Módszertani folyóirat

Sorozatszerkesztõ:
Bárány László

ÓVODA ÉS ALSÓ TAGOZAT

Szerkesztõ:
Furján Rita

Tartalom
BEKÖSZÖNÕ
MESESAROK
Gyimesné Szekeres Ágnes: A mese és a kisgyerek
JÁTÉKKUCKÓ
Gyimesné Szekeres Ágnes: A játék az óvodások életében
HAGYOMÁNYÕRZÉS
Furján Andrea: Húsvét
OKOSÍTÓ
Báli Péter: Gondolkodástanulás játszva
Nagyiványi Péterné: Gyakoroljunk játszva!
Borszéki Ágnes: Olvasóvá nevelés
KÖNYVTÁR
Antalné Szabó Ágnes: Anyanyelvi gyakorlófüzet 1–2. osztály
Antalné Szabó Ágnes: Anyanyelvi gyakorlófüzet 3–4. osztály
MESÉS RAJZOK–RAJZOS MESÉK
Báli Péter: Mese az alsó tagozatban a rajz és vizuális kultúra órákon
„GÉPESÍTETT” ÓRÁK
Báli Péter: Számítógéppel az alsó tagozatban a rajzórákon
BIZALOM
„Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek”
HOBBI
Konrád Krisztián: A postagalambokról

1
 BEKÖSZÖNÕ
„Egy gyengéd gyermeklélekkel szemben, melyet
a becsületre és szabadságra nevelünk, elítélek min-
denféle erõszakosságot. A szigorúságban és kénysze-
rítésben van, nem tudom micsoda, valami szolgaias,
és azt tartom, hogy amit ésszel, okossággal és ügyes-
séggel el nem érünk, azt erõszakkal sohasem tudjuk
megcsinálni.”
(M. de Montaigne)
Idõtálló és megfontolandó gondolatok ezek a fran-
cia reneszánsz legkitûnõbb, legirodalmibb stílusában
alkotó filozófus-írójának tollából.
Kedves Kollégák!
Nem figyelmeztetésnek szántam a fenti sorokat –
hiszen naponta éljük, tapasztaljuk meg ezek igazsá-
gát. Sokkal inkább szánom kihívásnak a közös
megoldás keresésére. Találjuk meg együtt a kulcsot
ahhoz, hogy a gyermek a legkevésbé se érezze
korlátok közé szorítottnak magát „pallérozásának”
folyamatában, s hogy szabadon és örömmel bonta-
koztathassa ki képességeit!
Legjobb szándékaink ellenére is elõfordult már
mindannyiunkkal, hogy falakba ütköztünk, a jónak
ítélt módszerrel kudarcot vallottunk. Tanultunk belõ-
le –tanuljunk belõle! Osszuk meg egymással azokat
az élményeket, amelyek segítik munkánkat az
„ésszel, okossággal és ügyességgel” jegyében végez-
ni! Hadd idézzek ehhez egy már-már klasszikussá
vált párbeszédet szülõ és gyermeke közt:
„–Kérsz kakaót?
–Nem kérek!
–Rendben, melyik csészébe töltsem?”
Arra kérem a kedves Kollégákat –óvodapedagó-
gusokat, tanítókat – , hogy tegyék közkinccsé tapasz-
talataikat, észrevételeiket, ötleteiket kipróbált, bevált
módszerekrõl, programokról, kezdeményezésekrõl,
hagyományõrzésrõl, óvodai foglalkozásokról, tan-
órákról. Alakítsuk együtt e virtuális módszertani lap
tartalmát magunknak –gyermekeinkért.
A témák tekintetében rugalmasak vagyunk, hiszen
igény szerint bõvíthetõk, elhagyhatók, lecserélhetõk
–így biztosítjuk a változatosságot. Az állandóságot
az „Óvodai nevelés” és „Alsó tagozat”, a „Bizalom”,
„Hobbi” és az „Irodalomajánló” rovatok megjelenése
jelenti.
2
Óvodai nevelés
Az iskolára az óvoda készít fel. Itt jutnak a gyer-
mekek olyan jártasságok birtokába, itt vesznek fel
olyan szokásokat, amelyek segítik õket az iskolai
életbe való zökkenõmentes beilleszkedésben. Csodá-
latos, amit az óvó nénik három év alatt elérnek a gye-
rekekkel. Pedig „csak” játszanak, mesélnek, énekel-
nek, táncolnak… de az ebédlõasztalt Piroska és a
farkas együtt teríti meg, a cipõfûzõjüket, ha kinyújtott
nyelvecskével is, de megtanulják bekötni, mert vár
kint a mászóka.
Játszás közben tanulnak meg szinte mindent:
hazafelé az aznap tanult mondókát kántálják, ami
csak úgy megragadt a fejükben, és boldogan viszik
haza anyának a maguk készítette papírvirágot.
Kedves Óvó nénik –mi a titkuk?
– Mesesarok
– Játszótér
– Hagyományõrzés
Alsó tagozat
Amikor a kisgyermek –többnyire 6 évesen –el-
hagyja az óvodai csoportszobát, sajnos végérvénye-
sen lezárul életének az a szakasza, amikor legfõbb te-
vékenysége a játék volt. Akkortól kell egyre
gyakrabban hallania: „Ne tedd ezt, ne tedd azt, hiszen
már iskolás vagy!” Pedig egy „komoly iskolás” is
játszhat –mi több, ebben a korban is kutyakötelessé-
ge a játék. Hiszen annak során az iskola falai közt is
ugyanúgy gyarapodnak ismeretei, mint az óvodában.
Írhatunk-olvashatunk az óvoda és az iskola közti
átmenet nehézségeirõl, azok megoldási lehetõségei-
rõl. A különleges nevelési igényû gyermekekkel való
eredményes foglalkozás, a kisebb-nagyobb sikerél-
mények lendületet adnak gyermeknek, pedagógusnak
egyaránt. Kinek, hogyan sikerült? Szívesen és érdek-
lõdve olvasnánk. Szeretnénk minél zavartalanabbá
tenni nebulóink számára a tanulás folyamatát? Óráin-
kat érdekesebbé, izgalmasabbá varázsolnánk, hogy a
gyermek élményekkel telve mehessen haza? Ugye,
valamennyiünknek akad valami a tarsolyában, ami
 BEKÖSZÖNÕ
megoldást kínál az itt feltett és fel nem tett kérdések-
re? Mert bizonyára egyetértünk abban, hogy nem elég
a tantervi követelményeket ismernünk.
– Okosító
– Mesés rajzok –rajzos mesék
– „Gépesített” órák
Bizalom
„Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek…”
Karinthy Frigyes
Kedves Kollégák!
Az egyik legnehezebb dolog –elnyerni tanítványa-
ink bizalmát. Ha sikerül, abba a szerencsés helyzetbe
kerülünk, hogy szükség esetén tragédiákat is segíthe-
tünk megelõzni. Azonban, ha nem fogad bennünket bi-
zalmába a gyerek, akkor csupán tehetetlen szemlélõi
lehetünk a gyakran tragédiába torkolló eseményeknek.
Néha apró problémák emésztik õket, amiket akkor sem
szabad lekicsinyleni, ha nem életbevágóak. Máskor
valódi drámák játszódnak le a gyermekben.
Kérjük Önöket, hívják fel a gyerekek figyelmét is
erre a rovatra. Írják meg gondjaikat „mindenkinek”,
ha elmondani nem merik „senkinek”. Akár név nél-
kül, vagy becenévvel is. Megtehetik ezt Önök is, vagy
a gyerekkel karöltve –bizonyára több iskola sok-sok
diákja is küzd az Önökéhez hasonló nehézséggel. Ha
legalább egyszer elhangzik a kérdés, az arra adott vá-
lasz valószínûleg több száz csemete válláról segíti le-
venni a terhet.
3
Hobbi
A hobbi kedvtelésbõl végzett szabadidõs tevé-
kenység. Annyi idõt fordítunk rá, amennyit csak ki tu-
dunk gazdálkodni a kötelezõen végzendõ feladatok
mellett. Magunk választjuk, gyakran pénzt áldozunk
rá, tanulunk is annak érdekében, hogy minél magasabb
szinten ûzhessük. Képes elvarázsolni bennünket.
Tudjuk, hogy a gyerekek többségének nem a tanu-
lása a hobbija. Mégis tud számunkra kellemes megle-
petést okozni egy „rosszcsont” is. Hogy mivel? Az-
zal, hogy van valami, ami nem kötelezõ tananyag,
mégis sokat tud róla. Azzal, hogy ezt a tudást saját el-
határozásából, önnön kíváncsiságának kielégítésére
szerezte meg. És amint érdeklõdünk az ilyen célból és
módon megszerzett tudása iránt, ha elfogadjuk, elis-
merjük, hogy ebben különleges, talán még arra is
könnyebben rávehetõ, hogy a kötelezõ ismereteket is
megszerezze. Ebbe a rovatba várjuk a tanulók hobbi-
jairól szóló tudósításokat. Esetleg mások is kedvet
kapnak a kipróbálásához, de ha mégsem, abban azért
biztosak vagyunk, hogy számtalan új és érdekes in-
formációval gazdagodunk majd különféle témákban
–a gyerekeknek köszönhetõen.
Irodalomajánló
Ide könyvek, folyóiratok, cikkek, hasznos linkek
ajánlását várjuk.
A kiadó új, óvodapedagógusok, tanítók és a gyere-
kek számára készült kiadványairól is tájékozódhat-
nak itt a kedves Kollégák.
 Gyimesné Szekeres Ágnes
A mese és a kisgyerek
Minden szülõ vágya és célja, hogy gyermeke bol-
dogan és biztonságban nõjön föl, késõbb pedig meg-
találja élete értelmét, helyét a világban. Ez a világ
azonban egyre kaotikusabb és félelmetesebb még a
felnõttek számára is, nemhogy a kiszolgáltatott gye-
rekek szemében.
Mi adhat erõt és bátorságot nekik, hogy szorongá-
saikat leküzdve, önbizalommal induljanak útjukon?
Hogyan nyújthatunk biztonságot, segítséget?
Csak a csodálatos jövõbe vetett hit segítségével
képes a gyermek megfelelni mindazoknak az elvárá-
soknak, melyekkel növekedése során szembesül. Ha
nem hiszi, hogy képes megküzdeni a nehézségekkel,
önbizalma sérül, képességei alatt teljesít, boldogtalan
gyerekbõl sérült felnõtté válik.
A mese képes megadni és fejleszteni ezt a hitet,
képes gyógyítani és kiemelni szorongásainkból.
Sajnos manapság már kevés családban mesélnek,
ha van is esti mese, a szülõk többnyire megelégednek
a felolvasással. Az olvasás szárnyát szegi a fantáziá-
nak, a történet személyre szabott fordulatainak, a
kicsi nem tudja kérdéseivel, közbeszólásaival, lelke-
sedésével befolyásolni a cselekményt. A szépen il-
lusztrált képeskönyvek pedig a személyes képalko-
tást gátolják.
Természetesen még mindig jobb az olvasott mese,
mint a semmilyen, vagy a tévébõl készen kapott, ké-
tes színvonalú áradat. De ha egyszer túltesszük ma-
gunkat gátlásainkon, és megpróbálunk fejbõl mesél-
ni, hamarosan élvezetes együttlétté válnak az esti
kényszerû felolvasások. Ha klasszikus történetet aka-
runk mesélni, vagy fantáziánkat szegényesnek érez-
zük, talán tíz percet ki tudunk szorítani az esténkbõl,
hogy a másnapra szánt mesét átolvassuk. Napközben
„dolgozni” fog bennünk, és estére már sajátunkként
fogjuk tudni elmesélni. Ha nem tesszük is ezt napon-
ta, érdemes legalább egy héten kétszer-háromszor
megpróbálni.
Sok szülõ panaszkodik, hogy hiába próbál mesél-
ni, a gyerek nem figyel rá, nem köti le a történet. Pró-
4
báljunk meg róla mesélni, ez biztosan érdekelni fogja.
(Közvetett módon úgy, hogy azért magára ismerhes-
sen. Pl. volt egyszer egy barnafürtös kisfiú, úgy hív-
ták, hogy Zolika stb.) Kisebbeknél elég, ha összefog-
laljuk, mi történt velük aznap, a nagyobbaknál már
lehet bonyolítani a történetet, képzeletbeli kalandok-
ba is keveredhet hõsünk.
A róla szóló történetek lehetõleg ne legyenek tan-
mesék, erre a célra a jól bevált állatmesék szolgálhat-
nak, mert itt a tanulság áttételes, könnyebben elfogad-
ható.
Jó mulatság a felváltva mesélés, amikor egy, a
gyerek által is jól ismert mesét elkezdünk, õ folytatja,
majd újra cserélünk. Kis gyakorlás után a négy-öt
éves gyerekkel már együtt is szõhetünk új története-
ket.
Sokan nem szívesen mesélnek gyermeküknek
népmesét vagy klasszikus meséket, úgy gondolják,
hogy ezek a történetek túl vadak, sokszor „szadiszti-
kusak”, esetleg idejüket múltak. Inkább válsztanak a
mai irodalomból. Ezek a mesék viszont kevésbé al-
kalmasak arra, hogy a gyerek problémáira megoldást,
hitet és erõt adjanak, általában túl racionálisak, nem
fejlesztik a képzeletet, nem segítik a lelki történése-
ket. Mai viszonyainkról nem sokat mondanak a
klasszikus mesék, de az emberek közti kapcsolatokról
annál többet, és ezek nem sokat változtak az évszá-
zadok alatt.
A jó mese segít feloldani a kínzó szorongásokat,
segít, hogy a tudattalan feszültségek testet ölthesse-
nek, példákat ad a gondok megoldására. A gyermek
ösztönösen is ráébred, hogy a problémákkal foglal-
kozni, a nehézségekkel küzdeni kell. Látja, hogy a
legkisebbnek is van esélye a gyõzelemre, bátrabban
használja képzeletét.
Saját tudattalanjával is csak így tud kapcsolatot te-
remteni. A szülõk inkább nem vesznek tudomást a
gyermek szorongásairól, vad képzelõdéseirõl, csak az
élet –és a lélek –napos oldalát szeretnék láttatni
gyermekükkel.
A gyermek viszont tudja, hogy van sötét oldal –hi-
szen benne is ott van. Ha semmi támogatást nem kap
ennek kezeléséhez, sosem fogja tudni integrálni sze-
mélyisége sötét oldalát –az elfojtás pedig lelki beteg-
ségekhez vezethet.
 MESESAROK
Mesekutató pszichoanalitikusok szerint a mesehõ-
sök egy-egy archetípus megtestesítõi, a vad, kegyet-
len történetek pedig a tudattalanban valóban megtör-
ténnek: eltévedünk a sötét erdõben, a szülõk kiteszik
gyereküket, a nagymama farkassá változik… Szim-
bólumok segítségével, a lélek õsi nyelvén szólva
emeli a mese világosra a sötét erõket, nem tagadva
azok létét, nem kérdõjelezve meg létjogosultságukat
–így a gyermek is ráébred, hogy neki is „szabad”
gyûlölködni, tud foglalkozni a saját „rossz” részével,
de mintát is kap a küzdéshez (pl. testvérféltékenység).
Ha azonosulni tud a hõssel, együtt is gyõzhet vele.
Rájön arra is, hogy van választása, õ maga milyen le-
gyen, ez nagyban befolyásolja késõbbi személyiség-
fejlõdését. A felbomló családok korában még fonto-
sabb, hogy az egyedül nekivágó hõs példáját láthassa,
és érezze, hogy szorongásainkból van kivezetõ út;
hogy ez leginkább egy igazi társ megtalálása, ami a
legfontosabb, és akkor boldogan élhetünk, míg meg
nem halunk –de ehhez ki kell lépnünk a világba, vál-
lalnunk kell a próbákat.
Bátran meséljünk tehát ilyen meséket is gyerme-
künknek, és ha elég mesét ismer, engedjük választani!
Lehet, hogy állandóan ugyanazt a mesét akarja majd
hallani –a legbiztosabb jele annak, hogy éppen az a
mese segít neki valamilyen kínzó problémáját földol-
gozni. Ha azonban mi felismerjük is, hogy mi az,
semmiképpen se szembesítsük vele, mert megtörjük a
varázst, a mese nem tudja gyógyító hatását kifejteni,
megzavarjuk a gyereket is, hiszen ezzel is korlátlan
5
hatalmunkat bizonyítjuk –még a lelke fölött is! En-
gedjük, hogy, ha akar, õ maga ajándékozzon meg föl-
fedezéseivel, és a maga erejébõl oldja meg problémá-
it –ez fog erõt és bátorságot, önbizalmat adni neki.
Ha van erõnk és kedvünk (legalább egyszer),
hosszú téli estéken, esõs vasárnap délután játsszuk el
vele kedvenc meséjét. Nagyobb ajándék lesz számá-
ra, mint bármilyen „gyerekprogram”, nekünk is élve-
zetesebb, mint az autózás vagy a századik legóház.
Természetesen õ lehessen a fõhõs, mi bátran vállaljuk
a gonosz szereplõket is. Készítsünk (jelzésszintû) jel-
mezeket. Egy-egy ilyen játék után láthatjuk, hogyan
indul ugrásszerû fejlõdésnek fantáziája, saját játékai-
ba, épített kis világaiba is beemeli a mesei elemeket,
sokkal „jobban” tud játszani.
Engedjük, hogy varázslatos világban éljen, nem
kell, hogy felnõtt módjára, racionálisan szemlélje a
világot. A gyermek még nem képes az elvont gondol-
kodásra, a racionális magyarázatoktól nem fogja ma-
gát biztonságban, otthon érezni a világban. Akit meg-
fosztanak a mesevilágtól, saját, nem racionális belsõ
világával elveszti a kapcsolatot, bizonytalansága mi-
att késõbb fog az álmok világába menekülni, ami –
még szerek használata nélkül is –jól tudjuk, milyen
veszélyes…
Irodalom
Bettelheim: A mese bûvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gon-
dolat, Bp. 1985.
 Gyimesné Szekeres Ágnes játszik, de például a konstruktív vagy az utánzásos já-
tékokhoz kell a minta.
A játék az óvodások életében Ha a szülõ nem mutatja meg, mit lehet kezdeni egy
drága építõjátékkal, a kockák csak hajigálásra szol-
gálnak, vagy a polcon porosodnak. Elhalmozzuk
gyermekünket drága játékokkal, és elvárjuk, hogy
egyedül játsszon velük a szobájában, miközben az
együttes élményre lenne szüksége.
Ha elõrõl kezdhetném a gyereknevelést, Már az óvodába lépéskor kiderül, hogy foglalkoz-
fenyegetés helyett tak-e, játszottak-e otthon a gyerekkel. Akivel igen, és
festegetésre használnám a kezem. tanították is játszani, szociális szempontból is óriási
Példálózás helyett példát mutatnék.
elõnnyel indul: mivel mindig lesznek ötletei, a többi
Nem siettetném a gyereket,
gyerek, aki esetleg unatkozik, nem tudja lekötni ma-
hanem hozzá sietnék.
gát, szívesen fogja követni, így csoportbeli pozíciója
Nem a nagyokost játszanám, központi lesz, esetleg õ lesz a vezéregyéniség.
hanem okosan játszanék. Ez csak akkor következik be, ha a gyerek körül
Komolykodás helyett minden rendben van, és az új környezetben is bizton-
komolyan venném a vidámságot.
ságban érzi magát.
Kirándulnék,
Természetesen minden három-négy éves gyerek
sárkányt eregetnék,
központban akar lenni, hiszen eddigi világának –jó
réten kószálnék, esetben –õ volt a középpontja; ezért már a kiscsoport-
bámulnám a csillagokat. ban komoly hatalmi harcok folynak. Mivel ebben az
életkorban még a szemlélõdés és az utánzás a legfõbb
A civakodás helyett
tevékenységi forma, az kerül középpontba, akit fi-
a babusgatásra összpontosítanék.
gyelni is érdekes, és utánozni is lehet.
Nem erõszakoskodnék a gyerekkel,
A kezdeti egymás mellett játszásból így lesz lassan
hanem a lelkét erõsíteném. valódi együtt játszás, a visszahúzódóbb is ráébredhet,
Elõbb az önbizalmát építeném, hogy õ is kezdeményezhet, akivel otthon nem tudtak
azután a házamat. játszani, mintákat kaphat.
Kevesebbet beszélnék a hatalom szeretetérõl
Minél jobban tudnak játszani egymással, annál in-
és többet a szeretet hatalmáról.
kább ráébrednek a társas lét szabályaira, és hogy az
Diane Loomans : erõszaknál, rombolásnál mennyivel élvezetesebb a
Ha elölrõl kezdhetném a gyereknevelést közös játék.
Speciális helyzet alakul ki a manapság divatos ve-
Mai rohanó világunkban sajnos egyre kevesebb gyes korosztályú óvodai csoportokban. Itt a legkiseb-
idõnk és erõnk jut arra, hogy játsszunk gyermekeink- bek fõleg szemlélõdõ szerepet töltenek be, a hat-hét
kel. Szerencsés az a szülõ, aki az elsõ három évet ott- évesek játékai nekik még nagyrészt érthetetlenek.
hon tudja tölteni a kicsivel, de a nagycsaládos életfor- Természetes élethelyzet a több korosztály együtte-
ma felbomlásával sokaknak már nincs mintájuk, se –hiszen a testvérekkel is, ha vannak, játszik otthon
hogyan foglalkozzanak a gyerekkel. Ezért hallhatjuk a kicsi, de az általában nagy létszámú óvodai csoport-
sokszor: a mai gyerekek nem is játszanak, csak rohan- ban éppen a játéknak azt a fontos jellemzõjét nem él-
gásznak, rombolnak… heti át, amelyik az egyik legnagyobb örömet nyújtja:
A pszichológusok sokat vitatkoznak azon, kell-e hogy õ határozhatja meg, mi hogyan történjen; irányí-
fejleszteni a gyerekeket, de az kétségtelen, hogy ját- tott, felnõttek által meghatározott életével szemben õ
szani tanulni kell. Természetesen a gyerek magától is „uralkodhasson”.

6
 JÁTÉKKUCKÓ
A vegyes csoportoknak ebbõl a szempontból ép-
pen annyi hátrányuk van, mint amennyi az elõnyük: a
kicsiket gyakran elnyomják, még inkább érzik kicsi-
ségüket és kiszolgáltatottságukat. Kudarcként élik
meg, ha a nagyok nem veszik be õket a játékba, ha
nem tudnak még úgy rajzolni, tornázni stb., mint õk.
Sok óvodában ezért inkább visszatérnek a korosztá-
lyos csoportbontásra. Máshol csoporton belül különí-
tik el a gyerekeket, mást játszik az egyik korosztály,
mással foglalkozik a másik.
Ahol igazi csoportot szeretnének kialakítani, a ki-
csiket mindenképpen támogatni kell az önérvényesí-
tésben. Az óvónõ azzal tud talán a legtöbbet segíteni,
ha (indirekt módon) „bekéredzkedési” technikákat ta-
nít.
A nagyobbak szerepjátékaihoz mindig jól jön a
mellékszereplõ ( pl. a papás-mamásnál megkérdezhe-
ti a kicsi: lehetek én a kisbaba?), így nemcsak hogy
beveszik a játékba, de a szerepét is maga találhatja ki.
A középsõsök világa már egészen más: kezdenek
kialakulni az elsõ komoly barátságok, a kortárscso-
port véleménye egyre nagyobb hangsúlyt kap a gye-
rek önértékelésében.
Játékaik között egyre fontosabbak a szerepjáté-
kok, melyeknek legfõbb jellemzõje, hogy a gyerek
nem elképzeli vagy eljátssza, hogy õ most pl. fodrász
vagy eladó, hanem valóban az, a játék idejére valóban
azzá válik, akit játszik.
A szerepjátékot is lehet tanítani, nem magyarázva,
inkább „elõjátszva” a szerepeket. A gyerek így a ka-
pott információkat integrálni tudja saját tapasztalatai-
ba –mit látott a boltban vagy a rendelõben, hogyan
viselkedett az illetõ szereplõ.
Ez a korosztály még sokkal jobban ki tudja fejezni
magát így, mint szavakban vagy rajzzal. Õk már arra
is képesek, hogy két szereplõt jelenítsenek meg fel-
váltva egy személyben, és nem elégednek meg a sze-
rephez tartozó rövid mozdulatimitációkkal; érzelme-
ket, indulatokat is megjelenítenek, és sokszor egész
kis világot szeretnének berendezni és a játék köré épí-
teni.
Ez még könnyebb, ha rendelkezésükre áll valami-
lyen modelljáték, pl. babaház figurákkal, mert így
olyan jellemzõket is megtestesíthet egy baba, amelyet
a gyermek személyesen nem vállalna föl (pl. segítsé-
gükkel eljátszhatja a mérges apát vagy a rossz gyere-
ket).
Fõleg a hátrányos környezetbõl érkezõ gyerekek
(és nevelõik) számára jelenthet nagy lehetõséget az
ilyen kis világokkal, világokban való játék.
De ha arra gondolunk, hogy a szétesõ családokban
felnövõ vagy egyedül vállalt gyerekek közül hány lát
pl. férfi-, illetve apai viselkedésmintát, mûködõ csalá-
dot, ahol a viták és megegyezések is természetesek,
7
láthatjuk, mekkora jelentõsége és mintaadási lehetõ-
sége van az ilyen játékoknak és a bennük részt vevõ
nevelõnek.
Ez a korosztály már kedveli a „folytatásos” játéko-
kat: egyik nap rendezhetünk ünnepséget, másnap
munkanapot, harmadnap családi veszekedést (stb.)
babaházunkban.
A bábozás is hasonló szerepet tölthet be a gyere-
kek életében, fõleg, ha nemcsak nézõi lehetnek a jele-
neteknek.
A nagycsoportban az önpróbáló és vezérközpontú
játékok kerülnek elõtérbe, egyre inkább eluralkodik a
versenyszellem. A bátorsági és ügyességi próbák se-
gítenek az önértékelés, az egymás közti rangsor kiala-
kításában. De fontos annak tudatosítása, hogy a gyen-
gébbek, lassúbbak nem értéktelenebbek társaiknál,
lehet, hogy rajzolni vagy mesélni sokkal jobban tud-
nak.
Itt már sokkal jobban elkülönülnek a nemek sze-
rinti játékok is: a lányok közül többen játszanak fiús
játékokat, de a fiúk –nyilvánosan legalábbis –sosem
játszanak lányoknak való játékokat. A fiúk és a lá-
nyok fizikailag is elkülönülnek, külön játszanak.
Sokan talán idejétmúltnak tartják a népi játékokat,
a körjátékot, pedig még ez a korosztály is szívesen
játssza õket, és találhatunk köztük olyanokat, me-
lyekben külön fiú- és lányszerepek vannak. Így fiúk
és a lányok ismét fölfedezhetik az együttes játék örö-
mét.
Az egyszerû szabályok pedig segítenek a bonyo-
lultabb szabályjátékok menetének megértésében.
Ebben a korban a játékszervezés és a szerepek,
szabályok tisztázása amúgy is az egyik legfontosabb
probléma és vitaalap, csaknem annyi idõt vesz igény-
be, mint a játék maga.
A nagycsoportosoknak pedig kevés idejük van
már játszani.
Kötelezõ foglalkozások az óvodában, délután, es-
te pedig a legtöbb szülõ erején felül is különórákra,
edzésre viszi gyermekét.
A szabad, kötetlen játékra így egyre kevesebb le-
hetõség nyílik. Az óvodára nagy nyomás nehezedik
az iskolák részérõl, hiszen elvárják, hogy önfegye-
lemre és figyelemre képes gyerekek lépjenek be az is-
kola kapuján, akik már számottevõ, sõt mérhetõ tu-
dással is rendelkeznek bizonyos területeken.
A fejlesztés, készségszerzés, még játékos formá-
ban sem JÁTÉK! Komoly munka, sokszor megméret-
tetés gyermekeinknek. Felvetõdik tehát az a kérdés is,
szemléletmódunkban haladtunk-e valamit a középkor
óta, amikor a járni tudó kisgyermeket már befogták
pl. libapásztornak? A mai életre, mai munkákra ké-
szítjük föl õket ezekkel a tevékenységekkel, éppúgy,
mint századokon keresztül az akkori szülõk, de belõ-
 JÁTÉKKUCKÓ
lünk egyre inkább kiveszni látszik az életet átszövõ
játékosság; nincs nyugalmas téli idõszak sem, mikor
szünetelnek a mezõgazdasági munkák, és a társas te-
vékenységek kerülnek elõtérbe.
Az, hogy az õt ért benyomásokat hogyan, mikor
tudja feldolgozni, kijátszani magából a gyermek,
hogy mikor érezheti azt, õ uralkodik a saját (játék)vi-
lágában, õ befolyásolja a körülményeket; mikor és
hogyan fogalmazza meg a maga számára a világot
(amit az õ korában csak a játék által tehet meg), egyál-
8
talán: mikor örül felszabadultan, élvezve mások tár-
saságát –sokszor mintha már nem lenne kérdés…
Ha nem hagyjuk, hogy a gyerek saját világát épít-
se, saját álmait álmodja, akkor hiába várjuk el, hogy
önálló gondolkodású, kreatív és a világban boldogu-
ló, boldog felnõtt legyen.
Irodalom
Sutton-Smith: Hogyan játsszunk gyermekeinkkel? Gondolat Bp.
1986.
Mérei F.–V. Binét Á.: Gyermeklélektan. Medicina Rt. Bp. 1998.
 Furján Andrea*
Húsvét
„A régi világot egészben visszaállítani nem lehet, de ami
abban nemzeti erõ, élet és kincs, attól e1szakadnunk
éppenséggel nem lehet. A visszaállíthatatlant megmentjük
az emlékezet számára, a felhasználhatót pedig ismét elõ-
vesszük és értékesítjük vele egyhangúvá vált népéletünket.”
(Vikár Béla)
A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe.
Idõpontját a niceai zsinat 325-ben határozta meg a
tavaszi napéjegyenlõséget követõ holdtölte utáni
vasárnapban. „Mozgó” ünnep, ami azt jelenti, hogy
idõpontja évrõl-évre változó, március 22-ike és
április 25-ike közé esik. Ahogy az ünnep nevébõl is
kitûnik, ekkor ér véget a negyven napig tartó böjt,
vagyis a magábaszállás és a bûnbánat ideje.
A húsvéti ünnepkör a virágvasárnappal kezdõdik,
a nagyhéttel folytatódik és a fehérvasárnappal zárul.
A húsvéti szokások egy része kereszténység elõtti
tavaszváró, köszöntõ hagyományt õriz. Ilyen a zöld-
ág-járás, amikor zöld ágakból, szalagokból, virágok-
* Barackvirág Óvoda, Tapolca
9
ból készített csokorral énekelve vonultak végig az
emberek a falun, úgy, hogy két leány kaput tartott a
csokorral, a többiek pedig átbújtak rajta. Innen ered
többek között a ,,Bújj, bújj zöld ág...” kezdetû ének.
Ez a szokás Kékkúton és Vigántpetenden napjaink-
ban is él. A palócok ezen a napon égetik vagy úsztat-
ják el a kiszebábut (kicevicét), miközben énekelték.
A virágvasárnapon szentelt barkát gyógyításra,
rontásra, természeti csapások elhárítására is használ-
ták, de elhunyt hozzátartozók sírjára is letûztek
egy-egy ágacskát (lelki- szellemi közösség vállalása).
Tótvázsonyban az elhagyott sírokon is van barka. Sa-
vanyú Józsi itt van eltemetve a temetõárokba, mivel
zsiványt és öngyilkost nem temethettek megszentelt
földbe, de minden évben van a sírján barka.
A természet megújulása az embert is környezete
megtisztítására készteti. Ezért nagyhéten meszeltek,
takarítottak, de az állatokat is fürdették, féregtelení-
tették (mágikus cselekedetek). Ezekben a napokban
került sor a temetõk rendbetételére is. Nagycsütörtö-
kön a harangok elnémulnak („Rómába mennek”). A
legszigorúbb böjti nap nagypéntek, Jézus keresztha-
lálának ünnepe. Sok helyen nem gyújtanak tüzet sem.
 HAGYOMÁNYÕRZÉS
A nagyszombati újtûz a kora középkortól hordo-
zott jelentõséget: ezt vitték haza a hívek meggyújtani
az otthoni kioltott tüzet. Ezt több helyen a Júdás-ége-
tésbõl (Pilátus égetés/verés) származó máglya szol-
gáltatta. A Júdás-égetésre több változatot találunk:
Tolnában deszkára rajzolt Pilátust ütöttek a gyerekek,
Biharban Pilátus macskáját kergették, Sopronban
szalma-Júdást égettek és hordtak körbe nagyhét vala-
melyik napján.
A húsvéthoz kapcsolódik a gyertyaszentelés ese-
ménye is.
„Húsvéti gyertya, azon nagy, régente szinte óriási,
60-100 fontos gyertya, amelyet a katolikus egyház-
ban nagyszombaton szenteltek s az oltár evangéliumi
oldalán tartanak egészen áldozó csütörtökig. Ezen
gyertya a ráillesztett 5 tömjéndarabbal a feltámadott
Jézust jelenti. Használata a VI-ik századból szárma-
zik.”- írja a Pallas Nagy Lexikona.
A húsvéti ünnepek központi eseménye a feltáma-
dási körmenet, amit a katolikus egyház nagyszomba-
ton, Jézus feltámadásának ünnepére rendez. Az esti
harangszó a böjt befejezését jelzi.
Máig élõ szertartás a húsvét vasárnapi ételszente-
lés: a sonkát, tojást, kalácsot, bárányt, bort közösen
fogyasztja el a család, de kapnak belõle a barátok, sõt,
sok helyen az állatok is. A húsvéti bárány Jézust jel-
képezi, akinek elõképe volt ama bárány, amelyet a
zsidók Egyiptomból való kiköltözésük során ettek; a
kalács Jézus feltámadása eseményén alapszik, aki fel-
támadása után tanítványainak megjelent, a kenyeret
megáldá és velük evett; a tojás pedig a belõle kikelõ
madárral a sírjából feltámadó Krisztust jelenti. Ezzel
függ össze –többek között –a hímes tojáskészítés is.
A hegyen élõ emberek az ételeket kosárba rakták,
kitették az ajtó elé, így is áldás szállt rá, de sok helyen
felkeresték õket a közösség tagjai, felolvasták a tex-
tust, közösen imádkoztak.
Ezen a napon több helyen kutakat, forrásokat tisz-
togattak; este bált rendeztek.
A húsvéti szokások egyike-másika az egész kö-
zösséget megmozgatta. Ilyen volt például a határjá-
rás. Ez gyakran egyházias külsõségek között zajlott,
de célja a határ mágikus védelme és a határjelek meg-
ismertetése volt. Zalaegerszegen történeti mondát
fûztek a határkerüléshez: a nagyszombati feltámadási
körmenethez csatlakoztak a vár fegyveresei, így jár-
ták egész éjjel lármázva, lövöldözve a város utcáit. A
törökök azt hitték. hogy erõs csapatok védik a várost,
s elvonultak. Itt a mai napig szombaton történik a ha-
tárjárás.
A víztisztító, mágikus erejébe vetett hit az alapja a
locsolkodásnak. Régen húsvét hétfõjét „vízbevetõ”
vagy „vízbehányó” hétfõnek nevezték. Ilyenkor a leá-
nyokat itatóba, vályúba, esetleg patakba dobták, jobb
10
esetben kútvízzel, vödörbõl öntözték meg a legények.
Ezért ajándékba hímes tojást kaptak. A leányoknak
szégyen volt, ha a legények ágyban érték õket (késõn
kelõ=lusta), viszont nem öntözhette meg a legény azt
a leányt, akit elõzõ este a bálban nem táncoltatott
meg. A locsolkodás „száraz” változata a korbácsolás
(sibálás). A legények négyszögûre font korbáccsal
ütögetik meg a leányok kezét, lábát, fejét, hátát, mi-
közben a következõ jókívánságot mondják:
Sidiridi jó légy,
Friss légy,
Keléses ne légy,
Ha valahová küldenek, fuss!
A lábaid jó futók legyenek,
Kezeid jó mosogatók legyenek,
A fejed ne fájjon,
Sidiridi váltsd ki magadat!
Ajándékba õk is tojást kaptak, sibára szalagot kö-
töttek, fogyasztottak a körbekínált kalácsból és bor-
ból. Ez a szokás környékünkön Lókúton és Öskün is-
mert (itt betiltották, mert több esetben orvost kellett
hívni).
Az ajándékba adott tojásokat a leányok szombaton
festették. A tojáshímek sokszor érzelmi utalással ké-
szültek, szinte mindegyik mintának volt jelentése.
Árapatakon a leányok lúdtojást készítettek a kedve-
süknek, ezt tették a tojásos tál közepére. Piros tojást
tettek a gyimesi csángók a mosdóvizükbe, hogy
egészségesek, szépek legyenek.
Húsvét keddjén a leányok visszaadják a kölcsönt:
Nyírségben és Székelyföldön megöntözik a legényeket.
A húsvéti ünnepkört a „csonkahét”, „fehérhét”,
vagy „komázó hét” zárja le. Fehérvasárnapon a ke-
resztszülõk keresztgyerekeiknek, a barátnõk pedig
egymásnak küldtek komatá1at: tojást, kalácsot a sze-
retet, barátság megerõsítéseképpen. Dél-Dunántúlon
néhány helyen ma is él ez a szokás.
„Komatálat hoztam,
Fel is koszorúztam,
Koma küldte komának,
Hogy váltsa ki komának.
Ha nem váltsa magának,
Küldje vissza komának.”
Népi tojásjátékok
A tojás az újjászületés, a termékenység, az újuló
természet jelképe az egész Földön õsidõk óta, a ke-
resztény egyházban pedig a feltámadásé. A kozmosz
jelképe, mely a születésnél két darabra válik; alsó fele
 HAGYOMÁNYÕRZÉS
a földet, felsõ része az égboltot, sárgája a Napot, fe-
hérje a földet jelképezi. A Sándor-kódex a tojásfehér-
jét Krisztus lelkéhez, sárgáját pedig Krisztus istensé-
géhez hasonlítja. A festett tojás –többek közt –az
irániak és kínaiak szokásanyagában is fellelhetõ.
Veszprémben, a Laczkó Dezsõ Múzeumban található
avar kori, piros színû tojás. A középkor végén a du-
nántúli egyházi nagybirtokokon minden telek után 2
kenyeret és 20– 20 db tojást adóztak húsvétkor a job-
bágyok.
Bod Péter így ír a tojásjátékokról: „...a gyerekek
sok Tojásokat koldulnak egybe s azokkal mulatják
magokat.”
Ilyen volt a moldvai magyaroknál a csokkantás.
A gyerekek a piros tojások összeütésével mátkát vál-
tottak, vésárkodtak (román eredetû szó, unokatestvér-
ré válást jelent). A mondóka után: „Vére, vére, hótig
vére, hótunk után testvér” –összeütögették a tojást,
„csokkantottak”.
A burgenlandi magyaroknál ismert játék a tojás-
ütés, itt egy fémpénz élével kellett beletalálni a tojás-
ba. Aki elsõ dobásra beletalált, elnyerte a tojást. Cell-
dömölk környékén ugyanezt a játékot
tojásbavágásnak hívják. Ismert e játéknak olyan vál-
tozata, hogy egy vonal mögül kellett réz 2 fillérrel be-
letalálni a tojásba. Ha nem talált, a pénz a földön ma-
radt. Akié talált, az elnyerte az összes pénzt és tojást.
Nehezebb dolga volt annak a gyermeknek, aki a
tojásütés szitás változatával próbálkozott, itt ugyanis
a sarokba tett tojást szitával kellett eltörni, ami a já-
tékeszközök formájából kifolyólag igen körülményes
dolog volt.
Szívesen játszottak a tojásokkal a leányok is. Ket-
ten szembeálltak egymással, háromig számoltak és
dobták a tojást, amit el kellett kapni úgy, hogy csak
egyet szabadott lépni érte. Aki nem tudta elkapni, vá-
mot fizetett.
A sejberolást (tojásgurítást) 6– 10 fiú játszotta; lej-
tõn, árokparton, deszkán, domboldalon gurították le
egymás után a tojásokat. Aki eltalálta a másikét, el-
nyerte. A játék lényege az volt, hogy minél messzebb-
re guruljon a tojás és minél késõbb törjön össze.
A szélmalmozáshoz kifújt tojásra volt szükség.
Ezen keresztü1dugtak egy szalmaszálat, így fújták,
hogy pörögjön.
Ismert játék még a likba pattintás, ami hasonlít a
gombozáshoz, valamint a tojástörés: 2 ujj, vagy te-
nyér között kell szétnyomni a tojást.
11
Így készül a hímes tojás...
Húsvétkor nincs szebb ajándék a magunk készítette
hímes tojásnál. Napjainkban szinte mindenki rohan.
Emiatt sajnos sokan megelégszenek az egyszínûre
festett, esetleg matricával díszített húsvéti tojásokkal.
Igaz, gyorsabban elkészülnek és ezek is lehetnek ked-
ves díszei az ünnepi asztalnak, de a régi technikáknál,
mintáknál semmiképp sem szebbek.
Ezért szeretnék feleleveníteni néhány ilyen eljá-
rást, ami kicsit nehezebb és idõigényesebb munka, de
mindenképp megéri megpróbálni - akár kicsi gyerme-
kekkel is. Óvodai tapasztalatom, hogy egészen kicsi,
5– 7 éves gyermekek is képesek apró, vékony mintá-
kat festeni-rajzolni egyszínû lealapozott tojásra. Az
örömmel végzett munka pedig nem csupán a gyerme-
keknek, hanem családjuknak is örömet okozott.
Hogy könnyebben menjen a munka, tartsuk min-
dig szem elõtt:
– célszerû a tojásokat, lehetõleg világos héjúakat
és szép formájúakat elõre kiválasztani, felhasz-
nálás elõtt langyos vízzel megtisztítani;
– a tojás mindig kemény legyen; ha meg akarjuk
õrizni, a forrástól kezdve lassú tûzön 30-40
percig fõzzük;
– elõre tervezzük el, milyen eszközöket, színeket
szeretnénk használni, ezeket szerezzük be és
készítsük elõ;
– a megtervezett mintát halványan rajzoljuk elõ
ceruzával, így könnyebb lesz festeni.
Legyünk óvatosak:
– tojásfõzésnél a tûzzel és a forró vízzel;
– tojásírásnál, batikolásnál a viasszal;
– karcolásnál a tûvel;
– kifújt tojás készítésénél a hegyes szerszámok-
kal.
Tojásírás
Egyik legismertebb díszítési eljárás a tojásírás.
Ehhez speciális szerszámra van szükség: írókára
(egyes vidékeken gicának, kesicének, kipcének hív-
ják). Az íróka elkészítése: egy ágacska, fadarabka vé-
gét be kell vágni, ebbe erõsítsük a lehetõleg rézbõl ké-
szült fémcsövecskét –ez jobban tartja a meleget, mint
a többi fém – , így jobban lehet vele dolgozni.
 HAGYOMÁNYÕRZÉS
Kis fémtálban, rezsón megolvasztjuk a méhviaszt,
ebbe mártjuk a írókát. A fölösleges viaszt mindig ráz-
zuk le, nehogy elcsöppenjen. A mintát vékonyan raj-
zoljuk fel a viasszal, majd tegyük a tojást langyos fes-
tékfürdõbe. (A forró leolvasztja róla a viaszt, a minta
elmosódik.) A megszáradt tojásokról olvasszuk le a
viaszt, fényezzük sza1onnabõrrel, töröljük át száraz
ruhával.
Ezzel a technikával díszíthetünk kifújt tojást is.
Batikolt tojás
A batikolt tojás készítéséhez is hideg tojásra van
szükség. A héja feltétlenül világos legyen, mert ezen
erõteljesebben hatnak a festékek.
Ha eltervezzük a mintát, rajzoljuk fel viasszal a to-
jásra, ezután tegyük a kiválasztott, halvány színû fes-
tékbe. Száradás után vonjuk be viasszal, amit ilyen
színûre kívánunk hagyni, s tegyük egy fokkal söté-
tebb festõlébe. Az eljárás lényege, hogy a megfestett,
világosabb részeket bevonjuk viasszal, így tesszük
mindig egy fokkal sötétebb festékbe.
Teljes száradás után olvasszuk le róla a viaszt, fé-
nyezzük. Ügyeljünk arra, hogy a kiválasztott színek
egymáshoz illõek legyenek. A tojás nem attól lesz
szép, hogy tarkabarka.
Ecettel (savval) visszamart minták
Ha ecetbe, vagy savba mártott vékony végû pálcá-
val rajzoljuk a mintát a színes tojásra, színes alapon
fehér mintát kapunk. Ha a színes tojásra viasszal raj-
zolunk, így tesszük ecetfürdõbe, majd letöröljük róla
az ecetet és leolvasztjuk a viaszt, a tojáson csak a szí-
nes minta lesz látható.
Berzselés
12
Viszonylag egyszerû, mégis mutatós eljárás a
berzselés. Ezt a technikát gyûjtõmunkával kell kezde-
ni: szerezzünk be szép formájú, apró leveleket (pl.
szamóca, petrezselyem) . Ezeket szorítsuk rá a tojásra
harisnya vagy gézdarabbal. A két végét szorosan kös-
sük el úgy, hogy a levél egészen a tojásra simuljon. Az
így készülõ tojásokat vöröshagyma héjának levében
meg is fõzhetjük, mivel a természetes festõanyagok
többsége az egészségre ártalmatlan, a tojások fo-
gyaszthatók maradnak. Ha a csomag kihûl, óvatosan
bontsuk ki, a festéket itassuk le róla. Száradás után fé-
nyezzük.
Kapart (karcolt) minta
Nagy ügyességet és sok türelmet igénylõ munka a
kapart, más néven karcolt tojás készítése, ezért in-
kább nagyobb gyermekekkel kezdjünk hozzá. Ke-
ményre fõtt, egy színre megfestett, hideg tojást hasz-
náljunk hozzá. Szükségünk lesz nagyméretû, hegyes
tûre, ennek végére húzzunk parafadugót-, esetleg
szegre, ezzel kell a mintát belekarcolni a tojásba.
Vékony, fehér, gyönyörû minta a végeredmény.
Tojásfestés
Újabb keletû, könnyû és látványos módja a hímes
tojás készítésének a temperafestékkel történõ tojás-
festés. Ehhez a módszerhez is célszerû kifújt tojást
használni. Könnyebben dolgozhatunk, ha a héjat ki-
hegyezett hurkapálcára húzzuk, így vízszintes és füg-
gõleges osztóköröket, szimmetrikus mintákat szinte
gyerekjáték megrajzolni a pálca forgatásával, s nem is
maszatolódik el.
A kiválasztott színû temperát óvatosan hígítsuk:
ha túl sûrû, foltos lesz, ha túl híg, nem fedi be a héjat.
Használhatunk tojásfestõ lapot, vagy tablettát is. Szá-
radás után, fehér festékkel díszítsük. Ha a minta is
 HAGYOMÁNYÕRZÉS

megszáradt, szabad levegõn vastag ecsettel lakkoz-
zuk, hogy szép fényt kapjon. Szúrjuk a pálcát gyur-
mába vagy földbe, s hagyjuk száradni. Vágjunk a to-
jás színéhez illõ posztóból kis korongokat, ezekkel
fedjük be a lyukakat.
Barkácsötletek természetes
anyagok felhasználásával
Húsvét közeledtével, fõleg a tavaszi iskolai szü-
netben minden gyerek ráér kicsit barkácsolni. Jó szív-
vel tudom ajánlani hozzá a természetes anyagokat:
agyagot, rafiát, gyékényt, tojáshéjat, gyapjút.
majd kössük össze az elejével, s újabb 5-6 cm-t
hagyjunk rá a végén. Ezután három szál gyékényt
bújtassunk át a madár elején, s fonjuk meg jó szoro-
san hármas fonással, közben igazítsuk formára a nya-
kat. Mikor a nyak elég hosszú, a középsõ szálat búj-
tassuk ki a fonatból. Itt kössük el rafiával, a csõrét
pedig vágjuk le ék alakban. Akkor lesz igazán szép,
ha a gyékény szívét és a közvetlenül felette lévõ leve-
leket használjuk fel.
Locsolóversek
Ákom-bákom berkenye,
Szagos húsvét reggele.
Leöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot.

Ajtó megett állok,

Ajándékot várok.
Ha nem adnak piros tojást,
Akkor továbbállok.

Én kis kertészlegény vagyok,

Rózsabimbót locsolgatok.
Hallottam, egy ki akar száradni,
Szabad-e locsolni?

Rózsa, rózsa, szép virágszál,

Szálló szélben hajladozzál,
Ezeket a kis figurákat nagyon könnyû elkészíteni. Napsütésben nyiladozzál,
Az elmosott fél tojáshéjakat megszárítjuk, majd Meglocsollak, illatozzál.
gyapjút teszünk bele. Szemét, csõrét, taraját, vagy
fület, bajszot ragasztunk rá. Kedves ajándék lehet Nyuszi kalács
testvéreknek, barátoknak. Igazán egyszerûen elké-
szíthetõ ez a kis tojástartó hattyú. Beáztatott gyékény Hozzávalók:
és egy szál rafia szükséges hozzá. A hattyú farkának 50 dkg liszt
hagyjunk meg 5-6 cm-t, itt kössük el a gyékényt rafiá- 1 tojás
val. Készítsünk hármas fonatot 15-16 cm hosszan, 1 tojás sárgája
6 dkg cukor
5 dkg vaj
2,5 dl tej
4 dkg élesztõ
8 szem mazsola
csipet só

Elkészítése:
A hozzávalókat bedagasztjuk. Ha a tészta megkelt,
rúddá formáljuk és 8 egyenlõ darabra osztjuk. A ré-
szekbõl 12-13 cm-es kúpokat formálunk. A kúpot
keskeny végén bevágjuk és kettõt szembefordítva
egymásra helyezzük.
Tojássárgával megkenjük, mazsolából szemet ra-
kunk rá. Közepes tûzön sütjük.

13
 Báli Péter
Gondolkodástanulás játszva
MindLab foglalkozások, ahol játszva okosodunk
A 1990-es évek elején oktatással és gondolkodási
folyamatokkal foglalkozó kutatóknak sikerült ötvöz-
niük a régit az újjal, így a játék újra régi rangjára
emelkedett, és újra a megismerés dinamikus eszközé-
vé vált, ezúttal a technika legújabb vívmányainak a
segítségével. Így született meg a MindLab.
2003 tavaszán az O. T. SZ. Rt. megnyitotta irodá-
ját Budapesten, s ezzel megkezdõdött a MindLab-
módszer magyarországi terjesztése. Azóta mintegy
negyedszáz akkreditált tanfolyamon képeztünk to-
vább pedagógusokat ilyen irányban. E módszer célja,
hogy az 5 és 15 év közötti gyermekeket logikus és
stratégiai gondolkodás útján segítsék az élet problé-
máiban való hatékony eligazodáshoz. A módszer igen
nagy népszerûségnek örvend nyugaton, ahol az isko-
lák tanrendjébe fokozatosan bevezetésre kerül. A
MindLab-program négy egysége közül az elsõ kettõt
alkalmazzuk az alsó tagozatban.
Taníthatóak egyáltalán a gondolati
készségek?
A tapasztalatok alapján azt kell mondanunk, hogy
igen, kétségtelenül megtanulhatóak. A gondolati kész-
ségek fejlesztése az egyik legfontosabb, habár jelen-
14
leg még nem eléggé kiaknázott területe a
pedagógiának.
A MindLab olyan innovatív program, amely játé-
kok széles skálájával fejleszti, illetve mutatja be a
kognitív, a szociális és az érzelmi fogalmakat, elve-
ket, majd megtanítja, hogyan is alkalmazhatóak az új
képességek az iskolai fejlesztésben csakúgy, mint az
életben. A program legnagyobb erõssége az, hogy a
gyermekek számára lehetõvé teszi a késõbbi életben
hasznosítható képességek és készségek érdekes és ta-
pasztalatra épülõ elsajátítását, ami mély nyomot hagy
minden gyermek gondolkodásában.
Sokak számára a játék nem komoly dolog, de a já-
tékok segítségével fejleszthetõ a gondolkodás és az
olyan képességek és készségek is, mint a probléma-
megoldás, a stratégiai gondolkodás, az érzelmi intel-
ligencia, a személyközi kommunikáció képessége.
Ne feledjük, amellett, hogy segíti a gyermekek ta-
nulását, fejlõdését és elõmozdítja az élethez szüksé-
ges alapvetõ fontosságú képességek alkalmazását, a
MindLab rendkívül szórakoztató is. A gyermekek tel-
jesen belefeledkeznek a játékba, és azon keresztül ta-
nulnak.
A 2005-ben Budapesten megrendezett Országos
MindLab találkozó (forrás: saját felvétel)
A MindLab program részét képezi egy mestersé-
ges intelligenciával ellátott számítógépes szoftver is,
amely azonnali és egyéni visszajelzéseket ad pl. a
gyermekek gondolkodási mintázatairól, javaslatokat
tesz a legelõnyösebb gondolkodási folyamatokra és
problémamegoldási módszerekre, amelyek az élet
 OKOSÍTÓ
más területein is alkalmazhatóak. A szoftver emellett
megfigyeli, besorolja és értékeli a gyermekek gondol-
kodási képességeit és mintázatait. Visszajelzést is ad,
amely igazítható a diákok, a szülõk, a tanár, vagy az
iskola elvárásaihoz.
A MindLab modulokból felépülõ tanulási prog-
ramja gondolkodási és személyközi képességeket és
készségeket továbbít a tantervhez alkalmazkodva
vagy attól függetlenül. A MindLab a következõkben
segít a gondolkodási folyamatok elsajátításában, az
élethez szükséges képességek fejlesztésében, a tuda-
tosabb gondolkodási folyamatokban.
A tanulóközpontú tanítási módszer programjának
nagy erõssége abban rejlik, hogy lehetõvé teszi a gye-
rekeknek életkészségeik fejlesztését élvezetes és gya-
korlatias módon. Ezalatt gondolkodási folyamataik
kikristályosodása mellett még az alábbi készségek te-
rén is fejlõdnek: térbeli gondolkodás, önfegyelem,
személyes felelõsségvállalás, memória, csoportosítás
és sorrendbe állítás, problémamegoldás, kommuni-
kációs folyamatok, tervezés és kivitelezés, társas
együttmûködés, döntéshozatal.
A kihívás és a felfedezés élménye az új és új játé-
kokon keresztül érvényesül.
A Yale egyetemen folyó fejlesztés és kutatás
eredményei a módszer jó alkalmazhatóságát bizo-
nyítják.
2004-ben a Yale egyetemen Green és Gendelman
professzorok által folytatott kutatás kimutatta, hogy 9
hónap után verbális képességekben 17 százalékkal,
matematikai képességekben 5 százalékkal és problé-
mamegoldó tesztekben 52 százalékkal jobb ered-
ményt értek el a MindLab-es gyerekek.
Röviden a Yale Egyetem kísérleti
eredményeibõl
A gyermek csak az iskolai munkával, játék nélkül
nem fejleszti ki teljes mértékben intellektuális lehetõ-
ségeit. A Yale egyetemen folytatott kutatás, amely
egy új módszertant dolgozott ki MindLab néven,
olyan innovatív új oktatási metodika, amely a problé-
mamegoldó gondolkodást, verbális és matematikai
képességeket is fejleszti.
A kutatást (Green & Gendelman, 2004) két cso-
porton végezték el (teszt- és kontrollcsoport). A teszt-
csoport az elõzetes felmérés alapján szignifikánsan
gyengébbnek minõsült a kontrollcsoportnál a kísérlet
megkezdésekor. Számtanban 3 százalékkal voltak
15
gyengébbek, verbális kommunikációban 15,1 száza-
lékkal, problémamegoldásban 22,8 százalékkal.
A tesztcsoportot a MindLab módszertan felhasz-
nálásával tanították meg a játékokra, míg a kontroll-
csoportot csak a játék szabályaira tanították meg. A
kísérlet végén 9 hónap elmúltával a tesztcsoport 17
százalékkal felülmúlta a kontrollcsoportot verbális
képességekben, 5 százalékkal matematikai képessé-
gekben és 52 százalékkal problémamegoldó tesztek-
ben. Ez a kísérlet alátámasztja Green és Gendelman
korábbi, 2003-as kísérletét, amelyben bizonyította a
hosszú távú MindLab-program alkalmazásának pozi-
tív hatását a gyerekekre problémamegoldó gondolko-
zás és stratégiai problémák megoldása tekintetében.
Örvendetes számunkra, hogy a módszer most már
a magyarországi tanítók számára is hozzáférhetõ ma-
gyarul is, és egyre több helyen keresik a pedagógiai
programokba való beépítésének lehetõségeit vagy al-
kalmazzák délutáni szakköri, illetve tanfolyami jel-
leggel. Kiváló lehetõség ez a nyári táborokban, illetve
erdei iskolákban is fejlesztõ programként. A prog-
ramban szereplõ huszonegynéhány asztali játék, a raj-
tuk játszható több mint kétszáz játékkal és a hozzájuk
fûzõdõ módszertannal, illetve minõségbiztosítási
rendszerrel, amely a mesterséges intelligenciával el-
látott szoftver segítségével gyakorlatilag többletfel-
adatot nem jelent a pedagógusnak, sõt hatalmas
könnyítést (nincsenek kitöltendõ rubrikahegyek, és
mégis naprakész információkkal rendelkezhet a tanít-
ványairól) egy olyan eszközrendszer a pedagógus ke-
zében, mely valóban illeszkedik a kor kihívásaihoz,
és a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelõ.
MindLab pedagógus-továbbképzés
(Forrás: http://www.altisk-htur.sulinet.hu/kepek/mindlab/DSCF0237.JPG)
 OKOSÍTÓ

Nagyiványi Péterné* A felhasznált szavak:

Gyakoroljunk játszva! 1. tábla 2. tábla 3. tábla
messze könnyû pöttyös dünnyög fröccsen hosszú
A kisgyermek játékos kedvére épített, kipróbált – hattyú faggyú dinnye asszony roggyan szunnyad
és bevált –elválasztást, valamint az írást, helyesírást finnyás vissza loccsan meggyes vesszõ pottyan
gyakoroltató feladatokból állítottam össze egy kis tüsszent vinnyog passzol könnyes mennyi rosszul
csokorra valót. süllyed reccsen buggyan össze lasszó fonnyad
A hosszú egyjegyû és a hosszú kétjegyû mással-
hangzók elválasztásának játékos gyakorlására egy Ha kétszer fordul elõ ugyanaz a szótag a táblán, az
párosító kártyajátékot készítettem. teheti rá, aki elõbb szól.
Az egyjegyûek kártyáin „slusszkulcsok” rajza van, Az alábbi játék nem az én ötletem, de szeretem
a kétjegyûeken pálcikaemberkék, akik más-más moz- használni. A vizuális észlelést mindenképpen fejlesz-
dulatot végeznek. A játék teljes kártyaszámmal úgy ti, indirekt módon a helyesírást is; a rövid-hosszú ma-
használható, ha képpel fölfelé tesszük az asztalra. Me- gánhangzók, egyáltalán az ékezetek fontosságát
móriajátékként csak kevesebb lapszámmal játszható. hangsúlyozhatjuk vele. Mellékesen a titkosírással já-
Az összegyûjtött párokon található szavakat a ró játékos izgalmat is megjeleníti. Egy példa:
gyerekek helyes szótagolással olvassák el. A képkere-
sés a vizuális figyelmet, a memóriát, az olvasás a he-
lyesírást fejleszti. Néhány példa:
Akármennyi szó felhasználható.

Mind a négy kis táblán fontosak a vastag vonalak,

azok állása, de három táblán a pontok száma és helye
is döntõ.
A hosszú kétjegyû mássalhangzók elválasztására
egy másik játékunk is van. Itt a versenyhangulat is
megjelenik. Nagyon szeretik a gyerekek.
Három kartonlap az alap, minden gyereknél van
egy-egy.
A játék menete: az asztal közepén lefordítjuk a ki-
csi kártyákat. Sorban húz mindenki egyet, szótagolva
elolvassa, ami a kártyáján van. Aki megtalálja a saját
tábláján a szó második szótagját, ráteszi arra a négy-
zetre. Az gyõz, akinek betelik a lapja. Aki saját lapra
illõ kártyát húz, húzhat még egyet.

Szintén nem az én ötletem, de az elsõsök az írás –

* Óbudai Nagy László Általános Iskola III. kerület
pontosabban a betûtanulás –idõszakában remekül
használhatják.Egy doboztetõ, benne rizs, vagy hán-
tolt árpa, vagy gríz. Ebbe az anyagba belekarcolja az
ujjával a betût, vagy a betûelemet, aztán, ha elrázzuk,
elsimul és eltûnik. Nem marad nyoma a rossz vonal-
nak, akáhányszor újra próbálható, könnyen javítható
– és még érdekes is. Mi úgy nevezzük:
RIZSESDOBOZ.

16
 OKOSÍTÓ
Gödri Enikõ*
Néhány gondolat
a dokumentumszövegek
olvasásáról
Mi indokolja a dokumentum
szövegek tanítását?
Az elmúlt években, sõt évtizedekben elsõsorban
szépirodalmi mûvek –versek, mesék, mondák, re-
gényrészletek, –és ismeretterjesztõ szövegek feldol-
gozásán keresztül fejlesztettük a gyerekek olvasását,
szövegértését az általános iskola alsó tagozatán. Ez
ma is így van.
A PISA-mérések anyagában találkozott a magyar
pedagógusok nagy többsége elõször másféle szöveg-
típussal, a hétköznapi életbõl vett ún. dokumentum-
szöveggel. Az olvasottak megértése terén elért gyenge
eredmény helyezte reflektorfénybe a szövegértéssel
való foglalkozást. Sok-sok továbbképzésen, cikkben
foglalkoztak akkoriban a magyar gyerekek szövegér-
tésével. Mint gyakorló pedagógus, magam is végig-
* tanító, Budenz József Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
17
hallgattam, olvastam több szakember elõadását, írá-
sát. Talán mást is elgondolkodtatott az a tény, hogy a
PISA-mérés során olyan szövegtípust is meg kellett
értenie a gyerekeknek, amelyhez hasonlóval valószí-
nûleg nem találkoztak az iskolában tanulmányaik so-
rán.
Egy –egy olyan tanuló, aki családi háttere jóvoltá-
ból gyakrabban kerül kapcsolatba ilyen hétköznapi
szövegféleségekkel, mint recept, menetrend, szerelé-
si útmutató, vásárlási tájékoztató, stb. bizonyára sike-
resebben eligazodik ilyen szövegekben, mert már ta-
lálkozott hasonlóval. Hány családban fordul ma elõ,
hogy a kisiskolás együtt fõz valamelyik családtaggal
egy szakácskönyvbõl? Hány helyen nézi a gyerek a
menetrendet utazásai során? Hány gyerek kezébe ke-
rül térkép a családi nyaralás összeállításakor? Hány
családban vonja be az apa kisgyerekét az új bútor
összeszerelésekor a szerelési útmutató tanulmányo-
zásába? Hány gyerek használ telefonkönyvet, lexiko-
nokat, internetet a hétköznapokon? Nyilvánvaló,
hogy a gyerekek háttere, így esélyei is nagyon eltérõ-
ek. A dokumentumszövegek megértése mindenki
számára fontos, hiszen a hétköznapi életben való el-
 OKOSÍTÓ

igazodáshoz elengedhetetlenek. Így hát a hétköznapi

élet szövegeivel való foglalkozást nem bízhatjuk a
véletlenre, be kell vinni azt az iskola falai közé. Ép-
pen azok miatt a gyerekek miatt, akik másutt nem ke-
rülnek kapcsolatba ilyen típusú szövegekkel.
Korábban találkoztam egy olyan kiadvánnyal,
amelyben ún. dokumentumszövegek szerepelnek. Ez
Romankovics András Olvasóiskola füzete, amelyet a
szerzõ az olvasás differenciált fejlesztéséhez készített
a 2-3-4. osztályosok számára. Ebben a fejlesztõ füzet-
ben a gyerekek üzenet, térkép, növénygondozási ten-
nivalók, utazási tájékoztató, menetrend, vásárlási tá-
jékoztató, recept, naptár, színházmûsor
tanulmányozásával, a megértésüket bizonyító felada-
tok megoldásával gyakorolhatják az ilyen típusú szö-
vegekkel való boldogulást.
Amikor a kiadóban tervezgettük, milyen szöveg-
féleségek kerüljenek a 3-4. osztályos szövegértési
munkafüzetembe, felmerült az igény az ilyen típusú
szövegek iránt. Így került többféle belépõjegy, meg-
hívó, plakát, hirdetés, menetrend, recept, CD borító,
grafikon, térkép, vásárlási tájékoztató is a fejlesztõ
füzetbe.

Két gyorsolvasási módszerrõl

Ismét Romankovics Andrásra hivatkozom, aki a
már említett fejlesztõ kiadványában leírja, hogy a do-
kumentumszövegek tanításakor kétféle olvasási tech-
nika kialakítására törekedjünk. Ezek a skimming és a
skipping, melyek gyorsolvasási módok.
A skimming angol szó, amelynek többféle jelenté-
se van. Gyors, tájékozódó olvasást, amolyan felderítõ
olvasást jelent. Válogatás az információk, adatok kö-
zött. Böngészés, ismerkedés, felületes olvasás. Jelenti
azonban valaminek a felszínén idegen anyag képzõ-
dését, annak lefölözését, vagy a felszín futó érintését
is. Az összes jelentésben közös a felszínen maradás.
Nem megy a dolgok mélyére, belsejébe. Ilyenkor
nem olvassuk el az elsõ betûtõl az utolsóig az egész
dokumentumot, hanem megpróbáljuk megragadni az
összefüggõ egészet. Benyomást szerzünk a tartalom-
ról, a szerkezetrõl, felépítésrõl, a részek arányáról, a
nyomdai megoldásról. Innen-onnan felcsippentünk
valamit az egyes részekbõl, elemekbõl is eközben. Ez
az olvasás az átlagos olvasás sebességénél sokkal
gyorsabb olvasást jelent. Nem is szabad olyan érte-
lemben olvasásnak neveznünk, mint ahogyan az isko-
lában az olvasásra gondolunk. Ha ez után a tájékozó-
dó olvasás után ugyanis elmarad az elmélyedés, a
teljes részletekre is alaposan kitérõ olvasás, akkor
nem mondhatjuk el, hogy „elolvastuk” az írást. Ez
a tájékozódó, felderítõ olvasás arra elegendõ, hogy
képet kapjunk az egészrõl, és ennek alapján eldönt-
hessük, érdemes-e az egészet lelkiismeretesen végig-
olvasnunk, érdekel-e bennünket.
Szintén nem azonos az olvasással a másik gyorsol-
vasási módszer, a skipping sem. A szó skandináv ere-
detû, eredetileg szökdécselést, kisebb-nagyobb kiha-
gyásokkal történõ ugrándozást jelent. Ez is egy fajta
válogató olvasás, amikor egy megadott kérdésre ke-
ressük a választ. A telefonkönyvben egy nevet, a mû-
sorfüzetben egy elõadás helyét, vagy idõpontját, vagy
egyéb adatot. Ilyenkor minden mást ki kell kapcsol-
nunk, csak erre a keresendõ adatra, válaszra kell min-
den figyelmünket összpontosítani. Erre kell koncent-
rálni. Olyan ez, mint amikor sürgõsen gyógyszerre
van szükségünk, és gyógyszertárat keresünk például
egy számunkra ismeretlen helyen. Már megérdeklõd-
tük, hogy ebben az utcában van a gyógyszertár, és mi
csak rohanunk, szemünkkel a gyógyszertár feliratot
kutatjuk. Ilyenkor elhaladunk sokféle üzlet elõtt, de
mi ezeket szinte észre sem vesszük, mert csak a
gyógyszertárra koncentrálunk. Ha végre rálelünk a
gyógyszertárra, az szinte kiugrik a többi üzlet közül,
amelyeket meg sem láttunk. Bonyolultabb a dolog, ha
nagyobb terjedelmû mûbõl, adattárból, lexikonból,
kézikönyvbõl kell kikeresnünk valamit. Ilyenkor sok
idõt elpocsékolhatunk, ha keresés közben túlságosan

18
 OKOSÍTÓ
lassan olvasunk, vagy leragadunk, elkalandozunk.
Akkor vagyunk hatékonyak, ha gyorsak vagyunk,
nagy sebességgel haladunk.
Hogyan tanítsuk meg a gyerekeket
a dokumentumszövegek megértésére?
A dokumentumszövegek feldolgozása idõigényes
feladat. Hagyjuk a gyerekeket elõször tájékozódni.
Alkalmazzák a skimminget! Fussák át az eléjük tett
meghívót, receptet, szerelési útmutatót, másféle do-
kumentumszöveget! Próbáljanak benyomást szerezni
annak tartalmáról, részeirõl, formájáról. Gyors, néma
olvasással térképezzék fel, melyik rész mirõl szól
nagy vonalakban. Az elsõ benyomások után pedig fi-
gyelmesen olvassák el az egész szöveget. Minden
adatot, minden szót, jelet lelkiismeretesen. Úgy gon-
dolom, amikor elõször találkoznak a gyerekek ilyen
szövegtípussal, akkor ezt elõször közösen végezzük.
A végigolvasást kezdetben végeztessük hangosan, a
jó olvasókkal. Aztán vegyék szemügyre a szövegre
vonatkozó kérdéseket szépen sorban. Keressék ki a
szövegbõl a helyes választ, azaz alkalmazzák a
skippinget. Nagyon fontos, hogy a válaszokat való-
ban kikeressék a szövegbõl, ne hagyatkozzanak az
19
emlékezetükre, mert akkor hibázhatnak. Ezért szok-
tassuk arra a gyerekeket, hogy a helyes válasz indok-
lásaként olvassák fel a megfelelõ szövegrészt, adatot.
Ehhez a szövegfeldolgozáshoz kezdetben aprólékos-
ság, nagy türelem kell. Csak amikor már kialakítottuk
a gyerekekben ezt az olvasási szokást, módot, akkor
fog a keresés tempója gyorsulni. Én ezt semmiképpen
nem siettetném. Nem minden gyerek halad egyforma
tempóban egyéb tanulási folyamatban sem. Segíti a
gyerekeket a szöveg és a kérdéssor célszerû elhelye-
zése. Fönt a dokumentum, alatta a feladatsor.
Hosszabb, pl. 2 oldal terjedelem esetén balra a szöve-
get, jobbra, mellé a kérdéssort. Erre törekedtem saját
munkafüzetemben is, de sajnos nem sikerült mara-
déktalanul. Ha sikerül a gyerekeket rászoktatnunk er-
re az olvasási magatartásra, hasznukra válik sokféle
dolog megtanulásában.
Felhasznált irodalom
Romankovics András: Olvasóiskola 4. Mindennapi olvasmánya-
inkból. Dokumentumszövegek (Romankovics András adta
ki.)
Dr. Dezsõ Zsigmondné: A gyorsolvasás programozott tankönyve
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1974.
Gödri Enikõ: Szemelgetõ szövegértési munkafüzet 3-4. osztály
Nemzeti Tankönyvkiadó 2005.
 OKOSÍTÓ

Borszéki Ágnes szómagyarázattal, lényegkiemelés részcímek

Olvasóvá nevelés
Hliniczky Zsuzsanna bemutató
órájának tervezete
Kedves Kollégák!
Az OKKER Pedagógiai Szolgáltató Intézet szer-
vezésében „Szakmai délután” keretében láthatták a
következõ bemutató órát Vác és térségének pedagó-
gusai.
A bemutató óra helyszíne:
Vác, Radnóti Miklós Általános Iskola
Az órát tartotta: Hliniczky Zsuzsanna tanító
A bemutató tanítás ideje: 2006. február 14.
A sikeres óra után megbeszéltük a tapasztalatokat,
a felhasznált módszertani ötleteket.
Bízunk abban, hogy az ország más területein taní-
tó pedagógusok is meríthetnek új eljárásokat, ötlete-
ket, módszereket az óravázlat alapján.
Szíves figyelmükbe ajánlja: Tóth Lászlóné szakta-
nácsadó, szakértõ, tankönyvszerzõ
(vázlat) alkotásával. Olvasási készség fejlesz-
tése, olvasási élmény nyújtása változatos olva-
sástechnikákkal.
– Ismeretek rögzítése feladatlapon.
– Az óra élményszerû befejezése dramatikus já-
tékkal (beleélõképesség fejlesztése)
– Az órai teljesítmény értékelése, egyéni dicsé-
retek.
Munkaforma:
Frontális közös és frontális önálló, egyedül vég-
zett osztálymunka.
Szervezési feladatok:
Applikációk, szemléltetési eszközök elkészítése.
Az órához kapcsolódó könyvek beszerzése.
Táblakép megtervezése.
Dramatikus játék elõzetes próbái.
Az óra menete
Vendégeink köszöntése
– Álljatok fel, gyerekek, forduljatok hátra, és üd-
vözöljük vendégeinket!

Óratervezet (2 óra anyaga) „Magyar házban a vendéget szeretettel várják,

pirosra sült friss cipóval szívesen kínálják.
Osztály: 2. b osztály Ha nincs kalács, ha nincs cipó, mit tehet az ember?
Idõpont: 2006. febr. 14. kedd Köszönti a vendégeket meleg szeretettel!”
Tanító: Hliniczky Zsuzsanna
Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom RÁHANGOLÓDÁS
Témakör: Korszerû anyanyelvi nevelés 1. Légzõgyakorlat
Tananyag: Olvasóvá nevelés, változatos szövegfel-
cél: A tanulók beszédtechnikájának fejlesztése légzõ-
dolgozási technikák gyakorlattal. Törekvés a vegyes hasi mélylégzésre.
Fõbb célok és feladatok: Helyes testtartás: kényelmesen hátradõlve, lábak
egymás mellett, vállak kissé elõreejtve, egyik kéz a
– A tanulók beszédtechnikájának fejlesztése lég- combon, másik a hason
zõgyakorlattal. Törekvés a vegyes hasi mély- A gyakorlat célja: gazdálkodás a levegõvel, be
légzésre! tudjuk osztani a levegõt
– Helyes magánhangzó-artikuláció kialakítása –Érezd, hogy a hasad emelkedik, nem a vállad!
– Emlékezet fejlesztése Ha elfogy a levegõd, ne mondd tovább! Középhang-
– Könyvtárhasználati ismeretek elõhívása, gyer- erõvel! Figyelj a helyes testtartásra!
meklexikon használata, a kölcsönzési szabá-
lyok átismétlése be tart ki
– Szókincsbõvítés, beszédkészség fejlesztése, 1. 2 1 4
mondatalkotás 2. 2 1 u-i 6
– Szeressük könyveinket, óvjuk épségüket! Az 3. 3 2 tu-ti 6
olvasás mint élmény. Könyvajánlás. 4. 3 2 tu-ti 6
– Népmesékkel kapcsolatos ismereteink elõhí-
5. 3 2 Mondóka: Megmosdott a tulipán,
vása, játékos formában harmat csillog rajta, piros szirma pirosabb,
– Látószög terjedelmének növelése, bõvítése mint a lányok ajka. Tulipiros tulipán, tuli-
– A szöveg részenkénti élményszerû feldolgozá- tuli tarka, ki merre lát, szaladjon! Õ a fogó rajta!
sa. Beszédkészség fejlesztése, szókincs bõvítése

20
 OKOSÍTÓ
Ellenõrzés: Kinek sikerült egy levegõvétellel el-
mondani? Kinek fogyott el a levegõje?
2. Artikulációs gyakorlat
Cél: Helyes magánhangzó-artikuláció kialakítása,
emlékezet fejlesztése.
Végezzünk egy kis szájtornát! Kényelmesen
dõljetek hátra, mindkét kezeteket tegyétek a combo-
tokra! Mondd utánam nagy ajakkal, helyes idõtartam-
mal!
–á – a– o– u– ú– o–a– á (ajakkerekítés)
Rajta! Mit figyeltél meg?
–e – é–i– í– é– e (ajakréses)
Rajta! Mit figyeltél meg?
GYAKORLÁS
(külön könyvtári óra is lehet)
3. Könyvtárhasználati ismeretek felelevenítése
Cél: Könyvtárhasználati ismeretek elõhívása, gyer-
meklexikon használata, a kölcsönzési szabályok átis-
métlése. Szókincsbõvítés, beszédkészség fejlesztése,
mondatalkotás. Szeressük könyveinket, óvjuk épsé-
güket! Az olvasás mint élmény. Könyvajánlás.
a) Az érdeklõdés felkeltése, motiválás
–Hoztam nektek egy találós kérdést: Beszélni sem
tud, olvasni sem tud, mégis tanulunk tõle! Mi az?
könyv
–Fejtsd meg a képrejtvényt! Ki lesz a legügye-
sebb? könyvtár
Célkitûzés: A mai óra elsõ felében átismételjük
azokat fontos tudnivalókat, amelyeket mindenkinek
tudnia kell, aki rendszeresen jár könyvtárba.
b) Könyvtár –könyvesbolt –könyvek
–Olvassuk el az A– ZS gyermeklexikonból a
„könyvtár” címszót! Hol találtad meg?
„A könyvtárban a könyvek úgy vannak elrendezve
a könyvespolcon, hogy minden könyvet azonnal meg
lehessen találni.”
–Mégis hogyan találjuk meg a könyveket a
könyvtárban? (2 nagy csoportra bontás szerint van-
nak szépirodalmi és ismeretterjesztõ könyvek. Eze-
ken belül az író szerint ábécérendben találhatók meg a
könyvek a polcokon.)
–Ki szeret közületek olvasni? Miért fontos, hogy
sokat olvassunk? Ki jár rendszeresen könyvtárba?
Melyik könyvtárat látogatjátok szívesen? Honnan
szerezhetünk még ismereteket a könyveken kívül?
–Mi a különbség a könyvtár és a könyvesbolt kö-
zött? Gondoljatok a nevükre! Miért jó látogatni a
könyvtárat?
–Hogyan vigyázhatunk könyveink épségére?
21
Játék: Különbözõ könyveket (meséset, verseset,
tankönyvet, lexikont, szótárat…) kiosztok gyerekek-
nek, akik kijönnek az osztály elé. Az osztálynak cso-
portosítania kell a könyveket.
szépirodalom ismeretterjesztõ kézikönyv
mesekönyv tankönyv A– Zs lexikon
verseskönyv Magyarország szótár
c) A helyes kölcsönzés szabályai
–Ismét játszani fogunk, gyerekek! Hoztam nektek
egy titokzatos, varázslatos zsákot, amelyben megálla-
pítások rejtõznek! Minden megállapításhoz tartozik
egy betû is, ha helyesen dolgozunk, egy szó lesz a ju-
talmunk! (1-1 tanuló húz a zsákból)
Akkor kölcsönözhetek könyvet, ha beiratkozom a
NY i
könyvtárba.
K A kölcsönzési határidõt meghosszabbíthatom. i
T Aláhúzhatok, színezhetek a kölcsönkönyvben. h
Ö A könyvtárban csendben, halkan keresgélek. i
C A kölcsönzõasztalnál kifizetem a választott könyv árát. h
Az õrjegyet mindig bedugom a kivett könyv helyére, ha
V i
olvasgatni szeretnék.
Az olvasójegyemet nem szükséges mindig magammal
P h
vinnem a könyvtárba.
NY V Ö K könyv!!!
d) Könyvolvasó fal
–Készítettem nektek egy olvasótablót! Erre a
tablóra mindenki felkerülhet jutalomból annak a
könyvnek a címével, írójával, amelyet teljesen kiol-
vasott!
e) Könyvajánlás
–Kedvcsinálónak hallgassunk meg néhány tanu-
lót, akik szeretnék bemutatni nektek kedvenc köny-
vüket! (2-3 gyermek rövid könyvbemutatása )
ÚJ ISMERET FELDOLGOZÁSA
4. Szövegfeldolgozás
Célkitûzés: Maradjunk még egy kicsit a meséknél!
Az elmúlt órákon egy érdekes birodalomban jártunk!
Vajon melyik birodalomban? Igen, a Mesék Birodal-
mában! Ma ismét kitárjuk Meseország kapuját!
Cél: Népmesékkel kapcsolatos ismereteink elõhí-
vása, játékos formában. Látószög terjedelmének nö-
velése, bõvítése. A szöveg részenkénti élményszerû
feldolgozása. Beszédkészség fejlesztése, szókincs
bõvítése szómagyarázattal, lényegkiemelés részcímek
(vázlat) alkotásával. Olvasási készség fejlesztése, ol-
vasási élmény nyújtása változatos olvasástechnikák-
kal. Ismeretek rögzítése feladatlapon.
 OKOSÍTÓ

a) Az érdeklõdés felkeltése, motiválás. Ismeretek részcímadás: Adjunk címet ennek a résznek!

elõhívása, rendszerezése A királyfi elhatározása
–Ismételjünk egy kicsit! Minden jó válasz után
2. rész
rajzolok a táblára!
hangos olvasás
–Mit nevezünk mesének?
tartalmi elemzés: Kik akadtak útközben a királyfi
–Mi a különbség a népmesék és a mûmesék kö-
útjába? Hogyan segített rajtuk?
zött?
szómagyarázat: vergõdik Mondd más szóval! (ka-
–Hogyan keletkeztek a népmesék?
pálódzik, szabadulni próbál)
–Hogyan terjedtek el?
népmesei szófordulat: „ment-mendegélt”
–Kik gyûjtötték össze õket?
meseszám: Találunk-e meseszámot? 3 segítség
–Milyen népmesefajtákat ismersz? Mi jellemzõ
részcímadás: A jószívûség jutalma
rájuk?
–Mesékrõl szép rajzokat készítettetek! Csoporto- 3. rész
sítsuk õket a táblánál a tanult mesefajták szerint! Is- hangos olvasás
merd fel a mesét a rajz alapján! tartalmi megbeszélés: Hová érkezett a királyfi?
Milyen próbákat kellett kiállnia? Mi volt segítségére?
állatmese tréfás mese tündérmese reális mese
szómagyarázat: seregestül 3 tanuló borítékban
kap szavakat. Az jelentkezik, akinél a szinonima rej-
tõzik!
néhányan jöttek; csapatostul jöttek; egy varjú jött
Fáradtságûzõ gyakorlat (ha szükséges)
Látom, kicsit elfáradtatok. Játsszunk egy kicsit! szélnek eresztette Ki tudja, mit jelenthet?
Mondd utánam! megcirógatta Mutasd meg!
orgona –rózsa –viola –szegfû –hóvirág –jázmin – meseszám: harmadnapra ért a faluba, 3 próba
tulipán részcímadás: A három próbatétel
b) Látószögnövelés szópiramissal 4. rész
–Olvassuk együtt! Rajta! hangos olvasás
asszony tartalmi megbeszélés: Hogyan nyerte el a királyfi
kisasszony a lány kezét?
királykisasszony szómagyarázat: kérõ Mit jelenthet ez a szó?
királykisasszonyok népmese: Húzzuk alá a jellegzetes befejezõ mon-
királykisasszonyoknak datot!
részcímadás: A lakodalom
c) Ismerkedés a szöveggel Mi a mese tanulsága? Mindig segítsünk a bajba ju-
cím: A tulipánná változott királyfi. Mire utal a me- tottakon!
se címe? Ismerünk-e ide kapcsolódó közmondást, szólást?
bemutató olvasás Jótett helyébe jót várj!
spontán megnyilatkozások: Kinek, miért tetszett a A jószívûség mindig elnyeri méltó jutalmát!
mese? Milyen mesefajta? Tündérmese
nehéz szavak kiemelése: Olvasás egyénenként, kö-
zösen majd szótagolva is. e) Rögzítés feladatlapon
Fáradtságûzõ gyakorlat (ha szükséges)
tüskebokorban kétségbeesetten szabadulhatott Hej tulipán, tulipán… dalocska
kiszabadította királykisasszonyhoz seregestül
merítõhálóval megcirógatta f) Szintetizáló olvasás
Változatos olvasási technikákat alkalmazva: hiba-
d) Részenkénti szövegfeldolgozás staféta-olvasás, ragályos olvasás, fogyasztóverseny,
1. rész „kicsi a rakás, nagyot kíván”
hangos olvasás
tartalmi elemzés: Mirõl szólt ez a rövidke rész? DRAMATIKUS JÁTÉK
Mit határozott el a királyfi? –Végezetül egy kis meglepetéssel készültünk
népmesei jellemzõk: Húzzuk alá a jellegzetes me- vendégeinknek!
sekezdõ mondatot! Találunk-e jellegzetes nép-
A kiskakas gyémánt félkrajcárja bábjáték elõadása
mesei szófordulatot? „Járj szerencsével!”

22
 OKOSÍTÓ

Óra végi értékelés Jutalomképpen mutatok nektek egy kis játékot,

Nagyon megdicsérek mindenkit, aki ezen a amelyet holnap el is fogunk készíteni!
hosszúra nyúlt órán szépen dolgozott így késõ délután Tulipánból paprika, paprikából Jancsika, Jancsi-
a napköziben! Különösen ügyes volt: … kából kiskirály, kiskirályból tulipán!

23
 Antalné Szabó Ágnes Antalné Szabó Ágnes
Anyanyelvi gyakorlófüzet Anyanyelvi gyakorlófüzet
1–2. osztály 3–4. osztály
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004.
Raktári szám: 00161-261/F Raktári szám: 00361-461/F
A könyv bolti ára: A könyv bolti ára:

Tartalom Tartalom
· Betûrõl betûre · A szófajok és helyesírásuk
· Az ábécé · A fõnév
· A magánhangzók · A névelõ
· A mássalhangzók · A névutó
· Az elválasztás · Az ige
· Mibõl épülnek föl a sza- · A fõnévi igenév
vak? · A melléknév
· Másképpen ejtjük, máskép- · A számnév
pen írjuk
· A névmások
· Az összetett szavak
· Ismételjünk!
· Mit jelentenek a szavak?
· A hangoktól a mondatokig
· A mondatok
· A szöveg titka
· A szöveg titka
· Szöveggyûjtemény

Az Anyanyelvi gyakorlófüzet címû köteteket segédkönyvként ajánljuk –bármilyen anyanyelvi tankönyv-

család mellé –a tanító kollégáknak és kiegészítõ gyakorlókönyvként az 1– 4. osztályos kisdiákoknak.
A kötetek tananyaga a Nemzeti alaptantervnek az 1– 4. évfolyam részére meghatározott fejlesztési követel-
ményeire épül. Ennek megfelelõen az 1– 2. osztályos gyakorlófüzet nagyobb arányban helyesírási és szövegér-
tési gyakorlatokat, kisebb arányban nyelvtani gyakorlatokat tartalmaz. A 3– 4. osztályos könyv a helyesírási és a
szövegértési feladatokon kívül a szófajokkal és a mondatfajtákkal is foglalkozik.
A gyakorlatok között sok a játékos, a gyermekek kreativitására építõ egyszerû feladat, nehézségi fokuk lehe-
tõvé teszi, hogy a gyengébb képességû gyermekek is megoldják õket. A nyelvtani és a helyesírási gyakorlatok
célja elsõsorban a gyakorlás és a készség-, illetve a képességfejlesztés. Mivel a helyesírás-tanulásban nagy sze-
repe van az emlékezetnek, a feladatgyûjtemény sok memóriafejlesztõ helyesírási gyakorlatot is kínál. A szö-
vegértés fejlesztéséhez a kötetek olyan technikákat mutatnak be, amelyek új szövegekkel a tanév bármely sza-
kaszában, bármilyen órán, más évfolyamokon is alkalmazhatók.
A gyakorlatok különféle munkaformákra alkalmasak: hagyományos frontális, differenciált egyéni, valamint
páros és csoportos kooperatív tanulásra. A feladatok egy része a diákoknak mozgásra, helyváltoztatásra is lehe-
tõséget ad.
A gyakorlófüzetek segítenek a diákoknak abban, hogy szóbeli és írásbeli kommunikációs készségük fejlõd-
jön, anyanyelvi tudásuk gazdagodjon, és legfõképpen: szeressenek anyanyelvükkel játszani.

24
 Báli Péter
Mese az alsó tagozatban a rajz
és vizuális kultúra órákon
A mese, egy-egy történet „valóságos” kapcsolatot
hozhat létre teljesen elvont fogalmak, képzetek kö-
zött, aminek a hatására összetettebb, izgalmas rajzi és
festõi feladatok is közel kerülhetnek a gyermekekhez.
Egy-egy mese hatására miképpen indul el a gyermekek
fantáziája, s miképpen jutnak el 6– 8 éves gyermekek
nem könnyû kompozíciós feladatok megoldásához,
formatömeg, formarend és tér kapcsolatának magas
szintû értelmezéséhez, vagy éppen miképpen adnak a
színeknek jelentéstartalmat, hogyan alkalmazzák a
színharmóniákat, a színek térhatását, a színreflexeket,
a színkontrasztokat?
A mesék alkalmasak arra, hogy bármely téri, szín-
beli vagy formai problémát úgy vessünk fel a gyerme-
keknek, hogy izgalmas feladatként, örömmel oldják
meg. Lehetõség szerint meséimbe érdekes, meglepõ,
szokatlan vagy enyhén bizarr motívumokat is bele-
szövök, ami az érdeklõdést hosszasan fenntartja. A
mese végén a feladat kitûzésénél mindig hagyok
megválaszolatlan kérdéseket az igen konkrét magya-
rázat mellett, hogy bizonyos irányba kellõ szabadsá-
guk legyen. Alább leírok hármat az alkalmazott rajz-
pedagógiai meséimbõl. Azt hiszem, a jól felépített és
elmondott mesék a siker kulcsai lehetnek önöknek is.
A meséket a színek térbeliségének bemutatására,
színkeverési, illetve technikai készségek fejlesztésé-
nél használtam. Úgy gondolom, számos lehetõség kí-
nálkozik az ilyen jellegû mesék felhasználásához, így
most konkrét óravázlatot nem mellékelek.
A szegény favágó szerencséje
(Színek térhatása)
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy renge-
teg erdõ. Ez az erdõ kék volt. Abban a rengeteg erdõ-
ben élt egy szegény favágó a fiával. Nagyon-nagyon
szegények voltak, és bizony nem került az asztalukra
minden nap friss kenyér, a kalácsot pedig csak hírbõl
ismerték. Egyszer csak elébe állt a szegény ember az
apjának:
–Édesapám, elmegyek szerencsét próbálni, mert
bizony itt ketten nagyon szûkösen élünk, így édes-
apám sem nélkülöz majd annyira.
–Ne menj édes fiam –kérlelte az apja – , meg va-
gyunk itt ketten, ha szûkösen is. –De a fiú hajthatatlan
maradt, így azután csak beleegyezett, és be is pakolt
neki, amit csak lelt a konyhában, meg a kamrában.
Másnap jó korán elsõ kakasszókor útnak indult a le-
gény. Ismert egy utat a kék erdõben, ami a kunyhójuktól
nem messzire indult el kanyarogva az egyik tisztástól,
de azt nem tudta, hogy hová visz. Ezen a kanyargós úton
indult el, s csak ment, ment, meg nem állt estig, amikor
kiért a kék erdõbõl, s elért az ibolya erdõig, ahol minden
ibolyaszínû volt, de nem ám csak az ibolya virága
kékesibolya, az orgona virága vörösesibolya, hanem li-
lák voltak a füvek, a bokrok a fák mind, mind. Az egyik
sötét, a másik világos, az egyik kékesebb, a másik vörö-
sesebb, fantasztikus változatosságban, mindenféle ár-
nyalatban. El is indult befelé az erdõben, hanem alig tett
néhány lépést, az út háromfelé ágazott. Most merre –
gondolta magában. Nem döntötte el, úgyis késõ van,
majd holnap elindulok valamelyiken –gondolta, behú-
zódott egy indigószínû vadkörtefa tövébe, hogy majd ott
bevárja a reggelt. Alig pitymallott, amikor neszezésre
lett figyelmes, hát látja ám, hogy egy õsz öreg favágó
rakja rakásba a fát, amit korábban vághatott ki, de egy
nagy rönkkel nem boldogult. A legény odaugrott, és se-
gített neki felrakni. Mikor elkészültek, a legény elmond-
ta, mi járatban van, s azt is, hogy most nem tudja, melyik
úton menjen.
–Már ötven esztendeje élek ebben az erdõben, és
tudom, hogy a bal oldali út a sárkány barlangjához ve-
zet, a jobb oldali a boszorkány kunyhójához, de azt
bizony én sem tudom, hogy a középsõ út merre visz.
A legény megköszönte a felvilágosítást, és elin-
dult a középsõ úton, amely vitt, vitt egyenesen az ibo-
lyaszínû fák között a vörös erdõig, ahol elkezdett ka-
nyarogni a rózsaszín és meggypiros bokrok, a
vérvörös, és permanentvörös fák között, míg el nem
érte a narancssárga erdõt. Ott az erdõ szélén megint
csak háromfelé ágazott az út; az úton jelzés is volt, a
bal oldalin kék, a középsõn narancssárga, a jobb
oldalin pedig zöld. S éppen az útelágazásnál egy még
az elõbbinél sokkal, sokkal idõsebb ember pakolászta
a fát két cölöp közé és rakta jó magasra a ház eresze

25
alá. A legény már ugrott volna, hogy segítsen, de a
furcsa öregember megszólalt:
Nem kell ide segítség,
Hisz a karom erõs még.
A legény erre megkérdezte a helyes utat, miköz-
ben ajánlotta, mégis csak segítene, de az öregember
hajthatatlan volt, inkább így szólt:
Helyes utadat bizony megleled,
Ha citromodat meggyel kevered.
Mit gondoltok, melyik úton indult el a szegény fa-
vágólegény? Hát persze, hogy a középsõn, hiszen az
volt a narancssárga jelû, és ha a citromsárgához keve-
rünk egy kis vöröset, bizony narancsot kapunk.
Ettõl kezdve az út nem ágazott el, hanem fo-
lyamatosan kanyargott tovább át a sárga erdõig, ahol
egy csodaszép vár emelkedett karcsú tornyokkal, szép
oszlopokkal, díszes lépcsõkkel, az udvaron szökõku-
takkal. Hanem a szökõkutak szárazon epekedtek, a tor-
nyok mind, mind csak repedeztek, a lépcsõk megkop-
va töredeztek, s az egész vár mély homályba borult egy
hatalmas nagy fától, amelyrõl magvak hullottak alá, és
ahova lehullottak, ott rögtön kikeltek, s repesztették,
törték, rontották a vár falait gyökereikkel, s mindhiába
gyomlálták ki õket, mindig újabb és újabb utánpótlás
érkezett a faóriásról, amely szemlátomást percrõl perc-
re növekedett. A király a vár udvarán állt és sírdogált:
–Oda a váram, oda a váram –hajtogatta.
Mellette állt a királykisasszony, aki olyan szép
volt, hogy festeni sem lehetett volna szebbet, és vi-
gasztalgatta édesapját, mikor éppen megérkezett a fa-
vágólegény az udvarba, ahol megtudta, milyen csapás
érte a királyságot. Azt is elmesélték neki, miképpen
próbálta meg a kamarás ezüst fokossal kivágni a fát
sikertelenül, sõt, azt is, hogy az udvarmester a nagy
aranyszekercével sem járt nagyobb sikerrel. A legény
rögtön ajánlkozott, hogy megpróbálja az acél kisbal-
tájával az iszonytatóan nagyra megnõtt fát kivágni, de
nagy reményeket nem fûztek a vállalkozásához.
–Próbáld, ha kedved tartja –mondta a király – , de
nem hinném, hogy sikerül, ha az aranyszekercével
nem sikerült.
Egyedül csak a királykisasszonynak volt benne bi-
zodalma, csak õ bíztatta sikerrel; biztosan szerencsé-
vel jár, hiszen olyan délceg a tartása, olyan határozott,
olyan jó a járása. Természetesen ezeket el nem mond-
ta volna neki! Még a gondolatába is belepirult, hogy õ
egy legényrõl ilyet mondjon.
A legény pedig nekiállt, és vágta a fát, vágta. A ki-
rálylány vitt neki limonádét frissítõnek, de a legény
alig állt meg a munkában épp annyi idõre, hogy felhör-
pintette a limonádéját, és máris vágta tovább, vágta es-
tig és vágta éjjel, vágta pirkadatkor, és vágta reggel,
vágta délelõtt és vágta délután, és vágta három nap és
három éjjel, míg hatalmas robajjal ki nem dõlt a fa.
26
A fa anyagából kijavították a várat. Az öreg király
hálából –na meg azért is, mert titokban nagyon nyag-
gatta királyatyját érte a királykisasszony –odaadta a
lányát feleségül a favágólegénynek, aki titkon szintén
megszerette a királykisasszonyt.
Nagy lakodalmat csaptak, ahova természetesen el-
hívták a favágólegény apját is, akit a király ki is neve-
zett fõfavágómesternek, s ott tartott magánál.
Az esküvõ napján a favágólegény felvezette
menyasszonyát a vár legmagasabb tornyába, és onnan
mutatta meg neki az utat a sárga, a narancssárga, a vö-
rös, az ibolya és a kék erdõn keresztül. A toronyból
egy kicsit még a kis házikójuk is látszott.
A királykisasszonynak annyira megtetszett a táj,
hogy rögtön rendelt is egy képet róla udvari festõjé-
tõl, hogy a szobájába felakaszthassa, s napközben is
emlékezhessen hangulatára.
Holnap legyetek ti a vendégeitek!
(Legyél te az udvari festõ! Fesd le, mit láthatott a
menyasszony és a võlegény a toronyból!)
Csigatündérünnep
(Akvarelltechnika, színkeverés)
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren
is túl volt egyszer meseország határában egy kis ten-
geröböl. Ott, abban a tengeröbölben éltek a csigatün-
dérek. Ezek a csigatündérek a vízben laktak víz alatti
csodálatos palotáikban, és ha hiszitek, ha nem, bizony
a palota kertjében nem kutyákat tartottak, hanem tinta-
halakat, de nem is akármilyeneket. A közönséges tinta-
halak kékesfekete festéket bocsátanak ki magukból,
hogy elrejtõzzenek, nem úgy, mint ezek. Ha a gazdáik
kérték rá õket, akkor bocsátottak ki magukból tintát,
volt közöttük olyan, amelyik sárga tintát tudott ereget-
ni magából, volt, amelyik narancsot, volt, amelyik vö-
röset, és így tovább. A tündérek aszerint, hogy milyen
színeket kedveltek, választottak maguknak olyan tinta-
halat, amely a szeretett színeket tudta elõvarázsolni.
Amikor valamilyen ünnepséget tartottak a csigatündé-
rek: névnapot, születésnapot, akkor bizony nem szer-
pentinnel, lampionnal díszítették fel a palotát, a kertet,
nem is tûzijátékot rendeztek ott, hanem a megfelelõ
színû tintát kibocsátó tintahalakat gyûjtötték oda, és
ezek színes festékeiket a vízbe bocsátva gondoskodtak
a csodálatos színes élményrõl. A csigatündérek ezt
vízijátéknak hívták, és ha valahol ilyet rendeztek, a
kedvéért messze földre is elúsztak. A múltkor éppen a
legkisebb csigatündér születésnapja volt, amikor olyan
hatalmas vízijátékot rendeztek, hogy hét mérföldre jó-
formán csak a színes tintafoltokat lehetett látni a hét-
százhetvenhét tintahal környékén, melyet erre a jeles
eseményre összehívtak. A kis tündér kedvenc színe a
sárga és a bordó volt, így fõként ilyen színeket kibocsá-
tó tintahalakat igyekeztek összegyûjteni a tündérek. Bizony meseország többi lakójának nem tetszett
Csodálatos volt a látvány, amint a palota körül úszkáló ez a sötétség, ez a mindenen áthatoló hideg kékség.
tintahalak a kisebb-nagyobb tintafátylakat maguk mö- Nem tetszett a törpéknek és az óriásoknak, nem tet-
gött hagyták. szett a királyfiknak és a sárkányoknak, nem tetszett a
Ha legközelebb ünnepélyt rendeznek, és meghívnak szegény pásztoroknak és a dúsgazdag földesuraknak,
titeket is, föltétlenül nézzétek meg a vízijátékukat! és egyáltalában senkinek sem, no persze az egy Kék-
Ha a nagyobbik csigatündérnek is születésnapja boszorkánynak a kivételével. Legfõképpen persze a
lett volna, akkor az én mesém is tovább tartott volna. tündéreknek nem tetszett a sötét világ, így gyûlést
(Fesd le a legkisebb tündér születésnapját! Ha a hívtak össze, hogy meg tudják tárgyalni, mit tehetnek
tündérek neked rendeznének vizijátékot, milyet sze- a gonosz Kékboszorkány varázslata ellen. Meghány-
retnél? Fesd le!) ták-vetették a teendõket, ötszáz varázslatos könyvet
végignéztek, de bizony az ellenvarázslatot meg nem
Kékszínboszorkány lelték. Nagy szomorúság költözött a tündérek közé,
(Színredukció, monokrómia) hogy nem tudnak semmit tenni a Kékboszorkány va-
rázslata ellen, s így minden sötétkék; a sárkányok, a
Egyszer volt, hol nem volt, Meseországban volt
királyfiak, a manók, a koboldok, a boszorkányok, de
egyszer egy gonosz boszorkány, aki elirigyelte a tün-
még a tündérek is.
dérek világos, üde színeit, a sárkányok zöldjeit; a vi-
Egyszer azonban a legkisebb tündér, amint éppen
lágoszöldet, a sötétzöldet, a fûzöldet, a méregzöldet,
a könyvtárszobában játszadozott, az egyik könyv-
az olajzöldet, a sárgászöldet, a penészzöldet, a kékes-
szekrény mögött egy réges-régi könyvet talált, amely
zöldet, a nedvzöldet, a spenótzöldet, a krómoxid-
nem volt más, mint egy varázskönyv. Rögtön elkezd-
zöldet, a földzöldet, a barnászöldet, a banánzöldet, a
te a varázskönyvet lapozgatni a kis tündérke, és egy
szürkészöldet, a smaragdzöldet, a mohazöldet, a manók
varázsigét talált benne. Ez a varázsige éppen a bo-
vöröseit; az élénkpirost, a meggypirost, a vérvöröset,
szorkány varázslatát tudta közömbösíteni, de csak
a rubintvöröset, a skarlátvöröset, a bíborpirost, a
részben. A varázsigébe egy színt lehetett behelyettesí-
sötétvöröset, a céklavöröset, a kadmiumvöröset, a rozs-
teni, és e szín megjelent azon, aki a varázsigét mond-
davöröset, a míniumvöröset, a cinóbervöröset, a bor-
ta, meg a környezetében is, részben keveredve a ké-
vöröset, a lazacrózsaszínt, és egyáltalán az összes szí-
kekkel, mert a varázsige hatására a sötét párizsi kéket
neket. Neki csak a legsötétebb sötétkék tetszett; a
száz meg száz helyen felváltotta mindenféle kék: ult-
párizsikékbõl is a legeslegsötétebb, s elhatározta,
ramarinkék, kobaltkék, égszínkék, türkizkék, tenger-
hogy egy olyan varázslatot tesz, amitõl minden, de
kék, ibolyás kék, acélkék, a kékek temérdek világos
minden sötétkék lesz; nem lesz többé se padlizsánlila,
és sötét változata, és a varázsigét mondó kedvelt szí-
se ibolyakék, se nápolyi sárga, se okkersárga, se
ne. A kis tündér legkedvesebb színe az okkersárga
kikericssárga, se aranysárga, se mézsárga, se citrom-
volt, így a varázsigébe az okkersárga színt szõtte bele,
sárga, se narancssárga, se semmilyen másféle szín.
s nyomban aranyos okkerszínûvé vált a haja, az arca,
El is kezdte a varázslatot, s ahányszor csak fordí-
nagyrészt a ruhája, és a környezete is megváltozott:
tott a varázspálcáján, annyiszor tûnt el egy-egy szín
megjelentek az okkerekkel keveredett kékekbõl a zöl-
Meseországból, és igencsak gyorsan forgatta a pálcá-
des színek is a különféle kékek és okkerek mellett is
ját, mert pillanatok alatt tünedeztek el a színek: a vi-
és a távolabbi környezetben is.
lágoszöld, a sötétzöld, a fûzöld, a méregzöld, az olaj-
A tündérek és Meseország többi lakója örömünne-
zöld, a sárgászöld, a penészzöld, a kékeszöld, a nedv-
pet jártak; táncoltak és zenéltek, örültek, hogy ha csak
zöld, a spenótzöld, a krómoxidzöld, a földzöld, a
részben is, de sikerült megtörni a varázslatot, és Me-
barnászöld, a banánzöld, a szürkészöld, a smaragd-
seország ismét színesebbé változott, a kékek és az ok-
zöld, a mohazöld, az élénkpiros, a meggypiros, a vér-
kerek és azok keverékei megjelentek a falakon, a ru-
vörös, a rubintvörös, a skarlátvörös, a bíborpiros, a
hákon, az arcokon, és a virágokon.
sötétvörös, a céklavörös, a kadmiumvörös, a rozsda-
A Kékboszorkány még duzzogott egy kicsit, de ti-
vörös, a míniumvörös, a cinóbervörös, a borvörös, a
tokban õ is örült, mert a többi szín mellett jobban ér-
lazacrózsaszín, és egyáltalán az összes szín. Nem is
vényesültek a sötét párizsi kékjei.
maradt semmi, de semmi más, mint sötétkék, minde-
Meseország lakói ma is így élnek kék-zöld-okker
nütt csupa-csupa sötétkék. A sok-sok egyforma sötét-
világukban, és keresik a többi elveszett színüket. Itt a
kéktõl nem lehetett látni jóformán semmit. Az unal-
vége, fesd meg végre!
mas tájon nem örvendezett senki, csak a gonosz
(Fesd le a kicsi tündér varázslatának eredményét!
boszorkány, akit Kékboszorkánynak is neveztek a
Te milyen színt varázsoltál volna a kékekhez? Fesd
kékmániájáért, no meg a varázslatáért.
meg azt is!)

27
 Báli Péter
Számítógéppel az alsó tagozatban
a rajzórákon
A kerettanterv a NAT mûveltségi területek oktatá-
sának közös követelményei közül a Tanulás és a
Kommunikációs kultúra fejlesztésére helyezi a fõ
hangsúlyt. Meg kell találnunk az egyensúlyt és azokat
a feladatokat, amelyeket valóban jól tudunk az adott
eszközökkel megoldani.
Számítógép az alsó tagozatban: a számítógép esz-
köz és nem cél a pedagógus kezében, ennek megfele-
lõen kell eljárnia. Az alsó tagozatos gyermek életkori
sajátosságainak sokkal inkább megfelel a mozgás, a
nulmányi sétákra, illetve a gyermekek beszéltetésére.
változás, a játék, a játékosság, mint az, hogy a moni-
Nem zárom ki a gyerekek számítógépes tevékenysé-
torra meredve, a székre kövülten üljön órákon át.
A számítógép ott alkalmazandó igazán, ahol a ki- gét sem, ezt fõleg akkor tartom jónak, ha szervesen
kapcsolódik a manuális munkához: vagy abból ered,
tûzött célok elérésének hatékony eszköze. Másrészt
vagy az következik belõle. Erre mutatok egy példát a
jó, ha a gyerek a személyes példán keresztül megis-
negyedik osztályban.
meri a számítógépben rejlõ lehetõségeket.
Bizonyos feladatokat többféle eszközzel elvégez-
ve változatosabbá tehetjük a munkát, és az jobban
rögzül. Például tegyük fel, hogy éppen a formaritmu-
sokat tanítjuk. A feladat kínálja a lehetõséget, hogy ne
csak burgonyanyomattal készítsünk csomagolópa-
pírt, hanem használjuk fel a számítógép által adott le-
hetõségeket: forgatás, tükrözés, ismétlés, és akár egy
elkészült minta szkennelésébõl tovább haladva, ké-
szülhet terülõminta.

Ha azt látja a gyermek, hogy a pedagógus néhány

kattintásra elõhívja a szükséges költeményt a megfe-
lelõ elõadóval, zenei feldolgozásban, illetve megfele-
lõ animációval mutat be egy folyamatot, esetleg mû-
alkotásokat tesz láthatóvá a számítógép segítségével,
vagy egy számonkérést az aktívtábla valamely segéd-
funkciójával vezényel le, akkor egyúttal megtanítja
azt is, hogy mire használható a számítógép, s a tanuló-
nak nem csak egyoldalú ismeretei lesznek az osztály-
társaitól errõl a technikáról. A számítógép valóban
számítógépként, nem csak „ámítógépként” fog funk-
cionálni… Na és persze talán több idõnk marad a ta-

28
 „Nem mondhatom el senkinek,
elmondom hát mindenkinek”
Kedves Pszichológus néni! Családi problémával
fordulok Önhöz. Mostanában nagyon sokat vitatko-
zok az apukámmal, mert van egy barátom és apukám-
nak nem szimpatikus. Azt mondja, szakítsak vele. De
én nem szeretném, mert nagyon szeretem. Azt szeret-
ném megkérdezni, hogy ilyenkor mit csináljak? Elõre
is köszönöm szíves segítségét!
(16 éves lány vagyok)
Ha igazán szereted a barátod, mint ahogy írod,
próbáld meg elemezni önmagadban, hogy miért sze-
reted, milyen vonzó, jó tulajdonságai vannak a bará-
todnak, és magadban õszintén tárd fel a hibáit is. (Se-
gít, ha le is írod.) Próbálj rájönni, hogy mi lehet az,
ami miatt édesapádnak nem szimpatikus. Azután
hozz össze egy nyugodt beszélgetést hármasban,
hogy apukád jobban megismerje õt, hogy õ is észre-
vegye a fiú jó tulajdonságait, és azt, hogy te miért sze-
reted. Ezután próbálj újra beszélgetni édesapáddal, és
fontold meg a véleményét, tanácsait. Ne felejtsd el,
hogy nem „kitolni” akar veled, hanem szeret és félt
téged!
A fiúval is beszélgethetsz errõl, gondolom, van
olyan õszinte a kapcsolatotok, hogy lehet közösen is
elemezni a helyzetet.
Édesanyádnak mi a véleménye a kapcsolatról? Ha
õ melletted áll, kérd meg, hogy beszélgessen el errõl
édesapáddal, talán meggyõzõbb érvei vannak, mint
neked –ha valóban jónak látja, hogy folytassátok a
barátoddal a kapcsolatotokat.
Tisztelt Pszichológus néni! Egy családi gonddal
fordulok Önhöz. Úgy érzem, hogy a szüleim a testvé-
reimet jobban szeretik, mint engem. Hiába csinálok
valami jót, mindig csak kiabálnak velem. Segítségét
elõre is köszönöm.
14 éves lány vagyok.
Nem írod, mekkorák a testvéreid. Fiatalabbak ná-
lad? Lehet, hogy tõled már többet várnak el a szüleid!
A testvéreid nem ugyanezt érzik, mint te? Kérdezd
meg, õk hogyan látják a helyzetet! Lehet, hogy õk is
pont ugyanazt érzik, mint amit te! Ha idegesek, fe-
29
szültek a szüleid, lehet, hogy nem veled van bajuk,
hanem sok a problémájuk, és apróságokon is mérge-
lõdnek. Próbálj minden nap egy apró, nekik tetszõ
dolgot tenni, segíts felszólítás nélkül a házimunká-
ban, kedveskedj egy kávéval, forró teával! Kérdezd
meg, milyen volt a napjuk! Ha jobb kedvük van, me-
sélj nekik magadról, a suliról, ne rekeszd ki õket a vi-
lágodból! Mutasd ki, hogy fontosak számodra, tö-
rõdsz velük! Egy ilyen oldottabb légkörû beszélgetés
során mondd el nekik is a problémádat –ha eddig
nem tetted! Valószínûleg meg fognak lepõdni, õk bi-
zonyára nem érzik, hogy veled esetleg másképp visel-
kednek. Változtatni is akkor tudnak, ha nekik is el-
mondod az érzéseidet.
Van egy fiú, akivel járok, de közben teszik egy má-
sik. Mit csináljak? Segítség!
(14 éves lány)
Mit érzel a fiú iránt, akivel jársz? Önmagadban
õszintén tárd fel kapcsolatotok jellegét, és hogy miért
vagy vele! Ha tetszik egy másik fiú, az még nem baj,
de vajon te is tetszel neki? A „tetszésért” érdemes fel-
bontani egy jól mûködõ kapcsolatot? Nem írod, isme-
red-e a másik fiút. Jó és rossz tulajdonságai alapján
tudod-e mérlegelni, hogy összeilletek-e? Ha még nem
ismered, meg kellene vele ismerkedni, és kideríteni,
szeretne-e veled járni, jobban éreznétek-e magatokat
együtt, mint a jelenlegi barátoddal! A közeledés, is-
merkedés miatt még nem kell szakítanod, de utána el
kell döntened, melyik kapcsolatot akarod! Ha az új
fiú mellett döntesz, õszintén beszélned kell a régivel,
el kell mondanod, hogy már nem akarsz vele járni.
Vannak pattanásaim, és sehogy sem akarnak el-
múlni, már mindent kipróbáltam, de semmi. Mit csi-
náljak? Van egy csomó feszes blúzom, és nem merem
felvenni, mert nagy a hasam. Nem vagyok kövér, 51
kiló. Hogyan tudnék lefogyni? Nagyon zavarnak ezek
a dolgok.
(14 éves lány)
Nem írod, mi az a minden, amit kipróbáltál! Jártál
kozmetikusnál is? Édesanyád vagy egy más hölgy
családtag biztos szívesen elkísér. Ha nem jár senki a
családból, vagy anyagilag megterhelõ, felkeresheted
a rendelõintézetben a bõrgyógyászatot is. Amit már
ma elkezdhetsz: rendezd a táplálkozásod. Bõrünk ál-
lapotát befolyásolja, mit eszünk! A zsíros ételek, cso-
ki, kóla, olajos magvak az alakodnak sem tesznek jót.
Egyél minden nap élõflórás joghurtot, ne fogyassz
fehér lisztbõl készült kenyeret, pékárut, hanem teljes
kiõrlésûeket. Egyél sok friss zöldséget –ami éppen
terem, télen répa, karalábé, savanyú káposzta –nem
kell a drága primõröket venni. Egyél naponta egy le-
reszelt répát fél citom levével. Kipróbálhatod, hogy
vacsorára a fentieket fogyasztod.
Semmiképp ne kezdj fogyókúrába, mert felbillenti
szervezeted egyensúlyát, ami ebben az életkorban ép-
pen átalakulóban van. Valószínûleg nõni is fogsz
még. Mindenképpen ajánlom, hogy sportolj, de az is-
kolai tornaóra hasizomgyakorlatai is hasznosak.
Könyvtárból is kivehetsz tornagyakorlatokat tartal-
mazó könyveket –pl. a callanetics tornában éppen a
te problémádra (nem vagy kövér, mégis kiáll a hasad)
találhatsz gyakorlatokat.
Hiába igyekszem megmutatni, hogy komolyan vál-
toztam jó irányba, nem veszik, vagy nem akarják ész-
re venni. Ugyanolyannak tartanak, amilyen akkor
30
voltam, amikor problémák voltak velem és nem tanul-
tam rendesen.
Hogyan bizonyíthatom, be, hogy változtam?
Ha valóban megváltoztál, és rendesen tanulsz, ne
aggódj, hogy –még –nem veszik észre. Türelem! Ta-
lán túl sokáig tartott a problémás szakasz, hihetetlen-
nek tûnik a változás. Folytasd a megváltozott, rendes
viselkedésed, észre fogják venni, hogy a változás nem
idõszakos!
Ha van rá idõd és kedved, vállalj közösségi mun-
kát. Az iskolában bizonyára sok lehetõség adódik er-
re, így jobban megismernek, hamarabb elismernek!
Ha van sportkör, járj el, könnyebben befogadnak, új
barátokat is szerezhetsz.
Gyimesné Szekeres Ágnes
Kedves Gyerekek!
Várjuk azon problémáitok leírását, amivel, úgy ér-
zitek, magatokra maradtatok.
Aki megtisztelt bennünket bizalmával, a kapott ta-
nácsot megfogadva, vagy a kezdõ lépés megtétele
után pozitív változások történtek az életében, szíve-
sen és örömmel vennénk, ha beszámolnának róla.
 Sokan azt gondolják, hogy állatokkal foglalkozni
túlságosan felelõsségteljes elfoglaltság ahhoz, hogy
valaki gyerekként kezdjen el buzgólkodni körülöttük.
Nyolc éves korom óta galambászkodok, 7 éve tartó,
töretlen lelkesedéssel.
A postagalambokról
Régen a galambokat levélszállításra használták.
A feladó a galambjai közül egyikük lábára ráerõsítet-
te a levelet, s elindította a címzetthez. A galamb meg-
érkezett, a címzett levette a levelet a galamb lábáról.
Így szállították egymás közt az információt az embe-
rek –s még bélyeg sem kellett hozzá.
A postagalamb tájékozódásáról
A postagalamb a Föld mágneses terének, a Nap ál-
lásának segítségével tájékozódik. Szinte hihetetlen,
de a már bejárt tájat is felismeri.
A postagalambok fajtái: Steiman, Janzen, Marczel
Deszmet. A felsoroltak a legjobb fajták.
Nem postagalambok: tyúkgalamb (Ming), babos-
galamb, pajzsos galamb, magasröptû, vadgalamb,
balkáni gerle, parlagi, örvös vadgalamb.
A röptetésrõl
A röptetés egy galambpártól kezdõdik. A galamb-
párnak, miután tojásai lesznek, ülnek rajtuk, majd 3
hét múlva a fiókák kikelnek a tojásokból. Lehetõleg
jófajta galambpárt válasszunk ki, amelyiktõl kisga-
lambot szeretnénk hagyni. A galambpár egy hétig ún.
begytejjel eteti a kisgalambot. Másfél hét után ráte-
hetjük a kisgalamb jobb lábára a megfelelõ gyûrût.
Galambgyûrût az egyesületbõl lehet rendelni. A kis-
galambot négy hónapos korában lehet röptetni. Rá-
húzzuk a gumigyûrût a galamb jobb lábán lévõ gyûrû-
jére, majd leadjuk a galambot az egyesületben. Elõtte
természetesen be is kell oltani betegség ellen. Az
egyesület elszállítja a galambokat a megfelelõ helyre
egy kamionnal. Innen kiengedik a galambokat, akik
elindulnak haza. Pár nap múlva, amikor hazaérnek,
31
megfogjuk a galambokat és levesszük a gumigyûrût a
lábukról. Aztán a gumigyûrût beletesszük az órába, és
az óra ráüti a galamb hazaérkezésének pontos idejét.
Ezután leadjuk a gumigyûrût az egyesületnél, ahol
megnézik, melyik galamb ért haza a legrövidebb idõ
alatt. Ha a mienk, megkapjuk galambunkkal a jutal-
mat.
Különleges galamblakok
A hétköznapiaktól nagyon eltérõ galambólakat is
építenek, amelyek családi házhoz hasonlóak. Járóla-
pozva vannak, meszelve, festett tojókat és fakkokat
alakítanak ki a galamboknak.
A galambok etetésérõl
Sokféle gabonát adnak a galamboknak: búzát, ku-
koricát, kölest, borsót, napraforgómagot, tritikálit.
Különleges galambeledellel is szolgálnak a kedven -
ceknek. Lereszelnek répát, fokhagymát, és ehhez
vizet öntenek. Ezután leszûrik. A répa és fokhagyma-
reszeléket összekeverik valamilyen gabonával, és ezt
adják a galamboknak. A répás-fokhagymás levet pe-
dig megitatják velük. Itatnak velük sós vizet is, sõt vi-
taminokat, gyógyszereket is adnak nekik. Az én ga-
lambjaim szeretik a Nutellát –azt összekeverem
valamilyen gabonával, amit örömmel csipegetnek el.
Megeszik a kenyeret is, szárítva.
Érdekességek
A televízió is beszámolt arról, hogy egy magyar
galambász galambja hazarepült Rómából. Megjutal-
mazták érte. A galambokat II. János Pál pápa emléké-
re engedték fel. Ennek az embernek a galambjait ku-
tyák és kamerák figyelik, õrzik. Egy helybeli
barátomék 30 galambja közül egy hazajött Berlinbõl
–1082 km-t repült. Sokan több százezer forintot ál-
doznak hobbijukra.
Hallottam olyanról is, hogy egy galambnak lefed-
ték a szemét, és úgy szállt haza –igaz, csak rövid
távról. Egy másik galamb levágott szárnnyal is haza-
repült.
 HOBBI

Egyszer befogtam egy galambot. Megetettem,

megitattam, majd a nevemet és a telefonszámomat rá-
tettem a galamb gyûrûjére. Elengedtem, s a galamb
két nap múlva elindult. Hamarosan egy bácsi hívott
telefonon –megköszönte, hogy elengedtem a ga-
lambját. Nyaranta sok galamb megfordul nálam – Szeretek a galambjaimmal foglalkozni. Sok idõt
„vendégem” volt lengyel, román, szlovák és osztrák töltök a gondozásukkal, de meghálálják. Amikor ver-
galamb is. senyre viszem õket, aggódom értük és szurkolok ne-
kik. Úgy érzem, elért sikereikhez én is hozzájárulok.
Galambgyûrû
Konrád Krisztián
A galambgyûrû tartalmazza a legfontosabb adato- Pápay József Általános Iskola
kat a galambról –az ország nevét, ahonnan röptették, Nagyigmánd
az évszámot, az egyesület számát, valamint a galamb
számát.

32