mi nt neve is utal rá, Csákvárról származik.
Tanulmányait a pápai kollégiumban kezdi,
BODNÁR MÓNI KA
Cigánd 18. századi társadalma
az anyakönyvi kutatások tükrében
Bevez etés
A cigándi református egyház gyülekezetének anyakönyvei 1 749- től vannak meg. Az
el ső kö tet a korra j ell emzően hosszú címet visel: "EMLÉKEZETRE méltó és Szükség,,"
kiváltképpen való DOLGOKAT magában foglaló KöNYV avagy MATRICULA.
melly vétettetett fl Nagy és Kis CZIGANDI Reformáta Szent Ekklesiához, Tiszteletes
Csákvári István Uram Prédikátorságaba Mellyben kezdődnek megiratni, J 145JM esz-
tendőtől fogva meg Kereszteltetteknek, Eskettetteknek, és meg Holtaknak Neveik illy
rendel". A tényleges an yakönyvi adatOk előtt néhán y egyéb jelleglí rövid bejegyzés
olvasható az első lapokon, pl. a templom 1793 . évi megnagyobbításáról, valamint
az anyakönyvezés történetéről. Ez utóbbiból megtudjuk, hogy ez a 16. századig nyú-
lik vissza. Angliában 1537-ben, Franciaországban 1539-ben kezdték el vezetni az
anyakönyveket. Magyarországon legkorábban a veszprémi diocézisben rendelték el
vezetésüket 151 5-ben. A reformátusok körében az 1576. évi hercegszőlősi zsinat 23 .
cikkelye tette kötel ezővé. Ennek ellenére a legtöbb hel yen - Cigándhoz hasonlóan -
csak a 18. századtól lelhetők fel ezek a dokumentumok. Ám igy is nagyon fontOsak,
hiszen sok értékes adat hordozói, mind családrörténeri szempontból , mind a település
társadalomtörténetére vonatkozóan. Ez az első, 1 749-tő l I 822-ig vezetett anyakönyv
nemcsak a kora miatt érdemel különös figyelmet, még értékesebbé teszi a könyv végén
,,Az Ekklésiában meg esett némely feljegyzésre méltó dolgok ... " cím alatt olvasható feje-
ze t, amelyik a település prédikátOrait és oskolamestereit veszi számba. Az alábbiakban a
cigándi anyakönyvekből kiolvasható társadalomtörténeti mozzanatOkat foglalom össze.
Az anyakönyv vezetéséről
A cigándi református eklézsia anyakönyvét 1749-ben kezdi el vezetni az akkor
Cigándra kerülő lelkész, Csákvári (gyakran Tsákváriként irva) István, aki dunántúli,
294
majd Sárospatakon fejezi be, ahová több társával együtt érkezik. Ezt követően
M. Sipben, Nagy nyilako n, majd Királyhelmecen szolgáJ, onnan érkezik Cigánd ra,
s huszonhét esztendőt tölt a cigándi eklézsia élén. De mint a feljegyzések ta núsít-
ják, már Őt megelőzőe n is szolgálnak itt prédikátOrok. Hogy kik és mennyien, az az
idők homályába vész, de néhányukat név szerint is feljegyzik: Csernátoni (másképp
Csernáti) Sámuel 1700 körül , Pányoki Mihály 1707 körül, Buzinkai Mihály 1708
körül. Buzinkai után egy ideig nincs prédikátOr, mert pestisjárvány miatt a lakosság
megfogyatkozik. 1709 körül, a pestises időszak után Ujlaki nevű levitát em litik a
felj egyzésben. 171 O-ben kerül Cigándra Gönczi Izsák, aki első alkalommal húsz éve t
tölt itt, majd Nagygéresbe távozik, ahonnét három év múlva visszahívják C igánd ra,
miután az addig itt szolgáló Kálnai Péter I 733-ban elmegy. Hogy másodszori szolgá-
lati ideje meddig tart, nem tudni, de Gönczi Izsák haláláig Cigándon él, családja so-
kasodik, a nagygéresi és a kiscigá ndi Göncziek az ő leszármazottai. 1736 körül érkezik
Cigándra Szent-Péteri János, aki tizenhárom esztendeig szolgálja a cigándiakat, majd
innen elmenvén Vámosújfaluban hunyt el. Öt követi Csákvári lstván, akinek idejében
megkezdik az anyakönyvezést. Róla fóljegyezik, hogy itt él öregségéig, s öreg korában,
amikor már nem szolgálhat, káplánokat tart. Fiánál, Csákvári Sámuel tanítónál éri a
halál a Szabolcs megyei Pálcán (Tornyospálca) 1776-ban. Felesége, Boros Klára nevét
1 769-ből a halotti anyakönyv őrzi. ' Ebben az időszakban még csak elvétve fordul el ő,
hogy az asszonynak a leánykori neve is felj egyzésre kerü l, e ritka kivételek egyike ez az
eset. Az idős lelkész röviddel fel esége halálát követően újra megnősül, második felesége
özvegy Deli Andrásné lesz Gercselyből. Minden bizonnyal ő az a Deli Éva Asszony
(teljesen szokatlan névalak), aki 1772-ben távozik az élők sorából.' Feltehetőleg az ő
halálát köverően költözik fiához Pálcára.
1776 tavaszán kerül Cigándra prédikátornak a dombrádi kisnemesi családból
származó Harsányi MiháLy,3 aki több mint negyven esztendőt tölt el itteni hivatalá-
ban, s itt éri a halál 18 I 6-ban . C igándra kerülve hamarosan megnősül , Tállyá ról hoz
magának feleséget Sárkány Erzsébet személ yében.'
Az emlékezet alapján készült korabeli feljegyzés ennyi prédikátort őrzött meg,'
de a forrásból az is kiderül, hogy már az ezt megelőző időszakban is létezett ez a refor-
mátus eklézsia. Ennek bizonyságára fel emlegetik azt az eklézsia tulajdonában levő ón-
tányé rt, melyen a következő felirat olvas ható: "Nagy Fodor András Istennek tisztessigire
tsil/áltatta az Czigándi Templomhoz Anno Domini /63/. "S annak bizonyságára, hogy
virágzó eklézsia volt a cigándi, az a tény szolgál, hogy "nem fold vagy üveg Pohárból
ittak az Úr asztalál/ál bort, hanem ezüst pohárból. "Ennek az ezüst pohárnak a feliratát
1 T(emetési) ak. 1769. máj. 9.
2 T. ak. 1772. aug.23.
3 Az 1776. mirc. 24-i keresztelés után bcjeg)'czte: Ei! a gyermekei kereszte/te IJ/~ legelőször bú 'a/liMba
Harsá,ryi MibáIJ C?}gtÍndi Predikátoro
4 E(sketési) ak. t 776. dec. 19.
5 A felsorolt lelkészek egyike sem szerepel a Zoványi-féle egyháztörténeti lexikonban.
295
 ("B. F.c. 1100') pedig az akkoriak úgy magya rázták, hogy az a Balla famíliára utal, aki
csiná!ra((J a poharat.
A vizsgált, 18. századi anyakönyvi bejegyzések tehát Csákvári István és Harsányi
Mihály nevéhez köthetők. Az egyes korokban pontosan szabályozták, hogy milyen
adatokat kell kötelező érvénnyel szerepeltetni a bejegyzésekben. A keresztelési anya-
könyvben az első években cs upán a keresztelés dátuma, a keteszteit gyermek apjának
neve van bejegyezve, és általában a keresztelt gyermek neve, bár pl. I 749-ben a 17
keresztelésből 6 esetben a gyermek neve nem szerepel, ebből két gyermek esetében a
gyermek nemét sem tudjuk. A keresztelt gyermek anyjának a neve csak I 778-tól van
feljegyezve, előtte csupán elvétve találkozunk vele. Ugyanígy, a halorti anyakönyvben
is az első idő szakban csak a temetés dátuma és felnőtt esetében a megholt neve, csalá-
don belüli helyzete, eserl eg a település és az életkorra törté n ő utalás olvasható, pl. öreg
Tőt Péter Kis Czigánd, vagy Csáki jános fia K Czig., vagy öreg Balla fmre filesége, vagy
Nagy György leánya, vagy Balla György özvegye.' Csecse mők és gyermekek esetében
a név ritkán szerepel, de az I 750-es évek második felétől már olykor előfordul - pl.
Old András fia, Péter, vagy Gál András leánya, Sára, vagy Árva Olá Panda' -, majd
később általánossá válik. Az asszonyokat általában férjezett nevü kön nevezik meg, de
az I 780-as évektől általánossá válik, hogy leánykori nevüket és férjük nevét tüntetik
fel, pl. I 783-ban , amikor He/metzi Kata Tót Mártonnal való htÍzllsságának negyvene-
dik, életéllek cireiter hatvanadik esztendejébe, vagy Nagy Kata, Olá Cyörgy ötven négy
esztendős filesége életének 12. esztend való temetését jegyzik be'
Az 1770-es években több változás történik a bejegyzés módjában. I 764-től
elvétve, I 774-től a keresztelési anyakö nyvben is rendszeresen jelölik, hogy az illető
kis- illetve nagycigándi illetőségií. 1776-ban az addig kéthasábos anyakönyvvezetésről
áttérnek az egyhasábosra, tehát az oldalon annak telj es szélességében írnak, nem oszt-
ják azt két félre, továbbá év végén összegzik a kereszteltek, házasultak és elhunytak szá-
mát. I 787-ben a keresztelési és a halotti anyakönyvben áttérnek a folyamatos írásró l
a rubrikákra. Köte l ezőe n kitöltendő adatok a keresztelés i anyakönyvben a keresztelés
dátuma, szülők neve, a gyermek neme és neve, valamint a keresztszü l ők neve, a halotti
anyakönyvben pedig a temetés dátuma. az elhunyt neve és társadalmi helye. valam int
az életkora esztendö. holnap. nap rubrikákra osztva (ez is utal a csecsemőhalan dóság
gyakoriságára). A házassági anyakönyvbe n ugyanekkortól veze tik be a tanúk nevének
bejegyzését, és a hirdetésre való utalást. A keresztelési anyakönyvben I 774 -től vezetik
be a ke resztszülők nevének följegyzését , igaz elvérve már az ezt megelőző években is
találkozunk vele, első alkalommal 1762-ben. 1786. augusztus 24-től a keresztan yának
a lányko ri és asszonynevét is jelölik. A keresztszülők az I 780-as évekig általában nem
házastá rsak, számuk minden esetben kettő. egy keresztapa és egy keresztanya. lkrek
keresztelésénél mindig két külön keresztanya van, a keresztapa személye olykor azonos.
6 T. ak. 1749. marc. 26.; 1749. jt.'Jn . 2.; 1757. apr. 20.; 1757. iúl. 13.; 1757. aug. 21.
7 T ak. 1757. szept. 9.; 1759. mirc. 4.; 1773. :ípr. J.
8 T. nk. 1783. fcbe. 25 .; 1783. áp'. 10.
296
A ke resztszülők az esetek túlnyomó többségében helyi illerőségűek. Előszeretettel hív-
ják ke resztszülőnek ebbe~ a kor~an a lelkészt, az osk~lamestert, azok fel:ségeit v:gy
egyéb köztiszteletbe n állo szemely t, pl. az 1780-as evekben Gut! M.haly molnart,
Szikszai István és Györgyi Péter notári usokat. I 774-től jelzik a menyasszony apjának
is a nevét, s egy 1797-es házassági anyakönyvi bejegyzésnél fordul elő először, hogy a
men yasszony nevénél nemcsak az apa, de az anya neve is szerepe l.
Olykor egyéb érdekes, szokatla n vagy fontosnak vélt bejegyzésekkel is találko-
zunk, pl. a fentebb említett esetben, amikor az új lelkész az első keresztelést végzi,
vagy 1785-ben az egyik keresztelési bejegyzés végén ez olvasható: Ez a gyermek utolsó
aki stolával kereszteltetett meg.'
Családnevek, ragadványnevek és névadási szokások
Csákvári István az első bejegyzést 1749. február 23-án írja a cigándi anyakönyvbe,
amiko r megkereszteli Balla János fiát, Györgyöt. Az első időszakban ezek a bejegyzé-
sek gyakran nagyon kevés információval szolgálnak, ugyanis a keresztelés dárumán és
al apa nevén kívül egyéb adatot csak ritkán tanalmaznak, gyakran még a keresztelt
gyermek neve, sőt neme sem szerepel. Ennek ell enére abejegyzéseket megvizsgálva
valam il yen szinten re kon struál ható az adon kor társadalma. A 18. században a kö-
vetkező családnevek fordulnak elő az anyakönyvi bejegyzésekben: Albert, Aras, Ádám,
Agoston(y), Bagly{j)os, Baláá, Balla, Balog, Bata, Batskai, Bddi, Bátori, Bemmi, Berta,
Béres, Bodnár, Bodonyi, Budai, Czinke, Csáki, Csákvári, Csikós, Csirke, Csoki, Csontos,
Dajka, Darótzi, Deák, Deli, Dobos, Dóts, Dokos, Dudás, Erdélyi, Farkas, Fábián
(Fabján, Fábján), Ferencz, Filep, Fodor, Foric(k)a, Foris, Gál, Gántsos, Geri, Göntzi,
Görög, Guti, Gyöngyösi, Győ,; György, Györgyi, Gyurko, Gyüre, Halász, Harsányi, Has,
Háda, Hegy, Hel(ly)metzi, Horvát(h), Hozdik, fII{y)és, Iski, jámbor, járati, jónás, jóni,
jóvér, juhász, Kalmár, Kanyári, Karantsi, Kassai, Kádár, Kálmdntzi, Kántor, Kelemen,
Kenesei, Kertész, Komonyi, Kontz, Kozma, Kutasi, Ku (o)lc(t)sár, Lakatos, Leányvári,
Lengyel, Lőrinez, Lukáts, Maiska, Matolcsi, Márta, Megyaszai, Mem (t,c)za, Miskoltzi,
Molnár, Morws, Mozga, Murány(i), Nagy, Nána, Nánai, Nánási, Nevelős, Német(h),
Nyárádi, Nyerges, Old(h), Orosz, Ötvös, Pap, Papi, Páki, Pálfoldi, Pértsi (Péresi, Per"i),
Pongó, Puskás, Rátz, Révész, Réz, Róka, Sánta, Seres, Sidó (Zidó), Sipos, Sós, Szabó,
Szakáts, Szanits, Szarka, Szántó, Szerdi, Szikszai, Szilas, Szilágyi, Szilvási, Sztanko,
Szuhai, Szunyog, Takács, Tenai, Teremi, Te'jék, Tewi, Textor, 'Rg/ds, Timári (Timára,
Tímár), Tompa, Torda, Tót, Török, Ujltlki, Vajda, Vtzrga, Vttssadi, Váradi, Wtsi.
A 18. század ta a család nevek még nem minden esetben állandósulnak. Példaként
em lítjük Szabó illetve Csikós János szolgalegényt, de akár az oskolamester esetét is, aki
9 K. ak. 1785. aug. 19.
297
 Ismt-retlen
12,45%~
Ambrus E
O
N
• '"
N ~
'""" N
'" '" N
'"'" '" N
"" - "" - '"
N O
N N
N

Tamá s
Gábor ••
'O
2,49%
Sámuel
'"""~ N - .... "" - N
'" N u>
N

0,41"
'"'"~ - N
'" - N N ;!;

Peter
9,13%
N

'"~ - - '" "" ~

Pal
-
'"
~
N
'"
N - N
~

2. _ O
'"~ '" - '"
N u>
~
Mik/ós
1,24%
~
14,52%
'"~u> N - "" '" '" ;!; :'J;
"-
c\
'.
N
••
o•
eo
'"~
u> ~, N
'"
N
~
~

~
~

[
14.52% "E
.,
c
'o
....u>
~
N - '"
N N
- ~
~

'"
,~
Mátyás 10,79% '">c '"~ - ,
41
~

.."
o
2,_ u> N N N N N
~ ,<
2,49% 'o
41

''".
o
>
2. ábrtJ. Fiú n/mt/ási szokások' 1.J9-1 76-1 kiizoll "
c
u>
u>
~
- '" '" N
'" '" - '" o
N
41
~
'".
c
... §'"
-
o
ber 17-én, am ikor Balla Mihály György fiának, Mihálynak a keresztelését jegyzik be.
Talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az említett Balla Mihál y György megegye-
...l u>
~ '" - N
'"
,~

"
.~
zik az egyéb helyeken Balla M, György néven szereplő személlyel. Hogy a Mihály ~

középső rag mit jelent a nevében, azt csak egy részletes genealógiai kutatással lehetne '"~
u> N N
'" '" ~ ~
~
'~

megfejteni , de feltehetően apjának lehet a keresztneve, S ha ez így van, a többi fel so-
rolt megkülönböztető név esetében is ugyanerre gondolhatunk.
N
u> N
'"
.0
::l
""
~
Az 1750-es évek végéig többször előfordul , hogy a gye rm ek neve nem kerül be-
jegyzésre. Ám a legtöbb esetben mégiscsak feljegyzésre kerülnek az újszülöttek nevei,
s 1760-tól ilyen hiányosságot nem is tapasztal unk. A bejegyzett neveket megvizsgálva
-
u>
~ "" N ....

megállapítható, hogy az adott korban mely keresztnevek a legdivarosab bak. A jel- o

u>
"" '"
zett időszak névadásával kapcsolarosan egyébként elmondható, hogy sem a fiú, sem ~

a leánynevek esetében nem túl gazdag a paletta. Részletes kimutatáS[ az első 15 évről
adunk, de lényeges válrozásokról a rovábbi évek bejegyzéseit vizsgálva sem beszélhe-
'"""~ ""
tünk. A névadási szokásokat bemutató ábrák arról áru lkodnak, hogy mindössze tizen-
•2 co c
öt leány, és húsz fiúnév van használatban a jelzett időszakban , A megkeresztelt 241 fiú '""> :; •"
-" 8c j
" , "~ •"
közül 30 esetben a keresz rnév nem került bejegyzésre. A fennmaradó 2 11 fiú közül
35-35 kapja az István illetve a Mihály neve t, tehát a fiúgyermekek közel egyharmada
Z
o

<
,"
"cc -€o '"'
.~

'" '" ,'"

~ " .9" ~
o
~
" 5 '. '. '"'". '. N "
5 • ·2 '"
2, ><• Q ~ ~
~
u f
vo
cc
'0
N
o: E" •
,~
N

'O

300 30 1
 Születések, keresztelések és elhalálozások
lsm~retlen
Anna
Zs uz.sanna 11,76%
171% 9,OS% A 18. század második felében Cigándon fol yamatosan emelkedik a születések szá-
ma, a házasságkötést követő egy-két esztendőn belül megérkezik a gyermekáldás. Míg
Zsófi. \
Borbál. 1749-ben mindössze 17 születést jegyeznek be az anyakönyvbe (igaz, az an yakönyve-
7,69% zés csak február végén kezdődik) , I 750-ben ez a szám 24, az azt köve tő két évtizedben
22-37 között mozog. Az I 770-es években 40-50 között, az I 780-as évek elején meg
is haladja az 50-et, sőt 1783-ban a GO-at is túllépi, majd ezt követően ismét általában
40-50 között mozog. Ám ez nem azt jelenti, hogy a népesség ilyen arán yban nőne,
Sara hiszen óriási ebben a korban a gyermekhalandóság, ezen belül is elsősorban a csecse-
19,00% _ _-o
mő halandóság. Egy családban 4-8 , esetleg ennél több gyerek is születik, de a felnőtt­
kort ennél lényegesen kevesebben érik meg. Mivel az elhunytak korát csak I 77G-tól
jelölik az anyakönyvben, a korábbi évekre vonatkozóan pOntOS felmérést nem készÍt-
hetünk, de az 177G-1 785 közötti kimutatás hűen tükrözi a 18. századi állapotokat.
A tíz év adatait vizsgálva megállapítható, hogy a megszületett gyermekeknek mineegy
Rachel _ _-'--' fele nem éri meg az egy évet, legtöbbjük néhány napos, esetleg néhány hónapos ko-
0,45% rában elhalálozik. Az el hunytaknak csupán mintegy 28%-a a felnőtt korú. Tehát ha a
Maria gyermek megéri az egy éve t, különösen amennyiben a hármat, jó esélye van rá, hogy
1,81% Lich megmaradjon, felnőjön (5. és 6. ábra).
0,90% A születések között feltűnően magas az ikerszülések száma. A vizsgált 52 év alatt
K1ara 0,90% 35 ilyen bejegyzéssel találkozunk. Különösen gyakran fordul elő ez a jelenség a Csáki,
1,36%
I Fodor és a Balla családok esetében. Az első négy - korabeli szóhasználattal - kettős
17,19% 0,90% 3,61% 1,36%
gyermek 17G5-1770 között Fodor György illetve Fodor Máryás ap,íkhoz köthető , de
I 78 G-ban Fodor Pál és Csontos Erzsébet, I 797-ben Bodnár Mátyás és Fodor Anna,
4. ábm. LiI!)' Jlil'tldJJi J'{!Jkások 1749- 1764 kö~"JI 1799-ben pedig Fodor Péter és Dobos Erzsébet szü l őknek születnek ikrei. Csáki
Istvánnak és Háda Erzsébetnek, valaminr Csáki Gyö rgynek és Csáki Erzsébetnek két-
ezt a két nevet visel i. További gyakran választott nevek a János (2G esetben), Péter (22 két alkalommal, I 784-ben és 1790-ben illetve I 785-ben és I 800-ban szü letnek ket-
esetben), György (18 esetben). Ritkábban választják, de azért elég népszerű a Ferenc tŐS gyermekeik, de találkozunk ezzel a névvel Timári Mihály és Csáki Anna (1787),
és a Márton (mindkettő I I esetben), valamint az András (9 esetben). Kevésbé nép- György Mátyás és Csáki Kata (1788), valamine Csáki Márton és Szilvási Anna (1792)
szerű, ritkábban választott nevek a Pál és a Mátyás (7-7 esetben), a József és a Tamás esetében is. Balla Imre kettős gyermekei I 775-ben , Balla Márton és Vécsi Anna ket-
(G-G esetben), Gergely (5), Gábor (4), Miklós (3) és László (2). A fennmaradó négy tősei 1785-ben, Német Péter és Balla Erzsébet fiai 1787-ben, Tompa Tamás és Balla
név mindegyike csak egy-egy alkalommal fordul elő " (1. és 2. ábra). Sára kettősei 1787-ben, Gál Péter és Balla Erzsébet lányai 1792-ben, Balla István és
A leánynevek esetében még karakreresebb a kép. Az adott időintervallumban Fábján Erzsébet ikrei I 79G-ban születnek. A felsoroltakon kívül ikerszülések bejegy-
megkeresztelt 22 1 lány közül húsznak a nevét nem ismerjük. A fennmaradó 201 zésekor két-két alkalommal fordulnak még elő a Gál, Horvát, O lá, Terjék, Molnár és
közül 4G viseli az Erzsébet, 42 a Sáta és 38 a Katalin nevet. Gyakori még az Anna Nagy családnevek, s egy-egy alkalommal a Tót, Szabó, Csontos, Kertész, Réz, Szakács,
(2G esetben) és a Borbála ( 17 esetben). Kevésbé népszerű a Judit (8), Zsuzsanna (G), Kádár, Timári, Váradi, Bodnár, Béres, Fábján, Téglás és Török nevek.
Mária (4), Ilona és Klára (3- 3). Elvétve fordul elő az Éva, Julianna és Lídia (2- 2 alka- A gyakori csecsemőhalandóság miat[ a születést a legtöbb esetben szi nte azon-
lommal), valamint egy-egy alkalommal a Ráchel és a Zsófia (3. és 4. ábra). nal követi a gyermek keresztelése. A keresztelési anyakönyvben valójában a gyermek
keresztelésének napja, nem pedig születésének napja van följegyezve. Ám a kereszte-
lésre legtöbb esetben még a születés napján sort kerÍtenek, szükség esetén akár éjjel
vagy hajnalban is, erről tanúskodnak a következő bejegyzések: Megkereszteltetett éj-
II A tanulmányhoz tartozó térképet és di:lgramo kat Tavas Cecília készitctte, köszönet érte. szaka If Olá Andrástól és Vajda Sárától született János nev" fiú; Megkereszteltetett reggel

303
302
 szülők gycrmeké( is megkeresZ(cli , sőt szükség ese (én papO( sem hívnak. Amennyiben
A:z. elhunytak é letkora
Összesen gyengé nek, éie<képtelennek tűnik a gyermek, maga a szü lésnél segédkező bába ke-
Évszám ? korú felnőtt
0-1 év 1-3 év 3-6 év 6-10 év 10-15 év reszteli meg az újszülöttet. O lykor mégis előfo rdul, hogy kereszteletleniii temetik az
1776
1777
~1
6
r.~
2
3
-+
3
2
-+-
--L
-+-+ - 2 ~
75~
I

19
5 22 újszülöttet, mint pl. Filep Mihály kereszteletlen gyermeke esetében, aki halva lett e
világra, s akit énekszóval temetnek el. <3 Az is előfordul, hogy a gyermek élve jön a
1778 6 3 2
2 4
-- 3 25
világra, de csak nagyon röv id ideig él. Ilye n esetre utal egy 1785, évi bejegyzés, ami-
kor született N Cz. DÓfs György és Molnár Ersébettől egy gyermek ki a vigyázatlanság
1779 8 7 -r
-+-
1
-l--
13 32
1780 + - 17 miatt keresztvizet nem ért. Iq Éppen ezén nem meglepö, hogy az esedegesen más (ele-
1781 17 l i 2 13
5 25
35
pülésen szü lető gyer mek ott kerül keresztvíz alá. Il ye n bejegyzéssel viszonylag ri tkán
1782 15 3 talál kozunk a cigándi anyakö nyvben. H arsányi Mihály cigándi prédikátor 1776-ban
4 12 41
1783 15 8 veszi nő ül Sárkány Erzsébetet Táll yán. 1777 -ben megszülerik első gyermekü k. A vá-
5 8 21 82
16

-t
14
1784 17
t 1 randós anya nyilvánvalóan szüleihez megy haza szülni , men a gyermeke( a cigándi

t
+- 8 33
1785 15 6 2 anyakönyvi bejegyzés szerint ott keresztelik. " Tová bbi há ro m cigándi gye rmek szü-
~

11 2 21 92 332
Összesen 127 48 31 letik más településen, mindháro m Kótajban .'6 Ezeknek oka az anyakönyvekből nem
olvasha(ó ki , ezzel a (e1epüléssel ugyanis a házassági kapcsola( nem igazán intenzív.
5. ábra. AZ eIJJ",!ytak életkor szedI/ti IlIfgoszltisa éI'ellként 1776-1785 /ejjzötl
Az anyakönyvi bejegyzések szerint egyetlen házasságot körn ek a I R. században a két
(elepülés közön, de ez nem az 0(( szüle(en gyermekek szüleié. 17 Talán m ezőgazdasági
munkavégzés céljából járhat oda a cigándiak szegényeb b rétege. Ezt látszik igazol ni
egy 1780. évi halotti anyakönyvi bejegyzés is, mely szerint Dóts István 23 éves fi atal-
ember szá ntás közben hirtelen meghal Kótajban. "
A gyakori csecsemőhal a ndóságra utaló példaként említhetjük, hogy Csákvári
tiszreleresnek az 1750-es években Öt éven belül három József nev ű fia is születik Vagy
egy másik példa I 775-ből , amikor november 5-én megkeresztelik a kiscigándi ifjú
Fodor M ihály fi át, Miklóst, aki 6-ára meg is hal. A halotti anyakö nyvbe egyébként be
sem jegyzik a nevét, a keresztelési anyakön yvbe, a keresztelés után jegyezi be a lelkész
a halál tényé t.
Nem meghatározott A csecse m ők és kisgyermekek elhalálozása olya n gya ko ri eset, hogy szinte term é-
6% szetesnek tekin tik. Nem is nagyo n szerepel a halál oka, legtö bb esetben val ószínű leg
azért, mert nem is tudják azt megállapírani. Olykor szem mellátható a rendellenesség,
10-15 év ilyen esetekben idétlen gyerm ekekrő l olvashatunk az anyakönyvbe n, mint pl. liJt jános
1% idétlen fia, jános, vagy Fodor Mátyás idétlen gyermekei Sára és SlIsánnna, vagy Nagy
6-10 év Ferentz idétlen fia, György, vagy Gál György idétlen gyermekei, jános és Mária, vagy
3% -3 év György István idétlen Borbála leánya. " Bizonyá ra számos veleszületett gye ngeség és
15% rende llenesség, valamint járványos betegség szerepelhet a fel nem ismert vagy fel nem

6. ábra. AZ e!lJJI!!)'Iak életkor .rzen'lIti IJItgOSZlá.ftl 1776-1785 feijZblt

13 T. ak. 1774. nov. 4. A bejegyzés dátuma ebben a korban minden esel ben a lemeles időpontját jelöli.

2 óra tájban N Cz. Tsáki Mátyás és Gál Ersébettől született fiú Péter; Megkeres~teltettek
14 K. ak. 1785. okt. 12.
15 E.ak.1776.dec.19.;K.ak.I777.nov.7.
éjféltájba Ball" Márto" és Vétsi Annától született kettős gyermekek Marton es,Anna, 16 K. ak. 1785. júL 29.; 1785. aug. 2.; 1788. jú L l L
Megkereszteltettek éjjel tíz órakor Nagy fstván és Kádár Ersébettől száletett k~ttos gy,er; 17 Kótaj régi neve Keresztú' volt. 1756-ban Bodná r János kötött Keresztúton házasságot Nagy
mekek István és Anna, 12 A helyben lakó reform átus lelkész több esetben mas vallasu ZSlIzsannával. (E. ak. 1756. jan. 24.)
18 T ak. 1780. au!} 7.
19 K. ak. 1763. dec. 30.; 1770. okt. 19 .; 1771. aug. 7.; 1774. máj.; 1777 . okt. 16.
12 K. ak. 1780. júL 2.; 1783. febr. L; 1785. ok,. 5.; 1786. aug. 4.

305
304
jegyzet[ okok közö tt. Egy, a gyer mek kiszáradására utaló feljegyzés 178I-ből: ~sák i.
István és Német Kata kis fiacskájok a soMig tartó nyavalya miatt minden nedvessege kr
aszott volna.'· I 778-tól találkozunk a himlővel , mint a halál okával. Ebben az évben
négy gyermek nevénél jegyzik ezt be, Dórs Mátyás leánya Erzsébet egy éves és egy
hónapos korában, Terjék György kétesztendős György nevű fia, öreg Balla János har-
madfél (vagyis két és fél) esztendős Borbála nevű leánya, Balla I. György kéteszte~,dős
Erzsébet nevll leánya hal meg himlőbe n. " Olykor a gyengeséggel, rendellenesseggel
szül e tő, beteg gyermekek is megélhern ek hosszabb kort. Erre utal Terjék János 18 esz-
te ndős Kata n ev ű lányá nak a halotti bejegyzése, aki fél esztendős korától fogva szintelen
nyavalyábaN fetrengett. 22 Vagy Timári Anna minekutal111/l. gutaittésbe kínlódott volna e
világon kevés hijja tizenkilenc esztendőketB Úgyszintén a nagycigá ndi Csáki Mihály
leánya, Sára, minekutanna sok nyomorúságok között eltöltött e vildgon 22 esztendőket."
Valamint Kenesei Salai Sámuel, aki életének 26. esztendejében távozik huszonnégy
esztendőkig való sin /ödés után.
25
Ebben a korban tehát a gyermekek halálának az oka általában csak akkor kerül
bejegyzésre , ha az valami swkatlan , kül ö nleges, nem mindennapi esemény következ-
ménye. Il ye n pl. Balla Imre fiacskájának esete, aki az édesanyátul,megnyomattalván
leli halál át." Fo rrázás a halál oka N. Göntzi Sámuel és Csákvári Eva gyermekének,
a II hónapos Belljaminnak, valamint Mártha Péter és Csontos Zs uzsanna hét hó-
napos János fiának, mindkettőjük a forró viz miatt {által} összve égett." A nagyo bb
gye rekek, és a felnőttek esetében gyakrabban szerepel a halál okának bejegyzése. Ezek
közök több alkalommal előfordul a víz, ami többfelé szed i áldozatait. Kisgyermekek
esetében kútba fulladással találkozunk, mint pl. Nagy János Márton és Fodor Anna ti-
zenn yolc hónapos Pál n evű fiacskája, vala mint Csáki Péter és Nyárádi Erzsébet tizenöt
hónapos Sándor n evű fiacskája. " Nagyobb gyermekek és felnőttek több alkalommal
a folyóban Ielik halálukat, mint pl. Kutasi Mihály cigándi ill e tőségű , Nemes Barkó
Regementjéből való katona, aki O szlárnál fullad a Tiszába és (Tisza)Tatjánban teme-
tik el. C igándon, a Tót kertnél esik a vízbe, de (Tisza)Bercelen fogják ki és temetik
el a kiscigándi Gyö rgy Fetencnek Bálint nevű hatesztendős fiát. A kiscigándi Fodor
Mátyás közel kilenc eszte ndős Mihály fia Szöszögben a Tiszába hólt, Fodor Mihály,
Fodor Tam ás és Olá An na fia a Kováts kert nél fullad a Tiszába, ahonnét negyed napra
fogatott ki, Bodnár János negyven eszte ndős férfi pedig Ligetszegnél részegen fullad
a Tiszába." Többször találkozunk mennykőcsapással, mint halálokkal, pl. Csontos
20 T. ak. 17S', . dec. 9.
2 1 T. ak. 1778. fcbr. l l .; 1778. maj. 4.; 1778. maj. 6.; 1778. jun . 1.
22 T. ak. 1778. marc. 12.
23 T. ak. 1783. jan. 29. Timári János leinya Anna *1764 . szept. 23.
24 T. ak. 1783. áp r. 16. Csáki f\ lihály k:án)'a, Sára .+; 1760. okt. 5.
25 T. ,k. 1784. dec. 27.
26 T. ak. 1757. jún. 16.
27 T. ak. 1781. marc. 8.; 17!:!1. okt. 20.
28 T. ak. 1782. jún. 26.; 1783 . jún. 6.
29 T. ak. 1782. áp" 25.: 1784. jún. 2.; 1782. júl. 3.; 1800. au!) 17.; 1783. jún. 20.
306
István leánya és Nagy Ge rgely esetében.'" H aso nló okból bekövetkezett családi tragédiát
örökít meg a következő bejegyzés: FabjánAndrás atya és Fabján Josefennek a szerentsétlen
atyának szerentsétlen fia, midőn JulilIs havának első napján az alsó mezőn Széles wnál
takartak volna, estveli hét órakor érkezett Napszállat felől egy terhes felleg, az említett sze-
rentsét/enek egy odvas Flizftíba bujtak az esső előtt I:köztök lévén Mihály fia is:! Mihály
életbe meg maradott, az atya nagyobb fiával Joseffel a Menkő által e vildgból ki multak.
Fabján András életének 64., Fabján Josefpedig 29. Eszten. 3I Mennykőcsapás és vízbefulla-
dás okozza a 32 esztendős O lá János halálát." Szintén többször e l őfordu l a favágás ból
adódó baleset következtében bekövetkezett halál, mint pl. Német M ihály, akire a fo
rátörvén szörnyű halált megholt, valamint Gyüre András, kit is a fo ölt meg." Tová bbi
előford uló halálokok még a s ínlődés, rothadás, vizibetegség, nyavalyában való kínlódás.
Az elhunyt életkora évtizedeken keresztül nem kerül bejegyzésre, csupán az öreg,
fia tal jelzők utalnak valamilye n módon rá. Az első konkrét bejegyzéssel I 773-ban talál-
kozu nk. Hogy a bejegyzés mennyire felel meg a valóságnak, nem tudható, mindeneset-
re az elhunyt szokarlanul magas koráta történik utalás il y módon : xe Esztendős Tsáki
Györgyné K ez. 34 E bejegyzést követően még néhány évig nem jelzi k az életkort. erre
vo natkozó adatokat csak I 776-tól találunk. Viszont a különösen magas életkornak
számító 80-90 évet a továbbiakban is ki emelik, mint pl. I 782-ben: Öregséget jól töltdtt
Molnár János mirItegy nyolcvan esztendős korában; I 784-ben: Öreg Fodor Márton mi-
kor jó vénséget elért életének 90 circiter esztendejébe; szintén I 784-ben: Farkas Borbála,
Fodor András özvegye egész vénséget érvén. " Nagyon szép szófo rdularokkal jelzik az
anya könyv ben a keresztény világlátás azon elemét, hogy földi létünk csupán egy át-
meneti állomása életünknek. Erre utalnak a sá torozás, zarándoklás, botorkázás, kife-
jezések a következő idézetekben: Öreg Balog János itt való sátorozását folytatván szinte
hetven esztendőkig, vagy Öreg Tóháti Nagy István, mikor e vildgon eltöltött volna hetven
esztendőket, vagy wháti öreg Balla Mihály millekutánna e világon botorkáz ott volna 7 0
esztendőket, vagy K ez. Old Cyörgy minekután e Világon körül belöl 7 0 esztendőkig
sátorozott VOltlfl , vagy Tsák; Mdrton minekutánna e világon swrdndokoskodott volna
hatvan négy esztendőkig. "
Társadalmi tagozódás
Az anyakönyvezés kezdeti i dőszakában kevés társadalmi vonatkozású bejegyzéssel ta-
lálkozunk, de az évek előre haladtával ezek száma egyre szaporodik. Abej egyzésekből
30 T. ak. 1759 . júl. 2\.; 1769. jú1.23.
31 T. ak. 1796. júl. 2.
32 T. ak. 1784. jún. 18.
33 T. ak. 1761 . dec. 30.; 1767. ápr. 6.
34 T ak. 1773. szept. 20.
35 T. ak. 1782. okt. 3\.; 1784. júl. c9.; 1784. aug. 24.
36 T. ak. [782. dec. 3.; 1783. jan. 21.; 1783. jún. IG.; 1783. szept. 27.; 1784. márc. 30.
307
 kiderü l a település lelkészeinek, tanítóinak és ezek házas társainak a neve. A lelkészekre
visszaeml é kező felsorolás ban nem szerepel, de a halotti an yakö nyvi bejegyzésekben
két alkalommal is találkozunk M egyaszai j ózse{ prédikátor nevével, amikor fi ainak
temetésére kerül sor." H ogy ki ő valójában, s mil yen szerepe va n a falu életében, nem
derül ki, de el képzelhető, hogy Csákvári egyik segéd l elkészérő l va n szó. 176 1-ben
H ertzik Pál tiszteletes nevével találkozunk (aki egy helyi nemes lányt vesz feleségül)
anélkül , hogy szolgálati helye meg lenne jelölve, amibő l arra következtethetünk, hogy
hel yben szolgál. 1774- 1776 között többször olvasható keresztapakénr Szabó j ános
neve, a hol kápldn)'kénr , hol kispapkénr bejegyzett segédlelkész.
Köztudott, hogy a reform átus lelkészek és tanítók családjai gyakran házassá-
gi kapcsolatba kerülnek egymással. Erre C igánd esetében is találunk példát: Szikszai
József cigándi oskolamester Csákvári Erzsébettel a tiszteletes hajadon leányával lép
házasságra." Még számos esetben találkozunk a Szikszai és Csákvári család nevekkel ,
mint C igá ndon és a kö rn yező településeken szolgáló lelkészekkel, tanítókkal , jegy-
zőkkel. " Szikszai József 1776 körül dombrádi tanító lesz, s ekko r lesz cigándi osko-
lamester Miskolrzi János, akinek a felesége a dombrádi Harsányi Borbála" (Harsányi
Mihály rokona lehet), majd 1784 körül a nemesi származású Bádi Mihály, aki 1786-
ban Dombtádról Szikszai Zsuzsannát (mi nden bizo nnyal Sziksza i József leánynát)
veszi nő űl " Még Szikszai elŐ tt le hetett oskolamester Hegy András hajdan Czigándi
Oskola M ester, mostan megvildgtalanadott g)'ámoltalan öreg."
Tasnádi 'Jagy József prédikátor az 1818-ban lemásolt protokollumban felj egyzi
Cigándról, hogy lakó i mind egyenlő ContributltSok, alig van köztök hat-hét nemes fo-
mília . Nem nevesíri öket, de nyilvánvalóan ezek egyike a GÖnrz.i család. akik - mint
az előzőekbő l kiderült - egy korábban itt szolgáló lelkész leszármazottai. Ezt az is alá-
támasztani látszik, hogy a 18. század fol yamán több lelkészcsaláddal is házassági kap-
csolatba kerülnek'3 További nemes famíliák a Balog, Gyöngyösi, Nevelős és Lőrincz
családok, s ide sorolhatjuk a már em lített Bádiakat is. A Balog család egyik tagja 1777-
ben egyházfi ,'; s ezt a tisztséget protestáns gyü lekezetekben a legrnódosabbak töltik
be. 45 A Gyöngyösiek közön oskolamesrcr is volc. 46 De hogy a nemesi származás nem
jár feltétl enül gazdagsággal, igazolja a Lőrincz család esete. 1782-ben Lőrincz Miklós
56 esz tendős nemes férfiú temetésé ről szól a bejegyzés, 1779-ben pedig Kiscigándon
37 Meg)'tszaiJo,uJ predilet;/or fio, valamint Megyaszai Pétfr, pop jitl (f. ak. 1759. ápr. 24.; 1764 . márc. 11 .)
38 E. ak: 1759. nov. 13.
39 PI. Szikszai István flotdr (K. ak. 1786. szept. 13.)
40 E. ak. 1777. jan. 7; K. ilk. 1782. ápr.23 .
41 E.a k.1 786. fe br. 7.
42 T ak. 1773. júl. 2.
43 1761 -ben II/tgerketlefelt Tis~eleles Her/zik Pál lÍr C iiI/tzi Sártíl'tll,' 1763-ban Nz/er Ciil/lZi Sáll/llel CJákJ'ári
ÉJ'áml - feltehetőleg Csákvári István prcdikátor lányával (E. ak. 1761 . febr. 10.; 1763. jan. 18.)
44 K. ak. 1777. márc. 7.
45 D iós-Viczián szerk. ll. 855.
461 777-ben, 67 évesen hunyt el Hurka Erzsébet, néhai G}'öng )'ösi Imre oskobmestcr özvegye Cr. ak.
1777. .pc. 5.)
308
n)'omorgó Lőrincz Miklós Mária leán)'a megy férjhez Béry János leányvá ri lakoshoz'7
A Csáki köztiszteletben álló család , hiszen a 18. század közepén ebből a családból
kerül ki a falu veze tőj e, e!őijárój a, majd pedig az egyházfi " Ugya nez mondható el a
T imári családról, amelyi kn ek egyik tagja kiscigá ndi főesküdt, és szolgáik va nnak'9
A jobb módúak közé tartozik a Fodor család, mert az egyik bejegyzés ben Fodor András
kondásá nak leányá ról va n szó.,o Az O lá fa mília is a település első családjai közé tarto-
zik, ezt támasztja alá, hogy az egyik lány előbb egy prédikátor, majd egy nemes ember
felesége. " A század végére a Bodnár család is bizo nyos fokú rangot vív ki magá nak,
erre utal, hogy 1798-ban Bodnár Mihályt egyházfikénr említi az egyik bejegyzés. "
A település értelmiségi rétegé hez tartozik a jegyző. Két beazonosítható jegyző t
talál unk: I 786-ban $zikszai István, I 788-ban Gyö rgyi Péter személyé ben."
Fonros szerepe van a társadalomban a település molnárának. A 18. században
Kis- és Nagycigándon is van malom . Kiscigándi molnárkénr találkozunk Kertész
Istvá n ( 177 1), Szilas Mihály {I 775), Balási Mih ály {I 777) , Csáki János és fia, Csáki
M ihály {I 797), valaminr Illyés András {I 800) nevével. N agycingá ndi molnárként az
orosz valláson levő Maiska János (l 77G', 1783) nevével találkozunk. Guti Mihály
molnárt {I 782) hamar befogadja a falu , ezt rámasztja alá, hogy I 782-83-ban számos
esetben hívják ő t keresztkomána k.
A molnáron kívül alig talál unk iparost a 18. századi anyakönyvi bejegyzésekben.
Ezen kevesek egyike Ujlaki Mihály cs izmadia mester (1 780). Az nem derül ki, hogy
van-e családi kapcsolat az [709-ben levitaként ott szolgáló Ujlaki val. I 799-ben ismét
találkozunk ezzel a családnévvel, de mint örösi származás ú szolgalegénnyel. A követ-
kező iparos a takácsmesterséget thi, erre neve mellett a bejegyzés módja is uraJ.5-4
A szegényebb sorsúak közül többen karonaságra adják fejüket. llyen a szeren-
cséden véget érő Kutas i Mihály, aki nemes Barkó regimenrbeli karona {I 782), vala-
mint Jóni György, Pongó Julianna férje (1788)," aki szintén hamar meghaiharott,
mert I 793-ban , amikor Pongó Julianna megszüli József n evű fiát, az apa neve nincs
bejegyezve.
Fenn maradt a település 18. századi bábájának a neve is, ő Murányiné, aki több
minr negyven esztendeig viseli a bábaságot, s aki öregségében I 765-ben hal meg."
1792-ben Filep Mihály a beo/ség révésze." 1777 -ben Hozdik András a falu csordása,"
47 T. ak. 1782. m:íj. 3 1.; E. ak. 1779. ápr. 13.
48 T. ak. 1764. szept. 14.; K. ak. 1786. febr. 25.
49 T ak. 1783. júl. 7.; E. ak. 1791. feb " 1S.; 1797. febc. 2 1.
50 K. ak . 1756. nov. 29.
5 1 T. ak. 178 1. márc. 13.
52 E . ak. 1798. feb" 12.
53 K ak. 1786. szepl. 13.; 1788. máj. 25 es dec. 8.
54 TaktÍcr I( T eX/Oli i\ /ártOf/ KCZiglílldi ipu legi,!)" Bal/a jál/OS MOJ/oha fia .. E. <lk. 1792. m:írc. 8.
55 K. ak. 1788. máj . 25 .
56 T. ak. 1765. okt. 4.
57 E. ak. 1792. febr. 23.
58 K. ak. 1777 . mái. S.
309
s nevéből ítélve nem kizárt, hogy ruszin származású. Egyébként Tasnádi is azt írja a
prorokollumban , hogy idegen va/ldszi pedig nints több egyné/ - a Fa/u régi Csorddsa,
orosz. M int a későbbiekben látjuk, más idegen vallásúak is vannak a faluban , bár igaz,
hogy a 19. századra azok leszármazottai beolvadnak a reformátusok közé. 1800-ban
Balla Isrván juhászról van feljegyzés, akinek felesége is a Balla családnevet viseli."
Számos szolgalegényről szerepelnek feljegyzések. Lengyel András szolgalegény
Fodor Borbáláva l kö t házasságot, s hogy rovábbra is Cigándon élnek, bizonyítja, hogy
ugyanazon év novemberében itt kerül megkeresztelésre gyermekük.'" Nagy F. GYÖtgy
(1777) , aki 1779-ben Nagycigándon szolgál, Bodnár András (1779), Pál földi Mi hály
(1780), Szabó (Csikós) jános (1785), Murányi András (1786) , aki feltehetőleg a
bábaasszony fia , Nagy Mihály (1791), Gál Fetenc (1792). Több esetben találkozunk
dombrádi ill etőségű szolgalegénnyel Cigándon, mint pl. Bagjos Isrván (1793), Vajda
Isrván , Koltsát másképp Bialos Isrván (1 797), Vajda Mihály (1799) , valamint az örösi
Uj laki István (aki néhai nemes Gö ntzi Isrván átva leányát veszi feleségül (1799).
Cigányok
Cigánd on élnek cigányok a 18. században, ezt az anyakönyvi bejegyzések egyérrel-
műen igazo lj ák. A szárm azás ukra tö rtén ő uta lás is van a bejegyzésekben szinte min -
den esetben. Az első cigányokra utaló bejegyzés 17 50-ben olvas ható a keresztelési
anyakönyvben, am ikor megkeresztelik Forika cigány fiát, Mi kl óst" Ezzel a néwel a
későbbiekben is találkozunk, igaz, nem túl gyaktan , a keteszteitek között legközelebb
csak I 773-ban és 1775-ben, majd I 783-ban" 1775-ben Forica Samue/ Cigánnak hét
hetes gyermeke meg keresz teltetett neve Judith. Egyébként nem szokványos, hogy egy
gyetmeket ilyen hosszú idő eltelte után kereszteljenek meg. De a halotti anyakönyv-
ben is találkozunk ezzel a névvel. 6} A kutatott id öszak éveiben számos cigá ny gyermek
keresztelését jegyzik be az anyakönyvbe, így Ádám cigány leá nyát és fiát, Matolcsi
Gyö rgy cigány iker leányait (párost/t! kettősek), Gyurko cigány (cigány Gyuri , cigány
Gyurka, cigány Gyu rko) fi ai t és leányát, juliannát, Albert András cigány fiát, A ndrást,
Pongó Isrvá n cigá ny leányát, .Évát, Pongó Zsiga cigány leá nyát, valamint Ferenc fiát,
Pongó cigány leá nyát, Er7..sébetet, Pongó István újmagyar Mária nevű leányát, Rátz
Gyö rgy nevű cigá ny fiát, Isrvánt'4 S hogy ezeknek a cigány családoknak egy része
huzamosabb ideig él Cigándon , az is jelzi, hogy egyazon apának több gye tmeke szü-
letését is feljegyzik az évek során. Erre legjobb példa a Gyurko cigány esete: neki
59 K ,k. 1800. feb,. 2.
60 E. ak. 1777 . febr. 11.; K. ak. 1777. nov. II.
61 K ,k . 1750. d ec. 2.
62 K. ak. 1773. márc.l.; 1775. aug. 12.; 1783. aug. 16.
63 T. ,k. 1762. okt. 13.
64 K. ak. 1751. jar. 10.; 1757. ápr. 2.; 1752 . ápr. 16.; 1753. nov. 26.; 1756. jún. 24.; 1757 . okt. 12.; 1763.
júl. 30.; 1754. júl. 17; 1763. jan. 12.; 1766. feb,. 27.; 1773.'; 1777. okt. 30.; 1770. áp'. 25 .; 1763. áp" 10.
310
nemcsak a fiai és lánya szü lettek Cigándon , de ifjabb cigány Gy urko - aki minden
bizonnyal az előző fia lehet - leányai is." További cigány nevek is előfordulnak az
anyakönyvekben ) mint a Nána Samu és Komonyi a keresztelés i) Ferencz, Meru(c)za,
AJbert Gyuri és Csirke György a halotti anyakönyvben .'''; Olykor jövevény cigányok
ke resztel éséről vagy temetésétől olvashatunk" 1779-ben egy jövevény Ádám nevű
cigánynak a fiát, Andrást keresztelik, majd temetik Cigándon." Amint fentebb már
említésre került, ilyen nevű cigányok az J 750-es években is bejegyzésre kerültek a
ketesztelési anyakönyvbe. Valószínűleg szintén jövevények lehetnek azok a személyek,
akiknek temetését név nélkül jegyezik be ily módon: egy öreg czigány asszony. vagy az
öreg néma és siket czig. 69 I 792-ben két Lakatos n evű cigányember gyermekének keresz-
telésére is sor kerül: Lakatos Mártonról az is kidetül, hogy rézmüvességgeI foglalkozik,
Lakatos Ádámtól pedig azt jegyzik fel, hogy vencsel l ői illetőségű. 70 Lakatos j ózsef
cigánykovácsot berencsinek jelzik." E néhány utóbbi adat némiképp utal e népesség,
vagy legalábbis egy részének kenyérkereseti megélhetésére is.
A vizsgál t időszak anyakönyvi bejegyzései is megerősítik , hogy ez a populáció
ebben a korban vá nd od ó életmódot folytat, bár nagy valószínűséggel egy viszonylag
szük körön belül mozog. A Pongó és a Gyurkó család viszont huzamos ideig él a te-
lepülésen. Erre utal, hogy nevükkel folyamarosan találkozunk a vizsgált idős2..1kban,
a házassági és halotti anyakönyvekben is. Bár a bejegyzések módja esetükben némileg
o lykor eltér az egyébként szokásos bejegyzésektől, pl. a gyerm ek születésekor az anya
nevét akkor sem jelölik, ami kor az már általános, vagy nem kerül bejegyzésre a házas-
társ neve, m int pl. J 759-ben am iko r eskettettenek Czigány Gyurka fl maga szere/mesé-
vel. 72 Természetesen arra is van példa) hogy ez nem így van) hogy a bejegyzés teljes)
mint pl. I 762-ben, am ikor Pongó Isrván Néma Máriáva l, 1780-ban Meruza György
dombtádi cigány legény Maroksi Erzsébettel, vagy 1784-ben a Kisrozvágyol1 lakó
Horvát László cigány legény Pongó Rebekával köt házasságot." Amint a felsoroltakból
is kiderül, a cigányok túlnyomó többségben egymás között házasodn ak. Ettől eltérő
eserrel csak c1vérve ta lálkozunk) nem is a házassági) hanem a keresztelési bejegyzések
között. 1784-ben keresztelik Orosz András és Pongó Éva leányát, Erzsébetet, J 785-
ben pedig fiát, Sámuelr. 74 Az Orosz családnévvel ezt megelőzően nem találkozunk a
cigándi anyakönyvben. Ezekben a bejegyzésekben a cigá ny jelző nem szerepel. Pedig
a Pongók egyértelműen cigányok, ezt a fentebb ismertetett anyakön yv i bejegyzések
igazolják. Talán nem tévedünk, amikor azt feltételezzük, hogy Orosz András beszélő
65 K. ak. 1763. aug. 14. ; 1765. máj. 5.; 1767. jan. 5.; 1769. febr.
66 K. ak. 1767. jan. l.; 1770. dec. 8.; T. ak. 1757 . okt. 14.; 177 1. no\'. ll.; 1773. márc. 18.; 1773. jún. 5.
67 K. ak. 1768. márc. 27 .; T. ak. 1773. máj. 9.
68 K. ak. 1779. márc. 8.; T ak. 1779. máj. 19.
69 T. ak. 1760. jan. 27.; 1762. no\'. 26.
70 K. ak. 1792 . jan. I. és 8.
71 E. ak. 1795. jan. 27.
72 E. ak. 1759. 1l0V.
73 E. ak. 1762. febr. 8. ; 1780. jún. 27.; 1784 . o h. 12.
74 K. ak. 1784. mátc. 27.; 1785. o kt. 29 .
3JI
család neve ruszin szárm azásá ra ural. A rovábbi bejegyzésekből az is kid erül, hogy nem
egyed i eserről van szó, egyéb példákar is találunk a cigán yok és az orosz (gö rög karolikus)
vallású ruszinok közöni házasságra. 75
Orosz vallásúak
Cigánd egyöntetűen református települ és, de ez nem jelenti azt, hogy olykor ne ve-
tődn é nek oda más vallásúak is. Míg a fentebb említett O rosz András esetében csak
feltételezzük , hogy ruszin származású és gö rög katolikus vallású, mások esetében egy-
értel műen állíthatjuk ezt. A 18. századi anyakönyvekben számos eset ben tal álkozunk
orosz vallásúakra utaló bejegyzésekkel. A l egelső il yen bejegyzés I 77G- bó l való, amikor
a református lelkész megkereszteli a nagycigándi molnár leányát, Annát, s zárójelben
megjegyz i: orosz ember ez fl molnár.7G A molnár neve irt és még több más hasonló
anyakönyv i bejegyzésben sincs feljegyezve, ám a későbbi bejegyzések ből va lószínűsír­
herő , hogy Ma i.<ka Jánosról van szó, akinek akisfiár I 783-ban a refor mátus lelkész
temeri, s 1784-ben Anna lányá t keresztel in Egy következő oroszokra utaló bejegyzés-
ben már név is szerepel: 1778-ban megkereszteltetett orosz Valláson Tsertsa Mihály fia
Mihály a Dámotzi orosz pap engedeIméből. " A Csercsa család az anyakönyvi bejegyzé-
sek tanúsága szerint ettől a kortól kezdve fol yamarosa n Cigándon él. Ez a bejegyzés
azt is megvilágítja, hogy C igándo n és a környező településeken m egtelepülő görög
katolikus ruszinok ebben a korban a dámóci plébániához tartoz nak. Ott esketik őket,
ott keresztelik gyer mekeiket és elhalálozásu k is a dá móci anyakönyvbe va n bejegyezve.
Persze, va nn ak ki vételek, mint a fenti és a rovábbi példák is murarják. Il yen eser pl.
az 1780-a5 keresztelés is, amikor l n extrema necessitate megkereszteltetett Orosz valláson
levő Tsertsa Mihálytól és Bodisák Borbáldtól szúletett Cyörgy neVlt fiú." Amint alacin
szöveg ura l rá, e1kerülh ererl en okból, szükségbő l rörcéni k a kereszrel és. A fel so ro lra-
kon tú l a Kalános és Tekenős család neve kkel, orosz valldson levő személyekkel is ral ál-
kozunk az anyakönyvi bejegyzésekben 'o Nyil vá nvalóa n mindkét családnév az illerő
foglalkozására, kenyérkereseri mllllkájára ural, az sem ki zárt, hogy cigányokró l van
szó, ez utóbbi esetben újabb példa a cigány és ruszin emikum h;ízasságára.
A fenri eker figyelembe véve megállapírharó, hogy Cigá nd eserében felrérl enül
érvényes a ruszi nsággal foglal kozó szakirodalo mból ismert azon megállapírás, misze rint
75 Erre mal pl. Pongó Zsigmond és Csercsa J\ lária lányának, a 10 hónapos Pongó Juliannának a teme-
rcse. (f. ak. 1799. júl. 18.)
76 1-.:. :lk. 1776. jún. 23.
77 "Eltell/fl/elell t;g)' orosz /'fI/lásol/ Imi N. Czigdndi lIIo/lIár, Maiska }ríllOS kis fia fl1r!es'{jiI'u/" (f. ak. 1783. jún.
22.) "Megkeresztelte/etl orOJZ 14/10Jolllm) Maiskll Jállos ls Sztankó Móriáldl si/ilelell Le{Í/!)' A",,(I': (K. ak.
1784. szept. 1.)
78 K. ak. 1778. júl. 9.
79 K . ak. 1780. okt. 26.
80 K. ak. 1796 . (,b" 20.; 1796. maj. l.
3 12
Északkelet-Magyarországon a ru szinság megrel epedésér egyéneknek, eserl eg kis lé rszá-
mú csoportoknak a mozgása jeleme"e." EZ( még kiegészíthetjük azzal, hogy ezek az
egyének, kis létszámú csoportok viszonylag hamar elveszírik idenrirásukar, más ern i-
kumokkal lépnek házasságra, már csak kényszerűségből is, hiszen sajáro[ nem nagyon
ra lálnak. De hogy a beilleszked és nem lehet könnyű , igazolni lárszik, hogy Maiska
Já nos ifjú legény a négyszer fójhez ment Old Sllsannáva~ közelebb Fodor Cyörgy özve-
gyével, rehár egy rö bbszörösen özvegy, minden bizonnyal röbbgyermekes asszonnyal
kör házasságot. 82
Egyéb jövevények
Az anyakönyvekben az egyé b jövevényeker is jelölik. A házassági anyakönyvben
- amenn yiben a vő l egé ny nem cigándi - felrünrerik származásár, pl. 1753 . febr. 20-án
megeskettetett Jánvári Berta András K Cz. Balla Katával," vagy 1759. febru ár 27-én
Dombrddi Nagy Pál özvegy Fodor Jánoméval. A me nyasszony szárm azásár külö n nem
jelölik , az anélkül is tudható, ugyanis az es kü vő t mindig a menyasszo ny származás i
helyén ranj ák. A halo"i anyakönyvben is ralálkozunk idegen etederre utaló bejegy-
zése kkel, pl. A Kanyári öreg Háda, ak it nyilvánvalóan C igándra származo" lányá-
nál én urol végzere," vagy Karádi Tompa Cyörgy özvegye, aki val ószínűleg szinrén fia
jóvo lcából kerülr C igánd ra," vagy egy Tőt János nevezetzt jövevény. ki sok esztendőkig
Dombrádon szolgdlván Nagy P. Istvánnéhoz jött halni. 86 A keresztelés i anyakönyvben
szinré n szerepelnek jövevé nyek, pl. 1753- ban Otvös János nevIl jövevény leánya, 17 54-
be n Nagy Cyörgy nevzl jövevény ember fia Cyörgy, I 778- ban Czigándon jövevény Balási
Mihálytól és Róka Borbáldtól született Susdnna nevri leány kereszrelésére kerül sor. 87
Meg kell jegyezni , hogy 1754-ben ezt megelőzően már har Nagy családllevű gyereke r
kereszreInek, az idézetc apa " hár nem tanozik ehhez, a C igándon élő Nagy család hoz.
A házassági anyakönyvi bejegyzések adarai egyébkénr kirűnő forrása i a relepül és
kapcso larrendszerének, az endogámia-exogámia felmérésének. A bejegyzéseker össze-
sítve megállap írható, hogy a rel ep ül és a 18. század folyamán röbb mint 550/0-ban en-
dogá m , vagyis a cigándi ak ilyen ará nyban egymás közö" házasodnak. Legintenzíve bb
kü lső házassági kapcsaJaruk a dombrádiakkal és (risza)karádiakkal va n, de figyelmer
8 1 Siska 1994: 324.; Viga 2004: 144.
82 E. ak. 1787. tll<lj. 14.
83 A iánvári megnevezés a mintegy 17 km -re fchó Révleánrvárm, az onnan való szá rmazá sra utal.
84 T ak. 1768. ápr. 24. Több konyári (Tiszakanyá r) Háda láoy is cigándi férjcr talált magának: 1761 -ben
Háda Sara Grór Isrván hoz. [774-ben Háda Erzsébet Csáki Istvánho z ment feleségül, de volt egy
Háda Borbála is, akiná a nevc\Tcl Fo do r J\1ih:ily ö%vcgyeként tahilkozunk. (E . ak. 176 1. ápr. 7.; 1774 .
febr. 22.; 1779. márc. 29.)
85 T ak . 1769. okt. 27. " addi Tompa István 1768-ban verte feleségül Balog Er:t.sébetet, 1790-ben
Tompa Tamá st kiscigándi ö:t.vcg}'emberként em líú a forrás. (E. ak. 1768. fcbr. 9. ; 1790. feb r. 9.)
86 T. ak. 1784. nov. 24.
87 K ak . 1753. dec. 29 .; 1754. nov: 26.; 1778. máj. [7.
3 13
 Október
Sze pt~m b f! t November
A ugusrt us 1% _'p,,,.mt,.r
0% " 1%
\
Június
\ 2%
21%

Április
9%

Március _ _- - -
6%

ruár
52%

8. ábra. J-IáZfl.wigkölések ideje hOl1apok Jzednl (1749-1800)

érdemel még ebből a szempo ntból Ricse, Pátro ha, Láca(cséke), (Rétköz)Berencs,
(Szabolcs)Veresmar t, Ontelek (ma Dombrád része), Döge, Gégény, (Tisza) Kanyá r.
Ha megfi gyelj ük a települések földrajzi elhelyezkedését, lát hatjuk, hogy a cigándiak
egy jól körülh ará rolható térségen belül házasodnak egymással, melyből csak Gercsely,
Tállya és Polgár lóg ki. A két első helyről a cigándi lelkészek házasodnak, a polgári il-
letőségű men yasszon nyal pedig a jelzett körön belül fekvő Leleszen köt házasságot egy
cigándi ifjú. A térképre tekinrve az is egyértelműen látszik, hogy a Tisza nem jelent
akadál yt a (házassági) kapcsolarokban sem (7. ábra).

Házassági szokások

A házassági anyakönyvből nemcsak az endogámiára és exogámiára vonat kozó adarok

olvashatók ki, hanem pl. az is, hogy az évnek mely szakában köttetnek a házasságok.
A bejegyzések összesítése alapján megállapítható, hogy a 18. században a házasodás
időpontja egyérrel műen a paraszti munkához és szokásrendhez igazodik: a házasság-
kötése k mintegy négyötöde farsangi időszakra tehető. Mint köztudott, a farsang a

315
314
 karácsonyi ünnepkör zárását jelentő vízkereszt után kezdődik és a nagyböjt kezdetét
jelző hamvazószerdáig tart. A jelzett időszakban a legtöbb házasságkötés re február hó-
napban kerül sor (52%), de magas a januári házasságkötések száma is (2 1%) . Ezekhez
viszonyírva szinte elhanyagolható a márciusi esketések száma (6%). Viszo nylag jelentős
még az áprilisi és májusi házasságok száma is ( 14%), az összes többi egyenként el-
hanyago lható. Az esztendő minden hó napjában körretnek házasságo k elvérve, igaz
augusztusban csupán egyet, de ezek összesen alig haladják meg a 6%-ot (8. ábra).
Gyakra n előfo rdu l, hogy a tesrvérek egyazon napon tartják esk üvőjüket. Erre a
bejegyzések korai időszaká ban csak következtethetünk az azo nos családnevek lárrán,
ám I 788-tól , mikortól felt üntetik mind két házasulandó fé l apjá nak nevét is, már
bizonyosan állíthatjuk. Több esetben utal is a lelkész a bejegyzésbe n erre a tényre.
Például Nagy János és Csáki Erzsébet, valami nt Csáki Mi hály és Fodor Zsuzsanna
esetében I 797-ben azzal, hogy Csáki Erzsébet és Csáki Mihály a kiscigándi malrnos
Csáki János gyerm ekei"
Ha valamelyik házastárs özvegyen marad , igyekszik minél előbb új társat ta lálni
magának, legyen az férfi vagy nő , fiatal vagy ö reg, értelmiségi, gazda vagy szolga, tehát
nemre, ko rra és társadalmi rangra való tekintet nélkül. Jól példázza az elmondottakat
Csákvári Isrvá n prédikátor esete, aki 1769. május 9-én vesz végső búcsút élete pár-
jától , Boros KJárától, s két hó nap elreltével, július 14-én Gercselyben feleségül veszi
özvegy Deli Andrásnét. De em líthetjük Tót Mátyás esetét is, aki 16 együtt eltöltött
eszte ndőt követően 1784. fe bruár 15-én veszíti el feleségét, Kertész Erzsébetet, s már-
ci us 23-án már újra megnős ül , Balla Sárát, néhai Dóts Mánon özvegyét veszi nőül.
Tö bbször e l ő fordul, hogy valak i háro mszo t-négyszer is férjh ez megy, megnősül. Példa
erre Balla Márton esete, aki I 783-ban harmadik feleségét a Ri csén lakó néhai Kotsi
Ferenc özvegyében találja meg, vagy Csáki Mi hály esete, aki Karádon Lukács Pál
özvegyében , Bata lIonában ugyan csak harm adik feleségre lel. Az özvegy egyébként
magával hozza árva leányát is, aki a következő eszte ndőbe n Dóts Pál nagyc igá ndi
legény fel esége lesz."
Vallási szempon tbó l vegyes házasságra nagyo n ritkán kerül sor, de azén nem
példa nélküli. 1778-ban a nagycigá ndi Fábjá n [srván ifjú legény köt házasságot az
agárdi származású, de N agytárkányban élő (szolgáló?) Nagy Máriával a nagyrárkányi
plébános előtt. 1783-ban a kiscigándi ill erőségű Téglás János köt házasságot a polgári
i ll e tőségű Török Borbálával a leleszi plébános előtt. 1798-ban pedi g a vécsi szárma-
zás ú luteránus Bekets János egy nehány holnapokig szolgálván a parochián belé szeretett
Kczigándon lakó Nagy F György leányába Sárába, s a szerelmet házassággal pecsételik
meg. 90
Más településekkel összehaso nlírva Cigándo n viszonylag gyako ri a házasságon
kívül született gyermekek száma. Az első ilyen bejegyzés 1 7 55-ből való, amikor a lelkész
88 E. ak. 1797. febr. 2.
89 E. ak. 1783. febr. 25 .; 1784. máj . ll.; 1785. febr. 8.
90 E. ak. 1778. jan. 26.; 1783. febr. ll. (utólag be\'ezerve); 1798. febr. 8.
3 16
megkeresztel i Tsontos Borbála nem rendes úton módon született leányá t. Az 1 759- ből
való haso nló bejegyzés még jobban megmagya rázza a helyzetet: Nagy Ferentz Annának
nem rendes úton módon apa nélkül való leánya szerepel benne." A házasságon kívül fo-
gant gye rm ek legáltalánosabb megnevezése ebben a korban a fattyú . Találkozunk ezzel
a megnevezéssel a cigándi anyakönyvben is, pl. Nén;eth Péterné fattya, vagy Nagy Anna
fattyll, vagy Kozma Anna Ersébet nevezetz'i fortya. 92 Am mégis úgy (űnik, a közösség va-
lamilyen szinten elfogadja a hi va talos házasság nélküli, ún. élettársi kapcso latot. Erre
ural, hogy a kíre kesztő fattyú szó viszonylag ritkán fo rdul elő, ehelyett inkább a más
által szerzett, apátlan gyermek, Ilem rendes ágyból született kifejezések használatosak, ső t
az 1780-as éve k tő l általában már mindenféle j e lzőt és körül írást mellőzve egyszerűen
csak fia, ldnya olvasható, mint pl. Dóts Mihályné lánya Éva vagy Pongó julianna fia
jose;''' Ezt a megengedő. elfogadó magatartást látszi k alátámasztani az a té ny is, hogy
ugyanaz a név többször is szerepel hasonló módon , ugyanaz az anya több alkalommal
is szül apa nélkül gyermeket. lI yen pl. Kenesei Zs uzsanna, aki I 783-ban Sára, 1788-
ban Zs uzsa nna nevű lányának ad életet, az e lső gyermeknek maga a lelkész, Ha rsá nyi
Mihály a keresztapja, s aki 1792-ben, a bejegyzés szerint 38 éves korában hun y el,
nemes Gyöngyösi János mostoha leányaként'4 Az is előfordul, hogy a m egszülető
gyermek a férj tő l fogan, csak már annak halála után születik meg. Ebben az esetben
ezt külön jelölni szokás az anyakönyvben." Bármennyire megengedőnek is tűnik a
hozzáállás, hogy mégsem ezt tartják követendőnek , igazolni látszi k egy 1797. évi há-
zassági bej egyzés: Tsáki András, Tsáki Miklós fia nem igen szépen kezdett házasságát Olá
Katával, Olá jános leányával tökélletességre hajtotta és e napon három rendes hirdetések
után megesketetett. % A történet előzménye, hogy Olá Kata leányanyaként 1796 . szep-
tembe r végén gyermeket szül , aki 5 napos korában meghal '?
Egyéb erkölcsi viszonyok
Egyéb erköl csi viszonyokra utaló bejegyzések az anyakönyvekben ritkán szerepelnek,
azo kra vonatkozó adatok inkább a ptes bitériumi jegyzőkönyvekben fordulnak elő.
Mégis találkozunk néhán y ilyen jellegű adattal. 1790-ben, amikor a veresmart i Máté
91 Kllk. 1755. márc. 29.; 1759. dec. 19.
92 K. ak. 1763. nov. 8.; 1764. dec. 1.; 1784. okt. 19.
93 K. ak. 1793. jan. 31.: 1793. jún. 25.; 1799. jan. 5.
94 K. ak. 1783. dec. 31.; 1788.márc. 20.; T. ak. 1792. apr. 3.
951780-ban szülerett Fodor János és Nag)' Anna Erzsébet nevű leánya, a keresztelési bejegyzés utan
ez o lvasható: EZ fl gyerJllek tziiklelt AI!J'II ba/,íJa II/Ó". (K. ak. 1780. szept. 21.) Vagy egy másik példa:
1799-ben született "ébai Ballll Mibáfy és Sipo! Erzsébet jia, Mibáfy. (K ak. 1799. aug. 31 .) Ez a bejegyzési
formula is egyénelmúcn utal arr:l, hogy az apa a foga ntatás után hunyt d, s ulananéz"e a halotti
anyakönyvben tényleg megtaláljuk a bejegyzés t, hogy Balla Mihály, 45 éves kiscigándi ga.:da gallyazás
közben leesett egy fáról és meghalt. (f. ak. 1799. febr. I.) Am olykor nem egyértelmű a bejegyzés.
% E. ak. 1797. jan. 9.
97 K. ak. 17%. szept. 30.; T. ak . 17%. okt. 4.
317
Ádám és Jónás Sára házasságot kötnek, megtudjuk, hogy a leánya F Királyi parancso-
lat szerint attyától elvétetett és itten Czigándon gyermekségétő! neveltetett. 98 Mint a feori-
ekből már kiderü lt, a Jónáso k cigány származásúak. Ám mielőtt bárkinek is előítéletei
támadnának, s megpróbáina általánosítan i, álljon itt még néhány példa. 1786-ban
eltemetetett Dombrádon lakozó gyermekeitől öregsége és betegeskedése miatt megvetett FEJŐS ZOLTÁN
Szilvási Cyörgy." A li tkei Mána Péter 1773-ban veszi feleségül a cigá ndi CSOntos
Zsuzsa nnát. Több gyermekük szü letik, de házasságu k záto nyra fut, ezén Csontos
Zsuzsanna visszaköltözik Cigándra, ahol 1798-ban, 42 évesen meghal. 1799-ben két
gyermekük is meghal, az egyiknél a köve tkező bejegyzés olvasható: Márta Borbála, Cigándiak Amerikában
Litkébe lakó Márta Pál (rossz Atya) és néhai Tson/os Susánna leánya. '00

Összegzésként - egyetértve Fazekas Csaba megállapításával - elmondható, hogy a

rársadalo mszerkezer ku tatása terén különleges érréke van az an yakönyveknek. 101 A 19. és 20. század fordulój án Kiscigánd és Nagycigánd Amerikába irányuló kiván-
Forráskritikai észrevételeire is figyelemmel kijelenthető , hogy Cigánd esetében az át- do rlása nem számított rendkívülinek Zemplén vármegyében, de még a Bodrogközi
fedés a tel epülés és az egyházközség társadalma közö tt - ha nem is száz százalékos -, járásában sem , Arányában nem vo lt kirívó, jellegében nem tén el az országos átl ag-
erősen közelít hozzá, mivel C igán d társadalma :l jelzett korban szin te egyöntetűen tól. Ez az "átlagosság" azonban a helyi társadalom rendkívül összetett és változatos
református. 102 Ezért az anya könyvi kutatások alapjá n felvázo lt társadalmi jelenségek m igrációs gyakorlarában öltön testet, am in ek megismerése ne m cs upán helytörténeti
általánosíthatók a 18. századi C igánd ra. jelentőséglí, hanem hozzásegít "a nagy tönénelem" - ez esetben: az in te rko ntin entáli s
népességáramlás - emberileg megél[ és a részrvevők által aktívan alakított folyamatai-
nak feltárásához.
LEVÉLTÁ Rl FORRÁSOK A bodrogközi kivá ndorlás a ko rtársak számára nem volt ismeretlen. A 20. szá-
A cigándi ref egyház anyakönyve l. kötet: 1749- 1822 (Cigánd, egyházi levéltár) zad kezde rén a vidéket jól is merő Legenyey Bodnár Péter, a Tiszaszabályozó Társulat
E. ak. Esketési anyakönyv tit kára adott közre részletes, utóbb többször idézett felmérést. Bár munkájában mód-
K. ak. Kereszrelési anya könyv szerére nem tén ki, a községenként készített kimutatás alapján helyszíni adargyűj tésre
T. ak. Temetési anyakönyv következ tethetLLnk. Az I 903-ban megjelent, akadé miai díjjal jutalmazo tt tanulmány
Tasnádi Nagy József egykori cigándi lelkész által lemásolt protokolIum szerint az előző év szeptemberig a járásból összesen 5955-en vándoro ltak ki , ami a la-
(Cigá nd, egyházi levéltár) kosság tizenegy százalékát [ette ki. ' A szerző Kis- és Nagycigánd 36 13 fős lakosságából
200 kivándorlót és 50 visszavándorló[ regisztrált. A ki vá ndorolt csal ádfő k - családos
férfiak - száma örven, a családoké nyolc. Felmérése szerint a kivá ndorlás 1892-ben
kezdődött, a legnagyobb 1900-ban volt. Cigánd esetében jellegzetes ingavá ndor fo r-
galomról lehet beszélni, ahogy Legenyey írta: "jönnek-mennek", s "ha télen is volna
munka (gyár), nem mennének". Nyáron viszonylag jó munkal eh etőségek va nnak,
ellen ben "télbe n semmi". Aki kezébe veszi a ván do rbotor, "re ndesen azén m egy ki,
hogy adóssága it ott ledolgozza s aztán haza jön". A szerző ehhez még hozzáteszi: "elég
jó módú nép, az igényei is nagyobbak, szo rgalmasak, munkásak". A kint lévők "nagy
része küld" haza pénzt 2 A lakosságszámhoz mért öt és fél százalékos kivándorl ás valóban

Legenyey 1903: 14. _ a járás lélek sáma 55 465 fó. ]\ járás fószolgabírója 190 I dccembed jelentése
98 E. ,k. 1790. jan. 19. keyesr.:bb, összesen 3520 kivándorlót tüntet fel, Kis-Cigánd ról mindössze 17-et, Nagy-Cigándról 20-
99 T. ,k. 1786. szepl. 29. at. Ez az 1883-1901 közötti időre vonatkozik, 1902-ben 327 fó a iárás ki"ándorlóinak a szám:'!; az
összes vigszavándorló 60 fó, vö. Lukács 1997: 9. I. táblázat, a főszo!gabíró decemberi kimutatását
100 T. ak. 1799. ápr. 6.
101 Fazekas 1996: 199. Balassa l ván is közzétette: Balassa 2001 : 39. Lásd még Sápos 2001: 33., Terebessy Sápos 2001.
102 Vil)'i 1796: 418. 2 Legen)'e)' 1903: 10-1 J.

3 19
3 18
nem számít kirívónak, ez nagyjából a megyei átlag fele, szemben a leginkább érintett
Latorca-menti falvakkal, aho l ez az arányacigándinak közel tízsze rese. A nagyobb
léptékű vándormozgalom azonban itt is a felmérést követő évtizedben bontakozott kj ,
s ez a viszonylag élénk ki- és visszavándorlási forgalom lett a jellemző az első világhá-
ború kezdetéig. Mint alább lárni fogjuk, az 19 J 4-es év különösen élén k elvándorlást
mutat, amit elsősorban az előző és az adott évi mostoha időjárási viszonyok válrottak
ki , de a közelgő háború előszele is serkentőleg hatott.
Lássuk mindenekelőtt a kivándorlás tanulmányozásának lehetséges forrásait és a
kutatás főbb módszertani nehézségeit.
Források, módszertani problémák
Kutatásomban többféle forrástípust hasznosítottam. Minthogy a korabeli útlevélké-
relmek Zemplén megyéből nem maradtak fenn , mert a megyei levéltár kiselejtezte
az anyagot, más forrásokhoz kellett folyamodni , hogy kiderítsük, név szerint kik vol-
tak az egyes kivándorlók. Ennek érdekében elsősorban a kivándorlókat szállító hajók
utasai ról felvett különböző listákat dolgoztam fel. Munkám alapját azok az adatok
képezik, amelyek az Egyes ült Államok kikötőiben pa ma lépett bevándorlókról a hi-
vatalos regisztrációs processzus folyamán keletkeztek. Esetünkben túlnyomórészt a
New Yorkban, kisebb részt a Philadelphiában és Baltimore-ban kikötő hajóktól van
szó" Kiegészítésként, kontrollként a Ham b urgból indult hajók saját utaslistáit is át-
vizsgáltam, melyek fő értéke abból fakad , hogy minden esetben kitérnek az utasok
lakhelyére, s azok általában jobban is olvashatók, mint az ameri kai fogadóállomások
regisztrációiban. 4 A bemazási nyilvántartások, a hajósIisták ma már javarészt digitalizált,
3 Ezt az anyagot az amerikai nemzeti levéltár már regen mikrofilmezte, így rendelkezésére állt a kuta~
rasnak, ha sználhatósága azonban az állomány digitalizaiasa után megsokszorozódott, miután ily mó-
don teljes anyagban Ichet keresni. Külön előny, hogyaforrast most mar bárhonnét lehet használni.
Kutatásomhoz a kövctkező, az ancestrrcom által hozzáférhe tővé tett adatbázisokat használ tam: N eu}
)órk PassaI/ger Lisl!, 1820-1957 [databasc on-line]. Provo, UT, USA : Ancestry.com Opcr3tions, Inc.,
2010., Baltimore Pass(//lJ,er UJ/S, 1820-1948 [datab:lse on -line]. Provo, UT, USA: j\nces[ry.com Opera-
tions Inc, 2006., PhJadl'lpbin PajJ(wger uJts, /800-1948 [d:nabase on-line]. Provo, Ul~ USA: Ancestry.
com Operations Inc, 2006. Használmm amormon genealógiai kutatási rendszert is (familyseach.
o rg), valamint az elsődleges - 1892-ben a szöve tségi állam által nyitott - befogadó állomás, az Ellis
Island történeti adatb:í.zisát (eHis island.org), amely az 1892 és 1924 közöu érkczett hajók utaslistáit,
s önmagaban több mim 25 millió adatot tarta lma z. A kocibbi, később csak alkalman ként használt
- New York állam fennhatósága alá tanozó - fogadó hely, a Castle Garden-dokumentációja kisebb
anragot ölel fel (I:í.sd casclega rden.org). Bár az utóbbi kenó adatai egrüncsen elérhetők az ancestry.
com-on keresztül, iól haszn:í.lható saját adatbá z i s - keresőkkel rendelkeznek, egyébként pedig ingyenc-
sen használhatók
4 5matsarchiv Hamburg. I-Iom!mrg PaJ.faJlger túls, 1850-/934 [database on-line]. Provo, UT, USA:
Ancestry.com Opetauons, Inc. 2008. A brémai haiók nyilvántartását helyhiány miatt nem őrizték, a
fennmaradt pár é\' anyagát lasd www.passangerlists.de. A belga, holland kikötők és a magyar szempont-
ból fomos Fiume utas n}ihránmrtásai nem férh e tők hozzá az internetcn publikus adatbázisokban.
320
az inte rneten át kutatható információtömege az Egyesült Államok történelmének
egyik ki e melkedőe n értékes forrásanyaga. Valóságos aranybánya a bevándorlás-tör-
ténet, a szaktudomány számára, de közzétételét a társadalmi igény, az Amerikában
rendkívül népszerű családf.,kutatás rette lehetővé. Az uraslisták mellett más hivata-
los amerikai forrásokat is kiaknánam: a tízévenkénti népszámlálások eredeti össze-
író íveit, állampolgársági kérel meket, első és második világháborús katonai, sorozási
nyilvántarrásokar stb. Ezek váltOzatos módon a születési és abevándorlási évet is tar-
talmazzák - az ilyen adarok ismerete s egykorú rögzítésének sok-sok ellentmondásá-
va l, hiányosságával együtt -, s ezek alapján lehetséges volt a neveket abevándo rlási
nyilvántartásokban visszakeresn i. Korántsem vezetett ez mindig eredményre, de ezzel
a módszerrel is sok cigándi bevá ndorlóra sikerlilt rábukkan ni. 5
A jelenleg közel hetvenmillió bevándorlási rekordra kiterjedő adatbázisokban
va ló kutatás azonban sok nehézséggel jár, elsősorban a szövegfelismerő szoftverek
problémái miatt. Bármilyen kiváló keresési lehetőségek is állnak rendelkezésre, az
indexek a források automatikus olvasásán nyugszanak. A keresés eredményeként ka-
pOtt találarok az eredeti - miktofilmezett - forrás digitalizált képéhez "vezetnek", és
itt magunk is szemberalálkozunk az olvasás nehézségeivel: részben a túlnyomórészt
kézzel írt jegyzékekben a nevek, a települések, a címek kibetűzése okoz nem egyszer
mego ldhatatlan problémát, részben a források megromlott állapota - szakadt, hiányos
lapok, kifakult oldalak stb. - miatt nem sikerü l dűlőre jutni. A megsemmisült lapok,
laprészek örökre eltüntettek több száz és ezer amerikai bevándorlót, akik közül csak
a Hamburgból indult hajók saját listái alapján lehet személyeket mégis megtalálni.
Aki egyszer felszállt egy hajó ra, pama is szállt, hacsak az úton nem halálozott el,' Más
kérdés, hogy a megérkezés ugyanakkor nem járt aU[Qmarikusan együtt a partra lépés
jogával; a fertőző betegségben szenvedőket, azokat, akik bevallottan előzetes munka-
sze rződéssel érkeztek, vagy az e lőírt készpén znél kevesebbel rendelkeztek, visszafordí-
tották.
A kutatásban támaszkod tam továbbá az egykori kivándorlók leszármazo ttai-
nak emlékei re - elsősorban Magyarországon (I. kép).' kisebb részben az Egyesült
Államokban' -, azonkívül feldolgoztam a kivándorol taktól származó s fennma radt
egykorú feljegyzéseket, az általuk hátrahagyott dokumentumokat, a róluk készült
5 Lá sd az ancestry.com és a fami lysearch.org ken.-:sési l ehetőségeit, adatbázisait.
6 A hamburgi listák segítctték a megfejtést például a7. 1902. márciLlS 28-án érkezó Ih rcelona és az 1907.
május 31-i Pretoria nevű hajók cserében. A Rotterdamból 1901. október 21-én jön Rii jdam cigándi
utasának, egr szakács n őnek nevét viszom más forrás hiányában nem lehetett mcgállapít:mi; a partra
szállók jegyzékében az Ő nevél is tartalmazó oldalrész megsemmisü lt.
7 Cigándon 2014 tavaszán folytattam kutatást, amit kiegészített többek utólagos szíves scgítése, ami-
ért ezútOn mondok köszön(;tet Vargáné D ócs Valériának, Oláh Tamásnak és Némcthy Andrásnak.
Hasonlóképpen köszönöm bcszélgetőparmcreimnek, hogy mcgosztonák velem családi emlékeikef,
illetve mindazoknak, akik információkka! segíteuék a km:wísr.
8 Az ilyen jellegú adatokat l\ liss Linda Cutler Haucktól, a Slatcn Island-i Független J\lagyar Reformá-
tus Egyház gondnokától kaptam, aki egyben a Tottenville Historical Society alapítója s munkatársa .
Önzetlen, sokrétú segítségét ezuton is hálásan köszönöm.
32 1
 A mondottak értelmében a cigánd i
kivándorlás ról a legátfogóbb ismereteket
az amerikai kikötőkben partra lépő uta-
so król fel vett uraslistákból nyerhetjük.
Ezek alapján állítottam össze azt a 434
nevet tartalmazó adatbázist (1. me/lék/et),
amely a kutatás elsődleges eredménye,
ugyanakkor támpontot nyújt a részletek
finomításához. A kezdet kezdetén fontos
hangsú lyozni. hogy ez az összesítés nem
teljes körű, a benne fogiaIr adatok rész-
legesek. Nyilvánvaló, hogy a lista nem
rartalmaz mindenkit. aki vándo rbotot
fogott a kezébe. A leíró forrásokban
szereplő cigándi elszármazottak egy ré-
szét egyáltalán nem sikerült megtalálni.
A nagyszámú lehetséges példa közül
csak néhán yat említek. Nem "akad t
Fenn" a keresési sz űrlíkön Nagy István.
akinek mint reFormátus egyházi
elöljáró, egyházfi - fé nyképe és rövid 2. kép. Boros Ama/ni sz. Fodor Ezter kit fidva/; fl
l. kép. Gyarmati János ts felesige, fodor Julianna egykori amerikás pi llun vásárolt gyerekek Amerikábó/ hozott ruhában, Cigánd, 1912
életrajza egy trentoni jubileumi kiad-
is bádogtetösre áta/akltotf háw, Cigánd, Petöfi utca 2G. körül (Albe ni Emilné sz. Boros Vilma wlajdona.
ványba n látható. olvasható. 10 KeLenun Vargáné Dócs Valéri a reprodukciója)
(Fejös Zolrán felvétele, 2014.)
jánosra is lehet hivatkozni , akit szá-
fényképet , va lamint az amerikai magyar saj tó és az egyházi kiadványok adatair. mos Forrás megnevez, illetve ottlétét ranúsítja. Egy amer ikai magyar egyházi ki-
Ezeket illetően is sok nehézséggel kellett megbirkózni. A mai visszaemlékezők a szü lők advány szü letési és kivándorlási évét is megadja 0859, illetve 1893), ellenben a
- s még inkább anagyszülők - idejéről keveset tudnak. Ebbő l a szempontból ez a kuta- Felvett utas listákon nem sikerült személyét Felismerni, még a névnek a helyi nép-
tás elkésett, a személyes tanúságtételre alig támaszkodhatott. A korabeli feljegYLések és számlálási íveken szerep lő különféle torzított alakjaiban se m (például Kellerman,
a sajtóhírek is ese tl egesek, hiszen például az amerikai magyar sajtótermékek csak rész- Keliman)." De Boros Jártost sem lehetett azonosítani, akinek egy haza küldött pénzes-
ben maradtak fenn. A mégis megl évő óriási anyagban pedig csak sziszifuszi munkával
10 Orosz 1931: 25. E szerint 1884. október IS·én született Cigándon, kiv:1ndorolt 1906-ban; 1909-ben
lehet egy-egy település kivándorlóinak nyomá ra bukkanni, bár a lapok bőséggel tar- házasságot körött Bordas Annáv:lI, akitől négy fia született. 1\ cig.indi református egyház. any:l-
ralmaznak ilyen info rmációka L') Mindezek s rovábbi. itt nem részletezett módszertani könyvében I 88-1--ben csak egy Nagy István szerepel, akit augusztus l -jén keres/.teltck. Itt köszönöm
problémák ellenére az egyes forrásokbólleszűrhető információk elemzése. összevetése meg J\lakatura József református lelkész szíves segÍtségét, aki Ichető"é tette, hogy az egyhá/. anra-
könyveir tanulmányozhassam. Az ujszlilönek anyakönyve I 895-ig a szabad fclhasználásu mormon
lehetővé tette, hogy a cigándiak amerikai kivándorlásáról, a véglegesen kint maradtak
csal:í.dtörténeti adalbazis jó,'olt:iból az interneten keresztül is kutatható (famiJysearch.org).
megtelepedéséről, a visszavándorlásról sokrétű képet adjunk. Ebben a tanulmányban II Feleségére, Oláh Lídiára (elh unyt 1940-ben, vö. Staten Isbndi 1944: 24.) is szinte vdetlenül sikerült
en nek a vizsgálarnak az első eredményeit foglalom össze - abban a rem ényben, hogy riÍtalálni az 1905. július 2-án érkezett Slavonia nevű hajó utasai között. Nevét az automatikus átírás
lehetőség lesz egy részletesebb, monografikus igényű munka kiadására is. Lydia Jauosue Kelcenar, lakhelyet pedig Kiscrigaud alakban "észlelte", nem csoda, hogy nem akadt
fenn a keresési szúrőkön. Nehezítette a helyzetet, hogya cigándi refornuíms egyház anyakönyveiben
egyiküket scm találtam meg. házasságköresükct sem, pedig nemcsak az amerikai kiadású családi albumban
9 A magyar nyclvú sajtó esetében a digitalizálás hiányában egyelőre nincs lehetőség arra, hog)' a fenn- feltűntetett eveket vizsgáJram át. Esetük nem k.ivételcs, számos. a/. amerikai forr:ísokban napm pontos:m
maradt teljes állományban céliranyos kereséseket fo!ytas suok. Ez nem csak az Amerikában megjelent megadott születés.i, \'agy házas.súgkötési családi adat nem "olt mcgtalálható a cigándi anpkön}"vekbcn.
magyar lapoko 'onatkozik, hanem saj nos - a Vasárnapi Újságot lesúmírva - a teljes magyarországi Arra is sz:í.mos példa adódott, hogya két forrásban egyaránt szere plő személyek adatai nem egyez-
sajtóra is. nek egymással; meg a születési év sem mindig vág egybe, a hónapról, napról nem is beszélve.

322 323
 utalványát, sőt 1932-es hazautazási úti okmányát a cigándi Falumúzeum őrzi. l2
Testvére, Boros Antal három kiutazásáról tudunk (vö. 2. kép), de csak az egyiknek,
az 1909-esnek sikerült nyomára bukkanni. 13 Terjék János esetében hasonló a helyzet.
Az egyik, 1910-ben megtett útjának megvan a nyoma a beutazás i listákban, ám egyik
fia ma úgy tartja, hogy kétszer járt Amerikában, a másik szerint viszon t négyszer,
de a bevándorlási állomások regisztrációs naplóiban ezt nem sikerült e llenőrizni. 14
Az olvasási problémák miatt az is lehetséges, hogy az adatbázisba felvett nevek né-
melyike egyenesen téves, vagy pontatlan. A lista a szóba jöhető személyek számának
"alsó" küszöbét mutatja, mivel - a források szabta korlátok miatt - csak azokat öleli
fel, akiknél a felvett listákon feltünrették az "utolsó lakhely" kategóriát, s azt a számos
elírás ellenére egyérrelműen azonosítani lehetett Kis- vagy Nagycigánd községgel.
Magyarán: azoknál a hajóknál, ahol abevándorlási hivaral tisztviselői csak azt vették
számba, hogy ki melyik országból érkezett, semmilyen fogódzónk nincs a partra lé-
pők eredeti lakóhelyére vagy születési helyére vonatkozóan. Ez volt az 1890-es évekre
jellemző gyakorlat, ily módon ebből a korszakból jóval kevesebb az olyan Amerikába
érkező hajó, aminek utasairól részletes adatfelvétel készült, mint az ezt követő két
évtizedben. A bevándorlási hatóságok az 1890-es évek második felétől már többféle
adatot vettek fel a bevándorlókról és a regisztráció általában pontosabb, mint a ko-
rábbiakban. Ekkor már vannak olyan utaslisták, ahol a lakhely mellett a szülőhelyer
is feltünrették, de a jellemző továbbra az "utolsó lakhely" regisztrációja volt. E ket-
tősség szempontjából az általam összeállított adatbázis tágas: felölel minden olyan
azonosított kivándorlót, aki Kis- és Nagycigándon született és mindazokat, akik innét
keltek úrra. 15
Fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy a bevándorlók lajsttomaiból kigyűjtött
cigándiak jegyzéke nem adja meg a kivándoroltak tényleges számát. Nem is csupán
arról van szó, hogy egy hányaduk az imént vázoltak szerint eleve rejtve maradt, így
nem került a listára, hanem azért sem lehet erről beszélni, mert egy személy több-
ször is szerepelhet a jegyzéken , attól függően, hogy hányszor vágott neki az útnak.
Egyszerűen szólva, a 434 név nem ugyanennyi kivándorlót jelent, hanem kevesebbet.
A sok azonos nevű cigándi közül azonban nagyon nehéz pontosítani, hogy ki az, aki
már járt a tengeren túl és már szerepel a jegyzékben, illetve ki az, akit először regiszt-
ráltak. A részletesebb adatfelvételek tartalmaznak ugyan egy olyan bejegyzést, hogy
12 Boros jánosnénak szóló értéklevél, Itsz. 00.310.1., Boros j ános fényképes úti okmánya, Itsz.
00.308.1.
13 Unokája, Alberti Emilné sz . Boros Vilma közlése. Vargáné Dócs Valéria levele, Cigánd, 2014. má-
jus 25.
14 Interjú Terjék Dániellel (1928) és Terjék j ánossal (1925), Cigánd, 2014. március 25. Apjuk foglalko-
:ása miatt a család sonkolyos melléknévvel ismert.
15 El. alól egy kivételt tettem: a Rotterdamból 1914. március 19-én érkezett Potsdam nevű hajó hét
utasáná! egyaránt Nagy-Cigánd szerepelt születési, Nyíregyháza pedig lakóhelyként. A nevek és a
jellemző úticinyok alapján úgy tűnik, négr üket tévesen (automatikus "macskakörmözésse!"?) regiszt-
rálták, így őket nem vettem fcl a listára. Ennek ellenére nem kizárt, hogy ők is "valóságos", Cigándról
Nyíregyházára ketült s onnét útra kelt kivándorlók voltak.
324
az ill ető járt-e már az Egyesült Államokban, s ha igen mikor és hol, viszont ez messze
nem jelenti azt, hogy mindenkinél sikerült volna megralálni a korábbi kiutazást-kiuta-
zásokat. Ezt leggyakrabban egyáltalán nem is lehetett kideríteni. Ebből a szempontból
az összeállíto(( jegyzék nagyobb számot mutat, mint ahányan ténylegesen bekapeso-
lódtak a migrációba, miközben a "láthatatlanok", az "is meretlenek" elvileg növelhe-
tik a számukat. Az sem járt teljes sikerrel, hogy a partra szállók által megnevezett
Amerikában tartózkodó rokonok, ismerősök, barátOk - tehát a korábbi kivándorlók-
személyét s érkezési dátumár megállapítsuk. Mi sem mutatja az ebből származó korlá-
tOkat jobban, mint az, hogy az 1900 elŐtt távozott harminchárom cigándi kivándor-
lónál - akiket a forrásokban meg lehetett találni - csak tizenkettőnél szerepel a már
kint lévő hozzátartozó neve, ám közülük egyetlen egy - Balla Károly - azonosítható
fel tételezetten egy már ott lévő korábbi kivándorlóval. Ö bizonyára azonos azzal a
Balla Kátollyal, aki 1900 körül már családostól kint tartózkodott. Egy sajtóhír szerint
"János nevű kisfia" 1900-ban egy kisebb magyar telepen, Kreischerville-en "jobblétre
szendcrült",I(; s egy másik híradás szerint "az o((ani gyárnak az első emberei közé
tarrozik"Y Ennek a telepnek a bemutatására alább még visszatérek, mert a cigándiak
zöme itt talált kenyeret, itt telepedett meg - ki csak átmenetileg, mások véglegesen.
A visszavándorlásról hasonló név szerinti kimutatást nem lehet készíteni, így
számsze rűen annak mérlegét sem lehet pontosan megvonni, hogy hányan voltak azok
a "valódi" kivándoroltak, akik nem tértek többé vissza az óhazába. A ki- és vissza-
vándorlás gyakorisága, vagyis az ismétlődő migráció általános ismérve volt az első
világháború előtti nagy kivándorlási hullámnak, amit a településenként, országonként
forgalomban lévő statisztikai jellegű számok nem adnak vissza megfelelően, torzítják
a valós képet. Emia(( is m egnő a részletekbe menő helyi esettanulmányok jelentősége,
ha a kivándorlás dinamikáját, emberi oldalát meg akarjuk érteni.
A Cigándról az Egyesült Államokba távozottakról összeállítOtt adatbázis az eddigi
magyar kivándorlás-történeti szakirodalomban is újdonságot képvisel. Mindeddig
nem készült egyetlen olyan magyar vonatkozású vizsgálat sem, ami egy település ki-
vándorlóit az amerikai kikötők hivatalos regisztrációja, illetve a kivándorlókat szállító
hajók utaslistái alapján vette volna számba. Az egyetlen községre koncentráló magyar-
országi mikrovizsgálatok eddig életrajzi módszert követtek, így elsősorban hely- és
családtörténeti forrásokra támaszkodtak, esetleg különböző amerikai vagy amerikai
magyar névjegyzékeket (például anyakönyveker) és leíró forrásokat hasznosítottak. "
16 Szabadság, 1900. június 14. 2. A kétsotos hír ugyan nem adja meg Balla Károl y s%árma%ását, de fl
körülmények ismeretében őt cigándi elszármazottnak kell tekintenünk.
17 Zászlószentelés Kreischervilleben . S:.-abadság, 1902. július 10. 6.
t8 A legátfogóbb ilyen t.ársadalomtÖrténeti VIzsgálatot Puskás j ulianna (1988) végezte a Szabolcs megyei
Sz. település (egyébként súilóf:"lluja) estében. Hazai és amerikai kutatással 259 amerikásról sikerült
adatOkat gyűjtenie. Hadházy Pál (1984) helytörténeti munkájában Túristvándi 58 kivándorlóját vette
számba. További hasonló, ám kevésbé teljes és átfogó helytörténeti kutatásokat lehetne említeni,
melyek többnyire kéziratban maradtak Oásd a Néprajz! Múzeum, vagy a sárospataki Faluszeminárium
archívumát). Korábbi munkámban a chicagói magya rok származását vizsgálva, többféle forrás fel-
használás,íval (anyakönyvek, amerikai népsúmlálási összeíró ívek, sajtó- l:S leíró források, életrajzi
325
 Akivándorlókról felven nem magyarországi hatósági nyilvántartások a lokális vizs-
gálatok számára is új forrásadottságot, következésképpen új lehetőségeket jelentenek.
Ezek révén - minden em lített nehézség, módszercani buktató ellenére - a kivándorlás
alakulásának, inrenzitásának, kirerjedésének olyan tényeire. összefüggéseire is fény de-
ríthető, amik a helyi forrásokból , a vagy visszaem l ékezők töredékes ismeretiből nem
szűrhetők le.
Kezdetek, első kivándorlók
A sokféle forrás ellenére a kezdetek homályba vesznek. Az első cigándi kivándorlók
feltehetőleg a környező falvak népétől , a vásárokon, illetve a helyi-megyei újságokból,
naptárakból énesültek-értesülhenek a távoli munkalehetőségről. Legenyey szerint
Pácin ból már J870-ben, a sok kivándorlót kibocsátó szomszédos Ricséből J 885-ben,
Agárdról J 890-ben indult meg az elvándorlás. " A Tisza túloldalán lévő Dombrád né-
pétől , mely nagy kivándorló község volt, szintén bőven nyerhenek kedvező amerikás
híreket. Hogy kik voltak a kezdeményezők, a rendelkezésre ,lIó források esetlegessége
és hiányosságai mian csak hozzávetőlegesen állapítható meg, de az a szerencse, hogy
nem telj esen reménytelen vá laszt adni erre a kérdésre.
Legenyey Bodnár Péter munkája 1902-ig 200 cigándi kivándorlót tüntet föl.
Ezzel szemben a hajósli srák alapján készített kimutatás mindössze hannad annyi nevet
tartalmaz, a nyolc családhoz képest pedig csak kettőt. Elsőre tehát azt mondhatjuk,
hogy a kivándorlás megindulásáról és első éveiről ma kevesebbet tudunk kideríteni,
mint a kortárs Vi7.sgálódó. Ám ez csak részben igaz. mert a szlíkös információk el lené-
re rögtön feltűnik, hogy hatan már a Legenyey által megadon J 892-es kezdő év előtt
útra keltek. Együtt, egy Antwerpenből indult hajóval mentek. Egyikük az a 32 éves
Balla Károly, aki minden bizonnyal azonos a már említett családfővel. Megl epő mó-
don nem csak férfiakból állt a csapat, volt közönük két szolgálólány és egy tÍz éves fiú,
akit valószínűleg egy már kint l évő rokonhoz vinek. Kétségtelen, hogy a hatból hár-
mójuk nevének olvasata bizonytalan, nem hangzik "cigándiasan", a lakhely rovatba
tett bejegyzés azonban minden kétséger kizáróan "Czigand". De van egy további,
még kevésbé ván adat a kezdetekre vonat kozóan. Amikor Kozup István J 907 -ben
partra szállt New Yorkban , arra a kérdésre, hogy járt-e már az Egyesü lt Államokban ,
s ha igen, hol, megl epő választ adott. A bevándorlási tisztvi selő jólolvashatóan ezt
imerjúk) főként két telepü lés, Visk és Göncruszka láncmigcációs g)'akorlatát S arányai! mdtam
rekonstruálni (Fejős 1993: 66-73). Folytatásakél1l arra törekszem, hogya MáramOlros megyei Visk
minden Amerikában mcgrelepült ki vándorlójára (i lletve a hOlzaténekre) kiterjedőcn tüzetesen leírjam
és elemezzem al. egyetlen helyről származó népesség kollektív migrációs életrajzát (előkészületben).
19 Legenye}' 1903: 10.,12. Pácinból ~ I észáros Isrván 1950-cs gyüjtése szerint 146 fő vándorolt ki vég-
legesen az Egyesült Allamokba és Kanadába, lásd Sárospatak, Reformárus GYlijtemény, Faluszemi-
nátium At. 1308/7-9. Három Rics é ből kivándorolt életnljzát saját interjúi alapján közli Puskás 1982:
366-368.
326
rögzítette: 1878- J 906, Chrome. Ez a hely Carteret város déli része, New Jersey ál-
lamban található (több néwáltozat után I 922-től az egész város az utóbbi néven is-
meretes). Amilyen szerencsés véletlen, hogy ez az információ előkerült, olyannyira
a véletlenen múlik az első bevándorlók kilétének megismerhetősége. Bár az ő első
útját sem sikerült megtalálni, s az éwel kapcsolatban merülhetnek fel kételyek (lásd
a következőkben). a ma ismert adatok alapján őt tekinthetjük a l egelső cigándi ame-
rikásnak - bele értve a településről kivándorolt zsidóság első képviselőit is .'o Az ő
esete ezen túl is figyelmet érdemel. me rt a rá és családjára vonatkozó , szerencsésen
fenn maradt adatok alapján jól be lehet mutatni a kivándorlás egyik jellemző típusát,
azt, amely többszörös oda-vissza vándorlással indult, majd a családdal való végleg
távozással teljesedett be.
Kazup István J 907-ben nem egyedül, hanem kilencéves lán yával érkezett
Ametikába Rotterdamból a Statendam fedélzetén. Regina egyáltalán nem minősült
bevándorlónak, lévén, hogy Amerikában született J 895-ben, így amerikai polgárként
ő valójában hazatért szü lőföldjére. De édesapja sem volt már bevándorló, 1905-ben
megszerezte az amerikai állampolgárságot és amerikai úrlevéllellátogarorr haza, akkor
vi tte magával kiskorú lányát, Reginát. Az édesanya, Kazup Istvánné, Erzsike Chrome-on
vá rta férjét és lányát, nem is egyedül, hanem tizenhat éves fiával, István nal, aki még
szintén Magyarországon, Kis-Cigándon született J 888-ban. A házaspá r 1895. május
25-én hozta magával az újvilágba. Brémából jöttek az Ems nevű hajón. A fiatalasszony
akkor már várandós vol t lányával, aki alig két hónap múlva, július l7-én megszületett
New York állam egy félreeső zugában, Kreischerville-en. 21 Ezek szerint Kazup István
legalább háromszor kelt át az óceánon, amiből kér be utazását sikerült is azonosítani
a New York-i bevándorlási okmányokban. Az sem kizárt, hogy még ennél is több-
ször kelt útra, de ezzel kapcsolatban egyelőre nem került elő további információ.
Údevélkérelmében első bevándorlását nem említi, fo lyamatos otdétét - cartereri car-
tózkodását - 1895-ös partra lépésé től tüntette föl. Azt nem tudni, hogy Reginát miért
vitte magával 1906-ban, miközben fel eségét és fiát az új vi lágban hagyta. Elképzelhető,
hogy a kislányt odahaza akarták iskolába járatni, aztán utóbb letettek erről.
Regina születési helye és a család későbbi lakóhel ye nem azonos, tehát legalább
egyszer lakóhelyet váltottak. Alig telik el pár év, Regina, J 5 éves kiskorúként, ám
egy tíz éwel idősebb Fodor József feleségeként tűnik fel az 191 O-es népszám lálásban,
amikor szüleivel egy házban, de külön háztartásban írják össze őket. A helyi rézgyár-
ban dolgozó férj Magyarországról - talán szintén Cigándról - származik, J 905-ben
lépett Amerika partjaira. Róluk a továbbiakban nincs adat, a szülők még az 1920-as
népszám láláskor is ugyanott laknak, a 60 éves családfő és 56 éves felesége, Lizzie,
20 Ebben az ídsban az elvanclorolt zsidók számba\rételere nem tudok kit érni ; az eddigi - ilye n vonatko-
zásban nem teljes körű - adatgyűjtés jóvoltából 38 zsidó kivándoroltról van informÚciÓm. t\ kérdést
eddig ft helytönéneci irodalom sem érintette vö. Hajdú 1997., Nagy (sze rk.) 2004., Nagy 2013.
21 Abcvándorlasi adawk mellett vö. Kazup Istvan utlcvélkérclme, 1905. augusztus 2. Pass pon Appli-
cations, 1795-1925, AJ/ml')'. Kawp István és családja állampolgársagi eljárásának dokumentumait
az on-line adatbázisokban nem sikerült megtalál ni.
327
 munkásoknak ad ki szállás t; saját tulajdo nú házuknál az összeíráskor ki lenc magya r
mu nkásember lakott. A két cenzus adatai új info rmációt fed nek fel a családfő beván-
dorlási évéről is: 1888, illetve az 19 1O-es összeírásko r "bemondott" 1887. II Vajo n me-
lyik a té nyleges, az I 907-es partra lépéskor feljegyzett 1878, vagy a ríz évvel későbbi'
Nem tudj uk, m indenesetre elsősége így sem "fo rog veszélyben".
Kaz up Isrván revékenyen kivette a részér a város, Cancrcr magya r refo rmá tus
egyházának I 903-as alapírásában és kora i életében. Kezdettől pár évig az egyház jegy-
zője volt, egy ízben presbi terré, 1906-ban pedig főgondnokká is megválaszrották.
Az ő megbízatása vo lt az egyház első úrvacsora-készlerének és ke reszrelői edénye i-
nek beszerzése. Egyházi ti sztviselőként részr vállalt az é píte nd ő templ o m helyé nek
kivá lasztásában, majd a templom felépítésében. Az épü l ő remp lom fé nyes "gömb és
csillagfel tevési ünn epélyé n" - a jegyzőkö nyv ta nlisága szeri nt - "ki s fehér ruhás lány-
kák" is felvo nultak "Kazu p Istvá n főgo ndn o k vezetése alatt" .'] Az egyházi jubileumi
ki advá nyok az 19 1O-es évekre s a későbbi ekre vo natkozóa n már nem tesznek ró la em-
lítést. H alála évét nem sikerült kid eríte ni . Felesége 72 éves korr érr meg - 194 1-ben
hunyt el Detroitban, mi után fia, Istvá n és családja magá hoz vette az egyedül marad t
özvegyasszonyt. Az ő halonj bizonyírványa adta a keze mbe a kulcsot mindahhoz, ami t
Kazup Istvá nról, családjáról sikerült utóbb kideríteni. A Michiga n államba n kiállírott
igazo lás fel bukkanása vá ratlan, meglepő fo rdulat vo lt a h a Jtás során, hiszen - mint
alább még szó lesz ró la - a cigá ndiak jell em ző út iránya nem a közép-nyuga ti államok-
ba veze tett. Eliza beth Kazup halotti bizonyítvá nya abból a szem pontból is kivé teles-
nek számít," hogy po nrosan rögzítette az el hu nyt szül őhelyét (Czigand), édesa pja,
édesanyja nevét (Csá ki M iklós [Nicholas] és Balla Zsuzsa nna [Susan]), ami kell ő fo-
gódzót adott egy addig teljesen ism eretlen ki vá ndo rl ó család nyo mainak felfejtéséhez.
Ráadásul oly módo n, hogy kiderült: Kazup István személyébe n az el lentmondó infor-
máció k el lenére, bizo nyíthatóan az első Amerikába ván dorolt cigándit tisztelhetjük.
Ám é rdemes pár mo ndat erejéig fi áró l is szó lni , mert ezá lta l további fo ntOs rész-
letek rajzo lód nak ki a cigá ndiak kiraj zását s tenge rentúli sorsát illetőe n. A gyere kből
lett "kivándorló", ifjabb Kazup István nem a szül ők kö rn yezetében vá llalt munkát,
hanem tő l ük e1válva pró bált szerencsét a d inam ikusan fej l ődő autó ipari köz po ntban,
Detro itban. Itt, az egyik külvá rosá ban bukkan fel mint vas munkás 19 15-ben; nem
sokkal később gépészként tünteti fól a városi névjegyzék. " A háború alatti sorozás ko r
22 1-lázuk a C Strecten \'ol r. 1910-ben harmadjk gyermekükkel, a 13 éves Berdlával éltek együtt. Házuk-
ban ocrlőkém meg egy magyar család is lakon. US l.;ederal Ccnsus. 1910. Middiesex Countv. Roose-
velt borough, ED 42, shect 48B. A tíz énel későbbi népszámláM skor már sem Regina és férje, sem
Benha nincs a közelükben. US Pedeml Census, 1920. !\fjcldle:;cx Coumy, Roosevelt borough, ED 60,
shcel238.
23 Idézi Vincze, öss:wáll 1929: ll . A catcreti egyház történetével bpcsolarban hiyatkozon adatok első­
sorban innét, a lelkész, Vincze Károly munbíjából sz:irmaznak, dc hasznositottarn a O flróczy Sándor
összeá llításábfm készül 50 éves jubileumi kiadványt is. A tisztségviselők felsorolását lásd 60 years
1963, 17-20.
24 J\ljchigan Death Ccrtificates, 1921-1952, index, FtJlI/;!;,Seafrh, Elizabeth Kawp, 18 Feb 1941.
25 Detroit, City Direcrories, 1915, 1918. Allas/,J'.
328
már a Ford Mo ror Co. Highlan d Pa rk-i gyárában elő m unkás . A második világháború
a Chevrolet gyárában éri, valószínűleg in nét kerül ki a fro ntra. Sorozási lapján aszülőhely
rovatba n nem csak "Hunga ry" áll , min t annyi más esetben , hanem a pomos adar:
Czigand . Innét s a már édesanyja kapcsán em lített 1940-es né pszám lálásbó l tud ni,
hogy házas em ber, felesége Margaret. Két fiu k I 924-ben született - tehát ikrek -,
ami jelzi, hogy valamiko r az I 920-as évek elején kötöttek házasságot. Kisebb-nagyobb
szerencse, hogy róla, az ő szül eirő l is sike rül t adato kat találni , ami egy úja bb rejte tt
irányba vezet bennün ket. Margaret 1903-ban New Yorkban született egy szivargyári
m unkás, Daniel Geo rge első gyermekeként. H angozzék ez a név bárm enn yire is
"amerikainak", a cigá nd i csa lád- és kereszrn eveket ismerve, kö nnyen gya nú t fogun k.
Nem alapta lanul, az anyakö nyv, a hajós listák és az amerikai fo rrások összevetésével
kiderült ugyanis, hogy Cyörgy Dánie/rő l va n szó, aki 1878. augusztus 2 1-én szüle-
tett Cigándon. Az első kivá ndo rlás i id ősza kba n , 190 l -ben hagyta el sz ül ő faluját.
A Brémából indult Karlsnthe hajóval érkezett, ám a bevándorlás i tisztvi selő valami
pro blémát állapított meg beutazásával kapcsolatban, s az id ő l egesen visszatarrottak
(detained) cso portjába soro lta. A neve körü l támadhato tt néze tel té rés, két át húzo tt
név jelzi, hogy csak harm adszorra tudták valódi nevét megállapítani. Felté telezh ető,
hogy útlevél nélkül érkezett." Más források alapjá n úgy tű ni k, eg)'enesen New Yorkba,
Manha ttanba ment, ahol egy sziva rgyá rban kapo tt mun kát. Helyét nem válrogatta,
amíg nyo mát tudjuk követni , mindig ezt a foglalkozást tünteti föl, s nem hagyja el a
város északi részét. Né hány szolgáló nak szegőd ött n ő n kív ül New Yo rkban al ig fo rdult
meg cigá ndi kivándorl ó, így az ő esete a mun kavá llalás és a lakó helyválasztás szem-
po ntjából eltér az átlagostól. Nevé nek gyo rs amerikanizálása, a többi falubel i tő l való
el kül önülés azt suga llja , hogy már ko rán eldö m ö tte: egyáltalán nem akar vissza té rni.
Ennek ellenére a véglegességet m egpecséte l ő polgá rosító eljárást csak jó két évti zeddel
késő bb, 1922-ben indította meg. Ekko r kapta m eg a szándéko t tanúsító ún. "el ső
papírr", majd In5-ben az állampolgá rságo t. Valószinií, hogy New Yorkban házaso-
do tt, bár feleségének ki vá ndorl ás i éve is 190 I; ő egyébként közel ríz évvel időse bb volt
fé rj énél és Sáros m egyébő l szá rm azott." Lá nyuka t, Ma rgirot - I n O-ban egy hotel
alkalm azo ttja vo lt New Yo rkban - mégis egy cigánd ival hon a össze a so rs, méghozzá
ne m csak a szülő fö ldtő l tö bb ezer kilo méternyi távo lságra, hanem még az on nét kike-
rül t amerikások többé-kevésbé összetarró körei tő l is független ül. Hogya n ta lálhattak
egymásra - ezt nem tudjuk. M ind végig Detro itban lakhattak; M argarett E. Kazu p itt
hunyt el I 972-ben, másfél évvel anyósa halálát követően . "
26 New York Passanger Lisrs, Bremcm, ship name Karlsruhe, arrival20 February 1901. A visszat:lrto{-
tilk névjegyzékében:lz eredetileg felvett Daniel r.lihalyt előbb Gonczi J\ lihalrra ja\'itották, majd ezt a
"prope r name" megjegyzéssel írták ál Gyorgy DanicIre.
27 New York Naturalization Records, 1882-1944, Petitions for Naturalizauon, Southern Di sIricI,
NY, Amreslf)'.
28 Michigan, D eath Index, 197 1- 1996, index, FllIJ/;/;'Seafcb, t-. largarct E. Kazup, 29 Aug 1972. A halotti
biwnyítvitny szerint 1902 . szeptember 2-án született.
329
 Ha a cigándiak kivándorlását a maga komplexitásában szeretnénk látni, az adat-
bázis minden egyes "szereplőjéről " legalább hasonló életrajzi vázlatot kellene készíteni.
Ez azonban szinte megoldhatatlan feladat, mert a biográfiai adatok apró mozaikda-
rabkáinak összeillesztése nem csak id őigényes, fátadságos munkát igényel, hanem a
források sem biztosítják, hogy mindenkit egyaránt nyomon lehessen követni. Amit az
idősebb és fiatalabb Kazup István , illetve György Dániel és családja élettörrénetéből
sikerült rekonstruálni, több tanulsággal is jár. Egyrészt ezek az esetek az elvándorlás,
a végleges távozás egyes variációit jelzik, másrészt arra is figyelmeztetnek, hogy a ki-
vándorolást nem rekinthetjük homogén, egy kaprafára húzharó eseménysornak. Még
olyankor sem, amikor az alapképlet - például a végleges távozás szándéka - többeknél
is azonos. A mikroanalízis azt is felfedi, hogy az egymáshoz haso nló esetekből s élet-
rajzokból kirajzolódó domináns kép mellett számolni kell a rejtekutakkal, azzal, amit
a fö irányok elfednek. Az eddig megismert életrajzok több vo narkozásban eltérnek
attól, ami a cigándi kivándorlók többségének tapasztalata vol t, ahogy ezt a követke-
zőkben látni fogjuk.
Intenzitás, útvonalak, kivándorlási irányok
A cigándi kivándorlás egyik jellegzetessége, hogy a "jön nek-mennek" ritmusa rop-
pant változékony, kisebb ciklusokra bontharó. A rendelkezésü nkre álló adatok évek
szerinti ragolása azt mmatja, hogy 1891 és 1914 közö" nincs egyetlen olyan időszak
sem, amikor akár csak négy éven át folyamatosan nőtt volna az elvándorlók száma.
A legnagyobb növekedési mikroperiódus mindössze három-három év; ez háromszor
fordult elő: 1894- 1896, 1899- 1900, 1901-1903. Két csúcsév rajzolódik ki: 1905 és
1914. Az elsőben hetven kivándorlót sikerült azonosítani, a másodikban hatvankilen-
cet. Az 1905-ös felfutást két év alatt drasztikus visszaesés követte, 1908-ban mindössze
egy cigándi kivándorló maradt fenn a rostán. Nem feledve a korábban ismertetett
módszertani problémákat, ez a fordulat mindennél jobban igazolja, hogy a kiván-
dorlás alapvetően a munkaerő-piac i viszonyok függvénye volL Ezért is nevezzük ezt a
migrációs formát "gazdasági kivá ndorlásnak", munkamigrációnak. Ismeretes, hogy az
amerikai bevándorlás zenit jét 1907-ben érte el, amikor egyetlen évben összesen 1,25
millió bevándorló lépett az ország földjére. Ennek megfelelöen a magyarországi kiván-
dorlás is ekkor érte el a legnagyobb mértéket - közel 210 ezer fö" -, amit a cigándiak
esete nem követett egy az egyben. Jelentős számban - negyvenen - hagyták el ekkor
a két községet, de nem olyan kiugró mértékben nőtt meg szám uk, mint két évvel
korábban . Az 1908-as visszaesést alapvetően az időleges amerikai gazdasági válság s a
közben roppant nagy munkaerő-beáramlás miatt keletkezett munkanélküliség okozta.
A megromlott munkaviszonyok híre gyorsan elterjedt Európában, s ez visszafogta
29 Az európai kikötők adatai alapján 209 149 magyarországi kivándorló hajówtt át az Egyesült Á!la-
mokba; az ameribi kikötők nyilv:lntartása kevesebb, 193400 fót jelez, vö. Puskás 1982: 443-445 .
330
a vándo rlási hajlamot a legjobban érintett magyarországi régiókban is. Az amerikai
munkaerőpiacot és az "óhaza" településeit összekapcsoló migrációs láncok, jól kiépült
vándorlási útvonalak eleven kapcsolatrendszere érzékenyen reagált a változásokra.
A cigándi esetben az amerikai munkavállalási lehetőségek időleges szűkülése mellett
ralán helyi körülmények is közrejátszottak abban, hogy az 1905-1908 közötti négy
évben ilyen szélsőségesen alakult a tengerentúli munkavállalás. Főként az 1908-as
fordulatnál számolhatunk ezzel, ami további kutatást igényel.
A kivándorlás évenkénti változása, 1891- 1914
80
70
GO
SO
40
lO
10
10
O
A kivándorlás évenkénti ingadozását a hónapok szerinti cikJikusság kíséri.
A cigándi kivándorlás 434 azonosított esetének nyolcvannyolc százaléka az október és
máj us közötti időszakra esik. Júniusra még érezhető vándorlási hajlam jellemzö (31
eset), viszont július (I l ), augusztuS (7) és szeprember (5) szinte teljesen kiesik mint tá-
vozási időszak. Tanu lságos a legintenzívebb kiáramlást mutató 1905-ös évadatsora: a
70 eltávozottból négyen keltek útra júniusban, mindössze hárman júliusban, augusz-
rusban senki, szeptemberben egy vállalkozóról tudunk, ezzel szemben októberben is-
mét négyen, novemberben pedig már kilencen fogtak vándorbotot. Visszaigazolódik
Legenyey megfigyelése: a nyári hónapokban elég jó munkalehetőségei k vannak, így az
elvándorlás jellemzően a nyári munkák végeztével kap lábra. Az 1914-es év kivéreles,
ekkor az egy júniusi és a két júliusi távozás a polgári hajóforgalom megrekedését, majd
őszre a lezárulásár is jelentette, így szerencsésnek bizonyult az, aki ezt megelőzően még
hajóra tudott szállni. A tapasztalt, háromszoros amerikás Győri János negyedszerre a
hivatalos utat kijátszva, a háború elől Németországon keresztül szökött Amerikába.
331
 Fia ma is elevenen emlékszik az apjától hallott kalandos történetre. Pénze nem volt,
H am burgba n a kikötőben járkált a hajó k között, kereste a leh e tősége t. Találkozott
egy ismerős hajóskapitánnyal, ak inek elpanaszolta, hogy elszökött a háború elő l , és
kérte, vegye fe l a hajójára . Fel is ve tte fűrőnek, de figyelmeztette: mozognia nem lehet
a hajó n, hogy észre ne vegyék.;o
A cigándiak fele a két német kikötő n keresztül vágott neki a nagy úrnak, ahon-
nét a legtöbb hajójárat indul t Amerikába. Ez esetben sem az abszolút számok a mérv-
adóak, hiszen a források feltárásának problém ái, ellentmondásai miatt szá molni kell
ponratlanságokkal. Így Hamburg elsőségét (I22 ki vá ndorló) valószínű l eg az is befo-
lyásolja, hogy ebben az esetben a kivándorlókat szállító hajók saját utaslistái alapján is
lehetett adarokat gyűjteni. Brém a va lószínű leg még fonrosabb ki ind uló állomás volt,
bár innét valamivel kevesebb, III esetre derült fény. Ellenben itt alig nyílt leh etőség a
hajók regiszttációinak tanu lmányozására, illetve a Brémából é rkező kről felvett jegyzé-
kek az első évtizedben érzékelhetően ritkábban rögzítik az utasok lakhelyé t, mint a ké-
sőbbiekben , vagy más kiinduló ál lomások esetében. Az országos adaro k szerint egyedül
a Norddeurscher Lloyd Brémából induló hajói a magyarországi kivándorlók 38 száza-
lékát szállírották." Figyelmet érdemel a belga Antwerpen és a holland Rotterdam fon-
tossága. A cigá ndi 30, illetve 56 eset csak hozzávetől eges, közelítő számadat, miután
az adargyűjrésr itt is korlátozták a forrásadottságok. Ennek ellenére ez a vizsgálat azt
mutatja, hogy a németalföldi kikötők va lószínűleg jóval nagyobb szerepet játszottak
egyes id őszakokban , mint ahogy azt az eddigi magyarországi kutatás észlelte." A belga
kikötő egyenesen a fő kiinduló pontnak bizonyult az első tÍz év 53 cigándi kivándor-
lóját tekintve - huszonöten szálltak ugyan is hajó ra Antwerpenben. Ettől el maradt
huszonegy fővel Bréma és öttel Hamburg; ketten pedig Rotterdamból indultak útra.
Az utóbbi később, főké nt 1914-ben lett jelentős kiinduló pont, Antwerpe n ellen ben
a századforduló után már nem játszott érdemi szerepet. Ha hiányos is ez az adatsor
- mindenképpen az -, mégis megmmJr egy. a tömeges magyarországi ki vándorlás első
idősza ka kapcsán hátrérben maradt útvonalat.
Az első ismert cigándi ki vá ndorló, aki Fium ébő l - a "m agyar kikötőből " - hagyta
el az óhazát, a 48 éves Gyó'rgy jdnos volt. A Pannónia n evű hajón érkezett New Yorkba
1904. július 28-án . Innét tíz év alatt 105 cigándi hajózott át az Egyesült Államokba.
Ez az útvonal a magyar kormány határozott szándékai miatt került előtérbe, miután
az Adria Rt.-n keresztül 1904. júniusában tíz évre szóló szerződést kötött az angol
Cunard Steam Ship Companyval. A liverpooli hajóstársaság vállalta, hogy kéth etente
legalább 3--4 hajót indít New Yorkba, s kedvező, 180 koron ás árat szab a kiutazásérr.
A külföldön és idehaza egyaránt sokat támadott megállapodás évi 30 OOO utas szál-
lítására szólt. Ekko r s részben a megállapodás előzetes hírére heves árháború dúlt a
hajósrársaságok között a minél nagyobb utas kontingens elhódítása s a minél nagyobb
30 Interjú Győri Sándorral ( 1922), Cigánd, 2014. március 28.
31 Puskás 1982, 140.
32 Ö~szegzóen lásd Puskás 1982: 136-144., az utazás reszletcihez Tezla 1987. I: 123-141.
332
szállítási profit megszerzése érdekében. A Cu nard-szerzödéssel a magya r kormány eb-
ből a haszo nból aka rt részesedni, miközben arra hivatkozott, hogy a Fiume-New Yotk
útvonal kedvezőbb a magyaro rszági kivándorlók számára. Meg is ind ult a kivándorlók
Fiume felé terelése, kezdetben minden lehetséges hatósági eszköz latba vetésével.
A menetidő azonban hosszabb volt - nagyjából két hét -, mint az ekkor 9-10 napot
igén ybe vevő német tengeri kikötőkön keresztül, így az utóbbiak forgaimát már emiatt
sem sikerült érdemben letörn i." A cigándiak útirán yát vizsgálva megállapítható,
hogy az új útvonal bevezetése valóban hozo tt némi fordula to t. Az összes kiutazásból
Fiuméra 24 százalék esik, de ha I 904-et határévként vesszük, akkor ezt követőe n ré-
szesedése 3 1 százalékos. EZI ugyanakkor úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a ném er és
németalföldi kikötők - külön ösen Hamburg - szerepe alig szorult háttérbe.
Az amerikai bevándorlás első szám ú kapuja, New York mellett más kikötők
szerepe csak járulékos volt, ám közülük főleg Philadelphia és Baltimore is jelenté-
keny számban fogadott kel et-és dél-európai bevándorlókar." A cigándiak közül
két Anrwerpenből indult hajó n tize negyen érkeztek Philadelphiába, hárman pedig
- szintén két haj ó n - Baltimore-ba. A Phil,delphiában 1896. június 8-án behajó-
ZOtt Pennsylva nia gőzös kivételessége miatt feltétlenül említést érdemel : fedél zetéről
nem kevesebb, mint nyo lc cigándi munkásember lépett Amerika földjére. Ez volt az
egyik legnépesebb együn utazó cigándi kompánia, amire az adatgyűjtés so rán fény
derült. Mindnyájan harmincas éveiket taposrák, s a már említett New York állambeli
Kreischervi lle-be igyekeztek. Jól látható, hogy alkalmi munkára érkeztek, megl epő
módon azonban a nyári idöszak kezdetén, am i e1rén az általános mintáról. Egy másik
hajó, ami szintén nyolc együtt utazó cigándir vitt a fedélzetén, a Hamburgból 1905
elején indult Patrícia volt (New Yorkba érkezett március 21-én). Kormegoszlásuk a 16
és 48 év közé esett, egyikük, Bodndr julianna 17 éves hajadon volt, a többiek legények
és három házas férfi. Tanulságos egyébként, hogy a legtöbb távoZÓt adó 1905-ös év-
ben a hetven ki vá ndorló közül csak tízen mentek egyedül , a többiek 2-8 fős rajokban.
A hetven utas harminc hajó között oszlott meg, így az átlag 4,28 volt. A Patrícia és a
Pennsylvania tehát még ehhez képest is feltűnően kül önbözött. A CSOportoS útra kelés
"csúcsát" az 1907. március 7-én Hamburgból indult Amerika nevű hajóhoz köthet-
jük, ami n tíz C igándról elindult férfiember tartott a New York-i kikötőbe.
Az el ső világhá ború után az amerikai bevándorlásban új korszak kezdődött.
A hajófotgalom 1920-2 l-es megindu lása lehetővé tette, hogy aki akart, a háború mi-
att hosszúra sikereden, kénysze rű távollét után hazatérjen. A cigándiak háború utáni
visszavándorlásáról egyelőre csak szórványos adataink vannak, s átfogóbb kimutatást
elérhető források hiányában nem lehetett készíteni. A visszavándorlásról alább néhán y
esetet, életraj zot bemutatva fogok szólni . A kiutazók adatbázisa ugyanakkor azt is
33 Tczla 1987. A szerződé s részletei: 138-139., a megallapodás szövege: 478-483. A mcb'<illapodás elő tt
a német t:irsaságok 250 kOl'Onás viteldíja vo lt az által:inos, amit az t 904-es tati[aháború nyomán felé-
re, ső t 90 koronára csökkcnrcttek, majd 200 korona körül stabili zá lódotf a Ne\\' York-i hajójegy ára.
Tezla 1987. L 137.
34 Vö. Stolarik ed. 1988.
333
 jelzi, hogy fo lytatódon az elvándorlás is, ha jóval kisebb mértékben, mint a háborút munkavállaláshoz nem kellett okverlenül
megelőzően. A bevándorlás megszigorítása mian jobbá ra az a l ehetőség maradt, hogy családi-rokoni kötelékekre támaszkodni.
a családragok kövessék a már kint l évő ket, illetve az is e l őfordult, hogy az amerikások Az utóbbi volr az általánosabb, de nem
oda hazulról házasodtak. Az 1921 -1929 között "megtalált" huszonhárom cigándi kizá rólagos.
közül rize nörnek a családegyesÍrés bizrosÍto[( beutazási l ehetőséget, H ázasság révén Az úti cél területi megoszlásában
távozon a már menyasszony Nagy Erzsébet 1923-ban, valamin t a világválság előtti nincs nagy szóródás, am i jól kiépü lt mig-
urolsó cigándi ki vándorló, az apja által kihozarott 17 éves Teljék Erzsébet 1929-ben, aki rációs láncokat sejtet. Mi ndössze három
két éwel később kö tö n házasságot egy Perth Amboyba n születen amerikai magyar álla m alkotja a cigánd iak megérkezés-
fiatalemberre!." A maradék hat esetben speciális körülmények - például amerikai kor kinyilvánított célpontját: New York
útlevél - bizrosíthanák a beu tazást. Az I 920-as évekre vona tkozóa n is hangsú lyozni 279 fő, New Jersey 89 és Pennsylva nia
kell, hogy a minimálisra apadt bevándorlószám nem meríti ki a teljességet, így való- 45. Előfordu l még West Virginia (3 fő),
színűl eg ekkor is valami vel többen hagyták el C igá ndot, mint ahány esetre a hi vatalos valamint O hio, Michigan, Virginia és
jegyzékek vizsgálatakor rá leheten bukkanni. Maryland egy-egy esetben (s tizennégy
Az érkezéskor felven bevándorlási nyilvántarrásokból a ki vándo rl ók úti céljáról bevándorlónál nincs semmilye n adat).
is tájékozódhatunk. A pama l épő kn ek választ kellen adni arra a kérdésre, hogy hová A kivándorlók közel kétharmada tehát
mennek, illetve egy id ő után arra is, hogy ki az, akihez igyekeznek. Bár az ekkor New Yo rk i jJamba igyekezen, de o tt
rögzített információk dnagyoltak, formálisak s bizonyosa n bőséggel fed nek valórlan- sem szóródtak szét, kilencven százalé-
ságokat, mégis fogódzót adnak abevándorlási célhelyek megá llapításához. Ebben a kuk Staten Island re ment (253 fő), ami
vonatkozásban is igaz, hogy az általunk vizsgált időszak elején, az l 890-es évtized ben 1899-től New York vá ros részévé vált.
a regisztráció még megl ehetőse n elnagyolt, fogyatékos. A "hová megy" rovatban ekkor A gócpO nt Kreischerville - 226-an nyi-
rendszerint csak New York szerepel , jó cserben valamely más város, ami már jelent latkoztak úgy, hogy ide kívánnak menni ,
némi rámponror. Miután a "kih ez megy" ké rd és is megjelenik a regisztrác ióban , erre további huszon heten tartottak a szige t 3. kép. Fodor ZsIlZSIUWIl,
New York, /905- 191 0 körül
következetese n megtalálj uk a válaszo kat. Ily módo n az útirány mellett a migrációs környező te!epeire, ami így együn az
(Cigá nd. Falumúlcum,
kapcsolatháló is kirajzolódik előnünk. Mégis az a benyomásunk támad, hogy e be- összes regisztrált és azonosított cigándi Sarnya i Krisztina reprodukciója)
jegyzések egy része formáli s, mechanikus: a többség ugyanis a megadon neveknél kivándorló 58,3 százaléka. Ezt az erős
előszere tettel állírona, hogy az illető a sógora (brother-in-law). Ez mintha rövid re zárr té rbeli kon cenrráció t a New Jersey- t vá-
válasz lenne, ami nyilvánvalóan sok mindent takarhat, illetve elfedhet. Nyugodtan lasztók tovább növelték, mi után alig va n olyan , aki ne a két legközelebbre eső városba,
számolhatunk a szándékos fe rdírésekkel is, elvégre minden érkező nek az vo lt az é r- Carteretbe / C hrome-ba vagy Perth Amboyba ment volna. Az előbbi hatvannak volt a
deke, hogy minél jobban bebizrosírsa a partra lépés l eh etőségé t. Akiknél gond volt s célpontja, az utóbbi nyoknak. Ha a New Jersey-be tartók időbe li megoszlását nézzük,
további információszerzés miarr visszatano[ták, az sem kockázratot[ soka t azzal. ha akkor úgy tűnik, nem igazolható egy olyan felvetés, hogy az itteni ipartelepek lettek
a "sógor" valójában egy távo li unokatesrvér volt, vagy akár egy szomszéd . A cigándi volna az elsődleges célpontok, s innét húzódtak volna át Staten Island déli részére.
adatbázisban 378 esetben va n meg az egyértel m ű információ, hogy az ill ető kin ek a Még akkor is , ha adataink az első évtizedre vonatkozóan hiányosak s az informáci ók
hozzátartozója vagy is m e rőse, azaz beu tazása urán el vileg kihez fog csa tl ako zni. Több töredékesek, a szóba n forgó 68 ese tből csak Öt esik 1900-ra, illetve korábbra, s a zöm
mint harmaduk, 133-an hi vatkoztak sógorukra (ez 35,2 százalék). A közve rlen csa- _ 5 1 fő - a század első évtizedében érkezett New Jersey két part men ti vá rosába. Ebből
ládtago k - apa (32 fő), anya (6), feleség (3), gye rek (4), testvér (55) - ará nya együtt is arra lehet következtetni, hogy a két állam szomszédos területén nagyjából egyszerre ta-
valamivel kisebb: összesen 12 1 fő, 32,2 százalék, s az oldalági, vagy a házassággal szer- láltak munkát s megtelepedést a Cigándról é rkezők, és az átjárás in kább volt jellem ző
ze tt további rokonok szerepe a migrációs kapcsolatháló építésében, "üzemeltetésé ben" Staten Islandról New Jerseybe, m int fordítva .
kisebb. A barátra (39 fő) és i s m erősre (30) hi vatkozás a munkavállalási szándék követ- Gyö rgy Dániel kapcsan már volt szó arról, hogy New York városába kevesen
kezménye, jelzi, hogy a kivándorlók alkalmi kapcsolarokat is igé nybe vettek az ameri- ve tődte k el a c igándiak közül. Pontos itteni lakcímet ti ze nnégyen adtak meg, s két
kai munkaerő pi aco n való érvé nyes ülés hez. Másként fogalm azva: az amerikai időleges további esetben egyérre!mű , hogy az ill ető úti célja az amerikai me(ropoli sz volr.
Közöttük mindössze három férfit találunk, ami jól mutatja, hogy ebben a közegben
35 Vö. Staten l slandi 1945: 26. - férje L,ovászjános lett; ket gyermekük születen,jános és Róbert. jószerivel csak a lányok és asszonyok próbáltak szerencsét. Ök rendszerint házakhoz,

334 335
 családokhoz szegődtek el, mint valószínűleg Fodor Zsuzsa is (3. kép), aki a források
szerint kétszer lépett Amerika földjére (1905-1912, 1914). Másodszot már végleg;
ekkor New Yorkban lévő anyját igyekezett felkeresni. Hátra hagyott egy pár éves kis-
fiút, aki t nagynénje vett gondjaiba, miként egy emlékező mondja: "dédnagyapámék
nevelték. a vénasszony vette magához",JG Forrásaink természetéből adódik, hogy a
valóságban a férfiak közül is biztosan több en jutottak el időlegesen, eserleg véglegesen
New Yorkba, de ez nem befolyásolja az egyértelmű tendenciát, mi szerint a cigándiak
útjai teljesen más irányba vezettek.
A harmadik állam, Pennsylvania már messzebb található, bár amerikai lépték-
ben az itteni bánya- és ipartelepek relatíve nem esetek távol a bevándorlás fő kapu-
jától, New Yorktól s a két keleti-parti államtól. A cigándiak Pennsylvaniában közel
tucatnyi telepre szóródtak szét. Talán legtöbben a Pirrsburghtől 130-140 kilométerre
lévő, különös nevű kisvárosban, Punxsurawney- n fordultak meg. Irt üveg-, vas- és
gépgyárak adtak munkalehetőséget, s a környéken puhakőszén-bányák is vo ltak. Sem
a térbeli elhelyezkedés, sem a bevándorlás időbeli tagolása nem mutat azonban olyas-
mit, ami a magyarországi kivándorlás egészét illetően érvényesült, hogy tudni illik a
bevándorlók jelentékeny hányada előbb West Virginia szénmező in és Pennsylvania
vasgyáraiban, kohóiban, bányáiban talált munkát, majd a második lépésben húzódott
át más, keleti-parti vagy közép-nyugati ipari területekre. Puskás Julianna a Szabolcs
megyei Sz. kapcsán lokális léptékben is igazolta ezt a váltást. Kimutatta, hogy az el-
származott falubeliek hiába hivarkozrak szinte egyöntetű en arra, hogy "mi ndenki"
New Brunswickba ment, az Sz.-beliek West Virginia kőszénbányáiban kezdték, s in-
nét települtek át New Jerseybe, ami aztán a későbbi hullámban érkezők számára va-
lóban a fő orientációs pOl1W( képezte. 37 C igánd esetében nem érvényesült ez a minta.
A legelsők közül lehetséges, hogy vo lt, aki ezt az utat járta, azonban nem ez volt a
jellemző. Tény ugyanakkor, hogy bányamunkára többen is elkerültek. Az egyik első
csoportosan távozott cigándi csapat, amire fény derült, 1893. április 25-én érkezett
Brémából a Fulda n evű hajó fedélzetén. Négyen voltak; kivételesen pontos foglalkozá-
sukat is feljegyezték: Fodor józsefés Oldh István kovács nak mondta magát, egy másik
Fodor józsefés Nagypál Jstván cipésznek. Úti célként egy pennsylvaniai Stockton nevű
helyet neveztek meg. A ma nehezen megtalálható helynév egy kisebb bányatelepre
vonatkozott az antracitbányászat központja, Hazleron közelében. 38 Az egyik Fodor
József pár év múlva ismét feltűnik abevándorlási okmányokban: 1899-ben tért vissza,
36 A fényképet a cig{tndi Falumúzeum őrzi, Itsz. nélkül. Interjú Oláh Istvánnal, Cigánd, 2014. március
28 . A kisfiú nem került ki Amerikába, Dócs József (ferke) mindvégig Cigándon maradt.
37 Puskás 1987. Az első állomás Holden volt West Virginiában (Logan megye).
38 1\ Szabadság Naptára feltünteti Stockront a kisebb magyar telepek között 1906-ban, lásd Puskás
1982: 500. A hely, a bánya és az itt létesített munkástelep, az ún. company town John Stockron-
ról kapta a nevét, lásd hrrp:/ /en .wJkipedía.org/wiki/ l-lazleton,_ Pcnnsylvania. Innét pár mérföldre
esik Lattimer, a hírhedt 1897-es lanimeri mészárlás helyszíne, ahol a sztrájkoló bányászokra támadó
rendőrség 19-et balálosan megsebesített, herp:/ /en.wikipedia.org/wiki/Lattimer_Massacre (mind-
kettő letöltve 2014 . július 12.). Hazleton környéke a magyarországi szlovákok egyik fő célponrja volt.
J\lagyarok kisebb arányban kerültek ide, róluk érzékletes pillanatképet adott báró Ambróz}' L'ljos
336
ő az egyi ke a már említett philadelphiai csoportnak; ekkor már Kreischerville-be igye-
kezett, s regisztrál ták is nála, hogy 1893 és 1897 között Stockton, Pennsylvaniában
tartózkodo tt. Ez a telep György Miklós második, 1900-as bevándorlásakor is feltűnik,
ő is több évet húzott itt le 1892 és 1895 között. Első beutazását a hajók regisztereiben
nem sikerült azonosítani. Másodszor ismét Pennsylvania volt úti célja, de ekkor már
nem a bányavidék, hanem egy keletebbre eső ipari kisváros Trenton és Philadelphia
között nagyjából félúron. Van tehát nyoma az első évekből a bányamunkának, s a ke-
letre irányuló mozgásnak a cigánd iak körében is. Többen is lehettek annál, mint ahány
erre utaló név bekerült az adatbázisba, de mégis elenyészőnek tűnik azok száma, akik
a fáradtságos, ellenben jól fizető bányamunkára vállalkoztak, s netán végig kitartottak
emellett. Példát egyébként ez utóbbira is lehet említeni, mégpedig West Virginiából.
Számos, bár meglehetősen ellentmondásos adat tanúsítja, hogy cigándi az a Fodor
Sándor (1872-1955) és felesége is, aki egyenesen az állam déli bányavidékre vette
útjá t és a későbbiekben sem költözött el innét. Ha új munkahelyet keresett, akko r is
maradt e területen, McDowell megye bányatelepein, itt élte le életét. Feleségével Page-
ron temetőjében CThorpe) nyugszik.'9 Fia, George Alex Fodor, akit édesanyja kisgye-
rekként hozott ki Amerikába 1904-ben, szintén bányamunkás lett. Felesége - Mary
Valash/Valach - Magyarországról jÖtt 1920-ban. A szülők halála után az állam észak-
keleti bányavidékére költöztek. Mindketten 1989-ben hun ytak el, Morgantownban
vannak eltemerve. A család magyarországi származásának emlékét az Ancesrry.com-ra
feltö ltött családfa s néhány fénykép szerint a leszármazottak számon tartják. 40
Egy mozgalmas életút: Kő Csáki Károly
A bevándorláskor megadott úti cél nem jelenti azt, hogy az illető mindvégig ott is
tartózkodott. Távolról sem, még az is előfordulhatott, hogy a nevezett helyre a ftissen
érkezett munkavállaló el sem ment. Az időszak fő jellegzetessége az élénk belső mobi-
litás volt, a gyors helyváltoztatás a lehetőségek függvényében. Az ide-oda vándorlást
alapvetően a munkaviszonyok szabták meg, amit az egyéni habitusból, a munkához
va ló eltérő viszonyból és a megtakarításokkal kapcsolatos eltökéltségből fakadó sze-
követségi tanácsos 1908-ból. r...legfigyelése szerint a bánya nagyon jó keresetet adott és a nehéz mun-
ka ellenére senki nem kívánt hazatérni . A jelentést közli Tezla 1987. I: 400-404.
39 Állampolg-drs,ígi kércIme szerint - több is van belőle - 1872. március 15-én született Nagycigándon,
itt is házasodott Kiscigdndon szuletett feleségével 1899-ben, ám ezt a cigándi református anyakönyv
nem igazolja. Kivándorolt 1902-ben Page ton, West Virginiába. A Columbia hajó nyilvántartása sze-
rint lakhelye azonban Lelesz volt és Carterethe tartott unokaöccséhez. \',lest Virginia Naturalization
Records, 1814-1991, index and images, Fallli!J'SetJr,b, Alex Fodor, 1921., 1931., 1934. \'<lest Virginia
Deaths, 1804-1999, index, rulllifySearch, Alex Fodor Sr., 09 Nov 1955. Síremléke megtalál haró a
http://findagrave.com webhelyen név szerinti kereséssel.
40 US Social Security Death lndex, index, F'allliIYSetm:b, George Fodor, 04 Aug 1989; Mercer Family
Tree, AI/cesl')' - ez rögzíti a különböző családi események adatait, melyek apjához hasonlóan rendkí-
vül ellentmondásosak.
337
mélyes kü lön bségségek rendkívül változatos úrvonalakká transzformáltak. A kétszeres
amerikás Kő Csóki józsef (1887- 1960), aki összesen nyolc évet töltött az Egyesült
Államokban, s akí vereses naplóban örökítette meg élményeit, legalább ké, rucar he-
lyen fordulr meg kinri rarrózkodása alatt." Ö kifejezette n a folyto n próbálkozó, a
jó kereser érdekében bármikor válrani rudó és keményen takarékoskodó kivándorló
tÍpusát képviselte. Verses vallomása szerint ez a munkaerő-piaci rugalm asság renge-
reg nehézséggel, bosszúsággal járr, rürelem, rarrás kellett hozzá, jó társak, akik nem
is mindig a rokonságból kerülrek ki. Sőt, az egymásra uraltság olykor erősebb szo-
lidarirásr hozott létre idegenek között, minr a sógorság-komaság körelékei, vagy a
falubeliek irigységgel, rivalizálással rarkított kapcsolatrendszere. Érdemes pár vonással
felv ill antani ezt a már-már izgágá nak tűn ő ame rikás életrajzot.
A módos családból való, de apjával öröksége, házassága miatt nem egyező
Kő Csáki József dacból fogott e l őszö r vándorbo[Qr. Ezr az elsö, 1902-es kiurazásár a
bevándorlási nyilvántanásokban nem sike rült megral álni. Írása szerin t azo nban egy-
é rrelmű,hogy ö is a Kreischerville-be igyekvők közé rartozott - s megérkezése urán
rögrön szembesülr a falubeliek írélerével:
Tizennyolcznap mulr el, hajó parrhoz állo tt
Kiszállram több utas, rársaimmal tehát
Örültem megláto m a szé p Am erikát.
De a szép vá rosból, vezettek egy plézre
Hová igyekezrem, fóldiek körébe
Ahonnan küldözrek, röbb summás pénzeker
Majd én is ugy fogok, a feleségemnek
Ahelyer hogy híjrak, volna a munkába
Mondrák jobb lerr vólna, neked oda haza
Az ilyen gazdagnak, nincsen munka inen
Merr itt dolgozni kell , még pedig eröse n
Ha beszélni rudnál, valah ol oficra
Fel ve nné nek , de nem , napszá mos munkára
Igy én hiába jöttem Amerikába."
41 A kéziralOS naplót Kő Csáki J óz!'ef Bal assa Ivá nnak, fl sárospataki Rákóczi I\lúzellnl igazgatójának
ajándékozta 19S6-ban; hsz, 56- 134, Köszönöm a múzeum mu nkalársának, Kuzsmiczk.i Eszternek,
hogy segítségemre \'olt a kézimt megism erésében, A napló gépelt másolatának egy példánya megta-
lálható a Néprajzi i\luZl:um Emológiai A rchívumában az EA 6508 lelt:'tri számon, A továbbiakban
az idézett oldaJsz:'tmok crre a forráshelyre vonatkoznak, Ha szükséges volt, az átirást az eredeti alap-
ján pontosítortam. l3alassa I d n részletcket közöl t a napló ból a bod rog közi kivándorMsnak szentelt
hangulatfestó irás:'tban, Ualassa 1975: 257-287. Ká Csáki fiatalembe rként részt \'ett a Várkonyi-feJe
földoszl ó mozgalomban , a cigándi szerveze t jegyz()je volt: az 1898-as cigándi lázadást utóbb szi ntén
mCf,I'\'crselte, \'ö, Balassa 1956., 1975: 240-256.
42 EA 6508: 17- 18. (Az eredi alapján korrigálva.) Szómagyar:'tzat: p/éZ =hely, ojir =
iroda, hivatal.
" "szép varos" inkább \'isszaveútes (vagy o lvasott fordulat), hi szen Kő Csáki naplóját később,
második utja alatt írta, s New Yorkról csak ekkor nyerhetett személyes be nyomás t; lásd alább.
338
Az ,,Ahonnan küldözrek, röbb summás pénzeker" az egész krónika egyik kulcs-
mon data: nagyszerűen visszaadja, hogy az ame rikázást a benne résztvevő k a summás-
mu nka egy változatának tekinte[(ék. Csáki pár hét vára kozás urán napszámba tudott
elszegödni, majd lakórársai ranácsára gyá rban keresen helyer magának, hogy rélire is
legyen munkája. "Farmernél csak nyáron, kell az ilyen munkás." A gyárban jól érezre
magár, merr - mi nt Írta - "ez nem is munka I Haza ihoz képest, merr if[ csak tÍz óra
/ Hosszar kell dolgozni, nemis kell siern i". Jól keresecr, vasárnap is dolgozon, am ir jól
megfizenek; »Ezére az irigyek, majdnem megpukkadrak"43 A munka ingadozon, ha
nem volr elég, hazakü ldrék őker, ami nem esen jól neki. A kapo n ranács sem látszon
beigazolódni, merr az a hír járra, hogy épp a téli id őben, karácso ny előn jó har hérig
nem lesz munkájuk a gyárban. Elurazon hár szeprember végén "Óhió Államba", merr
úgy hallona, "hogy o n lesz jó állandó mu nka". In kőbá nyában kapon munkár, rel-
jesÍtményre fize rrék. Három hónapot töltÖtt a canrervi ll e- i kőbá nyában, majd isme-
rősö k ranácsára, télre be ment a nagyobb vá rosba , Dayronba: "kaptam is ott munkát,
mi helyr oda menrem". Egy vasgyá rban dolgozon, amir a hideg időben igen kedvel r,
merr benr, melegben dolgozharorr. De meghűlr, egy hón apig bereg len, kiesen a
munkából. Áprilisban árm enr a közeli M iddlerown gyá rvárosba, s itr négy és fél hóna-
por dolgozon egy pléhnyújtó gyárban. "Jó pénzére, az igaz, de a burdor unram / Mi vel
nagyo n híjtak hát haza utazta m."44 Augusztus elsej én hajóra ült és ti ze nötöd ikén már
onho n is vol r. Lá rharó, hogy ha csak abevá ndorlási nyilvánrarrásokar vennénk figye-
lembe, akkor nem észlelnénk abevándorl ás i célh el yektő l elrérő bel ső mozgásokar.
A jelen eserben nem lárná nk, hogy a cigándiak közül is elkerülhenek az úri cél megvá-
laszrásakor semmil ye n szereper nem játszó vidékekre is, Így például a közép-nyugari
Oh io államba, az itreni bányákba és ipari központokba.
Kö Csáki másodszor 19 14 májusában hajózon át Amerikába. Ekkor már négy
gye rm eke volr, új háza, berendeze n porrája, de kellen a pénz a kölcsönre és a rovábbi
gyarapodáshoz. NehezÍ,etre a helyze rer a mosroha id őjárás, mely már 19 13-ban elvine
a fr iss verést: "Mikor be végeztük a tavaszi munkát I Annyi eső esett mi nden földön
megállr ( ... ) / ki is puszrulr minden." A beéretr maradék begyűjrése sem volr könnyű
a rákövetkező mindennapos nyári esők miarr:
A fólder s urar, jószág nem járhana
Igy rörrénr meg azrán, dombos h elyekrő l
Csolnakba hordruk ki , mivelhogy rengerböl
Vízböl állotr mi ndenfelé aharáru nk
Bo rzasztó voIr nézni annyi vo lr akárunk
Bárhova is ment ünk csak vízben gázo ltunk. 45
Unokája úgy emlékszik, hog)' az: mondta, cg}" hónapig ment a hajó, ]nrcrjú Téglás Jánosné sz. Csáki
Ilo nával (1927), Cigánd, 2014. március 25.
43 EA 6508, 19.
44 EA 6508: 19-20. Bunl = lakbér. A daytoni magyar telep tönénetét [:'tsd Cichanowicz 1963.
45 EA 6508, 39.
339
 Még a cséplőgéper is csónakkal virrék a rér közepébe, ló helyerr négy ember
hajtorra. A szűkös rermést mindenki érezre, ám "a bank a kamator még feljebb emel re
/ Rövidebb időre kétszer annyir verrek". A fizerés, a rörlesztés egyre kilátástalanabb
lett, félt, hogy birtokát a sok teher miarr elveszti. Már ekkor fontoigarra: "Amerikába
/ Elmegyek pár évre". A végső lökést a tavasz adta meg, mely "oly vizes / Lerr ismét",
hogy minden reményük elveszett.
Megmondtam tehát a feleségem nek
Hogy Amerikába, még egyszer elmegyek
Egy vagy két év mulva, annyir megkeresek
Ne tartozzunk soká, én arra törekszek. 46
Felesége igyekezett lebeszélni, de nem tágított. 1914. ápr ilis 30-án mindent
hátrahagyva - "Családom , vagyonom, szeretett szép hazám" - a "jobb jövő mián"47
elhagyta Cigándor. EZlmal kevesebb ideig tartorr az úr. Három nap vaSLJton Brémáig
s május IZ-én már megérkezen a modern gőzhajó, a Kronprinzessin Cecile egyik
lltasakénr. (A 975 fedélközi lItas között voll még egy cigánd i, 5Mbó Eszter, aki unoka-
nővéréhez tartorr New Yorkba.) A tervezerr "egy két évből" a közbejött háború miatt
azonban jóval hosszabb idő, hat év Jerr. Az eza lan végzett munkáit nem könnyű rö-
viden összefoglalni, gépgyártói farm ig, rézfinomítótól magyar érreremig sokfélét pró-
bálr. Második alkalommal LJri célja Pennsylvania, Lancaster volt; "rokonok körébe"
- a partra lépésko r mondanak szerint - Györgyi Károly, "sógorához" vezetet[ útja,
ahol "majdnem mind rokonok, voltak azon háznál "." A biztatások ellenére itt sem
ment könnyen az elhelyezkedés, végül nehéz, piszkos (,,Jéber") munkát kapott egy
vasgyárban. Csak azért vállalta el, hogy valami pénze legyen, amíg jobbat nem talál.
Nemsokára el is került innét az állami vasútra. "Rekkenő h őségbe ez is nehéz vala
I De nem volt mit tenni , csak mentem naponta". Nem érezte jól magát, "rosszul
ment a munka" az egész országban, már aZ( IaroIgatta, "jobb lesz haza menni", de a
háború közbeszólt" Ekko r kezdődött igazán a munkakeresés, a vándorlás nehezebb
időszaka. Lancasterben - "kevés magyar lakja" - pünkösdtől szeptemberig maradt.
Szerencsés volr, télre előre megkapta a fizetséget. Októberben elment egykori első
állomására, Kreischerville-be, de itt nagyon nem talált munkát, ha akadt is valami,
ideig-óráig tartott. "Az átkozott pénzért, magamat gyö törtem / Sokszor rá gondoltam,
jobb volna otthon ( ... ) / Mivelhogy muszáj volt, folyton vándorolnom".50 Rövid idő
alatt négy háznál is lakorr, mert "bár mind fóldim vala", nem egyezett, hol a gazdával,
hol társaival. 1915-ben bement a városba, New Yorkba, s pár hétig egy drótgyárban
46 EA 6508: 40-41. Unokáj a úgy tudja, hogy leégett a tanyája, ezért ment ki masodszor, vö . 41. jegyzet.
Ennek nincs nyoma a verses krónikában.
47 E/\ 6508: 42. - itt a jobb okashatóságát a felsorolásban kitettem a Ye~szőket.
48 Ell 6508, 43.
49 Ell 6508, 44.
50 Ell 6508, 48.
340
helyezkedett el gazdája, egy idegen magyar család lánya segítségével. Ám nem sokat
maradt in, megszünt a munkája és a városban sokalIta a költségeket, ezért visszatért
oda, ahonnét jÖtt. Szerencséjére állandó munkához jutott egy gyárépítkezésen, majd
a szigeten lévő rézgyárban. Úgy tűnt, megtalálta számításait, ám iri gyei támadtak.
"Gazdag fiu voltam , hát ezén üldöztek" - vélekedett, és továbbálIt." Hat hét után is-
mét költözködött, majd 19 I 6 elején a sok munka miatt elfáradván , úgy döntött, hogy
teljesen új helyen próbálkozik, s átment a New Jerseyben l évő New Brunswickba.
A magyarok elsőszámú gyárában, a Johnsonnál kapott éjjeli munkát. Ám ez nem tet-
szett neki, rögtön on is hagyta. Elvillamosozott "Kiszbiszre", azaz Keasbeyre , a Perth
Amboy szélén elterülő szímiszta kis magyar telepre. Estéről reggelre munkát kapott
"egy fazék gyá rba [nJ", vagyis terrakotta üzemben. Itt mint rakodó munkás "a pakoló
gengbe" hat hétig maradt. "
Különféle torzsalkodások, ellentétek miatt s a jobb takarékosság érdekében is-
mét többször helyet vá ltOztat. Legjobban egy idegen családnál érezte magát - "József
Szalamájer volt a becses neve". Mint írta: "Olya n tiszteletben, nem volt részem soha"
mint itt. 191 7-ben ismét valami lyen gyárba n találjuk, ahol "június utólján / Sztrájkba
léptünk soka n, a fizetés mián". 53 A következő év elején vissza ment New Brunswickba,
de nem kapott munkát, ezért ismét New York városában próbálkozott. In sem volt
maradása, visszatért, majd néhány vargabetű után New Yorkban farmara szegődött.
Egy hónapra negyven dollárt, kosztot lakást ígértek neki. Azonban valami isten háta
mögötti helyre került, ahonnét alig tudott elszabadulni. Szállást egy "h ideg s büdös"
ablaktal an helyiségben kapott, akár egy " tömlöcben". Felháborodásában beperelte a
munkaközvefÍtőt, amiért becsapta. A bíróságon egy régi ismerőse, Berta Mariska tol-
mácsolt neki, aki még egy magyar baba gyároshoz is sikerrel bejuttatta" A városban
kellett kihordania a megrendeléseket. Ezt nyelv- és helyismeret hányában azonba n
csak két hétig bírta - "féltem az életem / messzire kell járni" -, majd nagyobb fizetség
és koszt reményében egy "magyar restará ntba" (vendéglőbe) szegődött. Itt kevesell te a
pénzt, egy hét mLJl va már újabb hel yen, egy gázgyá rban próbálkozott. H at hét múl va
búcsút mondott New Yorknak, újra Keasbeyt választotta. 55
51 Ell 6508, 51.
52 EA 6508: 52. "Keasbcy tökéletesen magyar falu - írta a Perth Amboy-i lelkipásztor, Nánássy Laj os-,
pár lengyel családon kívül más nemzetiséh1Ú nem is lakik benne. Az utcákon magyar emberekkel ta lál-
kozunk, a kik a nehéz munka urán munkából hazatérvc pipájukból bodor füstöt ('regernek; magyarul
halljuk beszélni a mrussisekel{í (asszonyokat), a mint a vizet viszik haza (Keasbcy csa k most fog víz-
\'ezetékef kapni), hogya ))burdoSlí-oknak (kosztOsoknak) elkészítsék a vacsorát; stb." Nánáss)' 1910:
79. A Penh Amboy-i református egyház a hívek elszaporod:isával ekkor filiálét szervezett a telepen,
kápolnát is vettek, lásd 75th anniversary 1978: 10 (fé nyképpel).
53 EA 6508:55. - a szö\'egből nem világos, de mivel kül ső munkát említ, tal:in agyagot asott egy tégla-
gyárban.
54 EA 6508: 59. Az ismeretség egy korábbi, nem föklitől kapott koszfOS helynek (burdnak) volt köszön-
hető.
55 Ell 6508, 60.
34 1
 Régi helyén, a Körmőndi család nál jó szívvel fogadták és másnap már munkába
is állhatott egy gyárban - de nem helyben , hanem "jó óra járásnyira" Perrh Amboyban.
Reggel-esre "gyalog járogarram", mert villamosra - káréra - sajnálta a pénzt, meg
várni is kelleti rá s különben sem lehetett sokkal hamarabb odaérn i, mint gyalog. :4-
Jól keresett, viszont vasárnap és munkaidőn túl is kellett dolgoznia. Ha nem akarra 6l;. "lU! g CI d:.
vállalni, azzal fenyegették, hogy elveszti munkáját. Fájt a mellkasa, meg is betegedett,
így kilépett, elszegődött építkezéshez. Először írja krónikájában, hogy "szakmánba /
éngem is felvetlek". Ám ez nem soká tanott, "fin is len". Az tapasztalta, hogy "kinek
papírja" van - kivette az első polgárosító levelet -, könnyebben kapott munkát. Ez
nem tetszen neki, úgy dönrő([, inkább elmegy:

Mondtam két hazája, senkinek nem lehet

Elurazram ismét Brunczvik városába
Kaptam kertész munkár, a Johnson farm ába
Burdon is ismerős, háznál maradtam
Mivel már harmadszor, mint vendége voltam
Ismerrek hazulról, részbe én is őker

Az ismertséget, barátSágot azzal pecsételték meg, hogy a háziak Csákit felkérrék

- "Iegyünk mint jó koma" - kislányuk keresztapjának ami t örömmel elfogadott.'·
Az 1918 szeptemberében tartott katonai összeírás igazolja, hogy ekkor a Johnson &
Johnson gyárban állt alkalmazásban. Legközelebbi hozzátartozóként a szintén a város-
ban lévő Fodor józsefet nevezte meg." A hosszú hányódás után ekko r végre megnyug- 4. kép. Terjék Jdnos útlevele, 1920.
vást lelt, verse a sok keserűség urán a krónika utolsó lapjain derűsebb rónusra válL (C igánd. Falumúzcum, Varginé Dócs Valéria reprodukciója)

Ismerkedni kezdett, másokkal együtt beállt a szerveződő egyházi énekkarba.

Olyan munkát kaptam, amilyenre vágy tam
Pünkösdkor énekeltek először, karácsonYfa már harmincnégyen volrak. RésZ[ vett a
Lakás elég jó vo lt, Templomba járhattam
templom javára rendezett bálokon, adománygyűjtéseken.
Épp mint oda haza, csak hogy a családom
Között nem lehc[rem, az vo lt csalódásam
Sok estét töltöttem az egyház javára
Alig pár hét mulva, hogy letelepedtem
Tanulni kellett ám, nemcsak bolondjába
jöttek falunkbelik, mégped ig többen
Nótát, színdarabot, mit so se próbáltam
jobb kedvem lett mindjárt, egyletbe is álltam
Oda haza, mOSt in, magamat ráad tam
Egyház fizcte[ésre is könyvet vál[Qttam ~8
Hogy tán ezer néző, is kacagott rajtam
Ebből volt haszo n a templom javára."

56 EA 6508: 61. f-amlt! irt firm :::: cég, vállalat.
57 Unarcd States \X1orld \X'ar l Draft Rcgistration Cards, t 917-1918, index and image, nlllli/J'Jearcb,
Charles Csaky, 191 7- t918, l\ lidd!escx County no. 1. Fodor Józsefet mint nagybátyját tünteti föl. Kró-
nikájában többszór emlit egy "Fodor sógon". Minthogy felesége Nagy Zsuzsanna volt, a sógorság
távolabbi rokoni viszon)'t jelölt. l\ legemlíthctó, hogy esküvő i tanúja Fodor Károly volt.
58 EA 6508: 62. A szövegösszeftiggésbő l úgy tüni!.:, hogya "jöttek falunkbelik" hazulról újonnan érke-
zettek lehenek, ami 191 9 első felében még kétséges - egyelőre ilyen adattal nem találkoztam -, bár
ekkor az angol, holland hajók már ismét jának.
Az anziksz 1920-ban vége t ért, a krónika a hazaté résről már nem tudósít. Nem
tudjuk, hogy ponwsan mikor utazott haza, valamikor az év e lső felében történhetett.
Teljékjános (sonkolyos) fennmaradt, 1920. április 12-én a svéd követség által kiállított
ideiglenes útlevele (4. kép) szetint július 13-án lépett be az országba. 6O Ez az időszak
59 EA 6508, 62-63.
60 Cigind, Falumúzeum, ltsz. 00.307.1.

342 343
vo lt a magyarországi visszatérése k kezdete. Unokáj a szeri nt "Kű atyus kemény emb er
vol t, nem szerette a lazaságot." Nagy vagyont hozott, apránkém 28 ho ldat vásárolt.
,,Azt mondta, addi g nem jön haza Am erikából, míg an nyit nem szerez, hogy neki is
legye n annyi, mint az apjának volt. Olyan jó spór ember vo lt." Balassa Ivá n, a ki jól
ismerte őt, úgy tudta, hogy 40 katasztrális hold fóldet vett. Amerikai tapaszta la tai
hatásának wlajdo nírotta, hogy gazdálkodásár szigo rú racionalizálás szerint szervezte
meg és alakította, ami t részletekbe menő, precíz gazdasági feljegyzései tanúsÍtanak. 61
A minden fillér számon tartása, a kemény spórolás valóban áthatja a verses krónikát is.

A cigándi amerikás telep: "Krájsvilf" - Kreischerville, Staten Island, New York

A Cigándról kivá ndoroltak memális térképén a szám ukra ali g kimondható New York
állambeli Kreischerville abszo lút e l sőbbséget élvezett. Láthattuk ezt a két " pionír",
Balla Ká rol y, illetve Kazup István , majd részbe n Kő Csáki József, vagy a Philadelphiába
érkezett CSOpOrt kapcsán , valamint a partra l épők úti céljának egyoldalúságáh:1I1 . Rár
az Egyesült Államokba irányuló ki vá ndorl ás ról és az amerika i magya r telepek törté-
netérő l sok eze r oldalny i forrást, feldolgozást ismertem, a cigá ndi kivándorlók úti
céljáról kutatáso m kezde tén se mmil ye n fogódzóval nem re nd elkezte m. Sem a levéltári
források, sem az amerikai magyar egyházközösségek általam ismert anya könyvei, sem
a különféle szervezetek dokumentumai, de még a személyes visszaeml ékezése k alap-
ján sem volt sem mil yen ismeretem arról, hogy a cigá ndiak hova mehettek. A ku lcsot
Kő Csáki József az előbbi e kben bőve n idéze tt verses naplója adta a keze mbe, amelyet
sze rzője így indított:

Kő Csáki József é eze n kis könyvecske

Irtam ezerkilenczszáztizenöt évbe W E n
Nord Amerikának Krá)svill nevű plézé n
w Y.OBIC
New Jork kikötőhöz nem oly messze IévénY
B ... r

D e hol lehet ez a Krá}svill n ev ű pléz, vagy "kis fa lu", ahogy másutt nevezi' " Ez
fogas kérdés nek bizo nyult, mert elei nte a bevándorl ás i okmá nyo kban is csa k egy ne-
hezen kibetűzhető hel yneve t találtam. Végre azrán sikerült rájö nni, hogy az e1torzÍto[t
településnév s a regiszterekben szereplő, olykor kiejrés szerint jól-rosszul Írt néva lak
csakis a Kre ischerville nev(í hely re vonatkozhat. Két évszázados előzmé nye k urán a
századfordulón ez egy ki s né met lakosságú falucska vo lt a New York államhoz tartozó >IAP OP
THE STATEN ISLAND
Staten lsland dél-nyugati partján, nagyjából átellenben a New Jetseyben lévő Perth
RAPID TRANSIT ~WAY COMPANY
Amboyjal O. térkép). A tel epülés nevét a bajo r bevá ndorolt, mod ern téglagyárat létesítő (DALTu.cORE AND ORtO SWr&W)

6 1 Balassa 200 1: 44. t\ gazdasági feljegyzcsc kcr s;óntén a sárosp:uaki R,íkóczi Múzeum Órzi. l. térkép . Stflten Islalld ls New Jasey keleti partvidéke
62 EA 6508: I. r/éz = telep. fl 19. suizad mdsodikftlébm; vasúti térkép
G3 EA G508, 48. (Forrás: Wikipédia)

344 345
 Balthasar Kreischerről (I813-1886) kap ra, aki a szükséges munkaerő biztosítása
érdekében munkásreleper szervezett és épített ki a sziget e távoli részén az 1870-es
évek folyamán. A német bevándorlók nyomába főként magyarok léptek, illetve ve-
gyesen mások, norvégok, lengyelek stb. A telep nevét az első világháború alatti né-
metellenes hangulat hatására InD-ban Charlestonra változtatták, a városrész ma is
így ismeretes. Sorsa hasonló a szomszédos, magyarokat szintén fogadó Tortenville,
Rossville és Linoleumville (ma Travis) fejlődéséhez: a bevándorlóknak munkát adó
ipartelepek talaján pár utcából álló kis települések, lakónegyedek fejlőd tek ki. Staten
Island, akkori nevén Richmond (amely egyben New York állam Richmond me-
gyéjét képezte) 1899-től New York City öt kerületének (borough) egyike. A század
elején ez inkább csak jogi-közigazgatási keretet jelentett, mint betagozódást a hatal-
mas merropolisz eleven vérkeringésébe, bár kiterjedt vasúthálózat kötötte öket össze.
Staten Island ekkor eléggé sivát, ritkán lakorr déli, délnyugati tészén lévő kisebb te-
lepülések, iparrelepek távol estek New York mozgalmas életétől. Akik ide vetődtek,
részben az ún. agyagpartoknál (cfay-bank) agyagot ástak, vagy a helyi téglagyárban,
vagy a réz- és fémolvasztó telepen kaptak munkát, részben átjártak az Arthur Kill
néven ismert tengerág túloldalán található, New ]erseyhez tartozó iparvárosok-
ba, Perth Amboyba, Keasbeyre, Carteretbe, amit korábban Rahwaynek s a déli vá-
rosrész alapján Chrome-nak neveztek. Az utóbbi legközelebb l évő szem közti, azaz
Staten Islanden fekvő párja Linoleumville volt - 1929-ig kompjárat kötörre őket
össze -, melyekkori nevét az Egyesült Államok első, 18n-ben nyitott linóleumgyá-
ráról kapta. A cég 1900-ban 800 munkást foglalkoztatorr. Szintén komp járt egészen
az 1960-as évek derekáig a Kteischerville-től kissé délebbre eső Torrenville és Perth
Amboy között. A fő forgalom az 1928-ban megnyílt Perth Amboyt és Staten Islander
összekötő Outerbtidge Crossing nev ű hídra terelődött. Maga az útvonal a New York
és Philadelphia közötti legrövidebb, a szigeten keresztül vezető régi országút nyomvo-
nalát követi. 64 Ez a kies, viszonylag csendes, falusias vidék - mindmáig annak számÍt -
lett az Amerikában kenyeret kereső cigándiak fő célpontja. Ahogy a bevándorlási ada-
tok mutatják, jelentékeny hányaduk - legalább minden második - eleve ide érkezett.
Többen innét rajzattak ki a környékre, de akár távolabbra is, hogy aztán vissza-vissza-
térjenek. A régiek és az újonnan érkezők keveredése folyamatos mozgásban tartotta a
több magyarországi vidékről összeevődött kis magyar szigetet.
A Kreischerville-ben megtelepült magyarokról a század elejéről vannak híradá-
sok. Először a Clevelandban megjelenő hetilap, a Szabadság szórványos, apró hírei
64 A sziget és az egyes helyek, a kompok, a vasúrvonalak, a gyárak történetéhez kiváló összegzó ada tokat
nrújranak a wikipedia vonatkozó címszavai és a Tortenville Historical Society honlapja 01ttp:/ jwwv.'.
tottenvillehi story.com). Kreischervillc és a környékbeli más magyar lakta városok közötti kapcso-
latokhoz értékes adatokat tattalmaznak a jobb egyháztörténeti kiadványok : Searen Islandi 1945,
1953., Vincze összeáll. 1929: 4-54., Darócz)' comp. 1953. Emlékkönyv 1934. A vidék központjáról,
New Jersey fó bevándorlási kapujáról, Perth Amboyról szemléletes képcr ad egy jó kommentárokkal
ellátott képe~ összeállítás: \'Vang-Massopust 2009. E városhoz képest - az 1900-as évek elején mint-
egy napi 50 vonattal lehetett New Yorkba bemenni (Nánássy 1910: 79) - Staten l sland déli része nem
csak ritkábban lakott, hanem csendesebb, félreesőbb vidék is volt.
346
utalnak arra, hogy itt is formálódóban van egy magyar közösség. "Tóth Pál cigándi
lakost keresi György János. Kreischerville, N. Y." - olvasható egyapróhirdetésben
1902-ben." György János 1898. szeptembet l-jén érkezett a New York-i kikötőbe,
egy barátjához tartott a 5taten Island-i kis telepre. Az érkezési regisztráció szerint járt
már Amerikában, mégpedig 1895 és 1898 között Perth Amboyban. Nem tudni, hogy
megtalál ta-e földijét - nekem sem sikerült egy bő évszázaddal később -, ám őt is ott
találjuk a hatvanhat adományozó között, akik egy tragikusan elhunyt társuk temetési
költségét összeadták. A kisdobronyi (Bereg megyei) Solymosi László még alig melege-
dert meg Kreischerville-en, amikor néhány hónapos amerikásként már temetéséről
kellett gondoskodni. Nem bírta a már napok óta tartó roppant hőséget - 100 OF felerri
forróságról írtak az újságok -, hirtelen rosszul lett az ottani téglagyárban munka köz-
ben és meghalt. Néhányan egy-egy dollárral járultak hozzá a költségekhez, a többség
örven és húsz cent közötti összeggel. A fennmaradt névsor szerint minimum minden
harmadi k cigándi voIr, s kérdés, vajon a négy György nevű, vagy a hat Nagy, négy
Balla, három-három Fodor és Tóth mind odavaló volt-e."
A haláleset július 2-án történt. A temetés napján, 4-én megalakirották a Ferenc
Ferdinánd Trónörökös Első Magyar Betegsegélyző Egyleter. Ki tagadná, hogy a kettő
egymás következménye, jóllehet, ezt így nem írta meg a Szabadság, amely az egylet
alapításáról nem közölt hírt. Ha máskor nem, ekkor megértették, hogy az idegenben
egymásra vannak utalva, csak egyesült erővel tudják megvédeni magukat kiszolgál-
tatott helyzetük ben. Nincs ugyanis más, aki betegség esetén segítséget nyújtson, aki
eltemesse őket, ha halálos balesetet szenvednek. Ez az összefogás volt a telep első és
sokáig egyetlen társadalmi tömörülése. Egy év múlva Öt dollár adományt küldtek az
épülő New York-i református templom javára/'7 és az alapítás első évfordulóján már
zászlószentelési ünnepélyt tartottak. "Rég időről fogva élnek itt magyar honfitársaink
- olvasható abeszámolóban -, de csak kevés idővel ezelőtt szerveztek egyleter. Az
egylet azonban hatalmas léptekkel halad előre. Fáradhatatlan, ügybuzgó tisztviselői
vannak, kik az egylet ügyeit mindenek megelégedésére, igen jól vezetik. Ennek tulaj-
donítható, hogy odavaló honfitátsaink az ottani angolajkuak előtt általános közbecsü-
lésben, köztiszteletben , hogy úgy mondjuk, barátságban állanak." Nagy József elnök,
egyike a legrégebben ott lakó magyaroknak. Balla Károly, az orrani gyárnak az első em-
berei közé tartozik. Weinberger Sámuel egylet i pénztárnok pedig Kreischerville posta-
mestere, "valószínűleg ő egész Amerikában az egyetlen magyar ajku postamester". Az
ünnepségen Kuthy Zoltán New York-i református lelkész avatta föl az egylet amerikai
zászlóját. Zászlóapának "a helybeli gyár igazgatóját, Mr. Androwett"-et, zászlóanyának
65 Szabadság, 1902. február 28. 7. Értesítések.
66 Szabadság, 1901. július 18.6.1\ nyár extrém időjárásáról Zemplén vármegye hivatalos lapja is hírt
adott: "Amerikában olyan nagy volt az idén a júniusi forróság, hogya napszúrás nak sok ezer ember
esett áldozarul." Zemplén, 1901. 27. sz . július 7. 2.
67 Szabadság, 1902 . június 5., nyilvános nyugtázások.
347
 5. kép. Ferenc Ferdindnd Trónárákás Ebö Magyar Betegsegélyzó Egylet úszrikartl egyletijelvényekkel
és zdsz/ókkal, 1910-e$ évek (Tottenville Historica l Society tu lajdona)
feleségét, Mrs. Androwett-et kérték föl. " Peter Androvette-ről és feleségéről va n szó,
aki ekkor már a Kreischer-féle téglagyár tulajdonosa volt, a hozzá tartozó javakkal
együtt, bele értve a munkáslakásokat is. 69 ,,A zász lóavatást - záru l az újsághír - vidám
mulatság követte; a legjobb new yorki zenészek huzták a talp alá valór."
A barátságos együttműködés a bevándorolt munkások és a gyárigazgató jó vi-
szonyát fejezi ki és e rősíti meg. Az egyik oldalról ez nyilvánvaló paternaliSta gesztus,
a másikról a remény és vágy kifejeződése , hogy az új környezer befogadja, elismeri
az idegen ajkú munkásokat. Az ünnepi pilla tur bensőséges eseménye burkoltan azt
is kifejezte, hogy minderre épp azén került sor, men az "újak" már nem elégszenek
meg aláverett bevándorIói státusukkal, az egyenjogúágra törekszenek. Az egylet há-
rom fő tisztviselője közül Balla Károly egészen biztos, hogy cigándi volt. Ö lehetett
az, akinek révén a "krajsvilli magyar faluban" egyre több cigándi vetette meg a lábát.
Elképzelhető, hogy Nagyjózsefis onnét érkezett, hiszen van ilyen nevű cigándi beván-
dorló 18 92-ből az adatbázisban. Talán lesz még más forrás, ami alapján ezt kétséget
kizáróan el lehet dönteni. A postamester, pénztárnok Weinberger származását nem
68 Lásd 17. jegyzet. A magyar zászló avatásaról nem találtam adatoT:. A lelkes, lelkesítő híradás ellenére
az ebben az időben az újságokban közölr egylcú kalauzok szerint a tagság 8-12 fó körül mozgott.
69 Az 1699-ben ide telepedett Anurovctte család kivételes szerepel játszott a környék kiépítésében,
fejlődésében, amit eredetileg Androveneville-nck hívtak (hnp:/ / en.wikipedin.org/ wiki/Charleston:o-
Staccn_lsbnd). Petcr Androvettc tevéken)'ségél reszletesen tárgyalja az egykori munkáslakásokról
készített muemlékvéddmi tanulmány, hozúférhetó: http://www.neighborhoodprescrvaúoncenter.
org/ db/bb_hlcs/ 1994Kreischcrville 75-77.pdf (Utolsó letöltés: 2014. június 14.)
348
6 kép. Ismeretlen rézgyári munkások, Totten/li//e Copper Company, /9JO kárül
(Tonenville Hi storical Society tulajdona)
tudni. A temetésre gyűjtött adomá nyok jegyzékéből az is kiderül, hogy neki fííszerüz-
lete is volt a telepen, ahogy mondták: "sztóros" volt. Az 1900-as népszámlálás szerint
1885-ben vándorolt be Magyarországról, Balla Károly 1891-ben, felesége 1895-ben;
házuknál öt magyar lakott. 70
A Ferenc Ferdinánd Trónörökös Betegsegélyző Egylet vezetőségében folyama-
tosan jelen voltak a cigándi"k. Balla Károly után rendre feltűnik a sajtóban közölt
egylet i kalauzokban Kelemen jános, Ádám István, Gönczy józsef, vagy vala mel y Balla,
Tóth, Fodor, Dócs stb. családnevű társuk. Kő Csáki József 1916 telén a pénzügyi
dtká ri dsztet töltötte be, s 7-8 cigándi láwtt el ekko r valam il yen más tisztséget.
A két zászlótartó is közülük kerülhetett ki: Dócs józsef volt a magyaré, Fodor jános az
amerikaié (vö. 5. kép).71
A magyar Kreischerville fejlődésével az 19 1O-es évek derekára megérett a hel y-
ze t, hogy az egyházilag addig Perth Amboy szórványának számító területen egyház-
közösség sze rveződjön. A tel epről addig ide jártak át magyar istentiszteletre a hívek.
Nánássy Lajos 191 4. október 25-én meg is alakítja az egyházat Perth Amboy fíliája~
ként. Főgondnok a C igándról1906-ban kivándorolt Csákijános (1886-1961 ) volt, ak t
ebben az időben már előszeretettel hívta magát ír csengésű néwel, John 5harkey-nek.
70 US Federa! Census, 1900. New York City, 13orough of Richmond, ED 615, shect 23.
71 Amerikai Magyar Népszava, 1916. december 12. Az egyleti kalauzok természetesen nem rünteúk fe!
a tiszrviselők születési helyét, kj]étükre az adon közösségre vonatkozó m~s források alapján követ-
keztethetünk.
349
 A negyedben az alapító németek ekkora erösen megfogyarkoztak, az utódok elköltöz- I. táblázar. Kreischerville C igánd ról származó lakossága,
tek jobb környékre. Evan gélik us egyházuk 19 19-ben fe loszlott és papjuk a magya rok- 19 17
nak ajá nlotta fel megvételre a Szent Pétet templomot. A jutányos áro n, 1300 dollárért
megvásárolr s a maj dnem dzszer ann yit érönek ta rtott templo mot 19 J 9 . szeptember Élet- Lak- Örököse Bevándo- ..
Név Felvéve Sorsa
ko< hely Házastárs Gyermek rolr'
l -jén szentelték fó!. Ekkor közel száz tagj uk volr, lelkészlakást is vásároltak és bizto-
sírották az önálló lel készi állás anyagi feIréteIeit. Elsö saját Ielkipászrotukn ak Nagy Bodnár Pál 32 1915.02. K Nagy Esner Károly 1909
j ózsefer hívták meg egy távolabbi New Yo rk állambeli magyat egyháztó!." M indezel a Pivarnyik
Nagy Ilona, Béla.
negyed jó ké t évti zedes fej lödése egy szervezetteb b fázisba juto tt. 29 1915.02. K Julianna 1905 t Charleston
Mihály Károly
[Komoró]
A Kre ischerville és Vidéki Magya r Református Egyház megalakulása együtt
Csáki Molnár t Charleston
járt egy teformá tus betegsegélyzö egylet szervezésével is. Ez szintén Perth Amboy 34 1915.02. K
Zsuzsanna 1947
József
és Keasbey kötelékeiben jÖtt létre, az ottani 1904 óta tevékenykedö Elsö Magyar János, Júl ia. 1905 10
Balla Bata Juliska
43 1915.02. K
Refo rmá tus Egylet ún . másodi k fi ókosztájaként. Az egylet 191 5 áprilisában alakult és Dániel ES'lter 1914
novemberben már ők is zászJószentelés i ünnepélyt rano ttak. A magyar zászló kereszt- Gecse
1915.02. K
Vajda János. 1904 8
29 Sándor 1914
anyja a - ko rá bban itt is említett - cigándi id. Kelemen j ánosné, keresztapja a maj tisi János Zsuzsanna
István,
A ngyal Ferenc vok " Beállási díjként egy dollárt kellett fi zetni, hav idíj ra pedig ket- Nagy M. Fodor 1907- 12
40 1915.02. K Eszter.
töt. Ebböl lehetett betegség esetén segélyt adni a tagokn ak. H alálesetkor mi ndenki- István EsHeT 1914
Sándor
re kötelezö ki vetést alkalmaztak. Az egylet e1sö 3 1 ragjából herCIl vollak cigá ndiak. Kelemen Kelemen
t CharlesIOn
A további belépések nyomán 191 7 végére 3 1-re nött a cigándi születésű tagok száma. 74 Jánosné 45 1915.06. K János 1903
1940
[Oláh Udia] It 19541
A ragnyil ván tartás és tagd íjfizetés kimutatása lehe tövé teszi, hogy a "krájsvilli magyar
OIJh JÓ1.sef 31 1915.06. K Dócs Emer
fa lu" cigándi csoportjától - "kolóniának" taJán túlzás lenne nevezni _ érzékletes ké-
per adj unk a tö meges bevá ndorlás lezárulása id ején. Bi ztos, hogy nem minden it[ Bodnár
Pálné [Nagy 30 1915.10. K Bodnár Pál
ta rtózkod ó falubeli lépett be az egyletbe, s h iá nyoz nak inn ét a közeli New j ersey- bel i Es'lter]
magya r városokban lakó cigá ndi ak is. Velük az itteniek tÖbbé-kevésbé élénk kapcso- uC'lkó
Csáki t Toucnville
latban állottak, il y módon elvileg nagyobb az a kapcsolatháló, ami t a C igá nd ról elszár- 29 1915.10. K Mária 1906
János 1961
It 19271
mazo ttak az Egyesült ÁJlamok keleti -parrvidékén fenntartottak. Mégis tanulságos ezt
Fábián Dócs
a kisebb mintát összegezni. Újabb beáramlásra késöbb már nem nyíl t mód, s akik J67.sef
38 19 15.1 0. K
Erzsébet
1907
itt élték át a háborlIs éveket, ekkor még nem számolhan ak a hazatérés [ényleges le-
Fodor Sándor,
Fodor
hetöségéve!. Az alábbi tábláz", ezt a pillanatképet rögzíti az 19 17-es állaporoknak Dániel né t Charleston
34 1915 .10. K Dániel Dániel, 1911
[I3odn;ír 1960 (sirkö)
megfelel öen. Akinél sikerült más források alapján kideríteni késö bbi sor" ít, a tábláza t It 19521 József
jobbszélső oszlopa ez t is [artalmazza, mikén t az ada [bázis alapján a bevándorlási éveL
Erl..SébetJ
Terjék Júlia, Eszter, 1905 7
A tagok foglalkozásra nézve az egyleti nyil vá ntartás ban nincs adar. De tudható: e1öbb 30 1915.11. K
József József 1912
a téglagyár, majd egyre inkább a rézgyá r (vii 6 kép) adta a kenyeret, Linolellmville- N;lgy
ben pedig egy vegyi Üzem. Terjék Er/.séber, t CharlestOn
28 1915.11. K Julian na 19 11
KiToly Julianna 1958
It 197 11
Fülöp Singola
41 19 16.02. K
József Borbála
72 Laky ~7.erk. 1920; 67-69., Sratcn Islandi 1945; 9- 14 . Mátyás Nagy F.
29 1916. C 1914
73 A kn.:ischervillei z3szlószcmelés. Amerikai Magrarsag, 1915. decem ber 2., 3. old. Angyal Ferenc a Károly En~ébe!

szigeten "ene nöül :l cigándi Balla Zsuzsan nát, lásd Stat.en Islandi 1945; 18., Nt·w York ~ Iarriages p. Fodor Csáki
26 1916. T
Index, 1886-1937,A1IresIQ', 2 Febr. 1907, Borough of Richmond. Dánie! Zsuzsanna
74 Perth Ambo)' és Keasbey-i t\ lagyar Rdorl11:ltus Egyle t 2. osztálrán:lk tagnyil"ámanása és jeg)'ző­ B. Fodor György
34 1916. T
könyve. American Hungarian Foundation, Ncw Brunswick, NJ, Bethlen Archiyes, Church Records, János Erlsébet
H. R. C. A. (Free), New Jersey, Box 4. Pe rth Amboy, Ledgers, 1915- 1918. Megköszönöm Kőrösi Fodor Dániel N:lgy
37 1917.07. K 1914
CSOI11:l Sándor ösztönd íjas Hegcdűs Jsn'ánnak, hogy llZ anyagból másolatokat készített számomra. Matyi Zsuzsánna

350
35 1
 É1et- lak- Örököse Be\'ándo- ..
Név Felvéve Sorsa
kor hely Házastárs Gyermek folt"

N,gy N,gy
38 1917.03. K gyerekei
Dániel Julianna
Pércsi
31 1917.03. K Fülep Eslter gyerekei 1914
Sándor
Filep Eszrer,
33 191 7.03. K
János János, István
György
Balla t Charleston
28 1917.04. K Zsuzsánna gyerekei 1906
Károly 1983
[t 19791
"érai t Kreischervillc
29 191 7.04. K szülei
János 1918
Dócs
24 1917.04. T anyja 1909
t Charleston
Joz.scf 1985
Csáky
36 191 7.05. T
Kertész
gyerekei
[19051 t Perth Arnboy
István Zsuzsanna 1914 1985
I922-ben és
Dócs Dócs 1903-7 1928-ban ján
40 1917.06. K gyerekei
M. János Erzsébet 1909 onhon, majd
visszatért 7. kép. Fodor János és Csáki Eszra Pm1lSylvanidban, 1920-as h,eR
Kertész N,gy 1905-9 (Fejös Zoltá n reprodukciója)
40 19 17.06. K gyerekei
Miklós Zsuzsánna 1914
Kelemen
Albert t Tottenville
39 1917.10. K Zsuzsá nn a gyerekei 119141
István 1964
It 19531
ifj. Kelemen 1905-7
30 191 7.10. K S7.ŰCS Etei gyerekei hazajön 19201l
János 1911
ifj. Balla Molnár 1906?
22 1917.10. T gyerekei
István Eszter 19 14?

Forrás: '.)enh Ambo): és Keasbey-i Magyar Rcformáflls Egylet 2. osztályának tagnyilvántanása, 191 5- 1917. American
Hunganan Foundafl on, Bethlen Archives, Church Records. H. R. C. A. (Free), New Jersey, Box 4. Perth Amboy,
Lcdgcrs.
Jelmagyaráz:u; [ J-bell a más for rásból 57.ármaro kiegéS"Zítések S"lerepcl nck.
. Sajá! ada('~~á~j ~ \ " .ndléklel); .. FllmilySfllrrh, imcrjúk, Free Magyar (I-Iungarian) Reformed Chu rch.
A lakhely rovldnesel: K '" Krcischerville; T '" Toncnvillc; C "" Cartcrer, New Jersey.

Visszatérés, maradás
8. kép. Egy a1lles érme /929-es é!'sZlÍlIImai; a hllZillltaziÍS emlikr
A világháborút követően az amerikai munkaviszonyok megromlása, az óhazá[ól (O láh Tamás tulajdona. Némethy András felvétel e)
~aló többéves elszigeteltség sokakban felerősÍtene a hazatérés vágyáL Az euró pai
előbb 1922-ben, másodszor I 928-ban. Ekkor francia kikötőből, Le Havre-ból tért
urvonalak Ismételt megnyílásával a cigándiak egy része is útra kelt, hazatért. Mások,
vissza, 50 évesen. Míg Őt úgy tűnik nem vonzotta a végleges hazate!epülés, volt, aki
köszönhetően a háborús évek viszonylag folyamaros munkalehetőségeinek, gya-
"e1nyújrva" az időleges amerikai munkavállalást, ezekben a késői I 920-as években tért
rapodásuknak, az Amerikában születe[( gyermekek amerikai iskoláztatásának, a
haza. Így a Staten Island és New Brunswick körzetben is mozgó Fodor jános (zsóna,
maradás mellen dömönek. Ha közülük is többen feltehetőleg még ébren tartot-
zsolna) és felesége, Csáki Bzter Pennsylvaniából költöztek vissza 1929-ben. Az
ták a hazatérés gondolatát, az évek mú lásával ez e1halványodotL Nem volt könnyű
asszony in volt szobalány, szakácsné egy tehetős családnál, s házasságuk után férje
dönteni. Dócs M. István kétszer is hazautazott, majd visszajött Krei scherville-be:
353
352

9. kép. Fodor Jdnos (zsóna) egykori bdZ/la Zsóna~kertbeJl, 20/4.
(Fejös Zoldn felvé tele)
is követte Őt, kertész lett a birtokon (7. kép). Az apránként, szinte centenként
(8. kép) összerakott pénzből nagy, 75 katasztrális holdra rúgó telket vásároltak a
Cigánd melletti, Csermelyhez tartozó Határszélen, az ún. Karádi fődön. Itt építették
fel házukat is, mert "nagyapa a föld mellett akart lakni, innét jártak be C igándra hin-
tóval, szekérrel, ha kellett" ." Ezen a részen több amerikás tudott földet venni. A ki-
vándorlás cigándi krónikása, Fodor János jó ismerőse, nemzedéktá rsa Kő Csáki József
is itt szerezte birroka egy részét,7G Ezért is hívták egyesek szerint - ha nem is általáno-
san - ezt a határrészr Dolláros földnek. 77 Az amerikás pénzen emelt ház még ma is áll ,
körülötte az egykori nagy kiterjedésű birtokkal (9. kép). Nincs a család kezén és rész-
ben át is építették. A Zsóna-kert ma sokaknak azt a kuláküldözésr - "kulákverést" -
idézi, amit az Amerikából szorgalmának köszönhetően vagyon nal hazatért házaspár-
nak később el kellett szenvednie.
Azok közül, akik a krcischerville-i református egylet tagjaként a fenti táblá-
zatba n szerepelnek, kevesebben tértek haza, mint ahányan végleg kint maradtak.
(Legalábbis, az edd igi adatok alapjá n ez így látszik.) Egyikük, ifj. Kelemen János nem
sokkal a vi lágháborút követően, 1920-21 körül családostul vándorolt vissza Cigándra.
75 lnterjú unokájávlll, Gyöngyösi Katalinnal Cib>1Índ, 2014. március 25. Oláh Isrván és Tamás segitsegé~
ve! lehetőségem nyílt ezt a határrészt bejárni, köszönet érre.
76 Interjti unokájávili, Téglás Jánosné sz. Csáki J1onáva! (! 927), Cigánd, 20! 4. március 25. A két ameri·
kás kinti ta!álkozasá l a vcr~es krónika is őrzi. Csákj egy ízben Keassbcyn, Vajda Józsi lakásánál kérte
GróriJános és "Zsólna" sebrítségét, EA 6508/52.
77 Interjú Terjék Jánossa[ (sol1kol)'05), Cigánd, 20[4. március 25.
354
Ö csak névrokona a már többször említett másik. örökre Amerikában maradt idő­
sebb Kelemen Jánosnak. H. Kazup István és családja a véglegesen eltávozottak esetét
példázta, az Ő történetük az Amerikába vándorolt cigándiakkal is szorosabb kapcsola-
tOt fenntartó, majd visszatérő kivándorlók életrajzát hozza kézzelfogható közelségbe."
Kelemen Jánosnak (1887-1973) négy testvére volt: három lány, Rákel (1884),
Zsuzsi (1894), Zsófi (1898) és egy fiú, István ( 1894). Nem voltak jómódú család
_ "kevés volt a föld ann yi embernek, hogy megéljenek" -, ezért sem meglepő, hogy
már 17 évesen Amerika felé veszi útját. Fiuméből a Carpathia fedélzetén érkezik meg
New Yorkba 1905. április IG-án. Az óriási hajó 2188 fedélközi kivándorlót vitt ma-
gával, több embert tehát, mint ahányan szülőfa luj át, Nagycigándot lakták. Még négy
cigándi utazott a hajón, a l egidősebb a 40 éves Batta Mihály volt. Abevándo rlási
tisztviselő alig kibetűzh ető bejegyzése szerint Kelemen János Pennsylvaniát jelölte
meg úti célként, egy talán Delanceynak olvasható helyet. A többiek máshova, New
Jerseybe, ketten Chrome-ba tartottak. Ismerőse - "sógora" - nevét sem lehet hitelt
érde mlően kiolvas ni , talán Lőrincz PáJról van szó. Erről az útról nem tlIdni mást, s a
hely is roppant bizonytalan. De hogy Kelemen János biztosan járt ekkor Amerikában,
azt második utazása is bizonyítja. Ismét a Carpathiával megy 191 l-ben, s napra
pomosan ugyanakkor érkezik meg, minr hat évvel korábban, ápri lis 1G-án. Ekkor már
házas ember. Az úton öt társa van, huszonéves fiatalemberek. Érkezésekor bejegyezték,
hogy járt már 1904-1907 között Amerikában, s azt, hogy ismét Pennsylvaniába akar
menni, egy Sykesvi lle nevezetű helyre. Ez sem cseng ismerősen , feltehetőleg egy bá-
nyászreleprő l van szó. Kelemen János tehát mindkétszer a távolabbi Pennsylvaniában
próbálr szerencsét; másodszo r is egyedül menr oda, amibő l arra köverkezterherünk,
hogy más fa lubeli ektő l értesü lhetett ottani munkalehetőségekről. Aligha ment ugyan-
is a tel jes bizonytalanra. Bárhogyan is kezdődherett számára az amer ikai élet, rövi -
desen ő is csatlakozik a Kresicherville-ben időzők nagyobb csoportjához. Ö tehát a
bányát a keleti-parti gyárakka l váltó bevándorlók útját követte.
Két és fél év elteltével Kelemen János kihozatta feleségét, SZIIcs Etelkát. A fiatal-
asszony nem egyedü l érkezett Kresicherville-re, hanem kétéves kisfiával , Jóskával.
Kísérőként velük tartott egy középkotú asszony, Hudák Mária , ak it a férj unoka-
testvéreként rögzítettek abevándorlási regisztrációban. Brémából jöttek a George
Washington hajón 1914 januárjában. Ha a dátumokat összekapcsoljuk, kiderül, hogy
amikor Kelemen János másodszor is kezébe vette a vándorbotQt, nem várra meg első
gye rmeke megszülerését, hanem várandós feleségér hátrahagyva vágott neki az úrnak.
19 12-be n sz ületett fiát Amerikában láthatta meg először. Nem ő ment haza, inkább
feleségét bírta rá az útra. Hosszú távra, vagy legalább is huzamosabb amerikai tartóz-
kodásban gondol kodtak. Sűrü egymásutánban három liúk született: János (1915),
Károly (19 16) és István (19 17. december 13). Élik az idegenből szárm azó munkások
78 InlerjLI ki·! ullokájúval, Kelemen l .<Íszlóval (1946), Cigánd, 20 [4. március 26. és Amster Tamásn~ sz.
Kelemen Jűliával (1948), Bud apest, 2014. április 8. Az életrajzhoz felhasználtam az anyakönyvi és a
már másoknál is idézett amerikai források adatait; ezekre alább csak a [egszükségesebb esetekben
hivatkozom.
355
 életét, tanulják a nyelvet, egyletbe állnak,
csadakoznak a szerveződö református
egyházhoz. Kelemen János 1916-ban a
Ferenc Ferdinánd egylet egyik beteglá-
togatója, vagyis az, aki ellen ő rzi , hogy
a betegséget jelentő egyleti tag valóban
egészségi okok miatt folyamodik-e be-
tegsegélyhez. "
Az I 920-ban tartott amerikai nép-
számlálás idején Kelemen János rézgyá ri
munkásként dol gozo tt. Erről mesélhetett
később Magyarországon unokáinak, akik
ma arra e mlékezne k, hogy valami gyárat,
talán öntödét emlegetett. Az em lékfosz-
lán y megfelel a valóságnak, hisze n éve-
ken át a Tottenville Cop per Compan y
(6. kép) munkása volt. Legidősebb fiúk
- a "cigándi " - 1920-ban a hel yi állami
/0. kép. Fodor BéM,,! sz. Dócs Erzsébet f/llg)'/lpj/l iskolát látogatta. Ó és szülei az összeírás
és ttÍrsni Amerikáb/lll készült kipéveL' szeri nt beszéltek angolu l. A kiseb b gyere-
Csáki józsef(ká1t] /l), Bodnár Sándor, Old" István kek nem. Három 40 feletti magyar volt 1 /. kép. Kir amerikás CigándolI: Kelemen Dániel és Kefemm jános (jobbra), /972 kijriif
(guhás), BlJdnlÍr SlÍndor (körön/pe), (Kelemen László tulajdona , Cigánd. Fejős Zoltán reprodukciója)
ekkor náluk blll'don, ami külön jöve-
Te~;ik Károly (szeres)
delmet jelentett a családnak. Lakást egy
(Cigánd , 2014. Fejős Zoltán felvétele)
olyan kétszintes, kétcsaládos épületben A családdal anyai ágon távoli rokonságban álló Csáki József (J 870- 1945) és négy tá rsa
béreltek, amit még a Kreischer-féle gyár féltve őrzött szép, ám mára erősen megkopott képén (I O. kép) sem szerepel , pedig a
epltetett 1890 kö rül a téglagyári munkásoknak. Négy ilyen há za t emeltek a gyá rtll- n evekből ítélve a felvételn ek ott kellett készülnie. 81
lajdonosról elnevezett utcában , ahol a já rdát is a gyár tégláiva l rakták ki. Ezek 1994 Kelemen János megtakarítOn pén zéből tíz holdat ven a Karádi főd n evű határ-
óra New York Ciry nyilvánrartott müemléképülcrci. 80 Minden jel arra mutat, hogy ban. Amikor fiai felnőttek, megházasodtak, megosztotta a fóldet. I dős kort ért meg
Kelemenék Amerika mellcn dönröttek. Mégsem ez törrém, hazautazrak. Nincs ed- (J I. kép), 86 évesen hun yt el I 973-ban, felesége fiatal on, a 40-es években.
di g adat arról, hogy pOllrosa n mikor és mi é rt, s a családfő ké t unokája sem tud ezzel De va n ennek a családtörténetnek egy rejtélyes pontja. Az egyik fiú ugyanis
kapcsolatban részleteket. Egyet tudnak, azt, hogy apjuk, Kelemen István Amerikában Amerikában halt meg. Az em l ékezők szerint "Karcsi orr maradr. oda nősüh, de őtet a
szülcrc n , ki sgyerekként hozták haza szülei. Az ö születés i anyakö nyvi ki vo natának hi - lift agyo nütötte, egész fiatalon." Felesége Újkenézről való volt, maradt egy gye rek utá-
va talos magya r nye l vű fordítása őri zte meg egyedül számukra a "furcsa hely" elfeledett na , három éves lehetet[, mikor meghalt. "Voltak is itthon, de az a gyerek egy szót sem
nevér. Ezt az 194 5-ös házasságkötéséhez kellen beszerezni , ma a csa ládi irarok mé- tudott magyarul. A keresztanyám volt [az anyja], eljöttek látoga tóba, úgy hatva n évvel
l yérő l került elő. Talán ez az utolsó korabel i, bár Magyarországon készült dokumen - ezelőtt. " Károly 1916-ban született, amikor a sz ülők hazajöttek, 5- 6 éves lehetett.
rum Cigándon, am in Kreischerville neve előfordul. Én mindenesetre senkivel nem Valóban kint hagyták' H ogyan, miért' Ki nevelte? - nem tudjuk. Lehet, hogy mégis
beszélrem, aki ismerre vo lna a cigándi régi amerikások "magyar falujának" a nevér. hazahozták Ő t is és később ment ki ismét' Am i biztos, hogy 1938 februárjában az lIe-de-
France hajón Le Havre-on keresztül megérkezik - vagy vissza érkezik - New Yorkba,
79 Lásd 73. jc:g}'%et.
80 US l:.ederal Cer.sus 1920. Richmond Co umy, Richmond, ED 1620, ~ h eet 9/ A. Kelemenék a
Kreischer street 83->1 $ ház egyik laká s,it bérchék. A ház fén yképét, mucmléki leírását és tOvábbi 81 Kreischerville-ró l ncm tud Csáki József (kánya) kiváló memóriájú, sok részletre emléke ző unokája
hivatkozásokal lásd lmps:/ / ww\\:f1ickr.co m/ pho tos/ emilio_g uc rra/ 44 7 15358 12/(Letö hés 2014. sem, aki a képet mcgórizle. Imerjú Fodor Béláné sz. Dócs Erzsébcncl (sz. Sátoraljaújhely) , Cigand,
május 20.). 2014. március 26.

356 357
 ahol pontos lakcín;mel rendelkezik. Egyedül utazik, talán ekkor ismerkedet meg, vagy
kötött házasságot Ujkenézlő n feleségével, aki később követhette őt. A pár évvel későbbi
katonai összeírás szerint négy év high schoolt végzen, szakmája va n, cipőjaví tó , New
York felsővárosban lakik. Az utolsó rá vo natkozó adat igazolja elhunytát: 1944. június
28-án ismeretlen okok miatt Manhattanban meghal '2 Feleségéről az ismételt családi
nyomozás kid erítette, hogy utóbb újból megházasodott és második fé rjétől sz ül etet!
O lga, akivel 196 1-ben meglátogatták a hazai roko nságat.
A fenti tábláza tban szereplő egyleti tagok közül biz ros, hogy ifj. Kel em en
János és családján kívül legalább tízen so ha nem tértek vissza szülőföl djükre. Ök
Kresi cherville-ben vagy legszűkebb környékén él ték le az életüket, Ott haltak meg.
Egyikük, Pércsi János már nem so kkal belépése után elhunyt, a jegyzőkön yvek szerint
1918. novembe r 3 -án kezdték meg a halálese ti díj beszed ését. Ne m tudni , hogy mi
volt halálának az oka, talán balese tet szenvedett. A végleg kint maradtak aránya való-
színűl eg ebben a kisebb mintában is nagyob b lehete tt, s akiknél egyelőre nincs ezzel
kapcsolaros információnk, egyál talán nem biztos, hogy hazatértek.
A végleges kint mara dásra jó példa az egyletbe szintén 19 I 7 végén belépett Albert
István (1877-1954) sorsa, mely a korszak nem hazafelé tartó, hanem épp ellentétes
irán yú mig tációs mozgása it is jelzi. Egyútta l egy újabb elgo nd olkod tató ese t az am e-
rikai munkavá llalás család i terhei t ille tően. Albert István nem más, mint a Kelemen
családdal még Am erikában együtt lakó egyik burdos. Az ő életútja pont fordítva ala-
ku lt, mint az övéké. Bár egyedül volt kinn, nem költözött haza, hanem ahajóslisták
szerint 1921-be n kivitette feleségét, Kelemen Zsuzsannát, legé ny fiá t és hétéves kis-
lányát. Zsuzs ir. Egy idős özvegyasszony. Csáki Zsuzsanna is velük tano([, Ő fi ához,
Károlyhoz ment a szomszédos C hrom e- ba. Az 1920-as népszámlálási ív szerint Albert
István I 9 13-ban vá ndorolt ki , egy egy ház i adatlap szerint 191 4 májusában. A beván-
dorlási regíszrrációkban őt nem sikerült azo nosítani, d e bármelyik éve r is vesszük,
bizonyos: neki hét évet kel lett vá rni arra, hogy megismerhesse a távollétében született
másod ik gyerm ekét. Mindvégig a Staten Islan d-i " magyar faluban" éltek. Egy fiuk és
egy lányok sz ületett röviddel a szétszakíto tt család újbóli egyesülése után. Albert István
a helyi rézfinomító gyá r - ekkori nevé n: Nassau Smelting & Refining Co mpany -
munkásaként ment nyugd íjba.
Az I 940-es évekre a háb o rú előtti ki vánd oroltak már "ö reg amerikásoknak"
szá mítottak, egy lassa nként lelépő nemzedék képv i selőinek. Szinte egy utolsó pilla-
natfel vé telt is adh atunk még róluk - köszönhetően egy egyházi felm érésnek. A má-
sodik világháború végé n, 194 5-ben a State n Islandi Függe tlen Magyar Refo rm átus
Egyház család i em lékalbumot szerkesz tett, am el y rövid életrajzokban bemutatja a
gyülekezet tagjait" Ez az összeállítás abból a minden családra kite rjedő összeírás-
82 New York, New York Passenger and erew lists, 1909, 1925-1957, intlcx and images, r(II"~b'Se(Jr(h,
Charles Kelemen, 1938; World \'('ar II Enlisrment Record s,U prown, New York, index, Ffl/lli!ySetmh,;
New York Death Index, 1862-1918, index, FanJifySetJlrh, Charlcs Keleman 28 June 1944.
83 Staten Island 1945: 18-30. Az alábbiakban a családtöncneci információk in;lct származnak, a rö-
vid scg kedvéért nem adom meg az o ldalszámokat. A nepszámlálási adatOkat a familyscarch.com
358
/2. kép. Terjék Károly és felesége, Nagy Julianna bázuk tomácán. Charleston, /945 körül
(Free (Hunga rian) Reform ed Church, C harlesto n, $taten Isla nd, tulajdona.
Linda C uder Hal/ck reprodukciója)
ból nőtt ki , amit az egyház megszervezésekor I 933-ban kezdeményeztek, majd időn­
ként ki egészítettek, illetve az új tagok esetében későb b fel ve ttek" Történt ugyanis,
hogy a régi, 1915-ben alakult kreischerville-i gyülekezet belső vi ták miatt kettésza-
kadt. A nagyobb csoport átvette az elárverezett, teljesen kiürített - még a padokról ,
berendezése ktő l , harangjától is m egfosztott - németekről vásáro lt régi templomor
s csatlakozott a Függe tlen Amerikai Magyar Református Egyház keleti egyházme-
gyéjéhez. A másik a korábbi lelkésszel (a magu kkal vitt haranggal, templomi be-
re ndezésekkel) új helyre, a közeli rossville-i városrészbe költözött, s a lelkész haláláig
a Kreisch erville-Rossvillei Magyar Refo rmátus Egyház néven működött rovább."
Ebből következik, hogy a "Iegcigándibb" kis amerikai magyar közösség is m egoszlott
két gyülekezet között, bár többségük a Staten Island-i magyar reformátuso k egészéhez
hasonlóan a független ek egyházához tartozott. Az emlékalbum és az egyházi felmérés
ról uk készült.
segítségc\'e l elérhető aclatbázisokból merítettem né\' szerinti kereséssel. 1smétclten jelzem, hogya
kiadvanyban sze replő, a gyülekezet tagjaitól szá rmazó születési és há zassági adatOkat nem mindig
lehet igazolni a cigándi anyakön}'\'ek bejegyzései\'cl.
84 A családlapok másolatát Linda Cutler Hauck rendel kezésemre bocsátOtta, melyek információival
kiegészírenem az egyházi kiadványból nyert adatokat. Az Albert István nal kapcsolatOs információk
eg)' része is innét származik.
85 Az egyházszakadáshoz hisd az Amerikai Magyar Népszava címú napilap 1933-as évfolyamának rövid
egyházi híreit, valamint összefoglalóan a cartereci független egyház lel készének, Vincze Sándornak
az írását, közli: Sraren Islandi 1945: 12-1 4. , további részletekhez vö. Staten Islandi 1949., 1953.
A régi lelkipásztor vezette gyülekezet újonnan vásárolt templomát 1933 szeptemberében avatták fel,
Amerikai Magyar Népsz:wa, 1933. szeptember 15., 6. Az egyház mcgszúnése urán iratai a ligonieri
Bethlen Otthon archívumába kerültek, bele értve a kreischerville-i egyház 191 5-1933 közötti doku-
mentumait is. Ezt az anyagot nem állt módomban tanulmányozni.
359
 A jubileumi kiadvány készítésekor a
gyülekezethez 174 lélek tartozott. A füzet-
ben 57 családró l találun k adatokat, közülük
gyerekek nélkül összesen tizenegyen születtek
Cigándon - hét férfi és négy n ő. Két család
van, ahol a férj és feleség is cigánd i. Fodor
Dániel (1877) és Bodnár Erzsébet (J 879)
még odahaza házasodtak 190 l-ben, Teljék
Károly (J 887) és második felesége Nagy
julianna (1893) már Charlesto nban, miután
a férfi 192I-ben kihozatta l eendő feleségét
(J 2. kép). Az összeállításból hiányzik, bár az
egyházhoz tartozorr három további "tiszta"
cigándi házaspár: az imént említett AJbert
István és felesége, vaJaminr a nyolcgyerekes
ifj. Balla Károly (1891) és házastársa, szüle-
tett György Zsuzsanna, illerve Csáki józsef
(J 88 I ) és neje, Pázmán Zsuzsanna (J 880).
Az összeállításkor élt még az egyházalapító
Csáki (Sharkey) jános, kilenc gyermek apja,
józsef tesrvére. A harmadik fivér, Károly
( 1875) is megemlíthető , bár Ő nem tarto-
zott ehhez az egyházhoz, men a szomszédos
Carteretben lakott. Charly szintén a Sharkey
nevet használta. A rokoni-származási adatok
boncolgatása még folytatható lenne, de a lé-
nyeg a mondottakból is világos. A 20. század
derekára vonatkozóan még mindig jól kimu-
tatható egy kisebb csOportosulás, amely el-
/3. kép. John (Csáki) Shnrkey ts ftlesége
sősorban családi szálakon keresztül, illetve az
síremléke, Bet/u" Merhodist Cburchynrd,
egyház jóvoltából az új környezetben is őrzött
még valamit a szülőföld kötelékeiből.
Tottl'11/Jille, S/otetl IS/ilII, NY.
(Forrás: FindAGrave.com)
bár biztosan többen, mint ahány lároga-
tás emlékéte az eddigi kutatással sikerült
fényt detíteni. Kivételes - külön tanul-
mányba. sőt regénybe illő - az a történet,
ami t a C igándról 1913-ban eltávozott
Vajda julianna és hátrahagyott kislánya,
Zsófia (14. kép) e1-e1szakadó kapcsola-
táró l, majd 57 évvel később Floridában
létrejött utolsó, s egyben egyeden találko-
zásáról (15. kép) lehetne írni. A húszéves
korába n kényszerűségből Amerikát vá-
lasztó leányanya egy mozgalmas, hosszú
élet végén - cselédkedett, majd osztrák
férjével farm ra költözött -, 98 éves ko-
rában hunyt el Floridában, húsz évvel a
régóta vágyott, ám kölcsönös csalódá-
sokkal kisért találkozás után "
Mára közel hét évtized telt el a
Staten lsland-i FüggerIen Református
Egy ház családi albumának megjelenése
óta is. Akikről szó volt benne, régen a
környék temetőiben nyugszanak, ki szép
síremlékkel (13. kép), ki nyo mtala nul.
A ma is meglévő parányi református /4. kip. Vajda Zsófia (1909). /9/2 kOdi!
(Dócs Cyörgy culajdona, Cigánd.
gyülekezet nyolc tagot szám lál. Edward Néme[hy András reprodukciója)
és jam es Fan uzzi, néhai Csáki józsef és
Pázmán Zsuzsanna unokái az utOlsó távoli cigándi leszármazottak a közösségben (16
kép). A német lutheránusoktól egyko r vásá rolt templom ma műemlék, központja a
városrész múltját ápoló Tottenville Histo ri cai Society tevéken ységének. A környéket
és a templomot - melynek fenntanásához alkalmanként New York városa támogatást
is nyújt -, időnként helytörténeti túrák keretében keresik fel az érdeklődők" A New
York árnyékában meghúzódó egykori kis munkáste1ep, a fennmaradt néhány régi
épület és munkáslakás. s elsősorban is az apró, de megkapó lárványt nyújtó templom

Epilógus
Kevés nyoma van annak. hogy a több mint egy évszázada eltávozoHak. a régi ameriká-
sok és az óhaza, Cigánd között élénkebb kapcsolat maradt volna fenn. Ez kü lönösen
az első nemzedék távozásával vált teljes e1szakadássá. Az idő múlá"íval megfogyatkoztak
az összetanó családi szálak. az Amerikában születen és iH felnő[t második generáció
pedig még erősebben az újvilághoz kötötte szüleiket - a nem elhanyagolható generá-
ciós konfliktusok ellenére is. Elvérve fordult meg "otthon" egy-egy volt kivándorló,
86 Intcrju unokájá\'al, Dócs Györggyel (1945) és feleségével, Cig:ind, 2014. március 26. US Soc ial Se-
curi ty Death Index, l 935-current, Julia Peters, 28 Oct 1991, AlICl'SIIJr. HázasságO[ 1922~ ben kötö nek
Manhattanben. New York i\larriagcs, cc:nf. No. 7303, /lHm!IJ'. Az 1930-40-cs években New York
áUamban éltek farmon, 1940-ben 4000 dollár értékü házuk van Esopusban. US Fedend Census 1940.
New York, Ulstcr County, Esopus co\vnship, ED 56-2, sheet 291\.
87 A templom javításához lásd Imp: //www.silive.com/southshore/i ndex.ssf/20 13/04/ti ny_st:Hcn
_island_congregatio.hunl (Letöltve: 2014. fcbru:ir 11.), tartalmas, informatív adatokkal kisért fo-
lósorozar látható Emilio Guerra jóvoltából a Flickr közösségi port:ilon: Imps://w\V\v.Aickr.com/
photos/ cmilio....guerra/44715358 12/, lásd Illeg https://www flickr.com /phoros/jswad/sc!s/
72157623876496328 (Letöltve: 2014. március 24.)

360 36 1
 I. melléklet: Cigándi kivándorlók az amerikai kíkörök nyilvántartása szerint,
évenkénti bontásban, a nevek betűrendjében, 1891-1929

Mikor A kivándorló ~ Hol szállt Milyen Úti cél, E

:2 A hajó neve Kihez jött •
érkezett neve hajóra viswny település .~

1891
05.01. Balla Károl y 32 Antwerpen Rhynland - - - -
05.0 l. Czorni ~ Marie 33 Antwerpen Rh)'nland - - - -
Czorni?
05.0 1. 35 Antwerpen Rhynland - - - -
Sámuel
05.01. Horváth Marie 29 Annverpen Rhynland - - - -
05.0 l. Marko Mihály 32 An!\wrpen RJlynland - - - -
Miskoczi
05.01. 10 Antwc:rpen Rhynland - - - -
Mihály
15. kép. Középen Dócs Dánielné sz. Vajda Zsófia és julia (Vajda) Perers,
1892
Fort Myers, Florida, 1970. (Dócs György tulajdona, Cigánd.
NémcdlY AuJrá.s rcproJukciója) 12.15. Nagy József 26 Roucrdam Spaarnd:l.l11 New York NY
04.18 . Terjék Mihály 31 Ronerdam Arnslerdam Perth Amboy NJ
1893
04.25. Fodor Jó ~..sef 32 Bréma Fulda Srockwll PA
04.25. Fodor József 33 Bréma Fulda Srockron PA
04.25. Nagypál lm'án 40 Brérn<l Fulda Stockton PA
04.25. Oláh Iván 38 Bréma Fulda Stockron PA
1895
05.28. Kazup Erzsébet 28 Bréma Ems - - - -
05.28. Kazup István 4 Bréma Ems - - - -
05.28. Kazup Isrv;ín 33 Bréma Em, - - - -
1896
10.02. Balla Miklós 34 Hamburg Persia Staten Island NY
06.08. Bolya István 36 Antwerpen Pennsylvania Koma Joscf sógor Krcischcrville NY
06.08. Fodor Sándor 33 Antwerpen Pennsylvania Krcischervillc NY
06.08. Máryás Gyula 38 Antwerpen Pennsylvania M;íryás József testvér Krcischervillc NY
16. kép. james Fal1uzzi, néhai Csáki józsq és Pázmán Zsuzsanna unokája 06 .08.Nagy József 36 AnTwerpen Pennsylvania ? testvér Kreischervillc NY
(Free Magyar (Hungarian) Reformed C hurch , Charleston, Staten Is land , 2014. 06.08. Nagy Miklós 38 Anrwerpen Pennsylvania Balog sógor Kreischerville NY
Linda Cutler Hauck felvétele) 06.08. Oláh JÓ1..sef 38 Antwerpen Pennsylvania Oláh János testvér Kreischerville NY
az amerikai múlt olyan emléke, amibe a Magyarországról érkezett munkások százai- 03.21. T('rjék JÓ1.5ef 35 Hamburg H.H. Mcier New York NY
nak sorsa is beleszövődött. On van bennük közverve, közvetlenül, az amerikás OG.08 . Török Mihály 35 Antwerpen Pennsylvania Hódy ? János sógor Kreischerville NY
06 .08. Vajda József 31 An!\verpcn Pennsylvania György István sógor Kreischerville NY
cigándiak keze nyoma; látens emlék, amit ma már senki nem tarr nyilván. Ez az írás
1897
is csak arra vállalkozhatott, hogy felidézze egy közösség kirajzásának főbb vonásait és
02.13. Dócs István 29 Bréma Stuttgart YoungslOn OH
megmutassa, hogy létezik egy távoli pont, melynek környékén valaha kis áttelepült ci-
gándi élet zajlott, miközben keményen helyt kellett állni új világuk megteremtésében 1898

s alakításában. 09.0 l. György János 33 Bréma Lahn - barát Krdscherville NY

362 363
 1899 05.24. Herc-zig Dániel 26 Hamburg Fürst Bismarck Csáki József sógor Perth Amboy NJ
531 - 1181h
01.18. Ádám IstvJn 38 Antwerpen Fricsbnd ZámboI}' P.íl nagyb.ícsi New York NY 03.05. Nagy ISlVán 37 Ha mburg Deutschland ? Katalin NY
New York
01.18 . Dócs Károly 36 Ant\verpcn Fricsiand Bajor József sógor New York NY
02.03. Terjék JÓ7.sef 40 l-lJmburg Phoenida - barát Willock PA
04.08. Fodor D.ínicl 36 Anr.vcrpcll SwitLcrbnd Bodnár János sógor Kreischerville NY
04.08. Fodor József 39 Annvcrpcll Swit-zcrland Borosi János nagybácsi Kreischervillt" NY 1903
04.08. Nagy Károly 47 An[Vo{crpen Swit'lcrbnJ Balla Károly testvér Kreischervillc NY Grosset
10.14. Balla Dániel 32 Bréma
Kurfüm
Berc-zik ? Erzsi barát Roebling NJ
02.01. Oláh János 42 Antwerpen Weslcrnland Máryás József rogo r Kreischervillc NY
02.14. Bodnár Miklós 29 Hamburg Bulgaria Fodor István barát Carteret NJ
1900
07. 11. Csáki Es1.Ier 22 Hamburg Pretoria Csáki Károly férj Carcerel NJ
03.07. Áros Károly 26 Antwerpen \'(feslcrnland Balla József sógor Feastervi]le PA ?rlla K.i roly barát Kreischervillc NY
04.17. Csáki János 35 Hambura Patricia
06.1 L Balla Isrv;Ín 43 An rwerpen Fricsland Balla Károly tCS,,"t!( Kreischervillc NY Csáki József apa Carrerel NJ
06.11. Csáki József 5 Hamburg Pretoria
03.16. Balla Mihály 14 Bréma H.H. Meicf unok:HC:Stvér New York NY Carteret NJ
06.11. Csáki Sándor 3 Hamburg Pretoria Csáki Jór.sef 'p'
07.10. Bodnár Károly 25 Bréma Königin Luisc - sógor Perth Amboy NJ Csáki
03.08. Bodnár Miklós 23 Bréma Brcl1lc!l Szabo? János , P"r(h Amboy NJ
06. Il.
Zsuzsanna
24 H.lmburg Pretoria Csá ki József férj Ca rterct NJ
03.07. Csáki Károly 37 Annvc:rp"n Wcsrernland Balla József sógor F"asterville PA 05.21. Cseresa István 30 Hamburg Pennsylvania Balla József ismerös Kreischcrville NY
05.23. Deik E:-/.sébet 9 Bréma Bremcn - Woodbridge NJ Grosser
11.18. Dócs János 21 Bréma Kovacs László barát Passaic NJ
Kurfürst
05.23. Dci k józsef 32 Bréma Brcmen - wgor Woodbridgc NJ
Grosser
05.23. D"ák 1v.a riska 4 Bréma Bremen - \X/oodbridgc NJ 11.18. Dóes Zsófia I; Brema ? ISTván sógor Passaic NJ
Kurfurst
05.23. Deák Zsófia 29 Bréma Bremen - sógor Woodbridgc NJ Grosser
Fodor József férj KreischervilJe NY
08.06. Fodor JÓ7.sefn é 33 Bréma
05.04. Fodor józsef 34 Hamburg Patricia György János só 'or Kreischervill c: NY Kurfürst
03.07. Fodor József 42 Annverpen \Xlcsternland Balla JÓ1.sef só 'or Feasterville PA Kronprinz
Fodor JÓ/.scf sógor Krcischerville NY
08.05. Fodor Zsm.si 33 !3lúna Wilhelm
03.16. Fodor Miklós 35 Bréma H.H. Meier unok:tteSfvé r New York NY
10.06. Fodor JÓ1.sef 27 Ronerdam Potsdam Fodor josdine feleség New York clo NY
03.07. G)"örgy Miklós 43 Antwerpen Wcslernland Balla József sógor Feasten'illc: PA
02.14. Fülöp János 34 Hamburg Bulgaria Dócs Károl)' ismerös Hohsville NY
06.08. Oláh jÓ7sc:f 32 Hamburg Palatia Barna ? sógor Kreischervillc NY Holtsville NY
02.14. Gál Dániel 33 Hamburg Bulg:l.fia Ocs ICirol)' ismerös
04.14. Oláh K2roly 3 1 Bréma Rhei n - !lab'Ybácsi Chrome? NJ
06.26. Tcgeres jános 34 Bréma Main - -
, PA 05.20. !-IuS"Lák Béla O Br.:ma Barbarossa Huszák György apa Duquesnc PA
05.20. Huszák György O Br.:ma Barbarossa Hm--z..ik György apa Duquesne PA
07.10 . Terjék j:.inos 34 Brém:a Königin Luise - sógor Perth Amboy NJ
J-IuS"dk Husz:ík György férj DlIquesne PA
Grosser 05.20. 30 13rtma Barb:uossa
10.03. Terjék József 24 Bréma
KurfüfS!
Terjék JÓ7.sef testvér Krcischcrvillc NY Györgyné
05.03. Kalinák János 24 Brrm:l Neckar Boglyos József testvér Potls{Qwn PA
06.08. Tóth j61.scJ 32 Hamburg Palatia Barna Miklós sógor ? Kreischen'ille NY
Kel"men (?) Grosser
1901 11.18. 30 Bréma Kovács L:iszlú unokatestvér Passaic NJ
Gábor Kurfurst
03.04. György Dániel 23 Bréma Karlsruhe - - - - 05.20. Kertés-L JÓlSef 35 Br~ ma Barbarossa Husz..ik György barát Duquesnc PA
03.16. Oláh János 37 Bréma Barbarossa - sógor Kr"ischcrville NY Grosser
08.06. Mátyás Józscfn · 35 Bréma Mál)';Ís JÓ7.scf férj Ca n eret NJ
03.16. Oláh Jinos 37 Bréma Barbarossa - s?1;or Kr"ischervillc: NY Kurfüm
0.,.16. T.:gHs János 40 Bréma Barbaro$s:t - testvér Cartercr NJ 06.02. Nagy János 28 Hamburg Moltkc Ol:íh P:il ismerős Hugenot NY
10.21. x. Y. 30 Rorrerdal1l Rijndam Husák József sISsor Duqucsn" PA 03.26. Ol:íh József 33 Br~ m;t König Albert Kurecz? ISIván sógor Kreischerville NY
1902 03.26. Petrik Mihály 27 Bréma Kön ig Albert Nagy Miklós sógor Kreischerville NY
02.14. Szabó Erzsi 18 Hamburg Bulgaria Vajda Péter ismerős Kreischerville NY
03.28. Balla István 40 Hamburg Barcelo na - - - -
05.21. Szántó József 25 Hamburg Pt>nnsylvani:l Balla József barát Kreischerville NY
368 Third St.
06.05. Balla Isnan 44 Bréma Köln BJ.lla József fi,
New York
NY
1904
03.28. Balla Károly II Hamburg Barcelona - - - - 11.08.
Balla
18 Antwerpen Finland Balla Károly apa Kreischervillc NY
03.28. Balla Miklós 34 Hamburg Barcdon:1 - - - - Zsuzsanna
04.30. BerCli József 42 Hambur o Moltkl'" Berai Gábor testvér Carterer NJ 12.29. Fodor István 34 Fiume Pannonia LörinC"l. Pál sógor Punxslltaw!l"y PA
04.06. Csáki Károly 40 Hamburg Arcadia Györb'Y János sógor PunxsulJ.wnl'"y PA 05.17. Fodor István O Antwerpen Zedand Fodor Joe 3pa Elkhorn WV;!

0.).18. Deák Sándor }2 BrémJ. Rheirt lands József s6gor Kreischerville NY 05.17. Fodor Józsefné 27 Antwerpen Zecland Fodor Jo" férj Elkhorn Wva
05.31. Fodor S:índor 30 Hamburg Colllmbia Karaszi Béni unokaöcs Carteret NJ 05.17. Fodor Sándor 2 Annvcrpen Zeeland Fodor Jo" apa Elkhorn W"
0;.12. György K:íroly 27 Hamburg Kiautschou Bognár K:íroly badt Perth Amboy NJ 11.07. Gerádi József 31 Fiume Pannonia Gál Miklós ismerös Krcischervill" NY

364 365
 01.31. Géri Erzsi 14 Hamburg Be/gra,'ia Tóth Lizi" anya 1783 St. 04 .27. Gecse János 25 Bréma Barbarossa Nag)' Miklós sógor Kreischervi lle NY
New York
NY
04 .26. Gecse J:ínos 18 Fiume Carpathia Németh Miklós ismerős Kreischervil le NY
01.31. Géri Isrvár 3 Hamburg Belgravia Tóth Lizie 1783 SI. Grcsko
anya NY 04.25. 23 Rotterdam Starendam György István barát KreischcrviJlc NY
NewYork Isrvánné, özv.
01.31. Géri Maria 16 Hamburg Belgr:.\Via Tóth lizie 1783 St. Gyöngyös
anya NY 05.19 . 32 Hamburg GrafWaldersce Gyöngyösy? unokarestvé r Kreischervi lle NY
New York Antal
07.28. György };íros 48 Fi urne Pannonia Soha jda Károly sógor Chromc NJ Gyöngyösy
12.29. Perrik Mih.ily 29 Fi ume Pannonia Kazup István sógor 11. 28. .13 Hamburg Amerika Nagy Mih,ily tesrvér Kreischerville NY
Canerel NJ Antal
12.29. Petrik Zsu7,sa 20 ]:iume Pannonia Kazup Istv,ín scigor Caneret NJ 12.18. György Bálint 46 Hamburg Pretoria Györg}' Im'á n unokatestvér Kreischerville NY
1905
02.14. György István 23 Fiurnc Pannonia Balla Dániel sógor Kreischerville NY
06.04. Balla El7.Sébcr 18 Fiume Pan non ia
Nagy Ferenc 0.1. 12. György János 38 Bréma Gm György Ismin tesn'ér Kreischervil le NY
sógor Kreischervil le NY
Mild6s 04. 16. Kelemen János 17 Fiume Ca rpathia Lő rin cz? Pál sógor Delancey PA
05.09. Balla Gabor 40 Hamburg Blücher Balla Dániel s?gor Kreischen'illc NY Kelemen
05.15. Balla Gergely 40 Fill111C 07.02. 36 Fiume Slavonia Kelemen J ~í nos férj Krcischerville NY
Slavonia Bodnár János Ján os n ~ Lvdia
sógo r Krt"ischervillc NY
03.21. Balla Józse( 48 Hamburg Patrícia 05.15. Kovács Sándor 27 Fiumc Slavonia Kovács József testvér Kreischerville NY
B,llIa Dániel sógor KreischerviJJc NY
05. 15. Balla JÓ7.sCr 39 Fiume Woodbr~c
Slavonia Dócs János sógor Kreischervi llc NY 03.21. Magyar M ikJós 16 Hambu rg Pauicia Gerek Sándor barát NJ
0.1.21. Balla Julianna 17 H ;ullburg P;uriciJ C a~thia
Balla Dániel sógor Kreischervillc NY 04.16. Mátyás István 18 Fiume Mátyás József 'p' Sayrevi lle NJ
06.04. Balla Károly 29 Fill/ne Nab'Y Ferenc 05.19. Nagy Erl.~ébe t 15 Hamburg Graf Waldersce Dócs Dániel unokatestvér Kreischerville NY
Pannonia sógor
Mikló~ Kreischervillc NY 0 2.01. Nal!)' IStván 29 Fiume Sbvonia Balla József s~r Kreischervi Jle NY
04.16. Balla Károly .14 Fiulllc C1rp:l:thia Eibián Sándor C hrollle NJ 09.11 . Nal!)' József 16 Fiume Pannonia Illes András sógor Tremon NJ
06.04. Baua J.inos 45 Fiurne Pannonia 12.18. Na';)' József 35 Hamburg Pretoria Dócs Mihály barát Kreischerville NY
Csáki Károly sógo r Ch rollle NJ
04.16. Bana Mihály 44 FiuIlle Carpathi:l György Dániel 10.27. Nag)' Julia 30 Hamburg Pretoria Na~y Károly férj Kn~iscllerville NY
C hrome NJ
12.29. Bodnár ISfv:in 17 Hamburg Gr:afWaldersec Dócs J.ínos
04.21. Nag)' Mihál)' 20 Liverpool Ballic Balla Károl)' naeybácsi LitlOlcumville NY
SÓgor Kreischervi llc NY
03.21. Bod nár János 40 Hamburg Patricia 02.25. Németh Mikló 24 Fiume Carpathia Balla Károly ismerős Krcischen 'i lle NY
Balla Károly sógor Kreischervillc NY
[ 1.13. Bodnár Jlili:! 27 FiuIlle Friedrich der
Carpathi.t Sziráky? Petrik sógor Ca neret NJ 06.07. Oláh Dániel lD Bréma Nagy ~ Pist.t ~ sógor Kreischervillc NY
01.22.Bodnár Miklós 31 H amburg Grosse
Pennsylva nia 1öt h János só 'or Krcischerville NY
11.28. Bodnár Miklós .17 Ha mburg 0 2.25 . Oláh József 30 I:iullle Carpathia ? ? Krei~hervill e NY
Amerika Nagy Mihály ullokatestvér Kr('ischervillt' NY
11.02. Boros Sándor 29 Hamburg 02.25. O láh József. ifj 16 Fiu mc Carpathia Kelemen János isme rős Krei~h ervi ll e NY
Gr:arWaldersce Gál Józ.scf unokatestvér Kreischerville NY
07.02. Csáki Istv:in 10.27. Ol:íh Julianna 28 Hambur~ Patricia Oláh Istvá n férj 51 ? Nt·w York NY
16 Fiume Sbvonia Csáki K.íroly teSt vér C hrallle NJ ,
05.26. Csáki Isrv:ín 18 Fiumc Carpathia Balla Sándor , Krcischervillc NY 02.14. Ohih K:iroly 25 Fiume Pannonia Szántó Sándor sógor VN
04.27. Csáki Józ.~cf 34 Bréma
04.16. P:izmán József 34 Fiume Carpathia Csáki Károly sógor Chromc' NJ
Barbarossa Fodor Sándor unokatestvér Kreischervillc NY
04.25. Dócs Isrv,ín 42 Rotterdam
02.14. Szántó József 25 Fiume P:tnnonia Szántó Sándor testvér Chrome NJ
Sralcnd:l.I11 Vago (?)James sógor Krcischerville NY 07.02. Terjék János 5 Fiumc Slavonia Csáki Károly apa C hrome NJ
03.21 . Dócs János 27 Hamburg Patri cia Ol:íh József sógor Kreischervillc NY
10. 27. Dócs József 28 Halllbur'
117.02. Terjék Jánosnt': 38 Fiume Sbvonia Csáki Károly ft':rj (sic) Chrome NJ
Patricia Gall Dánie! un okJtestvér Linolt'ulllvilJe NY 03.21. Terjék József 18 Hamburg Patrícia Mihály PiSla SÓgor Kreischerville NY
10. 27. Dócs Józscf 28 Hambur' Pretoria G:íl Dániel unokatestvér LinoJcumvil1e NY
05.1 9. Dócs Mihály 38 Ha mburg
04.27. Terjék Sándor 23 Bréma Barba rossa Balla Karoly barát Staten Isla nd NY
Gmf Waldersec Dócs Dániel tesrvér Kreischc"f\'ille NY
12.11. Fodor IStv,i n 2 1 H amburg
12.01. Timári Ferenc 48 Fiume Sla\·onia Györg)' János sógor Kreischervillc NY
Albono Fodor Sándor nagyb;ícsi Krcischerville NY 12.0 l. Timári József 16 Fiume Slavonia Györg}' János Nagybácsi Kreischcrvillc NY
11.13. Fodor Julia 17 Fiurne CJrpathia Perrik Mihály sógor Caneret NJ
04. 13. Fodor Károl)'
03.21. Tóth József 37 Hamburg Parricía Balla Károly sógor Kreischerville NY
35 Bréma Rhein Tak:ícs? Balázs barát Ol\'ashararlan Vajda
II . 1R. Fodor MikJós .17 Hambu rg Baravia 04.25. 40 Roucrdam Sratendam György Istvá n ullokareSf\'ér Kreischervi lle NY
Kovach ? István barát Cartcret NJ ZSllZS<lIlna
II .18. Fodor R:íkhcl 18 Hallluu rg 1845 Ist Ave. Vajda 1845 1st Ave.
Batavi" Vajda Juliallna badt NY [ 1.18. 20 Hamburg Batavia Vajda Julia sister NY
New York Zsuzsanna New York
02.2 5. Fodor Sándor 42 Fiume Carpathia Kelemen János i s merős KreischerviJJe NY 1906
05.09. Fodor Károly 28 Hambu rg Blücher Fábián Sándor s~or Carreret NJ 01.15. Albi István 28 Brém:t Hannover Majoros Ferenc barát Punxsurawncy PA
02.01 . GáJ István 31 Fiumc S!avonia Balla JÓ7-sef s~o r Kreischerville NY Prinz Ehhe!
11.1 8. Gáj János 27 Hamburg Satavia Kovach? István
04.27. Balla Isrváll 28 Hamburg Wsö D:íniel Kreischervillc NY
b"rát G lrtCrCI NJ Friedrich
03.21. Gál József 16 Ham burg Patricia Boros János keresztapa Kreischerville NY 03.02. Balla István 17 Hambura Pen nsylvania Balla lstv'.ín nagybácsi Kreischerville NY

366
367
 1(, Hamburg Kdem":ll }:inos Krdschcrvil1e NY Fodor JÓ7~~ef 2(, Hamburg Patricia Fodor Antal testvér Kreischcrville NY
03.25. Balla Karoly Pretoria nagybácsi 04.29.
Fodor Mik[ós 42 Bréml Trave Gál Miklós ? Kreischcrville NY
06.03. Balta Mihályné 24 Hamburg Amerika Fodor Miklós sógor C hrome NJ 04.08.
BlIlgaria Kajcrn 1 Ferenc PA 05.07. Gál Dániel 37 Hamburg Silvia Csaky Isrván ? Lino!eumville NY
01.25 . Sarm Antal 22 Hamburg sógor Delaner:
08.29. BaHa István 33 Fiume Pannonia Csa n;id i Józscf , Kreisch erviJlc NY 04.29. G.íllsr.... án 23 Hamburg Palficia Fodor tvlihály só~or ? Linoleunl\'ille NY
NY Gállsrván 27 Brénu Travc Gá l Miklós tesrvér Kreischervi lle NY
02. 13. Bodnár lsrván 17 I-bmbur~ Armcnia Bodnár Károly testvér Kreischerville 04.08.
Batavia Baal ~ Lőrinc sógor Punxsutawney PA 03.18. G;íl Miklós 36 Hamburg Amerika Kreischerville NY
10.05. Csáki István 17 H amburg
BulgaTia sógor Delaney: PA 03.18. Iski János 17 Hamburg Amerika [ski János testvér Krcischerville NY
01.25. Csáki János 19 H amburg Kelemen János
03.03. Csáki Karoly 24 Bréma Chemnitz Oláh János ismerős Kreischcrvillc NY ll. 17,
Juhász
24 Bréma Seydlirl Nagy ErLSébct siHcr Kreischerville NY
01.15. Csáki KámI\, 35 Bréma Hannover Sztics J:ínos tescvér (s ic) Punxsmawl1I:y PA Zsuzsanna
04.25. Kazup !Sf'lán 45 Roncrdam Statendam Kazup Erz.séber teleség Chrome NJ
08.29. 06cs János 16 Fiume Pannonia Dócs Mihály apa Krcisch crvillc NY
04.25, Kazup Regi na 9 Rott erc!:Jm Statcndam Kazup Erzsébet anya Chromc NJ
12. 11. Dócs JÓ1..sef 26 Bréma l<hein Fodor? sÓJ1;or Carteret NJ
05.0S. Móricz Lajos 30 Hambu rg Andalusia $z:lbo ? József só~or Ca neret NJ
11.30. Dócs Jó;r.scf 25 Fiumc Slavonia Séra Sándor barál Phoenixvi lle PA
03.18. N<ll!\' Dániel 25 Hamburg Amerika Nagy János testvér Linoleumville NY
01.25. Fábián S~ ndor 20 I-Iamburg Bulgaria Fodor József sógor Dclaney? PA
03.18. Nagy Mihály 24 Hamburg Amerika Kreischer\'il le NY
01.15. Fodor József 38 Bréma Hannover M,ljuros Ferenc sógor Pun xsu{awncy PA
OS.07. ÓCS Antal 29 Hamburg Sil via Csak István barát Unoleumville NY
03. 10. Fodor József 24 Hamburg Patricia Fodor Miklós súgor? Chrome NJ
12.09. Ol:íh JÓ1.5ef 38 FiulTIe Slavonia Csáki János sógor Kreischerville NY
Prim. Eithel
04.27. Geri Károly 26 Hamburg Véső D:ínid sógor Kreischerville NY 05.3[, Ol:íh KJrol~' 18 Hambur' Prctoria B:llla Dánie[ sógor Krcischervi[le NY
Friedrich
02.13. Györi János 25 Hamburg Armenia Bodnár Jánus testvér? Perlh Amboy NJ 10.03. Oláh Pál 2) Fiutne Carpathia Oláh Károly tesrvér C hrome NJ
NY OS.07. Ol,ih r ,il 32 Hamburg Si lvia Csak Isrván barát Linolcumville NY
03.25. Isk i János 42 H amburg Pretoria Kelemen János bar:ír Kreischen'i lle
05.29. O!:ih Zsuzsa 20 Fiume Uhonia Máryás István
, Linolcumvil1e NY
05.12 . Nagy Anlal 22 Bréma Rhein Dóes János nagybácsi? Chrome NJ
Kreischerville NY OS .OI, P;índi Emma 30 Rouerdam Noordalll $tanko JÓ7.sef sógor New Bri ,h ton PA
03.25. Nagy Eszt~r 22 Hamburg Pretoria Nagy Kifoly le~tvér

Illés Andrási 06.06. Pércsi [stván 36 Hamnur' Swakopmund Balla István unok<ltestvér Kreiscnervillc NY
05.21. Nagy Józ.sef 16 Fiumc Pannonia
Ambrus
sógor Tremon NJ Patricia Fodor Sándor sógor Kreischerville NY
11.23. S7..ímó Sándor 26 Hamburg
02.13. Nag)' Ká roly 19 Hamburg Armenia GönCli JÓ7.5cf ismaös Kreischcrvilk' NY 11.1 7, Szúes János 38 Bréma Se)'dl irz Nagy Pál József i sme rős Kreischerville NY
03.02. Német Dániel 17 H amburg Pennsylv,m ia Deák József
, Perth Amboy NJ 03.18. Terjék Dániel 25 Hamburg Amerika Krcischerville NY
03. 10. Oláh Isrván 40 H amburg P.m ida Fodor Miklós sógor? Cltrome NJ 03 18. Tcrjék Sándor 25 Hamh urg Amerika Balla József barát Kreischerville NY
01.1 5, Oláh Ján o~ 27 Bréma Hannover Fodor Istv<Ín sógor Punxsurawney PA l U 7. Tóth T. József 26 Bréma Seydlitz Kreischerville NY
06. 24. Oláh József 44 Fiume Ultonia Balla Károly , Kreischerville NY
1908
10.05. Oláh 5.índor 35 Hamburg Ralavia Gaspar Andris sógor PunxsUlawncy PA sógor C artcret NJ
02 .1 2, Balogh Sándor 25 Fiume Caronia Móricz. L'ljos
03.10. Péres! Dániel 29 Hamburg Pauicia Fodor Miklós sógor Chrome NJ
02.05. Pel ró János 25 H<lmburg n!iidm Szőke Istv;Í n i sme rős Krcischervillc NY 1909
03.02. Bodna r Pál 25 Bréma Chemnir-l Bodnar Károly tesl\'ér C arterel NJ
01.25. Vajda [Siván 32 Fiume Sl:l\'on ia György János unokatestvér Krcischcr\'ille NY
0 2.27. Bodnár János 43 Bréma Ma in Fodor Mihály barár Kreischerville NY
190 7
0 2.27. Boros Antal 24 Bréma Main Isk István barát Kreischerville NY
02.09. Áros János 24 Hamburg Amerika B:ma J.ínos sógor Chrome NJ Bodnár Károl)' sógor Carteret NJ
03.02. Csáki József 25 Bréma Chemnirz
03.18. Áros Károly 32 Hamburg Amerika Krcischervillc NY Enyedi Isrván anyós Canerer NJ
03.02. Dócs István 41 Brema Ch enmil7
03. 18. Balla Dániel 33 l-bm hurg Amerika Krcischcrvillc NY Dócs Mihály apa Kreischerville NY
05,12. Dócs József 1(, Fiume Carp:nhia
01.30. Balla Károly 31 Br~ma Neckar Fodor István i sme rő~ LinoleulTIville NY Fodor [stván
05 ..1 1. Balb Miklós 43 Hamburg Preroria Balla István testvér Krcischerville NY 02.27, Dócs M, J:i nos 30 Bréma Main barát Kreischerville NY
J6=f
05.3 1. Balb Miklós 40 Hamburg Pretoria Balla Ki roly testvér Krcischerville NY 42 Fiume Pannonia György István unok.'ltcstvér Krcischervillc NY
03.21. Fábián István
OS.31 . Balb - 16 H~mbllrg PretOria Balla Károly teStvér Kreischerville NY Chemnitz György D;íniel i s mcrős Carceret NJ
03.02. Fábián S.índor 35 Bréma
OS.31. Csáki József 16 Hamburg PretOria BalbJól-Sef nagybácsi Kreisch crville NY Scharnhorsl Fodor Al ex sógor Punxsutawney PA
02.13. I:odor István 37 Bréma
06.02. Cseresa István 32 H:unburg Badenia Fodor Sándor sógor Kreisch erville NY Chemnil7 Kazup Péter sógor Cancret NJ
03.02. Fodor Im'án 35 Bréma
03.18. Fábián JÓ7.sef 28 Ham burg Amerika Krcischervillc NY Pan nonia Fodor D;Ínid rcsrvér Krcischerville NY
28 Fiume
10.03. Fodor D:í niel 30 Fiume C arpathia Oláh Pállstv;Ín , Krcischerville NY
08.14. FQ(.lor János
Panilonia Fodor D;Íniel testvér Kreischcrville NY
08.1 3. Fodor János 28 TrÍtstc
11.23. Fodor Dánie! 24 Hamburg Patricia Fodor István tesrvér Kreischcrville NY 05.12. Garadi József 35 Fiumc Carpathia Gál M iklós i s merős Kreischcfville NY
[ 1.1 7. Fodor János 35 Bréma Scydlirz Fodor József testvér Krcischerville NY GönCli Kreischervillc NY
05.12. 27 Fiumc Carpathia Göncz i József apa
03.18. Fodor J:inos 25 H<lmburg Amerika Balla [stván barát Krcischervillc NY Julianna

368 369
 02.13. György István 26 Bréma Scharnhorsr Balla Dániel i5maö~ Sta len Island NY 1912
04.01. Györi János 28 8nema Yorck Bodnár Imre: unokatcstvér Kreischervillc NY Amerika. Kreischervi lJe NY
11.16. Ádám Erzsébel 30 Harr.bu rg
09.16. Nagy József 26 Fiume Ulwnia András Józscf sógor Krcischervi lle NY
12.12. Balla Dániel 32 Antv..erpcn Finland Ardelje ? John sógor 75 E2? SI NY
03.02. Petrik Mihály 32 Bréma Chemnitl. György Daniel ismerös C.1flerel NJ Gál M ikJós sógor Kreischerville NY
07.25 Balb Isrván 26 Fiume Saxonia
1910 KreischerviJlc NY
07.25 . Balla ISf\'án 23 Fiume Saxonia Kelemen János nagybácsi
04.22. Balla Anr31 22 Fiumc Ultonia Balla József tesrvér Kreisch erville NY 05.29. Balla J,ínos 23 Fiume Carpathia Fod or Dániel ismerös Kreischerville NY
01.20. Balla Józscf 38 Fiume C Jronia Németh Miklós unokalesf\'er Krcischerville !NY 10.22. Balla József 32 Bréma Main Balla ISI ván [esrvér Kreischervi lk' NY
03.03. Batta Isrván 35 Fium I:': Carmania Balla D;íniel sógor Kreischer\"ille NY 05.29. 18 Fil/me Carpathia Nagy !srv,ín sógor Rocblin g NJ
06.09. l3ubik G yörgy 42 Fiume Ultonia Balla József
, Kreisch ervill e NY
Bordos Ilona
KrdscherviIJe NY
10.02. Csáki Józ..sef 38 Ham:,urg Cleveland Gönczi József sógor
06.09. Csáki János 38 Fiume Ultonia György János sógor Kreischerville NY GrO$scr
11.12. Fodor Im'án 41 Bréma $"llics János sógor Pun xsutawney PA
0;.28. D6es Im án 46 Hamburg Amerika Nagy János barát Kreischerville NY Kurftirst
04.06. Gecse János 29 Fit!me Pannonia Fodor Mihály ismerös Linole:umville NY 05 .29. Fülep József 26 Fiu me Carpathia R.!sko Gábor ismerös KrcischervilJe NY
06.09 . György József 38 Fiume Ulroni.! Ballik József sógor Kreischerville NY György PA
11.16. II Hamburg Amerika György Károly 'p' Lanca5tt r
06.09. Kiss István 24 Fiume Ultonia Nag)' Isrván sógor Kreischerville NY Erzsébet
Varga I l. 16. György Julia 13 Hamburg Amerika György Ká roly 'p' Lancaster PA
06.09. Kiss Miri.1 28 Fiume Ulronia
Ferencné
unok:lrestvc:r Króscherville NY
György PA
06.09. Nagy Esller 27 Fiume Ultonia Kazup István
, Chrome NJ
II 16.
Julianna
30 Hamburg Amerika György Károl y férj? wncasler

Petrik Kaiscr \'<'ilhelm Nagy

05.26. 25 Fiume Pannonia Pwik Mihály férj Cancret NJ 10.23. Nagy Mikló~ 32 Bn!m ~ reb~g Kreischerville NY
Zsuzsann~ der Grosse Zsuzsanna
Petrik KJiser Wi lhelm Nagy
05.26. I Fiu me Pannonia Pwik Mihály 'p' Cancrel NJ 10.23. Nagy Zsuzsa 10 Bréma anya Krcischerville NY
Zsuzsanm. der Grosse Zsuzsanna
01.02. SzántÓ József 3 1 Fiume Caronia Kazup ISf\'á n ismerös Cllrome NJ Ol. 14. Oláh Erzsébet 34 Bréma Rh ein Oláh Pjl István férj Kreischerville NY
12.03. Terjék János 24 FiuOlC Saxon ia Kelemen János sógor Kreischerville NY Gecsc/ Bc.'CSC
01.14. Szabó jt'llia 20 Bréma RJl ein unokatcstvér Krcischerville NY
01 .02. Terjék Jul ianna 22 Fiumc Caronia l c rjék Sá ndor férj Kreischervillc NY János

04.06. Vajda Isrván 36 Fiume Pannonia S7..ámo István SÓgor Linoleum\' ill~ NY 05 .29. Terjék József 26 Fiume Carpathia Nagy István ismcrös Roeblin~ NJ
19 11 1913
11.14. Balla JÓ7..se: 18 Rolterdam RO! !erdam Balla Anton [estvér Kreischerville NY 1 l.! 5. C~áki József 44 Hambllrg Amerika Cs..íki János rcsf\'ér Krcisc herville NY
614 E 39
02.15 . Csáki b'IVán 23 I:iumc Carmania Terjék János unokatestvér Kreischerville NY 11.05. Fodor Erl.Sébct 58 Harnburg Amerika G yör David barát NY
Sr. New York
06.05 . Fábián Fermc 26 Fiume Carpathia Fábián Györg)" - Chrome NJ
09.0 l. Fodor Jozscf 7 Ronerdam Ryndam Fodor István kereszlapa Gastonvillc PA
04.16. Fábi:ín Gyurgy 28 Fiume CU-p:Hhb F:íbi~írl Sándor tesrvér Chrome NJ 614 E9
05.09. Fábián JÓ7..sef 25 Fiume Saxonia Nagy M. Isrván ismen)s Krcischcrvillc NY 11.05. Fodor Julianna 37 Hamburg Amerika G yör(i?) Dániel barát NY
SI. New York
05.09. Fábi:ín JÓ7..sef 31 Fiume C.mna nia Nagy M. Isrván ismerös Krcischerville NY 614 E9
10.10. Fábi:ln Károly 24 Fiumc Pannonia Fábián József leSIvér Kreischef\'illc NY 11.15. Fodor Julianna 15 Hamburg Amerik:1 G yör(i?) Dániel barac NY
Sc. Nt:w York
04.16. Filep János 26 Fiumc Carp;uhia Dócs M. Isrván sógor Krcischerville NY 01.27. Fodor Károly 14 Hume Ul lOnia Kelemen János kefCS"J.lapa Krcischerville NY
12.08. Fodor Dániel 4 Fiume Pannoni;1 Fodor Dániel apa KreischervilJe NY ll.! 5. Fodor Zsuzsa 36 Hamburg Amerika Bodnár Pál barát Kreischervil!e NY
02.15. I:odor D;íniel 34 Fiumc Carmania Ugcrcs ? Gábor
, Butler? PA Kc!emen
05. 26 . Nagy Eszter 30 Fiume !nvernia nagynéni Kreischcrville NY
12.08. Fodor Erzsébet 30 Fiume Pannonia Fodor Dániel férj Krcischerville NY Jánosné
12.0B. Fodor Sá ndor 7 Fiume Pannonia Fodor Dániel apa Kreischef\'il!e NY 05.16. Nagy Julianna 17 Fiume (nvernia Nagy Mihály testvér Krcischerville NY
05 .09. Gál Miklós 40 Fiumc Saxonia Nagy M. István ismcrös Krdscherville NY 05. 16. Oláh EsZlcr 32 Fiurne In vernia Oláh Pál férj Kreischerv ille NY
04.07. György J;ínos 30 FÍlllne Pannonia Fábi;ín Dániel sógor Krcischervil!e NY 05.16. Oláh Eszrer 4 Fiume In vernia Oláh Pá! apa Kreischcrville NY
04.16. Kelemen János 24 Fiume Cupathia Fodor István sógor Sykesvi!lc PA 05.16. Oláh J:inos 7 Fiume [nvcrnia Oláh Pál apa Krcischerville NY
02. 15. Kiss András 38 Fiume Carmania Ugeres ~ Gábor sógor Buder? PA 09.0 l. Oláh Mihály 52 RQ[terd~m Rynd:nn Fodor ISlván unokalestvér Gastonvillc PA
04.16. Kovács Sándor 33 Fiume Carp:uhia Nagy Im'án ismerös Kreischcrvillc NY 05.12. Vajda Julianna 20 Hamburg Amonina Szabó Julianna unokalestvér New York NY
04.16. Nagy Mihály 28 Fiume Carpathia Csáki János sógor KreischcrviIJe NY 19 14
04.16. Sohajda Jozsef 24 Fiume Carpathia Bodnar G. Jáno sógor Kreischcrville NY Nicuw
04.27. Albi ISTván 36 Rotlerdam Kelemen János sógor Krcischervil!e NY
01.25. Sz;íIllÓ Sándor 39 Fiumc Carpathia Sz.iIHÓ József lestvér Chromc NJ Amsterdam
02.11. Terjék Káto ly 24 Fiurn(" Pannoni:! Gaddi JÓ7.sef sógor Krt:Íschervill e NY 04.24. André János 29 Fiume PamlOnia Sz.úcs János sógor Sayreville NJ

370 37 l
 Nicu,"" 02.24. Gál Miklós 43 Bréma Barbarossa Rásko Gábor ismerős Kreischerville NY
03.24 Balla Antal 30 Rotterdam Balla József testvér KreischervilJe NY
Amsrerdam 02.26. Gecse János 28 Bréma König Albert Balla János unokatestvér Kreischerville NY
0205. Balla Dániel 42 Bréma
Grosser
Csáki J;ínos nagybácsi Kreischerville NY 03.19. Grőri János 34 ROTterdam Potsdam Csáki János sógor Kreischervillc NY
KurfürsT George
03.10. Balla Gábor 25 Fiume Caronia Adám Erzsébet sógornő Krcischcrville NY 01.27. HuJák Maria 38 Brema
\'q"ashington
Kelemen János unokatestvér Kreischerville NY
Grosser George
02.05. Balla Gábor 25 Bréma
KurfürsT
Rasko Gábor unokatesTvér Kreischerville NY 01.27. Kelemen Etei 23 Bréma Kelemen János (érj Kreischerville NY
\'q"ashington
Prinz Friedrich George
05.25. Balla Istvan 23 Brrma
Wilhelm
Balla Miklós 'p' Kreischerville NY 01.27. Kelemen Józse( 2 Bréma Kelemen János 'p' Kreischerville NY
Washington
Kronprin7.essin 01.28. Kenész Miklós 36 Ronerdam Rotterdam Balla Antal só"or Kreischerville NY
07. 15. Balla Janos 26 H amburg Csáki Károly sógor Chromc NJ
Cecile Kormány
01 .23. Balb JÓ7..sef 41 Bréma Neckar PocsJoe unokaoccs Kreischerville NY 01.28. 47 Ro(\crdam Rotterdam Balla Antal barát Kreischerville NY
András

04.27. Balla Károly 42 Rot{(;~rdam

Nieuw
Kelemen János sógor KreischerviJle NY 03.12. Kovács Sándor 36 Bréma Bremen Kovács jÓ7.scC testvér Krdscherville NY
Amsterdam 05.27. L1KatoS János 34 Rotterdam Potsdam Szanto Joser sógor Chrome NJ
03.15. Balla Miklós 50 Bréma Rhein Csáki István sógor Duquesne PA 03 . 19. Mátyás Károly 26 Rotterdam Potsdam Csáki Károly testvér Kreischerville NY
05.06. Balla Miklós 48 Bréma Scharnhorsr Balla Antal fi, Kreischerville NY 05.04 . Nagy János NY
33 Rotterdam Noordilm Bala Antal unokatestvér Kreischerville
04 .05. Balla Sándor .lG Hamhurg Moltke Balla Dániel testvér Kreischerville NY 02 .26. Na"y János 23 Bréma König Alben Nagy Joe testvér Linoleumville NY
Grosser 03.12. Nagy M. István 38 Bréma Bremen Fodor jános sógor Kreischerville NY
02.05. Ba[[a István 40 Hrema Fabián József após Kreischerville NY
Kurfursr
01.28 . Oláh János 37 Rotterdam Rotterdam Balla Antal barát Kreischervillc NY
Nieuw
03.24. Bodnar JÓ7.sef 24 Rotterdam Bodnár jános teStVer Kreischaville NY Prim Friedrich
Amsterdam 03.17. Oláh jános 40 Bréma
Wilhelm
Gecse Károly sógor Chrome NJ
03.12. Bodnár István 24 Brema Bremen ? Steve unokatestver Chrome NJ Prinz Friedrich
06.13 Bodnár József 48 Brema Rhein GyÖTy Károly sugor L1nGISter PA 03.1 7 . Oláh JÓ7.sef 25 Bréma Fodor Sándor sógor Kreisehcrville NY
Wilhelm
03.12. Boros józsef 35 Bréma Bremen Fodor Miklus sógor New Brunswick NJ 05.27. Percsi János 20 Rottcrda.m Potsdam BaJla Miklós sógor Kreischerville NY
Grosser
02.05. Csáki István 35 Bréma Kelemen Lidia anyós Kreischerville NY 05.04. Percsi Sándor 28 Rotterdam Noordam Balla Antal sógor KreischerviJle NY
KurfüTSl
Kro nprinzessin 05.04. Puskás István 34 Rotterdam Noordam Peresi ? Károlr Krcischerville NY
05.12. Csáki K~íroly 38 Brema Györgyi Károly sógor Lancaster PA
Cecile 05.04. Sohajda József 27 Rotterdam Noordam André József unokatestvér Kreischerville NY
01.23. Csáki IGroly 50 Bréma Neckar Csáki jános unokatesTvér Krcischervillc NY Kronprinzessin
05.12. Szabó Eszter 25 Bréma Szabó Julia unokatestvér New York NY
04.24. Csáki Zsuzsa 26 Fiume Pannonia Csáki józsef férj Kreischerville NY Cecile

Kronprinz 05.27. Szantó S;índor 34 Rotterdam Potsdam Szántó JÓ7..se( teSrver Chrome NJ
02.10. Dócs Dániel 36 Bréma Fri ed rich Dócs József Kreischervillc NY Prim Friedrich
03.17. Szántó József 35 Bréma Fodor Sándor sógor Krcischervillc NY
Wilhelm Wilhelm
21 W 49th SI. Nieuw
03.19. Dócs Jínos 36 ROll erdJm Pots(bm Csenke J. sógor NY 04.27. Szűcs Ida 31 Rotterdam Kelemen János sógor Kreischerville NY
New York Amsterdam
04.05. Fodo r D~íniel 34 Hamburg Moltke Balla István nagybácsi Kreischerville NY 02.26. Tamás János 42 Bréma Köni ' Albert Fábián józsef sóaor Krcischerville NY
02.26. Fodor István 41 Ronerdam Noordam Fodor? testvér Linolcumville NY 05.27. Tnjék Dániel 33 Row:rdam Potsdam Fodor Mihály só"or Kreischervillc NY
04.05. Fodor ISIván 30 Hamburg Moltke Fodor Károly testvér Carterct NJ 04.29. Tcrjék János 47 Rottt:rd1m Potsdam Ando Lajos sógor Linoleumvillc NY
02.26. Fodor János 33 RotTerdam Noordam Súics János barát Punxsutawney PA 02.26. Tcrjék Károly 26 Brema König Albert Kelemen János i smerős K reischerville NY
02.26. Fodor János 23 ROIrerdam Noordam Fodor Májk testvér Linolntmville NY K ron pri nzessin
07.15. Tóth József 35 Hamburg Kish János barát Kreischervillc NY
04.24. Fodor József 25 FiunlC Pannonia Mihalko János i sme rő s Gr;mcl Rapids MI Ceci1c
0 2.26. Fodor JÓ7.sef 44 Rotterdam Noordam SzLÍcs János bad t Punxsutawney PA 05.27. Végső Dániel 37 Rmterdam Potsd:ml Szántó Jó~.sef sógor Chrome NJ
02.26. Fodor Károly 35 Ro tterdam Noordam Fodor ISTván barát LinoleullIville NY 1921
Prinz Friedrich 55-4 Sr. New Nieuw
03.17. Fodor Zuzsa 33 Bréma Fodor Er/.si anya NY 03.20 . Albert István 16 Rotterdam Albert István apa KreischerviJJe NY
Wilhelm York Amsterdam
05.27. Fodor József 36 Rotterdillll Potsdam Csáki? János sógor Kreischerville NY Nieuw
05.04. Fülep János 29 Rotterdam Noordam Csaki Jose( keresztapa Kreischervil le NY 03.20. Albert Zsuzsi 7 Rotterdam Albert István
'P' Kreischerville NY
Amsterdam
05.27. Gál Dániel 43 Rotterdam Potsdam Fodor Mih~íl}' sógor Linoleumville NY 05.21. Csáki Eszter 29 Rotterdam Ryndam Cs~íki Johan testvér Tottenville NY
05.04. Gál István 30 Rotterdam Noordam Kovács Sándor sógor KreischervilJe NY Csáki Ni euw
03.20. 66 Rotterdam Cs:íki Károly fiú Ch rome NJ
03.12. Gál István 34 Bréma Bremen Csáki János barát Kreiscberville NY Zsuzsanna Amsterdam

372 373
 Kelemen Nieuw
03.20. 38 Rotterdam Albert Istvan férj Kreischerville NY
Zsu7..sanna Amsterdam
Nagy (Terjék)
05.2J. 26 ROl1 crdam Rynd:IITI Terjék Károly férj C harleston NY
Julianna
12.09. Oláh Erzsébet 22 SourhsemplO n Aquüania Fodor Sam nagybácsi Kreischervi lle NY
12.09. Perrik Júlia IG Somhsemplo n Aquirania Petrik Mike
'D' Chrome NJ HAJDÚ ILDIKÓ
12.09. Terjék Károly 64 iSouthsemplOn Aquilania Terjék Charles fiú Kreischerville NY
1922
Nieuw
09.09. Dócs M. János 44 ROllerdam Albert Istvan sógor Baltimo re MO
Amsl('rdam
Nieuw
Részvétel vagy távolmaradás?
09.09. Maklári Enter 40 Ronerdam
Amsterdam
Makbry Steve férj Jersey City NJ
Niellw
Kollektív cselekvés Cigándon
09. 29. Maklári Ilona 5 Rotterdam
Amsterdam
Maklary Steve ' p' Jersey Ciey NJ
05.ll Maklári István 34 Rotterdam Ryndam Maklári Frank testvér CharlesIon NY
Maklári Nieuw
09.29. 4 ROflcrdam Maklary Steve 'p' Jersey City NJ
Mariska Amsterdam
Nieuw
Egyetlen társadalom és közösség sem létezik a tagok közötti együ ttműködés kül önböző
09.09 . Nagy Erzsébet 15 Rort erdan
Amsterdam
Maklary Steve mostoha apa Jersey City NJ rendszerei nélkül. Az emberi társadalom legkorábbi szerveződési formáiban éppúgy
Nieuw
mosroha apa Jersey Ciry
jelen voltak, mint napjaink közösségeiben, a l egegysze rűbbektől a legösszetettebbekig.
0909. Nagy Julia 13 RO[l (: IJarll
Amsterdam
Maktary Steve NJ
A családi és rokonsági kötelékek mellett mind több vallási, politikai, társadalmi ,
Presidcnt
09.05. Tím:íri ~lihály 27 Bréma l h ima ry Josef Icstvcr Krcischervillc NY kulturális és gazdasági kapcsolódási pont alakult ki a kisebb csoportok közösséggé,
Aerthur
1923
népcsoporrrá, majd társadalommá válásának folyamata során. A közössége k struk-
12.24. f'Odor Estter 22 Chcrbourl! Aoui tan ia Vi lmandcy só!!or Slatcn Island NY turálódásával mindinkább a kooperatÍv kapcsolarokra helyeződött a hangsú ly, és a
12.24. Fodor Joh n I Chcrboure Aauil3nia Vilmandey nal!ybácsi Staten Island NY kollektív cselekvési form ák mind összetettebbé váltak. A tagok közötti szerveződés i
12.24. Fodor John 25 C herboure. Aouilania Vilmanclcy só 'Of Staten Island NY e rőt mindinkább meghatározott fel adarok elérésének célja határozta meg. Ahogy a
09.01. Nal!\' Eliubeth 22 Chcrboure. Bt:ren~aria Fi mavi Mihály menyasszon Grcenrigs NY társadalom mind jobban srrukturálódott, úgy alakultak ki az egy üttműködés újabb
1928 és újabb módjai. Napjainkban a társadalmi kooperáció különböző formái gazdasági,
11.28. Dócs M. János 50 Le Havre Paris Rossville NY politikai, szociális és kulturális alapon egyaránt sze rveződh e rnek , mel ye k gya kran na-
1929 gyobb jelentőséggel bírhatnak, mint a rokoni kapcsolatok.
01.29 . Terjék Erlsébct 17 Cherboure Aquilania Terjék Chardcs :ma Krcischcrville NY A rársadalomtudományok különleges figyelemmel fordulnak a közösségek ezen
együttműködés i form ái fel é, vizsgálva bel ső mechanizmusait, illerve a külvilággal való
kapcsolatuk szerkezetét, kommunikációját, a közösség tagjait és még sok egyéb szem-
pontot. Az emberi közössége ket sajátos kettősség jellemez. Az egyének miközben arra
törekednek, hogy adott közösség tagjaivá váljanak, igyekeznek attól el is különülni,
individuumként viselkedni és cselekedni. Azonban mit jelent ma az együttműködés
egy kisebb, viszonylag zárt közösség tagjai között globalizált világunkban? Az ipari
forradalom óta a társadalom különböző területeit mindinkább befol yásoló gazdaság
új irányzarokat hozot magával, mel yek lassan a nagy gazdasági áramlatoktól elzárt
területeken is éreztették hatásukat. A 20. század felgyorsult eseményeinek következ-
ményei alól pedig egyetlen európai közösség sem tudta kivonni magát, mind több
külső körülményhez és belső válrozáshoz kellett alkalmazkodni.
Ezen átalakulási fol yamato knak egyik érdekes területét jelenti a hazai gazdaság,
főképp a mezőgazdaság. A lazán szervezett, bizonyos munkafolya marok elvégzésére

374 375
 szerveződő időszakos, vagy hosszabb távú összefogástól kezdve a faluközösségek által
szabályozott közös cselekvéseken keresztül a közbirtokossággal, a különféle egyletek-
kel, társulásokkal, gazdakö rökkel, majd egyesületekkel a kollektív cselekvés szá mos
válf:1ja létezett már a 19. században is. A tátsadalomban és különösen a gazdaságban
betöltött szerepük növekedésével pedig felgyorsult inrézm ényesülésük. A szerveződés i
formákat egyre inkább a gazdasági célok vezérelték, mindinkább a közös tevékeny-
ség által e lérhető növekvő haszon és csökkenő költségek határozták meg. A paraszti
kultúrában azonban a közös tevékenység még elsősorban a külső tényezők erőtel­
jes kényszerítő szetepével, és nem az eléthető nagyobb gazdasági eredménnyel volt
magyarázható. Az egyének elsődleges érdeke hosszú időn keresztül a külső erőkkel
szembeni együttes fellépés volt. A szűkös gazdasági l ehetőségek szinre mindig meg-
követelték a kollektív cselekvést. A hagyományos közösségekben az egyénnek és a
családnak a gazdasági tevékenysége csak szervezen és rendszeres együnműködés által,
számos esetben a faluközösségen belüli társulások révén valósulhaw[( meg. 1
A 20. század nagy, gazdasági, társadalmi és politikai változásokkal terhelt kot-
szaka történelmünkn ek. Elég csak itt az e l ső világháború ra, majd a Trianoni béke-
szerzödésse! átalakuló gazdasági, kereskedelmi rendszerre, a gazdasági vi lágválságra, a
szocializmus ideológiájának megjelenésére, a második vi lágháborúra, és az azr követő
társadalmi, politikai eseményekre go ndolni. Mindezek folyamatos és drasztikus alkal-
mazkodásra és átalakulásra kényszeríttették az egyéneket és közösségeket. A társadalmi,
politikai és gazdasági metamotfózis pedig dinamikusan befolyásolta az egyének és
közösségek közötti inrerakciót, a mindennapi kommunikációt, akárcsak a társada lmi
kötelékek erősségét, dinamikáját.
A 19. században jelent meg két nem rokoni kötelékeken alapuló szetvezeti for-
ma - az egyesület és aszövetkeze[ -, amelyek különösen nagy jelentőségre tenek
szert az elmúlt évszázad során. Az egyesü let inkább egy laza együttműködési mód,
amelynek legfontosabb jellemzője az alulról szervezettség. Leginkább a fal usi közössé-
gekben egyko r nagy szerephez jutó kalákához hasonlítható, amelyet az egyének saját
indíttatásából, bizonyos célok közös elérése érdekében, ideiglenesen sze rveződő cso-
portosulásaikénr lehet meghatározni. Legfőbb jell emzője, hogy nem a kormányzat,
vagy állam által szervezettek; elsősorban a köz, közösség szolgálatára törekednek, és a
szervezet által termelt nyereség vagy eredmény nem, illetve nem csak a tagok között
oszlik meg. Az "egyszerlí összefogás" tátsadalmi tevéke n ységéből kinövő gazdasági
kapcsolatoknak a 20. század sotán jelentős szerepük volt a mezőgazdaságban , és ezzel
párhuzamosan egyre inkább intézményesített keretek közé kerü ltek. A szövetkezeti
együttműködésre vonatkozó kezdeményezések a 19. század második felében indultak
meg a kapitalizmus kialakulásával párhuzamosan, minregy annak hatására vagy elle-
nében. A megjelenő új tőkekoncenrrációkra nyújton alternatív gazdasági stratégiát. 2
Ennek során bár részben az általánosan eltetjedt kalákához, a faluközösségi szolidaritás
I Szi lágyi 2004: 558.
2 Simon 1999.
376
egyik formájához is kapcsolódtak, sokkal inkább a társulásokhoz, egyletekhez és tész-
ben a városokban kialakult céhekhez nyú ltak vissza.
Az. egyesületekkel ellentétben a szövetkezetekre nagyfokú szervezettSég, a hosszú
távú együttmlíködésre irányuló gazdasági stratégiák kidolgozása és folya matos végzé-
se jellemző. Gazdasági céljaik elérése érdekében végzett munkájuk révén már sokkal
inkább a vállalkozások közé tartoznak, azonban szocialisztikus ideológia hatja át őket.
Hangsúlyozni kell, hogy ezen jellemzőjük nem azonos a szocializmus elmúlt rendszer-
ben értelmezett ideológiájával. A szövetkezetek megjelenése azon gazdasági szere plők
közös összefogásával vette kezdetét, akik mint egyének a nagy gazdasági mechanizmu-
sokban érdekeiket nem tudták képviselni. Lényegében a tömeg, a tagok nagy száma
teremti meg ezen szervezetek erejét, amely épp ezért sosem választható el a tagok egy-
más közötti szolidaritás i kapcso lati hálózatától, egymás támogatásának, ezáltal saját
maguk segítésének eszméjétől.
Az elmúl t évszázadban jelentős változáson mentek keresztül ezek az együnm űkö­
dési formák. Nagy utat jártak be fejlődésük során, miközben folyamatosan alkalmaz-
kodtak a társadalmi, politikai változásokhoz és elv::írásokhoz. Más vole a szövetkezet
jelentése a második világhábo rú elŐtt , a szocializmus idején, vagy épp napjainkban.
A lezajlott esem ények tükrében érdemes felten ni az Elster által megfogalmazott kér-
dést, hogy vajo n: "mekkora nyereménnyel (haszonnal) és veszteséggel (költséggel) kell szá-
moLnia fl racionális egyénnek, ha részt vesz a kollektív cselekvésben, vagy ha nem vesz
részt? Mi motiválja a koLlektílJ cselekvésben való részvételre az egyéni cselekvőt, iLLetve mi
tartja távol tőle'" Különösen érdekesek ezek a kétdések a szövetkezeti együttműködé­
sek, illetve azok 20. századi története tekinteté ben . Főleg a második világháborút kö-
vetően kialakuló formái , amelyek nemcsak a gazdaság, de a társadalo m m űködését is
jelentősen átalakíto tták. Folyamatosan változott az együttmű ködés kötelékének erős­
sége, akárcsak a tagok gondolkodásmódja a kollektÍv cselekvés szerepé rő l , vagy saját
céljaik elérésében való közreműködésükrő l. Lehet azt mondani , ahá ny korszak, annyi
válasz adható a kérdésre. Az.onban a szocializm us ideje alatt még ennél is árnyal tabb
kép bontakoz ik ki előttünk.
Még egy évszázad nál rövidebb időszakot vizsgálva is az egyéni és közösségi mo-
tivációk gazdag tárháza jelenik meg előttünk, színes képet rajzolva arró l, hogy egy
kisebb, zárt közösségen belül is hogyan válrozott az együttmlíködés egyetlen tetület,
a szövetkezetek társadalomban és gazdasági gondolkodásban betöltött szerepe, és ho-
gyan haran az a társadalom működésére, áralakulására. Az első szövetkezetek megje-
l enésétő l az 1970-es években létrehozott nagy "mega" -szövetkezetig a társadalom és
a helyi közösség szinre állandó külső és belső változásokhoz próbált alkalmazkodni,
amel yek fo lyamatosan hatást gyakorol tak az egyéni döntésekre.
3 Elstcr 1985: 358~371., Szántó 1997.
377
 A szövetkezeti együttmüködési forma megjelenése a gazdaságban nem került új a helyükre".8 A parasZ[ok szám ára ezen egyre romló gazdasági helyezet
ad ra azt a motivációt, amely a szocialisztikus eszmerendszer, a nagy uradalmi föl-
A szövetkezetek 20. századi, magyarországi, még inkáb b kelet-európai perspektívá- dek igazságosabb újraelosztása irányába terelte a gondolkodás t, és megalakították az
ból nézve, a szocializm us második világháború utáni ideológiája álta l determinál- első szocialista szövetkezeter. Lényegében a belépők annak a gazdasági szervezetnek a
tak. Megítélésüket napjainkban a rendszerváltás előtti évtizedekben h angoztatott létre hozását előlegezték meg, amelyre általában fordított körülmények közepette, már
és tapasztalt negatív események és élmények vezérlik. Bár a szöve tkezetek kialakulása megl evő föld esetén kerül t sor.
nem választható el a szocialisztikus eszmerendszerrő l , annak 19. századi idősza ka Ezen első kísérlettel ellentétben már tényleges gazdasági sze rvezetké nr alak ult
nem azonos a világháború utáni korszakával. Mind a szövetkezetek lét rehozásának meg Báró Sennyey Miklós elnökletével I 899-ben a Cigándi Hitelszövetkezet. A 186
célja, működése, mind a szocialista eszmerendszer alapjai különböznek a késő bbiek­ helybeli által alapított gazdasági sze rvezet tagsága pár hón apo n belül 224 főre emelke-
től. Kialakulásának alapvető kiindulópontja vo lt, hogy "a termelőtő l a fogyas ztóig dett, és az Országos Központi Hitelintézet tagja lett.
ki épül t tőkés vállalkozói nye reség, amelyre a kapitalista vá llalkozó szert tesz, a fo-
gyasztó, a ki ste rmelő és a munkás vesuesége".4 Ezen gondolat vezetett a kapitalizmus I. táblázat: Cigándi Hitelszövetkezet tagjainak száma 1899- I 94 I között'
megjelenésekor a kis gazdasági, társadalmi és politikai tőkével rendelkező termelő k,
Tagok Tagok
munkások vagy fogyasztók összefogására. A nyugat-eu rópai országokban , Angliában, Év Év
száma száma
Németországban kibontakozó szövetkezeti gondolatok alapja a termelés, érrékesítés, 1899 186 1923 453
fogyasztás sokszereplős csoportjainak összefogása volt. Olyan gazdálkodó k, termelők 1899 224 1924 460
bevonásával alakultak, akik a kisméretű üzemszervezeti formák miatt egyedül alacsony 1901 291 1925 460
hatékonysággal tudták csak é rdekeiket a gazdaság különböző területein érvényesíte- 1902 334 1926 32
ni. Rövid időn belül Európa több országában, majd hazánkban is a szövetkezetek 1903 334 1927 36
különböző tÍpusai jelentek m eg. 5 Erősíterre a hazai alapítási törekvéseket a termelök 1904 346 1928 45
piacon való megjelenésé nek ellehetetlenülése mellett, a külföldi termékekkel szembeni 1905 354 1929 59
versenyképesség csökkenése, illetve az egyes földosztások után rendre megjelenő új 1909 395 1930 163
birtokosok rapasztalathiánya. 6 A 19. század utolsó évtizedei már Magyarországon is 1910 434 1931 183
eze n gazdasági együttműködési lehetőségekről szólnak. Megjelennek az első törvényi 1912 439 1932 206
rendelkezések, az országos központi sze rvezetek és vidék szerte gyorsan terjednek 1913 448 1933 205
ideo lógiai alapjai. 1914 446 1934 201
Jól megvilágítja a szövetkezetek kialakulását ösztönző szocialiszrikus eszmerend- 1915 446 1935 198
szer lényegét az az I 898-as cigándi szövetkezeti kezdeményezés, amely valójában csak 1916 446 1936 199
nevében és részben céljai ban volt annak tekinthető. BaJassa Iván írta le azt a bod- 1917 446 1937 198
rogközi fóldosztó mozgalmat, amely az ellen próbált fellépni , hogy a Tisza-szabályo- 1918 446 1938 198
zást követően a földesurak szinte teljes egészében megszerezték az új, jó minőségű 1919 445 1939 198
mezőgazdasági területeket J Mindez nemcsak azért vált re ndkívül jogsénővé, men a 1920 447 1940 198
földterületek felértékelődése nem tette lehetővé, hogy a parasztok fóldhöz jussanak, 1922 448 1941 198
de azért is, mert a tagosításokkal úgy strukturálódott át a fóldbirtoklás, hogy az a
Belépéskor a tagok fej enként 50 korona értékű üzletrészt vásároltak. Ebből ke-
fóldesuraknak kedvezett leginkább. Bár a szabályozás előtt a parasztok hasonlóképp
letkezett az a tőke, amelyet a szövetkezet vezetősége mind külső személyeknek, mind
kevés fóldterülettel rendelkeztek, azonban azt követően már nem tudták a korábbi
belső tagoknak hitelké nr kiadott. A Hitelszövetkezet emellett segítette tagjait a ter-
gazdálkodási formákat folytatni, mert a megnőtt szánróföldekkel a földművelés lett
mények értékesítésében, illetve nagyobb fogyasztási cikkek vagy gazdasági eszközök
a domináns gazdálkodási forma. "Tehát a korábbi jövedelmi források kiapadtak, s
beszerzése ese rén előleg nyú.jtásával. 10
4 Simon 1999.
5 Gyórfi 2007: 144--145., Simon 2007., Somai 2007., Hunyadi 2007. 8 Balassa 1956: 5.
li Győ," 2007, 145. 9 B.-A.-Z. m Le. Vll. 21f Cigándi Hangya Szövetkezet iratai.
7 Balassa 1956. 10 B.-A.-Z. m Lt. V E -21f Cigándi Hitelszövetkezet 1899. július 30-i Alapszabály 22-24. §.

378 379
 Az első két évtized taglétszám-adatai a növekedést és a stabilitást tükrözik: az "Berta Sándor boltos helyett a Cigándi szövetkezet-
191O-es években 440 fő körül mozog a tagok száma. Cigánd ekkori népességi ada- be tanult, azelőrt 4 évvel felszabadult Nagy A miz!
kereskedő segédet ... vegyék fel iizletvezerőiil .
taihoz viszonyítva (J 910-ben 3840, 1920-ban 3890 fő Kis- és Nagycigánd teljes
Az illditvdnyt, mert Nagy Anta! vagyonos szülök
lakossága) a lakosság IO%-a tagja volt a szövetkezernek. A szövetkezeti törvényben gyermeke, a község sziiliittj!, ismeretes fiatal
rögzítettek szerint, "a szövetkezetbe csak olyan teljes korú egyén léphet be, ki a szövet- szorgalmas egyén, a közgyülés elfogadta. "
kezet kerületében lakik és vagyona fölött szabadon tendelkezik"." A korszak átlagos
(Határozat a Cigándi Hangya Szövetkezet 1929.
családnagyságát figyelembe véve, közvetve vagy közvetlenül a szövetkezeti együttmű­ jllnius 9. napján felvett jegyzőkönyvből)]
ködés közel a lakosság felét érintette. Viszonyszámként álljon itt, 1930-ban Cigándon
J. kép.
837 lakóház volt. 12 A Cigándi hitelszövetkezet tehát a század első évtizedeiben meg- Hangya Szövetkezet boltja
határozó szervezőerő volt a község életében, lényegében a lakosság azon része, aki be (Fotó: Cigándi Táj ház)
tudta fizetni a belépési díjat, vagy üzletrészt, telj es jogú tagjává vált a szervezetnek.
rendelkezésére a településeken megtermelt áruk begyűjtésére , egy bolthálózattal
Az 1944-ig tartó közel fél évszázados működ ése alatt számos viszontagságon is
együtt, amely azokat a megfelelő helyeken szétosztotta és érrékesítette. Mindemellett
keresztül ment a szervezet, míg végül I 944-ben felszámolták és megmatadt 198 tag-
hitelt nyújtott tagjainák gépek beszerzéséte, gazdasági áruk megrermelésére, és egyre
ját átvette a Sárospataki Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezet. A változásról a levéltári
inkább kiterjesztette üzletkörét a gazdasági, háztartási majd ruházati cikkekre is. Gazda-
forrásokból csak annyi derül ki, amennyit a számadatok elárulnak. J egyzőkönyvek és
sági helyzetének etősségét mutatja, hogy alapításától a Magyat Gazdaszövetség tagja
fennmaradt iratok hiányában nem lehet tudni, mi vezetett 1926-ban a korább i teljes
volr. Tehát nemcsak a paraszti tcrmclők legfontosabb gazdasági élcthclyzetcibe tudo[t
tagság kilépéséhez, és 32 új tag belépéséhez, amellyel fenn tudott maradni a szövet-
ákdvan betagozódni, hanem sok tekintetben átvállalta a hitelszövetkezeti feladatokat is.
kezet. A megelőző évek mindenesetre két szempontból is fontos eseményeket hoztak,
amelyek feltehetőleg a Cigándi Hitelszövetkezerre is hatást gyakoroltak. Az egyik a 2. táblázat: Cigándi Hangya Szövetkezet tagjainak száma 1917-1943 között"
gazdasági és ipari hitelszövetkezetek működését szabályozó 1898. évi XXIII. törvényt
módosító 1920. évi XXX. törvény, amellyel az Országos Központi Hitelintézet irányí- Tagok Tagok
Év Év
tása alá kerültek a vidéki szervezetek, és ettő l kezdve szinte minden szövetkezeti ügyin- száma száma
tézés a Központ küldöttjének jóváhagyásával történhetett. A másik, a település életében 1917 377 1931 639
bekövetkező átalakulás is hosszú távú következményekkel járt: a korábban cgyetlen utca 1917 504 1932 639
által elválaszto tt Kisczigánd és Nagyczigánd I 922-ben egy településsé, egyetlen nagyköz- 1918 552 1933 639
séggé egyesült. Ez az évtized, amikor a hitelszövetkezet mindinkább veszít társadalmi 1920 577 1934 649
szetepéből és helyét a Hangya Szövetkezet veszi át. A lakosság egyre inkább ezen utób- 1921 581 1935 641
1922 630 1936 641
bi cigándi szervezetében látta a gazdasági nehézségek megoldásának a!ternatÍváját.
1923 629 1937 657
A szövetkezeti együttműködés egyik legsikeresebb szervezete volt a 20. század első
1924 634 1938 657
felében az országos "Hangya" Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Sziivetkezet, amelyet szin-
1925 629 1939 657
tén 1898-ban alapítottak. Cigándi szervezete majdnem két évtizeddel később jött lérre,
1926 634 1940 651
az első világháború idején, 1917-ben. Kapóczy János elnökletével 377 tag alapította 20
1927 634 1941 162
koronás üzletrésszel a Czigándi "Hangya" Fogyasztási és Értékesítő Sziivetkezetet.
1928 635 1942 162
Indulásakor az országban már 1700 szövetkezet müködörr, l3 tehát egy olyan 320
1929 634 1943
hálózathoz csatlakozott, amely társadalmi és politikai tőkével, SŐt jóléti rendszerrel 1930 630
is támogatn i tudta a hozzá csadakozó szervezeteket és tagokat. A "Hangya" a gaz-
dák azon értékesítési, termelési nehézségeire adott válaszként jÖtt létre, amelyet a Ennek ellenére a szövetkezernek mégsem volt stabil a működése és az 1920-as
hitelszövetkezetek nem tudtak megoldani. A Hangya hálózatában taktátak sora állt évek végére mind több nehézséggel kellett szembe néz~:e. Egyre növekedett a ki~1I1-
levőség, és a felhalmozott tarrozások miatt a "Hangya Központ 1931-ben ko~art~
II 1898. éV I ~,(Ill. tv. 8. §. soraiból a cigándi szervezetet, amely a következő évtől Cigándi Gazda Fogyasztasl es
12 Hajdú 1991, 64.
l3 Hangya 1923, 16. 14 13.-A.-Z. ru Lt. VII. 2/f Cigándi H angya Szövetkezet iratai.

380 381
 Értékesítő Szövetkezetként működön tovább. Bár ezt a szövetkezetet is a felszámolás A második világháború után, bár a korábbi szervezetek, szövetkezetek a társadalmi
fenyegette, mégis tovább folytatta működésér. 15 Valamivel több, mint egy év múlva és politikai változásokkal lassan átalakulásta kényszerültek, a Hangya, a mögötte levő
sikerült a fennálló tartozást kiegyenlíteni,16 és a pénzügyi helyzet rendezése után, rársadalmi bázisnak, illetve gazdasági, politikai tőkének köszönhetően egy ideig még
1934-től ismét Hangya Szövetkezetkénr említik, amely még közel 10 éven keresztül folytatta működését. Gazdasági és társadalmi beágyazottsága a vele kapcsolatban álló
tudta tovább folytatni tevékenységét. szervezetek számára is védelmet nyújrott. Lassan azonban az 1945-öt követő évek
A szövetkezet irányítóit a település tehetős, befolyásos gazdái köréből választot- átalakították a kollektív gazdasági cselekvési szerkezetet és megváltoztatták azoknak a
ták. Ahogy általánosságban jellemző volt a falusi szövetkezetekre, a vezető szerepet helyi közösségek életében játszott szerepét.
általában a pap, a tanító és a jegyző töltötte be. Cigánd esetében Kántor Mihály, a
helyi iskola tanítója és igazgatója látta el ezt a feladatot. A társulás helyi közösségben
betöltött szerepét érzékelteti, hogy 1930-ban még a nehézségek ellenére is 630 tagja Szocializmus és kollektív cselekvés
volt. Ekkor a településen 4725 fő lakott és a korábban már említett 837 lakóház állt.
A levéltári források 1943-ban szakadnak meg a Cigándi Hangya Szövetkezet 1945 fordulópontot jelentett a mezőgazdaságban. Ebben az évben az Országos
vonatkozásában, s a következő években csak az országos eseményekből lehet követ- FöldbirtokrendezőTanács felhívására sorra alakultak a településeken a fóldigénylő
keztetni későbbi történetére, a szervezeti együttműködés alakulására. A második bizottságok a munkások és szegényparasztok részvételével. ÁllamosÍtotrák a 100
világháború alan jelentősen visszaesen a tagok száma, ami 1943-ban indult ismét kh-nál nagyobb birtokokat, és azokat szétosztották a föld nélküli igénylők között.
növekedésnek. Ekkor azonban a világháború Cigándig elérő eseményei akadályozták
meg a mindennapi élet és gazdálkodás folytatását. A háború gyakorlatilag mindenr 100-SOOkh SOOkh- 100-SOOkh SOOkh-
fel borított és kiforgatta a hétköznapokat. A túlélés ideje urán a károk felmérése, a 5O-'OO kh
1% 0% 0% 0%
,% 5O-100kh 1 khalatt
helyzet rendezése következett. Bár nem számolták fel a Hangya szövetkezetet, 1946-ig 1 kh alatt
0% 11%

nincs nyoma a levéltári forrásokban, és akkor is csak arról adnak számot a dokumen- '"
tumok, me/y szerint a Cigándi Nemzeti Bizonság "a Hangya Szövetkezet vezetőségé­
nek igazolását letárgyalta, és egyhangúlag a következető határozatot hozta: ifj. Fábián
5· 50 kh
Sándor boltkezelőt, ifj. Sáfrány Zsigmond, Nagy M. István, ld. Fábián Sándor, Kántor
'"
Mihály igazgatósági tagokat, Szűcs Gyula, Mátyás Károly, Csáki János, Balla Sándor
pandó, Batta József m, Fodor János FB-tagokat igazoltnak nyilvánítja és megállapítja,
ezek ellen népbírósági eljárás a Nemzeti Bizottság tudomása szerint nem volt és nincs l-5 kh

folyamatban". 17 '"
Újraszervezését nehezítene, hogy a háború során rengeteg élelmiszer megsem- 1- 5kh
misült, vagy a fosztogatások során eltűnt, az épületek, raktárak, üzletek és vasúti köz- ''''
irtokosok száma Cigándon 1935·ben Birtokosok száma Cigándon 194748·ban
lekedés pedig romokban hevert. A Hangya országos kárai szinte felbecsülhetetlenek birtoknagyság szerint birtokna sá szerint
voltak. Majdnem a teljes árukészlete és tőkeállománya elveszett, míg tagjai szérszóród-
1. ábra. Birtokosok sZtÍma CigándolI 2. ábra. Birtokosok sZtÍma Cigándon
tak, eltűntek vagy elmenekültek. A háborút követően katasztrofális áruhiány, szállítási 1935-ben birtoknagyság szerint 1947-48-ban birtoknagyság szerint
nehézségek, infláció és növekvő feketekereskedelem volt általánosan jellemző, és csak
lassan álltak talpra a vidéki szövetkezetek." A településen 7 társulás rendelkezett 100 kh-nál nagyobb fóldterületteI. 19 Az egyik
legnagyobb földtulajdonos a református egyház volt. 1945-ben 422 kh 687 négy-
15 Ahogy az 1931. augusztus 2-i rendkívüli közgyűlési jegy%őköny"bcn fennmaradt: "Kán/or Mihá!;, szögöl földterületet birtokolt, amelyből az államosírás első lépése után, 120 kh maradt
19artató méfyre h.-l1ó fell'ildgosítását fl kiiZf!.pi/éJ fig)'elemmel meghallgatta, és ti sZdl'elség "lfg/m1ástÍ/ eg}hangú/ag
kimondat/a ti I,ezelóségge/ czirál/I a /egfiJeS.fzebbmetlő tCllékn!}ségre /llasítolftl, miNek biZoJ!J'üásám ti Cigándi Hilrl- 19 Cigándi református egyház 101 kb, Cigánd-Karcsai Legeltetési Társulat 429 kh (279 gazda osztatlan
sZói'elktze/flck ti köifonthoz bekiildmdő, ezm jegykdl!J'IJ!JiiZ rsalo!ják (l köifofll kiil'e/elése lefje.ríléJe !I'killte/ébm". közös tulajdonában), Cigánd-Viszkói Legeltetési Társulat 155 kh (187 egyén oswttlan közös tulajdo-
l G B.-A.-Z. m Lt. VII. 2/f Cégbírósági iratok, Cigándi Hangya Szövetkezet iratai, 1932. november ll -i nában), Cigánd község 251 kh, Kiscigándi volt Úrbércs Gazdaközösség 498 kh (448 gazda osztatlan
közgyűlési jegyzőkönyv. közös tulajdonában), Nagycigá ndi volt Úrbéres Gazdaközösség 376 kh (238 ga%Ja os%tatJan kö%ös
17 B.-A.-Z. m LL XVII . 36. Cigándi Nemzeti Bizottsági IratOk. 1946. s%eptember 21 -i jegyzőkönyv. tulajdonában), Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat védgátjai 224 kh területet binokoltak ln: B.-A.-Z.
18 Simon 1976. m LL XXIV. 203. ad 522/1945.

382 383
 meg." A Cigándon is megalakuló földi génylő bizottság több mint 280 igénylő között
Oszto tt ki földet. A földosztás so rán gazdasági cselédek, mezőgazdasági munkások,
törpe és kisbirtokosok jutottak fó ldhöz, valamint házhoz vagy házhelyhez.
Az államos ítás sorá n 283 igénylőnek 11 4 1 kh földterületet osztottak ki, köz-
tük földhöz jutottak például a Béla- és Erzsébet-tanyákon élő gazdasági cselédek is.
Ez alapján 54 m ezőgazdaság i cseléd 306 kh fólde t (fejenként körülbelül 5,6 kh), 85
időszaki munkás 304 kh földet (fejenként átlagosan 3,5 kh) és 144 törpebirtokos
465 kh földet (fejenként átlagosan 3,2 kh) kapott. A fö ld és házigé nylések sorá n 203
i gé nylő ne k h ázhelyet is juttattak." A földosztások nyo m án dinamikusa n megemel-
ked ett a fólddel re ndelkező kisbi rtokosok száma. A földosztás úgy tŰ nt, megoldja azt
a problémár, amely már a 19. század vége óca egyre jobban kíséne[te a m ezőgazd a­
ságot, és a törpebirtoko k, ill etve a nincstelenek, gazd asági cselédek, napszámoso k és
fóldmunkások j el entős részének segítséget nyújt és elhárítja az akadályt a gazdasági
fej lődés el ől.
Ahogy országosan megm ur3rkozo[(, Zemplén vármegyér is az elaprózo([ birwk-
szerkezet jellemezte. Az 1900-as évek elején a birtoko k j el e ntős része ne m érte el az
optimális m ezőgazdasági üzemméreter.
Földtefilleti megonl.h 100 kh < ~ 20 - 100kh
blrl okn~gy • .ig .urlnl
1US.ben
I". ", Már ebben az időszakba n is a birtokosok
befolyáso lta ez az álla ndó, öröklésen, házassági vagyo negyesítésen vagy vásá rláson ala-
puló mozgás.
Egy földterület körülbelül 5 kh aJatt nem képes fenntartani egy családot. A saját
föld megművelése mellett más kiegészítő jövedelemforrásra is szükség vo lt ezen üzem-
mé ret mellett. En ne k a vidéki társadalomban egyik leggyakoribb formája a részes
munka vo lt nagyobb gazdaságokban, ahol felesben vagy harmadában, aratás nál ke-
resztekben kapták meg a termények egy részét. Gyak ran ezek a ki s és nagygazdaságok
közötti szimbiotikus kapcsolatok ne mcsak több évtizedre nyúltak vissza, han em so k
esetben rokon i kötelékeken is alapultak: ,,A szüleim nem sok területen dolgoztak, mert
flleg az volt meg nekik, amit a háború utáni foldosztáskor kaptak az Erzsébet környé-
kén. Csak apám nagyanyjának volt flldtenllete. Ezért eljártak napszámba. [. . .} Mindig
ugyanazokhoz. Kettő vagy három család volt, akikhez jártak. Kettő rokona volt apámnak.
Az egyiknél az anyjuk volt unokatestvér. A másik is valami hasonló. Meg komák is voltak.
Aztáll egymást meg- megsegitgették".
Ebbe a gazdasági körforgásba és együttműköd ési kapcsolatba lépett be a 20.
század elején a szövetkezeti re ndszer, ahol a kis- és nagybirtokok számára egy biztos
felvásárlás i ponttá vált az ügy nökökre
F&ldte'lill.tI lMtonlh
támaszkodó, illetve állandó felvásár- bh10knellydg ne,lnt
1,.9-.,.,.
100 kh <
r ,.,·
2O - 100kh

; 20" 48%-a 5 kh alatt i ter ül ete n gazd álko- lási helyszínt fennta rtó kereskedelmi Z~ ...á,.",.gyáben )·ZOkh
20 ', do tt. A rég ióra j ell em ző gazdasági nehé- hál ózatok működése. J e l e ntős szerepet 36"10

zségek miatt épp ezé rt nagy kibocsá tója
vo lt az elván d o rlóknak. A 20. század kö-
ze pére tovább csö kkent az egyes családok
álta l birtokolt fö ld nagysága, és 1935-re
a vá rmegye binokosainak már 75 0/0-a
5 kh -nál ki se bb fö ldterületen gazdálko-
játszo ttak az utak, vasút állapotának
javításában, azok fej lesztésébe n a meg-
növekedet( szállítás révén. de társadal -
mi hatásukat se m leh et figyelmen kívül
hagyni. Ezek között kell megemlíteni
a közösségi szolidaritás e rősödését, az 62"10

dott. Az elaprózott birtokszerkezet a 20. egyé nek és családok pénzügyi tevékeny-

:> 5 kh
15'. században mindig újra és újrarermelö-
dött: " Úgy volt, hogy a dédnagyapámnak
3. áhra. Földteriileti megosws hirloknagysdg szerint volt valamiko r 35 kataszteri hold flldje.
/935-hm Zemplén /Jármegyéhen
Aztán volt két fia, és osztódott kétfelé.
Aztán ahány családtag, osztódott megint. Azért találták ki a Rákosi rendszerben, hogy
nem ér az semmit, mert fl nadrágszíj-parcelfdk vagynak csak. Egyszer apámék kimentek
7-en kapálni és nem volt 7 sor tengeri. A nagyobb gazdáknak jobban volt. Ahol nem volt
sok gyerek, nem osztódott széjjeL". Azáltal , hogy a családi öröklés minden leszármazott
számára juttatott földterületet, az utódok mind ig a szül ő i birtok töredékét kapták. Az
egyéni, családi kvalitáson és ambíción múlt, képese k-e neh éz gazdasági körülmények
közepe ne ennek bővítésére, vagy sem. A birrok-újraren deződ és t így fo lyamatosan
20 Cigándi Reformárus Egyház protocolluma alapján.
21 6.-A.-Z. ru Lt. x..'\JV 203. ad 522/1945. Zemplén vármegyei Földhi\'atal iratai, kimutatás a juttatá-
sokról Cigándon.
ségének öntudatosodását, a takarékos-
ság új szintre emelkedéséc. Mindezen
túlmenően a község tagjai között egy 4. áhra. Földteriiltti megoszlás hinokllflgyság szerint
J949-hen Zemplén /Jármegyéhen
új társadalmi kötelék alakult ki. O lyan
egyéneket hozott össze a közös tevé-
kenység, a szövetkezet működtetése, akik más esetben kevés alkalommal találkoztak.
Az elaprózott birtokszerkezet tehát bár fennmaradt a szövetkezetekkel, részben mégis
enyhültek a társadalmi és gazdasági problémák. A második világhábo rú pusztításai
és a föld újrarendezésére irán yuló politikai döntése k végü l ezt a helyzetet számol ták
fel. Bár anagybirtokok feldarabolásáva l a ki sbirtokok és a legszegényebb társadalmi
réteg helyzetének javítására törekedtek, a fóldosz tás mégsem váltotta be egészé ben a
hozzá fű zö tr reményeket. nem tudta stabilizálni a gazdasági és társadalmi helyzetet.
hiszen korántsem tudtak ann yi terü letet bizrosítani az i gén ylőknek. amely a gazda-
sági neh ézségeket ténylegesen képes lett volna felszámol n i. Azonban amíg a 20. szá-
zad elején a magas, 48%-os arányú törpebirtokok életképtelenségére a társadalom az

384 385
elvándorlással válaszolt, addig a szocialisra ideológia és politika alternatív megoldási
srratégiával, első lépésként a fenntanással, hitelek nyúj tásával, majd pedig az új típusú
szöverkezetesírés megvaJósításával válaszolt.
A kiosz[Q[[ földterületek révén egy új törpebinokos réteg keletkezett. Az állam
egyik lépésekénr hitelakciót szerveze[[ a helyi hitelszövetkezetek bevonásával. Ennek
sorá n az Új gazdák és Földhözjll[[aw[[ak Országos Szöversége hitelkeretet bizwsÍro[[
a részükre. Cigándon 10 OOO Forintot adtak 56 igénylőnek, akik 100 és 300 forint
közö[[i kölcsönhöz jllw[[ak 1947-ben. A köl csönbő l a családok főként vetőmagot,
jószágot, lovat, tehenet és mezőgazdasági eszközöket vásá roltak. 22 A kölcsön lehető­
ségéveI azonban csak a földigénylők 1I5-e él t, főleg azon gazdálkodók, ak ik 2-4 kh
közötti földterületet kaptak.

3. táblázat: Kimutatás a földhözjunaw[[ak árJagos földterületéről

a kölcsö lU igénylők kimu tatása alapján 23

I Kiosztott Juttatottak Összes juttatott

fOld,erüle, száma f<ild,erüle,
(kh) (fő) (kh)
1 2 2
2 16 32
3 14 42
4 10 40
5 9 45
6 2 12
7 2 14
9 l 9
Összesen 56 196

Az anyagi ,őke hiánya mel lett a megfel el ő szaktudás nélküli földművelés is

kihívás elé állíw[[a ne mcsak a gazdálkodókat, hanem a gazdasági szervezeteket is.
A szövetkezetek, társulások és egyesületek tanfolyamok, képzések szervezésével igye-
keztek ezen segíteni, míg a politikai vezetés a kedvező hi telek melle[[ elsősorban a kö-
zös gazdasági szervezetek alap írásával támogatta ezt a gazdasági társadalmi csoportot.
Az állami szintű beavatkozást a szövetkezetek lérrehozásának folyamatában erő teljesen
motiválta a kor politikai ideológiája is azon túl, hogy igyekeztek megoldásr találni az
o rszágosan is jelentős mértékű elaprózon binokstrukrúrára.
A rendkívül gyo rsan lezajlo[[ földosztásr követően a földhöz junaw[[ak szakmai
tapasztalatának hiányából , tőkeszegénységéből adódó nehézségek mellett jelentkeze[[ 2. kép. Fiildmt'ivessziiverkezet boltja
(Fotó: Cigándi Tájház)
a termelőeszközök szilUe teljes hiányának problémája is. Nemcsak a hitelekből, köl-
csönökbő l részben megoldható kis énékű eszköz és állatállomány, hanem a földek
megművelésé hez szükséges drága gépek, épületek is releváns, mindennapi go ndokat
okoztak. Részben ez is motiválta az 1945-ben ki adott 131 00011945 F. M. sz. rende-
22 B.-A. -Z. III Lt. V. 237. ad 497/1947. Kimutatás a kölcsönre javasolt fötdhözjuttawuakróL let létrehozását, amely az év végé ig kötelezővé tette földműves szövetkezetek alapítá-
23 B.-A.-Z. m LL V. 237. ad 497/ 1947. Kimutatás a kölcsönre javasolt földhözjunatottakról. sát minden o lyan községben , amelynek területén fel nem osztható, a m ezőgazdasági

386 387

3. kép.
Mdjm f·i filvonulás
az AFÉSZ-szövetkt'ufteL
(Fotó: Nagy István)
munkákban hasznosítható ingó és inga tlan vagyo ntá rgy va n.2 4 Az első rendeleteket
hamarosan újabbak követték azzal a céllal, hogy az tovább erősíti az új termelőszövet­
kezete k és szövetkezeti ideológia társadalmi elfogadtatását. Gyako rlati lag törvények
sora vezetett addig, amíg végül kimondták, 1947. június 30- ig minden községben
meg kell szervezn i a szövetk ezeteket." A fa lvakba n 1947-48 folyamán mindenhol
létrejöttek az első fa lusi ál talános szövetkezetek a falusi és földműves szövetkezetek
összeolvadásával, amelybe a teljes parasztSágot igyekeztek bevonni '6 A rendeleteket a
24 1945. évi VI. tc 30. §. 1. bekezdés (Az igénybe \'Ctt binokokhoz tartozó kisaj:ítított gazdaság i fcl-
szerelést, gépc.:ket és gaulasrigi cpülclckct, amenn yiben azok szctQswlsa nem felel meg a termelés
érdekének, a földhőzjunatotlakból abkírandó földmíves-szövetkezet tulajdonába keU adni. 1\ meg-
váltást szem"edónek a megmaradt ingatlana arányában kell a gazdasági eszközöket és épületeket
visszahagyni. t\ földmíves -szövetkeze t céljár, működésének szabál)'ail a földm ívclésügyi miniszter
a rendelet végrehaj tása során külön n:ndc\errel állapítja mcg. Il)'en szö\-erkezet azonban a renddet
megjelenése elón is megalakulhat.) I n: Az ideiglenes nemzeti ko rmány 600/ t 945. M. E. szám ú rende-
lere anagybirtokrendszer megszü nlct ése ről , és a főldmh-cs nép földhöz juttatásáról. ; 131 000 / 1945
F. i\L sz. rendelet.
25 131 000/ 1945 ., valamim 145 500/1946. és 146 760 / J 946. F. 1\ 1 számll, földmúvelésűgyi miniszter
áltnl hozott rendeletek nla pján szervezik meg a tennclÓszö\'ctkezeteket.
26 Ahogy Rákosi i\1:ityás meg foga lmazta: "bel'ol!Júk az egésZ dolgot! parmzlságol". Rákosi J\ látyás sárospa-
taki beszéde. In: Zempléni Népújság, 1948. április ll.
388
termelők mégsem fogadták örömmel, ellenálltak azoknak, és az első szövetkezeti ter-
melőcsoportok viszo nylag lassa n alakultak meg. A föld minden időbe n fontos értéket
képviselt. E rősen ragaszkodtak hozzá a már birtokkal re ndelkező gazdák és az újonnan
földhöz jutott birtokosok egyaránt.
A tö rvény értelmében Cigándon is megalakul t a Földnulves Szövetkezet. Mű kö­
déséről az első évek b ő l kevés adat maradt fenn. I 946-ban rendelkezett csé plőgéppel, 17
1949-ben az Erzsébet-tanyán 4 1 kh, a Béla- tanyán 6 kh, 1950-ben pedig már 10 kh
legelővel bírt a Korongi -dűlőben" 1948-ban országosan a Földműves Szövetkezet 2400
tagszövetkezete már az ország szántóterületeinek 30, l egelői n e k 9 , szől ő te rül ereinek
18,5, gy ümölcsöseinek pedig 90/0-át birtokolta. 29 Az önálló gazdálkodás me llett el-
lárta azokat a feladatokat is, amelyeket korábban a Hangya Szövetkezet. Az 1950-es
években üzletet tartott a szövetkezeti árucikkek értékesítésére, működ tette a pékséget,
a Tüzép telepet, egy, majd 1954-től már két kocsmát. Abban az évben texti l és cipő­
üzletet is épített, mindemellett rrafikot, illerve aratási id ősza kban mozgó büfét biztosí-
tOtt a település lakóinak. Ezek a H angyábó l Földműves Szövetkezetekké átszervezett
szervezerekből alak ul tak később az ÁFÉSZ-hálózatok. A szövetkezeteknek ez a típusa
mindinkáb b a szolgáltatásra és a kereskedelemre helyezte a hangsúlyt, ebből ad ódott,
hogya közös gazdaságok aktív szervezésé nek az idősza kában is gyakran szóvá tették,
hogy tagjai közül sokan önállóan és nem nagyüzemi keretek közö tt mlívelik földjeiket
még 195G-ban is: "a flldmüves szövetkezeteknek a tem,e!őszövetkezetek előiskolájának
kellene lenni, ezt az onban mi nem mondhatjuk el. Több olyan szövetkezeti vezetőségi tag
van, akik nem tagjai a terme!őszO'vetkezeteknek és még napjainkban sem akarnak a tsz -be
belépni " . ;0
Fontos megem líteni , hogy a fóldműves szövetkezetek a H angya fel vásárlás-
ra és értékesítésre épült szövetkezereiböl alakul rak, és nem a régi vagy új ki s parcel-
lás fóldmiívelők összefogására szervezték meg azo kat. 1948 közepé re azo nban már
megerősödött annyira a szövetkezeti ideológia, hogy új rendeletekkel 1949 elejére
országosan kezdetét vette az első te r melőszövetkezeti csoportok megalakítása és az
első negyedévére már 558 szövetkezeti CSOpOrt működött. JI Ennek megvaJósÍtásához
a régi szövetkezeti rendszert fel kellett számolni . Ahogy H eged űs András, az MOP
Központi szövetkezeti osztályá nak vezetője kijel entene, "a korabeli beszerző és értéke-
s ítő szövetkezetek sem Zemplénben , sem az ország többi megyéjében nem alkalmasak
a feladatok megoldására, men egyrészt még meg van nak a régi kapitalista szövetkezetek
27 B. -A.-Z . nl LL V. 237. Kimu(anü:\ cigándi cseplógép-rulajdonosokról 1946-l.>nn ( Fö l dműves Szővcr­
kezet, Bod nár S:í.ndor és D ániel, Adám Józscf, Langer Sándor, Nagy Károly, Langer József, Sá frány
Zsigmond, Adám Jánosné) .
28 13. -A-Z. nl l ,l. >C\: IV. 2. ad 56-1203/ 1948. sz. irat, Zemplén vármegye Ga zd asftgi Feli.igycl6ség iratai,
cigándi legelötársu latok iratai; 11-1\.-Z. ITI Ll. VI. 102/ b Sátoraljaújhelyi Pénzügyigazgatóság iratai,
Nagycigánd iratai.
29 B, nh, 1970: 50.
30 B.-A.-Z. ol Le. XXl Il. 753/ a Cigánd 1956. é \,i ta nácsü lési jegyzökönyvc.
31 Pál 1977: 5.
389
 és nagyrészt változatlan formában a gazdag parasztság vezeti ezeket, másrészt a föld-
művesszövetkezetekben is fen náll a tőkés veszély".32
Politikai megoldási alternatívák a gazdálkodásban
A politika a kezdeti időszakban tehát a fóldrefor mmal kialakult gazdasági helyzet sta-
bilizáJására tett kísérletet a szövetkezeti struktúra létrehozásával. A teljes körű ko llektív
gazdálkodási cselekvésre való áttérés ideológiája ugyanalckor már a nagyüze mek létre-
hozását tekintette fő célnak. Mégis mire ezek a szervezetek létrejöttek, jószerével már
csak a megnevezésük utalt a közös vagy kollektÍv gazdasági cselekvésre, miközben a
tago k fokozatosan alkalmazottá váltak. Eddig azon ban még hosszú utat járt be a szö-
vetkezés a politi kával és a tá rsadal ommal együtt.
Mind a visszaemlékezések, mind a levéltári adato k zavaros, áttekin thetetlen ál-
lapotokat idéznek a szövetkeze tesítés kezdeti időszakáról, annak ellenére, hogy tör-
vények, rendeletek sora szabályozta azokat, és rendszeresen kértek újabb és újabb
beszám olókat, ki mutatásokat az aktuális helyzetről. Ahogy 1956-ban Balassa Iván, az
l 898-as földosztó mozgalom kutatása során megfogalmazta, még ha tva n év sem telt
el, máris beporosodtak az em lékek, és eltűnőben voltak a helyiek em lékezetéből a régi
események, történések," - ez a folyamat játszódik le napjainkban is.
De valójába n mi is történt. A kommunista szövetkezeti politika az együttmű ­
ködés Szovjetunióból adoptált típusait próbálta a helyi viszonyok között alkalmazni.
A termelőszövetkezetek háro m korai típusa a 14.000/1 948. számú korm ányrende-
letben került meghatározás ra. Az első, a legrugalmasa bb szövetkezeti form a, a táblás
művel ést folytató termelőszövetkezeti csoportot jelentette. Ennél a tÍpusnál a föld
közös megművelésén kívül minden munkafol yamat a tagok egyéni munkáján alapult,
és a föld magántulajdonban maradt. Köztes szintet képviselt a másod ik típus, az át-
lagelosztású szövetkezet, ahol a megtermel t javakat a term és- átlagok szerint osztották
el a tagok között. A legfejlettebb típust a közöse n termelő szövetkezetek jelentették,
ahol a közös tul ajdo nban l evő fóldeken közösen végLett munka által elért nyereséget a
kollektÍven végzett munka ará nyában osztOtták szét a tagok közö tt." Mindháromhoz
mintaszabályzat is készült, amell yel a szövetkezetek létrehozásának megkönnyítésére
törekedtek.
A szövetkezetek alapítása Cigándon sem ment egysze rűe n. A legnagyobb haj-
landóságot itt is főleg azo n társadalmi csoport mutatta, akik valójában nem, vagy alig
birtokoltak saját földterületet. így előszö r földbérlő szövetkezet alakul t a településen
1948. június I 5-én 80 taggal, 166 kh fóldterületen.3S A szövetkezet tagjai átlagosan 2 kh
32 Bartha 1970: SS.
33 Balassa 1956: 4.
34 Bartha 1970., i\lódra-Simó 1988., Magyar Néprajzi Lexikon 1977-1982.
35 R-A.-Z. tn LL XXIV. 214. K.imu[atás amegalakult főldbérló szővetkezetekrő l ad ! 1745/1948.
390
4. kép.
Közös munka cséplés idején
(Fotó: Cigándi Tájhál.)
"Mig én is dolgoztam kévekötő géppel. Azután volt 30 ember. Amit a
gip lIem kátáu be, azt szedték össze. Eleinte úgy nézett ki, hogy egyéni-
leg gazdá/kod/unk, le volt aratva, a klzlds.zok e/maradtak. Meg volt a ke-
reszt, össze kellet! szedni a kaúíswkat és be/edugni /l kévébe. Meg,daku/t
fl lSZ, éli is /l Il/lgy géppel mentem. De volt olyan, /lmit fl gép !lem kötött
be, szétszórta. Hát ezen Ilagyon sajnálkoZ!ak az embrrek, hogy mi lesz
fl kmJérnekva/óval. Az e!só lipcsöben szedték össze. De nem fordílOrták
meg a helyzettt ezért. E/teir I-3 év. mdr nem kiabálllak, hogy szétszórja /l
gép. Hul! még néhánJ év, nem bánták mÓ,. azt sem, mi, csinál véle a gép.
Az emberek is ennyire ó/alakU/há. "
területtel rendelkeztek. Szeptemberre már 153 kh fóldterületet béreltek.36 Lényegében
a fóldműves-, illetve földbé rlő szövetkezetek te rmelőszövetkezeti csoportjaiként ala-
kultak meg az első közös gazdaságo k. 1948- ban készült kimutatás szerint ll. tÍpusú,
ádagelosztású szövetkezetet alapítottak a településen 220 taggal, 61 kh szántóter ü-
lettel és 60 kh sző lővelY Bár az iratokban nincs nevesírve - főleg azért, men az első
időszakban a szövetkezetek nem kaptak nevet - , ez kapta később a Kossu th termelő­
szövetkezeti csopo rt megnevezést. 1950-ben a csoportn ak már 170 kh 29 négyszögöl
terül ete volt Kiscigándon és 101 kh 1102 négyszögöl Nagycigá ndon, ami mellett
mindkét részen több mint 300 kh földet bérelt." Ekkor már a Petőfi tszcs is működött
Kiscigándon 42 kh 126 négyszögöl, Nagycigándon 309 kh 126 négyszögöl területen,
valamint Hirsch Lajosné több mint 1600 kh földterületének bérl etén." Maga a Pető fi
termelőszövetkezeti csoport 1949. augusztusában alakult meg 24 taggal 163 kh föld-
36 B.-A.-Z. m Le. XXIV. 214. Kimutatás a föJdbétl6 szövetkezetek részére átadott" fö1dterü1t:tról.
37 l3.ctha 1970,68-<\9.
38 B.-A.-Z. III Lt. VI. 102/b Kossu :h Termelőcsoport birtokíve.
39 B.-A.-Z. m Lt. VI. 102/b Pe tőfi Termelócsoport bi rtokíve.
39 1
 területen, mint közösen termelő CSOport. Országosan 1949 végére már ÖSszesen 584
tsz működött. amelyből 482 III. típusú. míg 66 I. és II. típus ú volt."
Mindkét termelőszövetkezeti CSOpOrt szétszórt parcellákon, rossz körülmények
között indult neki a közös gazdálkodásnak. A személyi feltételek és az eszközök hiánya
azonban csak egy tényező volt a számos külső és belső nehézség között. A tulajdono-
sok nagy száma. és nem csak kevés gazdasági ismeretük. de a nagyüzemi gazdálkodás
Ismeretlensége éppúgy akadályozta a sikeres működést. mint a szövetkezetekbe be-
adott fóldek szétszórt elhelyezése. Ezen utóbbin a tagosítással próbáltak változtarni.
mert - ahogy a Kossuth tszcs esetében fogalmazrak - "tagosítás nélkül megfelelő Ilagy-
üzemi gazdálkodást nem képesek folytatni. mivel az érdekeltek saját tulajdonukat képező
területeivel, valamint a termelő csoport használatába kerülő tenilet kb. 30 helyen van'~4J
Felállították az első tagosító bizottságokat. amelyek minden településen kijelölték. hol
kerüljenek egységes táblák kialakításra és a korábban ott birtokló gazdákat a település
mely területein kompenzálják. Ennek során Cigándon a két termelőszövetkezeti cso-
portnak két-két táblát alakítottak ki: egy-egy táblát Kiscigándon és Nagycigándon is.
Igy a Kossuth tszcs-nek 260 kh 953 négyszögöl. míg a Petőfi tszcsnek 254 kh 12 76
négyszögöl rerülere leer. 42 Bár már 1949-ben sor került az első ragos ításra , ez sem
tudta megóvni a termelőszövetkezeti csoportokat a drasztikus adósságfelhalmozástól,
amely a nem hatékony működés és a tapasztalathiány egyenes következménye volt.
t:' 1950-es évek elejére szinre mind kom oly tartozásokat görgetett maga elŐtt évről
e~re. Ezen.a helyzeten a rszcs-k tartozását eltörlő minisztertanács i rendeleereI igyekeztek
v~I[oz[arnJ. Ez azonban a folyamatosan magas beadási köre!ezeuségek, illerve a to-
va~bra sem megfelelően miíködő szövetkezeti gazdálkodás számára csak ideig-órá ig
nyu)totr segítséget. A két szövetkezet fenntartására így - ahogy az országosan is meg-
mutatkozott - csak folyamatos állami támogatás mellett volt l ehetőség.
Cigánd a szocialista kőzséggé válás útján
Az 1940-es évek végén alapított termelőszövetkezeti csoportok még a földműves
szövetkezetek felügyelete alatt működtek. önálló mezőgazdasági termelőszövetkeze­
tek csak I 952-től alakultak. Ebben az évben jelenr meg Cigánd szocialista községgé
fejlesztésének programja is. mellyel megindult az önálló szövetkezetek alapításának
folyamata. Az első szövetkezet lérrehozásának irányítását maga a községi tanács végre-
hajtó bizottsága vette kezébe. és agitációk. röpgyűlések során hangoztatták: "meg kell
értenünk Pártunk hívó SZIlvat, és be keL! lépni fl termelőszövetkezetbe':
Az új Béke Termelőszövetkezet 1.5 évig húzódó alapítását dokumentáló tanács-
ülési és végrehajtó bizottsági jegyzőkönyvek érdekes képet rajzolnak a korszakról és a
40 Pál19n21.
41 B.~t\.-Z. III Lr. V. 237. ad. 2165/ 1949. Cigánd nagyközseg iratai, kepviselólcstületi jegyzőköl1\'\'ck.
42 B. -A-Z. III LL VI. !02/ b. Kossurh es Petófi Terme1ócsoport iratai.
392
szövetkezetek alapításának körülményeiről. Ahogy a jegyzőkönyvekben fennmaradt.
1952 auguszrus:íra már amegye 60 községében "beindult a szövetkezeti gazdálkodás".
amely természetesen Cigánd számára is alapvető célként fogalmazódott meg. "Hogy
mi is elérhessük ezen a téren a jó munkánk eredményét, Jontos, hogy jó flgitdciós munkát
fejtsiink ki". Ezért ahogy a begyűjtéseknél már alkalmazták. itt is megindult a szemé-
lyes meggyőzés, amit termelőszövetkezeti tagok bevonásával próbáltak megvalósítani.
A szövetkezet alapítására egy előkészítő bizottságot is létrehoztak. Azonban "fl ISZ szer-
vezésénél ma sem értünk el eredményeket. Mi az elvtársnőve! tegnap este, aZllZ hétfon este
hdzi agitációt végeztünk. de itt sem értük el munkánk eredményét. Mert egyik helyen a
gazda nem volt odahaza. 11 mdsik helyen II házi néni hiányzott. Igy azt mondta az egyes
gazda és gazdasszony. hogy menjiink el másnap este. Addig megbeszélik II családdal II
problémákat. így ma este fogunk elmenni ezekre a helyekre".
A szervezés során elsősorban a közép paraszrokat igyekeztek megnyerni:
" Foglalkozni kell a középpal'flsztsággal. le kell szakítani őket a kulákságtól". Ennek ér-
dekében a végrehajtó bizottság tagjai "vállalják. hogy a legközelebbi VB-ülésre fognak
beszervezni a tsz-be tagokat ér t01l/íhbá vdllllljdk, hogy II községben el fognak beszélgetni
becsületesen a kiizépparasztsággal és népnevelő nzttnkával megfogják gyázni őket il tszfon-
tosságdról. " Minden létező eszközt megragadtak tehát. hogy mozgósítsák a "dolgozó
parasztságot" és legyőzzék ellenállásukar. "Vissza kell vetni az ellenséget. amikor azt
hangoztatják. hogy a je/elJ legi termelőszövetkezeteknek nincs ,.e"lIni hasznuk ez évben II
munkájuk nyomán. Meg kell magyarázni. hogy ez az állítás nem fedi a valóságot. mivel
szép eredményt ért el a jelenlegi Petőfi Tsz".
1953 januárjára mégsem sikerül megfe lelő eredményeket elérni. kevés tagot tud-
nak bevonni: mindössze 36 fő lépett be 60 kh földdel. Továbbra is "nagyon nehéz a
középpartlSztok agitálása. eddig egy középparaszt sem lépett be". Ahogy korábban is. a
fóld nélküli vagy kisparaszt gazdák léptek inkább a szövetkezetbe. Mivel a cél továbbra
is a középparaszrság megnyerése volt. további eszközökhöz folyamodtak. A községet
utcákra osztva a m ezőgazdasági állandó bizottság tagjai között. újabb személyes meg-
győzés so rán próbáltak célt érni, miközben a népn evelő ket és funkcionáriusokat is
egyre jobban ösztönözték a tanácsragoklkal együtt. hogy minél hatékonyabban mű­
ködjenek közre. Azonban még a tanácstagok sem mind teszik magukévá a szövetke-
zetbe való belépést. és még 1953 februárjában is csak 20 fő a tagok száma. Bár Cigánd
szocialista községgé szervezéshez ez a létszám kevés, mégis abbahagyta a végrehajtó
bizottság a további agitálást. annak ellenére. hogya végrehajtó bizottság elnöke fo-
lya matosan hangsú lyozta. a tanácstagok "nem teszik magukévá azt. hogy a dolgoző nép
bizaimát helyezte beléjük. akkor amikor a tanácsba választotta meg őket... nem értik
meg, Pártunk h/vó SZIlvát és nem akarják tudomásul venni azt, hogy szocializmust épí-
teni csakis nagyüzemi gazdálkodássallehet megvalósítani"'3 Ettől kezdve a szövetkezet
önállóan" működik a Petőfi és Kossuth terrnelőszövetkezeti csoportok, valamint a
Földműves Szövetkezet mellett. 1956-ban ezt a szövetkezetet is felszámolták. aminek
.
43 B.~A. -Z . m Lt. x..XIII. 753/a Cigánd tan:icsülés végrchajtó bizottSágának jegyzőkönyve.
393
 során 13 kilépő közü l öten több mint 3 kh földet kaptak vissza a kiscigándi dülőkben,
két gazda pedig 7 kh fóldet. "
Gyakran lehet talál kozni a tanácsülési és végrehajtó bizottsági jegyzőkönyvekben
azzal, hogy a beadás sok nehézségbe ütközik, és a parasztok mind több kibúvót pró-
bálnak találni a beszolgáltatási kötelezettség alól. Mindeközben állandóan napirendi
pOnt a gazdák megszólításának és összefogásának nehézkessége, sŐt lehetetlensége.
Ahogy 1954-ben is említik: "fl gazddknál nincs meg az összetartás /Így mint a munkások
kiJ'zijtt II termelés vonalán, mert azok azon igyekeznek, hogy a szocializmust felépítsék,
azonban a gazdák nem igyekeznek ezen, ami ... hiba a községre nézve.. . " 4 ' Ugyanezt
mutatja a "társadalmi munka" is: az agitálások hatására a gazdák felajánlják ugyan,
hogy részt vesznek benne, valójában mégsem teljesítik a vállalásukat. Egy tanácstag
magyarázatként minderre el is mondja az egyik gyű l ésen, hogy "a több termelés mindnyá-
junk érdeke, de a flldek összeirása elvette az érintett dolgozóknak a kedvét a munkátó!':"
A begyűjtésekhez elkészített, bittokosokra és földterü let-nagyságra lebontott
összeírások - amelyek alapján a begyűjtés zajlott, és amely alól nem volt menekvés,
miközucJl évrő l -évre mind nagyobb terhet jelenten főleg a közép és nagybirtokos
pa rasztságra - tanúsága szeri nt megindult a föld parlagon hagyása és a fóldművelés
feladása. Szinte minden egyes esetben, am ikor sikerül valamelyik tsz-be egy középpa-
raSZ[Q[ is beléptetni, név szerint emlíri k, hangsúlyozva, hogy azon társadalmi CSOport
egy tagját sikerült meggyőzni, akiket szinte lehetetlenség elérni. Még 1956-ban is,
több olyan személy volt a kereskedelmi és értékesítési feladatokat ellátó Földműves
Szövetkezetben, aki bár tag volt, saját földjét mégsem volt hajlandó nagyüzemi ke-
retek között mlívelni. Lényegében a középparaszrságor lehetetlen vo lt a szövetkezeti
ideológia mellé állíta ni. A politika nem tudta átlépni azt a határvonalat, amelyet a
szociali zm us eszméje önmagában rejtett. Mint a társada lom szegényebb rétegeinek
segítséget nyújtó társada lmi szervezet, nem tudott az önáll óan működő gazdaságok
falain áttörni. A vi lágháború után életre hívott szövetkezetek sokkal inkább az új,
termelőeszközökkel, szellemi és anyagi tőkével nem rendelkező gazdák számára nyúj-
tottak l ehetőséget a kisüzem működtetéséhez. A kezdeti időszakban a szövetkezeti
mozgalom alapvető ideológiájának megfelelően, épp azon társadalmi CSOpOrt vált a
bázissá, amelyik ténylegesen a célcsoportját képezte. Az 1950-es évek elején létreho-
zott szövetkezetek azonban már egy olyan társadalm i rétegre próbáltak építeni. amely
azt ellenállással fogadta. Ugyanakkor azok a kisparasztok sem minden esetben csat-
lakoztak a termelőszövetkezetekhez, akiknek az önálló üzemméret alatt volt a föld-
jük. Az l -3 kh földdel rendelkező gazdák a nagygazdákkal szimbiotikus kapcsolatban
voltak. Saját földjük megművelése mellett felesbe, harmadába vál lalt munkákkal
egészítették ki jövedelmüker. Épp ezért a bejáratott, működő kapcsolati hálókat és
44 8.-1\.-Z. tn Lr. XXli!. 753/a végrehajtó bizottSági jegyzőkönyv, 1957. július 12.
4S B. -A. -Z. m Lr. XXlI!. 753/a községi tanácsi jegyzőkönyv.
46 B.-A.-Z.!TI Lr. XXI II. 753/ a községi tanácsi jegyzóköny\~
394
gazdasági tendszert nem szívesen adták fel: ,,A tsz-szervezésnél az volt a gond, hogy ha
volt valakinek J-3 holdja, de többet is meg tudott mtivelni. Es ők is azt mondták, hogy
addig nem állnak be a tsz-be ezzel a kicsivel. Addig, amíg emennek flldje van, nem áll
be. Ezért szorították az agitálással előszőr azokat, akiknek több foldjük volt. Aztán majd
ők is beállnak". Hogy ezt a köteléket megtörjék, a nagygazdákat mind több teherrel
sújtották. Újabb területen törekedtek az emberi kötelékek évszázadok so rán kialakult
fo rmáinak felszámolásával azok helyére lépni és irányítóivá válni azoknak.
További erőkifejtések sorával igyekeztek fokozni a település szocialiSta községgé
szervezését, és 1955-ben létrehozták az ötöd ik szövetkezetet is, az Új Életet. Errő l a
szervezetről nem maradtak fenn iratok, csak néhány említés történik a működésére
vonatkozóan, ami ige n rövid életűnek bizonyult. Itt is intenzíven folyt az agitáció és
a gazdálkodók meggyőzése, hiszen "el kell érni, hogy a Petőfi termelőszövetkezet a most
meglévő 500 holdjával szemben március hó 31-ig 800 holdas gazdasággá, míg a Kossuth
Tsz 600 holdassá az új Élet Tsz pedig a meglévő J30 hoidds gazdaságábóllegalább 200
holdas termelőszóvetkezettéfejlődjön ". 47
1956 augusztusában mind a négy tsz bevonásával egy újabb tagos ítáSt ké-
szítettek elő, ami azonban egészen más eredményekkel záru lt le, mint tervezték.
Fenntartásokkal és legfőképp ellenállással fogadta a lakosság ezt az újabb összevo-
nási kísérletet. Egy gazda így szólalt fel a törekvés ellen az augusztusi tanácsülésen:
"az egyéni gazdák a tagosítás folyamán mindig csak rosszabb foldeket kapnak, és ha ez
még a mostani tagosítással is így lesz, akkor jövőre az egyéni gazdák nem fogják tudni
miből fizetni az adót és a beadási kötelezettséget sem tudják majd mivel teljesítenr:"
Az egyre súlyosabb politikai nyomás a gazdákon, a mind nagyobb gazdasági teher,
és a folyamatos aggodalom a földek megtartása miatt állandó feszültségforrás volt.
A szövetkezet természetéből követ kezően csak azon társadalmi rétegek számára jelen-
tett gazdasági alternatívát, amelyik a közös cselekvésben rejlő leh etőségek kihaszná-
lásával biztosíthatta az egyéni keretek között nehezen vagy egyá ltal án nem működő
üzemek fenntartását. Ebből következően , csak politikai nyomás révén lehetett fenn-
tartani a rendszert, egy másik társadalmi CSOpOrt bevonása mel1ett. Ezt jól szemléltetik
az 1956-ban bekövetkező események is. A tagosítás elleni tiltakozás során zavargások
kezdődtek, és a lakosság jelentős része botokkal, lapátokkal felfegyverkezve a községi
tanács épülete elé von ult. A tömeget a rendőrök feloszlatták, az indulatok azonban
nem csillapodtak. Az augusztusi eseményeket októberben újabbak követték, és októ-
ber 27-én oroszellenes felvonulás kezdődött a piacréren. A résztvevők a törvénytden
tagosítások megszüntetését követelték. A harag hosszú időn keresztül nem csillapo-
dott, és a Munkástanács megalakítása után, a decemberi ülésen a termelőszövetkezetek
is napirendre kerültek. A szövetkezeti tagok köve telték, hogy akikarózott fó l dekről
távolítsák el a karókat. Ezen események közepette fel is oszlott az Új Élet Szövetkezet.
47 B. -A.-Z. m Le x..,XJII. 7S3/a végrehajtó bizottsági jegyzőkönyv, 1956. február 28.
48 8. -1\. -Z. m Lt. xxnl. 753/ a községi t:lI1:lcsi jeg)'zőkönrv.
395
A feszültség 1957 elején is tovább gyűrűzött, am ikor a gazdák aláírásgyűjtésbe kezdek
a tagosítás megszünretéséén, és hogy mindenki kapja vissza a fö ldjér. 49
Ahogy a társadalomban és politikában, 1956. a gazdaságban is változásokat ho-
zott. A négy tsz-bő l csak egy élte túl kisebb veszteségekkel a "forrada lmi" időszakot.
1956-57 fordu lóján megszűnt a Béke és az új Élet, az addig is nehézkesen működő
KosS11th pedig kettévált, megjelent helyette a Haladás és az új Barázda.50 Ezzel pár-
hu zamosan megindult a visszarendeződés és a gazdák rögtön éltek a 10/1957 törvény
lehetőségével: sorra mérrék ki és ad rák vissza a tsz-ekbe korábban bevitt földeket a
rulajdonosoknak. A négy termelőszövetkezetből összesen több mint 100 gazda akart
~Iépni. Visszakapta 13 Béke rsz-rag több mint 40 kh szántóját Kiscigándon , 27 Új
Eler rsz- i tag több mint 100 kh szántóját Nagycigándon, valamint a Kossuth [Sz-bő l
kilépő 2 1 tag a több mint 60 kh földer, míg a Perőfi Mgrsz 47 tagja több mint 155 kh
földet. " Mellettük tö bb mint 50 kérelmet el is urasítorrak. A hó napok sorá n ezek a
számok fo lyamatosan változ rak, kéreImeket vo ntak vissza és adtak helyt újabbaknak,
tovább növelve a kilépők számát és fö ldterületét. Azonban a legtöbb esetben csak a
szántó, rét és l egelő ker ülr vissza a gazdákh oz. További nehézségek jelentkezrek ab ból,
hogy nem mindenki azt a földer kapta vissza, amelyet korábban műveir és birtokolt,
így megindulr a csere a gazdák között. Drasztikus árre n deződés volt ez. A folyamat
nagysága szem lél teti a szövetkezeti gazdálkodás és legfőképp a kollektív cselekvés ne-
hézségeit, főleg ha azr felülről irányítottan, politikai nyo másra törekedtek helyi szin-
ten fenntartani és működtetni.
Mindezek ellenére, a polirikai gondolkodás középpontjában továbbra is az egyéni
gazdálkodás felszámolása, a gazdák nagyüze mi kererek közötti összefogása állt. A mü-
köd ő szövetkezetek próbáltak minél több tago t a soraikba vonni. Bár a végrehajtó
bizo([ságokban kicseré lödö[[ a vezető i réteg. a legfontosabb kérdés mégis az maradt,
melyik szöverkezet hány taggal növekedett. A gazdák nem sokáig örülhettek vissza-
kapott földjeiknek és önállóságuknak: 1958 közepén kötelezték őket a földek vissza-
adására: ,, 1957 ftbruár 3. /ltán a táblából kiadott foldterületet vissza kell állÍ/aI/i az
eredeti állapotának megfelelően. A Petőfi lSz-ből 12 személy részére kiadott 25 kh 956
n.öl területet a gazdasági év végén a táblához kell szántani és amml/yiben új belépők lesz-
nek, abban az esetben kártalanitásban fognak részesülni". 52 Vagyis ismét szembe kellett
nézni a gazdáknak a müvelés cllehcrctlenítésével, az újabb ragosírással, majd az egyre
erőte lj esebb meggyőzéssel , miközben nap mint nap meggyőződh ettek a Kossuth két
uródszervezetének gyenge és bizonytalan működésérő l. Míg az Új Barázda leginkább
tőkeh i á nyának és alacsony tagságának köszö nhetőe n nem volr sikeres, a Haladásnál
49 Kis 2006, 59- 64.
50 AZ [Kossu//; Ist} {Iifrt bukEJtt el, IJ/erl (} gnzdtikal, akik be/ip/ek, az (;/Ia/ll azz!d sfgüette ki ba rossif" !('rmelő
fllr!Jnk lool/llk, lIJolldjitk nádasbaN, bog)' ezekel Imeré/lék !lWI fer",elószol'f1ktzeti gazdák jó ImJl() jbltjjfiJ'rI
A legjobb JJ/iJ1ősiglí fl/dek (J Tis}agtÍf me/lelll'ollak. J!/en rseréle.et oly/ot/ak !'égr/'. Dl' {'zek ballJar ŐJJZf is dóltek.
AZ/(ÍlllJJeglmkolt (I KOfSHtb és Lb Barázda le/! be/ó/e.
51 B. -A.-Z . m LL XXl l !. 753/ ~ vcgrehaitó bizottsági jegy ző k ö n yv, 1957. július 12.
52 Il -A. -Z . III LL XXJ1 L 753/a kö zségi tanácsi jeg yz ő könyv.
396
sokkal inkább személyi problémák, a rejtert ellenállás vagy a szakértelem és az összefo-
gás hiánya dererminálra a működés i kudarcor. A szövetkezet vezetőire úgy tekintenek,
min t akik n emtörődöm módon intézi k annak gazdálkodásár, könyvelését, és mind-
emellett még a rermelvényeket is kerü l ő úton értékesítik." Itt volt a legalacsonyabb
a munkaegység érréke iS, 54 ezén pár év vonratotr működés után végül l 959-ben a
Haladás b<olvadt a Petőfi Tsz-be.
Cigánd szocialista községgé sze rvezéséhez azonban kevés volt a korábbi tsz tagok
ismételt bevonása. El kellett érni a teljes lakosság csatlakozását a szövetkezethez,
amelynek érdekében 1959-ben már minden tanácstagnak és végrehajtó bizottSági
tagnak elsőrendű feladata volt a gazdák meggyőzése: ,,A holnapi napra egy nagyobb
brigádo! állituIlk össze, amelyik az egész községet átkaroija"55 Mindez azonban csak
lassan vezetett célra, hiszen a gyűlése kre főleg az asszonyok mentek el, akik nevetséges-
nek tartották a polirikai törekvéseket. Mindemellett már megindult az elkerülh etetlen
elfogadása , azo nban "mindenkinek az a kijelentése, hogy sem első sem utolsó nem akar-
nak lenni és ezzel csak kitérő válasz t adnak"." A cél elérése érdekében a fizikai erőszak
is megjelenik időről-időre: "Az apám két hétig volt kint a foldeken, mert meg akarták
verni, ölni. Kerülte, hOg)' ne kelijen aláirnia, mert igen sokat szen vedett azért a 13 kh
foldért, ami az övé volt". Etről a ponnól azonban már nin cs messze az utolsó lépés,
és 1960-ban si kerül a polirikának legyőz ni az ellenállás utolsó véd vo nalát is. Hogy
megkönnyítsék az utolsó pillana tig kiváró gazdák lépését, két újabb szövetkezetet is
alapítottak 1960 feb ruárj ában. Ahogy arra visszae mlékeztek: "aztán aki a Petőfit vagy
az Új Barázdát nem választotta a szervezéskor '60-ban, azt mondták, nem gond. szervez -
nek másikat. Meg is szervezték 24 órán belül kész volt az tíj tsz. A Petőfi mellett volt a
Szőke Tisza, itt az új Barázda mellett meg flZ Aranykalász. ... Es azok a gazdák, akik az
osztályharc idején üldözöttek voltak, nem akartak az üldözőkkel egy tsz-ben lenni. Persze
aztán az lett a vége I - 2 év múlva, hogy az új Barázdát beolvasztották azAranykalászba,
/Így mondták, hogy a kulák tsz-be, Nagycigándon meg a Petőfibe a Szőke Tisza kulák tsz-t.
... Aztán sokáig ment a kettő egymás mellett, de aztán elhatározták, hogy azt fl kettőt is
össze kell olvasztani".
"Legidősebb IJolt a Petőfi tsz, utána Szőke Tisza, azt 60-ban kerekitették és besö-
pörtek mindenkit. A kiscigdndi rész lett az Aranykalász. A :tagycigándi volt a Petőfi, ez
47-ben alakult, meg a Szőke Tisza. Nagyon korán még Uj Barázdának hívtak egyet.
A Béla-tanyán volt a központja. Az új Barázdában csak szegényebbek voltak. Es /ltá-
Ilii amikor államosították, miridenkinek menni kellett, akkor menti;nk a Petőfihez, meg
alakult a Szőke Tisza Nagy-Cigándon, Kis-Cigándon meg volt az új Barázda, meg az
Aranykalász utána meg az a kettő is egyesült. Az Új Barázda az Aranykalásszal, a Szőke
Tisza meg a Petőfive!. Utána meg nekünk, a Szőke Tiszának volt pénze és hozzánk csap ták
53 R -A.-Z. m Lt. XX 111 . 753/ a \'égn:hajtó bizo ttsági j egyzőkön }'". 1957. novembe r 29 .
54 Míg a Pető fi Tsz-ben 45, az Új Barázdában 35, addig a Haladás Tsz-ben csak 27 fo rintot fi zetnt:k egy
munkaegvségre. In: B.-A.-Z. m Lt. x.,xn l. 753/a vég rehajtó bizottSági jegyzőkönyv, 1957, december II
55 B. -A,-Z. ~ Lt. x..X Ill . 753/ a vég rehajtó bi zottSági jegyzőkönyv, 1959. március 6 .
56 B. -A.- Z. m Ll. X,'X 1l1. 753/ a \'égrehajró bizottsági jegyzőköo}'v, 1959. március 6.
397
 a többi, mert az adósságot ki kellett fizetni, amit elloptak'~ Mindenesetre I 960-ban a
célt elérték és a Dicsőségek könyvebe vég re be tudták vezetni, hogy a község mezőgaz­
dasági szociali sta község lett, és "két család kivételével mindenki a közös gazdálkodás
útjára léperr".57
A Dicsőség kőnyvétől az Egyesült Mgtsz-íg
Mindezzel azonban még nem étt véget a település kollektív gazdasági cselekvéséhez
vezető rögös út. A szövetkezetek, településrészek, társadalmi csopottok közötti ellentétek
- a földbirtoklás és a közös tulajdon kapcsán - id őről időre a felszínre bukkantak.
Komol y viták alakultak ki a háztáji földek körül is. A háztáji gazdasági fü ld biztosítása
vagy meghagyása szintén azon politikai gesztusok közé tartozott, amelyek rnegkönnyí-
tenék a gazdák szövetkezerekbe szervezését. A terület ki osztása mégsem ment minden
esetben zökkenőmentese n. Ahogy arró l az I 960-ban fennma radt jegyzőkönyvek is ta-
núskodnak, gyakran nem a rendeleteknek megfelelően, hanem sokkal inkább a sógor-
komaság alapján osztűrrák ki azokaL Mindez természetesen feszültségeket ge nerált és
panaszok sora érkezett a végrehajtó bizottság elé. Szintén aháztáj ihoz kapcsolódóan
jelentkezett a közös földek elhan yagolásának problémája: "A kertekben levő burgonya,
valamint egyéb vetemény gyommentes, míg fl kiizöst a gyom veti fel". 58 A tagok gyakran
nem vették ki a közös munkából a részüket, és sokkal inkább megmaradt szerény kis
bittokukat gondozták, sőt néha megpróbálták azt gyarapítani is. Ezek a nehézségek
pedig átvezetnek a következő problémaforrás, a közös tulajdon, a részvétel kétdésére.
" . .. a község szocializálóddsdn keresztül fokozottabb nevelési mUl/kdt kell kifojteni ,,/in-
den termeiőszövetkezetben. Elsősorban a közvagyon megvédése tekintetében ". 59
A közös tulajdonhoz való ambivalens viszony attitűdje a mai napig él az embe-
rekben. A közös vagyon politikai és egyéni értelmezése közötti ellentét a szövetkezetek
kezdeti időszakáró l folyamatosan jell emezte azok működésér. Már az első rerme!ősző­
vc rkezeti csopo nok esetében is megjelent a szekéren "maradt" takarmány problémája,
ami a saját lovaknak jutott. Nincs ez másként később sem: "A betakar/tds ideje alatt a
zöldségftléket, kukoricát szatyorral hordtdk haza, a fogatosok a répa betakarítdsndl annak
ellenére, hogy a lovak megkaptdk a szükséges takarmdnyt, mégis képesek voltak l-2 répdt
vagy megetetni vagy hazavinni':6Q
A közös azáltal, hogy mindenkié, valójában senkié, és épp ezért sen kinek sem
fOI1ros annak megvédése, ell en ben minden egyén szeretné azt a tulajdonának tekin-
teni . A közös tulajdon lényegében az emberek mentalitásában gyökerező ősi hittel
áll szemben. Az egyéni birtoklás ösztöne, mely a fennmaradás záloga volt évszázado-
kon keresztül, nem szü ntethető meg. Fő l eg nem egy olyan ideológia által, amelyet a
57 13. -I\. -Z. m Lt. K,"Xlll. 753/ a tan:í.csülési jegyzö kön rv, 1960. fcbndr 22.
58 13.-I\.-Z. m LI. x..XlII. 753 / a végrehajtó bizotts:í.gi jegyzőkönyv, 1960. május 20.
S9 1:3.-1\. -Z. m LI. K,XIl l. 753/ a tanács ülesi jegyzőkönyv, 1960. május 22.
60 8.-I\.-Z. m Le A...'UIl. 753/ a tanácsülés i jegyzőkönyv, 1961. január 23.
398
társadalom jelentős része csak látszólag fogadott el. A közös vagyon egyéniként való
kezelése lényegében nem más, mint az ellenállás egy rejtett megnyilvánulási formája.
A gazdák bár úgy tűnt elfogadták a kollektív cselekvést és részt vettek abban, az nem
válr gazdasági arrirüdjük szef\'es részévé és valójában távol maradtak arról. Ezt mutatja
az is, hogy 196I-ben egy újabb, utolsó kísérletet tettek a gazdák, és a tagok ismét
megpróbáltak a szövetkezetekből kilépni. A Szőke Tisza Tsz egyik beszámolója említi,
hogy "az aratás ideje alatt Tiszacsermelyről elindult kilépési hulldm nagyon megzavarta
a munkafegye!met".61 Bár több utalás nem történik erre vonatkozóan , Játható, hogy a
szövetkezetek korántsem vol tak stabilak. Ezt mutatja az is, hogy már ekkor felmerült
az a gondolat is, hogy az Új Barázda Tsz-t egyesítsék egy másik közös gazdasággal a
gazdálkodás fenntartása érdekében. Erre végül I 963-ban sor is került. "Utdna javas-
lat jött a ftlsőbb szervezettől, és aztán megkezdődött az agitdlás. Elsőbb az új Bardzda
- Aranykalász, aztán a Szőke Tisza - Petőfi. No, és ez mind a ftlsőbb szervek óhajára jött
létre. Mert azt nem lehetett mondani, hogy kénySZe!; hanem csak azt lehetett mondani,
hogy önkezdeményezés. De úgy ment az, hogy önkezdeményezés, de elsőbb megmondják,
hogy anI/ak !Így kelllenni'~ A javaslat pedig úgy szól t, hogy a Szőke Tiszát is a sike resebb
működés érdekében be kell olvasztani egy nagyobb szövetkezetbe, amelyre 1967-ben
kerü lt sor. Ez a szövetkezet volt a három működő közül a legkisebb. A Petőfi 4217 kh ,
az Aranykalász 2764 kh földterületével szemben mindössze 1229 kh összterülettel
rendelkezett, és mindössze 227 tagja volt 6 '
Az emlékezet és az események dokumentumai furcsa módon errő l kezd ve még
kopottabbak és hal ványab bak. Hiába közeledünk időben a mához, az adatOk egyre hiá-
nyosabbak. A fennmaradt zárszámadások fokozatosan megjelenő, majd az évek és a
nagy beruházások során egyre növekvő adósságokat említenek. amelyekre a megoldást
az újabb összevonásban látják. Így végül 1971-ben a Petőfi és az Atanykalász term e-
lőszövetkezetekbői megalakult a cigándi Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet,
amely egészen a rendszerváltásig, közel két évti zeden szervezte a hel yi gazdálkodást és
befolyásolta a helyi politikát.
Átalakuló társadalom
A szövetkezetesítés nem múlt el nyomtalanul , rajta hagyta bélyegé t a helyi társadal-
mon is. Van am i megőrizte a szöverkezeti korszakOL A gazdasági nehézségek ellenére
az országos politikai leg itim áció révén a szövetkezetek mindvégig megőrizték társa-
dalmi befolyásoló szerepüket, és működésük ideje alatt máig ható átalakulások men-
tek végbe. A társadalmi , gazdasági változások, az egyének gazdasági attitűdjei szinte
lenyomatai lertek a szocializmus minde nt átalakító tö reJ...-véseinek. A szövetkezetek
megjelenés ükkel a politikai elvárásoknak megfelel őe n lassan a közösségek alkotópil-
61 R -A.-Z. m Lt. XXlIl. 753/a ranácsülési jegyző kön yv, 1961. fe bruár 8.
62 B. -A -Z. m Lt. }G'(X. 206.
399
 lérei lettek. Árformálrák a helyi polirikár, és a szocializm us lényegéből köverkezően
átalakult a rársadaJom szerkezete, miközben drasztik usan megválrozorr maga a me-
zőgazdaság i rernl elés is. Mindezen folyamarok harása napj ainkban is megharározza
nemcsak a földről, vagy szöve rkezerekről való gondolkodásr, de a rársadalom mentali-
tását, bel ső kohéziójár, struktú ráját is. Ma is élö, rejtett társadalmi feszültséget hagyott
maga mán , ami épp a közösség működés i rendjének és természetes társada lmi-gazda-
sági mechanikusok rorális fel számolása által generálódorr.
A szövetkezeri ideológia m egjelenésével megindulr a korábbi gazdasági és tár-
sadalmi rend teljes felszámolása. Fokozarosan kiiktatták a közösség meghatározó tár-
sadalmi szereplói közül azokat, akik a világháború elő " még befolyásolói , irányítói
vol rak annak. Első lépésként a világháború utá n j e l entkező új politikai berendezkedés
és gazdasági srrarégia azon gazdák ellehererl enírésére törekedett, ak ik korábban a föld
n él~üli , vagy ki: földrerübt~1 rendelkezők számára lehe tővé tették, hogy mezőgaz­
dasagI .mu~ka reven blzroSltsak megélhetésüker. Az új polirikának új vezetői rétegre
~ol [ szuksege. Ezek lettek a szövetkezetek, és azo k irányÍtói. Ahogy az országosan is
jelentkeze tt, C igá ndo n is, már az első szöverkezeri elnökök a világhábo rú t köverő
évek rő l kezdődően részt vettek a (depü lés pol itikai uö nréshozásában, tagjai voltak a
helyi ranácsnak.
Nem volt ez másként azonban a világháború elŐtt sem. Általános jelenség volt,
hogy a korábbi szöverkezetek, társulások és gazdakörök vezető i , elnökei abból a tár-
sadalmi cso portból kerültek ki , akik m egha tározó szereper játszottak a relepülés veze-
tésében. A korábbi politikai és gazdasági szerep lők lecserélésének folyamara mégsem
menr rögtön végbe, kö rülbelül I 950-re zárult le. I 948-ban Rákosi Máryás sárospataki
beszédében már kifejtette , hogy a régi szövcrkezcrcker és a fölműves szövcrkezcrcker is
gyakra n még a régi rá rsadalmi , gazdasági vezetők irányírják. Hogy tud azon ban a vá1-
ro,zás és cser~ végbemenni egy viszonylag zá rt kis közösségben, ahol még úgy is nagyfo-
ku ISmeretseg és rokonsági kapcsolarháló áU fenn, hogy negyed évszázaddal korábban
m ~g két rel e pül és ből állt C igánd ' A Hangyá ban még o rr va n ifj. Sáfrány Zsigmo nd,
Kanror M:hály, ~e.~z idősebb Fáb,:án S,índor is, akinek na I 946-ban a Hangya boltjá-
nak vezeroje, m ig o maga 1945-tol a Független Kisgazda Párt tagja, akárcsak Kertész
János k~zs,égi, bíró. Az ~ 940-es évek másod ik feléb,en szintén meghatározó gazdasági
szerepio peldaul BaUa ]ozsef, akI a Kiscigándi Volt Urbéres Közbirtokosság elnöke volr
még 195 0-ben , míg el ő rre a H angya Szöverkezer Felügyelő Bizo rrságának a ragja volt.
b ss.an ~kárcsak ,az, egyes pártok, vagy a községi veze tők esetében, mégis végbemegy a
valtas, es csak nehanyan m aradnak a régiek közül, akik a késő bbi években , évti zedek-
ben is megjelennek a politikai vagy gazdasági szereplők között.
Az új szervezeti keretek közö tt pedig már nem a közösség választja ki a vezetőket,
azr hel yerrü k a politika teszi m eg. A szövetkezetek elnöki pozícióját a politikai elvá-
rások és támogato ttság, és nem a helyi közösségben játszott szerepük határozta meg.
A rermelőszöverkezetek elnökei válnak állandó résztvevő ivé a különböző politikai,
állami vagy gazdasági szervezcrcknek és meghatározó szereplö ivé a canácsüJéseknek,
végrehajró bizorrságo knak.
400
Az új rendszerben az első szövetkezeti vezetők hel yzete nem vo lt könnyű az
1940-es évek végi, I 950-es éveket jell emző gyakori pol itikai változáso k köze pette.
Akik képesek volrak gazdasági és társadalmi vezetőként megjelen ni , elengedhetetlen
volr számukra a polirikai legitimáció mellert az is, hogy mind jobban be tudják vonni
a relep ülés lakosait a ko Uekrív cselekvésbe. Ennek sikeressége biztosítorra szám ura
azt a politi ka i támogatást, amely leh e tővé rene gazdasági és politikai vezetői pozíció-
jukat. Az új társadalmi rend erősödésével együrr, az 1950-es évektő l a szövetkezetek
vezerő i lertek azok, akik "befolyással voltak a falvak belső haraimi viszonyaira"" épp
abból adódóan, hogy az általuk képviselt szövetkezetek gyako rJarilag minden gazdasági
m unkafol ya matot átvettek a községek lakó itó l, és a munkavégzés ki zárólagos helyszí-
ne ivé vá ltak. A szöve tkeze tek vezetői nemcsak az igazgadsi szervezetekben berö !tö((
szerepükön keresztül terrek szerr mind nagyobb befolyásra. Ahogy az 1960-as tanács-
ülésen is elhangzott, " most, hogy a községi termelőszövetkezeti község lett, kevesebb mun-
ka VIm a tanácson is, mert milldeni a tsz-irodán intézi ef ügyes-bajos do fgait". G4 Vaf,ryis a
szövetkeze ti irodák több területen is ki váltják a tanácsok munkakö rei t, tovább növelve
tá rsadalmi integrációjukar. Erős ített ezt az is , hogy az I 950-es évektő l a s7.övetkezetek
eUátort gazdasági feladataik alapján indulnak differenciálódás nak, az élet és a gazdasá-
gi revékenységek mind szélesebb rerületeit fedve le. A három legfo ntosabb tÍpusa már
ebben az évrizedben megjelent, így a szolgáltatásra és kereskedelemre é pülő fogyaszrási
és értékesítés i, a közös nagyüzemi gazdálkodásra é pül ő te rmelő -, illetve a kisipari te r-
melőszövetkezetek, majd az 1950-es évek második felébe n a hitelezésr, megrakarítást
segítő takarékszöverkezetek is megalakulrak." Vagyis az élet minden fontosa bb terü-
letén ki záról ag közös cselekvés, szövetkezeti egy ürtműködés keretében volt lehetőség
a mindennapi élet szervezésére.
A sajár tulajdonról lemondás, a közös tulajdon és gazdaság nézetének elfoga-
dása mégse m ment könn ye n. Az egyének a polirikai nyo más nélkül sokkal inkább a
távo lmaradás mellett döntö tte k vo lna. Ezt mutatja már az el ső szövetkeze ti időszaktól
kezdve megngyelherő társadalmi jelenség is, hogy az agirációs gyűl ésekre szinte csak
az asszonyok menrek, késő bb pedig ők voltak azok akik rényiegesen bevirték a fóldet
és a szövetkezerben is dolgozrak, míg a férnak gya kran inkább az iparban vállalrak
munkát. A szöverkezetekbe bel é pő férnak is érezrették eUenállás ukat az új gazdasá-
gi, társadalmi renddel szemben: "... a gazdáknáf nincs meg az összetartás úgy mint a
munkások között a termelés ~'onafán, mert azok azon igyekeznek, hogy a szocializmust
felépítsék, azonban fl gazdák nem igyekez nek ezen ... ".66 Sokkal e rőtelj esebbe n élr az
önállóság, a saját eszközö k, áUarok és fö ld birroklásának tudara a gazdákban, hogysem
egykönn ye n belementek volna a közös gazdálkodásba. M ég az 1950-es évek elején
meginduló e rőtelj es m ezőgazdasági nagyüzemi szervezés során is vonzóbb maradt az
63 Bai 2008.
64 B.-A. -Z. m Lt. XXIII. 753/ a tanácsülési jegyzökönyv, 1960. május 25.
65 Cigándon 1958-ban alaku lt meg a Cigándi Takarékszövetkezet, egy hó nappal a ricsei megszen'czése
után. A Szö\'ctkezet közel 20 évi működés után, 1976-ban o lvadt be a Ricsei Takarékszövetkezetbe.
66 B. -A -Z . m LL XXl Il. 753/ a.
401

/ .
5. kép. Traktorok munka közben fl mezőn (Fotó: Cigándi Tájház)
I. típusú szövetkezeti típus szervezése, amelyet azonban épp a polirika ezen idöszak-
ra már kezdett háttérbe szorítani. Ahogy egy helyi gazda is megfogalmazta az egyik
végrehajtó bizottsági ülésen 1956-ban: "már sokat gondokazott a terme!őszövetkezetbe
való belépésről és már beszélt is otthon a családjával róla, azonban felesége és mégjó maga
is csak arra az elhatározásra jutott, hogy ősszel fog belépni és szeretne egy új !. típustÍ tsus-t
szervezni, ami a dolgozó parasztoknak inkább megfelelne efösziir mert mindannyian sZÍ-
vesen csak a saját lovukkal szeretnének dolgozni, de őssze! mint mondotta a traktor fog
szántani már a flldjén mint termelőszövetkezeti tagnak".67 Pedig az 1950-es évek köze-
pére szinte telj es mértékben kiszorították a szövetkezeri típuso k közül mind a közösen
termelő, mind az árlageloszdsra épülö szövetkezeti csoportokat, hiszen a szövetkezeti
ideológia legtisztább megjelenési formájának a közös birtoklásra és termelésre épülő
lll. típusút tekintették 68 Mindebből következett, hogy a politika és a gazdák között
egy macska-egér játék alakult ki, a1101 a gazdák minden lehetőséget megragadtak hosszú
id őn keresztül a kollektív cselekvés alóli kibújásra.
A kollektív cselekvés ellen szólt az is, hogy megjelenéséig a társadalm i struktúrát
évszázadok óta a föld nagyság diverzifikálta. A család kezelésében álló füld határozta
meg a társadalmi szerepet és státusu a hagyományos mezőgazdasági közösségekben.
Mindez azonban megszíínr a szocializmus politikai ideológiájának társadalmi beren-
dezkedésre gyakorolt hatásával, a társadalom, illetve a kisebb és nagyobb közösségek
társadalmi, politikai és gazdasági srruktúrájának átalakulásával. A szövetkezetekkel
nagyüzemi keretek között újjászervezett mezőgazdaság a szakosodással és munka-
megoszrássai felszámolta a tradicionális munkaszervezeri rendszert és a hagyo mányos
,ársadaImat. Korábban "voltak, akiknek nem volt olyan nagy vagyonuk, akkor men-
tek dolgozni harmadába, vagy aratáskor kepére. Meg gyiittek itt ti Felvidékről is aratni.
67 R-A.-Z. m Lt. X.X llI. 753/a végrehajtó bizottsági jegyzőkönyv.
68 Pal 19770 22.
402
Pálháza, Újhely felől jöttek emberek, segítettek aratni, és kaptak egy keresztet. Aztán elcsé-
pelték és a terményt vitték maguknak. Csak a búzállál segítettek. A kukoricánál nem. Azt
magunk csináltuk". A szövetkezeti időszak előtt "olyan volt az em b,,; mint egy üzem.
Gondolni kellett a kenyérre, a vetömagra, a wnak, tehénnek, disznónak takarmányra.
Minden kellett". Mindez a szövetkezetekkel eltűnt. Átvették a hagyományos családi
gazdaságok szerepeit és feladatait. Átalakult a gazdasági termelési struktúra, a családok
szerepe a gazdaságban és ezzel együtt a társadalomban is. Az egyén társadalmi helyze-
tét már nem a föld, hanem a politikai vagy szövetkezeti struktúrában betöltött helye
határozta meg.
O lya n változások mentek végbe a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság idösza-
ka alatt, amelyek a rendszerváltás idejére már egy teljesen új helyzetet teremtettek.
Megváltozott a föld megítélése is. Ehhez több tényező is hozzájárul t: a szövetkezeti
időszak alan megindu ló egyre intenzívebb gépesítés, és a rend szerválcás urán hazánk-
ban is megjelenő globalizáció. Az egy-egy üze m által megmlívelt füldterület nagy-
ságának dinamikus növekedéséve1 megváJwztak az állattartás és növénytermesztés
gazdá lkodási módjai, megválcozcak a rermesztcct növények, de azok tárolása, feldolgo-
zása is j elentős átalakuláson ment keresztül. Így például az üzemméret növekedésével
párhuzamosan lezajlott technológiai változás, fej l ődés is. Az egyre nagyobb hatékony-
sággal működő gépesítés egyrészt lecsökkentette a szövetkezetben dolgozók számát,
akik mindinkább más területeken kerestek munkát maguknak. Azok a gazdák, akik
időközben máshol vállaltak állást, épp emiatt adták el, vagy bérbe földjeiket, mert an-
nak művelése számukra lehetetlenné vált, az i dőbeosztás, a termelőeszközök hiánya.
vagy a birtok kis területe miat!. A tu lajdonosok életkora hasonlóképp a földművelés
ismételt folytatása ellen szólt, mint ahogy a technológiai változások, a nagyteljesítmé-
nyű gépek is. A gépek magas beszerzési költsége csak bizonyos birtoknagyság felett
rentábilis, így a termelőknek több tényező figyelembevételével kellett végig gondolniuk
a birtokok hasznosítását: "A szövetkezetből visszakapott foldeket kiadtlIk. ... Amikor
gazdálkodttmk, volt itt minden. Volt fogat is kettő, meg két szekb: Tiibben volttmk testvé-
rek, a ftrjemék is. Nagycsalád voltunk. Aztán nzindent bevettek a tsz-be, hát aztán ami-
kor visszakapwk a foldet, nem tl/dtl/nk mivel gazdálkodni és kiadtItk bérbe. . " (a '40-es
években) akkor mindenből sok volt. és azt eladwk és akkor volt minden". Az élet legtöbb
területén előtérbe kerülő globalizált termelés végül a 20. század utolsó éveiben már
hazánkban is teljes mértében a háztáji fenntartása ellen szól. Nem jövedelmező, akár-
csak egy kisebb füldbirtok. A rendszerváltás idejére végül mégis végbement a váltOzás,
bár nem fel,érlen a korábbi elképzelések szerint: az egyének eltávolodtak a földtől.
Végigrckintve a 19. század ó ra, az együttműködés szövetkezeti típusa inak ci-
gándi megjelenése óta végbement események láncolatán, az egyik legfontosabb gaz-
dasági attitűdként tételeződik a (föld)rulajdon. Á],alános emberi vágy fogalmazódik
meg a birtoklásban. Az egyéneket és közösségeket egyaránt jellemző atti,űd figyelmen
kívül hagyása a kollektív cselekvésben olyan következményekkel járt, amely az el-
múlc évtizedek szövetkezet-alapítási kísérletei ben is jól nyomon követherő volL Bár a
politikai nyomás ideig-óráig képes felü lírni és e1nyomni a gazdasági mentalitás ezen
403
 jellemzőit, hosszabb távon annak enyhülésével a társadalom ismét a korábbi állapotok
visszaállítására törekszik. Hiszen a birroknagyság határozta meg a szocialista politikai
rendszerig a társadalmi struktúrát és hierarchiát is. Évszázadok folyamán kialakult
közösségi működési mechanizmusok éltek a településen , így azok a gazdák, ak ik önál-
ló, jól működő birtokokkal rendelkeztek és azok is, akik cselédek, vagy kis földdel
rendelkező, ezért részes munkát vállaló gazdálkodók sotaiból kerültek ki, hosszú év-
tizedekig megőrizték saját CSOpOrtjukhoz tartozásukar. A közép- és nagygazdák ezért
távo l tartonák magukat azoktól a szöverkezcrcktő l , amelyeket szegény paraszrok szer-
veztek. Lényegében az 1950-es évek végén ismét erősödő politikai nyomás mellett
azon "kedvezmény" járult hozzá legerőteljesebben a gazdák utolsó ellenállásának le-
6 kép. győzéséhez , hogy mindkét településrészen a módosabb parasztok egy-egy újabb szö-
Aratds utdn fl vetkezeret "kaptak". Így továbbra is meg tudták őrizni különállóságukat, mind Kis- és
Prrőji MGTsz ~bt'l1 Nagycigánd, mind korábbi társadalmi srátuszuk terén. Ezek a szövetkezeti törekvések
(Fotó: Cigándi Tájház)
vinék (Qvább és őrizték meg azokat a korábbi évszázadokban rögzült társadalmi ré-
regződési mintákat, amelyet még a szocializmus egyen lőségre törekvő ideológiája sem
volt képes megszüntetni. Mindezt a képet C igánd ese tében tovább árnyalta a település
megoszrottsága is.
1922. nem volt olyan rég, hogy húsz éwel később ne legyen jelen az évszáza-
dok óta a helybeliek gondolkodásába épült kiscigándi és nagycigándi megkülönböz-
tetés, mint ahogy ma is az egyes személyek bemurarásánál, jellemzésének első dolog
megemlíteni, hog)' az illető kiscigándi, vagy nagycigándi. Nem volt ez másként a
szövetkezetesítés idején sem. Külön szövetkezetek alakultak Kiscigándon, és külön
Nagycigándo n. "Mert nlindig lÍgy volr, akiscigándinak Kiscigándon, anagycigándinak
jórészt Nagycigándon volr fl/dje". Ez a jelenség nem szűnt meg a szocialista gazdálko-
7. kép. dásban sem , még a két településrészenlevő szövetkezetek egyesítése után is: "... amikor
Art/tds urán II egyesitue volt, a nagycigándiak azt műveIrék, a kiscigándiak ezt. Csak a szövetkezet volr
Petöfi MC7Jz-ben ugyanaz". S talán nem véletlen, hogy végül a szövetkezetek ezen szinte kibogozhatat-
(FOfÓ; Cigándi Tájház)
lan hálózatában és rendszerében végül "rendet teremtő" új és egyben urolsó szocialista
nagyüzemet ))Egyesült" szövetkezemek nevezcék. Az első fóldbérlő és termelőszövetkezeri
szakcsoponok megalakulásától, 1948-tól hét szővetkezeten keresztül vezetett az út,
míg 1971-től végre egyetlen szövetkezet fogta össze a település mezőgazdaságár. Közel
negyed század kellett Cigánd megosztOtt, társadalmilag tagolt közösségének "látSzó-
lagos" összefogásához.

Korábbi évszázadokban kialakult, 20. században is mtiködö gazdasági közösségek

Kiscigánd Korong Legeltetési Társulat
Kiscigándi Volt Úrbéres Közbizorrság
Viszkói Birtokosság Legeltetési Társulata
8. kép.
Fogato! közlekedts Nagycigándi Volt Úrbéres Közbirtokosság
Cigdndon Gazdakör
(Foró; Cigándi Tájház) 1898. Földosztó Szövetkezet
404
405
 Közös együttmtikiJdésre épülő gazdasdgi szervezetek Cigdndon a 20 szd db
1899 Cigándi Hi,e1szövetkezet ' za an
1917 Cigándi Hangya Szövetkezet
1945 Földműves Szövetkezet
1948 Földbérlő Szövetkezet (később Kossuth Termelőszövetkezet C )
1949 P "fi To I" I so pOrt
~to erme oszövcrkezeri CSOpOrt, később termelőszövetkezet SZUHAY PÉTER-KŐSZEGI EDIT
1952 Beke Termelőszövetkezer (megszűnt I 956-ban)
Kisip~ri?ermelőszöve,kezet (a Sárospataki Kisipari Termelőszövetkezet
alapJtasavai)
1955 Új Élet Termelőszövetkezet (megszűnt 1956-ban) A Gődénytől a szegregátumokig
1957 Haladás Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (az 1956-ban feloszlott Kos h
,..
:erme IÜSZQvcr
"" kezet!' CSOpOrt jogutódja) SUt (Adalékok a cigándi cigányok közelmúltbeli történetéhez,
Uj Bará,~da, Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (az 1956-ban feloszlOtt Kossuth és elmélkedés arról, miért is élnek végzetszerűen
Termeloszovetkezeti CSOpOrt jogutódja)
1958 Cigánd és Vidéke -r.,karékszövetkezet (I976-ban beolvad a Ricse és Vidéke
a társadalom peremén)
Takarékszöve,kezetbe)
1963 megs~űnik ~~ Új Barázda, földjeit felosztják a többi szövetkezet kÖZött
1967 egyesul a Szoke Tisza és a Petőfi
1971 Egyesült Mezőgazdasági Tetmelőszövetkezet - az Aranykalász és Pet " fi " A kutatás célja és módszertana
lésével. o egyesu-
A cigánd i cigányok történe tének megírása során az a meggyőződés vezérelt minket,
hogy meg kell próbálni lehetőséget teremteni arra, hogy egy történetet ne pusztán
Köszi;"net a heszélgetésekért és segítségért az antropológus és a filmdokumenráror tudományos konstrukciója teremtsen meg,
Balla István és felesége; Németh Barna és felesége' Oláh B Istva'n' O l 'h 1 ' , hanem l e h e(ősége( bizrosÍrva maguknak a cigándi romáknak, ők mondják és me-
fol ' OI ' hT: ' ' , , a stva n es séljék el saját közösségük történetér. Tegyék ezt akkor is, ha l1em képzett etnográfu-
~ eS~kgeJ;' af amas; Nagy (Palágyi) Károly; Patkó Csaba; Téglás János és felesége'
I erje Dzse. ' sok, szociológusok, esetleg antropológusok ő k, de mindenképpen legyen lehetőségük
arra, hogy sajár narradvájukat fogalmazzák meg, saját (önéne(ükről, iden rirásukról,
LEVÉLTÁRl FORRÁSOK és arról a haraimi viszonyról beszéljenek, amiben élnek. Ezen cél eléréséhez vezető
V ~37: ~igánd nagyközség iratai; VI. I 02/b: Sátoraljaújhelyi l'énzügyigazgatósá k'- módszertani Út leginkább úgy formálódott, hogy a Cigá ndon élő cigányok/romák ki-
clgandl es nagyCIgándi i t', VI 20 I I Z I' , g IS sebb cso portjai val úgynevezett fókuszcsopOrtOS beszélgetéseket fol ytattunk, melyeket
, , ra al" : emp en va rmegyei Gazdasági Fel" I '"
irata I' Vl! 17, C' b" .. , k " , ugye oseg videón rögzítettünk, így a beszélgetéseket visszanézhettük, azokat kijegyzetelhettük.
, ' , eg lrosag' Irato, CtgandI Hitelszövetkezet' VlI 63' C' , d' H
S" k XVl ' ' , Igan I angya A fók uszcsoportos beszélgetések arra is jók voltak, hogy egyes kérdésekben a csoport-
zo~et ,czet;, I. 36: C igá ndi Nemzeti Bizottság iratai ; XXI II. 753: Cigándi K" "
Tanacs irataI' XXIV 203' Z I" '", ozsegl ban részvevők akár viták során, de végül is konszenzusra jurva közösen fogalmazzák
" : , '"',, emp en varmegyel Foldh,vatal iratai; XXX, 206: E esült
Mezogazdasagl Termeloszovetkezer iratai. gy meg álláspontjukat, illetve saját, olyko r eltérő, olyko r .. hiányos" emlékezetüket korri-
gálják, Ez a narratíva azonban nyilvánvalóan nem független attól a kép től, amit akár a
cigá ndi nem cigányok, akár általában a többség és annak politikai, tudományos vala-
mint média eli tje megfogalmaz róluk, és általában a cigányokról. Ebbő l következően
a cigándi romák narradvája egyszerre lesz egy pozidv állítás és egy "védekezés", egy
valam ivel szemben i érvelés.
Az egyes fókuszcsoportok állhatta k két főből (házastársak, szü l ő és gyermek), és
kül ön böző, egymással rokoni és nem rokoni viszonyban l évő em berekbő l. Lehe(en
a csoport-beszélgetés valakinek az otthonában , de lehetett nyilvános térben is, Volt,

406
407