Az ellenőrzés és önellenőrzés

számvitele
Előadó: Dr. Veress Attila
 Az ellenőrzés, önellenőrzés jogszabályi háttere

• ADÓZÁSI szempontból: • SZÁMVITELI

2017. évi CL. törvény az szempontból:
adózás rendjéről (Art.) 2000. évi C. törvény a
számvitelről (Szt.)

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – jogszabályi háttér

Ellenőrzés fogalma a 2000. évi C. törvény alapján
A jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott
beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a
gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi -
utólagos ellenőrzése
• az önellenőrzés,
• illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében.
(Szt. 3. § (3) 1. pont)

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – ellenőrzés fogalma a Számviteli törvény alapján

 Feltárt hibák és az általuk okozott
hibák (hibahatások) és azok
HELYESBÍTÉSÉNEK folyamata
ELLENŐRZÖTT ÉV „KÖVETŐ” IDŐSZAK(OK) ELLENŐRZÉS
(ÉVEK) (Feltárás) ÉVE

HIBA HIBAHATÁSOK HELYESBÍTÉS

+
Jogkövetkezmények

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – hibák és hibahatások az egyes időszakokhoz kapcsolódóan

 A helyesbítést befolyásoló tényezők
• a hiba nagysága,
• a hiba keletkezésének időpontja,
• a hiba feltárásának időpontja, és
• a hiba megjelenésének helye
(adóbevallásban és/vagy a könyvviteli
nyilvántartásban előforduló hiba)

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – Mi befolyásolja a hibák helyesbítését?

 Ellenőrzés megállapítása a Szt. alapján
Az alapján az ellenőrzés megállapítása olyan
hibák és hibahatások összessége lehet, amelyek
• az eszközöket és/vagy forrásokat,
• az eredményt, a saját tőkét érintik,
• a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak,
• a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából,
helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény
elkövetéséből származnak.
(Szt. 3. § (3) 2. pont)
• Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a
számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt
üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban
rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is.

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – Az ellenőrzés megállapításai

 Hibahatások
Milyen okok miatt keletkezhet hibahatás?
• a hibával érintett eszközök és források értékében egy
későbbi időpontban olyan változás következik be,
amelynek eredmény hatása van,
• a hiba, illetve a hibahatás költségvetési kapcsolatot
keletkeztet.

FONTOS! A feltárás évében jelentkező hibahatás

javítása egyszerű stornózással történik.

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – Hibahatások

 Hibák és hibahatások rendszerezése
a számviteli kezelés szempontjából
A HIBÁK ÉS HIBAHATÁSOK
CSOPORTOSÍTÁSA

NAGYSÁGREND TARTALOM
alapján alapján

Beszámoló szintű Helyesbítés

megjelenítés módszertana

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – Hibák és hibahatások csoportosítása

 Hibák nagyságrend szerinti csoportosítása
Az Szt. szerint a hibák és hibahatások a következő
kategóriákba sorolhatók:
• nem jelentős hibák és hibahatások (Szt. 3. § (3) bekezdés 4.
pont),
• jelentős hibák és hibahatások (Szt. 3. § (3) bekezdés 3. pont).

FONTOS! A különböző ellenőrzések által feltárt hibák és

hibahatások minősítésénél nem egy hiba és azok hibahatásai,
hanem egy ellenőrzött üzleti év összes hibája és azok összes
hibahatásai együttesen kerülnek figyelembe vételre.

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – Hibák és hibahatások nagyságrend szerinti csoportosítása

 A hibák és hibahatások „jelentőség”
vizsgálata
Jelentőség vizsgálat alatt a továbbiakban azt a számviteli
feladatot értjük, amely során a beszámolóval lezárt időszakhoz
kapcsolódóan feltárt összes hibát és azok hibahatásait
minősítjük, abból a szempontból, hogy azok jelentősek-e vagy
sem.

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – „Jelentőség” vizsgálat

Hogyan kell meghatározni a hibák és hibahatások
nagyságát „jelentőség” vizsgálat esetén
• Tekintsük a következő esetet!
– Ellenőrzés éve: 2X16. év
– Ellenőrzött év: 2X15. év
– Hiba: el nem könyvelt 1 000 bevétel
– Hibahatás: 1 000*19 % = 190 adóhiány
• Mekkora a hiba és a hibahatás nagysága
a „jelentőség” vizsgálat esetén?
Hogyan kell meghatározni a hibák és hibahatások
nagyságát „jelentőség” vizsgálat esetén
 Jelentős összegű hiba
A Szt. 3. § (3) 3. pont alapján jelentős összegű a hiba,
• ha a hiba feltárásának évében,
• a különböző ellenőrzések során,
• egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt
hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-
csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege
• meghaladja a számviteli politikában meghatározott
értékhatárt.
Minden esetben jelentős összegű a hiba,
• ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon
évet érintően - megállapított hibák, hibahatások
– eredményt,
– saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől
független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év
mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a
mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió
forintot, akkor az 1 millió forintot.
Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – „Jelentőség” vizsgálat
 Jelentős hibaérték mérése
• A hibaértéket két oldalról kell figyelembe
venni:
• MENNYIRE HIBÁS AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS
ÉS
• MENNYIRE HIBÁS A MÉRLEG?
= „Összes HIBAÉRTÉK”

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – „Jelentőség” vizsgálat

 A jelentőség vizsgálat nagyítója alatt:

Nagyságrend (jelentőség)
szerinti vizsgálat

1. Olyan gazdasági események, 2. Csak a saját tőkét

amelyek az eredményt és ezen érintő gazdasági
keresztül a saját tőkét is érintik események

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – „Jelentőség” vizsgálat

 Példa 1 (A jelentős összegű hiba megállapítása
és értelmezése egy ellenőrzött évre)
Egy társaságnál 2016. évben végzett önellenőrzése során (ellenőrzés 1.) - amely
kizárólag a 2015. évre, mint ellenőrzött évre vonatkozott – feltárt hibák a
következők:
a) eset: el nem számolt kamatbevétel 1 000 EFt
VAGY
b) eset: el nem számolt kamatráfordítás 2 000 EFt
• Egy adóhatósági ellenőrzés (ellenőrzés 2.) által 2015. évre feltárt hiba: egy konkrét
termékvásárláshoz nem kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg
rendezett, el nem számolt 500 EFt kapott engedmény.
Kiegészítő információk:
– társasági adó „legyen” 10 %,
– a 2015. év társasági adóalapja pozitív volt,
– a 2015. év mérlegfőösszege 176 000 EFt.
Feladat: Végezze el a 2015. évre vonatkozóan a nagyságrendi (jelentőség)
vizsgálatot, ha a vállalkozás számviteli politikájában a jelentős mérték megegyezik
a számviteli törvény szerint meghatározottal!

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – „Jelentőség” vizsgálat példa

 Megoldás a) eset
A jelentős összegű hiba határa=176 000 EFt*2 %=3 520 EFt adatok EFt-ban
Hiba és hibahatások hibaértéke
Eredménykimutatás Előjelesen Előjeltől függetlenül ERKIM MÉRLEG
Hiba 1 Hiba 2 Hiba 1 Hiba 2
Egyéb bevételek - 500 500
Kapott kamatok - 1 000 1 000
Adózás előtti eredmény - 1 000 - 500 1 000 500
Adófizetési kötelezettség - 100 - 50 100 50
Adózott eredmény - 900 - 450 900 450
A minősítésnél számításba vett hibaérték összesen

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – „Jelentőség” vizsgálat példa

 Megoldás b) eset
adatok EFt-ban
Hiba és hibahatások hibaértéke
Eredménykimutatás Előjelesen Előjeltől függetlenül ERKIM MÉRLEG
Hiba 1 Hiba 2 Hiba 1 Hiba 2
Egyéb bevételek - 500 500
Fizetett kamatok - 2 000 2 000
Adózás előtti eredmény + 2 000 - 500 2 000 500
Adófizetési kötelezettség + 200 - 50 200 50
Adózott eredmény + 1 800 - 450 1 800 450
A minősítésnél számításba vett hibaérték összesen

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – „Jelentőség” vizsgálat példa

 Példa 2 (A hiba és hibahatások „összes hiba
értékének” minősítése a jelentőség vizsgálat
szempontjából)
Egy vállalkozás 2016. évben 2015. évre lefolytatott ellenőrzése során feltárt hibák és
hibahatások minősítéséhez a következő információkkal rendelkezik:
adatok EFt-ban
Megnevezés a) eset b) eset c) eset
Hibák és hibahatások „összes hiba értéke” 7 000 7 500 900
Mérleg főösszeg 2015. évben 300 000 400 000 40 000
• Kiegészítő információ:
• A vállalkozás számviteli politikája alapján a hiba és hibahatások „összes
hiba értéke” jelentős, ha meghaladja az ellenőrzött üzleti év
mérlegfőösszegének 2 %-át, illetve ha a mérlegfőösszeg nem haladja meg
az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.
• Feladat: Minősítsük a különböző eseteket a jelentőségi kritérium alapján!

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – „Jelentőség” vizsgálat példa

 Megoldás

adatok EFt-ban
Megnevezés a) eset b) eset c) eset
Hibák és hibahatások „összes hiba értéke” 7 000 7 500 900
Mérleg főösszeg 2012. évben 300 000 400 000 40 000
Jelentős határérték a számviteli politika alapján
(mérlegfőösszeg 2 %-a, illetve 1 MFt)
Jelentős az „összes hiba értéke”?

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – „Jelentőség” vizsgálat példa

 A jelentős hiba beszámoló szintű
megjelenítése
• Amennyiben az ellenőrzés/önellenőrzés az előző üzleti év(ek)
éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t
állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatakozó – a
mérlegkészítés időpontjáig
• megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve
• a jogerőssé vált megállapítások miatti
• módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden
tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok
nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi
adatainak
(Szt. 19. § (3) bekezdése).

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – jelentős hiba beszámoló szintű megjelenítse

A jelentős hiba beszámoló szintű megjelenítése
A hibák és hibahatások „összes
hiba értéke”

JELENTŐS NEM JELENTŐS

„Három oszlopos” „Két oszlopos mérleg és

mérleg és eredménykimutatás”, mert a
eredménykimutatás hibákat és hibahatásokat tárgyévi
adatként kell kimutatni

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – jelentős hiba beszámoló szintű megjelenítse

 A „Három oszlopos” mérleg és
eredménykimutatás
Mérleg és eredménykimutatás Előző év A lezárt évekre vonatkozó Tárgyév
Tételei megállapítások
Mérleg
Eszközök
Források

Eredménykimutatás
Hozamok
Ráfordítások
Mérleg szerinti eredmény

•előző évi adatok (letétbe helyezett, jelentősen hibás adatokkal!),

•előző év(ek) korrekciója („csak” a jelentősen hibás évek hibái és hibahatásai)
•tárgyévi adatok (az előző év(ek) nem jelentős hibák és hibahatásokkal együtt).

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – jelentős hiba beszámoló szintű megjelenítse

Hibák és hibahatások a KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETBEN
A Szt. 88. § (5) bekezdése alapján a kiegészítő
mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés
során feltárt jelentős összegű hibák
eredményre, az eszközök és a források
állományára gyakorolt - a mérlegben, az
eredménykimutatásban a megfelelő
tételeknél összevontan szereplő - hatását,
évenkénti megbontásban.

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – jelentős hiba beszámoló szintű megjelenítse

 Mit kell figyelembe venni a hibák
tartalom szerinti csoportosításánál?
Egy korrekt csoportosításhoz nem szabad figyelmek
kívül hagyni, hogy:
• MIKOR KELETKEZETT A HIBA?
• MIKOR TÁRTA FEL AZ ELLENŐRZÉS A HIBÁT?
• HOL JELENTKEZIK A HIBA:
– csak az adóbevallásban
– a könyvviteli nyilvántartásban és annak
következményeként az adóbevallásban?

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – Hibák és hibahatások tartalom szerinti csoportosítása

 Csoportosítás

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – Hibák és hibahatások tartalom szerinti csoportosítása

 A hibafeltárás és hibajavítás folyamata
1a) Mérleg fordulónapig befejezett adóellenőrzés:
• jogerős határozata, illetve 1b) Önellenőrzési
• mérlegkészítés időpontjáig elismert, nem fellebbezett jegyzőkönyv
jegyzőkönyve, határozata

2. A hiba írásos megfogalmazása

3. A helyes és a hibás könyvelés
kijelölése/szembeállítása évenként külön-külön
4. A hibák és hibahatások, jogkövetkezmények tételes és
összegszerű megállapítása, és ezek írásos rögzítése
5. A hibák és hibahatások jelentőség vizsgálata
6. Az ellenőrzött évekhez kapcsolódó hibák és hibahatások
rendezése, az ellenőrzés évére áthúzódó hibahatások
korrigálása, illetve a jogkövetkezmények tárgyévre történő
könyvelése
 Az önellenőrzések elszámolásának időpontja
FŐSZABÁLY szerint:
• Az önellenőrzés befejezésével kell a helyesbítő
elszámolásokat elvégezni (feltárás napja).
Amennyiben az önellenőrzésnek adó (támogatás)
vonzata is van:
– a feltárás napjával önellenőrzési nyilvántartásba kell
venni,
– majd a feltárást követő 15 napon belül bevallást kell
benyújtani és
– a megállapításokat pénzügyileg rendezni kell.

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – Az önellenőrzések elszámolásának időpontja

 Önellenőrzések elszámolásának időpontja
• Art. 50. § (1): Évközi önellenőrzések esetében a
helyesbítő elszámolásokat azzal az időponttal
kell elvégezni, amit az önellenőrzési
nyilvántartásban feltárás napjaként feltüntettek.
 Az adóellenőrzések elszámolásának időpontja
FŐSZABÁLY szerint:
• Az elszámolás időpontja az adóhatósági határozat jogerőre
emelkedésének időpontja, az alábbi eltérésekkel:
– ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a fordulónap után, de a
mérlegkészítés napjáig emelkedik jogerőre, ezt év végi dátummal, az
érintett jogcímnek megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel
szemben kell elszámolni,
– ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérlegkészítés napjáig
még nem emelkedik jogerőre, a helyesbítő elszámolásokat nem kell
elszámolni (mert nincs jogerős határozat), de a valószínűsíthető
(várható) veszteségek (adóhatósági megállapítások alapján kalkulált)
összevont értékére indokolt céltartalékot képezni,
– ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig nem fejeződött be, akkor az
ellenőrzéssel kapcsolatosan könyvelési teendő nincs, hiszen ebben az
esetben még a várható veszteség sem becsülhető (céltartalékot sem
lehet/kell képezni).

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele – Az adóellenőrzések elszámolásának időpontja

 Az adóhatósági határozatok számviteli
elszámolásának rendszerezése
a) eset:
A gazdálkodó a határozat megállapításait elfogadja.
(Ezzel a határozat jogerőssé válik).
Elsőfokú határozat A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell.
esetén b) eset:
A gazdálkodó a határozat megállapításait nem fogadja el.
(Így a határozat még nem jogerős).
A határozat megállapításait és következményeit nem szabad
könyvelni.
a) eset:
A gazdálkodó a határozat megállapításait elfogadja.
Másodfokú (A határozat jogerőssé válik).
határozat A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell.
esetén
b) eset:
A gazdálkodó a határozat megállapításait nem fogadja el.
(A határozat jogerőssé válik).
Bíróság A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell.
 Az ellenőrzés, önellenőrzés kapcsolata a
társasági adóval
Adóalap csökkentő jogcím:
• az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi
költségként, ráfordításként (egyszeres könyvvitelt
vezetőnél adóköteles bevételként, kifizetett vásárolt
készlet növekedéseként), vagy adóévi költség, ráfordítás
csökkenéseként elszámolt összeg
Adóalap növelő jogcím:
• az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi
bevételként vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként
(egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett
vásárolt készlet csökkenését is), vagy adóévi nettó
árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény
csökkenéseként elszámolt összeg