VÁROSRÉSZ A SEMMIBŐL

MI TÖRTÉNIK HA CSAK A BERUHÁZÓ SZEMPONTJAI ÉRVÉNYESÜLNEK?

GARAMI ANIKÓ
FILOZÓFIA ÉS MŰVÉSZET PROJEKTMUNKA-TANULMÁNY
2010 és 2021 között lakóhelyem szomszédságában egy kisváros nőtt ki a semmiből. A terület a XI.
kerületben Budapest határán helyezkedik el. 2010 előtt itt ligetes zöldterület és gyümölcsöskertek
voltak. Mára a terület 70%-a beépült. A felépült épületek kivétel nélkül mindegyike többlakásos
társasház. Dolgozatomban egyrészt magát a jelenséget, másrészt az itt és a közelben lakó
embereknek ehhez a jelenséghez való viszonyulását szeretném bemutatni. A témát azért
választottam, mert én is szemtanúja vagyok e folyamatnak.

Ilyen volt és ilyen lett:

(ortofoto,terinfo.ujbuda.hu)
Néhány saját fotó a területről(új lakóházak <-> néhány autentikus építmény)
OKOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK
A területen erdős ligetek és kiskertek voltak, földutakkal, szinte közművek nélkül. A beépítés 2010
körül kezdődött, két-három lakásos társasházakkal és nagyobb lakóparkokkkal. Az ortofotót
megnézve megállapíthatjuk, hogy körülbelül 250-300 új épület épült, amik a helyszínt bejárva
láthatóak, hogy 70%-uk 4 lakásos, 30%-uk ennél többlakásos társasház. Ez több mint 1000 lakást és 3-
4000 új lakót jelent. A lakók jellemzően fiatal felnőttek kisgyerekekkel.
Megfigyelhető, hogy a területen nem épült lakófunkción kívül semmi egyéb épület. A lakók így
kénytelenek a szomszédos lakótelep vagy még távolabbi területek oktatási, egészségügyi és
kereskedelmi infrastrtuktúráját használni. Hiszen nekik is kell vásárolni, orvoshoz menni,
gyerekeiknek iskolába óvodába, bölcsődébe járni, vagy talán szeretnének a kisgyerkeekkel játszótérre
menni. (Az külön tanulmányt érdemelne, hogy a szomszédos lakótelepi életet hogyan változtatja meg
a 3-4000 új lakó szomszédba települése: boltok zsúfoltságát, háziorvosi rendelők telítettségét, óvodai
és iskolai férőhelyek elégségességét vagy akár csak a játszótereinek leterheltségét.)
A másik fontos megfigyelés a zöldterület csökkenése. A környékbeli lakosok kedvelt sétálóhelye,
pihenőhelye szűkül be a folyamatos beépítéssel, hiszen ide jártak a gazdagréti lakótelep lakói pihenni
kiránduli ha közeli helyet kerestek a feltöltődésre.
Ezen kívül természetesen a természeti értékek is fogynak: madarak, kisebb vadállatok élőhelyei
szűnnek meg, nem beszélve védett rovarokról ,lepkékről, növényekről. A beépítés természetre
gyakorolt negatív hatását jól jelzi a szomszédos lakótelepen egyre többször felbukkanó kisebb-
nagyobb vadállatok: sünök, rókák, vaddisznók.
Vagy például a vizeink védelmének vonatkozásában: „A kerület különböző pontjain agresszív a
talajvíz (pl. a Madárhegy-i lejtőn a Budaörsi út – kerülethatár - Beregszászi út - Hosszúréti út között),
e terület korábban a keserűvizek védőterületéhez tartozott, ma szabályozási terv teszi – a terepszint
alatt is – beépíthetővé. E természeti adottság biztosítja a fővárosban egyedülálló ún. dél-budai
keserűvizek keletkezését. Felülvizsgálandók a keserűvizek környezetében a területhasználati módok,
szabályozási előírások. Szorgalmazni kell a keserűvíz források védőterületének felülvizsgálatát.” *

A beépítésnek a lakosokra gyakrolt hatását két részben vizsgáltam:

- egyrészt a szomszédos Gazdagréti lakótelepen élők véleméynét az életükben okozott
válzozásokról
- másrészt a Madárhegyre költözött lakók véleményét a jelenségről
GAZDAGRÉT VÉLEMÉNYE MADÁRHEGY BEÉPÍTÉSÉRŐL
– AVAGY AZ URBANIZÁCIÓ HATÁSA A NÉPLÉLEKRE
Ezt a kérdéskört a Gazdagrét facebook csoport posztjainak és kommentjeinek kutatása alapján
vizsgáltam. A facebook csoportot a közösség egészét és a közösség egyes személyeit érintő kisebb-
nagyobb problémák, események megbeszélésére hozták létre. Természetesen időről időre többször
felvetődik a madárhegyi beépítés és annak a lakótelepi életre gyakorolt hatása is. Ezek jellemzően a
következők:

- szűkül a pihenőhely, zöldterület, ahová sok gazdagréti fél perces sétával el tudott jutni
- a madárhegyi lakosok miatt zsúfoltság alakul ki Gazdagrét boltjaiban
- a madárhegyi lakosok miatt nincs hely az óvodákban, bölcsődékben
- utoljára pedig a beépítés miatt vaddisznókat és rókákat láttak a lakótelepen fényes nappal is

A felvetések és a kommentárok is kritizálják a beépítést, a meglévő társadalmi-szociális ellentétet

tovább élezve Gazdagrét és Madárhegy között.

A kutatáskor az utolsó 1 év posztjait vizsgáltam. A releváns (nem hirdetés jellegű)posztok kb 5%-ában

történt utalás a Madárhegyi beépítés lakótelepre vonatkozó hatásaira.A keresést nem az összes poszt
elolvasásával végeztem, hiszen a posztok 80%-a helyi hirdetés, hanem a „Madárhegy” és a „beépítés”
keresőszavak segítségével. Néhány példa kiollózva, a jellemző kommentekkel:
A bejegyzések elsősorban a természeti károkra és a pihenő és kirándulóhely csökkenését sérelmezik,
de a kommentek között más témák alatt is sokszor felmerül a lakótelepi boltok forgalmának
növekedése, a parkolóhelyek elfoglalása „idegen” kocsik által, a bölcsődei és óvodai férőhelyek
szűkössége utalva a sok környékbeli „helyfoglalóra” még a háziorvosoknál megnövekedett várakozási
időt is van aki ennek tudja be. A viták sokszor indulatoktól sem mentesek. A szembenállást élezheti az
is, hogy a madárhegyi négyzetméterár a gazdagrétinek minimum 2-szerese, így az odaköltözők más
társadalmi rétegből kerülhetnek ki.

AZ ÚJ VÁROSRÉSZ LAKÓINAK PROBLÉMÁI

A Madárhegy facebook csoportban nem találjuk meg a gazdagrétire jellemző elégedetlenkedést,
szinte kizárólag elveszett állatok, szolgáltatások hirdetése és madárhegyi fotók publikálása történik.
Madárhegy egyetlen közjátszóterén tudtam megkérdezni szülőket a lakóközösség életéről,
problémáiról, így a felmérésem talán nem teljes, de igazolják a fentieket.
A következő jellemző problémákkal találkoztam:
Madárhegyen teljesen hiányzik a kereskedelmi, oktatási és egészségügyi infrastruktúra, ezen kívül a
közösségi közlekedése sem megoldott, vagyis egyetlen élelmiszerbolt, óvoda, iskola, orvosi rendelő
és autóbuszjárat sincs. Emiatt a lakók többféle kényszermegoldásokkal élik az életüket.
Az élelmiszert a gazdagréti lakótelep 4 nagyobb élelmiszeráruházában vásárolják – ez 1km-en belül
elérhető, vagy kimennek a legközelebbi nagyáruházba Budaörsre, ez 4-5km távolságra van, vagy
munkahelyük közelében vásárolnak be, de ez a legkevésbé jellemző.
Háziorvoshoz szintén Gazdagrétre kell átjárni, ez van a legközelebb.
A közösségi közlekedés jellemzően 1km sétával érhető el, emiatt inkább a gépkocsit választják, azzal
járnak mindenhová. Emiatt gyakorlatilag néhány kutyasétáltatótól és hobbifutótól eltekintve nem
látunk gyalogos embert Madárhegy utcáin. A gépkocsiforgalom viszont néhány utcában a zsúfolt
időszakokban megnövekedett, jellemzőek a gyorshajtók az üres utak miatt.
Természetesen jó dolgok is vannak a lakókörnyezetben, csend, jólevegő és kultúrált, szép
lakókörnyezet új, dizájnos épületekkel.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK, JAVASLATOK

Fő problémát a közösségi terek hiányában látom. Ilyenek pl. a szabadtéri sportokat lehetővé tevő
foci- vagy kosárlabdapályák, játszóterek (a meglévő 1db-on kívül), közparkok padokkal,
pingpongasztalokkal, felnőttjátszóterekkel. Hiszen ezek a terek biztosítják a lehetőséget a lakók
egymás közti társadalmi életéhez, egymás megismeréséhez, oldják az elszigetelődést. (Erre láttunk
sétánk során egy jó(?) megoldást: a szomszédos Cordia lakóparkhoz tartozik egy zárt elkerített nagy
park, sportpályákkal, grillsütőhelyekkel, padokkal stb, ide csak a lakópark lakói tudnak bemenni és
használni.) Létesíteni kellene az önkormányzati telkek felhasználásával (ha van még a meglévő üres
telkek között) olyan épületeket, amiben orvosi rendelőt alakítanának ki, építeni legalább 1 óvodát és
egy általános iskolát Magánberuházásban (ezt az önkormányzati rendelettel lehetne szabályozni)
kereskedelmi létesítményeket építtetni, amik akár a távolabbi környékről is vonzhatnának vásárlókat.
„A (Gazdagréti) lakótelep infrastrukturális szempontból igen jól ellátott, több szupermarket, egy kisebb
bevásárlóközpont és különféle intézmények (bölcsődék, óvodák, általános iskolák, középiskola, posta, orvosi
rendelő, katolikus és református templom) találhatóak itt, valamint közösségi ház, mely különféle
programoknak ad otthont, nyugdíjasklubtól az aikidotanfolyamig. Negatív tényező a parkolóhelyek hiánya,
ezekből ugyanis a lakótelep építésekor nem terveztek eleget. A lakótelepen jó a közbiztonság, és a lakók
törekednek lakókörnyezetük szépítésére, gyakran kis kerteket alakítanak ki a panelházak tövében. Ennek
megfelelően megítélése is kedvező: egy 2010-es felmérés alapján, melyben ötszáz budapesti lakost kérdeztek
meg budapesti lakótelepekről, az első helyen végzett a legvonzóbb lakótelepek listáján. „**
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM:
*Újbuda fejlesztési koncepciója
**www.keruletunk.ujbuda.hu/gazdagret