laqJal gzallalal lgq)losglellrsgbuarplglv

{osg}ellruoqzo{sg}ldl
{os9}eqe}zo{o zl^ sg re{rul,l)a}oog
s9leq rlol{9sr9ur9H
Jeqoll9zs
roqol9H
{oqJa}souzseH
{oqr3}^l!s
r9r)9urquo{{os9}eqv
{os9}BH
IeÍde|9
s9zo}al9[ul}azal,azsgue} V
ugÍde;eapo)ol n3 ze s9zo^Jol
{os9}eqs9
reffiw&ffi
Á6loÁ9 z}|^ous|A-
9|zs91l 9|to)
-Jopu9s tÁ;azeuJaJ-s9tllPI
IÁl9pJ3-Á619Á9 )9ao
 TERHEK Its HATAsOK
,
Epiiletek tartoszerkezeteinek tervezese
az Eurocode alapjan
Kesziilt a

Budapesti Miiszaki es Gazdasagtudomanyi Egyetem

Szilardsagtani es Tartoszerkezeti Tanszeken
2006. szeptember

Szerkesztette:
Dr. Visnovitz Gyorgy

Szerzok:
Dr. Deak Gyorgy professzor emeritusz
Erdelyi Tamas egyetemi tamirseged
Dr. Femezelyi Sandor egyetemi tamir
Dr. Kollar Laszlo egyetemi tanar
Dr. Visnovitz Gyorgy egyetemi docens

Kozremiikodott:
Weiser Balazs egyetemi hallgato

LektoraItak:
Dr. Dulacska Endre professzor emeritusz
Dr. Femezelyi Sandor egyetemi tanar
Papanek Zsolt egyetemi adjunktus

Statikai Kisokos Hirdetesfelvetel:

Segedlet tart6szerkezetek tervezesehez Sardy Csaba
- Terhek es hatasok - Tervezes az Eurocode alapjan Tel.: (06-23) 422-455/234, fax: (06-23) 422-357

A Springer Media Magyarorszag Kft. kiadvanya Elofizetes, terjesztes:

2040 Budaors, Neumann Janos utca 1.
Tel.: (06-23) 422-455, fax: (06-23) 422-357
E-mail: kisokos@springennedia.hu
Felelos szerkeszto: Csamidy Pal
Lapterv, tipografia: Csanady Flverek Kkt.
Szerkesztosegvezeto: Bethlenfalvy Gabor
Felelos kiad6: Adam Janos
Soregi Gabriella
Tel.: (06-23) 422-4551210, fax: (06-23) 422-456
A kiadvany es minden benne szereplo iras es kep szerzoj jogi
vedelem alatt all. A kiadvany ertekesitese a kiad6 engedelye
nelkiil tOrvenybe iitkozik, kiveve a tOrveny altaI engedelyezett
eseteket. A tartalom helyessegeert - annak tobbszori
ellenorzese ellenere - nem vallalunk felelosseget.

A kiadvany frissitese evente egy-ket alkalommal jelenik meg. Nyomtatas, koteszet:

HU-ISBN 963 8612959 Sprint & Production Kft.
 TERREK ES RATAsOK Terveles al Eurocode alapicin

Tartalomjegyzek
ELOSz6 5
I. RESZ: TERHEK ES HATAsOKAZ EUROCODE MERETEZESI RENDSZEREBEN 8
1. A MERETEZES RENDSZEREVEL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK ES JELOLESEK 8
1.1. Alapfogalmak 8
1.2. A tart6szerkezeti tervezes alapjaival osszeftigg6 betiijelek 11
2. A TARTOSZERKEZETI MERETEZES ALAPJAI 12
2.1. Alapkovetelmenyek 12
2.2. A parcialis (biztonsagi) tenyez6k rn6dszere es a hatanmapot koncepci6 12
2.3. Celkitiizesek es vizsgalatfajtak 12
2.4. A hatarallapotok m6dszere szerinti vizsgaIatok alaposszefl1ggesei 13
2.4.1 A vizsgalat altalanos alapelve 13
2.4.2 Szilardsagi vizsgalat teherbirasi hatarallapotban 13
2.4.3 A helyzeti allekonysag vizsgalata teherbirasi hatarallapotban 13
2.4.4 Az altalaj tOres es a faradasi tOres vizsgalata 14
2.4.5 A hasznalhat6sagi hatarallapotok vizsgalata 14
2.5. Tervezesi helyzetek 14
2.6. A tervezesi elettartam 14
2.7. Megbizhat6sagi szintek 14
2.8. TerheJesi eset, a hatasok kornbinaci6ja 15
3. A HATAsOK 16
3.1. A hatasok besorolasa 16
3.2. A hatasokatjellernzQ mennyisegek 16
3.2.1 Idoben alland6 hatasokjellernz6i 16
3.2.2 Id6ben valtoz6 hatasokjellernz6i 17
3.3. A hatasok tervezesi ertekei 18
3.4. Faradast okoz6, dinamikus es geotechnikai hatasokjellernzoi.. 18
3.5. RendkivUli es szeizrnikus hatasokjellernzoi 18
3.6. A hatasok parcialis (biztonsagi) tenyezoi 19
3.7. A reprezentativ ertek szorz6i (If/ tenyez6k) " 19
4. A HATAsOK KOMBINACIOI EP{JLETEK ESETEN 20
4.1. Hataskombinaci6k teherbircisi hatara]lapotban 20
4.2. Hataskombinaci6k hasznalhat6sagi hatarallapotban 21
II. RESZ: TERHE'K ES HATAsOK MEGHATAROzAsA ..........................•........................................................... 25
5. A HATASOKKAL KAPCSOLATOS FOGALMAK ES JELOLESEK 25
5.1. Fogalmak 25
5.2. Betujelek, jelolesek, indexek 26
5.3. A hamsok fajtai es besorolasuk 30
6. SULYTERHEK 32
6.1. Az onsulyteher jellernzoi 32
6.2. Az onsu]y figyelembe vetele hataskombinaci6kban 32
6.3. Epitoanyagok, epUletszerkezetek es tarolt anyagok sulyadatai.. 32
6.3.1 Epitoanyagok es tarolt anyagok terfogatsulyai 33
6.3.2 EpUletszerkezetek terfogatsulya 34
6.3.3 Epilletszerkezetek negyzetmetersulya 35
6.3.4 Tarolt anyagok halmazsulya, surl6dasi szoge 36
7. HASZNOS TERHEK 37
7.1. A hasznos terhek altalanos jellernzoi 37
7.2. A hasznos terhek karakterisztikus erteke 37
7.3. A hasznos terhek teherelrendezesei 37
7.4. Mozgathat6 valaszfalak 39
7.5. Vizszintes iranyu hasznos terhek 39
7.6. Jannuvek tengelyterhei 39

2
 TERREK is HATASOK Tervezes az Eurocode cdapian
- ~, - I ~ .. ....

7.7. A dinamikus hatas figyelembe vetele 40

7.8. Csokkent6 tenyez6k 4I
8. HOTEHE.R 42
8. I. A h6teher jellemz6i 42
8.2. A felszini h6teher 42
8.2.1 A feIszini h6teher karakterisztikus erteke 42
8.2.2 A h6 atlagos terfogatsulya es vastagsaga 43
8.3. Teherelrendezesek es tervezesi helyzetek tet6kon 43
8.4. Tetok h6terhe tart6s/ideiglenes tervezesi he lyzetben 43
8.5. Tetok h6terhenek alaki tenyez6i es teherelrendezesei 44
8.5.1 A tet6k h6terhenek alaki tenyez6i 44
8.5.2 Felnyeregtet6k 44
8.5.3 Nyeregtetok 44
8.5 A Osszekapcsol6d6 nyeregtet6k 45
8.5.5 Magasabb szerkezetekhez csatlakoz6 tet6k 45
8.5.6 Tovabbi gyakoribb tetoformak 46
8.5.7 Helyi h6hatasok a teton 46
8.6. A h6feIhalmoz6das lehetseges meghatarozasa altalanos tetoforma eseten 46
8.7. A h6teher, mint rendkivtlli teher 48
8.7.1 A vizsgalat mell6zesenek feltetelei 48
8.7.2 A kiveteles nagysagu felszini h6teher figyelembevetele .48
8.7.3 A kiveteles h6felhalmoz6das, mint rendkivUli teher .48
8.7A A h6teherrel osszerugg6 egyeb hatasok 48
9. A SZELT·EH.ER 49
9.1. A szelhatas modellezese es ciltalanos jellernz6i 49
9.2. Terep (beepitettsegi) kateg6riak 49
9.3. A torl6nyomas szamitasba veendo ertekei Magyarorszagon 50
9.4. A szelhatasok karakterisztikus ertekenek meghatarozasa 50
9.4.1 A szelteher osszetevoi 50
9A.2 EpUletek aerodinamikai (alaki) tenyezoi. 50
9A.3 Referencia feli.iletek es referencia magassag 50
9A.4 FeliiJeti szelnyomas es szelsurl6das 50
9A.5 Szeler6k meghatarozasa feltileti szelnyornasokb61 52
9A.6 Ered6 szelero meghatarozasa erotenyezo segitsegevel 52
9A.7 Ferde szelerok figyelembevetele 52
9.5 Kiils6 feltiletek nyornasi tenyez6i 53
9.5.1 Hajlasszogek ertelmezese a kUlso alaki tenyezo meghatarozcisa soran 53
9.5.2 A nyornasi tenyezo es a feliilet nagysaga kozotti kapcsolat.. 53
9.5.3 Alaki tenyezok egy felUletsikon belul.. 53
9.5.5 KUlso nyomasi tenyez6k meghatarozasa: reszletes eljaras 55
9.5.6 KUlso nyomasi tenyez6k meghatarozasa: egyszeriisitett eljaras 59
9.6. Belso feltiletek nyomasi tenyez6i es referencia magassagai 60
9.7. Feliileti szelsur16das 61
9.8. Szabadon allo egyreszes tet6k es szerkezetek alaki tenyez6i 61
9.8.1 Szabadon a1l6 tetok, pilIetetok 62
9.8.2 Szabadon a1l6 falak es mellvedek 64
9.8.3 Karcsu, teglalap alaprajzu epUletek 64
9.9. Alaki tenyezok egymas utan sorolt tet6elemek eseten 65
9.9.1 Sorolt felnyereg-es nyeregtet6k ~ 65
9.9.2 Sorolt pilletetok 66
1O. H6~IERSEKLETI HAT As 67
10.1. Alta1<inos jellemzok 67
10.2. Tervezesi ciUapotok 67
10.3. A homersekleti hatas osszetevoi 67
10.4. H6mersekleti adatok 68
lOA. 1 A feliileti homersekletek tajekoztat6 ertekei.. 68
10A.2 Magyarorszagi homersekleti adatok 68
lOA.3 A kills6 ter homersekletenek maximumai Magyarorszagon 69
10A.4 Szerkezeti anyagok hoU1gulasi egyiitthat6i 69
10A.5 Homerseklet-eloszhis meghatarozasa tobbretegu szerkezetekben 70

3
 TERHEK is HATAsOK Terveles 01 Eurocode alapicin

11. GEOTECHNIKAI ES vi.z OKOZTAHATAso'K 70

11.1. Geotechnikai hatasok 70
11.2. Viz okozta hatasok 70
11.2.1 Altalanos jellernzok 70
11.2.2 A hidrosztatikus es hidrodinamikus viznyomas 71
11.2.3 Foly6vizi uszadek okozta erohatas 71
11.2.4 Egyeb hatasok 71
12. DARUK ES GEPI BERENDEZESEK OKOZTA HATAsOK 71
13. EPfTES KOZBENI HATASOK EPULETEKEN 72
13.1. Tervezesi helyzetek 72
13.2. HataraIlapotok 72
13.3. Az epites kozbeni hatasokjellegzetessegei 72
13.4. Altalanos epites kozbeni hatasok 73
13.5. Az epitesi terhek 74
13.5.1. Altalcinosjellernzok 74
13.5.2. Az epitesi terhek fajtai 75
13.5.3. Epitesi teher betonozaskor 75
13.6. Epites kozbeni rendkiv11li terhek es hatasok 75
14. BALESET JELLEGU RENDKiVOLI HATAsOK 76
14.1. K()vetkezrneny szerinti kateg6riak 76
14.2. Jannii utk()zesb61 szannaz6 hatasok 77
14.2.1 Az egyenertekii statikus teher 77
14.2.2 A szamitasba veendo utkozesi feliilet : 78
14.3. Robbanasb61 szarmaz6 hatasok 78
15. A FOLDRENGESI HATASOKBOL KELETKEZ6 TERHEK ..........................................................•.....•.•.... 79
15.1. AlapkoveteImenyek 79
15.2. A foldrenges okozta gyorsulasok 79
15.3. Teherbirasi kovetelmenyek 80
15.3.1 A szamitasba veendo hataskombinaci6 : 80
15.3.2 A foldrengesbol szannaz6 elto16ero 81
15.3.3 A tervezesi gyorsulasi valasz spektrum 81
15.3.4 A rugalmas gyorsulasi valasz spektrum 83
15.3.5 Az eltol6ero alaprajzi elhelyezkedese 84-
15.4. Korlatozott karok kovetelmenye 84-
15.5. A terhek megoszlasa az epiilet magassaga menten 85
15.6. A rnaximalis :fiHdrengesteher egyszerii meghatarozasa 86
16. MELLEKLETEK 87
A melleklet: Tervezesi elettartamok 87
B melleklet: Megbizhat6sagi szintek 87
C melleklet: A felszini h6teher Ce es Ct tenyezoi 88
D melleklet: A h6 atlagos terfogatsulya es a felszini h6vastagsag 88
E melleklet: Gyakrabban elofordu16 tovabbi tet6forrnak h6terhei.. 89
F melleklet: ,Lokalis h6terhek a teton 90
G melIeklet: A szelsebesseg es a torl6nyomas meghatcirozasa 91
H melleklet: A szerkezeti tenyez6 92
I melleklet: Gyakrabban elofordu16 speciaIis tetoformak szelterhei.. 93
J melleklet: Szabadon all6 tciblak, zaszl6k es egyeb szerkezeti elemek szelterhei 96
17. A SZOVEGBEN HIVATKOZOTT SZABVANYOK ES SZAKIRODALMIFORRAsOK 97

Az egyes fejezetek kidolgozasaban kozremiikodtek: Deak Gyorgy (2., 3., 4. es 6.), Erdelyi Tamas (6., 7., 9. es 10.),
Weiser Balazs (6. es 9.), Femezelyi Sandor (13.) es Kollar Laszl6 (15. fejezet). A tobbi resz kidolgozasat es a segedlet
szerkeszteset Visnovitz Gyorgy vegezte. Az abrak Erdelyi Tamas, Visnovitz GyOrgy _es Weiser Balazs munkai.
Lektoraltcik: Dulacska Endre, Femezelyi Sandor es Papanek Zsolt.

A szovegben a ket hasonl6 jellegii fogalom kOzotti I jelet az "es", iIletve a "vagy" sz6 roviditesekent hasznaljuk.
Hasznaljuk tovabba a min{A; B;C} es a max{A;B;C} jel0leseket, amelyek az A, B es C mennyisegek kOziil a leg-
kisebb, illetve legnagyobb erteket jelentik.

4
 TERHEK is HATASOK Eloszo

Eloszo

Az epilletek tart6szerkezeteivel szembeni tamasztott legfontosabb kovetelmeny, hogy a rajuk hat6 terheket es hatasokat
biztonsagosan elviseljek, az ezekbol keletkezo igenybevetelek, alakvaltozasok, avagy az Euroeode kifejezesevel elve: a
"hataskovetkezmenyek" se az eptilet allekonysagat, se haszmilhatosagat ne veszelyeztessek. A terhek helyes felvetele
valamint a hatasok megfelelO ertelmezese tehat a j6 es gazdasagos tart6szerkezeti meretezes alapja, a statikai tervezes
kiindu16pontja.

A terhek es hatasok meghatarozasa a tartoszerkezeti meretezes elso lepesei koze tartozik. Szinte oneillo munkaresznek
tekintheto, mivel legnagyobbreszt fiiggetlen att61, hogy a vizsgaland6 szerkezet aeelb6l, vasbetonb6l vagy bannilyen
mas szerkezeti anyagb61 keszliI.

Az uj, egyseges eur6pai tart6szerkezeti szabvanysorozat - osszefoglal6 neven Euroeode - bevezeteset megelozoen a
tart6szerkezetek terheire vonatkoz6 hazai eloirasokat az MSZ 15021/1 -1986 foglalta ossze. Ez a rna is ervenyben leva,
mindossze 30 aldal terjedelmii szabvany szinte az osszes terhekkel kapesolatos temat felolelte, es rendkivUli tomorseg-
gel szabalyozta a terhek meghatiiroziisanak rn6djat. E kulesfontossagu eloiras tartalomjegyzeket az uj Euroeode-okkal
osszevetve azt Jathatjuk, hogy az MSZ rovid, nehany oldalas alfejezeteinek az Euroeode-ban onan6 szabvanyfilzetek
felelnek meg, amelyek minimum harmine, de nehol sziiz oldalt is joval meghalad6 terjedelmiiek.

Az eloirasok ilyen meretii bovuIese kettos kovetkezmennyel jar. Egyfelol a rnennyisegi novekedes tenyleges tartalmi
bOvtilest is jelent. Az EUToeode-ok sziimos olyan reszletes, uj infonnaci6t tartalmaznak, amelyekkel az egyes szerkezet-
fajtak: teherfelvetele pontosabban, megbizhat6bban vegezheto el. Tobb olyan kerdes kezelese is bekeriilt a szabalyza-
tokba, amelyekkel a magyar eloiras nem, vagy csak erintolegesen foglalkozott. Az Euroeode-ban a terhek oldahin meg-
jeleno magasabb biztonsiigi szint, valamint a szigorubb terv- es miiszaki ellenorzesre va16 kozvetett osztonzes koltsege-
sebb, de megbizhat6bb szerkezeteket eredmenyez. Az uj, egysegesen kezelt tenninologia es jelolesrendszer az eur6pai
(es magyar) statikus tarsadalom szamara az egyseges szemlelet es a kozos szakmai nyelv igeretet is magaban hordozza.

Nem hallgathat6k el azonban a probIemiik sem. A tulzort meretiire duzzadt es a szigorU formai kovetelmenyek miatt
rengeteg sztereotip ismetlodest tartalmaz6 szabvanytomeg nehezen kezelheto, a rengeteg kereszthivatkozas rontja az
attekinthetoseget, az e15irasok soniban pedig omlesztve jelentkeznek a gyakor16 statikus sziimara feltetleniil sziikseges,
gyakran elofordul6, valamint a esak specialistiik es elmeleti szakemberek sziimara sz6l6 ritka, kUlonleges problemak.
Emiatt a szabvanyok kozvetlen hasznalata - legalabbis az azokkal valo ismerkedeskor es tanulaskor - igen nehezkes.

Jelen segedletilnk kiserlet a fenti problemak legalabb reszbeni athidalasiira. A magyar szabvany szellemet kovetve ujra
egyseges flizetbe foglaljuk ossze a fontosabb eloirasokat, bar jelentosen megnovelt, mintegy sziizoldalas terjedelernben.
Ezen beliil is csak. a magasepitesi szerkezetekkel, epuletekkel kapesolatos adatokat kozoljuk, a speeialis memoki 1ete-
sitmenyekre, igy pI. a hidakra vonatkoz6 informaei6kat mar nem. Ez az anyag tehat nem helyertesitheti az eredeti, hiva-
talos szabvanyokat, viszont a gyakoribb magasepitesi szerkezetek koreben elosegitheti azok megerteset es eredmenye-
sebb hasznalatat.

A segedlet ket fo reszbol all. Az elso resz a tart6szerkezeti tervezes alapjaival es annak a terhekkel kapesolatos ossze-
filggeseivel foglalkozik az EN 1990 szabvany alapjan. J611ehet a meretezes alapjait a regi magyar szabvanysorozat es az
Eurocode is kiilon szabvanyban ismerteti, megis celszeriinek latszott a terhekre vonatkoz6 legfontosabb reszeket beve-
zetokent segedletiinkbe illeszteni.

A tart6szerkezeteken figyelembe veendo terhek es hatasok konkret meghatarozasaval tUzetiink masodik resze foglalko-
zik. Itt lenyegeben mindazon esetek ismertetesre kerillnek, amelyek az MSZ 1502111-ben is szerepeltek. Nem targya
viszont a segedJetnek a geornetriai pontatlansagok ismertetese, bar ezek sok esetben (pI. pillerferdeseg) helyettesita
teher segitsegevel keriilnek a statikai szamitasba. A geometriai pontatlansagok azonban mas m6don is figyelembe vehe-
tok, es mivel tobbseglikben erosen filggenek a szerkezeti anyag fajtajat61, az erre vonatkoz6 m6dszerek hagyomanyosan
nem a teherszabvanyokban jelennek meg. Igy van ez az Eurocode-ban is.

5
 TERHEK is HATASOK EloSIO

Az osszeallitas keszitese soran arra tOrekedtiink, hogy az oktatasi segedanyagkent es tervezesi segedletkent egyanint
hasznalhat6 legyen. Ezert noveltiik a vizufllis infonnaci6k mennyiseget a verbalis reszek rovasara. Az adatok tobbsege
tablazatokban, abrakkal kiegeszitve, egyseges keretben jelenik meg, es bizunk benne, hogy nemi ismerkedes utan az
egyes temak mar az oldalkep alapjan, a tartalomjegyzek bongeszese nelktil is konnyen megtalalhat6k lesznek. A Buda-
pesti Miiszaki Egyetem Epiteszmernoki Kaninak oktat6ikent es gyakorl6 statikuskent is ugy veljOk, hogy egy ilyen
jellegii segedlet kisebb gonddal es eredmenyesebben forgathat6.

Segedlerunk els6sorban az Eurocode-ok magyarorszagi alkalmazasat kivanja el6segiteni, igy rnindazon helyeken, ahol a
szabvany a Nemzeti Melleklet feladatava tette bizonyos konkret adatok megadasat vagy pontosftasat, a magyar Nernzeti
Melleklet szerinti adatokat kozoljiik. Ismertetjo.k tovabba a magyar Nemzeti Mellekletekben megjelen6 kiegeszft6 e16-
frasokat is. Ugyanakkor tudatosan kihagytunk minden olyan Euroeode el6irast, amely nem kOthet6 a hazai epitesi vi-
szonyokhoz (pI. tengerekkel kapesolatos szelhatasok). Mindezek miatt - noha az Euroeode e16irasok torzsanyaga min-
den EU tagallamban egyseges - segedletiink Magyarorszag hatarain kivUI esak a helyi jellegzetessegek, illetve az adott .
orszagban ervenyes Nemzeti Melleklet - esetleg a magyart61 lenyegesen eltero alapadatainak - figyelembeveteIevel
hasznalhat6.

A most kezbe adott anyag az Eurocode-ok bevezetesenek jelenlegi allapotat tillcrozi, es nem mindenben tekinthet6 veg-
legesnek. Bar napjainkra a terhekkel es hatasokkal kapesolatos el6irasok magyar nyelvu forditasa, valamint Nemzeti
MelIeklettel val6 kiegeszitese jelent6s mertekben el6rehaladt - sokkal inkabb, mint a meg esak angolul elerhet6, szerke-
zeti anyaghoz katott meretezesi e16irasok eseteben - a folyamat korantsem z<irult Ie. Faj6 peldakent emHtjUk, hogy a
szelterhekre vonatkoz6 el6inisoknak meg se magyar nyelvii valtozata, se hivatalos magyar Nemzeti Melleklete nines.

Ahol a Nemzeti Melleklet hianya miatt hianyoznak a hazai komyezetnek megfelel6 kiegeszit6 ertekek, ott azokat a
rendelkezesre allo hazai szakirodalom, illetve konibbi szabvanyok es eloszabvanyok alapjan adtuk meg. Az ilyen meg-
elolegezett ertekeket segedletilnkben jeleztilk. Gyakorlati alkalmazas eseten tehat mindig meg kell gy6z6dni arr61, hogy
az adott szabvany (vagy Nemzeti Melleklete) id6kozben nem m6dosult-e.

Ezen munka mindamellett nemcsak a hivatkozott szabvany(ok) es a (varhat6) Nernzeti Mellekletek anyagaib61 a116
valogatas, hanem tObb is annal: ahol az sziiksegesnek hitszotl, ott - megfontoland6 javaslatkent - tartalmazza az alkot6
kollektiva szakrnai velemenyet is, a helyesebb felhasznalas erdekeben.

A segedlet szerz6i el6re megkoszonnek minden olyan erdemi 0lvas6i eszrevetelt, amely az anyagban leva esetleges
hibakra, a szukseges javitasokra vagy kiegeszitesekre vonatkozik. Kerjiik, hogy ezeket az eszreveteleket a segedlet
kiad6jan keresztill, vagy kozvetleniiljuttassak el hozzank a visno.siI@silver.szt.bme.hu eimen.

VegezetUI kaszonetet mondunk lektorainknak a terjedelmes anyag gondos attekinteseert, valamint a BME Szilardsag-
tani es Tart6szerkezeti Tanszeke kollektivajanak a szakmai segitsegert, a sok ertekes hozzasz6lasert, es nem utols6
sorban azert, hogy a munkankhoz szUkseges kedvezo felteteleket biztositottak.

Budapest, 2006. augusztus 31.

a Szerz6k

Kiad6nk ezt a Terhek es hatasok segedletet a Statikai Kisokos reszekent jelenteti meg, egyido'ben az Acelszerkezetek
1. A.ltalanos eljarasok segedlettel. Kiadtuk mar a Vasbetonszerkezetek illetve A tart6szerkezeti tervezes alapjai
segedleteket.
Tervezziik az Aeelszerkezetek 2. es a Faszerkezetek segedletek kiadasat a kozeli jovo'ben. A bevezetes iitemehez - a
lehetosegekhez merten - igazodva szeretnenk megjelentetni keso1>b a Falazott szerkezetek, Talajmechanikai tervezes~
Meretezes fOidrengesre, Alumfniumszerkez~tek fiizeteket is.
a Kiad6

6
TEHHEK is HATAsOK Terhek es hatasok az Eurocode meretezesi rendszereben
. .

Ie RESZ:

TERHEK ES HATASOK
AZ EUROCODE MERETEZESI RENDSZEREBEN

7
 Terhek es hatasok at Eurocodeban 1.1. Alapfogalmak

I. RESZ: TERHEK ES HATAsOK AZ EUROCODE MERETEZESI RENDSZEREBEN

1. A meretezes rendszerevel kapcsolatos alapfogalmak es jelolesek

Az ahibbi szakkifejezesek, jelOhSsek es azok magyanizata altahiban atvetel az MSZ EN 1990 szabvanyb61 [10], helyen-
kent kisebb szerkesztesi m6dositasokkal, kihagyasokkal vagy betoldasokkal (ezeket d6lt betiivel jeltlljiik). Egyseges
alkalmazasuk eloseglti az erotani szamitassal kapcsolatos EN 1990 - EN 1999 szabvanyok [1]-[9] szakkifejezeseinek
tlsszhangjat.

1.1. Alapfogalmak

Fontosabb kozos szakkifejezesek

Epitmeny (construction works)
Minden, ami epitett, vagy epitesi tevekenyseg eredmenye. A fogalom epuleteket es epltomemoki szerkeze-
teket jeloi. Vonatkozik tart6szerkezeti, nero tart6szerkezeti es geotechnikai szerkezeti elemeket tartalmaz6
teljes epitmenyekre is.
Tart6szerkezet (structure)
Rendezett m6don egymashoz csatlakoztatott szerkezeti elemek szerves egyUttese, amelynek rendeltetese az
epitmeny ke1l6 teherbircisanak es merevsegenek biztositcisa.
Tartoszerkezeti elem (structural member)
Egy tart6szerkezet fizikailag elkillonitheto resze, pI. oszlop, gerenda, lemez, colOp.

A tervezesre vonatkoz6 altahinos szakkifejezesek

Tervezesi kovetelmenyek (design criteria)
Olyan egyenlotlensegek, melyek megadjak azokat a felteteleket, melyek teljesiileset az egyes hatar-
allapotokban igazolni kell.
Tervezesi he/yzet (design situations)-
A fizikai feltetelek olyan egyUttese, melyek egy bizonyos idotartam soran lehetseges val6di kOri11rnenyeket
jellernzik. E feltetelek fenmillasanak esetere a tervezes kereteben igazolni kell, hogy a hatanillapotokat a
szerkezet nero lepi till.
Ideiglenes tervezesi he/yzet (transient design situation)
A tart6szerkezet tervezesi elettartamanaI lenyegesen rovidebb idotartamra (vizsgalati idoszakra) vonatkoz6,
nagy val6sziniiseggel fellepo tervezesi allapot. Az ideiglenes tervezesi allapot a tart6szerkezet, a hasznalat, a
kornyezeti hatasok ideiglenes korillmenyeit irja Ie, pI. a megval6sitas vagy a javftas soran.
Tart6s tervezesi he/yzet (persistent design situation)
A tart6szerkezet tervezesi elettartamaval azonos nagysagrendii idotartamra vonatkoz6 tervezesi allapot. AI-
talaban a szokasos basznaIat k5riilmenyeit frja Ie.
Rendkiviili tervezesi he/yzet (accidental design situation)
A szerkezet vagy az arra miikodo hatasok kiveteles feltetelek kozotti miik5desi koriilmenyeit leir6 tervezesi
allapot, beleertve a tiizhatast, a robbanast, az Utkozest es a helyi tOnkremenetelt is.
Tiizbatasra valo tervezes (fire design)
A tart6szerkezet olym6don vaI6 tervezese, melynek eredmenyekeppen az kielegfti a tiizhatas eseten eloirt
kovetelmenyeket.
Szeizmikus tervezesi helyzet (seismic design situation)
A tart6szerkezet miikodesi korUlmenyeket leir6 tervezesi allapot foldrenges okozta kiveteles feltetelek ko-
z5tt.
Tervezesi elettartam (design working life)
Az a feltetelezett idotartam, melynek soran a tart6szerkezet, vagy annak egy resze az eloiranyzott, illetve
szukseges fenntartis mellett - de jelentos javitasi munkak nelkUl - tervezett rendeltetesenek megfeleloen
hasznalhat6.
TebereJrendezes (load arrangement)
A nem rogzitett hatas helyzetenek, nagysaganak es iranyanak megadasa.
Terbelesi eset (load case)
Egy adott vizsgalat soran egyidejiileg figyelembe veendo, osszetartoz6 teherelrendezesek, valamint a rogzi-
tett esetleges es alland6 hatflsokkal egyilttesen fellepo alakvaltozasok es imperfekci6k (geometriai ponlal-
lansa~ok) egyiittese.

Az MSZ EN 1990 itt a "tervezesi allapot" kifejezest hasznalja, amely azonban a ,,hatarallapot" kifejezessel val6 ke-
verhetosege miatt nem szerencses. A tovabbiakban az eredeti angol nyelvii "design situation" elnevezes megfeleloje-
kent kovetkezetesen a "tervezesi helyzet" kifejezest hasznaljuk.
8
~
Terhek es hatasok
.
a& Eurocodeban
"~"
1.1. Alapfogalmak
. . ....

Hatarallapotok (limit states)

A tartoszerkezet olyan allapotai, amelyeken till mar nem teljeslilnek a vonatkoz6 tervezesi kovetelmenyek.
Teherbirasi hatarallapotok (ultimate limit states)
Osszeomlassal, tOressel, tOnkremenetelnek tekintendo tulzott rnertekiJ alakwiltozassal, vagy mas hasonlo jel-
legii szerkezeti tOnkremenetellel jaro hatarallapotok. Ezek altalaban egy tartoszerkezet vagy egy tartoszerke-
zeti elem teherbfrasanak kimerUleset vagy teljes iizernkeptelenseger jelentik.
Hasznalhat6sagi hatarallapotok (serviceability limit states)
A tartoszerkezet, vagy egy tart6szerkezeti elem olyan allapotai, amelyeken till a hasznalattal kapcsolatos,
elofrt kovetelmenyek mar nem teljesUlnek.
Irreverzibilis hasznalhat6sagi hatarallapotok (irreversible serviceability limit states)
Olyan hasznalhatosagi hatarallapotok, melyek eseten egy hatasnak a hasznalattal kapcsolatos, eloirt kave-
telmenyeket meghalado kovetkezmenye akkor is megmarad, ha maga a hatas megsziinik vagy cs6kken.
Reverzibilis haszmilhat6sagi hai3rallapotok (reversible serviceability limit states)
Olyan hasznalhat6sagi hatarallapotok, melyek eseten egy hatasnak a hasznalattal kapcsolatos, eloirt kove-
telmenyeket meghalado kovetkezmenye megsziinik, ha maga a hatas is megsziinik.
Hasznalhat6sagi kovetelmeny (serviceability criterion)
Hasznalhatosagi hatarallapotra rnegfogalmazott tervezesi kovetelmeny.
Ellenallas (resistance)
Egy tartoszerkezet, egy tartoszerkezeti elem vagy azok egy keresztmetszetenek a kiilso hatasokkal szembe-
ni, mechanikai tonkremenetel neIkiil elerheto teherbinisa, pI. hajlitasi ellenaIlas, kihajlassal szembeni ellen-
al1as, huzasi ellemillas.
Szilardsag (strength)
A kiils6 hatasokkal szembeni eIlenaIlas merteket kifejezo mechanikai anyagjellemzo, rendszerint feszUltseg
mertekegysegben.
Megbizhat6sag (reliability)
Egy tartoszerkezet vagy egy tart6szerkezeti elem azon kepessege, melynek reven az a tervezes soran elofrt
kovetelmenyeket ki tudja elegiteni, beleertve a tervezesi elettartamot is. A megbizhatosagot cHtahiban valo-
sziniisegelmeleti formaban adjak meg. A megbizhatosag fogalma a szerkezet biztonsagat, haszmilhat6sagat
es tartossagat foglalja magaban.
Megbizbat6sagi szintek (reliability differentiation)
Az epitmenyek letrehozasahoz felhasznalt forrasok tarsadalmi-gazdasagi optimalizalasakor alkalmazott me-
roszamok, melyek figyelembe veszik az epitmeny tOnkremenetelenek osszes varhato kovetkezmenyet es az
epitesi-fenntartasi koltsegeket is.
Tervezesi valtoz6 (basic variable)
Olyan fizikai mennyiseget jelent6 valtoz6, amely lefrja a hatasokat, a komyezeti felteteleket, a geometriai
mereteket es az anyagjeIlemzoket (beleertve a taJajadatokat is).
Nevleges ertek (nominal value)
Nem statisztikai alapon, hanem pI. megszerzett tapasztalaton vagy fizikai felteteleken alapulo ertek.

A hatasokra vonatkoz6 altahinos szakkifejezesek

Hatas (1) (action)
a) A tart6szerkezetre hat6 erok, terhek (kozvetlen hatas);
b) Kenyszer-alakvaltozasok vagy kenyszer-gyorsulasok, melyeket pI. homerseklet-valtozas,
nedvessegtartalom-valtozas, egyenlotlen tamaszmozgas vagy f6ldrenges okoz (kozvetett hatas).
Igenybevetel (E) (effect of action)
A hatas kovetkezmenye tart6szerkezeti elemeken (pI. belso ero, nyomatek, feszi11tseg, alakvaltozas) vagy a
teljes szerkezeten (pI. lehajlas, elfordulas)
AUand6 hatas (G) (pennanent action, dead load)
Olyan hatas, mely egy adott referencia-idoszakon beliil nagy va16sziniiseggel mindvegig mfikodik es nagy-
saganak idobeli valtozasa eIhanyagolhat6, vagy ez a valtozas mindvegig egyircinyu (monoton) egeszen ad-
dig, amig a hatas el nem er egy bizonyos hatarerteket.
Esetleges ha13s (Q) (variable action)
OIyan hatas, mely nagysaganak idobeli valtozasa nem hanyagolhato el, es nem is monoton.
Rendkiviili hatas (A) (accident action)
Rovid ideig miikodo, de jelentos nagysagu hatas, mely a tervezesi elettartam soran egy adott tart6szerkeze-
ten varhat6an nem lep fel, de nem is zarhato ki te/jes bizonyossaggal. A statisztikai eloszlassal kapcsolatos,
rendelkezesre a1l6 adatokt61 fUggoen az iltk5zes, a h6, a szel es a szeizmikus hatasok egyanmt tekinthetok
esetleges es rendkiviili hatasnak.
Szeizmikus hatas (A E) (seismic action)
A f51drengesseljar6 talajmozgasokb61 ad6d6 hatas.

9
 Terhek es hatasok at: Eurocodeban 1.1. Alapfog~lmak

Geotechnikai hatas (geotechnical action)

Az altalajr61, a feltOltesrol vagy a talajvizr61 a tart6szerkezetre atad6d6 batas.
Rogzitett hatas (fIxed action)
Olyan hatas, amelynek a teljes tart6szerkezeten vagy a tart6szerkezeti elemen val6 eloszlasa es helyzete oly
m6don rogzitett, hogy a hatas nagysagat es iranyat annak a tart6szerkezet vagy a tart6szerkezeti elem egy
pontjaban meghatirozott eredoje egyertelmiien meghatarozza.
Nem rogzitett hatas (free action)
Olyan hatas, melynek a tart6szerkezeten kUlonbozo terbeli eloszlasai lehetnek.
Ffiggetlen hatas (single action)
A tart6szerkezetre hat6 mas hatasokt61 terben es id6ben statisztikailag fiiggetlennek tekintheto hatas.
Statikus hatas (static action)
Olyan hams, amely nem idezi elo a tart6szerkezet vagy a tart6szerkezeti elem szamottevo gyorsulasat.
Dinamikus hams (dynamic action) .
Olyan hams, amely a tart6szerkezet vagy a tart6szerkezeti elem Sz<lmottevo gyorsulasat idezi elo.
Kvazi-statikus hatas (quasi-static action)
A statikai modellben egy egyenertekii statikus hatassal figyelembe vett dinamikus haUls.
Kozvetlen hatas (direct action)
A szerkezetre hat6 kii/so erokbol/ nyomatekokb61 szarmazo hatas.
Kozvetett hatas (indirect action)
A szerkezetet ero olyan - nem kii/so erobol/ nyomatekb61 szarmazo - flZikai hatas (pl. homersekletvaltozas,
nedvessegvaltozas, talajmozgas)" amely a szerkezet alakjanak, mererenek, terfogatcmak megvaltozasaval
jar, es ezek gat/asa eseten igerrybeveteleket okoz.
Referencia-idoszak (reference period)
Olyan meghatarozott idoszak, amely az esetleges es lehetoseg szerint a rendkiviili hamsok statisztikai alapon
torteno felvetelenek alapjaul szolgal.
Hatas karakterisztikus erteke (Fk ) (characteristic value of an action)
A hatasnak a szamitasokhan figyelembe veendo, az eloirt val6sziniisegi kovetelmenyeknek megfelelO jellemzo erteke,
amely allando hatasokntil a statisztikus eloszlas alapjan meghattirozott (altalaban 50%-os) kvantilis, esetleges es rend-
kiviili hattisoknal egy adott re!erencia-idoszakon beluli, adott tultepesi valosziniiseghez tartozo erMk, illetve rendkiviili
es szeizmikus hatasoknal sokszor a nevleges erttik A legfontosabb reprezentativ ertek.
Hatas reprezentativ erteke (Frep ) (representative value of an action)
A hatasnak a hat<irallapotok igazolasakor alkalmazott erteke. A reprezentativ ertek lehet a karakterisztikus
ertek (Fk ) vagy egy nem dominans hatas erteke ( If/Fk ).
Hatas tervezesi erteke (Fd) (design value of an action)
A hatas reprezentativ erteke es egy Yr, illetve YF = YSd . Yr parcialis tenyez6 szorzatab61 eloa1l6 ertek.·
Dom inans esetleges hatas erteke (Q0 (dominant value of a variable action)
Az esetleges hatas azon erteke, melyet a hatasok kombinaci6jaban a kiemelt, dominans esetleges hatasra
kell alkalmazni. A dominans esetleges hatas erteke egyenlo a karakterisztikus errekkel (If/= 1).
Nem dominans esetleges hatas erteke ('fQk) (accompanying value ofa variable action)
Az esetleges hatas azon erteke, melyet a hamsok kombinaci6jaban egyidejiileg kell alkalmazni a dominans
esetleges hatassal. A nem dominans esetleges hatas erteke lehet a kombinaci6s ertek, a gyakori ertek vagy a
kvazi-alland6 ertek.
Esetleges hatas kombinacios (egyidejil) erteke (VtoQk) (combination value ofa variable action)
Az egyedi hatas olyan reprezentativ erteke, amely eseten a hatAsok kombinaci6jakent egyidejiileg eloa1l6 ha-
tas meghaladasi val6sziniisege azonos egy egyedi hatas karakterisztikus ertekenek meghaladasi val6szinu-
segevel. A kombinaci6s ertek a karakterisztikus ertek If/o 5 1 szorz6val meghatArozott reszekent fejezheto ki.
Esetleges hatas gyakori erteke (VftQ0 (frequent value of a variable action)
Az egyedi hams olyan reprezentativ erteke, amely eseten a hams ezt a reprezentativ erteket a referencia-
idoszaknak esak egy megadott, kis reszeben haladja meg, vagy e reprezentativ ertek meghaladasi val6szinu-
sege egy megadott szammal korlatozva van. A gyakori ertek a karakterisztikus ertek If/l ~ 1 szorz6val meg-
hatarozott reszekent fejezheto ki.
Esetleges hatas kvazi-allando erteke (~Qk) (quasi-pennanent value of a variable action)
Az egyedi hams olyan reprezentatfv erteke, amelyet a hatas a referencia-idoszak jelentos reszeben megha-
lad. A kvazi-alland6 ertek a karakterisztikus ertek 1f/2 5 1 szorz6val meghatarozott reszekent fejezhet6 ki.
Hatasok kom binaci6ja {combination of actions}--
A kiilonbozo, egyidejuleg miikOdo hatasok tervezesi ertekeinek egy csoporlja, amelyet a szerkezet megbiz-
hat6saganak igazolasara hasznalnak az adott hatarallapotokban.
Imperfekcio (imperfection)
A me"gyal6sult tart6szerkezet geometriajanak elterese a tervezett alakt61.

• A segedlet a tovabbiakban csak az altalanosabb tartalmu es egyszeriibben kezelheto ¥F tenyezore tartalmaz adatokat.
10
 Terhek es hafasok al Eurocodeban ,1.2. Atartoslerkeleti terveles alapiaival osslefiiggo betiiielek

1.2. A tartoszerkezeti tervezes alapjaival osszeitiggo betiijelek

Az europai szabvanyok altaI alkalmazott jelolesi rendszer az ISO 3898: 1987 szabvanyon alapul [37]. A kovetkezokben
a segedlet 1. reszeben hasznalt alapveto jeloleseket foglaljuk ossze. A segedlet II. reszeben hasznalt betiijeleket es jelo-
leseket az 5. fejezet tartalmazza. (A jeloleseknek az 1. es II. resznel valo azonossaga eseten ugyelni kell azok eltero
ertelmezesere!)
Latin nagybetiik
RendkivUli hatas
A rendkivUli hatas tervezesi erteke
A szeizmikus hatas tervezesi erteke
Nevleges ertek, vagy bizonyos, tervezeskor alkalmazott anyagjellemzotol fLiggo ertek
A hasznalhatosagi kovetelmeny tervezesi erteke
E Igenybevetel, a hattis kovetkezmenye
Ed Az igenybevetel tervezesi erteke
Ed,dst A destabiliztllo hatasbol szarmazo igenybevetel tervezesi erteke
Ed,stb A stabilizalo hatasbol szarmazo igenybevetel tervezesi erteke
F Hatas, teher
Fdl F k I F rep A hatas tervezesi I karakteriszt.ikus I reprezentativ erteke
G Allando hatas
Gdl Ok 10m Az allando haMs tervezesi I karakterisztikus I kozepes (varhato, atlagos) erteke
G d,supl G d,inf Az aIlando hatas felso I also tervezesi erteke
Gkj A j-edik allando hatas karakterisztikus erteke
Gkj,supl Okj,inf A j-edik allando haw felso I als6 karakterisztikus erteke
P A feszftesbol szarmazo hatas reprezentativ erteke
Pd I PklPm A feszitesbol szarmazo hatas tervezesi I karakterisztikus I varhat6 erteke
Q Esetleges hams
Qd l Qk Az esetleges hatas tervezesi I karakterisztikus erteke
Qk,1 A dominans esetleges hattls karakterisztikus erteke
Qk,i A dominans esetleges hamssal egyidejUleg m(ikodo i-edik esetleges hatas karakterisztikus erteke
R EllenaUas
Rdl Rk Az ellenaBas tervezesi I karakterisztikus erteke
X AnyagjeBemzo
XJXk Anyagjellemzo tervezesi I karakterisztikus erteke
Latin kisbetiik
ad l Gk Geometriai meret tervezesi I karakterisztikus erteke
anom Geometriai meret nevleges erteke
u A tartoszerkezet, vagy a tart6szerkezeti elem vizszintes eltol6dasa (iranya indexben jejolheto)
w Tartoszerkezeti elem filggoleges eltolodasa
Gorog betiik
~a A nevleges geometriai meret tervezesi celokb6l torteno megvaltoztatasa, pI. a geometriai pontatlansa-
gok (imperfekci6k) kovetkezmenyeinek ertekelesekor
Parcialis (biztonsagi) tenyezo teherbiIisi vagy hasznalhat6sagi hatarallapothoz
Hatas (allalaban) / allando hattis / esetleges hatas / anyagjellemzo parcialis (biztonsagi) tenyezOje,
amely csak a karakterisztikus ertek slalisztikai bizonytalansagait veszijigyelembe.
Hatas (altalaban) I alland6 hatas I esetleges hatas I feszitesbol sztlrmaz6 hatas parcialis (biztonsagi)
t6nyezoje, amely a reprezentatfv ertektol val6 kedvez6tlen iranyU elteres lehetosegen rol a szamitasi
modell bizonytalansagait es a mereteltereseket is figyelembe veszi.
YGj A j-edik al1ando hattls parcialis tenyezoje
YGj,sup I YGj,inf Aj-edik alland6 hattls felso/als6 tervezesi ertekenek szamimsahoz alkalmazott parcialis tenyezo
YP,unfav I YP,fav A feszitoero kedvezo I kedvezotlen tervezesi ertekenek szamitasahoz alkalmazott parcialis tenyezo
YQ,i Az i-edik esetleges hams parcialis tenyezoje
YM Az anyagjellemz6 parcialis tenyezoje, mely a szamitasi modell bizonytalansagait es a mereteltereseket
is figyelembe veszi.
YSd A hatasok vagy az igenybevetelek szamftasahoz alkalmazott modell bizonytalansagait figyelembe
vevo tenyezo
YRd Az ellemmas szamftasahoz alkalmazott modell bizonytalansagait figyelembe vevo tenyezo
7] A YM parcialis tenyezot meghatarozasaban szereplo atszamitasi tenyezo
~ A kedvezotlen erIe/mil G allando hatds csokkento tenyezoje
'110 I 'III 1'112 Az esetleges hatas egyidejiisegi (kombinaci6s) I gyakori I kvazi-alland6 erteket megad6 egyOtthatok.
(teherszint tenyeziJk)

11
 ATARTOSZERKEZnl MERETEZES ALAPJAI 2.5.-2.1. Tervelesi helYletek, elettartam, megbilhatosagi szintek

2.4.4 Az altalaj tores es a faradasi tores vizsgalata

Az altalaj !Ores vizsg{llatAnak (OEO), valamint a faradasi tOres vizsgalatanak (FAT) reszIeteiveI jelen segedlet kereteben
nem foglalkozunk. Az erre vonatkoz6 alapadatok tobbsege az MSZ EN 1990-ben [10] talalbat6 meg.

2.4.5 A hasznalhat6sagi hatarallapotok vizsgalata

Igazolni kelI, hogy:

ahol: Ed a hasznalhat6sagi kovetelmenyben eloirt, es a vonatkoz6 hataskombinaci6 alapjan meghatarozott

igenybevetelbol szamitott hasznalatijellemza (alakvaltozas, repedestilgassag stb.) tervezesi erteke.
Cd az adott hasznalhat6sagi hatanillapothoz tartoz6 haszmilhat6sagi kovetelmeny tervezesi erteke.
Konkret adatok az EN 1992-EN 1999 szabvanyokban talalhat6k, illetve a tart6szerkezet anyagat61
nemruggo merevsegi kovetelmenyeket az MSZ EN 1990 Nernzeti MelIeklete [10] ismerteti.

2.5. Tervezesi helyzetek

A hatarallapotok vizsgalatanaI tervezesi helyzeteket is meg kell kUlonboztetni, mivel a szerkezetek miikOcleset befolya-
sol6 koriilmenyek a szerkezet elettartama soran elteroek, illetve az ida folyaman valtozhatnak. Ennek kovetkezteben
modosulhat a szerkezeti modell (pI. megtamasztas, merevftes, egyiittdolgoz6 szerkezetresz), kUlonbozo fajtaju es nagy-
sagu hatasok rniikodhetnek, megvaltozhat az anyagok szihirdsaga (pI. tiiz eseten) es valtozhatnak a szerkezetekkel
szemben tamasztott kovetelmenyek is.
A tervezesi helyzet a tartoszerkezet, a hasznalat, a kornyezeti hatasok koriilmenyeinek leirasa a tartoszerkezeti tervezes
celjainak megfelel6en.
2-1. tablmat
Tervezesi helyzetek -- -.

Megnevezes - .Leiras - - - -
'Peldak
A rendeltetesszerii haszna-
A szokasos, mindennapi hasznaIat koliilmenyeit leiro, a tar-
Tart6s - lat allapota tart6szerkezet-
t6szerkezet tervezesi elettartamaval azonos nagysagrendii
(rendeltetesszerii -) nel vagy tartoszerkezeti
idatartamra vonatkoz6 allapot.
elemnel
A tart6szerkezet, a hasznalat, a k5rnyezeti hatasok ideiglenes
Epites-szereles, atalakitas,
IdeigJenes - koriilmenyeit leiro, a tart6szerkezet tervezesi elettartamanal
javitas, bontas.
(atmeneti - ) Ienyegesen rovidebb idotartamra vonatkoz6, nagy vaI6szinii-
Emeles, szallfU1S (elemnel)
seggel felh~p6 allapot.
A szerkezet vagy az arra miikod6 hatasok kiveteles feitetelek
Tiizhatas, iitkozes, robba-
Rendkiviili - kozotti miikodesi kOriUmenyeit lefro allapot, am ely a terve-
nas, kiveteles hoteher
zesi elettartamon bellil esak kis valoszfniiseggel kovetkezik
be, de nem zarhato ki teljesen.
A szeizmikus hatas okozta kiveteles feIteteIek kOzotti miiko- F()ldrenges. Magyarorszag
Szeizm ikus- desi koriilmenyeket leir6 allapot, amelynek rovididejii felle- teljes terilleten keU f6Id-
pesevel szamolni kell az adott ovezetre eloirt ertekkeI. rengessel szamolni.

2.6. A tervezesi elettartam

A tervezesi elettartam olyan - a megbizo es a tervezo altaI k6zosen megallapitott feltetelezett idotartam, rnelynek soran
a tartoszerkezet es annak elemei az eloiranyzott, illetve sziikseges fenntarta5 mellett - de jelentos javftisi munkak nelkUI
- a tervezett rendeltetesnek megfeleloen hasznalhat6k. Ha egyeb utalas nines ni, a tervezesi elettartam 50 ev. Ettol eltero
esetben a tervezesi elettartarnot a terven ela ken irni.
Az EN 1990 szerinti elettartam osztalyok es azok ertelmezese az A melIekletben talaIhat6.

2.7. Megbizhat6sagi szintek

A megbizhatosag egy tart6szerkezet vagy tart6szerkezeti elem kepessege a biztonsagra, hasznalhat6sagra es tart6ssagra
eI6irt tervezesi k6vetelmenyek kieIegitesere, beleertve a tervezesi elettartamot is.
A megbizhatosagi szintek az epitmenyek letrehozasahoz felhasznalt forrasok optimalizalt mer6szamai, amelyek figye-
Iembe veszik az epitmeny tOnkremenetelenek varhat6 kovetkezmenyeit es koltsegeit is.
A megbizhat6sagi szintek ertelmezesere es figyelembeveteIiik modjara a B mellekletben talalhat6k adatok.

14
 ATARTOSIERKEZETI MERETEZES AlAPJAI 2.8. Terhelesi eset, a hatasok kombinacioja

2.8. Terhelesi eset, a hatasok kombinacioja

Terhelesi eset tartozik mindket hatimillapoton beWl barrnely vizsgalatot igenyl6 tervezesi helyzethez.

Terllelesi eset = filggetlen hatasok kombinaci6ja

Olyan osszetartoz6 teherelrendezesek, aJakvaltozasok es (kezdeti) geometriai pontatlansagok
(imperfekci6k), amelyeket egy adott eJIenorzes sonin egyidejiHeg vannak figyelembe veve.

Egy terhelesi esethez tartoz6 filggetlen hatisok figyelembe vetele a hataskombinacio.

A hattisok kombintici6ja (roviden hataskombimici6) a kUlonbozo, egyidejiHeg rnukOdo hatasok

tervezesi ertekeinek egy csoportja, melyet a szerkezet rnegbizhat6saganak igazolasara hasznalnak
teherbinisi, illetve hasznaIhat6sagi hatliraJIapotban.

A hatiskombinaci6k felvetelenek altalimos alapelvei a kovetkezok:

• Minden kritikus terheJesi esetben az igenybevetelek tervezesi erteket (Ed) az egyidejiinek tekinthet6 hatasok
kornbinahisaval keJI meghatlirozni. •
• A hatasok mindegyik kornbinaci6janak tartalmaznia kell egy dominans esetleges hatast, vagy egy rendkivUU
hatast (szilkseg eseten tobb valtozat osszehasonlitasaval).
• A hatasokat a 4. fejezet el6irasai szerint kelI kombimilni.
• Ha az igazolas eredmenye rendkiVUI erzekeny egy aIland6 hams nagysaganak a tart6szerkezet menten val6 val-
tozasaira, akkor e hatas kedvezotlen es kedvezo reszet ket, egymast61 filggetlen hatiskent keJI figyelembe ven-
ni. Ez kUJonosen a helyzeti allekonysag es a hozza hasonl6 hatarallapotok vizsgalatara vonatkozik.
• Ha az egy hatisb61 szarmaz6 killtlnboz6 igenybevetelek (pI. onsulyb61 keletkezo hajlit6nyomatek es norm{l1-
er6) nem teljesen osszetartozoak, akkor a kedvez6 osszetev6re vonatkoz6 parciaIis tenyez6t csokkenteni lehet. t
• Az egy forrasb61 szarmazo alland6 halasokat egysegesen a parcialis biztonsagi tenyeza als6 vagy felsa eTteke-
vel szorozva kelI szarnitasba venni aszerint, hogy eredojUk a tervezesi eset szempontjab61 kedvezo vagy ked-
vezotlen. igy peldilUl a tart6szerkezet onsulyab61 szarmaz6 osszes hatast egy forrasb6l szarmaz6nak lehet te-
kinteni.:
• Azokon a szerkezeteken, amelyeken kinyszer-alakvaltozasok is elOfordulnak, ezt a hatist is figyelembe kel1
venni.

• Az olyan hatlisokb61 szlirmaz6 igenybeveteleket, melyek fizikai vagy funkcionalis okokb6l egyidejUleg nem lephetnek
fel, a hataskombinaci6kban nem keU egyidejuleg figyelembe venni.
t Tovabbi utmutatast az EN 1992-EN 1999 szabvanyok tobb osszetevobOl all6 hatasokkal foglalkoz6 bekezdesei adnak.

; Ebbol kovetkez6en pI. tobbtlimaszU tart6knal szabad az tlnsulyt minden mez6ben egy egyseges a YG szorz6val szami-
tasba venni.
15
 AHATASOK 3.1.-3.2. Ahafasok besorolasa, a hafasokaf iellemzo mennyisegek

3. A hatasok
3.1. A hatasok besorolasa
Minden egyes szerkezet vagy szerkezeti elem meretezesenel tisztami kell a szoba jOheto hatilsok fajtflJit, mivel ez dOn-
toen befolyaso1ha~a a hatas-kombimici6k es terhelesi esetek szamAt, illetve az azokban figyelembe veendo hatflsok
tervezesi erteket.
3-1 tablcizat
A hatasok besorolasa
)Cso'P6it6Sftasi szempont ; . , -.;'; :; .......'. >
. . Ahtitas 1ii!'$.sa· . ;'.':" .',' ".¥~rd.}ik .
...... '. ;." ..
.
r·,:.
a) alland6 - (G, P)
onswy, feszites (!)
(= idoben aIland6)
Idobeli valtozas b) esetleges - (Q) raktarteher (tart6s -)
(=idoben valtozo) meteorol6giai teher (rOvid ideiii - )
c) rendklvilli - (A) Utkozes, robbanas, tiiz
a) klizvetlen-
koncentralt es megoszl6 terhek, nyomatekok
(terhek)
Eredet kenyszer- vagy gatolt alakvaltozas (homerseklet- es,
b) kozvetett -
nedvessegvaltozas, tlimaszelmozdulas, zsugorodas),
(kinematikai terhek)
kenyszer~orsulas (robbanas, llildrenges)
a) r02Zftett- onsuly
Terbeli vaItozas
b) nem roezitett - hasznos teher, daruteher, meteorol6giai teher
a) statikus-
Jelleg vagy onsuly (nem okozjelentos szerkezeti gyorsulast)
b) kvlizi-statikus-
szerkezeti valasz
c) dinamikus llildrenges (jelent6s gyorsulasokat okoz)

Bizonyos hatasok besorolasa a koriilmenyekt61 filggoen tobbfele is lehet. Igy pI. a hoteher vagy a szeizmikus hatas az
epitrneny helyszinetol fiiggoen rendkivtUi vagy esetleges hatilskent is figyelembe veend6. A viz altaI eloidezett hatasok
a viznyomas nagysaganak fllggvenyeben allanda vagy esetleges hatasok is lehetnek. Az ilyen jellegii kerdesekro] az
Eurocode megfelel6 t't1zetei alapjan [12]-[20] segedletUnk II. reszeben talalhato tlijekoztatils.

3.2. A hatasokat jellemzo mennyisegek

3.2.1 Idoben alland6 hatasok jellemzoi
Idoben .Wanda (idotol fllggetlen) hatasok pI. az onsuly (G) vagy a kezdeti elOfeszlt5 er6 (Po). Az ilyen jellegii hatisok
tervezesnel figyelembe veendo ertekei az als6 es fels5 szels5 ertek, valamint a karakterisztikus ertek, ami ez esetben a
kozepes ertek. Idoben alland6 hatasoknal a karakterisztikus ertek egyben a reprezentativ ertek is·. Az egyes mennyise-
gek ertelmezeset az onsulyteher peldajAn a 3-1.abra mutatja.

felso szelso ertek~ F

karakterisztikus ertek = kOzepes ertek H
3-1. abra

• Az EN 1990 az id5ben alland6 hatasok karakterisztikus erteken belal is megk1l1onboztet als6 es felso erteket (Gk;nf es
Gk•sup), aminek elsosorban a stabilitasi es hasznalhat6sagi vizsg,Hatokban lehet szerepe.
A teherbirasi hatanlllapot szerinti szilardsagi vizsgalatokban, valamint ha a hatas vAltozekonysaga csekely, az atlag"s
ertek (pI. GnJ hasznalhat6.
16
 AHATASOK 3.2. Ahalasokal iellemlo mennyisegek

3.2.2 Idoben valtoz6 batasok jeJIemzoi

Az id6ben v<iltoz6 (id6t61 fligg6), de statikus vagy kvazi-statikus jellegii hatasok koze tartozik az esetleges hatasok
tabbsege: pI. hasznos terhek, meteorol6giai terhek.
Az ilyen jellegii hatasok f6 reprezentativ erteke a ritka teherszintnek megfelel6 karakterisztikus ertek, amelyet a
legfontosabb teherfajtakra szamszeriien az EN 1991 szabvanysorozat ad meg, mig egyeb esetekben az EN 1991-ben
megadott mOdszerekkel osszhangban kell felvenni.
Epiiletekre hat6 terhek eseten az eset/eges hatds karakterisztikus erteke a/yan ertek, arne/yet a hatas egy 1 eves re/eren-
cia idoszakan beW/ /egfe/jebb 2% va/6sziniisegge/ Jep tilt, i//etve Qt/agos visszateresi peri6dusa 50 ev. t E ket feltetel
elvben egyenertekii, es egymast helyettesiti.
Statisztikai eloszlasfliggveny hilinyaban a karakterisztikus ertek egy el6irt, ilIetve megadott nevleges teher is lehet (pI.
daruteher).

Az idoben valtoz6 hatasok tovlibbi reprezentativ ertekei:

• a kombimici6s ertek ('I/o Qt.) amelyet a teherbinisi hatarallapotok es az irreverzibilis hasznalhat6sagi hamrallapotok
hataskombinaci6iban kell alkalmazni tObb esetleges teher egyidejii felIepese eseten;
• a gyakori ertek ('1/1 Qk) , amelyet a hatas a referencia idoszak (illetve az elettartam) 1 %-aban halad meg:;
• a kvazi-alland6 ertek (1f/2 Qt.), amelyet a hatas a referencia iqoszak (ilIetve az elettartam) 50 %-aban halad meg§.

Az idoben valtoz6 hatlisok kUlonbazo ertekeire vonatkoz6 jellemzoket a 3-2. abra szemlelteti.

Q tervezesi

Az esetleges terhek teherszintjei:

karakteriszJikus (ritka)
tervezesi ertek szintje: rQQk
1% 1+-+--....,....-----. 1 - - - -. . .- -...... ritka teherszint: Qk
gyakori teherszint: IVIQk
kvazi alland6 teherszint: If/2 Qk

kombinaci6s teherszint: IVoQk

('I/o: egyidejusegi tenyezo)

EIOfordulasi gyakorisagok (az elettartamon beIUl): nllepesi val6szinuseg (referencia id6szakon belli!):
Kvlizi lilland6 teherszint: az elettartam 50 %-a Ritka teherszint (karakterisztikus ertek):
Gyakori teherszint: az elettartam 1 %-a 2 % lev (kb. 65%150 ev)

3-2. abra

• Egy peJdat veve: h6teher eseteben annak val6szinusege, hogy az sk=1,25 kN/m 2 karakterisztikus erteknek megfelelo,
vagy annal nagyobb felszini h6teher egy even belUllegalabb egyszer fellep (mindegy, hogy milyen hosszU id6tartam-
rna!), mindossze 2% (0,02).
50
t Az evi 2%-os meghaladasi val6sziniiseg 50 ev alatti halmoz6dasa I - 0,98 = 0,64, vagyis a h6teher peldajat folytatva
annak va16szlnusege, hogy a karakterisztikus erteknek megfelelo h6teher a szerkezet 50 eves elettartama soran legalabb
egyszer fellep, kb. 64 % (tehat eleg nagy).
: Magyarorszagon a h6teherre vonatkozoan \lit = 0,2. (lasd 3-5. /ab/azat). Ez azt jelenti, hogy a 400 monel nem nagyobb
tengerszint feletti magassagokon a 0,2' I ,25 = 0,25 kN/m 1 erteku vagy annal nagyobb h6teher egy I eves (referencia)
idoszakon belil! mintegy I%-os val6szinuseggel, vagyis evi atlagban 3-4 napnyi idotartamban fordul e16. Ez kb. 25 em
friss h6vastagsagnak felel meg.
§ Magyarorszagon '1/2 = 0,0, vagyis a h6tehernek nines kvazi-aIland6 resze. Ez a definici6b61 termeszetes m6don kavet-
kezik, hiszen hazAnkban az ev j6val nagyobb, mint 50%-aban egyaltalan nines h6.
17
 AHATASOK 3.3.-3.5. Ahatasok tervezesi ertekei

3.3. A hatasok tervezesi ertekei

A hatasok tervezesi ertekeinek meghatarozasi m6djat teherbirasi, illetve hasmalhat6sagi hatarallapotban a 3-2. tciblcizat
es a 3-3. tcib/cizat tartalmazzak: .
3-2. tcib/cizat
A hatasok tervezesi ertekei teherbirasi hatanillapotban
Alland6hatasok Gci{Pd) Fliggetlenesetleges'hatasokQd RenOkiwli vagy
. Tervezesi helyzet 'k"e"'d'v"e'z'o;'t"le'n :'. .' k·.e''dv'e'zo" .do.m
...in.an. ·. ·.sl·t'*'·. ill. - ." . '" szeizmikus habi- .
.' .. Ieme .' ',- ','tobbi egyidejii..
. "s"o'k: ··A.·d··.
k
YO,supGk YO,int<Jk
Tart6s / ideiglenes YQQk YQlJ!oQk
(J1>.unfavP) (J1>.favP )
Rendkivilli Gkj 1f1Qk If/2Qk Ad

Szeizmikus ~ nines ilyen 1f2Qk A Ed

A tablazatban Gk az alland6 tehert , Qk az esetleges teher karakterisztikus erteke, P a feszit6er6 reprezentativ erteke, Ad
a rendkivUli, AEd a szeizmikus hatas tervezesi erteke. YO,suP es YO.inf az alland6 hatas fels6 es als6 tervezesi ertekenek, YQ
az esetleges hatas tervezesi ertekenek szamitasahoz alkalmazand6 pareialis (biztonsagi) tenyez6k. Ifo, '1/1 es '1/2 az eset-
leges terhek teherszint szorz6i.. J1>.unfav es J'P,fav a feszitoero kedvezotlen, illetve kedvez6 tervezesi ertekeihez tartoz6
parciatis tenyez6k. A Y tenyezok a 3-4. tcib/azat, a lJ! tenyez6k a 3-5. tciblcizat szerint ertelmezendok es vehet6k fel.

Hasznalhat6sagi hamrallapot szerinti vizsgalat altalaban esak a tart6s es ideiglenes tervezesi helyzeteken belUli hams-
kombinaei6kban sziikseges.
3-3 tciblcizat
A hatasok tervezesi ertekei hasznalhat6sagi hatarallapotban
.. . .'
... . Fiiggetleh esetleges'hatasok .. '
HataSkdrnbinaci6 Anand6 hatasok
". . '.' ;dominfms ,.
" .tObbi
kvazi-alland6 'IhQk
gyakori
Gk
lfI1Sb 1f12Qk
(Pk)
karakterisztikus Qk 'fJoQk

A tablazatban Gk az alland6 teher, Qk az esetleges teher, P k a feszitoer6 karakterisztikus erteke:, a kUlonboz6 If tenye-
zok a 3-5. tab/dzat szerint ertelmezendok es vehet6k feI.
Kenyszer-alakvaltozasok fellepese eseten az azokb61 szannaz6 igenybeveteleket is figyelembe veend6k.
Ha az EN 1991- 1999 szabvcinyok maskeppen nem iIjak elo, hasznalliat6sagi hatarallapotok eseten a hatasok parcialis
(biztonsagi) tenyez6je 1,0. Emiatt ez a tenyez6 a fenti tablazatban mar nem is szerepel.

3.4. Faradast okoz6, dinamikus es geotechnikai hatasok jellemzoi

A faradast okoz6, dinamikus es geoteehnikai hatasokra vonatkoz6an az EN 1990 [1] nem ad erdemi tajekoztatast, ha-
nem a kerdest az EN 1991 [2], valamint az anyagok szerinti tervezesi szabvanyok hatiskorebe utalja [3]-[9].
Az ilyen jellegfi hatasok tobbsege a tovabbiakban nem mrgya ennek a segedletnek.

3.5. Rendkiviili es szeizmikus hatasok jellemzoi

RendkivUli es szeizrnikus hatasoknal altalaban kozvetlenUl a tervezesi erteket kell meghatarozni.
A rendkivUli hatasok Ad erteket epitmenyenkent egyedileg kell el6irni.
Utkozesek es robbanasok esetere az MSZ ENV 1991-2-7 [19], daruk es mas gepi berendezesek eseten az ENV 1991-5
[21] tartalmaz ajanlasokat§, illetve ezek alapjan a segedlet 14. fejezeteben talalhat6k tovabbi infonnaci6k.
A szeizrnikus hatasokkal a segedlet ]5. fejezete foglalkozik.

• Az MSZ EN 1990 rendkivnli tervezesi helyzetben a kiemelt esetleges terhet f6hatasnak nevezi, hiszen ilyenkor a do-
mincins hatas a rendkivUli teher.
t Az EN 1990 az alland6 teher kUlonboz6 va16sziniisegi szintfi karakterisztikus ertekeit (~sup es Gk •inf) is ertelmezi.
: Az EN 1992-1 a feszftoer6 karakterisztikus ertekenek als6, fels6 es kozepes erteket is ertelmezi.
§ Ezek az el6szabvcinyok a segedlet keszitesekor meg veglegesitesre varnak.

18
 AHATASOK 3.6.-3.7. Biztonscigi es lj( tenyeziik
" , ,

3.6. A hahisok parchilis (biztonsagi) tenyezoi

3-4. tciblazat
A hatasok biztonsagi tenyezoi (parcialis tenyezok) .
YF
Teherbirasl hatarallapot .•....
.. T~6s vagyideiglelles
.' tervezesihelyzet ......,. Rendkiviili I Haszn~1~at6sagi
sieizrilikus '. hataralhlpot
Hatas (teher) jellege leI Szil~<isagi/ .H~lyz~ti I· tervezesihely~
alak~ stabilitasi .. ·aIIek~nysagr . zet
vizsgalat (STR) vizsg;abit (EQU) ..

kedvezotlen YG,sIlP 1,35 1,10

AUand6
kedvezo YG,inf 1,00 0,90
Esetleges Yo 1,50
Rendkivilli YA 1,0 1,0
kedvezotlen YP,unfav 1,3
Feszitoero
kedvezo Yp, faY 1,0
Zsugorodas Ysb 1,0

Csak geotechnikai hatasok eseten - ezekkel a magasepitesi tervezo ritkcin tahilkozik - a teherbinisi hatanlllapothoz
tartoz6 ertekek a kovetkezokeppen alakuJnak: YG,sup = YG,inf = 1,0 es YQ = 1,30 .

3.7. A reprezentativ ertt~k szorz6i ('I' tenyezc3k)

Egy hatas reprezentativ ertike a hatarallapotok vizsgalatanal alkalmazott azon ertek, amely a karakterisztikus ertek es a
teherszintet meghataroz6 a '1/ tenyezo· szorzatakent kaphat6:

I Frep = If/ ·Fk r

A/land6 hatcisok es a dominims (kiemelt) esetleges hatas reprezentativ erteke a karakterisztikus ertek, vagyis f//=1,0 .
Nem dominims esetleges hatas reprezentativ ertekehez a 'I/o. ¥/1 es '112 tenyezok erteke a 3-5. tabldzatb61 veheto t.
3-5. tabldzat

..
fj/ tenyezok a reprezentativ ertekek meghatarozasahoz

Lak6epllletek, irodak 0,7 0,5 0,3

Gy1l1ekezesre szolgaI6 helyisegek, Uzletek 0,7 0,7 0,6
Hasznos Raktcirak 1,0 0,9 0,8
terhek Nem jarhat6 tetok 0,0 0,0 0,0
Nehezjeirmuvel nemjeirhat6 fodemek 0,7 0,7 0,6
Nehezjarmiiveljflrhat6 fodemek 0,7 0,5 0,3
Meteorol6giai Szelteher (Magyarorszagon) 0,6 0,5 0,0
terhek H6teher (Magyarorszagon) 0,5 0,2 0,0
HomersekJetkUlonbseg; hatasa 0,6 0,5 0,0
Gepi berendezesek 1,0 0,9 egyedi (1)
Jeirmiiteher 1,0 0,9 0,0
Daruteher 1,0 0,9 egyedi (1)
Epitesi terhek 1,0 - (2) ~ 0,2
ll) A tenyezo a gep onsulyanak, mint alland6 tehemek es a gep hasznos terheleset is tartalmaz6 teljes tehernek

az aranyszarnakent veendo tel.

(2) Epitesi terheknel a vizsgalat rovididejii jelleg;ebol ad6d6an a gyakori teherszint nem hasznalatos.

• A If/ tenyezonek az Euroeode-ban nines ona1l6 elnevezese. lavasolhat6 a "teherszint tenyezo" kifejezes.
t Az ertekek egy reszet a Nemzeti Melleklet hatarozhatja meg, ezert kisebb valtozasok meg lebetsegesek.
: Az MSZ EN 1990 a "kombinaci6s tenyezo" elnevezest haszDl:\lja, de a magyar szaknyelvben jelenleg is szereplo
egyidejiisegi tenyezo kifejezes tartalmilag jobban es huebben fejezi ki annak szerepet.
19
 AHATASOK KOMBINAtlal EPULETEK ESETEN 4.1. Hataskombinaciok teherbirasi hatarallapotban

4. A hatasok kombinacioi epiiJetek eseten

4.1. Hataskombimici6k teherbirasi hatarallapotban

Az alabbiak a teherbinisi hatanillapot harom fo hatAskombimiciojat tartalmazzak kepletszerii formaban.

Szilardsagi/a1aki stabilitasi vizsgalathoz (STR) es allekonysagi vizsgaIathoz (EQU) a 4-1. tabltizat szerinti, ugynevezett
alapkombinacio haszmllando. A tervezesi gyakorlatban ez a leggyakoribb hataskombinacio.
4-1 tabltizat
,::r~>t~rtQi6~Fia~i21e'~~~tefYezesih~lyz~mez'#irtoz6:Rbffi.biriaCi6;(StRlEQUY}·~ •. ·. . .
A terheket biztonsagi tenyezot is tartalmazo tervezesi erte1<Ukkel, (ezen belm • ha szllkseges' - az aIlando terheket
also vagy felso karakterisztikus ertekilkkel\ a dominans (kiemelt) esetleges terhet (haMst) ritka ertekevel, a tObbi
esetleges terhet pedig egyidejfisegi tenyezovel csokkentett ertekevel kell szamitAsba venni:
L Ya,j GJ<,j "+" YQ,1,1
{?ic n+" L "IQ,i lJIO,i !2k, i
j;<:l i>1

A "+" es L ielek a hatasok egyideiii figyelembevetelere utalnak, es nem ielentenek feltetJenUi algebrai OSSZegzest.

YGj a j-edik allando teher parciaIis bizton-

haMs j~ilege'
..
YCij
'-.--'-,
EQU sm
kedvezotlen YGi.sU1l 1,35 1,10
sagi tenyezoje:
kedvezO YGi.inf 1,00 0,90
GJcj a j-edik aIlando hatas, g.,1 a dominans esetleges hatas, Qk.i a tObbi esetleges hatas (i>1).
YQ,t= YQ,i = 1,50 az esetJeges teher parcialis biztonsagi tenyezoje (ha a teher kedvezo, YQ = 0 !)
lJfo j a Ok i az i-edik nem dominlins esetleges hatas egyidejfisegi tenyezoje a 3-5. tabhizal szerint.
A feszitoero az onsullyal azonos modon, allando hataskent kezelendo.

Ez a kombimicio tulajdonkeppen az EN 1990-ben megadott bonyolultabb, kettos feltetelt helyettesiti. Eszerint

tartos / ideiglenes tervezesi helyzetekben az alabbi ket kombinacio koziil kell a kedvez6tJenebbiket alkalmazni:

(a) 'L. IG,j G k,j "+"y Q,l lJI 0,1 Qk,l "+"'"
" '\I L. YQ,i lJI O,i Qk,i (b) "~~jYG,j
• Gk,j "+" YQ,l Qk,1 "+"'"
L.YQ,; lJIo,i Qk,i
I": I ;$[ j~l ;$1

A mar ertelmezettjeloleseken rul lJIO,1 a dominans esetleges teher egyidejiisegi tenyezoje a 3-5. tabltizat szerint, tovabba
~ = 0,85 (azaz ~ YGj,sup = 0,85 . 1,35 = 1,15). A 4-1. tabltizat szerinti alapkombinacio tehat nem mas, mint ennek a kett6s
feltetelnek a biztonsagjavara tOrten6 kozelitese (~j=l es \110,1= I behelyettesitessel). .
4-2. tabltizat
i:'?~:? .~ :';c~~.,~;},AI;;r(hi3kiV:UI;;.tel:Yezesiiihelyz~thez{fartoz6:;kombiilacJq':(:' '." ·'·;;f:i'·
Az allando terheket a hatas kedvezo vagy kedvezotlenjellegetol fllggoen als6 vagy felso szelso ertekevel, a rendki-
villi terhet (tiiz, robbanas) tervezesi ertekevel, a f6 esetleges terhet (ha van ilyen) gyakori ertekevel, a tabbi esetle-
ges terhet (hatast) pedig kvazi-alland6 ertekevel kell szamltasba venni:
"'r.. ·"+"Ad ,,+nV!1,1 Qk,1 "+""'lJI
L.~K,J L. 2,1. n.
~k,l.
j;<:1 i;<:1

Rendkivilli tervezesi helyzetben ketfele hataskombinacio vizsgaIatilra van szllkseg:

• az egyiknek tartafmaznia kell egy egyertelmii Ad rendkivilli hatast (pI. tilzhatAs, titkozes),
• a masik a rendkivUli esemenyt koveto ideiglenes helyzetre vonatkozik, abol mar Ad =0.
igy legaIabb ket tervezesi eset vizsgalatara van szUkseg. Ezekben a rendkfvUli hatasnak (pI. tiiz) a vizsgaIt szerkezet
geometriai rnereteire es anyagjellemzoire gyakorolt kedvezotlen kovetkezrnenyeit egyarant figyelernbe kell venni.
4-3. triblazat
; .':~- ···A szeiirijikusiervezesi helyzethez tartoi6kcimbimlciO'· ,'.
Az allando terheket karakterisztikus ertekUkkel, a dominans szeizmikus terhet tervezesi ertekevel, az esetleges
terheket es hatasokat kvazi-alland6 ertekllkkel kell szamftasba venni, esetenkent egy tovabbi q> m6dosito tenyezot
is hasznalva:*
L'Gk,j ';+" AEd n+n L rp' lJIz,i Qk,i
j;<:) i;<:1
A qJ szorzo erteke altalaban l,O. Egyeb esetek adatai az EN 1998-ban talalhatok.

• Akkor sZllkseges, ha az onsuly (G) valtozekonysagajelentos, vagy a tarto nagyon erzekeny az onsuly valtozasara.
t Gk,inf '" 0,9G m es Gk •sup "'" 1, lGm (normal eloszlas, valamint 0,05-0,1 relatlv szoras feltetelezesevel).
20
 AHAT"SOK KOMBIN4CIOI EPiiLETEK ESETEN 4.2~ Hatciskombinciciok haszncilhatoscigi hatcircillapotban

4.2. Hataskombinaciok hasznalhatosagi hatarallapotban

Haszmilhat6sagi hatarallapotban a tart6s es ideiglenes tervezesi allapothoz tartoz6 harom fO kombinaci6:

4-4 t6bliJzat
.....
:·'<,)(yazi-alIand9komhinacip. . .. . . .
.....
.<
' .. .. . ' . '
. . ..
" ',

A kvazi-aJland6 kombinaci6 a IlaszmUilatOstigi hattirtillapot leggyakoribb hattiskombinticioja. Altahlban a

rendeltetesszerii hasznalatnak megfelel6 tart6s hat<isok eseten es a tart6szerkezet megjelenesevel kapcsolatos
vizsgalatokban hasznaland6 (pI. alakvaltozasok, vasbeton szerkezetek repedesmgassaga).
Az alland6 terheket karakterisztikus ertekilkkel, mig az osszes esetleges hatast kvazi-alland6 ertekevel keJl
szamitasba venni':
LGk,j n+n
j~1
L'112,i ~,i
;~1

4-5. t6bl6zat
";";.'\j,'.;lt i/>'\·; ··.z·;;;:J:·.:·':,i.>.;;:·Gyakprt:I<:oriibi1iaci& ,.;,;;·;,:,t', " i >.~. ;' y,~ ..•.•• 'o;', .' '.' .'
A gyakori kombinaci6t altalaban reverzibilis haszmilhatosagi hatarallapotok eseten hasznaljak (pI. epi11etek
elto16dasa, lengese, feszitett szerkezet repedezettsegi allapota).
Az alland6 terheket karakterisztikus ertekUkkel, a dominans esetleges hatast gyakori ertekevel, a tobbi esetle-
ges hatast kvazi-alland6 ertekevel kell szamitasba venni:
'\'
~
n. ,,+n'\'
Gk,j. "+n 'rl,I:C;K,1
lll 'II .n. .
~ 2,1:C;K,1
j~l ;>1

4-6 tdbliJzat
'. •......... .;:; . •,.,/ . ' .-):J(ara~t~r;.sziiktls;koritbinaci6:>· ...... ";~·;;i··t:; ........ :
' ... .....•
. .... .

A karakterisztikus kombinaci6t altalaban irrevenibilis hasznalhat6sagi hat<irallapotok eseten, valamint fe-

sztiltseg-korlatozasi kovetelmenyek ellenorzesebez hasznaljak.

Az .1I1ando terheket es a dominans esetleges hat<ist karakterisztikus ertekevel, a tObbi esetleges bat<ist a
'1'0 egyidejusegi tenyezovel csokkentett karakterisztikus eTtekevel kel1 szamit<isba venni:
LGk,j n+"Qk,l "+"L '110,; ~ ,i
j~l ;>1

Megjegyzes: A jelOlesek ertelmezeset lasd az elozo, 4.1. szakaszban.

• A feszit6ero basznalhat6sagi hatarallapotban is ,Wand6 jellegii hataskent veendo figyelembe, altalaban Pk karakte·
risztikus ertekke1. Meghatarozott esetekben ennek az erteknek egy kedvez6 es kedvezotlen valtozata is lehet (Pk"fav es
Pk,oufav)' A feszites reprezentativ erteket a feszites tipusanak fiiggvenyeben a vonatkoz6 Eurocode tervezesi szabvanyok
(EN 1992-1996 , EN 1998 es EN 1999) szerint keJl felvenni.
21
 Hirdetes

MegaHaz MeszHomok teglabol keszulo.

falszerkezetek fontosabb jellemzoi
Magyarorszagon piacvezeto gyart6 a MegaHaz Bt, melynek termekeirol es a beepiteshez szukseges tervezesi adatairol
itt kozlunk szemelvenyt. Termeszetesen teljes reszletesseggel a ceg honlapjan (www.megahaz.hu) i1letve
az info@megahaz-meszhomok.hu kapcsolati cimen kaphatnak adatokat, iIIetve prospektusokat es CD·t.
2006. szeptember 1-tol indul6 epitesi engedelyezesi eljarasokra az epuletek energetikai jellemzoinek meghatarozasarol
sz616 7/2006, 01. 24.) TNM rendelet kotelezo. Ebben igen jelentos szigoritasokat vezettek be, amelynek egyik fontos
kovetelmeny8rteke a kUlso falakra az U < 0,45 W/m 2K. Ez retegtervi hOatbocsatasi tenyezo, amin a szerkezet atlagos
8rteke ertendo, amibe a nagyobb hoatbocsatasu reszeket is bele kell szamolni. E szerint tervezesi kiindulasi 8rtekkent
a tomor falmezore celszeruen az U < 0,30 W/m 2K veheto figyelembe.

Ez a szigoritas klfejezetten e1ony6sse teszl a nagy szerkezeti szilardsaga miatt kifejezetten vekony meszhomok-
tegla falak haszmllatat kUlso hoszigetelessel, amelyek ugyanakkor a leghang gatlas terim is kiva/6ak. A nagy
szilardsag es a nagy tomeg ugyanakkor a vaznelkiili teherviselo falszerkezetekre is j6 haszmfllhat6sagot nyujt.
Teglaink vastagsagahoz es magassagahoz meretezett athldal6kat is tudunk biztositani. Ezek szerkezeti
konnyubetonb61 keszulnek, melyek sulya a fesztavt61 fUggoen a szokasos beton atlagos sulyanak fele-ketharmada.
Ezzel lehetoseget nyujt a falazasi technologiahoz illeszkedoen a kezi elhelyezesre. A legnagyobb athidalo fesztav 4m.
Ahol a kOlsa falaknal fontos, ott kihasznalhato a konnyubeton jobb hoszigetelo kepessege.
Komplex hasznalat eseten akar hat epOletszintig is vasbetonvaz nelkGli hasznalatot tesz lehetove a MegaHaz
Meszhomok tegla, ami jelentosen 0lcs6bb foszerkezethez vezet. A sZilardsag elsosorban a falazat sZilardsagat
meghatarozo magasabb habarcs minoseggel erheto el.

Itt k6zlGnk nehany kiemelten fontos adatsort:

MH-8DF-(115)-12-1,6 MH·1 ODF-(240)-12-1,8 MH-1 ODF-(300)-12-1 ,4 MH·10DF·(300)-12-1,8

MH-1 ODF-(240)-2o-1 ,8 M H-1 ODF-(300)-20-1,8

o'~~/
":(;~:n: ....

22
 II. RESZ:

TERHEK ES HATAsOK MEGHATAROzAsA

23
 Hirdetes

Silka meszhomoktegla termekvalasztek

S1lKA-HML 150 NF<GT NF<GT, ii"eges 12 1,4 tJ.92 60 14,3 - 1

valas2lalelem. tmggatto 14,9 - Q25

ASika tel-errord6, t....elhatirol6 falazOOlol<kok elsOsortlao rnono!jt valJI etilreg;atolt vazas epiiletekben akusztil<al vazkitOllesre. illet.te teI1erroroo falas ,;putetek valamint pincelalak epito!sere
alkalmazhatOk.

ASika txrt".;wte9i~; kiitt'eJU rorrlol<zatl fa!szerkezetek kUlsO, idOjanisiil6 bLrkcl6falaken~ latszO f~ott bels6 Os kUs6 falak, keritesek. tabazatol< Ei?tesere alkatmazhatOk. A regyedes vastlgSilgj
hasitott fellietO etemek ragasztott burkolatok keszitesere 15 kNacian alJ<almasak tnmIokzatok, iabazatol< v"'JI keritesfalak Wdelmere.

Xella Ma9yarorszag Kft.

109 Budapest. Teve u. 41.
TeL. 'l37-11OO Fax 'l37-1181
www.xella.hu

24
Xella
 TERHEK ES HATASOK MEGHATAROZAsA 5.1. Fogalmak

II. RESZ: TERHEK ES HATASOK MEGHATAROZAsA

5. A hatasokkal kapcsolatos fogalmak es jelOlesek

5.1. Fogalmak
Sulyterhek es hasznos terhek
Onsuly (G) (selfweight)
Egy szerkezet vagy szerkezeti elem sajat sulya.
Terfogatsiily (y) (bulk weight density)
;.... Az anyag egysegnyi terfogatanak sulya. A terfogatba az anyagban leva levo p6rusok es legzarvanyok is
beletartoznak.
Halmazsiily az anyag vagy termek terfogatsulya omlesztett, illetve rendezetlen halmazban torteno tarolas eseten.
Rakatsuly kozel azonos meretii. nagyobb elemek csoportjfmak terfogatsulya rendezett maglyaban, rakatban
vagy raklapon torteno elhelyezes eseten.
Siirfiseg (density)
Epitoanyagoknal az egysegnyi terfogatra eso tomeg, tarolt anyagoknal a tarolasi m6dnak megfelelo egy-
segnyi terfogatU halmaz tomege (halmazsiiriiseg).
Surl6dasi sz6g @ (angle of repose)
Az Omlesztett anyag tenneszetes m6don kialakul6 oldalfelUleteinekvizszintessel bezm szoge.
Jarmii osszsulya (gross weight of vehicle)
Ajarmi15sszsulya, vagyis az 5nsuly es a megengedett legnagyobb szallithat6 suly 5sszege.
Mozgathat6 valaszfalak (movable partitions)
Olyan falak, amelyek a fMemen tobbszor is felepithet6k, eltavollthat6k, ,Hhelyezhet6k.

Hoterhek
Az epiteshely tengerszint feletti magassaga (A) (altitude of the site)
Az epitmeny (vagy epiiletresz) tervezett vagy tenyleges helyenek magassagi elhelyezkedese a nevleges ten-
gerszinthez viszonyitva
A felszini h6teher karakterisztikus erteke (sJ (characteristic value of snow load on the ground) .
Az epitesi helyszin felszini h6terhenek 0,02 eves meghaladasi val6szinusegil erteke szokasos kOrUlmenyek
kOzott (a kiveteles h6terhek nelkiil).
Kiveteles felszini bOteher (SA) (load due to the exeptional snow load on the ground)
Olyan rovid ideigfellepofelszini h6teher, amely a tervezesi elettartam soran vtirhatoan nemfordul eM, de
nem is zarhato ki teljesen.
A teto b6terhenek karakterisztikus erteke (s) (characteristic value of snow load on the roof)
A tetore hato hOteher 0,02 eves meghaladtisi valosziniisegii erteke szoJcasos koriilmenyek kozott.
A teta felhalmoz6das nelkQli Mterhe (unc;!riffed snow load on the roof)
A tet6n egyenletesen eloszl6, a hoesest kovetoen, de mas eghajlati, ill. idojartisi hatasok miik5dese elott
megval6sul6 teherelrendezes hoterhe, amelyet csak a teto alakja befolyasol.
A teto felhalmoz6dott Mterhe (driffed snow load on the roof)
A teton peldaul a szel hatAsara egyik helyrol a masikra atmozgatott b6 eloszlasat leir6 teherelrendezes sze-
rinti hOteher. A teher atrendezodese altalciban - de nem mindig - a h6teher lokalis vagy teljes novekedeset
eredmenyezi.
A tetO hOterhenek alaki tenyezoje
A teto h6terhenek es a felszini h6tehemek a hanyadosa, a szel miatti (terep-)tenyezo es a homersekleti te-
nyez6jigyelembe vetele nelkiil.
Szel miatti tenyezo, tereptenyezo (C.) (exposure coefficient)
Belso oldati hohatAsnak nem kitett teton (Ct=l) a kialakul6 h6tehercsokkenesnek vagy novekedesnek a fel-
szini Mteher karakterisztikus ertekehez viszonyitott nagysagflt megad6 tenyew.
Hamersekleti tenyezo (el ) (thermal coefficient)
A tet6 h6terhenek csokkeneset figyelembe vev6 tenyezo a teton ataramlo es a havat olvaszto h6 miatt.

Szelterhek
Az atlagos szelsebesseg kiindulasi erteke (VbO) (fundamental basic wind velocity)
A sik terepszint feletti 10 meter magassagban fellepo 10 perces atlagos szelsebesseg, amelynek eves rullepe-
si val6sziniisege 0,02.
Az atlagos szelsebesseg bazis (alap-)erteke (Vb) (basic wind velocity)
Az atlagos szelsebesseg kiindulasi ertekenek a szel iranyat es a vizsgalat idoszakflt (szezonaJis jelleget) is
figyelembe vev6 m6dositott erteke.

25
 TERHEK is "ATtSOR MEGHATtROIASA 5.2. Betiiielek, ielolesek, indexek

Atlagos szelsebesseg (v m ) (mean wind velocity)

Az atlagos szelsebesseg alapertekenek a terep erdessegenek es tagoltsaganak figyelembe vetelevel m6dosi-
tort, magassagfilggo erteke.
A szelnyomas tenyezoje, nyomasi tenyezo, alaki tenyezo (cp) (pressure coefficient).
A kUlso nyomasi tenyezo (cpe) ket megkil1(>nboztetett erteke a helyi (local) es az altalanos (overall) tenyez6.
A helyi alaki tenyezo (Cpe,l) az 1 m 2-nel nem nagyobb felilletekre vonatkoz6 nyomasi alaki tenyezo; kis ele-
mek es rogzitesek meretezesehez hasznalatos. Az altalanos alaki tenyezo (Cpe, 10) a 10m2-nel nagyobb feliile-
tekre vonatkoz6 nyomasi tenyezo.
Erotenyezo (cr) (force coefficient)
Az erotenyezo a szel egeszben megadott, osszesitett hatasat fejezi ki valamely szerkezeten, szerkezeti reszen
vagy elemen a szelsurl6dast is beleertve.
Aerodinamikai tenyezo (aerodynamic coefficient)
A szelhams nagysagat a szerkezet kialakitasat61 fiiggoen befolyasol6 m6dosit6 tenyezok (alaki tenyez6k)
kOzos neve. Ide tartozik a kiils6 es belsa nyomasi tenyez6, az osszesitert nyomasi tenyez6, a surl6dasi tenye- .
zo es az erotenyez6 is.

Homersekleti hatasok
Arnyekban mert leghomerseklet (shade air temperature)
Egy feherre festett, sze1l6zo nyilasokkal elhitott fadobozban, az Un. Stevenson erny6n elhelyezett h6rner6k-
kel mert h6merseklet.
Arnyekban mert Jegnagyobb / legkisebb homerseklet, (Tmax / Tmin ) (maximum/minimum shade air temperature)
Az amyekban mert legh6merseklet 6rankent mert legnagyobb / legkisebb ertekei alapjan szamitott ertek,
amelynek eves meghaladasi val6sziniisegii 0,02.
Kezdeti homerseklet (To) (initial temperature)
A megepitett tart6szerkezeti elem h6merseklete alakvaltozasainak meggatlasakor
EgyenJetes homerseklet-vAltozasi osszetev6 (AT u) (uniform temperature component)
A keresztmetszet menten mindenutt azonos ertekii h6rnersekleti osszetevo, amely meghatarozza a szerkezet
h6hattisra tetrejov6 mgulasat vagy osszeh(rz6dasat.
Linearis homerseklet-valtoz8si osszetevo (L\ T M) (temperature different component)
A szerkezeti elem ket atellenes kulsofeliilete kozotti homerseklet-kulonbseg lineciris homerseklet-valtozCJs
eseten.

Epites kozbeni hatasok

Epitesi segedszerkezetek (auxiliary construction works)
Minden olyan, az epitesi folyamattal kapcsolatos szerkezet es szerkezeti elem, amelyre hasznalatat es az epi-
tesi munkalatok befejezeset kovetoen az epulet rendeltetesszeru miikodesehez nines tObbe sziikseg, es ezert
elbontcisra, eltavolitilsra keralhet.
Epitesi segedszerkezet pI. az allvany, a zsaluzat, a ducolat, az ideiglenes merevites stb.
Epitesi teher (construction load)
Olyan teher, amely kizar6lag az epitesi-kivitelezesi tevekenyseg soran jelentkezhet, es az epitesi tevekenyseg
befejezodeset kovetoen mar nem fordul e16.

5.2. Betiijelek, jelolesek, indexek

A segedlet 1. reszeben hasznalt alapvet6 jelOieseket az 1.2. fejezet tartalmazza. A kovetkezokben csak a II. reszre
(a 6-15. fejezetekre) vonatkoz6 fontosabb betiljeleket es jeloIeseket soroljuk fei. Az ismertetett szakkifejezesek, jelole-
sek es azok magyarazata altalaban atvetel a megfelel6 Eurocode el6irasb61, helyenkent kisebb szerkesztesi m6dosita-
sokkal, kihagyasokkal vagy betoldasokkal (ezeket dolt betiivel jelOljUk). A szoveges ertelmezest kovetoen zar6jeles
szam(ok) arra fejezetre utal(nak), amelyben vagy amelynek mellekleteben az adott jeloles szerepel, illetve ertelmezve
van. (A jeloleseknek az I. es II. resznel val6 azonossaga eseten U.gyelni kell azok eltero ertelmezesere!)
Latin nagybetuk
A terhelt felUlet (6) Ao homlokzati nyflasok osszterillete (9)
A ten~erszint feletti magassag (8) Aod nyflasok osszterulete a dominans
A a vizsgaIt elem terhelo mez6ie (9) homlokzaton (9)
A terepszint feletti magassag (1O) Av hasad6-nyH6 felUlet robbanaskor (14)
A Utkozesi feltilet nagysaga (14) Ce szel miatti tenyez6 (tereptenyezo) (8)
Ao referencia teri1let (7) Cesl kiveteles (rendkivuli) h6teher tenyez{)je (8)
Adeb az Osszegytilt uszadek teriilete (11) Ct homersekleti tenyez6 (8)
Afr szel sUrolta felUlet (9) F ntkozesi ero rugg()1eges felUleten (14)
Aref referenda felUlet (9) Fb teUes fl>ldreng6si teher, eltol6ero (15)

26
 TERHEK is HATASOK MEGHATAROzASA 5.2. Befujelck, jelolesek, indexe

Fcb,k a Qcb epitesi teherbol szarmaz6 koncentralt Qk pontszeru esetleges teher karakterisztikus ,. ,
ero karakterisztikus erteke (3) erteke (7) !
Fd helikopterbaleset egyenertekii statikus ter- Ok,<!'.ll dinamikus hatas karakterisztikus erteke (7)
henek tervezesi erteke (]4) Owa a viz altai okozott hatasok (11),( 13)
.:...
Fd.,x a vizszintes ntk5zesi ero nagysaga a jlirmii
kiielOlt hahidasi iranvaban (14)
R(x) a felUlettol az x pontig ervenyesli\6
hOellenallAs (10) t
I
Fd,y a vizszintes iitk5zesi ero nagysaga ajarrnii Rin a belso felUlet hoellenallasa (10)
kiiel51t haladasi iranvara merole,gesen (14) Rout a kUlso feliilet hoellenallasa (10)
F deb az uszadek-feJhalmoz6das okozta teher (II) Rtot a szerkezeti elem telies h5ellenallasa (10)
Ffr a szel okozta surl6dasi ero eredoie (9) S talaiszorz6 (15)
Fhn nevleges vizszintes ero (13) Sd tervezesi gyorsuias vaIasz spektrum (15)
a teton megcsilszni akar6 h6t5meg Altai a a teto szelen tlilnyul6 MbOl szarmaz6, egy I
Fs tetosikkaI parhuzamos iranyban kijejtett ero Se meteres tetonosszrajut6 teher (8) I
e,gy meter hosszon 8) S. rugalmas gyorsulasi valaszspektrum (15)
Fw a szelera eredaie (9 T a szerkezet Atlagos homerseklete egy vizs- , I
Fwfr szelslirl6dasi era (9 gAit idapontban (10)
Fwn • t 5sszesitett (nett6) felUleti szelero (9) T a szabadon rezgo szerkezet rezgesideie (15) I
Fwa vizAramlas okozta teljes vizszintes era (11) T(x) a szerkezet bels6 h6merseklete a feIUlettol I
Fwe Idllso feIUleti szelero (9) x tlivolsagra (l0)
Fwi belso felUleti szelero (9) To epites kozbeni atlaghomerseklet (10)
H tetoelek kllzMi ma,gassagkUI5nbseg (8) To az alakvaltozlisaban gatolt szerkezet kezdeti
H epUletmagassag (15) hOmerseklete (10) I
Oc epitesi teher (13) TJ a szerkezet rezgesenek else peri6dusideje
Qca epitesi teher az epitesi-szerelesi munkAn (15) I

dolgoz6 szemelyzet, a latogat6k es az egy- Ts rezgesido a B szakasz kezdetenel (15)

szerii kezi szerszamok, eszkoz5k sulyab61 ]jow a szerkezet alacsonyabb hOmersekletii felU-
(13) letenek hOmerseklete (10)
Qcb epitesi teher az epitesi es szerelesi anyagok, Iin a belsa ter I~omerseklete (] 0) I
eloregyArtott elemek es berendezesek taro- Tmax amyekban mert legmagasabb Iegb5mersek- I
llisabOl(13) let (10)
Qee epitesi teher az epiteshez, illetve az anyag- Tmin amyekban mert legalacsonyabb leghorner-
mozgatAshoz alkalmazott segedszerkezetek seklet (10) I
es berendezesek sulvabol (13) Tout a Ictllso ter leghomerseklete (I 0)
Qed epitesi teher a nehez, mozgathat6 berende- T up a szerkezet magasabb homerse1<letu felUle-
zesek es gepek sulyab61 (13) tenek homerseklete (10) I
Q.. epitesi teher felesleges epitesi anyagok fel- V az eves legnagyobb boteher variaci6s te- I
halmozasAb61: maradek- es hulladekanya- llYez6ieJ131
gok, booMsi t5rmelek, kiemelt talai (13) V helyiseg terfo~ata (l4)
Qef epitesi teher a szerkezet vegleges allapotat W targonca brutto sulya (14)
megelozo ideiglenes helyzetekben: nyers
beton, be nem epitett elemek sulya (13)
Latin kisbeUik

a" sziklAn megadott szeizmikus gyorsulas (15) Cue, mod m6dositott kUIs6 nyomasi tenyezo (9)
agR sziklAn megadott szeizmikus gyorsulas Cui belso nyomasi tenyez6 (9)
referencia erteke (15) Cr erdessegi tenyezo (9) I
b eDUlet vagy epilletresz szelessege (8) CsCd szerkezeti tenyew (9 I
b a szerkezet szeliranyra meroleges szelessegi Cseason szezonalis tenyeze (9
merete (9) d a h6ret~ vastagsa,ga 8)
b a vizben a1t6 epitrneny Aramhisra meroleges
szelessege (II)
d a szelirannyal pArhuzamos szerkezeti meret
(9)
I
b titkozesi feltilet szelessege filggaleges felU- deDL epUletszintek k5z5tti relatfv elmozdulas
leteo (14) (15) I
Calt magassagi tenyezo (9) e a szelero kUlpontossaga (9) I
Cdir irAnytenyezo (9) e tetozona kiindulasi merete szelteherhez (9)
c. helyszintenyezo (9) j donga ivrnagassaga, iIletve
Cc erotenyezo (9) kupola zaradekmagassaga (9) I
Ceo az erotenyezo kiindulasi erteke (9) g felUleten I vonal menten megoszlo alland6
CCr surl6dAsi tenyezo (9) teher (6)
Co tagoltsagi (domborzati) tenyez5 (9) gk l gd negyzetmetersuly vagy foly6metersuly
Cn nyomasi tenyeze (9) karakterisztikus / tervezesi erteke (6) I
Cn< kUlso nyomAsi tenyezo (9) h az epitmeny magassaga (8)

27
 ~ TERHEK ES HATASOK MEGHATAROzASA 5.2. Betuielek, ielolesek, indexek

h szerkezet I szabadon all6 fal magassaga (9) qcb,k a Qcbepitesi teherbal szarmaz6 egyenlete-
h szerkezeti reteg vastagsaga (1 0) sen megoszl6 teher karakterisztikus erteke
h vizmelyseg (11) (13)
h az utkl>zesi era ered6jenek magassaga az lit qk l qd feliileten vagy vanal menten megosz16
szintie talott (14) esetleges teher karakterisztikus/tervezesi
\-
h f6dem alatti szabad magassag az ut- erteke (7)
felillethez kepest (14) qo a torl6nyomas csucserteke (9)
h Utkozesi felulet kozeppontjanak magassagi r sugar (9)
;'-
I
helyzete ruggoleges feliileten (14) r az tltkl>zesi teher rn6dosit6 tenyezoje (14)
i
I
hn attika/parapetfal magassaga (9) S a teto h6terhenek karakterisztikus erteke (8)
hStriD savrnaj1;assag falon (9) SAd a kiveteles h6teher tervezesi erteke (8)
a h6 szabalytalan alakjat figyelembe vevo a teta h6terhenek tervezesi erteke tartos /
~-J k Sd
szorz6 a tet6 szelen tUlnyUl6 h6nal (8) ideigienes tervezesi helyzetekben (8)
; ,>k alaki tenyezo (11) Se a teton tlilnyul6 h6 foly6metersulya (8)
I ktteb az uszadek silriisege (11 ) Sk felszini h6teher karakterisztikus erteke (8)
l~ turbulencia tenyezo (9) v ernelt teher rnaximalis sebessege (7)
kr tereptenyez6 (9) Vb az atlagos szelsebesseg bflzis (alap-) erteke
szabadon all6 fal hossza vagy (9)
11 zaszl6 vizszintes merete (9) VbO az atlagos szelsebesse,g kiindulasi erteke (9)
a h6tehemek kitett felUlet vagy a Vm atlagos szelsebesseg (9)
Is h6felhalmoz6das hossza (8) Vwa a viz atlagos folyasi sebessege (11)
Il v a szelsebesseg ingadozasfmak intenzitasi
tenyezoje (varicici6s tenyezo) (9)
W feltileti szelnyomas (9)
kUlsa felUleti szelnyomas (9)
We
m helikopter brutt6 tomege (14) Wi belso felUleti szelnyomas (9)
m a f6demben koncentrfllt tOmeg vagy az - W net Osszesitett (nett6) felUleti szelnyomas (9)
epUlet telies tOmege (15) X a visszafordu16 falveg hossza szabadon all6
mf zaszl6 fail~os tomege (9) falaknal (9)
1'1 az epQlet szintjeinek szama (7) Z terepszint feletti magassag (9)
n atlagos visszateresi peri6dus evekben (13) Zo a feltileti erdesseg merteke (9)
Pd robbamis hatasaval egyenertekii statikus Ze referenda magassag kUIsa szelnyornas
nyomas (14) szamitasahoz (9)
Pmax a vizaramlasb61 keletkezo nyomas maxi- Zg szabadon all6 tabla labanak magassaga (9)
rnuma(ll)
Zi referencia magassag belsa szelnyomashoz
Pv a hasad6-nyil6 felUlet tonkremenetelehez
(9)
tartoz6 nyomas (14)
Zmax maximalis rnagassag (9)
q felQleten/vonal menten megosz16 esetleges
teher (7) Zmin minimaIis magassAg (9)
q viselkedesi tenyezo (15) Zstrip falsav tetejenek magassaga (9)
qb a torl6nyomas bazis (alap-) erteke (9)
Gorog betfik

a atlagos hajlasszog (8) a szerkezet ket 'oldala kozt)tti linearis ho-

i1TM
a teto baj lasszoge a vizszinteshez kepest mersekletvlHtozasi l>sszetevo (10)
U
(8)(9) a hamersekletvaltozas keresztmetszet men-
i1Tu
a hasznos teher felUlet szerinti csokkent6 ten alland6 ertekfi Osszetevaje (10)
UA
tenyezoje (7) 11 csillapitisi korrekci6s tenyezo (I5)
a basznos teher szintszAm szerinti cSl>kkento A szerkezeti reteg havezetesi tenyezaje (10)
Un tenyezoje (7) Jl a h6teher alaki tenyezoje (8)
aT linearis hotagullisi eJ];YUtthat6 (1 0) a h6teher alaki tenyezoje a teta hajlasszog-
a dongateto erintojenek a vizszintessel be- Jl(a)
a zart szoge (8)
enek ftlggvenyeben (8)
J.lz alaki tenyezo az A jeW helyen (8)
JlZA
3 a h6felszin vizszintessel bez3rt szoge (8) a szel hatasahoz tart6z6 h6felhalmoz6das
Y a h6 terfogatsulya (8) Jlw alaki tenyezoje (8)
Yfre friss h6 terfogatsulya (8) v gyorsulas csokkent6 szorz6ja (15)
II fontossagi tenyezo (15) ~ viszk6zus csillapitas rnerteke (15)
terfogatsuly I halrnazsuly I rakatsu!y karak- P a levego siiriisege (9)
Yk terisztikus erteke (6) Pwa a viz siiriisege (11 )
1m terfogatslily kozepes I atlagos erteke (6) <p hasznos teher dinarnikus nove16 szorz6ja(7)
'old regi, tl>morodl>tt h6 terfogatsulya (8) <p falfeliilet tomorsegi aranyszama (9)
Yset megUlepedett h6 terfogatsulya (8) <p a torlaszhatast figyelernbe veva szorz6
Ywet nedves h6 terfogatsulya (8) szabadon a1l6 tetoknel (9)

3
 TERHEK is HATASOK r.1EGHATAROzASA 5.2. Betuielek, ielCilesek, indexek
. -

,
t. Ijl a gyakori teherszint tenyezojet modosit6 a tiJdveg kedvezo hatasat figyelembe vevo
'1'>-
szorz6 (I 5) csokkento tenyezo (9)
'I'me az alaki tenyezo m6dosit6 szorz6ja soro1t e a szeliranyat megad6 szog (9)
piJIetetoknel (9) 41 omlesztett wolt anyag surl6dasi szoge (6)
'I'mr az alaki tenyezo m6dosito szorz6ja sorolt crv a szelsebesseg (turbulencia) sz6rasa (9)
nyereg- es felnyeregtet6knel (9)

Indexek
Az Eurocode-ban a betujelekhez kapcsol6d6 indexek tobbsege a jeloles megerteset is elosegito angol nyelvu kifejezes
egy- vagy DeMny betus rovidltese. Az indexek ilyen jellegii "ertelmessege" a magyar nyelvii valtozatban tobbnyire
elvesz. Az alabbi tablazat a segedletben eiOfordul6 indexet sorolja fel angol es magyar nyelvii ertelmezesUkkel. Mint
lcithat6, egyes indexek mogott esetenkent tobbfele fogalom is megbujhat. A nem szoveges jellegii indexeket, mint pI. a
felsoIolast jelzo szam- es betiijeleket, valamint a nemzetkozileg egyseges matematikai indexeket a tablazat nem tartal-
mazza.

A accidental rendkivtili me multispan canopy soroh pilleteto

A area terUlet mod modify m6dosit
b basic, base alap, kiinduleisi, blizis fir multispan roof sorolt teto
c construction epftes n number (szint)szam
d desi~n tervezesi net netto osszesitett
d dominant dominans, nom nominal nevleges
meghataroz6 0 ooeninz nyileis
deb debris uszadek 0 oroghraphy tagoltslig
dir direction irany old old regi
dst destabilizing destabilizal6, felborit6 out out kint, kiils6
DL damage karok korlatozasa P prestressing elOfeszites
limitation p peak csucs, legnagyobb
E effect hateis p parapet parapet, attika
e external kUlso r rou~hness erdesseg, durvasag
e exposure kitettseg, helyszin R reference referencia
e elastic rugalmas ref reference referencia
ef effective hatekony, hateisos rep representative reprezentativ
esl exceptional kiveteles s sliding lecsusz6
f flag zeiszl6 s snow h6
f, F orce era, hateis season season evszak,szezonalis
fay avourable kedvez6 set settled megnIepedett
fr riction sUrl6deis stb stabilizing stabilizal6
fre fresh friss strip strip say, esik
g,G zravitv suly, gIavitacio sup superior, upper felso
hn horizontal vizszintes Devleges t thermal ho
nominal (er6) t time ido
i internal belso tot total telies
I importance fontossag u uniform egyenletes
in in bent, belso unfav unfavourable kedvez6tlen
inf inferior, lower als6 up upper felso
k charakteristic karakterisztikus, v velocity sebesseg
jellemzo v volume terfogat
low lower also w wind szel
m mean litlagos, kozep (ertek) wa water viz
m,M material anyag wet wet nedves

29
LV
o 5.3. A hatasok fajtai es besorolasuk

Az alabbi tablazat az Euroeode kii15nboz5 eloirasaiban emlitett hatasokat, azok tobbfele szempont szerinti besorolasat foglalja ossze. A felsorolt hatasok egy resze nem
epOletekre vonatkozik, iIIetve Magyarorszagon figyelmen kivUI hagyhat6, de a teljesseg erdekeben a tablazat ezeket is tartalmazza.
5-1. lablazal
A hatasok besorolasa /1
! \. . .:: :.~::::..:....';'.: ',:, . ", ::. . '.
Haras fajtajaJrov,idleinisa' ]M:egj~gyiM' ' ,,'lv~na~bZ6 eI6ir~s",
I;'" : , </ ,~"
Onsuly

altahiban I alland6 I k5 tI I rogzitett

b lilI(tiiresen
! I statl' k
us! I
(I)
sza'll'tli· I .
1 s es taro as eseten
I EN 1991-1-1
zve en eo \ tt(l) dinamikus(2) (2)hirtelen mozgasvaltozas, leeses eseten
I I I nem r gZI e
athelyezhet6 szerkezetek onsu-
Iya (pI. mozgathat6, mobil va- esetleges I kozvetlen I nem rogzitett I statikus Ijarulekos hasznos teherkent kezelend6 I EN 1991-1-1
laszfaJ
feltoltesek, tet6k, teraszok fuld- a felt51tes eloszlasanak esetleges
alland6 statikus I EN 1991-1-1
terheL me altozasa eseten
Hasznos terhek
kvazi stati- (4)dinamikus hams eseten sines szamot-
altahiban esetleges kozvetlen nem r5gzitett kUS(4) EN 1991-1-1
tev6 dinamikus valasz, ill. rezonaneia

gepetdember v, allatesoportok EN 1991-1-1

esetleges kozvetlen nem r5gzitett dinamikus szamitani kell rezonaneia fellepesere
okozta ritmikus er6hatis MSZEN 1991-1-IINM

targoTleak, helikopterek esetleges kozvetlen nem rogzitett dinamikus I I EN 1991-1-1

Meteorol62:iai hatasok
szel
I esetleges !
rendkiviili
k5zvetlen
-
rogzitett !
nem rogzitett
statikus!
dinamikus
I I EN 1991-1-4
esetleges ! rogzitett ! statikus!
h6 I rendkivlili k5zvetlen I I EN ]991-1-3
nem rOQzitett dinamikus
statikus!
legk5ri jegesedes I esetleges kozvetlen nem rogzitett ISO 12494
dinamikus
alland6! (5)esetleges, ha helyi hatas EN 1990
EIOfeszites I esetieges(S) kozvetlen nem rogzitett statikus
(pI. lehorgonyzas) EN 1992-1999

• A l1iv:nKOI9S Q2 eredeti EN jeloleseket adja meg, akkor is, ,ha az elolnlsnak mar van MSZ EN valtozata is.
 .. "'·_·':"t-:-",,~_';"~~""":~·~7:'?,7-··••"""" .....I~~ ""'iC)o~--:"'.T"~~~-".[:v'9"';::::"'~""~.""-;"'.~~

5-1. tilbJazat -folvtat'--

A hatasok besorolasa /2
-::', . .:. : : . .ee~oroIM:szeiPPQntja, ; .'.,., '.,' :
:' ' ,,>'!:: ' : : ."
. _···':.;.~~~~~~~$,·;~'F'· Vom;tk6~6 eloinlit '
....
Hatlls fajtajalrovid leirasa
id6beliJaltozfi~ ;Mi~~~~ei' _~;:'1it6r~~irr~li~zas:":< . .• '·.;Jelle~,:.
" '

.'.,..~ . -.
Kinematikai hablsok
alland6/ ' (6)pl. tlimaszelmozdulas, ttilemeles,
kenyszer-alakvaltozasok(6) kozvetett nem r5gzitett statikus EN 1990
esetleges elg5rbese~
homersekletvaltozas esetleges kozvetett nem rogzitett statikus EN 1991-1-5
zsugorodas, hidrlltaci6s ha- alland6/
kozvetett nem r5gzitett statikus EN 1992-1994
tasok esetlelZes
Geotechnikai hatasok
alland61
talajmozgas k5zvetett nem rogzitett statikus EN 1997
esetleges
alland6/
f61dnyomas kozvetlen nem rogzitett statikus EN 1997
esetIeges
Viz
alland6 / esetle- rogzitett(7) / statikus / (7)a tervezesi sajatossagok fiiggvenyeben
talajviz, torl6vlz, arviz kozvetlen dinamikus(8) EN 1990
ges / rendklvOli nem rOgzitett(7) (8)a viz aramlasa eseten
kozvetlen / statikus / EN 1990
Rendkiviili batasok rendkiviili nem rogzitett pI. Utk5zes, robbanas, tuz
kozvetett dinamikus EN 1991-1-7
esetleges(9) / EN 1990
Szeizmikus hatasok kozvetlen nem rogzitett dinamikus (9)Magyarorszagon csak rendkivUli teher
rendkivUli EN 1998
Epites kBzbeni terhek
statikus / di-
emberek es kezi eszkoz5k esetleges kozvetlen nem rogzitett EN 1991-1-6
namikus
statikus I
mozgathat6 targyak esetleges kozvetlen nem rogzitett dinamikus(IO) ('°'hirtelen mozgasvaltozas, leeses eseten EN 1991-1-6

ideiglenes berendezesek, da- rogzitett I statikus /

esetleges kozvetlen EN 1991-3
ruk, se~edszerkezetek nem rogzitett dinamikus
elmozdithat6 nehez gepek es statikus / EN 1991-2
esetleges kozvetlen nem rogzitett
berendezesek dinamikus EN 1991-3
tarolt hulladekok(") statikus I (IJ)fiiggoleges felOletekre rogzitett teher
esetleges kOzvetlen nem rogzitett EN 1991-1-6
(pI. epitesitormelek) dinamikus is lehet
ideiglenes helyzetii szerke- esetleges kozvetlen nem rogzitett statikus nem lehet dinamikus teher EN 1991-1-6
zetreszek

w
• A hivatkozBs az eredeti EN j~IOleseket adjll meg akkor is, ha az eloln\snak mar van MSZ EN v{lltozata is.

_ Aliiiiok f"'-s beWiiiiWuk,

 SULYTERHEK 6.1.-6.3. Onsuly, sulyadatok

6. Sulyterhek
A sulyterhekkeI, azok meghatarozasanak m6djaval, az onsulyokra es terfogatsulyokra vonatkoz6 adatok megadasaval
az MSZ EN 1991-1-1 foglalkozik [12].

6.1. Az onsulyteher jellemzoi

L>nsulyteher alatt a szerkezetek, szerkezeti elemek sajAt sulya ertendo.
6-1 ttibltizat
"
..... - ..
. ' ".
.. _,- .-
.' . OnsUlyterhek.~nalanos·lelJemzoi ..,' '.
'~ .': ':i',;· "
'c' ...,.: .•.:.,.::

Idobeli vaItozas szerint aUand6 / esetleges

Eredet szerint kozvetlen
Terbeli vaItozas szerint rogzitett / nem rogzftett
Jellef! szerint statikus / dinamikus
Tart6s / ideiglenes tervezesi helyzeteken beItll
Yo = 1,35
teherbirasi hatanillapotban
'1
,I Parcialis (biztonsagi) tenyezo Yo = 1,0
Tart6s / ideiglenes tervezesi helyzeteken belGI,
hasznalati hatarAllapotban
"fA = 1,0 Rendkiviili tervezesi helyzetben
Az onsuly, mint eset/eges hatas kom-
bimici6s / gyakori / kvlizi-alland6 IjfO=ljfl = 1jf2 =1,0 Minden tervezesi helyzetben
erteket me2ad6 tenyezok

6.2. Az onslily figyelembe vetele hataskombinaciokban

• Egy adott hataskombimici6ban a tart6szerkezeti es nem tart6szerkezeti elemek teljes onsulya altaia-
ban egyetlen alland6 hataskent veheto figyelembe.
• A feMltesek sulya, valamint a tetok es teraszok foldterhe alland6 hatasnak tekintendo.
• A mozgathat6, athelyemeto valaszfalak es gepeszeti berendezesek onsulya jarulekos esetleges teher
(lsd.7.4. szakasz)

6.3. Epitoanyagok, epiiletszerkezetek es tarolt anyagok slilyadatai

Az ebben a szakaszban osszefoglalt adatok olyan suly jellegil mennyisegek, amelyek kiindulasi adatkent szolgAlhatnalc
egyfel61 az onsulyterhek, masfelol ktilonbOzo has2J1os terhek (f6leg tarolasi terhek) meghatArozasAra.

A ti:'lblazatok elsosorban az MSZ EN 1991-1-1 alapszovegenek mellekleteben', valamint a Nemzeti Mellekletben tal<il-
hat6 legfontosabb adatokat tartalmazzak, de emellett korabbi hazai szabvanyokb61, segedletekbOl, epftOipari eegek
intemetes honlapjair61 gyiijtOtt informaei6kkaJ, valamint jelent6s reszben Dulaeska: Statikai Kisokosanak 3.4 fejezet6-
bol szarmaz6 adatokkal is ki lettek egeszitve [32]. A tablazatokban szerepl6 tobb hazai epit6anyag rna mar nines forga.
lomban, de meglevo epUletekben meg gyakran elOfordul.
A hazai anyagokra es epUletszerkezetekre vonatkoz6 adatok nem tahilbat6k meg az EN 1991-1-1-ben, sot annak Nem-
zeti Mellekleteben sem (a jaratos hazai falazattipusok terfogatsulyanak kivetelevel).
A tablazatok sulyadatai hangsulyozottan tAjekoztat6, nem kotelezo ertekek (erre utal tobbek kozott a gyakori "t61-ig"
ertektartomany jellegii adatmegadas). Konkret anyagok, termekek es szerkezetek eseten kiegeszito adatszolgAltatason
alapul6 tervezoi pontositasra lehet sZiikseg.
Az egyes anyagok ilIetve termekek szUkseges adatait a szallit6, iIletve a gyArt6 is megadhatja.
A kozolt adatok a karakterisztikus erteknek felelnek meg, ami altalaban a kozepes ertekkel (mean) egyezik. t Teher-
elemzesekben szinte mindig a kozepes erteket (varhat6 erteket) kell szfunitAsba venni. EmeUett azonban az
EN 1990 az alland6 teher kUI~nboz6 val6szinilsegi szinru karakterisztikus ertekeit (Gk.sup es Gk,inf) is ertelmezi. Ezek
erteke egyedileg adand6 meg, vagy pontosabb adatok hianyaban a 4-1. tablilzathoz tartoz6 labjegyzet szerint veheto fei.

• Az EN 1991-1-1 t5bb helyen utal mas, nem tart6szerkezeti elofrasokra. A hivatkozott eloirasok: betonokra az EN 206,
falaz6elemekre a prEN 771 filzetei, Uvegteglakra a prEN 1051, faanyagokra az EN 338.
t Szerkezeti faanyagoknal azonban a ket ertek eltero, es az EN 338 mindkettot k~zli. A 6.3.1 szakasz tablazata a kozep-
ertekhez tartoz6 "fm terfogatsulyt adja meg.
32
 SULnERHEK 6.3. Epifoanyagok, epulefuerkezetek es farolt anyagok sulyadafai

6.3.1 Epitoanyagok es tarolt anyagok terfogatsiilyai

A terfogatsu1yokb01 a tenyleges sli1yadatokat a terfogattal torteno szorzassa1 kaphatjuk. A terfogatot meghatarozo mere-
tek altahiban nevleges, terv szerinti ertekUkke1 vehet6k szamitasba.

3 I.T:;,,;;;,:>·· ··'ImMEl<. •... ''Y~~f:.I(liUirel~

Anyagok terfogatsulya 1. Yk [kN/m ] Aluminium 27
.",;i\'/;<i\,~Olil'QK·~<',:'<:'··. . ".} )yctkN/mfui Cink, titancink 72
Habbeton 8 lontott 72
Vas
Perlitbeton 4-7 I kovacsolt 76
LC 1,0 9-10 Acel 78,5
K(lnnyiibetonok (kony-
LC 1,6 14-16 Sargarez, bronz 85
nyU adalekos)
LC2,0 18-20 V(lrOsrez 89
Tufabeton 16 Olom 114'
Ztizottk6 beton 23
Milk6 24
Normalbeton (kavicsbeton) 24
Nehezbeton >28
Friss betonnal, illetve szokQsos vasaltisu betonnal a Fenyo, erdei C22·C35 4,1-4,8
terfo~atsulvt 1,0 kNlm3-rei me~ kell navelni. PeldauZ: Feny6, voros C40-C50 5,0-5,5
Friss vasalatlan beton (normal) 25 Hazai kemenyfa, lombos D30-D50 64 7 0
Vasbeton es feszitett OOton (normal) ("25)' I(akac, bilkk, tOlgy) , - ,
,~.. ~&Re-$EilC;'oVA~d'L'Xtr€)k ' ,Yk,1llit/iri';ht Egzotikus kemenyfa D60-D70 8,4-10,8
Gipszhabarcs 12-18 GL24h-
Retegelt- homogen • GL36h 3,7-4,4
Meszhabarcs 12-18 ragasztott
Javitott meszhabarcs 18·20 GL24c-
fatart6k kombinalt 3,3-4,2
Cementhabarcs 19-23 - GL36c
Samotthabarcs 19 KERTO-S
4,8
Perlithabarcs 4-5 KERTO furnerfa KERTO.:o
l ' .. KERTO-T 4,1
l;>-'·, ,.. -- __Fl~IA$~E.l'-EN.mK),·;i-"-;"" .i; 1:<·.,'~;,-nrN/tri?l~,:

Porus beton (YTONO) 5-8 fenvo 5,0

Retegelt
Meszszilikat (meszhomok teela) 10-15 nyir 7,0
falemez
Ovegteg1a, Ure-zes 8-9 furnerlIecbetetes 4,5
Kett6s falli Uvegtel1:1a, iire~es ]] altalaban 7,0-8,0
konnyr'i 11-12 Faforgacslap cementk6tesii 12,0
Va1yogtegla kozeoes (rosterositesii) 12-17 kemeny 10,0
nehez 18-20 Icozepes siiriise~ (MDF) 8.0
Farostlemez
Egetett a~yagtegla. tomor 16 laf!Y. szi~etelo rwDFf 4,0
Mezot1'lri burkol6tecla 16 ;'; " .. ' .mtEG . YklkNIm~ :J
Keveslvukli tegla 13 Ove!!:, tablas (sikllveg) 25
Soklyukli tegla 11 Ovee:t~rmelek 22
B30 falaz6blokk 12,5 Habositott llveg 14
ValaszfaIlao, te-zla 12 Huzalberetes uveg 27
Samott tegla 18,5 , '. ·,>~AN'¥A60l< ,;-..;,:·;,f:;r: •. ,;.~ . ''Y;~m'0l':,
Savall6 tegla 20 Poliesztergyanta 11 8
:,.i;\·~RM.E·~mms>.aI'foRoYEK'·i ;;: -;y~~M41Wj ~'I Ragaszt6gyanta 13
Granit, szienit, portir 27-30 Akrillemez 12,0
Diorit, bazalt, gabbro 27-29 ;'lI()iliESii'lI!t\-19:GszrGE$EL6'~N¥'P;(J€)t(~ .---Y{.tl'kl'i(~~l . • ~
Andezit 26,5 altalanos 0,10-0,15
Riolit, dacit 25,5 EPS hab lepeshan-z szi-zeteles 0,10
Vulkani tufak (riolit, andezit, bazalt) 14-20 homlokzati szi-zeteles 0 15
ciltalanos 0,3-0,4

°°
Marvanv 28-29
puha, durva 17-18 XPShab na~terhelesii Dadl6 4-0,6
Meszko kemeny, tomott 20-28 homlokzati szi~eteIes 5-0,9
edesvizi 24 laposteto szi~eteles 1,4-1,5
Homokk6 21-27 K6zetgyapot ma~asteto szi~eteles 0,3-0,8
Dolomit 27 lepeshanf! szi~eteles 0.9-1,1
Marga 23 homlokzati szi~eteles I, I0
Agyagpala 26 Oveggyapot ma~astet6 szif!eteles 0,10-0,11
Kristalyos pala. gneisz 28-30 lepeshanf! szi~eteles 0,24-0,35

33
 SULYTERHEK 6.3. Epitoanyagok, epiiletszerkezetek es tarolt anyagok sulyadatai

Anyagok terfogatsulya II. Koagyaglap (mettlachi) 24

3 Fa padozat puhafa (hajopadI6) 6
'Yk [kN/m 1 kemenyfa (parket-
HO- ES HANGSZIGETELO ANYAGOK ' " "'3' 7
ta+vakpad16)
folytatas ' ' ' YI< [k,N/m ]
ragasztott parketta 7,5
Parafa
I expanzit 1,3 TegIa padozat tomor padltistagla 16
Iszupremit 2,0 soklyukU (iireges) 13
Perlit 0,85 meszhomok 18
Perlittegla 2,6 Esztrieh 18
Koszivacs 11,0 Magnezit 14
Nadlemez 2,2 Aszfalt tit- ontolt aszfalt es aszfaltbeton 25
Fagyapot lemez 3,8 masztixaszjalt 18
." "i:BURKbLOANYAGOKES forr6n hengerelt 23
," ",'PA:POZATI'ANYAGOK Tegla falbur- folfi~al~b-;::ur:..:.;k~o:-=lo.;.:te:,Q·g.:.::/la:....- -+_---.:1-::-7_-----1
Aszfalt 22-24 klinkerteKla 20
Bitumen 10-13 Vakolatok meszhabarcs vakolat 17
Greslap 24 javitott meszhabarcs vakolat 19
Mazas kenimia, esempe 16-17,5 cementhabarcs vakolat 22
Keramit 25
PVC padl61ap 17
lontott 12 Gipszkarton 11,0
Epoxigyanta OSB (faforgaeslap) 6,8
I iivef!szallal erositett 18
Gumipad16 18 BETONYP (eementkOtesu faforgaeslap) 11-13
Beton iardalao 23 HERAKLITH (fagyapot lemez) 3,8-5,0
Beton, m(iko, cementlap 22

6.3.2 Epiiletszerkezetek terfogatsulya

Epilletszerkezetek terfogatsulya Tornor meszhomoktegla javitott

18,5
3 meszhabarcsban
'Yk [kN/m 1 6 em vastag lyukaesos egetett agyag
:;'KOFAlJ~TOK ' "; :~ ':Yi.mcN;.m~l \ 12-12,5
vaIasifallap javitott meszhabarcsban
J
30 kN/m terfogatsulyn koMI 29 IDem vastag lyukaesos egetett agyag
11,5-12,0
20 kN/mJ terfol?;atsulyu kobOl 20 valaszfallap javitott meszhabaresban
, ';"~TEG[A ~AL)\ZATOK . YwITcWiDfl; Gazszilikat valaszfallap jay. meszhabaresban 9-9,5
B30-as kezi falaz6blokk iav. meszhabares 13,5 SoklyukU egetett agyagtegla
13,5
Nagy iiregterfogatil vc:izkeramia falaz6blokk javitott meszhabaresban
12,0
iavftott meszhabarcsban Keveslyuku egetett agyagtegla
14,5
POROTHERM falazat Porotherm M 100 javitott meszhabarcsban
8,77
falaz6habaresban TomOr egetett agyagtegla 14 N/mm~
16,5
POROTHERM falazat TM hoszigetelo szilardsagig, iavitott meszhabarcsban
' , 8,37
habaresban T6mOr egetett agyagtegla 14 N/mm~
18,5
POROTHERM 3D-as hanggatl6 falazat szilardsag felett, javitott meszhabaresban
17,9
Porotherm M 100 falaz6habarcsban Sarnott teglafal, samott habareesal 20
Gazszilikat kezi falaz6blokk 2 N/mm~ SavaIl6 tel?;la, bitumenes habareesal 19
6
szilardsligil?;,iavitott meszhabaresban Uve,;tegJa, egyszeres falu 8,7
Gazszilikat kezi falaz6blokk 2 N/mm--nel Uvegtegla, kettos falii 9,4
8
nagyobb szilards<iggal iav. meszhabaresban
Fenti terfogatsulyok vakolatlan falazatokra ertendok.
YTONG n-o,s p6rusbeton falaz6blokk
7 Ha javitott meszhabares helyett meszhabarcsot hasznaInak,
1 em vtg 5,5 N/mm 2 YTONG falaz6h-ban
YTONG P4-0,6 P6rusbeton falaz6blokk a megadott eIteket 0,5-del cs6kkenteni, cementhabarcs
7,75 eseten D,S-del novelni kell.
I em vtg 5,5 N/mm 2 YTONG falaz6h-ban

34
 SUlYTERHEK 6.3. Epitiianyagok, epiiletszerkezetck es tarott anyagok sulyadatai

6.3.3 Epiiletszerkezetek negyzetmetersulya

EpUletszerkezetek negyzetmetersulya azbeszteement pala e?yszeres 0,16

2 kettas 0,25
R"k rkN/m 1 hullampala 0,25
1<", ,. Fo.FAL~eketoldltli,:v,kk6,lafuil1: . . ', '. ";:e:ii~fkNLmfl Dvegfedes, 0,20
normal,6mm
44 em Porothenn N+F 405 fem oszt6bordakkal dr6tUveg, 6 mm 0,25
tOmortegJa 7,10 . ~B~.OR0JJHERMF!:)DEMEK 21,': g~ ·.FKNJtri~l'
sokJyuku tegJa 5,95 Egyenkent beepitett Porotherm 45-6s
38 em 2,8
HB 38 blokk 4,03 gerendak (f6dem vtg.: belestesttel
Porotherm N+F 3,84 17 em beIestest + 4 em Porotherm 60-0$
2,6
B30 5,01 felbeton = 21 em) belestesttel
Poroton, thermopor, thermoton 3,73 Egyenkent beepitett Porotherm 45-6s
3,3
Uniform 444 gerendak (f6dem vtg.: belestesttel
30em
Gazszilikat 3 15 17 em belestest + 6 em Porotherm 60-0$
3, I
Porotherm N+F 3,23 felbeton = 23 em) be!estesttel
Porotherm hanggatl6 4,42 KettOzve beepitett Porotherm 45-6s
3,3
tomortegla 4,88 gerendak (fOdem vtg.: belestesttel
25 em
soklyuku 4,13 17 em belestest + 4 em Porotherm 60-0$
3,0
',' ;~AI;ASZFAE'~(k~folaalt~iiR19tatFal}'· l'R'k:fl<N/m:f.I felbeton = 21 em) belestesttel
65em 1,50 Kettozve beepitett Porotherm 45-6s
TOmortegla 3,8
12 em 24O gerendak (ilidem vtg.: belestesltel
6em 1,20 17 em belestest + 6 em Porotherm 60-as
Tegla valaszfallap 3,5
10 em 1 70 felbeton = 23 em) belestesttel
Porotherm valaszfal 11,5 em 1,74 ;}~SlWj1f)REG:Y;.A~TotrE;Om.eMEK 'gi&lkNim~l···
6,5 em 1,50 PK es PS jelu kOrUreges feszitettbeton
Meszhomok tegla 3,15
12 em 2,60 f6dempanel (f6dem vtg. 19 em)
6em 2,00 27 em vakoiatmentesJlall6 (UF-MV) 5,12
Vasbeton 10 em 3,00 EB 60/19 belestest
2,67
IS em 4,25 E je Iii gerendas I (fOdem vtg. 19 em)
.... /¥AEASzFAI}A'K':V~olatneIlili1), ;:' .:~¥[kNtm}J' fodemrendszer EB 30/19 belestest
:"\" "'::~', :~ 'o' 3,52
Gipsz 6em I 10 (beton belestesttel, ([adem vtg. 19 em)
Oreges Uvegtegla II,S em 1,00 felbeton nelkiil) EB 60/24 be!estest
3,29
I (/Odem vtR- 24 em)
Kett6sfalu Qves:rtegla 8em 0,75
Szerelt gipszkarton (12,5 mm-es lapok) 0,50 G jelu gerendas B/60 belestest 3,34
Szerelt gipszkarton, kettozalt 0,75 fodemrendszer
B//00 belestest 2,97
1;,HfjJAZ~::R'~KJal'atMiiaszt6 s:i:efk:QclkWY "::i~a<:Ntmt:rf::
(f6dem vtg.: 22em)
Aluminiumlemez (0,7 mm vtg.) Gm jelii gerendas B/60 belestest 3,60
0,02
Horganylemez (0,75 mm vtg.) fOdemrendszer
005 B/100 belestest 3,13
(fodem vtg. 22 em)
Olomlemez (l,5 mm vtg.) 017
FERT vazkeramia belestestes ilidem
Titaneink lemez (l mm) 0,07 3,07
(nyers f6dem vt,g. 19 em)
Plasztikus bitumen (4 mm vtg. 005
EP157 + BB2-14.19 +
Bitumenes lemez I reteg,4 mm vtg.) 005 BVM-PPB
Bitumenes lemez 3 reteg) 0,15 gerendas ru-
oemfelbeton (nyers 2,95
fOdem vtg. =19,4 em)
Bitumenes lemez 3 reteg, kaviesolt) 0,25 demrendszer
EP178 + BB2-14.21 +
Miianyag hulhlmlemez (1,5 mm vtg.) 0,02 (beton beMs-
betoneserep testtel)
oemfelbeton (nyers 3,17
eJ!Yszeres fedes 0,45 jOdem vtl{. =21,4 em)
kettos fedes 0,9 ;;:z-::;;~JiA.GYQMANY,OS.;~OD.EMPK";:'" ,:,; ~,~g{Ikl:'U.ril.~l':
h6dfarku egyszeres Bohn fOdem, 24 em vastag 2,86
0,35
fedes 13 em iltlagos vastagsagu
hOdfarku kettos v. 1,90
0,7 PoroszsUveg I (kismeretii tegllib61)
egetett agyageserep koronafedes fOdem 15 em Atlagos vastagsagu
barat-apaea fedes 0,9 2,60
(regi, nagymeretil teglab61)
hornyolt 0,38
saitolt 0,48 .. MONOLlTFODEMEK ';' ikrkNfmzl
mid v. szalma «40 em vastag) 0,6 Monolit vasbeton 15 em vb Jemez 3,95
fazsindely 0,35 lemez I em als6 oldali 20 em vb lemez 5,20
tenneszetes pala 0,8 vakolattal 25 em vb lemez 6,45

35
 SULYTERHEK 6.3. Epifoanyagok, epulefslerkelefek es farolf anyagok sulyadatai

6.3.4 Tarolt anyagok halmazsulya, surl6dasi szoge

Halmazsilly az anyag vagy tennek terfogatsulya omlesztett, illetve rendezetlen halmazban ttlrteno tarolils eseten. Rakat-
silly anyag vagy termek terfogatsulya rendezett maglyaban, rakatban, raklapon tOrteno rendezett elhelyezes eseten.
Surl6dasi szog, $ [ 0 ] az omlesztett anyag tenneszetes m6don kialakul6 oldalfelUleteinek vizszintessel bezart szoge.

Halmaz- es rakatsul ok k [kN/m Mezogazdasagi anyagok es termenyek

Ipari es altahinos anyagok "'S'!lERVES;rRAGYK ·:-,'Yk:l1cN/ritl,: cbfo 1
Tnigya 7,8-9,3 45
Szaraz baromfitrAgya 6,9 45
A a szaraz) 16
TnigyaIe, max, 20% szilard resz 10,8
Te la or es tOrmelek, zuzott ttl la 15 35
Homokos kavics, omlesztett 15-20 35
>.. /ii' :iMtttllRAGYA, ···.·······YkTk'N/m?r "clif 0]
Homok 14-19 30 NPK, zranulalt 8-12 25
Kavics 16-18 30 FoszfAtok, zranulalt 10-16 30
Zuzottk6 13-15 Karbamid 7-8 24
14-16 28 .<,,~ &$ONAFEL)3K •'""YklikN/riiJT\ l"d>ff''''l
15 Arpa 7 30
6-10 25 6mlesztett 7,4 30
Kukorica
6-9 zsakos 5
11 omlesztett 7,8 30
Bliza
2,5-55 30 zsakos 7,5
0,7-2,5 30 Zab 5 30
40 O1airepce mag 6,4 25
Koh6salak Rozs 7 30
9-12 30
10 Rizs 5-8
13 25 25
15 Malata 4-6 45
7,8 40 Ffunag 3,4 30
:..'~' . r'-c':'-:.
25-30 :' ,ql 1. ·,-·:....

16 Szalma, Mlazott 1,5

>12 Szena, hen~erbe k6tijtt 6-7
45 Zoldtakannany, bo~/Vtizott 3,5-4,5
E itMa, rakatban nedves) 7 Sil6takarmany 5-10
.>,.' ~~~L~~Pi<:i....•.... l'YkI~'iw.~l~r°].
Koksz omlesztett 6,5 Alma- omlesztett 8,3 30
hasabbrikett, omlesztett 8 35 termesiiek dobozos 6,5
Szen hasabbrikett, rakatban 13 Cseresznye, meggy 7,8
7 25 Paradicsom, omlesztett 6,8
T6zeg 9,5 Gtlr5gdinnve I m3-es IGdaban . 4,5
3-6 ,,·.~;,:·.,·:,~~~p~~~~~!!k:;, :•. >0;,; 1k'lkWm:l' .'wJ:oJ .
5,4 45 Kaposzta 4
2,5 45 Cukorrepa, szaritott, szeletelt 2,9 35
5 45 Ztlldsegfelek, hiive/yes, ~um6s 8,1-8,8
omlesztett 7 35
Burgonya
I zsakos 4,4
6
8,5
E?.x~T:~~~1s1q,I :.,' .'1kric~/JD?i ·'~f~l·
15 Omlesztett tennenyek 6 25
6 Margarin, vai 5,5-7,0
II Sait 7
8-10 Mel, kannas 10-14
7-13 Hils- hal 7-8
10-17 nemiiek hUsok ((afNasztva) 4,5
12 40 Dohanv, balakban 3,5-5
22 45 id,gyumblcslevek, dobozban 9
7,5-9,5 35 ha)tYomcmvos 8,7
K onzerv k' , J b
8-10 lsmerefU, uO
rl
ozos 5,5-7
1,7-2,5 SOr 0,5 I uve£es/dobozos 5,0-7,7
10 Asv{myvlz, 1.5/ oalackos 5,7-7
9

36
 HASZNOS TERHEK 7.1.-~.~. A~~slnos terhek ielle~loi, teherelrendelese~

7. Hasznos terhek
Epiiletek hasznos terheinek ertelmezesevel,jellemzoivel es szamitasba veendo ertekeinek megadasaval az EN 1991-1-1
foglalkozik [12].

7.1. A hasznos terhek altahinos jellemzoi

A hasznos terhek az ep1l1et rendeltetesenek megfelel0 hasznaIatabOl szarmaznak, amelyek magukba foglaljak
• a szokasos emberi hasznalat hatasait,
• bUtorok, egyeb mozgathat6 targyak es berendezesek terheit a benniik taroh anyagokkal (pI. konyv, folyadek),
• a jarmuvek okozta terheket,
• ritkan fellepo korillmenyeket (emberek, butorok, targyak koncentnilt elhelyezkedese, mozgatfisa pI. atrendezes,
felujiw soran).
Ha reaIis annak a val6szfniisege, hogy az egyebkent az aIland6 terhek koze sorolhat6 vaIaszfalakat, gepeszeti berende-
zeseket az epUlet tervezett elettartama soran at fogjak helyezni, akkor ezek sulyat hasznos tehemek kell tekinteni.
A hasmos terhek statikai modellje
• felilleten egyenletesen megoszl6 teher q [kN/m 2]
• vonal menten megoszl6 teher q [kN/m]
• koncentnilt teher Q [kN]
f:"
vagy ezek kombinaci6ja lehel.
7-1 tablazat
"
,,__"?;~::P<'
",i:: :,:' , I e ' , . ".
::;''''J~-< __ '" "':" :'.' "".-
,:
Hasznos±etl1ekaltiil'ands;jetlemzoi':" ';-' :,,- ':\ -- :' ;,,;,' ,"
,::.:'
.. - ! ,. ,~" ' . , -. - . .... " ." . "

Idobeli valtoz3s szerint esetJe.ges

Eredet szerint kozvetlen
Terbeli valtoz3s szerint rogzitett I nem rogzitett
Jelle2 szerint statikus I kvazi-statikus I dinamikus
Tart6s I ideiglenes tervezesi helyzeteken
YQ = 1,50
beliil teherbirasi hatarallapotban
Parcialis (biztonsagi) tenyezok Tart6s I ideiglenes tervezesi helyzeteken
'YQ = 1,0
beliil, hasznalati hamrallapotban
YA = 1,0 Rendkivu/i tervezesi helyzetben
Kombinaci6s (egyidejiisegi) tenyezo \110 teherfajmt61
A fO'akori teherreszt me2ad6 tenyezO \Ill ftlggoen a Tart6s I ideiglenes tervezesi helyzetekben
A kvazi-alland6 teherreszt me2ad6 tenyezO "'2 3-5. tablazat szerint

7.2. A hasmos terhek karakterisztikus erteke

A hasmos terhek karakterisztikus ertekenek meghatarozasAhoz az epnIet f6dem- vagy tetoterilleteit a hasznalati osna-
lyoknak megfelelo reszekre kell osztani. Az egyes hasznalati osztalyokhoz tartoz6 jellemzo funkci6kat es a hasmos
teher szamitasba veend6 karakterisztikus ertekeit a 7-2. tcib/azat adja meg. A megadott ertekek kvazi-statikus hatas-
nak felelnek meg; a hasmos terhek okozta dinamikus hatasok figyelembevetelenek m6djara lasd a 7.7. szakaszt.

7.3. A hasznos terhek teherelrendezesei

Egy jodem(szint) valamely tart6szerkezetenek vizsgalata sonin a hasmos terhet, mint esetleges hawt a terhelheto felUlet
azon reszein ken szamiwba venni, ahol az a vizsgalt igenybevetel szemponljab61 a legkedvezotlenebb; pI. tobbmmasZli
gerendak eseteben ez tehersemak alkalmazAsat teszi szUksegesse.
Ha t6bb szint hasznos terhe terheli a meretezendo szerkezeti elemet (pI. oszlopot vagy falat), az ezekhez a szintekhez
tartoz6 llidemek hasznos terhe a teljes felUleten egyenletesen megoszl6 teherkent, totalteherkent vebeto szamitasba.
FOdemszerkezet pontszerii koncentmlt hasznos teher alatti lokGlis elIenaIlasanak (pI. atszUr6das{mak) vizsgalatcinal mas
egyidejil esetleges hatast nem kell figyelembe venni.

37
 MASZNOS TERMER 7.2. Ahasznos terhek karakterisztikus erteke

7-2. tablcizat
,
,

Fodemek'es tetok',fiigg61eges hasznosterhei C,'

"',

Az EN 1991-1- I a hasmos terhek nagysagat altalaban egy alaesonyabb es egy magasabb ertek kozotti tartomanykent,
tovabba egy kiemelt ajanlott ertekkel adja meg. Az alabbi tciblazatban a Nemzeti Melleklet altaI eloirt minimalis erte-
kek szerepelnek. A megadott terbek vfzszintes feliileten hat6 (illetve vizszintes vewleten megoszl6), fiigg6legesen
lefele mutat6 erohatasok. Vizszintes iranyu hasmos terhekre a 7.5. szakasz ad tajekoztatflst.
,
:-
"~I,
F~lm~tep. ;'., Pontszerli
"

,.,,·Haszmilati "

FUrikci6siennt bbsor61as -
rnegoszl(lteher ; "teh~r{l)
osztal)' ._.,.
,

,c,krkN/m21 ,;. '",' OkfkN}'"

~ ," ,c, . -,-,---..--
"
," '
-', "

Haztartasi es tart6zkodasi eelra szolga16 terilletek (lakasok es

2,00 2,00
szallodak szobai, konyhak es mellekhelyisegek, k6rtermek)
A
Padlasok (nem rendszeres tart6zkodas eeljara) 1,50 2,00
Lepcs6k, erkelyek 3,00 3,00
B -.. lrodak 3,00 4,50
Cl Asztalokkal berendezett helyisegek
3,00 4,00
(iskolak es vendeglat6 helyek, olvas6termek)
C2 Rogzitett Ul6helyes termek
4,00 4,00
(szfnhaz, mozi, el6ad6, templom, var6terem)
C3 Emberi mozgast nem akadalyoz6 berendezesli fodemek (mUze-
C 5,00 4,00
umok, kiallit6termek, kozepiUetek kozlekedo terfiletei)
C4 Osszehangoltan mozg6 tomegek altaI hasznalt teruletek (tflnete-
5,00 7,00
rem, szinpad, tornaterem, sportpaIya)
C5 Tomegrendezvenyek eeljara szolgal6 fodemterUletek
5,00 4,50
(tflncterem, szinpad, tomaterem, sportpalya)
Dl Kiskereskedelem ilzlethelyisegei 4,00 4,00
D
D2 Aruhazak (pontosabb adatok hianyaban) 5,00 7,00
E El Raktarak (pontosabb adatok hianyaban) 7,50 7,00
E2 lpari esarnokok kozbenso fodemei teehnol6gustervezo adatai alapj{m
Konnyii gepjarmiiveljarhat6 fodemek (szemelygepkoesi garazs.
F 2,50 20,00
parko16haz Gk < 30 kN osszsulyil jamriivekkel)
Nehezgepjanniivel jArhat6 fodemek (tehergepkoesi, aut6busz forga-
G 5,00 90,00
lorn, tiizolt6aut6 utvonala Gk < 160 kN osszsulyu jarmuvekkel)
~1 0 hajlAssz<5g
0
0,40 1,00
H Nemjarhat6 tetOk ~20° haih\sszog 0,00 1,00·
ha nines kUlon heialAs - 1,50
I Jarhat6 tet6k A-D haszmUati osztalyoknak megfelelo igenybevetelleI hasznalati oszt\lynak megfeleloen
KUlonleges eelokra kialakftott tet6k egyedi adatszolgaltatas alapjan
K
(pI. helikopter leszall6helykent kialakftott tet6) (helikopterre lflsd 7-7. ttib/iJzat)
Tetoletrak, tetojardak 1,00
- Teto vizsgal6jardak
0,40
1,50
a menekUlesi uthoz tartoz6 ro-
. Menekiilesi utvonalak jardai demszakasz hasznalati osztalya-
nak megfelelo qk ertekt
Buv6nyfhlsok keret- es lefed6szerkezetei (az ilvegezes kivetelevel),
- almennyezetek ftiggeszto szerkezetei
0,25 0,90

AUattartasi epilletek kis al1atok (allatsuly ~ 0,25 kN/db) 1,50 adatszolgaltatas

- helyisegei: egyeb allatok alapjan
5,00
~J) A pontszerii teher a fodem, az erkely vagy a Jepcs6 barmely helyen miikodhet, altalaban egy pontban, kerekes jar-
miivek tengelyterhe esetenjelIemz6en ket pontban koneentraIva. Ha nines nagyobb rneretii tehereloszt6 elem, a feltete-
lezendo teheratadAsi feJilIet altalaban egy 50 x 50 mm-es negyzet. Jarmuvek tengelyterhehez tartoz6 tehen\tadasi felU-
letekre Iflsd a 7.6. fejezet adatait.
A tablazatban a minimalisan eloirt ertekek talAlhat6k, a val6sagos teher enneI nagyobb is lehet. A megadott ertekek nem
tartalmazzak a nehez berendezesek (pI. ipari k~>I1yhak, radioiogiai g~pek, kazanok, paneelszekrenyek stb.) terheit.
Kerdeses esetekben a szftmftasba veendo hasznos teher erteket a funkei6nak, illetve a teehnoI6gustervezo altaI kozo]t
adatoknak megfeleloen kell megallapitani a megbiz6 es az ilIetekes hat6sag egyetertesevel.

• A Nernzeti MelIeklet itt 0,0 eIteket ad meg, de ez ellentetes a szabvany szovegeveI es szakmai megfontolasokkal is.
t A torl6das veszelye miatt ennel nagyobb ertek figyelembevetele is indokolt Iehet (a szerzok megjegyzese).
: Ezt a funkci6t esak a Nernzeti Melleklet emlfti.
38
HASZNOS TERHEK 7.4.-7.6 Mozgathato vcilaszfalak, vizszintcs es iarmiiterhek

7.4. Mozgathat6 valaszfalak

7-3. tdblazat
.,
. :.,"<'.':.. ,.' ',:,,:'/"': .).....
., ...,' ..":> ..••... Vala:sifalakhelyeftesitohasiIi.6s lerhe ";': . ' ',.
A mozgathat6 (atepithet6, athelyezheto, mobil) valaszfalak onsulya esetleges hasznos teherkent kezelendo. Figye-
lembevetele egy egyenerteku, a felUleten egyenletesen gk megoszl6 helyettesitO teherrel tOrtenhet, amely a tobbi
hasznos teherrel osszegezheto.
Az ilyen valaszfalteher kvazi-alIand6 hatasnak tekintendo, ezert'l'o = 0/.= 0/2 = 1,0.
Biztonsagi tenyezoje az esetleges terhekTe vonatkoz6 szabalyok szerint veendo fel (Yo).
.. .. . - ~.
AvalasZfal . 'C' J-lelyettesitO teher '.
:foly~fiieterSulya . •. . (pontosabb aClai hianyabail)
"

V~iaS#al fajtaj~, .pelda '.

-':"." ~ ···:i·;,<·:.;'~: ';;{ '.:.:"'.. J: ".: ," ;~.:..:.'. ........ ", .... :. ·r1cN/tnl'··· ..... .' .' .qk WI alapraizi m 1
2

Konnyii szerelt valaszfal (pI. gipszkarton) :5 1,0 0,50

Ktlnnyu vaIaszfal (pI. 8 cm-es elemes gipsz valasz-
:52,0 0,80
fall
Hagyomanyos vekony valaszfalak (pI. 6 cm-es
ketoldalt vakolt egetett keramia vaJaszfal, falsuly :5 3,0 1,80
1,2 kN/m2 )
10 cm-es ket oldalt vakolt egetett keramia valasz-
3,5-5,0 3,00
fal, max. 4,0 m belmagassagig (I) 1,2 kN/m2 )
Egyedileg hatarozand6 meg a valasz-
"Nehez" valaszfalak > 5,0
falak elrendezese, iranya es a tMem
szerkezeti rendszere alapjan
(I)Ez a hagyomanyos valaszfal az EN 1991-1-I-ben nem szerepel, megadasat gyakori hazai alkalmazasa indokolia.
Nem egyiittdolgoz6, gerendas jellegii fOdemeknel a helyettesito valaszfalteher nem alkalmazhat6!

7.5. Vizszintes iranyu haszDos terhek

7-4 tablazat
, >,' "'O:'Mellvedekes:ervalaszt6 falak 'vizszinteshaSZllosterhei.·
A korlatkent (is) mukOdo menvedeken es elvalaszt6 falakon egy vonal menten megoszl6 qk vfzszintes terhet ken
szamitlisba venni, amely az elem tetejen, de le~feliebb 1,20 m magassagban hat.
-,'-- Kapcsol6d6 llidemek
, qk
haszmllati osztAlya
[kN/m]
t:- (a 7-2. tdblazat szerint)
(a) (b) (c)
A 0,5
0 =
<'....-!.
B es CI 0,5
qk qk 1\ C2, C3, C4 es D 1,0
.-..: a
qk El T . 0
('1. T -..'; ::r: C5 3,0

~o
T '.' .... N. .....
h=H'
.
VI
h = 1,20 ill /\ h= 1,20 ill ; E 2,0
1 ::r:
,::r: 1- - l-
A qk teher a dinamikus hatast is tar-
talmazza!- '---

Az olyan terOleteknel, ahol embert5megek torl6dasa varhat6 (pI. sportcsamokok, lelat6k, szfnhazak, gyu!es- es
eload6termek) a vonal menti terhet a C5 osztalynak megfelelo Qk=3,0 kN/m ertekkel ken felvenni.

7.6. Jarmiivek tengeJyterhei

A targoncak es egyeb (pI. kozuti) jarmiivek rendeltetes-
szerfi miikOdesebol szarmaz6 fUggOleges hatasokat egy
Qk koncentralt erovel kell figyelembe venni, amely a 7-1.
dbrdn megadott nagysagu es elrendezesii terhelt felUleten
hat. Ezt az erot a fadem qk hasznos terhevel egyiitt miiktl-
donek ken feltetelezni.
Qk , a es t ertekei villastargoncakra a 7-5. tdbtazatban,
kOzutijarmilvekre a 7-6. tdblazatban talalhat6k.
7-1. abra

39
 HASZNOS TERHEK 7.7. A d~namikus holas figyelembe vetere .

7-5. tabltizat
Villcistargoncak tengelyterhei

~~~~.'~~i~l~t~J:~II~~r1i~:·lj~~~l~~t.
FL 1 1,00 2,60 21 10 26 0,85
FL2 1,10 3,00 31 15 40 095
FL 3 1,20 3,30 44 25 63 2 200 1,00
FL 4 1,40 4,00 60 40 90 1,20
FL 5 1,90 4,60 90 60 140 1,50
FL 6 2,30 5,10 110 80 170 1,80
A gyorsftasb61 es lassimsb61 szannaz6 vl7szintes tengelyterbek karakterisztikus erteke: O,3Qk

7-6. tabltizat

F osszsiIly :s 30 kN 20 2 100
G 30 leN < osszsiIly :s 160 kN 90 2 200
A gyorsitisbOl es lassitisb61 szarmaz6 vizszintes tengelyterbek karakterisztikus erteke:

EpUletek tetejen kialakitott helikopter lesza1l6helyek eseten az EN 1991-1-1 ket gepkateg6riat kill5nbOztet meg.
A memkad6 terhelt felulet ebben az esetben esak egy db a x Q meretii negyzet. -
7-7. tilhltizQt

HCl 20 200
K
HC2 60 300

7.7. A dinamikus hatas figyelembe vetele

A hasznos terhek karakterisztikus ertekei altalanos esetben tartalmazz3k a f6demteriilet funkei6janak megfelelo, szokA-
sos miikMesi koriilmenyek eseren fellepo dinamikus hatisokat is.
AltalAban nem kell tovabbi dinamikus hatasokat vizsgalni
• az A, B, Cl, C2, C3, D hasznalati osztAlyba sorolt llidemek fiigg61eges terheinel,
• az F es G jarmuforgalmi hasznalati osztaly terheinel,
• a H es I hasznalati osztAlyu tetofMemeknel,
• a korlatkent miikM6 mellvedek es elvfilaszt6 falak vizszintes terheineI.

Amennyiben a dinamikus hatasok nem okoznak szamottev6 gyorsulasokat a szerkezeten, es rezonaneia-jelenseg sem
varhat6, figyelembe vetelllk a statikus hams dinamikus tenyez6vel torteno novelesevel tOrtenhet.
A dinamikus hatis karakterisztikus erteke ekkor:

ahol: Qk a statikus hatis karakterisztikus erteke, <p a dinamikus novelo tenyez(S a 7-8. titb/tizat szerintt .

• Ez az adat az EN 1991-1-1-ben esak a viJIAstargoncAkra vonatkoz6an szerepel, de egyeb adat hijan itt is alkalmazhato.
t A tAblazatban talalhat6 ertekek t5bbseget a Nemzeti Melleklet hatArozta meg, es akkor alkalmazand6k, ha azt a terve-
z6 es/vagy a megbiz6 kifejezetten indokoltnak tartja.
40
 HASINGS TERHEK . .' -7.8.. . .. _. (sokkento lenyezik'
.

7-8. tilblazat
Hasznos terhek dinamikus tenyezoi

~:~t ;:",'-.'-:A~ia~~_~~~,~~i~fr#ji;":;;;-' : \~i~ti~i~;;1);J; ;~~~~

Embercsoport mozgasa ~i1tal okozott ritmikus
tOdem (Jemez, gerenda stb.) 1,30
erohatas:
"C4 - tanctermek, tomatermek, szinpadok terhe
_ tnbtinok,jelent6s tOmegek kozlekedeset szolgal6 fal,oszlop 1,10
C5
tertiletek, vasuti peronok stb. terhe t--------------t------1

E1, E2 Ipan epliletek tOdemjein miikOdo gepek alapozeis 1,00

Allattartasi epiiletek f6demterhe
f6dem (lemez, v S 1,5 mls 1,20
E1, E2 Darupilycik fUggoleges kereknyomasa gerenda stb.) v> 1,5 m/s 1,30
v:s 1,5 mls 1,10
(v az eme1t teher felfUggesztesi pontjeinak bannely fal,oszlop
v>1,5m/s 1,20
rranyit maximalis emelesi sebessege)
alapozas 1,0

f6dem (lemez, - felfUjhato kerek 1,40

Emelovillcis targoncak fliggoleges
El, E2 - tomor kerek 2,00
koncentrcilt terhe gerenda stb.) bcirmilyen kerek
vlzszintes 1,00
C,D, Szallit6jcirmiivek, fenntartasi eelli eszkozok fadem (lemez, gerenda stb.) egyedi1eg
El,E2 koncentrcilt erobatAsai tetofadem veend6 fel
Helikopter felszeillcishoz tartoz6, iitkozesi hatasokat
K tetofadem 1,40
is tartahnaz6 teher

A dinamikus hatasokat is tartalmaz6 hasznos terheket dinamikai vizsgalat kereteben ken figyelembe venni, amennyi-
ben azok a szerkezeten szamottevo gyorsulasokat okoznak, es/v~ry rezonaneia-jelenseg vcirhat6.

..
r
7.8. Csokkento tenyezok
r Egy adott szerkezet vagy szerkezeti elem vizsg.i1atcinal az azODOS haszna1ati osztalyba tartoz6 hasznos terhek erteke a
terhelt osszfellilet nagysaga vagy a terhelt szintek szeima fUggvenyeben esokkenthet6.
7-9 tilblazat
.·~Nt~;~··
-. .: ~~(:~
."'..;-.... _. ~l"'~'t
. .~.'Y" ·:;~'hasZifo:ile11~·:~llimi~l&ento:l~-ti¥~'O~:]:i.t.§::-,\";,·-;'~:f~~;·
.' . ~".... " r _ . . .. ." .......".. ". ",.. . ,., _. _".. ,J.:.,o,o _ -;i' ~
. , o , .. '

FMemterlllet szerinti tenyezo Szintszam szerinti tenyezo

laA =f%+ ~ ~1,01 Ian = 2+(n;2)0/0 I

Szeimitlisi keplet
A o: 10 m 2 n: a vizsgalt oszlopot va",ry falat
A: a terhelt felUlet m 2-ben terhelo, azonos haszncilati osztAlyba
aA~ 0,6 (csak C es D hasznalati tartoz6 szintek szama
osztAlyli hasznos terhek eseten)
'1'0: a hasznos teher kombinaei6s (egyidejusegi) tenyezoje a 3-5. tilblazat szerint
A csOkkentheto hasznos teher
A, B, C, D, E, H, I A,B,C,D
hasznalati osztilyai
A> 35,Om z, ha'l'o=l,O'
2
Alkalmazeisi feltetelek A> 20,0 rn , ha'l'0=0,7 n>2
A> 15,6 m 2, ha'l'o=O,5
Egy teherelrendezes vizsgalata soran egyfajta hasznos teherre esak az egyik esokkento tenyez5 alkalmazhat6!
Ha a fenti esokkentest alkalmazzuk, az adott hasznos teherre tovabbi 0/0 kombinaei6s (egyidejusegi) tenyezo mar
nem hasznalhat6. Ha '1'0 < min: {aA;
a,,}, akkor altalaban az egyidejilsegi renyezo alkalmazcisa eredmenyezi a ki-
sebb hasznos terhet. t

• 0/0=1,0 eseten a hasznos teher konkret fajtajanak ismereteben merlegelni kell, hogy szabad-e a csokkento tenyezot
hasznalni.
t Ez a szabaly igy nines leirva az Eurocode-ban, hanem a szerzoi kollektivajavaslata, mint gazdasagos de meg bizton-
sagos megoldas. A '1'0 es a tenyezok egyideju alkalmazeisanak kerdeseben az EN 1991-1-1 nem egyertelmii.
41
 HOT£HER 8.1.-8.2. Ahoteher jellemzoi, a felszini hofeher

8. H6teher
A b6terhek meghatarozasaval az MSZ EN 1991-1-3 szabvany foglalkozik [14].

8.1. A hoteher jellemzoi

8-1 tablazat
,
~'L~:~~>;. ~-.~ .~;.~~>;~.~~~~~~,~ ,", .~·,:<.,.~:'i?5::}E' :·,-.A~h6fell~~:iffiiJ.ff4r~Q~jfJt.~j,;~}\~}:i;~~(;~~JX;;,:0.:, _. . -~ ': -.. ~.-" -~.-:

Idobeli valtoZlls szerint esetleges / rendkivilli

Eredet szerint ktizvetlen
Terbeli valtozas szerint rtigzitett / nem rogzitett
Jelle2 szerint statikus / dinamikus
A teher oaln7sa!!at61 fiil!:go koriilmenyek alapjan szokAsos / kiveteles
A hOfelbalmozOdas szempontjabOI felhalmoz6das neIkiili / felhalmoz6dott
Tartos / ideiglenes tervezesi helyzeteken bellil,
YQ = 1',5
teherbirasi hatanillapotban
parcialis (biztonsagi) tenyezO Tart6s / ideiglenes tervezesi helyzeteken bellil,
YQ = 1,0
hasznalati hataraIlapotban
YA = 1,0 Rendkivuli terveusi helyzetben
Kombinaci6s (egyidejiisegi) tenyezo "'0= 0,50
A ln7akori teberreszt me2ad6 tenyez6 "', =0,20 Tart6s / ideiglenes tervezesi helyzetekben
A kvlizi-alland6 teherreszt me2ad6 tenyezo '1'2 = 0,00

8.2. A felszini hoteher

8.2.1 A felszini hOteher karakterisztikus erteke
A h6terhek szempontjab61 Magyarorszag teriilete - a legtobb europai orszaggal ellentetben - egyetlen zonanak tekint-
heta. A felszini h6teher karakterisztikus erte1<e az orszag egesz tertileten az ahibbiak szerint veheto fel:
8-2. tciblazat

400 m tengerszint feletti magassagig: 3

Sk = 1,25 [kN/m 2] ;< 2,75 1--+--+-f--+--+-f---+--+---If-/-:001
Az elobbieknel magasabb terilleteken: E 2,5
~ 2,25 f--t--t--t--+-+--+--t-/-",I~/-t--l
s =1 25 + A 400
- 400 [kN/m2]
k, ~ 2 V
< 1,75 r--+---+--+--+-+-7"f'--t--t--t--l
abol: A em] a talaj felszinenek magassaga az Adria ~ 1,5 r---+---t--j--t/---::;~/"--+--+----1--+----i
nevleges tengerszin~e felett', ~ 1,25 r--+-+--+-~--+--t--I---I---I___i
Sk a felszini h6teher karakterisztikus erteke, mint .., I
fiigg6legesen lefele mutat6, vetiileti negyzetmeterre 0,75 f--t--I_-t--f--t--I----I---t--+--1
vonatkoztatott teher.
o 200 400 600 800 1000
A megadott h6teher az 50 eves atlagos visszateresi peri6-
Tengerszint feletti magassag A [m]
dushoz tartoz6 ertek.

/~

•.
SZLovAIaA _ UKRAJNA A 8-1. tibra terkepvaz!ata tije-
\ ~~ ... f.1~4 koztato jelleggel mutatja Magyar-

j~
. • ,~J"''''
orszag azon teriileteit (hegysegeit),
abol a helyi domborzati viszonyok
oprOl>lh~
r Ocr
........,
. fiiggvenyeben az Adria feletti ma-
s4 gassag (mAf) nagyobb lehet, mint

•
K.
883
c~ bg. 7)-1.'
'ODY
.cs
Budai ~ 400 meter.
ROMANIA
I 448~ • B.dacsony A fekete pontok a hegyseg legma-
Kcszlll<1yi It;'.
gasabb csucsat jelolik, mellette
annak tengerszint feletti magas sa-
gaval.

8-1. tibra

• A korabban hasznaJatos Balti tenger feletti magassag (mBt) ennel 0,67 meterrel kisebb.
42
 HOUKER
~ _. , _ .
8.3.-8.4
.".. , - -
Tcfok hOferhe
• ,:r-;..r' .- ,," ....

8.2.2 A h6 atlagos terfogatsilIya es vastagsaga

A h6 halmazsUriisege terben es id6ben erasen valtoz6. Tobbek k5zott ez az aka annak, hogy a h6terhek megallapitasa-
nal a felszini h6teherbOl es nem a h6reteg vastagsagab61 kell kiindulni. Ha azonban a h6 vastagsaga ismert, a h6 baI-
mazsiirUsegenek (pontosabban terfogatsnlyanak) felliasznalasaval a h6teher erteke kozvetlentil is meghatcirozhat6. Erre
esetenkent szilkseg is lehet, peldaul egyes h6zug-terheknel a h6reteg maximaIis magassagcit az epitmeny geometriaja
hatarozza meg, es ekkor a h6teher nClo"Ysagat esak a terfogatsuly ismereteben lehet kiszfunitani.
Ha az adagos terfogatsuly ismert, a felszini h6teher ertekebOI' az ahhoz tartoz6 felszini h6vastagsag is meghatarozhat6,
feltetelezve, hogy a h6 teljes tomegeben azonos siiriisegii. Va16jaban a vegyes sUrUseg a jellemzo, pI. a regi vagy nedves
h6ra friss h6 esik. llyenkor a h6 atlagos siiriisege az egyes h6tipusok aninya szerint swyozott kozbiilso ertek.
A ho adagos rerfogatsulyara es az ennek megrele16 h6vastagsagokra aD melIeldetben talalhat6k adatok.

8.3. Teherelrendezesek es tervezesi helyzetek tetokon

A h6val terhelt tet6k teherbirliscit es hasznalhat6sagcit a teto jellegetol es a h6teher nagysagcit61 fiigg6en t5bbfele teher-
elrendezesben es tervezesi belyzetben kell ellenorizni.
A h6teher atrendewdese es felhalmozodasa miatt minden tervezesi helyzetben' legalabb ket teherelrendezes veend6
figyelembe:
• a h6jelhalmoz6diJs nelku/i h6teher esete;
• a h6jelhalmoz6diJst is tartalmaz6 (litrendezOdott) Mteher esete.
(ez t5bbfele teherelrendezesben is veszelyes lehet)
A h6fellialmoz6dasnal figyelembe kell venni, ha a teton h6fog6 raes vagy mas mozgast akadalyoz6 elem, iIIetve a teto
szelen attikafal helyezkedik el. Ha a teton lev6 havat mestersegesen eltavolithatjak vagy atrendezhetik, az ennek megfe-
leW teherelrendezest is meg kell vizsgalnj.
A hoteher nagysaga szerint ketfele korlilmenyt, "szoktisos" es "kiveteles" koriilmenyeket kell megkiilOnboztetni.
• Szokasos kDrolmenyek eseren sem kiveteles nagysagu felszini h6teherrel, sem kiveteles h6-
felhalmoz6dassal nem kell szamolni. Ez esetben tQrt6s/ideiglenes tervezesi helyzetet kell figyelembe
venni mind a h6felhalmoz6das nelki1li, mind a h6felhalmoz6dast tartalrnaz6 teherelrendezesekre.
• Kivetelesek a kOrulmenyek kiveteles felszini h6teher vagy a teton jelentkezo kiveteles h6felhalmoz6das
eseten. A mClo"Yar Nernzeti Melleklet szerint Magyarorszagon esak kiveteles felszini h6teherrel kell
szamolni (kiveteles felhalmoz6dassal nem). Ez a h6teher rendkfvilli hatasnak tekinthet6, es ezert csak
rendkivuli tervezesi helyzet(ek) kereteben, teherbirasi hatarallapotban ken figyelernbe venni.

8.4. Tet6k h6terhe tart6s/ideiglenes tervezesi helyzetben

A tet6k h6terhenek karakterisztikus erteke a felszini b6teher karakterisztikus ertekebOl szarmaztatand6. A h6teher nagy-
sagat.befolyasol6 tovcibbi tenyezok: a teto alakja, hOtani jellernzoi, felszinenek erdessege, a tet6 alatti ternen keletkezo
ho mennyisege, a szomszedos epi11etek tlivolsaga es magassaga, a komyezo terepviszonyok, valamint a helyi meteoTO-
16giai viszonyok, knIonosen a szeljaras, a h6mersekletingadozas es a esapadek elOfordulasi val6sziniisege.

8-3 ttiblazat
~"l." ,.
.;.~ ·~l\:··;
,..-:;!< .,..~ ....
;';;' v ":.i~1F~f'5klt6temeli~Jd(araKteriSzillruits:11<:e::~'-":,::"~:-:··
:1_.· .:. ,,;.;.:.. :..:t !, .. ',i-~, .• :.
I < -.. ." _ ',.,~
......... • • • •, ,"
~t .. :':~,.f . ..:".
_._.~ _1:~:'_~"~-~,h-.,,:· ~~::._, !..::.,-.,.~.
••••
,
.,1 ,:. ..

S = Ce'Ct'l..l.rSk

a tete h6terhenek karakterisztikus erteke; mivel a gyakorlati esetek tObbsegeben a C. es Ct tenyez6k

s
ert6ke 1,0-nek vehet6, a szamitasi keplet S·= J..lrSk fonnara egyszerusod.ik..
C. a szel hatasat figyelembe vev6 (terep-) tenvezO, erteke altalaban 1,0 (lasd meg C melleklet).
C1 hOmersekleti tenyezO, erteke altalaban I 0 (lasd meg C melleklet).
)..I.; a h6teher alaki tenyeroie a kiilonbozQ tetOfonnaknak es teherelrendezeseknek megfele16en
Sk a felszini h6teher karakterisztikus erteke a 8.2. szakasz szerint

• Kivetel a felnyeregteto, ahol nines h6felhalmoz6das (lasd 8.5. I szakasz).

43
 HOTEHER 8.5. Telok hoterhenek alaki tenyezoi es teherelrendezesei

8.5. Tetok h6terhenek alaki tenyezoi es teherelrendezesei

8.5.1 A tetok h6terhenek alaki tenyezoi

Felnyeregtet6k, nyeregtetok es Osszekapcsolt nyeregtetok eseten a teherelrendezesekhez tartoz6 J1 alaki tenyezok' a
tetosikok vizszintessel bezart a hajbisszoge flIggvenyeben a 8-4. tablazatb6l vehetok. Mas alakU tetok eMI eltero /.l.
tenyezoi az aktualis tetOfonmllioz tartoz6 tablazatban talalhat6k meg.
8-4 tablazat
H6teber alaki tenyezoi felnyereg-, nyereg- es osszekapcso16d6 nyeregtetok eseten
•... :'·.:.Alaki '. ......... . .~. '> ·.:·:·.·,At~t6:hajlassi:l}ge(a.)
.' ieny~zo . ·. ·.0~<a·<306.~, .. ;·30~<a:<'6Q.~:ix.>60?c:
1,8 1----t---+-Il-z-:(:t-6,-z-ugt-,-e'tjef-lr.,--)---1
0,8 0,8(2- a/30) o 1,6 /
1,4 ~--+---",,JL--~+---+---~--I
0,8 (akadalyozott Mlecsuszas(J)) o (Z) 1,2 l.-
I /
Jl2 0,8(1+ a/30) 1,6 1/ III ~adaly zott h611 cSUszas)
=. 0,8 1""""-
(I)Az akadaly lehet hOfog6, tetosik role TIyU16 elem, 0,6 f---+---+-~""",,-::-+--+---i
attikafal stb. 0,4 """"- Ul
(2)Az EC el6frasai nem egyertelmuek ebben a tekintetben. 0,2 f---+---f---+-~"P+----l
Az akadaly meredek tetok eseten is megfogja a lecsusznj o
akar6 havat, de az mar elsosorban nem a tetot, hanem az o 15 30 45 60 90
akadalyt terheli. A teto hajlasszOge a [0]

8.5.2 Felnyeregtetok
8-5. tablmat
:'!.:' , ,',:,,< ': ·lf~.llyeregt¢tok.teherelrehdezesees:a18ki,ienyezo:re···k':CJ' ',::
~I(a)
Felnyeregtetok eseten elegendo egyetlen teher-
elrendezest vizsgalni egyenletesen megoszl6 b6te-

~
~
~
- herrel.
Kedvezotlen h6felhalmoz6das nemjl>het letre.

A Plea) alaki tenyezl) a tetosik Yizszintessel bezart sZ5genek ftiggvenyeben a 8-4. tablazatb61,
illetve az ahhoz kapcso16d6 diagramb61 veheto fel.

8.5.3 Nyeregtetok
8-6. tablazat

Nyeregtetok tetosfkjain a figyelembe veendo h6teher mindig egyenletesen megosz16, az alaki tenyezo pedig a tet6sikok
ha'Iasszl> enek fti yen e. A vizs aland6 harom teherelrendezes terhelesi eset a k5vetkezo:
1. eset 2. eset: baloldali feloldalas teher 3. eset: jobboldali feloldalas teher
Felhalmoz6das nelkUli (a h6teher at-
Felhalmoz6dast is tartalmaz6, a h6teher atrendezOdese utfuli teherelrendezesek
rendezodese el6ttj teherelrendezes

8-4. tablazat,

44
 HOTEHER 8.5. Tetok hoterhenek alaki tenyeloi es teherelrendezesei

8.5.4 Osszekapcsol6d6 nyeregtetOk

~. 8-7. tablazat
Osszck~ csoJodp n ere tetokteperelrendezesei es aJakiteh e,zOI
0sszekapcsolt nyeregtet6k felhalmoz6dfls nelkuli h6terhe tet6sfkonkent megegyezik a hasonl6 alaku, ~naIl6 nyeregtet6
h6terhevel (1. eset). A h6 atrendez6dese kovetkezteben viszont a nyeregtet6k kozotti vapaban h6felhalmoz6das
Mzu teher) .5het letre 2. eset . Ha valamel ik tet6sikon u > 60° tovabbi vizsaalat is szilkseaes lflsd 8.6.szakasz .
1. eset 2. eset
Felhalmoz6dfls nelkUli (a h6teher atrendez6dese el6tti) Felhalmoz6dflst is tartalrnaz6, a h6teher atrendezOdese
teherelrendezes es alaki ten ez6k utani teherelrendezes es alaki ten ez6k

A 111(0.) es a J1z(o.) tenyezok erteke az abra szerinti a sZl:\gek filggvenyeben a 8-4. tciblazat alapjan veheto fei.

8.5.5 Magasabb szerkezetekhez csatlakozo tetok

8-8. t6blazat

Az alacsonyabb tetoszakaszra vonatkoz6an a

Ill= 0,8 ertek akkor igaz, ha ez a tet6szakasz
(kazeI) vizszintes.
,..; A magasabb, ferde tet6szakasz !!1(a.) alaki tenyezoje
a 8-4. t6blazat szerint hatarozand6 meg, de erre a
teherre csak a 2. eset vizsgaIatanal van szilkseg.

!fi:!!i!:la~ !!1 =0,8

1
I

~b 3 +- Is -1 I
I

~
~.::::::... lecsUsz6 h6 leC3UsZO nQ
.• - I

a, :'~
"' ~
I b <1.1
2

/l. a/elso tetoszakaszrollecsUszo h6mennyiseghez tartoz6

alaki tenyezo, a kovetkezo feltetelek alapjan: U.s es Jlw afatG tenyezok
• u:s 15° Iejtesig nem kell lecsusz6 havat feltetelezni*; o.:S 15° a> 15°
• ha a. > 15°, akkor a lecsilsz6, szamftflsba veend6 tObblet
hoteher a ferde tet6szakasz h6teherhenek 50%-a; J1s Jls= 0 11. = 111(0.)-[ ~~)
• a lecsusz6 h6 Is hosszon, az abra szerint oszlik el.
J1w a szel atrendezo hat6s6hoz tartozo alaki tenyezo _ . { 40
f.J., -mm l + b2 .
. b-
, ,
se1h
- - , - -} r
Is =min{5m;2h} de I, ~ 15m; J1w 2h sk
Y•• t = 2 kN/m 3 , a megtilepedett h6 terfogatsulya; de!!w> 0,8
1 u) ertelmezeset Jflsd az I. esetnel.

• Fiit5tt es nem kelloen hOszigetelt terek feletti sfk tet6kr6] (pI. Uvegtet6) a h6 kisebb lejMsszl:\g eseten is lecsuszhat.
45
 HOTEHER 8.6. Hofelhcdmozodas altoranos leloformo eseten

8.5.6 Tovabbi gyakoribb tetOformak

Tovabbi gyakoribb tetOformak - dongatet6k, sedtet6k, meredek slkokkal hatarolt tet6k - valamint altalanos alakti, sf-
kokkal hatarolt tetOk h6terhenek meghatarozasahoz hisd az E melIeldetet.

8.5.7 Helyi bOhatasok a teton

A tet6k egyes helyi sajatossagai m6dosithatjak a h6terhet.Ez a szakasz ilyen esetekre adja meg a szamitasba veendo
h6terhet, tartos/ideiglenes tervezesi helyzetben. Az fgy kapott h6terheket esak a h6 altai k5zvetlenUl terhelt tet6k es
tet6szerkezeti elemek vizsgalatanal kell hasznalni.
A teton levo akadalyok mellett a b6 felhalmoz6dhat, mivel az akadaly aerodinamikai amyekol6 hatasa miatt a szel
5sszegyiijtheti a havat.
8-9. tilblazat

: J.ll=O,8
________ 1 Jiw2 = min{ 2,0; r:: h
}

de J.lw2 2: 0,8
aIlol: 1stt = 2 kN/m 3, a megiilepedett h6 terfogatsulya;
h a tet6 fole emelked6 akadaIy magassliga;
Sk a felszini bOteher karakterisztikus erteke.

'-, =min{Sm;2h} de Is ~ ISm

III = 0,8 a vizszintes tetOre vonatkoz6 alaki
tenyezo (lasd 8-4. tilblazat)

Tovabbi heJyi h6hatasokra (teto szelen tUlnyill6 h6, tetok hOfog6inak tobbletterhe) az F melleklet tartalmaz adatokat

8.6. A bOfelhalmozOdas Jehetseges meghatarozasa altaJanos tetOforma eseten

A h6felhalmoz6das alakjat es az ahhoz tartoz6 alaki tenyezoket az EN 199]-]-3 esak specialis esetekben adja meg
szamszeriien, minden mas esetben a tervezonek kell a konkn!t adatokat meghataroznia. A 8-11. tilblazat szerinti - a
segedlet szerzoi altai kidolgozott - megoldas a korabbi magyar szabvany mellekletehez hasonl6an sokkal altalanosabb
tetoformakra is egyertelmiien k5z1i a h6teher meghatarozasanak m6djat. Ez bataresetkent az EN 1991-1-3-ban szereplo
alapeseteket pontosan vagy a biztonsagjavara kozelitve adja meg, igy azzal nines ellentmondasban.
Ha az altalanos tetOforman bellil valamelyik tetosik 60 0 -nal meredekebb (al 2: 60°), a tetosik melletti szakaszon a
h6felbalmoz6das a 8-10. tablazat szerint m6dosul:
8-10. lablazat

[::;;] Az A vona! menti vapahoz tartoz6 adatok:

(ll -60
J.l2 A = 1,6 + 2 , 4 - - = 1,6 + 0,08{al - 60)
, 30

A meredek tetOfelUlet melletti h6felbalmoz6das feJUJeti slkja

nem lehet 60°·nal meredekebb. A legkedvezotlenebb eset ~=60°
eseten all fenn.

A h6felhalmoz6das hossza: '-sl lfs,om)

=max ~I s; IS m

A fentiekben:
1'SOI =2 kN/m 3 , a meglllepedett h6 terfogatsulya;
Sk a felszini bOteher karakterisztikus erteke;
bo 1 b3 az ferde tetoszakasz vetOleti hossza.

46
 .- ........•. :·.·:-:'j:~orjJ ,.:'f'.. ','-,.;).; .~. -.- '!.' ,.. 'r····~;·~'-···

;}··.·Ad:i'6feIhatiftQzpd~s;\:i~J:t~1:sijg¥s;n1¢gb.at~oi~$a'~hal~n9's;;t¢t6fQriUa;,;eset~h,"
Az alcibb abrazolt esetben a legmeredekebb tet6sik lejtese is kisebb, mint 60° (al ~ 60°). Amennyiben valamelyik tetosik 60°·mil meredekebb, a m6dosul6 helyi h6felhalmoz6dast es a
hozza tartoz6 alaki tenyez5ket a 8-10. tiIblazat mutatja.

Alaki ten ezo H6felhalmoz6das hossza

~ll=O,8 ~1(a.2) ~Ll=O,8 F,O
do =O.S.3L !il(a ~ 30°) = 0,8
I.- es E )'set
A B C D ha a,g)O° !i2.A = 1,6 s,om}
I d. = 1,6.3L = 2ho lsi =max ~1
0

i.
00
A
)lset
ha alg)O°
illsd 8-10. tilblazat
{ ::::; 15m
~ <ff
::i
-'" !
~~--~

......
!

_- ...
B I d2 geometriai
feltetelbOl
P _
2,B -
d 2)'set
sk
{
5'Om}
152 = max ~2 ::::; 15 m
i

r+
E C

~:: -} s,om}
dO
C
I d 4 =min
Pw,C
l
)lsct
} "., = m;n{ 0,8 154 = max ~:4
{ :; 15 m

ahol: "Isot= 2 kN/m 3, a megUiepedett h6 terfogatsulya;

Sk a felszini h6teher karakterisztikus erteke;
!il(a) es !i2(a) a 8-4. tiIblazat szerint;
!!w ertelmezese a 8-8. tilbtazat szerint.

Megjegyzes: mivel a h6zugok melletti tet5sikok 30 0 -mll nem meredekebbek,

h6lecsuszasbol szarmaz6 tObbleth6val nem kell szllmolni.

Lepesek:
- A 30 0 -nal nem meredekebb teiliszakaszokoIt fel kelt rajzolni a do h6retegvastagsagot, es az ezek szelet OsszekOto kontilrvonalat.
A belso es a kUlsa h6zugban felhalmozod6 h6 vastagsagAnak ez vonal a felsa hatara.
A belsa h6zugban a felhalmoz6dott h6 vastagsaga a h6zug melyen leva t5respontok felett sem lehet nagyobb d,-nel, a kUlsa h6zugban a ftlggoleges fal mellett pedig d4-nel.
Az Is h6felhalmoz6dasi hosszokon a do vastagsagig linearis atmenet tetelezheto fel.

.j:>.
-...,

--- .lliteher
.
 HOTEHER 8.7. Ahoteher, mint rendkiviili teher

8.7. A hoteher, mint rendkiviili teher

A szokcisos kOrillmenyeknek megfelelo tart6s es ideiglenes tervezesi helyzeteken illl a h6teber olyan rendkfvilli terveze-
sf helyzetben is elOfordulhat, amelyben a kiveteles nagysagu hoteher jelenti a rendkiv1l1i hatast (kiveteles korillmenyek).
A magyar Nemzeti Melleklet szerint Magyarorszagon csak kiveteles felszini h6teherrel kell szamolni, es a rendkivuli
tervezesi helyzetre vonatkoz6 haUiskombinaci6t kell alkalmazni (Iasd 4.4.2 szakasz).

8.7.1 A vizsgalat mellozeseoek feltetelei

8-12. tdblazat
': .
A reIl.dkivlili h6terhet·ngyeleijibevevQ. vizsgalat· niel10zesenekfeltetelej··
A kiveteles felszini hotemet figyelembe Amennyiben a kiveteles hOteherrel egyidejuleg esak azonos megoszlasu
vevo rendkfvlili terhelesi esetet csak (teherelrendezesii) aUand6 hatas (Onsuly) mUk5dik, a rendkfvilli terhelesi
akkor kell kUlOn vizsgalni (akkor lehet belyzet akkor lesz kedvezotlenebb a tObbi tervezesi helyzetnel, ha·
mertekad6), ha a hoteherrel egyUtt
figyelembe veendo tobbi batas a h6te-
IS 2: 0,7 gk I
berhez kepest nem nagy (pI. i.ivegM- ahol: s a teto h6terhenek karakterisztikus erteke a 8.4. szakasz szerint
zak, szendvicspanel tetok). gk az allando teher karakterisztikus erteke.

8.7.2 A kiveteles oagysagu felszini hOteher figyelembevetele

8-13. tiIblizzat
"

I SAd = Cesl' Sk = 2,0 Sk 2

. [kN/m ]
Sk a felszini h6teher karakterisztikus erteke,
C.sl a kiveteles h6terhek tenyezoje, erteke 2,0.
I - Magyarorszagon kiveteles felszfni h6teher barhol elOfordulhat.
- A kiveteles h6terhet rendkivi.ili tehemek kell tekinteni.
- A kiveteles h6teher pareialis biztonsagi tenyez6je 'YA = 1,0.

A tet6k kiveteles hoterhe akiveteles felszfni h6teherb61 ugyanugy hatarozhat6 meg, mint szokasos korillmenyek ese-
ten. A 8.4. - 8.6. fejezetek tabhizataiban es abnliban a tart6s/ideiglenes tervezesi helyzetekre megadott teherelrendeze-
sek es alaki tenyezok vaItozatlanul ervenyesek, esak az 5sszefilggesekben a felszini h6teher Sk karakterisztikus erteke
helyett az SAd erteket kell hasznalni. Hasonl6 a helyzet a helyi hatasok eseteben is.

8.7.3 A kiveteles h6felhalmoz6das, mint reodkiviili teher

A h6teherrel 5sszefilgg6 kiveteles kori.ilmenyek tObbsege a kiveteles nagysagli felszfni h6teherbol szarmazik. Nehany
tetOfajta eseten azonban kiveteles nagysagu felszini h6 nelkUl is fellephet a teton kiveteles h6felhalmoz6das. Ezekben
az esetekben a teton lev6 hO a h6zugokban gyillik Ossze ugy, hogy a tetOn masutt nines, vagy nem feltetlenUI van erde-
mi h6tOmeg. t
Mivel Magyarorszagon az i1yen eseteket nem kell szamitAsba venn~ csak rOviden utalunk ra, hogy az EN 1991-1-3
negy kiveteles h6felhalmoz6dasi esethez ad meg konkret adatokat. Ezek:
• h6felhalmoz6das osszekapcsol6d6 nyeregtet6k vapaiban,
• a tetorol kiemelked6 epitmenyek, akadalyok melletti h6felhalmozodas,
• h6felhalmozodas epUletek melletti el6tetc5kOn az epUlet bejaratai felett,
• tet6k mellvedfalai melletti hOfelhalmoz6das.

8.7.4 A hoteherrel osszefiiggo egyeb hatasok

A nem tart6san megfelelo vagy hianyz6 h6fog6 szerkezetek miatt a tetorollecsUszo, lezuhano hotomeg sulyos karokat
okozhat (gyaIogjarokon, kiall6 epiiletszerkezeteken pI. erkelyek, als6bb szintli tMemek stb.), kli15nosen akkor, ha a
leesUszo hotOmeg nagy magassagr61 esik a szerkezetre. Ezt a jelenseget a szabvany nem emlfti, mivel tart6szerkezeti
eszkOzokkel altahiban nem lehet vedekezni ellene. (A kis magassagr61 lecsusz6, nem dinamikus hatasu havat azonban
az EN 1991-1-3 a hOfelhalmoz6dast is tartalmaz6 eseteken belUl figyelembe veszi, lcisd 8.5.4 szakasz).
Nagy alapteri.iletii lapostet6k5n a rendkivilli h6te.IK.rretOrtenoJeryezes. kapcsan a felgyi.ilemlett h6 mesterseges eltavoH-
tasat irhatjak elo. Az ilyen esetekhez altalaban egyedi teherelrendezes(ek) is tartoznak, amelyekben a hoe/takarito gep
okoztajarutekos hatizsokkal is szamolni kelL

• Az I ,35gk + 1,5 S ~ 1,0 gk + 2,0 s feltetelbol atrendezessel kapjuk, hogy s ~ 0,7 gk.
t Az i1yen jellegu rendkivUli h6felhalmoz6dcisok tebat helyi hatasnak szamftanak.

48
 ASZELTEHER 9.1.-9.2. Aszelhatcis modellezese, iellemzoi. Terepkategoricik

9. A szelteher
A szelhatasok meghatirozasanak m6djaval az MSZ EN 1991-1-4 foglalkozik. Ez a magyar szabvany jelen allapotAban
az eredeti angoI nyelvii Euroeode-dal egyezik meg, bar a Nemzeti Melleklet mar elkeszUlt. EzzeI a szabvany vegleges-
nek tekintheto, de hivatalos magyar nyelvii forditas hijan a szakkifejezesek hasznalataban a regi magyar szabvany [34]
es a korabbi, visszavont MSZ ENV [18] mellett csak mas magyar nyelvii adaptaci6kra [33], valamint sajat erteImeze-
sekre tamaszkodhattunk. Emiatt egyes szakkifejezeseknel tObbfele (de egyarant helyes) valtozatot parhuzamosan basz-
naIunk.

9.1. A szelhatas modellezese es altalanos jellemzoi

Az itt es a tovabbiakban ismertetett szabalyok 200 metemel nem magasabb epitmenyekre alkalmazhat6k.
A szelbatast egyszerusitett m6don az araml6, turbulens szel hatasaival egyenertekii kvazi-statikus nyomasokkal vagy
erokkel modellezztik·.
A szamitott szelhatasok karakterisztikus ertekek, egy even belUli elOfordulasi val6sziniisegiik 0,02.

9-1 tablilzat
.

,'.
' .
" . . ... Aszelterh~kaltalap()s jel1emi6i« .•. ··<>/·\}:\··;i'.i;:; .. :
Id6beJi VAJtOZ3S szerint esetleges I rendkiviili
Eredet szerint kozvetlen
Terbeli valtoz3s szerint rogzitett Inem rogzitett Haesak kUlOn intezkedes nines, a szelteber
rOgzitett(!) hatcis
Jellee: szerint statikus I dinamikus
"fQ = 1,5 Tart6s I ideiglenes tervezesi helyzeteken
bellil teherbirasi hatarallapotban
Parchllis (biztonsagi) tenyezo Tart6s I ideiglenes tervezesi helyzeteken
"fQ = 1,0
belUl, hasznalati hatarlillapotban
"fA = 1,0 RendkivUli tervezesi helyzetben
Kombinaci6s (egyidejiisegi) tenyezo ljIo = 0,60
Tart6s I ideiglenes tervezesi helyzetekben
A 2Yakori teherreszt mee:ad6 tenyezo 1jI, =0,50
A kv:izi-alland6 teherresz tenyez6ie 1j12 = 0,00

9.2. Terep (beepitettsegi) kateg6riak

A szelteher, illetve a torl6nyomas meghatirozasa sor3.n az epitesi helyszint kOvetkezo kateg6riak valamelyikebe kell
besorolni': .
9-2. tablilzat

Jel

o Nyilt tenger
I Nyilt terep: szeliranyban legalabb 5 km hosszU t6; egyenletes sik szarazfoldi terulet akadaIyok nelkUl
II Mezogazdasagi terulet kerit6sekkel, elsz6rtan mezogazdasagi epitmenyekkel, hazakkal vagy filial
r
I
III Alaesony beepites: kiilvcirosi vagy ipari Ovezetek; erdok
IV Jntenziv beepites: vcirosi ovezet; a foldfelUlet legalabb 15o/o-an olyan epUletek vannak, amelyek atlagos magas·
sa a Ie alabb 15 m.

A terep kateg6ria egyszerii megallapitasa az epUlet kOriili 1,0 km sugani kOrben levo tereptagoltsag alapjan lehetseges_
Ha a vizsgalt kOrben tObbfele kateg6rianak megfelelo teriilet van, mindig a kedvezotlenebb, alaesonyabb szamjelii kate-
g6riat kell valasztani. Ha az eltero kateg6riaju tertilet a besorolasnal figyelembe veendo Osszteriilet 10%-anal kisebb, a
besorolas szempontjab61 figyelmen kivUllehet hagyni. Az EN 1991-1-4 filggeleke ennel pontosabb m6dszert is ad.
Valamely terep kateg6riaja es ezzel az epitesi helyszin besorolasa a szeliranyt61 ftiggoen tObbfele is lehet. Egy adott
szeliranyhoz az epiilet kOzeppontjab61 kiindul6 ± 15°-os kOrcikk alaku terUlet terepviszonyait kell figyelembe velUli.
ojelii kateg6riaba eso terUlet Magyarorszcigon nines, ezert a tovabbiakban erre vonatkoz6 adatokat nem kOzliink.

• Bizonyos esetekben a szel dinamikus hatasanak pontosabb figyelembevetelet51 nem lehet eltekinteni. E tekintetben 112
EC keyes tajekoztatast ad. lavasolt irodalom: Kollar Lajos: A szel dinamikus hatasa az epitmenyekre. TERC, Bp. 2004.
t A besorolas nem fligg a tervezett epiilet tulajdonsagait61.
<19
 ASIILYE"ER 9.3.-9.4. Atorlonyomas. Aszelhatasok karakterisztikus erteke

9.3. A torl6nyomas szamitasba veendo ertekei Magyarorszagon

Az EN 1991-1-4 szerint a szel torl6nyomasa a szelsebesseg es a terepszint feletti z magassag fuggvenyeben bonyolult
algoritmus alapjan hatarozand6 meg. Ennek reszletei a G mellekletben talalhat6k meg.
Mivel Magyarorszag a szelsebesseg kiindulasi erteke szempontjab61 egyetlen z6naba esik (VbO= 23,6 mls), a szamitas
egyszerusitheto. Ha a Vb atlagos szelsebesseg meghatarozasahoz alkalmazand6 m6dosit6 tenyezoket egysegnek vesszUk
(CdiT = Cseason = ] ,0), a terepszint feletti z magassaghoz tartoz6 qp(z) torl6nyomas ertekei az algoritmusb61 kozvetlenill
meghatarozhat6k. Az igy kiszamitott, Magyarorszag teljes terilletere ervenyes tor16nyomas ertekek a 9-3. tablazatb61,
illetve a 9-1. abrab61 vehetok.
Kozbenso magassagi ertekeknel lineans interpolaci6, vagy a nagyobb magassaghoz tartoz6 tablazati ertek haszmilhat6.
Ez ut6bbi esetben a kozelftes a biztonsag javara tortenik, es a hiba merteke 5% alatt marad.
Ha a szelsebesseg V1JO kiindulasi erteket a Cdir vagy Cseason tenyezovel megis m6dositani szUkseges, a tablazati ertekek
ennek negyzetevel szorozva korrigalhat6k:

Lejtos terepnel a szelsebesseg szinten m6dosul, es iranya is elter a vizszintestol. Ilyen esetekben a G melJeklet, illetve a
szabvany szerinti pontosabb szamitast kell alkalmazni.

9.4. A szelhatasok karakterisztikus ertekenek meghatarozasa

9.4.1 A szelteher osszetevoi
Egy epUletre, szerkezetre vagy szerkezeti elemre hat6 szelteher az egyes feliiletreszeken miikodo szelerok vektorhilis
tisszege. Az erotani sz<imitasokban figyelembe veendo szelerok:
• a kiilso feliiletekre merOlegesen hat6 szelerok,
• a belso feltlletekre merolegesen haM szelerok,
• a kiilso felUletekkel parhuzamos surl6dasi szelerok.
Egy adott hataskombinaci6 szerinti vizsgalatban ezek az erok csak egyszerre felIepo, egyidejii hatasok lehetnek, azokat
ktizos biztonsagi es egyidejiisegi tenyezovel kell szamitasba venni.
9.4.2 Epiiletek aerodinamikai (alaki) tenyezoi
A szelhatasok nagysaganak meghatcirozasahoz az EN 1991- tObbfajta alaki tenyezot hasznal, ezeket osszefoglal6an
aerodinamikai tenyezoknek is nevezi. A vizsgalt szerkezet fajtaja, illetve a szelero feliilettel bezart szoge alapjan az
aerodinamikai tenyezo lehet:
• kiUso vagy belso nyomtisi tenyezo (egysegnyi felUletre meroleges egyoldali nyomas/szivas meghatcirozasahoz),
• osszesitett (net/6) nyomasi tenyezo (egysegnyi felUletre meroleges eredo nyomas/szlvas meghatarozasahoz),
• sitr16dtisi tenyezo (a feliilettel parhuzamos stirl6dasi ero meghatarozasahoz),
• er6tenyezo (szerkezetre vagy szerkezeti elemre hat6 ero nagysaganak meghatarozasahoz).
9.4.3 Referencia feliiletek es referencia magassag
Az epUletre, szerkezetre'vagy szerkezeti elemre hat6 szelero meghatcirozasaban szamitasba veendo felUletek (az ugyne-
vezett Aref referencia feIUletek), valamint a torl6nyomas meghatcirozasahoz sziikseges referencia-magassag ertekek (ze
vagy Zi) az egyes szerkezetfajtak aerodinamikai tenyezoit ismerteto fejezetekben talalhat6k meg.
9.4.4 Feliileti szelnyomas es szelsurl6das
Epiilet, epiiletresz vagy szerkezeti elem egysegnyi felUletere hat6 feWleti szelnyomtist (amely egyarant lehet nyomas
vagy szivas), valamint aleliileti szelsurl6dtist a terep feletti z magassaghoz ertelmezett tor16nyomas es az alaki tenyezo
szorzatakent kell meghatarozni:

Aleliileti szelnyomtis lehet

• kUIso, ha az epUlet kUIso felUleten hat (we)
• belso, ha a belso terrel rendelkezo epUlet belso feliileten lep fel (Wi)
• osszesitett (nett6, wnet ), amely a kiilso es belso nyomas elojelhelyes tisszegekent szamithat6, illetve a feliilet ket
oldalan felIepo nyomasok eredojet megad6 alaki tenyezo segitsegevel kaphat6 (jellernzoen nyitott epitmenyek:-
nel).
A feliileti szelnyomas a feliiletre merolegesen - gorbUlt felUlet eseten a helyi erinto sikra merolegesen - ertelmezendo.
A felUlet fele rnutat6 szelnyomas pozitiv (+), a feliilettol elfele mutato szelszivas negativ (-) elojelii.
Afeliileli szelsurl6das a szellel erintkezo feliileteken, a szel felil1ettel parhuzamos komponensenek iranyaban hat.

50
 A5ZELTEHER 9.3. Aforlonyomas szamifasba veendo ertekei Magyarorszcigon

9-3 lab/azal
A szel torl6nyomasanak ertekei Magyarorszagon qo(z)
Te~eps#rif ' •...... Terep~(beejftesikate6ria '7/? \terepS~int,.F':':;~":Terep:;(beepitesi}Kafegoriil'; ,CO

,~r~~T<1~>' ,",.-,.:> "_,jr,;; ::)';'~~~':?::j":\IY, ,<:~r~:~~~X, ':.\~.'J'-;l·!" - ill',::"<E~:;>~~~:'

c' I

"i-frill': ;"" ""q~(z)rkN/mLL';':, ' , ? 'iJml;': !'-':j"qo(z) rt<N/mn:;:.':>

1 0,536 0,495 0,446 0,409 26 1,172 1,042 0,826 0,639
2 0,654 0,495 0,446 0,409 28 1,189 1,060 0,845 0,658
3 0,727 0,571 0,446 0,409 30 1,205 1,077 0,863 0,676
4 0,781 0,627 0,446 0,409 33 1,227 1,101 0,888 0,702
5 0,824 0,672 0,446 0,409 36 1,248 1,123 0,911 0,725
6 0,860 0,709 0,484 0409 40 1,272 1,150 0,940 0,754
7 0,891 0,742 0,516 0,409 45 1,300 1,180 0,972 0,786
8 0,918 0,770 0,545 0,409 50 1,326 1,207 1,001 0,816
9 0,942 0,796 0,571 0,409 55 1,349 1,232 1,028 0,843
10 0,964 0,819 0,595 0,409 60 1,370 1,255 1,052 0,868
11 0,984 0,840 0,617 0,431 65 1,390 1,277 1,075 0,892
12 1,002 0,860 0,637 0,451 70 1,408 1,297 1,096 0,913
13 1,019 0,878 0,655 0,469 80 1,441 1,333 1,135 0,953
14 1,035 0,895 0,673 0,486 90 1,471 1,365 1,170 0,989
15 1,050 0,911 0,689 0,503 100 . 1,498 1,395 1,202 1,022
16 1,064 0,926 0,705 0,518 110 1,522 1,421 1,230 1,051
17 1,077 0,940 0,720 0,533 120 1,545 1,446 1,257 1,079
18 1,090 0,953 0,734 0,546 130 1,565 1,469 1,282 1,104
19 1,102 0,966 0,747 0,560 140 1,585 1,490 1,305 1,128
20 1,113 0,978 0,760 0,572 160 1,620 1,529 1,347 1,171
22 1,135 1,001 0,783 0,596 180 1,651 1,563 1,384 1,210
24 1,154 1,022 0,805 0,618 200 1,679 1,594 1,418 1,245

220 i

I
!
I
1
I
II
!
I !
I

I
I
I
II
i I
i
!
I

t-
. i " I I ····
200
IlIJ-jl
~
I
I
I' •• - -
!
I. Nyilt terep i
i,.-- I "

180 ~!
c- !.I ~ ·
··
0-

!--------II. ~ezogazdasagi

1/++-:-
I
. -,I
r terUlet ,-

::§:
160

140 HI
1-
I
I
beepites
-
- III. Alacsony
i" '
I I
,
•
r'-- - f--- -

III .
N I IV. Intenziv beepites I i ,
I 'i ,
OJ)
I I .i
-<':l
'"
~
OJ)

'"
E
120
I Ii i
i ! !
I J / !'
I'
I

i
i Vl:'
100 ! -+-j--~. - 1-- I ---.--
I ~ :1
'B I

~ ,iI
'V I
I
I ! I
IJ
~ I
Ii:
..
... 80
I

I ,
!I I
I
t- -- I--1--
~
i i
II! , ' t' 1 "j

!+
J
'N
'"Q, I !i I

jiL-
,~
e 60
I

i
- - --
1,
l-- 1---
i
: i'
• lI
,i
i•
~ I
[ I
, ,!
!I
I J '1 l ~
I' i
I
t
.
40
i !i I: I! I I V I'
.• I II
V ~

~ ~-~+-+.+-+_.
; i •
~
20

o
. -~-~ -
.. ._".

tT-lt
'

i;
i
I

!
I i
_
I . k f:-':'
#
'r

-:-: V ! I ~
-I-
I
1

!
!
I
I

i
._--. ---~ --- -,._.

0,00 0,50 1,00 1,50 2,00

2
i Torl6nyomas alaperteke qp(z) [kN/m ] !
I~-_._-_... _._-------_. __.--_._-_._--_._-------_._._._._.-_ _------_._---------_._-_._-_._-----' ..
I
9-1. abra

51
 ASIELTEHER 9.4. Aszelhatcisok karakterisztikus ertekenek meghatciro%cisa

9-4 tiIbliIzal
A feliileti szelnyomas es a szelslir16das meghatarozasa
A';;K#!ll.~tA~·~t~t~j~:;:··· .",- is#irhfiA.~t,k€piei···// .....':.,". '......:,: "'{'AI~~a6rtY;&io6~~ifu~~ese'.
"

;",:.
..... ::... :;" .. '.'"
"".:
killso felUleti szel-
we=qp(zJ Cpe Cpe a kulso felilleti nyomas alaki tenyezoje (J)
nyomas
belso felUleti szel-
Wj=qp(zJ Cpi Cpi a belso felilleti nyomas alaki tenyezoje (2)
nyomas
Bsszesftett (nett6)
Wnet=qp(zJ Cp,net cp.net az osszesltett feliiJeti nyomas alaki tenyezoje (3)
feluleti szelnyomas
szelsurl6das
Wfr=qp(ZJ Cfr Cfr a szelsUrl6das alaki tenyezoje(4)
(egysegnyi feliileten)
qp(zJ a torl6nyomas csucserteke a terepszint feletti Ze killso, illetve a Zj belso referencia magassagban
(I)A kulso felUleti nyomas alaki tenyezoinek meghatarozasara vonatkoz6 Altalanos m6dszer
ktllBnbozo kialakft<isu es formaju epllletekre a 9.5. fejezetben, a szokvanyos geometriaju
epllletekre ervenyes egyszeriisftett m6dszer pedig a 9.5.6 szakaszban talalhat6.
(2) A belsO felUleti nyomas alaki tenyezoinek meghatarozeisi m6djat a 9.6. fejezet ismerteti.
(3) Osszesftett felllieti nyomas alaki tenyezoi szabadon a1l6 szerkezetekre a 9.8. fejezetben talalhat6k.
(4) A szelsUrl6dcisi tenyezo ertekeit a 9.7. fejezet adia meg.

9.4.5 Szelerok megbatarozasa feliileti szelnyomasokbol

Egy szerkezetJszerkezeti elem adott reszere hat6 szelero - amely lehet nyom6ero, szfv6ero, osszesitett (nett6) er6 vagy
sUr16d6 ero • a fel1lleti szelnyomas es referencia fellliet szorzatakent szamithat6: F",=w ·A ref . A teljes szerkezetre, szer-
kezeti elemre hat6 szelero ezen hatasok vektoriAlis osszege, amelyet kUlso erok eseten meg egy szerkezeti tenyezovel is
m6dositani kell.
9-5. tablazat
A feliiletre meroleges szelero es a szelslirl6dasi ero meghatarozasa
~··~F~tfaJt~J~(:' '. ,.. ".' . , ,,:'. ,\'::;- ;K'arakie.rtj;Ztik(fs;6rt~k si¥1£tAS~, ,';~: :',\1z.:>:;·';.:::E~~¥iez~~~k·, ,. ',. .' .,'." . .
kUlso felUleti szelero Fwe = :EweAref We, W;, wnetes Wfr sorra a 9-4. IiIbliaat
belso felUleti szelero Fwi = :Ewi Arer szerinti feliileti szelhatAsok
) - - - - - - - - - - - - - + - - - - - - - - - - - - - 1 Arer a referencia felUlet, vagyis a vizsgalt
osszesitett (nett6) felUleti szelero Fw,net= :EwnetAref felUlet szamit<isba veend6 resze
szelsUrJ6dcisi ero

9.4.6 Eredo 8zelero megbatarozasa erotenyezo segitsegevel

Megfelelo kiindulasi adatok birtokaban a szerkezetre vagy a szerkezet egy reszere hat6, a szelSUr16dast is magaba fogla-
16 teljes szelero kOzvetienul is szilmithat6 az
I--F-w-=-C-.-Cd-'-C-f-.q-p-(z-J-'-A-- -
rer

Osszeruggessel, ilIetve tobb szerkezeti elemb6l vagy felUletbOl Osszetett szerkezet eseten az egyes elemekre hat6 szel-
erok vektorhilis Bsszegzesevel: F w =CsCd • LCf 'qp(zJ'A ref
A fentiekben: CsCd a szerkezeti tenyew, amelynek erteke altalAban 1,0 (feltetelek a H melJekletben),
qp(zJ a torl6nyomas (csucs)erteke a 9.3. szakasz szerint,
Aref a referencia felUlet.
A Cf erotenyezok es a hozzAtartoz6 Ze referencia magassagok ertekei kU1Bnbozo kialakitasu es fOrInaju
epUletekre, epftmenyekre a 9.8. fejezetben talaIhatok.
Ez a m6dszer elsosorban szabadon all6 szerkezeteknel alkalmazhat6.

9.4.7 Ferde szelerok figyelembevetele

Az EN 1991-1-4-ben talalhat6 egyszeru epiiletek es tetok alaki tenyezo tablAzatai az epUlet fotengelyeivel parhuzanos
szeliranyok feltetelezesevel keszllitek. Ezeknel az eseteknel ez egyben a legvesz~lyesebb (Iegnagyobb szelterhet ad6)
szeliranyokat is jelenti. Bizonyos esetekben azonban a ferde (altalanos iranyu) szel is veszelyes lehet. Erre nezve to-
vabbi szakirodalomkent Zuranski, J.A.: A szel hatasa az epitmenyekre (Milszaki Konyvkiad6, Bp., 1986) c. k{}nyve
haszmilhat6.

52
 ASZElTEHER 9.5. Kiilso felUletek nyomasi tenyeloi

9.5 Kiilso feliiletek nyomasi tenyezoi

9.5.1 Hajhisszogek ertelmezese a kiilso alaki tenyezo meghatlirozasa soran

A 9.5. fejezetben szereplo tablazatok es abnik alaki tenyezoinek ertelmezese a kovetkezo abra szermt tl:lrtenik:

9-2. abra

9.5.2 A nyomlisi tenyezo es a feliilet nagysaga kOzotti kapcsolat

A szel nyomasi tenyezojenek erteke ftl¥g a felUlet nagysagat61. Az EN 1991-1-4 altalaban ket erteket, nevezetesen az
I m2-nel kisebb (Cpe.I), valamint a 10 m -nel nagyobb felUletekre (cpe.to) vonatkoztatott ertekeket adja meg.
1 m2 < A < 10m2 eseten logaritmikus interpolaci6vallehet a keresett alaki tenyezot meghamrozni a 9.3. abra szerint.
(A erteke itt a vizsgalt elemet terhelo feliilet nagysaga, nem pedig a refereneia-felUlet.)

'Cpe

Cpe.1

Cpe,to

.i----------~--+_-+--+-+---L_.
I 2
:7 9-3. abra
0,1 I,D 2 3 5 7 10 A [rn ]

Az 1 m ~ A'~ 10 m szakaszon: cpe(A)=Cpe.l - (Cpe,l-Cpe,luJ /oglO(A)

2 2

A biztonsag javara ttlrteno kozelfteskent linearis interpolaci6 is alkalmazhat6.

9.5.3 Alaki tenyezok egy feliiletsikon heliil

o :$; Ia I:$; 45° -os teto hajlasszog eseten a tetoket alkot6 felUletsikok egyes z6naiban pozitiv es negativ alaki t6nyezo
(nyomas es szfvas) egyarant elOfordulhat Tobb z6nara osztott tetosikokon azonban egy adott terhelesi eset szerinti
vizsgalatban tetosikonkent vagy esak szeInyomast, vagy esak szeIszivast keII feltetelezni (a 0 erteket is beleertve). A
szelteher szempontjab61 tehat egy tetosik egy terheIesi mezonek szamft. Ugyanakkor a klllonbOzo tetosikokon a figye-
lembe veendo terhelesi eseteknek megfeleloen mar lehetnek egyidejiileg kiilOnbozo elOjelil szelterhek (lasd 9-4. abra).

9.5.4 Terhelesi esetek az alaki tenyezok felvetelehez

Ha egy felUletenlfeIllletreszen tobbfele alaki tenyezo is lehetseges, a konkret vizsgalathoz tartoz6 ertekeket a vizsgalt
terhelesi eset szerint keII felvenni.
A 9-4. abra az alapesetnek szamit6 I, 2, iIletve kontyolt tetonel 4 siklappal jellemezheto tetoidomokhoz adja meg a
figyelembe veendo terhelesi eseteket.
A nyilak a tetosikra nyiliranyban hat6 legnagyobb eredo szelerot jelentik, amelynek'erteke a szerkezet fajMjat61 fUggc,-
en hatarozhat6 meg. Az eredQ helye nyomasi, iJletve osszesitett alaki tenyez6k eseten szamitas eredrnenye, az erot6nye-
zovel meghatarozhat6 terhek eseteben (szabadon aIl6 tetoknel) az erotenyezovel egyUtt az eredo erlS helye is min dig
meg van adva.

53
 ASIELTEHER 9.5. Kulso feluletek nyomcisi tenyezoi

9-4. cibra

Az alabbi abrasor az egyes tetOfajtak esete.n megvizsgaland6 terhelesi eseteket szemIelteti az EN 1991-1-4 elofrasai
alapjan. A szeleroket tet6sikonkent az eredojilk jellemzi, amely mindig mer61eges az adott tetosikra, es ininya a jelO-
Iesnek megfelelo. A szelerok nagysagat es helyet (ahol az nines megadva) a megfelelo tetOfonnakra vonatkoz6 fejeze-
tek alapjan kell meghatarozni (fejezetszamra utalas az abraban). Az alaki tenyezoket tetosikonkent a megadott irany-
nak megfelelo legnagyobb ertekiikkel, vagy ha olyan nines, zerus ertekkel kell szamitasba venni.

LaposreW ~ [:,1 (_.·:,_·.··ob=l= = - - =

=F=:=:=:=,:_~=e}=,:=:'=t).=...~===I"VV"'7-===,~=======-~=
(9.5.5.3 jejezet)
.......

Nyeregteto
(9.5.5.4 jejezet)

>±( ~ ~ ~
====I=I~
=K=on=ty-::o==lt:=t=et=o======l:1
(1 melleklet)
U I.

Szabadon allo felnyeregteto

(9.8.1.2 jejezet) 1 1 1 1
I~ ~I~ ~I~ ~~ ~I ~ M
I"VV"'7 ~ ~ ~
Szabadon allo nyeregteto 1.
(9.8.1.3 jejezet)

/"VV'7 ~ .~
Szabadon allo nyeregteto 2.

1 1 I I
I~ ~I~ ~I~ ~I~ ~I M M
Pilleteto I.
/"VV'7
~ ~ ~
(9.8.1.3 jejezet)

Pilletet62.
/"VV'7
~ ~
Szabadon cillo tetoknel a szelerok eredOjenek megadott helye az erotenyezo segitsegevel meghatarozott szelhatattisra
vonatkozik. A le!e![mlitat(Fer7Ikhi3z cf>O,'o7eljelemutatonoz cr<fl'erotenyei7J tariOZik. .. . .

Az EN 1991-1-3 a lapos es nyeregtet6k kivetelevel kizarolag olyan terhelesi esetek vizsgalatat irja elo, amelyekben az
epUJet ()sszes tet6sikjan azonos el6jelu szeIhatas 16p reI. Ez esak a tablazatokban megadott hajlaszogek tartomanyaban
igaz. Kontyolt tetoknel, valamint meredekebb szabadonal/o nyereg- es pilletetoknel a nyeregteto masodik es harmadik
esetehez hasonloan a valtott elojelzi terhelesi esetek vizsgalata is sZiikseges (a szerz6k megjegyzese).

54
 ASZELTEHER 9.5. Kiilso fe/iiletek nyomcisi lenvelcii

9.5.5 Kiilso nyomasi tenyezok meghatarozasa: reszletes eljaras

Az ahibbiakban csak a gyakorlat szempontjab61 legfontosabb alapeseteket kozoljiik. Tovabbi tetOfonnak - kontyolt
nyeregtetok, dongatetok es kupolak - adatai a I me/likletben talalhat6k.
9.5.5.1 Epiiletek kiilso fliggoleges feliiletei
Elrendezes es tetoz6nak:
iE.._~ .._~
~

5~"""""'.l.r7-7-'0---r77":t h
h a homlokzat legmagasabb pontjanak a terepszinttol mert tavolsa-
gao Ha az epiilet lapostetos, h a parkanyig, illetve az attika tetejeig
."..,e-r/
mert magassag.
/
e=min{b;2h} ABC
~-~m
U.J1i.LU.l. Homlokzati szelero esetleges ktilpontossaganak
figyelembevetele:
D .-
sz6lininy .. Amennyiben az epUlet merevitese
........../."-'---=-7 b
erzekeny a csavar6 hamsokra, az
epiiletek oldalfalait terhe16 szel
alaprajzi kiilpontossagat, illetve
[DIIillllIJ ferdeseget az abran jeloIt in6don is
figyelembe kell venni.
ABC ~. , i Cpe (D)
d

~
9-5. cibra ~----)j '{,
~.
~
~
Szabadon all6 fiiggoleges tablakra mas eljaras ervenyes, ez a J me/likletben talalhat6. 9-6. cibra [J..

Alaki tenyez5k:
9-6. tablilzat
Fiiggoleges feliiletek kiilso nyomasi tenyezoi C oe
••.. " ·-'.'''iy'·:;:';Ai ,.' ..•. I: ·':·;.'{';B· .;C<,;'O: ....·,'C,.i:x, E'\/';WD,''\\;' ' "'>,;, ":E , . . . ;:
I-l'd.·.. • .S;zelirlinnyalp~J1u~, , Si~li~y_~;p~hti- .~zelinirtIiYalp~hu-. SzeltAmadta oldal S llim ek 'ld'Y
rill: ." .,;!·zamosfe'ltllet",,: ,:r:tamosfe'iiliet ;;: : ,';:iamos.feluiei:·:: . ze 'i os 0 a:
I>::..," Cne.;o '-. ~~~.~ " }crie:]O, :':C~e:l-' . c~ijoV -e~:I' :"/Co~:1(}:",C&~'1:'··Cne:'1O'id,·c~.I·::~;
>5 -1,2 -1,4 -0,8 -1,1 -0,5 +0,8 +1,0 -0,7
1 -1,2 -1,4 -0,8 -1,1 -0,5 +0,8 +1,0 -0,5
<0,25 -1,2 -1,4 -0,8 -1,1 -0,5 +0,7 +1,0 -0,3
Ha hid> 5, a szelero a 9.8.3 szakasz szerint roeghatarozott er6tenyezo segitsegevel is szlimithat6.
Kozbens6 hid ertekekne[ linearis interpolacio alkalmazhato.
A Ze referenda magassagok a qp(z) tor16nyomasok roeghamrozasahoz:

Ze Ze
I--b ~

bl! z,=h] T
-iz--':' ;--;-~- ---i-+- I'-----r- -- -- ---~ -b -=,------------------- -------------------. 2b

~
Zslrip
T _________________________ b

1 b

h > 2b I b < h :S 2b h :S b 9-7, abra

A hstrip:S b savrnagassagok tetszolegesen felvehet6k.

55
 ASIELTEHER 9.5. Kiilso feliiletek nyomasi hlnvezoi

9.5.5.2 Lapostetok
Lapostet5nek tekintendok a-5 0 < C1 < +5° hajhlssszogii tetok.

Elrendezes es tetoz6mik:

F,G H I
A tetoperem valtozatai
ITl1nTIM
! 1100

~ e/~_~ e=. min{b; 2h} (a) (b) (c) (d)

7t-+Ee/tO
/K-
e14± ~ If !
i
Referenda magassiigok:
j

Szogletes, lekerekltett vagy

levagott tetoperemmel: Ze = h
Attikafalas tet6ve1: Ze = h+h p

9-8. abra

Alaki tenyezok:
9-7 tablazat
Vizszintes feliiletek kUlso nyomasi tenyezoi Coe,lO es C oe 1
···"«'Z"
.:'~'." .~. . \ :'.;"';;L'; .L'::..' .. .' •...•.: .....,",' .::; .. ':>.. "~~i>:"'it;/~:
'".:. ·ona;, ':~;}'
. ,.
~,

., "
"
····~F
G· , . . ,H· ..
·r .
,, I ~"

~ :.T .t~ tfP\!sa .' sdl fel61i z60a ., Szel fel6li mOlt, SzelIellitelIeoes .i
'.; -;
sarkaf .. " KozepsO i6na . ~

. '~~' kltreoe"
.- , " L ..,

J: "
. ~_ ... "', ,,~ ...r:. .,. ...... .' . 'z6na . • '
. '

. ,~
- epe.iil C'pt"I' , Cp;,!o. Cp.,1 qpt,lo cpo,. ~' ~.lo·l· Cpo,I
+0,2
a) SZOgletesperemil -1,8 -2,5 -1,2 -2,0 -0,7 -1,2
-0,2
+0,2
til
c<: h/h=0,025 -1,6 -2,2 -1,1 -1,8 -0,7 -1,2
;§ -0,2
c<: +0,2
..::.:: h/h=O,05 -1,4 -2,0 -0,9 -1,6 -0,7 -1,2
'S -0,2
<
,-.. +0,2
.0 h/h=0,10 -1,2 -1,8 -0,8 -1,4 -0,7 -1,2
-02
:t: +0,2
r/h=0,05 -1,0 -1,5 -1,2 -1,8 -0,4
~t:' -02
~ e +02
ii
..::.:: u
e r/h=O,lO -0,7 -1,2 -0,8 -1,4 -0,3
-0,2
.3
,-..
A.
+0,2
(,) r/h=0,20 -0,5 -0,8 -0,5 -0,8 -0,3
-0,2
+02
C1 =30° -1,0 -1,5 -1,0 -1,5 -0,3
:g>::, -0,2
~~
> ... +0,2
u u C1 =45° -1,2 -1,8 -1,3 -1,9 -0,4
....<A. -0,2
,-..
"0 +02
(1=60° -1,3 -1,9 -1,3 -1,9 -0,5
-0,2

KOzbenso h/h, rlh, i1fetve a €rlekeknelliiiearis frite'rpolaci6 illkalmazha:t6.

TerheIesi esetek a 9-4. abra szerint.

56
 ASzELTEHER 9.5. Kiilso feliiletek nyomasi tenyezoi

9.5.5.3 Felnyeregtetok
Az u=5°-mil kisebb hajlasszogii tetiSket lapostet6kent kell kezelni.

Elrendezes es tet6z6mik:
a) SzeJinmy a tetoelre mer61egesen b) Szelininy a tetoellel parhuzamosan

~---» ~
szelirliny szeli reiny (6= 180°)
(6=0)

ellO
-~k:
I I
e= min{b;2h}
e/41 H
FI
!
~-> GI
I
I
H
szelirany

e/41 F1 i
d
.
~----:?]
d ~ 1< >1
9-9. abra
Referencia magassag: ze=h
Alaki tenyez6k:
9-8. tribhizat
a) Felnyeregtetok kiilso nyomasi tenyezoi - tetoelre meroleges szelirany
Tet6sika.'szelamy~lCos oldaloii'(<a"';180~;)iI
,.' .':.F,",i;" " . . 0 _: ~. _ ,H.
_1O'·C';';i>:\:d~•. ;~; --'li/':'c~f;
5° -1,7 I -2,5 -1,2 I -2,0 -0,6 I -1,2 -2,3 -2,5 -1,3 -2,0 -0,8 -1,2
00 00 ~o
-0,9 I -2,0 -0,8 I -1,5 -0,3
15° -2,5 -2,8 -1,3 -2,0 -0,9 -1,2
+0,2 +0,2 0,2
-0,5 I -1,5 -0,5 I -1,5 -0,2
-1,1 -2,3 -0,8 -1,5 -0,8
+0,7 +0,7 +0,4
45° 0,0 - 0,0 +0 ° -0,6 -1,3 -0,5 -0,7
+0,7 +0,7 +0,6
60° +0,7 +0,7 +0,7 -0,5 -1,0 -0,5 -0,5
75° +0,8 +0,8 +0,8 -0,5 -1,0 -0,5 -0,5

b) Felnyeregtetok kiilso nyomasi t6nyezoi - tetoellel parhuzamos szelirany

SO -2,1 -2,6 -2,1 -2,4-1,8 -2,0 -0,6 -1 2 -0 5

15° -2,4 -2,9 -1,6 -2,4 -1,9 -2,5 -0,8 -1,2 -0,7
30° -2,1 -2,9 -1,3 -2,0 -1,5 -2,0 -1,0 -1,3 -0,8 -1,2
45° -1,5 -2,4 -1,3 -2,0 -1,4 -2,0 -1,0 -1,3 -0,9
60° -1;2 -2,0 -1,2 -2,0 -1,2 -2,0 -1,0 -1,3 -0,7
75° -1,2 -2,0 -1,2 -2,0 -1,2 -2,0 -1,0 -1,3 -0,5
Ktlzbenso u sztlgertekeknel Iinearis interpohici6 a1kalmazhat6. A tfibhizati zeros ertekek ennek elvegzesehez kellenek.
Terhelesi esetek a 9-4. ribra szerint.

57
 ASzELTEHER 9.5. Kiilsii feliiletek nyomasi tenyezoi

9.5.5.4 NyercgtetOk
A -5°:Sa:SSo hajlasszOgii tetoket lapostetokent kell kezelni.

szeltamadta szelarnyekos szeltamadta szelarnyekos

oldal olda! olda! o!dal Referencia
If: magassflg:
z.=h
III
I
,I
\1

e/4_~- F
e/l0
~~
--j"lf
e/l0

- e/4

'71\II~~!Gfirpj<'f
el4

1
e=min{b;2h}
~!.l i
Hill I I I I
el2
1 ) I HI H I :
---.. .__--.. G ",I I i "b ! lib
'-../ ~ ,91! I
szelirany 0=0° ~I I i I / ""
;> i,

If: F ]!~ I i I I g-
.-1 I !I
e/4± I I,~ ~ ~ 9-10. abra
d
1< d >1 1< >1
Alaki tenyez{)k: 9-9. tabliaat

a) Nyeregtetok kiilso n omasi tenyezoi, ha 8=0 0 Coe

>~.:.,'~f:t~ti5Il,% . < "p.' V/::-"i:'.u,:',-<,>, ::;',;;':H:>;;',:' " ','
r>";:,; '.... - j :,:.:'.:,
, ::<hajIassiOge(u) 'Cri.;t'-: :'C~'iO: end
C,,;- (:-0;;,10\': ',C';•. tO;,fe';'.i " 'e m,. Hi " ~Cne I ' " cne~ih "'" ,'....£;'r ":~. ;~

_45° -0,6 -0,6 -0,8 -0,7 -1 0 -1,5

_30° -1,1 -2,0 -0,8 -1,5 -08 -0,6 -0 8 -14
'"
Q..
'<'l
;>
_15° -2,5 -2,8 -1,3 -2,0 -0,9 -1,2 -0,5 -0,7 -1,2
_5° -2,3 -2,5 -0,8 -1,2
+0,2 +~
-1,2 -2,0
-0,6 -0,6
-1,7 -2,5 -1,2 -2,0 -0,6 -1,2 0,0 0,2
5°
00 0,0 0,0 -06 -0,6
-0,9 -2 0 -0,8 -1,5 -0,3 -0,4 -1,0 -1,5
15°
+0,2 +0,2 +0,2 0,0 0,0 0,0
()
.5 -0,5 -1,5 -0,5 -1,5 -0,2 -0,4 -0,5
...
CIJ
30°
+0,7
OJ) +0,7 +0,4 00 0,0
0,0 0,0 0,0 -0,2 -0,3
45°
+0,7 +0,7 +0,6 00 0,0
60° +0,7 +0,7 +0,7 -0,2 -0,3
75° +0,8 +0,8 +0,8 -0,2 -0,3

b) Nyeregtetok kiilso nyomasi tenyezoi, ha 8=90 0 C pe

1::·'ft~t6~~jlast~).;,H:'<.:;~' _ .. "'L;::.:,,\G,.::',:,<': '>1' :':.. :

' . ' . ' c"..IO, Cn.l ,Coe.IO Cne.f' .c~;o';t;:-C"":I'.:;'C~_~~:, 'edit
_45° -1,4 -2,0 -1,2 -1,0 -1,3 -0,9
_30° -1,5 -2,1 -1,2 -1,0 -1,3 -0,9 -1,2
_15° -1,9 -2,5 -1,2 -0,8 -1,2 -0,8 KOzbenso a szogertekeknellinefuis
_5° -1,8 -2,5 -1,2 -07 -1,2 -0,6 interpoIflci6 alkalmazhat6.
5° -1,6 -2,2 -1,3 -2,0 -0,7 -1,2 -0,6 (A tflbhizati zerus ertekek ennek
15° -1,3 -2,0 -1,3 -0,6 -1,2 elvegzesehez szUksegesek.)
()
.5
... 36° -1, I~1,5 - l ) f - -o,lf "~T2
CIJ
OJ) 45° -1,1 -1,5 -14 -0,9 -1,2 -0,5
60° -1,1 -1,5 -1,2 -0,8 -1,0
75° -1,1 -1,5 -1,2 -0,8 -1,0
TerheIesi esetek a 9-4. abra szerint.

58
 ASzELTfHER 9.5. Kiilso felUletek nyomcisi tenyexiii
- , '

9.5.6 Kiilso nyomasi tenyezok meghatarozasa: egyszerilsitett eljaras

Az ahibbi egyszerusitett eljanis hasabszeru, slklapokkal hatarolt epUletek esetere adja meg az egyes feJiiletekhez tartoz6
atlagosCpe,1O alaki tenyez6 (kiils6 nyomasi tenyeza) biztonsagos felsa erteket.·

Az eljanis csak az a/tibbi kit geometriai he/yzetben alkalmazhat6:

• ha a d>h vagy d>b12 feltetelek legahibb egyike teUesUl, az [I] tiblazati oszlopok adatai hasznalhat6k;
• ha a d>h/2,5 vagy d>b15 feltetelek legalabb egyike teljesUI, a [2] tablazati oszlopok adatait kell hasznalni.
9-10 ttibltizat
FUggoleges f~a.kalakitenyezoi ,',
CoeII>
Szeltamadta oldalon Szelamyekos oldalon Szelininyra merolegesen (no

~:r.
hid
(I) (II) rll r21
~:' "-'ili,-':i, >5 +(l,80 -0,70

~'7
I +0,80 -0,50 -0,96 -1,2
<0,25 +0,70 -0,30
A fUggaleges falak alaki tenyez6je nem fUgg a falak foWtti tet6idom aI~iat61 (tapos vagy magastet6).

2
-0,95
h h=0,025 -090
b) attikafalas h h=0,05 -0,80
h h=O,'IO -075
!J.. T r/h=0,05 -0,80
+0,20
c) Iekerekftett peremii rlh=Q,lO
111 rlh=0,20
-0,55
-040
u=30° -0,65
a) b) c) d) d) levagott peremu u=45° -0,85
a=60° -0,90
9-12 tcib/tizat
"

Fercle tetofelUletek ahikifenvezoi

"

. '". . ."" .'" ". -'. " ,'"

' ;'.\ " ,', 'CDe 10 ,.-
Tetosik a szeltAmadta oldalon Tetosik a szelamyekos oIdalon
Tet6sik

4 1 ~
hajlasszoge

(a)

~~
".'
"
FeIn ereg Nyereg Kon yolt
[1] [2] [1] [2] [I] [2] [1] [2]

5° °
-0,72 °
-0,9
-0,9 -1,05
+0,04
-0,6
+0,1
-0,6
-0,36 -0,45

+0,2 +0,2
15° -0,98 -1,1 -0,52 -0,7 -0,64 -0,85
-0,4 -0,55
+0,46 +0,55
30° -0,8 -0,8 -0,42 -0,45 -0,42 -0,45
-0,26 -0,35
45° +0,62 +0,65 -0,66 -0,6 -0,22 -0,25 -0,3 -0,3
60° +0,7 +0,7 -0,5 -0,5 -0,22 -0,25 -0,3 -0,3
75° +0,8 +0,8 -0,5 -0,5 -0,22 -0,25 -0,3 -0,3

t~
Hajlasszog Szelirarmyal parhuzamos tetOfeIUlet
(a) t • c:: Felnyereg Nyereg Kontyolt
h "
---.,' [I] [21 fl1 [21 fI] [21
a
5° - 75°

~r
-1,10 -1,35 -1,04 -I, IS -0,92 -1,10

• Ez az eljaras nem resze az EC-nak, hanem a korabbi szabalyozasok anal6giajara a szerz6k altaI kidolgozottjavaslat.
59
 A5ZELTEHER 9.6. Belso feliiletek nyomcisi tenyezoi

Referenda magassag: A torI6nyomas meghatarozasahoz alkalmazand6 referenciamagassag a vizsgalt tetosik legmaga-

sabb elenek terepszint feletti magassaga, altalaban ze=h
attikafalas homlokzatoknal Ze= h+hp
ReferenciafelUlet: a vizsgalt fal vagy tetosik teljes terUlete.
Az alkalmazas tovabbi feltetelei:
Az egyszeriisitett eljanis abb6l a feltevesbol indul ki, hogy az epUlet egesze szemponijab61 meghataroz6 tart6szerkeze-
tek terhelesi z6miira altalaban teljesUl az A > 10m 2 feltetel. Ezert a szelteher alaki tenyezoi az A > 10m 2 felUletekre
vonatkoz6 nyomasi alaki tenyezok (Cpe,lO) figyelembe vetelevellettek meghatarozva.
Ha az epUlet aranyaira vonatkoz6an a bevezetoben megadott ket geometriai helyzet egyike sem teljesUI (az eplilet to-
mege nem a szokasos hasabszerii) ez az eljaras nem hasznalhat6.
A felUletre hat6 er6 eredojet a feliilet kozeppontjaban hat6 erokent javasoljuk feltetelezni, annak ellenere, hogy ez nem
felel meg a reszletes eljan\s sonin kaphat6nak: a pontos szamitas szerint az eredo legtobbszl>r kisse eltol6dik a tetosik
szel feloli oldalanak iranyaba. Ezt az elterest azonban - pI. a szabadon all6 tetok erotenyezoinel- az EC is elhanyagolja.

9.6. Beisel feliiletek nyomasi tenyezoi es referencia magassagai

Zart jellegfi, belso terrel rendelkezo epUletek korit6 felUleteinek nyHasai, valamint a felliletek legatereszt6 kepessege
miatt a szelhatasb61 mindig keletkezik bels6 nyomas vagy SzlVas is (9- J2. abra).
~v A 9.5. fejezet szerinti kUls6 nyomasokat
valamint a belso szelnyomasokat egy-
szerre miikodonek kell tekinteni.
A lehetseges felUleti nyilasok es More-
sek minden kombinaci6jahoz a kulso es
belsa nyomasok legkedvezatlenebb
kombinaci6jat kell feltetelezni!
a) pozitiv bels6 nyomas b) negatfv belsa nyomas (szivas)
9-12. abra
A belso nyomasok figyelmen kivul hagyhat6k, ha az egesz epilletre hat6 szeler6ket kell meghatarozni, es az epiiletnek
nines dominans attort oldala (lasd 9-13. tablazat). Egyeb esetekben a belso nyomasokat mindig figyelembe kell venni
A bels6 nyomasi tenyez6k:
A belsa nyomasi tenyezo (Cpi) az epiilet korit6 feluletein levo nyitott feliiletreszek nagysagat61 es feltileti eloszlasat61
fllgg. Nyitott feliiletresznek tekintend6k az olyan nyilasok is, mint a nyitott ablakok, ventillatorok, kemenyek, tovabba a
tOmitetlensegb61 szarrnaz6 Iegateresztes (filtraci6) miatt a homlokzat zart ablakai, ajt6i es egyeb attoresei. •
Zart, de peremein legatereszt6 nyilaszar6k helyettesita nyitott felUlete a nyflasfeltllet 0,01 - 0,1 %-a.
9-13 tablazat
Belso nyomas alaki tenyezoi Cui
. .... ....4.:,,\,;;;J.• ~
Fel1;itetj:attijrts~g:.·· • '·c>',·,:;,i. ,",' .. ';, .',. ..Al?ki.teijyei6 ..:.:i."
: '. ·.... r

Teljesen zart epUlet Az Euroeode nero ertelmez ilyen epUletet! Cpi=O

Az epUlet min. ket oldalan (homlokzatltet6) A szabadon aU6 tet6k szabalyai alkalma-
Nyitott epUlet
a nyilasfelllletek aranya nagyobb, mint 30% zand6k a 9.8.1 szakasz szerint
Nines olyan hom]okzatltet6, amelyen az tel- Pontosabb
Az epliletnek nines do-
jes epiiletfelUlet nyflas-terilleteinek legalabb adatok hia-
Cpi= +0,2 es
Cpi= -0,3
minans attort oldala t kozUI a kedvezotlenebb
2/3-a koneenti16dna. nyaban :
A dominans epUletfelUleten a nyilasok, attO- ha Aod=2A o Cpj= 0,75cpe
resek OsszfelUlete (Ao~ nagyobb, mint az
ha Aod 2: 3A o Cpi= 0,90 cpe
Az epUletnek van domi- epUlet tobbi felUleti nyilasanak (A o) ketsze-
mills attort oldala rese. Itt Cpe az adott felUletre vonatkoz6 kUlso
(Az osszes nyflasfelUlet 2/3-a egy hornlok- nyomasi tenyez6. Kozbiilso ertekek line:-
zatra, a dominans oldalra koneentraI6dik.) aris interpolaei6val szamfthat6k.

A Zj referenda magassag bels6 felUleti nyomashoz:

• Ha nines dominans attort olda/, az epUleten ertelmezheto legnagyobb Ze erteket kell hasznalni.
• Ha van dominans attort olda/, akkor Zj a dominans epUletoldal Ze referencia magassagaval egyezik.

• A nyithat6 ablakokat aszerint kell nyitottnak vagy zartnak tekinteni, hogy az epOlet, illetve a vizsgalt szerkezet szetn-
fontjab6l mi jelenti a kedvezotlenebb esetet.
. Az EN 1991-1-4 a homlokzati attortseg es az epiiletaranyok fLiggvenyeben egy reszletesebb szamitasm6dot is ad.
60
 A5lELTEHIR 9.7.-9.8. feluleti szelsurlodcis. Szoboda" cillo lelCik

9.7. Feliileti szelsurl6das

A feliileti szeisurl6dasbOi szarmaz6 ero figyelmen kiviil hagyhat6, ha szelininnyal parhuzamos (vagy azzal csak kis
szOget bezar6) osszes felulet kisebb vagy egyenlo, mint az l}sszes szelininyra meroleges kiilso, fllggoleges feliilet (a
szelamyekos oldalakat is beleertve):
LAparalel:S LAperpendicular

A szelsurl6das alaki tenyezoje (sur16dasi tenyezo):

9-14 tablmat
Szelsurolta feliileteken a feliilettel parhuza-
mos szelsurl6das Cfr alaki tenyezoje a feliilet
A szelsful6das alaki tenyezoje efr
FeHllet ieJlege" Clf stirl6dasi tenyezo ,
durvasaga, iIletve tagoltsaga fuggvenyeben
a 9-22. tdblazat szerint veheto fel: sima (acel, simitott beton) 0,01
durva (nyersbeton, katr3nypapir) 0,02
igen durva (hulllimos, bordas felillet) 0,04

A...z.. referenda magassag:

• szabadon all6 szerkezeteknel (pI. tetok, falak) a szerkezet magassaga,
• zlirt es reszben nyitott epuleteknel az epiilet legnagyobb magassaga.
A szelsurl6dashoz tartoz6 Ar..FAfr referencia felUlet:
• szabadon alI6 szerkezetllel (teto, fal) a szelirarmyal parhuzamos osszes feliilet a biirufeliiletek nelkiil
(Iasd a 9-13. dbra a. es b. esetet) ;
• zart epiiletekne] az epulet k5riili legaramlatok sajatossagai miatt kieso fel1l1etreszekkel cs5kkentett, szel-
b rr~:al pill-h":",OS kU:~ fdUl,tek (9-13. cibra c. ",te )d/ I

_y '---+~. Afr=2'h-d
,/ A·
., .,
..., "
""
'·1 ""
_u_

(a)
""
_JL_

Referenda feliilet (b)

Afr

'·=fr-----=:..::.::-.. .
--<.

(e)
9-13. iIbra

9.8. Szabadon all6 egyreszes tetok es szerkezetek alaki tenyezoi

A szabadon all6 szerkezetek korebe az elhatarolt OO1so ter nelkUIi, vagy a szabad kUls5 felrrletekhez kepes elhanyagol-
hat6 belso terti szerkezetek tartoznak.
Az alaki tenyezo az EN 1991-1-4 szerint ketfele m6don veheto fel:
• a szembenfekvo parhuzamos felUleten fellepo nyomasoklszivasok osszeget megad6 Cp,net alaki tenyezo haszmi-
lataval;
• a teljes szerkezetre hat6 szelero eredojet ad6 Cf erotenyezo hasznalatlival; ez esetben az eredo helye is
meg van adva.

61
 A SIELTEHER 9.8. Szobodon cillo egyr«iszes fefok «is szerkezefek otaki fenyEtzoi

9.8.1 Szabadon aUo tetok, pilletetok

A szabadon all6 tet6k olyan labakon all6 vagy fUggesztett epitrnenyek tet6i, amelyeknek nines alland6 oldalfaluk, vagy
a homlokzatok es tetOfelUletek attortsege miatt nyitottkent kezelendo epUletek tet6i."
9.8.1.1. A torIaszhatas
A tet6 alatti terulet reszbeni vagy teljes idoleges eltorlaszolasa befolyasolja a szel aramlasi viszonyait. Ezt a cp gatolasi
tenyezo segitsegevellehet figyelembe venni.

~:«:W;/$/;~
Torlaszhatas nelkiil <p=O 9.14. abra

A <pSI tenyezo erteke altalanos esetben a torlasz altaI elzart keresztmetszeti felUlet es teto alatti legkisebb szabad ke-
resztmetszeti felUlet aranyszama, mindketto a szeliranyra merotegesen ertelmezve.
9.8.1.2. Oldalain nyitott ferdesiku tete>

A hosszanti ir<inyil suI esete nem

,,-- B I mertekad6. t
i bfl¢} Terhelesi esetek a 9-4. cibra sze-
!e
!
A Ie rint.
I i '¥-
I B I bIH), \
dllO
~
dflO
3t-/<-
7.\ 9-15. cibra
Tetoetrendezes, tetoz6nak es a Ze
i<-'-~---3?1 referenciamagassag ertelmezese

Oldalain nyitott ferdesikU teto alaki tenyezoi Cf es Cn.net

9-15. tciblazat
",c'TetOsik:"'j:;' ,'.' .':':;' 'Er~t~iiyezoia'~, ";\)"/'~"" }:z6ilak~::,";;;:;:'!;.'<'·"\
h*.flass~(}getly':~!a~'. : ~ [erje~;~feiulette t:>'.,,,A: ,: '·,.8 ';;:';;< "0:' :;'!' ,'.
0'.,

,::;;-,(<<), ',' " n.r~~()A~:~~~)~' ·:·::-:-Ci.:.~·: ,ii,):;C6.nef' ''';<Cbfri~~:';;'',;;;d6;;kit\~;'

maximum +0,2 +0,5 +1,8 +1,t
·. I cp=o ,,-0,5 -0,6 -1,3 -1,4
mWlmum I cp = 1 -1,3 -15 -1,8 -22
maximum +04" +08 +2.1 +1,3
·. I cp = 0 , - 0 , 7 , -1,1 -1,7 -1,8
mmunum I cp = 1 ';'1;4 -1,6 -22 -2,5
maximum +0,5.· +1,2 +2,4 +1,6
·. I cp=O -0,9 -1,5 -2,0 -2,1
mmunum I cp = 1--""'~t;4~:::"":' -2 I -2,6 -27
maximum t.o,7. ' +1,4 +2,7 +1,8
·. I cp=O -1,1 -1,8 -2,4 -2,5
mlUlJUum I cp = 1 . -14 -1,6 -2,9 -3,0
maximum +0,8 +1,7 +2,9 +2,1
minimum I q> = 0 -1,3 -2,2 -2,8 -2,9
I cp = I ' -1,4 -1,6 -2,9 -3,0
maximum +1,0 +2,0 +3,1 +2,3
·. I cp = 0 -1,6 -2,6 -3,2 -3,2
mmlmum I cp = I - - I A . -1,5 -25 -2,8
maximum +12 +2,2 +3,2 +2,4
·. I cp = 0 -1,8 -3,0 -3,8 -3,6
mmunum II-~cp=""':"'1-+---.. ;;.1~4--/------:_:.z1,~5--t--"':_;"",2"---+--=_2'-'-,7"--f
2
. - .
A maximum sz6 a legnagyobb lefele mutat6 (+), a minimum a legnagyobb felfele mutat6 (-) szelhatasra utat.
Terhelesi esetek erotenyezo hasznalata eseten a 9-4. cibra szerint.

• Ez az eset akkor all fenn, ha az epUlet legalabb ket felUleten a nyihlsfelllietek aranya nagyobb, mint 30%.
t A hatasokat itt egy kl}zel vizszintes, szabadonall6 teto feltetelezesevellehetne felvenni (a=OO).
62
 ASZElTEHER 9.8. Szabadon cillo egyreszes ,tetok es szerkezetek alaki tenyeJiii
, .
9.8.1.3. Oldalain nyitott nyereg-, iIletve pilleteto

Terhelesi esetek a
9-4. abra szerint.

9-16. abra
Tetoelrendezes,
tetoz6nak es a Ze
referenciamagassag
ertelmezese

9-16. tiIblazat
Oldalain nyitott nyereg- ill. pilleteto alaki tenyezoi Cf es CD. net

maximum +0,7 +0,8 +1,6 +0,6 +1,7

minimum I ql= ° -0,7
~I,3
-0,9
-0,9
-1,3
-1,3
-1,6
-1,6
-0,6
-0,6
maxImum +0,5 +0,6 +1,5 +0,7 +1,4
-0,6 -0,8 -1,3 -1,6 -0,6
minimum
-1,4.. -1,6 -2,7 -2,6 -0,6
maximum +04' +0,6 +1,4 +0,8 +1,1
-10 0 -06 -0,8 -1,3 -1,5 -0,6
minimum
I ql = 1 ~ 1,4 -1,6 -2,7 -2,6 -0,6
maximum +0,3 +0,5 +1,5 +0,8 +0,8
minimum
I ql= 0" -05 -0,7 -1,3 -1,6 -06
I ql = 1 '-1,3.. -1,5 -24 -2,4 -06
maximum +0,2 +0;5 +1,8 + 1,1 . +0,2
minimum
I ql=O -0,5 -0,6, -1,3 -1;4 -0 5
-'t,3 . ,1,5 . cI,8 -2,2" -1';3
maximum +0,3 +06 +1,8 +1,3 +0 4
-0,6 -0,6 -1,4 -1,4 -1,1
mlOlTIlUm
-1,3 -13 -2,0 -1,8 -1,5
maximum +0,4 . +0,7 +1,8 +1,4 +04
~0,7 -07 -1,5 -1,4 -1,4
minimum
. -i,3 -1,3 -2,0 -1,8 -1,8
ma;'{imum +0,4 +0,9 +1,9 +1,4 +0,4
-0,8 -0,9 -1,7 -1,4 -1,8
minimum
-1,3 -1,3 -2,2 -1.6 -2,1
maximum +0,6 +1,1 +1,9 + 1,5 +0,4
-0,9 -1,2 -1,8 -1,4 -2,0
minimum
-1,3 -14 -2,2 -1,6 -2,1
maximum +0,7 +1,2 +1,9 +1,6 +0,5
minimum I <P =
I <p = 1
° -1,0
-1,3
-1,4
-1,4
-1,9
-2,0
-1,4
-1,5
-2,0
-2,0
maximum +0,9 +1,3 +1,9 +1,6 +0,7
minimum I <P =
I <p = 1
° -1,0
-1,3
-1,4
-1,4
-1,9
-1,8
-1,4
-1,4
-2,0
-2,0
A maximum sz6 a legnagyobb lefele mutat6 (+), a minimum a legnagyobb felfele mutat6 (-) szelhatasra uta!.
Terhelesi esetek erotenyezo haszm'1lata eseten a 9-4. abra szerint.
63
 A5ZELTEHER' . 9.8.' Siabadon ciUo egyres,zes ie.elk is Slerkezetek oloki hiityezii

9.8.2 Szabadon allo falak es mellvedek

h a fal magassaga
I a fal hossza
x a visszafordulo falveg hossza

. \

Referenda mae:assag:
A Ze referencia magassag a fal, illetve a
parapet tetejenek a terepszintt6l mert
magassaga

9-17. cibra
Osszesitett (netto) nyomasi tenvez6k:
9-17 tciblazat

Alaki tenyezo szabadon a1l6 falakon, mellvedeken ., en.net

r;.¥~~;,,<~iif?:1:;f ".;.. r~: .\: ~~".""'i
: - .. -.
- ar~JIDe:'~' t~:f -'~~\'t1fi; .-,.:""'._,-~'\ '" ID·'~
~ . ~:-.\"t~~."":. :;:~-}~ .y
- "'t~·""· _. .

IJh <3 2,3 1,4 1,2

Mehjleges falsarok nelkiil
q>=1,0
(x=O)
IJh = 5 2,9 1,8 1,4
(toml>r J1h> 10 3,4 2,1 1,7 1,2
felulet)Merolegesen visszafordul6 fal- x>h 2,1 1,8 1,4
veggel O<x<h lineans interpo1aci6 x szerint
Q) =0,8 (20 %-os attl>rtseg) 1,2
q> <0,8 (20 %-mil ni:!ooyobb attortseg) eseten a feliiletet mesos szerkezetkent kell kezelni!'

9.8.3 Karcsu, teglalap alaprajzu epiiletek

h magassagu, teglalap alaprajzil epilletekne1 a szelero ered6je kozvetlenul, erotenyez6 segitsegevel is meghatarozhat6,
amennyiben teljesUl a h/d>5 feltetel t , d a szelininnyal parhuzamos a1aprajzi meret.
Alaki tenyezo:

: Cf.O
Cf = Cf,O''VA

dIb < 0.7 >< d/b> 0.7

2,0

:;::. 1,5
(.)

1,0

0,5
I dIb<O,7 I I dlb>O,7/

o Referencia magasscig: Ze = h
0,2 1,0 2,Q 3,0 4.0 5,0 .6.0 7,0
. d/b Referenda felUlet: a sze1ininyra meroleges felillet
Szelero eredoje: a referencia feltllet sulypontjaban

• Erre nezve ez a seg~dlet nem tartalmaz tovabbi adatokat, azok az EN 1991-1-4-ben talalhat6k meg.
t Ez a teglalap keres:z;tmetszetii elemekre (rudakra) vonatkoz6 EC el6inisok egyszeriisitett alkalmazasa epUletekre.
: Ha szUkseges, 'VA k EN 1991-1-4 -ben tal<ilhat6 szAmitasm6d szerint hatarozhat6 meg a karcsllsag es az attOrtseg
filggvenyeben. A tenyezo 0,6 es 1,0 k5zotti ertekeket vehet Eel.
64
 ASZELTEHER .
9.9. A1aki fenyezOk.egvmas ulan soroll tetjelemek,e$efeli'
. ... _'" , "._'';',_. -__ ~~ I .• _';" "'" ..... ' ",,,,,

9.9. Alaki tenyezok egymas utan sorolt tetoelemek eseten

A tobbreszes (multispan) tet6k elemi tet6tipusok egymas utani sorolasakent ertelmezend6k. A sorolt elem sokfele lehet,
de az EN 1991-1-4 csak a sorolt felnyeregtet6kre, kozepsii vapas nyeregtet6kre, valamint sorolt szabadona1l6 pilletet6k-
re tartalmaz adatokat.
9.9.1 Sorolt felnyereg-es nyeregtetok
A 9-19. ttibllizat az egyes tet6sikok kitlso nyomasi t6nyeziijenek meghatirozasi m6djat mutatja kiilonf61e tetOformak es
sz6Iiranyok szerinti bontisban. Kiindulasul az ona1I6nak tekintett sorolt elem(ek) tet6sikjaihoz tartoz6 z6nakat es alaki
tenyez6ket kell meghat<irozni (az abra els6 oszlopa). Az ehbez sziiks6ges adatok felnyeregtet6kre a 9.5.5.3 szakaszban,
nyeregtet6kre a 9.5.5,4 szakaszban talalbat6k.
A t6bbreszes tet6 felfileteinek m6dositott alaki tenyez6je altahiban a cpe,mocF '!'~rCpc osszefiiggessel szamithat6. A '!'m,
csokkent6 tenyezo ertekei a 9-19. tabllizat abr,Hb61 01vashat6k ki. Kivetelkent a sorolt f6lnyeregteto WI. valtozamban a
szeloldali tetosik utani tetOfelUleteken konstans ertekii alaki tenyez6t kell figyelembe venni.
I., .

Sorolt elem(ek)

Sorolt felnyeregtet6 I.
(sedtet6)

Cpc> 0 (nyomas) Cpe.!= - 0,4 = - 0,4

Cpe,I Cpt.!=- 0,4
(szivas) (szivas) (szivas)

Sorolt felnyeregteto Ull.

(sedtet6)

Cpo < 0 (szivas)

A fenti aJaki tenyezok akkor is hasznalhat6k, ha a sedtetoJogazasa nem pontosan fiiggoleges,

hanem alt6l max. 30 o-kal elter (ez nero Eurocode szabaly, hanem szerz6k javaslata akonibbi
magyar szabvany [35] alapjan).

Sorolt
nyeregteto I.

Sorolt
nyeregteto II.

A wipris sorolt belso elem tetosikjain az onti1l6 nyeregteto azonos tilltisit sikjaihoz tartoz6 cpo tenyezot kell hasznizlni.
Az egyes feltiletek H es I z6nait minden esetben, az F, G es J z6mikat csak a szel feloli tet6sikokon kell figyelembe
venni.

A szeltamadta es a szelarnyekos oldal vegfalaira (az ::ibran "fal" szoveggel jelolve) az epiiletek kiilso fiigg61eges felUle-
teire vonatkoz6 ::iltal::inos szabalyokat kell alkalmazni a 9.5.5.1 szakasz szerint.

6>
 9.9.2 Sorolt pilletetok

Szabadon all6 sorolt pilletetOknel a tet6sikok kiilso nyomasi tenyez6je vagy erotenyez6je altalaban csokkentheto az,
elemi pilletet6h5z kepest. I

Nyomasi es erotenyezok:
Az egyes tet6sikok alaki tenyetojenek meghatarozasi m6dja kUlonfele tetOformak es szeliranyok eseten a.
9-20. ttiblizzatban talalhat6. A sorolas alapjaul szolgal6, omill6nak tekintett pilleteto sikjain ertelmezett nyomasi vagy \
erotenyezoket kell kiinduhlsi alapnak venni (az abra elso oszlopa), az ehhez sZUkseges adatok a 9.8.1.3 szakaszb61 ve-
hetok. A tObbreszes teto egyes feltiJetein szamitasba veend6 rn6dositott alaki tenyez6k szamitasi m6dja:
nyomizsi tenyez6knrH Cpc,mod= \jImc'cpc
erOtenyez6knel C~mod = \j!mc'Cj'

A \jImc csokkento tenyez6 ertekei a 9-20. izbrizb61 olvashat6k ki.

9-20. tizbiizzat

'] Cpe.mor \j!mc'cpe es/vagy Cf.mo? 'l'mc'Cf

Cp. vagy Cf
(lefele hat6) \j!mc=l,O \jImc=0,7 \j!mc=I,O

- ,j~
f'v "4 ~11
I~ I ~ ====~====="====,======i===o==i,====="===cda
Sorolt
pilleteto 1.
==""I

1. 2. 3. 3. 3. 2. 1.

Cpe vagy Cf \j! =0 8 \j!mc=0,7 \j!mc=0,7

i \
/'./'./'-7

.
Sorolt ~ ~~j
plileteto II. i.
:
(felfeJe hat6)

~ ~I!~l I
-' :
l' :

Sorolt elem 1. 2. 2. 2. 2. 2. 1.

A referenda magassag megegyezik a sorolt elern referencia magassagaval: z. = h

66
 ~. •• r • - • ~r -. I ,{ol..... .. ... '.
HOMERSEKlETI HATAS., . 10.1.-10.-3. 'AltaJcinos jellemzok, tervezesi cillapotok, osszetevok
. . . -- ;.

10. Homersekleti hatas

A tart6szerkezeteket ero k6zvetett hatas - a kozvetlen hatasokkal ellentetben - nem ero vagy nyomatek jellegii teher,
hanem olyan egyeb fizikai hatas, amelynek kovetkezteben a szerkezet alakja, merete, terfogata megvaltozik. Ilyen koz-
vetett hatas pI. a homersekletvaltozas, a nedvessegvaltozas es a nem rendkiviili hatitsokb6J szarmaz6 talajmozgas:
Ezek a hatitsok egyidejilleg is fellephetnek, es osszegzOdesilk is lehetseges.
Az olyan k5zvetett hatlisokat, amelyek dont6en filggenek a szerkezeti anyag fajtajlit61, nem a teherszabvanyok, hanem a
szerkezeti anyag szerinti Euroeode-ok titrgyaljalc A bOmersekleti hatasokkal viszont az Euroeode terhekre vonatkoz6
szabvanysorozataban ona1l6 ruzet, az MSZ EN 1991-1-5 [16] fogJalkozik.

10.1. A1tabinos jellemzok

A tart6szerkezetet Itart6szerkezeti elemet er6 h6mersekleti hatasok a h6merseklet-eloszl<is vaItozasab61 szlirmaz6 hata-
sokat jelentik egy adott id6szakban (tervezesi helyzetben).
10-1 ttibhizat
- .•.. .. '

Idobeli valtozAs szerint esetleges T

Eredet szerint kozvetett
Terbeli valtoz3s szerint rogzitett/nem rogzitett' _
JeIJe2 szerint statikus
tart6s/ideiglenes tervezesi helyzeteken belUl
rQ = 1,50 teherbirtisi hataralJapotban
Parciiilis (biztonsagi) tenyezok
tart6s/ideiglenes tervezesi helyzeteken beliil
'YQ = 1,0
haszncilati hatitrallapotban
Kombinacios (egyideiils6gi) tenvezo \jIo = 0,60

/:. ~A:..Jgy:>.L..::a::;k:.::o~r=-it:.::e::;h;.=e.::..rr::..;e:.s=zt:..=m=e2=:ad::.o::.·.=te:.:n:.;v-=e=zo::.-_
:' _-II- -_'I'L,Ll_=..::02.:,5::..;0:-----1 tart6s/ideiglenes tervezesihelyzetekben
A kV3zi-alland6 teherreszt me2ad6 tenyezo \jI2 = 0,00

A hOmersekleti hatasok vizsgalatitnak kereteben figyelembe kell venni

• a szerkezet h6merseklet-vaItozasat a kUls6 id6jarcisi, eghajlati lWrulmenyek hatasflra
• a hasznciLatb6l, technologiai jolyamatokb6lszarmaz6 hOmerseklet-valtozasokat
• a kiils6 szerkezetek, illetve terrneszetes tereptargyak amyekol6 hatitsat
• a killonbOz6 h6titgulasu szerkezetek osszekapcsolasanak hatasat.
A tovabbiak alapvet6en az elso pont szerinti meteorol6giai hatasokra vonatkoznak. A hasznalatb61 ered6 h6merseklet-
valtozasokat egyedileg - lehet61eg teehnol6gus tervezOvel egyeztetve - keU felvenni. Ugyanesak egyedileg hamrozha-
t6k meg a ket utols6 pontban foglalt hatasok. §

10.2. Tervezesi allapotok

A hOmersekleti hatisokat nem kell figyelembe venni, ha a szerkezet nines kiteve se eghajlati, se hasznalati okokb61
szarmaz6 hOmersekleti valtozasoknak, illetve ha a hOhatas miatti alakvaltozasok vagy feszUltsegek kovetkezteben nem
all fenn annak a veszelye, hogy a szerkezet tUllepi teherbirasi vagy hasznalhat6sagi hataniIlapotat. Ha a hatarallapot
rollepesenek lehet6sege fennaII, minden figyelembe veendo tervezesi allapotban szamolni kell a mertekad6 homersekle-
ti hatasokkal is.

10.3. A homersekleti hatas osszetevoi

A teljes epUletet vagy szerkezeti reszeit era Mmersekleti hatasok kovetkezteben az eplilet kialakitasanak (tajolas, to-
meg, burkolatok, fiitesi es szelJ6zesi rendszer, h6szigeteJes) fUggvenyeben a tart6szerkezet elemeiben a hamerseklet-
eloszlas terben es id6ben folyamatosan valtozik.

Egy homog6n (alland6 h6vezetesi tenyez6ju) keresztmetszeten az altalanos h6mersekleti hatas osszetevakre bonthat6. ··f··
I
,I

• Ezzei szemben a szamitasba v~tt terhek okozta talajmozgast, a Iassu alakvaltoz<1snak, valarnint a beton zsugorodasa-
nak hatasat altalaban nem kozvetett hataskent, hanem a szerkezet illetve a szerkezeti anyag modelljenek rnegfelel6
megvalasztasavallehet figyelembe venni.
t Technol6giai jellegil homersekleti hatas (pI. hiit6hazaknal) kozel alland6 hatas is lehet.
t Az EN 1991-1-5 a terbeli valtozas szerinti jellernzoket nem adja meg.
§ A tiiz, mint rendkivtili hatas okozta h6mersekleti hatast az Eurocode a tiiznek kitett szerkezeteket era hatasokkal fog-
lalkoz6 EN 1991-1-2 [13] kereten beliil targyalja, ezzel segedletUnk nem foglalkozik.
67
 HOMERSEKLETI HAlAS 10.4. Homersekle'i ada.ok

..:.:.....
(a)
+ +
Egyenletes Mmerseklet-valtozas:
L1Tu =T-To
A szerkezeti elem ket oldala kOzotti
linearis hOmerseklet.kiilonbseg:
L1 TM= Tup- Tlow
Ha a homerseklet eloszlasa nem szimmetrikus a keresztmetszet tengelyere, a !1TM Osszetevo a ket fOtengely iranyanak
megfeleloen ket linearis reszhOl tehet6 ossze.
"""Ahomersekletihatas psszetevoi ".
(b) (c) Egy keresztmetszet szimmetria tengelyere
szimmetrikus homersekleti eloszlc:is harom
alaposszetevore bonthat6:
a e enletes hOmerseklet vliltozas
(b) linearis homersekletvaltozas
c nemlineans homerseklet valtozas
A (c) osszetevot ugy kell felvenni, hogy egy
onmagaban egyensulyban levo fesziiltseg-
eloszlast hozzon letre, amely az elem tovabbi
vizsgalata soran mar elhanyagolhat6.
To a szerkezet epitese kozbeni (szerkezet epitesenek befejezesekor
mert) atlagMmerseklet, pontosabb adat hianyaban To = 10°C
T a szerkezet atlagos hOmerseklete a vizsgaIt id6pontban
T= (Tup-T1ow)/2
Tup a magasabb h6mersekletii feltllet hOmerseklete
7iow az alacsonyabb hOmersekletii felUlet hOmerseklete

10.4. Homersekleti adatok

10.4.1 A feliileti hOmersekletek tajekoztat6 ertekei
A meteorol6giai eredetii hOmersekleti batasnak altalaban ket esete vizsgaland6: a nyari es a Wi allapot.
Pontosabb adatok hianyaban a ktlIs6 es bels6 ter homerseklete a 10-3. es a 10-4. tabltizatok alapjan veheto fel:
10-3. tabltizat 10-4. tablazat
,.....-------.......;;..;;....;;.;....;..;:~~...,
A belso ter homerseklete * lin A killso ter homerseklete Tout
·::·EYS~,k.:;:::::AXeUil~tje~~g&t.·,: :~~~te~~::iielo', '. TOUI eGJ"
Vilagos, fenyes 0,5 Tm",,+T3
Nyar T) 20 Nyar Vilagos, szines 0,7 TmtlX.+T4
" Sotet 0,9 Tmax+Ts
Tel T2 25 Tel b{rrmilyen Tmin
Tmax es Tmin a 10-5. tablrizat szerint, a h T4 es Tj hOmersekletek a 10-6. tt:iblazat szerint veheto tel.

10.4.2 Magyarorszagi bOmersekleti adatok

ATouI kUlso felUleti homerseklet meghatfu"ozasahoz szUkseges klimatikus hOmersekleti adatok Magyarorszagon a ko-
vetkezok szerint vehetok fel:
10-5 tab/laat
. . . ,'i ': . "'';:::';;'/;: :;' ,:;
·f··':: " , . . . , .. ...;;'); ,.,~ ,Tin~esTiniTi:Hertekei:.·" ..;L:,>' .•...... .'
" ..~:, :";.. ·.· . ·.·····L ./
Tmax = 35°C, ha A ~ 200 mAf Tmax az amyekban mert maximalis kuIs6 leghomerseklet.
Erteke A=200 m adriai tengerszint fetetti magassagig 35°C.
T. =35-( A-20O) haA>200 mAf Ennel magasabban fekvo teruJetek eseten az ertek ]00 m-kent
max 100'
1 °C-kaJ csOkkentendo.
Tmin= -15°C, ha A ~ 200 mAf T.nin az amyekban mert minimalis ktllso IeghOmerseklet.
Erteke A=200 m adriai tengerszint feletti magassagig -15°C.
Tmin =-15-0,5( A-200) , haA>200 mAf Ennel magasabban fekvo terilletek eseten az ertek 100 m-kent
100 0,5 °C-kal csOkkentendo.
A az epillet ±O,OO szintjenek az Adria nevleges tengerszintje feletti magassaga;

A minimalis (teli) hOmerseklet helyi jelleggel a tablazati ertektol eltero is lehet. A kOmyezetehez kepest melyen fekvo,
vedett teruleteken hidegebb fagyz6mlk is kialakulhatnak, a nagy kiterjedesu varosi Ovezetekben, valamint nagy vizfelil-
letek mellett a h6merseklet magasabb is lehet. Mindket hams helyi meteorol6giai adatok alapjan veheto szamimsba.

• A jelentegi hazai hotechnikai szabalyozas a nyari allapotra magasabb, a teli allapotra alacsonyabb erteket haszmil. [39]
68
 IfOMERSEKLOI HATAS 10.4. Homersekleti adatok

...
'a
OIl
..Ill
~ -killso
ter homersekletenek meghatarozasahoz sZUkseges T3 , T4 es T5 h6mersekletek Magyarorszagra ervenyes
. ~ekei a 10-6. tiIblitzatban tahilhat6k:
10-6. tfibM.zat
a
.-.S!...
01:

.:.:
:1..
c
.
'111
III
/I)

Eszakkeleti
Delnyugati vagy vizszintes
0
18
2
30
4
42
'/1)

'0
z:
E
t
..
III
-111

~Iajszint a1atti
K5zbenso iTllnyoknal az ertekek linearisan interpohilhatok.
szerkezetek Mmerseklete Magyarorszagon a 10-7. tablitzat szerint alakul:
11
10-7. tablilzat
Talajszint alatti szerkezetek Tout homerseklete
.~l:'aialsififthez,Vi~z()n¥nQtt·hely~etJilil.· . . .
c.£,YSzak .} ..... if <'TOIitTCO]
I
I
-1,0 m-nel magasabban fekvo 8
Nyar
-1,0 m-nel melyebben fekvo 5
-1,0 m-nel magasabban fekvo -5
Tel -1,0 monel melyebben fekvo -3
A terti/etre ervenyesfaf!Yhatilr alatt 0

A kiilso ter hOmersekietenek maximumai Magyarorszagon

~ LO-1. oora a Tout kills6 ter homersekletenek a1akulasat szemlelteti a 10.4.1 szakasz 5sszefiiggesei es a 10.4.2. szakasz
lSmersekleti adatai a1apjan.

A diagram a magyarorszagi Tout ldilso hOmer-

sekleteket adja meg ftlgg61eges feluletre, nya-
ri viszonyok k5z5tt, a feliilet tajolasanak es a
feltllet min6segenek f1iggvenyeben, +200 m
tengerszint feletti magassagig.

Vizszintes fel1l\etek eseten a del-nyugati

ininyra vonatkozo erteket keU alkalmazni.

K5zbelso ertekeket - mind egtaj, mind doles-

sz5g szerint - linearis interpolacioval Jehet
roeghatarozni.

I~

10-1. abra
10.4.4 Szerkezeti anyagok hOmguhisi egyiitthat6i
... '." 10-8 tab/cizat
$zerkezeti anyagok hotagulasi egyiitthat6i aT
If' '.
;to . HotAgulasi egyutt~ . .......
.. ... Hotagulasi
. ." ............
", J;.:1~~~>
Anyag ·.hato . . ..' . . Anyag'
~. .
~': ':', . '.~ .,
.. ·iliflO~/K1:' ....... '

;Beton 10 DveJ1; 6-9

XOnnvi1beton 7 I. o. 3,1-4,0
HMII6 uveg
Betonacel bebetonozva 10 II-III. o. 4,1-6,0
Acel 12 rostiranyban 3,65
Erdei fenyo
Rozsdamentes acel 16 rostokra rnerolegesen 636
Aluminium 24 rostiranyban 5,41
Lucfenyo
teg]a 4-8 rostokra mero]egesen 34,1
Falazatok porusbeton 8 rostiranyban 4,92
T51gy
ko 2-9 rostokra mero]egesen 544

69
 GEOUCHNIKAI ES viz OKOZTA HATASOK 11. .

10.4.5 Homerseklet-eloszhis meghatarozasa tObbretegu szerkezetekben

Tobbn5tegii, hOhidmentesnek feltetelezett szerkezeteken beliH a hOmerseklet-eloszlas a hOvezetesi elmelet aJapjan hata
rozhat6 meg. A szamitlis nyugalrni hOtani allapot (alJand6sult hoaramlas) feltetelezesevel t5rtenhet.
I O-~. tablazat
Tlonierseklet-elosihlst5bprete iiszerkezetben·.
T

1;n a belsa ter leghomerseklete

Tout a ktllso ter leghOmerseklete
T(x) Mmerseklet a belso felUlett61 x tavolsagra
K(jJso ter
T(x)---t"
Az abra a teli boallapotnak megfelelo
bOmerseklet-lefutast mutatja.

R(x) a bels6 feliilett61 az x pontig ervenyesill6 h6ellenallas

Rtot az elem teljes Mellenallasa, beleertve a feliiletek ellenaUasat is
h
R(x) = Rin + I-1.. a beM felUlet hOellenallasa· [m 2K/W]
i Ai a kuIs6 felUlet h6ellenallasa [m 2K/W]
az i-edik reteg vastagsaga [m]
az i-edik reteg h6vezetesi tenyezoje [W/mK]

A h6ellenallasok es a h6vezetesi tenyez6k az epUletek hOfizikai meretezesenek eI6frasaib6l, pI. az EN ISO 6946-b61
[38], vagy az MSZ 04-140-2-b61 [39] vehetok. Epiiletekre az EN 1991-1-5 az alabbi tajekoztat6 adatokat kozli:
Rin = 0,10- 0,17 m2KJW es Rout= 0,04 -0,12 m2KJW (a hoaram iranyat61 fuggoen)
A.: = 1,16 - 1,71 W/mK (a normal siiriisegii beton Mvezetesi tenyez6je)

11. Geotechnikai es viz okozta hatasok

11.1. Geotechnikai hatasok
A geotechnikai eredetii hatasok az eptiletek terbeinek sajatos, kiilonalI6 csoportjat kepviselik, amelyek ismertetese onal-
16 Eurocode szabvanyban, az EN 1997-ben [7], iIIetve magyar kiadasu megfelelojeben, az MSZ EN 1997-ben [29]
talalhat6. Ez a szabvany, ahogy az mar a cimebOl is kideriil, nemcsak a geotechnikai terhekkel es hatasokkal, hanem a
teljes geotechnikai tervezessel is fog1alkozik. t
A komplex geotechnikai hatasok kozi1l e segedlet targykorebe elsosorban az epUletek terepszint alatti szerkezeteire hat6
geotechnikai terhek tartoznak. Val6jaban azonban mar ezek megbatarozasa is kiviil esik a magasepitesi tervez6 feladat-
koren, es geotechnikai tervez6 altai nyujtand6 adatszolgaltatast igenyel. Ezert a geotechnikai eloirasok veglegesedeseig
konkret geotechnikai adatokat nem kOzlUnk.t

11.2. Viz okozta hatasok

Az epiileteket ero vizhatasok jelentos resze - de nem mindegyik - a terepszint alatti epitessel, iIletve talajvizzel ~ssze­
fllggo hatas. Ez indokolja, hogy ismertetesUk ebbe a fejezetbe keriilt.
11.2.1 Altalanos jellemzok
A vizhatasok talajvlzkent, hasznos teherkent, tovabba idojarasi hataskent (esapadek, arviz) is megjelellhetnek, emiatt
Osszefoglal6 Eurocode eloims nines e temakOrben. A kerdest leginkabb az epites k5zbeni hatasokkal bglalkozQ szab-
vany [17] tekinti at, az alabbiakban kozolt adatok elsosorban innen szannaznak.
Epltes kOzbeni allapotban es az elkeszUlt epUlet tart6szerkezetein is a viz hatasat (a ta1ajvizet is beleertve) feliilelre
merolegesen hato hidroszlatikus nyomask~nt es/vagy hidrodinamikai hataskent kell figyelembe venni aszerint, hogy
melyik a kedvezOtIenebb. A vizhatasta-kOrlllrnenyektolfllggoen alland6 vagy esetleges hataskent kell kezelni.

• A fe1Uleti hOelIenalhis a hazai gyakorlatb61 ismert felaleti hoatadasi tenyez6 reciproka.

t Hasonl6 felepltesii a fOidrengesalI6saggai foglalkoz6 EN 1998 is [8].
: Az MSZ EN 1997 szabvanyt - a tobbi tart6szerkezeti meretezesi szabvanyhoz hasonl6an - meg csak ang;ol nyelven,
nemzeti melleklet nelkUljelentette meg a Magyar SzabvanyOgyi Testillet.
70
 DARUK Es GEPI BERENDEZESEK OKOllA HATASOK 12.

11.2.2 A hidrosztatikus es hidrodinamilms viznyomas

A hidrosztatikus nyomast a szokott m6don, a varhat6 szintvaltozasok figyelembevetelevel lehet szamftasba venni:

I p == h· 'Ywa

ahol h [m], a vizmelyseg a vizsgalt helyen, 'YIVO == 10 kN/ m3 a viz terfogatsillya. A hidrosztatikus nyomas a vizfelszintol
lefele linearisan no, az aramlas sebesseget6l fllggetlen es a viz alatti felUleteken mindenUtt hat.
A hidrodinamikai hatasok elsosorban a vizbe merUl6 epitmenyeket era hullamveresbOl valamint az araml6 vizb61 szar-
maznak: Az araml6 viz altaI kifejtett hidrodinamikai hatas statikus nyomassal helyettesfthet6 a 12-1. tablazatban meg-
adott m6don.
12-1. Mblazat
::Aviza.ramhisab6J szarmaz6n· Qrnas iesazere<;lo erO
vfzszint vfzbeit all6 A helyettesfto ararnJasi nyomas maximuma:
_ _ _ _ _ _ _-r~_ejJJtr!.t~Qy__I~-_.
IPma-< == k . v;a I 2

ih
a viz aramlasi
franya
P}Va •

Az aramlas okozta teljes vfzszintes ero:

[N/m ]

~
IFwa = O,5'Pma-< .h.bl
t [N]

Vwa a viz atlagos folyasi sebessege [mls]

Pwa a viz siiriisege: Pwa ==1000 kg/m 3
h vizmelyseg [m] a helyi kimos6dasok nelkUI
b az epitmenynek az aramlas iranyara meroleges szelessege
k alaki tenyezo, ertekei az epitmeny alaprajzi alakjat61 fllggoen:
k=1,44 ( negyzet vagy teglalap) , iIIetve k=0,70 (kor, ill. lekerekftett sarkU negyzet)

11.2.3 Foly6vizi uszadek okozta erohatas

A foly6vizi uszadek Iehetseges felhalmoz6dasab61 szarmaz6 ero az aramlas iranyaban:

!Fdeb == "deb' Adeb 'V~al (N]

3
ahol: kdeb az uszadek sfuiisege 666 kg/m javasolt ertekkel t ,
Adeb az osszegyiiIt uszadek tertllete n?-ben,
Vwa a viz atlagos folyasi sebessege [m/s].

11.2.4 Egyeb hatasok

A viz hatAsai kljzUI figyelembe kelI meg venni
• a jegesedest (beleertve az Ilsz6 jegtablak hatasat),
• a munkag5ct(jr vlztelenitesenek k(jvetkezteben fellepa esetleges hatasokat (pI. roskadas, kimos6das),
• az esovlz osszegyftlesebol vagy az elvezetett viz aramlasab61 szarmaz6 kedvezotlen hatasokat
(pI. az alapozAsi sik felazasa).

12. Daruk es gepi berendezesek okozta hatasok

Ebbe temak(jrbe a kUlOnfele nagymeretu, esetenkent jelentos dinamikus hatasu gepek epUletekre, szerkezeti elemekre
gyakoro1t hatAsai tartoznak. Ezek az egyedi jellegft terhek nem reszei a 7. fejezet szerinti, altalanosan ertelmezett hasz-
nos terheknek, hanem azokkaI egyidejii OnaIl6 teherkent kezelendok.
A daruk es mas gepi berendezesek terheivel a visszavont MSZ ENV 1991-5 elaszabvany foglalkozott [21]. Az ennek
helyebe lepo uj Eurocode eloiras angol nyelven mar letezik [23], de Magyarorszagon az MSZT meg nemjelentette meg.
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a szabvanyt az eloszabvanyhoz kepest jelentasen Atdolgoztak, egyes reszei (pI. a
targoncaterhek) mas elofrasokba kertlltek at. Emiatt nem celszerii az elavult eloszabvany adatait k(jz(jlni, mar csak azen
sem, mert az ilyen tipusu terheket altalaban a magasepitesi tervezo nem maga veszi fel, hanem technol6giai adatszol-
galtatAskent a megbfz6t61 vagy technoI6gus tervezotol kapja.

• Az EN1991-6 meg a foldrengesek okozta tengerarr61 (cunami) is emlitest tesz, de konkret szamertekek nelkU!.
t Meghokkento m6don az EN 1991-1-6-ban ez a latvanyos, denem kerek ertek szerepel.
71
 EPids KOIBEN. HATASOK EPULETEKEN 13.1.-13.3. Tervezesi helyzetek, hatcircillapotok

13. Epites kozbeni habisok epiileteken

Az epiileteket megva16simsa (epites, kivitelezes, szereles), valamint atepftese (atalakims, felujitas, reszleges bontas)
soran a szerkezeteket ero hatasokkal a MSZ EN 1991-1-6 [17] szabvany foglalkozik. Ugyanez a szabvany memoki
letesitmenyekkel (pl. hidak) es epitesi segedszerkezetekkel kapesolatosan is tartalmaz eloirasokat, adatokat, de a tovab-
biakban esak az epUletek meretezesehez szilkseges hatasokkal foglalkozunk.
A Magyar SzabvanyUgyi Testiiletaltal megjelentetett, az eredeti EN 1991-1-6-tal megegyezo angol nyelvu eloirilsban
szamos olyan pont szerepel, amelyre nezve a Nemzeti Mellekletnek kell allast foglalnia vagy konkret szamertekeket
rogzitenie. A magyar Nemzeti Melleklet hianyaban a szabvany meg nem tekintheto teljesnek. SegedletUnk az
Euroeode-ban szereplo ajanlott ertekeket adja meg (mar ahol van ilyen), es utal ttl, ha az adott ertek meg megvaltozhat.

13.1. Tervezesi helyzetek

Az epites kozbeni allapot vizsgaIatllnak a teljes szerkezetre, annak elemeire, a reszben elkeszUlt szerkezetekre es az
epitesi segedszerkezetekre is ki kell terjednie. Tehat a mar elkeszUlt, es hosszabb-rovidebb ideig ona1l6an funkciomil6
szerkezeti reszeket is vizsgalni kell az adott allapotban ervenyesUlO hatasokra.
A kivalasztott tervezesi helyzeteknek lepesrol Jepesre osszhangban kelllenniUk a tenyleges epitesi folyamat fazisaival.
A kivitelezes jellegebol ad6d6 idobeli korhitok miatt
• elsosorban az ideiglenes (atmeneti),
• emellett rendkiviili es szeizmikus•
tervezesi helyzeteket kell feltetelezni.
Az epitesi folyamat idobeli korlatozottsaga, valamint a lehetseges a szezonalis jelleg miatt az epitesi terhek karak-
terisztikus erteke - elsosorban a klimatikus viszonyokt61 fliggo hatasoknal- esokkentheto (lasd a 13.4 szakaszt).

13.2. Hatarallapotok
A teherbirasi hatarallapotokat az elozo pontban felsorolt osszes tervezesi helyzet minden lehetseges epitesi fazisaban
ellenorizni kell. A teherbiras igazolasat az adott, reszben elkeszUlt szerkezet statikai modellje, geometriaja es szillirdsagi
jellernzoi alapjan kell vegezni.
A hasznalati hatarallapotokat az ideiglenes tervezesi helyzet szerint kell vizsgalni. A lehetseges hataskombinaci6k:
• karakterisztikus kombinaci6 (ha a karosodas a hasznaIhat6sag szempontjab61 irreverzibilis)
• kvtizi-alland6 kombinaci6 (ha a hatarallapot esetleges kisebb tullepesenek nines irreverzibilis haszmilati
kovetkezmenye, a hatasok megsZiineset kovetoen a hasznalhat6sag helyrea1l.)
A hasznalbat6sagi kovetelmenyeket a vegleges szerkezetre vonatkoz6 feltetelek szerint kell felvenni, illetve azokban
kiilon meg ken allapodni. Az epitesi segedszerkezetek: allvanyok, zsaluzatok, alatamasztasok stb. hasznalhat6sagi ko-
vetelmenyeit ugy kell megallapitani, hogy a segftsegiikkel megval6sitott szerkezetek feleljenek meg a rajuk vonatkoz6
kovetelmenyeknek
KUlonos gonddal kell Ugyelni alTa, hogy a szerkezeti elemek a szallitcis, tarolas, emeles alatt ne szenvedjenek olyan
defonmici6kat, repedeseket, amelyek a kesobbi rendeltetesszerii hasinalatukat, tart6ssagukat befolyasolmlk.
Rendkivu/i es szeizmikus tervezesi helyzetekben nem kell a hasznalhat6sagi hatarallapotot vizsgalni.

13.3. Az epites kozbeni hatasok jellegzetessegei

A mar elkeszUlt teherhord6 szerkezetek es a meg esak reszben elkesztilt szerkezetek kolcsonhatasat figyelembe kell
venni. Az elkesziilt reszek epitesi segedszerkezetkent merevithetik, megtamaszthatjak az epites-szereles alatt a1l6 tobbi
szerkezetreszt is.
Az epitesi-kivitelezesi folyamat soran az egyes szerkezeteket, szerkezeti elemeket ero hatasok nagyobbak, illetve mino-
segileg elteroek lehetnek a vegleges, rendeltetesszerii allapot terheihez kepest. Azt is figyelembe kell venni, hogy a
szerkezeti elemek (pI. az allvanyzatot alatamaszt6 f6demek vagy falak) szilardsaga meg nem feltetlenUI erte el telj es,
vegleges erteket.
Az epftes kozben fellepo es figyelembe veend6 hatasok ket fo esoportja:
• altaltinos (common) hatasok, amelyek nemesak az epitesi folyamathoz kotodnek;
• a sziikebben vett epitesi (epltes k6zbeni) terhek, arnelyek kizar6lag az epitesi folyamat reszekent, a
megval6sitas erdekeben vegzett epitesi-szerelesi tevekenyseg kovetkezteben lepnek feI.

• A vizsgalat mellozesenek felteteleirol a Nemzeti Melleklet intezkedhet.

72
 EPiTis KOZBENI HATASOK EPUUTEKEN 13.4. Alfalanos epifes kOlbeni hafasok

13.4. Altalanos epites kozbeni hatasok

E hatasok kBrebe azok a kUlonfele terhek es hatisok tartoznak, amelyek nemcsak az epftesi folyamatoD belill, hanem
mas, nem epites kozbeni tervezesi helyzetekben is termeszetszeriileg elOfordulhatnak. Ennek megfeleloen az ezekre
vonatkoz6 szabalyok, eloirasok tObbsege Bna1l6 szabvanyokban talalhat6. Az alabbi pontok csak az epites kBzbeni
helyzetbol ad6d6 lenyeges killonbsegekre hivjak fel a figyelmet.
A szerkezeti es egyeb elemek i>nsiilya a vegleges helyre torteno beepiteseig nem rBgzftett hatas. Az onsulyt az epitesi
folyamaton belUI a szallftas, az emeJes es az atmeneti tarohis kereteben is szamfUlsba kel1 venni. Altalaban nem hanya-
golhat6k el a lengesekbol es gyorsulasb61 szannaz6 dinamikus hatasok. Szallitis es emeJes sorlin fellepo vizszintes es
filggoleges gyorsulasok meghatarozasara az EN 1991-3 [22] tartalmaz adatokat.
A geotechnikai hatasok koreben az altalanos hatasok mellett az ideiglenes epitesi szerkezetek es a talaj kB!csonhatasat
is vizsgalni kell. A vizzel kapcsolatos hatasokra Iasd a II. fejezetet.
A kezdeti geometriai pontatlansagok (alaki es elhelyezesi pontatlansagok, inhomogenitasok stb.) erteke elterhet a
vegleges, kesz szerkezetre vonatkoz6 ertekektol. A szerkezeti biztonsag es a hasznalhat6sagi kovetelmenyek kielegitese
erdekeben betervezett kezdeti defonnaci6k (pI. tiilemeJes) hatasa epites kozbeni allapotokban is ellenorizendo, mind
teherbirasi, mind alakvaltozasi szempontb61.
A ftiggoleges szerkezetek epitesi pontatlansagab61 szlirmaz6 nevleges vizszintes ero (Fw.) meghatlirozaslihoz 3'%-os, a
fliggolegestol mert ferdeseg tetelezheto fel. •
A Mmersekletvaltozas, a nedvessegtartalom valtozasa (hidrataci6s hamsok), valamint a zsugorodas az epftes
sorlin altalaban korlatozlis nelkUI ervenyesUI. Emiatt szamottevo alakvaltozasok johetnek letre. Az alakvaltozlisok meg-
akadalyozasa viszont tobblet igenybevetelekkel, feszUltsegekkel, betonszerkezeteknel repedesekkel jar, amelyeket sza-
mitisba kel1 venni.
Nagy tBmegfi betonszerkezetek betonozaslit kovetoen a kotesi ho miatt a szerkezet homerseklete jelentosen megnohet.
A kivitelezes lehetseges idopontjlinak (evszaklinak) filggvenyeben a kUlteri homersekletek szlimitasba veendo also es
felsa szelso ertekei jelentosen elterhetnek az egesz evre vagy tObb evre vonatkoz6 ertekektal..
Klimatikus, idojarasi es az ezektol ffiggo hatasok eseten ideiglenes allapotokban (ilyen az epftes kozbeni allapot is)
figyelembe veheto, hogy a vizsgalati idoszak rovidebb nevleges id6tartama miatt azonos elOfordulasi gyakorisaghoz
kisebb karakterisztikus ertek tartozik. Teherbirasi hatarallapotokban ezt az EN 1991-1-6 az atlagos visszateresi peri6-
dus hosszimak m6dositasaval (csokkentesevel) eri el. t
3 h6napnal rovidebb nevleges epitesi id5tartam eseten egyes hatasok evszaktol vagy mas rovid idejii meteorol6giai
sajatossagt61 valo fiiggeset is figyelembe lehet venni.: .
H6teher az epitesi folyamat sorlin olyan felUleteken, szerkezeti elemeken is letrejohet, arnelyeken erre a vegleges alla-
potban mar nem kerUlhet sor.
A h6val is terhelt, befejezetlen szerkezeten atmenetileg a veglegesnel kedvezOtlenebb teherelrendezes vagy statikai
modell figyelembe vetelere is szUkseg Iehet. Mindezrulterhelest vagy a hasznalati jellemzok romlasat eredmenyezheti.
Ilyen esetekben el kell rendelni a h6 eltavolitasat.
Az epites kozbeni allapot vizsgalatakor a h6teher, mint klimatikus eredetii hatas karakterisztikus erteket csokkenteni
lehet. A csokkentes alapja a rovidebb atlagos visszaten!si peri6dus, arnetynek javasolt hosszat az EN 1991-1-6 az ideig-
lenes allapot fennallasanak nevleges id6tartama fiiggvenyeben adja meg. A h6teher So csokkentett es Sk karakterisztikus
ertekenek hlinyadosa a visszateresi peri6dus hosszlinak fiiggvenyeben a J3- J. tablazatb61 veheto§.

• Vegleges allapotokhoz ennel altalaban kisebb ferdeseg figyelembe vetelet frjak elo a szabvanyok.
t A kivitelezesi idoszak nevleges hossza es a hatas figyelembe veheto atlagos visszateresi peri6dusa osszefligg, de nem
azonos. Lasd a /3-1. tablazat adatait.
: 19y pI. a kizarolag a nyari idoszakra kiterjedo epitesi munkak soran Magyarorszagon nem kell h6teherrel, vagy jeges
arvizzel szamolni. Ugyanakkor merlegelni kell az epitesi munkAk bannilyen okb61 torteno jelent6s elhUz6dasanak vagy
felbeszakadasanak ilyen jellegli kovetkezmenyeit is.

§ Az ertekek az EN 1991-3 alabbi kepletevellettek meghatarozva: sn =Ski 1- V ~(In( J

-In(I-;J + 0,57722
I +2,5923 V
J],
ahot n az atlagos visszateresi peri6dus evekben, es V=0,5 az eves legnagyobb h6teher variaci6s tenyez6je Magyaror-
szagon, a Nernzeti MelIeklet szerint.
73
 EPiTES KOIBEN. HATASOK EPULETEKEN 13.5. Az epitesi terhek

13-1 tabliJzat
Vissza,teresiperi6<!usok ¢s ah6teher"c$pkkehto szori6ja' . .
atlagos visszateresi
nevleges epitesi id6tartam sn IS k
t$3 nap
periOdus [evl
2 nines adat
.
3 nap < t $ 3 Mnap 5 0,59
3 h6nap < t $ I ev 10 0,72
·t > I ev 50 1,00
A szel hatasa ideiglenes, epftes kozbeni allapotokban a vegIegestoI Ienyegesen eItero es esetenkent javal kedvezotIe-
nebb korolmerryeket is okozhat.
A szelerok meghatarozasanal a kivitelezes soran alkalmazott ideiglenes berendezeseket, zsaluzatokat es egyeb epitesi
segedszerkezetek szelerot m6dosit6 haUisat is figyelembe kell venni.
Epltes kozbeni allapotban a veglegeskent belsoteri szerkezetek kUlso szelterheIese is lehetseges (pI. epites kozben ineg
szabadon a1I6 belso falak, kemenyek). Az ilyen szerkezeteknel az atmeneti allapot vizsgalatahoz az aktualis alak es
meret szerinti cpe kiiIso alaki tetryezot kell a szelteher szAmftasaban hasznalni.
A meg nem kell6en merev, ilIetve merevitett szerkezeti reszekneI a vegleges allapot vizsgalatatol elter6 m6dszerekre,
igy reszIetes dinamikai vizsgalatra is szUkseg lehet.
Ha dinamikus vizsgalatra nincs szUkseg, az epites ideiglenes, rovidebb idoszaku jellege miatt a szelsebesseg, mint kIi-
matikus hatas karakterisztikus erteket rovidebb visszateresi periOdus alapjan is fellehet venni. Az EN 1991-1-6 ajanlasa
szerint azonban - f5ldrajzi elhelyezkedest61 es idojarasi viszonyoktol fllggetlenill - a szeIsebesseg jigyelembe veendo
erteke 3 hOnapnal rovid epitesi id&zak eseten sem lehet kisebb. mint vbo=20 m/sec. t
Szerkezeti elemek emeIesenel, mozgatasanal szUksegesse valhat annak ellenorzese es eloirasa, hogy a miiveletet milyen
maximalis szelsebesseg mellett lehet meg elvegezni.

13.5. Az epftesi terbek

Az epitesi (constructional) terhek kizarolag az epitesi folyamat kereten belUl, a megvalosiUis erdekeben vegzett epitesi-
szerelesi tevekenysegb6l szarmazoan lepnek fel a reszben elkesZUlt szerkezeteken. Az ilyen terhek tulajdonkeppen az
epites kozbeni hasznos terheknek felelnek meg. t
Az epitesi terhek <5nalloan, vagy killonbOzo tipusu epitesi terhek esoportjakentjelenhetnek meg. Ezek a terhek egyideju-
leg mukMonek tekintendok a tObbi lehetseges altalanos hatassal.
Mivel az epitesi terhek jellegiik szerint nem rogzitett hatasok, ezert azokat tehersemak: alkalmazasaval, a szoba johet6
legkedvezotlenebb teherelrendezesekben kell figyelembe venni.

13.5.1 AltahlDos jellemzok

J3-2 tablazat
;": ... . ~

".",
- ,~c:':f>';""'\'< :c';;}\z·:epfte'si'.Jerhekr:aftil~bsjeJlemzoi·.· .:<~:: .. ,,':~ "':J:':'<~ ~- ~:-;.~:;
" .. ··.1·.: ,,-.
':.j·.l:" ,., ":"",
'., ,,: ...;. . ... <J ... :>, . . ..
Idobeli valtozas szerint esetle.ges
Eredet szerint kOzvetlen
Terbeli VaJtoz8S szerint nem rOgzitett
Jelleg szerint statikus I dinamikus
ideiglenes tervezesi helyzeteken belill
rQ = 1,50 teherbiras i hatarallapotban
Parcialis (biztonsagi) tenyez6k ideiglenes tervezesi helyzeteken belli 1,
rQ = 1,0 hasznalati hatarallapotban
rA = 1,0 rendkiviili tervezesi helyzetben
Kombinaci6s (egyidejiisegi) tenyez6 javasolt ertek: '1'0= 1,0 ideiglenes tervezesi helyzetekben
de nem kisebb, mint 0,6
A lZyakori teherreszt melZad6 tenvezo Epit6si terhekre nem hasznalatos
A kvazi-alland6 teherreszt meead6 tenvez6 '1'2 min = 0,20 ._ ..
ideiglenes tervezesi helyzetekben
. . . ._...... -

• 3 napnal rOvidebb ideig tarto epitesi munkalatokhoz statisztikai megfontolasok helyett az epitesi helyszfnre vonatk()zo
megbizhato meteorol6giai elorejelzesekbol kell kiindulni.
t Magyarorszagon ez alig kisebb, mint az 50 eves atlagos visszateresi peri6dushoz tartozo vbO=23,6 m/s.
: Mindez nero zarja ki, hogy a vegleges hasZllos terhek vagy azok egy resze mar az epitesi folyamat soran, az epitesi
terhekkel egyidejiileg a szerkezetre kerUljon.
74
 (pilEs KOlBE". HATASOK EPULETEKEN 13.6. (pites kiizbeni rendkivuli tcrhek es hatcisok

13.5.2 Az epitesi terhek fajtai

Az epitesi-szerelesi tevekenyseg vegrehajtasab61 szflrmaz6 hatasokat a /3-3. tabltizat foglalja ossze:
13-3 tablilzat
..; ,
.... : ·c ';,,'
: .. ..:"·c,·,;· ":,.;.:' ,. ·,;AzepffesLtehe.t'fajtakjellernzoi. '.;: '. <.'.. . . . . ,.. . . ',,; .,::/
.......,',j.:"':: .".'

Az epitesi teher
Egyeb szabalyozasok
tipusa jele leirasa javasolt ertekei
2
Emberek es Qca Epiteshelyi dolgoz6k, iranyit6k es qea.k = l,O kN/m Nernzeti Melleklet J ;
keziszerszamok l<itogat6k, valamint az egyszeru a szaba joheto legkedve- a konkret letesitmen1
kezi szerszamok es eszkozok sulya zotlenebb elrendezesben tervdokumenmci6ia-
Tarolt anyagok Qeb Epitesi es szerelesi anyagok, Epiiletekre nines adat. Nemzeti Melleklet';
el6regymott egysegek es berende- a konkret letesitmeny
zesek sulya tervdokumenmci6ja2
2
Ideiglenes be- Qee Az epites, illetve az anyagmozgams qea,k =0,5 kN/m Vonatkoz6 CEN elimsok:
rendezesek segedszerkezetei: zsaluelemek, (minimalis ertek ponto- EN 12811 zsaluzatokra,
allvanyok, kontenerek, sajt6k, sabb adatok hicmyaban) EN 12812 allvanyokra
ellensulvok stb. sulya stb.
Athelyezhet6 Qed Nehez, mozgathat6 berendezesek A konkret berendezes ENV 1991-2 [23]jflrmii-
nehez gepek es es gepek: emel6- es szallit6 beren- ismereteben kell megha- vekre;
berendezesek dezesek (liftek, daruk, jfumuvek), t~rozni. MSZ ENV 1991-1-5[21],
energiaszolgaltato es -eloszt6 EN 1991-3 [22] darukra,
egysegek stb. sulya egyeb gepi berendezesekre
Felhalmozodott Qc. Fellialmozott felesleges epitesi Nagysagban, terben es -
epitesi hullade- anyagok: maradek- es hulladek- id6ben rendkiviil valto-
kok anyagok, bontasi t6rmeIek, kiemelt zekony hatasok!
talaj stb. sulyhatasa vizszintes,
ferde es rugg61eges szerkezeti
elemekre
A nem vegleges Qef A szerkezet altaI a vegleges allapo- A kivitelezesi eljaras Betonozasi terhekre lasd a
allaporu szerke- tot megel6z6 ideigJenes helyzetek- ismereteben tervezend6k. 13.5.3 szakaszt.
zet hatasai ben okozott hatasok: a nyers beton
sulya, elemsuly beemeleskor stb.
IAmig a Nemzeti Melleklet nemjelenik meg, az EC altaljavasolt erteket celszerii figyelembe venni.
zA szamitasba vett erteket a konkret letesitmenyre vonatkoz6 tervben kell rOgzfteni.

13.5.3 Epitesi teher betonozaskor

A monolit vasbeton f6demek betonozasakor a zsaluzatra, illetve az azt alatamaszt6 tart6szerkezetekre hato teher az
epftesi terhek egyik gyakori es tipikus peldaja. A tobbfele, jelent6s nagysagu, egyidejUleg fellep6 es a llidem barmely
n5szen elOfordul6 hatas kezelesenek modjara az EN 1991-1-6 reszletes szabalyokat ad.
A vizsgalatot a teherelrendezestol ruggoen egy vagy ket szomszedos f6demmez6n kell elvegezni. Teherkent a dolgoz6-
kat es eszkOzeiket (Qca), a fMem friss betonjat (Qe!;3) a tovabbi bedolgozashoz egy 3x3 m-es terUleten felhalmozott friss
beton tobbletet (Qcf,z), valamint a zsaluzat es az azt alatamaszt6 szerkezetek sulyat egyidejiileg kell figyelembe venni. A
terhek figyelembe veend6 terUleti elrendezeset es javasolt ertekeit a 13-4. tabltizat tartalmazza.

13.6. Epites kozbeni rendkiviili terhek es hatasok

Epites kozben elOfordu16 rendkfvtlli hatasok kozott minden olyan rendkivilli (nem a rendeltetesszeru epitesi tevekeny-
segb61 szarmaz6) hatast figyelernbe kell venni, amely az epiilet teherhord6 szerkezeti elemeinek tonkremenetelet ered-
menyezheti. IIyenek elsosorban az epitesi jarmiivek, daruk okozta iltkozes, berendezesek, epitoanyagok leesese. vegle-
ges vagy ideiglenes tamaszok tonkremenetele.
Az ilyen terheknel a dinamikus tenyeziJ javasolt erteke: 2,0.
Az emberi balesetek okozta otkozesi hatas is rendkiviili tehemek min6sUl, ennek erteke
• Eleses jellegfi balesetnel 2,5 kN er6 egy 200 x 200 mm-es feliileten
• Lezuhanas eseten 6,0 kN er6 egy 300 x 300 mm-es feliileten.
A tiizhatas lehetosegevel is szamolni kell.

75
 BAlESET JEllEGU RENDKiviiu HATAsOK 14.1. Kive.kezmenv szerin.i kategoriak

13-4. tablazaf

A kozvetlen munka-
tertlleten kivuli resz
A kozvetlen munka- A felhalmozott tobblet friss beton
2 sulya(1)
terUlet (3 x 3 m)
A todem friss betonjanak negy-
A vizsgalt teljes zetmetersulya a tervezett vastag- Qcf,3 A konkret letesitmeny es teehnol6gia
3 rsa","gn=ak~m;c.:;e...
oti;:.:eco.le""lo.:. "e""n:.- ismereteben a tervez6 hatarozza meg
ternlet -t-_--1
Zsaluzat es a1atamasztasok sulya Qec

1 2 3

.I I
J

I. 3.0m ~I

Friss betonjelhalmozasa mez6ben Friss beton jeJhalmozasa tamasz jol6tt

A terv szerinti vastagsagnak megfelelo betonmennyisegen feltili tabblet, amely Qca erteket is magAba foglalja.
(2) Bar a szabvan nem fo almaz e ertelmiien, Gck az adon betonozasi e se ben bedol ozando frissbeton sui a.
Fenti adatok a betonpumpaval torten/) betonozas esetere vonatkoznak. Konteneres betonozas eseten ennel kedvezot1e-
nebb teherelrendezesek is felJephetnek.

14. Baleset jellegii rendkiviili hatasok

Ez a fejezet olyan rendkMUi hatasokkal foglalkozik, amelyek nem egy rendeltetesszerii mtikOdeshez kapesol6d6 altala-
nos hatas kiveteles megnyilvanulasai, hanem valamilyen ernberi vagy teehnikai hiMval osszeruggo, baleseti jellegti
rendkivUli esemenybOl szarmaznak.· Tart6szerkezeteknel elsosorban az utkozesbOl es robbanasb61 szannazo rendkiviili
hamsok sorolhat6k ebbe a ktkbe.
Az ilyen hatasok figyelernbevetelere veglegesen elfogadott EN el6iras meg nines. Az alabbiakban az MSZ ENV 1991-
2-7 [19] angol nyelvii vAltozatflb61 azokat a hatisokat emeljilk ki, amelyek epUietek tart6szerkezeteit is terhelhetik.

14.1. Kovetkezmeny szerinti kateg6rhik

RendkivUli hatasokat is tartalmaz6 tervezesi helyzetek a hatas kovetkezmenye szempontjab61 harem kategoriizba sorol-
hat6k. A kateg6riaba sorolast61 fUggoen allapithat6 meg a tart6szerkezet meretezesenel figyelembe veendo teher szant-
tasanak modja, a batas merteke, valamint az alkalmazhat6 meretezesi ~ljAnis.
14-1. tablkat
Kateg6riaba sorolas a kovetkezmenyek fUggvenyeben
~K~l~g~f.~~:: ~'j*(4~~i$gY¢,tii~irP.t!nY~~l_';;.:'-' .. '. ._. .~_ ~~W~!~ti1gv,etel m6dja i:~;,:··'-/';<:> ...-
1 korlatozott A hatas kn](~n figyelembe vetelere nines szUkseg.
A szerkezet sajatossAgainak ruggvenyeben:
2 kozepes • Egyszer6sitett vizsgalat egyenertekli helyettesit6 statikus batassal
• Tapasztalatokon alapul6 tervezesi/konstrukei6s szabaJyok alkalmazasa
Reszletes dinamikus vizsgalat, nem lineAris modellek hasznaJata, teher es
3 sulyos
szerkezet kOJcsonhatasanak figyelembe vetele
A tovAbbiakban reszletesebben csak az egyszeriisitett vizsgAlathoz sziikseges egyenertekU statikus teher megallapitasi
m6djaval foglalkozunk.

• TeMt nem tartoznak ide az embertol filggetlen tenneszeti katasztrOfak, de meg a haboruk okozta "hatasok" sem.
t A kovetkezmenyeket az ENV 1991-2-7 nem reszletezi. Egyeb szabAlyozas hianyaban az itteni Mrom kateg6ria a sze-
izmikus meretezesnel hasznalatos elso harom fontossagi kateg6rianak feleltetheto meg (15-1. tabliIzat).
76
 BAlUET JElLEGU RENDKlvuu HATASOK 14.2. Jarmii utkoJesbol slarmaJo hatcisQk

14.2. Jarmii iitkozesbol szarmaz6 hatasok

Jarmii altaI okozott Utkozesi tehen-el elsosorban az alabbi epUletfajtaknal kell szamolni: parkoI6hazak, jfumiivek behaj-
13sMa alkalmas epiiletek, villas targoncat hasznaI6 aruMzak, raktarak, gepjfumil kozlekedesi utak kozeIeben a1l6 epUle-
tek, helikopter leszallasra kikepezett zar6fodernii epUletek.· .

14.2.1 Az egyenertt~kii statikus teher

Ha az Utkozesi energiat elsosorban az iitkozo jarmii nyeli el, az egyenertekU helyettesft6 statikus teher jeUemz6i gep-
jfumuveknel a 14-2. es a 14-3. tilbtazatok, helikopter baleset eseten a 14-4. tilbltizat adatai szerint hatarozhatok meg.
14-2 tilblilzat
Gepjarmu-titkozes egyenertekii statikus terhe rugg61eges tartoszerkezeteken(l)

orszagut teheraut6 aut6busz 1000 500 Szemelygepkocsi:

lakott teri.ilet teheraut6 aut6busz 500 250 0,50
csak szemelygepkocsi 50 25 Teheraut6:
epiiIet udvara
teherautok 150 75 1,25
parkol0 csak szemelygepkocsi 40 25 Villas targonca:
raktarak villas targonca 5W(J) 0,75

(l) Az adatok szokasos kialakitasu es burkolam, kalon iltkozes

elleni vedelemmel nem elllitott szerkezeti elemekre
(oszlopokra, pillerekre, falakra) vonatkoznak. Az Utkozesi er6
nem fUgg a szerkezet anyag<it61.
A tablazat adatai ajanIasok, azokat a Nernzeti Melleklet meg
rn6dosfthatja.
(2) Az Fd.,x es Fd,y er6ket nem kell egyidejiileg figyelembe venni.
(3) Wa targonca brutt6 sulya (onsuly plusz a megengedett
terheIes)

14-3 tablazat
~

"
.\qe~r~~";AtlcQzes·egy~il~rjeIdJ;ist~tij(Us. teihe"v.i£~~Wt~~J~rtpsz~tkez~i~k~n<:'·:.:;~:·· .
Egy kozlekedesi Say feletti vizszintes tart6szerkezeteken csak akkor kell tltkozesi teherrel sz3molni, ha a minimalisan
eI6irt (kozilti) iirszelvenyt nem biztositjak, illetve mas alkalmas vedelrni intezkedes nem zarja ki az Utkozes leheto-
segel. Ellenkezo esetben az alabbi Utkozesi terheket kell figyelembe venni:
a) filggfJ1eges JelUleteken az Utk5zesi teher tervezesi erteke b) also vizszintesJellJleteken, gerendakon az Utko-
F = rFd,x ,abol Fd,x a filggoleges tart6szerkezeti elemeken zesi ero egyezik a filggoleges felilleteken figye-
figyelembe veendo titkozesi ero a 14-2. tabtazat szerint, r az lembe veendo, a) szakasz szerinti eroveI, de haw-
alabbi libra melletti diagram szerint veendo feI. vonala 10°-os ferdeseggel felfele mutal.

F
IF = rFd.x I F_M_e_rn_, ~1~ILM6

r=t> LJ F~ i \&iWr----- --
T
r

0,5
1[\

h h --:r:: h
_1
JArmUforgalom
(a) (bI) 1 1oo
_ _(b_2_)..:t;....._h_a'adisi iran~a
0.0 ...
5,0 6,0 h (01)
Utk5zesi terhek vizszintes elemeken Az r tenyezo erteke

A h magassag az librakon az utfeIUlettOl ertendo.

• A vasuti palyak es haj6z6 utak kozeleben levo epltmenyek ilyen jellegu Utkozesi terheivel a segedlet nem foglalkozik.
Erre vonatkoz6 adatok az ENV I991-2-7-ben tahllhat6k.
77
 BALESET JELLEGU RENDKivULI HATAsOK 14.3. Robbanasbol szarmazo hatasok

Ha a szerkezetet ugy tervezik, hogy az iitkozesi energhit annak rugalmas-kepleken, deformaci6i nyeljek el, ezt az
egyenerteldi helyettesit6 statikus teher meghatarozasaban figyelembe lehet venni. Reszletek az ENV 1991 ~2-7
el6szabvanyban tahilhat6k.
14-4 tcib/iJzat
.>,: ._, ,>" .
~:
::a~1ij(9Pter~JJaleset'egyerierl:eku'statildls~teJ:he
·<,,:c.. ,>.'.·.·.
.•. . • >.,.",'>.
.>.' '. :,.-." • . o'

Ilyen terhet csak helikopter leszallasara kikepezett tet6kt>n kell figyelembe venni.
A fOdemre hat6 teher a leszall6 paIva bannelv reszen, vaJamint annak 7 m sugaru k5rzeteben barhol muMdhet.
.f\~)~N,~ ?~1: l:J,s~~~ti~~Iikopter-~J'usokra:
Az egyenertekii statikus teher tervezesi erteke:
felszallasi osszsuly Fd
IFd =1OO~O,lQk I [kN]
geptipus

HCl
rkNl
20
rkNl
141
ahol Qk a helikopter felszallasi osszslilya kN-ban
HC2 60 245

14.2.2 A szamitasba veendo iitkozesi feliiIet

J4-5. tcib/cizat

Az iitkozesi fe/iUet (az Utkt>zesi Az iitkozesi feliiletek adatai

ero atad6dlisi feltllete) teglalap
alaknnak tetelezheto fel, es nagy-
saga A = bh , ahol b es h a fellilet
szelessege, iIletve magassaga.
A killonbt>zo Utkozesi esetekhez Vizszintes (gerenda,
tartoz6 Utkozesi feliiletek ertekei barmely jlirmfi 0,25 0,25
lemez)
a 14-5. tcib/iJzatb6/ vehetok.
TetOfMem helikopter 2,0 x2,Om
(1) sz a fliggoleges szerkezeti elem szelessege

14.3. Robbamisb61 szarmaz6 hahisok

A robbanas, mint a levegovel kevered6 g6zok es gazok heves kemiai reakci6ja, a tart6szerkezetre lokeshullamokat fejt
ki. TOkeletesen ziut, vegtelenUl merev es szilard falli helyisegekben a goz- vagy gazrobbanas 1000-1500 kN/m 2 nyo-
mast is okozhat. A robbanas okozta nyomas korl31ozasa ugynevezett hasad6-nyil6 felilletek alkalmazasaval lehetseges,
amelyek meghatarozott nyomas hatlisara mennek tBnkre.
Az alabbiakban az egyenertekfi statikus teher felvetelenek es alkalmazasanak ketfele m6djat ismertetjUk. Ez a teher a
14-1. tcib/iJzat szerinti 2. kateg6riajli eptlletek - meghamrozott nagysagu- hasad6-nyfl6 felillettel ellatott, egyedi helyi-
segeinek vizsgalatara hasznalhat6.
a) Minden kulcsfontossagli elem es azok csom6pontjai egy fiktfv statikus nyomas alapjan meretezendok, amely a ter
minden iranyaban azonos intenzitassaI miikOdik:
I Pd= 20 kN/m2
E hatassal egyUtt kezelendok mindazon terhek, amelyek a vizsgalt elemre reakci6kent az ugyanilyen nyomasnak kitett
csatlakoz6 epilletelemekrol ad6dnak at.

b) Foldgaz eredetu gazok beM terben tOrten6 robbanasab61 a kulcsfontossagli elemekre szamitasba veendo egyenerteku
statikus nyomas ket ertek kt>zt11 a nagyobbik:
r------::-----------:;
3+ Pv }
=
Pd max {
3 + Pv12+0,04/(AvIV)2

A fenti osszefiiggesekben Pv a hasad6-nyfl6 felillet tt>nkremenetelehez (vagy megnyilasahoz) tartoz6 egyenletesen meg-
oszl6 statikus nyomas kN/m 2-ben; Av a hasad6-nyH6 felUletek nagysaga m2-ben; Va helyiseg terfogata m3-ben, am ely
nem lehet nagyobb 1000 m3 -nel.
A Pd robbanasi nyomas egyidejiileg hat a vizsgalt helyiseget kBrUlvev6 t>sszes felilletre.
Ez a szamitasm6d csak Pv ~ 2 kN/m 2 nyomtist e/vise/6 hasad6-nyi/6 je/u/etek a/ka/mazcisa eseten javaso/hat6.

• Ez az eset mar altalaban a tart6szerkezet reszleges karosodasat is jelenti.

78
 AFOLDRENGESI HATASOKBOL KELETKEZO TERBEK IS.I. Alapkovetelmenyek

15. A fOldrengesi hatasokb61 keletkezo terhek

EpiHetek, epftmenyek foldrengesi hatasokra val6 meretezesevel kulon Eurocode szabvany, az EN 1998 (a tovabbiakban
EC-8) foglalkozik. Az alabbiakban a foldrengesi hatasokb61 keletkez6 terhek meghatarozasanak m6djat ismertetjUk az
emlitett szabvany eloinisai alapjan.
Foldrengesek hatasara az epUletek mozgasba jonnek, es az epilletreszekre a tomegilkkel es a gyorsulasukkal aninyos
tehetedensegi er6k hatnak. tgy a ilildrengesre val6 meretezes visszavezetheto egy foldrengesi teherre val6 vizsgalatra.
Epilletszerkezetek eseteben Magyarorszagon a fiigg61eges gyorsulasokat nem kell figyelembe venni, 19y a meretezesben
csak vfzszintes terhekkel kell szamolni.
Altalanos esetben ezeket a terheket a rezgesalakoknak megfelel6 megoszllisban kell miikOdtetni az epilleten. Az aItala-
nos eset vizsgaiata termeszetesen nem resze ajelen segedletnek.
Egyszeriibb esetekben, ha a szerkezetet egyetlen elmozdullissal tudjuk jellemezni (ilyenek altalaban pI. az egyszintes
szerkezetek), a ilildrengesi teher is egyeden erovel jellemezheta. Ezt targyaljuk a 15.3. es 15.4. alfejezetekben. Ha az
epillet kialakftasa a fiiggoleges sfkban "szabalyos", akkor a rezgesalak szerinti tehereloszlas egy egyszerusitett eloszlas-
sal helyettesitheto, ezt fogjuk megadni a 15.5. alfejezetben. (A magassag menti szabalyossag kriteriumait szinten ebben
az alfejezetben adjuk meg.)
Az alabbiakban csak az epiiletszerkezetekre vonatkoz6 fOldrengesterheket targyaljuk. A hidakra, viztornyokra stb. hat6
terhekr61 az EC-8 kUJ(~n intezkedik (ezeket nem ismertetjUk), az atomer6mu es a nagymereru duzzaszt6gat pedig nem is
targya a szabvanynak.
Az EC-8 elsa kotetet [30] ugyan mar hivatalosan eletbe leptette az MSZT, de a hom tartoz6 Nemzeti Melleklet meg
nem keszillt el. Az alabbiakban a korabbi valtozat soran elfogadott Nemzeti Alkalmazasi Dokumenturnban [41] talalha-
t6 z6nabeosztast fogjuk megadni, illetve a nernzetek altaI meghatcirozott parameterekre (NDP) az Eurocode-8 ajanhisait
fogjuk ismertetni.

15.1. Alapkovetelmenyek
Az EC-8 szerint meretezett szerkezetek harmas kovetelmenynek kell, hogy rnegfeleljenek:
• el kell kertilni az emberi elet kio1tasat, meg nagy (ritkan bekovetkezo) foldrenges eseteoen is,
• korlatozni kell a bekovetkezo karokat kozepes (gyakran bekovetkezo) foldrengesek eseteben,
• biztositani kell, hogy a letfontossagu letesitmenyek (pI. k6rhazak, tiizolt6sagok,"eromiivek) hasznalliat6ak ma-
radjanak.
A fentieknek megfelel6en (az EC-8 szerint) egy epilletnek eleget kell tennie mind a teherbfrasi (no-collapse
requirement), mind pedig a korlatozott karok (damage limitation requirement) kovetelmenyenek.
A teherbirasi kovetelmeny szerint az epUlet nem dolhet ossze (de karosodhat) egy olyan ilildrenges hatasara, amelynek
tUllepesi val6sziniisege 50 ev alatt 10%. Ez megfelel a 475 eves adagos visszateresi peri6dusU foldrengesnek.
A korlritozott krirok kovetelmenye szerint az epUlet nem karosodhat jelent6sen egy olyan fOldrenges hatasara, amelynek
tlillepesi val6sziniisege 10 ev alatt 10%. Ez megfelel a 95 eves atlagos visszateresi peri6dusu foldrengesnek.
Letfontossagu letesitmenyek tervezesenel t5bbletbiztonsagot kell figyelembe venni. Ezt tartalmazza az Un. fontossagi
tenyezo, amely (altalaban) noveli a szeizmikus hatast (15-1. triblrizat).

15-1 tablrizat
Eopleiek fontossagi ~'osztalyaies fQritossagi lenyezoi . 11
;
'~ Az emberek biztonsaga szempontjab61 kisebb jelent6segii
I. 0.8
(pI. mez6gazdasagi) epiHet
II. A.tlagos epiilet, amely oem tartozik a masik harom kateg6riaba 1.0
Epilletek, amelyek tlsszeomlasa killOnosen veszelyezteti az emberi
Ill. 1.2
eleteket (iskolak gyillekezesi helyek, kultunllis letesitmenyek)
EpUletek, amelyek epsege els6rendii fontossagu egy fOldrenges alatt
IV. 1.4
(k6rhazak, ruzolt6sagok, eromiivek)

79
 AFOLDRENGESI HATASOKBOL KELETKEZO TERHEK 15.2.-15.3. Gvorsulcisok, teherbircisi kovetelmenvek

15.2. A f61drenges okozta gyorsuhisok

A f61drenges kovetkezteben a talajban id6ben valtoz6 elmozdulasok es gyorsulasok keletkeznek. Az epilletek szeizmi-
kus vizsgalata a gyorsulasok figyelembevetelen alapszik. A gyorsulasnak egyarant van ruggoleges es vizszintes ossze-
tev6je.
Magyarorszagon a lehetseges fugg6leges gyorsulasok erteke olyan, hogy azok nem okoznak mertekad6 igenybe-
veteleket, igy szamitasba vetelilkre aItalaban nines szilkseg.
A vizszintes gyorsulasok szlimftasba veteJenek kiindulasi erteke a sziklan megadott maximalis gyorsuhis, amelynek
osszefl1ggese:
ag = n agR,
ahol agR a sziklan megadott maximalis gyorsuhis referenciaerteke, amely z6nankent killonbozik (/5-/. abra) , Y1 pedig a
/5-/. tdblazat szerinti fontossagi tenyez6.
Magyarorszag szeizmikus z6nabeosztasa [41] koveti a megyehatarokat (/5-/. abra). Az egyes z6nakban figyelembe
veend6 vizszintes talajgyorsuJasok szinten az abran tahUhat6k. (Az 1. jelii, legenyhebb szeizmikus z6nanak megfelel6
terUlet Magyarorszagon nem talalhat6.)

A maxirnaIis tervezesi talajgyorsulas ezek szerint agR = 0.1 g:{g=9.81 m/52) :

SZLOvAKlA

AUSZTRIA

1. z6na: QgR= 0.04 g

2. z6na: QgR= 0.06 g
3. zona: Q
gR
= 0.08 g
4. zona: QgR= 0.10 g
HORVATORSzAG
15-1. libra. MagyarorSZlig z6naterkepe es a sziklan megadott maximalis vizszintes gyorsulas referenciaerteke
az egyes z6nakban

15.3. Teherbirasi kovetelmenyek

15.3.1 A szamibisba veendo habiskombinaci6

A teherbiras vizsgalatahoz az EC-O szerint a szeizmikus tervezesi helyzethez tartoz6 hataskombinaci6(ka)t kell figye-
lembe venni. (lasd a 4.1. szakasz 4-3. tablazarat).

L. E,J. n.
L. k,J·"+"AEd "+""fjI
"G ~K,I.
j~1 i~l
ahol

Ennek alapjan a szelterhet, mint esetleges terhet nem kell a foldrengesteherrel egyiltt figyelembe venni (mivel 'I'2.w=O),
az onsulyterheknek az alaperteket (karakterisztikus ertek)kell hasznalnL(Gk).es ahasznos.terhek alapertekenek (Q~ a
kvazi-alland6 reszevel kelJ szamolni. A 'I'2i tenyez6 ertekei a 3.7. fejezetben talalhat6k. A qJ (sl) erteket az EC-8 tartal-
mazza, de altalaban 1,O-re veheto fel.
A teherbiras ellenorzesehez a szilardsagok lervezesi erlekel kell figyelembe venni.

• MegjegyezzUk, hogy a FIR [39] szerinti maximalis csuesgyorsulasi ertek ennel 50%-kal magasabb: agR = 1.46 m/s 2.
80
 AFOLDRENGESI HATASOKBOl KELETKEIO TERHEK 15.3. Teherbirasi kovetelmenyek

15.3.2 A fOldrengesbOl szarmazo eltoloero

Egy egyszintes epilletre jut6 fOldrengesi teher az ahibbiak szerint modellezheto.

Az egyszintes epUlet t6meget a fOdem szintjeben koncentnilhatj uk. A f6dem szintjen ekkor egy Fb eltol6erot kell mii-
kMtetni (I 5-2. abra):

~ m~,1,:":,,::]~~I.:,:::I,~,,,I~1
b

F S.

Fb
15-2. abra. Egy szabadsagfoku rendszerre hat6 fOldrengesteher
Fb a teljesjOldrengesi teher, egyezik a maxima/is nyiroero ertekevel, ezert eltoloeronek. vagy alapnyir6eronek (base
shear force) is nevezik. Az eltol6ero erteke az

osszefLiggesb51 kaphat6, ahol:

m a fOdemben koncentnilt tOmeg, amely celszeriien a f6dem t6megenek tervszerinti (karakterisztikus) erteke,
plusz az oldalfalak Himegenek a fele, es az esetleges terhek a lfIE; tenyezovel szorzott ertekenek osszege.
Sd az un. tervezesi (pszeud6) gyorsultisi wilasz spektrum erteke.

15.3.3 A tervezesi gyorsu)asi vlilasz spektrum

A gyorsulasi valasz spektrum azt mutatja meg, hogy az adott tOmegnek mekkora a varhat6 gyorsulasa. Erteke ftigg a
• a terUlet szeizmicitasat61,
• az epillet szabad rezgesidejet61 (azaz merevsegetol),
• az epiilet alatti talajt61,
• az eptilet duktilitasat61 (keplekeny deformaci6s kepessegetol) es
• az epiilet fontossag<it61.

A vizszintes tervezesi gyorsuliIsi wilasz spektrum, Sd kepletei a 15-2. ttiblazatban taJalhat6k.

15-2. ttibltizat
A tervezesi gyorsulasi valaszspektrum

2.5
a
g
S- q

t Az utols6 ket sor kettOs feltetele azt fejezi ki, hogy j6lJehet, egy nagyon higy szerkezet "kiter" a ilildrenges
t.. .....
, elol, a tervezesi spektrumnak van egy als6 plat6ja (0,2 ag ), amelynel a tervezesi gyorsulas nem Jebel kisebb.
CI

A kepletekben :
a g a sziklan megadott maximalis tervezesi gyorsulas 15.2. szakasz szerint
S az un. talajszorz6 a 15-4. ttiblazat szerint
TH, Te , Tn az Sd gorbe torespontjait azonosit6 rezgesidok a 15-4. tablazat szerint,
q az un. viselkedesi tenyez6,
T a szabad rezgest vegzo szerkezet rezgesideje.

81

:,.'
 AFOLDRENGESI HATASOKBOL KELETKEZO TERHEK 15.3. Teherbircisi kovetelmenvek

A q vise/kedisi tenyezo a szerkezet keplekenyed6 kepesseget veszj figyelembe. A q=1,5 erteket mindig szabad alkal-
mazni, ha ennel nagyobb erteket hasznalunk, akkor a szokvanyost61 elter6 m6don kel1 mereteznlink a teherhord6 szer-
kezeteket: (Megiegyezzlik, hogy q erteke akar 6,0 is lehet.)
Szabad rezgest vegz6, 40 m-nel alacsonyabb epuletek /egkisebb T rezgeside}enek becs/esere az EC-8 az ahibbi kepletet
javasoUa:

ahol: H az epUlet magassaga meterben,

C. =0,085 (merevitetlen) acel keretszerkezetek eseteben,
C t =0,075 vasbeton keretszerkezetek eseteben, es kiilpontosan merevitett acel keretszerkezetekre,
(Az acelszerkezet mereviteset kUlpontosnak tekintjiik, ha az acel racsos tart6 rudjai nem egy
pontban metszik egymast, es igy a mcsos szerkezetben nemcsak norrnaler6k keletkeznek.)
Ct =0,050 egyebkent (beleertve a kozpontosan merevitett acel keretszerkezeteket).
Falazott szerkezetekr61 az EC-8 nem intezkedik, eITe a javasolt ertek C t =0,025 .

A tervezesi gyorsulasi valaszspektrumok jelent6s mertekben filggnek a talaj tipusAt61, valamint a foldrenges tipusatol.

Az EC-8 a talajokat 15-3. tab/mat szerint osztalyozza.

15-3 tab/mat
A talajok osztalyozasa
,,;,~;rr~I~j~~zt~iY.~:::'; ;,'
,... ;..... , .. -., ,\·.:,~).'~;,~:,{:<';;J_:',;iIalaj}eh~~6(;. t;:;.;~;:_;,.c::~. :···.·,c·.y.,,··<
. ," ~ ..~.' .'... " .'
',. ,;
'"," ' '" '{
:

A szikla, IegfeUebb 5 m-es gyengebb reteggeI a felszinen

tomor homokreteg, kavics, vagy kemeny agyag legalabb tobb tiz m vastag-
B
sagban, a me1yseggeI iavuI6 ieIlernz6kkel
tomor vagy kozepesen tomor homok, kavics, vagy kemeny agyag, tobb 10
C
vagy 100 m vastagsagban
laza vagy kOzepesen tOmor kohezi6 nelkUli talaj; vagy Iagytol kozepesig ter-
D
ied6 koMzi6s talaiok
liledekes reteg a feIszinen, 5 es 20 m kozti C es D tipusll retegekkeI, alul me-
E
revebb talaiial
Az EC-8 tovabbi ket ta/ajt is dejinia/, Sf: reteges tala}, puha agyagb6/. magas viztartalomma/;
Sl: jo/y6s6dasra hal/amos tala). Ezekre azonban nincsenek megadva sem a ta/ajszorz6, sem a
va/aszs/Jektrum f!orbe tOre:roonnainak koordindtai, azokat kiser/etekbo/ kel/ me.f!hatarozni.

Az EC-8 ket fNdrenges tfpust kUlonbOztet meg (I. es 2. tipus). Magyarorszagon meg nines eldontve, bogy kell-e mind a
ket tOldrenges tfpust alkaImazni, lehetseges, bogy a magyar Nernzeti Melleklet csak az 1. tipust fogia eI6irni.

A 15-4. tab/azat mindket foldrenges tipusboz megadja a tervezesi valaszspektrum meghatarozasahoz szUkseges S talaj-
szorz6t es a valaszspektrum gorbe tOrespontjaihoz tartoz6 szerkezeti rezgesidoket. Biztonsaggal alkalmazhatjuk a ket
tfpus alapjan szamitott Sd-k koztll a nagyobbat.
15-4. tab/azat
;A:'iaI~dszorz6k~s:a.;:VMas.zsp¢kirl.lni'torespontjallioz;taHpz6'rezg6stdok'erte'kei"",
1. tipusu foldrenges 2. tipusu foldrenges
. ... ..
talajosZt~ly; I,':' .;T~ . ;. ,tal~o~itilf'
~

\',: "

'Tc' ,';TiJ S- TB ' "Tc To

A 1.0 0.15 0.4 A 1.0 0.05 0.25
B 1.2 0.15 0.5 B 1.35 0.05 0.25
C 1.15 0.20 0.6 2.0 C 1.5 0.10 0.25 1.2
D 1.35 0.20 0.8 D 1.8 0.10 0.30
E 1.4 0.15 0.5 E 1.6 0.05 0.25
• _ ••• _____ 0- _ ••• _ _ _ . ,_ _

• Q> 1.5 eseteben az un. "capacity design"-t kell alkalmazni, amelynel vizsgalni ken a kialakul6 keplekeny mechani:z-
must es a keplekeny csukl6k deformaci6s kepesseget is.
82
 ·._.- - - - - - - ••_.,._--_._•. -_.~ • --_. ' . - '-"--'.'.,' •.•. • _.•..-.,.,.,.,"'.,."'~~. I.:"",& :;i'

AFOlDRENGESI HATASOKBOL KElETKEZO URHEK 15.3, Tchcrbircisi kovefelmenyek

15.3.4 A rugalmas gyorsulasi v:ilasz spektrum

Az EC-8 a tervezesi Sd gyorsulasi vlilasz spektrum mellett ertelmezi a rugalmas Se gyorsulasi valasz spektrumot is. A
d5nto kiilonbseg a keno k5zott az, hogy az utobbiban a duktilitasnak megfelelo q csokkento tenyezot nem vessziik fi-
gyelembe.
A vlzszintes rugalmas gyorsulasi valasz spektrum, Se kepletei a 15-5. tiiblirzatban tahilhatok.

A rugalrnas gyorsuhisi valaszspektrum

' ~ '., '':.
;'
·:·':~~
..... , .. :'; .', .. ' ..... .
Rezgesidoszerinti taitoimfuy ",., :;".: •. , . . o.
.'

o ~ T ~ TB agS[l+ ~ (2.517 -1)]

TB ~T5 Tc agS ·2.511

c T
Tc ~T5TD ag S·2.511-
T
TcTD
TD~T::;4sec agS .2.51]-2-
T
15-5. tablirzat. A vizszintes, rugalmas gyorsullisi va.lasz spektrum. 17 a csillapitasi korrekci6s tenyezo',
amelynek erteke 5%-os csillapitasi merteket feltetelezve 1.)

A rugalmas valasz spektrum g5rbeit grafikusan is megadtuk (/5-3. abra).. ez T ~ TB eseten egyezik a tervezesi valasz-
spektrummal. ha az 15-2. tablirzat kepleteibe q=1,O erteket helyettesftilnk. Az librab61 vilagosan latszik, hogy a puha
talajok jelentosen feler6sitik a foldrenges hatasat.

2~---\--~"rt--..3lo,;:-+-r---t----+-------i

~---t---+---t-=~~-+~2.:~~=::::::::::::~ a szerkezet
rezgesideje
o 2 3 T, sec

15-3. iibra. A rugalmas, gyorsulasi valasz spektrum az 1. tipUSlJ ilildrengesre 50/0-0s csillapitcisi merteket feltetelezve.
(Az A-E jelek a talajosztalyokra utalnak, amelyek ertelmezese a 15-3. tablirzatban talalhat6.)

, 17 a csillapitlisi korrekci6s tenyezot a kovetkezokeppen szamithatjuk a szerkezet viszk6zus csillapitasi mertekebOl (~:

17 = max{~ 5 ~~ ;0.55}
83
 AFOLDRENGESI HATASOKBOL KELETKEZO TERHEK 15.4. Korhitozoft karok kovetelmenve

Osszehasonlitas celjab61 sematikusan felrajzoltunk egy osszetartoz6 rugalmas, illetve tervezesi valaszspektrum gorbet
(15-4. abra). Az abra Sd gorben j61 megfigyelhet6, hogy a nagyobb rezgesid6 tartomanyban a tervezesi spektrumnak
van egy als6 plat6ja is (0.2 ag ).

S. (rugalmas)

2.5 aaS
q l;o.--__~-.c.. ..t.-=:::===-_ rezgesideje
a szerkezet

3 T
15-4. itbra. A rugalmas es a tervezesi valaszspektrum (q=4.5)

15.3.5 Az eltoloero alaprajzi elhelyezkedese

A kiszAmitott eltol6er6t alaprajzi ertelemben 5%-os k11lpontossaggal keU miikOdtetni a szerkezetre (15-5. itbra), amely
a szels6 merevitesekben megnoveli az igenybeveteleket.

15-5. abra. A f61drengesteher ered6jenek miikodtetese az alaprajzban.

A fenti vizsgaIatok egyininyu f61drenges teher szAmitasat adtak meg, de a foldrengesnek ket sikbeli komponense van es
ezek egyilttes hatasat is tekintetbe kel! venni. Az egyik iranyban a foldrengest a teljes ertekevel, a ra mer61eges iranyban
pedig a foldrengesteher 30%-at kell egyidejilleg figyelembe venni. Vagyis pI. a 15-5. itbra eseteben az Fbi er6vel egyUtt
a 0.3Fb2 erat is, illetve az F b2 erovel egyUtt a 0.3Fb1 erat is figyelembe kell venni.

15.4. Korlatozott karok kovetelmenye

Az Ee-s szerint a korllitozott karok kovetelmenyet akkor eleg{~Uk ki, ha az epUIet szintek kozotti relatfv eltoIOdasa,
deDL (angolul az "interstory drift") nem haladja meg az alabbi ertekeket:
ha az eplllethez kapcsolt nem szerkezeti elemek ridegek: deDL ~ 0.005 h ,

ha a nero szerkezeti elemek duktilisak: deDL ~ 0.0075 h ,

ha a nem szerkezeti elemek ugy vannak csatlakoztatva a

szerkezethez, hogy a szerkezet eImozdulasai nem hatnak rajuk: deDL ~ 0.0 I h .

Egyszintes epillet eseten a korlatozott karok kovetelmenyenek vizsgalataban az eltol6dasok meghatarozasat a teherbira-
si vizsgalathoz hasonl6 statikai model! szerint vegeZZUk a 15-6. itbra szerint:
deDL
SeDL m ---+-I+- m

·CNI:Z: :7 T1
mill I I I I flff I /I , , "" "

15-6. abra. Egy szabadsagfoku szerkezet fllidrengesterhe a "korllitozott karok kovetelmenyenek"

kielegitesehez es a f6dem (relativ) eImozdulasa
h

Az eltol6dasokat egy olyan teherMI szlirnitjuk, amelyhez a ruga/mas valaszspektrumot vesszilk figyelembe, es a sziklan
megadott gyorsulasokat csOkkentjUk.

84
 A FOLDRENGESI HArASOHBOL HELErHElG TERHEK 15.5. A terhek megoszlasa ax epiilet magassciga menten

fgy a korliltozott karok kovetelmenyenek vizsg,Uatahoz egy egyszintes eplilet f6demen mukodtetendo eltol6ero:

ahol; SeDL = V Se.

V a gyorsul<is csokkento szorz6ja, erteke fiigg az epiilet fontossagi osztalyat61;
• I. es II. fontossagi osztaly eseten a csakkento szorz6 v=O.4;
• III. es IV. fontossagi osztily eseten pedig v=0.5.
(Az I-IV. fontossagi osztalyok a 15.1. tablazatban vannak detinialva.)
S. a vizszintes rugalmas gyorsulilsi wilasz spektrum a 15-5. tabhizat szerint.

15.5. A terhek megoszhisa az epiilet magassaga menten

A f61drengesi teher aranyos a tomeggel es a gyorsulassal, az ut6bbi az epUlet magassaga menten aranyos a rezgesalak
ordinataival. Abban az esetben, ha az epUlet eleget tesz fLiggoleges siku szabAlyossag kavetelmenyenek: es az elso
peri6dusidejere fennaIl a
T1 ~min{2sec;4Td·

osszefiigges (ahol Te-t a 15-4. tablazat tartalmazza), akkor kozelitoen linearis rezgesalakot tetelezhetiink fel.
Ekkor alland6 tomegeloszlas eseteben a szerkezetre egy haromszog alakban megosz16 fOldrengesterhet kelJ milkMtetni
(15-7. oora), arnelynek ered6je megegyezik az alap feletti nyiroerovel (Fb ), amelyet az eloz6ekben targyalt m6don a
teherbirasi kovetelmenyek eseten az Fb = Sd' m, korlAtozott karok kovetelmenye eseten az F b = SeDL'm kepletek alap-
jan szeimithatunk. Az m tomeg ekkor az epUlet teljes tamege. .
Ha a tomegek szintenkent kUlonboz6ek, akkor a 15-8. abra alapjan szArnfthatjuk ki az egyes tomegpontokban hat<!
ilildrengesterhek erteket.
mn
.
---
..
n
..
. - _mj.
j

H ---+- -
1!!1
--..
TT: m-
- 1
TT:7TT

F b =Sd m
15-7. abra. Az epilletre hat6 megoszl6 fOldrenges- 15-8. <ibra. Az epilJetre hat6 foldrengesterhek szintenkent
terhek egyenletes tOmegeloszlas eseteben kiilonbozo tomegek eseteben

• FiiggiJleges sfku szabtilyosstigjeltetele az Eurocode-8 szerint:

:j A merevit6 elemek filgg61egesen az alapt61 az epillet tetejeig megszakitfls nelklll keIl, hogy fussanak.
Mind a merevseg, mind pedig a tomeg konstans a magassag menten, vagy csak kis mertekben csakken felfele haladva.
Ezt az Eurocode-8 a kovetkezokeppen ertelmezi;
Ha az epiilet merete szimmetrikusan csOkken, akkor az egymflst kovetC) szintek szeLessege nem valtozhat jobban, mint
-,. 20%, ha pedig nero szimmetrikus a csOkkenes, akkor 10%. (Nero szimmetrikus csokkenes eseteben a legfelso szint
.' szelessege legfeljebb 30%-kal lehet keskenyebb, mint a legals6.)
Ha csak egy visszaugras van az epillet magassaganak also 15%-an belill, akkor ez legfeljebb 50%-os lehet, ha az als6
15% ililatt, akkor legfeIjebb 20% lehet.

I~ L ~I
Lj-Lt±J<O 2
LI -'
Lj-LitJ
L
I
01
~.
Lin ~0.3 L-Ln <0 5
L -'
L-L n <02
L -'

85
 AFOLDRENGESI HAfASOKBOL KELETKEZO fERRER 15.6. Amaximcilis fiildrengesteher egySleru meghatcirozcisa

15.6. A maximalis fOldrengesteher egyszerfi meghatarozasa

A szerkezetre hate toldrengesi teher eredojere (vagyis az alapnyir6erore, Fb-re) felse becslest adhatunk, ha figyelembe
vesszUk, hogy az Sd gorbenek plat6ja van, es a maximalis erteke 2,5·ag·S/q.
Ennek alapjan szamitottuk ki a 15-6. tablcizat adatait, amelyben a magyarorszagi zonabeosztis szerint adjuk meg a
fOldrengesterhek eredojet. Megjegyezzilk, hogy ha a szerkezet rezgesideje, T meghaladja a Tc eTteket (15-4. tablazat),
akkor a 15-6. tablcizat jelentosen mlbecsUlheti a foldrengesterhet.
15-6. tab/cizat
A ffiaxiffialis f61drengesteher becsIese
K6v~i~lIrl~ri¥~·:I~j';:;:<.;~;:,<'··: ." .;,,~ '::.;,;::,';Z6i1a< .<.; . ;':':;:. ~;".\',:::
:"";;".; ~. " ., 2. IC::">":!J,:'; .';t;·.~;4.,..,,~

teherbirilsi 0.100 S Q 0.133 S Q 0.167 S Q

korlfltozott
0.06S Q 0.08S Q 0.10SQ
kArok
A kepletekben Q=mg a szerkezet sulya,
S ertekei a 15-4. tciblcizatban talalhatek.

A tflblilzat kepletei a szerkezetre hat6 f61drengesi teher eredojenek, Fb-nek felso becsleset adjak atlagos epillet es a
maximalis Sd feltetelezesevel.
A teherbinls vizsgalatflhoz q=1.5 viselkedesi tenyezet vettilnk figyelembe.
A 15-6. tciblcizat ertekeit termeszetesen szabad egyiltt alkalmazni a 4. alfejezetben kozolt tehereloszlasokkal is.

86
 MEllEKUTEK A-I Tervezesi erettartam. Meg&izhatosagi 5zintek

16. Mellekletek
A melleklet: Tervezesi elettartamok
A-I tablazat
Tervezesi elettartamok
.,
Elettartam .•. Eloirt teryezesi , ···p~jdak
' ..

osztaIy elettartam[ev] .. . ,

1 10Ideiglenes tartoszerkezetek (I)

2 10--25
Cserelheto tart6szerkezeti reszek, 01. darupalya-tart6k, saruk
3 15-30
Mezogazdasligi es hason16 rendeltetesu eptiletek tart6szerkezetei
4 50 Epilletek tart6szerkezetei es egyeb szokasos tart6szerkezetek
Monumentfllis epilletek tart6szerkezetei, hidak es mas epft6mer-
5 100
n{)ki szerkezetek
(I) Az olyan tart6szerkezetek es tart6szerkezeti reszek, amelyek tljrafelhasznalas celjab61 szetszerelhe-

t6k, nem tekinthetok ideiglenes szerkezetnek, hanem azokat az osszesitett hasznalati idotartam alapjan
kell besorolni.

B melleklet: Megbizhatosagi szintek

Teherbirasra es hasznalhat6sagra eltero megbizhat6sagi szinteket lehet alkalmazni.
B-1. tciblazat
Megbizhatosagi szintek es a K F1 szorzo
',' ' ... '

.i:eWs
'.:
.;:.~

Az emberelet elvesztesenek Lell:it6k. DSL3 IL3

kockazata nagy, vagy a
CC3 gazdasagi, tcirsadalmi,
k{)myezeti kovetkezmenyek
rendkivti1 ielentosek
Az emberelet elvesztesenek
kockazatakfizepes, vag" a
Kozossegi epilletek, ahol a
tonkremenetelleljar6 kl:ir RC3 KiMvitett, fIlggetlen 1,1
nagy (pI. koncertterem) ellenorzes
Lak6- es iTodahazak. DSL2 IL2
KOzossegi epiiJe1:~k,ahol a .
Szokasos ellenones
'.

CC2 gaidasagi, tcirsadalmi, . RC2 1,0

ilinkremenetellel jar6 kl:ir amiikodesi szabaly-
. komyezeti kovetkezmeriyek
kozepes (pi irodaluiz) zatkeretei kOzott
szamottev6ek.
Az emberelet elvesztesenek Epllletek, amelyekben DSLl ILl
kockazata kicsi, a gazdasagi, szokasos esetben emberek
CCI tarsadalmi, komyezeti kovet- nem tart6zkodnak, pI. RCI 0,9
kezrnenyek nem jelentosek, raktarak, n{)venyhlizak, Onellenorzes
vagy elhanV3e:olhat6k mezOgazdasagi epUletek
(I) 50 eves referencia idoszakra, teherbfrasi hatl:irallapotok eseten, fl:iradas kiveteleve1.
(2) A jelOlesek az eredeti angol nyelvii kifejezesek kezd6betiiire utalnak:
CC: Consequences Class, RC: Reliability Class; DSL: Design Supervision Level; IL: Inspection Level.

A megbizhat6sagi szintek figyelembeveteJenek egyik m6dja az adott tervezesi helyzet szerinti kedvezotlen hatcisok
rF parcialis biztonsagi tenyezo}enek m6dositasa egy KF1 szorz6val (tart6s tervezesi helyzetekben, a tervellenorzes es a
helyszfni ellenorzes azonos szintje mellett):

IF = K
d F1 iF F k I ahol F d es F k a m6dositott kedvezotlen hatas tervezesi, illetve karakterisztikus erteke.

A terv-, iIletve helyszini ellen6rzes szintjere vonatkoz6 tablazati adatok az adott megbizhat6sagi osztaly teljesitesehez
eloirt minimalis szintek. Ha az ellenorzes szintje ennel magasabb, ennek figyelembe vetele nem a terhek rn6dositasaval,
hanem a tart6szerkezeti ellenallas biztonsagi tenyezojenek csokkentesevel lehetseges a vonatkoz6 EN lI92-EN 1999
szabvanyok szerint.

87
 MELLEKLETEK C-D Felszini hoteher h!nyezoi. Ahe) atlagos terfogatsulya es a felszini hovastagsag

C melleklet: A felszini hoteher Ce es Ct tenyezoi

C-l tablilzat
A szeI hatasat figyelembevevo Ce tenyezo (szel miatti tenyezo, tereotenyezo)
.... .,...
:,\',Te~ep'iel.lege,/ ';I,~;)'; .' :);.t':;·;:;: )i,'::· :'\:\ .. :;<:;,tj~iriiS .~;;'.(';J ..•..... ••.' ...•.. ..:'\"'. '::".' ·........,c~
Sik, akadalymentes terep vagy terepkiemelkedes, ahol mas epitmenyek
Szeles es a n5venyzet csak elhanyagolhat6 vedelmet nytijt a szel havat elhordo 0,8
hatasa ellen.
A terepviszonyok, a szomszedos epitmenyek eslvagy a novenyzet
Szokasos 1,0
miatt a szel nern bordia Ie ielentos mennyisegben a bavat a tet6krol.
A komyezetnel alacsonyabb elhelyezkedes, magas fak es/vagy epitrne-
Vedett 1,2
nyek fogiak k5zre az epUletet.
A szel miatti tenyez6 meghatarozaskor figyelembe kell venni a vcirhato elettartam soran a komyezetben bek5vetkezo
valtozasokat, mint pI. a n5venyzet nOvekedese, a komyezet beepitese stb.

Iiltalliban 1,0
Nagy (> 1 W1m K) h6citbocsatasi tenyezojii tetok (pI. ilvegtet6k), ha a teto alatt fiitOtt ter
< 1,0
talaJhat6, a fiites az elettartam sonm fol amatos, es e ten ezokben valtozas nem varhato.
1,O-nel kisebb hOmersekleti tenyezo hasznalatat Mtechnikailag is igazolni kell !

D melleklet: A h6 atlagos terfogatsulya es a felszini hovastagsag

D-I. tablilzat
A h6 atlagos terfogatsulya

Friss Yrre 1,0

MegUlepedett
Y50' 2,0
(a havazas utan tObb oraval vaRY nappal)
Regi
Yold 2,5 -3,5
(a havazas utan t6bb Mltel vagy honappal)
Nedves Ywet 4,0

2,75
2,5 . / 2,75
..s
~

./
Ol) 2,0 /
-(l;l
<Il
fr ss ./
/
~al
>
'0
..c
1,5
1,0
1,25
/ me (llep dett
- .
- .... .-
- ........ re
- -
I •.•• .......
1,375

0,917
:5
N
CIl
G)
t.<.,
0,5

0,0
0,625
~-
0,413 ~",
0,312
--
•"oU&I
I--
"I'll
10--
;.:.::..... , - ' -'
ned.. es
0,688

100 200 400 600 800 1000

Tengerszint feletti magassag A [m]

D-l. abra: Afelszini hOvastagsag ertekei a tengerszii7t feletti magassag es a h6 allapdta jUggvenyeben

• Az EN 1991-1-3 a siiriiseg altalanos 'Y jelen rul tovabbi megkUlOnboztetest nem tartalmaz. Celszeriisegb61 bevezettiik a
h6 Allapotanak angol megnevezeseibol kepzett indexeket: fre(sh), set(tled), old, wet.
88
 MELlEKlETEK E Gyakrabban elofordulo tovcibbi tetiiformcik hciterhei

E melleklet: Gyakrabban elOfordulO tovabbi tetOformak h6terhei

Donga alaku tet6k

1. eset 2. eset
Felhalmozodas nelkUIi (a hoteher at- Felhalmozodast is tartalmazo, atren-
rendezOdese elotti) teherelrendezes dezOdes utani teherelrendezes

o, 5 J.l3_l-'
--i·--- -- ,
I 113
~,._
1/~4 i,/4 iJ4 i,/4!
i! 'I'~' -I· '1 I
I
I I
T I I~
h ~=60" ~ . I
\ I h
-L I--- is --oj .L

abol: ~ a donga helyi erintojenek a

vizszintessel bezm sZ5ge I+-,- - b -~'I I---b -~'I
Az abrakon h a donga-resz nyilmagassaga, b a t<imaszk5ze, Is a 60 0 -nal laposabb, hoval terhelt teto-szakasz hossza.
Fenti adatok Mfogo nelkilli tetokre vonatkoznak.
Ha nines hOfo 0, a 60 0 -nal meredekebb tetoreszekr61 a h6 azonnal Jeesuszik

Sedtet6k
Kimondottan sedtetokkel (shed) az EN 1991-1-3 nem foglalkozik, de a korlibbi magyar szabvany [34] killon tllrgyalta.
Mivel a 8-7. tablcizat szerinti osszekapesolt nyeregtetok alakja Q2=90° behelyettesitessel a sedteto fogazott formajlinak
felel meg, a megadott teherelrendezesek es aJaki tenyezok a sedtetokre is ertelmezhetok (E-2.· tablcizat).
Ez az eljarlis azonban esak 30 0 -nlil meredekebb tet6sikok eseten lehet igaz korlatozlis nelkiil, amikor a h6felhalmoz6das
hossza bizonyosan a b merettel egyezik (a. eset). 30 0 -nlil nem meredekebb, lapos sedtetokre az altalanos tet6formara
. megadott - teblit az EN 1991-1-3 -ban kozvetleniil nem szereplo, de azzal ellentmondlisban nem a1l6 - megoldlis
alkalmazlislitjavasoljuk (b. eset). Az ertelmezeshez llisd a 8-8. tablazatot es a 8-11. tablcizatban a C helyet.
£-2. tabhizat

a. eset b. eset
30 0 -nal meredekebb tetosikok 300 -nlil'nem meredekebb tetosikok

HOfelhalmozOdas nelk.iil HofelhalmozOdas ne1kiil

H6felhalmoz6dassal HOfelhalmoz6dassal
Ilw
i fl2=1,6

89
 MEllEKlETEK F lokcilis hoterhek a teton

Meredek silmkkal hatarolt osszekapcsolt tetok

Meredek, 60°-mil meredekebb tet6siku osszekapcsolt nyeregtet6k kozotti hOzugokban jelentos hOfelhalmoz6das johet
IetTe. Az ilyen tet6knel az EN 1991-1-3 fokozott gondossagot ir elo, de konkret megoldasi javaslatot nem ad.
Tart6s/ideiglenes tervezesi helyzetekben az altaleinos tetOfonna esetere adott eljaras (8-11. tilblilzat) az ilyen eset keze-
lesere is alkalrnas. Az £-3. tablilzatban a szimmetrikus kialakitlisu vapa hOfelhalmoz6das uteini teherelrendezesenek es
alaki tenyez6jenek szlirnitasi ro6djlit adjuk meg·:
E-3. lfibldzat

H6vastagsag Alaki tenyezo

u -60
d] = p .!.L f!2A = 1,6+2,4-1- - = 1,6+ 0,08(u, -60)
I.A Yset . 30

A meredek tetOfelUiet melletti h6felhalmoz6das fe)Uleti sikja nero lehet

60°-mil meredekebb. A legkedvezotlenebb eset ~=60° eseten all fenn.
s,om }
A hOfelhalrnoz6das hossza: lSi =max 2dl :::; IS m
{
bo+~
A fentiekben
Ysel= 2 kN/roJ , a megUlepedett h6 terfogatsulya;
Sk a felszini h6teher karakterisztikus erteke.

F melleklet: Lokalis h6terhek a teton

A teto szeIen tulnyul6 h6
A homlokzat ele konzolosan ruInyul6 tetoreszeken az ott hat6 h6terhen felUl ajeinlatos figyelembe venni a teto szelen
rulnyUl6 h6 Wbbletterhet is. A magyar Nerozeti Melleklet szerint azonban e teher szamltlisba vetele nem kOtelezo. Az
EN 1991-1-3 az ide vonatkoz6 el6irasokat csak 800 metert meghalad6 tengerszint feletti magassag eseten javasolja
alkalmazni. t

"'.,.(( ..

A teton ruin elembe vev6 szorz6

3/d
k=min
{
. d'r o1d
abol k dimenzi6 nelkUli szam;
A rulnytil6 h6bOi szlirmaz6 meghatlirozasahoz dot m-ben,
teher 1 m hosszon: Yold-t kN/m3-ben kell megadni.
k·s 2
se = - [kN/m] A teton leva h6 d vastagsaga a
rold
0,5 1,0 1,5 d(m) d=S/Yold
osszefliggessel szamithat6.

• A korabbi magyar szabvany [34] ezzel az esettel is kUlon foglaLkozott.

t Magyarorszagon tehat tart6szerkezeti vonatkozasban ez a teherfajta elhanyagolhat6. Ugyanakkor a lecsusz6, 01vad6 es
ujrafagy6 h6 okozta h6felgyUlemIes jegcsapkepzOdessel. parosulva nalunk is j6 ismert jelenseg, amely elsosorban az
epilletszerkezeteken (pI. eresz) okoz karokat. Ez indokolja, hogy segedletUnkben erre a temara is kitertUnk.
90
 MEllEKlETEK' ,
G Aszelsebesseg es a torlonvomas
. ,
meghatarozasa ,

HOfogok es akadalyok hoterhei

Ferde vagy (ves feliileten a h6 megcsuszhat. Ha a megcsuszni akar6 h6t6meget mozgasaban valamilyen akadaly (pI.
hOfog6, parapetfal) feltartja, a h6tomeg az akadalyra erot fejt ki. A h6 es a teto kozotti surlodasi tenyezot zerusnak felte-
telezve, a csuszas ininyaban egysegnyi szeles szakaszon kifejtett Fs ero az F-2. tcib/cizat szerint veheto fel:
F-2. /cib/cizat
csuszasb61 szarrnaz6 hpteher
a vizsg,l!t teton kialakul6 legkedvez6t1enebb,
h6felhalmoz6das nelkUIi h6teher
(s = Ce ' Ct' Iii" Sk a 8.4.1 szakasz szerint)
b [m] a terhelt akadaly es a megcsusz6 h6 feletti elso
HOfogo akadaJy (vagy a tet6gerinc) kozotti vizszintes
vugy egy':b vetuleti tavolsag.
akndMy a a teto hajlasszoge a vizszinteshez kepest (I)
Mivel a h6reteg alatt - pI. olvadas miatt - barmekkora tet61ejtes
(I)
eseten kialakulhat csusz6rete , az a sz/) 30°-mil kisebb is lehet.
Az Fs ero statikus 'elle • teher, dinamikus osszetevot nem tartalrnaz. Az er6 a teto s(k'aval arhuzamos.

G melleklet: A szelsebesseg es a torl6nyomas meghatarozasa

A szelsebesseg a torlonyomas szamitasahoz szUkseges alapmennyiseg, jellemzoi pontosabb meteorologiai adatok hia-
nyaban az alabbiak szerint vehet6k fel:
G-1 tcib/cizat
...... ",,"".: ....
.( . . . , · · .·. •·\·.'Az" Mlagos:sielsebessegalapert~ke'"
. .. '.." .' .
,'

vb = Cdir'Cseason'VbO
vb Az Mlagos szelsebesseg bazis (alap-) erteke a talajszint felett 10m magassagban, amely a
szel iranyMol es a vizsgalat id6szakat61 filggo modosftasokat is figyelembe veszi.
VbO Az atlagos szelsebesseg kiindulasi erteke Magyarorszagon:
a sik terepszint feletti 10 meter magassagban fellep6 10 perces Mlagos szelsebesseg,
amelynek eves rullepesi val6sziniisege 0,02, (meteorol6giai adat!)
aJtalaban VbO= 23,6 m/s (85 km/ora),
3 h6napmil r5videbb idoszakra 20, 0 m/s (72 kIn/6ra)
Cdir lranytenyezo, kiilonbozo ininyokban elter6 lehet.
lavasolt ertekei: 1,0 (Az EC szerint, minden iranyban)
0,85 (Az MSZ NAD visszavont verzi6ia szerint, minden iranyban)
Cseason szezomllis (evszakt61 fUggo) tenyezo, erteke altalaban 1,0. EMI eltero ertek figyelembe
vetele csak epites es szallitas kl>zbeni aIJapotban vagy ideiglenes epUleteknel javasolt.
A Coo es a Cseason tenyezok altalaban a szokasosnal kedvezobb szelhatasok figyelembevetelere szolga1nak,
igy az 1,0 ertek biztonsagosan hasznaJhat6.
G-2 tciblcizat
. ,".'
"

.' ~tIaghsszelsebesseg.ariiagas'sag fiiggvertyeben' ';:"""»< . .

vm(z) = cr(z)'CO(Z}Vb
vm(z) Az atlagos szelsebesseg erteke a terep szintje feletti z magassagban.
cr(z) ahol z a terepszint feletti magassAg az
Erdessegi tenyezo: Cr(z) = kr m( ~)
alabbi korlaiokkal:
z < Zmin eseten Z = Zmin es
z <200 m
Terep (beepitettsegj) kateg6ria (a 9-2. tcib/cizat szerint) I II III IV

Terept6nyezo k r =0,19 ~ ( ]"'7

zO,I1
0,170 0,190 0,215 0,234

FelUleti erdesseg merteke Zo fml 0,0] 0,05 0,3 1,0

Minimalisan figyelembe veen-
d8inagasslrg' .- Zmin [m] 1,0 2,0 5,0 10,0
co(z) tagoltsagi (domborzati) tenyez6 (l-m. terepkateg6riak eseten)
Ha a terep atlagos lejtese az epnlet szel feloH olda){m < 3°, a domborzat szelsebesseget n(}-
vel6 hatasa elhanyagolhat6, es co(z) =I O. Egyebkent lasd az EN 1991-1-3 el6inisait.
vb az atJagos szelsebesseg alaperteke a G-1. tcibicizat szerint

91
 MELLEKLETEK H A5zerkezeti tenvezo

Figyelembe kelJ vermi az atlagos szelsebesseg novekedeset, amennyiben a vizsgalt epiilet kornyezet6ben
• armak atlagos magassaganal ketszer magasabb epiilet, vagy
• hozza k~zel elhelyezkedo epUletek es/vagy mas nagyobb objektumok vannak, valamint
• a terep atlagos lejtese az epiilet szel feloli oldalan ::: 3°
Ezekre az esetekre vonatkoz6 egyszeriisitett eljarasok az EN 1991-1-4 fiiggelekeben talaIhat6k.
0-3 tab/Q"at ~

... ~ ....>
1/ A'szelsebess~g r5vidideiii irigadozasahaklia.tasa(tUfbJ}Iericia):~' .' ".:.":'

Az atlagos szelsebesseg kiindulasi (bazis) erteke- k, tereptenyezo

nek sz6rasa: Ie; turbulencia tenyezo, javasolt erteke 1,0
az atlagos szelsebesseg alaperteke a
cry = k,' Ie; Vb ~
0-1. tablazat szerint.
A szelsebesseg ingadozasanak intenzitasi tenye- a szelsebesseg (turbulencia) sz6rasa az
cry
zoje (variaci6s tenyezo) elozoek szerint
0- Az atlagos sze1sebesseg erteke z magas-
I (z)=_v_ vm(z)
v vm(z) sagban a 0-2. tablizzat szerint

A terepszint feletti z magassagban a szel torl6nyomasa a szelsebessegtUggvenyekent hatarozand6 meg.

0-4 tablazat
..
~:>::.'··'~':i·<i·L<: . . ::h\":::':··:·~,::,.:~fAtorr6p:ypmas . ·.6rtekei·.. : "' .,
.'. ',.\:j;:: ;'::;~
.C.:::" ':"
A torl6nyomas alaperteke Az atlagos szelsebesseg alaperteke a
Vb
0-1. tablizzat szerint [m/s]
1 ?
[N/m2]
qb =_.p ,vb
2 P A levego siiriisege: p = 1,25 kg/m3 .

A tor16nyomas csueserteke z magassagban: A szelsebesseg ingadozasanak variaei6s

liz) tenyezoje a 0-3. tablizzat szerint
qp(z) = [1 + 711l(z)l~ p. v;(z) [N/m 2]
2 Az atlagos szelsebesseg erteke a
vm(z) 0-2. tablazat szerint [m/s]

Az epitesi helyszin adottsagait61 egyarant tugg a sze1sebesseg Vb atlagos kiindulasi erteke, a co(z) tagoltsagi tenyezo es a
Ie; turbuleneia tenyezo. Ha szokasos helyszini adottsagokat feJtetelezve az ut6bbi kettOt 1,0-nek vesszUk, ertelmezheto a
c.(z)= qP(Z)/qb
fajlagos, dimenzi6 nelkilli mennyiseg, az ugynevezett helyszin tenyezo, amely mar esak a helyszin beepitesi kateg6riaja-
t61 es a terepszint feletti z magassagt61 tugg, (gy ertekei tablazatba illetve diagramba foglalhat6k:
A helyszln tenyezo hasznalata egyszeriisitheti a szamftast, mivel segitsegevel a torl6nyomas a fentiek szerinti osszetett
algoritmus helyett a qp(z)= c.(z) qb~sszefl1ggesb61 is meghatarozhat6.

H melleklet: A szerkezeti tenyezo

A szerkezeti tenyezovel figye1embe veheto, hogy a fe1iileti tor16nyomas csueserteke es a turbulencia okozta szerkezeti
lengesek nem egyidoben fellepo hatAsok.
H-l. tablizzat
A CsCd szerkezeti tenyezo
I,".·~i:>~:i ';.''.;/ "J •;:; .,}:A.~:~p#~~iiY·j¢4¢~~,/:::?i:/(:;7'V<\::~~,;;".'::'·:.:~)enY:ei(;)rt~k~:,::
15 metemel alaesonyabb epOletek
5 Hz-nel nagyobb sajatfrekvenciaju homlokzati es tetoelemek (1) 1,0
h= I00 metemel nem magasabb, falakkal merevitett vllzas epUletek,
amelvek szeliranyU melysege nem na,gyobb, mint h/4.
SzamltasmOd az
Egyeb esetek
----. --- -,---EN--1991-1-4-ben
(I ) Harom meternel kisebb lengeshosszu elemek rendszerint kielegitik az adott feltetelt.

Ettol eltero esetekre az EN 1991-1-4 m6dszert ad a sajatfrekvencia meghatarozasara.

• Az EN 1991-1-4 tartalmaz egy ilyeo diagrammot, de hozzatartoz6 tablazat nelktll. Ha a 9.3. fejezetben megadott 9-3.
tilblazat, iIletve 9-1. abra alapjan hatarozzuk meg a qp(z) torl6nyornast, az Euroeode diagramjara nines szUkseg.
92
 MmiKLETEK I Gya'uabban e'ofordulo speciafis tetoformak uelterhei .

I melleklet: Gyakrabban elOfordu16 specil'ilis tetOformak szelterhei

Kontyolt nyeregtetok
Az u=5°-nAJ kisebb hajlAsszogii tet6ket lapostet6kent kell kezelni.

Elrendezes es tet6z6mik:
"--/"-J-'~
sz6lirany
(0=90°)
4

ellO ellO el2 ~

e=min{b;2h} # ~+_j-E e/l~

el41 - el41 M

b
~
szelirany
d
e/41 i<
k:: d
!"'------?1:
I-I. abra
Referencia magassag: ze=h
Alaki tenyez6k:
J- J. tabltizat
Kontyolt nyeregtet6k kUls6 nyomasi tenyez6i eve

-0,6 -1,2 -2,0 -0,6 -1,2 -0,4

-0,9 I -2,0 -0,8 I -1,5 -0,3 -2,0

-0,5 -1,0 -1,5 -1,21-2,0 -1,4 -0,6 -1,2 -0,3
+0,2 +0,2 +0,2
-0,5 I -1,5 -0,5 I -1,5 -0,2
-0,4-0,7 -1,2 -0,5 -1,4 -2,0 -0,8 -1,2 -0,2
+0,5 +0,7 +0,4
1-----=-0z..;;,0_-I-_..:.0z..;;.,0_-I-_0=-",.;;,.0---! -0,3 -0,6 -0,3 -1,3 -2,0 -0,8 -1,2 -0,2
+0,7 +07 +0,6
+0,7 +0,7 +0,7 -0,3 -0,6 -0,3 -1,2 -2,0 -04 -0,2
+0,8 +0,8 +0,8 -0,3 -06 -0,3 -1,2 -2,0 -0,4 -0,2
K(}zbens6 u sz(}gertekeknel linearis interpolaci6 alkalrnazhat6.

93
 MELLEKLETEK I Gvakrabban elofor~ulo specioUs tetoformok szelterhei ,

Dongatetok

Elrendezes es tet6z6mlk:

Cpe,IO

ze==h+J t A

~:: ~-L--+'----'----'f--"--~

ih
i
C

B
A (hld<O,5)
1-2. abra

A dongatet6 a szelinmy felol negy egyenI6 kozepponti szogu zomira osztand6: A; B; B; C.

A z6ncikhoz tartoz6 alaki tenyez6k az abra melletti graftkonr61 olvashatok Ie.
A tOrespontokhoz tartozo ertekek az 1-2. tablcizatban is megtahilhatok.
0< hid <0,5 ertekek kozott az alaki tenyez6 (Cpe,lO) Iinearisan interpolalhato.
Referenda magassag:
A dongateto referenciamagassaga a donga zaradekanak terepszint feletti magassaga: Ze == h + J
Alaki tenyezok:
1-2. ltiblcizat
Dongatet6k kUIso nyomasi tenyez6i
'. '?\ ::~, -::,' ,.'. ;<~.'. <. "-

.Ji/dei'teI{e < """,

:;",'. -,~ ," ~, -

Wd=O +0,16 +0,32 +0,48

A -1,20 -0,30
hld?0,5 -1,20 +0,80
0,00 +0,27
B -0,75 -0,80 - -0,90 -1,00 -1,20
O~hI~0,5
C -0,55 -0,40

A dongatet6 alatti fiiggoleges falak kUlso alaki tenyezoinek meghatarozasahoz az epUletek kUlso fl.iggoleges
feltlleteire vonatkoz6 altalanos szabalyokat kell alkalmazni a 9.5.5.1 szakasz szerint.

94
 MEllEKIETEK ..
I Gyakrabban elofordul~ speciciUs tetofo~mcik slelterhei .
.. I ... I" _ • • •

Kupohik

Elrendezes es tetoz6mik:

A
A

0,2 i C(hlcPfJ)
o .
0,5 fld
-0,2 f---i---f----f-----,f--t+-t-
..-" -~ -.. .
'-
"- -0,4 I-l\-~-t__r-t__-'f--t- C(hld>0,5)
"- , -0,6 W~=sj~=!==1+==+"";'
"-
'\ -0,8 f--;--~--+-+-----'k--++----;-
\
,, -1,0 f-'---t-F~I--I

\ -1,2 ;
\ -1,4 -,'
A. Ie
~
i

·Cpe,JO

Cpe.10 erteke konstans a szeliranyra

.' meroleges metszetsikok menten
/

---- /'
/'

1-3. ilbra
Referenda magassag :
A kupola referenciamagassaga zaradekpont terepszint feletti magassaga: Ze = h +f
Alaki tenyezok:
1-3 tciblci"'at -
Korkupolak klilso nyomasi (alaki) tenyezoi C ne 10
..
.'

,"
.'. ·.·f/d erteke ':'
.
...
.,- ;.. . . .• ;«
hlderteke z6na
0,33 :' ·".··· .. ~0;5·i':'.;···
"

.0,05·, ·..····0,1 ·0;25

A +0,13 +0,20 +0,43 +0,55 +0,8
h/d=O B -026 -0,36 -0,68 -0,85 -1,20
C 0
A -1,40 ·1,16 -0,67 -0,01 +0,80
hld=0,25 B -0,31 -0,56 -0,94 -1,04 -1,25
C -0,24
A -1,40 -1,34 -0,95 -0,47 +0,80
hld=0,50 B -0,36 -0,75 -1,20 -1,23 -1,30
C -0,48
A -140 ·1,70 -1,51 -1,40 +0,80
hid::: 1,0 B -0,36 -0.75 -1.20 -1,23 -1,30
C -0,48

A szeliranyra meroleges metsze'tsikokhoz tartozo alaki tenyezo ertekeket az A es B, illetve a B es C kozott

az alapkor szerinti ivhosszak aranya szerinti linearis interpolaci6val szabad meghatarozni.

95
 MELLEKlETEK . J Szabadon cillo tciblcik, zciszlok es egyeb szerkezeti elemek szelterhei

J melleklet: Szabadon a1l6 tabIak, zaszl6k es egyeb szerkezeti elemek szelterhei

Szabadon a1l6 tabla

Szabadon aM tabla alatt a terepszint felett Zg magassagu labakra Allitott fuggoleges, vagy kl)zel fuggoleges helyzetii,
vekony, sfk felilletu elem ertendo.
b
1< >1
>1 b/4 i< b/2 >1 b/4 i< Referenda magassag: A z. referencia magassag a tabla kozeppont
janak a terepszintt61 mert magassaga: z. = Zg + h/2
Referenda felillet: Arec= b·h
A szabadona1l6 tabla alaki tenyezoje:
J-J. tablazat
A szabadomi1l6 tabla alaki ero-) tenyezoje: Cf

1,80
Zg < h/4 es b/h ~1 (a1l6 tabla)
Zg < h/4 de b/h > 1 (fekvo tabla) Szabadon all6 falkent meretezendo!
J-J. abra
A szelteher eredojet az abra szerinti ± b/4 vizszintes killpontossaggal is meg ken vizsgaIni!

ZaszI6k
J-2 tilblazat
Zasz16k erotenyezoi es referencia felUlete Cf es A ref
.",,"
,"'" ";'Rl)gZitettp~~~'~@6,'~;t· ;'cf ::.' , -'::/~-t".'.
'
~~' ::~. \:,~. . :v;:;',\'.,f
n' ~,' '. (Viioriaszerueiikifesiftett)':';~l;'"
,:: ...... . .~

~ ;~~~~:: . ";"
S~abadon l~rig~
;-;:"f'
..'1'":
zAszl6'k
• _ ~':.~: ~ :,.j:<;>;.;." . .
'; ~: "

. a szelirany meroleges a zaszl6

sikjara
szelirany ~ szelirany
7f 7r ~--;,.
ttl
If '/1\
ff
D 11 0 C?
~
.=
cf!
-0 Ih I Ze
i

!h ~
~. !h I Z,
Nen I

-«l ~ JLI
N
I /
>1 I
/ 1< >1 1< I
I

I
~ ~ I
I
Ze A z3sz16 tetejenek a terepszint feletti magassaga
Aref h·I hoI I 0,5 h-I

Cf
1,8
a zAszl6 fajlagos tomege [kg/ml ]
mr
0,02+0,7·_· - -
mj

p·h [ f" Arej

h2
,

p a levego siiriisege: 1,25 kg/m J

A szabadon lengo z3szl6k erotenyezOje a zaszl6 lobogasab61 szannaz6 dinamikus hatAst is tartalmazza.
A zaszlora hat6 szelero iranya mindig a szel iranyaval egyezik.

Egyeb szerkezetek es szerkezeti elemek

Az alabbiakban felsorolasszeriien megadjuk azon tovabbi epUletszerkezetek, iIIetve szerkezeti elemek Iistajat, amelyek-
re vonatkoz6an az EN 1991-1-4 tartalmazza az alaki tenyez(S meghatfu"ozasi m6djat. Ezeknek az eljarasoknak az ismer-
tetese t\illepi jelen segedlet kereteit. viszont sZUkseg eseten a szabvanyban megtalalhat6k.
Tegla/ap keresztmetszetii szerkezeti elemek (rudak), lekerekitett sarku, negyzetes keresztmetszetu rudak, kilIon!i{e (I, H.
T, U. L, X stb.) keresztmetszetu rudak, szabalyos sokszog alaku rudak, kor alaprajzu fiiggoleges szerkezetek, racsos
szerkezetek es allvanyok.

96
ASZOVEGBEN HIVATKOZOn SZABVANYOK Es SZAKIRODALMI FORRASOK 17.

17. A szovegben hivatkozott szabvanyok es szakirodalmi forrasok

EN 1990 Eurocode 0: (A tartoszerkezetek tervezesenek alapjai).
EN 1991 Eurocode I: Actions on structures (A tartoszerkezeteket er6 hatasok)
EN 1992 Eurocode 2: Design of concrete structures (Betonszerkezetek tervezese)
EN 1993 Eurocode 3: Design of steel structures (Acelszerkezetek tervezese)
EN 1995 Eurocode 5: Design of timber structures (Faszerkezetek tervezese)
EN 1996 EUTOcode 6: Design of masonry structures (Falazott szerkezetek tervezese)
EN 1997 Eurocode 7: Geotechnical design (Geotechnikai tervezes)
EN 1998 Eurocode 8: Design of structures for earthquake resistance
(Tartoszerkezetek fOldrengesallosaganak tervezesi el6irasai)
EN 1999 Eurocode 9: Design of aluminium structures (Aluminium szerkezetek tervezese)
MSZ EN 1990:2005 Eurocode: A tartoszerkezetek tervezesenek alapjai.
MSZ EN 1990 IAI:2006 Eurocode: A tart6szerkezetek tervezesenek alapjai (angol nyelvu)
MSZ EN 1991-1-1 :2005 Eurocode 1: A tart6szerkezeteket era hatasok
I-I. resz: Altalanos hatasok. SUrUseg, OnsUly es az epUletek hasznos terhei
MSZ EN 1991-1-2:2005 Eurocode 1: A tart6szerkezeteket era hatasok.
1-2. resz: Altalanos hatasok. A tUznek kitett szerkezeteket era hatasok
MSZ EN 1991-1-3:2005 Eurocode I: A tart6szerkezeteket ero hatasok. 1-3. resz: Altalanos hatasok. H6teher.
MSZ EN 1991-1-4:2005 Eurocode 1: A tart6szerkezeteket era hatasok.
1-4. resz: Altalanos hatasok. Szelhatas (angol nyelvii)
MSZ EN 1991-1-5:2005 Eurocode 1: A tartoszerkezeteket era hatlisok
1-5. resz: Altalanos hatasok. Hamersekleti hatasok.
MSZ ENV 1991-2-4:1999 Eurocode I: A tervezes alapjai es a tart6szerkezeteket ero hatasok.
2-4. resz: A tart6szerkezeteket er6 hatasok. Szelhatlis (korlibbi, visszavont vliltozat)
MSZ EN 1991-1-6:2005 Eurocode 1: A tart6szerkezeteket era hatasok.
1-6. resz: Altalanos hatasok. Hatlisok a megva16sitas soran (angol nyelvii)
MSZ ENV 1991-2-7: 1999 A tart6szerkezeteket era hatasok.
Otkozesb61 es robbanasbOl szarmaz6 hatlisok. (angol nyelvii)
MSZ ENV 1991-3:2000 Eurocode 1: A tervezes alapjai es a tart6szerkezeteket ero hatasok.
3. resz: Hidak forgalmi terhei
MSZ ENV 1991-5: 1999 A tartoszerkezeteket ero batlisok.
Daruk es mas gepi berendezesek hatasai. (angol nyelvii)
EN 1991-3:2006 Eurocode 1. Actions on structures. Actions induced by cranes and machinery.
EN 1991-2:2004 Eurocode 1. Traffic loads on bridges
MSZ EN 1992-1-1 :2005 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezese
I-I. resz: Altalanos es az epUletekre vonatkoz6 szablilyok (angol nyelvii)
MSZ EN 1993-1-1 :2005 Eurocode 3: Acelszerkezetek tervezese.
I-I. resz: Altalanos es az epUletekre vonatkoz6 szablilyok(angol nyelvii)
MSZ EN 1994-1-1 :2005 Eurocode 4: Acel es beton kompozit szerkezetek tervezese.
I-I. resz: Altalanos es az epUletekre vonatkozo szablilyok(angol nyelvii)
MSZ EN 1995-1-1:2005 Eurocode 5: Faszerkezetek tervezese
I-I. resz: Altalanos szablilyok. Kozos es az epUletekre vonatkoz6 szabalyok. (angol nyelvii)
MSZ EN 1996-1-1 :2006 Eurocode 6: Falazott szerkezetek tervezese.
I-I. resz: Vasalt es vasalas nelkUli falazott szerkezetekre vonatkoz6liltalanos szablilyok. (angol nyelvii)
MSZ EN 1997-1 :2005 Eurocode 7: Geotechnikai tervezes. 1. resz: Altalanos szablilyok (angol nyelvli)
MSZ EN 1998-1 :2005 Eurocode 8: Tart6szerkezetek fOidrengesall6saganak tervezese.
1. resz: Altalanos szablilyok, szeizmikus hatlisok es az epUletekre vonatkoz6 szabalyok (angol nyelvii)
MSZ ENV 1999-1-1 :2000 Eurocode 9: Aluminiumszerkezetek tervezese.
I-I. resz: Altalanos szaba1yok. Altalanos es az epUletre vonatkoz6 szabalyok (angol nyelvii)
Dr. Duh:icska Endre: Statikai kisokos. Segedlet tart6szerkezetek tervezesehez.
Bertelsmann Springer Magyarorszag Kft. Budapest, 2001.
Eptlletek teherhord6 szerkezetei. Aktualis szerkezeti megoldasok tervezoknek, kivitelezoknek.
3. fejezet: Kovetelmenyek. VERLAG DASHOFER 2003.
MSZ 15020-1986. Ep[tmenyek teherhord6 szerkezetei erotani tervezesenek liltalanos eloirasai
MSZ 1502111 -1986. Epitmenyek teherhord6 szerkezeteinek erotani tervezese. Magasepitesi szerkezetek terhei.
MSZ 15021/2 -1986. Epftmenyek teherhord6 szerkezeteinek erotani tervezese Magasepitesi szerkezetek
merevsegi kovetelmenyei.
ISO 3898: 1987 Bases for design of structures. Notations. General symbols.
EN ISO 6946:1996 Building components and building elements. Thermal resistance and thermal transmittance.
MSZ 04-140-2 :1992 Epilletek es epUlethatlirol6 szerkezetek hotechnikai szamitasai. Hotechnikai meretezes.
Magyarorszag Foldrenges Informaci6s Rendszere (FIR). www.foldrenges.hu. GEORISK KFT, 2002-12-14
NAD MSZ ENV 1998-1-1,2002

97