Jatszoterek

JÁTSZÓTÉR - KÖZTÉR
A JÁTSZÓTÉR, MINT KÖZÖSSÉGI TÉR
SZAKDOLGOZAT
Szontaghné Mosoni Dóra
BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék

Urbanista szakirányú felsőfokú szakirányú továbbképzés
Budapest, 2012. május 20.

Játszótér – köztér: A játszótér, mint közösségi tér
Szakdolgozat Szontaghné Mosoni Dóra
TARTALOM
BEVEZETÉS ............................................................. 3
I. A JÁTSZÓTEREK FAJTÁI, CSOPORTOSÍTÁSUK, HELYÜK A KÖZÖSSÉGI
TEREK RENDSZERÉBEN ................................................. 4
I.1. A játszóterek fajtái ............................................................................ 4
I.2. A játszóterek, mint szocializációs terek ............................................... 5
I.3. A játszóterek csoportosítása ............................................................... 7
I.4. A közösségi terek fogalma és szerepe .................................................. 8
I.5. A közösségi tervezésről .................................................................... 10
II. JÁTSZÓTEREK TEGNAP ÉS MA ..................................... 13
II.1. A kezdetek.................................................................................... 13
II.2. A két világháború közötti időszak..................................................... 15
II.3. A második világháború után ............................................................ 16
II.4. A szocialista korszak ...................................................................... 16
II.5. A rendszerváltástól napjainkig ......................................................... 17
II.6. A közösségi tervezés hazai gyakorlatáról .......................................... 19
III. A JÁTSZÓTÉRHASZNÁLÓK VÉLEMÉNYE ........................... 21
III.1. Módszertan .................................................................................. 21
III.2. Statisztika .................................................................................... 21
III.3. Játszótérre járási szokások............................................................. 22
III.4. Felszereltség és igények ................................................................ 23
III.5. Kapcsolatok.................................................................................. 27
III.6. Preferált játszóterek ...................................................................... 29
III.6.1. Fővárosi vonzáskörzetűek ........................................................ 29
III.6.2. Kerületi, városrészi vonzáskörzetűek ......................................... 32
III.6.3. Helyi vonzáskörzetűek ............................................................. 40
III.7. Játszótérvadászat ......................................................................... 42
IV. JÓ JÁTSZÓTERET KÖZÖSEN! - ÖSSZEGZÉS, AJÁNLÁSOK ........ 43
IV.1. Eddigi kezdemények ...................................................................... 43
IV.2. Ajánlások ..................................................................................... 44
MELLÉKLET ............................................................ 48
FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................. 53
2
BEVEZETÉS
A játszóterek legtöbb esetben közterületen találhatóak és a „köz” érdekeit, annak

fiatalabb tagjainak és szüleinek igényeit hivatottak kiszolgálni. De valóban
alkalmasak erre? Ha igen, melyikek és miért? Ha nem, melyikek és miért nem?
Egyáltalán: kell-e, hogy közösségi tér legyen a játszótér? Dolgozatomban
egyrészt arra keresem a választ, hogy milyen egy jó játszótér - egy
városfejlesztő és többgyermekes anyuka szemével. Elsősorban tehát nem
építészeti szempontból, hanem funkcionális alkalmasságuk szempontjából
vizsgálom a budapesti és azon belül kiemelten az újbudai játszótereket.
Dolgozatom fókuszában a játszótér, mint köztér, mint közösségi tér szerepel.

Saját kérdőíves kutatásommal alátámasztva arra is szeretnék választ kapni,
hogy a mai fővárosi játszóterek - melyek az utóbbi pár évben zömükben szépen
megújultak – műszaki paramétereik mellett funkcionális és szociológiai
értelemben is megújultak-e. Ha nem, miért nem és hogyan lehetne ezen
segíteni? Egyáltalán kell-e ezt elősegíteni; szükségünk van-e arra, hogy a
játszótereink közösségi terek legyenek?
A fentiekből következően azt is szeretném megvizsgálni, hogy ebben a

szegmensben van-e nálunk gyakorlata a közösségi tervezésnek. Arra
próbáltam választ kapni, hogy volt-e hazánkban példa arra, hogy egy új játszótér
építése előtt, vagy egy már meglévő felújítása kapcsán közösségi tervezési
technikákat alkalmaztak.
Játszótér és közösségi tervezés - tartalmilag e két fogalom köré

csoportosítható tehát munkám mondanivalója, melyben ezek metszéspontjára
vagyok kíváncsi. A dolgozat formailag is követi e kettősséget: az első fejezet az
elméleti leírás – mind a játszóterekről, mind pedig a közösségi terekről és a
participatív tervezésről. A második fejezet egy kis történeti összegzést tartalmaz,
a harmadik, gyakorlati fejezetben pedig bemutatom a budapesti játszóterekkel
kapcsolatban készített kérdőíves kutatásom eredményeit, illetve az interjúk
alapján a közösségi bevonással kapcsolatos mai hazai gyakorlatot. Az utolsó,
összegző fejezetben pedig a jól működő játszóterek kialakításának és
működtetésének újabb lehetőségeiről írok.
3
I. A JÁTSZÓTEREK FAJTÁI, CSOPORTOSÍTÁSUK, HELYÜK

A KÖZÖSSÉGI TEREK RENDSZERÉBEN
I.1. A játszóterek fajtái
a) A játszótereket elsősorban elhelyezkedésük alapján csoportosíthatjuk,

mely szerint beszélhetünk:
 közterületi
 intézményi
 magán játszóterekről.
A közterületi játszóterek lehetnek teljesen nyitottak, vagy elkerítettek (ezek

csak egy meghatározott nyitvatartási időn belül, általában sötétedésig
látogathatók). A közterületi játszóterek esetében fontos, hogy általában a 2-14
éves korosztály látgatja őket, ahol a kisebb gyermekek kísérővel érkeznek, tehát
gondoskodni kell a jó átláthatóságról, az egyszerű megközelíthetőségről. Ezek a
játszóterek különösen nagy igénybevételnek vannak kitéve – még
rendeltetésszerű használat esetén is – ezért különösen fontos a kiváló minőség
és élettartam.
Az intézményi játszóterek az iskolák, óvodák,

egyéb közintézmények udvarán, kertjében
találhatók. Az óvodákban a 3-7 évesek, míg az
iskolákban a 6-14 éves korosztály aktív időtöltését
segítik a különféle játszóeszközök. Ezek a
játszóterek minden esetben elkerítettek, kevésbé
vannak kitéve a szándékos rongálásnak. Különösen
fontos szempont hogy az eszközök alkalmasak legyenek
különböző szerepjátékokra is, melyek a közösségi
nevelés fontos eszközei. A nagyfokú igénybevétel ez
esetben is megköveteli a biztonságos és minőségi
eszközöket.
A magánterületi játszóterek különböző lakótelepeken,

bevásárlóközpontok udvarában, parkolójában találhatók.
Felhasználási területük hasonló a közterületi
játszóterekhez, a különbség, hogy a fenntartó nem az
önkormányzat, hanem az adott lakópark, vagy
vállalkozás.
b) Korcsoport szerinti csoportosításról is beszélhetünk, vannak kifejezetten

a kisebb gyerekek számára készült játszóterek (pl. a gellérthegyi Vuk játszótér,
vagy a Hamzsabégi úton, a Mandarin kert melletti kis játszótér), és léteznek
korosztályos játszóterek a nagyobbaknak is. Általában azonban egy játszótéren
több korosztály is megtalálható, ezért a korcsoportonkénti bontás legtöbbször a
játszótéren belül, a játszóeszközök csoportosításával különül el (pl. a Fehérvári
út – Kanizsai u. sarkán a „Repülős játszótér”). Az intézményi játszótereknél
természetesen jobban körvonalazható a korcsoport.
4
Beszélhetünk még integrált játszóterekről (illetve játszótéri berendezésekről),

melyek lényege, hogy azt a mozgáskorlátozottak és egészségkárosult gyerekek
is használhatják, ezáltal együtt játszhatnak az egészséges gyerekekkel.
c) Funkciójuk szempontjából az alábbiak szerint szokták megkülönböztetni a

játszótereket:
 bölcsődei vagy óvodai (zárt)
 iskolai
 közterületi
 lakótelepi
1
I.2. A játszóterek, mint szocializációs terek
A játszóterek nemcsak az otthonhoz közeli rekreáció lehetőségét biztosítják,

hanem komoly szerepük van a szociális készségek fejlesztésében. A gyerek a
játszóéren ki tudja élni mozgásigényét, testileg-lelkileg felüdül, egészségesebbé
válik, s közben tanulgatja a társadalmi kapcsolatteremtést és a közösségben való
szerepvállalást. Emellett a játszótér a nemzedékek közösségi találkozóhelye is.2
Az épületeken kívüli szabad területeken a gyerekek játékkal edzik testüket,
megismerkednek a természeti törvényekkel, fizikai összefüggésekkel, egyre több
tapasztalatot szereznek. A különböző játéklehetőségek közül azokat kell
szorgalmazni, melyeknek fejlődést előidéző szerepe jelentős, melyek nem csupán
az időtöltés eszközei. Ezek közül a legjelentősebbek a fizikai képességeket,
erőnlétet, mozgáskultúrát fokozó tevékenységek (mászás, ugrálás, futás,
egyensúlyozás, ...) valamint az alkotó tevékenységek (homokozás, építés...). A
szociális fejlődéshez pedig a minél szélesebb körben alkalmazható, csoportos
tevékenységet feltételező játékok választékát kell bővíteni.
Életkoronként más és más a gyermekek tér- és társigénye.
[0-1 év]
Csecsemő- és kisgyermekkorban a gyermek elsősorban az édesanyjához kötődik,
így az első 1-2 évben térigénye másodlagos. A gyermektársaikhoz való viszonya
is elenyésző a felnőttekhez való kötődéshez képest. Ennek a korosztálynak a
szabad levegőn való kellemes tartózkodás lehetőségeit kell megadni: azaz
babakocsival könnyen járható sétautakat, pihenőhelyeket, melyek a felnőttek
számára is megfelelőek (pl. szoptatáshoz, pihenéshez). Az okosan kialakított
parkok így a kismamák kedvelt találkozóhelyévé válhatnak. Sajnos Budapesten
igen kevés az olyan hely, ahol bátran letehetünk egy takarót és elengedhetjük a
járni még nem tudó, kúszó-mászó babákat. Pedig egy fél – egyéves gyerek
számára csodálatos dolog a fű, a virágok, a hangyák stb. megfigyelése,
tapintása.
[1-3 év]
Kétéves kor után a gyerekek már érdeklődve figyelik a külvilág dolgait, fedezik
fel, vizsgálják a környezetüket. Ekkortól már érdeklődve figyelik a másik gyerek
játékát (különösen a nagyobbakét) és megpróbálják utánozni, de egyelőre még
inkább egymás mellett játszanak, mintsem egymással. A gyerekek jellemzően
hároméves koruktól kezdve kapcsolódnak be a csoportjátékba (nem véletlen ez
az óvodáskor ajánlott kezdte). Ennek a korosztálynak tehát érdemes egyféle
játékból is több darabot biztosítani (homokozó játékok, edények, labdák,
1
Pirk Ambrus: Játékról komolyan (1979.) alapján
Beleznay Éva: A fővárosi játszóterek története (In: Budapest, 2011/8., pp. 2-5.)
2
5
építőjátékok,) vagy olyat, ami nagy mennyiségben áll rendelkezésre (homok,

kavics).
[3-6 év]
Óvodáskorban már igen aktívan és bátran fedezik fel környezetüket a gyerekek.
A fizikai és játékos tevékenységek szempontjából ez a legintenzívebb kor.
Mindent kipróbálnak, mindenre felmásznak, belebújnak stb. Éppen ezért ennek a
korosztálynak igen változatos és biztonságos játszóeszközöket és területet kell
biztosítani: hintákat, csúszdákat, mászókákat, kötélhágcsókat, egyensúlyozó
játékokat és labdázásra, fogócskázásra alkalmas nagyobb szabad területet,
dombot. Ezen kívül – mivel már egymással játszanak – csoportos szerepjátékra
alkalmas eszközöket (nagy hajó, autó, cölöpvár stb.). Az ismeretszerzés
szempontjából is ez az egyik legintenzívebb korszak, éppen ezért nagyon jó, ha a
szabadban különféle anyagokkal is tudnak játszani (homok, kavics, víz, ágak,
levelek, termések) – itt különösen fontos a terület tisztasága és higiéniája
(kutyapiszok-mentes). A gyerekek nagyon szeretik
ebben a korban a megszemélyesíthető játékokat,
pl. állatfigurákat, melyekre ráülhetnek,
megetethetik őket, gondozhatják, stb. A mai
felújított, szabványosított játszótereken bizony
kevés ilyen van, régebben pedig sokfajta, fából
vagy kőből egyszerűen kialakított játék volt
(teknős, ló, …)
[6-10 év]
Az iskoláskort elérve tovább nő a gyerekek (főleg a fiúk) mozgásigénye.
Számukra tehát sportpályákat és biciklizésre, rollerezésre alkalmas területeket
kell biztosítani, valamint különféle erőt és ügyességet igénylő játékszereket
(kötélhágcsó, mászófal, nyújtó). A lányoknál az erőpróba helyett inkább az
ügyességi játékok dominálnak (ugrókötelezés, ugróiskola, tornázás, pingpong).
Érdekes megjegyezni, hogy a hatvanas-hetvenes években sok játszótéren voltak
ún. mobil játékok: nagyméretű építőkockák, fadarabok, rudak, hasábok stb.,
melyekkel szabadon játszhattak, építhettek a nagyobb gyerekek – ezek voltak az
ún. építőjátszóterek (legtöbbször egy játszótéren belül, annak egy részeként).
Ma már nem találunk ilyeneket – a megszigorított biztonsági előírások nem
engedik ezt. Mindenestre a mellékelt képen felvázolt játszótéri elrendezés
számomra nagyon szimpatikus, mert viszonylag széles korosztály számára
biztosít nagy területen változatos játéklehetőségeket.
[10-14 év]
A serdülőkor kezdeti időszakának egynemű csoportjai lassacskán koedukálódnak
és egyre inkább a két nem csoportos együttléte lesz jellemző. Ennek a
korosztálynak a kapcsolatteremtésére nagy hatással van a fizikai környezet
kialakításának módja. A gyerekeknek a lakókörnyezetük az egyik fő növekedési
területük, az egyik legfontosabb szociális tér. Ekkor már a kifejezetten játék
jellegű mozgásformák iránti érdeklődés csökken, helyébe a sport iránti
érdeklődés lép. Területigényes és zajos tevékenységeikhez a megfelelő (és
praktikusan a kisebbektől elkülönített) környezet biztosítása nagyon fontos:
labdapályák (kosár- és streetball palánkkal, focikapuval, gördeszkapályák,
dühöngők). Sajnos ezek szintén nagyon kevés van a városban, amely ingyenes
és megfelelően karbantartott. Mivel ennek a korszaknak – különösen a vége felé
– sajátossága a lázadás, ami elsősorban a szabadságukat gátolni kívánó szülők
felé fordul, ezért a környezeti tényezők fokozott a jelentőséggel bírnak
6
számukra. Kezdenek falkában járni, így célszerű, ha estig nyitva tartó,

megfelelően felügyelet tartott „játszótereken”, nyitott klubokban lehetnének.
A gimnazisták és egyetemisták, fiatal felnőttek számára a lakókörnyezethez való

kötődés nagyban lazul, sok estben meg is változik (más iskola, kollégium, más
város…).
Felnőttkorban az első gyermek születésekor áll be ismét változás, amikor – főleg
az anyukák – ismét kezdenek szimbiózisban élni közvetlen lakókörnyezetükkel.
Napjuk legnagyobb részét / egészét otthon és a környező parkban, utcákon,
játszótéren töltik; hétvégén is nehezebben mozdulnak ki, hiszen az egész család
életét immár a csecsemő napirendje határozza meg. Gyermekük révén ekkor
születnek újabb ismeretségek, barátságok.
A gyermekek növekedésével és az anya ismételt munkába állásával a
lakókörnyezethez való kötődés fokozatosan csökken, a családra a fokozottabb
mobilitás lesz jellemző.
A nyugdíjaskorral azután ismét visszatér a lakókörnyezet fontossága, hiszen az
idősebb emberek egyre kevésbé mozdulnak ki messzebbre; vagy egészségi
állapotuk nem engedi, vagy pedig unokáik gondozásában vesznek részt.
Szerencsére egyre több kerületben van már idősek parkja, ahol kellemes, árnyas
padokon pihenhetnek és beszélgethetnek egymással.
I.3. A játszóterek csoportosítása
A fenti szociológiai jellemzők alapján nálunk általában 3-4 fajta játszótér típussal
találkozhatunk – ami a célcsoportot illeti:
 Kicsik játszótere – általában a 0-3 éves korosztályé. A tiszta/egy
korcsoportos zárt játszóterek leginkább csak ennek a korosztálynak
épülnek, ahol a (még) csak egy kicsi gyermekkel bíró kismamák
nyugodtan elengedhetik csemetéiket, s ahol nem kel tartaniuk attól, hogy
számukra veszélyes helyre másznak fel, vagy ahol a nagyobbak
intenzívebb játékaikkal esetleg veszélyeztethetik őket.
 Kombinált: jellemzően és a 3-6 éves korosztály játszótere, a játékok
zöme nekik való, de a testvérekre gondolva van kisebbek és nagyobbak
számára is néhány játék (rugós játékok, bébihinta, kis mászóka
csúszdával, illetve mászófal, nagyobb mászókák stb.). Tapasztalataim
szerint játszótereink túlnyomó többsége ilyen.
 Felnőtt játszótér: itt leginkább kültéri fitness eszközök vannak, nyújtók,
erősítő szerkezetek – azaz inkább az amúgy is sportos emberek (kocogók,
kerékpározók) számára készült szabadidős kiegészítők. Kamaszoknak és
játékos felnőtteknek való játszóterek nemigen vannak (hinták,
kötélcsúszkák, óriáscsúszdák stb.) – de ezek helyett számos kalandpark
van már nálunk is.
 Kamaszpark: sajnos ez is nagyon kevés van, leginkább a
gördeszkapályák, és sportpályák helyettesítik.
Magyarországon kevés a fizetős, egyedi játszótér, amelyeket általában hétvégén,

szünidőben családi programként látogatnak az emberek. Itt nagyobb területen,
minden korosztály számára vannak változatos játékok. Ilyen például a
szombathelyi Kalandváros, ahol vidáman el lehet tölteni egy fél napot, hiszen
minden ehhez szükséges kiegészítő elem rendelkezésre áll a nagy füves
területektől, domboktól kezdve a kulturált illemhelyekig és büfékig.
A továbbiakban csupán a közterületi játszóterekre koncentrálok. Az intézményi

játszótereket azért nem vettem bele a vizsgálatba, mert azokat az éppen oda
7
járó óvodások vagy iskolások használják, így a preferenciákról ez nem árul el

semmit. (Mindamellett az intézményi játszóterek felszereltségének és
funkcionalitásának vizsgálata is megérne egy külön „misét”, hiszen itt is óriási
különbségek vannak.). Magán játszóterek pedig azért nem szerepelnek a
bemutatottak közül, mert a kérdőívet kitöltők közül szinte senki sem említett
ilyet, és mivel azok többnyire zártak, magam sem jártam ilyenen.
I.4. A közösségi terek fogalma és szerepe
Mindenek előtt két fogalmat kell értelmeznünk: az egyik a köztér, a másik a

közösségi tér. Hasonlóan hangzanak, ezért gyakran össze is mosódnak.
Alapvetően azonban különböznek egymástól, hiszen más és más szempontok
alapján különülnek el, esetenként azonban egybe is eshetnek, azaz van közös
halmazuk.
Köztér:
A városszociológiai szakirodalom által a public space-ként emlegetett fogalom
szerint a köztér azokat a szabadtéren elhelyezkedő nyitott, de pontosan
körülhatárolható területi egységeket jelenti, amelyeket fizetés nélkül bárki
bármikor igénybe vehet. A köztér azért „köz”, mert nem magántulajdonban,
hanem köztulajdonban van. A köztulajdon azonban mégsem azt jelenti, hogy
„senkié”, hanem az államé, fővárosé, önkormányzaté stb. Éppen ezért a
szabadtéri, nem magántulajdonban lévő terek (pl. az Állatkert vagy a Vidámpark,
a városligeti korcsolyapálya) a köznyelvben általában beletartozik a köztér
fogalmába. Hasonlóképpen, sok esetben nem ismert a tulajdoni viszony, ezért
egy nyitott, őr által nem őrzött épület kertje, parkja is sokszor köztérnek minősül
(pl. a Műszaki Egyetem kertje). A zárhatóság elve azért nem vonatkozik a köztér
meghatározására, mivel egyre gyakoribbak a zárt (zárható) parkok, játszóterek,
sportpályák - és ezek is közterek.3 A Studio Metropolitana tanulmánya a
játszótereket a „megálló jellegű” közterek csoportjába sorolja, azon belül
pedig az „aktív pihenésre alkalmas” közterek közé.
Az Studio Metropolitana tanulmánya a játszótereket a „megálló jellegű”
közterek csoportjába sorolja, azon belül pedig az „aktív pihenésre alkalmas”
közterek közé.
Közösségi tér:
Míg köztér alatt általában egy települési nyílt teret értünk, addig a közösségi tér
fogalma legtöbbször valamely zárt helyhez, intézményhez kötődik. Olyan térhez,
ahol valamilyen közösségi indíttatású cselekvés végezhető, vagy ahol valamilyen
közösség számára szolgálnak programmal, vehetők igénybe szolgáltatások. A
közösségi terek sok esetben szociális indíttatásúak (ifjúsági házak), vagy
kulturális szolgáltatásokat nyújtanak (MÜPA), vagy egyszerűen csak egy jól
működő vendéglátó-ipari egység köré szerveződnek (pl. egyetemi büfék,
romkocsmák stb.)
Látható tehát, hogy a közösségi terek fogalma sokkal kevésbé definiálható
pontosan; lényege inkább működésében, mint fizikai kialakításában rejlik.
A közös halmazt pedig az olyan terek jelentik, melyeket a társadalom egy-egy

csoportja kedvel, és rendszeresen használ. Ilyen értelemben lehet közösségi tér
például egy kisváros főtere (fórum), egy intézmény vagy kocsma előtti tér
3
Közterületek használata és megítélése Budapesten – kutatási jelentés (Studio Metropolitana,
2004.)
8
(találkozóhely), egy park vagy játszótér (közös programok színtere) stb, vagy
akár egy nevezetesség környéke (árusok és programok).
Itt kell aláhúzni azt az axiómát, hogy egy közösségi tér sikere döntő mértékben a
fenntartáson múlik!
Mielőtt továbblépnénk a játszó- és közterek történeti és funkcionális

vizsgálatához, érdemes feltenni a kérdést, hogy egyáltalán miért fontosak a
közterek egy városnak? Az Ökotárs Alapítvány Hogyan varázsoljunk újjá egy
közteret? című kiadványa szerint pl. azért, mert:
 a közterek egyéniséget adnak a városnak
 óvják a környezetet
 kulturális helyszínt biztosítanak
 gazdasági téren is erősítik a várost
 és a közösség életében is kulcsszerepet töltenek be.
„Vagyis az élénk, virágzó közterek erősítik egy város vagy környék lakóiban a
közösségi érzést; és ahol ezek hiányoznak, az emberek kevésbe élik át az
együvé tartozás élményét. Az igazán jó közösségi tér világhírű is lehet. De az is
épp elég a fontosságához, ha a helybeliek körében nagy népszerűségnek örvend.
Gondoljunk mindennapi életünk kedvenc közösségi színhelyére – lehet ez a
szomszédos park, egy kávézó terasza, ahol elolvassuk a reggeli lapot, vagy a
tóparti ösvény, ahol vacsora után sétálunk. Ezek a közösségi helyek ugyanolyan
fontosak a varos egyéniségében, mint híresebb megfelelőik, mert itt nyílik rá
alkalom, hogy azok, akik az adott közösségben élnek és dolgoznak, megéljék a
kornyekkel és az egymással való kapcsolatukat.”4
Azt a kérdést, hogy Mitől lesz jó egy köztér? – én is feltettem a kérdőívemben

(lásd. III. fejezet), és hasonló válaszokat kaptam, mint amit a fenti kézikönyv is
említ. Azaz:
1. Megközelíthetőség és kapcsolat szempontjából: könnyen elérhető, jól
körbejárható, …
2. Kényelem és összkép szempontjából: biztonságos és tiszta, vannak-e
padok, asztalok…
3. Funkciók és tevékenységek szempontjából: élő és elfoglaltságot,
szórakozást nyújtó
4. Közösségi szellem szempontjából: ahol barátokkal, ismerősökkel
találkozunk, oda szívesebben megyünk… „A társas jelleg egy nehezen
körülhatárolható, de jól érzékelhető tulajdonság, amely minden sikeres
köztér sajátja.”5
És fordítva, mi ronthat el egy közösségi teret?

 A megfelelő ülőhelyek hiánya
 Ha vizuálisan bonyolult (nem egyértelmű a bejárata, nem hívogató a
látványa)
 Ha sok a felesleges és diszfunkcionális elem
 Ha nincsenek találkozási pontok
 Ha az utak nem követik a természetes haladási útvonalakat
 Ha túl sok a közelben a jármű
 Ha csupasz falak, vagy kihalt területek vannak a köztér szélén
 Programok, események hiánya
4
Ökotárs Alapítvány: Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret?(PPS, 2000., 2005.)
Ökotárs Alapítvány: Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret?(PPS, 2000., 2005.)
5
9
A mai társadalmakat vizsgálva megállapítható - és ezt „komoly elméletek is

igazolják -, hogy a lokalitás szerepe nő, egyrészt pontosan a modern
kommunikációs eszközök révén, hiszen ma már nem feltétlenül szükséges bejárni a
munkahelyre azért, hogy faxolni, telefonálni tudjunk, vagy számítógépes
kapcsolatban legyünk másokkal. A munkanélküliséggel, a részmunkaidő
növekedésével, az állandóan dráguló utazási költségek miatt egyre több ember él
otthon - tehát bizonyos értelemben kialakul egy újkori röghöz kötöttség is, s ez óva
inti azokat, akik elhanyagolnák a lokalitás szerepét.” 6
I.5. A közösségi tervezésről
A köztér és közösségi tér fogalmak tisztázása után a várostervezés azon

metódusát szeretném összefésülni a dolgozatomban vizsgált kis közterületi
szegmens, a játszóterek kialakítási gyakorlatával, amit közösségi részvételen
alapuló vagy participatív tervezésnek neveznek. Ez az a folyamat ugyanis,
melynek során a legnagyobb valószínűséggel és a legkisebb kockázattal
hozhatunk létre valami újat – például egy jól működő közösségi teret.
Közösségi tervezésnek tulajdonképpen azt nevezzük, ha a tervezési folyamatba

már annak egészen korai szakaszában, a tervek elkészülte előtt is ténylegesen
bevonják az érintetteket. De mi is a közösségi tervezés valójában?
„A közösségi tervezés lényege viszonylag egyszerűen összefoglalható:
Kérdezzük meg az embereket! Álljunk szóba egymással!”7
Forrás: Rajtunk múlik! (KÖFE, 2006. p. 22.)
A dolog lényege tényleg ennyi – és mégsem olyan egyszerű. Hogy miért?

Egyrészt, mert a legegyszerűbb ügynek (legyen az egy terv, beruházás, felújítás,
bármi) is számos érintettje van:
 mindenek előtt a lakók / használók
 a beruházók
 a döntéshozók
 a tulajdonosok (ha nem esik egybe az előzőekkel)
 a helyi vállalkozók
 a környéket használók
 és esetlenként még mások
6
In: Közösségfejlesztés – módszertani segédlet (Közösségfejlesztők Egyesülete) – utalás
Henderson, Thomas, 1987. elméletére
7
Tervezz! Bátran! Közöd van hozzá! (Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító
Munkacsoport, 2010.)
10
Saját tapasztalatból tudom, hogy mindezen emberekkel érdemben beszélgetni,

véleményüket összesíteni és kiértékelni nem egyszerű és rendkívül időigényes
dolog. Praktikus az azonos érdekű csoportokkal először külön-külön beszélni,
hogy saját maguk, akik egy nyelvet beszélnek, alakítsanak ki egy közös célt,
vagy igénylajstromot. E mellett - vagy kisebb közösség esetén már rögtön e
helyett - nagyon nagy előnnyel jár, ha az egyes csoportokkal együtt
beszélgetünk, mert így ők is szembesülnek azzal, hogy vannak más, az övükéhez
hasonlóan fontos érdekek és szempontok is, melyeket szintén figyelembe kell
venni.
Tehát nemcsak érintett, de érdek is sok van. És mindezen érintett és
érdekcsoportnak mások az elvárásai, igényei is az üggyel kapcsolatban. Az ott
lakók általában a legcsekélyebb változtatást is ellenzik, a beruházók minél
gyorsabban szeretnének túl lenni a dolgon a legkisebb pluszköltséggel, a
politikus népszerű szeretne maradni, ugyanakkor a beruházót is meg akarja
tartani, a tulajdonosok hasznot húznának, a helyi vállalkozók félnek az esetleges
konkurenciától, vagy építkezés esetén a forgalom kiesésétől, a környéket
használók pedig szeretnék, ha szebb és jobb lenne minden, és ötleteik is vannak.
Mindezek eredőjéből tudjuk fellistázni az igényeket, melyek a fentiekből
következően természetesen sok ponton ellentmondanak egymásnak.
És itt kell elfogadnunk egy szerintem alapvető tételt, ami sokszor nem
nyilvánvaló, hogy tökéletes megoldás nincs. Úgy nem lehet megújítani,
fejleszteni, újat létrehozni, hogy az mindig mindenkinek megelégedésére
szolgáljon. Ezt tudomásul kell venni.
Tudomásul kell vennie a lakónak/használónak, hogy ami neki/nála készül,
az zajjal, kosszal, kellemetlenséggel és változásokkal (!) jár – de utána
remélhetőleg szebb, jobb, kellemesebb, használhatóbb, értékesebb lesz a
közvetlen környéke.
Tudomásul kell vennie a beruházónak, hogy nem lehet sterilen a költség-
haszon elemzés számai mentén haladni, mert nem ő fogja használni / élni benne
/ menni rajta stb.
Tudomásul kell vennie a politikusnak, hogy bármily örvendetes is egy
beruházó érdeklődése, ha az nem egyezethető össze a lakosság, a helyi
vállalkozók és minden más érintett igényeivel, akkor az nem fog működni.
Tudomásul kell vennie a helyi kisvállalkozóknak is, hogy a környék olykor
megváltozik, alkalmazkodni kell az új igényekhez. A környéket használóknak
pedig azt kell tudomásul venniük, hogy „más bőrére okosnak lenni könnyű”, azaz
meg kell próbálni az ott élők szempontjait is figyelembe venni.
„1974-ben kaptam egy lehetőséget a grazi polgármesteri hivataltól, hogy a

belvárosban tervezhetek egy nyilvános játszóteret gyermekek és fiatalok számára. Ekkortájt
még nem voltak a városban gyalogoszónák; minden úton autók jártak és minden szabad
helyen parkoltak. A Färberplatzon megépült játszótéren lévő játékokat lelkesen kezdték
használni a gyerekek, ami engem igen nagy örömmel töltött el. E létesítmény által
ugyanekkor megszűnt 16 parkolóhely. Néhány lakó emiatt nem nagyon örült a térnek.
Ezenfelül az is zavarta őket, hogy a tér hirtelen túl élettel telivé vált - méghozzá reggeltől
estig nyüzsögtek rajta. Majd esténként a fiataloknak nyújtott találkozóhelyet. Aztán a
környéken lakók sok panasza miatt a létesítményt egy fél év múlva megszüntették.”
János B. Koppándy
Der Ökokathedrale Prozess, p. 10.
Végezetül pedig moderátoroknak és a tervezőknek is számolniuk kell azzal, hogy

ez egy konfliktusos műfaj, ahol a konszenzus a cél. Azaz meg kell kísérelni
valamennyi résztvevő, érdekcsoport igényeit maximálisan figyelembe véve,
11
azokat rangsorolva (!) olyan kompromisszumos megoldásokat felvázolni, ahol

ugyan mindenkinek engednie kell egy kicsit, de az alapvető érdekek nem
sérülnek.
Röviden összefoglalva, amit a szakembereknek össze kell hangolni:

 az érintettek,
 az érdekek,
 az igények,
 az engedmények.
Mindez persze könnyebb, ha a szóban forgó résztvevők mindegyike tudja, hogy

ez a hosszadalmas folyamat miért jó neki:
 A lakónak, mert nem kell utólag tiltakoznia, hanem már az elején érvényt
szerezhet igényeinek, amit később így joggal kérhet számon.
 A beruházónak, mert ha róla köztudott lesz, hogy így dolgozik, kész a
kompromisszumra (pld. településrendezési szerződést köt), akkor egyrészt
csökkenti a beruházással járó konfliktusokat, másrészt hosszú távon és
másutt is sikeres lehet.
 A politikusnak (polgármester, helyi képviselő), mert ha következetesen,
tisztességesen (!!) és transzparens módon (!) viszi végig a folyamatot,
akkor hosszú távon is népszerű és sikeres lesz.
 A helyi vállalkozók, kiskereskedők pedig még idejekorán számot
vethetnek azzal, hogy tevékenységük számára itt újabb lehetőségek
fognak nyílni, vagy még a pangás bekövetkezte előtt el tudnak költözni.
A közösségi tervezés további szakmai, módszertani kérdéseibe már nem is

mennék bele (pl., hogy a módszer egyik nagy csapdája, hogy a csendes
átlagembert is meg kell megszólítani, hiszen neki éppúgy megvan a véleménye
és az igényei, mint a nagy hangú vállalkozónak, vagy a dörzsölt beruházónak
stb…). Csupán azt szerettem volna bemutatni, hogy ez egy vitákkal,
konfliktusokkal teli műfaj, egy soklépcsős és sokszereplős hosszadalmas feladat,
amely művelőitől sokféle kompetenciát igényel.
A közösségi (tér)tervezéssel kapcsolatos dilemmákat Dömötör Tamás a

következőképp foglalta össze: „A közterek, szabadterek tervezése eleve speciális
ismereteket igényel. A társadalmi mozgások, a természeti folyamatok
hangsúlyosabb jelenléte az építészeti ismeretek mellett eleve jelentős ökológiai
és speciális társadalomtudományi, például környezetpszichológiai tájékozottságot
igényel. A részvétel alapú tervezés további kihívások elé állít. Kezelni kell
szociálpszichológiai folyamatokat, melyhez ismerni kell a csoportdinamika
eszköztárát. A speciális, számos szempontot integráló ütemezés is új kihívást
jelent. Végül természetesen tisztában kell lenni a részvételi tervezés
módszertanával, eszközrendszerével, tudni kell, mikor melyiket alkalmazzuk, és
milyen szakembereket vonjunk be. Mindezek mellett a tervezés folyamata más
hozzáállást, nagyfokú alázatot és rugalmasságot kíván. Valljuk be, ebben sokszor
elég rosszul állunk. A döntéshozó a saját hatalmának megcsorbítását, a
szakember a szakmaiság és az önmegvalósítás sérülését látja veszélyeztetve. Az
érintettek részvétele számos félelmet kelt a felülről irányításhoz hozzászokott
szereplőkben. Egyrészt tehát nem csoda, ha a tervezők igyekeznek megtartani a
maradék tervezői mozgásteret, bár etikailag elvárható egy nagyobb mértékű
alkalmazkodóképesség, nyitottság.”8
Dömötör Tamás: Mátyás király szerepzavarban — Egy közösségi részvételen alapuló szabadtér-
8
tervezési modellkísérlet tapasztalatai (2008.) Forrás: www.epiteszforum.hu

12
II. JÁTSZÓTEREK TEGNAP ÉS MA
Pieter Brueghel: Gyermekjátékok, 1560
Brueghel Gyermekjátékok című festményén közel kétszáz

gyerek és fiatal felnőtt több mint nyolcvan féle játékot játszik.
A középkori kultúra, amelyet sokáig a sötét jelzővel illettek,
sokkal játékosabb volt a mainál. Mind a gyermekek, mind a
felnőttek lételeme volt a játék. Hozzátartozott a
mindennapokhoz.
A budapesti játszóterek rövid története9
II.1. A kezdetek
A városi gyerekek hosszú évszázadokon keresztül a lakóhelyük környékén lévő
utcákon és tereken, illetve a házak közti szabad területeken játszottak. Egészen
a 19. századig, amikor az ipari forradalom és a robbanásszerű urbanizáció
következtében megnőtt a városokban a laksűrűség, majd később a motorizáció
miatt a forgalom is. Az utca többé már nem volt biztonságos. Ezért a gyerekek
behúzódtak a sötét és piszkos belső udvarokba, ahol viszont a köztisztasági és
közegészségügyi problémák jelentettek gondot. A problémára megoldást kellett
tehát találni és a városvezetők világszerte szorgalmazták is játszóterek, parkok
és sportpályák építését.
Az első, komolyan szervezett mozgalmat G. M. Schreiber lipcsei orvos indította

1860-ban, amelynek célja az volt, hogy a gyerekek számára egészséges,
biztonságos játéklehetőséget biztosítson a városokban. A 20. század elejéig
azonban Európa-szerte is csupán kevés sikerrel járó magánkezdeményezésekről
beszélhetünk a játszótérépítés kapcsán. A nagyvárosi ingatlanok értékének
növekedése miatt a belső városrészekben minden szabad terület beépült.
Beleznay Éva: A fővárosi játszóterek története c. cikke és a www.jatszoter.com,

9
www.csaladinet.hu alapján
13
A poros utcák és az épületek közötti szűk grund helyetti tágas, fákkal övezett,
egészséges levegőjű játszóterek iránti igény hamarosan Magyarországon is
megfogalmazódott, ami nem is csoda, hiszen Budapesten 1900-ban a lakosság
mintegy negyede 15 év alatti gyermek volt.
„A jövő nemzedéknek, a gyermekifjúságnak, elsősorban a városi

gyermeknek harmonikus testi és lelki fejlődéséhez elengedhetetlenül
szükséges, hogy megfelelő berendezésű, pormentes játszóterekhez
jusson, ahol a cél érdekében megkívánt felügyelet mellett, szabad
levegőn játszhasson” – szögezte le 1928-ban, a gyermekjátszóterek
létesítését szorgalmazó rendeletében Klébelsberg Kunó vallás- és
közoktatásügyi miniszter, mely felhívás eljutott valamennyi
törvényhatósági joggal felruházott, valamint rendezett tanáccsal bíró
város polgármesteréhez.
Magyarország legelső játszóterei az oktatási intézményekhez kapcsolódtak.

1897-ben minisztériumi rendelet írta elő az új iskolákban a játszóterek létesítését
(osztályonként 300 m2-rel számolva).
A budapesti városatyák először Bárczy István polgármestersége alatt (1906-

1918) illesztették be a költségvetési tervezetbe az oktatási intézményektől
független gyermekjátszóterek építését. A főváros akkori tíz kerülete közül
nyolcban jelöltek ki egy vagy két, játszótér építésére alkalmas területet. A
tervezett tizenhárom játszótér közül azonban az első világháború kitörése
miatt mindössze három épült meg: a Marczibányi téri (II. kerület), a Soroksári
úti (IX. kerület) és a Simor (ma Vajda Péter) utcai (X., ma VIII. kerület). Ezeken
kívül kisebb helyszíneket is kitűztek a külső kerületekben. A belső pesti részeken
igen kevés szabad terület maradt meg, ezért szó volt például a vásárcsarnokok
építése kapcsán felszabaduló egykori piacterek parkosításáról és ilyen célú
hasznosításáról, de ebből igen kevés valósult csak meg (az is silány kivitelben).
Üdítő újdonságot jelentett 1912-ben az állatkertben épített új játszótér, melyet

a gyermekek eldorádójaként emlegettek akkoriban. Az angol mintára épült
játszóhelyet mindenki ingyen látogathatta.
Új gyermekjátszó-hely a budapesti állatkertben: A csúszóka és a körhinta.

Forrás: A gyermekek eldorádója – Új gyermekjátszó-hely a budapesti állatkertben
(In: Vasárnapi Ujság 36. szám 1912. p. 724.)
14
„És sokan nem tudták, hogy a legtöbb játékszer mire való. A szegények
eddig egyáltalán nem láttak hintát. A nagyobbak, iskolások között
pedig szintén akadt, aki a >csúszókát< nem ismerte. Vidéken felnőtt,
vagy jómódú pesti ember nem is képzelheti, a mit a pesti nyomor sarjai
elszenvednek a boldognak keresztelt, játékra való korban. (…) A
kedves gourmandériába csak akkor tolul kesernyés íz, ha ajkunkra tolul
a kérdés: -Hol és mikor csinálnak még vagy tíz ilyen gyermek-
kertet?”10
Ez előtt a Mátyás téren homokoztak föl egy kisebb területet, de már ez a

szegényes létesítmény is olyan népszerű volt, hogy a gyerekek egymástól nem
tudtak játszani, mert mindig zsúfolva volt. Ezen kívül a Liszt Ferenc téren volt
még egy kisebb, hasonló hely. Majd egy jó másfél évtizednyi szünet következett.
1926-ban azután a hivatalok tétlenkedéseit megelégelve az egyik politikai

napilap, Az Újság tűzte zászlajára a játszóterek megoldásának ügyét.
Folyamatosan tudósított a fővárosi tanácsnokok e kérdésben hozott döntéseiről,
ismertette a hozzászólásokat, melynek eredményeként a vöröskeresztes nővérek
elvállalták, hogy a játszóterek megvalósításáig Budapest tizenhat terén
társasjátékokat rendeznek délutánonként az érdeklődőknek.
A századelő komor tisztifőorvosi érvelése, miszerint a gyermekjátszóterek

melegágyai a különféle betegségek terjedésének, korszakunkra túlhaladottá vált.
1927-ben az orvostársadalom az iskolaorvosok tuberkulózisra vonatkozó
megdöbbentő statisztikájára hivatkozva kiállt a parkok gyarapítása, az utcák
fásítása, valamint a vízcsappal és esőbeállóval is ellátott ideális játszóterek
szükségessége mellett.
Játszótér a húszas évekből
II.2. A két világháború közötti időszak

A játszótér-építkezések első nagy virágkora az 1928 - 1933 közötti évekre
tehető. Ekkor nyíltak meg az első modern, csúszdákkal, homokstrandokkal,
gyűrűhintákkal, mászópóznákkal, körhintákkal ellátott játszóterek a Gellért
téren, a Tisza Kálmán téren (ma II. János Pál pápa tér), a Bécsi úti városi házak
A gyermekek eldorádója – Új gyermekjátszó-hely a budapesti állatkertben (Vasárnapi Ujság 36.

10
szám 1912. p. 724.

15
mögött, az Almássy téren, a Városligetben, a Klauzál téren és másutt. Ekkor

alakították át a már említett Marczibányi téri és Simor utcai játszótereket
vízvezetékes és reflektoros villanyvilágítású iskolai sportcentrumokká. A kör- és
mérleghintákkal, lubickoló medencével felszerelt Hunor utcai (III. kerület)
játszóteret 1931-ben adták át. Az építők meglepő módon a szülőkre is gondoltak.
Számukra bordásfalat, nyújtót és gyűrűhintát helyeztek el. A játszótérnek
természetesen elengedhetetlen tartozéka volt a zuhanyzó és az öltözőhelyiség is
(!). A terek felügyeletéről, többek között az ivókutak nyitásáról-zárásáról,
fővárosi alkalmazásban lévő parkőrök gondoskodtak.
Az 1940-ben elfogadott első budapesti városfejlesztési program az alábbi

javaslatot fogalmazta meg a közösségi szabadidős területekkel szemben:
„Kisebb parkok, parkozott terek megközelítése legfeljebb 5 percet vehet
igénybe, minek folytán azok egymástól való távolsága ne legyen több 500m-
nél. Ilyen elosztás mellett, ha fejenként egy négyzetmétert veszünk, egy-egy
teret legalább 10.000 négyzetméterre kell venni. Ezeken a tereken különösen
a kisebb gyerekek részére lehetőleg játszótereket kell elhelyezni, míg a
nagyobbak számára a ligetek és a nagyobb parkok területén kell gondoskodni
minél nagyobb számú játszótér berendezéséről. Játszóterek és pihenőhelyek
céljára megfelelő területekről való gondoskodást a szabadon álló építkezéses
övezetek területén is szükségesnek tartjuk. Megfontolandó volna, hogy a
szegélyes építkezés mellett adódó nagyobb belső udvarok nem volnának-e
közkertekre és játszóterekre igénybe veendők és e célra berendezendők.
II.3. A második világháború után

A második világháborút követően, 1949-ben kezdődött a játszótér-
kialakítások újabb hulláma. Ekkor kiemelt cél volt „az ifjúság testi
fejlődésének nagyarányú előmozdítása”. A kilencvenegy budapesti játszótérből
húszat készített el ebben az évben az önállósított kerületi elöljáróságok
megrendelésére a Fővárosi Kertészeti Vállalat. A legtöbb (tizenöt) játszótér
Zuglóban volt. Újdonságként két játszótéren bábszínházat is működtettek,
valamint ivókutakat, zuhanyzókat létesítettek a hinták, homokozók, kúszórácsok,
forgópadok és röplabdapályák mellé. Ekkor készült el például a Ferenc téri
játszótér, és szintén a IX. kerületben, a Haller téri homokbánya
megszüntetésével létesült akkori legkorszerűbb játszótér. A XI. kerületben pedig
a Hamzsabégi úti, a Nagyboldogasszony (ma Ménesi) úti és a Sopron úti
játszótereket újították fel.
II.4. A szocialista korszak

Az 1960-as években az Építésügyi Minisztérium külön bizottságot hozott létre, és
munkájuk eredményeként a Városmajorban, a józsefvárosi Köztársaság téren és
a újbudai Diószegi utcában ún. „kísérleti játszóterek” épültek, amelyek messze
földön híresek voltak. Nem volt nagy választék; az acélból készült hinták,
mászókák és homokozók viszont megtalálhatóak voltak valamennyi játszótéren,
de ebben az időben divatosnak számítottak a betoncsúszdák is. A kor
színvonalán igen jól tervezett és magas színvonalúnak számító játszóterek,
pihenőkertek létesültek. Külön odafigyeltek az egyes korosztályok sajátos
igényeire, és úgy alakították ki a játszótereket, hogy a 2-3 éves korosztálynak
való kisebb játékelemektől kezdve a 13-14-évesek kombinált tornafaláig minden
megtalálható legyen. Természetes volt a parkokban a nyilvános illemhely és a
kölcsönző is.
16
A hetvenes években közel ezer játszótér épült Budapesten, de ezek már jóval
silányabbak és kevésbé felszereltek voltak.
Az 1980-as évek közepétől kezdve egyre kevesebb új játszótér épült, a meglévők

pedig a minimális karbantartási munkának köszönhetően elavulttá és
balesetveszélyessé váltak.
Egyébként már az 1980-as években egyre több gyártó kezdett el játszótéri
eszközök készítésével foglalkozni, divatba jöttek a fajátékok, amelyek
újdonságnak számítottak az előző évek beton –és acélrengetegei után.
II.5. A rendszerváltástól napjainkig

A játszótérépítés, illetve kezdetben főként a –felújítás újabb korszakát jelentette
az uniós biztonsági szabványok bevezetése.
1999-ben, az akkori 15 Európai Uniós tagállamban bevezették az EN 1176 és
1777-es biztonsági szabványt; Magyarországon pedig a Gazdasági és
Környezetvédelmi Minisztérium 78/2003-as rendelete tette kötelezővé a
játékok állapotának teljes felülvizsgálatát, és a szabvány szerinti
újjáépítését 2008 végéig. Kezdetben hatalmas költségterhet jelentett ez az
egyes települési önkormányzatok számára, az évek során azonban már
betervezték a költségvetésükbe és fontos fejlesztési és szociális programokként
szerepelnek.
A Hoffmann Research International 2007-ben készült felmérésében a

megkérdezetteknek 1-től 7-ig tartó skálán (1 = nagyon rossz; 7 = kiváló),
általánosságban kellett értékelniük a magyarországi játszóterek állapotát. A 3,4
pontos átlag sajnos az elfogadható kategóriát sem érte el. A 14 év alatti
gyermeket nevelők mindössze 2%-a vélte úgy, hogy a játszóterek kiváló
állapotban vannak, ehhez képest 38% szerint rossz vagy nagyon rossz a
játszótéri helyzet. Azok szerint, akik rossznak vagy nagyon rossznak minősítették
a játszóterek állapotát, a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a játékok
elavultak, sok megrongálódott állapotban van. 25%-uk szerint a játékok
egyáltalán nem biztonságosak, és közel ugyanennyien gondolták úgy, hogy
kevés és rossz minőségű eszköz áll a gyermekek rendelkezésére. Elavult,
balesetveszélyes játszótérre pedig érthető módón senki nem viszi szívesen
gyermekét, a probléma tehát amúgy is megoldásért kiáltott.
17
A fent említett jogszabály szerint 2008. december 31-ig valamennyi magyarországi

játszótérnek EU-konformmá kellett válnia. Az erről szóló rendelkezés a játszótéri
eszközök gyártásától, importjától és elhelyezésétől kezdve a rongálásra és ellenőrzésre is
kiterjed. A jogszabály célja "a játszószerek biztonságtechnikai követelményeinek
szabályozása annak érdekében, hogy a gyerekek egészséghez, balesetmentes játékhoz,
biztonsághoz és fogyasztói érdekvédelemhez való emberi jogai biztosíthatók legyenek".
A jogszabály nemcsak a konkrét eszközök biztonsági előírásait határozza meg,

de üzembe helyezésük, működtetésük, felügyeletük szabályait is; például, hogy a
csúszdák végére be kell építeni egy lassító szakaszt; hogy egymás mellett csak
két lengőhinta lehet, hiszen három esetén a középsőt már csak akkor tudná
megközelíteni a gyerek, ha elhalad egy másik, esetleg éppen lendületben lévő
hinta mellett, és így könnyen megsérülhetne. A játszóterek csak környezetbarát,
lehetőleg újrahasznosítható anyagból készülhetnek, a faelemeknek tartósnak,
felületüknek csiszoltnak, szinte bútorminőségűeknek kell lenniük, míg a díszítő és
védő elemeknek víz- és hőállóknak. A leginkább használt felületek (tetők,
asztalok, járófelületek) kizárólag vastag, különösen csúszásbiztos anyagból
készülhetnek. A játszóterek alját valamilyen ütéscsillapító anyaggal kell burkolni
(a gyakorlatban ez legtöbbször gumiszőnyeget jelent), hogy ha a gyermek
lepottyan a hintáról, csúszdáról, mászófalról, akkor se essen nagyobb baja.
Természetesen az összes veszélyforrást lehetetlen kizárni, de a cél az, hogy ezek
száma minimálisra csökkenjen.
Ma Magyarországon becslések szerint mintegy 15 000 játszótér van a

közterületeken. (Más becslések szerint ez a szám 20 000-hez közeli – e nagy
differencia abból eredhet, hogy nagyon különböző a játszóterek mérete és
felszereltsége. Általában a bekerített és rendszeresen gondozott, jól felszerelt
játszótereket számolják csak bele. Sok helyütt azonban megmaradt még egy-egy
hinta vagy egy kóbor rugós játék egy homokozó mellett egy bekerítetlen
közterületen – ezek számbavétele illetve mellőzésük pedig megmagyarázza a
különbséget.)
Budapesten kb. 1500 db játszótér van, melyek legnagyobb része a kerületi

önkormányzatoké, tehát az eszközök bevizsgáltatása és felújítása is az ő
hatáskörükbe tartozik -a legtöbb önkormányzat számára bizony gondot okoz e
források előteremtése (2006-ban pl. a Fővárosi Önkormányzat 1,2 milliárd
forintot költött ilyen célokra). A játszóterek száma a kerület méretével és zöld
területeinek csökkenésével arányosan, a külvárosból a belső kerületek felé
haladva egyre kevesebb: a XVIII. kerületben például 103, Újbudán 73,
Angyalföldön 55, a XV. kerületben 43, Terézvárosban és Erzsébetvárosban 5
játszótéren gyülekezhetnek a kisgyerekes családok. A játszóterek száma
nagyban függ attól, hogy hány játszóteret kellett/kell az adott kerületnek
fenntartania, felújítania vagy épp teljesen átalakítania, és persze attól, hogy
minderre mennyit tudnak költeni.
A fővárosi játszóterek állapota az elmúlt évek folyamatos felújításai, építkezései

miatt általában jónak mondható. Hogy ez így is maradjon, a kerületek általában
jelentős összegeket költenek a fenntartásra, felújításra – melyre egyébként
jogszabályok is kötelezik őket.
18
„Az ellenőrzések tapasztalati alapján anyagiak hiánya miatt az üzemeltetők

sok helyen lebontották a balesetveszélyes játékok nagy részét, és sok
helyen minden harmadik-negyedik helyére került csak új játék. Sajnos
hazánkban nem egy olyan település van, ahol nincs köztéri játszótér.”11
A Fővárosi Közgyűlés 2011. június 22-i ülésén plusz 60 millió forint támogatást
szavazott meg a játszóeszközök felújítására. A Főkert Zrt. kezelésébe tartozó
játszótereken található játszóeszközök átalakítása után minden játszótér
megfelel majd a megváltozott EU szabványoknak is. A fenti összegből az összes
játszóeszköz felületkezelését, valamint újrafestését elvégzik el. (Azoknál a
hintáknál, ahol az ütéscsillapító gumiburkolatot jelenleg betonszegély keretezi,
ott gumiszegélyre cserélik a szegélyeket, valamint az összes rugós játszóeszköz
lábtartóját lecserélik, melyek így szintén megfelelnek majd az új szabványnak.
Ezeken a munkálatokon kívül gumiburkolat-kiegészítés, homokfeltöltés, a hinták
üléscseréje, gyöngykavics-feltöltés valamint kisebb szabványosítási feladatok
kerülnek elvégzésre). A munkálatokat a terv szerint 2011. november 30-ra
befejezték.12
Összegezve a fenti történeti áttekintést, megállapítható, hogy a játszóterek

koronként kicsit változó szerepet töltöttek be, funkciójuk és közösségi szerepük
is eltérő volt. A múlt század elején megépült kevés játszótér újdonsága és
különlegessége miatt igazi nagyvárosi közösségi helyek voltak, ahová nemcsak a
környékbeliek jártak. A két világháború között előtérbe került a több generáció
számára tartalmas időtöltést biztosító sportfunkció. A hatvanas-hetvenes évek
szocialista játszóterei pedig inkább a kisgyermekes anyukák mikroközösségeinek
színterei voltak.
A külföldi minták is inkább azt mutatják, hogy a játszótértervezés építészeti

oldalról nyílt ki, már a második világháború óta: a hagyományos játszóterek
helyett az ún. élményjátszóterek tervezése irányába mutatva (adventure
playground). Az ötvenes években azt tapasztalták ugyanis13, hogy a gyerekek
sokkal szívesebben játszottak a törmelékeken lomokkal és kövekkel,
tégladarabokkal, mintsem a gondosan megtervezett játszótéren. Ilyen
építőjátszórerek (junk playground) nálunk is létesültek, ma azonban már egyet
sem találunk, hiszen ezek nem felelnek meg a biztonsági szabványoknak. Pedig
manapság már sokkal több olyan anyag áll rendelkezésre, amelyekből
biztonságos építőelemek készíthetők. A gond velük, hogy „fogynak”, azaz vagy
őrizni vagy rendszeresen pótolni kell, ami drága, és nem utolsósorban be kell
préselni a játszótéri szabványok rendszerébe.
II.6. A közösségi tervezés hazai gyakorlatáról
A városlakók és használók bevonásával történő várostervezés és –megújítás nem

új keletű dolog Magyarországon, mégsem általános. Mintegy 10-15 éve indult
meg a külföldi példák alkalmazása. Sajnos azonban ez a legtöbb estben csupán a
sikeresnek tartott good practice-ok többé-kevésbé hű lemásolását jelentette
adaptáció és a helyi viszonyokra való alakítás nélkül. Természetesen ez egy
hosszadalmas tanulási folyamat, amely nemcsak a tervezők és vezetők részéről
Kukucska István: A gyermekeink biztonságáért - Tájékoztató a játszótéri eszközök munkáltatói

11
ellenőrzési kötelezettségeiről
www.fokert.hu
12
utalás a dán tájépítész C. TH SØrensen kutatására

13
19
kíván meg új ismereteket és kompetenciákat, hanem a befogadó lakosság

részéről is fogékonyságot, bizalmat, szemléletváltást. Ez pedig nem megy, nem
mehet egyik napról a másikra. Az elmúlt évek városfejlesztési pályázati
rendszerei viszont már megkívánták - kötelező elemként írták elő - a társadalom
bevonását. Ez a felülről jövő nyomás egyfelől jót tett, mert mindenkit
megismertetett azzal, hogy van ilyen, és hogy ez nagyjából hogyan néz ki, csak
a dolog jellegéből adódóan ennek hasznáról nem tudott meggyőzni mindenkit.
Ezért aztán az elvi és „ledokumentált” párbeszédek száma jóval több, mint a
valóságosan is lefolytatott és következetesen végigvitt(!) közösségi tervezési
folyamatoké.
Magyarországon is vannak hagyományai a közösségszervezésnek, az

önsegélyezésnek és az egymáson való segítésnek egyaránt (kaláka,
ipartestületek, mozgalmak, egyházak, alapítványok által stb. stb.), de mivel
nálunk hiányzik a folyamatos demokratikus államberendezkedés sokgenerációs
múltja, ezért ezek mind csak kezdeményezések maradtak és nemigen tudtak
jelentős hatást gyakorolni a hatalomra, a törvényhozásra. Ezek az alulról
építkező megoldások így inkább kísérletekként maradtak meg, nem tudtak
átalakulni az állam / felsőbb hatalom által elismert és támogatott megoldásokká
A civilitás tehát nálunk nem képvisel tömeget – és sok esetben jellemzően valami
ellen, mintsem valamiért szerveződnek össze – ezért aztán a technikái, eszközei
sem tudtak egységesülni. Tulajdonképpen máig jellemzően egy-egy személy
vagy kisebb szakmai csoport által irányítva működnek, és így is kezd önállósulni,
semmint társadalmi mozgalmak intézményesülése révén.
Ma tehát rengeteg olyan jó gyakorlat van használatban, melyek alapvető

céljaikat tekintve egyeznek („a közösség bevonása”), metodikájukban és
eszköztárukban azonban nagyon eltérőek. Jellemzően egy-egy szakmai csoport
vagy műhely elkötelezi magát valamely számára szimpatikus külföldi minta
(good practice) mellett, és azt próbálja alkalmazni. Néhány példa a teljesség
igény nélkül:
 Közösségi felmérés: véleménykérés, kérdőív és interjú

 Párbeszédkör
 Szakmai kerekasztal
 Jövőműhely
 Fókuszcsoportos beszélgetések
 Nyilvános közösségi beszélgetések
 Future city game, településfejlesztési ötletbörze
20
III. A JÁTSZÓTÉRHASZNÁLÓK VÉLEMÉNYE
III.1. Módszertan
A budapesti kisgyermekes családok körében végzett kutatásomat személyes

ismeretségi alapon indítottam el, amely továbbgyűrűzött, és így a családom,
barátaim rokonai, játszótéri illetve óvodai és iskolai ismerősei vettek részt benne.
Néhány lelkes válaszadó a nagycsaládosok egyesületének egyik csoportját is
bevonta. A felmérés így természetesen nem reprezentatív – a célom nem is volt
(nem is lehetett) ez, csupán szerettem volna árnyalni és kiegészíteni a
játszóterekről alkotott saját véleményemet, tapasztalataimat a másokéval.
A kérdőív összeállításakor arra törekedtem, hogy

1. felmérjem a játszótérre járási kedvet (gyakoriságát és indokait);
2. megtudjam, hogy milyen játszóteret szeretnek az emberek – mit tartanak
jó és rossz játszótérnek (preferenciák, hiányosságok, javaslatok); fizikai és
funkcionális értelemben (felszereltség), valamint szociális szempontból
egyaránt.
3. igénylik-e az emberek azt, hogy a közterületi játszóterek közösségi helyek
legyenek (illetve hogyan, milyen eszközökkel és szereplőkkel tudják
elképzelni ennek megvalósítását).
A teljes kérdőívet lásd a Mellékletben.
III.2. Statisztika
A beérkezett 105 db kérdőív területi megoszlása az alábbiak szerint alakult:
XIII. kerület 2
helyiség db XIV. kerület 3
I. kerület 1 XV. kerület 2
II. kerület 9 XVI. kerület 1
III. kerület 2 XVII. kerület 1
IV. kerület 2 XVIII. kerület -
V. kerület 2 XIX. kerület 1
VI. kerület - XX. kerület 1
VII. kerület - XXI. 4
VIII. kerület 7 XXII. 2
IX. kerület 16 XXIII. 2
X. kerület 1 Budaörs 2
XI. kerület 35 Érd 1
XII. kerület 8
A megkérdezettek több mint a fele a 30-39

A válaszadók életkora
éves korosztályba tartozott (57 %) ami
nem meglepő, lévén, hogy elsősorban a
kisgyermekes apukák, anyukák töltötték ki 18-29
30-39
a kérdőívet. 27,6% tartozott a 40-49 éves
40-49
korosztályba, míg csupán 6,6% a 30 év
50-
alattiba. Ez alátámasztja az országos
statisztikát is, miszerint a gyermekvállalási
kedv a nők 30-as éveinek derekára tolódott. A nagyszülői korosztályt (50 év
felettiek) mintegy 9% képviselte. Természetesen a válaszadók döntő többsége
21
nő volt, hiszen a téma jellegéből adódóan ők a célközönség – éppen ezért

örültem, hogy 11 férfi is válaszolt.
A válaszolók végzettségük szerint döntően egyetemet vagy főiskolát végeztek

(91%), az érettségivel, illetve szakiskolai végzettséggel rendelkezők összesen
kevesebb, mint tíz százalékot tettek ki. (Ez természetesen nem felel meg a
játszótérhasználók képzettségi összetételének, csupán a személyes adatfelvételi
mód adja ezt a képet.)
III.3. Játszótérre járási szokások
A kérdőív első 3 kérdése a játszótérre járási szokásokra kérdezett rá. A

válaszadók legnagyobb része (37%) hetente többször jár játszótérre; a hetente
és a naponta választ közel ugyanannyian jelölték meg (26, 23%), 14% pedig
csak havonta jár.
Hogy miért jó játszótérre járni? Csupán hét (főleg apuka) vallotta be, hogy
„egyáltalán nem jó” és csak a gyereke kedvéért megy. A legtöbben a gyermek
egészséges mozgásfejlődése (91 + 48 jelölés) és szocializálódása (80 jelölés)
miatt járnak rendszeresen játszótérre, míg sokan kifejezetten szeretnek is ott
beszélgetni egymással, és információkat cserélni az éppen aktuális baba-bölcsi-
ovi-iskola témakörökben (31 jelölés).
A legtöbben nem csupán egy játszótérre járnak, hanem kettő, vagy több
játszóteret látogatnak rendszeresen. A kisgyermekes szülők délelőttönként
általában a lakóhelyükhöz legközelebbi játszótereket látogatják; akiknek pedig
több gyerekük van, azok délutánonként az óvodához, iskolához közelieket
keresik fel, ahol a gyerekek a társaikkal és testvéreikkel együtt játszhatnak.
Ez utóbbi különösen fontos szempont (6. kérdés), és a legtöbben ki is fejtették,
hogy azokat a játszótereket szeretik, ahol több korosztály számára vannak
játékok, és ezek egymástól biztonságos távolságban, jól elválasztva
helyezkednek el. Az egy korcsoport számára készült játszóterek közül egyedül
a picik (1-3 éves korosztály) számára kialakított kisebb helyeket tartják
praktikusnak, ahová az egygyermekesek járnak, illetve azok, akik délelőtt a
legkisebb gyermekükkel járnak játszótérre. Ez biztonságos, hiszen nincsenek
olyan játékok, amiket ők még nem tudnak használni (nincs frusztráció, sem
baleset) és nyugalmas, a már vadabbul játszó nagyoktól sem kell tartani.
A több gyermekkel érkezők számára (és ők vannak többségben – előbb-utóbb

mindenképp) viszont egyértelműen a nagyobb, változatos játszóeszközökkel,
sportpályával és bútorokkal felszerelt játszóterek a praktikusak, mert:
 „mindenki talál magának megfelelő játékot;
 a kicsik tanulnak a nagyoktól;
 fontos a szocializálódás és a mozgásfejlődés szempontjából;
 jót tesz a gyerekeknek, ha többféle korosztállyal tudnak együtt játszani;
 információ szerzés szempontjából is jó idősebb gyermekek szüleivel
beszélgetni.”
Összegezve tehát az jó elhelyezés, ahol az ember a kisebbel tud maradni, de

közben belátja a teret, hogy a nagyobb önállóan mit csinál.
22
III.4. Felszereltség és igények
Milyen is a jó játszótér?
A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet által 10 éve végzett játszótérkutatás14
eredményei szerint az ideális játszótér főbb ismérvei:
 Rendezettség és tisztaság
 Fából készült játékok
 Nagyobb füves területek, illetve a játékok alatt fakéreg vagy gumitégla
burkolat
 Kézmosó és ivókút, valamint tisztán tartott WC
 Természetes anyagokkal való körülkerítés (sövény) és őrzés
 A sportpályák elkülönítése a kicsik védelmében
 Több pad és pad-szigetek
 Kerékpártároló
A Hoffmann Research International által pár évvel később, 2007-ben készített

felmérése szerint pedig: „A csúszdát, homokozót, mászókát, padokat és
szemeteskukákat a válaszadók több mint 80%-a említette az alapvető
felszerelések között. A megkérdezettek háromnegyede az ivókutat is fontosnak
tartaná, sőt több mint 50%-ukban a WC igénye is felmerült. Többen látnának
szívesen kosárlabda-pályát, ping-pong asztalt is, sőt a manapság nagyon divatos
gördeszkapálya is felkerült a listára.
Az nem kérdés tehát, hogy szükség van új, jól felszerelt játszóterekre, a
megkérdezettek fele szerint erre megoldást jelenthet a régiek korszerűsítése is.
Sok válaszadó számára a probléma azonban ott kezdődik, hogy nincs is játszótér
a közelben, nem kétséges tehát, hogy újak építésére is szükség van. A
válaszadók közel 90%-a szerint mindenképpen közterületen lenne érdemes új
játszótereket létesíteni, nem pedig az iskolák illetve óvodák területén, hiszen így
bárki hozzájuk férhet, és a gyermekek szünidőben is tudják használni őket.”
Az én 2012-es felmérésemben a játszóterek ideális felszereltségével

kapcsolatban a legtöbben a hagyományos, és a szinte minden játszótéren
megtalálható játszóeszközöket sorolták fel (hinta, homokozó, mászókák stb…
(90-102 jelölés). A fentieken kívül sokan jelölték még, hogy szeretik a
motorozásra, rollerezésre alkalmas belső utat (74), illetve a dombot (45),
valamint a szerepjátékra alkalmas építményeket, mászókákat mint pl. autó,
hajó, vár, sárkány stb. (83). Érdekes – és számomra kissé szomorú eredmény –
hogy viszonylag kevesen látnak szívesen színes
mesefigurákat, szobrokat (21) a játszótereken,
vagy éppen emelvényt, színpadot (11), vagy
éppen pingpong és sakkasztalt (35). Ez utóbbi
azért is érdekes, mert ugyanakkor többen is
említették a hiányoknál, hogy kevés az asztal,
ahol kulturáltan és társaságban lehetne
tízóraizni is – amire például kiválóan
alkalmasak az olyan padokkal körbevett
kőasztalok, mint pl. a felújított XI. Károli
Gáspár téri játszótéren. Itt sakkozni,
társasozni, enni, rajzolni is lehet alkalomadtán.
14
Nemzeti Ifjúságkutató Intézet: Játszótérkutatás zárótanulmány (Bp., 2001-2002. Medián)
23
A sportszereket és pályákat sokan egyébként a játszóterektől elkülönítve látnák

szívesebben, bár a játszótéren belüli labdapálya 64 jelölést kapott, csakúgy, mint
kötélcsúszka és más a kalandjátékok. Az „egyéb javaslatoknál” többen
említették, hogy jó volna, ha több helyen lenne rajzolásra alkalmas felület vagy
tábla (pl. XI. ker. Rozsnyó téri játszótér) – megjegyzem erre a legtöbb
díszburkolat és gumitégla is alkalmas. Javasolták még a mini Kresz-pályákat és a
szokványosnál hosszabb csúszdákat, valamint a nagyobb füves területeket. Ez
utóbbiakat azt hiszem túlzás volna minden játszótéren számon kérni – erre a
nagy területű (ált. fővárosi fenntartású) közparkokban van lehetőség, mint pl. a
Margitszigeten vagy a Hajógyári-szigeten.
A hiányok kapcsán (11. kérdés) a válaszok között elsöprő többségben említették

a szemetet, gondozatlanságot és főként az illemhely hiányát. Ezt sajnálattal
olvastam, mert a XI. kerületben igen jó a helyzet, hiszen az utóbbi évek
felújításai során szinte valamennyi játszóteret bekerítettek és rendszeresen
takarítják őket - tényleg tiszták és a kutyapiszok-mentesek. Sajnos illemhely
nincs mindenütt itt sem. A kerület által üzemeltetett játszótereken a nyári
félévben vannak toi-toi wc-k, de sajnos azokat is kevesen használják, a nagy
fővárosi játszótereken pedig sajnos egyáltalán nincs (pl. Feneketlen-tó).
A hiányok között sokan említették még:
 a zárhatóságot és az őrzést.
 a csapot (ami szintén meglepő, mert az általam ismert helyeken még több
is van belőlük, mint elég – főleg a legújabb játszótereken),
 pelenkázóhelyiséget,
 az árnyékot,
 a padok hiányát, illetve nem megfelelő elrendezését,
 uzsonnázáshoz megfelelő asztalokat,
 fedett helyeket,
 a szabad zöldterületeket,
 és végül, de nem utolsó sorban a parkőr hiányát.
Pár évtizeddel ezelőtt valóban volt ilyen, aki ügyelt a játszóterek és a

körülötte lévő parkok tisztaságára és biztonságára (vandalizmus, kutyapiszok,
szemetelés stb..). Ez nyilván pénzkérdés, manapság nincs arra pénze az
önkormányzatoknak, hogy minden parkba külön őrt vagy kertészt állítson;
alapvetően más a rendszer (a XI. kerületben pl. az Újbuda Prizma kft. látja el
a parkok és játszóterek gondozását, takarítását). Ettől függetlenül én azt
gondolom, hogy alapvetően az emberek hozzáállásán múlik minden – ha nem
ott esik ki a kezünkből a papír zsebkendő, a csikk vagy a banánhéj, ahol
éppen már nem kell, hanem elvisszük a legközelebbi kukába – akkor nem lesz
szemét.
A már idézett 10 évvel ezelőtti játszótérkutatás15 szerint a legfőbb problémák:

 szennyezettség
 régi, rozsdás, balesetveszélyes játékok
 beton és gyöngykavics burkolat
 kutyák jelenléte
 wc és elzárható csap hiánya
 elkerítés hiánya
15
Nemzeti Ifjúságkutató Intézet: Játszótérkutatás zárótanulmány (Bp., 2001-2002. Medián)
24
Látható tehát, hogy a szabványosítás által generált felújítások eredményeképpen

ezen problémák nagy része megoldódott, a legfőbb gond azonban ma is a
kulturált wc-k és kézmosók hiánya.
Megjegyzem, hogy a magam részéről én is ezt tartom a mai modern játékokkal

felszerelt játszótereink egyik legfőbb problémájának, hogy a gyerekek még
mindig a bokorban kell, hogy elvégezzék a dolgukat (általában a kerítésen
belül…), mert a mobil wc-k sem jelentenek megoldást, ha azokat nem tartják
tisztán és fertőzéseket terjesztenek (mint amire volt is példa a közelünkben). Azt
azonban túlzó és felesleges elvárásnak tartom, hogy mindenütt legyen pelenkázó
helyiség is: a legnagyobb játszótereken igen, de egyébként elég a pad is, ha van
kézmosó.
Forrás: Nemzeti Ifjúságkutató Intézet: Játszótérkutatás zárótanulmány (Bp., 2001-2002. Medián)
A szóban forgó kutatásban külön használói csoportonként is elemezték a

véleményeket, és itt szeretném felhívni a figyelmet egy igen fontos, és a
vizsgálati szempontunkból manapság szerintem mostohán kezelt korosztály
véleményére, preferenciáira, jelesül a tizenéves fiatalokéra. Számukra az ideális
játszótér inkább egy szabadidő-parkhoz hasonlít: sportpályákkal, nagy
zöldfelületekkel és pad-szigetekkel, és kerékpártárolóval, valamint egy fedett
hellyel, ahol van büfé, csocsó, darts, mellékhelyiség és kölcsönözhető játékok.
Lásd az alábbi ábrákat.
Az általam megkérdezett pedagógusok véleményét jól is tükrözi az ábra,

miszerint az egyik legfontosabb elem (itt központi) a játszótéren az olyan
mászóvár, amely „nincsen nagyon hangsúlyosan megformázva”, így alkalmas
bármilyen csoportos szerepjátékra (amikor ez az építmény tetszés szerint lehet
kalózhajó, lovagi vár, lakóház, űrhajó vagy bármi más).
25
A szülők által ideálisnak tartott játszótér:
A pedagógusok által ideálisnak tartott játszótér:
A 10-16 éves fiatalok által ideálisnak tartott játszótér:
Forrás: Nemzeti Ifjúságkutató Intézet:

Játszótérkutatás zárótanulmány (Bp., 2001-2002. Medián)
26
III.5. Kapcsolatok
A megkérdezetek döntő többsége szokott új ismeretséget kötni a játszótéren

(79,8%), és sokak esetében ez barátsággá is mélyül (50%). Mindössze 3-an
válaszolták azt, hogy nem ismerkedtek meg senkivel és nem is áll
szándékukban.
A megkérdezetek döntő többsége számára fontos, hogy a játszótér közösségi tér

legyen (82,5%). Annak megítélése, hogy egy játszótér hogyan is válhat valódi,
működő közösségi térré – meglehetősen vegyes (9., 9,b. kérdés).
A legtöbben a programokat említették, mint közösséget összehozó dolgot (63
jelölés) és ezeket ellenezték a legkevesebben is (10 jelölés). A játszótéri
hirdetőtáblát, üzenőfalat 48-an tartották jó ötletnek, míg 16-an kifejezetten
ellenezték. A több és érdekesebb játszóeszköz létesítésétől 32-en remélik azt,
hogy közösségi térré válik, míg 20-an nem.
Külön javaslatként szerepelt az is, hogy a gyermekintézményekhez közeli

játszóterek váljanak az óvodák, iskolák bázislétesítményeivé, ahol a gyerekek a
szervezett nevelés-oktatás keretében is gyakran megfordulnak, így az ottani
közösség az óvoda/iskolaidőn túl is magáénak érezné a helyet. Egy másik
javaslat szerint sportfoglalkozásokat lehetne szervezni a játszótereken az oda
járó gyerekek számára. Ezt személy szerint jó ötletnek tartom, de ehhez
egyrészt olyan játszóterek kellenek, ahol egyrészt van kellően nagy tér, vagy
sportpálya hogy ne zavarja a többieket, másrészt valaki, aki szervezi és
lebonyolítja. Lehet ez pl. egy napközis csoport is, akik rendszeresen járnak az
adott játszótérre, de arra egyelőre nemigen látok esélyt, hogy a pedagógus még
bevonja a rábízottakon kívül az ott játszó más gyerekeket is. Ez leginkább úgy
működhetne, hogy rendszeresen egy adott van ilyen program. Mondjuk a hónap
első hetében sorverseny, a másodikban valami labdás ügyességi játék, a
harmadikban biciklis vagy rolleres ügyességi verseny a nagyoknak és
homokvárépítés a kisebbeknek, a negyedikben aszfaltrajzolás,…..persze bármi
más is elképzelhető a meglévő játékok igénybe vételével, illetve párhuzamosan
több korosztálynak is. Mindezt megszervezheti egy szülői csoport is (bár itt a
motiváció hiányzik); szakmailag a legjobb, ha valamilyen pedagógus vállalkozik
erre. Mondjuk a beiskolázási időszakban jó hívogató lehet, ha egy iskola
rendszeresen szervez ilyeneket – abban az esetben, ha a saját udvara nem
alkalmas erre.
A személyes hozzájárulás tekintetében is eléggé megoszlottak a vélemények.

A legtöbben a park gondozásában, rendbetételében (szemétszedés,
kertészkedés) vállalnának részt, és szívesen adnának be megunt, vagy már
feleslegessé vált játékokat a játszótéri közösbe. A lakossági fórumon való
részvételt már kevesebben jelölték meg, és sokan kifejezetten nem-mel
válaszoltak. Arra a kérdésre pedig, hogy részt vállalnak-e a játszótéri programok
megszervezésében, pedig több határozott nem válasz érkezett, mint igen.
Megjegyzendő, hogy ennél a kérdésnél (10.) a legtöbben csak azt ikszelték be,
amit támogattak, és üresen hagyták azokat a pontokat, melyekben nem volt
határozott véleményük – ezért a határozott nem-eknek itt talán nagyobb súlyuk
van. És éppen emiatt érdekes a „részt venne- e lakossági fórumon” kérdésre
adott 46 igen-nel szembeni 22 db határozott nem (míg nagyon sokan üresen
hagyták ezt a mezőt). Ez is mutatja, hogy hazánkban még gyerekcipőben jár a
mindennapos részvételi demokrácia.
27
Ennek egyik oka „Magyarországon európai összehasonlításban is kirívóan alacsony a

természetesen az, bizalom szintje. A magyar társadalmat áthatja a bizalmatlanság. Az
hogy még nem European Social Survey 2008-as adatbázisát elemezve
gyakoroljuk ezt elég megállapítható, hogy bizalom szintje Magyarországon ugyan
alacsony, de messze nem a legalacsonyabb Európában. A
régóta és a legtöbben
bizalmatlanság kelet-európai jelenség, ami nyilván nem független
csak a hagyományos attól, hogy a kelet-európai államok egyike sem tekinthet vissza
„önkormányzati hosszan tartó önállóságra. A másik végletet a skandináv
lakossági fórumot” társadalmak képviselik. Ezekben a társadalmakban (melyekhez
ismerik, ami inkább hozzászámíthatjuk a holland és a svájci társadalmat) mérték a
egy frontális legmagasabb szintű szociális bizalmat.”
előadásra szokott Csepeli György: Társadalmi szolidaritás – összetartó társadalom
emlékeztetni, (In: Parola, 2010./3.)
mintsem iteratív
párbeszédre és közös munkára. Ez utóbbi technikákat az emberek döntő része
nem is ismeri, még nem próbálta és ezért elutasító. Elutasítóak a rossz
tapasztalatok miatt is, hiszen az utóbbi években sajnos sokszor lehettek tanúi
látszatpárbeszédeknek, melyek eredményéről semmi visszacsatolást nem
kaptak, a tervekből megvalósulni nem láttak semmit.
Mindezek ellenére – vagy talán éppen ezért(?) nagyon sokan önkormányzati

kezdeményezésben tudnák elképzelni a közösségépítést. Sokan pedig
önmagában az infrastrukturális hiányosságok pótlása (kulturált wc, csap, érdekes
és több játszóeszköz, bekerítés stb.) révén már alkalmasnak gondolnák a
játszótereket közösségi színtérnek.
Véleményem szerint az önkormányzatok feladata (és ezt is többen

alátámasztották) az alapvető infrastruktúra, a tiszta és biztonságos feltételek
megteremtése a játszótereken és a közparkokban. A közösségépítés nem lehet
az. Az, hogy hol alakul ki egy aktív közösségi élet, sokszor véletlenszerű. Elég
hozzá egy-egy kedves és önzetlen szülő, néhány agilis barátnő, és máris vannak
közös programok. Az ettől eltérő, összetettebb szolgáltatások már csak
alapítványi vagy magán (céges, beruházói) adományból létesülhetnek, mint pl. a
máltai játszóterek, vagy a Matáv játszótér. Ahhoz külön és állandó finanszírozás
kell, hogy zárt helyiség legyen a játszótéren, benne pelenkázóval, kézmosóval,
kölcsönözhető játékokkal, illetve, hogy állandó szakszemélyzet álljon
rendelkezésre (szociálpedagógus, animátor). Budapesten a Magyar Máltai
Szeretetszolgálat által működtetett játszóterek tudnak működni ilyen nyitott
közösségi házakként.
Összefoglalva a megkérdezettek szerint a jó játszótér kritériumai:

 Higiénikus (van kulturált wc és csap)
 Zárt (bekerített, azaz kutya-, macska-, hajléktalanmentes)
 Tiszta és karban tartott (felújítás, csere, javítás)
 Jól felszerelt: sok, és változatos játék van rajta, több korosztály számára
jól elkülönítve
 Biztonságos (megfelelően kialakított és folyamatosan karbantartott)
 Árnyas és napos részek is vannak rajta
 Sok pad van a szülők számára és vannak asztalok is
 Vannak labdázásra, szaladgálásra alkalmas nagyobb szabad terek és
bújócskázásra alkalmas bokros részek
28
Összevetve ezt a III.4. fejezet elején leírtakkal: a 10 évvel korábbi vizsgálat

nagyrészt ugyanezeket az igényeket sorolta fel, annyi a változás, hogy a
fajátékokat és a gumitéglát jelenleg már nem hiányolják. A rendezettség és
tisztaság (higiénia) feltétele akkor is, most is a legfőbb kritérium.
III.6. Preferált játszóterek
A 4. és a 12. kérdésben a válaszadók által legtöbbet látogatott játszóterekre

voltam kíváncsi, illetve azokra, amelyeket valamilyen okból a legjobbnak
tartanak. Az alábbi táblázatban összefoglaltam a leggyakrabban említetteket,
majd néhányat közülük részletesebben is bemutatok.
Hétköznaponként általában a közeli játszótérre viszik az anyukák a
kisgyerekeket, délután az óvoda/iskola közelében lévőre. Vannak olyan népszerű
helyek is, ahova sokan a város másik végéből is elzarándokolnak, illetve
amelyeket hétvégi családi programként keresnek fel.
III.6.1. Fővárosi vonzáskörzetűek
Először ezeket a fővárosi vonzáskörzettel rendelkezőket mutatom be, amelyeket

mint „legjobb játszótereket” jellemeztek a felsorolt indokok alapján.
Hajógyári-sziget (játszótér és csúszdapark)
 Minden korosztály számára vannak

szuper játékok
 Nagy terület, távol a gépjármű-
forgalomtól, lehet piknikezni,
labdázni
 Óriás csúszdák
 Nagy park, rendezett környezet, jó
levegő
 Kiváló hétvégi program
Ez tulajdonképpen nem is egy

játszótér, hanem kettő, az egyik
inkább a kisebbeknek, a másik a nagyoknak való, bár itt is, ott is vannak olyan
eszközök, melyeket több korosztály is használni tud. Az egyik játszótér maga a
29
csúszdapark, több hosszú egyenes és kanyargós, nyitott és fedett csúszda

található rajta.
Margitsziget
 A Duna partján van, jó a
levegő
 Minden korosztály igényeit
kielégíti a sokféle játék
 Míg a gyerekek játszanak, a
szülők is le tudnak ülni a fűre
vagy a padokra.
 Központi jellege miatt
karbantartják és gondozzák.
 Népszerű hétvégi célpont.
 Nincs bekerítve, így a kutyával
is látogatják.
Millenáris, Zöld Péter mesejátszótér

 Sokrétű, mindenféle
korosztálynak valóEgyéb
program is van
 Biztonságosan zárt, szépen
rendben tartottSok kis domb,
ahol szabadon lehet szaladgálni
 Nincs út mellett, érdekes és
egyedi játékok
A budapesti Millenáris park területén
felállított Zöld Péter játszótér volt az
első nagy mesejátszótér
Magyarországon. A játszótér
készítésében Kő Boldizsár és Balla
Gábor szobrászművészek vezetésével húsz fiatal szobrász és tájépítész vett részt
a játszótér megépítésében. A 2001-ben megnyílt és hamar népszerűvé vált
játszóteret 2008-ban el kellett bontani, mivel a terület, ahol felépítették, egy
magánberuházó kezében volt. A cég vállalta, hogy a park egy másik sarkában
felépíti újra a játszóteret, de sokáig úgy volt, hogy hagyományos elemeket
vásárolnak inkább. Végül aktivista kismamák harcolták ki, hogy a Zöld Pétert
állítsák fel újra. A Zöld Péter különlegessége nem csak abból áll, hogy előre
gyártott műanyag játékelemek helyett bizarr festett-faragott lények és
vadregényes építmények között lehet rohangálni. A koncepció lényege az, hogy a
játékokat megfelelő sorrendben kipróbálva a gyerekek egy népmese történetét
követhetik végig. "Ne játékszerek véletlenszerű elhelyezése, egymásra
halmozása legyen a játszótér, hanem összefüggő egyedi rendszert alkosson".16
Ehhez hasonló mesejátszótér található még többek között a Veszprémi

Állatkertben, Visegrádon (Mátyás Király történelmi játszópark), Hévízen a Buba
éneke játszótér, illetve Budapesten, a XI. kerületben, az Érdi u. és a Brassó u.
sarkán, csak sajnos ez mára már nagyon megkopott.
16
http://www.origo.hu/kultura/20110822-egyedi-tematikus-jatszoter-mesejatszoter-felnott-jatszoter.html
30
Máltai játszóterek
•Kulturált mosdó, wc
•Fedett tér, programok•Nagyon széles
korcsoport tudja jól érezni
magát•Kölcsönözhető, kipróbálható
játékok, Szakfelügyelet•Esti zárás,
gondnok
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat -látva

a lakótelepi gyermekek szabadidős elfoglaltságainak hiányosságait-, 1998-ban
"Játszva megelőzni" címmel széles rétegeket érintő programot indított el
Budapest III. kerületében. Ennek keretében olyan játszótereket építettek, ahol
szakképzett segítők várják ingyenes foglalkozásokkal, klubokkal a környék
családjait, a céltalanul csavargó kiskamaszokat. A folyamatos nyitva tartást a
játszótereken felépített 100 m2-es játszóházak teszik lehetővé, melyben
játékkölcsönző is működik. A játszóházak mosdókkal, pelenkázó-helyiséggel,
telefonnal, elsősegély-felszereléssel is rendelkeznek. E játszóterek egyediségét
hangsúlyozza, hogy itt nem csupán játszani lehet, hanem szervezett
programokban is részt lehet venni. (Szociálpedagógusok szerveznek a gyerekek
és felnőttek számára egyéni, csoportos valamint közösségteremtő
17
elfoglaltságokat.)
A máltai játszóterek tehát egyfajta különleges átmenetet képeznek a játszótér és

a közösségi ház között.
Játszótéri programok
Részlet a Magyar Máltai
Szeretetszolgálat Tündérkert c.
lapjából. 2012/februári szám
Forrás: www.maltai.hu
17
www.maltai.hu
31
A fővárosi vonzáskörzetű játszóterekhez tartozik a főváros tulajdonában lévő

gellérthegyi csúszdapark (XI. ker.). A több mint 4 évtizede meglévő
csúszdapark rendkívül népszerű a gyerekek körében, és a gellérthegyi séták
kötelező befejezése. Sajnos azonban
karbantartása nem folyamatos, hanem
akciószerű és a legutóbbi (mintegy 10
évvel ezelőtti) felújítás óta nagyon
lepusztult. Felújítása és környezetének
rendezése (utcabútorok, növényzet
stb.) a gyerekek biztonsága érdekében
is sürgetővé vált, és esztétikailag is
fontos volna rendezni a Budapest egyik
legfőbb idegenforgalmi célpontjának
tövében meghúzódó parkot.
III.6.2. Kerületi, városrészi vonzáskörzetűek
A következőkben azokat a legkedveltebb játszótereket mutatom be

részletesebben is, melyek a mindennapi látogatottságúak közé tartoznak és
kerületi, vagy azon is túlnyúlóan tágabb vonzáskörzetűek, illetve a leginkább
betöltik a közösségi tér funkcióit.
IX. ker. Tinódi u.

Felszereltség, funkcionalitás:
 Nagy, rendezett játszótér sok játékkal.
 Üdítő zöld környezet a Boráros tértől pár percre.
 Biztonságos, van árnyék is és sokféle játék
 Jó nagy tér, sok játékkal kicsiknek és nagyoknak is.
 Van csap
Megközelítés, parkolás:
Parkolni nem biztos, hogy egyszerű és fizetős. Tömegközlekedéssel elérhető
távolságon belül megközelíthető.
Közösségi élet:
Sokan jelölték meg, mint kedvelt napi célpontot a környéken lakó, óvodába,
iskolába járó családok közül.
XI. ker. Feneketlen-tavi játszótér
A kerület egyik legnagyobb és legnépszerűbb játszótere, a Feneketlen-tó körüli

parkban, a park Villányi út és a Tas vezér utca felőli sarkában. Nagysága 2.900
m2, kerítéssel körbekerített.
Múltja:
A Feneketlen-tó helyén a korábbi mocsaras helyen 18. században téglagyár
működött, egészen a 19. sz. végéig, amikor a legenda szerint egy forró vizű
forrás fakadt a mélyből, és olyan gyorsan árasztotta el az ott tátongó
agyaggödröt, hogy a munkások szerszámaikat otthagyva menekültek…a valóság
32
azonban inkább az, hogy a Közmunkák Tanácsa bezáratta és a talajvíz szépen

lassan feltöltötte a bányagödröt.18
A második világháború után csak 1957-ben kezdték meg a parkosítást a tó körül,
és a területet el is nevezték Ifjúsági parknak, majd 1965-ben megnyílt a
Parkszínpad. A tó és a körülötte lévő park mindig is a környék lakóinak és
iskolásainak kedvelt sétálóhelye volt: a legkisebbeket itt tologatják az anyukák a
babakocsiban, a totyogók etetik a kacsákat, a nagyobbak motoroznak és
bicikliznek, a gimnazisták és szerelmespárok számára is kedvelt találkozóhely.
A park ÉK-is sarkában húzódó játszótér minden napszakban forgalmas,
közkedvelt hely. Gábor Magda 1961-es Ülő fiú című szobra fogadja a park felől
érkezőket. Sajnos Molnár László ugyancsak 61-es, és ugyancsak szocreál Mackó
szobra már „nem fért be” a játszótérre, pedig évtizedek óta a környék
gyerekeinek kedvence: „kötelező” séták vezetnek hozzá, hogy megsimogassák,
felmásszanak rá, megkínálják fagyival vagy megmutassák neki a piros
pontokat….
Felszereltsége:
Nagyon jól elrendezett és jól felszerelt játszótér – sok minden van benne,
mégsem zsúfolt. Mászókák, csúszdák, homokozók, libikókák, 2 bébi- és 4
laphinta, rugós játékok a kicsiknek, tornyos mászó vár kanyargós csúszdával,
mászófallal és tűzoltólétrával a nagyobbaknak. Az egyik nagy homokgödör
közepét foglalja el a hatalmas „pókháló” mászóka (köteles mászótorony). Ezen
kívül elkerített, kosárpalánkkal felszerelt labdapálya is van.
Először 2002-ben újították fel, majd 2010-ben történt kisebb átalakítás és
felújítás. A 2011 őszi fővárosi játszótér-felújítási program keretében sorban
felújították és átfestették a játékokat (egyesével vitték el!). Most pedig (2012.
májusában) két fát ültetnek a játszótér közepére, ami igen jót fog tenni, hiszen
nyaranta itt elviselhetetlen a hőség, nagyon kevés az árnyékos zug. A kerítés
mentén vannak fák és bokrok, melyek között nagyon szeretnek bujkálni kicsik és
nagyok egyaránt. Sajnos azonban illemhely hiányában itt néha meglepetések is
vannak…A játszótérnek ez a legfőbb hiányossága.
Biztonság, funkcionalitás:
18
http://borsa.hu/20090311/ne_menj_el_mellette_feneketlen-to/a_feneketlen-
to_tortenete_legendak_es_a_valosag/
33
Minden tekintetben megfelel a több korosztály igényeit kielégítő játszótér

kívánalmainak.
Esztétika:
Szép környezetben kellemes, hívogató játszótér.
Tisztaság, karbantartás:
Mivel bekerített, tiszta és jó állapotú. Az egyetlen csúfsága a kertészbódé, amely
már évek óta elhanyagolva, lakatlanul pusztul a játszótér egyik sarkában, pedig
6-8 éve még a parkőr-szerűen működő kertész is szinte mindig ott tanyázott.
A 61-es villamossal közvetlenül előtte áll meg, de a Kosztolányi Dezső tértől is
csak 5-6 perc séta. Parkolni csak fizetős övezetben lehet mellette, illetve a
Villányi úton ingyen, ha szerencsénk van.
Közösségi élet:
A közösségi programoknak itt leginkább a sportpálya ad otthont – délutánonként
sok kisiskolás gyűlik itt össze. A környékbeli óvodások, iskolások gyűjtőhelye
ebben az időszakban, sok család itt „egyesül” suli után. A szülőknek így egy
fontos információs cseretér. Ezt támasztja alá az is, hogy a játszótér 3 bejárati
kapuja hirdetőtáblaként is funkcionál. Délelőttönként pedig iskolai csoportokat is
hoznak ide egy-egy szabad órában.
XI. ker. „Repülős” játszótér, Kanizsai utca – Fehérvári út sarok
Múltja:
Ez a játszótér egy régi park helyén, a metróépítkezés befejezésével épült 2009
őszén. Az egykori parkban már a nyolcvanas években is volt egy hinta, egy
homokozó és egy libikóka, de mivel nem volt körbekerítve – mint akkoriban a
legtöbb játszótér – ez is szemetes, kutyapiszkos volt, később pedig
hajléktalanszállás. Aztán a kétezres évek elején felújították, és kapott néhány új
játékot (ezek később a Károli Gáspár téri játszótéren kaptak helyet). A parkot
mintegy 8-9 évvel ezelőtt számolták fel, amikor elkezdődött a metróépítkezés.
Felszereltsége:
A beruházás 2009-ben mintegy 40 millió forintból valósult meg, teljes egészében
a 4-es metró költségvetéséből. 2011 végén kapta meg végleges formáját, amikor
a 4-es metró Bocskai úti állomásához szükséges szellőzőalagút felszíni
munkálatai is befejeződtek. A játszótér több korosztály számára készült: az 1-3
és a 4-12 évesek számára térben elkülönülve kaptak helyet a játszóeszközök. A
hangulatot tengerparttal, pálmafákkal és dzsungelt idéző tárgyakkal igyekeztek
megidézni a tervezők. A játszótéren összesen 15 db fa, 39 m örökzöld sövény,
432 m2 gyep, 626 m2 cserje és 103 m2 évelő került kiültetésre19.
A 2500 m2-es játszótéren a mászásé a főszerep. „Nevét” egy hatalmas
repülőgépről kapta, melyet igen szeretnek kicsik és nagyok egyaránt, hiszen
kívül és belül is lehet rajta mászni, kormányozni és alábújni. A legkülönbözőbb
köteles és csúszdás famászókák erdeje egy hatalmas homokozóban fekszik, ami
nem bányahomok, inkább igen apró mosott kavics, ami egyfelől biztonságos,
hiszen vastag és puha, másrészt viszont nagyon porol.
19
http://www.168ora.hu/itthon/jatszoteret-avatta-ujbudan-a-4-es-metro-volt-munkateruleten-43587.html
34
A legkisebbek számára egy külön sarok van kialakítva - egy hajót formázó
csúszó-mászókával, rugós játékokkal és sok homokkal - amelyet nagyon
találékonyan a meleg nyári hónapokban póznákra erősített ponyvákkal
árnyékolnak. Szükség is van erre, mert csak a játszótér közepén van egyetlen
terebélyes fa, melyet pad vesz körbe. Ezen kívül van még 2 bébihinta és 2
laphinta.
Az egész játszóteret körbeveszi egy díszkővel borított és sok paddal szegélyezett
út. Az EU-s elvárásokhoz képest ez a játszótér még túl is teljesítette az
elvárásokat, hiszen a lámpaoszlopokon napkollektorok vannak, a homokozó
árnyékolható, és a fa körüli terület a játszótér szívében egyfajta szülői ,,agora”.
A játékok biztonságosak, a célkorosztály számára megfelelőek. Ritkaságszámba
menően jól vannak megtervezve a nagyoknak szánt mászórendszerek. Mivel a
kicsik játéktere jól elkülönül (egy kis út és híd is elválasztja), ezért a délutáni
vegyes használatban sem zavarják egymást a gyerekek. Ugyanakkor viszont a
többgyermekes szülők számára nehezen áttekinthető. A homokot körbevevő fa
szegély fölé erősített laza kötélszegély felesleges és veszélyes, mert csak
átesnek rajta kicsik és felnőttek egyaránt. A körbejárható út adta lehetőség arra
csábítja a gyerekeket, hogy teljes gázzal körözzenek a biciklijeikkel és kis
motorjaikkal, ami így együtt igen veszélyes. (De ez azt gondolom, hogy inkább a
szülők felelőssége, hogy kinek mennyit enged.)
Esztétika:
„Egyedi játszótér, ahol szinte kivétel nélkül csak fából vannak a játékok.” –
ajánlja a helyet a játszótérkereső c. honlap. A játszótér valóban szép, és
látványa már messziről is vonzó.
Szépen karbantartott, az Újbuda Prizma által rendszeresen takarított. Sajnos
illemhely itt sincs; a nyári hónapokban mobil wc-t szoktak kihelyezni (bár helye
nincsen, így az út közepén van…) ami sajnos néha fertőző megbetegedések
okozója volt, így alig használják. Pedig a metróépítkezés befejeztével egy újabb
35
zöldterületet csatoltak hozzá, ahol lett volna hely egy rendes wc kialakítására,
hiszen az infrastruktúra is ott van a föld alatt.
Tömegközlekedéssel remekül megközelíthető: a 47, 18, 41-es villamosok előtte
mennek el, a megállótól 1 perc séta. Az Allée bevásárlóközponttól mintegy 5 perc
séta, ahol szintén sok busz és villamos áll meg. A Hamzsabégi úti kerékpárút is
éppen mellette halad el. Mivel a környező utcák fizetősek, hétköznap autóval
nem ajánlott ide jönni, bár a Hamzsabégi úton mindig akad parkolóhely.
Közösségi élet:
Népszerű hely a közelben lakók számára és az errefelé átutazók számára is. A
közeli óvodákból és iskolából hazafelé betérők délutánonként zsúfolásig megtöltik
a teret. Elrendezése miatt nem különösebben alkalmas közösségi programokra.
XI. ker. Károli Gáspár téri játszótér
Múltja:
Már a 70-es években is volt itt játszótér és egy aszfaltos sportpálya, de mivel
nem volt bekerítve, homokozója mindig egészségtelen, kutyapiszkos volt.
Gyerekkoromban telente ide jártunk korcsolyázni, mert a pályát rendszeresen
felöntötték. Eredetileg ugyanis a főváros tulajdonában volt a terület, és csak 3
éve (telekcserével) lett az önkormányzaté, ezért sokáig elég mostoha helyzetben
volt.
A metróépítkezés kezdetén került ide az ez a

színes „homokozótorony” a mai „repülős”
játszótérről.
Először akkor újították fel és kerítették be
(ekkor még csak alacsony sövénnyel),
amikor végre a kerületé lett a terület (addig
csak „magánszorgalomból”, a lakók
nyomására takarította az önkormányzat a parkot).
2011. őszén pedig teljesen felújították: rendes kerítést kapott, és közel s távol
legjobb sportpályáját alakították ki.
Felszereltsége:
Üdítő kivétel, hogy itt vannak
sakkasztalok és pingpongasztal,
valamint kerékpártároló és sok-sok
kényelmes pad. A sportpálya rekortán
borítású és van 2 kis focikapu, 2 kosár-
és 2 streetball palánk, valamint egy 3-
lépcsős „lelátó” is.
A tér közepén 2 hatalmas fa áll, ezért
még nagy melegben is kellemes hely. A
széleken pedig cseresznyefák(!)
vannak, melyek között 4-5 m2-es fa
színpadok, vagy napozószigetek vannak
kialakítva.
36
A játszótéri eszközök inkább a kisebb korosztálynak készültek (nincsen például
mászóka), de a sportpálya miatt igen alkalmas a többgyermekes családok
számára is.
Külön érdekessége, hogy a közlekedők gyöngykaviccsal vannak borítva, amely
alatt egy méhsejt-szerű műanyag háló van, és így nem járják ki a kavicsot, és
lehet rajta babakocsit is tolni. Egyetlen hiányossága, hogy mivel szintben
süllyesztett parkban van, minden kapuhoz (6 db) lépcsőn lehet eljutni. (Igaz,
hogy a templom felőli hátsó oldalon vezet egy gépkocsilejáró, és ott le lehet
menni babakocsival is, de ehhez általában minden érkezőnek meg kell kerülnie a
fél teret, így inkább lecipelik a kocsikat. Pedig 2 kapunál is nagyon lankás,
hosszú lépcsők vannak – itt elfért volna egy ki rámpa.)
Esztétika, tisztaság, karbantartás:

Nagyon szép, kifejezetten rendezett és tiszta (naponta szedik a szemetet),
kellemes hely. A padok kifejezetten szépek és kényelmesek (és még az esővíz
sem áll meg rajtuk). A használt anyagok minősége és a kivitelezés egyaránt
igényes és szép.
2 percre van a piactól (Allée-től), és parkolóhely is van itt általában – igaz,
fizetős.
Közösségi élet:
Az itteni közösségi életnek hagyománya van: a korábban említett sövénykerítést
például a helyi lakók és ide járók csinálták meg (a cserjéket az önkormányzat
biztosította). Szoktak itt szülinapi zsúrokat is tartani. A jelen állapotában pedig
még alkalmasabb közösségi tér lett, hiszen az asztaloknál, a lelátón, vagy a
napozószigeteken jól lehet beszélgetni, eszegetni, a sportpálya pedig minden
délután és hétvégén zsúfolásig van nagyobb gyerekekkel, gimnazistákkal és
sportoló felnőttekkel egyaránt.
XI. Diószegi utcai játszótér

Ezt a játszóteret negatív példaként szándékozom bemutatni, amikor egy régi,
kellemes helyet sok pénzből jól elrontanak… Itt lett volna értelme a
kommunikációnak – vagy lenne, mert még nem késő alakítani rajta a
használatbavétel óta eltelt pár hónap tapasztalatai alapján.
Múltja:
Ez a környék talán legárnyékosabb játszótere, melyet a hatalmas gesztenyefák
nyáron is elviselhetővé tesznek. Egy saroknyira van egy általános iskola és több
óvoda is, ezért délután nemcsak a kicsik, hanem a nagyobb gyerekek közül is
sokan beugranak játszani.
Egészen az elmúlt évig itt volt a híres görgős csúszda, az 1967-ben készült
játszótér-történeti emlék. Valóban kuriózum volt, és lehetett is használni, bár a
görgői itt-ott már nem forogtak rendesen.
37
A játszótéren két bekerített, aszfaltozott sportpálya is volt focikapuval és

kosárpalánkkal, valamint fedett, beton pingpongasztal. Ezek több – amúgy
játszótérre már nem járó – iskolást és fiatalt is vonzottak. A játszótér nagy
részét aszfalt borította, amit már mindenhol felpúposított és összetört a fák
gyökere; az egyes játéktereket elválasztó betonkockák is töredezettek és
balesetveszélyesek voltak. Erre a játszótérre igazán ráfért tehát a felújítás; ami
először úgy 8-10 évvel ezelőtt történt, amikor néhány elavult játszótéri eszközt
cseréltek ki újra (hinták és csúszdák).
Aztán pedig most, 2011. őszén újította fel teljesen a kerületi önkormányzat
(közbeszerzési eljárással mintegy 46 millió Ft-ból).
Felszereltsége:
A felújítás során eltűnt a veszélyes betonburkolat és a focipályák is. A görgős
csúszdát is elvitték…. tény, hogy az EU biztonsági szabványainak nemigen felelt
meg. A korábbi EU-kompatibilis játékok kerültek vissza (csúszda, hinta), de
sajnos nem mindegyik, így összességében kevesebb játszóeszköz van, most,
mint régen. A homokozó terület is kisebb lett – az egy kicsi és a másik hatalmas
homokgödör helyett két homokozó kapott helyet a tér közepén, ahol nincs
árnyék. Sajnos a két (plusz egy görgős) helyett csak egy csúszda maradt.
A sportpályákat felszámolták, bár az ígéret szerint a következő lépésben

visszaépítik a játszótér másik szegletébe – sajnos az első ütem után elfogyott a
pénz, így nem tudni, mikor kerülhet sor ezek megépítésére.
Jelenlegi kialakítása szellős és esztétikus, talán egy kicsit „túltervezett”. A
parképítők nagyon gondosan megtervezték a kacskaringós belső utakat és a
növényzetet, de ez sok esetben a funkcionalitás és a biztonság rovására ment.
Például a homokozók szegélye túl magas (nem süllyesztve van, hanem
megemelve!), a ráülő kicsik hátraeshetnek róla; a csap a gyerekek
38
fejmagasságában van stb. Két dombot is

építettek, de sajnos földből, amit ugyan
novemberben beszórtak fűmaggal, de abból
már csak egy sárdomb van, melyet
folyamatosan bányásznak szét a gyerekek (az
egyik pedig kifejezetten veszélyesen magas és
meredek – bár a gyerekek gyorsan
bontják….).
Esztétika:
Elsősorban a hatalmas, árnyas fák és a
nyugodt környezet teszi továbbra is vonzóvá
ezt a játszóteret. A felújításkor használt
anyagok szépek és igényesek.
Szép, tiszta. Tavasztól őszig mobil WC is szokott lenni.
Egy-egy saroknyira van a Bocskai úttól, illetve a Villányi úttól – azaz több busszal
és a 61-es villamossal is megközelíthető. Kerékpárral is biztonságosan
megközelíthető. A környező utcákban ha nem is könnyen, de lehet parkolni.
Közösség
Ez a játszótér főként sportfunkciója tekintetében szolgált közösségi térként a
környékbeli fiatalok számára – most ez sajnos bizonytalan ideig szünetel. Mivel 2
óvoda és egy iskola is a közvetlen közelében van, a környékbeliek által továbbra
is látogatott, bár sokan „leszoktak” róla, a rosszul sikerült átalakítás miatt.
XII. Hollósy Simon utcai játszótér

Ez a játszótér első látásra egy teljesen átlagos hely, amiért említést érdemel, az
a kiemelkedő közösségi élete.
Felszereltség, esztétika
Viszonylag kis területű kerítéssel körbezárt. Nem igazán a legszebb játszóterek
egyike, nem is különösebben, de nyáron a nagy fák miatt hűvös. A környékbeliek
mégis szeretik, és kialakult törzsközönsége van.
39
Közösségi élet:
Mintegy 3 évvel ezelőtt kezdett itt kialakulni egy jó kis közösség: erre a
játszótérre járt közelben lakó 6-7 szülő az első gyermekével, és akkor az egyik
szülőnek jutott eszébe, hogy Mikulásra a gyerekeknek csinálni kellene egy
meglepetés bulit. Megszervezték és nagyon jól sikerült! Azóta is minden évben
egy apuka beöltözik Mikulásnak. Ezen felbuzdulva következett a többi buli:
tavasznyitó és halloween. Azóta is évente megtartják ezt a 3 kis rendezvényt.
Hogyan?
Két szülő szervezi, a többiek viszik a hírt az ismerősöknek és az óvodákba.
Mindössze egy asztal kell hozzá, és arra a kerül pogácsa, rágnivaló, esetenként
virsli, üdítő, forralt bor és egyéb - batyubál alapon. Általában szülők, gyerekek
együtt 40-en gyűlnek össze ilyen alkalmakkor. Külön programok vagy szervezett
játékok nincsenek ilyenkor, a gyerekek általában jelmezt viselnek - és néha
szülők is20. A programok legtöbbször péntek délután vannak (ritkább esetben
valamelyik másik hétköznap). Továbbá itt alakult ki az apukák pénteki programja
is: kezdetben hetente, most már ritkábban, pénteken a helyi szórakoztató
egységben 4 apuka összeül egy-két sörre.
III.6.3. Helyi vonzáskörzetűek
Az alábbi táblázatban, azok a játszóterek szerepelnek, melyek inkább helyi

jelentőségűek, de a mindennapos látogatás tekintetében nagyon kedveltek. Nem
soroltam fel a válaszadók által említett összes helyet, hanem csak a többek által
is megjelölt, jobb helyeket. (Értelemszerűen itt már nem szerepelnek a fent említettek.)
A legkedveltebb játszóterek kategóriában többek által említettek:
Kerület, A válaszadók indokai

megnevezés
I. Vérmező, Szitakötő  Akár mezítláb is használható.
játszótér  Csúszdák, labdapálya.
I. Gellérthegy, Bérc u.  Kisebbeknek ideális; jó mászókák, csúszdák, hinta.
(Dargay Attila játszótér)  Vuk rajzfilm figurái: szép, szerethető kis szobrok
(megmászhatók)
 Napfényes-árnyas, kellemes.
II. MATÁV játszótér  sok az ismerős
 cukrászda is van mellette
 jó megközelíthetőség, elég tágas
II. Remete templomkert  csendes, szép környezet, görkorizni, sétálni, motorozni
is lehet
 jó megközelíthetőség
 nyári melegben kifejezetten kellemes a nagy fák miatt
III. Zápor u. + többi máltai  Színvonalas játékok (pl. kötélcsúszka), wc lehetőség,
épületben benti játékok eső esetén
III. Hunor u.  Közeli, kedvelt.
IV. Rákospalota Fő utcai  Érdekes, hajó alakú mászóka, a gyerekek szeretik,
játszótér bekerített.
V. Károlyi -kert  Szép, nagy tér, sok gyerek, sokféle játék, biztonságos
és tiszta.
 A legtöbb barátunk ide jár, sokféle játék van.
Fényképeket az eseményekről adatvédelmi okokból nem tettem be, de a játszótér facebook

20
oldalán megtekinthetők.
40
 Rendezett, kutya nem mehet be, biztonsági őr van és

ingyenes nyilvános WC.
VIII. Orczy park  Nagy, zárt, kutyamentes park, tóval, réttel és
viszonylag jó játszótérrel, Kresz-pályával
VIII. Rezső tér  közel van, kerítés védi a „kutyasétáltatóktól”
 kicsi, átlátható
IX. Haller park  Nagyon le van sajnos pusztulva…
 Közel van az ovihoz, nagy a park, lehet fára mászni,
bokrok között is játszani, sok ismerős jár ide
IX. Markusovszky park  Legközelebbi, felújított, nagy tér szaladgáláshoz, több
korcsoport, ovis, iskolás ismerősök
 Jól felszerelt
IX. Kerekerdő (volt  Itt nagyobb a tér, lehet biciklizni, télen szánkózni is.
Lenhossék) park
IX. Bajor Gizi park  MÜPA-hoz közel van, amikor odamegyünk
(Nemzeti Színháznál)  kicsi maga a játszótér, de körülötte van zöld terület és
itt biztonságosan a forgalmi úttól távol lehet biciklizni
 Pici játszótér, de nagyon szeretjük a kötéllétra miatt
gyermekprogramra, útba esik
 Kis, tiszta, EU szabályoknak megfelelő játszótér, nincs
homokozó (ezért a tiszta) nincs autó a közelben, nagy
füves terület szaladgálni…Nyáron nagyon meleg…
XI. ”Bikás park” – Bártfai  jó nagy játszótér, sokféle játék, a különböző korú
utca gyerekeknek is jó
 Sokféle játszóeszköz van, hely van biciklizésre,
rollerezésre, labdajátékokra, télen szánkózásra
 Kicsiknek és nagyoknak is érdekes játékok: nagy fa
hajó, vár, mászókák, stb.
 Nem zsúfolt, napfényes-árnyas, kényelmesen tölthetik
a szülők is az időt.
XI. Allee játszótér  Kis területű, rövid időre jó, a bevásárlóközpont
közelsége miatt előnyös
 télen is használható
XI. Rozsnyó tér  Szuper játszótér, a lakóközösség ott tudja hagyni
játékokat
 Bezárják este a játszóteret, reggel nyitják.
 Nagyoknak, kicsiknek is megfelelő játékok, focipálya
rész, biciklis rész.
 Családias hangulat.
XI. Baranyai tér  Közel van az iskolához, napközisekkel gyakran járunk
ide, most újították fel.
 Nyáron nagyon kellemes, árnyékos játszótér. Toitoi
WC. Sok játék, nagy tér.
XI. Hamzsabégi út  Jó a tipegőknek, nagyon jó szülői közösség is kialakult
itt
 Nem túl nagy, de átlátható, árnyas, dimbes-dombos.
XI. Sopron út  Iskola, óvoda mellett

 Jól kiépített, vannak játékok kicsiknek, nagyoknak.
XII. Gesztenyés kert  Kellemes környezet, WC, víz MOM-ban megoldható
 jók a játékok, kellemes a környezet (hatalmas fák,
nagy füves területek)
XII. MOM központ mögött  Napsütötte, tágas, gyerekeim szeretik
 Sokféle játék, árnyas park, sok fejlesztőjáték
XII. Széchenyi-hegy  Innen indul a gyermekvasút, tiszta a levegő és nincs
autós forgalom.
 hétvégenként, legnagyobb előnye, hogy több részből
41
áll, és van lecsúszós kötélpálya, közvetlen a

gyerekvasút végállomásnál
XIII. Szent István park  Sok jó hely a közelben, jó játékok, árnyék, tágas, nagy
tér, biztonságos.
 Nagyon jók a játékok, normálisak a szülők
XIV. Városliget  Kellemes környezet
 Több, bekerített játszótér, sokféle, modern játék.
XIX. Kós Károly tér  Mert szuper minden korosztálynak, van WC is, kellemes
park is,
XXI. Szent Imre téri  Fa játékok, készségfejlesztők
játszótér
XXI. Rakéta utca-Tejút utca  A környék legjobban felszerelt játszója, nagy tér, sok fa
XXII. ker., Honfoglalás u.  tiszta a levegő és a kis forgalom miatt kerékpárral is
biztonságosan meg tudjuk közelíteni
III.7. Játszótérvadászat
Végezetül érdemes még szót ejteni egy nagyon is egy gyakorlati kérdésről, hogy
hogyan találhatunk rá a jó játszóterekre? Az első és legfontosabb
információforrás továbbra is a szóbeszéd marad – azaz barátaink, ismerőseink
ajánlása. A második helyen ma már az internetes kutakodás áll. Sajnos e
tekintetben rendkívül heterogén az egyes kerületek gyakorlata – van, ahol
hosszas keresgélés után csak egy listára lehet rábukkanni a közterületek
felsorolásával; van, ahol egy táblázatban össze van gyűjtve az egyes játszóterek
helye, borítása és felszereltsége; és van olyan is, ahol tematizált (légifotós)
térképen láthatjuk az összes játszóteret, valamint ezek pontos felszereltségét.
Olyan kerület is van, ahol mindössze 3 vagy 4 játszóteret sorolnak fel és jelölik
meg térképen, de se fotó, sem leírás nincs hozzá.
Léteznek ezek mellett külön erre szakosodott honlapok is, de mivel ezek magán
kezdeményezések, információtartalmuk meglehetősen hiányos és mennyiségük
is hullámzó, csakúgy, mint megbízhatóságuk. Az irodalomjegyzékben szereplő
honlapokon, illetve a hírportálokon szereplő cikkekben írtak alapján érdemes
felkeresni és kipróbálni például a mesejátszótereket, a tematikus vagy felnőtt
játszótereket vagy egyszerűen más kerületek népszerű helyeit.
AngyalZÖLD – a XIII. kerületi

játszóterekről készült tematikus térkép
egy részlete és az egyik játszótér
információs blokkja. Forrás:
www.angyalzold.hu
42
IV. JÓ JÁTSZÓTERET KÖZÖSEN! - ÖSSZEGZÉS,

AJÁNLÁSOK
Azt már tudjuk tehát, hogy milyen egy jó játszótér. Azt is tudjuk
elméletben, hogy hogyan lehet közösen és hatékonyan olyan köz(össégi)teret
alkotni, mely aztán működőképes is lesz. A kérdés már csak az, hogy hogyan
lehet e két dolgot összehozni. Van ennek gyakorlata? Eddigi kutatásaim szerint
célzottan ilyen tervezés nem történt még nálunk.
Vajon miért?
 Egyrészt mert ez egy viszonylag kis szelete a várostervezésnek, az uniós és
egyéb pályázati pénzekből megvalósuló beruházások pedig – amelyeknél
megkövetelik az iteratív kommunikációt – sokkal nagyobb volumenűek és
legnagyobb részt másról szólnak, játszóterek ritkán tartoznak bele.
 A budapesti játszóterek döntő többsége az egyes kerületi önkormányzatok
tulajdonában és kezelésében van, ők pedig éves költségvetésükben rendre
beállított összeget szánnak a felújításra – saját belső prioritásaik és
rendszerük szerint. (A fővárosi tulajdonúakra ugyanez igaz.) Ebbe a
megkövült adminisztratív rendszerbe pedig nem tartozik bele a célközönség
véleményének kikérése – új elemek pedig ritkán épülnek bele e gépezetbe.
Az tehát, hogy egy önkormányzat rendszeresen kommunikáljon néhány ilyen
és ehhez hasonló ügyben (előre, közben és utána is), több és hatékonyabb
kapacitást igényelne, ezért ebben gyökeres változást csak a felülről való
nyomás gyakorolhatna. Vagy elviekben az alulról való, de ez Magyarországon
nem túl valószínű… Egyébként meg maradnak az elszórtan, kicsiben működő
jó gyakorlatok, melyek abszolút személyfüggők.
IV.1. Eddigi kezdemények
Néhány példa arra, hogy hol milyen eszközökkel hoztak létre a közelmúltban új
játszótereket, közösségi tereket.
Grund, VIII. kerület (Tömő u. 4.)

Az önkormányzati telken, magánberuházásként épült játszótér a józsefvárosi
rehabilitáció szülötte. A játszótér Molnár Ferenc Pál utcai fiúk c. regényének 100.
évfordulójára készült el. A regényben szereplő grund 21. századi megelevenítése
ötvözi a szerző eredeti elképzeléseit és az uniós játszótéri szabványokat. Ezen
kívül a komplexum része
egy oktatási központ,
grundkert, hostel és bár. A
játszóteret ki lehet bérelni
zártkörű rendezvényekre; a
központban pedig zenés
babafoglalkozás működik.21
Országbíró lakótelep, XIII. kerület

A lakótelep város-rehabilitációs folyamata itt lakótömbönkénti közösségi
tervezéssel folyt. A panelházak közötti zöldterületek, és köztük játszóterek is a
felújítás részét képezték. Itt a lakossági kommunikáció során kiderült, hogy
www.agrund.hu
21
43
igény van több sport- és játékterületre, ezért megoldották például, hogy

megnyitottak egy felhagyott iskolaudvart a közösség előtt szabad használatra.
Ugyanitt szerettek volna egy wc-t és pelenkázót is magában foglaló kis épületet
emelni az egyik játszótérre, de ez éppen egy másik civil csoport (idősek) miatt
nem tudott megvalósulni. A működő közösségi tervezési folyamat tehát új
igényeket is képes generálni, illetve határozott körvonalat tud adni a régóta
mélyben húzódó hiányosságok kiküszöbölésének.
XI. kerület, Sasad

A Brassói-Sasadi-Homoród utcák által közrefogott kis háromszög alakú, füves-fás
zöldterületen a környékbeli lakók szerettek volna egy játszóteret. A helyi
önkormányzati képviselőjükön keresztül el is juttatták ezen igényüket a
tulajdonos önkormányzathoz, aki akceptálja igényüket, és megfelelő forrás
rendelkezésre állása esetén ki is fog alakítani ott egy kis játszóteret, valamint a
tér másik végében egy zárt kutyafuttatót.
Itt tehát szintén egy jellemző alulról jövő kezdeményezés történt, ahol a
képviseleti demokrácia lépései szerint érvényesítette akaratát a lakosság.
Egyébként Újbudán a „közösségi tervezésnek” ez a legjellemzőbb formája: a
lakók a helyi képviselőt keresik meg panaszaikkal, javaslataikkal. Ennek egyik
hiányossága, hogy jellemzően csak az utólagos tiltakozások jutnak így el a
döntéshozókhoz, és csak kisebb részt előre átgondolt igények, másfelől csak a
„nagy hangúak” véleménye tud így hangot kapni.
„1977 tavaszán két hölgy kért tőlem szakmai segítséget, akik családjukkal egy tízemeletes nagy
házban laktak (Grazban), egy tér létesítésével kapcsolatban, amely játszóhelyként és szabadidős
helyszínként is szolgálna. A tervekkel teljesen elégedetlenek voltak. Sikerült megszerezniük a
városi oktatási hivatal egy telkének használati jogát, majd pedig az építési engedélyt is.
Szomszédaik segítségével saját maguk készítették el a terveket, majd meg is valósították a
Corneliuswegnél lévő szabadidőparkot.”
János B. Koppándy
Der Ökokathedrale Prozess, p. 12.
IV.2. Ajánlások
Néhány ajánlás formájában szeretném összegezni a leszűrhető tanulságokat,

illetve a játszóterek tervezési és felújítási folyamatának aktív résztvevői számára
megfogalmazni az általam fontosnak tartott szempontokat.
Fenntartónak:
 Társadalmasítás már a tervezésnél:
 melyik játszóteret érdemes egyáltalán felújítani;
 melyek a legnépszerűbb, leglátogatottabb helyek;
 mely játékokat szeretik legjobban a gyerekek;
 mik a szülők igényei
 tervek bemutatása, véleményeztetése
 A beruházást követően is: pár hónap elteltével visszacsatolás:
elégedettség-mérés + véleménykérés; mi az, ami nem sikerült jól, mi
hiányzik még
 Folyamatos tájékoztatásHitelesség és számon kérhetőség

Jó lenne, ha a közterületeket, játszótereket fenntartó kerületi önkormányzatok
gyakorlatába be tudna szivárogni a lakossági kommunikáció gyakorlata. A
közmeghallgatáson és kötelező lakossági fórumokon túl az egy-egy területre /
44
témára fókuszáló kommunikáció hiánycikk ma Magyarországon. Az első lépés

mindenesetre a folyamatos tájékoztatás kellene, hogy legyen. Ehhez pedig
szorosan hozzátartozik az is, hogy ha valamiről megkérdezzük a közösség
véleményét, akkor a későbbiekben e szerint is kell eljárni - azaz hitelesnek és
számon kérhetőnek kell lenni.
 A magánszektor bevonása
A tapasztalatok szerint a játszóterek fenntartásából egy gazdasági szegmens
nem igen veszi ki a részét: és ez a magántőke. A legtöbb játszótér valamilyen
köztulajdonban van (önkormányzati, állami, intézményi); van, amelyeket egy
alapítvány üzemeltet, és vannak magántulajdonban (társasház) lévők, de az
önálló gazdasági társaság által üzemeltetett „köz játszótér” ritka. Ha van, az is
fizetős (pl. szombathelyi Kalandváros). Természetesen ez érthető, hiszen egy
játszótér nem termel hasznot, csupán költsége van (fenntartási és felújítási).
Abban viszont szerintem érdemes volna gondolkozni, hogy hogyan vehetne részt,
hogyan társulhatna a játszóterek fenntartásához egy-egy cég vagy vállalkozás –
úgy, hogy az minden résztvevő félnek előnyére szolgáljon.
 Fenntartáshoz való hozzájárulásért cserébe kitelepülés: Ha például

egy parkban a játszótér egyik oldalánál lévő utcában van egy kávézó vagy
étterem, akkor ennek tulajdonosa vállalja, hogy a mellékhelyiségét
ingyenesen a játszótérhasználók rendelkezésére bocsátja. Cserébe
kitelepülési lehetőséget kér az önkormányzattól a játszótér melletti park
egy részében. Ez előnyös a vendéglátóhely számára is, mert nő a
forgalma. Az önkormányzat felé is kevesebb lesz a panasz és csökken a
parkfenntartási költsége.
 Referencia játszóterek: olyan konstrukció, amikor egy-egy játszótéri

eszközöket gyártó cég épít meg egy játszóteret. Ezt aztán folyamatosan
vizsgálva (használat, preferenciák, állagromlás stb.) képet kaphat maga a
gyártó is a saját eszközeinek minőségéről, illetve fejlesztési területeiről. Az
önkormányzat számára nem kerül pénzbe sem a létesítés, sem a
fenntartás, csupán a telekkel kapcsolatos kérdéseket kell rendezni (eladás,
bérbeadás, speciális szerződés). A gyártó számára óriási reklámértékkel
bír egy saját játszótér. Arról nem is beszélve, hogy ha például a műszaki
amortizáció figyelemmel kísérése mellett folyamatos elégedettségmérést is
végez, szélesebb megrendelői körhöz juthat. Kedvezőbb áraival ő
szerelheti fel több iskola vagy óvoda udvarát, mert a megrendelő például
gyermekeivel járt az ő referencia játszóterén és jónak tartotta a játékokat.
Játszótér-használóknak
 Bizalom!
 A demokratikus jogok használata
A közösségi tervezéshez alkalmazásához meg kell érnie a társadalomnak is. Meg

kell tanulnunk élni a jogainkkal. Bele kell tanulnunk abba, hogy ha érdekeinket
érvényesíteni szeretnénk, igényeinknek és véleményünknek hangot akarunk
adni, az bizony fáradságos és a szabadidőnket is igénybe vevő tevékenység. És
még egy fontos dolgot kell megértenünk: a közösségi tervezésben nem az
45
egyén, hanem a közösség érdekeit kell képviselni – amit előtte közösen alakítunk
ki.
Tervezőknek
 Elegendő szabad teret!

 Változatosságot, egyediséget!
 Önmegvalósítás helyett szolgálat
A városfejlesztőknek, tájépítészeknek és egyéb érintett szakmák gyakorlóinak

abban kell türelmet és megértést tanúsítaniuk, hogy a köztereket nem maguk
gyönyörűségére, hanem egy helyi közösség számára alkotják – így elsősorban az
ő elvárásaiknak kell megfelelnie. Természetesen az igényesség és az
ízlésformálás az ő dolguk marad, illetve annak elválasztása megértetése a
lakossággal, hogy meddig tervezhet a laikus, és mik a szakmai döntések.
A kérdőíves kutatásomból is kiderül, hogy a szülők nagy része szerint fontos,

hogy legyen elegendő szabad tér a szaladgálásra. Ez pedig leginkább dimbes-
dombos füves terület legyen.
Ezen kívül azt is sokan mondták és több cikkben is lehet

olvasni, hogy az EU-szabványosítással felújított és
biztonságossá tett játszótereink sokszor bizony nagyon
egyformák. Kevés az egyedi formavilágú játszótér. Ilyen
kezdeményezések a tematikus vagy mesejátszóterek.
 Műalkotásokat a közterekre!
A kérdőívemben is feltettem a kérdést, hogy a szülők

szívesen látnának-e köztéri szobrokat,
műalkotásokat a játszótereken, azonban erre nem
mutatkozott elsöprő igény. Ettől függetlenül én
hiszek abban, hogy a szerethető köztéri szobrok
arcot adnak egy helynek (pl. Vuk játszótér a
Gellérthegyen) és erősítik a lokálpatriotizmust, illetve
vonzzák a látogatókat.
Egy település / kerület helyi szobrászai és képzőművészei, illetve az annak

készülő egyetemi hallgatók irányításával a gyerekekkel közösen is lehet
játszótéri szobrokat alkotni. Például egy mese hőseit fából kifaragják és a
gyerekekkel együtt festik ki. Vagy minden játszótér kaphatna egy jellemző
figurát (itt pl. kapcsolódni lehet az olyan kezdeményezéshez, mint az Adj nevet a
játszótereknek! elnevezésű újbudai program) és azt tervezhetnék, majd pedig
alkothatnák meg gyerekek, felnőttek, művészek közösen. Ezáltal nemcsak egyedi
és azonosítható helyeket teremtenének, hanem a közös alkotás erősítené a
helyszínnel való azonosulást, és annak megóvását is.
A megvalósítás költségeit természetesen nem kellene teljes egészében az
önkormányzatnak állnia, hanem a helyi vállalkozások szponzorációs pénzeiből
megoldható lenne (pl. reklámfelületért cserébe alapanyagokat).
46
A gyermekek játszáshoz való joga:

A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt
Egyezményt a Magyar Köztársaság a 1991. évi LXIV. törvényben hirdette
ki. E szerint:
„Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják és elősegítik a
gyermek teljes mértékű részvételi jogát a kulturális és művészeti életben,
és előmozdítják, az egyenlőség feltételeinek biztosítása mellett, a
gyermek számára alkalmas szabadidő-intézmények, szórakoztató,
művészeti és kulturális tevékenységek megszervezését.”
Összességében azt gondolom, hogy teret kell adni a „puha tervezésnek” és

komolyan kell venni a lakosság, a mikroközösségek véleményét és igényeit,
hiszen „a várost lakói alkotják. Nélkülük beszélni, intézkedni, tervezni,
beavatkozni a működésébe felelőtlen és szakszerűtlen dolog. Tehát a
városmegújításnak velük kell kezdődnie, az ő részvételük megteremtésének
kialakításával. A döntésekben nem a befektetőkkel, nem is a várospolitikusokkal,
hanem első helyen velük kell kalkulálni, megkérdezni, abba bevonni őket. Tehát
a városban élők a városhoz tartoznak – ők a város!”22
Szükség van tehát megfelelő játszóterekre és parkokra, ahol nemcsak a

gyerekek, hanem a szülők, a kísérők is jól érzik magukat - mert szép a
környezet, mert biztonságos és élménydús a hely - és ahol a gyerekek azt teszik,
ami jó nekik: játszanak a szabadban, megfelelő környezetben.
A játszótér, mint a közösség igényeit megfelelően kielégítő, azt jól szolgáló tér
tehát egy összetett funkciójú és gyermekeink testi-lelki fejlődését segítő terep,
amely alkalmas arra, hogy megtanítsa gyermekeinket bánni a saját testükkel,
vigyázni a másokéra, vigyázni a közösség tulajdonára – magunknak is megőrizni
azt.
A közösségi tervezéssel kialakított játszótereken felnövekvő gyerekek pedig talán

majd nemcsak ügyességüket fogják jobban fejleszteni, hanem kommunikációs
készségeiket; nemcsak játszani tanulnak meg, hanem közösségben élni és
érvényesülni. Az ő számukra talán majd természetes lesz a közös gondolkodás, a
feladat- és felelősség-megosztás, a kooperatív csoportmunka és az alkotó vita.
Kézikönyv a részvételi városmegújításról (Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító

22
Munkacsoport, 2010.)
47
MELLÉKLET
48
VÉLEMÉNY-FELMÉRÉS A BUDAPESTI JÁTSZÓTEREKRŐL
1. Milyen gyakran szokott játszótérre járni? Tegyen X jelet a megfelelő sorba!
Havonta
Hetente
Hetente többször
Naponta
2. Hány játszóteret szokott látogatni rendszeresen?
1
2
több
3. Ön szerint miért jó játszótérre járni? (Többet is megjelölhet.)
Egyáltalán nem jó…..csak a gyerek kedvéért megyek.

Mert fontos a gyerekek egészsége szempontjából (mozgás, szabad levegő).
Mert le kell vezetni a gyerek energiáit.
Mert szocializálódik a gyerek (megtanul a kortársaival együtt játszani).
Mert egy jó közösségi tér (találkozóhely), ahol tudok beszélgetni.
Eltelik vele az idő.
Itt szerzem be az információkat a többi szülőtől (az ovikról, iskolákról,
gyerekprogramokról stb…).
4. Mely játszóterekre szokott járni? (A látogatás gyakorisága szerinti sorrendben

sorolja fel őket. Kerület + név, ill. utca.) Miért ide jár?
Játszótér neve: Indoklás:

1.
2.
3.
4.
5.
6.
49
5. Milyen játszóeszközöket lát szívesen egy játszótéren?
Hinták
Homokozó
Mászókák
Forgó játékok
Mérleghinták
Hálós mászókák
Rugós játékok
Mászófal
Kalandjátékok (pl. kötélcsúszka)
Labdázásra alkalmas pálya (foci, kosár)
Szerepjátékra alkalmas építmények (hajó, autó, vár, stb.)
Színes mesefigurák, szobrok
Vizes játékok (vályúk, pancsolók, öntögetők)
Nyújtók, erősítő szerkezetek (felnőttek számára)
Pingpongasztal, sakk
Motorozásra, rollerezésre alkalmas belső út
Domb
Emelvény, „színpad”
Egyéb: ……………….
Egyéb: ……………
6.Mit részesít előnyben és miért? (Kérem, röviden írja le indokait!)
igen nem Azért, mert….

Az egyetlen korosztály számára
kialakított játszótereket.
Ahol egyszerre több korosztály tud
együtt játszani (pl. 1-3, 3-6, 6-12
évesek).
Ahol az egész család számára vannak
játszó- és tornaszerek (pl. erősítő
padok, gördeszkapálya, sakk, pingpong
asztal, stb.).
7. Ön szerint fontos, hogy egy játszótér közösségi tér is legyen?
Igen
Nem
50
8. Szokott új ismeretséget kötni a játszótereken?
Igen
Nem
8.b. Ha IGEN, ez az ismeretség csak a játszótérre korlátozódik, vagy esetenként

megmarad a barátság? (Pl. együtt mennek más gyermekprogramra, stb.)
Minden játszótéri ismerőssel csak a játszótéren találkozunk..

Vannak olyan játszótéri ismerősök, akikkel barátokká váltunk.
Még nem vált szorosabbá ilyen játszótéri kapcsolat, de nyitott vagyok rá.
Még nem volt ilyen, és a magam részéről kizártnak tartom.
9. Ön szerint mit lehetne tenni annak érdekében, hogy egy játszótér közösségi
találkozóhely legyen?
igen nem
Több és érdekesebb játszóeszköz kell.
Itt is legyen hirdetőtábla, aktív üzenőfal.
Legyenek programok (kézműveskedés, szülinap, bolhapiac,
stb.)
Egyéb javaslat:
9.b. Hogyan tudná mindezt elképzelni? (Önkormányzati szervezés, alapítvány,

magánkezdeményezés,….)
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………………………………….
10. Mit tenne meg az Ön és gyermekei által használt köztér/játszótér

fenntartása, illetve fejlesztése érdekében?
igen nem
Részvétel a lakossági fórumokon (a tervezés során)
Parkgondozás, szemétszedés
Játékok beadása a közösbe
Részvétel a játszótéri programokon
Programszervezés
Egyéb: ……….
51
11. Mit tart a mai átlagos játszóterek hiányosságainak?
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………
12. Melyik az a budapesti játszótér, amit a legjobbnak tart? Kérem, indokolja!
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………
Ön melyik korcsoportba tartozik? Tegyen X jelet a megfelelő kategóriához!
18-29 éves
30-39 éves
40-49 éves
50-59 éves
60-69 éves
70 év fölött
Jelenleg milyen korú gyermek(ek)kel szokott játszótérre járni?
1-3 éves
4-6 éves
7-10 éves
Végzettsége:
8 általános
szakiskola, szakmunkásképző
érettségi
főiskola/egyetem
PhD, egyéb tudományos fokozat
Neme:
Nő
Férfi
Melyik kerületben, annak mely részében lakik?
………………………………………………….
Köszönöm, hogy kitöltötte a kérdőívet!
52
FELHASZNÁLT IRODALOM
A Máltai játszótér – szociológiai tanulmányok (MMSz Módszertani Csoport, 2002.)
Beleznay Éva: A fővárosi játszóterek története (In: Budapest, 2011/8., pp. 2-5.)
Csepeli György: Társadalmi szolidaritás – összetartó társadalom (In: Parola,

2010./3.)
Dömötör Tamás: Mátyás király szerepzavarban — Egy közösségi részvételen

alapuló szabadtér-tervezési modellkísérlet tapasztalatai (2008.) Forrás:
www.epiteszforum.hu
János B. Koppándy: Der Ökokathedrale Prozess, Kiadja: Stiftung zeit Heerenveen

(NL), 2005.
Kukucska István: A gyermekeink biztonságáért - Tájékoztató a játszótéri

eszközök munkáltatói ellenőrzési kötelezettségeiről
(http://letoltes.munkavedelem.biz/hirlevel/Jatszoter.pdf)
Pirk Ambrus: Játékról komolyan (1979.)
Tábori Kornél: A gyermekek eldorádója – Új gyermekjátszó-hely a budapesti

állatkertben (Vasárnapi Ujság 36. szám 1912.)
Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés (Magyar Művelődési Intézet,

1998.)
Dr. Vercseg Ilona: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak

(Módszertani füzet), Közösségfejlesztők Egyesülete, 2004.
Egyéb kiadványok, kézikönyvek
Kézikönyv a részvételi városmegújításról (Közösségfejlesztők Egyesülete

Városmegújító Munkacsoport, 2010.)
Közösségfejlesztés – módszertani segédlet (Közösségfejlesztők Egyesülete)
Közterületek használata és megítélése Budapesten – kutatási jelentés (Studio

Metropolitana, 2004.)
Módszertani kézikönyv: Közösségi tervezés a köztereken, avagy a közterek

programozása (Studio Metroplitana)
Nemzeti Ifjúságkutató Intézet: Játszótérkutatás zárótanulmány (Bp., 2001-2002.

Medián)
Ökorárs Alapítvány: Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret?(PPS, 2000., 2005.)
Rajtunk múlik! Hogyan szervezkedjünk és képviseljük érdekeinket a

lakóhelyünkön? Szerzők: Bodorkós Barbara – Kajner Péter – Kovács Edit –
53
Peták Péter – Péterfi Ferenc, Szerk.: Kajner Péter (Közösségfejlesztők

Egyesülete, 2006.)
Tervezz! Bátran! Közöd van hozzá! Szerk.: Péterfi Ferenc és Sain Mátyás A
Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoportjának kiadványa,
2010.
Idegen nyelvű szakirodalom
Participatory planning and design of recreational spaces with children (Selim Iltus
& Roger Hart; Children’s Environments Research Group, City University of New
York)
ting-bing: An Open Source Toolkit for Building Adventure Classrooms (by Sam
Kronick, MIT Department of Architecture)
Interjúk
 Bardóczi Sándor tájépítész, a Közösségfejlesztők Egyesületének tagja
 Várhegyi Kristóf, játszótér-és közpark beruházásokért felelős munkatárs
(XI. ker. Újbuda Önkormányzata Városüzemeltetési Osztály)
 Játszótérhasználó szülők, nagyszülők, gyerekek
Honlapok
www.jatszoter.com
www.jatszoterkereso.hu
www.borsa.hu
www.origo.hu
www.maltai.hu
www.csaladinet.hu
www.fokert.hu
www.168ora.hu
www.ujbuda.hu
www.picibaba.hu
www.angyalzold.hu
www.kozossegfejlesztes.hu
www.felnottjatszoter.hu
www.jatszoterekbudapesten.hu
www.nol.hu
www.gyerekkelvagyok.hu
Képek
A fényképek részben saját felvételek, részben pedig az interneten szabadon

hozzáférhető képek.
54

Jatszoterek

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Jatszoterek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

JÁTSZÓTÉR - KÖZTÉR

A JÁTSZÓTÉR, MINT KÖZÖSSÉGI TÉR

Szontaghné Mosoni Dóra

BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék

Budapest, 2012. május 20.

A játszóterek legtöbb esetben közterületen találhatóak és a „köz” érdekeit, annak

Dolgozatom fókuszában a játszótér, mint köztér, mint közösségi tér szerepel.

A fentiekből következően azt is szeretném megvizsgálni, hogy ebben a

Játszótér és közösségi tervezés - tartalmilag e két fogalom köré

I. A JÁTSZÓTEREK FAJTÁI, CSOPORTOSÍTÁSUK, HELYÜK

I.1. A játszóterek fajtái

a) A játszótereket elsősorban elhelyezkedésük alapján csoportosíthatjuk,

A közterületi játszóterek lehetnek teljesen nyitottak, vagy elkerítettek (ezek

Az intézményi játszóterek az iskolák, óvodák,

A magánterületi játszóterek különböző lakótelepeken,

b) Korcsoport szerinti csoportosításról is beszélhetünk, vannak kifejezetten

Beszélhetünk még integrált játszóterekről (illetve játszótéri berendezésekről),

c) Funkciójuk szempontjából az alábbiak szerint szokták megkülönböztetni a

A játszóterek nemcsak az otthonhoz közeli rekreáció lehetőségét biztosítják,

Életkoronként más és más a gyermekek tér- és társigénye.

építőjátékok,) vagy olyat, ami nagy mennyiségben áll rendelkezésre (homok,

számukra. Kezdenek falkában járni, így célszerű, ha estig nyitva tartó,

A gimnazisták és egyetemisták, fiatal felnőttek számára a lakókörnyezethez való

I.3. A játszóterek csoportosítása

Magyarországon kevés a fizetős, egyedi játszótér, amelyeket általában hétvégén,

A továbbiakban csupán a közterületi játszóterekre koncentrálok. Az intézményi

járó óvodások vagy iskolások használják, így a preferenciákról ez nem árul el

I.4. A közösségi terek fogalma és szerepe

Mindenek előtt két fogalmat kell értelmeznünk: az egyik a köztér, a másik a

A közös halmazt pedig az olyan terek jelentik, melyeket a társadalom egy-egy

Mielőtt továbblépnénk a játszó- és közterek történeti és funkcionális

Azt a kérdést, hogy Mitől lesz jó egy köztér? – én is feltettem a kérdőívemben

És fordítva, mi ronthat el egy közösségi teret?

A mai társadalmakat vizsgálva megállapítható - és ezt „komoly elméletek is

I.5. A közösségi tervezésről

A köztér és közösségi tér fogalmak tisztázása után a várostervezés azon

Közösségi tervezésnek tulajdonképpen azt nevezzük, ha a tervezési folyamatba

Forrás: Rajtunk múlik! (KÖFE, 2006. p. 22.)

A dolog lényege tényleg ennyi – és mégsem olyan egyszerű. Hogy miért?

Saját tapasztalatból tudom, hogy mindezen emberekkel érdemben beszélgetni,

„1974-ben kaptam egy lehetőséget a grazi polgármesteri hivataltól, hogy a

Végezetül pedig moderátoroknak és a tervezőknek is számolniuk kell azzal, hogy

azokat rangsorolva (!) olyan kompromisszumos megoldásokat felvázolni, ahol

Röviden összefoglalva, amit a szakembereknek össze kell hangolni:

Mindez persze könnyebb, ha a szóban forgó résztvevők mindegyike tudja, hogy

A közösségi tervezés további szakmai, módszertani kérdéseibe már nem is

A közösségi (tér)tervezéssel kapcsolatos dilemmákat Dömötör Tamás a

tervezési modellkísérlet tapasztalatai (2008.) Forrás: www.epiteszforum.hu

II. JÁTSZÓTEREK TEGNAP ÉS MA

Pieter Brueghel: Gyermekjátékok, 1560

Brueghel Gyermekjátékok című festményén közel kétszáz

A budapesti játszóterek rövid története9

Az első, komolyan szervezett mozgalmat G. M. Schreiber lipcsei orvos indította

Beleznay Éva: A fővárosi játszóterek története c. cikke és a www.jatszoter.com,

„A jövő nemzedéknek, a gyermekifjúságnak, elsősorban a városi

Magyarország legelső játszóterei az oktatási intézményekhez kapcsolódtak.

A budapesti városatyák először Bárczy István polgármestersége alatt (1906-

Üdítő újdonságot jelentett 1912-ben az állatkertben épített új játszótér, melyet

Új gyermekjátszó-hely a budapesti állatkertben: A csúszóka és a körhinta.

Ez előtt a Mátyás téren homokoztak föl egy kisebb területet, de már ez a

1926-ban azután a hivatalok tétlenkedéseit megelégelve az egyik politikai

A századelő komor tisztifőorvosi érvelése, miszerint a gyermekjátszóterek

Játszótér a húszas évekből