb.
25 nuk leotid ra felfe lé l évő TATA-box, illetve az ettő l felfelé e l-
he lyezkedő GC -box és CAAT-box. A gé n 5' - vagy 3'-végé nek
irányá ban az át íródást el ősegí tő (e nh ancer) ele m ek ta lá lha tók,
illetve meg figye ltek má r átí rást gá t ló sza bályozó elemeket
(silenc er) is.
Az átírás során keletkező elsődleges átíra t „tran szkr iptum " (he -
teronu kleáris RNS, hnRN S) az exo noknak és az intronoknak
megfe lelő nukl eot idso rrendeke t is tarta lmaz za, és egy ben kiraj-

Nőgyógyászari Onkológi a 2002; 7:59- 65 63

Kozins zky Z

Gén el őtt, illetve mögött el h elyezkedő sza bályozó sz aka szo k.

Erősítő (enhancer), ill etve csi ll apító (sil encer) területek
C AAT-, GC- ,
TATA-box
5' 3'
Promóter régió Exon 1 1 Intron 1 Exon 2 lntron 2
Leolvasási keret

bnRNS (elsődleges transzkri ptum )

Spacer: gének
i
Spacer: gének
kö zö tti nem
kö z ötti n em
kódoló rész
kódoló rész

Cap-stmktúra PoliA-farok

13. ábra. Az átíródás (transzkripció) modellje
zo lja a leo lvasás i keretet. Az érés i fo lyamat köve tkeztébe n a
hnRNS - ből kia lak ul a mRNS. Az 5'-végre egy módo sult nuk-
leo tid épü l be (Cap-képződés), míg a 3 '-vég módo sulása egy
AAUAAA bázisso rrend beé pü lését je lenti (po liA farok) . Az
intron ok nak m egfe l e lő báz isso n end kivágódik, és az exonok -
nak megfelelő RN S- darab ok po ntosa n összekapcsolódna k
(spli cin g), me lyben a ki sméretű nukl eár is RNS-e k (s nRNS) ját-
sza nak sze repe t. Egy adott DN S-szakasz kódolhat többféle po-
lipept idlán cot (alterna tív sp licing), úgy, hogy az eg yik polip ep-
tidl ánc szá mára intronk.ént v i selkedő DN S a másik poli peptid -
lánc szá mára kódo ló bá zisso n endk.ént vise lkedik.
LEFORDÍTÁS (TRANSZLÁCIÓ) A kia laku lt (egyszál ú) mR NS 5' -
vége fe l ő l a 3 ' -vég irán yá ban egy mást folyama tosan követő
szőmen tes módon) kö vetke znek egymás után kódol va egy-egy
amino sava t. Ha akár egy helye n is gé nhib a ke letk ez ik, az a le-
olva sás mód osul t ere dmén yé t vonja maga ut á n, illetve , ha bá-
zistöbbl et vagy hiány a lakul ki, akkor az kerete ltol ódá sos mu-
tációt ere dm ényez . Az AUG kodon (me ly metion int kódol) a
mRN S-e n a po lipeptid lánc kezdé si pontjá t j elz i. Az egyes ami-
nosavaka t több kodon is meghatáro zza (a ge netikai kód „dege -
nerá lt") . A ge netika i kóds zó tár majdn em minden élőlényre ér-
vényes (,,univer zális").
A tRN S (aktivált amino savaka t szá llít ó ad apter molekula) fe l-
ismeri az adott kodont a meg fe l e l ő ant ikodo n báz issor rendj é-
ve l, és a megfe l e l ő am inosava t be illesz ti a növekvő polipep -
tidláncba . A po lipep tid lánc képzése a sej tpl az mában, illetve a
durva ergasz topl az mák fe lület é n elhel yezked ő rib oszómák. fe l-
sz ínén zaj lik.

Növekvő polip eptidlán c

ribo szó ma
Amino sav
mRNS
tran sz fer ribo szó m a
RNS

14. ábra. A lefordítás (transzláció) modellje

nuk leo tidh ármaso k (kodono k) hat ározz ák meg az egyes ami-
nosava k kap cso lódásá t. 64 kü l önböző kod on (bázis triplet) kö-
zül 3 ne m je lent amin osava t (stopkod on) és a polip eptid lánc
képződ ésén ek végé t j e lz ik. A ge ne tika i kód átfedé smentes , az-
az az egyes tripl etek közö tt é les a hatá r és folyama tosa n (ves-
AZ ÖRÖKÍTŐANYAG ME G KETTŐ ZŐDÉS E : REPLIKÁC IÓ A DN S két
lánca szé tválik egy má stó l és kül ön-kü lön mindkettőrő l , mi nt
mint áról (te mpl át) képződ i k (sz intetizá lódik) egy ki egész ít ő
(kompl e menter) és antip ara llel lefutású új lánc (szemikonzer -
vatí v replik ác ió) . Eukar ióták ban a DN S megkettőződése so k

64 Nőgyógyászati Onkológia 2002: 7:59--65

 A genetika alapjai

IRODALOM
a kettőződés iránya
Ori C 1. Weaver RF, Philip W. Hedric k. G. Genetika, Panem . 2000 .
2. Mo lnár J. Orvosi Biológia 1. Geno m, gének, sejtfunkció k. (Egyete mi
Jegyze t orvostanha llgatók számára) Szege d. 1991.
3. Ádám V. Orvosi Biokémia . Semme lweis Kiadó. Budapest. 1996 .
4. Vida G. Álta lános genetika. Nemzeti Tankönyv kiadó . (Egyetem i Jegy-
DNS-polimeráz l. zet Tanárképző Főiskol ák számára) Budapes t. 1997.
és DNS-ligáz 5. Szebe rényi J. Molekulár is sejtbio lóg ia. Dialóg Campus K iadó. Buda-
pest-Pécs. 1999.

primáz A DOLGOZATBAN HASZNÁLT RÖVÍDITÉSEK

dna B-dna C komplex Ori C

rep DNS dezoxiribon ukleinsav
fehérje HD fehérjék A-DNS a dezoxiribonukleinsav konformációs
8 -DNS (térbeli felépítésére vonatkozó)
(helikáz)
Z-DNS modelljei
RNS ribonukleinsav
15. ábra. A megkettőződés (replikáció) folyamata mRNS messenger RNS
rRNS riboszomális RNS (a riboszóma felépítésé-
ben részt vevő RNS-molekula)
pont on kezdődik, és az egy origó hoz tarto zó DNS egységet ne- tRN S transz fer RNS
vezz ük rep likonn ak . A kettőződés kiind uló he lyé nél (origo), hn RNS heterogén nukleáris RNS
meg hatá rozot t so rrendh ez (sze kv enc iához) több feh érjébő l á lló snRNS small nuk leáris RNS
bp bázispár
egy ütt es (ún. repli szóm a) kapcso lód ik, amely a DNS „helyi ol-
C-atom szénatom
vadásá t" idéz i e l ő, és a két láncot röv id i dőre szé ttekeri. Az így A adenin (purinbázis)
létrej ött inic iác iós bubor ék ba a szé ttekeredett DNS -t egyszá lú G guanin (purinbázis)
form ában rögzítő mo le kul ák épüln ek be. C citozin (pirimidinbázis)
T tim in (pirimidinbázis)
U uraci l (RNS-ek felépítésébe n részt vevő,
Máso dik lépésben néhány nu kleo tidot ta 11a lma zó indít ó lánc timinnek megfel elő pirimidinbázis)
(prim er) ké pződik. A p rimer 4-10 nukl eot id hossz ú ság ú, a m in- H-hídkötés hidrogénkötés, hidrogén hídkötés
táva l ko mpl em enter RNS- lánc , am e lye t eg y prim áznak neve - GC guanin-citozin bázispárok egymással szem-
zett RN S-polim eráz képez. Majd a replik ác iós villa hala d e l ő­ ben l évő DNS-szálon
AT adenin-timin bázispárok egymással szem-
re, és folyam atos a szintéz is mindk ét szá lon. A DNS-k épződés
ben l évő DNS-szálon
a lánc folytatása ként dezox iribonukl eot id-trifo szfá t ( dN TP ) UV-sugárzás ultraviola sugárzás
formáj ában, foszfod iész ter- kötésse l kapcs olódik a láncvég i H 1, H23 , H2b, H3, H4 hiszton fehérjék
nukl eo tidh oz, és a kapcso lódás so rá n egy pirofoszfá t-cso port PP-csoport pirofoszfát (2 foszfát) csoport kapcsolódása
DNP dezoxi ribonuk leoprotein (a dezoribonuk-
(PP ) lehasa d, me lynek so rán nagy menn y i ségű energ ia szaba-
leinsav és a kapcsolódó rögzí tő fehérjék
dul fe l. A DN S sz intéz ise csa k 5' ---')3' irányú lehet. Az egyi k együttese)
szülő i láncról a folyama tosa n képződő lánc a vezető lánc, míg AUG kodon metionint kódolja és ezzel a kezdőpont he-
a szemköz ti szü l ő i láncró l a képződés visszafe lé foly ik, meg - lye az mR.NS-en
sza kít ások kal (szem idi szko ntinuu s replik ác ió). A darabok ba n A Angströ m ( 10- 10 m)
Tm olvadáspont
sz intetizá lódó DN S- lánc templ átját késle kedő lánc nak nevez-
zük . A vezető lánc szi ntéz iséhez elég egye tlen indít ó a kezdő­
pontn á l, míg a kés l ekedő lánc mind en dara bjá nak (Ok azaki- GC-, CAAT-, TATA-boxok
fragme ntu mo k) ké pzése kü lön-kül ön indító RN S-lá nc képzé- a gének promóter régiój ában (gének átírás e l őtt i , szabályozásban
részt vevő szakasza) e lhelyezkedő specifikus (GC-, CAAT- illetve
séve l kezdődik. Uto lsó lépésben történik az RNS -prim erek e l- TATA-motívumokba n gazdag sorrendű) helyek, melyeket a tran-
távo lítása és a fragm e ntu mo k össze kapcso lása DNS- ligáz se- szkriptorok (gének átírását segítő fehérj ék) felismernek, és hozzá-
gítségéve l (15. ábra). kötődve a gének kifejeződését váltják ki, illetve irányítjá k.

Nögyógy iLszati Onkológia 2002 , 7:59- 65 65